TARTALOM. Számviteli és adózási szaktájékoztató. VII. évfolyam MINTASZÁM. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

VII. évfolyam MINTASZÁM

A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

TARTALOM 2 Dr. Sallai Csilla Ügyfelek jönnek, ügyfelek mennek | Ajánlattétel | Szerződéskötés | Könyvelési adatok bekérése | Az átvett adatok ellenőrzése | A vállalkozás által vezetendő kötelező és ajánlott nyilvántartások, szabályzatok | A könyvelési munka alapdokumentumai

7 Gottgeisl Rita Szoba kiadó, avagy ismét a vendégfogadás buktatóiról | Építmény- és kommunális adó | Idegenforgalmi adó | Áfa és számlázás | Jövedelemadó | Egészségügyi hozzájárulás

12 Karácsony Imréné A költségtérítések elszámolási szabályai | A költségtérítések elszámolása | Hivatali, üzleti utazások költségeinek megtérítése | Munkába járás költségeinek megtérítése | Adóelőleg-levonás költségtérítés kifizetése esetén

17 Perjési Judit A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó adókedvezmények

Számviteli és adózási szaktájékoztató

DR. SALLAI CSILLA ROVATA

ÜGYFELEK JÖNNEK, ÜGYFELEK MENNEK

A könyvelőirodák életében elég gyakori esemény, hogy új ügyfelet vesznek át, vagy egy régi ügyfelet bocsátanak el. A könyvelési anyagok, információk átgondolt átvétele a későbbiekben sokat segíthet a könyvelési munkában. Egy új cég könyvelésének átvételét a könyvelőiroda munkaszervezettsége, struktúrája jelentősen befolyásolja. Éppen ezért előrebocsátom, hogy az elkövetkezendőkben felsorolt, az átvétellel kapcsolatos feladatok sorrendisége, egyes területek kiemelése egyféle logikát takar, s ettől természetesen minden könyvelőiroda eltérhet. Minden könyvelőnek, könyvelőirodának saját magának kell kialakítani a standard eljárásait. Azonban – függetlenül az átvétel technikájától, az új ügyfélről való információk beszerzésének módjától – a cél minden könyvelőnél csak egy lehet: az új könyvelő, könyvelőiroda minél több és pontosabb információt szerezzen be a potenciális ügyfélről.

Ajánlattétel Egy cégátvételt mindenképpen megelőzi a megkeresés, az ajánlattétel, majd a szerződéskötés. Megfelelő ajánlatot a könyvelő azonban csak úgy tud adni, ha ahhoz minél több információval rendelkezik a cégről, annak tevékenységéről, működéséről. Ezeket az információkat, adatokat több helyről lehet összeszedni. A megszerzendő információk egyik legfőbb forrása a potenciális ügyféllel készített személyes interjú. De azért nem szabad csak erre támaszkodni, hiszen sok olyan – a könyvelő számára fontos, főleg szakmai és munkamódszertani – információ létezik, ami a cég számára érdektelennek tűnhet. Lehetnek olyan vállalatvezetők, tulajdonosok, akik jobb színben igyekszenek feltüntetni a vállalkozásukat, mint ami a valóság. (S az is gyakran elhangzik, hogy minden eddigi hiba oka – csak és kizárólag – a régi könyvelő, mert az „ilyen, meg olyan”. Ilyen esetben is érdemes elgondolkodni, hiszen előfordulhat, hogy később egy újabb sikertelen könyvelő-ügyfél együttműködés után az ügyfél továbbáll, s akkor az éppen aktuális előző könyvelő lesz a bűnbak, s majd ránk fog kígyótbékát kiabálni.) Nagyon fontosak a nyilvánosan fellelhető információforrások. Ma már számos olyan nyilvános és ingyenes portál működik, ahonnan egy adott vállalkozásra

2

vonatkozóan fontos működési, pénzügyi információ nyerhető. Ilyen információforrások lehetnek – a teljesség igénye nélkül:  a potenciális ügyfél saját honlapja;  elektronikus beszámoló portál;  az adóhatóság honlapja, az ott lévő nyilvános információk;  a tulajdonosi kör áttekintését, azok más vállalkozásait mutatja meg a jogtárakban található ún. kapcsolati háló;  a nyilvános adósminősítési információk;  sajtóhírek, közlemények, információk az adott cégről;  esetleg a konkurencia vagy a potenciális ügyfél vevőivel, szállítóival való kapcsolatfelvétel. Az átvétel előtt mindenképpen célszerű egy aktuális főkönyvi kivonatot kérni, amelynek áttanulmányozása során számos információhoz juthatunk a cég nagyságára, működési jellemzőire, a későbbiekben esetleg átveendő könyvelés minőségére vonatkozóan. A könyvelési munka mennyiségének felméréséhez információt kell szerezni még a következőkről:  a kimenő és bejövő számlák mennyisége (db/év);  a bankszámlák száma, a kivonatok mennyisége (db/év);  a pénzkezelés folyamata;  folyamatban lévő beruházások, támogatások, hitelek, lízingek;  létszám-, alkalmaztatási formák, bértípusok;  a könyveléssel szembeni speciális elvárások (idegen nyelv használata, anyavállalati riportok gyakorisága). Ezekre a kérdésekre célszerű előzetesen egy kérdőívet készíteni, amely kitöltését a potenciális ügyféltől kell kérni, vagy a személyes interjú alkalmával kell áttekinteni. A fenti ismeretek birtokában érdemes elkészíteni az ajánlatot – lehetőleg írásban, hogy elkerüljük a későbbi félreértéseket. Az ajánlati státuszban szerencsés lehet egy szerződéstervezet vagy általános szerződési feltételek rendelkezésre bocsátása is, hiszen

KÖNYVELŐK LAPJA

így a potenciális partner tisztában lehet az együttműködés feltételeivel. Az ajánlat mellé lehet még cégismertetőt, bemutatkozó anyagokat is átadni, amely még jobban felkeltheti az érdeklődést a könyvelőiroda iránt. Főleg abban az esetben van ennek jelentősége, amikor az ügyfél „megversenyezteti” a potenciális könyvelőket, s azt választja ki, aki a legmeggyőzőbb képet mutatja. Az ajánlatot követően a potenciális ügyfél vagy elfogadja az ajánlatot, illetve a feltételeket, de előfordulhat, hogy a részletek további tisztázására vagy az ár korrekciójára lehet még szükség.

Szerződéskötés Nagy vonalakban vázolom a könyvelői szerződés elemeit:  a felek (ügyfél, könyvelő) pontos beazonosítása;  az együttműködés általános keretei, célja;  a vállalt szolgáltatás(ok) tartalmi körülhatárolása (célszerű kiemelni, hogy mely munkafeladatokat nem értünk a könyvelési tevékenység alatt);  a könyvelő és az ügyfél általi együttműködés megnyilvánulása, feltételrendszere;  milyen input bizonylatokra, adatokra és információkra van szükség a könyveléshez;  mi a könyvelő munkájának eredménye, mit ad időszakonként az ügyfélnek (outputok – havonta, negyedévente, évente);  eljárástechnikai kérdések az együttműködés során;  a kapcsolattartás személyi feltételei – kik jogosultak információt adni, illetve kapni az ügyféllel kapcsolatosan;  felelősségi kérdések (az új Ptk. diszpozitív jellegéből kiindulva lehetőség van arra, hogy a szerződő felek már a szerződéskötéskor körülhatárolják a tevékenységükhöz kapcsolódó felelősséget, ezzel célszerű élni, de ez csak mind a két fél – ügyfél és könyvelő – átgondolt és egyező akaratával lehetséges);  garanciák – ezek előzetes kinyilatkoztatások, melyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a felek a vállalt kötelezettségeiket megfelelően teljesítik;  honorárium – sokak számára talán a szerződés legfontosabb része: a szerződésben az ajánlatban szereplő s az alapján elfogadott díjakat, illetve a vállalkozás által általánosságban vagy egyedileg alkalmazott díjtételeket, elszámolási módokat kell szerepeltetni, ezen kívül kitérhetünk azokra a feltételekre, amelyek védik a könyvelőt – például mi történik akkor, ha az ügyfél esetleg nem fizet, vagy a késedelem esetén alkalmazható kamatdíjak;  az együttműködés hatálya, azaz határozott vagy határozatlan idejű szerződést kötnek a felek,

KÖNYVELŐK LAPJA

azonban mindenképpen szükséges a szerződés (együttműködés) kezdetének a pontos meghatározása;  jogviták esetén alkalmazandó eljárások. A fentiekben felsoroltakon kívül még számos dologban állapodhatnak meg a felek, amelyet a szerződésben rögzíteni kell (célszerű). Azoknál a könyvelőknél, ahol ÁSZF-et (Általános Szerződési Feltételek) alkalmaznak, nem árt a szerződésben arra is kitérni, mennyire térnek el az általános tartalomtól az adott ügyféllel kapcsolatosan:  Lehetnek olyan szolgáltatások, amelyeket „pluszban bevállal” még a könyvelő, mert megvan hozzá a szakmai ismerete, van arra kapacitása. Ezeket nevezzük opcionális szolgáltatásoknak.  De lehetnek olyan tevékenységek, amelyek az ÁSZF szerint a szolgáltatás részét képezik, de adott cégnél erre nincs szükség, mert azokat más módon – például cégen belül vagy más szolgáltatóval – oldja meg az ügyfél. Ilyen lehet, ha a bérszámfejtést az ügyfélnél házon belül oldják meg. A könyvelési szerződés mellett nagyon fontos feladat az ún. átvilágítás. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénynek megfelelően az ügyfelet és az azt képviselő személyt be kell azonosítani. Az ügyfél-átvilágítást megfelelően dokumentálni is kell. Minden könyvelőnek mint úgynevezett szolgáltatónak belső, saját magára aktualizált szabályzata kell, hogy legyen, a könyvelési munka első lépése a könyvelés megkezdéséhez szükséges dokumentumok átvétele. Itt most a számviteli értelemben vett könyvelésátvételről beszélek. Nagyon gyakran azonban a könyvelési szolgáltatás igény és/vagy ajánlati szinten a bérszámfejtést vagy egyéb, opcionális szolgáltatásokat is magában foglal. Az ügyfeleket két csoportba lehet sorolni: 1. Újonnan alakult cégek – ahol szinte csak az alapítási dokumentumok állnak rendelkezésre. 2. Azoknál a cégeknél, ahol már volt előzetes könyvelés, az átvételnél jóval több adatra, információra van szüksége az új könyvelőnek, de több adat is van. (No persze eltekintve azoktól a szerencsétlen helyzetektől, amikor az átvételt megelőzően nem volt megfelelő számviteli, adózási háttér, vagy „elveszett a könyvelés” stb. Ezekben az esetekben is gyakran úrrá lesz a szkepticizmus a könyvelőn: mennyire közös platformon tud majd az ügyféllel együttműködni.) A szerződéskötéssel egy időben célszerű elkészíteni az állandó meghatalmazást. Eddig erre az úgynevezett T180-as nyomtatvány szolgált. 2015. július 17-től új egységes nyomtatványt használunk, amelynek a neve: EGYKE (Egységes Képviseleti Adatlap).

3

Ki könyveli? Ez a kérdés azokban a könyvelőirodákban merül fel, akiknél több könyvelő is dolgozik. A feladatoknak, illetve a cégnek egy adott könyvelőhöz való delegálásánál célszerű figyelembe venni azt, hogy ilyen típusú, ilyen tevékenységű céggel már ki foglalkozik. Így az ott megszerzett gyakorlat révén a könyvelő hatékonyabban tudja elkezdeni a munkát, majd végezni a feladatokat.

Alapinformációk rögzítése A gyakorlat azt bizonyítja, hogy egy könyvelőiroda hatékonyságát jelentősen fokozza, ha minden ügyfélre vonatkozóan ugyanolyan (de legalább hasonló) könyvtárstruktúrát alakítanak ki. Az új céggel kapcsolatos információkat már ebbe a könyvelőirodára standardizált könyvtárstruktúrába célszerű elhelyezni. Már ide kerülnek be a cég megismerésének a dokumentumai, az ajánlat, a szerződés és a meghatalmazás. Itt most elektronikus megőrzésről beszélek, de úgy gondolom, hogy a 21. században már minél kevesebb információt szabad papíron tárolni. A papír alapú információkat is célszerű elektronikus formában tárolni (szkennelni).

Címek felvétele a címtárba A könyvelőiroda folyamatosan kapcsolatot tart az ügyféllel. Ennek keretében értesítéseket küld ki a fizetendő adókról, tájékoztat a jogszabályváltozásokról stb. Ezek lehetnek postai küldemények vagy elektronikusan kiküldött anyagok. Nem árt a könyvelőirodában egy folyamatosan aktualizált és mindenki számára hozzáférhető adatbázist létrehozni, amely az ügyfelek elérhetőségeit tartalmazza.

Könyvelési adatok bekérése Célszerű minden cégnél egy olyan levelet, táblázatot szerkeszteni, amelyben felsoroljuk azokat az adatokat, amelyeket kérünk. Információt szolgáltathat az előző könyvelő vagy maga az ügyfél (ehhez általában az új ügyfél és az előző könyvelő közötti viszony kérdése, kitől kapjuk ezt az információt). A lényeg, hogy az új ügyfél ezt kapja meg, s ezen lehet pipálni, hogy mi van, mi nincs, illetve milyen plusz információkhoz jutunk ebből. Az alábbi dokumentumokat fontos bekérni: Cégjogi dokumentumok:  társasági szerződés másolata,  tanúsítvány másolata,  cégbírósági végzés másolata,

4

 adatbejelentő, változás-bejelentő lapok másolatai,  aláírási címpéldány másolata. Főkönyvi könyvelési dokumentumok:  főkönyvi kivonat – utolsó állapot szerint,  nyitott folyószámlák listája – tételesen (vevő-szállító),  tárgyi eszköz kartonok,  az előző időszakra vonatkozó, még nem könyvelt bizonylatok,  előző időszakban elhatárolt tételek listája,  előző időszakra vonatkozó adófolyószámla-egyeztető (NAV, önkormányzat),  autókhoz kapcsolódó dokumentumok (forgalmi engedély),  előző évi beszámolók,  előző évi beszámolót alátámasztó leltárak,  előző évi beszámolóhoz tartozó főkönyvi kivonat és kartonok (papír alapon vagy pdf-formában),  előző évi iparűzési adó bevallás(ok), esetleges adóalap-megosztási számítások,  előző évi társaságiadó-bevallás – bár ez letölthető, de célszerű a hozzá tartozó számításokat begyűjteni,  speciális számítások, elszámolások: fejlesztési tartalék, céltartalék stb. Szerződések:  folyamatban lévő bérleti, lízing-, kölcsönszerződések és mellékletei. Szabályzatok:  számviteli politika,  számlarend,  pénzkezelési szabályzat,  leltározási szabályzat. Bérszámfejtés dokumentumai:  magánszemélyek (dolgozók, tagok, megbízottak) alapadatai, adatlapja,  előző évi kereset-nyilvántartó lapok,  előző évi bérstatisztika,  előző év statisztikai létszám: év 1. napján, év utolsó napján, éves átlagban,  cafetéria szabályzat, elszámolás, természetbeni juttatások nyilvántartásai, dokumentumai.

Az átvett adatok ellenőrzése Célszerű az átvett anyagokat áttekinteni – ha többen foglalkoznak az új cég könyvelésével, akkor mindenkinek a saját területén. Hiány esetén az ismételt bekérést is dokumentálni kell. Gyakran kell az átvett információkkal kapcsolatosan jegyzőkönyvet készíteni, észrevételeket tenni, és ezt a cégvezetés felé eljuttatni. Ilyen információk lehetnek például:

KÖNYVELŐK LAPJA

      

 

szabályzatok megléte, vagy nem megfelelő volta; hiányos szerződések; adófolyószámlán található anomáliák; analitika és főkönyv egyezőtlensége; folyószámlákon lévő régi vagy bizonytalan egyenlegek; nem megfelelő dokumentálás; könyvelésben, beszámolóban lévő adatok, az addig alkalmazott eljárások és a jogszabályi előírások diszharmóniája; adózási kockázatok vagy további adóoptimalizálási lehetőségek feltárása, kapcsolódó felelősségi kérdések tisztázása stb.

Az adózási feltételek áttekintése Ebbe beletartozik a fentiekben is említett Ügyfélkapura történő bejelentkezés úgy az adóhatóságnál, mint a helyi iparűzési adóra vonatkozóan, illetve a meghatalmazásoknak, a bejelentések postázása. Az adófolyószámlával, az adózással kapcsolatosan célszerű megnézni a következőket:  érvényes-e az adószáma – nincs-e adószám-felfüggesztés vagy törlés;  van-e 365 napon túli tartozása;  van-e 365 napon túli bevallás elmulasztása;  milyen számviteli választott árfolyam van bejelentve;  az áfa-választásnál van-e árfolyam;  ingatlannal kapcsolatos választások. Az új ügyfelet fel kell venni a könyvelőiroda adózási ellenőrző tábláiba, amelyben minimum a következőket rögzítjük:  mikor esedékesek a bevallások (havi, negyedéves, éves);  milyen bevallásokat kell részére küldeni;  mennyi adóelőleg van kivetve, amelynek fizetéséről az ügyfelet értesíteni kell;  speciális adózási nyilvántartások: fejlesztési tartalékról, elhatárolt veszteségről.

Kkv-besorolás Fel kell mérni a cég nagyságát, hogy a különböző adózási megfontolásoknál a későbbiekben helyesen járjon el a cég. Erre célszerű egy külön nyilatkozatot vagy táblázatot készíteni, amelyet a cég kitölt, vagy a céggel együtt töltünk ki. Ebben a táblázatban a kapcsolt felek adatai is szerepelnek, és ebből kell megállapítani, hogy a cég kkv-e vagy sem.

A vállalkozás által vezetendő kötelező és ajánlott nyilvántartások, szabályzatok kontrollja Bár ismerjük azt az ügyfelek által képviselt véleményt, hogy „minden papír a könyvelő feladata”, tudjuk,

KÖNYVELŐK LAPJA

hogy ez így nem igaz. A könyvelő „utólag és hozott anyagból” dolgozik, ezért számos dolog nem lehet az ő feladata. Annak érdekében, hogy mindkét fél számára világos legyen, kinek mi a feladata, fontos számba venni a vállalkozással kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Gyakran fordul elő, hogy ezekre a feladatokra külön szolgáltatót (pl. környezetvédelmi szakembert) bíz meg az ügyfél, akivel a kapcsolatot fel kell venni. Ismételten a teljesség igénye nélkül tekintsük át ezeket a munkafolyamatokat és nyilvántartásokat is:  szigorú számadású bizonylatok listájának vezetése;  időszaki pénztárjelentés folyamatos vezetése a pénzmozgással egyidejűleg;  kiadás-bevételi pénztárbizonylatok megírása – amennyiben a vállalkozás pénzkezelési szabályzata ezt írja elő (megjegyzem, ezek a bizonylatok szigorú számadás alá vontak, beszerzésük szintén a vállalkozás feladata kell legyen);  vevők–szállítók folyószámla analitikája időszakonkénti ügyfél partnereivel történő egyeztetése;  munkahelyi jelentés és egyéb munkaügyi adatok felvétele;  jelenléti ív vezetése;  bérkifizetési lista aláíratása a dolgozókkal;  utalványok, elszámolások személyre szóló nyilvántartása;  szabadságnyilvántartás, szabadságengedélyezés, -kiadás;  külföldi és belföldi kiküldetési rendelvények elkészítése, elszámolása;  saját és céges gépkocsik útnyilvántartásának vezetése;  készletnyilvántartás vezetése (vagy év végi leltározás);  cafetéria nyilvántartás;  tárgyi eszköz üzembe helyezési jegyzőkönyv elkészítése;  tárgyi eszköz selejtezési jegyzőkönyv elkészítése;  környezetvédelmi termékdíj nyilvántartásainak vezetése;  árajánlatok, árkalkulációk készítése, kiküldése;  vevői szerződések nyilvántartása;  szállítói szerződések nyilvántartása;  megrendelések nyilvántartása;  postakönyv, iktatókönyv vezetése;  irodai rend, biztonságtechnikai előírások betartása, betartatása. Ide tartozik a vállalkozásnál vezetendő munkaügyi jellegű nyilvántartás is. Célszerű ennek a rendszerét is ellenőrizni, illetve az esetleges hiányosságokra felhívni az ügyfél figyelmét. Dolgozónként kell meglennie az alábbi nyilvántartásoknak:  munkaszerződés (kollektív szerződés);  adatlap;  nyilatkozat családi kedvezményről;

5

 nyilatkozat gyermekek utáni pótszabadságról;  nyilatkozat személyi kedvezmény igénybevételéről;  nyilatkozat személyes adatok kiadásáról;  a dolgozó nyilvántartásba vétele (másolat);  TB kiskönyv;  szabadság-engedélyezési kiskönyv – szigorú számadás alá vont bizonylat;  balesetvédelmi oktatáson való részvétel (aláírás);  igazolás üzemorvosi (szemorvosi) vizsgálatról;  munkaköri leírás;  iskolai végzettségek (bizonyítvány másolatok);  szakmai igazolvány másolata;  jövedelemigazolás nyomtatvány – szigorú számadás alá vont bizonylat.

Az alábbiakban összefoglalom a havi könyvelési anyagot. Az alábbi bizonylatok átadását-átvételét előre meg kell szervezni, hogy a könyvelő munkája viszonylag akadálymentes, s így hatékony legyen.

Szabályzatok áttekintése

Bankbizonylatok:  a vállalkozás összes bankszámlakivonata, elkülönített bankszámlák kivonatai;  a lekötésekről, befektetések változásáról kapott bankbizonylat.

A könyvelési munka megkezdése előtt mindenképpen át kell tekinteni a szabályzatokat, hiszen a könyvelőváltás ellenére a nyilvántartásokban alkalmazott elveknek töretlennek kell lennie. Ha a szabályzatokban váltást lát jónak az új könyvelő, azt az ügyféllel egyeztetni kell. A számviteli politika és egyéb kötelező szabályzatok módosítását kellően dokumentálni kell – az új szabályzatot vagy a régi kiegészítését, módosítását életbe kell léptetni, azaz egy nyomtatott példányon a cég képviseletére jogosult személlyel alá kell íratni. A kötelező jellegű szabályzatok:  számviteli politika;  pénzkezelési szabályzat;  leltározási szabályzat;  önköltség-kezelési szabályzat;  kockázatbecslési szabályzat;  munkavédelmi szabályzat;  képernyő előtti munkavégzés szabályzata. Számos olyan szabályzat van a számviteli törvényben foglaltakon kívül, amelyek az ügyfél gazdálkodásában fontos szerepet töltenek be. Ezekről mindenképpen tájékozódni kell már az együttműködés kezdetén:  szervezeti és működési szabályzat;  munka- és tűzvédelmi szabályzat;  iratkezelési szabályzat;  külföldi kiküldetés szabályzata;  munkaügyi szabályzat;  gépkocsik nyilvántartásának rendje;  mobilhasználat nyilvántartásának rendje;  cafetéria szabályzat.

A könyvelési munka alapdokumentumai Ezek után már tényleg el kellene kezdeni könyvelni. Fontos, hogy az ügyfél tisztában legyen azzal, milyen bizonylatokra van szüksége a könyvelőnek, illetve milyen formában, csoportosításban kéri ezeket.

6

Pénztárbizonylatok:  a vállalkozás nevére kiállított készpénz-fizetési számla eredeti példánya (belföldi és külföldi);  a vállalkozás által kiállított készpénzes számla 2. példánya (belföldi és külföldi);  bevételi-, kiadási pénztárbizonylatok;  a bank által kiállított készpénz-felvételi vagy -befizetési pénztárbizonylat eredeti példánya;  csekk eredeti példánya;  időszaki pénztárjelentés.

Kimenő számlák:  a vállalkozás által kiállított átutalásos számla 2. példánya (belföldi és külföldi);  a nagyobb összegű számlák szerződései;  kompenzációs nyilatkozatok. Beérkező számlák:  a vállalkozás nevére kiállított átutalásos számla eredeti példánya (belföldi és külföldi);  a nagyobb összegű számlák szerződései;  vámhatározat (import számla, környezetvédelmi termékdíj nyilvántartás). Egyéb:  adásvételi szerződések;  külföldi kiküldetési rendelvény;  táppénzes papír;  személyes adat, fizetés, munkavállalók változásáról tájékoztató;  tárgyi eszköz üzembe helyezési/selejtezési jegyzőkönyv;  saját gépkocsi útnyilvántartás;  NAV, önkormányzat által küldött levél, értesítés, fizetési meghagyás;  bármilyen hatóságtól érkezett dokumentum;  biztosítási szerződés, díjfizetési értesítő;  lízing szerződés, bérleti szerződés, kölcsön szerződés + törlesztő részletek ütemezése. A fenti számos feladatot áttekintve nem tűnik eretnek dolognak az a – sajnos igen lassan – elterjedő gyakorlat, hogy a könyvelő az átvétel okán is egy plusz havidíjat, de legalább egy fix összeget kér az ügyféltől.

Dr. Sallai Csilla KÖNYVELŐK LAPJA

GOTTGEISL RITA ROVATA

SZOBA KIADÓ, AVAGY ISMÉT A VENDÉGFOGADÁS BUKTATÓIRÓL

Hogyan keressünk könnyen, gyorsan egy kis mellékest? A csapból is ez folyik: ha van egy üres lakásod, szobád vagy akár egy kanapéd, dobj fel róla egy-két jó fotót, és egy rövid leírást a netre valamelyik ingyenes szálláskereső közösségi oldalra, és csodák-csodája tömött sorokban jelentkezni fognak a jól fizető külföldi turisták, akik akár többszörösét kifizetik éjszakánként annak az árnak, amennyit egyébként egy albérlő fizetne. Egyre komolyabb feszültséget okoz ugyanis a piac szereplői között, hogy nagyságrendileg az iparági árbevétel 5–10%-át teszi ki az a forgalom, ami jórészt feketén, a lakásukat ilyen formán „hasznosítók” zsebébe vándorol. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szorosabb ellenőrzést követel. (Forrás: napigazdasag.hu) Véleményünk szerint – mint ahogy a cikkben a későbbiekben bemutatjuk – a jogi szabályozás eléggé szigorú erre a tevékenységre vonatkozóan, de ahogy mondani szokás, minden jogszabály annyit ér, amennyit be tudnak tartatni belőle. A közösségi oldalakon, alkalmazásokon keresztül nyújtott szolgáltatások – illetve az ezek által generált (üzletszerű) tevékenységek – mint az újkori piacterek átfogó értelmezését és a már meglévő jogszabályi környezetbe helyezését kell megoldani, hiszen ugyanarról beszélünk, ha egy internetes felület vagy mobil alkalmazás segítségével hoznak össze lakástulajdonosokat és szálláskeresőket, utasokat és sofőröket, vevőket és eladókat, és ki tudja még hova fejlődik ez a terület. Kezdjük a végén! Nézzük, mit kockáztat az, aki úgy gondolja, a hatóságok nem elég felkészültek arra, hogy utánajárjanak egy interneten hirdetett lakás kiadási körülményeinek. Nagyvonalakban az alábbi büntetési tételekre számíthatunk lebukás esetén, a teljesség igénye nélkül:  engedély nélkül üzemeltetett egyéb szálláshely: 100 000 Ft [239/2009. Korm. rend. 14. §]  mulasztási bírság tételenként 200 000 Ft értékig, melyek a következő események elmulasztásához kapcsolódhatnak: – adószámhoz kötött tevékenység anélküli folytatása [Art. 172. § (1) d)], – bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségét nem teljesíti (NAV: szja, eho; Önkormányzat: idegenforgalmi adó, építményadó) [Art. 172. § (1) c)], – jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésének elmulasztása [Art. 172. § (1) e)];  mulasztási bírság számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt: 1 000 000 Ft [Art. 172. § (2)];

KÖNYVELŐK LAPJA

 adóbírság a bevétel eltitkolása miatt: a megállapított adóhiány 200%-a [Art. 170. § (1)];  késedelmi pótlék: a jegybanki alapkamat kétszeresével számítva. Most nézzük, mindez legálisan mennyibe kerülne, figyelmen kívül hagyva az időt és fáradtságot, melybe az ügyek intézése kerül. A leggyakoribb, az általában magánszemély részére nyújtott szálláshely-szolgáltatás (fizetővendéglátás) ügyletekkel kapcsolatos jogszabályokat tekintjük át. Ha valaki üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magába foglaló tartózkodás céljára szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatást (pl. takarítás, ágynemű, törölköző mosása, internethasználat stb.) nyújt, az ún. szálláshely-szolgáltatást végez [2005. évi CLXIV. tv. 2. § 23.]. Nem tartozik ide tehát a lakás tartós használatba adása, a Ptk. szerinti bérleti szerződés alapján. [Ptk. 6:331–6:348. §] A szálláshely-szolgáltatás olyan gazdasági tevékenység, amelynek végzése magánszemélyként kizárólag külön adószám birtokában lehetséges, a szálláshely fekvése szerinti jegyző szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen [2005. évi CLXIV. tv. 6/D § és 239/2009. Korm. rend. 3. §]. Első lépésben tehát fel kell keresnünk az önkormányzatot működési engedély kérelem tárgyában. Ha a kiadásra kerülő lakás vagy szoba eredendően nem szálláshely céljára épült, és a hasznosításra kerülő szobák száma legfeljebb 8 db, ágyak száma legfeljebb 16 db, egyéb szálláshelynek minősül [239/2009. Korm. rend. 2. § h)]. Mint ilyen, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie, hogy működési engedélyt kapjunk [239/2009. Korm. rend. 1. sz. mell. 6/A]:  szobák mérete, ágyak száma: – az egyágyas szoba mérete legalább 8 m2, – a két-, háromágyas szobák mérete legalább 12 m2, – maximum ágyszám szobánként 4 db, de ehhez már legalább 16 m2-es szobával kell rendelkezni (a gyerekek számára emeletes ágy használata megengedett),

7

 vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszobát, zuhanyzót vagy mosdót, továbbá elkülönített WC-t (WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval) kell biztosítani,  teakonyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények) a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény-használattal rendelkező konyhát kell kialakítani. További feltételek az üzemeltetés során:  ügyelet: a szállásadónak vagy megbízottjának a helyszínen vagy telefonszám megadásával ügyeletet kell biztosítani, melyet kis táblán a külső bejáratnál (kapucsengőnél) az apartman elnevezésével ki kell helyezni,  kulcsok: a helyszíni ügyeleti időn kívül a vendégek számára belépési lehetőséget kell biztosítani,  takarítás: – a vendégszobákat legalább hetente egyszer – ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg, új vendégek érkezése előtt minden esetben takarítani kell, – a közösen használt helyiségek takarításáról mindennap gondoskodni kell. [239/2009. Korm. rend. 1. sz. melléklet 6/B] Ha mindezen feltételnek megfelelünk, a lakás fekvése szerinti jegyzőnél kell kérelmeznünk a működési engedély kiadását. A kitöltött kérelemhez csatolni kell,  ha nem a tulajdonos/haszonélvező a kérelmező, a használat jogcímére vonatkozó igazoló okiratot,  ha több tulajdonos/haszonélvező van, akkor a tulajdonos-/haszonélvezőtárs hozzájárulását,  egy, a lakásról készült szabadkezes rajzot, ahol az ablakok elhelyezkedése, és a helyiségek nagysága fel van tüntetve,  3000 Ft illetékbélyeget (az eljárás díját). A működés feltételeit az önkormányzat műszaki osztálya, illetve az ÁNTSZ ellenőrzi. Fontos, hogy ezeknek a feltételeknek a működés teljes időtartama alatt meg kell felelni! A jegyzőnek 30 napja van arra, hogy az engedélyről a határozatot meghozza, és a szálláshelyet nyilvántartásba vegye, melyet az első 30 nap lejárta előtt 30 nappal meghosszabbíthat. Ebben az eljárásban érvényesül a hallgatás-beleegyezés elv, azaz ha nem születik határozat a megadott időn belül, a tevékenységet el lehet kezdeni. Ehhez azonban szükségünk van egy adószámra, melyhez leggyorsabban személyesen a NAV Ügyfélszolgálatán juthatunk hozzá a ’T101 jelű nyomtatvány kitöltésével (ezt persze Ügyfélkapun keresztül is megtehetjük). A nyomtatvány kitöltésekor néhány fontos dologra oda kell figyelni, mert utólag nehezen, vagy csak később lehet módosítani azokat. Az adószámot tehát a főlap 2. blokkban elhelyezett X-szel kérhetjük, melyhez kapcsolódóan ki kell tölteni az A01 lapon, hogy nem egyéni vállalkozóként szeretnénk adóköteles tevékenységet végezni (6. blokk 3), az ÖVTJ kódot, mely egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén 559001, valamint a működési engedély számát és keltét.

8

Szintén ezen a lapon, a 11. blokkban kell nyilatkozni arról, hogy tételes adózást választunk-e az szja-ban (a feltételekről később). Még egy fontos pont van, ahol az áfa-kötelezettség teljesítéséről hozott döntésről kell nyilatkozni (alanyi mentesség választása), az F01-es lapon (erről szintén később). Az adószám birtokában kezdhetjük meg a tevékenységet. Az adószámot haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek mint adatainkban történt változást (korábban az adóazonosító jelünkre kapjuk a működési engedélyt). 15 napon belül be kell jelentkeznünk az önkormányzat adóosztályán az idegenforgalmi adó alá, illetve ha szükséges, módosítani kell az építményadó-bevallásunkat, hiszen ha például eddig mentességet élveztünk a lakás célú használat (benne lakás) miatt, az most megszűnik a kiadott részre. Az iparűzési adónak nem alanya az adószámos magánszemély, mert nem minősül a törvény szerinti vállalkozónak. Miután a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy más helyi adókat is bevezessenek (pl. kommunális adó). Ezekről minden esetben helyben kell tájékozódni az adott települési önkormányzatnál.

Építmény- és kommunális adó Ennek a két adónemnek az alanya az, aki az adóév első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén azok tulajdoni hányadának arányában. Az építményadó alapjának meghatározásakor az önkormányzat két lehetőség közül választhat: vagy az építmény m2-ben kifejezett hasznos alapterületét vagy annak korrigált forgalmi értékét adóztathatja meg. [Htv. 15. §] Hasznos alapterület: A teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamenynyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. [Htv. 52. § 9.] Melléképület, melléképületrész: A lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő, és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség,

KÖNYVELŐK LAPJA

feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tárolóhelyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja. [Htv. 52. § 50.] Korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alapján megállapított forgalmi érték 50%-a. [Htv. 52. § 13.] Az adó mértékének jelenlegi felső határa a területi alapú adóztatásnál: 1100 Ft/m2, a forgalmi értéken alapulónál: 3,6%. [Htv. 16. §] A kommunális adó alapja az adótárgyak darabszáma, az adó mértékének felső határa adótárgyanként legfeljebb 17 000 Ft/év. A Htv. 6. § c) pontja alapján az önkormányzatok a tételes összegben meghatározott adók mértékének meghatározásakor eltérhetnek a felső határtól az infláció mértékével, így helyi rendeletben ennek az előírásnak a figyelembevételével magasabb összeg is megállapítható. Az adókat kivetés alapján félévente, két egyenlő részletben kell megfizetni az önkormányzati adóhatóságnak: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. A vállalkozásszerű tevékenységet végző magánszemélyek számára adómentességet vagy adókedvezményt nem állapít meg a törvény, de a helyi rendeletek ettől eltérően kedvezőbb szabályokat hozhatnak. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség az év utolsó napjával szűnik meg abban az évben, amikor az építmény megszűnik (ha ez az első félévben történik, a második félévre már nem kell fizetni). A használat szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség azt a 18. évet betöltött magánszemélyt terheli, aki az adott önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát eltölt [Htv. 30. §]. Néhány adó alóli mentességet a 31. § felsorolásában találunk. Az adó alapjának meghatározásakor szintén két lehetőség közül választhat a helyi rendeletet hozó testület: az adó alapja lehet a megkezdett vendégéjszakák száma vagy a megkezdett vendégéjszakákra eső szállásdíj vagy bármilyen más jogcím alapján fizetett ellenérték. Az adó mértékének felső határát szintén meghatározza a törvény:  vendégéjszakánként maximum 300 Ft/fő (ami szintén lehet maximum ennek inflációval növelt összege a Htv. 6. § c) pontja alapján), illetve  a szállásdíj (üdülőhasználati jog, üzemeltetési költség) összegének maximum 4%-a. Az adó beszedésére a szállásadó kötelezett, tehát a vendég neki, és nem közvetlenül a helyi adóhatóságnak fizeti be azt. A szállásadó viszont akkor is kötelezett az adó megfizetésére, ha ő azt a vendégtől elmulasztotta beszedni. A helyi rendelet szerinti nyilvántartás vezetése is kötelező az adó beszedéséről, mely vagy a jegyző által ingye-

KÖNYVELŐK LAPJA

nesen rendelkezésre bocsátott, szigorú számadású nyomtatványon (Idegenforgalmi Adó Nyilvántartó Könyv) vagy az arra alkalmas számítógépes programmal valósítható meg. A nyilvántartás általában az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza:  sorszám,  a vendég által igénybe vett szoba száma, az apartman neve,  a vendég vezeték- és utóneve,  a vendég születési ideje,  a vendég lakóhelye,  a vendég személyazonosító okmányának azonosítója,  szálláshelyre érkezés dátuma,  a szálláshelyről távozás dátuma,  az eltöltött vendégéjszakák száma,  az idegenforgalmiadó-mentesség oka,  az idegenforgalmiadó-kötelezettség,  adóköteles vendégéjszakák száma, hónap szerinti bontásban,  adómentes vendégéjszakák száma, hónap szerinti bontásban. Bevallást is a szállásadó tesz a nyilvántartása alapján minden hónap 15-ig (akkor is, ha adófizetetési kötelezettsége nem keletkezett az adott hónapban) és az adó befizetését is meg kell tenni egyidejűleg. Még egy adatszolgáltatási kötelezettség van a jegyző felé: statisztikai célokból az adott naptári évre vonatkozóan az évet követő január 31-ig írásban adatot kell szolgáltatni a fogadott vendégek és vendégéjszakák számáról. Az adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat, formája kötetlen (illetve szintén önkormányzat függő). Ha a tevékenység befejezéséről dönt a szállásadó, 8 napon belül köteles azt bejelenteni a jegyzőnek a működési engedély leadásával. A bevallással még nem fedezett időszakról 30 napon belül soron kívüli bevallást kell tenni.

Áfa és számlázás A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást végző személy az áfa alanyává válik, azaz mindenki, aki nem lakhatási célú, főként turisztikai jellegű szolgáltatást végez szállásbiztosítás formájában, függetlenül annak időtartamától és szjaadózási módjától. Ide tartozik különösen a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása, azaz az egyéb szálláshely-szolgáltatás is. (Az Áfa tv. 86. § (2) a) kizárja a mentességet.) Nem kell ettől megijedni, mert az adóalany jogosult adómentességet választani, ha bevétele az előző évben nem haladta meg és a jelen adóévben várhatóan nem haladja meg a 6 000 000 Ft-ot [Áfa tv. 188. § (2)]. Először az adóalany a bejelentkezéskor nyilatkozhat erről a már említett ’101-es nyomtatvány F01-es lapján. Később min-

9

dig december 31-ig nyilatkozhat a következő adóév vonatkozásában, de a választást nem kell minden évben megújítani. Ha valaki nem választhatja, vagy nem választja az alanyi mentességet, az általános szabályok szerint kell eljárnia az adókötelezettség megállapításakor, az adó mértéke 18%. [Áfa tv. 3/A sz. melléklet II.] A szállásadó az áfatörvény számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani az általa teljesített szolgáltatásról. Ez alól a következő esetekben lehet mentesülni:  a teljes ellenérték nem éri el a 900 000 Ft-ot, és  a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany személy, és  az ügylet ellenértékét a teljesítés napjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és  a számla kibocsátását nem kéri. [Áfa tv. 165. §] Ha a szállásadó mentesül a számla-kiállítási kötelezettség alól, még mindig terheli a nyugtaadási kötelezettség. A gépi nyugtaadásra (pénztárgép használatára) a TEÁOR 55.9 alá tartozó egyéb szálláshely-szolgáltatás nem kötelezett, így az adóalanyoknak lehetőségük van nyomdai úton előállított nyugtával teljesíteni a kötelezettségüket.

Jövedelemadó A magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatásból (fizetővendéglátás) származó jövedelme a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik. Két adózási mód közül választhat az ezt a tevékenységet végző adószámos magánszemély:  önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, az összevont adóalap részeként, de lehetőség van  a tételes átalányadózás választására is, azonban ekkor már mint külön adózó jövedelem adózik. Az utóbbi adózási módot természetesen csak az előírt feltételek megléte esetén választhatja az adózó. Ha van választási lehetőségünk, minden szempontot figyelembe véve kell dönteni. 1. Adózás önálló tevékenységet végzőként Az adó alapja a jövedelem, melyet a bevételből a költségek levonásával határozunk meg. Az adó mértéke 16%. Amikor a szolgáltatás igénybevevője magánszemély, a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint a megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követ hó 12-éig az adóhatósághoz megfizetnie, ha az meghaladja a 10 000 Ft-ot. Az adóelőleget mindig az év elejétől az adott negyedév végéig megállapított (kumulált) jövedelem után kell megállapítani, melynek során már figyelembe veheti az őt megillető adó- és adóalap-csökkentő kedvezményeket. Az így kiszámított adóelőleg megfizetésekor figyelembe kell venni az adóévben már az előző negyedévekben megfizetett előlegeket.

10

Önálló tevékenységből származó bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték [Szja tv. 4. § (2)], melyet e tevékenységével öszszefüggésben kap, vagy megszerez. [Szja tv. 16. § (3)] A költségek meghatározása tekintetében is van döntési lehetőségünk:  a bevétel törvényben meghatározott hányadát (10%) tekintjük költségnek, vagy  a költségek tételes elszámolását választjuk, melyek lehetnek: – igazolt, – igazolás nélkül elismert, – átalányban meghatározott költségek. 1a. A költséghányad alkalmazásának módszere teljesen egyértelmű, akkor válasszuk, ha a 10% minden ténylegesen felmerült költséget fedez, vagy nem haladja meg annyival, hogy érdemes lenne a tételes költségelszámolással járó adminisztrációt vállalni. 1b. A tételes költségelszámolás során csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást (elismert költséget) lehet figyelembe venni [Szja tv. 4. § (3)] legfeljebb a tevékenységből származó bevétel erejéig, azaz adószámos magánszemély veszteséget nem határolhat el [Szja tv. 17. § (3)]. Az elszámolható és el nem számolható költségeket az Szja tv. 3. sz. melléklete tartalmazza. Elszámolható költségek lehetnek például:  100 000 Ft érték alatti eszközbeszerzések, melyek a tevékenység végzését szolgálják,  az önálló tevékenységet végző által foglalkoztatott magánszemély bére, közterhei (pl. aki a gondnoki teendőket, takarítást ellátja),  érdekképviseletet ellátó szervezetnek fizetett tagdíj,  a központi költségvetésbe, helyi önkormányzathoz befizetett, kizárólag a tevékenységhez kötődő adó (kivéve szja), illeték, hatósági díj stb.,  a lakás fűtése, világítása, más energia költsége, oda telepített telefon, internet stb. működéssel arányos része,  az ingatlan biztosítási díja, amenynyiben annak hasznosítása, kizárólag üzleti célra történik,  igénybe vett szolgáltatás díja (pl. reklámköltség, honlap költségei, mosatás, javítás stb.),  a saját vagy házastárs tulajdonában lévő (vagy zárt végű lízingbe vett) jármű tevékenység ellátásához való használata esetén az üzemanyag és az elhasználódás költsége (útnyilvántartás vezetése mellett, választható elszámolási módszerek alapján). Biztosan nem vehetők figyelembe:  a nem a tevékenység ellátása érdekében felmerült kiadások,  a hatósági ellenőrzés során feltárt adóhiány megfizetése, az ezzel kapcsolatos bírság, késedelmi pótlék stb.,

KÖNYVELŐK LAPJA

 az szja,  a megállapodás vagy nem megállapodás alapján fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék,  az egyszerűsített foglalkoztatottnak a napi minimálbér kétszeresét meghaladó kifizetés. Tételes költségelszámolást választónak lehetősége van a 100 000 Ft értéket meghaladó tárgyi eszközök esetén átalány-értékcsökkenést is elszámolni az Szja tv. 17. § (3) ab) alapján. Mit jelent ez, röviden:  az értékcsökkenés elszámolásához az 5. sz. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni mely a tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát mint nyilvántartási értéket, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza, valamint azt, hogy kizárólag e tevékenység érdekében használják, vagy csak részben;  épület esetén, – ha ahhoz telek is tartozik, azt leválasztva lehet értékcsökkenést elszámolni, melynek alapja az ingatlanszerzésre fordított összeg és a beszerzést követő számlával igazolt értéknövelő beruházásokra fordított összeg, amennyiben az máshol nem volt még költségként elszámolva, – a leírási kulcs az ingatlan jellegétől függ (2–6%), lásd 11. sz. melléklet, – a magánszemélyként végzett egyéb szálláshelyszolgáltatás esetén akkor is elszámolhatnak értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet vagy a használatba vételi engedélyt 3 évnél régebben szerezték meg, – ha a tevékenység nem az épület egészében vagy nem egész évben valósul meg, a kiszámított értékcsökkenés összegéből csak az alapterülettel arányos részt vagy az időszakkal arányos részt vagy mindkét arányosítást figyelembe véve meghatározott részt lehet érvényesíteni;  gépek, berendezések, felszerelések esetén, – leírási kulcs a 11. sz. melléklet előírásai szerint, az alap a beszerzési érték, – kizárólag a 3 évnél nem régebben beszerzett tárgyi eszközöket és nem anyagi javakat lehet a nyilvántartásba felvenni. Az Szja tv. 3. sz. melléklet III/2. pontja tartalmazza, hogy az így kiszámított értékcsökkenésből a szállásadó egy átalányt számolhat el értékcsökkenési leírásként. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Látható tehát, hogy a tételes költségelszámolás nagyobb adminisztrációs terhet ró a szállásadóra, de ha a költségek jóval meghaladják a bizonylat nélkül elszámolható 10%-os határt, megéri ezzel foglalkozni.

KÖNYVELŐK LAPJA

2. Tételes átalányadózás Az egyéb szálláshely-szolgáltatást végző magánszemély adóévenként tételes átalányadózást választhat, ha szolgáltatását ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra, és a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egy darab lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó összege szobánként 32 000 Ft, melyet egyenlő részletekben a negyedévet követő hó 12éig kell megfizetni. A lehetőség választása egy évre szól, de nem kell adóévenként megerősíteni. Először az adóalanyként való bejelentkezéskor szintén a ’T101-es nyomtatványon lehet kérni. A későbbiekben a ’53-as bevalláson lehet nyilatkozni a választásról vagy a tételes átalányadózás megszüntetéséről. Amennyiben az adózó jogszerűen választotta ezt az adózási módot, de annak feltételeiben év közben keletkezett változás, a változás negyedévét megelőző negyedévre a tételes átalányadó arányos részét kell megfizetni, a változás negyedévének első napjától pedig mint önálló tevékenységet végző adózik. Az év közbeni lehetőség-megszűnést a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a ’T101-es nyomtatványon. Magának a tevékenységnek az évközi megszűnése esetén 15 napon belül kötelező a tételes átalányadó megfizetése az egész évre. Itt nincs arányosítás! Akármelyik adózási módot is választja a szállásadó, nyilvántartásokat úgy kell vezetnie, hogy azok az adó alapjának és összegének megállapítására és utólagos ellenőrzésére alkalmasak legyenek. Attól függően, hogy milyen adózási módot választ, az Szja tv. 5. sz. melléklete szerinti alapnyilvántartást kell vezetnie ezek meghatározása céljából. Az adóévre megállapított adót a ’53-as nyomtatványon kell bevallani, melynek benyújtási határideje május 20-a, kivéve azok, akik áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek (nem választották az alanyi adómentességet), esetükben február 25-e.

Egészségügyi hozzájárulás Belföldinek minősülő szálláshely-szolgáltató esetén az  önálló tevékenységre vonatkozó adózást választóknál az adóelőleg kiszámítása során figyelembe vett jövedelmet az első forinttól 27% eho terheli  tételes átalányadózónál az eho összege a tételes átalányadó 20%-a (leegyszerűsítve 6400 Ft/szoba) (A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az eho-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. [Eho tv. 5. § (3)])

11

Az eho-t az szja-hoz hasonló módon negyedévenként előlegként kell megfizetni, és az éves ’53-as nyomtatványon bevallani. Az eho-val kapcsolatban két dolgot kell tisztán látnunk:  az egyéb szálláshely-szolgáltatást nem szabad összekeverni az ingatlan-bérbeadással, itt nem lehet alkalmazni a 14%-os eho mértéket, sem az 1 000 000 Ftos mentességi határt, sem a 450 000 Ft-os maximális értéket, illetve  az eho-fizetés nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így tehát ha a szállásadónak nincs más jogviszonya, akkor fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Célunk az, hogy meggyőzzük a szállásadókat, hogy érdemes legálissá tenni a szállásadásból származó jövedelmüket, még akkor is, ha a cikk végigolvasása után úgy érzik, az ezzel járó adminisztráció túl nagy feladat. Nézzük ezt számokkal! Ha van egy 60 m2-es két szobás lakásunk, amit kiadnánk, ezt megtehetjük évi 142 800 Ft adóteher mellett (szja: 64 000, eho: 12 800,

épa: max. 66 000). Ha feltételezzük, hogy évi 120 napon át ki tudjuk adni, az éves rezsi költség 200 000 Ft, az egy éjszakáért kapott szállásdíj 5000, 10 000 vagy 20 000 Ft, az elért haszon már a legkisebb szállásdíj esetén is 43%, a következőnél 71%, a legmagasabbnál pedig 86%. Látható, hogy az adózási módok közül nagyobb hasznot lehet elérni az egyszerűbb adózási módokkal (átalányadó), és itt még az elvárt adminisztráció is kisebb. Addig, amíg valaki megfelel a fizetővendéglátás tételes adózásához szükséges személyi és tárgyi feltételeknek, annak a legálissá tétel mellett ez az adózási mód eredményezi a minimális kockázat mellett elérhető optimális hasznot. Mint minden vállalkozás elindításakor, itt is kicsit nehezebb az elején, de csak egyszer kell jól megcsinálni, elindítani a tevékenységet és az adminisztrációhoz kapcsolódó folyamatokat. Így aztán mindenki nyugodtabban alszik, és mi is lehet ennél fontosabb egy szállásadónak.

Gottgeisl Rita, Láng Noémi

KARÁCSONY IMRÉNÉ ROVATA

A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI

A magánszemélyek munkajövedelmeinek és juttatásainak meghatározása, helyi szabályozása során – a rendelkezésre álló költségkeret, az ösztönzési és egyéb tényezők mellett – más jogszabályok idevágó előírásait is figyelembe kell venni. Így például az Mt. szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Cikkünkben összefoglaljuk a költségtérítések kifizetésével kapcsolatos legfontosabb elszámolási szabályokat. A költségtérítés fogalma A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv., Szja törvény) szerint költségtérítés az a bevétel, amelyet a törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással összefüggésben kap a magánszemély (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot). Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, kivéve, ha törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan,

12

jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amelylyel szemben a kiadást nem kell igazolni. [Szja tv. 3. § 16. pont] Ez azt jelenti, hogy a különböző jogszabályokban költségtérítésnek nevezett juttatások közül az Szja törvény szerint nem minősül költségtérítésnek például az ún. ruhapénz, nem költségtérítés az albérleti díj átvállalása, az étkezési hozzájárulás, az üdülési hozzájárulás, jóllehet általában ezeket jogszabály alapján nyújtja a munkáltató vagy a kifizető. Ugyanakkor hivatalos utazások esetében költségtérítés fizethető abban az esetben is, ha a hivatalos utazás nem feltétlenül bevételszerzés érdekében történik (például szakmai konferencián vesz részt, vagy közérdekű önkéntes tevékenység keretében utazik a magánszemély).

KÖNYVELŐK LAPJA

A költségtérítések elszámolása Tételes költségelszámolás A költségtérítéssel szemben főszabály szerint a tételes költségelszámolással (bizonylatok alapján) lehet a költségeket elszámolni. A költségtérítés kifizetése esetén a magánszemélynek nem kell a kifizetőnél igazolnia a ténylegesen felmerült költségeit, hanem a költségtérítés kifizetésekor nyilatkoznia kell a kifizetőnek arról, mennyi költséget kíván elszámolni. Akár a teljes összeg elszámolásáról is nyilatkozhat (a kifizető felé nem kell a kiadást igazolni, csak az év végén az adóbevallás elkészítésekor kell a tényleges költségeket elszámolni). Arra azonban ügyelni kell, hogy ha a nyilatkozat szerinti költség több mint az év végén ténylegesen igazolt kiadás, és a költségkülönbözet több mint az adóelőleg-alap megállapításánál figyelembe vett költség 5%-a, a különbözet után 39% bírságot kell fizetni, és ha emiatt a befizetendő adó több mint 10 ezer forint, azt 12% bírsággal növelten kell megfizetni. Tételes költségelszámolás esetén a magánszemélynek kötelezően adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallást kell beadnia. [Szja tv. 13. § (1) bekezdés d) pont] Ha az Szja törvény csak a jogszabályban megállapított mértéket tekinti költségtérítésnek (például munkába járás címén 9 Ft/km), akkor nem számolható el költség a jogszabályi mértéket meghaladóan. Önálló tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítés Az önálló tevékenységgel összefüggésben (pl. megbízási szerződés alapján) kapott költségtérítés esetében két lehetőség van:  tételes költségelszámolás,  a 10%-os költséghányad alkalmazása. A magánszemélynek a tételes költségelszámolásra vagy a 10%-os költséghányadra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi, önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban a kifizetéskor a magánszemély 10% költséghányad levonásáról tett nyilatkozatot, az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a 10% költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti. Igazolás nélkül elszámolható költségek Az Szja törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül [Szja tv. 3. sz. melléklet II. rész]:  a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyagfogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértéké-

KÖNYVELŐK LAPJA













ről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma; a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi-használata miatt fizetett költségtérítés öszszegéből a kiküldetési rendelvényben meghatározott kilométer-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; külföldi kiküldetés esetén a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint – a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetve más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző vagy abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – naponta 40 eurónak megfelelő forintöszszeg, feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, – az előbbiekben nem említett esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a, de legfeljebb naponta 15 eurónak megfelelő összeg; a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló kormányrendelet [124/1994. (IX. 15.) Korm. rendelet] szerint figyelembe vehető költségátalány; a bedolgozó részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett évi munkabér, illetve munkadíj 30%-át meg nem haladó összeg, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el; az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyelő és az európai parlamenti tag számára fizetett költségtérítés; a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50%-át meg nem haladó összeg.

Hivatali, üzleti utazások költségeinek megtérítése A gyakorlatban legjellemzőbb költségtérítés a hivatali, üzleti utazások költségeinek megtérítése.

13

A hivatali üzleti utazás fogalma Az Szja törvény fogalmi rendszerében a hivatali üzleti utazás alatt a magánszemély saját jövedelemének megszerzése érdekében vagy az őt foglalkoztató, megbízó más személy (vállalkozó, társaság, szervezet stb.) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében folytatott üzleti utazásokat kell érteni. Ide tartozik különösen a kiküldetés miatt vagy kirendelés esetében szükséges utazás, valamint az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószoló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). A munkába járás, a székhelyre, telephelyre a lakóhelyről történő bejárás nem számít üzleti utazásnak. Ugyancsak nem számíthat hivatali, üzleti utazásnak az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti [Szja tv. 3. § 10. pont]. Ehhez vizsgálható az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények valós tartalma. A törvény meghatározza azt is, hogy a kiküldetés vagy kirendelés alatt olyan munkavégzést kell érteni, amelyet a munkáltató rendel el a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen végzendő munkára. [Szja tv. 3. § 11. pont] A hivatali, üzleti utazások körében a külföldi kiküldetés az előbbieknél szélesebb körben értelmezett fogalom. Azt jelenti, hogy a magánszemély Magyarország területén kívül (külföldön) tartózkodik a jövedelme megszerzése érdekében, vagy ott végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát. A külföldi kiküldetés fogalmán belül minősített eset a külszolgálat, amely akkor jelenti a külföldi kiküldetést, amikor a kiküldő a munkáltató. [Szja tv. 3. § 12–13. pont] A törvénynek ezek a „különös” rendelkezései nem zárják ki, hogy az olyan típusú „kirendeléseket” is „hivatalos” üzleti utazásként kezeljék a kifizetők, amelyek nem szorosan vett munkavégzést jelentenek, hanem kötelező részvételt a tevékenységgel összefüggő rendezvényeken, például amelyeken a résztvevők eligazítást kapnak, kiképzésben (oktatásban), továbbképzésben részesülnek. Az általános és különös szabályok keretei között a hivatali, üzleti utazás jellegzetes költségei: az utazási költségek, a szállásköltségek és egyéb költségek. Az utazási költségek megtérítése Abban az esetben, ha a hivatalos rendezvényhez kapcsolódóan az utazási jegy ellenértékét térítik meg a magánszemélynek, azt a magánszemély jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni. E rendel-

14

kezés szempontjából nem feltétel az, hogy a kifizető nevére szóló számlát adjon át a magánszemély. Az ellenérték igazolására elegendő a jegy átadása és megőrzése. A szabály azt is megerősíti, hogy ilyenkor az utazási jegy árában felszámított étkezés ellenértékének megtérítése sem számít a bevételnek [Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pont]. Előfordulhat, hogy az utazási jegyet a kiküldő kifizető veszi meg, és átadja azt a résztvevőnek. A magánszemély szempontjából ilyenkor sem kell a juttatást adókötelesnek tekinteni, illetve akkor sem, ha a magánszemély a kifizető nevére szóló számlát kér, és annak ellenében kapja meg térítést. [Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pont] A hivatalos rendezvények megközelítésének gyakran alkalmazott megoldása, hogy a szervező (a megrendelő) gondoskodik a résztvevők szállításáról. Ilyen eset például az, amikor külső helyszínen rendezett konferenciára szakértői csoportot visznek különjáratú autóbusszal. Ez a szolgáltatás az Szja törvény szerint, mint csoportos személyszállítás, ha a munkáltató szállítja ily módon alkalmazottait, adómentes, ha más kifizető viseli a költségeket, akkor azt bevételként nem kell figyelembe venni [Szja tv. 1. melléklet 8. 11. pont; 3. § 63. pont, 7. § (1) bekezdés q) pont]. A hivatali, üzleti utazásoknál többnyire jellemző, hogy a magánszemély a kifizetőtől személygépkocsi használatáért kap térítést (költségtérítést). Az Szja törvény nem ír elő korlátot a kifizetőnek a térítés mértékére és módjára, csak azt szabályozza, hogy a kapott költségtérítéssel szemben milyen módon és mértékben lehet a költségeket elszámolni, illetve a költségtérítés kifizetésekor milyen módon kell az adóelőleget meghatározni. A személygépkocsi használatáért kapott költségtérítés egyik esete, amikor a magánszemély tételes költségelszámolással számolja el a költségeit. A tételes költségelszámolás választása azzal jár, hogy a személygépkocsi tulajdonosának cégautóadót is fizetnie kell. A személygépkocsi használatáért kapott költségtérítéssel szemben tételes költségelszámolás útnyilvántartás alapján lehetséges. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát és a fogyasztási normát. Fel kell tüntetni továbbá az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, és ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell  az utazás időpontját,  az utazás célját (honnan, hová történt az utazás),  a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,  a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel

KÖNYVELŐK LAPJA

járó tevékenysége (például orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Az ilyen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál. A saját tulajdonú jármű használatával összefüggésben az üzemi, hivatali használatra eső üzemanyag-felhasználás és a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költség számolható el. Az üzemanyag-felhasználás költsége vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján, vagy igazolt üzemanyag-vásárlási számla alapján vehető figyelembe. A munkavégzéssel kapcsolatos jellemző költségtérítés a hivatali, üzleti utazások költségeinek megtérítése kiküldetési rendelvény alapján. A kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés lényege, hogy ha a térítés értéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, akkor azt bevételként nem kell a magánszemélynek figyelembe vennie, ily módon a kifizető és a magánszemély adókötelezettsége az ilyen költségtérítések esetében más kifizetésekhez viszonyítva jóval egyszerűbb [Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pont]. Így nem kell adóelőleget levonni, adatot szolgáltatni akkor, ha például a munkáltató a kiküldetésben lévő munkavállalójának a kiküldetési rendelvényben meghatározott kilométer-távolság szerint az üzemanyagfogyasztási norma, a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével számított öszszeget fizeti. A bevételnek nem számító költségtérítéshez a kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, az utazáshoz használt gépkocsi futásteljesítményét, üzemanyagfogyasztási normáját, a gépkocsi-használat idején érvényes NAV által közzétett üzemanyagárat, valamint mindezek alapján (és a 9 Ft kilométerenkénti általános normaköltség figyelembevételével) a megállapított utazási költségtérítést. A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizetőnek, másolatát a magánszemélynek kell megőriznie az elévülési idő lejártáig. [Szja tv. 3. § 83. pont] A kiküldetési rendelvény a belföldi és a külföldi kiküldetések esetében egyaránt bármely jogviszonyban alkalmazható, és azt nem szükséges esetenként kiállítani. Egymást követő hivatali, üzleti utazások estén folyamatosan is vezethető, és a költségtérítés előre meghatá-

KÖNYVELŐK LAPJA

rozott elszámolási időszakonként (pl. hetente, havonta) történő elszámolással is kifizethető. Figyelembe véve, hogy a cégek egyre nagyobb része tér át a papír alapú dokumentálásról az elektronikus alapúra, 2015. január 1-jétől kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A cégek tehát eldönthetik, hogy papír alapon állítják ki a kiküldetési rendelvényt, vagy a szükséges adatokat tartalmazó, zárt rendszerben előállított és kezelt elektronikus bizonylatot állítanak ki és azt elektronikusan tárolják. [Szja tv. 3.§ 83. pont] A szállásköltségek Ha a hivatali, üzleti utazást, kiküldetést teljesítő magánszemély részére a kifizető a nevére szóló számla alapján szállást biztosít, akkor ez nem számít bevételnek a magánszemélynél, illetve, ugyanez a helyzet, ha a magánszemély előlegezi meg a szállás költségét, és azt a kifizető utólag téríti meg (szintén a nevére szóló számla, bizonylat alapján) a magánszemélynek [Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pont]. Nem kell vizsgálni, hogy a szálláshely árában felszámítják-e a reggeli étkezés ellenértékét vagy sem, erről a törvény nevesítetten is rendelkezik [Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pont]. Ez a rendelkezés a szállásköltség ellenértékét egészében úgy minősíti, hogy azt nem kell bevételként figyelembe venni, tehát elfogadható megoldás az is, hogy – ha a hivatalos utazásra vonatkozó feltételek fennállnak – a kifizető akár a magánszemély nevére szóló bizonylat alapján téríti meg a szállás ellenértékét. Egyéb költségek Ide tartoznak például – ha a kiküldetésben, a munkahelytől eltérő munkahelyen történő munkavégzésről van szó – a munkafeltételek biztosítását szolgáló költségek, a jogszabályok által meghatározott napidíjak, költségátalányok, illetve az étkezési költségek, szabadidős szolgáltatások költségeinek átvállalása. E költségek közül a munkafeltételek biztosítását szolgáló kiadások semmiféle adókötelezettséget nem keletkeztetnek, azonban a napidíjak és az étkezési költségek adókötelesek. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet előírja, hogy a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi 500 Ft napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét

15

az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó – a kifizető nevére számlázott – étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem 1,19-szerese után a kifizetőnek kell 16% szja-t és 27% ehót fizetnie. [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont; Eho tv. 3. § (1) bekezdés ba) pont]

A munkába járás költségeinek megtérítése Költségtérítés kormányrendelet alapján A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló külön jogszabály költségtérítés fizetésére kötelezi a munkáltatókat, ha a munkavállaló lakhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A kormányrendelet alapján munkába járás címén kell térítést fizetnie annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére. Hétvégi hazautazás címén kell térítést kapnia – a tartózkodási helyről a lakóhelyre történő hetente egyszeri odavissza utazásra – annak, aki ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik. A napi munkába járás alatt a magánszemély lakóhelye vagy tartózkodási helye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy eseti oda- és visszautazást kell érteni. Ha a magánszemély ideiglenesen munkavégzési célból a munkahelyével azonos helységbe költözik, illetőleg annak közelébe, akkor e tartózkodási helyről a lakóhelyre történő hetente egyszeri oda- és viszszautazás számít hazautazásnak. A munkába járással kapcsolatos utazási költség megtérítése két módon lehetséges: 1. Tömegközlekedés (vonat, busz, hajó, komp) igénybevétele esetén a helyközi munkába járáshoz felhasznált utazási bérlet vagy jegy megtérítését akár a kormányrendelet szerint részlegesen (a jegy, bérlet árának 80 vagy 86%-a), akár teljes egészében történik a térítés, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a térítést a munkáltató a bérlettel, illetőleg a jeggyel történő elszámolás ellenében fizeti ki. [Szja tv. 25. § (2) bekezdésének ba) pontja] 2. Olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járásához, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként 9 Ft költségtérítést fizethet, amely összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Nem kötelező, de a rendelkezés alapján lehet ezt a költségtérítést olyan munkavállalónak is fizetni, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be (pl. csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez, aki akár

16

szívességből, akár az üzemanyagköltség megosztásával elviszi őt). A csoportos személyszállítás Csoportos személyszállítás alatt az olyan szállítást kell érteni, amikor a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy különjárat formájában kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján. Egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. [Szja tv. 3. § 63. pont] Az Szja törvény szerint adómentes bevételnek minősül a csoportos személyszállítás. [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.11. pont]

Adóelőleg-levonás költségtérítés kifizetése esetén Az Szja törvény főszabályként az öszszevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozóan értelmezi az adóelőleg-fizetési kötelezettséget, és ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizetőnek (a munkáltatónak) kell megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie az adóhatósághoz a kifizetést követő hónap 12-éig. Költségtérítés kifizetése esetén az adóelőleg alapját a kifizetőnek a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján kell megállapítania. A nyilatkozatot – változásbejelentési kötelezettség mellett – a magánszemély önként vagy felszólításra, esetenként vagy viszszavonásig adhatja. A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről és a jogkövetkezményekről. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles a kifizetőnek haladéktalanul új nyilatkozatot adni. [Szja tv. 47. § (6)–(7) bekezdés; 48. § (1)–(2), (5) bekezdés] Költségtérítés esetében a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával (ez meghaladhatja a bevétel 50%-át), erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb a törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe adóelőlegalapként. Költségnyilatkozat és rendelkezés hiányában a költségtérítés teljes összegét kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni, azonban önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90%-a tartozik az adóelőleg alapba. Az adóelőleg levonására vonatkozó nyilatkozatok a NAV honlapján megtalálhatók.

Karácsony Imréné KÖNYVELŐK LAPJA

PERJÉSI JUDIT ROVATA

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek. A tapasztalat az, hogy bár ezek a lehetőségek már 2012 óta fennállnak, a foglalkoztatók nem minden esetben élnek a törvény adta lehetőséggel. Cikkünk célja, hogy felhívja a figyelmet az igénybe vehető kedvezményekre, útmutatást adjon a kedvezmények érvényesítésének módjáról, hogy ezzel a vállalkozások jelentősen csökkenthessék terheiket. A kifizetők által fizetendő társadalombiztosítási járulékot 2012. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó váltotta fel, mely új adónem törvényi hátterét a 2011. évi CLVI. törvény adja. Az adó mértéke 27%. Jó hír azonban, hogy a foglalkoztató a számított szociális hozzájárulási adóval szemben kedvezmények érvényesítésére válhat jogosulttá. Az érvényesíthető adókedvezmények esetében néhány közös szabály érvényes, melyek az alábbiak:  Általánosságban elmondható, hogy kedvezmény a munkaviszony alapján kifizetett, bérköltségként elszámolt kifizetés után vehető igénybe. Ebből következően például a betegszabadságra vagy a végkielégítésre kifizetett jövedelem nem képezi a kedvezmény alapját.  Az igénybe vehető kedvezményt munkaviszonyonként külön-külön kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy egy munkavállaló után egy időben akár több munkáltató is érvényesíthet adókedvezményt.  Az igénybe vehető adókedvezmény összegét a kifizetőnek havonta kell megállapítani, az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.  Az adókedvezmény a munkaviszony kezdetének és megszűnésének hónapjában is teljes összegben megilleti a munkáltatót, arányosításra nincs szükség.  Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az egyes részkedvezmények havi maximált összege a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában vehető figyelembe (pl. napi 4 órás munkaviszony esetén az igénybe vehető maximum összeg 50 ezer forint, kutatók esetében 100 ezer, illetve 250 ezer forint). Nem kell alkalmazni a munkaidő alapján történő arányosítási szabályt 2015. január 1-jétől kezdődően a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő munkavállaló után igénybe vehető adókedvezmény számításakor. A 2011. évi CLVI. törvény alapján adókedvezmények az alábbi esetekben érvényesíthetők:

KÖNYVELŐK LAPJA

1. szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után, 2. a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után, 3. a 25 év alatti nem pályakezdő vagy 55 év feletti munkavállalók után, 4. a tartósan álláskereső személy után, 5. a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesült/részesülő munkavállaló után, 6. a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások esetén, 7. mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után (2015. július 1-jétől), 8. kutatók foglalkoztatása esetén. A költségvetési szervek 2014. december 31-ig szintén igénybe vehették az 1–5. pontokban felsorolt adókedvezményeket, azonban annak összegét be kellett fizetniük a központi költségvetésbe, ami jelentős adminisztrációs teherrel járt. Ezen adminisztrációs terhek csökkentése volt a célja annak a rendelkezésnek, mely alapján a költségvetési szervek 2015. január 1-jétől nem vehetik igénybe az adókedvezményt. A fentieken túl az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda és az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból érvényesíthet adókedvezményt, ha  az egyéni vállalkozó, vagy a tag 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

17

 rokkantsági ellátásban részesül és  egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Az igénybe vehető adókedvezmény összege az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított vagy a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27%-a.

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók A munkáltató a kedvezményre azon munkavállalók után jogosult, akiket olyan munkakörökben foglalkoztat, amelyek a Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény 9. főcsoportjába tartoznak. Itt fontos megjegyezni, hogy a munkakör besorolásán van a hangsúly. Abban az esetben, ha például a munkavállaló rendelkezik szakképzettséggel, de 9-es besorolású munkakörben foglalkoztatják, a munkáltató érvényesítheti utána az adókedvezményt. A részkedvezmény összege megegyezik a foglalkoztatott munkavállalót az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban megillető bruttó munkabér (munkavállalót terhelő közterhekkel, egyéb levonásokkal nem csökkentett), de legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak a teljes munkaidővel arányos része) 14,5%-ával. A kedvezmény abban az esetben is megilleti a munkáltatót, ha a munkavállaló munkaviszonya hónap közben kezdődik vagy szűnik meg, és egyébként az adott hónapban csak szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta a munkáltató. Ha azonban a munkáltató az adott hónapban a munkavállalót szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is foglalkoztatta, az adott hónapra a munkáltató nem jogosult adókedvezményre.

zóan, amikor a kérelem benyújtásra került. Előfordulhat az az eset, hogy a munkavállaló a munkába lépést követően kéri csak meg az igazolást, és azon a napon, amikor előterjeszti kérelmét, már 180 napnál hoszszabb munkaviszonnyal rendelkezik, ezért a hatóság elutasító határozatot ad ki. Ebben az esetben a munkáltató megvizsgálhatja a határozatban felsorolt munkaviszonyokat, és amennyiben a nála történt foglalkoztatás megkezdése előtt 180 napnál kevesebb munkaviszonya volt a munkavállalónak, érvényesítheti a magasabb adókedvezményt. Ha 25 év alatti munkavállalót alkalmazunk, mindenképp érdemes megvizsgálni, pályakezdőnek minősül-e, hiszen a megfelelő igazolás leadása esetén a munkáltató magasabb összegű adókedvezményt, a foglalkoztatás első két évében (a 2. év lejáratának hónapjában is) a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos része) 27%-át érvényesítheti adókedvezményként (ebben az esetben a 1,5% szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni). Ezt követően – a 25. életév betöltéséig – 14,5% az adókedvezmény (szintén legfeljebb 100 ezer forintig, részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos részéig). Természetesen amennyiben a munkavállaló a magasabb adókedvezményre jogosító két éven belül betölti a 25. életévét, adókedvezmény rá abban a hónapban vehető igénybe utoljára.

A 25 év alatti vagy 55 év feletti munkavállalók A pályakezdőnek nem minősülő 25 év alatti, illetve az 55 év feletti munkavállalók után a munkáltató havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5%-át érvényesítheti adókedvezményként (részmunkaidő esetén itt is érvényes az arányosítási kötelezettség). Abban a hónapban, amikor a munkavállaló betölti a 25., illetve az 55. életévét, a kedvezmény az egész hónapra megilleti a munkáltatót.

A 25 év alatti pályakezdő munkavállalók

A tartósan álláskereső személyek

A 25 év alatti munkavállalók esetén meg kell különböztetnünk pályakezdő és nem pályakezdő munkavállalót. Pályakezdő a munkavállaló akkor, ha az adott, kedvezmény igénybevételére jogosító munkaviszonyát megelőzően legfeljebb 180 napi biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A nem munkaviszony alapján fennállt biztosítási jogviszonyok, például megbízási jogviszony, nem számítanak bele az előzetes 180 napba. Ugyanakkor beleszámítanak a munkaviszonyokon belüli olyan időszakok, például fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét, amik a biztosítás szünetelését eredményezték. A pályakezdő státuszt a munkavállaló az adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással igazolja, mely dokumentumot az adóhatóság a munkavállaló vagy meghatalmazottja kérelmére állítja ki arra napra vonatko-

Tartósan álláskereső az a munkavállaló, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül 183 napon át álláskeresőként tartott nyilván. A munkáltató akkor érvényesítheti az adókedvezményt, ha a belépő munkavállaló rendelkezik a foglalkoztató szerv erről szóló igazolásával. Amennyiben a munkavállaló közfoglalkoztatásban vett részt, annak tartamát sem a 275, sem a 183 nap számítása során nem kell figyelembe venni. A foglalkoztatás első két évében az igénybe vehető adókedvezmény a havi bruttó munkabér, legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos része) 27%-a (ebben az esetben az 1,5% szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni), a harmadik évben 14,5%. Arra a hónapra is teljes kedvezményre jogosult a munkáltató, amelyben a foglalkoztatás eléri a második, illetve harmadik évet.

18

KÖNYVELŐK LAPJA

GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesült/részesülő munkavállaló A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy a folyósítás megszűnését követően munkaviszonyban foglalkoztatott személy után a munkáltató adókedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adó terhére, melynek alapja a munkavállaló részére megállapított havi bruttó munkabér. Mivel az adókedvezmény összegét munkaviszonyonként külön-külön kell megállapítani, ez esetben is előfordulhat, hogy amennyiben a munkavállalónak például két négyórás részmunkaidős munkaviszonya van, mindkét munkáltató jogosult az adókedvezményre. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele az anyasági ellátások folyósításáról szóló igazolás, melyet a munkavállaló kérésére az anyasági ellátást folyósító szerv bocsát ki. Alapesetben a munkáltató által igénybe vehető adókedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27%-a a foglalkoztatás első két évében (és a 1,5% szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni), majd 14,5%-a a foglalkoztatás harmadik évében. 2014. január 1-jétől kezdődően a jogszabály kiterjesztette az igénybe vehető adókedvezmények időtartamát azon munkavállalók esetében, akik szülőként legalább három gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra és ezt a kincstár által kiadott igazolással alátámasztják, és gyedben vagy gyesben részesültek/ részesülnek. Szintén a kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a munkáltató által az adókedvezmény a gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő foglalkoztatottak után. Az ő esetükben az adókedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27%-a a foglalkoztatás első három évében, majd 14,5% a negyedik és az ötödik évben. A gyermeknevelési ellátásokban (gyed, gyes, gyet) részesült, vagy részesülő munkavállalók esetében a szabályozás 2015-től kedvezően változott, mert foglalkoztatásuk esetében részmunkaidő esetén is a teljes adókedvezményt veheti igénybe a munkáltató, nincs szükség a részmunkaidő alapján annak arányosítására. Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak, az adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, illetve a három vagy több gyermekes vagy gyermeknevelési támogatásban részesült/részesülő munkavállalók esetében 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött. A fentiek alapján a kifizető a kedvezményt legfeljebb 3, illetve 5 évig érvényesítheti, de a jogszabály meghatározza, hogy a kedvezmény érvényesítésére az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45., illetve 69. hónap végéig van lehetőség. A jogalkotó megfogalmazta azt is, hogy a folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre

KÖNYVELŐK LAPJA

utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Mit is jelent a gyakorlatban mindez?  1. példa: Kétgyermekes munkavállaló 2014. január 31-ig gyermekgondozási segélyben részesül. Ebben az esetben az adókedvezmény igénybevételére nyitva lévő időszak 45 hónap, ami 2017. októberig tart. Munkavállaló munkaviszonyt létesített 2013. december 10-én gyes mellett 4 órában. 2013. decembertől 2014. decemberig 27% adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató a részmunkaidő arányában. 2015. januártól 2015. decemberig szintén 27% az adókedvezmény, de a szabályozás változása miatt arányosításra már nincs szükség. 2016. januártól 2016. decemberig a munkáltató 14,5% adókedvezményre jogosult. Emellett a munkaviszony mellett a munkavállaló 2016. januártól létesít egy másik munkaviszonyt is, szintén napi 4 órában. Az új munkahelyén figyelt az ügyintéző, ezért megkérte a munkavállalót, hogy az államkincstártól kérje meg a szükséges igazolást a neki folyósított ellátásról. Az igazolásból látszik, hogy még van lehetőség adókedvezmény igénybevételére, ezért az új munkáltatónál 2016. januártól 2017. októberig szintén igénybe veszik a 27% adókedvezményt, 2017 októberében lejár az adókedvezmény igénybevételére rendelkezésre álló 45 hónap.  2. példa: Anyuka három gyermek után családi pótlékra jogosult, legkisebb gyermekével 2013. november 30-ig gyed-en, majd 2014. november 30-ig gyes-en van. Az adókedvezmény igénybevételére az ő esetében 69 hónap áll rendelkezésre, mely 2020. augusztusban jár le. Anyuka 2013. október 15-től dolgozik gyed, majd 2013. december 1-jétől gyes mellett 4 órában. A munkáltató 2013. októbertől 2016. októberig 27% adókedvezményre jogosult, mely időszakon belül 2014. decemberig az adókedvezményt a részmunkaidő arányában veheti igénybe, majd ezt követően, 2015. januártól teljes összegben. 2016. novembertől 2018. októberig a munkáltatót 14,5% adókedvezmény illeti meg. A munkavállaló 2017. január 1-jétől az eredeti munkaviszonya mellett létesít egy másik, szintén 4 órás munkaviszonyt. Az új munkaviszony alapján, amenynyiben megkéri az államkincstári igazolást a gyes folyósításáról és arról, hogy a munkavállaló három gyermek után jogosult szülőként családi pótlékra, a munkáltató 2017. januártól 2019. decemberig 27% adókedvezményre jogosult, majd 2020. januártól 2020. augusztusig 14,5% adókedvezményre. 2020 augusztusában lejár az igénybevételre rendelkezésre álló 69 hónap. A fenti két példa is jól mutatja, hogy ha a munkáltatóval munkaviszonyt létesítő munkavállalónak gyermekei vannak, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy esetleg a munkáltató jogosult lehet-e adókedvezmény-

19

re, mert egy kis utánajárással jelentősen csökkenthető a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.

A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye

A 2015. évi LXI. törvényben foglaltak alapján a munkáltató a 25 évnél idősebb, 55 évnél fiatalabb mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthet adókedvezményt, melynek igénybevételére 2015. július 1-jét követően van lehetőség. Az adókedvezmény azon munkavállalók után érvényesíthető, akik a teljes hónapban a FEOR-08 szerinti 61. csoportba tartozó munkakörben vagy a 7333, illetve a 8421 FEOR-kódú munkakörben voltak foglalkoztatva. Az érvényesíthető adókedvezmény öszszege havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5%-a (részmunkaidő esetén a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában). Abban a hónapban, amikor a munkavállaló betölti a 25., illetve az 55. életévét, ez a típusú kedvezmény nem illeti meg a munkáltatót, azokban a hónapokban az életkor szerinti adókedvezmény vehető igénybe.

Adókedvezményt vehet igénybe a szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető – kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltató. A munkáltató akkor érvényesítheti az adókedvezményt, ha  az új munkavállalóval növeli a munkaviszony kezdetét megelőző hónap KSH munkaügyi statisztika szerint számított átlagos statisztikai állományi létszámát,  a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában van, amelyben a kifizető is működik,  az új munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább 6 hónapja a fenti szabad vállalkozási zónában vagy annak közigazgatási határától számított legfeljebb 20 kilométerre lévő szabad vállalkozási zónában van. Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából új munkavállaló az,  akivel a fenti átlagos statisztikai állományi létszámát növeli,  akinek munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre,  aki a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző egy évben sem a kifizetőnél, sem annak kapcsolt vállalkozásánál nem volt az átlagos statisztikai állományi létszámban. Az adókedvezmény igénybevétele alatt a munkáltatónál nem csökkenhet az átlagos statisztikai állományi létszám. Azonban érdemes tudni, hogy nem minősül az átlagos statisztikai állományi létszám csökkenésének, ha a távozó munkavállaló helyett a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig új munkavállalóval létesít munkaviszonyt a munkáltató. Ez esetben adókedvezmény az új munkavállaló után a kedvezményezett időszak még fennmaradt részére érvényesíthető. A foglalkoztatás első két évében az igénybe vehető adókedvezmény a havi bruttó munkabér, legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos része) 27%-a (ebben az esetben az 1,5% szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni), a harmadik évben 14,5%. Arra a hónapra is teljes kedvezményre jogosult a munkáltató, amelyben a foglalkoztatás eléri a második, illetve harmadik évet.

Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) 236-0635 Fax: (06-1) 236-0037 E-mail: [email protected] www.vezinfo.hu

Kutatók foglalkoztatása Adókedvezményt vállalkozásként működő kutatóhely alkalmazhat, amenynyiben munkaviszonyban foglalkoztat doktori (PhD) vagy ennél magasabb fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatót, fejlesztőt vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató, doktorjelöltet. Az adókedvezményt a kifizetőnek havonta kell megállapítani, melynek összege egyenlő  PhD vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező munkavállaló esetén a bruttó munkabér, legfeljebb 500 ezer forint (részmunkaidő esetén annak a teljes munkaidővel arányos része) 27%-a (és a 1,5% szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni);  doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a bruttó munkabér, legfeljebb 200 ezer forint (részmunkaidő esetén annak a teljes munkaidővel arányos része) 27%-a (és a 1,5% szakkép. hozzáj. sem kell megfizetni). A munkaviszony kezdetének és megszűnésének hónapjára a munkáltató a teljes adókedvezmény igénybevételére jogosult. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállalót a hónap egy részében nem vagy nem csak a fenti munkakörökben foglalkoztatja, az adókedvezményt abban a hónapban nem veheti igénybe. Ha például a kutató tevékenységű társas vállalkozás tagja munkaviszonyban kutatóként dolgozik, ugyanakkor ellátja a társaság ügyvezetői posztját is, utána az adókedvezmény nem vehető igénybe.

Perjési Judit Felelős kiadó, főszerkesztő: Tóth Csaba Szakmai szerkesztő: Horváth Géza Kiadói szerkesztő: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft. © 2009–2015 Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN 2061-3008

Szerzők, szerkesztők: Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, Dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Dr. Horváth István, Karácsony Imréné, Kupa Krisztina, Láng Noémi, Perjési Judit, Dr. Sallai Csilla, Széles Imre

Minden jog fenntartva! A Könyvelék Lapja szaktájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, többszörözése, fordítása, közreadása és publikációs célokra történő felhasználása csak a kiadó, illetve a szerző írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenőrizzük; a megjelenés időpontjában meglévő köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelősséget nem vállalunk.