www .f acebook .com/U ngarischeV er einigungBer lin www.f .facebook acebook.com/U .com/UngarischeV ngarischeVer ereinigungBer einigungBerlin XXII. évf oly am – 4 1. szám évfoly olyam 41 www .ungar n-in-ber lin.de www.ungar .ungarn-in-ber n-in-berlin.de 2016. nyár – ára: 2,00 euró
Magyar Egyesület Berlin e.V. Dr. Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete:
Milyen Európát akarunk? Megtisztelő, hogy a Berlini Híradó szerkesztősége felkért arra, hogy ejtsek néhány szót a magyar külpolitikáról, annak célkitűzéseiről. Hálásan köszönöm a lehetőséget, amely alkalmat teremt néhány félreértett, vagy kevésbé ismert magyar pozíció megvilágítására is. Magyarországról egyesek azt a nézetet próbálják sulykolni, hogy fekete bárány, antihumánus és rossz európai. Valójában azonban hazánk meglepően stabil és európai. Ez igaz politikailag és gazdaságilag egyaránt: 1990 óta valamennyi kormánykoalíció kitöltötte a parlamenti ciklusát. A Bizottsággal, amely a szerződések őre, az összes alkotmányozási folyamathoz és a jogállamisághoz kap-
E számunk tartalmából: Bambergi kirándulásunkról – Ein Sonntag in Lübben ✘ További beszámolók egyesületi életünkről a 10.-13. oldalon ✘ E 666 ✘ Rejtvény ✘ Mogyorósi Géza írásai ✘ Inhalte dieser Ausgabe auf Deutsch
csolódó vitát rendeztük, nincs nyitott kérdés. A miniszterelnök személyiségének, politikájának és retorikájának erős kisugárzása kétségtelenül meghatározó, ennek egyaránt vannak szimpatizánsai és bírálói. Ami a gazdaságot és a pénzügyeket illeti, Magyarország első tagállamként kért 2008-ban mentőcsomagot. Mi voltunk eddig az első és egyetlen szankcionált tagállam, 2012-ben a kohéziós támogatások egy részét felfüggesztették. Mára azonban a program összes elemét rendeztük, a gazdaság fenntartható és stabil pályára állt, az esetenként ún. unortodox politikát egyre inkább elfogadják. A magyar gazdaságpolitika szentháromsága – költségvetési fegyelem, strukturális reformok, versenyképesség – egybevág a német szemlélettel. A kiadás nem haladhatja meg a bevételt, a jövőkép tervezése nem történhet mások költségére. A konkrét vállalati sérelmeket fokozatosan kezeltük. Magyarország de facto integrálódott a dél-német gazdasági térségbe. Az elmúlt 4-5 év „brüsszeli hányattatásai“ ellenére a lakosság 71 százaléka a tagság mellett áll. A magyar közvélemény nem EU-ellenes, ahogyan azt egyes bírálók hangoztatják.
A brexit követése számunkra nem opció. Magyarország az egyike a belső piacba leginkább integrált nemzetgazdaságoknak. Kötelezettségeit jó szinten teljesíti, vitáit szerződéses keretek között rendezi. Az EU jelene és jövője szempontjából kulcsfontosságú területeken magas szinten teljesít (Schengen, Dublin). Nem állja meg a helyét az a vád, hogy nem szolidáris, mert több területen is nagyfokú szolidaritást mutat: külső határok védelme, menekülést kiváltó okok elleni fellépés, humanitáriuspénzügyi szerepvállalás. Az igaz, hogy a kényszer-elosztást ellenezzük, de autonóm módon 2016-ban is eddig több mint 20 000 kérelmet fogadtunk be. Összességében Magyarország felelős, s egyben realista európai ország. (Folytatás a 2. oldalon)
Für unsere deutschen Leser: Die Gedanken des Botschafters von Ungarn ab Seite 28
2016. nyár (Dr. Györkös Péter berlini magyar nagykövet cikkének folytatása) Úgy látjuk, hogy egyes régi tagállamokban fokozódó nosztalgia alakult ki a bővítés előtti idők iránt. Pedig a német egység mellett a 2004-es bővítés a másik sikertörténet 1989 után. A válsághullám nem 2008-ban, hanem már 2005-ben, a francia és holland referendummal kezdődött. Ezt az integrációs válságot követte a gazdasági-pénzügyi, a geopolitikai, majd a migrációs válság, aminek a legújabb következménye lett a brit referendum. Az EU még gazdag, de félő, hogy ez nem marad így, mert egy éve nincs ideje a versenyképességgel foglalkozni, elhanyagolja a belső erőforrásokat, önmagával kerül folyamatosan újabb és újabb konfliktusba. Az önképe nem fedi a valóságot, túlértékeli a nemzetközi befolyásolási és terhelhetőségi képességét. Nem következetes egyes brüsszeli intézmények azon jogfelfogása, hogy a tagállamok egyenjogúságát nem mindig tartja szem előtt. A tagállamok és intézmények közti vizony is torzulni látszik egyes kérdések mentén: alaphelyzetben az intézmények küldetése a tagállamok szolgálata, és nem fordítva. Európa számára elkerülhetetlen, hogy a kialakult helyzetben szembenézzen a bizalmi válság jegyeivel, tartalmi megújulás kövesse a reflexiós időszakot. Május 31-én meghalt a Berlinben élő Csongár Álmos író. Ő nem volt ugyan egyesületünk tagja, de volt nálunk előadása, könyvbemutatója is. Sajnos, már nem sikerült még egyszer őt elhozni hozzánk az „új könyvével“, erről lekéstünk…
Ő volt az utolsó lakója a Collegium Hungaricumnak, és a szó szoros ér-
2. oldal Magyarország és Németország statisztikailag természetesen nincs egy súlycsoportban. Ezzel együtt a földrajzi elhelyezkedésünk 1989 után újra történelmi dimenzióba helyezett minket. A magyar függetlenség szervesen összefügg a német egységgel, és mindkettő kizárólag egy egységes Európában létezhet. Mégis, 1945 óta nem látott abszurd helyzet, egyfajta kettősség jött létre: a német média mainstreamje sokszor irreális képet fest Magyarországról, szemben a közvélemény jelentős részével, amely ugyan csak igen ritkán jut nyilvánosságra, amely azonban pozitív Magyarország-képpel rendelkezik. A konkrét ellentét és néhány elvi fenntartás ellenére azonban számos példát lehet hozni a közös álláspontokra és megközelítésekre. Mindkét ország szerint vissza kell térni minden téren az európai jog alkalmazásához, betartásához (Schengen, Dublin), Euro-realizmusra és Europragmatizmusra van/lenne szükség. Előtérbe kell ismét helyezni az európai versenyképességet (iparpolitika, digitalizáció). Egyetértünk a külső határok védelmének kiemelt jelentőségében, hogy elkerüljük a belső piac sérülésének kockázatát. A migrációs krízis kezdete óta egy tagállam nem kényszerült induló álláspontjának korrekciójára, és ez Magyarország. Három pontban igazunk lett: elsődleges a külső határ
védelme; a Bizottság által elképzelt kényszerelosztás nem működőképes; hiba, ha saját belső erőforrásaink mobilizálása helyett és előtt külső partnerre építjük az EU védelmét. Amikor Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően a kerítéssel ellenőrzése alá vonta a külső zöld határt, a német média és a politikai elit egy része szinte látványos kampányba fogott, ami csak lassan csillapodott, és amelyet követően azonban esély nyílhat az újrakezdésre. Magyarország igenis szolidáris tagállam, amely nem hagyta cserben sem Németországot, sem az Európai Uniót. Sőt, eleget téve európai tagállami kötelezettségeinek éppen őket (is) védte. A kvóta-kérdést illetően, a menedékjogkérők elosztásában azonban ragaszkodunk az önkéntesség elvéhez. A kényszerelosztás minden eddigi opciója kudarcot vallott. Összegezve: A „win-win“ és a „loselose“ opciók közötti választás európai szinten is függ(het) a magyar– német együttműködéstől. Európát, az EU-t nem újraalapítani, hanem a közös szabályok mentén működtetni, a globalizációs versenyben sikerre vezetni kell. Nem „több“, hanem „jobb“ Európára, kevesebb ideológiára és több realizmusra és pragmatizmusra van szükség.
Meghalt Csongár Álmos író telmében a feje fölött robbant fel a bombák hatására az akkori CHB… (Lásd Csongár írását a Berlini Híradó 25. számában.) Csongár Álmos 1920-ban született a kárpátaljai Ungváron. Germanisztikát, filológiát és filozófiát tanult Debrecenben, Münchenben és Berlinben. 1945 után orosz és szovjet irodalmat tanított. Később publicistaként, fordítóként és könyvszerzőként tevékenykedett. Utolsó könyve a 2015-ben megjelent Magyar dilemma (Das ungarische Dilemma). Csongár Álmost, aki többek között még magyar nyelvet is oktatott esti iskolában, 2016. június 24-én kísér-
ték utolsó útjára. Egyesületünket a temetésen Robotka József képviselte, aki elhelyezett a sírnál mindannyiunk nevében egy csokor virágot. -ka/-tz
3. oldal
Áprilisban: Egyesületi közgyűlés 2016. április 16-án került sor a berlini Collegium Hungaricumban a Magyar Egyesület idei közgyűlésére. A meghívott igazgató helyett Demjén György stratégiai igaz-
2016. nyár
Kedves Olvasónk! Ebben a rovatunkban másodszor is köszönetet mondunk Szettele Katinka – immár – volt Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjasnak, aki öt tudósítással, illetve interjúval gazdagította a Híradó jelen számát. Nagyon hiányolni fogjuk színes riportjait. Habár… nemrég arról számolt be egy e-mailben, hogy „csinálunk egy posztkcsp-s egyesületet a diaszpóra támogatására, most ez is épp folyamatban van.“ Nos, akkor bízzunk benne, hogy még sokszor hallunk Katinka (fotónk Törzsasztalunk kiskocsmájában készült) kezdeményezéséről. És talán haszna is lesz az egyesületünknek belőle, ha megvalósul.
A szerkesztőség írja
kat lásd a 13. oldalon). Mivel ezeknek az évi kirándulásoknak a szervezése mindig sok munkával jár, időben szólunk, milyen úticélt tervezünk 2017-ben, hátha az érdeklődők időben be is irják a jövő évi naptárukba. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egyesületünk tagjai között Wolfang Weckwerth személyében olyan, aki a 2016os európai kulturális fővárosban született, így meg is van a főszervező, aki szívesen vállalkozik arra, hogy elkalauzoljon bennünket a folyók és hidak városába, a magyarul Boroszló-
gatóhelyettes látogatott el hozzánk, és félórás előadásban tájékoztatta a jelenlévőket a CHB politikájáról és programelképzeléseiről. Sajnos, ahogyan ezt a legtöbben közülünk már várták is, és ahogyan a feltett kérdésekre adott válaszokból is kitűnt: nem a berlini magyarok állnak a CHB figyelmének középpontjában, ennek megfelelően alakítják a programot is – leginkább a német közönségnek. Ezután került sor a szűkebb értelemben vett közgyűlésre. Az elnök és a pénztáros beszámolója, valamint a revíziós bizottság jelentése után megvitattuk az elmúlt egy év tevékenységét. Részletes tájékoztató következett az egyesület májusi lübbeni és júniusi bambergi útjáról (riportjaink a túrákról: l. a 14. és 15. oldalon). Végül egy-egy pohár bor meg néhány finom pogácsa mellett kötetlen beszélgetéssel zártuk az estet. -tz
Egyébként is fennmarad bizonyára a kapcsolat Katinkával, hiszen – lásd a 17. oldalon – ő most már tiszteletbeli tagja is egyesületünknek. Júniusban igen kellemes, tanulságos és pihentető kirándulásban volt részük azoknak, akik a bambergi útra vállalkoztak (lenti képünk a dómlépcsőn készült, német nyelvű beszámolón-
nak, németül Breslaunak nevezett Wroclawba, valószínűleg június 22. és 25. között! A Híradó következő számában hirdetési oldallal tagjainknak fel szeretnénk ajánlani, hogy ingyenesen reklámozzák szakmaként vagy hobbiként űzött tevékenységüket. Legyen tehát valaki akár gyógyszerész, fordító vagy masszőr, küldje be a hirdetési szöveget, és a következő számban néhányan ilyen oldalról is bemutatkozhatnak egyesületi lapunkban. Nos, akkor már más nem marad hátra, mint hogy – a Híradó 41. számához kellemes olvasást kívánjunk!
2016. nyár
4. oldal Meghalt Esterházy Péter
Főhajtás a szavak utolérhetetlen mestere előtt „Tekintsük A halmazt. Ez legyen a prímszámok halmaza. Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük annak (noha!), de ilyen a 2, 3, 5, 7… és így tovább. B halmaz legyen a valaha élt magyar írók halmaza, tehát ha valaki magyar író, akkor benne van, és ha benne van (most az mindegy, hogy nyakig vagy bokáig), az magyar író. Írónak azt nevezzük… hát lényegében, amit prímnek, hogy az egyen és önmagán kívül ne legyen más osztója (lásd még: a mindenséggel mérd magad!), ha pedig valaki író és magyarul ír, az magyar író. (Ez a felfogás tehát nem tud értelmet tulajdonítani a „magyarul ír, de nem magyar író“ kifejezésnek, illetve ez barokkos kifejezése annak, hogy illető nem író.) – Ez a prím váratlanul tényleg jó definíció, vannak pl. az ikerprímek, 11-13, 17-19, Goethe és Schiller, Arany és Petőfi, Stan és Pan. …“1 „Sok, fölmérhetetlenül sok bölcsesség, higgadtság, felelős, szeretetteljesen tárgyilagos (elkötelezetten [ön]kritikus? – mindenesetre a szó egyedül méltó értelmében mély) magyarság, finom ízlés, (anya)nyelvimádat, nyelvteremtő erő, lenyűgöző munkamorál, másokra-figyelnitudás, derű, életszeretet (s még mi minden) távozott a világból 2016. július 14-én. Ez nem jó. (Közhelyesen: pótolhatatlan.)“2 Esterházy Péter haláláról minden magára valamit is adó újság, periodika és audio-vizuális médium megemlékezett felsorolván műveit, érdemeit, kitüntetéseit, nemzetközi elismeréseit, hatását az irodalomra, a közéletre, pályatársaira. Méltatták természetesen otthon, de címlapon hozták halála hírét a német lapok is, ezek irodalmi rovatai pedig egyenként minimum fél oldalt szenteltek a róla való megemlékezésnek.
Nehéz ehhez a sok magvas gondolathoz bármi újat is hozzátenni. Sajátos és szokatlan dolog, hogy valaki matematikusként kezdje pályafutását, majd innen fusson be egy nemzetközileg kiemelkedő irodalmi életutat. A matematikai logika írásaira is rányomja bélyegét – lásd a kezdeti idézetet. Számomra páratlan irodalmi élményt, csemegét, szellemi élvezetet nyújtanak cizellált mondatai. Folyamatosan csodálom, ahogy a néha többoldalnyi barokkos körmondat, megannyi mellékszál is a kitérő végén mindig biztonsággal visszatalál a gondolat elejére. Miként maliciózus mosollyal képes kezelni az engem pl. halálosan bosszantó (finoman szólva) gyarlóságokat, miközben fején találva a szöget igencsak határozott állásfoglalást közöl – váratlan humorral, iróniával vegyítve. Közéleti írásai – megannyi nyelvi sziporka. Lenyűgöz hatalmas olvasottsága, általános műveltsége, amit leírhatatlan könnyedséggel hoz az olvasó tudomására. Nem láttam még embert, aki így tudta volna egyesíteni magában és megnyerően közvetíteni a mások által összeférhetetlennek vélt hagyománytiszteletet, mélyen magyar nemzeti öntudatot, katolicizmust és a független, liberális, szabad gondolkodást. Írásai kezdettől fogva arról tanúskodnak, hogy a legkomolyabb tartalmat is lehet humorral, könnyed iróniával előadni. „…Szóval hogy vannak összefüggések, melyek, túl a szokásos, említett demagógián, rámutatnak a hatalmi urizálás valódi arcára. … Az uriz tényleg bagatell, tényleg csak okozat. Kádár nagyon nem urizált, puritánságából azonban semmi jó
nem származott, nagyapámék generációját nehéz volt ízléstelenségen kapni, ott nem lett hordva világosbarna cipő este 6 után, de sokra evvel se mentünk…“3 Ez utóbbi sajátossága tette őt rendkívül népszerűvé határokon innen és túl. Persze, mint ösztönös showman biztonsággal és élvezettel mozgott a nyilvánosság előtt – és tette ezt ugyanilyen nyelvi sziporkával németül is. A vájtfülű berlini publikum a tenyeréből evett – ha szabad ezt ilyen szaloppul kifejeznem. (Szabad, hisz ő is így mondaná.) Kifinomult nyelvezete, barokkos mondatainak modern frissessége, nemzetközi irodalmi rangja, ugyan-
akkor személyes szuverenitása, közéleti állásfoglalása az évek során intézménnyé tette. „Bizonyos emberekkel Magyarországnak szerencséje van. Ilyen volt Esterházy Péter is. Ezek az emberek általában politikusok, éspedig nem a legnépszerűbbek, hanem olyanok, akik nehéz időkben – bölcsességgel, nyugalommal, az emberi és speciálisan magyar gyarlóságokat tudomásul véve – a legjobbat tudják kihozni a helyzetből. Amit mások a politikai szabadságért és a gazdasági jólétért tettek, azt Esterházy a magyar szellemi szabadságért és jólétért tette.“4 Pompéry Judit
A szavak csodálatos életéből – E.P. előadása, Mindentudás Egyeteme, 2003-06-30 Tatár Sándor: [Búcsú] – Litera, 2016-07-18 3 Esterházy Péter: A vereség – HVG, 2014. december 4 Széky János: Esterházy, az örökös elnök – Paraméter, 2016-07-15 1
2
5. oldal Kedveltem az öreget. Fiatal külföldi tudósítóként két alkalommal is találkozhattam a most 89 évesen elhunyt Hans-Dietrich Genscherrel. A termetes volt bonni alkancellár-külügyminiszter napjainkban is az egyík legnépszerűbb német politikus. Ha jól tudom, legutóbb Horn Gyula egykori magyar kormányfő 2013 júliusi búcsúztatásán járt hazánkban. Az Unió legnépesebb tagállama idén tavasszal rövid időn belül két hajdani liberális fődiplomatáját veszítette el. A Merkel-kormányban 2009 és 2013 között aktív Guido Westerwellét március közepén 54 esztendősen ragadta el a halál. FDP-beli párttársa, „főnöke“, támogatója, Hans-Dietrich Genscher március 31-én csukta le örökre a szemét. A hajdani bonni Brandt-, Schmidt-, majd Kohl-kabinet oszlopos tagja 1927-ben született. Élete, mint annyi kortársáé, kész regény. Rövid gyermekkora minden szempontból kemény volt. A későbbi szabaddemokrata politikus 10 évesen lett félárva: apja 38 esztendősen vérmérgezésben hunyt el. Aztán jött a háború! Genscher kamasz fejjel öltötte magára a hitleri hadsereg uniformisát. Tízmillió német nem köszönthette 1945 tavaszát! A náci birodalom összeomlásakor a 18 éves srác amerikai/brit hadifogságba került. A lá-
Meghalt Somló Tamás Július 19-én, kedden, hajnalban hosszú betegség után meghalt Somló Tamás, zenész, énekes, dalszerző, a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő alakja. A Locomotiv GT tagja 68 éves volt. Somló Iván Tamás 1947. november 14-én született Budapesten. A Práter utcai általános iskola zenetagozatára járt, hegedülni tanult, majd tizenhárom évesen szaxofonra váltott. Még tucatnyi hangszeren játszott, a basszusgitártól a zongorán át a fúvós hangszerekig, de kedvence a szaxofon maradt. Heinemann Sándornak, a Royal Orfeum vezetőjének, a nagycirkusz karmesterének hatására beiratkozott az Állami Artistaképzőbe, cirkuszi zenebohóc lett. Rövid ideig az Atlas, majd három évig az Omega együttes tagja volt, de az artista szakmával sem szakított, és abban az időben márciustól októberig
2016. nyár
„Mister Bundesrepublik“ gerbeli hétköznapokat megúszta, de hamarosan súlyos tüdőbaj döntötte le a lábáról. Anno Németországban – égtájtól függetlenül – rengeteg áldozatot szedett az alultápláltság, a lakáshiány. Még sokáig érvényben maradt a Führer-korszaktól örökölt jegyrendszer és élelmiszer-racionalizálás. Hans-Dietrich Genscher ingázva a kórház és az iskolapad között 1946-ban lépett be a Liberális Demokratikus Pártba (LDP). Halléban és Lipcsében ’46-tól ’49ig jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott: nevetve mesélte egyszer a tévében, hogy két nappal az NDK megalakulása előtt tette le utolsó sikeres vizsgáját. A sztálinista Német Demokratikus Köztársaság szovjetbarát diktatúrája legalább annyira gyötörte az ifjú Genschert, mint a TBC. Az 50-es évek elején szánta rá magát, hogy hátat fordítson a DDR-nek. Nyugat-Németországban rögtön csatlakozott az FDP-hez, s a hamburgi jogi egyetemen újabb államvizsgával bizonyította,
hogy „pályaérett“. Kezdetben Brémában ügyvédeskedett. Politikai karrierje hatvan esztendeje indult a szabaddemokraták szövetségi parlamenti frakciójának gazdasági asszisztenseként. A hidegháborútól az újraegyesítés utáni két parlamenti ciklusig (1965-től 1998-ig) volt Hans-Dietrich Genscher jellegzetes sárga pulóverében a bonni Bundestag képviselője. Humora, diplomáciai tehetsége, strapabírása legendás marad. „Mister Bundesrepublik“, ahogy külhonban becézték, előbb a belügyi tárcánál, majd 1974 és 1992 között külügyminiszterként tett szert nemzetközi (el)ismertségre. A kelet– nyugat közeledésének főszereplője egyben a német újraegyesítés „építőmestere“ is volt. Mint a liberálisok tiszteletbeli elnöke nyugdíjba vonulása után is aktív maradt, véleményére, könyveire odafigyelt a világ. Genschert pártállástól függetlenül milliók méltatják, gyászolják 2016-ban – hazájában és Németország határain túl. Mogyorósi Géza
zenebohócként járta a világot a Luxor nevű zsonglőrcsoporttal.
hivatalosan nem jelentették be feloszlásukat a mai napig. 1992-ben búcsúkoncertet adtak a Nyugati pályaudvaron, majd 1997-ben Somló Tamás 50. születésnapját ünnepelték meg egy koncerttel. 2007-ben a Szigeten, majd 2013-ban az Arénában adtak nagysikerű koncerteket.
1969-ben a zsonglőrcsoport szétesett, és ő a Kex együttesben zenélt 1971-ig, az együttes feloszlásáig. 1972-ben a Non-Stop frontembereként lépett színpadra, majd egy évre rá Frenreisz Károly helyett lett az LGT tagja. Ebben a csapatban elsősorban basszusgitározott, szakszofonozott és énekelt, ezáltal írta be magát a magyar rock történelmébe. Többek között ő szerezte a Ha a csend beszélni tudna, az Álomarcú lány, az Ülök a járdán, a Valamit mindig valamiért, a Boogie a zongorán, a Primadonna, a Nagyon kell, hogy szeress és az Annyi mindent nem szerettem még című slágerek zenéjét. Az LGT koncertjei a nyolcvanas évek vége felé egyre ritkultak (utolsó lemezük 1984-ben jelent meg), és az 1987-es tabáni koncertjük után fel is függesztették tevékenységüket, de még
Somló Tamás a magyar könnyűzenei élet szinte minden jelentős személyiségével is együtt dolgozott, számtalan közös produkcióban lépett fel, például Koncz Zsuzsával is énekelt egy duettet, a „Vándorcirkusz“ című dalt. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Számos jótékonysági és nosztalgia koncerten lépett fel, emellett még ősz fejjel jogi diplomát is szerzett. Sajnos, most már csak a „mennyei magyar rockzenekarban“ muzsikál… Tamás, Isten veled, sohasem felejtünk, nyugodj békében… RJ
2016. nyár
6. oldal
12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789
Alexanderplatz – múlt és jövő
A 70-es, 80-as években rengeteg magyar turista is randevúzott a berlini Világóránál. Könnyű volt megtalálni, hiszen közelében szökken az égbe az NDK 20. születésnapjára felépített 368 méter magas Tévétorony. Alatta mindig pezsgő volt az élet. Ám mára kaotikus körülmények fogadják a polgárokat a német főváros szívében. A 211 esztendeje Alexanderplatz névre keresztelt tér jövőjéről megoszlanak a vélemények.
A névadó A 191 esztendeje elhunyt uralkodó, I. Sándor (Alekszandr Pavlovics Romanov) orosz cár 1805 őszén tárgyalt a (mintegy 180 ezer lakosú) porosz fővárosban. Vendéglátója, III. Vilmos király az ő tiszteletére keresztelte át a központi fekvésű berlini teret Alexanderplatz-ra. Korábban, a 18. századtól Königs Thor Platz volt a hivatalos neve.
– még az arany 20-as években átadott – rádiótorony, a Funkturm (képünkön a 7. oldalon) ugyanis Nyugat-Berlin mini Eiffel-tornyaként a metropolisz brit zónájában, Charlottenburg kerületben magasodott. Szép-szép, hogy Walter Ulbricht befalazott fél-fővárosában Németország máig legméretesebb szabadon álló építményét avatták fel 1969-ben. Ám az NDK alapításának 20. évfordulójára átadott ultramodern Fernsehturm megpecsételte a történelmi belváros sorsát, stílusát. Pokoli torony Jómagam kissrácként, életem első külföldi kirándulásán a 70-es évek elején – apám vadonatúj, gyöngyszürke 125-ös Polski Fiatjából kikászálódva – csodálkoztam rá a betonszürke óriásra (fotónkon a Berlini Dóm veszi körül). Úgy 200 méterre felettem csillogó gömb forgott
Ki sejthette a 19. század elején, midőn I. Sándor orosz cár tiszteletére átkeresztelték az Alexot, hogy majdan, a második világháború befejeződését követően, a szovjet megszállási övezet „gyöngyszeme“ lesz a híres közlekedési csomópont. A ma is nagy forgalmú Alexanderplatzon jó fél évszázada kezdődött a gigantikus Fernsehturm építése. Hiszen a szocialista országokban is beköszöntött a televíziós korszak! A régi
Berlin a számok tükrében Berlin – tartományi jogú település, Németország fővárosa Főpolgármester: Michael Müller (SPD) Területe: 12 kerület, 892 négyzetkilométer, ebből 17,5% erdő, park, mezőgazdasági terület, 6,5% folyó, tó Lakossága: 3,6 millió fő, ebből 500 ezer külföldi + kb. 80 ezer menekült, kb. 110 ezer kutya
csigatempóval. Benne kilátóval, étteremmel, kávézóval (Telecafé, már a neve is sci-fibe illő!) és kíváncsi turistákkal. Bizony, az 1961ben felhúzott berlini fal nyugati oldalára is jól át lehetett látni. Még csak távcső sem kellett! Aztán alant a Világóránál, a szökőkútnál, a földalatti és a magasvasút megállójánál divat lett randevúzni. A régi idők emlékeiből jóformán csak a
Marienkirche templom és a városháza, a Rotes Rathaus úszta meg a háborús károkat követő békebeli pusztítást, az „elvtársi helycsinálást“. Minden eltörpült a giga Tévétorony környékén, még az 1970-ben felavatott 125 méteres Interhotel Stadt Berlin korszerű komplexuma is. Negyed századdal a Spree-parti csaták elcsitulta után több mint ezer szobával várta a vendégeket a Német Demokratikus Köztársaság négycsillagos pazar szállodája. A pletykák szerint nem csupán a Varsói Szerződés küldöttségei éjszakáztak-nappaloztak előszeretettel az Alexon, hanem a Nato-államok kémjei (krémjei) is, akik magasvasúttal, netán kocsival percek alatt átbumlizhattak az amerikai–brit–francia övezetből a szovjet zóna centrumába, a Stasi lehallgató brigádainak örömére… Aztán 1989 novemberében megrepedt a berlini Mauer, s 1990 őszén újraegyesült Németország. A Fernsehturm szomszédságában a közel negyvenemeletes szállodát Forum Hotelre keresztelték át. A tőkeigényes korszerűsítést követően – ki tudja, hány „poloskát“ és beépített téglát kellett eltávolítani? – a harmadik évezred hajnalán Park Inn by Radisson Berlin Alexanderplatz néven került fel a metropolisz térképére a mini felhőkarcoló. Tervek S bizony azóta, hogy Erich Honecker 1994-ben örökre lehunyta a szemét a chilei emigrációban, az Alexanderplatz nem előnyére változott. A németes rendnek nyoma sincs a zsúfolt téren. Áruházak, éttermek, büfék, villamosmegállók, koszos aluljárók. Napi átlagban egy-egy erőszakos bűncselekményt regisztrálnak a hatóságok, s idén is aktívak a zsebesek és a dulakodók. A legvéresebb dráma 2012 őszén rázta meg a 3,5 milliós világváros polgárait: a 20 esztendős Jonny K.-t egy diszkólátogatást követően rugdosták
☞
7. oldal halálra. Az áldozat thaiföldi születésű volt, s a részeg támadók is „migrációs gyökerűek“ voltak. (Főleg gyökerek!) Noha azóta több lett a rendőr az Alexon, sötétedés után 2016-ban is még mindig orosz rulett arrafelé sétálni. Drogosok, alkoholisták, ilyen-olyan cipőfűzős feketebakancsosok, kutyás kéregetők, rablók, balkáni itt a piros, hol a piros játékosok húgyszagú találkahelye ez, ahol a keletnémet diktatúra évtizedeiben több csók, mint pofon csattant. Frank Henkel (CDU) belügyi szenátor a kamerarendszer kibővítését látja gyógyírnak, ám a személyiségi jogaikért aggódó civilek túl a párizsi, isztambuli terrorhullámon sem akarnak még több ellenőrzést Berlin Mitte kerületében. Lenne viszont igény az építészeti káosz felszámolására. Az egyik, számomra szimpatikus ötlet szerint tíz darab, másfél száz méter magas felhőkarcoló lehetne megoldás a főváros égető lakáshiányára és a történelmi városközpont rendbe tételére. A seregnyi műemléki tereptárgy meghagyása mellett megint bontani kellene néhány NDK-időkből származó vasbeton-üveg tévedést. A jövő útja a „felfelé terjeszkedés“ lehet, igaz, a 90-es években Hans Kollhoff tervező asztalán született elképzeléseket sokszor átrajzolták már az illetékesek, sőt, illetéktelenek is. 2016-ban immáron csak kilenc felhőkarcolóról szólnak az Alexanderplatz sorsáról vitázó amatőrök és profik. Egy dolog tuti, a szenátus magas épületekben gondolkodik, ha nem is lesz 2020 táján Manhattan Kelet-Berlinből. Mogyorósi Géza
2016. nyár Bródy buli Berlinben?
Hetvenkedő magyar művészek Németországban 2016 tavaszán ismét Németországban koncertezett Koncz Zsuzsa, aki a közelmúltban kerek születésnapját ünnepelte. A program Berlinben élő menedzsere, Robotka József, az ősszel többek közt Bródy Jánost látná, hallgatná szívesen a Spree mellett. Ám a szervezés gépezetébe homokszemcsék kerültek. A közelmúltban ismét Németországban, ezúttal Freitalban koncertezett Koncz Zsuzsa. „Már az első daltól kezdve („Tündérország“, fotónkon az azonos című album képe) forró hangulat uralkodott a kultúrházban“ – kaptuk a tájékoztatást Robotka Józseftől. A másik magyar „hetvenkedő“, Bródy János őszi, berlini fellépéséről is szó van – tudtuk meg a Spree-parti kulturális menedzsertől. Az örökifjú zenebarát ötletekből kifogyhatatlan, hiszen akárcsak Londonban, a legnagyobb német városban is egyre több a frissen érkezett honfitársunk, aki új életet kezd távol az (unortodox, sikeres, demokratikus) őshazától. Mások már réges-rég eljöttek Magyarországról. Soroksárról vetette például a sors a 70-es évek végén a Német Demokratikus Köztársaságba Robotka Józsefet. Sokunk kedves barátja ő. A berlini fal ledőlése után ötlött fel benne, hogy a Spreemetropoliszba hozza diákkora kedvenceit: Koncz Zsuzsát, Bródy Jánost és Tolcsvay Lászlót. (Szerintem remek ötlet volt!) Ez utóbbi művészre kicsit hasonlít is a 60 esztendős könnyűzenei menedzser. Lelkes berlini honfitársunk éppen két évtizede valósította meg dédelgetett álmát: „A koncertsorozatot közösen az itteni magyar egyesületekkel 1996-ban Bródy Jánossal kezdtem, szóval jubileumi is lenne az ő 2016-os szereplése. A nagy sikerű est után úgy láttam, hogy ezt a szervezői tevékenységet folytatni kell, és 1998-ban Tolcsvay László lett a vendégünk. Őt Presser Gábor követte. Ezek a fellépések stúdiókoncertek voltak, de komoly érdeklődést váltottak ki a német és a magyar publikum körében.“ S mikor kezdődött a Koncz-korszak? „Az ezredfordulón gondoltam egy merészet, és meghívtuk Berlinbe Zsuzsát. Ő nagy örömünkre elfogadta az invitálást. A koncert színhelye a Humboldt Egyetem Audimaxja volt. Hát így kezdődött az egész. Azóta többször járt nálunk Bródy János (2002, 2006, 2011) és Tolcsvay László (2001, 2005, 2007). Koncz Zsuzsa 2014-ben itt a német fővárosban, 2015-ben Rostockban, idén áprilisban pedig Freitalban aratott ismét sikert.“ Amikor arról faggatom Jóskát, hogy miként halad a következő magyar bulik szervezése, kicsit indulatos lesz: „Reményeim szerint 2016 októberében a német fővárosban be tudjuk majd mutatni több száz ember előtt Tolcsvay Laci „Magyar miséjét“. Novemberre pedig bensőségesebb keretek között, másik helyszínen Bródy János (képünkön egyik régebbi berlini fellépésén) koncertjét tűztük ki. Ez utóbbi ügyben a minap írtam a Collegium Hungaricum (CHB) programigazgatójának egy e-mailt, amelyben jeleztem második félévi koncertterveimet. Vagyis, hogy magyar énekeseket, művészeket szerződtetnék, és kértem segítségét. Két dolgot vázoltam fel. Az egyik egy közös program, és ha erre nincs mód, akkor terembérlés a kulturális intézetünk épületében. A válasz kiábrándító volt. Nagyon mellbe vágott, mivel azt írták, hogy se Bródy nem fér be a CHB profiljába, se egy operettdélután. A berlini Collegium Hungaricum a 20-35 éves nemzetközi fiatalokat szeretné elérni, így nem tudnak helyet biztosítani a jelzett fellépéseknek. Hm. Én úgy gondoltam, hogy neves, elismert hazai zeneművészek számára a CHB lenne a legmegfelelőbb terep. Hát tévedtem… Nem először, hiszen az a legsúlyosabb gond, hogy ez az elutasítás csak egy része a problémának, mivel a CHB az itteni – évtizedek óta Németországban élő, alkotó – magyaroknak sem nyújt valami nagy segítséget. Ez számomra több mint felháborító“ – panaszolta szinte egy szuszra Robotka úr, aki természetesen nem adta fel kultúrdiplomáciai álmait, hogy Berlinbe hozza sokunk kedvencét, Bródy Jánost. Mogyorósi Géza
2016. nyár
8. oldal
Mogyorósi Géza: Poharazgató politikusok A porosz miniszterelnökből 145 esztendeje a német császárság legelső birodalmi kancellárjává
kinevezett Otto von Bismarck mániás depresszióját vörösborral próbálta elhessegetni. Sir Winston Leonard Spencer-Churchill, a jó félévszázada elhunyt (irodalmi Nobel-díjas) brit államférfi sem tejjel doppingolt két szónoklata, csatája között. Borisz Jelcin, a Kreml hajdani fura ura is szeretett a pohár (és a lányok) fenekére nézni. A bonni, berlini politikusok sem absztinenciájukról híresültek el!
A magyarországi gyökerű Joschka Fischer a Zöldek ifjú vezéreként többször alaposan felbosszantotta a bonni tisztelt ház idősebb honatyáit. A 80-as évek első felében például azzal, hogy a sajtónak úgy nyilatkozott a nyugatnémet szövetségi parlamentben szerzett első benyomásairól, hogy: „Der Bundestag ist eine unglaubliche Alkoholiker-
versammlung...“. Vagyis: „A Bundestag alkoholisták hihetetlen gyülekezete.“ A 35 esztendős vagány politikuspalánta azt állította képviselőtársairól, hogy „néha egészen ordenáré módon snapsztól bűzlenek, s minél tovább ülésezünk, annál intenzívebb lesz a piaszag.“ A bort, sört és csajokat maga is bőséggel habzsoló korábbi autógyári melós és taxis – majdani alkancellár-külügyminiszter – Fischer alsóházi belépője ma is legendás. Eskütételkor viselt tornacsukája immáron múzeumi darab, s ki tagadná, hogy a Kohl-korszak hajnalán igazat szólt a német politikai élet szereplőiről. Bajor botrány 1983-ban, midőn a Zöldek frontembere felemlegette a bonni szeszmámort, a kisebbik keresztény párt, a CSU akkori főtitkára került a német újságok címoldalára. Részegen halálos közlekedési balesetet okozott: Otto Wiesheu luxus Mercedesével egy pöttömnyi Fiatot tört ripityára. A München-Nürnberg sztrádán történt tragédiában – a holokausztot túlélt – Josef Rubinfeld életét vesztette. A 67 éves sofőr 41 esztendős utasa is súlyos sérüléseket szenvedett. Hosszú pereskedés után 12 havi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Wiesheut és 20 ezer márkás pénzbírsággal is sújtották. A politikus pályafutását a maga is nagyivó Franz Josef Strauß pártjában és régiójában alig befolyásolta az autópályán okozott katasztrófa: egy évtizeddel később – a ma is jó erőben lévő – bajor lett a müncheni tartományi kormány gazdasági és közlekedési (!) tárcájának irányítója. Majd a 21. század elején a Német Vasutak (DB) menedzsereként készült fel a nyugdíjas évekre. Most 71 esztendős, köszöni, jól van. Konyakos Willy A szocdemek első bonni kancellárja, az SPD nagy öregje, a Nobel-békedíjas Willy Brandt (fotó jobbra fent) sem vetette meg a piát. A skandináviai emigráció, a fasizmus korszaka, majd a hidegháború és a belpolitikai csaták, a baloldali
nyugatnémet párt irányításával járó stressz, az 1974-es lemondás dep-
resszióssá tette a szoknyavadász hírében állt férfit. Barátai, ellenlábasai „konyakos Willy“-nek becézték az NSZK egyik legmarkánsabb közszereplőjét. S mi a helyzet Helmut Kohl és Angela Merkel pártjában, a CDU-ban? Nos, a Kereszténydemokrata Unióban sem csak antialkoholisták dolgoznak. A 90-es években nagy port kavart, hogy hullarészegen autózott Heinrich Lummer, a bonni Bundestag tagja. Nyugat-Berlin korábbi konzervatív belügyi szenátora azóta jobban vigyáz az egészségére. Halál a szaunában Vélhetően a túlzott szeszfogyasztásnak is szerepe volt viszont egy másik CDU-politikus tragikus Alkoholizmus az NSZK-ban Az Európai Unió legnépesebb tagállamában 1,5 millióra tehető az alkoholfüggőségben szenvedők tábora. További tízmillió – zömében férfi, de nők is – személy fogyaszt rendszeresen egészséget veszélyeztető mennyiségű szeszes italt. Az érintettek alig 10 százaléka vállalkozik terápiás kezelésre: a visszaesők részaránya magas. A 82 millió lakosú Németországban évente mintegy 75-80 ezer polgár hal meg az alkoholizmus közvetlen-közvetett következményeként.
☞
9. oldal halálában. A német újraegyesítés után többször ittas vezetésen rajtakapott Andreas Schockenhoff pár éve nem éppen józanon cserbenhagyásos balesetet okozott. Aztán családjától bocsánatot kérve emígyen vallott a sajtónak a Merkel-párt (frissen megözvegyült, majd kétszer újranősült és elvált) parlamenti frakcióvezető-helyettese: „Az elmúlt esztendők egészségileg és szakmailag is komoly kihívást jelentettek.“ Valóban. A sovány politikus e hetekben ünnepelte volna 59. születésnapját. De 2014 végén égési sérülésekkel holtan találták háza szaunájában a bonni, illetve berlini Bundestagban két tucat esztendőn át honatyáskodó szimpatikus szesztestvért. Az alsóházból és a német nagypolitikából bő hat évtized után kizuhant liberálisok sem száraz torkú emberek. A politikai beszélgetős tévéműsorok népszerű, szellemes vendége, az FDP vezetőségének tagja, Wolfgang Kubicki egy ízben elárulta, hogy miért nem vágyik vissza a szövetségi parlamentbe: sem alkoholistává, sem házasságtörővé nem akart válni északnémet otthonától távol, Berlinben. Hm. S ha már a fiatalon előszeretettel tivornyázó Zöld vezérrel, Joschka Fischerrel kezdtem kórképemet, zárjuk is az albumot egy igaz mesével, a kisebbik (alsóházi) ellenzéki párt házatájáról. Szép karriernek nézett elébe André Stephan. A Bündnis 90/Die Grünen fővárosi kampányfőnöke a berlini kormányzó főpolgármester fogadásáról gurult hazafelé, amikor ittasan igazoltatták gépkocsijában a rendőrök. A 31 éves fiatalember jogsija ugrott, új melót kereshet. Zöldfülű, de még sokra viheti a német politikai életben!
Szesztréfa Orvos a pácienshez: „Nem tudom, hogy mi az ön baja, de lehet, hogy köze van a sok elfogyasztott italhoz“. „Rendben, doktor úr, akkor visszajövök majd, ha kijózanodott.“
2016. nyár Magyar lány a német labdarúgó válogatottban – az Olympique Lyon új sztárja
Dzsenifer cselei Angela Merkel jóléti birodalmában nagyon színvonalas a labdarúgás. A nemrég még a franciaországi EB-n gurigázó germán legényegylet játéktudásától nem marad el a kétszeres világ- és nyolcszoros Európa-bajnok női fociválogatott teljesítménye sem. A német topteam oszlopos tagja a Budapesten született 24 esztendős Marozsán Dzsenifer. A rendszerváltás táján a magyar válogatottban is többször szereplő Marozsán Jánosra mint ügyes középpályásra emlékezhetnek a sportbarátok. A 90-es években Németországba költözött profi focista szimpatikus leánya a Bundesliga egyik kedvence, igaz, ősztől már Lyonban él. Dzsenit tinédzser korában ismerték meg a drukkerek, hiszen már 15 esztendősen bemutatkozási lehetőséget kapott a pályán. Az 1. FFC Frankfurt mezében játszó Dzseniferre felfigyelt a német A-válogatott vezetőedzője, Silvia Neid is. Így 2010 óta már nemzeti trikóban is rúghatja a bőrt. Külföldi csapatok ellen bő félszáz alkalommal futott ki a gyepre, s lapzártánkig 27 góllal örvendeztette meg a német szurkolókat. Különösen emlékezetes, hogy a 2013-as EB-n ő rezegtette meg a házigazda svédek hálóját (0:1), bejuttatva együttesét a döntőbe. Ott a norvégoknak akasztotta be a labdát, s így lett Marozsánék zseniális leányegylete újfent – nyolcadszor – Európa-bajnok. A szorgalmas, tehetséges, mosolygós játékosnő „zsé“-vel zsúfolt nevét a Horvátország elleni világbajnoksági selejtezőn, 2013 novemberében a „hölgy-focit“ fitymáló urak is megtanulták. Hiszen Dzsenifer a balkáni stoplis brigádnak négy gólt lőtt, és a végeredmény is legendás
lett (8:0). A következő évben az Algarve-kupa megnyerésével került a nyugati lapok címoldalára a német nemzeti tizenegy. A turné legjobb játékosa és gólkirálynője Dzseni lett. A technikás – több nyelven beszélő – magyar gyökerű dáma a tavalyi, kanadai VB-n (így a német közszolgálati tévécsatorna, az ARD kommentátora) a „hónap góljával“
ajándékozta meg a focibarátokat. Az már csak a sors tréfája, hogy a svédek 4:1-es legyőzése ellenére „csupán“ az éremmentes negyedik helyen végzett Marozsánék lelkes csapata. Némi vigaszt jelenthetett, hogy frankfurti klubjával azért 2015-ben az UEFA Women’s Champions League győztesei lettek. Idén a Bundesliga harmadik helyén zárta a szezont Dzsenifer Majna-parti egyesülete. A 90-es évek végén alapított Hessen tartományi csapat mezében történetünk (171 centis) középpályása már 113 alkalommal futott ki a gyepre, s 31 góllal szomorította el az ellenfelek szurkolóit. Az A-válogatottban aztán bőven van alkalmuk a lányoknak a békülésre. Dzsenifer a nyár küszöbén az NSZKból 2018-ig a franciaországi Olympique Lyon együtteséhez szerződött. De a világ egyik legjobb női válogatottjához, s ars poeticájához, hogy „ne felejtsed el, hogy honnan jössz“, a jövőben is hű marad az 1992 tavaszán Budapesten született tehetséges, szerény sportoló! Mogyorósi G.
2016. nyár
Egyesületi karácsony és cserkész betlehemes A Magyar Egyesület karácsonyi ünnepséggel zárta a 2015-ös esztendőt. A december 15-ei összejövetelnek a „Café Lenet“ nevű hangulatos kávézó adott otthont, ahová dr. Karsai Katalin, az egyesület újdonsült tiszteletbeli tagja is ellátogatott. A karácsonyi összejövetel különlegessége, hogy erre az alkalomra jelent meg a Berlini Híradó 40. száma, amelyet HansUlrich Moritz, az egyesület elnöke az ünnepség elején bemutatott. Az est fényét a berlini magyar cserkészek emelték, a 86. sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat ugyanis betlehemes műsorral készült, felelevenítve ezáltal egy többszázéves magyar népi hagyományt. A betlehemezés vagy más néven pásztorjáték az egész Kárpát-medencében ismert népszokás, amikor a betlehemezők házilag készített templom vagy jászol alakú betlehemet visznek magukkal. Ez most sem hiányzott, a cserkészek ugyanis saját készítésű táblát hoztak magukkal a betlehemi történet szereplőivel. Régi karácsonyi népénekek és versek hangzottak el, a cserkészek a műsor végén pedig átadták a Betlehemi Lángot (Friedenslicht), amely egy osztrák csapat kezdeményezésére 1986 óta a béke szimbóluma, és azóta is minden évben Bécsen keresztül jut el valamennyi európai országba. Ezt követően sor került az ünnepi vacsora elfogyasztására, amelyhez a jó hangulat és a kellemes társaság sem hiányzott. Szettele Katinka
10. oldal
Egyesületünk életéből Dsida Jenő irodalmi est Dsida Jenő az a költő, akit kevesen ismernek, de annál inkább szeretnek. Noha jópár év eltelt azóta, amióta egyetemi tanulmányaim során az erdélyi költő verseivel foglalkoztam, úgy gondoltam, méltó lenne, ha Berlinben is szó esne az életművéről egy irodalmi est keretében. Erre 2016. január 8-án, a Magyar Egyesület felkérésére nyílt lehetőségem, amikor is Dsida Jenő költészetéről tartottam vetítést a Collegium Hungaricum Berlin épületében. A költő bemutatásához felesége, Imbéry Melinda szavait vettem alapul: „Milyen ember volt külsőre Jenő? Inkább érdekes, mint szép arcú ember. Alacsony, filigrán testalkatú, 24 éves fiú volt, amikor megismertem, és haláláig nem sokat változott. Különben nagyon sok képem maradt róla, mert egyszer kaptam tőle egy fényképezőgépet ajándékba, amelyet aztán elsősorban ő használt. Szeretett fényképezni! Hamar elkezdett kopaszodni, s tréfásan örökké engem okolt érte. Cigarettázott és ivott is, de sohasem mérték nélkül, miből is telt volna rá! Sokat éjszakázott, későn kelt, és szeretett kávéházba járni.“ (Forrás: magyarkaravan.hu) A fiatal költőt és feleségét különben Márton Áron püspök adta össze, majd rá egy évre ő is temette el Dsidát a kolozsvári Házsongárdi temetőben. A költő verseivel középiskolás koromban ismerkedtem meg, először egy táborban, majd Leselkedő magány c. kötetét magunkkal vittük egy Duna-parti hétvégére is, ahol a homokban fekve olvastunk fel egymásnak műveiből. Ez az élmény kísért tovább, így a szakdolgozatom témájául is Dsida költészetét választottam, bár akkor már Pilinszkyt, Petrit és a kortársakat szívesebben olvastam. Dsida verseinek olvasásakor az a spirituális
tartalom volt szembetűnő, amiről Amedeo Di Franceso nápolyi professzor is említést tesz (aki az irodalmi est után meg is keresett), így a fő szempontom a valláslélektani-poétikai megközelítés lett. Az egyesületi irodalmi esten a költő megzenésített versei közül is meghallgattunk néhányat a Misztrál együttes előadásában. Az alkalom
végén arra kértem a résztvevőket, hogy válasszanak a kitett Dsidaversek közül, és olvassák fel, osszák meg velünk. Ezt többen meg is tették, így a családias légkörben zajló alkalom nem csak irodalmi, hanem közösségi élményt is nyújtott. Szettele Katinka
11. oldal
2016. nyár
Am 26. Februar 2016 hat der neue ungarische Gesandte Dr. András Izsák über die Prioritäten der ungarischen Regierung in der Außenpolitik berichtet. Dr. Izsák, geboren in 1979, studierte Jura in Wien, Budapest, Toronto und Tübingen, wo er seinen Doktortitel erwarb. Dies war das 13. Mal, dass unser Verein zu Beginn eines Jahres in die
um. 2014 wurden zusätzlich zu den klassischen diplomatischen Aufgaben auch die Bereiche Wirtschaft und Kulturdiplomatie unter die Aufsicht des Außenministeriums gestellt. Dies spiegelte die zunehmende Bedeutung dieser Themen in der ungarischen Außenpolitik wieder. Dr. Izsák beschrieb ungarische Außenpolitik als konzentrische Kreise.
schaftsdiplomatie und ist nur als eine Ergänzung zur Westorientierung zu sehen. Bei Dr. Izsáks Antrittsbesuch bei deutschen Diplomaten wurde Ungarns Haltung in der Frage der Migration und der Beziehungen zu Russland moniert. Er erklärte, dass Russlands Hilfe zum Ausbau des Atomreaktors in Paks angenommen wur-
Außenpolitische Prioritäten der ungarischen Regierung ungarische Botschaft eingeladen wurde, um einen Vortrag des Gesandten über die Entwicklungen in Ungarn zu hören. In der Regel stand die wirtschaftliche, politische und soziale Situation in Ungarn im jeweiligen Vorjahr im Mittelpunkt des Berichts. Dieses Mal nahm Dr. Izsák die Außenpolitik des Landes unter die Lupe. Dies stieß auf besonderes Interesse angesichts von Ungarns Vorschlägen zur Lösung der aktuellen Krise, die durch Migration nach Europa und das Fehlen einer einheitlichen europäischen Lösung entstanden ist. Zum Hintergrund: Die 28 Staaten der Europäischen Union konnten sich nicht darüber einigen, wie man die Außengrenzen Europas sichern soll. Ungarn nahm bei der Suche nach Lösungen eine Vorreiterrolle ein. Der ungarische Vorschlag sieht eine Sicherung der Außengrenze mit Hilfe der Balkanstaaten vor und findet die Unterstützung der weiteren Visegrád-Staaten (V4) Polen, Tschechien und Slowakei. Dieser Vorschlag brachte Ungarn viel Kritik von EUPolitikern ein, die den Strom der Migranten nach Europa in Zusammenarbeit mit Griechenland und der Türkei drosseln möchten und eine gesamteuropäische Lösung anstreben. Die Erfolgsaussichten einer solchen Lösung werden nach den vergeblichen Bemühungen in den letzten Monaten nicht nur von Ungarn, sondern auch von anderen Ländern als sehr gering eingeschätzt. Zu den Ausführungen von Dr. Izsák: Zuerst schilderte er organisatorische Veränderungen im Außenministeri-
Zu den Prioritäten der ungarischen Außenpolitik gehören die Beziehungen zu Ungarns Nachbarn und den V4-Staaten. Die ungarische Diaspora in der Welt nimmt ebenfalls eine wichtige Position ein. Eine neue Gruppe von Diplomaten hat die Aufgabe, die Beziehungen zur ungarischen Diaspora in der Welt zu pflegen. Ebenfalls sehr wichtig ist die Erweiterung der Beziehungen zu ungarischen Minderheiten, die in Nachbarländern leben. Die Übereinstimmung in Sachen Migration brachte eine enge Zusammenarbeit zwischen der Slowakei und Ungarn trotz Meinungsverschiedenheiten bezüglich der Rechte der ungarischen Minderheit in der Slowakei. Ungarn unterstützte die Position der Ukraine gegenüber Russland und setzte sich für die Rechte der ungarischen Minderheit im Land ein. Mit Rumänien bestehen Probleme wegen fehlender Rechte der ungarischen Minderheit, und die Beziehung ist jetzt im Parkmodus. Die Beziehungen zu Österreich werden von der Migrantenkrise überschattet (wo Österreich Ungarn wegen der technischen Sicherung der ungarischen Grenze anfangs sehr kritisierte, später aber dieselben Sicherungsmaßnahmen an der eigenen Grenze vornahm). In den transatlantischen Beziehungen gibt es keinen engen Dialog zwischen den Führern beider Länder, aber auf dem Gebiet der Wirtschaft und Sicherheit ist die Zusammenarbeit eng und ausgezeichnet. Ungarns Öffnung nach Osten und Süden ist Zeichen der neuen Wirt-
de, weil der Bau sich auf russische Technologie stützte und Russland ein günstiges Darlehen anbot. Dr. Izsák erinnerte daran, dass der jetzige Premier Viktor Orbán der erste in Osteuropa war, der den Abzug der
russischen Truppen forderte. Ungarn hat sämtliche Sanktionen gegenüber Russland mitgetragen, obwohl sie der ungarischen Wirtschaft Schaden zufügten. In den deutschen Medien wird Ungarns Verpflichtung gegenüber der EU in Frage gestellt. Dr. Izsák betont, dass Ungarn Wert auf seine EU-Mitgliedschaft legt und nach Verbündeten innerhalb der EU sucht, um seine Interessen durchzusetzen. Die V4-Staaten haben gemeinsame Interessen gefunden, die sie durchsetzen möchten. Die Visegrád- Staaten sind für Deutschland wirtschaftlich wichtiger als Frankreich oder die Vereinigten Staaten. Oft werden Un-
☞
2016. nyár Außenpolitische Prioritäten der ungarischen Regierung (Fortsetzung von Seite 11) garn und die V4 in den deutschen Medien als Gegner von Deutschland und der EU dargestellt. Dies entspricht nicht der Wahrheit. Da die Interessen von Ungarn und Deutschland nicht immer gleich sind, müssen sie den Dialog aufrechthalten. Dr. Izsák verglich die Beziehungen zwischen den beiden Ländern mit einer Ehe, die kann auch nur dann prosperieren, wenn über die Probleme offen gesprochen wird. Die Beziehungen zur EU genießen einen großen Stellenwert in Ungarns Außenpolitik. Die Interessenkonflikte bezüglich der Migration sorgen für Störungen der Beziehungen zwischen den EU-Staaten. Gefragt nach Ungarns Lösungsvorschlag für die Migrationskrise, betonte Dr. Izsák, dass Ungarn und die V4Staaten die Kontrolle der EU-Außengrenzen als eine Voraussetzung für eine Lösung betrachten. Die Verteilung von Migranten nach Quoten kann nicht akzeptiert werden, weil man nicht weiß, wie viele Menschen nach Europa kommen. Ungarns Standpunkt ist, dass eine eventuelle Ansiedlung von Migranten der Zustimmung des ungarischen Parlaments bedarf. Dr. Izsák wies darauf hin, dass viele EU-Staaten ihre Pflichten, ihre Grenzen zu schützen, nicht erfüllten. Ungarn kontrollierte die SchengenGrenze gemäß den EU-Verträgen. Nur die grüne Grenze wurde geschlossen. Die Migranten hatten die Möglichkeit, an den legalen Grenzübergängen einen Antrag auf Asyl zu stellen. Die meisten Migranten wollten jedoch keinen Asylantrag stellen, diejenigen die einen Antrag stellten, haben das Land wieder verlassen, bevor ihr Antrag entschieden wurde. Ungarn war für die Migranten eine Durchgangstation. Die meisten von ihnen wollten nach Deutschland oder in die skandinavischen Länder. Ungarn hat Griechenland bei der Kontrolle seiner Außengrenze mehrmals seine Hilfe angeboten, aber Griechenland nahm die Hilfe nicht an. Edith Oltay
12. oldal
Egyesületünk életéből
ARANYALMA SZAVALÓVERSENY
A német fővárosban 2016. március 13-án először került megrendezésre az „Aranyalma“ szavalóverseny, amelyet csapatunk, a berlini 86. sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat szervezett. (A Magyar Egyesület tagjai közül is jó néhányan részt vettek ezen a versenyen, igaz, „csak“ nézőként vagy éppen zsűritagként). A magyar nyelv egyik legbecsesebb nemzeti kincsünk, amelynek megőrzése, átörökítése rajtunk is múlik. Minden anyanyelvnek vannak jellegzetességei, sajátosságai, amelyekkel a többi nyelvtől különbözik, ezeket kell nekünk megőriznünk ahhoz, hogy anyanyelvünk megtarthassa ere-
detiségét, identitását. Ezért van szükség nyelvművelésre, nyelvápolásra: Ennek jegyében született meg a szavalóverseny gondolata. A négytagú zsűrit (Pompéry Juditot, dr. Molnár Máriát, dr. Izsák Andrást és Simon Mátyást) és a közönséget 14 bátor jelentkező bűvölte el szavalataival, amelyeket négy kategóriában jutalmazott a zsűri. Felada-
☞
13. oldal
2016. nyár tuk volt a pontos szövegmondás értékelése, valamint pontozták a művészi eszközöket és a művészi teljesítményt is. A szavalók maximálisan 120 pontot érhettek el és a zsűri építő jellegű, humoros hozzászólásaival gazdagodtak. A versenynek mindenki nyertese volt, a szavalók és a nézők egyaránt, de négy kiemelkedő produkciót hallhattunk a következő szavalóktól: Tanner Enikő (7), Juhász Leó (12), Konthur Zita (15) és Szettele Katinka (16+). Különdíjban részesült Czirják Sára (8) és Peters Éva-Mária (16+). A szavalóverseny keretén belül az 1848/ 49-es forradalomra és szabadságharcra is emlékeztünk: beszédet mondott dr. Izsák András követ, a berlini cserkészcsapat pedig katonadal-csokorral idézte a szabadságharc emlékét. Az esemény színvonalához a Berlini Fonó táncegyüttes táncosai is hozzájárultak, akik széki és mezőségi táncösszeállítással gyönyörködtettek bennünket. Az „Aranyalma“ szavalóversennyel hagyományt szeretnénk teremteni, reményeink szerint az idén színpadra lépett előadók jövőre ismét megtisztelnek bennünket jelenlétükkel, és sikerül még több szavalót, népdalénekest vagy mesemondót megszólítani. Feljegyezte: Czirják Emese (86. sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat)
2016. nyár
Ein Maisonntag in Lübben Das Wetter meinte es sehr gut mit den Teilnehmern unserer Kiezwanderung, als wir uns am 8. Mai in Lübben im Spreewald trafen. Nach einer ganzen Reihe Berliner Kiezwanderungen hatte ich vorgeschlagen, doch mal etwas weiter zu reisen und hatte gleich meinen Wohnort Lübben als Ziel ins Spiel gebracht. Da die meisten Teilnehmer mit dem Zug angereist waren, konnte ich die Gruppe gleich am Bahnhof in Empfang nehmen. Schon auf dem Weg durch den Hain ins Zentrum der 15.000 Einwohner zählenden Stadt gab es einiges Wissenswertes zu entdecken. So passierten wir das sowjetische Ehrenmal, die Denkmäler für die Opfer des 1. und 2. Weltkrieges sowie das Denkmal der Liebesgöttin Liuba. Am Ende unseres Weges durch den Hain besichtigten wir noch die alte Postsäule, an der in
früheren Zeiten die Postkutschen abfuhren. Am Schloss wurden wir herzlich von unserer Stadtführerin Frau Marga Morgenstern in schöner wendischer Tracht empfangen. Dort erfuhren wir jede Menge Neues über die Entstehung und die wechselvolle Geschichte der Stadt Lübben, über wendische Bräuche und Sagen. Alle Fragen, die die Mitglieder hatten, wurden gern und sachkundig beantwortet. Das Schloss beherbergt unter anderem ein Museum sowie einen be-
14. oldal
Aus unserem Vereinsleben eindruckenden Wappensaal, dessen geschichtliche Bedeutung uns unsere Stadtführerin sehr kurzweilig und interessant nahebrachte. Nach der Besichtigung des Wappensaals ging es vorbei am Ständehaus und weiteren großen oder auch kleinen Sehenswürdigkeiten Lüb-
bens bis zur Paul-Gerhardt-Kirche, die sich am Lübbener Markplatz be-
findet und die für die Arbeit Paul Gerhardts von großer Bedeutung war. Der Marktplatz wurde mit typischen Spreewälder Elementen gestaltet. So erhielten die Leuchten die Form einer Stake und die große Bank im Zentrum ist einem Spreewaldkahn nachempfunden. Drei Stunden wurden wir sehr unterhaltsam, lehrreich und humorvoll von Frau Morgenstern durch die kleine Stadt an der Grenze vom Unterzum Oberspreewald geführt und schließlich fanden wir uns zu unse-
rem wohlverdienten Mittagstisch im gemütlichen Restaurant „Spreeblick“ ein. Die wohlschmeckenden Gerichte und kühlenden Getränke taten allen gut. Nachdem wir uns gestärkt und noch einmal Erlebnisse und Eindrücke des Tages ausgetauscht hatten, war es an der Zeit, sich auf den Heimweg zu machen. Gemeinsam mit meiner Frau geleitete ich die Bahnreisenden wieder zurück zum Bahnhof, wo wir uns von ihnen verabschiedeten. Hendrik Szabó
15. oldal
2016. nyár
Zu Besuch beim Bamberger Reiter und Gabelmoo Vom 17. bis 19. Juni 2016 fand ein Ausflug unseres Vereins nach Bamberg statt. Unserer Tradition folgend, machten wir uns auf die Suche nach ungarischen Spuren, diesmal in Bayern oder – genauer gesagt – in Franken. Mehr als 20 unserer Mitglieder reisten auf unterschiedlichen Wegen nach Bamberg. Mit dem Linienbus oder mit der Eisenbahn – oder auch mit dem Auto. Untergebracht waren fast alle zentral in der Altstadt im Hotel „Alt Bamberg“. Nachdem einige schon am Nachmittag ein wenig die Stadt erkundeten, trafen wir uns dann zum Abend am Hotel, um ein gemeinsames Abendessen in der Brauereigaststätte „Klosterbräu Bamberg“ einzunehmen. Im urigen Kellergewölbe fand man auf der Karte fränkische Spezialitäten. Wenn man auch erst einmal nicht so richtig wusste, was Schäuferla ist, ließen es sich dann doch alle schmecken. Am Sonnabend trafen wir uns am Hotel, um eine Stadtführung zu erleben. Unser Guide erzählte viel Interessantes über die Stadt, aus ihrer Geschichte oder kleinere Anekdoten zum Schmunzeln. Wie die, dass die Neptunplastik in der Innenstadt im Bamberger Dialekt Gabelmoo, also Gabelmann genannt wird (Foto rechts oben). Bamberg mit seinen gut 70.000 Einwohnern ist der größte unversehrt erhaltene historische Stadtkern in Deutschland und seit 1993 als Weltkulturerbe in die Liste der UNESCO eingetragen. Darüber hinaus ist Bamberg überregional bekannt für seine vielfältige Biertradition. Die Stadtführung endete im Rosengarten auf dem Domberg. Der berühmte Bamberger Reiter (Bild rechts Mitte) soll doch tatsächlich der erste ungarische König, Stefan I., sein, der Gisela, die Schwester des späteren Kaisers Heinrich II. ehelichte und so die Anbindung Ungarns an die christliche Welt zementierte. Der Nachmittag stand zur freien Verfügung. Man konnte sich noch einmal individuell mit den interessantesten Ecken der Stadt vertraut machen. Am Abend kehrten wir in den „Spezial-Keller“ ein und konnten dort noch einmal die Spezialitäten der fränkischen Küche genießen. Für alle Interessierten stand am Sonntag eine Bootsfahrt, beginnend und endend an der Anlegestelle am alten Schlachthaus, auf der Regnitz und dem durch Bamberg führenden Main-Donau-Kanal auf dem Programm. Auf der Fahrt an Klein-Venedig vorbei musste auch eine Schleuse passiert werde. Nach der Ankunft endete unser gemeinsamer Ausflug in eine der schönsten Städte in Deutschland. Die Mitglieder unseres Vereins traten wieder die Heimreise an. Für diesen gelungenen Ausflug möchte ich mich, ich denke auch im Namen aller, bei den Organisatoren herzlich bedanken und hoffe auf weiterhin auf gute Ideen in den kommenden Jahren. Wolfgang Urban
2016. nyár
Egyesületi élet
Következő programjaink 2016. szeptemberg 16., péntek, 18 óra, Magyarország Nagykövetsége: A Magyar–Német Ifjúságért Egyesület Maren Schöning elnök asszony német nyelvű előadása a „Deutsch-
Die Kleine Kneipe „Zum György“ Ungarische Vereinigung Berlin e.V. 2016. december 10. (szombat), 17 óra, Café Lenet: Karácsonyi ünnepség Idei ünnepségünkkel tavalyhoz képest nem váltunk helyszínt. A Café Lenetben svédasztalos büfét kérünk, és az italokat is helyben rendeli majd mindenki. A részletekkel időben jelentkezünk.
Josef-Orlopp-Str. 44, 10365 Berlin Tel. (+49175) 74 66 144 Geöffnet: Mo-Fr 15 – 22 Uhr, bei Bedarf auch länger
Stammtisch bei uns!
Ungarische Vereinigung (erster Freitag im Monat, 19 Uhr)
Gratulálunk!
Ungarisches Jugendwerk“-ről. E témakörben estünk vendégétől a Híradó 40. számában cikket is közöltünk. Az est végén valószínűleg a Befonó táncosai kedveskednek kis műsorral a hallgatóknak, illetve nézőknek. Az érdeklődőket kérjük, hogy szeptember 10-ig jelentkezzenek HansUlrich Moritznál (telefonon: 562 06 51, e-mailen:
[email protected]). 2016. október: Az októberi megemlékezés pontos programja még nem alakult ki. Mihelyt pontosabbat tudunk, emailben közöljük. 2016. november 11., péntek, 18:00 óra, Magyarország Nagykövetsége: „Wittenberg und die Reformation in Ungarn“ Ez a címe Makovitzky József professzor német nyelvű előadásának. Az érdeklődőket kérjük, hogy november 5-ig jelentkezzenek Hans-Ulrich Moritznál.
Terveink szerint karácsonyi ünnepségünkön saját egyesületünk vagy testvéri szervezet gyermekcsapata lép majd fel. A részvételt kérjük december 4-ig jelezni Rademacher Irénnél (telefonon: 9255 205, vagy e-mailen:
[email protected]). A bejelentkezés csak a részvételi díj átutalása után érvényes (15 euró az ételre).
Kitekintés 2017-re Előadás Magyarország aktuális fejlődéséről (esetleg január 13-án), Hercegfalvi Judit tagtársunk előadása az Európai Unióról (február), egyesületi kirándulás a lengyelországi Wroclawba, amely 2016-ban európai kulturális főváros (június). Programunkhoz ezután is várjuk a jobbnál jobb ötleteket. Törzsasztalunk 2016. februártól ismét minden hónap első péntekjén 19 órától lesz a szokott helyen, a Kleine Kneipe „Zum György“ vendéglőben (Josef-Orlopp-Str. 44, 10365 Berlin).
Die Kleine Kneipe „Zum György“ Kétszázhatvan… … évet gyűjtöttek össze együtt a jubilánsaink, akik a Híradó 40. számának megjelenése óta érkeztek el kerek vagy „félkerek“ születésnapjukhoz. Nagy szeretettel köszöntjük az ünnepelteket, hosszú és boldog életet, valamint jó egészséget kívánva. Jöjjetek el ezután is összejöveteleinkre, és vegyetek részt aktívan egyesületi életünkben! Boewer Gabriela, Erdmann Erzsébet, Pompéry Judit, Rigó Erik
Wir grüßen die neuen Vereinsmitglieder! Gudrun Albrecht Hans-Jürgen Händschke Wolfgang Weckwerth
Egyesületi élet 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 Köszöntjük legújabb 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 tiszteletbeli tagunkat! 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 Szettele Katinka 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 A berlini Magyar Egyesület 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 Szettele Katinkát, 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 aki 2015. szeptember 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 és 2016. május között a 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 Kőrösi Csoma Sándor Program 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 keretében ösztöndíjasként 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 Berlinben segítette 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 – más szervezetek mellett – 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 önfeláldozóan, nagy aktivitással, 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 újságcikkekkel és interjúkkal, 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 rengeteg hasznos ötlettel 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 és saját estekkel a Magyar 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 Egyesületet kultúra- és nyelv12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 ápolási feladatainak ellátásában, 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 színvonalas közös rendezvények 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 megszervezésében, 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 2016. június 30-án felvette 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 soraiba tiszteletbeli tagként. 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 Berlini tevékenységének 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 befejezése után is minden jót 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 kívánunk munkában, 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789 magánéletben egyaránt! 12345678901234567890123456789 12345678901234567890123456789
A Berlini Híradó 42. száma 2017 elején jelenik meg. Ausgabe 42 des Berlini Híradó erscheint Anfang 2017.
2016. nyár
Magyar óvoda és iskola a Brunszvik Társaság szervezésében
Apáczai Csere János Cserkészcsapat
Óvoda Északi csoport – hétfőnként 08:30 – 16:00 óra (Prenzlauer Berg) Déli csoport – csütörtökönként 08:30 – 16:00 óra (Moabit) Díja: havonta 70 euró (egyesületi tagoknak 55 euró)
Iskola Kéthetente szombatonként 10:00 – 14:00 óráig a Magyar Nagykövetség épületében Díja: alkalmanként 20 euró (egyesületi tagoknak 15 euró) Érdeklődni: Pein Gabriella,
[email protected], www.brunszvik.de
Programok Foglalkozások kétheti rendszerességgel: magyar történelmi, földrajzi, irodalmi ismeretek játékos tanulása, kézműveskedés, természetjárás, határokon átívelő barátságok kötése, megtartó magyar közösség. Várjuk az érdeklődő gyerekeket 6 éves kortól, fiatalokat és felnőtteket korhatár nélkül. Előzetes jelentkezés és tájékoztatás: Szántó-Konthur Krisztina Elérhetőség: 01777960291, e-mail:
[email protected]
A Berlini Protestáns Magyar Gyülekezet istentiszteleteinek időpontjait lásd a 27. oldalon.
Magyar Kolónia Berlin e.V. Kiemelkedő őszi esemény: Megemlékezés az első berlini magyar egyesület 170. évfordulójáról. Részleteket később közölnek.
Egyébként a programokról pontos információ a Kolónia honlapján található: www.ungarische-kolonie-berlin.de
Magyar katolikus szentmisék Berlinben A Berlinben és környékén élő katolikus hívők számára havonta egyszer szentmisét tartunk, mégpedig minden hónap második vasárnapján, 16 órakor. Augusztusban nem lesz mise. 2016. szeptember 11., október 9., november 13., december 11. A katolikus szentmisék helye: Szent Pál templom (St. Paulus, Dominikanerkloster, 10551 Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46)
2016. nyár
18. oldal
Hej, regö rejtem… Húsvét ünnepe a 38. Tinódi Lantos Sebestyén Regöstáborban A Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. kerülete idén is megrendezte a Tinódi Lantos Sebestyén Regöstábort, amelynek évről évre egy kis türingiai falu, Lützensömmern ad otthont. Húsvét hetében a berlini magyar cserkészekkel oda utaztunk. A nagy múltú tábornak velünk együtt több mint száz résztvevője volt. A Frankfurtból, Münchenből, Ulmból, Bécsből, Innsbruckból és más német, ill. osztrák városokból érkező magyar cserkészek különböző hagyományőrző programokon, mint például néptánctanításon, kézműves foglalkozáson, népi hangszerek bemutatóján vettek részt. Ezzel egy időben regös segédtisztképzés is folyt, a jelöltek néprajzi előadások tartásával, tábortűzvezetéssel, valamint egy ballada eljátszásával aktívan bekapcsolódtak a tábor életébe, ezáltal is színesítve a programot. A tábor idei témája a tavaszi ünnepkör volt. Ennek kapcsán szó volt a különféle nagyböjti, húsvéti és pünkösdi népszokásokról, mint például a kiszehajtás, a vesszőzés, a májusfaállítás vagy a pünkösdi királyválasztás. Egy-egy szokást este a tábortűznél meg is jelenítettek a cserkészek, csakúgy, mint a különböző tájegységekhez kapcsolódó mondákat, legendákat. A regöstáborban különböző népi mesterségek elsajátítására volt lehetőség. A cserkészek tarsolylemezt készíthettek, írókázhattak, valamint a hagyományos fafaragóműhelyben fésű, nyakkendőgyűrű és más fatárgyak készítése mellett fafaragó kést állíthattak elő. A foglalkozások vezetői naponta mutatták, magyarázták az egyes mesterségek fortélyait. Az elkészített munkákat nagyszombaton a csűrben állították ki. A nagyhét során tábori vonós együttes alakult, Herbert Schneider „Kaktusz“ és bandája (PalugyayMasát Miklós, Bartha Ágoston, Andrássy Ferenc, Makovi András és Nagy Attila) nem csak a táncpróbák alatt és a táncházban húzta a talpalá-
valót, hanem a zenészek a hangszertanításban is megtették a magukét. Mellette a népi furulyázás alapjait is el lehetett sajátítani Karakas Zoltán KCSP-ösztöndíjas népzenésztől. A hét folyamán Hortobágyi Ivett (KCSP-ösztöndíjas néptáncpedagógus) és Józsa Tamás néptáncpedagógus tanított mezőkölpényi táncokat a kisebb és a nagyobb korosztály számára, ezt népi játék és népdaltanulás egészítette ki. A verbunk, csárdás, korcsos és cigánycsárdás alkotta táncrendet a tábor végén be is mutatták a cserkészek, a lányok ezen túl dunántúli karikázóval is készültek. A cserkészek a nagyheti liturgiának megfelelően nagycsütörtökön ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg az utolsó vacsoráról, amelyet másnap nagypénteki keresztút, passió és igeliturgia követett. A nagyszombatot hagyományosan, viseletbe öltözve ünnepelték, a tűzszentelést követően zászlóval és gyertyával kezükben vonultak a templomba. A nagyszombati készülődésbe valamennyi cserkész bekapcsolódott, kicsik és nagyok tojásfestéssel, asztali dekoráció készítésével, kalácssütéssel járultak hozzá a húsvéti vacsora méltó elfogyasztásához. A regöstábort Makovi András és Makovi Susan, a segédtisztképző
tábort Jablonkay Lydia cserkésztiszt vezette, akiket mintegy negyven felnőtt cserkész és cserkésztiszt, többek között Konthur Zoltán és Szántó-Konthur Krisztina támogatott a berlini 86. sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat képviseletében. Ezúton is köszönet a munkájukért, reméljük, a jövőben tovább éltetik ezt a tiszta forrásból vett és ápolt hagyományt. Szettele Katinka
19. oldal
2016. nyár
Bözsike bárpultja
Kis koktéltan Bacardi koktél Hozzávalók: jégkockák, 1,5 rész fehér rum, 1 rész lime-lé, 0,5 rész cukorszirup, 1 teáskanál grenadine Rakjunk jégkockákat a shakerbe, és öntsük hozzá a rumot (lehetőleg Bacardit), a lime-levet, a cukorszirupot és a grenadine-t. Rázzuk jól össze, majd szűrjük le a koktélos pohárba. Díszítsük pálcikára húzott koktélcseresznyével. Cuba Libre Hozzávalók: 2 rész fehér rum, 5 rész kóla, 0,5 lime leve Facsarjuk ki egy Collins pohárba a fél lime levét. Töltsük fel a poharat félig jéggel, adjuk hozzá a rumot, majd töltsük fel kólával. Díszítésként belerakhatjuk a kifacsart lime héját, vagy használhatunk lime-karikát is. Bloody Mary Hozzávalók: jégkockák, 2 rész vodka, 4 rész paradicsomlé, 2 öntet Worchester szósz, 1 öntet citromlé, 1 csipetnyi só, 1 csipetnyi bors Rakjunk jégkockákat a shakerbe, és öntsük bele a paradicsomlevet, a
vodkát, a citromlevet és a Worchester szószt. Adjuk hozzá a sót (lehetőleg zellersót) és borsot, és rázzuk erősen össze. Szűrjük jégkockákkal töltött highball-pohárba. Díszítsük zellerszállal – ezt akár el is fogyaszthatjuk. Daiquiri Hozzávalók: jégdara, 2 rész fehér rum, 0,5 lime leve, 1 teáskanál cukorszirup Töltsük a jégdarát a shakerbe, és adjuk hozzá a rumot, cukorszirupot és limelevet. Rázzuk össze, majd szűrjük egy előhűtött koktélospohárba. Díszíthetjük lime-karikával, esetleg koktélcseresznyével. Manhattan Hozzávalók: jégkockák, 2 rész whisky, 1 öntet Angostura, 1 rész édes vermut Töltsünk jeget a shakerbe, és öntsük hozzá a whiskyt (lehetőleg Bourbont), vermutot és Angosturát. Rázzuk össze, és töltsük a jéggel megtöltött old fashioned-be. Díszítésként használjunk koktélcseresznyét. Margarita Hozzávalók: jégkockák, 2 rész tequila, 1 rész Triple Sec vagy Cointreau, 1 rész lime-lé Készítsünk sóperemet a koktélospohárra a következőképpen: nedvesítsük meg a szélét egy citrom- vagy lime-darabbal, és mártsuk egy tál sóba. A triple sec-et, tequilát és limelevet sok jéggel rázzuk össze a shakerben, és szűrjük az előkészített pohárba. Díszítsük lime-darabbal. Mojito Hozzávalók: jégkockák, 3 rész fehér rum, 1 öntet Angostura bitter, 1 rész cukorszirup, 3 rész szódavíz, 0,5 lime leve, 4 mentaág Rakjuk a pohárba a mentaleveleket, és öntsük hozzá a cukorszirupot.
A nyár, a nyári éjszaka a koktélok ideje, ezért ezúttal a legismertebb klasszikus parti-italokból adok át egy oldalnyi csokrot.
Egészségünkre! Morzsoljuk el a pohár aljában a mentát fakanál végével vagy teáskanállal. Facsarjuk bele a lime-ot, és töltsük fel a poharat félig jéggel. Adjuk hozzá a rumot és angosturát. Töltsük rá a szódavizet, és óvatosan keverjük össze. Rakjunk bele lime-szeletet, és kínáljuk szívószállal. Sex on the Beach Hozzávalók: jégkockák, 1 rész vodka, 1 rész barackpálinka, 1 öntet grenadine, 2 rész narancslé, 2 rész áfonyalé Töltsünk jeget a shakerbe és a longdrinkes pohárba. Öntsük bele a vodkát, a barackpálinkát (vagy baracklikőrt), az áfonyalevet, a narancslevet és a grenadine-t. Rázzuk jól össze, és szűrjük le a collins-pohárba. Díszítsük narancsdarabokkal. Tequila Sunrise Hozzávaló: jégkockák, 2 rész tequila, 0,5 rész grenadine, 4 rész narancslé Töltsük meg a poharat félig jéggel. Adjuk hozzá a tequilát és a narancslevet, keverjük őket össze. Adjuk hozzá a grenadine-t, és engedjük leülepedni az alján. Díszítsük narancskarikával és koktélcseresznyével.
2016. nyár
20. oldal
Ringató foglalkozás Prenzlauer Berg-ben Szettele Katinka interjúja Jánosfalvi-Alföldi Annával Ringató foglalkozásra indultam. Schönfließer Straße 17. Berlin magyar utcája, mondhatnánk – hiszen a magyar iskola és a cserkészet is a közelben van, kéthetente az utca túlsó végén. Röviddel érkezésem után már érkeztek az első résztvevők, majd hamarosan felcsendültek a dalok, amitől igazi magyar otthonná varázsolódott az amúgy is hangulatos családi központ, a Prenzlauer Berg-i Familienzelt. Jánosfalvi-Alföldy Annával egy táncház alkalmával ismerkedtem meg, majd a magyar iskolában is találkoztunk, ahol több mint egy éve tanítja írni és olvasni a kisebb korosztályt. Először tehát a tanításról beszélgettünk, majd a Ringató foglalkozásról kérdeztem, aminek Anna egyedüli képviselője itt, Berlinben. Mikor ismerkedtél meg a Ringatóval? Mi az, ami benne először megfogott? Az ötlet nővéremtől, Katitól, és az egyik barátnőjétől: Noémitől származott. Noémi a ma már iskolás lányával korábban járt Ringatóra, és egy nyaralás alkalmával lelkesen mesélt róla. Hihetetlenül örültem, hogy a zene és a tanulási folyamat ötvözete ilyen maradandó élményt tud nyújtani szülőknek, gyerekeknek. Nekem ez természetes, de tapasztalataim szerint a legtöbb ember vonakodik, ha éneklésről, tanulásról van szó. Tanítóként fontosnak tartom, hogy új utakat keressünk. A Ringató is ilyen alternatívának tűnt. Aztán amikor először láttam Gróh Ilonát – a Ringató alapítóját – játszani egy foglalkozás alkalmával, azonnal magával ragadott a Ringató varázsereje. Hogyan lesz valakiből foglalkozásvezető? Mit kell tudnia egy „ringatósnak“? Ili minden évben tart tanfolyamot. Másfél évvel ezelőtt én is jelentkeztem. A felvételin a hangszer- és énektudás, illetve nem utolsósorban a személyiség számít. De ez csak a kezdet. Utána még hospitálni kell, tervezeteket írni és aktívan részt venni a közösségi munkában. Hogyan készülsz fel egy-egy foglalkozásra? Mennyiben tartod magad az előre eltervezett programhoz? Az egyes alkalmaktól függetlenül mindig újra és újra tanulom a mondókákat, dalokat, hangutánzókat és a hangszereken is gyakorlok. Van, hogy verseket is keresek. Amikor egy konkrét foglalkozásra készülök, akkor figyelembe kell vennem, hogy kik lesznek a lehetséges résztvevők. Ahhoz képest választom ki a dalokat,
mondókákat. Az sem mellékes, hogy milyen évszak, hónap van, vannak-e aktuális, nagy ünnepek, stb. A terv vázlatát leírom és „el is próbálom“. De a foglalkozáson igyekszem ráhangolódni a többiekre és reagálni rájuk, így előfordul, hogy épp csak pár dal vagy mondóka hangzik el az eredeti tervhez képest. A mai alkalomra egy kéthónapos babát is elhoztak a szülei. Neki mit tud adni a Ringató? Hány éves kortól ajánlott? Igen, ennek nagyon örültem. Sokan azt hiszik, hogy azért, mert még bizonyos ingerekre nem reagál a pici, nincs értelme elhozni. Pedig nagyon sokat számít, hogy már most hallja azokat a dalokat, mondókákat, amiket később a szüleivel együtt fog énekelni, mondani, játszani. Ismerősek lesznek, ezért annál kedvesebbek is. Megmarad a huncut mosoly, a nevetés, a vidámság emléke. Segít kialakítani egy bizalmi kapcsolatot a felnőtt és a baba között, biztonságérzetet ad, ami pár év múlva hihetetlenül fontos lesz. Ráadásul a nyelvi készség fejlődéséhez is rengeteget hozzátesz, hogy a kicsi megérzi, meghallja a beszéd
és dal ritmusát, ami a külföldön élő, sokszor két- vagy többnyelvű családban felnövő gyerekek számára létfontosságú dolog. Mindezt már ebben a korban érdemes elkezdeni. Annál biztosabb alapokon áll később. A Ringató Énekes Óvoda foglalkozáson vannak gyerekek, akik bátran énekelnek, játszanak és egyes dalokat önállóan, szépen énekelnek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szüleik kitartóan és lelkesen, már kicsi koruk óta mondogatják, éneklik nekik ezeket a dalokat. Mi csak segítünk ebben. Hogyan kötődik a program a Kodálymódszerhez? Forrai Katalint kell először említenem. Ő Kodály Zoltán tanítványa volt, aki nemzetközileg is elismert módon alkalmazta mestere elméletét az óvodai gyakorlatban. Kati néni tanítványa volt Gróh Ili, aki ezt továbbgondolta és kidolgozta a kisebb korosztályra. Széles ez a szőttes, de pár vezérfonalat ki lehet emelni belőle. Talán az egyik legerősebb szál, hogy a zene kihat
☞
21. oldal ez egész személyiségre, érzékennyé teszi az embert a szép befogadására. Ez manapság életmentő tulajdonság lehet. Mindig próbálunk odafigyelni, hogy amit a résztvevők kapnak, az szép és esztétikus legyen. Éppen ezért a helyszín sem mellékes. A másik ilyen szál, hogy minél hamarabb kezdődjön el ez a folyamat, és döntően a gyerekek anyanyelvén. Ezért a dalok többségét a mi népdalaink adják, de számottevő mennyiségben használjuk más népekéit és az igényes komponált dalokat is. Fontos még, hogy mindez énekelve, közösségben történik, ami az aktív zenélés legtermészetesebb módja, örömforrása. Mindezt közvetlenül valakitől megtanulva, élő zenével kísérve. Milyen tapasztalataid vannak itt Berlinben? Mennyiben más egy itteni Ringató? Ezt nehéz megfogalmazni. A Ringató annyira nem is más, de a Ringató Énekes Óvoda annál inkább. Mindkettőben természetes nehézség a távolság. Berlin hatalmas. Hiába van kisvárost kitevő magyar lakosa, a kilométerek világvárosiak. Mintha a Balaton partjáról utaznánk Budapestre csak azért, hogy félórás, vagy kétszer félórás Ringatóra menjünk (ami elő is fordulhat). Így ha egy család az utazásra rá is szánja az idejét, akkor is pici apróságok visszafordíthatják, megállíthatják: építkezés az útvonalon – ami itt mindennapos –, peluscsere, rossz csatlakozás, és még sorolhatnám. Ráadásul Berlin nagyon családbarát város. Rengeteg jó lehetőség adódik a közös programokra, akár lakókörzeten belül is, a családok szomszédságában. „Oviba“ is egyéves kortól mennek a gyerekek. Száz szónak is egy a vége: a szervezés nagyon nehéz. Hol, mikor, mennyit tartsak? Ezen még van mit alakítani. De ettől függetlenül sok a lelkes és rendszeresen jövő család, és igen, előfordul, hogy a németajkú, de magyarul is beszélő apuka kapja ölbe a babát és játszik vele, az anyuka nagy boldogságára. Többször előfordult az is, hogy nagyszülőket, barátokat hoztak a foglalkozásra, akik éppen látogatóban voltak. Vagy mindez egyszerre! Azok igazán izgalmas pillanatok. Kicsit úgy érzem, az, hogy
2016. nyár
Röviden a Ringatóról: A Ringató családi művészeti nevelési program. Mindenekelőtt fontos számunkra a zenei élménynyújtás, hogy a részt vevő felnőttek és gyerekek átéljék a közös játék és éneklés örömét. Elsődleges szerepet kap a közös éneklés, mondókázás. Mintát adunk a szülők számára, hogy hogyan kezdődhet a családban a zenei nevelés. A foglalkozások zenei anyagát a kodályi gondolat szerint válogatjuk. Nem várjuk el a gyerekektől a kitartó figyelmet, az egy helyben ülést, de a „produkciót“ sem. A foglalkozásokon csak felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zene iránt, zenei ingerekkel vesszük őket körül, a szülők pedig mintát kapnak az otthoni éneklés, játék lehetőségeire. (Forrás: www.ringato.hu) Ringató foglalkozások Berlinben Jánosfalvi-Alföldy Anna vezetésével: csütörtökönként 10 órától, vasárnap 16 órától a Familienzelt-ben (Prenzlauer Berg, Schönfließer Str. 17.). Érdeklődni: 015732425301 vagy az
[email protected] e-mail-címen.
külföldön vagyunk, de magyarul énekelünk, játszunk, az visz a foglalkozásokba egy kis csintalanságot. Melyek a legnépszerűbb mondókák, gyerekdalok? Mit énekelnek szívesen a berlini magyar gyerekek? Amit mi, felnőttek is szívesen énekelünk: az ismerős, tudott dalokat. A régóta járó családok kedvencei többnyire a „lila könyvünk“ (Gróh Ilona: Ringató – Sárkányparipán vágtattam) dalai, közülük is legnépszerűbbek a Négy öszvérhajcsár…, a Kicsi üst…, a Béka a fa tövén… és minden, ami állatos. A mondókák közül a Sima út…, az Itt van a patkó… hónapok óta, sőt, egy éve verhetetlen. Akik pár foglalkozáson voltak, szeretik a Csip-csip csóka…, a Hinta, palinta…, a Sétálunk, sétálunk… című mondókákat játszani, énekelni a Hej, Dunáról fúj a szél, a Kis kece lányom, a Két szál pünkösdrózsa kezdetű dalokat, amelyek nagy része a „zöld könyvben“ (Gróh Ilona: Ringató – Ölbéli játékok, mondókák, dalok) is megtalálható. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az utóbbi dal egy német apuka kedvence is, aki azt mondta egyszer, hogy ha lenne ilyen foglalkozás németül, ő akkor is ide hozná a lányát, mert ezek a dalok olyan szépek és izgalmasak. Úgyhogy mindenkit csak biztatnék, hogy jöjjön bátran, akár úgy érzi, hogy tud énekelni, akár úgy, hogy nem, akár beszél magyarul, akár nem, a Ringató mindenki számára tartogat valami jó élményt.
Magyar újdonságok, érdekességek CD-n, DVD-n.
Neues, Interessantes aus Ungarn auf CD und DVD. AzVuK – Robotka József ❁ Hanns-Eisler-Str. 44, 10409 Berlin Tel.: (030) 42804372 ❁ E-Mail:
[email protected] www.azvuk.de
2016. nyár
22. oldal Szettele Katinka az Okuláré projektről:
Kortárs drámaelőadások sikere Berlinben Más külföldi városok, Brno, Calgary és Oslo mellett Berlin is bekapcsolódott abba az országhatárokat átívelő projektbe, amelynek célkitűzése a pályakezdő írók műveinek megismertetése, a kortárs dráma népszerűsítése, valamint, hogy „olyan közösséget teremtsen, amely az irodalom segítségével a földrajzi határokat legyőzve, politikai és faji előítéletektől mentesen képes együtt gondolkodni adott, jelenkorban aktuális témákról.“ A Németországban élő magyarokat egyedül képviselő berlini csapat már három ízben is színpadra lépett, utóbbi két esetben a Collegium Hungaricum Berlin nagytermében. A facebook eseményként terjedő program elindítója, Takács Erika elmondta, hogy a színjátszó csapat kizárólag az Okuláré miatt szerveződött, sokan az első előadás sikere után csatlakoztak a projekthez, amelynek 2015 őszén még a Szimpla Kávézó adott otthont. A lelkes amatőr csapat a februári előadásra tehát új tagokkal bővült, az addigi gyakorlattól eltérően azonban nem előre kijelölt műveket olvastak fel, hanem szabadon választották ki a kilenc rendelkezésre álló szöveg közül azt a hármat, amelyet aztán színpadra alkalmaztak. Mindhárom darab a Háború témáját járta körül, a szervezők ugyanis ennek a témának a kibontására kérték fel a régi és új Okuláré-szerzőket. Ahogy több más társulat, úgy a berlini okulárésok is „túlteljesítették“ a projektben előírtakat, vagyis nem csupán felolvasták, hanem elő is adták a kiválasztott darabokat, ami a színházi élményt még inkább fokozta. Az egyfelvonásos művek előadása után szokás szerint közönségbeszélgetésre került sor. Mivel a skype-körkapcsolás ezúttal elmaradt, ezért csak a későbbi beszámolókból derült
ki, hogy a különböző városokban melyik szöveget találták a legjobbnak. Az est végén Berlinben is sor került szavazásra, a közönség Korcsmáros András Élet-Halál kérdés c. darabját ítélte a legjobbnak. Az egyfelvonásos mű a másik kettővel ellentétben nem a mindennapokban és nem is egy elképzelt jövőben helyezte el a háború témáját, hanem egy absztrakt beszélgetést jelenített meg az Idő, a Tér, az Élet és a Halál között. A párbeszédek humora, nyelvi bravúrja magával ragadta a közönséget, az allegórikus alakok kilétének felfedését, megfejtését pólófeliratok segítették. A februári bemutatót a költészet napja alkalmából rendezett április 11-i előadás követte. Ezzel az Okuláré projekt elérkezett a 10. fordulójához, és József Attila születésnapja alkalmából az Okuláré projekt szervezőgárdája felkért három kortárs költőt, hogy a Kopogtatás nélkül c. vershez
kapcsolódóan írjanak egy-egy 15 perces egyfelvonásost. A felkért költők név szerint: Weiner Sennyey Tibor, Szabó Imola és Simon Adri. A berlini közönség Szabó Imola Julianna Embermenhely c. munkáját ítélte a legjobbnak, amely összesítésben is első helyet ért el kilenc szavazattal (Budapest, Szeged, Hódmezővásárhely, Calgary, Oslo, Győr, Berlin, Kaposvár, Debrecen). Az ünnepi alkalomból az est folyamán mindenki elszavalhatta vagy felolvashatta kedvenc versét, amivel előre készült, így lehetőség volt a skype-körkapcsolás mellett még aktívabban bekapcsolódni a programba. Az áprilisi forduló egyúttal évadzáró előadás is volt, legközelebb ősszel találkozhatunk az Okuláré projekt berlini színészeivel. Gratulálunk és sok sikert kívánunk a munkájukhoz!
23. oldal
2016. nyár Major Csilla
Mademoiselle Chanel Mottó: „Ahhoz, hogy pótolhatatlan légy, mindig különlegesnek kell lenned.“ Coco Chanel (1883-1971) Már sokféle formában találkozhattunk Gabrielle „Coco“ Chanel történetével, hiszen több könyv és filmfeldolgozás jelent meg pályafutásáról. Mind más és más oldalról közelítette meg ennek a rendkívüli – 45 éve elhunyt – francia nőnek a sorsát. C. W. Gortner spanyol származású, Kaliforniában élő író eddig főleg historikus regényeket vetett papírra. Most más – neki kedves – témához nyúlt, hiszen ő maga is dolgozott, s így otthonosan mozgott a divat világában. Gortner művében új szemszögből ismerhetjük meg Coco Chanel életét. Kötete rendkívülisége számomra abban nyilvánul meg, hogy egyes szám első személyben írta meg könyvét. Ezáltal úgy érezhetjük, mintha mi magunk lennénk a 19. században született főszereplő, és szinte a bőrébe bújva tapasztalhatjuk meg tragédiákkal tarkított, nem mindennapi sorsát.
A regényből kiderül, hogyan lesz a kis cserbenhagyott árvaházi növendékből, Gabrielle-ből a világhírű divatdiktátor, Coco Chanel. Egész életére és munkásságára kihatnak ezek az évek: mind varrástudására, mind pedig a ruhaterveire. Megismerhetünk egy hihetetlen energiával bíró, forradalmian gondolkodó asszonyt, aki modernizálta a női öltözködést. Először a kalapmódit reformálta meg, majd kiszabadította a hölgyeket a fűzők szorításából. Ráadásnak egy különleges, legendás illatot is kreált, ez a Chanel 5.
A regényben „személyesen“ találkozhatunk Winston Churchill-lel és a múlt század híres alkotóival. Megelevenedik Pablo Picasso, Jean Cocteau, Igor Sztravinszkij alakja. Coco nagy támogatója volt a képzőművészeknek, és a maga különcségével sokkal otthonosabban érezte magát közöttük, mint a hétköznapi emberek társaságában. Az 1971-ben elhunyt Coco Chanel munkáiban, üzleti vállalkozásaiban igen sikeres volt. Még a válságok idején is. Ez viszont a magánéletéről már nem mondható el. Gortner kötetéből megismerhetjük a főhős családi és személyes tragédiáit, élete nagy szerelmének elvesztését, valamint számos viharos kapcsolatát, melyet többek közt Romanov nagyherceggel és Lord Hugh Richard Arthurral folytatott. Coco a lendületes, magával sodró regényben őszintén tárja fel érzéseit, fájdalmait, félelmeit és sikereit. Vívódásairól,
harcairól, még ópiumrabságáról is mesél. Mindeközben megteremtette a harmadik évezredben is érvényes, elegáns divat alapjait. Még napjainkban is forrásként tekintenek a szakemberek munkáira, szabásterveire, stílusvilágára: számtalan ruháját viselik és gondolták azóta újra és újra. C. W. Gortner: Mademoiselle Chanel elmeséli az életét Tercium Kiadó, 2015 Fordította: Megyeri Luca
c l o p s e v y n ö K
Gaál Károly: Alsóőri népmesék és elbeszélések Unterwarter Volksgeschichten und Erzählungen Az UMIZ helytörténeti bizottsága által kidolgozott publikáció dr. Gaál Károly egyetemi professzor kutatásain alapszik, aki 1961-től 1965ig behatóan foglalkozott az őrvidéki települések néprajzi jellegzetességeivel. Kutatásai során kb. 12 ezer fényképfelvételt és több mint 12 ezer óra hangfelvételt készített. Az anyag nagy hányada alsóőri tartalmakat rögzít.
A kétnyelvű (magyar–német) mű a hangfelvételek kiválogatott részének leírásait tartalmazza, melyeket a professzor még élete során elkészített. A könyv ezenfelül a magyar nyelvű leírások német nyelvű fordításait is tartalmazza. A kötet az olvasót egy olyan világba vezeti
vissza, amelyben megismerkedhet az egykori határőrközösség szóbeli elbeszélő kultúrájával abban az időszakban, amikor a népmesék és elbeszélések a lakosság mindennapjainak szerves részét képezték. Dieser Band beinhaltet Niederschriften und Übersetzungen von Tonaufnahmen, die Univ. Prof. Dr. Karl Gaál im Rahmen seiner ethnologischen Feldforschungen in den Jahren 1961 bis 1965 in der Gemeinde Unterwart angefertigt hat. Der Inhalt spiegelt die mündlich überlieferte Erzählkultur dieser ehemaligen Grenzwächtergemeinschaft wider und führt den Leser in eine Welt zurück, in der diese Volksgeschichten und Erzählungen noch organischer Bestandteil des Alltages der Bevölkerung waren. UMIZ – Magyar Média- és Információs Központ, Alsóőr 156 x 219 mm, kötött, 440 oldal, könyvjelzővel ellátva Kiadás éve: 2015 Fordító: Kelemen László Ár: 3900 Ft Xantusz-Info & Bihari Z.
2016. nyár „Vékony ruhában lehullanak a méhek Az elfakult égből a dérbe holtan – A kasba vissza már ők sose térnek.“
24. oldal
Pacsay Imre
Georg Heym: De egyszer csak hatalmas halál jön
E 666
Ólomszürke, súlyos gyászlepelként nehezedtek a kövér, vészjósló felhők mindenre. A pusztuló fák kopasz törzseikkel, hiábavaló mohósággal szinte sóhajtozva meredeztek felfelé. Ágaik levél nélküli kusza szövete a szél erejének engedelmeskedve, nyikorogva, recsegve súrlódott egymáshoz. A haldokló növényi rostok neszezésén túl csend volt mindenütt, vadállatok szöszmötölése, madarak szárnyainak suhogása sehonnét nem hallatszott. Legyek, darazsak, méhek, lepkék, hernyók, bogarak nem repdestek a nyirkos levegőben, az eltemetett rozsdabarna talajon egyetlen árva hangyaboly sem terpeszkedett errefelé. A néha bágyadtan nekieredő eső, mely a mindent ellepő piszkos hamut nagyrészt lemosta, nem bírt előcsalogatni fuldokló földigilisztákat a föld alól, mint ahogy szúnyogok és kullancsok sem keresték már áldozataikat. Az avart elbontó baktériumok ezen a tájon nyomtalanul eltűntek. Az utolsó levelek bágyadt lehullása után végül megállt a kövér, el nem bomló avarpaplan vastagodása. Tökéletesen sterilnek tűnt a hegyvidék mindenütt. Nyom nélkül eltűnt az élet, mintha sohasem lett volna része ennek a környéknek. A férfi volt a magasban elterülő erdő egyetlen élő lakója. Legalábbis tudomása szerint senki más nem lakott a hegyen. Magányos éjszakáin sokszor nehezen aludt el. Álmatlanul forgolódott, kínlódott fektében. Pedig minden este várta a megváltó alvást s vele a múltbéli karcos, homályos emlékképeket. Mert néha álmodott a roskatag faház repedezett padlójára borított mocskos matracon forgolódva. Talán régi élete képei peregtek le agyának mély zugából előkúszva. Szerencsésebb éjszakákon a régi életéről szólt az álom film. Szigetet látott, földi paradicsomnak is nevezett hatalmas trópusi szigetet. Közel kétezer méter magas vulkáni kúp, őserdőkkel borítva, aranyszínű homokkal fedett
tengerparti szakaszokkal. Számtalan értékes növény- és állatfaj osztozkodott az emberrel az óceán közepén elterülő, teljes területének 86%-án a tengerszint fölé nagyrészt alig egy méterrel emelkedő vulkanikus területen. Szállodák várták minden évben a turisták megszámlálhatatlannak tűnő tömegeit, akik jöttek kifogyhatatlanul. A jól kiépített repülőtér a főszezon kezdetétől alig bírta fogadni a számtalan gépet. De a felhők felettinél romantikusabb vízi úton is rengetegen érkeztek. A sziget legnagyobb kikötőjében városnyi tengerjáróból egyszerre három is biztonsággal tudott horgonyozni. Neki kiválóan működő, felkapott étterme volt a főúton, a forgalomra soha nem lehetett panasz. Tucatnyi alkalmazottja nyitástól zárásig megállás nélkül folytatta a munkát. Szezonban a hét minden napján. Felesége is segített az üzlet vitelében, bár házasságuk második évtizedének vége felé az asszony egyre inkább morgóssá vált. Ebben nem kis része volt annak, hogy gyermekáldásban egyszer sem részesülhettek. Soha nem derült ki, melyikük a meddő. Orvosnál nem jártak, Ő akarta így. Félt megtudni az igazságot. Felesége haragja egyre nőtt az évek múlásával. Csupán a munka tartotta össze kettejüket. A megbékélés, a ki nem mondott szükséges szavak azután csak megérkeztek. Az asszony akkor egyetlen egyszer dicsérte meg igazán, tiszta szívből urát, mikor már késő volt. Közös életük végső drámája előtt nem sokkal. A távoli, nagy kőzetlemezekből kipattanó földrengés következményeként a horizonton feltűnő szürke 20-30 méter magas tenger árt megpillantva, sírva mondta el férjének, hogy mennyire szereti. És mennyire büszke arra, amit elértek közösen az életben. A létezésük innét kezdve már nem sokáig tartott. A cunami roppant gyors hullámai szigetükhöz érve 100 méternél is magasabbra nyúlva mindent elmostak. A hegyre már nem mehettek,
valamiféle isteni büntetésként a vulkanikus kúp is életre kelt a messzi földmozgással szinte egy időben. Hamut és gázfelhőket lövellve gyilkolta le a teteje irányába araszoló tízezreket. Ő és zokogó felesége sorsukba beletörődve álltak az étterem lapos tetején. Egymást szorosan átölelve figyelték a közeledő hullámhegyet, majd a százmillió tonnányi sós víz partot érve rajtuk is átcsapott. Rémült fuldoklás, hörgés, éles tárgyak vágásai, csontroppantó fájdalmak. Megváltó sötétség. Utána itt volt. Egyedül. A halott erdőben. Nem tudta hogyan, s mikor került ide. Álmainak végén mindig arra ébredt, hogy sír. Szemeiből könnycseppek gördültek elő, melyeket mohón felszívott a matrac száraz, büdös anyaga. Mindenki más eltűnt, oly nyomtalanul, mintha soha nem is léteztek volna. A halottak már nem beszéltek. De az is lehet, hogy errefelé már holtak sincsenek. Nyomaikat rég nem lelni. Csak Ő volt idefent, a felhők fölé nyúló hegyen, haldokló fák tengerével körbevéve, és kalyibája, ahol meghúzta magát. Meg a varázsdoboz. Feladatával első eszmélésétől kezdve tisztában volt. Hogy ki bízta meg ezzel, mikor és miért, fogalma sem volt róla. Igazán ezzel sem törődött. Már jó ideje nem érdekelte a hiábavaló kérdések sokasága. Csak az volt biztos, tudta, mit kell tennie. Hogyan, mikor és mivel. Mindig a hét utolsó napján ment le a völgy mélyén rejtőző faluba. Anno világban ezt vasárnapnak hívták. Mások mondták ezt neki. Odalent, a többiek. Akikről hetente egyszer ő gondoskodott. Lehet, hogy igazat beszéltek, elhitte nekik. Miért ne tette volna? Magától nem emlékezett rá. Mint ahogy arra sem, hogy miképp hívták a régi időkben. Csak azt tudta, hogy most mi a neve: Íz őrző, vagy, ahogy a lentiek nevezték, Íz mester. Eleinte sokszor feltette magában a kérdést: „Mi az életem értelme?“ De a kérdés értelmetlennek bizonyult, mert nem volt értelme itt semmi másnak sem. Mostani léte elpusztításának kérdésén már régen túlesett. Az első időkben vonzotta az öngyilkosság. A sötét nemlét is jobb, mint ez. Szíven szúrta magát
☞
25. oldal fadarabbal, nyakába háncsból font kötéllel hurkot téve öngyilkos akasztással próbálkozott, leugrott egy szakadékba, önnön koponyáját véres masszává csapva a nyirkos szikladarabon. Mindezt megismételte sokszor, sikertelen próbálkozások sorozataként. A halál megidézése nem segített, másnap mindig újra felébredt matracán. Sérülések nyomai nélkül átkozott testén. Valamiért nem szabadulhatott saját nyomasztó létéből. Pokolian elege volt már az egészből. Azután érdektelenné vált számára saját létfonalának elvágása. Feladta. Csak küldetésének élt. A völgyben élőknek minden egyes átkozott héten az Ő megjelenése jelentette az ünnepnapot. Reggelente ilyenkor a szűk hegyi ösvényen csúszkálva legyalogolt hozzájuk, varázsdobozát erősen szorongatva kezében. Ezen alkalmakkor mindig röpke, hamar elillanó örömmel töltötte el a tudat, hogy fontos ember a völgylakók számára. Ennyi volt összes boldogsága mostani életében. Varázsládikájában fiolák százait őrizte. Mindben más és más színű folyadék lötyögött. Ezeknek egyetlen parányi cseppje is elegendő ahhoz, hogy az ebédre elfogyasztott gusztustalan, amúgy minden érzékszervi tulajdonságtól mentes szürkés pép ízetlen mivoltát az ételt fogyasztók kérésének megfelelő tökéletes illúziót nyújtó adalékanyaggal átalakítsa. Húsok, zöldségek, gyümölcsök, édességek számtalan változatának ízutánzatát volt képes nyújtani fiolái segítségével a többieknek. „Megbűvöli“ az ételüket, ahogy a völgylakók elnevezték ténykedését. Valahonnét – Istentől vagy talán magától a Sátántól, ki tudja? – kapott számtalan ismeretet. Kiválóan végezte dolgát, s a tudás mellé gépet is kapott, mely földből, esővízből, levegőből és a jó ég tudja, még miből, képes volt azokat a szintetikus anyagokat elkészíteni, melyek a varázslatot lehetővé tették. A völgyben szétszórt házak tucatjai között széles nyílt térség terült el, ennek közepén fehérlett a táplálékot biztosító szerkezet. A Nagy Varázsdoboz. Röviden csak úgy hívták, NaV. Senki nem emlékezett rá, mikor és hogyan került oda. Mindössze azt
2016. nyár tudták, ebből származik a táplálék minden lakónak. Magasabb volt, mint a legnagyobbra nőtt ember. Oldalain körben nyílások tucatjai sötétlettek. Ezek belsejében evésidőben fekete hengerek pörögtek fel, mint valami automatizált tibeti imamalom-gépezet, olyan volt az egész. Az emberek hosszú, laza csoportokat alkotva türelmesen vártak, hogy ételükhöz jussanak. Sorra kerülve az életet nyújtó ételt biztosító nyílásokba tolták piszkosfehér, erezett anyagból készült, félgömb alakú tálaikat. Valaki egyszer félve, suttogva azt mondta, ezek rég meghalt ősök koponyáinak lehasított felső részei. Az Íz mesternek nem rémlett, hogy mikor mesélték ezt. Ámbár igen régóta már azt sem látta, aki fülébe mormolta ezeket a szavakat. A NaV az edények behelyezését követően kis ideig hangosan zümmögött, majd a szürkés péppel teli tál megjelent a nyílás szélénél. Ekkor jött el az Ő ideje. Mindenki vágyott a nyomasztó, monoton egyhangúságot megtörő varázslatra. Türelmesen ácsorogva vártak a sorukra. Kényelmes ülőalkalmatosságot kapott, egy paravánokkal körbekerített kis kopasz földdarabon, a gépezettől alig százméternyire. Minden alkalommal sorban követve egymást csak egy ember lépett be az Íz mester megszentelt területére. Látogatói fülébe suttogták sokszor szinte szégyenlősen, hogy mit szeretnének, Ő pedig táskája számtalan rejtekéből előkotorászta a megfelelő fiolát. Mágikus folyadékaiból általában egy-két csepp elegendő ahhoz, hogy a szükséges illúziót megteremtse. Sült csirke, grillezett hal, füstölt sonka, gyümölcsök számtalan változata, édes zamatok nyálcsorgató kavalkádja, semmi nem okozott számára problémát. Mindössze annyi volt a teendő, hogy csukott szemmel, erősen koncentrálva minden egyes átkozott falatra kellett elfogyasztani az ételt, a vágyott ízek illúziója így tudott a leginkább érvényesülni. Sokan voltak odalent, férfiak, nők, gyerekek. Több százan is lehettek. Világos bőrű emberek, egyformán fakó jellegtelen zsákszerű ruhákba öltözve, kérges talpaikon mezítláb közlekedve. Mire
mindenkivel végzett, késő délutánba hajlott az idő. Idelent az ő ideje ekkor véget ért, hogy azután a következő hét végén ismét megtegye feladatát. Eleddig soha semmi nem zökkentette ki ebből a monoton rendszerből. Egészen mostanáig. A zivatar cella váratlan hevességgel, éjszaka érkezett. Rémisztő, félelmetes érzést keltett benne. Nem emlékezett rá, hogy valaha is volt erre ilyen esemény. A fák elképesztő erővel csavarodtak a szél rohamainak engedelmeskedve. Az eső annyira sűrűn zuhogott, hogy szinte pörölyként csapdosta a földet. Rémisztő gyorsan, percek alatt patakok születtek a száraz hegyoldalban, vágtatva egyesültek kisebb folyókká, miközben fák százait tépték ki helyükről. Iszapos áradatok zubogtak a mélybe törékeny faháza közelében. Hallotta a surrogó hangokat, a dübörgő iszapos vízár moraját. Matracát fékezhetetlenül betörő víz hideg sötétje vette körül. Fektében várta a halált. Remélt. Hátha most így, hogy nem önkezével próbálkozik, végre vége szakad az őrületnek. Megúszta. Éjszaka az elemek tombolása lecsendesedett, mire napkeltével felébredt, megint nyugalom uralkodott a ködgomolyos tájon. Szél sem rezdült. Hamar összeszedte magát. Mennie kellett, ma vasárnapra virradt. Odalent vártak rá. Kalyibájából kilépve szembesült az éjszakai pusztítás mértékével. Azonnal látta, ha időben célhoz akar érni, a lefelé vezető ösvénynek a szokottnál jóval hamarabb neki kell vágnia. Ismeretlen akadályok várták út közben, ezért fejszéjét magához vette. Számára külön gép készített minden reggel táplálékot, mely egész napra kitartott. Most kapkodva elfogyasztotta reggelijét, ivott néhány korty vizet, majd nagy, nehéz táskáját magához véve útnak indult. Már az ösvény elején látta, sok plusz munka vár rá. Bokáig, majd térdig érő sárban küszködött tovább. Alig harminc méter megtétele után szüksége lett a fejszére. Kidőlt fák egymásba gabalyodó törzsei akadályozták a továbbhaladást. Az ösvényről nem volt tanácsos letérnie, a sok helyen másfél-két méternyi avarban könnyen elsüllyed-
☞
2016. nyár hetett. Nem akart magatehetetlenül vergődni napokon keresztül, mint egy csapdába szorult állat. Nekiállt az ösvény megtisztításának. Gyorsan fáradt. Egyre nehezebben esett baltájával aprítania a kidőlt fatörzseket. Szemeit átlátszó műanyag lappal védte a szétrepülő forgácsoktól, tarkóján mocskos madzag tartotta, hogy ne eshessen le. Az éjszaka tomboló rendkívül heves vihar drasztikusan átalakította a tájat. Földcsuszamlások forgattak ki háznyi sziklatömböket, ezek szerencséjére mind az ösvénytől lefelé indultak meg a mély felé. Körülötte mindenütt kidöntött, derékba tört fák hevertek, a nagy, ősöreg repedezett törzsek fiatal társaik tucatjait zúzták szét zuhanásuk közben. A heves szélrohamok az egykoron büszkén, erősen magasodó növények százait döntötték ki mindenütt, amerre csak ellátott. Ezekből jó néhány arra a keskeny ösvényre dőlt, melyen át közlekedett. Muszáj volt megtisztítania az utat. Feltétlenül le kellett gyalogolnia a hegycsúcs közeléből a völgybe. Az emberek vártak rá. Rendületlenül dolgozott tovább. Hirtelen friss illat csapta meg az orrát. Talán szappan, villant fel egy emlék… és még valamilyen másik, kimondottan büdös szag, melynek eredete nem jutott eszébe. Kellemetlen szúrós, orrfacsaró élmény volt. Ahogy ez a két ellentétes inger eljutott orráig, megérzett maga mögött valakit. Megpördült a tengelye körül. Kezében a balta azonnal remegni kezdett. Hirtelen rettentő mély félelem uralkodott el rajta. Felesleges riadalomnak tűnt. Meghatározhatatlan korú vénember állt mögötte. – Sok errefelé a halál – intett körbe a nála jó fél fejjel magasabb öreg. Hangja tompán szólt, fejére borított kámzsája nem engedett túl sok betekintést az arcába. Ruhája alól két aszott bőrű kézfej nyúlt ki. Begörbült, igen hosszú ujjai végén repedezett karomszerű hosszú körmökkel. – Ki vagy te? – kérdezte tőle baltáját leengedve az Íz mester. A fejsze mintha mázsányi súllyá változott volna kezében. Nyele kicsúszott kezéből, nehéz fejével belehuppanva a nyálkásan csillogó sárba.
26. oldal
Pacsay Imre
E 666 (folytatás a 23. olalról) – Sokféleképpen hívtak már – suttogta a vén. – Van is nevem, meg nincs is. Szólíts nyugodtan Vándornak. – Honnét kerültél ide,… Vándor, ahol más élő nincs rajtam kívül? Az egyik kézfej mutatóujja azonnal lefelé irányult, míg a másik a nehéz felhők felé. – Érkezhetek lentről és fentről is – válaszolt az idegen. – Ki honnét szeretne látni… Ezt nem értette. Inkább nem is foglalkozott a szavak értelmével, mögöttes jelentésükkel. – Rendben – biccentett az Íz mester. – Most beszélgetni nincs időm! Várnak odalent és erre még – intett az ösvény felé – sok a teendőm. – Tudom – válaszolt Vándor. Hangjának színezete kissé megváltozott, recésebbnek tűnt, mint az imént. – Azért jöttem, hogy átadjam ezt – ezüstszínű doboz villant a köpeny alól kinyúló csontos vékony kézben. – Mi…? – ismét rettenet tört rá, mert az öreg hirtelen mintha közelebb osont volna, holott kezein kívül semmije sem moccant. Hátrébb akart lépni egyet, de az izmos sár nem engedte el lábait. A vén mintha észre sem vette volna reakcióit. – Új adalékanyag. Egyetlen cseppje a lentiek pépjére, meglátod, csodát tesz. Nem csak az ízeket változtatja meg, hanem a látványt és az illatokat is. Mennyei mannaként fognak elfogyasztani bármit. A neve E666. – Ők küldték? – Akik ide helyeztek téged? Ó igen, tőlük van ez is – bólintott Vándor. A következő pillanatban az Íz mester kezében volt az ezüst dobozka. Magától felnyíló teteje kéttucatnyi üvegcsét rejtett. Mire felnézett a fiolákról, Vándor már nem volt sehol. Nyomát sem látta a sárban, mintha csak súlytalan fizikai testtel jelent volna meg előtte. Mindössze az ezüst szelence emlékeztette arra, hogy nem álmodott az imént. Maga a valóság pergett le szemei előtt. Elindult tovább. Innét az útja kevésbé küzdelmesen alakult, mint
eddig. Egyre gyorsabban haladt lefelé. Elsőként most is, mint máskor, a gyerekek vidám lármázását hallotta meg, amint kijutott a tisztás szélére. A völgylakók már láthatóan izgatottan várták. Népes csoportjuk izgatottan ácsorgott a NaV közelében. Amint észrevették ösztövér alakját a fák között kanyargó ösvény végén, szemmel láthatóan felélénkültek. Egyikük, középkorú férfi elé sietett, majd letérdelt előtte, homlokát a földre hajtva. – Már nagyon vártunk, Íz mester! – suttogta alázatosan. – Kezdjétek az ebédosztást – válaszolt a megfáradt vendég. – Új varázslatot hoztam nektek! Hamarosan megkezdődött a szokásos rituálé. Az emberek hosszú sorban vártak arra, hogy bebocsátást nyerhessenek az Íz mester elkerített területére. Ami ezek után következett, az viszont teljesen másként alakult, mint eddig bármikor. Azok, akik vágyaikat elsuttogva megkapták a varázscseppeket, s elhagyták a paravánokkal körbekerített területet, azonnal mohón habzsolni kezdték egyenszürke pépjüket. Az emberek, férfiak, nők, gyermekek szinte állati módon faltak, orrlyukaik kitágultak, nyögve, morogva habzsolták az ételnek nevezett valamit. Az új varázsszer, az E666 láthatóan hatott, senki nem étkezett most lecsukott szemmel, hanem kiguvadó tekintettel, megbűvölten elégítették ki vágyaikat. Az Íz Mester akkor látta mindezt, mikor dolga végeztével kilépett saját kis területéről. Megdöbbent a látványtól, ilyen erős hatásra maga sem számított. Gyorsan visszafordult, szétnyitott táskáját összecsapta, és szapora léptekkel elindult vissza a hegytetőn megbújó kunyhójához. Nem vette észre azt az üveg fiolát, mely az ezüst szelencéből kifordulva megbújt a fűszálak takarásában. Út közben nem találkozott újból az öreggel, sem más élőlénnyel. A táj megszokott halott arcát mutatta ismét a számára. Kunyhójába visszatérve vette észre, hogy hiányzik az egyik új anyagot tartalmazó üvegcse. Visszabotorkálni az ösvényen már nem volt ereje, halálosan fáradtan rogyott büdös penésztől feketéllő matracára a nap végén.
☞
27. oldal – Ha legközelebb megyek, visszaszerzem… – motyogta az orra alatt, majd álomtalan mély alvás örvénye szippantotta magába. Napokig próbált rájönni, hogy ki lehetett előző heti látogatója, de nem sikerült még csak használható ötlettel sem előrukkolnia. Ellenben agya a szokásosnál még nehezebben forgott, néha arra riadt, hogy mozdulatlanul ücsörög egy kövön és tompán a semmibe révedve bámul. A következő hétvégén ismét nekivágott szokásos útjának. Mire a völgybe ért, feltűnt neki, hogy valami megváltozott. Az a zsivaj, amely eddig mindig fogadta, nem volt sehol. Dermesztő, nyugtalanító csend terült el a völgylakók házai felett. Sehol nem látott embereket. Miért?! Gyomrából felkúszó határtalan félelmet érzett. Akkor tűnt fel talán kéttucatnyi ember a NaV takarásából előbújva. Mind férfiak voltak, fiatalabbak, idősebbek vegyesen. Rémülten nézték az Íz Mestert, sokukon véres, szakadt volt a ruha. Még inkább megrettent. Azután közelebb érve látta, hogy nincsenek rajtuk sebek, tehát a megszáradt rozsdabarna foltok nem az ő vérük maradványa, talán nem is vér… – Íz Mester! – szólt a legidősebbnek tűnő férfi. – Eltűntek a gyermekeink. Nem tudjuk hova, egy sincs már! Segíts! – az utolsó szavakat szinte kipréselte ajkai közül, görcsös zokogással birkózva. Ekkor a házak közül felhangzott a legrémisztőbb hang, melyet valaha is hallott. Gyermekeiket elvesztő asszonyok, anyák jajveszékelése. Sírásuk a haldokló sebzett farkas falkavonyításaként visszhangzott a völgy meredek széleiről. Most értette meg. E666. Táskája kihullott kezéből, a földre csapódva szétnyílt. Leguggolva kiemelte az ezüst dobozt, majd tetejét felpattintva kivett két üvegcsét. Az egyik fiola teljes tartalmát magára öntötte. A másikat az utolsó cseppig kiitta. Nem érzett semmiféle ízt, csak a folyadék hűvösét. A kiürült üvegeket szilánkokra taposta egy kövön. Lefeküdt a nedves, gyér fűvel tarkított földre. Alig negyedórán belül az első éhes völgylakók mellé lépve szagolgatták. Félóra elteltével egyikük belehara-
2016. nyár pott a vállába. Azután elkezdődött. Farkaséhes emberek tucatjai vetődtek rá, harapták, tépték, rágták húsát. Vére bőven omlott mindenütt. A távolban jajveszékelő asszonyokkal együtt üvöltött ő is a mérhetetlen fájdalomtól. Végső gondolatával remélte, miközben kiharapták jobb szemgolyóját, hogy immár megkaphatja a megváltó nyugalmat. A férfiemberek mohó állatokként szaggatták tovább a kíntól remegő testet. Egyikük a nyakába harapva feltépte ütőerét. Az élet néhány perc alatt elszállt belőle, elsuhant a kifröcskölő sötétpiros vérrel együtt. A mozdulatlanná vált prédát hörgő, morgó emberek tömege vette körbe, ragadozókként négykézláb vagy térdelve a még melegen gőzölgő test fölé hajolva tépték-szaggatták a húst, hogy étvágyukat csillapíthassák. A házak sötétjében szüntelenül jajveszékelő anyák görcsös zokogása adta meg a siratóéneket az Íz mester életének végső perceihez.
anyag a címkén található megnevezés után kapta meg nyilvántartási nevét. A proteinszintetizáló berendezések nagyszámú telepítése a Föld összes lakott nagyvárosában és más településeken a szükséges mennyiségben engedélyezett, a szegénységben élő milliárdok számára. A „Biztató Jövő“ globális projekt megkezdhető, új adalékanyagunk használatával együtt. E666.
Berlini Protestáns Magyar Gyülekezet
FBW20330916. sz. élelmezési világprogram modell A program 13. hónapjában érthetetlen okok miatt véget ért. Elsőként a gyermek korú kísérleti alanyok tűntek el. Ekkor az élelemszintetizáló berendezést már napok óta nem vették igénybe a teszt alanyai. A következő vasárnapon az íz mester klón elhalálozott, testét széttépték a megvadult résztvevők. Valószínűleg egyfajta veszettségvírust kaptak el. A fertőző kórokozó nyomait már nem találtuk, amikor a kísérlet még életben levő alanyait leölve megvizsgáltuk szervezetüket. A teszt céljait illetően viszont teljesen sikeresnek mondható. A proteint előállító gép prototípusa jól működik, a sorozatgyártás engedélyezhető. Még egy váratlan esemény történt a kísérlet végét követően. Találtunk egy ismeretlen eredetű új anyagot, sértetlen fiolákba zárva. Megállapítást nyert, hogy az általunk kifejlesztett adalékanyagoknál jelentősen nagyobb hatásfokkal, minden érzékszervet manipulálva képes a szintetizált műprotein élvezeti értékét növelni. Az eddig felhasznált szerek helyett ez a tökéletes alternatíva. Az anyag laboratóriumi vizsgálatát követően engedélyeztük a nagy tömegben történő előállítását. Nem kívánt mellékhatás nem várható. Az új adalék-
Istentiszteletekeinket rendszeresen a hónap 2. szombatján 16.00 órakor tartjuk. Jelenleg nyári szünet van, a következőkben októbertől: 2016. október 8., november 12., december 10., 2017. január 14., február 11., március 11., április 08., május 13. Helyszín: a Grunewald-templom kápolnája (14193 Bismarckallee 39 / Wernerstr. sarka). Figyelem: bejárat a kápolnába a templom mögött hátulról. Megközelíthető: S-Bahn Halensee vagy S-Bahn Grunewald + busz M19 Hasensprung megállóig. Szeretettel invitálunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül közösségünkbe, az istentiszteletre és az azt követő, tea, kávé melletti meghitt beszélgetésre. Tartunk továbbá bibliaórákat. Érdeklődni lehet: Pompéry Judit, tel.: 4039 7759
[email protected] http://berlin.lutheran.hu
2016. nyár Seiten 1-2: Botschafter Dr. Péter Györkös: Wie sieht das Europa aus, das wir wollen? Es ist eine Ehre für mich, von der Redaktion des Berlini Híradó gebeten worden zu sein, einige Worte über die ungarische Außenpolitik und deren Zielsetzungen zu sagen. Ich bin dankbar für die Möglichkeit, damit auch einige missverstandene oder weniger bekannte ungarische Positionen zu beleuchten. Über Ungarn versuchen manche uns die Ansicht einzutrichtern, es sei das schwarze Schaf, sei inhuman und ein schlechter Europäer. Dem gegenüber ist unser Land erstaunlich stabil und europäisch gesinnt. Das gilt gleichermaßen in politischer und wirtschaftlicher Hinsicht: seit 1990 haben alle Regierungskoalitionen bis zum Ende der Wahlperiode gearbeitet. Alle bestehenden Meinungsverschiedenheiten mit der EU-Kommission, dem Wächter der Verträge, die in Bezug auf verfassungsgebenden Prozess und auf Rechtsstatlichkeit bestanden haben, sind geklärt, es gibt keine offenen Fragen. Sicher verfügen Persönlichkeit, Politik und Rhetorik unseres Ministerpräsidenten über eine starke Ausstrahlung und rufen damit sowohl Sympathisanten als auch Kritiker auf den Plan. Was Wirtschaft und Finanzen betrifft, so hat Ungarn im Jahre 2008 als erster EU-Mitgliedstaat ein Rettungspaket angefordert. Wir waren bisher auch der erste und einzige Mitgliedstaat, über den Sanktionen verhängt wurden und für den im Jahre 2012 ein Teil der Fördergelder aus dem Kohäsionsfonds ausgesetzt wurde. Zum heutigen Tage sind jedoch alle Elemente dieses Programms geklärt, die Wirtschaft hat einen nachhaltigen und stabilen Weg eingeschlagen, und die hier und da als orthodox bezeichnete Politik wird immer mehr akzeptiert. Die Dreifaltigkeit der ungarischen Wirtschaftspolitik – Haushaltsdisziplin, Strukturreformen, Wettberwerbsfähigkeit – deckt sich mit der deutschen Sichtweise. Die Ausgaben dürfen die Einnahmen nicht übersteigen, die Planung des Zukunftsbildes darf nicht auf Kosten
28. oldal anderer geschehen. Konkrete Beschwerden der Unternehmen wurden Zu unseren ungarischen Artikeln schrittweise ausgeräumt. Ungarn ist de facto in den süddeutschen ten, ausbreitet – obwohl doch nach Wirtschaftsraum integriert. der deutschen Wiedervereinigung nach 1989 die Erweiterung im Jahre 2004 die andere Erfolgsgeschichte war. Die Reihe der Krisen hat nicht 2008 begonnen, sondern nahm bereits 2005 mit den Referenden in Frankreich und den Niederlanden ihren Lauf. Auf diese Krise der Integration folgten die Wirtschafts- und Finanzkrise, die geopolitische und die Flüchtlingskrise, deren neueste Folge wiederum das Referendum in Großbritannien war. Noch ist die Europäische Union reich, es steht jedoch zu befürchten, dass das nicht so bleibt. Die Union Trotz dem Brüsseler Ungemach der kommt seit einem Jahr nicht mehr zurückliegenden 4-5 Jahre treten 71 dazu, sich um ihre WettbewerbsProzent der Bevölkerung für die Uni- fähigkeit zu kümmern, sie vernachläsonsmitgliedschaft ein. Die öffentliche sigt ihre inneren Ressourcen und Meinung in Ungarn ist nicht etwa EU- gerät immer wieder mit sich selbst in feindlich, wie einige Kritiker behaup- Konflikte. Ihr Bild von sich selbst ten. Der Brexit ist für uns keine Option. deckt nicht die Realität, sie überDie Volkswirtschaft Ungarns gehört zu schätzt ihre internationale Einflussdenen, die am ehesten in den Binnen- und Belastungsfähigkeiten. Die Rechtsauslegung einiger Brüsmarkt integriert ist. Ungarn erfüllt seine Verpflichtungen gut und klärt strittige seler Institutionen ist nicht konseFragen im vertraglichen Rahmen. Auf quent, wonach die Gleichberechtiden Gebieten, denen für Gegenwart gung der Mitgliedstaaten nicht immer und Zukunft der EU eine Schlüssel- beachtet wird. Auch scheint die Berolle zukommt, bringt sich Ungarn auf ziehung zwischen den Mitgliedstaahohem Niveau ein (Schengen, ten und den Institutionen bei einigen Dublin). Der Vorwurf, wonach Ungarn Fragen verzerrt: grundsätzlich ist es sich nicht solidarisch verhält, ist nicht doch Aufgabe der Institutionen, den haltbar, denn unser Land zeigt auf meh- Mitgliedstaaten zu Diensten zu sein reren Gebieten ein hohes Maß an Soli- und nicht etwa umgekehr t. Für darität, so durch den Schutz der Außen- Europa ist es unausweichlich, in der grenzen, das Auftreten gegen die Grün- jetzt entstandenen Situation die Zeide, die Flucht auslösen, oder auch chen der Vertrauenskrise zu erkendurch die Rolle, die das Land auf hu- nen und auf die Zeit der Reflexionen manitärem und finanziellem Gebiet die der inhaltlichen Erneuerung folausfüllt. Es stimmt: wir sind gegen die gen zu lassen. Natürlich bewegen sich Ungarn und Zwangsverteilung, wir haben aber zugleich im Jahre 2016 auf autonome Deutschland nicht in einer GewichtsWeise bereits mehr als 20 000 Anträ- klasse. Trotzdem gerieten wir durch ge angenommen. Insgesamt gesehen unsere geografische Lage nach ist Ungarn ein verantwortlich handeln- 1989 wieder in eine historische Dides und zugleich realistisches euro- mension. Ungarns Unabhängigkeit hängt organisch mit der deutschen päisches Land. Wir meinen, dass sich in einigen al- Einheit zusammen, und beide könten Mitgliedstaaten eine immer größe- nen ausschließlich in einem einheitre Nostalgie nach den Zuständen, wie lichen Europa existieren. Und doch: sie vor der EU-Erweiterung herrsch- da gibt es eine absurde, seit
Themen dieser Ausgabe
☞
29. oldal 1945 nicht dagewesene Situation, eine Art Dualität: der Mainstream der deutschen Medien zeichnet oftmals ein irreales Bild von Ungarn, und zwar entgegen einem Großteil der öffentlichen Meinung, die allerdings selten zu Wort kommt, jedoch ein positives Ungarnbild hat. Trotz des konkreten Widerspruchs und einiger prinzipieller Vorbehalte finden sich zahlreiche Beispiele für gemeinsame Standpunkte und Ansätze. Beide Länder vertreten die Ansicht, dass man auf allen Gebieten zur Anwendung und Einhaltung des europäschen Rechts (Schengen, Dublin), zum Euro-Realismus und Euro-Pragmatismus zurückkehren muss bzw. müsste. Die Wettbewerbsfähigkeit Europas (Industriepolitik, Digitalisierung) muss wieder in den Vordergrund treten. Und wir stimmen auch darin überein, dass dem Schutz der Außengrenzen eine herausragende Bedeutung zukommt, um das Risiko der Beschädigung des Binnenmarktes niedrig zu halten. Seit dem Beginn der Flüchtlingskrise hat nur ein Land seinen ursprünglichen Strandpunkt nicht korrigieren müssen, nämlich Ungarn. Wir behielten in drei Punkten Recht: der Schutz der Außengrenze hat eine hohe Priorität; die von der Kommission favorisierte Zwangsverteilung funktioniert nicht; es ist falsch, beim Schutz der EU anstelle und vor der Mobilisierung der eigenen inneren Ressourcen auf äußere Partner zu bauen. Als Ungarn – seinen internationalen Verpflichtungen nachkommend – mit dem Zaun die Kontrolle der grünen Außengrenze übernahm, trat ein Teil der deutschen Medien und der politischen Elite eine schon fast spektakuläre Kampagne los, die nur sehr langsam abebbte, und nach der es nun die Chance zu einem Neubeginn gibt. Jawohl, Ungarn ist ein solidarischer Mitgliedstaat, der weder Deutschland noch die EU im Stich gelassen, sondern (auch) sie durch die Erfüllung der Verpflichtungen als europäischer Mitgliedstaat vielmehr geschützt hat. Und was aber die Frage der Quoten betrifft, so halten wir am Prinzip der Freiwilligkeit fest. Alle bisherigen Optionen einer Zwangsverteilung sind gescheitert.
2016. nyár
Zusamenfassung: Eine Wahl zwischen „win-win“- und „lose-lose“Optionen hängt auch auf europäischer Ebene von der Kooperation zwischen Ungarn und Derutschland ab, bzw. kann von dieser abhängen. Europa, die Europäische Union müssen nicht neu geschaffen, sondern entlang der gemeinsamen Regeln gestaltet und im globalisierten Wettbewerb zum Erfolg geführt werden. Wir brauchen nicht „mehr“, sondern ein „besseres“ Europa, weniger Ideologie, mehr Realismus und Pragmatismus. Seite 2 Álmos Csongár verstorben Am 31. Mai verstarb der in Berlin lebende Schriftsteller Álmos Csongár. Er war zwar nicht Mitglied in unserer Vereinigung, hatte aber einen Vortrag und eine Buchvorstellung bei uns. Leider haben wir es nicht mehr geschafft, ihn noch einmal mit seinem „neuen Buch“ zu uns einzuladen, und das bedauern wir sehr. Er war der letzte Bewohner des Collegium Hungaricum gewesen, dem durch die Bomben sozusagen über dem Kopf das damalige CHB explodierte... (siehe Artikel von Csongár in Nr. 25 des Berlini Híradó). Álmos Csongár, geboren 1920 im ungarischen Ungvár (heute Ukraine). Studium Germanistik, Klassische Philologie und Philosophie in Debrecen, München und Berlin. Nach 1945 Dozent für russische und sowjetische Literatur in Berlin. Später als Publizist, Übersetzer (vor allem aus dem Ungarischen) und als Buchautor tätig. Letztes Werk: „Das ungarische Dilemma (2015). Álmos Csongár, der unter anderem auch Ungarischunterricht an der Volkshochschule gab, wurde am 24. Juni 2016 auf dem Orankefriedhof beigesetzt. József Robotka war – auch im Namen unserer Vereinigung – dabei, und legte in unser aller Namen am Grab einen Strauß Blumen nieder. Seite 3 Vollversammlung der Ungarischen Vereinigung Die diesjährige Vollversammlung der Ungarischen Vereinigung fand am 16. April statt.
Anstelle des Direktors des Collegium Hungaricum war der Direktor für Strategiefragen, György Demjén unser Gast und informierte im einem halbstündigen Vortrag über die Politik und das – vor allem auf deutsches Publikum zugeschnittene – Programm des CHB. Anschließend hielten wir dann die Vollversammlung im engeren Sinne ab: Bericht des Vorsitzenden, der Kassenwartes und der Revisionskommission sowie Diskussion. Zum Schluss wurde dann zwanglos geplaudert – bei ein-zwei Schluck Wein und etwas Knabberei. Seite 3 Editorial Dank noch einmal an sie inzwischen heimgekehrte Kőrösi-Stipendiatin Katinka Szettele, die unsere Vereinigung und die Vereinszeitung sehr intensiv unterstützt hat. Sie wird uns sehr fehlen, obwohl – kürzlich berichtete sie in einer E-Mail von der Absicht, eine Art Post-Kőrösi-Verein zu gründen, um die in der Diaspora lebenden Ungarn weiterhin zu unterstützen. Wir würden uns freuen, wenn dieser Plan gelingt. Wir bleiben ganz sicher mit Katinka in Kontakt, zumal sie inzwischen Ehrenmitglied unserer Vereinigung geworden ist. Im Juni fand der schöne und lehrreiche Vereinsausflug nach Bamberg statt. Die Organisation solcher Ausflüge ist recht aufwändig, daher teilen wir bereits jetzt das Reiseziel 2017 mit, damit Interessenten sich das rechtzeitig notieren können: Breslau (auf unserem Foto der Altmarkt),
die diesjährige europäische Kulturhauptstadt. Sie ist die Geburtsstadt unseres Mitglieds Wolfgang Weckwerth, und so hat er bereitwillig die Organisation dieses Ausflugs übernommen, der vom 22. bis 25. Juni 2017 stattfinden soll.
☞
2016. nyár
30. oldal
In Ausgabe 42 des Híradó möchten wir unseren Mitgliedern eine Reklameseite anbieten, um kostenlos für ihren Beruf, ihr Unternehmen oder auch ihr Hobby zu werben. Und sich im Verein damit vielleicht von einer bisher nicht gekannten Seite zu präsentieren. Seiten 4-5 Nach Redaktionsschluss Sie weilen alle nicht mehr unter uns. Wir gedenken des Schriftstellers Péter Esterházy, verstorben am 14. Juli 2016, des Musikers Tamás Somló, verstorben am 19. Juli 2016, und des Politikers Hans-Dietrich Genscher, verstorben am 31. März 2016. Seiten 6-9 und 31 Beiträge von Géza Mogyorósi Unser Hausautor berichtet über – Vergangenheit und Zukunft des Alexanderplatz, – Erfolgreiche Konzerte ungarischer Künstler in Deutschland und weitere Auftrittspläne, – Politiker, die gern mal „bechern“, – die in der deutschen Nationalelf sehr erfolgreiche ungarische Fußballerin Dzsenifer Marozsán, – eine kleine lustige Begebenheit über das Aufeinandertreffen von Kulturen in der S-Bahn. Seite 10 Weihnachtsfeier und Dsida-Abend Katinka Szettele schreibt über die Veranstaltungen der Ungarischen Vereinigung um den Jahreswechsel.
Seiten 12/13 Goldener Apfel Report von Emese Czirják über den von den Berliner ungarischen Pfadfindern am 13. März 2016 veranstalteten Rezitationswettbewerb, an dem auch einige Mitglieder unserer Vereinigung teilnahmen, sei es als Zuschauer oder Jurymitglieder. Nach dem Wettstreit fand noch ein Gedenkprogramm zur Märzrevolution 1848 statt.
Seiten 16/17 Unser Vereinsprogramm Freitag, 16. September 2016, 18 Uhr, Botschaft von Ungarn Das Deutsch-Ungarische Jugendwerk
Themen dieser Ausgabe
Vortrag der Vorsitzenden Maren Schöning über das 2014 ins Leben gerufene Projekt zur Förderung des Jugendaustausches. Anschließend ist eine Volkstanzdarbietung geplant. Anmeldung bis 10. September erbeten bei Hans-Ulrich Moritz (Tel.: 562 06 51, E-Mail:
[email protected] Oktober Das genaue Programm im Monat des Jahrestages der Revolution von 1956 steht noch nicht fest. Nähere Informationen folgen per E-Mail, sobald solche vorliegen. Freitag, 11. November 2016, 18 Uhr, Botschaft von Ungarn: Wittenberg und die Reformation in Ungarn Vortrag von Professor Josef Makovitzky (Heidelberg) in deutscher Sprache. Anmeldung bis 5. November erbeten bei Hans-Ulrich Moritz. Samstag, 10. Dezember 2016, 17 Uhr, Café Lenet: Weihnachtsfeier der Vereinigung Mit unserer diesjährigen Weihnachtsfeier bleiben wir am gleichen Ort wie 2015, auch das Procedere bleibt gleich: Wir lassen ein Büfett vorbereiten, auch die Getränke können vor Ort bestellt werden. Zur Feier planen wir den Auftritt einer Kindergruppe unserer Vereinigung oder einer befreundeten Organisation. Bitte bis 4. Dezember anmelden bei Irén Rademacher (Tel.: 9255 205, E-Mail:
[email protected]). Anmeldungen sind erst mit der erfolgten Einzahlung des Teilnahmebetrages für das Abendessen gültig (15 Euro für das Essen). Ausblick 2017 – Vortrag über die aktuelle Entwicklung Ungarns (Januar) – Vortrag von Judit Hercegfalvi über die Europäische Union bzw. das Europäische Parlament (Februar)
Zu unseren ungarischen Artikeln – Kiezwanderung zur IGA in den Gärten der Welt (Mai)
– Vereinsausflug nach Breslau (Mitte Juni) Für unsere Vereinsprogramme nehmen wir jederzeit gute Ideen entgegen! Stammtisch der Ungarischen Vereinigung weiterhin jeweils am 1. Freitag eines Monats in der Kleinen Kneipe „Zum György“ (Josef-Orlopp-Str. 44, 10365 Berlin). Herzlichen Glückwunsch unseren Jubilaren, als da mit runden und „halbrunden“ Geburtstagen diesmal sind bzw. waren: Gabriela Boewer, Erzsébet Erdmann, Judit Pompéry, Erik Rigó
Ein Gruß an unser neues Ehrenmitglied! Seit 30. Juni 2016 ist Katinka Szettele Ehrenmitglied er Ungarischen Vereinigung. Damit bedanken wir uns für die aufopferungsvolle und aktive Unterstützung der Tätigkeit der Ungarischen Vereinigung, die wir von Katinka während ihres Berlin-Aufenthalts als Kőrösi-Stipendiatin erfuhren. Programm anderer Vereine – Berliner Ungarische Pfadfinder Interessenten melden sich bitte bei Krisztina Szántó-Konthur (01777960291,
[email protected]). – Ungarische Kolonie Informationen unter www.ungarischekolonie-berlin.de – Ungarische katholische Messen in Berlin: an jedem zweiten Sonntag im Monat um 16 Uhr, also am 11. September, 9. Oktober, 13. November, 11. Dezember 2016. Keine Messe im August. Ort: St. Paulus, Dominikanerkloster, 10551 Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46.
☞
31. oldal
2016. nyár
Seite 18 Osterfest der Pfadfinder Katinka Szettele berichtet in Wort und Bild über das Osterlager im thüringischen Lützensommern, das 2016 mehr als 100 Teilnehmer zählte, u.a. aus Frankfurt, München, Ulm, Wien und Innsbruck. Traditionsprogramme, wie Volkstanz, Handwerken oder die Vorstellung volkstümlicher Musikinstrumente machten das Lager interessant und abwechslungsreich. Seite 19 Barecke Diesmal haben wir die Rezeptecke zur Barecke umfunktioniert und stellen – passend zur Jahreszeit – die beliebtesten und bekanntesten Cocktails vor. Das Richtige für den Strand oder laue Sommerabende. Wer die Rezepte auf Deutsch benötigt, kann sich einfach an unsere Redaktion wenden, wir helfen gern. Seiten 20-21 „Ringató“ Noch einmal Katinka Szettele. Hier mit einem Interview mit Anna Jánosfalvi-Alföldy, die in Prenzlauer Berg spielerisch-musikalische Beschäftigungen für die Kleinsten in ungarischer Sprache anbietet. Seite 22 Das Okular-Projekt Der Artikel von Katinka Szettele beschäftigt sich mit einem Projekt, das sich zum Ziel gesetzt hat, die Werke von Nachwuchsautoren und das zeitgenössische Drama einem breiteren Publikum näherzubringen, und an dem sich neben Brünn, Calgary und Oslo nun auch Berlin beteiligt, zuletzt im April diesen Jahres im Collegium Hungaricum. Seite 23 Bücherecke Hier stellen wir zwei neue Bücher vor: – C. W. Gortner: Mademoiselle Chanel, übersetzt von Luca Megyeri – Unterwarter Volksgeschichten und Erzählungen, übersetzt von László Kelemen. Seiten 24-27 E 666 Eine Science-Fiction-Erzählung von Imre Pacsay.
Seite 27 Protestantische ungarische Gottesdienste an jedem zweiten Samstag im Monat um 16 Uhr, also am 8. Oktober, 12. November und 10. Dezember 2016, dann wieder am 14. Januar, 11. Februar, 11. März, 8. April und 13. Mai 2017. Seite 32 Rätsel: Vereinsausflüge In dieser Ausgabe stehen die beliebten Ausflüge im Mittelpunkt unserer Fragen. Weiter unten zählen wir die letzten fünf Zielorte unserer Reisen auf. In zwei Fällen jedoch stehen in dieser Aufzählung nicht die Orte, in die wir gefahren sind, sondern die, in die wir ursprünglich reisen wollten, wobei sich unsere Pläne dann noch geändert hatten. Der Einfachheit halber bringen wir auf Seite 32 je ein Foto der fälschlicherweise fehlenden Reiseziele. Hier also die kleine Liste: Kiel, Halle, Cottbus, Slowakei (Oberland), Lübeck. Nun, wie muss diese Aufstellung richtig lauten? Auflösung des Rätsels aus Nr. 40 Fragen zum Berlini Híradó. 1/3. Ferenc Drimál, von dem auch das Layout der Vereinszeitung stammte, hat die erste Augabe des Híradó im Jahre 1995 fertig gestellt (Foto auf Seite 32: Titelseite der ersten Ausgabe).
2. Nr. 13. war die einzige, die mit einigen Seiten in Farbe herausgegeben wurde. Hier die Titelseite. 4. Der Híradó ist in zwei Jahren jeweils nur einmal erschienen, nämlich 1995 und 2014. 5. Die am häufigsten erschienene Rubrik des Berlini Híradó war das Editorial „Die Redaktion schreibt“.
Koldus és királylány Egy magyar rendezvényről zötykölődtem hazafelé a berlini S-Bahnnal a minap. Menetidő 25 perc. Csendes, hűs este Közép-Európában. Úgy 22 óra tájban beszállt a szerelvénybe egy rózsaszín cicanadrágos, hosszú hajú, szakállas idősebb úr, elkoszolódott bevásárló kocsit húzva. Velem szemben foglalt helyet. Lepukkadt ’68-as hippire emlékeztetett a hajpántos, igen sovány férfi. Miután elfészkelődött a Spreeparti magasvasút nem túl komfortos ülésén, akkurátusan vacsorázni kezdett. Felvágottat és zsömlét. Nem mohón, a lehulló kisebb-nagyobb morzsákat felszedegetve a tömegközlekedési eszköz szürke padlójáról, s azokat is elmajszolva. A két különböző színű lyukacsos műanyag szandált viselő ősz aggastyán éppen lenyelte az utolsó falatot, amikor a következő állomásnál ifjú pár suhant be a szerelvénybe. Körül sem nézve a krisztusi küllemű utas mellé huppantak le. Nagyon elegáns, húsz év körüli, láthatóan „migrációs hátterű“ lány és fiú volt. Vidámak, szerelmesek – tavaszt varázsoltak a télbe. A fiatal dámán csillogó, bordó, földet söprő estélyi ruha volt, kevés ékszer, tüzes szemek. A srác már-már szmokingos stílusú, testhez álló öltönyben, nyakkendőben lapozgatta telefonját. S ekkor megszólalt a remete, akinek illata a Mengyelejev féle periódusos rendszerben bizony nem kapott volna helyet a nemesgázok között: – Önök az ezeregy éjszaka meséjéből érkeztek? Mivel nem kapott választ az irodalmi németséggel feltett kérdésére, így folytatta: – Nagyon csinosak, álomszép az öltözékük… – Köszönöm – pirult el a fekete hajú, tejeskávé bőrű leány. Pelyhedző szakállú barátja, megszánva a kíváncsi bácsit, felé fordulva még hozzáfűzte: – Esküvőről jövünk. Klassz lehetett – sóhajtotta a berlini öregfiú, s cókmókját maga után húzva a Westendnél kiszállt az S-Bahnból. A city már a tavaszra készült. M. G.
2016. nyár
32. oldal
Megfejtés Legutóbb kérdéseink egyesületi lapunkkal voltak kapcsolatosak. 1/3. Drimál Ferenc, aki a lap layoutját is tervezte, a Híradó legelső számát 1995-ben készítette el.
2. A 13. szám volt az egyetlen, amely néhány színes oldallal jelent meg.
Ezúttal a közkedvelt egyesületi kirándulásaink állnak kérdéseink középpontjában.
Rejtvény
Alább felsoroljuk a legutóbbi öt kirándulás úticélját. Két esetben viszont nem azt a helyszínt írtuk fel, ahova ténylegesen mentünk, hanem azt, ahova eredetileg menni akartunk. Könnyítésül a két kimaradt úticél egy-egy fotóját közöljük… Íme, itt a lista: Kiel, Halle, Cottbus, Felvidék, Lübeck. Nos, hogy is van ez a felsorolás helyesen?
4. A Híradó kétszer jelent meg csupán évi egy számmal, 1995-ben és 2014ben. 5. A Híradó leggyakrabban megjelent rovata? „A szerkesztőség írja“!
2016 2012
A szerkesztőség írja
– a berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapja 41. szám 2016. nyár
A Magyar Egyesület Berlin e.V. belső kiadványa
A Berlini Híradó Szerkesztősége „A Magyar Kultúra értékeinek németországi terjesztése terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért“ a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának miniszteri elismerésében részesült.
Felelős szerkesztő: Hans-Ulrich Moritz, e-mail:
[email protected] A szerkesztőség tagjai: Dr. Molnárné Jobbágy Mária, e-mail:
[email protected], Urban Mária, e-mail:
[email protected], Volker Zurbuchen, e-mail:
[email protected], külső munkatárs: Mogyorósi Géza Lapunk layoutját tervezte: Drimál Ferenc † Postacím: Magyar Egyesület Berlin e.V., c/o Hans-Ulrich Moritz, Suhler Str. 102, 12629 Berlin Egyesületi bankszámla: Deutsche Bank, IBAN: DE 49 100700240 398787200, BIC: DEUTDEDBBER Terjeszti az egyesület tagsága a berlini és németországi magyarok és barátaik körében. A nem szerkesztőségi cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk; az azokban hangoztatott vélemények nem minden esetben egyeznek meg a szerkesztőség, avagy a Magyar Egyesület Berlin e.V. véleményével. A szerkesztőség a felkérés nélkül beküldött cikkeket és képanyagot nem őrzi meg és nem küldi vissza. A lapunkban közzétett német nyelvű cikkek magyar fordítása a szerkesztőségnél kérhető.