Ötödik évfolyam.
35. szám.
Pozsony, 1887. évi augusztus 27-én.
E YA N G E L I K U S
EGYHÁZ és ISKOLA. Slönzetesi ár : Egész evre félévre
.
• • •
.
HETENKÉNT
EGYSZER.
F~
ti frt — ki. 3
- - * '
Hirdetés ára : Négyhasábos
Szerkesztő- a kiadó-hivatal:
negyedévre 1 , 50 , Egy szam a r a : 12 kr. o. e. L
MEGJELEN
Pozsony,
Felelős szerkesztő s k i a d ó : '
T B - S Z T V É N S Z K ^ "
e
K o n v e n m c z a ö. sz.
petit sorként
k ö z ö i v e 7 kr
"'*
t ö b b s z ö r közöive 5 k r . Bélvegdii : külön 30 kr.
.
F E R E N C Z .
«y s z e r
^
J
Tartalom : üdvözlet. (Sántha Károly). — Főpásztori jubileum. (Czuppon Sándor). — Azok a „missiói pontok. (Wladár Viktor). — B e l f ö l d . — K ü l f ö l d . — V e g y e s-e k. — Pályázatok.
KARSAY
SÁNDOR,
ev. püspök féls Z cl Z cl clos papi jubileumára, a t o l n a - , b a r a n y a - , s o m o g y i e s p e r e s s é g részéről. írta
S Á N T H A KÁROLY.
A déli tájon szent zsolozsma zendül, Végig bejárva Tolnát — Baranyát; S hol nemcsak som, de ész gyümölcse zsendül, Viszhangra kél kies Somogyon át. A dal, köszöntve Mencshelyt, Tétre száll, S verdesve szárnyát, Győr felett megáll. Ötvenezernek*) így zajdúl imája : Az ötven évért Istené a hála!
Üdv, a ki munkás tagja a Sionnak : Honának él, ki egyházának é l ! Hol a szivek hitért s honért dobognak, Ott áldás és szabadság napja kél. Üdv, a ki e két oltár papjaként, A népek ezrinek gyújt fáklyafényt! Dicsőség s áldás a nagyok nevére! Dicsőség s áldás Karsaink fejére ! *
*
Dunántúl bérczes-völgyes szép vidéke Meghallja e dalt s együtt zeng velünk ; Behatsz imánk a közegyház szivébe, S figyel hazánk is, hogy ünnepelünk. Mert drága vagy szerény magyar Sión : Te a hazában s benned él a hon. Bástyája jognak, alkotmánynak őre, Tűz- és ködoszlop vagy, Jelszód : előre ! *
Áldás fejedre, ihletett Apostol, Ki Bibliáddal vívod az eget! Kezedben a Könyv, bűnt dorgálva ostor, Majd balzsam, melytől a seb béheged. Az íge elhat ajkadról máig Mind a velők megoszlatásaig. Te élő íge, tükörül a nyájnak, Előttünk mégy s a jók nyomodba' járnak.
*). A tolna-baranya- somogyi ev. esperesség népessége kerekszám 50 ezer.
.286
Áldás fejedre, Kormányos-Vezérünk! Hajónk halad s a czél felé mutat; Meg nem feneklünk, biztos révbe érünk, Mert érczkarokkal tartod a rudat. A veteményes kertek ágai Feléd hajolnak, Téged áldani; A fák gyümölcsi éréshez pirúlnak. S hála jutalmúl mind öledbe hullnak.
Mondjam-e én is, hogy nyájas szavakkal Te bíztatád e gyönge énekest, Te, Kit Apolló kenetes ajakkal Csókolt papjává, rája érdemest. Dávid hárfáját meg-megpengeted, S száll ég felé imád és éneked, S a Szentléleknek lágy fuvallatára A eséket jár át hangja s áriája.
Ősz Költő-Püspök, fiatal kedélylyel, Gyermekded szívű szeretett Atyánk Fogadd e képet, Bonyhád ecsetével* S terjeszd kezed ki, fiaidra, ránk! Idő elrontja e kép színeit, De szellemképed műveidben itt; Klió ha ír, a mult jelenre válik — Él a derék, élj Ünnepelt, sokáig !
Főpásztori jubileum, Megható, jubiláló korunkban ritka ünnepélyességet látott; tisztelet, kegyelet és szeretet koszorúzta ünnepe volt a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületnek ez év aug. hó 24-én, kapcsolatosan az egyetemes gyűlés megnyitásával Győrött, midőn Főt. és Méltóságos K a r s a y S á n d o r püspök úrnak 50 éves lelkészkedési jubileumát tartotta. A gyámintézeti isteni tiszteletnek végeztével Nt. Gyurátz Ferencz imája, Nt. Horváth Sámuel lelkész úr ünnepi szónoklatának elhangzása után rövid negyedóra elteltével Méltóságos Alsókáldi Káldy Gyula úr egyházkerületi világi felügyelő a kerületi gyűlésre, — ama kijelentéssel, hogy a tulajdonképeni gyűlésezés csak a következendő nap veendi kezdetét, a jubiláns Főpásztort felkért bizottsági tagok által ünnepélyesen meghivatja. A szeretett püspök szentegyházba való belépésénél, úgy a győri gyülekezet, a küldöttek s az egyházkerületből zsúfolásig megtelt templom, egy száj, egy szívvel hangoztatta az „Éljen" -t. Örömmel, s meghatottsággal látta a kerület az elsők között ott lenni ősi díszmagyarjában Győr vármegye első emberét méltóságos Gróf Battyányi Lajos főispán urat, ki is kerületi felügyelő úr üdvözlő szavai után felállva a meghatottság érzésteljes szavai között adja át az érdemekben elaggott Főpásztornak, az elismerés szennytelen babérkoszorújával ^egyenértékű, sőt értékesebb, legfelsőbb helyről jött, Ő csász. és apostoli kir. felség kéziratát, mely jubiláló Főpásztort Mélt. Karsay Sándor püspök urat „ T é t h i " előnévvel nemesi rangra emeli. Az alig csillapuló „éljen"-ek után ünnepelt Püspök úr meleg szavakkal köszöni meg a nem keresett, nem várt, s őt már másodízben megtisztelő legfelsőbb helyről jött kitüntetést. Majd Mélt. br. Prónay Dezső űr egyetemes
egyházunk felügyelője üdvözli az ünnepeltet igaz magyar s hazafiúi érzelmektől áthatott szavakban, mire ő hasonszellemben válaszol. És ekkor az ünnepi tisztelgést Mélt. Káldy Gyula ker. felügyelő úr, a kerület nevében a legmelegebb érzésekkel, nem szófigurákban álló, de gyümölcsöket hozott érdemekre hivatkozottan, azokat feltüntetve, tolmácsolja. A főpásztor működését jelezve Pál apostol bölcseségével beszélt, mikor azt mondotta : „Nem úgy tesz, a hogy lehet, hanem, a mint kell," — czélozva a prot. egyház független létjogát biztosító autonómiára, melytől ünnepelt Püspök úr főpásztori működésének összes ideje alatt egy pillanatra is soha el nem tért, midőn így az érdemeket méltatja a ker. nevében egy díszbibliát ád át ünneplő főpásztornak mint oly szt. könyvet, mit 50 éven keresztül tartott mindeneknél becsesebbnek. Kerületi felügyelő úr üdvözletére az érzékenységnek bár, de mégis a férfiasságnak ritka, nyílt és igaz arczával mondotta az ünnepelt, hogy éppen törvényekhez való tisztelete, autonómiánkhoz való tántoríthatlan ragaszkodása, s az a szent könyv, melyet ily díszes alakban kiállítva vesz át, mely ötven éven át volt lábainak szövétneke, melyből munkálkodásához az erőt merítette, vezette el az érdemek és elismeréseknek e megtisztelő kitüntetéséhez. A szívből jött „éljen"-ek lecsillapultával a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület üdvözletét, s gyűléséből keltezett jó kivánatú átiratát felolvastan nyújtja át ünnepeltnek főt. mélt. Czékus István úr a tiszai ker. püspöke. „Jöttem a kárpátok bérczétől" — mondja ő ékes nyelvvel, jöttem a dunántúli ker. magasztos ünnepéhez úgy, mint a mely két kerület a dunántúli és tiszai, habár a többiekkel is testvérileg egyetértve, de e kettő különösebben megértve
*) Az esperesség, jelesünknek Forberger László bonyhádi tanár által rajzolt arczképét nyugtotta át az ünnepély alkalmából.
I
egymást, mindig e's minden nemesért együtt harczolt, ünnepelt Püspök úr Püspök társának személyes megjelenését nagyrabecsülten, kerületének átiratával egyetemben megköszönve, fogadja az üdvözletet, veszi az átiratot", mint a további testvéries egyetértés és együttműködésnek egyik zálogát. E tiszteletadást követte a dunántúli evang. ref. egyh. ker. küldöttségének üdvözlete élén igazi ékes szólással gazdagon megáldott főt. mélt. Papp Gábor püspök úrral fejtegetve a két testvéregyház együttes küzdelmeit a múltban, főkép és »különösen jubiláns Püspök társa által hittanoktól eltekintett, s egymással benső testvéri kapcsolatba hozott közbecsülését és közszeretetét a két testvér egyháznak, mire ünnepelt Főpásztor viszonvál&szában, hivatkozással a geresdi egyességre nemes büszkeséggel hangsúlyozza : ma már nem kell egyezség, mert megérti szív a szívet egyesűit testvéregyház-testvéregyházával kölcsönös szeretetben a krisztusi szeretet alapján. Ez után a dunántúli egyházkerület lelkészi karának nevében az esperesek élükön Nt. Tatay Sámuel esperes úr, az esperességi világi felügyelők s élükön Tek. Kiss Sándor felügyelő úr, üdvözölte az ünnepelt főpásztort, mire is az egyházi és világi elemnek együttes működését hangsúlyozva válaszolt. Nt. Zelenka Pál úr, mint az egyetemes gyámintézet egyházi elnöke, oldalán világi elnöktársa Nagvs. Rupprecht Lajos úrral üdvözli ünnepelt főpásztort úgy, mint a ki egyik kezdeményezője s létrehozója volt a prot. gyámintézetnek. Ékes szavakkal, ihletésteljesen, melegen hangsúlyozza, hogy e kerület 1860-ban május 31-én Kőszegen niondá ki elsőben „legyen gyámintézet," Győrben vette kezdetét szervezete, huszonhét évi vándorlása után tehát ide Győrbe övéihez csak hazatért, mint hálás gyermek tiszteletet adni jött kereszt és nevelő atyjának a lelkes Püspöknek. Az érzésteljesen, válogatott gyönyörködtető stylban előadott üdvözletre érzésteljes melegséggel, érzettől felemelkedetten válaszolt OÖ 7 magasztos o ünnepelt főpásztor. Megjelent jubiláló főpap előtt a pápai ev. reform, főiskolai tanárikar testületének, s a soproni ev. főgymnasium, theologia és képezde tanári karának küldöttsége, amaz tek. Antal Gábor úr, s ez utóbbi nt. Müllner Mátyás igazgató tanár úr vezetésének élén. Mindkettő a tanügynek őszinte igaz küzdő vezérférfiát tisztelte az ünnepeltben nemcsak, de tisztelte benne azt is, a ki a kezdet küzdő nehézségeiben több évtizzeddel megelőzve már járt elől utat törni a jelennek. Ünnepelt főpásztor, midőn megköszöni úgy a testvér főtanoda, mint a soproni iskola tanári karának tiszteletadását, önérzettel említi s említheti is fel, hogy igenis már mencshelyi kezdő lelkész korában, széles Magyarországban ő volt az első, a ki tanítói értekezletet tartott saját szellem és észsugallata folytán, tudva azt, hogy tudomány s miveltségben él a nemzet és a haza. És most az egész ünnepélyességnek egyik legmeghatóbb jelenete következett, midőn tiszt. Feuchtenberger Ede segédlelkész úrral élükön annak a
1
gyülekezetnek küldöttsége járúlt a főpásztor elé, a mely gyülekezetben ő 50 évvel ezelőtt, mint káplán, majd mint rendes lelkész elsőben hirdette az igét, s vette tanításra kezébe az élet könyvét — a bibliát. Az ifjú segédlelkész úr igazán szép s meleg szavakkal csengő hangon tolmácsolta küldőinek s a küldöttségnek érzelmeit, de a mint viszonválaszra a főpásztor ajkát felnyitotta, elérzékenyülten könnyek között ötvenévre visszaemlékezve mondá : hogy milyen volt hozzá az a mencshelyi gyülekezet, ősi igaz magyar érzelmével ott közel a Balaton kis partjához, hogy mikor meghallá, hogy ő árva fiú, hogy özvegy anyja árva testvérei vannak készséggel őt, a çiint önálló lelkészüknek megválasztották, több mint egy napi utat téve hozták el ő hozzá özvegy anyját, árva testvéreit, a mint ezt elmondá, hogy jó népe volt, kedvesen emlékezik reájuk, vigyék el üdvözletét, köszöntését volt nyájának, a túltömött templomban ritka szem volt, mely a főpásztor könnyeivel ne könnyezett volna. Ennek végeztével volt 12 életben levő káplánja egy serleg átnyújtása mellett üdvözlik főpásztorukban a kedves princzipálist, ki viszont üdvözölve köszöni meg a kegyeletes megemlékezést. A győri evang. ref. egyház küldöttsége lelkészükkel élén majd a téthi evang. gyülekezet küldöttsége nt. Horváth Sámuel lelkész úr által vezetve, nemkülönben a győri evang. gyülekezet számos tagja nt. Izsó Vincze lelkész úrral élükön üdvözlik a jubiláló főpásztort. Mig nt. Pereszlényi János ev. ref. lelkész úrnak üdvözletére hangsúlyozza az ünnepelt, hogy a megtiszteltetést a régi testvéries együttérzés és működés zálogáúl köszönettel veszi, addig a téthi érdemes küldöttségnek is köszönetet mond azért, hogy az ő 22 évi ottani működésének ma is nyilvánvaló bizonyságát látni elismerik. A győri gyülekezetet pedig, mint olyant, a melynek tulajdonképeni lelkésze, pásztora, különösen öleli keblére s zárja szive szerelmének mélyébe egymást becsülő kölcsönös szeretettel. A küldöttségeknek ilyetén tiszteletnyújtása után érdemekben elaggott, az önzetlen tisztelettel, szeretettel környezett főpásztor érzéssel emeli fel hálátadó szavait az egek Istenéhez, hogy ő neki azt megérni engedte, hogy abban a gyülekezetben, a melyben született, annál a keresztkőnél, a mely felett a szentkeresztségben a Krisztus anyaszentegyházának tagjáúl eljegyeztetett, annál az oltárnál, a mely fellett legelsőben próbálta meg az igehirdetést, különös módon, isteni kegyelem által, a gondviselés titkainak utján vissza vezéreltetve, mint lelkész és mint i üspök ünnepelheti ötvenéves lelkészi működésének lelke vád nélküli nyugalmával, nagy benső örömérzettől áthatott jubileumát, püspöki áldását adva zárja le a mai napnak ünnepélyét. Az ünnepélyt délután 2 órakor felköszöntőkkel fűszerezett közebéd követte, melyen mintegy 250-en jelenhettek meg.
Czuppon
Sándor.
I
288
Aïok a „missiói" pontok. Három irányban kell ezúttal válaszolnom, Holles Danó barátomnak a perrendtartásra, Hurtay György lelkész urnák a Baldácsy alap jövedelmének kiosztására vonatkozólag, végre Gaál Mihály lelkész úrnak „missiói pontok Nógrádban" czimű czikkére. Mivel azonban a két előbbi kérdés időközben részint megoldatott részint a történitek következtében tárgytalanná lett, tüzetesebben, a szerkesztő úr és a tisztelt olvasó közönség engedelmével, csak Gaál Mihály úr czikkével fogok foglalkozni. , Holles Danó barátomnak válaszolom, hogy az esperességi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése előtt, a mennyiben elnökileg a gyűlésen a perrendtartás elvetésének indokai nem összegeztettek az egyes szónokok indokolása közül kiki válogathatott. Most már a hitelesítésnél elég hosszú vita után abban megegyeztünk, hogy az elvetés oka a többség értelmezése szerint röviden az : hogy Nógrád egyöntetű eljárást kiván e tekintetben mind a négy egyházkerületre nézve. Tehát alapjában a perrendtartást rosznak nem tartja. Azt azonban határozattan helyre kell igazítanom, mintha én a többségnél rosz akaratot tételeztem volna fel a perrendtartás elvetéseért. Már pedig H. D. barátom felszóllalásából az magyarázható ki, midőn helytelenül igy idéz jelentésemből : t ö r t é n t p e d i g a perrendtartás javaslatának elvetése a z é r t , h o g y h a l á s s z u n k j ö v ő r e is a z a v a r o s b a n . " így nem érvelt senki s én sem írtam úgy hanem egyszerűen következőleg: v a g y i s h a l á s s z u n k j ö v ő r e a z a v a r o s b a n . És ez nagy külömbség ! Feltenni egy nagy erkölcsi testületről azt, hogy szándékosan oda „ t ö r e k s z i k " ( „ t ö r t é n t p e d i g ez azért") kibúvót hagyni, a zavarosban való halászatra, népemről nem tehető fel soha. A mit én a hozott határozat képviselőinek tulajdonítottam, az nem a „rosz akarat" hanem a „tévedés" feltevése volt; annak pedig a mig „homines sumus," akár többség, akár kisebbség, valamennyien alá vagyunk vetve. — A mi pedig felvetett seriozitásomat illeti — azt hiszem, hogy azokban melyek csak „ c i r c a " és nem „ i n s a c r a " dolgok, nem feltétlen szükséges a begombolt seriozitás még ha előljáró is valaki. Hurtay György lelkész úrnak a Baldácsyalap jövedelmének helyes kiosztására vonatkozólag röviden csak annyit, hogy a kérdés további vitatása az által lett tárgytalanná, mivel időközben a főtisztelendő Püspök úr által — mit én is óhajtottam — felhivattak az egyházak, ez irányú kérvényeik beadására. Hogy a költségvetést készítő bizottság — j a v a s l a t á n a k elkészítésére a kerület által szokott megbízatni, azt mindenki tudja, elfogadtatik-e aztán a javasolt költségvetés vagy nem, a felett a kerületi gyűlés dönt végérvényesen. Várjuk be tehát a közgyűlést s szólljunk a kérdéshez ott! Végre Gaál Mihály lelkész úrnak „Missiói pontok Nógrádban" czímű közleményével és pedig kissé tüzetesebben kell foglalkoznom. — Gaál Mihály
lelkész úr közleményében — a mihez én már szokva vagyok — most is személyeskedő s irányomban pláne roszakaratá czélzatossággal ír. Ezelőtt legalább látszólagos képessége ellensúlyozta irmodorában az objektivitás hiányát ; legújabb közleményei ezen utóbbi tulajdonságát is semmivé teszik. Mert írni, csak azért, hogy alap és tartalom nélküli szóhalmaz férczeltessék össze — nem egyéb haszontalan idő és tinta fogyasztásnál. Midőn a bányai kerület költségvetését készítő bizottságot „ v i s s z a é l é s s e l " vádolja, majd e kemény vádat, „ m u l a s z t á s r a " reducálja, — bebizonyítottam e lapokban, hogy a bizottság, mert teljesen correcte járt el, mulasztással sem vádolható ; G. M. lelkész úr természetesen sarokba lett szorítva s kénytelen lett e tárgyról hallgatni, de hogy e sarokba szorítás miatt valami módon még is megboszúlhassa magát, előrántotta, a „missiói pontokat Nógrádban," s bebizonyította teljes alapossággal hogy e téren nemcsak „ignotus in izrael" hanem azt is, hogy a „tudatlan orvos kész hóhér." Azt állitva, hogy a nógrádi gyámintézeti gyűlés fél óránál tovább nem tarthatott; „nem tudja" pedig ott volt, hogy a gyűlés valósággal 8-tól 9-ig tehát teljesen egy órán át tartott. Azt állítva, hogy „a gyűlésen anyira nem volt rendben semmi, hogy az alesperes úr még a kegyadományok összegét sem tudta megmondani, csupán azt mondta a jegyző tollába, hogy az esperességre visszahárúló ismeretlen összeg melyik egyháznak adassék;" nem tudja, hogy a múlt évi gyámintézeti gyűlés, jegyzőkönyvének első pontjában épen ily eljárásra utasította elnökét, hogy t. i. mivel az adományok legnagyobb része magán a gyűlésen, vagy a gyűlés után íolyik be s igy az elosztandó összeget számokkal jelezni nem lehet a segélyzendő egyházakra nézve az elosztandó összeg „ h á n y a d a " alapitassék meg. Az idén „ e g y e n l ő n " elosztva két egyház között. Azt állítva, hogy az alesperes úr a „bevallási" íveket elő nem terjesztette nem tudja, hogy azok nemcsak előterjeszttettek, — csupán felöl vastatásuk nem kívántatott — de az elnökség és jegyző által a hozott határozat után nyomban aláírva hitelesítve is lettek, hogy aztán a felsőbb gyámintézeteknek felterjesztessenek. Azt állítva, hogy az alperesül - „ s i e t e t t s a j á t e g y h á z á t " Szügyöt missiói pontúi beigtatni : nem tudja, hogy a szügyi egyház sem Pálé, sem Apollóé sem Péteré, sem alesperesé, hanem az egyház valóságos Ura, feje a Jézus Krisztusé, s hogy a hol a Krisztus egyházának baján segíteni kell, ott nem lustálkodni, hanem „ s i e t n i " kötelesség. Midőn azt állítja hogy „ S á m s o n h á z a e d d i g v é l e t l e n ü l k i m a r a d t ; " nem tudja, hogy Nógrádban a gyámintézettől és Gásztav-Adolf egylettől „eddig" egyetlen egyház sem részesült oly tetemes segélyben (4,770 frt 41 kr) mint épen Sámsonháza. Azt állítva, hogy a közgyűlés e g y k é t t a g b ó l állott; nem tudja, (pedig, ismétlem, valósággal
t
289
ott volt s látott) h o g y a gyűlésen 18 lelkész volt jelen — s végre; • Azt állítva, hogy a missiói pontok megállapítása f ü g g ő b e n h a g y a t o t t ; nem t u d j a hogy a határozat következőleg mondatott ki és hitelesíttetett : „ E g y házi elnök azon javaslata, h o g y b.) missói pontokúi jelöltessenek ki : Losoncz, Salgó-Tarján, Szügy és Sámsonháza, ezúttal egész terjedelmében elfogadtatik, jövőre pedig a segélyezendők tervezetének megállapítása végett egy — — — bizottság küldetik ki. Szememre l o b b a n t j a G. M. lelkész úr azt is, hogy közleményemben a gyámintézet ügyeivel foglalkoztam inkább, mint a közigazgatási gyűlés ügyeivel. — E z nagyon természetes; mert e g y é b megbizatásaim közt per eminentiam ezt bizta az esperesség gondozásomra, s mert a közig, közgyűlésről néha néha mégis csak közöl valaki egyet mást, mint példáúl az ez éviről is épen G a á l M i h á l y lelkész ú r a nógrádi lapokban, hol hozzá illőn keseregve azzal végzi, hogy ezúttal a köz (ingyen) ebéd elmaradt. H a g y j a b é k é n G a á l Mihály lelkész ú r azokat a missiói pontokat a m e l y e k n e k gondozásához oly keveset ért, s h o g y a k ö z ü g y n e k s így a gyámintézeteknek is jövőre n a g y o b b hasznára váljék, missiój á t a következőkben keresse : 1. L e g y e n k e v é s b b é személyeskedő, de a n n á l i n k á b b i g a z s á g s z e r e t ő . 2. E n g e d j e n v a l a m i t f e l t ű n n i vágyó irkálásából s az a l a t t g y ű j t s ö n többet a gyám intézetre eddigi vékony küldeményeinél. A k k o r aztán nem kell m a j d azzal végéznem, mint most, h o g y jövőre valótlanságon alapűló, személyeskedő felszóllalásait ignorálom. Wladár Viktor.
S l l ï Q L Û . A tiszakerületi ág. hitv. ev. egyházgyülés. M á s o d i k n a p a u g . 11-én tartatott az egyház dísztermében. II. Péchy Tamás vil. elnök meleg szavakban üdvözölvén a küldötteket, felhívja őket a napi renden levő tárgyak feletti tanácskozásra. Az e g y e t e m e s alap létesítésére vonatkozólag. Ker. gyűlés az egyház híveit bizonytalan, előre meg nem határozott czélra nem adóztathatja meg. Zsinat nélkül egyetemes alapot nem létesíthet. Kötelező erejét a megadóztatásnak zsinat nélkül nem tartja keresztűlvihetőnek. Hét esperesség, kettő ellenében, fogadta el e határozatot. A s u p p l i k á t i ó t i l l e t ő egyetemes gyűlés leiratára így hozza meg egyhangú határozatát : Nem látja be szükséges voltát annak, hogy (a régi módon történt) tápintézetre való gyűjtést megváltoztassa. Az az eljárás, hogy az egyes egyházak saját kebelükben, gyűjtő íveken gyűjtsenek — nem lévén rendes egyház szolga csak nagyobb városi egyházakban, — nem kecsegtet csak igen kevés eredménynyel, holott a szegény, de a
tudományos pályára hivatottak csak úgy eszközölhetik tanulásukat, ha olcsó ellátásban részesülnek a tápintézet részéről, nem látja be, hogy most, midőn minden felekezeti és nemzetiségbelinek megengedtetik a kéregetés — a leghumánusabb czélra való gyűjtésnek — ifjaink által való eszközlése — törültessék el. A régi módon történt gyűjtést kívánja továbbra is fenntartani. Tárgyalás alá került, hogy a t ű z k á r b i z t o s í t á s t ó l visszafizetett 20°/0 hová fordíttassák. Ezen összeg évenként több mint 700 forintot tesz ki. A folyó évben befolyt 20°/0-ot a rozsnyói kerületi árvaháznak adja, — hogy a következő években mily czélra legyen ez összeg felhasználva, arról a következő évben kíván intézkedni, miután már az egyes esperességek előzetesen meghozták határozatukat. A „ B a l d á c s y a l a p í t v á n y " kezelését illetőleg elfogadta ker. gyűlés a hegyaljai esperesség erre vonatkozó javaslatát, hogy azt a püspök felügyelete alatt, a kerületi gyámintézet, — mint a szegény-ügynek e téren is gazdája — kezelje. Nagy szükségét látja ker. gyűlés annak, hogy alkalmas, s a mai kor kívánalmainak megfelelő t a n k ö n y v e k készíttessenek. Különösen a v a l l á s t a n i kézi k ö n y v e k b e n szenvedünk érezhető hiányt. Ker. gyűlés 400 forintot utalványoz e czélra. A pályázat legközelebb ki lesz hirdetve. A n y u g d í j i n t é z e t n e k m e g a d ó z t a t á s a a kormány által, — nagy hullámokat vert fel, az egyetemes gyűlés útján kérvényt nyújt be az országgyűléshez e sérelem orvoslása tárgyában. A „hegyaljai tanító-egylet memoranduma" alapján, belátja szükséges voltát annak, hogy a tanítók fizetése (helyzete) javíttassák, hogy a párbér és a tandíj — az egyház által beszedve — egy összegben a tanítónak kiadassák. Azt sem tartja méltányosnak, hogy mig az állami tanítók 30 évi, addig az egyházi tanítók csak 40 évi szolgálat után élvezhetik a nyugdíjat. Ez utóbbit az egyetemes gyűlés utján az országgyűléshez — kérvény alakjában — kívánja beterjeszteni. F ü r é s z m e z ő , a brassói egyházmegyébe kebelezett — l e á n y e g y h á z anyasításába (a bizottság jelentése folytán) ker. gyűlés beleegyezését adja. E helyen 550 frttal lesz a lelkész díjazva. Ez összeg azonban idővel emelkedni fog. M a y e r E n d r e és C s e n g e y G u s z t á v eperjesi theol. tanárok a gyűlés előtt leteszik tanári esküjöket. Mindkét tanár szép beszédben köszöni meg a kerület bizalmát, kéri, pártfogását s szeretetteljes gyároolitását. A k e r ü l e t i p é n z t á r k e z e l é s é r e és e l l e n ő r z é s é r e vonatkozó javaslat, az egyes esperességekhez küldetik le véleményadás végett. A „ B a l d á c s y a l a p"ból ez évre eső 2000 frt kiosztatott : 1 /3 rész a püspöknek — mint az őt megillető rész adatott. A 2/s r é s z a z ínséges egyházak közt osztatott ki. Mint ilyenek segélyeztettek : Stoosz, Sublechnitz, K.-Tapolcza, Üj-Klenótz, H.-Vécse 100—100 frttal, mint építkező egyházak : N.-Károly, Fűrész, Mernyik 50 írtjával, Hrussó és Mengusfalva 30 írtjával és Komlós 5 frt 56 krral. Nyolcz
•290
szegény lelkész közt 40 forintjával 320 frt osztatott ki ; öt szegény lelkész-özvegy és árva 147 frtot kapott. K e r ü l e t i g y á m i n t é z e t a múlt évben 1043 frt 20 krt osztott ki, ebből 521 frt 60 krt az egyet, gyámintézetnek adott. A „Leopoldianumra" 50 frt, útiköltségre 44 frt 84 krt fordított, Rónapataknak 22 frt 76 krt szavazott meg. Ezen kívül Berki, Ruszkin, Mengusfalva, Stoosz, Lapos, Várgede, Restér, Kölese, Türkös és a rozsnyói felső leányiskolának 40 írtjával 400 frt adatott. A k e r . g y . o f f e r t o r i u m n a k , 1 3 4 f r t 9 4 krnak — a fele a k u r i t t y á n i leányegyháznak lett megszavazva. A 400 frtos s z e r e t e t - a d o m á n y r a N . - K á r o l y jelöltetett. Gyámintézeti egyházi elnöknek, pénztárnoknak és jegyzőnek lemondása nem fogadtatott el. Az új alapszabály életbeléptetésével a jövő évben történnek meg a választások. Addig a leköszöntek kéretnek hivataluk további viselésére. Ezeken kívül több az egyház beléletére vonatkozó ügy intéztetett el, békés úton keresztyéni szeretettel. Szerdán aug. 10-én tartott 150 terítékű bankett, fényesen sikerűit. I t t is képviselve volt valamenynyi miskolczi felekezet és testület. Ker. vil. elnök aug. 11-én délután, egyházi elnök aug. 13-án délelőtt távozott városunkból. A miskolczi egyháztanács élén Zelenka Pál lelkész mondott, megható szavakban búcsút s köszönetet az egyház nevében a kerület elnökeinek. Vajha lenne sikere, foganatja e ker. gyűlésen hozott határozatoknak, vajha egyházunkra szebb napok következnének ! Az Úr szelleme legyen velünk s egyházunkkal ! B. Gy. A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület évi közgyűlése. A dunáninneni egyh. kerület ez évi közgyűlését Pozsonyban aug. 23—24 napjain tartotta meg. A gyűlést megelőzőleg a nagy templomban magyar nyelvű istentisztelet tartatott ; melynek végeztével a szokásos helyen az ev. lyceum könyvtártermében kezdetét vette a tanácskozmány. Jelemző volt a közgyűlésnek feltűnően gyér látogatottsága, s a mi e körülményt még jellemzőbbé teszi, hogy épen azok közül, a kik Krisztust és az ev. egyház érdekeit állítják szivükön viselni — sokan távollétük által tündököltek ! . . . Ennek daczára a gyűlés oly auspiciumok között nyílt meg, a melyek a gyűlésnek nagyobb mérvű érdekességét helyezték kilátásba — már t. i. a mennyiben valaki a sensatiós dolgoknak érdekességet tulajdonít. Ismételve is teljesedésbe ment azon általában ismert mondás, hogy a kik szelet vetnek — vihart aratnak. Az inocenirozásról legalább bősegés módon gondoskodva volt az egyes esperességek által e czélra elkészített s ide benyújtatni határoztatott inycsiklandoztató különlegességek által — a gyűlés elé terjesztett javaslatok tárgyában. Nem a javaslatokon mult, hogy a dolognak komolyabb következése nem lett. Az elnökségnek kipróbált bölcs vezetése, másrészt a pártok ez úttal tagadhatlanúl eszélyes mérséklésé — de mindenek felett az úr vezérlő szelleme — megóvta nagyobb rázkodásoktól egyháza hajóját. A szél lecsendesült s a már már keletkező vihart — mindnyájunk közös és kölcsönös örömére, a mindeneket oly jótékonyan átható szellő a békülékenység szelleme — csendje váltotta fel, zárta be a gyűlést.
«
A gyűlés részletes lefolyásából az alábbiakban adjuk a szélesebb körben érdeklődést kelthető vázlatot. P ü s p ö k úrnak nagy fáradsággal összeállított s részletekben gazdag évi j e l e n t é s é b ő l értesültünk, hogy a kerület egyházi élete ha nem is haladja meg az előző évek színvonalát — de azon alól sem süllyedt, a mi mindenesetre sokat jelentő tünemény, tekintetbe véve a közgazdasági helyzet nyomasztó voltát, sőt ha vesszük, hogy pld. a hívek áldozatkészsége nem csökkent, hanem hogy az elmúlt évben is 200,000 frtot meghaladó összeg fordíttatott egyh. czélokra — bátran állithatjuk, hogy az egyházi élet élénksége az előző jobb évekét meghaladja. A tulajdonképeni tárgyalási soron kívül egy a kerület területén megjelezendő, k i r á l y ő f e l s é g e elé menesztendő tisztelgő küldöttség szervezése, s az ez idén 50 éves papi jubileumát ünneplendő Ftdő K a r s a y S á n d o r dunántúli ker. püspöke részére küldendő üdvözlő irat készítése illetőleg amaz az ünnepelthez menesztése — határoztatott. A mi a p ü s p ö k ö k n e k , m i n t f e l s ő h á z i tagoknak díjaztatását illeti, a kerület feltartja azt a véleményét, hogy a püspökök felsőházi tagsága egyetemes egyházi ügy lévén, azok e czímen való díjazása is az egyetemnek kötelessége. Az egyetemnek azon értesítés szerű határozatával szemben, mely szerint az egyetem az i d e g e n i s k o l á k b a n e s z k ö z ö l t v a l l á s o k t a t á s miatt az államtól igényelt tanító díjakról a ministerium elutasító válasza alapján mondjon le — kimondja a kerület hogy az egyetem újból is tárgyalás alá vévén ez ügyet, a lehető lépéseket tegye meg. Az e l k e r e s z t e l é s e k e t illetőleg csatlakozik a tiszai egyh. kerület azon határozatához, hogy esetleg törvényhozási intézkedés útján gondoskodjék a kormány arról, hogy az elkeresztelések ellen kiadott, különben helyes — de sok esetben nem teljesített ministeri rendeletnek teljes érvény szereztessék. A p á r b é r ü g y é b e n a minister nyilatkozata megsürgetendő. A R e i s c h e l a l a p í t v á n y b ó l , melynek tőkéje 133468 frt, 48 elhagyott lelkész és lelkészözvegy segélyeztetett. Annál a pénztárnál példátlan fényes állapot uralkodott eddig, úgy hogy több volt a pénz, mint a mennyi a végrendeletileg kijelölt czélora kellett, s így történt hogy nem csak özvegyek és elaggott lelkészek részesültek segélyben, hanem azok a lelkészek is, a kiknek segédet kell tartaniok. Fájdalom a párviszónyok kedvezőtlen fejlődése következtében — csak hogy az alapítvány eredeti rendeltetésének megfelelhessen — ez utóbbiak egyelőre a segélytől elestek. — Nagy port vert tavaly némely esperességeknek azon állítólagos sérelme, mely szerint a magy. kormány a p o r t o m e n t e s s é g e t csak az állam nyelvén czímzett leveleknek parancsolta megadni. Ez ügyet a tav. gy. határozata folytán az esperességek is tárgyalták — s ott az eszme odaért, hogy a ker. esp. többsége (5 contra 3) e rendeletébe belenyugodott. A t a n ü g y i j e l e n t é s b ő l szomorú értesítést vettünk a nyitramegyei tanügy állapotáról, a hol ugyanis 3500 gyermek nem részesül semmi oktatásban, s a mi a nyitrai bajokat még fokozza, hogy az állampénztár tanítói
.291
nyugdíjalap czímén az esperesség egyházaitól összesen 5600 frt tagsági díjakat követel oly tanítók után, a kik soha nem léteztek. Ez a sajnos állapot méltán megérdemli úgy a kerület, mint az egyetem pártfogó közbelépését. Turócz-Szentmártonban felállítatni szándékolt t ó t t a n n y e l v ű g y m n a s i u m alapszabályai múlt évben leküldettek az esperességekre, hogy, azokat tárgyalva, el — vagy el nem fogadásuk iránt nyilatkozzanak. — Hosszas vita után végre 5 esperesség, 8 (Mosony Pozsonyváros, Pozsonymegye) ellenében az alapszabályokat elfogadta, mire a 8 esperesség az egész törekvés ellenében óvástétellel élt. A p o z s o n y i l y c e u m t ó l a múlt évben megvont 250 frtnyi segély a f o l y ó évre megadatott; további kiszolgáltatását a többség azon feltételhez kötötte, hogy a pozsonyi lyceum, illetőleg egyház ismerje el a kerület fenhatoságát. A B a l d á c s y - a l a p jövedelme akként határoztatott felosztatni, hogy abból 2/8 pusztuló egyházaknak 3/s püspöki díjazásra, 1js szegény lelkészek, 2/s pedig pap özvegynek és árváknak adassék : megjegyezvén, hogy az egyházak segélyével esperességenként az egyházak száma — a lelkészeket illető segélynél a lelkészek száma vétetik kulcs gyanánt. F e l m e n t v é n y e k b ő l bejött 290 frt, mely összeg eddig a 8 esperesség és a pozs. lyc. tanári özv. árva intézetei között osztatott meg, most azonban a többség határozata folytán csak az esp. gyámintézetek kapják. Az egyetem, g y ű l é s n e k suplikálásra vonatkozó határozata nem fogadtatik el. Ep úgy nem annak „ k ö z a l a p r a " vonatkozó javaslata. A g y á m i n t é z e t gyűjtése mintegy 1450 frt. Az a n y a k ö n y v e k nyelvét illetőleg az egyet, gyűlnek tavaly hozott határozata : hogy t. i. törvényhozási intézkedés hozatala kezdemenyéztessék, általános tetszéssel fogadtatott. Következtek az indítványok. P o z s o n y m e g y e i esperesség indítványozza, hogy tétessék kezdeményezés arra nézve, hogy a tanítók is hasonlón a többi nyugdíj képes államhivatalnokokhoz már 30 év után igényelhessék nyugdíjukat. Elfogadtatott. Trencsénm. indítványozza hogy az egyetemes gyűlésnek a p a n s l a v i s m u s r a v o n a t k o z ó 1882. V. p. hatályon kívül helyeztessék, illetőleg oda módosítassék, hogy az egyházi hatóság csak akkor járjon el büntetőleg a pánszláv természetű ügyekben, ha a büntetendő cselekmény tényalladékát már elébb a polgári hatóság megállapította; s ez indítványt 4 esperesseg 3 ellen el is fogadta a ker. határozmánya-kép. A nyitrai esperesség tiltakozván az ismert Novomeszky-féle pánszláv ügyben a fehérkomáromi esperesség illetékessége ellen, az ügyiratokat maga részére kiadatni, s Novomeszky felett való ítélet hozatalt magának akarja feltartani. A tavalyi gyűlés utolsó pontja, egy kifejezése szintén vitát és indítványt provokált, h. t. az elnökség ugyan megtagadhatja egy tárgy napi rendre tűzését, de azt a napi rendről le nem veheti, — kölcsönös felvilágosítások után kijavíttatott. S ezzel a gyűlés békés szellemben végett ért a mely
szellem egyébiránt az egész gyűlés folyamán elég zavartalanúl uralkodott; sőt helylyel egész az általános derültségig fokozódott, mikor t. i. arról volt szó hogy a közalapra n e m fizetünk. Az egyhangú határozat nagyon szokatlan eseténél nem is késett az elnökség megjegyezni : hogy ez bámulatos egyetértés !
ü l l f l t A Németország. — A Luther-emlékalapítvány Wormsban f. évben 6 német születésű evang. hitjelöltnek, kik vizsgálataikat kitűnő eredménynyel tették le, egyenként 860 márknyi évi ösztöndíjat ád, hogy valamely németországi egyetemen magasabb tudományos műveltséget szerezhessenek. — A paderborni kath. püspöki hatóság az oly lelkészeket, kik kir. kegyúri állomásokért folyamodnak, odautasította, hogy 14 nappal előre jelentsék szándékukat a püspöknél, hasonló rendeletet adott ki a ministeri püspök is mindazok számára, a kik katonai, vagy fegyintézeti lelkészi állomást kívánnának elvállalni, azon hozzátétellel : „egy ily állomás elfoglalásához csak az esetben fogom beleegyezésemet adni, hogyha az illetékes törvényhatóság és közöttem a kérdéses állomás betöltése iránt megegyezés jő létre." Hollandiában a Kuiper párt folytonos növekvésben van, egy nap sem múlik el a nélkül, melyen ne jelentetnék, hogy egy, vagy más gyülekezet „a zsinat nyűgét lerázta és Kuiperhez átpártolt." Gyakran tettlegességre is kerül a dolog, sőt Frieslandban Wons községben jul. 16. a kuiperiánusok és a zsinatiak között valóságos harcz folyt, olyannyira, hogy a zsinatpárti lelkész csak rendőri felügyelet mellett tarthatta meg beszédét. A reformált egyház törvényhatósága is azonban erélyesen lép fel és minden a zsinattól elvált lelkészt s egyháztanácsot kérlelhetlenűl elmozdít. Különben a Kuiper pártiak most sokkal mérsékeltebben lépnek fel. Angolországban több év óta tervezik egy nemzeti egyházi zsinat összehívását, melyen mind a két egyh. parlament, úgymint a c a n t e r b u r y i és a y o r k i részt venne, ez ügyet a chesteri püspök egy iratában egy a yorki érsekhez intézett iratában tárgyalja, s abbeli meggyőződését fejezi ki, hogy a két érsek nem híhat össze nemzeti zsinatot, mert a kezdeményezésnek a koronától kell jönnie, mely az érsekeket utasíthatja egy közös zsinat összehívására. „Israelnek új háza" nevű sajátságos secta leginkább Chatamben van elterjedve, hol templomot épít, mely állítólag egy millió márkba kerülne. Ok hiszik, hogy nem halnak meg s hogy ők a valódi Izraelnek azon felmaradt része, mely az Úrral 1000 évig fog uralkodni. Alapítójuk, J e z r i e l halála a szegény emberekre nagy csapás volt, neje, ki halálát szerencsétlenségnek mondotta, lett utódjáva. Dánia. — A klerikális lapokban sokat beszéltek arról, hogy Waldemár dániai hrg. Orleans herczegnővel való házassága alkalmával a pápai engedély megnyerése czéljából térítvényt adott volna, hogy gyermekei a r. k. vallásban fognak neveltetni. Ezt ugyan később viszavonták, hogy az orleansi család tette ez ígéretet, mert csak ily feltétel
292
mellett képzelhető a pápai engedély kiadása. Most arról értesítenek a lapok, hogy Waldemarnak fiát a koppenhágai kir. várban július 20. a királyi gyóntató P a u l l i evang. szertartás szerint megkeresztelte. A klerikális lapok lármája hiába való volt, mindamellett meg nem szűnnek az orleansi családot szószegéssel vádolni.
Nagytiszteletű Szerkesztő Ur! Becses l a p j á n a k utólsó számában B i e r b r u n n e r Gusztáv lelkész úr tudósítást ad a bácsszerémi ev. esperesség közgyűléséről, hol a kiszácsi p r e s b y t e r i u m kérvénye is tárgyalás alá vétetett, melyben rólam, mint békési esperességi ügyészről az állíttatik, hogy a Steltzer F r i g y e s lelkész úr ellen indított közkeresetlevélben a legfontosabb v á d a k a t szándékosan elhallgattam, s mellőztem. Ezen kérvény érdemleges elintézés végett a békési essperességhez tétetett át. Meggyőződtem róla, hogy a kérvényben a fenti állítás b e n n foglaltatik. Ezen állítás határozattan valótlan, nemcsak, h a n e m képtelenség is már mostan, a consistorium ítélete után, m e l y b e n a v á d a k többje alaptalannak jelentetett ki, s mely nem kötve a közkeresetlevél tartalma és indítványa által, az egész vádanyagot vette Ítélete t á r g y á ú l s az i n d í t v á n y b a n foglaltakon kívül egyéb cselekményt, v a g y mulasztást vétségnek nem állapított meg, miből világos, h o g y én egyetlen bizonyítékúl támogatott vádat sem mellőzhettem. A valótlan állítást mint r á g a l m a t a mai napon tartott békési esperességi gyűlés is visszautasítá részemre kiadni rendelé az eredeti kérvényt, az illetők elleni elégtétel megszerezhetése czéljából. B é k é s - C s a b á n , 1887. augusztus hó 24-kén. Kaviár Dániel. — A d u n á n t u l i k e r ü l e t j u b i l á l ó p ü s p ö k e főt i s z t . és mélt. Karsay Sándor úr született Győrött 1841. évi márczius hó 15-én. Édes atyja előb á s z á r i később r é t h i lelkipásztor Sopronba vivé őt, hol a gymnasiumot s theologiai tanfolyamot elvégezvén tanulmányait a bécsi theol. intézeten fejezé be. — M e n c s h e l y e n mint segéd azután mint rendes lelkész kezdé hivataloskodását, T é t h e n folytatá s G-yőrőtt jubilál. — 1848-ban kerületi aljegyző, 1851-ben gyámoldai főpénztáros, 1868-ban kerületi főjegyző, 1866-ban superintendens. — A királyi kegyelem királyi tanácsosá, magyar nemessé tevé ; hazája melyet oly hőn szeret s nemzete, melynek oly hű fia örömmel látja őt a főrendek sorában. — Éltesse őt a kegyelem Istene soká, teljes erőben, boldogan. — Figyelmeztetés! Az eperjesi teljesen kiépült és kibővített ev. ker. Collegiumnak f ő g y m n a s i u m á b a n az 1887/s isk. évre szóló beiratások f. é. szept. 1—4 napjain eszközöltetnek. A beiratásokat megelőzőleg aug. 30 és 31. napjain tartatnak a felvételi, javító és esetleg magánvizsgálatok. Az évnyitó ünnepély szept. hó 4-kén d. e. 11 órakor fog megtartatni. Az előadások a főgymnasiumban szept. 5-kén kezdődnek. — A helyi viszonyokkal netalán ismeretlenek kedvéért megjegyeztetik, hogy a szép környékű Eperjesen havi 16 frttól 30 frtig kapható teljes ellátás szállással; szállások 3 frt 50 krtól havonként. De a collegium maga is gondoskodik arról, hogy növendékei tisztességes és olcsó ebéd és vacsorával látassanak el : a collegium tápintézetében az alumneumi ebéd és vacsora díja egész évre 50 frt 70 kr; a convictusi ebéd NYOMATTA
WIGAND
és vacsora egész évre 62 frt. 70 kr. — az előbbeninél elengedésnek is van helye. Ezen jótéteményben a collegium növendékei valláskülömbség nélkül részesíttetnek. Van a Collegiumnál azonkívül számos alapítvány, melyekből évenként 5—65 frtos ösztöndíjak és praemiumok osztatnak a coll. növendékeinek; a múlt isk. évben 20 gymnasiumi tanuló részesült ezen ösztöndíjakban. — Kelt, E p e r j e s e n , 1887. aug. 20-kán. Ludmann Ottó, gymn. igazgató. — Figyelmeztetés. — Az a s z ó d i evang. algymnasiumban a következő iskolai év szeptember 1-én nyílik meg, Ezen s a reá következő két napon történik a gymnasium helyiségében a tanulók fölvétele, tartatnak a pótló-, javító- és fölvételi vizsgálatok. A rendes tanítás szept. 5-én kezdőkik. A gymnasiummal tápintézet is van összekötve, melybe a növendékek vallás- különbség nélkül beiratkoznak. A jó magaviseletű és szorgalmas tanulók, a kik szülőik szegénységét hiteles bizonyítványnyal tudják igazolni, a leczkepénz és tápintézeti díj elengedéseért folyamodhatnak a fölvételre szolgáló 3 nap alatt. Folyamodványukat czímezzék az iskolai bizottmányra és nyújtsák be az igazgatóságnál. — Választások. N tiszt. Áchim Ádám szarvasi lelkész 29 szavazatból 26-al iijolag b é k é s i esperessé ; Nt. Schneeberger János ujverbászi lelkész b á c s k a i alesperessé választattak. — Benka Gyulát, a szarvasi főgymnasium derék igazgatóját, a békési esperesség újólag 3 évre tanintézetének igazgatójáúl megnyerte. PÁLYÁZATOK. Az államilag segélyzett rimaszombati egyesűit prot. főgymnasiumban egy c l a s s i c a - p h i l o l o g i a i és egy r a j z t a n á r i t a n s z é k megüresedett. Az elsőnek javadalma, — melylyel a l a t i n és g ö r ö g n y e l v n e k t a n í t á s a van összekötve heti 20—22 órában, — 1000 frt évi f i z e t é s és 150 frt l a k b é r . Ha okleveles pályázó nem jelentkeznék, az állás ideiglenes minőségben töltetik be, mely esetben az elválasztott, illetve kinevezett fizetése 800 frt leend. E tanszéket, melyre csak ev. reform, vallásúak pályázhatnak, az igazgató választmány ajánlatára a nm. m. kir. vallás és közokt. miniszter tölti be. A rajztanár fizetése, — kinek kötelessége az I-ső o s z t á l y b a n a m e n n y i s é g t a n és f ö l d r a j z t a n í t á s a is, — 805 frt és 4 öl fa. Ha az illető tornatanításra is képes, ezért 200 frtban fog részesülni. E tanszéket az igazgató választmány tölti be. Felhivatnak tehát azon tanárok és tanárjelöltek, kik ez állomást elnyerni óhajtják, hogy okmányaikkal felszerelt kérvényeiket folyó 1887. szeptember hó 10-ik napjáig a főgymnasium igazgatóságához küldjék be. A rajztanári állomásra bármely felekezetűek pályázhatnak. R i m a s z o m b a t , 1887. augusztus 17-én. Az igazgatóság. A selmeczbányai ágost. hitv. evang. gyülekezet lelkésze, egy a t ó t és m a g y a r nyelvben — s ha lehetséges a németben is — jártas k á p l á n t keres. — Ezen állomásra , pályázat nyittatik. É v i j a v a d a l o m : 120 frt o. é. készpénz, havonkint utólagos fizetendő részletekben, szabad lakás és teljes ellátás. Felszerelt pályázati folyamodványok f. é. szeptemberhó 7-ig az alúlirotthoz küldendők. S e l m e c z b á n y a (Hontmegye) 1887. augusztus 13-án. Urencsik Károly, evang. lelkész-föesperes, A zólyomi ág. h. ev. egyház lelkésze t ó t és m a g y a r nyelvben j á r t a s segédet keres. É v i f i z e t é s e : 100 frt új értékben, mely akár utólagosan havi- akár negyedévenkénti részletekben szolgáltatik ki. S z a b a d l a k á s és t e l j e s e l l á t á s . A folyamodványok alólirotthoz szeptember hó 20-ig küldendők be. Zólyom, 1887. augusztus 24-én. ThébuSS JánOS, ev. lelkész. F.
K.
POZSONYBAN.
