KÜRTÖS MIKSZÁTH- ÉV. Közéleti havilap. VIII. évfolyam 6. szám. Ára 0,40 EUR 150,- Ft június

s Q t r W k VIII. évfolyam 6. szám

KÜRTÖS Közéleti havilap

2 0 1 0 . június

Ára 0,40 EUR 150,- Ft

EREDJ, HA TUDSZ! „Eredj, ha tudsz... / Eredj, ha gondolod, / Hogy valahol, bárhol a nagy világon / Könnyebb lesz a sorsot hordanod, Eredj...“ Sokan voltunk, de nem elegen! Talán azért, mert akik velünk voltak sem voltak velünk, talán leginkább önmagukkal. Itt a peremvidéken, a Palócföldön Madách tanította nekünk: „Ember küzdj!“ És mi küzdöttünk, mindig magunkért, soha mások ellen. S megmaradtunk, mint az egri hõsök, azért, mert elhittük: a vár ereje nem a hatalmas pénzekbõl épített falak vastagságában van, nem a tereken osztogatott kolbászokban, nem a ripacskodó, nemzettagadó mûsorvezetõkben, nem a haknizó bájgúnárokban, hanem a lelkünkben. Üzenjük a Felvidék minden magyar falvába, ahol ég a magyar lélek szikrája: „Vigyázzatok és imádkozzatok!“ A Palócföldön állnak még a várak! Áll Ipolynyék, Ipolybalog, Ipolyvarbó, Inám, Ipolykeszi, Lukanénye, Nagycsalomja, Kóvár, Ipolyhidvég, Szécsénke, Kelenye, Ipolynagyfalu, s a kis palóc falvak õrtüzei körülöttünk bevilágítják még az igaz emberi arcokat, ami megmaradt belõlünk. Újra építjük a lerombolt bástyákat, dalból, mosolyból, táncból, igazságból, imából és könnybõl, s mindenbõl, mihez ezredév köt. Nem Déva vára lesz az, de új Eger. S ha felépül, lenézünk onnan látni hazát, szülõföldet, jövõt. Üzenjük, nem hagyunk senkit egyedül, s ha kevesen is maradtunk, elegen ahhoz, hogy emberek maradjunk, itthon, a szülõföldön! Vannak céljaink, amit senki sem valósít meg helyettünk. Elõttünk állnak az önkormányzati választások, új lehetõségek küszöbén vagyunk a határon átnyúló európai együttmûködés területén. Bizonyítottunk már, hogy az országban élõ nemzeti kisebbségekkel együtt szeretnénk rendezni jövõnket az országban, törvényekkel, intézményi háttérrel, emberséggel. Megerõsítjük a Csemadok szerepét a régióban, társadalmi szervezetként vállalunk fel erõs érdekvédelmet. S tesszük a dolgunkat, mint eddig. Magasra emeljük a kultúránk zászlaját, mert nem hisszük, hogy adócsalók, fatolvajok és spekuláns nímandok lehetnek példaképei gyermekeinknek, rakhatják le a megmaradásunk alapjait. Erõs várunk lesz a templom és az iskola. Az anyanyelvi iskola, hogy a szakállas autópálya építõknek is világos legyen, mi a magyar jövõ záloga a régióban! A hibákból

MIKSZÁTH-ÉV

1847 - 1910

le kell vonnunk a tanulságot. A politikai felsõ vezetésnek vállalnia kell a személyes felelõsséget a kudarcért, a rossz kommunikációért, a kampány során elkövetett hibákért. Nem bûnösöket keresünk, de tisztulni kell. Aki menni akar, menjen, aki marad velünk, haladjon. A bizalmat, amit kaptunk, köszönjük, és ígérjük, jól fogunk vele bánni, hiszen a régiót megtartottuk és megtartjuk! Végül minden letisztul, mert elfut a víz, de a kõ marad. A kõ marad! S maradunk! Vajon hová is mehetnénk, ahol a lelkünkbõl, az érzõ, élõ fából az emlékezés nem ácsolna új kereszteket? Hová is mehetnénk? Voltunk, vagyunk, leszünk! Mi mást tehetnénk? Hrubík Béla

ÁRVÍZI KÖRKÉP JÁRÁSUNKBÓL LAPUNK 4-5. OLDALÁN

„Mert szobrot emelhet valakinek a nemzet egy kedvezõ hangulat áramlata alatt is, érdemeit törvénybe iktathatja a törvényhozás annak is, akinek nincsenek érdemei (tévedõ törvényhozások nem tartoznak a lehetetlenségek közé), de nimbuszt, adomakört nem lehet körüle csinálni sem szavazással, sem gyûjtéssel.“

2 Kürtös

Közélet

Parlamenti választások 2010 A 2010. június 12-én tartott parlamenti választások során a Nagykürtösi járásban a szavazásra jogosultak száma 36 447 volt. A 85 szavazókörben 20 515-en /56,28 százalék/ éltek választójogukkal, viszont csak 20 221 érvényes voksot találtak a szavazóurnákban. A választásokon induló 18 politikai pártra és mozgalomra leadott szavazatok száma a következõképpen alakult: Smer -SD 5 931 Magyar Koalíció Pártja 3 578 Most-Híd 3 124 SDKÚ 2 316 SaS /Szabadság és Szolidaritás/ 1 397 HZDS 913 SNS 770 SD¼ 543 KDH 529 ¼udová strana Naše Slovensko 275 Únia - Strana pre Slovensko 227 KSS 183 EURÓPSKA DEMOKRATICKÁ STRANA 143 Strana rómskej koalície -SRK 88 Paliho Kapurkova, vesela politická strana 79 Združenie robotníkov Slovenska 51 NOVÁ DEMOKRÁCIA 45 AZEN - Aliancia za Európu národov 29

Köszönet választóinknak, köszönet polgármestereinknek Ezúton is szeretnék a Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségének és parlamenti képviselõjelöltjeinek nevében köszönetet mondani járásunk mindazon polgárainak, akik a 2010. június 12-én tartott parlamenti választásokon az urnákhoz járultak, és a Magyar Koalíció Pártjára, ill. jelöltjeire adták voksukat. A választások végeredményének ismeretében számunkra ugyan sovány vigasz, hogy a Nagykürtösi járásban a pártunkra szavazóknak köszönhetõen országos viszonylatban azon kevés régiók egyike vagyunk, ahol az MKP gyõzni tudott a Most-Híd fölött, de ez egyben remény is arra vonatkozólag, hogy a jövõben is számíthatunk választóink bizalmára, amire kétségtelenül nagy szüksége lesz a megújulás elõtt álló Magyar Koalíció Pártjának. Külön szeretnék köszönetet mondani térségünk MKP-s és független magyar polgármestereinek a választási kampányrendezvényeinkhez, de különösen a Nagycsalomján a JUNIÁLIS keretében tartott járási kampányrendezvényünkhöz nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásukért, valamint mindazon fáradozásukért, amelyet választópolgáraik mobilizálása érdekében tettek az MKP javára. Ugyancsak köszönet jár az MKP helyi elnökeinek, tagjainak és nem utolsósorban aktivistáinak a választópolgárok mozgósítása terén végzett tevékeny munkájukért. Végezetül személyes véleményemként még annyit, õszintén sajnálom, hogy korábbi szimpatizánsaink jelentõs részét elveszítettük a mostani parlamenti választások során. Az idõ majd megmutatja, hogy jól választottak-e. Balík László, az MKP járási elnöke

2010. június

Választási eredmények települések szerint Település Választásra Érvényes MKP-ra Most-Hídra jogosultak szavazatok szavazók szavazók száma száma száma száma Ipolybalog 683 Bátorfalu 289 Bussa 1125 Csáb 837 Csalár 304 Inám 394 Gyürki 109 Galábocs 97 Haraszti 190 Ipolyhidvég 515 Kõkeszi 287 Ipolykér 265 Ipolykeszi 409 Kelenye 252 Kóvár 231 Szécsénykovácsi 317 Dacsókeszi 473 Leszenye 455 Kiscsalomja 181 Rárósmúlyad 222 Lukanénye 1127 Óvár 261 Apátújfalu 545 Szécsénke 330 Szelény 179 Szlovákgyarmat 425 Sirák 197 Terbegec 161 Nagycsalomja 511 Ipolynagyfalu 324 Ipolynyék 1601 Felsõzellõ 371 Ipolyvarbó 330 Zsély 1096 Nagykürtös 10290

552 152 567 473 189 298 71 65 95 327 205 169 261 155 164 214 215 268 128 93 778 189 293 199 117 198 112 127 350 191 1060 211 232 510 4889

447 39 47 159 19 219 7 7 15 163 52 47 169 103 115 40 35 22 5 26 287 65 82 148 13 13 19 20 183 92 645 8 128 34 95

63 37 199 179 74 63 27 27 25 91 87 54 46 37 10 78 70 83 10 23 247 84 112 22 49 50 57 93 85 50 293 22 67 114 351

A fenti táblázatban csak a járás vegyeslakta településeit tüntettük fel, melyek közül Nagykürtösön, Szlovákgyarmaton és Kiscsalomján a magyar nemzetiségûek számaránya nem éri el a 20 százalékot. Ha ebbõl leszámítjuk az imént felsorolt településeket, a maradék 32 település közül bár 18 helyen a Híd megelõzte az MKP-t, viszont járási viszonylatban a parlamenti választásokon induló politikai pártok versengésében a Smer mögött a Magyar Koalíció Pártja megelõzve a Most-Hidat a 2. helyen végzett. Tegyük hozzá, hogy Szlovákia déli járásaiban csak a Nagykürtösi és a Tõketerebesi járásban, valamint a párkányi régióban szerepelt jobban az MKP, mint a Híd. Összeállította: B.Gy.

Kultúra

2010. június

Kürtös 3

100 éve halt meg Mikszáth Kálmán Május 28-án volt egy kerek évszázada annak, hogy meghalt Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc“. E kerek évforduló kapcsán országszerte megemlékezésekre, különféle rendezvényekre került sor, melyek keretében az író életmûvével, jelentõségével, mûveivel foglalkoztak/foglalkoznak jeles irodalomtörténészek, kritikusok, írók, költõk, szerkesztõk. A Mikszáth-év keretében irodalmi pályázatokat hirdettek, vetélkedõket szerveztek, melyeknek célja Mikszáth mûveinek népszerûsítése, megismertetése a fiatal vagy akár kevésbé fiatal olvasókkal. Mert a nagy író mûveit nemcsak illik, hanem érdemes is ismerni, hisz regényeiben, novelláiban olyan világ tárul az olvasó elé, mely közel áll életéhez, gondolkodásmódjához - egy jellegzetes etnikai csoportot, a palócságot emeli be a közismeretbe. Maga Mikszáth utolsó közszereplésén a következõket mondta sikere titkáról: „Sok beszéd elhangzott, mely sikereim titkát keresi. Ennek a sikernek igen egyszerû a nyitja. Az õszinteségben van.“ Ezt az õszinteséget érzi az olvasó Mikszáth mûveit forgatva. S elmereng azon, milyen élmények vezethették az írót mindezen mûvek megalkotásához.

Az iskolai háttér, ahol a nemzeti öntudatot kapta. Vagy a szülõföldélmény, amely szinte mindenütt jelen van mûveiben. Ismét Mikszáthot idézve egy következõ, ám nagyon fontos tényezõrõl szerezhetünk tudomást. „… a regények építéséhez is sok kõ kell, sok drágán szerzett kõ, hosszú élettapasztalat, nagy emberismeret, fájdalmakból, csalódásokból leszûrt bölcsesség, éles megfigyelés és roppant látás. Ki látott már harmincéves embert, aki mindent látott? Harminc év elég a lírikusnak. De mit kezdjen harminc évvel egy regényíró?“ Mikszáth is kiadott elsõ sikerei elõtt néhány mûvet, ám csak 1881-ben, 37 évesen jött az igazi írói siker, nemcsak a széles olvasóközönség, de a kritika is azonnali elismeréssel fogadta. Tapasztalatot, élményanyagot mint parlamenti tudósító is szerzett, több száz karcolatban tudósít a parlamenti ülésekrõl. A politika szereplõit emberközelbe hozta, s más mûveiben is úgy alakítja a cselekményt, hogy az tiszta, világos legyen. Kedvenc példázata a falusi szakácsnõvel kapcsolatban is erre utal. Amikor Mikszáth odaadta a szakácsnõjének egyik írását, hogy azt olvassa el, a következõ megjegyzéssel kapta vissza

az írást tõle: „Tegye bolonddá az öregapját az úr, ilyet én is tudok írni“. Talán ez a titka Mikszáth mûveinek, s ezért élvezetes olvasmány a ma emberének is. S így az évforduló kapcsán csak egy dologgal emlékezhetünk méltón az íróra: hogy olvassuk mûveit. S ne feledjük Móricz Zsigmond szavait: „Aki megkíván egy kis jó friss zamatos levegõt, csak üsse fel Mikszáth Kálmán könyveit. Mindegy, melyiket, mindegy, akárhol...“

Mikszáth-nap Budapesten Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóján egész napos programsorozatra került sor Budapesten Nógrád Megye Önkormányzata, a Petõfi Irodalmi Múzeum és a társszervezõk, többek közt a Palóc Társaság rendezésében. Ezen a rendezvényen a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya jóvoltából járásunkból mintegy negyvenen vehettünk részt. Az egyes alapszervezetek képviselõin kívül a közelmúltban az ipolyvarbói alapiskolában megrendezett Mikszáth-vetélkedõ résztvevõi, valamint az ipolybalogi Bukréta és Kisbukréta hagyományõrzõ csoport tagjai is. Az ünnepi megemlékezés a Kerepesi temetõben kezdõdött Mikszáth Kálmán sírjánál, ahol Katona Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja mondott köszöntõt. Õt követõen Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke és dr. Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. Ezután az egyes társadalmi szervezetek, köztük a Csemadok NTV képviselõi és Szklabonya polgármester asszonya elhelyezték koszorúikat az író sírjánál. Az ezt követõ programokra a Petõfi Irodalmi Múzeumban épületében és a Károlyi kertben került sor. A szabadtéri programok keretén belül léptek fel az ipolybalogi hagyományõrzõk, akik mûsorukkal nagy sikert arattak, valamint Lenický Erik, ipolybalogi citerás is. A kertben gasztronómiai bemutató, könyvvásár, kézmûvestermékek készítése és vására várta a vendégeket. A múzeumon belül pedig kiállítások, elõadások, tudományos ülés, könyv- és DVD-bemu-

tató, a Palócföld folyóirat bemutatkozása, felolvasószínház várta az érdeklõdõket. Külön említést érdekel az egyik itt bemutatott kiadvány, amely Sipos Szilviának, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma munkatársának összeállítása, s amely a Mikszáth nyomában. Képes irodalmi barangolás Mikszáth-

helyszíneken címet viseli. Ajándékként valamennyi résztvevõ és látogató egy korabeli Nógrádi Hírlapot vihetett haza. Az egész napos rendezvényen minden látogató megtalálhatta a neki tetszõ programot, volt lehetõsége választani az igényes és színvonalas elõadások között, s nemcsak a Mikszáth-életmû került közelebb hozzánk, hanem Nógrád megye a maga kulturális-turisztikai látványosságaival, kultúrájával és ételkülönlegességeivel is. -ná-

4 Kürtös

Közélet

2010. június

Nyilatkozat

ÁRVÍZI KÖRKÉP JÁRÁSUNKBÓL

A Csemadok OE reményének ad hangot, hogy Szlovákiában véget érhet a populista, kisebbségellenes politika, és az új jobboldali kormány létrehozását elõrevetítõ nyilatkozat megfogalmazói végre újra az európai értékek mentén, az egyenjogúság és egyenrangúság elveinek alapján tekintenek majd az ország minden polgárára. A Csemadok OE az elkövetkezõ idõszakban is következetesen felvállalja a Szlovákiában élõ magyarok érdekvédelmét, kultúrájának fejlesztését, az anyanyelvi iskoláinkkal való együttmûködést, és támogat minden olyan kezdeményezést, mely európai módon segíti elõ az országban élõ többségi nemzet és az itt élõ nemzeti kisebbségek együttélését. Támogatja a meghatározó szlovákiai kisebbségek 2010. március 22-23-án, Ipolynyéken elfogadott nyilatkozatát, mely anyanyelvük, kultúrájuk, annak intézményi hátterének kiépítését, anyanyelvi iskoláik megerõsítését kéri, és ennek kapcsán mielõbbi egyeztetõ tárgyalások megkezdését javasolja az összes Szlovákiában élõ nemzeti kisebbség képviselõjével majd, a felálló új kormány illetékes szerveivel. A Csemadok OE szeretné, ha az új szlovák kormány programjába belekerülne egy átfogó kisebbségi törvény elfogadásáról szóló nyilatkozat, mely végre európai módon rendezhetné az itt élõ összes kisebbség jogállását, kultúrájának támogatási rendszerét, valamint fejlõdésének feltételeit az európai kisebbségi normáknak megfelelõen, melyek elfogadására Szlovákia már igéretet tett az Európai Uniónak. Ennek kapcsán kéri az új kormányt, hogy hozzon létre egy állandó fórumot, mely elõkészítené az érintett kisebbségek bevonásával a kisebbségi törvényt, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt, valamint a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását az EBESZ kisebbségi fõbiztosának ajánlásai alapján. Az elõzõ évek rossz gyakorlatához hasonlóan ne hozzanak, készítsenek elõ törvényeket rólunk, nélkülünk. A Csemadok OE szeretné, ha a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség, mint Közép-Európa legnagyobb kulturális szervezete, valamint az itt élõ nemzeti kisebbségek kiemelt szervezetei, társadalmi súlyuknak megfelelõen külön törvényben rögzített állami támogatást kapnának mûködésük folyamatos biztosítására, hiszen munkájuk során számos olyan állami feladatot is ellátnak az ifjúság nevelése, az ifjúságpolitika és a kisebbségek társadalmi beilleszkedése során, amit saját erõbõl képtelenek finanszírozni a XXI. század elvárásainak megfelelõ szinten.

Idei idõjárásunk nagyban eltér az utóbbi évek megszokott idõjárásától. Már kezdtük megszokni, hogy tavasz nélkül beköszöntött a nyár, az idén azonban inkább a hideg idõre panaszkodhattunk, meg a sok esõre. Meg is lett ennek a szélsõséges idõjárásnak az eredménye Európa-szerte. Naponta hallhattuk, láthattuk és olvashattunk árvízveszélyrõl, árvizekrõl, megemelkedett talajvizekrõl az ország egész területén. A patakok, folyók megduzzadtak, a belvizeknek nem volt lefolyási lehetõségük, egyes folyók vízállása közeledett, másütt meghaladta az 1954-ben vagy 1965-ben mért vízszinteket. Az emberek most is, mint akkor, kint voltak a gátakon, homokzsákokat raktak, védték, amit lehetett. A víz így is nagy károkat okozott vidékünkön, a legtöbb gondot azonban a belvizek okozták. Nézzünk körül, hogy az Ipoly menti falvak hogyan vészelték át a víz elleni küzdelmüket. A májusi és júniusi esõzések jelentõsen megemelték a patakok és az Ipoly folyó vízszintjét a járás délkeleti részén is. Rárósmúlyadon az Ipoly és a Tiszovnyik-patak olyan áradást okozott, amely a falu déli részét teljesen elöntötte, a futballpálya kapujának csak a teteje látszott ki a vízbõl. Néhány napig a forgalom elõl le volt zárva a Bussát Losonccal összekötõ út is, mivel csaknem félméteres vízátfolyás volt egyes szakaszain. Bussán is több kertet elárasztott az Ipoly, de itt jelentõsebb károk nem keletkeztek. Csalárban a dombokról lezúduló esõvíz árasztott el házakat és pincéket, itt az Ipoly a túlparti ludányhalászi réteket öntötte el, minek következtében az ottani gazdák az árral körülzárt szarvasmarha-állománynak helikopterrel szállították több napon keresztül a takarmányt. Szécsénykovácsiban az Ipolytól homokzsákokkal sikerült megvédeni a falut, de a belvíz a lakott terület mélyebb részein nyolc lakóházat öntött el, a falu csaknem valamennyi kertjében pedig szinte teljesen odaveszett a termés. A nagyobb károktól a házakat csak a Morva Sigma gyár segítségének köszönhetõen sikerült megóvni, akik egy nagy teljesítményû szivattyút kölcsönöztek a falunak. Ipolykérben a mocsár melletti lakóházak sínylették meg legjobban az Ipoly áradását. Több napon keresztül az itt lakók térdig jártak a vízben otthonaikban, gazdasági udvaraikból pedig a háziállatokat kellett biztonságos, magasabban fekvõ területekre áthelyezniük. Ezeken a településeken még a legidõsebb emberek sem emlékeztek ilyen magas vízállásra. A víz visszavonulásával azonban még nem érnek véget az itt élõk gondjai, hiszen a sok szemét és tönkrement holmi eltakarítása vár rájuk, valamint az áradások utáni szúnyoginvázió is keseríti majd életüket.

Ipolynyék, 2010. június 18. A Csemadok Országos Elnöksége

Közélet

2010. június

Kürtös 5

ÁRVÍZI KÖRKÉP JÁRÁSUNKBÓL Járásunk középsõ és déli részén már hasonló veszélyekkel nem kellett az ott élõknek szembenézni. Zsélyben a Kürtös- és a Csegovi-patakok okoztak riadalmat. Annyira megduzzadtak, hogy a belvizek nem tudtak elfolyni, így elöntötték 32 ház pincéjét, pincelakásait. Ezekben a házakban kb. ötezer euró kár keletkezett. Az elsõ körben egy részük kapott kártérítést, a többiek még várnak erre. A pataktól közvetlenül két ház volt veszélyeztetve. A halastó túlfolyása egyrészt a Csegovi-patakot duzzasztotta fel, másrészt meg kellett védeni a halállományt az elúszástól, amit úgy oldottak meg, hogy kerítésdróttal körbekerítették. A földeken keletkezett kár kb. 18 ezer euró.

Szlovákgyarmaton a lakosságot közvetlen veszély nem fenyegette, az alacsonyabban fekvõ kertekben volt csak víz. Az illési patak azonban veszélyeztette az Illésiben lakókat, de a nagy árterület megvédte õket. Apátújfaluban a vizek már nagyobb károkat okoztak. A falu három patak összefolyásánál fekszik, ezek a csábi, szelényi és decsókeszi patakok. A dacsókeszi patak két utcát öntött el, a víz csak a pincékbe ment be, továbbá a futballpályára, ahol az alsó kapunál egyméteres volt a víz. A legnagyobb kárt a szennyvízcsatornában és a szennyvíztisztítóban okozta. A fõcsatornát át kellett mosni az iszaptól, a villanymotorok leégtek, ezeket ki kellett cserélni. A futballpálya fölött a falu által épített védõgát szélét szintén elvitte a víz, ezt azóta újra helyrehozták és megerõsítették. A községi bérlakásokban, amelyekben már tíz éve laknak, a padlók hajlottak meg, mert az altalaj megszállt. A biztosító a kárt elismerte, amelyet majd betoninjekciókkal hoznak helyre. A lakosságot ért károk likvidálása folyamatban van, nyolcan már kaptak segítséget. Hiányosság a patakok karbantartása, például a csábi gyûjtõpatak fákkal van benõve. Kóváron az árvíz három házba ment be, ebbõl ketten már megkapták a polgári védelem által megítélt kártérítést. A harmadik ház tulajdonosát azért nem kártalanították, mert a ház még nem volt befe-

jezve (kolaudálva). A feltüntetett károkon kívül még az alacsonyabban fekvõ kerteket öntötte el a víz. Nagycsalomján a helyzet hasonló, mint máshol. A magas talajvíz elöntötte a pincéket, a kertekbõl nem volt hová lefolyni a víznek, a talaj nem bírta a sok vizet elnyelni. Általában az állami úton szokott átcsapni az ár, ezt az idén mintegy 700 homokzsákkal sikerült meggátolni. A polgármester Nagy Mihály elmondta, hogy a jövõben a járási veszélymegelõzõ és -elhárító törzsnek az volna a feladata, hogy az ilyen helyzetekre felkészítené a falvakat, stratégiai tervet dolgoznának ki az érintettek bevonásával, és ehhez a pénzügyi fedezetet is megteremtenék. Ha a vízkárok megtérítésére akad pénz, akkor legyen a megelõzésükre is, mert az olcsóbb, elõre fel lehet rá készülni. A jövõben az ilyen esetek sûrûbben ismétlõdhetnek. Ipolykeszin szintén megemelkedett a talajvízszint, feltört a pincékben, az alacsonyabban fekvõ kerteket elöntötte a víz, más kár nem keletkezett. A falun átfolyó patak teljesen megtelt de nem öntött ki, a homokzsákok meg voltak készítve.

Ipolybalogon a falu apraja-nagyja bekapcsolódott az árvíz megakadályozásába. Négyezer homokzsákot töltöttek meg és helyeztek el a szükséges helyeken a védõgáton, mert az Ipoly már igencsak a gát tetejét nyaldosta. A balogi patak is hozta a maga formáját, elöntötte három ház pincéjét. Annyira megduzzadt, hogy már a falu alatt lévõ csövek sem bírták elnyelni a vizet, majdnem kiöntött a falu közepére. Sõt egy idõ után már nem is folyt, mert kiegyenlítõdött az Ipoly szintjével. A belvizektõl és az Ipolykeszitõl visszafelé folyó vizektõl az alsó kertek megteltek vízzel, három ház volt veszélyeztetve, õk kaptak is kártérítést a polgári védelemtõl. A gát mellett lévõ szennyvíztisztító állomás is veszélyben volt, egy villanymotor leégett. Ipolynagyfalun a talajvizeken kívül más esemény nem volt, ugyanez volt a helyzet Ipolynyéken és Kelenyében is. Szécsénkén a kultúrházba folyt be a víz,

ezt feltörölték, más nem történt. Inámban a dombokról lezúduló víz leiszapolta az utcákat, árkokat, beázott az óvoda és a ravatalozó. A patak szintén ki akart önteni, de ezt homokzsákokkal megakadályozták. A keletkezett kár kb.30 ezer euró.

Ipolyhidvégen az árvíz csak két házba ment be, de a belvíz és a talajvíz sokkal nagyobb károkat okozott. Ilyen magas talajvízszint emberemlékezet óta nem volt, megteltek a pincék, pincelakások. Több mint 10 család részesült gyorssegélyben a polgári védelem értékelése alapján. Nagyon sok háznak a falai feláztak a magas talajvíz és az állandó esõzések következtében. A talajvíz elöntötte a falu polgárvédelmi raktárát, részlegesen a levéltárát is. Több mint 1500 homokzsákot raktak szét. A falu futballpályája is víz alatt áll. Az anyagi kár tetemes, egyelõre még teljesen nincs felmérve, mert a károk is fokozatosan mutatkoznak meg.

Általánosságban elmondható, hogy a károk kisebbek lettek volna, ha a kanálisok és patakok karbantartásáért felelõs szervek ezeket rendszeresen tisztítanák. Vannak helyek, ahol évek óta semmit nem csináltak, be vannak nõve, tele vannak iszappal. Az árvíz után megjött a szúnyoginvázió, ennek likvidálására valószínûleg nincsen pénz, és a fertõtlenítés is csak a lakosságra van hagyva, tehát a felelõsséget az állam áthárítja a lakosságra. A fenti helyzetek megoldása újabb kiadásokra kényszerítette a községeket, és ez a csökkentett juttatások miatt csõdhelyzetbe juttathatja a településeket. Balogh Gábor, Filip József

6 Kürtös

2010. június

Közélet

Szeresd a magyart! - Nyílt levél Robert Ficóhoz Malárik Attila szlovák származású magyar állampolgár nyílt levélben fordult Robert Ficóhoz, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökéhez. Az alábbiakban ezt a nyílt levelet olvashatják. Szlovák származású magyarországi magyar állampolgárként írom Neked levelem. Igen, tót atyafiként. Õseimet valamikor, talán az 1700-as években telepítették a Felvidékrõl a Pilis oldalába. Tömegesen költöztették ide õket éppúgy, mint Békésbe vagy a Nyírségbe, hiszen szükség volt a munkájukra. Földmûves, favágó, mészégetõ, szorgos, katolikus emberek voltak. A betelepített területek közül talán a mai napig a legszínesebb a Pilis lakossága. Olyan, mint egy kicsinyített Kárpátmedence. Szinte faluról falura más nemzetiség lakja. Tótok, svábok, rácok, a városokban inkább magyarok, de egymással jószomszédi békességben. Emlékszem, gyerekkoromban, ha valaki tótként a szomszéd faluból hozott magának menyecskét, nem szólták meg érte, hogy sváb vagy magyar lánnyal esett szerelembe, de azért jólesõen vette Piliscsév népe tudomásul, ha a tót zsák a saját foltját találta meg. Úgy nevelkedtem, hogy nekem természetes volt a családban a tót beszéd. Nagymamám tótul pletykálkodott, beszedált a barátnõivel, de éppoly természetesen szóltak az idegenhez magyarul, mint a gyermekeikhez tótul. Nem volt ebben semmi erõltetett, semmi mesterkélt. Nem a nyelv számított, hanem az ember. Nem is lehetett ez másképp. A lakosságcserék után is sok családnak maradt rokonsága a Felvidéken, így oktondi dolog lett volna sovinisztának lenni. Az én családomnak is maradtak magyar ajkú rokonai Bátorkeszin (ha meg akarod keresni a térképeden: Bátorové Kosihy), mi itt maradtunk tótnak Piliscséven. Malárikok, Mladeneczek, Hudákok, Hubacsekek, Hugyeczek, Zsibritovszkik és a többiek. Nem fogott rajtunk a nemzetállami politikai akarat, maradtunk a szülõföldünkön. Miért is ne maradtunk volna? A családunk soha nem érezte ennek a hátrányát. Szeretünk itt lakni, a család emlékezete óta ez a hazánk. Én magam a szülõfalum általános iskolájában szlovákul tanulhattam, és lehetõségem volt a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Gimnázium tanulójává válni. Járhattam volna Pozsonyban egyetemre, mint osztálytársam, de kamaszkori romantikus elképzelések miatt inkább a hajózást választottam. A polgármesteri hivatalban - akkoriban még tanácsnak hívtuk - helybeliek dolgoztak, aki akarta, így tótul is intézhette a dolgait. Amióta az eszemet tudom, kétnyelvû táblákat láttam minden középületen, és a miséken szlovák zsoltároskönyvbõl énekelte a falu hagyománytisztelõ népe a szent énekeket.

Igen, otthon a szülõfalumban, a mi templomunkban az oltár mellett a mai napig megférnek egymás mellett a magyar és a szlovák színek. Ki merem jelenteni: Magyarországon a származásom miatt sohasem ért semmiféle hátrány. Ha megkülönböztettek, azt mindig elõnyömre tették. Soha nem kellett szégyellnem azt, hogy tót vagyok. Eddig. És éppen ezért írom ezt a levelet Neked. Az elmúlt nyolc évben Magyarországnak olyan kormánya volt, amellyel Nektek, szlovák nacionalistáknak több közös dolgotok is volt. Közös volt Bennetek az, hogy a néhai pártállamok internacionalista, bolsevik ideológiáján nõttetek fel. A gondolkodásotokat ma is ez határozza meg. Közös az ellenségképetek is. Te és szlovák nacionalistáid a magyarokkal rémisztgetitek most a szlovák választókat, a most megbukott posztbolsevik kormányunk is tõlük, tõlünk féltette a saját korrupt demokráciáját. Most a kettõs állampolgárságról szóló magyar törvénnyel kapcsolatosan a magyarországi szocialistákhoz kísértetiesen hasonló módon fasizmusról vizionálsz. Te, aki foggalkörömmel ragaszkodsz a beneši dekrétumok életben tartásához! Kormányfõ létedre nem szégyelled magad? Ezzel a goebbelsi propagandafogással igyekszel Európában szavazatokat szerezni? Nem kételkedem, sokan fognak Rád szavazni, de remélem, nem elegen. Persze mindenkinek jobb volna, ha lenne a kormányzásodnak eredménye, és nem a magyar kártyával játszva kellene 19-re még lapot húznod a kampányban. Emlékszem, Nádszegen (Trstice) megboldogult Pali barátom mesélte: - Amikor a szlovákok közül lejön bárki a „hegyrõl“ ide a Csallóközbe, mindig elcsodálkozik azon, hogy ezek a magyarok nem olyanok, mint amilyennek a televízióban mutogatják õket. Nem gyûlölködnek, nem utálják a szlovákot, hanem barátságos, vendégszeretõ emberek. Még jogaikban a saját szülõföldjükön megnyomorítva is képesek a szlovák embert is szeretni, barátsággal fogadni az utazót, a vendéget teli kézzel továbbengedni. Mert bizony soha nem volt az egyszerû emberek között olyan ellentét, mint amilyet Ti szítotok. Tetszik, nem tetszik, de közös a két nép történelmébõl majd' ezer év. Ami történelmi érték ma Szlovákiában található, az a Magyar Királyságban a Felvidéken együtt élõ két nép közös alkotása. A két nép jóban-rosszban együtt tudott élni, amíg a szlovák nacionalizmust a békés együttélés ellen nem fordítottátok. Önös politikai érdekbõl. De ezen a ponton ajánlom a figyelmedbe a Nap és a Szél történetét. Arról vitatkoztak, hogy melyikük az erõsebb. Melyikük tudja a juhászról elõbb levenni a

subáját. A Szél tépte, cibálta a juhász subáját, de minél jobban tépte, a juhász annál jobban magára húzta. A Nap ekkor kisütött, melengette a juhászt, aki magától vette azt le. Ugye tudod, mire gondolok? A magyarországi szlovákság nyelvtudásában, létszámában, identitásában jelentõsen sorvad, különösebb asszimilációs kényszer nélkül is. Tudod, itt szeretnek minket. De nemcsak minket, hanem a svábokat, rácokat, ruszinokat, örményeket is. És mert itt szeretnek minket, jelentõségét veszíti az, hogy honnan származunk. Nincs értelme a szlovákságunkat fitogtatni. Csak az ember méretik meg. A gyermekeink már nem szlovákul tanulnak, hanem angolul és németül. Miért is tennének mást? Kire legyenek büszkék? Rád? Arra, aki szlovák nemzetállamot vizionál, és ezt hazugságokkal, embertelen kollektív jogfosztásokkal akarja elérni? Ideje lenne tudomásul venned - még ha frusztrál is ez a dolog -, hogy Szlovákia létrehozásakor színmagyar területek kerültek az új közigazgatás hatálya alá. Tovább nyújtózkodtak elõdeid Trianonban, mint ameddig a szlovák takaró ért. Így vált az ott élõ magyar lakosság saját akarata ellenére Szlovákia államalkotó nemzetévé is. Robert! Te vagy az elsõ számú szlovák közszereplõ. Rád, a magyargyûlöletbõl élõ szlovákra nem lehetnek büszkék a gyerekeim. És én sem. Ennek ellenére érdeklõdve figyelem, mit csinálsz, és mit mondasz, mert Te vagy Szlovákia kormányfõje. Robert! Idegesnek tûnsz mostanában, és idegességedben hibázol. Ha valaki megkapja a magyar állampolgárságot, akkor Te elveszed tõle a szlovákot? Mit gondolsz, mit szólnak majd az Európai Unió urai? Meg kell majd magyaráznod, hogy fordulhat elõ az, hogy a magyar határ mellett tucatjával vannak olyan települések, ahol nemcsak szlovák ember nem lakik, hanem szlovák állampolgár sem. Akkor az mitõl lesz jogosan Szlovákia? Nem tûnik ez a vagdalkozás bölcs döntésnek. Épp ezzel bizonyítod be a trianoni döntés tarthatatlanságát. És ha ez sikerül, na akkor aztán tényleg ideges lehetsz majd, mert a saját nacionalistáid fognak elzavarni. Talán akkor majd belátjátok, Ti, határokon túli szlovák testvérek is, hogy a szeretet erõsebb a gyûlöletnél. Robert! Bizony, többre mennél szlovákként, ha szeretnéd a magyart! Üdvözlettel: Malárik Attila, szlovák származású magyarországi magyar állampolgár (Az írás elsõ közlésben az Új Idõkben jelent meg.) Felvidék Ma

Közélet

2010. június

A nemzeti összetartozás napja A magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiája a történelmi Magyarországot szétdaraboló s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, az 1920. június 4-én aláírt békediktátum volt. Ez olyan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat okozott, amelyek máig megoldatlanok. Ezért a Magyar Köztársaság Országgyûlésének tagjai, tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekrõl másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulnak a Kárpát-medencében együtt élõ népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttmûködésen alapuló békés jövõjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, törvényt alkottak a nemzeti összetartozás napja néven. Az Országgyûlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a többi állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme“. Sólyom László köztársasági elnök aláírása után a törvény 2010. június 4-én hatályba lépett.

Törvény a nemzeti összetartozás Napjáról Mi, a Magyar Köztársaság Országgyûlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelõsségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekrõl másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpátmedencében együtt élõ népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttmûködésen alapuló békés jövõjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következõ törvényt alkotjuk: 1. § A Magyar Köztársaság Országgyûlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetõi, illetve az õ emlékük elõtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külsõ hatalmak által elõidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetõvé tették, hogy e tragédiát követõen a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerõsödni, s képes volt túlélni az ezt követõ újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyûlés fejet hajt mindazon nõk és férfiak, illetve az õ emlékük elõtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. 2. § A Magyar Köztársaság Országgyûlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelembõl ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszá-

molására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebbõl kiindulva az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésû, szuverenitásuk birtokában lévõ, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülõ jogegyenlõséget biztosító egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttmûködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belsõ önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyûlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élõ nemzetrészek asszimilációjának elõidézésére irányul. 3. § A Magyar Köztársaság Országgyûlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebbõl kiindulva az Országgyûlés megerõsíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevõ közösségi autonómia különbözõ formáira irányuló természetes igényének támogatására. 4. § A Magyar Köztársaság Országgyûlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élõ tagjait és a jövendõ nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltõ hibáinkat is számon tartva, s ezekbõl okulva, az elmúlt kilencven esztendõ küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeibõl erõt mentve, a nemzeti összetartozás erõsítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyûlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítja. 5. § Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

Kürtös 7

TRIANON Trianon mindenkinek mást jelentett. A gyõztes nagyhatalmaknak új befektetési területeket politikai és gazdasági téren, a német birodalom befolyásának megszüntetését Közép-Európában, az újonnan alakult államoknak feltámadást, Magyarországnak olyan megcsonkítást, amely addig a történelemben példa nélküli volt. Olyan országot tettek tönkre hazugsággal, becstelenséggel, nagyravágyással, amely azelõtt felkarolta, befogadta a környezõ területekrõl menekülõket, a bevándorlókat. Majd ezek elszaporodván orrolták el területeit, még azokat is, amelyek színtiszta magyar területek voltak. Az ezeréves elnyomásra való hivatkozást senki sem veheti komolyan. Most kilencven év alatt több szenvedést okoztak a magyarságnak, mint amit õk szenvedtek el (?) az ezer év alatt. A ma élõk tanúi lehetnek olyan terveknek és törvényhozataloknak, amelyek egyértelmûen beolvadásunkat célozzák. Minden kormánynak kötelessége polgárai valós érdekeinek képviselete. Amennyiben egy állam mindenkori kormányai ezen kötelességüknek nem tesznek eleget, és valamely népcsoportot, kisebbséget diszkriminálnak, akkor a kormány elveszti képviseleti jellegét, s az elnyomott népcsoportoknak jogukban áll önrendelkezésüket minden lehetséges eszközzel kivívni. Az önrendelkezési jog elve egyetemes, minden népet megilletõ jog. Az önrendelkezés alapvetõ alkotóeleme a békének (VI. Pál pápa). A következõ oldalakon ismerkedjünk meg egy dokumentummal, amely minden szónál ékesebben fejezi ki a 90 évvel ezelõtt történteket. Balogh Gábor

8 Kürtös

2010. június

Közélet

Magyar (ős)történeti válogatás Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme Õexcellenciája Carla del Ponte Fõügyész ENSZ Háborús Törvényszéke New York Hága Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlõ elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára Excellenciád! Õszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független. Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszûnjön, illetve, ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit. Mint a fent említett Intézet fõtitkára, az alábbi petíciót terjesztem elõ: Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítõ 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerzõdések jogi szempontból történõ felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerzõdések érvénytelenek, és kérem a szerzõdések hatályon kívül helyezését. A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlõ elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól. Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet fõtitkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitûzését. Indoklás: Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelõsség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerzõdés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg. A Békeszerzõdés elõtt a Magyar Királyság területe 325.411 km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 fõ.

A Békeszerzõdés következményeként az ország területe 92.863 km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 fõre csökkent. A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetõit felelõsségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelõsségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértõ kollektív felelõsségre vonás alól. Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetõk bûneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetõit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenõen Magyarországot hatalmas összegû kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysértõ. A szerzõdés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt: - Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fõ (25,2%) - Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fõ (12,6%) - Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fõ (7,2%) - Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fõ (16,8%) - Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fõ (1,4%) - Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fõ (0,1%) - Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fõ (0,8%) Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fõ(63,5%) Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fõ (36,5%) Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint: Oroszország részére 200 millió USD, Jugoszláviának 50 millió USD, Csehszlovákiának 50 millió USD. A Békeszerzõdés kimondta, hogy amennyiben a szerzõdõ felek a szerzõdésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerzõdésszegést követnek el, amelynek alapján a szerzõdés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor. A Békeszerzõdéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerzõdést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élõ valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: történelmi tény az elcsatolt területen élõk más területekre kitelepítése, internálása, deportálása.

2010. június

Közélet

Kürtös 9

Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerzõdésszegést követtek el. Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történõ költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Beneš-dekrétum). A Szerzõdéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenõrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részérõl 1920. évtõl kezdõdõen nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekrõl gyakorlatilag eltûnt. Ez a háborús bûntett miatti felelõsséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendõk az 1910-es népszámlálás adatai is. A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerzõdést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be: - A Szovjetunió, mint egységes állam megszûnt. - Jugoszlávia, mint a Szerzõdést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszûnt létezni. - Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszûnt. A változások miatt a Szerzõdés a jogi formájában sem tartható fenn. A fentieken túlmenõen a következõkre kívánok még rámutatni. A Békeszerzõdések következtében Magyarországot - többek között - az alábbi veszteségek érték: Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben: - hadihajó 60.000 kg színarany - hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg - hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg - hadikikötõi felszerelések 10.000 kg - 801 db hajó 80.000 kg - Fiume kikötõ felépítésének értéke 21.300 kg - Fiume kikötõ ingó és ingatlan értéke 7.500 kg - tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg - tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg - összesen 974.085 kg színarany-érték. (Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértõ adatain alapulnak.) További veszteségek:

- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája, - a szénbányák 80 %-a, - az erdõk 90 %-a, - vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények, - a felbecsülhetetlen értékû mûkincsek, - Fiume, az egyetlen tengeri kikötõ elvétele, - az összes tengeri és folyami hajók. Közismert tény, hogy a Békeszerzõdés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetõen egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzõkönyvekbõl, visszaemlékezésekbõl egyértelmûen igazolhatók. A továbbiakban a Szerzõdés létrejöttében és a Szerzõdés megkötése utáni idõszakban hivatalban lévõ politikai személyiségek véleményét idézem: David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én elõadott beszédében kijelentette: „a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.“ A fentiekrõl David Lloyd George az emlékirataiban szól. Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelõsségét. Lord Newton szerint „a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.“ Robert Cecil angol delegátus szerint „a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy idõrõl idõre határrevíziót eszközöljön.“ Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következõket írta: „Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe.“ Az angol diplomata „Peacemaking“ címû könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következõt jegyzi fel: „az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább elõkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.“ Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erõt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az OsztrákMagyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt. A késõbbi amerikai nagykövet, Bullit a következõket írta Wilson elnöknek: „Én csak egy vagyok azok közül a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez

10 Kürtös

Közélet

2010. június

Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását.“ Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: „nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.“ A Trianoni Békeszerzõdés tárgyalása során több esetben felvetõdött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselõ Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselõ államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy „a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik“, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétõl annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen. Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi. A magyar delegáció a kényszerítõ körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerzõdést. Ez az aláírás, mivel a kényszerítõ körülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen. A közelmúlt - de a Békeszerzõdés következményeivel szorosan összefüggõ - jellemzõ példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történõ visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élõ magyar

anyanyelvû lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem. Záradék: A petícióból kitûnik, hogy a Trianoni szerzõdés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerzõdés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerzõdés kollektív büntetésrõl rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerzõdés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élõ magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtõl kezdõdõen olyan bûncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történõ kimondása, hogy a fent említett Szerzõdések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. A büntetõjogi felelõsség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részérõl minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fõ részvételével javaslom, amelyekbõl 10 szakértõt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna. E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetõsége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetõsége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét. Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang fõtitkár

A nemzeti összetartozás és a magyar összefogás estje 2010. június 4-én Ipolynyéken került sorra az MKP kampánymûsora, mely elsõdleges célja ösztönözni a parlamenti választásokon való részvételre, valamint megemlékezni az 1920. június 4-én aláírt békeszerzõdésrõl, mely a magyarság életét máig meghatározza. Az est folyamán meghallgathattuk a parlamenti képviselõjelöltjeink beszédét, felszólalt Mészáros Alajos, Hrubík Béla, Csúsz Péter, Bodzsár Gyula és Gömöri Lóránt. A jelöltek mondandója három vezérfonálra fûzhetõ fel: elsõsorban megemlékeztek a „gyászos Trianonról“ és következményeirõl, kiemelték a kisebbségi magyarság összefogásának szükségességét mint az eredményes és sikeres

kisebbségvédelmi politika megvalósításának eszközét, valamint szót emeltek a választásokon való részvétel fontosságáról, annak tanúsításáról, hogy a szlovákiai magyarságban még mindig él a hazaszeretet, vagyis ahogy azt képviselõjelöltjeink is megfogalmazták: „Mi megmaradunk itt piros - fehér - zöldnek.“ Ezt követõen a Felvidéki Rockszínház énekese, Ölvecky András, a Figúr banda, valamint Csinger Gabriella, Molnár Tamás és Balázs Ottó szórakoztatta a vendégeket zenei produkciójával. A választott dalok fõ motívuma a hazaszeretet, a honvágy volt: „Amikor a hûség legfájóbban fájhat,/ amikor a szükség legjobban megaláz,/ akkor legyél

férfi, akkor mutass példát,/ hogyan kell szeretni a szülõhazát!“ (Egri csillagok: Eskü- musical) A mûsor végeztével az MKP és a Csemadok megvendégelte a jelenlévõket, ezt követõen egy kötetlen beszélgetéssel zárult az est. Az est tanulsága összefoglalható abban, hogy nem elég magyarnak születni, tenni is kell magyarságunkért. És amit most minden magyar megtehet, hogy a szavazóurnák elé járulunk, és szavazatunkkal hozzájárulunk a magyar kisebbségi lét megkönnyítéséhez. Csáki Edina

Oktatás

2010. június

Kürtös 11

„Egy hajóban evezünk“ Az ipolynyéki Balassi Bálint MTNY AI diákjai most már valóban indulnak „evezni“, mert június 13-án megkezdõdik a táborozás Dunaszigeten. Az eddigi hosszas készülõdés tehát meghozza gyümölcsét, és ott már minden eddig szerzett tapasztalatukat kamatoztathatják. Ahhoz, hogy idáig eljussanak ez év folyamán részt vettek több órányi filmes képzésben - tanulták a filmkészítés alapjait, a kamera használatát, az elkészült anyag megvágását. Ezen tudásukat foglalták össze és erõsítették meg a május 22-23-án megrendezett kétnapos tapasztalatcserén. Ezen a hétvégén ugyanis vendégeink voltak azon váci és fóti diákok, akik a filmes képzésben az ipolynyékiekkel párhuzamosan Magyar-

országon vettek részt. A különbözõ helyrõl érkezõ diákokat a képzés vezetõje, Rudas Gábor filmrendezõ összekeverte, majd így alkotott belõlük kisebb csoportokat. A csoportok egy-egy Juhász Gyula-verset kaptak kézhez, s ez alapján kellett forgatókönyvet írniuk, s filmet forgatniuk. Nehéznek tûnhet a feladat, de a gyerekek rendkívüli kreativitásukkal jól megoldották azt. Még gyerekszínészeket is „alkalmaztak“, hiszen megkértek néhány ismerõs gyereket, hogy szerepeljenek a filmben. A vágás hosszadalmas munkájának még vasárnap nekigyürkõztek, de sajnos befejezni nem tudták. Bár iskolánk felszereltsége a projektnek köszönhetõen két új laptoppal és egy kamerával bõvült, ez a negyven diák részére nem volt elegendõ. Ezt a munkát

Névadónkra emlékeztünk Balassi (Balassa) Bálint. Minden magyar ismeri a nevét, aki nyelvünket a klasszikus világirodalom magaslatára emelte költészetével, aki nemcsak énekelt a hõsiességrõl, de maga is helytállt, példát mutatott. Szerette és tisztelte anyanyelvét. Az ipolynyéki alapiskola éppen ezért és járásunkhoz való kötõdése miatt vette fel 2000. december 9-én a Balassi Bálint MTNYAI nevet. Iskolánk és községünk is megtisztelõnek tartja e nevet, s ezért minden évben, halálának évfordulóján, megemlékezünk Balassi Bálintról. Ennek fényét növeli a Balassi-díj, melynek megálmodója Hrubík Béla volt. Minden évben kioszthatunk iskolánk legjobb diákjának, szülõjének és pedagógusának egy Balassi-emlékplakettet, melyet közösségünknek Oláh Szilveszter szobrászmûvész ajánlott fel. Ehhez társul a helyi önkormányzat pénzbeli jutalma, amelyet Tóth István polgármester adott át. Május 31-én tartottuk ez évi megemlékezésünket. Ezen megtisztelt bennünket Oláh Szilveszter mûvész úr és kedves felesége Balla Katalin, Rózsahegyi Péter, budapesti XVII. kerületi önkormányzati képviselõ, Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, Tóth István, polgármester, Parák József, plébános úr, valamint a szülõi szövetség és az iskolatanács tagjai. A 2009/2010-es tanév díjazottjai: Dobos Tímea, 9. osztályos tanuló, Lukács Anita, szülõ és Nagy Gabriella, pedagógus. Dobos Tímea kiváló tanulmányi eredményeivel és a sok sikeres versennyel vívta ki tantestületünk elismerését. Lukács Anita három éve vesz részt aktívan a szülõk és pedagógusok együttmûködésében, és segíti iskolánkat. Nagy Gabriella remek pedagógiai munkáját pedig diákjai sikerei mutatják, sõt országos szinten is ismerik és elismerik. Kolléganõnk az iskolán kívüli kulturális tevékenységbõl is kiveszi részét. Mindhármuknak gratulálunk, és sok sikert kívánunk munkájukhoz! Mgr. Gyurász Szilvia igazgatóhelyettes

ezért majd a táborozás során fejezik be, ahová már a projekt vezetõ partnere, a Kardos Szent Jakab Egyesület is viszi a számítástechnikai eszközöket. Az elkészült filmeket a www.egyhajobanevezunk.eu honlapon tekinthetjük meg. A már említett táborozáson is a filmkészítés lesz a legfõbb feladat, de ott már a hajóépítésrõl készülnek az alkotások. Öt hajóépítõ mester segítségével a diákok saját kezûleg faragnak majd ki csónakot, kenut, tutajt és egyéb úszó alkalmatosságot. Sok sikert, és még több jó idõt kívánunk nekik! A munkájuk eredményére pedig mindannyian nagyon kíváncsiak vagyunk! gysz

PALÓCFÖLDI CSALOGÁNY Énekelni, dalolgatni sok ember szeret. Az ipolynyéki BBMTNY Alapiskolában is akad belõlük bõven. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy népdalverseny keretében a Palócföld (szûkebb régiónk) magyar ajkú diákjaival együttesen kedvükre énekelhessenek. Második alkalommal sikerült megrendezni iskolánkban a Palócföldi Csalogány elnevezésû népdalversenyt, ahol járásunk 6 alapiskoláját (Csáb, Ipolybalog, Lukanénye, Óvár, Varbó és Ipolynyék), valamint testvértelepülésünk, Magyarnándor diákjait

Az aranysávos pacsirták is üdvözölhettük. Összesen 27 tanuló mérte össze énektudását 3 kategóriában. A kellemes, családias hangulatban zajló versenyrõl minden résztvevõ elégedetten távozhatott. A zsûri - amely az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola pedagógusaiból állt - minden résztvevõt rangsorolt bronz-, ezüst- vagy aranysávba. Az iskola szülõi szövetsége pedig a díjakhoz tartozó ajándékról gondoskodott. Szép délelõttöt töltöttünk így együtt, õrizve, ápolva kincseinket, s reméljük, jövõre ilyenkor ismét megszólalhat iskolánkban a Palócföldi Csalogány. -nt-

Hitélet

12 Kürtös

2010. június

LUKANÉNYE POLGÁRMESTERÉNEK AJÁNDÉKA

Tizenhat lukanényei diák Csíksomlyón Kuzma Zoltán, Lukanénye polgármesterének ajándékaként tizenhat diák részesült abban a csodálatos élményben, hogy részt vehetett május 22-én az erdélyi Csíksomlyón a pünkösdi Szûz Mária búcsún. Május 21-én pénteken, a hajnali órákban gyülekeztek a várakozással teli diákok a község kultúrháza elõtt, szülõk, nagyszülõk hozták a dobozokban tárolt, finomabbnál finomabb közös útravalót, mindenki izgatott volt, mindenki a hosszú útra gondolt... Aztán a polgármester útjára bocsátotta a kis csapatot, és a gyerekek féltõ tekintetek kereszttüzében elfoglalták helyeiket az autóbuszban, amely lassan elhagyta Lukanénye község határát... A gyerekeket Baska László alpolgármester, Kuzma Marika, polgármesterünk felesége, két osztályfõnök és egy nevelõnõ kísérte el a hosszú útra. Az autóbuszban Marika köszöntötte a diákokat, mindenkinek lelkiekben való feltöltõdést kívánt, majd egy közös imával kértük a Jóistent, hogy utunk szerencsés legyen. Pár óra utazás után Marika /akiben egy pedagógus veszett el/ Lukanénye község történetérõl mesélt a gyerekeknek, nem kerülve el a trianoni eseményeket sem. Jó hangulatban folytatódott az utunk, mindenki jókedvû volt, szinte szünet nélkül falatoztunk, megcsodáltuk Erdély tájait, gyönyörködtünk a természet szépségeiben. A késõ esti órákban értük el úti célunk végállomását, Lukanénye testvérközségét, Gyergyócsomafalvát. A székely nagyközség Székelyföld északi részén található a Gyergyói-medencében, lakossága 99%-ban székely-magyar és római katolikus. Tágas udvaron parkolt le autóbuszunk, egy csûrt /pajta/ idézõ étterem elõtt, ahová belépve rácsodálkoztunk a hangulatos, egyszerûen berendezett teremre, ahol mindenütt a nemes fa uralta a teret, az ablakokon gyönyörûen hímzett vászonfüggönyök, az asztalokon hófehér abroszok... Az étterem tulajdonosa régi ismerõsként nagy szeretettel fogadta a kis csapatot, hiszen Gyergyócsomafalva volt polgármestereként többször járt Lukanénye községben. Ittlétünk alatt itt volt biztosítva az étkezésünk, a kiszolgálással, az ételek minõségével, mennyiségével és sokfajtaságával maximálisan elégedettek voltunk. Május 22-én, szombaton reggel indultunk Csíksomlyóra, esernyõkkel, esõköpenyekkel felszerelkezve, hiszen vendéglátóink szerint eddig még mindig esett a búcsú napján. Domokos Árpád, régi kedves ismerõsünk, idegenvezetõként csatlakozott csoportunkhoz, aki Csíksomlyóra is elkísért bennünket. Nem tudtunk betelni ízes beszédével, történeteivel, elbeszélõ készségével. A búcsúra vezetõ úton megtudtuk tõle, hogy Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye, hogy 1567-ben, a hitújítás korában, János

Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a színtiszta katolikus székelységet az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. István, gyergyófalvi plébános vezetésével a nép fegyvert fogott hitének védelmére. Pünkösd szombatján Szûz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a hitújítók hadával. A csata diadallal végzõdött. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra Máriát köszönteni, tisztelni, elõtte imádkozni. Kis csapatunkat öt-hat km gyaloglás után a hegyre felérve csodálatos látvány fogadta... A becslések szerint hétszázezer ember gyûlt össze a hegy tetején, majdnem minden harmadik ember magyar vagy székely zászlót tartott a kezében, jelezve összetartozásunkat, hogy egyek vagyunk, testvérek vagyunk, éljünk bár a Föld bármelyik pontján... Jó volt tudni, hogy a sokaságban Bussáról érkezõ zarándokok is voltak, akik 44-en jöttek köszönteni a Szûzanyát. Jó érzés volt ott a hegy tetején imádkozni. Jó érzés volt hallgatni a biztató szavakat, jó érzés volt szívünket felajánlani a csíksomlyói Szûz Máriának. Ugyan ki tudta volna megállni sírás nélkül, amikor a szentmise végén százezrek ajkáról felcsendült himnuszunk... Isten, áldd meg a magyart... Ki tudta volna sírás nélkül megállni, amikor százezrek énekelték székely testvéreink himnuszát...

A hegyrõl leérve a több kilométeres gyaloglás sem vette el a kedvünket attól, hogy elmenjünk megtekinteni a Maros folyó forrását, amely Marosfõnél a Gyergyói-havasok és a Görgényi-havasok találkozásánál tárult szemünk elé a fõúttól alig néhány lépésnyire. A csodálatos környezettel, a festõi hegyoldallal alig tudtunk betelni... Rácsodálkoztunk egy magányosan álló hófehér villára a hegy alján, mely kivert ablakaival, elhanyagolt környezetével felkeltette érdeklõdésünket. Megtudtuk, hogy valamikor a híres-hírhedt diktátornak, Ceausescu fiának, Nikolenak a villája volt, és hogy nem akad ember, aki megvenné vagy elfoglalná, mert a gyûlölet még ébren tartja az emberek emlékezetét...

Másnap reggel, pünkösd vasárnapján Gyergyócsomafalva plébániatemplomában ünnepélyes szentmisén vettünk részt, ahol a helyi plébános, Ferencz Antal köszöntött bennünket, majd a szentmise végén együtt az egyháztanács valamennyi tagjával vendégül látta kis csoportunkat. A vendéglátást Kuzma Marika köszönte meg, aki egyben átadta Lukanénye község polgármesterének, képviselõ-testületének és polgárainak üdvözletét. Ebéd után látogattunk el a Békás-szorosba, amely természeti szépségével, természeti ritkaságával mindannyiunkat lenyûgözött, mint ahogy a Gyilkostó is, melynek egyedisége a víz alá került fenyõerdõ maradványa. Aznapi kirándulásunkat a veresvári kilátónál fejeztük be. Május 24-én reggeli után kezdetét vette a búcsúzkodás... Búcsúztatásunkra megjelent Gyergyócsomafalva polgármestere és a képviselõ-testület több tagja is. Marika mindannyiunk nevében megköszönte kedvességüket, kinek-kinek átnyújtotta Lukanénye polgármesterének és képviselõtestületének ajándékát, majd lassan-lassan elfoglaltuk helyeinket az autóbuszban. Nehéz szavakkal leírni, kifejezni azt a torokszorító érzést, amelyet szinte a mindenütt felénk áradó szeretet váltott ki bennünk... Amerre csak jártunk, szívélyes fogadtatásban volt részünk, meleg kézszorítások, ölelések vártak mindenfele... És akkor tudatosult bennem, hogy ezt a szeretetet mi csak visszakaptuk, a szeretettel kikövezett úton mi csak végighaladtunk, a felénk áradó szeretetet csak learattuk... Mert csak azt a szeretetet kaptuk vissza, amellyel Lukanénye polgármestere, Kuzma Zoltán halmozta el székely testvéreinket, valahányszor községünkben jártak, õ rakta le a szeretet köveit az Erdélyhez vezetõ úton, õ ültette el a szeretet magjait ott, a Székelyföldön, amelynek termését ezúttal diákjaink kebelezték be. Gyönyörû, tartalmas, szívet melengetõ, el nem feledhetõ kirándulás volt... Köszönjük Baska László alpolgármester úrnak, hogy elkísérte diákjainkat a hosszú útra, és vigyázott ránk. Köszönjük Kuzma Marikának azt a sok-sok szeretetet, amivel az út során elhalmozott bennünket, hiszen az õ gondoskodása nélkül ez a kirándulás nem lett volna olyan családias és bensõséges. Köszönettel tartozunk György Tibornak is, aki biztonságosan szelte a hosszú kilométereket két országon keresztül. És köszönet Kuzma Zoltánnak, polgármesterünknek, aki 16 diákot ajándékozott meg egy életre szóló hatalmas élménnyel. Ez az ajándék maradandó, el nem vehetõ, el nem felejthetõ... Örök.... ott marad a szívekben, ott marad a gyermeki tudatban, hogy felnõtt korban lelki táplálékul szolgáljon majd... Drága Polgármester úr, Csíksomlyóban, ott fent, a hegyen imádkoztunk érted... Elfogadod köszönetképpen? Balázs Éva

2010. június

Közélet

Juniális és kampányzáró Nagycsalomján Idén (június 6-án) a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya ismét megrendezte nagyszabású Járási Kulturális Ünnepélyét, a Juniálist. A nagy meleg ellenére sok falubeli összegyûlt, illetve a környezõ falvakból is számos vendég érkezett. A program - tükrözve a Csemadok értékeit - elsõsorban a folklórra, néphagyományra épült, felmutatta a környék kiemelkedõ hagyományõrzõ csoportosulásait. Zenés, táncos, énekes mûsorával vagy színi elõadásával szórakoztatta az egybegyûlteket a szécsénkei Rózsaszirom éneklõcsoport, az ipolyhidvégi Napraforgó citeraegyüttes, az ipolykeszi Aranyesõ folklórcsoport, a kóvári Fehérrózsa, az óvári Szivárvány éneklõcsoport, az ipolybalogi Bukréta folklórcsoport, a lukanényei citerások, valamint Lenicky Erik ipolybalogi citerás, Kátai Zoltán lantmûvész, Gál Sándor humorista, Básti János aranykoszorús nótaénekes, Mészáros Erzsébet és Klátyik Szörény. Ezt követõen a Magyar Koalíció Pártja kampányrendezvényét láthattuk. A mûsorvezetõ a Komáromi Jókai Színház színésze, a Jóban rosszban Száraz Emilje, vagyis Benkõ Géza volt. Színpadra vonult Csáky Pál pártelnök, országos és helyi képviselõjelöltjeik (Sárközy Klára, Pásztor István, Csúsz Péter, Róm Tibor, Hodosy Szabolcs, Szögedi Anna, Hunyák István, Hrubík Béla, Bodzsár Gyula), valamint felszólalt Dr. Hollóssy Antal, a Fidesz képviselõjelöltje is. A kampánybeszédek után meghívott vendégeik oldották fel a hangulatot, úgymint a Barátok közt Vili bácsija - Várkonyi András, Ihos József humorista, Cs. Tóth Erzsébet színésznõ és Madarász Katalin nótaénekes. A Juniális és a kampányrendezvény alatt a jelenlévõk a felállított standokban megkóstolhatták a hazai ízeket, MKP-s ajándéktárgyakkal, tombolanyereményekkel gazdagodhattak, illetve különféle játékokat vásárolhattak. A szervezõk az árvízkárosultak megsegítése céljából gyûjtést rendeztek az MKP-standon. Mind az idõjárás, mind a színes programok biztosították a jó hangulatot, illetve tanúsították, hogy a kultúra még képes összehozni a felvidéki magyarságot. Csáki Edina

A zene az igazi világnyelv ... 2010. május 30-án 15.00 órakor a nagycsalomjai szabadtéri színpadon került sor a Fayl Frigyes zenepedagógus, zeneszerzõ tiszteletére megrendezett ünnepi koncertre, amely keretében felléptek a balassagyarmati, ipolybalogi, ipolysági, kékkõi, nagykürtösi és salgótarjáni mûvészeti alapiskolák legsikeresebb diákjai, akik a komolyzenei mûvek mellett gyönyörû énekekkel, modern- és néptáncokkal is kedveskedtek az évente egyre nagyobb közönségnek. Az immár ötödik alkalommal megrendezett koncert elengedhetetlen része lett Nagycsalomja kulturális életének. Ez nagy részben köszönhetõ a helyi önkormányzatnak, ezen belül is Nagy Mihály polgármesternek, aki többször is bizonyította, hogy szívén viseli a falu kulturális fejlõdését is. VZS

Kürtös 13

Lapszélen Július 7. - Nemzetközi szövetkezeti nap 11. - Népesedési világnap

A hónap idõjárása Havi középhõmérséklet: 20,8 Celsius-fok Átlagos csapadékmennyiség: 63 mm Napsütéses órák száma: 267 JULIUS CAESAR tiszteletére kapta a hónap /ekkor született/ a nevét Marcus Antonius javaslatára Kr.e. 44-ben. Az ötödik /Quintilis/ volt az elsõ királyok idején, amikor 304 napból, 10 hónapból állt a romulusi év. Késõbb Numa király vezette be a 12 hónapból álló idõszámítást. SZENT JAKAB HAVA a legmelegebb, ám példálan a 2007-es kánikula: 15-étõl 25-éig tartott a hõségriadó. Nem volt még itthon olyan forróság, mint 20-án Kiskunhalason, ahol 41,9 fokkal megdõlt a hõrekord. A hidegrekord is megdõlt 31-én hajnalban Zabaron: 3 fokot mértek. ZORD IDÕ, HÕSÉG: 1681-ben kisültek a mezõk, nem volt takarmány. Az 1705-ös árvizek elsodortak több hidat. 1728-ban elpusztultak az állatok a szárazságban. 1834 aszályos nyarát éhínség követte. NÉPHIT: Ha július nem fõz, szeptember nem eszik ++ Sarlós Boldogasszony /2./ esõje 40 napig tarthat. ++ Margit /20./ felhõktõl fél, égi háborút vél. Lyukas dió, mogyoró, Margit esõjét sirató. ++ Száraz Jakab /25./, hideg tél. Jakab felhõje sok hó elõjele. ++ Az Anna-napi /26./ esõ jó a kukoricának. ++ Ignác /31./ esõje enyhe télnek hírnöke. HOROSZKÓP Július 22-ig járja a Rákban égi útját a nap. E jegy az anyai gondoskodást jelképezi, a család meghittségét és összetartását. A Rák jegyû ember mindig szeretne valamilyen csoport tagja lenni. Nagy érzelmi befogadóképesség, együttérzés és empatikus hajlam jellemzi. A bensõséges együttlétek, a gondoskodás, a bizalom nagyon fontosak kapcsolataikban. Mivel e jegyet a Hold uralja, nemcsak érzelmes, de nagyon változékony jellem is. Éppen ezért nagy szüksége van az érzelmi biztonságra, különben könnyen elveszíti a lába aló a talajt. A családban rejlik az õ ereje. Nehezen éli meg, mikor gyermekei felnõnek, és elhagyják a fészküket. /Szabad Föld Kalendárium 2010 nyomán/ BGy

14 Kürtös * 70 éve, 1940. július 5-én született Tolnai Ottó költõ, író, színmûíró, mûfordító * 235 éve, 1775. július 5-én született Brunswick Teréz, a kisdedóvók megteremtõje (†1861) * 595 éve, 1415. július 6-án szenvedett hitéért máglyahalált H u s z J á n o s (csehül Jan Hus) cseh pap, egyetemi tanár és vallásreformer, a huszitizmus alapítója (*1369) * 150 éve, 1860. július 7-én született Mahler Gustav karmester, zeneszerzõ (†1911) * 35 éve, 1975. július 14-én hunyt el Lengyel József író (*1896) * 110 éve, 1900. július 15-én született Passuth László író (†1979). * 10 éve, 2000. július 16-án hunyt el Petri György költõ, mûfordító, újságíró (*1943) * 85 éve 1925. július 17-én született Nagy László, Kossuth-díjas magyar költõ, mûfordító (†1978). * 100 éve, 1910. július 19-én született Bóka László magyar író, irodalomtörténész (†1964) * 110 éve, 1900. július 19-én született Reményik Zsigmond magyar író (†1962) * 115 éve, 1895. július 20-án született Moholy-Nagy László fotográfus, festõmûvész (†1946) * 5 éve, 2005. július 21-én hunyt el Hernádi Gyula író, forgatókönyvíró (*1926) * 120 éve, 1880. július 21-én született Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója († 1919). * 30 éve, 1980. július 24-én hunyt el Hatvany Bertalan, orientalista, író és fordító (*1900) * 80 éve, 1930. július 25-én született Réz Pál irodalomtörténész, mûfordító * 980 éve, 1030. július 26-án született Szent Szaniszló lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védõszentje († 1079). * 260 éve, 1750. július 28-án hunyt el Johann Sebastian Bach német zeneszerzõ, orgonista (*1685) * 120 éve, 1890. július 29-én hunyt el Vincent van Gogh holland festõmûvész (*1853) * 75 éve, 1935. július 29-én született Montágh Imre logopédus, nyelvész (†1986) * 65 éve, 1945. július 30-án megalakult a Magyar Természettudományi Akadémia Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán vezetésével, 40 taggal.

Évfordulónaptár

2010. június

Nagy László - A Veszprém megyei Felsõiszkázon született. Édesapja, Nagy Béla elismert gazdaként különbözõ tisztségeket töltött be, bíró is volt. Festõnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet nyárádi születésû gazdalány. Egyik gyermekük Ágh István néven vált ugyancsak jeles költõvé. Az elemi iskolát Felsõiszkázon végezte. 1935 augusztusában csontvelõgyulladás támadta meg a lábát, többször mûtötték, élete végéig járógép használatára kényszerült. A polgári iskolába Pápán járt, itt indította el a tehetséges fiút a festõképzõmûvész pályán A. Tóth Sándor. 1941-1945ben a református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait. 1946-ban Budapesten az Iparmûvészeti Fõiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, majd átjelentkezett a Képzõmûvészeti Fõiskolára, rajz szakra. Kezdtek megjelenni elsõ versei, bekerült Sõtér István híres Négy nemzedék címû antológiájába is. 1948 õszén a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar-szociológia-filozófia szakra, majd fél év után áttért az orosz szakra, hogy Szergej Jeszenyint fordíthasson. Már nem diákként, hanem elismert fiatal költõként kapott ösztöndíjat Bulgáriába, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson. Közel két évet töltött Bulgáriában, s késõbb is gyakran visszajárt. 1952-ben házasságot kötött Szécsi Margit költõnõvel. 1953-ban született meg András fiuk. 1953-tól a Kisdobos szerkesztõje, majd fõszerkesztõje volt. 1957 elején megszûnt irodalmi állása, és évekig mûfordításból élt. 1959-tõl haláláig az Élet és Irodalom képszerkesztõje, majd fõmunkatársa volt. Hatott rá a keresztény kultúra, a katolikus liturgia. A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi babonákkal, keresztény és folklórmotívumokkal társította. 1966-ban Kossuth-díjat kapott. Néhány verseskötetéhez illusztrációkat is készített. 1975 februárjától napi rendszerességgel vezetett naplót, amely 1994-ben jelent meg Krónika töredékek címmel. 1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzõi estjén. Másnap reggel meghalt. A halál oka: szívinfarktus. A Farkasréti temetõben temették el. Lengyel József - 1896. augusztus 4-én született Marcaliban.1914-ben a budapesti, 19151916-ban a pozsonyi egyetemen joghallgató volt, közben a bölcsészeti karon mûvészettörténeti elõadásokat hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. 1916-ban Kassák Lajos A Tett, majd Ma címû folyóiratának munkatársa lett. Tagja lett Szabó Ervin antimilitarista csoportjának. 1919. február 20-án a pártvezetõséggel együtt letartóztatták, március 20-án szabadult. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság kultúrrovatának, volt a szerkesztõje. 1919 decembere után Ausztriába emigrált; egy idõre Karlsteinbe internálták. 1920 és 1927 között Bécsben élt, a bécsi egyetemen hallgatott elõadásokat. Szerkesztette az Írók Könyvtára címû kiadványsorozatot. 1924-ben Sallai Imre hatására visszalépett a pártba. Berlinben majd Moszkvában élt. Kritikus módon, egyszersmind forradalmi tudatossággal mutatta be a proletárdiktatúra eseményeit és vezetõit. 1939 májusában koholt vádak alapján elítélték. 1947 végén szabadult, a Moszkva melletti Alekszandrovban telepedett le. 1949 márciusában Szibériába számûzték. 1955-ben rehabilitálták, ezután Budapestre költözött. Novelláiban részben a hazai munkásmozgalom és az emigráció történetét, részben a személyi kultusz korának törvénysértéseit dolgozta fel. Személyes tapasztalatait megpróbáltatásain felülemelkedve ábrázolta. Szociografikusan hiteles portrékat rajzolt, erkölcsi példázatokat és költõi erejû elbeszéléseket alkotott. Fontosabb díjai: 1957 - József Attila-díj, 1958 - SZOT-díj, 1963 Kossuth-díj. Budapesten halt meg 1975. július 14-én. Szerk.

2010. június

Szabadidõ

Kürtös 15

Kertészeti tennivalók

Minijegyzet

Június második felében terem a korai burgonya. A felszabaduló sorokba ültessünk káposztát, kelbimbót. Ültethetõ még hagyma, zeller és a késõi káposztafélék. Júniusi vetésre alkalmas a retek, sárgarépa, bokorbab, tépõsaláta. Szintén ebben a hónapban kell helyet hagyni a késõi karalábéfajtáknak és a póréhagymának. Akinek van rebarbarája, ne felejtse el, hogy 24-e a rebarbara betakarításának utolsó napja. Szintén júniustól vethetõk a gumós édesköményfajták. Gondoskodjunk arról, hogy a répa, cékla, retek között elegendõ távolság legyen. A paradicsomot kössük fel rendszeresen. Az elkövetkezõ hetekben sok vízre és folyékony trágyára van szüksége. A paradicsom alatti talajt szigeteljük fekete nadálytõ levelével. Használhatjuk a házilag elkészített csalántrágyát is. Az esõktõl összeállt talajt lazítsuk meg, a szigetelõtakaró megakadályozhatja az ilyen károkat. Virágnövények ápolása, növényvédelme - nyáron virágzó gumós növényeinket kihajtás után trágyázzuk meg (kardvirág, dália, liliom, írisz…) - folyamatosan kötözzük a karós, ill. támrendszeren nevelt növényeinket. Most fokozottan figyeljünk a kártevõkre, illetve az ilyenkor intenzíven terjedni képes gombás betegségekre. Az elsõ érzékelhetõ jelek idõszakában permetezéssel vagy bármi más módon védekezzünk. A permetezést reggel végezve ellenállóbbá válik a növény - este végezve segíti a növekedést, gyorsítja az érést. Soha ne permetezzünk tûzõ napon! Sok hagymás növényünk már elvirágzott, visszahúzódott. Ezeket már elkezdhetjük felszedni. Nem mindegyiket kell évente, sõt Holdnaptár júliusra néhányukat jobb a helyén hagyni, hogy a sarj1 Cs Hogyan olvassunk a hagymáival elszaporodjon, és csak évek múltán holdnaptárban? 2 P ültessük át más helyre. A kiásásnál vigyázzunk, Fogyó hold - az enerhogy ne sérüljenek meg a hagymák, majd ráz3 Sz gia a növények gyökezuk le róluk a földet, és szellõs helyen szárítsuk reibe húzódik. Ez kiváló V 4 meg õket. Az õszi ültetésig levegõs, árnyékos alkalom az ültetésre, átülhelyen tároljuk. 5 H tetésre, a fiatal növények Virágzás után, ha növényeinkrõl nem gondozására, ugyanúgy a 6 K akarunk magot gyûjteni, és a termésük sem gyökérzöldségek betaka7 Sz dekoratív, mielõbb vágjuk le az elszáradt rítására, komposztálásra. kórókat, mert így megmaradó energiájukat nem 8 Cs Növekvõ hold - a nöa magképzésre, hanem a további díszítõértékük vényi nedvek ismét a P 9 megõrzésére tudják fordítani. növények felsõ részeibe 10 Sz áramlanak, ezért ez a legTalajlakó kártevõk elleni védekezés jobb idõszak gyümölcsÉrdemes átvizsgálni minden ágyást, nem 1 1 V betakarításra és nemesípusztítanak-e kártevõk, szükség esetén pedig 12 H tésre. Ebben az idõszakhatékonyan védekezni ellenük. ban kell elvégezni a fák K Hangyaûzés: a kissé megbolygatott hangya- 13 metszését is. fészekre napsütéses napon borítsunk egy nagy 14 Sz Virágok napja: méretû virágcserepet. 3-4 óra elteltével a 15 Cs Ültetés, gondoskodás a hangyák tojásaikat a cserép alá hordják. A virágzó növényekrõl. Ide hangyatojásokat így összeszedve széthintjük a 16 P tartoznak a virágok, kertben, hogy a madarak felcsipegethessék. A 17 Sz gyógynövények, brokkoli, szétrombolt kolóniát a hangyák csak lassan bimbós kel. 18 V építik fel újra. Hangyaûzõ illatok: majoránna, Levelek napja: levendula. Ezek hajtásait dugjuk a járatokba, a 19 H Leveles növények vetése, hangyák odébbállnak. 20 K ültetése. Ide tartoznak a Vakondûzés: szappanoldatban fõzött diót 21 Sz saláta, rebarbara, spenót, tegyünk a járataiba. Állítólag ettõl irtózik kel, leveles növények, pl. 22 Cs a petrezselyem. a legjobban. P 23 Termések napja: Csigairtás: a csigák fõleg a reggeli és az esti órákban lakmároznak, nappalra búvóhelyet 24 Sz Olyan növények vetése, ültetése, amelynek termékeresnek. Általában a páradús, nyirkos környe25 V nye van, pl. gyümölcsök, zetet keresik. Ilyen helyeken lehet õket összehüvelyesek, paradicsom, H 26 gyûjteni és elpusztítani. A legegyszerûbb eljárás paprika, uborka, karalábé. az, ha nappalra nedves rongycsomókat, na- 27 K Gyökerek napja: gyobb átnedvesített köveket, frissen vagdalt Gyökérzöldségek ültetéburgonyaszeleteket helyezünk ki a kertbe. A 28 Sz se, vetése, pl. sárgarépa, másik módszer az, hogy a talajba poharat kell 29 Cs krumpli, retek, hagyma, süllyeszteni, és félig sörrel megtölteni. A sör 30 P fokhagyma. szagára a csigák nagy távolságról is odamen-beSz 31 nek, és a sörben elpusztulnak.

Nincs telitalálat Választási kampányrendezvényeink egyikén-másikán pusztán önszorgalomból és saját készítésû tippszelvénnyel próbáltam tippelésre bírni az embereket arra vonatkozólag, hogy az idei parlamenti választások után hány képviselõje lesz a Magyar Koalíció Pártjának a parlamentben. Bevallom, bokros teendõim miatt kevés választópolgárt - köztük néhány polgármestert - tudtam csak megszólítani. Hogy vonzóbbá tegyem a tippelést, a szelvényen feltüntettem, hogy a telitalálatot elért játékosaink között 7 ajándéktárgyat fogunk kisorsolni, és a szerencsés nyertesek listáját lapunk júniusi számában tesszük közzé. Az ismert okok miatt ugyan nem volt szükség sorsolásra, hiszen senki sem ért el telitalálatot. Csupán csak érdekességként említem, hogy a tippelõk 7 és 15 között saccolták parlamenti képviselõink számát. Egyébként négy apátújfalui - Básty Mária, Kotora Valéria, Nemcsok Erzsébet és Záhorec Judit - játékosunk járt legközelebb a valósághoz, mindannyian 7 képviselõt prognosztizáltak az MKP-nak. Egy biztos, ha az MKP tudott volna még szerezni legalább 0,70 százalékot a választásokon, akadt volna telitalálatos tippszelvényünk. Bizonyára akkor sem lett volna nyertesünk, ha úgy tettem volna fel a kérdést, „Bejut az MKP a parlamentbe?“ Ha viszont akad olvasóink között olyan ember, vagy olvasóink tudnak olyan személyrõl, aki a választások elõtt tett olyan bizonyítható kijelentést, hogy az MKP nem lesz a parlamentben, várom jelentkezését. Kíváncsi lennék rá, mire alapozta merész jóslatát. És elképzelhetõ, hogy akár még tanulságul is szolgálhatna a jövõt illetõen. Kiváltképp arra vonatkozólag, hogy a párt történetében ne fordulhasson elõ még egyszer választási vereség. -bégyé-

Programajánló

16 Kürtös

2010. június

MEGHÍVÓ

A Csemadok Országos Tanácsa, a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya és Rozsnyó Város Önkormányzata tisztelettel meghív minden érdeklõdõt

2010. július 10-én

az 52. Országos Kulturális Ünnepélyre.

XI. MÉZFESZTIVÁL Mûsor: 9:00 - Szentmise Szt. Ambrus tiszteletére a Szt. György róm. kat. templomban 10:00 - Megnyitó - koszorúzás 10:30 - Méhészeti szakmai elõadások - Mézvásár - Kultúrmûsor - Gyermekmûsor 14:00 - Mézverseny - Mézkirálynõ-választás 16:00 - Szórakoztató mûsor

Program : július 3. szombat Gombaszög 20.30 a P I R A M I S együttes koncertje július 4. vasárnap Rozsnyó - Történelmi Városháza kongresszusterme 10.00 - Szomszédos államok és Szlovákia kisebbségi kultúrpolitikája konferencia

GOMBASZÖG

10.00 - Meseudvar - Fellépnek a DMT gyõztes színjátszó és bábcsoportjai 11.30 - Kézmûvesmesterségek bemutatása, játszóház és még sok egyéb meglepetés 14.00 - Ökumenikus istentisztelet 15.00 - az 52. Országos Kulturális Ünnepély megnyitója: A tárogatós világtalálkozó résztvevõibõl alakult Nemzetközi tárogató együttes - Ünnepi beszéd: Hrubík Béla - a Csemadok OT elnöke Népmûvészeti gálamûsor - rendezõ: Gémesi Zoltán 17.30 Tombolahúzás, 18.00 Táncház virradatig Mindenkit szeretettel várnak a rendezõk. Kétnapos belépõdíj: elõvételben 5,- €., helyszínen 7,- €. Gyerekeknek 12 éves korig a belépés díjtalan. (A rendezvény ideje alatt a kirakodóvásárban kézmûvestermékek és hazai áruk gazdag kínálatával, valamint pecsenyével és borral várjuk a kedves látogatókat.) JÁTÉK JÁTÉK JÁTÉK Ipolynyéken augusztus 29−én BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ! a helyi sportpályán fergeteges BIKINI koncert!!! ! Június 30−án tölti be első életévét 3 s z e re n c sé s já ték os I N G Y E N jeg ye t n ye rhe t a kon ce rtre … VALACSAY BENEDEK A KÜRTÖS 5. 6. és 7. számában feltett kérdéseket Ipolybalogon. válaszold meg helyesen, E szép ünnep alkalmából a rejtvényszelvényeket ragaszd fel egy levelezőlapra, szívből gratulálunk, és mind a 3 szelvényt egyszerre küldd el a következő szüleinek kívánunk erőt, egészséget, kitartást, címre: Csemadok−alapszervezet boldog és örömteli napokat. Pobori Sándor Istenke éltessen Szabó utca 516/32 drága kis barátunk! 991 28 Vinica Nagyon sok szeretettel: Dodi, Anett, Erik és Krisztián A KÜRTÖS 8. számában közöljük a 3 nyertes nevét. JÓ JÁTÉKOT!

2. szelvény

„Kösz jól vagyok, az éveket nem számolom. Boldog vagyok, nyelem a sok gombócot.“ Mi a fenti Bikini−dal címe? ……………………………….. Beküldő: ……………………………….. Telefon: ……………………………….. Lakcím: ………………………………..

„Erdélyország az én hazám“ világtalálkozó

A korábbi évek sikereinek köszönhetõen idén a szervezõk negyedik alkalommal láthattak hozzá a fesztivál megvalósításához, mely immár világtalálkozóvá nõtte ki magát. A rendezvényt 2010. július 2-4 én, Verõcén, a Csattogó-völgyben rendezik. A három nap alatt kulturális, irodalmi, zenés szórakoztató programok széles körébõl lehet válogatni, megismerkedhetnek a látogatók az erdélyi kultúrával, történelemmel, hagyományokkal, gasztronómiai különlegességekkel. A programok több helyszínen zajlanak, ami biztosítja, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelõt. A szervezõk szeretettel várnak minden érdeklõdõt! Bõvebb információk találhatók a fesztivál honlapján: http://www.erdelyhon.hu/ Csáki Edina

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.