heves megyei
PÉNZVILÁG a média eger Nonprofit kft. ingyenes kiadványa • 2012. március • 3. évfolyam 3. szám
Idén is lesz Prima-díj
III. Junior Expo Negyven kiállító közül egy egri családi vállalkozás nyerte a III. Junior Expo szakmai díját. A kétnapos eseményen az Észak-Magyarországi Faipai Klaszter tagjait is bemutatkoztak.
Idén is támogatja a VOSZ megyei szervezete a Príma-díjat, és ez évben is megválasztják az év vállalkozóit – többek között ezekről is döntöttek a rendes éves közgyűlésen. A jelenlévő tagok új küldötteket is választottak. A VOSZ országosan aktív volt, a gazdasági helyzet változásait gyakran hevesen reagálták le, ez pedig itt helyben is megjelent – mondta Bodnár Pál megyei elnök. Mindent megpróbálnak kiharcolni – fogalmazott –, ami a vállalkozóknak, munkaadóknak kedvező. Voltak pozitív, a vállalkozásokat segítő lépések az elmúlt évben, de vannak olyan döntések, amelyeket a VOSZ nem fogadott el, megpróbálta megváltoztatni. A jelenlévő tagokat tájékoztatták az Új Széchenyi Terv pályázatairól, a támogatási lehetőségekről. Megválasztották az érdekvédelmi szervezet új küldötteit, ők képviselik majd Heves megyét az országos küldöttgyűlésben. Döntöttek arról, hogy idén is támogatják a megyei Príma-díjat, és megválasztják az év vállalkozóit.
Projektzáró ellenőrzések A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény számos ponton megváltoztatta az előző, 1996-os területfejlesztési törvényt. Mint ismert, ennek eredményeként a törvény erejénél fogva megszűnő megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. Amint azt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, korábban a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács kezelte a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállományt. Miután a tanács a fenti jogszabály értelmében 2012. január 1-jei hatállyal megszűnt, immár e szerződésállomány kezelése is a Heves Megyei Önkormányzat feladata. Az említett pályázati kiírások segítségével megvalósult projektek végleges zárása a fenntartási időszak végén záró helyszíni ellenőrzés keretében történik meg. Az idén először március 20-án, Gyöngyösorosziban és Mátraszentimrén végeztek ilyen ellenőrzéseket a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatósága és a Heves Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Területrendezési Osztálya munkatársai. Gyöngyösorosziban a szennyvíztisztító hálózatot és a szennyvíztisztító telepet rekonstruálták, míg Mátraszent imrén szennyvízcsatorna-hálózatot építettek pályázati támogatással. A szakemberek az ellenőrzések során a beruházások fenntartását vizsgálták, amely mindkét önkormányzat esetében megfelelt a támogatási szerződésben foglaltaknak. E téren a jövőben is lesz még feladata bőven a megyei önkormányzatnak, hiszen összességében mintegy 750 projektet kell ellenőrizni.
2
PÉNZVILÁG
(fotó: Nemes Róbert)
Területfejlesztési konzultációs fórum A Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum jövőbeli működése kapcsán tartott egyeztető ülést Egerben, a Megyeházán Habis László, a megyeszékhely polgármestere és Szabó Róbert megyei közgyűlési elnök. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény számos ponton megváltoztatta a korábbi, 1996-os területfejlesztési törvényt. Az új jogszabályok szerint a megyei közgyűlés és a megye területén működő megyei jogú város (vagy városok) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. Ide egy képviselőt delegál a megyei jogú város, s – mivel szűkebb hazánkban csupán Eger rendelkezik megyei jogú városi ranggal – ugyanennyit a megye. A fórum feladata egyébként az, hogy előzetesen állást foglaljon a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. A Heves Megyei Közgyűlés idén február 24-i ülésén már döntött arról, hogy a maga részéről elnökét, Szabó Róbertet delegálja a fórumba. A mai előkészítő megbeszélésen elhangzott, hogy Eger a tervek szerint a következő városi közgyűlési ülésen dönt a saját delegáltjának személyéről. Szó esett a fórum jövőbeli teendőiről, s a felek megvitatták a szervezeti és működési szabályzatra (SZMSZ) vonatkozó javaslatot. Az egyeztetésen részt vett dr. Barta Viktor megyei főjegyző is.
Megújul a kisvasút Több mint félmilliárdos beruházással újul meg a szilvásváradi kisvasút a jövő év végére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Program 433 millió forintos támogatásával rekonstruálják a Szalajkavölgyön végighaladó pályát, a mozdonyt és a kocsikat, illetve az állomásokat. A fejlesztés keretében új nyílászárókat, belső alapozást és vörösfenyő lambériát kaptak a vasúti kocsik és energiatakarékos, illetve környezetkímélő motorokkal szerelik fel a mozdonyokat. A projekt fő elemeként megújul a pálya és mindhárom állomás, illetve akadály mentesítik a területet és új játszóteret is építenek a gyermekek számára. Az épületek felújítása mellett térburkolás könnyíti majd a kirándulók pihenését. A többi között sor kerül a völgyben futó erdészeti út felső szakaszának burkolására, így végig járhatóvá válik a Szalajka-völgy a kerekes székesek és a babakocsit toló kismamák számára. Az Egererdő Zrt. mintegy 55 ezer hektárom gazdálkodik a Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Borsodi dombságon. A szilvásváradi mellett a cég üzemelteti a mátrai és a felsőtárkányi kisvasutat is. (forrás: MTI)
Közel kerülni a vevőkhöz, megmutatni magunkat, meghallgatni az érdeklődőket, mit szeretnének ők – ezeket a mondatokat többször, több kiállítótól és szervezőtől is hallottuk a kétnapos III. Junior Expo során. Az Agria Universitas Egyesület szervezésében idén 40 kiállító érkezett az ország minden tájáról, beleértve az Észak-Magyarországi Faipai Klaszter tagjait is. A kiállítók között – a külön értékelt faipari klaszter tagjain túl – például pék, ékszerkészítő, kozmetikai szolgáltató, textilkészítő és különböző informatikai vállalkozások is voltak. Ez persze nem csak egy kiállítás, hanem az érdeklődők vásárolhatnak is a kiállítóktól, igénybe vehetik szolgáltatásaikat. Három évvel ezelőtt eredetileg egy kizárólag egri, majd regionális rendezvényként indult a Junior Expo, mára viszont országos eseménnyé nőtte ki magát. A kiállítókat szakmai zsűri értékelte. A szombati eredményhirdetésen több különdíj is gazdára talált a támogatók jóvoltából. A Junior Expo harmadik díját a 3D látványtervező Pán Nordpont Kft kapta, második lett a textil és bútoriparban érdekelt MöbelzGenetextil Kft., az első díjat pedig egy igazi egri családi vállalkozás, az ipari automatizálással foglalkozó NKR Company nyerte el.
Új munkahelyek Verpeléten Uniós támogatással élelmiszer-feldolgozó üzem épült Verpeléten. A projekt összköltsége közel két milliárd forint. Az indulásnál 70, zömében helyi munkavállalót foglalkoztató cég év végére 200-250 főt fog alkalmazni. A félkész, fagyasztott ázsiai ételek előállításával foglalkozó francia anyavállalat 2015-re több mint 2,5 milliárd forintos árbevételre számít. A korábbi laktanya sportpályájának helyén most egy 5400 m2-es üzemcsarnok, valamint egy 650 m2-es iroda- illetve vendégházat magába foglaló épület áll. A francia anyavállalat által alapított cég több mint 400 millió forintos támogatást nyert az „Ipartelepítés” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A beruházás összértéke közel kétmilliárd forint. – Gyorsfagyasztott ázsiai termékeket, így kínai töltött tésztát fogunk itt készíteni, ami a nyugat-európai piacra megy. Kezdetben 70 főt foglalkoztatunk, ami később, a gyártás beindulásával 200-250 főre növekedhet. Ez döntően helyi munkaerőt jelent – nyilatkozta Nary Kuoch, az Asiafood Kft-t képviselő Paris Store ügyvezető igazgatója. Farkas Sándor, Verpelét polgármestere a megnyitón kiemelte, négy és fél év egyeztetés után sikerült megegyezni a befektetőkkel. A beruházásnak köszönhetően az ázsiai gyorsfagyasztott áruk gyártásának Közép-Európai központja Verpeléten lesz. A cég 2015-re több mint 2,5 milliárd forintos árbevételre számít.
Gasztropince A minőségi gyakorlati képzés érdekében elkészült a főiskola gasztropincéje a gyakorló iskola Bartók téri épületének udvarán. Az új képzőhely a turizmus-vendéglátó és idegenforgalmi szakképzésben részt vevő hallgatók számára biztosít feltételeket szakmai ismereteik elmélyítéséhez. A gyakorlóhelyet ünnepélyes keretek között adták át. A felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeinek összehangolására új, uniós támogatással finanszírozott programot indított az Eszterházy Károly Főiskola 2010-ben. A projekt célja komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés a minőségi gyakorlati képzés érdekében. Ennek részeként adták át a főiskola gasztropincéjét a gyakorló iskola Bartók téri épületének udvarán. Az új képzőhely a turizmus-vendéglátó, borászati és idegenforgalmi szakképzésben részvevő hallgatók számára biztosít feltételeket szakmai ismereteik elmélyítéséhez. A fél milliárd forintos beruházás két részből áll, az infrastrukturális fejlesztést az Agria TISZK végzi. A gyakorlóiskola Bartók téri ingatlanán létesülő központi épület teljes egészében év végére készül el.
Élmények és tradíció az Utazás Kiállításon Észak-Magyarország és Eger is bemutatkozott az idei Utazás Kiállításon Budapesten. Március 1-je és 4-e között hazánk és a környező országok legnépszerűbb turisztikai központjai kínálták szolgáltatásaikat a nagyközönségnek. Az egri standon a borok, a fürdők és a történelmi értékek mellett a fesztiválok is helyet kaptak. Idén az Eger Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület egy kiemelkedően nagy, 145 m2-es standon jelent meg. Fontos mérföldkő az egyesület életében az idei kiállítás, ugyanis a Csillagvidék itt mutatkozik be elsőként a nagyközönségnek. Az Egri Térségi TDM-hez tartozó települések önállóan is megmutatták magukat az idei Utazás Kiállításon. Mezőkövesd a hagyományőrző matyó programokat, Bogács a termálvizét, Szilvásvárad a természeti kincseit, az Egerszalók-Demjén-Egerszólát alkotta Gyógyvizek Völgye pedig fürdőit kínálta az érdeklődőknek. A szomszédos standon pedig az Észak-magyarországi Régió kínálatát ismerhették meg a látogatók. Idén a kalandparkokat, a termálfürdőket és a gyógyturisztikai lehetőségeket mutatták be. Emellett a kézműves termékek is hangsúlyos szerepet kaptak. Az Utazás kiállítás külföldi díszvendége ezúttal Lengyelország, míg a hazai városok közül Debrecen kapott kiemelt figyelmet. PÉNZVILÁG
3
Szemléletváltás a fogyasztóvédelemben Interjú Pintér István főigazgatóval – Az elmúlt év során milyen változások történtek a fogyasztóvédelmi munkában? – A 2011. év abban a szellemben telt, amelynek megalapozása már 2010-ben elkezdődött. Alapvető célunk volt egy érdemi szemléletváltás, amely megnyilvánult a hatóság vállalkozások felé irányuló hozzáállásának változásában, a jogalkalmazási politika átalakításában, illetőleg a fogyasztók tájékoztatásában egyaránt. A hatóság működésében a legfontosabb változás az új szervezeti rend szerinti tevékenységre való átállás volt: a területi szervek 2011. január 1-je óta a Kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működnek. Az új „felállásban” továbbra is az NFH határozza meg a szakmai feladatokat, míg az ellenőrzések lefolytatása a kormányhivatalokon belül, a felügyelőségek által történik. Az átállás zökkenőmentesen zajlott, a munka hatékonysága pedig tovább nőtt. Szintén a szervezetet érintő változás volt az Európai Fogyasztói Központ NFH mellé rendelése, amelynek eredményeképpen a határon átnyúló jogviták rendezése a korábbinál is eredményesebbnek mondható: a központ nagyságrendileg 10 000 000 Ft összegben érvényesítette sikeresen az európai (magyar és más uniós) fogyasztók vagyoni igényeit. 2011-ben az NFH több új, a hagyományos hatósági tevékenységhez képest (is) innovatív kezdeményezést indított el. Az
immáron egy éve működő pozitív lista bevezetésének lényege az volt, hogy a hatóság a jogkövető vállalkozásra vonatkozó, a normáknak megfelelő működést igazoló dokumentumokat is kiadjon a tisztességes cégeknek. Jelenleg a hatóság honlapján közel 1300 vállalkozás neve szerepel. Tavaly nyáron folytattuk le a Fogyasztóvédelmi Konzultációt, amely célja az volt, hogy a kérdőívben megfogalmazott témakörökben – és attól függetlenül – bárki elmondhassa véleményét az intézményrendszerről, a leggyakoribb problémákról, illetve a jövő lehetséges irányairól. A közel hetvenezer visszaküldött kérdőív válaszaiból az derült ki, hogy a fogyasztók alapvetően elégedettek a hatóság által képviselt irányokkal és prioritásokkal, ugyanakkor a fogyasztók elsöprő többsége úgy véli: Magyarországon még nem tart ott a vállalkozói kultúra, hogy csökkenteni lehetne a szabályok mennyiségén. A 2011 novemberében útjára indította az Európában is egyedülálló, Nemzeti Fogyasztói Termékkosár elnevezésű kezdeményezés célja azon – elsősorban Magyarországon előállított és forgalmazott – minőségi termékek összegyűjtése és ajánlása volt, amelyek a fogyasztók értékelése alapján minőségben és ár-érték arányban kiemelkednek. Ebben a programban is folyamatosan volt tapasztalható a részvételi kedv növekedése, az idei
PÉNZVILÁG
a társhatóságokkal, a szakmai érdekképviseletekkel és a civil szervezetekkel is. A legnagyobb társadalmi szervezetekkel való „hivatalos” együttműködés mellett fontosnak éreztük ugyanakkor azt is, hogy lehetőség szerint az egyedi fogyasztókhoz is közelebb kerüljünk. Ez részben a különböző rendezvényeken, fesztiválokon, vásárokon, lakossági fórumokon, nyugdíjas klubokban való jelenlétünkben, részben a kommunikációs eszközök kibővítésében valósítottuk meg. A fogyasztó-kapcsolati rendszer kiszélesítése okán 2011 februárjától az NFH hétvégi telefonos ügyfélszolgálatot is működtetett, illetve 2011 novemberétől – kiegészítve és segítve a fővárosi felügyelőség munkáját – a személyes megkereséseket fogadó központi ügyfélszolgálati iroda is nyílt az NFH székhelyén. A hatóság külön fórumoldalt is nyitott (www.nfhforum. hu), de ennek a folyamatnak volt része a korábban már említett Fogyasztóvédelmi Konzultáció is. Úgy véljük, minél több csatornán gyűjtjük be az információkat, illetve fogadjuk a megkereséseket, annál inkább a valódi fogyasztói problémákra reagáló tevékenységet tudunk végezni. – Mennyire változott a vásárlók tudatossága? – Általánosnak mondható tapasztalat, hogy a gazdasági lehetőségek csökkenése óhatatlanul növeli a fogyasztói odafigyelést, a vásárlók ugyanis sokkal inkább meggondolják, hogy mire költsék a jövedelmüket. Többek között azért is indítottuk el a Termékkosarat, hogy a fogyasztókkal közösen keressük a valódi minőséget, az igazi – de megfizethető – értéket, az idén induló harmadik modulban pedig azokat az információkat próbáljuk – szintén a fogyasztók aktív közreműködésével – összegyűjteni, amelyek alapján fogyasztók egymásnak ad-
hatnak tanácsot a tudatos fogyasztás és gazdálkodás kérdéseiben. – Milyen szinten sikerül a fogyasztóvédelmi ismereteket az oktatásba belevinni? – Külön kell választani a fogyasztók és a vállalkozások oktatását, mindkét oldalnak szüksége van ugyanis az ismeretek gyarapítására. A 2011. évben az NFH a helyi vállalkozásokat tömörítő kamarák és fogyasztóvédelmi civil szervezetek előzetes igényfelmerése alapján különböző szakterületekre fókuszáló előadássorozatot tartott szerte az országban. A helyi vállalkozások mellett jellemzően a fogyasztóvédelmi civil szervezetek képviselői is jelen voltak az érdeklődők soraiban és néhány esetben a békéltető testületek tapasztalataival kapcsolatban előadóként is közreműködtek. A tematika is rendkívül széles körű volt, így az érdeklődők tájékoztatást kaptak a fogyasztóvédelem állami rendszerében megvalósuló szervezeti átalakulásról, a vizsgálati módszerekben és szankcionálásban érvényesülő változásokról és a pozitív listával kapcsolatos tudnivalókról, valamint a felügyelőségek ellenőrzési tapasztalatairól. Az iskolarendszerben történő oktatásra mindehhez képest még ma is az esetlegesség jellemző, azt látjuk ugyanis, hogy amíg nincsenek felkészült pedagógusok, és képzett fogyasztóvédelmi szakemberek a „rendszerben”, addig a fogyasztóvédelmi oktatás általánossá válása nehezen kivitelezhető. Épp ezért érezzük példaértékűnek többek között az egri Eszterházy Károly Főiskolán elindult folyamatokat, a szakemberképzést, amelynek folytatása nem csak az idén, hanem az elkövetkező esztendőkben is folyamatos feladatot fog jelenteni hatósági és civil fogyasztóvédőknek egyaránt. Bérczessy András
Új utakon Bodonyban
Bemutatták a 2011-es Egri Csillagot
A bodonyi önkormányzat uniós támogatással közel 110 millió forintot fordíthatott az ös�szesen csaknem másfél kilométer hosszú útszakasz felújítására, aszfaltozására. Az utak ünnepélyes átadásakor Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke azt mondta: az ilyen beruházásokkal szeretnék elérni, hogy egy szerethető és versenyképes megyében éljünk.
Bemutatták a 2011-es Egri Csillagot, az Egri Bikavér fehér párja minden évben március 15-én kerül a nagyközönség elé. Az új fehér zászlósbort Eger mellett Debrecenben, a finnországi Poriban, Érsekújváron és több más településen is bemutatták.
A településen 2005-ben indult az útfelújítási program. Ekkor a Parád-Bodony bekötőút felújítására 100 millió forintot fordíthattak, 2007-ben pedig egy belterületi útszakasz rendezésére 27 millió forintot nyertek. Bodony polgármestere, Kovács István reményének adott hangot, hogy a program folytatódhat, hiszen több utca szorul
4
évben pedig a rendszer további népszerűsítését tűztük ki célul. – A hatósági ellenőrzések során milyen fő hiányosságokat találnak a fogyasztóvédelmi szakemberek? – 2011-ben a felügyelőségek – az NFH szakmai iránymutatásai alapján – 27 548 ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzésszámhoz viszonyított hiányosságot feltáró ellenőrzések száma 30,26%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az NFH a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordított a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak legnagyobb mértékben kiszolgáltatott fogyasztók védelmére, értve ez alatt a webáruházakban vagy a termékbemutatókon vásárló fogyasztókat. Ez utóbbi területen továbbra sem tapasztalható érdemi javulás, ezért nem csupán az ellenőrzések számát növeltük, hanem jogszabály-módosítási kezdeményezést is tettünk. Általános tapasztalat ugyanakkor az, hogy a változó gyakorlat ellenére is tovább folytatódott az a tendencia, amely a csökkenő kifogásolási arányban, illetőleg a jogsértések súlyának enyhülé-
sében nyilvánul meg elsősorban. Azt tapasztaljuk, hogy a támogató és szolgáltató hatóságként fellépő szervezetet a vállalkozások is partnernek tekintik, és nem élnek vissza a látszólag enyhébb szigorral. A szankciók számának csökkenése ugyanakkor nem jelent elvtelen engedékenységet, a súlyos jogsértések esetén a hatóság továbbra is erőteljesen fellép. Hangsúlyosan jelenik ez meg a piacfelügyeleti tevékenység során: az NFH az Európai Unió tagállamai közül a legaktívabb hatóságok között szerepelt tavaly, nem hivatalos eredmény szerint a harmadik legtöbb riasztást küldő országként „végzett” – Maga a pozitív lista bevezetése milyen eredményeket hozott? – Az eredmény egyértelműen pozitívnak tekinthető. A vállalkozások többsége érdemnek tekinti a listára való felkerülést, és büszkén jelent meg a pozitív listás igazolásokat átadó fórumokon. A honlapon is nyomon követhető lista látogatóinak jelentős része, közel egyharmada visszatérő látogatóként tekintette meg a listát, mely azt igazolja, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások körében érdeklődésre tart számot, hogy valóban mely vállalkozások azok, akik a fogyasztóvédelmi területen elismerten megbízhatónak mondhatók. A vállalkozások véleménye többségében az, hogy értelmét látják ennek a pozitív kiemelésnek, hiszen egy ilyen igazolás birtoklása is segíthet abban, hogy a jelen gazdasági helyzetben egy újonnan betérő vendég ismét őket keresse fel, bizalmat fektetve a hatóság által is elismert vállalkozásba. – Hogyan sikerül erősíteni a civil kapcsolatokat? – A hatóság 2011-ben megújította, ahol pedig nem volt előzménye, megkötötte a legfontosabb együttműködéseket
még rekonstrukcióra. Az elöregedett települést szeretnék vonzóbbá tenni a fiatalok számára. Az útfelújítással egy időben kezdődött meg Bodony belterületi vízrendezése is, amelyet szintén uniós forrásból, 557 millió forintból végezhetnek el. A munka nagyobb része már elkészült, a befejezés májusra várható.
Az egri vitézek vezetésével fáklyás menet vitte a várból a kis Dobó térre a 2011-es év Egri Csillagát, ahol az ünneplő tömeg és fúvós zenekar várta az érkezést. A bort jelképesen Sós István alpolgármesternek adták át. A városvezető köszöntőjében elmondta: Eger számára ez egy új lehetőség, esély arra, hogy minél többen megismerjék a város értékeit. A borvidék számára fontos volt, hogy újrafogalmazza önmagát, s a jövőjét a cuvée borokban látja – fogalmazott az Egri Csillag egyik ötletgazdája, Ipacs Géza marketing tanácsadó. Az Egri Csillag készítését pontos rendben szabályozták, a fajták összetétele, aránya rendkívül fontos – hangsúlyozta ifjabb Gál Tibor. Természetesen most is lehetőség nyílt a kóstolásra, a szélesebb közönség pedig április 8-án, az egri várban az Egri Csillag fesztiválon ismerheti meg a 2011-es évjáratot. PÉNZVILÁG
5
INNTEK: hőkamerás Kevesebbet, vizsgálatok olcsóbban!
A tudatos Agrárkamara Téli fogyasztókért Egyetem
Az INNTEK Nonprofit Kft. évek óta vállalja termográfiai vizsgálatok elvégzését, amelyeket egyebek mellett az alábbi területeken alkalmaznak: épületgépészeti termográfia; ipari berendezések, villamos kapcsolószekrények vizsgálata; orvosi-, katonai alkalmazások. A vizsgálatokhoz korábban használt hőkamerát a közelmúltban új eszköz váltotta fel, amely több paraméterében és szolgáltatásaiban is jelentősen felülmúlja a korábbi műszert.
Nyílt napot szervezett a Heves Megyei kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az egri kormányablakban. A fogyasztók világnapja alkalmából rendezett eseményen szakmai tanácsadással, aktuális kiadványokkal és fogyasztóvédelmi kérdésékre épülő totóval várták az érdeklődőket. A program helyszínével a kormányablakokat is népszerűsíteni szerették volna a szakemberek, tavaly óta ugyanis ott is intézhetőek a fogyasztóvédelmi ügyek.
A Fluke TiR 27 típusú hőkamera bemutatójára és képzésére tisztelettel meghívunk minden érdeklődőt, ahol a hőkamera kezelése, alkalmazási lehetőségei mellett megismerhetik a kiértékelő szoftver számtalan funkcióit is. Lehetőség nyílik a hőkamera bérlésére is, illetve továbbra is vállaljuk termográfiai vizsgálatok végzését. A bemutató időpontja és helyszíne: 2012. március 27. 9:00 óra, HKIK Eger (3300 Eger, Faiskola u. 15.).
Aszály Az őszi és a téli csapadékhiány, majd a februári fagy különösen a repcében, de az őszi búzában is milliárdos károkat okozott az országban. Heves megyében a 16 ezer hektárnyi repcéből már ősszel 3500 hektárt újra vetettek. A szakemberek szerint 300-400 milliméter csapadék hiányzik a földből. Heves megyében minden őszi kultúra megsínylette a csapadékhiányos őszt. Kárenyhítéssel kapcsolatban az aszály tekintetében a jogszabály változatlan. Míg a többi kárnemnél a gazdának a bejelentése nélkül nem fog működni a kárenyhítés , úgy az aszálynál a miniszter úr bejelentését követően tekinthető egy-egy terület aszály sújtotta területnek – nyilatkozta Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizetéseivel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése érdekében viszont ezeknek a gazdáknak is élniük kell a vis maior bejelentési kötelezettségükkel azért, hogy az egyéb jogcímeknél a kifizetésektől ne maradjanak el. A törvény hatályánál fogva már nem csak a gazdasági társaságok, vállalkozások kötelezettek a kárenyhítési alapban részt venni, hanem – területnagyság függvényében – az őstermelők is.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Energia Klub rendezvénysorozatának következő előadására március 27-én 14 órai kezdettel a HKIK székházában (3300 Eger, Faiskola u. 15.) kerül sor, ahol az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeiről lesz szó. A rendezvény témái: • Elektromos járművek töltése szálláshelyeken, parkolókban – Forgalomnövelés elektromos töltőállomás kialakításával (E.ON – Új lendület elektromos meghajtással) • Energia Beszerzési Közösség – Olcsóbb villamos energia, földgáz, kamarai összefogással. • Aktuális energetikai pályázati lehetőségek – a Széchenyi Programiroda tájékoztatója Jelentkezési határidő: 2012. március 26., hétfő.
Környezetvédelmi termékdíj másképp A környezetvédelmi termékdíj változásairól szerveztek szakmai fórumot a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. A január elsején életbe lépett törvénymódosítás főként a nyomdákat érinti. A kamarai rendezvényen, az érintettek szakemberektől kérhettek segítséget az új rendszerre történő átálláshoz. Környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni az egyéb kőolajtermékek, a gumiabroncs, az akkumulátor, a csomagolóeszközök, a reklámhordozó papír, valamint az elektromos és elektronikai berendezések importja, belföldi forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása után. A termékdíjat érintő törvényi módosítás január elsején lépett életbe. A törvénymódosítás nyomán megváltozott a csomagolás megnevezése és tartalma is. Ezentúl csomagolószerről beszélhetünk, amely a csomagolóeszközöket és az egyéb csomagolószereket foglalja magában. A kötelezetti körben történő változások a csomagolószer és a reklámhordozó papírok gyártóit, forgalmazóit érintik. A termékdíjfizetés kötelezettje 2012-től az első belföldi forgalomba hozó, illetve a saját célú felhasználó. Reklámhordozó papírok esetében a díj korábban a termék megrendelőit terhelte, januártól viszont a nyomdákat. A Környezetvédelmi termékdíj – bár kis adónemnek tűnik – Magyarországon szinte minden vállalkozás érintett benne. A díj célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. A környezetvédelmi termékdíj bevallásával, kiszabásával, befizetésével, visszaigénylésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el.
Heves Megyei Pénzvilág • Kiadja a Média Eger Nonprofit Kft., 3300 Eger, Törvényház u. 15. • Telefon (06 36) 419 999 • E-mail:
[email protected] • www.mediaeger.hu • Felelős kiadó: Bérczessy András főszerkesztő • Marketing munkatárs, hirdetésfelvétel: Major Ildikó, telefon: (06 20) 383-3342, e-mail:
[email protected] • A szerkesztőség az újságban megjelenő hirdetések tartalmáért nem vállal felelősséget! • A lap megjelenik 10 000 példányban, ingyenes terjesztésben • ISSN 2062-3054 • Tördelés: Tömösközi Péter • Nyomdai munkák: Paus-Print Kft. 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 18. • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!
6
PÉNZVILÁG
Idén 50 éve, hogy John F. Kennedy elnök elsőként kihirdette a négy alapvető fogyasztói jogot. A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége minden évben igyekszik felhívni a figyelmet a biztonsághoz, a tájékoztatáshoz, a választáshoz és a képviselethez való jog ismeretének és érvényesülésének fontosságára. Ennek okán már negyedik alkalommal szerveznek nyílt napot a fogyasztók világnapján. dr. Bernáth Luca, a felügyelőség vezetője elmondta: a fogyasztók kérdései leginkább a közüzemi szolgáltatásokra, a jótállási és szavatossági időt érintő szabályokra irányulnak. Az érdeklődők amellett, hogy bővíthették tudásukat a fogyasztói alapjogok és a tudatos vásárlás tekintetében, aktuális információkat is kaptak a fogyasztói termékkosár működéséről és előnyeiről. A felügyelőség munkatársai vállalkozókat is vártak az eseményre, akiknek a pozitív listára kerülés lehetőségeiről adtak tanácsokat. A játékos kedvű fogyasztók pedig egy totót is kitölthettek a témában.
A Heves Megyei Agrárkamara idei kétnapos Téli Egyetem előadássorozatán a kormányhivatalhoz tartozó, agráriumhoz kapcsolódó szakigazgatási szervek vezetői, illetve az Agrárkamara tanácsadói hálózatának munkatársai tájékoztatták a gazdálkodókat. Mint elhangzott, az agrárium megújítását, hatékonyabbá tételét a túlzó szabályozások leépítésével lehet elérni. A kormány célja egy segítő agrárigazgatás létrehozása. A megnyitón Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott az agrárium megújítását célzó Darányi Ignác Tervről beszélt, amellyel megpróbálják az összes erőforrást a vidékfejlesztés szolgálatába állítani. Hatékonyabbá és egyszerűbbé kell tenni a rendszert, például a gázolaj jövedéki adó visszatérítésnél, vagy a fagykár kifizetéseknél. – A földalapú támogatás az rendkívül nagy összeget jelent és nagyon sok gazdálkodón segít, de a mai túlszabályozottsága ellenére még mindig vissza lehet élni vele – mondta ezzel kapcsolatban Horváth László megyei kormánymegbízott. A várható változások mellett a tavaly ősszel véget ért határszemle Heves megyei eredményeiről is hallhattak összefoglalót a résztvevők, de az idei kilátások is szóba kerültek. – Várni kell még egy kis meleget, egy kis esőt. A mostani időjárás egyetlen egy dolognak kedvez, a tavaszi fejtrágyázásnak, mert hiszen meg van fagyva a talaj, nem tapossuk agyon és a fagyott talajon tudunk dolgozni – nyilatkozta Kovács Kálmán Hatvan térségi gazdálkodó. A második nap a Heves Megyei Agrárkamara tanácsadói hálózata tartott előadásokat a gazdálkodóknak. Újdonság, hogy az egységes területalapú támogatási kérelmeket idén már két héttel korábban, március elejétől lehet benyújtani. A monitoring adatszolgáltatás március 12-ig kötelező azon gazdálkodóknak, akik a korábbi esztendőkben valamilyen támogatási jogcímet igényeltek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.
Nincs jelentős fagykár az egri borvidéken Nem okozott jelentős kárt a fagy a szőlőültetvényekben az egri borvidéken. A jelenlegi adatok alapján mindössze öt-tíz százalékra becsülik a fagykárt. A hegybíró szerint a hos�szú enyhe ősz alatt fel tudott készülni a növény a télre. Úgy véli, ez lehet az az év, amikor nemcsak jobb minőségű, de nagyobb mennyiségű szőlő teremhet az egri dűlőkben. „Az a szerencse, hogy a tavalyi hosszú ősz alatt fel tudott készülni a szőlőnövény.” Tarsoly József hegybíró szerint az egri borvidéken a szőlőültetvények mindössze öt-tíz százalékát érte fagykár. Ez is főleg az alacsonyabb fekvésű területeken jellemző. Már a metszéskor lehet látni, hogy a tél és a fagy milyen hatással volt a tőkékre. Ha a háncs- és bélarány megfelelő a vesszőkben akkor nagy valószínűséggel jó termésre lehet számítani. „Azt mondhatjuk, hogy minden esély megvan arra, hogy az idei évben megint egy jó évünk legyen. Nyilván a tenyészidőszak időjárása nagyban befolyásolja
a majdani terméskilátásokat” – mondja a hegybíró. De nemcsak a fagy jelent veszélyt a termésre. A növény másik ellensége a betegség, ami leginkább az idősebb ültetvényekben jelenik meg. Az egri borvidéken az utóbbi években több hektár szőlőt kivágtak és az aktívan művelt szőlőterületek száma is csökkent. Mára 5300 hektáron gazdálkodnak. A tavalyi évben kiváló minőségű, de az átlagosnál kevesebb, hektáronként 74 mázsa mennyiségű szőlő termett az egri borvidéken. A hegybíró szerint a szőlő jelenlegi állapotát látva jó termés várható idén.
Vendégek Januárban kedvezően alakult a vendégforgalom. A forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma is élénkült, melyben a négycsillagos házak szerepe volt meghatározó, de szinte minden kategóriában emelkedést regisztráltak az egységek. Összességében januárban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma dinamikusan nőtt – derül ki a KSH adataiból. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek évek óta az éves vendégforgalom 4–5%-át fogadják. A külföldi vendégek 502 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 18, az éjszakáké pedig 19%-kal nőtt 2011. január hónaphoz viszonyítva. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül – akétcsillagos egységek kivételével – minden kategóriában számottevő volt a növekedés. A külföldi vendégek száma mindegyik turisztikai régióban emelkedett. PÉNZVILÁG
7
ELADÓ! Egri belvárosközeli nagyméretű kétágú borospince a Cifrakapu téren eladó. 100 m2 telek, 25 m2 borházzal, víz-villany, esővíz-elvezetés van. Érdeklődni az esti órákban. • (+36 36) 737 530. * Bölcsőde helyett Csillagkert Családi Napközi! Személyes törődés, családias környezet 1 éves kortól. • Eger, Mikes Kelemen út 101. • www.csillagkert.hu • (+36 70) 320 4842
Korszerű információtechnológiai szakok magyarországi adaptációja
A Profession.hu 2012-ben is a legeredményesebb iOOiVSRUWiO* PLQGDKLUGHWpVUHpUNH]Ŋ PLQŊVpJL|QpOHWUDM]RN PLQGN|OWVpJKDWpNRQ\ViJ tekintetében
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0021 Kedvezményezett: Eszterházy Károly Főiskola Projekt megvalósítás: 2011. dec. 1. – 2013. nov. 30. Támogatási összeg: 163 879 455 Ft A projekt teljes költsége: 172 504 690 Ft
Nyomdai munkák • kártyanaptárak • szórólapok • névjegykártyák • prospektusok • könyvek, jegyzetek • újságok
Másolás a belvárosban
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
• Dokumentum és rajzmásolás, szkennelés • A4 - A3 méret színes és mono • A2 - A0 méretben monochrom
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Akár tervezéssel, tördeléssel és házhoz szállítással! Tel.: (+36 20) 383 3506 E-mail:
[email protected]
A feladott hirdetésekre pUNH]HWWD]HOYiUiVRNQDN megfelelt jelentkezések átlaga D]HJ\HVSRUWiORNRQGDUDE
Eger, Kossuth utca 6. +36/513 459 www.imolanet.hu/masolas
IMOLA MENÜ
„Gyors, minőségi ebéd a leterhelt mindennapokban” Asztalfoglalás: (36) 516-180, 414-825 e-mail:
[email protected] Nyitvatartás: H-Sz:1200-2300 V:1200- 1600
Minden hétköznap 1200 és 1500 óra között változatos, naponta megújuló ételkínálattal (2 fogás: 1.270,- Ft, 3 fogás: 1.470,- Ft), 1800 órától Grand, 6 fogásos degusztációs menüvel, kéthavonta megújuló szezonális étlappal és háromhetente változó izgalmas betétlappal várjuk minden kedves vendégünket.
www.imolaudvarhaz.hu
(J\|QpOHWUDM]UDMXWy költség költségIRULQW|QpOHWUDM]
$)RUHFDVW5HVHDUFK3LDFNXWDWyFpJ HOVŊQHJ\HGpYpEHQNpV]OWIHOPpUpVHV]HULQW D3URIHVVLRQKXROGDORQIHODGRWWPDUNHWLQJ YH]HWŊpVSpQ]J\LDVV]LV]WHQV iOOiVKLUG HWpVHNUHpUNH]HWWDOHJW|EEMHOHQWNH]pV$ .DUULHU0HQWRUD]WYL]VJiOWDKRJ\DIHQWL NXWDWiVVRUiQEHpUNH]HWW|QpOHWUDM]RNN|]O KiQ\RO\DQSiO\i]DWpUNH]HWWPHO\PHJIHOHOW DKLUGHWpVEHQIRJODOWHOYiUiVRNQDN$]iUDN DPHJIHOHOW|QpOHWUDM]UDV]iPtWRWWÉIDQpONOL iUDN
$SLDFYH]HWŊiOOiVSRUWiO 0DJ\DURUV]iJRQ E-mail:
[email protected] Web: www.profession.hu
Fizetések.hu Fejérben nőttek, Nógrádban csökkentek legjobban a bérek A fővároson kívül a győri és komáromi régió mellé Fejér megye lépett elő a legjobban fizetett megyék közé, továbbra is Békés és Nógrád megyében éri meg legkevésbé munkát vállalni – írta a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés alapján.
Finanszírozási kérdések A tavalyi évet követően az idén is folytatódik a kis- és középvállalkozóknak szóló Raiffeisen Üzlettárs Klub programsorozat. A rendezvény célja, hogy a szakértők az ország 16 városában fontos információkkal, tanácsokkal segítsék a vállalkozásokat döntéshozatalaikban és ismertessék az előttük álló időszak várható gazdasági folyamatait, piaci trendjeit. A sorozat idei hetedik állomása Egerben volt. – A megváltozott gazdasági és piaci környezetben a hazai kkv-k egyik legfőbb problémája a gazdasági környezet változékonysága, valamint a vállalati tevékenység zökkenőmentes fenntartásához szükséges finanszírozási kérdésekben való tisztánlátás – mondta Dercsényi György, a Raiffeisen Bank kisvállalati üzletágvezetője a konferencia egyik előadója. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy az országkockázati felártól a makrogazdasági jelenségeken át, a konkrét vállalatfinanszírozási problémákig széles összefüggéseket kell átlátnia napjainkban egy vállalkozónak – mutatott rá. Dercsényi György hozzátette: a pénzügyi szolgáltatóknak manapság már nem elég csak magas színvonalú termékeket, és szolgáltatásokat kínálni, hanem tanácsadással is segíteni kell ügyfeleiket. A konferencia előadói a fentiek mellett a kisvállalatok pénzgazdálkodásával kapcsolatos aktualitásokat is elemezték. A résztvevő kkv vezetők azzal kapcsolatban is információkhoz juthattak, miképpen vehetnek igénybe különféle vállalati hiteleket, pénzforgalmukhoz leginkább illeszkedő számlaszolgáltatásokat, továbbá egyéb költséghatékony pénzügyi szolgáltatásokat.
10
PÉNZVILÁG
A felmérés eredményeiről szóló hétfői közlemény szerint minél nagyobb egy cég, annál többet fizet az alkalmazottainak vidéken is. A Fizetesek.hu bérfelmérése alapján az országos bruttó átlagfizetés 2011-ben Magyarországon 212 600 forint volt. A legtöbbet a fővárosi munkavállalók kapták, az ottani átlagbér 263 ezer forint. A 200 ezer forintos határt Budapesten kívül tavaly mindös�sze három megye lépte túl: Komárom-Esztergom megyében 212 800 forint, Fejér megyében 208 400 forint, Győr-MosonSopron megyében pedig 204 500 forint az átlagfizetés. Ezeket a béreket megközelíteni csupán a Vas megyei (197 500 forint), a Pest megyei (195 200 forint), valamint a Veszprém (191 200 forint) és Heves megyei (190 300 forint) fizetések tudták. Továbbra is Békés és Nógrád megye az ország legrosszabbul fizetett régiója: az előbbiben 158 900 forint, utóbbiban pedig 150 400 forint a bruttó átlagfizetés. Az ország többi megyéjében átlagosan 160 és 170 ezer forint körül mozogtak a bérek. Tavaly 2010-hez képest a legnagyobb növekedést Fejér megye érte el, ott ugyanis átlagosan 8 százalékkal nőttek a bérek, így ez a régió az ország harmadik legjobban fizetett megyéjévé léphetett elő. Éves szinten 7 százalékkal növekedtek Veszprém megyében is, 6 százalékos volt a növekedés Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében, Hajdú-Bihar megyében pedig 5 százalékos emelkedés volt mérhető. Jelentősen, 8 százalékkal csökkentek viszont az átlagfizetések Nógrád megyében. A cégnagyság szerinti összehasonlítás is tartogat érdekességeket: az talán nem meglepő, hogy akár kis- és középvállalkozásról, akár multinacionális cégről beszélünk, minden esetben a budapesti bérek a legmagasabbak. A nagyvállalatok viszont országszerte is jobban megfizetik a dolgozóikat: a 250–1000 főt foglalkoztató cégek esetében ugyanis Győr-Moson-Sopron, Zala, Pest, Vas, Fejér, KomáromEsztergom, Veszprém, Somogy, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Tolna megyében is 200 ezer forintot meghaladó átlagbérek mutatkoztak. E cégeknél szintén Nógrád az utolsó 170 ezer forintos átlagfizetéssel. A legalább 50 alkalmazottal dolgozó középvállalkozások esetében már csak a budapesti és Pest megyei bérek lépik túl a 200 ezer forintos határt. A kevesebb, mint 20 munkavállalóval rendelkező cégek esetében a legtöbbet a Győr-Moson-Sopron (170 ezer forint), a Hajdú-Bihar (167 ezer), Fejér (163 ezer) és KomáromEsztergom megyei (161 ezer) munkaadók adják, a többi megyében 130-140 ezer forint közötti összeget fizetnek átlagosan. (MTI)
Szolgáltató adóhatóság
Országos illetékességű ügyek körének bővülése A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóigazgatóságain az ügyfelek egyes esetekben már nem csak a területileg illetékes adóhatóságnál kezdeményezhetik adóügyeik intézését, hanem bármely megyei (fővárosi) adóigazgatóságnál. Az adózó kérelmére a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat: – adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása, – magánszemély részére az adóazonosító jel kiadása, a vámazonosító szám kiadása, valamint az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, – START, START BÓNUSZ kártyával kapcsolatos ügyintézés, – adószám kiadása közvetlenül az ál-
lami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek (pl.: őstermelők, egyéni ügyvédek esetében), illetve szervezetek (pl.: egyesületek, alapítványok esetében) részére, – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentésével kapcsolatos ügyfélszolgálati ügyintézés, – az adózó adófolyószámlájával és bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és kivonat kiadása ügyében. Nem élhetnek ezzel a lehetőséggel azok az adózók, akik/amelyek a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága kizárólagos illetékességi körébe tartoznak (pl. a belföldön nem letelepedett adóalanyok, a Magyar Köztársaság területén székhel�-
lyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személyek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai, a NAV alkalmazottai stb.). Ezek az ügyfelek kizárólag a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságánál terjeszthetik elő kérelmüket. A kérelmek benyújtására szolgáló valamennyi nyomtatvány és kitöltési útmutató az állami adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága
Az áfa-visszatérítés Illegális filmkereskedőt új szabályai fogtak
2012. február 1-jétől a bevallásban visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalásának határideje - a korábbi 30, illetve 45 napról - főszabály szerint 75 napra változott.
Illegális filmterjesztőt kaptak el a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói. A gyöngyösi fiatalember közel nyolc millió forintos kárt okozott a sértetteknek. A vámhatóság az előkerült illegális másolatokat, valamint a számítástechnikai eszközöket lefoglalta, és szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított. 22 darab, összesen 26 terabyte tárhelyű winchestert és egy 64 gigabyte-os pendrive-ot foglaltak le a NAV Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói egy gyöngyösi férfi lakásán. A fiatalember másolt filmekkel kereskedett internetes apróhirdetéseken keresztül. A gyanúsított repertoárjában közel 3000 darab HD minőségű film szerepelt. Bűnügyi információk alapján a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága átkutatta a gyanúsított lakását, ahol szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekményre utaló bizonyítékokat találtak. Így például több illegálisan másolt, jogvédett alkotást tartalmazó adathordozót, valamint az internetes értékesítést bizonyító listát, és az elkészített másolatok feladását igazoló postai csomag feladóvevényeket. Az okozott vagyoni kár megtérítésére, a NAV nyomozói indítványozták az ügyészségnél a gyanúsított tulajdonában lévő, egyenként 8 millió forint értékű ingatlanok zár alá vételét.
A főszabály alól kivételt képez, ha az adóalany az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet adóval növelt ellenértékét – a bevallás benyújtásának napjáig – teljes mértékben megfizette, vagy tartozása más módon megszűnt. Ez azt jelenti, hogy minden beszerzéshez kapcsolódó számlának – melynek áfa tartalma levonásra került – a visszaigénylés előtt teljes egészében kifizetettnek kell lennie. Ebben az esetben a visszaigényelt összeg 1 millió Ft-os értékhatárig 30 napon belül, 1 millió Ft-ot meghaladóan pedig 45 napon belül kerül kiutalásra. A feltételek fennállásáról – vagyis arról, hogy az adózó minden számláját pénzügyileg rendezte – az áfa bevallás „D blokkjában” lehet nyilatkozni. Az elmulasztott nyilatkozat önellenőrzéssel, vagy helyesbítéssel nem pótolható, nyilatkozat hiányában pedig a kiutalási határidő 75 nap. Abban az esetben, ha az adóhatóság a kiutalással késik, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés az igényelt összeg 30%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó mulasztása akadályozza. Az adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán, általános forgalmi adónemben mutatkozó túlfizetés visszaigénylésére szintén a 75 napos kiutalási határidő vonatkozik. 2012. február 1-jén vagy azt követően beérkezett 17-es bizonylatok esetében az állami adóhatóságnak már az igénylés beérkezésétől számított 75 napig van lehetősége kamatmentesen teljesíteni a kiutalást. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága PÉNZVILÁG
11
Két évtizede a hallgatók szolgálatában Beszélgetés Rohlicsek Judittal, a Rádió Eger főszerkesztőjével – Mikor indította el adását a Rádió Eger? – Idén pontosan 20 éve, hogy a Rádió Eger hallhatóvá vált a városban. Az első két évben a városi kábelrendszeren, majd azt követően az éterben, a 101,3 MHz-es frekvencián is megszólalt a város kedvenc rádiója. Érdekességként említeném, hogy a Rádió Eger a helyi rádiók közül az elsők között indulhatott el az országban. Ez abban az időben nagy dolognak számított, hiszen akkor szinte alig volt néhány regionális kereskedelmi rádió Magyarországon, sőt maga a műfaj szinte ismeretlen volt a hallgatók és a hirdetői piac körében. Az Egerben akkoriban fogható, nagy közszolgálati rádiók műsorstruktúrája erősen behatárolható volt, ezért az emberek szívesen fogadták az újdonságot. – Hol, milyen vételkörzetben hallható? – Eger sajátos földrajzi elhelyezkedésének és domborzati viszonyainak köszönhetően sikerült olyan engedélyekhez jutnunk, ami lehetővé teszi azt, hogy helyi rádiókhoz képest, viszonylag nagy teljesítménnyel sugározhassunk. Egerben, illetve az agglomeráció teljes területén – vevőkészüléktől függően – kiváló minőségben hallható, valamint a domborzati viszonyokat szem előtt tartva, megközelítőleg 30-50 kilométeres sugarú körben fogható. Ezen kívül több kábelszolgáltatóval van megállapodásunk a műsor terjesztésére, így szolgáltatási területeiken szerte az országban hallhatóak vagyunk, és persze interneten a világ bármely pontján. – Milyen műsorok találhatók a Rádió kínálatában? Melyik korosztályt igyekeznek megszólítani? – A Rádió Eger műsorszerkezetét leginkább a könnyed átláthatóság jellemzi. Igyekszünk valóban helyi műsorokkal, hírekkel és változatos zenékkel készülni napról-napra, amely – ahogyan a legutóbbi hallgatottsági felmérésből is látszik – nagyon népszerű. Reggel egy igazi, helyi „one man show” hallható, attól a Szabó Sándortól, kinek neve már sok éve ismerősen cseng az egri éterben. A délelőtt főszereplője Szávoly Richárd és a zene. Itt igyekszünk minél kevesebb szöveggel, és sok zenével földobni a munkaidőt, majd a délután első két órájában kívánságműsorral kedveskedünk hallgatóinknak. 14 órától én veszem át az irányítást. A délutáni időszakban játékokkal, hasznos információkkal és napi témával várom hallgatóimat. A Napi Plusz rovatunkban szakemberek válaszolnak hallgatóink kérdéseire, különféle témakörökben. Megszólal nálunk: háziorvos, gyermekklinikai szakpszichológus, állatorvos, NAV szakember és meteorológus. A Napi Témában helyt adunk hallgatóink véleményeinek, egy-egy aktuális közéleti, vagy könnyed témában, természetesen sok zenével fűszerezve. 18 órától egy viszonylag új – mondhatni bejáratós – zenei műsorral jelentkezünk, ez a Rádió Eger Top 20. Debnár Ádám a világ és városunk jelenlegi legsikeresebb, legújabb, slágereit mutatja be húszas listánkon. Itt hallhatunk aktuális slágereket, friss újdonságokat és visszatekintő rovatot is, melyben a múlt kedvenceit vesszük górcső alá. Hétvégén reggel a Rádió Eger páros ritmusa ébreszti hallgatóinkat. Kása Abigél és Szabó Sándor az életben is egy párt alkotnak, így egy, a rádiós piacon egyedülálló hétvégi ébresztőműsorral várják hallgatóinkat. Szombat és vasárnap 5 órás kívánságműsor szól, a zenei kéréseket új műsorvezető kolléganőnk, Bajzát Brigitta teljesíti. Premier című mozi magazinunkban Fischer Gergő ajánlja a legújabb mozifilmeket
és műsorvezetője a délutáni Rádió Eger Light-nak. Meg kell említenem tematikus műsorainkat is. Minden nap reggel 5 órától az elmúlt húsz év és a közelmúlt legnagyobb hazai slágereiből válogatunk a Magyar órában. Hétfőn és pénteken 20 órától a soul, funky és az r&b zene szerelmesei válogathatnak kínálatunkból. Ebben a két órában a Luxfunk Rádió lemezlovasai pörgetik a fekete lemezeket, hiányt pótolva, és alternatívát nyújtva a többi rádió zenei és talk műsoraival szemben. Szombat este egy igen exkluzív és a szórakozni készülők körében méltán népszerű műsor, a Gem-B Bár hallható, melynek házigazdája Észak-Magyarország és Budapest r&b felelőse: Dj. Gem-B. Itt azonban még nem állunk, meg, hiszen 22 órától hajnali 1 óráig az elektronikus zenei műfaj képviselteti magát a Rádió Egerben. A Rádió Show, egy fiatalos, lendületes és humorral teli műsor, melyben az aktuális clubzenék szólnak, egy 7-es slágerlistán, majd mixben. Vasárnap 20 órától a retro zene iránt fogékony hallgatóink kedvenc műsora, a Mix Akták hallható, B.Tóth László műsorvezetésével és Orbán Tamás zenei mixeivel, 21 órától pedig a Sztárportréban, Molnár Szabolcs kollégánk faggatja a hazai hírességeket, különféle szokásaikról. Megemlíteném Puzsár Zsófia, Marcsek Gábor és Tana Dávid hírszerkesztőinket is, akik folyamatosan azért dolgoznak, hogy a hírek kellő men�nyiségben és minőségben jussanak el mindenkihez. Ös�szefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a Rádió Eger minden korosztály rádiója, és a jövőben is azok szeretnénk maradni. Egy olyan médium, amelyben mindenki megtalálja azt, ami a szívének kedves, és amit egy helyi rádiótól el lehet várni. – Milyen a rádió hallgatottsága? – A rádiók hallgatottsági felmérését a Gfk Hungária - Ipsos cégek végzik, minden év januárjában, májusában és szeptemberében. Ezen számokból kiolvasható, hogy a Rádió Eger töretlenül a 15-49 éves korosztály, messze leghallgatottabb rádiója. A legutóbbi mérés számaiból látható, hogy rádióhallgatók körében – az említett korcsoportban – 10 százalékkal többen hangolták készülékeiket a 101,3-ra, mint a másik „helyi” rádióra. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a Rádió Eger továbbra is a leghallgatottabb egri rádió, amiért nagyon hálásak vagyunk hallgatóinknak. – Minek köszönhető az eredmény? – Elsősorban annak, hogy nem akarunk magunkról többet elhitetni, mint akik valójában vagyunk. A Rádió Eger egy valóban helyi rádió, melyet itt élő emberek alkotnak úgy, ahogyan ezt a legtöbben elvárják tőlünk. A hallgatóink családtagként, a hirdetőink pedig valódi partnerként tekintenek ránk. Ez borzasztóan jóleső érzés, ezért csináljuk. Napról-napra, ünnepnapok nélkül, szívvel-lélekkel a rádióért és hallgatóiért vagyunk. – Hogyan újult meg a rádió az évek során? Történt-e arculatváltás, technikai fejlesztés? – Természetesen rádiónk eszközparkja a 20 év során amortizálódott, kopott, nem beszélve a folyamatosan megújuló technikai vívmányokról, amelyek szinte követhetetlen tempóban árasztják el ezt a piacot is. 2008-ban a tulajdonosváltást követően egy teljesen új arculatot kapott a rádió, melyet a mai napig használunk. Technikailag 2011-ben újultunk meg teljesen – ahogy mondani szoktuk – az első kábeltől az utolsóig. Elmondható tehát, hogy a Rádió Eger a legújabb
technikai eszközök birtokában van, mely bármely országos, vagy európai rádióval történő versenyben megállná a helyét. A legújabb német, francia és holland fejlesztésű, kifejezetten rádiós célra készült adáslebonyolító rendszert és keverőpultot használunk, emellett amerikai gyártmányú profes�szionális hangzásjavító processzorainknak köszönhetően elismerten az egyik legszebben és legtisztábban szóló rádió vagyunk az országban, tehát nincs okunk szégyenkezni. – Hogyan vesznek részt a város életében? – Rádiónk kiemelt fontosságúnak tekinti a helyi közéleti, politikai, sport és egyéb témájú rendezvények támogatását, illetve az azokról szóló tudósítást. Hírszerkesztői gárdánk, folyamatosan jelen van városi rendezvényeken, tudósít azokról és megszólítja azok szervezőit, résztvevőit. Társadalmi célú hirdetésekkel, közérdekű információkkal, jótékonysági felhívásokkal, szintén biztosítunk felületet rádiónkban azon szervezeteknek, amelyek ezt igénylik. Hallgatóink első kézből, tőlünk értesülnek a legfrissebb egri információkról és erre nagyon büszkék vagyunk. – Milyen terveik vannak még? – Először is várjuk a gazdasági helyzet mielőbbi normalizálódását, hiszen – mint az a médiában dolgozók körében közismert tény – a recesszió a reklámpiac rádiós részét érintette leginkább. Elmondható, hogy lassan kezd magához térni a piac e szegmense is. Bizakodóak vagyunk a jövőt illetően. Terveink között szerepel egy teljesen megújult szignálpark, mellyel még dinamikusabbá tesszük rádiónkat, illetve hirdetőpartnereink számára, szeretnénk az eddiginél is vonzóbbá tenni a Rádió Egert. Tervünk még az egyébként is korszerű multimédiás szolgáltatásaink kiterjesztése, úgymint
„okostelefon” alkalmazások készítése, többcsatornás, úgynevezett multi channel internetes rádió elindítása és webes megjelenésünk korszerűbbé tétele. Szeretnénk, ha a Rádió Eger folyamatosan újat tudna nyújtani nemcsak az éterben, hanem a cyber térben is. (X)
Előkészületek a pneumobil versenyre Az idei lesz sorrendben az ötödik év, amikor a sűrített levegővel hajtott járművek versenyének ad otthont Eger városa. 45 csapat nevezett, köztük újként Csehországból és Lengyelországból is lesznek résztvevők. A tervdokumentációk elfogadása után most a járművekhez szükséges elemek összeállítása és kiküldése van soron. Az idei versenyt május 12-én, szombaton rendezik az Érsekkertben.
Egri TDM A Művészetek Háza Eger Nonprofit K. K. Kft. 2010 óta működik a város TDM szervezeteként. A szervezet fejlesztésére irányuló pályázat aláírására 2010. május 26-án került sor, mellyel a TDM fejlesztésére az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 50 millió vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a város. A projekt teljes költségvetése 58 824 000 Ft. Az egri helyi TDMSZ létrehozásával Eger MJV Önkormányzata, a helyi turisztikai vállalkozásokat és szolgáltatókat tömörítő civil szervezetek, a turisztikai attrakció-üzemeltetők együttesen – azaz a TDM Tagok – egy olyan rendszert kívántak kialakítani, melyben a meglévő értékek, attrakciók alapjain piacképes szolgáltatási csomagok növelhetik a desztináció látogató-vonzó képességét. Az ÉMOP-2.3.1-2009-0005 számú, „Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztése Egerben” című pályázat keretében a városban számos turizmushoz kötődő, és ahhoz elengedhetetlenül szükséges fejlesztés valósult meg. A projekt keretében öt terület köré csoportosíthatóak a projektelemek, melyek a hálózatfejlesztés és képzés, a szakmai fejlesztés, az infrastruktúra és eszközbeszerzés, az informatikai hálózatfejlesztés, valamint a marketing területeken valósultak meg. A projekt első ütemében az infrastruktúra-fejlesztés valósult meg, így megújult az egri Tourinform Iroda. A technikai infrastruktúra kialakítására, valamint egyéb technikai fejlesztésekre ezt követően került sor. A személyes tájékoztatás fontosságának figyelembevételével a turisztikai szezonban in-
14
PÉNZVILÁG
formációs pavilonokat hoztunk létre. Ezek szezonális jelleggel működnek, a város bármely pontján lehelyezhetőek. A projekt során elkészült több tanulmány, mely a turisztikai szakembereket segíti a tervezésben. Ilyen például az Eger város kínálati oldalt feltérképező, és azt alapul vevő stratégia, valamint ugyancsak a város egészét vizsgáló Szolgáltatásfejlesztési Stratégia vagy a keresleti oldalt vizsgáló stratégia és akcióterv. A projekt keretében valósult meg több marketingeszköz, így különböző kiadványok, számos, a város turisztikai imázsát erősítő hirdetés országos sajtóban, ezzel is öregbítve a város hírnevét. Kifejezetten nagy hangsúlyt fektettünk az online eszközök és hirdetések alkalmazására, melyeken keresztül aktuális információkkal, akciókkal, és programokkal igyekeztük a potenciális turisták érdeklődését felkelteni. Elkészült a Kaland & Játék magyar illetve angol és német nyelvű változata. Egert interaktív módon bemutató városnéző programunk ötvözi a kedvezményes kártyarendszer, az interaktív városnézés és a visszalátogatást ösztönző program elemeit. 2011. május 18-án nagyszabású sajtótájékoztatóra került sor, ahol a meghívott vendégeink megismerhették a TDM jelenét, a projekt keretében megvalósított Kaland & Játék programot, valamint Eger város fejlesztéseit, nevezetességeit is. Az eddigiekben felsoroltakon túl nagy hangsúlyt fektetünk a TDM tagság és munkaszervezet képzésére, hiszen ezzel szintén fejleszthető a város turizmusa. A képzések között szerepel több nyelven, több szinten idegen nyelvi képzés, informatika, valamint szakmai oktatás, melyek nagy sikerrel zajlottak.
Február közepétől április közepéig a csapatok által a különböző versenygépekhez igényelt pneumatikus elemek, így például a munkahengerek összeállítása és kiküldése zajlik az egri Bosch Rexroth Pneumatika Kft-nél. Mindez az elfogadott tervdokumentációkon alapul. A
nevezések alapján a kisjubileumi, vagyis az ötödik verseny több újdonsággal is szolgál. Az első ilyen, hogy a korábban megszellőztetettel ellentétben marad a verseny Egerben, nem költözik más városba. Ebben a résztvevő egyetemek, főiskolák képviselői és a szervező cég,
illetve a város is egyetértett. Ne feledjük: a Pneumobil verseny egyedülálló magyar találmány, és ilyen nincs több a világon. Idén 14 új csapat lesz, köztük 8 külföldről, Csehországból és Lengyelországból, így a magyar és a romániai résztvevőkkel együtt lényegében egy mini technikai Európa-bajnokság mezőnyét láthatjuk majd május 11–13. között a megszokott érsekkerti pályán. További újdonság, hogy a régi járművek egy új, az úgynevezett szenior kategóriában állhatnak majd rajthoz.
Magzatészlelő monitor átadása A Heves Megyei Önkormányzat 2, 5 millió forintot gyűjtött össze idei jótékonysági rendezvényén, melyet a megyei kórház „Nők és Magzataik Egészségéért” Alapítványa javára ajánlott fel.
Csúcstechnológiával, egy korszerű magzatészlelő monitorral gazdagodott a Markhot Ferenc Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya. A készülék a vajúdás alatt folyamatosan érzékeli a magzat szívhangját, összehasonlítja azt az anyai szívfrekvenciával, és azonnal jelzi, ha azonosságot észlel. Az orvosi eszköz képes az ikermagzatok észlelésére is, ezáltal a
szakemberek a vajúdás bármelyik fázisában képesek megítélni a magzat aktuális állapotát-mondta el dr. Hernádi László, a Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály vezető főorvosa. Az eszköz beszerzéséhez 1 millió forint gyűlt össze a Heves Megyei Önkormányzat idei jótékonysági rendezvényén, melyet a ZF Hungária Kft. másfél millió forinttal egészített ki. PÉNZVILÁG
15
Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány A Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány 1994 óta foglalkozik a megyei mikrovállalkozások részére kínált kedvezményes kamatozású hitelekkel. A jegybanki alapkamaton nyújtott forrás kezdetben legfeljebb 350 ezer forint lehetett, ám ez az összeg az évek folyamán fokozatosan nőtt, 2000-től 3, 2011-től pedig immár 7 millió forint az elérhető keret. Hamar keresett lett a mikrovállalkozások körében az Alapítvány által kínált hitel. Az Alapítvány ismertségét fokozta, hogy a hitelezésen túl egyéb vállalkozásélénkítési tevékenységgel is foglalkozik. Egyebek mellett támogatta a különböző vásárokon való részvételt, oktatásokat szervezett, ingyenes szaktanácsadással segítette a mikrovállalkozásokat, közreműködött a határon túli cégekkel való kapcsolatteremtésben. 2007-ben jelentősebb változás következett be az Alapítvány életében: megváltozott feltételrendszerrel új lendületet vett a hitelezés. Magasabb összeggel és hosszabb futamidővel juthattak kedvező kamatozású forráshoz a megyei mikrovállalkozások. – A jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a banki finanszírozási lehetőségek erősen beszűkültek, a pénzügyi szolgáltatók szerepe felértékelődik. Fokozottan igaz ez a vállalkozásokat segítő helyi alapokra. Napjainkban ugyanis a vállalkozások egyik legnagyobb gondja, hogy rendkívül nehezen jutnak hitelhez, forráshoz. Napról napra meg kell küzdeniük a létükért, tekintve: a hazai bankrendszer már korántsem tölti be azt a szerepet, amit 2006–2007 táján, amikor is pénzzel látta el a gazdaságot, ezzel is élénkítve a beruházásokat, fejlesztéseket – hangsúlyozta Farkas Zoltán, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Mint rámutatott, az Alapítvány – gazdaságélénkítő szerepének eleget téve – kedvező konstrukciójú hiteleket kínál a mikrovállalkozásoknak, amelyek így akár a banki kamat feléért juthatnak forráshoz. Másik nagy előnye a pénzügyi szolgáltatónak, hogy – szemben a bankokkal – egyetlen egy település sincs kizárva ebből a körből. Egy másik konstrukciónál, a Kombinált Mikrohitelnél jelenleg akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is elnyerhető maximum 10 millió forint hitel mellett. – A Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány mellett szól a rugalmasság, az udvarias ügyintézés is. Gyors, jelenleg átlag mindössze 2-3 hetes átfutási idővel bírálják el a hitelkérelmet a munkatársaink. A könyvelőtől a pékségig, a kereskedőtől a borászatig, az ipari vállalkozástól a szolgáltató szektorig mindenki bizalommal fordulhat hozzánk – emelte ki Farkas Zoltán. Hozzátette ugyanakkor, hogy bizonyos feltételeknek meg kell felelniük a leendő ügyfeleknek: a maximum 7 millió forintos kedvezményes kamatozású hitelhez csak mikro, azaz tíz fő alatti vállalkozások juthatnak. Ezen felül ingatlanfedezet is szükséges. – Tudni kell viszont azt is: a fent említett előnyökön túl fontos szempont, hogy a kamat kiszámítható, a jegybanki alapkamathoz kötött, azaz árfolyamkockázattól mentes hitelről van szó, ami ráadásul bármikor visszafizethető, egyes konstrukcióknál nincs előtörlesztési díj sem – jelentette ki az Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Alapítvány február eleje óta megváltozott helyszínen, Egerben, a Trinitárius utcában lévő irodájában várja az érdeklődőket megújult csapattal, új lendülettel, új termékstruktúrával.