Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés JOGERŐS:
Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
8701-45 /2011. Dr. Kokas Edit Anna/ Eszes Melinda
nap:
KÜJ: 102815155
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: LKTJ:
102298371 102374398
Kisbér, Bakony-Bio Zrt. -0122/11 hrsz.-ú sertéstelep és 0122/10 hrsz.-ú biogáz üzem egységes környezetvédelmi engedélye- határozat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a megkeresett szakhatóságok hozzájárulásával a Bakony Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz.) számára az Sz & LEnviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér u.6. 1/29) által elkészített és benyújtott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentáció alapján a Kisbér 0122/11 hrsz.ú telephelyen 5850 férőhelyes sertéstelep létesítésére - a diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt is magába foglaló egységes környezethasználati engedélyt ad az alábbiak szerint: II. Az engedélyes adatai: Bakony Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5hrsz.) KÜJ: 102815155 Telephely: Kisbér 0122/11 KTJ: 102298371 Lét. KTJ: 102374398 Sertéstelep helye: Kisbér 0122/11 hrsz. EOV(X): 238880 EOV(Y): 574810 Tevékenység: sertéstartás KSH szám: 14440124-4621-114-11 NOSE-P: 11005 Tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása: 11.b. Nagylétszámú állattartás, intenzív sertéstenyésztés több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára. Tevékenység kapacitása: 5850 férőhely, évente 3 turnusban történik a hízlalás. Diffúz forrásra vonatkozó adatok: Technológia: T1 . Baromfitenyésztés Diffúz forrás megnevezése: D1. Állattartó telep
2
A tervezett tevékenység adatai: Az 5850 férőhelyes állattartó telepen évente 3 turnusban végzik a hízlalást. A régi épületek elbontását követően 10 db, egyenként 580 férőhelyes, lagúnás hígtrágya technológiás istálló kerül kialakításra. A keletkező hígtrágya zárt rendszeren a biogáz üzembe kerül. A telephelyen található létesítmények: Telephely területe: 26 182 m2 10 db istálló 4988,62 Fedett kifutó: 2175,3 m2 Szociális épület: 244,65 m2 Keverő épület: 110,74 m2 Telepi utak: 3004,39 m2
III. A.) A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: 1. A telepen a két kútból álló monitoring rendszer kialakítását, vízjogi üzemeltetési engedélyének beszerzését a használatba vételig el kell végezni. 2. A monitoring kutakban évente 2 alkalommal vízszintet kell mérni, talajvízmintát venni és meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, foszfát, szulfát). 3. A vizsgálati eredményeket tartalmazó vizsgálati és mintavételi jegyzőkönyveket értékelő jelentés részeként félévente (január 15-ig., illetve július 15-ig) meg kell küldeni hatóságunk részére. 4. A mintavételt és a vizsgálatokat csak arra akkreditációval rendelkező szervezet végezheti 5. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás következik be, úgy arról hatóságunkat soron kívül értesíteni kell. 6. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak, lagunák csővezetékek rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a tápanyagok, hígtrágya, kommunális szennyvíz csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 7. A telep használatba vételéig a szennyező anyag elhelyezésére, tárolására szolgáló műtárgyak FAVIENG adatszolgáltatását meg kell tenni (pl. istállók hígtrágya lagunái, kommunális szennyvízgyűjtő) 8. Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetését. A tevékenység nem okozhatja a földtani közeg, felszín alatti víz veszélyeztetését és szennyezését. 9. A telep használatába vételéig a Zrt-nek a felügyelőség által jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. A jóváhagyást jelen egységes környezethasználati engedély módosításaként kell kérelmezni. 10. Környezetszennyezéssel járó haváriát a kárelhárítás azonnali megkezdésével egy időben az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek jelenteni kell. 11. A tevékenység során fellépő rendkívüli esemény (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 12. Az üzemeltető a telephely hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, ami zajkibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, vagy határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak. 13. A telephely üzemelésének kezdetét Felügyelőségünkön be kell jelenteni. 14. A levegővédelmi védőövezetet a felépítendő épületek homlokzatai által együttesen meghatározott külső kontúrvonalaitól számított 300 m sugarú, szabálytalan sokszögben állapítja meg a hatóság. A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításának költségei a beruházót terhelik.
3 15. A Lr. 31. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év –első alkalommal az üzemelést megkezdését követő évben- március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 16. A pormentesített utat minden időjárási körülmény között biztosítani kell. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. A locsolás megtörténtét üzemnaplóval kell dokumentálni. 17. A bűzproblémák elkerülése érdekében a telephely köré kétszintű erdősávot kell ültetni legkésőbb az üzemelés megkezdésig, a Felügyelőséggel előzetesen egyeztetett növénytelepítési terv alapján. 18. A kitrágyázás zárt rendszeren keresztül történik, a trágyát a 7552-7/2012. számú határozattal kiadott jogerős levegővédelmi engedéllyel rendelkező biogáz üzembe tervezik vezetni, ott hasznosítják. Az állattartást ill a trágyakezelési folyamatot maximális technológiai fegyelemmel kell végezni, hogy zavaró bűzhatás ne kerüljön ki a környezetbe. 19. A bűzcsökkentés érdekében a trágyához adalékanyagot (pl. zeolit) kell keverni, amelynek a hozzáadását üzemnaplóban kell dokumentálni. 20. A tevékenység során keletkező állati eredetű hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. 21. A tevékenység – létesítés, üzemelés, felhagyás – végzése során keletkező hulladékok gyűjtését műszaki védelemmel ellátott helyen lehet végezni, amely a felszín alatti vizek és a földtani közeg elszennyeződését nem okozhatja. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben, a környezet szennyezését kizáró módon, egyéb hulladékok vonatkozásában a települési hulladékokról szóló jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni. 22. A biogáz előállítása során keletkező maradékanyagok mezőgazdasági területen termésnövelő anyagként történő felhasználását az illetékes talajvédelmi hatóságnál engedélyeztetni kell. 23. A biogáz előállítása során keletkező maradékanyag (kierjesztett hígtrágya) nem tartozik a hulladékgazdálkodási hatálya alá, amennyiben mezőgazdaságban felhasználható. Ha a maradékanyag (kierjesztett hígtrágya) további hulladékkezelő létesítményben kerül további kezelésre, úgy a hulladékokra vonatkozó - a Hgt.-ben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt- előírásokat kell betartani és teljesíteni. 24. Jelen engedély más gazdálkodótól történő hígtrágya és egyéb hulladékok átvételére nem jogosít fel. 25. A tevékenység – létesítés, üzemelés, felhagyás – végzése során keletkező hulladékok nyilvántartását a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló rendelet szerinti EWC kódokkal kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást teljesíteni. 26. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 27. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 28. Környezetszennyezéssel járó havária megszüntetése során képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni.
B.) Szakhatósági állásfoglalások: 1. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/14282/2012. számú állásfoglalása: „ A Bakony Bio Zrt. ( székhely: 2870 Kisbér, Ménes major hrsz. 0122/5) beruházásában a Kisbér 0122/11 hrsz..-ú ingatlanra tervezett sertéstelepre vonatkozó egységes környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárulunk, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat tesszük. -A telepen keletkezett , felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget.
4 - A létesítést és az üzemeltetést úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. - A telepen keletkező hígtrágya , trágyával keveredő csurgalékvíz termőföldön történő hasznosítása engedélyköteles tevékenység. Az erre vonatkozó engedélyt a talajvédelmi hatóság a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2. sz. mellékletének 2.7. pontja szerint elkészített talajvédelmi terv alapján ad ki. - A gazdálkodó a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól , valamint az adatszolgáltatás és nyivántartás rendjéről szóló 59/208 ( IV.3.) Korm. rendelet 10.§ (2) bekezdése alapján a 6.sz. melléklet szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak, a rendeletben foglalt határidők szerint. A rendelet 10.§ (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését írja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal.
2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal NSZSZ XII.R-067/01058-2/2012. számú állásfoglalása: „ … a Kisbér Bakony Bio Zrt.( 2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz.) a 0122/11 hrsz-ú sertéstelep és 0122/10 hrsz.-ú biogáz üzem egységes környezetvédelmi engedélyének megadásához közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárul.” 3. Kisbér Város Jegyzőjének 2569-4/2012.számú állásfoglalása: „ A Bakony-Bio Zrt. ( 2870 Kisbér, Ménes major 0122/5. hrsz.) kérelmére indult egységes környezethasználati eljárásban az eljáró hatóság 8701-10/2012. sz. megkeresésére indult helyi természetvédelmi szakhatósági eljárásban ……..dokumentáció alapján- a környezetvédelmi , természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. ( XII.23.) Kormányrendelet 32/A § (1) bekezdése és 4.melléklete 4.pontja szerinti szakhatósági jogkörben – a helyi környezet – és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulást – megadom.” 4. Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VII—021/1945-2/2012. számú állásfoglalása: „ …VII-P-021/1945/2012 szakhatósági eljárásomat megszüntetem.”
IV. A jelen határozatban megadott engedély a határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek kell kezdeményeznie teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával. V. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VI. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 431 250 -Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számlájára.
5 INDOKOLÁS A Bakony Bio Zrt. ( 2870 Kisbér) kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Kisbér 0122/11 hrsz.-ú ingatlanon létesítendő 5850 férőhelyes sertéstelepre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedély kiadása céljából. A hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. ( XII.25.) Kormányrendelet ( továbbiakban: Rendelet) 1.sz. mellékletének 1. pontja és a 2.sz. melléklet 11.b.pontja alapján környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély köteles. A hatóság az ügyfél kérelme alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevontan folytatta le a Kormányrendelet 1.§ (4) bekezdése alapján a 24.§ -ban foglaltak szerint. A beruházó – a hatóság 8701-3/2012. számú felhívására - megfizette a a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet II. fejezet 1.pontja, a II. fejezet 7. pontja és az V. fejezetben foglaltak szerinti 862 500 Ft., valamint a szakhatósági eljárásért fizetendő szolgáltatási díjat. A beruházó nyilatkozott arról, hogy a létesítendő sertéstelep szag –és zajhatása Kisbér város közigazgatási területét érinti. A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció tartalmi vizsgálata során hiánypótlást tartott szükségesnek hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság- védelmi , zajvédelmi és vízvédelmi szempontból 8701-20/2012.. számú felhívásában, melyet az ügyfél a rendelkezésére álló határidőn belül megválaszolt. Az ügyfél nyilatkozott arról, hogy az egységes engedélyezési eljárást kizárólag a Bakony Bio Zrt. létesítendő telephelyére kívánják lefolytatni, a biogáz üzem a dokumentációban mint kapcsolódó létesítmény szerepel.
A hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció és kiegészítése megfelel a 314/2005. ( XII.25.) Korm. rendelet (Rendelet) 6. és 7. és 8. számú mellékletében foglaltaknak. A hatóság a dokumentáció és kiegészítése alapján a következőket állapította meg : A tevékenység helye: Kisbér 0122/11 hrsz. A technológia bemutatása Sertéshízlalás 10 db istálló területe: 4988,6 m2, épületenként 580 férőhely, az állatok pihenőtere részben, az aktív zóna teljes mértékben beton taposórácsokkal borított, alatt lagunás hígtrágyarendszert alakítanak ki. A tevékenység során németországi és magyarországi utónevelt állományok hízlalását végzik évi 3 turnusban. Trágyakezelés A 10 db istálló épület alatt lagunás hígtrágya rendszert alakítanak ki, mely korrózióálló beton anyagból készül, mélysége 94 cm, istállónként 96,76 méter a lagunarendszer. Innen az évi 26 325 m3 hígtrágya DN-300 és DN-100-as vezetékeken keresztül zárt rendszerben jut a 0122/10 hrsz-ú szomszédos ingatlanon lévő biogáz üzembe. Az istállók alatti lagunarendszer 2-3 havi hígtrágya tárolására alkalmas, ami biogáz üzem folyamatos működése miatt elégséges. A beruházáshoz kapcsolódó műveletek ismertetése: Takarmányozás: A takarmányt 2 hetente szállítják be a takarmánysilókba. A takarmánykonyhán összeállított takarmányt csőrendszeren keresztül juttatják az istállókban lévő etetővályúkba automatizált irányítással. Az állatok súlyának megfelelő 3 típusú takarmánykeveréket alkalmaznak. Anyagmozgatás: Állati hulla elszállítás: 3 alkalom/hét, télen 2 alkalom/hét az ATEV szállítójárművével Hulladékszállítás: kéthetente 1 alkalommal Állat beszállítás: évente 3 alkalommal 6-7 kamion Állat kiszállítás: évente 3 alkalommal 38 kamion
6 Takarmány beszállítás: 2 hetente 7 kamion Személyforgalom: napi 3-4 jármű Vízellátás: A telep vízellátását saját mélyfúrású kútból biztosítják, mely 348-13/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A kútról biztosítják az állatok itatását, a szociális épület és a takarmánykonyha vízellátását. Szennyvízkezelés A keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt gyűjtőaknában történik. A keletkező szennyvíz Kisbéri szennyvíztiszító telepre történő elszállításáról szükség szerint gondoskodnak. Csapadékvíz A tetőfelületekről lefolyó csapadékvíz a telephelyen belül füves területen elszikkad. Hulladékgazdálkodás Építés során keletkező hulladékok: A létesítés során a régi épületek bontásából és az újak építéséből veszélyes és nem veszélyes építési és bontási hulladékok keletkezése várható. A hulladékok megfelelő gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról gondoskodnak. Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Műanyag csomagolási hulladékok Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Emésztőgödrökből származó iszap Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében
EWC kód 02 01 02 15 01 02 20 03 01 20 03 04
EWC kód 15 01 10* 18 02 02*
A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, mely közszolgáltatás keretében szerződés alapján kerül rendszeresen elszállításra. A keletkező települési folyékony hulladékot zárt, betonozott aknában gyűjtik az engedéllyel rendelkezővel történő elszállításig. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. Az elhullott állati tetemeket a hulladék biológiai, kémiai, fizikai tulajdonságainak ellenálló edényzetben gyűjtik az elszállításig. A tevékenység során keletkező hígtrágyát mellékterméknek tekintik és a telephelyen megépített biogáz üzemben hasznosítják. A biogáz előállítása során visszamaradt kierjesztett maradék a talajvédelmi hatóság engedélye alapján mezőgazdasági kihelyezésre kerül. A tevékenység felhagyását nem tervezik, amennyiben mégis sor kerül a felhagyásra az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad hátra, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. Felhagyás során keletkező hulladékok: A telephely teljes felszámolása esetén, az épületek bontásából bontási hulladékok keletkezése várható. Monitoring A telepen a tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére 2 db monitoring kút kialakítását tervezik.
7 A tevékenység környezeti hatásai Levegővédelmi hatások: A sertéstelep építése során a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázainak kibocsátásával, ill a földmunkákból eredő porképződéssel kell számolni. Ezek a légszennyező anyagok kibocsátásai ideiglenesek, nem minősülnek jelentősnek. A sertéstelep - több, mint 2.000 férőhelyes - üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, bűzhatással és a telepen megvalósított biogázüzem kibocsátásával kell számolni. A telephelytől a legközelebbi ház kb. 850 m-re található. A telephely a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrásként fog üzemelni, a működés megkezdését követően. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. Légszennyezettség tekintetében Kisbér település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába lett sorolva. A bemutatott számítás alapján az épületcsoporttól a szagkoncentráció zavaró mértékű nagysága 7SZE/ m3 87 méteres távolságban határozható meg, az 1SZE/m3 179 m-ben határozható meg. Zajvédelmi hatások: A sertéstelep létesítésekor a bontás és építés során a munkagépek és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti. Az építés során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti berendezések valamint belső szállítás hatásával lehet számolni, ehhez adódik a biogáz üzem gázmotoros blokkjának zajkibocsátása. A létesítmények együttes működés melleti zajvédelmi hatásterülete nem éri el Kisbér város legközelebbi kijelölt lakóterületét. A telephely működésével kapcsolatos forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007.(X.29.) kormányrendelet 7§ /1/ szerinti 3 dB mértéket. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján került lehatárolásra. A területi kategóriák Kisbér Város Önkormányzat képviselő testülete 8/2011(III.29.) sz. rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzata szerint kerültek meghatározásra. Fentiek alapján megállapítható, hogy a sertéstelep valamint a biogáz üzem létesítése, üzemeltetése során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, az egységes környezethasználati engedélyben zajkibocsátási határértékek előírása nem szükséges. Vízminőség- védelmi hatások: A tervezett tevékenység végzése során az istállóépületek alatt zárt rendszerű hígtrágya lagunákat alakítanak ki, zárt rendszerű csővezetéken vezetik a hígtrágyát a szomszédos ingatlanon lévő biogáz üzembe. A kommunális szennyvizeket zárt tárolóba gyűjtik, azt időszakonként elszállítják. A tevékenység végzése során a zárt rendszerű tárolás és elhelyezés miatt normál üzemmenet mellett a földtani közeg és felszín alatti víz veszélyeztetése és szennyeződése nem várható. A terület felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. A tevékenység vízbázis kijelölt védőterületét nem érinti. A területhez legközelebb eső vízfolyás a K-i irányban mintegy 100 méterre húzódó Török-Bálint-ér, mint időszakos vízfolyás, illetve Ny-i irányban 1250 méterre húzódó Kisbéri-ér, amely szintén időszakos vízfolyásnak minősül. Természetvédelmi hatások:Az érintett ingatlanok nem védettek és nem részei sem a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem veszélyeztet.
8 Az Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A hatóság a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdése szerint a beruházó részvételével szakmai konzultációt tartott az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében. A tervezett tevékenység engedélyezése során a felügyelőség vizsgálta, hogy az a nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan az elérhető legjobb technika kritériumainak megfelel-e. A sertéstelep vízbázis védőterületét nem érinti. Az ingatlanon a korábbi sertéstartási tevékenységet korszerű takarmányozási és trágyakezelési eljárással működő tevékenység váltja fel. A hígtrágya technológia kiépítésénél szulfát és korrózió álló beton anyagot használnak, a biogáz üzembe történő elvezetés zárt csővezeték rendszeren végzik. A tevékenység során a nevelt állomány etetését a növekedési ciklusnak megfelelő takarmánykeverékkel végzik, minősége a keverőkonyhán, mennyisége az automatizált etető rendszeren keresztül megfelelően beállítható. A telep vízgazdálkodását optimalizálják a víztakarékos itatórendszer használatával, a nedves takarmány technológiai utasításának betartásával, az etetőrendszer mosató programjának használatával és a takarítási mosás előtti előtisztítás alkalmazásával. A telephely fűtéséhez szükséges energiát a szomszédos biogáz üzem biztosítja, mely a telepen keletkező hígtrágyát hasznosítja. A sertéstartási és biogáz előállítási tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik.
A hatóság eljárása megindításáról 8701-6/2012. számú Hirdetményben értesítette - napilapban , ügyfélszolgálati irodáján és honlapján - a nyilvánosságot a Rendelet 24.§ ( 7) bekezdése szerint a 8.§ (1) bekezdése alapján, valamint a 8.§ (2) bekezdése szerint az érintett önkormányzatot - KisbérJegyzőjét azzal, hogy gondoskodjon a Közlemény közhírré tételéről és tájékoztassák a lakosságot a kérelembe és mellékleteibe való betekintés lehetőségéről. A Hirdetmény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazta a Rendelet 9.§ (1) szakasza szerint tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követően a közmeghallgatás időpontjáig észrevétellel lehet élni. A hatóság eljárása során megállapította, hogy a beruházás kapcsán országon átterjedő hatás nem várható. A hatóság Hirdetményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról is, hogy – a fentiek alapján - nincs folyamatban nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás. A közmeghallgatás helyszíneként a hatóság Kisbér Polgármesteri Hivatalát jelölte meg. A Felügyelőség a 2004. évi CXL tv.( a továbbiakban Ket.) 15.§ (5) bekezdése és a 29.§ (3) bekezdés b.) pontja és az 1995. évi LIII. tv. 98.§ (1) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a névjegyzékben szereplő társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról, valamint arról, hogy amennyiben ügyfélként kívánnak részt venni az eljárásban , ezen szándékukat 8 napon belül a hatóság felé jelezze. A társadalmi szervezetek részéről nem érkezett megkeresés. A hatóság 8701-10/2012. számú levelében megkereste a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján a szakhatóságokat azzal, hogy az adott beruházás kapcsán adják meg állásfoglalásukat, egyben tájékoztatást adott a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról. A KEM Kormányhivatal NSZSZ állásfoglalását 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és 4. sz. melléklete alapján alakította ki. Illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról , valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóó 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1.§ (1) és 2.§ (3) bekezdése határozza meg.
9 A KEM Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalásában megállapította, hogy a sertéstelepen keletkező hígtrágya lagúna rendszerben gyűlik, ami egy csővezetéken keresztül a biogáz üzem ( Kisbér 0122/10. hrsz.) hígtrágya tárolójába kerül, ahol a hígtrágyából biogázt nyernek. A Biogáz üzem tulajdonosának nyilatkozata alapján a Biogáz üzem a teljes hígtrágya mennyiséget fogadni és feldolgozni tudja. A talajvédelmi hatóság felhívja a beruházó figyelmét arra, hogy a biogáz üzemből kikerülő szilárd illetve folyékony halmazállapotú melléktermékek nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladéknak minősülnek, így azok termőföldön, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. (Tvft.) 49.§ (1) bekezdés f.) pontja alapján csak a talajvédelmi hatóság erre vonatkozó engedélye birtokában hasznosíthatók. Az engedélyt a talajvédelmi hatóság a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. ( VII.18.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés j.) pontja, illetve 2. sz. mellékletének 2.11.pontja szerint elkészített talajvédelmi terv alapján adja ki. Állásfoglalása a Ket. 21.§ (1) bek. c.) pontján, a 22.§ (1) bekezdésén, a 44.§ (1) ,(2), (9) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.tv. 1.§ (1) bekezdésén a 41.§, a 43.§-án, 44.§ (2)-(3) bekezdési, a 48.§ (1),(2) bekezdésén, a 49.§ d.) pontján, a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. ( XII.27.) Korm. rendelet 17.§ -án alapul. Kisbér Város Jegyzője szakhatósági állásfoglalását a Ket. 19.§ (1) és 21.§ (1) bek. b) pontja, a 347/2006. ( Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése, és 4. sz. melléklet 4. pontja alapján adta ki. A Jegyző tájékoztatta a környezetvédelmi hatóságot, hogy Kisbér Város Önkormányzata 8/2011. ( III.29.) ök. Rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzata előírásai között a nagyüzemi állattartással kapcsolatos előírás az alábbiak szerint szól: „ 35.§ Építési korlátozás alá esnek az alábbi védőterületek a védőtávolság miatt: … k.) Nagyüzemi állattartó telep, valamint állati eredetű hulladék, élőállat által termelt hulladék feldolgozását végző telep, biogáz erőmű nem létesíthető a meglévő és tervezett lakóterületektől mért 800 m-es távolságon belül. A rendelkezésre álló térképi és szabályozási tervi adatok alapján – térképen történt távolságmérés szerint – a tervezett telep részére kialakított földrészlet előírt védőtávolságon kívül helyezkedik el. … Tájékoztatom még az eljáró hatóságot, hogy a telep környezetében – a dokumentációban szereplő településrendezési tervlapon is láthatóan – D-i irányban mezőgazdasági kertes övezet - szőlős kertek – helyezkedik el, ahol a tulajdonosok szőlőműveléssel kapcsolatos egyéb szabadidős tevékenységet is folytatnak.” A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája állásfoglalását a Ket. 44.§ (6) bekezdésére és 71.§ (1) bekezdésére figyelemmel hozta meg. Az eljárás megszüntetéséről a Ket. 45/A § (3) bekezdése alapján döntött. Állásfoglalásában megállapítja, hogy a tervezett beruházás a jelenlegi adatok szerint kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint. Felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a „ kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. (Kötv.) 24.§-ban foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező ( a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a lelete őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82.§ (1) bekezdése , valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. ( XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Megyei Múzeum a múzeális intézményekről , a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogya beruházó /kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően 8 nappal írásban a területileg illetékes Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatóságát ( 2892 Tata, Pf. 224.) és Hivatalomat értesítse”
10
A hatóság a Közleményben rögzítettek szerint 2012.augusztus 28 -án Kisbér Polgármesteri Hivatalában megtartotta a Rendelet 9.§-a szerinti közmeghallgatást, amelyről készült jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevőknek a hatóság megküldte.. A közmeghallgatás során megállapításra került, hogy írásbeli észrevétel - az önkormányzat fent idézett szakhatósági állásfoglalásában foglalt megjegyzésén kívül - a közmeghallgatás időpontjáig sem a hatósághoz sem az önkormányzathoz nem érkezett. A Közmeghallgatáson a lakosság részéről felvetett probléma a telep bűzhatása volt. A lakosság nagy ellenállást fejtett ki a beruházással szemben , mert attól tartanak, hogy a felépítendő sertéstelep (állattartás, trágyakezelés) jelentős bűzhatással fog üzemelni, ami életüket ellehetetleníti. A lakosság ezirányú félelme a korábban ezen a helyen tevékenykedő gazdasági társaság működéséből ered . A Felügyelőség a benyújtott dokumentációban a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm.rendelet 30. §-a szerint vizsgálta, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazásával kívánják a telephelyen az állattartást, mint bűzzel járó tevékenységet üzemeltetni. A tervdokumentáció alapján a sertéstelepen korszerű, lagunás rendszerű trágyakezelést kívánnak megvalósítani. A kitrágyázás zárt rendszeren keresztül történik, a trágyát a biogáz üzembe tervezik vezetni, ott hasznosítják. A biogáz üzem 7552-7/2012. számú határozattal kiadott jogerős levegővédelmi engedéllyel , és 46024/2012. számú határozattal kiadott jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik. A felügyelőség megvizsgálta Imre Károly szállodatulajdonos közmeghallgatáson tett kijelentését, miszerint 1-2 km-re található a szállodája a telephelytől. A szálloda és a sertéstelep közti távolság min. 3 km, a telephelytől bűzhatás szempontjából szerencsésen , észak-nyugati irányban található. A legközelebbi Kisbéri lakóépületek minimum 900 m-re találhatóak. A telephelytől délkelet irányban fekvő zártkertek Mk mezőgazdasági övezet besorolásúak, minimum 300 m-re helyezkednek el. A biogáz üzem és a telephely együttes hatásterülete műszaki becslés alapján 7 SZE/m3 98 m-ben és 1SZE/m3 220 m-ben állapítható meg.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet 22. §. (3) bekezdése alapján a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben, az üzemelés megkezdését követően, évente legalább egyszer helyszíni ellenőrzést tart, amelynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. A fentiek során a hatóság az állattartást ill. a trágyakezelési folyamatnál előírt maximális technológiai fegyelem betartását, a telephely tisztán tartását, pormentesítését, a fatelepítés elvégzését, a trágyához adalékanyag keverését, ellenőrizni fogja. Amennyiben a telephely működése az előírtaknak nem felel meg, további műszaki követelményeket írhat elő, ill a tevékenység végzését korlátozhatja . A hatóság jelen határozatában a védelmi övezetet 300 méterben határozta meg a rendelkező részben rögzítettek szerint. A védelmi övezet kijelölésénél a 306/2010. ( XII.23.) Korm. rendelet 5.§-ban foglaltak alapján járt el és úgy ítélte meg, hogy ez a védelmi övezet nagyság szükséges a szaghatás semlegesítésére a terjedésszámítások, uralkodó szélirány, időjárási viszonyok, védendő területek alapján is. A védelmi övezet kijelölése az Önkormányzat és a lakosok érdekében történik , hiszen a kijelölt védelmi övezet területén nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület vagy egyéb építmény a fenti rendelet 5.§ (6) bekezdése szerint, így kiküszöbölendő a későbbi esetleges vitákat, panaszokat. A hatóság a fenti felvetést megvizsgálva megállapította, hogy az engedélyben megfogalmazott előírások betartása mellett a lakosság részéről felvetett problémák orvosolhatók. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a Rendelet 24.§-ban
11
foglaltak szerint lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján Rendelet 10.§ (1), (4)-(7) bekezdése, a 20. § (3)-(8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. Az engedély hatályát a Rendelet 11.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint határozta meg. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A vízjogi létesítési engedély kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalommal kell összeállítani. A levegő-tisztaságvédelmi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésnek módját a levegő védelméről szóló 306/2010. ( XII.23.) Korm. rendelet 31.§ (2) bekezdése alapján a 4. sz. mellékletben foglaltak szerint írta elő a hatóság. A levegővédelmi védőövezet meghatározására a fenti Kormányrendelet 5.§-a alapján került sor. A levegővédelmi előírásokat a hatóság a 306/2010. ( XII.23.) Korm. rendelet 4.§-a és 30.§.-a alapján fogalmazta meg. A zaj hatásterület lehatárolás, a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés és 6.§. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 287/2007. (X.29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 20.§ (1), 13.§ (2), 5.§ (6) , 16.§ (1) bekezdéseiben és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet 4.§ (1), 5.§ (1), 15.§, 16.§-ban foglalt rendelkezésein alapulnak. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni. Az EWC kódokat a 16/2001. ( VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. A keletkező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó előírást a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 5. § (4), (6) alapján tette a hatóság. Az állati eredetű hulladékokra vonatkozó előírásokat a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet tartalmazza. A biogáz előállítása során keletkező maradékanyagok mezőgazdasági területen termésnövelő anyagként történő felhasználását a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 3 § (1) bekezdése alapján kell az illetékes talajvédelmi hatóságnál engedélyeztetni . A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Rendelet 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a Rendelet 20.§ (8) bekezdése alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a Rendelet 20. § (8) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik Győr, 2012 . október 10. Dr. Buday Zsolt igazgató
