ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Környezet- és Természetvédelmi Iroda – Levegő- és Zajvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
hó:
7141-13/2012. dr. Kovács Bernadett/ Orosvári Tamás
nap:
KÜJ: 102199734
Hiv. szám: Melléklet:
-
Tárgy:
KTJ: 102347266 Gönyű, MNV ZRT. – Intermodális logisztikai központ létesítésének előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (Székhely címe: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.; KSH törzsszám: 14077340-6420-11401) által benyújtott, Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő, 9071 Gönyű, 098/2. hrsz.-ú (EOV koordináták: X: 266532, Y: 555857), 15 ha 9825 m2 területű telephelyén tervezett Intermodális logisztikai központ létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és a következőket állapítja meg: 1. A vizsgált tevékenység adatai: 1.1. A telephely jellemzője: A telephely: Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő, 9071 Gönyű, 098/2. hrsz A tervezett tevékenység megvalósításának területe : 15 ha 9825 m2 A tervezett logisztikai központ fő funkciója: Járműipari alkatrészek tárolása. 1.2. A tevékenység megnevezése: 1.2.1. A beruházás jellemzői: A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő a Nyugat-dunántúli régió legnagyobb intermodális logisztikai központja, amely lehetőséget nyújt vízi, közúti, vasúti és légi áru-továbbításra. A kikötő tulajdonosa a Magyar Állam, az ingatlanok kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a hajóállomás és vízúti kiszolgálás üzemeltetője a Győr-Gönyű Kikötő Zrt. A Gönyű, 098/2 hrsz-ú ingatlan beruházással érintett 15 ha 9825 m2 méretű területrészen (azaz az 1., 3-6., 19-24. sz. parcellák területén) logisztikai tevékenység megvalósítását tervezik. A járműipari alkatrészek tárolása a Logisztikai csarnokban és a Beszállítói csarnokban valósul meg. A Göngyöleg raktárban a teljes alapterületen a csomagolóanyagok (vasúti és közúti göngyölegek) átmeneti tárolását tervezik. A Logisztikai csarnoképületen belül kerülnek kialakításra a gyakorlati oktatásra szánt termek, az üzemviteli irodák és a szociális rész. A tárolás fém polcrendszeren történik. A rakatok megbontása, illetve átcsomagolása nem része a tevékenységnek. Az áruk mozgatása kézi és elektromos targoncával történik. A raktározási folyamat hurkos szervezésű, a betárolás és a kitárolás azonos oldalon történik. A különböző platómagasságú kamionok fogadására rámpakiegyenlítőket terveztek be, rakodó zsilippel. A Logisztikai csarnoképületben több különböző típusú, veszélyes anyagokat nem tartalmazó járműipari alkatrészek és kétféle, veszélyes anyagokat tartalmazó alkatrészek átmeneti tárolását tervezik.
2 A logisztikai központ üzemeltetését kétműszakos munkarendben, műszakonként 80 fő dolgozóval tervezik megvalósítani. Éjszakai műszakot nem terveznek. 1.2.2. Az Intermodális logisztikai központ főbb létesítményei: A/A logisztikai központ területén három csarnok kiépítését tervezik, az alábbiak szerint: - Logisztikai csarnok (mérete: 336 x 120 m, területe: 40320 m2) - Göngyöleg raktár (mérete: 180 x 64 m, területe: 11520 m2) - Beszállítói csarnok (mérete: 200 x 75 m, területe: 15000 m2) B/A tervezett logisztikai park megvalósításához az alábbi főbb létesítmények kialakítását tervezik: - Kamionparkoló I. (6200 m2) - Kamionparkoló II. (6200 m2) - Logisztikai csarnok (40320 m2) - Fedett átjáró a Logisztikai csarnok és a Göngyöleg raktár között - Göngyöleg raktár (11520 m2) - Beszállítói csarnok (15000 m2) C/A Logisztikai csarnokra vonatkozó követelmények: - vasúti árufogadás: 7 vagon fogadóhely kapacitás, - közúti árufogadás: 5 kamion leálló hely, - közúti árukiküldés: 5 kamion leálló hely, - kamion parkolás kapacitás: 40 kamion leálló hely (bővíthetőség). D/A Göngyöleg csarnokra vonatkozó követelmények: - göngyöleg fogadása: 3 kamion leálló hely, - vasúti göngyöleg kiküldése: 5 vagon leálló hely, - közúti göngyöleg kiküldése: 4 kamion leálló hely. 1.2.3. A beruházás menete: A beruházást az engedélyezési eljárások lefolytatását követően tervezik megkezdeni. A beruházás megvalósítása a tervek szerint egy ütemben fog történni. A telepítés tervezett kezdési időpontja: 2012. III. negyedév. A tervezett beruházás működésének várható időtartama Győr város és Gönyű község területfejlesztési terveinek hosszú távú alakulásától függően több évtized. A 2012. márciusában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint vagyonkezelő által kiírt nyilvános pályázat szerint a földhasználati jog a felépítmények fennállásáig tart, a földhasználati szerződés alapidőtartama 30 év. 2. Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 2.2. Az építési eljárásban a Felügyelőség szakhatóságként működik közre. 2.3. A létesítmény légszennyező pontforrásaira legkésőbb a használatbavételig az üzemeltetőnek levegőtisztaság-védelmi engedélyt kell kérnie a Felügyelőségtől, és egyidejűleg a légszennyező forrásokra a kötelező adatszolgáltatást is (LAL) be kell nyújtani a hatósághoz. 2.4. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VIII-R-047/008502/2012. számon az alábbi állásfoglalást adta: „A Gönyű 098/2 hrsz-ú területen tervezett Intermodális logisztikai központ megvalósítását megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel.” Gyönyű Község Jegyzője 2020-3/2012. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Környezet- és Természetvédelmi Iroda – Levegő- és Zajvédelmi Osztály 7141-3/2012. iktatószámú az MNV Zrt. – Intermodális logisztikai központ létesítésének
3 előzetes vizsgálata tárgyában érkezett megkeresésére az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az előterjesztett dokumentációval kapcsolatban észrevételem nincs, az abban foglaltakkal egyetértek.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P-001/2348-2/2012. számon az alábbi állásfoglalást adta: „A Gönyű, Intermodális logisztikai központ létesítésének előzetes vizsgálata feltételeként előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/813-2/2012. számon az alábbi állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú a megkeresése alapján, a megkereséshez mellékelt „A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő (Gönyű, 098/2. hrsz.)területén tervezett 15 ha 9825 m2 nagyságú intermodális logisztikai központ előzetes környezeti vizsgálata” szakanyag szerint, az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom: - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból nem kifogásolható. - A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.„ A Győri Körzeti Földhivatal 10.242/2012. számon az alábbi állásfoglalást adta: „ A T. Cím, 2012. május 3-án érkezett hivatkozott számú megkeresésében szereplő, Gönyű, MNV ZRT. Intermodális logisztikai központ létesítésének előzetes vizsgálatának engedélyezési eljárásában érintett Gönyű, 098/2 hrsz.-ú ingatlan nem tartozik a termőföldről szóló törvény termőföldet meghatározó szakaszának hatálya alá, ezért a Földhivatal, mint első fokú földvédelmi szakhatóság az eljárás során földvédelmi szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami FőépítészeVIII-D-001/200-2/2012. számon az alábbi állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére, a MNV Zrt. megbízásából a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. (8184 Balatonfűzfő, Munkás tér 2.) által 2012. áprilisában készített dokumentációval kapcsolatban az alábbi területrendezési szakhatósági állásfoglalást adom: A tárgybani tervezett beruházáshoz kikötés nélkül hozzájárulok.” III. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja: 125.000,-Ft.
Indokolás
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (Székhely címe: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.; továbbiakban: Zrt.) a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. (8184 Balatonfűzfő, Munkás tér 2.) által elkészített, a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő, Gönyű, 098/2 helyrajzi számú területén járműipari alkatrészek tárolása céljából göngyöleg raktár, logisztikai és beszállítói csarnok létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz. A Zrt. megfizette a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti 250 000.-Ft. szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a telephely területe 5,3 ha, ezért az intermodális logisztikai központ létesítése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 90. pontjába besorolható - Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény 3 ha területfoglalástól - alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság megállapította, hogy az intermodális logisztikai központ létesítése irányuló benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletnek 4. számú mellékletében előírt tartalmi, és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le.
4 Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek: Vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból: A tervezett létesítmény és tevékenység a Mosoni-Duna torkolati szakaszán kerülne megvalósításra, árvíztől mentesített magasparti jellegű területen, a Zsombékosi-árok időszakos vízfolyás bal partján. Az Intermodális Központ létesítményei a Duna folyam 1734 fkm szelvényének térségében működő Győr - Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területén létesülnének, a kikötő adottságainak és KIOP pályázaton megvalósított, illetve megvalósításra kerülő létesítményeinek, köztük vízilétesítményeinek felhasználásával, igénybevételével. A Győr - Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területének közművekkel való ellátása az EU támogatásra számot tartó nagyprojekt keretében tervezett. Ennek megvalósulásáig a kikötő részét képező, a beruházással érintett területrész közműves ellátása ideiglenesen a már meglevő és üzemelő, illetve a KIOP projekt keretében megvalósuló közműhálózathoz való csatlakozással biztosítható. A tervezett tevékenységet zárt, burkolt épületekben tervezik végezni. A parkolók, kiszolgáló utak burkolattal ellátottak. A létesítmény megvalósulásával a terület beszivárgási viszonyai megváltoznak, a burkolt felületek megjelenésével nő a talaj terheltsége. Szennyezés havária esetén feltételezhető, mely a megfelelő kármentő anyagok meglétével lokalizálható, illetve megszüntethető. Vízellátás: A létesítmények megvalósítása és a tevékenység során csak szociális vízfelhasználás történik, ipari, technológiai jellegű vízigény nem merül fel. A szociális vízigény a kikötő területén kiépített és üzemelő vízellátó rendszerre való csatlakozással biztosítható. A vízigény az irodákban, mosdókban, öltözőkben jelentkezhet. A dolgozók által várhatóan felhasználásra kerülő vízmennyiség 8-10 m3/nap, ebből adódóan az éves vízigény 2000-2500 m3/év. A logisztikai központ tűzivíz igényét a kikötő kiépített, illetve kiépítésre kerülő rendszeréből fogják biztosítani. Szennyvízelvezetés: A tervezett telephelyeken ipari jellegű szennyvíz nem keletkezik, a keletkező kommunális szennyvizek a logisztikai központ kommunális csatornahálózatán keresztül a Győr - Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő kiépített és kiépítésre kerülő szennyvízcsatornájára kerülnek, ahonnan a Pannon-Víz Zrt. győri szennyvíztisztító telepére jutnak. A vízigényből becsülhetően keletkező kommunális szennyvíz 8-10 m3/nap, kb. 3000 m3/év. A telephelyen kamionmosó megvalósítása is tervezett, melyből esetenként olajszármazékkal szennyezett szennyvizek is keletkeznek. Az ilyen típusú szennyvizeket a mosó közepén kialakításra kerülő csatorna gyűjti, és az iszap-olajleválasztó berendezésen keresztül - mely megtisztítja a vizeket - a tisztított víz teljes egészében visszaforgatásra kerül a kamionmosó rendszerbe. A tisztító műtárgyon felfogott szennyezőanyagokat hulladékként kezelik tovább. Csapadékvíz elvezetés: A területre lehulló, nem szennyeződhető, tetőfelületi csapadékvizek a telephelyen kiépíteni tervezett övárok jellegű gyűjtőhálózaton keresztül a Győr - Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő területén kiépített, és az ÉDUVIZIG által vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltett csapadékvíz elvezető rendszerbe jutnak, ahonnan a kikötő mellett folyó Zsombékosi-árokba kerülnek. A kamionparkolók, és közlekedési utak burkolt felületeire hulló csapadékvizek érintkezhetnek a gépjárművekről esetlegesen elcsöpögő szénhidrogén származékokkal, emiatt zsírral, olajjal szennyeződhetnek. A szennyezett csapadékvizek tisztítására iszap-olajleválasztó berendezéseket telepítenek, melyeken megtisztulva a nem szennyeződhető csapadékvizekkel azonos módon jutnak a vízügyes üzemeltetésű csatornába, majd a Zsombékosi-árok időszakos befogadóba. A létesítmények tervezésénél figyelembe kell venni a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2. és 3. §-aiban foglaltakat. A közműcsatlakozások az ÉDU-VIZIG és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával lehetségesek. Amennyiben az övárok rendszer burkolt kivitelű, azaz nem történik szennyeződhető csapadékvíz szikkasztás, valamint a tervezett tisztító műtárgyak ÉME engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkeznek, úgy nem szükséges vízjogi létesítési engedély beszerzése és szikkasztási elővizsgálat elkészítése a rendszer kiépítése előtt. Ebben az esetben a befogadó csatorna üzemeltetőjének hozzájárulásával rácsatlakoztatható a kiépítésre kerülő csapadékvíz elvezető rendszer a meglevő és üzemelő rendszerre, melynek kapacitása
5 alkalmas a többletvizek fogadására. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tervezett logisztikai központ fő funkciója veszélyes anyagokat tartalmazó, (jármű akkumulátor, biztonságtechnikai öv, légzsákok) és veszélyes anyagokat nem tartalmazó járműipari alkatrészek tárolása, amely a logisztikai és beszállítói csarnokban történik. A göngyöleg raktárban csomagolóanyagok átmeneti tárolása valósul meg. A beruházó által opcionálisan megvalósítandó létesítményként szerepel gépjárműmosó és üzemanyagtöltő állomás. A 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendeletben foglalt, az egyes, a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezeteknél keletkező hulladékok mennyiségét tekintve a veszélyes hulladékok esetén a 10 t, a keletkező összes mennyiség esetén 200 tonnát nem meghaladva a beruházás valamennyi szakaszát a hatóság nem jelentős hatással járónak tekinti. Létesítés: A létesítés során veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. A létesítés során keletkező nem veszélyes hulladékok: építési hulladékok, építési munkában résztvevő dolgozók által termelt települési szilárd hulladék. Az építés során várhatóan csomagolási hulladékok, fém, fa, műanyag, papír, gumi, és üveghulladékok is keletkeznek. Veszélyes hulladék keletkezhet festékek, mázolóanyagok, vegyszerek, tömítő- és szigetelőanyag felhasználásából, munkagépek, berendezések üzem közbeni esetleges üzemanyag, kenőanyag szivárgásából. Az építési munkáknál igénybevett gépek, szállítójárművek üzeme és karbantartása során üzemanyag, kenőanyag elfolyás történhet (olajjal szennyezett hulladékok), amelyek eltávolítására további szennyeződés megakadályozására adszorpciós anyagok, mobil felitató hurkák, egyéb kárelhárítási eszközök állnak rendelkezésre. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően gyűjtik, azok kezeléséről a hasznosítást előtérbe helyezve gondoskodnak. A keletkező hulladékok mennyiségének figyelembevételével – küszöbértéket meghaladó mennyiség – a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVm rendelet előírásait betartva, az építési tervlapot és nyilvántartó lapokat is elkészítik. Üzemelés: Az üzemelés során veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. A logisztikai központ területén várható főbb tevékenységek: Járműipari alkatrészek tárolása, irodai tevékenység, szociális helyiségek üzemeltetése, gépjárművek parkolása, gépészeti ellátás, karbantartás, javítás, fenntartás. A logisztikai központ üzemelése időszakában várhatóan keletkező veszélyes hulladékok fajtái: Irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái, elektronikai hulladékok az elhasználódástól függően, karbantartási (pl. olajos, festékes) hulladékok, iszapfogó-olajleválasztó műtárgyak olajos vize, iszapja. A veszélyes hulladékok mennyisége az üzemelés során várhatóan kis mennyiségű lesz. A veszélyes hulladékokat a keletkezés helyén az adott hulladékok anyagával összeférhető, fedett (zárt) edényzetben, erre a célra kialakított, zárt gyűjtőhelyen, a szükséges feliratokkal ellátott edényzetben (hordó, konténer, kanna) fogják gyűjteni. Elfolyás, kiömlés esetére a felszedéshez szükséges eszközök – pl. lapát, felitató-anyag, edény – rendelkezésre fognak állni. A veszélyes hulladékokat azok átvételre feljogosított vállalatnak fogják átadni, 1 évi mennyiségnél többet az ideiglenes gyűjtőhelyen nem gyűjtenek. Települési szilárd hulladék az emberi jelenlétből következően várhatóan az egész területen keletkezik: irodákban, szociális helyiségekben, parkolók területén, stb. Helyszíni gyűjtésük a zárt és nyílt tereken, közlekedő területeken, a különféle létesítményekben, az adott terület funkciójának megfelelő kialakítású, méretű, anyagú és számú edényekben, esetlegesen tömörítő konténer alkalmazásával történik. A hulladékgyűjtő helyet mosható fallal, a tárolóedények tisztításához tömlővéges kifolyóval és padlóösszefolyóval tervezik kialakítani. A telephely takarítását, a kamionmosó, szennyezett csapadékvíz kezelők, karbantartás és javítások hulladékaival kapcsolatos feladatok elvégzését, valamint a keletkező különböző hulladékok központi gyűjtését és elszállíttatását megbízott cégekkel történő megállapodás során a velük kötendő szerződésben rendezik, hogy az adott cég köteles saját veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékait – az előírásoknak megfelelően – gyűjteni és elszállítani.
6 Felhagyás: A tevékenység felhagyására várhatóan hosszabb távon nem kerül sor. A felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok történnek, az építéshez hasonló hulladékok keletkezése várható annál nagyobb mennyiségben. A keletkező építési-bontási hulladékok megfelelő ártalmatlanításáról – amennyiben meghaladják az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BMKvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket – a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell majd gondoskodni. Havaria: A létesítés és felhagyás esetén alkalmazott munkagépek kenőanyag, üzemanyag elfolyásából alakulhat ki havária.Szennyező anyag elfolyás az üzemelés során áruk mozgatása, tárolása, szállítása, hulladékok gyűjtése, szállítása közben burkolt felületekre történhet. Kármentesítési eszközök, és anyagok rendelkezésre állnak. Havária során hulladékok képződésével – ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével is – kell számolni, amelynek megfelelő gyűjtéséről és kezeléséről gondoskodni kell. Zaj- és rezgésvédelemi szempontból: A benyújtott előzetes vizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt gazdasági terület, a zajtól védendő kijelölt lakóterületek távolsága 2 km. Létesítés, felhagyás: A hagyományos módszerekkel végzett építési munkák során a munkagépek és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti. Az építési zaj és a kapcsolódó szállítási tevékenységből eredő forgalmi zajszint növekedés nem eredményez a legközelebbi lakóterületeken határérték feletti zajterhelést. Üzemelés. Az üzemeltetés során az épületekben jelentős zajforrások működtetésére nem kerül sor. A szabadtérben elhelyezett épületgépészeti berendezések (kéménykürtő, csarnokszellőztető ventilátorok), valamint a telep belső forgalma – mint üzemi zajforrások – együttes zajvédelmi hatásterülete a védendő területeket nem éri el. Az üzemelés időszakára külön zajkibocsátási határértékek előírása nem indokolt az üzemi zaj tekintetében. A logisztikai tevékenységgel összefüggésben mint kapcsolódó tevékenység számottevő szállítási célforgalom hatása – mintegy napi 400 nehézjármű elhaladás – vehető figyelembe, mely a logisztikai központ és az AUDI győri telephelye közötti megközelítési útvonalakat veszi igénybe. A létesítmény működésével kapcsolatos, szállítási forgalomból eredő zajszintnövekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7.§ (1) bekezdése szerinti 3 dB mértéket. A létesítmény zajvédelmi hatásterületének lehatárolása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján történt, a területi kategóriák Gönyű község ökormányzatának 8/2008.(VI. 25.) határozatával elfogadott Szabályozási terve szerint kerültek meghatározásra. Levegőtisztaság-védelemi szempontból: A légszennyezettség agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1.sz. melléklete szerint a Gönyűi Kikötőben tervezett logisztikai park a 10. „Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat” légszennyezettségi zónába tartozik. Létesítés, felhagyás: A logisztikai központ létesítési szakaszának kezdetén tereprendezést, alapozási földmunkák végzését tervezik. A kivitelezés és felhagyás során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. A munkagépek által kibocsátott légszennyezők, illetve a munkaterületről származó por hatása az elvégzett számítások alapján csak a munkaterületen és annak közvetlen környezetében jelentkezik. Értelmezhető hatásterülete a szállópornak van: közepes erősségű szél esetén a munkavégzés helyétől számított 35 m-en belül kiülepszik a 2 m magasságig felvert por. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. Üzemelés: A közlekedésből adódóan a telephelyen közlekedő, áruszállítást és egyéb logisztikai tevékenységet végző tehergépjárművek kipufogógáz kibocsátásával számolhatunk. A nagy tehergépkocsik kategóriáján belül elsősorban az Euro IV és Euro V kategóriás, CO és NOx szegény kipufogógáz kibocsátású motorral rendelkező járművek fognak üzemelni. A kipufogógáz légszennyező komponenseire a jelentős hígulás miatt
7 várhatóan nem lesz értelmezhető hatásterület. A telephely fűtött helyiségei: logisztikai csarnok, beszállítói csarnok. Fűtési mód: 25 db infraSchwank 30 U típusú infravörös sötétsugárzóval tervezett. A logisztikai csarnok épületében lévő irodákat radiátorral, gázkazánnal fogják fűteni. A hőlégbefúvók összevont névleges hőteljesítményére (25 x 30 kW) emisszió számítást végeztek. A koncentráció értékeket összehasonlítva a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete alapján meghatározott technológiai kibocsátási határértékekkel megállapítható, hogy az minden légszennyező anyag komponens esetén határérték alatti. Az áruraktár épületében lévő iroda fűtését 3 db Wolf CGB-35 típusú, zárt égésterű kondenzációs falikazán biztosítja. A kazánok összevont névleges teljesítménye nem éri el a 140 kW-t, ezért a kürtője nem minősül bejelentés-köteles pontforrásnak. A magas műszaki színvonalú tüzelőberendezések alkalmazásával a kibocsátott légszennyező anyagok rövid távolságon belül felhígulnak, a hatásterület a telekhatáron belül lehatárolható. Táj- és természetvédelemi szempontból: A tervezési terület nem országosan védett természeti terület, a Natura 2000 hálózatnak és az Országos Ökológiai Hálózatnak sem része. A logisztikai központ létesítése természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja kedvezőtlenül, védendő tájképi elemet nem érint, így a beruházás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság a R.3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a telepítés helye szerinti önkormányzat, valamint lakossága részéről észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A§., illetve a 4. számú melléklete alapján az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 123/1997. (VII.18.) Korm. rend., a 16/2002. (IV.10.) EüM rend., a 253/1997. (XII.20.) Korm. rend., a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet, a 2004.évi CXL. tv. (Ket) 44.§ rendelkezéseit vette figyelembe a szakhatósági állásfoglalás megadásához. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 324/2012. (XII.27.) Korm. rend. 6.§ (1) bekezdése, 2.§ (2) bekezdése és az 1. sz. melléklet 7. pontja, 2. sz. melléklet A.I. pontja alapján eljárva szakhatósági állásfoglalását a 2004. évi CXL. tv. (Ket) 44.§ (1) bekezdése, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 6.§ (1) bek. a) pontja alapján adta meg. Gönyű Község Jegyzője a 2004. évi CXL. tv. (Ket) 44.-45/A.§-a, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A.§-a, illetve a 4.számú melléklete alapján adta meg szakhatósági állásfoglalását. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalását a 2007. évi CXXIX tv. 1.§ (1) bekezdés, 41.§, 43.§, 48. § (1) (2) bekezdés, 49.§ d) pontja, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A§. (1) bekezdése, a 328/2010. (XII.27.) Korm. rend. 17.§-a, és a 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseire figyelemmel adta meg. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság állásfoglalásában az alábbi megállapításokat tette: „A tárgyi beruházás termőföld területeket közvetlenül nem érint, azonban termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk.” A Győri Körzeti Földhivatal a termőföldről szóló1994. évi LV. törvény 3.§-a alapján adta meg szakhatósági állásfoglalását. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze szakhatósági állásfoglalását az alábbi indokok alapján adta meg: „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi tv. 9.§ (5) bekezdése alapján „az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. A térségi infrastruktúra-hálózatok közül az országos jelentőségű közforgalmi kikötők a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének II/A) 1.3. pontja szerint az Országos Területrendezési
8 Terv (OTrT) tartalmát képezik. Ezeknek a kikötőknek jellegüknél, illetve rendeltetésüknél fogva értelemszerűen részét képezi az intermodális logisztikai tevékenység. Megállapítottam, hogy a kikötőt mind az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, mind Győr-Moson-Sopron megye hatályos rendezési terve tartalmazza. A szóban forgó létesítmény ezért összhangban van a területrendezési tervekkel.” Az állami főépítész szakhatósági állásfoglalása a 2004. évi CLX. törvény 44. és 45. §-ain, a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet. 7. sz. melléklete II/1.3. bekezdésén, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12.sz. mellékletén alapul.” A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete előírja a levegőtisztaságvédelmi engedélykérelem tartalmi követelményeit. A létesítmények tervezésénél figyelembe kell venni a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2. és 3.§-ban foglaltakat. A Felügyelőség az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. §. (2) bekezdés ac) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A fellebbezési jog tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. tv. (Ket.) 98. és 99.§-án, a szolgáltatási díj fizetéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§(4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34.§-a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezet szabályozza. Győr, 2012. június 1. Németh Zoltán s.k. igazgató
