ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Környezet- és Természetvédelmi Iroda – Levegő- és Zajvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
KÜJ: 100 703 650
nap:
Iktatószám:
9590-24/2012.
Hiv. szám:
-
Előadó:
Dr. Reiner Viktória/ Tarjányi István
Melléklet:
-
KTJ: 101 708 855
Tárgy: Pér, Győr-Pér Repülőtér Kft. péri repülőtér fejlesztésének előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Győr-Pér Repülőtér Korlátolt Felelősségű Társaság (9099 Pér, Repülőtér, KSH szám:11135584-5223-11308) képviseletében eljáró VIBROCOMP Akusztikai és Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1118 Budapest, Bozókvár u. 12.) által benyújtott, a Győr-Pér repülőtér fejlesztésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: 1.1. Az érintett terület: Győr-Pér Repülőtér – Pér, 052/2 hrsz. alatti ingatlan. ICAO azonosító: LHPR Futópálya jelölése: RWY 12-30 1.2. A végezni kívánt tevékenység: a péri repülőtér fejlesztése – a meglévő burkolt pályájának megerősítése és meghosszabbítása, a guruló út szélesítése és a burkolat megerősítése, új előtér építése, a csapadékvíz-elvezető rendszer bővítése, valamint a fénytechnikai és radarnavigációs rendszer korszerűsítése. 1.3. A repülőtér főbb létesítményei: - A jelenlegi pályarendszer 1450 m x 30 m szilárd burkolatú futópálya fordulóöblökkel, 1 db 10,5 méter széles gurulóút, 1 db burkolt forgalmi előtér és 1 db műszaki előtér. - Csapadékvíz-elvezető rendszer. - A futópálya szabványos fénytechnikai rendszere. - Főépület, hangárok, műhelyek. - Üzemanyag tárolók. 1.4. A tervezett beruházás tárgya, főbb elemei, a meglévő állapot változása: - 2030 méterre meghosszabbított burkolt futópálya. - 15 méterre szélesített gurulóút. - 2 db ICAO C. repülőgép állóhely (16.000 m2) létesítése. - Fénytechnikai és navigációs rendszer korszerűsítése.
1
1.5. A fejlesztést követően tervezett légiforgalom nagysága és felosztása:
PROP 1A
Összes műveletszám (db) a legforgalmasabb 6 hónapban 2828
PROP 1B
358
596
10
PROP 2
2430
4050
480
S 5.1
196
326
10
S 5.2
1240
2066
66
UL 2
66
110
0
Merev szárnyú összesen
7118
11862
566
H1
48
80
0
H2
74
122
0
Helikopter összesen
122
202
0
Repülőgép kategóriák
Összes műveletszám egész évben (db) Egész nap 4714
Ebből éjjel 0
A repülőtér részére a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság Légügyi Hivatala az LR/RK/NS/B/0/2012 sz. határozatban a repülőtér területét magában foglaló „C” jelű zajgátló védőövezetet jelölt ki. 2. Az eljáró hatóság megállapításai: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött, tekintve, hogy a futópálya alaphosszúsága a bővítéssel nem éri el a 2100 métert. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró határozat birtokában a H-10940-5/2000. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt a hatóság hivatalból módosítja. III. Az eljárásban résztvevő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R047/01336-2/2012., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatala a VIII-P-001/3590-3/2012., Pér Önkormányzatának Jegyzője 84-42/2012., a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/1406-2/2012. számú állásfoglalásával feltételek közlése nélkül hozzájárulását adta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 10454/2012. számú állásfoglalásával hozzájárulását adta, az alábbi kikötésekkel: „A munka termőföldnek minősülő ingatlanokon (mindkét oldalon bevezető fénysor kialakítása) is történik, ezért rájuk a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. §-ai az irányadóak, így a tárgyi munka megkezdése előtt a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban – kérelemre – adja meg. Ennek hiányában semmilyen, a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. §-nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény9. § (2) bekezdése szerint más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy
2
rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak – az eljárást fel kell függesztenie.” IV. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. V. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft. Indokolás A Győr-Pér Repülőtér Kft. (9099 Pér, Repülőtér) képviseletében eljáró VIBROCOMP Akusztikai és Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1118 Budapest, Bozókvár u. 12.) a GyőrPér repülőtér fejlesztésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Kérelméhez a hatóság felhívására 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján megállapította, hogy a repülőtér tervezett fejlesztése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 3. számú mellékletének 94. és 129. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött, tekintve, hogy a futópálya alaphosszúsága a bővítéssel nem éri el a 2100 métert. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Győr-Pér nyilvános nemzetközi repülőtér tevékenységét jogerős környezetvédelmi engedély birtokában végzi. A VIBROCOMP Kft. (1118 Budapest, Bozókvár utca 12.) által készített 59/2012. témaszámú előzetes vizsgálati dokumentáció – a hatóság felhívására történt kiegészítéseit követően – megfelel a Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A készítők szakértői jogosultságának igazolása a dokumentáció részét képezi. A vizsgált terület használati módja: repülőtér, mely a jelenlegi kiépítésében 2003 óta üzemel. A repülőtér Győr központjától 15 km-re, a várostól DK-i irányban helyezkedik el, Pér község közigazgatási területén. A futópálya párhuzamos a község főutcájával, a legközelebbi lakóépületek a pályától 650 méterre találhatók. A fel-és leszállási útvonalak, illetve az iskolakör számára kijelölt útvonal a község lakóterületeit elkerüli. A repülőtértől ÉK-i irányban 5 km-re található Bőny község, valamint DK-i irányban 8 km-re Rétalap község. A hatóság a Korm. rend. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a telepítés helye szerinti önkormányzat lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A REFLEX Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. út 7.) bejelentette, hogy az eljárásban ügyfélként részt kíván venni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29.§ (6) bekezdése alapján tájékoztatta a beruházás hatásterülete által érintett ingatlanok tulajdonosait az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról. Ezt követően a hatóság 9590-8/2012. számú végzésével közmeghallgatás tartását rendelte el, a Ket. 63. § (1) bekezdése b) pontjának megfelelően. A közmeghallgatásra a Felügyelőség hivatalos
3
helyiségében (9021 Győr, Árpád út 28-32., földszinti tárgyaló) 2012. szeptember 6-án került sor, melyen a tervező VIBROCOMP Kft. ismertette a beruházást, illetve annak környezeti hatásait. A megjelentek részéről kérdés, illetve érdemi észrevétel nem hangzott el. A hatóság a közmeghallgatásról készített hangfelvételt az iratanyaghoz csatolta. A hatóság az eljárás során a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §-a, illetőleg 4. melléklete alapján az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a a 288/2010. (XII.21.) Korm. rend. 1. § (1) és 2. § (3), a 123/1997. (VII.18.) Korm. rend., a 16/2002. (IV.10.) EüM rend., a 253/1997. (XII.20.) Korm. rend., illetve a 323/2010. (XII.27.) Korm. rend. 4. § (2) bekezdése alapján VIII-R-047/01336-2/2012. számú állásfoglalásával, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatala a 324/2010. (XII.27.) Korm. rend. 6. § (1) bekezdése alapján a VIII-P-001/3590-3/2012. számú állásfoglalásával, Pér Önkormányzatának Jegyzője 84-42/2012., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 2007. évi CXXIX. törvény 1. § (1), 43. § (1) és (3) bekezdése, illetve a 328/2010. (XII.27.) Korm. rend. 17. § (1) bekezdésének megfelelően, a 17.2/1406-2/2012. számú állásfoglalásával feltételek közlése nélkül hozzájárulását adta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. §-ai alapján a 10454/2012. számú állásfoglalásával a tervezett fejlesztéshez hozzájárulását adta, a jelen határozat III. fejezetében felsorolt feltételekkel. Környezeti igénybevételek: 1. Vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból: A tervezett fejlesztések a repülőtér kiszolgáló létesítményeit nem érintik, ezért a jelenlegi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés módja, mennyisége változatlan. A fejlesztések a csapadékvíz elvezető rendszert érintik, az alábbiak szerint: A pálya víztelenítés tervezett rendszere követi a korábban kiépített műszaki megoldást. A pálya Ny-i irányú meghosszabbítási szakaszán kétoldali vápa készül tereprendezéssel, a. mélyvonal mentén pedig zárt csatorna épül, 50 m-enként víznyelő fedlapos tisztító aknákkal, mely fogadja részben a pályáról felszínen lefolyó, a vápában összegyülekező vizeket, részben ezen aknákba kötnek be a pálya alépítményének víztelenítését szolgáló keresztszivárgók. A pálya K-i végén a meglévő csatornák meghosszabbítása történik folyásiránnyal ellentétesen. Az É-i oldalon az eddigi hossz-szivárgó és aknái épülnek át. A D-i oldalon a hosszabbításon kívül a pálya szélesítésével is számolni kell le kell követni a csatornahálózattal, emiatt a meglévő csatorna hosszabb szakaszon kerül kiváltásra, illetve az É-i oldalhoz hasonlóan két aknaközön a hossz-szivárgó helyett is csatorna épül. A két tervezett csatorna átmérője a befogadó szakasz meglévősége miatt kötött, azonban a felületnövekedés miatti, csatornánként mértékadó esetben mintegy 50 l/s vízhozam többletet a rendszer részben kissé visszaduzzasztott állapotban előálló elvezető képesség növekedéssel, részben extrém csapadékeseménykor - rövid idejű (10-20 perces) időszakos felszíni tározással képes fogadni. A futópálya víztelenítése így ebben a helyzetben is biztosított. A szükséges tározó térfogat a befogadó árokrendszerben mind a meglévő, mind a tervezett állapotban rendelkezésre áll. Forgalmi előtér Az új forgalmi előtér vizeit egy hosszfolyóka gyűjti össze. A folyóka tulajdonképpen egy olyan résfolyóka, melyhez egy alatta futó integrált vízelvezető zárt csatorna csatlakozik. Az előtér É-i oldalán a terepi vizek megfogására egy vápa vonal, annak mélypontján egy monolit terepi víznyelő akna épül, amelyhez csatlakozik a folyóka felső vége. A reptér területét K-i irányból határoló kerítésszakaszon új törőkapu létesül. Ennek megközelíthetőségét biztosítja az árokmederben létesülő áteresz. A 6 m széles kapu megközelíthetősége érdekében egy 8 m hosszú áteresz épül. A számítások igazolják, hogy a tervezett reptéri fejlesztés a meg lévő befogadók vízelvezető képességét káros mértékben nem változtatja meg. A meglévő vízelvezető árkok vízelvezető képessége
4
meghaladja mind a meglévő, mind a tervezett állapotban a mértékadó lefolyásból származó terhelést, továbbá figyelembe véve a Kámváskúti csatorna megengedett terhelhetőségét is - az árkok tározóképessége elegendő a lefolyást képző csapadékok időszakos tározására. A számítások szerint mind a tervezett fejlesztésről lefolyó csapadékvizeket közvetlen befogadó É-i árok vízelvezető képességének, mind a teljes rendszer vízelvezető/tározó képességének vizsgálata alapján a tervezett beavatkozás után a csapadékvizek biztonságos elvezetése biztosított a jelenlegi befogadókat figyelembe véve. Azokban beavatkozás nem szükséges. 2. A felszín alatti vizek védelme szempontjából: A benyújtott előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció alapján a munkálatok során vízbázis védőterületét nem érintik. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. 2. melléklete alapján a beruházással érintett terület felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül, mivel a területen a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. A kivitelezés és a későbbi üzemeltetés során felszín alatti víz veszélyeztetése csak nem várt esemény, havária bekövetkezése során várható. A telephelyen korábban létesült 5 db (4 x 10.000 m3 és 1 x 5.000 m3) felszíni üzemanyag tartály (3 db kerozin, 2 db repülőbenzin). A tervezési területen kiépített szennyvízcsatorna található, amelyet a PANNON-VÍZ Zrt. üzemeltet. A csapadékvíz a repülőtér teljes területét behálózó nyílt vízlevezetőkön vezetik a befogadó Vezsenyérbe, illetve a területen elszikkad. A tervezett beruházás megvalósításának kizáró oka felszín alatti vízvédelmi szempontból nincs. 3. Hulladékgazdálkodási szempontból: A repülőtér fejlesztésénekkivitelezése során küszöb értéket meghaladó építési-bontási hulladékok keletkezése várható. A létesítés során keletkező hulladékokat (kitermelt föld, aszfalt- és betontörmelék, ásványi és vegyes építési hulladékok) feljogosított szervezetnek tervezik átadni. A létesítés során veszélyes hulladékok keletkezése üzemszerűen nem várható. A bővített repülőtér rendeltetésszerű üzemeltetésekor a takarításból, utasforgalomból, zöldfelületek gondozásából, épületek és helyi munkagépek karbantartásából hulladékok keletkeznek. A hulladékokat szelektíven gyűjtik és további megfelelő kezelésükről – engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással – gondoskodnak. A tevékenység felhagyása (az épületek és kifutópálya későbbi esetleges elbontása, megszüntetése, aminek várható ideje jelenleg nem prognosztizálható) során bontási hulladékok képződése várható, amelyek további kezeléséről feljogosított kezelőnek való átadással kell gondoskodni. Az üzemelés során esetlegesen bekövetkező havária (pl. baleset, repülőgép szerencsétlenség, olajkiömlés, stb.) során a kidolgozott „Kényszerhelyzeti Terv”, a „repülőtér rend” és az üzemeltetési utasítások szerint járnak elé. A szükséges kármentesítési eszközök rendelkezésre állnak. Havária esetén veszélyes és nem veszélyes hulladékok képződése lehetséges, amelyek további kezeléséről feljogosított kezelőnek való átadással gondoskodnak. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység végzését kizáró ok nem áll fenn. A tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak, hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. A felügyelőség hatáskörébe tartozó hulladékkezelési engedély beszerzése nem szükséges. 4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A beruházás megvalósítása (építés) időszakában a hagyományos módszerekkel végzett munkákból eredő építési zajjal kell számolni. Az építési zaj a legközelebbi Pér község védendő épületeinél nem éri el a nappali LTH =65 dB értéket. Az építés nem terjed ki az éjszakai időszakra. A repülőtér jelenlegi forgalmából illetve a tervezett fejlesztést követően meg növekedett forgalmából származó repülési zaj mértéke a vonatkozó előírásoknak megfelel, a környezetei zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM sz. rendelet előírásai az érintett települések (Pér, Bőny, Győr) zajtól védett területein teljesülnek. A repülőtér részére a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság Légügyi Hivatala az LR/RK/NS/B/0/2012 sz. határozatban a repülőtér területét magában foglaló „C” jelű zajgátló védőövezetet jelölt ki.
5
A fejlesztést is figyelembevéve a védőterületet a repülőtér magában foglalja, azon nem terjed túl. A zajgátló védőterület kijelöléséhez a Felügyelőség az alábbi zajvédelmi előírások teljesítése mellett járult hozzá a 4108-6/2012 számú szakhatósági állásfoglalásában: „A tervezett repülőtér-fejlesztés megvalósulását követően, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése után 6 hónaponként a Felügyelőséggel előre egyeztetett időpontokban és helyszíneken a repülőtér üzemeléséből származó környezeti zajkibocsátást méréssel kell ellenőrizni. A zajvizsgálatokról készült mérési jegyzőkönyveket a Felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani.” A közúti közlekedés, mint a repülőtér működéséhez kapcsolódó tevékenység a 81-es sz. főút mint lehetséges megközelítési útvonal forgalmát és a környezetében fellépő közlekedési zaj mértékét érzékelhető mértékben nem változtatja meg, az a forgalomingadozás mértékén belül marad. 5. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A repülőgépek légszennyezőanyag kibocsátásának vizsgálatát a mérési eredményeken alapuló modellszámítással végezték. A műszaki becsléssel meghatározott hatásterület a repülőtéri ingatlanon kívül lakóingatlant nem érint. A további, levegőszennyezést okozó tényezők – pontforrások, közúti forgalom, üzemanyagtöltő állomás, építkezéssel járó légszennyezés – immisszió növekedést okozó hatása csekély mértékű, a levegőminőségre nem számottevő mértékben van terhelő hatással. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. 6. Táj- és természetvédelmi szempontból: Az érintett ingatlan nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, azonban része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelettel létesített HUFH20007 kódszámú, ”Péri-repülőtér” (HUFH 20007) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében, valamint része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének is. A terület hivatalos jelölő élőhelye a „6250 Pannon homoki gyepek”, mint élőhely hibás, a valódi élőhely a helyszínelésen (2012. 07. 12.) résztvevő szakemberek szerint: ”6250 Síksági pannon löszgyepek”. A szakemberek a péri repteret az ürge miatt jelölték a Natura 2000 hálózatba. Jelölő fajok: Spermophilus citellus – közönséges ürge Falco cherrug - kerecsensólyom Aquila heliaca – parlagi sas Haliaeetus albicilla - rétisas A ragadozómadár jelölőfajok az ürge, mint táplálékállat miatt találhatók meg a területen és kerültek rá a listára. Az ürge populáció 2010. évben a leesett sok csapadék miatt nagyon lecsökkent, hogy megsemmisült-e, annak a kérdésnek a megválaszolására további vizsgálatok szükségesek. A Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása, valamint a gyep magasságát az ürge számára megfelelően alacsonyan (3-8 cm) kell tartani márciustól októberig. A repülőtér eddigi működése ill. az ürge jelenléte egyfajta pozitív szimbiózist jelent a Natura 2000 jelölő faj számára. Az ürge csak ilyen, alacsony fűmagasságú területen él meg, hiszen így tudja figyelni a ragadozó madarak mozgását ill. tudja kivédeni a támadást az ürgelukba való eltűnéssel. A vízelvezetéssel ellátott, de szilárd burkolatú területeken az ürgének esélye van a csapadékosabb időszakok túlélésére is. Az ürgelukak eloszlása (N2000 hatásbecslési dokumentáció 20 oldal) azt mutatja, hogy a repülőtéren belül a három fűmagassági szintből a legrövidebbre vágott füves területet kedvelték legjobban az ürgék (pl. kisgépleszálló füves pályája). Ami az ürge szempontjából egyértelmű előny, a gyep szempontjából hátránnyá is válik. A röviden tartott fű nyírásakor a lenyírt
6
fűnyesedék a területen marad, ott összeáll, az esővel és a földdel keveredve lefedi a gyepterület egy részét, ott a gyökerek pusztulását is okozhatja. Így a mostani bővítés területe a gyakori nyírás miatt degradálódott, erősen leromlott, gyengén regenerálódott kategóriába tartozik. Az a terület, amelyet kaszálnak és a kaszálékot bebálázva elszállítják a területről, jobb állapotban van. Az igazán jó megoldás a birkával történő legeltetés lehetne, amennyiben a repülés biztonsága lehetővé teszi, a repülőtér vezetése ezelől sem zárkózik el. A 2010. évi csapadékban sok ürge elpusztult, ezért a ragadozó madarak inkább csak átrepülnek a terület felett. A Natura 2000 területen vitatható a jelölő gyeptársulás megléte. A Natura 2000 területek felvétele idején is mozaikos volt a területen a jelölő élőhely, a korábbi felvételekhez képest erős degradáció jellemzi a területet, a birkalegeltetés megszűnte után romlott meg igazán, a felmérések szerint Natura 2000 jelölő élőhely nem fog megsemmisülni az aszfaltozás hatására, mert a jobb minőségű gyepfelületek a kerítéshez közelebb eső, kaszált területeken találhatók, ezek a részek továbbra sem kerülnek beépítésre, hiszen meglétük szükséges a repülés biztonságához. Az alternatívák vizsgálatát elfogadhatónak ítéljük. A Natura 2000 terület meglétéhez, a gyep fenntartásához, az ürge továbbéléséhez egyértelműen szükség van a kaszálásra, nyírásra, ez biztosítja a környék legnagyobb gyepterületének fennmaradását. Új, a területen kívüli repülőtér kialakításakor ennek a területnek a felhasználása gyökeresen megváltozhatna: vagy a környező mezőgazdasági művelésű területek közé integrálódna, akkor eltűnne a gyep és vele együtt az ürge továbbélésének lehetősége. Ha pedig felhagynák a terület kaszálását, akkor pedig elindulna a cserjésedés ill. a befásodás. A cserjefajok ma is megtalálhatók a gyepben, csak az évente kétszeri-négyszeri nyírás, kaszálás nem engedi kifejlődni az egyes egyedeket. Megszűnne a vízelvezetés rendszere, miután a Natura jelöléskor is működött már, biztosan befolyásolja az élőhely kialakulását. A repülőtér funkciója nem változik, a felmérések azt bizonyítják, hogy a repülőtér működését a területen élő állat- ill. madárfajok elfogadták, megszokták, nem jellemző a madárütközés az üzemeltetés során. Az emberi beavatkozással érintett terület, beleértve a kerítésen kívüli mezőgazdasági ill. lakóterületeket is, ma is egy bizonyos mértékű zavarásban létezik. A zavarás mértéke lehet változó, a nagyobb kifutópálya miatt fogadható nagyobb gépek forgalma csökkenhet is, hiszen egy repüléssel nagyobb mértékű feladat is megoldhatóvá válik. Összefoglalva: A Natura 2000 gyepterület (nem jelölő élőhely) 4 ha-os csökkenése nem veszélyezteti az élőhely és a jelölőfaj fennmaradását. A jelenlegi megfigyelések alapján az ürge nagyon alacsony egyedszámban vagy egyáltalán nem található meg a területen (ennek a vizsgálatát szükséges lefolytatni) de amennyiben felszaporodna, a jelöléskor meglévő 2000 darabos populáció a kisebb területen is teljes életteret talál, sőt növekedhet is. A terv ellen természetvédelmi kizáró ok nem merül fel, ill. természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás sem feltételezhető. A Natura2000 területre a beruházás várhatóan nem lesz jelentős hatással, a repülőtér fennmaradása biztosítja az élőhely megmaradását is. Mindezek alapján a Felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítése alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, ezért nem tartotta indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határideje – ha az ügyben közmeghallgatás szükséges – 2 hónap. Jelen eljárásban a hatóság az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38.§ (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg.
7
A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2012. szeptember 07.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
8
