ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Környezet- és Természetvédelmi Iroda – Levegő- és Zajvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
11861-20/2012.
Hiv. szám:
-
Előadó:
Dr. Reiner Viktória/ Perjés Katalin
Melléklet:
2 pl.
KÜJ:
KTJ:
Tárgy: Győr, AUDI Hungaria Motor Kft – IPPC engedélyének felülvizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú környezetvédelmi hatóság az AUDI Hungaria Motor Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kardán út 1., KSH szám: 11125248-2932-113-08) részére, a Győr, 5475/83. hrsz-ú telephelyén folytatott közúti gépjármű gyártó tevékenységre a 370-27/2011. számú határozattal kiadott, 37083/2011., a 10631-14/2011., 2444-15/2012., a 3358-15/2012., a 7967-20/2012., illetve a 9462-12/2012. számú határozatával módosított, a 370-92/2011. számú végzésével kiegészített, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/1596-20/2011. számú határozatával megváltoztatott egységes környezethasználati engedélyt – az ügyfél kérelmének helyt adva, az ÖKO-NETT Gazdasági és Mérnökiroda Bt. által készített felülvizsgálati dokumentáció alapján – az alábbiak szerint: módosítja: II. 1. Az engedély II. fejezetének 1. pontjában foglalt, a tevékenység adatai az alábbiakkal egészülnek ki: A 124 db légszennyező pontforrás EOV koordinátáit jelen határozat 1. számú melléklete tartalmazza. 2. Az engedély II. fejezetének 2. pontjában foglalt, a tevékenység és a létesítmények ismertetése az alábbiakkal egészülnek ki: 5. Lakkozó, festő üzem A festő üzemben ütemenként 1-1 db új gyakorló részleg, 1-1 db lakkozó kabin és hozzá tartozó elszívó létesül. A festő üzem gyakorló részlege a standardizált módszerek elsajátításához nyújt lehetőséget, három részlegből áll, az alapokkal, az elemekkel és a folyamatokkal (tömítés, szórás és a finish munkamódszerének megtanításával) foglalkoznak. 6. Személygépjármű összeszerelő üzem Ütemenként 3-3 db új légszennyező pontforrás kerül megvalósításra, az alábbiak szerint: 1 db 750 kW-os tényleges bemenő hőteljesítményű gázkazán a Wax felmelegítésére, 1 db 430 kW-os tényleges bemenő hőteljesítményű kemence, karosszériák előmelegítésére, és 1 db benzin töltőpisztoly elszívás.
2 11. Széria felfuttatási csarnok: A G44-es épület új megnevezése. Itt végzik a minőségellenőrzés során hibásnak minősített járművek javítását, a próbajáratást, festés és lakkozás javítását, illetve az esőztető vizsgálatot. A lakkozás, festés korrekciója magában foglalja a minőségi vizsgálatok során felmerült műszaki hibák javítását (tesztelése ABS próbapadon, amely négy-motoros, duplahengeres kialakítású), egyéb műszaki korrekciók végrehajtását próbapadon (pl. fényszórók beállítása). Mosó és tömítettséget vizsgáló kabin is kialakításra kerül. Az itt képződő szennyvíz biológiai szennyvíz előtisztítóba kerül. 12. Ellenőrző csarnok A G88-as épület új megnevezése. Itt történik a próbapályán járatott tesztelés alatt álló járművek helyszíni gyors-szervizelése és vizsgálata. A csarnokhoz konténeres megoldással csatlakozik az iroda, szociális, szaniter és gépészeti helyiség. 3. Az engedély levegővédelmi követelményeket megállapító III. fejezete helyébe az alábbiak lépnek: A hatóság – az egységes környezethasználati engedélybe foglalva – az AUDI Hungária Motor Kft. részére az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. A telephely légszennyező technológiái, hozzá kapcsolódó pontforrások, kibocsátott légszennyező anyagok határértékei: 1. 1. Karosszéria összeszerelő üzem T1: Hegesztés A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P17 - P43 P56 - P82
(27 db) (27 db)
Kibocsátott légszennyező anyag Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok NOx Szilárd nem toxikus por
Határérték: 500 mg/m3 500 mg/m3 150 mg/m3
T2: Fémmegmunkálás (Csiszolás) A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P44 - P51 P83 - P90
(8 db) (8 db)
Kibocsátott légszennyező anyag Szilárd
Határérték: 150 mg/m3
T3: Karosszéria összeszerelés (Zselésítő szárító) P52 - P55 (4 db) P91 - P94 (4 db) Kibocsátott légszennyező anyag: Ásványolaj gőzök (C20-C40)
Anyag kód 530
Jelenleg határértékkel nem szabályozott 1.2. Személygépjármű bevonatolás, kataforetikus alapozás és fedőfestési műveletekhez kapcsolódó pontforrások T4: Gépjármű felületkezelés-festési technológia
3 Pontforrások: P1 - P16 (16 db) P100 - P101 (2 db) P103 - P106 (4 db) P109, P115, P122 (3 db új pontforrás) légszennyező anyag VOC
Teljes VOC kibocsátás határértéke 45g/m2
A teljes VOC kibocsátási határértékek az összes bevonatfelviteli műveletre vonatkoznak, amelyet ugyanabban a berendezésben végeznek elektroforetikus vagy bármely más festési eljárással egészen a végső fényezett réteg és a felső polírozott festékréteg elkészítéséig. A teljes VOC kibocsátási határértékek arra az oldószermennyiségre is vonatkoznak, amelyet a folyamatban használt berendezések (beleértve a szórófülkéket és egyéb helyhez kötött berendezéseket) tisztításra használnak. Pontforrás
légszennyező anyag
kibocsátási határértéke
P1, P2, P6, P8, P9, P10, P14, P100, P101, P103, P104, P105 P109, P115, P122
szilárd
3 mg/m3
Pontforrás
légszennyező anyag
kibocsátási határértéke
P3, P4, P5, P6 P11, P12, P13, P14
NOx NO2-ben CO
500 mg/m3 500 mg/m3
tömegáram -
tömegáram
5 kg/óra vagy ennél nagyobb 5 kg/óra vagy ennél nagyobb
A nitrogén-oxidok és a szén-monoxid kibocsátási határértéke száraz véggáz 5%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. A szilárd anyag, nitrogén-oxidok és szén-monoxid technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendő. T5: Motortesztelés (járatás) A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P99, P102, P107, P108 (4 db) P110, P116, P121, P124 (4 db új pontforrás) Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok NO2 -ben megadva benzinüzemű motorok esetén Szén-dioxid
1000 mg/m3 1000 mg/m3 500 mg/m3 határértékkel nem szabályozott
1.3. Energia központ T6: Hőtermelés - Forróvíz kazánok Pontforrások: P95, P96, P97
(3 db)
Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
Szén-monoxid CO
100 mg/m3
4 Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) Szilárd anyag Szén-dioxid
150 mg/m3 35 mg/m3 5 mg/m3 határértékkel nem szabályozott
A technológiai kibocsátási határértékek normál állapotú, száraz 3 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. T7: Hőtermelés - Gázmotor A pontforrásra megállapított kibocsátási határértékek: P98
(1 db)
Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
Szén-monoxid CO NOx (NO2-ben kifejezve) Összes nem metán szénhidrogén C1-ben kifejezve: Szén-dioxid
650 mg/m3 500 mg/m3 150 mg/m3 határértékkel nem szabályozott
A megadott határértékek fizikai normál állapotú, száraz füstgázra vonatkoznak, 5% O2 tartalom mellett. Az 5%-nál nagyobb etántartalmú földgázok esetében az összes szénhidrogén tartalom C1-ben kifejezve, a metán kivételével 250 mg/m3. T8: Hőtermelés 2. – új technológia: (140 kW-50 MW közötti teljesítményű kazánokra vonatkozóan) P111, P112, P113, P114, P117, P118, P119, P120, P123
(9 db új pontforrás)
A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: Kibocsátott légszennyező anyag:
Határérték:
Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) Szilárd anyag Szén-dioxid
100 mg/m3 350 mg/m3 35 mg/m3 5 mg/m3 határértékkel nem szabályozott
A gázkazánok esetében mg-ban kifejezett koncentrációk száraz, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 2. Levegővédelmi előírások: 2.1. Próbaüzem: 2.1.1. A légszennyező anyag kibocsátások pontos megállapítására legfeljebb 6 hónap időtartamig terjedő próbaüzemet kell tartani. 2.1.2. A pontforrások légszennyező anyag kibocsátását a próbaüzem ideje alatt, releváns, a hatósággal egyeztetett termelési viszonyok mellett, akkreditált laboratórium által elvégzett szabványos emisszió méréssel kell megállapítani. A mérés alól felmentéssel bíró pontforrások esetén a mérési és üzemviteli adatok felhasználásával, számítással kell megállapítani a légszennyező anyag kibocsátást. 2.1.3. A próbaüzem időtartama alatt elvégzett akkreditált mérési jegyzőkönyvek eredményei és az üzemviteli adatok alapján egy szakértői véleményt kell – arra megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértővel – készíttetni, amely a technológiai kibocsátási határértékeknek való megfelelést igazolja. 2.1.4. A szakértői véleménnyel egyidejűleg a mérési jegyzőkönyveket, a VOC oldószermérleget, a teljes VOC kibocsátás számításának levezetését a Felügyelőségnek meg kell küldeni a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül.
5 2.2. A légszennyező berendezésekre, illetve pontforrásokra vonatkozó mérési kötelezettség: 2.2.1. A T1 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel igazolni kell, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy pontforrás mérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kérjük igazolni. 2.2.2. A T2 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel igazolni kell, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy pontforrás mérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kell igazolni. 2.2.3. A T3 technológia pontforrásaira vonatkozóan a határértékkel rendelkező anyagokra ötévente számítással igazolni kell a kibocsátás mértéket. 2.2.4. A T4 A felületkezelési technológia azon forrásainál (a próbaidő alatti mérések eredményei szerint), amelyeken az összes VOC kibocsátás karbonban (C) kifejezve 1-10 kg/h közötti, évente egyszer szakaszos kibocsátásmérést kell végrehajtani, amely során legalább három méréssorozatot kell végezni. A VOC technológiáknál a mérési eredmények ismeretében el kell készíteni a VOC oldószermérleget. A P3, P4, P5, P6, P11, P12, P13, P14 légszennyező pontforrások – utóégetőmű berendezések – kibocsátás ellenőrzésének gyakoriságát a hatóság kétévenkénti méréssel határozza meg, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy releváns pontforrás mérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kell igazolni. 2.2.5. A T5 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel, vagy azzal egyenértékű számítással kell igazolni. 2.2.6. A T6 technológia esetében a P95, P96, P97 pontforrásra csatlakozó tüzelőberendezéseknél kazántípusonként évente két alkalommal mérni kell a határértékkel szabályozott légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási koncentrációkat és a füstgázok jogszabályilag meghatározott egyéb jellemzőit. 2.2.7. A T7 Technológiánál a P98 /gázmotor/ pontforrás vonatkozásában a határértékkel szabályozott komponenseket évente kell méréssel ellenőrizni. 2.2.8. A T8 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 évente méréssel kell igazolni. 2.2.9. A méréseket akkreditált mérőszervezettel kell végeztetni, a tervezett mérések időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. 2.2.10. A folyamatos és időszakos mérések értékelését a jogszabályi előírások szerint kell végezni. 2.3. Immissziós előírások: 2.3.1. Az 500 db/nap kapacitás elérését követő üzemállapot bejelentését követő 1 évig kell működtetni a levegőminőség vizsgálatára kialakított monitoring mérőrendszert a Felügyelőséggel előre egyeztetett 3 db mérési ponton, amely magában foglalja a tevékenységgel összefüggő kibocsátásokat, azoknak környezeti levegőben való eloszlását (immisszió) a mindenkori termelési paraméterek függvényében. A környezeti levegő légszennyezettségi határérték ellenőrzése miatt a PM10, NO2 és BTEX légszennyező anyagok kontrollálása, mérése szükséges. Az 1000 db/nap kapacitás elérését követően azonos feltételekkel ismételt immisszió mérést kell végezni. 2.3.2. A személygépkocsi gyártás felületbevonatolási tevékenységének környezeti levegőminőségre gyakorolt hatásáról készített értékelést be kell nyújtani Felügyelőségre az 1 évig tartó levegőminőségmérést követő 60 napon belül. A levegőminőség értékelését a kiépített monitoring rendszer, az időszakos mérési eredmények, az éves üzemviteli adatok és a környezet légszennyezettségi állapotának figyelembevételével kell elkészíteni. 2.3.3. Igazolni kell, hogy a személygépkocsi gyártásból származó levegőterhelés – az alapállapoti immisszió mérésekhez képest – nem okoz légszennyezettségi határérték túllépést. 2.3.4. Az immissziós határértékek betartásának a levegőkörnyezeti állapotok ellenőrzése érdekében a beruházás megvalósulása után ellenőrző transzmissziós modellezést kell elvégezni PM10, NO2 és BTEX
6 anyagokra vonatkozóan, azt a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre. 2.4. Üzemeltetési előírások: 2.4.1. A hőtermeléssel érintett valamennyi tüzelőberendezésnél tervszerű energiagazdálkodással csak olyan mennyiségű tüzelőanyag használandó fel, amennyi a technológiához feltétlenül szükséges. Ezzel elő kell segíteni az üvegház hatású gázok közé sorolt CO2 kibocsátás mérséklését. 2.4.2. A hőenergia termeléshez kapcsolódó légszennyező pontforrások üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell a tüzelőanyag felhasználást, az üzemidőt, az esetleges üzemzavarokat, valamint a karbantartások elvégzésének idejét és módját. 2.4.3. Az elérhető legjobb technika (BAT követelmények) szerint kell működtetni a technológiát. 2.4.4. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 2.4.5. A technológiákat és pontforrásokat úgy kell működtetni, hogy a város légszennyező anyag terheléséhez a hozzájárulásuk határérték feletti terhelést ne okozzon. 2.4.6. A rendkívüli légszennyezést a hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal jelenteni kell, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 2.5. Adatszolgáltatással kapcsolatos előírások: 2.5.1. A benyújtandó – a próbaüzem során készült – mérési jegyzőkönyvekhez mellékelni kell az összes bejelentés-köteles légszennyező pontforrás Levegővédelmi Alapbejelentő lapját (LAL). 2.5.2. Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. 2.5.3. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO2-re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 2.5.4. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést „Légszennyezés Mértéke” minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 2.5.5. Amennyiben a felhasznált vegyi anyagok oldószer összetételében változás történik, a vonatkozó jogszabály szerint elvégzett, szabványos méréssel kell 90 napon belül igazolni, hogy a kürtők légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a technológiai határértéket. 2.6. A hűtőberendezésekre vonatkozó előírások: 2.6.1. A hűtőberendezések szivárgásmentességét a töltet mennyiségétől függően a jogszabályi előírás szerinti gyakorisággal kell ellenőriztetni. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv összefoglaló értékelését be kell nyújtani a Felügyelőségre. 2.6.2. A hűtőberendezések hűtőközegeiről az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelet 3. cikk 6.) bekezdése szerinti nyilvántartást kell vezetni. 2.6.3. Hűtőközegként csak az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet, valamint az Ózonréteget lebontó anyagokról szóló Európai Parlament és Tanács 1005/2009/EK rendelete által engedélyezett vegyi anyag használható. 2.6.4. A hűtőközegekkel kapcsolatban be kell tartani az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló jogszabály előírásait, különös tekintettel az egyes hűtőközegek felhasználásának szabályaira, a jogszabályban meghatározott gyakoriságú szivárgásellenőrzésre, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségekre. 2.6.5. A hűtőközeggel kapcsolatos bármely havária jellegű eseményt telefonon azonnal és 24 órán belül – az esemény részletes ismertetésével – írásban be kell jelenteni a Felügyelőségre. VI. Az eljárásban résztvevő szakhatóságok előírásai: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 10.639/2012. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg.
7 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R047/01674-3/2012., a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a XVIII-G-001/57033/2012., Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője a 23527-9/2012., a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-B-005/4027-03/2012. számú állásfoglalásával feltétel nélkül hozzájárult az engedély módosításához. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/20893/2012. számú állásfoglalásával, az alábbi feltétel megfogalmazása mellett hozzájárult az engedély módosításához: „A járműgyártás során ügyelni kell arra, hogy a tevékenység a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek minőségében kárt ne okozzon, talajszennyezést, talajminőség romlást ne idézzen elő.” VII. Jelen módosítás a többször módosított 370-27/2011. számú határozatban foglalt engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti. VIII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 1.155.000,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 23100,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás A hatóság 370-27/2011. számú határozatával egységes környezethasználati engedélyt adott az AUDI Hungaria Motor Kft. (Győr, Kardán út 1., a továbbiakban: AHM) részére a Győr, Kardán út 1. szám alatti, 5475/83 hrsz-ú telephelyén folytatott közúti jármű, járműmotor alkatrész gyártás, festés tevékenységre. A 16/2011. (II.24.) Korm. rendelet az AUDI Hungaria Motor Kft. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította Ezt követően az AHM Kft. képviseletében eljáró Öko-Nett Bt. – jelentős változtatásra tekintettel – környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz, az alábbiakra vonatkozóan: az AHM a G44-es és G88-as raktár épületeket technológiával kívánja felszerelni, a személygépjármű összeszerelő üzemben két új gázfogyasztó, illetve benzin elszívás kibocsátó kürtőt telepít, a lakkozó üzemben ütemenként 1 új VOC kibocsátó forrást és 2 új gázüzemű fűtőberendezést telepít, meg kívánja adni az érvényben lévő engedélyben meghatározott hegesztési és csiszolási technológiához kapcsolódó mintavételi pontok kijelölését és pontos kialakítását, illetve az energiaközpont tekintetében tervez változtatásokat. A környezethasználó az engedély vízjogi részének módosítása iránt is nyújtott be a kérelmet, azonban a vízjogi üzemeltetési engedélyezést a hatóság külön eljárás keretében folytatja. Az AHM kérelméhez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdésének megfelelően megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat. A Felügyelőség az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján értesítette a feltételezetten érintett, illetve az eljárásban való részvételi szándékát a korábbiakban jelző társadalmi szervezeteket és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot.
8 A hatóság a nyilvánosság bevonása érdekében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet(a tobvábbiakban: R.) 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak, illetve a 24. § (6) bekezdésének megfelelően közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában és kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére, valamint értesítette a tevékenység 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5.§-a szerinti hatásterületén élő ügyfeleket. A hatóság a Kvt. 90. §-ának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. A Ket. 63. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően a Felügyelőség közmeghallgatás tartását rendelte el, melyet 2012. november 21-én, a Felügyelőség földszinti tárgyalójában kívánt tartani, azonban az érintett lakosság részéről nem jelent meg érdeklődő. A hatóság a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §-a, 32/E §-a, illetőleg 4. számú melléklete alapján az eljárásba az bevonta az érintett szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 10.639/2012. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg az 1994. évi LV. Törvény 3. §-ára hivatkozva. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R047/01674-3/2012., a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a XVIII-G-001/57033/2012., Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője a 23527-9/2012., a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-B-005/4027-03/2012. számú állásfoglalásával feltétel nélkül hozzájárult az engedély módosításához. A népegészségügyi szakigazgatási szerv állásfoglalását a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése; az erdészeti szakhatóság állásfoglalását a 328/2010. (XII.27.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdésének c) pontja, 2. § (3) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklete, az örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalását a 266/2010. (IX.8.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve 1. számú mellékletének B. I. 1., 2. és IV. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) figyelembevételével adta meg. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője állásfoglalását a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII.19.) Ök. rendeletére, illetve a 31/2004. (V.28.) Ök. rendeletére, valamint a Győri Építési Szabályzatról és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I.25.) Ök. rendeletére figyelemmel adta meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/20893/2012. számú állásfoglalásával, az alábbi feltétel megfogalmazása mellett hozzájárult az engedély módosításához: „A járműgyártás során ügyelni kell arra, hogy a tevékenység a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek minőségében kárt ne okozzon, talajszennyezést, talajminőség romlást ne idézzen elő.” A talajvédelmi szakhatóság állásfoglalását a 2007. évi CXXIX. törvény 1. § (1), 2. §, 43. § (1) és (3), az 1995. évi LIII. törvény 78. §, illetve a 328/2010. (XII.27.) Korm. rend. 17. §-ára hivatkozva adta. A hatóság a benyújtott dokumentáció és kiegészítése alapján az alábbiakat állapította meg: A kérelem megfelel a R. 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. Az R. 2. § (3) bekezdésének d) pontja értelmében az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából jelentős változtatásnak minősül az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan módosítás vagy bővítés, amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja. A R. 20. § (9) bekezdésének a) pontjának megfelelően ha a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt vagy a környezethasználó – a tevékenységében – jelentős változtatást kíván végrehajtani, felülvizsgálati eljárást kell lefolytatni, melynek eredménye alapján a hatóság elvégzi az egységes környezethasználati engedély módosítását. A benyújtott dokumentáció alapján a hatóság megállapította, hogy a fentebb ismertetett, tervezett változtatások az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakhoz képest jelentős változtatást jelentenek, illetve új kibocsátási határértékek megállapítására van szükség.
9 A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői: 1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A technológiák változtatása következtében új légszennyező források létesülnek (16 db): P109, P110, P111, P112, P113, P114, P115, P116, P117, P118, P119, P120, P121, P122, P123, P124. A pontforrások az alábbi tevékenységekhez kapcsolódnak: Lakkozás: A gyakorló részleg kialakítása során ütemenként egy új technológiai pontforrás létesítésül, 2-2 db fűtőberendezés, amely a köztes szárító hőigényét biztosítja, 1 db 630 kW-os és 1 db 350 kW-os bemenő hőteljesítménnyel. Személygépjármű-összeszerelés: Ütemenként 1 db 750 kW-os gázkazánt, 1 db 430 kW-os kemencét, illetve 1 db benzin töltőpisztoly elszívót létesítenek. Módosultak a zselésítő szárítóhoz kapcsolódó pontforrások paraméterei. Széria felfuttatás: 1 db VOC forrás létesül a festő-szárító kabin elszívásánál, 1 db füstgáz elszívó létesül a festő szárító kabin hőellátásánál, illetve 1 db a gépjárművek járatásához kapcsolódó kipufogó elszívásnál. Ellenőrzés: Egy füstgáz elszívó létesül a gépjárművek járatásához kapcsolódó kipufogó elszívásnál. A létesítés során a munkagépek és tehergépjárművek légszennyező hatásával (por és kipufogógázok), az üzemelés során a közlekedésből, alapanyag és késztermék szállításából, illetve a létesítmény légszennyező technológiájából eredő kibocsátással kell számolni. Az építkezés, légszennyezés szempontjából legterheltebb időszakában (a tereprendezés során) a kipufogógázok és szilárd por légszennyező hatásaival a telepítési területen kívül nem kell számolni, jogszabály alapján lehatárolható hatásterület nincs. Az új gyárban a gépjárműgyártáshoz, energiaellátáshoz 124 db pontforrást kívánnak megvalósítani. A kibocsátott légszennyező anyagok illékony szerves vegyületek (VOC), füstgázok és szilárd anyag. A tervezett kapacitás: 1000 db jármű/nap. A beruházást Győr ipari területén tervezik megvalósítani. Győr város területe a 2. számú GyőrMosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik, ahol a légszennyezettség a nitrózus gázok és a szilárd anyag tekintetében magas, ezért ezekkel az anyagokkal kiemelten kell foglalkozni. A légszennyező anyagokra vonatkozóan terjedésszámítás készült. A benyújtott dokumentáció transzmissziós modellszámítása alapján megállapítható, hogy a telephely tekintetében a megvizsgált pontforrások és anyagok (szállópor, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szénmonoxid, VOC anyagok) viszonylatában a közvetett hatásterületnek a levegőminőségi immissziós határértékek és a légszennyező anyagok által okozott terhelés összehasonlítása alapján a 4800 m sugarú elliptikus terület tekinthető. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. r. 2.§ 14. pontja szerint a helyhez kötött légszennyező pontforrás hatásterülete a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség változás az a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20 %-nál nagyobb. Az „a” kritériummal jellemezhető anyagok vonatkozásában a kibocsátás során kialakuló legmagasabb talajközeli koncentrációk nem érik el a határérték 10%-át. A kibocsátott szennyezőanyagok terjedésvizsgálatának eredményei alapján, az „a” kritérium szerint az alábbi közvetett hatásterület került meghatározásra a következő légszennyező anyagok esetén: NOx: 2170 m, NO2: 4800 m, butoxi-etanol: 4000 m.
10 Ezek alapján az összesített hatásterület a legnagyobb, 4800 m-ben lett meghatározva. A hatásterülettel érintett ingatlanokat jelen határozat 2. számú melléklete tartalmazza. A rendelkezésre álló alapadatok alapján elvégzett modellezés eredményeiből megállapítható, hogy a gyár felépítését követően az egészségügyi határértékek tarthatók lesznek. A beruházás megvalósítása után kialakuló immissziós állapotok értékelése érdekében a Felügyelőség a rendelkező részben rögzített méréseket írta elő a 6/2011. (XII. 23.) Korm. r. 23.§-a szerint. A levegőminőség vizsgálatára monitoring mérőrendszer kialakításával és a rendelkező részben foglalt modellezéssel lehetséges igazolni, hogy a személygépkocsi gyártásból származó levegőterhelés – az alapállapot immisszió mérésekhez képest – nem okoz légszennyezettségi határérték túllépést. A dokumentációban bemutatott számítások alapján a közlekedésből eredő légszennyezés hatásterülete a telephelyi és a közvetlenül érintett útvonalak középvonalától számított 65 m. Az új gyárban a gépjármű gyártáshoz, energia ellátáshoz 124 db légszennyező pontforrást kívánnak megvalósítani. A kibocsátó pontforrások között véggáz kürtők, szellőző nyílások és füstgáz kémények vannak. A 124 db légszennyező pontforrást, illetve azok adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. A hatóság a határértékeket az engedélykérelemben megadott tömegáramok és várható kibocsátási adatok figyelembevételével állapította meg. A T1 technológia pontforrásainak kibocsátására az eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. sz. melléklet 2.52.1. pontja szerint adta meg. A T2 technológia pontforrásainak szilárd anyag kibocsátására a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklet 2.1. pontja szerint általános kibocsátási határértékeket határozott meg. A T3 technológia ásványolaj gőzök légszennyező anyag kibocsátása jelenleg határértékkel nem szabályozott. A Felügyelőség a T4 VOC technológia kibocsátási határértékeit a 10/2001. (IV. 19.) KöM. r. 2.2. melléklete szerint állapította meg. A hatóság a pontforrásainak szilárd anyag kibocsátására a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelet 7. sz. melléklet 2.9. pontja szerint eljárásspecifikus, a füstgázokra általános határértékeket állapított meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelet 6. sz. melléklet 2.2. pontjának megfelelően. A hatóság a T5 technológia pontforrásainak kibocsátására az eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelet 7. sz. melléklet 2.53.1. pontja szerint adta meg. A Felügyelőség a T6 pontforrások kibocsátási határértékekeit az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM r. 3. sz. melléklete szerint határozta meg. A T7 technológia pontforrására vonatkozó kibocsátási határértékeket a hatóság a helyhez kötött földgázüzem gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 32/1993. (XII.23.) KTM r. 1. sz. melléklete szerint állapította meg. A hatóság a T8 technológia gáztüzelő berendezéseire a 140 kW-nál nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyezőanyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet szerinti tüzeléstechnikai határértékeket állapított meg. Mérés alóli felmentések: A 6/2011. (I. 14.) VM rend. 15.§ (2) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma vagy hasonló műszaki, üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetén, a 6/2011. (I. 14.) VM rend.15.§ (1) bekezdésben foglaltak alól felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható. Ennek alapján a T1 technológia P17-P43, P56-P82 számú „hegesztés elszívás” légszennyező pontforrásai esetében elegendő egy-egy légszennyező pontforrás légszennyező anyag kibocsátását megmérni, illetve egy-egy légszennyező pontforrás esetén szükséges a mérési szabványnak megfelelően kiépíteni a mérőcsonkot, (vízszintes eltolással biztosítható a szabvány szerinti emisszió mérés, amely alapján a többi légszennyező forrás kibocsátása számolható, MSZ 21853-2:1998).
11 A T2 technológia P44-P51, P83-P90 számú „csiszolás elszívás” légszennyező pontforrások esetében elegendő egy-egy légszennyező pontforrást a mérési szabványnak megfelelően kiépíteni és megmérni (vízszintes eltolással biztosítható a szabvány szerinti emisszió mérés, amely alapján a többi légszennyező forrás kibocsátása számolható, MSZ 21853-2:1998). A T3 technológia forrásai (P52-P55, P91-P94) határértékkel nem szabályozott, illetve a 4/2011.(I.14.) VM r. 6. melléklete alapján általános technológiai határértékkel bíró légszennyezőket bocsátanak ki. A NOx és CO légszennyező komponensek tömegárammal szabályozottak, a benyújtott adatok alapján a tömegáram küszöbérték alatti, ezért a kibocsátást nem kell méretni, azonban a tömegáram nagyságát számítással igazolni kell. A T4 technológián belül, a P3-P5, P11-P13 számú légszennyező pontforrások esetében elegendő ütemenként egy-egy légszennyező pontforrást megmérni, mivel a berendezések azonos kialakítással és működési elvvel, közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkeznek. A lakkozási technológiához tartozó P6 és a P14 légszennyező pontforrás esetén az alábbiak alapján adható felmentés a mérési szabvány alól: A benyújtott dokumentum szerint a téglalap keresztmetszetű becsatlakozás után 14,17 m egyenes szakasz áll rendelkezésre a kéményen mérőhely kijelölésére. Az MSZ EN 15259:2008 szabvány alapján az egyenes, változatlan keresztmetszetű csőszakasz igény 22 m egy 2,2 m ∅ kémény esetén, mivel a mérési szelvény előtt és után egyaránt szükséges az 5-szörös hidraulikai átmérő megléte. A szabvány lehetőséget ad az eltérésre, de ebben az esetben a 8.3. pont szerinti homogenitás vizsgálattal igazolni kell, hogy a mintavételi pont reprezentatív az adott szelvényben. Ezen vizsgálat sikeressége az előfeltétele a kürtő magasság megfelelőségének. A lakkozási technológiához tartozó P1-2, P7-10, P15-16 légszennyező forrás esetében a megnövelt mintavételezési pontok alkalmazása alapján adható felmentés a szabványtól eltérő mérésre, az MSZ 21853-2:1998. sz. szabvány 4.4. és 7. pontjának megfelelően (pontosság, mérési hiba, a módszer pontosságát befolyásoló tényezők ismeretében). A szilárd szennyezőanyag koncentrációjának meghatározására az MSZ ISO 9096:1994. sz. szabvány 9.2. pontja irányadó, a mintavételi pontok számának növelése a 9.3. pont szerint kell, hogy megtörténjen. A mintavételi pontok elhelyezését a mérési vonalon ezen szabvány B melléklete szerint kell számítani, figyelembe véve az E mellékletben leírtakat is. Ez utóbbi szabvány alkalmazását az érintett pontforrásoknál úgy kell alkalmazni szerves szennyezők esetén, hogy a 8.3. pont szerinti homogenitás vizsgálattal igazolni kell a mintavételi pont reprezentativitását az adott szelvényben. Az alkatrészfestési (járműszerelde) P100, P101, P103, P104, és az egyedi alkatrészfestési P105, P106 légszennyező pontforrásokra szintén az előzőekben leírtak érvényesek a megnövelt mintavételezési pontok alkalmazása alapján adható felmentéssel kapcsolatban. A T5 technológia esetében a motorjáratásból adódó légszennyező anyagok kibocsátásának koncentrációmérése a szabványtól eltérő mintavételi helyen végrehajtható, a térfogatáram meghatározása a vonatkozó MSZ 21853-2:1998 szabvány alapján számítással elvégezhető. Az elérhető legjobb technika – a R. 9. számú melléklete és az erőművi BAT-nak való megfelelés: - Gázszivárgás: A gázvezetékek és szállító berendezések rendszeres ellenőrzése A berendezések ellenőrzése és karbantartása a karbantartási utasítások alapján fog történni a megfelelő ütemterv szerint. Tüzelőanyag szivárgás érzékelő és riasztó rendszer alkalmazása A központi motor- és aggregátorvezérlés biztosítja a gázvezeték zavar ellenőrizését és szükség esetén a folyamat leállítását. Folyékony adalékok biztonsági kockázata Vízzáró csatornarendszer (ideértve az olajszeparátorokat is, elkerülendő az olaj által okozott víz- vagy talajszennyezést. A kiépítésre kerül csatornarendszer és olajszeparátorok megfelelő vízzárósággal készülnek el.
12 - Hatásfok-növelés: Hő- és villamosenergia előállítására képes kombinált ciklusú kapcsolt energiatermelés A gázmotorral hő- és villamosenergia előállítás történik. A gáztüzelésű kazánokkal melegvíz előállítása történik. Az elégetlen gázok miatti energiaveszteségek minimalizálása Az égésfolyamatot megfelelő számítógépes vezérléssel irányítják, amely minimalizálja az elégetlen gázok mennyiségét. Gáz vagy gőz munkaközeg lehető legnagyobb nyomása és hőmérséklete Gáznyomás: 4-6 bar, gázhőmérséklet: maximum 40 °C. Minimalizálni a hőveszteségeket a füstgáz révén keletkező hőveszteség minimalizálásával (visszamaradt hő vagy távfűtés hasznosítása) A gázmotor alkalmazása során keletkező hulladékhő energiáját melegvíz előállításra használja fel a rendszer. A gáztüzelésű kazánok esetén hőcserélővel hasznosítják a füstgázban lévő energiát. Hővezetés, sugárzás révén keletkező hőveszteség minimalizálása szigeteléssel A berendezések megfelelően szigeteltek. Megfelelő intézkedésekkel az önfogyasztás minimalizálása A tápvíz szivattyúk hatásfokát a tervezés során optimalizálták. Gázmotor villamos hatásfoka: 38-45 % (Gázmotor hőhasznosító kazánnal: >38%) Villamos hatásfok: 45% (min: 39,5 %) A teljes hatásfok 87% A fenti hatásfokok nem érhetők el minden üzemállapotban, a terhelésváltás során változnak. Az energiahatásfok függ még az erőmű hűtőrendszerétől és a füstgáztisztító rendszer energia fogyasztásától is. - Kibocsátások: A szilárd anyag kibocsátás alacsonyabb, mint 5 mg/Nm3 (15%-os O2-re vonatkoztatva) A melegvíz el állítására szolgáló kazánok esetén a maximális szilárd anyag kibocsátás 5 mg/m3 - 3% maradék O2 esetén. SO2 kibocsátás alacsonyabb, mint 10 mg/Nm3 (15%-os O2-re vonatkoztatva) Az erőmű által alkalmazott gáz 0% kéntartalommal rendelkezik. Így a kéndioxid kibocsátás alacsony (2 mg/Nm3). NOx „Szegény keverék” (nagyon nagy légfelesleg alkalmazása) a helyhez kötött gázmotor esetén A tervezett gázmotoros kogenerációs erőmű 16-szelepes, elvezetett gáz turbófeltöltővel, szegény keverékkel (levegő-üzemanyag) működő motor kivitelben oxidációs katalizátorral (lambda 1,6). CO Oxidáció katalizátor használata a gázmotornál. A gázmotor oxidációs katalizátort tartalmaz (lambda=1,6). 100 mg/Nm3 (15% O2) alatti CO érték (Oxidáció katalizátor használata esetén) A kibocsátás megfelel a határértéknek. A NOx és CO kibocsátás szintjei részben bemutatott kibocsátási határértékeknek történő megfelelés A gázmotor kogenerációs erőmű tervezett kibocsátása (5 % maradék oxigén esetén): NOx 300 mg/m3 alatt (112,5mg/m3 7,5% O2-re) CO 500 mg/m3 alatt (187,5 mg/m3 7,5% O2-re) A melegvíz előállításához tervezett kazánok kibocsátása (3 % maradék oxigén esetén): CO 50 mg/m3 NOx 80 mg/m3 A kazánok égőszabályzása optimalizált CO szabályzóval van ellátva. - Égéstermékek:
13 A hasznosítás és újrafelhasználás előnyben részesítése. Nincs égéstermék. 2. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenység végzése során képződő hulladékokkal kapcsolatosan a jelenleg hatályos egységes környezethasználati engedély VII. fejezetében foglalt előírásoknak kell eleget tenni. 3. Vízgazdálkodási szempontból: Vízellátás: - Ellenőrző csarnok: 1008 m3/év - Felfutás támogató csarnok: 8064 m3/év + 1260 m3/év A tervezett vízkivétel a hatóság által külön eljárás keretében folytatott vízjogi üzemeltetési engedély módosításával biztosított, felszín alatti vízvédelmi érdeket nem sért, vízgazdálkodást nem befolyásol. Az ellenőrző csarnok hőellátására 12 db talajszondát terveznek, melyek mélysége 100 m. A G88-as épület hőigényére 12 db talajszondát terveznek, melyek kialakítása vízgazdálkodási érdeket nem sért. 4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tervezett változtatás a zajvédelmi hatásterület megváltozását nem eredményezi, a korábban kiadott engedélyben előírtakon túlmenően egyéb védendő területekre vonatkozó határértékek előírása nem szükséges. 5. Táj- és természetvédelmi szempontból: Az üzem bővítésének területe a Natura 2000 hálózathoz tartozó „HUFH 20009 Gönyűi homokvidék”. változtatás a korábbi eljárások során vizsgált hatásokon túl, további területeket, természeti értékeket nem érint. Az egységes környezethasználati engedélyben előírt kármérséklő és kiegyenlítő intézkedéseken felül további előírások nem szükségesek. Jelen módosítás védendő tájképi elemet nem érint, így tájvédelmi szempontból nem kifogásolható. Mindezek alapján a hatóság a környezeti felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégezte az egységes környezethasználati engedély módosítását a R. 20. § (9) és (12) bekezdéseinek megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A hatóság a szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyeket a Kvt. 92. § (1) bekezdése alapján vizsgálta. A környezetvédelmi társadalmi szervezetek eljárásban való részvételéről a Kvt. 98. (1) és (2) bekezdése rendelkezik. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5) és (7) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 38. § (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg.
Győr, 2012. december 21. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
