Általános forgalmi adó a hazai és nemzetközi gyakorlatban
T A R T A L O M Vira Sándor rovata Adólevonásra jogosító adómentes ügyletek
1
| Adómentes közösségi beszerzés | Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli fuvarozása esetén | Adó alóli mentesség termékimport esetén | Vámmentesség egyenlô áfamentességgel?
VIRA SÁNDOR ROVATA
Adólevonásra jogosító adómentes ügyletek Ritkán esik szó szakmai cikkekben az adólevonásra jogosító adómentes ügyletekrôl, igaz, azok egyik válfajáról, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésrôl nagy terjedelemben jelennek meg írások különbözô szerzôk tollából. Jelen cikkben körbejárjuk az adólevonásra jogosító adómentesség egyes rendelkezéseit.
Bonácz Zsolt rovata Más személy útján teljesített távértékesítés
6
| Távértékesítés | A teljesítési hely meghatározása | Adómentes közösségi termékértékesítés | Jövedéki termék | Példa
Nem az unió területén bonyolított láncügylet
8
| A láncértékesítés uniós áfa-irányelv szerinti alapszabályai | Példa | A példában vázolt tényállás minôsítése
Ruszin Zsolt rovata Az adózói választás 9 korrekciójának lehetôsége – könnyítés az adminisztrációban | Amikor kimarad egy X | Okok és eredôk a visszamenôleges választás jogintézményéhez | Adóhatósági hozzáállás az új szabályozáshoz | Az új szabály a gyakorlatban
A félsertéssel továbbra is megmaradt az adókockázat
V. évfolyam 4. szám, 2014. április
11
Remélhetôleg a jogszabály tanulmányozásában az olvasó segítségére lesznek a következô gondolatok, mivel a jogszabály önálló feldolgozását jelentôsen nehezíti annak szerkezete és nyelvezete. A magyar áfatörvény sajnálatosan többnyire oly módon fogalmazza meg a rendelkezéseit, hogy a mondatok alanya rejtett, tárgya pedig valamilyen másik rendelkezésre történô visszahivatkozás, esetleg mind az alany, mind a tárgy visszahivatkozásból határozható meg. Mindezt áthatja egy globális, a magyar adóztatási felségjog határait figyelmen kívül hagyó szövegezés, amit a HÉA-irányelvbôl történô szövegrészek változatlan formában történô átemelése eredményezett. A következôkben megpróbálok magyarázatot adni a jogszabály szövegére – nem túl nagy terjedelemben, hogy ne menjen a magyarázat az értehetôség rovására.
Adómentes közösségi beszerzés „91. § (1) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése, ha a termék a) 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól”. A rendelkezés azon termékek közösségi beszerzését hivatott mentesíteni az adó alól, amelyek belföldön történô értékesítése adómentes. Nyilván minden termék esetében tudunk olyan szituációt kreálni, amelynél az értékesítés adómentes (pl. exportértékesí-
tés), de jelen rendelkezés kizárólag azon termékekre vonatkozik, amelyek fajtájuk okán mentesülnek az adó alól belföldi értékesítésük esetén. Gyakorlatilag a 85. és 86. §-ban felsorolt termékek esetében mentesülünk az adó alól, akkor, ha közösségi beszerzés keretében szerezzük be, más tagállamból a terméket. Így például ha kórház emberi szövetet (pl. vért) vásárol más tagállami adóalanytól, akkor e termék után nem kell közösségi beszerzés miatt adót fizetnie. „b) 2. § c) pontja szerinti importja szintén a 93. § (1) bekezdése, a 94. § (1) bekezdése, valamint a 97. § szerint mentes az adó alól”. A rendelkezés szerinti közösségi adómentes értékesítésnél azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott termék, adott körülmények közötti importja esetében keletkezne-e áfa-fizetési kötelezettségünk, vagy sem. Ha az import mentes lenne az adó alól, az adott termék közösségi beszerzése is mentes. Például a 94. § (1) bekezdés b) pontja arról rendelkezik, hogy a magyar cég belföldön fedeztet egy lovat, de a lovat a vemhesség idejére Szerbiába viszik, és ott ellik meg, úgy a Szerbiából behozott csikó adómentesen importálható. Hasonló analóg esetben, ha belföldön fedeztetik a lovat, és Ausztriába viszik a vemhesség idejére, majd a megszületett csikót hazahozzák, a csikó hazahozatala után közösségi beszerzés címén nem kell
A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja
2
áfa&számlázás
fizetnünk adót. Nagyon nagy figyelmet igényel az adott rendelkezés értelmezése egy adott gazdasági eseményre; szükségessé válhat adószakemberen túl vám-ügyekben járatos személy bevonása az adókötelezettség meghatározásánál. „c) 2. § b) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó elôzetesen felszámított adó visszatéríttetésére a beszerzô a XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult lenne.” Jelen adómentesség meglehetôsen perifériás ügyleteket érint, a napi gyakorlatban jellemzôen ritkán fordulnak elô a rendelkezésnek megfelelô gazdasági események. Olyan személy közösségi beszerzésének adó alóli mentesítését rendeli el a jogszabály, akinek egyébként nem kell Magyarországon adóalanyként regisztráltatnia magát, így ha ezek az adóalanyok belföldön vásárolnak terméket vagy szolgáltatást, akkor visszatéríttetési eljárásban jutnak hozzá az általuk az eladónak megfizetett magyar áfához. Ha például a szlovén kamionosnak belföldön elromlik a gépjármûve belföldön, és Németországból hozat belföldre alkatészt a jármûhöz, az általános szabályok szerint közösségi beszerzés címén kellene adót fizetnie. Azonban, mivel a szlovén nem teljesít olyan értékesítést Magyarországon, amely után be kellene jelentkezni az adóhatósághoz, közösségi beszerzése címén nem kell adót fizetnie, mivel adómentességben részesül. „(2) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése a következô feltételek együttes teljesülésének esetében is: a) a termék beszerzôje belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de ôt a Közösség valamely más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették; b) a termék beszerzése az a) pontban említett adóalany belföldön teljesítendô további termékértékesítéséhez szükséges; c) a termék küldeménykénti feladása vagy fuvarozása megkezdésének helye – a b) pontban említett termékértékesítés címzettjének nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség valamely másik olyan tagállama, amely eltér a Közösség azon tagállamától, ahol a termék beszerzôjét az a) pont
szerint adóalanyként nyilvántartásba vették; d) a b) pontban említett termékértékesítés címzettje olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akit (amelyet) mint adófizetésre kötelezettet, az állami adóhatóság nyilvántartásba vett.” A (2) bekezdés a háromszögügylet „B” szereplôjének biztosít olyan lehetôséget, hogy közösségi beszerzés címén ne kelljen „C” tagországban, így Magyarországon adót fizetnie. Bizonyára mindenki elôtt ismert, hogy a háromszögügylet egyszerûsítési szabályt akkor lehet alkalmazni, ha „B” szereplô értékesítésének a teljesítési helye a láncügyletre vonatkozó szabályok szerint „C” tagállam, amely értékesítést formailag megelôz egy közösségi beszerzés „C” tagállamban, amely közösségi beszerzés e szabályok alapján mentesül az adó alól. „B” értékesítése után viszont „C”-nek kell az adót megfizetni az Áfa tv. 141. § alapján. Vagyis ha egy német adóalany az ügylet „B” szereplôje és „C” szereplô magyar adóalany, akkor a németnek nem kell közösségi beszerzés után Magyarországon adót fizetnie, és az ô értékesítése után belföldön, a vevô magyar adóalany kötelezett adófizetésre.
Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli fuvarozása esetén „92. § Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli fuvarozása abban az esetben, ha a) a termék fuvarozásának indulási vagy érkezési helye az Azori-szigeteken vagy Madeira autonóm terület részét képezô szigeteken van; b) a termék fuvarozása az a) pontban említett szigetek között történik.” A rendelkezés Portugália két autonóm területére, az Azori-szigetekre és Madeirára – amely területek egyébként a Közösség területéhez tartoznak – történô áruszállítás adómentességét fogalmazza meg, illetve a két terület közötti teherfuvarozást mentesíti az adó alól. Tehát ha az egyik magyar adóalany a másiknak árut szállít Magyarországról Madeirára, akkor az Áfa tv. 37. § (1) bekezdés alapján a teljesítési hely Magyarország, de a fenti rendelkezés mentesíti az ügyletet az adófizetés alól. (Megjegyzem, az adómentesség fô oka vélhetôen az, hogy Portugáliától kb. 1000–1500 km-re
helyezkednek el a szigetek, így az áruszállítás költségei jelentôsek.)
Adó alóli mentesség termékimport esetén „93. § (1) Mentes az adó alól: a) a termék importja abban az esetben, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól”. A rendelkezés azon termékek importját hivatott mentesíteni az adó alól, amely termék belföldön történô értékesítése adómentes. Nyilván minden termék esetében tudunk olyan szituációt kreálni, amelynél az értékesítés adómentes (pl. közösségi adómentes értékesítés), de jelen rendelkezés kizárólag azon termékekre vonatkozik, amelyek fajtájuk okán mentesülnek az adó alól belföldi értékesítésük esetén. Gyakorlatilag a 85. és 86. §-ban felsorolt termékek esetében mentesülünk az adó alól, akkor, ha importból szerezzük be a terméket. Így például ha kórház emberi szövetet (pl. vért) vásárol harmadik országból, e termék után nem kell import áfát fizetnie. „b) a termék 24. § (1) bekezdése szerinti importja abban az esetben, ha az a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámmentességi-rendelet) szabályozott vámmentességi jogcímek valamelyikének alkalmazása alá tartozik az abban, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Vám tv.) meghatározottak szerint, feltéve, hogy e törvény másként nem rendelkezik”. A rendelkezésben meghatározott tanácsi rendelet mentesíti a vám alól bizonyos termékek bizonyos körülmények közötti importját. Amely termék importját a rendelet vámmenetesnek minôsíti, azon termék importja után áfát sem kell fizetni. Azzal a megkötéssel, hogy annak a terméknek az importja nem adómentes, amelyet a 94. § (2) bekezdés kivesz jelen generális szabály hatálya alól. Például a hivatkozott rendelet 35. cikke mentesíti a vám alól azon magyar adóalany terménybehozatalát a Közösség területére, amely termény a magyar adóalany Szerbiában tulajdonolt mezôgazdasági területérôl származik, és amit ô ott termesztett. Mivel a termény behozatala a rendelet alapján vámmentes, jelen rendelkezés
áfa&számlázás
alapján áfa-mentes is egyben. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a vámmentesség nem egyenlô az áfa-mentességgel: lehetnek olyan vámmentességi esetek is, amelyek nem a hivatkozott rendeleten alapulnak, hanem más, az unió kereskedelempolitikai megfontolásain. „c) a termék 24. § (2) bekezdése szerinti importja, feltéve, hogy arra a b) pont szerinti adómentesség vonatkozna akkor, ha a termék importja a 24. § (1) bekezdése szerint teljesülne”. Az Áfa tv. 1. számú melléklet 2. pontja felsorolja azon közösségi területeket, amelyek vám-szempontból az unió területéhez tartoznak, de áfaszempontból harmadik országnak tekintendôek. Ilyen területrôl történô termékbehozatal után vámot nem kell fizetni, ugyanakkor vám áfát igen. Ha például a magyar adóalany a Kanáriszigetekrôl hoz be banánt Magyarországra, vámot nem kell fizetnie, csak áfát. Ha a Kanári-szigetekrôl olyan terméket hozna be, amely termék behozatala egy tényleges harmadik országból, például Oroszországból vámmentes lenne a vámmentességi rendelet alapján, akkor e termék behozatala a Kanári-szigetekrôl áfa-mentes a tárgyalt rendelkezés szerint. „d) a korábban a Közösség területén kívülre értékesített termék [98. § (1) bekezdése] változatlan állapotban történô importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és a korábbi értékesítô, valamint az importáló személye megegyezik egymással”. A rendelkezés az úgynevezett „térti” áru adómentes importjáról rendelkezik. Ha például a magyar adóalany Oroszországba exportál nyári ruhákat, és a szerzôdés szerint a nyár végén megmaradt készletet vissza kell vennie, akkor a nyár végén visszahozott ruhák importját áfa nem terheli (vámteher sem keletkezik). Fontos, hogy annak az adóalanynak kell az importôrnek lennie, aki korábban az exportôr volt. „e) a korábban a Közösség területérôl ideiglenes jelleggel kivitt termék változatlan állapotban – ideértve a garanciális kötelezettségvállalás teljesítése keretében kijavított vagy kicserélt terméket is – történô importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és az ideiglenes kivitelt kérô, valamint az importáló adóalany személye megegyezik egymással”.
A rendelkezés olyan termékek Közösségbe történô behozatalát mentesíti az áfa teher alól, amelyeket nem azon célból vittünk ki korábban harmadik országba, hogy ott értékesítsük, vagy véglegesen ott hagyjuk ôket. Ha például kiállításra viszünk ki egy terméket bemutatási céllal, akkor annak visszahozatalát jelen rendelkezés alapján nem terheli vám és áfa. Ugyanilyen módon a kereskedelmi utazó árukészletének vagy a szolgáltatást nyújtó szervizmérnök szerszámkészletének a visszahozatala után vám- és áfa-kötelezettség nincs. A jogszabály jelen bekezdésének f)–i) pontjait nem taglalom, mivel ott olyan személyek importját mentesítik az adó alól, akik a szaktájékoztató elôfizetôinek kevés valószínûséggel tartoznak az ügyfélkörébe (nagykövetségek, az unió különféle szervezetei, nemzetközi szervezetek, NATO haderô és az Egyesült Királyság minden alól mentesülô ciprusi kantinja.) „j) a tengerbôl kifogott hal, egyéb halászati termék kikötôbe irányuló importja tengeri halászati vállalkozás által, abban az esetben, ha az nyers állapotban van, illetôleg olyan feldolgozáson ment keresztül, amelynek egyedüli célja az értékesítés elôtti tartósítás”. Nyilvánvaló, hogy az adott rendelkezés nem Magyarország miatt került be a HÉA-irányelvbe és ennek okán az áfatörvénybe. Az unió tengerparti országai halászainak zsákmányát mentesíti a jogszabály az áfa alól, akkor, ha a halászhajón nem dolgozzák fel, kivéve az olyan feldolgozást, amely a tartósítást szolgálja, például a hûtést. „k) az arany importja bármely állam központi bankja által”. A rendelkezés az MNB és más uniós tagállam központi bankjának arany importját mentesíti az adó alól. Mint látható, nincs kikötés arra nézve, hogy az arany három kilences tisztaságú befektetési arany legyen. Bármilyen formájú és tisztaságú arany importáfamentes, ha központi bank importálja. „l) a gáz la) földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli vagy lb) gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csôvezeték-hálózatba [a földgáz belsô piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül
3
helyezésérôl szóló 2009/73/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja] betáplált importja; m) a villamos energia importja; n) a hô- vagy hûtési energia hôvagy hûtési hálózaton keresztüli importja”. A jogalkotó a gáz importját – ha csôvezetéken keresztül érkezik – és a villamos energia importját mentesíti az adó alól. E mentesítés nem jelent abszolút mentességet a megvásárolt gáz vagy villamos energia esetében; a rendelkezés csak az import ágon történô adóztatásra mondja ki a mentességet. A gáz- vagy villamosenergia-kereskedônek vagy -felhasználónak a harmadik országból beszerzett termék után adófizetési kötelezettsége keletkezik, amelynek önadózással tesz eleget, vagyis a rendelkezés csak arra szolgál, hogy a vámhatóság kivetéses adóztatása alól kivegye a termékbeszerzést, de nem jelent abszolút adómentességet. „(2) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetôleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül”. Az áfatörvény az import esetében az elsô belföldi rendeltetési helyig felmerült, import áruval kapcsolatos költségek értékének (szállítás, vámkezelés, rakodás, raktározás stb.) az importáru adóalapjába történô beépítését rendeli el. Vagyis e költségek is adóalapot képeznek, de nem önállóan, hanem az importáru értékéhez (ügyleti érték) adódnak az import áfa meghatározása során. Annak érdekében, hogy ne valósuljon meg többszörös adóztatás, az egyes említett szolgáltatások különállóan adómentesek. Vagyis amikor a vámügynök az import vámkezeléssel kapcsolatos szolgáltatását a megbízó felé számlázza, a számlán adót nem tüntet fel, de a számlázott költséget az import áfa meghatározásakor figyelembe kell vennie. Megtévesztô jelen rendelkezés megfogalmazása, és sokakat meg is téveszt. Mivel a rendelkezés úgy fogalmaz, hogy akkor mentes a szolgáltatás, ha beépül az import adóalapjába, arra is gondolhatnánk, hogy választási lehetôségrôl van szó: ha akarjuk, beépítjük az import adóalapjába, és akkor mentes a vámügy-
4
áfa&számlázás
nöki szolgáltatás, ha akarjuk, nem építjük be, és akkor adóköteles. Ilyen opciót nem biztosít a jogszabály. A rendelkezésben visszahivatkozott szabályok alapján egyértelmûen kötelezô e szolgáltatások ellenértékét beépíteni az import adóalapjába, ennek következtében a szolgáltatások után adó nem számítható fel. Ha a példa szerinti vámügynök áfás számlát állít ki a szolgáltatásáról a megbízó felé, akkor a NAV azért is szankcionálhatja a megbízót (importôrt), hogy az import adóalapjába nem építette be a szolgáltatást, és azért is, hogy a számla után az áfát visszaigényli a bevallásában. „94. § (1) Mentes az adó alól a 93. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel: a) a Vámmentességi rendelet II. címének VI. fejezete alatt meghatározott egyéb feltételek szerint, az ott felsorolt termékeken túl 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és – eszencia, valamint 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és – eszencia importja is”. A vámmentességi rendelet elôírása szerint a 45 EUR értéket nem meghaladó, alkalmi jellegû, magánszemély által magánszemélynek történô küldemény vámmentes, és ennek megfelelôen áfa-mentes. A rendelet az értékhatár mellett mennyiségi korlátozást is elôír bizonyos termékeknél a vámmentességre, így a dohánytermékre, az alkoholtermékre és a parfümre. Lehetséges, hogy a küldemény alatta marad értékben a 45 EUR-nak, de ha például 51 darab cigarettát küldenek, akkor már nem alkalmazható a vámmentesség, így az adómentesség sem, mivel a cigarettára 50 darab a határ a vámmentességi rendeletben. A Tanács 2006. október 5-ei 2006/79 EK irányelve értelmében az adómentességnél a vámmentességi rendeletben nem szereplô termékeken túlmenôen a kávéra és a teára is kell mennyiségi korlátot bevezetni, amelynek a hivatkozott rendelkezéssel tett eleget a magyar állam. Vagyis vám-szempontból nem vizsgálandó a beküldött kávé és tea mennyisége, azonban áfa-mentesség szempontjából igen. „b) a Vámmentességi rendelet II. címének VIII. fejezete alatt szabályozott termék importján túl a legfeljebb 6 hónapos korú telivér ló importja is, ha az olyan anyaállattól született, ame-
lyet belföldön termékenyítettek meg, majd azt követôen ellés céljából a Közösség területén kívülre adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el ideiglenes jelleggel”. A vámmentességi rendelet hivatkozott része vámmentességet biztosít a Közösségen belüli mezôgazdasági termelô részére az unióval szomszédos országban lévô területén megtermelt mezôgazdasági terményeinek behozatalára, így a termékek behozatala áfa-mentes is egyben. A hivatkozott rendelkezés ezen felül adómentességet (nem vámmentességet) ír elô olyan ló importjára, amely az unió területén megtermékenyített anyaállattól származik. További feltétel, hogy annak az anyaállatnak harmadik országba történô kiszállítása, akitôl a csikó származik, ideiglenes legyen, és az az elletést célozza. „c) a Vámmentességi rendelet II. címének V. fejezete alatt szabályozott termék (termékek) importja is, ha annak (azok) összértéke nem haladja meg a 22 eurónak megfelelô pénzöszszeget”. Az idézett rendelkezés nagyon hasonlatos az a) pont szerinti rendelkezéshez. Viszont az a) pontban olyan küldeményrôl van szó, amit magánszemély küld magánszemélynek, míg jelen c) pont alatti esetben a küldeményt harmadik országbeli cég küldi az unió területére vagy magánszemélynek vagy cégnek. A vámmentességi rendelet hivatkozott része vámmentesként határoz meg minden olyan értékû árut, amelynek az értéke nem haladja meg a 150 EUR-t. Azonban az áfa-mentesség jelen küldemény esetében csak 22 EUR összegig áll fenn. Az e pontban foglalt adómentesség nem alkalmazható a dohány-, alkoholvagy parfümtermékek esetében, bármilyen kis összegûek is azok. „d) a Vámmentességi rendelet II. cím XI. fejezetének 42. és 43. cikkében meghatározott termék importja, ha az ellenérték nélküli, vagy ha ellenérték fejében történik, de a terméket értékesítô nem adóalany személy, szervezet”. A d) pont az oktatási, tudományos, kulturális anyagok behozatala esetében ír elô (különféle itt nem ismertetett feltételekkel) vámmentességet. Azonban az idézett rendelkezés értelmében a vámmentesen behozott termékek esetében csak akkor lehet az
áfa-mentességet alkalmazni, ha az importôr ingyen kapja a terméket, vagy pénzért, de ez esetben olyan harmadik országbeli személy az eladó, aki nem feleltethetô meg az áfatörvény adóalanyiságra vonatkozó elôírásainak. „(2) A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltérôen nem mentes az adó alól: a) a Vámmentességi rendelet II. címének III. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az üzemanyag”. A 93. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a vámmentességi rendeletben szereplô termékek behozatala esetén adómentesség illeti meg az importôrt. Az idézett (2) bekezdés a) pont szerint az örökölt termékek behozatala vámmentes, és ennek megfelelôen adómentes, azonban ez alól kivételt képez az üzemanyag, amelynél a vámmentesség érvényesíthetô, de az áfa-mentesség nem. „c) a Vámmentességi rendelet II. címének IV. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az számítógép, illetôleg annak rendeltetésszerû használatához szükséges tartozék”. A harmadik országból érkezô, az unió területén tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók szobaberendezéshez és személyes használathoz történô eszközök behozatala vámmentes, és ennek megfelelôen adómentes. Kivétel a számítógép és tartozéka, mivel számítógép-behozatal esetén a vámmentesség érvényesíthetô, azonban adómentesség nem illeti meg a terméket az unió területére behozó tanulót. „d) a Vámmentességi rendelet II. címének VII. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az importáló adóalanyt a termék beszerzése esetében az adólevonási jog egészben vagy részben nem illetné meg”. Azon vállalkozásokat illeti meg a vám- és áfa-mentesség, akik harmadik országban megszüntetik a tevékenységüket, és az eszközeiket az unió területére hozzák annak érdekében, hogy ott hasonló tevékenységet folytassanak. Ha azonban olyan terméket hoznak be (pl. személygépkocsit tárgyi eszköznek), amelynek importálása esetén nem illetné meg ôket a levonási jog, a vámmentesség alkalmazható, de az áfa-mentesség nem. „f) az (1) bekezdés d) pontjában említett eltéréssel a Vámmentességi rendelet II. címének XI. fejezete alatt szabályozott termék importja”.
áfa&számlázás
A vámmentességi rendelet hivatkozott része az oktatási, tudományos, kulturális anyagok behozatala esetén ír elô (különféle, itt nem ismertetett feltételekkel) vámmentességet. A vámmentességgel adómentesség nem párosul. Kivéve a – korábban említett – vámmentesen behozott termékek esetét, ahol is akkor lehet az áfa-mentességet alkalmazni, ha az importôr ingyen kapja a terméket, vagy ellenértékért, de ez esetben olyan harmadik országbeli személy az eladó, aki nem feleltethetô meg az áfatörvény adóalanyiságra vonatkozó elôírásainak. „g) a Vámmentességi rendelet II. címének XII. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha a laboratóriumi célra elôkészített állat importja ellenérték fejében történik”. A vámmentességi rendelet hivatkozott része a kísérleti célra, laboratóriumi használatra elôkészített állatok vámmentes behozataláról rendelkezik, azonban az adómentesség import esetében csak akkor érvényesíthetô, ha az importbeszerzés nem ellenérték fejében történik. „h) a Vámmentességi rendelet II. címének XIV. fejezete alatt szabályozott termék importja”. Mint már e cikksorozatban sokszor említettem, a vámmentességi rendeletben szereplô importügyletek egyben áfa-mentesek, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. A hivatkozott rendelet elôírása szerint vámmentesek az emberi eredetû gyógyászati anyagok, valamint az emberi szövet és vér meghatározására alkalmas reagensek importja. Viszont az áfatörvény jelen rendelkezése nem mentesíti az említett termékek importját az adófizetés alól. „i) a Vámmentességi rendelet II. cím XVII. fejezete 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott termék importja, ha az ellenérték fejében történik”. A hivatkozott vámmentességi rendelet szerint az állami szervezetek vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek által behozott, a rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztásra szánt alapvetô szükségleti cikkek importja vámmentes. Azonban az import csak akkor adómentes, ha a rászorulók között kiosztott termékek behozatala nem ellenérték fejében történik.
„j) a Vámmentességi rendelet II. cím XVII. fejezetének 66–68., valamint 70–73. cikkeiben szabályozott termék importja, ha az importáló maga a fogyatékos személy”. A fogyatékkal élôk számára készített eszközök importja az importáló személyétôl függetlenül vámmentes, azonban az adómentesség csak akkor érvényesíthetô, ha az importáló nem a fogyatékos személy. Vagyis ha a kereskedô importál, akkor az import vám- és áfa-mentes, ha a magánszemély, akkor 5% áfát kell az import után fizetni (vámot ez esetben sem). „k) a Vámmentességi rendelet II. címének XXVI. fejezetében szabályozott termék importja, ha annak ellenértékét járulékos költségként a 74. §, illetôleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint megállapított adóalap nem tartalmazza”. A szállítás során az áruk védelmét és rakodását szolgáló segédanyagok értéke (pl. raklap) alapvetôen beépül a szállítás értékébe, és ennek következtében a vámértékbe és áfa-alapjába, így magának az anyagoknak a behozatala vám- és adómentes. Ha valamilyen okból (rendre jogsértés következtében) nem épül be a segédanyag értéke az importált fô termék adóalapjába, akkor külön a segédanyag után importáfa-fizetési kötelezettséget ír elô a jogszabály. „101. § (1) Mentes az adó alól az olyan terméken – ide nem értve az ingatlant – belföldön végzett munka, amely terméket ilyen célból szereztek be vagy importáltak, majd a munka befejezését követôen a terméket küldeményként feladják vagy elfuvarozzák – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint – a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a) a szolgáltatás nyújtója maga vagy – javára – más végzi; b) a (3) bekezdésben meghatározott további feltételek szerint a szolgáltatás igénybevevôje maga vagy – javára – más végzi. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a) a termék Közösség területérôl való elhagyásának tényét, amelynek a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követô 90 napon belül kell megtörténnie, a ter-
5
méket a Közösség területérôl kiléptetô hatóság igazolja, valamint b) az a) pontban említett határidôn belül a terméket rendeltetésszerûen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást. (3) Az (1) bekezdés b) pontja abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a szolgáltatás igénybevevôje nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön”. Az elôzôekben idézett, kissé túlcizellált jogszabályi rendelkezés olyan gazdasági eseményt szabályoz, amely gyakorlatilag sosem fordul elô…A rendelkezésnek kiemelkedô jelentôsége volt 2010-ig; addig, amíg az Európai Unió a szolgáltatások teljesítésihelyszabályait nem reformálta meg. 2010ig az olyan szolgáltatás esetében, amelynek során valamilyen terméket munkált meg az adóalany, a teljesítési hely az a hely volt, ahol a megmunkálás történt, az akkor hatályos 42. § (1) bekezdés d) pont értelmében. Jelen (2010 elôtt is hatályos) rendelkezés szerint viszont, ha harmadik országbeli adóalanynak végeztünk olyan terméken munkát, amelyet beküldött belföldre, majd a munkavégzést követôen a megmunkált terméket visszaküldtük harmadik országba, a teljesítményünk, szolgáltatásunk adómentes volt a hivatkozott rendelkezés szerint. 2010-tôl a szolgáltatások teljesítésihely-szabályai megváltoztak: amennyiben olyan megrendelô termékén végzünk munkát, aki megfelel az áfatörvény adóalanyi fogalmának, függetlenül attól, hogy a megrendelô belföldi, más tagországi vagy éppen harmadik országbeli, a teljesítési helyet az Áfa tv. 37. § (1) bekezdés alapján kell meghatározni, amely elôírás alapján a teljesítési hely a megrendelô gazdasági letelepedése szerinti ország. Vagyis ha egy orosz cég beküldi a termékét belföldre megmunkálni, a megmunkálás mint szolgáltatás teljesítési helye Oroszország, a megrendelô orosz adóalany gazdasági letelepedés szerinti ország. Az ügylet ennek megfelelôen nem belföldön teljesített, ezért nem kell adót fizetni a szolgáltatása után a belföldi adóalanynak, mivel az Áfa tv. 2. § a) pontja értelmében csak a belföldön teljesített szolgáltatás után keletkezik adófizetési kötelezett-
6
áfa&számlázás
ség. Ha belföldön nincs adókötelezettség, akkor az idézett jogszabályhely nem is tudja mentesíteni az adó alól az ügyletet. Vagyis amely ügyletet mentesíteni akar a jogszabály az adó alól, gyakorlatilag nem létezik, mivel semmiképpen nem kell adót fizetni belföldi adótárgy hiányában, akár visszakül-
di a terméket az adóalany harmadik országba, akár nem. 2010-tôl egyetlen perifériális gazdasági eseményt mentesít az adó alól az idézett rendelkezés: ha adóalanynak nem minôsülô személy küldi be a termékét megmunkálás céljából belföldre, a megmunkáló magyar adóalanynak nem keletkezik
BONÁCZ ZSOLT ROVATA
Más személy útján teljesített távértékesítés Belföldi vállalkozás más tagállambeli cég részére értékesíthet terméket oly módon, hogy azt nem a más tagállambeli vállalkozásnak, hanem az általa megjelölt magánszemélynek kell leszállítania. Ilyen esetekben a belföldi vállalkozásnak a távértékesítés és az adómentes közösségi termékértékesítés szabályait kell megvizsgálni, s a tényállás helyes értékelését követôen alkalmazni. Távértékesítés Távértékesítésnek kizárólag olyan ügylet minôsülhet, amelynél a vevô az alábbi személyek valamelyike: • belföldön vagy más tagállamban illetôséggel rendelkezô, nem adóalany magánszemély; • belföldön vagy más tagállamban illetôséggel rendelkezô, kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalany, aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; • belföldön vagy más tagállamban illetôséggel rendelkezô különleges jogállású mezôgazdasági termelô; aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; • nem adóalany jogi személy, amely nem rendelkezik közösségi adószámmal, így a beszerzés után belföldön vagy saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre. Távértékesítés abban az esetben valósul meg, ha az elôzôleg említett személyi kör részére • nem új közlekedési eszközt értékesítenek, illetôleg az értékesített termék nem szolgál fel- vagy öszszeszerelés tárgyául; és • nem olyan használt ingóság, mûalkotás, gyûjteménydarab és régiség értékesítése történik, amelynél az
eladó különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazta; • termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítô maga, illetve javára más végzi; és • az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. Távértékesítés csak olyan ügylet lehet, amelynél a terméket az eladó fuvarozza, illetve fuvaroztatja el a vevô részére. Amennyiben az említett körbe tartozó személy belföldön vásárol az elôzôekben említett terméket, s azt saját maga viszi ki belföldrôl más tagállamba, akkor nem távértékesítés valósul meg. A távértékesítés alapszabálya szerint a teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerzô nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ebbôl adódóan, ha a távértékesítés tárgyát nem belföldrôl feladott termék képezi, nem belföldön teljesített ügyletrôl van szó. Ezáltal az értékesítés nem adómentes, hanem belföldön nem adóztatható. Ha a távértékesítés tárgyát képezô termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül volt, és a termék küldeménykénti megérkezése
adófizetési kötelezettsége a szolgáltatása után, ha a terméket a megmunkálást követôen 90 napon belül visszaküldi a harmadik országbeli nem adóalany személynek, rendre magánszemélynek. Vira Sándor (Saldo Zrt. igazgatóhelyettes)
vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termékimport teljesítési helye volt, akkor a távértékesítés teljesítési helye a termékimport teljesítési helyével esik egybe. Távértékesítés esetében a teljesítés helye a feladás helye, ha a) az értékesített termék nem jövedéki termék; és b) az adott naptári évben a távértékesítésébôl származó ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a rendeltetés helye szerinti tagállamában megállapított felsô értékhatárt azzal, hogy a rendeltetés helyét kell teljesítési helynek tekinteni annál az értékesítésnél, amelynél az adó nélkül számított ellenértékkel az eladó elôször meghaladja a felsô értékhatárt, továbbá mindazon ezt követô értékesítéseknél is; továbbá akkor is a rendeltetés helye a teljesítés helye, ha az eladó a rendeltetés helye szerinti tagállamban az értékesítés után az értékhatár elérésétôl függetlenül adófizetésre kötelezett; és c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelôzô naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek. E szabályok alapján a belföldi adóalany eladó belföldi teljesítési hely esetén az említett körbe tartozó vevô részére teljesített értékesítésének ellenértéke után a termékre irányadó adómérték szerint számított adót kell felszámítania. Mivel nem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés történt, nem releváns körülmény, hogy a terméket az értékesítés következtében más tagállam területére fuvarozzák el. Amennyiben az értékesítô belföldi adóalany említett vevôi kör felé történô értékesítéseinek ellenértéke meghaladja a célország (azaz a rendeltetés helye szerinti tagállam) által a távérté-
áfa&számlázás
kesítésre meghatározott értékhatárt, az értékesítônek kötelezô a vevô tagállamában adóalanyként bejelentkeznie, mivel a teljesítés helyének a vevô tagállamát kell tekinteni. Továbbá a magyar adóhatóságnál is bejelentést kell tennie az értékhatár átlépésérôl 15 napon belül, amely által az eladó az adóhatóság tudomására hozza, hogy az értékhatár átlépését eredményezô és azt követô értékesítések után már nem belföldön köteles adót fizetni. Az értékesítô belföldi adóalanynak lehetôsége van arra is, hogy választása alapján ezen ügyleteket terhelô adókötelezettségét akkor is a vevô tagállamban teljesítse, ha nem haladja meg a másik tagállamban erre a célra megjelölt értékhatárt. Értelemszerûen ekkor is be kell jelentkeznie adóalanyként az adott tagállam adóhatóságánál. Ebben az esetben ezt a tényt – azaz hogy a belföldi adóalany saját választása alapján az értékesítése után a rendeltetés helye szerinti tagállamban kíván adózni – a magyar adóhatóságnál a választását követô 15 napon belül be kell jelenteni, továbbá ettôl a választásától a bejelentést követô két naptári évig nem térhet el. Ha a belföldi adóalany eladónak a távértékesítése után a rendeltetés helye szerinti tagállamban keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor nem belföldön adóztatható értékesítés valósul meg, tehát nem lehet szó belföldön adóköteles és adómentes Közösségen belüli termékértékesítésrôl. A távértékesítés elôzôekben foglalt szabályait kell alkalmazni, ha a távértékesítés tárgyát fizikailag Magyarországon található termék képezi, amelyet Magyarországról fuvaroztak el a rendeltetés helyére. A távértékesítés szabályait képezheti fizikailag más tagállamban található termék, amelyet más tagállam területérôl Magyarországra értékesítenek az elôzôekben említett személyi kör részére. Az áfatörvény értelmében a más tagállambeli eladó értékesítése után akkor köteles belföldön adót fizetni, ha az értékesítések adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben vagy az azt megelôzô évben meghaladta a 35 000 eurót. Az átszámítást a csatlakozás napján érvényes MNB árfolyamon kell elvégezni. A csatlakozás idôpontjában érvényes árfolyamon
számítva 35 000 euró 8 826 650 forintnak felel meg. Az adókötelezettség elsôként azt az értékesítést terheli, amelynek adó nélküli értéke az értékhatárt meghaladja. Az eladót ezt követô 15 napon belül az adóhatóság felé bejelentési kötelezettség terheli, amely útján értesíti az adóhatóságot távértékesítésekre vonatkozó adóalanyiságának keletkezésérôl. A más tagállambeli eladó a magyar adóhatósághoz történô elôzetes bejelentés útján azt is választhatja, hogy értékhatár alatti értékesítései után is belföldön fizeti meg az adót. Amennyiben a tárgyévet követô évre vonatkozóan kívánja ezt választani, akkor a bejelentést a tárgyévet megelôzô adóév utolsó napjáig kell megtennie. A távértékesítés kizárólag termékre és az Európai Unió területére értelmezhetô adójogi fogalom. Szabályai az Európai Unió más tagállamaiban is azonos elveken nyugszanak, azzal az eltéréssel, hogy egyes tagállamok a 35 000 euró helyett más értékhatárt határoztak meg. Amennyiben az értékesített termék rendeltetési helye – függetlenül az értékesített termék jellégétôl és a vevô adójogi státusától – harmadik ország területe, az értékesítésre a távértékesítés szabályai nem vonatkoztathatók.
Adómentes közösségi termékértékesítés Az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés fogalmát az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint mentes az adó alól az az értékesítés, amelynél a vevô más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany vagy adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy, továbbá az értékesítés közvetlen következtében az értékesített termék belföldrôl más tagállam területére kerül, függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el. Az új közlekedési eszköz [Áfa tv. 259. § 25. pont] értékesítése a vevô jogállásától függetlenül mentes az adó alól, ha az értékesítés közvetlen következtében az új közlekedési eszköz belföldrôl más tagállam területére kerül, függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el [Áfa tv. 89. § (2)]. Az új közlekedési eszköz beszerzôje saját tagállamában köteles az adót megfizetni.
7
Jövedéki termék értékesítése más tagállamban illetôséggel rendelkezô nem adóalany jogi személy részére akkor adómentes, ha a vevônek saját tagállamában a közösségi beszerzései után nem kell adót fizetnie, és a jövedéki termék beszerzése miatt jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, továbbá a jövedéki termék az értékesítés közvetlen következtében belföldrôl más tagállam területére kerül, függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el. [Áfa tv. 89. § (3)] Adómentes közösségi értékesítés kizárólag olyan ügylet lehet, amelynél a teljesítés helye belföld. Ugyanis az Áfa tv. 26. §-a alapján abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítô, akár a beszerzô vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerzô nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Az Áfa tv. 89. § (1)–(3) bekezdésében foglalt tényállást kizárólag olyan értékesítés elégítheti ki, amelynél az értékesített termék fuvarozás tárgyát képezi.
Példa „A” magyar cég különbözô termékeket értékesít egy közösségi adószámmal rendelkezô angol cégnek, amely webáruházat üzemeltet. Az angol céggel kötött megállapodás alapján a terméket „A” cég belföldrôl feladja az angol cég – az Európai Unió különbözô tagállamaiban rezidens – magánszemély megrendelôi részére. „A” cég rendelkezik az angol cég vevôi részére postázott termékek átvételét igazoló okmányokkal. A felvázolt esetben nyilvánvaló, hogy „A” cég részérôl távértékesítés nem valósulhat meg, hiszen nem az említett vevôi körbe tartozó személy részére értékesített. „A” cég szempontjából azt kell megítélni, hogy ô minôsíthetô-e a termék elfuvarozásával járó értékesítés teljesítôjének. A termék fuvarozásával járó értékesítés az, amelyben a fuvarozást megrendelô, illetve a fuvarozást saját maga elvégzô személy eladóként vagy vevôként vesz részt. Általában a fuvarozást megrendelô személynek az a személy minôsül, aki (amely) a fuvarozóval a fuvarszerzôdést megkötötte. Azonban elôfordulhat, hogy az a
8
áfa&számlázás
személy, aki (amely) a fuvarozóval a fuvarszerzôdést megkötötte, nem saját javára, hanem más személy javára járt el. Ebben az esetben nem a fuvarszerzôdést megkötô személy minôsül fuvaroztatónak, hanem az a személy, akinek (amelynek) a javára eljár. A vázolt tényállás esetén a második eset áll elô, azaz „A” cég az angol cég nevében eljárva adta fel a terméket az angol cég vevôje részére. Tehát az angol céget kell tekinteni a termék elfuvarozásával járó értékesítés teljesítôjének. Az angol cég kétféle adójogi pozíciót vehet fel. A távértékesítés szabályai szerint a teljesítés helye a feladás helye, azaz belföld; ha az angol cég nem köteles a postai feladás rendeltetési helye szerinti tagállamban adóalanyként regisztrálni magát, illetve ezt saját elhatározásából nem tette meg, akkor mindenképpen a magyar adóhatóságnál kell áfa-alanyként regisztráltatni magát. Ekkor a távértékesítés szabályai szerint vevôi részére a termékre irányadó – az áfatörvény szerinti – adómértéket köteles felszámítani. Amennyiben az angol cég köteles a postai feladás rendeltetési helye szerinti tagállamban adóalanyként regisztrálni magát, illetve ezt saját elhatározásából tette meg, akkor a teljesítés helyének a postai feladás rendeltetési helyét kell tekinteni. Ekkor a vevôi részére nem belföldön teljesít, tehát ezen értékesítései nem esnek az
áfatörvény tárgyi hatálya alá, így magyar áfa-alanyiság alatt teljesített értékesítés nem merülhet fel. Mindkét esetben az angol cég az „A” cég általi fuvaroztatással saját termék mozgatását valósítja meg, amely sem belföldön, sem a rendeltetés helye szerinti tagállamban (ott közösségi beszerzés) nem minôsül adóköteles ügyletnek, hiszen a termék mozgatására távértékesítés teljesítése érdekében kerül sor. Az elôzôekben leírtak következtében „A” cég adójogi értelemben feltétlenül már az angol cég rendelkezésére álló terméket adott fel az angol cég vevôje részére, ezáltal „A” cég szempontjából belföld azon okból minôsül a teljesítés helyének, mert az általa értékesített termék a teljesítés idôpontjában belföldön található. „A” cég adómentes közösségi termékértékesítést nem teljesít az angol cég részére, függetlenül annak belföldi adójogi pozíciójától. Ugyanis az „A” cég által megvalósított értékesítés közvetlen következtében nem került elfuvarozásra belföldrôl más tagállam területére. Tehát leszögezhetô, hogy „A” cégnek az angol cég felé fel kell számítani az értékesített termékre irányadó adókulcs szerinti áfát. Felvetôdik az a kérdés, van-e jogszerû lehetôsége annak, hogy „A” cég az angol cég részére áfa-mentesen számlázhasson. Tegyük fel, hogy „A” cég az általa értékesített terméket nem
Nem az unió területén bonyolított láncügylet Belföldi vállalkozások gyakran olyan termékeket értékesítenek, amelyek fizikailag nem az Európai Unió területén találhatók, és nem is fuvarozzák be azokat az unió területére. Ilyen esetben gyakori hiba, hogy a belföldi vállalkozások ügyleteiket a 2006/112/EK rendelet alapján értelmezik, s adózzák le. Ez a logika hibás, amelyet cikkünkben egy példán keresztül szemléltetünk. Példa Tegyük fel, hogy az ügyletsorozatban egy magyar, egy ukrán és egy szerb cég vesz részt. A magyar cég szerzôdést kötött egy szerb céggel egy gép leszállítására. A szerzôdés szerint a magyar cég kizárólag a gép átadására kötelezett; üzembe helyezési, be- és vagy összeszerelési kötelezettség nem terheli. A gépet a magyar cég egy uk-
rán cégtôl szerzi be. Az ukrán cég a magyar cég rendelkezése alapján a gépet közvetlenül a szerb cég részére fuvarozza Ukrajnából Szerbiába. A vázolt esetben láncügyletrôl van szó, mivel az ügyletsorozat tekintetében az alábbi két feltétel egyidejûleg fennáll: • a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sor-
közvetlenül az angol cég vevôi részére adja fel postai küldeményként, hanem annak elosztóközpontjába fuvaroztatja, ahonnan azt az angol cég postán feladja a vevôi részére. Ebben az esetben a termék elfuvarozásával járó értékesítést „A” cég teljesíti, hiszen saját nevében és javára fuvaroztatta a terméket az általa teljesített értékesítéshez kapcsolódóan belföldrôl más tagállam területére. Tehát az angol cég részére teljesített termékértékesítése kielégíti az adómentességhez szükséges feltételeket, így adómentes közösségi termékértékesítésnek minôsíthetô. Ez a cél azonban semmiképpen sem érhetô el oly módon, hogy „A” cég saját maga fuvarozza el a terméket az angol cég vevôihez, majd annak ténylegesen felmerülô költségeit az angol cégre áthárítja, illetve a fuvarozás költségeit a termék vételárának meghatározásánál érvényesítette. Ebben az esetben is az angol cég minôsül fuvaroztatónak, mivel annak költségeit ténylegesen viseli. Ezen túl a fuvarozás külön átterhelt, illetve a vételárban érvényesített költségei az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint a termékértékesítés adóalapjába tartozó járulékos költségként veendôk figyelembe, amely után a termékre irányadó adókulcs szerinti adót kell felszámítani. Bonácz Zsolt
ban elsô értékesítôtôl a sorban utolsó beszerzô nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és • legalább kettônél több személy vesz részt az értékesítési láncolatban. Nem minôsíthetôk láncügyletnek azok az értékesítések, amelynél ugyan mindegyik értékesítésnek ugyanaz a termék a tárgya, de a termék mozgatására (fuvarozására) nem kerül sor. Ha például egy raktárban tárolt terméket egymás után többször értékesítenek, de egyik értékesítés következtében sem kerül ki a termék a raktárból, akkor nincs szó láncügyletrôl.
A láncértékesítés uniós áfa-irányelv szerinti alapszabályai A láncügylet az elsô értékesítôtôl (akitôl a termék elfuvarozása indul) kez-
áfa&számlázás
dôdik, s a végsô beszerzôig (akihez a termék elfuvarozása történik) tart. Láncügyletben az elsô értékesítô és az utolsó vevô (aki/amely részére a fuvarozással járó értékesítést teljesítették, azaz az ügyletsorozat tárgyát képezô terméket hozzá fuvarozták) kivételével mindenki közbensô szereplônek minôsül. A közbensô szereplô beszerzô és egyben értékesítô is. A termék fuvarozásával járó értékesítés az, amelyben a fuvarozást megrendelô, illetve a fuvarozást saját maga elvégzô személy eladóként vagy vevôként vesz részt. Általában a fuvarozást megrendelô személynek az a személy minôsül, aki (amely) a fuvarozóval a fuvarszerzôdést megkötötte. Elôfordulhat azonban, hogy az a személy, aki (amely) a fuvarozóval a fuvarszerzôdést megkötötte nem saját javára, hanem más személy javára járt el. Ebben az esetben nem a fuvarszerzôdést megkötô személy minôsül fuvaroztatónak, hanem az a személy, akinek (amelynek) a javára eljár. Elôfordulhat, hogy a láncügyben részt vevô személy saját maga végzi el a termék elfuvarozását. Amennyiben ezt nem saját maga, hanem a láncügyletben részt vevô más szereplô költségére végezte el, a költségviselô minôsül a fuvarozás megrendelôjének. Abban az esetben, ha közbensô szereplô minôsül a fuvarozást megrendelô személynek, akkor el kell döntenie, hogy ezt vevôi vagy eladói minôségben tette-e. Utóbbi esetben a közbensô szereplônek ezt a pozícióját bizonyítania kell, amely bizonyítás módjára vonatkozóan a 2006/112/EK irányelv semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. A közbensô szereplô rögzítheti a termék adásvételére vonatkozó szerzôdésben, valamint a vevôvel kötött más dokumentumban is, hogy a termék elfuvarozását eladói minôségben kívánja végrehajtani, továbbá ennek bizonyítására alkalmas lehet a fuvarozás megkezdésének helye szerinti tagállamban történt áfa-alanykénti regisztráció. Ha a termék elfuvarozását a végsô beszerzô saját költségére végezte, illetve rendelte meg, akkor az utolsó közbensô szereplô az a személy, aki (amely) a fuvarozással járó értékesítést teljesítette.
A példában vázolt tényállás minôsítése Az áfatörvény tárgyi hatálya alá tartozik az a láncba tartozó értékesítés, amelynek eredményeképpen a belföldön fizikálisan lévô termék belföldrôl elfuvarozásra került, mivel ezen értékesítés esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a beszerzô nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Az áfatörvény tárgyi hatálya alá az értékesítési láncból azon értékesítések tartoznak még, amelyek a termék elfuvarozását eredményezô értékesítést megelôzik. Nem esnek az áfatörvény tárgyi hatálya alá azon értékesítések, amelyek a termék belföldrôl történô elfuvarozását eredményezô értékesítést követik, mivel ezen értékesítések esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a beszerzô nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás befejezésekor van. A példában vázolt esetben az áfatörvény és más tagállamokban hatályos áfatörvény a láncügylet egyet-
9
len értékesítését sem adóztathatja, hiszen az ipari gép feladásának és rendeltetésének helye nem az Európai Unió területére esik. Tehát a magyar cég értékesítését nem minôsítheti belföldön teljesített adómentes ügyletnek, továbbá nem tekintheti irányadónak a 2006/112/ EK rendelet elôírásait. A magyar cég elsôdlegesen a fuvarozás megkezdésének helye szerinti szabályozást, azaz az ukrán adózási szabályokat köteles figyelembe venni, és ezek alapján kell megvizsgálnia, hogy a szerb cég részére történô értékesítése jár-e Ukrajnában áfa-fizetési és ahhoz kapcsolódó kötelezettségekkel. Amennyiben az ukrán szabályozás alapján a magyar céget a szerb részére teljesített értékesítés után nem terheli áfa-fizetési kötelezettség, akkor a szerb szabályozás vizsgálandó meg. Elvileg kizárt, hogy a magyar cég sem Ukrajnában, sem Szerbiában nem kötelezett áfa-fizetésre, s ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. Bonácz Zsolt
RUSZIN ZSOLT ROVATA
Az adózói választás korrekciójának lehetôsége – könnyítés az adminisztrációban A könyvelést és az adózást, közte is az általános forgalmi adót, valamint a számlázást átszövi a különbözô választások sora. Az elmúlt években az adóhatóság a választást vagy annak hiányát rendre az adózó orra alá dörgölte adóhiány vagy mulasztási bírság formájában, holott az adott módszer alkalmazása helyes volt, csupán annak kiválasztásakor történt hiba. Ezek a választások gyakran rejtve maradnak, hiszen senki sem kel és fekszik a NAV vagy az önkormányzati adóhatóság által közzétett törzsadatokkal. Az elmúlt években tapasztalt anomáliáknak vetett véget a kormány, amikor két honatya javaslatát támogatta. Amikor kimarad egy X Az adóhatóság adózási választást érintô megállapításai közt az elmúlt években a forgalmi adó tekintetében az adókötelessé tétel választása jelentette a legtöbb problémát. Egész ingatlanok
beszerzésének az áfáját állapította meg adóhiányként a hivatal, arra hivatkozva, hogy a négyzet nem tartalmazta az X-et. Az X helye pedig így „élet-halál sorsa lehetett”, ha milliárdos megállapításokat követôen emberi
10
áfa&számlázás
sorsok, életpályák törtek meg, üzleti vállalkozások mentek tönkre, örökre bevésve az érintettek tudatába, hogy a lényegtelennek tûnô, érthetetlen nyelvezetû nyomtatványok felülírják a józan észt és a jogbiztonságot. A cégek és egyéni vállalkozások alakulásukkor, illetve minden év karácsonyakor nem is vették észre, hogy létfontosságú alkalmakat szalasztanak el arra, hogy ne képzôdhessen adóhiány, ne kelljen késedelmi kamatot fizetni stb. A hivatalnokok ilyenkor közölték, hogy miként lehet a késôbbiekben az eltérést „kezelni”, hogyan kell méltányosságot kérelmezni, bizonyítani a fizetési könnyítés szükségességét. Az az eshetôség, hogy ezek a választások nem kerülhetnek a valóság és az évek óta folyó gyakorlat elébe, fel sem merült. Mostanáig.
Okok és eredôk a visszamenôleges választás jogintézményéhez Az új elôírás csupán egyetlen mondat, érdemes azt végigolvasni: „34/A § Ha törvény az adózó számára választási lehetôséget biztosít, az adózó kezdeményezheti – az adó megállapításához való jog elévülési idején belül – a választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben
a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – a beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti.” Ehhez frappáns indoklást fûzött a jogalkotó, és abból jól látszik az adminisztrációs szabályozást körüllengô trendváltás: Az új szakasz lehetôvé teszi a törvény alapján biztosított választási lehetôség adminisztrációs okból történt hibás teljesítésének vagy elmulasztásának esetén a korrekciót. Az eddigi szigor és az adózási választás felülbírált minden korábbi könyvelést és hibátlanul alkalmazott gyakorlatot. Bevallásokat kellett önellenôrizni, kimutatásokat módosítani, és gyakran elôfordult, hogy a számviteli beszámolóban is egy ilyen választásra tett NAV-megállapítás háromoszlopos mérleget eredményezett. Mindez természetesen semmilyen gazdasági hasznossággal nem járt. Különösen kegyetlen módon járt el az adóhatóság a vállalkozásukért korlátlan felelôsséget vállaló beltagok, egyéni vállalkozók esetében, ahol a megállapítások nyomán kialakult adótartozás magánszemélyként, a személyes vagyonuk terhére is beszedhetô volt. Ezt a helyzetet változtatta meg a hatályba lépett rendelkezés [Art. 34/A §], amely ha kedvezôbb helyzetet te-
Új weboldalaink www.afa-szamlazas.hu Elkészült a szaktájékoztató önálló honlapja, ahol a régebbi számok, 2010. áprilistól ingyenesen letölthetôek, kinyomtathatóak. Ezen az oldalon, a szakmai cikkek archívumában, lehetôség van kulcsszavak alapján is keresni egy adott cikkre, szerzôre, témára, idôpontra. www.konyvelok-lapja.hu Elkészült a KÖNYVELÔK LAPJA havonta megjelenô szaktájékoztatónk weboldala is, ahol a korábbi számok szintén ingyenesen letölthetôek. A szakmai cikkek archívumában itt is lehetôség van cikkre, szerzôre, témára, idôpontra keresni. www.vezinfoklub.hu Hírlevél-archívumunkban szabadszavasan is kereshetôek a 2008 óta bôvülô adózási, számviteli és munkaügyi aktualitásokról, változásokról szóló szakmai cikkek. www.vezinfokredit.hu A weboldal mérlegképes könyvelôknek, adótanácsadóknak, adószakértôknek, okleveles adószakértôknek és könyvvizsgálóknak nyújt segítséget a kötelezô kreditpontok gyûjtéséhez, rögzítéséhez és átláthatóságához. A nálunk szerzett pontokat a Vezinfó Kiadó automatikusan rögzíti ügyfeleinek.
remt, a folyamatban lévô ügyekre is alkalmazható, így a jogerôsen még le nem zárt ellenôrzéseknél is sikeresen alkalmazható.
Adóhatósági hozzáállás az új szabályozáshoz A NAV egyelôre nehezen alkalmazkodik az adózóknak amúgy igencsak kedvezô választási lehetôség kijavítása tekintetében bevezetett szabályozáshoz. A leginkább elterjedt eset az, amikor az adózó mint áfás bérbeadást végzô cég a választását szerette volna hozzáigazítani a valósághoz. Ez azt jelenti, hogy ha ez a cég eddig áfásan számlázta a bérbeadást, és így is könyvelt, így vallotta be az áfát, akkor 2014. január 1-jét követôen bármikor benyújthatja a 14T201T nyomtatványt, amelyen valamilyen korábbi hatályossági idôpontra vonatkozóan egyszerûen beírja a nyomtatványra azt az állapotot, amit a számlázása, könyvelése során alkalmazott és jelenleg is alkalmaz. Itt jegyzem meg, hogy bár a törvény ezen új mondata nem mondja meg, mi az a „kijavítás iránti kérelem”, az könnyedén levezethetô a jelenlegi gyakorlatban: ez a T201T és a T102E nyomtatványokat, esetlegesen a T101-es nyomtatvány adóévre vonatkozó, aktuális évszámot tartalmazó elsô két számjeggyel kiegészített formját takarhatja. A NAV illetékes adóigazgatósági ügyintézôje szükségesnek tartotta, hogy egy adóalany-nyilvántartási kérdésben a bevallások tartalmáról tegyen nyilatkozatot az adózó, úgy, hogy közben sem a hiánypótlási szabályt nem tartotta be, sem pedig hatáskörrel nem rendelkezik a kérdés vizsgálatával kapcsolatosan, így tartalmilag a nyilatkozattételt sem rendelhette volna el. Eddig is tudhattuk, hogy ha az adóhatóság útjába kerül egy jogszabályi rendelkezés, akkor az adózókhoz hasonlóan – saját érdekköre szerint – rendszerint a szabály alkalmazásának részben vagy egészben történô kiiktatására, az elôírás betartásának akadályozására, a jogszerûség határán túli jogértelmezés és intézkedés útján a foganatosítás akadályozására törekszik. Így szoktak járni azok a szabályok, amelyekkel a hivatal nem ért egyet. Ilyen sorsra jutott az áfa-kezesség jogintézménye is, amely alkalmazásával sokat lehetne lendíte-
áfa&számlázás
ni a számlakibocsátó áfa-fizetési hajlandóságán. A NAV most formálódó gyakorlata mereven és gyanakodva figyelné az adózó választásának visszamenôleges megváltoztatását, amire az elôbbi nyilatkozattételi eset is jó példa. Amikor az adózó az Art. 34/A §-a szerint utólag módosítja a választását, az adóhatóságnak célszerû lenne olyan belsô eljárási rendet kialakítania, amely az adózói közlést úgy tekinti, mint ami megfelel az Art. 34/A § elôírásának – hiszen másképpen nem is tehetne ilyen bejelentést. Másrészt viszont az ilyen adózó a szabályozást kevésbé ismerô, esetleg hibás adóalanyi választásokat tesz, így kockázatosabb lehet a múltra és a jövôre nézve, ellenôrzése tehát indokolttá válhat. Valójában azt az adózót, amelyiket „érdekli”, hogy jogszabályszerû legyen a választása, önmagában ezért az intézkedésé-
ért sem kellene vehemens adóellenôrzés alá vetni, így tehát az ellenôrzés belsô ellenôrzésként képzelhetô el. Ha például az adózó tárgyi mentesség helyett az áfa-kötelessé tételt választja az ingatlanbérbeadására, akkor az áfa-bevallásokban szerepeltetnie is kellett ilyen árbevételt. Ha mégis áfamentes árbevétel szerepel a 65-ös bevallásokban, célszerû lehet ellenôrzést indítani. Ha a nyilatkoztatásról a hivatal mégsem tud eltekinteni, akkor pedig kerüljön bele az adatmódosító lapokba egy olyan rovat, ahol az adózó jelzi: választási lehetôségével úgy élt visszamenôleges hatállyal, hogy attól bevallásai nem módosulnak.
Az új szabály a gyakorlatban Az Art. 34/A § használhatósága igencsak tág, holott a rendelkezés egyetlen mondatból áll. Az általános forgalmi
A félsertéssel továbbra is megmaradt az adókockázat Ma már hétköznapi dolog tudni azt, ami eddig is sejthetô volt: egy-két, folyamatba ügyesen beiktatott mulasztó céget követôen alaposan „körhintába tett” sertéshús kapcsán az adóhatóság akár néhány hónap alatt milliárdos be nem fizetett áfa után futhatott. Az adó kulcsának csökkentése ellentmondana a kormányzat kimondatlanul fenntartott, közvetett adózásra épülô koncepciójának. Az 5%-os áfa-kulcs az alkalmazhatóság terén azonban igencsak sérülékeny. Az adóhatóság számára évrôl évre egyre nagyobb presztízsveszteséget okoz a hús áfája körül zajló országos méretû visszaélés-sorozat. Hiába kell elôre bejelenteni a nagyobb élelmiszer-szállítmányokat a határokon, hiába a sok ellenôrzés, egyszerûen a módszert maguk a fogyasztók erôltetik azzal, hogy csak az olcsó húst veszik meg, de egyáltalán nem azt, amelyiknek híg a leve. Így aztán a minôségi hústermékbôl nem a minôséget spórolják ki, hanem az államot. Vagyis a vágóhíd kénytelen a jó árat és azonnali készpénzfizetést kínáló neppereknek eladni a minôségi alapanyagot, ami aztán elindítja a visszaélési láncolatot. A hûtôkocsik – a fuvarlevelek szerint – belföldre, aztán rögtön külföldre mennek, út közben pedig többször gazdát cserélnek. Valójában az árut a be-
szerzési helytôl nem messze terítik azoknak a henteseknek és feldolgozóknak, akik a fekete értékesítéseiket, a pénztárgépükbe be nem ütött összegeket ezekkel a beszerzéssekkel egyensúlyozzák ki. Ezt hívják körhinta- vagy karussel csalásnak. Nincs mese, aki nem így gazdálkodik, elôbb vagy utóbb lehúzhatja a rolót, mert a hústerméken nem lesz nyereség. A vevôk által elvárt nyugtaadás és az online pénztárgépek 2013-tól már kizárólag a viszonteladók közti piacra szorították vissza a feketézést. A megoldás a fordított adózás lett volna, azonban ezt az Európai Unió elvetette, így lépni kellett: 5%-ra kellett a kereskedôk közti árumozgás áfáját levinni. Így a „körhintás” élô- és félsertés nem hoz majd annyi hasznot. Eddig egy-két stróman is elég volt, akinek a cége sosem vallotta be a bel-
11
adó terén, hasonlóan a bérbeadás és az értékesítés adókötelessé tételéhez, az új szabály alapján a különbözeti (árrés alapú) értékesítés választásának elmulasztása is pótolható ezen a módon, de szó lehet naplófôkönyv és pénztárkönyv közti választásról, vagy a megfelelô árfolyamról szóló döntésrôl is. Ennek ellenére az adóhatóság még nem közölt olyan tájékoztatást, amely az Art. 34/A §-t megtölti gyakorlati tartalommal. A Központi Hivatal Ügyfélkapcsolati és Jogi Tájékoztatási Fôosztálya 3528288985 iktatószámú levelében idén februárban azt írta, hogy „az alkalmazással kapcsolatosan felmerültek kérdések és a belsô egyeztetések még nem zárultak le”. A korábbi választ kiegészítô levélre azóta is várunk. Ruszin Zsolt
földön továbbadott áru áfáját, amelyet aztán papíron Romániába vagy Szlovákiába szállítottak. Legalább 7–8 ilyen mûvelet kell majd, hogy a jelenlegivel azonos szinten tartsák az élôállat és a félsertés forgalmából az államtól lenyúlt áfa összegét. Ez azonban már olyan sok embert és olyan sok ügyletet igényel, ami nem teszi vonzóvá a bûnözô csoportok húsra szakosodását. Erre már rájöhettek az érintett minisztériumok is.
Statisztikailag félsertés, minisztériumi böllér fogalmazásban A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára nem lehet probléma, hogy behatárolják a félsertés fogalmát az áfatörvény számára, hiszen azt már egy 2010-es rendelet tisztázza: „sertés vágott féltest: a levágott sertés kivéreztetve (a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva), szôr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsôség (nyelv, szív, máj, tüdô, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelô, háj és rekeszizom) nélkül, de szalonnával;” A gond az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a KSH/INFO/992/2014 – INFO-99 számú levelében más definíciót közölt, mely szerint „Egész vagy félsertés: a 0203 11 10 és a 0203 21 10 alszámok alkalmazásában: a levágott egész házisertést jelenti, amelyet kivéreztettek és kizsige-
12
áfa&számlázás
reltek, és amelyrôl a szôrt és a körmöket eltávolították. A félsertést az egész sertésbôl nyerik minden egyes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolyán keresztül, a szegycsonton keresztül vagy annak mentén, illetve az ülôfancsonti ízesülésen keresztül történô kettéválasztással. Az egész és félsertések fejjel, lábakkal, szalonnával, vesékkel, farokkal vagy rekeszizommal együtt vagy azok nélkül is állhatnak. A félsertések a gerincvelôvel, az aggyal vagy a nyelvvel együtt vagy azok nélkül állhatnak. Kocák vágott teste és félteste csecsekkel (tejmirigyekkel) vagy azok nélkül is állhat.” Ez természetesen nem a KSH, hanem az unió szerinti meghatározás, amelyet a külkereskedelmi termékforgalmi és a vámstatisztika alkalmaz, de más statisztika, illetve az áfa-szabályozásban használt definíció ettôl eltérhet, errôl viszont nem rendelkezem információval. Az egyik fogalom a gyakorlat, a másik statisztikai szemléletû. Az egyik egyetlen meghatározó mondat, míg a KSH az uniós besorolás tágabb módszertanát tükrözi, az eshetôségek esetén a NÉBIH munkatársai az FVM fogalmát, míg a velük tartó NAV-revizorok a KSH fogalmát fogják a hûtôtermekben vagy az elôtt keresni. Remélem, nem lesz vita abból sem, hogy a félsertés esetén rajta van-e a disznófej, vagy sem…
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) 236-0635, Fax: (06-1) 236-0037 www.vezinfo.hu E-mail:
[email protected] Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerzôk, szerkesztôk: Bonácz Zsolt, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Ruszin Zsolt, Vadász Iván, Vira Sándor Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft. © 2010–2014 Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN 2061-7275 Minden jog fenntartva! Az Áfa&Számlázás szaktájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, többszörözése, fordítása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idôpontjában meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelôsséget nem vállalunk.
Igazi magyar szabályalkotás, megoldás helyett Miután a boltokban nem élô- és nem félsertést kínálnak, a bolti értékesítésnél semmi sem változik! Hiába szerzi be a vágott féltestet 5%-os kulccsal a bolt, amint megbontja, abban a pillanatban 27%-os áfa alá kerül a termék. A törvényjavaslat benyújtása óta kiderülhetett, hogy ezt az adózási „vívmányt” csak a sertések szintjén érdemes elôször hazánkban kipróbálni. A késztermékek megutaztatása és az áfa-befizetés alóli kibújás azonban továbbra is probléma marad, ezért kellene a tételes áfa értékhatárát a jelenlegi 2 millió forintról jelentôsen csökkenteni, követve Portugália példáját. Miután a szabály a forgalmazóknak és a viszonteladóknak szól, ezek a felek egymás közt kevesebb áfát számítanak fel. Vannak ebben a körben igazi nyertesek? Nincsenek. Ha mégis ügyeskedni szeretne valaki, azt az élelmes magánszemély vevôk közt kellene keresni, akik összekacsintanak a hentessel, és a félsertést megkapják feldolgozva, fölös részek nélkül. Lehet mindezt legálisan? Elvileg nincs törvényi akadálya, hogy eladják a félsertést, majd azt az adásvételt követôen megbontsák, a fölös részeket eltávolítsák egyfajta húsfeldolgozási szolgáltatásként, és még alapáron vissza is vásárolják a nem kívánatos részeket. E mellett újra divat a disznóvágás, ahol az adásvétel valóban elkülönül a feldolgozástól. Így rendre le fogják elôlegezni az élôvagy félsertést 5%-os áfa mellett, míg a húsfeldolgozást akár másra is bízhatják. Ezek a mûveletek azonban kisebb-nagyobb termelôk és magánszemélyek közt fognak zajlani, akár hentesek közvetítésével. Nem valószínû,
hogy a boltok fognak ezzel így foglalkozni. Ott ugyanis nem élôsertést és nem is félsertést kínálnak, sokkal inkább combot, lapockát, csülköt stb. De a bolti forgalom csökkenni fog, hiszen bôvül majd az „otthonra beszerzett” sertések mennyisége. Vannak azonban olyan forgalmazók, ahol a csökkentett áfának jelentôsége lesz, és fordítva.
Az elkanászodó félsertéseket is figyeli majd a NAV Lesz olyan termék, amely látszólag nem félsertés, és mégis az. Dobozolt, feldolgozott vagy csak így papírozott. Senki sem tudja majd felderíteni, ám már most elôre látható, hogy a téma fekszik majd az adóhatóság konspirációs technikáinak. Egy vágóhíd vagy egy hentes esetében csak legyen egy rosszhiszemû vagy félreérthetô nyilatkozat, feljelentés, máris át lehet minôsíteni az 5%-os terméket 27%ossá, vagy éppen fordítva. Ha a számlakibocsátónál akar adóhiányt látni a hivatal, akkor az 5%-osan eladott termékre ráhúzza, hogy az feldolgozott 27% alá tartozó termék volt. Ha a számlabefogadónál lenne jó adóhiányt találni, akkor a 27%-on leszámlázott termékrôl fog kiderülni, hogy az valójában félsertés volt, így azon csupán 5%-nyi áfa lett volna alkalmazható. Talán az élôsertések esetében tisztább lesz a helyzet, miután állategészségügyi szempontokból az élôállat sorsa pontosan követhetô, egészen a vágóhídig. Még szerencse, hogy a szárnyasok, a halak, a marhaés a vadhúsok forgalmazásánál nem lesz 5% áfa, mivel a kistestû és megbontását tekintve jóval bonyolultabb hústermékek áfájának „megtrükközése” már nem ilyen egyszerû. Ruszin Zsolt
Ingyenes e-mailes tanácsadó szolgáltatás Szerkesztôségünk szakértôink közremûködésével 8 munkanapon belül válaszol a szaktájékoztató elôfizetôinek szakmai kérdéseire. (A kérdés terjedelme maximum 1000 karakter lehet szóközökkel együtt.) Szakmai kérdését a következô e-mail címre juttathatja el:
[email protected]
