Emlékeztető
Készült: a jegyzői értekezlet 2007. február 9-ei üléséről. Helye: Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1056 Bp. Váci u. 62-64.) Jelen vannak:
dr. Forgács Imre, hivatalvezető a polgármesteri hivatalok jegyzői, helyettesei a Hivatal hivatalvezető-helyettesei, főosztályvezetők a meghívott előadók: Papp Albert igazgató, APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, dr. Hajós Ádám főállatorvos, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
a mellékelt jelenléti ív szerint. Napirend: 1) Megnyitó Előadó: dr. Forgács Imre hivatalvezető 2) Az adó- és illeték jogszabályok változásából adódó feladatok Előadó: Papp Albert igazgató, APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága 3) Tájékoztató a madárinfluenza helyzetről, az általános állategészségügyi helyzetről és az állategészségügy szervezet rendszerének átalakításáról Előadó: dr. Hajós Ádám főállatorvos, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 4) A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal tájékoztatója, 2007. évi tervei -
Tájékoztató a 2006. évi törvényességi ellenőrzés tapasztalatairól, valamint egyéb jogalkalmazási kérdésekről Előadó: dr. Danka Ferenc főosztályvezető, Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály
-
2007. január elsején hatályba lépő új építésügyi jogszabályok fontosabb kérdései; Az építéshatósági rendszer 2007. júliusától várható kistérségi átalakulása és a kijelölési gyakorlat alakulása Előadó: Szabóné Kovács Andrea főosztályvezető, Építésügyi Főosztály
1
-
Ket. munkacsoport megalakítása (a címzetes főjegyzők, jegyzők, aljegyzők illetve a jegyzőket helyettesítő más köztisztviselők részvételével működtetve) Előadó: dr. Józsa Veronika hivatalvezető helyettes
-
A Hatósági Főosztály bemutatkozása és célkitűzései Előadó: dr. Klenáncz Éva főosztályvezető, Hatósági Főosztály
-
Tájékoztató a 2007. évi képzési programokról Előadó: dr. Józsa Fábián főosztályvezető, Szervezési Főosztály
-
Az önkormányzatok iratkezelési szabályzatainak ellenőrzési tapasztalatai Előadó: dr. Földvári Béla főosztályvezető-helyettes, Szervezési Főosztály
-
Tájékoztatás a Szociális és Gyámhivatal szervezetéről, felépítéséről és tervezett munkamódszeréről Előadó: Burkáné dr. Nagy Beáta főosztályvezető helyettes, Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal I.
Dr. Forgács Imre, a Közigazgatási Hivatal vezetője bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket és ismertetette a napirendi pontokat. Bemutatta a Hivatal vezető munkatársait: dr. Dombovári Ottót, a jogelőd Pest Megyei Közigazgatási Hivatal hivatalvezetőjét, aki az integrált hivatal általános hivatalvezető-helyettese és dr. Józsa Veronikát, a korábbi Fővárosi Közigazgatási Hivatal hivatalvezető-helyettestét, aki az integrált hivatalban is hivatalvezetőhelyettesi megbízást kapott; Szabóné Kovács Andreát, az Építésügyi Főosztály főosztályvezetőjét, dr. Klenáncz Évát, a Hatósági Főosztály főosztályvezetőjét, dr. Danka Ferencet, a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály főosztályvezetőjét, dr. Józsa Fábiánt, a Szervezési Főosztály főosztályvezetőjét, Demus Istvánt, a Pénzügyi Főosztály főosztályvezetőjét, Burszán Juditot, az Informatikai Főosztály főosztályvezetőjét és dr. Bobál Pált, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatóját valamint dr. Dániel Károlyt, a Titkársági és Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetőjét. Köszönetet mondott a meghívott jegyzőknek a választások előkészítésében, lebonyolításában kifejtett tevékenységükért és az új ciklus elkezdésével kapcsolatos teendők kellő alapossággal és megfelelő szakmai odafigyeléssel való ellátásáért. Az újjáalakulás törvényességi szempontból nem volt teljesen zökkenőmentes, tucatnyi településen nem sikerült az alpolgármester megválasztása több fordulóban sem. A Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett, felhívta az érintett önkormányzati vezetőket és képviselő testületeteket arra, hogy a törvénysértő helyzet továbbra is fennáll, és jól lehet a Hivatal nem kíván további közjogi lépéseket kezdeményezni, a kérdés továbbra is napirenden lesz. A korábbi Fővárosi és Pest Megyei Közigazgatási Hivatalok integrációjával nagy feladat hárul mindenkire. Az egyedülállóan nagy és bonyolult régió gazdasági, társadalmi adatai közismertek. Az Európai Unió átlagához képest fejlett régióban az ország lakosságának egyharmada él, az autópálya építése és az agglomeráció dinamikus fejlődése megnövekedett hivatali feladatokat is jelent. A Hivatal integrálódása decemberben kezdődött, azóta az alapstruktúra létrejött, a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészült, de költségvetési és
2
gazdálkodási értelemben is egységes hivatal kialakulása március végére, április elejére várható. Dr. Forgács Imre hivatalvezető a munkaértekezlet levezetésére dr. Dombovári Ottó hivatalvezető-helyettes urat kérte fel. II. 1. napirend Az adó- és illeték jogszabályok változásából adódó feladatok Előadó: Papp Albert igazgató, APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Egy, a nyár folyamán elfogadott új jogszabály az adóigazgatást régiós rendszerbe osztotta. Az így létrejött közép-magyarországi régió több adó és illetékbevételt hoz, mint az országban az összes többi régió együttvéve és ez az országon belüli túlsúly jelentős többletmunkával jár. A régiós igazgatóságok mellett országos hatáskörrel működik a kiemelt adózók igazgatósága, amelyhez az országban működő olyan cégek tartoznak, amelyek éves bevételei a 2,2 milliárd forintot meghaladják. Ehhez az igazgatósághoz és a közép-magyarországi régióhoz kapcsolódó adóbevételek az ország teljesítményének 70 százalékát adják. Kiemelt jelentőségű az ellenőrzési tevékenység, ezen a területen 1600 főt foglalkoztatnak és az ún. „elvárt” adómegállapítás 102 milliárd forint. Az áfa-csalások nem állnak meg a határoknál, ezért létrehoztak egy olyan egységet, amely kapcsolatot tart és együttműködik más államok adóhatóságaival. Az integrálódással megoldódtak az ügyek 80 százalékát érintő illetékességi problémák. Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának apparátusa 4427 főből áll. A szervezet kialakítására rövid idő állt rendelkezésre, de a személyi kérdéseket sikerült megoldani. Az ellenőrzési tevékenységet dr. Solti Pálné vezetésével 1600 munkatárs, a végrehajtási tevékenységet dr. Bognár Péter vezetésével 917 munkatárs látja el. Az adóügyekkel, amelybe a tájékoztatási, a bevallási tevékenységek és az ügyiratkezelés tartozik, 1300 fő foglalkozik. A volt illetékhivatalok külön szakigazgató felügyeletével 327 munkatárssal a korábbi épületekben működnek. A Regionális Igazgatóság központja a volt Pest Megyei Igazgatóság épülete, amely a 1133 Budapest, Váci út 48. c-d szám alatt található. Az átszervezéssel járó informatikai problémákat igyekeznek egy-másfél hónap alatt kiküszöbölni. A későbbiekben az egyes tevékenységeket (behajtás, ellenőrzés, adóügy és illetékügy) külön, a volt igazgatóságok épületeiben látják el, de a lakosságot az átszervezés nem érinti, mert az ügyfélszolgálatok továbbra is működnek mindegyik épületben. Az egészségügyi reformmal kapcsolatos adójogszabály változások azt célozzák, hogy nyomon lehessen követni ki fizet, ki után járulékot. Az elektronikus adóbevallásnak óriási előnye többek közt ez is. 2002-ben 6000, idén már 11 millió feletti elektronikus adóbevallás érkezik a hatósághoz. A felmerült problémákra az APEH telefonos ügyfélszolgálatai, callcenterei, igyekeznek segítséget nyújtani. Ezek azonban egyszerre országosan csak 150 hívást tudnak fogadni, bizonyos időszakokban jóval többen kérnek segítséget, de többszöri próbálkozással kapcsolatba lehet lépni a munkatársakkal. Bevallási időszakokban éjfélig, szombaton és vasárnap is fogadnak hívásokat. Az előírt, mintegy tízezer vagyont érintő vagyonvizsgálattól nem csupán 30-40 milliárd forint bevételt várnak, hanem azok preventív hatását is ugyanolyan fontosnak tartják. Kiemelt
3
vizsgálati szempont a „láncvizsgálat” kérdése. A vizsgálatokat a vám-és pénzügyőrség munkatársaival együttműködve végzik, fő cél, hogy kiszűrjék azokat, akik a láncokat szervezik. Az adóhatóság által kezelt vagyon 8700 milliárd forint, ami 83 százalékát adja a költségvetés bevételeinek. Az illetékekkel kapcsolatban az átállás nem problémamentes. A korábbi illetékhivatalok egészen más számítástechnikai rendszerben, más nyelven íródott programokkal dolgoztak, és ezen programok átkonvertálása az APEH rendszerébe nem zökkenő mentes. Ennek ellenére a kiszabások elkezdődtek, az év első hónapjában valamivel több bevétel folyt be, mint az előző évben, de ez az előző évről áthozott befizetéseknek is köszönhető. Az adóhatóság teljes mértékben nyitott az együttműködésre, a jegyzők kérésére szívesen áll rendelkezésre. Dr. Dombovári Ottó hivatalvezető-helyettes: Az önkormányzatoknál és a közigazgatásban dolgozó szakemberek számára meglehetősen meggyőző szám, hogy a költségvetés bevételeinek 83 százalékát az adóhivatal adja. A köztisztviselőknek érdekük, hogy az adóhivatal eredményes legyen, hiszen ha nem eredményes, a költségvetési források az önkormányzatok és az államigazgatás számára sem fognak a szükséges mértékben rendelkezésre állni. Bátorította a települések megjelent képviselőit, hogy éljenek a felajánlott lehetőséggel, elsősorban a kistérségeknek nyújthat szakmai támogatást az adóhivatal területi egységeivel való szorosabb együttműködés. 2. napirend Tájékoztató a madárinfluenza helyzetről, az általános állategészségügyi helyzetről és az állategészségügy szervezet rendszerének átalakításáról Előadó: dr. Hajós Ádám főállatorvos, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság A Kormány a 274/2006. (XII. 23.) rendeletében a Földművelésügyi Hivatal, a Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, az Erdészeti Szolgálat, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás összevonásával létrehozta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt. Az új hivatal régiós szinten csak a fővárosban és Pest megyében működik, a többi megyék tekintetében nem került sor régiós hivatalok kialakítására. A hivatal főigazgatója Miakich Gábor, az egyes szakágakat külön szakigazgatók - élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgató, növény és talajvédelmi igazgató, erdészeti igazgató és földművelésügyi igazgató - irányítják. Az élelmiszerlánc-biztonság elnevezés az agrártárcának abból a törekvéséből származik, amelynek az a célja, hogy az élelmiszerlánc, amibe a takarmánytermeléstől a fogyasztók asztaláig vezető út tartozik, egy hatóság felügyelete alatt álljon. Az Igazgatóság élelmiszerlánc-biztonsági tevékenységét az általános és élelmiszerhigiéniai igazgató-helyettes irányításával az élelmiszer előállító üzemek ellenőrzésével foglalkozó osztály, az élelmiszer minőséget ellenőrző osztály, valamint az élelmiszer forgalom ellenőrzésével foglalkozó osztály látja el. A főváros és Pest megye területén az összes magyar élelmiszer forgalmazónak jóval több mint 50 százaléka van jelen.
4
Magyarországon először tavaly állapították meg a madárinfluenza vírus jelenlétét. A gazdasági károkozás, az állategészségügyi szempontok mellett komoly közegészségügyi veszélyeztetéstől is tart az egész világ. Azonban meg kell jegyezni, hogy a madárinfluenza ezidáig csak Ázsiában veszélyeztette a lakosságot. Ott azonban egészen mások az állattartás körülményei, mint Európában. A vírust 2003. december 12-én fedezték fel Dél-Koreában, majd később átterjedt Mongóliába. A vándormadarak vonulási irányait figyelve megállapítható: nem lehet kikerülni, hogy a vírus el ne jusson a világ minden pontjára. A vírus felbukkanása esetén az állategészségügyi hatóság kijelöl egy három és egy tíz kilométeres zónát, amin belül különféle intézkedéseket hoznak (leölés, zárttartás elrendelése). A legfrissebb hírek szerint Csongrád megyei települések voltak érintve. A védő körzet és a megfigyelési körzet kijelölésén túl kirajzolják azokat a zónákat is, amikből nem, vagy csak bizonyos feltételek esetén lehet kiszállítani a szárnyasokat. Erről az érintett hatóságok határozatban döntenek és értesítik a jegyzőket. Fontos szerepe van annak, hogy az állattartókat rávegyék arra, hogy maradéktalanul tartsák be az állategészségügyi előírásokat. Ezzel egyrészt megelőzhető a fertőzés megjelenése és továbbterjedése, másrészt a szabályok be nem tartása esetén az állattartó kártalanítást sem kap a megsemmisített állatállományáért. Minden alkalommal, amikor egy járványos betegség jelentkezik hazánkban, akkor az Európai Uniós előírások alapján létre kell hozni egy járványvédelmi központot, (http://sgicenter.oai.hu/), ahova a legkiválóbb szakembereket irányítják át. A Fővárosi és Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal új központja alakulófélben van, a legutóbbi döntések szerint Budapesten a XIII. kerületben, a Lehel u. 43-47. alatt lesz. 3. napirend A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal tájékoztatója, 2007. évi tervei Tájékoztató a 2006. évi törvényességi ellenőrzés tapasztalatairól, valamint egyéb jogalkalmazási kérdésekről Előadó: dr. Danka Ferenc főosztályvezető, Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály A 2007. január 1-jétől létrejött egységes főosztály feladata a fővárosi és kerületi és megyei önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Az elmúlt hetekben kialakult a főosztály szervezeti struktúrája, a Fővárosi és Kerületi Önkormányzati Osztályt dr. Belányi Márta főosztályvezető-helyettes, a Megyei és Települési Önkormányzati Osztályt dr. Radácsi Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes vezeti. A Felügyeleti és Kisebbségi Osztály megszervezése még folyamatban van, ez közvetlenül a főosztályvezető irányítása alatt fog állni. Minden átszervezéskor felmerül az alkalmazott munkamódszerek felülvizsgálata. A kialakult jó szakmai kapcsolatra tekintettel a munkamódszerek nem szorulnak változtatásra, továbbra is meghatározó elemek lesznek a szakmai segítségnyújtás, jogi tanácsadás, a megelőzés. Jogsértés esetén a jövőben is elsőként előzetesen a jegyzőt, távollétében a helyettesét tájékoztatják, kisebb probléma esetén szóban, egyéb esetben írásban, a törvényességi szempontból megfelelő szakmai színvonalú, jogi érvekkel alátámasztott levélben. Törvényességi észrevételt csak a legvégső esetben tesznek, akkor, ha a képviselő testület nem fogadja el a Hivatal álláspontjával megerősített jegyzői előterjesztést, és annak ellenére sem állítják helyre a törvényes állapotot.
5
Tavaly a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 194, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 115 törvényességi észrevételt bocsátott ki. A fővárosi/kerületi önkormányzatok képviselő testületei 1087, a Pest megyei önkormányzatok 2662 rendeletet alkottak. Érdekes tendencia, hogy az önkormányzati választások évében rendszerint kevesebb rendeletet alkotnak a képviselő testületek, ez azonban ellentétesen érvényesült a fővárosnál, ugyanis 4 százalékkal haladta meg a megalkotott rendeletek száma az előző évit. Pest megyében érvényesült a tendencia hiszen pl. 2005-ben 3065 rendeletet alkottak az önkormányzatok. 2006-ban 150 állampolgári panasz érkezett a fővárosból, elsősorban a fővárosban élők lakáskörülményeivel, illetve parkolással voltak kapcsolatosak. Pest megyében 231 panaszügyet intéztek, többnyire a képviselő testület szerveinek eljárását, a polgármester és a jegyző válaszának elmaradását kifogásolták. Jogi véleményt Pest megyében 194 esetben, a fővárosban 35 esetben adtak ki. Gyakran érkeznek a Hivatalhoz rendeletek előzetes véleményezésére irányuló kérelmek. Ez az eljárás azonban ellentmond az önkormányzati törvény céljainak. Az egyik ok, hogy a rendelettervezeti véleménykérések és állásfoglalás kérések csak néhány nappal a képviselő testületi ülés előtt érkeznek, ennyi idő alatt nem lehet megalapozott szakmai véleményt kialakítani a helyi jogi szabályozásról. A másik probléma, hogy a képviselők módosító indítványokat is benyújthatnak a rendelettervezethez, ezért az elfogadott rendelet szövege gyakran közel sem azonos a hivatal által véleményezett rendelettervezettel. Ebből következően a Hivatal nem tud szakmai felelősséget vállalni a rendelettervezetért. Ez azonban nem zárja ki, hogy egy-egy rendeletalkotással összefüggő szakmai kérdésben nem adna jogi tanácsot, sőt a Hivatal munkatársai akár szakmai konzultáció keretében is rendelkezésre állnak. A Hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre azonban utólagos, csak a már elfogadott rendelet törvényességi ellenőrzésére terjed ki. 2007. február 17-ig kell a polgármesternek benyújtania a képviselő-testület részére a költségvetési rendelet-tervezetet. Március 31-ig a többcélú kistérségi társulási tagoknak felül kell vizsgálniuk a társulási megállapodásokat. Egy jogeset kapcsán került látókörbe az a probléma, hogy az önkormányzatok elmulasztották szabályozni a közműves vízellátásról szóló rendeletben az ivóvízfogyasztás átalány mennyiségének mértékét abban az esetben, ha a házi vízvezeték meghibásodik, azaz rejtett hiba keletkezik a rendszerben. Ezeket a kérdéseket csupán néhány települési önkormányzat szabályozta. A Hivatal a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (VI. 5.) Kormányrendelet 17. § (5) bekezdését rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztető jogszabályhelyként értelmezi. Ezért azzal a kéréssel fordulunk a jegyzőkhöz, hogy tekintsék át a helyi szabályozásukat, és amennyiben szükséges, a képviselő testület ülésére terjesszék be az ezirányú módosító illetve kiegészítő javaslatokat. 2007. január elsején hatályba lépő új építésügyi jogszabályok fontosabb kérdései; Az építéshatósági rendszer 2007. júliusától várható kistérségi átalakulása és a kijelölési gyakorlat alakulása Előadó: Szabóné Kovács Andrea főosztályvezető, Építésügyi Főosztály Az átalakulással az Építésügyi Főosztály kibővült. Kialakították a Jogi Osztályt, amely az építésügyekben a jogi képviseletet látja el. A Menczingerné dr. Bokor Andrea főosztályvezető-helyettes által vezetett osztály a perképviseleten kívül jogi állásfoglalás kiadásával, jogi problémák megoldásával és az út és közmű építési hozzájárulások elbírálásával foglalkozik. A hatósági munkát két osztály végzi, a Pest Megyei Területi
6
Osztályt Deutsch Mária, a Budapesti Területi Osztályt Horváth Mariann vezeti. Az Építésfelügyeleti Osztály alapvető célkitűzése az építési fegyelem javítása. A 343/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet hatályba lépésével az építésfelügyeleti hatóságok száma 196-ra csökkent. Ez különösen a Pest megyei településeket érintette, ugyanis 103-ról 15-re csökkent az építéshatósági jogkörrel rendelkező települések száma. A hatósági jogkör telepítése az építésügyi hatóságoknál a statisztikai régiókon alapul. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ragaszkodik az ilyen típusú felosztáshoz, bár az építésügyi szakma szerint az építéshatóságok kialakításánál nemcsak a ténylegesen meghozott építéshatósági döntések számát, hanem a térség lakosainak a számát is figyelembe kell venni. A rendelet felülvizsgálata folyamatban van, a tárca nem zárkózik el teljesen a változtatásoktól, ehhez segítséget is vár. A Főosztály munkatársai részt vettek egyeztetéseken, összegyűjtötték és továbbították az észrevételeket a Minisztériumnak. Az ügyfél-közeli ügyintézés érdekében felmerült a kirendeltségek felállításának lehetősége, de ezidáig nem tisztázott, hogy azok fenntartásáról és működtetéséről mely szerv gondoskodjon. A kistérségi határok felülvizsgálatára vonatkozó törvény és kormányrendelet felülvizsgálata folyamatban van. Az új kistérségek kialakítására vonatkozó kérelmeket és a települések átsorolási kérelmeit március 31-ig kell a Minisztériumhoz benyújtani. Ha a témával kapcsolatban bármilyen megkeresés érkezik az önkormányzatoktól, a Hivatal továbbítani fogja azt a Minisztériumnak. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló, fent említett kormányrendeletben szigorodtak a foglalkoztatási feltételek, mind a köztisztviselő, mind a kiadmányozó csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező lehet. Bevezették az építésügyi vizsgát, aminél a szabályozás nem teljesen egyértelmű. Előírja, hogy a vizsgát a közigazgatási alapvizsga, vagy azzal egyenértékű vizsga letételétől számított egy éven belül kell teljesíteni, de nem derül ki milyen határidőn belül kell vizsgáznia annak, aki már rendelkezik ilyen vizsgával. Ezt a rendelkezést feltehetőleg nem fogják a közeljövőben módosítani, mert folyamatban van a közigazgatási szakvizsgarendszer felülvizsgálata is. A tervek szerint újra bevezetnék az építésügyi vizsgarészt, ami kiváltaná az építésügyi vizsgát. Intézményesítették azt a gyakorlatot, hogy a másodfokú hatóságok az elsőfokú hatóságoknál dolgozó kollégákat csábítanak át, ugyanis a rendelet 5. § (2) bekezdése előírja, a másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek legalább 3 éves építésügyi igazgatási területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázták a Minisztériummal. Ennek alapján az összeférhetetlenségi szabály nem jelenti azt, hogy egy kistérségnél dolgozó köztisztviselő az egész kistérség területén nem dolgozhat. A jogszabály azt mondja, hogy olyan települések közigazgatási területén összeférhetetlen a tevékenysége, ahol hatósági tevékenységet folytat. Új feladatként jelent meg, hogy az építésügyi hatóságoknak véleményezni kell a szabályozási terveket és a szabályzatokat. A gyakorlatban azonban korábban is a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály munkatársaival együttműködve vizsgálták felül ezeket a terveket. A 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet új alapokra helyezte az építésügyi bírság kiszabásának szabályait. A rendelet hatályba lépése után egy határozatban kell kiszabni az
7
építésügyi bírságot a fennmaradási engedély megadásával. A kettő osztozik egymás jogi sorsában, ezzel visszaszorulhat a jogorvoslatok magas száma. A bírság alapját képező építmény mértékénél bevezették a négyzetméter alapú számítást, ami nagy könnyebbséget jelent a tervezőknek és a hatóságnak, különösen akkor, ha a tervet nem számítógépes programmal készítették. A rendelet nagyon sok rendeltetést és építményfajtát sorol fel, így nagyobb odafigyelést igényel annak megállapítása, hogy az építmény melyik fajtába tartozik. Nagy problémát jelenthet vidéki településeken, hogy eltörölték a bírság összegének meghatározásánál fennállt különbséget a főváros, megyei jogú város és az egyéb város között. A Kormány nem ad többletforrást az építésügyi hatóságok fenntartására, a rendszer fenntartását az építésügyi és építés-felügyeleti bírságokból finanszírozná, ezért különösen fontos, hogy a befizetési határidő lejártát követő nyolc napon belül rendeljék el a hatóságok végzésben a végrehajtást. Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14. ) Kormány rendelet 2. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a 30 millió forint feletti illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások esetén kivitelezési tevékenység akkor folytatható, ha a megfelelő adatokat bejelentették az építésfelügyeleti hatósághoz és az építésfelügyeleti hatóság 15 napon belül nem tiltotta meg a kivitelezési tevékenység megkezdését. A rendelet mellékletében nem tartalmaz adatlapot, ami megkönnyítené az adatok begyűjtését és tárolását. A Hivatal kidolgozott egy adatlap mintát, de a Minisztériumban folyamatban van egy olyan program kifejlesztése, ami a nyilvántartást egyszerűbbé teszi. Ha azonban belátható időn belül a program nem készül el, a Hivatal az általa kidolgozott mintát juttatná el a polgármesteri hivataloknak felhasználásra, annak érdekében, hogy egy egységes nyilvántartásban tudják az adatokat kezelni. Az illetéktörvény módosításával a fellebbezési illetékek és az elsőfokú hatósági eljárások illetékének mértéke is jelentősen változott. Az elmúlt évben a Fővárosi és a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalok Építésügyi Főosztályai együttesen 4100 határozatot hoztak, ezekből 1260 rendelkezett kijelölésről. Jellemző hiba, hogy a Hivatalhoz érkezett felterjesztésekben nincsen pontosan meghatározva a kizárás oka vagy az ok nincsen megfelelően alátámasztva. Önkormányzati beruházások illetve önkormányzati tulajdon esetén minimum egy tulajdoni lapot mellékelni kell. Szükség van az eljárást megindító iratra is, hiszen a Hivatal csak megindult eljárásból tudja kizárni az érintett felet. Veszélyhelyzetben gyakran előfordul, hogy felterjesztik az iratot anélkül, hogy az építési hatóság meggyőződne arról, hogy szükség van-e ideiglenes intézkedésre. Fontos, hogy a felterjesztést minden esetben a jegyző írja alá; a fővárosban sok esetben csak az ügyintéző aláírása szerepelt az iraton. Kényes téma és egyúttal izgalmas kérdés az ügyfélkör meghatározása. Az építésügyi jogszabályok nem vezették be a hatásterület fogalmát, ám a szakhatóság meghatározhat hatásterületet. Tényállás tisztázási elem az ügyfélkör meghatározása, ezért a civil szervezeteket nem célszerű kihagyni akár az egyeztetésből, akár az értesítésből. A környezetvédelmi törvény 98.§-a ügyféli jogosítvánnyal ruházta fel ezeket a szervezeteket. Dr. Dombovári Ottó: Az új szabályozás, ami a kistérségekre helyezi a hangsúlyt, nagy valószínűséggel ebből az elvből nem fog engedni. Ezért amikor javaslatot tesznek, olyan megoldási tervezeteket vázoljanak, amellyel működőképessé tehető a rendszer.
8
Ket. munkacsoport megalakítása (a címzetes főjegyzők, jegyzők, aljegyzők illetve a jegyzőket helyettesítő más köztisztviselők részvételével működtetve) Előadó: dr. Józsa Veronika hivatalvezető helyettes Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium arról tájékoztatta a Hivatalt, hogy 2007. február 1-jétől megszűnik a monitoring rendszer, így véget ér a Ket. bevezetéséhez kapcsolt jelentések rendszere. A hivatalvezető-helyettes asszony köszönetet mondott mindazoknak, akik felvetéseikkel, kérdéseikkel nagyban segítették a Ket. alkalmazásának elindítását.. Az együttműködést azonban nem kívánja a Hivatal megszűntetni, csupán annak más formájára térne át. Másodfokú jogalkalmazóként szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a Ket. egy rendkívül összetett szabályrendszer, amely a gyakorlatban még mindig nem érvényesül maradéktalanul. A Ket. bevezetésével megnőtt a jogi szaktudás szerepe, azonban a felsőfokú képzettséggel rendelkező kollégák között kevesebben vannak a jogászok vagy az igazgatásszervezők, mert a munka magját adó szakmai ismeretek voltak az elsődlegesek. Szükség van a kétféle szaktudásra, azoknak ki kell egészíteniük egymást. Ehhez a Közigazgatási Hivatal meg kívánja adni a segítséget: olyan fórum létrehozását kezdeményezi, amely összegezhetné, rendszerezhetné a problémákat, egységesítené a régió joggyakorlatát. A közigazgatásban sűrűn változó jogszabályok közötti eligazodáshoz mind a saját magunk által, mind a mások által szerzett ismeretekre szükség van. A Ket. közös ügy, a jogalkalmazó munka minden hatóságban ezen alapul. A munkaértekezletek tárgya lehetne a jog helyes tartalmának feltárása, az eljárás praktikus elemeinek áttekintése, az eljárást rövidítő és egyszerűsítő módszerek kimunkálása. A Ket. több új jogintézményt vezetett be, ezért sokkal több a hibalehetőség is. A hibákat jellemzően két részre oszthatjuk, azokra amelyek a törvény hatályba lépésekor felszínre kerültek és amelyeket a gyakorlat hoz felszínre. A problémák legfőbb forrása az ágazati jogszabályok és a Ket. viszonya. Ez a konfliktus úgyszólván minden munkaterületen jelentkezik. A Ket. a kiindulási pont, ezért állítja a Hivatal a Ket.-et a szakmai segítségnyújtás fókuszába. A munkacsoport felállítása mellett szóló további érv, hogy a szakigazgatási szervek részére szervezett államigazgatási kollégium keretében működő fórum nagyon eredményesen működött. Ezeken az üléseken rendszeres meghívott volt az ügyészség és a bíróság képviselője, akik aktívan részt vettek a munkában. A munkacsoport működési formája egy írásbeli előkészítést követő szóbeli megbeszélés, ahol az előkészítő anyagokkal kapcsolatban felmerült kérdések, problémák, javaslatok vitathatók meg. A fórum összehívása és működtetése rugalmas, másfél-két havonta ülésezne és a jegyző más köztisztviselő útján is képviseltethetné magát az üléseken. A részvétel nem kötelező, csak lehetőség, a Hivatal a közeljövőben megkeresi az önkormányzatokat azzal, hogy amennyiben részt kívánnak venni a munkacsoport munkájában, jelöljenek ki egy munkatársat, aki Polgármesteri Hivatalt képviseli az üléseken. Tájékoztató a 2007. évi képzési programokról Előadó: dr. Józsa Fábián főosztályvezető, Szervezési Főosztály Az integrált közigazgatási hivatal Szervezési Főosztálya két osztályból, Kailinger Ildikó főosztályvezető-helyettes vezetésével a Továbbképzési és dr. Földvári Béla főosztályvezetőhelyettes vezetésével a Koordinációs Osztályból áll.
9
A közigazgatás új korszakába érkezett, változásból változásba lép át, bizonyos értelemben véve kicsit fésületlenül. Olyan új feladatok jelennek meg, mint gázár vagy a vizit díj támogatások elbírálása. A vizit díjjal kapcsolatban több kérdés is érkezett, ez ügyben a Hivatal megkereste az Egészségügy Minisztérium munkatársait, hogy adjanak a témában egy rövid tájékoztatást. A tárca képviselője szerint azonban azok a továbbképzések és előadások, amelyeket jelenleg szerveznek és tartanak alapvetően háziorvosoknak, illetve az egészségügyi intézetek vezetőinek szólnak. Viszont a Minisztérium bármilyen, a vizitdíj visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdésre, javaslatra szívesen válaszol. A Közigazgatási Hivatal magára vállalja, hogy ezeket a felvetéseket összegyűjti, rendszerezi és továbbítja a tárcához, ahonnan konkrét és határozott válaszokat ígértek. A főosztályvezető úr kérte a megjelenteket, hogy észrevételeiket Lugmayer Orsolyához, a
[email protected] e-mail címre juttassák el. A Hivatal által végzett továbbképzési tevékenység állandó elemei a közigazgatási szak-és alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga megszervezése. Ezzel kapcsolatban a fő probléma, hogy a közigazgatás mérhetetlen ütemű átalakulását a tananyagok fejlesztését végző Oktatási és Módszertani Igazgatóság nem bírja követni. Az előadók részéről külön felkészülést igényel, hogy a mindenkor hatályos joganyagot oktassák. A legnagyobb kihívás ebben az évben a Regionális Operatív Program 3.1.1 fejezetének végrehajtása. A fejezetben szereplő témakörök kisebb részt az államigazgatási, nagyobb részt az önkormányzati szféra köztisztviselőit érintik. A hároméves továbbképzési programcsomag 60 százalékát idén kell teljesíteni. Az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében nem teljesítés esetén a magyar államnak visszafizetési kötelezettsége van. Mintegy 3 milliárd forintról van szó, a programot tehát mindenképp végre kell hajtani. A 34 féle oktatási program, amelyek között van egy-, két-, három- és ötnapos továbbképzés is, a fővárosban és Pest megyében együttesen 197 tanfolyami csoportot jelent. Ez az előzetesen bekért, illetve a Magyar Közigazgatási Intézet, mint ROP Hatóság által előirányzott létszámadatok alapján összesen 6200 köztisztviselő továbbképzését feltételezi. Mindehhez elegendő oktatóterem, szervezőkapacitás, fénymásoló kapacitás szükséges, sok esetben még a tankönyv sem készül el időben. A programok az alábbi témákból állnak: újonnan kinevezett köztisztviselők, vezetők részére gyakorlatilag minden hónapban Budapesten és Pest megyében szerveznek Ket. 2 napos ügyintézői és 5 napos szakértői tanfolyamot. Az EU támogatási rendszerén belül az esélyegyenlőségről, a partnerség elvéről, a környezetvédelemről, monitoring rendszerről, projekttervezésről, projektciklus menedzsmentről, a pályázatírásról, pályázatírási technikákról indulnak tanfolyamok. Külön terület a közbeszerzés, amely mindig aktuális, tekintve, hogy a Közbeszerzési törvényt folyamatosan módosítják. A közigazgatási szervek általános működésével kapcsolatban a CAF szabályrendszerének ismertetése, jogalkotás, jogalkalmazás, teljesítményértékelés, pénzügyi ellenőrzés, programozás, tervezés, közigazgatási szervek irányítása, közigazgatási szervek közötti irányítási, felügyeleti, ellenőrzési viszonyok, korszerű ügyfélszolgálati rendszerek, ügyintézési folyamat modellezése, erőforrás gazdálkodás, elektronikus kormányzás témakörben szerepelnek programok. A helyi önkormányzás elnevezésű blokkban általános területpolitikai ismeretek, helyi közpolitikák, terület és település rendezés, település és terület fejlesztés kérdéskörei vannak. Tovább folytatódnak az e-learning nyelvi képzések is. A Hatósági Főosztály bemutatkozása és célkitűzései
10
Előadó: dr. Klenáncz Éva főosztályvezető, Hatósági Főosztály A Hatósági Főosztály szervezetét az ügytípusokat figyelembe véve alakították ki. Ennek megfelelően négy osztályt hoztak létre, a Kisajátítási és Általános Igazgatási Osztályt, az Adó és Ipar-kereskedelmi és Perképviseleti Osztályt, az Okmányügyi Igazgatási Osztályt és az Általános Hatósági Osztályt. Az Általános Igazgatási Osztály dr. Dargay Eszter főosztályvezető-helyettes irányításával kisajátítási, bányaszolgalom alapítási, kártalanítási ügyeket lát el. Ezekben az ügyekben a Hivatal elsőfokú hatóságként jár el. Ez az osztály folytatja le - országos jelentőségű feladatként - a gyorsforgalmi utak kisajátítási eljárását. Az oktatási intézmények ellenőrzésével kapcsolatban fő célkitűzés, hogy azokat minél szélesebb körben vizsgálják. A dr. Pomázi Miklós főosztályvezető-helyettes által vezetett adóigazgatási osztály az önkormányzatok által elbírált ügyekben fogadja a fellebbezéseket, de jelentős a perképviseleti tevékenysége is. Az Okmányirodák ellenőrzését végző osztályt Rostás Ilona osztályvezető irányítja és az okmányirodák, valamint az anyakönyvvezetők tevékenységét felügyeli. Az Általános Hatósági Osztály Csizmadiné Zsolnai Gizella vezetésével külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezésével, valamint a Főosztály hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben, így birtokvédelmi, tűzvédelmi, állatvédelmi ügyekben jár el. A Főosztály célkitűzése, hogy egységes joggyakorlatot alakítson ki a régióban. Az önkormányzatok iratkezelési szabályzatainak ellenőrzési tapasztalatai Előadó: dr. Földvári Béla főosztályvezető-helyettes, Szervezési Főosztály 2006. december 31-i határidővel a jegyzőknek módosítaniuk kellett az ügyiratkezelési szabályzatukat, ezt követően az illetékes közlevéltár egyetértésével a közigazgatási hivatal vezetőjének feladata a szabályzatok jóváhagyása. A Fővárosban három önkormányzat nem küldte még meg a Szervezési Főosztály által korábban megadott helyre a szabályzatát. Pest Megyében az önkormányzatok háromnegyedétől érkezett meg a szabályzat. A főosztályvezető-helyettes úr ezúton felhívta az érintett önkormányzatok figyelmét, hogy e kötelezettségeiknek tegyenek eleget. Mikortól kell alkalmazni a módosított iratkezelési szabályzatot? A 335/2005. (XII. 28) Kormányrendelet szerint az új iratkezelési szabályzat a jóváhagyással lép hatályba. A módosításnak a múlt évben kellett volna megtörténnie. A jogszabály rendelkezik egy új központi szerv, a Központi Iratkezelési Felügyelet (KIFO) létrehozásáról, amely az iratkezelési tevékenységet ellenőrzi, felügyeli. Ez a szervezet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban a Jogi Főosztályon belüli osztályként működik. A KIFO az iratkezelési szabályzatok hatályba lépésével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy január 1jétől az új iratkezelési szabályzatokat használják, amennyiben az elkészült. A Pest megyei és fővárosi levéltárak már érdemben megvizsgáltak több iratkezelési szabályzatot és több hibára is felhívták a figyelmet. Az új szabályozás szerint az iktatásnak három módját lehet alkalmazni, a központi, szervezeti egységek szerinti osztott vagy vegyes iktatási rendszert. A fővárosban szinte minden önkormányzatban központi iktatási rendszert alkalmaznak, ennek ellenére több helyen a főszámok szervezeti egységenként újra kezdődnek. Ez a Levéltár álláspontja szerint nem egyeztethető össze a Kormányrendelettel. A jóváhagyást az ilyen szabályzatot alkotó önkormányzatok azzal a záradékkal fogják megkapni, hogy 2007. december 31-ig alkalmazhatják ezt a rendszert, de jövő évben át kell térniük a Kormányrendeletnek megfelelő iktatásra. A másik fő probléma, hogy több helyen használnak gyűjtőszámot, gyűjtőívet, a Kormányrendelet azonban ezt nem ismeri, ennek alkalmazása
11
szintén jogellenes és ezt a gyakorlatot is jövő évtől meg kell szüntetni. A Levéltár megengedi azonban az ún. keretszámok használatát. Ez azt jelenti, hogy központi iktatást végző közigazgatási szerv egy főszámsort használ, de meghatározzák a kereteket, például 1-2000-ig építésügyi iratokat iktatnak, 2001-től más ügytípusba tartozókat. A másik megengedhető módszer informatikailag is jól elkülöníthető elő-vagy utószámok használata, de a főszám folyamatos marad. Az ÖTM honlapjáról letölthető segédletek, szabályzat és melléklet csak mintaként szolgálnak. Sok hivatal a minták szövegét teljes egészében átvette, ahelyett hogy konkretizálta volna azokat. Problémát okozott még, hogy az irattári tervről a levéltári törvény és a kormányrendelet nem egyértelműen rendelkezett. 2006. XII. 18-án egységes irattári tervet adtak ki. A levéltárak kérése az, hogy ezt az irattári tervet - mivel egységes, változatlan formában – mellékeljék a szabályzatokhoz. A levéltár, mielőtt egyetértési jogát gyakorolná, azt is látni akarja, hogy az irattári tervet valóban változatlan formában vették-e át? A szabályzatokat négy példányban kell eljuttatni a Szervezési Főosztály által megadott helyre, ugyanis mind a négy példányra rá kerül a jóváhagyási záradék. Akik kevesebb példányt küldtek, pótolják elmaradásukat és küldjék meg a levéltárak részére a hiányzó példányokat. A Pest Megyei Levéltár 30 napos határidővel, a Fővárosi Levéltár folyamatosan vizsgálja a szabályzatokat és továbbítja véleményét a Közigazgatási Hivatalnak. Feltehetőleg három hét múlva az összes szabályzat megérkezik a levéltáraktól a Hivatalhoz, és a vizsgálat után a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket. Tájékoztatás a Szociális és Gyámhivatal szervezetéről, felépítéséről és tervezett munkamódszeréről Előadó: Burkáné dr. Nagy Beáta főosztályvezető helyettes, Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal A Szociális és Gyámhivatalon belül három osztály, a Gyermekvédelmi és Szociális Osztály, a Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztálya és a Szociális Intézmények Felügyeleti Osztálya működik. A hatósági munka zömében a Gyermekvédelmi és Szociális Osztályon folyik, ez az osztály foglalkozik Benkő Zsuzsanna osztályvezető irányításával a jegyzők szociális és gyámügyekben hozott határozatai elleni fellebbezésekkel. Szociális ügyek közül a súlyos mozgáskorlátozottak ügyében hozott határozatokkal szemben, a jegyző hatáskörébe tartozó valamennyi közgyógyellátással kapcsolatos ügyekben, és a 2007. január 1. után indult ügyekben a rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka és az ápolási díj - azon két esetében, amely nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe – ügyében hozott határozatok ellen lehet a közigazgatási hivatalhoz fellebbezéssel élni. Sok kérdés érkezett a vizit díjjal kapcsolatban, de ezekben az ügyekben nem a gyámhivatalnak lesz hatásköre. A jegyző e tárgyú határozatát az egészségbiztosítási felügyelet bírálja el másodfokon. A szociális feladatokat három ügyintéző fogja ellátni a régióban, a területi felosztás kialakítása még folyamatban van. A jegyzők illetve gyámhivatalok hatósági munkáját érintő négyévente esedékes ellenőrzést Nádasdiné Nemes Erzsébet végzi. A Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztálya, amelynek vezetője Burkáné dr. Nagy Beáta főosztályvezető-helyettes, a gyermekjóléti alapellátások, gyermekjóléti szolgálatok, bölcsődék, családi napközi otthonok és egyéb alternatív ellátások négyévenkénti vizsgálatát
12
végzi és másodfokon a körzetközponti és kerületi jegyzők működési engedélyezési jogkörében hozott határozatainak felülvizsgálatát látja el, valamint megvizsgálja az önkormányzatok által készített gyermekvédelmi átfogó jelentéseket. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos, továbbá a szabadidős és egyéb programokról készített jelentéseket Bagoly Lászlónak, az Osztály gyermekvédelmi koordinátorának kell megküldeni. A Szociális Intézmények Felügyeleti Osztályát Kulcsárné dr. Schnell Éva osztályvezető vezeti. Az osztály az önkormányzatokkal, mint intézmény-fenntartókkal és a körzetközponti jegyzőkkel, mint működési engedélyt kiadó szervekkel kerül kapcsolatba. A szociális törvény szerint a megyei szociális és gyámhivataloknak figyelemmel kell kísérniük a szociális alapszolgáltatások biztosítását. Ez a gyakorlatban folyamatos adatszolgáltatást jelent. A Hivatal fontosnak tartja a rendszeres napi kapcsolattartást az önkormányzatokkal, amit a legegyszerűbben e-mailen tudnak megvalósítani. Ezért a főosztályvezető-helyettes asszony felhívta a megjelentek figyelmét, hogy rendszeresen figyeljék elektronikus postafiókjukat, valamint jelezzék a Hivatalnak az e-mail cím változásokat. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szakmai konferenciák lebonyolítását tervezik. Az első, gyámhivatalok részére szervezett konferenciára február végén, Budaörsön kerül sor. Márciusban a jegyzői hatáskörben eljáró ügyintézőknek tartanak szakmai értekezletet. Forgács Imre hivatalvezető köszönetét fejezte ki a jegyzői értekezlet résztvevőinek a megjelenésért, majd bezárta az ülést. Budapest, 2007. március 2. Lugmayer Orsolya jegyzőkönyv-vezető
13
