FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP

FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft

X. évfolyam, 2009/4. szám

A tartalomból: Még több civil az információs sztrádán

Új irányokat keres az NCA Egymillió eurós díj Magyarországon

Hungarikumkonferenciák Veszprém megyében Második Veszprém megyei esélynap Emléket állítanak Bem apónak Pályázati Figyeló Európai uniós pályázatok Egy színész veszprémi naplójából (1848)

Civil a Pályán – időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter ([email protected]) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Elekes Zsuzsa, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém

Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail: [email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Seleris Project Bt. Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2009. máj. 4-én adtuk nyomdába.

CIVIL

PÁLYÁN

2

Még több civil az információs sztrádán Idén is folytatódik a Microsoft Korlátlan Lehetőségek programjának keretében a NIOK Alapítvány és a CISZOK hálózat E-Civil programja. Magyarországon 60 ezer körüli a bejegyzett civil szervezetek száma, ugyanakkor ezeknek csak a töredéke rendelkezik a mai kor elvárásának megfelelő információs technológiai felszereltséggel és tudással. Hogy ez a helyzet megváltozzon, a Microsoft idén is 120 ezer dollárral támogatja a NIOK Alapítvány E-Civil programját, melynek keretében országszerte több ezren ismerkedhetnek meg a számítógép- és internethasználattal. Már az elmúlt két esztendőben is számos civil szervezet sok-sok munkatársa, önkéntese végezte el az ingyenes tanfolyamok valamelyikét a megyei Civil Szolgáltató Központok által működtetett Közösségi Technológiai Központokban. A 19 megyében eddig ös�szesen kb. 11 ezren vettek részt a képzéseken, tanácsadásokon, használták a technológiai központok eszközeit, ismerkedtek meg az információs technológia világával, és fejlesztették tovább alapszintű tudásukat, készségeiket. A program harmadik évi támogatásának köszönhetően újabb, kb. 1200 szervezet munkatársa, önkéntese tanulhat it-ismereteket vagy vehet részt a tanácsadásokon, szakmai segítségnyújtáson. A programban részt vevő partnerszervezetek arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a programban részt vevők képesek legyenek a szomszédnak, a nagymamának vagy akár egy másik civil szervezetnek továbbadni megszerzett tudásukat. A képzéseken részt vett hallgatók már eddig is számos új ismeretet szereztek, amelynek révén nemcsak munkájukban, hanem civil életükben is számos változás indult el. Sokan járnak vissza a Közösségi Technológiai Központokba, és most, hogy már hasz-

nálni tudják a számítógépeket, rendszeresen alkalmazzák a tanultakat. Számos civil szervezetnél dolgoznak olyan munkatársak, akik korábban nem kerültek kapcsolatba a számítógépekkel (sőt, elmondásuk szerint be sem tudták kapcsolni azt!), ma azonban már gyakorlott felhasználók, és nemcsak a szervezet ügyeit tudják így könnyebben intézni, de távol élő unokáikat, családtagjaikat is könnyen, gyorsan érik el az internet segítségével. Nagy segítséget jelentett a tanfolyam azoknak a hallgatóknak is, akik itt tanulták meg használni az elektronikus pályázati rendszereket, s így a civil szervezet, ahol dolgoznak, már nagyobb sikerrel és reménnyel pályázhat az állami forrásokra is. Sokan a képzés elvégzése után kaptak kedvet ahhoz, hogy aktívabban legyenek jelen az információs sztrádán, létrehozták weboldalukat, hogy ezután könnyebben elérhetőek legyenek és szervezetüket bárki megismerje. A legnagyobb siker persze az, hogy a tanfolyam néhány résztvevője az E-Civil képzésen tanult ismereteinek köszönhetően tudott elhelyezkedni, vagy új partnerkapcsolatok, közösen beadott pályázatok születtek. A sikerélmény csak megerősíti a tanultakat, és a tudás gyakorlati haszna igazolja a befektetett energiát. Akik szeretnének hasonló sikereket megtapasztalni, és megismerkednének a számítógép, az internet világával, vagy szeretnének a környezetükben élőknek segíteni, bekapcsolódni a XXI. század vérkeringésébe, érdeklődhetnek és jelentkezhetnek a www.ecivil. hu oldalon keresztül, a NIOK Alapítványnál Dávid Júliánál (tel.: 1/315-3151, e-mail: [email protected]), vagy a megyei Civil Szolgáltató Központokba: Veszprém megyében Meleg Tamásnál (tel.: 88/401-110, e-mail: [email protected]).

er

A fõszerkesztõ jegyzete:

A civil lelkesedésról A tavaszi időszakban mindig örömmel tölt el, ha meglátom az első méheket. Az ember valahogy mindig jókedvre derül tőle. Lehet, azért, mert pozitív dolgokra asszociálunk velük kapcsolatban: szorgalom, hasznos munka, édes méz, tavasz, nyár, lelkesedés, összefogás, közösség, család! Nekem mindig eszembe jutnak róla a civil szervezetek is! Szakmai műhelyek, képzések, konferenciák, civil napok, civil majálisok jelzik a tavaszi civil zsongást! Már az országos bemutatkozási lehetőséget biztosító Civiliáda is májusban van! Másik részről viszont nem túl szerencsés ez a rendezvénydömping! Sokan vannak, akik azért maradnak le egy-egy programról, mert mindegyikre (bármilyen fontos, hasznos, érdekes) fizikai képtelenség elmenni! Persze most joggal mondhatják, ne méltatlankodjak, örüljek a bőségnek, különben is, a méhek is pihennek télen! Ez igaz! De az is (vághatnám rá egyből, hogy azért ne mindenben a méheket favorizáljuk), hogy náluk csak a „nők” dolgoznak, és lehet, hogy a herének nyugodt élete van, de ez alatt csak egyszer képes a szerelmi életre! A viccet félretéve, a méhek társadalmának szervezettsége, kommunikációja, „szorgalma”, kitartása valóban mintát adhat nekünk. Mire is? Például arra, hogy ez a most tapasztalható civil lelkesedés egész évben kitartson!

Varga Endre

CIVIL

3

PÁLYÁN

Új irányokat keres az NCA Internetre vinné a pályázatokat és törvénymódosítást kezdeményezne a tanács Kétnapos ülést tartott április közepén a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Tanács. A testület első olvasatban elfogadta és szakmai-társadalmi vitára bocsátja az NCA stratégiatervezetét, amelyhez szövegszerű javaslatokat 2009. május 20-ig várnak. A megújulás előtt álló intézmény vezetőtestülete a javaslatokat május végén bedolgozza munkaanyagába és meg is válaszolja a javaslatokat. A stratégia végső formája a tanács elé július 8-án, a kollégiumok elé pedig augusztus 20-a és szeptember 1-je között kerül. A stratégiai célkitűzéseket és a feladatok teljesülését az NCA Tanácsa évente követi és felülvizsgálja. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) a civil szervezetek legnagyobb állami pénzalapja (mint költségvetési forrás), civil együttműködések: egyesületek, alapítványok, illetve rajtuk keresztül jogilag nem formalizált civil közösségek számára lát el forrásbővítő feladatokat. A szektor érdekképviseleti rendszerének kialakulatlansága okán több mint forrásbővítő: érdekérvényesítő funkcióval bír, de képviseleti feladata nincs. Fentiek okán a civil képviseleti feladatokat ellátó intézmény meghatározásáig az NCA feladata is a jogi és finanszírozási környezet újragondolásának részbeni gesztorálása, a társadalmi környezet aktív alakítása. Az NCA célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony előmozdítása. Támogatásával hozzásegíti a civil szervezeteket a fenntartható fejlődés képességének „megszerzéséhez”. Az NCA utolsó, az internetes szlengből ismert megfogalmazás szerint 5.0-s, a kollégiumi elnökök és a nyilvánosság elé kerülő változata az Esetlegesség helyett egységesség címet viseli. A Civil a Pályán (CAP) által e helyütt is vitára bocsátott dolgozat abból indul ki, hogy a „civil szervezetek értékek hordozói, teremtői, így a civil szektor jelentős társadalmi erőforrás. A civil szervezetek szolgáltató és ellenőrző funkciójuknál fogva kiemelt társadalmi kohéziós erőt jelentenek a településeken, a régiókban, országos szinten és a szakmai közegekben.” Az NCA működése során több alapelvhez tartja magát. Az egyik ilyen a „közhaszon és fejlesztés”. Ezt azt jelenti, hogy minél nagyobb társadalmi hasznot képvisel egy tevékenység, annál nagyobb támogatásra hivatott, a források felhasználásához pedig konkrét, fenntartható fejlesztési célnak kell kapcsolódnia. Ugyanilyen fontos a jogszerűség és a stabilitás, a demokratikus és társadalmasított döntéshozatal – ez utóbbi záloga az, hogy a forrásbővítő folyamat demokratikusan választott civil döntéshozók által működtetett. Az NCA megújult vezetése – talán éppen az utóbbi pár év keserű tapasztalatai, a központosító akarat megnyilvánulásai miatt – hangsúlyosan kiáll a szubszidiaritás és az átláthatóság mellett, azaz egyik fő céljaként azt fogalmazza meg, hogy a döntéseknek a lehető legközelebb kell megszületniük az annak terheit, előnyeit viselőkhöz, s a döntések átláthatóak, nyilvánosak kell hogy legyenek.

A nagy és nemes elvek mellett a napi munkát nehezítő bürokratikus szemlélet ellen is fellépnének a civilek. A munkaanyagban foglaltak szerint a forrásbővítő rendszer ciklusidejének illeszkednie kell egy civil projekt időtervezési rendszerébe, a forrásbővítő folyamat pedig csak a szükséges mértékig lehet bonyolult, az egyszerűsítések határa a közpénzfelhasználás átláthatósága. A döntéshozatal mérlegelési elemeit minimalizálni, a normativitást növelni szükséges, a forrásbővítési folyamat tartalma elsődlegességet kell élvezzen a formával szemben – szögezi le a dokumentum. Bizonyára nem is ezekben a kérdésekben várható nagy vita. Ahogy a stratégia kidolgozói fogalmaznak: rendkívül nehéz kialakítani és elfogadtatni azokat az együttműködési eljárásokat, amelyek biztosíthatják az NCA négyszereplős és kétpólusú rendszerének működtetése során kialakuló feszültségek megoldását. A szektort szabályozó jogszabályok egyes elemei, fogalmi meghatározásai korrekcióra szorulnak, a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény és a kormányrendelet túl részletesen szabályozza az NCA pályázati kiírásokkal kapcsolatos kötelezettségeit, amely miatt nehézkessé válik az életszerű eljárások bevezetése. A pályázók számára rendeletekben előírt adminisztrációs kötelezettségek – elsősorban a pályáztatásnál – a formai elemekre irányítják a figyelmet, amelynek következtében háttérbe szorulnak a tényleges megvalósulás tartalmi elemei. Az NCA nem önálló alap, hanem fejezeti kezelésű előirányzat, amellyel – egyértelműen – a kormány e feladattal megbízott tagja rendelkezik. A tanács szabályai szerint, a kollégiumok által meghozott támogatási döntések csak egy időigényes és nehézkes kontrollfolyamat után léphetnek életbe. Több fogalom nem kellően tisztázott (országos hatókör, működéssel kapcsolatos költségek). Az alapprogram kommunikációs eszközei egyértelműen a miniszter kompetenciájába tartoznak, a honlap nem céljának megfelelően segíti az NCA rendszerének működését és a tájékoztatást a pályázati folyamatokról. Az NCA-t érő, összeférhetetlenségre vonatkozó bírálatok eddigi kezelése nem hozott megoldást – sorolja a problémákat a dolgozat. Az NCA civil stratégái nem panaszkodnak, megoldásokat is javasolnak. Ebből talán az a legfontosabb, hogy az elvekből és problémákból következően a kormányzati civil stratégiában meghirdetett partnerség megvalósítását jobban szolgálná az NCA önálló alappá fejlesztése, amelynek bevételi oldalát továbbra is a ma működő 1%-os rendszer adhatja. A támogatásra ma forrásautomatizmussal vagy pályázati úton kerül sor, évente felső limittel. Elsősorban kiemelkedően közhasznú, valamint közhasznú szervezetek programjai kapnak támogatást (formalizáltságuk mértékétől és jellegétől függetlenül). Megvizsgálandó a jogilag nem formalizált szervezetek forráshoz juttatásának jogi háttere. Nem támogathatók azok a pályázók (sem azok tag- és alapszervezetei), amelyek a költségvetési törvényben nevesítetten szerepelnek és nem preferálandók, akik más pályázati forráshoz jobban illeszthetők. Nem támogathatók a nem civil nonprofit szervezetek, magánszemélyek, állami, politikai és profitorientált szervezetek. Az

CIVIL

PÁLYÁN

NCA által működtetett rendszer célozza a szektor tisztaságát, azaz a rejtett vállalkozási és politikai tevékenységek kiszűrését, és az érintett személyek és szervezetek korlátozását. Bár a jog és a közbeszéd sokszor a politikai pártok civil megnyilvánulásait és a gazdasági lobbikat, civilnek álcázott vállalkozásokat is ide sorolja, ezek nem tekinthetők klasszikus civil szervezeteknek. Az NCA – a mindenkori törvény(ek) biztosította keretek közt – elsősorban a projektek finanszírozásában érdekelt. Az NCA – forrásaihoz mérten – a takarékos, költségvetésileg is megalapozott civil projektek valódi, terv szerinti létrejöttét támogatja, s nem teljesíthető cél, hogy valamennyi igénylő forráshoz jusson. Ugyanakkor az NCA, a szektor jellegénél fogva, valódi előfinanszírozó kell hogy legyen – szögezi le a stratégia. Az 5.0-s változat a projektek tekintetében több, a szektor fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területet határoz meg (lásd keretes írásunkat!), a működési pályázatok legfőbb szempontjai között az önállósodást, növekedési pályára állítást, a fenntartható civil fejlődést és a függetlenedést említi, hozzátéve: idővel a támogatott civil szervezeteknek is önfenntartóvá kell válniuk. A civilek már most, az egyeztetés lezárása előtt is látják, hogy nem csak a kormányzati feladatok vannak, bár ilyeneket is megfogalmaznak. El kell érni, hogy a pályázatkezelő és a számára hiteles információszolgáltató szervek közötti adatcserét a 2011-es pályázati kiírásokig elektronizálják és automatizálják, ne legyen szükség a pályázó által benyújtott hiteles adatokra, ugyanakkor a közhasznúsági jelentések és mérlegbeszámolók közhiteles nyilvántartását is meg kell oldani. A gyorsabb pályázatkezelés érdekében és az internetlefedettség magas mértéke okán 2012-ben már nincs mód a papír alapú pályázatok fogadására, el kell kerülni a papír alapú mellékletek előzetes bekérését. Az esélyegyenlőség biztosításához az ehhez szükséges kistérségi szintű technikai és pályázati támogatást a pályázatkezelő által gondozott hálózat segíti, de el kell érni a lebonyolítás zökkenőmentességét, amelynek kiemelt csatornái az internet és a helpdesken keresztüli érdemi munkatársi kommunikáció. A nyilvánosság az NCA egyik legfontosabb erőforrása, így az NCA testületeinek valamennyi döntése és az azokkal összefüggésben keletkezett dokumentumok mindenki számára nyilvánosak és átláthatók, hiteles és naprakész módon hozzáférhetőek. El kell viszont érni, hogy a kedvezményezettek, a média és a társadalom legyen tisztában az NCA szerepével és lehetőségeinek korlátaival. Kezdeményezni kell az NCA-t és a teljes civil szektort szabályozó jogszabályegyüttes áttekintését (különösen az egyablakos bejegyzési rendszer, e-bejegyzés, egyszerűbb megszűnési szabályok, közhasznúsági kategóriák egyértelműsítése, közhiteles közhasznú jelentési nyilvántartás stb.). A stratégia, ha elfogadják, az NCA-nak is komoly feladatokat szab. Egy éven belül ki kell dolgozni és be kell vezetni egy háromszintű monitorigrendszert, el kell végezni egy, az ötéves NCA-működést átvilágító kutatást és azt háromévente meg kell ismételni. Kezdeményezni kell a pályázatok lebonyolítójánál, az ESZA Kht.-nál az elérhetőség, az NCA website-frissítés és -szerkezet, e-adatcsere bíróságok, űrlap-egyszerűsítés, pályázói elégedettségmérés, adatlapok és a nyilvántartás egységesítése, internetes pályázati feltételrendszer kialakítását. Fejleszteni kell a nyilvánossági rendszert és a kommunikációt, gyor-

4 sítani kell a pályázati folyamatot, meg kell állapítani az eljárási mérföldköveket és biztosítani kell a valódi előfinanszírozást. Az előre látható és kiszámítható forrásmegosztás, a támogatási elvek és a kollégiumi feladatleírással együtt külön minimumkorlátot kell megfogalmazni a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetekre, valamint az éven túli projektekre, a források maradéktalan kiosztása érdekében pedig tartaléklistákat kell bevezetni. Van persze ezeknél nagyobb falat is. Az egy éven túl végrehajtandó feladatok közt első helyen a jogi környezet áttekintésének kezdeményezése szerepel. Az eddigi tapasztalatok alapján meg kellene teremteni a civil szervezetek bejegyzésének cégjogihoz hasonló környezetét, a működés adminisztrációs terhei könnyítésének és a megszűnés egyszerűsítésének lehetőségét. Az NCA Tanács 2010-től a szakmai, 2012-től pedig a működési célú pályázatok papír alapú beadásának megszüntetését tervezi, s arra készül, hogy létrehoz egy, a pályázathoz szükséges önrész biztosítása és más forrásból származó elnyert, utófinanszírozású támogatás megelőlegezését végző Civilbankot.

K. E. M.

– A szektor fejlődését elősegítő helyi, regionális és országos kutatások, felmérések, vizsgálatok; – A helyi társadalom erősítése az állampolgári kezdeményezések, cselekvések támogatásával; – Szervezetfejlesztés; – Szolgáltató rendszerek kiépítésének ösztönzése, szolgáltatásfejlesztés, szolgáltatások nyújtása; – Képzések, tréningek, továbbképzések, tanácsadások, információs szolgáltatások; – A civil szektor nyilvánosságát segítő kiadványok, médiamegjelenések, civil szakmai sajtó támogatása; – A szektor működésének általános kérdéseit érintő rendezvények, fórumok, tapasztalatcserék, konferenciák; – Civil szervezeti adatbázisok létrehozása és működtetése; – Pályázatok önrészéhez támogatás; – A területi, valamint a szakmai együttműködés szervezeti kereteinek és fórumainak ösztönzése; – A civil szervezetek közös cselekvését elősegítő tevékenységi formák támogatása; – A szektorok közötti együttműködés fejlesztése; – Érdek-képviseleti célú civil együttműködések támogatása, az ellenőrző szerep (hatalom, üzlet) erősítése; – Önkéntes tevékenység fejlesztése; – A magyarországi civil szervezetek nemzetközi jelenlétének segítése; – Nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztésének, átadásának segítése, tapasztalatcsere; – Többéves fejlesztési projektek támogatása; – Civil szervezetek közhasznú tevékenységének, rendezvényeinek támogatása; – Civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység támogatása.

CIVIL

5

PÁLYÁN

Egymillió eurós díj Magyarországon A kormány által létrehozott Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány idén ennek az összegnek alig kétharmadával gazdálkodhat Egymillió euró odaítélésével ismerte el az Essl Social Prize a csömöri Egyenlő Esélyekért! Alapítvány hazai és nemzetközi esélyegyenlőségi szerepét és munkáját. A díjból a Pest megyei komplexumon egy újabb, 24 család elhelyezését biztosító ház épülhet meg. A 2009. április 15-ei díjátadással párhuzamosan újból meghirdették a nemzetközi pályázatot, mely szociális tevékenységet végző alapítványok, társadalmi szervezetek tevékenységét hivatott támogatni az évente kiutalt egymillió eurós csomaggal. Az Essl Social Prize zsűrije idén egy csömöri szervezetet, az Egyenlő Esélyekért Alapítványt választotta ki, hogy a nemzetközi díjjal és az azzal járó egymillió euróval elismerje tevékenységét. Az Essl Social Prize díjat Szekeres Tiborné kapja meg A fogyatékkal élő emberek méltóságteljes megöregedéséért címet viselő projektért. KR. Martin és Gerda Essl, egy általuk alapított privát alapítvánnyal 2007-ben létrehozták az Essl Social Prize-t, mely az első olyan díj, mely szociális tevékenységet végző alapítványok, társadalmi szervezetek, privát szociális kezdeményezések tevékenységét hivatott támogatni az évente kiutalt egymillió eurós csomaggal. Az elismerést az osztrák Essl házaspár még 2007-ben alapította, akik egyébként mindig is a szociális aktivitások elkötelezett hívei voltak. A sok kisebb-nagyobb, már megvalósult kezdeményezés (például aknaszedő-megmozdulás Horvátországban) révén született az ötlet, hogy egyesítsék a sokféle támogatást, s egyúttal intézményesítsék is azt. A díj egyben elismerés azon hatékony és példamutató projekteknek és ötleteknek, melyek érdemesek a díjra az általuk végzett tevékenység alapján. Az Essl Social Prize segítségével az Essl család folyamatos és fenntartható támogatást kíván adni azon személyeknek, alapítványoknak, akik maguk is segítségre szoruló emberekkel, csoportokkal foglalkoznak. A döntést szigorú nevezési és kiválasztási folyamat előzi meg, melyet nemzetközileg is elismert szakértőkből álló jelölési és egy politikailag független bírálási bizottság bírál el. A terveknek magas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, mindenekelőtt a segítségre szoruló emberek hosszú távú támogatását kell szolgálniuk és biztosítani kell azt, hogy a támogatás nagyobb részét a szociális projekt megvalósítására fordítják. „Négy éve a feleségemmel és négy gyermekemmel úgy döntöttünk, hogy a vállalkozásból származó nyereségünk egy részéről lemondunk és szociális célra fordítjuk. Szekeres Erzsébet szervezetére azért esett a választás, mert a gondozás terén új koncepciót és megoldásokat próbál ki, melyet professzionális megvalósítás követ. Lényegében ő most a világ legjobb szociális vállalkozója!” – mondta KR. Martin Essl, aki nem mellékesen a Baumax üzletlánc tulajdonosa. Szekeres Tiborné 22 éve kezdte tevékenységét, az Egyenlő Esélyekért Alapítvány keretében. Fia súlyosan sérült, ez hívta élet-

re benne azt a döntést, hogy alapítványa segítségével sérült emberek számára méltó életkörülményeket biztosítson. Az integráció elve szerint itt a súlyos, illetve többszörösen sérült emberek egyénileg kidolgozott ápolást és fejlesztést kaphatnak, ami azért is roppant fontos, mert ezek a emberek felnőttként nem tudnak egyébként hol lakni. Az Essl Social Prize segítségével további 24 energiatakarékos lakóegység épül, ahol hospice szolgálat is működik idős szellemi és testi sérült emberek részére. Szekeres Erzsébet elmondta: „A cél, hogy ezeknek az embereknek otthont teremtsünk, ahol különleges gondozási igényeiknek megfelelően idős korukig és halálukig méltó életkörülmények között élhetnek. A díj nagyon fontos szerepet játszik a magyarországi esélyegyenlőség megteremtésében, ezért is örültem annak, hogy a díjjal együtt lehetőséget kaptam arra, hogy a jövő évi pályázatok elbírálásában magam is részt vehetek.” Az építkezés már az átadással egy időben elindul, s jövő áprilisig át is adják az épületet a rászorultaknak, amikor kihirdetik a 2010-es díj nyertesét. A következő Essl Social Prize-ra mostantól lehet pályázni.

K. E. M.

Csömörön az alapítás óta több lakó- és munkahely jött létre a fogyatékkal és megváltozott munkaképességgel élő emberek számára, amelyekben különböző módon látják el a rászorulókat. A módszer egyedülálló világviszonylatban is, hiszen az új gondozási koncepciókat és megoldási lehetőségeket, amelynek keretében a súlyosan és gyakran halmozottan fogyatékos emberek számára életük végéig egyénre szabott ápolást, támogatást nyújtanak, nemcsak kipróbálják, de meg is valósítják. Az alapító a nyolcvanas évek elején a helyi tsz-től ingyen kapott ötholdnyi területen hitelből alapította meg az Összefogás Ipari Szövetkezetet, amely induláskor 13 sérült fiatalnak és 2 szülőnek adott munkát. Mára az országban 16 területen mintegy 570, súlyos szellemi és fizikai fogyatékkal élőnek biztosít munkát – köztük több közép-dunántúli nonprofit szervezetnek. Az időközben közhasznú társasággá alakult szervezet csömöri épületegyüttesében jelenleg 77 sérült lakik, akikhez naponta 200, Budapest vagy környékéről érkező ember csatlakozik. Ők szövéssel, varrással, kerámia- és gyertyakészítéssel egészítik ki az állami támogatást, s járulnak hozzá saját létfenntartásukhoz. A frissen nyert pénzből pedig egy 24 személy vagy család elhelyezésére alkalmas lakóépületet álmodtak meg a vezetők, amely a tervek szerint 2010 márciusában már fogadhatja is a rászorulókat.

CIVIL

PÁLYÁN

6

Hungarikumkonferenciák Veszprém megyében A Magyar Országgyűlés 2008 júniusában 77/2008. (VI. 13.) számon határozatot fogadott el a hungarikumok védelméről, mely szerint fontos feltárni a már ismert egyedülálló magyar különlegességek mellett azokat a helyi, térségi értékeket, amelyek az adott településre, kistájra jellemzőek. Ennek érdekében egy országos gyűjtési folyamat indult el Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére, majd dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő koordinálásával konferenciasorozat indult Veszprém megyében kistérségenként, 2009 áprilisától május végéig, melynek szakmai társszervezője a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, védnöke Talabér Márta, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke. A határozat szerint 2009 végéig el kell készülni egy felmérésnek a hazánkban fellelhető kézzelfogható vagy szellemi termékekről, melyek elsősorban Magyarországra, a magyar emberekre jellemzőek. E termékeket nevezzük ebben a kontextusban hungarikumnak. A jelenleg zajló mini konferenciasorozat során kilenc helyszínen, minden kistérséget érintve, ismertetik elképzeléseiket a szervezők. A konferenciákra elsősorban a kistérség polgármestereit, képviselőit, civil szervezeteit, vállalkozóit, hagyományőrző szervezeteit, alkotóit, művészeti csoportjait, helyi termékek előállítóit hívták meg, illetve minden olyan személyt, aki érdeklődik a folyamat iránt. Az országosan és megyénkben zajló sorozat tapasztalatait év végén egy kiadványban is szeretnék összegezni a koordinálók. A hungarikumoknak több szintjét szeretnék törvényben meghatározni, a helyi védettséget élvező „termékeket”, a térségi vagy regionális védelem alatt állókat, az országosan védetteket, a Kárpát-medencei hungarikumokat, és olyanokat is, melyek akár az egész világon védettséget élvezhetnének. Amint befejeződött az értékek feltárása és a szintek meghatározása, pontos szabályokban fektetik majd le, hogy mit is jelent a védelem. Ez nem csupán pénzbeli támogatást takar majd, hanem minőségi védjegyként fog szolgálni, illetve esetleg adókedvezménnyel, pályázati lehetőségekkel fog járni. Az első konferenciát Bakonyjákón, a pápai kistérségben tartották 2009. április 2-án. A rendezvényen az előadások mellett egy rögtönzött kiállítás készült a helyi alkotók munkáiból. A programot Talabér Márta köszöntötte mint fővédnök, majd dr. Horváth Zsolt ismertette a konferenciasorozat célját, a hungarikumok jelentőségét. Ezután dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselő beszélt a hagyományos értékek fontosságáról, a magyar termékekről, melyekből több mint 300-at sorol fel a Földművelési Minisztérium gyűjtése, mely másfél évtizede zajlik, kiadványok formájában már közzétéve a növény- és állatfajtákat. A nap következő előadója Vitéz Zalai Károly cifraszűr-szabó mester volt, aki a szűrszabó mesterségről és magáról a cifraszűrről beszélt. A következő konferencia a balatonalmádi és balatonfüredi kistérségben Alsóörsön zajlott, 2009. április 10-én.

A konferenciát Hebling Zsolt polgármester és dr. Bóka István országgyűlési képviselő köszöntötte, majd dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő ismertette a hungarikumgyűjtés céljait, fontosságát. Ezt követően Miért fontos a hungarikumok védelme? címmel dr. Simicskó István országgyűlési képviselő tartott szemléletes, lendületes előadást, amelyben megemlítette, hogy mely termékeket mikor említenek először történelmi források. 1395-ben említik először a feljegyzések a birsalmasajtot, 1748-ban a kalocsai fűszerpaprika-őrleményt, 1373-ban a csabai kolbászt, 1695-ben a disznósajtot. Sajátos magyar termékek, tehát hungarikumok az ágyaspálinka, a rétes, a tepertős pogácsa, a mákos guba, a Rákóczi-túrós, a rigójancsi, a Negro, a pemetefű cukorka, a csigatészta, a tarhonya vagy a dobostorta és a szaloncukor. A következő előadás címe Néptánc – mint a sajátos magyar hungarikum volt, melyet Ertl Pálné, Marika néni, a Litéri Zöldág Néptánc együttes alapítója tartott. Kijelentette, hogy a magyar néptánc hungarikum, közösségi termék. A balatoni borokról beszélt Jásdi István csopaki borász, kiemelve azok nemzetközileg is elismert értékét, de rossz marketingjét. Hozzászólt még a témához Rásky Mihályné, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökségi tagja az oktatás fontosságát kiemelve, Albrecht Sándor alsóörsi helytörténész a nyelvünket méltatva, Horváth Viola, a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet igazgatója a gyűjtés módszertanáról kérdezett, és Oláh Miklós szociológus, balatonfűzfői képviselő, aki a balatoni festőket emelte ki. A harmadik konferencia a veszprémi kistérségben, Nagyvázsonyban zajlott 2009. április 15-én. Fábry Szabolcs polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő ismertette a célokat, majd Értékek Veszprém megyében címen Horváth Viola, a megyei közművelődési intézet igazgatója adott elő, kiemelve, hogy a közművelődésnek milyen jelentős a szerepe a megyében, illetve az amatőr csoportokról beszélt. Mi lehet a térség hungarikuma? címmel Isó László gazdálkodó, borász beszélt, aki szerint nagyon fontos végre szabályozórendszereket alakítani, mert a jelenlegi szabályozás nem kedvez a gazdáknak. Ezután Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke beszélt arról, hogy miért fontos a hungarikumok védelme, kiemelte, hogy a negatív sajátosságokat nem létezőnek kell tekinteni, és a cselekvési programot el kell készíteni ez év végéig. A negyedik fórum Zirc kistérségben, Dudaron volt, 2009. április 17-én. Kropf Miklós, Bakonynána polgármestere, a Zirci Kistérség Többcélú Társulása alelnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Horváth Zsolt beszélt a hungarikumok fontosságáról, Őt követte Talabér Márta, a megyei közgyűlés alelnöke. Értékek a térségben címmel Pappné Rácz Ildikó csuhéfonó, népi játékkészítő iparművész adott elő, a népszokások felértékelődését középpontba helyezve. Kasper Ágota, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum igazgatója megemlítette a térségre jellemző hagyományos munkákat.

CIVIL

7 A következő konferencia helyszíne Tapolca volt, 2009. április 24-én. Szencz Lajosné, a Tapolca és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő ismertette a célokat. A Balaton értékei címmel dr. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Kht. vezetője tartott előadást, majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Park turisztikai értékeiről beszélt dr. Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága turisztikai és oktatási osztályvezetője. A balatoni borokról dr. Májer János, Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársa beszélt, az értékmentő hagyományőrzésről pedig Németh Gyula, a Csobánc Váráért Alapítvány elnöke.

PÁLYÁN

helymunkák indulnak a kistérségekben, a konkrét módszertant meghatározva, megkezdve a valódi gyűjtőmunkát. Ez év végére a tervek szerint elkészül egy kiadvány, mely a tapasztalatokat és a feltárt helyi védettségre vagy hungarikum címre javasolt szellemi, tárgyi értékeket összegezi majd. Amennyiben felkeltette érdeklődését a hungarikumok gyűjtése, szívesen várják a szervezők bármelyik helyszínen, illetve megkeresést, javaslatokat a fent említett honlapokon fogadnak.

Turupoli Nóra térségfejlesztő-művelődésszervező, Veszprém Megyei Közművelődési Intézet

Természetesen minden konferenciát a helyi alkotók, termelők kiállítása kísért, melyekről fotók megtekinthetőek a hungarikum.lap.hu oldalon, illetve dr. Horváth Zsolt honlapján is. A konferenciasorozat következő helyszínei és időpontjai: Ajkai kistérség – Somlóvásárhely 2009. május 15. péntek, 14:00      Zárókonferencia a tapasztalatok összegzésére – Herend 2009. május 29. péntek, 14:00 Miután a konferenciasorozat véget ért, a programhoz kapcsolódóan Balatonalmádiban, 2009. július 30-tól augusztus 4-ig hungarikumfesztivál kerül megrendezésre, ahol nemcsak a kistérség, hanem a Balaton-régió olyan szellemi és tárgyi termékei mutatkozhatnak be, melyek számot tarthatnak a hungarikum elnevezésre, helyi védettségre. Ősztől pedig mű-

II. Veszprém megyei esélynap Másodszor rendezik meg május 15-én a megyeszékhely belvárosában a Veszprém megyei esélynapot. A program célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az esélyegyenlőség fontosságára, illetve teret adjon a fogyatékossággal élők Veszprém megyei érdekvédelmi és -képviseleti szervezeteinek, valamint a fogyatékossággal élő emberek bemutatkozására, értékeik közvetítésére. Délelőtt lesz a rendezvény szakmai programja, melynek témája a komplex akadálymentesítés. A szeminárium résztvevői a fogyatékossággal élők képviselői, önkormányzati építészek, főépítészek, oktatási és közintézmények, közszolgáltatók képviselői. A szakmai program témája adta az ötletet, hogy a jó példával történő „nevelés” elvét követve kiemelik, díjazzák azokat az intézményeket, építményeket, melyekben már megvalósult a teljes körű akadálymentesítés. Veszprém belvárosában, a sétálóutcán, a posta előtti tér négy sarkában egy-egy faházat helyeznek el, melyekben az egyes fogyatékossági csoportok információs pontjai, valamint sö-

tétlabirintus kapnak helyet, illetve az általuk közrefogott téren kerekes székes akadálypálya, par-agility, kerekes székes streetballbemutató zajlik majd. A Bástya Üzletház melletti téren szabadtéri színpadot állítanak fel, mellette egy öltözősátrat, valamint előtte nézőteret alakítanak ki, a sétálóutcának a Bástya Üzletháztól a Kinizsi Üzletházig terjedő részén a fogyatékossággal élő civil szervezetek és intézmények bemutatkozó standjai sorakoznak fel asztalokkal, paravánokkal. A rendezvény ötletgazdái és fő szervezői a négy fogyatékossági csoport civil szervezetei: a Siketek és Nagyothallók Veszprém Megyei Szervezete, a Vakok és Gyengén Látók Veszprém Megyei Egyesülete, a Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesülete, a Mozgássérültek Aktív Egyesülete, az Értelmi Fogyatékossággal Élők Veszprém Városi Szervezete, továbbá hozzájuk csatlakozott a Veszprémi Esélyek Háza. A program fővédnöke Tóth Egon, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

er

CIVIL

PÁLYÁN

8

Fogyasztóvédelmi tanácsok – a bölcsőtől az öregkorig Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül indított Társadalmi Megújulás Operatív Programon 40 millió forintot nyert a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület. A civil szervezet ebből az összegből képzéseket, konferenciákat rendez és több kiadványt jelentet meg, olyan célcsoportoknak, mint például a kisgyermekes szülők, a fiatal házasok vagy a nyugdíjasok – tájékoztatta a Civil a Pályánt Németh László, az egyesület elnöke. Ruff Tamás projektvezető elmondta, konzorciumot alakítottak a Székesfehérvári Nyugdíjasok Egyesületével, akik klubfoglalkozásokon tanítják a tudatos fogyasztói társadalom alapjait. Tematikus fórumokat tartanak majd, autójavítás, kereskedelem, telefonos szolgáltatás, online kereskedelem és pénzügyi szolgáltatás témakörökben, tette hozzá a programvezető. Székesfehérváron a civil fogyasztóvédelem a Fogyasztók Országos Tanácsa városi szervezeteként kezdte meg működését az 1980-as években. A rendszerváltást követően az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület székesfehérvári szervezeteként folytatta tevékenységét. 1998-ban megalakult a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesületet, s még ugyanebben az évben együttműködési szerződést kötött a települési önkormányzattal tanácsadói, illetve panasziroda működtetésére, majd szakmai együttműködési szerződést kötött a Fejér Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel. A szakmai együttműködés keretén belül a lakossági panaszügyek intézése az önkormányzat hatásköréből átkerült az egyesülethez. 2007. szeptember 1-jétől a fogyasztói panaszok intézése a Fogyasz-

tóvédelmi Felügyelőség hatásköréből is átkerült az ide. Ha a panaszügy hatósági intézkedést igényel, azt továbbítják a regionális fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a Fejér megyei békéltető testület felé. A projektben kiemelt szerepet kap a békéltető testületi tagok és a fogyasztóvédelem területén működő társadalmi szervezeti szakemberek képzése és egy felállítani tervezett internetes tanácsadó iroda működtetése. A projekt keretében kidolgozásra és akkreditálásra kerül két képzési program, amelynek keretében 46 főt képeznek ki a békéltető testületi tagok és egyéb társadalmi szervezetek szakemberei közül, megrendeznek két fogyasztóvédelmi konferenciát, s elkészül egy módszertani útmutató a békéltető testületek tagjainak. A projekt alapvetően Fejér megyére koncentrál, de mivel Komárom-Esztergom és Veszprém megyében nem igazán működnek fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, ezért a projekt egyes elemeiben „kitekint” a régióra is, a másik két megyéből is próbál bevonni szakembereket, ezzel is segítve a jövőbeni fogyasztóvédelmi tevékenység erősödését ezeken a területeken. A program egészen formabontó megoldásokkal próbálkozik. Olyan kiadványt adnak át például a szülészeten kisgyermekes szülőknek és az anyakönyvvezetőnél fiatal házasoknak, amelyekből a rájuk váró helyzetekről és veszélyekről tájékozódhatnak, de az országban elsőként indítanak a helyi rádiókban és televízióknál fogyasztóvédelmi sorozatot.

K. E. M.

Emléket állítanak Bem apónak A székesfehérvári Krajczáros Alapítvány munkatársai április 26-án ismét hosszú útra indulnak. Erdélybe, Székelykeresztúrra szállítják Jozef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József tábornok) fából készült szobrát. A mű alkotója a soltvadkerti Tóth Lajos. A szobor avatására május 16-án 11 órakor kerül sor, melyre a helyiek és az alapítvány minden érdeklődőt szívesen látnak. A szabadságharc 160. évfordulója jegyében készült művet eredetileg Fehéregyházán tervezték felállítani, azonban az ottani önkormányzat olyan feltételekhez kötötte az engedély kiadását, amit az ott élő magyarság kategorikusan elutasított – tájékoztatott Németh István, a kuratórium elnöke. Bemről egyes történészek feljegyzik, hogy hajdanán sokat tett a magyar–román megbékélés érdekében is, amelynek kiteljesedése nem rajta múlott. Bemet szoros barátság fűzte Petőfihez is, aki 1849. április 10-én, egy kitüntetés átadásakor a következő szavakat mondta: „Tábornokom, többel tartozom önnek, mint atyámnak; atyám csak életet adott nekem, ön pedig becsületet”.

Bemet a magyar országgyűlés 1849. márc. 23-án altábornag�gyá nevezte ki. Májusban Orsováig hatolva a Bánátot is megtisztította az osztrákoktól. Ezután a 70 000 főnyi cári intervenciós sereggel vette fel a harcot, de nehéz küzdelem után július 31-én Segesvárnál döntő vereséget szenvedett, majd augusztus 9-én Temesvárnál az osztrákokkal szemben is alul maradt. Világos után Törökországba emigrált, belépett a török hadseregbe, mert így remélte a harc folytatását a cári despotizmus ellen. Murad Tevfik pasa néven Szíria katonai parancsnoka volt haláláig. A kalandos életű tábornok Tarnówban, 1794. március 14-én született és Aleppóban hunyt el 1850. december 10-én. A Nemzeti Civil Alap támogatásával megvalósuló program része a Közös Európában együtt ünnepelni projektnek. Együttműködő partnerek közt van a Háborús Emlékhelyeket Gondozók Társasága, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és még sokan mások.

SZ. T.

CIVIL

9

PÁLYÁN

Harc az egy százalékért Jelentős könnyítések kerültek a törvénybe – már csak az adományozói szándék kell! A 2009. rendelkező évben a rendelkező nyilatkozatok benyújtási határideje – a személyi jövedelemadó bevallásának, illetve megállapításának módjától függetlenül – 2009. május 20. A rendelkező nyilatkozatok benyújtási módja annyiban változik a 2008. rendelkező évhez képest, hogy az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozat szerepét az egyszerűsített bevallás veszi át. A rendelkező magánszemélynek továbbra is lehetősége lesz arra, hogy önállóan, a bevallási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségének határidejétől függetlenül, az Szf. tv. által egységesen meghatározott határidőben nyújtsa be rendelkezését. Ebben az esetben a magánszemélynek a rendelkező nyilatkozatait a saját adóazonosító jelével ellátott postai borítékban kell elhelyeznie, amelyet lezárt állapotban személyesen vagy postán, illetőleg a 2009. évben elektronikus űrlapon 2009. május 20-ig kell eljuttatnia az adóügyeiben illetékes APEH-igazgatósághoz. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény tizenkettedik éve tette lehetővé, hogy az adófizető magánszemélyek a befizetett személyi jövedelemadójuk 1 (1998. évtől 1+1) %-áról jogszabály által meghatározott kedvezményezettek javára rendelkezhessenek. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) jelentős mértékben módosult a 2008. rendelkező évben. Tavalytól a rendelkező nyilatkozat már az adóbevallási nyomtatvány, illetőleg az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozat részét képezte, így a borítékos benyújtási mód mellett az említett bizonylatok részeként is benyújthatta nyilatkozatait a rendelkező magánszemély. Alapvető változás a megelőző évekhez képest az is, hogy a rendelkező magánszemélynek lehetősége volt arra, hogy önállóan, lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott postai borítékban, személyesen vagy postán a bevallási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségének határidejétől függetlenül, az Szf. tv. által egységesen meghatározott határidőben juttassa el rendelkezését az állami adóhatósághoz. Az egy százalék alapjául szolgáló adó megfizetésével kapcsolatosan két módosítást érdemes megemlíteni. Az egyik lényege, hogy ha az adóbevallás adóhatósági javításakor többletfizetési kötelezettség keletkezik, akkor az erre megállapított határidőre történő teljesítés esetén az egyszázalékos felajánlás érvényes marad. A másik módosítás szerint, ha a kedvezményezettnek történt kiutalás után az egy százalék alapjául szolgáló adó összege önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés következményeként növekszik, és a növekmény után számított egy százalék összege eléri az ezer forintot, akkor ezt az összeget az állami adóhatóság, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium pótlólagosan átutalja a kedvezményezett részére. A törvény a köztartozás-felhalmozás csökkentésének érdekében megszüntette a felajánlott összeg köztartozás-törlesztésre történő felhasználásának lehetőségét. A módosítás – tevékenységtől függően differenciált mértékig – lehetővé teszi a működési költségek közcélú kiadásként történő figyelembevételét. Legalább ekkora jelentőségű az a változás is, miszerint a civil

kedvezményezetteknek nem sajtóközleményként kell idéntől közzétenniük a kiutalt összeg felhasználásáról készített beszámolóikat, mivel a 2008. rendelkező évben átutalt összeg felhasználásáról szóló beszámolókat 2009-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ingyenesen közzéteszi a honlapján. Ha a kedvezményezett a közzétételt elmulasztja, illetve a közleményben valótlan adatot közöl, akkor az állami adóhatóság egy évre kizárja a felajánlásokból történő részesedésből. A törvény legfeljebb kettő olyan kiemelt előirányzat választását teszi lehetővé, amelyek javára az adott évben rendelkezni lehet. Ez évben „a parlagfűmentesítés feladatainak támogatása” és „a gyermekszegénység elleni program támogatása feladatai” kiemelt költségvetési előirányzatok közül választhattak a rendelkező magánszemélyek. Az APEH 2008-ban 4 millió 585 ezer bizonylatot (személyi jövedelemadó-bevallást, munkáltatói elszámolást és adóhatósági adómegállapítást) dolgozott fel, amely bizonylatokat benyújtó adófizető magánszemélyek (továbbiakban: potenciális nyilatkozók) a személyi jövedelemadójuk meghatározott részének 1+1%-áról is rendelkezhettek volna – derül ki az állami adóhatóság azon beszámolójából, amit az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága részére készített a személyi jövedelemadó 1+1%-áról tett rendelkező nyilatkozatok feldolgozásának 2008. rendelkező évi tapasztalatairól. A 4 millió 585 ezer potenciális nyilatkozó 39,3%-a, azaz 1 804 ezer magánszemély ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1, illetőleg 1+1%-át. A felajánlható 1+1%-os ös�szeg (elvi keret) tavaly megközelítette a 30,1 milliárd forintot. Az 1 millió 804 ezer rendelkező magánszemély érvényes és érvénytelen felajánlásainak együttes összege 17,4 milliárd forint, amely az elvi keret 57,8%-a. A rendelkezők közül legalább egy érvényes nyilatkozatot 1 729 ezer tett, akik közül 1 millió 111 ezer magánszemély mindkét kedvezményezetti körre, 572 ezer fő kizárólag civil szervezetre és 46 ezer fő csak egyházra vagy kiemelt költségvetési előirányzatra nyilatkozott. Ez évben első alkalommal lehetett a személyi jövedelemadóbevallás, illetőleg az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozat részeként, a külön borítékos rendszer mellőzésével benyújtani a rendelkező nyilatkozatokat. A személyi jövedelemadó-bevallást benyújtó, érvényesen rendelkező magánszemélyek 83,3%-a választotta a rendelkezés új módját, azaz a papíros bevallás részeként nyújtotta be a rendelkező nyilatkozatait. Az adóhatósági adómegállapítást kérő, érvényesen rendelkező magánszemélyek körében hasonlóan alakult a százalékos mutatószám, mivel az új benyújtási módot ezen magánszemélyek 76,7%-a választotta. Az 1 millió 804 ezer rendelkező magánszemély 3 millió 5 ezer nyilatkozatban ajánlotta fel a személyi jövedelemadója meghatározott részének 1, illetőleg 1+1%-át. E nyilatkozat közül 1 millió 775 ezer civil szervezetre, 1 millió 215 ezer pedig egyházra vagy kiemelt költségvetési előirányzatra szólt, továbbá 15 ezer nyilatkozatból nem lehetett megállapítani, hogy mely kedvezményezetti körre vonatkozik. A beérkezett nyilatkozatokból közel 2 millió 840 ezer volt a

CIVIL

PÁLYÁN

törvényi szabályozás alapján érvényes. A feldolgozott nyilatkozatok közül mintegy 166 ezer olyan akadt, amelyet valamilyen hiba, hiányosság vagy a törvényi feltételek elégtelensége miatt nem vehettünk figyelembe. Ezen felajánlások összege 966 millió Ft – igaz, ebben nem szerepelhet azon magánszemélyek által felajánlott szja 1+1%, akiket a rendelkezés hiányosságai miatt nem tudtak azonosítani. A 2008. évi érvényes nyilatkozatokban 28 ezer 913 szervezet javára felajánlott összeg 16,5 milliárd forint volt, amely a 30,1 milliárd forint összegű elvi keret 55,0%-a. Az érvényesen megjelölt 28 ezer 913 szervezet közül 28 ezer 756 szervezet a civil, 155 az egyház, 2 pedig a kiemelt költségvetési előirányzat kategóriába tartozik. A 28 ezer 756 civil szervezetre 1 millió 683 ezer nyilatkozatban érkezett érvényes felajánlás 9 milliárd 502 millió forint összegben. Az egy civil kedvezményezettre jutó átlagos érvényes felajánlás összege 330 430 forint, és az egy érvényes civil rendelkező nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 5647 forint volt. A civil kedvezményezettek túlnyomó többsége a korábbi évekhez hasonlóan ez évben is az alapítványok, illetve a társadalmi szervezetek körébe tartozott, ezek együttes száma 26 150, a javukra felajánlott összeg 9 milliárd 090 millió forint. A 155 egyház javára 821 ezer érvényes felajánlás érkezett 4 milliárd 898 millió forint összegben. Az egy érvényes, egyházi rendelkező nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 5966 forint. Összesen 924 olyan szervezetre érkezett felajánlás, amely szervezet nem sorolható be egyértelműen az Szf. tv-ben meghatározott kedvezményezetti kategóriák egyikébe sem. Ezen szervezeteket is értesítettük a felajánlásról, így lehetőséget kaptak arra, hogy igazolják, hogy valamely kedvezményezetti körbe tartoznak, és teljesítik az Szf. tv-ben foglalt feltételeket. Ide tartoznak az egyes költségvetési szervek és intézményeik (pl. általános iskolák, középiskolák, egyes önkormányzati intézmények stb.). A rendelkező magánszemélyek által érvényesen megjelölt szervezetek részére szeptember 1-jéig küldi el az APEH a felhívó-tájékoztató levelet. A civil szervezetek ebben kaptak tájékoztatást a felajánlott összeg várható nagyságáról, valamint azon feltételekről, amelyek meglétét a felajánlásra igényt tartó szervezetnek a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolnia kell. A törvényi feltételek igazolásának elősegítésére az Adatlap és melléklete elnevezésű nyomtatványt rendszeresítették (a 2008. évben 0837-es számon), amelyet a felhívó-tájékoztató levéllel együtt juttattunk el a civil kedvezményezettek részére. Az adatlapon lehetőség nyílt arra, hogy a törvényi előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat megtehesse a kedvezményezett. Amennyiben a szervezetek a felhívó-tájékoztató levél kézbesítését követő 30 napon belül sikeresen igazolták a törvényi feltételek meglétét, átutaltuk részükre a felajánlott összeget. Az Szf. tv. a 2008. évtől már nem tette lehetővé a civil kedvezményezettek részére, hogy a javukra felajánlott szja 1% összegét köztartozás-törlesztésre használhassák fel. Az elmúlt évekhez képest a törvényi szabályozás szigorúbbá vált, ezért a köztartozás vizsgálatával érintett – 2008. augusztus 1-jével kezdődő – időszakot megelőzően, 2008. július hónapban az APEH tájékoztató levelet küldött ki a 2007. rendelkező évben megjelölt valamennyi, szja 1%-os felajánlással érintett civil kedvezményezettnek, függetlenül attól, hogy a 2006.

10 adóévi szja 1%-os összegből részesült vagy sem. A levélben felhívták a figyelmet arra, hogy ez évben nem részesülhet az szja 1%-os felajánlásokból azon civil szervezet, amelynek az Szf. tv. 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott köztartozása áll fenn. A kiutalást kérő és a törvényi feltételeket igazolni tudó civil kedvezményezettek 78,2%-a oktatási, nevelési tevékenységet, sporttal kapcsolatos közhasznú tevékenységet, kulturális tevékenységet, egészségügyi tevékenységet, valamint szociális tevékenységet végez. A szervezetek fennmaradó 21,8%-a egyéb (például: hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; kulturális örökség megóvása; közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás; gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet stb.) közhasznú tevékenységet folytat. 2008-ban leggyakrabban az okozta a nyilatkozatok érvénytelenségét, hogy az adózók az 1+1% számításának alapját képező adót nem fizették meg az Szf. tv-ben előírt határidőre. Ez az érvénytelenségi ok 47 300 esetben fordult elő, mely az összes érvénytelenségi ok előfordulás 48,9%-át teszi ki. A második leggyakrabban – 14 290 esetben – előforduló érvénytelenségi ok az volt, hogy a rendelkező magánszemélyek késve – 2008. május 20-át követően – nyújtották be a rendelkező nyilatkozatukat az adóhatósághoz. Ez az összes előfordulás 14,8%-a volt. A gyakoriság szerint következő, 10 798 esetben előforduló, érvénytelenséget okozó hiba az, hogy hibásan jelölte meg rendelkezésén a kedvezményezett adószámát a magánszemély. Ez az összes érvénytelenséget okozó hiba-előfordulás 11,1%-át tette ki. 3449 esetben – az ös�szes eset 3,6%-ában – fordult elő, hogy nem csak a vonatkozó törvény által megengedett egy, hanem több, civil kategóriába sorolható kedvezményezettet jelöltek meg az adózók nyilatkozatukon. 3350 esetben a munkáltatói elszámolással a magánszemély aláírása nélküli boríték érkezett, ez az összes hiba-előfordulás 3,4%-át teszi ki. Az Szf. tv. előírásainak megfelelően 2008. november 30ig határozatban értesítették azokat, akiknek a rendelkezése 2008. november 15-ig – a magánszemély saját érdekkörébe tartozóan – érvénytelennek bizonyult. Ha a rendelkező nyilatkozatnak – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvényessége, különösen a fizetendő adó összege november 15-ig nem volt megállapítható, akkor erről a tényről 2008. november 30-ig értesítő levélben kapott tájékoztatást az illető. Őket a döntést követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31-ig kell értesíteni az érvényesség vagy az érvénytelenség megállapításáról. A 2008. november 30-ig határozatban, illetve tájékoztató levélben értesített magánszemélyek száma megközelíti a 88 ezer főt. (A 2008. év során az szja 1+1% összegének felülvizsgálata témakörében mindössze egy megkeresés érkezett az APEH-hez. Itt egy szervezet képviselője a rendelkező nyilatkozatok érvényesség, illetve érvénytelenség szempontjából történő felülvizsgálatát kérte, mivel nagyobb összegű felajánlást vártak, mint amekkora összegről tájékoztatást kaptak a felhívó-tájékoztató levélben. Az Szf. tv. alapján az abban nevesített kedvezményezetti körnek átutalt összeg közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003.

11 évi XCII. törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával ellenőrzi. A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából részesülő kedvezményezettek körében összesen 92 adózónál került sor ellenőrzésre 2008. október 30-ig. A vizsgálatok 14%-a zárult megállapítással, mely során 5 millió 808 ezer forint nettó adókülönbözetet tártak fel az adóellenőrök, ám mindössze 95 ezer forint mulasztási bírsággal sújtották az érintett civileket. A kiválasztás alapját az adóügyi szakterület által készített állomány képezte, melyben a kedvezményezett adózók régiók, azon belül megyék szerinti bontásban és a felajánlott összeg szerinti csökkenő sorrendben szerepeltek. A kedvezményezett adózók ellenőrzésre történő kijelölésekor szempont volt a felajánlott összeg nagysága, valamint az, hogy az adott az adózónak nem volt még ellenőrzése. (Így e körbe olyan alapítványok is bekerülhettek, akik részére viszonylag kisebb összeget ajánlottak fel a magánszemélyek.) Az ellenőrök sok mindent vizsgáltak. Legfőképpen azt, hogy a kedvezményezett szervezet ténylegesen végez-e a jogszabályban nevesített közhasznú tevékenységet, szabályosan teljesíti-e a könyvvezetési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét, eleget tesz-e bizonylatmegőrzési kötelezettségének, a kedvezményezett az átutalt összeget igazoltan az alapító okiratban szereplő közcélú tevékenység érdekében használta-e fel. Külön figyeltek arra, hogy a felhasználás, illetve a tartalékolás megtörtént-e az utalást követő év október 31. napjáig, a kedvezményezett a javára átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követő naptári év október 31-éig sajtóközleményben nyilvánosságra hozta-e, a kapott összeg vagy egy részének tartalékolását is közzétette-e? Az ellenőrzött adóalanyok közhasznú, illetve kiemelten közhasznú feladatokat látnak el. Volt köztük értelmi fogyatékos gyermekek támogatásával, községi alapellátással, a jobb betegellátás érdekében orvosi műszerek beszerzésével vagy felújításával, a horgászat fejlesztésével, népszerűsítésével, a természeti környezet védelmével, a magyar könyvművészeti, tipográfiai értékek és hagyományok ápolásával, életmű és nyomdatörténet kutatásával foglalkozó. A revizorok az összeg felhasználásának jogszerűségét nem fogadták el hiteles igazolás hiányában. Ha a kedvezményezett a felhasználás jogszerűségét nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni, az adóhatóság – elévülési időn belül – minden esetben a kapott összeg visszafizetésére kötelezi a kedvezményezettet. Általános tapasztalatként elmondható, hogy az ellenőrzött alapítványok többsége az átutalt összeget cél szerint használta fel, de több esetben azt tapasztalták a revizorok, hogy a vizsgált szervezet nem tett eleget a célhoz kötöttség követelményének. Jellemző hibák voltak, hogy a kedvezményezett nem rendelkezett a felajánlott összeg jogszerű felhasználását igazoló, szabályos számlával, a kapott összeget működtetési költségek, illetve vállalkozási tevékenysége költségeinek fedezésére fordította, a kapott összegből munkabér kifizetése történt. Előfordult például olyan eset, hogy egy tehetséggondozó alapítvány pályázatot írt ki érettségire és egyéb vizsgákra való felkészülésre. A pályázatokra jellemző volt, hogy egy-két mondatban megfogalmazott kiírásokról volt szó, amelyek nem jelölték meg részletesen a pályázat lényegét, annak tartalmát, a cél szerinti juttatást, a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket. A pályázatok tartalmilag nem feleltek meg a törvényben foglaltaknak, illetve a pályázat elbírálása nem az

CIVIL

PÁLYÁN

alapító okiratban rögzítettek szerint történt, továbbá a kuratórium tagja és elnöke is kapott ösztöndíjat. Az ellenőrzés megállapította, hogy színlelt pályázatokról volt szó, melyek valódi, mögöttes tartalma a tanárok, illetve a könyvelő többletmunkájának díjazása volt, ezért az ilyen jogcímen elszámolt összegek nem a közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott közhasznú tevékenység megvalósítása érdekében kerültek felhasználásra és elszámolásra. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a legtöbb esetben a közzétételi kötelezettség teljesítése nem valósult meg az előírásoknak megfelelően. A vizsgált alapítványok közel harmada nem vagy késve, illetve a felhasználást megelőzően tett eleget közzétételi kötelezettségének. Több esetben teljesen elmaradt a közzététel, de előfordult az is, hogy már a felhasználás előtt megjelentették a sajtóközleményt. Mivel az adózónak lehetősége van arra, hogy a részére rendelt összeget tartalékolja és a következő évben (években) használja fel a közcélú tevékenységének megfelelő célra, ilyen esetben a tartalékolás tényét és a tartalékolt összeg nagyságát is szerepeltetni kell a sajtóközleményben, mellyel kapcsolatban szintén hiányosságokat tapasztaltunk. A hibák nagy részét nem a rossz szándék, hanem a civilség okozta – derül ki a Szikora János APEH-elnök által jegyzett beszámolóból. Az alapítványok vizsgálata során több esetben azt tapasztalták, hogy nem szakembert bíznak meg a könyvelés vezetésével, hanem maguk készítik el a nyilvántartásokat, általában „társadalmi munkában”, ebből kifolyólag tájékozatlanok, a törvényi előírásokkal nincsenek tisztában, illetve nem megfelelően alkalmazzák a jogszabályokat.

K. E. M.

Civil nap Veszprémben A Veszprémi Civil Napot május 16-án, szombaton immár harmadik alkalommal rendezi meg a Veszprémi Civil Kerekasztal. A rendezvény helyszíne a megyeszékhely belvárosa. A színpadot, amelyen 13 órától 20 óráig 19 szervezet ad műsort, a Bástya Üzletház előtt építik meg, a Kossuth utcán pedig paravánokon, kiállítóhelyeken mutatkozhat be a rendezvényre eddig jelentkezett 33 civil egyesület. A helyszínen délelőtt főzőverseny is lesz, amelynek eredményhirdetését dél körülre tervezik. A civil nap másik helyszíne hagyományosan a Honvéd-pálya, ahol idén is egész nap programok várják az érdeklődőket: tájékozódási verseny, amelyen bárki elindulhat, petang és jóga az időseknek. Az idei civil napot a város önkormányzata 420 ezer forinttal támogatja, de a szervezők nyertek pályázati pénzt a Nemzeti Civil Alaptól, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól is. – Reméljük, idén az önkormányzat tud dönteni a Pro Civitatedíjról, és a város pogármestere, Debreczenyi János átadja majd a rangos díjat az arra érdemes civil szervezet képviselőjének a nap zárásaként – mondta Vass Tibor, a Veszprémi Civil Kerekasztal elnöke.

er

CIVIL

PÁLYÁN

12

Tallózó a Pályázati Figyelõbõl

Közölve Címe 2009.04.29 Természettudományos kerettantervek készítése a 7-12. évfolyamokra 2009.04.28 Kultúrházak a XXI. században

2009.04.28 Középiskolák részére, a műszaki és természettudományi ismeretek oktatásának támogatása és az ezt oktató pedagógusok elismerése 2009.04.28 Idősbarát Önkormányzat Díj 2009.04.28 A Balassi Intézet pályázatot hirdet a Magyar nyelv éve - 2009 keretében megvalósuló programokra 2009.04.28 Személyiség- és közösségfejlesztés 14-18 éveseknek 2009.04.27 Irodalmi és nyelvi pályázat kicsiknek és nagyoknak a Magyar nyelv éve - 2009 alkalmából 2009.04.27 Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státus megerősítése / KMOP-2009-1.1.6 2009.04.24 Szimba fotópályázat 2009.04.24 2009.04.24

2009.04.24 2009.04.24 2009.04.24 2009.04.23 2009.04.23 2009.04.23 2009.04.23 2009.04.23 2009.04.22 2009.04.22

Kiíró Érvényes Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009.06.15 H Békés Megyei Ibsen Oktatási, Művészeti és Közművelődési Közhasznú Társaság Kulturális Irodája, Békés Városi Kulturális Központtal, Békési Galéria Pro Progressio Alapítvány

2009.08.15 H

Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium Balassi Bálint Intézet

2009.05.27 H

Nagyító Alapítvány

2009.05.25 H

Balassi Bálint Intézet

2009.09.30 H

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2009.09.25 H

Generali-Providencia Zrt., Generali a Biztonságért Alapítvány A mezőtúri kistérség értékei Berettyó-Körös Többcélú Társulás Mészöly Miklós meséink dramatizálása Mészöly Miklós Egyesület, Irodalom Háza Mészöly Miklós Múzeum (Szekszárd), Illyés Gyula Megyei Könyvtár (Szekszárd) Nemzetközi fotópályázat Wesel Hugó Fotókör (Kiskunfélegyháza) CULTiRiS CULTiRiS Kulturális Képügynökség A Fotótechnika lap meghirdeti nyílt Fotótechnika lap fotópályázatát 2008/2009 Honlapok kedvezményes elkészítése erdelyik.hu Informatikai Szolgáltató Bt. Always Felsőoktatási Ösztöndíj Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. Távhőszektor energetikai Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korszerűsítése / KEOP-2009-5.4.0 Halbarát víz cím Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület Magyar–dél-koreai TéT 2010-2011 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Ajándékkatalógus pályázat HAT Alapítvány OTP Bank Társasházi Pályázat 2009 OTP Bank Nyrt.

2009.06.15 H

2009.05.25 H

2009.06.15 H 2009.11.30 H 2009.09.30 H

2009.08.06 H 2009.05.25 H 2009.10.15 H 2009.06.30 H 2009.06.02 H 2009.12.31 F 2009.06.20 H 2009.06.01 H 2009.12.31 F 2009.07.10 H

13 2009.04.22 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF-ek) megalakulása, valamint működésük fejlesztése és a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák megvalósulása / KAB-KEF09-A/B/C/D 2009.04.21 A vasút, ahogy én látom 2009.04.21 Magyar–szerb TéT 2010-2011

CIVIL

PÁLYÁN

ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.

2009.06.03 H

VOKE Vasutas Művelődési 2009.06.22 H Ház, Vasutasok Otthona Pécsi Egyesülete, MÁV Zrt. Nemzeti Kutatási és Technológiai 2009.06.16 H Hivatal Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009.05.31 H

2009.04.21 Pályázati felhívás középiskolai kollégiumok és középiskolák számára 2009.04.21 Országos meseíró pályázat VOKE Vasutas Művelődési Ház, Vasutasok Otthona Pécsi Egyesülete 2009.04.21 Állami génmegőrzési feladatok ellátása Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2009.04.21 Egyenlő esélyű hozzáférés Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) / KMOP-20094.5.3, KDOP-2009-5.3.2, NYDOP2009-5.1.1/C, DDOP-2009-3.1.1, ÉMOP-2009-4.2.2, ÉAOP-2009-4.1.5, DAOP-2009-4.3.1 2009.04.20 A kábítószer-függőséget gyógyító Szociális és Munkaügyi kezelés, kábítószer-használatot Minisztérium kezelő más ellátás vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendeletben foglaltak alapján végzendő megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) végzése / KABELT 2009.04.17 Pályázat kortárs műalkotások Európai Pályázatkezelő és közintézmények és gyűjtemények Vállalkozásfejlesztő Alapítvány számára történő átadására 2009.04.17 Az ősök sírjai avatják az országot Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti hazává Bizottság 2009.04.17 Interregionális rajzverseny 3. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (Debrecen) 2009.04.17 Kiemelt jelentőségű szabadidősportÖnkormányzati Minisztérium események megrendezésének támogatása / SPO-SE-09 2009.04.15 Általános adományi programok Ökotárs Alapítvány 2009.04.15 Lampl Hugó-emlékplakett Környezetvédelmi és Vízügyi adományozása Minisztérium

2009.06.15 H 2009.05.30 H 2009.09.30 H

2009.12.31 F

2010.12.20 H 2009.09.30 H 2009.06.05 H

2009.05.25 H 2009.05.29 T 2009.07.01 H

CIVIL

PÁLYÁN

14

Európai uniós pályázatok

(Bővebb információ: Veszprémi Civil Ház, Veszprém, Kossuth u. 10 II/203, tel: 88/401-110)

2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése - DAOP-2007-5.2.1/C 2000 le alatti települések szennyvízkezelése támogatására EAOP-2007-5.1.2.B 2000 le alatti települések szennyvízkezelése támogatására ÉMOP-2007-3.2.1./A. 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására - ÉAOP-2007-4.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez - DDOP-2007/2.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez - KDOP-2007/2.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez - NYDOP-2007/2.2.1/2F A befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatására - NYDOP-2007 - 1.3.1 A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken - DDOP-2007-5.1.5-A/2F A halászati ágazat strukturális támogatása - Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése A halászati ágazat strukturális támogatása - Halászathoz kapcsolódó promóció támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása - Halászati termelői szervezetek támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása - Halfeldolgozók építése, bővítése, felújítása és korszerűsítése A halászati ágazat strukturális támogatása - Innovatív technológiák bevezetése a haltenyésztésben A halászati ágazat strukturális támogatása - Természetes vízi halászat A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése DDOP-2007-5.1.1 A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése - DDOP-20075.1.4. A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése ÉAOP2007/1.1.A/2F A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése - intézményi pályázatok támogatására - TIOP-1.1.1/07ÚJ A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése c. pályázati felhívásához - NYDOP-20072.2.1/2F A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására - KEOP-2.3.0. Akadálymentesítés támogatására (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) ÉAOP-2007-4.1.5 Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztésére - TIOP-2.1.3/08/1ÚJ Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése - DAOP-2007-4.2.1/2F Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz - KEOP-2.1.1. Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz -

KEOP-2.5.0. B komponens Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése pályázatos projektek támogatására - KEOP-3.3.0.ÚJ Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása prioritás kivitelezési konstrukcióhoz - KÖZOP2007-1.1.1.ÚJ Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztésének támogatására - DDOP-2007/1.1.1 Belterületi csapadék- és belvízelvezetés támogatására - DAOP2007-5.2.1/A Diagnosztikus mérések fejlesztése - TAMOP-3.1.9/08/01ÚJ E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása - GOP2008-2.2.3 E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása - KMOP2008-1.2.7 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése - DDOP-2007-3.1.3.B Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - DAOP-2007-4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - ÉMOP-2007-4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - KDOP-2007-5.2.1.A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - NYDOP-2007-5.2.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - ÉAOP-2007-4.1.2. Élő és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós meghívásos konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására - KEOP - 3.1.1. Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására - KEOP - 3.1.2. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz KEOP-2007-5.1. Fenntartható életmód és fogyasztás - KMOP-2007-3.3.4-A/B Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Prioritás keretében finanszírozott mikrohitelprogramok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével - GOP-2007-4.1. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására - KEOP - 3.1.3. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban TAMOP -4.1.1-08/1 Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz KEOP-2007-5.2. Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése NYDOP-2007-4.1.1/2 Helyi és térségi vízrendezés, vízrendszerek fejlesztésének támogatására - ÉMOP-2007-3.2.1.-C,D

15

CIVIL

PÁLYÁN

Egy színész veszprémi naplójából (1848) Szuper Károly jeles színész azon kevesek közé tartozott, aki naplót vezetett. Ciabay (Kubay) Pál társulatával 1847 októberében érkezett Szekszárdról Székesfehérvárra, ahol éppen Mátray István színtársulata játszott. Miután Veszprémbe utazásra nem volt elég pénzük, egy ideig a Fejér megyei székvárosban maradtak. Az alábbiakban naplójának azon részét közöljük, amely a veszprémi útra való felkészülésre, majd a veszprémi szereplésre és az innen való távozásra vonatkozik. Az értelmezés megkönnyítésére néhány szövegközi kiegészítést tettünk, melyet szögletes zárójelbe foglaltunk. Szuper naplójának veszprémi részlete azért értékes, mert ő volt az, aki megörökítette Petőfi és felesége 1848. március eleji veszprémi tartózkodását. Székesfehérvár, [1847.] november 28. Fiáth báró felszólalása [a kaszinóban] meghozta a kívánt sikert és igen szép számú bérlőnk akadt. Szigligeti [Ede] gyenge „Pasquill”-ját a premièren tetszéssel fogadták, a „Párisi rongyszedőt” pedig meg is kellett ismételnünk; ebben én adtam a fárasztó címszerepet. Mostanában még négy új szerepet kell e héten betanulnom: „Kérek két pengőt”, Szrácsáját, „Egy nő, ki az ablakon kiugrik”, Dernői báróját, továbbá a „Világszínjátéka” és az „Udvari bolond” egy-egy jelentősebb szerepét. Székesfehérvár, december 18. Ma nyitottuk meg az új bérletet a „Közöny-Közönynyel”, melyben én Perint, nőm [Mórocza Antónia] Floretta szerepét adta. 1848. Székesfehérvár, január 17. Mióta a farsang beállott, igen megcsökkent jövedelmünk, ezért is tegnap utolsót játsztunk s ma számadásainkat hozván rendbe, készülődünk Veszprémbe. Pozsonyból meghívást kaptam az igazgatóságtól 170 frt havi fizetésre és 30 frt útiköltség pótlásra, de bármint szeretnék is az országgyűlés alatt Pozsonyban játszani, elkerülöm Pozsonyt, mivel a rendező ott Komáromi [Sámuel]. Veszprém, január 22. Ma kezdtük meg előadásainkat „Egy napi kacérság” című vígjátékkal, s közönségünk nagy megelégedéssel hagyta el a színházat. Veszprém, február 14. Majdnem minden darabunkat ismételni kell, részint azért mert nem fér be mind a közönség termünkbe, részint a tetszés miatt, melyben új darabjaink részesülnek. A „Bácsi” cimű kis vígjáték, melyben én a címszerepet játszom, oly tetszésben részesül, hogy ma már harmadszor adtuk. Veszprém, március 5. Kellemetlen fergeteg dühöngött egész nap, a szobát nem is lehetett elhagyni s ezen rút időben tobban be hozzám Petőfi Sándor barátom, hazánk kitünő lyricusa.

Igen nagy örömömre szolgált e meglepetés annál inkább, mert már rég találkoztam vele Pesten és akkor is csak futólag. Most nejével utazik itt keresztül s együtt látogatták meg színi előadásunkat, hol a nagy közönség közt sensatiót keltett megjelenésük. Indítványozták éjizenével való megtiszteltetését is, de biz az csak a tervezetnél maradt, én nem forcirozhattam. A színházban pedig oly kevesen voltak a rosz idő miatt, hogy ebből nem nőhette ki magát az enthusiasták [rajongók] serege. Veszprém, március 6. Korán keltem, hogy még egyszer találkozhassam Petőfivel és a Stinglibe siettem. Jókor érkeztem. Nejével megismerkedvén, egy kellemes órát töltöttem körükben, míg ők útra nem keltek azon vigaszt hagyva számomra, hogy jobb kedvvel látta Petőfi az én baráti látogatásomat, mely ifjúsága emlékeit megnyitá, mint azt, ha egész Veszprém városa tiszteletére hozzá rohant volna. Bizalmasan közölte, hogy körútját némileg politikai szempontból is teszi. A sár miatt nem tudunk Pécsre kocsikat kapni! Veszprém, március 10. Ma igen-igen sok bajunk volt primadonnánk és első szerelmesünk miatt, kiknek titkosan táplált kölcsönös érzelmeik miatt már számtalan kellemetlenségen estünk át. Ma a legnagyobb mértékben tört ki a kellemetlenség, miután Chiabai légyotton találván őket, szörnyű dühbe jött s elillant vetélytársát halálos fenyegetéssel keresgélte, nejét is agyonlövéssel fenyegetvén. Mi alig tudtuk nagy ügygyel-bajjal megszöktetni Benedeket s lefegyverezni a dühöngő Chiabait, – midőn Chiabai rájött arra, hogy az általa fenyegetett bizalmas pár egy műbarátnál újra találkán mulat. Itt aztán nehány pillanaton mult, hogy Benedek [József] el tudott rejtőzni. Pécs, március 18. Délben értünk Pécsre, hol általános az ünnepélyes öröm a fölött, hogy a 12 reformpont elfogadtatott. Mindenki nemzeti kokárdát visel kalapján. A városház tornyáról lelógó nemzeti színű zászló csaknem a földet söpri. Megérkezésünk után rögtön felékesítettük magunkat nemzeti tricolor kokárdákkal. Ezzel a történet még nem ért véget, mert Szuper Károly és felesége 1849 tavaszán Hetényi József győri színigazgató társulatának tagjaként ismét fellépett Veszprémben. 1849-ben a Dunántúlon Hetényi József volt az egyetlen, aki színtársulatot működtetett. A szabadságharc kitörését követően ugyanis a legtöbb társulat fölbomlott; sokan honvédnek álltak, míg mások a szülői házban vészelték át a sorsfordító időket.

Hudi József

CIVIL

PÁLYÁN

Támogatóink:

16

Veszprémi Civil Ház Szolgáltatásaink:

A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és az ESZA Kht. támogatásával valósult meg.

CivilTech Program Szoftver- és hardveradományok közhasznú szervezeteknek Pályázzon most! Ha szervezete közhasznú vagy kiemelten közhasznú Ha rendelkeznek számítógépekkel, de nincsenek megfelelő szoftvereik Igényelhet Régi operációs rendszere helyett újat (pl, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) Legális irodai szoftvercsomagot Egyéb szoftvereket (pl. honlapkészítő vagy tervezőprogramokat) Hálózat építéséhez szükséges hardvereket, szerverprogramokat Mit kell tennie? Regisztráljon a www.civiltech.hu portálon, és küldje be egyoldalas pályázatát! Eredményes pályázat esetén rendelje meg a szükséges Microsoft és Cisco szoftver- és hardveradományokat! Van-e valamilyen költsége a részvételnek? Az adományozó partnerek által felajánlott termékek ingyenesek. A rendeléskor egy egyszeri szolgáltatási díjat kell megfizetni, amely a program fenntartási költségeihez járul hozzá és a rendelt szoftver piaci értékének max. 4–8%-a. Bővebb információ: Veszprémi Civil Ház Veszprém Megyei Civil Szolgáltató Központ 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. 88/401-110 [email protected]

Folyamatos tanácsadási rendszert működtetünk (pl. jogi, számviteli tanácsadás) Felvilágosítást nyújtunk pályázati lehetőségekről, és hozzáférhetővé tesszük az ezekhez tartozó adatlapokat és űrlapokat, pályázati tanácsadást nyújtunk Nyilvántartjuk és kérésre rendelkezésre bocsátjuk a megyei és a veszprémi civil szervezetek legfontosabb adatait, valamint különböző adatbázisokat önkormányzatokról, intézményekről, szakértőkről Képzést szervezünk a megyei és a városi civil szervezetek részére pl. szervezeti, menedzselési, pályázatírási és szponzorszerzési témákban Közreműködünk a Civil a Pályán című hírlap kiadásában, amelyhez a civil társadalmat érintő anyagokat gyűjtünk és várunk minden szervezettől Saját internetes honlapot tartunk fenn (www.ciszokveszprem.hu) Regionális civil portált működtetünk (www.civil.k-dunantul. hu), ahol naprakészen megjelennek a civil szférát érintő legfontosabb hírek, információk Elősegítjük az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítését Civil irodai szolgáltatásokat nyújtunk Közösségi Technológiai Központot működtetünk, ingyenes számítógép-használatot, illetve internetezési lehetőséget biztosítva. Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. Nyitva tartás: Hétfő: 8:00–17:00 Kedd–csütörtök: 8:00–16:00 Péntek: 8:00–14:00