VIII. évfolyam 2. szám, 2016. február
A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja
TARTALOM 3 Tóth Mihály Számviteli változások 2016 – az átállás teendői | Feladatok a 2015-ös üzleti év végén és a 2016-os üzleti év nyitásakor | A számlakeret-tükör módosításai | A nyitás utáni rendező tételek elszámolása | A számviteli politika módosítása | A 2016-os üzleti év beszámolójának összeállítása
8 Bonácz Zsolt Az időszaki elszámolásra vonatkozó adóhatósági jogértelmezés (2. rész) | A bérleti díjon felül áthárított közüzemi költségek | Az ellenérték utólagos növekedése | Az ellenérték utólagos csökkenése | Külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenérték
13 Dr. Sallai Csilla Készüljünk a beszámolókészítésre! | A cégbírósági adatok ellenőrzése | A bázisadatok egyeztetése | A tárgyieszköz-rendszer ellenőrzése | A vevői szállítói egyenlegek áttekintése | Bónuszok | A pénzeszközök dokumentumainak ellenőrzése | Hitelek, kölcsönök | A bérszámfejtés ellenőrzése
Számviteli és adózási szaktájékoztató
KÉ PZ ÉS KI EM EL T
ADÓVÁLTOZÁSOK + SZÁMVITEL 2016
Idēpont: 2016. március 2–3.,V]HUGDȂFV¾W¸UW¸N Ȃ UHJLV]WU£FLµµU£WµO
Helyszín: MOHA Ház %XGDSHVW *L]HllD út 42Ȃ44.)
EOēadók: Gottgeisl Rita DGµV]DN«UWēN¸Q\YYL]VJ£Oµ$GµWDQ£FVDGµN(J\HV¾OHW«QHNDOHOQ¸NH Tóth Mihály N¸Q\YYL]VJ£OµIēRV]W£O\YH]HWē1HP]HWL)HMOHV]W«VL0LQLV]W«ULXP .¸Q\YHOēN 16 kredit Y£OODONV]DNP£UF NUHGLWQHPV]£PYLWHOLP£UF NUHGLWV]£PYLWHOLW«PDN¸U $GµWDQ£FVDGµN RNO DGµV]DN«UWēN 15 kredit P£UF NUHGLWP£UF NUHGLW .¸Q\YYL]VJ£OµN 4 kredit P£UF NUHGLWP£UF NUHGLW Két legyet egy csapásra! Egyrészt magas színvonalú, gyakorlati képzést nyújtunk, másrészt rengeteg kreditpontot biztosítunk. Minden egy helyen, amit a 2016-os adó- és számviteli változásokról a gyakorlatban tudni kell! 0HJK¯YMXNQWDN«WQDSRVNRQIHUHQFL£UD N¾O¸QN¾O¸QQDSUDLVOHKHWMHOHQWNH]QL
5«V]Y«WHOLG¯MD.¸Q\YHOēN/DSMDHlēȴ]HWēLQHN már 15.625 )Wtµl*
$]¸VV]HJN«WYDJ\W¸EEU«V]tYHYē HJ\¾WWHVMHlHQtNH]«VH HVHW«Q«UY«Q\HV HJ\QDSUD«VHJ\IēUH s]µl «V D]áfátQHP WDUWDlPD]]D
Jelentkezés a kiadó weboldalán: www.YH]LQIRKu További szakmai napok a Vezinfónál 1
IHEUX£U Megoldások a cégek N¸WHOH]ēWēNHHPHO«V«UH (OēDGµN 'U0ROQ£U$QLNµ 'U6DOODL&VLOOD
2
IHEUX£U IFRS 2016 – Áttérés az IFRS-re (OēDGµ 'U5µ]VDΖOGLNµ Kreditpontok!
3
2016. március 1. TB, Járulékok, Pénzbeli ellátások, SZJA, Cafeteria, Munkajog 2016 (OēDGµN )DUNDVQ«*RQGRV.ULV]WLQD 'U)XWµ*£ERU'U+RUY£WKΖVWY£Q .DU£FVRQ\ΖPU«Q«
4
2016. március 1. Vámszeminárium 2016 – Új Uniós 9£PNµGH[P£MXVWēO (OēDGµN 'U.DWRQD*«]D 'U2URV]0LK£O\ 'U3£]P£Q\$QQDP£ULD
5
2016. március 7. Ingatlanforgalmazás és az építési ágazat adózása 2016 (OēDGµN 9DG£V]ΖY£Q 'U'LWUµL7µWK=VX]VD
6
P£UFLXV Belföldi ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2016 (OēDGµ 'U&V£WDOMD\=VX]VDQQD Kreditpontok!
7
P£UFLXV Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2016 (OēDGµ 'U&V£WDOMD\=VX]VDQQD Kreditpontok!
8
2016. március 10. Transzferár a gyakorlatban (OēDGµ %HU«Q\L0DULDQQ
9
2016. március 17. )HON«V]¾O«VD]DGµHOOHQēU]«VUH adóperre (OēDGµ 'U)¾O¸S3«WHU
TÓTH MIHÁLY ROVATA
SZÁMVITELI VÁLTOZÁSOK 2016 – AZ ÁTÁLLÁS TEENDŐI
A számviteli törvény 2015. évi, jelentős terjedelmű és tartalmú módosításait elsőként a 2016. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni. Az új szabályokra történő átállást már a 2016-os év elején el kell kezdeni, a cikk ehhez kíván részletes segítséget nyújtani a teendők teljes körű felsorolásával. 1. Az átállás teendői a 2015-ös üzleti év végén Mivel az új szabályokat elsőként a 2016-ban induló üzleti év beszámolójára kell alkalmazni, felmerül a kérdés, hogy van-e valamilyen teendője a vállalkozásnak a 2015-ös üzleti év zárásakor. A 2015-ös üzleti éves beszámolóra az új szabályok alkalmazása nem megengedett, ezért annak elkészítésekor még a számviteli törvény 2015. július 3-án hatályos szabályait kell alkalmazni. Az elkészítés az évről évre ismétlődő, jól megismert szabályok szerint történik, ebben változás nincs. Még a kiegészítő mellékletben sem kell utalni arra, hogy a következő üzleti évben eltérő beszámolóséma szerint, más adattartalommal készül a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. A 2015-ös üzleti év zárásakor egy fontos munkát célszerű elvégezniük a vállalkozásoknak, ez pedig nem más, mint a rendkívüli eredményben 2015-ben elszámolt tételek szétbontása az egyéb, illetve a pénzügyi tételek közé. A számviteli törvény ugyanis a 177. § (45) bekezdésében átmeneti rendelkezésként előírja, hogy a 2016-ban induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az új mérlegés eredménykimutatás-séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Erre a mérlegtételeknél a 2016-os üzleti évi nyitás során történő átsorolások, rendező tételek utáni egyenlegek megfelelő információt fognak szolgáltatni, viszont az eredménykimutatás 2015-ös üzleti évi adataiban szereplő rendkívüli tételek nem lesznek az előző év oszlopában kimutathatók, így azok szétbontását legkésőbb a 2016-os üzleti évi beszámoló mérlegkészítési időszakában el kell végezni. A rendkívüli tételek szétbontása azért javasolt még a 2015-ös üzleti év zárásakor, mert a könyvelt tételek mögötti gazdasági eseményekre még jobban emlékez-
KÖNYVELŐK LAPJA
nek, az azokhoz kapcsolódó dokumentumok könnyebben előkereshetők. A szétbontást egy részletező dokumentumban, táblázatban célszerű elvégezni (könyvelni nem szabad!), és annak segítségével majd a következő, a 2016-os üzleti év végén az eredménykimutatás előző év oszlopát kitölteni.
2. Az átállás teendői a 2016-os üzleti év nyitásakor A 2015-ös üzleti év zárásával az eredményszámlákat lezárjuk, azoknak egyenlege nem maradhat. A mérlegszámlák egyenlegeit a könyvviteli program a 2016-os üzleti év nyitásakor automatikusan felajánlja, így azokkal célszerű az üzleti évet megnyitni. A nyitás után szükségünk van az új számlarendre és a számlakeret-tükörre, amely alapján el tudjuk végezni az esetlegesen szükséges átvezetéseket. A következő feladatunk tehát az új szabályok szerint a számlarendet és a számlakeret-tükröt összeállítani. 2.1. A számlakeret-tükör módosításai Az új számlakeret-tükörre nemcsak a mérlegszámlák közötti esetleges átvezetések, hanem a 2016. január 1-jétől (illetve az üzleti év első napjától) jelentkező gazdasági események eredményhatásának elszámolása miatt is már az üzleti év első napjától szükségünk lesz. A számlakeret-tükröt a számlarend részeként a vállalkozás számviteli-pénzügyi, gazdasági vezetője fogadja el (kis vállalkozásoknál valószínűleg az ügyvezető). Mérlegszámlák Elsőként a pénzügyi eszközöknél, a részesedések és a tartósan adott kölcsönök számlái között kell módosításokat tenni, a jelentős tulajdoni részesedés kategóri-
3
ájának bevezetése miatt. Létre kell hozni a következő új számlákat (a számlaszámok természetesen csak javasoltak, attól mindenki a saját számlakeret-tükre szerinti sajátosságoknak megfelelve eltérhet): 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 192. Tartósan adott kölcsönök jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 372. Jelentős tulajdoni részesedések Szintén a jelentős tulajdonosi részesedés mérlegbe emelése miatt kell a követelések és a kötelezettségek között az ezeket megjelenítő sorokat szerepeltetni, s egyúttal a társult vállalkozással kapcsolatos sorokat a kapcsolt vállalkozások közül törölni: 331. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 333. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 339. Jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 432. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 447. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 459. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben A mérleg szerinti eredményt az adózott eredmény kategóriája váltja fel, ezt a saját tőkében is át kell vezetni az eddigi mérleg szerinti eredmény számla átnevezésével:
felhasználja a számlaszámok kiosztásában. Erre minden lehetősége megvan, mivel a számviteli törvény csak a számlaosztályok (az első számjegy) mélységéig rögzíti a számokat. Az egyéb ráfordításokba újonnan kerülő tételeket célszerű a 869. Különféle egyéb ráfordítások számlán lévő tételek közé besorolni, az esetleg szabadon lévő (vagy szabaddá tett) 868. számla bevonásával: 868-869. Különféle egyéb ráfordítások 8681. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 8682. Tartozásátvállalás szerződés szerinti öszszege 8683. Nem jogszabályi rendelkezés alapján térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke 8684. Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke 8685. Elengedett követelés könyv szerinti értéke 8686. Véglegesen fejlesztési célra adott támogatás 8687. Véglegesen nem fejlesztési célra átadott pénzeszközök 8688. Visszafizetett fejlesztési célú támogatás 8689. Jogszabályi rendelkezés alapján üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartás szerinti értéke 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege 8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke 8693. Kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete 8694. Hiányzó, megsemmisült részesedések, értékpapírok könyv szerinti értéke 8695. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek 8696. Pénzeszközhiányok 8699. Egyéb különféle ráfordítások
419. Adózott eredmény Eredményszámlák Az eredményszámlákat elsősorban a rendkívüli eredmény megszüntetése és a rendkívüli tételek üzemi és pénzügyi eredménybe való szétbontása érinti. A következőkben ismertetett javaslat a korábbi rendkívüli eredményt tartalmazó számlákkal, a 88. és a 98. számlacsoporttal nem számol a felosztásban, azonban a vállalkozás úgy is dönthet, hogy ezeket a számlacsoportokat (főképp már eleve zsúfolt számlakeretnél) is
4
Az egyéb bevételekbe újonnan kerülő tételek hasonló megoldása: 968-969. Különféle egyéb bevételek 9681. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9682. Tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség összege 9683. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke
KÖNYVELŐK LAPJA
9684. Térítés nélkül kapott szolgáltatások forgalmi, piaci értéke 9685. Hitelező által elengedett kötelezettség értéke 9686. Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás 9687. Véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközök 9688. Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg 9689. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege 9691. Elévült kötelezettség összege 9692. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke 9693. Kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete 9694. Követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg 9695. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek 9699. Egyéb különféle bevételek Az egyéb bevételek között lévő tételek számlakiosztását úgy rendeztük át, hogy az egyéb ráfordítások között lévőkkel szimmetrikusak legyenek, ezért a teljes körű bemutatás. A pénzügyi műveletek ráfordításai közé újonnan kerülő tételek úgy férnek be, ha az eredménykimutatás felépítését követjük. Így a 871-et Tartós részesedések ráfordításai, árfolyamnyeresége elnevezéssel átnevezzük, a 872-re beszúrjuk a Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai, árfolyamvesztesége számlát, és a korábbi kamatjellegű ráfordításokat összevonjuk a fizetendő kamatokkal, 873-as számon. A 874-et ki kell bővíteni a tartósan adott kölcsönök értékvesztésével, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között a 875. számlára hozzuk be az új tételeket, ahová azok éppen beférnek. A pénzügyi műveletek bevételei közé újonnan kerülő tételek úgy férnek be, ha szintén az eredménykimutatás felépítését követjük, és a már meglévő 972-re (új néven Tartós részesedések bevételei, árfolyamnyeresége) a tartós részesedésekkel kapcsolatos események, a 973-ra (új néven Befektetett pénzügyi eszközök bevételei, árfolyamnyeresége) a többi befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos események eredményszámlái kerülnek. Ez utóbbinál, és a forgóeszközök közötti értékpapírok eredményszámlájánál (975) már csak öt számjegyre férnek be az újonnan idekerült tételek. A 974-re be kell emelni a forgóeszközök közötti befektetési jegyek kapott hozamát.
KÖNYVELŐK LAPJA
2.2. A nyitás utáni rendező tételek elszámolása Részesedési, szavazati viszonyhoz kapcsolódó rendező tételek Az új számlakeret kialakítása után a következő lépés annak eldöntése, hogy van-e a vállalkozás tulajdonában olyan másik vállalkozás, amelyben több, mint 20%-os a tulajdoni részesedése, de nem minősül sem leányvállalatnak, sem közös vezetésű vállalatnak a vállalkozás szempontjából. Ezek lesznek a továbbiakban a jelentős tulajdoni részesedések, és az ezen vállalkozásokkal szembeni követeléseket, kötelezettségeket külön mérlegsorokon kell kimutatni. A rendező tételek elszámolása szempontjából a másik lényeges változás a társult és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások körének változása. Az a vállalkozás például, mely – anyavállalatként vagy leányvállalatként – egy másik vállalkozásban a szavazatok 20%-ával rendelkezik, s a tulajdoni aránya is 20%-os, a 2015-ben hatályos szabályok szerint a vállalkozás társult vállalkozása (és egyúttal kapcsolt vállalkozások), míg a 2016-tól hatályos előírások szerint a vállalkozás egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, így már nem kapcsoltak, amelyhez a szükséges átvezetéseket a nyitás utáni rendező tételek között el kell végezni. A példa szerinti részesedés átvezetése rendező tételként: T 173. Egyéb tartós részesedés
K 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
Ha ugyanilyen szavazati viszonyban a vállalkozás a másik vállalkozásban nem 20, hanem például 21%-kal százalékkal részesedik, akkor a 2015-ben hatályos szabályok szerint a vállalkozás szintén társult vállalkozása (és egyúttal kapcsolt vállalkozások), míg a 2016-tól hatályos előírások szerint a vállalkozás társult vállalkozása, a társult vállalkozás pedig az új szabályok szerint nem számít kapcsolt vállalkozásnak, hanem bekerül a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozások közé, amelyhez a szükséges átvezetéseket a nyitás utáni rendező tételek között szintén el kell végezni. A példa szerinti részesedés átvezetése rendező tételként: T 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés
K 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
Üzleti vagy cégértékhez kapcsolódó rendező tételek, átmeneti rendelkezések A részesedési, szavazati viszonyok besorolásváltozása miatti nyitás utáni rendező tételek elszámolásán kívül
5
még az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték átvezetései miatt kell esetleg rendező tételeket elszámolni. Tekintsük át ezeket! Mivel a 2016-os üzleti évtől kezdődően csak üzletág, telephely, üzlethálózat megvásárlásához (átvételéhez) kapcsolódó üzleti vagy cégérték mutatható ki a könyvekben és a beszámolóban, felmerül a kérdés, hogy a részesedésvásárláshoz kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékkel, negatív üzleti vagy cégértékkel mi legyen. A számviteli törvény 177. § (46) bekezdése szerint a 2016-os üzleti év nyitása utáni rendező tételként kell a részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégértéket, negatív üzleti vagy cégértéket a könyvekben erre az időpontra kimutatott könyv szerinti értékkel a kapcsolódó részesedés erre az időpontra kimutatott könyv szerinti értékét módosító tételként elszámolni. Az üzleti vagy cégérték nyitás utáni rendező tétele: T 17. Részesedések
K 115. Üzleti vagy cégérték
A negatív üzleti vagy cégérték nyitás utáni rendező tétele: T 483. Halasztott bevételek K 17. Részesedések Az üzleti vagy cégértékhez esetlegesen elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés összegét ezt megelőzően ki kell vezetni az üzleti vagy cégérték bruttó értékét csökkentő tételként. A számviteli törvény arra is ad átmeneti rendelkezést, ha a negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke nagyobb, mint a kapcsolódó részesedés kivezetendő könyv szerinti értéke, és így az összevezetés után még marad a halasztott bevételeken negatív üzleti vagy cégérték. Ekkor a számviteli törvény 177. § (49) bekezdése szerint az összevezetés után fennmaradó, halasztott bevételek között lévő negatív üzleti vagy cégértékre a számviteli törvénynek a részesedés nyilvántartásba vételekor hatályos, korábbi szabályai helyett az újonnan bevezetett rendelkezéseket is alkalmazni lehet, tehát ez a negatív üzleti vagy cégérték a könyvekben és a beszámolóban továbbra is kimutatható, megszüntetésére pedig a korábbi szabályok is alkalmazhatók. Az üzletág, telephely, üzlethálózat megvásárlásához kapcsolódó, a 2016-os üzleti év első napján kimutatott üzleti vagy cégértékre a számviteli törvény általánosságban is kimondja, hogy arra a megváltozott előírások helyett az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételekor hatályos rendelkezéseket is alkalmazni lehet, azaz nem szükséges a terv szerinti értékcsökkenésre adott új szabályokat ezen eszköz tekintetében köte-
6
lezően alkalmazni. A kötelező alkalmazás értelemszerűen az ezen időpontot követően nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékre vonatkozik. Átmeneti rendelkezést kapunk arra az esetre is, ha az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték egy olyan részesedésvásárláshoz kapcsolódóan került kimutatásra, amely részesedést később a könyvviteli nyilvántartásból kivezettek (mert például a részesedéssel rendelkező anyavállalat beolvadt az általa tulajdonolt leányvállalatba), így rendező tételként annak összegét nem lehet a részesedés könyv szerinti értékét módosítandóan kivezetni. Erre az üzleti vagy cégértékre, negatív üzleti vagy cégértékre a számviteli törvény 177. § (50) bekezdése szerint az újonnan bevezetett szabályok helyett az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos számviteli törvényi rendelkezéseket is alkalmazni lehet, azaz az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték állományban maradhat, és a korábban alkalmazott szabályok szerint lehet annak esetleges terv szerinti értékcsökkenését elszámolni. Elhatárolt rendkívüli eredményhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések A rendkívüli bevételekből és a rendkívüli ráfordításokból a 2016-os üzleti év első napja előtt, legkésőbb a 2015-ös üzleti év zárlati munkálatai során elhatárolt halasztott bevételek és halasztott ráfordítások visszavezetésére a számviteli törvény 177. § (47) bekezdése ad átmeneti szabályt. A halasztott tételek visszavezetése nem nyitás utáni rendező tételként történik, hanem akkor, amikor halasztott bevételnél a kapcsolódó költséget, ráfordítást el kell számolni, illetve halasztott ráfordításnál a pénzügyi rendezés megtörtént, vagy a vállalkozás korábbi döntése alapján a halasztott ráfordítást meg kell szüntetni. Az átmenet az időzítés szempontjából tehát nem különleges, viszont abból a szempontból speciális, hogy a korábban a rendkívüli bevételekből és ráfordításokból elhalasztott tételek visszavezetése az egyéb vagy a pénzügyi bevételekbe és ráfordításokba történik attól függően, hogy a 2016-os új szabályok a halasztás alapjául szolgáló gazdasági esemény eredményét melyik eredménykategóriába rendelik elszámolni. Például egy 2013-ban kapott fejlesztési célú támogatásból származó bevételt a vállalkozás halasztott bevételként mutat ki, a fejlesztést már üzembe helyezték 2014-ben, és utána negyedévenként terv szerinti értékcsökkenést számolnak el. A 2015. negyedik negyedévi amortizáció elszámolása utáni, halasztott
KÖNYVELŐK LAPJA
bevételekből történő visszavezetés a rendkívüli bevételekbe történik, viszont a 2016-os üzleti év első negyedévi amortizáció elszámolása miatti halasztott bevétel-visszavezetés az első negyedév végén már az új szabályok szerint, az egyéb bevételekkel szemben kell, hogy megtörténjen.
3. A számviteli politika módosítása Az először a 2016-os üzleti évre alkalmazandó változások a számviteli politikát is érintik. Mindenkit érintő módosítás, hogy a számviteli politikában szükséges rögzíteni, hogy mit tart a vállalkozás kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. Erre azért van szükség, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében melyek azok a tételek, amelyeket be kell mutatni [számviteli törvény 88. § (4a) bekezdés]. Ez a rendelkezés a korábbi „jelentős rendkívüli bevételek és ráfordítások” bemutatását pótolja [a számviteli törvény korábban hatályos 86. § (8) bekezdésének rendelkezése], így egyrészt szükség van egy értékhatár (összeg vagy arány) meghatározására, és – ettől függetlenül – annak körülírására, hogy a vállalkozás mit tekint kivételes előfordulású tételnek. Véleményünk szerint ez a „szokatlan” szóval írható körül, de természetesen a vállalkozásnak a rá jellemző vállalkozási sajátosságoknak megfelelően kell ezt meghatároznia. A nagyság és az előfordulás egymástól függetlenül megvalósuló fogalmak, azaz nem attól lesz valami kivételes előfordulású, hogy kivételes nagyságú. Szintén a számviteli politikában kell meghatározni az igénybevett szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, hogy mit tekint a vállalkozás jelentősnek. Ezt szintén lehet abszolút összegben vagy a vállalkozás valamely rá jellemző számadatának az arányában rögzíteni. Az igénybevett szolgáltatások értékének jelentős tételeit a számviteli törvény 93. § (5a) bekezdése szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni, így azon vállalkozásoknak, amelyek éves beszámolót készítenek, a jelentős mértéket a számviteli politikájukban e tekintetben is rögzíteniük kell. Az egyszerűsített éves beszámolót készítőknek a fentiek mellett több olyan módosításra is szükségük lehet, amely abból fakad, hogy az ezen beszámolófajtához tartozó kiegészítő melléklet adattartalma jelentősen csökkenni fog 2016-tól, és esetleg ehhez kapcsolódóan a vállalkozás sok mindent szabályozott a számviteli politikájában. Ide tartozik annak az új szabályhoz tartozó jelentős értékhatárnak a rögzítése, amely szerint az egyszerűsített éves be-
KÖNYVELŐK LAPJA
számoló mérlegében és eredménykimutatásában összevontan kimutatott, egyenként jelentősnek minősülő tételeket (amelyeket az éves beszámolóban arab számmal jelölt sorokban mutatnánk ki) a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A jelentős értékhatár rögzítésénél is összeget vagy arányt célszerű megállapítani. Általánosságban véve minden beszámolófajtáról elmondható, hogy a változások olyan mértékűek, hogy minden vállalkozásnak szükséges áttekintenie a hatályos számviteli politikáját, annak részeit, és szükség esetén elvégezni a módosításokat. A számviteli törvény 14. § (11) bekezdése szerint törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. Ez a határidő – a módosítások speciális hatályba léptetése miatt – már lejárt, ezért javasolható, hogy a módosításokat minél előbb, de legkésőbb a 2016-ban kezdődő üzleti év első napját követő 90 napon belül (normál üzleti évnél 2016. március 31-ig) rögzítsék a számviteli politikában.
4. A 2016-os üzleti év beszámolójának összeállítása A változások első alkalmazásának üzleti évében a folyó könyvelés keretében, az új szabályok szerint kell elszámolni a gazdasági eseményeket. Az üzleti év végén a könyvviteli zárlatot és a beszámoló összeállítását is a sok éve bevett gyakorlat szerint kell elvégezni. Egyetlen speciális feladat adódik, ez pedig a 2016-os üzleti év beszámolójának az előző év adatait bemutató oszlopának kitöltése. A 2016. évi beszámoló mérlege előző év oszlopának adattartalmát a cikk elején leírtak szerint célszerűen már a 2015-os üzleti év végi zárlati munkálatok során előállították, ezért csak annak előkeresése és az előző év oszlopok kitöltése marad. Aki ezt nem végezte el a 2015-ös üzleti év zárásakor, annak a 2016os üzleti év zárlati munkálatai során kell megtennie. Ezzel a 2016-os üzleti év beszámolójának mérlege és eredménykimutatása már összehasonlítható adatokkal fog rendelkezni a tárgyév és az előző év tekintetében. A 2016-os üzleti évi beszámoló kiegészítő mellékletében érdemes utalni arra, hogy a beszámoló előző, 2015-ös üzleti évi adatait bemutató oszlopai milyen adatok alapján, milyen módszerrel készültek, és egyúttal nyilatkozni arról, hogy az adatok a két üzleti év között így már összehasonlíthatók.
Tóth Mihály
7
BONÁCZ ZSOLT ROVATA
AZ IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ ADÓHATÓSÁGI JOGÉRTELMEZÉS (2. RÉSZ)
A NAV honlapján egy hosszabb lélegzetű tájékoztatás jelent meg az időszaki elszámolásra vonatkozó, 2016. január 1-jétől hatályos új szabályokról. A cikkben folytatom a tájékoztatás részleteinek – az előző havi számban megkezdett – ismertetését. A bérleti díjon felül áthárított közüzemi költségek
Példa
A tájékoztatás leszögezi, hogy a felek által az adott tárgyidőszakra vonatkozóan meghatározott bérleti díj, továbbá a tárgyidőszakot megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan megállapított közüzemi költségek (rezsiköltség) áthárítása esetén a bérlő a közüzemi szolgáltatások díját az ingatlan használatával összefüggésben fizeti meg a bérbeadó részére, ezért a közüzemi költségek az Áfa tv. 259. § 6. pontja alapján a bérbeadási szolgáltatás ellenértékének minősülnek. A tájékoztatás továbbá hivatkozik az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontjára, amelynek értelmében a közüzemi költségek a bérbeadás járulékos költségét képezik, ezáltal a bérbeadás adóalapjának részét képezik. Az adóhatóság álláspontja szerint az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontjából adódóan a közüzemi költségek osztják a bérbeadás (mint főszolgáltatás) adójogi megítélését, ezért az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében lévő „szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg” fordulat akként értelmezendő, hogy a közüzemi költségek azon elszámolási időszakra megállapított bérleti díj járulékos költségeként kezelendők, amely elszámolási időszakban a bérlő a közüzemi költségeket köteles megfizetni. Az adóhatóság jogértelmezése szerint a közüzemi költségek elszámolási időszakát a bérleti díj elszámolási időszaka határozza meg. A tájékoztatás a következő példát hozza fel:
8
A bérbeadó minden esetben a tárgyhavi bérleti díjjal együtt az előző havi rezsiköltségeket térítteti meg a bérbevevővel, tehát a bérlő a 2016. január havi fogyasztási díjakat a 2016. február havi bérleti díjjal együtt köteles megfizetni, a fizetés esedékessége pedig 2016. február 20-a.
A bérbeadó a 2016. január havi fogyasztási díjakról és a 2016. február havi bérleti díjról szóló számlát 2016. február 10-én állítja ki. Tekintettel arra, hogy a 2016. február hónapra eső, februárban esedékes bérleti díj a január havi fogyasztás adataival kerül kiszámlázásra, ezért a január havi fogyasztások költsége a február havi bérbeadási szolgáltatás adóalapjába tartozó járulékos szolgáltatásnak minősül. Tehát annak a „meghatározott időszaknak, amelyre az ellenérték megállapításra kerül”, a példa szerint 2016. február hónap tekintendő. Az adóhatóság álláspontja szerint a bérbeadó a bérleti díjat és a rezsiköltséget együtt is számlázhatja, de ugyancsak jogszerűen jár el akkor is, ha a bérleti díjról és a rezsiköltségről két külön számlát állít ki. Vélhetően a példaként felhozott esetben ezt az adóhatóság úgy érti, hogy külön számlázás esetén a bérleti díjról, valamint a rezsiköltségről is a számla 2016. február 10-én kerül kiállításra. Tekintettel arra, hogy mind a számlakibocsátás, mind pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége megelőzi az időszak utolsó napját (2016. február 29-ét), ezért az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítés időpontja a számla kibocsátásának napja, azaz 2016. február 10-e. Ebből adódóan a 2016. február hónapra eső bérleti díjat és a 2016. január havi rezsiköltségeket a 2016. február 10. napját magában foglaló áfabevallásban kell szerepeltetni. Ugyanez lenne a helyzet, ha a bérbeadó a 2016. február hónapra eső bérleti díjat és a 2016. január havi rezsiköltségeket nem számlázza le (akár együtt, akár
KÖNYVELŐK LAPJA
A bérbeadó és a bérlő havi bérleti díjban állapodott meg, melyen felül a bérlő köteles a felmerült rezsiköltségeket (víz, villany, gáz) is megfizetni. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó minden hónap 20. napjáig kiállít egy számlát a bérlő részére a közüzemi szolgáltatók által kiállított, a bérlő részére korábban tovább nem számlázott számlák alapján. A bérlő a számlát a tárgyhónap utolsó napjáig köteles kiegyenlíteni. Tegyük fel, hogy a bérbeadó a rezsiköltségekről szóló számlát 2016. január 20-án állítja ki. Tekintettel arra, hogy a bérbeadó a rezsiköltségeket 2016. január hónapban köteles megfizetni, a rezsiköltségek a 2016. január havi bérbeadási szolgáltatás adóalapjába tartozó járulékos szolgáltatásnak minősülnek. Ebben az esetben a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, azaz 2016. január 31-e, mivel az esedékesség nem előzi meg az elszámolási időszak utolsó napját, de nem is követi. A rezsiköltséget terhelő áfát a 2016. január havi áfabevallásában kell elszámolni.
Tegyük fel, hogy a bérbeadó a rezsiköltségről minden hónap utolsó napjáig állít ki számlát, amelynek öszszegét a bérlő az azt követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Ebben az esetben a tájékoztatás szerint az elszámolási időszaknak 2016. február hónap minősül, mivel a rezsiköltségeket a bérlő ebben a hónapban köteles megfizetni. Mivel az esedékesség időpontja megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, két eset lehetséges. Amennyiben a számla kiállításának (keltének) időpontja megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját (2016. február 29.), akkor a teljesítés időpontja a számla kelte. Ha a számla nem kerül kiállításra,
KÖNYVELŐK LAPJA
akkor a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja. A tájékoztatásban foglalt alapelvből (a teljesítés időpontjának meghatározásánál azon elszámolási időszakot kell figyelembe venni, amelyben a rezsiköltséget a bérbeadó megfizetni köteles) következően az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontjának alkalmazása nem merülhet fel, hiszen a rezsiköltségek esedékessége nem eshet az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra.
Az ellenérték utólagos növekedése Időszaki elszámolás során előállhat olyan eset, hogy az időszaki elszámolás hatálya alá tartozó ügyletben a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó kisebb összeget számlázott, mint a ténylegesen teljesített ügyletekből adódó összeg. Az adóhatóság álláspontja szerint az ügyletben résztvevő felek azt a megoldást is választhatják, hogy a pozitív különbözetet nem külön tételként kezelik (tehát nem állapítanak meg annak külön fizetési esedékességet), hanem azt a soron következő elszámolási időszakról kibocsátott számlában tüntetik fel (ebből az is adódik, hogy a pozitív különbözet az adott elszámolási időszakra vonatkozó ellenértékkel együtt lesz esedékes). Az adóhatóság szerint elfogadható az a jogértelmezés, hogy a teljesítés időpontjának meghatározásánál az az elszámolási időszak irányadó, amelyre vonatkozó ellenértékkel együtt a pozitív különbözet leszámlázásra kerül.
Tipp
Példa
külön-külön) 2016. február 29-ig, hiszen a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kellene tekinteni. A tájékoztatás nem hoz fel példát arra az esetre, amikor a rezsiköltség nem a bérleti díjjal egy időben esedékes. Megítélésem szerint ez az eset gyakrabban fordul elő, mint amikor a bérleti díj és a rezsiköltség egyszerre esedékes. Ekkor a rezsiköltség feltétlenül külön számlázandó, hiszen az a bérbeadót külön esedékességi időpontban illeti meg. A tájékoztatás szerint a bérbeadónak a teljesítés időpontjának meghatározásánál azon elszámolási időszakot kell alapul vennie, amelyben a rezsiköltséget a bérbeadó megfizetni köteles.
Álláspontom szerint, ha az ügylet teljesítője a soron következő elszámolási időszakra vonatkozó számla kibocsátását megelőzően nem tárja fel a pozitív különbözetet, hanem csak azt követően, akkor a különbözet a feltárását követően kiállított – aktuális elszámolási időszakra vonatkozó – számlában is elszámolható.
Az adóhatóság jogértelmezése szerint, ha az ügyletben résztvevő felek a pozitív különbözetet külön fizetendő tételként kezelik, és ebből következően új fizetési esedékességet határoznak meg, akkor az elszámolás szempontjából az esedékesség időpontja a mérvadó körülmény, azonban az elszámolási időszak változatlan marad. Az adóhatóság megítélése szerint abból következően, hogy az utólag fizetendő különbözethez új fizetési esedékesség kötődik (amely meghatározó körülmény a teljesítés időpontja szempontjából), nem módosító számla kiállítása szükséges, hanem a különbözetről külön számlát kell kiállítani.
9
Utóbbi esetben, amikor a pozitív különbözetet mint pótlólag fizetendő összeget külön rendezik – nem egy következő elszámolási időszak ellenértékét növelő tételként kezelendő –, és annak megfizetésére külön esedékességet állapítanak meg, a már ismertetett szabályok alapján kell a teljesítés időpontját megállapítani. Ha a különbözetre vonatkozó fizetési esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, és az új számla kiállítása is megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, akkor a teljesítés időpontja az új számla kibocsátásának napja. Amennyiben az elszámolási időszak utolsó napját megelőzően nem kerül kibocsátásra az új számla, akkor a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja. Ez az eset a gyakorlatban nemigen fordul elő, hiszen időszakonkénti elszámolás esetében az ellenérték az elszámolási időszakot követően kerül meghatározásra. Ezzel szemben általában az az eset fordul elő, hogy a téves számlázás az elszámolási időszakot követően kerül feltárásra, s ezáltal az új esedékesség időpontja is az elszámolási időszakot követi. Amennyiben az új fizetési esedékességi időpont az időszak utolsó napjától számított 60. napon belüli időpont, vagy éppen a 60. napra esik, akkor a teljesítés időpontja a fizetési határidő napja. Ennek következtében a teljesítő fél a pótlólagosan fizetendő adót is az esedékesség napját magában foglaló adó-megállapítási időszakban köteles figyelembe venni, tehát annak elszámolásához nem feltétlenül szükséges önellenőrzés benyújtása. Természetesen, ha az adózó az új fizetési esedékesség napját magában foglaló bevallási időszakra már benyújtotta áfabevallását, akkor a pótlólag fizetendő adó önellenőrzés útján számolandó el. Abban az esetben, ha az új fizetési esedékesség az adott elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. napon túli, akkor a teljesítés napja az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap. Ekkor már jóval nagyobb esélye van annak, hogy az adózó az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. napot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó bevallását már benyújtotta, így a pótlólag fizetendő adó elszámolása érdekében önellenőrzés benyújtására van szükség.
10
Példa
Tipp
A feleknek a szerződés keretében a pozitív különbözet elszámolásának módjáról nem kötelező, bár célszerű rendelkezni. A felek a pozitív különbözet elszámolásának módjáról ráutaló magatartással is rendelkezhetnek (a megrendelő elfogadja a szolgáltató számlázását).
A „Tanácsadó” Kft. adótanácsadói szolgáltatást nyújt a „Megrendelő” Kft. részére. A szerződésben a felek 10 000 Ft/óra + áfa tanácsadói díjban állapodtak meg. A szerződés szerint a „Tanácsadó” Kft. minden naptári hónapban összesíti a teljesített munkaórákat, s az ezek alapján számított tanácsadói díjra jogosult. Az adott hónapra megállapított tanácsadói díjat a „Tanácsadó” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig köteles kiszámlázni, amelyet a „Megrendelő” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni. A szerződés értelmében, ha a „Tanácsadó” Kft. nem a ténylegesen teljesített munkaórák alapján számított díjat számlázta le, s emiatt javára jelentkezik a „Megrendelő” Kft. által is visszaigazolt különbözet, akkor a különbözetről kiállított számlát a „Megrendelő” Kft. annak keltét követő hónap 15. napjáig belül köteles kiegyenlíteni. A „Tanácsadó” Kft. 2016. évben havi bevallás benyújtására kötelezett. Tegyük fel, hogy a „Tanácsadó” Kft. 2016. január hónapra 2016. február 4-én kiállított számlájában 20 munkaórát tüntetett fel, amely alapján a számla 200 000 Ft + 54 000 Ft áfa összegről szólt. Tekintettel arra, hogy a felek az esedékességet a tárgyhónapot követő, 60. napot megelőző időpontban határozták meg, ezért a „Tanácsadó” Kft. az 54 000 Ft áfát a 2016. február havi áfabevallásában köteles elszámolni. A „Tanácsadó” Kft. 2016. február 22-én levélben jelezte a „Megrendelő” Kft.-nek, hogy az általa leigazolt óraelszámoló lapok alapján 2016. január hónapban ténylegesen 22 munkaórát teljesített, továbbá kérte a 22 munkaóra visszaigazolását. A „Megrendelő” Kft. a 22 munkaóra teljesítését visszaigazolta, ennek alapján a „Tanácsadó” Kft. 2016. február 29-én kelt számlájában kiszámlázta a 2 munkaóra díját, 20 000 Ft + 5400 Ft áfa öszszeget, amelyet „Megrendelő” Kft. 2016. február 29-én átvett. A teljesítés időpontja az esedékesség napja, mivel az korábbi, mint az elszámolási időszak utolsó napját (2016. január 31.) követő 60. nap. A fentiek alapján a „Tanácsadó” Kft. a pótlólag kiszámlázott 5400 Ft áfát a 2016. március havi áfabevallásában köteles elszámolni.
Előfordulhat, hogy a felek az adott elszámolási időszakra fix összegű átalánydíjat határoznak meg, amely a szolgáltatót az elszámolási időszak közben illeti meg. Ha a szolgáltatónál a tényleges munkaórák alapján a
KÖNYVELŐK LAPJA
A „Tanácsadó” Kft. adótanácsadói szolgáltatást nyújt a „Megrendelő” Kft. részére. A szerződésben a felek 100 000 Ft + áfa tanácsadói díjban állapodtak meg azzal a kikötéssel, hogy ha a 10 000 Ft/ óra + áfa tanácsadói díjat alapul véve a tényleges munkaórák alapján, havi időszakra számított díjazás meghaladja a 100 000 Ft + áfa összeget, akkor a „Tanácsadó” jogosult a különbözetre is. A szerződés szerint „Megrendelő” Kft. a tárgyhónap 15. napjáig köteles 100 000 Ft + áfa díjazást megfizetni. Az adott hónapra a tényleges munkaórák megállapított, 100 000 Ft + áfa összeget meghaladó tanácsadói díját a „Tanácsadó” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles kiszámlázni, amelyet a „Megrendelő” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni. A „Tanácsadó” Kft. 2016-ban havi bevallás benyújtására kötelezett. A fix összegű díjazás tekintetében az esedékesség napja megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, ezért a teljesítés napja a számla kelte, illetve az elszámolási időszak utolsó napja, ha a „Tanácsadó” Kft. a fix összegű díjazásról a számlát nem állítja ki az elszámolási időszak utolsó napjáig. Tegyük fel, hogy „Tanácsadó” Kft. 2016. január 10-én állította ki a számlát a 100 000 Ft + áfa összegről. A fix összegű díjazást terhelő 27 000 Ft áfát a 2016. január havi áfabevallásában köteles elszámolni. A „Tanácsadó” Kft. 2016. január hónapra vonatkozó kimutatása szerint 15 munkaórát teljesített. A kimutatás helyességét a „Megrendelő” Kft. elismerte. A „Tanácsadó” Kft. 2016. február 8-án kelt számlájában kiszámlázta az 5 munkaóra díját, 50 000 Ft + 13 500 Ft áfa összeget, amelyet a „Megrendelő” Kft. 2016. február 16-án átvett. A teljesítés időpontja az esedékesség napja, mivel az korábbi, mint az elszámolási időszak utolsó napját (2016. január 31.) követő 60. nap. A fentiek alapján a „Tanácsadó” Kft. a pótlólag kiszámlázott 13 500 Ft áfát a 2016. február havi áfabevallásában köteles elszámolni.
KÖNYVELŐK LAPJA
Az ellenérték utólagos csökkenése Időszaki elszámolás során előállhat az az eset is, hogy az időszaki elszámolás hatálya alá tartozó ügyletben a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó nagyobb öszszeget számlázott, mint a ténylegesen teljesített ügyletekből adódó összeg. Ebben az esetben az adóhatóság álláspontja szerint az adóalap utólagos csökkentéséhez szükséges a számla módosítása. Az adóhatóság jogértelmezése szerint új fizetési kötelezettség, ebből következően új fizetési esedékesség hiányában új teljesítési időpont sem értelmezhető, tehát az eredeti teljesítési időpont nem változik. A módosító számlán ugyanazt a teljesítési időpontot kell feltüntetni mint az eredeti számlán, de a teljesítési időpont feltüntetése egyébként nem kötelező, mivel a módosító számlában kizárólag a módosult adatokat kell szerepeltetni. Amennyiben az ellenérték utólagos csökkenése következtében a korábban megállapított és bevallott adóalap, illetve a fizetendő adó csökken, akkor a különbözet elszámolását az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell elvégezni, amely szerint a különbözetet fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehet figyelembe venni, amikor az eredeti számlát módosító számla a megrendelő (jogosult) személyes rendelkezésére áll. A fizetendő adó csökkenésének időbeli elszámolhatósága szempontjából (feltéve, hogy a szolgáltató nem választotta a pénzforgalmi adózást) a különbözet pénzügyi rendezésének időpontja nem releváns.
Tipp
Példa
fix összegű átalánydíjnál nagyobb díjazás adódik, akkor az illeti meg, s a különbözet az elszámolási időszakot követően esedékes. Ellenkező esetben a szolgáltató a fix összegű átalánydíjra jogosult. Ebben az esetben is az ellenérték utólagos növekedéséről van szó, s a szolgáltatónak a következők szerint kell eljárnia.
A feleknek a szerződés keretében célszerű arról is rendelkezniük, hogy a teljesítésre kötelezett a megrendelő javára feltárt különbözetet köteles visszautalni, vagy jogosult beszámítani valamely soron következő elszámolási időszakra kiállított számlájában/számláiban. Az adóhatóság álláspontja szerint több elszámolási időszakot érintő negatív irányú számlahelyesbítés esetén az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve ha a módosítás összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok) ról kiállított számla/számlák helyesbítése is jogszerű eljárásnak minősül. A feleknek a szerződés keretében ezen elszámolási módról nem kötelező, bár célszerű rendelkezni. A felek ezen elszámolási mód alkalmazásáról ráutaló magatartással is rendelkezhetnek (a megrendelő elfogadja a szolgáltató számlázását).
11
Példa
Vegyük alapul az ellenérték utólagos növekedésénél felhozott példát, s változtassuk meg a következők szerint! A szerződés értelmében, ha a „Tanácsadó” Kft. nem a ténylegesen teljesített munkaórák alapján számított díjat számlázta le, s emiatt terhére jelentkezik, akkor a „Megrendelő” Kft. által is visszaigazolt különbözetről kiállított számla összegét a „Tanácsadó” Kft. a benyújtástól számított 15 napon belül köteles visszautalni a „Megrendelő” Kft. részére, ha a különbözetet korábban a „Megrendelő” Kft.-től megkapta. Tegyük fel, hogy a „Tanácsadó” Kft. 2016. február 22-én levélben azt jelezte a „Megrendelő” Kft.-nek, hogy a leszámlázott 22 munkaórával szemben az ismételten összesített óraigazoló lapok alapján 2016. január hónapban ténylegesen 18 munkaórát teljesített. A „Megrendelő” Kft. a 18 munkaóra teljesítését visszaigazolta, s ennek alapján a „Tanácsadó” Kft. 2016. február 29-én módosító számlát állított ki, melyben a 4 munkaóra díját, 40 000 Ft + 10 800 Ft áfa összeget tüntette fel negatív előjellel. A „Megrendelő” Kft. a módosító számlát 2016. február 29-én átvette. A „Tanácsadó” Kft. a 10 800 Ft áfát fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban a 2016. február havi áfabevallásában veheti figyelembe.
kaórát teljesített. A „Megrendelő” Kft. az 5 munkaóra teljesítését visszaigazolta, s ennek alapján a „Tanácsadó” Kft. 2016. február 29-én módosító számlát állított ki, amelyben az 5 munkaóra díját, 50 000 Ft + 13 500 Ft áfa összeget tüntette fel negatív előjellel. A „Megrendelő” Kft. a módosító számlát 2016. március 2-án átvette. A fentiek alapján a „Tanácsadó” Kft. a 13 500 Ft áfát fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban a 2016. március havi áfabevallásában veheti figyelembe.
Külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenérték Az ellenérték forintra történő átszámításánál az Áfa tv. 80. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot kell alapul venni. Amennyiben az ellenérték utólag csökken, akkor a módosító számlában foglalt tételek átszámítását az eredeti számla kiállításának napján érvényes árfolyam alapján kell elvégezni. Abban az esetben, ha az ellenérték utólag nő, s a felek a különbözet megfizetésére új esedékességet állapítottak meg, akkor ennek folytán új teljesítési időpontot kell megállapítani. Ekkor a különbözet önálló számlázása következtében a forintra történő átszámításnál a számla keltének napján érvényes árfolyamot kell alapul venni.
12
Vegyük alapul az ellenérték utólagos növekedésénél felhozott példát, s változtassuk meg a következők szerint! A szerződésben a felek 100 000 Ft + áfa tanácsadói díjban állapodtak meg azzal a kikötéssel, hogy ha a 10 000 Ft/óra + áfa tanácsadói díjat alapul véve a tényleges munkaórák alapján, havi időszakra számított díjazás nem éri el a 100 000 Ft + áfa összeget, akkor a „Tanácsadó” Kft. ezen öszszeg megfizetésére kötelezett. Tegyük fel, hogy a „Tanácsadó” Kft. 2016. január hónapra vonatkozó kimutatása szerint 5 mun-
Példa
Példa
Előfordulhat, hogy a felek az adott elszámolási időszakra fix összegű átalánydíjat határoznak meg, amely a szolgáltatót az elszámolási időszak közben illeti meg. Ha a szolgáltatónál a tényleges munkaórák alapján a fix összegű átalánydíjnál kisebb díjazás adódik, akkor a megrendelő a tényleges munkaórák alapján számított díjazás megfizetésére kötelezett. Ebben az esetben is az ellenérték utólagos csökkenéséről van szó, s a szolgáltatónak a következők szerint kell eljárnia.
Példánkban a szolgáltató 1000 euró + áfa öszszegről állít ki számlát 2016. február 8-án a megrendelő részére. Tegyük fel, hogy 2016. február 8-án az euróárfolyam 300 Ft/euró. A számla ellenértéke forintban kifejezve 300 000 Ft + 81 000 Ft áfa. A szolgáltató utólag külön fizetési esedékességgel (esedékesség időpontja 2016. március 6-a) 2016. február 26-án kelt számlájában pótlólag 100 euró + áfa összeget számláz le. 2016. február 26-án az euró árfolyam 305 Ft/euró. A számla ellenértéke forintban kifejezve 30 500 Ft + 8 235 Ft áfa. Amennyiben a szolgáltató az ellenértéket módosító számlában ugyanezzel az összeggel csökkentené az eredetileg számlázott ellenértéket, akkor a 2016. február 8-án érvényes árfolyammal kellene számolnia, s a módosító számla ellenértéke forintban kifejezve −30 000 Ft (+) −8100 Ft áfa lenne.
Bonácz Zsolt KÖNYVELŐK LAPJA
DR. SALLAI CSILLA ROVATA
KÉSZÜLJÜNK A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSRE!
Amikor a kedves olvasó ezt a cikket olvassa, bizony már február közepe van. Tehát a naptári évvel megegyező üzleti évet választó gazdálkodók beszámolójának elkészítésére már csak három és fél hónap áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy határidőre, kellő pontossággal és precizitással készülhessen el a beszámoló, célszerű idejében nekilátni bizonyos ellenőrzési és előkészítési munkálatoknak. Cikkünkben azokat a teendőket tekintjük át, amelyeket már most el lehet végezni. Azoknál a könyvelőknél vagy könyvelőirodáknál, ahol többen dolgoznak egy adott beszámoló összeállításán, érdemes olyan nyilvántartási rendszert készíteni, amelyből folyamatosan nyomon követhetők az elkészítendő beszámolók (cégek); az ellenőrzésre, illetve elvégzésre váró teendők; a még hátralévő feladatok; a feladatok delegálása (kinek kell egy adott feladatot elvégeznie), ellenőrzése; a feladatokhoz kapcsolódó egyéb megjegyzések. Természetesen ezeken kívül még további tényezőket is figyelembe lehet venni. Erre a nyomon követésre alkalmazni lehet feladatkezelő rendszereket, saját készítésű Excel-táblázatot, táblázatrendszert. Amennyiben több személy dolgozik a beszámolókon, célszerű a beszámolókészítési munkafolyamatokat egy nyitó megbeszéléssel indítani (úgy, ahogy például egy leltározásnál is kell), amelyen a résztvevők számára világossá válnak a rájuk váró feladatok és határidők. A határidő rövidsége miatt – mint ahogyan a bevezetőben is említettük – célszerű a mérlegkészítéssel kapcsolatos feladatokat már most elkezdeni. Itt azok a feladatok kerülhetnek előtérbe, amelyek input anyaga már lekönyvelésre került, de a beszámolóba való integrálása további feladatokat igényel; a könyvelt céggel, a gazdálkodóval vagy más gazdálkodóval való egyeztetést igényelnek, és így a munkafolyamatok időigénye nehezen programozható. (Éppen ez utóbbi nehézség miatt kellemetlen, ha a beszámolókészítési határidő előtt derülnek ki még tisztázandó, egyeztetésre váró tételek.) A munkálatok megszervezésénél célszerű átgondolni, hogy vannak olyan feladatok, amelyek nem igényelnek könyvelői szakképesítést, sőt akár könyvelői ismereteket
KÖNYVELŐK LAPJA
sem. Így lehetőség nyílhat nem szakképzett asszisztencia bevonására. Érdemes számolni a távmunka igénybevételével is, hiszen például egy cégtárból való lekérdezés és ellenőrzés nem igényli a könyvelőirodában vagy a könyvelés helyén való jelenlétet. A következőekben – a teljesség igénye nélkül – áttekintjük azokat a feladatokat, amelyeket már most célszerű elkezdeni.
A cégbírósági adatok ellenőrzése A beszámolókészítés előkészítését mindenképpen azzal kell kezdeni, hogy lekérjük a cégjegyzékben szereplő aktuális adatokat. Ebből láthatjuk, hogy történt-e a beszámolási időszakban társaságiszerződés-módosítás vagy egyéb olyan változás, amelyről esetleg nem volt tudomása a könyvelésnek. Éppen ezért célszerű először megnézni a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) utolsó módosításának keltét (cégkivonat 8. pontja). Amennyiben a cégkivonat azt mutatja, hogy 2015-ben volt változtatás, akkor tételesen minden egyes rovatot végig kell nézni, hogy megtaláljuk a módosítás okát. A változtatás jellegéből már tudjuk, hogy ez jelent-e a könyvelés számára további teendőket. Szeretném azonban felhívni a figyelmet – az általunk átvett cégekre vonatkozó adatokból nyert tapasztalatok alapján – arra is, hogy akkor is célszerű áttekinteni az összes rovatot, ha a céget a könyvelő a beszámolási időszakban (akár annak elejével) vette át, vagy ha ezt az áttekintést évek óta nem tette meg, mert előfordulhat, hogy az előző évekből eredő változások hatása sincs a könyvelésben átvezetve. Ilyen változás lehet a székhely változása, vagy valamilyen átalakulási vagy cégjegyzési folyamat miatt kapott új cégjegyzékszám stb. A cégjegyzék adatait a könyvelőprogramban rögzített cégadatok-
13
kal össze kell vetni, s a könyvelőprogram paramétereiben (esetleg licencengedélyéhez kapcsolódóan) a szükséges javításokat végre kell hajtani. Székhely, telephely, fióktelep (Cégjegyzék 5–7. rovat) A cég székhelye, a cég telephelyei, illetve a fióktelep fogalmát gyakran még a szakemberek is összekeverik. A cég székhelye, ahol a gazdasági tevékenységét működteti. Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) szerint: „A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.” (Ptk. 3:7. §) Azonban van további vonatkozó rendelkezés is. „Ha a társaság helye nem azonos a társaság központi ügyintézésének helyével, a létesítő okiratban a központi ügyintézés helyét is meg kell jelölni.” (3:96.§) Ez azt jelenti, hogy amennyiben a székhelyen kívüli helyen is történik ügyintézés, akkor az a hely már egy cég telephelye vagy fióktelepe lesz. Telephelyről akkor beszélünk, ha az a cég székhelyével megegyező közigazgatási határon belül van. A cég fióktelepe (fióktelepei) a cég székhelyétől eltérő közigazgatási területen található. Visszatérve az eredeti témánkhoz, ha a cégadatok között olyan fióktelepet találunk, amely nincs a helyi iparűzési adó szempontjából bejelentve, ezt utólagosan meg kell tenni! Sok vállalkozás azért létesített az ország elmaradottabb térségeiben fióktelepet, hogy ezzel pályázatokon tudjon indulni, támogatást tudjon szerezni. Gyakran a könyvelő nem kap információt ezekről a társaságjogi módosításokról, viszont ezeken településeken is lehet (sőt rendszeresen van is) iparűzésiadó-fizetési kötelezettség. Találkoztunk már olyan pályázattal, amelynél az iparűzési adó utalásával kellett igazolni a fióktelep meglétét, működését. A cég jegyzett tőkéje (Cégjegyzék 11. rovat) Főleg korlátolt felelősségű társaságoknál lehet érdekes, hogy esetleg a könyvelő tudta nélkül már megtörtént-e a cégjegyzékben a jegyzett tőke felemelésének bejegyzése. Lehet, hogy a könyvelő nem kapott értesítést a végrehajtott tőkeemelésről. Természetesen a többi gazdasági társasági formánál is lehet a törzstőkét változtatni – de természetesen csak a Ptk. adta nagyságrendi és eljárásjogi kereteken belül. A változás könyveléséhez a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) ad iránymutatást. A részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági
14
bejegyzési kötelezettség terheli) „az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, egyéb társasági részesedés felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.” [Szt. 35. § (4)] A cégjegyzékre jogosultak adatai (Cégjegyzék 13. rovat) A cégjegyzékre jogosult személy változása a beszámoló aláíratásánál, illetve a kiegészítő mellékletben lesz fontos adat. Amennyiben módosulás történt az ügyvezető (vezető tisztségviselő) személyében, ezt már most regisztrálni lehet a beszámolóhoz tartozó dokumentumokban. A cég pénzforgalmi jelzőszáma (Cégjegyzék 32. rovat) Volt már rá példa, hogy a vállalkozás egy újabb pénzintézetnél nyitott bankszámlát, amelyről a könyvelőt nem értesítette, illetve a kivonatokat nem juttatta el a könyvelésre. A cégjegyzékben azonban csak a Magyarországon nyitott bankszámlák adatait találjuk meg. Az európai uniós alapjogukból eredően azonban a vállalkozások minden további korlátozás nélkül nyithatnak bankszámlát más európai országban is, amelyekről a könyvelő csak úgy szerez tudomást, ha arról a gazdálkodó tájékoztatja. Találkoztunk már olyan esettel, amikor a könyvekben jelentős nyitott vevői állomány szerepelt, de azok a tételek valójában nem is voltak nyitottak, mert egy külföldi bankszámlára már befolytak az ellenértékek. A társaság tagjainak adatai (Cégjegyzék 1(09). rovat) Amennyiben a társaság tagjainak személyében változás történt, akkor ezt is a kiegészítő mellékletben kell rögzíteni. Ha a könyvelésben külön főkönyvi számra vannak bontva az egyes tulajdonosok üzletrészei, akkor a tulajdonváltásnál módosítani kell a könyvelést is. A tulajdonosváltás kérdéskörénél ne felejtkezzünk meg az eva hatálya alatt működő társas vállalkozásokról sem, mert az a szabály továbbra is él, miszerint 50%-ot meghaladó tulajdonjogváltás esetén a cég eva-jogosultsága elvész. A könyvvizsgáló adatai (Cégjegyzék 14. rovat) A könyvvizsgálónak még a mérleg fordulónapja előtt meg kell kötnie a szerződést a gazdálkodóval. Ez után a könyvvizsgáló az év végi zárlati munkáknál (így pl. a leltározásnál) személyesen is részt vesz, illetve munkájának megtervezéséhez előzetesen tájékozódik a cégről. Ehhez rendre felveszi a kapcsolatot a könyvelővel is. Elképzelhető, de a gyakorlatban igen ritkán történik meg, hogy
KÖNYVELŐK LAPJA
a könyvelő a cégjegyzékből tudja meg, ki fogja az általa készítendő beszámolót vizsgálni, auditálni. Inkább a fordított eset szokott előfordulni, amikor a gazdálkodó nem nyújtotta be a cégbíróságra a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát, s van könyvvizsgálatra vonatkozó szerződés, csak a cégjegyzékben nem szerepel a könyvvizsgáló.
A bázisadatok ellenőrzése Célszerű megnézni, hogy a bázis időszakról közzétett beszámolóval megegyezik-e a 2015. évnek a nyitása. Gyakran előforduló hiba ugyanis, hogy a beszámoló elfogadását követően a beszámolóval lezárt időszak nincs mechanikusan (rendszerszinten) lezárva. Ennek az lehet a következménye, hogy – véletlenül – az előző, már beszámolóval lezárt időszakba kerülnek be későbbi időszakra vonatkozó tételek. Amennyiben a rendszerben nincs olyan biztos zárási pozíció, amely ezt megakadályozná, vagy ha a beszámoló elfogadásával egy időben nem történt meg a technikai zárás (csak esetleg később), mindenképpen lényeges a bázisadatoknak az egyeztetése. Erre lehetőséget biztosít a beszámolónak az e-beszámoló portálról való letöltése és összevetése a tárgyév könyvelésének nyitó adataival.
A tárgyieszköz-rendszer ellenőrzése A tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartása a vállalkozások nagy részénél külön működő nyilvántartási rendszer, amely közvetlenül össze lehet kötve a főkönyvi rendszerrel, vagy lehet önálló egységként működő rendszer. Függetlenül attól, hogy egyben vagy külön működik a főkönyvi rendszerrel, szükséges elvégezni az alábbi ellenőrzéseket: Ellenőrizni kell, hogy a beruházások főkönyvi karton egyenlege valóban a még nem aktivált, a még használatba nem vett eszközöket tartalmazza. Ha kétely merül fel ezzel kapcsolatosan, egyeztetni kell a céggel. Ennek keretében be kell kérni a tárgyi eszközök aktiválási jegyzőkönyvét, és a szükséges aktiválásokat az analitikában és a főkönyvben rögzíteni kell. Egyeztetni kell, hogy a tárgyi eszközökre vonatkozóan a teljes évre elszámolásra került-e a terv szerinti értékcsökkenés. Ellenőrizni kell, hogy a tárgyi eszközök és immateriális javak analitikus nyilvántartása megegyezik-e a főkönyvi könyvelésben a beruházások nélküli 11–14. számlafőcsoportok együttes egyenlegével. Amennyiben különbség adódik, akkor az eltérést fel kell tárni.
KÖNYVELŐK LAPJA
Már az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartások megszerkesztésénél (tárgyieszköz-nyilvántartó számok) célszerű olyan rendszert kialakítani, amelyből könynyen lekérdezhetők az egyes főkönyvi főcsoporthoz tartozó tárgyi eszközök. Így viszonylag egyszerűbben kimutatható egy-egy eltérés. Gyakori tévedési lehetőség, hogy összekeverednek az üzemi és a műszaki gépek, berendezések. Az aktiválásnál nagy hangsúlyt kell fordítani arra, hogy az eszközök melyik csoportba tartoznak, hiszen ezek akár adózási következményekkel (adózási kedvezményekkel) is járhatnak. Ellenőrizni kell, hogy az értékesített tárgyi eszközök kivezetésre kerültek-e úgy az analitikus nyilvántartásból, mint a főkönyvi könyvelésből. Amennyiben a „961 – Értékesített tárgyi eszközök bevétele” főkönyvi kartonnak egyenlege van, akkor mindenképpen kell, hogy tartozzon hozzá (akár egy 0 egyenlegű, de megegyező tartozik és követel forgalmú) „861 – Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak kivezetett nyilvántartási értéke” főkönyvi karton. Amennyiben az év folyamán erre nem került sor, akkor legkésőbb most a gazdálkodó szervezet rendelkezésére kell bocsátani egy listát a nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközökről és immateriális javakról. Ha a gazdálkodó a listában olyan eszközöket talál, amelyek már nincsenek a birtokában, megsemmisültek, használaton kívül vannak, azokat a főkönyvi és analitikus nyilvántartásból is ki kell vezetni – természetesen a megfelelő számviteli eljárás alkalmazásával. Az előző gondolathoz tartozik, de külön ki szeretném emelni az úgynevezett kis értékű tárgyi eszközöket. Ezeknek az eszközöknek az egyedi beszerzési értéke 100 000 forint alatt (vagy a számviteli politikában ennél kisebb összegben meghatározott érték alatt) van, s az értékcsökkenésüket a gazdálkodó a használatbavétellel egyidejűleg költségként elszámolta. Azzal, hogy ezek az eszközök azonnal értékcsökkenési leírással bekerülnek a termelés költségébe, még fennáll az azokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség. (Ezek a gyakorlatban ugyanolyan eszközök, mint a többi nagy értékű eszköz.) Ezeket az eszközöket célszerű külön főkönyvi számlán, illetve külön analitikus nyilvántartásban szerepeltetni. Mivel elhasználódási idejük rövidebb, mint az általánosságban használt tárgyi eszközöké, ezért ezeknek az eszközöknek a selejtezésére is külön gondot kell fordítani. Selejtezéskor az eljárás megegyezik a nem kis értékű eszközöknél alkalmazott eljárással – ugyanúgy történik a főkönyvi könyvelésből (bruttó érték és elszámolt értékcsökkenés) és az analitikus nyilvántartásból való kivezetés, illetve az eszköz fizikai megsemmisítése. Természetesen a kis értékű eszközöknek a valós fizikai elhasználódását is
15
csak a gazdálkodó tudja a könyvelés részére jelezni, de a könyvelés időnként kezdeményezheti az áttekintést egy-egy aktuális nyilvántartási lista biztosításával.
A vevői szállítói egyenlegek áttekintése E területen célszerű a vevői követeléseket és a szállítói kötelezettségeket egyszerre áttekinteni, hiszen közöttük akár kapcsolat is lehet. Ezen túlmenően az eljárás a vevői követelések illetve a szállítói tartozások esetén szinte ugyanaz. Éppen ezért a „nyitott tételek” fogalmat használjuk az elkövetkezendőkben, amikor a vevői követelések és a szállítói tartozások év végi előkészítéséről szólunk. A gazdálkodók jelentős részénél két külön analitikáról is beszélhetünk. Egyrészt a vállalkozásnál van valamilyen nyilvántartási mechanizmus. (Ez lehet akár a kockás papír vagy a vállalatirányítási rendszer részét képező nyilvántartás.) Ezen túlmenően a főkönyvi könyvelésnek a része a vevői követelések és a szállítói tartozások folyószámla szintű nyilvántartása. A gazdálkodóknál lévő nyilvántartásoknak és a könyvelési adatoknak az egyeztetése év közbeni feladat. Ezt célszerű akár havi szinten, akár évente több alkalommal, a munkacsúcsokon kívüli időszakokban elvégezni. Ha év közben folyamatos egyeztetések vannak, akkor év végén a nyitott tételek áttekintése már nem lesz olyan nehéz és időigényes feladat. A könyvelés e szintjén össze kell vetni a főkönyvi kartonok egyenlegét és a hozzátartozó analitikus nyilvántartásoknak a végét. Elvileg a két összeg között nem lehet különbség, azonban a technika néha megtréfálja a könyvelőt, s javításokból, rendszerhibából vagy rögzítési hibából eredően mutatkozhatnak eltérések. Amennyiben ezt tapasztaljuk, akkor a hiba kiszűrésére különböző szintű lekérdezéseket tudunk alkalmazni. Ilyenkor célszerű feltárni a hiba okát. Ha valamilyen rendszerszintű jelenséggel állunk szemben, akkor olyan megoldást kell találni, hogy a későbbiekben ilyen időrabló hibakeresés már ne fordulhasson elő. Meg kell vizsgálni a nyitott tételeket egyedileg, hogy azok miből adódnak. Kiemelném a kis összegű különbözeteket, amelyek lehetnek: – skontó tételek, – utalási különbözetek, – kerekítési különbözetek. Ezeket jellegüknek megfelelően a rendszerben kezelni kell. A skontó tételeknél érdemes visszakérdezni a gazdálkodónál, hogy azzal a partnerrel kapcsolatosan tény-
16
legesen van-e a skontóra vonatkozóan megállapítás. Ha nincs ilyen megállapodás, vagy a számla bruttó végösszegének 3%-át meghaladó összegről van szó, akkor a tételt, illetve a 3% feletti összeget a rendkívüli tételek között, mint végleges pénzeszközátadást kell kivezetni. Az utalási különbözeteket is egyedileg kell megvizsgálni, s amelyek jelentősebb összeget képviselnek, azokat a gazdálkodóval egyeztetni kell, hogy ott a szükséges pénzügyi rendezés meg fog-e történni vagy sem. Amennyiben akár a vevői, akár a szállítói oldalon előlegfizetések történtek, akkor az egyeztetésnél át kell tekinteni, hogy azok az előlegek a tényleges számlánál figyelembevételre kerültek-e. Amennyiben nem, akkor a nyitott tételeket az előleggel korrigálni kell. A gépkocsijavítással kapcsolatos szállítói számlákon gyakran marad egyenleg. Ez az az összeg, amelyet a biztosító közvetlenül a szerviznek fizetett meg. A javítás teljes összege viszont a gazdálkodó részére került kiszámlázásra. Így a szállítói egyenleg nem valós kötelezettséget mutat. Ezeket a különbözeteket – a partnerrel való egyeztetést követően – ki kell vezetni az egyéb bevételek közé (kapott kártérítések). Át kell tekinteni a nyitott partnerek listáját, s ahol kétség merül fel, hogy a partner már nem létezik vagy esetleg valamilyen cégjogi eljárás alatt van (felszámolás, kényszertörlés, végelszámolás), ott erre fel kell hívni a figyelmet. Már nem létező partnerrel szemben sem követelés, sem kötelezettség nem szerepelhet a könyvekben, ezeket mindenféleképpen ki kell vezetni. Amennyiben ugyanazt a partnert a vevőknél és a szállítóknál is megtaláljuk, akkor lehetséges, hogy elmaradt a kompenzáció. A könyvelő önmagában nem vezetheti össze ezeket a tételeket, hanem erre vonatkozóan a felek egybehangzó akaratát tükröző megállapodás szükséges. Kezdeményezni kell a kompenzáláshoz szükséges dokumentum elkészítését. A devizás tételeknél gyakran marad a könyvelésben egyenleg. Amennyiben devizás, pár eurónak megfelelő különbözet maradt, az lehet az utalási költségnek a díja, amellyel kevesebbet kap meg a kedvezményezett. Erre vonatkozóan nagyon ritkán van külön dokumentum, így ezeket célszerű saját hatáskörben kikönyvelni. Előtte azonban a számviteli politikában is célszerű ezt külön nevesíteni. Abban az esetben, amikor devizás tételeknél nincs külön devizás egyenleg, csak forintos különbözet mutatkozik, vélhetően a realizált árfolyam-különbözet nem került elszámolásra. A realizált árfolyam-különbözetet tételenként (számlánként) kell a folyószámláról elvezetni. Ezeket a devizás ellenőrzéseket és korrekciókat mindenképpen az év végi kötelező devi-
KÖNYVELŐK LAPJA
zás tételek átértékelése előtt kell megtenni, mert így különíthető csak el a realizált árfolyam-különbözet és a mérlegkészítéskori átértékelésből származó összevont árfolyamátértékelési különbözet. A könyvelés szempontjából „tiszta” nyitott vevői és szállítói listákat a gazdálkodó rendelkezésére kell bocsátani, egyeztetés céljára. Ekkor még kiderülhetnek bizonyos ügyletek, mint például követelés fejében átvett eszköz vagy átadott eszköz, elengedett követelés vagy elengedett kötelezettség. Amennyiben a gazdálkodóval a nyitott tételek listája egyeztetésre kerül, akkor dönteni kell az egyenlegközlők kiküldéséről. Ahol a beszámolót auditálni fogják, a könyvvizsgálónak határozott elképzelése van a megerősítésre váró tételekről, így azoknál általában ő szabja meg a határt, mely érték feletti tételeknek a megerősítését kéri a partnertől. Gyakori kérdés: kinek a feladata az egyenlegközlő levelek elkészítése és kiküldése? Ha a könyvelőprogramból ezeknek a leveleknek az előállítása megoldható, a könyvelés az egyenlegközlő levelek elkészítését vállalhatja. (Szervezeti egységen belüli könyvelésnél ez a kérdés nem igen merül fel.) A külső, kiszervezett könyvelő a postázást – értelemszerűen – csak a költségek átterhelésével vállalja és teszi meg. Az egyenlegek visszaigazolásával függ össze a behajtási költségátalány kezelésének a kérdése is. Sajnos a szabályozásban a cikk írásának időpontjáig nem történt érdemi változás. Azokra a partnerekre vonatkozik a behajtási költségátalány, amelyekkel az üzleti kapcsolat (adott szerződéses viszony) 2013. július 1. napját követően keletkezett. Tehát a régebbi partnereknél nem kell a behajtási költségátalánnyal foglalkozni. Ebből a szabályból következően nagyon nehéz feladat a főkönyvi könyvelésből leszűrni, hogy mely partnerekkel szemben kell (vagy lehet) érvényesíteni a behajtási költségátalányt. Célszerű megoldás lehet, hogy már az egyenlegközlő levélbe belefogalmazzuk a behajtási költségátalányról való lemondás tényét. Ebben az esetben azonban fontos, hogy nem csak a mérlegforduló napján nyitott tételekkel rendelkező partnerek számára kell az egyenlegközlő levelet kiküldeni, hanem minden, az aktuális évben üzleti kapcsolatban lévő partner számára is. Ez viszont jelentősen megnöveli az adminisztratív feladatokat. Ismételten fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ennek a munkaidejét, illetve díját mindenképpen figyelembe kell venni a külső könyvelési szolgáltatóknál, mert ezek az adminisztratív feladatok kimondottan a pénzügyi ügyintézői munkakörbe tartoznának. Megállapodás alapján azonban a könyvelő ezeket a feladatokat átveheti, ha van hozzá megfelelő kapacitása.
KÖNYVELŐK LAPJA
Bónuszok Főleg a kereskedelemben, illetve a gyártó vállalkozásoknál terjedt el az utólag adott engedményeknek a rendszere. Ezeknek számos neve van, talán a legelterjedtebb a bónusz, a rabatt. Ezeknek a megállapodásoknak a közös jellemzője, hogy az utólagos engedmény akkor jár, ha a felek közötti forgalom egy adott időszakra (általában egy évre) elér egy előre meghatározott mértéket vagy értéket. A megállapodás teljesítését általában csak az irányadó időszak végén lehet meghatározni, így ez tipikusan egy mérleg fordulónapját követő feladat. A könyvelés számára az okozza a nehézséget, hogy egyrészt nem ismeri azokat a megállapodásokat, amelyeket a kereskedelmi, értékesítési területek kötnek, és így nincs rálátása arra sem, hogy mely partnerekkel szemben van bónuszkövetelés vagy -kötelezettség; másrészt ezek a megállapodások gyakran fizikai mértékegységekhez (tonna, fuvar, darab stb.) kötődnek, és ezeket a fizikai értékeket a könyvelő nem ismeri. Fontos feladat az adott, kapott bónuszok körének előzetes feltérképezése, s az e területen illetékes döntéshozóktól a könyveléshez szükséges információk beszerzése.
A pénzeszközök dokumentumainak ellenőrzése Év végével célszerű leegyeztetni a pénzeszközök dokumentálását, azaz hogy a bankszámla utolsó kivonatának záróegyenlege megegyezik-e a könyveléssel; illetve a december havi, időszaki pénztárjelentés záróegyenlege megegyezik-e a pénztárban nyilvántartott értékkel. Amennyiben különbséget észlel a könyvelő, azt fel kell tárni. Az utolsó bankkivonatról, illetve pénztárjelentésről célszerű fénymásolatot készíteni, és ezt, mint a pénzeszközök mérlegpozíciót alátámasztó leltárt az úgynevezett mérlegdossziéba lefűzni. Ezt a feladatot minden bankszámlára, annak minden alszámlájára, illetve minden kasszára (főpénztár, alpénztár, valutapénztárak valutanemenként, üzemi pénztár, üzletek saját pénztára stb.) meg kell tenni.
Hitelek, kölcsönök A fentiekben a vevőkkel és a szállítókkal kapcsolatos feladatokat gondoltuk át. Ugyanígy az egyéb követelések és kötelezettségtételek előzetes áttekintése is fontos. Ezen belül kiemelném a hitelek, illetve kölcsönök összegének leegyeztetését. Meg kell nézni, hogy van-e a hitel-, köl-
17
csönügylet mögött megfelelő dokumentáció, valamint a tagok által nyújtott, úgynevezett tagi kölcsön mögött van-e szerződés. Gyakori, hogy egy keretszerződés biztosítja a pénz rendelkezésre bocsátását, és emellett külön egyedi megállapodások szólnak az egyes befizetésekről. Ebben az esetben ellenőrizni kell, hogy ezek az egyedi megállapodások is rendben vannak-e. A különböző hitelintézetekkel, bankokkal, lízingcégekkel fennálló egyenleg visszaigazolása is előzetes feladat. Ezeknek a pénzintézeteknek, lízingcégeknek a bevett gyakorlatához tartozik az év végi egyenlegek közlése. Eltérések azonban adódhatnak a könyveléssel, hiszen lehetnek olyan felszámított díjak, amelyekről a gazdálkodó nem értesült, vagy a könyvelésre a vonatkozó dokumentumok nem jutottak el. Ezeket a különbözeteket tisztázni kell, és szükség szerint le kell könyvelni. A kölcsön- és hitelügyletekre vonatkozó kamatot el kell számolni, ha az eddig még nem történt meg. A kamatszámítást megfelelően kell dokumentálni. Sok olyan kisvállalkozással is lehet találkozni, ahol „túl sok pénz van a pénztárban”, ezért a cég kölcsönadja azt a tulajdonosnak, ügyvezetőnek. Ezek az esetek is kölcsönügyletnek minősülnek, ezek mögött is kell, hogy megfelelő kölcsönszerződés, illetve kamatelszámolás legyen. Amennyiben nem fizette meg a magánszemély a kamatot, akkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy az Szja törvény 72. §-ában foglalt kamatkedvezményből származó jövedelem a decemberi bérszámfejtésbe kerüljön be. „A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.”
A bérszámfejtés ellenőrzése Mivel elkészültek a decemberi bérszámfejtések, kiadásra kerültek a szükséges igazolások, így elvileg a bérszámfejtési területet is zárni lehet. Itt ugyancsak szükséges a könyveléssel való egyeztetés. A beszámolóban bérjellegű kötelezettségként csak az előző időszakra vonatkozó ki nem fizetett nettó munkabér, illetve nettó jövedelem vihető át. Ennek alapján a legegyszerűbb ellenőrzési módszer, hogy megnézzük, mennyi a decemberi nettó bér, Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) 236-0635 Fax: (06-1) 236-0037 E-mail:
[email protected] www.vezinfo.hu
ebből előlegként, illetve az év fordulója előtt mennyit fizettek ki, s a fennmaradó egyenlegnek kell a főkönyvi jövedelemelszámolási számlán egyenlegként lennie. Amennyiben különbözetet találunk, annak okát fel kell tárni. A könyvelők gyakran használják azt a technikát, hogy minden hónapra vonatkozó bért külön főkönyvi számlán (alszámlán) vezetnek. Ennek a módszernek az előnye, hogy egy pillantással áttekinthető, mely időszaknak van egyenlege, különbözete. Amennyiben nincs ilyen havi jellegű megbontás (akár munkaszám vagy bármilyen egyéb megkülönböztetés is használható erre), akkor az év végihez hasonló módszerrel minden hónapot külön-külön le kell egyeztetni. Meg kell nézni azt is, hogy a bérekhez kapcsolódóan elszámolásra, illetve könyvelésre kerültek-e a tételek. Ennek alapján ellenőrizendő a letiltások összege, az adott természetbeni juttatások nyilvántartása, a kiküldetések elszámolása, a betegállományok elszámolása, a munkáltatót terhelő táppénz-hozzájárulásnak az elszámolása. Bár nem közvetlenül a bérszámfejtéssel kapcsolatos, de sok vállalkozás biztosít a dolgozói számára munkaruhát és különböző védőeszközöket. Amennyiben ezeknek van külön analitikus nyilvántartása, azt a főkönyvi nyilvántartással az év végén egyeztetni kell. Számos vállalkozásnál a tulajdonos premizálja az ügyvezetést, cégvezetést vagy az egyéb felső vezetőket, ha az előzetesen meghatározott tervet teljesíti a gazdálkodó. Mivel ezek a prémiumok még az előző időszakra vonatkoznak, ezeket még a beszámolókészítés időszakában figyelembe kell venni. Az év végi beszámoló-előkészítés, egyeztetés egyik feladata a menedzsment számára a szükséges információk megadása a prémiumok meghatározásához. A fentiekben áttekintett feladatok nem ölelték fel a beszámoló készítésével kapcsolatos összes munkafázist. Ezek „csak” azok a feladatok, amelyeket előre tudunk venni annak érdekében, hogy a beszámoló végleges összeállításánál kevesebb munkánk legyen. Természetesen minden könyvelőapparátus (könyvelőiroda) más és más, így minden könyvelőnek saját magának kell kialakítania azokat a munkamódszereket, amelyekkel a beszámolókészítés megfelelően hatékony lehet.
Dr. Sallai Csilla Felelős kiadó, főszerkesztő: Tóth Csaba Szakmai szerkesztő: Horváth Géza Kiadói szerkesztő: Koczka Erika Nyomdai munkák: Prime Rate Kft. © 2010–2016 Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN 2061-3008
Szerzők, szerkesztők: Dr. Andor Ágnes, Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, Dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Karácsony Imréné, Dr. Kelemen László, Kupa Krisztina, Dr. Sallai Csilla, Tóth Mihály
Minden jog fenntartva! A Könyvelők Lapja szaktájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzétett cikkek, hírek, információk másolása, sokszorosítása, fordítása, közreadása és publikációs célokra történő felhasználása csak a kiadó, illetve a szerző írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenőrizzük; a megjelenés időpontjában fennálló köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelősséget nem vállalunk.
KÖ N LÓ
Számviteli politika, Számlatükör, Számlarend, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat
ÁN AJ YV
SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK 2016 Szerzē: Dr. Sallai Csilla
N¸Q\YYL]VJ£OµDGµV]DN«UWē0.9..¸Q\YHOēL7DJR]DW£QDNHOQ¸NH
Megjelenés: IHEUX£U Formátum, terjedelem: A/, 120 Rldal Tartalmi felépítés:
1. SZABÁLYZATOK 0L«UWYDQV]¾NV«JV]DE£O\RNUD"6]£PYLWHOLV]DE£O\RN .¸WHOH]ē V]£PYLWHOL V]DE£O\]DWRN .LQHN D IHODGDWD D V]£PYLWHOL V]DE£O\]DWRN HON«V]¯W«VH" 2. SZÁMVITELI POLITIKA 0L«UWKDV]QRVDV]£PYLWHOLSROLWLND" )RUPDLN¸YHWHOP«Q\HN.LN¸WHOH]HWWV]£PYLWHOLSROLWLNDN«V]¯W«V«UH".LQHNQHP NHOO V]£PYLWHOL SROLWLN£W N«V]¯WHQL" $ OHKHWē OHJNHYHVHEE PXQN£YDO A Y£OWR]£VRN N¸YHW«VH $ V]£PYLWHOL SROLWLND WDUWDOPD $ V]£PYLWHOL SROLWLND WHPDWLNXV£WWHNLQW«VH 3. SZÁMLATÜKÖR, SZÁMLAREND 0HJV]ijQēIēN¸Q\YL V]£PO£NMDQX£UM«WēOMIēN¸Q\YLV]£PO£NMDQX£UM«WēOYHV EHV]£PROµȂ0«UOHJYHVEHV]£PROµȂ(UHGP«Q\NLPXWDW£V$]HUHGP«Q\ HOV]£PRO£VD 4. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 5. LELTÁROZÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT /HOW£UR]£VLV]DE£O\]DW$OHOW£U«UW«NHO«VV]DE£O\R]£VD 6. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 7. MELLÉKLETEK 6]£PODW¾N¸U PLQWD 6]£PYLWHOLSROLWLND PLQWD
.HdvHzményHV ár a.¸Q\YHOēN/DSMDHlēȴ]HWēinHk: 3.000 Ft* *Az összHg az áfát, a szállítási és FVRPDgRlásLG¯Mat nHP tartalmazza.
Megrendelés a kiadó weboldalán: www.vHzinfRhX További szakkönyvek a Vezinfónál Számvitel 2016 -HOHQWēVY£OWR]£VRNDV]£PYLWHOL W¸UY«Q\EHQMDQX£UWēO 6]HU]ēN 'U$QGRUJQHV 7µWK0LK£O\ Megjelenés:MDQX£U Formátum, terjedelem: %ROGDO
Adózás/Számvitel 2016 $UW6]MD7DRID6]WY7EM.LVDGµN SzerzēN: %¸U¸F]N\Q«)XWµ*RWWJHLVO-DQFVD3«N .HOHPHQΖ.HOHPHQ/.XSD6DOODL9LUD Megjelenés: MDQX£U Formátum, terjedelem: %ROGDO
ΖGēV]DNLHOV]£PRO£V¼ (folyamatosan teljesített) ¾J\OHWHN¼MV]£PO£]£VL«V áfa-szabályai 2016 6]HU]ēN 'U&V£WDOMD\=VX]VDQQD 'U.HOHPHQ/£V]Oµ Megjelenés: MDQX£U Formátum, terjedelem: %ROGDO
Cafeteria 2016 .HGYH]P«Q\HVMXWWDW£VRN N¸OWV«JW«U¯W«VHN DGµNHGYH]P«Q\HN 6]HU]ēN .DU£FVRQ\ΖPU«Q« 6XU£Q\LΖPU«Q« Megjelenés: MDQX£U Formátum, terjedelem: %ROGDO
ÜGYVITELI SZOFTVEREKKEL KÖNNYEBBEN, GYORSABBAN!
30 % kedvezmény KÖNYVVIZ
SZO
r Kö
a ra
FTVER
Alapítva: 1984
gya
Ma
www.forintsoft.hu
LÓBARÁT SGÁ
nyvvizsgálói K
am
FORINT-Soft Kft. 6500 Baja, Roosevelt tér 1. Tel.: 79/523-600, fax: 79/420-857 E-mail:
[email protected]
