CSILLAGFALU HEVES MEGYEI TERÜLETFEJLSZTÉSI ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KFT MÁRCIUSA

ELŐMEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY CSILLAGFALU

HEVES MEGYEI TERÜLETFEJLSZTÉSI ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KFT. 2016 MÁRCIUSA

CSILLAGFALU / Előmegvalósíthatósági tanulmány

Tartalom 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................... 4

2.

A CSILLAGFALU-PROJEKT BEMUTATÁSA ................................................................................................... 5

3.

A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ............................................................................................................. 13

4.

3.1.

A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI, KORÁBBI FEJLESZTÉSEI ........................................................... 14

3.2.

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK, TÁMOGATÓK ................................................................................. 14

3.3.

PROJEKTMENEDZSMENT-SZERVEZET BEMUTATÁSA ...................................................................... 16

A PROJEKT HÁTTERE, HELYZETELEMZÉS .................................................................................................. 17 4.1.

4.1.1.

ÁTFOGÓ CÉLOK ........................................................................................................................ 17

4.1.2.

SPECIFIKUS CÉLOK ................................................................................................................... 19

4.2. 5.

TURISZTIKAI TERÜLET BEMUTATÁSA............................................................................................... 20

MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE ...................................................................... 21 5.1.

A MEGFELELŐ ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSI MÓDSZERE ................................................................ 21

5.2.

„0” MEGOLDÁS – PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA NÉLKÜLI VÁLTOZAT ................................................. 21

5.2.1.

MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, FELTÉTELEK ............................................................................. 21

5.2.2.

ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELŐREJELZÉSE.............................................................................. 22

5.3.

„A” MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVA ............................................................................................ 22

5.3.1.

CÉL MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................................ 22

5.3.2.

MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA ............................................... 23

5.3.3.


5.3.4.

PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI MÉRŐSZÁMOK ELŐREJELZÉSE ....................................................... 24

5.4.

„B” MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVA ............................................................................................ 24

5.4.1.

CÉL MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................................ 24

5.4.2.

MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA ............................................... 25

5.4.3.


5.4.4.

PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI MÉRŐSZÁMOK ELŐREJELZÉSE ....................................................... 27

5.5. 6.

ILLESZKEDÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ .................................................................... 17

LEGMEGFELELŐBB ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSA ........................................................................... 27

MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA ............................................................................................. 28 6.1.

MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA....................................................................................... 29

6.2.

RÉSZLETES MŰKÖDÉSI, MŰKÖDTETÉSI JAVASLAT ........................................................................... 30

6.2.1.

AZ ÜZEMELTETÉS SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI ........................................................... 30

6.2.2.

ÁRKÉPZÉS ................................................................................................................................. 32

2


7.

8.

6.2.3.

ÉRTÉKESÍTÉS............................................................................................................................. 33

6.2.4.

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK............................................................................................................ 34

6.2.5.

ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................... 36

6.3.

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE ................................................................................................ 36

6.4.

TÁMOGATÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA ...................................................................................... 36

CSELEKVÉSI ÜTEMTERV ........................................................................................................................... 37 7.1.

A PROJEKTET MEGVALÓSÍTÓ SZERVEZET LÉTREHOZÁSA ................................................................ 37

7.2.

MEGVALÓSÍTÁSI / PROJEKT HELYSZÍN ............................................................................................. 38

SWOT ANALÍZIS........................................................................................................................................ 38 8.1.

ERŐSSÉGEK ...................................................................................................................................... 38

8.2.

GYENGESÉGEK ................................................................................................................................. 39

8.3.

LEHETŐSÉGEK .................................................................................................................................. 39

8.4.

VESZÉLYEK........................................................................................................................................ 39

8.5.

EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................................. 40

MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................... 41

3


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Ezer éves történelmünk során más-más népek kisebb-nagyobb csoportjai találtak új hazára a Kárpát-medencében. Voltak, akiket az ország feldúlását követően hívtak ide királyaink, de mint oltalmat adó nemzetnél – Szent István intelmei alapján – a tisztelettel „kopogtató” menekülők is új hazára leltek. Így alakult-gazdagodott folyamatosan nemzetünk, és így vált hazánk néprajzilag Európa egyik legszínesebb országává. A Kárpát-medencében élőknek a sajátjuk mellett meg kell ismerniük a velük együtt élő nemzetiségek kultúráját az „Ismerd meg a kultúráját, hogy megismerd a népet!” szellemiség jegyében. A Csillagfalu elnevezés éppen ezt a fajta, a megismerésen alapuló tiszteletet jelenti: minden népcsoport egy-egy csillag a magyar égbolton! E népek kivétel nélkül valamennyien hirdetik távoli szülőföldjük – anyaországuk, kultúrájuk szeretetét. Ezzel a programmal megalkotói a nemzeti identitástudatot szándékoznak ötvözni az egymás kultúrája és identitástudata iránti tisztelettel és elfogadással – egymás kultúrájának élmény-alapú megismerése révén. A Csillagfalu-projekt tehát egy olyan kulturális- és örökségturisztikai program, amely a Magyarországon élő nemzetiségek és anyaországaik, valamint a határon túli magyarság, mint külhonban élő magyar nemzetiség kultúrájának bemutatását, megőrzését és terjesztését vállalja fel a Kárpát-medencei népek kulturális központja létrehozása által, testközelből megélhető „kultúrtörténeti élmények” nyújtásával. A Csillagfalu-projekt egy olyan program, amely nemzeti értéket őriz és nemzeti, nemzetek közötti értéket teremt, és amely az új Nemzetstratégia területén, továbbá Magyarország „Uniós tekintetű” nemzetiségi politikájának megítélésében új fejezet nyitására adhatna lehetőséget. Európára a kulturális sokszínűség jellemző, ami kommunikációs nehézségekben, értékrendbeli különbözőségekben is megmutatkozik, épp ezért a Csillagfalu-program megalkotói a politikai egységen alapuló Európa apostola, Jean Monnet mondatát tűzték zászlajukra: „Ha újból kezdhetném az európai integrációt, akkor bizonyára a kultúrával kezdeném”. Fejlesztésükkel egy olyan kulturális központot szándékoznak létrehozni, ahová érdeklődve jön el, és szívesen tér majd vissza a 21. századi Európa kulturális értékekre nyitott, élmény-orientált utazó polgára, és amely centrum a Kárpát-medence/Kárpát-haza nemzetközi kulturális központja is lehetne.

4


A Csillagfalu-program egyfajta hungaricum – jelkép, amely a Kárpát-medencei magyarság, mint befogadó nemzet, illetve a velünk élő nemzetiségek, mint be- és elfogadott népek nemzeti egységét szimbolizálja. A program életre hívói vallják, hogy a nemzeti egység a hazai magyarság, a velünk élő nemzetiségek és a határainkon túl élő magyarság együttes megbecsülésével, összefogásával valósulhat meg – egymás kultúrájának kölcsönös megismerése és elfogadása által. A Csillagfalu-program egy mesterségesen – az anyaországi és külhoni magyarok, valamint a velünk élő nemzetiségek összefogásában –, „zöldmezős” beruházásként megépülő, de funkcióiban teljes értékű, élő falu formájában kíván testet ölteni, fő ideológiai motivációs elemei mentén: 

jól átgondolt programszerkezettel,



autentikus épített és tárgyi környezettel,



sokszínű és eredeti gasztronómiai és kulturális tartalmakkal,



megerősített nemzetközi támogatottsággal,



a nemzeti identitás-tudatot és a nemzetiségek egymás közötti toleranciáját hirdetve



a fenntartható fejlesztés jegyében megújuló forrásokat használva és a teljes önfenntartást célul tűzve – különös gondot fordítva a környezetvédelemre,



munkahelyeket teremtve, továbbá



a világ távoli tájaira elvándorolt, illetve a határainkon túli magyarságot megszólító és hazaváró, „biztos” desztinációt jelentve.

2. A CSILLAGFALU-PROJEKT BEMUTATÁSA A magyar – beleértve a határon túli magyarságot is – és a 12 (bolgár, görög, horvát, lengyel, magyar, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) nemzetiség autentikusan (az eredeti népi építészeti stílusokat, motívumvilágot és anyagokat használva, de a 21. századi komfortelvárásokat teljesítő módon) felépített és berendezett parasztházai – összesen 24 – az anyaországból (szülőföldről) ideszállított, megszentelt anyaföldre épülnének. Mellettük a 9 keresztény egyháznak helyet adó szakrális közösségi tér, valamint a csárda,

5


Csillagfalu elsődleges látványterve (Forrás: Csillagfalu Közhasznú Egyesület)

korcsma, a fogadó és a külsőleg malom jellegű, színpadot is magában foglaló közösségi tér alkotná Csillagfalut. A falu „magján” túl helyet kapnának nagyobb létszámú látogatói csoportok fogadására alkalmas szálláshely-létesítmények, mint a majorság, valamint „nomád” élményszálláshelyek is, ún. jurtakemping formájában. A létrejövő komplexum energetikai fenntartásához a szállóvendégek járművei számára kialakítandó fedett „kocsiszín” tetőzetére telepíthető fotovoltaikus-rendszer, mint passzív energiaforrás tudna nagymértékben hozzájárulni.

A

projektgazda

jelenleg

vizsgálja

további

megújuló

energiaforrások

bekapcsolásának lehetőségét („szigetüzem” – komposztkazán; földhő hőszivattyús rendszer; „autonóm ház”, „autonóm telep”), célul tűzve ki a teljes önfenntarthatóságot.

6


Csárda, fogadó és közösségi tér Csillagfaluban (Forrás Csillagfalu Közhasznú Egyesület)

Csillagfalu egy olyan hely kíván lenni, ahol néhány napra beköltözve a szerb, horvát, lengyel, német, román, ukrán, székely, muravidéki stb. autentikusan berendezett parasztházba és azokban lakva élményszerűen megtapasztalható a 19. századi paraszti létforma. Itt tartózkodása alatt a látogató 13 nemzetiség eredeti népi ételeit kóstolhatja – színes programokkal fűszerezve.

Szakrális tér Csillagfaluban (Forrás Csillagfalu Közhasznú Egyesület)

7


Utcaképek a nemzetiségek tájházaival Csillagfaluban (Forrás Csillagfalu Közhasznú Egyesület)

Vendégfogadó majorság és jurtakemping Csillagfaluban (Forrás: Csillagfalu Közhasznú Egyesület)

8


A paraszti portákat egyenként 16 m3, anyaországból helyszínre szállított és megszentelt anyaföldre tervezik építeni, így Csillagfaluban 13 nép megszentelt anyaföldje egyesül – nem csak szimbolikusan! A nemzetiségek iránti kölcsönös tisztelet jegyében valamennyi nemzetiség jeles (népi és egyházi) ünnepei Csillagfalu állandó hivatalos programját képeznék. A népi hagyományok felelevenítése (zenei- és folklór-fesztiválok, a velünk élő nemzetiségek történelmét az ókorig visszamenően felidéző szárazföldi és vízi harci játékok stb.), népi mesterségek élő bemutatása, a nemzetiségek gasztronómiai bemutatkozása, a nemzetiségek nyelvének és történelmének megismertetése (nyelvi táborok, történelmi vetélkedők, ifjúsági találkozók stb.) jelképesen és közvetlenül is határokat elmosó, közösség-építő erőt jelent. A „faluban” a népi gyógyászat természetes alapjaira épülő szolgáltatásokkal helyettesítenék a mai divatos wellness-igényekre válaszoló tartalmakat (pl. gyógynövényes kezelések, hagyományos népi gyógymódok stb.). A csárdában az érintett népek eredeti receptjei alapján, autentikusan elkészített népi ételek kerülnének felszolgálásra, amelyekhez az alapanyagok egy részét az önellátó biogazdálkodást is bemutató háztájiból megtermelt termékek képeznék, ezzel biztosítva az egészséges táplálkozás népszerűsítését, kiemelve és megbecsülve a kétkezi munkát, megismertetve a látogatókat a Kárpát-medencében őshonos növények kézműves termesztésével és feldolgozásával (pl. vermes tárolás), az őshonos háziállatok hagyományos tartásával. Mindezek az unikális, testközeli élményt nyújtó, jelentős kulturális – és örökség-turisztikai vonzerővel bíró tényezők rövid-, közép- és hosszú távon nagymértékben hozzájárulhatnak a projekt megvalósulási helyszínének otthont adó térség gazdasági fejlődéséhez is. A jelenleg – Európában is – teljes mértékben egyedülálló, magyar kezdeményezéssel megvalósítható program elérhető eredményei lehetnek: 

a közép-európai népek szorosabb, példa értékű kulturális és turisztikai (majd gazdasági) együttműködése;



egymás kultúrájának megismerésével, elfogadásával, megbecsülésével, közös gazdasági projektek megvalósításával egyenes út vezethet a Kárpát-medence népei közötti megbékéléshez; Csillagfalu – kiterjesztve – Európa népeinek jelképes központja lehet a Kárpát-medence szívében, aminek politikai, kulturális és eszmei jelentőségét ma még

9


nem is láthatjuk előre. A vele/rajta keresztül megvalósuló nemzetiségek közötti kommunikáció minden szinten összetartó erejű és a nemzetek közötti megbékélést szolgálja. 

A nemzeti egység és összetartozás kulturális szimbólumaként a program megalkotói hozzá kívánnak járulni a Kárpát-hazában élők identitás-tudatának erősítéséhez – a fiatalságot, a felnövekvő nemzedéket tekintve kiemelt célközönségnek;



a program megvalósulása jelentős mértékben hozzájárulhat a megvalósulás helyszínének teret biztosító térség munkanélküliségi mutatóinak csökkentéséhez;



a megvalósuló program megújuló energiaforrások felhasználásával és környezettudatos tervezésével fenntartható fejlesztésként, mintaprojektként szolgálhat a gazdaságilag elmaradottabb térségek felzárkóztatásához, gazdaságba be- és visszaintegrálásához – itthon és az érintett nemzetiségek EU-s vagy EU-n kívüli anyaországaiban egyaránt.

A felsoroltakon felül a Csillagfalu-projekt bemutatott eszmeisége mellett aktívan képes kapcsolódni a Kárpát-medencei Társadalomfejlesztő Hálózat által 2016-ra meghirdetett, a „Hazatérők Hava” munkacímű turisztikai termék-koncepcióhoz, amelynek kiemelt célkitűzése a külföldön élő első vagy többed generációs, magyar nemzetiségű – Magyarországról kivándorlók és/vagy magyarul értő és/vagy netán beszélők – megszólítása és „hazacsábítása”. „2016-ban indokolt olyan országos/Kárpát-medencei kiterjedésű közösségi marketing esemény és nemzeti karakterjegyeket felvállaló, bátorító és viselő turisztikai termék fejlesztése (munkacím: „Hazatérők Hava”), amely az erős (családi, rokoni, több nemzedékre kiterjedő) és gyenge (baráti, szomszédi, osztálytársi, ismerősi, kis közösségi stb.) társadalmi kötelékeket nemzetgazdasági és nemzetpolitikai prioritások mentén, hathatós intézményi támogatás segítségével újra összefűzi és megerősíti. Részben ezzel helyrehozva számos – az utóbbi 150200 évet meghatározó – a magyar társadalmat többszörösen sújtó negatív következményt…” „…A turisztikai termék jövőképe és stratégiai célja, hogy: minél többen és minél többször térjenek haza Magyarországra minél hosszabb időre. Utazzanak és jöjjenek látogatóba, vendégségbe, kirándulni, pihenni stb. barátaikhoz, családjukhoz, szeretteikhez, rokonaikhoz és turisztikai szálláshelyekre. A termékfejlesztő és programadó felelős turisztikai és a nemzetstratégiai szereplők közös krédója, hogy: „mindenhol jó, de legjobb itthon…”

10


„…Az itthonlét feltételeinek megteremtésével, olyan egyéni, intézményi, közösségi interakciós mezők és terek – találkozások, ismerkedések, egymásra találások, kötelék-megerősítések, beágyazódások – jönnek létre, amelyek nemzetgazdasági és nemzetpolitikai szempontból a fenntarthatóságon túl is kiemelkedő jelentőségűek. Ugyan a program és a kampány főként a turisztikai szektor marketing intézményrendszerére és eszköztárára épít, mégsem gondoljuk azt, hogy a továbbgyűrűző hatások csupán ebben a társadalmi szektorban gyümölcsöznének…” „…Ez a „hazatéréseket és potenciális hazatérőket” megcélzó; szimbolikus-, emocionális-, spirituális-, anyagi javakat nyújtó közösségi marketing program a nemzetközi integrációs törekvések világában mára jól ismert megoldás. A kisebb és szétszóródott nemzetek a társadalmi kötelékek közösségképző, érték- és élménylánc hordozó, valamint kortárs kultúraformáló erejét felismerték és hasonló programok mentén beépítették a kultúr-, gazdaság- és nemzetpolitikai törekvéseik közé. Célunk, hogy mi is beillesszük a nemzetképet formáló és identitáserősítő törekvések közé, sőt ezzel egy időben a hazai turisztikai szektort egy újszerű, országos hatókörű promóciós eszközrendszerrel ruházzuk fel. A hazai turisztikai trendhez illeszkedő – nyári főszezonra jellemző – kiemelt turisztikai programok lehetővé teszik, hogy a közösségeinket jellemző interakciók globális méretekben kitáruljanak, ismétlődésük folytán rendszeresebbé és hagyományteremtőbbé váljanak, tartalmuk tekintetében pedig mélyebbek, rétegzettebbek és értékesebbek legyenek. Mert tényleg… legjobb itthon/otthon!” Következtetésképpen elmondható, hogy a Csillagfalu-projekt lehet egy olyan turisztikai termék, amelyben mint desztinációban tetten érhető a kultúra és kulturális örökség mindennapi élethez köthető mindhárom megjelenési formája: 

élettelen kultúra (autentikusan megépített 24 tájház, fogadó, korcsma, csárda, majorság, malom és jurtakemping, valamint kocsiszín stb. táji jellegzetességeikkel, stílusjegyeikkel, anyaghasználatukkal, autentikus paraszti berendezéseikkel és eredeti népi használati tárgyaikkal);



mindennapi élet kultúrája (gasztronómia, paraszti életmód és szokások, paraszti gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek), valamint a



megelevenített kultúra (fesztiválok, hagyományőrző programok, folklór-bemutatók, kézműves vásárok).

11


A Csillagfalu-projekt, mint hazai kulturális- és örökségturisztikai termék potenciális környezetét meghatározó tényezők közül kiemelendő a kulturális turizmus állami támogatottsága; a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában hangsúlyosan szerepel a kultúra és az örökség turisztikai hasznosítása. Minderre figyelemmel a Csillagfalu-projekt valamennyi elvárható tekintetben igazolhatja létjogosultságát, és mint ilyennek, helye lehet a kiemelten támogatott nemzeti projektek között.

12


3. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA

A Csillagfalu-projekt gazdája a Csillagfalu Közhasznú Egyesület.

Székhely: 3371 Átány, Tavasz u. 3 Közhasznú fokozat: Közhasznú szervezet Projekt hivatalos képviselője: Bedécs Mária (elnök) Ötletgazda: Székely Csaba Adószám: 18280001-1-10 Megyei nyilvántartási szám: 10-02-0002454 Számlaszám: 69400465-10006368 Eljárt bíróság: Egri Törvényszék Bírósági bejegyzés száma: Pk. 60.135/2011/2 Telefonszáma: 06-30/298-6896 E-mail cím: [email protected], [email protected] Honlap: www.csillagfalu.hu

Elnökség: Gergely Béláné alelnök Orosz Gáborné alelnök Sike Antalné alelnök Végh Jánosné alelnök.

Tiszteletbeli tagok: Dr. Latorczai Csaba

– kiemelt

társadalmi

ügyekért

felelős

helyettes

Roman Kowalski

– rendkívüli és meghatalmazott nagykövet (Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége)

Dr. Gordan Grlić Radman – Horvátország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Melocco Miklós

– a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész; valamint felesége,

Budavári Zsuzsanna

államtitkár

13


3.1.

A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI, KORÁBBI FEJLESZTÉSEI

A Csillagfalu Közhasznú Egyesület tevékenységei, korábbi/egyéb programjai: 

„Szép házat, szebb Hazát!” program (http://csillagfalu.hu/szep_haza_szebb_hazat.html)



„Nemzeti Egység Szimbóluma” (http://csillagfalu.hu/nemzeti_egyseg_szimboluma.html)



„Kalákában a civilekért, a kultúráért és a helyi értékek megőrzéséért” (http://csillagfalu.hu/kalaka_program.html)



„Ismerd meg a kultúráját, hogy megismerd a népet!” című, magyarországi nemzetiségeket bemutató kulturális rendezvény- és kiállítás-sorozat (http://csillagfalu.hu/hirek.html)



Hagyományos építészeti stílus- és motívumvilág megtartásával, helyi érték megóvásáért két parasztház felújítása (Az egyik, 200 éves parasztház szálláshelyként, a másik pedig közösségi házként került átadásra.) (http://csillagfalu.hu/hirek.html)

3.2.

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK, TÁMOGATÓK

Lengyel Köztársaság nagykövete (támogatói levél) Horvát Köztársaság nagykövete (támogatói levél) Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége (támogatói levél) Steinbach József ref. püspök, a MEÖT elnöke (támogatói levél) Melocco Miklós szobrászművész (támogatói levél) Nemzetstartégiai Kutatóintézet (támogatói levél) Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet (támogatói levél) Dr. Latorczai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár (támogatói levél) Zavogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár (támogatói levél) (Mellékletek: 01-09)

14


Együttműködő partnereink: 

Átány Református Egyházközség



Bánát - Szerb Kulturális Egyesület (Deszk)



Bolgár Országos Önkormányzat



Cultura Nostra Egyesület (Ungvár)



DMJV Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat



Egri Ruszin Önkormányzat



Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (Kolozsvár)



Hargita Megye Kulturális Központ (Csíkszereda)



Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (Berekszász)



Kárpátaljai Ukrán Népi Építészeti Múzeum (Ungvár)



Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva)



Magyarországi Románok Országos Önkormányzata



MROÖ Dokumentációs és Információs Központ



Magyarországi Németek Országos Önkormányzata



Országos Horvát Önkormányzat



Országos Szlovák Önkormányzat



Örmény Kulturális és Információs Központ



Szerb Országos Önkormányzat



Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet (Dunaszerdahely)



Ukrán Országos Önkormányzat



Vajdasági Magyar Kulturális Intézet (Zenta)



Verbászi Kulturális Központ Múzeumi Gyűjteménye (Verbász)

15


A Csillagfalu Közhasznú Egyesület kapcsolati térképe (Forrás: www.csillagfalu.hu)

3.3.

PROJEKTMENEDZSMENT-SZERVEZET BEMUTATÁSA

A tervezéshez és megvalósításhoz elengedhetetlen egy projektirányító- és menedzsment szervezet felállítása, mely szakértői tapasztalatával jelentősen hozzájárulhat a költséghatékony tervezéshez, a lehetséges támogatások elnyeréséhez és lehívásához, valamint a projekt hatékony lebonyolításához. A projektfejlesztésben jelenleg a projektgazda mellett aktív részvételt vállal a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., mely részt vesz a projekt tervezésében, a projektbe bevont résztvevők (a fejlesztés megálmodói, projektfejlesztésben jártas szakemberek, tervezők és kapcsolattartók) összefogásában, és jelen tanulmány összeállításában. Amennyiben a döntéshozók a projektet támogatásra érdemesnek ítélik, a menedzsment szervezetet bővíteni szükséges, hogy a megfelelő emberek bevonásával megvalósítható és fenntartható legyen a projekt, valamint a lehetséges források elnyerhetők és lehívhatók legyenek.

16


4. A PROJEKT HÁTTERE, HELYZETELEMZÉS 4.1. ILLESZKEDÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) célrendszerének jövőképe az, hogy Heves megye a megfelelően képzett és képezhető, egészséges humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak, közösségeinek folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik. Ennek a jövőképnek az elérését megvalósító program szlogenszerűen az alábbi módon fogalmazható meg: HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE. Fenti célok elérésére átfogó és specifikus célokat fogalmaztak meg, melyhez jelen projekt jól illeszkedik.

4.1.1. ÁTFOGÓ CÉLOK A1. Komplex, integrált foglalkozás – intenzív gazdaság Heves megye versenyképességének erősítéséhez és gazdasági felzárkózásához elengedhetetlen tényező a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta emelése. Ezt egyrészt a gazdaságilag fejlett területek tekintetében megfelelő infrastruktúrával rendelkező, magas hozzáadott értékű munkahelyek létesítésével lehet megoldani. Másrészt, az északi és déli gazdaságilag fejletlen, munkahelyhiányos területek foglalkoztatottságának érdekében, képzettségi és mobilitási állapotukra tekintettel, rövid és középtávon meg kell találni a kisebb hozzáadott értékkel rendelkező, betanított - és segédmunkára, közmunkára épülő közérdekű, szolgáltató tevékenységek fejlesztési lehetőségeit is. A megfelelő számú és minőségű munkahelyek biztosításához a külső források, befektetések térségbe való vonzása, illetve a befektetés-ösztönzés erősítése szükséges. A munkaerőpiac kínálati oldalát tekintve előtérbe kell helyezni az aktivitás növelését. A Csillagfalu-projekt nagy létszámú munkahelyet teremt, és közvetetten még nagyobb létszám megélhetését biztosíthatja.

17


A2. Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom A megye kulturális örökségének fontos eleme a nemzetiségi sokszínűség, melynek megőrzése a helyi identitás erősítését is segíti. Fontos a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. Fontos továbbá a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatásával és pályázati forrás biztosításával. Cél a hosszú távú gazdasági potenciált és életfeltételeket biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára mind mennyiségben, mind minőségben, az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása, a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. A Csillagfalu projekt legfontosabb eleme a nemzeti sokszínűség bemutatása élményszerűen, eszközeivel jelentősen hozzájárulva a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód formáláshoz. Mindezt „a nép a népnek tisztelete” eszmeiség hirdetésével és megtartásával.

A3. Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet Heves megye természeti és kulturális értékeinek, épített környezetének egyedülálló elemei kiemelkedő vonzerővel bírnak nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is, ezért megóvásuk és harmóniájuk megteremtése a megye társadalmi, gazdasági fellendülése érdekében a jövőben is alapvető célkitűzéseink között szerepel. Építészeti emlékeink ápolása nemzeti identitástudatunk egyik záloga. A fentiekben megfogalmazott célok a sokszínű és változatos adottságainkra való tudatos építkezést, az épített és természeti környezet harmóniájának és ezáltal a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés ésszerű egyensúlyának megteremtését kell, hogy szolgálják. A Csillagfalu-projekt közvetetten projektünk az építészeti emlékeket ápolja, bemutatja, hogy őseink miként tudtak hatékonyan, szépen és környezettudatosan építkezni. A projekt keretében megvalósított tájházak tökéletes ötvözetei lesznek a múlt kor praktikusságának és a jelenkor modern építőelemeinek.

18


4.1.2. SPECIFIKUS CÉLOK S1. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés A megye - gazdasági, foglalkoztatottsági és értékteremtő fejlődése érdekében - fő adottságait kiemelten az energiatermelés, gépipar, feldolgozóipar, élelmiszeripar, valamint a turizmus támogatása jelenti. A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritásként kezelendő mind az energiafüggőség, mind a CO2 terhelés csökkentése érdekében. Csillagfalu önellátó gazdasággá kíván válni, energiaszükségletét megújuló energiákkal (fotovoltaikus

rendszer,

tűzifa-fűtés,

komposzthazán)

fedezi,

és

törekszik,

hogy

mintagazdaságában, helyben megtermelje a fenntartáshoz szükséges alapanyagok egy részét.

S2. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatáscentrikus agrárvertikum Heves megye 2014-2020-as tervezési periódusára vonatkozóan létfontosságú stratégiai célként fogalmazódott meg a helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatáscentrikus agrárvertikum, melynek keretein belül valósítandó meg a megye vidéki területein élők életminőségének javítása, helyi termékpályák kialakítása, a helyi közösségek erősítése valamint a mezőgazdaság, a halászat, az erdő- és vadgazdálkodás versenyképességének növelése.

S3. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom Heves megye 2014-2020-as tervezési időszakára stratégiai célként fogalmazódik meg az értékés egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom fejlődésének elősegítése az identitástudat növelésével, a közösséghez tartozás érzésének erősítésével, az egészségmegőrzés fontosságának megértésével, az egészséges életmód elterjesztésével, a generációk tiszteletén alapuló egészséges családmodellek létrejöttével, a gyermekek vállalásának ösztönzésével – odafigyelés, gondoskodás és segítségnyújtás a családon és a közösségeken belül. A nevelés, a képzés és készségfejlesztés alapjai az innováció fogadására nyitott társadalomnak, amely összefügg a kulturális értékek őrzésével és az egészséges identitástudat kialakításával.

19


4.2.

TURISZTIKAI TERÜLET BEMUTATÁSA

Heves megye természeti, kulturális és épített környezete egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál- és gyógyvíz-készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Alapvetően 3 nagyturisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös-Mátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorokkal és bevételekkel egyértelműen igazolni lehet. A megyében ezeken kívül számos turisztikai szempontból érintetlen terület található, melyeken új turisztikai attrakciókat szükséges létrehozni a jövőben. Heves megye kereskedelmi szálláshelyein 2013. I. félévében 197,8 ezer vendég 421,3 ezer vendégéjszakát töltött el, amelyek száma 16–16%-kal emelkedett 2012 I. félévéhez képest. A belföldi vendégek számának alakulásában szintén 15%-os növekedés figyelhető meg. A külföldről idelátogató vendégek 95%-ban európai országokból érkeztek a megye kereskedelmi szálláshelyeire, a legtöbben Lengyelországból. A fejlesztéssel érintett településen a vendégéjszakák száma megyei szinten elhanyagolható. Heves megyében a kereskedelmi szálláshelyeken 2013. január-júniusban 5,6 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, melynek 48%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból származott a fennmaradó rész szállásdíjba foglalt egyéb bevétel, egyéb, illetve wellness szolgáltatás volt. A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye változatos, a komplex időtöltés lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező) turisztikai vonzerőihez illeszkedő infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. Kiemelt fontosságú a turisztikai térségek erősítése, illetve a különböző kínálati elemek térségenkénti harmonizálása, hogy Heves megye kiemelten versenyképes célterületként jelenjen meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Fontos szempont, hogy a fejlesztések a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonalitás csökkentésére irányuljanak. Olyan turisztikai termékcsomagok és turisztikai fejlesztések támogathatók, amelyekkel megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatók meg és melyek révén új munkahelyek jönnek létre az idegenforgalmi szektorban. Az egyedi, önmagában is piacképes turisztikai attrakciók létrehozása, fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A turisztikai keresletet alapvetően befolyásoló tényező a célterület elérhetősége és az igénybe vehető turisztikai infrastruktúra

20


állapota (megközelíthetőség, közlekedés). A turistafogadás feltételeinek javítása összetett feladat, mely a rendelkezésre álló közlekedési eszközökön túl három tényező: a szolgáltatás, attrakció és szállás szinergiája alkotja; e tényezők együttműködésével lényegesen csökkenthető a szezonalitás. E három tényező olyan teljes körű turisztikai szolgáltatást nyújthat, mely hozzájárulhat Heves megye versenyképességének javításához, egyrészt azzal, hogy jelentősen nőhet az itt tartózkodás időtartama, másrészt pedig azokkal a járulékos hasznokkal, melyek multiplikátorhatásként hatnak a turisztikai ágazatban.

5. MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE

5.1.

A MEGFELELŐ ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSI MÓDSZERE

Tanulmányunkban három alternatívát elemzünk: „0” megoldás, azaz ha a projekt nem valósul meg, „A” alternatíva, melyben a projekt egy ütemben valósul meg, és „B” alternatíva, ahol a többszakaszos megvalósítást vizsgáljuk. A vizsgálat során kitérünk az egyes alternatívák pozitív és negatív hatásaiara, kimutatva, melyik megoldás lehet fenntartható és bír a legnagyobb hozzáadott értékkel.

5.2.

„0” MEGOLDÁS – PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA NÉLKÜLI VÁLTOZAT

A „0” alternatíva a projekt megvalósítása nélküli változat. Ez a variáns semmilyen érdemi változást nem hozna, a projekt nem valósulna meg, ebből következően nem generálódna látógatószám és a helyi és megyei turisztikai bevétel – jelen projektnek köszönhetően – nem növekedne. A gazdasági előnyök mellett az előzőekben részletezett kulturális értékteremtés elmaradna, ezért ezen alternatíva elvetésre került. Továbbá a meg nem valósuló projekt nem teremt új munkahelyeket egy olyan térségben, ahol jelentős a munkanélküliség.

5.2.1. MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, FELTÉTELEK A projektgazda Csillagfalu Közhasznú Egyesület belátható időtávon belül nem képes önállóan, támogatás nélkül finanszírozni ennek az egyedülálló, a közép-európai nemzetiségek barátságát, egymás iránti tiszteletét kifejezni hivatott projektnek a megvalósítását. Ennek oka, hogy az egyesület korlátozott forrásokkal bír, és nincs olyan külső kényszer (jogszabály), ami miatt a projekt bármely részelemét szükséges lenne megvalósítani.

21


A „0” változat alapján marad a jelenlegi helyzet, azaz a Csillagfalu egy ragyogó, a magyarság és a szomszédos nemzetek kultúráját bemutatni és megismertetni kívánó ötlet, és néhány, minimális költségvetésből megvalósítható program. Ha nem valósul meg a projekt, azzal veszít az egész magyarság, és a többi, Kárpát-medencében élő nemzet is.

5.2.2. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELŐREJELZÉSE Mivel a projekt nélküli esetben nem épülne meg a Csillagfalu, üzemeltetési költséggel nem számolhatunk.

5.3.

„A” MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVA

Csillagfalu a tervek szerint Heves megyében, azon belül Kálban a 0256/13 hrsz. alatti ingatlanon kerül megvalósításra. Az Önkormányzat az ingatlanon két területet is kijelölt a lehetséges fejlesztésre, melyet térítésmentesen biztosít a projekt megvalósítására. Zöldmezős beruházásról van szó, tehát a területen az adottságaitól függően, viszonylag szabadon el lehet helyezni és engedélyeztetni a létesítendő építményeket. Az eddigi lehetséges helyszínek és megvalósítandó fejlesztések alapján számos terv készült már arra vonatkozóan, milyen építési tevékenységek szükségesek. A zöldmezős beruházásnak köszönhetően az eddig elkészült tervek szabadon felhasználhatók és módosíthatók. Az „A” alternatíva a projekt egy fázisban való megvalósítását jelenti, melyben valamennyi infrastrukturális beruházás egy ütemben megtörténik. Előzetes vizsgálatok alapján ahhoz, hogy a projekt megfelelő vonzerőt képezzen, a tervezett programok megvalósíthatók legyenek, valamint a vendégéjszakák számát maximalizálni tudjuk, a projektet egy ütemben szükséges megvalósítani.

5.3.1. CÉL MEGHATÁROZÁSA Célunk, hogy az előzőekben felvázolt kulturális- és örökség-turisztikai attrakciót egy ütemben létrehozzuk, az ehhez szükséges szálláshelyfejlesztést végrehajtsuk, ezáltal egy teljesen újszerű és a téma teljes skáláját befoglaló „termékkel” lépjünk a piacra. Ehhez elengedhetetlen valamennyi tervezett kivitelezés megvalósítása, hiszen a Csillagfalura végeredményben egy egészként, egy önellátó, önfenntartó, „önálló településként” kell tekinteni.

22


Újszerűségének köszönhetően a Csillagfalu telepítési helye akár turisztikailag érintetlen területen is lehet, ezáltal olyan helyszíneken generálva fejlesztéseket, vendégéjszakákat és teremtve munkahelyet, ahol ezekre a legnagyobb szükség lehet.

5.3.2. MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA „A” alternatíva, azaz az egyszakaszos megvalósítás esetében a projekt műszaki tartalma az alábbiak szerint tevődik össze: Építési tevékenységek: 

Telekhatáron kívüli alapinfrastrukturális beruházások;



Telekhatáron belüli alapinfrastruktúra fejlesztés;



Majorsági épület, Csárda és Fogadó, Korcsma, valamint a Magtár rendezvényépület megépítése (~2.800 m2);



Jurtakemping kialakítása;



24 db nemzetiségi tájház megvalósítása (24x80 m2);



Imaház megépítése (200 m2);



Fedett parkoló kialakítása;



Önellátó gazdaság fejlesztése;

Eszközbeszerzések 

Majorság, Csárda, Fogadó, Korcsma és Magtár működéséhez szükséges eszközök beszerzése;



Tájházak működéséhez, valamint az adott nemzetiség népi életének bemutatásához szükséges eszközök beszerzése;



Imaház működéséhez szükséges eszközök beszerzése;



Jurtakemping kialakításához szükséges mobil eszközök beszerzése;



Mintagazdaság üzemeltetéséhez szükséges eszközök beszerzése;



Mintagazdasághoz szükséges növények, vetőmagok és jószágok beszerzése.

Szakmai csapat létrehozása, fenntartása a projekt előkészítési és megvalósítási időszakban.

5.3.3. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELŐREJELZÉSE Nyilvánvalóan az együtemű megvalósítás jelenti a legnagyobb beruházási és üzemeltetési terhet a projekt megvalósítása és fenntartása során. Mivel valamennyi tervezett elem megvalósul,

23


jelentős működési-, karbantartási- és bérköltséggel kell számolni, melyet csak akkor lehetséges fenntartani, ha a fejlesztések valamennyi tervezett programnak helyet adva megfelelően megvalósulnak, és egy olyan látogatói létszámot generálnak, mely turisztikai szempontból a fenntartáshoz szükséges árbevételt biztosítja. A Csillagfalu projekt kellően felépített projekt ahhoz, hogy a fenntartók már most számos olyan támogatóval rendelkezzenek, akik jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a vendégéjszakák számának maximalizálásához.

5.3.4. PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI MÉRŐSZÁMOK ELŐREJELZÉSE Vizsgálataink szerint ezen alternatíva lehet képes azokat a mérőszámokat, azaz vendégéjszaka számokat biztosítani, melyek fenntarthatóvá teszik a projektet. Jelen tanulmány Árképzés fejezetében részletesen kifejtésre kerül a vendégéjszakák meghatározása. A megfelelő alternatíva kiválasztása után kifejtésre kerülnek a lehetséges bevételek és költségek, mely alapján kimutatható a projekt fenntarthatósága.

5.4.

„B” MEGVALÓSÍTHATÓ ALTERNATÍVA

A „B” alternatíva esetében a projekt tartalma és helyszíne megegyezik az „A” alternatívával bemutatottakkal, azonban a Csillagfalu projekt teljes tartalma szakaszosan, több fázisban kerül megvalósításra.

5.4.1. CÉL MEGHATÁROZÁSA Ezen verzióban az elsődleges cél a beruházási és fenntartási költségek csökkentése, és az esetlegesen lehetséges több forrás bevonásával több fázisban való megvalósítás. Csillagfalu a „B” alternatíva 1. fázisának megvalósulása után szintén egész évben üzemel és fogadja a látogatókat. Viszont ezen alternatíva szerint a teljes megvalósításhoz képest kisebb kapacitással és kevesebb látnivalóval, programmal lehetséges a vendégek fogadása, ellenben a fenntartási költségek is jelentősen csökkennek. Ennek kiküszöbölésére a 2. fázis megvalósulásának egyes lépéseit a megszervezésre kerülő önálló programok szerves részévé szükséges tenni: 

A nemzetiségi tájházak alapjául szolgáló „megszentelt anyaföld” elhelyezése a fejlesztési helyszínen külön kulturális program lesz, erősítve a magyar-nemzetiségi kapcsolatokat.

24




Az

egyes

tájházak

megépítésére

magyar-nemzetiségi

építőtáborok,

kalákák

szervezhetők. Az első fázisban megvalósított fejlesztések biztosítják a mesteremberek és munkások ellátásához szükséges infrastruktúrát. 

Az első fázis utáni fejlesztési lépéseket gondosan dokumentálni szükséges, ami a rendezvényhelyszínen kiállítások formájában megjelenhet.

A „B” alternatíva céljai elérhetők, viszont számos megvalósíthatósági és pénzügyi kockázatot rejtenek, melyek a végső cél elérésében akadályt jelenthetnek.

5.4.2. MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA 1. fázis: megalapozó beruházások Építési tevékenység: 

Telekhatáron kívüli alapinfrastrukturális beruházások



Telekhatáron belüli alapinfrastruktúra fejlesztés



Majorsági épület, Csárda és Fogadó, Korcsma, valamint a Magtár rendezvényépület megépítése (~2.800 m2);



Nemzetiségi tájházak építési helyének kitűzése;




Eszközbeszerzés: 

Majorsági épület, Csárda, Magtár és Fogadó, Korcsma és rendezvényépület működéséhez szükséges eszközök beszerzése;




További költségek: 

Projekt előkészítési költségek (tervezés, engedélyeztetés, közműfejlesztési hozzájárulás)



Projektmegvalósításhoz kapcsolódó költségek (műszaki ellenőrzés, tervezői művezetés, projektmenedzsment, jogi és közbeszerzési költségek, könyvvizsgálat, marketing)

2. fázis: projektmegvalósítás utáni további fejlesztési irányok Építési tevékenységek: 

Alapinfrastruktúra fejlesztése, a fenti épületekhez tartozó közművek kiépítése;



24 db nemzetiségi tájház kialakítása (24x80 m2);




25







Önellátó mintagazdaság fejlesztése;

Eszközbeszerzés: 











További költségek: 

Projekt előkészítési költségek (tervezés, engedélyeztetés, közműfejlesztési hozzájárulás)



Projektmegvalósításhoz kapcsolódó költségek (műszaki ellenőrzés, tervezői művezetés, projektmenedzsment, jogi és közbeszerzési költségek, könyvvizsgálat, marketing)

Az első fázis a teljes megvalósításhoz képest jelentős beruházási költség csökkenést jelent, viszont valamennyi fázist figyelembe véve többletköltséget jelenthet. Ahhoz, hogy kellő alapot teremtsünk a további fejlesztéseknek és kivitelezéseknek, valamint az üzemszerű működésnek, a tervezett beruházások egy jelentős hányadát már az első fázisban szükséges megvalósítani.

5.4.3. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELŐREJELZÉSE A két ütemű megvalósítás kisebb üzemeltetési terhet jelent a projekt fenntartása során. Mivel a tervezett elemek szakaszosan valósulnak meg, csökkentett működési, karbantartási- és, bérköltséggel lehet kalkulálni. Viszont ezt csak akkor lehetséges fenntartani, ha a fejlesztések valamennyi tervezett program megvalósítását biztosítják, és egy olyan látogatói létszámot és vendégéjszaka számot generálnak, ami turisztikai szempontból a fenntartáshoz szükséges árbevételt biztosítja. Az már most kijelenthető, hogy az 1. fázisban megvalósítandó, csökkentett tartalommal nem biztosítható valamennyi cél megteremtése, így a vendégéjszakák száma az „A” megvalósítási alternatívához képest jelentős csökkenéssel járna. A vendégéjszakaszám-csökkenés pedig értelemszerűen bevételcsökkenést is jelent, veszélyeztetve a fenntartás forrásait.

26


5.4.4. PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI MÉRŐSZÁMOK ELŐREJELZÉSE Csillagfalu a „B” alternatíva 1. fázisának megvalósulása után szintén egész évben üzemel és fogadja a látogatókat. Viszont ezen alternatíva szerint a teljes megvalósításhoz képest kisebb kapacitással és kevesebb látnivalóval, programmal lehetséges a vendégek fogadása, ellenben a fenntartási költségek is jelentősen csökkennek. A 2. fázist gondos tervezéssel több kisebb projektre lehetséges bontani, és valamennyi fázishoz szükséges forrást találni. A több ütemben való megvalósítás a fenntartási költségek alacsonyan tartása mellett viszont jelentős kockázatokat rejt! A „B” alternatíva esetén, az első fázis megvalósítása után kevesebb munkahely jön létre. A 2. fázisban történő fejlesztések viszont további munkahelyek létrehozását vetítik előre. A teremtett munkahelyek bérköltségét a „B” verzió esetén könnyebb fedezni, hiszen az átmeneti, megalakulási és fejlődési fázisban, mikor a vendégéjszakák számának maximalizálása csak folyamatban van, a bevételek nem optimálisak. Viszont ezen verzió esetén – mivel a „hiányos” infrastruktúra nem képes a tervek szerinti megfelelő attrakciók nyújtására – a vendégéjszakák számánál, ezáltal a bevételeknél jelentősen alacsonyabb értékekkel kalkulálhatunk. Lehetséges, de nehéz további hazai és nemzetiségi forrásokat bevonni, egyedi támogatást szerezni az egyes programelemekhez, ez jelentősen megnöveli a menedzsment költségeket, és kimagasló a kockázata a projekt megfelelő fejlődésének. A többfázisú megvalósítás többfázisú tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési munkát jelent, ami szintén kockázatokat jelent, valamint a „kalákás” építési rendszer sem illeszkedik a hazai építészeti (tervezői és kivitelezői) jogrendszerhez. A magyar és a nemzetiségi parasztházak második fázisban történő megvalósítása azt a veszélyt is magában hordozhatja, hogy az eddig együttműködő és támogató partnerek csalódottan fordulnak el a projekttől, mert így nem az valósulna meg, ami Csillagfalu lényege és számukra be volt mutatva.

5.5.

LEGMEGFELELŐBB ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSA

A megfelelő alternatíva kiválasztása során a „0” alternatíva kiesik, hiszen ebben az esetben marad a jelenlegi állapot, fejlesztés nem történik, a projekt nem valósul meg.

27


Az „A” és „B” alternatíva közötti választást több szempontból szükséges vizsgálni. A vizsgált szempontokat és értékelésüket az alábbi összefoglaló táblázatban mutatjuk be. (Az egyes értékelési szempontok értékelése 1-5 közötti skálán történt, 1 – legrosszabb, 5- legjobb). Értékelési szempontok Forrásteremtés kockázata Összes beruházási költség Projekt komplexitásából fakadó kockázatok Projektmenedzsment-tevékenység komplexitása Marketingmenedzsment-tevékenység komplexitása Megvalósítási kockázatok mértéke Összes látogatószám a referencia-időszak alatt Összes bevétel a referencia-időszak alatt Társadalmi haszon volumene a referencia időszakban Munkahelyteremtés a kistérségben Fenntarthatósági költségek Fenntarthatóság biztosítása Összesen

„A” alternatíva 3 1 4 3 4 4 5 5 5 5 3 5 47

„B” alternatíva 1 3 2 3 4 3 3 3 3 3 4 3 35

Látható, hogy mindkét alternatíva megvalósítható. A „B” alternatíva megvalósulásánál viszont komoly kockázatokkal kell számolni: veszélyként jelentkezik, hogy az első fázis megvalósulása esetén ténylegesen megvalósíthatók-e a további fázisok, valóban lesz e rá forrás, valamint a Csillagfalu képes lesz e csökkentett kapacitással üzemelni, és fennmaradni.

6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA Az előző pontokban tárgyalt verziók közül az „A” alternatíva kivitelezését tartjuk szükségesnek, ezért az alábbiakban ez került kidolgozásra. A bevételek és költségek alakulása becslés, mely függ a végleges megvalósítási helyszíntől, a végleges kivitelezési tervektől, valamint ebből kifolyólag a vendégéjszakák számától. A számok pontosítandók és konkretizálandók egy következő, részletes „Megvalósíthatósági Tanulmány” elkészítésekor. Jelen számítások csak azt hivatottak tükrözni, hogy kellő körültekintéssel állítjuk össze a költségvetést, és a projekt fenntartható, amennyiben a minimálisan várt vendégéjszaka számot tudjuk biztosítani.

28


6.1.

MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA

„A” alternatíva, azaz az egyszakaszos megvalósítás esetében a projekt műszaki tartalma az alábbiak szerint tevődik össze: Építési tevékenység 

Telekhatáron kívüli alapinfrastrukturális beruházások o közművek (ivóvíz, szennyvíz, gáz, elektromos áram); o úthálózat fejlesztés telekhatárig; o tereprendezés, csapadékvíz elvezetés; o Telekhatáron belüli alapinfrastruktúra fejlesztés o közművek részleges kialakítása: o ivóvíz, szennyvíz, gáz, elektromos áram a főépületeken belül; o közmű

csatlakozási

lehetőségek

előkészítése

a

további

fejlesztendő

ingatlanokhoz; o nemzetiségi tájházak építési helyének kitűzése; o belső úthálózat kialakítása; o parkoló kialakítása; o csapadékvíz elvezetés és gyűjtés megoldása; o tűzivíz rendszer kialakítása; o tereprendezés, parkosítás; o kerítésépítési munkálatok; 

Majorsági épület, Csárda és Fogadó, Korcsma valamint a Magtár rendezvényépület megépítése (~2.800 m2);






24 db nemzetiségi tájház megvalósítása (24x80 m2);









Önellátó gazdaság fejlesztése: o fotovoltaikus rendszer építése; o háztáji mintagazdasághoz szükséges épületek építése.

29


Eszközbeszerzés 

Majorság, Csárda, Fogadó, Korcsma és Magtár és működéséhez szükséges eszközök beszerzése;
















További költségek 

Projekt előkészítési költségek (tervezés, engedélyeztetés, közműfejlesztési hozzájárulás);



Projektmegvalósításhoz kapcsolódó költségek (műszaki ellenőrzés, tervezői művezetés, projektmenedzsment, jogi és közbeszerzési költségek, könyvvizsgálat, marketing);



6.2.

Marketing költségek.

RÉSZLETES MŰKÖDÉSI, MŰKÖDTETÉSI JAVASLAT

Csillagfalu a megvalósulás után egész évben, 12 hónapon át üzemel és fogadja a látogatókat. Az év során folyamatosan, minden egyes nemzetiséghez kapcsolódóan rendezvények, programok kerülnek bemutatásra, amelyek megismertetik a látogatókkal az adott nemzetiség kultúráját, művészetét, gasztronómiáját, nemzeti és népi, egyházi ünnepüket. Ahhoz, hogy a Csillagfalu egész évben tudjon üzemelni, továbbá egész évben megfelelő minőségű és tartalmú programsorozattal lehessen megtölteni, az előzetes számítások szerint a működés megkezdéséhez minimum 29 fő foglalkoztatására van szükség. Tehát a megvalósulása keretében a projektgazda legalább 29 db új munkahelyet teremt. A teremtett munkahelyek bérköltségét a bevételek fedezik, csakúgy, mint az egyéb kiadási tételek költségeit.

6.2.1. AZ ÜZEMELTETÉS SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI A projekt fenntartási időszaka (üzemeltetés és működtetés) nagy foglalkoztatotti létszámot igényel. A szakmai tevékenységért felelő személy a létesítmény igazgatója (ügyvezető), aki köré megfelelő képzettségű szakmunkásokat és szakembereket szükséges foglalkoztatni, a megfelelő

30


színvonalú szolgáltatás nyújtása és a projekthez jól illeszthető programok tervezése/szervezése érdekében. Az alábbiakban részletezzük a létesítmény megnyitása utáni üzemeltetéséhez szükséges minimum személyi állományt: 

Igazgatás és vezetés: o ügyvezető; o üzletvezető (ügyvezető helyettes); o adminisztratív munkatársak (2 fő); o pénzügyes (1 fő); o marketingmenedzser;



Szálláshelyek fenntartása: o „szállodavezető” o értékesítési menedzser; o recepciósok (3 fő); o gondnok; o szobaasszonyok (5 fő, részmunkaidőben);



Vendéglátás: o konyhafőnök; o szakácsok (3 fő); o kisegítők (2 fő); o étteremvezető; o felszolgálók (3 fő, részmunkaidőben);



Gazdaság fenntartói: o műszaki vezető; o portás (2 fő); o karbantartó; o kertészek, állattartók (3 fő).

Természetesen a személyi állomány összeállításánál kiemelt figyelmet szükséges fordítani a megfelelő szakértelemre. Költséghatékonyság szempontjából alvállalkozók bevonhatók, valamint egyes munkaterületek összevonhatók. Fentieket figyelembe véve a kezdeti működési időszakban minimum 29 fő tudja ellátni a létesítmény működését, továbbá egyes tevékenységek ellátására alvállalkozókat szükséges bevonni. A létszám az alább található minimális

31


vendégéjszaka számhoz van kalkulálva, magasabb kihasználtság esetén további főállású alkalmazottak felvételére lesz szükség, megbontva egyes, a kezdetekben összevont ellátandó munkaköröket. A településen eltöltött vendégéjszakák száma jelentős foglalkoztatás növekedést eredményez, amire szüksége van a munkanélküliséggel sújtott térségnek. A folyamatos működéshez alvállalkozók bevonására is szükség lesz, mivel költséghatékonyság szempontjából a fenntartás kezdetén nem indokolt valamennyi munkakörhöz személyi állományt felvenni. A működtetéshez bevonni kívánt alvállalkozók: 

Folyamatos teljesítéssel: o könyvelés; o bérszámfejtés; o rendezvényszervező menedzser; o reklámszervező menedzser;



Eseti jellegű teljesítéssel: o tolmácsok; o pék, cukrász, zenész; o animátorok; o gáz-, víz-, villanyszerelő; o asztalos, ács; o tűzvédelmi előadó.

6.2.2. ÁRKÉPZÉS A projekt eredménye nem kimondottan szálláshely típusú fejlesztés. A szállás biztosítása eltörpül amellett a kulturális értékteremtés mögött, amelyet a projekt képvisel, viszont elengedhetetlen számolni vele, hiszen szükséges a programok lebonyolításához valamint ez biztosítja a fenntartás költségeit. A bevételkalkulációnál a legfontosabb tényező a vendégéjszakák száma. A lehetséges vendégéjszakák számításánál egy pesszimista verziót választottunk. Ezen verzióban – a meglévő építészeti és látványtervek alapján – a Fogadó, Majorság és nemzetiségi házak éves kihasználtsága csupán 30%-os, a jurtakempingé pedig 25%-os, mivel ez jobban ki van téve az

32


időjárási körülmények okozta látógatószám-alakulásnak. Célunk, hogy kimutassuk, hogy egy pesszimista verzió esetén is működtethető és fenntartható az épületegyüttes. A vendégéjszakák száma a 4 szálláshelytípus befogadóképességétől, valamint azok feltöltési lehetőségeitől függ. A tervezett beruházás során a Fogadó 75 fő vendég fogadására alkalmas, 23-4-5 ágyas szobákban. A Majorság ifjúsági szállásként összesen 96 fő vendég (főleg diákok) befogadóképességgel rendelkezik. A nemzetiségi tájházak pedig 4 ágyas kialakításban összesen 96 fő vendég fogadására alkalmasak. Végezetül kialakításra kerül egy 40 fő befogadására képes Jurtakemping is. Figyelembe véve a fent felvázolt kihasználtsági szorzókat a vendégéjszakák száma a területen összesen:

( 75 * 0,30 + 96 * 0,30 + 96 * 0,30 + 40 * 0,25 ) * 365 = 32 886 db vendégéjszaka

A fejlesztés helyszínéül szolgáló Kál Nagyközség jelenleg minimális regisztrált vendégéjszaka számmal rendelkezik. Ennek oka, hogy turisztikai szempontból a terület még érintetlen, ezért jelen fejlesztés a térségben turisztikailag meghatározó lehet, vendégéjszakaszám-növekedésben óriási előrelépést jelent. A pesszimista verzió kialakításánál kizárólag a projekt során felállított marketing csapat által generálható vendégéjszaka számot vettük figyelembe. Emellett számos támogató nyilatkozattal és ígérvénnyel rendelkeznek a projektgazdák, ami jelentősen megnövelheti mind a magyar, mind a környező országból származó vendégek számát.

6.2.3. ÉRTÉKESÍTÉS Szálláshely értékesítés: A Fogadó tervezett ágyszáma: 75 db Majorság tervezett befogadóképessége: 96 db Nemzetiségi tájházak tervezett ágyszáma: 24*4= 96 db A Jurtakemping befogadó kapacitása: 40 db

A Fogadó szobáinak tervezett átlagára: 8 000 Ft/fő/éj A Majorsági szállás tervezett átlagára: 4 000 Ft/fő/éj Nemzetiségi tájházak tervezett szolgáltatási átlagára: 12 000 Ft/fő/éj

33

34


A Jurtakemping tervezett szolgáltatási átlagára: 2 500 Ft/fő/éj

Árbevétel = összes ágyszám * kapacitás kihasználtság * ár * 365 = =

(75*8000*0,30*365)

+

(96*4000*0,30*365)

+

(96*12000*0,30*365)

+

(40*2500*0,25*365) = 243 017 000 Ft / év

Vendéglátás értékesítés: Szálláshely szolgáltatáshoz kapcsolódó reggeli értéke: 1 200 Ft

Árbevétel = összes vendégéjszaka * kapacitás (reggeli) kihasználtság * ár = = 32 886 * 0,4 * 1 200 = 15 785 280 Ft / év

Éttermi szolgáltatás értékesítés: Éttermi szolgáltatáshoz kapcsolódó átlagos árbevétel értéke: 3 000 Ft

Árbevétel = (összes vendégéjszaka * kapacitás (étterem) kihasználtság + betérő vendégszám) * átlagár = = (32 886 * 0,2 + 5.000) * 3 000 = 34 731 600 Ft / év

Egyéb bevételek (tájházi gazdaságból származó bevételek, kiskereskedelmi árbevétel, egyéb rendezvényekből származó árbevétel): 10 000 000 Ft / év

Összesen: 303 533 880 Ft / év

6.2.4. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK Állandó költségek: Rezsiköltségek (víz, gáz, villany): 4.500.000 Ft / év Telekommunikációs költségek (telefon, internet): 1.400.000 Ft / év Amortizáció: 90.196.000 Ft / év Biztosítási díj: 1.200.000 Ft / év Könyvelés, könyvvizsgálat: 1.200.000 Ft / év Karbantartási költségek: 3.500.000 Ft / év


Eszköz- és textíliapótlás költségei: 2.500.000 Ft / év Szoba bekészítések pótlása: 320.000 Ft / év Fogyóeszközpótlás: 2.500.000 Ft / év Munkaruhapótlás: 800.000 Ft / év Nyomtatványok, irodaszer: 450.000 Ft / év Postaköltség: 120.000 Ft / év

Változó költségek: Bérköltségek: 80.184.000 Ft / év (mely költségek a kihasználtságot figyelembe véve növekedhetnek) Marketing- és reklámköltségek: 12.600.000 Ft / év Reggeliztetés költségei: 14.000.000 Ft / év Fogadó éttermének költségei: 30.000.000 Ft / év Dekoráció: 2.800.000 Ft / év Rendezvényhez szükséges eszközök bérleti díja: 14.500.000 Ft / év Alvállalkozók igénybevétele: 

rendezvényszervező menedzser: 2.400.000 Ft / év



reklámszervező menedzser: 2.400.000 Ft / év



tolmácsok: 1.500.000 Ft / év



pék, cukrász, zenész: 1.500.000 Ft / év



animátorok: 800.000 Ft / év



tűzvédelmi előadó: 400.000 Ft / év



idényjellegű munkások (pl. nagyobb létszámot igénylő kertészeti munkák): 500.000 Ft / év

Összesen: 272 270 000 Ft / év

35


6.2.5. ÖSSZEGZÉS Fenti számítások alapján összességében elmondható, hogy egy pesszimista verzió fennállása esetén is – amikor a vendégéjszakák száma az alacsony kihasználtság miatt alacsony – fenntartható az épületegyüttes, és további fejlesztésekre is lehet tartalékot képezni. Mindemellett a projektben megfogalmazott „szálloda” funkció a fenntartáshoz szükséges, de kulturális- és örökség-érték szempontból eltörpül a projekt által megvalósított értékek mellett.

6.3.

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE

„A” alternatíva esetén a beruházási költségek a következőképpen alakulnak: Tevékenységek Alapinfrastruktúra és épületek építési költsége - épületek építési költségei - épületek belsőépítészeti és berendezési költségei - Infrastrukturális munkák költségei - beruházás előkészítés költségei - beruházás bonyolítási költségei Önellátó gazdaság fejlesztése - fedett parkoló építése - fotovoltaikus rendszer építése - állattartó és növénytermesztő épületek Eszközbeszerzés Projekt-előkészítési költségek Projekt megvalósításához kapcsolódó költségek

Nettó 2 357 000 000 1 442 500 000 304 500 000

ÁFA 636 390 000 389 475 000 82 215 000

Bruttó 2 993 390 000 1 831 975 000 386 715 000

390 000 000 160 000 000 60 000 000 250 000 000 40 000 000 115 000 000 95 000 000 183 283 000 70 000 000 60 000 000

105 300 000 43 200 000 16 200 000 67 500 000 10 800 000 31 050 000 25 650 000 51 106 410 18 900 000 16 200 000

495 300 000 203 200 000 76 200 000 317 500 000 50 800 000 146 050 000 120 650 000 240 389 410 88 900 000 76 200 000

Összesen

2 920 283 000

788 476 410

3 708 759 410

Fenti költségek biztosításával megvalósulhat a beruházás minden eleme, aminek köszönhetően egy teljesértékű projekt jön létre. A „B” alternatíva esetén a beruházási költségek – a szakaszokra való bontás, az emelkedett tervezési, engedélyeztetési költségek, valamint a kiegészítő (marketing és menedzsment) költségek miatt – jelentően magasabbak lennének, amellett, hogy a bevételi oldal jelentősen csökkenne, veszélyeztetve a fenntartást.

6.4.

TÁMOGATÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

A támogatási jogcím kulturális célú támogatás, melynek támogatási intenzitása 100%.

36


7. CSELEKVÉSI ÜTEMTERV Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány célja a figyelemfelhívás, az elképzelések rövid bemutatása, valamint a megvalósításhoz szükséges források megkeresése. Amennyiben a projekt támogathatóvá válik, mindenképpen szükséges az alábbi tevékenységek lefolytatása: 

projektmenedzsment szervezet felállítása;



részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése;



részletes Pénzügyi elemzés, és Üzleti terv elkészítése;



Kommunikációs terv és Marketingstratégia elkészítése;



projekthonlap fejlesztése;



arculat tervezése;



tervezési és engedélyeztetési feladatok elvégzése;



projekthelyszín kijelölése, alternatívák vizsgálata;



projekt megvalósító szervezet (projektgazda) létrehozása.

A projektelőkészítő tevékenység szerves része kell hogy legyen egy komoly marketing munka. Már a projekt megvalósítása folyamán szükséges egy komoly marketingstratégia és -kampány, amely révén a fizikai befejezés után optimalizálható a bevétel.

7.1.

A PROJEKTET MEGVALÓSÍTÓ SZERVEZET LÉTREHOZÁSA

Jelenleg a projektgazda a Csillagfalu Közhasznú Egyesület, mely szervezeti formájából adódóan nem feltétlenül lesz képes a projekt megvalósítására és fenntartására. A cél egy olyan fenntartó szervezet létrehozása, mely az értékteremtés mellett megőrzi nonprofit jellegét, de a működtetéssel járó gazdasági/vállalkozási feladatokat is el tudja végezni. Az optimális gazdálkodási forma erre a nonprofit korlátolt felelőségű társság lehet, mely közhasznú tevékenységek ellátására is képes. A társaság tulajdonosi szerkezetét úgy kell összeállítani, hogy minden érdekelt fél (Csillagfalu Egyesület, helyi települési és megyei önkormányzatok, projektben aktívan résztvevő magán és jogi személyek) részt és feladatot kapjon benne. Ezzel mérsékelhető a finanszírozási és fenntartási kockázat.

37


7.2.

MEGVALÓSÍTÁSI / PROJEKT HELYSZÍN

A jelenlegi tervek szerint a Csillagfalu Heves megyében, azon belül Kálban a 0256/13 hrsz. alatti ingatlanon kerül megvalósításra. Az Önkormányzat az ingatlanon két területet is kijelölt a lehetséges fejlesztésre, azonban számos előnnyel és hátránnyal jár az ezen a helyszínen történő megvalósítás. Amellett, hogy a kistérség és a település turisztikai mutatóit ugrásszerűen javítaná, illetve a területhez térítésmentesen juthatunk, a tervezett megvalósítási helyszín számos telepítési hátránnyal rendelkezik. Támogatás esetén feltétlenül szükséges alternatív megvalósítási helyszínek vizsgálata az alábbiak alapján: 

kedvezőbb földrajzi adottságokkal rendelkezik (térszínek, folyóktól való távolság);



jobb telepítő tényezőkkel rendelkezik (autópálya közelsége-távolsága, településen belüli elhelyezkedés,

odavezető

utak

minősége,

szomszédos

ipari/mezőgazdasági

objektumok); 

más turisztikai attrakciókhoz való kapcsolódás lehetőségei;



tematikus utakhoz való kapcsolódási lehetőségek.

8. SWOT ANALÍZIS 8.1. 

ERŐSSÉGEK Egy teljesen újszerű és egyedülálló, kulturális és örökség-turisztikai termék kerül kialakításra a projekt által, melynek jelenleg nincs konkurenciája.



Óriási mind a magyar, mind a határon túli (nemzetiségi) érdeklődés a projekt iránt.



Számos támogató nyilatkozattal rendelkezik a projektgazda, a megvalósítást ösztönözve.



Megvalósítás helye szerinti települési Önkormányzat támogatása, ezáltal a helyszín ingyenes biztosítása.



Elérhető távolságban található számos turisztikai látványosság, mely kiegészítő eleme lehet - másodlagos programok szervezésével – a projekt kínálatának.

38


8.2.

GYENGESÉGEK



A település turisztikai szempontból érintetlen.



A projekt megvalósítási helyszíne nem ideális (területet körülhatároló objektumok miatt magas zajszint, árvízveszély).



Közművesítetlen terület.



Kultúra területén kevés az önszerveződő civil tevékenység a térségben.



Megfelelő gyakorlattal és szakértelemmel rendelkező projektszervezet (megvalósítás időszakára) és személyi állomány (fenntartás időszakára) felállítása elengedhetetlen.

8.3. 

LEHETŐSÉGEK Könnyű megközelíthetőség: közeli lehajtó az M3-as autópályáról, valamint a települést átszeli a Budapest-Nyíregyháza vasútvonal.



A belföldi turizmus folyamatosan növekszik, a megyében kiemelkedő növekedést mutat.



Hosszútávon kimagasló profit biztosítása.



A térség meghatározó idegenforgalmi desztinációjává, kulturális gócpontjává fejlődhet.



A Csillagfalu szolgáltatásai vonzóak lehetnek a helyi lakosság számára is.



A Csillagfalu tevékenységei révén a helyi lakosság érdekeltté tehető helyi vállalkozások létrehozásában és a meglévő helyi vállalkozások megerősítésében, ami által a munkanélküliségi mutatók javulhatnak a térségben.

8.4.

VESZÉLYEK



Forrás és befektető hiány.



Elmaradó (pesszimista verziót el nem érő) látogató és vendégéjszaka szám.



Marketingtevékenység hatástalansága.



Magas marketing költségek.



Veszteséges üzemeltetés.

39


8.5.

EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

A SWOT analízisből, illetve a projekt teljes vizsgálatából kiderül, hogy a projekt lehetséges megvalósulási helyszíne rendkívül jól megközelíthető, közel van nagyobb turisztikai attrakciókban bővelkedő desztinációkhoz, amelyekkel egymás kiegészítő látványosságai lehetnek. Azonban a kistérség elmaradott infrastrukturálisan és társadalmi szerkezete sem kedvez egy nagyobb turisztikai beruházás beindításához, ezért a projekt egyediségét és újszerűségét mindenképpen ki kell domborítani. Egy ilyen beruházás a falusi turizmus beindítása esetén a település és a környező falvak lakosainak szoros együttműködését követeli meg. A nem ismertség és infrastrukturális fejlesztések nagymértékben megemelik a projekt költségeit, amely forráshiány esetén komoly gondokkal küzdhet.

40


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Lengyel Köztársaság nagykövete – ajánlólevél

41


2. sz. melléklet Horvát Köztársaság nagykövete – ajánlólevél

42


3. sz. melléklet Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége – ajánlólevél

43


4. sz. melléklet Steinbach József ref. püspök, a MEÖT elnöke – ajánlólevél

44


5. sz. melléklet Melocco Miklós szobrászművész – támogatói levél

45


6. sz. melléklet Nemzetstartégiai Kutatóintézet – ajánlólevél

46


7. sz. melléklet Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet – ajánlólevél

47


8. sz. melléklet Dr. Latorczai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár – támogatói levél

48


9. sz. melléklet Zavogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár – támogatói levél

49

CSILLAGFALU HEVES MEGYEI TERÜLETFEJLSZTÉSI ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KFT MÁRCIUSA

Recommend Documents