Hatodik évfolyam.
|
35. szám.
Pozsony, 1888. évi Augusztus 25-én
EVANGELIKUS
H AZ es ISKOLA.
r
\
JA
Előfizetési ár: Egész félévre
evre .
negyedévre
Egy szam ara V
6 frt — kr. 3 9— , 1 „ 50 , 12 kr. o. e.
EGJELEN
HETENKÉNT
EGYSZER.
Hirdetés ára *S>SCJXT»*^
Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal : Pozsony,
Konventutcza
Feleiós szerkesztő s kiadó :
J
T
S
S
Z
T
Y
É
N
S
Z
K
Y
F
E
E
IST O
6. sz.
Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélyegáij : külön 30 kr.
Z.
Tartalom: Az ultrák túlkapásai. (Thomay József.) — Tatay István emlékezete. IV. (Zsilinszky Mihálytól.) — A pestmegyei pártfogása alatt álló aszódi gymnasium. — Közöny? (Onezimus.) — B e l f ö l d . — V e g y e s e k . — P á l y á z a t o k .
As ultrák túlkapásai. A magyarhoni lutheránismusnak sokszor fejéhez vágták már a hazafiatlanság vádját. Sokszor keményen megleczkéztettek már bennünket kiváltképpen azok a soviniszták, a kik a politika tiizes paripáján száguldozva minden positiv valláson felül és kivül helyezik maglikat azt mondván, hogy mi pánszlávok vagyunk, pángermánok vagyunk, szlávizálunk, germanizálunk s. t. annynyira, hogy egynémelyek éppen ezen ellenünk irányzott folytonos támadás hatása alatt ilyenformán kezdtek gondolkodni : Most kezdjük még mi csak igazán megismerni magunkat, most kezdünk felébredni erőnk és hatalmunk tudatára; még sem oly szegények és oly gyenkék vagyunk mi, mint a milyeneknek magunkat eddig ismertük ; hiszen mindenki mi tőlünk fél, mindenki mi reánk vigyáz, mindenki a mi mozdulatunkat kiséri figyelemmel, hogy mit csinálunk otthon, mit tanítunk az iskolában, mit prédikálunk a templomban, mintha egyedül és kizárólag csak mi volnánk azok, a kik megmenthetnők avagy megbuktathatnók a hazát ! Mások meg így vélekedtek : Mi ugyan jó magyar hazafiak vagyunk, de ha mindennek dacára unos untig azt kiabálják fülünké, hogy nem azok vagyunk, majd egyszer csak magunk is elhiszszük, hogy nem azok vagyunk és nem azok leszünk. Az érintett ostrom-állapot befolyása alatt akadtak azonban olyanok is, a kik belehagyták verni a fejükbe azt, hogy h a ők még tovább is lutheránusok maradnak, hát vagy maguk is pánszlávok lesznek, vagy a pánszlávokkal egy húron pendülni látszanak. És ebben rejlik oka a lutheránismusból a kálvinismusba való átszivárgásnak, miként ők mondani szokták a — magyarhitre nem vallásosságból, hanem politikai és nemzeti extravagancziából. S hogy mi lutheránusok annyira szálka vagyunk még most is különösen az excentrikus hazafiak szemében, az onnan van: mert, — jóllehet a speieri
esperesség
országgyűlésen csak is lutheránusok prostestáltak, — a protestáns elnevezés alatt a velünk együtt a grammatikailag is magyar kálvinisták is értetnek ; nagyon szembeötlő tehát az ellentét, a mit maguk a mi kálvinista atyánkfiai is szeretnek néha-néha, egy kicsit kiélesíteni. De h á t mindezeknek előrebocsátása után csak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ha, — a mi sajnos, 7 — okvetlen kell egy hálónak lenni a hazánk szellemi légkörében repdeső téhelyrepüsök összefogdosására : hát legyen az a háló legalább olyan, hogy ne csak a szúnyogok, meg az apró-cseprő legyek, melyeknek csípésük mégsem olyan kellemetlen és ártalmas, hanem a sokkal kellemetlenebb és veszedelmesebb nagy dongók is megakadjanak r a j t a ; mert ezek azt eddigelé nagyon könnyen széttéptek s azután szépen tova repültek. Hiszen h a a hazafiatlanságot emlegetjük az egyházakban, ne akadjon meg mindjárt szemünk a lutheránusokon, még talán az aránylag mégis csak kevés zsidókon, hanem inkább azokon, a kik nyíltan kifelé gravitálnak, és a kik ide benn államot akarnak képezni az államban. A görög-keleti egyház minden válfajaiban kifelé gravitál. Van görög-keleti-román, van görög-keletiszerb, van görög-keleti-orosz, talán még van görögkeleti-zsidó is s t. szóval sokféle görög-keleti van, de egy nincs : görög-keleti-magyar, holott pedig, h a ilyen is volna, az talán mégis ellensúlyozhatná azt az áramlatot, mely a bennünket elnyeléssel fenyegető nagy szláv világtengerbe a vallás medrében magával ragadja a nemzetiségeket. A római egyház meg államot képez az államban ; mert míg egyrészről idegen, ez idő szerint ugyan velünk barátságos lábon álló államból pápája által kormányoztatja magát, addig más részről katholiczismnsát ide bent olyképpen igyekszik érvényesíteni, kogy „jure divino" „ad maiorem Dei glóriám" önmagában el akarja enyésztetni nemcsak a többi vallás-felekezeteket, de magát a magyar állam-eszmét,
284
a magyar alkotmányt és a törvényes alapon cselekvő magyar állam-hatalmat is. Ilyen szellemben felfogva a római katholiczismus egvenlő az ultrámontanismussal, melynek mozgató ereje, vezérszelleme itt mi nálunk a herczegprimás — Simor. Az államra nézve veszélyes s azt alapjában felforgatással fenyegető ultramontanismusba átcsapott katholiczismusnak Esztergomból magyarázott tanai szerint vagy „Regnum Marianum" legyen Magyarország, vagy ne is legyen Magyarország ; vagy római kath. legyen a kormány, akármilyen kormány, vagy ne legyen egyáltalán semmiféle kormány sem; hacsak „a Kálomista Tisza" mentheti meg a hazát, inkább ne is mentse meg azt senki, inkább hadd jöjjön vissza a „Thun"-ok, a „Bach"-ok és „Schmerling"-ek uralma a katholiczismus szent érdekeinek megóvasával, mintsem, hogy a liberális kálvinista, illetve protestáns kormány még tovább is erőszakoskodjék 9 millió katholikus fölött; mert jobb, ha Magyarország csonkán bénán lesz katholikus, mintha mint protestáns ép kéz-láb vettetik a gyehenna tüzére. S hogy ezen czélját elérhesse, az ultramontanismus ma sem riad vissza a Kolonics-féle nemzet-gyilkos politika alkalmazásától : „Facias Hungáriám Captivam, deinde mendicam, postremum Catholicam." Hogy a sötét tudatlanság rabságában foglyul ejthessék és fogva tarthassák a lelkeket, arra elég gondot fordítanak az újabb időben is, csakhogy Simor törekvése immár oda irányul, hogy a „facias mendicam" is megvalósuljon. Mert mikor az esztergomi bazilika restaurálása alkalmával tüntetőleg mellőzvén a magyar ipart és a magyar művészetet s mellőzvén saját magyar híveit is, a kiket csak holmi alárendelt, napszámos munkára alkalmaztatott, a százezreket bécsiek vagy más idegenek zsebjébe vándoroltatja ; vagy mikor a magyar kincstártól elvonja az azt törvény szerint megillető s ma már közel 100 ezer frtra rugó tanügyi alapot, annyira, hogy kész inkább magát bepereltetni és megexekváltatni, mintsem hogy önkényt, békés ütőn megadja az államnak, a mi az államé példát mutatván ezzel másoknak is arra, hogy hasonló körülmények között miképpen viseljék magukat az államhatalommal szemben : — mit akarhat ezzel egyebet mint azt, hogy Magyarország anyagilag szegény legyen ? ! S midőn ezt megtette, a bíboros főpap, egyúttal az utolsó lépésre is elhatározta magát : „postremum Catholicam". Ennélfogva a nagyszombati kath. tanító-képzőintézetből a kir. tanfelügyelőt, mint a magyar kormány hivatalos képviselőjét, kinek ott az 1868. évi 38. t. cz. rendelkezése értelmében a vizsgálaton megjelenni s az 1879. 18. t. cz. értelmében még a bizonyítványokat is aláírni joga és kötelessége, — brevi manu kitiltotta. Hát ilyen formán nemcsak a nagyszombati, de egyéb kath. iskolákból is ki lehet utasítani a tan-
felügyelőt s más felekezetek iskoláiban is az illető OJ egyházhatóságok hasonló álláspontot foglalhatnak el a kormány képviselőjével szemben. És minek utánna mindezek a közönséget megbotránkoztató dolgok megtörténtek és a felföldi sajtóban is megharczoltattak, minekutánna ő eminencziája hallatta meglehetős sima és látszólag békülékeny szavát kijelentvén ünnepélyesen, hogy ő még a protestáns Fábinyivel barátságos viszonyban van, hogy ő soha sem mondta, hogy protestáns vagy kálomista Tisza s hogy jobban szereti még azt is, ha legroszszabb kormánnyal van dolga, mintha kormány egváltalában nem lenne s minekutánna valaki a „minorum gentium "-ból, talán épen a nagyszombati képezde igazgatója bűnbakul oda állíttatik s a képezdei ifjúságnak a tanfelügyelő által alá nem írt bizonyítványai érvényteleneknek nyilváníttatnak : az a sajátságos, hogy, mintha semmi sem történt volna, az egész viaskodás fölött szépen napirendre térünk, jóllehet az állam issza meg annak a levét, mert az ultramontanismus következetesen és ügyesen folvtatott s csak ritkán nyilvánosságra kerülő aknamunkájával az állam tekintélyét ezután is mélyen aláássa. S ha már az ultrák túlkapásairól szólunk, lehetetlen a magyar korona országaihoz tartozó Horvátország djakovári püspökének, S t r o s s m a y e r n e k azon állam-ellenes, hazafiatlan magaviseletét meg nem említenünk, melynél fogva a régebb időben is nagyhírű, ujabban azonban egy kissé elcsendesült főpap most ismét megmozdult és életjelt adott magáról oly képpen, hogy a napokban lerajzott kiewi orthodox jubileum alkalmából egy meleghangú üdvözlő levelet intézett az ottani egyetem rektorához Isten legjobb áldását kérvén az orosz népre s az egész Orosz birodalomra világra szóló nagy munkájának keresztülvitelében, a mely munkába természetesen beleértette Magyarországnak eltiportatását, a mi vesztünket is. íme ilyen túlkapás is előadja magát a róm.-kath. egyházban. Azért hát ne mindig csak a kicsinyeket korpáljuk, hanem akadjon már meg egyszer a szemünk azokon is, a kik hatalmas dolgokat cselekesznek" ugyan az Űr Jézus nevében, de a kikről az Úr bizonyára ma is így nyilatkoznék : „Soha sem ismertelek titeket" . . . . ! ! Thomay József.
Tatay litván emlékezete, Zsilinszky
Mihálytól. IV.
Valamint a nemzet történetében, ügy Tatay életében is nagy forduló pontot képez az 1848-ki év. A soproni viszonyok mindinkább kezdtek bonyolódni. Az iskolát nagv csapás érte először az által, hogy lelkiismeretlen gondnoka több ezer forintnak elsikkasztása által lehetetlenné tette az anyagi áldozatokat igénylő reformok keresztül vitelét. A tanárok nagyobb része elöregedett, és a régi rendszerhez szokott annyira, hogy minden ujitást ellenszenvvel foga-
285
dott, a Tatay által tett javaslatokat már csak azért | bizottmányi tag, merész szónoklata által vésztörvény sem volt hajlandó elfogadni, mert azokat legfiatalabb alkalmazását indítványozta, azok ellen, kik az osztrák collegájok írta. Ez feszült viszonyt idézett elő. Hozzá- j ellenséges táborból jövő lázító proklamatiókat kihirjárult azon szintén nem csekély baj, hogy a soproni detés végett elfogadnak, csak hamar fontos szerepre egyház, illetőleg convent, és a dunántuli egyházkerü- lett fölhíva Sréter ezredes által. Ugyanis Basics Pállet között elkeseredett harcz ütött ki a patronatusi lal kir. határbiztosi teendőkkel lőn megbízva Kismárjog felett. A kerület, mely 1841-ben egy tanszéket ton környékén, mely feladatát azon hazafisággal és alapított, azt követelte, hogy a tanárválasztásnál neki szigorú pontossággal oldotta meg, mely őt mint tanárt is befolyása legyen, s többek között azon súlyos vád- is oly szépen jellemezte. dal lépett fel a convent ellen, hogy a tanári állomáA függetlenségi harcznak szomorú kimenetele sok betöltésénél nem a képességre, hanem vérrokon- folytán, oly sok mással Tatay is menekülni kényságra fekteti a súlyt, mi által a főiskola jó hírneve szerűit, mivel hivatalától való megfosztatás után báró és hitele a közvélemény előtt veszélyeztetik. A kerü- Hauer, császári biztos által üldözőbe vétetett. Ekkor let annál inkább tiltakozott ily eljárás ellen, mivel testvérével együtt alföldi barátaihoz jött, nevezetesen az intelligentia befolyásának mellőztével, a convent Peez Gyula szarvasi tanárhoz, és Masznyik János valóban szerencsétlen választást tett. (Odor, Sztrokay.) földvári lelkészhez. Ezeknek vendégszerető családi Ezen vitához járult a főtanodai nagyobb ifjúság fék- körében tartózkodott, mig a vész feje felett el nem telenkedése. Az 1848-ki év tavaszán több hazai fő- vonult. Innét 1850-ben, hogy Haynau hóhérkezét iskola ifjúsága abban kereste a dicsőséget, hogy peti- kikerülje, Ugra ment, hol Menyhárt számtártó házátiókkal lépett föl, melyekben lázas elragadtatásban nál nevelői állomást vállalt, melyet ugyanazon év követelt u j tantervet, több szabadságot, uj fegyelmi szeptember havában az aradi nevelőséggel cserélt fel. törvényeket stb. A soproni ifjúság annyira ment, Ugyanis Török Gábor, kir. alispán és követ kedvező hogy egyenesen a tanárokat támadta meg, és bírói feltételek mellett hívta fel, vállalná el két fiának tekintély hangján kiáltotta ki a világnak, hogy „a privát nevelését s tanítását és pedig a gymnasiális hazában nincs főiskola, mely az ifjú lélek fejlesztő tantárgyakból —6 esztendőre. Tatay, kit időközben mívelésében hátrább állana a soproni evang. főisko- újra megkínáltak a szarvasi tanársággal, tartván a lánál." Beavatkozott az iskola kormányzó testületé- székét visszakövetelő (Simon István) tanár által okonek teendőibe; követelte, hogy az iskolákra szükséges zandó kellemetlenségektől most is inkább az aradi költségek országos pénztárból fedeztessenek, hogy a meghívást fogadta el. Ott csakhamar megismerkedett tanárok, mielőtt hivatalukat elfoglalják, országos a kath. gymnásium igazgatójával és jelesebb tanáraibizottság által szigorúan megvizsgáltassanak, hogy a val, azok tantervéhez alkalmazkodva tanította tanítnyelvtani osztályok helyett reáliskolák állítassanak, s ványait. Ezen privát tanításnak az volt a haszna, a szoros értelemben vett tudományos pálya csak az hogy alkalma volt majdnem minden gymnásiális tanékesszólástani osztállyal kezdődjék — a latin, görög, tárgyak és osztályok nehézségeivel nemcsak megfranczia nyelvek szintén csak ott kezdessenek ; hogy ismerkedni, hanem sikeresen meg is küzdeni. Mint a tanulók fegyelmezésére esküttszék állítassék fel stb. ember és mint tanférfiú egyiránt megnyerte a szülék Ez april 7-kén reggel történt. A tanárok fájdalmas és a nyilvános tanárok szeretetét és tiszteletét. meglepetéssel hallák a történteket, és „ f e l v i l á g o s í t ó Ez alatt három evang. főiskola, ű. m. : Szarvas, j e g y z é s e i k b e n " siettek az úgynevezett reformkivánatokra válaszolni, s a néhány nyugtalan lelkű ifjú Sopron és Selmecz kínálta őt meg nyilvános állással, által fellázított kedélyeket lecsillapítani ; de csekély de mivel hat évre kötelezte magát a Török családeredménynyel, mivel Haubner superintendens a Győ- nak, kénytelen volt, mind a háromnak tagadó választ rött tartott kerületi gyűlésen egyenlő félként állította adni. Végre letelt a hat év, és Szarvas, illetőleg a a garázdálkodókat a tanári testülettel szemben. szarvasi főiskolát fentartó békési ág. hitv. evang. Mindezen körülmények leverőleg hatottak Tatayra; Esperesség sietett megragadni a kedvező alkalmat, és hogy a siilvedésnek indult iskolával saját nevét hogy Tatayt az épen akkor szervezés alatt álló főés jövőjét is ne veszélyeztesse, elvált az intézettől, iskolájához rendes tanárul megnyerhesse; s 1855-ben annyival is inkább, mert mint fiatal ember, elég erőt szeptemberben csakugyan el is választotta. (Folyt, köv.) érzett magában arra, hogy tehetségét a jobb jövő felé siető haza javára másutt is érvényesítheti. Az 184 8/ , ) -ki tanév zivataros volt. A tanárok és tanulók egyiránt siettek a minden felől megtámadott hon védelmére. Felsőbb osztályokban a tanításról szó sem lehetett. „Talpra magyar! hí a haza", ez volt a jelszó. A fiatalság fegyvert ragadott és ég felé E becses lapok legutóbbi számában közölve emelt űjjaival énekelte a nemzet ezen esküjét : volt a nevezett esp. közgyűlésének a lefolyása. A A magyarok istenére esküszünk, közleményből látható, hogy a gyűlés az aszódi gymEsküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! nasiummal is foglalkozott, amennyiben elhatározá, Tatay, ki a hazának legelőször azzal tett fontos hogy évi 100 frttal segélyezni fogja sat. E közleszolgálatot, hogy a sopron vármegyei gyűlésen, mint mény megjelenése alkalmából — mint egyetemes egy-
A pestmegyei esperesség pártfogása alatt álló aszódi gymnásium..
286
házát hőn szerető evangelikus ember — kötelességet mával is lehetett hallani : hogy az egyház nem bírja vélek teljesíteni, a midőn ez intézet érdekében egy az intézetet fentartani, segélyezzük mindnyájan s módozatot bátorkodom az illetők becses figyelmébe legyen közös iskola ! Ezekből láthatjuk, hogy az intézetet fentartó ajánlani. egyház rövid idő múlva a legnagyobb zavarba fog Az intézet — a mint tudom — az aszódi egyjönni, a midőn határoznia kell, hogy a nem proházé s mint ilyen a pestmegyei esperesség pártfogása testánsoktól jövő segélyezést elfogadja-e ? É n azt alatt áll. Az esperesség pártfogása eddig — biztos hiszem, hogy az egyház, ha addig valami más úton forrásból nyert informatio szerint — abból állott, intézetén nem segíthet, végre is rászánja magát e hogy az intézet segélyezése tekintetéből közgyűlésein hozott szebbnél szebb határozatokat, de anyagilag — segélyezések elfogadására, mert a további harcot már kivévén 3—4 egyháznak évenkénti adományát, mely kimondotta. Hogy pedig az egyház ezen kényszera gymnasiumi évi értesítő szerint 24—30 frtot tesz — helyzetbe ne jusson, az intézetet pártfogó pestmegyei nem segélyezte. í g y az intézet az esperesség párt- esperességnek kötelessége annak segítséget nyújtani fogósága mellett is önmagára lett hagyva. De még s az intézetet evang. egyháznak megtartani. Csak sem ! Az isteni gondviselés, mely a jó ügyet veszni hogy ezzel nem szabad ám késni ! Szerény nézetem szerint, volna egy mód, melylyel sohasem engedi, rendelt számára egy mentőt, aki az esperesség az intézetet és az azt fentartó egyháönfeláldozó apostolként buzdítva, kérve, áldozva, az zat ezen zavarból minden nagyobb megterheltetés ősök szellemét követő egyének segítségével oda tudta nélkül kimentheti. És ép ezen módozat közlésével vinni ezen — a protestantismus érdekében nagy missiót teljesítő — intézet ügyét, hogy az az 1883. évi rátérhetek a tulajdonképi tárgyamra, mely felvéteté középiskolákra vonatkozó törvény követelményei mel- velem a tollat. Egyetemes egyházunkban nem szokatlan eset, lett is 100 éves fenállásának jubileumát megtarthogy az egyes esperességek valamely intézet érdekéhatta. Ezen, a tanügy iránt — mondhatni — páratben nagyobb áldozatokat hoznak. Például csak a lanúl érdeklődő és az egyetemes evang. egyház érdekében oly önfeláldozólag működő egyén nem más, honti esperességet hozom fel, mely évek hosszú során át megadóztatta az egyes egyes egyházakat és azok mint a gymnasiumot fentartó egyház lelkésze. Ily körülmények mellett az intézet és az azt hivatalnokait, hogy a selmeczi lyceumot segélyezfentartó egyház a mult iskolai évben azon elhatáro- hesse. Teheti ezt a pestmegyei esperesség is a pártzással ment elébe a jubileumnak, hogy — miután fogása alatt álló aszódi gymnasium érdekében úgy, sem állami-, sem más nagyobbmérvű segélyezésre ki- ha kimondja, hogy minden egyház a kebelébe tarlátásul nincsen — fájó szívvel a száz éves működésé- tozó minden lélek után 1 krnyi adót fizet; továbbá ről beszámolva beadja a kulcsot s így az ősök által oda hat, hogy a hatósága alá tartozó minden egyoly sok küzdelmek árán fentartott evang. intézetet ház felügyelője, az egyház által fizetendő összegnek 50°/ 0 -t, minden lelkésze 50°/o -t és minden tanítója beszüntesse. De az isteni gondviselés ezt máskép határozta. 33 ^ ^ - t fizesse. Ily módon oly összeggel segélyezA jubileum megtartatott. Nagyszerű és lélekemelő heti az intézetet, hogy az a törvény követelményeiünnep volt az. A közönség oly nagy érdeklődést nek minden tekintetben megfelelve tisztán protestáns tanúsított, hogy ez érdeklődést a gymnasiumot fen- érdekeket szolgálhatná. tartó egyház a gondviselés ujj mutatásának véve, elIgaz, hogy a fenti tervezetnek a végösszege igen határozta, hogy gymnasiumot Istenbe vetett bizalmá- tekintélyes; de az az egyes egyházakat, felügyelő-, val továbbra is fentartja. lelkész- és tanító urakat évenként oly csekélységgel A közönség érdeklődése nemcsak szavakban, —• terhelné, hogy azt — a jelenlegi mostoha viszonyok hanem tettekben is nyilvánult. S ha ez érdeklődés mellett is — mindegyikök a szent czél és saját érdetovábbra is így tart, hiszem, hogy az intézet rövid kében megteheti. Az X-i egyház például 600 lelket idő múlva teljesen biztosítva lesz. — A gymnasiumi számlál : így 1 krnyi adója 6 frt volna. Az egyház alap gyarapításához, tudtommal, katholikusok és zsi- felügyelője fizetne 3 frt, lelkésze 3 frt és tanítója dók is hozzá járulnak. Erre azt mondják sokan: 2 frtot. Tehát az X-i egyház a gymnasium segélyenagyon helyes! azok is igénybe veszik az intézetet, zéséhez évenként 14 frttal járulna. — A pestmegyei tehát áldozzanak reá ők is ! Én azonban más nézeten esperesség lélekszáma az 1885. évi statisztikai adatok vagyok! Ha ezek a katholikusok és zsidók látják, szerint (újabb adatok kezemnél nem lévén) 41 ezer; ho gy ezen intézet az ő hozzájárulások nélkül (habár az 1 krnyi adó kitesz 410 frtot; a felügyelő- és lelcsekélyebb is) fen nem állhat, azt mondhatják : segé- kész urak évenkénti fizetése szintén 410 frt s a tanító lyezzük az intézetet, jogot vagy legalább is egyenlő- uraké 136 frt. Az egész évi segély igy is 956 frtot séget kivánunk! Jogilag ugyan nem, de méltányos- tenne. ságot tekintve igázok van. És így az intézet könyÉn hiszem s meg vagyok győződve, hogy a nyen elvesztheti prot. szellemét, a fentartó egyház pestmegyei esperesség egyházainál, az egyes felügyelő-, pedig kényesebb helyzetbe jut, mint volt jubileum lelkész- és tanító uraknál él még ama krisztusi szelelőtt. Hogy pedig az illetők — kizsákmányolva a lem és szeretet, mely apáinkat annyira lelkesíté, helyzetet — nem soká fognak késni ezen követel- hogy egyházuk érdekében készek voltak áldozni s ményekkel, az bizonyos, mert már a jubileum alkal- áldoztak nemcsak vagyonnal, de vérrel is ; hogy eme
287
szellemet követve készek lesznek eme áldozatra s így áldozatok árán is megmentenek egyetemes egyházunknak egy protestáns missiót teljesitő — intézetet, mely az ő érdekeiket is szolgálhatja. Ha nagyt. Lauko Károly lelkész úr e gymnásium ügyében a legtóbb beterjesztett indítványát a kiküldött bizottságnak ily szellemben és értelemben módosítva eléterjeszti s annak elfogadása érdekében a folyó évi szeptember hó végén tartandó esp. gyűlésen minden tehetőt elkövet : hiszem, hogy nemcsak az intézetet és az azt fentartó egyházat, — hanem minden igaz prot. embert maga iránt a legnagyobb hálára kötelezi !
S i 1i a J f A polgári, társadalmi mííködés szakszerű lévén, az egyes egyén is munkaköre és hivatása szerint valamely szak-osztályba tartozik, mely szak-osztály a társadalmi egésznek részét képezi ; egy ily részt ismét, a szakmájuk szerint annak kötelékébe tartozó egyénekből alakulván : szükséges, hogy minden egyes a hivatásának megfelelő szak-osztályban számba vétessék ; ő maga pedig ne csak tudatával bírjon hovátartozóságának, hanem hivatása szűkebb körének kötelességein kivűl, ama nagyobb kör érdekében is teljesítsen bizonyos kötelességeket. A különböző szakokba sorozott társadalmi munkásoknak egy közös czéljok : összhangot létesíteni munkásságuk eredményével, ama nagy egészben, mely valamennyiüket magába öleli. S minél tökéletesebbek a részek, annál tökéletesebb lesz az egész, melyet együttesen alkotnak. Feladata tehát a részeknek, az egyes különböző szak-osztályoknak, teljes igyekezettel oda hatni, hogy a társadalom nagy keretében n é l k ü l ö z h e t l e n n é váljanak. Első kelléke ennek : az életpezsgés; mint a hogy a test egészségének feltétele : a helyes vérkeringés. A e g y e s működése ne csak öntudatos —, de másokkal, vele hasonló hivatásuakkal, kölcsönhatásban levő is legyen. Egy téren, egyenlő hivatással, közös igyekezettel, több kevesebb buzgalommal egy ügyet szolgálván : illő, hogy mind azon mozzanatokról, melyek hivatásunk téréin fel- ! merülnek tudomásunk is legyen, máskülönben nem lesz működésünkben összhang, életpezsdiilés. Erre való eszközök : összejövetelek, eszmecserék ; de különösen a s z a k l a p o k , mint a különböző hivatásoknak o r g a n u m a i . Minden társadalmi szak-osztálynak meg van a maga lapja, mely képviseli, beszél, tájékozást nyújt és tudósít. Nagy hiba azután, ha egy ily szak-lap az érdekelteknek általános anyagi és erkölcsi támogatásában nem részesül s csak r é s z b e n képviseli az illetékes egészet. Nekünk, magyarországi ág. hitv. evangélikusoknak is van egy kifogástalanul szerkesztett egyházi lapunk az „ E v a n g . E g y h á z és I s k o l a " czímen. E lapban számos időszerű, egyházi életünkbe vágó kérdés nyer egészséges megvitatást s annak nélkülöz- í hetlensége nem szorul indokolásra. De bármily életre
való is maga e lap, mégis sokszor kell tapasztalnia az olvasónak, hogy hiányzik belőle, a lapnak élénkséget és érdekességet kölcsönző kissebb hirrovat. Sok mulasztás észlelhető itten, melyért egyáltalán nem szabad vádolni annak buzgó szerkesztőit, hanem inkább az olvasókat, kik e g y m á s r a v á r n a k a t u d ó s í t á s o k a t illetőleg. Csak nem régiben is sokak előtt volt feltűnő a mulasztás, hogy egy békési esperességbeli veterán lelkész, nt. K o s z t r a T i v a d a r J á n o s , ki talán 40 évnél tovább szolgálta A m b r ó z f a l v á n az Urat, június 6-án történt elhalálozásáról egy betű sem jelent meg nem csak egyházi, de egyéb lapokban sem. Azóta folynak már a próbák, sőt ma augusztus 19-én történik a lelkészválasztás is, de az egyházi lap n e m b í r erre nézve kapni tudósítást ! Ez csak egy eset; de mennyi van ezen kívül, különösen a személyi híreket illetőleg! Egész meglepetések derülnek ki olykor-olykor, hogy ez, meg ez a testvér már nem ott létezik, a hol előbb, de egészen másutt, talán éppen a . . . sírban ! K ö z ö n y e z ? Nem. Ez onnan van, mint föntebb érintém, mert egymásra várnak a tudósítás jó szándékával birók! Hogy tehát hasonló mulasztások elkerültessenek, tisztelettel ajánlom a nagytiszteletű szerkesztőségnek : méltóztassék úgy intézkedni, hogy m i n d e n e s p e r e s s é g b e n l e g a l á b b egy oly kinevezett tudósítót birjon a ki minden nevezetesebb mozzanatról értesítést ad, s kinek talán a posta költségei (ha kivánná) az előfizetéskor beszámíttatnának. A lap mindenesetre nyerni fog érdekesség és élénkségben, az olvasók pedig mindenről nyernek tájékoztatást. Ha pedig egyikünket-másikunkat kiszólít az Ü r ; ha nem is vagyunk m i n d n y á j a n pótolhatlanok, legalább néhány kevés jóbarátunk tudja meg, hogy „ a m a n e m e s h a r c z o t m e g h a r czoltuk."*) Onezimus.
I i ! IP 1 1 A dunáninneni ág. hitv.
!,
evang. egyházkerület f. é .
au-
gusztushó 21. s 22-ik napjain P o z s o n y b a n tartotta főtiszt. és méltsgs. dr. Geduly Lajos püspök úr és nmltsgú. Szent-Iványi Márton val. bel. titk. tanácsos s kerületi felügyelő úr társelnöklete alatt ez évi közgyűlését. *) Bizony bennünket mindig fájdalmasan érintett, hogy a közegyház életében felmerült eseményekről t. előfizetőinknek, sokszor egyáltalában nem szolgálhatunk tudósítással, sokszor meg más lapokból vagyunk kénytelenek átvenni oly híreket, miket érdekeseknek tartunk olvasóink tudomására kőzni. Különösen ez utóbbi oly lealázólag, lehangolólag hat ránk, hogy ki sem mondhatjuk. Hisz mi nem anyagi haszon vagy egyéb indokból, hanem tisztán egyházunk iránt érzett szeretetből indítottuk meg e lapot s viszszük annak kisebb-nagyobb bajjal járó szerkesztését — ép ezért ha közönynyel (mert mi ennek tartjuk) találkozunk kétszeresen fáj. De mig mi ennek megváltozására semmi concret javaslattal fel nem lephetünk ki nem fejezhető, de mindenki által érthető okokból: addig — biztosíthatjuk t. czikkiró urat, hogy minden, kívülről jövő oly indítványt, mely lapunk szellemi niveau-ja emelését, annak elterjedését osztozza, a legnagyobb előzékenységgel s köszönettel veszszük. Szerli.
288
A gyűlésnek általános jelleme, hogy nagyon gyéren volt látogatva, mit sajnálattal kell kiemelnünk; de másrészt a gyűlés tagjai között jelentkező békés, egymás megértésére s ez alapon egyetértésre törekvő irányzat kedvesen hatott mindazokra, kiknek az egyház építésében nagyobb kedvük telik, mint az építést lehetetlenné tevő harczban. A közgyűlést megelőző értekezleten, örömmel volt észlelhető, hogy az eltérő nézetek és felfogások nem álltak egymással oly mereven szemben s nem is nyilatkoztak oly modorban, mint azt eddig gyakran tapasztaltuk. Azonban lássuk magát a gyűlés legfolyását. 21-én 8 órakor gyámintézeti istentiszteletre gyülekeztünk össze, hol E n d r e f f y J á n o s , felső-szelii lelkész vir Luk. XVII. 5. alapján könyörgött hitünknek neveléseért s azon hitnek, mely oltárokat emel, mely az oltáron égő lángot magasra lobogtatja, mely az ellenzőket legyőzi, és üdvöt hoz, jellemzését hitnevelőleg, kenetteljesen s építőleg nyújtotta. Az istentisztelet végeztével megalakúlt gyűlésben elnökünk, püspök úr buzgó imája s a felügyelő úrnak megnyitó beszéde bevezeté a gyűlést, főtiszt, püspök úr felolvasta mint mindég, úgy most is nagy szabású s minden apró részletekre kiterjedő évi jelentését. Szívünk húrjait fájdalmas rezgésbe hozá az egész jelentésen elömlő, de különösen végszavaiban kifejezést nyert hangulat, mely nagyon, nagyon hasonlított a búcsúzó vezér áldásához. Meg vagyunk győződve, hogy a gyülekezetnek minden tagja lelke mélyéből fakadó e fohászszal fordúlt ég felé : Uram ! tartsd meg nekünk soká szolgádat! ne vedd el bölcs vezérünket ! Különben a püspöki jelentésből azon örvendetes, Isten iránt hálára kötelező meggyőződést merítettük, hogy gyülekezeteinkben az áldozatkészségben nyilatkozó egyházszeretet a panaszolt mostoha idők daczára sem apadt, hanem hogy most a szegény fillérével, a gazdag forintjával örömest hozzájárúl Isten anyaszentegyháza és iskolája ügyeinek, érdekeinek ápolásához. Az egyházkerületi s az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvei nyomán folyó tanácskozás határozatai közül legfontosabbak : Községi, állami és idegen felekezetbeíi tanintézeteken járó evang. gyermekeink vallásos nevelése, melyet az állam nem ismer feladatának, az egyházegyetem ellátni nem bír, a kerületet arra kényszeritette, hogy a mennyire tőle telik, gondoskodjék e kiváló érdekről. S e czélból egy bizottságot küldött ki, mely szerves és concret javaslattételre utasíttatott. A r. kath. papság túlkapásai, melyek már nem csak jogtalan elkeresztelésekben s illetéktelen párbér igényekben, hanem törvénytelen áttérítésekben is nyilvánulnak, mint mindég, úgy ez évben is napirendre kerültek. Már odajutottunk, hogy a róm. kath. lelkészektől a törvény megtartását nem is várjuk, nem is reméljük; de újólag sajnáiattal kellett hallanunk azon, egy idő óta következetesen ismétlődő jelentést, hogy a törvény őréhez, az államkormányhoz felterjesztett ily sérelmes esetek, annyira semmiseknek tartatnak, hogy a feljelentők még válaszra, sem méltattatnak, pedig az államkormánynak követelései kivált lelkészeink irányában napról napra növekesznek. így például nagyon
dicséretesnek tartjuk a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a gyermekek és köznépünk egészségére vonatkozó gondoskodását. S eltekintve attól, hogy evang. lelkészeink s tanítóink eddig is oktatással, intéssel, a nép ez érdekeinek megfelelő intézkedések ajánlásával, minden tőlök kitelhető módon megfelelni igyekeztek ; mégis nagyon sajátságosnak tűnik fel, hogy az államkormány a püspöktől kezdve az iskola-tanítókig egészségügyi tekintetben oly felelősséget hárít az egyház képviselőire, melynek megfelelni nem áll hatalmukban. S azért a közgyűlés is, midőn egyrészről az idevágó kormányrendeletek kívánalmainak teljesítését ajánlja a lelkészeknek, másrészt a felelőséget elhárítja magától. — A liturgiái renddel kapcsolatos temetési szertartásban pedig a gyermekek részvételének meghatározását a legilletékesebb tényezőre, az esperességi iskolai bizottságokra s folytatólag a lelkészek és tanítók bölcsességére bízza. Az iskolaügy tárgyalásánál nagy feltűnést okozott a miavai iskolák ügye. Az itt felmerült s úgy a nyitrai tanfelügyelőség, mint a nyitrai közigazgatási bizottság autonomikus jogainkba ütköző, a népéletet s az egyház és iskola ügyének fejlődését zavaró intézkedései, már-már egy tekintetben sem czélra vezető bosszantásokúi tűnnek fel. A miavai egyház rövid idő alatt 12 iskolát épített, ebből 3 a mezővároskára, 9 az írtványokra esik. A gyülekezet különösen a városi iskolákra nézve kimondta az önmegadóztatást, melynek az írtványosok, állítólag felbújtatva, ellenszegültek ; a gyülekezet végrehajtásért folyamodott, mit a szolgabírói hivatal el is rendelt. A felfolyamodásra a közigazgatási bizottság a végrehajtást felfüggesztette, és vizsgálatot indított az irányban, hogy váljon az egyházi gyűlés határozatai jogosak voltak-e, megfelelt-e a gyülekezet az egyházi rendtartás követeléseinek : ez eljárásával mellőzve az egyházi hatóságokat. A gyülekezet hívei, kik félben álló építkezésüket megakasztva látták s folytatására módot nem találtak, mert még kölcsönt sem vehettek fel, már azon a ponton állottak, hogy félig kész iskolaépületöket eladják, mit csak az esperesi hivatal erélyes közbelépése bírt megakasztani. — A gyülekezetnek ily zavarában a tanfelügyelő még azzal a követeléssel lépett fel, hogy az írtványi iskolák tanítói a törvény által meghatározott fizetésű hiványokkal láttassanak el s csak képesített tanítók alkalmaztassanak. Bizonj^ nem volna csoda, ha az ily zaklatások ellenében elkedvetlenedés, sőt ellenszegülés mutatkoznék. S hogy kerületi gyűlésünk ennek elejét vegye a vall. és közoktatásügyi ministeriumhoz akar folyamodni egy pártatlan kormánybiztos kiküldetése czéljából, ki a fennálló zavarból kiszabadítsa a gyülekezetet s a kerület legnagyobb egyházának iskolaügyét. Különben az iskolaügy állása kerületünkben is kedvező alakúlást és fejlődést mutat. A Baldácsy-alapítványból járó illeték kiosztásának kulcsa állandósíttatott. A theol. tanári vizsgálatnak az egyet, gyűlési jkv. 16. pontjában javasolt szervezetére nézve következő változtatásokat ajánl : kettős elnökséget s a bizottsági tagok közé a lelkészi karból két s a felügyelői karból is két tagot kiván ; óhajtja, hogy a tanárjelölt legalább 2 évet töltsön a külföldön ; a szóbeli vizsgához való bocsáttatást az illető tanári kar javaslatára a bizottság Ítéletétől teszi
289
függővé ; felekezeti szempontból megnyugtató eljárást igéBizony nem jó a tanárnak tanártársával szemben oly nyel s óhajtja, hogy minden theol. tanár ordinálva legyen. könnyedén dobálózni azon kővel, mely a saját fejére szállLetárgyaltattak még az egyes indítványok, m i n t : hat vissza, mert neki is lehet egy-két gyengébb készülthogy az evang. gyülekezet ott, hol a politikai köz- ségi! tanítványa. ségben róm. kath. gyülekezet a község pénztárából valaÁmbár ezzel feladatom végéhez értem, még sem állmely javadalomban részesül, a törvény értelmében arány- hatom meg, hogy röviden meg ne érintsem Szlávik tudólag ily javadalomban részeltessék. Egy concret eset alkal- sításának még azon pontját, melyben oly kárhoztató mélmából indítvány tétetett az iránt, hogy a közrendőri tör- tatlankodással felpanaszolja, hogy „Fabriczy és Gamauf vények és szabályok fenntartása mellett a politikai ható- t. képezdei tanároknak fizetésök emelését czélzó kérvénye egyszerűen elejtetett míg másrészt némely t i s z t e ság a sírhelyek ásatásába ne avatkozzék. Miután még a Luther-társaság, a pozsonyi theol. akad. l e t b e l i hivataloknak díjazásában meglehetős bőkezűséget tanárok könyvkiadó vállalata s más közhasznú intézmé- tanúsít a kerület." — Hogy azon tiszteletbeli hivatalok nyek az esperességek, gyülekezetek és egyesek buzgó párt- bizony nem olyan bőkezűséggel díjazottak és nem oly fogásába ajánltattak, főtisztelendő püspökünknek buzgó imá- s i n e c u r á k , mint a hogy azt Szlávik a ritkított betűkjával s az összegyülekezett tagoknak az elnökség iránt le- kel feltüntetni igyekszik, ez mindenki előtt világos, a ki evang. egyházi közviszonyainkkal ismerős. Hogy pedig másrótt hálájával a gyűlés augusztus 22-én véget ért. részt a tiszai egyházkerület ez esetben, nevezett két tanárEgy kis kibővítés. Nem jutván annak idejében kezeimhez a budapesti P r o t . E g y h . é s I s k . L a p illető ral szemben, a méltánytalanság vádját a legkevésbé sem száma, nem tehettem meg azonnal, saját iniciativámból is érdemelte meg .Szláviktól, ezt az ő tudósításának azon azt, a mit most figyelmeztetés folytán teszek, midőn neve- passusa is bizonyítja, mely szerint Gamauf és Fabriczy zett lap augusztus 12-ki számában, S z l á v i k M á t y á s ellen „ k é r e l m ü k d a c z á r a , h i v a t a l b ó l " fegyelmi által ., A z e v a n g . t i s z a k e r ü l e t k ö z g y ű l é s e " vizsgálat rendeltetett el. — Fizetésemelés tehát és fegyelmi czímű tudósításában ismertetett közgyűlési tárgyalás egyik vizsgálat egyszerre s ugyanazon egyének irányában, közmegcsonkított mozzanatát, a tárgyilagos igazságnak meg- tudomás szerint, nem szokásos. Ne vegye dr. S z l á v i k M á t y á s , — a mic nem felelően, kibővíteni szándékozom. Ezt írja Szlávik Mátyás : „ J u s t h , T e r r a y é s annyira az én saját, mint inkább igen illetékes mások S z a l a g y i e s p e r e s e k a z e p e r j e s i k é p e z d e i véleménye alapján mondandó vagyok, — hívatlan s rosszorgonálást felette gyengének t a l á l v á n , akaratú leczkézésnek, hanem csak erőinek s tehetségeinek a n n a k m e g j a v í t á s á t s ü r g e t t é k a k e r ü l e t - a közügy szolgálatára alkalmasabbá s használhatóbbá tenni n é l , a g y m n . o r g o n á l á s i d í j n a k a z e p e r j e s i czélzó figyelmeztetésnek, hogy t. i. a doctori czímmel is —I. orgonatanár részére való m e g s z a v a z á s a igen szépen megfér — a szerénység. Templom-jubileüm Német-Gurabon. — A német-gurabá 11 a 1." — A kik a tárgyalás tanúi valának s egyrészt észrevették Szláviknak egy más tárgynál történt felszóla- csataji evang. egyház templomépítésének 100 éves jubileulásában a z e p e r j e s i o r g o n a t a n á r r a l szemben mát ünnepelte folyó évi augusztushó 20-án. Az egyház leplezetlenül nyilvánított ellenszenvét, melyet Zelenka Pál régen nézett örömmel e napnak eléje, s az egyszerű hajléfőesperes érdem szerint igen tanulságosan apostrofált, más- kot a 100 év óta fennálló istenházát tornyával együtt részt pedig hallották a megnevezett három esperes felszó- í csinosan s ízléssel kijavította s felékesítette. Két nyelven lalását, melylyel nem m e g r o v á s t , hanem inkább ó h a j t (m. és t.) külön kellvén egy-egy istenitiszteletet végezni, fejeztek ki, mert hiszen a tudósító szerint is: „A g y m n . már korán megszólaltak a harangok a híveket s a vidék1 o r g o n á l á s i d í j n a k a z e p e r j e s i o r g o n a t a n á r ről összesereglett vendégeket az Isten tiszteletére hivandók. r é s z é r e v a l ó m e g s z a v a z á s á t " ajánlották, — Mindkettőnél zstifolásig megtelt a szent egyház. 9 órakor azok bizonyára tudni fogják Szlávik közleményét valódi I tartatott tót nyelven az istenitisztelet, metynél Kovács értékére szállítani alá. De miután a közlemény, adott alak- Pál. pusztafödémesi lelkész intonált s végezte az oltári jában arra alkalmas, hogy az egyházkerület egyik intézet- szolgálatot, Csermák Gusztáv grinádi lelkész tartotta az beli munkását a nyilvánosság előtt méltatlanul pellengérre ünnepi beszédet; a magyar isteni-tiszteletnél Rásó Mihály állítsa, vele együtt egy nagy költséggel fentartott kerü- felső szeli lelkész és alesperes végezte az oltári funktiót, leti közintézetnek kívánatos jóhirnevét megrontsa s mind- az ünnepi beszédet Ritter Károly somorjai lelkész és főezt a közgyűlési tárgyalás historicumával ellenkezve : — esperes tartotta, jelen voltak a fentieken kivül még Farkas ennélfogva a közvélemény helyes tájékoztatása szempontjá- Gejza nagyszombati és Javos József modor-királyfai ev. — ból. Szlávik feljegyzését azon d ö n t ő m o m e n t u m jel- és Gyenge K. rétéi ref. lelkész, Burján J. járási főszolgazésével szükséges kibővíteni, melyet ő czélszerűnek látott bíró, Mayer J. modori német egyház felügyelője, Baltazár elhallgatni, hogy t. i. Czékus István püspök úr a három modori elemi iskola igazgatója s számos világi tag és nagyesperes felszólalása következtében azon elnöki enuntiatiót számú közönség. — Az ünnepi beszédek meghallgatása tette, hogy mint rendesen, úgy a lefolyt tanév végén is, után felolvastatott egész sora az egyház jóltevőinek, kika kerületi tanítóképző-intézet évzáró vizsgálatát személye- nek élén méltó említést érdemel Kosatzky Rudolf az egysen vezetvén, ott az orgonatanításban tapasztalt évi ered- ház felügyelője, kinek áldozatkészsége és tevékenysége a mény, a bírálóul meghívott Gáspáry János szaktekintély renoválást nagyban előmozdította, leánya Mariska egy ítélete alapján is, t e l j e s m e g e l é g e d é s é t é r d e - saját kézzel készített teritővel díszítette az oltárt, ugyanm e l t e k i . Ezt a három felszólaló s a közgyűlés is meg- csak közadakozásból igen szép piros bársony oltárterítővel gazdagodott az egyh. ruhatára, Özv. Steinhübel Zsuzsanna nyugtató tudomásul vette.
290
egy aranyozott kelyhet 90 frt. értékben ajándékozott, ajándékoztak a hivek ezüst tálkát — szép virág díszt, — gyertyákat s egész 50 frtig terjedő pénzösszegeket, s mindez oly egyházban történt, a hol a hivek kizárólag egyszerű földmivesek. Sok intelligens egyház példát vehetne róla. Az ünnepélyt vidám lakoma fejezte be a parochián, a hol is lelkes köszöntőket mondottak : Farkas Gejza a 70 éves házi gazdára, helybeli lelkészre Blaskovits Vilmosra, — Gyenge K. a szónokokra. Köszöntőket mondtak még Kosatzky felügyelőre, Burján szolgabiróra. Mayer István modori német egyház érdemes felügyelőjére s a társaság sok tagjára, majd a zene hangjainál a fiatalság „deli tánczra lendült" — s így ért közöröm- és zavartalan vidámságban a sokáig felejthetetlen ünnepség véget. Isten tartsa a gurabi egyházat s éltesse soká annak lelkes közönségét! Egy jelen volt.
Kimutatás
a theol. tan-, i l l e t ő l e g s z a k k ö n y v e k k i a d á s a végett megindított gyűjtés eredményéről. XVIII. kimutatás: a) A z E v a n g é l i k u s D o g m a t i k á r a előfizettek : 97) T. Baltik Pál theol. úr L.-Szt.-Miklós 2 frt. 98) Ntű Ritter Károly esperes úr Somorja 2 frt. 99) A sároszempléni esperesség ntű Urban Adolf 1. úr által 2 frt. 100) T. Rosza János 1. úr Ivánkofalva 2 frt. c) Az „ E v a n g . E g y h á z j o g t a n " - r a előfizettek: 41) T. Drodtleff Rezső úr könyvkereskedése Pozsony 1 frt. 50 kr. 42) T. Rosza János 1. úr Ivánkofalva 3 frt. P o z s o n y , 1888. augusztus 24-én. A pénztáros távollétében : Pukánszky Béla, theol. tanár.
— Figyelmeztetés! Az e p e r j e s i evang. ker. collegium f ő g y m n á s i u m á b a n az 1888/9. isk. évre szóló beiratások folyó évi szeptember 1—3. napjain eszközöltetnek. A beírásokat megelőzőleg augusztus 30. és 31. napjain tartatnak a felvételi, javitó és esetleg magánvizsgálatok. Az évnyitó ünnepély szeptember hó 3-án d. e. 11 órakor fog megtartatni. Az előadások a főgymnasiumban September 4-kén kezdődnek. — A helyi viszonyokkal netalán ismeretlenek kedvéért megjegyeztetik, hogy a szép környékű Eperjesen havi 16 frttól 30 frtig kapható teljes ellátás szállással; szállások pedig 3 frttól havonként. De a collegium maga is gondoskodik arról, hogy növendékei tisztességes és olcsó ebéd és vacsorával láttassanak el : a collegium tápintézetében az alumneumi ebéd és vacsora dija egész évre 50 frt 70 kr. ; a convictusi ebéd és vacsora egész évre 62 frt 70 kr., — az előbbeniból elengedésnek is van helye; ezen jótéteményben a collegium növendékei valláskülönbség nélkül részesíttetnek. — Van a collegiumnál azonkívül számos alapítvány, melyekből évenként 5—65 frtos ösztöndíjak és praemiumok osztatnak a coll. növendékeinek ; a mult isk. évben 24 gymnasiumi tanuló részesült Ludmann Otto, főgymn. igazg. ezen ösztöndíjakban. — Helyreigazítás. E becses lap utolsó számában Javos L. által közölt jelentés a pozsonymegyei esperességi gyűlésről módosítandó. — 1. Az özvegyek, árvák és munkaképtelenek segélye 1—5 évi tagság után lehetőleg 100, 5—10 évi tagság után lehetőleg 150, 10 éven túli tagság után lehetőleg 200 frtban állapíttatott meg. — 2. A múlt évi egy. gy. jk. 16. §-t illetőleg a misérdi lelkész ajánlata, mely el is fogadtatott így hangzott : A theol. tanárvizsgáló bizottságban elnököljön az egyet, gyűlés elnöksége. A tanárjelöltek Írásbeli munkái csakis az elnöklő püspökhöz küldendők, a ki azokat egy tanárnak megbirálás czéljából kiadja; mert egy theol. munka megbirálására vagy az illető biráló erőnek kiválasztására csakis a püspök lehet WIGAND
F.
K.
illetékes, mivel ily tanári vizsga a protestáns egyházat egyedül és legkivált annak egyházi elnökségét és karát érdekli és megilleti. — M is é r d , 1888. augusztushó 22-én. Schleiff er K. — Lelkészválasztás. A békési esperességnek — nagyt. K o s z t r a T i v a d a r J á n o s lelkész elhalálozásával üresedésbe jött egyháza — Ambrózfalva (Csanádm.) aug. 19-én, választott lelkészt. Jelöltettek az esperes által : C h o v a n V i k t o r apatelki lelkész és L á n y i G u s z t á v szarvasi segédlelkész; az egyház-jelöltjei : Z s i l i n s z k y Endre bodzási lelkész és P o v á z s a i Endre duna-egyházai segédlelkész. — Az első szavazásnál egy jelölt sem nyert absolut többséget, a legtöbb szavazatot kapott Chovan (32) és Povázsai (24 szavazat) között új szavazás rendeltetett el, meiynek eredménye az lett, hogy 42 szavazattal 36 ellenében C h o v a n V i k t o r választatott meg ambrózfalvi lelkésznek. — iskolai értesítés. A z a s z ó d i ág. h i t v . e v a n g . 4 o s z t á l y ú g y m n a s i u m b a n az 1888/9-dik iskolai év szeptemberhó 1-sején nyilik meg. Az első három napon történik a gymnasiumba s alumneumba való beirás, a mikor a bizonyítvány díj, a félévi tan- és tápintézeti díj fizetendő. Új tanulók 1 frt. beírató díjat is fizetnek. Á fölvételi, javító- és magánvizsgálatok augusztus 27-dik s következő napjain tartatnak. A rendes tanítás szeptember 4-kén kezdődik. Az igazgatóság. — Szíves tudomásul. Megjelent a theologiai szakkönyvt á r I I ik kötete : Héber Olvasókönyv, akadémiai és m a g á n -
használatra, szerkesztette P u k á n s z k y B é l a akad. tanár. Ára 1 frt. 40 kr. A szakférfiak figyelmébe ajánljuk. — Hymen. Dr. M a s z n y i k E n d r e , a pozsonyi theol. academia r. tanára, lapunk munkatársa, augusztus 20-dikán hétfőn tartotta esküvőjét id. J e s z e n s z k y K á r o l y , mezőberényi lelkész úr kedves leányával M a r i s k á v a l . E helyen is frigyükre Istentől áldást kérünk! P Á L Y Á Z A T O K . lajos-komáromi ág. h. ev. magyar-német-tót
nyelvű gyülekezet k á p l á n i á l l á s á r a p á l y á z a t h i r d e t t e t i k . K ö t e l e s s é g e lesz a meghívandó káplánnak : mindazon egyházi teendőket végezni, melyek tót nyelven kívántatnak, nevezetesen minden vasárnap- és ünnepnapon egyházi szónoklatot tartani; ezenkívül még, a szükséghez képest vagy egy német- vagy egy magyar egyházi szónoklatot is ; és általában minden egyházi teendőkben, akár magyar — akár német nyelven, a lelkésznek segítségére lenni. D í j a z á s a lesz: a lelkésznél lakás, fűtés, mosás, élelmezés, és készpénzben évi 100 f r t , mely negyedévenkénti részletekben fog utólagosan kifizettetni. Pályázni kívánók, annak igazolásával, hogy mind a magyar — mind a német — mind a tót nyelvben teljes jártassággal birnak, jelentkezzenek f. é. szeptemberhó l-ig Szarvasi Sámuel evang. lelkésznél Lajos - Komáromban (Enyingnek, Veszprémmegye). A
Pályázat hirdetése k l a s s i k a i nyelvek tanszékére. A batosztályu gymnasiumban E e l s ő - L ö v ő n (Vas megye) rendes tanári állomás töltendő be. Eőtantárgy a l a t i n , melléktantárgyak a n é m e t és m a g y a r n y e l v ; a ki a f r a n c z i a n y e l v e t is képes tanítani, hasonló minősítvény mellett előnyben részesül. Évi fizetés 650 frt. és valamely intézeti épületben két, illetőleg három szobából, konj'hából és mellékhelyiségekből álló szabad lakás, esetleg 100 frt. lakbér általány. A megválasztott köteles leend a bennlakó növendékek felett tanártársaival felváltva felügyeletet vinni. Protestáns vallású pályázók, kik tanári oklevéllel bírnak, vagy egy év alatt ily okmányt bemutatni Ígérnek, felkéretnek, hogy folyamodványaikat f. évi szeptember l-ig alulírott igazgatóhoz beküldjék. F e l s ő - L ö v ő , 1888. augusztus 6-án. Az iskolai bizottmány megbízásából : JSeubauer János, igazgató.
NYOMDÁJA,
POZSONYBAN.