BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
A KISTÉRSÉGEK SZEREPE (A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN), A KISTÉRSÉGI PROGRAMOK HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓJA
Készítette: Bartók Patrícia Budapest, 2007
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.
Bevezetés ....................................................................................................... 5 Területfejlesztés – Nemzeti Fejlesztési terv .................................................... 7 2.1 Területfejlesztés ....................................................................................... 7 2.1.1 Területfejlesztés céljai....................................................................... 7 2.1.2 A területfejlesztés alapelvei .............................................................. 8 2.1.3 A területfejlesztés intézményrendszere ............................................ 9 2.1.4 NUTS .............................................................................................. 11 2.1.4.1 Észak-Magyarországi Régió .................................................... 11 2.1.4.2 Heves megye........................................................................... 14 2.1.4.3 Egri kistérség ........................................................................... 16 2.1.5 Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény ................. 17 2.1.6 Országos Területfejlesztési Koncepció ........................................... 18 2.1.6.1 A koncepció célja..................................................................... 18 2.1.6.2 A koncepció feladata ............................................................... 18 2.2 Területi tervezés..................................................................................... 19 2.2.1 Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Terv ............................ 19 2.2.2 Regionális Akcióterv (RAT) ............................................................. 20 2.2.3 Az Észak-Magyarországi Régió operatív programja (2007-2013)... 21 2.2.4 Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció.................................... 22 2.3 Kistérségek ............................................................................................ 23 2.3.1 Kistérségek fogalma ....................................................................... 23 2.3.2 Kistérségek kialakulása, történelmi előzmények............................. 23 2.3.3 Törvényi háttér ................................................................................ 25 2.3.4 Statisztikai kistérségek.................................................................... 26 2.3.5 Kistérségek funkciói: ....................................................................... 26 2.4 Kistérségi önkormányzatok együttműködésének kialakulása Eger környékén ......................................................................................................... 27 2.4.1 A kezdeti együttműködések jogi formái (közmű- és céltársulások) . 27 2.4.2 Eger környéki társulások ma........................................................... 28 2.5 A kistérségi területfejlesztési koncepció, operatív program, eddigi és tervezett fejlesztések ........................................................................................ 29 2.5.1 A kistérség területfejlesztési koncepciója........................................ 29 2.5.2 A kistérség operatív programja ....................................................... 30 2.5.3 A kistérségben végbement fejlesztések és a 2007-2013-ig terjedő időszakra tervezett fejlesztések .................................................................... 31 2.5.4 Vidékfejlesztési koncepciók, LEADER-program.............................. 33 3. A kistérségi programok hatékony kommunikációja ....................................... 35 3.1 A kommunikáció eszközei és formái ...................................................... 35
3
3.1.1 Belső kommunikáció ....................................................................... 35 3.1.2 Külső kommunikáció ....................................................................... 36 3.1.2.1 A vidéki lakosság médiafogyasztási szokásai – Kutatási terv.. 37 3.1.2.1.1 Vizsgálandó probléma, a kutatás témája .............................. 37 3.1.2.1.2 A kutatás célja ...................................................................... 37 3.1.2.1.3 Hipotézis............................................................................... 38 3.1.2.1.4 A kutatás módszere .............................................................. 38 3.1.2.1.5 A kutatás körülményei, mintavétel módja ............................. 38 3.1.2.1.6 A kérdőív kialakítása ............................................................ 39 3.1.2.1.7 A kérdőív eredményének elemzése ..................................... 39 3.1.2.2 A külső kommunikáció eszközei .............................................. 42 3.1.2.2.1 Honlap (elemzése), e-hírlevél............................................... 42 Az egri kistérség internetes portáljának elemzése.............................. 42 Internethasználók: .............................................................................. 47 Internetpenetráció Magyarországon ................................................... 50 3.1.2.2.2 Helyi és regionális televíziók................................................. 51 3.1.2.2.3 Helyi és regionális rádiók...................................................... 53 3.1.2.2.4 Helyi lapok ............................................................................ 55 3.1.2.2.5 Szórólapok............................................................................ 55 3.1.2.2.6 Kistérségi kiadványok ........................................................... 56 3.2 A kommunikáció szerepe a helyi fejlesztésekben .................................. 57 3.3 A lakosság bevonása a helyi fejlesztésekbe .......................................... 58 3.4 A stake – holderek bevonása a fejlesztésekbe ...................................... 59 3.5 Kistérségi imázsalakítás......................................................................... 60 3.5.1 Kistérségi marketing: ...................................................................... 60 3.5.2 Szervezeti identitás......................................................................... 62 3.5.2.1 Szervezeti kultúra .................................................................... 62 3.5.2.2 Szervezeti struktúra ................................................................. 63 3.5.3 Turisztikai Desztinációs Menedzsment ........................................... 66 3.5.4 Arculat............................................................................................. 66 3.5.5 Kistérségi PR .................................................................................. 67 4. Összegzés .................................................................................................... 68 5. Mellékletek .................................................................................................... 70 6. Irodalomjegyzék ............................................................................................ 73
4
1. Bevezetés A rendszerváltozás után eltelt időszakban megváltozott az önkormányzati működés gyakorlata. A települési politika érési folyamatai, a helyi cselekvés szabadságfokának növekedése és a pályázati rendszerek kihívásai igénylik a helyi fejlesztések
stratégiai
tervezésének
igényét
mind
a
települések,
mind
azok
csoportosulásának szintjén is. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatában egyre
nagyobb
szerep
jut
a
térségi
és
települési
helyi
közösségek
kezdeményezőképességének, a jó ötletek programmá fejlesztésében való jártasságának, valamint a projektek szűkebb és tágabb összefüggései ismeretének. Mai világunkban egyre fontosabbá válik az összefogás, a partnerség, hiszen bizonyos célok eléréséhez ez elengedhetetlen. Ennek érdekében osztották fel Magyarországot 7 régióra, és az egyes régiókon belül önkéntes alapon lehetőség nyílik kistérségek létrehozására, melyek többcélú társulásként működnek. Szakdolgozatom témája a kistérségek szerepe (a Nemzeti Fejlesztési Tervben), a kistérségi programok hatékony kommunikációja. A kistérségek kialakulásának bölcsője a területfejlesztés, amelynek alapján jött létre a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), ezért ezekről írok legelőször. Az Európai Unió iránymutatásai alapján Magyarország régiókra, megyékre és kistérségekre van felosztva. A legnagyobb közigazgatási egységtől indulva, lépésenként bemutatva egy-egy egységet jutok el a kistérségi szinthez. Minden egységet SWOT analízis alapján mutatok be, melyet az idegenforgalom szemszögéből készítettem. Ezt azért tartom lényegesnek, mert mind az Észak-Magyarországi Régió, mind az Egri Kistérség legnagyobb attrakciója az idegenforgalom. Ezután a területfejlesztés törvényi hátterét ismertetem, amely alapján elkészült az Országos Területfejlesztési Koncepció. A következő részben azokról a területi jellegű tervezésekről (ÉszakMagyarországi Régió Fejlesztési terve; Regionális Akcióterv; Észak-Magyarországi Régió Operatív Programja; Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció) írok, melyek felmérik a térség helyzetét, ez alapján megfogalmazzák a fejlesztési célokat, amelyekre épülve elkészülhetnek a koncepciók, projekttervek, és lehetőség nyílik pályázatok benyújtására.
5
Ezt követően általánosságban a kistérségek kialakulásáról, történeti hátteréről, funkcióiról teszek említést. Későbbiekben bemutatom a kezdeti együttműködési formákat Eger ér környékén, majd a jelenleg is hatékonyan működő két társulást. Röviden ismertetem az Egri Kistérség eddigi, és közeljövőben tervezett fejlesztéseit. Az első rész befejezéseként említést teszek a LEADER programról. A kistérségi programok, fejlesztések sikeréhez elengedhetetlen azok hatékony kommunikációja. Ezzel foglalkozom dolgozatom második blokkjában. Legelején bemutatom kommunikáció fajtáit – belső és külső kommunikáció. A külső kommunikáció legelterjedtebb formája a különböző médiumok használata (printeszközök, auditív-, audiovizuális- és online eszközök), ezért a térségben működő médiumokat ismertetem. A helyi lakosság médiafogyasztási szokásait fellelhető statisztikák hiányában magam próbálom feltérképezni, kérdőíves megkérdezés formájában. A folytatásban a kutatás eredményeinek elemzését végzem el. Ezáltal próbálom meghatározni mely médiumokban érdemes a kistérségi híreket, információkat közzétenni. Fontos, hogy a kommunikáció ne legyen egyirányú, ne csak a tájékoztatásról szóljon, hanem be kell vonni a kistérségi elképzelésekbe a stake-holdereket is (helyi lakosok, önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek). Ezek módjainak elemzése alkotja a következő részt. Dolgozatom utolsó részében a kistérségi imázsalakítás került a fókuszba. Az imázs kialakításának több összetevője van, melyek egymásra épülnek, melynek alapja – mint a kistérségek kommunikációjának is – a szervezettség, az egység, az együttgondolkodás. A második részben arra a problémára kerestem a választ, hogyan lehetne összehangolni
a
kistérség
életében
részt
vevők
tevékenységét
a
hatékonyabb
kommunikáció érdekében. Mindez nem csak számukra fontos, hanem az ide látogatók, főleg turisták számára is.
6
2. Területfejlesztés – Nemzeti Fejlesztési terv 2.1
Területfejlesztés A
területfejlesztés
társadalmi,
gazdasági
folyamatok
megfigyelése,
befolyásolása annak érdekében, hogy a magyar életszínvonal, az életminőség javuljon, felzárkózzunk Európához. Feladataink az Európai Unió teljesítményének, jogrendjének alkalmazása, kiterjesztése.
2.1.1 Területfejlesztés céljai •
Területi egyenlőtlenségek megszüntetése (régiókban és kistérségekben egyaránt)
•
Fenntartható fejlődés
•
Munkanélküliség csökkentése
•
Innováció térbeli kiterjesztése
•
Felzárkóztatás a gazdaságilag fejlettebb területekhez
A célok teljesítésének eszközei az operatív programok. Magyarország a 2004. május 1-jei EU-csatlakozás óta pályázhat ezen támogatásokért. A Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország EU-s csatlakozásának legkiemelkedőbb dokumentuma, mivel ezáltal nyílik lehetőség az Uniós strukturális alapok fogadására. A Nemzeti Fejlesztési Terv távlati célja az életminőség növelése, illetve 2012-ig az EU-hoz való felzárkózás a jövedelmi szintek közelítése által és az országon belüli területi különbségek mérséklése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben kitűzött célokhoz operatív programokat rendelnek. Magyarország számára az első, 2004-től 2006-ig terjedő programozási időszakban, az NFT-hez öt Operatív Program tartozik: Gazdasági Versenyképesség (GVOP), Humánerőforrás-fejlesztés (HEFOP), Környezetvédelem és Infrastruktúra (KIOP), Agrár- és Vidékfejlesztési (AVOP) és területfejlesztésre vonatkozó Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP).
7
Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetővé tevő specifikus célok: 1. versenyképesebb gazdaság; 2. foglalkoztatás emelése, a humán erőforrások fejlesztése; 3. jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra; 4. kiegyensúlyozottabb területi fejlesztés elősegítése; a humántőke, az infrastruktúra és a mezőgazdaság- és vidékfejlesztés.
2.1.2 A területfejlesztés alapelvei A
területfejlesztési
tevékenység
során
az
alábbi
alapelveket
kell
érvényesíteni: Szubszidiaritás A szubszidiaritás elve alapján folyamatosan törekedni kell a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítésére. Decentralizáció Meghatározhatók azok a területek, amelyeknél a feladatok helyi vagy regionális szinten nem, vagy csak rosszabbul oldhatók meg. A helyi szint fölötti irányítási struktúráknak csak az e szerint feltétlenül szükséges hatalmat szabad gyakorolniuk. A többit az önkormányzatokra kell bízni. A polgárokat, illetve szervezeteiket be kell vonni a rájuk vonatkozó döntések meghozatalába. A partnerség elve A partnerség elvének nem csak a szervezetek összetételében, hanem a működésben, a szereplők kapcsolatrendszerében is érvényesülnie kell. A területfejlesztési tanácsok működésének sikere a tagok együttműködési és kompromisszum készségén is múlik. A nyilvánosság és a részvétel A nyilvánosság és a részvétel szerepe növekszik a regionális politikában, amelynek újszerűsége – többek között – éppen a helyi erőforrások bevonásában és a 8
nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb szakmai színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzést támogat, melyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés. •
Konvergencia o célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése.
•
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás o célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása.
•
Európai területi együttműködés o a célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést.
2.1.3 A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény (1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről) nyomán jelentős változások következtek
be
a
területfejlesztési
politikában.
Ezek
az
intézményrendszer
decentralizációját, demokratizálását és koordinációs erejének növelését jelentik. Az intézményrendszerrel kapcsolatos feladatok a következők: a. Országos szint A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az országos szintű állami szerveknek tudatosan be kell építeniük tevékenységükbe a területfejlesztési szempontokat, ennek érdekében célszerű minden érintett szervezetnél konkrét feladatterveket készíteni.
9
Az éves költségvetések kialakításában figyelembe kell venni a Koncepcióban megfogalmazott feladatokat. b. Regionális szint A területi decentralizáció perspektívái és a nemzetközi együttműködés, az EU csatlakozás szempontjából különösen nagy jelentősége volt annak, hogy fokozatosan megerősödjenek a több megyét átfogó regionális együttműködés szervezeti keretei. Ezen koncepció hét régióval számolt, amelyek a területi tervezés és statisztika regionális egységei. c. Megyei szint A megyei területfejlesztési tanácsok a regionális politika kulcsszereplői, működésük minőségén múlik döntően a decentralizált területfejlesztési gyakorlat bevezetésének sikere. d. Kistérségi szint „A kistérségi társulások jelentik a területfejlesztési politika alapegységeit, amelyek a települési önkormányzatok kezdeményezése mentén formálódnak, de célszerű, ha szervezik a kistérségi fejlesztésben érdekelt valamennyi szereplő tevékenységét.” (I. Országos
Területfejlesztési
Koncepció;
http://miau.gau.hu/miau/remete/VEGNYOMD.html, 2007. október 28. 13.56) A kistérségi társulások – melyek önkéntes alapon működnek - közös érdekeik alapján
együttműködhetnek
megvalósíthatnak
fejlesztési
egymással, programokat,
közösen
pályázhatnak,
együttműködésük
közösen
szabályait
is
célszerű
megállapodásban rögzíteni. Különös felelősség hárul a kistérségi társulások székhely, illetve központi városaira, nagyközségeire, amelyeknek szakmai és szervezeti segítsége nélkülözhetetlen. Ahol erre lehetőség és készség mutatkozik, ott a stake-holderek is részt vehetnek a kistérségek munkájában.
10
2.1.4 NUTS Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz, mely 3 fő kategóriából áll. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). •
NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3)
•
NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)
•
NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)
A régiót, a megyét és a kistérséget szeretném a következőkben elemezni SWOT-analízis segítégével, melyet az idegenforgalom szempontjából közelítek meg. Azért tartom
fontosnak,
mert
a
térség
legnagyobb
attrakciója
a
turizmus.
(http://www.nkth.gov.hu/main.php, 2007. november 7. 9.12)
2.1.4.1
Észak-Magyarországi Régió
Az
Észak-Magyarországi
Régió
Magyarország
észak-keleti
részén
helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója.
11
(Forrás: Észak-Magyarországi Operatív Program)
SWOT-analízis (idegenforgalom) Erősségek: •
jelentős termálvíz lehetőségek és folyók (gyógyvíz-, hévíz-, és ásványvízforrások)
•
viszonylag nagyarányú erdősítés (ebben a régióban a legmagasabb az erdősültség és magas a gyepterület aránya – túrák szervezése, vadász turizmus)
•
változatos és érdekes tájkép
•
erős kulturális örökség (a régiót sajátos biogeográfiai, történeti és kulturális szálak fűzik a határ túloldalához)
•
gyorsan növekedő idegenforgalom (a térség idegenforgalmi vonzerejét a változatos
természeti
adottságok,
kulturális
értékek,
néprajzi
hagyományok, a gyógyvizek, a híres szőlő és borkultúra adják) •
világhírű bortermő vidékek
Gyengeségek: •
a turisztikai fogadóképesség minőségi és mennyiségi feltételei hiányosak, a régió turisztikai marketingje gyenge
•
magas a tartós és képzetlen munkanélküliek aránya
12
•
a magasan képzett szakemberek elvándorlása
•
a szakoktatás szerkezete, minősége nem tükrözi megfelelően a piaci igényeket
•
a régió egyes térségeinek országon belüli perifériális földrajzi elhelyezkedése
•
a modern közlekedési infrastruktúra hiánya, meglévő kapcsolatok rossz minősége
•
a vasúthálózat alulhasznosítása
•
szennyezett, rehabilitációra szoruló, volt ipari területek
Lehetőségek: •
nemzetközi tranzitkereskedelem, áruszállítmányozás növekedése
•
turisztikai kereslet növekedése
•
a régi, tájjellegű termékek növekvő kereslete
•
felsőoktatásban tanulók arányának növekedése – ezáltal szakképzett emberek dolgozhatnak a turizmusban
•
Internet-hozzáférés növekedése
•
egészséges életmód fontossága a lakosság körében
•
a vidék felértékelődése
Veszélyek: •
a szakképzett munkaerő és az értelmiség elvándorlása
•
a szükséges felújítások, rekonstrukciók elmaradásával a turisztikai attrakciók vonzerejének csökkenése
•
a környezeti-, tájrehabilitáció elmaradása
•
a régió tavainak, folyóinak szennyezése
•
túlterhelt, rossz minőségű utak; elkerülő utak hiánya
13
2.1.4.2
Heves megye
Heves az ország kisebb megyéi közé tartozik.. Itt találhatók az ország magasabb hegységei: a Mátra, hazánk legmagasabb hegycsúcsával, a Kékessel és a Bükk, a Bükki Nemzeti Park több mint egyharmadával.
(Forrás: http://www.infosite.hu/hu/megyek-es-varosok/heves.html)
SWOT-analízis Erősségek: •
Az M3-as autópálya által a megye bekapcsolódott a nemzetközi közúti forgalomba
•
A vasúti közlekedés, szállítás is megoldott; az ország egyik jelentős vasúti csomópontja (Hatvan) a megyében található
•
Budapest közelsége - a befektetők számára vonzóbb terület
•
Kiváló természeti adottságok a minőségi szőlőtermesztéshez és bortermeléshez
•
A térség tájszépsége, termálvizei, történelmi emlékei idegenforgalmi vonzóerőt képeznek, a turizmus ágazat bővítését lehetővé teszik
•
A gyöngyösi és egri főiskolai képzés felsőoktatási és szakmai hátteret biztosít
•
Rendelkezésre álló szabad munkaerő
14
Gyengeségek: •
Az M3-as autópálya csak átszeli a megyét, viszont sok az alsórendű úton megközelíthető, vagy azon is igen nehezen elérhető térség
•
A megye vasúti közlekedése szinte csak egy vonalra tehető (Bp.Hatvan-Füzesabony-Miskolc), s az is párhuzamos az autópálya nyomvonalával
•
Megyén belüli, kistérségi szinten jelentkező fejlettségi különbségek
•
A szálláshelyek területi eloszlása egyenetlen, erősen koncentrált (pl.: Eger, Gyöngyös)
•
Számos településen nincs kereskedelmi szálláshely, sőt egyáltalán nincs szálláshely
•
Országos átlagnál magasabb munkanélküliség
Lehetőségek: •
A hazai és a nemzetközi turizmus iránti igény növekedése
•
Kiemelt nemzetközi turisztikai rendezvények szervezése
•
Tisza-tó
•
A termálvizekben rejlő lehetőségek kiaknázásával bővíthető az idegenforgalmi választék
•
A termelői összefogás további fokozásával és továbbra is javuló marketing munkával jobb pozíció vívható ki a heves megyei boroknak, bortermelő vidékeknek, a borturizmusnak
Veszélyek: •
A fokozottabb, minőségi természet- és környezetvédelem hiánya az idegenforgalom
alapját
jelentő
természeti,
környezeti
értékek
pusztulásához vezethet •
Történelmi műemlékek rekonstrukciójának hiánya, illetve erre a célra felhasználható források szűkössége
•
A bortermelésben napjainkban megmutatkozó hullámvölgy rásütheti bélyegét a megyei bortermelésre és az ahhoz kapcsolódó borturizmusra.
15
2.1.4.3
Egri kistérség
(Forrás: http://www.eger-regio.hu/)
„Az egri kistérség Magyarország gyöngyszeme, a Mátra, a Bükk és az Alföld találkozása, ahol vannak lankás dombok, csörgedező patakok és források, csillogó tavak, sok-sok szőlő és zamatos, tüzes bor.” (www.eger-regio.hu, 2007. november 19. 21.43) SWOT-analízis Erősségek: •
a gazdaság több lábon áll, versenyképessége magas szintű, innovatív
•
jelentős turisztikai szálláskapacitás van,
•
az idegenforgalmi adottságok komplexek, több elemük van,
•
magas a védett természeti területek aránya
•
az infrastruktúra kiépítettsége magas szintű
•
történelmi borvidék, a szőlő és borkultúrának nagy hagyományai vannak,
•
Eger jelentős kulturális központ
Gyengeségek: •
nem eléggé dinamikus a külföldi tőke vonzása,
16
•
a szálláskapacitás egy része leromlott állagú, alacsony a szolgáltatások kínálata
•
a kistérség környezeti állapota helyenként erősen terhelt,
•
magas a közlekedésből származó légszennyezés
•
magas az ipari eredetű légszennyezés,
•
az épületállomány egy része elavult, sok a műemlék, felújítandó épület.
Lehetőségek: •
gyógyvíz adottságok
•
a kistérség vonzereje tovább nő, a népességcsökkenés megáll,
•
a tőke számára vonzóbbá válik a kistérség,
•
a közlekedési kapcsolat javításával a kistérség megközelíthetősége javul,
•
a komplex idegenforgalmi kínálat alapján a turizmus bővül,
Veszélyek: •
a külső gazdasági feltételek romlanak, kevés tőke érkezik,
•
a környezeti terhelés tovább nő és ezáltal romlik a kistérség imázsa, vonzereje,
•
gazdasági recesszió következik be a kistérség gazdaságát meghatározó szektorokban, idegenforgalomban,
•
a
településrészek,
lakótelepek
leromlási
folyamatát
nem
lehet
megállítani.
2.1.5 Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt 1996. március 19-én fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése. A törvény meghatározza a Magyar Köztársaságban folyó területfejlesztési tevékenység kereteit, intézményrendszerét, a tevékenységben részt vevő szervezetek (különböző kormányzati szervek, az önkormányzatok, nonprofit és társadalmi szervezetek) feladatait, és megteremti a területfejlesztési tevékenység feltételeit.
17
A
törvényben
előírtaknak
megfelelően
készült
el
az
Országos
Területfejlesztési Koncepció.
2.1.6 Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció, melynek munkálatai 1995-ben kezdődtek meg, meghatározza a hosszú távú fejlesztési célokat, irányelveket, továbbá információkat biztosít a területfejlesztés szereplői számára.
2.1.6.1
A koncepció célja
•
hosszú távra meghatározni azokat a területfejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, melyek a területfejlesztés szereplői számára fontosak;
•
részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni akar;
•
elősegíteni a törvény által bevezetett új intézményrendszer feladatainak ellátását,
a
megyei
és
regionális
területfejlesztési
koncepciók
összhangjának megteremtését.
2.1.6.2
A koncepció feladata
Az Országos Területfejlesztési Koncepció hosszú távú (10-15 év) célokat és középtávú (3–5 év) feladatokat határoz meg. Hosszú távon a fő demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, valamint néhány infrastrukturális hálózat céljai kerülnek megfogalmazásra. Középtávon felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi felosztásának kereteit. „A fentiek értelmében a koncepció feladata: •
az átfogó irányelvek és célok meghatározásával biztosítani és ösztönözni kell az összehangolt nemzeti területi politika kialakítását,
18
elősegíteni
a
térségi
és
helyi
közösségek
területfejlesztési
kezdeményezéseinek összhangját az országos célkitűzésekkel; •
információkat biztosítani az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak és terveinek kidolgozásához és megvalósításához, a társadalom, a gazdaság valamint a természet és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása illetve javítása érdekében;
•
az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása.” (Országos Területfejlesztési Koncepció, 1995., p.2.)
2.2
Területi tervezés
2.2.1 Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Terv A Terv 2000 májusában készült el, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség gondozásában. „Erénye, hogy szerkezete, tematikája, felfogása megfelel a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben foglaltaknak, tartalmaz jövőképet a régió számára. Deklarált célja szerint az előzetes NFT, valamint a 2004-ig tartó időszak PHARE programjainak fogadását készítette elő a régióban. A program erősen gazdaságorientált, viszonylag kevesebb teret szentel a humán szférának és az önkormányzatoknak. A programhoz nem készült megyei, kistérségi bontás, elemzés.”(Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, Ebergényi Tanácsadói Iroda, Agria Nova Kft., p.16.) Stratégiai céljai: •
külső kohézió erősítése (integráció)
•
belső kohézió erősítése
•
a régió értékeinek fenntartható kiaknázása a regionális identitás erősítésével
19
2.2.2 Regionális Akcióterv (RAT) Az Észak-Magyarországi Régióra kidolgozott Regionális Akciótervet az NFT-hez kapcsolódóan 2004-ben dolgozták ki. Célja a régió sajátosságainak figyelembevétele, az NFT megvalósításának orientálása, különösen a Regionális Operatív Program projektjeinek, pályázatainak jobb illesztése az NFT céljaihoz. Az Észak-Magyarországi Régióban a területfejlesztési stratégiai célok az alábbiak: 1. prioritás – humán erőforrás fejlesztés, tartalékok mozgósítása •
gazdaságfejlesztési- és vállalkozásélénkítési folyamatok elindítása párhuzamosan a munkaerő bázis fejlesztésével
•
a
fejlett
felsőoktatási
intézményrendszernek
köszönhetően
biztosíthatóak az át-, és továbbképzések 2. prioritás – a gazdasági dinamizmus erősítése •
iparfejlesztés
•
vállalkozások és háttér-infrastruktúra fejlesztése
•
üzleti szolgáltatások fejlesztése; minőségbiztosítási rendszerek
•
marketing-tevékenység erősítése
3. prioritás – a környezeti-, kulturális és természeti értékek védelme •
bizonyos területeken helyreállító munkákra van szükség
•
vonzó életkörülmények megteremtése
•
szilárd és folyékony hulladék kezelése
•
természeti katasztrófák megelőzése
4. prioritás – a jobb életminőség feltételeinek megteremtése •
fizikai és szellemi egészség megőrzése
•
káros környezeti hatások mérséklése
20
5. prioritás – a régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a belső integráció előmozdítása •
gazdaság dinamizálása
•
regionális centrumok megerősítése ⇒ a régió központja Miskolc; társközpontjai Eger és Salgótarján
•
közlekedési és informatikai helyzet javítása
2.2.3 Az Észak-Magyarországi Régió operatív programja (20072013) Az operatív program a az Új Magyarország Fejlesztési Terv része, mely a Területfejlesztési Koncepcióhoz tartozik. A 2007-2013-as időszakra a program az alábbi specifikus célokat fogalmazza meg: 1. A gazdaság versenyképességének javítása; 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; 3. A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása.
Az Operatív Program prioritásai (2007-2013) •
a versenyképes helyi gazdaság megteremtése o új vállalkozások indítását, o új technológiák elterjesztését, o az együttműködés
•
turisztika megerősítése o a természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, o a vállalkozások versenyképességének a javításhoz
•
humán közösségi infrastruktúra fejlesztése
21
o humán közszolgáltatások: a közoktatás, az egészségügy és a szociális ellátás megújítása jelentősen hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, •
térségi közlekedés fejlesztése o kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetőségének javítása érdekében, ami hozzájárulhat a munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elérhetőségéhez.
•
település-rehabilitáció o a
nagyvárosok
vonzzák,
illetve
megtartsák
a
magas
képzettségű lakosaikat, o az elmaradott kistérségek központi városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkozások működési környezete, •
technikai segítségnyújtás o a program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében.
2.2.4 Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció 2007 szeptemberében elkészült ez a koncepció, mely a 2007-2013-as időszakra tervez. Szükségessé vált egy olyan program kialakítása, mely az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) időszakára határozza meg megyei szinten a gazdasági és társadalmi változásokat. Az ÚMFT átfogó céljai a foglalkoztatottság bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A koncepció feladatai: •
„közreműködés
a
regionális
programok
tervezésében
és
végrehajtásában; •
részvétel a közszolgáltatások ellátásának támogatására vonatkozó programok lebonyolításában, illetve a kistérségi szintű tervezés, fejlesztés szakmai támogatása;
•
több kistérséget átfogó, vagy más módon meghatározott területi jellegű fejlesztési programok kidolgozása, és végrehajtásának koordinálása;
22
•
megyei érdekek képviselete a szakágazati, valamint a regionális tervezésben;
•
hosszabb távon integrálódás a regionális szintű intézményrendszerbe.” (Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója 2007-2013, Egyeztetési Anyag, p.5.)
2.3
Kistérségek
2.3.1 Kistérségek fogalma „A kistérség a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy központi településhez vonzódnak, megnevezésük is a központi település neve alapján történt.” (http://www.oth.gov.hu/kistersegek.php)
2.3.2 Kistérségek kialakulása, történelmi előzmények A települések szabályozott jogi keretek közötti együttműködése nem előzmény nélküli a magyar közigazgatás történetében. Csak az elmúlt századokra visszatekintve, ilyen előzményként kell megemlíteni a XIX. század második felében létrehozott, alapvetően államigazgatási feladatokat ellátó járásokat, melyek – lényegében változatlanul – a tanácsrendszer kialakításáig működtek. A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, községeket – 1950-1954 között esetleg városokat is – magába foglaló közigazgatási területi egység volt. Az 1971-ben elfogadott országos településfejlesztési koncepció már a településeket, és ezen belül az ún. körzetközponti települések fejlesztését tekintette meghatározónak. Az 1971-ben elfogadott harmadik tanácstörvény a járási tanácsok helyébe az államigazgatási feladatokat ellátó járási hivatalokat léptette, és sor került a járások számának csökkentésére is. A járási hivatalok 1984. január 1-jei megszüntetésével a járás mint közigazgatási egység is megszűnt. A járási igazgatás szerepét az ún. városkörnyéki igazgatás rendszere váltotta fel, és emellett a települések közötti együttműködés szervezeti keretét az ún. közös tanácsok jelentették.
23
A rendszerváltozás során 1990-ben kialakított, a tanácsrendszert felváltó helyi önkormányzati rendszer települési szintre koncentrált. Ebben az időszakban kiemelt célkitűzés volt, hogy valamennyi település kialakíthassa a helyi hatalomgyakorlás új típusú formáját. Ennek eredményeként az 1586 tanácsot 3092 önkormányzat váltotta fel. A magyar önkormányzati rendszer ma is széttagolt, 3167 önkormányzat van. Önkormányzat: demokratikusan választott helyi testületek, melyek a közügyek sokaságát gyakorolják törvényi keretek között. Az önkormányzatok jogai azonosak, de eltérőek feladataik és teljesítőképességük. A település nem egyenlő az önkormányzattal. Az 500 főnél kisebb létszámú településeknek nem lehet önálló önkormányzatuk. Önkormányzatok intézménye, szervezetei: •
Képviselőtestület
•
Bizottság (pénzügyi)
•
Szervezeti és Működési Szabályzat
•
Része: a polgármester, képviselők, jegyző
Kötelező feladataik: •
alapfokú oktatás biztosítása
•
egészségügyi és szociális ellátás biztosítása
•
köztisztasági feladatok
•
ivóvízellátás
•
közbiztonság megőrzése
•
utcai világítás
•
felszíni csapadékvíz elvezetése
•
alapfokú oktatás; óvoda
•
közutak fenntartása
•
költségvetés készítése
•
nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme
További feladatait a törvény megszabhatja. Bevételei: •
állami támogatás
24
•
személyi jövedelemadó helyben maradó része, ami körülbelül 40%, és ez az összeg elég kell, hogy legyen a település fenntartásához, ha ez mégsem így van, akkor a település önhibáján kívüli hátrányos helyzetűvé (2 órán belül nem érhető el gyorsforgalmi úton; nagy a munkanélküliség) válik és a központi költségvetésből igényelhet.
•
saját bevételek (helyi adók): o iparűzési adó o házadó, o kommunális adó, o súlyadó.
2.3.3 Törvényi háttér A társulási szabadság elvéből kiindulva az Alkotmány, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény valamennyi település alapjogaként határozta meg a társulási jogot. Az Alkotmány [44/A. § (1) bek. h) pont] kimondja, hogy a helyi képviselő-testület „szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére
önkormányzati
érdekszövetséget
hozhat
létre,
feladatkörében
együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.” „Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmigazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés” megalkotta az 1996. évi XXI. törvényt a területfejlesztésről és területrendezésről. „A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.” (1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény meghatározza a megállapodás megkötésének célját: •
a településfejlesztés összehangolása o kiterjedt szennyvízcsatorna- és úthálózat
•
igazgatási társulás
25
o hatósági tevékenységek összehangolása o kommunikáció, PR tevékenységek •
intézmények fenntartása o iskola, óvoda, szociális intézmények, pedagógiai szolgálat közösen lássák el feladataikat o pályázatok írása, hogy így jussanak pénzhez o a GDP 4%-áig vehet igénybe pályázati pénzeket 1 ország
2.3.4 Statisztikai kistérségek „A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.” „A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.” (http://www.oth.gov.hu/kistersegek.php#definicio; 2007. november 30. 7.02) Jelenleg 168 kistérség működik hazánkban.
2.3.5 Kistérségek funkciói: Az alábbi funkciók adhatják meg a kistérségi működés lényegét: •
az önkormányzati, közszolgáltatási szerepkör;
•
a területfejlesztés;
•
valamint egyes államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása.
26
Az első kapcsán szükséges kiemelni, hogy az önkormányzati önállóság megőrzése mellett feltétlenül szükséges a gazdasági hatékonyság fokozása. Ennek egyik legcélszerűbb módja a térségi szemléletet igénylő önkormányzati feladatok kistérségekben történő ellátása. Olyan önkormányzati társulások kialakítása a cél, amelyek közvetlen címzettjei lehetnek egyes önkormányzati feladat- és hatásköröknek. Ilyen feladatként említhető:
2.4
•
a környezetvédelem;
•
a hulladékkezelés;
•
a szennyvízelvezetés, -tisztítás, ivóvízvédelem;
•
az utak fenntartása;
•
más közszolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy) egyes elemei.
Kistérségi
önkormányzatok
együttműködésének
kialakulása Eger környékén Az Európai Unió alapegysége a kistérség, a területfejlesztési célokhoz a települések önállóan nem kapnak támogatást, így csak a települések összefogásával lehet komolyabb célokat elérni.
2.4.1 A
kezdeti
együttműködések
jogi
formái
(közmű-
és
céltársulások) 2000-2004 között Eger és körzetében négy társulás működött. Heves megye 7 statisztikai kistérségében jelenleg 10 területfejlesztési önkormányzati társulás működik. A megye minden települése részt vesz a társulásokban, van olyan, amelyik kettőben is. A társulások területe esetenként átnyúl a statisztikai kistérségek és a megyék határain, ilyen az egri kistérség is. A
kilencvenes
évek
elején
az
Eger
és
a
környéki
települések
önkormányzatainál a gáz közmű hálózat megvalósítására jött létre együttműködés, majd a területfejlesztési társulás 1995-ös megalakulását követően, 2000-ben a területfejlesztési célok elérésének elősegítésére jött létre a Kistérségi Iroda. Az Egri Kistérség 2000. július 1-jétől önálló jogi személy. Az önkormányzati területfejlesztési társulás megalakulásánál
27
jelentős szempont volt, hogy a kistérségek szerepe folyamatosan nő. 15 Eger környéki (Heves megyei) település kezdett el együtt dolgozni, majd 2003-ban 4 Borsod-AbaújZemplén megyei település kérte felvételét. A kistérségi együttműködés előnyeit felismerve az önkormányzatokban felmerült más céltársulások létrejöttének ötlete is. 2001-ben a térség orvosi ügyeletének megoldására megalakult az Eger Körzet Központi Orvosi Ügyelet Társulás. A társulást megalakító tagok megegyeznek a területfejlesztési társulás heves megyei településeivel, kibővülve Bátor, Hevesaranyos és Egerbocs településekkel. 2003-ban alakult meg a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás megyehatáron átnyúlva. Jelenleg összesen 102 település a tagja. 2004. január 1-jétől működik az Eger és Körzete Önkormányzatainak Igazgatási Társulása (EIT), az önkormányzatok belsőellenőrzési feladatainak ellátására, 2 belső ellenőrrel. A jól működő 3 társulás nem ad megfelelő szervezeti keretet minden közösen ellátható önkormányzati feladat megvalósítására, ezért létrejött Egri Kistérség Többcélú Társulása (EKTCT).
2.4.2 Eger környéki társulások ma 1. Az Eger környékét átfogó Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás - mely 1995-ben jött létre - 14, az egri statisztikai kistérségben fekvő települést (Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő) és öt heves megyén kívüli települést (Bogácsot, Bükkzsércet, Cserépfalut, Cserépváralját és Szomolyát) fogja össze (valamint tag még a Heves Megyei Önkormányzat is). Későbbiekben a törvény határt szabott a Társulás működésének, mert megszabta, hogy többcélú társulások csak megyehatárokon belül lehetnek. Ezért alakult meg 2004. június 30-án az: 2. Egri Kistérség Többcélú Társulása A települések önkormányzatai a Társulási Megállapodás szerint szervezik és összehangolják az alábbi feladatokat: •
„területfejlesztés;
28
•
egészségügyi- és szociális ellátás;
•
család-, gyermek- és ifjúságvédelem;
•
oktatás-nevelés;
•
hulladékgazdálkodás;
•
belső ellenőrzés;
•
állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezése;
•
közbeszerzési illetve közös beszerzési feladatok ellátása;
•
kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése;
•
közművelődési feladatok ellátása.” (Az Egri Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Megállapodása, 2007., p.5.)
2.5
A
kistérségi
területfejlesztési
koncepció,
operatív
program, eddigi és tervezett fejlesztések
2.5.1 A kistérség területfejlesztési koncepciója A kistérség komplex területfejlesztési terve 1997-ben készült el, majd 2001ben került kidolgozásra a végrehajtását segítő operatív program. „Az európai csatlakozással az EU területfejlesztési, strukturális és kohéziós politikája (is) automatikus átvételre került, ezért fontos feladat, hogy a 18/1998. KTM rendeletet összhangba kell hozni az EU területfejlesztési politikáját szabályozó jogi keretekkel.” (Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, 2005.; Ebergényi Tanácsadói Iroda, Agria Nova Kft., p.6.) „A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI-es törvény 2004. június 21-i (és 2004. szeptember 1-től hatályos) módosítása a kistérségi programozás meghatározó
peremfeltételeinek
hiányzó
elemeit
megteremtette,
amennyiben
pontosította/módosította a kistérség fogalmát: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek
összessége
alapján
behatárolható
területfejlesztési-statisztikai
egység”. (Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, 2005.; Ebergényi Tanácsadói Iroda, Agria Nova Kft., p.9.). Eszerint a kistérségek területei lefedik az ország területét és illeszkednek a régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz, minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.
29
2.5.2 A kistérség operatív programja Az operatív programról általánosságban: Az egri kistérség operatív programja szorosan kapcsolódik a koncepcióhoz és a stratégiai programhoz. Ezek meghatározzák az operatív program céljait, beavatkozási területeit. Azokat a projekteket, projekt csoportokat, ill. alprogramokat tartalmazza, amelyeknél a megvalósítás feltételei megvannak. Az operatív program célkitűzései, mely prioritások szerint van csoportosítva: 1. A gazdaság versenyképességének erősítése •
Egri Ipari Park fejlesztése
•
KKV szektor megújítása
•
Mezőgazdasági (szőlő-, bortermelés) integráció erősítése
2. Idegenforgalom fejlesztése •
Termálvíz-lehetőségek kiaknázása
•
Falusi- és ökoturizmus fejlesztése
•
Szállások minőségi fejlesztése
3. Humán infrastruktúra fejlesztése, hagyományok ápolása •
Iskolahálózat-, szakképzésfejlesztés
•
Szociális ellátás, kultúra fejlesztése
•
Esélyegyenlőség javítása
•
Település-rehabilitáció
4. A környezet fenntarthatósága, műszaki infrastruktúra fejlesztése •
Úthálózat, tömegközlekedés fejlesztése
•
Csatornázás
5. Információs társadalom fejlesztése •
Információs háttérfejlesztés
•
Teleházak bővítése
6. Kistérségi kohézió erősítése
30
•
Intézményi háttér erősítése
•
Szolgáltatás-, infrastruktúra-fejlesztés
•
Kistérségi imázs erősítése
(Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, Felújított változat; 2005.)
2.5.3 A kistérségben végbement fejlesztések és a 2007-2013-ig terjedő időszakra tervezett fejlesztések A kistérségben 2000-2004 között megnyert pályázatokról mindössze felsorlásszerűen szeretnék említést tenni: •
Egerszalóki hőforrás megvalósíthatósági tanulmány, illetve környezeti hatástanulmány, amely alapján 2007 elején megnyitott a komplexum. Gyógy-
és
wellnessfürdőként
üzemel,
illetve
egy
ötcsillagos
wellnesshotel is megépült. •
Egerszalóki völgyfeltáró út elkészítése, melyet szintén 2007-ben adtak át. Az út összeköti Eger városát Egerszalókkal.
•
Eger Körzete Kistérségi Internetes Kapu létrehozása
•
Az önkormányzatok Internetes aktivitását biztosító eszközök és szolgáltatások módosítása
•
Az Egri Kistérség marketingje az Utazás 2002 Kiállításon
•
Eger Körzete Kistérségi Társulás informatikai csomópontja
•
Egri Kistérségben egységes eligazító táblák elhelyezése a települések központjában
•
A Kistérség 2003. évi marketingje
•
Bükkalja ősi köveim túraprogram, melyhez tájékoztató kiadvány is készült
•
Állati tetemek kezelése regionális hálózat
•
Kistérségi Szolgáltató Központ kialakítása
Ezen kívül természetesen számos más projekt pályázása megtörtént, de sok esetben elutasították, vagy nem az Egri Kistérség nyerte meg.
31
Az elkövetkező évekre középtávon (3-6 év) sok fejlesztési elképzelés van, azonban nem csak az Egri Kistérség keretein belül, hanem az egész Észak-Magyarországi Régióra kivetítve, és benne foglaltatnak a kistérségekre vonatkozó tervek. Az Észak-Magyarországi Régió Operatív Programja kitér a kistérségekre is. Nagyon fontosnak tartom, hogy régiós szinten is komolyan gondolnak a kistérségekre. Azonban specifikusan kell elemezni minden kistérséget, és ezáltal meghatározni a hiányosságait, megtalálni a fejlesztendő területeket, célt és ily módon kidolgozni projektterveket és pályázni pénzügyi források iránt. Az Egri Kistérség Többcélú Társulása rövid távra tervezett (2007-2008) Stratégiájának főbb céljait szeretném a következőkben vázolni, mely a Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódik. A kistérség jövőképe: „A kistérségben élők életminőségének javítása” hosszú távra jelöl meg célokat. A következőkben 6 prioritást jelöl meg, ami a kistérség operatív programja egyben, melyről már korábban tettem említést. Úgy gondolom ezek a prioritások és a hozzájuk rendelt stratégiai célok teljesen lefedik a kistérségben szükségesnek tartott fejlesztéseket. Így megtartható az a dinamikus fejlődés, ami az Egri Kistérséget a régiónk vezető társulásává tette. „A tagönkormányzatok és a Kistérségi Fejlesztési Tanács partner szervezetei által megtárgyalt és jóváhagyott Területfejlesztési Koncepcióban rögzített célokkal összhangban a térség 2007-2008-ra vonatkozó fejlesztési projektjeit 7 rövidtávú cél köré lehet csoportosítani:
1. Egri Kistérség településein út és –kerékpárút építés és felújítás 2. Egri Kistérség településein a belvíz- és csapadékvíz elvezető rendszer felújítása 3. Egri Kistérség Idegenforgalmi Fogadóbázisainak kialakítása 4. Iparfejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése az Egri Kistérségben 5. Települési arculat, faluközpontok rendezése, kialakítása 6. Intézmény fejlesztése, felújítás az Egri Kistérség településein 7. Közműfejlesztési és Infrastrukturális beruházások az Egri Kistérségben” (Az Egri Kistérség Többcélú Társulása Cselekvési Terve 2007-2008, p.6.) 32
A Fejlesztési Tanács 2007. május 17-ei Tanácsülésén egyhangúan fogadta el a projekt-tervezetet.
2.5.4 Vidékfejlesztési koncepciók, LEADER-program „A "hagyományos" fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg az Európai Unió LEADER programja. A rövidítés a program francia elnevezésének kezdő betűiből származik: Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie Rurale. Magyarul: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében.” (http://www.leaderkozpont.hu/ptPortal/index.php?mod=ShowStatic&page=EU_videkpol_s zul) Magyarországon 2001 óta van lehetőség LEADER-forrásokra pályázni. A LEADER+ program partnerségen alapuló, helyi szintű vidékfejlesztés. Célja úgynevezett „LEADER-Kistérségek” kialakítása, mely a partnerség elvén működik és a stake-holderek ily módon Akciócsoportokba tömörülve tudnak dolgozni. A települések céljait ez a csoport határozza meg. A LEADER olyan területeket támogat, amelyeket nem fednek le a tagállamok fejlesztési tervei, viszont fejlesztésük az Unió érdekében áll. Az EU fejlesztési terveiben a vidékfejlesztés LEADER Kistérségeken keresztül történő hosszú távú finanszírozása szerepel. Lehetőség nyílik utcanév-táblák, virágtartók és a települési rendezvények megszervezéséhez
szükséges
eszközök
(dobogó,
hangosítás,
színpad,
stb.)
megvásárlásához nélkülözhetetlen pénzek megpályázásához. Fontos megjegyezni, hogy a kevéssé fejlődő térségek települései kapnak pénzt a program keretei között, ezért kevésbé fontos az Egri Kistérség számára. Ezért 1 helyi akciócsoport munkájáról tudok beszámolni. Eger, Bükkalja Vidék Kincsei: Borok, Vizek, Kövek…Helyi Akciócsoport, mely Eger melletti 18 település partnerségén alapul (Andornaktálya, Bogács, Bükkzsérc, Cserépváralja, Cserépfalu, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Novaj, Noszvaj, Ostoros, Szomolya, Szarvaskő). Céljait prioritásokban fogalmazza meg: •
1. Prioritás: Fejlesztések helyi erőforrásokra alapozott megvalósítása ( Kő,
bor
élménytúrák;
barlanglakások
bemutatása;
borospincék
fejlesztése)
33
•
2. Prioritás: A meglévő helyi természeti erőforrások újszerű hasznosítása („Kő, víz élménytúrák”; természeti értékek védelme mellett területi rendezés)
•
3. Prioritás: A térség társadalmi együttműködésének, partnerségének erősítése (kerékpár-, lovas-, és
falusi turizmushoz kapcsolódó
szolgáltatások kialakítása és fejlesztése; régi mesterségek újjáélesztése) •
4. Prioritás: Új eljárások használata a térségi termékek és szolgáltatások versenyképességének
fokozása
érdekében
(térségi
rendezvények
megvalósítása és fejlesztése; térség imázsának és marketingjének fejlesztése) A kistérségek hatékony működésének alapja a partnerség és a kommunikáció. Ezért nem elhanyagolható, hogyan kommunikálnak a különböző szervezetek egymással és hogyan a lakossággal, civilekkel, vállalkozókkal, azaz a stake-holderekkel. Fontos megjegyeznem, hogy a kommunikáció jelenleg is működik, de sokkal hatékonyabbá lehetne tenni, amennyiben megtörténne az összefogás a kistérség életében részt vevők között. Lényeges kialakítani egy egységes imázst a kistérségnek, így könnyebben eladhatóvá válna mind a befektetők, mind a turisták számára.
34
3. A kistérségi programok hatékony kommunikációja 3.1
A kommunikáció eszközei és formái Legfontosabb dolog, hogy a résztvevők (települések, kistérség, egyének,
vállalkozók, lakók, civil szervezetek) között meglegyen egy projekt megtervezéséhez, pályáztatásához és megvalósításához szükséges információs kapcsolat. A projekt megvalósulásának szakaszában pedig valamennyi érintettnek rendelkeznie kell a számára szükséges speciális és a projekt ismeretéhez szükséges átfogó és időszerű információkkal.
3.1.1 Belső kommunikáció Egy projekt, pályázat induló szakaszában nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat megléte. Ez teremti meg ugyanis a résztvevők cél- és folyamatorientált belső egységét, ilyen módon fogalmazhatják meg, definiálhatják módszereiket és egyeztetett, szóbeli módon állíthatják össze a megvalósítás eszközrendszerét. El kell dönteniük, hogy milyen helyzetekben melyik módszert alkalmazzák. Kezdetben szükséges a személyes kontaktus, későbbiekben, az egyeztetések, korrekciók során Internetes rendszer használata is elegendő (erről a későbbiekben részletesebben fogok írni). A személyes kommunikáció formái lehetnek: •
Személyes megbeszélések: amikor egy projekthez pályázatot akar a kistérség
elkészíteni,
személyesen
felkérnek
felkeresi
a
egy
Tanácsadói
kistérséghez
tartozó
Irodát,
mely
települések
polgármestereit. Együttesen összehívják a település stake-holdereit, melyek
lehetnek
helyi
vállalkozók,
civil
szervezetek,
lakók.
Elképzeléseiket bedolgozzák a pályázatba. Ezután: •
Kiscsoportos egyeztetések is elegendőek, melyeken a projekt felelősei vesznek részt.
35
•
Értekezletet tartanak a program elkészültével Társulási Ülés keretében, melyen a kistérség vezetői és a települések polgármesterei vesznek részt. Itt megvitatják a teljes projektet érintő kérdéseket; megtörténik a mindenkire tartozó és közös gondolkodást igénylő információk átadása, a konszenzust követelő ügyek eldöntése.
A
gyakorlatban
emellett
fontos
az
egyes
résztvevők
közvetlen
kapcsolattartása, különösen abban az esetben, ha egy-egy feladat napi, esetleg azonnali egyeztetést igényel. Úgy gondolom, hogy a kommunikáció az egyes szervezetek és települések között gördülékenyen zajlik, hiszen a személyes találkozások mellett lehetőség van Interneten keresztül üzenetek küldésére. A belső kommunikáció a http://www.egerregio.hu portálon zajlik. Eger és Környéke Kistérség Többcélú Társulás belső fórumrendszere azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse a kistérségben lévő önkormányzatok és hivatalok munkatársai közti kommunikációt, információcserét. Valamint szakmai segítségnyújtás a kistérségi települési hivatalok dolgozói számára.
3.1.2 Külső kommunikáció A programok, projektek és a hozzájuk készülő pályázatok, illetve aktuális információk kommunikálása a külvilág felé már egy összetettebb és megoldásra váró probléma. Programkészítés időszakában folyamatosan tájékozatni kell a lakosságot. Ily módon összeolvad a belső és külső kommunikáció, hiszen folyamatos konzultáció folyik a kistérség, a pályázatot elkészítő Iroda, a lakosság, civil szervezetek, azaz a stake-holderek között. A külső kommunikáció fontos elemei: •
megmutatkozás, a külső környezetnek, a saját kezdeményezést alátámasztó szakmai kompetencia, elkötelezettség érzékeltetése
•
átláthatóság a nyilvánosság által
36
•
külső társadalmi támogatás garantálása azáltal, hogy bemutatja a térség közös hasznára folyó tevékenységét
•
a helyi politika és közélet tájékoztatása
•
a módszerek, eszközök és tanulságok megismertetése
•
az Európai Unió és a Kistérségi Iroda szerepének bemutatása a fejlesztésben.
3.1.2.1
A vidéki lakosság médiafogyasztási szokásai – Kutatási terv
A külső kommunikáció jelentős része médiumok segítségével zajlik, ezért tartom fontosnak felmérni az Egri Kistérségben élők médiafogyasztási szokásait.
3.1.2.1.1 Vizsgálandó probléma, a kutatás témája
Kutatásom témája az egri kistérségben élők médiafogyasztási szokásainak felmérése. A kutatás eredményének elemzése, ezáltal a leghatékonyabb csatornák kiválasztása, fejlesztése kiindulópont lehet, hogy minél nagyobb sikerrel tegye közzé a kistérség a híreket, információkat, fejlesztéseket, pályázatokat. A médiafogyasztási szokásokon túl annak meghatározása is fontos, hogy a lakosság mekkora része érdekelt abban, hogy a helyi, regionális információkat keresse, azokat befogadja. Ez azért fontos, mert nem elég a népszerű csatornák fejlesztése, ezen túl meg kell találni annak a módját is, hogy a kistérség szélesítse azt a bázist, akik érdekeltek a helyi, regionális hírek, programok befogadására.
3.1.2.1.2 A kutatás célja
A kutatás célja meghatározni azokat a csatornákat, melyeket a lakosság nagy része a legnagyobb mértékben fogyaszt. Ezek ismerete nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen tudja a kistérség eladni önmagát, tájékoztatni az ott élőket a programokról, fejlesztésekről, pályázati lehetőségekről és nem utolsó sorban az aktuális hírekről. Cél továbbá meghatározni, hogy a lakosság mekkora aránya érdekelt a helyi vonatkozású dolgokkal kapcsolatban, őket hogyan lehetne leghatékonyabban elérni, valamint bázisukat növelni. 37
3.1.2.1.3 Hipotézis
Az a feltevésem, hogy noha már a falusi lakosság körében is egyre nagyobb az Internet hozzáféréssel rendelkezők aránya, még sem használják ezt a csatornát a tájékozódásra az ott élők. Mindezek fényében feltételezhető, hogy a lakosság nagy része még mindig inkább a nyomtatott sajtót részesíti előnyben a helyi vonatkozású hírekkel kapcsolatban. Ennek oka, hogy a helyi falusi televíziók és rádiók legfőképpen a pénz- és szakemberhiány
miatt
nem
képesek
folyamatos
és
megfelelő
színvonalú
műsorszolgáltatásra.
3.1.2.1.4 A kutatás módszere
Kutatásom módszerének a primer kutatást választottam, mert „garantáltan friss, részletesebb és biztosan a saját magunk által feltett kérdésekre kapunk választ, bár hosszabb ideig tart.” (Szabó Dániel – Kovács Barna: A közvéleménykutatások módszertana és felhasználásuk a kommunikáció-tervezésben; http://www.kulker.hu/ 2007. december 1. 10.28). Kutatásomat kérdőíves módszerrel szeretném végrehajtani, mely önkitöltős formában működne. Kérdéssoromban 11 zárt kérdés található. A kérdéseket tartalmazó minta kérdőív megtalálható a Mellékletek fejezetpont alatt.
3.1.2.1.5 A kutatás körülményei, mintavétel módja
A kérdőívek terítését, a célszemélyekhez való eljuttatását magam végeztem, családtagok bevonásával. A kérdőívek nagy részét személyesen, de ezen túl e-mail formájában is juttattam el az alanyokhoz. A célszemélyek kiválasztását – azon túl, hogy elsősorban ismerősöket céloztam meg – véletlenszerűen végeztem. Igyekeztem olyan csoportot kialakítani, melyben kor és iskolai végzettség szerint kiegyenlített arányban szerepelnek egyének minden egyes kategóriában.
38
3.1.2.1.6 A kérdőív kialakítása
Kérdőívem 11 kérdést tartalmaz. A kérdőívből egy mintapéldányt a Mellékletek pont alatt csatoltam. Kialakításakor törekedtem olyan kérdések feltevésére, melyekre adott válaszok alapján egyértelműen megállapítható a régió lakosságának Internet használati aránya, hogy milyen médiumokat részesítenek előnyben, továbbá a lakosság érdekeltsége a helyi, regionális hírekkel kapcsolatban.
3.1.2.1.7 A kérdőív eredményének elemzése
A következő részben a kapott válaszok bemutatását és a hipotézisek fényében történő elemzése következik. A szétküldött kérdőívekből 124 db-ot kaptam vissza értékelhető formában. Ez az eredetileg szétküldött kérdőívek (200 db) 62%-a. Ami a nemek szerinti megoszlást illeti, a megkérdezettek 57,3%-a (71 fő) nő, 42,7%-a (53 fő) férfi volt. 1.sz. diagram – A megkérdezettek nem szerinti megoszlása A megkérdezettek nem szerinti megoszlása 70,0% 60,0%
Arány
50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Nő
Férfi Nem
39
A megkérdezett személyek kor szerinti megoszlását mutatja a következő diagramm: 2.sz. diagram – A megkérdezettek kor szerinti megoszlása A megkérdzettek életkor szerinti megoszlása 35,0%
30,0%
Arány
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0% 15-20
21-30
31-45
46-60
61-
Életkor
A megkérdezettek: 13,7%-a
15-20 éves
21%-a
21-30 éves
32,3%-a
31-45 éves
25%-a
45-60 éves
8,1%-a
61 év feletti.
40
A megkérdezett személyek iskolai végzettség szerinti megoszlását a következő diagramm mutatja be: 3.sz. diagram – A megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlása A megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlása 45,0% 40,0% 35,0%
Arány
30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 8 általános
szakmunkás
érettségi
f őiskola/egy etemi
Iskolai végzettség
A megkérdezettek: 11,3%-a
8 általános
21%-a
szakmunkás
41,1%-a
érettségi
26,6%-a
Főskola/egyetemi
végzettséggel rendelkezik. A megkérdezett egyének alig több mint egy harmada (34,7%) használja valamilyen szinten az Internetet. Ezek nagy része azonban havi 1-2, illetve heti 1-2 alkalommal használja csak a világhálót. A napi rendszerességgel használók aránya 10,5%. A felhasználókról elmondható, hogy a hírekről és ezen belül a helyi, regionális hírekről nem az Interneten keresztül tájékozódnak. A válaszadók többsége az újságot és a televíziót jelölte meg az információszerzés forrásának. A televíziót szinte minden válaszadó megjelölte. A helyi regionális médiumokkal kapcsolatban is ez a kétféle médium található az első helyeken. A helyi médiumok közül legtöbben a Heves Megyei Hírlapot és a TV Eger-t „fogyasztják” az itt élők közül. 41
Ezen – nem reprezentatív – kutatás alapján elmondható, hogy a helyi, regionális hírek, programok, fejlesztések, pályázatok terjesztésére, megismertetésére a nyomtatott sajtó, és a televízió a két legnagyobb lehetőséggel kecsegtető forrás. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az Interneten keresztüli tájékoztatásban ne lenne lehetőség, pont ellenkezőleg. A kutatás is mutatja, hogy nagyon nagy tere van még a régióban az Internet terjesztéséhez.
3.1.2.2
A külső kommunikáció eszközei
3.1.2.2.1 Honlap (elemzése), e-hírlevél
Az Internet nem csak nemzetközi, hanem helyi szinten is kiváló eszköze a kommunikációnak, az ismeret dokumentálásának, terítésének és közösségek építésének. Számos példa bizonyítja, hogy a virtuális közösségek építése, fejlesztése pozitív hatással van a valódi közösségek életére. Sok bizalmatlansági gát tud a virtuális térben feloldódni. A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága a Széchenyi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési programja keretében 2001-ben pályázatot hirdetett a civil szervezetek bevonására. „Az információs társadalom fejlődése során elengedhetetlen az állampolgárok aktív részvételének biztosítása a civil szervezeteiken keresztül. Ennek tükrében a pályázat célja a civil társadalom erősítése, a működési feltételeinek javításával és az Internet által biztosított információáramlásba való bekapcsolásuk révén, valamint új teleházak és telekunyhók létesítésének támogatásán keresztül.” (http://www.bille.hu/ikb/c3m612.html, 2007. november 30. 22.43). Ezen pályázat keretében minden település kapott egy honlapot és számítógépeket, ezzel nagyban megkönnyítve az egymás közötti és a lakosság felé irányuló kommunikációt. Törekedtek arra, hogy az Egri Kistérség Többcélú Társulásának települései egységes arculatú honlapot hozzanak létre, melynek sajátossága, hogy az egyes honlapokról „átugorhatunk” más települések és a kistérség honlapjára is.
Az egri kistérség internetes portáljának elemzése Kistérségi honlap és fórum: Címe: http://www.eger-regio.hu Címe: http://forum.eger-regio.hu 42
1) Honlap célja Fő profilja az információszolgáltatás, tartalomszolgáltatás oly módon, hogy a honlap tartalma regisztrálásra került az internetes keresőmotorokban, elősegítve az elhelyezett információk előkelő helyezését és megfelelő elérhetőségét. Az ide látogató információt kaphat az Egri-kistérségről és a kistérségi iroda feladatait meghatározó programokról. 2) Célcsoport Elsősorban a kistérség lakói, a települési önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek, a kistérség életében résztvevő szervezetek, és nem utolsósorban a turisták, akik számára egy megfelelő tájékozódási lehetőséget nyújt a honlap. A honlap nem csak a rendszeresen internetezőket célozza meg, hanem azokat is, akik kevésbé jártasak ebben a műfajban, hiszen nagyon rendezett és jól átlátható, és mindenki számára érthető. 3) Tartalom A honlap szöveges és audiovizuális tartalmakat is hordoz megfelelő arányban. Rendszerezve találhatjuk a szöveges tartalmakat, hozzájuk rendelve a képeket, térképeket is. Kezdőlapon pár mondatban megismerhetjük a kistérséget, illetve tájékozódhatunk a portál tartalmáról röviden. Kapcsolat címszó alatt az kistérségi iroda, a kistérség intézményeinek és dolgozóinak minden elérhetőségét megtalálhatjuk. Az eger-regio.hu portálon keresztül különböző információhoz juthatnak az Egerben és környékén élők, valamint az ide látogatók: •
A Kistérség életével, közigazgatásával kapcsolatos legfrissebb hírek
•
A Kistérség településeinek átfogó adatbázisa
•
Folyamatosan bővülő intézményi és turisztikai adatbázis
•
Fejlesztések, projekt-információk
43
Hírlevél (elemzés) Fontos, hogy fellelhetjük a portálon a legfontosabb információkat, aktualitásokat, kistérség tagjait és a hetente frissülő hírlevelet, melyet csütörtökönként aktualizálnak. Az e-hírlevél szélesebb körben is hozzáférhető. Tartalmának kialakításakor tekintetbe kell venni, hogy ez nyilvános eszköz, tehát alkalmas arra is, hogy egyszerre legyen a belső és a külső kommunikáció eszköze. A weblapra látogatókat gyakran elriasztja a hírlevél kifejezés, ezért találóan elnevezték EKTémá-nak. Fejlécében megtalálható a Kistérségi Iroda minden elérhetősége, alatta a tartalomjegyzék, majd megtekinthetőek a kistérségi programok és rendezvények időpontjai. Nagyon hasznosnak tartom, hogy szintén megtalálhatóak más elérhetőségek is: Orvosi Ügyelet; Családok Átmeneti Otthona; Gyermekek Átmeneti Otthona; Családi Napközi; Kistérségi Állati Hulladék Gyűjtő és Átrakó Telep. Keretben, feltűnően szemléltetik a felhívásokat. Alatta vannak a kistérségi hírek. Itt olvashatunk a társulási ülésen elhangzottakról pontokba szedve, és megtudhatjuk a következő ülés időpontját és helyszínét. Külön pontban tekinthetjük meg az APEH híreit is. A hírlevél végén pályázati hírekről és határidőkről tájékozódhatunk, mellékelve a pályázatokkal kapcsolatos weblapokat. A kistérség honlapja, ezen belül a hírlevél (EKTma) egy megfelelő formája a lakosság tájékoztatásának, hiszen
minden fontos információt, és
aktualitásokat
megtalálhatunk rajta. Ez egy interaktív formája a kommunikációnak, az olvasó azonnal tud reagálni a hírekre, kérdezni, vagy érdeklődni e-mailben. 4) Struktúra Felépítése rendszerezett és jól áttekinthető. A fejlécben az Egri kistérségi portál logója látható. A fejléc alatt a Kezdőlap, Hírek, Társulás, Projektek, és a Kapcsolat menüpontok találhatók. Középen a Kistérség térképe látható. Bal oldalon látható a települések felsorolása melyre kattintva megjelennek az adott település nevezetességei és a honlap címe. Baloldalon látható még az Aktuális, az Adatbázis és a Kereső menüpont is. Jobb oldalon lehet feliratkozni a Hírlevélre, bejelentkezni a honlapra és itt látható a látogatottságszámláló is. Könnyen használhatónak tartom, a kezdőlapról mindent elérhetünk és a megfelelő rendszerezés miatt az egyes főbb pontok alatt szintén rendszerezve találhatjuk meg a számunkra fontos információkat. 44
5) Navigáció Úgy gondolom a honlap megfelelő rendszere már segítség az ide látogatók számára, de amennyiben bármely kérdés merül fel, esetleg nem találunk valamit, a kezdőlapon található egy kereső, melybe a keresett szót, kifejezést beírva rátalálhatunk a minket érdeklő dolgokra. Ha más problémánk akad, a honlapon megtalálható elérhetőségek alapján felkereshetjük a dolgozókat, akik a rendelkezésünkre állnak. 6) Arculat, design Az egységesség elve alapján elkészült egy Arculati Kézikönyv, mely szerint „feladata, hogy leírja azokat az irányelveket, amelyek alkalmazásával biztosítható, hogy az arculati elemek megjelenése mindenkor és minden környezetben egységes legyen. Az összes anyagnak harmonizálnia kell az Egri Kistérség eszmeiségével. A következő oldalakon részletesen kitérünk azokra a fontos szabályokra, amelyeket betartva egységes arculatot alakíthatunk ki az elemek segítségével.” (Arculati Kézikönyv, p.1.) Az egri kistérség az észak-magyarországi régió legdinamikusabban fejlődő területe. Az itt található települések legnagyobb attrakciója az idegenforgalom. Ezért kistérség arculatában, mind a valóságos mind az internetes (kistérségi honlap) megjelenésben, meg kell jelenniük az idegenforgalom szempontjából lényeges jegyeknek. Turisztikai vonzerő: •
Gyógy- és termálvíz
•
Szőlő- és bortermelés
•
Természeti környezet
•
Falusi turizmus
•
Népi kultúra és hagyományok
•
Barlanglakások és pincerendszerek
•
Történelmi múlt
45
Forrás: Arculati Kézikönyv (Egri Kistérség Többcélú Társulása) A kistérségre és településeire leginkább jellemző elemeket az emblémának is tükröznie kell, fontos hogy a szemlélő ennek láttán egyértelműen a kistérség főbb jellemzőire asszociáljon. Mivel a szőlő- és a bortermelés az egyik legdominánsabb jellemző, ezért a szőlőfürt ábrája az embléma elmaradhatatlan része. A természeti környezet fontossága miatt lett az embléma zöld színű és dombokkal tarkított. Az egri vár a térség jelképe, ezért ez is megjelenik a logón. A kistérség arculatára a természetes színek a jellemzők. A már említett zöld, a barna és annak különböző árnyalatai. Az erőteljes, vakító színek alkalmazása kerülendő. A betűfajta kiválasztásánál fontos volt, hogy egyszerűséget és nyugodt eleganciát tükrözzön és nem utolsó sorban könnyen olvasható legyen. Levélpapíron, pedig az alábbi emblémának kell megjelennie:
Forrás: Arculati Kézikönyv (Egri Kistérség Többcélú Társulása) A hírlevél formája szintén egységes arculatot követ, mely a korábban említettek alapján az Arculati Kézikönyvben található meg. 7) Frissítés, karbantartás: A honlap hetente kerül frissítésre, a hírlevelek szintén, minden csütörtökön. A kistérségi informatika fejlesztésén dolgozik a kistérségi irodában egy informatikus, aki a kistérségi teendői (pl: települési honlapok tartalommal történő 46
feltöltése) mellett 2004. április 15-től a térség településeinek informatikai szolgáltatását is végez. (pl.: települések számítástechnikai hálózatának karbantartása).
Internethasználók:
Problémát vet fel, hogy egy Internetes honlap olvasói kik lehetnek. Mivel sem a Kistérség, sem a helyi médiumok – melyekről később teszek említést – nem készítenek közvélemény-kutatásokat és felméréseket – megfelelő anyagi források hiánya miatt –, ezért egy országos szintű felmérést használnék fel ennek a meghatározásához. Ily módon Bodoky Tamás kutatását használtam fel, mely a www.mediakutato.hu honlapon található. „Míg az összes internetezőre reprezentatív hazai és nemzetközi felmérések szerint az Internet hír- és információforrásként csak a második helyen áll az Internetet használók és nem használók között is vezető televízió mögött, létezik a hírfogyasztóknak egy olyan szegmense, amelyben az online hír- és médiafogyasztás a hagyományos csatornák (a televízió, a rádió, a nyomtatott sajtó) rovására növekszik, és a televíziót is megelőzi.” (http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/06_nincs_tevem/01.html, 2007. december 2. 12.48) Bodoky Tamás felmérte az online hírfogyasztók médiafogyasztási szokásait 2007 januárjában. Az Index-hírportál olvasói körében közzétett kérdőívet 6578-an töltötték ki. Azonban a minta nem reprezentálja az ország szociodemográfiai eloszlását. A kérdőív kitöltőinek 62%-a felsőfokú, 36%-a középfokú végzettséggel rendelkezik; 81%-uk férfi; átlagéletkoruk 33 év, és átlagosan 7 éve interneteznek. 54 százalékuk Budapesten, 34 százalékuk vidéki városban, 7 százalékuk faluban vagy községben, 5 százalékuk külföldön él.
47
4. sz. diagram
Forrás: www.mediakutato.hu Az internetes hírforrások közül túlnyomó többségük az országos hírportálokat keresi fel, több mint negyedük pedig a nyomtatott lapok hírportáljait is. Ami számomra fontos információ, a helyi vagy regionális portálokat mindössze 9,1%-uk olvassa gyakran. 5.sz. diagram
Forrás: www.mediakutato.hu Arra a kérdésre, hogy milyen témájú hírekre kíváncsiak, a válaszadók 38,9%ban kíváncsiak helyi és regionális hírekre:
48
6. sz. diagram
Forrás: www.mediakutato.hu A következő kérdésre adott válaszokban a sorrend megváltozik: 7. sz. diagram
. Forrás: www.mediakutato.hu
49
Az előbbi ábra alapján a helyi és regionális híreket 57,2%-ban keresik az Interneten, ezt a nyomtatott sajtó, majd a televízió és a rádió követi.
Internetpenetráció Magyarországon
Az NRC Piackutató Kft. És a TNS Hungary Interbus kutatása szerint „2007 első félévében a 15-69 éves hazai lakosság 39 százaléka számított rendszeresen internetezőnek – 2,9 millióan használják havi rendszerességgel az Internetet, közülük, 2,6 millióan legalább hetente egyszer körülnéznek a világhálón. Az Internetet ennél többen próbálták ki, ugyanakkor még mindig a lakosság nagyobb részére igaz, hogy nem rendelkezik semmilyen személyes tapasztalattal az Internettel, illetve az ott található tartalmakkal,
szolgáltatásokkal
kapcsolatban.”
(http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio?page=details&oldal=1&news_id=427&par entID=924, 2007. december 2. 18.57). Az Internetet használók száma folyamatosan nő, azonban ez a 39 százalék még mindig alacsonynak mondható mind az Európai Unióban, mind nemzetközi viszonylatban. Azt szeretném kideríteni, hogy az egri kistérségben – városokban, illetve falvakban – milyen arányban használják a világhálót. Ez a kutatás településtípusonként is felmérte ezt. Kiderül, hogy „Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet – a fővárosba mért 54 százalékos penetrációs szinttől ugyanakkor 2007-ben már csak 1 százalékponttal marad el a nagyobb városok adata. A községekben élőknek csak 25 százaléka használja az Internetet – ráadásul az elmúlt fél évben éppen a kistelepüléseken nőtt a legkisebb mértékben (csupán 2 százalékponttal) a penetráció, így a különbség a nagyobb és kisebb települések között ismét nőtt.” (http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio?page=details&oldal=1&news_id=427&par entID=924, 2007. december 2. 18.57). A fenti adatok alapján elmondható, hogy a lakosság csekély része használja a világhálót információszerzésre, illetve a helyi, regionális hírek megszerzésére. Úgy gondolom, a jövő a számítógépekben és az Internet még nagyobb térhódításában rejlik, de mindenekelőtt szükséges – főleg -
a vidéki lakosság ismertetése, lehetőségeinek
felvázolása, és minél egyszerűbben, átláthatóbban használható internetes portálok
50
létrehozása. Ennek tökéletes mintája az eger-regio weblap, mely az előbb említett minden kritériumnak megfelel.
3.1.2.2.2 Helyi és regionális televíziók
A kommunikáció egyik lehetséges és fontos eszköze a helyi televíziók léte. Innen közvetlenül tájékozódhatnak az itt lakók a körülöttük történtekről részletesen, akár riportok, interjúk, helyi tudósítások, stúdióbeszélgetések formájában. Egerben 1988-tól működik városi televízió. Azóta rendszeresen sugároznak saját készítésű műsorokat, melyek 1995-ig a városi kábelhálózat segítségével, majd 1996 tavaszától sugárzott adásként is eljutnak a nézőkhöz.
Forrás: www.tveger.hu Az Egri Kistérség Többcélú Társulása szerződést kötött a TV Egerrel, hogy a szerdánként jelentkező Pénzvilág című műsorában tájékoztassa a lakosságot. „A műsor a térség és az ország aktuális gazdasági témáival foglalkozik. Rendre terítékre kerülnek az eseményekhez kapcsolódó hírek, s emellett az egyes jelenségek, folyamatok részletes elemezése sem maradhat el. A szakmai hátteret olyan szervezetek adják, melyek mindennapi résztvevői a helyi gazdaságnak, illetve országos szervezetek reprezentánsai. Így – többek között a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Heves Megyei Vállalkozói Központ, és az IPOSZ is rendszeresen megjelenik a Pénzvilágban. Ezen túl a térség vállalkozói is visszatérő stúdióvendégek. A műsor kezdetektől célul tűzte ki a pénzügyi kultúra terjesztését, a fontos információk továbbítását, s köszönhetően a szakmai támogatóknak eddig sikerült ezt a hivatást betölteni.” (http://www.tveger.hu/musorok.php) A műsor tevékenységei közé tartozik továbbá, hogy a kistérség minden egyes településéről (falujáról) egy bemutatkozó kisfilmet készít, melyet az egyes adásokban vetítenek le. Ezt egy nagyon jó ötletnek tartom, hiszen sok turista látogat el a térségbe, és így könnyebben megismerkedhetnek a helyi jellegzetességekkel, de nem csak ők, hanem a helyi lakosok is informálódhatnak más falvak életéről. Megfelelő lépés lehetne, ha ezeket a promóciós filmekhez dvd-n lehetne hozzájutni. Ily módon lehetőség nyílna arra, hogy más 51
régióbeli médiumok megvásárolják, ott bemutassák, ezzel fellendítve az egri kistérség idegenforgalmát. Emellett azonban különböző rendezvényeken is lehetne értékesíteni, illetve ott külön programlehetőségként levetíteni. Emellett fontosnak tartom elmondani, hogy a Pénzvilág című műsoron kívül más műsorok is foglakoznak helyi hírekkel: Civil Idő, Egri Magazin, Fogadóóra, Kapcsolatok
–
megyénk
és
az
Unió,
Kilátó,
Új
évezred
küszöbén
(http://www.tveger.hu/musorok.php) Mint már korábban említettem, az egri kistérség és tágabban az Északmagyarországi Régió legnagyobb vonzereje a turizmus. Ezért hasznos, hogy a TV Eger idegenforgalommal és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel is foglalkozik: Borban az igazság c. műsor keretében. És ezúttal számos más műsort említhetnék meg, melyek a térség minden egyes rétegéhez szólnak, és egyes műsorok más-más csoportot céloznak meg. A csatorna rendelkezik honlappal (www.tveger.hu), illetve műsoraik között és adásszünetekben képújság látható, melyben ismételten helyet kapnak a legfontosabb hírek, információk; program- és rendezvényajánló is. Hirdetési- és reklámozási lehetőség is adott. A TV Eger szerkesztősége „az ORTT engedélye alapján napi 24 órás sugárzási lehetőséggel rendelkezik. A napi nyolc órás saját gyártású, sugárzott adást több mint 120 ezer ember láthatja. Ez a vonzáskörzet egyetlen sugárzó televíziója. Ezen kívül a városi kábelhálózaton az alsó, szociális programcsomagban műsorunk 22 ezer családhoz jut el. Eger és vonzáskörzete ily módon teljesen lefedett, adásaik a két szomszédos városban, Mezőkövesden és Füzesabonyban is kitűnően fogható. Hivatalos nézettségi felmérésekkel nem rendelkeznek, a városban készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság
az
információit
első
sorban
a
városi
televízió
műsoraiból
szerzi.”
(http://www.tveger.hu/bemutatkozas.php) Az Eger Televízión kívül léteznek úgynevezett falu tv-k. Lakóhelyemen, Ostoroson is működtet az Önkormányzat falu tv-t, mely hetente egyszer jelentkezik helyi hírekkel, közérdekű információkkal, felhívásokkal. Nézői tájékozódhatnak különböző pályázatokról, programokról, melyek a községet érintik. Gyakran a hírek után élőben láthatunk beszélgetéseket a polgármesterrel, képviselőkkel, mely – véleményem szerint – megfelelő módja a lakosság tájékoztatásának. A TV Ostoros évek óta ugyanazon a napon van adásban, ezért nem kell gondot fordítani a reklámozására. Azonban az adásszüneti napokon folyamatosan képújság van, melyben szintén hírek, fontos elérhetőségek láthatók, és lehetőség nyílik reklámozásra, nem csak a község lakói, hanem az egész kistérség 52
számára. Természetesen olvashatjuk a csütörtöki adásnap programját, mely a híreken és beszélgetéseken kívül némi érdekességgel is szolgál. Ha valamilyen esemény, program történik Ostoroson, felveszik azt kamerára, és leadják ezeken a napokon. Sokszor szemezgetnek az archívumból, így akár 10 éves filmeket is láthatunk. Úgy gondolom a TV Ostoros az egyik legmegfelelőbb módja a helyi lakosok tájékoztatására, hiszen minden helyi, avagy megyei, regionális szintű kérdésre választ kaphatnak, illetve megtalálhatják, hol is tudnak továbbinformálódni. Ez nagyban megkönnyíti a lakosság életét, ezért nagy előnyt jelentene más falvak és községek számára, ha lehetőségük nyílna egy falu tv-t működtetni, amennyiben erre ott szükség van. Jelenleg tervben van egy komplex kommunikációs akcióterv elkészítése, mely összefogná és rendszerezné a kistérség helyi televízióit. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Média Tanszéke és a TV Eger közös projektjéről lenne szó. Ha a falu tv-k is azonos arculatot kapnának, mint a kistérség és a települések honlapjai, és szervezetten, összedolgozva folyna a munka, még nagyobb nézőszámot érhetnének el. Amennyiben ez az összefogás megtörténne, a kommunikáció és tájékoztatás is egyszerűbb lehetne. Ahhoz, hogy a térség minden lakójához eljuthassanak az információk, elegendő lenne az Eger Tv stúdiójában vagy az Eszterházy Károly Főiskola és diákjai által működtetett Líceum Televízió stúdiójában felvenni híradót, interjúkat, stúdióbeszélgetéseket, majd a szalagot minden egyes Falu Tv-hez eljuttatni. Ezáltal időt és pénzt is spórolhatnának, ezért is tartom fontosnak azt, hogy szervezetten működjenek a helyi televíziós csatornák. Egy olyan ötletet is felvetnék, hogy az előbb említett felvételeket Interneten keresztül is meg lehessen tekinteni. A világhálón arra is lehetőség nyílna, hogy az egyes adásokat archívumban tárolják, és az érdeklődők bármikor – és ami a legfontosabb: azonnal - elő tudnák keresni az egri kistérségi portálról.
3.1.2.2.3 Helyi és regionális rádiók
„A Rádió Eger a megyeszékhely piacvezető és Heves megye leghallgatottab rádiója
a
101,3
MHz-es
frekvencián
sugároz
12
éve,
napi
24
órában.”
(http://www.radioeger.hu/radionkrol.php) A vételkörzetben kb. 80 ezer ember él. Adásaik Eger, Mezőkövesd, Füzesabony városában és több, környező településen foghatóak.
53
Bár hallgatottsági adatokat csak Eger városában mérnek, így nem tudhatjuk meg, hogy az Egri Kistérség lakosai mennyire részesíti előnyben ezt a médiumot. „A Szonda Ipsos 2007. szeptemberi felmérése alapján a Rádió Eger lett az első a városban fogható
rádiók
között
a
15-49
korosztály
körében.”
(http://www.radioeger.hu/radionkrol.php) Az egriek 32.1 százaléka hallgatja a Rádió Eger adását naponta. 8. sz. diagramm – Rádióhallgatás Egerben Rádióhallgatás Eger (15-49 évesek) 29 30 22,6
napi hatókör
25
20,3 16,6
20 15 8,9 7,1
10
2,9
5 0
1,5
0,7
MR1 Kossuth
MR2 Perőfi MR3 Bartók
Danubius
Sláger
Katolikus
Rádió Eger
Rádió 1
Egyéb adó
Forrás: http://www.radioeger.hu/radionkrol.php Kistérségi híreket nem közölnek rendszeresen a rádióban, nincsenek kistérségi műsorok, de természetesen hírműsoraikban és magazinjaikban hírt adnak a helyi történésekről és aktualitásokról (Hírek, Egri mozaik). Mindemellett úgy gondolom, hogy figyelembe kellene venni ezen szembetűnő adatokat és készíteni a Rádió Eger számára kistérségi műsorokat a lakosság könnyebb megközelítése céljából. Jelenleg a kistérség nem rendelkezik effajta munkaerővel, de –mint a TV Eger esetében- szerződésben fel lehetne kérni a rádiót különböző helyi és/vagy regionális műsorok elkészítésére és szerkesztésére. Emellett promóciós céllal készíthetnének Egert és környékét népszerűsítő, pár perces kis reklámok. Struktúrájában megegyezne a TV Eger által készített kisfilmekkel. Külön műsor keretében adhatnának le egy-egy faluról készített reklámot, melyet az ide látogató turisták is meghallgatnának, és ellátogatnának az ottani jellegzetességekhez. Egy rádióműsor, magazin keretében meghívhatnak helyi közéleti szereplőket is.
54
3.1.2.2.4 Helyi lapok
Bár csökken a lapok olvasottsága, mégis nagy példányszámok fogynak a naponta megjelenő lapokból, és a helyi, megyei, regionális lapok olvasottsága is magas. A kistérség, de főleg Heves megye lakói számára fontos kommunikációs eszköz a Heves Megyei Hírlap, mely naponta jelenik meg. Rengeteg rovat mellett megtalálhatóak helyi hírek, aktualitások a Megyei hírek, Megyei tükör és Megyei gazdasági tükör rovatokban. Naponta megjelennek hírek azokról a településekről, ahol valami fontos vagy érdekes történt, illetve a közelgő programokról, eseményekről a Megyei körképben. Ebben a rovatban – a könnyebb tájékozódás érdekében - ABC szerinti növekvő sorrendben találhatjuk meg az egyes településeket. Minden nap felvetnek valamilyen témát, melyekhez szakembereket és a témával kapcsolatosan érdekelt embereket szólaltatnak meg, és ami nagyon lényeges, hogy az utca emberét is kérdezik. Nagyon érdekes, mikor a vélemények ütköznek, a szakemberek nézőpontja és az olvasók véleménye, tapasztalata merőben különbözik. Különlegesség, hogy 2003-ban elkészült a 119 települést bemutató, exkluzív kivitelezésű Heves Megyei Almanach. A kiadvány a Heves Megyei Hírlap hasábjain 2003ban bemutatott települési oldalakat foglalja össze, s egyfajta pillanatképet mutat róluk az uniós csatlakozás előtt. Bemutatja a megye kistérségeit és intézményeit, kiegészítve egy egyedülálló címertárral. A Hírlap is olvasható online formában a http://www.hevesmegyeihirlap.hu/ lapon. Úgy látom, hogy a helyi, térségi hírek közlésének alkalmas formája a Heves Megyei Hírlap. Természetesen vannak más sajtóorgánumok is: Helyi téma; ÉszakMagyarország. Az előbb említett 2 napilap olvasottsága csökkent.
3.1.2.2.5 Szórólapok
A lakosság kistérségi tájékoztatásának ezen formájáról még nem hallottam, de szerintem jó ötlet lenne, hiszen mindenki megtalálhatná a postaládájában, így mindenki hozzájuthatna a hírekhez. Természetesen sok rossz tapasztalata van az embereknek a szórólapozással kapcsolatban, de ha egy megfelelő küllemet kapna, és a tartalma is vonzó lenne, akkor sokan felfigyelnének rá. A szórólap tetejére a levélpapírokon is alkalmazott
55
logó lenne látható minden elérhetőséggel, és minden kiadásnál ugyanazt az arculatot kapná. Ez nem rendszeresen megjelenő kiadvány lenne, hanem csak a lakosságot érintő fontos és halaszthatatlan információk közlése, elkészült projektek, megnyert pályázatok ismertetésekor. A szórólap abban különbözik a kistérségi kiadványoktól, hogy ezt minden egyes postaládába bedobnák, a kiadványok megtekintésére pedig csak gyűléseken, rendezvényeken van lehetőség, illetve a polgármesteri hivatalokban juthatunk még hozzá.
3.1.2.2.6 Kistérségi kiadványok
A kistérség marketing anyagának szerves része a kistérségi logó, a természetes színek, és megjelenés. A kistérség négy marketing kiadvánnyal rendelkezik. Az első egy dosszié jellegű kiadvány, mely három nyelven készült el (magyar, angol, német). A kiadvány 10 000 példányban jelent meg az Utazás 2002 Kiállításra. A kiadvány tartalmazza a kistérség bemutatóját, térképét valamint a kistérségi települések bemutatkozóját és térképeit (turisztikai vonzerők kidomborításával), kistérségi programajánlatot, helyi nevezetességeket, a szabadidő helyi eltöltésére vonatkozó javaslatokat, falusi szállásadókat, helyi vonzerők fotóját. Eger és környéke az Egri történelmi borvidék része. A kiadványban, ezért két betétlap tartalmazza térségünk szőlőtermesztési hagyományait, híres borászait, borait, kóstolótippeket. Bükkalja ősi kövein – Barangolások Eger környékén - című kiadvány 2004ben készült el, amely Eger és Körzete Kistérség földtani, geológiai képződményeire, valamint a helyi kövekhez kapcsolódó nevezetességekre, kistérségi tematikus utakra hívja fel a figyelmet. A kistérség településeinek idegenforgalmi információs térképe 2006-ban készült el. A fő oldalon látható a kistérség teljes közigazgatási területe, valamint Eger város központja. A borítón a kistérségünk egyedi természeti értékét bemutató fotók találhatók, a hátoldalon kistérségi térkép kerékpár- és gyalogtúra útvonalakkal, valamint piktogramokkal ellátva. A kiadvány magyar angol, német és lengyel fordításban került kiadásra.
56
A kistérség fürdőit bemutató kiadvány is 2006-ban készült el, magyar, szlovák, cseh, lengyel és orosz nyelven adták ki. A kistérség kiadványai elsőként a turistákat célozzák meg. A cél azonban nem csak a reklám, hanem, hogy megkönnyítsék az ide látogatók tájékozódását. Léteznek más – időszakos – kiadványok is, például az állati tetemek begyűjtéséről, mely a lakosságot hivatott tájékozatni.
3.2
A kommunikáció szerepe a helyi fejlesztésekben A
kommunikáció
a
helyi
szinten
működő
közösségek
folyamatos
együttműködésén alapszik. Megjelenik a helyi tudás felhasználása, a helyi szinten működő partnerség, az együttműködés. A helyi csoportok (önkormányzat, vállalkozók, civil szervezetek, egyének) a hazai társadalmi és kulturális helyzetben, speciálisan nehéz körülmények között kell, hogy működő együttműködést, partnerséget szervezzenek. A hazai helyi és regionális közéletben is jelentős gátló tényező a bizalmatlanság. Bizalmatlan környezetben nem lehet megfelelően kiterjeszteni működésüket, nem képesek a helyi feladataikat ellátni. A partnerség kiépítésnek, a bizalmatlanság csökkentésnek, a helyi társadalom és tudás mobilizálásának alapvető eszköze a kommunikáció és annak változatos formái. A kommunikációt tudatosan kell használni. A helyi tudás típusai és a rögzítésre alkalmazható módszerek ismerete fontos ismeret. Cél, hogy a helyi társadalom elképzelései, gondolatai beépüljenek a programokba. A helyi tudás mobilizálása mellett igen fontos a helyi tudás „menedzselése”, rögzítése, tárolása és közkinccsé tétele. A működő partnerség alapja a bizalom, az azonos információs szint, az információk felhasználásához szükséges ismeretek megléte és a kommunikáció. A nyílt kommunikáció növeli a bizalmat, és természetes módon vezet az együttműködés igényéhez. Egy kistérség életében meghozott stratégiai döntések hosszú távon meghatározzák az ott lakók életkörülményeit (pl. csatornázás). A helybeliek számára igen kis lehetőség adódik a döntésekben való részvételre, gyakran nincs is vagy utólagosan értesülnek egy-egy döntés következményeiről. A helyi lakossággal való kommunikálásnak két fontos összetevője: az információbiztosítás és a véleménynyilvánításra való lehetőség biztosítása.
57
3.3
A lakosság bevonása a helyi fejlesztésekbe A kommunikáció a kistérség (és különböző szervezeteik), önkormányzatok és
a lakosság között folyamatosan fejlődik, de a kommunikációt szervezettebbé kell tenni. Vannak elképzelések, melyek meg is valósulnak, de a sikeres akciókat mégsem rendszeresítik. Az alábbiakban a kommunikációnak a rendezvény típusú eszközeit sorolnám fel: Lakossági rendezvények: •
Falugyűlések Egy-egy pályázat, program előkészületeiben, pályázatokon nyert pénzekről és a települések fontos történéseiről a polgármesterek kötelessége tájékoztatni a lakosokat. Ezt megtehetik falugyűlések formájában, melyeken részt vesz a polgármester, önkormányzati képviselők, a falu jegyzője, és a lakosok, amennyiben megjelennek. Úgy gondolom, hogy ez nem motiválja a lakosságot, az ilyesfajta közleményeket, gyűléseket össze kell kapcsolni más programokkal, melyeken minden korcsoport számára kínálnak szabadidős, kulturális programokat.
•
Falunap,
ezen
belül
szűkítve:
Borfesztivál;
Egészségnapok;
Sportnapok Ez egy egész települést megmozgató – akár egész napos – program, programsorozat. Egy ilyen nap alkalmával lehet sporteseményeket tartani, játékos programokat szervezni a gyerekeknek és a családoknak, különböző előadókat meghívni. Itt lehetőség nyílna arra, hogy két program között a település vezetői megfelelő tájékoztatást adjanak amellett, hogy egy ilyen rendezvénynek közösségformáló hatása is van. Ezen rendezvényeken a megfelelő tájékoztatás mellett fel lehet állítani Kommunikációs sátrakat, melyek a kistérség egységes arculatát követik. A sátorban egy szakember rendelkezésre állna minden
58
kérdéssel, felvetéssel kapcsolatban, és természetesen itt a kistérség tájékozató és idegenforgalmi kiadványait is meg lehetne tekinteni. Fontos tájékoztatni a lakosságot, hogy a legtöbb esetben ezek a rendezvények ne jöhettek volna létre Európai Uniós pénzek nélkül, hiszen a községek, falvak nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy saját költségvetésükből meg tudják vásárolni a színpadot, dobogót, hangosítást, és más kellékeket (virágtartó állványok, útbaigazító táblák). Ezekre csak a LEADER-program keretében lehet pályázni, mely a hátrányos helyzetű településeknek kíván támogatást adni. Eger és környéke nagyon kevés pályázaton kap pénzt a LEADERprogramból a korábban említettek miatt: az egri kistérség a legdinamikusabban fejlődik a régióban.
3.4
A stake – holderek bevonása a fejlesztésekbe A lakosság bevonásán kívül fontos szerepet kapnak az érdekgazdák egyes
fejlesztések, pályázatok kapcsán, akik a mi esetünkben a települések vállalkozói, civil szervezetek, egyének. Fontos egyrészről a tájékoztatásuk, másrészt vonzó lehetőséget kínálni számukra, melynek hatására csatlakoznak. Mobilizálásuk többféle módon történhet: a polgármesterek meghívják őket egy konferenciára, ahol a megfelelő tájékoztatás után lehetőség nyílna kérdések megválaszolására, problémák megvitatására is. Fontos, hogy akik azonnal döntöttek, ott a helyszínen megkapják a pályázathoz szükséges űrlapokat is. Másféle lehetőség, ha az önkormányzat a vállalkozók számára egy estet, bált rendez, meghívja őket egy vacsorára és összekapcsolja a kettőt. A vállalkozókkal nem csak fejlesztések kapcsán javasolt a kapcsolat ápolása, hanem folyamatosan. Ez megoldható lenne, ha hetente megkapnák e-mailen a kistérség és a településük hírlevelét is, így folyamatosan és azonnal tájékozódhatnak a történésekről.
59
3.5
Kistérségi imázsalakítás Az egri kistérség legnagyobb attrakciója az idegenforgalom. Ennek
megszervezését egy nagy szervezet alatt csoportosítva lehetne megvalósítani, ezáltal a térség egyben tudná eladni önmagát az országon belül és nemzetközi szinten is. A területi imázs fontos szerepet játszhat a beruházók telepítési döntései és a turisták úticél döntései meghozatalában. Legfontosabb cél: „COOPETITION, avagy együttműködve versenyezni.” Azaz a verseny elé kell helyezni a közös célok elérése érdekében való együttműködést. A turisztika az egyik legalapvetőbb közös érdek, hiszen olyan települések vannak Eger mellett – Noszvaj, Felsőtárkány, Egerszalók –, ahol kiemelkedő az idegenforgalom szerepe, s ez „húzza” az egész térséget. Önmagában Eger sem tudja „megcsinálni” saját idegenforgalmát. A környező falvak nélkül nem lehetséges ma már színvonalas turizmus. Ez az oka annak, hogy évek óta közösen jelennek meg az Utazás kiállításokon, s közös kiadványokat jelentetnek meg és az Interneten is azonos arculattal jelennek meg a térség települései (www.eger.hu/kisterseg). Egyre több ilyen tárgyú pályázatot nyújtanak be együtt, és a jövőben is vannak ilyen irányú terveik. Tehát a fejlődés, az egység iránti igény már megjelent, ezeket azonban minél hamarabb meg kell valósítani. Az imázs kialakításához sok elem már létezik, azok jól működnek, a hiányok pótlására van szükség. Az imázs kialakításához több összetevőre van szükség, melyek a következők:
3.5.1 Kistérségi marketing: Magyarország társadalmi, gazdasági fejlődésének, felemelkedésének fontos tényezője a kistérségek, a települések fejlesztésének gyorsítása. Ez a feladat nem nélkülözheti a marketingszemlélet érvényesítését. A turisztikai marketing tevékenységnek nincs hagyománya és széleskörű elterjesztésének vannak korlátai. Legmeghatározóbb a pénzügyi források hiánya, illetve a korábban már említett szerveződés, egység hiánya. A turisztikai marketing tevékenység sikerének feltétele a nemzeti, a regionális, a térségi, a kistérségi, a települési és a vállalkozási szintű marketing tevékenységek egymásra épülése, 60
összehangolt szervezése. (Dr. Tasnádi József, Turizmus Bulletin, III. évfolyam, 1999.évi 3. száma). ”A kistérségi-, településmarketing lényege Kotler-Haider-Rein szerint négy tevékenységet foglal magába: •
A közösségi, települési jellemzők és szolgáltatások helyes keverékének megtervezése;
•
Termékeik és szolgáltatásaik használói, potenciális és aktuális fogyasztói számára vonzó ösztönzők kialakítása;
•
A hely termékeinek és szolgáltatásainak közvetítése, eljuttatása a fogyasztóhoz a lehető leghatékonyabb módon;
•
A hely értékeinek és imázsának promócionálása, hogy a potenciális fogyasztók teljes mértékben tisztában legyenek a hely megkülönböztető versenyelőnyeivel.” (Kotler, P. – Haider, D.H. – Rein, I. (1993), Marketing Places, Attracting Investment, Industry, and Tourism to Cities, States and Nations, The Free Press, New York)
A kistérség turizmusát érintő marketing munkával több szervezet is foglalkozik, de tevékenységük nem épül egymásra. Céljuk ugyanaz, hiszen a turistákat, illetve befektetőket ide akarják vonzani, de mivel nem állnak kapcsolatban egymással ezért versengés folyik közöttük. Emiatt tartom fontosnak, hogy ezeket a szervezettségi hiányosságokat pótolni kell, és összehangolni ezen szervezetek munkáját. A marketing gondolkodás, szemlélet alapelveinek elsajátítása mindenképpen közelebb viszi a településeket és társulásaikat társadalmi-gazdasági problémáik megoldásához. A szervezeti struktúra pont alatt szeretném – a későbbiekben – részletezni a már meglévő szervezetek marketing tevékenységét. Fontos azonban egyik szervezetről részletesebben beszélni. Az ÉszakMagyarországi Regionális Marketing Igazgatóság szerepe nagyon fontos a régió és a kistérség szempontjából, mely „az alábbi marketing eszközöket alkalmazza: •
Kutatások;
•
Szakmai konferenciák, tapasztalatcserék;
61
•
Termékfejlesztés, befektetések ösztönzése érdekében fórumok, eszközök koordinálása;
•
Hirdetési kampányok belföldön és külföldön;
•
Sajtókapcsolatok;
•
Médiakapcsolat;
•
Kiemelt jelentőségű rendezvények marketingjének támogatása;
•
Tematikus kiadványok;
•
PR;
•
Kiállítások, vásárok;
•
Study-tour-ok szervezése.” (Idegenforgalmi Stratégia, 2005., p.60.)
Az Igazgatóság működése példaértékű, mely összefoghatná a különböző szervezeteket nem csak marketing szempontból, hanem PR, arculat szempontjából is.
3.5.2 Szervezeti identitás
3.5.2.1
Szervezeti kultúra
A szervezeti kultúra lényege abban rejlik, hogy a kistérség életében résztvevők (szervezetek és alkalmazottaik, önkormányzatok, lakosság, vállalkozók, civil szervezetek)
érdekeit,
céljait
össze
kell
hangolni,
figyelembe
véve
kulturális
sajátosságaikat. Az egyénből kiindulva kell meghatározni a szervezeti kultúrát, melyek a következők: az emberi természet, kultúra, személyiség. Gazdasági- társadalmi változások hatására folyamatosan változik, alakul a szervezeti kultúra, észlelhető a múlt és a jelen változásai egyaránt. Esetünkben a folyamatosan visszatérő problémát az összehangoltság hiánya jelenti, tehát kimondható, hogy nem létezik szervezeti kultúra a kistérségben. A különálló szervezetek kultúrái természetesen egymás mellett is hatékonyan élnek és érvényesülnek, de úgy gondolom, hogy szükség lenne ezek harmonizálására. A cél és az értékrend összekapcsolható, tehát a feladat, hogy egy egységes szervezeti kultúra kialakuljon, adott.
62
3.5.2.2
Szervezeti struktúra
A kistérségben sok szervezet létezik, melyek feladata vagy a feladataik közé sorolható az idegenforgalom. Az egyes szervezetek struktúrája és működése évek óta sikeresen működőnek mondható, azonban szakdolgozatom lényege, hogy ezek a szervezetek elinduljanak az együttgondolkodás közös útján. Legfontosabb feladatuk, hogy az egész térséget vonzóvá tegyék programkínálatukkal. A következő szervezetek működnek jelenleg az egri kistérségben: •
Egri Kistérség Többcélú Területfejlesztési Tanácsa: Feladatai közé tartozik a turizmus fellendítése mind hazai, mind nemzetközi
viszonylatban.
Ennek
érdekében
információs
térképtáblákat helyeztek el minden településen. A tábla egyik oldala tartalmazza az adott település térképét, főbb attrakciókat, másik oldalán megjelenik a kistérségi térkép –a környező települések feltüntetésével- és a térség főbb látnivalóinak megjelölésével. A korábban már említett térségi logó megjelenik a kiadványokon, névjegykártyákon, a térképtáblákon is. A turisztikai kiadványok hozzájárulnak a vendégek figyelmének felhívásához a térségben található értékekre. Utazási Kiállításon is megjelenik a kistérség önálló arculattal. •
Idegenforgalmi és Kulturális Iroda: Az iroda Eger Megyei Jogú Városának szerve, melynek elsődleges feladata Eger kulturális életének támogatása és szervezése. Tevékenységük igen széleskörű és szervezett, azonban csak Eger városára terjed ki, ezáltal figyelmen kívül hagyja a térség többi attrakcióit.
63
Feladatai: -
Rendezvényeket
tartalmazó
városi
programfüzet
összeállítása, melyet megközelítőleg 18000 példányban adnak ki több nyelven, -
Eger-Anzix turisztikai-kulturális magazin kiadása (100000 példány, 2 nyelven)
-
Városi hirdetőtáblák szerkesztése,
-
Vásárokon való részvétel – Utazási Kiállítás,
-
Brosúrák szerkesztése és kiadása,
-
Könyvek kiadása: Eger – Heves megyei képek; A barokk Egerben és Heves megyében; Az egri borok könyve; Útravaló Egerben
-
Promóciós termékek készítése (ajándéktárgyak, reklámtábla) (Idegenforgalmi Stratégia, 2005.)
•
Tourinform Iroda: Az irodát a város és a megye hozta létre, feladata a városba érkezők informálása
Eger
és
környékének
nevezetességeiről,
a
kikapcsolódási lehetőségekről, kulturális és egyéb lehetőségekről, szálláshelyekről.
Fontos
szerepe
van
a
városmarketing
kialakításában is. Úgy gondolom a Tourinform megfelelő formája az kistérség fellendítésének, hiszen az egész térségről tájékozódhatunk. •
Észak-Magyarországi Regionális Marketing Iroda
•
Helyi önkormányzatok és vállalkozók: A települések változó mértékben vállalnak szerepet a turizmus élénkítését szolgáló munkában. Turizmussal kapcsolatos koncepcióval Eger városán kívül csak Bogács,
Bükkzsérc
és
Felsőtárkány
rendelkezik.
Turizmusfejlesztésre az egyes településeknek szűkös pénzügyi forrásai vannak, de effajta tevékenységük fontos: rendezvények szervezése,
turisztikai
bemutatkozó
kiadványok
és
64
eseménynaptárak,
melyek
az
Internetes
portálokon
is
megtalálhatóak, információs és irányító táblák, térképek, virágosítás. •
Civil szervezetek, egyesületek: Nagyon fontos a meglétük, hiszen minden egyes attrakció köré csoportosul egy szervezet. Szakmailag nagyon szervezettek, és együttműködnek más régiós, térségi szervezetekkel is. Ez már egy nagyon lényeges eleme az együttgondolkodásnak. o Egri Borút Egyesület: 2001-ben alakult, köztük vannak helyi önkormányzatok, hegyközségek, az Egri Tourinform Iroda, a térségben működő szállodák, panziók, éttermek, borászatok. Feladatai: -
Minősítés, az irányító- és minősítettséget igazoló táblarendszer kialakítása;
-
Borral kapcsolatos rendezvények szervezése;
-
Minőségi és vendégbarát szemlélet kialakítása;
-
Borturisztikai kiadványok is jelentek meg az utóbbi években: Egri Borút, Szépasszonyvölgy, Vörös és fehér (Felső-magyarországi Borutak)
-
Bormustra (borászati rendezvény) megszervezése a Felső-Magyarországi Borutak Szövetségével. (Idegenforgalmi Stratégia)
o Bükkaljai Borút Egyesület: -
Tagjai: Bogácsi Hegyközség, Cserépfalu-Bükkzsérci Hegyközség,
Cserépváralja-Váralja
Hegyközség,
valamint szállásadók, pincetulajdonosok. -
Tevékenységek: programok szervezése
-
Tervek: információs- és térkép-táblarendszer, borutak, faluséta útvonal, különleges pincék bemutatása. (Idegenforgalmi Stratégia, 2005.)
65
Úgy gondolom, hogy ezek a már meglévő szervezetek megfelelően működnek, vannak olyanok, melyek pénzügyi források hiányában még csak tervekkel rendelkeznek. Amennyiben összefognának, és ily módon pályáznának, megkönnyítenék egymás munkáját. A reklámokat, promóciókat, turisztikai kiadványokat nem kellene külön, attrakciónként „eladni”, hanem mint egységet lehetne hirdetni. Itt fontos megjegyeznem, hogy a legmegfelelőbb megoldás programcsomagok felkínálása lenne a turisták számára, mellyel több napra ide lehetne vonzani őket. Jelenleg is rengeteg turista látogat ide, de nagyobb százalékban Eger városába. Sokan nem is ismerik a környéken rejlő lehetőségeket, természeti szépségeket. Erre lehet megoldás a Turisztikai Desztinációs Menedzsment terve.
3.5.3 Turisztikai Desztinációs Menedzsment Célja: a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése egy térségben a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén. A TDM fő munkamódszere a közösségi partnerség kiépítése. Ehhez fel kell kutatnia a különböző szereplők (turisták, lakosság, hatóságok, partnerszervezetek, turisztikai vállalkozások) igényeit és meg kell ismernie érdekeiket, hogy partnerré tehesse azokat. A turizmus összetett feladatkörének ellátásához ez elengedhetetlen. (Dr. Roger Carter and Dr. Mike Fabricius, 2007.) Mint már korábban felvetettem és a desztinációs menedzsment lényege, hogy – esetünkben – a kistérséget egyben, egy egységként eladni. Programcsomagokat kell készíteni, a programoknak kapcsolódniuk kell egymáshoz. Eger városa nagyon látogatott, de az egész térséget kedveltté kell tenni a turisták számára. Meg kell ismertetni a falusi turizmust, a híres egri borvidéket, a kerékpártúrák lehetőségét, a természetben rejlő lehetőségeket.
3.5.4 Arculat Az egri kistérségi Internetes portál és a hozzá tartozó településeik honlapjai azonos arculatot követnek. Természetesen ez megjelenik, ha a kistérség részt vesz az Utazási kiállításon, vagy valamelyik település rendezvényén. Abban az esetben, ha más
66
szervezetek
is
rendelkeznének
ehhez
hasonló
fejlett
és
szervezett
arculattal,
megalakulhatna kistérség egységes arculata. Az egri kistérség Idegenforgalmi Stratégiájában megtalálható egy arculatielem javaslat, melyet az egész térség összefogva alkalmazhatna. Ebben szerepel arculati elemként a történelem; Eger, mint barokk város; Eger, mint üdülőhely; a természet és a kultúra harmóniája; Eger, a borok városa.
3.5.5 Kistérségi PR Fontos a lakosság, a helyi nyilvánosság figyelembevétele. A PR intézkedéseket 2 részre oszthatjuk: külső és belső PR. A belső PR tevékenységnél lényeges a lakosság tájékoztatása a turisztikai törekvésekről, a turizmus fontosságáról a helyi újságok, rádiók, televíziók tudósításaiban. Az imázsalakítás ezen eleme fellelhető, és kielégítő a kistérségek mindennapjaiban. A külső PR tevékenységeknél az alábbi intézkedések szükségesek: •
Sajtótájékoztatókat kell szervezni a teljes turisztikai programmal. A sajtónak kiadott mappának illik tartalmaznia a sajtóközleményt, kiegészítő háttér információkat (statisztikai adatokat), képekkel illusztrálva. Lehetőség szerint ezeket a sajtótájékoztatókat minden egyes alkalommal más-más településen kell megtartani, ezzel is reklámozva azokat.
•
Sajtóközlemények kiadása az aktualitások függvényében.
•
PR cikkek megjelentetése a sajtóban.
•
Szakmai vásárokon, kiállításokon való részvétel, melyen fontos elem a kistérségi kiadványok terjesztése, azok megismertetése.
Az előbb felsoroltakhoz elengedhetetlen a települések társadalmának és a turisztikai vállalkozásoknak a folyamatos kapcsolata, érdekeik összeegyeztetése. A megvalósítás feltétele a már oly sokszor említett egység. A kistérségi társulás PR tevékenysége megfelelő és szervezett, azonban az idegenforgalommal foglakozó szervezeteknél még nem elég szervezett ez a munka. A
67
társulás munkáját össze kell hangolni ezekkel a szervezetekkel és együttesen megjelenni a sajtóban. Az imázs az, ami a tervezett egyedi arculati koncepcióból megvalósult. Az imázs hiedelmek, meggyőződések, elképzelések és benyomások összessége, amelyekkel az emberek rendelkeznek egy helyről. A hellyel kapcsolatos nagyszámú
asszociáció
és
információ
tudatunkon
átszűrt,
bizonyos
mértékig
leegyszerűsített formáját jeleníti meg az imázs. Különböző emberek egészen különböző imázsokat hordozhatnak ugyanazon helyről. A területi imázs fontos szerepet játszhat a beruházók telepítési döntései és a turisták úticél döntései meghozatalában is. Ha egy térség túl sok fajta imázst terjeszt magáról zavarhoz, összeütközésekhez vezethet. Ezért fontos, hogy a kistérségi társulás összefogjon a térségben működő turisztikai szervezetekkel és egy egységes imázst alakítsanak ki, mely könnyen megjegyezhető és felismerhető mindenki számára.
4. Összegzés Összegzésként elmondható, hogy az első részben meghatározó koncepciók, operatív programok, fejlesztési tervek abban az esetben működhetnek hatékonyan és jöhetnek létre, amennyiben a kistérség minden szegmense megfelelő tájékoztatást kap, és részt tud venni a programok kimunkálásában. Ennek elengedhetetlen feltétele a rendszeres kommunikáció. A kommunikáció leggyakrabban használt eszközei a printeszközök, audiovizuális-, és online eszközök. Ezen médiumok és célcsoportjaik elemzésével próbáltam feltárni, hogy a kommunikáció mely csatornákon működhet leghatékonyabban. Elmondható, hogy az Internet egyre nagyobb térhódítása ellenére még mindig a nyomtatott sajtót kedveli legjobban a lakosság. A Egri Kistérségre levetítve próbáltam ezeket az elemzéseket elvégezni, és rámutatni a létező problémára, illetve arra kívántam megoldást találni. A probléma az, hogy – bár a tájékoztatás hatékony – az információk nem minden esetben jutnak el célcsoportjukhoz. Ezáltal hiányos ismerettel rendelkeznek és nem tudnak, esetekben nem is akarnak együttműködni. A sajtóban való hír- és információközlés mellett elgondolásom szerint még hatékonyabb formái a rendezvények, melyek nagy közösségeket mozgathatnak meg esetenként. Ezt kihasználva lehetne eljuttatni minden fontos információt a lakosság felé. Ez úgy működhetne még jobban, amennyiben az Egri Kistérség egységként maga 68
köré gyűjtene szervezeteket,, önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozókat, és a lakosokat, ily módon szervezetten vehetnének részt a térségüket előrevivő munkákban, mintegy partnerséget alkotva. Mindezek mellett fontos a kistérség kommunikációja az ide látogató turisták számára is, illetve a befektetők iránt is. Ennek alapvető feltétele egy egységes imázs kialakítása, melynek összetevői részben léteznek és működnek, de ameddig az összes elem nem létezik, addig nem alakulhat ki a kistérség imázsa. Az imázs kialakításához szükséges elemek egymásra épülnek, ezért olyan fontos a kellő szervezettség. Meg kell említenem, hogy a Kistérségi Iroda és bizonyos szervezetek kialakították saját arculatukat, imázsukat, de ezek nem alkotnak egy egységes képet, addig a kistérség egységes imázsa sem alakulhat ki. Egy kis önbizalommal és sok-sok lelkesedéssel, összefogással végzett körültekintő tervezés és szervezés révén javulhat a helyi lakosok életminősége, s virágzó települések és a turizmus fellegvára lehet az Egri Kistérség.
69
5. Mellékletek Kérdőív Tisztelt Hölgyem/Uram! Szakdolgozatom megírásához kérném segítségét az alábbi kérdőív kitöltésével. Dolgozatom témája a kistérségi programok hatékony kommunikációja. Az alábbi kérdések az Ön médiafogyasztási szokásait hivatott feltérképezi. Köszönöm, hogy hozzájárul szakdolgozatom elkészüléséhez. 1. Neme: nő férfi 2. Kora: 15 – 20 21 – 30 31 – 45 46 – 60 61 felett 3. Legmagasabb iskolai végzettsége: általános iskola szakmunkásképző érettségi főiskolai/egyetemi
70
4. Milyen médiumokból tájékozódik a hírekről? újság rádió televízió Internet 5. Milyen gyakran internetezik? minden nap hetente 1-2 alkalommal havonta 1-2 alkalommal soha 6. Honnan internetezik? otthonról munkahelyről iskolából egyéb 7. Milyen gyakran tájékozódik a hírekről? soha hetente 1-2 alkalommal hetente 3-4 alkalommal naponta
71
8. Mely témájú hírek érdeklik? (többet is megjelölhet) közélet politika sport bulvár helyi, regionális kultúra, szórakozás gazdaság 9. Mennyire van otthon a helyi, kistérségi, regionális hírekben? egyáltalán nem kevésbé informált jól informált kitűnően informált 10. Részt vesz-e a falugyűléseken, helyi programokon (sportrendezvények, falunap, borfesztivál)? rendszeresen néha soha 11. Tegye sorrendbe, hogy a helyi médiumok közül melyiket hallgatja/olvassa/nézi a leggyakrabban? Heves Megyei Hírlap TV Eger Falu TV Rádió Eger Észak-Magyarország Helyi Téma Köszönettel: Bartók Patrícia
72
6. Irodalomjegyzék Könyvek: •
Kaiser Tamás – Ágh Attila – Kis Varga Judit: Régiók Magyarországa I, A regionális intézményrendszer körvonalai; MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2007.
•
Kaiser Tamás – Ágh Attila – Kis Varga Judit: Régiók Magyarországa II, Hálózatok és labirintusok; MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2007.
•
Dr. Futó Péter – Szeszler Zsuzsa: A településfejlesztési koncepció készítésének módszerei az EU-ban és Magyarországon; ÖNkorPRess Kiadó Kft., Budapest, 2003.
•
Kotler, P. – Haider, D.H. – Rein, I.: Marketing Places, Attracting Investment, Industry, and Tourism to Cities, States and Nations, The Free Press, New York, 1993.
•
Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai; Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2003.
•
Bárdos
Ferenc:
Első
lépések:
A
civil
összefogás
útján;
Életfa
Környezetvédő Szövetség, Budapest, 2005. Folyóiratok: •
Dr. Tasnádi József: Kistérségek, települések turisztikai marketing tevékenységének elméleti és módszertani kérdései III; Turizmus Bulletin IV. évfolyam I. szám (2000).
73
Internetes források: •
www.norda.hu
•
www.eger-regio.hu
•
http://www.bille.hu/ikb/c3m612.html
•
www.mediakutato.hu
•
www.tveger.hu
•
http://www.kulker.hu/
•
http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio?page=details&oldal=1&new s_id=427&parentID=924
•
www.itthon.hu
•
www.kulker.hu
•
Mélyinterjú Kovács Attilával – Egri Kistérségi Iroda vezetőjével, 2007.
Interjúk:
szeptember 25. •
Mélyinterjú Kovács Attilával – Egri Kistérségi Iroda vezetőjével, 2007. november 27.
•
Mélyinterjú Kovács Attilával – Egri Kistérségi Iroda vezetőjével, 2007. november 30.
•
Mélyinterjú Kovács Attilával – Egri Kistérségi Iroda vezetőjével, 2007. december 7.
74
