Pedagógiai-művelődési program Oladi Általános Művelődési Központ OM azonosító: 200897
3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolájának pedagógiai programja 3.3. Szakmai program
Szombathely 2007.
-2-
Tartalom HELYI SZAKMAI PROGRAM Általános bevezető A szakképzés helyi alapelvei A szakképzés helyi céljai Előzmények A tankönyv- és taneszköz-kiválasztás elvei
3 3 3 3 4 4
Középfokú iskolai végzettséghez kötött szakmák Divat- stílustervező szakirány Kozmetikus Fogtechnikus
5 5 16 28
Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakmák Nőiruha-készítő Fodrász
30 30 38
Modul rendszerű képzések óraterve Könnyűipari technikus – Ruhaipari technikus Nőiszabó Fodrász Kozmetikus
48 49 50 51 52
-3-
Helyi szakmai program Általános bevezető A szakképzés tantervi alapját a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kiadott központi programok jelentik. A helyi szakmai program az ezek alapján kialakított helyi óraterveket, az alkalmazott tantervi modulokat, egyes szakmák esetében a helyi tananyag megjelölését és felosztását tartalmazza. Mindazt, amit a helyi szakmai program helyi célként, követelményként megfogalmaz, a központi programok kötelező rendelkezései és a vizsgáztatási követelmények fölött értendő. Az alkalmazott központi programok a jelen szakmai program mellékleteit képezik. A központi programok adaptációja az alábbi területet érintik szakmánként változó mértékben: Sajátos szakmai célkitűzések Helyi szakmai igény és célkitűzések Feltételek: helyiségek kialakítása, szemléltető anyagok, eszközök, berendezések Tankönyvek kiválasztásának elvei
A szakképzés helyi alapelvei 1. A szakképzés tartalmában figyelembe vesszük a szolgáltatói igényeket is (pl.: a ruhaipari szakmák esetében a méretes szabás tanítása). 2. Szakmai, vállalkozói ismeretek tanítása. 3. A vállalatok, gazdálkodó szervezetek igényeihez való alkalmazkodás. Vállaljuk - szükség esetén az Alapító okirat módosításának kezdeményezésével - a vállalatok munkaerőigényeit kielégítő, rövidebb idejű képzéseket. Az ilyen típusú igényeket folyamatosan figyelemmel kísérjük. 4. A helyi igényekkel egyeztetett korszerű technológiák megismertetése - a helyi tantárgyi programokba építése elméletben és gyakorlaton. 5. A szakmai gondolkodásmód fejlesztése.
A szakképzés helyi céljai A közismereti évfolyamokon a tanulók szerezzenek ismereteket az iskola profiljába tartozó szakmacsoportokról és a választott szakirányról, de képzési rendszerünkbe sikerrel csatlakozzanak be azok is, akik a 10. évfolyamot más iskolában végezték el. A tanuló sajátítsa el a választott szakma elméleti és gyakorlati ismereteit olyan szinten, hogy leendő munkahelyén helyt tudjon állni. Eredményesen tegye le záróvizsgáit. Ismerjék meg a helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeket is a képzés során. A tanuló kapjon olyan szakmai alapokat, amellyel képessé válhat később a pályamódosításra, a tehetségesebbek további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. Alakuljanak ki a szakemberektől elvárt legfontosabb emberi tulajdonságok: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. A megszerezhető szakmai végzettségeket a Nevelési program sorolja fel. Az iskola a gazdaság szereplőinek és az iskolahasználóknak igénye alapján vállalja a szakmai képzés megszervezését a könnyűipar és a szolgáltatás körébe tartozó más szakmákban is. Ebben az esetben szükség szerint kezdeményezi az Alapító Okirat módosítását, illetve kiegészíti a jelen szakmai programot.
-4-
Előzmények Az általános műveltséget megalapozó évfolyamok tananyagában megjelennek a számítástechnikai alapismeretek, számítógép-kezelés (informatika), az alapvető rajzi - ábrázolási - méretezési - szabadkézi rajztechnikai - művészettörténeti ismeretek (rajz és vizuális kultúra), a szakmában minden területen szükséges szerves kémiai ismeretek, anyagismereti vonatkozások (kémia), a szakmai előkészítő és alapozó ismeretek Ezekre az előzményekre már építhet az 1/11., 2/12., és 3/13 illetve az 1/13., 2/14. és 3/15. szakképző évfolyam. A fentiek figyelembe vételével célszerű tehát, ha a tanuló már a 9. évfolyamon kezdi tanulmányait iskolánkban, ugyanakkor megadjuk annak a lehetőségét, hogy valaki más iskolában szerzett alapműveltségi vagy érettségi vizsga birtokában jelentkezzen a szakképző évfolyamokra. Lehetőség szerint felzárkóztató foglalkozásokat biztosítunk számunkra.
A tankönyv- és taneszköz-kiválasztás elvei (minden szakmában) * Pontos fogalomrendszer, * logikus szerkezet, * korszerű ismeretrendszer, * szakszerű, szabványos, minőségi ábrázolás, rajzok, képi rendszer, fotók, * könnyű - jó használhatóság - eligazodás, * jó didaktikai szerkezet. * Tanítson tanulni - tanítson tartalmával és szerkezetével önképzésre, szakkönyv felhasználásra, alkalmazási módszerekre.
-5-
Középfokú iskolai végzettséghez kötött szakmák Divat- stílustervező szakirány A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A központi program – a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről szóló 27/2001. (VII. 27.) OM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30. ) MüM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelete, – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, – a Divat-stílustervező szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit kiadó 19/2000. (VII. 26.) OM rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat, a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el. A művészeti tantárgyakat kizárólag művészeti felsőoktatásban szerzett egyetemi diplomások, képző- vagy iparművészek taníthatják. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek: Szaktantermek: – a textil- és ruhaipari ismeretek (ruhaipari alapanyag- és áruismeret, szerkesztés-modellezés, szabásvarrás, számítógépes gyártás-előkészítés), – a művészeti ismeretek (művészettörténet, viselettörténet, magyar népművészet, népviselet) oktatásához, valamint – a rajzi és a tervezési gyakorlatokhoz. Osztálytermek: (megfelelő eszközökkel, berendezéssel) a többi elméleti tantárgy oktatásához. A szabadon választható kötelező tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. idegen nyelv-nyelvi labor). A szabás-varrás gyakorlati oktatása előírt felszerelésű iskolai tanműhely esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek mennyiségi jellemzőit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembe vételével kell megállapítani. A gyakorlati képzésben minden tanuló számára biztosítani kell a képzési időnek megfelelő önálló gyakorlat teljesítésének feltételeit. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi
-6-
gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati oktatás feltételeinek ellenőrzésére is. A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a Divat-stílustervező szakképesítés középiskolai végzettséggel szerezhető meg. Szakmai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzék a Divat-stílustervező szakképesítés megszerzését nem köti szakmai előképzettséghez. Egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulónak szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, ezek olyan - orvosok által meghatározott - egészségügyi feltételek, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzéshez szükségesek. Ezek a következők: – egészségügyi alkalmasság, – rajzkészséggel. A KÉPZÉS CÉLJA A Divat-stílustervező szakmai képzés célja olyan elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a divat-stílustervező szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. A Divat-stílustervező a munkahelyi útmutatásokat követve, a fennálló eljárásoknak és érvényes szabályzatoknak megfelelően végzi feladatait: – öltözködési stílus és divattanácsadást végez ruhatervező iparművész irányításával, vagy önállóan, – segíti kiválasztani a legmegfelelőbb modellt, valamint kellékeket, kiegészítőket egyéni megrendelésre, szalonokban, – modellrajzokat készít egyéni megrendelésre vagy kollekció összeállításához különböző rajztechnikákkal, – gyártmányrajzokat készít mintadarab elkészítéséhez, – megtervezi a női (és/vagy férfi, gyermek-)* ruházat darabjait (blúz, szoknya, nadrág mellény, ruha, kosztüm, kabát, kötött öltözék, bőrruházat, fehérnemű, fürdőruha, sportruházat, formaruha, egyenruha stb.) a legcélszerűbb anyagok, szabásvonalak és a divatirányzatok figyelembe vételével bemutatókhoz vagy kereskedelmi kollekció összeállításához, – megtervezi a modellekhez felhasználható anyagokat, vagy meglévő anyagokhoz tervez modelleket, – részt vesz a kiállítások, divatbemutatók szervezésében, kollekciók, valamint az egyéni viselet darabjainak színkiválasztásában, a színek összehangolásában, a színkombinációk kiválasztásában, kidolgozásában, az egyéniség, az életkor, az alkalom stb. figyelembe vételével, – elkészíti a kereskedelmi kollekciók modellterveit különféle színvariációkban, – részt vesz a modellek készítése során a varrási műveletek kiválasztásában, a kidolgozási munkák irányításában, – részt vesz a reklám- és fotóirodák, modellügynökségek, divatlapok, áruházak, üzletek, szalonok arculatának kialakításában, megtervezésében, – gondoskodik a munka-, baleset-, tűzvédelmi előírások betartásáról, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében. A divat-stílustervező képzés: – nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális művészeti szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, – fejlessze ki a divat-stílustervező tevékenységhez szükséges rajzi ábrázolás képességét, – alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a divat változásaiból, a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, – neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és -vállalásra, – fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, – fejlessze ki a művészetek iránti érzékenységet, – fejlessze ki az öltözködéskultúra iránti elkötelezettséget, – neveljen hazánk divatiparának méltó megbecsülésére, és járuljon hozzá elismertetéséhez.
-7-
Az iskolai rendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. *Megjegyzés: a férfi-, illetve a gyermekruházat alapvető darabjaira vonatkozó tananyagrészek feldolgozása a női termékeknél kidolgozottal megegyező módon javasolt. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A kommunikáció és munkajog tantárgyból a tanulók legyenek képesek: a kommunikáció területén – reális és tudatos stílusban kommunikálni szóban és írásban a megfelelő én-kép kialakításával, – alkalmazni az üzleti élet viselkedéskultúrájának technikáit, – megfigyelni a partner viselkedését, – eleget tenni az üzleti levelezés formai és tartalmi követelményeinek, – alkalmazni a tárgyalásokon a verbális és nonverbális kommunikációs elemeket, – hasznosítani a nyilvánosság előtti szereplés technikáit, – alkalmazni a modern önéletrajz szabályait, – alkalmazni a munkaszerződések tartalmi és alaki szabályait, – alkalmazni az álláskeresés technikáit, a munkajog területén – alkalmazni a legalapvetőbb munkajogi ismereteket, – hasznosítani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, – figyelembe venni a hátrányos megkülönböztetés tilalmait, – ismertetni a munkavállaló és munkáltató kötelezettségeit. Ruhaipari alapanyag- és áruismeret tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – ismertetni és rendszerezni a textilipari nyersanyagok fajtáit, azok fontosabb tulajdonságait, – ismertetni a fonal- és cérnakészítés módjait, a textíliák lapképzési eljárásait, – felismerni a kész textíliák alapanyagát, előállítási módját, szerkezetét, ezekből adódó tulajdonságaikat, – ábrázolni az alapkötésű szöveteket és a fontosabb levezetett kötéseket, az alapvető kötött kelmék hurokrajzát, – ismertetni a fontosabb kikészítési és színezési eljárásokat, – rendszerezni a ruhaipari kellékanyagokat, és felismerni összedolgozási lehetőségeiket a különböző alapanyagokkal, – meghatározni a szövetek, kelmék legfontosabb feldolgozási jellemzőit, varrási, vasalási, ragasztási körülményeit, – felismerni a ruhaiparban felhasznált egyéb anyagok fajtáit, feldolgozási sajátosságait, – kidolgozni a késztermékre vonatkozó kezelési útmutatót, – felismerni a különféle textíliák feldolgozási problémáit és tudni a hibák, problémák kijavítási, kiküszöbölési lehetőségeit, – meghatározni jellemző felhasználási területüket a divatigényeknek megfelelően. Szerkesztés-modellezés tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: a divatrajzolvasáshoz – önállóan és szakszerűen elkészíteni divat és modellrajz alapján a gyártmányrajz nézeti képeit az információhoz szükséges megjelenítésben, – meghatározni és jellemezni a modell funkcióját a szakkifejezések felhasználásával, – alkalmazni a szín és alapanyag ismereteket a konkrét modell kivitelezéséhez szükséges információkban, – önállóan meghatározni a modell szabászati jellegét, – ismertetni a technológiai elvárásokat, melyek a szabásminta készítést befolyásolják. a szabásminták készítéséhez – önállóan és szakszerűen használni a műszaki rajzkészítés szabályait. a divatrajz függvényében, önállóan meghatározni a méretvétel szükséges helyeit, alkalmazni a mérésekhez szükséges eszközöket, – önállóan alkalmazni a magyar és nemzetközi mérettáblázatokat, – meghatározni, és szakszerűen alkalmazni a szerkesztéshez szükséges szakkifejezéseket és szerkesztési megoldásokat, – méretet venni női testalkatról, a normáltól való eltérés és alkati sajátosságok figyelembe vételével, – segédlettel megszerkeszteni az alapvető női felsőruházati cikkeket: szoknya, ruha, női blúz, blézer, nadrág, – megszerkeszteni a női ruhadarabok alkatrészeit, bélését,
-8-
– módosítani a normáltól eltérő női testalkat igénye szerint az alapmintát, – kapcsolatot teremteni a síkban történő alapszerkesztés és az emberi test térbeli alakzata között, így a szerkesztések és modellezési megoldások sokrétűségének szabados logikájának alkalmazásában. a modellezés területén – önállóan kiválasztani a tervezett modell kivitelezéséhez szükséges alapminta szerkesztést, – meghatározni a modellezés logikai lépéseit és folyamatát, – kijelöli a tervrajz és gyártmányrajz szerinti módosítási összefüggéseket, anyagkarakter és szín szerint, – meghatározni a technológiai megmunkáláshoz szükséges utalásokat a modellezett mintákon, – a gyártmányrajz és tervrajz alapján modellezni az alapvető női (és/vagy férfi, gyermek) ruhadarabokat különféle szempontok szerint. A szabás-varrás ismeretek tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – meghatározni a ruhakészítés folyamatának logikai csoportjait, – a műszaki leírás tartalmának meghatározására alapvető ruházati termékek esetében, – kiválasztani az adott termékhez felhasználható alap és kellék anyagokat, – megismerni a hőmegmunkálások fajtáit és követelményeit, – megismerni a szabásminta felfektetési szabályait, – kiválasztani az adott termék elkészítéséhez szükséges kézi és gépi öltés és varrattípusokat, – önállóan meghatározni az alapvető nőiruházati termékeken előforduló alkatrészek készítésének műveleti sorrendjét, – felállítani a női alapvető ruházati termékek készítésének technológiai sorrendjét, – meghatározni az egyedi alkatra készült termék próbalehetőségeit, számát és helyeit, valamint a leigazításokat, – meghatározni a kivitelezett termékkel szemben támasztott minőségi és esztétikai követelményeket, – felismerni és kiválasztani az adott termék kivitelezéséhez szükséges alapgépeket. Számítógépes gyártás-előkészítés tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: önállóan kezelni és felhasználni a szakmával kapcsolatos rendelkezésre álló számítógépes programokat, ezen belül: – szabásminták adatait leolvasni, – felfektetési rajzot készíteni, – mérettáblázatot összeállítani, – szabásmintákat szerkeszteni, modellezni, – a dokumentumokat elhelyezni modellkönyvtárban, – részmunkákat nyomtatni, – kivágó-berendezéseket működtetni stb. Munka- és környezetvédelem tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – ismertetni a környezet és a munkavédelem definícióit, – elfogadni és alkalmazni a gyakorlatban a környezetorientált értékrendszert, és a környezeti etikát, – ismertetni az emberre ható élő és élettelen környezeti tényezőket, – felismerni a környezetszennyezés következményeinek egészségkárosító hatásait, – önállóan alkalmazni és betartani a munkavégzés során a munka- és környezetvédelemi, a tűzvédelmi, a biztonságtechnikai előírásokat, – ismertetni a ruhaipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi és ergonómiai követelményeit, – balesetmentesen, biztonságosan elvégezni a munkát, – kialakítani az egészséges környezetet, – önállóan alkalmazni a munkahelyi baleset bejelentésével és a sérült ellátásával kapcsolatos feladatokat. Marketing alapismeretek tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – megítélni a marketing szerepét a társadalomban és az iparágon belül, – ismertetni a marketing alapfogalmát, valamint a marketinggel és a gazdasági élettel kapcsolatos alapfogalmakat, – ismertetni a piac fogalmát, jellemzőit, típusait, szereplőit, – ismertetni a piac szegmentáció célját, fogalmát, – ismertetni az értékesítési csatorna működési mechanizmusát, az értékesítés és a marketing különbségét és kölcsönhatását, – meghatározni a vásárlási folyamat szakaszait, – ismertetni a termék fogalmát, típusait, a termékkategóriákat, a termékmix, a termékvonal fogalmát, a termékpolitika lényegét, – ismertetni a termék életciklus fogalmát, – ismertetni az árképzési elveket, az árpolitikai célokat,
-9-
– meghatározni a fogyasztói magatartás lényegét, típusait; a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket, – ismertetni a reklám fogalmát, funkcióját, eszközeit, hatását, – ismertetni a PR (public relations) fogalmát, eszközeit, módszereit, – marketing stratégiát készíteni egy üzleti terv részeként. Művészettörténet tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – tájékozódni az egyes történeti korszakok és művészeti stílusok között, és az összefüggéseket felismerni, – eligazodni a művészeti stílusok sajátosságai és formai jellemzői alapján a műalkotások kronológiai rendjében, – behatárolni a stílusbeli jegyek segítségével az egyes műveket térben és időben, illetve a megismert mesterek alkotómódszerének alapján az alkotásokat életművükhöz kötni, – érdemi módon leírni illetve, elemezni az egyes korok alkotásait – építészet, festészet, szobrászat területén, – megérteni és használni a művészettörténet szakkifelezéseit az általános művészi-kultúrtörténeti szakirodalom és a tudományos-népszerűsítő ismeretterjesztő művek, folyóiratok olvasásához, – felhasználni az alkotók és művekről szerzett ismereteit (különös tekintettel a festészet és szobrászat terén) a viselettörténet és népművészet tantárgyak tanulásánál, – önállóan gondolkodni és esztétikai érzékkel véleményt alkotni az egyes művészi produktumokról, – alkotó módon forrásként felhasználni és beépíteni a szerzett ismereteket a tervezésnél saját munkáiba. Viselettörténet tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – felismerni az ábrázolásokon látható ruhatípusokat és a legfontosabb szak-kifejezéseket használni, – felismerni az egyes korok jellemző stílusát, változásainak okait, – vázlatosan lerajzolni az egyes korokra jellemző vonalakat, szabásokat, – alkalmazni a jövő divatjában a viselet változásainak megismert törvényszerűségeit, – elemezni a divatváltozásokat, a viselettörténettel kapcsolatosan, – tervezési, alkalmazási feladat esetén tudni, hogy milyen irodalmat használhat, hol tud egy-egy korszak formáiról anyagot gyűjteni, – felismerni az egyes korszakok divatjától függetlenül az értékes, maradandó alkotásokat. Magyar népművészet-népviselet tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – meghatározni a népművészet alapfogalmait. Textilvonatkozásban a népi díszítőművészet, népi iparművészet, egyes szakágait és összefüggéseit az iparművészet textil szakágával, – felismerni a magyar népviseletek történeti és néprajzi tájegységek szerinti változatait, – felismerni, hogy a népművészek, a népi iparművészet-népművészet mestereinek tervező és kivitelező munkássága hogyan őrzi meg a tárgyi népművészet textil szakágában azokat a hagyományokat, melyek az újraalkotás alapvető feltételei, – egy adott tájegység elméleti és technikai fortélyait figyelembe véve az újraalkotásra, tervezésre, – a paraszti viseletek alkalmazásánál megkülönböztetni a színpadi kosztüm és a mindenkori – változó – városi öltözködés alapvető szabályait. Rajzi gyakorlatok tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: rajzfeladatok témakörből – rajzban ábrázolni a ruhaterveket, vagy az elkészült modelleket arányosan, lényegre törően, anyagszerűen, esztétikusan, figura nélkül, – megrajzolni a síkban kiterített ruhákat, vagy a próbababára adott, ruhamodelleket, – szakszerűen ábrázolni a ruházat részleteit (gallér, zseb, ujj, díszítések, szabásvonalak), – megrajzolni a különböző típusú vagy stílusú öltözékeket természet után, vagy fotóról, – értelmezni a divatrajzokat, alakrajz témakörből – ismertetni a test arányait, azok megnyújtásának lehetőségeit, – ábrázolni a legfontosabb alapállásokat, – biztos kézzel megrajzolni a különféle egyensúlyi helyzeteket, – felismerni és helyesen alkalmazni a megfelelő testhelyzeteket a különböző ruha-sziluettekkel, rajztechnikák témakörből – ábrázolni különféle technikákkal különböző alapanyagokat, – ismertetni a rajzi technikákkal elérhető különféle stílusokat, – érzékletes divatrajzot készíteni sajátos megfogalmazásban, – alkalmazni a kollázs technikáját tervezési munkájában,
- 10 -
színelmélet témakörből – az öltözék harmonikus színösszeállítására, a különböző divat, kor, stílus stb., követelmények szerint, – tudatosan felhasználni és terveibe beépíteni a színek különböző tulajdonságait, – ugyanezeket a grafikai munkáinál is alkalmazni, – figyelembe venni a feladat fontossági sorrendjének megfelelően a színek fizikai, pszichikai, érzelmi, látvány és esztétikai szerepét, – alkalmazni a folt, a vonal, a ritmus, a minta szerepét a feladatnak megfelelően (terveken, grafikákon, kiállításon, bemutatón), – munkájával a tanultak alapján mások ízlését is nevelni, művészeti anatómia témakörből – az öltözéken belüli helyes arányok kialakítására az esztétikus testarány ismeretében, – a funkció szerinti mozgás lehetőségének kialakítására a szerkesztésben, – az alkati sajátosságok jellemzőinek figyelembe vételére a szabásminta kialakításakor, divatrajz (kroki) témakörből – rajzban ábrázolni a megfelelő arányú emberi testet, – meghatározni a csontozat, izmok szerepét a különböző beállítások során, – különböző grafikai eszközöket használni, illetve a legmegfelelőbbeket kiválasztani a divatrajzokhoz, – különböző rajzi stílusokat használni, és ezeket kiválasztani az adott divatrajzhoz, – gyorsrajzokat készíteni, egyszerű vonalakkal, – megfelelően ábrázolni a különböző divatrajz szempontjából fontos részleteket –arc, haj, kéz, lábfej. Tervezési gyakorlatok tantárgyból a tanulók legyeknek képesek divatlapolvasás, trend témakörből – felismerni különböző stílus irányzatok jellemzőit, – megfelelően alkalmazni a szakkifejezéseket, – szakszerűen jellemezni és leírni különböző öltözék típusokat, ruhafajtákat – felismerni és felhasználni az aktuális divattrendeket, – megtalálni az információforrásokat, ötletfejlesztés témakörből – új divatötleteket felvetni, – továbbépíteni, kibővíteni, egyéni arculattal ellátni a trendek által megadott alaptémákat, – gazdagítani ugyanabból az alapgondolatból kiinduló öltözéksorozat változatosságát, – ezzel a gondolatmenettel a szakma különböző területein továbblépni, újítani, tervezési alapismeretek témakörből – tervét bemutatni emberen megrajzolva, egyenes és kontraposzt állású, arányos osztású női figurákat a fő nézőpontokban alkalmazva, – modellálni a sémafigurák segítségével néhány főbb testtartást, alkalmazni a női testarányokat a tervezésnél, – megrajzolni a ruha viselésekor jelentkező jellegzetes ruharáncokat érzékletesen, – ábrázolni tudja a különböző anyagminőségeket és mintázatokat, – tervrajzán úgy ábrázolni a modelleket, hogy azokról egyértelműen leolvashatók legyenek a kivitelezéshez szükséges modellezési és technológiai sajátosságok, – elsajátítani a tervezési fázisokat a vázlatozástól a teljes tervdokumentációig, – tudatosan alkalmazni munkája során az elsajátított tervezői gondolkodásmódot, – igényesen alkalmazni a különböző színkontraszt hatásokat az öltözetek, öltözék együttesek összeállításánál, tervezésénél, – információs anyagokból szakszerűen elemezni és értelmezni az irányzatokat, – ismertetni az öltözéktípusokat, sziluetteket, – önállóan megtervezni és megjeleníteni az alapruhatár darabjait, azok részletmegoldásaira variációkat készíteni, – modelleket tervezni a mindenkori aktuális trendekhez igazodva, – egyedi, kreatív terveket megalkotni, különböző elvárásoknak megfelelően, – forma és a funkció egységén alapuló, évszaknak, egyénnek, alkalomnak megfelelő tervek kialakítására, szabásnélküli kiterített formák témakörből – ismertetni az emberi alkat és a drapéria sajátos viszonyát, – érzékeltetni, és alkalmazni a ruhatervezés lényegét jelentő körplasztikai szemléletet és tervezni ebben a háromdimenziós rendszerben, – ―kibontani‖ a választott textilanyagból ―szobrász‖ módszerrel a legoptimálisabb formát, – a drapéria nyújtotta ötletekből újszerű, bátor, egyéni stílusú öltözeteket tervezni,
- 11 -
anyagtársítások témakörből – kreativitását fejleszteni arány-és anyagábrázolási, szabászati ismereteik alapján, – esztétikai harmóniát, egységet teremteni a mindenkori divatirányzatok színei és mintázatai között, – felismerni és ismertetni néhány neves tervező jellegzetes stílusát, tervezés eltérő alkatokra témakörből – felismerni a jellegzetes női testformákat, – alkalmazni az alakot legjobban öltöztető fazonokat, szabásvonalakat, színeket és mintázatokat az aktuális divattrendek ismeretében, – felismerni az arányostól eltérő testalkatok helyes és helytelen öltöztetésének jellemzőit, a kellékek szerepét, az ízlésformálás fontosságát, az elmúlt korok inspirációjából (retro) témakörből – önállóan végezni divattörténeti gyűjtést, – rajzban ábrázolni a gyűjtést megfelelő módon, – kiválasztani a gyűjtésből a fontos, ötletadó elemeket, – saját, egyedi ötleteket kifejleszteni a gyűjtésből kiindulva, – összefüggő kis ruhakollekciókat tervezni az ötletekből, – kiválasztani a legjobbakat a kollekciókból és színes divatrajzban ábrázolni, a magyar népművészet inspirációjából, témakörből – stílusegységet kialakítani tervein belül, – beépíteni a modern nő divatjába e stílus jellemzőinek aktuális elemeit, – megkeresni az egyes kézműves díszítések korszerű, látványban és lényegében az eredetivel azonos egyszerűsített, mai technológiára alkalmazott kivitelezési módját, a kereskedelmi kollekció tervezés témakörből – ismertetni a kollekció alaptípusok jellemzőit, – ismertetni az alapruhatár és a kereskedelmi kollekció alapösszetevőit, – tervezni adott témakörhöz, divatirányzathoz illeszkedő koordinált kollekciót, – összhangot teremteni adott kollekción belül a színek, alapanyagok, a szabásvonalak és a díszítőelemek között, – kollázsokat készíteni a stílus, a szín és az anyag összehangolásával, alkalmi öltözetek témakörből – bemutatni egyéni terveit esztétikus, értelmezhető divatrajzokon, ábrázolva a különböző anyagminőségeket és mintázatokat, – úgy megjeleníteni tervrajzon a modelleket, hogy azokról egyértelműen leolvashatók legyenek a kivitelezéshez szükséges modellezési és technológiai lépések, – tudatosan alkalmazni munkája során az elsajátított szakmai tudást, körültekintő, igényes alkotó munkát végezve, – figyelembe venni az aktuális speciális igényeket, elvárásokat, – szakszerűen elemezni és értelmezni a divat- és stílusirányzatokat az információs anyagokból, valamint alkalmazni azokat, – modelleket tervezni a mindenkori aktuális trendekhez igazodva, – megfelelni a ruha viselésekor jelentkező funkcionális elvárásoknak, – igényesen alkalmazni a különböző alapanyagokat, díszítő elemeket, úgy, hogy hatásos, de ízléses öltözeteket, öltözék együtteseket, összeállításokat tervezzen, amelyeken a forma, díszítés szín, alapanyag egységet alkot, – szakszerűen alkalmazni az alapanyagokat, díszítéseket a különböző alkalmakra, évszakokra ajánlott terveknél, – egyedi, kreatív tervek megalkotására, különböző elvárásoknak megfelelően, – figyelembe venni a viselő egyéni tulajdonságait, testalkatát, életkorát, speciális elvárásait, valamint az öltözék környezetét, amelyben várhatóan viselik, – önállóan készíteni kollekciókat, különböző elvárási szempontoknak megfelelően, tervezés saját alakra témakörből – felismerni saját adottságait, stílusát, – biztos kézzel kiválasztani a számára előnyös fazonú, anyagú és színű öltözeteket, valamint kiegészítőket, – saját öltözékeket tervezni az aktuális trendnek megfelelően, bőr ruha tervezése témakörből – felismerni a ruházati bőrtípusokat és azok felhasználási területeit, – ismertetni a bőrruházat szabászati sajátosságait,
- 12 -
– felismerni a különbséget stílusok, funkciók és célcsoportok között, – öltözékterveket készíteni bőrből, formaruha, egyenruha tervezése témakörből – meghatározni a formaruha és az egyenruha közötti különbséget, – alkalmazni az egységes arculat kialakításának elveit a különböző funkcióknak megfelelő öltözékek tervezésénél, – formaruhát vagy egyenruhát tervezni egy megadott, kisebb volumenű koncepció alapján, kalaptervezés témakörből – meghatározni a fej és a fejfedő sajátos viszonyát, – érzékelni az arc, a mimika és a fejfedő szoros kapcsolatát, – elkészíteni vagy kiválasztani a közvetlen, valóságos méretben kialakított formák alapján az öltözékhez leginkább megfelelő fejfedőket, divatbemutató tréning témakörből – kollekciók összeállítására, egy adott divatbemutató céljainak megvalósítására, – bemutatót megvalósítani egy adott témakör koncepciójának megfelelően. Szabás-varrás gyakorlat tantárgyból a tanulók legyeknek képesek: – ismertetni és alkalmazni a felfektetés, felrajzolás, szabás alapelveit, – elkészíteni a legismertebb kézi öltéseket és gépi varrástípusokat, – elkészíteni a ruházat legjellemzőbb kisalkatrészeit, – alapvető ruhadarabokat lepróbálni, leigazítani, elkészíteni egyedi méretre ragasztási, varrási, vasalási műveletek alkalmazásával, – a munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások betartásával balesetmentesen használni a szabás, varrás, vasalás eszközeit. A divat-stílustervezővel szemben támasztott általános követelmények: a divat-stílustervező munkáját biztos szakmai tudás, sokirányú felkészültség, fejlett esztétikai érzék, divat iránti fogékonyság, kreativitás, problémamegoldó képesség, kommunikációs képesség, felelősségtudat, pontosság és megbízhatóság jellemezze. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK A Divat-stílustervező szakképesítés a ruhakészítés területein tervezői, illetve stílustervezői feladatok ellátására készít fel, melynek elsajátításával iparművész irányítása mellett vagy önállóan, alkotó módon tudja ellátni – az egyéni ruhák, és a formaruhák tervezését, – a személyre szóló divattanácsadást, – a divatbemutató-kollekciók összeállítását, valamint – a reklámfotózás, a reklámfilm készítés, a nyomtatott médiában való megjelenés szervezése, előkészítése során felmerülő feladatokat. A szakképesítés tartalmát tekintve betölthető: – a divat-stílustervező munkakör. Betölthetők továbbá a rokon szakterületek: – a szabó, varró, modellkészítő, és – a ruhaipari technikus munkakörök is - általában munkahelyi - gyakorlat alapján. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzési idő Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: A képzés tantárgyai Osztályfőnöki (Élet és pályatervezés) Kötelező szakmai tantárgyak Kommunikáció és munkajog Ruhaipari alapanyag- és áruismeret Szerkesztés-modellezés Szabás-varrás ismeret Számítógépes gyártás-előkészítés
2 40% 60%
- 13 -
Munka- és környezetvédelem Marketing alapismeretek Művészettörténet Viselettörténet Magyar népművészet, népviselet Rajzi gyakorlatok Tervezési gyakorlatok Szabás-varrás gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Kirakatrendezés, reklámgrafika Angol nyelv Az iskola helyi tantárgyi programja Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tantárgyai (pl. Marketing eszközök, Piackutatás stb.). a szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjaiként alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai. Szakmacsoportnak nevezzük ebben az anyagban a szakképesítéseknek azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik, és amelyek szakmai és vizsgakövetelményei alapján közös tananyagtartalom határozható meg. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát (pl., Kirakatrendezés, reklámgrafika, Ruhaipari technológia stb.). a kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembe vételével készített helyi program az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával. Helyi óraterv
Ssz.
Osztályfőnöki óra 1. Munka- és környezetvédelem 2. Kommunikáció és munkajog 3. Ruhaipari anyag- és áruismeret 4. Szerkesztés-modellezés 5. Szabás-varrás ismeretek 6. Számítógépes gyártás-előkészítés 7. Marketing alapismeretek 8. Művészettörténet 9. Viselettörténet 10. Magyar népművészet, népviselet 11. Rajzi gyakorlatok 12. Tervezési gyakorlatok 13. Szabás-varrás gyakorlatok Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező tantárgyak Ruhaipari technológia Mozgáskultúra Összesen: Összefüggő nyári gyakorlat Megjegyzés:
Évi óraszám 1/13. 2/14. 37 32 32 64 74 64 74 64 37 32 32* 32 111 64 74 64 37 32 259 64 259 384 185 64 1184 1024
Megnevezés
Heti óraszám 1/13. 2/14. 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1 3 2 2 2 1 1 7 2 7 12 5 2 32 32
szakmai 74 37 1295 60
64 32 1120
2 1 35
2 1 35
A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is.
Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.
- 14 -
Minden tanulónak kötelező 2473 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. A gyakorlati témák oktatása a - Közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek)
Ssz.
1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Megnevezése Osztályfőnöki óra
Tantárgyi program Jele
Társadalomismert és etika Munka- és környezetvédelem Javasolt programmodulok a szakmacsoportban követelményekhez Élet- és pályatervezés Kommunikációs készségfejlesztés Munkajogi ismeretek Munkavédelem
Száma
K
52 5411 08/16
M M
OA-1 TA-1-02
több közös
M TA-1-03 M MA-1-03 Kommunikáció és munkajog S 51 5276 02/2 Ruhaipari alapanyag- és áruismeret S 51 5276 02/3 Szerkesztés-modellezés S 51 5276 02/4 Szabás-varrás ismeretek S 51 5276 02/5 Számítógépes gyártás-előkészítés K 52 5411 08/18 Marketing alapismeretek S 51 5276 02/6 Művészettörténet S 51 5276 02/7 Viselettörténet S 51 5276 02/8 Magyar népművészet, népviselet S 51 5276 02/9 Rajzi gyakorlatok S 51 5276 02/10 Tervezési gyakorlatok S 51 5276 02/11 Szabás-varrási gyakorlatok S 51 5276 02/12 Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak: Kirakatrendezés, reklámgrafika F 52 5411 08/23 Ruhaipari technológia S 52 5411 08/Mo/13 Angol nyelv K 52 5411 08/
Jelmagyarázat: K
közös tananyag programja S speciális tananyag programja M tananyag modul programja F szabadon választható kötelező szakmai tantárgy
A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A vizsga részei – írásbeli vizsga, – gyakorlati vizsga, – szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján a szakképesítés (tantárgy) egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. A jelölt az – Anyag- és áruismeret (120 perc), – Szerkesztés-modellezés (180 perc) tantárgyak témaköreiből összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról.
- 15 -
Az írásbeli vizsga megkezdésének feltétele az Öltözködéstörténet záró dolgozat határidőre történő beadása a vizsgázó részéről. Az írásbeli vizsga időtartama 300 perc. A gyakorlati vizsga tantárgyai és azok időtartama – Varrásgyakorlat: időtartama 120 perc – Tervrajzok dokumentáció – Modellbemutató A szakmai gyakorlati vizsga megkezdésének feltétele a Tervrajzok dokumentáció határidőre történő beadása a vizsgázó részéről. A gyakorlati vizsga az elsajátított szakmai gyakorlati ismeretek készségszintű alkalmazását ellenőrzi, tartalma: A gyakorlati vizsgán megoldandó feladatokra a vizsgát szervező intézmény tesz javaslatot, és azokat a Vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A szóbeli vizsga tárgyai és azok időtartama A szóbeli vizsgán a jelölt a) Művészettörténet b) Társadalmi, gazdasági-jogi ismeretek témakörökből a szakképesítésért felelős minisztérium által összeállított vizsgakérdésekből húz tételt. A tételsort a vizsgaszervező a vizsga előtt 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja. A vizsgázónak minden vizsgatárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximum 10 perc fordítható. A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelménye tartalmazza. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Beszámítható előzetes tanulmányok Ha a vizsgázó más szakmai vizsga keretében az adott tantárgyból eredményesen vizsgázott, felmenthető a tantárgy tanulása és a vizsga letétele alól. A hallgatónak a jogosultságát okmányaival hitelesen kell igazolnia. A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellet sem adható.
- 16 -
Kozmetikus A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE
A központi program – A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény – A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény – A gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény – A felnőttképzésről szóló többször módosított 2001. évi CI. Törvény valamint Az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet. – A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet – Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet – A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet – A kozmetikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet alapján készült. „A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ha a szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés felté-teleivel, és a feltételekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni, akkor a gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésben. A szakképző iskolának ugyancsak együttműködési megállapodást kell kötnie a gazdálkodó szervezettel akkor is, ha a gyakorlati képzést a teljes képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet szervezi. A megállapodást a tanuló felvétele előtt a teljes képzési időre kiterjedően kell megkötni. A megállapodást írásba kell foglalni és azt a működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia. Gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján is sor kerülhet.‖ A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és a gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17.§-ában szabályozott feltételeknek megfelelő pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatását végző intézménynek az alábbi feltételekkel kell rendelkeznie: Szaktantermek egyes szakmai elméleti (kozmetikus szakmai ismeret, kozmetikus anyagismeret, kozmetikus laboratóriumi gyakorlat, elektrokozmetikai ismeretek, alkalmazott kémia) tantárgyak oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel, berendezéssel): a jogi ismeretek, a munka- és környezetvédelem, valamint a gazdasági, vállalkozási ismeretek, illetve a többi szabadon választott kötelező szakmai tantárgyak oktatásához, a szabadon választható tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. idegen nyelvi labor, számítástechnika labor, stb.). A gyakorlati oktatás előírt felszerelésű tanműhely esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek mennyiségi jellemzőit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembe vételével kell megállapítani. A gyakorlati képzésben minden tanuló számára biztosítani kell a képzési időnek megfelelő önálló gyakorlat teljesítésének feltételeit. A konkrét igényeket a tantárgyi programok tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi
- 17 -
gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A szakképzés megkezdésének feltételei - Iskolai előképzettség: a szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése. - Szakmai előképzettség: a szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján. - Előírt gyakorlat: a szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján. - Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: a szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján.
A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: átlagos testi fejlettség, fizikum, megfelelő mozgáskoordináció, normális fejlődésű és fejlettségű kezek, tünetmentes szervi működés, színtévesztés hiánya, ép idegrendszer. A képzésre jelentkező tanulónak részt kell venni az alkalmassági vizsgálaton. A KÉPZÉS CÉLJA A kozmetikus szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a kozmetikus munkaterületének megfelelő munkakört. E cél elérése érdekében a képzés: - nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához; - alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni; - neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, humanitásra, önállóságra, felelősségtudatra és -vállalásra; - fejlessze a tanulók személyiségét, esztétikai érzékét és képességét, etikai érzékét, kommunikációs képességét; - fejlessze ki a folyamatos önművelés igényét; - készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. A képzés célja, olyan szakemberek képzése, ahol a kozmetikus: - a foglalkozás gyakorlása során előforduló vállalkozással-gazdálkodással, munka- és tűzvédelemmel, baleset-elhárítással, jogalkalmazással, kommunikációval kapcsolatos tudnivalókat ismeri és munkája során betartja, biztosítja a munkavégzés feltételeit, betartja azokat a speciális előírásokat, amelyek a szakma technológiai folyamataira vonatkoznak; - előkészíti a vendéget, szemmel, tapintással, kikérdezéssel diagnosztizál, kiválasztja a technikát és eszközöket, megtisztítja, fertőtleníti a kezelendő felületet, fertőtleníti az eszközöket; - a bőrt ápolja, szépíti, az öregedési folyamatokat késlelteti (kézi, gépi masszázs segítségével, tisztítással, regeneráló anyagokkal, elektromos gépekkel, sugarakkal), valamint a nem bőrbetegségek okozta szépséghibákat megszünteti; - a szőrnövési rendellenességeket megszünteti ideiglenes vagy végleges szőreltávolítással, halványítással; - szempilla- és szemöldökfestést, szemöldökformázást végez; - fogyaszt az izmok passzív tornáztatásával, elektromos gépekkel, vegyi anyagokkal, hővel, javítja a bőr, vér- és nyirokkeringését vegyi úton, - sugarakkal elősegíti a sebgyógyulást, poláris- és monokromatikus fényt kibocsátó készülékekkel; - szépíti a bőrt, szépséghibáit palástolja kendőzéssel; - tanácsadást végez a bőr otthoni ápolására, szépítésére, a helyes életmódra a bőrtípusnak megfelelően.
- 18 -
Az iskolai rendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A kozmetikus tanulóknak a képzés tananyagának elsajátítása után tudniuk kell: Kommunikációból: - önmaga vállalásával alkalmazkodni a vele kapcsolatban álló emberekhez, - a másik embert elfogadni, autonómiáját tisztelni, - eredményesen együttműködni másokkal, - beleélni magát a másik ember lelkiállapotába, érzelmeibe, gondolkodásmódjába a megértés érdekében, - saját viselkedését felelősen kontrollálni, kritikusan szemlélni, - meggyőzően elfogadtatni szakmai álláspontját, - felismerni az interperszonális konfliktusok keletkezésének okait, azok káros következményeit, - megfelelően megválasztani a konfliktuskezelés módjait és technikáit a szakmai illetékességének függvényében, - közvetíteni a társas kapcsolatok humanista értékeit a helyzetnek megfelelően (tolerancia, bizalom, megbecsülés, másokra figyelés, nyitottság stb.), - kiküszöbölni a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket, - azonosítani a másik emberre adott reakciók sokszínű élményhátterét, - empátiával fogadni a másik személy érzelmeinek, élményeinek kifejeződését, - mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásaiban a magyar nyelv helyes használatára vonatkozó szabályokat betartani, - nyíltan és hitelesen kommunikálni, - egyértelműen közölni mondanivalóját, kifejezni szándékát a társadalmi nyilvánosság előtt, - más személyek non-verbális jelzéseit érzékenyen felfogni, értelmezni (mimika, tekintet, vokális kommunikáció, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok), - kontrollálni saját és társai metakommunikációját, - saját kommunikációs zavarát felülvizsgálni és leküzdeni (durvaság, szóözön, szégyenlősség, gátlásosság, közhely, zsargon stb.), - a szakkifejezéseket helyesen használni, - saját, önálló szakmai álláspontja tolmácsolásakor közérthetően, meggyőzően érvelni, - a mások szakmai érvelését figyelembe venni, és azt kulturáltan megvitatni, - kommunikatív helyzetben aktívan figyelni, a beszélő partnerre koncentrálni, - megfelelő visszajelzést adni a partnernek a megértési szintjéről, - kontrollálni a partner megértési szintjét, - a közlő hitelességét vagy inkongruenciáját a napi élethelyzetben felismerni: a kommunikáció tartalmi és viszonyszintjét összeegyeztetni. Jogi ismeretekből: az állami szervek típusaihoz hozzárendelni az általuk alkotott jogforrásokat, a szerződések alaki és lényeges tartalmi kellékeinek ismeretében szerződési ajánlatot tenni, szerződéseket teljesíteni a teljesítés helyének, idejének és a teljesítés módjának betartásával, különbséget tenni a különböző szerződések között, bemutatni a különböző vállalkozások alapításához, működéséhez kapcsolódó jogi feltételeket,. a Munka Törvénykönyvét alkalmazva ellátni a munkaviszony létesítésével kapcsolatos teendőket, megkülönböztetni egymástól a munkaszerződés tartalmi és formai kellékeit, értelmezni a munkaidőt és a pihenőidőt, a próbaidőt, a szabadságot, bemutatni a munka díjazásának elemeit és jellemezni azokat a munkabérre vonatkozóan, a kollektív szerződést ismerve érvényesíteni a munkaviszonyból származó jogait, értelmezni és ellenőrizni a dolgozó által kapott bérfizetési jegyzékben szereplő adatokat, kiszámítani a munkabér utáni személyi jövedelemadó előleget az érvényes adójogszabályt alkalmazva, meghatározni a bérek járulékait a hatályos jogszabályok alapján, kitölteni a személyi jövedelemadó bevallást a mindenkor érvényes jogszabály alapján a legalapvetőbb jövedelemformák ismeretében, eligazodni a lényeges társadalombiztosítási ellátásokban.
- 19 -
Gazdasági és vállalkozási ismeretekből: meghatározni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket, felismerni a vállalkozás logisztikai rendszerének lényegét, szállítási szerződéseket értelmezni, a megrendelések tartalmi és formai szempontjainak ismeretében kitölteni egyszerűbb megrendeléseket formanyomtatványon, meghatározni a vállalkozás munkaerő szükségletét, meghatározni a vállalkozás eredményességét az árbevétel és a költség tartalmának ismerétében, kitölteni alapvető pénzforgalmi nyilvántartásokat azok tartalmi és formai követelményéinek betartása alapján; pl. bevételi és kiadási nyilvántartás; készpénzfizetési számla stb., formailag ellenőrizni a beérkező számlákat. Munka- és környezetvédelemből: -
-
a biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi és szervezési feltételeit ismerni, javaslatot tenni a baleseti kockázatok megszüntetésére, illetve csökkentésére, megfogalmazni a munka- és tűzvédelem, baleset-elhárítás célját, fő területeit, alapfogalmait, a munkavédelem szervezeti rendszeréhez hozzárendelni a jogi alapokat, ismertetni a munkavédelem, a tűzvédelem és a környezetvédelem fogalomkörét, szabályozási rendszerét, alkalmazni egyes tevékenységek esetén a munkavégzés szabályait, különösképpen a magatartásra vonatkozókat, megfogalmazni a biztonságos munkakörnyezet munkabiztonsági és ergonómiai követelményeit, tudatosan alkalmazni, betartani és betartatni a munkavédelmi és biztonságtechnikai környezetvédelmi előírásokat, szabályokat, ismertetni és betartani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés (szakma specifikus) követelményeit, a munkahelyekre, gépekre, berendezésekre, eszközökre vonatkozó előírásokat, ismertetni és betartani a megmunkálás során felhasznált alapanyagok, segédanyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírásokat, ismertetni és betartani az elhasznált, cserélt segédanyagok, hulladékok szelektív gyűjtésére, szakszerű tárolására vonatkozó előírásokat, ismertetni és betartani a veszélyes hulladékok kezelésének előírásait, a különböző balesetek észlelése esetén szakszerűen alkalmazni az előírt eljárásokat, kitölteni a balesettel kapcsolatos dokumentumokat, javaslatot tenni a balesetet kiváltó okok megszüntetésére, megkülönböztetni és rendszerezni a foglalkozási ártalmakat és megbetegedéseket, felismerni a foglalkozási ártalmakat előidéző okokat, javaslatot tenni megszüntetésükre, betartani és betartatni a tűzvédelmi előírásokat, felismerni a tűzveszélyes anyagokat, besorolni a megfelelő tűzveszélyességi osztályba, alkalmazni a tűzveszély megelőzésének módszereit, eljárásait, szabályosan, az előírásoknak megfelelően használni a tűzoltó készüléket, berendezéseket, felismerni a különböző baleseti veszélyforrásokat, sérüléseket, a balesetek következményeképpen esetlegesen létrejövő élettani jelenségeket, ismertetni a gépek, eszközök műszaki-, villamos-, biztonságtechnikai előírásait, felülvizsgálatának előírásait, ismertetni a biztonsági előírások alkalmazását, kiválasztani és használni a védőfelszereléseket különböző technológiai folyamatok végzése során, a különböző balesetek észlelése esetén elvégezni a balesetelhárítási teendőket,
baleset esetén elsősegélyt nyújtani. Kozmetikus szakmai ismeretből a tanuló legyen képes: ismertetni a bőr anatómiai felépítését, rétegeinek és függelékeinek jellemzőit, a diagnosztizálás lépéseit, ismertetni az egyes bőrtípusok, kozmetikai rendellenességek, az elemi elváltozások és kialakulásuk okait, kezelésük lehetőségeit, ismertetni a szervrendszerek zavarai okozta kozmetikai hibákat, a pubertás és klimax, valamint az évszakok okozta kozmetikai problémák kiküszöbölésének speciális eljárásait, kezelésük lehetőségeit,
- 20 -
-
-
-
-
-
-
ismertetni a kozmetikai kezelést kizáró tényezőket, a letisztítók fizikai és kémiai mechanizmusát ismertetni, a letisztításhoz szükséges anyagot kiválasztani, felsorolni, csoportosítani és alkalmazni a bőrpuhítókat a bőrre gyakorolt hatásuk szerint, jellemezni az arcbarázdák, arcidegek, arcizmok, a hát, a mell, valamint a felkar izmait, vér- és nyirokereit, nyirokcsomóit, a kozmetikai masszázs mozdulatait, irányait, ismertetni a bőrtípusnak megfelelően a felpuhítás módjait (hagyományos és vapozonos gőzölő, ultrahanggal előállított pára, termoforálarc), eszközeit, ismertetni a víz, mint hatóanyag tulajdonságait, a felpuhító pakolásokat, borogatásokat és hatóanyagaikat, ismertetni az ásványvizek, termálvizek fajtáit, felhasználásukat, ismertetni a felpuhítási módok javallatait, ellenjavallatait, munka- és baleset-elhárítási szabályait, ismertetni a komedó, akné és fajtáik tulajdonságait, a szőr- és szőrtüsző felépítését, a gyulladás fogalmát, tüneteit, fajtáit, a felsoroltak kezelhetőségét, csoportosítani a bőrtípusoknak megfelelő fertőtlenítőket, ismertetni összetételüket, hatóanyagaik hatásmechanizmusát, a vivőszereket, felhasználásukat, ismertetni a vió, az ultraibolya sugarak szerepét a fertőtlenítésben, meghatározni a pakolások fogalmát, csoportosítani fajtáit kozmetikai hatásaik szerint, megnevezni alapanyagaikat, vivőszereiket, jellemezni legfontosabb hatóanyagaikat és alapanyagaikat, ismertetni hatásaikat a bőrre, felszívódásuk javítását, hatóidejük optimális meghatározását, előállításuk módjait, felhasználásuk javallatait, ellenjavallatait, kiválasztani a különböző arcformákhoz illő ideális szemöldökhosszt és formát, a szemöldökformázáshoz alkalmazott eszközöket, segédeszközöket, anyagokat, a csipeszeléshez fájdalommentesen alkalmazott helyes technikát, felismerni a csipeszelés ellenjavallatait, jellemezni a szem részeit, az allergiát, az allergéneket, az antitestet, ismertetni a festéshez használt alap- és segédanyagokat, a festékek alkalmazásának javallatait, ellenjavallatait, a szolgáltatás veszélyeit, meghatározni a bőrpróba fogalmát, megmagyarázni az ideiglenes és tartós festés közötti különbséget fizikai és kémiai vonatkozásban. definiálni a szőrszál, lanugószál, szőrtüsző, mátrixsejtek, hajszemölcs, szőrnövés iránya, depilálás, epilálás fogalmakat, ismertetni a gyantázás lényegét, anyagait, az egyes anyagok alkalmazásának előnyeit, hátrányait, technológiáját, javallatait, ellenjavallatait, a betartandó munkavédelmi és baleset-elhárítási előírásokat, ismertetni a fény tulajdonságait, a természetes és mesterséges fényforrásokat, a különböző sugarak hullámhosszát és azok jellemzőit, valamint a poláris- és monokromatikus fény jellemzőit, ismertetni a sugarak bőrre gyakorolt hatásait, kozmetikai jelentőségüket, alkalmazásuk javallatait, ellenjavallatait, ismertetni a testkezelés fogalmát, célját, fajtáit (rugalmasítás, alakformálás, feszesítés), ismertetni a test izmainak, keringésének, emésztésének felépítését, elhelyezkedését, jellemző tulajdonságaikat, a súlyfelesleg kialakulásának okait, az egészséges táplálkozás szabályait, ismertetni a test pillanatnyi állapotát diagnosztizáló eljárásokat, ismertetni a testkezelés módjait, anyagait, berendezéseit, megmagyarázni hatásmechanizmusukat, az egyes kezelések javallatait, ellenjavallatait (hőterápia, izmok passzív tornáztatása, testtekercselés = body wrapping), ismertetni a speciális munkavédelmi és baleset-elhárítási rendszabályokat, ismertetni a cellulit kialakulásának okait, fajtáit és kezelési lehetőségeit, definiálni a kendőzés fogalmát, fajtáit (díszítő, javító, ideiglenes és tartós = permanent make up), ismertetni a fény hatásait, a színek, alap- és kiegészítő színek szerepét, ismertetni a kendőzés szabályait, ismertetni a kendőzéshez használatos anyagok jellemzőit, tulajdonságait (púder alapanyagok, púderfajták, alapozók, szemhéjfestékek, arc- és szájrúzsok, korrektorok, szemhéjtusok, szemceruzák, kontúrceruzák, szájfény, műszempillák, szemspirálok), a kendőzés eszközeit, megkülönböztetni a nappali, délutáni, esti, valamint a különleges sminket, összegyűjteni az adott bőrtípus házi ápolásának feltételeit, anyagait, életvezetési tanácsot adni az életmód, táplálkozás, tisztálkodás vonatkozásában,
- 21 -
tanácsot adni a bőr védelmére a munkahelyi ártalmak és az időjárás viszontagságai ellen az évszakoknak megfelelően, javaslatot tenni a bőrtisztító, bőrpuhító, bőrápoló és bőrtápláló anyagok alkalmazására a bőrtípusnak megfelelően, és eladni azokat, hitelesen meggyőzni vendégét az általa adott tanácsok, kozmetikumok alkalmazásának szükségességéről, személyesen példát mutatni megjelenésével, életmódjával, táplálkozásával kapcsolatban, bemutatni az egyes otthoni használatra adott kozmetikumok alkalmazását, felhívni vendége figyelmét a rendszeres bőrápolásra, valamint a kozmetikumok használatára. Kozmetikus anyagismeretből: felsorolni a víz kozmetikai szempontból fontos fizikai, kémiai tulajdonságait, hatásait a bőrre, a szervezetre, az ásvány- és termálvizeket, a legfontosabb vízmegkötő anyagokat, a pH értéket és jelentőségét a kozmetikában, ismertetni a hidrogén-peroxid és származékainak tulajdonságait, felhasználásának lehetőségeit, alkalmazásuk lehetőségeit, az oxigénmaszkok előállításának módjait, hatásait a bőrre, ismertetni a keratolítikus anyagok általános tulajdonságait a savak, a bázisok, a kén jellemzőit, felhasználásuk lehetőségeit, alkalmazásukkor betartandó elővigyázatossági rendszabályokat, ismertetni a hámképző anyagok általános jellemzőit, fajtáikat, az alkalmazásukkor betartandó rendszabályokat, ismertetni a kozmetikában használatos sók tulajdonságait és származékaik tulajdonságait, csoportosítani a vérzéscsillapítókat és hatásmechanizmusukat, ismertetni a púderalapanyagokat és púderfajtákat, ismertetni a színező és illatosító anyagokat, ismertetni a fényvédőanyagok fogalmát, fajtáit, hatásmechanizmusokat, ismertetni a szénhidrogének kozmetikai szempontból fontos tulajdonságait, hatásaikat a bőrre, fajtáit, felsorolni, csoportosítani a bőrpuhítókat a bőre gyakorolt hatásuk szerint, ismertetni az alkoholok kozmetikai szempontból fontos csoportjait, jellemzőiket, származékaikat, ismertetni a fertőtlenítés lényegét, fertőtlenítő anyagok hatásmechanizmusát, csoportjait, alkalmazásuk szabályait, ismertetni a vio és az UV-sugárzás szerepét a fertőtlenítésben, ismertetni a zsírok, viaszok, zsírkísérő anyagok kozmetikai szempontból fontos tulajdonságait, felszívódásukat, legfontosabb képviselőiket, ismertetni az oldatok fogalmát, csoportosításukat, kozmetikai jelentősségüket ismertetni arcvizek, arcszeszek fogalmát, fajtáit, ismertetni a nyákanyagok tulajdonságait, kozmetikai jelentősségüket, gélek hatásait a bőrre, ismertetni a szuszpenziók fogalmát, jelentősségét a kozmetikában, ismertetni a felületaktív anyagok szerepét a szakmában, ismertetni az emulziók fogalmát, fajtáit, jellemzőiket, az emulgeátorok csoportjait, jellemzőit, a krémek, arctejek, naptejek egyes csoportjainak jellemzőit, a letisztítók fizikai, kémiai hatásmechanizmusát ismertetni, meghatározni a pakolások fogalmát, csoportjait bőrre gyakorolt hatásuk alapján, megnevezni és jellemezni alapanyagaikat, vivőszereiket; meghatározni a pakolások optimális hatóidejét, felszívódásuk fokozásának lehetséges módját, előállításuk módját, felhasználásuk javallatait és ellenjavallatait, ismertetni a gyógynövények, gyümölcsök, főzelékek, magvak, állati termékek legfontosabb hatóanyagai, aminosavak, fehérjék, nukleinsavak, szénhidrátok, glükozidok, vitaminok fajtái, jellemzői, felhasználásukat, ismertetni a peloidok, fitohormonok, placenta, méhpempő, algák, friss sejtek, cell-repair®, kollagén, elasztin, Botox analógok, ATP, DNS és az enzimek kozmetikai jelentősségét, ismertetni a gyanták, balzsamok tulajdonságait, ismertetni kendőzéshez használatos anyagok jellemzőit, tulajdonságait. Kozmetikus laboratóriumi gyakorlatból: betartani a laboratóriumi munkavégzés szabályait, valódi, kolloid, valamint durva diszperz rendszereket előállítani, különböző koncentrációjú oldatokat készíteni hidrogén-peroxidból, etil-alkoholból, nátrium-kloridból, bórsavból számítással, mérésekkel, különböző hígítási feladatokat megoldani, pH mérést végezni különböző oldatokban, készítményekben, -
- 22 -
arcvizeket, arcszeszeket, arctejeket, rázókeverékeket, krémeket, pakolásokat készíteni egyszerű receptek alapján. Elektrokozmetikai ismeretekből: - ismertetni a fény tulajdonságait, a természetes és mesterséges fényforrásokat, a különböző sugarak hullámhosszát és azok jellemzőit, valamint a poláris és monokromatikus fény jellemzőit, - ismertetni a sugarak bőrre gyakorolt hatásait, kozmetikai jelentőségüket, alkalmazásuk javallatait, ellenjavallatait, - a technológiai szabályok betartásával működésbe hozni és szakszerűen használni a bioptronlámpát, a softlézert, a Solluxlámpát, az infralámpát, a szoláriumot, - definiálni az áram fogalmát, jellemzőit, fajtáit, hatásait, - ismertetni az áram kozmetikai felhasználásának lehetőségeit, a betartandó általános és speciális munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat, - ismertetni az ionvándorlás, elektroforézis, elektroozmózis, hőmozgás, rezgés, rezgésszám, hullámhossz, ultrahang élettani hatásait, - megfogalmazni az iontoforézist, szonoforézis, face lifting, hőterápia, epiláció lényegét, - ismertetni a javallatokat, ellenjavallatokat, a kezelési időt, a mértékletesség és a fokozatosság elvét, - kiválasztani a szükséges hatóanyagokat, elő- és utókezelőket a bőrtípusnak és a célnak megfelelően, - a szolgáltatás céljának megfelelően kiválasztani a kis-, közép- és nagyfrekvencián működő kozmetikai készülékeket, a helyes illesztékeket, - a technológiai szabályok betartásával működésbe hozni és szakszerűen használni az elektromos készülékeket: iontoforézis, ultrahang, vió, face lifting, epiláló, fogyasztáshoz alkalmas berendezéseket, - betartani az óvintézkedéseket, javallatokat, ellenjavallatokat, a kezelési időt, - alkalmazni a szükséges hatóanyagokat, az elő- és utókezelőket, - karbantartani a felsorolt készülékeket és illesztékeiket, - ismertetni a testkezelés fogalmát, célját, fajtáit (rugalmasítás, alakformázás, feszesítés), - ismertetni a test izmainak, keringésének, emésztésének felépítését, elhelyezkedését, jellemző tulajdonságaikat, a súlyfelesleg kialakulásának okait, az egészséges táplálkozás szabályait, - ismertetni a test pillanatnyi állapotát diagnosztizáló eljárásokat, - ismertetni a testkezelés módjait, anyagait, berendezéseit, megmagyarázni hatásmechanizmusukat, az egyes kezelések javallatait, ellenjavallatait (hőterápia, izmok passzív tornáztatása, testtekercselés = body wrapping), - ismertetni a speciális munkavédelmi és baleset-elhárítási rendszabályokat, - ismertetni a cellulit kialakulásának okait, fajtáit és kezelési lehetőségeit, - látással, tapintással, méréssel megállapítani a test pillanatnyi állapotát, - kiválasztani a testkezeléshez alkalmazott megfelelő anyagokat (szövettömörítő, frissítő, keringés- és anyagcsere-fokozó, bőrhőmérséklet-emelő anyagok, fóliák), készüléket és technológiát, - a kiválasztott készüléket összeszerelni, - biztonságosan elvégezni a kiválasztott technológia anyagaival, eszközeivel a kívánt testkezelést: = fogyasztás hő- és mozgásterápiával, = izomtornáztatás, bőrfeszesítés elektromos gépekkel. Kozmetikus szakmai gyakorlatból: - a munkahelyre vonatkozó speciális szabályozásokat megismerni, elsajátítani és azokat alkalmazni, - munkahelyi baleseteknél a kiváltó okot megszüntetni, elsősegélyt nyújtani, segítséget kérni, - közreműködni a baleset kivizsgálásában, információt adni a jegyzőkönyvek elkészítéséhez, - a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat betartani, - a tűz- és robbanásveszélynek megfelelően eljárni a megelőzés terén, - kiválasztani a szükséges gépeket, berendezéseket, - gépkönyv, műszaki leírás alapján ismertetni ezek működését, gondoskodni időszakos ellenőrzésükről, karbantartásukról, - célszerűen megválasztani a szolgáltatáshoz megfelelő alapanyagokat, segédanyagokat (lemosó arctejek, tonikok, peelingek, masszázs és hatóanyagos krémek, zselék, paszták, poranyagok, porkeverékek, fertőtlenítők, gyanták, ampullák, gyógynövények, gyógykivonatok, szempilla- és szemöldökfestékek, egyéb festékek, dekorkozmetikumok, testkezeléshez alkalmas kozmetikumok), - felismerni, megkülönböztetni a munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket, segédeszközöket, textíliákat, - csoportosítani az eszközöket, segédeszközöket felhasználási területük szerint, - a gépek, berendezések optimális elhelyezését biztosítani, -
- 23 -
-
-
a különböző technológiák, munkafolyamatok során a speciális biztonsági előírásokat alkalmazni, a gépek, berendezések meghibásodásait észlelni, szakszerű javíttatásáról gondoskodni, tájékozódni a beszerzési lehetőségekről, megszervezni az alapanyagok, a segédanyagok gazdaságos beszerzését, az anyagok jellegének megfelelően gondoskodni a szakszerű raktározásról, a felhasználás során keletkezett hulladékokat szelektíven gyűjteni, szakszerűen tárolni, gondoskodni az eszközök ápolásáról, szükség esetén javíttatásukról, ellenőrizni ezek használhatóságát műszaki és munkavédelmi szempontból, a szerszámokat, eszközöket, segédeszközöket, textíliákat szakszerűen tárolni, a vendéget átöltöztetni és kényelembe helyezni, a kívánt szolgáltatásnak megfelelően, kiválasztani a szolgáltatáshoz szükséges ruhaneműket, gépeket, a vendégekkel kapcsolatot teremteni, előkészíteni a kozmetikai szolgáltatások igénybevételére, önállóan megállapítani, ha kell segédeszközök, berendezések segítségével, az objektív tüneteket, a feltett kérdések alapján kiegészíteni a látással, tapintással felállított diagnózist, a helytelen életmód, kozmetikumok használatának következményeit felmérni, az egészségi állapotra következtetni, kiválasztani a szükséges eszközöket és módszereket, összeállítani a kezelési tervet, helyesen megválasztani a kézi és gépi vagy kombinált módszert, kiválasztani az arctisztító kozmetikumot, peelinget, tonikot, alkalmazni a kórokozók elleni korszerű készítményeket, szakszerűen alkalmazni a sterilizáló-berendezést, az adott kezelési eljárásnak megfelelően a fertőtlenítést végrehajtani (bőrfertőtlenítőkkel, eszközfertőtlenítőkkel, helyiségfertőtlenítőkkel), alkalmazni az elsősegélynyújtás elemi szabályait, annak eszközeit helyesen használni, kiválasztani a bőrtípusnak megfelelő arctejet, habot, gélt és tonikot, peelinget hatóanyagaik, pHértékük figyelembevételével, a bőrt szakszerűen letisztítani a szennyeződésektől, a kendőzőszerektől, szakszerűen tonizálni, a megfelelő peeling alkalmazása esetén a hatóidő letelte után azt eltávolítani, bemutatni az egyes masszázsfajtákat és fogásokat (klasszikus és svéd masszázs, mazopunktúrás masszázs, gépi masszázs), kiválasztani a masszázshoz a megfelelő kozmetikumot (masszázskrémek, habok, masszázsolajok) a bőrtípusok és a hatóanyagok figyelembevételével, az arcbarázdák, arcidegek, arcizmok, a hát, a mell, valamint a felkar izmai, az arc és a nyak vér- és nyirokerei, nyirokcsomói ismeretében a testtájaknak és a bőrtípusnak megfelelően megmasszírozni az arcot és a dekoltázst, betartani a masszázs irányait, ritmusát, sebességét, erősségét, változtatni a műveletsor kezdeti, középső, majd végső szakaszában, kiválasztani a bőrtípusnak megfelelő felpuhítási módot és anyagait, szakszerűen felhelyezni a különböző felpuhító pakolásokat, borogatásokat a megfelelő textíliák, fólia alkalmazásával, szakszerűen elhelyezni és működtetni a különböző gőzölőket, arctermofort, bőrtípusnak megfelelően betartani az előírt felpuhítási időket, a hatóidőt, a berendezéseket kikapcsolni, eltávolítani a felpuhításhoz használt pakolásokat, borogatásokat, a szőrtüszőt, komedót, aknét és fajtáit, a gyulladást a bőrön nagyító segítségével azonosítani, szakszerűen végrehajtani a komedó- és aknéeltávolítást a szabályok betartásával, a kiskendőket szakszerűen használni, szükség esetén a szőrtüsző szájadékát egyszerhasználatos tűvel kitágítani, vagy a szaruréteget megemelni, hajlatokban komedónyomót használni, a bőrtípusnak megfelelő összetételű fertőtlenítőt kiválasztani, helyi fertőtlenítést végezni, biztonsággal fertőtleníteni a bőrt annak kitisztítása után, szakszerűen alkalmazni a viót, az ultraibolya sugarakat a bőr fertőtlenítéséhez, betartani a munkavédelmi és baleset-elhárítási, közegészségügyi előírásokat, a pakolásokat szakszerűen felhelyezni a bőrre, bevárni hatóidejüket, majd eltávolítani azokat, növelni a pakolások hatóanyagainak felszívódását termomaszkokkal, galvánárammal, ultrahanggal, felpuhítani a kezelendő bőrfelületet, fájdalommentesen csipeszelni a bőr megfeszítésével, a csipesz szakszerű használatával, szemöldökkefével, utókezelőt kiválasztani és alkalmazni,
- 24 -
-
-
kikérdezni a vendéget, bőrpróbát végezni és kiértékelni, allergiaveszélyt megállapítani, felvilágosítani a vendéget a szolgáltatás veszélyeiről, az ellenjavallatok kizárása után a szempilla és szemöldökfestést szakszerűen elvégezni, a vendéget optimális testhelyzetbe helyezni, a szennyeződéseket eltávolítani a bőrfelületről, megtenni a szükséges óvintézkedéseket, alátétet felhelyezni, a vendég figyelmét felhívni a kisebb kellemetlenségekre, kiválasztani a megfelelő segédanyagokat, a festéket (összetétel és a szín figyelembevételével), a technológiai leírás alapján összeállítani és felhelyezni a festéket a szempillára, szemöldökre, nyugtató borogatást felhelyezni, a hatóidőt betartani, a festéket a hatóidő eltelte után szakszerűen eltávolítani, utókezelést végezni nyugtató, gyulladáscsökkentő, érösszehúzó anyagokkal, a gyantázást szakszerűen elvégezni férfi és női vendégen egyaránt = az arc különböző részein (szemöldök, bajusz, szakáll), = karon, hónaljban, lábon, = fazonigazítást végezni hagyományos, görgős és cukorgyantával, elő- és utókezelőket alkalmazni, felhívni a figyelmet a gyantázott felület helyes otthoni ápolására, ismertetni a melanin szerepét, elhelyezkedését a szőrszálakban, megnevezni és jellemezni a szőkítés anyagait, segédanyagait, a technológia javallatait és ellenjavallatait, a testtájaknak megfelelően számítások alapján elkészíteni az oxidálószer oldatát, összeállítani a testtájaknak, valamint a munkavédelmi előírásoknak megfelelő szőkítő pakolásokat, az összeállított pakolásokat szakszerűen felhelyezni a bőrfelületre, a hatóidő alatt fellépő esetleges kellemetlenségeket enyhíteni vagy megszüntetni, a hatóidő eltelte után a baleset-elhárítási előírások betartásával utókezelést végezni, megkülönböztetni a nappali, délutáni, esti, valamint a különleges sminket, egyeztetni a vendéggel a célnak legmegfelelőbb kendőzési tervet, a vendég kívánságainak megfelelően előkészíteni a bőrt a kendőzéshez, kiválasztani az arc formájának, az egyéniségnek, az alkalomnak és a divatnak megfelelően a kendőzés anyagait, megvalósítani az egyeztetett tervet valamennyi szabály betartásával, összegyűjteni az adott bőrtípus házi ápolásának feltételeit, anyagait, életvezetési tanácsot adni az életmód, táplálkozás, tisztálkodás vonatkozásában, tanácsot adni a bőr védelmére a munkahelyi ártalmak és az időjárás viszontagságai ellen az évszakoknak megfelelően, javaslatot tenni a bőrtisztító, bőrpuhító, bőrápoló és bőrtápláló anyagok alkalmazására a bőrtípusnak megfelelően, és eladni azokat, hitelesen meggyőzni vendégét az általa adott tanácsok, kozmetikumok alkalmazásának szükségességéről, személyesen példát mutatni megjelenésével, életmódjával, táplálkozásával kapcsolatban, bemutatni az egyes otthoni használatra adott kozmetikumok alkalmazását, felhívni vendége figyelmét a rendszeres bőrápolásra, valamint a kozmetikumok használatára.
A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése: kozmetikus. A kozmetikus szakképesítés kézműves jellegű, a bőr egyedi kezelésére, szépséghibáinak megszüntetésére, kendőzésére, öregedési folyamatainak késleltetésére készít fel. Vállalkozás esetén a kisipari szalon vezetésére, működtetésére, irányítására a gazdálkodásra és vállalkozásra vonatkozó érvényes rendelkezések valamint a munkavégzésre irányuló alapvető egészség-, munka- és tűzvédelmi balesetelhárítási előírásoknak megfelelően. A szakképesítéssel rokon más szakképesítés a szakmai és vizsgakövetelményekben nem szerepel. A szakképesítéssel - a tartalmát tekintve - betölthető:a sminkmester rokon munkakör is, viszonylag rövid idejű tanfolyami - felkészítést követően. A rokon szakterületre a kozmetikus 3-6 hónap alatt átképezhető. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
- 25 -
A képzési idő Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: A képzés tantárgyai:
2 35 % 65 %
Osztályfőnöki óra Kötelező szakmai elméleti tárgyak: Jogi ismeretek Gazdasági, vállalkozási ismeretek Munka- és környezetvédelem Kozmetikus szakmai ismeret Kozmetikus anyagismeret Kozmetikus laboratóriumi gyakorlat Elektrokozmetikai ismeretek Kötelező szakmai gyakorlat: Kozmetikus szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Szabadon válaszható kötelező szakmai tantárgyak: Kommunikáció Alkalmazott biológia Alkalmazott kémia Kozmetikumok előállítása Idegen nyelv Különleges kozmetikai kezelések (4 modul) Az iskola helyi tantárgyi programja(i) A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést az iskola szakmai programja tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartoznak az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával készített helyi tantárgyi programok.5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Helyi óraterv A kozmetikus szakmát a tanulók igényei és a széles beiskolázási terület miatt beszámoltató rendszerben, tanévenként 10-10 elméleti tanítási héttel - félévenként elméleti és gyakorlati vizsgával - konzultációs rendszerben valósítjuk meg. Az elméleti képzés ideje: 10-10x1 nap (7 óra) önálló felkészüléssel, fakultatív számítógép-kezelés tantárggyal.
Helyi óraszámok beszámoltató rendszerben Éves óraszámok Havi elméleti óraszámok sorszám
Tantárgy Megnevezés
Osztályfőnöki óra 1. Szakmai etika 2. Gazdasági, munkajogi ismeretek 3. Munka- és környezetvédelem 4. Kozmetikus szakmai ismeret 5. Kozmetikus anyagismeret 6. Kozmetikus laboratóriumi gyakorlat 7. Elektrokozmetikai ismeretek 8. Számítógépkezelés Kötelező elmélet összesen: Kötelező gyakorlat összesen:
1/13.
Összesen
2/14. 10 10 20 20 60 60 40 30
10 30 80 70 40 30 40
20 10 50 20 140 130 80 30 70 550 1672
1/13.
2/14. 1 1 2 2 6 6 4 3
1 3 8 7 4 3 4
- 26 -
9.
Kozmetikus szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat 10. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Alkalmazott biológia b) Alkalmazott kémia c) Kozmetikumok előállítása d) Idegen nyelv e) Különleges kozmetikai kezelések f) Az iskola helyi tantárgyi programja(i) 11. Testnevelés Felkészülés Elméleti és gyakorlati vizsgák Kötelező óraszám összesen
777 160
1512 Külső képzőhelyen. 160 350
735
20 20 70 40 70
60 70
10 70 40 1527
10 80 40 1295
20 20 70 100 140 0 20 150 80 2822
2 2 7 4 7
6 7
1 7 4 59
1 8 4 56
Megjegyzés: a javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt.Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.Minden tanulónak kötelező 2540 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összes óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni.A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása – a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint – max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. A szakmai képzéshez előírt központi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program Megnevezés Osztályfőnöki óra Jogi ismeretek Gazdasági, vállalkozási ismeretek Munka- és környezetvédelem Kozmetikus szakmai ismeret Kozmetikus anyagismeret Kozmetikus laboratóriumi gyakorlat Elektrokozmetikai ismeretek Kozmetikus szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Kommunikáció Alkalmazott biológia Alkalmazott kémia Kozmetikumok előállítása Különleges kozmetikai kezelések: - Különleges sminkek tervezése, készítése - Elektrokozmetikai gyakorlatok - Epiláció - Permanent make up Programkészítéshez felhasználható programmodulok Állampolgár a közéletben Élet- és pályatervezés Munkahely-keresési technikák Vállalkozásra nevelés a szakképzésben Young Enterprise Számítástechnika Jelmagyarázat: K
közös tananyag programja
jele
száma
S S S S S S S S
51 7812 01 / 1 51 7812 01 / 2 51 7812 01 / 3 51 7812 01 / 4 51 7812 01 / 5 51 7812 01 / 6 51 7812 01 / 7 51 781201 / 8
F F F F
51 7812 01 / 1 51 7812 01 / 2 51 7812 01 / 3 51 7812 01 / 4
F F F F
51 7812 01 / 5 51 7812 01 / 6 51 7812 01 / 7 51 7812 01 / 8
M M M M M F
TA-1-01 OA-1 OA-2 GA-1-02 GA-1-04 IA-0-01
- 27 -
S M F
speciális tananyag programja tananyag modul programja szabadon választható kötelező szakmai tantárgy programja
A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A vizsga részeire és a vizsga tartalmára vonatkozó előírásokat a kozmetikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről kiadott 18/2005. (VII.1.) OM rendelet előírásai tartalmazzák. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Beszámítható előzetes tanulmányok Mentesíthető a tanuló azon tantárgyak tanulása alól, amelyeket 5 éven belül tanult és azt hitelesen igazolni tudja. Egy adott tantárgy beszámítása, illetőleg annak tanulása alóli felmentés nem jelenti, hogy bármely vizsgarészből ezek alapján felmenthető. Ha a vizsgázót felmentették tanulmányai során valamely vizsgatárgy tanulása alól, kérelmére felmenthető a vizsgatárgy követelményeinek teljesítése alól is. Mentesül a szakmai vizsga egyes részei alól az a vizsgázó, aki az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki javítóvizsgát tesz és a korábbi vizsga eredményét a törzslap alapján igazolni tudja.
- 28 -
Fogtechnikus Helyi óraterv Helyi óraszámok Éves óraszámok Tantárgy Elmélet Szakmai ismeret Vállalkozási alapismeretek Fogászati funkcionális anatómia Anyagismeret Szakrajz Ergonómia, szakmai etika Elméleti vizsgák Munkavédelem Szakmai elmélet összesen Testnevelés Osztályfőnöki Közismereti tárgy össz. Elmélet összesen Gyakorlat Gyakorlat Kiegészítő labor gyakorlat Nyári gyakorlat Gyakorlati vizsgák Gyakorlat összesen Összes óraszám
1/13. 2/14. 3/15. Összesen évfolyam évfolyam évfolyam 70 40 40 30 10 12 10 212 10 10 20 232 1125 32 120 10 1287 1519
80 30 40
40
50 30
20 20
8
12
238 10 10 20 258
92
1125 32 120 10 1287 1545 Elmélet Gyakorlat Összesen
1238 72
0 92
10 1320 1412 13% 87%
Havi elméleti óraszámok 1/13. 2/14. 3/15. évfolyam évfolyam évfolyam
190 30 80
7
110 80 10 32 10 542 20 20 40 582
4 3 1 1,2 1
3488 136 240 30 3894 4476 582 3894 4426
4
8 3 4
4
5 3
2 2
0,8
1,2
1 1
1 1
23,2
25,8
9,2
A fenti beosztás 10 hét elméleti oktatással készült tanévenként. A többi időt gyakorlaton tölti a tanuló. Az elméleti vizsgákra a képzési szerkezet alapján félévenként kerül sor. A gyakorlati vizsga szintén félévente van, mivel a gyakorlatok egyéni képzési helyeken történnek, melyet a kamarák az iskolával együttműködve minősítenek és ellenőriznek. A gyakorlati vizsgák a kamarai képviselet jelenlétében történnek. Helyi tantervi adaptáció Általános irányelvek A fogtechnikus szakma szakmai követelményeit a Magyar Közlöny 1997.október 7-i száma tartalmazza: (Szakképzési és vizsgáztatási követelmények). A szakképesítés azonosító száma: 54 5046 01 FEOR-száma: 3248 A képzés iskolai rendszerű, a képzési idő három év. Iskolai előképzettség: középiskola. A szakmai vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított a népjóléti miniszter. "Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20118/95. engedélyszámmal ellátott tantervének használata a megjelenést követő tanévtől kötelező." (szakképzési követelmények) A fogtechnikus szakképesítés központi programjának kiadását a Népjóléti Miniszter 20224/97.N.M.sz. (Ápolási és Egészségügyi Főosztály) alatt jóváhagyta és bevezetését az 1997/98.tanévtől engedélyezte. A képzés célja, tananyaga és követelményrendszere a központi programokban meghatározott.
- 29 -
A szakmai gyakorlat oktatási gyakorlóhelyeken, műhelyekben, magánvállalkozóknál a teljes képzési időre vonatkozó megállapodásokkal vagy tanulószerződéssel történik. A gyakorlóhelyeket a kamara minősíti. A képzés kötelező tantárgyai Közismereti tantárgyak: * osztályfőnöki óra * testnevelés Szakmai tantárgyak: * szakmai ismeret * anyagismeret * fogászati funkcionális anatómia * munkavédelem, ergonómia, szakmai etika * szakrajz * vállalkozási alapismeretek Tárgyi feltételek Szaktantermek: a szakma és pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges oktatástechnikai és demonstrációs eszközök. Felsorolásuk a szakmai jegyzékben. Tárgyi feltételek az elméleti képzéshez: * szaktanterem audiovizuális eszközökkel felszerelve * koponya, mintafogak eredeti nagyságban és nagyítva - munkamodellek * szakmai videofilmek * fogászati minták és azok kezelési utasításai * demonstrációs modellek, ábrák, poszterek * szakirodalom, szakkönyvek * szakmai folyóiratok * mintamodellek - kész fogpótlások, részfolyamatok didaktikai sorban * fogforma sorozatok * eszköz és anyag termékismertetők * prospektusok. Tanulói felvétel követelményei: érettségi vizsga egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek: * orvosi alkalmasság * jó kézügyesség * jó színérzék * kreativitás * jó kommunikációs képesség
- 30 -
Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakmák Nőiruha-készítő A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A központi program – a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény; – a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló többször módosított 1999. évi CXXI. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, – a 45/1999. (XII. 13.) módosított OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) módosított OM rendelete, – a 26/2001. (VII. 27.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, – a 17/2004. (VII. 27.) módosított OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint az egyes jogszabályok módosításáról, – a nőiruha-készítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 18/2005. (VII. 1.) OM-rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, majd a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és a gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatását végző intézménynek az alábbi feltételekkel kell rendelkeznie: szaktantermek: a ruhaipari szakmai ismeretek (ruhaipari anyag- és áruismeret, ruhaipari géptan, ruhaipari technológia, modellrajz és stílustan, szabásszakrajz, valamint a számítógép-kezelés tantárgyak oktatásához, osztálytermek: (megfelelő eszközökkel, berendezéssel) a többi elméleti tantárgy oktatásához, a szabadon választható kötelező szakmai tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. idegen nyelv - nyelvi labor).A szakmai gyakorlati oktatás előírt felszerelésű tanműhely esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek mennyiségi jellemzőit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembevételével kell megállapítani. A gyakorlati képzésben minden tanuló számára biztosítani kell a képzési időnek megfelelő önálló gyakorlat teljesítésének feltételeit. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző intézmény bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati oktatás feltételeinek ellenőrzésére is. A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség A szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján. Szakmai előképzettség A szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján. Előírt gyakorlat A szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények
- 31 -
A szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak alapján. A KÉPZÉS CÉLJA A nőiruha-készítő szakmai képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek ellátni a nőiruha-készítő szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat egyedi termékkészítés és sorozatgyártás esetén egyaránt. Egyedi termékkészítés esetén a kompetenciák a megrendelés felvételét, a szabásminta készítését, a szabást, az alkatrészek előkészítését, összeállítását, a ruhadarab átadását és a szín- és stílustanácsadást is tartalmazzák. További cél a vállalkozások indításának, a marketing tevékenységnek, illetve az anyagismeret és -beszerzés lehetőségeinek a megismertetése. Sorozatgyártás esetén a kompetenciák az alkatrészek előkészítését, összeállítását és a raktározását tartalmazzák. A nőiruha-készítő a fennálló eljárásoknak és érvényes szabályzatoknak megfelelően, a munkahelyi útmutatásokat követve elvégzi a női felsőruházati cikkek gyártásával kapcsolatos feladatokat. E cél elérése érdekében a képzés: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális kompetenciákat a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai kompetenciákat, amelyek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó, változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és -vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre.
A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiségfejlesztést, a szocializációs funkciókra való felkészítést is a szakmával összefüggő társadalmi -és gazdasági gyakorlat megismertetésével. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek: rendszerezni a textilipari nyersanyagok fajtáit, ismertetni jellemzőiket, különös tekintettel feldolgozhatóságukra és viselési tulajdonságaikra, ismertetni a textíliák előállításának különféle műveleteit, valamint a műveletek ruhaipari feldolgozhatóságot és viselési tulajdonságokat befolyásoló hatását, rendszerezni textilminták alapján a ruhaiparban feldolgozásra kerülő textilméteráruk, kellékek, rövidáruk fajtáit nyersanyaguk, szerkezetük, felhasználási területük, kereskedelmi elnevezésük szerint, ismertetni a különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételeit, ismertetni a nyersanyag-, szövet- és kelmevizsgálatok célját, menetét eszközeit, meghatározni a nyersanyagok fajtáit mikroszkópi képük alapján, valamint égetési próbával, meghatározni a szövetek, kelmék műszaki jellemzőit, értékelni és elemezni a vizsgálati eredményeket, ismertetni a vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggéseit, az esetleges változtatások szükségességét, módját, ismertetni a textíliák minőségi és mennyiségi ellenőrzésének célját, módját, menetét és követelményeit, ismertetni a textíliák tárolásának követelményeit és módjait. Ruhaipari géptan tantárgyból a tanulók legyenek képesek: felsorolni és rendszerezni a női felsőruházati termékek készítéséhez szükséges eszközöket, gépeket, berendezéseket, ismertetni modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeit, felépítésüket, működési elvüket, állítási lehetőségeiket, alkalmazási területüket, biztonságtechnikai berendezéseiket, ismertetni a szabás szerszámainak, készülékeinek, gépeinek fajtáit, alkalmazási területüket, ismertetni a huroköltés és a láncöltés képzését, az öltések és varratok tulajdonságait, felhasználási területüket, felsorolni alkalmazási területük szerint a különleges varrási műveletek speciális gépeinek fajtáit, a varrógépekre szerelhető készülékeket, felsorolni és rendszerezni a varróautomaták fajtáit felhasználási területük szerint,
- 32 -
felsorolni a vasalás és a ragasztás eszközeit, alkalmazási területüket, ismertetni a megmunkáló eszközök fajtáinak és a beállítási értékek kiválasztásának szempontjait a feldolgozott anyag tulajdonságainak figyelembevételével. Ruhaipari technológia tantárgyból a tanulók legyenek képesek: megtervezni önállóan és szakszerűen az egyszerűbb női felsőruhák készítésének módját, az alapanyag sajátosságainak figyelembevételével egyedi és sorozatgyártás esetén, ismertetni az egyedi szabás munkafolyamatát, elkészíteni adott modell negyedes méretű felfektetési rajzát szakszerűen, szép kivitelben, ismertetni a varrással kapcsolatos alapfogalmakat, értelmezni, és rajzban ábrázolni a varrások alaki és méretjellemzőit, kiválasztani a termék elkészítéséhez megfelelő kézi öltéseket, gépi öltéseket és varrástípusokat, önállóan értelmezni a műszaki dokumentáció előírásait, önállóan és szakszerűen meghatározni a műveletrajzok alapján a varrási műveleteket, elkészíteni az egyszerűbb műveleti rajzokat, értelmezni a ruhaipari ábrázolási módokat, kiválasztani a különböző típusú textíliákhoz megfelelő kellékeket, bélésanyagokat, ismertetni a különféle típusú textíliák vasalhatóságát és kezelési tulajdonságait, ismertetni a közbélések beragasztásának munkafolyamatát, a különböző ragasztóbevonatos anyagokat és a ragasztást befolyásoló tényezőket, a ragasztás paramétereit az alapanyag tulajdonságainak figyelembevételével, felsorolni és megfelelő csoportosításban szakszerűen ismertetni a női felsőruházati termékek készítésének műveleteit, az egyedi és sorozatgyártásban készült termékek munkamenetét, ismertetni az egyedi testalkatra készült ruhadarabok próbálásának szempontjai, ismertetni a különböző varrási, vasalási, ragasztási műveletek minőségi követelményeit, az előforduló hibák okait és javításuk lehetséges módját, ismertetni a mindenkori divatirányzatok jellemzőinek a megmunkálási módszerekre gyakorolt hatását. Szabásszakrajz tantárgyból a tanulók legyenek képesek: elkészíteni a női felsőruházati cikkek szabásmintáit, a szabásszakrajz-készítés és méretvétel eszközeit önállóan és szakszerűen használni a műszaki rajzkészítés szabályainak megfelelően, ismertetni az arányos női testalkat felépítését, a különféle testalkat és testtartás típusokat, a testalkat hosszúsági és szélességi felosztását és a mérési helyeket, meghatározni egy adott test méreteit mérettáblázat segítségével, méretet venni női testről mérőszalaggal 0,5 cm pontossággal, megszerkeszteni mérő- és rajzeszközök, valamint testméret és szerkesztési mérettáblázat alkalmazásával normál méretre az alapvető női felsőruházati termékeket, ismertetni a női ruhadarabok általános szerkesztési elveit, a kényelmi, az öltöztetési és a bedolgozási bőségtöbbletek alkalmazását, segítséggel átigazítani az alapmintát az arányos test felépítésétől eltérő testalkatokra, alapmintát kicsinyíteni és nagyítani átvágott minta egymásra csúsztatásával és szétnyitásával, divatrajzolvasással összekapcsolva meghatározni modellezési feladatokat, önállóan modellezni alapvető, egyszerű női felsőruhákat, eredeti és negyedes kicsinyítésű méretnagyságban elkészíteni a modellezési feladatokat esztétikus kivitelben, önállóan elkészíteni a szabásmintákat a modellezett alapmintákból a varrástechnológiai előírásoknak megfelelően egyedi szabáshoz és sorozatgyártáshoz egyaránt, ellátni a szabásmintákat jelölésekkel, divatlapok szabásminta-mellékletéből eredeti méretnagyságú szabásmintákat kiválasztani a testméretek beazonosítása alapján, felismerni és felhasználni a modellrajznak megfelelő szabásmintarészeket. Ruhaipari szakmai gyakorlat tantárgyból a tanulók legyenek képesek: elkészíteni a női felsőruházat termékeit a mindenkori divatnak megfelelően, szakszerűen, gazdaságosan, esztétikusan, a minőségi előírások szerint, egyedi megmunkálással és sorozatgyártásban egyaránt, a munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások betartásával, testről méretet venni, illetve méreteket meghatározni mérettáblázatból, egyedi méretvétel alapján arányos és attól eltérő testalkatra készített ruhadarabot testre próbálni, és a szükséges igazításokat elvégezni,
- 33 -
kész ruhadarabot testalkatra igazítani, megjavítani, felrajzolni a szabásmintákat szakmai és gazdaságossági szempontok figyelembevételével, valamint a felrajzolt alkatrészeket kiszabni az anyag és a szabásvonalak jellegének megfelelő szabászati eszközök használatával egyedi termékkészítés esetén, a kiszabott alkatrészeket összeállítani egyedi megmunkálással vagy a sorozatgyártás során alkalmazott technológia szerint szükséges nedves hőmegmunkáló eszközök és varrógépek alkalmazásával, minőségi és esztétikai szempontok alapján a ruhadarab kivitelezési hibáit megelőzni, felismerni, szükség esetén kijavítani, a gyártáshoz szükséges gépeket kezelni, a műszerészt nem igénylő beállításokat, kisebb hibákat elhárítani, a napi tisztítást elvégezni. Modellrajz és stílustan tantárgyból a tanulók legyenek képesek: ismertetni a női test arányainak és a testrészek viszonyának jellemzőit, rajzban ábrázolni aránytanulmányokon a női testalkatokat, meghatározni a gerincoszlop szerepét a mozdulatok során, elkészíteni a női alakrajzvázlatokat alapállásban, frontális elöl- és hátulnézetben, meghatározni a normál emberi test arányait az egyszerű testrészek szakszerű megnevezésével, megrajzolni a ruha viseletekor jelentkező jellegzetes ruharáncokat az alakon, alkalmazni a ruha és a mozgás kapcsolatát különböző testhelyzetű női figurák rajzain, alapruhatárat összeállítani, és igényesen alkalmazni a különböző színkontraszt hatásokat az öltözetek összeállításánál, a színarányok és a színek ergonómiai szerepének tudatos alkalmazására, meghatározni az egyén színeit, a szín- és stílustanácsadás elvét, meghatározni a legelőnyösebb külső és az öltözet összhangját, elsajátítani a kollázskészítés technikáját, ismertetni az alapruhaformák jellegzetességeit a funkció, a szín és az alapanyag szerint, meghatározni divatlapok alapján a jellemző divatvonalakat, helyesen összekapcsolni a testalkatnak megfelelő formájú ruhadarabokat a mindenkori divat figyelembevételével, a modell jellegének, funkciójának és az anyagkiválasztásnak megfelelően. Modellezési gyakorlat tantárgyból a tanulók legyenek képesek: alkalmazni a modellkiválasztás és kialakítás szempontjait a ruhatípus funkciójának figyelembevételével, kiválasztani az adott modell készítéséhez legalkalmasabb alapanyag, kellék és díszítőanyag-féleségeket, gyártási eszközöket, gépeket, meghatározni a felhasznált anyagokhoz és a modellformához legmegfelelőbb technológiai megoldásokat, gyártási eljárásokat, elkészíteni az aktuális és különleges divatvonalú nőiruha-modellek, szabásmintáit, mintadarabjait (sorozatgyártáshoz), modelldarabjait (egyedi gyártás esetén), önállóan elvégezni a szabás munkaműveleteit, a modellek lepróbálását, a szabásminták és a modell átigazítását, a varrás, vasalás részműveleteit és munkafolyamatát. Szakmai idegen nyelv (nőiruha-készítő) tantárgyból a tanulók legyenek képesek: aktívan alkalmazni a tanult témák szókincsét, a beszédértés terén az elhangzottakra reagálni, véleményt alkotni, és azt kifejezni, idegen nyelven információkat közvetíteni saját népükről, kultúrájukról, országukról, szakmájukról, idegen nyelven megértetni magukat a mindennapi és szakmai élet alapvető gyakorlati helyzeteiben, helyes hangsúllyal és kiejtéssel olvasni, beszélni, a mindennapokhoz és a szakmájhoz kapcsolódóan egyszerű információkat adni és kérni, a minimális szókincset (1200 aktív és 400 passzív szó) szóbeli és írásbeli munka során használni, új szövegkörnyezetben is felismerni a már tanult anyagot, ismeretlen szavak esetén pedig az ismert szövegkörnyezetből megérteni a szöveget, egyszerű szöveget lemásolni, illetve diktálás után helyesen leírni, szavakat, mondatokat emlékezetből leírni,
- 34 -
összeállítani több mondatból álló párbeszédet, történetet, üzenetet, megírni és megcímezni egy képeslapot, illetve egy rövid levelet. megérteni a mindennapi élet alaphelyzeteiben az elhangzó egyszerű szövegeket, alkalmazni a idegen nyelv helyesírás szabályait, az adott idegen nyelv hangjait helyesen képezni, helyes kiejtéssel olvasni, rövid szövegrészeket, párbeszédeket, memoritereket elmondani, a létezés, birtoklás, egyszerűbb térbeli, időbeli viszonyok, cselekvések, történések idejét, továbbá az egyszerű logikai kapcsolatokat kifejezni, az ismert nyelvi elemeket új szövegkörnyezetben is felismerni, az egyszerűbb szakmai szövegek értéséhez szükséges nyelvi jelenségek felismerésével leendő szakmájuk szakterületének, a ruhaiparnak alapvető szakkifejezéseit használni, egyszerű szakmai szövegeket megérteni, illetve alapvető szakmai információkat átadni, a tanár utasításait megérteni és követni, szótár segítségével szakszövegeket lefordítani.
A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK A nőiruha-készítő szakképesítés a női felsőruházat kézműves jellegű egyedi vagy – konfekciógyártás esetén – sorozatgyártással készülő termékeinek előállítására készít fel. Vállalkozás esetén felkészít a kisipari üzem működtetésére, az üzlet vezetésére, irányítására a gazdálkodásra és vállalkozásra vonatkozó érvényes rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló alapvető egészség-, munka, és tűzvédelmi, valamint balesetelhárítási előírásoknak megfelelően. A szakképesítés tartalmát tekintve betölthetők: szabó (alakító-, javítószabó; mértékutáni női szabó), varrónő, modellkészítő munkakörök is. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzési idő Évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% A képzés tantárgyai Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai tantárgyak Társadalomismeret és etika Gazdasági alapismeretek Vállalkozási- és marketing ismeretek Munka- és környezetvédelem Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari géptan Ruhaipari technológia Szabásszakrajz Ruhaipari szakmai gyakorlat Szabadon válaszható kötelező szakmai tantárgyak Modellrajz és stílustan Modellezési gyakorlat *Technológiák az egyedi gyártásban *Technológiák a sorozatgyártásban Szakmai idegen nyelv (nőiruha-készítő) Az iskola helyi tantárgyi programja Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tantárgyai. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjaiként alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai.
- 35 -
Javasolt az iskolák számára a *-gal jelölt témakörök közül választani és azt helyi tantárgyi programként (modulként) kidolgozni a helyi igények figyelembevételével. Szakmacsoportnak nevezzük ebben az anyagban a szakképesítéseknek azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik, és amelyek szakmai és vizsgakövetelményei alapján közös tananyagtartalom határozható meg. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával. Helyi óraterv
Tantárgy
Sorszáma
Heti óraszám 1/11.
2/12.
3/13.
Osztályfőnöki óra
36
18,5
32
Testnevelés
36
55,5
32
1.
Társadalomismeret és etika
36
–
–
2.
Gazdasági alapismeretek
–
37
–
3.
Vállalkozási és marketing ismeretek
–
–
32
4.
Munka- és környezetvédelem
–
–
32
5.
Ruhaipari anyag- és áruismeret
36
74
64
6.
Ruhaipari géptan
36
37
32
7.
Ruhaipari technológia
72
74
64
8.
Szabásszakrajz
108
74
64
360
370
352
Kötelező elmélet 9.
Ruhaipari szakmai gyakorlat*
684
703
608
10.
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat*
140
140
–
Szakmai gyakorlat összesen
824
843
608
Kötelező összesen
1184
1213
960
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
216
216
160
12.
Modellrajz és stílustan
(72)
72
–
13.
Modellezési gyakorlat*
(72)
108
160
14.
Szakmai idegen nyelv (nőiruha-készítő)*
(72)
36
-
15.
Az iskola helyi tantárgyi programja
(36)
-
-
1400
1429
1120
Összesen
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabadsávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabadsávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.
- 36 -
Minden tanulónak kötelező 3920 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összes óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! A táblázatban, zárójelben az ajánlott óraszámok szerepelnek. –
A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program megnevezése
jele
száma
Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási alapismeretek 4. Marketingismeretek 5. Ruhaipari anyag- és áruismeret K 33 5276 00/02_2005 6. Ruhaipari géptan K 33 5276 00/03_2005 7. Ruhaipari technológia S 33 5276 05/02_2005 8. Szabásszakrajz S 33 5276 05/03_2005 9. Ruhaipari szakmai gyakorlat S 33 5276 05/04_2005 Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Élet- és pályatervezés M OA-1 Munkahely-keresési technikák M OA-2 Állampolgár a közéletben M TA-1-01 Kommunikációs készségfejlesztés M TA-1-02 Tanulói jogviszony M TA-1-04 Munkajogi ismeretek M TA-1-03 Munkavédelem M MA-1-03 Egészséges életvitel M MA-1-01 Elsősegélynyújtás M MA-1-02 Ember és környezete M MA-1-04 Vállalkozásra nevelés a szakképzésben M GA-1-02 Diák Bt. M GA-1-01 Számítástechnika M IA-0-01 Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak Modellrajz és stílustan F 33 5276 05/01 Modellezési gyakorlat F 33 5276 05/02 Szakmai idegen nyelv (Angol) K 33 5276 00/04 Szakmai idegen nyelv (Német) K 33 5276 00/05 Jelmagyarázat:
K S M F
közös tananyag programja speciális tananyag programja tananyag modulprogramja szabadon választható kötelező szakmai tantárgy
- 37 -
– – – –
A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A vizsga részei A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga tartalmára vonatkozó előírások A részletes vizsgakövetelményeket a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A vizsga értékelése
Az értékelésre vonatkozó részletes információkat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Beszámítható előzetes tanulmányok A nőiruha-készítő szakképesítés esetében: Felmenthető a tanuló azon tantárgyak tanulása alól, amelyeket 5 éven belül tanult és azt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Amennyiben a nőiruha-készítő szakképesítés megszerzésére jelentkező tanuló okirattal igazoltan rendelkezik a férfiruha-készítő szakképesítéssel, akkor felmenthető a ruhaipari anyag- és áruismeret, a ruhaipari géptan tantárgyak tanulása alól. A tantárgy(ak) tanulása alóli felmentés nem jelenti azt, hogy a tanuló a vizsgán bármely vizsgarész alól felmenthető. Mentesül az adott vizsgarészből (szakmai elmélet, szakmai gyakorlat) a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki az országos szakmai tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
- 38 -
Fodrász A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény; a gazdasági kamarákról szóló többször módosított 1999. évi CXXI. törvény, valamint Az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, A 45/1999. (XII. 13.) módosított OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) módosított OM rendelete, A 26/2001. (VII. 27.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, a 17/2004. (V. 20.) módosított OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint az egyes jogszabályok módosításáról, A fodrász szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 18/2005. (VII. 1.) OM-rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és a gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17.§-ában szabályozott feltételeknek megfelelő pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatását végző intézménynek az alábbi feltételekkel kell rendelkeznie: szaktantermek: egyes szakmai, elméleti (fodrász anyagismeret, fodrász szakismeret, hajviselet-történet, szituációs gyakorlatok) tantárgyak tanításához. osztálytermek (megfelelő eszközökkel, berendezéssel): a gazdasági, vállalkozási ismeretek oktatásához, a szabadon választható tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. idegen nyelvi labor, számítástechnikai labor). A gyakorlati oktatás előírt felszerelésű tanműhely esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek mennyiségi jellemzőit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembevételével kell megállapítani. A gyakorlati képzésben minden tanuló számára biztosítani kell a képzési időnek megfelelő, önálló gyakorlat teljesítésének feltételeit. A konkrét igényeket a tantárgyi programok tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség A tizedik évfolyam elvégzése. Szakmai előképzettség — Előzetes szakmai gyakorlat — Egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek
- 39 -
A képzésre jelentkező tanulónak olyan – orvosok által meghatározott egészségügyi – feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. A KÉPZÉS CÉLJA A fodrász szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a fodrász munkaterületének megfelelő munkakört. E cél érdekében a képzés: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához; alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön kreatívan, a technológiai fejlődésből adódóan változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni; neveljen a szakma szeretetére, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, humanitásra felelősségtudatra és felelősségvállalásra; fejlessze a tanulók etikai érzékét, kommunikációs képességét; neveljen udvariasságra, empátiára, diszkrécióra, tapintatosságra, pontosságra; fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és képességét, a jólápoltság és a higiénia iránti igényességét; fejlessze ki a nyitottságot a mindenkori divatirányzatokra, alakítsa ki a folyamatos tájékozódás és önművelés igényét; készítse fel a tanulókat a kollegialitás, alkalmazkodóképesség fejlesztésével a munkahelyi együttműködésre, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A fodrásztanuló a képzés tananyagának elsajátítása után legyen képes: Szakismeretből megfogalmazni a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit; megfogalmazni a biztonságos munkakörnyezet munkabiztonsági és ergonómiai követelményeit; felismerni a veszélyeket a munkakörnyezetben; megkülönböztetni és rendszerezni a foglalkozási ártalmakat és megbetegedéseket, felismerni a foglalkozási ártalmakat előidéző okokat, javaslatot tenni megszüntetésükre; felismerni a tűzveszélyes anyagokat, besorolni őket a megfelelő tűzveszélyességi osztályba; felismerni a különböző baleseti veszélyforrásokat, sérüléseket, a balesetek következményeként esetlegesen létrejövő élettani jelenségeket; felismerni, megkülönböztetni a munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket, segédeszközöket, textíliákat; csoportosítani az eszközöket, szerszámokat felhasználási területük szerint, számításba venni a használhatóság és a beszerzési ár viszonylatában gazdaságosságukat; a munkahelyre vonatkozó, a különböző technológiák, munkafolyamatok során felmerülő speciális szabályozásokat megismerni, elsajátítani; kiválasztani a szükséges gépeket, berendezéseket; értelmezni a mikroorganizmusok fogalmát, a betegséghordozó mikroorganizmusokat; értelmezni a fertőzés fogalmát, ismertetni a kórokozók elleni védekezés módjait; tanácsot adni a haj és fejbőr ápolására, kezelésére; megnevezni a koponya csontjait, varratait, idegvégződéseit; ismertetni a bőr felépítését, mirigyeinek jellemzőit; ismertetni a szőr és a szőrtüsző felépítését; felsorolni a bőr feladatait; ismertetni védelmi, felszívó, kiválasztó, légző, hőszabályozó és érzékelő szerepét; felsorolni a hámból és az irhabőr aljából eredő kóros szöveti elváltozásokat; jellemezni a heget, a gyulladást és a szakállmérgezést; ismertetni a hajas fejbőr sérülésekor betartandó szabályokat; felsorolni a haj feladatait; jellemezni a haj kereszt- és hosszmetszetét, a hajnövekedés, valamint a hajváltás folyamatait; ismertetni és felsorolni az őszülés tüneteit és okait; a hajat önállóan diagnosztizálni, az elváltozások okait megnevezni; felismerni és jellemezni az egyes hajhullásokat és a hajas fejbőr elváltozásait; elmagyarázni a hajmosás célját, helyes technológiáját, szabályait; ismertetni a borotválás, kiborotválás, fejborotválás munkafolyamatát; megkülönböztetni a főnhullámot, a vízhullámot és a vashullámot, elmagyarázni készítésük módját; elmagyarázni és bemutatni a lapos-, spirál- és a formacsavarás közötti technológiai különbséget;
- 40 -
elmagyarázni a tartós hullámosítás célját és lényegét, valamint a meleg és hideg tartós hullámosítás közötti különbséget; tartós hullámosítás esetén önállóan megválasztani a hajdiagnosztizálás függvényében, a csavarás módját, erősségét, a használatos anyagokat és a hatóidőt; felsorolni a tartós hullámosításkor a hatóidőt befolyásoló tényezőket; definiálni a direkt és indirekt HTH-t; felsorolni a HTH során keletkező hibalehetőségeket és azok kijavítási módjait; meghatározni a fixálás lényegét; ismertetni a vegyszeres munka során betartandó elővigyázatossági rendszabályokat; felsorolni a hajszínt befolyásoló tényezőket, valamint a festéskor betartandó elővigyázatossági szabályokat; elmagyarázni a hajfestés célját, lényegét, csoportosítani a hajfestékeket, ismertetni az egyes hajfestékek előnyös és hátrányos tulajdonságait; ismertetni a hajfestés technológiáját; elmagyarázni a szőkítés célját, lényegét; helyesen megválasztani a hajminőségnek megfelelő szőkítőket, ismertetni azok alkalmazásának elővigyázatossági szabályait; ismertetni az első szőkítés, utánszőkítés, tőszőkítés, választékszőkítés közötti azonosságokat és különbségeket, a hibalehetőségeket és azok javítási módját; ismertetni a tónusozás lényegét, megkülönböztetni a tónusozószerek fajtáit halmazállapotuk alapján; definiálni a színfelfrissítés fogalmát, elmagyarázni technológiáját; ismertetni az oxidációs színezők alkalmazásának lényegét, technológiáját; jellemezni a 0/V típusú emulziókat, ismertetni szerepüket a festékekben; elmagyarázni a festékfelvitel helyes technológiáját a natúrszíneknél, az első festés technológiáját a szőke és vörös festéskor rövid és hosszú haj esetén; megnevezni a festékeltávolítás módjait; ismertetni a tartós hullámosítás és hajfestés egyidejű elvégzésekor a helyes technológiai sorrendet; megnevezni a helytelen anyag- és technológiaválasztás következményeit, javításának módjait. Anyagismeretből ismertetni a víz és hidrogénperoxid fizikai és kémiai jellemzőit, hatásait; felsorolni az oldatfajtákat az oldott részecskék nagysága és koncentrációja szerint; oldatszámításokat végezni; csoportosítani a fertőtlenítőket különféle szempontok szerint; ismertetni az emulziók fogalmát és fajtáit; csoportosítani az arcápolókat alkoholtartalmuk és felhasználásuk szerint; felsorolni a vérzéscsillapítókat; ismertetni a hajpakolókat a rendellenességek iránya szerint; ismertetni a konzerválókat a hatásmechanizmusuk szerint; ismertetni az illatosítókat és gyógyhatóanyagokat; ismertetni a púderek fajtáit; jellemezni a bőr típusának megfelelő fertőtlenítő, összehúzó és nyugtató arcvizeket, arcszeszeket, balzsamokat, valamint krémeket; ismertetni a bajusz- és szakállfestés anyagait; megmagyarázni, hogy milyen kémiai folyamat során a haj milyen kötéseiben következik be változás; ismertetni a HTH hatásmechanizmusát; ismertetni HTH vizek tulajdonságait: termikus, savas, lúgos; felsorolni a fény jellemzőit, megkülönböztetni az egyes sugarakat, megkülönböztetni az alap- és a mellékszíneket, ismertetni a mellékszínek keletkezését; ismertetni a színkeverés törvényeit, a komplementer, a hideg és meleg színek fogalmát, a színharmónia és diszharmónia lényegét, definiálni a tiszta szín, a kevert szín és a pasztellszín fogalmát; ismertetni a színezőanyagokat és hatásmechanizmusukat; ismertetni a hajszíntelenítőket, összetételüket, hatásmechanizmusukat; csoportosítani a hajfestékeket, ismertetni az egyes hajfestékek és alapanyagaik előnyös és hátrányos tulajdonságait; ismertetni az oxidációs színezők tulajdonságait, megnevezni az egyes festékalapanyagokat és adalékanyagokat. Hajviselet-történetből felismerni és megnevezni a ruházat és a hajviselet jellemzőit: az ókori egyiptomi építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten; a görög építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten;
- 41 -
a római építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten; a bizánci, a román, valamint a gótikus stílust az építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten; a reneszánsz stílust az építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten; a barokk és a rokokó stílust az építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten; a klasszicista és az empire stílust az építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten; a bidermeier és a romantika stílusjegyeit az építészeti, szobrászati műemlékeken, festészeten; felsorolni a szecesszió, az első világháború utáni időszak hajviseleteinek legfontosabb jegyeit; megkülönböztetni az 1945 utáni kor hajviseletében a "tüske"-, kefehajforma, oldalszakáll, kecske-, kör-, császárszakáll, chignonkonty, hagymakonty, varkocs, etonfrizura, bubifrizura, Marcell-hullám, lófarok, tupír, afrostílus, punkhajviseletet, Vidal Sassoon munkásságát; ismertetni az egyes történelmi korszakok hajviseletének stílusjegyeit; adott, korhű ruhához megfelelő hajviseletet tervezni. Szituációs gyakorlatok során példát mutatni szakmai és erkölcsi értelemben; önmaga vállalásával alkalmazkodni a vele kapcsolatban álló emberekhez; eredményesen együttműködni másokkal; beleélni magát a másik ember lelkiállapotába, érzelmeibe, gondolkodásmódjába a megértés érdekében; saját viselkedését felelősen kontrollálni, kritikusan szemlélni; meggyőzően elfogadtatni szakmai álláspontját; megfelelően megválasztani a konfliktuskezelés módjait és technikáit a szakmai illetékességének függvényében; közvetíteni a társas kapcsolatok humanista értékeit a helyzetnek megfelelően (tolerancia, bizalom, megbecsülés, másokra figyelés, nyitottság stb.); kiküszöbölni a társas kapcsolatokat zavaró jelenségeket; azonosítani a másik emberre adott reakciók sokszínű élményhátterét; empátiával fogadni a másik személy érzelmeinek, élményeinek kifejeződését; nyíltan és hitelesen kommunikálni; egyértelműen közölni mondanivalóját, kifejezni szándékát a nyilvánosság előtt; kontrollálni saját és társai nem verbális kommunikációját; saját kommunikációs zavarát felülvizsgálni és leküzdeni (durvaság, szóözön, szégyenlősség, gátlásosság, közhely, zsargon stb.); a szakkifejezéseket helyesen használni; saját szakmai álláspontja tolmácsolásakor közérthetően, meggyőzően érvelni; mások szakmai érvelését figyelembe venni, és azt kulturáltan megvitatni; kommunikatív helyzetben aktívan figyelni, a beszélő partnerre koncentrálni; megfelelő visszajelzést adni a partnernek a megértési szintjéről; kontrollálni a partner megértési szintjét; a közlő hitelességét vagy inkongruenciáját a napi élethelyzetben felismerni: a kommunikáció tartalmi és viszonyszintjét összeegyeztetni; célszerűen megválasztani a szolgáltatáshoz megfelelő alapanyagokat, segédanyagokat; felismerni, megkülönböztetni a munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket, segédeszközöket, textíliákat; csoportosítani az eszközöket, szerszámokat felhasználási területük szerint, számításba venni a használhatóság és a beszerzési ár viszonylatában gazdaságosságukat; kiválasztani a vállalkozási formák közül a szakképesítéséhez leginkább alkalmasat; meghatározni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket; felismerni a vállalkozás logisztikai rendszerének lényegét; szállítási szerződéseket értelmezni; kitölteni egyszerűbb megrendeléseket formanyomtatványon; meghatározni a vállalkozás munkaerő-szükségletét; meghatározni a vállalkozás eredményességét az árbevétel és a költség tartalmának ismeretében; kitölteni alapvető pénzforgalmi nyilvántartásokat a tartalmi és formai követelmények betartásával, pl. bevételi és kiadási nyilvántartás, készpénzfizetési számla stb.; formailag ellenőrizni a beérkező számlákat; különbséget tenni a költségvetési kapcsolatok alapján a vállalkozásokat terhelő legfontosabb központi és helyi adók között; meghatározni a bérek járulékait az államháztartási kapcsolatok figyelembevételével, kitölteni azok egyszerűbb nyilvántartásait; a vendéget kényelmesen elhelyezni a kívánt szolgáltatásnak megfelelően;
- 42 -
megválasztani azokat a kérdéseket, amelyeket feltehet annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön a korrekt munkavégzéshez; a haj minőségét szubjektív és objektív módon megállapítani kérdések, tapintás, mérőkészülékkel való mérés alapján, a helyes diagnózist felállítani; a feltett kérdések alapján kiegészíteni a látással, tapintással felállított diagnózist; a helytelen életmód vagy a rosszul választott kozmetikumok használatának következményeit felmérni, az egészségi állapotra következtetni; diagnosztikai lapot kitölteni; megkülönböztetni az elemi elváltozásokat, ismerni azokat, amelyekre a fodrászipari tevékenysége során különösen kell vigyáznia; tapintatosan tanácsot adni a vendégnek, hogy mely esetekben kell feltétlenül orvoshoz fordulnia; kiválasztani a szükséges eszközöket és technológiákat; kiválasztani a szolgáltatáshoz szükséges ruhaneműket, gépeket; a fertőtlenítést önként, tudatosan végrehajtani; a diszkréció szabályait, a fodrászetikai kérdéseket mindenkor tudatosan, gyakorlottan alkalmazni; a vendég és a fodrász kapcsolatában a beszélgetéskezdeményezés eseteit alkalmazni; a számítógépes anyagnyilvántartást, anyagleltárt önállóan kezelni; a vendég-nyilvántartási programba adatot bevinni, a programot önállóan karbantartani; megrajzolni adott hajviseleti elemeket; megnevezni a vizuális jelrendszer alapjait, szerkezeti rajzot készíteni a hullámos hajfürtről, a hajfonatról és a lokniról; megadott kezdeti rajz alapján egy arctípushoz hajviseletet választani; fodrásztörténeti, művészettörténeti ismeretei alapján egy adott korszak frizuráját megtervezni; esztétikai tervet készíteni az arcforma, a nyak és a fejforma összehangolása érdekében; megtervezni a fejformához legjobban illő frizurát, a frizura készítését; különbséget tenni az eltérő pH-jú oldatokkal történő hullámosítások között; kimutatni az összefüggést a hajminőség, a HTH víz típusai, az előkezelők, a hatóidők, a fixálók és az utókezelők között; tanácsot adni a divat, a kor és az egyéniség szerint a hajszínváltoztatáshoz; ismertetni a hatóidő betartásának fontosságát, és azt a folyamatot, amely a hatóidő alatt történik a hajjal; a főbb vegyszerek alkotórészeinek, hatásmechanizmusuknak ismertetésére. Szakmai gyakorlatból a fodrászati munkavégzés feltételeit biztosítani: a munkahelyet kialakítani, a kiszolgáló székeket előkészíteni, fertőtleníteni; a fertőtlenítést önként, tudatosan végrehajtani; kiszámítani az egyes fertőtlenítők hígítását, tudatosan használni azokat, megjegyezni, melyeket lehet hígítás nélkül használni; a fodrászipari anyagokat szakszerűen tárolni (tűzveszélyes anyagok, fényérzékeny anyagok, különböző kémhatású és eltérő koncentrációjú oldatok); ellenőrizni az eszközök, szerszámok használhatóságát műszaki és munkavédelmi szempontból; a szerszámokat, eszközöket szakszerűen tárolni; ismertetni és alkalmazni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés (szakmaspecifikus) követelményeit, a munkahelyekre, gépekre, berendezésekre, eszközökre vonatkozó előírásokat; saját és mások egészségét védeni a balesetek ellen, védekezni a fertőzések ellen (megcsúszás, égési sérülés, elektromos balesetek, vegyszer okozta bőrkárosodások stb., védekezés a vírusok, baktériumok, gombák okozta fertőzések ellen); alkalmazni az elsősegélynyújtás elemi szabályait, annak eszközeit helyesen használni; közreműködni a baleset kivizsgálásában, információt adni a jegyzőkönyvek elkészítéséhez; a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat betartani, a tűzoltó készüléket működtetni; a levegő tisztaságát megóvni, az optimális hőmérsékletet biztosítani a fodrászüzletben; a felhasználás során keletkezett hulladékokat szelektíven gyűjteni, szakszerűen tárolni; a szolgáltatást megtervezni, előkészíteni: a vendéget kényelmesen elhelyezni a kívánt szolgáltatásnak megfelelően; megválasztani azokat a kérdéseket, amelyeket feltehet annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön a korrekt munkavégzéshez; a feltett kérdések alapján kiegészíteni a látással, tapintással felállított diagnózist; a helytelen életmód vagy a rosszul választott kozmetikumok használatának következményeit felmérni, az egészségi állapotra következtetni;
- 43 -
megkülönböztetni az elemi elváltozásokat, ismerni azokat, amelyekre a fodrászipari tevékenysége során különösen kell vigyáznia; tapintatosan tanácsot adni a vendégnek, jelezni, hogy mely esetekben kell feltétlenül orvoshoz fordulnia; kiválasztani a szükséges eszközöket és technológiákat; kiválasztani a szolgáltatáshoz szükséges ruhaneműket, gépeket; a diszkréció szabályait, a fodrászetikai kérdéseket mindenkor tudatosan, gyakorlottan alkalmazni; a vendég és a fodrász kapcsolatában a beszélgetéskezdeményezés eseteit alkalmazni; a számítógépes anyagnyilvántartást, anyagleltárt önállóan kezelni; a vendég-nyilvántartási programba adatot bevinni, a programot önállóan karbantartani; a férfiarcápolást elvégezni: a szubjektív és objektív tüneteket megállapítani; a szakáll minőségét megállapítani a szőrnövés irányának figyelembevételével; az eszközöket, anyagokat megválasztani; megjelölni az elemi elváltozásokat – mint elővigyázatossági szempontot – a művelet során; a bőr típusának megfelelő fertőtlenítő, összehúzó és nyugtató arcvizeket, arcszeszeket, balzsamokat, valamint krémeket alkalmazni; a borotváláshoz használatos eszközöket sterilizálni; a bajusz fajtájának megfelelő eszközöket, anyagokat megválasztani; a helyes technológiai sorrendet betartani; angol, francia, pödrött bajuszokat helyes arányokkal elkészíteni; a szakáll fajtáinak megfelelően különböző vágási technológiát megtervezni, a megfelelő eszközöket és anyagokat kiválasztani; egyenes, hosszú, szögletes, körszakállformát kialakítani; bajuszt és szakállt ápolni, festeni és kezelni; férfihajat és -fejbőrt ápolni: a haj minőségének megfelelő sampont kiválasztani, a hajat szakszerűen mosni; a fejet masszírozni; a hajmosás utáni utókezelőket alkalmazni a haj- és fejbőrtípusnak megfelelően; hajvágóollót, ritkítóollót, tapperollót, fésűt, borotvát, nyakszirtkefét, szöges, szőr-, egyenes oldalú hétsoros kefét, tincsezőt, hajszárító gépet, hajsütő vasat, hajvágó gépet kiválasztani, alkalmazni a hajvágás fajtájának megfelelően; választékot készíteni a fejforma figyelembevételével; angol hajvágást, borotvahajvágást, géphajvágást, sport- és kefehajvágást szakszerűen készíteni; a mindenkori divatirányzatnak megfelelően, szakszerűen hajvágást végezni; hosszvágást, tompavágást, átmenetet, ritkítást készíteni ollóval, hajvágó géppel az egyes frizuratípusoknak megfelelően; fazonformákat kialakítani halántékban, fül mögött, fül körül, nyakban; formázó fésülést készíteni kézi hajszárító géppel a hajviseletnek megfelelően; a frizurát befejezni az ún. finistermékekkel; női hajat és fejbőrt ápolni: kiválasztani azokat az eszközöket, ruhaneműket, amelyek a női hajvágáshoz szükségesek; alkalmazni a diagnosztizálás módjait; felismerni a fejbőrön, ill. a hajon lévő elváltozásokat; kiválasztani a hajápolás megfelelő anyagait és technológiáit; a bőrre és az eszközökre megfelelő fertőtlenítőket megválasztani; tudatosan megválasztani a samponokat és egyéb segédanyagokat azok hatóanyagának ismeretében, a hajat megmosni; meghatározni a női hajvágást, eldönteni a frizura ismeretében, hogy milyen hajvágási technológiát alkalmaz; hajvágásokat készíteni (hagyományos ollóvágás, nyeső, vegyes eljárás, Sassoon-technika), bemutatni a mindenkori napi divat hajvágását; az aktuális divatnak megfelelő frizurát kialakítani, ritkítani, átmenetet készíteni a frizura kívánalmainak ismeretében; tudatosan alkalmazni azt az esztétikai tervet, amelyet elkészített az arcforma, a nyak és a fejforma összehangolása érdekében; hajvágást, frizurát készíteni a rendellenes fejformákhoz; nedves hajat formázni: kiválasztani azokat a fésűket, eszközöket, segédanyagokat, melyek a Marcell-hullám elkészítéséhez szükségesek; meghatározni a választékos és a választék nélküli frizuránál, hogy honnan kell indítani a hullámot;
- 44 -
jó arányérzékkel beosztani, hogy hány hullámot és milyen formában célszerű elhelyezni; meghatározni és alkalmazni azokat a segédeszközöket, amelyek a vízhullám elkészítéséhez szükségesek; a gyűrűk számát megtervezni, elhelyezni, a passzék arányát megválasztani, helyes irányba elhelyezni; megtervezni és kivitelezni a fejformához legjobban illő frizurát, a csavarókat elhelyezni a vendég kívánságának figyelembevételével, a kiválasztott frizura alapján; felismerni, hogy a segédeszközök helytelen alkalmazása milyen megjelenési formát fog eredményezni, milyen hibát okoz, és azt hogyan lehet kijavítani; a nedves hajat kézi hajszárító segítségével formázni; meghatározni az első hullámsor irányát; az ún. finisterméket a frizura jellegének megfelelően kiválasztani; a hajminőségnek megfelelő hajápolót kiválasztani és alkalmazni; száraz hajat formázni: különbséget tenni a laposcsavarás és a spirálcsavarás között; tudatosan megválasztani a hőmérsékletet a haj minőségének függvényében; a gyakori vashullámosítás struktúraroncsoló hatásának ismeretében a hajkárosodást a legkisebbre csökkenteni; kiválasztani a hajpakolók fajtáit, azok minőségi összetételének ismeretében; vegyszeres munkát előkészíteni: tapintatosan konzultálni a vendég igényeiről az egészségi állapot és a gyógyszerek módosító hatásának figyelembevételével; az allergiás reakciók okozta egészségkárosodásért való büntetőjogi és erkölcsi felelősségének ismeretében allergiatesztet szakszerűen végezni; a haj tartós hullámosítását elvégezni: összehasonlítani a haj szerkezetében végbemenő változásokat az ideiglenes, hajmosástól hajmosásig tartó hullámosítás, illetve a tartós hullámosítás között; szemrevételezéssel megállapítani a bőr azonrendellenességeit, melyek a tartós átalakításkor fontos tényezők; a haj minőségét szubjektív és objektív módon megállapítani kérdések, tapintás, esetleg mérőkészülékkel való mérés alapján, a helyes diagnózist felállítani, diagnosztikai lapot kitölteni; az átalakítás mértékét meghatározni; a felhasználandó HTH víz fajtáját kiválasztani: a termikus, savas, lúgos HTH vizek tulajdonságainak és a haj minőségének ismeretében; a haj hosszától függően direkt vagy indirekt HTH-t végezni; csak műanyag csavarót alkalmazni; megválasztani a csavarók típusait, méreteit, vastagságait, a csavarókat kreatívan alkalmazni; gyakorlottan használni a spiccpapírt, ismerni a spiccpapír elmaradásának következményeit; a megfelelő fixálóoldatot kiválasztani, és az előírásnak megfelelően hígítani; utókezelést végezni, az esetleges duzzadás okait feltárni, a hajkárosodást csökkenteni; az otthoni hajápoláshoz tanácsot adni, samponokat, hajápolókat ajánlani a vendégnek; színtelenítést, színelvonást végezni: a gazdaságosság figyelembevételével a szőkítő eljárást kiválasztani; az árnyalatok átlépésének függvényében az oxidációs oldatok töménységét megválasztani, a hatóidőt betartani; a korszerű szőkítők hatásmechanizmusának, összetevőinek és kémiai hatásának ismeretében tudatosan végezni a színelvonás különleges eseteit; a hibák javítási lehetőségeinek ismeretében hibajavítást végezni; a hajbalzsamok összetétele, pH-értéke ismeretében a haj szerkezetében bekövetkező változásokat kiküszöbölni, tanácsot adni az otthoni ápoláshoz; a hajszínváltoztatást végezni: tanácsot adni a divat, a kor és az egyéniség szerint a hajszínváltoztatáshoz; bőrpróbát végezni a miniszteri rendeletek előírásai alapján; kiválasztani a színskála alapján a hajfestéket és a megfelelő hidrogénperoxid százalékot divatszíneknél, barna és sötét színeknél tő- és utánfestéskor, világosabbra festéskor és melírozáskor; az előírások betartásával hajat festeni növényi festékekkel; hajat festeni különböző őszülési fok esetén a kívánt színre; ősz hajat festeni a kívánt színre színskála alapján a technológiai előírások betartásával; divatszíneket festeni a vendég kívánsága alapján a technológiai előírások betartásával; különbséget tenni az első festés és az utánfestés között alkalmazásuk szerint; festés alkalmával melírozást készíteni egy technológiai folyamatban; a területfestést elvégezni; a vörös és a szőke hajszín speciális eseteit alkalmazni sajátosságaik figyelembevételével;
- 45 -
helyes technológiai sorrendet alkalmazni tartós hullámosítás és hajfestés egyidejű elvégzésekor; kijavítani az esetleges hibát; hajfestés utáni utókezelést alkalmazni a haj minőségének megfelelő anyagokkal; tanácsot adni a festett haj otthoni ápolásához; klasszikus és alkalmi hajviseletet készíteni: nagy gyakorlattal fonatot készíteni, sodorni; meghatározni a kontyfésülés fajtáit és segédeszközeit, kontyot fésülni; a divat, a kor, az alkat szerint különböző alkalmakra frizurát készíteni; alkalmi hajviseleten a díszítőelemeket esztétikusan elhelyezni; fodrásztörténeti, művészettörténeti ismeretei alapján adott korszak frizuráját elkészíteni; ismerni a pótrészek szerepét az egyes stílusokban, ha szükséges a pótrészeket gyakorlottan alkalmazni, szakszerűen rögzíteni; a pótrészeket tisztítani, vágni; a hajmunkát elvégezni: a paróka méreteit levenni; felsorolni a hajmunka eszközeit és anyagait, ismertetni a parókakészítés és -tisztítás módjait; a parókából frizurát készíteni; a póthaj típusát, méretét meghatározni; felsorolni anyagait, eszközeit; póthajjal frizurát készíteni; a parókán és a pótrészen a vágást elvégezni. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK Fodrász A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzési idő Évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% A képzés tantárgyai Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai tantárgyak Fodrász anyagismeret Fodrász szakismeret Hajviselet-történet Szituációs gyakorlatok Fodrász szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Fodrász szabadkézi rajz Művészettörténeti alapok Hajmunka Gazdasági, vállalkozási ismeretek Szakmai idegen nyelv Helyi óraterv
Sorszáma Tantárgy
Heti óraszám 1/11.
2/12.
3/13.
Osztályfőnöki óra
36
18
32
Testnevelés
72
54
32
- 46 -
Sorszáma Tantárgy
Heti óraszám 1/11.
2/12.
3/13.
1.
Fodrász anyagismeret
72
72
64
2.
Fodrász szakismeret
72
72
96
3.
Hajviselet-történet
36
32
252
252
256
Kötelező elmélet: 4.
Szituációs gyakorlatok
72
72
64
5.
Fodrász szakmai gyakorlat
504
756
672
6.
Összefüggő szakmai gyakorlat
140
140
Szakmai gyakorlat összesen:
716
968
736
Kötelező összesen:
968
1220
992
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak
432
180
128
7.
Fodrász szabadkézi rajz
72
36
-
8.
Művészettörténeti alapok
36
36
32
9.
Bemutató gyakorlat
36
-
10.
Gazdasági, vállalkozási ismeretek
36
32
11.
Szakmai idegen nyelv
144
36
32
12.
Informatika
180
-
32
Összesen 1400 1400 1120 Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukba foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítható időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként megadott külön témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 3920 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összes óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést az iskola szakmai programja tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartoznak az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével, az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával készített helyi tantárgyi programok. A szituációs gyakorlatok tantárgy elméletigényes gyakorlat, tanítása elméleti és gyakorlati felkészültséget igényel. A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok(tantárgyi tantervek) Tantárgyi program megnevezése Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Fodrász anyagismeret 2. Fodrász szakismeret 3. Hajviselet-történet 4. Szituációs gyakorlatok
jele
száma
S S S S
33 7812 01/02_2005 33 7812 01/03_2005 33 7812 01/04_2005 33 7812 01/05_2005
- 47 -
Tantárgyi program megnevezése jele száma 5. Fodrász szakmai gyakorlat S 33 7812 01/06_2005 Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 7. Fodrász szabadkézi rajz F 33 7812 01/01_2005 8. Művészettörténeti alapok F 33 7812 01/02_2005 9. Hajmunka F 33 7812 01/03_2005 Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Élet- és pályatervezés M OA-1 Kommunikációs készségfejlesztés M TA-1-02 Munkajogi ismeretek M TA-1-03 Munkavédelem M MA-1-03 Ember és környezete M MA-1-04 Számítástechnika M IA-0-01 Állampolgár a közéletben M TA-1-01 Munkahely-keresési technikák M OA-2 Young Enterprise M GA-1-04 Jelmagyarázat:
K közös tananyag programja S speciális tananyag programja M tananyag modulprogramja F szabadon választható kötelező szakmai tantárgy
A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A vizsgáztatásra vonatkozó részletes követelményeket a Szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Beszámítható előzetes tanulmányok A fodrász szakképesítés rokon szakképesítéssel nem rendelkezik, ezért a szakmai tantárgyak tanulása és vizsgái alól a tanulót nem lehet felmenteni.
- 48 -
Modul rendszerű képzések óraterve A modul rendszerű szakképzés óratervei az érvényes központi programok alapján készültek a helyi sajátosságokat figyelembe véve, kiegészítve az osztályfőnöki és testnevelés órákkal.
- 49 -
Könnyűipari technikus – Ruhaipari technikus Ruhaipari technikus megnevezés
elméleti
2
0
0
72
2
0
0
24
0,666666667
0
0
18
0,5
0
0
66
1,833333333
0
0
72
2
0
0
54
1,5
0
0
54 54 18 36 36
1,5 1,5 0,5 1 1
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Anyagjellemzők
126
3,5
0
0
Gyártmányfejlesztés Gyártáselőkészítés Szakmai számítások Szabászatszervezés Nyersáruraktározás Gyártástechnológia Gyártásszervezés Varrás alapozás Alkatrészek készítése
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
72 256 10 45 15 200 28 10 16
2,25 8 0,3125 1,40625 0,46875 6,25 0,875 0,3125 0,5
Ruházati termékek készítése
0
0
13
0,40625
Osztályfőnöki Motgáskultúra (testnevelés) az iskola helyi programja Elmélet összesen: Munka-, tűz- és környezetvédelem Minőségbiztosítás A minőség létrehozásának módszerei Termékfejlesztés és szerkesztés Adminisztráció és tájékoztatás
36 36 36 810
1 1 1 22,5
32 32 32 761
1 1 1 23,78125
18
0,5
0
0
36
1
0
0
54
1,5
0
0
36
1
0
0
18
0,5
0
0
Anyagvizsgálatok
54
1,5
0
0
Folyamatszervezés
54
1,5
0
0
108 378
3 7,5
0
0
0
0
46
1,4375
0 0
0 0
0
0
Munka-, tűz- és környezetvédelem Minőségbiztosítás Termékfejlesztés és szerkesztés Adminisztráció és tájékoztatás Termeléstervezés és ellenőrzés Gyártás A minőség létrehozásának módszerei A minőségügy logikája Termeléselőkészítés Kapcsolattartás Felügyelet Folyamatszervezés
Termelésirányítás a könnyűiparban Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a
Varrodai gyártástechnológia és gyártásszervezés Ruhaipari mintadarab készítés
elméletigényes gyakorlati
72
Biztonságos- és minőségi munkavégzés a könnyűiparban
Szabás előkészítés
Gyakorlati
heti óraszám
tananyagelem
Minőségbiztosítás a könnyűiparban
Biztonságos- és minőségi munkavégzés a könnyűiparban Minőségbiztosítás a könnyűiparban Számítástechnika alkalmazása a könnyűiparban Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták Termelésirányítás a könnyűiparban
2/14. évfolyam
óraszám
követelménymodul
Számítástechnika alkalmazása a könnyűiparban
1/13. évfolyam
az iskola helyi programja Elméletigényes gyakorlat összesen: Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a Gyártáselőkészítés ruhaiparban Varrás alapozás Ruhaipari mintadarab Alkatrészek készítése készítés Ruházati termékek készítése
az iskola helyi programja Gyakorlat összesen: 0 Mindösszesen: 1188 Elmélet: 70,01% Gyakorlat: 29,99%
0 30
óraheti összeszám óraszám sen
20 32 101 96 295 1056
1571
378
0,625 1 3,15625 3 6,21875 30
295 2244
- 50 -
Nőiszabó heti óraszám évfolyamok összóraszám összóraszám 11. 12. 13. 11. 12. 13. az iskola helyi programja (szakmai idegen nyelv) 36 36 64 136 1 1 2 4 viselettörténet 18 0 0 18 0,5 0 0 0,5 osztályfőnöki 36 36 32 104 1 1 1 3 mozgáskultúra (testnevelés) 36 36 32 104 1 1 1 3 marketing és vállalkozási ismeretek 0 36 32 68 0 1 1 2 anyagismeret 36 0 0 36 1 0 0 1 textildekoráció 36 36 0 72 1 1 0 2 munka- és környezetvédelem 36 0 0 36 1 0 0 1 szerkesztés-modellezés 72 72 64 208 2 2 2 6 ruhaipari technológia 108 72 128 308 3 2 4 9 1090 11,5 9 11 31,5 elmélet összesen: 414 324 352
Gyakorlati
elméletigényes gyakorlati
elméleti
Tantárgy
számítógépes gyártáselőkészítés
0
36
64
100
108
108
64
280
3
3
2
8
18
18
16
52
0,5
0,5
0,5
1,5
elméletigényes gyakorlat összesen: 126 162 144 tűz-és munkavédelem 0 0 32 áruismereti gyakorlat 0 36 32 marketingkommunikáció és vállalkozási gyakorlat 0 36 32 szabás 36 36 32 ruhaipari gépismeret 36 0 0 ruhaipari szakmai gyakorlat 486 486 416 az iskola helyi programja 72 90 80 gyakorlat összesen: 630 684 624 elméletigényes gyakorlat+gyakorlat összesen: 756 846 768 összesen: 1170 1170 1120 Elmélet: Gyakorlat: 90 90 0 Nyári szakmai gyakorlat: jelenlegi törvényi óraszám: 1170 1170 1120
432 32 68 68 104 36 1388 242 1938 2550 3640 29,95% 70,05% 180 3460
3,5 4,5 4,5 0 0 1 0 1 1 0 1 1 1 1 1 1 0 0 13,5 13,5 13 2 2,5 2,5 17,5 19 19,5 21 23,5 24 32,5 32,5 35
12,5 1 2 2 3 1 40 7 56 68,5 100
32,5 32,5
100
szerkesztési és modellezési gyakorlat ruhaipari minőségbiztosítás
0
1
2
35
3
- 51 -
Fodrász Fodrász megnevezés
Gyakorlati
Elméletigényes gyakorlati
Elméleti
követelménymodul
tananyagelem
1/11. évfolyam
2/12. évfolyam
3/13. évfolyam
óraheti óraheti óraheti összeszám óraszám szám óraszám szám óraszám sen
Vállalkozási és gazdasági 18 ismeretek Szépészeti Munka- és szolgáltatóegység környezetvédelmi 36 üzemeltetése ismeretek Etika és kommunikáció 54 Számítástechnika 0 Anatómia 36 Szakmai ismeretek I. 108 Szakmai ismeretek II. 0 Anyagismeret 36 Fodrász feladatai Szakmai gyakorlat I. 0 Szakmai gyakorlat II. 0 Szakmai gyakorlat III. 0 Szakmai gyakorlat IV. 0 Művészetek 36 divat-stílus 36 az iskola helyi programja 0 Elmélet összesen: 360 Vállalkozási és gazdasági 18 ismeretek Szépészeti Munka- és szolgáltatóegység környezetvédelmi 36 üzemeltetése ismeretek Etika és kommunikáció 54 Számítástechnika 36 Anatómia 0 Szakmai ismeretek I. 72 Szakmai ismeretek II. 0 Anyagismeret 36 Fodrász feladatai Szakmai gyakorlat I. 0 Szakmai gyakorlat II. 0 Szakmai gyakorlat III. 0 Szakmai gyakorlat IV. 0 Idegen nyelv 36 divat-stílus 36 az iskola helyi programja 0 Elméletigényes gyakorlat összesen: 324 Vállalkozási és gazdasági 0 ismeretek Szépészeti Munka- és szolgáltatóegység környezetvédelmi 0 üzemeltetése ismeretek Etika és kommunikáció 0 Számítástechnika 0 Anatómia 0 Szakmai ismeretek I. 0 Szakmai ismeretek II. 0 Anyagismeret 0 Fodrász feladatai Szakmai gyakorlat I. 288 Szakmai gyakorlat II. 180 Szakmai gyakorlat III. 0 Szakmai gyakorlat IV. 0 Idegen nyelv 0 szakmai gyakorlat 0 az iskola helyi programja 0 Gyakorlat összesen: 468 Mindösszesen: 1152 Elmélet: 29,99% Gyakorlat: 70,01% 36 osztályfőnöki: 72 testnevelés:
0,5
18
0,5
32
1
68
1
18
0,5
32
1
86
1,5 0 1 3 0 1 0 0 0 0 1 1 0 10
0 0 36 180 72 36 0 0 0 0 72 36 0 468
0 0 1 5 2 1 0 0 0 0 2 1 0 13
0 0 32 0 64 32 0 0 0 0 0 32 0 224
0 0 1 0 2 1 0 0 0 0 0 1 0 7
54 0 104 288 136 104 0 0 0 0 108 104 0 1052
0,5
0
0
32
1
50
1
0
0
16
0,5
52
1,5 1 0 2 0 1 0 0 0 0 1 1 0 9
0 36 0 36 0 36 0 0 0 0 36 36 0 180
0 1 0 1 0 1 0 0 0 0 1 1 0 5
0 32 0 0 32 32 0 0 0 0 32 32 0 208
0 1 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 6,5
54 104 0 108 32 104 0 0 0 0 104 104 0 712
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0 0 0 0 8 5 0 0 0 0 0 13 32
0 0 0 0 0 0 0 360 144 0 0 0 0 504 1152
1 2
36 72
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 0 0 4 144 4,5 0 368 11,5 0 0 0 0 0 0 0 80 2,5 14 592 18,5 32 1024 32 Összefüggő nyári gyakorlat:
0 0 0 0 0 0 288 540 288 368 0 0 80 1744 3508 180
32 64
104 208 312 3820
1 2
1 2
összóraszám az osztályfőnöki és testnevelés órával:
- 52 -
Kozmetikus Kozmetikus megnevezés követelménymodul
Gyakorlati
Elméletigényes gyakorlati
Elméleti
Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése
Kozmetikus feladatai
Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése
Kozmetikus feladatai
tananyagelem Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédelmi ismeretek Etika és kommunikáció Számítástechnika Biológia Anyagismeret Laboratóriumi gyakorlat Szakmai ismeret Elektrokozmetika Szakmai gyakorlat Idegen nyelv Kémia divat-stílus az iskola helyi programja Elmélet összesen: Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédelmi ismeretek Etika és kommunikáció Számítástechnika Biológia Anyagismeret Laboratóriumi gyakorlat Szakmai ismeret Elektrokozmetika Szakmai gyakorlat Idegen nyelv Különleges kozmetikai kezelések
divat-stílus az iskola helyi programja Elméletigényes gyakorlat összesen: Vállalkozási és gazdasági ismeretek Szépészeti Munka- és szolgáltatóegység környezetvédelmi üzemeltetése ismeretek Etika és kommunikáció Számítástechnika Biológia Anyagismeret Laboratóriumi gyakorlat Szakmai ismeret Kozmetikus feladatai Elektrokozmetika Szakmai gyakorlat Idegen nyelv
szakmai gyakorlat az iskola helyi programja Gyakorlat összesen: Mindösszesen: Elmélet: Gyakorlat: osztályfőnöki: testnevelés:
1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
3/13. évfolyam
óraheti óraheti óraheti összeszám óraszám szám óraszám szám óraszám sen 18
0,5
32
1
0
0
50
18
0,5
16
0,5
0
0
34
36 0 36 72 0 144 36 0 0 54 0 36 0 450
1 0 1 2 0 4 1 0 0 1,5 0 1 0 12,5
32 0 32 64 0 128 32 0 0 16 0 32 0 384
1 0 1 2 0 4 1 0 0 0,5 0 1 0 12
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
68 0 68 136 0 272 68 0 0 70 0 68 0 834
0
0
16
0,5
0
0
16
18
0,5
0
0
0
0
18
0 0 0 0 54 0 18 0 36
0 0 0 0 1,5 0 0,5 0 1
0 32 0 0 32 0 16 0 32
0 1 0 0 1 0 0,5 0 1
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 32 0 0 86 0 34 0 68
18
0,5
16
0,5
0
0
34
0 36 0 180
0 1 0 5
0 32 0 176
0 1 0 5,5
0 0 0 0
0 0 0 0
0 68 0 356
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0 0 0 0 0 576 0 0 0 0 0 576 1206 35,22% 64,78% 18 36
0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 0 16 33,5
0 0 0 0 0 0 0 512 0 0 0 0 0 512 1072
0,5 1
16 32
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 33,5 0 0 Összefüggő nyári gyakorlat: 0,5 1
0 0
0 0
összóraszám az osztályfőnöki és testnevelés órával:
0 0 0 0 0 0 0 1088 0 0 0 0 0 1178 2368 90 34 68 102 2470