ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 e-mail:
[email protected] web: http://edktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó: Műszaki ea.:
év:
H-136-6/2011. Schuszter Győző Markó Ödön Marth Ferenc
hó:
nap:
KTJ:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
Győrszemere, GYTTGY Önkormányzati Társulás Győrszemere és Tényő települések szennyvízcsatornázása – vízjogi létesítési engedély. Vizikönyvi szám: Győrszemere-18. Tényő-10. Tét-16.
HATÁROZAT
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a GYTTGY Önkormányzati Társulás (9121 Győrszemere, Fő u. 20.), mint engedélyes részére Győrszemere és Tényő települések szennyvízcsatornázása megvalósítására a HIDRO-PLÁN GYŐRITERV Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63., vezető tervező Németh Gábor) által készített HP 33-09 munkaszámú tervdokumentáció alapján az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: I.
Engedélyes: GYTTGY Önkormányzati Társulás (9121 Győrszemere, Fő u. 20.) Érintett ingatlanok: Tényő: 058, 079/2, 102, 1210, 1211/2, 1211/8, 1236, 128, 130, 1390/1, 1392/1, 1393, 1460, 154/1, 171, 1766, 1783, 1789, 19/3, 2018, 2019, 218/1, 218/4, 221/1, 222, 252, 267, 310, 324, 328, 332/1, 345, 57/2, 620/2, 633/1, 633/2, 639/2, 639/3, 65/6, 65/7, 653, 666, 673/1, 673/2, 674/1, 706, 725, 73/2, 73/4, 742, 791, 815, 836, 860/27, 860/29, 894/1, 894/2, 940 hrsz. Győrszemere: 0138, 0142, 0143/2, 0144/1, 0167, 0169, 0173, 0198/3, 0217/1, 0272, 0386/2, 0406/2, 0412, 0473, 0527, 085, 1163/2, 1171/19, 1171/8, 1216/11, 1216/3, 1216/4, 1219/2, 1220/2, 1221, 1231/2, 1232, 1238, 124, 1291/1, 1291/2, 1292/2, 1311, 1348/1, 1348/2, 1441, 146/1, 1548/4, 1607, 1612/2, 1617/61, 1617/7, 1624/1, 1624/2, 1629/1, 1638, 1646/1, 1646/2, 1686, 1708, 1709/2, 172, 1730/104, 1730/106, 1730/108, 1730/110, 1730/112, 195/7, 21/1, 212/11, 212/29, 212/42, 228, 229, 283, 349/3, 350/2, 377, 438, 439, 440, 455, 489/2, 504/1, 504/2, 505/4, 509/7, 562, 583, 584/4, 587/3, 588/3, 591/3, 592/3, 593/3, 594/3, 595/3, 596/3, 597/3, 603, 605/3, 622, 638, 64, 649, 691/17, 691/18, 691/19, 691/27 hrsz. Tét: 054, 766, 977, 985, 079/2, 085/37, 085/38 hrsz.
2 Műszaki adatok: 1. Térségi szennyvíz elvezetési rendszer Tényő belterületi szennyvizeit a belterületi hálózat gyűjti össze, és a települési végátemelő a 83127 sz. út mentén juttatja a Szőlőhegyi végátemelő előtti rövid gravitációs csatorna szakasz (Szőlőhegy, 1-7-0 jelű csatorna) utolsó aknájába. Ugyanez az átemelő fogadja Szőlőhegy területének szennyvizeit is, illetve Nagyszentpál végátemelőjének szennyvizeit is. Innen a szennyvizek a 83-as út mellett jutnak Győrszemere belterületére, ahol rövid gravitációs szakasz után az SZ-3 jelű átemelő nyomja tovább a 83as út mentén a belterületi magaspontig, ahonnan ismételt gravitációs szakasz juttatja a szemerei végátemelőre a szennyvizeket. A végátemelő nyomóvezetéke a 83-as út mellett haladva éri el Tét belterületi gravitációs csatornahálózatát, mely a külterületen egy rövid szakasszal meghosszabbításra került, a szaghatások elkerülése érdekében. Erre a nyomóvezetékre dolgozik rá közvetlenül Erdősor körzeti átemelője. Tét gravitációs hálózatán jut el a szennyvíz a Győri úti végátemelőbe, annak nyomóvezetékén keresztül a téti szennyvíztisztító telepre. Tét belterületén egyes gravitációs szakaszok, azok kis lejtése miatt átépítendők, megnövelendő a végátemelő szivattyúkapacitása, és egy párhuzamos nyomóvezeték épül az átemelő és a téti szennyvíztisztító telep között. A megnövekedett szennyvízterhelés miatt gépészetileg átépítendő a téti ún. Győri úti átemelő, illetve a meglévő D110 nyomóvezeték helyett D180 nyomóvezeték épül ki. A jelentős távolságok miatt a jogszabály szerinti utazási időkorlát nem tartható be kiegészítő intézkedés nélkül, ezért Nagyszentpál SZP-3 és SZP-1, Tényő T-1, Szőlőhegy SZH-1, valamint Szemere SZ-1 átemelőjénél kompresszoros levegőbevitelt alkalmaznak a továbbítás meggyorsítására. A szennyvízminőség romlásának megakadályozására pedig limitált nitrátadagolást terveznek Tényő T-1, Szőlőhegy SZH-1 és Szemere SZ-1 átemelőknél. 2. Belterületi szennyvíz elvezető rendszerek A belterületi hálózatok NA200-as PVC csőanyaggal készülnek 3%o minimális, 30%o maximális lejtéssel. Ez utóbbi alól néhány olyan helyen terveztek kivételt (jellemzően Tényő település területén, ahol egy-egy gerincvezeték végszakasz meredek úton halad (rövid végszakaszokról van szó), ahol az aknák besűrítésével és bukások beiktatásával sem lehet ésszerűen megoldani a gravitációs elvezetést. A nyomóvezetékek KPE PN10, a tényői nyomóvezeték PN16-os csőanyaggal készül. A körzeti átemelők 1+1 szivattyús kivitelűek, a néhány ingatlant ellátó átemelők műanyag aknával, 1 szivattyúval épülnek ki. A házibekötések gravitációsak, NA150 PVC csőanyaggal épülnek, néhány helyen házi beemelő építése szükséges a szintviszonyok miatt. Egyes helyeken az épületek és a vizes helyiségek elhelyezkedése miatt a bekötések a szomszédos telek határán, azt érintve épülnek ki. A gravitációs csatornák és átemelők közterületen épülnek, ez alól csak néhány kivétel van. A gerincvezetékek részben útburkolatban, részben zöldfelületben épülnek. A gravitációs csatornák magassági vonalvezetése olyan, hogy a csatorna folyásfenék szintje (egy-két végponti kivételtől eltekintve) 1,5 m-nél magasabbra ne kerüljön a terepszinthez képest, így biztosítható a telkek bekötővezetékeinek gravitációs csatlakoztathatósága, illetve elkerülhető az 1-1,2 m mélységben feltételezett egyéb közművek szintbeni keresztezése. A gravitációs csatornák jellemzően 1,5 – 3,0 m közötti fektetési mélységgel épülnek. Ahol a terep esése 30%o feletti, ott az búkóaknák épülnek. A tisztítóaknákat 50-60 m maximális távolságra tervezték, egyenes szakaszon csőaknák épülnek, iránytöréseknél, lejtésváltásnál, bukásoknál és csatlakozásoknál 1 m belméretű, köralakú műanyag tisztító akna épül. 3. Épül: 3.1. Győrszemere központi belterület „A” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 11 068 m D160 KPE nyomóvezeték: 1147 m D75 KPE nyomóvezeték: 955 m SZ-1 átemelő: 461 m3/d átlagos, 2,48 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam, 1 db, kompresszor: 142,2 m3/h, limitált nitrát adagoló berendezés és vegyszertartály (6 m3) SZ-2 átemelő: 51 m3/d átlagos, 2,48 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db SZ-3 átemelő: 446 m3 /d átlagos, 13,37 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db „B” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 22 m
3 3.2. Nagyszentpál belterület „A” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 3043 m D63 KPE nyomóvezeték: 265 m SZP-1 átemelő: 67 m3/d átlagos, 2,52 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db, kompresszor: 50.4 m3/h SZP-2 átemelő: 39 m3/d átlagos, 1,6 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db SZP-4 átemelő: 5.2 m3/d átlagos, 0,06 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db „B” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 1560 m D63 KPE nyomóvezeték: 695 m SZP-3 átemelő: 12 m3/d átlagos, 0,58 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db, kompresszor: 16,.2 m3/h 3.3. Szőlőhegy belterület „A” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 4459 m NA300 PVC gravitációs gerinccsatorna: 65 m D63 KPE nyomóvezeték: 493 m SZH-1 átemelő:257 m3/d átlagos, 7.7 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db, kompresszor: 50,4 m3/h, limitált nitrát adagoló berendezés és vegyszertartály (6 m3) SZH-2 átemelő: 15,6 m3/d átlagos, 0,87 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db SZH-3 átemelő: 2,6 m3/d átlagos, 0,17 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db „C” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 106 m 3.4. Erdősor belterület „A” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 611 m D63 KPE nyomóvezeték: 637 m E-1 átemelő: 9,5 m3/d átlagos, 0,56 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db 3.5. Tényő belterület „A” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 13 154 m D63 KPE nyomóvezeték: 385 m T-1 átemelő: 164 m3/d átlagos, 5,0 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db, kompresszor: 130.8 m3/h, limitált nitrát adagoló berendezés és vegyszertartály (6 m3) T-2 átemelő: 12 m3/d átlagos, 0,69 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db T-3 átemelő:3,5 m3/d átlagos, 0,21 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db „B” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 852 m D63 KPE nyomóvezeték: 900 m T-4 átemelő: 9,5 m3/d átlagos, 0,55 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db T-5 átemelő: 3,5 m3/d átlagos, 0,22 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db T-6 átemelő: 3,4 m3/d átlagos, 0,19 l/s maximális távlati csúcs szennyvízhozam: 1 db „C” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna (épített és csőaknákkal, házibekötésekkel): 251 m D63 KPE nyomóvezeték: 57 m Tét belterület „A” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna: 183 m NA300 PVC gravitációs gerinccsatorna: 204 m Tét Győri úti átemelő gépészeti felújítás, szivattyúcsere 3.6. Külterületi elvezető művek D90 KPE nyomóvezeték: 1560 m D110 KPE nyomóvezeték: 6653 m D125 KPE nyomóvezeték: 1639 m D180 KPE nyomóvezeték: 4119 m
4 3.7. Épülő csővezetékek összesen: „A” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna: 32 518 m NA300 PVC gravitációs gerinccsatorna: 269 m D63 KPE nyomóvezeték: 1780 m D75 KPE nyomóvezeték: 955 m D90 KPE nyomóvezeték: 1560 m D110 KPE nyomóvezeték: 6653 m D125 KPE nyomóvezeték: 1639 m D160 KPE nyomóvezeték: 1147 m D180 KPE nyomóvezeték: 4119 m „B” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna: 2434 m D63 KPE nyomóvezeték: 1595 m „C” ütem NA200 PVC gravitációs gerinccsatorna: 553 m D63 KPE nyomóvezeték: 57 m 4. Vízfolyáskeresztezések A tervezési területen az alábbi vízfolyásokat keresztezik: Vízfolyás neve
Vízfolyás kezelője
Hely
Vízfolyás szelvénye
Elvezető mű megnevezése
Bornát-ér
ÉDUKÖVIZIG
7+558
NY-SZH-1 nyomóvezeték (D125)
Téti árok
Győri Vízi Társulat
83-as út Győrszemerétől Győr felé, külterület 83-as út, Tét K-i határában
5+678
Téti ér
Győri Vízi Társulat
83-as út, Téttől Győr irányában
végszelvény
Sárdos-ér
Győri Vízi Társulat
6+095
Kisszentpáli árok
Győri Vízi Társulat
83-as út, Győrszemere Nyi határában 83-as út, Győrszemere K-i határában
Pálteleki árok
Győri Vízi Társulat
Nagyszentpál, Tölgyfa utca
3+520
Sósos ér
Győri Vízi Társulat
Tényő, Fő utca
14+485
NY-SZ-1 nyomóvezeték (D180) NY-SZ-1 nyomóvezeték (D180) NY-SZ-1 nyomóvezeték (D180) Szemere, 1-1-0 gravitációs csatorna (NA200) NY-SZP-3 nyomóvezeték (D63) Tényő 2-0-0 gravitációs csatorna
2+670
Elvezető mű szelvénye 0+157
0+315
1+419
3+448
0+109
0+015
0+067
II. Az engedélyes az I. fejezetben körülírt jogosultságai mellett köteles betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: 1.1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet.
5
1.2. A létesítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a majdani üzemelés során a szennyvíz az „Időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés” küszöbértékeinek megfelelő minőségben vezethető be a települési csatornahálózatba az alábbi komponensekre vonatkozóan: pH: 6, 5 – 10,0 KOIk: 1000 mg/l BOI5 : 500 mg/l Összes szervetlen nitrogén, öNásv: 120 mg/l Összes nitrogén, öN: 150 mg/l Összes foszfor, Pösszes: 20 mg/l 10’ ülepedő anyag: 150 mg/l Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok): 50 mg/l Összes só: 2500 mg/l 1.3. A csatornára csapadékvizek nem köthetőek. 1.4. Az építkezést környezetszennyezést kizáró módon kell végezni, az esetleges havária eseményeket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére az azonnali kárenyhítés megkezdése mellett haladéktalanul be kell jelenteni. 1.5. A vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 m-ig mindenkor biztosítani kell a vízfolyás kezelője számára a vízgazdálkodási szakfeladatok zavartalan ellátását. 1.6. Az ÉDUKÖVIZIG 1507-1/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani! 1.7. A Győri Vízi Társulat 9-4/2010. sz. vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani! 1.8. A téti szennyvíztisztító telep részére a zavartalan működést kivitelezés ideje alatt is a biztosítani kell. 2. Szakhatóságok előírásai, nyilatkozatai: 2.1. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda Győrszemere és Tényő települések szennyvízcsatornázása vízjogi létesítési engedélyezése tárgyában kiadott 410/1355/5/2010. örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járult hozzá: 2.1.1. A földmunkák 83127 sz. út nyomvonalán az MK-9-5, MK-9-2, MK-9-1, GyőrszemereNagyszentpál területén a Liget utca 1-2-0 szakaszán, az NY-SZP-1 szakaszon Győrszemere-Szőlőhegy és a 83. számú főút között, valamint Győrszemere belterületén a Bakonyér utca 3-0-0, 3-2-0 szakaszokon csak régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! 2.1.2. Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. 2.1.3. A régészeti tevékenységet a jogszabály szerint jogosult intézmény végezheti. A munkák megkezdése előtt Hivatallal konzultálni kell a régészeti megfigyelésről és a jogosultságról. 2.1.4. A további vezetékszakaszok földmunkáinak megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni kell a hivatalt és a területileg illetékes múzeumot. (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, Széchényi tér 5.) 2.1.5. Lehetőséget kell biztosítani a földmunkákkal érintett terület átvizsgálására és az esetlegesen előkerülő régészeti objektumok feltárására. 2.2. ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai Kistérségi Intézete 5837-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában az Intézethez megküldött dokumentáció alapján tárgyi ügyben a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult.
6 2.3. A Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/104612/2010. számú talajvédelmi szakhatósági hozzájárulásában a HIDRO-PLAN Kft. generáltervezésében készült – HP 33-09 munkaszámú, Győrszemere és Tényő települések szennyvízcsatornázása tárgyú létesítési engedélyezési terv, valamint a HP 33-08 MCH-Tvt. munkaszámú, Mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő talajvédelmi terv (készítő: Fülöp István talajvédelmi szakértő, Eng.sz.: FVM 49532/2006. –) tervben közölt műszaki tartalommal történő megvalósítással a vízjogi létesítési engedély megadásához az alábbi feltételekkel járult hozzá: o A vonalas létesítmény és tartozékai építése során biztosítani kell, hogy: - a környezeti hatások, az igénybe vételre kerülő termőföld részleteken és a szomszédos mezőgazdasági hasznosítású területek minőségében kárt, talajszennyezést ne okozzanak, - a talajvédelmi célokat is szolgáló létesítmények üzemeltetése zavartalan legyen. o A kivitelezés közmű során: a felszín alatti létesítmények által kiszorított altalaj felesleget, továbbá a - keletkező talajidegen és egyéb hulladékokat a termőföld területekről el kell szállítani. o Az építési munkálatokat túlnedvesedett talajállapotok esetén, a termőföld fizikai károsításának elkerülése érdekében szüneteltetni kell. o A nyomvonalon feleslegessé váló humuszos talajt a környező területek talajviszonyainak javítása céljából 25 cm-t meg nem haladó vastagságban lehet elteríteni. o A műszaki munkák befejeztével, az igénybe vett termőföld területek újrahasznosítását, az eljáráshoz benyújtott mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő talajvédelmi tervben meghatározott agrotechnikai sorrend szerint kell elvégezni. 3. Közmű-üzemeltetői előírások: Engedélyes köteles betartani: o a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága GYMS-3418//2010. számú hozzájárulásával módosított, a GYMS-341-7/2010. számú hozzájárulásával kiegészített GYMS-341/5/2010. számú közútkezelői hozzájárulásában, o Győrszemere Község Önkormányzata Jegyzőjének 172/22/2010. számú közútkezelői hozzájárulásában, o Tét Város Polgármesteri Hivatala 3530-4/2010. számú közútkezelői hozzájárulásában foglaltakat, o az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Győri Üzemegysége F7119-3080-2/2010. számú közműnyilatkozatában, o a Pannon-Víz Zrt. PV/1110-1/2010/7000. számú közműnyilatkozatában, o a Magyar Telekom Nyrt. Kábelhálózat Üzemeltetési Osztály Észak-nyugat 5321T-330436/2010. számú közműkezelői nyilatkozatában, o az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt Győri Régió 251/1340//2010 számú közműkezelői hozzájárulásában, o a MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központ, Szombathely Gy.1168-227/2010. számú elvi vagyonkezelői hozzájárulásában, o a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ G-2/002719-8/2010. számú vagyonkezelői és tulajdonosi nyilatkozatában foglaltakat. o A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/08/67/7/2011. számú tulajdonosi hozzájárulásában foglaltakat, o az egyrészről a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről a Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint ingatlan-nyilvántartás szerinti vagyonkezelő és harmadrészről GYTTGY Önkormányzati Társulás között 2010. december 10-én létrejött a Győrszemere és Tényő települések szennyvízhálózatának kiépítése, a téti szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése megvalósításával érintett a Magyar Állam tulajdonában és a Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő Győrszemere, 1216/3 hrsz.-ú kivett járda megnevezésű ingatlanra vonatkozó megállapodásban,
7 o
az egyrészről a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. képviseletében meghatalmazással eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt., mint vagyonkezelő és harmadrészről GYTTGY Önkormányzati Társulás között 2010. december 10-én létrejött a Győrszemere és Tényő települések szennyvízcsatornázása megvalósításával érintett a Magyar Állam tulajdonában és a Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő Győrszemere, 1348/1hrsz.-ú kivett közforgalmú vasút megnevezésű ingatlanra vonatkozó megállapodásban előírt feltételeket.
4. Vízfolyás kezelői előírások: Az engedélyes köteles betartani: 4.1. A Győri Vízi Társulat 9-4/2010. ikt. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat: o A tervezett létesítmény nyomóvezetékei, ill. gravitációs csatornái a Győri Vízi Társulat kezelésében lévő alábbi vízfolyásokat keresztezi: NY-SZ-1 nyomóvezeték: Téti árok 5+678 km szelvény Téti-ér végszelvény Sárdos-ér 6+095 km szelvény Szemere, 1-1-0 gravitációs csatorna: Kiszsentpáli árok 2+670 km szelvény NY-SZP-3 nyomóvezeték: Pálteleki árok 3+520 km szelvény Tényő, 2-0-0 gravitációs csatorna: Sósos-ér 14+485 km szelvény o A keresztezések a HIDRO-PLAN GYŐTITERV Mélyépítési Tervező Kft. HP 33-09 munkaszámú tervének MK-11-1 rajzszámú vízfolyás keresztezési tervmellékletén feltüntetett méretekkel megfelelőek. o A keresztezéshez, és a létesítmény megvalósításához a Győri Vízi Társulat részéről a kezelői hozzájárulást az alábbi feltételekkel megadjuk: – A kivitelezés megkezdését a Győri Vízi Társulatnál be kell jelenteni, és a vízfolyás keresztezésekhez szakfelügyeletet kell megrendelni. – A kivitelezést követően az eredeti mederállapotot helyre kell állítani. 4.2. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak – mint a Magyar Állam tulajdonában lévő, Győrszemere külterületingatlan-nyilvántartásban 075 helyrajzi szám alatt felvett Bornát-ér (Sokorói Bakony-ér ingatlan vagyonkezelőjének – a Bornát-ér (Sokorói Bakony-ér) vízfolyás szennyvíz nyomócsővel történő keresztezéséhez adott 1507-1/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulásában előírt feltételeket: 1. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében lévő Győrszemere 0144/1 hrsz.-ú ingatlan alatt található • Bornát-ér (Sokorói Bakony-ér) meder keresztezése Keresztezés szelvénye: 7+558 Haszoncső mérete: DN 125 KPE Védőcső mérete: NA 200 KG PVC Bemért fenékszint: 115,05 m.Bf. Védőcső felső síkja: 113,94 m.Bf. Védőcső alsó síkja: 113,74 m.Bf. 2. • A vízfolyás partéleitől számított 6-6 m-es parti sávba épület, építmény, akna, stb nem kerülhet. • A keresztezés paraméterei vízügyi műszaki szempontból megfelelőek. • A keresztezés során a vizek szabad levonulását biztosítani kell és a munkák befejezése után az eredeti meder, rézsű és parti sáv állapotokat vissza kell állítani. • A keresztezés szelvényében mindkét parton – a parti sávon kívül – gépi munkavégzést tiltó figyelmeztető táblát kell kihelyezni. • Az elkészült létesítményről megvalósulási tervet kell készíteni és 4 pld-ban nyomtatott, valamint 1 pld-ban elektronikus formátumban a műszaki átadás-átvételi eljárás keretében a vagyonkezelő rendelkezésére kell bocsátani. A megvalósulási tervhez csatolni kell a geodéziai bemérés eredményeit táblázatos formában a bemért pontok x, y, z EOV koordinátáinak feltüntetésével, valamint az AUTOCAD szoftverrel feldolgozott dwg formátumú felmérési helyszínrajzot is.
8 • Az építtető (tervező) köteles külön nyilatkozatban hozzájárulását adni, hogy a megvalósulási terveken az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében határozatlan idejű és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. A nyilatkozat megadása a vagyonkezelői hozzájárulás érvényességének feltétele. 3. Az építési munkálatok megkezdését és befejezését be kell jelenteni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Rábai Szakaszmérnökségére (9025 Győr Szarvas u. 4., Telefon: 96 / 500 - 075). Ugyanitt meg kell rendelni az építés idejére a vízügyi szakmai felügyeletet. Munkakezdési engedélyt a kivitelező csak a vízügyi szakmai felügyelet megrendelését követően kaphat. Amennyiben a munkaterületen az építés során víz, illetve talajvíz szennyezés történik, az engedélyes köteles Igazgatóságunkat is azonnal értesíteni (munkaidőben a 96/500-000 telefonszámon; munkaidőn kívül a 30/475-9249 ügyeleti telefonszámon). 5. A vagyonkezelői hozzájárulás nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése, illetve a bennük foglaltak betartása alól. 6. A műszaki átadás előtt a szakfelügyelet részére 1 pld. Papíralapú, az Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. címére 1 pld. digitális formátumú megvalósulási dokumentációt meg kell küldeni.
III. A hatóság ezen határozatával a FIL-COLEX Kft. (9024 Győr, Babits Mihály u. 17/a.) 108/25/2010 munkaszámon elkészített és a Győri Körzeti Földhivatal által záradékolt változási vázrajzok, terület kimutatások és megállapodások, alapján az alábbi ingatlanokra: közcélú vízvezetési szolgalmi jogot alapít
Sorszám
a GYTTGY Önkormányzati Társulás - mint szolgalmi jogosult - javára és az ingatlan mindenkori tulajdonosai (használói) - mint szolgalmi kötelezettek – terhére:
Település Tényő Tényő Tényő Tényő Tényő Tényő Tényő Tényő Tényő Tényő Tényő Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere
hrsz. 058 079/2 128 171 620/2 639/2 639/3 73/2 73/4 1783 1789 0144/1 0167 0173 0198/3 0217/1 0272 0386/2 0527 1216/3
Szolgalommal terhelt terület (m2) 4115 1136 211 70 570 7+1=8 1420 632 274 313 321 90+1871+14+53=2028 1069 1368 400 2169 6507 164+260=424 4062
9 Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Győrszemere Tét Tét Tét Tét Tét
1216/4 1219/2 1220/2 1292/2 1348/1 1348/2 1548/4 1617/61 1617/7 1730/104 1730/106 1730/108 1730/110 1730/112 439 440 504/1 504/2 691/17 691/18 054 766 977 085/37 085/38
2184 42 17 2906 64 75 948 678+335=1013 5+4+5=14 828 808 927 65 41 57 1185+1479=2664 1072+121=1193 55 77 2604 423 126 32 342
A hatóság az ingatlanon a vezeték szélétől a felszínen mindkét irányban 2,0 m szélességben védősávot állapít meg. A védősávon belül szennyezést okozó tárgyat, anyagot, valamint olyan műtárgyat elhelyezni, mely a vezetéket rongálhatná, tilos! Tilos a vezeték felett épületet, építményt, kerítést elhelyezni, kutat fúrni, mélygyökérzetű fát ültetni, egyébként a terület az említett korlátozások betartása mellett művelhető. A szolgalmi jog gyakorlása során az engedélyesek jogosultak a szolgalommal terhelt ingatlant a szükséges és az engedély alapját képező terv szerinti mértékben igénybe venni, a későbbiekben pedig a vízilétesítmények üzemeltetője jogosult a létesítményeket fenntartani, a vízhasználatot gyakorolni és az ezzel járó karbantartási, javítási és felújítási munkákat elvégezni. A szolgalmi jogosult köteles: a közcélú vízilétesítmény megépítésével és fenntartásával kapcsolatos tevékenységet kellő kímélettel, a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosa(i) /használói/ érdekeinek, az ingatlan használati módjának figyelembe vételével gyakorolni. Köteles az okozott károkat a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának, használójának megtéríteni. A szolgalom jogosultja az ingatlanon az esetleges munkavégzéssel termésben okozott károkat a terület használójának, míg az ingatlan esetleges értékcsökkenésében okozott károkat az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) köteles megtéríteni. A szolgalom kötelezettje(i) kötelese(k): - tűrni, hogy a szolgalom jogosultja, illetőleg megbízottja az ingatlanon a közcélú létesítményt elhelyezze és üzemeltesse, annak javítási, karbantartási munkáit elvégezze, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki; - tartózkodni az olyan használattól, amely a közcélú vízilétesítmény állagát, üzemeltetését veszélyeztetné. - tűrni a szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzését. A kárigényt a szolgalom jogosultjához kell bejelenteni. Kártalanítás ügyében egyezség hiányában bírósághoz kell fordulni.
10 IV. A vízügyi hatósági a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a Győri Körzeti Földhivatalt, hogy a határozat alapján a csatolt munkarészek (területkimutatás és változási vázrajz) szerint a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be.
V. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől 2014. január 31-ig hatályos, az időbeli hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja.
VI. A vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Győrszemere-18., Tényő-10, Tét16. számon a Vízikönyvbe bejegyzi.
VII. E határozat ellen a kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez intézett, az elsőfokú hatóságnál 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 360000,- Ft, azaz Háromszázhatvanezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosai (használói) esetében a jogorvoslati eljárás díja ingatlanonként 5.000.- Ft., azaz: Ötezer forint. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
INDOK OLÁS A GYTTGY Önkormányzati Társulás (9121 Győrszemere, Fő u. 20.) meghatalmazásából a HIDRO-PLAN Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63.) vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be 2010. július 09-én az elsőfokú hatósághoz Győrszemere és Tényő települések szennyvízelvezetése, a téti szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése megvalósítására. A kérelemhez csatolta a HIDRO-OLAN Kft. (vezető tervező: Németh Gábor) által készített HP 33-09 munkaszámú engedélyezési tervdokumentációt. Mellékelte a GYTTGY Önkormányzati Társulás által adott képviseleti meghatalmazást. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a kérelmező nem fizette meg a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló – többször módosított – 33/2005. (XII.27.) KvVM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat, ezért a H10125-11/2010. számú végzésével módosított H-10125-2/2010. számú végzésében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére hívta fel az engedélyest. Az engedélyes az eljárás 720000 Ft igazgatási szolgáltatási díját 2010. július 22-én (360000 Ft-ot) és 2010. augusztus 06-án (360000 Ft-ot) megfizette.
11 Az elsőfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján H-10125-7/2010. számú elektronikus levelében értesítette a tárgyi eljárás megindításáról a központi elektronikus rendszerben regisztrált társadalmi szervezeteket. Az eljárással kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. A hatóság Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról értesítette, mint érintett ügyfelet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRT.-t a Győri Vízi Társulatot. Az eljárással kapcsolatosan észrevételt nem tettek. A hatóság – tekintettel a nagyszámú ügyfélre, hirdetményi úton küldött értesítést az eljárás megindításáról a Ket. 29.§ (3) bekezdés b.) pontja, illetve 80. § (1) d.) pontja alapján. A H-10125-5/2010. számú hirdetmény Győrszemere, Tényő községek és Tét város Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, a Felügyelőség hirdetőtábláján és internetes honlapján, valamint a központi rendszeren (magyarorszag.hu) került 15 napra elhelyezésre. Az eljárás folyamán az ügyben észrevétel nem érkezett. A hatóság a H-10125-3/2010. számú végzésében a kérelem elbírásához szükséges, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben (továbbiakban: KHVMr.) előírt mellékletek 30 napon belül történő benyújtására hívta fel a meghatalmazottat. A meghatalmazott 2010. október 18-án módosította kérelmét. A módosítások következtében egy további utca csatornázása valósul meg, ezáltal egy új gravitációs csatorna létesül (8-0-0 jelű ág), T-8 jelű átemelő, Ny-T-6 jelű nyomóvezeték. Az érintett ingatlanok listája kiegészült Tényő belterület 1783 és 1789 hrsz.-ú ingatlanokkal. A T-4 és T-6 jelű átemelők – üzemeltetői kezdeményezésre – az eredeti tervtől eltérően – nem 1, hanem 1+1 db szivattyúval épülnek ki. A Szőlőhegy 1-0-0 vezeték az A-1 jelű akna és az SzH-1jelű átemelő között nem 70, csak 65 m hosszon épül NA 300 átmérővel. A meghatalmazott 2010. december 03-án és december 23-án ismét módosította kérelmét. A módosítások következtében a tervezett szennyvízcsatornák nyomvonala már nem érinti a tényői 0130/4 hrsz.-ú, és a győrszemerei 0321/29 hrsz-ú ingatlanokat. A meghatalmazott a hatóság H-10125-3/2010. számú végzésében foglalt alábbi hiányosságokat 2010. augusztus 03. és 2011. február 07-e között pótolta: A beruházással érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatát. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1507-1/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulását. A Győri Vizi Társulat 9-4/2010. számú vízfolyáskezelői hozzájárulását. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága GYMS-341-8//2010. számú hozzájárulásával módosított, a GYMS-341-7/2010. számú hozzájárulásával kiegészített GYMS341/5/2010. számú közútkezelői hozzájárulását. Győrszemere Község Önkormányzata Jegyzőjének 172/22/2010. számú közútkezelői hozzájárulását. Tényő Község Önkormányzata Jegyzőjének 1130/2010. számú közútkezelői hozzájárulását. Tét Város Polgármesteri Hivatala 3530-4/2010. számú közútkezelői hozzájárulását. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Győri Üzemegysége F7119-3080-2/2010. számú közműnyilatkozatát. A Pannon-Víz Zrt. PV/1110-1/2010/7000. számú közműnyilatkozatát. A Magyar Telekom Nyrt. Kábelhálózat Üzemeltetési Osztály Észak-nyugat 5321T-330-436/2010. számú közműkezelői nyilatkozatát. Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt Győri Régió 251/1340//2010 számú közműkezelői hozzájárulását. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központ, Szombathely Gy.1168-227/2010. számú elvi vagyonkezelői hozzájárulását. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ G-2/002719-8/2010. számú vagyonkezelői és tulajdonosi nyilatkozatát. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/08/67/7/2011. számú tulajdonosi hozzájárulását.
12 Az egyrészről a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről a Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint ingatlan-nyilvántartás szerinti vagyonkezelő és harmadrészről GYTTGY Önkormányzati Társulás között 2010. december 10-én létrejött a Győrszemere és Tényő települések szennyvízhálózatának kiépítése, a téti szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése megvalósításával érintett a Magyar Állam tulajdonában és a Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő Győrszemere, 1216/3 hrsz.-ú kivett járda megnevezésű ingatlanra vonatkozó megállapodást. Az egyrészről a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. képviseletében meghatalmazással eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt., mint vagyonkezelő és harmadrészről GYTTGY Önkormányzati Társulás között 2010. december 10-én létrejött a Győrszemere és Tényő települések szennyvízcsatornázása megvalósításával érintett a Magyar Állam tulajdonában és a Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő Győrszemere, 1348/1hrsz.-ú kivett közforgalmú vasút megnevezésű ingatlanra vonatkozó megállapodást. Tényő Község Önkormányzata, Tét Város Önkormányzata és Győrszemere Község Önkormányzata nyilatkozatát, mely szerint a létesítési engedélyezési tervben megjelölt ingatlanokon kívül a beruházás egyéb ingatlant településükön nem érint. a Győrszemere és Tényő települések szennyvízelvezetésére, a téti szennyvíztisztító telep bővítésére, korszerűsítésre létrejött Önkormányzati Társulás alapító okiratát. Benyújtotta a beruházással érintett, de nem az építtető GYTTGY Önkormányzati Társulás (engedélyes) tulajdonában álló ingatlanoknak a FIL-COLEX Kft. által készített a Győri Körzeti Földhivatal által záradékolt – terület kimutatásokat és változási vázrajzokat, mint szolgalmi tervdokumentációt és az érintett ingatlanok tulajdonosaival kötött szolgalmi megállapodásokat. A hatóság Ket. 44. § (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kijr.) 32./E § (3) bekezdésére, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésére, figyelemmel H-10125-8/2010. számon megkereste a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-Dunántúli Irodát, az ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézetét, és a Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, hogy szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhjr.) 27. § (1) bekezdésében meghatározott 22 munkanapon belül adja meg. A kulturális örökségvédelmi hatóság a 410/1355/5/2010. számú végzésében kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzített feltételekkel adta meg. Döntését azzal indokolta, hogy a csatolt engedélyezési tervdokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. „A kulturális örökségvédelméről” szóló 2001. LXIV. tv. (továbbiakban:Kötv.) 19. § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyelet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét – jelenlegi adataink szerint – elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv. 7. § 21. pontja szerint Régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni! A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. § (3) bekezdés, és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. § (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. § (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. § (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal álláspontja az irányadó.
13 A benyújtott tervdokumentáció szerint a tervezett munkálatok nagyberuházásnak minősülnek. A nagyberuházás esetén a régészeti tevékenység végzésre A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. Korm. r. 14/C § alapján a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat jogosult. Mivel azonban a Szakszolgálat 2010. augusztus 1. óta új feladatokat nem láthat el, a megfigyelést végző intézmény kilétéről a későbbiekben egyeztetni kell. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalását feltételekkel adta meg. Állásfoglalásában arra figyelmeztetett, hogy a Kötv. 24. §-ában foglaltak szerint amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg régészeti lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. r. alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Szakhatósági állásfoglalása a Ket. 44. § (1) bekezdésén, hatásköre a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontján és 2. § (5) bekezdésén, illetékessége az 1. számú mellékletén valamint a Kijr. 32/E. § (3) c) pontján alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapította meg. A közegészségügyi hatóság az 5837-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély megadásához hozzájárulását megadta. Döntését azzal indokolta, hogy az Intézetéhez megküldött dokumentáció áttanulmányozását követően megállapította, hogy a dokumentáció tartalma megfelel az ágazati jogszabályban foglaltaknak, ezért a létesítési engedély kiadásához hozzájárult. A közegészségügyi hatóság hatáskörét az illetékességét a 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai, hatáskörét a Kijr. 32/E. § (3) bekezdése állapítják meg. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. A talajvédelmi hatóság a 17.2/10461/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedélyének megadásához hozzájárulását a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzített feltételekkel megadta. Döntését azzal indokolta, hogy a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy - a tárgyi eljáráshoz benyújtott tervdokumentációban közölt szennyvízvezeték létesítése során, a Tét 083/1, 083/2, 085/37, és 085638 hrsz.-ú legelő művelési ágban nyilvántartott termőföld terület igénybevételére kerül sor, a Tervező által közölt területi kimutatás szerint: o 173,0 fm hosszban o 2169,1 m2 területi kiterjedésben, - az elsőfokú talajvédelmi hatóság tárgyi engedélyezési eljárásokban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, - a tárgyban készített: o talajvédelmi terv szerint végzett földmunkák, és az azt követő agrotechnikai műveletek lehetővé teszik a közel eredeti talajrétegződés és agronómiai talajállapot helyreállítását, o a nyomvonalszakaszon tervezett felszín alatti vízközmű építési munkái talajvédelmi érdekeket nem sértenek. - a termőföldet nem érintő nyomvonal nagyobb részben termőföld területekkel közvetlenül határos, ezért azok talajvízháztartás szabályozásának és minőségvédelme érdekében tett talajvédelmi kikötés közlése indokolt, - a terv szerint megvalósuló szennyvízvezeték vízjogi létesítési engedély kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadályát nem találtuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti talajvédelmi kikötésekkel közlése melletti szakhatósági állásfoglalást alakította ki a Győrszemere és Tényő település szennyvízcsatornázás vízjogi létesítési engedélyének kiadásához. Szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. § (1) bek., a 44. § (1) és (9) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX. tv. (továbbiakban: Tft.) 1. § (1) bekezdésén, a 2. § a), c) és i) pontján és a 43. § (1) bekezdésén, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM r. 1. § (1) bek. e.) pont, a „R” r. sz. mellékletének 2.5. pontján, a Kijr. 32/E. § (3) (5) bekezdésén alapul.
14 A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete 10. § b) pont, a 32. § (1) bekezdése szerint állapította meg. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (1)-(4) bekezdése alapján rendelkezett. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján zárta ki, a jogorvoslat lehetőségéről ugyanezen jogszabály alapján adott tájékoztatást. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint a Magyar Állam tulajdonában lévő Győrszemere 075 hrsz.-ú ingatlan Bornát-ér (Sokorói Bakony-ér) vagyonkezelője a Németh Gábor tervező által készített HP 33-09 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján a HIDRO-PLAN Kft részére a vagyonkezelői hozzájárulását a Bornát-ér (Sokorói Bakony-ér) vízfolyást szennyvíz nyomócsővel történő keresztezés létesítéséhez a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzített feltételekkel megadta. A vagyonkezelői hozzájárulás 4. pontjának előírását a hatóság mellőzte, mivel a polgári jogból eredő vagyoni követelést fogalmaz meg. Ennek előírására az elsőfokú hatóságnak nincs hatásköre, tekintettel arra, hogy ez polgári jogviszony és az abból fakadó igények elbírálására a Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az ingatlanok igénybevételért fizetendő összegről a vízilétesítmények építését engedélyező közigazgatási határozatában az elsőfokú hatóság nem rendelkezhet, mert a vonatkozó ágazati jogszabályok ilyen hatáskört számára nem állapítanak meg. A hatóság megállapította, hogy a tervezett szennyvízcsatorna nyomvonalával érintett a Magyar Állam tulajdonában, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő Győrszemere 1348/1 hrsz.-ú ingatlanra egyrészről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről a MÁV Zrt. képviseletében meghatalmazással eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt. és harmadrészről az engedélyes között létrejött, valamint a Magyar Állam tulajdonában a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében lévő Győrszemere 1216/3 hrsz.-ú ingatlanra egyrészről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről Magyar Közút Nonprofit Zrt. és harmadrészről az engedélyes között létrejött megállapodásokban foglaltak szerint az érintett ingatlan-részt az engedélyes bérlet jogcímén veszi igénybe a vízilétesítmény engedély szerinti befejezéséig, valamint az üzemeltetési engedély kérelemnek a vízügyi hatósághoz történő benyújtásáig. Megállapodtak továbbá, hogy a beruházás befejezését és a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedését követően a felek külön megállapodásban rendelkeznek a vezetékjognak az engedélyes javára az MNV Zrt. részére kártalanítás fizetése ellenében történő alapításáról. Az elsőfokú hatóság a megállapodásnak a szolgalom bejegyeztetésre vonatkozó részét figyelmen kívül hagyta. A Vhjr. 6. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A 8. § (4) bekezdése szerint a vízvezetési szolgalmi jogot - külön jogszabály szerint - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az elsőfokú hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a tervező hidraulikai számításokkal alátámasztva felelősséggel igazolta, hogy a területen meglevő és a jelen engedély alapján épülő csatornák, műszaki létesítmények alkalmasak lesznek a szennyvizek károkozástól mentes, biztonságos gyűjtésére, szállítására és a szennyvíztisztító telepre történő szállítására. A keletkező szennyvizeket a téti meglévő, üzemelő szennyvíztisztító telepre vezetik. A telep fejlesztésére, korszerűsítésére az elsőfokú hatóság H-178-6/2010 számon vízjogi létesítési engedélyt adott. A hatóság a közcsatornába vezethető szennyvizek minőségi követelményeit „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet vonatkozó fejezeteiben előírt kibocsátási határértékeknek megfelelően állapította meg. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból az engedély kiadható. Az eljárása során a hatóság a határozat II. fejezetében kötelezően betartandóként írta elő közműszolgáltatók közműnyilatkozatában foglaltakat. A tervdokumentáció természetvédelmi szempontú vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy tervekben szereplő ingatlanok sem országosan védett, sem Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természeti területet nem érintenek. A tervezett fejlesztések táj- és természetvédelmi érdekeket nem sértenek.
15 A hatóság megállapította, hogy a nem az engedélyes tulajdonában álló ingatlanokra a szennyvízcsatornák csak szolgalmi jog alapítása révén helyezhetők el. A hatóság a közcélú szolgalom alapításáról a határozat rendelkező részének III. fejezetében rendelkezett, Vhjr. 6 § (1) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a közérdekét szolgáló, közcélú szennyvízelvezetési szolgalom megalapítása az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, a rendeltetésszerű használat a rendelkező részben előírt korlátozások betartása mellett továbbra is biztosítható. A szennyvízelvezetési szolgalom megalapításához az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulásának beszerzésére a Vhjr. 3. § (3) bekezdése szerint nincs szükség. A jogszabály azonban a kérelmező kötelezettségévé teszi, hogy előzetesen meg kell keresnie a tulajdonosokat a szolgalomalapítással összefüggő – az elrendelésre kerülő ingatlan-használati korlátozások mértékének megfelelő – kártalanítás kérdésében, és lehetőség szerint ebben velük meg kell egyezni (18/1996. (VI. 13.) KHVM sz. rendelet 2. § (3) bek. b) pont). Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az engedélyes ezen kötelességének eleget tett, az ingatlantulajdonosokat megkereste. A szolgalommal érintett ingatlantulajdonosok a szolgalmi jog alapítására vonatkozóan az engedélyessel megállapodást kötött, mely megfelel a fenti rendeletben foglaltaknak. A szolgalommal kapcsolatos megállapodás megkötésének hiánya nem képezi akadályát a vízjogi létesítési engedély kiadásnak. Az ingatlan értékcsökkenésében bekövetkező kár, valamint az építési munkálatok kapcsán jelentkező kár esetében az engedélyest a kártalanítási megállapodás hiányában is terheli azonban a kártalanítás kötelezettsége. E kérdésben vita esetében a kártalanítás nem a vízügyi hatóságnál, hanem az illetékes bíróság előtt indított polgári peres eljárás keretében érvényesíthető. A megvalósításra engedélyezett közcélú vízilétesítményt érintő szennyvízvezetési szolgalom megalapítására a Vgtv. 20. §-a hatalmazza fel az eljáró vízügyi hatóságot. A vízvezetési szolgalommal kapcsolatos egyéb kérdésekről a Vhjr. 6. §-a rendelkezik. A földhivatali megkeresés jogalapja a Vgtv. 27. §-a, valamint a Vhjr. 8. §. (4) bekezdése. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a létesítményt engedélytől eltérően kívánja megépíteni, a vízjogi létesítési engedély módosítását kell kérnie a szükséges mellékletek csatolásával. Ennek elmulasztása esetén az engedélytől eltérően megvalósult vízilétesítményre fennmaradási engedélyt kell kérni, amely fennmaradási bírság kiszabását vonja maga után. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) és (7) bekezdése alapján építési munka csak kiviteli terv alapján végezhető, a kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős létesítési engedélyben foglaltaktól. A hatóság megállapította, hogy a csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján az engedély kiadása vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és más érdeket nem sért, ezért az elsőfokú vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28.§ (1) bekezdése, 29.§-a és a Vhjr. 3. § (1), (4), (6), (7) bekezdése alapján megadta. A megvalósítást követően az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell kérni. A hatóság a Vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése alapján rendelkezett. A Ket. 72.§ (1) bekezdés ee.) pontja előírja, hogy a határozat indokolási részének tartalmazni kell az ügyintézési határidő leteltének napját. A tárgyi eljárásban a döntést a Vhjr. 27. § (1) bekezdése szerint a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül kell meghozni, amely ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a Ket. 33.§ (3) bekezdésében meghatározott határidők. Jelen esetben a hiánypótlást előíró végzés kibocsátásától a hiányosságok pótlásáig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, valamint a döntés postára adásának napjától annak kézbesítésig terjedő időtartam. Mindezek figyelembevételével a tárgyi eljárásban a döntést legkésőbb 2011. március 25 -ig kellett volna meghozni, illetve postára adni. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről Ket. 72.§ (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta, a jogorvoslat lehetőségét 98. § (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) és (6) bekezdése alapján határozta meg.
16 A hatóság jelen határozatot - az eljárás megindításáról szóló értesítéssel összhangban - hirdetményi úton közli a Ket. 80.§ (1) d.) pontja alapján. A hatóság hatásköre a Vhjr. 1.§ (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2011. február 08.
Németh Zoltán s.k. igazgató
