ÉNEMMEL BESZÉLGETEK Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei
ÉNEMMEL BESZÉLGETEK Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei részben saját illusztrációival
Felelős kiadó: Kenéz Heka Etelka Nyomdai munkák: „Norma” Nyomdász Kft. Hódmezővásárhely ISBN: 963 460 851 5 2
A szemed
Égi páromnak ajánlom Hol vészes a szemed fénye Hol meg andalító lágy Mily láng veszi őt körbe? Csillan a szemsugár, még egyszer felém ragyog a sokaság gomolyából reám csillagként világol Fénysugarát felém tisztán löveli hűen hat reám, s nagyon közelin Ebben a drága nedvben, melyben a fénye felém rebben tündököl egyre szebben dobban a hő a szemben a szerelmed szíve szinte lángol a szememben.
Hon Hol a régi idők otthona áll a múltam öröm s bú özönének merengjek frissü1ve bimbózó korán. 3
Forrás A víz az ős forrása a létnek mindent a víz tart fenn, ami van Óh, tenger hasson az erőd Szakadatlan Ha felhőt nem párolognál, patakot nem táplálnál, folyót sose vonzanál elapadna a folyam ár! Mit érne a föld, a hegy, a rét? Te táplálod az életerő ütőerét!
4
Újra Újra feljött a nap máris elvonul az idő meg csak a fejem fölött múl a lelkem nem virul az orcám nem pirul a csillagom Többé az égen lehet hogy nem gyúl! Nekem már csak alkonyul?
A Nap Hazafelé megy a nap piros mámorban Tántorog úgy gondolom Tán valami baja van fáradt lehet vagy berúgott? Nap nap után úton van. Több időre elvonulna, megpihenni álmaiban.
Csillag Fényes csillag fent az égen mit láttál: az életemben? mily keserűn folydogál lehetne ez szebb is jobb is a vártaknál; Te is tudod sokkal jobban nálamnál.
5
Őszi fák Pirosba öltöznek a fák ez meg milyen badarság gyászolni kéne mondja az ág miért nem fekete a ruhánk? Búcsúzóul Felvettem e bíbor színű nászt, hévvel utoljára díszítse a fát, mielőtt még levetem a ruhát.
Liget Jártam én zöldellő ligetben benne a szerelem szigeten boldogságom ott se leltem folyik a szemem kincse a könny szétgurul ha nem akad rá senki vigaszul, a könny magába fúl.
Élet Az életfámra rá van írva az életem martalék Tűzben lángban égjen el mielőtt még más világra elmennék.
6
Szív Szívem lelkem bejárja a földet és a kék eget elmenne bárhova is csak megtalálja a boldogság szigetet a boldogság e világból kivetett, nem hiszek már becsapott csak hiteget.
Könny Könnyben úszik szemem pillája ha rá gondolok, hogy meg kellett tőled válni boldogságom vitted a sors reám intett legyen az életben bármi csak ne kelljen egy életen át boldogságra vágyni.
Dal Némelykor kikívánkozik belőlem a dal: de lelkemben oly nagy a zivatar: öröm nélkül nem szól a hang, elszállt ott van a mélységes föld alatt elásta az idő és a gondolat a Temetőben ott maradt.
7
Ember Nem az ember Találta fel a számítógépet ősidőből Isten érdemelné e dicsőséget, az ember gondolja hogy az ő érdeme e nagy tett az Idővel rájött, hogy uralja az Isteni gépet, majd rájövünk egy napon hogy van más dimenziós élet jobban fogunk hinni majd a Túlvilági létnek.
Búvár Búvár a lelkem. Szeret a mélységben Tenger mélyén gyöngyhalász él benne a vágy hogy egy napon majd csak gyöngyöt talál, mielőtt még eljön a halál.
8
Életem Inkább megégni mint elfásultan élni lehet tél vagy nyár lelkem üresen áll. nem érdekli szerelmes alkony érzelgő ábrándos félhomály mely a mennyekben száll ő csak lehangolva kong őrködik a szívem fölött hogy eloszlassa a Ködöt hogy Teremjen még egyszer a szerelem gyümölcsöt.
Virág Nézem a mezei virágot lelkembe hozzák a boldogságot szövik az édes álmot az élet felett óh titeket az ember szeret.
Cél Ismerjen meg engem e világ örömömet mutatom de verseim elárulnak hogy hazudom, feltárják feltárják a bánatom, olyan az én lelkem, mint tépett virág a síron, Nagy az én kínom szeretet nélkül nem sokáig bírom. 9
Oroszlán A szívemet oroszlánok marják: mondtam néki kerülje az oroszlánok barlangját Sötét erők veszik körül kiutat nem igen lát meddig bírja a szív e hamis komédiát!
Kedély Kedélyemnek az ős forrása eldugult az áramlása bánat ült rá, nem hallatszik a buggyanása, belefulladt a pocsolyába: Igaz ember kéne hogy kiássa.
Gyertya Lidérces gyertyafényben szállok gondolatban az égben behunyom a szememet s így is látom szemedet a Holdvilág alatt látom sápadt arcodat, kisurranok a Temetőbe az ég alatt látom a fehér csontokat gyertyafényes gondolat idézem vele holtodat, oh de nehéz az ilyen pillanat. 10
Vers Verset írok tenéked Te adod a lelkemnek a gyöngyöket , virágos szavak szívemnek gyönyörű öltözet én csak kölcsönzöm hozzájuk a kezemet. Halálos Tavaszból lesz a kikelet. Kedvesem! Rózsából fonom a képedet így hálálom meg neked a verseket!
Álom Álmaimban előttem egy más világ, nagy vizeken evezek keresem az örök élet tavát. Azt súgja egy szellemerő ott találok terád! Felébredtem, szomorú a Valóság!
A világ Sok a szennyes folt e világban e föld nem a boldogság tanyája a falombok is suttogják cudarrá vált e világ a felhők is siratják csügged a föld, csügged a nép melyet a vihar tép bármerre lép örökké tartó félelemkép!
11
A Nap Piros fényt lövell a Tájra lejön az égről mint egy szellem szárnya Sugarával átöleli a Teret, Súgja fülébe a Szerelmet, már Integet a kikelet melyre a nap sugara szemet vetett.
Szellő Suttogó szellő Suhan át a mezőn, szerelmes lesz a virág Imádja a Szellő Simogatást boldogságtól szórja Illatát a kinyílt vadvirág.
Sötét Napsütés a szív öröme Sötét felhő a szemem könnye Sötétet mutat az árnyék olyan mintha halál lennék a Temetőbe megpihennék.
12
Tervek Szunnyad bennem erdő sűrű sok gondolat; a szívemben szép reménységet bontogat – nézem a falombokat száz évig kéne élnem hogy befejezzem, amit súg a gondolat.
Kerti virágok Szomorúak, egy-két nap Múlva lehullanak. Illatukkal rájuk vonják a Figyelmet, lehet hogy ők Az Illatukkal beszélnek.
Ábrándozás Nézem az azúrkék eget S a vándor felleget. A gyönyörű Tájat, s a folyó vizet a lombos fákat, melyet a szellő lenget, virágos mezőt elém terítget Melengeti szívemet.
13
Vízre hull Vízre hull az arany színű levél mely megcsillan az éjben: fa árnyékok ölelik egymást a fényben, szél virágot szór a folyó vizébe, e szépséget áhítattal nézem nekidőlve egy fatörzsnek mely gyökerei futnak Tovább félve Kapaszkodva a földbe örökre az életükért küzdve a Természetet Isteni csodák gyönyöre beszőtte.
Titokzatot fölfedő Már az késztet menetelésre a perc fennakadás hegyén sietve vágtatok előre botladozva, mert úgy érzem az életben a nagy titok az emberre vár kibontani a burokból mely előtted áll a beavatott más dimenzióba száll az ég és a nap netán túlsó felén egy való világ vár!? Ezt kéne megfejteni már.
14
Gyertyafény Ülök a szobámban a gyertyafényben a napnak már vége átfordult a másik felére a szívemben vérlüktetés Köde Bejött hozzám az emlékezés Bennök mint indák sarja, az emléket az agyam bontogatja!
Állomás Álltam az állomáson, reám hullott édesanyám könnye letörölted a könnyet virággal örömmel te lettél a látomásom lelkemben megmaradt örökre.
Nélküled Körülöttem: elfonnyad Nélküled a varázsszó a hangom már csak kútba kiáltó, a mélységből nem hallatszik fel csak lefelé hangzó
Búzakéve az életem olyan mint egy szétbomlott búzakéve repül szerte szét a szélbe a napnak már vége nem lesz belőle már sohase kéve! 15
Harmat Könnyem reggeli harmattá vált lelkemben Kincset őriz a zár erős délceg őrségre vár akár egy nemzeti kincstár a Tiszta érzelem – erkölcsöt terem Keselyűk karma leselkedik rám Kialudt Parazsak Pörölye száll Rezdületlen fény árnyéka szememben mélán áll az életfám netán befejezésre vár?
Kopás Elkopunk mint a ruhadarab Múlnak az évek, elkopok A Testünk, a szavunk az idő múlása bölcsességre int, ha nem Tetszik neki meglegyint a lelkünk nem kapott mert nem a földről származik a fényességről álmodik.
Életforgás A múltat a jövő tapsosa a jövő átfordul a múltba akár az ember, egymást gyilkolja az enyészet forrást nyit jön a láthatár Visszafordul az idő s pillanatig áll.
16
Ének Sejtenként fogyó idő rohanva száguld olyan mint az ének orkán jön ki a dal az ember Torkán utána elcsendesül, míg végül elmerül.
Tükör A nap tükre a Tengerkék vízen játszik, nézem magam de csak ámít fiatlanak látom magam benne biztos a varázsló Tüköre!
Égi rács Kinézek az égi rácson engem a naptul is lásson erős hanggal kikiáltok a földön nem mindenki álnok eresszetek át tihozzátok!
Égi vers II. Kinézek az égi nyíláson ki van túl a más világon szemmel a lyukat nagyobbra ásom hangosan kiáltom élet van oda túl az égi nyíláson.
17
Sebző haza Belerévül szemünk mélyen a Puszta tüzek rejtekében szegény fajtám, magyarok fogytán ősök és fiúk leszármazottak kiktől elváltunk rég nagyon Hitvány szomszédok átka Nyom bennünket agyon.
Modern kor átka Vágyak szárnyán repülök szabadon Inkább élnék ott hol sikolt a vadon Farkasordító viharban télben büszke dacon mint a rohanó szennyes világban – de szabadon.
Keleti ősi hitvallás Ó uram én másképp mondok Imát lelkemben az ős hitem kacag gőgös aranytól roskadozó oltár bennem régi marandó lelkem hadurat Valló szobrok előtt nem állok de ős hitemért kiállok: Bátorok a Párduc Bőrű pogányok!
18
Hazafiság Hazának fia legyen bátor ha Veszedelem sújtja szavunk égessen mind Tüzes Istennyila mennydörögve zengje ha nem hat már az Ima.
Fohászom Ha fényben tündökölhetnék mint valamikor régen megnyugodna lelkem tőle nem járna a sötétségben Fohászom száll Isten kebelére. Könyörgöm hallgass meg végre!
Nem igazi ember Bemocskolni a lelkem készül Fenevadként reám Települ végül azt hiszi hogy ő az Úr reád ront vadul, ajtóstul! Nagy az ő bűne, de ő nem veszi észre akkor se ha a gyehena Tüzén égne mert őneki nincsen vétke, Isten bocsásd ha szót emelek érte!
19
A Nemzet Hun és avar – s magyar nemzet bejráta a napkeletet anyaföldünk puszta, sztyeppe ott rejtőzik a legendás csodaszarvas, és Táltosok újult lelke vágyódásunk az anyaföldünk Tiszta keble!
Álnokság A kiáltás az égben nem hallik pedig az álnokság Tengerként zajlik a föld is sok bozótot terem az élet útjai kusza sötét verem bűnt, fertőt áraszt. Gyötrelem Könnyez a gyáva ölbe tett kézzel a bántást csalást csak állja? Kellene a Hősök glóriája.
20
Hunok – magyarok A Vér sejtjében élő halott ezer év távlatából felsírnak régi dallamok Délceg lovasok úsztok Keletről az ég peremén e látomásra a felhők vérvörös palástja szétlebbent a száguldó Kelet fiai özönén. Kard villant mint égen a villám Ó lovasok Ti voltatok az Üstökös csillagok Szemetekben volt a Tüzelő láng.
Hazánkon Virágos rónaságon táncol a szél Künn a pusztában az ember boldogan él ébred az erdő harsog a madárdal hangjuk az ég tengeréig ér a gyönyörű ének lelke a szélnek útra ered égöve hegynek feléd integetnek öröm a szíveknek ősi földnek Zug a vadon Keleti tájon őshoni fákon békés glóriákon Áldás a Magyarságon!
21
Szem Bizony sokért nem adnám ha a szemed láthatnám lelkembe jönne a virágos kikelet nézésedben érezném a tüzet lángolóan szállna gomolyogva a tűz karikája fel az égre reánk boruló sötétségbe.
Erdők Körülöttem erdős tájak Nyárforgatott szótlan árnyak bele révül szemem mélyen a Távoli tüzek rejtekében. Két vörös láng csap az életfámra Lázban égő világító fáklya bölcsesség van reá írva mint a bibliába! Száll a lelkem ő az élet befejezetlen szimfóniája
22
Csalódás Menyi csalódás, Kudarc lepte el lelkem fájó pontját: mit vétettem Istenem hogy nem viseled gondját
Teher Hegycsúcsként Zúdul a teher és a szenny, meddig kel még elviselnem e megaláztatás özönét, melyből a kiutat nem lelem a Szív bánatot terem. Kérem a Teremtő egét, a föld nagy szellemét Göröngyös utamon Tőle várom a segélyt.
Profán ima Kérem akaraterőm, maradj meg légy hű hozzám kérem a Teremtőm az élet vizén ne hagyjon cserbe ő vezetőm a révben tán még vár egy szebb jövőm!
23
Bánat Nagy az én bánatom nem akar múlani bár hogy is akarom. árnyékod kísért szeretet ül a mosolyodon megtépázott szívem e szenvedést meddig bírom Itt vagy vélem hallom a hangod Nem nyílik virág nékem Csak is a Temetőben a Síron.
Szomszéd kert Áprilisban a kert ajtaján kopogtat a gyönyörű Illatos jácint; mellette a Tulipán virít. rengeteg sárga, fehér, lila virág virulva rám tekint, mámorban simogatja lelkem e csodás látvány mintha Tündérek jártak volna szétszórt virágokkal a kertek aljáig
24
Kihívás Menetelések mámorában sodródom a vízen az árral Közben akadozom kővel, ággal szélnek ölelése sodor a hullámmal utazom az árvasággal mint egy csomag a hallgatással elrepülök az életfámmal elmegyek a más világra.
Varázs Elszállott a varázsige Teli a lelkem fájdalommal Keserű bánattal Töltődj már fel vigalommal Szerelemmel muzsikával Életvidámsággal!
Gyöngy Az életem nem boldogul mert a szívem könnybe bújt szememből a könny szétgurult az Igazgyöngyök gyöngyszemébe bújt.
25
Mezők Havas mezőkön botorkál az unalmas csönd lelkemben hóvirág hidege köszönt, a megfagyás előtt közli velem a közönyt Vedd fel a vérpiros ruhád Még mielőtt a fekete gyász felölt.
Új csillag Arany fuvallatként száll a fénysugár, a te utad a Világon túl száll Már új csillag ragyogva vár az enyém még sápadtabb már nélküled nincs út tovább hiába várok reád!
Pillanat Tűnő pillanat a madár szállása könnyes szemnek kell a vigasztalás szív ha szeret, pillanat alatt jön a megbocsátás sok tűnő pillanatból lesz az idő múlás
26
Útszél AZ úton fakadó aranyeső nem messzire tőle Keresztre feszített Krisztus kő, tavaszi szél Lengedező a múlt idő homályára Gyepesedő gondolatra vivő.
Könnycsepp Ha egyszer kicsordul könnyem Nem szárad fel többé soha Hullnak hullnak a könnyek Belőlük az igazgyöngyek Ettől lesz a lelkem könnyebb.
Összetartozás Az ember bárhol jár az összetartás kihalt már elengedtük egymás kezét e világ jégkorszakra vár megfagyott szívet szül, mely előbb-utóbb leáll.!
27
A lét A lét óceánja Tátong a lélek hajója lázong a hullámot megállítani nem lehet, nem tudja senkise a napsugaras rév, messzi van még napokból az év, sok év után este a lét óceánban fulladt az eszme.
Virág Bár lehetnék mezei virág a széltől szerte szét szórva a napsugár vigaszul melengetne – simogatna. s a szívem lelkem meggyógyulna
Sivár Lelkem sivár mint a sivatag csak Tüskés bokrot terem a melegben is vacog alvilági jégcsap verem egy túlvilágon szebb lenne az életem!
28
Világ Az éjszakák nélküled nehezek nem tudom elviselni sokáig így az életet ösvényes utakon járva menetelek Vándorlásim befejeződnek E világból majdcsak Egyszer kimegyek!
Szív Elszakadt a szerelemem lánca szívemnek rácsos kapujába elszáradt virágok csüngenek ablakába, mintha nem lenne otthon a gazdája. Kihűlt volna szíve tája, hisz nem lehet bejutni hozzája csak az előcsarnokába ott se marasztal, se vigasztal Kialudt a mécses, Sötétség van És zűrzavar.
Olvadás Kint olvad a hó szívem is olvadni vágyó Téged Imádó fénylik a napban a létsík szerelmi vágy visz az elolvadásig.
29
Ragyogás Ragyogj be reggeli nap a szobámba had nyíljon ki lelkem virága a fényednek viruló hatására és maradjál bent egy kicsit a szobámban.
Idő tova száll Arany Ideim folyása eldugult az áramlása lelkem nincs a Testtel harmóniába csak röpköd bennem a vágyak szárnya nem teljesül szívem álma Nem Talál a boldogságra a szerelem csap el van zárva nem talál az életfámra csak a hideg tél zúzmarája aranyból lett, ezüst szála, ennyi fényben mégis árva.
Ösvény Ösvényes úton tévelygek félelmetesek az eltévedt érzelmek Tud róluk az elme képzelet de nem segíthet néki, mert mást sugall a lélek, egy testben két különböző egyéniségek egyikük érdes, a másik fényes.
30
Bölcs Az örökké valóság sejtelme a mulandóság kezében. az egónk és az aggodalom kettő közti hatalom, mert élvezi az egó ha ő van hatalmon.
Arany Arannyal borított idők csurgása lelkemben örökkön élő zivatar mit akar Körbe szőtte őt a sebhelyes var reám telepedett a vacogó láz zavaros lett tőle a színes gondolat áramlás. Az elmúlt idő simogat őrzöm síromig. S simogatnak az elmúlt emlékeid ez ád vigaszt.
Ősök Ősi mohás könnyet látott rögök sok honfi szív dobbanása az elmúlással bennetek nyöszörög: Ősi hazánk nagy titka: a világ köldöke ránk van bízva, mondák szerint honunk a világ központja.
31
Őseink Hegyek völgye bércek őseink múltjáról mesélnek folyók, patakok zenélnek Igricek – látnokok múltja A Pusztában Tüzelő Délibábról regélnek!
Tavaszi csüggedés Tavaszi virulás, nyílik a park! lelkemnek mit hoztál netán csak Tavaszi zivatart sarjakat szülő zűrzavart szavam nem hallom, elszáradt a virágom Tavaszkor a virágos ágon. Koravénülő sárgult Levelű fákon.
Berkek Zöldülő berkekben Tiszta áhítatos lelkekben vélem megtalálni a nyugalmat szívemben föld alatt nyugvó Igricek belőletek nőt, sarjak, ősatyák gyógyírt adtok minden magyarnak gyökereink bennetek nyugszanak Reátok gondolva lelki bájitalt nyújtotok.
32
Köd Sűrű őszi ködben úgy érzem beleestem a gödörbe Hiába mondok, könyörögve bármit, senkinek nem számít földbe fulladó szavak mint széjjel kapart kapaszkodó melyen már semmisem segít fulladó szavak nehezen hallatszanak el a mennyország kapujáig.
Sóhaj Sóhajom elszáll sodró zivatarban esőcseppes, fény nélküli éjszakában odakinn ordít a farkas bánatában őrült jajveszékelés hallatára vérlázító, de nem vagyok egyedül szobámban.
Fekete Nem szeretem a feketét az özvegyek színét De régóta bennem Hordom a fekete ízét Duzzog a szívem, mert árva Kiürült lakatlan csigaháza mely fény nélkül el van ítélve a pusztulásra
33
Szenvedély Szenvedélyektől szenvedek ha ég és föld között nem lehetek Nézem a felleget, hogy kerülnék hozzá közelebb Ő is néz engemet, Vonzóan enyeleg A földön szárny nélkül nem élhetek Viharok – lágy szelek hozzájuk vigyetek.
Ördög Az ördög bújt belém, Hisz nyugtomban beesett hozzám e szökevény, Láng csapdosta Szívem Helyén.
A világ Mióta feltalálták a Televíziót mindent tudunk ami Történik a földön – rosszat és jót! Modern korszakot élünk! hogy ölik egymást a háborúban sajnálva lázongunk S nézzük, mire jó ez? Úgy se segíthetünk! Új járvány járja a világot minden n nap nő a félelmünk szerintem az őskorban élünk azért hogy TV-t nézünk. Nem vagyunk boldogabbak mint a hegylakó ember ki szívja a jó levegőt nem tud semmi rosszról, csak a bölcs dolgokra gondol nincs beszennyezve lelke. A TV-n látott betegségtől, háborútól, mocsoktól az embert nem kell örökké szórakoztatni attól még nem lesz boldog. 34
Lélek Hiányodban Takaródzom lelkemen a vas rács pedig se ács, se kovács bebörtönözte saját falát Így védi magát, ha valaki kőállt a bujdosó lelki világ elrejti fájdalmas titkát.
Víziók Víziókat látok az égen Habzik a Tejút opálos lilás-piros fényben bódulatban bontják sugarait a kékek s fehérek s nézik a feketéket mint akik a háborúra készek a felhők úgy látszik félnek fekete eső nem jó se földnek – se égnek arany színét pazarolja a földi és égi létnek.
Fák Halovány zöld levelű fák a bujdos sóhaját hallják az ágakon csüngő szomorúság az erdőből ha kijuthatnék nem lenne szomorú se én se ág – se virág!
35
Szegény árvák Az árvaság keze üres, a szeme félelmesen üveges , csüggedt hang rekedtes, elszorult torkú, földbe kapaszkodó, szenvedéstől az arc árulkodó jól esne néki egy szép szó, de mindenki vele eltaszító.
Árnyak Mint gomolygó árnyak szállnak a varjak a fekete felhőn valamit takarnak Égi jelként rosszat jósolnak Lehull a nap a földre oly sok rosszat látott hogy fekete lett tőle vagy tán lent marad örökre az emberiség lelke belefúlt a közönybe.
Őszi szél Fújdogál az őszi szellő Rossz kedvű a teremtő sűrűsödik az égen a felhő beborítja az eget, mint egy fekete kendő az idő már ezen túl csak búra termő.
36
Csillagjóslás Neptun: az ikerben sármosság és adakozás Plutó: minden állatövnek átalakulás, rossz benne a válság előidézés, de egyben merész, érzéki, szorgalom. Harmóniában, vagy diszharmóniában jelen van e földi lényekben és világban. Jupiter: törvénytisztelő, hit, szerencse jelölő. Kalandok után érdeklődő, embert kerülő. Nyilas és a Hal jegyében születő, természetszerető Saturnus: a komolyság, kitartás, gond jele Bak és Vízöntő élnek benne: szorgalom, fogékony, bölcs, puritán – sokra viheti és uralja az erkölcs. Uránus: Vízöntő jegyében van. Hirtelen változásokat arat, Fiatal tehetségekre hat Tűzön, vízen e bolygó lakója áttöri a falat. Kosban túlfűtött, Bikában különc, Ikerben zseniális, Rákban tapintatlan, Oroszlánban egyoldalú, Szűzben intiutív, Mérlegben képzeletgazdag, Ikrekben érzéki, misztikus, Nyilas megértő, Bak szorgalmas, Vízöntő csúcskreatív. Hal: álomvilág, gyakori pénzzavar. Neptun: egyéni zavargás jelölője. Hal és Rák eltűnő délibáb. Vízöntő Bak harmóniák: Kos és Bikák szélsőségei világ Oroszlán: élre törő erkölcsök, bennük vannak a próféták Szűzben él a pedanteriassság? Mérleg az igazság. Skorpió az uralkodás, Nyilad a szeretetvadász.
37
Csillagok útja A nap: az állatövben erény, öntudat, erősen befolyásolja a többi csillagokat. Az Oroszlán: vezeti a földi naputat, Hold: a titokzatok hazája A Rák: Tanyája széphez van fantáziája, sértődékeny kissé a fajtája. Merkur: a tudomány és logika égtája Ikrek és Szűzek otthona, beszéd és művészet a hajlama, nem kiismerhető a fajtája. Vénusz: Az érzelem, vonzalom egyensúly a harmóniában A Mérleg és Bika a fogságában barát és szeret felkölti álmában. Mars: a naprendszerben a nap után, az erő, Hunok és maygyarok hadakozó Istene benne lelő, A Skorpió és Kos a lakója az akadályok eltávolítója. Hűséges, öntudatos, lovagias a Mars katonája. Ha bántják nagy életerejével megvédi magát.
Levelek Bánatos falevelek sóhajai Perzselnek zúgó folyamok csobbanó vizek futják át lelkemet Eltűnik az idő a fejem felett Tobzódó záporok szaggatják szívemet Hiába kérem fogd meg a kezemet.
38
Őserdő Őserdei Indák szívemen sebet ejtenek mint felhők sokasága belefáradt a vándorlásban felette sötét árnyak ölelkeznek egymásba. Rémlátomások világa nincsenek fogyásban szívem belefullad saját magába.
Hold A Hold meztelen arcán megül a sátán sápadtan sárgán szorongást hordó szívemben zsongó, dobbanó Titokzatos holdkorong Ó!
Berkek Ködös berkeken szállnak a fényes hollók és hozzájuk hasonlók hada rebben az égen mindegyik feketében! Keresik a prédát. Hozzák a hideg fagyos hírt mely a meleget a lelkekből kiírt.
39
Az ember Fut az ember utána a pénznek dolgoznak szaladnak közben üzletelnek Hívom őket, soha rá nem érnek Hogy hosszan telefonon beszélek? Legtöbben attól is félnek egyedül járok-kelek S múlnak az évek Jobb lesz ha nekivágok a láthatatlan végtelenségnek.
Segítség Segítő szellemek, segítsetek Mint a madár elröppenjek Szellemi forrásból éljek. Hegyi patak vízben megmerüljek csillogó fényesőben üdvözüljek
Kikelet Csodát művel a Természet a földből bújik elő a növényzet Rohanva mint akik elkéstek látványosan dugják elő fejüket a kicsiny zsenge levelek Kapaszkodva nyúlnak a fényen Parancsolja nekik a földnek törvénye. Minden újra s újra születik mint az ember S végül elballagunk ha itt a világon Már nincs a számunkra hely.
40
Fák A fák egymást lesvén pedig szomszédjait nem ismervén sűrű erdőn és a szélén összeboruló lombjuk végén szeretetben ölelkezvén szomorúságukban megbékélvén levelükért esdekelvén csüng a levél a fa tetején mint a gyermek anyja keblén.
Látomás A Felhőn és a napfényben színes fagyöngyök jönnek létre egymás után az égre. Aranyló patájú csillogó hab A boldogságtól Kacag Látomásim öleli körbe Az ég és a szemem úszik a gyönyörben.
Tavaszi illúzió Visszatér a fény a tavasz De ez nem ugyanaz, a levegő megtelik biztató jövő Illatával reménység villan föl gondolatimban az élet mégis gyönyör? Nem hiszek neked te hamis álnok ha még kísértesz kiabálok Nem tűröm hogy játsszál velem az utadból odébb állok: szövetség veled átok, Felismertem én az igazságot. 41
Felhők Az égen a lógó felhőfoltok mint a tépett rongydarabok Nem süt a nap. szürke az ég A Tájon ül a sötétség Nyomja az ember lelkét elveszi a hangulatát s Kedvét Fény nélkül nincs öröm s darabos a lét. Könnyem sóhajt, vihar Tüzében Nem látok jelt az égen Már csak reád gondolok Elhagyatott estéken.
Az ég Összedől az ég ha meglátja Hogy az emberek szíve mély feketék. Netán féreg rágja lelkét Lassan sorvad s várja a halál Ítéletét? az útja visz az alvilágig mert szíve már csak feketét virágzik.
Ima Isten nem hallja meg Imáid mert elvesztettük szeretetét elengedtük egymás kezét egyedül járunk szerte szét Embert már más nem vidít csak a pénz Istenít Ima helyett Kalmárkodik.
42
Lelkem Beborult lelkem sugára Nem jön már a napvilágra miért lettél bujdosó Legyél Inkább ragyogó legyél vidám ne csak borongó Reményektől Záporozó.
Gondolat Piros fények szövik át a mennyek Kapuját árulkodik nagy ott a boldogság.
Hajnal A Hajnali szürke fények reggellé szövődnek a rétet a harmatozók a virágokat Kibontják a csillagok hazatérnek álmukban is bókolnak az égnek.
43
Öregedés Sápadt az arcom, mélyül a ráncom fonnyad a hangom Fonnyad a lábam őszül a haj, ha fog kiesik az baj fáj a Térdem, fáj a hátam pedig nem arattam és nem kapáltam Úr Isten a Teremtésed kifiguráztad öregen betegen cserbe hagytad Világ gödreiben beleástad Nem akarom elhinni a hibádat A Teremtésed rosszul csináltad.
Május elsejei novella Május elsején Bécsben voltam, Felvonulás volt az utcánkban Polgárok ültek hintókban gyalogosok virággal a gomblyukban a Fúvós Zenekarok Tiroli népviseletben a hölgyek Trindliben kosárral a kezükben megható volt látni, hogy megtartották a népi szokásaikat, ettől büszkék öntudatosak. Mi magyarok Tőlük Tanulhatnánk gyönyörű népviseleteinket felhúzhatnánk! Közös Európában bennünket képviselne szívünkben - lelkünkben védene hogy Ne tévelyegjünk el Európa Szerte a jövőben maradjunk meg magyaroknak Tovább, az ezredben székely Testvéreink rég elszakadva élnek De a világban – szívükben – lelkükben a nemzetünket képviselve: magyar Népviseletben!
44
Versírás Andalító szerelem a vers nekem Valaki Idegen valamit súg nekem Valaki Titkosan fogja a kezem s leírom mily szép e titkos Költői érzelem.
Igazság Magas mennyei hatalmak mindent látnak, amit akarnak jót és rosszat, elítélik a gonoszat. Istennél minden ember számon tartva, Nincs titok a földön, amit az ég ne tudna, meg van írva a bibliában Itt a földön nem vagy árva. magamnak kell reá jönni arra; a hatodik érzékem elszáll más dimenz9óban, Lelki szemeim ott lel reá az örök nyugovóra.
Álom Kinek nincs már álma Reá döbben a valóságra a szél és a víz árban Lelke már nem repül mert eltörött a szárnya, Így bele fullad testestül A sár óceánba.
45
Suttogás Suttog az éj csöndben sóhajom hallatára összerezzen s némán fölissza s az égnek Továbbítja életem szőttese őt is szomorítja.
Bolygó Szeretnék bolygó lenni Hatalmas bolygók közt bolyongani E világról nem tudni Szenvedéstől búcsút venni Istenben elnémulni Megtisztulva Imává válni.
Madár Szeretnék madár lenni, suhanva messzi szállni igaz világban élni. Nem csak Vendég lenni béklyóimat mind ledobni szebb Világban elröppenni.
46
Bölcs gondolat Gondolatim szállt az éjben mint égi sikló az űr közlekedésben Kölcsön adott madárszárnnyal száll a lelkem ábrándjával Holdsugarak világában Nincsen hely a leszállásra maradj fent az égi árnyban.
Szárnyalás Szárra kélek, elszállok a mennyekbe felhő között fehér színű Ingben mint égi sikló a fényben a föld felett: s lenézek Tán valaki Integet Bánatosak a fűzek Gyászolóra hajtják fejüket Nem tartozom a világon senkinek Hát miért várnám Hogy Integessenek...
Remény Gondolatban a szív remél Zöld remények erdején él Vadon erdő körülöttem Igaz utat meg nem lelem már lassan és fáradtan keresem. Csillagok fénye kialudt körülöttem Istenem mutasd meg az utat, Hisz többször eltévedtem! 47
Sírhalom Örökkön bujdosásban él a lelkem azért bujkál, mert sértődött az érzelem bánatában szomorú a Szerelem Nem talál a Vonzására a szívem Nem tudom lehajtani erős vállra a fejem megnyugszom majd a földben sírhalomnak a leges-legmélyében.
Köd Óh mily szomorúan fáj Ha őszi köd borul az égre a csillag sem látszik, e sötétben. Mintha átok ülne az ember fölött a táj csak némán nyöszörög gondolatim beborítja az enyésző köd Idő után megszokod a szürkületet fönt De a szív és lélek fásultsága belefolytja a Közöny saját magába.
Vihar rémítő ereje van a viharnak Kitépi a fát is ha útjába vannak Elenséges Támadó szeszéles Tomboló Az ember félelmében Imádkozó Hisz haragos az égi Uralkodó.
48
Duna Hányan nyugszanak kebleden hisz benned lelték a végzetet szerelmesek bánata titka benned lüktetett kiöntvén néked lelküket s vizedben lelték a menyegzőjüket. Ha meggyónhatnád lelked fájó pontján Ha elmondanád az embereknek szíved gondját...
Duna Dunán a fűzfaerdő szélén a fűz vízbe leselkedő ábrándosan nézi magát a szél pedig fésülgeti hajkoronáját a nap is csodálja a vízen a sugarát a Táj árassza magából a Harmóniát, érzed valahonnan a füst illatát Valaki áldoz? Istennek megköszöni e szépséges csodát.
Lidérces hajdani álom Ijedelmek enyhe Dombjai. Lidérces Titkok, alvilág forrásai Szomjas az enyészet melynek Vonzó Titkai az álmok elrejtőzött zsongás, az agyból a kínjai édes nedűben áztatott gondolatim Perzselő szem helyett, gyáva Hercegem gonosz Királyok Korbácsozott áldozatai lelkem élő Halottai.
49
Éden Álmodozó utak, virág borítottak csöndes Titkos Völgyek édes gyümölcstől csüngő ágak, Rejtelmes édes álmok Természet fölött szállnak szép kebelű almák, az embert csalják mint édenben Ádámot és Évát! Pázsiton alusszák szerelmük álmát Pillangó szövi selyempaplanát szerelmes szavakból készítik a párnát. Az alkonyi csönd feledésbe merült, Üresség Harc előnybe került Boldogtalan az ember mert álmát megtartani nem sikerült.
Varázsló Rózsafüzér csillagszóró az embernek mindkettőjük Ima mondó, ha nem is mondó nem kegy rontás: Isten keresésére szolgáló.
Alkony Élete alkonyatán szívében borong az ember engem alkonyat vágya ölel. Művészet a szerelem magányosan a végzetem vonzalmi érzelem fékezhetetlen Nedűjét ha nem iszom Fantáziám leírja versekben.
50
Börtön Ónos eső Tarolja a vetést bánat Tarolja a nevetést Rozsdás lakat szívemen a szenvedés Lelkem szabad – szívem rab bebörtönzött hulla darab. Nem látja ha Imádója arra halad.
Pálmaliget Pálmaligetek a Tenger kék partján, felhők osonnak a szürkület fátylán mint tündérálmok ahogy így járván a nap pirosló mosoly az égperem alján, Feljön a holdfény, lenéz a Tenger Közepén, Legszebb színjátszás Mit Valaha láttam én!
Falevél Repdesnek a falevelek összebújnak úgy csevegnek susogással sugdolóznak Titkos titkokról hallgatnak Bánatos a fa levele megérzi hogy jön a vége Szomorú a fa levél nélkül Mint az anya gyermeke nélkül. 51
Tövismadár Ledobtam a fátylat lelkem fátyolát. Feltártam a világnak szívem bánatát a lelkemben kevés örömvirág faág Rászállott a Tövismadár.
Festő Ha festő lennék felhőkre festenék szellemek arcát bánatos Könnyét megfesteném nékik a virágok mezejét felhőkön élő halottak szellemét.
Szellemvilág Bánat Völgye Kesereg Tán valakit Temetnek Varjúk hadserege Hát az eget mi lelte, az ég Kendeje fekete Rossz szellemek összegyűltek emberek közt elvegyültek gonoszok uralják e földet ugyan úgy a bánat völgyet. A világ Halálra Ítéltetett
52
Csillag Alighogy kigyúlt, Csillagom a porba hullt eltévedett csillag vagyok, lent a földön nem csillogok. Édesanyám elhagytál lelkem fénye homályos már. Fényben élni boldogan Jobb mint könnyben folytalan.
Gondolat Gondolatok: Különösen érdekes Ha bánat uralja lelkem megszólal a vers Ha vágyom a szerelmet csak akkor énekelek Édes kettős, mindkettő epedő, de Érzelmi virágzása külön ágakon növő.
Gondolatok Koszorú szó maga is szomorú hangzása teli bánattal a szomorú szó szintén rejti és bánatosan hangzik, de ha koszorút fonsz szerelmednek, e szó és a szomorú halálos sebet ejt lelkeden.
53
Gondolat Azt írja a Biblia faragott képet ne imádj mert hiba a Világ Templomai Tele vannak Roskadozó szobrokkal oltárokkal Díszes arany Tárgyakkal gondolom mindig egy Isten imádat volt csak a szimbólumok Tárgya a Faragott bálvány Imádása ma is mondjuk: Imádom a napot vagy a Napot Istenítem.
Isten Hallgatom a csendben: Isten hallgat felettem Igazgyöngyre leltem hallgatás az arany Igazgyöngy szemmel. Isteni szeretettel.
Évszakok Elmúltak az évszakok nincs már gyönyörű Tavasz csak Tikkasztó forró nyár mely aggaszt Hosszú ősz, gyorsan télre fordul Hosszú Telek hava fúj a Tájon zordul.
54
Fák Két kezemmel ültetett fák Óriásra nőttek, büszkén néz le az ág A napsugárra nyúlanak az égbe Engem is Vonz a fény a szomorú égbe A bánatos árva fellegekbe.
Frizura Őszkor piros levelűek a fák a hölgyek őket utánozzák pirosra festett frizurák olyan a haj mint a Tüzes égő láng Ha ez a szín szép lenne akkor Az Isten a nőt biztos ilyenre teremtené.
Túlvilág Ragyogásod még mindig nem kopik A lámpa fényéért Imádkozik Túlvilágon Tündökölni reménységben várakozik megérni elmúlani örökké a túlvilágon fényben élni.
Tűnődés Kifordított Valóság ha azt mondom Egyedül élni nagy boldogság: de még jobb Mint a szerelem nélküli megalkuvás.
55
Egyedül Itt vagyok egyedül az éjben zakatoló gondolatim szállanak a kiürült semmiségben csalódtam mindenben, jobb teszem Ha egyedül vagyok az éjben.
Igaz mese Volt nékem egy nevelő anyám ki Imádott engem és vigyázott reám az Isten és édesanyám küldhette a gondviselésemre: szép ruhákat varrt nekem megtanított dolgozni mindenre ami kell az életben: Hálával tartozom ő fele De az Isten őt is elvette huszonöt éves lehettem Nyugodjon békében jól kijött ő énvelem.
Szeretet Az élet értelme Tudni szeretni De mi lesz velem akkor ha mástól nem tudom elfogadni ez az én bánatom, adni, adni könnyebb mint kapni! Hisz nem tudom elfogadni, mert Hiányzanak a felém jövő vonzalom hullámai.
56
Szüzek Szellő fuvolája, szüzek Imádsága szerelem oltára, Kihajtott rajta a virága mert a tiszta érzelem a mennyek országa védd magad a lelked várában mert odafigyel Isten a Tisztaságra.
Idő Halomra dőlök: ajándék minden percem Fut utánam, megy előttem, S Velem gyilkoló gondolattal az Idő szekerem Várjál még agyamban a fény felröppen Hajamat még egyszer kibontsam az éjben Lobogjon reggeli harmatig Virág Közepében. Rohanó Időm lejáró életem, nem marad más nekem.
Epedés Elég volt az epedésből elég volt a szenvedésből Röppenj szívem, mint a madár szellők szárnyán, lelkem árnyán magaslatok hegyek csúcsán Az ember a párja nélkül mint a madár szárnya nélkül.
57
Könny Megtanultam rég a bánat mezején Senki nem Töröli le szomorú könnyeim eltemetni nem lehet a Hulló Könnycseppet megpróbáltam én csak mosolygott és nevetett.
Felhő Nézem a felleget, mennyi benne a szeretet ábrándos fehér lehelet simogatja az én szomorú lelkemet.
58
A bor Oh! Szőlők Királya! boroknak atyja! Ez édes nedű, a föld őslakója Már a Legendás őskorban Az Istenek Kórusa E Rubin nedűt Itta. Különös Pohárban Délnek Rubin bora Ízét ajkam Kóstola Reám száll a mennyek mámora Ereje Tüzes színe piros mint a rózsa Lelkem ellepte a varázsa e verset kihozta belőlem a hatása másnap reggel öt óra, ébredések hajnala még mindig úszom tőle a boldogságban s gondolatim úszik e különös szellemi pohárban.
Reggel Szomorkás az idő Csend van Kora reggel a falevél se rezzen gondolatim köztük rejtem a búbánatot elfelejtem Körülöttem minden csendben Csak egyedül én vagyok ébren Nesz sincsen Talán elbóbiskolt az Isten?
59
Édes gondolat Gondolatim száll szinte őrület! Arra gondolok a szívemben az erek, dolgozva lüktetnek mint a fában az elágazó gyökerek: Nem lehetnek lusták az erek hisz minden percben mentik az életet Harcolnak érettem Nagyszerű e Kegyelet Kinek háláljam meg e nagy kegyeletet a Láthatatlan Istennek?
Égi mező Az ég mezején s annak a Peremén szememet beleásom, hogy kilássak a vékony nyíláson Az Isten meglásson. Reménységem elszivárog bárhova megyek bárhol járok! egy napon az alvilágban leszállok.
60
Remény Zöld a mező Zöld a erdő Zöld a remény a Remények kebelén Zöld szín nélkül az élet nehéz és elenyész.
Csokor virág Egy csokor virágot letéptek ők már halálra ítéltek! Nekem hozták jeléül a Tiszteletnek lelkemre öröm helyett bánatot ültettek Virágok örülnek a harmatos könnycseppnek Hervadozó virág, legyen feléd kegyelem Hogy sorsod szívemen viselem.
Prosek Kedves Ildikó hozott nekem Dalmáciából Prosekot ittam egy pohárral finom – de ereje el is altatott Íze édes mint az Ananász színe Fényes piroskás Elviszi az ember bánatát Pár pohártól elénekli nótáját. 61
Zöldségek szimfóniája Hagyma: ki ő? Mint liliom Illata szédítő. Illóolajos könnyeket ejtő. Gyógyír Ínyencnek szerető. Paprika: Téged sokan szeretnek: Vitaminjaid alapja az életnek Ropogós húsod, Fellegekbe röppentenek. Paradicsom: Piros vagy mint a vér! bögyös feszes, mint a lány alakod eltér. Veled bennünk az édenkert él. Uborka! Kaktuszok jutnak eszembe, de te Ha Tartalak a kezemben nem szúrsz Hűs nyugalom Testemnek. színed Zöld remény lelkemnek! Burgonya! Úgy hívlak, hogy Krumpli, hisz Téged szeret mindenki benned van az egyszerűség, jóság, mely Isteni! Nélküled élni nem lehet elképzelni. sorolhatnám még a Zöldségek hadát gyógynövény és fűszerek Illatát. az édenkert varázsát most már elég lesz a jóból. Mert már kifogytam a szóból.
Tanya Tanyát ütött bennem a szomorúság lelkemen csüng a sok száraz virág felfrissíteni emlékeim nem hagyják a zsenge gondolat magját az elszáradtak letarolják sokaságuk nem engedi bennem följönni a kicsiny szikrát.
62
Csalódás Miért van így Tőlem kérem számon? a Gondolat világomban ott a csalódásom. az emberekben érezvén a rossz szellemet s beárnyal nagy a csalódás, gyorsan meg is Találom. s a jót már alig látom eltűnőben mint egy foszlányos álom. Kitől kérjem számon. az Istentől, az elromlott Világtól az emberben okozott csalódásom!?
Vízió Víziókat látom az égen fehér bárányfelhők mint Palást szétlebben a kéken Elém tárul Jézus a feszületen Töviskoronával a fején a Vízió még mindig jelen s én boldog vagyok s hiszem hogy az ábrándos felhők között Jézust látni felfedem mire újra nézem eltűnik s többé már nem lelem.
Elmenés Elbúcsúzom, elvonulok hogy hova csak gondolom, milyen lesz az úton nem tudom bolyongok, s a bolygóra majdcsak elosonok.
63
Gondolat Gondolatban sokszor keresem az Istent Ő Itt van a lelkemben Nem hagyott el Itt van velem Csak én őt nem keresem lehet hogy nélküle a boldogságot nem érzem, s szomorúvá teszi így életem Valószínű a hiba bennem.
Vándorok Haladok a vasút mellett gondolatim a múltra emlékeztet az Emberek vándoroltak gyalogszerrel Küzdöttek az éhínséggel ha reájuk esteledett Párna volt a hantos árok Fejük fölött varjú károg Vándoroltak étlen-szomjan énekeltek szomorúan esdekeltek az Istenhez a megfagyástól kímélje meg.
64
Virág Virágok Kecseskednek Az utcasoron egymás után sorakoznak s csüngenek az ablakon a zöld bokrok közt e sok színes virágcsokor a Földi szépség gyönyöre Köztük járva ámulatom őre.
Fellegek Jönnek-mennek fejem fölött a fellegek és én köztük téged kereslek menetek délnek keletnek örömét nem lelem az életnek a hulló falevelek kísértenek szememből a könnyek peregnek hulló levelek veletek megyek.
Egyedül Csak ennyi nélküled hetekig egyedül lenni Néked velem lenni Csak egy kaland mely tovább halad. szabad az élet, szabad az Idő Te mind hírvivő S fut Veled az Idő, meg nem áll, mert feladata az elvivés szalad fut mert ő a megsemmisítő Ha leáll elnémul maga és a megsemmisülő.
65
Elnémulás Már rég vágyaim bilincsbe zárva Testemen a vágy kifigurázva Ki a gonosz a gonosz tett szándékában! Nem más mint az agy mély gonosz szelleme Mely behelyezte magát gondolataimba A gonosz agy birtokában Ha nem vigyáz e gonosz szellem elkergeti Az elnémulásba.
Darvak Nézem az eget! Szállnak a Darvak Rettentő sokan vannak Nem tudom hova, merre, s mit akarnak égi jelként üzennek, repülő jeleket adnak rég elmentél nincs hír rólad s ők nyugtatnak engem is betakarnak.
Falevelek Forró Tikkasztó a nyár kint. Hullajtja a fa sárgult levelét elvesztetted Te is a Zöld reményeid Féreg rágja lelked már a nap sem ámít? s csak siratod a fa leesett hulláit.
66
Nyár Óh Imádott nyár Terád mindenki vár csalódott benned a zöld határ Forróságod Pokolian fáj mi az oka hogy így megváltoztál az emberekben biztos csalódtál.
Meleg Tikkasztó a meleg a levél se rezzen Halk gondolatim mélyek De hallatszik a csendben meghallja egy jó szellem s az Istenek Közvetítik hogy mi a keservem.
Lélekvár Az én váram az én lelkem, boldogságom benne rejtem az öröm mulandó, a Boldogság örök! boldogság nélkül a börtönöd.
67
Menés Némelykor mennék, barangolnék de bárhova gondolok rajtam egy burok s nem tudok valami megfoghatatlan visszatart mintha testemen emlékek csüngő álomdarabok. Lábam gyökeret ver, gondolatban elszállok S nem enged el, bármit is gondolok
Kutatás Mielőtt én még meghalok Tudnom kell hogy miért vagyok Kutatom hogy mért jók az Angyalok Kutatom hogy boldog miért nem vagyok. Kutatom, hogy netán az Isten elhagyott Pedig még élni akarok!
Miért Miért van ha az ősünk egyszer elkárhozott miért hogy az ember sokszor úgy érzi átkozott miért hoz az élet sokszor bánatot miért nem lehetünk rövid életünkben boldogok? Miért van az hogy az ember e földön elhagyatott Miért van az hogy erre választ még senki nem kapott
68
Szerelmi rapszódia A szerelem folyamatos megújulása az örök buzgóság forrása: Igaz szerelemben, Tűzben, vízben Nem egymás ellen, mert egy a szellem. szerelemben sok a bánat adsz és kapsz – de meg is árthat Boldogsággal jár az áldozat a szerelemben törékeny az egyensúly létrejön és máris könnyen felborul ólálkodik a felbomlás ha nem véded magad S hát jól vigyázz s rakd fel a védőfalat.
Ábránd Óh ábrándos világ: sokszor mehetek hozzád. Lehet előttem korlát, akkor is számítok rád. Bensőm a te szobád, ajtaja előtted kitárt ösztönöm sugalmát Találd! S add vissza szívemnek hatalmát.
Augusztus 20. Augusztus 20-án az őskori király Bemegy Templomába magyarok Királya Templom ajtajában a nép fogadja Imával Kitárja szívét Isten Áldásával magába száll ő is. buzgó Imával Nem látják! De ős is Találkozik a Királlyal. 69
Hegyek Elmennék a Hegyek kapujába nyugalmat merítni bensőm nyugalmára Hisz nem találja magát zűrzavarában Gyülekező felhők a lelkem udvarában elvándorlok a hegyek Várába vigyetek el hegyek a mennyek országába.
Dörgés Feljövő felhő mint vészmadár kesergő Nem félek ha dörög Válságot kiosztó hírnökök ha az eső pörög a szenny nyöszörög elázott a gondolatom az élet fölött.
Áldozás Áldozati edény a lelkem minden nap áldozom áldó Kegyelettel fertőző gondolatot Tisztító tűzzel Rossz szellemeket Segítő mágia Világa Űzd el. 70
Lidérc Lelkemen Lidércek Tikkaszó szomja gyötör bennem Bálvány a Szobrod Fájdalmasan öldököl. örökkön Itt vagy vélem bánatos, fájdalmas öröm a Szívem velem pöröl agyam súgása súgva Közöl Lidérces álmokat Töröld!
Unalom Ma lopom a napot holnap a holdat és a csillagot unalmamban csak szomorkodom Így felmutatni semmit nem tudok az Istennek csak panaszolok milyen szerencsétlen vagyok.
56. Október Repülő Táltosok szelleme! októberben jön a köd özöne októberben ősz van szép Magyarországban egybeforrt testek hősi szobrában évezredes lobogónkat a szél fújja vérét ontott Ifjak lelkét Dicsőség szelleme Koszorúzza.
71
Elem Megfejtett rejtélyek árnyéka vetül a fényre az élet végtelenségére, múlt jövő, jelen, mind forog hirtelen más dimenziókban élő végtelen minden elem.
Lovak Utazás közben az ablakon kinézek lovak a pázsiton legelésznek nyugodtak, szépek körbe veszi őket a magasztos élet Kevesen gondolnak arra hogy tán jobban átöleli a boldogság őket, mint az emberiséget
Magány Magányos éjen hajnali remény Pislákoló mécses Szívemen repdes Feltétlenül ha az ember szerelmes A csalódás Törvényszerű oly nagy a fájdalom, mint a Volt boldogságom, s netán jobban járok ha estjeim övezi a lelki magányom!
Egyedül Sokszor gyötrelmes érzés szabadnak lenni Nem hív nem vár nem szól hozzád senki Nem tartozol senkihez a karikagyűrűd a bilincsed örülj hogy a szíveden viseled 72
Halál Halál után Holtunk lelke megmérettetve Törvény Ura által elítéltetve vagy a Pokolban szenvedve vagy száll a lelked a mennyekbe.
Látás Szívemre bíztam látásom szemem a látnokom De tudásom nem látom agyamra bízom tanításom szívem ösztönére látásom.
Ékesség Ékesség a díszítő ék Lenyűgöző szépség Tárgy mely megvehető Pénzért, Hogy megmutatja erényét Az Ritka jelenség! Mely a legszebb ékesség.
Holdtölte A Növekvő Hold fehér selyemleplet ölt a Titokzatos szépséged mámorba dönt az éjben fent az égen nagy a flört amit hall és lát, titokban Tartja a föld!
73
Lélekvándorlás Égből származik a lelkem azért nem találom földi helyem Kegyelem az életem Hegyek Bércek, Völgyek Néptelen, vigyetek el engem, a Némaságot Kedvelem. Istennel lenni Kegyelem! Nem szól hozzám mégis értem az elnémult Tiszta Csendben.
Felhő A lélek nem kedvtellő ha hamis a szerető: gyászba borul szíved, mint az égen a fekete felhő.
Felhő – dörgés Feljövő felhő, mint vészmadár kesergő Nem félek én ha Dörög Válságot riasztó hírnökök. Ha az eső pörög a szenny nyöszörög Elázott a gondolatom az élet fölött.
74
Félelem Az életben egytől félek Hogy élem meg a sötétséget elárasztó fényben élek s mégis sokszor sötétben fél a lélek bánatok és szenvedélyek ide-oda száll a lélek gondolatim elkísérnek félelmeim visszanéznek sorsuk fölött döntenének nem kellenek ők a földnek levegőben nem élhetnek Mondják meg a Teremtőnek vagy könyörögjenek az égnek! Levegőben nem élhetnek az elhagyott Teremtmények.
Halál Ha elmegyek én oda át, hát szemtől szemben kinevetem a halált, megtettem hát életemtől mit kívánt S hordja el a másvilág a gyöngy fogát Ne uralja a Teremtés fogsorát neki szánván a fűbeharapást.
75
Magára hagyott nép Befogom a gondolatom fogatát elküldöm a Teremtőnek odaát! mondja meg hát szemtől szembe az okát miért szabta ki a népre a halált sok-sok tudós, hitet hitre fabrikált igaziból egy sem igaz valóság. Arra jó hogy ámíthatja önmagát. Te mondjad el elég volt a mesebeli hazugság miért jó egy jó Atyának kiszabni gyermekére a halált. Földünkön nagyon nagy bűn a kéjgyilkolás! Nem akarom elhinni hogy a Fejünkre kiszabott csapás Nem más mint a kéjgyilkolás Gondolatimban nem én vagyok egyedül a nagy hibás!
Bolyongás Az elme bolyongások mind-mind mások, magányos éjben, várok, s várok Lámpámban az olaj fénye, magányos csillogások Ébredjetek hajnal csillagok Vezérljétke az égre a napot Bitorló éj semmi sem adott ezt teszi velem a nappal és hozzá miért szaladok Földi kitagadott vagyok?
76
Rímek A Rímek, Rímelése már sokszor kába s minden rím, s vágy hiába a szívem rabságban sóhajaim elszálla ajkamat a csönd lezárja árvaságom elenyész a gondolat ringatásában.
Fájdalom Fájdalmam naponta öregszik divatját múlja nem hat meg senkit mint a megdermed a lelkem mint lőtt madár a levegőben a mosoly tőlem menekvőben az ilyen élet nem lehet már Felszökőben
Derülés Pamlagon ülni: S magamban derülini mint egy őrültnek Vidáman örülni Verseim mind-mind más, de benne lelkem bánata a Prímás olykor reám hajol a sírás a gyászos elsiratás mint a gyermeken a zokogás!
77
Lét Lefokozott lelki lét folyosóit járom sötét a fénytől körül határozott sejtelmem valamit látott a Lélek Vándorol, kiköt valahol feljebb vagy lejjebb megtorol! s vándorútján sok lélek vándorol az elme beláthatatlan téren keresi a lélek hol honol. Emlékezet súlya altt a lélek búvárként Álomkép részlet homályos utakon Szorongás kivetülve összefüggésben valahol Keskenyedő fények egymást űzve a félelem kitűzve, szívünkben miért ez oktalan földi szörnyűség ha mindenki alatt hídszakadás nem kétség. Az agynak ne legyen az ilyen gondolat Vétség.
Hamupipőke Nem tudom mit vétettem én Vágyak honában honoló szenvedély Nekem nincs a sorstól szerelmi engedély Régóta ölelget a semmiség Reám szálottak gyémántból lett hamupipőkék semmiből készítem az Istenek Eledelét a Lelkem mindenben belevarázslom mielőtt, még elrepülnék.
78
Vár Lélek várában maradjak a Trónon szerelmed Táplálja a gyökeret bennem leigázza a szellemi sötétet s elveti a reménytelenséget.
Folyam ár Jégtáblák úsznak a lélek folyamán Melegedjél gondolatvilág S vigye el őket a folyam ár! Titkos fátyolfüggöny nyíljál Lágy víz folyamán Hozzon felém a szellőár! Óh olvadó jég a Tenger is Téged vár egyesít a folyam ár! Hatalomra Tör! Legyőzi a jég Urát, a Robogó szilajság bentről kiált az erő a bánat akadályt leigázza s hozza az élet mosolyát, s látomásim a boldogság hegycsúcsán.
79
Vágy a Vágyódástól a vágy utat tör a magasba föl Lentről a vágy őrül, s Tűzcsóvaként repül a Hegytetőn a csúcson a Vár Nem rejthető többé már hisz ordítva kiabál! Vágyak útján a magasztos szellem, fölvisz engem: Nem tartozom abba a közösségbe ahol ezt nem tehetem az érzelem felnyitja szemem. Bennem az energia láthatóvá teszi A láthatatlant.
Lélek Lelkem vétkessége szívem bűnhődése szellem sötétsége szemem bekötése.
Követés Követem a gondolatom Követem hogy jó úton haladjon Követem a lábnyomom Ne tévesszem az Irányt az utamon! Követem a kútforrásom Követem az éji csillagom Követem a szemeden a mosolyt.
80
Érzelem Vérpiros érzelmek fájdalmai szívemnek mint a gyümölcs a fán lógnak csüngnek megérettek várom hogy lelkemről leessenek Tán sóhajaim segítenek levenni a Terhet!
Száll Légi folyosómon fölszáll a lelkem: Itthagyá fészkét Keblemen az ő sorsát mostohán kezelem érzelmekre szolgált! Nem viselem gondját Kalandos utakon járja a bolondját!
Sugallat Gondolatim súgják érzelmi hullámokon a szerelmet szembe jövő hullámok hozzák. Ne legyen a gondolatom Hordágy S a felém jövő áramlások fény nélküli Hullák!
81
Lámpás Pislogó mécsesem pislogó szívemen Fújdogáló szellő kapd lángra szerelmem.
Fogadó Egyedüli estélyek, nem fogadok vendéget bezártam a szívemet átkozott a képzelet egyre-egyre Integet üresedő érzelmek egyedüli estélyek!
Az idő A mulandóság szemfedele Homályt borít az emlékezetre: Palástot a lelkekre köd homályt a szemekre fátylat az elmúlt szerelemre Feledést az elmúló évekre őszülést a hajad fürtjére Idő múlva a sírod előtt a mulandóság beszőtt kerítése! 82
Novella genezis
„az elemek víziókban” Látom belső szemeimmel hogy voltak kialakulóban gondolatim leírom versszakokban. A Tűz madár az égő nap! leválik belőle egy csepp köves darab a vízbe Hull s megszilárdul a hosszú álomba merül szenderül, az ereje gyűl Víz uralma alá kerül: Beborított a víz mindent Élőlények alacsony formája felmerül: Levegő: gázok – pára s a hő megszületik a levegő melegszik a naptól a víz a levegő a víznek Párolgást visz csökken lassan észrevétlen a víz s egy napon a föld a vízből mint az ember az ablakon kibámul. A Föld lassan mozogni kezd erőre kap s körhintaként repdes. S így lesz a hatalmas víz bosszújából elönti a földet: s népe halálos félelmét a víz halállal tetőzzék! S lecsendesül! Kis földrészek felbukkannak s kezdődik a keserves földi élet az előretörés lassan mint a csiga lépked. 83
A Tűz! Fényesen kajánul Mosolyog a Tűz! Megmutatom nektek a fényemből erők születnek s gyorsan nőnek mindenséget elégetnek Rohanók féltik a lejáró idejüket. A Levegő lélek útját követő elem mely örökös elmúl a jelen – de ő marad e spirituális korszak az eljövendő az energia Tüzéből elegendő – álom jöjj! ó nyugalmat árasztó levető!
84
Színek Színek vonzalmától ábrándok születnek a föld száz színű ruhába öltözött Varázsával elcsábítja a jót és ördögöt színek gyönyöre lelkemnek öltözete virágok százszoros színe s illatuk a bemutatkozás jele s minden virágnak külön jellemez, az őskorban a Virágnak is Volt Istene a színek világában vonzalmak születnek s vágyak hozzák a színes szerelmeket.
Ólomsúly Ha közlöd velem, hogy neked Ólom Terhe a szerelmem Továbbra is saját terhemként egyedül viszem Míg valaki megsajnál S elveszi Tőlem!
Sors Micsoda Sorscsapások elvette tőlem a méltóságot gonosz szellem szórja az átkot megbénítja a lelki világot nem sikeres bármit csinálok ördögi kör Tüzes átok hagyjatok fel mielőtt még elszállok.
85
Szellem Erősödj meg szellemvilág add vissza az energiát legyek méltó életemhez Kapjam vissza az életkedvet Dobogtasd meg a szívemet S lépje át a küszöbömet egy Rózsalog lelki követ
Eső Kint esik az eső nem tudok aludni egyedül vagyok a szobámban én a csend s a gondolataim szerelmed átkarol lágyan reám hajol leheleted melegít sötétben is a szemed megvakít, édes nedűben áztatott ágyam kínjában felsikít téged oda Int, de nem vagy Itt Nem tudod elszakítani A béklyó kötelét! S az ábrándok Vágya kimerít szomorít és elnémít!
86
Ősz Jön az ősz Valami új kezdete szomorúság van benne ettől nagyobb lesz lelkem ereje Nyárnak melege az agynak renyhe fészke ráérésre fékez s a csúnyára ne emlékezz. Megkomolyít engem az ősz Komorsága ad erőt s rövidebbnek érzem az időt a gondolatim a lelkemnek nem ád már kimenőt. építeni kell az eljövendőt.
87
Idő Időnként a lelkem elveszít keres-kutat s felderít mert úgy érzi hogy nem vagy Itt! Kibéreled szívemet akkor kérd az egészet másképp bért nem kérhetek albérletbe nem adom adósságot Itt marad a Vállamon a bánat miatt adósságod nem vállalom.
Boldogság Miért nem lehet boldogságot Venni a szerelem Istenétől megkérdeztem hogy az ára mennyi mosolyogva kinevetett ezt nem pénzért mérik ez lelki sok pénzért se lehet boldogságot Venni akkor miért szalad az ember a pénz után ha amire szeretné nem költheti.
Ébredés Felébredtem mégsem Vagyok ébren megvilágosodás emeljél fel engem az életemet méltóságban éljem ne kelljen koldulnom se kérnem attól kinek kevesebb van mint nékem. Emeljem testem lelkem a fénybe Széles utakon járjak! Ne az eldugott ösvényen! 88
Fény Beborult az ég Attól még boldog lehetnék szívemen virágoskert Nyílhatnék ha a bensőm napsugara fénylenék.
Rossz Űzessék ki belőlem a rossz gondolatvilág megszületik a jó gondolat s elenyész s elhervad mint a virág a lelkem bosszúsan kiált de a rossz szellem nevet hisz a gonosz jól érzi magát.
Lucifer Lucifer szépségétől jobban szenvedek mint az ürességtől szerelmét kínálja kéjből szívem fáj a gúnyos nevetéstől. Lelkem rabságban a bilincsétől.
89
Virtuóz Virtuális képzeletek lehetnek a gondolat képek Már régóta Virtuális szerelmet élek. Csupa ábránd kéj gyönyörűségben múlanak az évek Érzelmeimmel egyedül élek Jönnek-mennek a megfoghatatlan Szerelmi képek! Nem ölelte Testemet már Csak a Virtuális képzeletképek
Halál Kérvényt küldtem Élet és Halál Urának Kiszabott életem Ideje hosszának az élet adósom Több idő kell míg adósságom megkapom Netán A időm Idejével Nem jól sáfárkodom?
Siker Elkerülnek hogyha látnak Elfordítják fejüket Hűtlen vendégei a házam tájékának Nem tudom mi okozza a hűtlen Vádat Bevádolom én majd a Bíróságnak az Igazság és hamisság siker Urának. 90
Életem Örökös várakozás az életem a várakozás közben megöregszem elmúlik a fiatalság, szépség az Idő már sokáig nem vár, ez nem kétség.
Öregség Az öregség villogó csúcsán a Fortuna szekere rúdját a mennyei lovak húzzák Dühre Dühös az alvilág az öregedő öregeket várja a túlvilág a Szekeret fenyegeti a roskadás a szerencse már a Véneknek nem kell odaát. Visszafele a Fortuna szekere húzza a lovát.
Életutak Káprázatos Vemhes alagutak sejtelmes gondolatok Törnek az agyamba utat Az út semmit sem mutat Láthatatlan kell érezni Az alagutat: örökkön fönnálló Veszély, mej követ az utadon S ő se mutatja az utat Lépked mögöttem övé a hatalom
91
Egyén Ne add fel személyiséget bármi hit, szerelmi hév lángja éget. nem marad semmi belőled csak a levedlett lélektelen lélek.
Arckép férjemről Nézem a lámpa fénykörén belül árválkodó árnyékot vetülő arcodon a mosoly szembetűnő a ajkad ívelése kitűnő a szemed megigéző az orrod szépen ívelő a hajad hamvas ék övező a hangod égbe vivő emlékező csak te vagy nékem a hű szerető.
Várás Mennyit Várjak, mennyit ezer lépés a szívedig? melyik lesz az ezredik, melyik visz a halálos mámorig az óhajok óhaja sebe be nem telik.
92
Nap A nap Nyílzápora késztetett hogy fussak tova gyorsan halad előre a nap sugara láthatatlan fék minta visszatartana árvasága lélek otthona. pedig hosszan nem vár az élet alkonya
Legenda Óh Babilónia halott város Kőcsipkézett Várad Tornya az éggel határos Zúgó szél köpenye szálldos pókfonalakkal teli az árnyék Város Dicsőséges nagy múltú Város vastag boltívek maradtak felrótt ékírások a kőben hallgatnak Elnémult birodalom Téged csak A szellemek siratnak!
Athéné madara Dús hajfonatú gyöngybagoly te suttogó nimfa szigeted a holtak lakója Varázsod Odüsszeuszt 7 évig fogva tartotta.
Zeusz Zeusz megjelent egyszer mint fehér bika Föníciai lány Európát elragadva szerelmével Nászútra Kréta szigetére tengeren átússza Európa nevét ő adá, Vízzel jól ellátván azt jelenti S a föld itt Isteni! 93
Fájdalom Távoli kétes Tájakon Készülődik a fájdalom Télen kinyílt a rózsafa, azt álmodom Fölkelek kinézek az ablakon Nincs sehol egy rózsanyom Törékeny üres csend reám hajol Szívemen máris ott a fájdalom.
Alkony Alkonyi égen a nap, mint aranyló korong Palástolja a földet, mint egy varázs Virágokon fákon a nap mint arany háló a bokrokon Virágkelyhen és szirmokon S a nap arany mosolya a hajadon S a lemenő napon is ott ül a hatalom
94
Trója Pusztulása Égő lángoló Trója Fellegvárnak Tűz a lakója oda a híres Falova a Tűz fölcsap a magas falakra S ég már minden alatta ősök teste a tűznek halottja, Hekula tűz pusztulás megálmodója Prijamos császár és felesége Hekula lett a romok szellem lakója szellemük a sárba taposva viharok ezredén álomba borulva Gondolatban életre keltem S így lesz az én szellemem lakója Egy Heka névrokona.
Nimród ősatyánk Nimród, ki nagy vadász volt az Úr előtt a mitosz szerkesztők s a csillagismerők: az Orion csillagot Nimródnak nevezték: a magyar őseink Pedig az ikrekkel Csillagképben: Hunor és Magornak kergették a csodaszarvast mely eltűnt az Ingoványban a Tejúton s reáakadtak a Vénusz leányaira a szerelem szimbólumra a csodaszervas Tova fut s kergetik eltévednek s egymást elhagyják. 95
Utak Az utak már nem futnak felém beláttam jövőtlen remény ha Te megteszed a másik felét megsúgják a vonzalmak a Találkozásuk helyét s kiélik magukból a szenvedélyt.
Birodalom Az elpazarolt magyar hont a holtak is siratják esőben zúgó köpenyek mint pajzs körbe övezve őket hogy elriasszák a gonosz szellemeket kik országunkat szétdarabolták s lógnak rajtunk körbe, mint vérszomjas hollók a hullák Tetemén S Körbetekeredve rajtuk mint sál a nyakon télnek Idején.
96
Fájdalom Távoli kétes Tájakon Készülődik a fájdalom Télen kinyílt a rózsafa, azt álmodom Fölkelek kinézek az ablakon Nincs sehol egy rózsanyom Törékeny üres csend reám hajol Szívemen máris ott a fájdalom.
Alkony Alkonyi égen a nap, mint aranyló korong Palástolja a földet, mint egy varázs Virágokon fákon a nap mint arany háló a bokrokon Virágkelyhen és szirmokon S a nap arany mosolya a hajadon S a lemenő napon is ott ül a hatalom
97
Életutak Káprázatos Vemhes alagutak sejtelmes gondolatok Törnek az agyamba utat Az út semmit sem mutat Láthatatlan kell érezni Az alagutat: örökkön fönnálló Veszély, mely az utadon követ, S ő se mutatja az utat Lépked mögöttem övé a hatalom
Egyén Ne add fel személyiséged bármi hit, szerelmi hév lángja éget. nem marad semmi belőled csak a levedlett lélektelen lélek.
Siker Elkerülnek hogyha látnak Elfordítják fejüket Hűtlen vendégei a házam tájékának Nem tudom mi okozza a hűtlen Vádat Bevádolom én majd a Bíróságnak az Igazság és hamisság siker Urának.
98
Életem Örökös várakozás az életem a várakozás közben megöregszem elmúlik a fiatalság, szépség az Idő már sokáig nem vár, ez nem kétség.
Eső Kint esik az eső nem tudok aludni egyedül vagyok a szobámban én a csend s a gondolataim szerelmed átkarol lágyan reám hajol leheleted melegít sötétben is a szemed megvakít, édes nedűben áztatott ágyam kínjában felsikít téged oda Int, de nem vagy Itt Nem tudod elszakítani A béklyó kötelét! S az ábrándok V ágya kimerít szomorít és elnémít!
99
Ébredés Felébredtem mégsem Vagyok ébren megvilágosodás emeljél fel engem az életemet méltóságban éljem ne kelljen koldulnom se kérnem attól kinek kevesebb van mint nékem. Emeljem testem lelkem a fényben Széles utakon járjak! Ne az eldugott ösvényen!
Fény Beborult az ég Attól még boldog lehetnék szívemen virágoskert Nyílhatnék ha a bensőm napsugara fénylenék.
Rossz Űzessék ki belőlem a rossz gondolatvilág megszületik a jó gondolat s elenyész s elhervad mint a virág a lelkem bosszúsan kiált de a rossz szellem nevet hisz a gonosz jól érzi magát.
100
Szellem Erősödj meg szellemvilág add vissza az energiát legyek méltó életemhez Kapjam vissza az életkedvet Dobogtasd meg a szívemet S lépje át a küszöbömet egy Rózsalovag lelki követ
Ember Az emberek hónapjába a szomorúság beleültetvén akár az emberben a szomorúság csüng rajta egész életén.
101
Ősz Jön az ősz Valami új kezdete szomorúság van benne ettől nagyobb lesz lelkem ereje Nyárnak melege az agynak renyhe fészke ráérésre fékez s a csúnyára ne emlékezz. Megkomolyít engem az ősz Komorsága ad erőt s rövidebbnek érzem az időt a gondolatim a lelkemnek nem ád már kimenőt. építeni kell az eljövendőt.
Fájdalom Távoli kétes Tájakon Készülődik a fájdalom Télen kinyílt a rózsafa, azt álmodom Fölkelek kinézek az ablakon Nincs sehol egy rózsanyom Törékeny üres csend reám hajol Szívemen máris ott a fájdalom.
102
Színek Színek vonza1mától ábrándok születnek a föld száz színű ruhába öltözött Varázsával elcsábítja a jót és ördögöt színek gyönyöre lelkemnek öltözete virágok százszoros színe s illatuk a bemutatkozás jele s minden virágnak külön jelleme ez az őskorban a Virágnak is Volt Istene a színek világában vonzalmak születnek s vágyak hozzák a színes szerelmeket.
Ólomsúly Ha közlöd velem, hogy neked Ólom Terhe a szerelmem Továbbra is saját terhemként egyedül viszem Míg valaki megsajnál S elveszi Tőlem!
Sors Micsoda Sorscsapások elvette tőlem a méltóságot gonosz szellem szórja az átkot megbénít ja a lelki világot nem sikeres bármit csinálok ördögi kör Tüzes átok hagyjatok fel mielőtt még elszállok.
103
Fogadó Egyedüli estélyek, nem fogadok vendéget bezártam a szívemet átkozott a képzelet egyre-egyre Integet üresedő érzelmek az egyedüli estélyek!
Az idő A mulandóság szemfedele Homályt borít az emlékezetre: Palástot a lelkekre köd homályt a szemekre fátylat az elmúlt szerelemre Feledést az elmúló évekre őszülést a hajad fürtjére Idő múlva a sírod előtt áll a mulandóság beszőtt kerítése!
104
Száll Légi folyosómon fólszáll a lelkem: Itthagyá fészkét Keblemen az ő sorsát mostohán kezelem érzelmekre szolgált! Nem viselem gondját Kalandos utakon járja a bolondját!
Sugallat Gondolatim súgják érzelmi hullámokon a szerelmet szembe jövő hullámok hozzák. Ne legyen a gondolatom Hordágy S a felém jövő áramlások fény nélküli Hullák!
Lámpás Pislogó mécsesem pislogó szívemen Fújdogáló szellő kapd lángra érzelmem.
105
Lét Lefokozott lelki lét folyosóit járom sötét a fénytől körül határolt sejtelmem valamit látott a Lélek Vándorol, kiköt valahol feljebb vagy lejjebb megtorol! s vándorútján sok lélek vándorol az elme beláthatatlan téren keresi a lélek hol harcol. Emlékezet súlya altt a lélek búvárként Álomkép részlet homályos utakon Szorongás kivetülve összefüggésben valahol Keskenyedő fények egymást űzve a félelem kitűzve, szívünkben miért ez oktalan földi gyönyörűség ha mindenki alatt hídszakadás nem kétség. Az agynak ne legyen az ilyen gondolat Vétség.
Hamupipőke Nem tudom mit vétettem én Vágyak honában honoló szenvedély Nekem nincs a sorstól szerelmi engedély Régóta ölelget a semmiség Reám szállottak gyémántból lett hamupipőkék semmiből készítem az Istenek Eledelét a Lelkem mindenben belevarázslom mielőtt, még elrepülnék.
106
Magára hagyott nép Befogom a gondolatom fogatát elküldöm a Teremtőnek odaát! mondja meg hát szemtől szembe az okát miért szabta ki a népre a halált sok-sok tudós, hitet hitre fabrikált igaziból egy sem igaz valóság. Arra jó hogy ámíthatja önmagát. Te mondjad el elég volt a mesebeli hazugság miért jó egy jó Atyának kiszabni gyermekére a halált. Földünkön nagyon nagy bűn a kéjgyilkolás! Nem akarom elhinni hogy a Fejünkre kiszabott csapás Nem más mint a kéj gyilkolás Gondolatimban nem én vagyok egyedül a nagy hibás!
Bolyongás Az elme bolyongások mind-mind mások, magányos éjben, várok, s várok Lámpámban az olaj fénye, magányos csillogások Ébredjetek hajnal csillagok Vezérljétke az égre a napot Bitorló éj semmi sem adott ezt teszi velem a nappal és hozzá miért sza1adok Földi kitagadott vagyok?
107
Létezés Az ember létezése legparányibb és legnagyobb titok a földön. A szív, az elme oly idegen egymástól, mint a föld és égi világ s a ketté szakadt ember oly zavarodott mint a Főnix madár. Nincs hozzá hasonló teremtmény más. Ez teszi otthontalanná, nyugtalanná Kiveti őt és magára hagyja a világ.
Bölcs tibeti beszéd Bolond az ki a dolgok neve közt kapirgál, mintha múlhatna a néven is valami, ami csak némán tud létezni. A megnevezés sohasem tökéletes a szó mindig kevés és hibás ám mindenünnen szavak tízezrei merednek reánk. Ők mutatnak az elmének irányt, De hogy mit akarnak mondani a szavak nem értjük mindig jól. Vagy elfelejtettük már, Hogy milyen lehet a szavakba öltöztetett valóság. Lassan azok se tudják akik a Tudás könyveket írják.
108
Köd Sűrű őszi ködben úgy érzem beleestem a gödörbe Hiába mondok, könyörögve bármit, senkinek nem számít földbe fulladó savak mint széjjel kapart kapaszkodó melyen már semmi sem segít fulladó szavak nehezen hallatszanak el a mennyország kapujáig.
Sóhaj Sóhajom elszáll sodró zivatarban esőcseppes, fény nélküli éjszakában odakinn ordít a farkas bánatában őrült jajveszékelés hallatára szobámban vérlázító, de nem vagyok egyedül
Te és én Reám szőtt téged a mulandó idő folyama, összenőttünk mint az ének és futama! Oh rég múlt Idők lelkem nem hagyva nem menekülhetnek tőlük: őrületben kergető álmok Tébolya Kesernyés lett a virág illata életem elégett, szétcsorgott gyertya csonkja. 109
Temető Ma már az élő embernek mit jelenthetnek az elmúlt életek emlékírásai melyek díszítik a fejfát s a sírköveket ha olvasod őket, el fog a döbbenet hogy nemsokára Te is követed s magadba zárod az írásos sírköveket.
Álom Az élet fekete álma évek óta űz bele a sárba a régi énem már rég halott megfagyott lélekkel Teremtőm Tehozzád fordulok szeretetért őrjöngve koldulok Évek súlyát fáradtan hordozom Parányi mécsesem a hitem nem ad vigaszt már ő se érzem Véresre jár a gondolatom Kusza ezüst szálak hajamon Zörgetek, kopogtatok fölajánlom az égnek lelki aranyam Itt a földön nincsen szánalom A szeretet hiány ü1 arcomon Lelki segély várás hangot nem kapok Odafenn hallják a csillagok!
110
Lélek A lélek jelenlét felmenő érzéseket vált ki belőlem és így a mély Tudat szinten Netán meghív engem Úgy érzem Tiszteleg nékem s az ettől magasabb létek lélekszintre emelkedése gazdagabb lehet sikerekben az ég magához hív Ha megtelt a szív Tiszta érzelmekkel s boldog vagyok és úgy érzem hogy szeretnek a fénylő csillagok és lángoló fényük Hogy örökkön égjen néha arra gondolok Hogy lágyan fújják az Angyalok!
Hegyek Sziklás égbe érő hegyek a nagy szellemek fellegvára a csúcsokon és völgyekben az echó hangja: olyan mintha a szellem hívna Egy szólamra Többször is hallva Olyan ez mint a végzetek hatalma A magas hegycsúcsban s aljban. 111
Megkésett vallomás Az Idő egy halványabb Terében elhelyezett érzelmek szálai elsárgult levélben a Ködös Idő ködében előbukkan egy vallomás sárga varázs s szépkézírás már elavult nem szokás Az Idő repedésében elbújva felém Kandikált míg megkésve rám talált mint egy álom Ide szállt Amikor nálam az Alkony járt mint egy elsárgult lepedő előttem kiterült olyan volt, mint az arcom az elmúlás békéje szenderül s mindent ami fáj kikerül.
Az élet Az embert ünneplik sikereket ér el! A Kezétől minden kivirágzik ez bennünket feldob! Lehet hogy sokan szeretnek de ettől még nem Vagy boldog csak ha két ember Tisztán szereti egymást Így az Isten rájuk mosolyog.
112
Találkozás Az életet a mai ember nem éli minden perce rohanás az utcákon özönlik az ember s mégsem találkozol senkivel. Egyedül születtél az ember magában egyedül él. Jöhet feléd ős Apád Királyod de elkerüli a lelki nyomod! Jöhet felé szolgád s úgy érzed semmivel sem szolgált. Jönnek feléd egy életen át s mégis egyedül vagy csak az Isten tudja az okát!
113
Kísértés A bensőmben ott él Valami kísértés Megérint mint egy Kéz, ajak úgy érzed élsz Hatalmas érzelmek mely velem szembe néz V áratlan Pillanatok ezek a belső élő ölelések kínálják a mámort, szerelmet melynek a lélek rabja lehet’ olykor eléd rakja a szerelmet s mikor nyúl utána már nem leled s a bensőd kinevet érte mert hittél a kéjnek!
Megszokás Megválni a régitől nehéz amit megszoktál rád nőtt már nem kényelmes de Társ szorítá börtönöddé vált olykor a bőröd felkiált Fájdalmas megválni Tőle Már lelkedben érik az új A régi szokott - de hiába nem boldogul!
114
Súly Túl nagy a súly a gerendákon nem nő már virág a gondolatfákon súlyok csüngenek minden ágon csak érzem - de nem látom menekvésben szemem beleásom egyedül létemben nem félek az elmúlással is megbékélek érzem a lelki hűséget mert a lelkem hősies. Ilyenkor bennünket az Isten fölkeres mert érzi, hogy egyedül vagy s nincsen Társad az odúdat netán mélyre vájtad Kiszáradt fa ritkán kivirágzik Rövid az élete Már senkinek se számít!
115
Föld Befogad engem majd A Fekete Anyagföld Karjaiban megpihenni mikor már a lelke Verset nem költ a Vadgalamb is Költ és utána más vidékre vándorol ürességben élni a szív megtorol Kikeletkor minden éled Elmegyek én innen végleg Mert a szív helyet nem cserélhet.
Égi törvény Égi alaptörvény ez: Ami létrejön Rohadni kezd akár egy fog mely fáj s nem tudod mit csinálj megválsz tőle! Jobb nélküle mint vele: a Természet s a lét csupa megújulás Hogy fiatal maradj benned éljen az örökös forrás.
116
Szél Beborult az ég sírva szomorkodék Bőrömön érzem a hideget a Testem is beleremeg Borzongva süvít a szél mint aki mondani szeretné a szelleme fogságban él szabadulást az Istentől kér Test nélkül is a fákat rázza Test nélkül a világot bejárja házakat dönt romba a Teste lelkének fogja Hiába tör hatalomra!
117
Szél Szél fú a víz fölött eloszlatja a ködöt. Átkelnék én a nagy vízen Hallom a vizet hogy Valaki üzent Ködfüggöny ü1 a gondolaton a szél hiába fúj a Parton hogy felismerjem az igazat meg kell változtatnom magamat keménységem el kell hagynom magam kárán tapasztalom Legyek lágy mint a vízfolyás legyek szelíd mint a szellő fúvás megszűnnek a jégcsapok én is a vízben olvadok az életben belesimulok szellőként jössz hozzám Találkozunk a hegy csúcsán Ott vagyunk a Ragyogás fénypontján!
118
Kör Leírtam az életem nagy körét bezárult a kör már rég! Bennem a Tűz a vízzel nem harcol már egymást segítik hogy életben maradjon a lelki gyertyaszál! Lassan pislákol a gyertya Majd kialszik, s hamuvá vál S megszűnik a kör S fölváltja Teremtő lélek spirál.
Ruha A szép ruha is ronggyá vál, már nem szép, de porrongynak kár. Az Idő kajánul nevet Az ember számolja a napot s vár Harcol - számokkal - s kiabál Hajékem is minap kettétört Leírta ő is a kijelölt kört.
Elmúlás Az életről a gondolat sose avul el hiába írunk számítógéppel a gondolat elkísér bennünket odaát csak ő marad életben mindig amíg létezik e Világ.
119
Ábránd Óh ábrándos világ: sokszor mehetek hozzád. Lehet előttem korlát, akkor is számítok rád. Bensőm a te szobád, ajtaja előtted kitárt ösztönöm sugalmát Találd! S add vissza szívemnek hatalmát.
Augusztus 20. Augusztus 20-án az őskori király Bemegy Templomába magyarok Királya Templom ajtajában a nép fogadja Imával Kitárja szívét Isten Áldásával magába száll ő is. buzgó Imával Nem látják! De ős is Találkozik a Királlyal.
Tűnődés Amíg uralkodott felettünk a Sámánok világa és annak a hiedelem hatása jobb lehetett netán, az emberek úticél haladása e mezítelen lelki világban.
120
Tartalom Könyveid a szigeteid… .............. 3 Újra ............................................ 5 A Nap ......................................... 5 Csillag ........................................ 5 Őszi fák ...................................... 6 Liget ........................................... 6 Élet ............................................. 6 Szív ............................................ 7 Könny......................................... 7 Dal .............................................. 7 Ember ......................................... 8 Búvár .......................................... 8 Életem ........................................ 9 Virág ........................................... 9 Cél .............................................. 9 Oroszlán ................................... 10 Kedély ...................................... 10 Gyertya..................................... 10 Vers .......................................... 11 Álom ........................................ 11 A világ ...................................... 11 A Nap ....................................... 12 Szellő........................................ 12 Sötét ......................................... 12 Tervek ...................................... 13 Kerti virágok ............................ 13 Ábrándozás .............................. 13 442............................................ 14 Titokzatot fölfedő ..................... 14 446............................................ 15 Állomás .................................... 15 Nélküled ................................... 15 Búzakéve .................................. 15 Harmat...................................... 16 Kopás ....................................... 16 Életforgás ................................. 16 Ének ......................................... 17 Tükör ........................................ 17
Égi rács..................................... 17 Égi vers II................................. 17 Sebző haza ............................... 18 Modern kor átka ....................... 18 Keleti ősi hitvallás.................... 18 Hazafiság.................................. 19 Fohászom ................................. 19 Nem igazi ember ...................... 19 A Nemzet ................................. 20 Álnokság .................................. 20 Hunok – magyarok................... 21 Hazánkon ................................. 21 Szem......................................... 22 Erdők ........................................ 22 Csalódás ................................... 23 Teher ........................................ 23 Profán ima ................................ 23 Bánat ........................................ 24 Szomszéd kert .......................... 24 Kihívás ..................................... 25 Varázs ....................................... 25 Gyöngy..................................... 25 Mezők ...................................... 26 Új csillag .................................. 26 Pillanat ..................................... 26 Útszél ....................................... 27 Könnycsepp.............................. 27 Összetartozás............................ 27 A lét .......................................... 28 Virág ......................................... 28 Sivár ......................................... 28 Világ ......................................... 29 Szív .......................................... 29 Olvadás .................................... 29 Ragyogás .................................. 30 Idő tava szála............................ 30 Ösvény ..................................... 30 Bölcs ........................................ 31 121
Arany........................................ 31 Ősök ......................................... 31 Őseink ...................................... 32 Tavaszi csüggedés .................... 32 Berkek ...................................... 32 Köd........................................... 33 Sóhaj ........................................ 33 Fekete ....................................... 33 Szenvedély ............................... 34 Ördög ....................................... 34 A világ ...................................... 34 Lélek ........................................ 35 Víziók....................................... 35 Fák............................................ 35 Szegény árvák .......................... 36 Árnyak...................................... 36 Őszi szél ................................... 36 Csillagjóslás ............................. 37 Csillagok útja ........................... 38 Levelek..................................... 38 Őserdő ...................................... 39 Hold.......................................... 39 Berkek ...................................... 39 Az ember .................................. 40 Segítség .................................... 40 Kikelet ...................................... 40 Fák............................................ 41 Látomás .................................... 41 Tavaszi illúzió .......................... 41 Felhők ...................................... 42 Az ég ........................................ 42 Ima ........................................... 42 Lelkem ..................................... 43 Gondolat................................... 43 Hajnal ....................................... 43 Öregedés .................................. 44 Május elsejei novella................ 44 Versírás..................................... 45 Igazság ..................................... 45 Álom ........................................ 45 122
Suttogás .................................... 46 Bolygó ...................................... 46 Madár ....................................... 46 Bölcs gondolat ......................... 47 Szárnyalás ................................ 47 Remény .................................... 47 Sírhalom ................................... 48 Köd........................................... 48 Vihar ......................................... 48 Duna ......................................... 49 Duna ......................................... 49 Lidérces hajdani álom .............. 49 Éden ......................................... 50 Varázsló .................................... 50 Alkony...................................... 50 Börtön ...................................... 51 Pálmaliget ................................ 51 Falevél ...................................... 51 Tövismadár .............................. 52 Festő ......................................... 52 Szellemvilág............................. 52 Csillag ...................................... 53 Gondolat................................... 53 Gondolatok............................... 53 Gondolat................................... 54 Isten .......................................... 54 Évszakok .................................. 54 Fák............................................ 55 Frizura ...................................... 55 Túlvilág .................................... 55 Tűnődés .................................... 55 Egyedül .................................... 56 Igaz mese ................................. 56 Szeretet..................................... 56 Szüzek ...................................... 57 Idő ............................................ 57 Epedés ...................................... 57 Könny....................................... 58 Felhő ........................................ 58 A bor......................................... 59
Reggel ...................................... 59 Édes gondolat ........................... 60 Égi mező .................................. 60 Remény .................................... 61 Csokor virág ............................. 61 Prosek....................................... 61 Zöldségek szimfóniája ............. 62 Tanya ........................................ 62 Csalódás ................................... 63 Vízió......................................... 63 Elmenés .................................... 63 Gondolat................................... 64 Vándorok.................................. 64 Virág ......................................... 65 Fellegek .................................... 65 Egyedül .................................... 65 Elnémulás................................. 66 Darvak ...................................... 66 Falevelek .................................. 66 Nyár.......................................... 67 Meleg ....................................... 67 Lélekvár ................................... 67 Menés ....................................... 68 Kutatás ..................................... 68 Miért......................................... 68 Szerelmi rapszódia ................... 69 Ábránd...................................... 69 Augusztus 20............................ 69 Hegyek ..................................... 70 Dörgés ...................................... 70 Áldozás .................................... 70 Lidérc ....................................... 71 Unalom..................................... 71 56. Október .............................. 71 Elem ......................................... 72 Lovak ....................................... 72 Magány .................................... 72 Egyedül .................................... 72 Halál ......................................... 73 710............................................ 73
Ékesség .................................... 73 Holdtölte .................................. 73 Lélekvándorlás ......................... 74 Felhő ........................................ 74 Felhő – dörgés .......................... 74 Félelem..................................... 75 Halál ......................................... 75 Magára hagyott nép.................. 76 Bolyongás ................................ 76 Rímek ....................................... 77 Fájdalom .................................. 77 Derülés ..................................... 77 Lét ............................................ 78 Hamupipőke ............................. 78 Vár............................................ 79 Folyam ár ................................. 79 Vágy ......................................... 80 Lélek ........................................ 80 Követés .................................... 80 Érzelem .................................... 81 Száll.......................................... 81 Sugallat .................................... 81 Lámpás ..................................... 82 Fogadó...................................... 82 Az idő ....................................... 82 Novella genezis ........................ 83 Színek....................................... 85 Ólomsúly .................................. 85 Sors .......................................... 85 Szellem..................................... 86 Eső............................................ 86 Ősz ........................................... 87 Idő ............................................ 88 Boldogság ................................ 88 Ébredés..................................... 88 Fény.......................................... 89 Rossz ........................................ 89 Lucifer ...................................... 89 Virtuóz...................................... 90 Halál ......................................... 90 123
Siker ......................................... 90 Életem ...................................... 91 Öregség .................................... 91 Életutak .................................... 91 Egyén ....................................... 92 Arckép férjemről ...................... 92 Várás ........................................ 92 Nap ........................................... 93 Legenda .................................... 93 Athéné madara ......................... 93 Zeusz ........................................ 93 Fájdalom .................................. 94 Alkony...................................... 94 Trója Pusztulása ....................... 95 Nimród ősatyánk ...................... 95 Utak .......................................... 96 Birodalom ................................ 96 Fájdalom .................................. 97 Alkony...................................... 97 Öregség .................................... 98 Életutak .................................... 98 Egyén ....................................... 98 Halál ......................................... 99 Siker ......................................... 99 Életem ...................................... 99 Ébredés................................... 100 Fény........................................ 100 Rossz ...................................... 100 Szellem................................... 101 Ember ..................................... 101 Eső.......................................... 102 Ősz ......................................... 102 Színek..................................... 103 Ólomsúly ................................ 103 Sors ........................................ 103 Fogadó.................................... 104 Az idő ..................................... 104 Száll........................................ 105 Sugallat .................................. 105
124
Lámpás ................................... 105 Vár.......................................... 106 Folyam ár ............................... 106 Szenvedés............................... 106 Lét .......................................... 107 Hamupipőke ........................... 107 Magára hagyott nép................ 108 Bolyongás .............................. 108 Félelem................................... 109 Halál ....................................... 109 Lovak ..................................... 110 Magány .................................. 110 Halál ....................................... 110 Létezés ....................................111 Bölcs tibeti beszéd ..................111 Köd......................................... 112 Sóhaj ...................................... 112 Te és én .................................. 112 Temető.................................... 113 Álom ...................................... 113 Lélek ...................................... 114 Hegyek ................................... 114 Megkésett vallomás ............... 115 Az élet .................................... 115 Találkozás .............................. 116 Kísértés .................................. 117 Megszokás.............................. 117 Súly ........................................ 118 Föld ........................................ 119 Égi törvény ............................. 119 Szél......................................... 120 Szél......................................... 121 Kör ......................................... 122 Ruha ....................................... 122 Elmúlás .................................. 122 Ábránd.................................... 123 Augusztus 20.......................... 123 Tűnődés .................................. 123
