FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP

FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft

X. évfolyam, 2009/1. szám

A tartalomból: A rendszer még nem elég stabil

– Mátyás Mónikát választották régiónkból az NCA tanácsába

Újjászülethetnek a múvelódési házak

– akár kétszázezer eurót is nyerhetnek a sikeresen pályázók

Kulturális Közkincs kerekasztalok bemutatása

– a kultúra növekvő jelentőségű nemzeti forrás, melynek gazdaságélénkítő hatása is van

Alattvaló vagy állampolgár? A civil kontrollról

Civil a Pályán – időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter ([email protected]) Lapterv: Györgydeák György

Zöld Iroda pályázat proHáló-hírek

Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Fehér János, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém

Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail: [email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Seleris Project Bt. Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2009. febr. 10-én adtuk nyomdába.

CIVIL

PÁLYÁN

2

Tiszta viszonyok Ingyenszoftver civileknek Ingyen szerezhetnek az interneten számítógépeket és szoftvereket az egyik legrégebbi és legnagyobb amerikai nonprofit technológiai segítségnyújtó ügynökség, a CompuMentor adományozó programjának keretében a legalább közhasznú minősítéssel rendelkező hazai civil szervezetek. A CivilTech (http://www.civiltech. hu/) adományozói programot Magyarországon a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány kezeli. A CivilTech program közhasznú minősítéssel rendelkező szervezeteknek segít abban, hogy részt vegyenek a CivilTech partnereinek szoftver- és hardveradományozó programjában. A CivilTech program segítségével a szervezeteknek lehetőségük van hardver- és szoftverállományuk bővítésére, valamint a szükséges infrastruktúra kiépítésére az informatikára szánt költségvetésük nagy részének megőrzésével. A CivilTech adományozói programot Magyarországon a NIOK juttatja el a nonprofit szervezetekhez, partneri kapcsolatban a TechSouppal, a CompuMentor technológiai honlapjával együttműködve. A CompuMentor egyike a legrégebbi és legnagyobb nonprofit technológiai segítségnyújtó ügynökségeknek az Amerikai Egyesült Államokban. A TechSoup technológiai információs bázis, amely ingyenes információt és támogatást nyújt nonprofit szervezeteknek. A TechSoup minden hónapban több mint 400 000 látogatót vonz a világ több mint 190 országából, akik nonprofit technológiai szakértői segítséget és tanácsot kérnek, vagy termékeket keresnek missziójuk megvalósításához. A TechSoup több mint 400 tanácsadó cikket tartalmaz 14 technológiai témában, továbbá 15 közösségi beszélgetőfórumot, egy

A fõszerkesztõ jegyzete

A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) új képviselói Nemrégiben új tanácstagokat választottak a civil szervezetek, s hamarosan a működési és szakmai kollégiumokba is új tagokat delegálnak. Régiónkból Mátyás Mónikának szavaztak bizalmat a tanácsba. Sokan irigylik, én nem an�nyira, hiszen olyan munka előtt áll, ami embert próbáló lesz. A Székesfehérváron megtartott elektori gyűlésen, a bemutatkozásánál azt mondta, megválasztása esetén szeretné, ha minél több javaslat és vélemény érkezne hozzá, mert valóban a régiónk civil szervezeteinek az érdekeit szeretné képviselni az NCA-ban! Reméljük, így lesz, és az elkövetkező három év igazolni fogja, hogy jó szakembert választottunk! Gratulálunk, Mónika, eredményes munkát kívánunk, és hozzá jó együttműködő partnereket mind a tanácsban, mind a régióban!

Varga Endre

technológiai hír szekciót és egy ún. TechFinder szolgáltatásnyújtó címjegyzéket tart fenn. Az online információkon kívül a TechSoup szolgáltatásai közé tartozik a TechSoup Stock termékadományozó szolgáltatás, amelynek keretében a nonprofit szervezetek olyan adományként kínált és kedvezményes technológiai termékekhez juthatnak hozzá, melyek a vállalati és nonprofit technológiai partnerek felajánlásából származnak. (Jelenleg a Microsoft és a Cisco a CivilTech program adományozó partnere.) A TechSoup 2002. januári létrejötte óta több mint 1,7 millió terméket szállított több mint 50 000 nonprofit szervezetnek. A CivilTech honlapján keresztül a nonprofit szervezetek nem termékeket rendelhetnek, hanem termék formájában nyújtott adományt kérhetnek egyik adományozó partnerünktől. A CivilTech felelősséget vállal azért, hogy az adományozó partnerek jogosultságra vonatkozó irányelvei következetesen és pontosan érvényesüljenek. Az adományozási kérelem egy többlépcsős folyamaton keresztül valósul meg a CivilTech honlapon keresztül. Először egy részletes adatlap kitöltésével regisztrálni kell. Kérelmet kizárólag közhasznú státusszal rendelkező bíróságon bejegyzett alapítvány, közalapítvány, egyesület, közhasznú társaság vagy nonprofit gazdasági társaság nyújthat be. A regisztráció során meg kell adnia a szervezet fő tevékenységi körét, azért, hogy meg tudják állapítani, a szervezet által nyújtott szolgáltatást az adományozó partner kívánja-e támogatni avagy sem. A jogosultság elbírálásáról a támogatást kérő értesítést kap, s ha jogosult az adománykérésre, kiválaszthatja a megrendelni kívánt termékeket. A kérése teljesítéséhez egy kis összegű adminisztrációs díjat kell befizetnie banki átutalással, s már csak a szállítást kell várni. Regisztrációkor a következő iratokat kell beküldeni postán a NIOK Alapítvány címére (NIOK Alapítvány CivilTech program, 1024 Budapest, Margit krt. 43–45.): Alapítványoknak, közalapítványoknak és egyesületeknek: – 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot a szervezet létezésének és közhasznú státusának igazolására – az alapító okirat vagy alapszabály másolatát – a jelentkező szervezet képviselőjének igazolását arról, hogy a regisztrációkor megadott e-mail a szervezet hivatalos e-mail címe – a kitöltött és aláírt Pályázati Űrlapot (amely egy egyoldalas dokumentum a szervezet tevékenységeiről, céljairól) Közhasznú társaságoknak és nonprofit gazdasági társaságoknak: – 30 napnál nem régebbi cégkivonat, a szervezet létezésének, közhasznú státusának és tevékenységi körének igazolására – a jelentkező szervezet képviselőjének igazolása arról, hogy a regisztrációkor megadott e-mail a szervezet hivatalos e-mail címe – a kitöltött és aláírt Pályázati Űrlapot (amely egy egyoldalas dokumentum a szervezet tevékenységeiről, céljairól)

– kem –

CIVIL

3

PÁLYÁN

A rendszer még nem elég stabil Mátyás Mónika az NCA tanácsának új tagja a közép-dunántúli régióból Mátyás Mónikát, a veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület alelnökét választották a közép-dunántúli régióból a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába. A tanács január végén kezdte meg munkáját. Az új tanácstaggal a feladatokról, lehetőségekről beszélgettünk. – Nem volt olyan ambícióm, hogy tanácstag legyek – kezdi a beszélgetést Mátyás Mónika. – Ám most, hogy jelöltek és megválasztottak, a lobbizást, az érdekérvényesítést tartom a legfontosabb feladatomnak. Nem merek jóslatokba bocsátkozni, ígérni sem szeretnék, de a tanács munkáját akkor tartanám eredményesnek, ha sikerülne a munkához a stabil hátteret folyamatosan biztosítani. A rendszer nagy biztonságot ad a civil szervezeteknek, még ennél is jobb, hogy szakmai célokra pályázhatnak az egyesületek, csak az kedvetlenítheti el őket, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram még mindig nem elég fontos a kormányzat számára, mivel az elmúlt időszakokban évente 2–3 milliárddal kevesebből gazdálkodhatott az alapprogram, mint amit a törvényi keretek lehetővé tettek volna, tehát már eddig is nagy összegű lecsípések történtek. A törvény eredeti célja szerint az állam akkora összeget fordít a civil szervezetekre, mint amekkora az állampolgárok által évente felajánlott 1% – nem utolsósorban azért, hogy fejlessze a társadalmi aktivitást. Ezért is olyan lényeges, hogy minél többen rendelkezzenek adójuk 1%-áról. A kormányzat által az alapprogramban biztosított pénzügyi forrás azonban jelenleg is kevesebb, mint a felajánlott 1%-ok összege, és a civil szektorban ennek a 2–3 milliárdnak a hiánya nagyon is húsba vágó. Mátyás Mónika bízik a többi tanácstagban is: – Hiszem, hogy elhivatott civilek kerültek be az NCA tanácsába, és az várom, hogy egy ilyen társaság jó döntéseket fog hozni. Az NCA tanácsa csak stratégiai döntéseket hoz, pl. dönt arról, hány fősek legyenek a kollégiumok (a „pénzosz-

tók”), és a forrásokat a kollégiumok milyen célok mentén os�szák fel. – Hatalmas viták várhatók, mert mindenki hozza saját régiója fontosnak vélt témáit – jegyzi meg az új tanácstag. Mátyás Mónika szerint érdemes lenne a szervezeteket gazdaságilag megerősíteni: – A civilek lelkesedése óriási, viszont kevés a pénzügyi tapasztalatuk. Hálót kellene nekik adni, nem halat, azaz jó volna, ha a pályázati lehetőségeknél szélesebb forrásteremtési ismeretekkel rendelkeznének. Hosszú távon nem szerencsés, ha egy civil szervezet kizárólag pályázati támogatásból tartja fenn magát, amikor egyéb pénzforrások is léteznek. A forrásteremtés kreatív eszközeit még mindig kevéssé használják a szervezetek, ebben érdemes lenne fejlődniük. A Csalán alelnöke szerint ugyancsak fontos, hogy a civilek hosszú távra tervezzenek. Az NCA-nak nem azokat az érdekeket kellene kiszolgálnia, amelyeket most felsorolnak a civilek. Az egyesületeknek több évre előre kellene meghatározniuk stratégiájukat, céljaikat, majd ez alapján megfogalmazniuk pénzügyi elvárásaikat. – A régiók versenye egy éven belül nagyon kiéleződik majd – mondja Mátyás Mónika. – Az uniós forrásokból egyes régiók óriási összegeket juttatnak a civileknek, ÉszakMagyarországon például kétmilliárd forintot, más régiók viszont más célok megvalósítására költik az uniós pályázati pénzeket. A mi régiónkban például civil szervezet nem nyert még ebből a forrásból. A nagy különbségek később az NCA-n belül is éreztetik a hatásukat, amiből az a tanulság, hogy ebben a régióban nekünk sokkal jobban ös�sze kell fognunk, mert ha egységesek leszünk, könnyebben meg tudjuk győzni a döntéshozókat. Érezhető, hogy az elmúlt években sokat erősödött a régión belül a civil szektor összetartása, de ez még kevés az egységes fellépéshez, remélhetőleg az NCA további összekovácsoló erővel bír a régióban a szektorra vonatkozóan.

Természetjárók küldöttgyúlése A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség, amelyen belül összesen 22 tagszervezet működik, január közepén tartotta meg küldöttgyűlését. A küldöttgyűlést Mag Éva vezette, akit két és fél éve neveztek ki a szövetség elnökévé. A szövetség elnöksége továbbra is koordinációs szerepet tölt be Veszprém megye természetjárással foglalkozó civil szervezetei és a Veszprém Megyei Szabadidő Sportszövetség, valamint a Magyar Természetbarát Szövetség között. A szövetség tagjai aktív természetjárók, akik a túrázások mellett a természet védelméről, a turistautak karbantartásáról is gondoskodnak. A megyében kb. 1500–1700 kilométernyi turistaút van. A szövetség tagjai folyamatosan újítják fel ezeket az utakat: tavaly a Kék túra Csopak és Balatonalmádi közötti szakaszát, módosították a

Nagyvázsony melletti Országos Kék túra útvonalát, felújították a Zirc-Szarvaskút melletti régi jelzéseket, rendbe hozták a Piros sáv jelzést Tapolca mellett, megújítottak a Balaton-felvidéken néhány utat. Ezen a szervezeten belül folyik a túravezetők képzése, továbbképzése, versenyek szervezése, lebonyolítása. Az internet mellett legfontosabb kommunikációs eszközük a 46 éve megjelenő Bakony Híradó. Mag Éva elnök a szövetség tavalyi évi munkáját összegző beszámolójában elmondta, hogy a természetjáró tevékenységnek továbbra is a tagszervezetekben folyó munka az alapja, a szövetség csak koordináló munkát végez.

er

CIVIL

PÁLYÁN

4

Újjászülethetnek az üresen álló múvelódési házak Akár 200 ezer eurót is nyerhetnek a pályázók Egy uniós pályázat révén akár 200 ezer eurót is nyerhetnek azok a kistelepülési önkormányzatok, amelyek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezelt Új Magyarország Vidékfejlesztési Program integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítására kiírt pályázaton eredményt érnek el. Az előminősítés eredményét várhatóan még februárban kihirdetik. A pályázóknak az egykorvolt, ma funkció nélkül maradt falusi művelődési házakban ifjúsági közösségi programoknak és tanácsadó szolgálatnak is helyet kell majd adniuk. Ebben egy másik, a szociális tárca által kiírt pályázat révén a megyeszékhelyeken működő ifjúsági információs és tanácsadó irodák nyújtanak módszertani segítséget.

kat (közösségi internet-hozzáférés, információnyújtás különféle területeken). Az új kezdeményezés célja természetesen nem az, hogy az esetlegesen meglévő, magas színvonalon nyújtott szolgáltatásokat még egy újabb helyszínen elérhetővé tegye, hanem az, hogy a hiányosságokat pótolja, bővítse a már elérhető szolgáltatások körét, valamint emelje azok színvonalát, amennyiben szükséges és igény jelentkezik iránta. A kötelező feladatok megjelölésénél éppen azért az volt a cél, hogy az alapvető szolgáltatások egységesen jelenjenek meg, lehetőleg egy épületbe integrálva – a másik csoportot az opcionális, tehát szabadon választható szolgáltatások köre jelenti, amelyek a helyi szükségletekre igyekeznek minél szélesebb körben választ adni.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 1698/2005/ EK rendelet 56. cikke alapján, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes vidékfejlesztési intézkedésének keretében, a gazdaság és vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan pályázatot hirdetett az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) Cím elnyerésére. Az intézkedés célja a vidéki lakosság megtartása érdekében a helyben elérhető alapszolgáltatások körének bővítése, mivel jelenleg a vidéki lakosság – elsősorban a falvakban élők – számára nem vagy nem megfelelő minőségben érhetőek el az egyes szolgáltatások, mert nem áll rendelkezésre olyan infrastruktúra (épület), amely biztosítani tudná a közösségi feladatok ellátását. Az alacsony jövedelmezőségnek és a magas működtetési költségeknek betudhatóan a vidéki településeken elérhető szolgáltatások megszűntek vagy csak alacsony színvonalon érhetőek el az érintett helyi szereplők számára. A szolgáltatásokat biztosító épületek állapota az esetek többségében romosnak, leromlottnak mondható. Az intézkedés célja tehát az alapvető szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása többfunkciós szolgáltató központok, az integrált közösségi és szolgáltatóterek létrehozásával, a többnyire kihasználatlan épületek felújítása és műszaki korszerűsítése révén. E helyszínek lényegében a klasszikus művelődési ház, faluház, ifjúsági klub, közösségi ház, klubkönyvtárat testesítik meg, kiegészülve a jelen kor igényeinek megfelelő szolgáltatásokat biztosító intézményi formákkal, mint a teleházak, civil közösségi házak, Ifjúsági Információs Pontok, Foglalkoztatási Információs Pontok. A vidéki térségeken felmerülő problémákra választ adva az IKSZT igyekszik ezeket a szolgáltatásokat egy épületbe integrálni, amelynek célja egyrészt a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása, másrészt minél komplexebb szolgáltatások nyújtása a helyi igényekhez igazodva. Annak érdekében, hogy az IKSZT megfeleljen az előbbi feltételeknek, a pályázatban két csoportban jelentek meg az egyes szolgáltatások. Egyrészről vannak a kötelezően ellátandó feladatok, amelyeket függetlenül a település adottságaitól el kell látnia a közösségi térnek. Ide kell érteni azokat a „hagyományokkal” rendelkező szolgáltatásokat, amelyek az esetek többségében jelenleg is megtalálhatóak (könyvtári szolgáltatás, közművelődési programok szervezése), valamint a kor igényeire választ adó szolgáltatáso-

Sok pénz, csúszó pályázat Mivel a program alapját a funkciójukat vesztett épületek infrastrukturális megújítása, műszaki korszerűsítése adja, nem kicsi a tét. Egy-egy ilyen központ (IKSZT) kialakítására, szolgáltatásokkal való megtöltésére a további működési költséggel együtt 200 000 eurót, azaz közel 40–50 millió forintot hívhatnak le a pályázók. A források közel 3000 vidéki település számára nyílnak meg, s mivel a hatalmas összeg sokak fantáziáját megmozgatta, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásáért felelős irányító hatóság – egy előminősítő folyamat részeként – úgynevezett IKSZT-cím birtokos szervezeteket választ ki az ország vidéki térségében. Az e pályázati rostán túljutó szervezetek lesznek majd jogosultak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására az FVM által 2008. IV. negyedévében meghirdetésre került beruházási jogcím rendelet (IKSZT 2008/01, IKSZT 2008/02) keretében kérelmet benyújtani a meglévő korszerűtlen épületek külső-belső felújítására. A pályázat elég döcögve indult. A cím elnyeréséért már eleve két fordulóban kellett a pályázatokat kiírni (IKSZT 2008/01 és IKSZT 2008/02), s az elbírálás is annyira csúszott, hogy az eredetileg december közepére tervezett döntés a FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet honlapján lapzártakor megjelent közleménye szerint legkésőbb 2009. február végéig várható. Módszertani segítség az ifjúsági tanácsadó irodáktól Az IKSZT-k által nyújtandó szolgáltatások között kötelező és térítésmentes szolgáltatásként fogalmazza meg az ifjúsági közösségi programok szervezését, az ifjúságfejlesztési folyamatok generálását és folyamatkövetését és ifjúsági információs pont működtetését. Mivel azonban e téren a kistelepülések lényegében semmiféle tapasztalattal nem rendelkeznek, az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) megbízásából, a szociális és munkaügyi miniszter 2/2008. (III. 31.) SZMM rendelete alapján tavaly pályázatot hirdetett meg olyan megyei szintű if-

CIVIL

5 júsági szakmai-módszertani szolgáltató központok (ISZMK) kialakításának támogatására, amelyek szakmai-módszertani támogatást nyújtanak az adott megyében lévő településeken zajló ifjúsági munkához. A nyertesek kötelessége, hogy szolgáltatásaikat hozzáférhetővé tegyék az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv részét képező IKSZT-k kialakítását célzó fejlesztések keretein belül létrejövő, ifjúsági feladatokat felvállaló közösségi terek számára. A tárcaközi együttműködés keretében az SZMM vállalta, hogy a módszertani központok (ISZMK-k) három éven keresztül térítésmentesen segítik az IKSZT-k ifjúsági szolgáltatásainak ellátását. Ez több, a Civil a Pályán által megkérdezett szakértő szerint is azt jelenti, hogy a korábban sokáig elhanyagolt, legfeljebb az NCA pályázataiból vagy a sűrűn átalakuló kormányzati struktúrában az ifjúsági feladatokat aktuálisan ellátó, most azonban módszertani segítőként kulcspozícióba kerülő ifjúsági információs és tanácsadó irodák biztos finanszírozáshoz jutnak ebben az időszakban. A szakmai módszertani központokká előlépett irodák alapvető feladata eztán is a Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (HAYICO ) szakmai etikai kódexében meghatározott témakörökbe tartozó információk gyűjtése, rendszerezése, azok off-line és on-line módon való közzététele lesz. Új feladatként megjelenik viszont az etikai kódexben meghatározott témakörökbe tartozó információs adatbázis kialakítása, fejlesztése, aktualizálása off-line és on-line módon közzététele, az adatbázisnak a megye területén elhelyezkedő településeken zajló ifjúságfejlesztési folyamatokért felelős személyekhez, közösségekhez, szervezetekhez való eljuttatása. A módszertani központok több területen végeznek megyei szintű információgyűjtést és -szolgáltatást. Ezek a helyi, regionális és országos kulturális programok, rendezvények, a helyi sportolási lehetőségek, helyi, regionális és országos sportrendezvények, közoktatási és felsőoktatási információk, helyi egészségügyi és szociális ellátások, hivatalok, hatóságok, önkormányzatok, olcsó szálláslehetőségek, utazási és szálláskedvezmények, munkalehetőségek, munkanélküli-ellátás, helyi albérletek, pályázatok, segítő- és krízisellátó helyek és az európai mobilitással összefüggő alapinformációk (legalább: Youth Hostelek Európában, Fiatalok Lendületben 2007–13, ösztöndíj- és csereprogramok). A volt művelődési házak felélesztését tervezőknek a módszertani központoknak e mellett egy szakmai könyvtár kialakításával és működtetésé-

PÁLYÁN

vel, szakmai segédanyagok kidolgozásával, internetes és telefonos szakmai-módszertani helpdesk működtetésével, képzések, szakmai találkozók és projektlátogatások szervezésével, pályázati tanácsadással, a hiányzó infrastrukturális feltételek megteremtésével, az „IKSZT-cím birtokosok” felkeresésével és a megyei települési ifjúsági/ifjúságfejlesztési munka szakmai-módszertani segítésével és helyszíni tanácsadással kell segíteni. Sok az érdeklődő Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér pályázaton aránylag sokan pályáztak sikeresen a közép-dunántúli régióból. Fejér megyében Alap, Baracska, Cece, Csákberény, Csókakő, Csór, Iszkaszentgyörgy, Kincsesbánya, Kisláng, Lovasberény, Magyaralmás, Mezőfalva, Mezőszentgyörgy, Nagylók, Pázmánd, Perkáta, Pusztaszabolcs, Ráckeresztúr, Sáregres, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárszentmihály, Soponya, Sukoró, Szabadbattyán, Vajta, Tordas, Vértesboglár, Zámoly, Baracs, Etyek, Füle, Gyúró, Iváncsa, Nagyvenyim, Seregélyes, Szabadegyháza, Tabajd, Úrhida, Bakonycsernye jelentkezett eredményesen. Veszprém megyében Alsóörs, Balatonederics, Balatonfőkajár, Csopak, Dörgicse, Eplény, Felsőörs, Gyulakeszi, Halimba, Jásd, Káptalanfa, Lesencetomaj, Lovas, Megyer, Mihályháza, Monoszló, Nagyesztergár, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesvita, Németbánya, Noszlop, Nyárád, Ősi, Öskü, Paloznak, Pécsely, Révfülöp, Sóly, Sümegprága, Szigliget, Tés, Tótvázsony, Ugod, Vaszar, Vászoly, Zalagyömörő. Zánka, Küngös, Magyargencs, Nagypirit, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Örvényes, Pétfürdő, Somlójenő, Szentbékkálla, Szentkirályszabadja, Szőc jutott tovább. Komárom-Esztergom megyéből Baj, Bajót, Császár, Csolnok, Dad, Ete, Héreg, Kesztölc, Környe, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Naszály, Piliscsév, Súr, Süttő, Tardos, Ászár, Bársonyos, Gyermely, Kocs, Szomód, Vértestolna járt sikerrel. Megyei ifjúsági szakmai-módszertani szolgáltató központ lett Veszprémben a Szociális Innovációs Társulás, Székesfehérváron a Sziti Szociális Egyesület, Komáromban pedig az Élettér Közösségés Településfejlesztő Egyesület.

Klecska E. Márton

Otthon, biztonságosabban Száz- és négyszázezer forint közti értékben lakásaik akadálymentesítésére pályázhatnak egy most megjelent kiírás alapján a nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok. Székesfehérváron az önkormányzat szociális kölcsönnel segíti azokat, akiknek a megítéltnél többe kerül a munka. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal megkötött szerződése alapján pályázatot hirdet szociális alapellátásokban részesülő időskorú személyek számára lakhatási körülményeiknek részleges lakásátalakítással, illetve akadálymentesítéssel történő javítására. A teljes pályázati keretösszeg 249 632 000 forint. Fürdőkád helyett zuhanyozó, kapaszkodók, eltüntetett küszöbök, áthelyezett villanykapcsolók mind segíthetnek abban, hogy idős embertársaink önálló életvitelüket saját lakásukban folytathassák. 100 000 és 400 000 forint között kaphatnak támogatást kisebb, életvitelüket megkönnyítő lakásátalakításra az idősbarát lakásprogram pályázati felhívására jelentkező, 65 esztendősnél idősebb magánszemélyek, akik szociális alapszolgáltatásban (étkez-

tetés, falugondnoki szolgáltatás, házi segítségnyújtás, közösségi ellátás szenvedélybetegek, illetve pszichiátriai betegek részére, támogató szolgáltatás, nappali ellátás idősek, fogyatékosok, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek részére) részesülnek. Pályázatukat közösen kell elkészíteniük a részükre szociális szolgáltatást nyújtó intézménnyel. A munka elvégzésére javasolt vállalkozót is be kell vonni a pályázat kidolgozásába, akivel az átalakítási munkákat el kívánják végeztetni. A nyertes pályázók a kért átalakításokat természetben kapják meg. A pályázatban megjelölt kivitelezővel a szeretetszolgálat szerződést köt az átalakítás elvégzésére. Mivel Magyarországon ma Székesfehérváron a legnagyobb a születéskor várható élettartam, az önkormányzat is csatlakozott a programhoz, s ha többe kerül a munka, s a család nem tudja fedezni a költségeket, a város szociális bizottsága szociális kölcsön formájában segíti a pályázót – tájékoztatott Warvasovszky Tihamér, a város polgármestere és Márton Zoltán, a szociális bizottság elnöke A pályázat beadási határideje 2009. február 23., hétfő éjfél.

– kem –

CIVIL



PÁLYÁN

6

Kulturális Közkincs kerekasztalok bemutatása

Kulturális vidékfejlesztés A kultúra növekvő jelentőségű nemzeti forrás, melynek gazdaságélénkítő hatása van, szerepet játszik munkahelyteremtésben, a partnerségek kialakításában, hálózatépítésben. Ezért nagyon fontos a megőrzése, folyamatos, innovatív eszközökkel történő terjesztése, felhasználása az élet minden területén. A kulturális vidékfejlesztés lényege, hogy a kultúra eszközeivel, szereplőivel magán a kultúrán keresztül kell elérni, hogy az adott régió lakossága fejlődjön, képes legyen követni a társadalmi változásokat, megfeleljen az új kihívásoknak, elvárásoknak, ezáltal pedig fejlődjön az adott térség. A kulturális vidékfejlesztés céljai A kulturális vidékfejlesztés módszertanának célja, hogy a kulturálisan leszakadó rétegek lehetőséget kapjanak az esélykiegyenlítésre, hogy a kulturális szegénység csökkenjen, megszűnjön, hogy a társadalmi összetartozás erősödjön az adott térségben. Célja, hogy a szociokulturális szolgáltatások fejlődjenek, létrejöjjön a valódi közösségfejlesztés, hogy a kulturális alapszolgáltatások hozzáférhetőek legyenek mindenki számára, hogy többfunkciós közösségi központok alakuljanak ki, hogy képzések, készség- és képességfejlesztő tréningek szerveződjenek, főként az esélykülönbségek csökkentése érdekében. Célja még a kulturális turizmus fellendítése, a kreatív ipar terjesztése, a foglalkoztatás bővítése, valamint a versenyképes tudás megszerzésének segítése, az általános műveltség növelése, főként a kistelepüléses régiókban. Közkincs program Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (régebben Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) a 2004. évben fogadta el a Közkincs programot, és ekkor indította útjára. A program célja a kulturális vidékfejlesztés programjának megvalósítása, ehhez források hozzárendelésével, valamint segítségnyújtás a közművelődési intézményrendszer állagmegóvásához, fejlesztéséhez, a hagyományápolás támogatása, helyi tudás fejlesztése, hátrányos helyzetű térségek fejlesztése, csökkenteni a városok és a vidéki kistelepülések közötti kulturális szakadékot, segíteni a kulturális szféra szerepének átgondolását, új feladatok felvállalását, illetve az alapszolgáltatások fejlesztése, megtartása. A program koordinálója a Magyar Művelődési Intézet regionális programok főosztálya, ennek regionális irodahálózata. A Közkincs I. program 2007-ben indult, melynek célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson úgynevezett Közkincs kerekasztalok létrehozására. Az elnyerhető támogatás maximális összege 450 000 forint volt. Ezen kerekasztaloknak feladata a kulturális vidékfejlesztés elméletének gyakorlati megvalósítása kistérségi szinten. Kulturális Közkincs kerekasztalok célja: A létrehozott kerekasztalok célja részletesebben, hogy a kistérségében összefogja a kulturális szakembereket, önkénteseket, magánszemélyeket, civil szervezeteket, majd együtt kezdjenek dolgozni, gondolkodni. A különböző kulturális szakterüle-

tekről érkezett tagok feladata, hogy a kerekasztalülések eredményeit, tartalmi összesítését továbbítsa az általa képviselt szakterület kistérségben dolgozó kollégái felé. A kerekasztal feladata még a kulturális kérdések megvitatása, a közös kistérségi programok kidolgozása, ötletgyűjtés, pályázatok megalkotása, képviselet a kistérségi társulás testületének ülésein, hálózat kialakítása a kultúra területén dolgozókból, amely könnyíti a kommunikációt, együttműködést. Cél még egy átfogó kistérségi tudás- és értékleltár készítése, valamint a legfontosabb feladat, a kistérségi kulturális stratégia előkészítése, mely általában 2013-ig vázolja fel a kulturális terültet céljait, elérni kívánt eredményeit. Ezenkívül folyamatos feladata, hogy a kistérség szakembereinek információs, szakmai napokat szervezzen, tapasztalatcseréket, tájékoztatókat, bármilyen olyan fórumot, ahol a szakemberek újdonságokkal ismerkedhetnek meg, fejleszthetik tudásukat, képezhetik magukat. Elengedhetetlen feladat az is, hogy a tevékenységet a közönség felé publikálják, aktív sajtókapcsolatot építsenek ki kistérségi és magasabb szinteken. Ahhoz pedig, hogy valóban megvalósulhasson a kulturális vidékfejlesztés, a kerekasztalnak be kell mutatnia eredményeit a döntéshozóknak, hogy ezáltal a fejlesztési célok bekerülhessenek a kistérség átfogó stratégiájába, fejlesztési céljaiba. Kerekasztalok ajánlott összetétele Jó, ha a kerekasztal tagjai között szerepelnek a kistérség közművelődési, közgyűjteményi intézményei, az önkormányzatok, a kulturális célú civil szervezetek, a nemzetiségek, kisebbségek képviselői, a kistérségi társulás munkaszervezete, az egyházak képviselői, kulturális vállalkozók, valamint meghatározó magánszemélyek. Kerekasztalok ajánlott kapcsolatrendszere Ezek azon szervezetek, melyekkel ajánlatos a kerekasztaloknak valamilyen formában kapcsolatot tartani. Ilyen a szakminisztérium, a megyei intézmények, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a regionális fejlesztéssel foglalkozó intézmények, szervezetek, a Kultúrpont Iroda, a vidékfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek (HVI, Leader akciócsoportok), illetve minden olyan helyi szervezet, melyet a tagok fontosnak ítélnek meg. Kerekasztalok a közép-dunántúli régióban, Veszprém megyében A 2007-es évben a közép-dunántúli régióban Adony, Komárom, Oroszlány, Sümeg, Tapolca, Tatabánya, Veszprém és Zirc kistérségek nyertek. Tehát a nyolc nyertesből négy Veszprém megyei kistérség volt. Mind a négy kistérség megkezdte munkáját a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet közreműködésével. Az intézet a pályázat megjelenésekor készített egy szakmai módszertani segédanyagot, melyet minden kistérségi társuláshoz eljuttatott. Ez alapján öt kistérség nyújtotta be pályázatát, de sajnos egyikük (Balatonalmádi) formai hiba miatt ebben az évben nem nyert támogatást, de a kerekasztal ennek ellenére ott is megalakult, és a munkát megkezdték.

CIVIL

7

A 2008-as évben szintén megjelent a Közkincs I. pályázat, amelyre új kerekasztalok is pályázhattak, valamint a már meglévők a munka folytatására. A meglévőknél feltétel volt a kész értékleltár, a kistérségi szintű pályázati tervek megléte, valamint a kulturális stratégia előkészítő anyaga. A 2007-es csoportok közül Tapolca kivételével mindenki újra pályázott, ezeken kívül új pályázó volt Pápa és Várpalota. Mind a hat pályázó kistérség nyert, így új kerekasztal alakult Balatonalmádi, Pápa és Várpalota kistérségekben, a munkát pedig folytatja Veszprém, Sümeg és Zirc kistérség. Itt kell megemlítenem, hogy 2007-ben pályázott még kerekasztal alakítására az erdélyi Maros megye, ahol szintén nyertek, és meg tudták kezdeni munkájukat. A Maros megyei pályázat elkészítésében is a közművelődési intézet segített, valamint az ottani pályázók is megkapták a szakmai módszertani segédanyagunkat.

Veszprém megyei kerekasztalok: Balatonalmádi Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal Balatonalmádiban a kistérségi társulás nem nyert pályázati támogatást 2007-ben, ennek ellenére az év májusában megalakult a kerekasztal. Tevékenységét a Veszprém Kistérségi Kerekasztallal közösen kezdte meg. Első ülésüket 2007 szeptemberében tartották. Majd ezt követően általában kéthavonta üléseztek, elkezdték az értékleltár elkészítését a kistérségben, és részt vettek a szakmai, információs napokon. A következő évben, 2008-ban ismét pályáztak és nyertek. Így a kerekasztal hivatalosan újraalakult, elkezdte, illetve folytatta a megkezdett munkáját. A tagok előnyben voltak más frissen alakult kerekasztalokhoz képest, hiszem már egyéves közös munka állt a hátuk mögött. 2008 tavaszán megkezdték a pályázatban megtervezett feladatok elvégzését, és pontosan az ütemtervhez tartva magukat minden hónapban üléseztek. Jelenleg, 2009 elején folytatják a munkát, mely ciklus május hónap végéig tart. Májusra elkészül az értékleltár-adatbázis a kistérségben, a kistérségi rendezvénynaptár (közös kiadásban), kistérségi szintű pályázati tervek, elérhetőségek adatbázisa, stratégiavázlat, illetve statisztikai elemzés a kistérség közművelődéséről. Pápai Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal A kerekasztal a 2008-as pályázaton pályázott és nyert, a munkát 2008 nyarán kezdték meg. A kistérségi értékleltár felvételét végzik, a kistérségi rendezvénynaptár és pályázati tervek elkészítését, valamint a stratégia-előkészítő anyagot írják. Ezenkívül erre a kistérségre is elkészült a közművelődési statisztika elemzése. Sümegi Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal A kistérség a közművelődési intézet segítségével pályázott és nyert 2007-ben, majd 2008-ban újra. Az első ciklusban elkészült az értékleltár, valamint a stratégia előkészítése, illetve készült közös kistérségi rendezvénynaptár, műsorfüzet. Valamint erre a kistérségre is elkészült a statisztikai elemzés. Jelenleg folytatják a megkezdett munkát, kistérségi szintű programok tervezését, az értékleltár bővítését.

PÁLYÁN

Tapolcai Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal A kistérség az első ciklusban pályázott és nyert, elkészíttette a statisztikai elemzést, valamint közös pályázati terveket dolgoztak ki, és elkészült a stratégia terve is. A következő ciklusban a kistérség nem pályázott, jelenleg már nem működik a Közkincs Kerekasztal sem. Várpalotai Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal A kistérség az első ciklusban nem pályázott. A 2008-as pályázaton nyertek, így 2008-ban kezdték meg működésüket. Jelenleg zajlik az értékleltár felvétele a kistérségben, valamint elkészült a statisztikai elemzés a kistérség közművelődéséről. Ezenkívül készítik a stratégia előkészítő anyagát. Veszprémi Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal A kerekasztal 2007. május 18-án alakult meg, elnyerte a Közkincs bizottság pályázati támogatását. Programjaként az intézet által javasolt módszertani anyagot vállalta fel feladatának. Első ülését 2007. szeptember 17-én tartotta közösen a Balatonalmádi Kerekasztallal. A kistérségben 2007-ben elkészült az értékleltár-felvétel, melynek bővítése folyamatosan zajlik. Elkészült a kistérségi statisztikai elemzés, valamint a 2008-as rendezvénynaptár. Ezenkívül a kistérség kulturális helyzetelemzése is megtörtént, majd a stratégia előkészítő anyagának elkészítése és a kistérségi rendezvénytervek is megszülettek. Ezenkívül kistérségi média- és szakember-adatbázis is készül a tagok számára. A kerekasztal a 2008-as pályázaton is nyert, e ciklusban a legfontosabb feladatának a szakemberek készségeinek fejlesztését és a stratégia elkészítését tűzte ki célul, illetve saját honlap készítését. Ezek a folyamatok zajlanak jelenleg a kerekasztalban. Zirci Kistérségi Kulturális Közkincs Kerekasztal A kerekasztal 2007. május 17-én alakult meg, az első őszi ülésen megtörtént az értékleltár-adatlapok kiosztása, az aktuális pályázatok és képzések ismertetése, a következő ülés 2007 októberében zajlott, az értékleltár-adatlapok beérkeztek és elkészítették a térség SWOT-analízisét, majd elkészült a stratégiai anyag vázlata, illetve a kistérségi szintű statisztikai elemzés. Ezenkívül közös rendezvénynaptárt készítettek. A 2008-as pályázati ciklusban is nyert a csoport, így a munkát folytatják, fő cél itt is a kulturális stratégia elkészítése és a folyamatos együttműködés. A kerekasztalok munkájában továbbra is közreműködik a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, módszertani segítségnyújtással, információszolgáltatással és személyes részvétellel az üléseken. Idén tavasszal várható a következő Közkincs pályázat, melyben, reményeink szerint, lehetőség lesz a munka folytatásához források elnyerésére. Amennyiben felkeltette érdeklődését a kerekasztalok munkája, és részt szeretne venni benne, keresse meg az intézet munkatársait, vagy saját kistérsége kistérségi társulásának munkatársait.

Turupoli Nóra térségfejlesztő-művelődésszervező, Veszprém Megyei Közművelődési Intézet

CIVIL

PÁLYÁN

8

Nói kvóta Magyarországon Könyvbemutató Veszprémben Az Európai Bizottság által meghatározott prioritások mentén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinálásával működő „Nők a politikai döntéshozatalban” munkacsoport szakértői és civil képviselői 2008-ban elkészítették a Női kvóta Magyarországon, A 2007-es év vitája a politikai esélyegyenlőségről című tanulmánykötetet. Mivel ez évben európai parlamenti választások lesznek, a könyv témája igazán időszerű. A kvótaroadshow megszervezésében a munkacsoport együttműködő partnere az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat. A kiadványt az ország öt pontján mutatják be. Az első állomás Vác volt, a második – január végén – Veszprém. Az elkövetkező hetekben az érdeklődők részt vehetnek még a füzesabonyi, a debreceni vagy a kecskeméti találkozón. A kötet megjelentetésének apropóját a 2007-es év eseményei adták, amikor két, a témához kapcsolódó törvényjavaslatról döntöttek az országgyűlési képviselők. A javaslatok célja a női kvóta bevezetése, azaz hogy a politikában a nők és férfiak egyenlő arányban vehessenek részt. A tervezetet akkor a képviselők többsége nem fogadta el. A könyv létrejöttének egyik oka, hogy az Európai Unió ajánlotta a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak: foglalkozzon a nők magyarországi politikai szerepvállalásával. A másik ok, hogy a parlamentben mindössze tízszázalékos a női képviselők száma. Svédországban csaknem ötven-, míg Norvégiában hatvanszázalékos az arányuk a hölgypolitikusoknak az ország vezető testületében. Ezzel szemben hazánkban a mai napig nem sikerült elfogadtatni a parlamenttel a női kvóta bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A nők egészen más szemmel közelítenek az ország ügyeihez, viszont már az idei európai parlamenti választások idején is érvényesülhetne a törekvésük.

A Női kvóta Magyarországon című kiadvány szakértők, civilek és egy újságíró gondolatait tartalmazza, célja, hogy tudományosan, több szempontból elemezhetővé váljon, mit is jelentene a kvóta bevezetése és miért nem szavazta meg a képviselők többsége a két módosítást 2007-ben. A kiadvány szerzői úgy látják: a törvényhozóknál, illetve a közélet fontos szereplőinél el kell érni, hogy az eddiginél sokkal nagyobb beleszólásuk legyen a nőknek az ország fontos ügyeibe. Az első fejezetben dr. Ilonszki Gabriella (Corvinus Egyetem) a kvóta elméleti tapasztalatait és európai gyakorlatát mutatja be. A második fejezetben a nemek esélyegyenlőségének a problémáját vizsgálja meg Papp Zsófia (Corvinus Egyetem) a képviselők szemszögéből. A harmadik fejezetben Hámor Szilvia (újságíró) aktív és a politikai folyamatokban már kevésbé részt vevő politikusokkal készített interjúi alapján a „Kvóta, ha mondom, segít a gondon” című összefoglalóját olvashatjuk. A negyedik fejezetben Juhász Borbála (Regionális Információk Nőknek, Anyáknak) és Sáfrány Réka (Magyarországi Női Alapítvány) mutatja be a civil szervezetek álláspontját. A kötet függeléke időrendben tartalmazza a témában tett nyilatkozatokat, leveleket, meghívókat, köztük a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület által kiadott nyilatkozatot, amelyet 36 civil szervezet és számos magánszemély támogatott aláírásával. A sikeres könyvbemutatón részt vettek a fenti szerzőkön kívül a közélet veszprémi nőképviselői: Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő, Talabér Márta, a megyei közgyűlés alelnöke, a Venőke tagjai és sokan mások. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumot Sebestyén Zsuzsa képviselte. A kiadványt azoknak a közszereplőknek, egyetemistáknak és a politika iránt érdeklődő olvasóknak ajánlják, akik figyelemmel kísérik a politikai folyamatok valódi hátterét.

er

Tíz év az európai ifjúsági munkánk tükrében 2008 novemberében Párizsban jártunk a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetségének (CMJCF) szervezésében. Kettős alkalomból gyűltünk össze 12 európai országból (Franciaország, Belgium, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Németország, Észtország, Lengyelország, Románia, Görögország, Magyarország). Először is a CMJCF európai partnereivel közösen értékelte az elmúlt tíz év nemzetközi együttműködéseit, ám ugyanez az elmúlt tíz év jelentett egy másik évfordulót is: a brüsszeli székhelyű európai kapcsolatépítő szervezet, a Contact 2103 tízéves születésnapját, amit a tagszervezetek közösen szerettek volna megünnepelni és egyben értékelni a közös munkában eltelt időszakot. Erre a mögöttünk hagyott 10 évre emlékezett vis�sza beszédében Marcel Garrigue is, a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetségének és a Contact 2103 alapítója, aki ezt a folyamatot Odüsszeusz utazásaihoz hasonlította. Odüsszeusz kalandjaiból, megpróbáltatásaiból, nehézségiből érettebben, tapasztaltabban, megerősödve került ki, míg tár-

sai, akik ugyanazokat a nehézségeket élték át, semmilyen belső átalakuláson, fejlődésen nem mentek keresztül. A feleletre váró kérdés tehát számunkra az, hogy érettebbé váltunk-e az elmúlt 10 esztendő közös tapasztalatszerzése során? Gazdagodtunk, megerősödtünk-e saját utazásaink folyamatában? Miközben a kérdésre kerestünk választ, felidéztük az elmúlt időszak közös történéseit, élményeit, majd műhelymunka keretében az előttünk álló újabb 10 esztendő terveit, feladatait fogalmaztuk meg. Mivel 10 évvel ezelőtt a Contact 2103 megalakításának gondolata egy nagy közös európai ifjúsági projekt keretében fogalmazódott meg (a fiatalok előbb a Pireneusok legkeletibb csúcsát, a 2784 méter magas Canigue-t mászták meg, majd az Olümposzra kapaszkodtak fel közösen), most 10 év után egy újabb nagy ifjúsági projektet szeretnénk életre hívni. Mi, magyarok, a tengeren utazó Odüsszeuszra hivatkozva, egy Duna-túra gondolatát vetettük fel, amely, reméljük, a közeljövőben megvalósulhat minél több magyar fiatal részvételével!

Szöllössi Eszter, Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete

CIVIL

9

PÁLYÁN

Alattvaló vagy állampolgár? Egyesületünk tekintélyes támogatást pályázott az egészségügyi és szociális bizottságtól, melyből a komáromi középiskolák tanulói részére bentlakásos képzést valósítottunk meg a koppánymonostori Fenyves Táborban. Az előre összeállított képzési tematika alapján 2008. december 2–4-én került sor a program lebonyolítására, ahol felkészült ifjúsági trénerek által valósult meg az eltervezett folyamat. A három nap során vendégeink is voltak. Így a komáromi krízisgondozási központ mentálhigiénikusával és a komáromi rendőrkapitányság drogmegelőzési osztályának munkatársaival közösen készültünk a feladatra. Fontos szempont megemlíteni, hogy a jelenlegi képzésünk alapjaként az SZMM Év gyermek- és ifjúsági projektje díjjal jutalmazott Összehozó osztályközösség-fejlesztő képzés osztályaiból kikerült fiatalokból tevődött össze. Ehhez a csoporthoz hívtunk önkénteseket a Kultsár István Szakközépiskola Rákóczi Szövetség ifjúsági csoportjából. Az így összeállt 23 fiatal mellé egyesületünk három kortárssegítője csatlakozott. Így összesen 26 fiatal képzését végeztük el. Képzésünk különleges, hiszen egy új módszertani kidolgozás során összeállított program első szakaszát bonyolítottuk le. A fiatalokat egy komplex kortárssegítőképzésben részesítjük, mely egymásra épülő háromszor három napos bentlakásos képzés keretében valósul meg. Az első három nap az egészségügyi prevenció területén összpontosult, ezt valósítottuk meg decemberben. Erre a három napra újabb kétszer három nap épül, melyet már a Nemzeti Civil Alapprogram és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával folytatunk idén márciusban. Az éves munkát havi rendszerességgel 1–1 napos szupervízió követ, amit a fiatalokkal tapasztalataikról és elkezdett önálló tevékenységeikről folytatunk. Az egymásra épülő program keretében olyan speciális tudással rendelkeznek majd a fiatalok, amely egy több lábon álló kortárssegítést támogat. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer és segítségnyújtás mellett lehetőségük lesz a diákmunka, az önkéntes munka, a külföldi és hazai önkéntes szolgálat, társadalmi szerep- és felelősségvállalás mellett a közösségi értékek és közösségi gazdálkodás ismereteinek megismerésére.

A decemberi programunk alapja azonban a bizottság szempontrendszere által meghatározott egészségügyi prevenciós képzés volt. A három nap alatt különféle szerepjátékokat, esettanulmányokat és beszélgetéseket folytattunk a szenvedélybetegségekről és azok hatásairól. Két vendégelőadónk segítségével filmeket néztünk, melyben szenvedélybeteg (drog) fiatalok beszéltek magukról és a drogok által okozott fájdalmaikról, keserűségeikről. Mentálhigiénikusunk az ifjúsági korosztály tekintetében a családról, a párkapcsolatról, a szexuális problémákról és kultúráról beszélgetett a fiatalokkal. Személyes családfa építésével feltárta a fiatalok családi problémáit, s egyéni foglalkozásokat vezetett. Ebben a korban nagy jelentősége van a lelki egészségnek. Nagy a leterheltség. Éppen, hogy elhagyták a gyermekkort, de még nem felnőttek. Ki is vagyok? Minek is vagyok ezen a világon? – ezek gondolatkörök foglalkoztatják őket leginkább. Ez a korosztály nehezen talál önmagára. Nő a deviáns viselkedés, sok a „széthullott, egyszülős” család. Magatartásukra jellemző a szorongás, labilitás. Helyzetmegoldásaik nem eléggé hatékonyak, döntéseiket nem kíséri kitartás. Gyakoriak a „helyzetből” való kimenekülések. A kitűzött céljaikat könnyen feladják kisebb kudarcok esetén is. Ha nincs meg a lelki stabilitás, könnyen az alkohol és a drog rabjaivá válhatnak. Arra kell törekedniük az őket nevelő szülőknek, pedagógusoknak és szakembereknek, hogy egészséges önbizalommal felvértezett fiatalok legyenek. Akik képesek az előttük álló életproblémákkal, konfliktusokkal megfelelő módon megküzdeni. A serdülő szempontjából fontos, hogy legyen egy olyan társ, barát vagy pedagógus, de legjobb a szülő, akinek meg tudnak nyílni. Problémáikról tudnak beszélni. A szülőnek pedig legyen ideje a gyerekre. Érezze a szülő, hogy a gyerek partnerként fordul felé (esetleg fél a kudarctól, visszautasítástól), valóban segítséget vár tőle. Ha eddig nem volt meg a bensőséges kapcsolat, most még van esély a kialakítására. A gátlások nélküli beszélgetésekre lehetőséget ad egy együtt elvégzett házimunka, sütés-főzés, esetleg családi kirándulás.

Csonka Szilvia, Élettér Egyesület, Komárom

CIVIL

PÁLYÁN

10

A civil kontrollról avagy: Civilnek lenni annyi, mint nem félni Az alábbi írás eredeti változata a közelmúltban indult vpress. hu felkérésére készült és annak Törzsasztalánál folyó diskurzus része. A CAP-ban történő közlése a vpress.hu hozzájárulásával történik, köszönet érte. Az első szó az elismerésé, ugyanis nagyon fontos témát vetett fel a vpress.hu, ha éppen nem a legfontosabbat. Persze itt van a pénzügyi válság, a csökkenő egy főre eső hazai össztermék, az elképesztő méretű állami külső és lakossági belső eladósodás, a szélesedő munkanélküliség, a rohamosan romló közbiztonság, a soha nem látott mértékű területi és szociális különbségek, vagy éppen az egyre megdöbbentőbb méretű korrupció. Folytathatnánk a sort, ráadásul mindezt ma már csaknem mindannyiunk bőrén érzékelhető és egyre gyorsuló ütemű elszegényedés kíséri. Tisztességes, munkájukat szerető, jogkövető, dolgos emberek, családok kerülnek hónapról hónapra egyre megalázóbb helyzetbe, hogy a társadalom alsó peremén tengődő hárommillió polgártársunkról most ne is beszéljünk. Az utóbbiak számára jó ideje fel sem merül az, hogy jó minőségű közüzemi, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális stb. szolgáltatásokat vegyenek igénybe, az úgynevezett középosztálybeliek pedig pontosan ezekben a napokban kénytelenek megtapasztalni azt, hogy milyen borzasztó érzés, ha az embernek olyan dolgokra kell nemet mondani, mint a gyerek tandíjának kifizetése, sítáborba való utazása, előbb csak divatjamúlt, aztán a lyukas cipő lecserélése, az iskolai menza díjának kifizetése – és ennél is van lejjebb. Százezrével hagyunk fel korábbi apróbb-nagyobb karitatív aktusainkkal, mert már nem futja rá a családi költségvetésből, halogatjuk a rokonlátogatást, mert nincs pénzünk benzinre, hónap közepén már nem merjük kihívni a szerelőt a gázkazán megjavítása céljából, mert félünk, hogy többe kerül, mint amen�nyi pénz van otthon vagy a számlán, nem megyünk el az orvoshoz, mert nincs pénzünk kiváltani a drága gyógyszert stb. Hogyan jön mindez a megadott témához, vagyis a hatalom, a pártpolitika és a civil kontroll kérdésköréhez? Hát úgy, hogy ott, ahol valamilyen oknál fogva tartósan civil kontroll nélkül működik a politika, kezdetben csak néhány érzékeny értelmiségi érzi rosszul magát, aztán kis idő elteltével szépen sorban bekövetkezik mindaz, amiből az előbb csupán szemelgettünk. Ha ugyanis egy szektor ellenőrzés nélkül működik, akkor előbb-utóbb elkezd rosszul működni. A pártpolitika is ilyen. Mondhatnák sokan, nyilván mondják is, hogy hiszen ott van a hatalom, vagyis a kormánypártok, vagy az önkormányzati testületi többség kontrolljára az ellenzék. Ez igaz is. Ne is becsüljük le a jelentőségét, elég sokan emlékezhetünk még arra, ez sem volt mindig, és az sem volt jó. Tönkre is ment belé az úgynevezett létező szocializmus, igaz, sokak gondolkodásában és cselekedeteiben rengeteg minden él abból tovább. A vpress.hu felvetése helyes. Nem csupán a hatalom kontrolljának hiányáról érdemes beszélni, hanem a magyar politikai elit tevékenységének a kontrolljáról. Az a képződmény pedig, amit ma magyar politikai elit néven illetünk, jócskán megérdemelné, ha úgy tetszik: rászorul az ellenőrzésre. A magyar rendszerváltás jelentős társadalmi részvétel nélkül, önjelölt (s ahogy mára kiderült), innen-onnan, ilyen-olyan megbízásokkal odaküldött résztvevőkkel zajló többoldalú, legitimi-

tásában (társadalmi felhatalmazását nézve) erősen megkérdőjelezhető érdekcsoportok tárgyalásainak eredményeképpen ment végbe. Annak eredményeiről nem nagyon kérdezték meg a társadalmat, s hogy a választásokat leszámítva később se igen szóljon az bele, a kormányzati stabilitás érdekeire való hivatkozással gyorsan paktumot kötöttek egymással, kétharmados törvények közé sáncolták magukat, majd gyorsan négy, majd – biztos, ami biztos – öt százalékra emelték a parlamenti bekerülési küszöböt. Ma már kevesen emlékeznek rá, de így sikerült elérni azt, hogy 1990 márciusában, az első szabad parlamenti választások első fordulójában 777 777 szavazat veszett el úgy, hogy ennyien szavaztak a küszöböt „fel nem érő” pártra. A politikai elitet akkor felmentette az a körülmény, hogy egyrészt ilyet még nem csinált senki (Antall József szavaival: halászléből kellett akváriumot csináli, vagyis szocializmusból kapitalizmust), másrészt átmenetinek tekintették a játékszabályokat: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:…” – áll ma is érvényes ideiglenes alkotmányunk preambulumában. A politikai elit tehát kiválasztódott, birtokon belülre került, s ha a bent lévők meg tudják őrizni pozícióikat, köszönik szépen, jól vannak. A többség kormányoz, a kisebbség opponál, és szeretne kormányozni, mert néhány dolgot máshogy csinálna, de ös�szességében mindenki elégedett azzal, hogy a státuscsoporton belül van, így is megillet mindenkit – ha nem is egyenlő mértékben – a nyilvánosság és egy hazai viszonylatban magasnak mondható életszínvonalat lehetővé tevő jövedelem, juttatások. Nem csoda, hogy a politikai elit mindent elkövet annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Ugyanígy vannak ezzel a gazdasági, kulturális, művészeti és tudományos élet, vagy éppen a média reprezentánsai. A problémákat ők is látják, viszont sokkal kockázatosabb megkérdőjelezni a status quót, hiszen annak lebontása nagyon kockázatos, alig kecsegtet sikerrel, jobban megéri tudomásul venni a játékszabályokat. A gazdaság, a kulturális és tudományos élet átpolitizáltsága ugyanis abban ölt testet, hogy ezen alrendszerek finanszírozása – megfelelő szociológiai minőségű középosztály, polgárság, vagyis civil társadalom híján – a politika részéről történik. Ezen alrendszerek reprezentánsai (tisztelet a kivételnek) elsősorban nem abban látják feladatukat, hogy jó minőségben és a közjó javára tegyék a dolgukat (vagyis sorrendben: versenyképesek, innovatívak legyenek, válaszoljanak a kor társadalmi kihívásaira, megoldásokat találjanak a meglévő bajok orvoslására és az újabbak megelőzésére, szakszerűen és elfogulatlanul tájékoztassanak stb.), hanem a források felett rendelkező politikusok felé történő megfelelésben, vagyis a szervilizmusban. Olyanok is az eredmények, legyen szó monopolhelyzetben levő cégek teljesítményéről, problémákat megkerülő, semmitmondó eredményekkel végződő, de elszámolható kutatási projektekről, megkérdőjelezhető esztétikai minőségű műalkotásokról, vagy éppen az ún. közszolgálati média kritikán aluli, esetenként gyomorforgató tevékenységéről.

11 És így jut el a magyar választópolgárok többsége oda, hogy arra adja le a voksát, aki többet ígér neki. Így jut el egy ország oda, hogy elveszti ellenálló képességét, sorsdöntő helyzetekben nem képes megfelelő válaszokat adni, vagyis kiszolgáltatottá válik. Az állampolgár a politikának, az állam pedig az IMF-nek és a társainak. Ha jobban belegondolunk, ma – egyre gyorsulva lefelé a lejtőn – megvannak annak a gazdasági és társadalmi feltételei, hogy a problémák civilizált és szakszerű megoldása helyett a szélsőséges, radikális útkeresések ragadják magukhoz a kezdeményezést, vagyis még nagyobb bajba kerüljünk, mint amiben vagyunk. Az úgynevezett középosztály tagjainak zöme ugyanis még mindig előbbre tartja az egyéni, mint a kollektív érdekérvényesítési megoldásokat. A megoldás valójában a folyamatos és hatékony, nyilvános civil társadalmi ellenőrzés lehetne, ezzel kapcsolatban azonban – ha ez eddig nem derült volna ki – van két rossz hírem. Az egyik az, hogy a hatalom még bajban sem tart igényt a civil társadalom támogatására. Utóbbi alatt itt és most a magyar jog és a szociológia által szűkebb értelemben vett definíciót használom. Akkor, amikor a rendszerváltás óta leghosszabb ideje hivatalban levő miniszterelnök októberben nemzeti csúcsra hívta az ország mindazon szervezeteinek a vezetőit, amelyeket fontosnak tartott a globális pénzügyi és gazdasági (végső soron persze morális) válság kezelésében és elviselésében, a meghívottak között nem szerepelt a magyar nonprofit szektor (továbbá a kisebbségek, az egyházak, s ha már nemzeti a csúcs: a határokon túli szervezetek). A hazai civil társadalom véleményére a miniszterelnök nem volt kíváncsi, de a meghívottak számára sem tűnt fel senkinek a civilek hiánya. A másik rossz hír az, hogy valójában nincs is meg ma Magyarországon az egzisztenciálisan és szellemileg független és hiteles polgárok azon kritikus tömege, amelyet figyelembe kellene vennie a politikának, legyen szó gazdasági érdekérvényesítésről (szakszervezetek) vagy egyéb értékorientált társadalmi mozgalmakról (pl. zöldek). Ahogy a jó minőségű civil társadalom kialakulásának és erősödésének nem tett jót a Kádár-korszak, ez a mostani sem kedvez az ilyesminek. Bár az utolsó statisztika 77 689 működő civil szervezetet tart nyilván Magyarországon, okkal feltételezhető, hogy közülük kevesen tudnak-akarnak e folyamatban részt venni. (A politikumon kívül közéleti szerepet vállalók csaknem mindegyike tagja valamilyen civil szervezetnek, vagyis a magányos farkasoktól az egyszerűség kedvéért eltekinthetünk.) Most, hogy zajlanak az NCA-választások, az igazság kedvéért megemlékezhetünk arról, hogy az Orbán-kormány 2000-ben civil szervezetek szolgáltató központjainak országos hálózatát (Civil Házak) hozta létre, a parlament pedig 2003. június 23-án, vagyis Medgyessy Péter kormányzása idején fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényt, melynek fő célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése volt. Igazából mindkét intézkedés annak a ténynek a kormányzati szintű beismerése volt, hogy baj van a magyar civil társadalommal. Itt-ott vannak ígéretes jelenségek (ilyen volt 2000 környékén a hazai átlaghoz képest sokkal jobb adottságú balatoni civil szféra szinte egésze, de még ma is vannak fellobbanásai, pl. turisztikai egyesületek), de nézzük, mivé lettek azok, akik a „rövidebb utat” választották

CIVIL

PÁLYÁN

pl. a Parlamentben (Gyenesei István, Somogyért Egyesület), de Veszprém megyei jogú város képviselő-testületében is körülnézhetünk ugyanebben az ügyben. Nem túl optimista állításom igazolásául hozom fel, hogy egy ideje – ahogy azt a vpress.hu is találóan megjegyzi –, nem csupán pénz kérdése a civil kontroll. Az internet mindenki számára lehetővé teszi az információk szabad áramlását, aztán mégis ott vagyunk, ahol vagyunk. Valószínű, hogy az úton, az erős magyar civil társadalom megerősödésének rögös útján végig kell menni. „Ha két út áll előtted, válaszd a nehezebbiket!” – szokta mondogatni egyik mesterem, aki a nagyanyjától hallotta a tanácsot még az ötvenes években. Akkor is voltak könnyebb és nehezebb, rövidebb és hos�szabb utak. Ezt a leckét a magyar civil társadalom sem fogja megspórolni. Nincs könnyű megoldás, illetve az a gyanúm, hogy a könnyebbik út nem hoz megfelelő eredményt. Hogy addig is mit lehet tenni? El kell végre indulni a nehezebbik úton. – Össze kell kapaszkodniuk a független és hiteles polgároknak egymással és meg kell osztani másokkal is a véleményüket, – Törekedni kell arra, hogy önálló (tehát nem az államtól, pártoktól, önkormányzatoktól függő) egzisztencia birtokába jussunk, – Ki kell használni a meglévő intézményi kereteket, pl. igénybe kell venni az NCA-küldötteket, hogy képviseljék a szektor érdekeit, használni kell a társadalmi nyilvánosság csatornáit, de (szerintem) tartózkodni kell a direkt politikai részvételtől. Vagy-vagy. „Nem fog a macska / egyszerre kint s bent egeret” – mondhatjuk József Attilával. – Minél többször éljünk a közvetlen demokrácia eszközeivel. Vegyük vissza a népszavazás intézményének becsületét és használjuk arra, amire való: lényeges kérdések eldöntésére (új alkotmány, alacsonyabb, pl. 1%-os parlamenti küszöb, kisebb parlament, a közigazgatás decentralizálása, kevesebb önkormányzat, környezetvédelmi kérdések stb). – Vegyünk részt a közéleti eseményeken és mondjuk el véleményünket. A pártpolitika olyan, mint a gázok, kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Ez nem az ő hibájuk, ilyen a természetük. Ha egy tanácskozóteremben jelen van néhány civil képviselő, akkor a nullára csökken annak az esélye, hogy 100%-ban a pártpolitikáé lehessen a terep. – Követeljük meg a pártoktól, hogy hozzák nyilvánosságra részletes országos és önkormányzati programjaikat. Ismerjük meg azokat és kérjük tőlük számon, ha annak lesz itt az ideje, – Választási helyzetben azt a politikai alternatívát támogassuk, amelyik inkább kedvez a magyar vállalkozások, a középosztály, vagyis a civil társadalom szociológiai bázisa szélesedésének és megerősödésének, ugyanis van köztük különbség. – Szerezzük meg azt a képességet, hogy megkülönböztessük egymástól a valódi értékeket az ocsútól, és tudjunk különbséget tenni a valódi és álcivilek között. – És ne féljünk. Mondjuk Bibó után szabadon, hogy „civilnek lenni annyi, mint nem félni”. Hátha egyre többen elhiszik és aszerint teszik a dolgukat.

Oláh Miklós, a Nyilvánosságért és a Civil Társadalomért Alapítvány kuratóriumának elnöke

CIVIL

PÁLYÁN

12

A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség 2009. évi küldöttgyúlése Szépszámú érdeklődővel, tagszervezeti tagokkal, egyesületi és szakosztályi képviselettel tartotta meg szokásos évi közgyűlését és egyben küldöttgyűlését a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség január 17-én a Völgyikúti Szabadidőközpontban. Az elnöki köszöntő után a 22 tagszervezet képviselőinek és a meghívott tagok jelenlétében a VMTSZ meghívására Dúró Imre, a Magyar Természetbarát Szövetség korábbi főtitkára, jelenlegi igazgató a megyei és regionális helyzetet mutatta be. Az elnök asszony, Mag Éva többek között beszámolt a technikai munka lényegéről, kivitelezéséről és időszerűségéről, ami a megyei turistautak jelenlegi állapotát is illeti. Hangsúlyozta, hogy a tagszervezetek és egyesületek közötti munkában kiemelt szerepet kap az összetartozás, az összefogás a közös programok szervezésében. Az is elhangzott, a közösségépítő programoknak van a legfontosabb szerepük. Megyén kívüli, de a VMTSZ kebleibe tartozó vendégegyesületeknek a technikai, felújító munkákban, valamint a nagyobb rendezvények megyén belüli megszervezésében nagy az érdemi feladatuk. Ezt a közös együttműködést szeretné a szövetség a későbbiekben is ápolni, és a kapcsolatokat, munkatúrákat közösen lebonyolítani. Az egyesületek beszámolóiban hallhattunk nagyszabású, saját környezetükben végrehajtott felújító munkák eredményeiről, új turistautak létesítéséről, a turistatérképek módosításáról. A minősítések átadása ezúttal sem maradhatott el, hiszen mint minden évben, idén is remekül szerepeltek a turistáink különböző természetjáró, tájékozódási, kerékpáros versenyeken, rendezvényeken. Mivel a természetjárás egy olyan műfaj, amely nem mondható versenysportnak, valójában egy olyan sportverseny, amiben saját magunkat szeretjük megmérettetni. 2008-ban hét tagszervezetben voltak minősítések. A küldöttgyűlésen az utánpótlás képzését is biztosító továbbképzések, tanfolyamok jelenleg is tartó képzéseiről hallhattunk szót. Beszámolóban méltatták a túravezetők folyamatos képzésének lehetőséget adó szakmai előadá-

sokat, kirándulásokat, találkozókat, ismeretszerző programokat, mint pl. a legutóbbi igen népszerű bakonyjákói kisvasutazás élményét. A túramozgalmak fontossága és leküzdhetőségének méltatása, valamint a helyi túramozgalmakban szereplő turistautak gondozási lehetőségei és fontossága került a beszámolói napirendbe. Természetvédelmi és társadalmi erdei szolgálat, valamint az ezzel járó polgári természetvédelmiőr-képzés mellett a Cuha-völgyi vasút ügye is a közgyűlés témáinak terítékén volt. A VMTSZ különösen nagy gondot fordít a partnerszervezetekkel való együttműködésre, így belépett a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetségbe és a Természetjáró Fiatalokért Szövetségbe is. Bemutatkoztak és hozzászóltak a beszámolókhoz az újonnan csatlakozott túracsoportok képviselői is, mint pl. a veszprémi Zölderdő speciális túracsoport, amely az esélyegyenlőség jegyében a sérült, zömmel értelmileg akadályozott felnőtt sporttársakat túráztatja (túravezetőjük Jákói Bernadett), szót kapott a Cuha-völgyi vasút megmentése érdekében a túraszervezési munkákban aktívan részt vevő Mészáros András is, valamint a technikai munkát végző Ösvénytaposó Baráti Társaság képviselője, Petró Zoltán. A küldöttgyűlés elnöksége utalt és felterjesztette a turisztikai esélyegyenlőség jegyében a május 15-re tervezett, Együtt a zöld úton címmel megrendezendő szakmai szabadidősport-turisztikai konferenciát, amire szakmai előadóként megtisztelésül a tagszervezetek – a témában érintett – szakosztály és túravezetői közül kért fel a szervező elnökség néhány sporttársat. A küldöttgyűlés befejezéseként az elnök asszony ebédre invitálta a közgyűlés vendégeit, majd rövid sétát tett a csoport a helyszínt biztosító Völgyikúti Szabadidőközpont épületének megtekintése céljából. Jó hangulatban és elegáns környezetben elfogyasztott ebéd után sor került közös beszélgetésre, valamint a tagszervezetek képviselői közötti közösségépítő kapcsolatok ápolására is. Jákói Bernadett, VMTSZ kommunikáció- és médiafelelős, Veszprém

Megyei ifjúsági szakmai módszertani központként múködhet a Mag-ház Magyarországon működő megyei szintű ifjúsági szolgáltató központok kialakításának támogatására született pályázati kiírás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről. Olyan szervezetek, intézmények pályázhattak, amelyek szakmai-módszertani támogatást nyújtanak a Komárom-Esztergom megyében lévő településeken zajló ifjúsági munkához. A szakmai-módszertani támogatás keretében az alábbi szolgáltatásokat kell biztosítani: általános jellegű szakmai támogatás az ifjúsági feladatok ellátásához (helpdesk működtetése, képzések, szakmai találkozók és projektlátogatások szervezése, szakirodalom biztosítása, pályázati tanácsadás), helyszíni tanácsadás az ifjúsági korosztály számára nyújtott szolgáltatások stratégiájának, fejlesztési programjának megtervezéséhez, helyszíni tanácsadás és szakember biztosítása a szabadidős programok lebonyolításához, helyszíni tanácsadás és szakember biztosítása a közösségi programok, közösségfejlesztő folyamatok lebonyolításához,

a HAYICO szakmai etikai kódexében meghatározott információs témakörök biztosítása az ifjúsági információs pontok (és hálózatuk) működtetése érdekében. Egyesületünk öt konzorciumi partner (Gyermekkert Szociális és Kulturális Alapítvány – Esztergom, Bakonysárkányért Alapítvány – Bakonysárkány, Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület – Tata, Majki Népfőiskolai Társaság – Tatabánya, Csokonai Művelődési Központ – Komárom) bevonásával dolgozta ki azt a programot, mely kedvező elbírálásban részesült. Így januártól a tatabányai Közművelődés Házának TAHITI Ifjúsági Irodájával kiegészülve kezdhetjük meg a munkát. Áprilisig két bentlakásos ifjúsági közösségfejlesztő képzést tartunk a megyei fiatalok számára, elindítjuk a megyei ifjúsági hírújságot, ifjúsági adattárat készítünk, kidolgozzuk és előkészítjük a megye kistelepülésein beindított IKSZT-k ifjúsági feladatainak segítését, valamint felkészülünk az előttünk álló hároméves tervezett időszakra. Programunk és tevékenységünk nyitott. Várunk minden fiatalt, aki szívesen vállal feladatot az ifjúsági munka területén. Monostori Éva, Élettér Egyesület, Komárom

CIVIL

13

PÁLYÁN

Fehérvári cég is indul a Zöld Iroda pályázaton A válság idején különösen nagy súlya van a társadalmi felelősségvállalásnak A KÖVET Egyesület szervezésében zajló idei Zöld Iroda versenyre a vártnál több, 35 szervezet nevezett négy kategóriában. A közép-dunántúli régióból a 2008. évi Legjobb munkahely felmérés (Hewitt) iparági győztese, a székesfehérvári Macher Kft. indult a kevesebb mint 25 főt foglalkoztató vállalati iroda kategóriában. A pályázó vállalatok, önkormányzatok és civil szervezetek közel 6500 dolgozója vesz majd részt a megmérettetésen, s ezzel több mint 81 000 négyzetméternyi irodaterület zöldül ki: a négy kategóriában indulók arra vállalkoztak, hogy az elkövetkezendő két hónapban környezetbarát szempontok szerint fejlesztik irodáikat. A több mint 25 főt foglalkoztató vállalati iroda kategóriában a BAT, a Cemex, az SSC, a Coca-Cola, a Dunántúli Regionális Vízmű, az E.ON Hungária, az Ernst & Young, a KFKI, a GE Hungary – Aviation Engine Services, a Mars, az MKB Bank, a Nexon, a Pannon és a Zwack indult. A kevesebb mint 25 főt foglalkoztató vállalati iroda kategóriában a „Csaba-Ire” Klotildliget, a Dr. Törőcsik, az ERM Hungária, a FoReGo Magyarország, a Hajtás Pajtás, a Macher, Quaestor Utazásszervező, a SKY Marketing, a Tonic Budapest és a Vialto Consulting jelentkezetett. A több mint 50 főt foglalkoztató nonprofit iroda kategóriában a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány, Dombóvár Város Önkormányzata, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a siófoki polgármesteri hivatal vesz részt. A kevesebb mint 50 főt foglalkoztató nonprofit iroda kategóriában a Civil Rádiózásért Alapítvány, a Gelse-Gelsesziget-Kilimán Körjegyzőség, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Iroda, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, a Mosonmagyaróvári Városi Kollégium, az Öko-Kord, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ igazgatósága méreti meg magát. A versenyen részt vevő szervezetek elsődleges célja, hogy környezet- és emberbarát irodai környezetet alakítsanak ki, növeljék a dolgozók környezettudatosságát, példát mutassanak partnereiknek és a környezetbarát intézkedéseikkel csökkentsék irodai költségeiket. „Minden olyan kezdeményezésben szívesen részt veszünk, amelyben megmutathatjuk, hogy mit tettünk eddig szűkebb és tágabb környezetünkért, és amely révén mélyíthetjük és megújíthatjuk eddigi lehetőségeinket. Mind a program, mind a részt vevő vállalatok példamutatása segíti a környezettudatosság

és a társadalmi felelősségvállalás népszerűsítését a versenyszférában” – mondta Néveri Katalin, a Nexon Kft. projektkoordinátora. Az indulók között vannak olyan szervezetek, amelyek már tavaly is bekapcsolódtak a versenybe, például a Coca-Cola, a Macher és Dombóvár Önkormányzata. „Mindenképpen hasznosnak és követendőnek tartjuk a programot. Első lépésben a hivatali dolgozók körében segíti elő a környezetkímélő módszerek alkalmazását. Ezen túlmenően családi környezetükbe is hazaviszik a szemléletet, továbbá a számos ügyintézésre érkező állampolgár is megtapasztalhatja, magával viheti a mintát” – összegzi tapasztalatait Reichert Gyula, dombóvári városüzemeltetési irodavezető. A Zöld Iroda verseny győzteseinek járó díjakat április 23-án, a Zöld Iroda kiállításon Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke adja át. A rendezvényen a hazai irodaszer-, irodabútor-, tisztítószer-, irodatechnikai berendezésgyártók és -forgalmazók környezetbarát termékeinek seregszemléje mellett a környezetbarát irodaházakat állítják középpontba a szervezők. A Macher Kft. nem először vesz részt társadalmi felelősségvállalási akciókban, kiemelt partnere Székesfehérvár társadalmi felelősségi programjának. Ennek keretében csatlakoztak az Arisz és a Gaja Egyesület által szervezett elektronikai hulladékgyűjtő akcióhoz, részt vettek egy minta értékű ötórás Open Space workshopon, ahol a nagy csoportos munkában közel 50 fő vett részt munkaidőben. A cég szerződést kötött a Németh László Általános Iskolával, amelynek keretében vállalták, hogy a 2008/2009-es tanévben a környezetvédelmi programjuk részeként előadásokat tartanak, környezetvédelmi témájú rajzpályázatokat írnak ki és értékelnek, aktívan részt vesznek a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyek szervezésében és lebonyolításában, fát adományoznak és ültetnek az iskolaudvarban, és lehetőséget biztosítanak az iskolai osztályok számára a Macher Kft.-nél folyó környezetvédelmi rendszer és a szelektív hulladékgyűjtés megtekintésére. A Zöld Iroda versenyen részt vevő szervezetek elsődleges célja, hogy környezet- és emberbarát irodai környezetet alakítsanak ki, növeljék a dolgozók környezettudatosságát, példát mutassanak partnereiknek és a környezetbarát intézkedéseikkel csökkentsék irodai költségeiket – mondta Macher Endréné ügyvezető. K. E. M

Bemutatkozás 2008 szeptemberétől egy újabb turistacsoport csatlakozott a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség hálózatába. A csoport olyan értelmileg akadályozott és speciális szükségletekkel bíró, ám mozgásukban ép fiatalokból és kísérőikből áll, akik szeretik a természetet, a gyalogolást, szeretnének megismerkedni Veszprém megye és a tágabb régió természetföldrajzi és kultúrtörténeti nevezetességeivel, akik megismerhetik a Bakony és a Balaton-felvidék értékeit, kincseit.

és természetjárást kedvelő fiatalok, és kísérőik, szüleik, segítőik, akik lelkesen és érdeklődéssel készülnek a havonkénti, illetve kéthetente megszervezett hétvégi egynapos kirándulásainkra. A csoport a Veszprém Megyei Természetbarát Egyesület esélyegyenlőségi csoportja. Aki szeretne csatlakozni hozzánk, részt venni kirándulásainkon, városismereti sétáinkon, autóbuszos kirándulásainkon, szeretettel várjuk a Zölderdő túracsoportba.

Célunk, hogy a csoport érdeklődő tagjaival részt vegyünk a természetbarát szövetség által szervezett programokon, egyesületek rendezvényein. Természetesen csatlakozunk minden más helyi civil szervezet programjaihoz, ahol tevékenyen részt tudunk venni a közös túraprogramokon, rendezvényeken. Tagjaink valamennyien értelmileg akadályozott, sportot

A csoport vezetője: Jákói Bernadett ezüstjelvényes túravezető, idegenvezető, esélyegyenlőségi menedzser-pedagógus 06(30)322-1848 [email protected]

CIVIL

PÁLYÁN

14

proHáló-hírek Új szakmai kiadványt jelentetett meg a proHáló hálózat Hálózatfejlesztés. Civil Műhely kötetek 2. proHáló – Hálózat a nonprofit szolgáltatások és a nonprofit szolgáltatók hálózatának fejlesztéséért. (Szerkesztette: Groskáné Piránszki Irén) Pécs, 2008. Kiadja a Nevelők Háza Egyesület (Pécs) együttműködésben a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal (Debrecen). A kiadvány 2003-tól 2008-ig a proHáló hálózat belső fejlesztése érdekében tett törekvéseket mutatja be. Elemezi azt a folyamatot, amely során a tagok az információs hálózat szintjéről eljutottak az együttműködési hálózatig. Az egyes szakaszokat a munka elemzésével, továbbá a fejlesztési folyamat során keletkezett dokumentumokkal mutatják be, remélve, hogy így a tanulságok gyakorlati alkalmazása is könnyebb lesz. A proHáló tevékenységét a tagjai hitelesítik helyi szolgáltató- és fejlesztőtevékenységükkel. A hálózati együttműködés formáinak és módszereinek abban van meghatározó szerepük, hogy tagjait segíti, bátorítja, új ismeretekkel és kapcsolatokkal gazdagítja. Hogy ez hogyan sikerült, milyen módszereket és formákat alkalmaztak, erről szól a kiadvány. A proHáló hálózat szerkesztésében és kiadásában eddig két kiadvány jelent meg. A cél az volt, hogy időről időre egy kicsit megállva összegezzék az elért eredményeiket és megos�szák tapasztalataikat a nonprofit szervezetek széles körével. A kiadvány a proHáló tagszervezeteinél szerezhető be, elérhetőségük a www.prohalo.hu portálon megtalálható. Megjelent a proHáló hálózat időszaki kiadványa, a pH ÉRTÉK 3. száma A tartalomból: AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Hálózatunk népszerűségét nemcsak tagszervezeteink munkálkodása és eredményei emelhetik, hanem azok az elismerések is, melyeket tagjaink kaptak helyi vagy országos szinten kiemelkedő tevékenységükért. Bízunk benne, hogy új rovatunk a későbbiekben sem marad tartalom nélkül, mert a most említett kollégákon kívül sokan vannak még, akikre a proHáló és a civil társadalom is büszke lehet. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 2008. február 25–29-e között tartotta közösségfejlesztő képzését a proHáló hálózat. Az akkreditált képzést Kunbábonyban, a Civil Kollégium, a Közösségfejlesztők Egyesülete és az ELTE közreműködésével tartottuk, amelyen a proHáló tagszervezetei közül 12 fő képviseltette magát. A képzés végén minden résztvevő záródolgozatot készített. A pH ÉRTÉK következő számaiban az elkészült írásokat mutatjuk be az olvasóknak, ezúttal Kovács Kamilla Néhány gondolat a civil szervezetekről, a közösségfejlesztésről és a hatalomról című záródolgozatát tesszük közzé. KÓSTOLÓ Rovatunkban szeretnénk ízelítőt adni, mi mindent csinálnak tagszervezeteink, milyen színes a proHáló hálózat. A pH ÉRTÉK minden számában 3–3 szervezet mutatkozik be, mostani számunkban az egri Életfa Környezetvédő Szövetség, a nyíregyházi Első Nyírségi Fejlesztési Társaság és a pécsi Nevelők Háza Egyesület. A szakmai leírásokat a szervezetek tájegységeire jellemző ételek bemutatásával kívánjuk gazdagítani, hogy a kedves olvasó

valódi kóstolót kapjon, nem titkolt párhuzamot sejtetve, ha egy ételből akár a legkisebb dolog is kimarad, már nem lesz olyan finom! Hálózatunkról elmondható belső értékelésünk, külső monitoraink, partnereink, ügyfeleink visszajelzései alapján, hogy „ízletes”-re sikeredett, így csak egyet kívánhatok, az itt található szervezeteket, ételeket és temészetesen a proHálót „fogyas�szák” egészséggel! proAKTÍV Civil Média Műhely – webmarketing A Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület modellértékű programja ISMERTTÉ ÉS ELISMERTTÉ VÁLNI A proHáló hálózat 2007 őszén dolgozta ki rövid és hosszabb tavú stratégiai tervét, amelynek fókuszában az alábbiak állnak: Nemzetközi kapcsolatépítés A proHáló megerősítése egy nemzetközi kapcsolatrendszer és együttműködés által, azzal a céllal, hogy tanuljunk egymástól, tapasztalatokat cseréljünk és közösen újabb erőforrásokat tudjunk mozgósítani a hálózati törekvések megvalósításához. Helyi társadalomfejlesztés, partnerség és hálózatépítés a magyarországi nonprofit szektorban Építve tagjaink kezdeményező készségére, hálózati támogatást biztosítottuk olyan helyi programok megvalósítására, amelyek számunkra fontos területen mutatnak be új kezdeményezéseket, és amelynek tapasztalatai megosztása hasznos valamennyi tagszervezet számára. A proHáló belső hálózatfejlesztő és képzőprogramok kidolgozása és megvalósítása A tagok által szervezett képzések minőségének fejlesztése olyan „prohálós” képzések kidolgozásával, melyek kiajánlhatók más nonprofit szervezetek számára. Az intézményi akkreditációval rendelkező hálózati tagok révén olyan standard, hálózat szinten is megvalósítható képzést készítünk elő, amelyet minden tagunk képes lesz szolgáltatni saját működési területén is. Kísérleti képzésként a tagszervezetek körében tesztelnénk a kialakított tananyagot, majd bevezetés után megvalósításra ajánlanánk a magyarországi nonprofit szektorban. A proHáló marketingtevékenysége, a nyilvánosság erősítése Megjelentetjük a proHálóÉrték időszaki kiadványt, működtetjük a prohalo.hu portált, kidolgozzuk a hálózat rövid és hosszú távú marketingtervét. A tervező és előkészítő munka színterei a munkacsoportok, a hálózati tanács összehangolja és véleményezi a terveket, majd a tagság egyetértésével hálózati konferencia keretében véglegesítjük azokat. A proHáló hálózatfejlesztési terveit 2008 júliusától, újabb két évre támogatásra méltónak találta a Charles Stewart Mott Alapítvány. MENTÜNK, LÁTTUNK, VISSZAMENNÉNK… Berlin fölött az ég … Rendhagyó útinapló a proHáló berlini tanulmányútjáról (A fenti kiadványok beszerezhetők a hálózat tagszervezeteinél, bővebb információ kérhető a Veszprémi Civil Ház 88-401-110es telefonszámán.)

CIVIL

15

PÁLYÁN

Hrabovszky György elfeledett javaslata1825-ból Hrabovszky György lajoskomáromi (Veszprém vm.) evangélikus lelkész 1825-ben egy különös tervezetet közölt a Tudományos Gyűjtemény c. országos tudományos folyóirat VI. számában. A „Vármegyei Tudományos Választmány vagy Biztosság felállítására néző Javallat” c. írásában arra ösztönözte a vármegyéket, hogy intézményes formában – egy megyei tudományos bizottság felállításával – gondoskodjanak a területükön élő tudósok és írók munkájának megkön�nyítéséről, műveik kiadásának elősegítéséről. A bizottság működési körét a vármegye utasítással szabná meg. Az elnök („elölülő”), titkár („titoknok”) és pénztáros („kincstárnok”) vezette testületnek Hrabowszky szerint több feladatot kell ellátnia. A vármegye székhelyén múzeumot kell felállítania a régebbi és jelenkori írók (kéziratos és nyomtatott) munkáinak az összegyűjtésére. Kölcsönkönyvtárat is működtetne, a kölcsönzésért egy napra egy krajcárt kéne fizetni. Évente egy nagyobb gyűlést hívnának össze, amelyen 5–7 tudományos felolvasás hangzana el a legkülönfélébb témakörökből. A bizottság évente pályázatokat is hirdethetne és a legjobb pályaműveket megjutalmazhatná. Az értekezéseket évente egy-egy kötetben tárnák a nagyvilág elé. A veszprémi évkönyv a Veszprémi Tudományos Gyűjtemény nevet viselhetné. A testületnek arra is gondja lehetne, hogy a helyi nyomda jutányos áron állítaná elő az írók műveit, hogy ezáltal a magyar nyelv és tudomány fejlődhessék. A bizottságnak több bevételi forrása lehetne: a szerzők megjelent műveik bizonyos hányadát engednék a testület javára, amely az eladásból származó bevételt éppúgy a működésére fordítaná, mint az önkéntes adakozásokból befolyó összegeket. A bizottság által kiadott gyűjteményes kötetek, illetve a könyvtári bevételek is a pénztárat gyarapítanák. Bár a javaslatban nincs leírva, de szelleméből következik, hogy a vármegye a szükséges helyiségek biztosításával járulna hozzá az ügy sikeréhez. A javaslat megjelenését Hrabovszky már nem élhette meg, mert 1825. április 12-én, életének 64. évében elhunyt. Így esett meg, hogy Botzkó Sámuel Hrabovszkyról szóló rövid nekrológja ugyanabban a folyóiratszámban látott napvilágot, mint a „Javallat”. Botzkó a javaslattevőt „nagy érdemű” prédikátornak nevezte, „ki is [az] általa nyomtatásban kiadott, és a’ Tud. Gyűjtemény számára is irt munkájiról a’ Haza előtt esmeretes, ’s nevezetes, ’s nevezetes Iróink közé számítathatik. Ritka, ’s nagy számú Könyveket, és még éltében közre ereszteni kívánt kéz-íratokat hagyott hátra. Ezen tudós Férjfiú valóban érdemes lenne arra, hogy életírása és képe a’ Magyar Publicummal közöltessék.”

A leírtakból kitűnik, hogy Hrabovszky György a felvilágosult tudós prédikátorok típusának megtestesítője volt, aki szerette és gyűjtötte a könyveket, kéziratokat, szabad idejében szívesen foglalkozott tudományos (egyház- és irodalomtörténeti) kérdésekkel), tagja volt a Tudományos Gyűjtemény írói táborának. De nemcsak annak; mint a vallási tolerancia, s a keresztény felekezetek egyesülésének (uniójának) elkötelezett híve, a Veszprémben 1805-ben indult református Prédikátori Tárháznak és az ugyanitt kiadott első magyar nyelvű katolikus teológiai folyóiratnak, az Egyházi Értekezések és Tudósításoknak (1820–1824) egyaránt munkatársa volt. Írókkal, tudósokkal – köztük Horváth István egyetemi tanárral – kiterjedt levelezést folytatott. 1762. március 8-án született a Veszprém vármegyei Homokbödögén, ahol édesapja evangélikus lelkész volt. A középiskolát és felsőbb tanulmányait Sopronban végezte, teológiai ismereteit németországi egyetemeken (Wittenberg, Halle) mélyítette el. Lelkészi szolgálata Vas és Veszprém megyéhez kötötte. 1788-tól Palotán (Várpalotán), 1795-től Kissomlyón, 1803-tól újra Palotán, majd 1817-től haláláig Lajoskomáromban szolgált. Palotán az iskola bővítésével, második tanítói állás megszervezésével, templomtorony építtetésével (1805), az iskolai törvények életbe léptetésével, továbbá vasárnapi iskola és (1793-ban) árvaház alapításával alkotott maradandót. Kissomlyón ösztöndíjat alapított három szegény, de tehetséges gyermek taníttatására. A háromnyelvű (magyar–német–szlovák) Lajoskomáromban a nemzetiségi lakosok erőszakos magyarításával próbálkozott, amiért híveivel komoly konfliktusba keveredett. Szinnyei József bibliográfus szerint 14 munkája (evangéliumos könyve, számos prédikációja, a dunántúli evangélikus püspökök életrajzkötete) jelent meg nyomtatásban, kéziratainak, feljegyzéseinek java része kiadatlan maradt. Ezeket ma a soproni evangélikus levéltár őrzi. Művelődéstörténeti érdekesség, hogy első kiadványa 1787-ben Pest jelzéssel jelent meg, valójában azonban Halléban nyomták. Ennek a papi hivatásról szóló munkának beszédes címe van: „Jobb az egyházi embernek kevés tudománynyal bírni, de a kevéssel használni mint sokat tudni, de a sok tudomány mellett mind az emberiség, mind a keresztyénség regulájit elhibázni.” Fentebb ismertetett javaslatának áttételesen szerepe volt abban, hogy a reformkorban több vármegye hozott létre közkönyvtárat és támogatta a nemzeti intézmények (Pesti Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, tudományos és katonai akadémia stb.) létrehozását. Hudi József

CIVIL

PÁLYÁN

Támogatóink:

16

Veszprémi Civil Ház Szolgáltatásaink:

A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és az ESZA Kht. támogatásával valósult meg.

CivilTech Program Szoftver- és hardveradományok közhasznú szervezeteknek Pályázzon most! Ha szervezete közhasznú vagy kiemelten közhasznú Ha rendelkeznek számítógépekkel, de nincsenek megfelelő szoftvereik Igényelhet Régi operációs rendszere helyett újat (pl, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) Legális irodai szoftvercsomagot Egyéb szoftvereket (pl. honlapkészítő vagy tervezőprogramokat) Hálózat építéséhez szükséges hardvereket, szerverprogramokat Mit kell tennie? Regisztráljon a www.civiltech.hu portálon, és küldje be egyoldalas pályázatát! Eredményes pályázat esetén rendelje meg a szükséges Microsoft és Cisco szoftver- és hardveradományokat! Van-e valamilyen költsége a részvételnek? Az adományozó partnerek által felajánlott termékek ingyenesek. A rendeléskor egy egyszeri szolgáltatási díjat kell megfizetni, amely a program fenntartási költségeihez járul hozzá és a rendelt szoftver piaci értékének max. 4–8%-a. Bővebb információ: Veszprémi Civil Ház Veszprém Megyei Civil Szolgáltató Központ 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. 88/401-110 [email protected]

Folyamatos tanácsadási rendszert működtetünk (pl. jogi, számviteli tanácsadás) Felvilágosítást nyújtunk pályázati lehetőségekről, és hozzáférhetővé tesszük az ezekhez tartozó adatlapokat és űrlapokat, pályázati tanácsadást nyújtunk Nyilvántartjuk és kérésre rendelkezésre bocsátjuk a megyei és a veszprémi civil szervezetek legfontosabb adatait, valamint különböző adatbázisokat önkormányzatokról, intézményekről, szakértőkről Képzést szervezünk a megyei és a városi civil szervezetek részére pl. szervezeti, menedzselési, pályázatírási és szponzorszerzési témákban Közreműködünk a Civil a Pályán című hírlap kiadásában, amelyhez a civil társadalmat érintő anyagokat gyűjtünk és várunk minden szervezettől Saját internetes honlapot tartunk fenn (www.ciszokveszprem.hu) Regionális civil portált működtetünk (www.civil.k-dunantul. hu), ahol naprakészen megjelennek a civil szférát érintő legfontosabb hírek, információk Elősegítjük az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítését Civil irodai szolgáltatásokat nyújtunk Közösségi Technológiai Központot működtetünk, ingyenes számítógép-használatot, illetve internetezési lehetőséget biztosítva. Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. Nyitva tartás: Hétfő: 8:00–17:00 Kedd–csütörtök: 8:00–16:00 Péntek: 8:00–14:00