FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft
X. évfolyam, 2009/5. szám
A tartalomból: Új célokat kell megfogalmazni! - Tisztújító közgyűlést tartott a Civil Kerekasztal
Megbeszélni a dolgokat - A konfliktuskezelés új módszere: a mediáció
Fiatalok lendületben - Kerekasztal-beszélgetés Nagyvázsonyban
Itt súlya van az adott szónak - A proHáló olyan szellemi műhely, ahová jó tartozni
Klapka-musical Komáromban Pályázati figyeló
Civil a Pályán – időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter (
[email protected]) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Elekes Zsuzsa, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém
Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Tóbiás Krisztián Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2009. nov. 5-én adtuk nyomdába.
CIVIL
PÁLYÁN
2
Új célokat kell megfogalmazni! Tisztújító közgyűlést tartott a veszprémi Civil Kerekasztal A veszprémi Civil Kerekasztal 13 tagszervezet meghatalmazott képviselőjének részvételével tisztújító közgyűlést tartott szeptember végén. A közgyűlés megtárgyalta az elnökség beszámolóját az elmúlt egy évről, megválasztotta az elnököt és a vezetőséget, valamint elfogadta a következő év programját. Az elmúlt időszak kiemelkedően sikeres rendezvénye volt a Veszprémi Civil Nap 2009, amelyen 38 civil szervezet vett részt valamilyen formában. A kerekasztal a szervezésben jól felhasználta a korábbiakban szerzett tapasztalatokat. Az önkormányzat közgyűlésére készült és ott bemutatott videó jól demonstrálta a Civil Nap lényegét, a civilek összefogását egy közös cél megvalósítására. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint tovább kell lépni, meg kell találni az új célokat. Többet és jobban kellene használni a rendelkezésre álló www.civilveszprém honlapot. A közgyűlés ismét elnökké választotta Vass Tibort, a kerekasztal vezetőségi tagjai pedig a következők lettek: Farkas László, Gadár László, Heiter Sándor és Farkas András. Farkas András felszólalásában kifejtette, hogy a Civil Kerekasztalnak ki kell találnia önmagát, a programokat a városi művelődési központba kellene vinni és az önkor-
mányzattal közösen pályázni. Gadár László hozzátette: a Civil Kerekasztal működési irányelveit haladéktalanul ki kell dolgozni, ami a vezetőség feladata. A polgármester nyitott a helyiség biztosításával kapcsolatban. Szerinte is használni kell a honlapot, hogy az egyes szervezetek megismerjék egymás programjait, problémáit a közös érdekek érvényesítéséhez. Farkas László szerint olyan feladatokat kell találnia a kerekasztalnak, amelyekhez lelkesen csatlakoznak a civil szervezetek. Vass Tibor – betegsége miatt – nem tudott részt venni a tisztújító közgyűlésen, ezért utólag kerestük meg. Szerinte is meg kell fogalmazni a szervezet új céljait, és mindenképpen megszervezni a Civil Napot. – A vezetőség újonnan megválasztott tagjai sokat segíthetnek nekem – mondta Vass Tibor. – Heiter Sándor a többi civil szervezettel való kapcsolattartásban, a különböző rendezvények szervezésében, Farkas András a Civil Nap lebonyolításában, Farkas László az önkormányzattal való kapcsolattartásban, Gadár László pedig a pályázatírásban. A pályázatoknál ugyanis mindig egy-egy szervezetnek kell vállalnia a lebonyolítást, mert a Civil Kerekasztalnak nincs pályázatbeadási jogköre. er
A fõszerkesztõ jegyzete
Válság, lehetoségek, megoldások Bár a gazdasági válság hatásai egyre aggasztóbbak, én mégis azt a társadalmi válságot tartom félelmetesebbnek, amivel munkám során folyamatosan és egyre többször találkozom! Hogy csak néhány jelét soroljam, amivel a kedves olvasó is találkozhat: bizalomhiány, hiteltelenség, félrevezetés, hazugság, kiábrándultság. Milyen és hány bugyra lehet e pokoli zűrzavarnak körülöttünk, sejteni sem lehet, így az ember duplán örül minden olyan jelnek, megnyilvánulásnak, ami mégiscsak arról szól, vannak még olyan pozitívumok, értékes dolgok, melyekre építeni lehet. Több ilyen dologgal találkoztam a közelmúltban Gyulán, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete által szervezett és a proHáló által is támogatott konferencián. A téma a közösségfejlesztés volt, s mint elhangzott, újból reneszánszát éli, hiszen egyre nagyobb szükség van arra, hogy a civil társadalom a helyi közösségek erejét, lehetőségeit kihasználva együtt próbáljon meg tenni az ott élő emberekért. A résztvevők hallhattak modellértékű kezdeményezésekről, sikeres projektekről, érdekességekről, aktualitásokról! Engem mégsem ez fogott meg! Feledhetetlen öröm volt számomra az előadók elkötelezettsége, tenni akarása és hite, hogy van kiút, vannak lehetőségek és megoldások, csak közösen kell megkeresni! Talán a civil szféra sem süllyedő hajó, ha vannak még közöttünk olyanok, akik arra teszik fel az életüket, hogy ne csak önmagukért, hanem szűkebb-tágabb közösségeikért is tegyenek! Azt gondolom, ezeknél az embereknél a hitelesség, őszinteség, bizalom még a régi jelentéssel bír és elodázhatatlan értéknek számít. Varga Endre
CIVIL
3
PÁLYÁN
Megbeszélni a dolgokat Meglepő, hogy mennyire erősen él a hagyományos közösségben a hatalomelvű problémamegoldás és erőszakos önérvényesítés. A Székesfehérvár és a Balaton közt félúton lévő Kőszárhegyen az elmúlt időszakban több szabálysértés és bűncselekmény is történt, mely hatóságokhoz nem vagy csak részben jutott el, a helyi hangulatot azonban erősen megmérgezte. Az elkövetők tetteikért nem feleltek, s ez a lakosság felháborodását, dühét vonta maga után; nem csak velük, de a hatóságokkal szemben is, és pár kisebb esetben önbíráskodáshoz is vezetett. A lakosság nagy része két roma származású családot, illetve azok gyermekeit okolta. A kis falucska azonban a hazai gyakorlattól eltérően nem népítéletszerű falufórumok szervezését, együttélési nyilatkozatok megfogalmazását és a „renitensek” megrendszabályozását látta járható útnak. Mivel a helyi véleményvezérek – főleg a civilek nyomására – rájöttek arra, hogy csak hatósági eszközökkel az ilyenfajta konfliktusok nem oldhatók fel, újfajta közösségi mediációs technikával próbálkoztak. Magyarán: leültek, és egy asztalhoz ültették az érintetteket is. A kezdeményezéshez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium támogatását is sikerült megszerezni. A február és május között lezajlott, úgynevezett közösségi mediáció modellprojektet az önkormányzat végül a székesfehérvári Echo Innovációs Műhely és több önkéntes közreműködésével valósította meg. (A nonprofit kutató- és innovációs hálózatról az Amaro Drom korábban is írt. E szervezet végezte el az ELTE, a Pécsi, a Szegedi és a Debreceni Egyetem szociológia tanszékével együtt 2006 januárjában – az iskolai demokrácia éve /2005 European Year of Citizenship through Education/ jegyében – azt a kutatást, amelyből kiderült: a tanulók több mint felét zavarná, ha roma lenne a padtársa, 34 százalékuk nem szeretne egy padba ülni román, 31 százalékuk zsidó diákkal, s miközben a középiskolai diákok jelentős része hajlik a társadalmi konfliktusok erőszakos megoldására, a szabadság fogalmába sokan az erőszak szabadságát is beleértik – Amaro Drom, 2009. február.) Az már rögtön az elején kiderült: a helyi szereplők kommunikációs képtelensége nagyban akadályozza a megoldást. A résztvevők, hogy ne helyi pletykák és zavaros elbeszélések alapján lássanak munkához, először egy olyan nagy mintás kutatást végeztek el, amilyent a kis falucska még soha nem látott. A kutatást standard kérdőívek segítségével, kérdezőbiztosokon keresztül személyes módon végeztük a település 18 év feletti lakosai körében – mondta Domokos Tamás, az Echo Innovációs Műhely módszertani vezetője. A felmérés során a település összes háztartását felkeresték, a megkérdezett személy a „legközelebbi születésnap” technikájával véletlenszerűen lett kiválasztva. A kérdezés során 173 személy egyezett bele a válaszadásba és adott érdemleges válaszokat. A válaszolók közel harmadától vagy közvetlen családtagjától loptak már el kis értékű tárgyat a faluban, 12 százalékuknál mindez már többször is előfordult. Nagy értékű tárgyat 15 százalékuktól tulajdonítottak el, 11 százalékuk esetében pedig már a lakásukba is betörtek. A válaszadók ötödének kertjéből vittek el gyümölcsöt vagy zöldséget, 19 százalékuknál fordult elő, hogy megrongálták tulajdonukat. Utcai atrocitásokba és hangos szóváltásba vagy erőszakos konfliktusba mindössze 5–8 százalék keveredett. A válaszadók több mint harmada szerint a helyi bűncselekményeket inkább a fiatalok követik el. Az amatőrök által elkövetett cselekményeket egynegyedük vélelmezi, míg 15 százalék szerint inkább profik hajtják végre ezeket. A válasz-
adók egyötöde gondolja úgy, hogy a tettesek főleg nem helyiek, 14 százalék pedig úgy véli, hogy helyben élő emberek követik el ezeket a vétségeket. Az emberek negyede szerint inkább a romák követnek el helyi bűntetteket, míg 3 százalék szerint főleg nem romák. Anyagi szempontból inkább a szegényebbek az elkövetők, ezt a válaszadók egyharmada gondolja. A válaszadók 27 százaléka szerint vannak nézetkülönbségek a romák és nem romák között, de további feszültség érezhető a fiatalok és az idősek között is – ezt mondja 22 százalék. Minden ötödik megszólaló véli azt, hogy a bűncselekmények áldozatai és az eljáró hatóságok között is fennáll hasonló állapot. A válaszadók szerint legkisebb feszültség a településre újonnan beköltözők és a régi lakosok, illetve a munkanélküliek és a munkával rendelkezők között tapintható, de még e kérdésekre is 15–15 százalék válaszolta, hogy szerinte van ilyen. A kutatás eredményei a reveláció erejével hatottak – mondták a részvevők. Kiderült, hogy a helyi konfliktusok nagyon sokrétűek és ös�szetettek, nem pusztán roma–gádzsó, őslakos és „gyüttment” ellentéte húzódik meg a háttérben. Beigazolódott az a feltételezés is, hogy az érintettek körében viszonylag ismeretlenek az erőszakmentes konfliktusmegoldás módozatai, így a mediáció, s a csoport nagy része számára teljesen elfogadható és elismert az erőszakos fellépés, a testi, fizikai erőszak, a kényszerítés, a kiabálás. Meglepő volt, hogy mennyire erősen él a hagyományos közösségben a hatalomelvű problémamegoldás és erőszakos önérvényesítés, aminek gyakran nincsenek is tudatában, vagy nem annak értékelik. Ezt megerősítette az attitűdkutatás éppúgy, mint a szakértők személyes munkája vagy a mediációs foglalkozások. A mediácó – mint az erőszak nélküli konfliktusmegoldás módja – teljességgel hiányzott a településen élők szótárából. Senki sem ismerte a fogalmat, az eljárást vagy az alkalmazási területet. Itt is beigazolódott, hogy Magyarországon a problémák rendezésének ez a módja még nincs benne a köztudatban, az emberek nem tudják, ki vagy mi a mediátor, hol, hogyan fordulhatnak mediátorhoz, egyáltalán az ilyen jellegű tájékozottság nulla – áll a program zárójelentésében. A felmérések után már senkit nem kellett győzködni arról, hogy részt vegyen egy tanfolyamon, aminek fő célja az „érzékenyítés” és a saját problémamegoldások tudatosítása volt, illetve hogy a tanfolyam résztvevői legyenek tudatában annak, hogy milyen eszközökkel erősíthető, illetve gyengíthető egy-egy konfliktus, s próbáljanak ki más magatartásformákat is az eddigiek helyett. A településen a mediációs folyamat támogatásaként és a konfliktusok erőszakmentes kezelésének települési terjesztésére végül egy 30 órás gyakorlatorientált, úgynevezett „konfliktuskezelési és mediáció-előkészítő képzést” szerveztek, amit 13 fő végzett el. Borján Péter polgármester, a település korábban pedagógusként dolgozó vezetője úgy véli: a konfliktusokat nem megoldani, hanem elkerülni és feloldani kell, s ehhez minél több embert kell behívni a közösségbe. Véleményével nincs egyedül, s ez főleg annak köszönhető, hogy a település másfél ezer lakosából minden tizedik ember részt vesz valamilyen civil szervezet munkájában. Az ilyen értelemben „civilizált” közösség jól tudja: a bizalom nem jön magától, a roma közösség tagjait is személyesen kell megszólítani. Ha látszik a jó szándék, a falak leomlanak, s ha egy kisebb közösség tagjai akarnak a nagyobbhoz tartozni, elfogadják annak normáit is – húzza alá a polgármester, aki egyenesen úgy véli: nem az kérdés, hogy érdemes-e ezt tenni, hiszen nem is lehet mást csinálni! KEM
CIVIL
PÁLYÁN
4
Fiatalok Lendületben a Jövo Nemzedékéért Kerekasztal-beszélgetés Nagyvázsonyban A Fiatalok Lendületben a Jövő Nemzedékéért program keretében kerekasztal-beszélgetést hívott össze szeptember közepén a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület a nagyvázsonyi művelődési házban. A megbeszélésről Kandikó Ritát, az egyesület elnökét kérdeztük. – Mi volt a program célja? – Programunk egyéves együttműködés révén jött létre, aminek a célja, hogy négy európai (Ausztria, Franciaország, Olaszország, Magyarország) és négy Európán kívüli (India, Indonézia, Szenegál és Thaiföld) ifjúsági közösség próbáljon 15 olyan példát összegyűjteni, amit fiatalok találtak ki és valósítottak meg a fenntartható fejlődéssel kapcsolatosan. Ebből a 15 programból 5–5 programot minden ország kiválaszt, mint egy jó gyakorlatot. Az öt jó gyakorlatot mindenki elküldi francia partnerszervezetünknek, a program koordinátorának, és ők egy erre a célra készített honlapon megjelentetik a nyolc ország 5–5 jó példáját, így 40 példát lehet majd olvasni egy helyen angol és francia nyelven. – Ennek az egyéves programnak az egyik programeleme a tanulmányút. – A Fekete Seregnek lehetősége van arra, hogy egy-egy fiatalt küldjön Szenegálba és Thaiföldre tíz napra. Varga Zsuzsanna nemrég érkezett haza Szenegálból, Thaiföldre pedig Mátis Viktor utazhatott. Nemcsak mi küldtünk fiatalokat Európán kívülre, hanem mi is fogadhattunk fiatalokat, ifjúsági szakembereket Nagyvázsonyban. Így jutottak el hozzánk Ázsiából és Fekete-Afrikából is ifjúsági szakemberek. – Mi volt a szeptemberi kerekasztal programja? – Először dr. Vásárhelyi Judit alternatív Nobel-díjas, a Független Ökológiai Központ alapítója tartott előadást Fenntartó nemzedék, fenntartható élet címmel. Majd az indiai Manoranjan Mishra (nekünk csak Manu), a Jeevan Rekha Parishad Egyesület elnöke a kaszton kívüliek iskolájáról beszélt, amiben az ő szervezetünk dolgozik. Ezután Ifjúsági közösségépítés Indonéziában címmel Jajang Rupik Nordin, a Religious Youth Service egyesület szociális munkása osztotta meg tapasztalatait velünk, aki Tasikmalayából, Indonéziának abból a térségéből érkezett, ahol indulása előtt 7-es erősségű földrengés volt. Jajang 28 órát utazott azért, hogy eljöhessen életében először hazájából Európába, Magyarországra, Nagyvázsonyba. Patakmeder-tisztítás az Eger patak völgyében programunkat Szendrei Szilárd, a KÖSZI elnöke mutatta be. Szilárd után a Kaland, közösség, ökológia, avagy a cunamiáldozatok segítése és egy ökofalu működtetése Thaiföldön című projektet Petchrung Sukpong, az Andaman Discoveries Egyesület botanikusa és mélytengeri búvárönkéntese mutatta be, aki Kuraburiból, szintén Thaiföldről érkezett. A Nők segítése és a vidékfejlesztés című előadás tolmácsolója, El Hadji Salif Toure fiatal geológus, a
Kamben Egyesület önkéntese Tambacoundából, Szenegálból érkezett hozzánk. Végezetül mint házigazda a Lectus, avagy a zene, sport, irodalom integrált csoportban című projektünket én mutattam be vendégeinknek. A délutánt, ami jócskán belefolyt az estébe, egy közös, kötetlen beszélgetés zárta. – Folytatás? Vendégeink jól érezték magukat Nagyvázsonyban, Manunak (India) kicsit talán túl csendes is volt a település, hisz ő egy négymilliós városból érkezett hozzánk. Partnereinkkel megbeszéltük, hogy a novemberben Thaiföldön értékelő szemináriummal záruló programunkat nem szeretnénk abbahagyni, így közösen fogunk azon dolgozni, hogy továbbra is folytathassuk az együttműködést. Programunk a Fiatalok Lendületben Program központi brüsszeli támogatásával valósult meg. er
CIVIL
5
PÁLYÁN
TÁMOP 1.4.1. A végéhez közelednek a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében (TÁMOP) az alternatív munkaerő-piaci programok támogatására kiírt, 1. 4. 1. jelű pályázatok A hátrányos helyzetű emberek társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. A leghátrányosabb csoportok számára a társadalomba és a foglalkoztatásba való bekapcsolódás csak akkor lehet reális lehetőség, ha ehhez többirányú, összehangolt segítséget kapnak. Mivel a szegénység és a munkaerőpiacról való kiszorulás gyakoribb a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok körében, az aktivizálás és a munkaerő-piaci reintegráció során törekedni kell a komplex segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyenlő esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására. A program kiírói éppen ezért azt az elvárást fogalmazták meg a projektekkel szemben, hogy igazodjanak a célcsoportok sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, az egyéni képességekhez, készségekhez és a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetőségekhez.
Helyi szükségletek A konstrukció célja a helyi szükségleteket felismerő szervezetek (nonprofit, önkormányzati és állami szervek, intézmények) által a lehető legnagyobb szakmai rugalmasságot megengedő alternatív munkaerő-piaci projektek támogatása. A hátrányos helyzetű, munka nélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése, egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, komplex munkaerő-piaci programon keresztül a foglalkoztatottsági szint emelése. A támogatott projektek egyedi szolgáltatási csomagokat állítanak össze, amelynek megvalósítása biztosítja azt, hogy a megvalósítás során az alacsony iskolai végzettségű projektrészvevők államilag elismert szakképesítést (OKJ-s) szerezzenek, a munkaerő-piaci szempontból hátrányokat okozó pszichoszociális helyzet megváltoztatása elinduljon, hátrányos egyéni adottságok kezelése megkezdődjön, munkára kész állapotba kerüljön a résztvevő. Legalább ilyen fontos szempont, hogy a munkaadók motiváltabbá váljanak a hátrányos helyzetű emberek tartós alkalmazására, megvalósuljon a résztvevők integrációja, elhelyezkedése, beilleszkedése és benn maradása. A régióban több ilyen projekt is fut.
„Nem leszek hátrányban!” Harminchat, hátrányos helyzete miatt a munkaerőpiacról kiszorult embert jutatott szakmához az esztergomi Oktáv Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. által megvalósított TÁMOP 1.4.1 „Nem leszek hátrányban!” projektje. A szervezet 2008 tavaszán nyert el 71 974 665 forint vissza nem térítendő támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi
Megújulás Operatív Programja keretében, az alternatív munkaerő-piaci programok támogatására kiírt pályázaton. A 2008. szeptember 1.—2010. január 31. közt megvalósuló programban 24 fő vett részt a szociálisgondozó- és ápolóképzésben — 12 Esztergomban, 12 Kisbéren. 12 ember, többségük roma származású, kőművesszakmát tanult. A résztvevők az anyagi támogatáson túl számos szolgáltatásban is részesültek. A 17 hónapig tartó projekt alatt mentor és pszichológus segíti őket problémáik megoldásában, s tréningeken készültek fel a hatékony álláskeresésre, megismerkedtek a munkavállalók jogaival és kötelezettségeivel, elsajátíthatták az önálló vállalkozóvá váláshoz szükséges ismereteket is. A program rendkívül sikeres. A több mint száz jelentkezőből kiválasztott résztvevők közül hárman lemorzsolódtak, őket még a képzés ideje alatt pótolták, egy szociális gondozó még a vizsgák előtt Angliában talált munkát. 35 fő sikeresen levizsgázott, OKJ-s szakképzettséget szerzett. Kilencen már elhelyezkedtek, heten megszerzett szakmájukban - mondta Nádori Helga projektkoordinátor.
Aktív életet élnek Szeptember 18-án sikeresen levizsgázott egy csoportja annak a megváltozott munkaképességűekből álló csapatnak, amelyik a tatai Help — Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht. által tavaly júliusban indított programjában vesznek részt. A „Fogyatékos emberek képzése, munkaerő-piaci kivezetése az Aktív Műhely Foglalkoztatási Modell, a Támogatott foglalkoztatás módszereivel és a megváltozott munkaképességű személyek visszavezetése a munkaerőpiacra kompetenciáik növelésével” projekt, amely 2010. január 31-én ér véget, 49 999 926 forint vissza nem térítendő uniós támogatást kapott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében. A tatai Esőemberekért Egyesület által 2000-ben, a felnőtt autista és értelmileg akadályozott személyek lakhatására, képzésére és foglalkoztatására alapított szervezet 15 fő megváltozott munkaképességűt és 10 fő értelmi fogyatékost vont be e munkába. Kilenc megváltozott munkaképességű ember számítógépes adatrögzítő, másik hat megváltozott munkaképességű pedig bolti pénztáros képzésen vett rész, tíz értelmileg akadályozott fiatal a növényi alapú biotermékek feldolgozóipari előállítását, biolekvár készítését sajátítja el. — A projekt ideje alatt 15 fő munkába áll, közben képezzük őket. A bolti pénztárosok 2009 júniusában, a számítógépes adatrögzítők 2009. 09. 18-án sikeresen vizsgáztak, a többiek októberben — mondta Darázs Ilona projektmenedzser. szt.
CIVIL
PÁLYÁN
6
Itt súlya van az adott szónak A proHáló olyan szellemi műhely, ahová jó tartozni A proHáló tagjai agilis, tevékeny emberek, a szervezet éppen ezért folyamatosan hallat magáról, hiszen itt mindig történik valami. A proHálóról és tevékenységéről faggattuk Groskáné Piránszki Irént, a proHáló programközpontjának vezetőjét. – Kérem, röviden mutassa be a proHáló hálózatot! – A proHáló nonprofit szervezetek hálózata, amelynek tagjai (regionális, megyei, kistérségi és települési hatókörben) szolgáltató, koordináló és fejlesztő feladatokat látnak el. Létrejöttét 2003-ban 18 magyarországi nonprofit szervezet kezdeményezte. Jelenleg 12 tagja van, nem bejegyzett, de írásban rögzített szabályok szerint működik. Tagszervezeteink jó néhány tagja az 1995-ös évtől résztvevője volt a legkülönfélébb hazai civil szektoron belüli hálózatépítési kezdeményezéseknek, széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és tagja más megyei, országos hálózatnak is. A proHáló küldetése, hogy igényes szolgáltatásokkal, fejlesztő szemlélettel, a valós szükségletekre alapozott, rugalmas és gyors reagálással szolgálja a hazai nonprofit szektor fejlődését. Azt reméljük, hogy a tagjaink által kínált fejlesztő és szolgáltató tevékenységek hozzájárulnak a civil szektor fejlődéséhez és ott további önszerveződéseket generálnak. Célunk az, hogy a hálózat spontán fejlődése mellett tudatos, átgondolt hálózatfejlesztési programot valósítsunk meg. Kiindulási pontnak tekintjük azokat az alapértékeket, amelyeket közösen alkottunk meg és fogadtunk el. A hálózat stratégiai tervében 2010-ig a fejlesztési irányok az alábbiak: nemzetközi kapcsolatépítés, helyi társadalomfejlesztés, partnerség és hálózatépítés a magyarországi nonprofit szektorban, a proHáló belső hálózatfejlesztő és képzőprogramjainak tervezése és megvalósítása, civil hálózatfejlesztés képzési program kidolgozása, akkreditálása és megvalósítása, a proHáló marketingtevékenységének fejlesztése, a nyilvánosság erősítése. – Kevés olyan civil együttműködés, hálózat van ma Magyarországon, amely ilyen régóta, ilyen intenzitással működik! Miért tartják ezt fontosnak? – Hatéves együttműködésünk legfőbb törekvése az, hogy a tagok megerősítést kapjanak a hálózattól a helyi szolgáltató-fejlesztő tevékenységük végzéséhez. A cél az, hogy munkájukhoz megfelelő új ismereteket szerezzenek és új cselekvési technikákat ismerjenek meg. Létrejöjjön a proHáló belső tudásbankja, szakértői bázisa, javuljon a belső és külső kommunikáció és épüljön a kapcsolatrendszere. Az elmúlt évek sikerének tartjuk, hogy a proHáló keretei között (ki-ki erősebben, gyengébben értelmezve a hálózati identitást, de) mindenképpen együtt maradtunk. Ez szakmailag és emberileg is elmélyítette a függetlenség érzését, az önállóság és az önmagunk által irányított és megvalósított feladatok okozta jó érzések megerősödését. Közösségünk azonban több ennél, olyan szakmai műhely, ahol fontosak a személyes kapcsolatok, súlya van az adott szónak, hiszen ezek képezik szakmai együttműködésünk alapját. Lehetőségünk van együttműködni, segíteni,
segítséget kérni, a „valahová tartozás érzését megélni”, részt venni a közösség életében úgy, hogy közben alakíthatjuk is azt. Megtapasztaltuk és nap mint nap átéljük, hogy közösséghez tartozni, közösséget alkotni jó. – Nemrég Madridban jártak. Miért érdemes külföldi kapcsolatokat építeni? – Nagyon jó, hogy azt mondhatom, ennek is hagyománya van már a proHálóban. Hiszen szerveztünk már tanulmányutat Lengyelországba, Szlovákiába, Németországba és legutóbb Spanyolországba. Ez is része annak a közös tanulási folyamatnak, amely nagyon tudatos eleme a hálózati munkánknak. A tanulmányutakat mindig valamely tagszervezetünk tervezi és koordinálja, közösen külföldi együttműködő partnerével. Így betekintést nyerhetünk ezekbe a projektekbe, ezen túl megismerhetjük az adott ország civil szektorát, és valamely tevékenységi területét (hálózatépítés, szociális munka, népfőiskolai mozgalom stb.) elmélyültebben tanulmányozhatjuk. Természetesen minden út erősíti a hálózaton belüli személyes kapcsolatokat, és azt mondhatom, eddig még mindig sikerült új oldalról is megismernünk egymást, erősíteni az egymás iránti szolidaritást. Jó példákat megismerni, egymástól tanulni, kapcsolatot építeni, ezek állnak a tanulmányutak fókuszában. – Mi volt a legutóbbi közös rendezvényük és milyen céllal szervezték azt? – Legutóbb Gyulán szerveztünk konferenciát Közösségfejlesztésről határok nélkül címmel. A célunk az volt, hogy olyan programokat ismerjünk meg, amelyek a közösségfejlesztés szemléletére alapozva, annak technikáit alkalmazva valósulnak meg települési és kistérségi szinteken. Előadást hallottunk a közösségfejlesztés európai perspektíváiról, megosztották tapasztalataikat velünk e témában polgármesterek, lelkészek, közösségi vezetők Szlovákiából, Romániából (Erdélyből) és Magyarországról, különös tekintettel a Békés megyei határokon átívelő kezdeményezésekre. Azt hiszem, mindenkinek volt lehetősége tanulni szemléletet, módszert, amellyel gazdagodhat a helyi tevékenysége. Természetesen ezeket az alkalmakat arra is használjuk, hogy hálózatunk építse külföldi kapcsolatait. Erre egyébként a Fókuszban a hálózatok konferenciasorozatunk is alkalmat teremt. Szerveztünk már ilyet Kolozsvárott, és e hónap végén Szlovákiában lesz programunk hasonló témában, majd a jövő év első felében Ukrajnába megyünk. – A proHáló fő támogatója a Charles Stewart MOTT Alapítvány. Ez milyen alapítvány, hogy jött létre a kapcsolat és miből áll a támogatás? – Az Amerikai Egyesült Államokban működő Charles Stewart Mott Alapítvány (www.mott.org) olyan erőfeszítéseket támogat, melyek egy igazságos, méltányos és fenntartható társadalom létrehozását célozzák. Boldogok vagyunk, hogy 2003-ban leírt hálózatfejlesztési törekvéseinket elismerésre méltónak tartották. Ezen túl még két alkalommal kaptunk újabb támogatást, hogy folytassunk munkánkat. Nagy köszönettel tartozunk az alapítványnak, hiszen az általa biztosított
CIVIL
7 forrás az, amely döntően megalapozta együttműködésünket, és a szerződésben pontosan meghatározott feltételek mellett rugalmas és inspiráló légkörben ad lehetőséget elképzeléseink megvalósításához. Nagyon bízunk abban, hogy a pályázati időszak végén elmondhatjuk, hogy hálózatunk hosszú távon életképes marad, és tapasztalatainkból a hazai nonprofit szektor is építkezni tud. Eddig három kiadványt jelentettünk meg és kettő van készülőben, amelyben nagyon gyakorlati módon adjuk közre a tudatos hálózatfejlesztés kapcsán szerzett tapasztalatainkat. Ezen túl megjelentetjük a proHáló Érték című időszaki kiadványunkat, főként aktuális programjainkról. Működtetjük a www.prohalo.hu portált, ahol bővebben is szerezhetnek információt tevékenységünkről. A proHáló hálózat tagszervezetei: • Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba • Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány, Debrecen
PALLÓ Felnőttképzési Tájékoztató Szolgálat – segítség felnőttkori tanuláshoz – – internetes információs rendszer – – segítő szakemberek képzése – Intézményünk, a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet 2009 őszétől bekapcsolódik a PALLÓ Felnőttképzési Tájékoztató Szolgálat országos hálózatába. A PALLÓ-ról A Budapesti Művelődési Központ a 2004. évi HEFOP 3.5.4. pályázati kiírás keretében megvalósította a PALLÓ projektet, amely keretében 2006. év óta működik sikeresen a PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálat mintairodája Budapesten, illetve az információs internetes rendszer. A 2009. évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív program 1.4.3-08/2 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok B) komponens intézkedésének keretében a PALLÓ felnőttképzési tájékoztató szolgálat országos hálózatának kiépítése című projekt valósul meg. E projekt célja az elért eredmények közzétételével, az adaptációs rendszer kidolgozásával, szakmai, módszertani szolgáltatások biztosításával felnőttképzési tájékoztató szolgálatok működtetése közművelődési intézményekben. (Budapesten és három vidéki helyszínen, melyből egyik Veszprém.) A bekapcsolódó intézmények a projekt keretében létrejövő adaptációs csomag segítségével megnyitják és működtetik felnőttképzési szolgáltatásukat, kialakítják a felnőttképzésinfo. hu régiós oldalát, melyre tartalmakat töltenek fel. A projekt elemei: (BMK végzi) 1. Tájékoztató, módszertani bemutató program a partnerintézményekben.
PÁLYÁN
• Életfa Környezetvédő Szövetség, Eger • Alföldi Civilekért Alapítvány, Kecskemét • Regionális Civil Központ Alapítvány, Miskolc • Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Nyíregyháza • Nevelők Háza Egyesület, Pécs • Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete, Salgótarján • Civil Szervezetek Regionális Szövetsége, Székesfehérvár • United Way Vértes Vidéke Alapítvány, Tatabánya • Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület, Veszprém • Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület, Zalaegerszeg Groskáné Piránszki Irén, a proHáló-programközpont vezetőjének elérhetősége: Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány Iroda, 4029 Debrecen, Maróthy György u. 5–7,
[email protected]. er
Veszprémben: 2009. november 11. 11 órától (Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, Vár utca 6.) 2. Adaptációs csomag szerkesztése. 3. Internetes információs rendszer működtetése. 4. Felnőttképzési Iránytű című kiadvány szerkesztése, kiadása 5. Humánerőforrás-fejlesztés: konzulensi munkára való felkészítés 6. Felnőttképzési tájékoztató szolgálatok célcsoport-elérési koncepciójának, kommunikációs tervének kidolgozása, közös vizuális megjelenés tervezése, kivitelezése. 7. Központi szakmai szolgáltatás (helpdesk) működtetése. 8. Magyar és angol nyelvű kiadvány készítése a projektről. 9. Eredmények összefoglalása, javaslat készítése a kulturális és foglalkoztatási ágazat döntéshozói számára, a jogszabályi környezet kialakítására. A tájékoztató szolgálat: – ingyenes – egyénre szabott konzultációval segít eligazodni a képzési formák között – információt szolgáltat az érdeklődők részére a képzésekről – kapcsolatban áll a munkaügyi szervezetekkel, pálya- és munkavállalási tanácsadókkal, segítő szervezetekkel, intézményekkel Kinek szól: – képzést keresőknek – a munka világába visszatérőknek – a munkában akadályozottaknak Információk a PALLÓ-ról: Budapesti Művelődési Központ, www.pallo.bmknet.hu, www.felnottkepzesinfo.hu. Projektmenedzser: Kiss Gábor, szakmai vezető: Klein Marianna. Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, www.mkiveszprem.hu, konzulens: Számfira-Turupoli Nóra.
CIVIL
PÁLYÁN
8
Klapka-musical Komáromban Ezer csillag, rengeteg néző és néhány szúnyog fogadta a Koltay Gábor rendezte Klapka című rockmusicalt, a délkomáromi Magyarock Dalszínház idei nyári produkcióját a Szabadság téren. Vizeli Csaba és Másik Lehel szerzők, Takács Tibor író 1972-ben megjelent, Klapka katonái című regénye nyomán álmodták színre Komárom hősét. „Amikor Másik Lehel zeneszerzővel belevágtunk Az Aranyember című saját produkcióba, eldöntöttük, ha sikere lesz, és eljön rá a közönség, a későbbiekben is megpróbálkozunk ilyesmivel” – fogadott Vizeli Csaba szövegkönyv- és dalszövegíró, a Magyarock Dalszínház vezetője. Elmondta, abban gondolkodnak, hogy kétévente ősbemutatót tartanak a társulattal. Kiderült, már a kétezres évek elején szeretett volna zenés művet Klapkáról. Idén, a Komáromot felszabadító 1849-es csata 160. évfordulóján megvalósíthatták a régi ötletet. Az új zenés darab születését április huszonhatodikán jelentették be. A Klapka rockmusical dalai között próza és zene segíti, erősíti egymást. „Még tegnap is alakítottunk a szövegen. Olyan előadás született, ami egyben szórakoztató, pörgős és követhető. A darabban huszonhat dal hangzik el, melyek októberre, a kőszínházi premier időpontjára cd-n is megjelennek. Az Aranyemberre a romantikus dallamok voltak a jellemzőek, Klapkához jobban illik a rock” – mondta Vizeli Csaba, és elárulta, azért nem az eredetileg tervezett Monostori-erődben, hanem a Szabadság téren mutatták be az előadást, mert az erődben amerikai filmesek dolgoztak ebben az időben. Koltay Gábor rendezővel sok helyszínt megnéztek, végül a dél-komáromi városháza előtti tér mellett döntöttek. Földes Tamás, Klapka György alakítója, a Budapesti Operettszínház művésze elmondta, Vizeli Csaba két éve, Az Aranyember bemutatóján kérte fel erre a szerepre. Nagy örömmel igent mondott, azóta várta a próbafolyamatot, amely idén nyáron végre megvalósult. „Nagyon tetszik a Klapka zenéje. Nem műzene; népzenei alapokra komponált folkrock. A dalok könnyen befogadhatóak, szerintem sikeresek és népszerűek lesznek” – nyilatkozta a budapesti színész, aki az áprilisi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az új magyar zenés művek kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a nézők, főleg a fiatalok, ismereteket szerezzenek történelmünkről. „Azért jó, hogy Klapkáról született egy rockmusical, mert nagyon keveset tudunk róla. Nincs azon a helyen, ahol a szabadságharc nagy tisztjei, pedig ő tartotta itt életben a tüzet, a hitet. Ha a gyerekek megnézik ezt a musicalt, talán utánanéznek, elolvasnak egy-két könyvet, és jobban megismerhetik ezt a nagyon fontos embert” – erősítette meg tavaszi gondolatait a címszereplő, aki a próbák során keveset látott Komáromból. Megérkezett, és reggeltől estig próbált. Koltay Gábor rendezővel a „díszletbe ültünk”. Egy kisebb emelvényen asztal és néhány szék állt. Ezt szemeltem ki az interjúra. „Régóta ismerjük egymást Vizeli Csabával és a társulattal. Egy évtizede találkoztunk. Dolgoztunk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és más helyszíneken. A csíksomlyói hegyoldalon háromszáz ezer ember előtt csináltuk a Megfeszített című rockoperát, majd a Napba öltözött
lány című produkciót, de egészen különleges közös munkáink is voltak, mint Puskás Öcsi temetése, amit én rendezhettem. Ehhez sokfajta segítség kellett, mert három hatalmas helyszínen, a Népstadionban, a Hősök terén és a Szent Istvánbazilikában volt a búcsúztató. Mindenütt külön megrendezett eseménysor zajlott, amelyek azután egymásba kapcsolódtak. Sokat köszönhetek ennek a lelkes társaságnak, mert nagyon jelentősen kivették a részüket a dolgaimban. Természetesen figyelemmel kísértem a szárnypróbálgatásaikat, hiszen több produkciót csináltak. Minden elfogódottság nélkül mondhatom, amatőr társulatból egy nagyon profi társulat küszöbére érkeztek. Ha a város vezetője lennék, lehetőséget biztosítanék nekik, hogy valamiféle szervezett körülmények között tudják kifejteni a tevékenységüket” – sorolta a neves rendező, aki szerint nagyon szép zenemű született. „Regényt dramatizálni, és versekbe szedni, dalszövegeket írni hozzá, nagyon nehéz. Ez Vizeli Csaba munkája volt elsősorban, a zene pedig Másik Lehelé. Ami egy rockoperától kívánalom, hogy legyen benne néhány visszaidézhető dallam, egy-két slágergyanús szám, amit az ember megjegyez, azt teljesíti a Klapka. Amikor igent mondtam, még nem olvastam a regényt, a szövegkönyvet, a dalokat. Később meghallgattam az első zenei felvételeket, akkor már éreztem, nagyszerű dolog született. Arra is büszke vagyok, hogy olyan értelemben is talán van ehhez közöm, hogy az elmúlt tíz évben sok mindent ellestek abból, hogy milyen részekből áll össze egy produkció, és ezeket a tapasztalatokat beépítették az előadásba. Ez nem olyan rockmusical, amely csupán megidéz egy történelmi kort, hanem úgy van megírva Klapka György és Thaly Zsigmond alezredes konfliktusa, mint kétfajta világkép konfliktusa. Küzdeni kell az utolsó csepp vérünkig, még akkor is, ha minden meghalunk; hősökké kell válni, nem szabad feladni a várat, nem szabad engedni az elveinkből – így Thaly az egyik oldalon. Ezzel szemben ott van Klapka igazsága, hogy harmincezer embert nem feltétlenül kell a halálba küldeni; lehet okos kompromisszumot, értelmes egyezséget kötni. Ez a magyar történelemben sokszor felbukkanó konfliktus. Másik Lehel és Vizeli Csaba a Magyarock Dalszínház előadásában ezt úgy tálalják, hogy a múltidézésen túl a játékban megfogalmaztak egy sor olyan tanulságot, a tanúk, a cselekményvezetés segítségével, melyek mai elemeket is hordoznak” – mondta Koltay Gábor, akitől búcsúzóul megkérdeztem, hogy most éppen hol ülünk a téren álló rengeteg díszletelem között. „A kerti kocsmában, ahol az előadásban titkos megbeszélések zajlanak. Amikor egy amerikai filmforgatás miatt kiszorult a produkció az erődből, és megláttam ezt a teret, azonnal azt mondtam, itt legyen az előadás. Egyrészt a mögöttünk álló épület hangulata, másrészt a pompás liget miatt. Ez a város szíve. Mondtam Csabának, ha tudsz ide egy lelátót szerezni, szépen berendezzük a teret; a fák között fogom megcsinálni a játékot. Őszintén szólva, reménykedem abban, hogy ezt a helyet felfedezi a város, és nem csak most, a Klapka-évfordulón. Nagyon szép ez a tér. Remélem, hamarosan itt lesznek a Komáromi Nyári Játékok” – búcsúzott a rendező. (Bárány János riportja a Szabad Újságban jelent meg)
CIVIL
9
PÁLYÁN
Nem minden mérheto, ami fontos, és nem minden fontos, ami mérheto Szeretettel köszöntök mindenkit. Monostori Éva vagyok, a Közép-dunántúli Regionális Kollégium által képviselem a régió civil szervezeteit. Azon kevesek közé tartozom, aki egy speciális civil devianciával rendelkezik, mégpedig vállaltam, hogy hosszú ideje főállásban civilként dolgozom. Hogy ez most erény vagy szégyellni való dolog, azt mindenki el tudja dönteni. Én annak idején a közszférát hagytam ott, most feleannyi fizetésért dolgozom, mint annak idején, ugyanakkor a szervezeteknél eltöltött önkéntes tevékenységem semmit sem csökkent. Elsődleges feladatomnak tekintettem, hogy a civil szektort képviseljem, és a helyben működő szervezetek érdekeit, igényeit próbáljam meg közvetíteni ebben a pozícióban, amit most betöltök. Néhány mondattal készültem erre az alkalomra, amelyet kiegészítettem a délelőtt elhangzott előadásokra reflektálva, így az előre összeállított négy percem ennyivel bővül. A kontroll alapja a mérés. Tudni kell, honnan jövünk, hol vagyunk, hová megyünk. A mérés azonban csalóka dolog, mert mint köztudott, nem minden mérhető, ami fontos, és nem minden fontos, ami mérhető. Gyakran tapasztaljuk, hogy az irányításban a mérhető kiszorítja a nem mérhetőt: ami mellé mércét tudunk rakni, amit számokkal, adatokkal ki tudunk fejezni, elvonja a figyelmet más, néha az előbbieknél fontosabb dolgoktól. Civilek lévén tudjuk, hogy „Papírország” néven szervezetekből álló civil tömörülés hevesen tiltakozik a pályáztatási rendszer mint követelmény ellen. Esélyegyenlőségre hivatkoznak, arra, hogy korrekt, egyenlő partnerként tekintsenek rájuk. Mások meg azzal vágnak vis�sza, hogy Európába tartunk vagy már ott is vagyunk valahol a peremén, modern civil társadalom nincs követelményrendszer nélkül. Ők bizonyára nem jártak még Európában. Európa-szerte nem ismert a számla, az útnyilvántartás, a pénzügyi bürokrácia, amelyet Európa néven itt civilekre, ránk kényszerítenek.
Partnerséget szeretnénk. A partnerség egy egyenrangú, konszenzusra épülő közösség. Tudja-e ma Magyarországon nekem bárki garantálni, hogy a mai napon beadott pályázatokhoz csatolt árajánlatok a döntések időpontjában megegyezőek lesznek-e? Ez lenne a partnerség! Tessenek egyszer ezen elgondolkozni. Civil Bank. Nagyon jó dolognak tartom a Civil Bank létrejöttét. Azonban nem lenne egyszerűbb és gazdaságosabb a támogatásokat időben kiutalni? Abban az időpontban, amit vállalunk, amikorra megígérik. Hiszen a Civil Bank ugyanazt a szerepet tölti be, csak egy másik, újabb leszervezett, bürokratikus intézményrendszerrel a háta mögött. Véleményem szerint a lényeg nem az, hogy egy szervezet el tud-e számolni megfelelően, be tudja-e bizonyítani, hogy járatos ebben az adminisztrációs bürokráciában, hanem hogy a megalakulásakor megfogalmazott helyi vagy térségi, önként vállalt feladatait képes-e megvalósítani, s ezáltal olyan értéket teremteni, amit adott közösség szükségletei hívnak, hívtak életre. Ennek nem egy központi irodában, hanem az adott településeken és szervezetekben végzett munka során kell és kellene kiderülnie, az NCAnak pedig természetesen lehetőséget és egy hozzáadott értéket adnia az ilyen jellegű tevékenységek megvalósulásához. Természetesen ez így statisztikailag nehezebben mérhető, de talán közelebb kerülnénk a lényeghez. Nem azt vitatom, hogy a törvényesség betartását megkövetelik-e ettől a szektortól, csupán arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy egy nemzeti szinten jelen lévő pénzügyi anomáliát ezzel a szektorral nem lehet megváltoztatni. Nem kívánható el tőlünk, hogy minden kialakult rendellenességre mi adjuk meg a megfelelő választ. Monostori Éva, az NCA Közép-dunántúli Regionális Kollégium elnöke
CIVIL
PÁLYÁN
10
Istenszéke, Gyimesbükk és erdélyi barátaink A tatabányai Peron Music Alapítvány gondozásában egyesületünk tagjai ebben az évben is közös szakmai kiránduláson vehettek részt Erdélyben, ahol a Székelyudvarhely melletti kis faluban, Lókodon fogadott bennünket partnerszervezetünk. Kapcsolatunk négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor az árvíz után karácsonyi ajándékokat gyűjtöttünk az otthon nélkül maradt gyermekeknek. Az ajándékozás jól sikerült, hiszen azóta nemcsak a megajándékozott családokkal, hanem az ottani civil szervezetekkel is megerősödött a kapcsolatunk. Lókod egy olyan település, mely az elnéptelenedés határán állt, amikor a LIA Alapítvány felvásárolta az elhagyott házakat, azokat felújította, gazdaságot, közösségi épületeket épített, majd az állami gondoskodásból kikerülő, ám lakás, állás nélkül lévő fiatalokkal benépesítette. Az árváknak ez nem csupán a lakóhelyet, hanem az önálló életre való vezetést, a megerősítést is jelentette. Ezen a településen nyolc fiatal él. Gazdálkodnak, állatokat tartanak, asztalos- és betonöntő műhelyük van, a lányok szövéssel és vendéglátással foglalkozhat-
A Veszprémi Esélyek Háza hírei Komplex Esélyórák A Veszprémi Esélyek Háza az esélyegyenlőség társadalom felé történő kommunikálása érdekében fontosnak tartja a gyermekek megszólítását. A 2009/2010-es tanévben folytatjuk a már megyénkben is ismertté és közkedveltté vált programsorozatunkat, amely a négy fogyatékossági csoport – siketek, vakok, mozgássérültek, értelmi sérültek – komplex módon történő bemutatását jelenti általános és középiskolás diákok részére. Az Esélyórák speciálisan megtervezett toleranciaépítő foglalkozások, melyek a gyermekek nyelvén megfogalmazott, játékos formában hívják fel a figyelmet az akadálymentesítés és az esélyegyenlőség ügyének jelentőségére osztályfőnöki órák keretében. A program interaktív, szerves részét képezi a gyermekek aktív részvétele, párbeszéde a jelen lévő fogyatékossággal élő személyekkel, illetve az elhangzottakkal kapcsolatban. A foglalkozások keretében a diákok megismerkedhetnek
nak. Jelenleg négy lakóházat alakítottak ki szerény turisztikai kínálattal. Az alapítvány közel 100 fiatalt segít, akiknek több mint 60%-a szellemileg akadályozott is. A középsúlyos fogyatékkal élő fiataloknak védett otthonokat és foglalkoztatókat üzemeltetnek. Szívesen megyünk tapasztalatszerzésre barátainkhoz, akik mindig megerősítenek bennünket a civil munka fontosságában és szépségében. Civil szakmai kirándulásunk és tapasztalatszerzésünk alkalmával szinte mindig kirándulgatunk is. Ezt tettük most is. Wass Albert Funtinelli boszorkánya lakóhelyét, az Ursu medrét és az Istenszékét másztuk meg. Igaza volt az írónak. Isteni a kilátás és van lelke a hely szellemének. Sikerült a gyimesi csángók földjére is ellátogatni, megnéztük Gyimesbükköt, a régi magyar határt, megmásztuk Rákóczi várának romját, és egy hétig nem hallgattunk rádiót, nem néztünk televíziót, nem hiányzott a számítógép, az internet… Minden este sokat beszélgettünk, pálinkáztunk és egymásra figyeltünk. Talán ezt érdemes lenne idehaza is néha-néha megismételni. Monostori Éva, Élettér Egyesület többek között a kerekes szék használatával, az alternatív kommunikációs eszközökkel, így a siketek jelnyelvével és a Braille-írással, beszélő tárgyakkal, továbbá kipróbálhatják a csörgőlabdázást. Az Esélyórák program már országszerte sikerrel működik, és bizonyította hasznosságát. Segítségével a gyermekek/ fiatalok jobban megértik, könnyebben elfogadják a körülöttük fogyatékossággal élőket, és elősegíti a velük való kommunikációt. A programhoz kapcsolódó költségeket a Veszprémi Esélyek Háza viseli, a fogadó intézmények részére ingyenes. A programban közreműködő partnereink: Mozgássérültek Aktív Egyesülete Sinosz Veszprém Megyei Egyesülete és Jelnyelvi Tolmácsszolgálata Kozmutza Flóra Óvoda, Ált. Isk., Készségfejl. Spec. Szakiskola és Kollégium vak és/vagy látássérült személyek Bővebb információ kérhető: 88-327-720 telefonon
PÁLYÁN
CIVIL
11
Tallózó a Pályázati Figyelõbõl adományszervezési tevékenységek támogatása akadálymentesítés, közszolgáltatások alkotómunka, állami gondozottak alkotópályázat, dohányzás ellen anyanyelvi kutatás, családnevek arculat- és logótervezés, weboldalkészítés árvízvédelmi fejlesztések / KEOP - 2.1.2 belterületi közutak fejlesztése / ÉMOP-2009-3.1.2./D.2, ÉAOP-2009-3.1.2/B, DAOP2009-3.1.1/D bérlakásprogram civil közösségépítő kerekasztal, Hangolás civil szervezetek interneten civil szervezeteknek honlap digitális kompetenciafejlesztés / TÁMOP 5.1.1. díj, az év orvosa - Astellas díj, egészséges életmód díj, Jókai díj, valódi civil partnerségért drámaírás, kortárs egészségterv kistelepüléseken
Ajándékkatalógus pályázat
2009.12.31 F
Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz 2009.11.30 T (Akadálymentesítés) / KMOP-2009-4.5.3, KDOP-20095.3.2, NYDOP-2009-5.1.1/C, DDOP-2009-3.1.1, ÉMOP2009-4.2.2, ÉAOP-2009-4.1.5, DAOP-2009-4.3.1 Képzőművészeti pályázat állami gondozott gyermekek 2009.11.15 részére SmokeBusters 2009.12.31 F Közös anyanyelvi pályázat civil szervezetek és magánszemélyek részére Mikro-, kis- és középvállalkozások arculati és webes megjelenésének támogatása Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések / KEOP - 2009 - 2.1.2 Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben / ÉMOP-2009-3.1.2./D.2, ÉAOP-2009-3.1.2/B, DAOP2009-3.1.1/D Holcim Hungária Otthon Alapítvány pályázata Hangolás - a civil kulturális szféra közösségépítő kerekasztala Civil szervezetek internetes megjelenésének támogatása / DF-C-2009/01 Civil szervezetek interneten való megjelenésének támogatása / PD-C 08.03.13 Digitális kompetenciafejlesztés / TÁMOP 5.1.1.-09/3
Az év orvosa pályázat 2009 - Astellas díj Összefűz az egészség-díj Pályázat - Jókai-díj 2010 Valódi Civil Partnerségért díj Drámaíró pályázat A Béres Egészség Hungarikum Alapítvány pályázati kiírása közösségi egészségterv programhoz egészségturisztikai Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények létesítmények fejlesztése, Dél- komplex fejlesztése / DAOP-2007-2.1.1. A Alföld egészségügyi Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, szolgáltatásfejlesztés / alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése / DAOP-2009DAOP-, ÉAOP-, ÉMOP-4.1.1 4.1.1/C, ÉAOP-2009-4.1.2/D, ÉMOP-2009-4.1.1/C egészségügyi szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi fejlesztése járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése / DAOP-20094.1.1/A, ÉAOP-2009-4.1.2/A, ÉAOP-2009-4.1.2/B, ÉMOP-2009-4.1.1/A, ÉMOP-2009-4.1.1/B, KDOP-20095.2.1/A, KDOP-2009-5.2.1/B, NYDOP-2009-5.2.1/A, NYDOP-2009-5.2.1/B egészségügyi szolgáltatások / Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi DAOP, ÉAOP, ÉMOP járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben / DAOP2009-4.1.1/C, ÉAOP-2009-4.1.2/D, ÉMOP-2009-4.1.1/C
2010.02.15 2010.07.15 F 2010.11.23 T 2009.12.31
2010.07.15 F 2009.12.31 F 2009.12.31 F 2009.12.31 F 2009.11.15 2009.12.16 2009.11.15 2009.11.30 2009.11.16 2009.11.15 2009.11.17 2009.12.31 F 2009.11.27 2010.02.15 T
2009.11.27
CIVIL
PÁLYÁN
Európai uniós pályázatok Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) GOP-2009-1.1.1 Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP-2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése GOP-2009-1.2.1. Akkreditált innovációs klaszterek támogatása GOP-2009-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása GOP-2009-1.3.1/A - Vállalati innováció támogatása GOP-2009-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása GOP-2009-1.3.2 Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése GOP-2009-1.3.3 - Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státus megerősítése érdekében GOP-2009-2.1.1/A - Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztése (FELFÜGGESZTVE!) GOP-2009-2.1.3. - Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása GOP-2009-2.2.1. Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása GOP-2009-2.2.3. Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása GOP-2009-3.2.1 Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése GOP-2009-3.4.1. Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása GOP-2007-4.1 - Mikrohitelprogramok GOP-2008-4.1. Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram GOP-2009-4.1.Új Magyarország Forgóeszköz-hitelprogram közvetítőinek kiválasztására GOP-2007-4.2 - Portfóliógarancia program Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) TÁMOP-1.1.1-09/1 - Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja TÁMOP-1.1.1-09/2 - Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja TÁMOP-2.3.3.A-09/1 Munkahelymegőrző támogatás munkaidőcsökkentéssel és képzéssel kombinálva TÁMOP-2.3.3.A-09/2 KMR Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva TÁMOP-2.2.3.B-09/1 - A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK rendszer fejlesztése a közép-magyarországi régióban TÁMOP-2.3.3.B-09/3 - Nagyvállalkozások OKJ-s és akkreditált képzéseinek támogatása a konvergencia- régiókban TÁMOP-2.3.3.B-09/4 - Nagyvállalkozások OKJ-s és akkreditált képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban TÁMOP-2.3.3.B-09/5 - Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a konvergenciarégiókban TÁMOP-2.3.3.B-09/6 - Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban TÁMOP-2.3.3.B-09/7 Nagyvállalkozások belső és akkreditált képzéseinek támogatása a konvergenciarégiókban TÁMOP-2.3.3.B-09/8 (KMR) Nagyvállalkozások belső és akkreditált képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban TÁMOP-2.3.3.B-09/9 Nagyvállalkozások speciális és általános képzéseinek támogatása a konvergenciarégiókban TÁMOP-2.3.3.B-09/10 (KMR) Nagyvállalkozások speciális és
12 általános képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban TÁMOP-2.3.3.C-09/11 Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva az öt főnél kisebb mikrovállalkozásoknak a közép-magyarországi régióban TÁMOP-2.4.2.A-09/1 - Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése TÁMOP-2.4.2.A-09/2-KMR - Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése TÁMOP-2.4.2.B-09/1 - Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése TÁMOP-2.4.2.B-09/2-KMR - Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése TAMOP 2.4.3. A-09/1 - Atipikus foglalkoztatási formák támogatása TAMOP 2.4.3. A-09/2 - Atipikus foglalkoztatási formák támogatása (KMR) TÁMOP-3.1.4-09/1 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben (FELFÜGGESZTVE!) TÁMOP-3.1.5-09/A/1 - Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) (KMR) TÁMOP-3.1.5-09/A/2 - Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) (konvergencia) TÁMOP-3.2.3./09/1 - „Építő közösségek”, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért TÁMOP-3.2.3./09/1/KMR - „Építő közösségek”, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért TÁMOP – 3.2.9/B-08/1 (KMR) Audiovizuális emlékgyűjtés TÁMOP – 3.2.9/B-08/2 Audiovizuális emlékgyűjtés TÁMOP - 3.4.2/09/1 (KMR) Sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének támogatására TÁMOP - 3.4.2/09/2 Sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének támogatására TÁMOP -3.4.4/B/08/1 - Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása - Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program TÁMOP -3.4.4/B/08/2-KMR - Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása - Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program TÁMOP – 3.3.7/09/2 - Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében (LHH) TÁMOP 5.1.1-09/3 LHH kistérségek projektjei - Digitális kompetencia-fejlesztés TÁMOP-5.1.1-09/5 - Helyi közösségépítő programok (LHH) TÁMOP 5.1.1.-09/7 - Képzés-foglalkoztatás hátrányos helyzetűeknek (LHH) TÁMOP 5.1.1.-09/9 - Képzés/foglalkoztatás szakembereknek (LHH) TÁMOP 5.1.3.-09/1 - Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért TÁMOP 5.1.3.-09/2 - Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők támogatására TAMOP-5.3.3/08/1 (KMR) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása TÁMOP 5.3.3/08/2 Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása TÁMOP 5.4.3-09/1(kmr) - Házi segítségnyújtás fejlesztése TÁMOP 5.4.3-09/2 (konv)- Házi segítségnyújtás fejlesztése TÁMOP -5.4.4-09/1/A Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése (KMR) - A komponens TÁMOP -5.4.4-09/1/B Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése (KMR) - B komponens TÁMOP 5.4.4-09/1/C Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése – C komponens (KMR) TÁMOP 5.4.4-09/2/A Szociális képzések fejlesztése, szakembe-
CIVIL
13 rek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése - A komponens TÁMOP 5.4.4-09/2/B Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése – B komponens TÁMOP 5.4.4-09/2/C Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése – C komponens TÁMOP-5.4.7/09/1 - A látássérült emberek számára elemi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése TÁMOP-5.5.1-09/01 Közösségi kezdeményezések, programok támogatása (FELFÜGGESZTVE) TÁMOP-6.1.2/A/09/1 - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok
PÁLYÁN
TÁMOP-6.1.2/AKMR/09/1 - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok TÁMOP-6.1.2/LHH/09/2 - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben TÁMOP-6.2.2/A/09/1 Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés TÁMOP-6.2.2/AKMR/09/1 Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés TÁMOP-6.2.2/B/09/1 - Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés Bővebb információ: www.nfu.hu
Belgiumi ifjúsági kapcsolat indult a nyáron Még az elmúlt év novemberére tehető az a kezdeményezés, melynek megvalósulását szervezhettük augusztusban. A párizsi nemzetközi találkozón találkozhattunk egy kedves hölggyel, aki magyarországi partnert keresett a rockzenét játszó fiataljainak. Az első találkozásunkat több, egymást követő beszélgetés és szervezés követte, melynek eredményeként augusztusban egy hetet tölthetett a Kerecsen Ifjúsági Egyesület zenekedvelő és -művelő csoportja 22 belga zenész fiatallal a Fenyves táborban. Fő célunk a közös muzsikálás és egymás zenei világának megismerése. A belga fiatalok négy zenekarral érkeztek, akik a rockzene különböző fajtáit képviselték. A két Komárom ismerkedése mellett esténként közös zenélés folyt a tábor falain belül, amit a jó hangulat és kreatív közös munka jellemzett. Két alkalommal koncertet is adtak, így Tatabányán a Roxy Clubban és Taliándörögdön, az esélyegyenlőségi fesztiválon léphettek színpadra. Taliándörögd Veszprém megyei kistelepülés, mely a Művészetek völgye néven ismert országos rendezvény helyszíne is. Sajnos ebben az évben megszakadt az évek óta sikeresen működő fesztivál. Azonban ez a kis falu úgy döntött, saját maga nekivág, és a gyökerekre építve, az ifjúsági korosztályt kiemelten megcélozva, megszervezi rendezvényét. Településünkről az Élettér Egyesület kapott meghívást, mint a régióban működő jó példa. A koppánymonostori Mag-házat és az abban folytatott ifjúsági munkát, programokat mutattuk be. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódhattunk belgiumi zenésztársainkkal, akik a Klastrom gyönyörű hátterét kaphatták két egész órán keresztül fellépésük idejére. A magyarországi felkészülésüket a Fikner hangszerbolt által kölcsönzött hangtechnikai berendezések tették lehetővé. A dörögdi kirándulásunkat mi is
zárhatta volna jobban, mint egy jól megérdemelt lubickolás a Balatonban. Nagy élmény volt ez északi barátainknak, akiket a kellemes hőmérsékletű vízből alig tudtunk kicsalni. A zenei barátkozás mellett a belga fiatalok Magyarország hagyományaival, kultúrájával, nevezetességeivel és szokásaival ismerkedtek. Egyesületünk és barátaink jóvoltából igazi magyar vendéglátást is szervezhettünk. Bográcsban készített
gulyásleves és túrós palacsinta kerülhetett a magyar est alkalmával asztalunkra. Külföldi barátaink elmondták, hogy náluk nem szokás nyílt tűzön, bográcsban ételt készíteni. Néhány piknikezéstől eltekintve nincs is tapasztalatuk az efféle örömökben. A bográcsozás hangulatát csak a túrós palacsinta múlta felül. Talán nem mindenki előtt ismert, hogy a túrót nem ismerik nagyon sok országban, köztük Belgiumban sem. Az együtt töltött idő alatt jól összebarátkoztunk, így meghívást kaptunk jövő évre Liege-be. Monostori Ádám
CIVIL
PÁLYÁN
14
Madridban járt a proHáló 2009 szeptemberében Madridba szervezett tanulmányutat, a proHáló országos hálózat,melynek fő célja a spanyolországi nonprofit szektor megismerése volt. A z ott töltött négy nap alatt a tapasztalatok gyűjtése mellett lehetőségünk nyílt arra, hogy kicsit jobban megismerjük a spanyol emberek mentalitását, hétköznapjait, és kultúráját. Itt tartózkodásunk során, ellátogattunk a madridi Önkéntes Központhoz (Madrid Region General Voluntarism Directorate - Direccción General de Voluntariado y Promoción Social), / www.madrid.org / ahol tájékoztatást kaptunk munkájukról, , tevékenységükről a spanyolországi önkéntesek számáról. A központ a madridi tartomány minisztériuma alá tartozó egyesület, mely önkéntesekkel foglalkozik. Madridban 1200 hasonló szociális intézmény működik, összesen 150 000 önkéntessel. Az önkéntes mozgalom 1994-től működik szervezett formában, cél az embereket összefogni, kiképezni, és munkába állítani. Évente 170 képzési kurzust szerveznek, melyeket az igényekhez igazítanak, így jelenleg korházakban, és pénzügyi vonalon képeznek leginkább. Az önkéntesek többnyire fiatalok,
egyetemisták, nyugdíjasok, akik 75 %-ban nők, heti 4-8 órát dolgoznak kimutatás szerint. Madridban a legnagyobb önkéntes foglalkoztató a Vöröskereszt – Egyház Caritas néven - , a szervezetek legnagyobb része pici, max 40 fő, mely erősíti a szociális kohéziót. Meglátogattuk a Bolgár-Spanyol Központot (Centro Hispano-Búlgaro), mely a bevándorlók támogatására létrehozott szervezet, elmondásuk szerint mi voltunk az első magyar vendégek, regisztráltan 7500 magyar él Spanyolországban, ebből 640 fő él Madridban míg bolgár 32 000 fő. A központban 85 nemzetiséggel vannak kapcsolatban. Madridban a bevándorlás új keletű, eddig a Spanyolok vándoroltak ki, azonban ez az elmúlt 10 évben megfordult. A madridi kormány kidolgozta az emigráció menetét, így a bevándorlók itt élni, és dolgozni is tudnak. A bevándorlók szervezésével 17 szervezet (centrum) foglalkozik. E központokba bárki bejöhet, használhatja az inf-
rastruktúrát, programokban, oktatásban (informatika, nyelvórák, önéletrajzírás, stb.) részt vehet, jogi tanácsot kaphat, és segítenek munkát keresni számukra. Fő céljuk a közös tudás, együtt élés, kulturális csere a helyi társadalom és az összes bevándorló között, fontos a szolidaritás és befogadás. Megismertük a Spanyol Oktatási és Tréning Központ (CECE - Confederación Española de Centros de Enseñanza) munkáját, megnézhettük a Latin-amerikai Ifjúsági Szervezet (OIJ - Organization Iberoamericana de Juventud) székházát, ahol láthattuk a spanyol ajkú fiatalok országok közötti együttműködésének, hálózatépítésének eredményeit. Végezetül meglátogattunk egy több száz önkéntest foglalkoztató karitatív szervezetet.(Sociedad De San Vicente De Paul ), mely az idősgondozástól kezdve AIDS-esekkel való tevékenységen túl széleskörű szociális munkát végez. Spanyolországban kb 50 000 nonprofit szervezet működik, a 90-es évek közepén minden 6. napon alapítottak egy szervezetet, most minden 8. napon. A szakemberek szerint érdemesebb lenne inkább kapcsolódni egy jól működőkhöz, mert a „jó” együttműködés szervezeteken belül és kívül is hiányzik. A
fenntarthatóság érdekében pályázatot ír ki a Madrid tartományi közigazgatás, és további állami támogatás igényelhető mely nem 1%-ból hanem a felajánlható 5 %-ból származik, amen�nyiben nem ajánlják fel, automatikusan szociális intézményhez folyik be. A spanyol főváros látnivalói mellett tapasztalatokat gyűjthettünk a spanyol mentalitásról, a délutáni szieszták újjá teremtő erejéről a dolgok legegyszerűbb megoldásáról, az ös�szefogásról, a másság elfogadásáról. Jó lenne, ha ebből minél többet át tudnánk hozni a magyar közéletbe, és megjelenhetne akár a pályázatok elszámolásában, a bürokrácia csökkenésében, a közbizalom javulásában és egymás elfogadásában is! A Tanulmányút részletes emlékeztetőjét és az ott készült fényképeket a www.prohalo.hu oldalon találják. Hudi Zsuzsa.
CIVIL
15
PÁLYÁN
Kovács Pál író pápai évei A győri művelődéstörténet reformkori és 1849 utáni fejezeteiben fontos szerepet játszott Kovács Pál (született: Dég, 1808. június 29.) orvos, író, lapszerkesztő, aki számos szállal kapcsolódott Veszprém megyéhez. A Dégen élő európai műveltségű uradalmi jószágkormányzó, a református Kovács (Kováts) Ferenc és a pápai származású nemes Eöry Julianna házasságából született, a pápai kollégiumban tanult, s később, már befutott íróként számos alkalommal megfordult Veszprém megyében. Vígjátékait Veszprémben és Pápán is sikerrel játszották. A református család számára természetesnek tűnt, hogy fiukat a Pápai Református Kollégiumba írassák. A döntést az motiválhatta, hogy a pápai rokonok vállalták a gyermek eltartását. Kovács Pál életrajzírója szerint 1816– 1824 között, a valóságban azonban – mint látni fogjuk – egy tanévnyi megszakítással 1827-ig tanult Pápán. A kitűnő (eminens) tanulók közé tartozott. Ekkoriban az volt a szokás, hogy a gimnáziumban a teológushallgatók vagy a már végzett teológusok mint köztanítók (publicus praeceptorok) tanítottak. Az osztályokat a fő tárgyban, a latinban történő előhaladás szerint nevezték el. A syntaxisban Tengődi János, a poétikai osztályban Kiss Antal, a másodévi rhetorikában Cseresnyés István, a logikában Horváth István tanította. Életrajzírója, Koltai Virgil inkább csak feltételezte, mint tudta, hogy a kollégium légköre már felkeltette irodalmi érdeklődését: „Mik voltak kedvelt tanulmányai? mik olvasmányai? nem tudjuk: de, hogy a felpezsdült irodalmi élet korán hatott rá, azt bizonyosnak kell tartanunk. Magában a főiskolában is elég alkalma volt tudomást szerezni az irodalmi mozgalmakról s felébredt írói hajlamát ápolni.” Ezen írói hajlamnak első megnyilvánulása 1824ben történt, amikor Pozsonyban a német nyelv elsajátítása céljából folytatta tanulmányait. A Pozsonyi Magyar Társaság nevű diákegyesületben 16 évesen aratott sikert az Egy füst alatt két lakodalom c. kezdetleges vígjátékával. A magyar érzelmű diákok ebben az évben kerültek összetűzésbe Schulek professzorral, aki óráit akkor akarta tartani, amikor a Magyar Társaság ülésezni szokott. A társaság 1825. júniusi évzáró ünnepélyén többen szerepeltek alkotásaikkal. Kovács a költői önkifejezésről írt verset, melyet előadtak. Koltai úgy vélte, hogy már ekkoriban megmutatkozott két jellemző vonása: mint vígjátékíró az alapötletet a mindennapi életből vette, ugyanakkor aktív közéletet élt a diáktársaságban, felkészítve magát a jövendő győri egyesületalapításokra. A pápai kollégiumba beiratkozott diák nem pusztán egy
református közösségbe került, hanem egy multikulturális közegbe, ahol 1815-től a reformátusok és evangélikusok mellett izraeliták is tanultak. S a magyarok mellett csehek, szlovákok, németek koptatták a padokat. A közös nevezőt a latin nyelv jelentette, bár egyre több tárgyat tanítottak magyarul, a latin még mindig uralkodó helyzetben volt. A magyar csak 1841 őszétől vált tannyelvvé. Kovács (Kováts) Pált édesapja, gróf Festetics Antal dégi uradalmának inspektora (jószágkormányzója) az 1815/16. tanév második felében, 1816. április 27-én íratta be a pápai kollégiumba. Miután Tóth Ferenc rektor-professzor a gyermek tudásszintjéről meggyőződött, a declinisták osztályába vette fel a fiút. A felvételi naplóba előző iskolaként (schola) Déget tüntette fel, ami azt jelenti, hogy a többi gyermekkel együtt a dégi elemi iskolába járhatott. Az 1786-ban újjászerveződő dégi református egyház iskolát is fenntartott. A pápai kollégium gimnáziumi osztályait 1816-tól a declinisták osztályában kezdte, s poétikai, retorikai osztályokkal fejezte be. 1818/19-ben kezdő, 1819/20ban másodéves syntaxista, 1820/21-ben poéta, 1821/22-ben rhetor, 1822/23-ban logicus. 1823/24-ben járhatott a pozsonyi líceumba, ahonnan visszatért, és 1824 őszétől 1827 nyaráig Pápán folytatta főiskolai tanulmányait. 1827-ben mint IV. évfolyamos teológust osztályozták. De nem kívánt pap lenni, ezért 1827 őszétől Pestre ment, és az egyetem orvosi fakultásán folytatta tanulmányait és szerzett 1833-ban orvosi oklevelet. Kovácsot pápai diákévei során két hatás érte: felébredt a magyar irodalom és a zene iránti érdeklődése. A nála valamivel idősebb Stettner Györgytől (1799–1886) tudjuk, hogy Márton István rektor-professzor puritán erkölcse és konzervatív felfogása miatt ekkoriban általában „Pápán… a hazai literatúrával keveset gondoltak”, de Tóth Ferenc professzor „mindenkor szivesen buzgott mellette”. Mivel diáktársaság nem működhetett, a könyvtár kínálta az újabb magyar irodalmat, így például Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor műveit. A zenei érdeklődés többekben erős volt. Bocsor István (1807–1885), aki közülük leginkább rajongott a zenéért, egy négytagú diákzenekart szervezett, melyben Kovács Pál volt a prímás, Bocsor a kontrás. A zenekar működésére azonban Márton hamar felfigyelt, s a diákokat azonnal eltiltotta a zenéléstől, mert úgy vélte, az kártékony a fejlődésükre. A kudarcba fulladt kezdeményezésről Kovács 1882-ben versben emlékezett meg. Hudi József
CIVIL
PÁLYÁN
Támogatóink:
16
Veszprémi Civil Ház Szolgáltatásaink:
A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és az ESZA Kht. támogatásával valósult meg.
CivilTech Program Szoftver- és hardveradományok közhasznú szervezeteknek Pályázzon most! Ha szervezete közhasznú vagy kiemelten közhasznú Ha rendelkeznek számítógépekkel, de nincsenek megfelelő szoftvereik Igényelhet Régi operációs rendszere helyett újat (pl, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) Legális irodai szoftvercsomagot Egyéb szoftvereket (pl. honlapkészítő vagy tervezőprogramokat) Hálózat építéséhez szükséges hardvereket, szerverprogramokat Mit kell tennie? Regisztráljon a www.civiltech.hu portálon, és küldje be egyoldalas pályázatát! Eredményes pályázat esetén rendelje meg a szükséges Microsoft és Cisco szoftver- és hardveradományokat! Van-e valamilyen költsége a részvételnek? Az adományozó partnerek által felajánlott termékek ingyenesek. A rendeléskor egy egyszeri szolgáltatási díjat kell megfizetni, amely a program fenntartási költségeihez járul hozzá és a rendelt szoftver piaci értékének max. 4–8%-a. Bővebb információ: Veszprémi Civil Ház Veszprém Megyei Civil Szolgáltató Központ 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. 88/401-110
[email protected]
Folyamatos tanácsadási rendszert működtetünk (pl. jogi, számviteli tanácsadás) Felvilágosítást nyújtunk pályázati lehetőségekről, és hozzáférhetővé tesszük az ezekhez tartozó adatlapokat és űrlapokat, pályázati tanácsadást nyújtunk Nyilvántartjuk és kérésre rendelkezésre bocsátjuk a megyei és a veszprémi civil szervezetek legfontosabb adatait, valamint különböző adatbázisokat önkormányzatokról, intézményekről, szakértőkről Képzést szervezünk a megyei és a városi civil szervezetek részére pl. szervezeti, menedzselési, pályázatírási és szponzorszerzési témákban Közreműködünk a Civil a Pályán című hírlap kiadásában, amelyhez a civil társadalmat érintő anyagokat gyűjtünk és várunk minden szervezettől Saját internetes honlapot tartunk fenn (www.ciszokveszprem. hu) Regionális civil portált működtetünk (www.civil.k-dunantul. hu), ahol naprakészen megjelennek a civil szférát érintő legfontosabb hírek, információk Elősegítjük az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítését Civil irodai szolgáltatásokat nyújtunk Közösségi Technológiai Központot működtetünk, ingyenes számítógép-használatot, illetve internetezési lehetőséget biztosítva. Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. Nyitva tartás: Hétfő: 8.00–17.00 Kedd–csütörtök: 8.00–16.00 Péntek: 8.00–14.00
