26. szám.
Ötödik évfolyam.
Pozsony, 1887. évi junius 25-én.
EVANGELIKUS
EGYHÁZ es ISKOLÁ. r
MEGJELEN
Előfizetési ár : Egész e v r p . félévre . negyedévre Egy s z á m irs: V
HETENKENT
EGYSZER.
Hirdetés á r a :
tj frt — kr. 3 , — r, 1 , 50 , 12 kr. o. é.
Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal:
Poz8ony,
K o n v e n t u t c z a ő. s z .
Felelős szerkesztő s kiadó :
)
TB.SZTYÉNSZKT
Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., t ö b b s z ö r közölve 5 k r . Bélvegdii : külön 30 kr.
JF E IFI IE 2ST GZ.
Tartalom : A mi pályázatunk. (Farkas Gejza.) — Egyházi énekeink kérdéséhez. (Justh Sám. István.) — Magyar protestáns Tudományos Irodalmi Társaság. — I r o d a l o m . — B e l f ö l d . — V e g y e s e k . — Pályázatok.
Figyelmeztetés ! Fél- és negyedéves előfizetőinket előfizetéseik megnjitasara, a hátralékosokat hátralékaik törlesztésére kérjük. Társult előfizetők eddigi czimszalagjaikat használják. Lapnnk jóakaróit ièlhivjnk, szíveskedjenek e vállalatot kivált szellemi közremíiködésökkel támogatni. Szerkesztőség. pályázatot kiirja, annak vagy az egyik, vagy a másik, vagy mind a két czél lebeghet szemei előtt. A Luther-társaság pályázatát értjük. Innen-onnan Egyik czélja lehet a pályázatnak egy jó, lehető 10 hónapja lesz, hogy a Luther-társaság e g y ma-legjobb munkának elérése; másik czélja lehet az irogyar nyelven megirandó Luther életrajzára pályá- dalmi tevékenység és termelés minőségi és mennyizatot hirdetett. ségbeli emelése, — s vannak pályázatok — s ezek Az igazgató választmány nem tehetett helyeseb- közé sorozom a Luth, társaság pályázatát is, a hol bet, a társaság nevében méltóbbat — minthogy mind a két szempontot szem előtt kell tartani, azzal a külömbséggel, hogy itt nem az irodalom emelése egy Luther életrajzának leírását elhatározta. Nagyon érzett szükség ez, a mennyiben még és fejlesztéséről, hanem a mi sokkal fontosabb, annak eddig Luthernek életrajzát magyar nyelven n e m még csak megteremtéséről lehet szó. bírjuk. H a csak az első czélt tekintjük : egy jó Luther Örömmel üdvözöltük tehát az igazg. választ- életrajzát — meglehet, hogy h a tán nem is absolute mány fentebb emiitett elhatározását. S minthogy az — jót, de legalább használható művet fog a pályáigazgató választmány nemes czélzatairól meg vagyunk zat eredményezni. S ez esetben a pályázat czélját érte. győződve, s minthogy e ezélzatoktól e sorok irója is Azonban alapos kétségeink vannak arra nézve, át van h a t v a ; az ügy iránti érdeklődés azt paran- hogy a pályázat megfelel-e a másik szempontnak : csolja, hogy ez örömünk mellett, el ne hallgassuk képes lesz-e ezen, és általában az ily természetű páhelyeslésünket, kételyeinket — h a kell — azon mó- lyázat az evang. irodalmat megteremteni s azon dok helyessége vagy hibás volta felett — melyeket jelentékenyen lendíteni? az igazgató választmány a czél elérésére választott. Nem habozunk erre nézve kimondani aggodalAz igazg. választmány véleményünk szerint nem mainkat. a leghelyesebben cselekedett akkor, midőn a pályáNagyon csekély ugyanis azoknak száma, a k i k zat kiírásának általában szokásos széles alapjára he- ből iróink tábora összetoborozható ; s ezek is többlyezkedett, s nem vette e mellett tekintetbe egyhá- nyire jól rosszul díjazott tanárok s nem egyszer zunk s magyar evangelikus irodalmunk speciális nyomorral küzdő lelkészek, vagy tanítók. Mindenikéviszonyait. nek vállain ott nyugszik elodázhatatlan teherkép A pályázatoknak kettős czélja lehet, s a ki a a mindennapi élet, a család feltartásának gondja.
A mi pályázatiak
Lelke ha sas módjára repülne is, ez a koloncz, a mit tapasztalunk az akadémia pályázatainál is? Azt, mely rá van lábaira kötve, a röghöz köti. A tanár hogy azok igen sok esetben terméketlenek. Másrészt privátórákkal, a pap mezei gazdasággal kénytelen pedig azt, hogy az akadémia meggyőződvén a páidejének nagy részét eltölteni, s még szerencsés, a ki- lyázatok háládatlan és terméketlen voltáról, legnanek terhes hivatása ilyen mellékfoglalkozásra és gyobb vállalatait nem pályázatok: de direct megmellékkeresetre időt és alkalmat enged. rendelés vagy ha tetszik megbízás útján szerzi be. S Ez állapotok, habár nem egyszer elszomorítók, van még egy dolog, a mely pályázatunknál elkedde Istennek hála, csüggedésre nagy ritkán szolgál- vetlenítő s lehangoló benyomást gyakorol. Magában tatnak okot; sőt ellenkezőleg, sokszor jót is gyü- véve csekélynek látszik, de épen speciális viszonyainmölcsöznek, — snb pondéra ereseit palma — mondja kat véve tekintetbe káros hatás nélkül nem marada közmondás is. Megtanítanak hitre, bizalomra, mun- hat. Értem a pályázati műnek idegen kézzel való kára és imádságra. másoltatását. Azonban e munka mellett — mely gyakran Feltéve, hogy a pályázó nyertes lesz, akkor 10 terhes, nem egyszer megerőltető — aztán épenség- nyomtatott ivre terjedő munkája 150 frttal dijaztatgel ne csodálja senki, hogy a munkás — munkájá- nék, azonban a másoltatási költségre legkevesebb nak bérét is elkivánja venni. 20 frtot számitva, — a pályadijon ezzel jelentékeny Olyan munkára pedig, a melynél a munka bére csorba üttetik. annál kétesebbé válik, minél többen vesznek benne S még hagyján, ha megnyerte! De ha művét részt — aligha lesz valakinek ideje és kedve. visszautasítják?! A másoltatási költség már megvan! Ebből az következik, hogy pályázatainkon csak Kérdem méltányos dolog-e azt kívánni a pályázótól, kevesen fognak részt venni. Meglehet épen a jobb hogy majd egy évi szorgalmas és becsületes munkáerők fognak távol maradni, nem akarván drága s jára még ilyen jelentékeny összeggel rá is fizessen? másfele amúgy is eléggé igénybe vett idejöket kétes Ez véleményünk szerint sem a méltányossággal, sem kimenetelű vállalatra koczkáztatni. az igazsággal nem egyezik ! Az meglehet, hogy ez első pályázat többeket A pályázat ki van hirdetve, s határideje e hó fog kicsábitani a küzdtérre, de félő, hogy aztán végével lejár. Sok tekintetben tehát a dolgon válannál nagyobb lesz a visszaesés, nem szolgálván toztatni nem lehet. De még mindég elég idő van semmi módon ösztönzésül azoknak, a kik 8 —10 havi arra nézve, hogy az igazg. választmány a szigorú lelkiismeretes munka és tanulmány után abbeli fá- pályázati feltételektől eltekintve, a méltányosságnak radságukért legkisebb elismerésben sem részesültek, terére lépjen. Elengedhetetlen teendője lenne az ig. hogy ujabb esetben ismét kezükbe vegyék a tollat. választmánynak valamennyi pályázót — még a nyerMár magában véve ez az egy körülmény iga- test sem véve ki — másoltatási költségeiért kártalazolni látszik aggodalmunk alapos voltát. nítani. Igaz, hogy ebből előre nem látott uj kiadás Van azonban még másik szempont is, a mely háruland a Társaságra, azonban egyrészt meggyőzőszerint a pályázat kiírása elbírálandó. désünk, hogy az ily uton beszerzett életrajz elfogja birni Megengedjük fenti feltevésünk ellenkezőjét is, ez ujabb 100—120 frtot (5—6 pályázót véve számísőt kívánjuk, hogy feltevésünkben csalódjunk. Ez tásba), másrészt még a Trság esetleges veszteségének esetben is, t. i. ha más alkalommal is többen fog- elkerülése miatt sem szabad a gyönge csemetét megnának pályázni, határozott veszteség lenne a társa- ölni — s a pályázókat jövendőre elriasztani. ságra és egyházi irodalmunkra a nem pályanyertes Mondja ki tehát az igazg. választmány, mielőtt művekre fordított m u n k a . a munkákat bírálatra kiadná, hogy valamennyi beTegyük fel, hogy Luther életrajzára beérkezik érkező munkának másoltatási diját — a mennyiben 6 munka, pályanyertes lesz természetesen egy, a azt szerzője igénybe venni akarná, megtéríti. többi 5 visszavettetik ; nem mintha a többi 5 rosz Megvagyunk győződve, hogy a nagygyűlés lenne, egyszerűen mert nyertes csak egy lehet; pe- megfogja adni e méltányos eljáráshoz beleegyezését; dig a többi 5-ből is egészen használható lenne pld. mig másrészt a kedélyeket is meg fogja nyugtatni, 4. Már most ugyanazzal a termelő erővel, a melylyel s elveszi legalább részben élét annak a bénító haa Társaság egy munka birtokába jutott, 5—6 külön- tásnak, melyet a pályázat eredménytelensége az illeböző s becses munkát lehetett volna elérni, ha a tőkre gyakorolni fog. pályázók ugyanazzal a fáradsággal más-más művön E g y kivételt tennék a másoltatási dij megtérídolgoztak volna. tésénél t. i. oly műnél, a mely a kritika legalsó köVan arra eset, hogy pályázatot kell kiirni, pld. vetelményeinek sem felelne meg. a m. tud. Trságnál, a mely tagjait fizeti, azok anyagi Még csak egy megjegyzést. ellátásáról nagyrészt gondoskodik, vagy valami keE lapok valamely nem régi számában valaki a gyes hagyományozó alapítványának a természete úgy pályázat elhatározását illetőleg a pályázati idő meghozza magával — s a mi fő, a hol elég nagy a hosszabbítását egy évvel indítványozza, még pedig, pályázó közönség is; de tévedés azt hinni, hogy a hogy a pályázók munkáiban népszerű irányban válmi az akadémiát czélhoz vezeti, az czélhoz vezet toztassanak, simítsanak. okvetlenül minket is. Ez a kívánság a mily időszerűtlen, lehető teljeSőt mindama kellékek és előfeltételek daczára sitése is ép oly kétséges.
A pályázati munkáknak nem csak hogy készen, de már le is másolva kell lenniök. Hogy mikép gondol ezeken még a felszólaló változtatni, azt nem tndom. Azt meg épen nehéz elgondolni, hogy a ki a pályázatot olvasta és arra elszánta magát, hogy munkáját nem az adott útasitás szerint, azaz nem népszerűen dolgozta volna, azon jó remény fejében, hogy hisz még egy éve marad a simitásra és népszerűsítésre. Felszólaló aligha maga érdekében szólalt fel, mert alig tehető fel, hogy valaki, mikor egy pályázati munkát készített, annak befejezése alkalmával vegye észre, hogy ez épen ellenkezője annak a mit tulajdonképen akart. A pályázat elhalasztásának csak abban az egy esetben lenne értelme, ha egy munka sem érkeznék be a kiszabott időre. Farkas
Gejza.
Egyházi énekeink kérdéséhez, 2-ik rész. Válaszúi
ifj. J e s z e n s z k y K á r o l y evang. l e l k é s z úr1) c z i k k é r e : „Egy magyar egyházi ének dallamáról." „Was deines Amtes nicht ist, da lass deinen Fürwitz." Jes. Sir. III. 24.
3) Nézzük már most e dal szövegét — mit tartalmaz ez? Idézem itt első verséből a 3—8 sort : 2 ) „Bin ganz und gar verirrt, Mein Herz, das kränkt sich hart. Hab' Tag und Nacht kein' Ruhe Führ' all'zeit grosse Klag, Thu' seufzen stets und weinen In Trauer schier verzag."
Tartalma tehát: t é v e l y g é s (Verirrung), t. i. gondolatokban — b á n t ó d á s (Kränkung) — s z ü n t e l e n i n y u g t a l a n s á g — (Tag und Nacht kein' Ruhe) — p a n a s z k o d á s (Klage) — s i r á n k o z á s (Weinen) — b u s ú l á s (Trauer) — e l c s ü g g e d é s (Verzagen). H a s s 1er, a ki művészeti kiképeztetését részben V e l e n c z é b e n is nyerte, 3 ) e világi dal tartalmának megfelő hangokat és akkordokat is alkalmazott 5 hangú hangtétében. Nem szenved kétséget, hogy a kérdésben lévő dal a „ p a n a s z k o d á s , s i r á n k o z á s és b u s u l á s " érzelmeit kifejezvén, nemsokára temetési eseteknél, sőt majdnem egyidejűleg templomi istenitiszteleteknél is használatba vétetett. A legelső egyházi ének, melyre ezen világi dal alkalmaztatott, a mi kérdéses „ H e r z l i c h t h u t J ) Ifj. J e s z e n s z k y K á r o l y e v . l e l k é s z ú r teljes czime helyett J . K. ú r betűket fogom használni. 2 ) Az első k é t sor: „ M e i n Gr'müt i s t m i r v e r w i r r e t — D a s m a c h t ein' J u n g f r a u z a r t ; " 3
) G r i o v a n n i G - a b r i e l i zeneművésznél. 1584-ben.
m i c h v e r l a n g e n 1 ' 1 ) énekünk volt. Tanúskodik arról az 1611-ik é v b e n nyomtatásban megjelent „ G y á s z é n e k e k " (Threnodiae) könyve. 2 ) Ugyanazon évben adatott ki a nevezett egyházi ének B u c h w ä l d e r é n e k e s k ö n y v é b e n (Görlitz)3) és 1618ban a „Harmoniae sacrae" czimü chorálkönyvben 4 ) is. Ezen adatokkal szemben elvesztette tehát J . K. ú r hivatkozása S c h e i n J . H. chorálkönyvére értékét 5 ). Különben megjegyzem, hogy „ A l f r e d D ö r f f e l " is megerősiti a hymnologiai adatokat azáltal, hogy H a s s l e r H. L e ó t a kérdéses világi dal szerzőjének tartja, bár motivumát népdalra ( „ V o l k s w e i s e " ) viszi vissza. 4) Az előrebocsátott történelmi adatokból kiviláglik tehát, hogy a „ H e r z l i c h t h u t m i c h v e r l a n g e n " egyházi ének dallama minden kétségen kivül H a s s l e - r H. L e ó t ó l származik, illetőleg 1601ben megjelent világi dalára visszavihető. Hogy az akkori időben számos világi dal felhasználtatott egyházi énekek képzésére, ezt a hymnologia bizonyitja. Z a h n J á n o s is emliti azt történelmi megjegyzéseiben. 6 ) „ F o l g e n d e s i n d a u s d e m w e l t l i c h e n G e s ä n g e e n t l e h n t : — 9) „ H e r z l i c h t h u t m i c h v e r l a n g e n , v o r 1601." Ezen jegyzékből arra lehet következtetni, hogy az illető népdal már 1601. előtt létezhetett és minthogy Cnollius már 1599-ik évben énekét költötte, feltehető, hogy a nevezett egyházi éneket már több évvel 1611 előtt kezdték énekelni! Z a h n J . ugyanis nem azt mondja, hogy az éneket csak 1611-ben kezdték egy házilag (p. o. temetéseknél) használni, hanem, hogy 1611-ben a T h r e n o d i a e (gyászdalok) könyvében legelőször jelent meg nyomtatásban. H a s s l e r ' ) akkor még életben volt, úgy hogy a dolog természeténél fogva nem más, hanem ő maga rendezte be világi dalát, mind temetési, mind templomi használatra. Megjegyzem, hogy az utóbbi pontokban mondottak csak egyéni nézetek, mert biztos adat ezekről nincs. A népdalok kérdésében nyilatkoztam már 1-ső c z i k k e m b e n IV. 4) alatt, kimutatván annak lehetőségét, hogy H a s s l e r világi dalának alapgondolatait népdaltól k ö l c s ö n ö z h e t t e (mint Z a h n mondja), de biztos adatok arról sem léteznek. 5) A népdalok tekintetében fejtegetett nézeteimet nem kifogásolta J . K. ú r , de az ott mellékjegyzésben felhozott példához oda teszi nagy komolysággal a kérdő felkiáltásokat, ellentétbe helyezvén a „ s z e r e l m e s v i l á g i d a l t " — a „halotti énekkel" — és hogy még nagyobb hatása legyen felkiáltásának, idéző jelek alatt felhozza korának „ l e g n a g y o b b o r g o n i s t á j á t " Ezen ének szövegét: C n o l l i u s ( K n o l l ) K r i s t ó f költötte 1599. 2 ) D e m a n t i u s K r i s t ó f . Freiberg.- 1611. Z a h n J . chorálkönyve. VIII. D e m a n t i u s K r i s t ó f . Freiberg. 1611. Koch. VIII. oldal 614. 3 ) K o c h . V I I I . oldal 611. K o c h . II. oldal 368. 5 ) Cantional von Joh. Herrn. Schein. Leipzig. 1627. tí ) Geschichtliche Bemerkungen zu den Melodien: X. 7 ) f H a s s l e r H. L. meghalt 1612. évben.
.208
és „ e g y v i l á g h í r ű m ű v é s z t . " 1 ) É n részemről ily epithetonokat és appositiókat czikkemben nem használtam, a d a l és é n e k közti viszonyról pedig jelen c z i k k e m V. 2) stb. alatt nyilatkoztam, a m i n t hiszem k e l l ő t á r g y i l a g o s s á g g a l . 5) Ezen összehasonlítások és megjegyzések után megpendít J . K. ú r egy más dallamot t. i. ,,Ch v a l t ez B o h a n a s e h o " („Lobet Gott unsern Herren") új dallamát, melyet C h o v á n Zs. chorálkönyvébe felvett, miután ezen dallam Erdélyből, az unitáriusokitól áthozatott volna H a a n L a j o s á l t a l . 2 ) Hangtéte, mely Ch. j. (tán C h o v á n j u n i o r ? ) betűkkel van jelölve, előttem fekszik, melyből látom, hogy az nem a régi eredeti dallam, mely általánosan az evang. egyházban használtatik és , , L o b e t Gott u n s e r n H e r r e n " (G e s i u s 1607.) melódiával jelöltetik. Ezen új (nevezzük ,,u n i t a r i u s") dallamról — bár többféle megjegyzéseket tehetnék róla — most nyilatkozni nem akarok, 3 ) de szóllani kívánok az eredeti „ L o b e t G o t t u n s e r n H e r r e n " dallamról; mert erre, mint a „ H e r z l i c h thut m i c h v e r l a n g e n " paralell-dallamára énekelték, a régibb énekeskönyvek tanúsága szerint, G e r h a r d P á l „B e f i e-h 1 d u d e i n e W e g e " hires egyházi énekét is. Előbb azonban még betűkkel kívánom azon dallamok kótáit megjelölni, melyek a „ H e r z l i c h t h u t m i c h v e r l a n g e n " dallamával egyenlő versmértékkel bírván, egymással felcserélhetek. Ilyen dallamot ösmerek hatot, 4 ) u. m.: „Herzlich
thut mich verlangen(Szivem
kívánom.) Rassler
H. L.
a) C-clurb) E, a, g, F , E , D, E ,
c, h, g, a, h, c, c,
szerint
1601.
g, a, g, a, F, E,
h, c, c, h, h, a, :|j
c, h, d, c, h, a, íi,
E , F , E, "D, D, E , . „Zahn J. Cliorálkönyve : 68." „Lobet Gott unsern Herren." (Chvaltez Boha
naseho.) Gesius B.
1607.
J ) J . K. ú r szereti az elmés ellentéteket — olvashattunk ilyenfélét első czikkében is, a hol kijelentette: „Ha a szlávok (!) okkupàlni akarják a C i t h a r a s a n c t o r u m o t , akkor azt előbb oly procedúrának kell alávetniök, a minőnek H u s z J á n o s t alávetették a csehek, csinálván belőle N e p u m o k i S z e n t „ J á n o s t . " Hogy adatok hiányában a , . H a n s B r a n d w e i n " , travestált énekét is veszi czikke főszövegének tárgyául, ez utoljára tréfának így, amúgy megjárja; de hogy ő ez énekből már a „ v i g komp á n i á t " is kikomponálja, az már „ i n v e n t i ó s t a l e n t u m á r a " vall. Megjegyzem még, hogy ezen ének, a menynyire még visszaemlékszem „ t r i vi a l i s " gondolatokat nem tartalmazott, ámbár a H. Br. név kissé szokatlan. 2 ) J . K. ú r azt jegyzi meg „a ki a z t E r d é l y b e n e g y u n i t á r i u s m a g y a r t e m p l o m b a n h a l l o t t a és onnan hozta magával." 3 ) A dallamot eredetinek nem tartom és 6 parallel dallam mellett szükségpótlónak nem tekinthetem. 4 ) Még e g y h e t e d i k d a l l a m o t is lehet használni, ha a versek feleztetnek, mert a félversek (4 sor) az „ A c h b l e i b m i t d e i n e r G n a d e " (Maradj meg kegyelmeddel) dallam szerint énekelketők. 5 ) A kóták a lineák alatti C-től felfelé F-ig nagy betűkkel, de a második vonalon lévő Gr-től felfelé kisbetűkkel vannak jelölve!
b) D-moll D, F , E, F , g, a, a, | c, h, a, a, gis, a, :
a, h, c, d, h, c.b, a, a, g, F, F, E, F, a, F, g, a, g, F, E, F , g, a, F , E , D, . „Nagy L. Általános chorálkönyv: 237." „Ich dank dir lieber Herre." (Magasztallak én téged.) Népdal 1530, egyházi ének 1540. c) G-dur g, g, Fis, g, a, Fis, D, a, h, a, g, E , D, : c
? h,
g?
a, d, c, h, a, gis, a, D, g, a, h, c, d, a,
c, h, a, d.c.h.g, a, g, . „Zahn J. Cliorálkönyve: 73." „Bank sei Gott in der Höhe11. (Hála legyen Istennek). Világi clal 1556, egyházi ének 1605.
d) Es-clur: b, g, b, c, b, as, g, g, F, b.a.s, g, f, es, : g, f, g, as, as, g, f, f, b, b, c.b, a, b, b, c, b, as, g, g, f, g, f, b.as, g, f, es, . „ N a g y L. Általános chorálkönyv : 326." ,, Valet will ich dir geben.'1 (Már búcsút veszek tőled). Teschner M. 1613." e) G-dur : C, g, g, a, h, c, c, | e, d, c, c, a, c, :
c, e, e, d, c, h, g
g, c, h, a, a, g,
g, E, g, a, g, g, E,
E , F , E, D, D, C |. „ Z a h n J. Cliorálkönyvéből: 142." „Befiehl du deine Wege". (Bizzad minden utadat). írott partiturából, szerző nincs megnevezve. f) F-moll: c, as, as, g, g, f, f, c.d, es, es, d, d, c, :
es, f, es, des, des, c, c, b, b, c.b, as, as, g, g, as, as b, b, c, c. d.es.c, b.as, g, g, f, j. Ezen tam énekelni.
dallamot
nem
hallot-
Sokat énekeltem, mint iskolás fiú, a reggeli hétköznapi istenitiszteleteknél a reggeli énekek közt, az „ E s h a t u n s h e i s s e n t r e t e n " (dallam: ,,Lobet Gott unsern Herrn") „ l e l i d a n k d i r lieber H e r r e" (saját dallam) és „ D a n k s e i i n d e r H ö h e " (szintén saját dallam) énekeket. De a fiatalabb nemzedék már ezen dallamokat nem tudja, mert az ujabb énekes könyvekben kimaradtak ezen énekek is. Legtovább használták a „ L o b e t G o t t u n s e r n H e r r n " dallamot, melyre a „ B e f i e h l d u d e i n e W e g e " ének is énekeltetett Azt bizonyítják a régi énekeskönyvek (1. 1-s ő c z i k k e m t á b l á s k i m u t a t á s ) , sőt még az ujabb énekeskönyvekben is, midőn „ L o b e t G o t t unsern H e r r n" helyett maga a „ B e f i e h l d u d e i n e W e g e " a dallam megjelölésére használatba vétetett, előfordul még az utóbbi dallam, a mint azt látjuk a p o z s o n y i énekkönyvben (1788. C. G. L i p p e r t) a 10-ik és 51. sz., a b é c s i énekkönyvben (1829. J . G. H e u b n e r) az 54., 70. és 136-ik sz. végre 8) k ä S S â 1 és b e s z t e r c z e b á n y a i énekkönyvekben a 9-ik és 537-ik (függelék) számú énekek; de még N a g y L a j o s is a most kérdésben levő dallamot „ B e f i e h l d u d e i n e W e g e " czim alatt felvette és csak zárjelben teszi oda a „ L o b e t G o t t u n s e r n H e r r e n " eredeti dallamot (237-ik sz). H a J . K . ú r az: „A c g e s t m e srácé s ni u t n e" éneket a „ L o b e t G o t t unsern H e r r e n" dallamával összefüggésbe hozta volna t. i. ily értelemben, hogy L á n y i I l l é s a nevezett dallamot az ő énekére alkalmazta, akkor feltevését támogatták volna a megegyező évek, mert G e s i u s B. dallama jelent meg 1607-ben, L á n y i Illés pedig 1608-ban választatott bicsei lelkésznek (38 éves
1
korában); 1610-ben superintendenssé tétetvén, legnagyobb tevékenységét fejtette ki ; akkor költötte valószínűleg az „A c g e s t m e s r d c e s m u t n e " énekét is, alkalmazván azt, a ,,L o b e t G o t t u n s e r n H e r r e n " dallamra, mely a dallam zenészeti minőségére nézve teljesen megfelel L á n y i I l l é s énekének, melyben ,,T h u r z ó G y ö r g y ö z v e g y é n e k (Czobor Erzsébet) g y á s z á t e c s e t e l i " 1 ) — mert a dallam a lágy hangnemben mozog (D-moll) a maga „ b ú s o n g ó ( s p o n d e u s ) akkordjaival." Valóban ezen dallam olyannyira sajátságos es eltérő az akkori időben létrejöttéktől, Hogy az ember hajlandó kételkedni, hogy G e s i u s csakugyan német ember lett volna, a mint Koch E. E. 2 ) állitja. Sőt maga a G e s i u s név is könnyen magyar névre átképeztethető u. m. hagyjuk el a latin us ragot (Gézi), mondjuk ki a z betűt cz-nek (Géczi), alkalmazkodjunk a debreczeni szólásmódhoz é helyett az i betűt helyettesitvén, előáll a G i c z i név. De nem folytatom tovább, mert utóljára még kideriválnám egy volt magyar ministernek a nevét, (a mit tennem nem szabad). De hogy G e s i u s b a n , , e g y k i s m a g y a r ve'r f o l y h a t o t t " azt bizonyitják J. K. ú r következő szavai: ,,Nincs kizárva a l e h e t ő s é g e k s o r á b ó l a z o n k o m b i n a t i o , mely szerint a germán szellemnek más népek szellemével a reformatió utján történt l é n y e g b e l i e g y e s ü l é s e á l t a l a l é t oly m a g a s f o k á r a e m e l k e d e t t német prot e s t a n t i s m u s e r e i b e n , a l k a l m a s i n t egy kis m a g v a r v é r is f o l y i k és nemesitő tényezőként közreműködik!" (2-ik c z i k k ) . Justh
Sám.
István.
Magyar protestáns Tudományos Irodalmi Társaság. Tagokul jelenkeztek : a)
Lapunknál:
S z t e h l ó J á n o s ev. főesperes rendes tag 6 frttal. b) A „Prot,
egyház
és iskolai
lap"-nál
évi
:
A d u n a m e l l é k i r e f . e g y h á z k e r ü l e t pártfogótag két alapitványnyal à 500 frt 1000 frttal. A b e r e g i r e f . e g y h á z m e g y e alapitó tag 100 frttal. A k o p á c s i r e f . g y ü l e k e z e t alapitó tag 100 frttal. P a p I s t v á n s. leik. Edinburgh rendes tag évi 6 frttal. Lám, én is eltanultam már „ h a d j á r a t a i m b a n " a s u p p o s i t i ó k , c o m b i n a t i ó k , d e d u c t i ó k stb. taktikáját ! -) G r e s e ( G e s i u s ) B e r t a l a n szül. M ü n c h e n b e r g b e n 1560. meghalt 1714-ben, mint énekvezér az o d e r a i F r a n k f u r t b a n . Harmadik nagyobb müvében : „ D e u t s c h e L i e d e r d e s M a r t . L u t h e r i , mit4. u. 5. Stimmen — nach bekannten „Choral Melodien gesetzt durch B. G e s i u t n . 1607." — megjelent a „ L o b e t G o t t — —" dallam is.
*
*
*
Eddig jelentkezett 8 p á r t f o g ó és 17 a l a p i t ó tag összesen 5700 frttal és 5 r e n d e s tag. *
*
*
Figyelmeztetnek a belépni óhajtók, hogy egyelőre elégséges e lapok valamelyikénél az egyszerű bejelentés; az alapitó levelek, jegyzőkönyvi kivonatok és hivatalos nyilatkozatok, szóval az eredeti okmányok és az alapitványi pénzek beküldéséről maga a megalakulandó társaság igazgató választmánya fog annak idején intézkedni.
Hl® iáit !„ A hit oltára. Imakönyv ev. keresztények számára; irta Gyurátz Ferencz, evang. lelkész, Budapest. A Luthertársaság kiadványa 1887. A Luthertársaság legfőbb czéljául tekinti, azt a mezőt művelni, mely leginkább parlagon hever, dudva, gyom verte fel. A nép h i t é l e t e kér, keres táplálékot; mert keble melege kihűlt. Vallása, egyháza s annak intézményeihez való benső meleg ragaszkodás fogyatékos nála, általánosságban szólva. Volna ugyan miből szomját eloltani, kezében az életkönyve. De ma már az is kiment a divatból, hogy népünk ahhoz mohó vágygyal nyúljon, csendes óráiban áhítattal abban lapozgasson. Tejnek itala volna neki való, mert műveltség dolgában még mindég gyermek ő. És mégis beleunt, a keményebb eledelt ugy látszik jobban szereti, mert izlése megromlott. Azért lelkesül, mitől elfordulnia kellene; azt követi, mi tiltva van. Dehát hogyan és hol kezdje munkáját a Luthertársaság? ez volt a legnehezebb kérdés. Helyesen kapott-e a munkába? nem vitatom. Tudom, oh tudom! sok oldalról meg kellene környékezni azt a népet, hogy belőle új, Istennek kiválasztott népe formálódjék. De ehhez: i d ő , p é n z és e m b e r e k kellenek. Elég annyi, hogy a tervbe vett „naptár" szerkesztését, a „vallásos népirodalom" megindítását nyomós okokból egyelőre elejtette. Higyjük el látatlanban is, hogy jól van ez így! Az eiső dolog, hogy a nép Istenével naponta, jó és rossz sorsban, öröm és bánat között egyiránt foglalkozzék. Csak ha ezt megszerette, várható tőle, hogy a többit, mi Isten országára és annak igazságára tartozik, tudni, ismerni óhajtsa. Ez az oka, hogy a Luthertársaság i m á d s á g o s k ö n y v kiadásával kezdi meg működését. Ne kicsinyeljük a dolgot, ne helytelenítsük az eljárást. Tudom én, hogy többen lesznek, kik betéve káromkodni tudnak, mint ahányan könyvből imádkozni fognak. De épen azért kétszeres okunk van, hogy a megfásult életet valóságos életre támaszszuk fel. Mert mit tesz az imádkozó ember? Másnak nvelvével elmondja fogyatkozásait . . . í g y azután lassan-lassan beleéli magát, hogy csakugyan por és hamu, hogy kevés jó van benne ; minek elmaradkatlan eredménye : a magábaszállás, a töredelmesség. Elmondja ugyanugy az
.210
Isten jóságát, kegyességét, végetlen szeretetét . . . . és utóvégre ebbe is beleéli magát s nem akar méltatlan teremtése lenni annak, a kinek képére teremtetett. Vagyis újjá formálódik az ember; lesz neki h i t é l e t e . Tehát a Luthertársaság elhatározta, hogy „E vk ö n y v ö n " kivül legelsőbben is imádságos könyvet ád ki az evang. nép számára. És ma már a könyv közkézen forog, mindenki épülhet belőle. E könyvet megirta Gyurátz barátom. Es én az ő könyvét akarom bemutatni, hiven érdemileg méltatni. Igaz! jobban szerettem volna, ha más teszi. De miután mindidáig az ismertetés elmaradt, a m u n k a és a k i a d ó t á r s a s á g iránt tartozó tiszteletből hozzá fogtam. Bocsánat érte. Nevezett imádságos könyv 228 lapra terjed, mindenki által könnyen olvasható, nagy betűkkel szedve, nyomva. Elől áll a „Miatyánk" mintegy jeléül annak, hogy a ki imádkozni szeret s tud, mesterét nyomon követi. Jön azután egy fejezet: E l m é l k e d é s a z i m á d s á g r ó l , mely alatt foglalvák a keresztyén imája: hitért, megszentelésért, istenországáért stb. A második fejezetben találunk: h é t k ö z n a p i és v a s á r n a p i i m á k a t ; harmadik : ii nn e p i i m á k ; negyedik: a t ö r e d e l e m ó r á i ; ötödik: a l k a l m i i m á k , különböző életviszonyokra alkalmazva; hatodik: k ü l ö n b ö z ő c s a p á s o k a l a t t g ö r n y e d ő k i m á j a ; hetedik: f ü g g e l é k , melyben szintén imák foglaltatnak. Milyenek ez imák t a r t a l m i l a g ? Aminő az a sziv, melyből felbuzognak, csörögnek. Kegyesség, istenifélelem, ragaszkodó bizalom, fiúi szeretet szólal meg mindegyikben. Milyenek ez imák f o r m a i l a g ? A milyennek az imádságnak lenni kell, keresetlen, mesterkéletlen, egyszerű . . . Epen azért nagyszerűek. Előrebocsát egy-egy igazságot és a hasonló igazságok mind körébe gyűlnek és a legfőbb „ I g a z s á g o t " láttatják majdnem szemtül szemben, mintha csak nem is tükör által beszélnénk vele. Milyen az a l a p h a n g benne? A mulandóság érzetén erőt vesz a mulhatatlanság gondolata; a halál félelmét legyőzi a föltámadás hite. í g y mindegyik arra serkent, hogy a mulandóban a múlhatatlanra, az emberben a z Isten képének megvalósítására törekedjünk. De álljon itt egy kis rész izeltetőűl (58. lap) : „Hálaadással magasztaljuk nagy nevedet jó Istenünk, ki a hit által magadhoz édesgetsz bennünket, és az áhitat szent óráin kegyelmednek ujabb jeleit érezteted velünk. Lelki áldozatot mutatunk be előtted most is, és megújult reménynyel távozunk el templomodból békés hajlékunkba. A szent ének zengése, a hirdetett igék s a buzgó imádság felemelték hozzád szivünket és megszentelték minden gondolatainkat. Feltártuk előtted keblünket, elrebegtük panaszainkat és könyörgésünk, mint Noé galambja a zöld olajágat, meghozta lelkünknek a bizalmat s a veled való békességet. A szent igékben megértetéd velünk akaratodat és kötelességünket, felmutatád a jutalmat, mely a hűséget egykor megkoronázni fogja. Oh szent Isten leborulva kérünk, add áldásodat reánk, hogy a buzgóság órái méltó gyümölcsöket hozhassanak életünkben. Lelked kisérjen bennünk ösvényünkön. Ha a világ szeretete, vagy a rosz példák elsza-
kítni akarnák tőled szivünket; adj erőt, hogy hitünkkel diadalt vehessünk a kisértő sátán felett . . . ." En azt hiszem : nincs kebel, mely az imádság szükségét itt-ott ne érezte volna; mert így önthetjük ki jó napjainkban a lélek örömét, rossz napjainkban a szív panaszát. Azt hiszem imádság nélkül olyan volna a kebel, mint az esztendő tavasz nélkül. Vajha azért, kik e könyvet birják, használják, az imádkozásban meg ne restüljenek ! Köszönet a szerzőnek, köszönet a kiadó társaságnak a közügy nevében ! Bognár Endre.
iiirtii, A brassói ág. hitv. ev. magyar esperességből.
I. Esperességi főfelügyelő és hitközségi felügyelők választása. Nt. Moór Gyula brassói ág. hitv. ev. egyházmegyei főesperes a napokban értesítette a 11 magyar egyházközségi presbyteriumot arról, hogy esperességi főfelügyelőnek — a hitközségek által beadott szavazatok szerint: m é l t ó s á g o s ifj. b á r ó E d e l s h e i m G y u l a i L i p ó t választatott meg. Egyházközségi felügyelők pedig : Bácsfaluban, Gödri János, ügyvéd; Brassóban, Szkita Mihály, járásbiró; Csernátfaluban, Sipos János, k. jegyző; Hosszúfaluban, Fabinyi Ferencz, marosvásárhelyi kir. táblai biró ; Tíirkösben, Szmik Gábor, főerdész ; Pürkereczen, Dr. Hofíman Frigyes, brassói főreáliskolai tanár; Újfaluban, Rombauer Emil, brassói főreáliskolai igazgató t a n á r ; Tatrangon, Fabinyi Rudolf, kolozsvári egyetemi tanár; Krizbán, Elischer József, szebeni tankerületi főigazgató. Zajzon és Apácza, a hitközségi felügyelői állásokat még nem töltötték be. Isten áldása, segedelme legyen a megválasztott felügyelőkön és működéseiken, hogy az ev. magyar esperesség körében új egyházi élet, fejlődés, anyagi és szellemi felvirulás vehesse kezdetét, hogy az idegen és mostoha szász egyházi kormányzat mulasztásait idővel — lelkes, ügybuzgó működésük által helyrehozhassák! II. Vallástani vizsgálatok. A brassói ág. hitv. ev. egyházmegyei főesperes mind a 11 ev. magyar hitközségbe — a szász egyházi uralmat tekintve, emberemlékezet óta — vallástani vizsgálati biztosokat most először rendelt ki; azon meghagyással, hogy a vallástan és egyházi ének lemúlt tanévi sikerét vegyék számba s az egész vizsgálatról észleleteiket, tapasztalataikat, a tananyag terjedelmét és a tanczél elérésének eredményét tüzetesen indokolva terjeszszék be. A mint tudom, ezen vallási s énektanítási vizsgálatok tananyaga több helyen csonka és hiányos volt. A tanczél elérése is csak részben és itt-ott ütötte meg a mértéket. Nem csuda, hisz a szász egyházi hatóságnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogysem a csángó ev. magyar népet — legszentebb s ősi legdrágább kincsének, nemzetisége egyetlen meg védőjének — vallásának, egyházi énekének fejlesztésében elősegítette, vagy tanítóit évente gondosan ellenőrizte volna ! Sőt régebben és ujabban több papi állomást részint szász érzelmű, részint kegygyei megnyert vagy plane idegen vallásból áttért- magyar renegáttal töltötte be. Idegen vallású és szakképzetlen tanítók — a
.211
szász egyházi kormányzat keretéből átvéve — ma sem hiányoznak. E téren is lelkiismeretlen mulasztást követett el az úgynevezett „Cultur Volk", midőn régebben ilyen jellegű és qualificatióju egyéneket állásukban öntudatosan s a biztosított egyházi autonomia kijátszásával megerősített ! Ezen előzményekből kifolyólag épen nem lehet csudálkozni azon, midőn legújabban az egyházmegye hű lelki őre s főesperese, a kibocsátott vallás-vizsgai rendelete folytán úgy, mint a kiküldött biztosok és személyes megjelenése — több irányból előidézett kellemetlenségeknek lettek kitétetve. Curiosum gyanánt ezúttal felemlítem, hogy az egyik elbizakodott hős erélyesen tiltakozott a főesperesi rendelet jogosultsága ellen — s az oda kiküldött biztost, mint vallási vizsgálaton elnököt el nem ismerte! A másik szerencsétlen flótás, kérdőre vonta a főesperest, hogy ki hatalmazta őtet fel ezen vallási vizsgálaton elnökölni? A harmadik talán opponálási viszketegből kifogásolta a vizsgálati helyiséget, a templomot; kinek a biztos megjelenése sem igen tetszett ! Szegény csángó magyar nép — imádkozz, vigyázz és munkálj ernyedetlenűl, — hogy új esperességedet őrizze meg a gondviselés több ilyen megbotránkoztató és elitélendő fellépésektől! r. I. (Folyt, köv.) A veszprémi ág. hitv. ev. egyházmegye —
f. h ó
15-én
Veszprémben tartotta rendes évi közgyűlését. Reggel 7 órakor az egyházmegyei gyámintézeti bizottmány ns. Szalay Sándor egyházi és tek. Stinner József helyettes világi elnök urak ikerelnöklete alatt ülésezett, s miután folyó ügyeit letárgyalta, 8'/ 2 órakor buzgó ének és imával kezdetét vette az egyházmegyei közgyűlés ns. Tatay Sámuel esperes és tek. Purgly Sándor felügyelő urak ikerelnöklete alatt. Ns. esperes ur megnyitó beszédében megható szavakban emlékezett meg egyházmegyénk két elhunyt jeles férfiáról: Bélák János vanyolai és Dénes Gábor b.-szt.-lászlói lelkészekről, ,.a kik — úgymond — eltávoztak tőlünk azon az uton. a melyre többé nincs visszatérés; de hogy az élők is igy elhagyjanak, azt nem reménylettem" ! Méltán voltak a panaszos szavak mondva, mert ilyen kevéssé látogatott egyházmegyei közgyűlésünk talán még sohasem volt; mégis nem megrovásként a majdnem teljes létszámmal hiányzó világi elemre, mert ezt — remélhetőleg — nem az egyházi ügyek iránt való érdeklődés hiánya, nem a közöny tartotta távol, hanem az épen e napokban forrpontra jutott képviselőválasztási mozgalmak hivták más irányba, más térre. Annál nagyobb lelki örömmel láttuk ott tek. Bélák István egyházmegyei ügyész és tek. dr. Purgly Sándor világi jegyző urakat, a kiknek magvas beszédei ; a tárgyalt kérdést minden oldalról megvilágosító felszólalásai; bonyolult, kényes ügyek helyes elintézésére vonatkozó szabatos indítványai mindig méltó figyelemben részesültek. Miután a 14-én d. u. 6 órakor tartott értekezlet ugy a követendő irányra, mint a hozandó végzésekre vonatkozólag is jó részben megállapodott, a gyűlés minden nevezetesebb incidens nélkül folyt le. S ime mikor már mindenki menőben volt, akkor veti fel egyházmegyénk egyik világi vezérférfia azt a kiválóan fontos kérdést, hogy soproni középiskolánknál igénybe vegyük-e a kormánysegélyt, vagy mint eddig tevénk „koldus büszkeségből" (?) visszautasítsuk továbbra is ? Bizony-bizony nem rosz dolog
az valakitől ezereket kapni, ha — itt azután punktum van! Emelkedett is ilyen irányban egy-két hang. A fenyegetett autonómiának nt. Gyurátz Ferencz pápai lelkész ur kelt nemes hévvel védelmére; s a kerületi gyűlésre menő egyházmegyei képviselők azt a lágymeleg utasítást kapták, hogy e kérdésnek tanulmányozás tárgyává tételét javasolják. — „Timeo Danaos et dona ferentes" !
— Egyetemes felügyelőnk, mélts br. Prónay
Dezső
úr
f. hó 19-én Pozsonyba érkezett s úgy a theol. akadémiát, mint a lyceumot meglátogatta sőt 20-án d. e. a theologiai akadémiai szakvizsgálaton is jelen volt. — A dunáninneni kerület f.
é.
közgyűlését
aug.
hó
23-ik s következő napjain Pozsony városában akképen fogja megtartani, hogy azt 22-én d. u. 5 órakor a lyczeumi könyvtári teremben megtartandó előértekezlet fogja megelőzni. Az esperességek különösen az 1886-ik évi egyházkerületi gyűlés jkönyvének 15-ik s 18-ik s ugyanazon évi egyetemes gyűlési jkönyv 22-ik és 23-ik pontjaira figyelmeztetnek. — A békés-csabai evang. gyülekezet presbyteriuma f. évi jun. 16-án tartott gyűlésében az elnöklő, mltgos és főtiszt. Dr. S z e b e r é n y i G u s z t á v püspök úr ajánlatára — összes elemi iskolái számára már a következő iskolai évre tankönyvül fogadta el Ntiszt. L i n d e r K á r o l y lelkész kátéját, mely Luther kis-kátéjának igen sikerült, Luther szövegének szószerinti magyarázatát foglalja magában, megvilágitva szt. Írásból vett mondatokkal, bibliai történetekkel és szent énekekkel s mindenütt vonatkozással a vallásos életre. Aligha van Luther kátéjának magyarázatai közt eddig olyan, a mely oly öntudatossá tenné a gyermekek szivében a tanult szöveget, mint azt épen Linder magyarázatából várhatni. A mű f. évi szeptemberig tót nyelven nyomtatásban fog megjelenni; s nagyon ajánlandó és kivánatos volna, ha e sikerült művet minél több egyház fogadná el iskoláiban tankönyvül. — S. J. — Adakozás. Ns. H á m o s L á s z l ó úr, a nagy-rőczei járás országgyűlési képviselője f. hó 14-én meglátogatván Chizsnyó községét az ág. h. evang. gyülekezet megrongált orgonájának helyreállítására 20 frtot adományozott, miért a nevezett gyülekezet e helyen is legmélyebb hálájának ad kifejezést. — Felszólítás. Hazánk tantestülete azon tisztelt tagjaihoz, kik a folyó iskolaévben iskolájukban vagy osztályukban i s k o l a t a k a r é k p é n z t á r t kezeltek, azon kéréssel járulunk : szíveskedjenek az iskolaév bezárta előtt, vagyis mielőtt a tanulók megtakarított pénzüket, vagy takarékpénztári könyvecskéiket kiveszik, a gyűjtés évi eredményét egybeállítani, és ezt velünk — akár levélben, akár levelezőlapon, ha bérmentetlenül is — a következő pontokra felelve, közölni : 1) Mi az iskola neve és jellege ? 2) Hány tanuló jár az iskolába vagy az osztályba? 3) Hányan vettek részt a takarékoskodásban ? 4) Mennyi a megtakarított ö s s z e s betét? 5) Mi a kezelő neve és állása? 6) Mily erkölcsi hatást gyakorol intézményünk úgy a gyermekekre mint a szülékre? 7) Mióta kezeli az érdekelt az iskolai takarékpénztárt? 8) Tudja-e a kezelő, mire lett a kivett takarékösszeg fordítva? 9) Hol kamatoznak a betétek, a postatakarékpénztárnál vagy egyebütt? Szíveskedjenek e tudósítást mielőbb az alulírt czim alatt megküldeni, annál is inkább, hogy az évi jelentéshez szükséges statisztikai adatokat mielőbb összeállíthassuk. Budapesten, 1887. jun. 1-én. — Az orsz. magyar gazdasági egyesillet iskolát akar ékpénztári bizottmánya. (Köztelek.) — Személyi hír. — Kemény Dezső bényei lelkész M a g l ó d r a bold. édes atyjának helyére lelkészszé választatott.
212
P á l y á z a t o k .
Ág. hitv. ev. külföldi egyetemre menő több rendbeli hittanulónak és tanárjelöltnek való ösztöndíjra. A Grlosius Sámuel és Dániel-féle alapítványt a pesti ev- ág. hitv. egyháznál kezelő bizottság ezennel közhírré teszi, hogy a föntirt alapítványból külhoni egyetemeken tanuló ág. hitv. ev. lelkészi, vagy pedig gymnasiumi tanárpályára készülő ifjak számára több rendbeli, egyekint 210 német birod. markból álló ösztöndíj fog a jövő 1887 88. tanévre kiosztatni. — Ezen ösztöndijak egymásutáni két éven á t élvezhetők.
Az elnyerhetés feltételei : 1. Ha hittani jelölt a folyamodó, akkor már is két évi folyamot jól végzett legyen valamely magyarhoni protestáns theologiai intézetben. 2. Ha tanári pályára készül a folyamodó, akkor az érettségi bizonyítvány kelte után már két évig honi vagy külföldi magasabb intézetben a maga választott szakában jó sikerrel tanult legyen. 3. Azonkívül mindenik folyamodó a választott pálya különbsége nélkül legyen : a) magyarországi születésű és ágostai hitvallású; b) a magyar nyelvet tudományosan ismerje, helyesen irja és beszélje, mely körülmény hiteles külön bizonyítvány által igazolandó be ; c) legyen feddhetlen erkölcsi jellemű és jeles szorgalmú. Ennélfogva felhivatnak ezennel külhoni egyetemeken levő mindazon lelkészi- vagy tanári jelöltek, kik már egy év óta a Glosius Sámuel és Dániel-féle ösztöndijak élvezetében vannak, hogy ha még további egy évre külegyetemeken maradni és az ösztöndijakat élvezni óhajtásuk : azt az előttük tudva levő feltételek teljesítése mellett 1887 szeptember 30-ig alólirott bizottsági jegyzőnél kérvényileg jelentsék be. Felhivatnak továbbá mindazon Műegyetemeken tanuló vagy oda még csak ezután kimenni szándékozó lelkészi- s tanárjelöltek, kik a fennebb részletezett minőségi feltételeknek meg birván felelni, ilyen ösztöndijat a jövő 1887/88. tanévben élvezni óhajtanak, hogy a fennt megirt kellékeknek kétségtelen beigazolására akár eredetiben, akár Kelt Budapesten. 1887. junius 15-én. Zsigmondy Jenő, jegyző.
hitelesitett másolatban melléklendő tanodai — ha van. candidaticumi — vagy egyetemi és egyéb bizonyítványokkal ellátott, az alább kikötött tanítási kötelezettséget is tartalmazó, sajátkezűen irt és aláirt, lakhelyüket és az utolsó posta-állomással jegyzett kérvényeiket f. 1887 é. szeptember 30-ig való záridő előtt (melynél később beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek) bérmentve és lepecsételve alólirott bizottsági jegyzőhöz, (Budapest, V. nagykorona-utcza 3. sz.) küldjék be. A megszavazott ösztöndíjat a díjnyertes hit- és tanárjelöltek nem a tanév elején, hanem csak annak második fele kezdetén, miután bizonyítványaikat az illető egyetemen sikerrel töltött első félévről és egyszersmind a második félévre lett beiratásuk felől is (Fréquentations Zeügniss und Anmeldungsbogen) a 210 ném. bír. markról szóló sajátkezű nyugtájukkal együtt előlegesen beküldötték, fogják posta utján bérmentesen megkapni, mivégre szükséges, hogy egyetemi lakásukat a nyugta beküldésekor pontosan megírják. A ki ezen hit- és tanárjelölti ösztöndíjat már egy évig húzta, a rákövetkező évre is annak élvezetében csak ugy maradhat meg, ha reá ujabban is érdemesnek tapasztaltatott, ha továbbá már az első évben a philosophiát, beleértve a philologiát és kivált erkölcstani philosophiát is, szorgalommal tanulta, s a második évben is tanulja ; végre ha magát előre arra kötelezte, hogy a külegyetemen töltött ösztöndíjas két esztendő után a hazába térve, a pesti ág. ev. magyar-német egyházgyülekezet tanodájában, ha kívántatni fog, mérsékelt díj mellett egy évig segédtanári hivatalt viselend.
A selmeczbányai evang kerül., államilag segélyezett lyceumban, mint főgymnasiumban, egy class. philologiai, különösen hellen nyelv és irodalmi tanszéknek is betöltése szükségessé válván, arra ezennel pályázat hirdettetik. — É v i f i z e t é s : ha h e l y e t t e s s e l töltetnék be, 800 frt, lakáspénzül 100 frt, ha r e n d e s s e l , 1000 frt, lakáspénzül 150 f r t és ötödévi 50 frtnyi pótlék. A k i n e v e z é s joga a nmélt. Vallás- s közoktatásügyi ministeriumot illeti. Az állomást elnyerni óhajtók, kik csak evang. hitvallásuak lehetnek, kérvény őket és bizonyítványaikat végzett tanulmányaikról, képesítésökről és eddigi alkalmaztatásukról f. évi julius 15-ikéig az evang. lyceumi igazgatósághoz Selmeczbányára küldjék. S e l m e c z b á n y á n 1887., junius 3-án. Farbaky István,
hetik. A pályázók próbára jövetelekor az útiköltség csak a megválasztottnak téríttetik meg. A kellőleg felszerelt, sajátkezüleg i r t folyamodványok f. év augusztus 15-ig alulírotthoz küldendők. Mező-Berény, 1887 jun. 18-án. Dax György sk.,
evang. lyceumi felügyelő.
A mezőberényi (Békés m.) ág. hitv. ev. német-magyar ajku egyház újonnan szervezett 6 osztályú elemi leányiskola-tanitói állomása betöltendő. Kellékek : képezdei oklevél, orgonálás és éneklés, német és magyar nyelvben való tökéletes jártasság, tiszta erkölcsi jellem, evang. hitbuzgóság. Fizetés : 300 f r t o. é., 30 hektl. buza, a szokásos stóla, és a nagy, kényelmes iskolaház, melyben 3 szoba és kert van használatra. Az állomás f. é. szept. l-én foglalandó el ; de a végleges megerősítés csak az egy próbaév leteltével történNYG1TATTA
WIGAND
Büsbach
Péter, elnök.
ev. lelkész, és iskolaszéki elnök.
N ó g r á d m e g y é b e n a szügyi egyházhoz tartozó, Csesztve fiókgyülekezet k á n t o r t a n i t ó i állomása megüresedvén, felhívatnak a pályázók kérvényeiket alólirott lelkészi hivatalhoz f. é. aug, 15-ig beküldeni : Javadalom : 1. Tiszteséges lakáson beltelken és két kerten kivül négy hold jó termő föld átlag 80 f r t 2. Huszonöt pozs. mérő rozs, három öl hasábfa, 4 x / 2 akó bor, egy szekérnyi széna, minden gazdától egy adag kender, készpénz 6 f r t 30 kr. átlag 140 „ 3. Tandíj stóla s egyébb jövedelem átlag . 60 „ összesen . . . 280 frt. Az állomás folyó évi szept. l-én töltendő be. A szabályszerű qualificatió mellett a magyar és tót nyelvbeni jártasság kívántatik. Szügy, 1887 jun. 20-án. Wladár Viktor, ev. lelkész, alesperes. F.
K.
POZSONYBAN.
