ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó: Műszaki ea.:
év:
H-5404-71/2010. Schuszter Győző Hornyán Sándor Greiner József
hó: Hiv. szám: Melléklet:
nap:
KÜJ:
Tárgy:
KTJ:
Csép, Ete, Tárkány, Önkormányzatai Csép-Ete-Tárkány települések szennyvízelvezetése és tisztítása – vízjogi létesítési engedély. Vizikönyvi szám: Csép-4. Ete-11. Tárkány-7.
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Csép Község Önkormányzata (2946 Csép, Kossuth L. u. 52.), Ete Község Önkormányzata (2947 Ete, Kossuth L. u. 69.) és Tárkány Község Önkormányzata (2945 Tárkány, Fő u. 144.), mint engedélyesek részére Csép-Ete-Tárkány települések szennyvízelvezetésének és tisztításának megvalósítására a Pannon-Connection Bt. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített Lét-379 (LÉT-379-000, LÉT-379-100, LÉT-379-200, LÉT-379M, LÉT-379-300) tervszámú tervdokumentáció alapján az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: I. Engedélyesek: Csép Község Önkormányzata (2946 Csép, Kossuth u. 52.), Ete Község Önkormányzata (2947 Ete, Kossuth L. u. 69.) Tárkány Község Önkormányzata (2945 Tárkány, Fő u. 144.) Érintett ingatlanok: Csép: 03/1, 03/5, 0153/14, 0136, 0112, 0109, 27/1, 026/5-21, 033, 034/6-13, 034/14, 034/15, 034/16, 035, 036/2-6, 049/4, 034/2, 250, 243, 30/5, 94, 127/1-2, 30/3, 212/1, 0153/15, 268, hrsz. Ete: 490/1, 0112, 0111/21-22, 0114/2, 0111/14-16, 0111/34, 0111/32, 0111/30, 0111/9-10, 0111/28, 0111/26, 0111/24, 0114/1, 0111/4, 294, 325, 293, 241, 252, 224, 156, 195, 179, 2, 107, 258, 294, hrsz. Tárkány: 47/1, 905/2, 919, 0145/2, 0149/17, 0149/8, 0142, 0149/5-6, 0149/15, 0105/12, 2044, 2389, 590, 650, 649, 659, 685, 684, 667, 518, 666, 665, 242, 151, 172, 322, 288, 918, 984/1-2, 921, 922, 1017, 944, 1065, 892, 1063, 1029, 1039, 0143/1-2, 0143/6, 0143/8, 0144, 0146, 0147/2, 0149/10, 0147/5, 278, 87, 46, 893, 0481 hrsz. Műszaki adatok: 1. Szennyvízmennyiség: A településen keletkező szennyvíz mennyisége: Csép:
2 Napi szennyvízhozam: Óracsúcs szennyvízhozam (Q8) Ete: Napi szennyvízhozam: Óracsúcs szennyvízhozam (Q8) Tárkány: Napi szennyvízhozam: Óracsúcs szennyvízhozam (Q8)
41 1,42
m3/d l/s
64 2,2
m3/d l/s
132 4,58
m3/d l/s
2. Szennyvízelvezetés: A községekben gravitációs csatorna gyűjti és juttatja el a szennyvíz végátemelőkbe a szennyvizet. A települések egyes helyein, ahol terephullám vagy árok töri meg a terepet, átemelők és nyomóvezetékek vezetik vissza a gravitációs csatornába a szennyvizet. A főgyűjtő és mellékgyűjtő csatornákat KG-PVC csővezetékből, gumigyűrűs kötéssel tervezték, NA 200 átmérővel. A csatorna bekötővezetékek NA 150 KG-PVC csővezetékből, telken belüli csatlakozási ponttal és tisztító idommal tervezték, melyeknek pontos helye a kivitelezés során egyeztetendő az érintett telek tulajdonosával. A csatornákat és betonaknáit LEILER/ROCLA stb. által előre gyártott elemekből készülnek. 2.1. Csép: A település 2 ütemben építi a teljes körű csatornahálózatát. I. ütem Jele
Utca neve
Tervezett átmérő (mm)
Csőanyag
Csatorna építendő hossza (m)
Műanyag Beton akna tisztító Ø 100 cm nyílás (db) Ø 40 cm (db)
1-1-0/1
Kossuth L.
200
KG-PVC
344
5
1
1-1-0/2
Kossuth L.
200
KG-PVC
102
1
2
3-0-0/1
közút
200
KG-PVC
208
1
1
3-0-0/2
Kossuth L.
200
KG-PVC
146
2
2
3-0-0/3
Kossuth L.
200
KG-PVC
352
6
1
2-0-0/1
Petőfi S.u
200
KG-PVC
499
4
2
2-0-0/2
Petőfi S.u
200
KG-PVC
383
6
1
4-0-0
Kossuth L.
200
KG-PVC
634
8
3
4-0-0/1
közút
200
KG-PVC
75
1
1
Összesen:
2743
35
14
Házi bekötések: 163 db, 1368 fm NA 150 KM-PVC
II. ütem Jele
Utca neve
Tervezett átmérő (mm)
Csőanyag
Csatorna építendő hossza (m)
Műanyag tisztító nyílás Ø 40 cm (db)
Beton akna Ø 100 cm (db)
2
1-2-0
közút
200
KG-PVC
104
2
3-1-0
Dózsa Gy u.
200
KG-PVC
307
5
411
7
Összesen: Házi bekötések: 27 db, 189 fm NA 150 KM-PVC
2
3 2.2. Ete: Jele
Utca neve
Tervezett átmérő (mm)
Csőanyag
Műanyag Beton akna Ø tisztító 100 cm (db) nyílás Ø 40 cm (db)
Csatorna építendő hossza (m)
1-0-0/1
Kossuth L.
200
KG-PVC
352
4
6
1-0-0/2
Kossuth L.
200
KG-PVC
145
2
2
1-0-0/3
Kossuth L.
200
KG-PVC
119
1
2
1-0-0/1
Kossuth L.
200
KG-PVC
287
3
3
1-0-0/2
Kossuth L.
200
KG-PVC
69
0
2
1-0-0/5
Temető
200
KG-PVC
836
12
4
1-0-0/6
Ady u.
200
KG-PVC
360
5
2
1-0-0/1
Ady E.
200
KG-PVC
146
1
3
1-1-0
Jókai u.
200
KG-PVC
430
6
2
1-3-0
Kossuth L.
200
KG-PVC
417
5
1
2-0-0
Kossuth L.
200
KG-PVC
590
8
3
2-1-0
Petőfi S.
200
KG-PVC
120
2
4
4-0-0
Kossuth L.
200
KG-PVC
420
6
2
3-0-0
Jókai u.
200
KG-PVC
260
3
2
3-1-0
Jókai u.
200
KG-PVC
134
1
2
4685
59
40
Összesen Házi bekötések: 285 db, 2401 fm NA 150 KM-PVC
2.3. Tárkány: Jele
Utca neve
Tervezett átmérő (mm)
Csőanyag
Csatorna építendő hossza (m)
Műanyag tisztító nyílás Ø 40 cm (db)
Beton akna Ø 100 cm (db)
1-0-0/1
Jókai u.
200
KG-PVC
538
8
1
2-0-0
Fő u.
200
KG-PVC
556
4
1
2-1-0
Fő u.
200
KG-PVC
383
5
3
2-1-1
közút
200
KG-PVC
195
3
3
3-0-0
Rákóczi u.
200
KG-PVC
260
1
2
3-1-0
Béke u.
200
KG-PVC
159
2
1
3-2-0
Rákóczi u.
200
KG-PVC
280
3
7
3-2-1
Rákóczi u.
200
KG-PVC
113
1
1
4-0-0
Sport/közút
200
KG-PVC
489
4
2
4-1-0
Damjanich u.
200
KG-PVC
351
3
6
5-0-0
Széchenyi u.
200
KG-PVC
495
4
3
5-0-0/1
Széchenyi u.
200
KG-PVC
162
2
2
5-1-0
Dózsa u.
200
KG-PVC
236
4
2
4 5-2-0
Arany u.
200
KG-PVC
520
7
3
5-2-1
Tó u.
200
KG-PVC
258
3
2
6-0-0
200
KG-PVC
713
9
2
6-1-0
Táncsics u./közút Dankó u.
200
KG-PVC
340
5
2
6-2-0
Damjanich u.
200
KG-PVC
130
2
7
6-3-0
közút
200
KG-PVC
60
0
2
7-1-0/1
Fő u.
200
KG-PVC
444
4
4
7-1-2
Fő u.
200
KG-PVC
144
2
3
7-1-1
Fő u.
200
KG-PVC
235
2
2
7-1-0/2
Fő u.
200
KG-PVC
50
0
3
7-0-0
Petőfi u.
200
KG-PVC
758
8
4
7-3-0
Alkotmány u.
200
KG-PVC
163
2
1
7-4-0
közút
200
KG-PVC
295
2
4
7-2-0
Kossuth L.u.
200
KG-PVC
99
1
1
8-1-0
Kossuth L.u.
200
KG-PVC
284
3
2
8-1-1
Kossuth L.u.
201
KG-PVC
360
5
2
9070
99
78
Összesen Házi bekötések: 556 db, 4416 fm NA 150 KM-PVC
3. Nyomóvezetékek Mindhárom településen a közbenső és végátemelőkhöz szennyvíz nyomóvezetékek épülnek. 3.1. Csép: Nyomóvezeték jele NYCS1 NYCS2 NYCS3 NYCS4
Nyomóvezeték átmérője/anyaga D160 KPE D63 KPE D63 KPE D90 KPE
Hossza (m)
Nyomóvezeték jele ENY1
Nyomóvezeték átmérője/anyaga D90 KPE
Hossza (m)
ENY2 ENY3
D63 KPE D63 KPE
160 655 383 755
Befoglaló jele, helye Szv. Tisztító 10 csp. 19 csp. 17 csp.
3.2. Ete:
4474 – 160 NYCS1* 288 180
Befoglaló jele, helye CSÁ1 22 csp. 13 csp.
*Az ENY1 és CSNY1 teljes hossza együtt: 4474 fm, ebből ENY1 4314 D110 KPE és a CSNY1 160 fm D160 KPE 3.3. Tárkány: Nyomóvezeték jele TNY1 TNY2 TNY3 TNY4
Nyomóvezeték átmérője/anyaga D110 KPE D90 KPE D90 KPE D90 KPE
Hossza (m) 4396 28 297 60
Befoglaló jele, helye CSÁ4 76 csp. 72 csp. 59 csp.
5 TNY5 TNY6 TNY8
D63 KPE D63 KPE D63 KPE
431 79 180
27 csp. 18 csp. 38 csp.
4. Átemelő műtárgyak: Az átemelők kör keresztmetszetű, vasbeton anyagú aknák. A szívózsomp a hordalék kiülepedése megakadályozása céljából TOP fenék kialakítással készül. Az érkező szennyvíz átemelését búvár rendszerű őrlő járókerekes, öntisztító öblítő szelepes szivattyúk végzik. A szívó zsomphoz rögzített idomokhoz nyomással automatikusan csatlakoznak a vezetősínen leeresztett szivattyúk, kiemeléskor pedig automatikusan elválnak. 4.1. Csép:
Átemelő aknák és a beépítésre kerülő szivattyúk adatai: Szennyvíz átemelő jele Szennyvíz átemelő helye Terepszint (m.Bf.) Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 1. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 1. Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 2. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 2. Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 3. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 3. Szennyvíznyomócső jele Szennyvíznyomócső szintje (m.Bf.) Szennyvíznyomócső átmérője (D mm) Szennyvíznyomócső hossza (m) Szennyvíznyomócső végpontja Becsatlakozó nyomócső jele Becsatlakozó nyomócső szintje (m.Bf.) Beépített szivattyúk száma (db) Beépített szivattyúk jellemzői Q (l/s) Beépített szivattyúk jellemzői H (m) Átemelő műtárgy átmérője (mm) Átemelő műtárgy fenékszintje (m.Bf.))
CSÁ1 Közút 141,80 1-1-0/1
CSÁ2 Kossuth 141,40 4-0-0
CSÁ3 Kossuth 137,50 3-0-0/1
CSÁ4 Közút 143,35 2-0-0/1
140,19
138,46
133,20
142,00
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
NYCS1 140,50
NYCS2 140,10
NYCS3 133,20
NYCS4 142,00
D160
D63
D63
D90
160 Tisztító ENY1 140,19
655 10 csp. -
383 19 csp. -
755 17 csp. TNY1 142,00
2 12
2 2
2 2
2 2
10
8
5
8
2600
1600
1600
1600
138,20
138,00
132,00
140,50
4.2. Ete: Átemelő aknák és a beépítésre kerülő szivattyúk adatai: Szennyvíz átemelő jele Szennyvíz átemelő helye Terepszint (m.Bf.) Csatlakozó csatorna jele NA200 KGPVC) 1. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 1.
EÁ1 Kossuth 174,05 1-1-0
EÁ2 Komáromi 178,69 4-0-0
EÁ3 Jókai 181,60 3-0-0
172,78
177,39
180,10
6 Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 2. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 2. Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 3. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 3. Szennyvíznyomócső jele Szennyvíznyomócső szintje (m.Bf.) Szennyvíznyomócső átmérője (D mm) Szennyvíznyomócső hossza (m) Szennyvíznyomócső végpontja Becsatlakozó nyomócső jele Becsatlakozó nyomócső szintje (m.Bf.) Beépített szivattyúk száma (db) Beépített szivattyúk jellemzői Q (l/s) Beépített szivattyúk jellemzői H (m) Átemelő műtárgy átmérője (mm) Átemelő műtárgy fenékszintje (m.Bf.))
1-3-0
-
-
172,48
-
-
1-0-0/1
-
-
172,78
-
-
ENY1 172,80
ENY2 177,30
ENY3 180,30
D90
D63
D63
4474 CSÁ1 -
288 22 csp. -
180 13 csp. -
2 3
2 2
2 2
22
4
5
2600 170,50
1600 175,00
1600 178,50
4.3. Tárkány: Átemelő aknák és a beépítésre kerülő szivattyúk adatai: Szennyvíz átemelő jele Szennyvíz átemelő helye Terepszint (m.Bf.) Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 1. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 1. Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 2. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 2. Csatlakozó csatorna jele (NA200 KGPVC) 3. Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) 3. Szennyvíznyomócső jele Szennyvíznyomócső szintje (m.Bf.) Szennyvíznyomócső átmérője (D mm) Szennyvíznyomócső hossza (m) Szennyvíznyomócső végpontja Becsatlakozó nyomócső jele Becsatlakozó nyomócső szintje (m.Bf.) Beépített szivattyúk száma (db) Beépített szivattyúk jellemzői Q (l/s)
TÁ1 Jókai 135,81 1-00/1 134,05
TÁ2 Jókai 135,98 2-00/2 134,92
TÁ3 Fő 136,80 3-0-0
TÁ4 Közút 138,20 4-0-0
TÁ6 Közút 138,75 6-1-0
TÁ8 Kossuth 139,44 8-1-0
135,61
TÁ5 Dózsa 137,70 5-00/1 134,20
134,51
136,92
137,66
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
TNY1 134,50
TNY2 134,70
TNY3 135,60
TNY4 139,90
TNY5 136,40
TNY6 137,35
TNY8 138,15
D110
D90
D90
D90
D63
D63
D63
4396
28
297
60
431
79
180
CSÁ4 -
76 csp. -
72 csp. -
59 csp. -
27 csp. -
18 csp. -
38 csp. -
2 12
2 2
2 2
2 4
2 3
2 2
2 2
7 Beépített szivattyúk jellemzői H (m) Átemelő műtárgy átmérője (mm) Átemelő műtárgy fenékszintje (m.Bf.))
25
8
7
8
6
8
8
2600
1600
1600
1600
1600
1600
1600
132,05
132,92
132,51
133,61
132,20
134,92
135,66
5. Vízfolyás keresztezések: A Csép – Ete - Tárkány közös szennyvízelvezetési projektje keretében megépülő művek, vezetékek keresztezik az alábbi vízfolyásokat: Vezeték neve TNY1 DN 110 KPE vezeték TNY2 DN 90 KPE vezeték TNY1 DN 110 KPE vezeték
Vízfolyás Concó (Tárkány-Csép) vízfolyás 24+084 sz. Tárkány belterület TÁ2 melletti árok (Jókai M. utca) Malom árok VII.sz. m. ág (Tárkány-Csép)
Kezelő Tárkányi Önkormányzat Tárkányi Önkormányzat Komáromi Vízitársulat
Védőcső DN 200 acél DN 200 acél DN 200 acél
A tervezett szennyvíz nyomóvezetékek a meder alatt épül, 1,0 m-rel a tervezett fenékszint alatt. A keresztezések meder alatti védőcsöves átvezetések, a védőcső Ø 200 csőből kerül fektetésre (5-10 fm hosszban). A védőcső tető és a mederfenék (tervezett vagy mért) közötti védőtávolság min. 1,00 m kell, hogy legyen. A csőfektetés átfúrásos (vagy sajtolásos) technológiával készül. 6. Szennyvíztisztító telep: A tervezett szennyvíztisztító telep Csép község külterületén a 153/15 hrsz.-ú ingatlanon épül. A tisztító telepre kizárólag kommunális szennyvizek kerülnek Csép, Ete és Tárkány településekről. A közcsatornahálózaton összegyűjtött és elvezetett szennyvizek nyomóvezetéken érkeznek a tisztító telepre. Csép, Ete és Tárkány községek nem csatornázott településrészein a zárt szennyvíz-gyűjtőkből kiszippantott szennyvizek tengelyen érkeznek a szennyvíztisztító telepre. A szippantó gépjárművek külön erre a célra kialakított, a kiegyenlítő medencéhez csatlakozó szippantott szennyvíz fogadóba ürítenek. 7. Szennyvíz minőségi adatok: A szennyvíztisztító telep méretezése a rögzített alapadatokkal történt. Napi fajlagos vízfogyasztás
qn = 90 (l / fő * nap)
Fajlagos szerves szennyezőanyag terhelés
szf = 43,2 (g * BOI5 / lakos * nap)
Lakosegyenérték a 30. évben 2744 (fő) = 2744 (LE) Lakosok száma 620 + 405 + 1377 = 2402 LE + + Intézményi vízfelhasználás lakosegyenértéke 342 LE = 2744 LE Az iszaptároló kapacitása Vi = 6 (m3) Napi szennyvíziszap keletkezés
Visz = 1,5 (l / nap * fő)
A csúcsterhelés időtartama
tcs = 8 (óra)
A beérkező kommunális szennyvíz összetevőinek várható értékei: Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk
960
mg/l
Biokémiai oxigénigény BOI5
480
mg/l
80
mg/l
20
mg/l
500
mg/l
Összes nitrogén Összes foszfor Összes lebegő anyag pH
6,5-10,0
8 8. Tisztítás-technológia ismertetése: A tervezett szennyvíztisztító hidraulikai kapacitása 250 m3/nap. A tervezett tisztító telep az elvégzett számításoknak megfelelően 2744 LE-kel terhelhető. A tisztítás-technológia fixfilmes eleveniszapos moduláris (konténeres) szennyvíztisztítás. A közcsatornán elvezetett szennyvizek a CSNY1 jelű D160 KPE méretű és anyagú nyomóvezetéken érkeznek a szennyvíztisztító telepre. 8.1. Technológiai blokkok: Gépi rács 5,0 mm pálcaközű, automatikus üzemű gépi rács. Q = 20 m3/óra. A tengelyen beszállított szippantott szennyvizeket a szállító gépjárművek kiegyenlítő medencével egybeépített szippantott szennyvíz fogadó műtárgyba ürítik, ahonnan a szippantott szennyvíz gravitációsan folyik a gépi rácsra. Iszapvíztelenítő berendezés 1 db zsákfilteres iszapvíztelenítő berendezés, polielektrolit oldó – adagoló tartállyal, filterzsákokkal. Kiegyenlítő medence és 3 rekeszes kombinált medence 164,64 m3 hasznos térfogatú kiegyenlítő medencével egybeépített 44,59 m3 hasznos térfogatú 3 rekeszes kombinált ülepítő és iszaptároló medence. 17,0 x 4,5 x 3,0 m méretű vasbeton műtárgy. A kiegyenlítő medence tartozékai; pH mérés és szabályozás, automatikus vegyszer (sav/lúg) oldó tartályok és adagoló szivattyúk, lassú keverő, 3 db biofilter (szagszűrő). A 3 rekeszes kombinált medence tartozékai iszapszivattyú, 1 db biofilter (szagszűrő). 8 modulos biológiai szennyvíztisztító berendezés A berendezés rozsdamentes acélvázra épült, üvegszál erősítésű poliészter szerkezetű medence, térfogata 48,21 m3, méretei 2,2 x 2,2 x 9,96 m. A berendezés tartozékai elektromos elosztó szekrény, elektronikus vezérlés érzékelőkkel, hibajelzőkkel és adatátvitellel. A berendezés gyári tartozékai; zsompszivattyú, iszapfeladó szivattyú, 18 µ-os dobszűrő, légbefúvó, diffúzor-rendszer, biorácsok. 7 modulos biológiai szennyvíztisztító berendezés A berendezés rozsdamentes acélvázra épült, üvegszál erősítésű poliészter szerkezetű medence, térfogata 43,85 m3, méretei 2,2 x 2,2 x 9,06 m. A berendezés tartozékai elektromos elosztó szekrény, elektronikus vezérlés érzékelőkkel, hibajelzőkkel és adatátvitellel. A berendezés gyári tartozékai; zsompszivattyú, iszapfeladó szivattyú, 18 µ-os dobszűrő, légbefúvó, diffúzor-rendszer, biorácsok. Tisztított szennyvíz átemelő A biológiai tisztító műtárgyból a tisztított szennyvíz a φ 2,2 x 2,0 m PP (polipropilén) tisztított szennyvízátemelő aknába kerül. Az átemelő 2 db szivattyú és szerelvényeik kerülnek elhelyezésre. A beépített szivattyúk jellemző adatai; Q = 28 m3/óra, H = 3,0 m. A beépített szivattyúk biztosítják az 50 %-os tisztított szennyvíz recirkulációt és a tisztított szennyvíz elvezetését. UV berendezés és áramlásmérő A tervezett berendezések részére 3,5 x 2,0 x 2,2 m méretű vasbeton műtárgy épül. A műtárgyban kerülnek elhelyezésre a 250 m3/nap kapacitású UV fertőtlenítő és a tisztított szennyvíz mennyiségét mérő berendezés. 9. Befogadó: A tisztított szennyvizek befogadója az Etei-ér (Csépi-ér) 6+690 m-es szelvénye, a Csép külterületi 0109. hrsz-ú földrészleten. A kitorkoló D 160 KPE nyomócső 0,50 m-el a mért mederfenék fölé kerül, a kitorkolási szint 134,05 mB.f., a kitorkolócső beton előfejet kap. A medret a kimosódások elkerülése céljából a kitorkolás
9 magasságáig védeni kell, ezért a kitorkoló cső alatt és felett 3,0 – 3,0 m hosszban a meder burkolásra kerül. A részű védelem mederlapos, kőszórásos védelem. A bevezetés EOV koordinátái: X-koordináta: 576499,74 Y-koordináta: 248147,94
II. Az engedélyes az I. fejezetben körülírt jogosultságai mellett köteles betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: 1.1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 1.2. A szennyvíz a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklet küszöbértékeinek megfelelő minőségben vezethető be a települési csatornahálózatba. A csatornára csapadékvizek nem köthetőek. 1.3. A szennyvíztisztító telepről a Csépi (Etei)-érbe, mint felszíni befogadóba a ”3. időszakos vízfolyás befogadóira” vonatkozó határértékeknek megfelelő tisztított szennyvíz vezethető: pH KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) Összes lebegőanyag (mg/l) Összes foszfor Pössz. (mg/l) Összes nitrogén (mg/l) Összes szervetlen nitrogén öNásv (mg/l) Ammónia-ammónium-nitrogén (mg/l) Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) (mg/l) Összes só (mg/l)
6,5-9,0 75 25 50 5 25 20 5 5 2000
1.4. Az elkészült létesítmény próbaüzeme a tervdokumentáció részeként benyújtott próbaüzemi terv alapján folytatható le. A próbaüzem 6 hónapos időtartama alatt el kell végezni a dokumentációban tervezett szennyvíz- és iszapminőségi vizsgálatokat. 1.5. A kivitelezés során felszíni,- felszín alatti víz, valamint földtani közeg nem szennyeződhet. 1.6. A 21/2006. (I.31.) Korm. Rendelet 2.§ (3) b) pontja értelmében a vízfolyás mentén a partvonaltól számított 6 m-ig mindenkor biztosítani kell a vízfolyás kezelője számára a vízgazdálkodási szakfeladatok zavartalan ellátását. 1.7. A megvalósult létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez – az üzemeltetőnek – vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a vízügyi hatóságtól a vonatkozó hatályos jogszabályban előírt mellékletek csatolásával. A vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez csatolandó tervdokumentációnak tartalmaznia kell a megvalósulásra került létesítmények műszaki paramétereit, a beépített berendezések gyártmány típusait, a szennyvíztisztító telep megfelelő tisztítási hatásfokát bizonyító vízminőség vizsgálatokat, próbaüzemi zárójelentést valamint a kezelő műtárgyak és berendezés végleges Üzemelési és Karbantartási Utasítását, a szennyvízelvezető és -tisztító rendszer Üzemeltetési szabályzatát. 1.8. A rácsszemét, szennyvíziszap stb. végleges elhelyezését az üzemeltetés megkezdése előtt biztosítani kell, a fogadói nyilatkozatokat a vízjogi üzemeltetési engedély kérelemmel együtt kell becsatolni. 2. Szakhatóságok előírásai, nyilatkozatai: 2.1. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda Csép, Ete, Tárkány települések szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélyezése tárgyában kiadott
10 430/1868/02/2010. örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járult hozzá: 1. A kérelmezőnek a szennyvízelvezetés nyomvonalára vonatkozó örökségvédelmi hatástanulmányt a 2010. április 1-jén felvett jegyzőkönyv alapján a hivatalnak 2010. december 31-ig kell megküldeni. 2. A kivitelezés során A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben, valamint A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendeletben foglaltakat be kell tartani. 3. A beruházással érintett régészeti lelőhelyeken el kell végezni a megelőző régészeti feltárást. 4. A szennyvíz nyomvonalán a földmunkával járó változás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani. 5. Amennyiben a kivitelezés földmunkái során, illetve a régészeti szakfelügyelet alatt régészeti objektum, lelet kerül elő a régészeti emlékek feltárását biztosítani kell. 6. A régészeti feltárást a beruházó és a feltárást végző intézmény előzetes írásos megállapodása alapján, a beruházó költségviselésével kell megvalósítani. 7. A régészeti feltárás jogerős feltárási engedély birtokában kezdhető meg. 8. A tárgyi beruházás kivitelezését a régészeti feltárás után lehet megkezdeni. 9. A földmunkák megkezdésének időpontját a tényleges munkakezdés előtt 8 nappal hivatalomnak be kell jelenteni. 2.2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda a 430/1868/04/2010. számon az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére az alábbi tájékoztatást adta: 2.2.1. Csép, Ete, Tárkány települések szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélyének ügyében a 2010. április 1-én kelt, 430/1868/02/2010. ügyiratszámon kiadott örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásom fenntartom. 2.3. ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete 984-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában Csép, Ete, Tárkány települések közös szennyvízelvezetése, szennyvíztisztítása vízjogi létesítési engedélyének megadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult az alábbi feltételekkel: 2.3.1. Csép, Ete, Tárkány szennyvízelvezetési agglomerációban az elvezető rendszerre valamennyi ingatlan rácsatlakozási lehetőségét biztosítani kell. 2.3.2. Az építési területen kiépített ivóvízvezeték védelméről a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátását szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodni kell. 2.3.3. Az élővízfolyás befogadókba történő tisztított szennyvíz bevezetéskor a kibocsátott szennyvíz minősége meg kell feleljen a felszíni vízbe történő bevezetés jogszabályban, illetve a környezetvédelmi hatóság által előírt követelményeinek. 2.3.4. A tisztítás során keletkező víztelenített, illetve fölösiszap elszállításához, elhelyezéséhez az üzemeltetőnek az iszapkezelő telep(ek) befogadói nyilatkozatával kell rendelkeznie. 2.3.5. A csépi tisztítótelepi szennyvízkezelés során a káros környezeti hatások elkerülése végett a szaghatás megelőzése érdekében a technológia részét kell képezze kellő hatásfokú műszaki védelem kiépítése. A tisztítótelepen a tisztított szennyvíz fertőtlenítés szükségessége esetére a fertőtlenítési lehetőséget ki kell építeni. 2.4. ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 984-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a Csép, Ete, Tárkány települések közös szennyvízelvezetési, -tisztítási projekt keretében a települések szennyvízelvezetése, szennyvíztisztítása vízjogi létesítési engedélyének megadásához a csatolt tervezői nyilatkozatban foglaltak figyelembe vételével – közegészségügyi szempontból hozzájárult a 984-2/2010. iktató számon 2010. április 26-án kiadott szakhatósági állásfoglalásra hivatkozással.
11 2.5. A Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/34304/2010. számú talajvédelmi szakhatósági hozzájárulásában a Pannon-Connetcion Bt. által LÉT379 számon készített tervdokumentáció alapján a vízjogi létesítési engedély megadásához az alábbi feltételekkel járult hozzá: 2.5.1. A kivitelezés megkezdése előtt 30 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni hatóságunkhoz a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. számú melléklet 2.4.1. pont szerinti tartalommal készült humuszmentést megalapozó talajvédelmi tervet, az ennek alapján készült, a 2. számú melléklet 2.4.2. pont szerinti humuszgazdálkodási tervet, valamint szennyvízvezeték termőföldet érintő szakaszára a 2. számú mellékéletének 2.5. pontja szerinti rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervet. 2.5.2. A végleges más céllal hasznosított területrészeken (szennyvíztelep, átemelők területe) az alábbi talajvédelmi követelményeket kell megtartani: o Az építési munkák során a beruházónak a talajvédelmi terv szerint gondoskodnia kell a humuszos talajréteg megmentéséről és a mentett humuszos talaj hasznosításáról. A humuszos talajt elkülönítetten, szennyeződésmentességének megőrzésével kell tárolni, majd az építési munkák befejeztével felhasználni. o A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról vagy értékesítéséről a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni. Feltöltésre vagy töltésépítésre a humuszos talaj nem használható fel. A kialakított humuszos talajréteg vastagsága az 1 m-t nem haladhatja meg. A közvetlenül szomszédos mezőgazdasági területen az elterítés vastagsága maximum 25 cm lehet. Az értékesített, vagy nem a beruházás területén felhasznált humuszos talaj után talajvédelmi járulékot kell fizetni. Elszállítás esetén, amennyiben nem állapítható meg kétséget kizáróan a beruházási területen belül fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi járulék mértéke megkezdett hektáronként 100000 Ft-ban kerül megállapításra. o A beruházás területén fel nem használható humuszos talaj egyéb módon történő hasznosításáról a tervezett létesítmények használatbavételi engedélyezéséig gondoskodni kell. 2.5.3. Az időleges más céllal hasznosított területeken (termőföldet érintő vezetékszakaszok) az alábbi talajvédelmi követelményeket kell megtartani: o A beruházó a rekultivációs terv alapján köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről és a helyreállításról. A termőréteget az altalajtól elkülönítetten, keveredésüket megakadályozva kell kiemelni, elhelyezni, majd visszatölteni. A taposott területeket lazítani, majd szervestrágyázni szükséges. 2.5.4. A szomszédos termőföldek a kivitelezés során csak az illetékes földhivatal időleges más célú hasznosítási engedélyével vehetők igénybe. A szomszédos termőföldeken talajidegen anyagok és terméketlen altalaj nem helyezhető el és nem teríthető szét. A kivitelezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzanak, gondoskodni kell a talajvédő gazdálkodás feltételeinek biztosításáról. 2.5.5. A munkák megkezdését a talajvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 2.6. A Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére a 20.2/10156-2/2010. számú végzésében a Csép-Ete-Tárkány települések szennyvízelvezetése vízjogi létesítési engedélyezése kapcsán indult eljárásban a 2010. április 7-én kelt 20.2/3430-4/2010. számon kiadott talajvédelmi szakhatósági hozzájárulását és az abban foglalt talajvédelmi kötelezettségeket változatlan formában fenntartotta. 2.7. A Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság 22.3/6373/1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában – tekintettel arra, hogy a Pannon-Connetcion Bt. által készített LÉT-379 tervszámú dokumentációt megvizsgálva megállapította, hogy a nyomvonal erdőterületet nem érint – a tervezett tevékenység, illetve a vízjogi létesítési engedély kiadása ellen kifogást nem emelt.
12 3. Közmű-üzemeltetői előírások: Engedélyes köteles betartani: o
a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság KEM-344/4/2010. számú közútkezelői hozzájárulásában,
o
Tárkány-Ete Körjegyzőség 146-39/2010. számú, és Kisigmánd-Csép Körjegyzőség 1536/2010. számú közútkezelői hozzájárulásában,
o
az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Tatabányai üzemegysége F713-977-4/2010. számú közműnyilatkozatában,
o
az Északdunántúli Vízmű Zrt. EDV-7493-2/2010. számú közműnyilatkozatában,
o
a Pick-Up Elektronikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (távközlési szolgáltató) 2010. május 21-én kelt közműnyilatkozatában,
o
a Magyar Telekom Nyrt. Támogató és előkészítő osztály Tatabánya 9250112-297032172/2010. számú közműnyilatkozatában,
o
az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt Tatabányai Régió 12220/040k-0/2010 üi. számú közműnyilatkozatában,
o
a Vitech Uno Kft. (kábeltelvíziós szolgáltató) 2010. június 08-án kelt közműnyilatkozatában,
o
a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, Pályavasúti Területi Központ Budapest Gy.605-331-2/2010. ikt. számú üzemeltetési hozzájárulásában, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Fejlesztési Főosztály P-3563/2010. számú vasúthálózat-fejlesztési hozzájárulásában,
o
a MÁV Vagyonkezelő Zrt. Gy.1160-659/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulásában,
o
az egyrészről a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről a MÁV Zrt. képviseletében meghatalmazással eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt. és harmadrészről Tárkány Község Önkormányzata között 2010. július 27-én létrejött a TárkányCsép-Ete agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása megvalósításával érintett a Magyar Állam tulajdonában, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő Csép külterület 035 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó megállapodásban,
o
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevében és képviseletében eljárva – a 21/2010. (I. 20.) NVT sz. határozatban foglaltak alapján adott, 2010. március 1. napján kelt meghatalmazás értelmében – a Magyar Állam tulajdonában lévő Csép 0109 hrsz.-ú ingatlant érintő, a KEOP-7.1.2.02008-041 számú projekt keretei között a Pannon-Connetcion Bt. tervező által LÉT-379 munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció szerinti beruházás elvégzéséhez TárkányCsép-Ete Községek Önkormányzatinak adott 1678-2/2010. számú tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.
4. Vízfolyás kezelői előírások: Az engedélyes köteles betartani: 4.1. Tárkány község foglaltakat: Vízfolyás/meder
Önkormányzata
146-7/2010.
számú
Keresztező vezeték
vagyonkezelői
hozzájárulásában
Védőcső
Concó (Tárkány-Csép) 24+084 sz. TNY1 (DN 110 KPE) 5 fm DN 200 acél Tárkány belterület TÁ2 melletti árok TNY2 (DN 90 KPE) 3 fm DN 200 acél A keresztezés a vízfolyás (árok) fenékszintje alatt 1 m-rel történik. A keresztezésnél a vízfolyás mindkét partján gépi kotrást tiltó táblát kell elhelyezni. A megvalósulási dokumentációt az Önkormányzatnak meg kell küldeni. A munkaterület átadására az Önkormányzatot meg kell hívni, a keresztezés kivitelezésére az Önkormányzat szakfelügyeletét meg kell rendelni.
13 4.2. A Komáromi Vízitársulat 2010. március 17-én kelt, 107/2010. ikt. számon 2010. június 4-én, majd 2010. július 07-én kiegészített, illetve módosított vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat: Vízfolyás:
Keresztező vezeték:
Védőcső:
Malom-árok VII. sz. ág (Tárkány-Csép)
TNY1 (DN 110 KPE)
5 fm DN 200 acél
o o
A keresztezés a vízfolyás fenékszintje alatt 1 m-el történik. A keresztezésnél a vízfolyás mindkét partján gépikotrást tiltó táblát kell elhelyezni. A megvalósulási tervdokumentációt a társulatnak meg kell küldeni. A munkaterület átadására a Társulatot meg kell hívni, a keresztezés kivitelezésére a Társulat szakfelügyeletét meg kell rendelni.
4.3. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak – mint a Magyar Állam tulajdonában lévő, Csép külterület, 0109 helyrajzi szám alatt felvett Etei-ér (Csépi-ér) ingatlan vagyonkezelőjének – az Etei-ér (Csépi-ér) vízfolyásba történő tisztított szennyvízbevezetés létesítéséhez adott 1678-1/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulásában előírt feltételeket: 4. 3. 1. • Szennyvíztisztító telep, emissziós határértékek A tervezett szennyvíztisztító telep Csép község külterületi részén épül. A tisztító telepre érkező szennyvizek számított mennyisége 236,95 m3/d, a tisztító telep tervezett hidraulikai kapacitása 250 m3/d. A tervezett tisztító telep 2744 LE-kel terhelhető. A tisztító telepre kizárólag kommunális szennyvizek kerülnek. Csép, Ete, és Tárkány településekről. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 3. területi kategória (időszakos vízfolyás) előírásainak megfelelően a szennyvíztisztító telepről elvezetett tisztított szennyvíznek a következő kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie; Dikromátos oxigén fogyasztás KOIk 75 mg/l Biokémiai oxigénigény BOI5 25 mg/l Összes nitrogén 25 mg/l Ammónia – ammónium – nitrogén 5 mg/l Összes foszfor 5 mg/l Összes lebegőanyag 50 mg/l Szerves oldószer anyag 5 mg/l pH 6,5-9,0 •
•
•
Etei – érbe (Csépi – ér) történő bevezetés (Csép 0109 hrsz.) Bevezetés szelvénye: 6+690 Haszoncső mérete: D 160 KPE Bal partél szintje: 134,61 m.Bf. Bal parti bevezetés szintje: 134,05 m.Bf. Bemért fenékszint: 133,55 m.Bf. Tervezett fenékszint: 132,70 m.Bf. Rézsüvédelem: 3-3 fm hosszban mederlapos, kőszórásos védelem A létesítés és a majdani üzemelés alatt előforduló, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart az üzemeltető - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett haladéktalanul köteles bejelenteni igazgatóságunknak munkaidőben (7.00-15.00 óráig) a 96/500-000 telefonszámra, munkaidőn túl, illetve hétvégén, ünnepnapon a 30/475-9249 számú vízminőségi ügyeleti telefonra. Igazgatóságunk, mint a befogadó vízfolyás vagyonkezelője – és környezetkárosodás esetén a műveleti irányításért felelős szervezet javasolja, hogy a környezetvédelmi hatóság az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv készítéséről a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet alapján a kárelhárítási terv készítését írja elő. A tervet az üzemeltetési engedélyezési dokumentáció részeként javasoljuk benyújtani. A jóváhagyott kárelhárítási terv 1 példányát igazgatóságunknak meg kell küldeni.
14 •
Az üzemeltető részéről előzetes egyeztetés szükséges igazgatóságunk felé, tervezett karbantartási műveletek végzésénél, amelyek során átmenetileg a tisztított víz minőségének romlása várható. • A vízfolyás partéleitől számított 6-6 m-es parti sávba épület, építmény, akna, stb nem kerülhet. • A bevezetés paraméterei vízügyi műszaki szempontból megfelelőek. • A bevezetés során a vizek szabad levonulását biztosítani kell és a munkák befejezése után az eredeti meder, rézsű és parti sáv állapotokat vissza kell állítani. • A bevezetés szelvényében a parton – a parti sávon kívül – gépi munkavégzést tiltó figyelmeztető táblát kell kihelyezni. • A vagyonkezelő nyilatkozik, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7§ (1) és (2) bekezdései és a 8.§ (1) bekezdése, valamint a vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6) Korm. rendelet 3.§ (4) és(5) bekezdése és 4.§-a lehetővé teszik, hogy a vagyonkezelő a tisztított szennyvíz befogadásából és továbbvezetéséből adódó – a közérdekű fenntartás körébe nem tartozó fenntartás (pl. gaztalanítás, iszapolás) – többletköltségeit a kibocsátóra terhelje. Az üzemeltetési engedély kiadásához csak a szennyvíztisztító telep tulajdonosával (kezelőjével) megkötött mederhasználati szerződés birtokában járulunk hozzá. 4. 3. 2. • Az elkészült létesítményről megvalósulási tervet kell készíteni és 4 pld-ban nyomtatott, valamint 1 pld-ban elektronikus formátumban a műszaki átadás-átvételi eljárás keretében a vagyonkezelő rendelkezésére kell bocsátani. A megvalósulási tervhez csatolni kell a geodéziai bemérés eredményeit táblázatos formában a bemért pontok x, y, z EOV koordinátáinak feltüntetésével, valamint az AUTOCAD szoftverrel feldolgozott dwg formátumú felmérési helyszínrajzot is. • Az építtető (tervező) köteles külön nyilatkozatban hozzájárulását adni, hogy a megvalósulási terveken az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében határozatlan idejű és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. A nyilatkozat megadása a vagyonkezelői hozzájárulás érvényességének feltétele. • Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő ingatlanok használatával kapcsolatosan az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal a Jogosult köteles megállapodást kötni. • Jelen vagyonkezelői hozzájárulás az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, illetve a 254/2007. (X.04.) Kormányrendelet értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., vagy Európai Uniós, illetve hazai pályázatok esetén az MNV Zrt. nevében és képviseletében eljáró vagyonkezelő által kiadásra kerülő tulajdonosi hozzájárulással együtt érvényes. • A megvalósítást követően az engedélyes külön eljárás keretében köteles a tárgyi létesítmény vonatkozásában a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetéséről saját költségén gondoskodni. 4.3.3. Az építési munkálatok megkezdését és befejezését 8 nappal korábban be kell jelenteni az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tatai Szakaszmérnökségére (2890 Tata, Malom u. 41., Telefon: 34 / 587 - 670). Ugyanitt meg kell rendelni az építés idejére a vízügyi szakmai felügyeletet. Munkakezdési engedélyt a kivitelező csak a vízügyi szakmai felügyelet megrendelését követően kaphat. Amennyiben a munkaterületen az építés során víz, illetve talajvíz szennyezés történik, az engedélyes köteles Igazgatóságunkat is azonnal értesíteni (munkaidőben a 96/500-000 telefonszámon; munkaidőn kívül a 30/475-9249 ügyeleti telefonszámon). 4.3.5. A vagyonkezelői hozzájárulás nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése, illetve a bennük foglaltak betartása alól. 4.3.6. A műszaki átadás előtt a szakfelügyelet részére 1 pld. Papíralapú, az Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. címére 1 pld. digitális formátumú megvalósulási dokumentációt meg kell küldeni.
15 III.
Sorszám
A hatóság ezen határozatával a De-MA Projekt Kft. (2510 Dorog, Zrínyi utca 2.) DE 1354/2010 munkaszámon elkészített és a Komáromi Körzeti Földhivatal által záradékolt változási vázrajzok, terület kimutatások és megállapodások, alapján az alábbi ingatlanokra: vízvezetési szolgalmi jogot alapít 1. Csép Község Önkormányzata - mint szolgalmi jogosult - javára és az ingatlan mindenkori tulajdonosai (használói) - mint szolgalmi kötelezettek – terhére:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.
Település Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép Csép
hrsz. 03/1 03/5 0153/14 0136 0112 0109 027/1 026/5 026/6 026/7 026/8 026/9 026/10 026/11 026/12 026/13 026/14 026/15 026/16 026/17 026/18 026/19 026/20 026/21 033 034/6 034/7 034/8 034/9 034/10 034/11 034/12 034/13 034/14 034/15 034/16 035 036/2 036/3 036/4 036/5 036/6 049/4
Szolgalommal terhelt terület (m2) 7307 56 2300 53 437 16 88 299 54 82 28 56 56 57 228 354 183 441 163 183 285 115 270 371 16 336 265 166 150 99 102 150 176 718 1360 933 146 39 101 555 673 1179 16
16
Sorszám
2. Ete Község Önkormányzata - mint szolgalmi jogosult - javára és az ingatlan mindenkori tulajdonosai (használói) - mint szolgalmi kötelezettek – terhére:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Település Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete Ete
hrsz. 0112 0111/22 0111/21 0114/2 0111/16 0111/15 0111/14 0111/34 0111/32 0111/30 0111/10 0111/9 0111/28 0111/26 0111/24 490/1
Szolgalommal terhelt terület (m2) 32 2698 13 144 415 348 410 102 843 190 212 114 116 583 51
Sorszám
3. Tárkány Község Önkormányzata - mint szolgalmi jogosult - javára és az ingatlan mindenkori tulajdonosai (használói) - mint szolgalmi kötelezettek – terhére:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
hrsz.
Szolgalommal terhelt terület (m2)
Település Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány Tárkány
0145/2 0147/5 0149/17 0149/8 0142 0149/6 0149/5 0149/15 0105/12 47/1 905/2 919 2044 2389
1259 279 1134 169 609 193 106 900 262 59 247 60 1165 297
A hatóság az ingatlanon a vezeték szélétől a felszínen mindkét irányban 2,0 m szélességben védősávot állapít meg. A védősávon belül szennyezést okozó tárgyat, anyagot, valamint olyan műtárgyat elhelyezni, mely a vezetéket rongálhatná, tilos! Tilos a vezeték felett épületet, építményt, kerítést elhelyezni, kutat fúrni, mélygyökérzetű fát ültetni, egyébként a terület az említett korlátozások betartása mellett művelhető. A szolgalmi jog gyakorlása során az engedélyesek jogosultak a szolgalommal terhelt ingatlant a szükséges és az engedély alapját képező terv szerinti mértékben igénybe venni, a későbbiekben pedig a vízilétesítmények üzemeltetője jogosult a létesítményeket fenntartani, a vízhasználatot gyakorolni és az ezzel járó karbantartási, javítási és felújítási munkákat elvégezni.
17 A szolgalmi jogosult köteles: a közcélú vízilétesítmény megépítésével és fenntartásával kapcsolatos tevékenységet kellő kímélettel, a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosa(i) /használói/ érdekeinek, az ingatlan használati módjának figyelembe vételével gyakorolni. Köteles az okozott károkat a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának, használójának megtéríteni. A szolgalom jogosultja az ingatlanon az esetleges munkavégzéssel termésben okozott károkat a terület használójának, míg az ingatlan esetleges értékcsökkenésében okozott károkat az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) köteles megtéríteni. A szolgalom kötelezettje(i) kötelese(k): - tűrni, hogy a szolgalom jogosultja, illetőleg megbízottja az ingatlanon a közcélú létesítményt elhelyezze és üzemeltesse, annak javítási, karbantartási munkáit elvégezze, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki; - tartózkodni az olyan használattól, amely a közcélú vízilétesítmény állagát, üzemeltetését veszélyeztetné. - tűrni a szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzését. A kárigényt a szolgalom jogosultjához kell bejelenteni. Kártalanítás ügyében egyezség hiányában bírósághoz kell fordulni. IV. A vízügyi hatósági a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a Komáromi Körzeti Földhivatalt, hogy a határozat alapján a csatolt munkarészek (területkimutatás és változási vázrajz) szerint a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be. V. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől 2013. július 31-ig hatályos, az időbeli hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. VI. A vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Csép-4, Ete-11, Tárkány-7. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VII. E határozat ellen a kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez intézett, az elsőfokú hatóságnál 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 180.000,- Ft, azaz Száznyolcvanezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosai (használói) esetében a jogorvoslati eljárás díja ingatlanonként 5.000.- Ft., azaz: Ötezer forint. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS Csép Község Önkormányzata (2946 Csép, Kossuth L. u. 52.), Ete Község Önkormányzata (2947 Ete, Kossuth L. u. 69.) és Tárkány Község Önkormányzata (2945 Tárkány, Fő u. 144.) egyetemlegesen vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet nyújtottak be 2010. március 12-án az elsőfokú hatósághoz CsépEte-Tárkány települések szennyvízelvezetésének és tisztításának megvalósítására. A kérelmükhöz csatolták a Pannon-Connection Bt. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített Lét-379 ( LÉT379-000, LÉT-379-100, LÉT-379-200) tervszámú engedélyezési tervdokumentációt. Mellékelték Tárkány
18 Község Önkormányzatának 146-7/2010. számú – a Concó (0146 hrsz.) és a Tárkány belterület TÁ2 melletti árok keresztezéséhez adott – vagyonkezelői hozzájárulását. Az elsőfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján H-5404-5/2010. számú elektronikus levelében értesítette a tárgyi eljárás megindításáról a központi elektronikus rendszerben regisztrált társadalmi szervezeteket. Az eljárással kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. A hatóság a hiánypótlásokat követően – mikor ismertté vált a tervezett beruházással érintett ingatlanok köre – tekintettel a hatásterületen élő nagyszámú ügyfélre, hirdetményi úton küldött értesítést az eljárás megindításáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 29.§ (3) bekezdés b.) pontja és (6) bekezdése alapján. A H-5404-33/2010. számú hirdetmény a Csép, Ete és Tárkány községek Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, a Felügyelőség hirdetőtábláján és internetes honlapján, valamint a központi rendszeren (magyarorszag.hu) került elhelyezésre. Az eljárás folyamán az ügyben észrevétel nem érkezett. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a kérelmezők nem fizették meg a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló – többször módosított – 33/2005. (XII.27.) KvVM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat, ezért az 5404-4/2010. számú végzése I. fejezetében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére hívta fel az engedélyeseket. Az engedélyesek az eljárás 360.000 Ft. igazgatási szolgáltatási díját 2010. március 31-én megfizették. A hatóság az 5404-4/2010. számú végzése II. fejezetében a kérelem elbírásához szükséges, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben (továbbiakban: KHVMr.) előírt mellékletek 30 napon belül történő benyújtására hívta fel az engedélyeseket.. Az engedélyesek 2010. május 21-én kérelmüket kiegészítették az állami közutakat érintő LÉT-379M számú módosított engedélyezési tervdokumentációval. Az engedélyesek 2010. május 21-én megváltoztatták a tervezett T-5 jelű átemelő helyét. Az eredetileg a Tárkány 919 hrsz-ú ingatlanra tervezett átemelő a Tárkány Község Önkormányzata tulajdonában álló Tárkány 922 hrsz-ú belterületi szántó ingatlanon kerül elhelyezésre. Az engedélyesek 2010. augusztus 11-én ismételten megváltoztatták a tervezett átemelők helyét. A változtatás szerint az eredetileg a Tárkány belterület 53 hrsz.-ú ingatlanra tervezett T-4 jelű átemelő a Tárkány Község Önkormányzata tulajdonában álló Tárkány 46 hrsz.-ú belterületi kivet saját használatú út ingatlanon létesül. A T-2, T-3, T-6, T-8 jelű átemelő helye nem változott, a Tárkány Község Önkormányzata tulajdonában álló Tárkány 278 hrsz.-ú belterületi kivett közterület (T-2), 87 hrsz.-ú belterületi kivett anyaggödör (T-3), 893 hrsz.-ú belterületi kivett sporttelep (T-6), 0481 hrsz.-ú külterületi kivett saját használatú út (T-8)ingatlanon létesül. Az eredetileg a Csép 049 hrsz.-ú ingatlanra tervezett CSÁ-2 jelű átemelő a Csép Község Önkormányzata tulajdonában álló Csép 268 hrsz.-ú belterületi kivett közút ingatlanon, az eredetileg a Csép 267 hrsz.-ú ingatlanra tervezett CSÁ-4 jelű átemelő a Csép Község Önkormányzata tulajdonában álló Csép 94 hrsz.ú belterületi kivett közút ingatlanon létesül A CSÁ-3 jelű átemelő helye nem változott, a Csép Község Önkormányzata tulajdonában álló Csép 127/1 hrsz.-ú belterületi kivett közút ingatlanon létesül. Az eredetileg az Ete 297 hrsz.-ú ingatlanra tervezett EA-1 jelű végátemelő az Ete Község Önkormányzata tulajdonában álló Ete 294 hrsz.- ú belterületi kivett közterület ingatlanon, az eredetileg az Ete 158 hrsz.-ú ingatlanra tervezett EA-3 jelű az Ete Község Önkormányzata tulajdonában álló Ete 156 hrsz.- ú belterületi kivett közterület ingatlanon létesül. Az EÁ-2 jelű átemelő helye nem változott, az Ete Község Önkormányzata tulajdonában álló Ete 107 hrsz.-ú belterületi kivett mocsár ingatlanon létesül. A tervezett szennyvíztisztító telep és a CSÁ-1 jelű végátemelő a Csép Község Önkormányzata tulajdonában álló Csép 0153/15 hrsz.-ú külterületi kivett szántó ingatlanon létesül.
19 A hiánypótlásra megállapított határidőt az elsőfokú hatóság az engedélyesek kérelmére H-5404-27/2010. számú végzésével előbb 2010. június 30-ig, majd a H-5404-51/2010. számú végzésével július 31.-ig meghosszabbította. Az engedélyesek a hatóság 2010. március 24-én kelt H-5404-4/2010. számú végzésben foglalt alábbi hiányosságokat 2010. április 22. és 2010. augusztus 10-e között pótolták: A beruházással érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatát. Csép Község Polgármesterének 153/2010. számú, Ete Község Polgármesterének 773-1/2010. számú és Tárkány Község Polgármesterének 146-31/2010. számú nyilatkozatát, mely szerint az általuk benyújtott területkimutatások tartalmazzák az érintett ingatlanokat, azon kívül egyéb ingatlan a csatorna beruházással nem érintett. Tárkány Község Polgármesterének 146-36/2010. számú nyilatkozatát, hogy az Etei (Csépi)-érbe való tisztított szennyvízbevezetés műtárgyát (kitorkoló fej és burkolat) 30 évig fenntartják. Tárkány-Ete Körjegyzőség 146-39/2010. számú, és Kisigmánd-Csép Körjegyzőség 153-6/2010. számú közútkezelői hozzájárulását. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, Pályavasúti Területi Központ Budapest Gy.605-331-2/2010. ikt. számú üzemeltetési hozzájárulását, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Fejlesztési Főosztály P3563/2010. számú vasúthálózat-fejlesztési hozzájárulását, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. Gy.1160659/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulását, A „T-1” jelű, Jókai úti végátemelő tervezett helyére vonatkozóan a tárkányi külterület 0105/12 hrsz. alatt nyilvántartott szántó művelési ágú 2 ha 0289 m2 területű ingatlan ½ és ½ tulajdoni hányadban tulajdonosai elvi hozzájárulásukat adtak, hogy sikeres pályázat esetén az ingatlanon végátemelőt helyezzen el Tárkány Község Önkormányzata, melyről külön megállapodásban fognak megegyezni. A Komáromi Körzeti Földhivatal 10055/6/2010. számú határozatát, melyben Csép Község Önkormányzata részére a Csép 0153/15 hrsz.-ú szántó művelési ágú, 2300 m2 kiterjedésű ingatlan végleges más célú hasznosítását szennyvíz-tisztítómű kialakítása céljából engedélyezte. Benyújtották a beruházással érintett, de nem az építtető önkormányzatok (engedélyesek) tulajdonában álló és nem közterület ingatlanoknak a DE-MA Projekt Kft. által készített DE 1354/2010. munkaszámú – a Komáromi Körzeti Földhivatal által 2010. április 12-én záradékolt – terület kimutatást, változási vázrajzot, mint szolgalmi tervdokumentációt és az érintett ingatlanok tulajdonosainak egy részével kötött szolgalmi megállapodást. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/11/664/2/2010. számú tulajdonosi hozzájárulását az 1/1 hányadban a Magyar Állam tulajdonában lévő és a Komáromi Mg. Zrt. haszonbérletében álló, a Komáromi Körzeti Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában Csép 0136 hrsz.-on felvett 2,7223 ha kivett saját használatú út ingatlanra. A hatóság H-5404-13/2010. számú felhívásra benyújtották a Csépi-ér, mint időszakos vízfolyás befogadóba történő tisztított szennyvíz bevezetésre vonatkozó – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13.§ (5) pontja szerinti elővizsgálatnak a rendelet 4. számú melléklete szerint összeállított – LÉT-379-300 iratszámú elővizsgálati tervdokumentációt. A Komáromi Vízitársulat 2010. március 17-én kelt, 2010. június 4-én, majd 2010. július 07-én kiegészített, illetve módosított vízfolyáskezelői hozzájárulását. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1678-1/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulását és a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § e, pontja alapján eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevében és képviseletében eljárva adott 1678-2/2010. számú tulajdonosi hozzájárulását. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság KEM-344/4/2010. számú közútkezelői hozzájárulását, A Pick-Up Elektronikai Kereskedelmi Szolgáltató Kft. 2010. május 21-én kelt közműnyilatkozatát, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Tatabányai Üzemegysége F713-9774/2010. számú, az E.ON Áramhálózati Zrt. Tatabányai Régió 12220040k-0/2010. számú, az Északdunántúli Vízmű Zrt. EDV-7493-2/2010. számú, a Magyar Telekom Nyrt. 9150112-29703217-
20 2/2010. üi. számú, a Vitech Uno Kft. (kábeltelvíziós szolgáltató) 2010. június 08-án kelt közműnyilatkozatát. A hatóság Ket. 44. § (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kijr.) 32./E § (3) bekezdésére, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésére, figyelemmel H-5404-6/2010. számon megkereste a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Irodát, az ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézetét, és a KomáromEsztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, hogy szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhjr.) 27. § (1) bekezdésében meghatározott 22 munkanapon belül adja meg. A hatóság miután a hiánypótlásra benyújtott mellékletekből megállapított, hogy a tervezett beruházás erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is érint, a H-5404-29/2010. számú végzésével megkereste a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságot, hogy szakhatósági állásfoglalását – a fenti jogszabályok alapján – adja meg. Tekintettel arra, hogy a tervező a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) valamint a befogadó megnevezését (a vízügyi nyilvántartás szerint a befogadó Csépi-ér, a földhivatali nyilvántartás szerint Etei-ér) 2010. június 7-én kelt, a hatóságnál június 10.én iktatott LÉT379-41/2010. számú beadványában pontosította, illetve megváltoztatta a hatóság a szakhatóságokat ismételten megkereste, hogy a csatolt tervezői nyilatkozatban foglaltak figyelembe vételével szakhatósági állásfoglalásukat adják meg. A kulturális örökségvédelmi hatóság a 430/1868/02/2010. számú végzésében kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: A kulturális örökségvédelméről szóló 2001. LXIV. tv. (Kötv.) 11. §-a értelmében a régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Szakhatósági eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklet A.I. és B. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgálta. A beruházás nyomvonala a TNY 1 nyomvonalon a Hivatal nyilvántartásában lévő KÖH 55802, KÖH 5601 régészeti lelőhelyet érinti. A rendelkező részben tett kikötéseit az alábbiak alapján tette: 1. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet (továbbiakban: R.) 14/B. § (2) bekezdés és a 2010. április 1-én felvett jegyzőkönyv alapján tette. 2. Hatályos jogszabályok értelmében írta elő. 3. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 22. § alapján tette. 4. Az R. 14/C. § rendelkezik. 5. A Kötv. 19. § és 22. § alapján tette. 6. A régészeti feltárás költségviseléséről a Kötv. 23. § rendelkezik. 7. A régészeti feltárásra vonatkozó engedélyt az R. határozza meg. 8. A régészeti értékek megőrzését s ezáltal a beruházás megkezdését a Kötv. 10. alapján tette. 9. A bejelentési kötelezettséget a „A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdése határozza meg. A R. 14/B. § (2) bekezdés alapján tett beruházói nyilatkozat értelmében a R. 14/B. § (1) bekezdésnek megfelelően a kivitelezés során a régészeti feladatok elvégzésére a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (1036 Budapest, Dugovics tér 13-17.) jogosult, mivel a R. 1. § (1) bek. f) pontban foglaltaknak megfelelően a fejlesztés nagyberuházásnak minősül. Tájékoztatásul közölte, hogy a R. 14/E. § (1) bekezdés alapján a régészeti szakszolgálat köteles a teljes építési területen a tűzszerészeti átvizsgálási, valamint az azzal kapcsolatos előkészítési (bozót- és cserjeirtás), felderítési feladatok ellátásáról gondoskodni. Amennyiben a régészeti szakfeladatok elvégzésén kívül váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő a munkákat azonnal abba kell hagyni, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a Kuny Domokos
21 Múzeumot (2892 Tata, Pf.: 224.) haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 191/2001. (XI. 18.) Korm. r. alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A földmunkák során előkerülő régészeti leletek védelméről, valamint intézkedéséről a Kötv. 24. §-a rendelkezik. Szakhatósági állásfoglalása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése, 1. sz. mellékletének 4. pontján, a Kijr. 32/E § (3) bekezdés c) pontján, valamint a Ket. 44. § (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 45. § (2) bekezdése alapján állapította meg. A kulturális örökségvédelmi hatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 430/1868/04/2010. számon tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy Csép, Ete, Tárkány települések szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélyének ügyében a 2010. április 1-én kelt, 430/1868/02/2010. ügyiratszámon kiadott örökség-védelmi szakhatósági állásfoglalásom fenntartja. A közegészségügyi hatóság a 984-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedélyének megadásához hozzájárulását megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: A Pannon-Connection Bt. LÉT-379 tervszámú dokumentációja szerint - Csép, Ete és Tárkány szennyvízelvezető rendszerének kiépítésével a keletkező lakossági szennyvíz fogadására, tisztítására a Csépen létesülő szennyvíztisztító telepen kerül sor. - A csatornázandó területen ivóvízvezeték van kiépítve, melynek védelméről külön jogszabályban előírtak szerint gondoskodni kell. - A környezeti hatások – szaghatás – kivédését a terv szerinti műszaki védelemmel biztosítják. Az Intézet a fentiek miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az Intézet e szakhatósági állásfoglalását a Kijr. 32/E. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében, a Ket. 44. § figyelembe vételével adta ki. A közegészségügyi hatóság hatáskörét az „egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről” szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1), illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és gyógyszervegyészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése állapítja meg. A közegészségügyi hatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 984-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a Csép, Ete, Tárkány települések közös szennyvízel-vezetési, -tisztítási projekt keretében a települések szennyvízelvezetése, szennyvíztisztítása vízjogi létesítési engedélyének megadásához a tervezői nyilatkozatban foglaltak figyelembe vételével – közegészségügyi szempontból hozzájárult a 984-2/2010. iktató számon 2010. április 26-án kiadott szakhatósági állásfoglalásra hivatkozással. Az Intézet a Pannon-Connection Bt. által pótlólag benyújtott LÉT-379-41/2010. számú tervezői nyilatkozat alapján megállapította, hogy a tisztított szennyvizek befogadója az Etei-ér (Csépi-ér) 6+690 m-es szelvénye a Csép külterületi 0109 hrsz.-ú földrészleten. A fentiek miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az Intézet e szakhatósági állásfoglalását a Kijr. 32/E. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében, a Ket. 44. § figyelembe vételével adta ki. A közegészségügyi hatóság hatáskörét az „egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről” szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1), illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és gyógyszervegyészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése állapítja meg. A talajvédelmi hatóság a 20.2/3430-4/2010. számú – a 20.2/3430-2/2010. számon elrendelt hiánypótlást követően megadott – szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedélyének megadásához hozzájárulását megadta. Döntését a Kijr. 32/E. § (3) bekezdése, a Pannon-Connetcion Bt. által LÉT-379 számon készített tervdokumentáció alapján hozta meg. Hozzájárulásának előírásai a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX. tv. 43., 44., 48. és 55. §-ain alapulnak, megtartásukkal az érintett és a szomszédos termőterületek minősége megóvható. Szakhatósági közreműködése a fent idézett jogszabályi helyeken túl a Ket. 44. §-án alapul. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (1)-(4) bekezdése alapján rendelkezett.
22 A talajvédelmi hatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 20.2/10156-2/2010. számú végzésben a Csép-Ete-Tárkány települések szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélyének ügyében indult eljárásban a 20.2/3430-4/2010. számon kiadott talajvédelmi szakhatósági hozzájárulását és az abban foglalt talajvédelmi kötelezettségeket változatlan formában fenntartotta. Döntését azzal indokolta, hogy a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyrajzi számának pontosítása a korábbi hozzájárulásuk tartalmát nem befolyásolják. Hatásköréről a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1), valamint a 10. § b) pontja, illetékességéről a Ket. 21. § (1) c) pontja rendelkezik. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (1)-(4) bekezdése alapján rendelkezett. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján zárta ki, a jogorvoslat lehetőségéről ugyanezen jogszabály alapján adott tájékoztatást. Az erdészeti hatóság a 22.3/6373/1/2010. számú – a Pannon-Connection Bt. LÉT-379 számú tervdokumentációja alapján kiadott – szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához hozzájárult. A csatolt tervdokumentációt megvizsgálta, és megállapította, hogy a nyomvonal erdőterületet nem érint. Állásfoglalását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1), valamint a 22. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva adta meg. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint a Magyar Állam tulajdonában lévő Csép 0109 hrsz.-ú ingatlan vagyonkezelője a Pannon-Connection Bt. tervező által készített LÉT-379 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján Tárkány Község Önkormányzata részére vagyonkezelői hozzájárulását az Etei-ér (Csépi-ér) vízfolyásba történő tisztított szennyvízbevetés létesítéséhez a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzített feltételekkel megadta. A vagyonkezelői hozzájárulás 4. pontjának előírását a hatóság mellőzte, mivel a polgári jogból eredő vagyoni követelést fogalmaz meg. Ennek előírására az elsőfokú hatóságnak nincs hatásköre, tekintettel arra, hogy ez polgári jogviszony és az abból fakadó igények elbírálására a Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az ingatlanok igénybevételért fizetendő összegről a vízilétesítmények építését engedélyező közigazgatási határozatában az elsőfokú hatóság nem rendelkezhet, mert a vonatkozó ágazati jogszabályok ilyen hatáskört számára nem állapítanak meg. A hatóság megállapította, hogy a tervezett szennyvízcsatorna nyomvonalával érintett a Magyar Állam tulajdonában, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő Csép külterület 035 hrsz.-ú ingatlanra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., másrészről a MÁV Zrt. képviseletében meghatalmazással eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt. és harmadrészről Tárkány Község Önkormányzata között létrejött megállapodásban foglaltak szerint az érintett ingatlan-részt az engedélyes bérlet jogcímén veszi igénybe a vízilétesítmény engedély szerinti befejezéséig, valamint az üzemeltetési engedély kérelemnek a vízügyi hatósághoz történő benyújtásáig. Megállapodtak továbbá, hogy a beruházás befejezését és a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedését követően a felek külön megállapodásban rendelkeznek a vezetékjognak az engedélyes javára az MNV Zrt. részére kártalanítás fizetése ellenében történő alapításáról. Az elsőfokú hatóság a megállapodásnak a szolgalom bejegyeztetésre vonatkozó részét figyelmen kívül hagyta. A Vhjr. 6. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A 8. § (4) bekezdése szerint a vízvezetési szolgalmi jogot - külön jogszabály szerint - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az elsőfokú hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a tervezett szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep az érvényes műszaki előírásoknak megfelel. Az elvezetendő szennyvízmennyiséget a csatornarendszer és a megépülő új szennyvíztisztító telep fogadni tudja. A jogszabályban előírt élővízbe kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paramétereket a tervezett és kiépülő szennyvíztisztítási technológia várhatóan biztosítani fogja, a tényleges tisztítási hatásfok az előírt próbaüzem alatt kerül megállapításra. A tervező elkészítette a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglalt előírásoknak megfelelő elővizsgálati dokumentációt. A dokumentáció alapján is megállapítható, hogy a jogszabályban
23 előírt időszakos vízfolyásba kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paramétereket a tervezett szennyvíztisztítási technológia várhatóan biztosítani fogja. A hatóság a befogadóba (Etei-ér (Csépi-ér) bocsátott tisztított szennyvíz minőségi követelményeit a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: FvR.) és „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében a 3. időszakos vízfolyás befogadóra előírt határértékeknek megfelelően adta meg. Az eljárása során a hatóság a határozat II. fejezetében kötelezően betartandóként írta elő közműszolgáltatók közműnyilatkozatában foglaltakat. A tervdokumentáció természetvédelmi szempontú vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy tervekben szereplő (H-5404-33/2010. számú hirdetmény) ingatlanok sem országosan védett, sem Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természeti területet nem érintenek. A tervezett fejlesztések táj- és természetvédelmi érdekeket nem sértenek. A hatóság megállapította, hogy a nem az engedélyesek tulajdonában álló és nem közterület ingatlanokra a szennyvízcsatornák csak szolgalmi jog alapítása révén helyezhetők el. A hatóság a szolgalom alapításáról a határozat rendelkező részének III. fejezetében rendelkezett, Vhjr. 6 § (1) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a közérdekét szolgáló, közcélú szennyvízelvezetési szolgalom megalapítása az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, a rendeltetésszerű használat a rendelkező részben előírt korlátozások betartása mellett továbbra is biztosítható. A szennyvízelvezetési szolgalom megalapításához az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulásának beszerzésére a Vhjr. 3. § (3) bekezdése szerint nincs szükség. A jogszabály azonban a kérelmező kötelezettségévé teszi, hogy előzetesen meg kell keresnie a tulajdonosokat a szolgalomalapítással összefüggő – az elrendelésre kerülő ingatlan-használati korlátozások mértékének megfelelő – kártalanítás kérdésében, és lehetőség szerint ebben velük meg kell egyezni (18/1996. (VI. 13.) KHVM sz. rendelet 2. § (3) bek. b) pont). Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az engedélyesek ezen kötelességüknek eleget tettek, az ingatlantulajdonosokat megkeresték. A szolgalommal érintett ingatlantulajdonosok egy része a szolgalmi jog alapítására vonatkozóan az érintett önkormányzatokkal megállapodást kötött, mely megfelel a fenti rendeletben foglaltaknak. A szolgalommal kapcsolatos megállapodás megkötésének hiánya nem képezi akadályát a vízjogi létesítési engedély kiadásnak. Az ingatlan értékcsökkenésében bekövetkező kár, valamint az építési munkálatok kapcsán jelentkező kár esetében az engedélyest a kártalanítási megállapodás hiányában is terheli azonban a kártalanítás kötelezettsége. E kérdésben vita esetében a kártalanítás nem a vízügyi hatóságnál, hanem az illetékes bíróság előtt indított polgári peres eljárás keretében érvényesíthető. A megvalósításra engedélyezett közcélú vízilétesítményt érintő szennyvízvezetési szolgalom megalapítására a Vgtv. 20. §-a hatalmazza fel az eljáró vízügyi hatóságot. A vízvezetési szolgalommal kapcsolatos egyéb kérdésekről a Vhjr. 6. §-a rendelkezik. A földhivatali megkeresés jogalapja a Vgtv. 27. §-a, valamint a Vhjr. 8. §. (4) bekezdése. A szennyvíztisztító telep próbaüzemére vonatkozó előírásait az FvR. 26. § (3) bekezdése alapján adta meg. A tisztító telep ivóvízellátása közüzemi vízellátó rendszerről történik, 140 m NÁ 80 KM-PVC vízvezeték (bekötő vezeték) kiépítésével, a Csép községi elosztóhálózat és a szennyvíztisztító telepi vízmérőakna között, amely nem vízjogi engedély köteles. A hatóság felhívja az engedélyesek figyelmét, hogy amennyiben a létesítményt engedélytől eltérően kívánják megépíteni, a vízjogi létesítési engedély módosítását kell kérniük a szükséges mellékletek csatolásával. Ennek elmulasztása esetén az engedélytől eltérően megvalósult vízilétesítményre fennmaradási engedélyt kell kérni, amely fennmaradási bírság kiszabását vonja maga után. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) és (7) bekezdése alapján építési munka csak kiviteli terv alapján végezhető, a kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős létesítési engedélyben foglaltaktól.
24 A hatóság megállapította, hogy a csatolt engedélyezési tervdokumentáció, az elővizsgálati szakvélemény alapján az engedély kiadása vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és más érdeket nem sért, ezért az elsőfokú vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28.§ (1) bekezdése, 29.§-a és a Vhjr. 3. § (1), (4), (6), (7) bekezdése alapján megadta. A megvalósítást követően az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell kérni. A hatóság a Vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése alapján rendelkezett. A Ket. 72.§ (1) bekezdés ee.) pontja előírja, hogy a határozat indokolási részének tartalmazni kell az ügyintézési határidő leteltének napját. A tárgyi eljárásban a döntést a Vhjr. 27. § (1) bekezdése szerint a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül kell meghozni, amely ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a Ket. 33.§ (3) bekezdésében meghatározott határidők. Jelen esetben a hiánypótlást előíró végzés kibocsátásától a hiányosságok pótlásáig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, valamint a döntés postára adásának napjától annak kézbesítésig terjedő időtartam. Mindezek figyelembevételével a tárgyi eljárásban a döntést legkésőbb 2010. szeptember 27-ig kellett volna meghozni, illetve postára adni. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről Ket. 72.§ (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta, a jogorvoslat lehetőségét 98. § (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) és (6) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság jelen határozatot - az eljárás megindításáról szóló értesítéssel összhangban - hirdetményi úton közli a Ket. 80.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján. A hatóság hatásköre a Vhjr. 1.§ (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2010. augusztus 13.
Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából:
Pintér Imre s.k. engedélyezési jogi titkárságvezető
