Slll. EVANGELIKUS EGYHÁZ ts. Magdolna. Husvét. Harmadik évfolyam. 14. szám. Pozsony, évi április 4

Harmadik évfolyam.

14. szám.

Pozsony, 1885. évi április 4.

EVANGELIKUS

EGYHÁZ ts S l l l /VLEGJELEN

HETENKÉNT

EGYSZER.

Előfizetési ár: Egész évre . félévre . . . negyedévre . Egy szám ára:

Hirdetés ára :

6 frt — kr. 3 „ — „ 1 „ 50 „ 12 kr. o. é.

Szerkesztő- s kiadó-hivatal:

Pozsony,

T R S Z T Y É N S Z K Y

Tartalom :

K o n v e n t u t c z a 6. s z .

Felelős szerkesztő s kiadó :

Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., t ö b b s z ö r közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr.

F E R E N C Z .

Magdolna. (Dr. Moravcsik Gyula). — Húsvét. (Szabó Aladár). -— E g y h á z u n k és a tudományos élet. — P r o t e s t á n s e g y h á z a k k é p viselői a f ő r e n d i h á z b a n . (Kondoros György). — B e l f ö l d . — K ü l f ö l d . — V e g y e s e k . — P á l y á z a t .

Magdolna. E l m é n e Mária Magdolna, h i r d e t vén a t a n í t v á n y o k n a k , hogy ő l á t t a az U r a t és hogy a z o k a t m o n d o t t a volna neki. J á n o s ev. XX. 78.

Gomolygva terjeng szét a sűrű felhő, Nyomasztó árnya messze mindent elfed, S a láthatárra dől; Hogy azt a bántó rémet elfedezze, Mely szerte száll ijesztve, megdöbbentve A Golgata felől. A zsarnokságnak is elnémult hangja . Mikéntha minden el — ki volna halva A tájon szerteszét . . . . A mindenség dicső reménye veszve, Oh nincs balzsam, mely újra behegessze Nehéz, gyötrő sebét. Magdolna a kereszt előtt térdelve, Arczát a föld porába eltemetve Oly némán elterül; Zokogna még, de könyje elapadva, — Ugy dúl a kétely kínos aggodalma Kihalt szivén belül. — A túlvilág volt egyetlen reménye, Mely elhatott még lelke éjjelébe S az is megsemmisült Mesés ábránd csak az az örökélet, Ha már az Üdvözítő fel nem éled, S az árnyba elmerült. Most élte ismét pusztán letarolva Kietlenül kisért, mikéntha volna Örökös kárhozat. Kinzó, sóvárgó, bús gyötrelmek éje, Melybe fényével elvesztett reménye Már el nem látogat.

De im csodás hajnal dereng a tájra S megifjodott aj életnek sugára Dicsőén felragyog Es im hozsanna zeng a néma légbe : Feltámadott a mindenség reménye, Krisztus feltámadott! — Magdolna néz, csak néz . . . . óh ez nem álom ! Gyönyörrel hangzik az egész világon Szabadság jelszava. — Oh van reménye, van reménye újra, Előtte a feltámadt hitnek utja, Szebb élet hajnala. S az Üdvözítő megjelent előtte Szent megnyugvás száll szenvedő szivébe S csodás vágy hatja át Oh sejti megtört lelke s újra éled, M e g é r t i már a túlvilági létet, A Megváltó szavát. — Dr. Moravcsik

Gyula.

Husvét. A Húsvét nappala olyan fényes, hogy ragyogása eltünteti a Nagy Péntek sötét éjszakáját. A Húsvét diadala oly teljes, hogy a halál, a Krisztus drága vére által az ördög, pokol és bűn erején vett győzelmet is tökéletességre emelte, megpecsételte a halál diadalmának elnyeletése által. A H as vét öröme oly fenséges, hogy nemcsak megszünteti a nagypénteki gyászt és siralmat, hanem a menny felé, az áldozó csütörtök felé mutat és szivünket magasztos érzelmekkel tölti be. Az első keresztyén húsvét napján is gyarlók és erőtelenek voltak a tanítványok, a mi hitünk sem igen mozgatja a hitetlenség hegyeit, de a Krisztus ereje, az ő isteni szeretete és hatalma, mint akkor a tanítványokat, úgy ma is felemelhet bennünket, hogy nagyobb vágyódással tekintsünk menny felé mint eddig, több alázatosággal

106

hajoljunk Isten előtt, mint eddig s ő tó'le bővebb mértékben nyerve meg a Szent Lélek mennyei tüzét, nagyobb buzgósággal terjesszük az Isten országát, mint eddig. *

*

*

Ha az első tanítványok hite nagyobb lett volna, nem semmisült volna meg, úgy szólva egészen a Krisztus halála után. Azt tudták mindnyájan, hogy a Jézus, a Krisztus, az igért Messiás, kinek van hatalma bűneiket megbocsátani; érezték, hogy nagy s elhatározó küzdelem előtt állanak, de sem a Krisztus halálának nagy titkát nem értették, sem ezen túl nem hatott leiköknek a jövőt látni vágyó törekvése. Földi, emberektől vett gondolataiktól nem tudtak teljesen szabadulni. Az ótestamentom fenséges jövendöléseit a Krisztus megaláztatásáról (Ezs. 53) és felmagasztaltatásáról (16. és 110. Zs.) vegyitették helytelen nézetekkel és a Krisztust nem csak Fülöp nem ismerte isteni voltának egész teljességében és emberré lételének nagyságos szeretetében (Ján. 14, 9.), hanem a többi sem. Némelyek külső hatalom megvalósításáról is álmodoztak, Tamás szomorú lelke meghalni vágyott a szeretett Megváltóval (Ján. 11, 16). Mert hiszen szerették mindnyájan, Júdást kivéve, kinek szivébe a sátán költözött (Luk. 22, 3). Sok emberi önbizalom volt Péter szavaiban, melyek a többiek érzelmeit is kifejezték, a melyekben való ígéreteket hűségökről a rettenetes órák ijedelme megszégyenített, de azok a szavak mégis nagy szeretetet fejeztek ki : kész vagyok veled a halálba menni. Hála Isten erre nincs szükség. Az Úr Jézus Krisztus vére megtisztít minden bűneinktől s ő az Isten báránya, ki hordozza a világ bűneit. Egy a Krisztus, egy a Megváltó. Hanem érte halálba menni, erre van szükség s ezt kellett a tanítványok lelkének is megérteni. És megértették. De hogy megérthessék, azért volt szükség az Idvezítő valóságos feltámadására. A feltámadás által tisztult és erősödött a tanítványok hite. Érezték addig is, milyen szüksége van az isteni törvényekkel szemben bűnös léleknek Idvezítőre, de most törte össze büszkeségüket teljesen az isteni szeretet, mely megmutatva lett a Krisztus halála s megpecsételve feltámadása által. Hitték addig is, hogy isteni az ő Megváltójuk, de isteni volta, hatalma és szeretete csak akkor lett teljesen világos, mikor Tamás is lábai elé borulva kiáltá : Én Uram s én Istenem ! Azelőtt is szerették, de a szeretet akkor lett buzgó igazán, mikor Péter nemcsak megsiratta bűneit, de három kérdésre sem válaszolhatott mást, mint: Te tudod Uram, hogy én szeretlek! Nagyon természetesen vágyólag tekintettek utána s mikor a felhők az ő kedves alakját elfogták szemeik elől s csak az Atya ígéretére vártak, hogy a fenséges munkát megkezdhessék. A feltámadott Krisztus, kit egykor megdicsőülve hárman láttak, megmagyarázta nekik az Írásokat, hogy gerjedezett az ő szivök (Luk. 24, 32); szivökbe véste a nagy igazságot, hogy a Krisztusnak szenvedni s azután kellett bemenni az ő dicsőségébe, elszakította szíveiket a bűnös nemzetségtől, hogy majd a Szent Lélek annyira erősítse meg őket, hogy ezt másoknak is prédikálhassák (Csel. 2, 40). Dicső, fenséges, csodálatos eredményei lettek a Krisztus feltámadásának az első tanítványokra. Vájjon lettek e mi reánk is? *

*

Isten gondolatai sokkal magasabbak? (Ézs. 55). Áldjuk-e az Isten jóságát, hogy mi az ótestamentomi, a Krisztus felmagasztalására vonatkozó fenséges jövendöléseket beteljesedve látjuk magunk előtt s hogy a Nagy-Péntek éjszakájának rettenetes eseményét a Krisztus feltámadása által reánk vetett sugarak által látjuk megvilágosítva? Ha a tanítványok gyenge hitéről olvasunk, örvendünk — és hogy mivel a bizonyságoknak oly serege áll előttünk, (Zsid. 12, 1) felemelhetjük tekintetünket hitünk elkezdőjére s bevégzőjére, a Jézusra? Ha még mindez meg nem — vagy nem oly nagy mértékben történt meg, mint kellett volna, a mostani Húsvét alkalmával hirdetni kell nagy buzgósággal a megfeszített s feltámadott Krisztust. Nekünk nem az a feladatunk, hogy okoskodjunk s vitatkozzunk a Krisztus feltámadása fölött, hanem az, hogy az ő feltámadásának igazsága által igyekezzünk új életet kelteni. Hadd folyjon új, megujjúlt vér az erekben. Hadd folyjanak megelevenítő nedvek az emberiség testében, melyek Isten segedelmével támaszszák fel a Krisztust lelkileg mi nálunk. A hol a Krisztus feltámadásáról csak beszélnek, még ha azt mondják is az emberek, hogy elhiszik azt és krisztusi, megujjúlt élet nem mutatkozik, ott a Krisztus feltámadásában való hit nem igazi. Ha hiszünk a Krisztus feltámadásában igazán, akkor meg kell halnunk a bűnöknek, a földi érdekekért való életnek s fel kell támadnunk uj életre, hogy hitünk az Isten Szent Lelke által ihletett Írásokban kijelentett igazságokban mindig szilárdabb, szeretetünk mindig erőteljesebb, reménységünk mindig mennyeibb legyen, hogy éljünk nem mi, hanem éljen bennünk a Krisztus s a mely életet most élünk, az Isten Fiában való hit által éljük azt, ki szeretett minket s önmagát adá érettünk halálra (Gal. 2, 20). Szabó Aladár.

Egyházunk és a tudományos élet. — Az akad. tankönyv-kérdés vita alkalmából. —

I. Érzem és tudom, hogy mikor theologiai akadémiánk érdekeinek s — mint a jelen esetben — jó hírnevének védelmezéséről van szó, tulajdonkép nem nekem kellene első sorban szót emelnem. De távol a jog — akarom mondani — a kötelesség-bitorlás szándékától, tollat fogok, mert ugy tartom, hogy minden vád, mely a nyilvánosság színe előtt akadémiánkat éri, — lényegileg vád annak egyes tanárai ellen is s mert meggyőződésem hogy a jelen esetben a kényelmes hallgatás sokak felfogása szerint a vádat csak súlyosbítani fogná. E meggyőződés és az a körülmény, hogy immár havak*) óta várok a jobb feleletre, legyen tehát jogczímem, amidőn az intézetünk ellen emelt vádra s azzal kapcsolatban egy s más egyházi s tudományos életünk körébe vágó jelenségre nézve elmondom szerény véleményemet. Bizony rossz jel, ha a theol. akadémiát már is vádolni kell. Rossz Önmagában véve, de jó lehet következményében. Mert ez a jel nemcsak arra mutat, hogy a felsőbb tanítás terén baj van még mindig, hanem — s ez ép a nyereség

*

Kibontakozott-e a mi lelkünk teljesen a hitetlenségből? Eldobtuk-e a földi s emberi gondolatokat, a melyeknél az

*) Jelen czikkem idestova már 3 hava hogy fiókomban hever. M. E.

107

a veszteségben — arra is, hogy a bajon, illetőleg bajokon egyszer már komolyan segíteni is akarunk. Az uj intézményeknek, hogy felvirágozhassanak időre van szükségők. A fejlődés e tekintetben is csak lassú s fokozatos haladásban érvényesülhet. Ezen megütközni az, aki az emberiség történetét ismeri nem fog, de sőt bajt sem fog látni abban. Két dolog van csak, ami felett a gondolkozó ész elborul, az eszmékért hevülő lélek elszomorodik : a stagnálás vagy — ami még ennél is rosszabb s már a szóban is abnormitás — a visszafejlődés, helyesebben elkorcsorulás. Főiskolai közelebbről theológiai intézeti tanügyünk eddig — fájdalom, ha vissza nem fejlődött, ha el nem korcsorult is, de minden esetre csak stagnált, máról holnapra lelkesebb indítás, magasabb eszme s czél kitűzés nélkül vergődött. Csak a folyó szükségek — igazán szükségek ! — kielégítésére szorítkozott. Szolgálta a jelent, — a jövőnek, a szebb, ker. szellemben, ismeret s életben férfiúi érettségre, önnálló s tudatos tevékenységre valló jövőnek még csak álomképe sem háborgatta nagyjainkat. „Aki hátul van, tegye be az ajtót," — sokan gondolkodtak így. No de felébredtünk ! Ki lett mondva a jelszó : akadémia! Avatatlan ifjúi szemmel én csak távolról néztem a küzdelmet, a mérkőzést, mely a versenytársak között lefolyt s előre is a kiváló tisztelet érzelme kapcsában gondoltam a hatalmas műre, melynek megalkotása akkora erőfeszítésbe kerül. Pedig most látom, mennyire csalódtam. Azt hittem az akadémia receptjéhez több szer már nem is szükséges. Van szép hajléka, van két igazgató-tanácsa, 8 tanára, 60 hallgatója s legalábbb a tanrendszerben rengetek tudománya. Ha egyházunk ezt mind beveszi, elmúlik a baja. Pedig dehogy! A munkának még csak felét végeztük el. Meg van az akadémia — n é v l e g , most meg kell azt teremteni — tényleg is. Az első feladatot megoldotta — igaz jó későn — az egyház, a másikat meg kell oldanunk nekünk. Melyik a könnyebb feladat? Mi rddig azt hittük mind kettő férfimunka, de ugy látszik mások más meggyőződésben vannak. Az egyház — gondolják némelyek — évszázadokon át gyűjtögethette erejét, mig végre közös akarattal akadémiát állíthatott fel, mert hiszen csak 4 szegény kerületből áll s a theológiai tanügy rendezése csak — másodsoros gondjai közé tartozik. De ti 8-an vagytok s mindannyian kész akadémiai tanárok (mi képeztünk benneteket!) ti két év alatt megteremthetitek az akadémiai szellemet, életet, nevelhettek képezhettek alapos theológiai képzettségű papjelöltetek és szaktudósokat s ráadásul megalapíthatjátok még a magyar tudományos theológiai irodalmat is, Hanem hát s itt — kapaszkodik belénk a szörnyű vád, — ti mindezt nem teszitek, sőt e magas czél felé nem is törekesztek, mert : 1. irott füzetekből taníttok, jóravaló tankönyvek helyett ; 2. alacsony tudományos mértéket szabtok tanítványaitokra — magas mérték helyett; 3. a magyar tudományos theol. folyóirat megindítása, általán a theol. irodalom művelése pedig eszetekbe sem jut. Súlyos vádak s igazán méltók a komoly megbeszélésre. !

Az első vád — mint tudjuk — már az egyetemes gyűlésen felhangzott s Zsilinszky esp. felügyelő úr határozott formulázása szerint igy hangzik : „a theol. intézetből nem kerülnek ki a megkivántató készültséggel a növendékek, aminek legfőbb oka abban található, hogy az akadémián a tanárok nem tankönyveket, hanem legtöbbnyire csak kéziratokat használnak " Megvallom eleintén sajtó hibának tartottam e vádban az „akadémia" szót s azt hittem, hogy itt tulajdonkép nem rólunk, nem a mi theol. akadémiánkról, hanem átalán a régi theol. intézetekről van szó. De hát minden jel arra mutat s azt erősíti meg a „tankönyvkérdés" felett megindult vita is. hogy egyenesen „de vobis fabula narratur." Igy értve a dolgot — nézetem szerint — a vád legalább is igen korai. Akadémiánk 1882/3-ik tanévvel nyílott meg. Ebből világos, hogy akadémiai kiképeztetésben tulajdonkép csak azok részesülnek, akik a jelzett évben léptek intézetünkbe; ezek pedig majd csak 1885/6-ban állanak — ha ugyan addig a kezdeményezett üdvös változás életbe nem lép — azon consistoriumok elé, melyek eddig a theol. intézetekből kikerült papjelölteket vizsgálták. De eltekintve ettől, — vizsgáljuk meg, megállhat-e egyáltalán a tétel, hogy papjelöltjeink képzetlenségének oka a tankönyvek hiányában, — illetve az irott füzetek használásában kei'esendő. A tényt, hogy tudományos, szakképzett theológusaink nincsenek, én sem tagadom, de kétségbe vonom, hogy e bajnak forrása legfőképen a tankönyvek hiányában keresendő. Tankönyv mint „tájékoztató vezérfonal" tudományos emberré egy téren sem tett még senkit. Tudatlanná azonban már sokat tett. Elemi vagy középiskolákban, tehát ott, ahol a szellemet a gondolkozást járni kell tanítani s táplálni oly ismeretekkel, amelyek közérvényesek s többé kevésbé a megállapodottság jellemével bírnak, megengedem van a vezér fonalaknak értelmek, bár tudom, hogy legtöbb esetben ott is inkább csak a szájat tanítják járni, hiányozván azoknak a vezérfonalaknak éltető erejök : a tanár meglelkesítő szava, magyarázata; — de felső iskolákon vezérfonalak — contradictio in adjecto. Legyen bár meglepő kimondom meggyőződésemet : a felső iskolákon közelebb theol. intézeteinken a tankönyv nem ellen szere, hanem más alakban lényegileg ugyanazon f o r r á s a lenne a b a j n a k . Mert a tankönyvek a kárhoztatott füzetektől csak n y o m t a t o t t b e t ű i k által különböznének. S nyereség volna ez? Alig hiszem, ha csak nyereségnek nem nevezzük egy két leírásból származó hibának elmaradását. De mi ez azon kárhoz képest, amely velük jár. Mert eltekintve attól, hogy a tankönyvek a tanulók nagy részét kényelemhez, felületességhez — önámitáshoz szoktatják — ép annak — ami akadémián fő t. i. az előadásokon nyert anyag összefoglalásának, feldolgozásának s saját tanulmányozás utján való bővítésének állják útját, sőt kétségtelen, hogy azok a tanár folytonos haladását tudományos rendszer alakító tevékenységét, szóval szabad mozgását is nagy mértékben gátolják. A tudományos élet terén sehol, így a theologiában sincs megállapodás. A vallási igazságok felfogása sokszor egy ugyanazon egyénnél is időről-időre változik. Miért gátat vetni a szabad haladásnak — elavult szerke-

108

a főrendiházból, vagy be se ereszteni oda az egyházak képviselőit. Mily félreismerése ez a valódi tényállásnak, mily zűrzavara az ide nem tartozó fogalmaknak! Hiszen itt szó sincs, de nem is lehet arról, hogy az egyházak, a mi egyházunk legalább, olyan szerepre vágyna a főrendiházban hogy annak működését rendeltetésétől elterelje s saját felekezeti czéljaira felhasználja. A mily merész, ép oly igazságtalan az az állítás, mely szerint, ha az egyházak képviselői bent hagyatnak a főrendiházban az nem lesz politikai testület, hanem felekezeti zsinat. Az evangelikus egyház nem mint ilyen akar bejutni a főrendiházba, hanem mint m a g y a r e g y h á z . Ha a magyar Budapest, a magyar bírói kar, a magyar kir. egyetem stb. méltóknak, érdemeseknek ítéltetnek arra, hogy képviselőik a főrendiházban helyet kapjanak, akkor a magyar protestáns egyház, legalább is tizszer annyi érdemmel bir. mint amazok együttvéve, hogy képviselői az elsők között hivassanak meg az ujjá szervezett főrendiházba. Ha Mocsáry úr megengedhetőnek véli, hogy a felekezetek magyar földön éljenek, magyar törvényeknek engedelmeskedjenek, magyar nyelven beszéljenek, a magyarság ügyének szolgáljanak a közéletben, engedje meg nekik, hogy bejussanak a főrendiházba, ott is e szent ügynek fognak szolgálni ők hivatással és a legnagyobb odaadással. A magyar protestáns püspököknek csak oly joguk és kötelességük a hazát szolgálni, mint a magyar mágnásnak, akár a közéletben, akár a képviselőházban, akár a főrendiházban. Már a róm. kath. püspökök túlságos közvetelődzései e javaslattal szemben én sem tudom helyeselni. Ha az esztergomi primás úgy akar bejutni a főrendi házba, mint egyházának képviselője, akkor neveztessék az egyházak képviselői között; ha pedig mint N. N. születésénél, vagy nyert rangjánál fogva, s ezt többre becsüli állásánál, akkor (Folytatása következik). mondassék róla, hogy mint r. kath. egyház képviselője sorakozik mindjárt az uralkodó ház tagjai után, de nem mint herczeg Simor, vagy mit tudom én micsoda. Andrássy Gyula gr. indítványozta, hogy az egyes Protestáns egyházak képviselői a főrendiházban. egyházfők, ne mint egyes egyházak képviselői vétessenek Magyarország két törvényhozó testülete mostanáig fel a törvényjavaslatban, hanem mint ősi jogok és kiváltf ő r e n d i h á z és k é p v i s e l ő h á z nevet viselt. A kor- ságok élvezői továbbra is ezek birtokában meghagyassanak. mány javaslata a főrendiházat a jövőben f e l s ő h á z n a k A protestánsok e jogok és kiváltságok birtokában ugyan kívánja nevezni. Nincs ok, a mely e névcserét szükségessé nem voltak, de azt hiszem hogy ama módosítvány rájok tenné, sőt értelmetlen, helytelen ez elnevezés nálunk a hol is vonatkozik; s ebből azt következtetem, hogy egyházunk nincsen a l s ó h á z . Vagy talán készen van már olyan minden püspöke, minden kerületi és egyetemes felügyelője törvényjavaslat is a miniszterelnök fiókjában, a mely a kép- jogosítva van a fent említett jogok és kiváltságok élvezéviselőházat alsóházzá degradálja? Erre csak az volna a meg- sére. Mert ha a nemes gróf, ama indítványával oda czéljegyzésem, hogy előbb kellett volna alsó- és csak azután zott, hogy ne vétessék tekintetbe az egyházban viselt állás, felsőházat kreálni, nem pedig megfordítva. En sokkal helye- hanem az a birtok, a mely minden r. kath. püspököt, a sebbnek ítélem a főrendiház és képviselőház megszokott és magyar mágnások sorába emeli; akkor módosítványában történelmi múlttal biró elnevezéseket, azért a mig csak ismét csak mellőzve vannak a prot. püspökök. Mert a földbirtokos r. kath. püspökhöz sokkal nagyobb joggal sorakozlehet főrendiházról fogok beszélni. Annál is inkább, mivel most az bir reánk legnagyobb hatnak (a mi a vagyont illeti) a hatvani Deutschok, vagy érdekkel, ami a főrendiházban és a főrendi házzal történik. a megyeri Krauszok, mint a protestáns püspökök. Némelyek vitatják, hogy az egyházak képviselőinek Még csak egyet. Tek. Dohnányi úr e lapok 10-ik nincs semmi keresni valójuk a főrendiházban. Az egyház számában e tárgyú czikkében hozzám szólva azt mondja : ne ártsa magát a politikába; a püspökök ne törjenek világi Kondoros úrnak tudnia kell, hogy e törvényjavaslat k i n e hatalomra, ne vágyakozzanak külső fény után. Szerintök v e z é s i a l a p r a van fektetve. Az én válaszom erre az, a ker. vallás, főként a prot. autonómia kárhoztat minden hogy a javaslat határozottan n i n c s k i n e v e z é s i a l a p törekvést az állam ügyeibe, dolgaiba befolyni akarni. Ilyen r a f e k t e t v e . Ezt bővebben magyaráznom felesleges, s ezekhez hasonló rozsdás fegyverekkel akarják kikergetni tudja mind a ki a t. javaslatot olvasta. Hogy ki fogja

tankönyvek használata által? Vagy van annyi pénzünk^ hogy évről-évre uj kiadást rendezhetünk? S feltesszük, hogy egyik tanár a másik által szerkesztett tankönyvet változás esetén elfogadja? Ne zavarjuk össze a főiskolát, a közép s elemi iskolával. Az akadémiai hallgató kezébe nem irott füzet nem is tankönyv — vezérfonál — hanem jegyzet-füzet való. í g y van ez Németországban, az általán legtökéletesebbnek ismert egyetemi rendszer hazájában. „Ott — mondja Szabó József — mindenki el van látva jegyzettel s hegyes szögben végződő tentatartóval s azt a padba szúrják. A padokban látható számtalan ilyen lyuk, a szorgalom időarányos nyilvánulása. A jegyzeten alapul — s abban nyilvánul a tanuló tudományos élete. Abba gyűjti a tanár által közlött ismeret anyagot, azt bővíti a tanár utmutatása mellett végzett önálló kutatása folytán nyert anyaggal s abból dolgozza fel ön- és czéltudatosan tudománya egész körét s készít ő maga — magának „vezér fonalat" — a vizsgálatokra. Ha erre nem képes, — a tudomány csarnokába avatatlanul lépett be s ugyanonnan kontárként lép majdan ki is. Mert elvégre is — a főiskola mindent nyújthat, de 3 dolgot csakugyan nem nyújtott még soha és sehol : hivatást, előkészültséget és szorgalmat. Szóval a tankönyv csak annyiban alkalmasabb segédeszköz az akadémiai pályán az irott füzetnél, amenyiben mind a kettő alkalmatlan, — azért, ha minden áron erőszakolni akarjuk — egyszersmind jelentsük ki azt is, hogy mi az akadémiát — nem akarjuk valódi akadémiává fejleszteni, (miről majd lentebb) hanem megelégszünk, ha az főiskola helyett, nagyiskola s hallgatói, főiskolai hallgatók helyett, nagyiskolás gyermekek lesznek. zetű

109

kinevezni azt a három püspököt, a ki meghivatik a főrendiházba, ha e törvényjavaslat megerősítést nyer, erre ismét az a válaszom, hogy senki; mert a javaslatban világosan ott áll — ezt Tek. Dohnányi úrnak tudnia kell — „a hivatalban legidősebb három püspöke." Erre ismét azt mondom, a mit kezdettől fogva hangoztattam, ne három, hanem valamennyi. Kondoros György.

BELFÖLD. Az

egyházi

bíróságokról.

(Folytatás).

IY. F E J E Z E T . bíróságok előtti eljárás előzményei. 22. §. Minden magánosok által egyházi tisztviselő ellen emelt panasz és minden az egyházi bíróságok illetősége elébe tartozó követelés, mielőtt a bíróság elébe vitethetnék, — a főesperesnél, ha a panasz a főesperes és esperességi felügyelő vagy egyházkerületi tisztviselő ellen irányul ; vagy a követelés egyház által az egyházmegye ellen, egyházmegye által saját megyebeli egyház vagy más egyházmegye ellen támasztatik, a Superintendensnél bejelentendő. 23. §. A főesperes vagy a superintendens a nála bejelentett panaszt megvizsgálja, a tényállást felderíti, esetleg a panaszlottat a maga igazolására felhívja, ha a panaszlevélből vagy egyébként a panasz alaptalanságáról meggyőződik, a panaszlót felvilágosítja, kisebb köteleségsértés esetében a panaszlottat meginti, vagy megdorgálja, és ekként vagy a felek kibékítése utján a panaszt megszüntetni iparkodik. 24. §. Követelés esetében a főesperes vagy superintendens a felek között a barátságos egyességet megkísérti. 25. §. Ha panasz esetében a főesperes vagy superintendens közbenjárása esetleg a panaszlott megintése vagy rendreutasitása eredménytelen maradt, követelés esetében a barátságos egyesség a felek között nem sikerült, a főesperes vagy superintendens a panaszlót vagy követelőt panaszával, illetve követelésével a birósághoz utasítja, a panaszló vagy követelő félnek arról, hogy közbenjárása sikertelen maradt, illetve hogy a barátságos egyesség nem sikerült és panaszlót vagy követelő felet panaszával vagy követelésével a birósághoz utasította, bizonyítványt kiszolgáltat és mindezt az esperességi, illetve a kerületi közgyűlésnek tudomás végett bejelenti. V. F E J E Z E T . A fegyelmi eljárásról. 26. §. Egyházi vétség miatt a bíróság által a fegyelmi eljárás elrendelhető egyházi hatóság hivatalos megkeresvénye folytán, magánosok panaszára vagy egyházi tisztviselő saját kérelmére a közvádló és vádlott meghallgatása mellett. 27. §. A fegyelmi eljárás elrendelése iránti megkeresvényben, úgy szintén a magán fél által beadott panaszlevélben a tények (cselekvények vagy mulasztások), melyek miatt a fegyelmi eljárás elrendelése kívántatik és az azokat Az

egyházi

támogató bizonyítékok elősorolandók. — Magán fél panaszleveléhez azon felül a 25. §-ban említett bizonyítvány is csatolandó. Az egyházi tisztviselő kérvényében, melyben a fegyelmi eljárást önmaga ellen kéri elrendeltetni, előadandók az indokok, melyeknél fogva és a tények, melyek miatt, a fegyelmi eljárás elrendelését kívánja és azon tények, melyekkel ártatlanságát kimutathatónak tartja. 28. §. A fegyelmi eljárás megindítása iránti megkeresvény, magán fél panaszlevele és a tisztviselőnek a fegyelmi eljárás önmaga ellen leendő elrendelése iránti kérvénye a törvényszék elnökségénél benyújtandó. 29. §. A törvényszéki elnök vagy alelnök a megkeresvény vagy panaszlevél másolatát a panaszlottnak kézbesitteti és őt annak hátára irt végzés által felhívja, hogy magát az ellene emelt vádak ellen a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt igazolja. 30. §. A 15 nap elteltével az elnök vagy alelnök az iratokat — még akkor is, ha a panaszlott ezen idő alatt az ellene emelt panaszokra nem nyilatkozott volna, — a közvádlónak inditvány-tétele és indítványának 15 nap alatt leendő benyújtása végett kiadja. 31. §. Miután a közvádló indítványa az elnöknél beérkezett, az elnök a bíróság tagjait 15 nap alatt az ügy tárgyalására összehívja és egyidejűleg az ügy előadását egyik világi közbiróra bízza. 32. §. Ha a bíróság az ügyet kellően kideritve találja, azonnal a vádlott vád alá helyezése vagy az eljárás megszüntetése iránt határoz. Ha ellenben az ügy kiderítésére vizsgálatot lát szükségesnek, előzetesen azt rendeli el és annak teljesítésére az ügy tárgyalásában r é s z t n e m v e t t egyik világi közbirót küldi ki. 33. §. A kiküldött biró a helybeli egyházi elöljáróság két tagjának jelenlétében kihallgatja a vádlottat, a panaszlót ; és a tanúkat, az utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a törvényszék előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, vallomásuk döntő befolyással bírni látszik és megesketésük ellen aggály nem forog fen, meg is esketteti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál és az összes iratokat a közvádlóval közli. 34. §. A közvádló szintúgy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, — annak kiegészítését kívánhatják. 35. §. A vizsgálat befejezése illetve kiegészítése után az iratok vételétől számítandó 15 nap alatt köteles a köz vádló indítványát az összes iratokkal együtt a fegyelmi bíróság elnökénél benyújtani. 36. §. A közvádló indítványa felett a fegyelmi bíróság határoz. — Ha a bíróság a közvádló indítványával ellenkezőleg az eljárás megszüntetését határozta el, — a közvádló ezen határozat ellen felebbezéssel élhet. 37. §. Ha a bíróság vádhatározatot hozott, — akkor az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a közvádlót, a vádlottat és a tanúkat vagy szakértőket megidézi. 38. §. Vádlottnak joga van a tárgyalásnál védővel megjelenni és előzetesen az elnöknél az iratokat betekinteni és azokat lemásolni. 39. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. — A törvényszék elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha azt a közerkölcsiség tekintetéből szükségesnek találja, vagy ha

110

a hallgatóság által a szükséges csend és rend megzavar- azt képező cselekvés vagy mulasztás idejétől kezdve 3 év lefolyt a nélkül, hogy a feljelentés megtétetett volna. tatik és a rendreutasitás eredmény nélkül marad. 52. §. A biróság ítélete a főesperessel és a superinten40. §. A tárgyalást az elnök a kitűzött ügy meg(Folytatása következik). nevezésével nyitja meg. Ezután az előadó előterjeszti rövid denssel közlendő. kivonatban a vizsgálati iratok tartalmát ; az elnök felolvastatja a szükséges iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz, a tanúkhoz és a panaszló félhez, és a tanúkat, ha még megesketve nem voltak, meghitelteti. Az elnök után a K Ü L F Ö L D , birák is és az elnök utján a közvádló és a vádlott is intézhetnek kérdéseket a tanúkhoz. ín. 41. §. Befejeztetvén a szóbeli tárgyalás, a közvádló Belmissziói képek. előterjeszti a vizsgálat eredményét és indítványt tesz a MagdaBerlin. — — A „Magdolna-intézet" ( d a s vádlott felmentésére vagy megbüntetésére, utóbbi esetben a büntetés neme és ha pénzbírságot indítványozna, az l e n e n s t i f t bei Berlin). — „Jöjjön el holnap barátjával a lakásomra, kívánságukat teljesítem és bemutatom önökösszeg iránt, is nek a „Magdolna intézetet", — így hangzott a meghívás, 42. §. A közvádló indítványára a vádlott és ha melylyel az intézet lelkes papja kérésünkre válaszolt. ügyvédet hozott magával, az utóbbi is válaszolhat. 43. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, mely a — Siettünk a meghívásnak engedni. — A lelkész igen bíróság tagjainak, úgyszintén a jelen volt feleknek és szívesen fogadott, és örömét fejezte ki a felett, hogy érdeklőezek képviselőinek nevét, továbbá a tárgyalás lényeges dést mutatunk ez ügy iránt. — Pedig kit nem érdekelne mozzanatait magában foglalja és az elnök és a jegyző azon nagyszerű feladat, melyet a Magdolna-intézet kitűzött magának : t. i. megmenteni azokat, a kikről az emberi táraláirandó. 44. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények saság már lemondott, kikre megvetéssel és undorral tekint ; ujabb tanúk kihallgatását vagy a viszgálat folytatását — az Atyához visszavezetni mindazokat, a kik ifjú könnyelteszik szükségessé, azt a törvényszék a tárgyalás elhalasz- műségökben eltávoztak az atyai házból, s a nagy világban eltévedve, még az utat sem tudják, melyen ismét eljuthattása mellett elrendeli. 45. §. Ezen esetet kivéve, a biróság a tárgyalás alkal- nának az Atya szeretetéhez. — A Magdolna-intézet menmával felmerült bizonyítékokhoz képest Ítéletet hoz és a ház akar lenni, mindazon elesett nők számára, a kik vádlott ellen felmerült vádak és a büntetés iránt belátása önkényt jelentkeznek azon szándékkal, hogy eddigi életökkel szakítva, új, becsületes emberhez illő életet akarnak szerint a 4. §. korlátai szerint határoz. Az ítélet azon ülésben hozandó, a melyben a tárgyalás kezdeni. — Mint a maga nemében legnagyobb menház, befejeztetett és az elnök által azonnal szóval kihirdetendő 120 leányt vesz föl, kiket házi munkákkal foglalkoztat, és legfeljebb 3 nap alatt indokaival együtt irásba foglalandó. keresztyén életmódhoz szoktat, minden szükséges dologgal 46. §. Az ítéletben vagy felmentés vagy vétkesség ellát, — szóval, kikről szülői módon gondoskodik. — A mondandó ki ; utóbbi esetben megszabandó egyúttal a bün- leányoktól mindazon jótéteményekért csak azt kívánja, hogy tetés és megállapitandók a fegyelmi eljárásnak az elmarasz- j a v u l j a n a k . — A mely leány két éven keresztül jó talt által viselendő költségei is. Első esetben a vádlott magaviseletet tanúsít, az az intézet gyermekévé lesz ; az költségei megtérítendők és pedig ha a per hivatalos jelentés annyit jelent, hogy az illető bármikor is térjen vissza az folytán indítatott, az illető község esperesség vagy a intézetbe, mindig újra felvétetik. A betöltött második év után kívánságukra szolgálatba adatnak (cselédek gyanánt) kerület által, ellenesetben a panasztevő által. tisztességes családokba, s olyankor ismét az intézet látja 47. §. Mind a vádlott fél, mind a közvádló az Ítéletet felebbezheti. — A felebbezés a kihirdetéstől számítandó el őket ruhaneművel, — mit cselédi fizetésökből lassanként megtérítenek. Hogy mily nagy szeretettel csüggnek a javul15 nap alatt írásban beadandó. 48. §. Ha a szabályszerűen megidézett vádlott sem tak az intézeten későbbi időben is, arról tesz tanúbizonyszemélyesen a tárgyalásra meg nem jelent, sem maga helyett ságot a sok takarékpénztári könyvecske, melyeket az intézete czélra szóló külön meghatalmazással ellátott ügyvédet ben hagynak s melyekbe minden megtakarított pénzöket nem küldött, a tárgyalás mindamellett megtartandó és a elhelyezik (némelyik 800 marknyi összeget mutathat fel) — ; biróság által a vizsgálat eredményéhez képest Ítélet hozandó. mutatja, azt a sok bálatelt levél is, melyek boldog szülök Ezen esetben az ítélet vádlottnak kézbesitendő és — az intézet hajdani növendékeitől érkeznek, — valamint általa a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbezhető. a sok vasárnapi látogató, kik mint az intézet gyermekei, 49. §. A felebbviteli biróság a felterjesztett iratok minden szabad idejöket az intézetben kívánják eltölteni. alapján határoz. Az intézet messze a nagy város zajától a „Plötzensee" 50. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél közelében egy kert közepén fekszik. Ide rándultunk ki a kérelmezi, ez mint magánvádló a perbe befolyhat és a lelkész vezetése alatt, ki már előbb tudósította volt a fejevizsgálat folyama alatt épúgy, mint szóbeli tárgyalásnál, delemasszonyt látogatásunkról. Míg a lelkész úr a próbaa bűnösség kimondása iránt indítványokat tehet és a éves nővérekkel vallástani órát tartott, addig mi a fejedelemhatározat ellen felebbvitellel élhet ; azonban ezen jogait asszony társaságában bejártuk az egész intézetet. — Igénycsak e czélra különösen meghatalmazott ügyvéd által telen, egyszerű az épület maga, de czéljának megfelelő. érvényesítheti. Ugyanis nem arra való az épület, mint általában az egész 51. §. Az egyházi vétség büntethetősége elévül, ha az intézet, hogy az embereket elpuhítsa túlságos kényelem által

111

restségre szoktassa. Lomhaság és restség a gonosz kívánságok szülője; — az épület lakói dolgozni kénytelenek. Reggeltől estig foglalkoztatnak úgy, hogy rossz dolgokra gondolni még idejök sem engedi. — Három vagy négy teremben láttuk a szerencsés boldogtalanokat, egyikben nagy mosással, egy másikban mángorlás-, vasalás-, ismét egy másikban varrással elfoglalva. — Szerencsés boldogtalanoknak mondhatni őket, mert előbbi állapotukat tekintve, valóban szerencséseknek nevezhetők, azt mutatja magatartásuk is : az előbbi szemtelen, kihívó modort ismét szerény viselettel cseréltek fel, — az erőltetett nevetés, — vagy nyugodt de megelégedett arczkifejezésnek engedett, vagy pedig igazi boldog mosolygássá lett. — Inkább egy egyszerű szerény berendezésű felsőleányiskolában, mint egy menházban vél lenni az ember. De hogy is lehetne az máskép, — hogy ne javulnának még a legrosszabb, megrögzöttebb leányok is, midőn nemtői gyanánt oldaluk mellett vannak az igaz n ő i nek képviselői, a diakonisszák. E lapokban hangsulyoztatott az, hogy igen ezélszerű volna a leányintézetekben tanitónőkűl diakonisszákat alkalmazni, s valóban a kinek alkalma volt személyesen meggyőződni azon jó hatásról, melylyel a diakonisszák tanítása van, még a legelvetemedettebb teremtményekre is —, az mindenesetre helyeselni fogja ez indítványt. — Inkább példájuk által, keresztyén erkölcsös életökkel, mint tanítással vagy szigorú parancsok által hatnak e téren. Nem emlegetik a boldogtalanoknak bűneik nagyságát, vagy elvetemedettségüket; hanem inkább leereszkednek hozzájuk, s komoly oktató beszélgetés által munka közben is, nemesbítik szíveiket, megkedveltetik velők a tevékeny keresztyén erkölcsös életet. Az intézet lelkészének feladata pedig nem annyira az intézet gyermekeinek, mint inkább a diakonisszák tanítása, útba igazítása. De ezen tanitás sem iskolaszerű; a lelkész tanítványaival megbeszéli a módot s eszközöket, melyekkel ilyen vagy olyan magaviseletet tanúsító leánynál, élni kell, a mellett persze nem felejti el őket feladatuk komolyságára, az azzal járó nagy felelősségre, de egyszersmind szolgálatuk áldására is figyelmeztetni, mi által a nemes lelkesedés szent tüzét mindinkább fokozza az amúgy is minden jó és nemesért buzgólkodó ifjú szívekben. Kiképeztetésök rendesen 3 évig tart s azután vagy az intézetben maradnak vagy pedig külstatiókban nyernek alkalmazást; a diakonisszák száma az intézeten belül jelenleg 22. A mi az intézet keletkezését illeti, ugy a fejedelemasszony szíves felvilágosításaiból megtudtam annyit, hogy az intézet mintegy 43 év óta áll fenn s eleinte igen kis térre szorítkozott. Egy nőegyletből („Berliner Frauen verein zur Besserung weiblicher Gefangenen, und in grobe Sünden gefallener Mädchen"), mely a fogolynők meglátogatását és javítását tűzte ki feladatául, fejlődék ki a mai Magdolnaintézet. Az eleinte csak egy bérelt lakásban működő intézet nem sokára saját házzal és kerttel bírt s most is évről évre mindinkább terjeszkedik s nagyobbodik. Mint „anyaház" (Mutterhaus) „Pankow" nevű, Berlinhez közel fekvő faluban „Siloah" fiókintézettel bír, mely két diakonissza vezetése alatt áll, és 20 még nem confirmált 10—16 éves leányt vesz fel. — Az intézet fentartásához szükséges pénzösszeget részint kegyes "adományok útján, részint pedig a leányok

keresetéből (az intézet ugyanis meghatározott ár mellett fehérneműk mosását vállalja el), teremtik elő. Az 1884. évi kimutatás szerint befolyt 55,417 mark 58 pf., kiadatott 47,819 mark 35 pf. Igen, de igen megelégedettek voltunk nyert uj tapasztalatainkkal — de egy dolog mégis igen rosszúl esett, az, hogy midőn a fejedelemasszony vacsora közben a magyar „Magdolnaintézetek" felől kérdezősködött, — be kellett vallanom, hogy nekem olyannak létezéséről nincsen tudomásom. — Abból most vagy azt következtheti, hogy csak nekem nincsen tudomásom róluk, de azért léteznek — vagy. hogy egyáltalán nem léteznek, mert nálunk nincs szükség reájuk! — Hogy melyik következtetése helyesebb, — azt már nem tudom. Binder Jenő.

YSGYSSE1 — Évnegyedes előfizetőinket e l ő f i z e t é s e i k megú j í t á s á r a ; a hátralékosokat, k i v á l t m é g a mult évre

is t a r t o z á s b a n l e v ő k e t h á t r a l é k a i k t ö r l e s z tésére tisztelettel felhívjuk. Társult előfizetőink k e g y e s k e d j e n e k a z e d d i g i czímzetet használni. Testvéreink s hitrokonaink pártfogásába ajánljuk lapunkat.

—

A Luther-társaságra

szellemi és anyagi buzgó A szerkesztőség.

fizettek: alaphoz :

Dax György . . . . Laszkáry-Tihanyi Borbála . Tihanyi-Rédey Borbála brnő Farkas Gejza . . . XIV. kimutatás

.

. . .

.

. . .

évdíjakhan :

.

. . .

.

4 2 4 2

. . .

. 619 frt. 67 kr. Vagyonösszeg 6 1 9 f r t . 6 7 k r .

frt. „ „ „

193 „ 205 frt.

Ez összeg a társaság j a v á r a a takarékpénztárban van elhelyezve.

A társaság eszméjét pártoló urakat tiszteidtel kérem : szíveskedjenek megjelölni, hogy adományuk az alaphoz tőkésítve csatoltassék-e, vagy évdij czimén irassék-e javukra. hogy a kimutatással való nyugtázás is e szerint szerkesztethessék. —

A pápai ág. hitv. ev. egyház é v k ö n y v e

1884.

évről

megjelent Pápán és szerkesztőségünknek beküldetett. — Szerkeszti G y u r á t z F e r e n c z , evang. lelkész. A jövedelem az evang. nőegylet pénztárát gyarapítja. E szerint : a gyülekezet népessége — összesen 1860 lélek; az 1884. évben s z ü l e t e t t 79 gyermek; e g y b e k e l t 23 pár; u r v a c s o r á v a l élt 931 lélek, m e g h a l t 70. — I s k o l á b a j á r t 140 növendék; — a z i s k o l a i - é s n é p k ö n y v t á r áll összesen 1024 kötetből. — Érdekes rovat az egyház „emlékkönyve" czimű, hol özvegy N é m e t h M i h á l y n é , szül. Horváth Zsuzsanna asszony mellett, ki a templomba díszes stylszerű oltárt állíttatott, ujabban a szószék fölé szükséges mennyezet készítésére 300 ftot adott s ezenfelül elhalt leánya emlékére 1000 ftos alapítványt tett — a templomépítésre adakozók egész sora közölve van, kik részint készpénzzel, részint nyers anyaggal, fuvarral vagy kézimunkával járultak a nemes czélhoz. — Az egyház összes b e v é t e l e 3214 ft 92 kr., összes k i a d á s a 2571 ft 76 kr., pénztári m a r a d é k 643 ft 16 kr., evvel az egyházi alaptőke 5040 f t 91 kr. A n ő e g y 1 e t évi forgalma volt 357 ft 36 kr., az egylet jelenlegi alapja 197 ft 66 kr. ; az i s k o 1 a i t a k ar é k p é n z t á r továbbra is fenntartatik. — G y ü l e k e z e t i g y á m i n t é z e t gyűjtése 68 ft 39 kr. A t e m p l o m - a l a p 850 ft 50 kr., templomépítési költségek fedezésére fordíttatott. — A templom építése tartott 1884. márcz. 3-tól s

112

már oktoberben felállíttatott az oltár is; felavattatott 1884. oct. 26-án. — A t e m p l o m , i s k o l a és t a n á c s t e r e m építésére b e v é t e l : 19443 ft 89 kr., k i a d á s 19263 ft 65 kr. — pénztári maradék 180 ft 24 kr. A gyülekezetet terhelő adósság összege : 7961 ft 40 kr. Az évkönyv még hoz egy kis visszapillantást „száz év a gyülekezet életéből" czímen; majd ismerteti a takácsi leánygyülekezet állását, mely szerint ennek bevétele 1438 ft 48 kr., s 162 mérő gabona volt, kiadása pedig 1015 ft 03 kr. és 71 1 j a mérő gabona — s végül főtiszt. K a r s a y S á n d o r püspök úrnak, a templom felszentelésekor mondott oltári beszédével végezi a gonddal összeállított, tanulságos értesítést. — A gyülekezet, élén derék lelkészével nagy munkát végzett. — Bizonyára összműködésöknek sikerülni fog az épitésből eredő terhet is rövid időn törleszteni. — Isten áldása nemes munkájukra!! — A szügyi egyházban (alsó Nógrád.) s z ü l e t e t t az 1884-ik évben 61, — m e g h a l t 33, — s z a p o r o d á s 28, — e s k e t e t t 12 p á r , á t t é r t h o z z á n k egy r. katholikus, k o n f i r m á l t a t o t t 31 gyermek. A hatóság által bezárt repedezett mohorai filialis templom 500 forint költséggel (melyhez a gyámintézet 168 frtal járult) gyökeresen kijavíttatott s közhasználatúi újra megnyittatott. A tót ajkú anyaegyházban a magyar isteni tiszteletek száma 6 vasárnapról 12-re emeltetett, és a mi fődolog, a templom igy sem üres. Fájdalom, hogy az ú r i o s z t á l y vasárnap utaz, mulat sőt vadász is s így előljár rossz példájával ! — Újvidéki ev. t e m p l o m f e l é p í t é s é n e k j a v á r a 1885. M á r c z i u s h a v á b a n b e g y ü l t kegyes a d o m á n y o k kimutatása. Belohorszky Gábor 100 frt., Belohorszky Károly 5 frt., Zorkóczy Lajos 20 frt., Fabók János 5 frt., Dobsinai ev. egyház 5 frt., Szt. Gotthardi takarékpénztár 10 frt., Betschel Fülöp 5 frt., Breznyik János 25 frt., Hanzlich Károly 2 frt., Brezina Károly 5 frt., Nagy Szt. Miklósi takarékpénztár 10 frt., Bulkeszi takarékpénztár 10 frt., Keresztelő Kaszper G.-nél 10 frt., KisCzelli takarékpénztár 5 frt., Újvidéki nőegylet 5 frt., Nyíregyházai takarékpénztár 10 f r t , Galgóczi takarékpénztár 10 frt., Breznói kölcsönintézet 5 frt., Brassói kölcsönintézet 5 frt., Brassói kölcsönintézet 50 frt., Kovara János I frt., Berger és Rosenfeld 5 f r t , Központi magyar takarékpénztár 25 frt., Wahl János 5 frt., Szászi Etelka 20 frt., Mandl Julianna 10 frt., Jausz Fülöp 5 frt., Moritz Christina 10 frt., Kuszka Nándor 1 frt., Pivniczai ev. egyház I I frt., Valuch Pál 3 frt., Titeli ev. filia 30 frt. 30 kr., Décsi takarékpénztár 25 frt., Varga Lajos 20 frt., Brogle József 15 frt., Petrováczi iparbank 20 frt., Debreczeni takarékpénztár 25 frt., Famhoffer 2 f r t 50 kr., GusztávAdolf egylet központi elnöksége 342 frt. 93 kr., Lobi József 5 frt., Temesvári takarékpénztár 20 frt., „Altwirth Frigyes és fia 50 frt., Polit Gábor 2 f r t 11 kr., 0 fensége József főherczeg 10 frt., Újvidéki gör. kel. egyház 50 frt., Újvidéki konfirmandusok 5 frt. 50 kr. Összesen 1020 frt. 89 kr. a nagylelkű adakozókat áldja meg a jó isten, fizesse vissza nekik anyagi és szellemi jókkal. Húsvét után a templom fedél alá jön, mégis a munkának csak kezdetén vagyunk. Még 100 ezer téglára és 9210 frtra lenne szükség, mely Összeget az egyház önerejéből nem birja kifizetni. Felétek nyújtja ezért kezét kegyes jótevők, segítsetek rajta, m e r t a ki a s z e g é n y e n k ö n y ö r ü l , az i s t e n n e k h i t e l e z . — B e l o h o r s z k y G á b o r , ev. lelkész és esperes, K a s z p e r . G e r g e l y pénztáros. — Tóth József tanfelügyelő utján a közoktatásügyi ministeriumtól következő tanszereket kapott a pestmegyei a es a i ev. iskola: Gönczyféle fali olvasó táblákat, Magyarország fali térképét, a méter-mértékek fali tábláját, az öt földrész fali térképét, Bopp és Raschféle természetrajzi térképeket. Mi hálanyilvánitás mellett közzé tétetik. —

B á r ó Prónay Gábor

é s G r ó f Teleky Anna

—

Püspök-jelölés. Br. Bánffy Dezső f ő i s p á n és

—

A „Magyar

—

Gyászesetek.

Nt.

id.

Bartholomaeidesz

László,

g ö m ö r i á g . h i t v . ev. f ő e s p e r e s s j . - t a p o l c z a i l e l k é s z márczius hó 31-én 68 éves korában elhunyt. Hűlt tetemei ápril 2-án d. u. 2 órakor tétettek örök nyugalomra. —

Schleining

Károlyné

született

Ritter Sarolta é l e t e

67-ik,

boldog házasságának 41-ik évében hosszas szenvedés után folyó évi márczius hó 26-án kora reggeli 1 órakor elhunyt Majoson. A boldogult hült tetemei f. é. márczius hó 27-én délután 2 órakor té,tettek le a majosi ev. sírkertben az örök nyugalom helyére. Á l d á s és b é k e l e b e g j e n h a m v a i k felett.

Pályázat. A selmeczbányai ágost. hitv. ev. gyülekezet lelkésze, egy a t ó t és m a g y a r nyelvben — s ha lehetséges a n é m e t b e n is — jártas káplánt keres. — Ezen állomásra pályázat nyittatik. Évi javadalom : 120 frt. o. é. készpénz, havonkint utólagos fizetendő részletekben, szabad lakás és teljes ellátás. Felszerelt pályázati folyamodványok f. é. april 20-ig az alúlirotthoz küldendők. Selmeczbánya (Hontmegye), 1885. évi márcz. 24. Hrencsik Károly, ev. lelkész.

esküvője

WIGAND

Háziasszony" 13. számának t a r t a l m a :

Előfizetési felhívás. — Pályázati hirdetés. — Hány krajczárt ér az élet? Andreától. — A gyermek-szinházakról. Sirisaka Andortól. — Háztartás. De sokat vesz be a gyomor! Szászvárosi W. Jenőtől. — Konyhászat. Heti étlap. Csiszér-Ugróczy Idától. Hogyan főzzünk, süssünk? — Divat. — Ruhászat. Házi állataink. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Különfélék. — Hymen. — Fővárosi bevásárlási források. — Hirdetések. „ M u n k a után" melléklet tartalma : Dalok. I. Sugó lombok . . . II. Sokszor mondtam. Petri Mórtól. — Bécsi levél. Darvas Aladártól. — Mese a hópelyhekről. Báró Babarczyné Vrana Hermintől. — Kérdések és feleletek. — Szótagtalány. Enyedi Antalnétól. — Megfejtések. — Regénycsarnok : Vész és viharban. Angol regény. — Szerkesztői üzenetek. — Vettük a „Gondűző" 27. számát a következő változatos tartalommal: „Az új főispán", regény, Tolnai Lajostól; I. „Noemi" költemény. Kis Józseftől; Balassa Bálint, irta Szana Tamás; ,.A végzet", regény, Margitay Dezsőtől; „Ki tette?" beszély, irta Kazár Emil (vége); „Székely támad, székely bánja." történeti regény P. Szathmáry Károlytól; II. A végzetes levél, humoresk. „A gránát köves asszony", Marlitt E. legújabb regénye, fordította Mártonffy Frigyes. Ezeket követi a boríték érdekes tartalma, u. m. A magyar gazdaaszony, vegyesek, talányok, talányfejtők és szerkesztői pósta. A minden vasárnap megjelenő „Gondűző" előfizetési ára : negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadó tulajdonoshoz küldendők : Budapesten, VI. dobutcza 14. Figyelmeztetjük olvasóinkat e kitűnő lapra, mely április elsején a harmadik évnegyedébe lép. A kiadó mindenkinek szolgál mutatványszámmal ingyen és bérmentve, ki e végre hozzá fordul.

f. é. ápril 15-én, Gyömrőn (Pestmegye) menend végbe. NYOJIATTA

egyház-

megyei főgondnok elnöklete alatt s lakásán K o l o z s v á r t t , márczius 25-én tartatott a boldogult N a g y P é t e r , erdélyi ev. ref. püspök utódjának jelölése érdekében az egyházkerület minden vidékéről összegyűlt közgyűlési tagokból álló értekezlet, melyben közmegegyezéssel s nagy lelkesedéssel Szász Domokos közfőjegyzőnek személye körül összpontosult a bizalom. — A választás a májusi közgyűlésen fog végbe menni. — Az eredmény, úgy látszik, kétségen felül áll. —

F.

K.

POZSONYBAN.