Budapesti Gazdasági Főiskola
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Reklám szakirány
A KÍNÁBAN TANULÓ KÜLFÖLDIEK KOMMUNIKÁCIÓS ÉS BEILLESZKEDÉSI PROBLÉMÁI
Készítette: Lafferthon Ágnes
Budapest, 2007
Tartalomjegyzék Bevezetés - Kína reflektorfényben................................................................. 5 A dolgozat célja ............................................................................................................. 5 Saját tapasztalatok ....................................................................................................... 6
1. A mai kínai kultúra ..................................................................................... 7 1. 1. Hofstede vizsgálódásai alapján:.............................................................................. 7 1. 1. 1. hatalmi távolság (PDI)................................................................................. 8 1. 1. 2. Individualizmus-Kollektivizmus (IDV) .................................................... 10 1. 1. 3. Férfiasság-Nőiesség (MAS): ..................................................................... 12 1. 1. 4. Bizonytalanság kerülés (UAI) ................................................................... 14 1. 2. Kína Hall kutatásainak tükrében........................................................................... 16 1. 3. Trompenaars dimenziói: ....................................................................................... 19 1. 3. 1. Univerzalizmus-Partikularizmus: .............................................................. 19 1. 3. 2. Specifikus-Diffúz....................................................................................... 20 1. 3. 3. Természethez való viszony ........................................................................ 20 Közel és mégis távol – Kína és Japán........................................................................... 21 Konklúzió .................................................................................................................... 23
2. Sztereotípiák .............................................................................................. 25 2. 1. A 11 legelterjedtebb sztereotípia a kínaiakról:...................................................... 25 2. 2. 1. A kínaiak szemével ........................................................................................... 30 2. 2. 2. Saját benyomások:..................................................................................... 34 2. 2. 3. A külföldi diákokról:.................................................................................. 34 Összegzés ..................................................................................................................... 37
3. A kultúrsokk .............................................................................................. 38 3. 1. Mi is az a kultúrsokk?........................................................................................... 39 3. 1. 2. A kultúrsokk szintjei: ................................................................................. 39 3. 1. 3. A kultúrsokk lehetséges okai: .................................................................... 41 3
3. 1. 4. A kultúrsokk tünetei:.................................................................................. 42 3. 1. 5. Módszerek a kultúrsokk csökkentésére ..................................................... 42 3. 2. 1. A sokk ............................................................................................................... 44 3. 2. 2. Első kézből: ............................................................................................... 47 Összegzés: ............................................................................................................. 49 3. 3. 1. Hazatérés – az újabb sokk: ............................................................................... 49 3. 3. 2. Hazatérés kínai szemszögből:.................................................................... 50 3. 4. Nehezebb-e a nyugati diákoknak az átállás? ........................................................ 51
4. Kína megynyitja kapuit – történelmi áttekintés .................................... 54 4. 1. 1. Az első szakasz: ................................................................................................ 54 4. 1. 2. A második szakasz:.................................................................................... 54 4. 1. 3. A mai helyzet: ............................................................................................ 56 Összegzés ..................................................................................................................... 58 4. 2. Az ifjúság vonzása ................................................................................................ 59 4. 2. 1. A bejövetel okai (Kína szerint): ................................................................. 59 4. 2. 2. Módszerek az ország vonzóbbá tételére .................................................... 61 4. 3. Nemzetközi kapcsolatok:...................................................................................... 62 4. 3. 1. Európa........................................................................................................ 62 4. 3. 2. Amerika és Óceánia ................................................................................... 62 4. 3. 3. Ázsia és Afrika .......................................................................................... 63 4. 3. 4. Nemzetközi Szervezetek ........................................................................... 63
Utószó ............................................................................................................ .64 Ábrák jegyzéke .............................................................................................. 67 Forrásjegyzék ................................................................................................ 72
4
Bevezetés - Kína reflektorfényben: Manapság szinte nem telik el olyan nap, hogy ne találkoznánk több Kínával kapcsolatos hírrel az újságokban, televízióban vagy az interneten. A kínai gazdaság gyors fejlődésének köszönhetően egyre többen fedezik fel az országban rejlő lehetőségeket. Az ország nemzetközi szerepe folyamatosan és ámulatos sebességgel növekszik, idegen országokkal való kapcsolatai egyre szövevényesebbek, s ezáltal mindinkább a világ figyelmének középpontjába kerül. Az erősödő kínai befolyás következtében a kínai nyelv egyre népszerűbbé válik, egyre többen választják Kínát tanulmányaik színhelyéül. Sok Kínával foglalkozó írás jelent már meg, de ezek legtöbbje a gazdasági csodával vagy kimondottan a kultúrával és annak is egy speciális részével foglalkoznak. Kevés a 21. századi kínai embereket és kínai világot bemutató leírás. Azon kevesek közül, ami létezik magyar nyelven illetve az interneten található külföldi beszámolók nagy része véleményem szerint sok esetben elavult vagy elég egyoldalúan nyilatkozik. Általában csak a nagyobb különbségeket ismertetik, de ritkán néznek a felszín mögé s közlik a miérteket.
A dolgozat célja: A dolgozatommal Kínáról szeretnék egy frissebb képet festeni, s kiken keresztül is mutathatnám be jobban és érdekesebben, mint a folyamatosan gyarapodó külföldi diákok, akik sok az országba érkező üzletemberrel szemben itt Kínában elsajátítják az ország nyelvét, adaptálják kultúráját s az itt töltött idő alatt többé-kevésbé sikerül asszimilálódniuk a társadalomba. Életre szóló élményeket szereznek és fiatalságuknak (sokan nem papíron, hanem inkább lélekben fiatalok), nyitottságuknak köszönhetően viszonylag könnyen birkóznak meg a kulturális különbségekkel. Az így magukévá tett tudás óriási előnyt biztosít számukra a fokozódó jelentőséggel bíró kínai kapcsolatok felvételénél, ápolásánál és irányításánál. A dolgozatomban ismertetem a 21. századi kínai kultúra jellegzetességeit és a külföldi nemzetekben a róla kialakított előítéleteket. Foglalkozom azzal, hogy vajon miért 5
alakulhatott ki az adott tévhit illetve, hogy mennyire illik a kínai társadalomra, továbbá, hogy itt milyen sztereotípiák fordulnak elő a külföldi emberekkel kapcsolatban. A külföldi diákok Kínába érkezése utáni élet- és szemléletmód változásán keresztül bemutatom Kína és a külföldi (szintén főként nyugati) országok közti különbségeket, és azt, hogy ez hogyan hat az emberre. A dolgozat végén pedig egy átfogó képet festek Kína beáramló diákokat érintő politikájáról és a megfigyelhető tendenciákról.
Saját tapasztalatok: Lehetőségem volt két ösztöndíj révén kétszer egy évet Kínában tanulni a 2004/5-ös illetve a 2006/7-es tanévben. Két teljesen különböző élményekben gazdag évet töltöttem Pekingben, mintha először az érem sötét, majd másodszorra az érem fényes oldalát tapasztaltam volna meg. Amint a dátumból arra következtetni lehet jelen pillanatban is még Kínában tartózkodom, s így saját szememmel láthattam/láthatom, hogy milyen változások mennek végbe és milyen hihetetlenül gyorsan. E két év alatt rengeteg tapasztalatot és hasznos ismeretet szereztem a kínai kultúráról, társadalomról illetve megismertem az itt élő emberek gondolkodás módját. A világ különböző országaiból érkezettekkel és az itteniekkel kialakított baráti és egyéb kapcsolatok révén sikerült közel teljes és sokszínű képet kialakítanom a nemzetek közti társadalmi, kulturális és más különbségekről.
6
1. A mai kínai kultúra A kínai az egyik legmesszebbre visszanyúló civilizáció a Földön, 5000 éves történelme, hagyományai nagyban kihatnak a mai kínai ember viselkedésére, szemléletmódjára. A távol-keleti ember gondolatmenete bizonyítottan eltér a nyugatiétól, amelynek okát a kulturális különbözőségekben kereshetjük. Vizsgálódásaimat Hofstede, Trompenaars és Edward T. Hall elméleteire alapozom.
1. 1. Hofstede vizsgálódásai alapján: A kultúra fogalma: „A szellemnek azt a kollektív programozását jelenti, amely az emberek valamely csoportjának, vagy kategóriájának a tagjait megkülönbözteti másoktól.” Geert Hofstede Hofstede véleménye szerint szükségszerű az, hogy bármely kultúra tanulmányozásakor különbséget tegyünk a nemzet és társadalom kifejezések között. A nemzet fogalom viszonylag új keletű: olyan politikai egységeket jelöl, melyek felosztják a Föld lakosságát. Ezzel ellentétben a társadalom kifejezés egy hosszadalmas folyamat végeredményét jelöli: az emberek közösségekbe való szerveződésének végét. Ebből következik, hogy a kultúra szó inkább társadalmakkal, mintsem nemzetekkel kapcsolatos. Ez különösen jól megfigyelhető Kína esetében, ahol az itt élő számos (56) nemzeti kisebbség, és az ország hatalmas területének különböző részein élő emberek szubkultúráiban is eltéréseket fedezhetünk fel. Hofstede azt vizsgálta, hogy ugyanazokat a problémákat különböző társadalmak milyen eltérő módszerekkel igyekeznek megoldani. Hofstede 5 problémát (dimenziót) határozott meg, melyek a következők: 1.
hatalmi távolság,
2.
individualizmus-kollektivizmus,
3.
a társadalom nőies vagy férfias jellege,
7
4.
bizonytalanság kerülés,
5.
hosszú/rövid távú orientáció.
Ötven országot vizsgált világszerte e dimenziók alapján, és mindegyiket pontokkal osztályozta aszerint, hogy mennyire jellemzik az adott ország kultúráját. Kína a következő értékeket kapta: 1. ábra Kína értékei Hofstede elemzése alapján
Kí na
120 100 80 60 40 20 0
PDI
I DV
MAS
UAI
LTO
Forrás: Geert Hofstede honlapja1
1. 1. 1. hatalmi távolság (PDI) "a hierarchia eltérő szintjein elhelyezkedő egyének közötti távolság, és annak mértéke, hogy a társadalom kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, mennyire fogadják el a hatalom egyenlőtlen elosztását2” Minden társadalomban vannak különbségek, ám ezek mértéke, és társadalmi megítélése eltérő. A távol-keleti kultúrákban az emberek közötti egyenlőtlenségeknek jelentős szerepe 1 2
http://www.geert-hofstede.com/hofstede_china.shtml Geert Hofstede: Cultures and Communications – Software of the Mind 8
van a mindennapi életben is, eltérően a nyugati kultúráktól, ahol törekednek ezeket a minimálisra csökkenteni. Kína hatalmi távolság indexe Hofstede kutatásai alapján 80, ami jóval magasabb a távol-keleti- (2. ábra) és a világátlagnál (3. ábra), s jól mutatja a hatalmi viszonyokban és az anyagi téren fennálló lényeges egyenlőtlenségeket. A mai Kínában hatalmas szakadék tátong a jómódúak és a szegények között, ami szintén a nagy hatalmi távolság egyik jellemzője s az adózási rendszer csak növeli azt. A hatalmi viszonyokbeli távolság könnyen jellemezhető: A hatalommal rendelkező és nem rendelkező egyének kapcsolata egyoldalú függésen alapul az előbbiek javára. A családban a központi szerepet az apa tölti be, a gyerekek kötelesek engedelmeskedni neki. Az iskolában a legfőbb tekintély a tanár, akire mint egyfajta bölcsre tekintenek, és aki a tudását adja át a tanulóknak. Tanítás közben az órát végig az oktató uralja, a diákok pedig szó nélkül jegyzetelnek. Nem megszokott az interaktív oktatási forma s ez komoly nehézségeket okoz az idegen nyelv tanulásánál. A szorgalmas diákok az írásbeli vizsgán gyakran kimagasló eredményeket érnek el, viszont egy külföldivel találkozva többéves nyelvtanulás után sem tudnak egy teljés és tökéletes párbeszédet folytatni. Az effajta távolságot a munkahelyen érzékelhetjük leginkább, ott a cég hierarchiáján belüli elhelyezkedés jelzése nagyon fontos. A főnök egyfajta „apa” szerepet tölt be, felülemelkedik beosztottain s bizonyos előjogokat is élvez. Utóbbiak és a státusz-szimbólumok mind a felsőbbrendűség jelei. A beosztottak például nem mehetnek haza, amíg a főnök még bent ül és dolgozik. Mindemellett a nyelvhasználatban is érzékeltetik a rangbeli különbségeket, egyfajta tiszteletet kifejezve ezzel. Míg a japánban és a koreaiban különböző szerepet betöltő emberek különböző szavakat, igevégződéseket használva fejezik ki ugyanazt a mondanivalót, a kínaiban (többek közt az igeragozás hiányában) bizonyos jelzőknek a szavak elé tételével érik el ugyanezt a hatást. Például: drága barátom drága cége és szerény személyem szerény cége.3 Az egyenlőtlen helyzetre, ami a társadalomban uralkodik, a nép úgy tekint, mint egyfajta kulturális örökségre. 3
Osváth Gábor:: A távol-keleti verbális kommunkiáció néhány sajátossága 9
1. 1. 2. Individualizmus-Kollektivizmus (IDV) “az egyén és a csoport, illetve a csoport és tagjai közötti kapcsolatot jellemzi, az összetartás, felelősség, döntéshozatal és lojalitás egymáshoz való viszonyát”
4
A nyugati társadalmakat jellemző individualizmus értékrendszere szerint az egyén előrébb áll a rangsorban, mint a közösség. Gyakori az „én” kifejezés használata és fontos az egyéni vélemény, jelentős szerepe van a személyes szabadságnak, magánéletnek. Az oktatás célja az, hogy megtanítson tanulni, gondolkodni. A feladatoknak és célkitűzéseknek hangsúlyozottabb szerepe van, mint az emberi kapcsolatoknak. Az ázsiai társadalmakat a kollektivizmus jellemzi, ahol a közösség érdeke előbbre való az egyénénél. Kína erre vonatkozó indexe a 15-ös értéket veszi fel, ami alacsonyabb az összes többi távol-keleti országénál (A világátlag 40). Ez összefüggésben áll a kommunista ideológiában meghatározó szerepet játszó kollektív társadalom képével, illetve a konfucionista tanításokkal. A kínai emberre nem jellemző, hogy egyéniségét öltözködésén keresztül akarja kifejezni, frizurájuk és ruháik hasonlóak, az utóbbiak általában sötét, matt színűek, igyekeznek nem kitűnni a tömegből. Étkezéskor - a nyugati kultúrákkal szemben - nincs mindenkinek saját tányérja (a rizsesen kívül), hanem mindenki az asztal közepére kitett tálakból eszik. Az egyén értékét közösségen belüli szerepe határozza meg, ezért jellemző az egyes csoportok (tág családi kör, munkahely stb.) felé irányuló mély elkötelezettség. Ezt tükrözi a „mi” névmás gyakori használata is. Míg az individualista kultúrákban: a munkám, az otthonom, az osztályom, addig a kollektivista társadalmakban: a munkánk, az otthonunk, az osztályunk. Az ilyen közösségekben meghatározó szerepe van a családnak és a baráti kapcsolatoknak. Általános a családi viszonyok kiterjesztése a baráti kapcsolatokra, így például a fiú barátokat öcsként, bátyként, a nőket pedig húgként vagy nővérként becézni. Pusztán a keresztnevén szólítani nem illik a másikat, legalábbis ha az idősebb.
4
Geert Hofstede: Cultures and Communications – Software of the Mind 10
A csoportok felé irányuló hűség mindenek felett áll, fontos az összetartás, s ez gyakran a hatékonyság
rovására
megy
bizonyos
munkák
elvégzésénél.
A
távol-kelet
„legkollektivistább” társadalma lévén nem meglepő, hogy Kínában az ismeretségnek hatalmas szerepe van. Ez főként az üzleti életben szembetűnő, ahol a szoros baráti kapcsolatoknak fontosabb szerepe van, mint mondjuk „a megfelelő papíroknak”. Példa: Egyik ismerősöm vissza akart utazni vonattal Tianjinbe, ám már csak állójegyet tudtak venni egy körülbelül 12 órás útra. Amikor ezt az őt vendégül látó kínai család megtudta, rögtön nagy telefonálásba kezdett, és végül találtak egy ismerős kalauzt a vonaton, aki elintézte, hogy hálókocsiba kerüljenek. A kínaiak szinte kötelezve érzik magukat arra, hogy inkább a barátaikkal kössenek üzletet, akkor is, ha így rosszabbul járnak. Ha szeretnének üzleti viszonyt kialakítani valakivel, aki kívül esik ezen a körön, akkor általában a szerződés aláírása előtt többször is találkoznak, legtöbbször együtt vacsoráznak és isznak, az üzletről azonban egy szót sem ejtenek, a magánéletről, a családról viszont annál többet (de felszínesen). Fontos, hogy a kínai üzleti partnereinkkel folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, és találkozáskor rendszeresen adjunk nekik
valamilyen
ajándékot
(pl.:
cigaretta,
bor).
(Ez
más
kultúrákban
akár
megvesztegetésnek tűnhet, azonban a kínaiban természetes gesztusként kezelik.)
11
1. 1. 3. Férfiasság-Nőiesség (MAS): “az értékek és szerepek megoszlása a társadalomban”5 Kína a maga alig több mint 50 pontjával az olyan kultúrák közé tartozik, ahol számottevően nem billen el a mérleg egyik véglet felé sem, a nőies és a férfias társadalom jegyeit is magán hordozza. Feminin jelleg, hogy a kommunizmusban hirdetett egyenlőség elve itt nagyon jól érvényesül a két nem között, amit a férfi elvégezhet, azt a munkát a nők is elvállalhatják. Mivel a kommunizmus előtti történelmi beidegződés szerint a férfiak magasabb rendűek, ugyan a nagyobb városokban az egyenlőség szemmel látható, de az elmaradott vidéki falvakban még mindig jobban háttérbe szorítják a nőket. Ha egy családban több gyerek születik, akkor sokszor csak a fiút taníttatják. Az „egy család – egy gyerek” politika következtében megnőtt az abortuszok száma, amelynek egyik oka, hogy sokan szeretnék, ha az egyetlen gyermekük fiú lenne, ezért ha lány babát várnak inkább elvetetik. Ez a tendencia mára már a társadalom torzulásához vezetett, lényegesen több a fiatalok közt a fiú, mint a lány. Kínában egyedi számos ázsiai országhoz képest, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a nemi egyenlőtlenségnek kiküszöbölésére, illetve a kormánynak egy külön részlege foglalkozik a nők versenyképességének és irányítási szerepének növelésével az országos, és a társadalom számára fontosabb ügyekben. Előzőekhez kapcsolódik az ún. Kínai Női Jogok Fejlesztési Terve, amelynek (2001-2010) céljai között szerepel: a nők közigazgatásban való részvételi arányának felemelése; hogy a kormányzat minden szinten legalább egy női vezetővel rendelkezzék; a női vezetők számának növelése; a földművesek -, és a lakosok bizottságában biztosítani a nők szerepét.6 Női vonás még a társadalomban, és a nemek közti egyenlőséget jelzi az is, hogy manapság a kínai fiatalok közti párkapcsolatokban a lány nem marad otthon, hanem szintén dolgozik, és a fiú pedig a munka mellett kiveszi részét a házimunkából: főz, mos, takarít.
5 6
Geert Hofstede: Cultures and Communications – Software of the Mind http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter12/chapter120301.htm 12
A férfias kultúrára jellemző az érzelmek pókerarc mögé rejtése, amit Trompenaars a semlegesség dimenziójának nevez. Az ilyen társadalmakban az emberközti viszonyok sokáig felszínesek és tartózkodóak, nem túl könnyű közel kerülni a másikhoz. A karriernek központi szerepe van az életben, az ön- és mások értékelésénél a legnagyobb szerepet nem a baráti kapcsolatok számának nagysága határozza meg, hanem, hogy „honnan jöttünk”, milyen diplománk van, hol és hogyan tanultunk, dolgoztunk, illetve mennyi pénzünk van (Trompenaars 5. dimenzió). Ezt tükrözi, hogy például a szerelemnek gyakran még ma sincs szerepe a párválasztásnál, sok egyetemista lány vonakodik attól, hogy olyan fiúval „járjon”, aki (lehet, hogy jól tanul, de) szegény családból származik, és sok lány keresi külföldiek társaságát abban a reményben, hogy mellettük jó dolguk lesz. A fő értékeket a párkapcsolatokban általában az anyagi helyzet és a biztonság képviseli a nők számára. Maszkulin jelleg továbbá a pénz és státuszszimbólumok kiemelt szerepe, ami többek közt a társadalom nagy részére jellemző szegénységből eredeztethető. A hatalmas népesség következtében a bérek alacsonyak, és emellett Kínában általános a heti hét munkanap és a napi 12 órás munkaidő. Látszatra igaz tehát az „azért élünk, hogy dolgozzunk” elv, de erre azonban nem az önelhatározás, hanem a szükség viszi rá az embereket. (Ezzel is magyarázható az alacsony munkamorál.) Sokan vándorolnak a nagyvárosokba vidékről, hogy ott dolgozzanak egy-két évig, „megszedjék” magukat majd visszamenjenek és megállapodjanak. Általában rendkívül fárasztó munkákat vállalnak el, például: reggel kilenctől este tízig dolgoznak egy étteremben, majd a dolgozóknak fenntartott közös hálóhelyiségben alszanak, és hetente van egy fél délelőtt szabadidejük. Az ilyen munkáért kapott bér még Pekingben is sokszor kevesebb, mint havi húszezer forintnak felel meg, viszont nem kell fizetniük a szállásért és az étkezésért. A megkeresett pénzt nincs idejük elkölteni, ezért az egy-két év alatt összegyűjtött pénz kínai vidéki viszonyok között tekintélyes összegnek számít. Megjegyezném, hogy bár a pénznek rendkívül nagy hatalma van Kínában, a megfelelő kapcsolatok mégis elengedhetetlenek a sikerhez.
13
1. 1. 4. Bizonytalanság kerülés (UAI) “Annak mértéke, hogy az egyének mennyire érzik magukra nézve fenyegetőnek a bizonytalan, ellentmondásos helyzeteket, és mennyire próbálják azokat aktívan elkerülni”7 A kínai társadalom bizonytalanság kerülési indexe épphogy eléri a negyvenet, vagyis relatív alacsony (a világátlag 64, az ázsiai országok átlaga pedig 60). Ez gyakori az olyan kultúráknál, ahol kevés a vallásos és több a relativista, ateista ember. (Kína népe hivatalosan ateista, ám Konfúciusz tanításai mélyen beleivódtak a társadalom felfogásába.) Ahol a bizonytalanság kerülés alacsony, ott elfogadottabb az a tény, hogy a jövő nem megjósolható, és az emberek kevesebb stresszel élik az életüket. Váratlan helyzetekben nem esnek pánikba és a kockázattól sem félnek. Alapvetően jellemzi őket a kíváncsiság és alkotókészség. A bizonytalanság kerülésének alacsony foka a kulturális forradalom instabil időszakára vezethető vissza, az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy bizonytalanságban élnek. A kevesebb stresszel együtt jár, hogy nem túl magas a munkamorál, ami Kínában is megfigyelhető. Ahogy távolodunk a nagyvárosoktól, a munkamorál egyre csökken, gyakran szakítják meg a munkát hosszú teaszünetekkel, beszélgetésekkel, és emellett az elvégzett munka minősége is olykor kétséges, amit alátámaszt az itt vásárolható rengeteg kétes minőségű márkautánzat, a hamis gyógyszer-, élelmiszeripari stb. termékek, amikről az újságokban és a televízióban hallani lehet. 8 A bizonytalanságot messziről kerülő társadalmak ragaszkodnak a számos szabály meglétéhez, mert ez egyfajta biztonságérzetet nyújt nekik, s kereteik közt könnyebben oldják meg a felmerülő problémákat. Ezzel ellentétben, ahol a bizonytalanság kerülés alacsony - így például Kínában is - ott a szabályoknak nem annyira jelentős a szerepük. Ezt tükrözi az alkudozási szokás, és többek között az, hogy egy kis pénzzel (vagy egyéb „ösztönző” módszer segítségével) könnyedén 7
8
Geert Hofstede: Cultures and Communications – Software of the Mind http://www.chinese-culture.net/html/china_culture_shock.html
Experiencing
the
Chinese
cultural
shock
(Megtapasztalni a kínai kultúrsokkot.) 14
át lehet siklani bizonyos szabályok felett. Az instabil időszak következménye az is, hogy a bizalom hiányában, a következményektől, és a megszégyenüléstől tartva a kínai emberek nem mutatják ki az érzelmeiket. Sokszor tartózkodnak az egyértelmű válaszadástól, egy egyszerű példát említve: Le szeretnénk vágatni a hajunkat, de a fodrász nincs a helyén, a masszőr kollégái kérdésünkre csak annyit felelnek, hogy rögtön visszajön az illető, de nem hajlandóak számításokba bocsátkozni, hogy körülbelül mennyi idő múlva, csak annyit mondanak: „Azonnal itt lesz.” Az érzelmek álarc mögé rejtésének legelterjedtebb módja a nyugatiak számára furcsa és sokszor zavaró állandó mosoly, amit gyakran nem tudnak hogyan értelmezni, s tévesen azt hiszik, hogy hátsó szándék áll mögötte, pedig csak a zavarukat próbálják leplezni, vagy enyhíteni a kellemetlen helyzetet.9 A bizonytalanság kerülés további jellemzője a nyitottság az eltérő véleményekre, ami Kínában leginkább a külföldi dolgok (filmek, zenék, szokások, ruhák stb.) befogadásában nyilvánul meg. A globalizáció révén mindenhol megjelennek a nyugati kultúrák jellemvonásai, hol kevesebb hol több, hol gyengébben hol erősebben. A kínai társadalom a japánnal, de főként a koreaival ellentétben rendkívül elfogadó ezeket illetően, de azért az 5000 éves kultúra beidegződései nem változtathatóak meg könnyen.
1. 1. 5. Hosszú távú orientáció (LTO) “A dinamikus jövőorientáltságot állítja szembe a statikus múlt, jelen orientációval.”10 Kínában a felettébb alacsony bizonytalanság kerülési index együtt jár egy igen magas (118) hosszú távú orientációs értékkel. Ezt a fajta beállítódottságot - nem véletlenül konfuciánus gondolkodásmódnak is nevezik. Kína LTO indexe jóval magasabb a többi
9 10
Osváth Gábor: A távol-keleti verbális kommunikáció néhány sajátossága Geert Hofstede: Cultures and Communications – Software of the Mind 15
ázsiai országénál (ld. 4. ábra), ami kapcsolatba hozható az alacsony bizonytalanság kerüléssel és az azt is előidéző kulturális forradalom instabil időszakával. Az átlagemberek hozzászoktak, hogy nem várhatnak el különösebb segítséget a kormánytól (pl.: TB, munkanélküli segély, hajléktalan menhely stb.) és a nagyfokú bizonytalanság miatt megtanulták, hogy jobban járnak, ha a pénzüket a bank helyett inkább elrejtik valahová, vagy befektetik, például ingatlanba. Nem általános, hogy nagylábon élnének. A hosszú távú orientációt jellemzi a kínaiak azon tulajdonsága is, ahogy az idősek igyekeznek gondoskodni az utánuk következő generációkról és biztosítani a jövőjüket. Éppen a kiszámíthatatlanság miatt igyekszenek felkészülni a nehézségekre, takarékoskodni, és gyakran lebeg a szemük előtt, hogy ha nekik most nehéz is, majd a gyereküknek könnyebb lesz. Példa: Ismertem egy diáklányt, akinek a szülei mindenüket eladták, és egy kunyhóban élnek vidéken, rendkívül szerény körülmények közt, hogy finanszírozni tudják a gyermekük egyetemi tanulmányait.
1. 2. Kína Hall kutatásainak tükrében Hofstedevel ellentétben Hall abból az elképzelésből indul ki, hogy minden emberi tevékenységet és viselkedésmódot alapvetően az érzékelés befolyásol. Egy adott közösség minden tagja ugyanúgy érzékel bizonyos dolgokat, eseményeket, vagyis az érzékelés tulajdonképpen egy kulturális dimenziót hoz létre az adott közösségen belül. Ha szeretnénk jobban megismerni egy-egy viselkedésmód forrását, akkor mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt, hogy a világot mindenki a maga módján, azaz teljesen szubjektívan érzékeli. Ebben döntő szerepe van annak is, hogy a beérkező információt a nyelv, akárcsak egy szűrő, módosítja. Adott kultúra, szubkultúra tagjai között ugyanannak az eseménynek az érzékelésénél tehát komoly hasonlóságokat figyelhetünk meg.
16
Hall 3 dimenzió-párjával foglalkozom bővebben: 1. alacsony és magas kontextusú, illetve 2. monokróm és polikróm kultúrák, valamint 3. térhez való viszonyulás.
A kínai társadalom a magas kontextusú monokróm kultúrák közé tartozik. Megnyilvánul a magas kontextus a szabályozott bürokratikus hálókban, a munkaorientáltságban és jellegzetes, hogy a kínai emberek többnyire egyszerre csak egy dologgal tudnak, hajlandóak foglalkozni. Éppen emiatt és a bonyolult bürokratikus rendszerek miatt az ügyintézés általában kifejezetten lassú, amit csak fokoz a kollektivitás elvében való felelősség megosztás (általában nem egy embernek utalnak ki egy feladatot, hanem közösen kell, hogy megoldják). Eltérő számos nyugati kultúrától, hogy itt a diákok szeretnek egy dolgot végigvinni és befejezni, például egy szakot tanulnak, viszont azt a „végletekig”: az egyetemi diploma után tovább folytatják tanulmányaikat elvégzik a Master, a PhD. képzést, és amit még lehet. Ezzel szemben számos nyugati ország tagjaira jellemző, hogy valakinek bár legmagasabb végzettsége az egyetemi diploma, de abból többel is rendelkezik eltérő területekről, vagy különböző szakpárokat tanul(t) párhuzamosan az egyetemen.
Említettem, hogy jellemző a baráti kapcsolatok, hálózatok komoly kiépítettsége, azonban ezek a barátinak nevezett viszonyok általában nem egyeznek meg a nyugati jelentéstartalommal, valójában a kínai emberek elhatárolják egymástól a magán és az üzleti szférát. Az üzleti „baráti” kapcsolatok kölcsönös hasznon és segítségnyújtáson alapulnak, s a közös szórakozás és egyéb nem üzleti programok csak egyfajta csapatépítő tréningként foghatók fel. Üzleti szempontból érdemes megemlíteni, hogy bár megállapodáskor mindig készítenek szerződést, az nem takarja a felek közti részletes megállapodást, hanem tulajdonképpen
17
csak a felek üzletkötési szándékának írásos bizonyítéka. Éppen ezért nem is túl részletes, sok benne a kibúvó, s ha netán az üzlet rosszul végződik és az egyik fél perel, akkor általában az előbbiek miatt nem tudja megnyerni a pert. Az erős kontextus ismérve, hogy az 5000 éves történelemből kifolyólag a kulturális konvenciók, tabuk nagyon mélyen gyökereznek az emberek gondolkodásában, ezért nagyon nehezen és lassan változnak; illetve, hogy az ez idő alatt kialakult verbális rejtett kódokat előszeretettel használják, és ezáltal kevés beszéddel is képesek sok információt átadni partnerüknek. Az előbbiekből adódik egy másik tulajdonsága a kínai (és távol-keleti) embereknek: nincsenek hozzászokva a nyílt beszédhez. Ez nyugati emberekkel való találkozáskor gyakran félreértéseket, konfliktusokat szül, ugyanis azok gyakran nem értik, hogy a kínai fél miért nem ad elég információt nekik, és miért nem elég világos, a kínaiak pedig sokszor nem tudnak mit kezdeni az információözönnel, amit kapnak. Hall szerint nagyban jellemez egy kultúrát a hozzátartozó egyedek térigénye és térkihasználása. Kínában e dimenzió elemzésekor is elválaszthatjuk egymástól az új Kína megalapítása (vagy még inkább a kulturális forradalom megkezdése) utáni és az azt megelőző időszakot. Az új országalapítás idején (ekkor egyrészt népessége, népsűrűsége még aránylag alacsony) a kínaiak bevallása szerint az emberek térigénye a maihoz mérve meglehetősen nagy volt, tolvajokat csak elvétve lehetett találni, az emberek nem zárták az ajtókat és tisztelték a másik tulajdonát. Ennek egyik oka szerintük az volt, hogy szegény volt a nép, nem igazán tudtak volna mit ellopni a másiktól, a másik pedig, hogy a pénznek nem volt nagy értéke, hiszen ha lett volna sem tudtak volna mit vásárolni belőle vagy számottevő előnyhöz jutni a többi emberrel szemben. A kulturális forradalom kezdete után azonban a bizonytalan helyzet előhozta a kétes szándékú, hataloméhes embereket. Ahogy megjelentek az első újgazdag emberek és elkezdett nőni a társadalmi szakadék a szegények és a tehetősek közt az emberek meglátták, hogy milyen kiváltságokkal jár gazdagnak lenni és elszaporodtak a tolvajok. Később Mao Ce-tung népesedési politikájának hatására ugrásszerűen megnőtt Kína lakossága, s bár bevezették a születés-szabályozást, a népességrobbanás hatása a térkihasználásban, -igényben is érezhető. A városokban általános a zsúfoltság és a tömeg, 18
ritkák a nagy, tágas helyek. A kínai egyetemisták kollégiumát nézve például egy szobában gyakran nincs hely asztaloknak vagy szekrénynek, csupán az emeletes ágyaknak.
1. 3. Trompenaars dimenziói: A Hofstede és Hall dimenzióihoz hasonló aspektusokat vizsgált Trompenaars, ezért a hasonlóságok miatt csak bizonyos pontjait vizsgálom a kínai társadalomban. Először is tisztázzuk, ő hogyan értelmezte a kultúrát: „Kultúra az a mód, ahogyan az emberek a problémákat megoldják.”
Trompenaars munkássága során a következő dimenzió-párokat különböztette meg: 1.
Univerzalizmus-Partikularizmus
2.
Kollektivizmus-Individualizmus (Hofstede 2.)
3.
Semleges- vagy Érzelem orientált (Hofstede 3.)
4.
Specifikus-Diffúz
5.
Státusz
6.
Idő (Hall 2.)
7.
Természethez való viszony
(Ezek közül én főként a természethez való viszonyt fejtem ki bővebben.)
1. 3. 1. Univerzalizmus-Partikularizmus: Az univerzalista felfogás szerint ugyanazok a követelmények, jogok és kötelességek vonatkoznak mindenkire, mindenkor; a partikularista szerint viszont ezek az emberi kapcsolatok, viszonyok függvényei. A kérdés tehát: Mi a fontosabb, a szabályok vagy a
19
kapcsolatok? Kínában a válasz egyértelmű: a kapcsolatok. A kollektivizmus elemzésénél már említettem, hogy a “baráti” viszonyoknak, emberek közti kapcsolatoknak mennyire komoly szerepe van, így van ez az üzleti életben is. Kapcsolatok nélkül szinte lehetetlen érvényesülni, ezért is hívják Kínát sokan “guanxi” társadalomnak (guanxi kínaiul kapcsolat).11
1. 3. 2. Specifikus-Diffúz Miután Trompenaars főként vállalatoknak adott tanácsot arra nézve, hogy az üzleti életben hogyan viszonyuljanak idegen kultúrából való partnereikhez, ezért ezzel a dimenzió-párral is inkább üzleti szempontból kívánta jellemezni az egyes társadalmakban fennálló viszonyokat. A specifikus dimenzió azt jelenti, hogy két egyén viszonya minden körülmény között állandó, a főnök mindig magasabb rendű a beosztottjánál. Ezt olyan kérdésekkel vizsgálta, mint: „Mennyire tartja elfogadhatónak, hogy a városi focicsapatban – melyben mindketten aktívan játszanak – a beosztottja legyen a csapat kapitánya?” Kínában a konkrét viszonyok az általánosak, mindenkinek megvan a maga helye a társadalomban, ez egyfelől a magas hatalmi távolsággal is magyarázható. A magasabb rangú személynek minden körülmény között meg kell adni a tiszteletet.
1. 3. 3. Természethez való viszony Trompenaars az egyén és a természet kapcsolatában egy kultúra általános szemléletmódját vizsgálta, azt, hogy adott közösség tagjai mennyire hajlandók magukat alárendelni bizonyos külső tényezőknek, mint például a természet, a sors. Ez alapján megkülönbözteti a külső- és belső irányítottságú kultúrákat.
11
http://chinese-school.netfirms.com/guanxi.html Chinese Business Culture - Guanxi, An Important Chinese Business Element (Guanxi – a kínai üzletkötés egy fontos eleme) 20
Kína beállítódottsága megint csak érdekes. Eredetileg a konfúciánus tanításokat követő társadalomra a külső irányítottság volt jellemző, igyekezett összhangot keresni a természettel, a közösségben mindenkinek meg volt a maga helye, amit elfogadott, mint megváltoztathatatlant. A modern Kínában azonban ez már nem teljesen érvényesül, vegyük figyelembe a rengeteg egyetemistát, szinte mindenki előtt nyitottak ugyanazok a lehetőségek. A természettel való összhangnak sokáig elhanyagolt szerepe volt. A fejlett államokhoz felzárkózni kívánó Kína a fejlődést szem előtt tartva nem foglalkozott azzal, hogy mennyire és hogyan szennyezi a környezetét. Az építkezések és egyéb munkák miatt nagy erdőirtásokba kezdtek, aminek az lett a következménye, hogy - mivel az északról érkező szél semmilyen természetes akadályba nem ütközik- egyfajta elsivatagosodási folyamat indult meg, aminek hatása mára igen érzékelhető. Ez főként az északi területekre jellemző: Pekingben nagy a szárazság, kevés a természetes csapadék, gyakori ezért a mesterséges eső, főleg ha már meleg van. Nagyon nagy a szél és a por (Eső után tisztára kell mosni az autót.) stb. A folyamat megfékezésére elkezdődött a sivatagok fákkal való betelepítése.
Közel és mégis távol – Kína és Japán Bár a két ország földrajzilag meglehetősen közel fekszik egymáshoz, összekapcsolódik a történelmük és sok Ázsián kívüli ember szemében ugyanolyanok, a szakértő szemek hatalmas különbségeket látnak. Többször említettem és még fogom is, hogy a távol-keleti országok kultúrája különböző, illetve, hogy a nyugatiak ezt gyakran nem veszik figyelembe, ezért tisztázás céljából röviden említek egy-két további kulturális különbséget a japán és a kínai nemzet között, tekintettel hofstedei dimenzióik legnagyobb különbségeire.12
12
Azokat a különbségeket, amikre már utaltam a kínai hofstede-i dimenzióinak felvázolásakor nem fejtem ki újra. 21
5. ábra Kína és Japán értékeinek összehasonlítása
120 100 80 Kí na Japán
60 40 20 0
PDI
I DV
MAS
UAI
LTO
Forrás: Geert Hofstede honlapa13
A japán történelem kezdetén a kínai kultúrának és nyelvnek meghatározó szerepe volt, de ahogy a kontinensen nagyobb változások mentek végbe a 9. század elején, Japán hosszú időre elhanyagolta kapcsolatait a kontinens államaival. Ebben a körülbelül három évszázadban kezdett kialakulni a sajátos japán kultúra.14 Amint a grafikonon láthatjuk, a két ország a társadalom nemi jellegében és a bizonytalanság kerülés területén különbözik leginkább. A kínaitól eltérően a japán társadalom erősen maszkulin jellegű, bár ha nagyon lassan is, de már látszanak a változás jelei. Míg Kínában viszonylagos egyenlőség uralkodik a nemek közt, addig a szigetországban 1986-ig jogilag is korlátozták a nők munkavállalását. Az akadályokat mára már eltörölték, egyre ritkább, hogy csak a férfi dolgozik a családban, de az idősebbek még mindig azt szorgalmazzák, hogy a nő maradjon otthon és a háztartással foglalkozzon. (Ebből adódóan egy új jelenség bontakozott ki: a japán nők nagy része évekkel fiatalabb 13 14
http://www.geert-hofstede.com/hofstede_dimensions.php Históra 1999/09/10 Farkas Ildikó: Japán 22
férjet választanak magának, akik nem korlátozzák a karrierépítési vágyukat.)15 Japán a magas bizonytalanság kerülő nemzetek közé tartozik, aminek egyik megnyilvánulási formája az, hogy kevésbé nyitottak az újra, a másra. Kínára utalva megjegyeztem, hogy a távol-keleti viszonyokhoz képest kifejezetten jól fogadják, adaptálják a határokon kívűlről érkező dolgokat, ám a japánok ezzel szemben elhatárolják tőlük magukat valamilyen szinten. A japán az egyetlen olyan nyelv, ahol az idegenszavak írásakor teljesen különböző karaktereket használnak. Elég tehát egyetlen pillantást vetni egy adott szóra és máris tudjuk, hogy az külföldi dologra utal-e, míg Kínában minden idegen szónak, névnek keresnek megfelelő kínai karaktert. Sőt, Kínában még az emigránsok külföldön született gyermekeit is kínainak tekinti mindenki, viszont Japánban a csupán néhány évet idegen országban töltött diákokat is gyakran „gaijin”-nek (kívűlállónak, külföldinek) csúfolják. A szigetországban még a külföldön élő japánok (pl.: Kazuo Ishiguro Angliában élő, de Japánban született író) nevét is átírják, s nem nevének eredeti japán kandzsijait használják.16 Példa: Egy Amerikában felnőtt kínai ismerősöm csak törve beszél kínaiul, és mindig a szemére vetik Kínában, hogy kínai létére hogy-hogy nem beszéli ősei nyelvét. Ennek a fiúnak a barátnője félig japán, és ugyan folyékonyan beszéli a nyelvet, Japánban mégis kívülállóként kezelik.
Konklúzió: Az 5000 éves történelem nyomai bár most is erősen érzékelhetők, de a 20. század második felében végbement radikális változások mély nyomokat hagytak a kínai emberek világnézetében és viselkedésében. A különösen mély gyökerekkel rendelkező történelem, a fél évszázados kemény kommunizmus és az aránylag hirtelen, és „töményen” érkező nyugati szelek következtében mára egy teljesen egyedi kínai kultúra jött létre. A
15
http://www.szaku.hu/index.php?option=content&task=view&id=2331 Szaku Magazin (2006.09.22) New York Times 2004/03/17 LETTER FROM ASIA; Japan and China: National Character Writ Large (Levél Ázsiából, Japán és Kína) írta: Norimitsu Onishi 16
23
nagyütemű gazdasági fejlődés, és a külföldiek nagyarányú beáramlása még számos változást fog okozni a kínaiak világnézetében. Ki tudja, talán 20 év múlva egy a maitól nagyban különböző átlagemberrel ismerkedhetünk majd meg.
24
2. Sztereotípiák Kínai hosszan tartó elszigeteltsége, több ezer éves történelme és kultúrája, valamint a földrajzilag jelentős távolság misztikussá teszi az országot a nem-ázsiai emberek szemében. Az előbb említett tényezők, a dél-kínai harcos filmek, az ignorancia, miszerint minden „ferdeszemű” kínai és az ázsiai kultúrák ugyanolyanok, sok sztereotípia kialakulásához vezettek a kínaiakat illetően. Most azokat a tévhiteket, elképzeléseket és miérteket veszem sorra, amiket a nyugati emberek alakítottak ki a kínai népről.
2. 1. A 11 legelterjedtebb sztereotípia a kínaiakról:17 1.
Keményen dolgoznak.
2.
Minden kínai tud kung-fu-zni.
3.
A kantoni a hivatalos nyelv.
4.
A kínaiak matekzsenik.
5.
Nem tudnak táncolni.
6.
A fiúk számítógép-mániások.
7.
A kínai szülők különösen szigorúak.
8.
A nők alázatosak és engedelmesek.
9.
Minden kínai vékony.
10. Nem bírják az alkoholt.. 11. Mindenki Mao Ce-tungot isteníti. Mint a legtöbb előítéletnek, a fent említett 11 pont nagyrészének is van némi valóságalapja, de túlnyomó részben nem igazak.
17
Forrás: Saját információk illetve „A Chink In The Armour” – Baun Mah, Kanada, 2006 http://app1.chinadaily.com.cn/star/2004/0212/cu18-1.html 25
1.
A külföldre emigrált kínaiak java része keményen dolgozik azért, hogy az új
országban megteremtse családja számára a megfelelő életkörülményeket, a következő nemzedék tagjainak pedig megfelelő lehetőséget biztosítson. Így alakult ki az a kép, hogy a családban meglehetősen szigorúan fogják a gyerekeket. A Kínában élők szintén sokat dolgoznak és számukra sem a társadalmi elismerés a legfontosabb hajtóerő, vagy például az Amerikában jellemző materializmus, hanem a már említett szegénység. Bár az ország szinte hihetetlen ütemben fejlődik gazdaságilag, a lakosság túlnyomó része szegénységben él. Nagy a népesség, ezért sajnos kénytelenek elfogadni a sokszor embertelen munkafeltételeket, mert tudják, ha vonakodnak, akkor hamar találnak a helyükre másik embert. Úgy is mondhatnánk, hogy nincs más választásuk.
2.
A legtöbb nyugaton elterjedt kínai film a kung-fu filmek kategóriájába tartozik, és a
világközönség számára ismert kínai színészek többnyire harcművészek is egyben (pl.: Bruce Lee, Jackie Chan, Jet Li stb.). Ez alapján a külföldiek hajlamosak az hinni, hogy ez az egész kínai népre igaz. Ebből mindössze annyi igaz, hogy az iskolákban testnevelés órán tanítanak kung-fu-t a diákoknak, viszont nem azt az ágát, ami segítségükre lehet verekedéskor, hanem csak egy szimpla egyensúlyjavító, izommozgató fajtáját. Általános továbbá, hogy reggelente a parkokban, lakóparkokban Tai-chi-t vagy egyéb wushu-t (kínai harcművészetet) gyakorolnak idősekből álló csoportok. (Ezért az idős kínaiaknak általában jó az egészségük.)
3.
A hong-kong-i filmek elterjedésének következménye az is, hogy a világ nagy részén
azt hiszik, hogy a hivatalos kínai nyelv a kantoni dialektus, ami valójában a hivatalos nyelvtől leginkább eltér.
4.
A korai kínai találmányok -például az abakusz, az iránytű- komoly szerepet töltenek be
a világtörténelemben, ma pedig sok elektronikai terméket gyártanak itt (vagy legalábbis a környező országokban, amit sokan egy kalap alá vesznek), ami azt a benyomást kelti a 26
külföldi emberekben, hogy az ittenieknek nagyon jó a matematikai érzéke. Ezt csak alátámasztja, hogy a külföldön tanuló kínaiak általában nagyon jó eredményekkel szerepelnek az iskolában, számos országban -például Angliában- ők alkotják az éltanulók csoportját. Ez egyfelől magyarázható a szülői szigorral a tanulást illetően, illetve megjegyezném, hogy Kínában a matematikai számítások végzésénél a diákok nem használhatnak számológépet, sem az általános, sem a középiskolákban, így ennek következtében meglehetősen magas szintű matematikai érzék alakul ki sokukban.
5.
A külföldi szórakozóhelyeken feltűnő kínaiak gyakran felhívják magukra a figyelmet
egyéni mozgásukkal a táncparketten, a külföldiekben pedig az a képzet alakul ki, hogy nem tudnak táncolni vagy, hogy nincs ritmusérzékük. A valóság azonban az, hogy Kínában és a többi ázsiai országban a populáris zene nagyban különbözik a világ többi részén elterjedttől, kevésbé jellemző például a rock, az R&B, a house, metal stb. Itt jobban szeretik a lassú, egyszerű melódiákat és találkozva például a hip-hoppal természetes, hogy nem tud „helyesen” táncolni rá. Ha megnézzük azonban a mai nyugati videóklippeket sokban találkozhatunk ázsiai arccal, a megoldás tehát nem a génekben keresendő.
6.
Ázsiában - főként Japánban - óriási népszerűségnek örvendenek a különféle
számítógépes játékok, rengeteg internetbár létezik szerte a városokban. Ha benézünk egybe (a mifelénk jellemző pangás helyett) ezek a helyek rendszerint tömve vannak gimnazista fiúkkal, akik általában egymással játszanak valamilyen hálózati játékot. A Pekingi
Telekommunikációs
Egyetemen
(Beijing
University
of
Posts
and
Telecommunication) tanulva az angol szakkörön volt szerencsém számos kínai diákot megismerni, és amikor az egyik órán a hobbikról folyt a társalgás, kérdésünkre, hogy milyen hobbit űznek, a legtöbben azt a választ adták, hogy tanulás után a kollégiumi szobában számítógépes játékokat játszanak egymással. A kínai fiúk számítógépes szokásait illető sztereotípia tehát bizonyos mértékig igaz, de nem abban az értelemben, hogy a nyugati átlagnál többen vagy jobban értenének hozzá.
27
7.
A kínaiak, akik fiatal korukban számos megpróbáltatáson mentek keresztül,
megtapasztalták a szegénységet, és nem részesülhettek megfelelő taníttatásban, külföldre költözve igyekeznek a legjobb körülményeket megteremteni a gyerekeik számára ahhoz, hogy nekik ne kelljen ugyanazon keresztül menniük, mint szüleiknek. Ezek a szülők valóban
kifejezetten
szigorúak
gyermekeikhez,
azonban
a
mai
Kínában,
a
születés-szabályozás miatt csak egy gyereket nevelő szülők hajlamosak elkényeztetni azt, akik emiatt gyakran önállótlanok. Azt, hogy ez a jelenség mennyire újkeletű, az is jelzi, hogy csak nemrégiben tűnt fel jellemzésére az elkényeztetett gyerek (娇生惯养 jiao sheng guan yang) kifejezés.
8.
A külföldiek nagy része hiányos tudással rendelkezik a modern Kínát illetően.
Általában Kínát és a többi ázsiai országot csak történelemkönyvekből illetve filmekből ismerik, és hajlamosak azt gondolni, hogy az összes távol-keleti nép ugyanolyan, az egyik nemzetről hallott információkat gyakran általánosítják a többire, vagy összekeverik. Ennek következményeképp él sok nyugati emberben az a kép, hogy a kínai nők alárendelt szerepet töltenek be a társadalomban, illetve meglehetősen passzívak a házas életben. Ez utóbbit számos kutatás támasztja alá, ideológiai okokra vezethető vissza, viszont a kínai társadalom maszkulin-feminin jellegét elemezve már kifejtettem, hogy az alárendelt szerep már elmúlóban van.
9.
Rengetegen tartják úgy, hogy a kínaiak mind soványak, mert a reklámokban és egyéb
helyeken feltűnő ázsiaiak igen vékonyak. A valóság azonban az, hogy míg a környező országokban a felettébb egészséges étkezés miatt tényleg nem küszködnek túlsúllyal az átlagemberek, addig Kínában a fiatalkori elhízás már társadalmi problémának számít. A kialakulásért felelős ok az, hogy számtalan diák tanítás után egyfolytában az interneten „lóg”, ami itt nagyon olcsó és igen elterjedt, közben pedig szívesen fogyasztja a nyugatról beszivárgott gyorséttermi ételeket. A nyugati országokban csökken az érdeklődés a Mc Donald’s és KFC jellegű gyorséttermi hálózatok iránt, azonban Kínában virágzani látszik 28
ez az üzlet. (Kérdésemre, hogy: „Miért?” kínai tanáraimtól azt a választ kaptam, hogy: „Talán mert mi kínaiak szeretjük az olajos ételeket.”) Betérve egy gyorsétterembe ugyanazzal a jelenséggel találkozunk, mint az internetbárban: pangás helyett, Kínában az ülőhelyre is várni kell.
10. A legelterjedtebb sztereotípiák közé tartozik, hogy a kínaiak rosszul bírják az alkoholt, és ha isznak egy keveset rögtön belepirulnak (szó szerint). Ez az elképzelés, ha nem is vonatkoztatható minden egyes kínaira, sokukra akkor is igaz. A miértnek egyszerű a magyarázata: a kínaiak vérében az alkohol lebontását végző két enzim egyike inaktív, és ez okozza a korai szédülést, illetve a felgyorsult szívverést, ami a bőrpírhoz vezet. Az inaktivitást egyesek azzal magyarázzák, hogy míg más népek különféle szeszt kevertek az italukba fertőtlenítés céljából, addig a kínaiak viszonylag hamar rájöttek, hogy forralással el lehet érni ugyanezt a hatást, így szervezetük nem szokott hozzá az alkoholhoz.18
11. A kulturális forradalom hatalmas visszhangja miatt, illetve, mert a modern kínai társadalomról szinte semmit nem tanítanak a nyugati iskolában, sokan hiszik azt, hogy a kínaiak közül mindenki vakon isteníti Mao Ce-tungot, és ha bárki sértegetni meri a nagy vezetőt, akkor azt rövid időn belül elfogják és bebörtönzik. Az igaz, hogy sokan szeretik még ma is a kommunista vezért, azonban a legtöbben tisztában vannak azzal is, hogy mekkora károkat okozott az országnak, de úgy ítélik meg, hogy amit nyertek vele az fontosabb. Északon emiatt sok Mao Ce-tung emlékszobrot, emléktárgyat lehet látni, de ezzel szemben délen Teng Hsziao Pinget éltetik.
A felsorolt sztereotípiák mellett még számos másikkal találkozunk nap, mint nap, a sort a végtelenségig lehetne folytatni. Ahogy Kína egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, úgy lesz semmivé közülük néhány, és tűnnek fel újabbak. Minden népet illetően léteznek előítéletek, azonban én úgy találtam, hogy a kínai néppel szemben különösen sok, és az is 18
A Chink In The Armour – Baun Mah, Kanada 2006 29
főként a nyugati országokban. Hogy miért, arra konkrét okot, magyarázatot nem találtam, de az én véleményem szerint azért, mert az emberek nagyon keveset tudnak Kínáról. A világ túlsó felén van, az elmúlt egy-két évtizedig el volt zárkózva a nagyvilág elől. 5000 éves kultúrája, különleges írása misztikussá teszi és valljuk be, Kína valóban: MÁS. Kultúrájában egyszerre vannak jelen a több ezer évvel ezelőtti korok és a modern 21. század jellemvonásai. Területe és népessége egyaránt hatalmas, fejlettsége egyenlőtlen és a különböző területein élő népcsoportok kultúrája és nyelve is különböző. Nincs még egy hozzá fogható, ilyen sokszínű ország. A változatosságával, a nyugathoz viszonyított hatalmas különbségeivel nehezen birkóznak meg az átlagemberek, és ezért próbálják az ismeretlent valamiféleképpen az ismert keretek közé szorítani..
2. 2. 1. A kínaiak szemével A külföldiek mellett a kínaiaknak is vannak bizonyos előítéletei a távoli idegen országokkal szemben, de éppen az ország népességének és területének nagyságára való tekintettel egy-két alapvető közhelyen kívűl nem igazán lehet általános a lakosság túlnyomó része által vélt sztereotípiákról beszélni. Fontos megjegyezni, hogy Kína lakosságának körülbelül 60%-a az elmaradottabb vidékeken él 19 és nem részesült megfelelő oktatásban, így például földrajzi és történelmi ismereteik erősen hiányosak. Ezt a hiányosságot fokozza az állami cenzúra és a kommunizmusra jellemző esetleges információelhallgatás, illetve -ferdítés. Hogy lehetne tehát előítéletük olyan államok népeiről, amiknek létezéséről vagy földrajzi elhelyezkedéséről, történelméről, szokásairól mégcsak nem is tudnak!? Kínában a hiányos ismeretek következtében a nyugati országokat (ugyanúgy, ahogy nyugaton rendre az ázsiai nemzeteket) általában egy kalap alá veszik, mivel egyikről sem tudnak túl sokat, és valószínűleg nem is találkoztak sosem senkivel, aki onnan jött. Legtöbbjüknek a „Nyugat”-ot az amerikai filmek jelentik és más hatás hiányában el is hiszik, amit ott látnak.
19
http://www.cpirc.org.cn/en/e5cendata1.htm (2007.04.22.) A Kínai Statisztikai Hivatal 2000-es kutatásai alapján a vidéki lakosság az össznépesség 63.9%-a. 30
Kína népének szegénysége miatt, az a kevés külföldi, aki erre járt, mindig a gazdagságot testesítette meg az emberek elképzelésében, mivel mindegyik ugyanúgy nézett ki (fehérbőrű), ezért ezt általánosították az összesre. Ma is a legalapvetőbb tévhit a nyugati külföldieket - legalábbis a fehérbőrűeket - illetően, hogy gazdagok, sok kellemetlenséget okozva ezzel az itt tanuló diákoknak, vagy más idegeneknek, akiknek nincs tele a pénztárcájuk, és tisztában vannak kínai árakkal. A másik elterjedt közhely, hogy a kínai nyelv nehéz és a nem-ázsiai külföldiek nem beszélik. Ez sok kellemetlenséget okoz azoknak a diákoknak, akik főként azért jöttek ide, hogy megtanulják a nyelvet. Gyakran megesik, hogy nem hajlandó velük kínaiul szóba elegyedni az, aki valamennyire beszél angolul. (Ilyenkor a párbeszéd úgy zajlik, hogy a külföldi kínaiul, a kínai pedig angolul beszél.) Ez azért fordulhat elő, mert úgy hiszik, hogy angolul az összes fehér külföldi tud. Ez pedig a harmadik nagy tévhit. A felvázolt okok miatt nehéz tehát elkülöníteni, hogy a kínaiak milyen elképzelésekkel rendelkeznek magukat az egyes nemzeteket illetően, de néhány ismertebb országról minden kommentár nélkül a következőket20 tudtam meg:
USA: z
Munkamániásak és nem törődnek a családjukkal
z
Mindenki fegyvert hord magánál, és nem haboznak használni, ezért nagyon rossz a közbiztonság
20
z
Nyitott gondolkodásúak a szex terén, a férfiak kéjencek, a nők buják
z
Mindenki Mc Donald’s vagy KFC ételt eszik
z
Kövérek
www.beijingscene.com, www.china-forums.com 31
Japán: z
Minden japán alacsony (innen a gúnynév: 小日本人 kis japánok)
z
Gazdagok
z
Munkamániások
z
Perverz szexuális szokásaik vannak
z
A japán nők tökéletes feleségek és szolgálói a férfiaknak
Hong Kong: z
Alacsonyak, bár nem annyira, mint a japánok
z
Gazdagok
z
Az üzletemberek gyakran szeretőt tartanak a közeli Shenzhenben
Franciaország: z
Romantikusak
z
Egyfolytában bort isznak
Olaszország: z
Vidámak
z
Pizzát és spagettit esznek
Németország: z
Alaposak
z
A reggelihez is sört isznak
32
Oroszország: z
Kövérek
z
Mindig vodkát isznak
z
Erőszakosak
z
A nők magasak és férfiasak
A fenti jellemzések elég felületesek (megint csak a már említett indokok miatt), de ha a külföldiekről általában kérdezzük az embereket, akkor már könnyebben válaszolnak. Véleményük szerint okosak a kevert vérű emberek -ami náluk azt jelenti, hogy a különböző bőrszínű emberek gyerekei-, illetve a zsidók és a balkezesek; a külföldiek szeretik a kenyérféléket, nem eszik meg a csípőset és szőrösek. Ezek közül könnyen megmagyarázható, hogy miért gondolják, hogy okosak a zsidók: általában magas beosztásban dolgoznak és sokan gazdagok közülük. Hogy miért szeretjük a kenyérféléket: a főként a hamburgerek és a filmekben látott rengeteg péksütemények miatt; azt, hogy nem esszük meg a csípőset, pedig azért terjedhetett el, mert az angolok, akik annak idején tényleg többször is „megfordultak” erre, szintén nem igazán bírják.
Megjegyezném még, hogy a fent említett sztereotípiák leginkább a fehér külföldiekre vonatkozik, a színesbőrűektől sokan félnek, kérdéseimre a legáltalánosabb válasz az volt, hogy azért, mert kissé ijesztőek. Ez főként a kinézetükre vonatkozik és leginkább azért, mert gyakran jóval magasabbak a kínaiaknál, erős a testalkatuk, sötét a bőrük és ez valamennyivel „zordabbá” teszi a vonásaikat, illetve a nagyvárosokban - például Pekingben is - sok fekete bőrű drogárus van, ami csak tovább ront a hírükön.
33
2. 2. 2. Saját benyomások: Ami engem illet, én jót-rosszat egyaránt tapasztaltam, bár a rosszat nem is nevezném rossznak, ugyanis a sok nyugat-európai után, aki nem tudja hova tenni Magyarországot a térképen, nem igazán lepődök meg egy képzetlen kínai eladón, ha megkérdezi, melyik kontinensen is van. Meglepetésemre azonban viszonylag sokan tudnak az országról, több taxisofőr arca derült már fel, amikor közöltem honnan származom. Egyből kérdezték, hogy: „Ugye Budapest a főváros?” Néhányan a történelmünket is boncolgatni kezdték, a két ország közös múltját (hogy „ellenünk”, a hunok ellen építették a Nagy Falat, illetve, hogy mi valójában Ázsiából származunk) Amin a legjobban meglepődtem, hogy szinte mindenki, aki tudott Magyarországról 2 mondatnál többet, el tudta szavalni Petőfi Sándortól a „Szabadság Szerelem” című verset (kínaiul). Azok, akik viszont nem tudnak semmit az országról, azoknak csak egy újabb gazdag európai állam.
A 2008-as pekingi olimpia jó ürügyet szolgáltat a már említett hiányosságok pótlására: a nagyvárosok taxisofőrjei, hivatali dolgozói, szociális munkásai és szolgáltatói ipari dolgozói angolt tanulnak, hogy tudjanak kommunikálni az idelátogató turistákkal; viselkedési és illemszabályokra oktatják őket, és felvilágosító órákat adnak nekik a különböző országok kultúráját és általános tudnivalókat illetően. A tévécsatornákon is egyre több idegen országot bemutató filmet játszanak.
2. 2. 3. A külföldi diákokról: Arról már írtam, hogy a Kínába érkező idegenekről milyen benyomások alakulnak ki, de vajon miként vélekednek az iskolájukban egyre nagyobb létszámban külföldiekről a kínai diákok? Először is tárgyaljuk a pozitív benyomásokat: z
Érdekesek: Sok vidéki fiatal az egyetemen lát először külföldit, természetes, hogy eleinte örömmel fogadja jelenlétüket. Csodálatba ejti őket a másságuk, mind fizikailag 34
mind jellemileg. z
Kultúrák találkozása: Az iskolában könnyen kapcsolatba léphetnek velük, és megismerhetik a kultúrájukat, barátságokat alakíthatnak ki.
z
Nyelvtanulás: Lehetőségük van arra, hogy anyanyelvi oktató tanítsa őket idegen nyelvre ingyen, kínai nyelvgyakorlásért cserébe. Ha baráti viszonyt alakítottak ki, akkor pedig pusztán a velük való mindennapi kommunikáció remek lehetőséget nyújt a nyelvtudás fejlesztésére.
z
Kapcsolati tőke: Az így megkötött ismeretségeket akár a későbbi munkában is kamatoztathatják.
A pozitív érzések mellett azonban sokakban jelen vannak a negatívak is, ám ezt a külföldiek felé nem jellemző, hogy kimutatnák. Főként a külföldre utazó kínai vendégdiákok és az ide érkező idegenek helyzetének összehasonlításakor jönnek elő azok a dolgok, amik számos kínait érzékenyen érintenek:21 z
Könnyebb felvételi: Néhány ország diákjait leszámítva (pl.: Japán), ahol a követelmények megegyeznek a kínaival, a bejutás könnyebb és olcsóbb a kínai egyetemekre, iskolákba. Sok koreai tartja például úgy, hogy ha otthon nem sikerül a felvételije egy neves egyetemre, akkor inkább egy kínai jóhírű iskolában folytatja tanulmányait, mint pl.: a Pekingi Egyetemen. Koreában nehezebben találna egy jó állást egy másodrangú egyetemről származó diplomával, mintha mondjuk az előbb említett Pekingi Egyetemen végez, ahol a kínai nyelvet is elsajátítja, és értékes ismereteket szerez a kínai kultúráról. (A végeredmény pedig, hogy kevesebb pénzbe került a taníttatása és könnyebben bejutott az iskolába.) A Kína és számos egyéb ország közötti kétoldalú megállapodás az iskolai bizonyítványok elismeréséről pedig csak még vonzóbbá teszi az országot a továbbtanulni vágyók számára. A fejlődő országok ösztöndíjasainak például iskolától
21
Megjegyzés: A Xinhua hírügynökség külföldi diákokkal foglalkozó 2003-as felmérése alapján. (Ez a megkérdezett kínaiak véleménye, előfordul, hogy nem túl objektív.) http://edu.sina.com.cn/l/2003-11-10/56287.html 35
függően sokszor elég egy alap vagy középszintű kínai nyelvvizsga, amit az első egyetemi év után kell megszerezniük. Amellett, hogy ezeknek a diákoknak a kínai állam finanszírozza az 5 éves egyetemi képzést és kollégiumot (illetve havi 800 yuan költőpénzt ad), az ösztöndíj még magába foglal egy fél-, egy vagy két éves (az időtartam szabadon választható) kínai nyelvtanfolyamot is. z
Könnyű bejutás az országba: Míg a külföldre vágyó kínaiaknak rengeteg különböző nehézségű vizsgát kell letenniük, és hosszú procedúrát kell végigvárni, míg megkapják a vízumot, addig a külföldieket tárt karokkal várja az ország.
z
Olcsó tandíj: Bár a kínaiaknál többet kell fizetniük, de mégis a többi országban lévő külföldi tanulók tandíjához képest rendkívül kevés.
z
Pénz: Sok Kínában tanuló külföldi úgy tűnik, szórja a pénzt, mert a helyi árak jóval alacsonyabbak az otthoniaknál. Nekik a kínai diákok számára szinte megfizethetetlen áruk, szolgáltatások is igen olcsónak tűnnek. A külföldön tanuló kínaiaknak dolgozniuk kell a tanulás mellett, viszont a Kínába érkező diákoknak szinte szabad élete van, azt tesznek, amit akarnak.
z
Jobb kollégium: Az ideérkező diákoknak sokkal jobbak a kollégiumi körülményeik, mint a bennszülötteknek, 18-24 órás melegvíz, 2-3 ember egy szobában, de felárért lehet az embernek saját szobája is, továbbá a fürdő a kollégiumon belül van, nem pedig külön épületben.
z
Nyelvi akadályok: A külföldön tanuló kínaiaknak muszáj a tengeren túlra, másik kontinensre menniük tanulni, hogy aztán könnyebben tudjanak elhelyezkedni, és jobb munkát kaphassanak hazatérve. Az idegen országban pedig muszáj idegen nyelven beszélniük nap, mint nap. A Kínában tanuló külföldiek viszont könnyedén használhatják az angolt továbbra is.
z
Kreditrendszer: A kínai vendégtanulókra idegen országokban is ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a helyi diákokra. Kínában viszont a külföldiekkel szemben enyhébbek az elvárások.
z
A kínaiakra sokkal nagyobb nyomás nehezedik, mint a külföldiekre a munkakeresés 36
területén, ráadásul a Kínában dolgozó külföldieket sokkal jobban megfizetik ugyanazért a munkáért, mint kínai társaikat.
Összegzés: A fent írtak alapján elmondhatjuk, hogy a kínaiakkal fennálló előítéletek java része csak részben vagy egyáltalán nem igaz, és onnan erednek, hogy a világ nagy része számára még mindig egy misztikus ismeretlen ország, ami hirtelen a világ figyelmének középpontjába került. A kínaiak idegeneket érintő tévhiteinek pedig ugyanúgy az ismeretek hiánya a legfőbb oka, de már csak az ország óriási lakossága és nagy részének tudatlansága miatt sem állíthatjuk, hogy: „A kínaiak úgy gondolják...”
37
3. A kultúrsokk Egy Kínában tanuló magyar diák szemével
Szinte nincs olyan külföldi, aki ideérkezve nem tapasztalna egyfajta kultúrsokkot, még az ázsiaiak is átélnek egy enyhébb megrázkódtatást, pedig azt gondolnánk az ő kultúrájuk, szokásaik viszonylag hasonlók, már a történelmük szoros összekapcsolódása miatt is. A nyugatiak számára az átmenet, a megszokás folyamata érthetően jóval nehezebb. Ez annak is „köszönhető”, hogy sokan felkészületlenül érkeznek, nem gondolják, hogy az otthonuk és Kína között ekkora a különbség. Az országukban nem hallottak elegendő, vagy kielégítő felvilágosító információt az itteni helyzetről, mindennapi szokásokról vagy helytelen képet állítottak fel magukban az országról. (Az persze érthető, hogy Kína miért nem reklámozza a külföldiek szemében sokszor negatívnak, gyakran megbotránkoztatónak tűnő kulturális különbözőségeket. Az ide irányuló oktatási-, üdülési-, üzleti turizmus pedig az utóbbi években kezdett csak erősen fellendülni, s talán ez is az oka annak, hogy az emberek még nem rendelkeznek széleskörű információval a befogadó országról.) A sokkot csak fokozza, hogy a kényelemhez (ami alatt azt értem, hogy megszokták, hogy saját nyelvüket használva is boldogulnak külföldön) szokott nyugati - főként amerikai - turistáknak el kell fogadniuk, hogy itt a népesség nagy része nem beszél idegennyelveket, de sokan még a latin ábécét sem ismerik. (Már írtam róla, hogy Kínában még a nagy világmárkák neveit is lefordítják saját nyelvükre, ami szintén komoly fejtörést okoz a vásárolni kívánó külföldinek.)
38
3. 1. Mi is az a kultúrsokk?22 Maga a szó „kultúrsokk” azt sugallja, hogy egy bizonyos kultúrával való találkozás sokkoló hatással van ránk, ám a legtöbb esetben ez nem azonnal történik. Eleinte sokan egész kellemesen érzik magukat, sokszor hónapokkal később mennek át a sokkon, amikor már elmúlt a kezdeti varázs. A probléma az, hogy belefáradunk az „új” kultúra adaptálásába. A kultúrsokk hosszú lefolyású folyamat, nem egy-két hétig tart, hanem akár 6-9 hónapig is! (Ami pont olyan hosszú, mint egy egy tanév időtartamára szóló ösztöndíj.)
3. 1. 2. A kultúrsokk szintjei: Sokan különféle szinteket határoznak meg, azonban én a saját és a környezetemben lévők tapasztalatai alapján a következő fázisokat különböztetem meg: z
1. szint: Nemrég érkeztünk meg, még minden új, még nem gondolunk arra, hogy mennyi ideig fogunk itt maradni. Lelkesen járjuk körbe a turisták látnivalóit és szuveníreket veszünk. (Nem gondolva arra, hogy az itt töltendő pár hónap, év alatt még bőven lesz lehetőség erre. Vagy épp emiatt nem veszünk semmit, aztán, amikor a hazautazásra kerül sor, akkor vesszük észre, hogy nem is viszünk haza sok, a kultúrát jól jellemző ajándékot, mert számunkra már nem tartozik az újdonság kategóriába.) Pozitívan állunk hozzá mindenhez és jó humorérzékkel, a kultúrák közti különbségeket különlegesnek és érdekesnek tartjuk. Rengeteg új élményben van részünk.
z
2. szint: Már viszonylag átfogó képet kaptunk az új környezetről, pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt szereztünk. A jó dolgok után már észrevesszük a rosszakat is, de ignoráljuk őket, igyekszünk csak a pozitív dolgokra koncentrálni.
22
http://www.kwintessential.co.uk/cultural-services/articles/cultureshock-stages.html A Kwintessential – nyelvekkel és
kultúrákkal foglalkozó weboldaláról. 39
z
3. szint: Elkezdünk a negatív tapasztalatokra összpontosítani, ami eleinte érdekesen más volt, az most bosszantó és zavaró (pl.: Eleinte érdekes volt a sok kínai felirat, de mostanra már zavaró, hogy sehol nincs angol felirat vagy latin betű, és szótár nélkül nem szabad elhagyni a szobát.). Nem értjük, a kínaiak miért viselkednek úgy, ahogy, miért bámulnak minket egyfolytában, és miért nem érzik magukat zavarban, ha mi ezt észre vesszük. Elkezdünk tehát visszahúzódni és a többi hasonló helyzetű külföldi társaságát keresni, akikkel megbeszélhetjük a minket ért „atrocitásokat”, hogy miért nem szeretjük Kínát, és, hogy miért és mennyivel jobb a mi kultúránk a helyiekénél. Ekkor döbbennek rá sokan, hogy mennyire szeretik a hazájukat.
z
4. szint: Kezdjük megszokni a rossz és a jó dolgokat is, a környezetet. Egyre többet értünk abból, amit körülöttünk beszélnek, és már könnyebb megértetnünk magunkat. Lassacskán hozzászokunk a dolgok rendjéhez, és folyásához.
z
5. szint: Teljesen megszoktuk az ittlétet, megismertük a kultúrát, kialakítottuk mindennapi rutinunkat, baráti köreinket. Új hobbikra tettünk szert. Megtanultunk jól közlekedni a két, vagy esetleg három (kínai-saját-„Kínában lévő külföldi”) kultúra között, és egyaránt látunk mindegyikben pozitív és negatív aspektusokat, az általunk jónak vélt jellemzőket pedig elsajátítjuk.
Az, hogy valaki mennyi idő alatt vészeli át mindezt, és mennyi időt tölt el az egyes szinteken, az függ az egyén alkalmazkodóképességétől, általános beállítódottságától (optimista vagy pesszimista, hirtelen haragú vagy inkább nyugodt, mennyire nyitott, könnyen köt-e új barátságokat, mennyire gyorsan tanul stb.). Fontos megemlíteni azt is, hogy nem feltétlenül megy mindenki végig az összes szakaszon, és sokszor előfordul az is, hogy össze-vissza ugrál az ember a különböző szintek között.
40
3. 1. 3. A kultúrsokk lehetséges okai: z
Nem találjuk a helyünket: Megérkezünk egy olyan területre, ahol a mindennapi életben követett szabályok, szokások nem egyeznek meg azokkal, amikhez hozzászoktunk. Ha nem vagyunk tisztában ezekkel a különbségekkel, az komoly zavart okozhat a körülöttünk történő dolgok interpretálásában, és annak eldöntésében, hogy hogyan viselkedjünk. A zavar bizonytalanságot szül, ez pedig növeli a stresszt.
z
Távol vagyunk az otthonunktól, a megszokott környezettől, ráadásul rengeteg a zavaró különbség, ezért a törekvés, arra hogy megőrizzük lelki stabilitásunkat, nagy érzelmi megpróbáltatással jár.
z
Folyamatosan egy számunkra idegen nyelven kell kommunikálni, amit vagy mi, vagy a másik fél (vagy pedig egyikünk sem) nem beszél folyékonyan, vagy érthetően.
z
A kulturális és anyanyelv-használati szokások különbségéből fakadóan hiába beszéli két eltérő országból, régióból származó ember ugyanazt a nyelvet, még ha tökéletesen is, a kommunikációs félreértések elkerülhetetlenek.
z
Az új, még nem megszokott környezetben hajlamosabb lebetegedni az ember, és sokkal hamarabb fárad el.
z
Sok olyan dolog, ami eddig támaszt nyújtott nekünk, feltöltött minket energiával (pl.: kertészkedés; kedvenc tévé sorozat stb.), az most nem elérhető.
z
Nyelvi problémák miatt nehezen találunk új hobbit, barátokat, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket.
z
Távol vagyunk a családunktól, barátainktól.
41
3. 1. 4. A kultúrsokk tünetei:23 A kínaiaktól „elfáradt” külföldi eleinte úgy próbál felfrissülést keresni, hogy más külföldiekhez társaságát keresi, általában honfitársakét, vagy hasonló kultúrájú emberekét (pl.: amerikai más amerikaiakhoz, európai az európaiakhoz, az ázsiaiak általában ragaszkodnak saját országukból származó emberekhez). Ez rövidtávon kellemes kikapcsolódás, ám sokan abba a csapdába esnek, hogy nem is keresnek kínai barátokat, és nem próbálnak beilleszkedni. Ők alkotják a különböző külföldi kolóniákat. Az ilyen emberek általában nincsenek megelégedve Kínával, gyakran összpontosítanak a negatív oldalaira s általánosítják azokat, keltik annak rossz hírét. Ezek az emberek ugyanakkor mégsem hagyják el az országot, mert tetszik nekik az itt jellemző olcsóság (ami egyes gazdag nyugati állam polgárainak, már-már olyan, mintha ingyen osztogatnák az árukat), a kényelem (mert itt minden bolt estig nyitva van, a bankba és a postára vasárnap délután is el lehet menni) illetve az a különleges kiváltságos bánásmód, amivel itt gyakran megilletik a külföldit. A megfáradt külföldi hajlamos hamar elveszteni türelmét a kínaiakkal, és azok szokásaival szemben. Jellemző az is, hogy meghatározott helyek között közlekedik csak, mint például a megszokott étterem, (ahol általában a megszokott ételt, italt rendeli) néhány megszokott szórakozóhely, (ahová általában addig és akkor járnak, amíg nincs túl sok kínai) stb. A stressz miatt sokaknak megnövekedik az alvásigénye vagy az étvágya, ezért a külföldiek nagy része Kínába érkezése után (bár az első pár hétben fogy egy-két kilót) számos kilóval gyarapodik. Ez leginkább a nők esetében jellemző.
3. 1. 5. Módszerek a kultúrsokk csökkentésére A szembeötlő kulturális különbségeken kívül, számos probléma forrása a nyelvi akadály. Az egyik első dolog az ideérkezés után, ami kellemetlenséget okoz a diákoknak (ha nem úgy érkeztek ide, hogy tökéletesen beszélték a nyelvet), hogy nem tudnak megfelelően 23
Az Amity Teachers Handbook (2006) kultúrsokkról szóló fejezete alapján. 42
kínaiul. Lehet, hogy össze tudnak rakni egy megfelelő mondatot, és a kínai még meg is érti, viszont a válasz általában „kínaiul van”. Az átlagember viszonylag gyorsan beszél, és akkor sem kezdi el artikuláltan szótagolva elmondani a mondandóját, ha külföldivel találkozik. Ezért sokan a megérkezés után, ráeszmélve, hogy nem tudják megértetni magukat, szorgalmas kínai tanulásba kezdenek. Miután egyre jobban beszélik a nyelvet, nő a magabiztosságuk, jobban kiismerik magukat a környezetben (pl.: már el tudják olvasni a táblákat, és jelzéseket), és több emberrel ismerkednek meg, pozitívabb élményeket és új barátokat szerezve. Miután elfogadták a tényt, hogy még sokáig itt kell maradniuk, és mivel sokak számára a kínai kultúra amúgy is misztikus, érdekes és vonzóbb, mint maga a nyelv, ezért csatlakoznak valamilyen szakkörhöz (kalligráfia, kínai konyhaművészet, elkezdenek tájcsizni stb.), amit általában az iskola indít legtöbbször ingyen. A beilleszkedést segíti az is, hogy a tanév kezdete után, a kampuszon lófráló külföldiekre vadásznak a kínai diákok, így akarnak ugyanis új barátokat szerezni, akik majd angolul tanítják őket (sok kínai véli úgy, hogy minden fehér külföldi kiválóan beszél angolul), ők pedig cserébe segítenek nekik a kínaival. Ez egy megfelelő módszer arra, hogy gyorsan új ismerősöket szerezzünk, és nagyobb rálátást a helyiek mindennapi életébe.
Bár Kínában rohamos ütemben nő a bevándorló diákok száma, mégsincsenek túl sokan. Az egyes nevesebb egyetemektől eltekintve, az egy iskolában lévő külföldiek száma az ott tanuló kínai hallgatókhoz mérve elenyésző. Ezzel ellentétben a Pekingi Nyelvi és Kulturális Egyetemen viszont a helyi diákok aránya csupán 30%. Nem meglepő tehát, ha a kisebbségben lévő külföldiek hamar összetartó közösséget alakítanak ki. Nem kell, hogy ismerje egymást a két diák, mivel mindkettőjükről azonnal látszik, hogy nem idevalósi. Ez elég indok, hogy köszönjenek egymásnak, elkezdjenek beszélgetni, elhívják a másikat valahová, akár néhány perces ismeretség után is. Ez kevésbé jellemző az ázsiai hallgatókra, részben azért, mert a környező országokból, különösen sokan jönnek Kínába, mint pl.: Japán, Korea, Vietnám, és nem teljesen egyértelmű, hogy az illető külföldről jött-e, részben pedig az ezekben az országokban jellemző illemszokások miatt. Különösen a koreai nép 43
felettébb szigorú ezen a téren. Amíg nem mutatkoztak be egymásnak, hiába tudják mindketten, hogy egy országból jöttek, nem köszönnek, a bemutatkozást pedig mindenképp a fiatalabbnak kell kezdeményeznie. A megismerkedésnek már az első perceiben igyekszenek kideríteni, hogy a másik hány éves, hogy aztán a beszélgetésben a megfelelő udvariassági formulákat alkalmazzák.
Sok külföldi érzi úgy, hogy Kínában sokkal könnyebb barátokat szereznie, és a kapcsolatok fejlődése is sokkal gyorsabb ütemben történik, mint otthon. Ennek lehetséges okai közé tartozik az egymásrautaltság (kívülállók egy ismeretlen országban), az, hogy együtt könnyebb átvészelni a kultúrsokkot, és a sok közös élmény, megpróbáltatás pedig erősíti a két ember közti köteléket, illetve segít abban, hogy hamarabb hozzászokjunk a kínai viszonyokhoz. Gyakran előfordul azonban az is, hogy a valakit körbevevő emberek a kultúrsokk harmadik szintjén vannak, ez a folyamatos negatív légkör pedig megnehezíti az egyén számára a megszokási és elfogadási folyamatot.
3. 2. 1. A kínai kultúrsokk A kultúrsokk általános jellemzése után szeretném bemutatni azt, amivel az ideérkező külföldiek, és köztük a diákok, szembesülnek. Kínára nem lehet felkészülni, hiába nézünk és kérdezünk utána, hogy mi várhat majd ránk, maga a száraz információ fel sem ér azzal, amikor magunk éljük át azokat a dolgokat, amiket olvastunk vagy hallottunk valahol. De mi hathat ilyen sokkolóan egy emberre, és miért?24 Az első dolog általában, ami feltűnik, hogy rengeteg ember van mindenhol. Az utcákon, az éttermekben, kávézókban bárhova is megyünk. Nem csak, hogy sokan vannak, de hangosak is. Ha valaki nem érti a nyelvet, gyakran hiheti azt, hogy a mellette álló helyiek éppen veszekednek egymással, pedig csupán beszélgetnek. A kínai nyelvben használatos hangsúlyok miatt nagyon fontos az artikulált beszéd, hiszen ugyanaz a szó más 24
Saját tapasztalatok alapján. 44
hangsúllyal ejtve teljesen más jelentéssel rendelkezik. Többek közt emiatt is, hogy beszélgetőpartnerük értse mit mondanak, megszokták, hogy kiabálnak. A városok zsúfoltságából adódik egy újabb probléma: a lökdösődés-tolakodás. Az elmúlt néhány évtizedben, a még elmaradott kommunista Kínában felnövő nemzedék tagjaira nem volt jellemző, hogy magasabb színvonalú oktatásban részesüljenek, és a mára már középkorú, gyakran vidékről a városba érkező, köpködő, kiabáló kínaiak gyakran keltenek erősen negatív képet az idelátogatókban. Szerintem a fiatalok között mindez egyre ritkább. Az évekig elszigetelt országba hosszú ideig csak ritkán jött külföldi, és akkor is főként a nagyvárosokba. Kínában még most is rengeteg olyan ember van, aki soha életében nem látott fehér vagy fekete bőrű embert. Nem csoda, hogy az utóbbi időben elszaporodó külhoniak nagy érdekességnek számítanak, főként a már említett vidékről városba vándorolt egyszerű emberek között. Gyakori eset, hogy a nevezetességeket látogató turistáról 5 fotót készítenek 6 különböző kínaival mielőtt háromig számolhatna, vagy a fekete bőrű emberekhez szó nélkül odamennek és megsimogatják a bőrét, hogy megnézzék nem kente-e be valamivel. Nincsen bennük semmiféle rossz szándék, de érthető, ha a külföldit zavarja a „cirkuszi majom” szerep. Az általában vendégek, ügyfelek igényeit leső és kielégíteni kívánó kiszolgáláshoz szokott külföldi számára nagy meglepetést és zavart okoz, amikor elmennek egy étterembe, bankba vagy felszállnak egy buszra, és nem azt a hozzáállást tapasztalják, amit otthon. Itt nem az jellemző, hogy mosollyal fogadnak minket, és igyekszenek jó benyomást kelteni, hanem sokszor flegmák, idegesek, olyan érzést keltve bennünk, mintha valami rosszat tettünk volna ellenük. Többször megesik, hogy amikor egy étteremben közöljük a pincérrel, hogy távozáskor szeretnénk a maradékot magunkkal vinni, lazán az asztalra dob egy dobozt s megy is tovább. (A problémájuk persze nem személyes, mi is valószínűleg ugyanígy viselkednénk, ha havonta csak két vagy három szabadnapunk lenne, és amúgy pedig tizenkét órát dolgoznánk naponta 10-20 ezer forintért.) Ahogy
már-már
„fejvesztve”
igyekezte
Kína
behozni
lemaradását
a
fejlett
nagyhatalmakkal szemben, úgy hanyagolta el a környezetet, ami most kezdi éreztetni a 45
hatását. Számos helyen változtak meg az addigi éghajlati viszonyok, például a fővárosban és környékén, az északon kivágott fáknak köszönhetően elsivatagosodási folyamat indult meg. Az addig gyakori eső, télen pedig nagy havazás helyett most már a kormánynak kell beavatkoznia, és gyakran „mesterséges” esőt indítania. A szárazság és nagy szél pedig örökös porréteget von minden fölé, az asztalokat naponta le kell törölni, fehér ruhában pedig nem is érdemes elmenni otthonról. Zavaró a kisebb utcákban eldobált, vagy elfújt szemét is. Amit talán legnehezebben szoknak meg az újonnan érkezők, és itt főképp a gazdagabb nyugati államok polgáraira gondolok, az a higiéniai viszonyok. További megbotránkozásra ad okot, hogy, szintén történelmi okoból, rengeteg helyen nincsenek a mellékhelyiségben ajtók, vagy ha vannak is, vagy nem lehet becsukni, vagy nem is akarják. (Ez arra az időszakra vezethető vissza, amikor senki nem bízott senkiben, féltek a besúgóktól ezért leszedték a vécéajtókat, hogy az ember még ott se lehessen egyedül.) A kínaiak nagy része nem rendelkezik mélyreható ismeretekkel az országhatárokon kívüli dolgokat illetően, de amit szinte mindannyian „tudnak”, hogy a külföldiek gazdagok, a fehérek legalábbis mindenképpen. A turisták a valóságos ár gyakran száz, de akár kétszázszorosát is kifizetik (mégis boldogok, mert még így is kevesebbet fizettek, mint ha otthon vették volna meg az árut). Az itt általában hónapokat, sokszor éveket eltöltő diákság helyzete azonban más. Ők néhány kezdeti negatív tapasztalat után megfelelő képet kapnak a körülbelül helytálló árakról, és az egyes boltokban, piacokon kapható áruk minőségéről. Az állandó (sokszor már-már erőszakos) alkudozás, az, hogy sosem lehetünk biztosak benne, hogy mennyivel fizettünk többet a valódi árnál, komoly lelki megterhelés mindenki számára. (Megjegyzés: A saját honfitársaikat is ugyanúgy igyekeznek becsapni, de az alsó és felső árhatárok azért alacsonyabbak, mint a külföldieknél.) A fent említett dolgokat, szituációkat elképzelve már teljesen érthető, hogy miért is „sokkol” rövid idő után az ittlét, ám ha végiggondoljuk a mögöttük megbúvó okokat, akkor rögtön nagyobb empátiával fordulunk a kínaiak felé. Az okok megismeréséhez viszont időre van szükség.
46
3. 2. 2. Első kézből: A következőkben saját élményeimen keresztül mutatom be a kultúrsokk szakaszait: 2004 őszén jutottam el először Kínába, Pekingbe egy 5 hónapos ösztöndíj révén. Az első hónap után rádöbbentem, hogy néhány hónap nem elegendő a nyelv megfelelő elsajátításához, ezért elhatároztam egy egész tanévet kint töltök. Mielőtt kiutaztam Kínába, alapfokú szinten beszéltem a nyelvet, voltak kínai ismerőseim, illetve volt egy ismerősöm, aki a 2002/3-as tanévet Tianjinben töltötte hasonló ösztöndíjjal. Tőle rendszeresen kaptam az élménybeszámolókat - jót, rosszat egyaránt. Mindezek után nem tartottam attól, hogy kultúrsokkban lesz részem. A Külkereskedelmi Főiskolán a kínai csak egy újabb idegen nyelvet jelentett számomra, és magáról a kultúráról nagyon keveset tudtam. Megérkezéskor a reptéren nem várt senki és miután nagy nehezen megérkeztem az iskolába, egy csótányos szobába kerültem, ami előtt hatalmas szemeteszsákok aszalódtak a melegben. Azt hittem, ez csak ideiglenes állapot és éppen helyet keresnek nekem, ezért nem aggódtam. Azt csak akkor kezdtem el, amikor kiderült, hogy erről szó sincs. Igyekeztem feltérképezni a területet, de nem mertem messzire elmenni a kollégiumtól, féltem, hogy nem találok vissza. Reggel nyolc óra sem volt még, a kampuszon csak kevés ember járkált. A diákok nagy része még nem érkezett meg, külföldit pedig sehol nem láttam. Pénzt akartam felvenni a bankkártyámmal, de az automatán is minden kínaiul volt kiírva, kezdtem egyre inkább kétségbeesni. Ekkor megláttam egy kínai diáklányt, akinek miután nagy nehezen elmondtam angolul, hogy kínai pénzt szeretnék dollárért, egy, az iskola kapujánál parkoló, lefüggyönyözött ablakú, fekete autóhoz vezetett. Másfél órája érkeztem meg Kínába, de már megismerkedtem a legközelebbi fekete váltóval. A sikeres üzlet után fellelkesülve úgy döntöttem, keresek egy boltot és veszek ennivalót. A boltban azonban észre vettem, hogy minden kínaiul van ráírva az árukra, még a hátoldalon sincs legalább angol felirat, csak talán japán és koreai. El akartam intézni a többi dolgomat is, lejelentkezni az iskolában, hogy megérkeztem. Minden tudásomat összeszedve megkérdeztem a portástól, hogy a regisztrációs papírommal hova menjek (pontosabban: 47
„Hol van X épület?”). A válaszból nem értettem egy szót sem, többszöri próbálkozás után sem, úgyhogy feladtam. A kilencórás repülőúttól elfáradva le akartam zuhanyozni, majd nekiállni tanulni. Ekkor ért az utolsó sokk: három mellékhelyiség volt és mindegyik „balkáni” jellegű, egy lámpa, az viszont a fülkéken kívűl, és az ajtó behajtása után, sajnos sok fényt nem nyújtott. Ekkor komolyan elgondolkoztam azon, hogy visszamegyek Magyarországra. Általában az első nap, amikor ideérkezik egy diák nem szokott ilyen „szörnyű” lenni. Ugyanis ritkán érkeznek egyedül, vagy van valaki itt, aki segít nekik berendezkedni és elmagyarázza, hogy mi hol van, hogyan működik. Sajnos nálam ez nem így volt, mert a többi magyar, aki velem jött, más ösztöndíjjal érkezett, más iskolába ment, és közülük is csak egy embert ismertem. Én “csak” a kínai kormánytól kaptam ösztöndíj-támogatást, a magyartól nem, és valószínűleg ezért volt, hogy a magyar nagykövetség nem tudott a jövetelemről. A kínai tudásom felfrissítése után kellemesebben éreztem magam, este pedig kaptam egy vietnámi szobatársat, aki sajnos angolul annyit sem értett, hogy „Where are you from?”, viszont otthon kínaitanár volt, úgyhogy a kínaim ígéretes fejlődés elé nézett. A következő nap már elkezdtek megérkezni a külföldi diákok, kiderült, hogy nem én vagyok az egyetlen magyar az iskolában. Innentől kezdve kezdtem egyre jobban érezni magam, nem foglalkoztam a kollégium milyenségével. (Ekkor határoztam el, hogy egy évig maradok.) A következő hónapokban azonban lassacskán elmúlt az újdonság varázsa, az idő is sötétebbre és hidegebbre fordult, én pedig egyre jobban öszpontosítottam a negatív dolgokra. Elegem lett az ételekből, hiányoztak az otthoni ízek (nem volt konyhánk a kollégiumban, úgyhogy nem tudtunk főzni.), a magyarokkal megromlott a kapcsolatom, mert teljesen más jellegűek voltak a személyiségeink, a barátaim pedig nem a kampuszon laktak, hanem fél-, egyórányi távolságra. A helyzet rosszabbra fordult, amikor elérkezett a kéthónapos téliszünet, a diákok több, mint 90%-a, köztük a barátaim nagy része, hazautazott vagy kirándulni. Mivel Kínában ekkor van a legnagyobb ünnep, a kínai újév (a Tavasz Ünnepe), nem csak a diákok hagyták el a várost, hanem szabadságot kapott a dolgozók nagy része illetve bezártak a boltok, éttermek, áruházak is pár hétre. Egy külföldi 48
diák szemszögéből nézve unalmas időszak ez: kihalt a város, főként a kampusz.
Összegzés: Az első Kínában töltött évemet összegezve elmondhatom, hogy nálam maga a kultúrsokk mindenképpen jelen volt az egész kint töltött idő alatt, minden lehetséges szintjét bejártam, és ami a legmeglepőbb, hogy az utolsó szintjére csak akkor sikerült eljutnom, amikor már jó pár hónapja itthon voltam. Ennek köszönhetően azonban, mikor egy év múlva (2006. augusztus végén) vissztértem, nem mentem rajta újra keresztül, olyan volt, mintha hazajöttem volna: ismertem a környéket, volt sok barátom, aki itt maradt. Így történt az, hogy sikerült ugyanazt a szituációt (külföldi ösztöndíjasként kínait tanulva) teljesen másképp átélnem.
3. 3. 1. Hazatérés – az újabb sokk: A hazatérés utáni visszaszokás gyakran sokkal nehezebb, mint, amikor hozzá kell szoknunk az új kultúrához, bár nem tart olyan sokáig. Mielőtt valaki úgy dönt, hogy Kínában fog tanulni egy ideig, az általában valamennyire beszéli a nyelvet, van egyfajta elképzelése a kultúráról, és a legfontosabb: Tisztában van azzal, hogy MÁS. Azzal, hogy nem lesz ugyanolyan, mint otthon, és hogy az átállás nem feltétlenül megy majd könnyen; mielőtt azonban hazatérne az illető, többnyire nincsenek ilyen aggályai, hiszen feltételezi, hogy ismeri a helyet, egész életében ott élt, ismeri az embereket. Gyakran nem gondolunk arra, hogy, amíg távol voltunk az otthonunktól, és igyekeztük megszokni az új környezetet, mi is rengeteget változtunk. Alakítottak minket az új szokások, az új barátok, akik általában egy harmadik vagy negyedik kultúrát képviseltek, s az a rengeteg élmény, amin keresztül mentünk. Hajlamosak vagyunk arra, hogy amikor sok negatív dologgal érintkezünk, akkor idealizáljuk az otthonunkat, és elfeledkezünk arról, hogy az sem tökéletes. Amikor a diákok hosszabb idő után újra hazatérnek, még a hatása alatt vannak 49
annak, hogy azokat az embereket, akik a mindennapjaik részei voltak talán sosem látják újra, és ugyanekkor hirtelen egy teljesen új szituációban találják magukat.
Amivel a hazatérés után általában szembe kell nézniük: z
Az élet otthon is ment tovább, sok minden megváltozott, az emberek és a környezet is, s amit az otthon maradtak már észre sem vesznek, az a visszatérteknek teljesen új és szokatlan.
z
A hazatért diák megváltozott viselkedését az itthon maradtak nem tudják kezelni, és ez konfliktusokat szülhet. Egy saját példa: Kínában hozzászoktam, hogy az „igen” szó helyett ők általában „en”-t mondanak, ami bár egy rendes szó, sokaknak csak egy nyögésnek tűnhet. Miután visszajöttem Magyarországra, sokszor előfordult, hogy én nem értettem miért kérdeznek meg tőlem mindent ötször egymás után, ők pedig nem értették, miért nem válaszolok, így aztán előfordult, hogy néha veszekedésbe fulladt az egész.
z
A kint töltött idő alatt sok különböző nemzetből származó emberrel ismerkednek meg, s ezáltal nagyobb rálátást kapnak a világ különböző országaiban lévő politikai helyzetre, szokásokra, és az ott élő emberek jellemeire. Ezután sokkal érzékenyebb az ember ezekre az apró különbségekre a nemzetek között, és az esetleges sztereotípiákra, tévhitekre.
3. 3. 2. Hazatérés kínai szemszögből:25 Miután egy idegen országban (általában a tengerentúlon) folytatott tanulmányaikat befejezték, a hazatért kínaiaknak szintén kultúrsokkban van részük. Az azelőtt megszokott, vagy talán észre sem vett kínai szokások, mint a köpködés, szemetelés és tolakodás a külföldről visszatérteknek nem csak, hogy szemet szúr, de általában visszataszító érzéseket kelt bennük. Gyakran olyan “tüneteik” vannak, mint a kultúrsokk harmadik szintjén lévő külföldieknek. 25
People’s Daily www.english.people.com.cn illetve Chen Sitong, Bao Xin kínai diákokkal készített interjúk alapján 50
3. 4. Nehezebb-e a nyugati diákoknak az átállás? A kulturális különbségek eltérésének nagyságát nézve feltételezhetjük, hogy a nyugati országokból (és Ausztráliából) érkezett diákok számára jóval nagyobb problémát jelent hozzászokni a kínai élethez, mint az ázsiai társaiknak. (Ez fordítva is ugyanígy van, ha belegondolunk abba, hogy egy olasz diáknak könnyebb megtalálnia a helyét Németországban, mint mondjuk egy vietnáminak.) A történelmi kötelékek, Kína hatása a körülötte lévő államok kultúrájának fejlődésére, az esetleges nyelvi hasonlatosságok mind-mind segítik azt, hogy az ideérkező ázsiai diákok kevésbé érezzék magukat idegennek, de megkönnyíti a helyzetüket az is, hogy sokan vannak, hiszen ahogy már említettem, az itt tanuló külföldiek több, mint 75%-a közülük kerül ki. Legtöbben a koreaiak vannak, ők is Pekingben, a 2006-os adatok alapján csak a fővárosban 100 000 koreai élt, és ők sem elszórtan, hanem bizonyos városrészekbe tömörülve. Ezeken a helyeken, mint például az Wudaokou, Wangjing, rengeteg a koreai bolt, étterem, szauna, karaoke-bár és a kínai mellett koreaiul is mindent kiírnak a kínai helyeken. Az újonnan érkezett, kínaiul egy szót sem tudó koreainak így nincs akkora kultúrsokkban része, mint például egy amerikai számára, aki hozzá van szokva, hogy angolul „mindenhol” tudnak. A koreai elmehet és a 24 órán át nyitva tartó éttermeikben eheti a hazájában megszokott ételeket, szórakozhat a koreai karaoke-bárban, ahol a személyzet - általában az észak-kínai koreai nemzeti kisebbség tagjai - tökéletesen beszéli az anyanyelvét és bevásárolhat a koreai kisboltokban. Szinte mindenhez hozzájut, amit megszokott otthon, s az itt lévő új koreai ismerőseivel töltve az idejét akár napokat, heteket is eltölthet úgy, hogy nem is kell megszólalnia kínaiul, vagy más idegen nyelven, és nem is érzi olyan erősen, hogy külföldön van. A más kontinensről származó diákok azonban sokkal nagyobb megpróbáltatásokkal néznek szembe. Nem feltétlenül találnak honfitársat az iskolában, ahol tanulnak, s ha találnak is, nem biztos, hogy baráti viszony alakul ki köztük. Ennek következtében valószínű, hogy más külföldiekkel töltik szabadidejüket, és nagy valószínűséggel folyamatosan idegen nyelven kell kommunikálniuk a nap 24 órájában. Az eltérő nemzetekből származó barátok
51
között az, hogy általában nem beszéli mindenki tökéletesen a közösen használt nyelvet, illetve a fennálló kulturális különbségek gyakori konfliktusokat, félreértéseket okozhatnak. Kellemetlenebb, ha az illető nem beszél idegen nyelveket, anyanyelve pedig nem igazán elterjedt, mert akkor a komoly kommunikációs akadályok szinte ellehetetlenítik az asszimilációt. Az interaktív oktatáshoz szokott nyugatiaknak komoly problémát okoz megszokni a kínai oktatási módszereket (nem kevés gondot okozva ezzel a tanárnak is). Ázsiában a tanároknak különleges tekintélyük van, a diákok ahhoz szoktak hozzá, hogy hallgatják a tanárt, és kérdések nélkül jegyzetelnek. Ezzel szemben a nyugatiak folytonos kérdéseket tesznek fel, beszélgetnek egymással az órán, vagy nem is jelennek meg, nem csinálják meg a házi feladatukat, és tudni akarják, a dolgozatokban mit rontottak el, az pedig miért nem helyes (viszont Kínában általában nem adják vissza a diákoknak a kijavított dolgozatokat, csak az eredményt közlik). Az utóbbi persze jobbára azokra vonatkozik, akik beszélik olyan szinten a nyelvet, hogy ezt megtehessék. Azok, akik még nem tartanak ott, azok azzal küszködnek, hogy megértsék mit magyaráz a tanár az órán, ugyanis magának a kínai nyelvnek az oktatása is kínai nyelven folyik már az alapoktól. További nehézségeket jelenthet még a kínaiakkal és ázsiaiakkal való kommunikációban, hogy a gondolkodásmódjuk, -menetük bizonyítottan különbözik a nyugatiakétól. Ez az általános párbeszédek mellett megnyilvánul abban, hogy hogyan értelmezik ugyanazokat a szituácókat, és többek között abban, hogy mit találnak viccesnek. Az ázsiaiak közül is főképp a japán, koreai és kismértékben a vietnámi tanulóknak a nyelvi hasonlóságok miatt könnyebb kezdetben a kínai nyelv tanulása. A koreai és japán nyelvben a komoly kínai hatás eredményeképp még ma is sok kínai karaktert használnak, s bár a kiejtés és a jelentés olykor eltér, de számos esetben hasonló, így lehet az, hogy egy japán olvasáskor akkor is megérti egy kínai szöveg nagy részét, ha éppcsak, hogy elkezdte tanulni a nyelvet és, hogy egy koreai akkor is tudja sok szó jelentését, ha még nem is tanulta előtte. A sokat szenvedő nyugatiakkal szemben a saját nyelvükben is sok (a kínainál is több) hangsúlyt használó thai-ok és vietnámiak könnyedén sajátítanak el szinte tökéletes 52
kiejtést. A nyelvtanulási nehézségek mellett, további megpróbáltatást jelent a fehér vagy fekete külföldieknek az, hogy maguk a kínaiak is eltérő bánásmódban részesítik őket, mint az ázsiai kinézetű társaikat. Ez lehet pozitív, sokszor különbnek tartják őket maguknál, például: soronkívül is elintéznek nekik bizonyos ügyeket, vagy előnyben részesítik az ő kényelmüket. Azonban az elterjedt tévhit miatt, miszerint minden külföldi - főképp a fehér - gazdag, ezért nehéz dolga van a külföldinek például ruha- vagy elektronikai cikk vásárlásakor.
53
4. Kína megnyitja kapuit – történelmi áttekintés Idejönni tanulni nem mindig volt olyan könnyű és népszerű, mint most: a jelenleg jellemző „Boom” az utóbbi 10 évben indult meg, és azóta egyre meredekebben ível felfelé az idelátogató diákok száma. A cserediákok beáramlásának történetét két fő szakaszra bonthatjuk: Az első 1950-1977 közötti reformidőszak, a második pedig 1978-tól máig tartó szakasz.
4. 1. 1. Az első szakasz: 1950 周恩来 (Zhou Enlai) kínai miniszterelnök a fogadott külföldi diákokat érintő ügyeket intéző részleget jelölt ki a Külügy- és az Oktatásügyi Minisztériumban, továbbá meghatározta az ezekkel a diákokkal szembeni követelményeket. Még ugyanebben az évben megérkezett az első (33 fős) diákcsoport Kelet-Európából. Az ötvenes éveket kivéve, amikor nagy számban fogadott vietnámi diákokat az ország (egy évben előfordult, hogy összesen 3000 diákot is), az évente érkező cserediákok száma meglehetősen kevés volt (körülbelül 500) és mind a kínai állam ösztöndíjában részesült.
4. 1. 2. A második szakasz: Az 1978-ig bekövetkezett történelmi változások és számos új reform következtében az érkező cserediákok addig közel stagnáló száma növekedésbe kezdett. Az egyik legnagyobb vívmány e téren, hogy 1989-ben a kínai kormány engedélyezte a saját magukat finanszírozó tanulók bejövetelét, és azt, hogy az egyetemek saját maguk határozhassák meg, hogy hány jelentkezőt fogadnak. 1990-ben a költségtérítéses diákok száma (több mint 3800) már meghaladta az ösztöndíjasokét. Az 1979-es évhez képest a fogadott külföldiek száma 1990-re a tízszeresére emelkedett, az azt követő néhány évben pedig az évenkénti 54
növekedési ráta folyamatosan 30% feletti volt, ezen belül a magán finanszírozásúaké meghaladta a 40%-ot! A legnagyobb változások azonban 1992 után indultak meg, amikor is amellett, hogy a beáramló külföldiek száma erőteljes növekedésnek indult, bővült az őket szolgáltató országok sora is: ugyanis, amíg idáig többnyire Kelet-Európából érkeztek diákok illetve egy-két elmaradott környező országból, addig 1998-ra már 164 országból, régióból. Ennek következtében megnőtt a felsőoktatásban tanuló külföldiek létszáma is, ők a hosszútávon (6 hónapnál tovább) itt maradó diákok 38,72%-át tették ki, illetve a fogadóiskolák is néhány tízről - több százra emelkedtek. 2002-re Kína összesen 175 országból fogadott 85 ezer diákot, akik összesen 31 tartomány, autonóm terület, és tartományszintű város 395 felsőfokú oktatási intézményében, vagy egyéb oktatási szervezetében tanultak.26 A 2003-as SARS járvány bár nagy nehézségeket okozott, (a rövidtávú tanulmányokat folytató külföldiek csaknem fele döntött úgy, hogy haza utazik,) alapjában véve nem bolygatta meg a növekedési ütemet, a hosszútávon itt tanuló diákoknak csak 9,45%-a hagyta el Kínát, és továbbra is az országban maradtak több mint 70 ezren.
26 27
27
http://news.xinhuanet.com/edu/2003-02/26/content_745796.htm A Xinhua ügynökség 2002-es kimutatásai http://www.moe.edu.cn/edoas/website18/info13253.htm a Kínai Oktatási minisztérium honlapja 55
4. 1. 3. A mai helyzet: Mára összesen 190 országból és régióból küldenek Kínába diákokat, akiket 568 felsőfokú intézményben fogadnak. 6. ábra A Kínában tanuló külföldiek száma (1992-2005) 160000 140000 120000 100000 80000
fő
60000 40000 20000 0
1992
1996
2003
2004
2005
Forrás: A Kínai Oktatási Minisztérium honlapja Sok diákot, leendő munkavállalót kecsegtet, hogy Kína 26 országgal és régióval kötött az iskolai bizonyítványok és oklevelek kölcsönös elfogadásáról szóló egyezményt. Ez és számos egyéb faktor, mint például a kínai gazdaság tartós és gyors ütemű fejlődése, az egyre több ideirányuló beruházás, és szerteágazóbb kínai cserekapcsolatok következtében, a diákokat küldő országok összképe is változik. A jelenleg több mint 140 ezerre tehető Kínában tanuló külföldi megoszlása a következő28:
28
A Xinhua hírügynökség 2007. március 4-én megjelent cikke alapján paper.people.com/rmrbhwb/html/2007-03/04/content_12404187.htm 56
7. ábra A Kínában tanuló külföldiek megoszlása anyaország szerint (2005)
1793 1085
4703 6462
63762 Ázsia
Európa
USA
Afrika
Óceánia
Forrás: A Kínai Oktatási Minisztérium honlapja Amint azt a grafikonon is jól láthatjuk a legtöbben az ázsiaiak vannak 75,73%, őket követik az európaiak 11,67%-kal. 9,37%-ot tesznek ki az amerikai diákok, 1,95%-et az Afrikából érkezők, legkevesebben pedig az Óceániából küldöttek, ők csupán 1,28%-ot tesznek ki. Ha összevetjük a Kínai Oktatási Minisztérium honlapján található 2003-as és a 2005-ös adatokat, akkor megfigyelhetjük, hogy ha a sorrendben nem is történt változás, az arányokban igen: 8. ábra29 A külföldi diákok megoszlása 2003-ban és 2005-ben
100 80
81. 93 75. 73
60 40
11. 67 8. 31
20 0 29
Ázsi a
Eur ópa
2003 2005 9. 37 6. 05 Amer i ka
1. 28 1. 95 2. 31 1. 04 Af r i ka
Óceáni a
Forrás: Saját 57
Továbbra is az ázsiaiak vezetik a sort, azonban 2005-re lényegesebben nagyobb arányban érkeztek Európából, illetve az Amerikai kontinensről. Mindez tisztán mutatja, hogy az egyre jelentősebb szerepet játszó Kínában már az európai és az amerikai fiatalok is nagy lehetőségeket látnak a jövőt illetően, és választják tanulmányaik színhelyéül. A legtöbb diákot kibocsátó első 5 ország közé tartozik Dél-Korea, Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Vietnám és Indonézia, de a Thaiföldről, Németországból, Oroszországból, Nepálból és Mongóliából érkező diákok száma is meghaladja az 1000-et: 9. ábra A legtöbb diákot szolgáltató első 5 ország
40000 35000 30000 25000 20000
fő
15000 10000 5000 0
D-Korea
Japán
USA
Vietnám
Indonézia
Thaiföld
Németo.
Forrás: A Kínai Oktatási Minisztérium honlapja
Összegzés: Elmondhatjuk, hogy: z
a Kínába áramló külföldi diákok, és az őket befogadó oktatási intézmények száma nagy ütemben növekszik;
z
a magánfinanszírozásúak száma nagy léptekkel halad felfelé, a Kínában tanuló összes külföldi diáknak már 92%-át teszik ki, a kibocsátó országok névsora pedig csaknem a Föld összes országát lefedi; 58
z
a diákok által választott és választható tanulmányi szakok, képzések palettája egyre sokrétűbb: a leggyakoribb választott szakok a kínai nyelv; ~ kultúra; ~történelem; ~ orvoslás stb. illetve már mester- és doktori képzésben is részt vehetnek. A képzések szintjének emelése végett néhány színvonalasabb felsőoktatási intézményben pedig bevezették a két nyelven való oktatást. (Ezt még később bővebben kifejtem.)
4. 2. Az ifjúság vonzása A külföldiek itteni képzése számos előnyt hordoz magában a kínai kormány számára, csupán 8%-uknak van ösztöndíja, vagyis a maradék 92%-nak saját magának kell fizetni a szállást, a tandíjat stb. Figyelembe véve a dübörgő ütemben növekvő számokat, a befolyó összeg egyre nagyobb. Persze a pénz nem a legfontosabb, az itt tanuló diákok az iskola mellett megismerik az országot, a kultúrát, a nyelvet s ezáltal viszonylag teljes képet kapnak Kínáról. Az így képzett szakemberek sokkal keresettebbek az anyaországukban, és a kínai felek is szívesebben dolgoznak velük együtt. Sokan döntenek úgy tanulmányaik végeztével, hogy Kínában maradnak, s mivel az itt töltött idő alatt már megismerték az országot, értékes kapcsolatokra tehettek szert. Tisztában vannak a dolgok menetével és jobban átlátják az itteni helyzetet, veszik észre az új üzleti lehetőségeket, új utakat nyitva ezzel Kína gazdasági fejlődésében és nemzetközi kapcsolataiban.
4. 2. 1. A bejövetel okai (Kína szerint):30 Különböző indokai vannak annak, hogy külföldön sokan (és egyre többen) úgy döntenek, hogy Kínában tanuljanak. Az okok bár általában egyénre szabottak, mégis a legáltalánosabbakat pontokba lehet szedni: 1.
A kínai kormány számos országnak biztosít ösztöndíjas helyeket, sőt, hogy növeljék a fejlődő országokból érkezők számát. 2006-tól 10 000-re növelték az évenként
30
Xinhua hírügynökség adatai alapján, http://news.xinhuanet.com/newscenter/2005-05/20/content_2981012.htm 59
kiadott helyeket (ezen kívűl az afrikaiak részére 2009-re 2000 helyett már 4000 helyet fognak biztosítani) és ezzel együtt az anyagi juttatásokat is. A kormány nagy jelentőséget tulajdonít az országba beáramló diákoknak, így az ösztöndíjasoknak nyújtott
folyamatos
pénzbeli
támogatás
mellett
megpróbálja
harmonizálni,
optimalizálni a különböző felsőoktatási intézmények külföldieket érintő elveit, szabályait. Az egyes tartományok, városok, egyetemek is írhatnak ki ösztöndíj-pályázatokat, a kormánytól függetlenül (az utóbbiak általában a jó hírnevű, gazdagabb iskolák, mint például a Tsinghua -, és a Pekingi Egyetem), így van például Peking, Shanghai városának illetve Yunnan tartománynak is saját ösztöndíja. 2.
Egyre több ország rendelkezik mélyebb ismeretekkel a kínai oktatás színvonalát illetően és írt alá Kínával kétoldalú egyezményt az iskolai bizonyítványok elismeréséről.
3.
A Kínai gazdaság gyorsütemű fejlődése és nemzetközi befolyásának növekedése illetve az ország kultúrája egyre több fiatal érdeklődését kelti fel és csábít ide tanulni. 2002 óta egyre több ország biztosít lehetőséget diákjainak, hogy Kínában folytathassa tanulmányait, specializádlódjon. 2004-ben többek között Pakisztán, Thaiföld és Vietnám küldte ide több, mint 200 diákját.
4.
Minden tartomány, város, autonóm régió kormánya ill. felsőoktatási intézményei igyekszenek új oktatási módszereket bevezetni, figyelembe véve Kína és a különböző külföldi országok közötti kulturális, oktatási és gazdasági kapcsolatokat, különbségeket.
5.
A 2003-ban kitört SARS-járvány ideje alatt a kínai kormánynak sikerült a megfelelő intézkedések meghozatalával elérnie, hogy a járvány miatt az országot elhagyó külföldi diákok idővel visszatértek, hogy tanulmányaikat folytassák illetve „magukkal hoztak” újabb érdeklődőket. A megelőző intézkedések helytállóságát bizonyítja az is, hogy egy diák sem betegedett meg, vagy volt fertőzött gyanús.
60
4. 2. 2. Módszerek az ország vonzóbbá tételére A kínai kormány nagy jelentőséget tulajdonít a külföldi diákoknak, hisz abban, hogy később még nagy szerepük lehet Kína nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatainak előremozdításában, elmélyítésében. Igyekszik hát ittlétüket kényelmesebbé és vonzóbbá tenni a leendő „bevándorló” diákok számára. Mindezt az 1998. február 16.-án összehívott, a külföldi diákok tanulmányait tárgyaló konferencián kimondott: „A reformok elmélyítésének, az igazgatás fejlesztésének és az oktatási színvonal minőségének erőteljes, és állandó fejlődése elérésének”-elvében tervezik megvalósítani. A 2003-tól 2007-ig tartó 5 éves tervben a következő intézkedések végrehajtását tűzték ki célul:
1.
2004. szeptemberében az országba érkező tanulók információs menedzsmentjének elindítása: az illetők adatainak elektronikus tárolása; a diploma után itt maradó diákok részére internetes információs szolgálat létrehozása statisztikai adatok, kapcsolódó kutatások eredményeinek ismertetésével.
2.
Angol nyelven való oktatás bevezetése az összes külföldieket is fogadó egyetemen (ez persze nem feltétlenül vonatkozik az összes tantárgyra), illetve az iskolán belül a külföldiek ügyeinek intézésével foglalkozó részleg létrehozása.
3.
Ph.D. képzés elindítása a külföldiek részére (2004), és ezzel együtt ugyanezen képzésre állami ösztöndíjak kiosztása.
4.
A környezet optimalizálására, az állami ösztöndíjak igazgatási rendszerének megreformálása; tökéletesítése az oktatást és diákéletet igazgató rendszernek; egyetemi tanulmányok folytatásának egységes feltételeként határozták meg a kínai HSK nyelvvizsgát (hogy a diáktól milyen fok elérését követeli meg, azt az iskola dönti el); tökéletesítése a külföldi diákok részére létrehozott egészségügyi biztosítási rendszernek.
5.
A diákok számának, és az őket küldő országok listájának bővítése, az egyetemek felelős szervei, osztályai képviselőinek külföldre küldésével kapcsolatteremtés, 61
ismeretterjesztés céljából, továbbá konferenciák összehívása, hogy ismertessék kapcsolódó kutatások eredményeit.
4. 3. Kína nemzetközi kapcsolatai31: A Kína és más országok, nemzetközi szervezetek közötti cserekapcsolatokat, együttműködést az oktatás területén az Oktatásügyi Minisztériumon belül a Nemzetközi Együttműködés és Cserekapcsolatok Osztálya igazgatja, felügyeli. Rengeteg feladata között, például Ő határozza meg a nemzetközi diákok kínai tanulmányait érintő irányelveket, szabályokat illetve a kínai nyelv tanításának alapelveit stb.
A következőkben Kína főbb régiókkal, szervezetekkel folytatott oktatásügyi kapcsolatait mutatom be pár szóban:
4. 3. 1. Európa Kínának mára az „európai” (FÁK-hoz tartozó országokat is beleszámítva) régióban 41 országgal van cserekapcsolata, 23 országgal kötött oktatásügyi egyezményt, és 8 Kelet-Európai és FÁK állammal írt alá elismerési megállapodást az iskolai végzettségek kölcsönös elismeréséről, s ezt igyekszik több európai országgal is megkötni. 2002-2004 között egyezményt írt alá Németországgal a felsősokú oktatásban szerzett diplomák egyenértékűségéről, Nagy-Britanniával, pedig az előbbiek kölcsönös elismeréséről.
4. 3. 2. Amerika és Óceánia Mióta Kína a „nyitás politikájának” elvében intézi nemzetközi kapcsolatait, azóta az oktatási együttműködés területén is egyre közelebb kerül Amerika és Óceánia országaihoz. 31
A Kínai Oktatási Minisztérium honlapján talált információk alapján. 62
(2003-ban 137 olyan közös program működött, aminek segítségével külföldi diplomát lehet szerezni.) Jelenleg az USA, Új-Zéland, Ausztrália országaival, illetve Quebec, Brit Columbia és Alberta államaival írt alá együttműködési ill. cserekapcsolati megállapodást az oktatás területén. 2003 októberében egyezséget kötött Ausztráliával a felsőfokú bizonyítványok, Új-Zélanddal pedig az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről. További cserekapcsolati megállapodásokat hozott a Fidzsi Köztársasággal illetve a Marshall-szigeteki Köztársasággal. Latin-Amerika 15 országával működik együtt kulturális és oktatásügyi téren. A Kínai Oktatásügyi Minisztérium kemény munkájának eredményeképp a régióban működő kínai iskolákat olyan neves cégek támogatnak többek között (pénzzel, különböző oktatási felszerelésekkel stb.), mint az IBM, Motorola és az Intel.
4. 3. 3. Ázsia és Afrika A kínai kormánynak ezidáig 40 ázsiai ill. afrikai országgal van oktatásügyi megállapodása, ami kiterjed intézményközi együttműködésre, nyelvoktatásban és akadémiai kutatásokban való
kölcsönös
segítségnyújtásra,
küldöttségek
fogadására
és
diákok
valamint
ösztöndíjasok cseréjére. Az ilyen jellegű ügyek, egyezmények felvázolását, megszervezését, letárgyalását az Ázsiai és Afrikai Ügyek Osztálya végzi.
4. 3. 4. Nemzetközi Szervezetek A különböző országok mellett Kína komoly kapcsolatokat alakított ki egyes nemzetközi szervezetekkel (UNICEF, UNDP, UNFPA, APEC stb.) is. Az együttműködés megkönnyítésére megalakult a Nemzetközi Együttműködés és Cserekapcsolatok Osztályán belül a Nemzetközi Szervezetekkel Foglalkozó Részleg, ami az alábbi funkciókat látja el:
63
z
nemzetközi szervezetekkel való együttműködési tervek kidolgozása;
z
projektek közös kidolgozásában, teljesítésében, kiértékelésében, és bizonyos részeinek irányításában való részvétel;
z
az
Oktatásügyi
Minisztérium
alkalmazottjai
külföldön
tartott
nemzetközi
konferenciákon való megjelenésre benyújtott jelentkezéseinek elbírálása; z
fő- és középiskolások külföldön tartott nemzetközi sporteseményeken való részvételének jóváhagyása.
64
Konklúzió Kína törekvő népszerűsége az üzleti tényezők mellett megmutatkozik a beáramló diákok számának káprázatos növekedési tendenciájában is. A kínai kormány erőfeszítései a külföldiek idecsábítására és országa oktatási színvonalának versenyképessé tételére megtérültek. Számos problémája (környezetszennyezés, egyenlőtlen fejlődés, társadalom nemi összetételének torzulása, munkanélküliség stb.) ellenére Kína már nem az az elmaradott, szegény kommunista ország, ami néhány tíz évvel ezelőtt volt. 5000 év hagyományai és történelme illetve a huszadik század (főként) második felének eseményei ma is meghatározzák az itteniek gondolkodásmódját, viselkedését. Ezeket nem lehet kitörölni az emberekből, megváltoztatni pedig nagyon nehéz, de a kínai nemzet mégis viszonylag nyitottnak mondható, ugyanis a nyugati kultúra számos jellegzetességét átveszi kicsit „kínaiasítva”.
A sokasodó nemzetközi egyezmények, ösztöndíjak illetve a kínai nyelv elsajátításának előnyei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ országaiból egyre nagyobb létszámban érkeznek ide diákok. Az ország nyelve mellett sokan tanulják a kínai gyógymódot, harcművészetet, színjátszást, festészetet illetve tradicionális zeneművészetet az egyetemen fő szakterületként. A megnövekedett érdeklődés az országban rejlő lehetőségek, és a kínai kultúra iránt magával vonzza azt, hogy a nagyvilág egyre tisztább és pontosabb képet tud alkotni erről a távoli idegen nemzetről, aki egyre inkább része a mindennapjainknak.
A külföldön élő sok kínai, a számtalan itt gyártott termék, és ami a legfontosabb, a meredeken emelkedő gazdasági befolyás elengedhetetlenné teszi, hogy minél több információval rendelkezzünk erről az országról. Az idelátogató turisták és diákok által átélt hatalmas kulturális sokk illetve a számos elképesztő tévhit mind az mutatja, hogy nagyon 65
keveset tudunk a mai Kínáról. Már nem kérdés, hogy meg akarjuk-e ismerni ezt az országot, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy téves és hiányos ismereteink legyenek vele kapcsolatban, hiszen jó úton van afelé, hogy átvegye a vezető nagyhatalom szerepét a világban. Ki tudja, talán néhány év múlva már így fog szólni a mondás: „Minden út Kínába vezet.”
66
ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra Kína értékei Hofstede elemzése alapján
Kí na
120 100 80 60 40 20 0
PDI
I DV
MAS
UAI
LTO
2. ábra Az ázsiai országok összesített értékei Hofstede kutatásai alapján32
100 80 60 Ázsi ai or szágok
40 20 0
PDI
I DV
MAS
UAV
LTO
Forrás: Geert Hostede honlapja33 32 33
Kína, Hong-Kong, Dél-Korea, Taiwan, Japán http://www.geert-hofstede.com/hofstede_china.shtml 67
3. ábra A világ országainak átlagos értékei a hostedei dimenziókban
70 60 50 40
Vi l ágát l ag
30 20 10 0
PDI
I DV
MAS
UAV
LTO
Forrás: Geert Hofstede honlapja34
4. ábra Ázsiai országok LTO indexei
120 100 Japán Szi ngapúr Dél - Kor ea Thai f öl d Kí na
80 60 40 20 0
LTO
Forrás: Geert Hofstede honlapja 34
http://www.geert-hofstede.com/hofstede_china.shtml 68
5. ábra Kína és Japán értékeinek összehasonlítása
120 100 80 Kí na Japán
60 40 20 0
PDI
I DV
MAS
UAI
LTO
Forrás: Geert Hofstede honlapa35
6. ábra A Kínában tanuló külföldiek száma (1992-2005) 160000 140000 120000 100000 80000
fő
60000 40000 20000 0
1992
1996
2003
2004
2005
Forrás: A Kínai Oktatási Minisztérium honlapja
35
http://www.geert-hofstede.com/hofstede_dimensions.php 69
7. ábra A Kínában tanuló külföldiek megoszlása anyaország szerint (2005)
4703
1793 1085
6462
63762 Ázsia
Európa
USA
Afrika
Óceánia
Forrás: A Kínai Oktatási Minisztérium honlapja
8. ábra A külföldi diákok megoszlása 2003-ban és 2005-ben
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
81. 93
75. 73
2003 2005 11. 67 9. 37 8. 31 6. 05 Ázsi a
Eur ópa
Amer i ka
1. 95 1. 28 2. 31 1. 04 Af r i ka
Óceáni a
Forrás Saját:
70
9. ábra A legtöbb diákot szolgáltató első 5 ország
40000 35000 30000 25000 20000
fő
15000 10000 5000 0
D-Korea
Japán
USA
Vietnám
Indonézia
Thaiföld
Németo.
Forrás: A Kínai Oktatási Minisztérium honlapja
71
FORRÁSJEGYZÉK: Internetes források: z
http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/index_aNYITO.html
z
http://www.kwintessential.co.uk/cultural-services/articles/cultureshock-stages.html
z
http://www.amityfoundation.org/page.php?page=497
z
http://www.geert-hofstede.com/geert_hofstede_resources.shtml
z
http://www.geert-hofstede.com/hofstede_china.shtml
z
http://www.geert-hofstede.com/hofstede_dimensions.php
z
http://www.geert-hofstede.com/hofstede_japan.shtml
z
http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter12/chapter120301.htm
z
http://www.chinese-culture.net/html/china_culture_shock.html
z
http://chinese-school.netfirms.com/guanxi.html
z
http://www.szaku.hu/index.php?option=content&task=view&id=2331
z
http://www.cpirc.org.cn/en/e5cendata1.htm
z
english.people.com.cn/200309/21/eng20030921_124633.shtml
z
www.historia.hu/archivum/1999/990910farkas.htm
z
http://news.xinhuanet.com/edu/2003-02/26/content_745796.htm
z
http://www.moe.edu.cn/edoas/website18/info13253.htm
z
paper.people.com.cn/rmrbhwb/html/2007-03/04/content_12404187.htm
z
www.moe.edu.cn/edoas/website18/info13253.htm
72
z
http://www.wayabroad.com/chinese/homepage/6_abroad/pre_departure/825.htm
z
/www.moe.gov.cn/edoas/website18/info20133.htm
z
http://news.sina.com.cn/c/edu/2006-06-05/20289125230s.shtml
z
http://news.xinhuanet.com/newscenter/2005-05/20/content_2981012.htm
z
http://www.moe.edu.cn/english/international_3.htm
z
http://www.moe.edu.cn/english/international_7.htm
z
http://www.moe.edu.cn/english/international_8.htm
z
http://www.moe.edu.cn/english/international_9.htm
z
http://www.moe.edu.cn/english/international_10.htm
z
http://www.moe.edu.cn/english/international_11.htm
z
www.amityfoundation.org/page.php?page=497
z
http://app1.chinadaily.com.cn/star/2004/0212/cu18-1.html
z
www.baunmah.com/cita/movie.html
Irodalomjegyzék: z
Osváth Gábor: A távol-keleti verbális kommunikáció néhány sajátossága
z
Bill Hoffa: Study Abroad Handbook (1998)
z
E.T. Hall: Beyond Culture (Anchor, 1976)
z
E.T. Hall: The Silent Language (Doubleday, 1959)
z
Trompenaars – Hampden-Turner: Riding The Waves Of Culture (Nicholas Brealey Publishing 1997)
z
Lisa Hoecklin: Managing Cultural Differences (Addis, 1995)
z
Culture’s Consequences: Comparing Values, Behaviors, Institutions And Organisations Across Nations (Sage, 2. kiadás: 2001) 73
z
Falkné Banó Klára: Kultúraközi Kommunikáció, Nemzeti és Szervezeti Kultúrák, Interkulturális Menedzsment Aspektusok (Püski, Budapest, 2001)
z
Hidasi Jusit: Kommunikáció Idegen Kultúrákban (Külkereskedelmi Főiskola, Budapest, 1989)
74