ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó: Műszaki ea.:
év:
H-4789-49/2010. Schuszter Győző Hornyán Sándor Greiner József
hó:
nap:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
KTJ:
Tárgy:
Réde, Bakonybánk, Önkormányzatai Réde-Bakonybánk települések szennyvízelvezetése és tisztítása vízjogi létesítési engedély. Vizikönyvi szám: Réde-5. Bakonybánk-7.
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Réde Község Önkormányzata (2886 Réde, Széchenyi I. u. 27.) és Bakonybánk Község Önkormányzata (2885 Bakonybánk, Kossuth L. u. 27.), mint engedélyesek részére Réde és Bakonybánk települések szennyvízelvezetésének és tisztításának megvalósítására a Pannon-Connection Bt. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített Lét-378 (LÉT-378-000, LÉT-378-100, LÉT-378-100M, LÉT-378-200, LÉT-378-300) tervszámú tervdokumentáció alapján az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: I. Engedélyesek: Réde Község Önkormányzata Bakonybánk Község Önkormányzata
(2886 Réde, Széchenyi I. u. 27.) és (2885 Bakonybánk, Kossuth L. u. 27.)
Érintett ingatlanok: Réde: 95, 401, 444/4, 462, 0155, 0158/1-10, 0157, 0156 hrsz. Bakonybánk: 0138, 078, 070/19, 071, 077, 0140, 0145, 0156, 0155, 0163, 0164, 0166/2 hrsz. Műszaki adatok: 1. Szennyvízmennyiség: A településen keletkező szennyvíz mennyisége:
2.
Réde: Napi szennyvízhozam: Óracsúcs szennyvízhozam (Q8)
132 4,58
m3/d l/s
Bakonybánk: Napi szennyvízhozam: Óracsúcs szennyvízhozam (Q8)
50 1,73
m3/d l/s
Szennyvízelvezetés:
2 A községekben gravitációs csatorna gyűjti és juttatja el a szennyvizet a végátemelőkbe. A települések egyes helyein, ahol terephullám vagy árok töri meg a terepet, vagy ellenlejtésű utca van átemelők, és nyomóvezetékek vezetik vissza a gravitációs csatornába a szennyvizet. A teljes csatornahálózat DN 200 mm méretű KG PVC csövekből épül. A gravitációs csatornákra minden csatlakozáshoz, iránytöréshez és csatorna-végponthoz vb. tisztítóakna épül. A vb. aknák között max. 70 m távolságra műanyag tisztítónyílás épül. A házi bekötő csatornák a tisztítóaknákra, ill. azok között bekötő idommal csatornacsőre csatlakoznak. A házi bekötő csatornák mérete: DN 150 mm méretű KG-PVC. 2.1.
Réde: A belterület domborzati viszonyaihoz, beépítési adottságaihoz igazodóan elválasztó rendszerű gravitációs csatornahálózat létesül. A belterület két vízgyűjtő területre (R1 és R2) osztható. A község keleti oldalát alkotó R1 vízgyűjtő a keletkező szennyvizek 56%-át, a nyugati oldalon elhelyezkedő R2 vízgyűjtő a keletkező szennyvizek 44%-át gyűjti össze. A vízgyűjtők mélypontjain átemelő szivattyúaknák létesülnek. A R2 vízgyűjtő (R2 jelű) átemelője az NY-R2 nyomóvezetéken keresztül az R1 vízgyűjtő 1-0-0 jelű gravitációs csatornájába emel, míg az R1 vízgyűjtő (R1 jelű) átemelője a szennyvíztisztító telepre továbbítja a községben keletkező teljes szennyvízmennyiséget. Az R1 vízgyűjtő 1-0-0 jelű főgyűjtőjének alsó szakaszát és az R1 jelű átemelőt terheli az R3 szennyvízgyűjtő átadott szennyvízmennyisége is, amellyel ellenlejtésű 1-4-0 jelű csatorna szennyvizeit nyomja vissza a főgyűjtőbe. NY- R1 jelű nyomóvezeték (külterület): A nyomóvezeték az R1 jelű átemelő és a szennyvíztisztító telep között épül. A vízvezeték, gázvezeték, távközlési földkábel keresztezésénél a szennyvíz-nyomóvezetékre műanyag védőcsövet helyeznek el. A nyomóvezeték mélypontjára ürítő akna kerül. NY- R2 nyomóvezeték (belterület): A nyomóvezeték az R2 vízgyűjtő R2 jelű átemelője és a R1 vízgyűjtő 1-0-0 jelű főgyűjtőcsatorna tisztító aknája között létesül. A tervezett nyomóvezeték két helyen (0+248, 0+473 km) keresztez ivóvízvezetéket, ahol 4-4 m DN 200 KM-PVC védőcső kerül beépítésre. A vezeték a 0+239 km szelvényében nagy szelvényű csapadékvíz-elvezető árkot keresztez. Az árokszelvény keresztezésénél a nyomócső 6,0 m hosszú védőcsőben helyezhető el. A vezeték takarása az árokfenék alatt 1,0 m. NY- R3 nyomóvezeték (belterület): A nyomóvezeték a Dózsa György úti ellenlejtésű 1-4-0 jelű csatorna által összegyűjtött szennyvizeket nyomja az 1-0-0 jelű főgyűjtő csatornára. A nyomóvezeték a szennyvízgyűjtő csatorna szakaszán, a csatornával közös munkaárokban kerül elhelyezésre.
2.2.
Bakonybánk: Bakonybánk község gravitációs gyűjtőhálózata – közbenső átemelés nélkül a központi (B1 jelű) átemelőbe vezeti a szennyvizeket. NY-B1 jelű szennyvíz-nyomóvezeték: A nyomóvezeték az átemelő és a szennyvíztisztító telep között épül, fektetési mélysége 1,4-1,5 m. A nyomóvezeték mélypontjára ürítő akna kerül kialakításra. A vízzáró kétrekeszes ürítő akna egyik részében az elzáró szerelvények helyezkednek el; a másik rekesz a vezetékből leürített szennyvíz befogadására szolgál.
3.
Épül összesen:
3 3.1.
Gravitációs szennyvízcsatorna: Réde - 1 részgyűjtő terület Csatorna Utca jele neve Arany János, Kossuth L, Petőfi Sándor 1-0-0 1-1-0 Arany János 1-2-0 Rákóczi tér Rákóczi tér 1-2-1 Széchenyi István 1-2-1-1 Rákóczi tér Temető 1 - 2 - 1 -2 Táncsics Mihály 1-2-1-2-1 Temető 1-2-1-3 Kertész 1-2-1-4 762. hrsz. Közterület 1-3-0 Kinizsi Pál 1-3-1 Kertész 1-4-0 Dózsa György 1. részgyűjtő terület összesen:
Csatorna hossza (m) (DN 200 KG-PVC) 1250,5 450 206
26 5 2
12 5 4
768 100
10 1
5 3
986 171 143 63 634 227 176
15 1 2 0 10 3 2
5 4 1 1 4 2 2
5174,5
77
48
Réde - 2 részgyűjtő terület Csatorna Utca Csatorna hossza (m) jele neve (DN 200 KG-PVC) 2-0-0 Szabadság 634 2-1-0 Ady E (páros oldal) 592 2-1-1 Ady E (páratlan oldal) 359 Jókai 2-2-0 1032 Vásárhelyi Pál 2-2-2 Petőfi Sándor 360 Petőfi Sándor 2-2-1-1 102 (Buszforduló) 2-2-2 Petőfi Sándor 247 2-2-3 Vásárhelyi Pál 230 2-3-0 Ifjúság 186 2-4-0 Petőfi Sándor 144 Vásárhelyi Pál 2-5-0 Petőfi Sándor 340 2. részgyűjtő terület összesen: 4226 Épül összesen: Épül összesen:
Bakonybánk
Tisztító Nyílás Akna db db
9400,5
Tisztító Nyílás Akna db db 8 4 8 2 5 1 17 5
8 3
0 3 3 1 2
2 2 1 2 1
3
6
55
32
132
80
581 db házibekötés 5979 m DN 150 KGPVC bekötővezeték
Tisztító
4 Csatorna jele 1-0-0/1 1-0-0 1-1-0 1-1-1 1-1-0-1 1-2-0 1-2-0-1 1-3-0 1-3-1 1-3-2 Összesen: Épül összesen:
3.2.
Utca neve Ady Endre folytatása (Belterület földút) Táncsics Mihály Dózsa György Táncsics Mihály Kossuth Lajos Zrínyi Miklós Kossuth Lajos Kossuth Lajos Ady Endre Kossuth Lajos József Attila Kossuth Lajos Béke Móricz Zsigmond
Nyílás db
Akna db
174
1
2
657
11
5
630 243 45
2 2 0
17 3 1
640 69
5 2
10 1
1187 177 431 4253
12 1 6 42
22 3 3 67
191 db házibekötés 2082 m DN 150 KGPVC bekötővezeték
Nyomóvezeték: Réde Jele NY-R1 NY-R2 NY-R3
Átmérője (mm) DN 100 DN 80 DN 50
Bakonybánk Jele Átmérője (mm) NY-B1 DN 100
3.3.
Csatorna hossza (m) (DN 200 KG-PVC
Anyaga KPE KPE KPE
Anyaga KPE
Hossza (m) 2574 510 195
Nyomásfokozata (bar)
Hossza (m) 1240
Nyomásfokozata (bar)
6 6 6
6
Átemelő műtárgyak: Az átemelők kör keresztmetszetű, vasbeton anyagú aknák. A szívózsomp a hordalék kiülepedése megakadályozása céljából TOP fenék kialakítással készül. Az érkező szennyvíz átemelését búvár rendszerű őrlőjárókerekes, öntisztító öblítő szelepes szivattyúk végzik.
3.3.1. Réde: A községi csatornahálózaton a mélypontra összegyűjtött szennyvizet átemelő továbbítja a szomszédos vízgyűjtő gravitációs csatornájába (R2 és R3 jelű átemelők), ill. a szennyvíztisztító telepre (R1 jelű átemelő). Átemelő aknák és a beépítésre kerülő szivattyúk adatai: Szennyvíz átemelő jele Szennyvíz átemelő helye Terepszint (m.Bf.) Csatlakozó csatorna jele
R1 Arany J. u. 181,70 1-0-0
R2 Szabadság u. 181,66 2-1-0
R3 Dózsa Gy. u. 183,36 1-4-0
5 Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) Szennyvíznyomócső jele Szennyvíznyomócső szintje (m.Bf.) Szennyvíznyomócső átmérője (D mm) Szennyvíznyomócső hossza (m) Szennyvíznyomócső végpontja Beépített szivattyúk száma (db) Beépített szivattyúk jellemzői Q (l/s) Beépített szivattyúk jellemzői H (m) Átemelő műtárgy átmérője (mm) Átemelő műtárgy fenékszintje (m.Bf.))
180,30 NY-R1 180,40 110 2574 Szv. telep 2 5 25 2200 176,70
179,46 NY-R2 180,26 90 510 1-0-0 2 3 10,5 1600 176,40
181,66 NY-r3 181,94 63 195 1-0-0 2 2 6,5 1600 180,00
Szerelvényaknák: Az átemelő akna nyomóoldalán kerül elhelyezésre a monolit vasbeton műtárgy, amely a szivattyúk nyomóvezetékein szükséges elzáró és visszaáramlást megakadályozó szerelvényeket foglalja magába. Az aknában kap helyet a nyomóvezeték leürítő vezetékén elhelyezkedő tolózár is. Az R1 átemelőnél beépítésre kerül mennyiségmérő is. 3.3.2. Bakonybánk: A községi csatornahálózaton a mélypontra összegyűjtött szennyvizet a B1 jelű átemelő továbbítja a szennyvíztisztító telepre. Átemelő akna és a beépítésre kerülő szivattyú adatai: Szennyvíz átemelő jele Szennyvíz átemelő helye Terepszint (m.Bf.) Csatlakozó csatorna jele Csatlakozó csatorna csatlakozási szintje (m.Bf.) Szennyvíznyomócső jele Szennyvíznyomócső szintje (m.Bf.) Szennyvíznyomócső átmérője (D mm) Szennyvíznyomócső hossza (m) Szennyvíznyomócső végpontja Beépített szivattyúk száma (db) Beépített szivattyúk jellemzői Q (l/s) Beépített szivattyúk jellemzői H (m) Átemelő műtárgy átmérője (mm) Átemelő műtárgy fenékszintje (m.Bf.))
B1 Ady E. u. 170,25 1-0-0/1 167,01 NY-B1 168,75 100 1240 Szv. telep 2 3 24,5 1600 165,00
Szerelvényakna Az átemelő akna nyomóoldalán kerül elhelyezésre a monolit vasbeton műtárgy, amely a szivattyúk nyomóvezetékein szükséges elzáró és visszaáramlást megakadályozó szerelvényeket foglalja magában. (mérete: 250x200x150 cm x25 cm monolit akna.) Az aknában kap helyet a nyomóvezeték, és a leürítő vezetékén elhelyezkedő tolózár is, valamint a mennyiségmérő. 4.
Vízfolyás keresztezések: A Réde – Bakonybánk közös szennyvízelvezetési projektje keretében megépülő művek, vezetékek keresztezik az alábbi vízfolyásokat:
6 Vezeték neve NY-B1 DN 100 KPE vezeték
Vízfolyás Cuhai Bakony-ér 38+900 sz.
Kezelő ÉDUKÖVÍZIG
NY-B1 DN 100 KPE vezeték NY-R1 DN 100 KPE vezeték
Sáros-ér közúti híd alatt 20 m-el 0+105 sz. Malom árok közúti híd felett 5 m-el 0+109,8 sz.
Komáromi Vízitársulat Komáromi Vízitársulat
Fenékszínt Bemért fenékszint: 168,86 mBf. Tervezett fenékszínt: 168,43 mBf. Védőcső felső síkja: 167,36 mBf. Védőcső alsó síkja: 167,16 mBf. 170,80 m.B.f. 175,86 m.B.f.
A keresztezések meder alatti védőcsöves átvezetések, a védőcső DN 200 KG-PVC csőből kerül fektetésre (10-5 m hosszban). A védőcsőtető és a mederfenék közötti védőtávolság min. 1,0 m kell, hogy legyen. A csőfektetés átfúrásos (sajtolásos) technológiával készül. 5. Szennyvíztisztító telep: A tervezett szennyvíztisztító Réde és Bakonybánk települések között épül (a Bakonybánk 0140 hrsz-ú ingatlan megosztása utáni földrészletén) a Sáros ér mellett. A tisztító telepre kizárólag közcsatornán elvezett szennyvizek kerülnek, Réde és Bakonybánk irányából külön – külön szennyvíz nyomóvezetéken keresztül. A tisztítás-technológia fixfilmes eleveniszapos moduláris (konténeres) szennyvíztisztítás. A tisztított szennyvizek befogadója a Cuhai Bakony-ér mellékágát képező Sáros-ér. 6. Szennyvíz minőségi adatok: A szennyvíztisztító telep méretezése a rögzített alapadatokkal történt. Napi fajlagos vízfogyasztás
qn = 90 (l / fő * nap)
Fajlagos szerves szennyezőanyag terhelés
szf = 43,2 (g * BOI5 / lakos * nap)
Lakosok száma (LE)
2211 (fő)
Az iszaptároló kapacitása
Vi = 6 (m3)
Napi szennyvíziszap keletkezés
Visz = 1,5 (l / nap * fő)
A csúcsterhelés időtartama
tcs = 8 (óra)
A beérkező kommunális szennyvíz összetevőinek várható értékei: Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk
960
mg/l
Biokémiai oxigénigény BOI5
480
mg/l
Összes nitrogén
80
mg/l
Összes foszfor
20
mg/l
500
mg/l
Összes lebegő anyag pH
6,5-10,0
7. Tisztítás-technológia ismertetése: A tervezett szennyvíztisztító hidraulikai kapacitása 200 m3/nap. A tervezett tisztító telep az elvégzett számításoknak megfelelően 2211 LE-kel terhelhető. A tisztítás-technológia fixfilmes eleveniszapos moduláris (konténeres) szennyvíztisztítás.
7 A tisztító telepre kizárólag közcsatornán elvezett szennyvizek kerülnek, Réde és Bakonybánk irányából külön – külön szennyvíz nyomóvezetéken keresztül. 7.1. Technológiai blokkok: Szennyvíztisztító telepi átemelő φ 2,2 x 2,0 m PP (polipropilén) szennyvízátemelő akna, 2 db aprító szivattyúval, Thomson bukóval, elzáró szerelvényekkel. Q = 14,1 m3/óra, H = 3,0 m. Gépi rács A nyers szennyvíz az üzemviteli épületben felszerelt automatikus üzemű gépi rácsra DN 150 KPE nyomócsövön érkezik. A szennyvízrács pálcatávolsága 5 mm, kapacitása a hidraulikus csúcsterhelésnek megfelelően 15 m3/óra. Kiegyenlítő medence és 3 rekeszes kombinált medence 132,69 m3 hasznos térfogatú kiegyenlítő medencével egybeépített 37,09 m3 hasznos térfogatú 3 rekeszes kombinált ülepítő és iszaptároló medence. 15 x 4 m alapterületű vasbeton műtárgy. A kiegyenlítő medence tartozékai; pH mérés és szabályozás, automatikus vegyszer (sav/lúg) oldó tartályok és adagoló szivattyúk, lassú keverő, 3 db biofilter (szagszűrő). A 3 rekeszes kombinált medence tartozékai iszapszivattyú, 1 db biofilter (szagszűrő). 10 modulos biológiai szennyvíztisztító berendezés A berendezés rozsdamentes acélvázra épült, üvegszál erősítésű poliészter szerkezetű medence, térfogata 58,08 m3, méretei 2,2 x 2,2 s 12,0 m. A berendezés tartozékai elektromos elosztó szekrény, elektronikus vezérlés érzékelőkkel, hibajelzőkkel és adatátvitellel. A berendezés gyári tartozékai; zsompszivattyú, iszapfeladó szivattyú, 18 µ-os dobszűrő, légbefúvó, diffúzor-rendszer, biorácsok. Tisztított szennyvíz átemelő A biológiai tisztító műtárgyból a tisztított szennyvíz a φ1,2 x 2,0 m PP (polipropilén) tisztított szennyvízátemelő aknába kerül. Az átemelő 2 db szivattyú és szerelvényeik kerülnek elhelyezésre. A beépített szivattyúk jellemző adatai; Q = 14,1 m3/óra, H = 3,0 m. A beépített szivattyúk biztosítják az 50 %-os tisztított szennyvíz recirkulációt és a tisztított szennyvíz elvezetését. Iszapvíztelenítő berendezés 1 db 3,5 m3/nap zsákfilteres iszapvíztelenítő berendezés, polielektrolit oldó – adagoló tartállyal, filterzsákokkal. UV berendezés és áramlásmérő A tervezett berendezések részére 2,7 x 2,0 x 2,2 m méretű vasbeton műtárgy épül. A műtárgyban kerülnek elhelyezésre a 200 m3/nap kapacitású UV fertőtlenítő és a tisztított szennyvíz mennyiségét mérő berendezések. 8. Befogadó:
8 A tisztított szennyvizek befogadója a Sáros-ér 0+066 m-es szelvénye. A kitorkolás helye 43 m-el a közúti híd alatt található a Bakonybánk 0139 hrsz-ú földrészleten. A kitorkoló DN 200 KG-PVC cső 0,56 m-el a mederfenék fölé kerül, a kitorkolási szint 171,0 mB.f., a kitorkolócső beton előfejet kap. A medret a kimosódások elkerülése céljából a kitorkolás magasságáig védeni kell, ezért a kitorkoló cső alatt és felett 3,0 – 3,0 m hosszban a meder burkolásra kerül. A részű védelem mederlapos, kőszórásos védelem. A bevezetés EOV koordinátái: X-koordináta: 564981,39 Y-koordináta: 235784,19
II. Az engedélyes az I. fejezetben körülírt jogosultságai mellett köteles betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: 1.1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 1.2. A szennyvíz a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklet küszöbértékeinek megfelelő minőségben vezethető be a települési csatornahálózatba. A csatornára csapadékvizek nem köthetőek. 1.3. A szennyvíztisztító telepről a Sáros-érbe, mint felszíni befogadóba a ”3. időszakos vízfolyás befogadóira” vonatkozó határértékeknek megfelelő tisztított szennyvíz vezethető: pH KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) Összes lebegőanyag (mg/l) Összes foszfor Pössz. (mg/l) Összes nitrogén (mg/l) Összes szervetlen nitrogén öNásv (mg/l) Ammónia-ammónium-nitrogén (mg/l) Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) (mg/l) Összes só (mg/l)
6,5-9,0 75 25 50 5 25 20 5 5 2000
1.4. Az elkészült létesítmény próbaüzeme a tervdokumentáció részeként benyújtott próbaüzemi terv alapján folytatható le. A próbaüzem 6 hónapos időtartama alatt el kell végezni a dokumentációban tervezett szennyvíz- és iszapminőségi vizsgálatokat. Az engedélyesek kötelesek a szennyvíztisztító telep üzemszerű működésének, és e határozatban megállapított kibocsátási határértékeknek való megfelelősségéről a zárójelentést az elsőfokú hatósághoz benyújtani. 1.5. A kivitelezés során felszíni,- felszín alatti víz, valamint földtani közeg nem szennyeződhet. 1.6. A Komáromi Vízitársulat 2010. március 17-én kelt kezelői hozzájárulásában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani! 1.7. A vízfolyás mentén a partvonaltól számított 6 m-ig mindenkor biztosítani kell a vízfolyás kezelője számára a vízgazdálkodási szakfeladatok zavartalan ellátását. 1.8. A megvalósult létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez – az üzemeltetőnek – vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a vízügyi hatóságtól a vonatkozó hatályos jogszabályban előírt mellékletek csatolásával. A vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez csatolandó tervdokumentációnak tartalmaznia kell a megvalósulásra került létesítmények műszaki paramétereit, a beépített berendezések gyártmány típusait, a szennyvíztisztító telep megfelelő
9 tisztítási hatásfokát bizonyító vízminőség vizsgálatokat, próbaüzemi zárójelentést valamint a kezelő műtárgyak és berendezés végleges Üzemelési és Karbantartási Utasítását, a szennyvízelvezető és -tisztító rendszer Üzemeltetési szabályzatát. 1.9. A rácsszemét, szennyvíziszap stb. végleges elhelyezését az üzemeltetés megkezdése előtt biztosítani kell, a fogadói nyilatkozatokat a vízjogi üzemeltetési engedély kérelemmel együtt kell becsatolni. 2. Szakhatóságok előírásai, nyilatkozatai: 2.1. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda Réde, Bakonybánk települések szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélyezése tárgyában kiadott 430/1690/02/2010. örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához hozzájárult. 2.2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda a 430/1690/04/2010. számon az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére az alábbi tájékoztatást adta: 2.2.1. Réde-Bakonybánk települések szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélyének ügyében a 2010. április 1-én kelt, 430/1690/02/2010. ügyiratszámon kiadott örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásom fenntartom. 2.3. ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete 887-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában Réde, Bakonybánk települések szennyvízelvezetése, szennyvíztisztítása vízjogi létesítési engedélyének megadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult az alábbi feltételekkel: 2.3.1. Réde, Bakonybánk szennyvízelvezetési agglomerációban az elvezető rendszerre valamennyi ingatlan rácsatlakozási lehetőségét biztosítani kell. 2.3.2. Az építési területen kiépített ivóvízvezeték védelméről a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátását szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodni kell. 2.3.3. A 200 m3/nap kapacitású, fixfilmes eleveniszapos moduláris (konténeres) szennyvíztisztítási technológia kellő biológiai tisztítási hatásfokkal kell rendelkezzen. 2.3.4. A befogadóba történő bevezetéskor a kibocsátott, tisztított szennyvíz minősége meg kell feleljen a felszíni vízbe történő bevezetés jogszabályban előírt követelményeinek. 2.3.5. A tisztítás során keletkező víztelenített szennyvíziszap elszállításához, végleges elhelyezéséhez az üzemeltetőnek befogadói nyilatkozattal kell rendelkeznie. 2.3.6. A tisztítótelepi szennyvízkezelés során a káros környezeti hatások elkerülése végett a szaghatás megelőzése érdekében a tisztítótelepnek kellő hatásfokú műszaki védelemmel kell rendelkeznie. 2.4. ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 887-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a RédeBakonybánk települések közös szennyvízelvezetési, -tisztítási projekt keretében a települések szennyvízelvezetése, szennyvíztisztítása vízjogi létesítési engedélyének megadásához a csatolt tervezői nyilatkozatban foglaltak figyelembe vételével – közegészségügyi szempontból hozzájárult a 887-2/2010. iktató számon 2010. április 06-án kiadott szakhatósági állásfoglalásra hivatkozással. 2.5. A Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/33854/2010. számú talajvédelmi szakhatósági hozzájárulásában a Pannon-Connetcion Bt. által LÉT378 számon készített tervdokumentáció alapján a vízjogi létesítési engedély megadásához az alábbi feltételekkel járult hozzá: 2.5.1. A kivitelezés megkezdése előtt 30 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni hatóságunkhoz a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. számú melléklet 2.4.1. pont szerinti tartalommal készült humuszmentést megalapozó talajvédelmi tervet, az ennek alapján készült, a 2. számú melléklet 2.4.2. pont szerinti humuszgazdálkodási tervet, valamint szennyvízvezeték termőföldet érintő szakaszára a 2. számú mellékéletének 2.5. pontja szerinti rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervet.
10 2.5.2. A végleges más céllal hasznosított területrészeken (szennyvíztelep, átemelők területe) az alábbi talajvédelmi követelményeket kell megtartani: o Az építési munkák során a beruházónak a talajvédelmi terv szerint gondoskodnia kell a humuszos talajréteg megmentéséről és a mentett humuszos talaj hasznosításáról. A humuszos talajt elkülönítetten, szennyeződésmentességének megőrzésével kell tárolni, majd az építési munkák befejeztével felhasználni. o A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról vagy értékesítéséről a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni. Feltöltésre vagy töltésépítésre a humuszos talaj nem használható fel. A kialakított humuszos talajréteg vastagsága az 1 m-t nem haladhatja meg. A közvetlenül szomszédos mezőgazdasági területen az elterítés vastagsága maximum 25 cm lehet. Az értékesített, vagy nem a beruházás területén felhasznált humuszos talaj után talajvédelmi járulékot kell fizetni. Elszállítás esetén, amennyiben nem állapítható meg kétséget kizáróan a beruházási területen belül fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi járulék mértéke megkezdett hektáronként 100000 Ft-ban kerül megállapításra. o A beruházás területén fel nem használható humuszos talaj egyéb módon történő hasznosításáról a tervezett létesítmények használatbavételi engedélyezéséig gondoskodni kell. 2.5.3. Az időleges más céllal hasznosított területeken (termőföldet érintő vezetékszakaszok) az alábbi talajvédelmi követelményeket kell megtartani: o A beruházó a rekultivációs terv alapján köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről és a helyreállításról. A termőréteget az altalajtól elkülönítetten, keveredésüket megakadályozva kell kiemelni, elhelyezni, majd visszatölteni. A taposott területeket lazítani, majd szervestrágyázni szükséges. 2.5.4. A szomszédos termőföldek a kivitelezés során csak az illetékes földhivatal időleges más célú hasznosítási engedélyével vehetők igénybe. A szomszédos termőföldeken talajidegen anyagok és terméketlen altalaj nem helyezhető el és nem teríthető szét. A kivitelezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzanak, gondoskodni kell a talajvédő gazdálkodás feltételeinek biztosításáról. 2.5.5. A munkák megkezdését a talajvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 2.6. A Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére a 20.2/10152-262010. számú végzésében a Réde, Bakonybánk települések szennyvízelvezetése vízjogi létesítési engedélyezése kapcsán indult eljárásban a 2010. április 7-én kelt 20.2/3385-4/2010. számon kiadott talajvédelmi szakhatósági hozzájárulását és az abban foglalt talajvédelmi kötelezettségeket változatlan formában fenntartotta. 2.7. A Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság 22.3/6372/1/2010. számon – a Pannon-Connetcion Bt. által készített LÉT-379 tervszámú dokumentáció alapján – az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta: 2.7.1. Amennyiben a kivitelezési munkák során fakitermelés válik szükségessé, azt az Evt. 70. § (2) bekezdése értelmében – figyelemmel a törvény végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 43. § (1) bekezdésére – előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. 2.7.2. A Bakonybánk 0138 és 0140 a. hrsz.-ú földrészletek igénybevételéhez azzal a feltétellel járulok hozzá, hogy a nyomvonal csak a közút és az erdő ingatlanok közös határán haladhat, minimálisra csökkentve ezzel az esetleges erdő igénybevételt. 2.7.3. A kiviteli tervek készítése során kérem hatóságunkkal egyeztetni. 2.7.4. A munkaterület átadásához csak az egyeztetett kiviteli tervek jóváhagyását és az erdő igénybevételi eljárás eredményes lezárását követően járulok hozzá. 3. Közmű-üzemeltetői előírások: Engedélyes köteles betartani:
11 o
a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság KEM-346/3/2010. számú közútkezelői hozzájárulásában,
o
az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Tatabányai Üzemegysége F713-979-4/2010. számú közműnyilatkozatában,
o
az E.ON Áramhálózati Zrt. Veszprémi Hálózati Régió R253/313/2010. számú közműnyilatkozatában,
o
az Északdunántúli Vízmű Zrt. EDV-7493-2/2010. számú közműnyilatkozatában,
o
a Magyar Telekom Nyrt. 9250112-29555225-2/2010. üi. számú közműnyilatkozatában,
o
a Vitech Uno Kft. (kábeltelvíziós szolgáltató) 2010. június 08-án kelt közműnyilatkozatában,
o
az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § e, pontja alapján eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevében és képviseletében eljárva – a 21/2010. (I. 20.) NVT sz. határozatban foglaltak alapján adott, 2010. március 1. napján kelt meghatalmazás értelmében – a Magyar Állam tulajdonában és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Bakonybánk 071 hrsz.-ú ingatlant érintő, a KEOP-7.1.2.0.-2008-0043 számú projekt keretei között Rovács Gábor (Pannon-Connetcion Bt.) tervező által 2010. januárjában LÉT-378-155 számon benyújtott terv szerinti beruházás elvégzéséhez megadott 1249-1/2010. számú tulajdonosi hozzájárulásban
előírt feltételeket. 4. Vízfolyás kezelői előírások: Az engedélyes köteles betartani: 4.1. A Komáromi Vízitársulat 2010. március 17-én kelt kezelői hozzájárulásában foglaltakat: Helyrajzi szám Keresztező vezeték Sáros-ér hrsz: Bakonybánk 0139 Ny-B1 (DN 100 KPE) Bakonybánki határárok hrsz: Bakonybánk 0134 Ny-R1 (DN 100 KPE) o A keresztezés a vízfolyás fenékszintje alatt 1 m-rel történik.
Védőcső 6 fm DN 200 acél 4 fm DN 200 acél
o A keresztezésnél a vízfolyás mindkét partján gépi kotrást tiltó táblát kell elhelyezni. A megvalósulási tervdokumentációt a Társulatnak meg kell küldeni. A munkaterület átadására a Társulatot meg kell hívni, a keresztezés kivitelezésére a Társulat szakfelügyeletét meg kell rendelni. o A 200 m3/d kapacitású bakonybánki szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek bevezetése a Sáros-érbe történik (helyrajzi szám: Bakonybánk 0139). A tisztított szennyvízelvezető cső betorkolását a mederfenék fölött 0,5 m-re tervezik. Korábban a komáromi Vízgazdálkodási Társulat a medret a torkolati szakaszon burkolattal látta el. Amennyiben a bevezetés érinti a burkolatot, úgy annak folytonosságát kivitelezés után meg kell őrizni. Amennyiben nem érinti, úgy a bevezetés szelvénye alatt és fölött a meder a betorkolás szintje alatt 3-3 m hosszban burkolásra kerül. o Az üzemeltetési engedélyhez a leendő üzemeltető a Társulattal kötött mederhasználati szerződés (differenciált érdekeltségi hozzájárulás) birtokában járulunk hozzá. 4.2. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak – mint a Magyar Állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban Bakonybánk külterület, 071 helyrajzi szám alatt felvett Bakonybánk Cuhai Bakony-ér ingatlan vagyonkezelőjének – a Cuhai Bakony-ér vízfolyás szennyvíznyomócsővel történő keresztezéséhez adott 1249-1/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulásában előírt feltételeket: 4.2.1.
12 o Cuhai Bakony-ér vízfolyás meder keresztezése (071 hrsz.) Keresztezés szelvénye: Haszoncső mérete: Védőcső mérete: Bemért fenékszint: Védőcső felső síkja: Védőcső alsó síkja:
38+900 DN 100 KPE NA 200 KG-PVC 168,86 mBf. 167,36 mBf. 167,16 mBf.
4.2.2. o A vízfolyás partéleitől számított 6-6 m-es parti sávba épület, építmény, akna, stb. nem kerülhet. o A keresztezés paraméterei vízügyi műszaki szempontból megfelelőek. o A keresztezés során a vizek szabad levonulását biztosítani kell és a munkák befejezése után az eredeti meder, rézsű és parti sáv állapotokat vissza kell állítani. o A keresztezés szelvényében a parton – a parti sávon kívül – gépi munkavégzést tiltó figyelmeztető táblát kell kihelyezni. o Az elkészült létesítményről megvalósulási tervet kell készíteni és 4 pld-ban nyomtatott, valamint 1 pld-ban elektronikus formátumban a műszaki átadás-átvételi eljárás keretében a vagyonkezelő rendelkezésére kell bocsátani. A megvalósulási tervhez csatolni kell a geodéziai bemérés eredményeit táblázatos formában a bemért pontok x, y, z EOV koordinátáinak feltüntetésével, valamint az AUTOCAD szoftverrel feldolgozott dwg formátumú felmérési helyszínrajzot is. o Az építtető (tervező) köteles külön nyilatkozatban hozzájárulását adni, hogy a megvalósulási terveken az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében határozatlan idejű és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. A nyilatkozat megadása a vagyonkezelői hozzájárulás érvényességének feltétele. o Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő ingatlanok használatával kapcsolatosan az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal a Jogosult köteles megállapodást kötni. o Jelen vagyonkezelői hozzájárulás az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, illetve a 254/2007. (X.04.) Kormányrendelet értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt., vagy Európai Uniós, illetve hazai pályázatok esetén az MNV ZRt. nevében és képviseletében eljáró vagyonkezelő által kiadásra kerülő tulajdonosi hozzájárulással együtt érvényes. 4.2.3. Az építési munkálatok megkezdését és befejezését 8 nappal korábban be kell jelenteni az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tatai Szakaszmérnökségére (2890 Tata, Malom u. 41., Telefon: 34/587 - 670). Ugyanitt meg kell rendelni az építés idejére a vízügyi szakmai felügyeletet. Munkakezdési engedélyt a kivitelező csak a vízügyi szakmai felügyelet megrendelését követően kaphat. Amennyiben a munkaterületen az építés során víz, illetve talajvíz szennyezés történik, az engedélyes köteles Igazgatóságunkat is azonnal értesíteni (munkaidőben a 96/500-000 telefonszámon; munkaidőn kívül a 30/475-9249 ügyeleti telefonszámon). 4.2.4. A vagyonkezelői hozzájárulás nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése, illetve a bennük foglaltak betartása alól. 4.2.5. A műszaki átadás előtt a szakfelügyelet részére 1 pld. papíralapú, az Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. címére 1 pld. digitális formátumú megvalósulási dokumentációt meg kell küldeni.
13
III.
Sorszám
A hatóság jelen határozatával a DE-MA Projekt Kft. (2510 Dorog, Zrínyi utca 2.) DE 1350/2010 munkaszámon elkészített és a Komáromi Körzeti Földhivatal által záradékolt változási vázrajzok, terület kimutatások és megállapodások, alapján az alábbi ingatlanokra: vízvezetési szolgalmi jogot alapít 1. Réde Község Önkormányzata - mint szolgalmi jogosult - javára és az ingatlan mindenkori tulajdonosai (használói) - mint szolgalmi kötelezettek – terhére:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 11. 11. 12. 13 14
Település Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde Réde
hrsz. 0158/10 0158/9 0158/8 0158/7 0158/6 0158/5 0158/4 0158/3 0158/2 0158/1 0157 0156 0155 462
Szolgalommal terhelt terület (m2) 1911 130 107 154 94 119 36 258 275 1246 11 355 19 484
Sorszám
2. Bakonybánk Község Önkormányzata - mint szolgalmi jogosult - javára és az ingatlan mindenkori tulajdonosai (használói) - mint szolgalmi kötelezettek – terhére:
Település 1 Bakonybánk 2. Bakonybánk 3. Bakonybánk 4. Bakonybánk 5. Bakonybánk 6. Bakonybánk 7. Bakonybánk 8. Bakonybánk 9. Bakonybánk 10. Bakonybánk 11. Bakonybánk 12. Bakonybánk
hrsz. 0140 0140 0138 078 070/19 071 077 0145 0156 0155 0163 0164
Szolgalommal terhelt terület (m2) 4967 248 62 456 22 64 13 267 67 1553 43 1718
A hatóság az ingatlanon a vezeték szélétől a felszínen mindkét irányban 2,0 m szélességben védősávot állapít meg. A védősávon belül szennyezést okozó tárgyat, anyagot, valamint olyan műtárgyat elhelyezni, mely a vezetéket rongálhatná, tilos! Tilos a vezeték felett épületet, építményt, kerítést elhelyezni, kutat fúrni, mélygyökérzetű fát ültetni, egyébként a terület az említett korlátozások betartása mellett művelhető. A szolgalmi jog gyakorlása során az engedélyesek jogosultak a szolgalommal terhelt ingatlant a szükséges és az engedély alapját képező terv szerinti mértékben igénybe venni, a későbbiekben pedig a vízilétesít-
14 mények üzemeltetője jogosult a létesítményeket fenntartani, a vízhasználatot gyakorolni és az ezzel járó karbantartási, javítási és felújítási munkákat elvégezni. A szolgalmi jogosult köteles: a közcélú vízilétesítmény megépítésével és fenntartásával kapcsolatos tevékenységet kellő kímélettel, a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosa(i) /használói/ érdekeinek, az ingatlan használati módjának figyelembe vételével gyakorolni. Köteles az okozott károkat a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának, használójának megtéríteni. A szolgalom jogosultja az ingatlanon az esetleges munkavégzéssel termésben okozott károkat a terület használójának, míg az ingatlan esetleges értékcsökkenésében okozott károkat az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) köteles megtéríteni.
A szolgalom kötelezettje(i) kötelese(k) - tűrni, hogy a szolgalom jogosultja, illetőleg megbízottja az ingatlanon a közcélú létesítményt elhelyezze és üzemeltesse, annak javítási, karbantartási munkáit elvégezze, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, - tartózkodni az olyan használattól, amely a közcélú vízilétesítmény állagát, üzemeltetését veszélyeztetné. - tűrni a szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzését. A kárigényt a szolgalom jogosultjához kell bejelenteni. Kártalanítás ügyében egyezség hiányában bírósághoz kell fordulni. IV. A vízügyi hatósági a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a Komáromi Körzeti Földhivatalt, hogy a határozat alapján a csatolt munkarészek (területkimutatás és változási vázrajz) szerint a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be. V. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől 2013. július 31-ig hatályos, az időbeli hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. VI. A vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Réde-5. és Bakonybánk-7. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VII. E határozat ellen a kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez intézett, az elsőfokú hatóságnál 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 180.000,- Ft, azaz Száznyolcvanezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosai (használói) esetében a jogorvoslati eljárás díja ingatlanonként 5.000.- Ft., azaz: Ötezer forint. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
15 INDOKOLÁS Réde Község Önkormányzata (2886 Réde, Széchenyi I. u. 27.) és Bakonybánk Község Önkormányzata (2886 Bakonybánk, Kossuth L. u. 27.) egyetemlegesen vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet nyújtottak be 2010. március 02-án az elsőfokú hatósághoz Réde – Bakonybánk települések szennyvízelvezetésének, szennyvíztisztításának megvalósítására. A kérelmükhöz csatolták a Pannon-Connetcion Bt. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített Lét-378 (LÉT 378-000, LÉT-378-100, LÉT-378-200) tervszámú engedélyezési tervdokumentációt. Az elsőfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján H-4789-3/2010. számú elektronikus levelében értesítette a tárgyi eljárás megindításáról a központi elektronikus rendszerben regisztrált társadalmi szervezeteket. Az eljárással kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. A hatóság a hiánypótlásokat követően – mikor ismertté vált a tervezett beruházással érintett ingatlanok köre – tekintettel a hatásterületen élő nagyszámú ügyfélre, hirdetményi úton küldött értesítést az eljárás megindításáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 29.§ (3) bekezdés b.) pontja alapján. A H-4789-29/2010. számú hirdetmény a Réde és Bakonybánk községek Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, a Felügyelőség hirdetőtábláján és internetes honlapján, valamint a központi elektronikus rendszeren (magyarorszag.hu) került elhelyezésre. Az eljárás folyamán az ügyben észrevétel nem érkezett. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a kérelmezők nem fizették meg a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló – többször módosított – 33/2005. (XII.27.) KvVM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat, ezért a 47892/2010. számú végzése I. fejezetében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére hívta fel az engedélyeseket. Az engedélyesek az eljárás 360.000 Ft. igazgatási szolgáltatási díját 2010. március 25-én megfizették. A hatóság a 4789-2/2010. számú végzése II. fejezetében a kérelem elbírásához szükséges, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben (továbbiakban: KHVMr.) előírt mellékletek 30 napon belül történő benyújtására hívta fel a kérelmezőt. Az engedélyesek 2010. május 06-án kérelmüket kiegészítették az állami közutakat érintő LÉT-378-100M számú módosított engedélyezési tervdokumentációval. A hiánypótlásra megállapított határidőt az elsőfokú hatóság az engedélyesek kérelmére H-4789-22/2010. számú végzésével előbb 2010. június 30-ig, majd a H-4789-38/2010. számú végzésével július 31.-ig meghosszabbította. Az engedélyesek a hatóság 2010. március 11-én kelt H-4789-2/2010. számú végzésben foglalt alábbi hiányosságokat 2010. április 23. és 2010. augusztus 09.-e között pótolták: - A beruházással érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatát. - Benyújtották a beruházással érintett, de nem az építtető önkormányzatok (engedélyesek) tulajdonában álló ingatlanoknak a DE-MA Projekt Kft. által készített DE 1350/2010. munkaszámú – a Komáromi Körzeti Földhivatal által 2010. március 19-én záradékolt – terület kimutatást, változási vázrajzot, mint szolgalmi tervdokumentációt és az érintett ingatlanok tulajdonosainak egy részével kötött szolgalmi megállapodást. - A „B-1” jelű, Ady E. úti végátemelő tervezett helyére vonatkozóan Bakonybánk Község Önkormányzata, mint vevő és a bakonybánki 0166/2 hrsz. alatt nyilvántartott a természetben Bakonybánk, Ady E. út 1. sz. alatti (5291 m2 szántó, 464 m2 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület) ingatlan tulajdonosa, mint eladó között kötött adás-vételi előszerződést. - A szennyvíztisztító telep tervezett helyére vonatkozóan Bakonybánk Község Önkormányzata és Réde Község Önkormányzata, mint vevők és a bakonybánki 0140 hrsz.-ú külterület (31.356 m2 legelő, 36567 m2 erdő és árok) ingatlan tulajdonosai, mint eladók között kötött adás-vételi előszerződést..
16 A Komáromi Körzeti Földhivatal 10108/3/2010. számú határozatát, melyben Bakonybánk Község Önkormányzata részére a Bakonybánk 0140 és 0166/2 hrsz.-ú ingatlanokból 3884 m2 kiterjedésű terület végleges más célú hasznosítását szennyvíztelep és szennyvízátemelő létesítése céljából engedélyezte. - Az „R-1” jelű, Arany J. úti végátemelő tervezett helyére vonatkozóan Réde Község Önkormányzata, mint vevő és a rédei 444/4 hrsz. alatt nyilvántartott (1.063 m2 kivett beépítetlen terület) ingatlan tulajdonosa, mint eladó között kötött adás-vételi előszerződést. Réde község Önkormányzati Képviselőtestülete 85/2010. (VII. 28.) számú Kt. határozatát, mely szerint a képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés megkötésére. - Réde és Bakonybánk Körjegyzőjének, mint a beruházással érintett önkormányzati utak kezelőjének 2010. június 09-én kelt kezelői hozzájárulását. - A Komáromi Vízitársulat 2010. március 17-én kelt vízfolyáskezelői hozzájárulását, az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1249-1/2010. számú vagyonkezelői hozzájárulását és a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § e, pontja alapján eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevében és képviseletében eljárva adott 12491/2010. számú tulajdonosi hozzájárulását. - A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság KEM-346/3/2010. számú közútkezelői hozzájárulását, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Tatabányai Üzemegysége F713979-4/2010. számú, az E.ON Áramhálózati Zrt. Veszprémi Hálózati Régió R253/313/2010. számú, az Északdunántúli Vízmű Zrt. EDV-7493-2/2010. számú, a Magyar Telekom Nyrt. 9250112-295552252/2010. üi. számú, a Vitech Uno Kft. (kábeltelvíziós szolgáltató) 2010. június 08-án kelt közműnyilatkozatát. A hatóság H-4789-6/2010. számú felhívására benyújtották a Sáros-ér, mint időszakos vízfolyás befogadóba történő tisztított szennyvíz bevezetésre vonatkozó – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13.§ (5) pontja szerinti elővizsgálatnak a rendelet 4. számú melléklete szerint összeállított – LÉT-378-300 iratszámú elővizsgálati tervdokumentációt. A hatóság Ket. 44. § (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kijr.) 32./E § (3) bekezdésére, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésére, figyelemmel H-4789-4/2010. számon megkereste a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Irodát, az ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézetét, és a KomáromEsztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, hogy szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhjr.) 27. § (1) bekezdésében meghatározott 22 munkanapon belül adja meg. A hatóság miután a hiánypótlásra benyújtott mellékletekből megállapított, hogy a tervezett beruházás erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is érint a H-4789-27/2010. számú végzésével megkereste a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságát, hogy szakhatósági állásfoglalását – a fenti jogszabályok alapján – adja meg. Tekintettel arra, hogy a tervező a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) 2010. június 7-én kelt, a hatóságnál június 10.én iktatott LÉT-378-27/2010. számú beadványában pontosította, illetve megváltoztatta a hatóság a szakhatóságokat ismételten megkereste, hogy a csatolt tervezői nyilatkozatban foglaltak figyelembe vételével szakhatósági állásfoglalásukat adják meg. A kulturális örökségvédelmi hatóság a 430/1690/02/2010. számú végzésében kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: A kulturális örökségvédelméről szóló 2001. LXIV. tv. (Kötv.) 11. §-a értelmében a régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
17 Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A beruházás nyomvonala a 2542 törzsszámmal rendelkező műemléket érinti. A kérelmező nyilatkozata szerint tárgyi beruházás a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet szerint nagyberuházásnak minősül, melyre vonatkozóan a jogszabály az alábbiakat tartalmazza: A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet (továbbiakban: R.) 14/B. § (2) bekezdés értelmében nagy beruházás esetén az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmányt kell benyújtani a Hivatalhoz, amelynek határideje a 2010. április 1-jén felvett jegyzőkönyv alapján 2010. december 31. A R. 14/C. § alapján a földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani. A R. 14/B. § (2) bekezdés alapján megküldött beruházói nyilatkozat alapján a R. 14/B. § (1) bekezdésnek megfelelően a kivitelezés során a régészeti feladatok elvégzésére a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (1036 Budapest, Dugovics tér 13-17.) jogosult, mivel a R. 1. § (1) bek. f) pontban foglaltaknak megfelelően a fejlesztés nagyberuházásnak minősül. A R. 14/D. § (1) bekezdés alapján a nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat – beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is – A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. Szakhatósági állásfoglalása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése, 1. sz. mellékletének 4. pontján, a Kijr. 32/E § (3) bekezdés c) pontján, valamint a Ket. 44. § (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 45. § (2) bekezdése alapján állapította meg. A kulturális örökségvédelmi hatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 430/1690/04/2010. számon tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy Réde-Bakonybánk települések szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélyének ügyében a 2010. április 1-én kelt, 430/1690/02/2010. ügyiratszámon kiadott örökség-védelmi szakhatósági állásfoglalásom fenntartja. A közegészségügyi hatóság a 887-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedélyének megadásához hozzájárulását megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: A Pannon-Connetcion Bt. LÉT-378 tervszámú dokumentációja szerint - Réde- Bakonybánk szennyvízelvezető rendszerének kiépítésével a keletkező lakossági szennyvíz fogadására, tisztítására Bakonybánk – Réde települések közötti részen szennyvíztisztító telep létesül. A tisztítótelep és a legközelebbi lakott területek közti távolság 150 m. - A tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér mellékágát képező Sáros-ér Az új tisztító telepről kikerülő tisztított szennyvíz jogszabályban előírt minőségét biztosítani kell. - A csatornázandó területen ivóvízvezeték van kiépítve, melynek védelméről külön jogszabályban előírtak szerint gondoskodni kell. - A környezeti hatások – szaghatás – kivédését a terv szerinti műszaki védelemmel biztosítják. Az Intézet a fentiek miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az Intézet e szakhatósági állásfoglalását a Kijr. 32/E. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében, a Ket. 44. § figyelmbe vételével adta ki. A közegészségügyi hatóság hatáskörét az „egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről” szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1), illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és gyógyszervegyészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése állapítja meg. A közegészségügyi hatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 887-4/2010. számú
18 szakhatósági állásfoglalásában a Réde-Bakonybánk települések közös szennyvízel-vezetési, -tisztítási projekt keretében a települések szennyvízelvezetése, szennyvíztisztítása vízjogi létesítési engedélyének megadásához a tervezői nyilatkozatban foglaltak figyelembe vételével – közegészségügyi szempontból hozzájárult a 887-2/2010. iktató számon 2010. április 06-án kiadott szakhatósági állásfoglalásra hivatkozással. A talajvédelmi hatóság a 20.2/3385-4/2010. számú, április 07-én kelt, az elsőfokú hatósághoz április 12-én érkezett – a 20.2/3385-1/2010. számon elrendelt hiánypótlást követően megadott – szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedélyének megadásához hozzájárulását megadta. Döntését a Kijr. 32/E. § (3) bekezdése, a Pannon-Connetcion Bt. által LÉT-378 számon készített tervdokumentáció alapján hozta meg. Hozzájárulásának előírásai a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX. tv. 43., 44., 48. és 55. §-ain alapulnak, megtartásukkal az érintett és a szomszédos termőterületek minősége megóvható. Szakhatósági közreműködése a fent idézett jogszabályi helyeken túl a Ket. 44. §-án alapul. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (1)-(4) bekezdése alapján rendelkezett. A talajvédelmi hatóság az elsőfokú hatóság – a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyét (helyrajzi számát) pontosító tervezői nyilatkozatot tartalmazó – megkeresésére 20.2/10052-2/2010. számú végzésben a Réde-Bakonybánk települések szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélyének ügyében indult eljárásban a 20.2/3385-4/2010. számon kiadott talajvédelmi szakhatósági hozzájárulását és az abban foglalt talajvédelmi kötelezettségeket változatlan formában fenntartotta. Döntését azzal indokolta, hogy a tervezett szennyvíztisztító telep és a befogadó helyrajzi számának pontosítása a korábbi hozzájárulásuk tartalmát nem befolyásolják. Határköréről a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1), valamint a 10. § b) pontja, illetékességéről a Ket. 21. § (1) c) pontja rendelkezik. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (1)-(4) bekezdése alapján rendelkezett. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján zárta ki, a jogorvoslat lehetőségéről ugyanezen jogszabály alapján adott tájékoztatást. Az erdészeti hatóság a 22.3/6372/1/2010. számú – a Pannon-Connection Bt. LÉT-381 számú tervdokumentációja alapján kiadott – szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához a határozat rendelkező részében rögzített feltételekkel járult hozzá. A csatolt tervdokumentációt megvizsgálta, és megállapította, hogy: -
Réde község határában a beruházás erdőterületet nem érint. A Bakonybánk 077 hrsz.-ú erdő művelési ágú ingatlan nyilvántartása szerint fásítás, ezért igénybevétel tekintetében nem tartozik az Evt. hatálya alá. - A Bakonybánk 0138 és 0140 a. hrsz.-ú ingatlanokon a terv szerinti igénybevétel az Erdészeti Igazgatóság számára elfogadhatatlan, mivel a csatolt tervdokumentációban a nyomvonal az út tengelyétől 15-20 m-re halad, s az út és a szolgalmi joggal érintett terület közötti sáv – az Evt. 12. § (1) bekezdése szerint – a továbbiakban jogilag nem minősülne erdőnek. Állásfoglalását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1), valamint a 22. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva adta meg. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint a Magyar Állam tulajdonában lévő Bakonybánk 071 hrsz.-ú ingatlan vagyonkezelője a Rovács Gábor tervező által készített LÉT-378-155 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján Réde Község Önkormányzata részére vagyonkezelői hozzájárulását a Cuhai Bakony-ér vízfolyás szennyvíznyomócsővel történő keresztezéséhez (a 38+900 szelvényben) a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzített feltételekkel megadta. A vagyonkezelői hozzájárulás 4. pontjának előírását a hatóság mellőzte, mivel a polgári jogból eredő vagyoni követelést fogalmaz meg. Ennek előírására az elsőfokú hatóságnak nincs hatásköre, tekintettel arra, hogy ez polgári jogviszony és az abból fakadó igények elbírálására a Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az ingatlanok igénybevételért fizetendő összegről a vízilétesítmények építését engedélyező közigazgatási határozatában az elsőfokú hatóság nem rendelkezhet, mert a vonatkozó ágazati jogszabályok ilyen hatáskört számára nem állapítanak meg.
19 A tisztított szennyvizek Sáros-ér időszakos vízfolyás (Bakonybánk 0139 hrsz. tulajdonos Bakonybánk Község Önkormányzata) befogadóba vezetéséhez a Komáromi Vízitársulat 2010. március 17-én kelt kezelői hozzájárulásában hozzájárult a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzített feltételekkel. Az elsőfokú hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a tervezett szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep az érvényes műszaki előírásoknak megfelel. Az elvezetendő szennyvízmennyiséget a csatornarendszer és a megépülő új szennyvíztisztító telep fogadni tudja. A jogszabályban előírt élővízbe kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paramétereket a tervezett és kiépülő szennyvíztisztítási technológia várhatóan biztosítani fogja, a tényleges tisztítási hatásfok az előírt próbaüzem alatt kerül megállapításra. A tervező elkészítette a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglalt előírásoknak megfelelő elővizsgálati dokumentációt. A dokumentáció alapján is megállapítható, hogy a jogszabályban előírt időszakos vízfolyásba kibocsátott tisztított szennyvíz minőségi paramétereket a tervezett szennyvíztisztítási technológia várhatóan biztosítani fogja. A hatóság a befogadóba (Sáros-ér) bocsátott tisztított szennyvíz minőségi követelményeit a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FvR.) és „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében a 3. időszakos vízfolyás befogadóra előírt határértékeknek megfelelően adta meg. Az eljárása során a hatóság a határozat II. fejezetében kötelezően betartandóként írta elő közműszolgáltatók közműnyilatkozatában foglaltakat. A tervdokumentáció természetvédelmi szempontú vizsgálata során a hatóság megállapított, hogy a Bakonybánk 0140 hrsz.-ú ingatlan nem része sem országos, sem európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területnek. A tervezett fejlesztések táj- és természetvédelmi érdekeket nem sértenek. A nem az engedélyesek tulajdonában álló ingatlanokra tervezett szennyvízátemelők tekintetében az engedélyesek adás-vételi előszerződést kötöttek az ingatlantulajdonosokkal az, amelyben a tulajdonosok hozzájárultak az érintett ingatlanrész értékesítéséhez, és a szennyvízátemelők megépítéséhez. Réde Község Polgármestere 2010. június 7-én kelt nyilatkozata szerint a Réde-Bakonybánk szennyvízelvezetési és tisztítási projekt külterületen kizárólagosan a szolgalmi tervben szerepelő ingatlanokat érinti. A hatóság megállapította, hogy a nem az engedélyesek tulajdonában álló és nem közterület ingatlanokra a szennyvízcsatornák csak szolgalmi jog alapítása révén helyezhetők el. A hatóság a szolgalom alapításáról a határozat rendelkező részének III. fejezetében rendelkezett, Vhjr. 6 § (1) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a közérdekét szolgáló, közcélú szennyvízelvezetési szolgalom megalapítása az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, a rendeltetésszerű használat a rendelkező részben előírt korlátozások betartása mellett továbbra is biztosítható. A szennyvízelvezetési szolgalom megalapításához az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulásának beszerzésére a Vhjr. 3. § (3) bekezdése szerint nincs szükség. A jogszabály azonban a kérelmező kötelezettségévé teszi, hogy előzetesen meg kell keresnie a tulajdonosokat a szolgalomalapítással összefüggő – az elrendelésre kerülő ingatlan-használati korlátozások mértékének megfelelő – kártalanítás kérdésében, és lehetőség szerint ebben velük meg kell egyezni (18/1996. (VI. 13.) KHVM sz. rendelet 2. § (3) bek. b) pont). Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az engedélyesek ezen kötelességüknek eleget tettek, az ingatlantulajdonosokat megkeresték. A szolgalommal érintett ingatlantulajdonosok egy része a szolgalmi jog alapítására vonatkozóan az érintett önkormányzatokkal megállapodást kötött, mely megfelel a fenti rendeletben foglaltaknak. A szolgalommal kapcsolatos megállapodás megkötésének hiánya nem képezi akadályát a vízjogi létesítési engedély kiadásnak. Az ingatlan értékcsökkenésében bekövetkező kár, valamint az építési munkálatok
20 kapcsán jelentkező kár esetében az engedélyest a kártalanítási megállapodás hiányában is terheli azonban a kártalanítás kötelezettsége. E kérdésben vita esetében a kártalanítás nem a vízügyi hatóságnál, hanem az illetékes bíróság előtt indított polgári peres eljárás keretében érvényesíthető. A megvalósításra engedélyezett közcélú vízilétesítményt érintő szennyvízvezetési szolgalom megalapítására a Vgtv. 20. §-a hatalmazza fel az eljáró vízügyi hatóságot. A vízvezetési szolgalommal kapcsolatos egyéb kérdésekről a Vhjr. 6. §-a rendelkezik. A földhivatali megkeresés jogalapja a Vgtv. 27. §-a, valamint a Vhjr. 8. §. (4) bekezdése. A szennyvíztisztító telep próbaüzemére vonatkozó előírásait az FvR. 26. § (3) bekezdése alapján adta meg. A hatóság felhívja az engedélyesek figyelmét, hogy amennyiben a létesítményt engedélytől eltérően kívánják megépíteni, a vízjogi létesítési engedély módosítását kell kérniük a szükséges mellékletek csatolásával. Ennek elmulasztása esetén az engedélytől eltérően megvalósult vízilétesítményre fennmaradási engedélyt kell kérni, amely fennmaradási bírság kiszabását vonja maga után. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) és (7) bekezdése alapján építési munka csak kiviteli terv alapján végezhető, a kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős létesítési engedélyben foglaltaktól. A hatóság megállapította, hogy a csatolt engedélyezési tervdokumentáció, az elővizsgálati szakvélemény alapján az engedély kiadása vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és más érdeket nem sért, ezért az elsőfokú vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28.§ (1) bekezdése, 29.§-a és a Vhjr. 3. § (1), (4), (6), (7) bekezdése alapján megadta. A megvalósítást követően az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell kérni. A hatóság a Vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése alapján rendelkezett. A Ket. 72.§ (1) bekezdés ee.) pontja előírja, hogy a határozat indokolási részének tartalmazni kell az ügyintézési határidő leteltének napját. A tárgyi eljárásban a döntést a Vhjr. 27. § (1) bekezdése szerint a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül kell meghozni, amely ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a Ket. 33.§ (3) bekezdésében meghatározott határidők. Jelen esetben a hiánypótlást előíró végzés kibocsátásától a hiányosságok pótlásáig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, valamint a döntés postára adásának napjától annak kézbesítésig terjedő időtartam. Mindezek figyelembevételével a tárgyi eljárásban a döntést legkésőbb 2010. október 01-ig kellett volna meghozni, illetve postára adni. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről Ket. 72.§ (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta, a jogorvoslat lehetőségét 98. § (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) és (6) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság jelen határozatot - az eljárás megindításáról szóló értesítéssel összhangban - hirdetményi úton közli a Ket. 80.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján. A hatóság hatásköre a Vhjr. 1.§ (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2010. augusztus 10. Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából:
Pintér Imre s.k. engedélyezési jogi titkárságvezető
21
A határozatot kapják: 1. Réde Község Önkormányzata
2886 Réde, Széchenyi I. u. 27.
2. Bakonybánk Község Önkormányzata
2885 Bakonybánk, Kossuth L. u. 27.
3. Komáromi Vízitársulat
2900 Komárom, Zrínyi M. u. 45.
4. Molnár Sándor
2885 Bakonybánk, József Attila u. 24.
5. Kovács Kálmán
2885 Bakonybánk, Kossuth L. u. 42.
6. Kiss György
2885 Bakonybánk, Móricz Zs. u. 9.
7. Vigh Antal
2885 Bakonybánk, Ady E. u. 1.
8. Schwöller Karnisgyár Kft.
2903 Komárom-Koppánymonostor, Ipari Park Nokia utca 2.
9. Gyeginszky Béla Gábor
9021 Győr, Szent István u. 19-25.
10. Gyeginszky Balázs
9021 Győr, Szent István u. 19-25.
11. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
9021 Győr, Árpád u. 28-32.
12. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 1/c.
13. Északdunántúli Vízmű Zrt.
2801 Tatabánya, Pf.: 117.
14. Vitech Uno Kft.
9023 Győr, Richter János u. 9.
15. ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Tatabányai Üzemegység
2800 Tatabánya, Eötvös u. 11.
16. Magyar Telekom Nyrt.
2801 Tatabánya, Pf.: 134.
17. E.ON ÉD. Áramhálózati Zrt.
8200 Veszprém, Mártírok u. 9.
18. ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete
2900 Komárom, Hősök tere 1.
19. Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság
2890 Tata, Új u. 17.
20. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda
8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2. III. emelet.
21. Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatósága
1369 Budapest, Pf.: 368.
22. Pannon-Connection Bt.
9023 Győr, Álmos u. 2.
23. Komáromi Körzeti Földhivatal
2900 Komárom, Szabadság tér 1.
Tisztelt Leírói Iroda! Kérem leírni: 35 pld.-ban Postázni: 1. – 22.-ig alattinak, 1.-től 17. -ig vétívvel, a többinek simán az 1. és 2. alatti két-két példány határozatot kap. A 23. Földhivtal csak jogerőre emelkedést követően kap határozatot! Dokumentum helye: G:\VizEng\2010\Iratok\Schuszter\4789-49.doc
22
