BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde - pénzintézetek szakirány
A KÖRNYEZETVÉDELEM FINANSZÍROZÁSA A VÁLLALATOKNÁL: KÖRNYEZETTUDATOS BERUHÁZÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INFORMATIKA TERÜLETÉRE
Készítette: Marosdi Réka Budapest, 2009
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék............................................................................................................... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke........................................................................................... 5 1.
Bevezetés.................................................................................................................. 6
2.
CSR, a vállalatok felelősségvállalása..................................................................... 10 2.1. CSR = Corporate Social Responsibility avagy a vállalaton belüli társadalmi felelősségvállalás........................................................................................................ 10 2.2. Mi az a CSR?....................................................................................................... 10 2.3. Mi nem CSR? ...................................................................................................... 11 2.4. Történeti áttekintés.............................................................................................. 12 2.5. Felelősséggel, de ki iránt? - Társadalom vs. befektetők ..................................... 13 2.6. Középút ............................................................................................................... 14 2.6.1. CSR-ellenzők ............................................................................................... 14 2.6.2. CSR támogatók ............................................................................................ 15 2.7. Nyereséges lehet a felelősségteljes üzleti tevékenység....................................... 15 2.8. A vállalat értéke a CSR függvényében ............................................................... 16 2.9. Vezetők hozzáállása ............................................................................................ 17 2.10. Regionális megoszlás ........................................................................................ 19 2.11. Magyarországi vonatkozások............................................................................ 20
3.
Környezetvédelmi vonatkozások ........................................................................... 25 3.1 Közös feladat: kormány – üzleti vezetők - társadalom ........................................ 25 3.2. Jogi keretek ......................................................................................................... 26 3.2.1. Az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos jogi rendelkezései..... 26 3.2.2. Magyarország környezetvédelemmel kapcsolatos jogi rendelkezései ......... 27 3.3. A környezetvédelmi szabályozás gazdasági eszközei......................................... 29 3.3.1. Környezetvédelmi adók, díjak...................................................................... 29 3.3.2. Támogatások ................................................................................................ 32 3.3.3. Környezetvédelmi alapok............................................................................. 32
4.
Finanszírozási források .......................................................................................... 33 4.1. Az EU csatlakozás hatásai Magyarországra........................................................ 33 4.2. Magyarországon elérhető környezetvédelmi csomagok ..................................... 34 4.3. A LIFE program .................................................................................................. 36 4.4. Az EU új környezetvédelmi programja............................................................... 37
3
4.5. Az USA új környezetvédelmi programja ............................................................ 39 4.6. Összehasonlítás: USA – Európa.......................................................................... 42 5.
Vállaltok részvállalása............................................................................................ 45 5.1. A vállalatok környezetközpontú irányítási rendszere (KIR)............................... 45 5.2. Környezettudatos vállalatirányítás Magyarországon .......................................... 47
6.
7.
Környezetkímélő megoldások az informatika területén......................................... 49 6.1.
Pozitív külföldi példa: Siemens...................................................................... 51
6.2.
Magyar informatikai vezetők hozzáállása...................................................... 52
6.3.
Pozitív hazai példa: Magyar Telekom Csoport .............................................. 52
6.4.
Lehetőség az állami szférában........................................................................ 53
Jövőkép, várható trendek........................................................................................ 55 7.1. Jelenlegi problémák............................................................................................. 55 7.2. Motiváló erők a változtatásra .............................................................................. 57
8.
Befejezés ................................................................................................................ 59
Irodalomjegyzék............................................................................................................. 62 Mellékletek..................................................................................................................... 64
4
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. számú diagram: Egy 2003-as közvélemény kutatás a pozitív hírnév fogyasztók viselkedésére gyakorolt hatásáról .......................................................................................18 2. számú diagram: A Magyar vállalatok rendelkeznek-e CSR szabályzattal .....................23 3. számú diagram: Környezetvédelmi díjak megoszlása az OECD országokban ..............30 4. számú diagram: PHARE és ISPA támogatások megoszlása 1995 és 2000 között Magyarországon .................................................................................................................34 5. számú diagram: Magyar környezetvédelmi program által támogatott területek ............35 1 . számú táblázat: A LIFE támogatási keretei az eddigi szakaszokra lebontva ................37 2. számú táblázat: Az USA új környezetvédelmi programjának pénzügyi keretei ............40 3. számú táblázat: Cégek eltérő motivációi és eszközei .....................................................46
5
1. Bevezetés A fejlett társadalmakban a huszadik század második felére az emberek életét szinte teljes mértékben a piacgazdaság határozta meg. Klasszikus példa a skandináv ember, aki meleg szobájában ülve kényelmesen banánt majszol, annak ellenére, hogy odakint 20ºC van és hogy az ő országának klímája teljesen alkalmatlan banántermesztésre. Nem véletlenül alakulhatott ki az emberekben az a képzet, hogy mindennapi életük egyáltalán nem függ a természettől. A 20. század egyes eseményei láttán rá kellett ébredniük, hogy ez a képzet téves. 1952-ben Londonban a szmog miatt, 1953-ban Japánban egy gyár a folyóba ömlő vegyi hulladékai miatt, 1967-ben ismét Britanniánál egy tankhajó zátonyra futása miatt több ezer ember betegedett meg, vagy vesztette életét, illetve élőlények pusztulásához vezetett. Ezek a jelek arra mutattak, hogy az emberiségnek sürgősen változtatnia kell az addigi életvitelén, különben kritikus következményekkel lesz kénytelen szembenézni. Az ENSZ főtitkáraként U Thant 1969es beszédében szintén erre hívta fel a figyelmet: „Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. … Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen.” E beszéd óta 40 év telt el, és bár a mindennapi emberek és a döntéshozó vezetők hozzáállásában is megfigyelhető a változás, még mindig sok a tennivaló ebben a kérdésben, hiszen a környezet állapota mindmáig megoldatlan, égető probléma.1 A környezetvédelem napjainkra az egyik leggyakrabban emlegetett témává, a napi politika részévé vált. A „fenntartható fejlődés” és a „paradigmaváltás” mostanában sokat hallott szavak. Az elmúlt néhány évtized alatt különösen nagy figyelmet kap a téma, tekintve, hogy egyre sürgetőbb a változtatás szükségessége, bár sajnos ez inkább elméleti szinten jelenik meg, különböző elemzések, prognózisok, törvénytervezetek, erre specializálódott szervezetek törekvései formájában. A dolgozatból kiderül, hogy a 1
Kerényi Attila: Környezettan – Természet és társadalom – globális szempontból, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003; Ember és környezete fejezet
6
gyakorlatban milyen mértékben és milyen módon nyilvánulnak meg az fent felsorolt elemek. Ma már a fejlett és fejlődő világ szinte minden országa igyekszik tenni az ügy érdekében, önállóan és együttes erővel is. Erre a legkézenfekvőbb példa a Kiotói Egyezmény, amelyet 1997 –ben írtak alá, bár ratifikációja elég lassan haladt. A téma komolyságát igazolja az is, hogy az Európai Unió 1972-ben közösségi szintre emelte a környezetvédelmi politikát. Azóta ezen a területen egyre dinamikusabb fejlődés észlelhető,
az
akcióprogramok
és
stratégiák
mellett
már
több
mint
300
környezetvédelmi irányelv és más jogszabály született e területen. A LIFE elnevezésű programot az Európai Unió 1992-ben hozta létre, a környezetvédelem finanszírozására. Magyarország 2001-ben csatlakozott a programhoz. Hazánkban is létrejöttek Nemzeti környezetvédelmi programok, hat-hat évet felölelve (1997-2002; 2003-2008; 20092014). 2 Magyarországnak környezetvédelmi szempontból is sok bepótolnivalója volt az uniós csatlakozás feltételeinek megteremtéséhez. Ezen időszak alatt megkezdődött az itthoni környezetvédelmi infrastruktúra és az ezt támogató környezetpolitika jogi kereteinek kialakítása. Az 2003-as athéni csatlakozási szerződés aláírásáig nagy előrelépések történtek – még csak formálisan. A hátramaradt feladatok főleg a szennyvízkezelés és – tisztítás és a hulladékgazdálkodás területén jelentkeznek. Bár Magyarország környezete általában jobb állapotban van, mint a többi uniós fejlett országé, a környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelem eszköz-, ill. intézményrendszerének kialakítása nálunk még igencsak gyerekcipőben jár. A fejlett és kevésbé fejlett országokban már a környezetvédelemhez való hozzáállást, a téma megközelítését illetően is felfedezhető némi különbség: míg az előbbiekben a hangsúly a „megelőző környezetvédelmen” fekszik - önkéntes megállapodásokkal, vállalati környezetirányítási rendszerek elterjedésével -, addig a kevésbé fejlett országokban a cél a környezetvédelmi adók és díjak kivetése általi bevételhez jutás. Rengeteg tanulmány született vállalati környezeti menedzsment témában. Ezekből kiderül, milyen módon lehet elemezni a környezetvédelmi projektumokat pénzügyi szempontból, milyen szerepe van a vállalatoknak a megelőző környezetvédelem területén. Manapság – főként mert az információ gyorsan és minden réteghez eljuthat – a vállalatok számára fontossá vált a „zöld” magatartás. Sokat javíthat egy cég megítélésén, ha környezettudatosan működik; ennek a szellemiségnek megfelelő 2
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008, Budapest, 2004 7
beruházásokat indítványoz. Az efféle törekvések még plusz bevételt is hozhatnak a versenytársakkal szemben, annak ellenére, hogy eleinte természetesen nem kevés költséggel járnak. Nem véletlen, hogy vállalatvezetők körében készített felmérések szerint a vállalati hírnév ma az egyik legfontosabb profitteremtő erő, holott a jó megítélés pár évvel ezelőtt még az első tíz legfontosabb szempont között sem szerepelt. A CSR (Corporate Social Responsibility = Vállalatok Társadalmi Felelőssége) mára ismert fogalommá vált a cégek körében. A dolgozat első részében a CSR tevékenység részletes bemutatása szerepel. Főleg az utóbbi két évtizedben figyelhető meg, hogy a vállalatok egyre inkább érzik ezen tevékenység fontosságát, súlyát. Igyekeznek olyan stratégiát kialakítani és gyakorolni, amely tekintettel van a környező társadalom érdekeire is. A legtöbben elméletben már tisztán látják az ebből adódó anyagi lehetőségeket és a versenyhelyzetre gyakorolt pozitív hatását. Arra, hogy ezzel szemben a gyakorlatban mi a helyzet, a dolgozatból választ kapunk. Mindenesetre jól mutatja a CSR tevékenység elterjedését és egyre nagyobb térnyerését, hogy kifejezetten a tevékenységet értékelő szempontrendszeren alapuló díjakat is kiosztanak a vállalatok között, hogy elismerjék a társadalom iránti elkötelezettségüket. A következő részben – bár ez is lehet a CSR tevékenység része - kifejezetten a környezetvédelmi vonatkozásokról esik szó. Egy jól működő, környezetkímélőbb üzleti szféra megteremtéséhez mindhárom érintett csoport részvállalása szükségeltetik: ezek a csoportok a kormányok, a vállalatok és a társadalom tagjai. Csak akkor lehetséges a cél elérése, ha minden érdekelt fél lehetőségei szerint hozzájárul. A kormányoknak főként a szabályozás kialakításában, majd annak hatékony betartatásában kell fellépniük. Említésre kerülnek a területtel kapcsolatos jogi keretek, újabb és újabb programok és finanszírozásukra létrehozott pénzügyi alapok. A vállalatok esetén az említett szabályozások betartása mellett önkéntesen, saját elhatározásból is kellene támogatniuk a környezetvédelmi beruházásokat és a környezetkímélő megoldások bevezetését. A későbbiekben fény derül arra, hogy a vezetők mennyire tartják fontosnak ezt a témát, mi motiválhatja őket a tényleges változtatásra. Végül a társadalom felelőssége abban nyilvánul meg, hogy az előbbi két csoportra nyomást gyakoroljon, hogy a közös érdekek figyelembevétele mindenki számára szempont legyen a döntéshozásuk során. Végezetül a dolgozat utolsó részében specifikusan az informatika területére jellemző lehetőségeket írom le. A tudomány és a technika exponenciális fejlődésének köszönhetően az informatika és a kommunikáció egész területe óriási változáson ment keresztül az elmúlt évek során. Noha ezen terület mindössze 2%-kal járul hozzá a 8
globális felmelegedést okozó káros anyagok kibocsátásához, – így elérve a légiközlekedés általi kibocsátás mértékét - ebben az ágazatban is születtek új, környezetkímélő módszereket támogató kezdeményezések. A dolgozat célja bemutatni az elmúlt időszakban a gazdasági szempontból végbement változásokat a környezetvédelem területén. Mert bár régen megfogalmazódott a változásra való igény és annak elengedhetetlen mivolta, eddig inkább csak elméleti szinten születtek megoldások. A téma nem csak a szükségessége miatt nagyon aktuális, hanem azért is, mert végre úgy tűnik, hogy a gyakorlatban is elkezdődött a folyamat és ez minden bizonnyal a jövőben is folytatódik majd. A dolgozatban – ezt bizonyítandó – a megjelölt források tartalomelemzését végeztem el.
9
2. CSR, a vállalatok felelősségvállalása 2.1. CSR = Corporate Social Responsibility avagy a vállalaton belüli társadalmi felelősségvállalás Ma már a CSR angol rövidítésből eredő mozaikszó, amely a vállaltok társadalmi felelősségvállalására utal, üzleti körökben elterjedt kifejezés, de hogy pontosan mit is takar, azt sokan sokféleképp értelmezik. Ennek legfőképp az érintettek ismerethiánya az okozója. Ezen felül maga a kategória sem teljesen egyértelmű, sokszor még a szakemberek számára sem teljesen evidens, hogy mi is esik a CSR tevékenységek körébe. A cégvezetők számára pedig még kevésbé az, ráadásul nekik első ránézésre nem is mindig áll érdekükben ez irányú ismereteik bővítése. Ma már egyre jobban körvonalazódik, hogy az előbbi szemlélet hosszútávon nem kifizetődő, és a CSR-t a vállalati stratégiába beépítő vállalatok nyereségesebbekké válnak, mint társaik; ez a későbbiekben alátámasztásra kerül.3 A másik ok, ami egy konkrét definíció meghatározását nehézkessé teszi az, hogy különböző területen tevékenykedő cégek számára az adott területen kell a CSR-t is alkalmazniuk, így majd minden ágazatban jelen van. „Ha az olaj és földgáziparban dolgozol, a fenntarthatóság, a szennyezés és hasonló környezeti kérdések kerülnek előtérbe; ha pénzügyi cégnél tevékenykedsz, akkor az etikus befektetések kérdése merülhet fel; ha pedig kiskereskedelmi termékeket gyártasz, akkor a fejlődő országokban gyakori gyermekmunka lehet a kényes pont. Úgy tűnik tehát, minden napirendre kerülhet.”(Göran E. Sjöberg- Atlas díjas PR szakember)
2.2. Mi az a CSR? A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos etikai elvárásokról számos hasonló definíció látott már napvilágot. A következő CSR meghatározás a san francisco-i központú Business for Social Responsibility elnevezésű nemzetközi szervezet általános áttekintőjéből származik:
3
Gábor Fanni: A CSR nem gyógymód lelkiismeret-furdalás ellen; Management Issues,
2009. március 11. 10
„ kereskedelmi siker elérése az etikai értékek, az emberek, közösségek és a természetes környezet
tiszteletben tartásával… a CSR a törvénynek, az etikának, a
kereskedelemnek és egyéb, a társadalom által támasztott elvárásoknak való megfelelést jelenti, és olyan döntéshozatalt, amely arányosan elégíti ki a kulcs érintettek igényeit.” 4 A CSR tehát biztosítja, hogy egy szervezet tisztában van tevékenységének következményeivel, azzal, hogy ezek miatt felelősségre vonható és ennek tudatában, felelősségteljesen hozza meg üzleti döntéseit. Ezen felül egy jól vezetett vállalat döntései és üzleti folyamatai átláthatóak. A CSR egyfajta megközelítés, egy minden területet átszövő szellemiség, amely alapján egy vállalat a következőképpen jellemezhető: - a vállalat felismeri, hogy tevékenységeinek szélesebb körre van hatása, mint amiben működik, és hogy a társadalomért tett fejlesztései visszahatnak rá és elősegítik üzleti tevékenységének folytatását, - aktívan részt vesz tevékenységének gazdasági, szociális, környezetvédelmi és emberi jogi hatásainak kezelésében úgy lokálisan, mind globálisan olyan alapelvek alapján, amelyek a nemzetközi értékeket és a vállalat saját értékeit is tükrözik. Ez saját hírnevét is javítja, mindemellett pedig az érintett közösségek érdekeit is szolgálja, - a fentiek tudatában szorosan együttműködik más csoportokkal, szervezetekkel, mint például helyi közösségek, civil szervezetek és kormányok. 5
2.3. Mi nem CSR? Sokan a vezetők között azzal a téves elképzeléssel élnek, hogy a néhány bőkezű adomány cégük részéről, vagy éppen egy fa ültetése nagy csinnadratta közepette fedi CSR tevékenység fogalmát egy vállalatnál. Ilyesfajta megnyilvánulásokról sokszor hallani, a média megfelelő szintű bevonásával jó reklám is lehet, a baj ezzel csak az, hogy épp a lényeg veszik el, ami a felelősségteljes viselkedés lenne. Voltak vállalatok, ahol elkövették ezt a hibát, de a következő esetek azért szúrtak szemet és sültek el visszafelé, mert a társadalom irányába tett szép gesztus szöges ellentétben állt az adott cég tevékenységével. A British American Tabacco, melynek nevéből is kiderül, hogy dohánytermékekkel kereskedik, hatmillió dollárral támogatta egy üzleti etikával
4 5
CSR blog: A CSR fogalma, 2005. szeptember 3. Paul Toyne: CSR - an introduction; Management Issues, 2005. február 14. 11
foglalkozó kutatóközpont támogatását; ez a
lépésük ahelyett, hogy növelte volna
népszerűségüket, álszentnek tüntette fel a céget. Ugyanez történt az Esso-val is, mikor a cég szponzorálta a Nemzetközi Fásítási Hetet, miközben ők a világ hat legnagyobb, ún. „supermajor” energiaóriása közül is a legnagyobbak6. Ilyen hibákat elkövetni nem szabad, főleg ah ekkora cégekről van szó, akiket amúgy is szeret górcső alá venni a média. A megoldás ezek elkerülésére az, ha egy vállalat nem csak alkalomszerűen, a külvilág felé „felelősködik”, hanem a CSR, mint a stratégia része jelenik meg a cég elképzelési között, ezzel szervesen beépülve a döntésfolyamatba.
2.4. Történeti áttekintés Az 1970-80-as években a környezetvédelem előtérbe került, az aggasztó események, és előrejelzések megszaporodása miatt. Az esőerdők pusztulása, a fokozott légszennyezés mértéke ráébresztette az embereket, hogy az addigi gyakorlat nem folytatható tovább, ami a Föld erőforrásainak használatát illeti. Ennek eredményeképp 1992-ben Rio-ban összehívták a Föld Csúcstalálkozót. Ekkor az országok képviselői közös célként a fenntartható fejlődés elősegítését és az erőforrások felhasználásának racionalizálását jelölték meg. A fenntartható fejlődés lényege a társadalom olyan módon való fejlődése, hogy a jövő generációinak is lehetősége legyen ugyanazon erőforrásokhoz hozzájutnia, mint nekünk. Ehhez azonban együttes erővel kell intézkedéseket hozni, figyelembe véve a következményeket. A Csúcstalálkozó több ENSZ megállapodást is eredményezett, pl. a biológiai diverzitás, vagy a klíma változás témakörében. A CSR lényegében az üzleti világ válasza a fenntartható fejlődésre. A 90-es évek során a szociális kérdések kaptak nagyobb teret. A szegénység, a kóros betegségek terjedése aggasztó mértékűvé váltak, mindemellett sok hír szólt az etikátlan üzletvitelt alkalmazó vállaltokról is, amelyek kihasználva bizonyos területek tehetetlenségét, ami gyermekmunkához, és nagy mértékű korrupcióhoz vezetett. Egyértelművé vált, hogy a kormányok önmagukban nem képesek megoldani ezeket a problémákat. A 2002-ben megtartott, immár Világ Csúcsra keresztelt találkozó az együttműködésre koncentrált, amely megkövetelte a kormányoktól a törvények
6
Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations II., Perfekt Kiadó, Budapest, 263270. oldal 12
betartatását, a vállalatoktól a felelősségteljes tevékenységvégzést és a fogyasztóktól az odafigyelést és a pazarlás csökkentését.7
2.5. Felelősséggel, de ki iránt? - Társadalom vs. befektetők Az eddig leírtakból az derül ki, hogy a társadalom iránti felelősség magától értetődő kellene hogy legyen egy vállalat döntéshozói számára. Ennek ellenére vannak olyanok, akik megkérdőjelezik a CSR hasznosságát, sőt erősen támadják az ebben a szellemben tett üzleti lépéseket. A társadalom érdekeit figyelembe vevő üzletvitel egyik legnevesebb ellenzője a híres, magyar származású, Közgazdasági Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, Milton Friedman8. Az ő véleménye szerint egy vállat egyetlen és kizárólagos felelőssége a saját befektetőivel áll fenn, mégpedig az, hogy minden lehetőséget kihasználva maximalizálják annak bevételét. Friedman logikája szerint minden ezzel ellentétes tevékenység, cselekedet, próbálkozás az üzleti szférában a szocializmus felé sodorná a társadalmat. Sok más szakértővel együtt ő is úgy gondolja, hogy a szabad piac ereje abban áll, hogy önmagától, hatékonyan osztja fel az erőforrásokat. Ezen gondolatmenet szerint a jótékonykodó vezetők veszélyeztetik a piac rendeltetésszerű működését, felborítva az addigi, a kapitalizmus szelleme által áthatott rendet. Az ilyesfajta szociális érzékenységet mutató viselkedés pedig ahhoz vezet, hogy a vezetők megfeledkeznek a két eredeti feladatuk elvégzéséről, ami nem más, mint a verseny és annak megnyerése. Valóban igaz, hogy nem lehet egyszerre mindkét féllel – a társadalommal és a befektetőkkel is - jót tenni ugyanolyan mértékben, hiszen a piacon ők érdekellentétben állnak egymással. A fent említett vezetők a CSR alkalmazásával – kielégítve a társadalom érdekeit – ha nem is fordítanak teljesen hátat a befektetőknek, azért mindenképp háttérbe kell szorítaniuk az ő érdekeiket a döntéshozás során. Ráadásul, a CSR, mint üzleti tevékenység, a befektetők pénzéből kerül finanszírozásra. A tiszta kapitalista folyamat azt diktálná, hogy miután a befektetők a saját nehezen megkeresett pénzüket a vállalatoknak adják, a menedzserek mindent megtegyenek azért, hogy a kapott összegből minél többet varázsoljanak. Hiszen ez az oka, amiért egyáltalán befektetnek. A CSR-t ellenzők szerint azok a vezetők, akik támogatják a
7 8
Paul Toyne: CSR - an introduction; Management Issues, 2005. február 14. Wikipedia: Milton Friedman 13
vállalton belüli társadalmi felelőség vállalás gyakorlatát, szó szerint meglopják saját befektetőiket. Egy másik neves közgazdász, a skót Adam Smith9, akit a kapitalizmus atyjaként is emlegetnek, az átláthatóságot, a korrupció megszüntetését és a manipuláció kizárását nevezte meg a hatékony piaci működés alapfeltételeinek. Ezzel együtt ellenezte az öncélú profithajhászás gondolatát és a jótékonyságot tartotta a legfőbb erénynek.
2.6. Középút 2.6.1. CSR-ellenzők Az eleinte élesebb viták arról, hogy az üzleti világ szereplőinek kell-e bármiféle szerepet vállalni a társadalmi érdekek figyelembevételében mára már valamennyire elcsendesedtek. Még mindig vannak ellentétes vélemények, de a kérdés már inkább az, hogy kis, vagy nagy szerepet kell-e vállalniuk. Még a CSR nagy ellenzői is első ránézésre éles kritikájukban sokszor kivételeket sorolnak, mikor lehet mégis eltérni a vad kapitalista, kizárólag profitorientált nézeteiktől és végül kiegyeznek abban, hogy a vállalatok taroznak egy „minimális szintű” felelősséggel a társadalom irányában. Ezt igazolja az is, hogy az előbb említett egyik leghangosabb CSR kritikus, Milton Friedman is elismerte, hogy a nyereségnövekedés érdekében az üzleti szervezetek nem jogosultak pl. csalásra, ezen felül azt is kijelentette, hogy a vállalatoknak működésük során alkalmazkodniuk kell az őket körülvevő társadalom erkölcsi felfogásához. A konzervatív nézeteket valló közgazdászok is hajlandóak belátni, hogy a szabad piacok csak jól szabályozott környezetben tudnak hatékonyan működni, ahol számukra is meg vannak szabva a határok és ezeket be is tartatják velük. Sajnálatos módon erre nem minden országban van lehetőség, számos fejlődő ország képtelen kordában tartani a határain belül folyó üzletmenetet. Olyan környezetben, ahol nincs hatékonyan működő szabályozás, a vállalatoknak még nagyobb felelősséget kellene mutatniuk, de a valóságban ennek a fordítottja jellemző.
9
Wikipedia: Adam Smith 14
2.6.2. CSR támogatók A másik oldal képviselői, akik támogatják a társadalom iránt felelős üzletvitelt, szintén elismerik, hogy egy igazgató, vagy cégtulajdonos nem hozhat meg minden döntést a társadalmi érdekek teljes kiszolgálását szem előtt tartva. Mivel ők nem a nép által megválasztott vezetők, úgy mint pl. a politikusok, nem lehet elvárni tőlük, hogy így tegyenek. Más érdekelteknek, elvárásoknak is eleget kell tenniük; kötelességük figyelembe venni befektetőik érdekeit is, akik nyereséges működést szeretnének látni. Összefoglalva azt lehet megállapítani, hogy a szakértőknek megoszlik a véleménye, de napjainkra a szélsőséges elképzelések nagy mértékben közeledtek egymáshoz. A vállalatoknak minkét érdekelt fél felé meg kell felelni valamilyen szinten, a kérdés csak az, hogy hol van az ideális egyensúly, ami mindenki számára elfogadható.
2.7. Nyereséges lehet a felelősségteljes üzleti tevékenység Egyre több felmérés igazolja, hogy a felelősségvállalás megjelenése a vállaltoknál hamarosan a sikerhez vezető út egyik alapfeltételévé válhat. Ennek ellenére – főleg hazánkban - a vezetők többsége még nem vállalti stratégia szerves részeként tekint a CSR-ra, hanem egyfajta melléktevékenységként. A változás azért – ha nem is egyik napról a másikra - azért érzékelhető. A tendenciákból és a társadalmi nyomásból arra lehet következtetni, hogy a CSR már nem mint lehetőségként fog felmerülni, hanem elengedhetetlen intézkedésként, ha egy vállalat versenyképes akar maradni. (Egy brit felmérés szerint a diplomázók fele nem dolgozna olyan vállalatnál, amelyikről kiderül, hogy etikátlanul működik.) A vezetők már nem azzal a kérdéssel kell hogy szembesüljenek, hogy akarnak-e felelősségteljes működést a cégüknél, hanem azzal, hogy milyen mértékben és formában valósítsák ezt meg. A tradicionális közgazdaságtan szerint a vállalatoknak kizárólag a befektetők érdekeit kellene szem előtt tartaniuk. Legújabb felmérések azonban azt mutatják, hogy a fő érintettek
- részvényesek, alkalmazottak és fogyasztók - érdekei összehangoltan
működnek. Számos tanulmány eredménye igazolja, hogy azok a cégek, amelyek jó hírnévnek örvendenek a társadalom körében, jobb alkalmazottakat vonzanak magukhoz és tartanak meg, mit azok, amelyek köztudottan nem figyelnek környezetük érdekeire. Az előbbieknél megfigyelhető az is, hogy a már ott dolgozó alkalmazottak lojálisabban
15
munkaadó cégük felé és a fogyasztók is előnyben részesítik az etikusan működő vállalatokat. Mára már az is kiderült, hogy mennyire sokat számít, hogy egy szervezet iránt mekkora bizalmat és elkötelezettséget mutatnak a működésében érintett felek. Sok példát láttunk már az elmúlt évek során arra, hogyan okozott súlyos károkat egy vállalat számára hírnevének megromlása. Az már az eddigiekből is kiderült, hogy ha egy szervezet etikusan kíván működni, muszáj lemondania bizonyos üzletekről, tevékenységekről, olcsóbb módszerekről, amelyek nem felelnek meg a CSR elvárásainak. Ez rövidtávon mindenképp bevétel kiesést okoz a vállalat számára. Mégis szakemberek állítják, hogy a felelősségteljes működés nyereség növekedést eredményezhet hosszútávon. A kérdés tehát az, hogy aze több pénz, amit rövidtávon kereshetnek az etikai elvárások figyelmen kívül hagyásával, vagy az, amihez majd csak később juthatnak hozzá annak jutalmaként, hogy ilyen üzletben nem vettek részt? Ezt a kérdést boncolgatta egy amerikai egyetemen nemrégiben készült felmérés. Azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van egyes cégek társadalmi felelősségvállalásának mértéke és pénzügyi teljesítménye között. A vizsgált vállalatok esetében kilencszer több volt azok száma, amelyeknél pozitív összefüggés mutatkozott a két paraméter között. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hosszútávon mégiscsak megéri a CSR bevezetése, mert a később érkezett bevétel több hasznot hoz a hamarabb, de hírnévvesztéssel járó üzletekből származó bevételeknél.
2.8. A vállalat értéke a CSR függvényében A vállalatok részvényeinek becsült értéke több tényezőtől függ, a pénzügyi adatok mellett a cég értékét a külvilág róla kialakított képe is nagy mértékben befolyásolja. Ezáltal a CSR tevékenység megléte, mértéke hatást gyakorolhat egy vállalat beárazására a piacon. Nagy mértékű CSR tevékenység pozitív irányba, a csekély mértékű CSR tevékenység, vagy annak hiánya negatív irányba viheti az árat. Szociális alapok jöttek létre, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségét mérik. Eleinte egyszerűen indult ez a fajta „pontozás”: az alapok kizárták az úgynevezett „bűnös részvényeket”, olyan cégekét, amelyek pl. alkoholt vagy dohányárut árultak. Az évek során a rendszer egyre összetettebbé vált, ma már nem csak a „rosszak” kerülnek osztályozásra. Az alapok célja egyúttal az olyan felelős vállalatok bevonása, amelyek
16
elhivatottságot mutatnak a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés vagy például az emberi jogok védelme iránt.
2.9. Vezetők hozzáállása Legtöbb felmérés szerint a gyakorló vezetők többsége - talán az előzőekben említett tanulmányokat ők is olvassák – nem a kizárólag profitszerzésre irányuló üzletvezetést preferálják, hanem döntéshozataluk során több csoport érdekeit is figyelembe veszik, mint pl. az alkalmazottakét, vagy a fogyasztókét. Ez az elmúlt néhány évtized hozománya, ezalatt az idő alatt nagyon megváltozott a menedzserek által a nyereségességhez szükséges elemek prioritása. Egy 1999-es felmérés alapján a pénzügyi vezetők -
96%-a szerint a hírnév fontos a vállalatuk számára,
-
77%-a hiszi, hogy a jó hírnév segít eladni a termékeket és a szolgáltatásokat (Lásd 1. Tábla),
-
61%-a szerint a jó hírnév vonzóvá teszi a vállalatot az alkalmazottak számára,
-
53%-a gondolja úgy, hogy a pozitív hírnév növeli a vállalat hitelességét válságok idején10.
Ez utóbbi szempontnak a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos jelentősége van a vállalatok számára. Mint látható, legtöbbek véleménye szerint a pozitív megítélés a siker egyik mozgatórugója. Ezt nem csak közvélemény kutatások és különböző teóriák igazolják, hanem sajnos a gyakorlatban is volt néhány példa ami bemutatta, mit nem szabad elkövetni, ha egy vállalat versenyben akar maradni, ill. meg szeretné tartani nehezen megszerzett pozícióját. A leghírhedtebb eset az 1989-es EXXON botrány, mikor Valdez nevű hajójuk balesete következtében Alaszkánál hatalmas mennyiségű nyersolaj került a tengerbe, óriási környezeti károkat okozva. (Lásd: I. Melléklet) Nem elég, hogy a baleset gondatlanság következménye volt, megtörténtét a cég először le is próbálta tagadni. Majd a bizonyítékok napvilágra kerülése után a vállalat vezetője egy interjúban
Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations I., Perfekt Kiadó, Budapest, 215. oldal 10
17
azt nyilatkozta, hogy ez nem az ő gondja. Ez a „kis” malőr a cégnek egy héten belül 3 milliárd dollárjába került, és 5%-os piacvesztéssel járt. 1. számú diagram Egy 2003-as közvélemény kutatás a pozitív hírnév fogyasztók viselkedésére gyakorolt hatásáról. A felső sáv az európai, az alsó az amerikai eredményeket mutatja. A vállalat hírneve nagy szerepet játszik a termékeiről/ szolgáltatásairól alkotott véleménye alakulásában. Hajlandó több pénzt fizetni egy termékért, ha a cég jól bánik alkalmazottaival és környezettudatos. Hajlandó több pénzt fizetni egy termékért, ha a cégnek következetes, emberbaráti tevékenysége van.
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Forrás: Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations I. 214. oldal A fenti diagram is azt mutatja, hogy a fogyasztók egyes termékek vagy szolgáltatások kiválasztásakor nem pusztán azok minőségét, vagy éppen árukat veszik figyelembe. Legtöbbjük számára az alapvető előnyökön kívül a termék gyártójának, a szolgáltatás nyújtójának hírneve, a társadalom – vagyis maguk a fogyasztók – érdekeinek figyelembe vétele szintén hatással van arra, mely vállalatok termékeit / szolgáltatásait részesítik előnyben. A vizsgálatból kiderült, hogy mind Európában, mind pedig az Egyesült Államokban versenyelőnyre tehet szert az a cég, amely jó közmegítélésnek örvend. Mindkét területen tíz megkérdezettből 6 esetében az adott termékek / szolgáltatások megítélésében nagy szerepet játszik a vállalatról kialakult kép. Egy termék / szolgáltatás kiválasztásakor tízből 8 fogyasztó szívesebben választja azt, amelyet köztudottan környezettudatos üzletvitelt folytató, vagy alkalmazottaival jól
18
10
bánó cég ajánl, még akkor is, ha ezek esetleg több pénzbe kerülnek. A felmérésben résztvevők közül Európában 8, Amerikában pedig 9 ember hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni olyan vállalat termékeiért / szolgáltatásaiért cserébe, amelyeknek következetes, emberbaráti tevékenységük van.
2.10. Regionális megoszlás Természetesen vannak olyan vezetők is, akik csak a profit szerzést tartják cégük egyetlen funkciójának, ez hatja át minden lépésüket. De talán jó hír, hogy ők vannak kevesebben. Ezen vezetők száma az USA-ban a legmagasabb, de arányuk még itt sem ment soha 40% felé. Japán ebből a szempontból sokkal előrébb tart, náluk az arány még 10%-ot sem éri el. Nem is annyira meglepő, hogy egy ilyen ember centrikus, hagyományőrző kultúrájú országban a legalacsonyabb ez a szám. Japánban már nagyon régre nyúlik vissza a „Kyosei” elv. Ennek lényege, hogy „együtt éljünk, és közösen dolgozzunk a közjó érdekében, lehetővé téve az együttműködést és a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és fair versenyhelyzetet”11. Eltérő kulturális hátterükből és üzleti tradícióikból kifolyólag megfigyelhető némi különbség az európai és az amerikai felfogás között, ami a CSR tevékenységet illeti. Az USA-ban a CSR főleg a „helyes üzletvitelt” jeleni: egy vállalat nem vezeti félre a fogyasztókat, jól bánik az alkalmazottaival, törvényszerű eljárást és üzletmenetet biztosít, betartja a biztonsági előírásokat, nem diszkriminál nem és egyéb kritériumok szerint, kizárja a korrupciót és kizárólag biztonságos termékeket gyárt. Ezzel szemben az európai felfogás inkább szociális érdekekkel foglalkozik, szem előtt tartva a társadalom igényeit. Itt több szó esik a környezetvédelemről, a környezettudatos beruházásokról és az emberi jogokról. A két eltérő felfogású terület képviselőinek persze van véleménye a másik oldalról: az európaiak úgy gondolják, hogy amerikai társaik túl kompromisszumkeresők és szűklátókörűek; az amerikaiak szerint pedig az európaiak túlságosan naivak és idealisták ebben a kérdésben. Természetesen a véleménykülönbségre van ésszerű magyarázat: eltérő jogi környezet, szokások és eltérő életkörülmények. Európában általában a munkával kapcsolatos törvények szigorúbban szabályozottak, mint az USA-
Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations II., Perfekt Kiadó, Budapest, 263270. oldal 11
19
ban, így itt kevesebb mozgásterük van a vállalatoknak ezen a téren. Az öreg kontinensen a népsűrűség magasabb, aminek súlyos következményei vannak a környezetre nézve. A különbségek ellenére a globális, mindenkit érintő közös problémák következtében kialakulóban van egy egységesebb nézet a CSR főbb céljairól, ami nem más, mint a környezeti kérdések és az általános globális jólét. Egyértelműnek tűnő regionális megoszlás még a fejlettebb és kevésbé fejlett országok közötti különbség. A CSR egyik legnagyobb korlátja, hogy a költségvetés nem mindig bírja el az ebből adódó kiadásokat, vagy esetleges bevételkieséseket. Törvényszerű, hogy a szegényebb országokban lévő cégeknél – ahol sokszor a törvényi keretek sem biztosítottak – szűkösebb időkben ez az egyik első, ami kiesik a tervezetből, ha egyáltalán bekerült.12
2.11. Magyarországi vonatkozások A korábbiakban már utaltam arra a tényre, miszerint a kevésbé fejlett országokban a CSR tevékenység – úgy, mint a kizárólag környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések – lassabban és nehézkesebben ivódnak bele a mindennapi üzleti életbe. Ennek két fő oka egyfelől a pénz szűke – hiszen ha le kell faragni a költségvetésből, ezek az elsők, amiket feláldoznak - , másfelől pedig a kevésbé szabályozott környezet. Magyarország utóbbi szempontból annyira nincs rossz helyzetben, nem is nagyon lehet, amióta az Európai Unió rendelkezései ránk is vonatkoznak. De sajnos be kell látnunk, hogy a nyugat-európai szintet nem érjük el. Elég csak arra gondolnunk, hogy a fejlettebb országokban már évek óta nem csak hogy kötelező a szelektív szemétgyűjtés minden lakos számára, de súlyos büntetésekkel illetik azokat, akik az erre vonatkozó előírásokat nem tartják be. Ezzel szemben nálunk semmiféle előírás nincs erre vonatkozóan. Bár léteznek ilyen célra létrehozott szemétgyűjtő konténerek, ezeket a lakosság csak elenyésző hányada veszi igénybe. Egyrészt nem mindenki számára elérhetők, csak korlátozott számú ilyen lerakóhely létezik, másrészt az emberek joggal gondolják azt, hogy miért vegyék a plusz fáradtságot – a szemét szelektálása mellett – arra, hogy elvigyék hulladékaikat egy messzebbi helyre ahelyett, hogy letegyék a saját házuk előtt.
12
Thomas Donaldson: Defining the value of doing good business; Financial Times (online), 2005. június 2. 20
Így csak azok élnek ezzel a lehetőséggel, akik lakóhelyéhez közel van erre a célra létrehozott szemétlerakó, és ráadásul még hajlandóak is extra energiát áldozni egy minimális szintű környezetvédelem támogatásához. Valószínűleg az átlagember felelősségvállalásának szintjét lehetne növelni újabb, szigorúbb rendelkezésekkel. Az üzleti életben viszont a törvények nem adnak sokkal nagyobb teret a felelőtlen üzleti magatartásra, mint nyugati szomszédjainknál. Itt sokkal inkább a szűkösebb költségvetés és a vezetők ismerethiánya miatt van némi lemaradásunk a CSR terén. Hasonlóan a nemzetközi vállalatokhoz, hazánkban sem épült még be sok helyen a CSR a vállalati stratégiába, hanem inkább csak melléktevékenységként van jelen. Marketing kifejezéssel élve a hazai vállalatvezetők a fontolva haladók kategóriájába tartoznak: nem zárkóznak el teljesen, de azért inkább kivárják, mi történik a következő periódusokban. Ennek az az oka, hogy a CSR fogalma nem annyira régóta jelent meg a köztudatban, mint majd’ minden más területen, kisebb fáziskésésben vagyunk a nálunk fejlettebb országokhoz képest. Noha a társadalom és annak érdekeit képviselő szervezetek által érezhető némi nyomás, a döntéshozók számára még nem létfontosságú az azonnali változtatás, még van idejük arra a bizonyos fontolva haladásra. Magyarországon lévő cégeknél korábban is léteztek különböző CSR tevékenység körébe sorolható kezdeményezések, de ezek sokszor nem független vezetői döntések eredményei voltak. Gyakoribb volt az az eset, hogy egy-egy ilyen kezdeményezés a vezető személyes érdekeivel is egybecsengett, vagy éppen csak a külföldi tulajdonos cégpolitikájának részét képezték. A hazai cégeknél általában a CSR tevékenység egyelőre
időnkénti adományozást, szponzorálást jelent, nem pedig a véget átható,
mindennapos tevékenységet. Ezzel az is a probléma, hogy a vezetők nem mindig tudják, hogy kinek, és hogyan kéne adniuk. Nem feltétlenül bíznak abban sem, hogy az adományuk tényleg oda kerül majd, ahova ők szeretnék. Bizalmatlanságuk vezet ahhoz a bevett megoldáshoz, hogy általában ismertségi körükön belül adományoznak. Ha pedig úgy látják, hogy jó helyre került a pénzük, továbbra is ugyanannak a szervezetnek adnak, kizárva ezzel a többit, amelyek szintén rászorulnának a segítségre.13 Külföldi kutatásokat nézve megállapítható, hogy a nyugati országok is tudnak még fejlődni, bizonyos szempontból nem sokkal vagyunk lemaradva. Egy Németországban végzett felmérés szerint, bár a CSR tevékenység általában jelen van a vállalatokon belül, és vezetőik kiemelt figyelemmel vannak iránta, mégis a húsz vizsgált 13
Gábor Fanni: A CSR nem gyógymód lelkiismeret-furdalás ellen; Management Issues, 2009. március 11. 21
nagyvállalatból csak háromnál képezi a társadalmi felelősségvállalás a hosszú távú stratégiájuk részét. A CSR alaptevékenységként még nyugaton sem elterjedt, mostanában kezd azzá válni. Kis lemaradásunk ellenére pozitív tendenciát mutat az összkép. A témában jártas emberek úgy látják, hogy az elmúlt öt évben óriási fejlődés figyelhető meg a cégvezetők ismereteinek mennyiségét és hozzáállásukat illetően. Míg néhány évvel ezelőtt maga a CSR tevékenység fogalma sem csengett ismerősen a legtöbb vezető számára, ma már sokan kezdeményeznek beszélgetést a témáról, belátva annak fontosságát. Egyes szakemberek állítása szerint csak néhány évet kell várnunk arra, hogy a CSR jelentős súllyal bíró, versenyelőnyt biztosító szemponttá váljon az üzleti életben.14 Az előző bekezdésből, amelyben hazánkat és a nálunk előrébb tartó nyugat-európai államokat vetettük össze, kiderül, hogy van még hová fejlődnünk. Azt is megtudtuk, hogy a fejlődés, talán lehet mondani, hogy a felzárkózás már megkezdődött, jó úton haladunk. Bár egy cél elérésének kitűzésekor érdemes a nálunk jobban teljesítőket elemezni és róluk példát venni, de talán némi vigaszt nyújt, ha azt látjuk, nem mi vagyunk a legutolsó helyen. Összehasonlító felmérések azt mutatják, hogy például Romániához és Bulgáriához képest jelentős előnyünk van a CSR területén. A magyar döntéshozók elkötelezettebbek a téma iránt, mint az említett két országban.15 Az alábbi diagram is jól tükrözi ezt, hiszen a megkérdezett vállalatoknak van konkrét elképzelése arról, hogy milyen módon és mértékben szándékoznak beépíteni cégpolitikájukba a felelősségteljes vállalatirányítást. A válaszadók 38%-a még írásos szabályzattal is rendelkezik tevékenységük önkéntes korlátok közé szorításáról abból a meggondolásból, hogy a társadalom érdekeire is tekintettel legyen. A legnagyobb csoport
azoké,
akiknek
van
ugyan
pontos
tervük
a
vállalaton
belüli
felelősségvállalásról, de erről írásban nem nyilatkoztak. A megkérdezett cégek 40%-a szóban vállalt elkötelezettséget CSR tevékenység támogatása mellett. A felmérésben résztvevő cégeknek 21%-a állította azt, hogy a CSR tevékenység semmilyen módon
14
Menedzsment Fórum: Sikertényező lehet a CSR a pénzügyi szektorban, 2006. szeptember 15. 15 Gábor Fanni: A CSR nem gyógymód lelkiismeret-furdalás ellen; Menedzsment Fórum, 2009. március 11. 22
nem szerepel a cégük működésében. Bár ez a szám kevesebb, mint az összes cég negyede, azért lehetne még javítani a statisztikán. 2. számú diagram A Magyar vállalatok rendelkeznek-e CSR szabályzattal.
nincs 21% írott szabályzat 38%
nem tudni 1%
szóbeli szabályzat 40%
Forrás: Saját forrás Az előző felmérés során a vállalatok vezetői arra is választ adtak, hogy szerintük melyek azok a motiváló erők, amelyek miatt érdemes a felelősségteljes működést választani. A válaszok alapján a társadalmi célú projektekben való részvétel okai fontossági sorrendben: 1. Hírnév 2. Helyi közösségi kapcsolatok 3. Üzlet fenntarthatósága 4. Alkalmazottakkal való kapcsolat 5. Részvények értéke 6. Szabályozásnak való megfelelés 7. Költségmegtakarítás 8. Globális vállalati márka 9. Új piacokhoz való hozzáférés 10. Komparatív előny 11. Kormányzati kapcsolatok
23
12. A többi céghez való igazodás 13. Kockázatkezelés 14. Kevesebb nyomás az üzleti partnerek felől
24
3. Környezetvédelmi vonatkozások 3.1 Közös feladat: kormány – üzleti vezetők - társadalom A bevetésben már esett szó arról, miért is aktuális és fontos a környezetvédelem, a környezettudatos életmód, az olyan üzleti döntéshozatal, amely figyelembe veszi a társadalom hosszú távú érdekeit, mint pl. a minket körülvevő tér megóvása, az erőforrások ésszerű beosztása. A környezetvédelem egy olyan terület, ami mindhárom érintett csoporttól – a törvényhozóktól, vagyis a mindenkori kormányoktól, az üzleti élet döntéshozóitól és a társadalom tagjaitól - megköveteli az aktív közreműködést, mert másképp nem lehet eredményeket elérni. A kormányok felelőssége elsősorban olyan törvényeket hozni és betartatni, amelyek határt szabnak az üzleti világ vezetői számára, hogy a környezetre káros tevékenységek ne kaphassanak teret. Másodsorban pedig ha esetleg mégis előfordul ilyesmi, a kárt okozókat felelősségre vonni és kihágásuknak megfelelő büntetést kiszabni nekik. A vállalatvezetőknek természetesen kötelességük a rájuk vonatkozó előírásokat betartani. Ezen felül lehet azokat túlteljesíteni, önszántukból még szigorúbb feltételeknek megfelelni. Mint az az előző CSR-ról szóló fejezetből is kiderült, a felelősségteljes működés – még ha ehhez néha le is kell mondani nyereségesség szempontjából kedvező üzletekről – hosszú távon plusz bevételt is generálhat. Ha egy cég figyel a társadalmi érdekekre és ezt jól kommunikálja az emberek felé, jó megítélésük lojális, hűséges fogyasztókat hozhat számára. Szerencsére egyre elterjedtebb az a trend, hogy a vállalatok nem pusztán a törvényi előírásokat tartják be, hanem saját, belső programmal rendelkeznek, amely magában foglalja a fogyasztók és a környezet iránti felelősségvállalást. A társadalom felelőssége két irányú: egyrészt saját hozzájárulása a környezet megóvásához, másrészt önmaga, mint a társadalom egyik tagja a vállaltokhoz való viszonyának kialakítása azok felelősségvállalásának mértéke szerint. Egy felelős magánember tehát úgy tudja védeni környezetét, hogy a mindennapi életben sem közvetlenül, sem közvetett módon nem károsítja azt: például lekapcsolja a villanyt, ha nem tartózkodik a helyiségben, munkahelyen is mellőzi a felesleges fogyasztást, még akkor is, ha nem közvetlenül neki utalják azt a számlát, megfelelően kezeli a hulladékot, stb. Emellett a társadalom, így saját érdekeit képviselve, előnyben részesíti
25
azon cégek termékeit, szolgáltatásait, amelyek igyekeznek számításba venni tevékenységük környezetre gyakorolt hatását. Pozitívumként említhető, hogy egy felmérés során az derült ki, hogy tíz fogyasztó közül nyolcan (Európa), kilencen (USA) hajlandóak többet fizetni olyan vállalat termékéért, amely környezettudatos tevékenységet folytat. A magyar fogyasztók - saját bevallásuk szerint - még 5%-os árkülönbözet esetén is meghoznák ezt az áldozatot.
3.2. Jogi keretek 3.2.1. Az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos jogi rendelkezései Az Európai Közösségeket megalapító okirat nem tartalmazott környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, irányelveket. A környezetpolitika akkor még nem volt napirenden.
Annak
megalapozását
a
tagállamok
eltérő
környezetvédelemmel
kapcsolatos előírásinak kereskedelem-korlátozó hatásai tették elengedhetetlenné. Az elmúlt néhány évtizedben az EK/EU több környezetvédelmi akcióprogramot és pénzügyi alapokat hozott létre. Az első ilyen akcióprogram az 1973-1976-os időszakot ölelte fel. Ennek alapvető célkitűzései a közösség lakosainak életkörülményeinek növelése, a környezet állapotának javítása és a környezetvédelem a gazdasági növekedéssel való összehangolása voltak. Az első program alapelvei máig érvényesek, ezek közül az üzleti életre is vonatkozik néhány: támogatni kell a kutatást, hogy újabb technológiákat kifejlesztése lehetővé váljon; valamint a „szennyező fizet” elv, amely kimondja, hogy az általa okozott kár költségeit az okozónak kötelessége kifizetni. 1977-1981-ig a második akcióprogram lépett életbe, amely főleg az erőforrások ésszerű használására, a víz-, levegő- és zajvédelemre koncentrált. A harmadik akcióprogram (1982-1986) azt emelte ki, hogy az eddigi szemlélettel ellentétben, a környezetet nem pusztán gazdasági szempontok miatt kell megőrizni és védeni. Az 1987. július 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmány változást hozott a környezeti politika terén, mivel ez az okirat beemelte azt az alapszerződésbe. A negyedik környezetvédelmi akcióprogramot (1987-1992) már ennek fényében fogadták
26
el. Ezen akcióprogramban kijelentették, hogy minden gazdasági döntést át kell hasson a környezetvédelem tudata. Az ötödik akcióprogram (1993-2000) a fenntartható fejlődést támogatja és jelöli ki célul. Ebben már szerepel a javaslatok között ún. zöld adók bevezetése, és a pénzügyi támogatási rendszer felépítésének kérdésköre. Legutóbbi, máig is tartó, szám szerint hatodik környezetvédelmi akcióprogram 2001-2010-ig terjed. A jogi előírások hatékonyságok növelése mellett nagy figyelmet kap a környezettudatos piac kialakítása, a környezetbarát fogyasztás és beszerzés ösztönzése, állami támogatások átgondolása. Az EU környezetvédelemre vonatkozó jogi anyaga legfőképpen irányelvekből áll. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak egy bizonyos határidőre kell teljesíteni az előírásokat. A határidőig pedig a tagállamok nem vonhatóak felelősségre, ha esetleg nem teljesítik azokat. A tagállamok az EU előírásoknál szigorúbb feltételeket szabhatnak, amennyiben az szinkronban áll a közösség normáival. 3.2.2. Magyarország környezetvédelemmel kapcsolatos jogi rendelkezései A környezetvédelem fogalmat többféleképpen is lehet definiálni attól függően, hogy milyen megközelítésből vizsgáljuk a témát. Jogi értelemben véve a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.16 A környezetvédelem jogi szabályozása a magyar jogrendben 1949-re nyúlik vissza. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben két helyen is utalnak a környezet védelmére. Először általános rendelkezésként, a 18. §-ban, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az egészséges környezethez való jog szerepel még az alapjogi katalógusban is; az Alkotmány a 70/D §-ában az állam feladatává nyilvánítja az épített és természetes környezet védelmét. 16
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § z)
pont 27
Noha első környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseink ilyen régre datálódnak, az ezt érintő szabályozások mégsem voltak elég alaposak és korszerűek. Az 1990-es évek elejéig szinte nem is voltak környezetvédelmi törvények, inkább csak rendeletekkel próbálták kordában tartani az érintetteket. Nagy előrelépésnek számított a környezetvédelemért felelős minisztérium létrehozása 1988. áprilisában.17 Ez előtt a felelősségi körök nem voltak világosak, valamint büntetések a szabályszegőknek szinte nem is léteztek. A következő fordulat 1992-ben következett be a környezetvédelmi termékdíj bevezetése és a kötelezővé tett környezetvédelmi hatásvizsgálat által. Egy 1994-es koncepció alapján készült Nemzeti Környezetvédelmi Programot 1997-ben fogadták el. 1995-ben lépett életbe a környezet általános elveiről szóló törvény, amely mérföldkő volt a terület szabályozásában. E törvény tisztába tette az addig kérdéses pontokat, mint például a felelősségi körök, a szükséges intézményi rendszer, eszközrendszer, a társadalom szerepvállalásának szükségessége, stb. A törvény kitér a környezetet károsító gazdasági tevékenységek szabályozására is. Magyarországon a környezetvédelem jogi kereteinek megalkotását illetően az Európai Unióhoz való csatlakozásunk katalizátorként hatott. Előtte ugyanis nem volt túl terjedelmes és részletes az ezen terület szabályozásáról szóló jogi anyag. A csatlakozási procedúra keretében a már meglévő szabályozásokat újragondolták, emellett számos, addig jogilag nem szabályozott területen születtek új törvények. Már volt róla szó, hogy az EU csak irányelveket szabhat meg a tagállamok számára. Így a tagállamok megőrzik szuverenitásukat a törvényhozás tekintetében oly módon, hogy az általuk hozott törvényeknek legalább olyan szigorúnak kell lenniük, mint az EU elvárásainak, annál szigorúbbakat viszont lehet megszabniuk.
17
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja 28
3.3. A környezetvédelmi szabályozás gazdasági eszközei A környezet védelmének érdekében nem pusztán jogi szabályozási rendszerek jöttek létre. Ösztönzőkként gazdasági eszközöket is bevezettek a kormányok többek között adók, díjak, támogatások és finanszírozási alapok formájában. A következő részben ezeket nézzük meg közelebbről. 3.3.1. Környezetvédelmi adók, díjak A ma már sok országban bevezetett környezetvédelmi adók fizetési kötelezettséget jelentenek az állam felé, amelyeknek mértéke a káros, kedvezőtlen környezeti hatás nagyságától és minőségétől függ. Több pozitív hatásuk is van a gazdaságra: -
a szennyezés-kibocsátás növekedését csökkenti,
-
ösztönzi a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználását,
-
az adókból származó bevételek által csökkenthetők munkabért terhelő adók és járulékok mértéke, növelve ezzel a foglalkoztatást,
-
pozitív hatást gyakorol a környezetvédelmi ipar fejlődésére,
-
hosszabb távon mérséklik az inflációt,
-
javítják a nemzetközi versenyképességet.18
Jelenleg az OECD országain belül 375 környezetvédelmi adó és kb. 250 környezetvédelmi díj, illeték létezik. Ebből 150 energiával kapcsolatos, 125 gépjárművekre, kb. 50 hulladékra vonatkozik, a többi eloszlása országonként nagyon eltérő. (Lásd: 2.számú diagram)
18
Szabó Zoltán: Környezetvédelmi adók és díjak az Európai Unióban, 2003.08.20 29
3. számú diagram Környezetvédelmi díjak megoszlása az OECD országokban. egyéb 13%
hulladék13%
energia 41%
gépjármű 33%
Forrás: Saját forrás
A környezetvédelmi adókból az említett országokban átlagosan a GDP 2-2,5%-ának megfelelő bevétele származik az államoknak évente. Magyarországon az eredmény tényleg az átlagnak megfelelő 2, 5%. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008-ban Magyarország GDP-je 105,2 milliárd euró volt, ami azt jelenti, hogy az államháztartás környezetvédelmi adókból származó bevétele elérte a 2,63 milliárd forintot. Bár a hazai adatok egyeznek az átlaggal, azért országonként elég nagy a szórás, ami a zöld adókból származó bevételt illeti. 2003-as adatok szerint Csehországban, Dániában, Finnországban, Hollandiában, Norvégiában és Törökországban a bevétel meghaladta a 3%-ot, ezzel szemben az USA-ban még az 1%-ot sem érte el. Az OECD országokban a teljes adóbevétel 6-7%-a származott környezetvédelmi adókból (Magyarország e tekintetben is átlagos eredményt tudhat magáénak: 7%). De pusztán ebből
nem
lehet
messzemenő
következtetéseket
levonni
az
adórendszer
környezettudatosságáról, mert ezt az eredményt nagyban befolyásolja a többi adóból befolyt összeg mértéke. A környezetvédelmi adókból befolyt összeg 90%-a gépjárművek, illetve azok üzemanyaga után fizetett adóból származik, de egyre több pénz keletkezik a hulladékokra vonatkozó adókból is. (1995-ben az környezetvédelmi adókból származó bevétel 0,4%-a ebből gyűlt össze, 2003-ra ez a szám már 2,9% volt.) A környezetvédelmi adók alól különböző indokokra hivatkozva 1150 esetben lehet adómentességet kérni. Ennek oka általában a más országokkal szembeni versenyhátrány
30
csökkentése, rászoruló háztartások pénzügyi helyzete és a környezetkímélő termékek használatának segítése.19 A díjak lényegében olyanok, mint az adók: fizetési kötelezettség az állam felé, fajtai a következők: -
kibocsátási díjak: környezetbe juttatott szennyező anyag mennyisége után fizetendők,
-
környezethasználási díjak: természeti erőforrások használatáért,
-
termékdíjak olyan termékekre, amelyek előállításuk, felhasználásuk, vagy később hulladékként károsítják a környezetet,
-
közigazgatási eljárási díjak: környezeti érdekekkel kapcsolatos eljárásokért fizetnek.20
Hogy kicsit kézzelfoghatóbbá váljon a környezetvédelmi adók rendszere és hatékonysága, két példát is megemlítenék: az egyik statisztikai adatokon alapszik, a benzin adójának és a fogyasztás mértékének kapcsolatát vizsgálja; a másik csak egy becslés a brit Adófizetők Szövetsége által, de még ha nem is teljesen pontos, ad egy képet a helyzetről. Az első eset az 1994 és 2004 közötti benzin és a gázolaj fogyasztást méri Európában. Egyfelől a benzin ára 2000 környékén jelentősen megnőtt, tehát ez kihatással lehet az eredményre. Másrészt viszont a benzinre kivetett adó mértéke 1994-2000-ig 50%-kal emelkedett (0,5€ -> 0,75€). Ezzel szemben a dízelolaj adója ez idő alatt csak csekély mértékben nőtt. Ebből kifolyólag 2004-re, öt év alatt 10%-kal csökkent a benzinfogyasztás, valamint a benzines autók aránya is megcsappant a dízel autók javára. A második példa, mint már említettem, nem kézzelfogható statisztikai adatokon alapszik, hanem a brit Adófizetők Szövetségének a becslésén. A szervezet szerint 2005ben a szennyezőanyag-kibocsátás 11,7 milliárd fontos kárt okozott. De ebben az évben a zöldadók és díjak összesen 21,9 milliárd fonttal járultak hozzá az éves állami költségvetéshez. Számításuk szerint tehát ez évben a környezetvédelmi adókból és 19
Tanyi Anita: A környezetvédelmi adók gazdaságtana; Budapest, 2007. március Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet Tanulmánya: A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés tapasztalatainak tükrében, 2005. december
20
31
díjakból 10, 2 milliárd fonttal több bevétel született, mint amennyi a szennyezés által okozott kár mértéke. Nagy-Britannia egyébként elég magas adót vet ki a környezetvédelem érdekében: az üzemanyagot és az autókat terhelő adók például 3040-szer magasabbak, mint amennyi a társadalom szén-dioxid kibocsátásának fedezésére elegendő lenne. Számítások szerint minden brit háztartás évi 400 fonttal járul hozzá a környezetvédelmi adókhoz. 3.3.2. Támogatások Az állam pénzügyileg is támogatja azokat a szervezeteket, amelyek környezettudatosan működnek, így kompenzálja azokat a felelősségteljes viselkedésből eredő esetleges hátrányokat. Ezeknek a támogatásoknak több fajtája is létezik: - vissza nem térítendő támogatások környezetkímélő beruházásokhoz, fejlesztésekhez, technikákhoz, - hitelek nyújtása kedvező kamatozással, - piaci hitelfelvétel esetén kamattámogatás, - piaci hitelfelvétel esetén garanciavállalás, - adókedvezmények nyújtása: adócsökkentés, - mentesség, - visszatérítés formájában. 3.3.3. Környezetvédelmi alapok A környezetvédelmi alapok abból a célból jöttek létre, hogy környezettudatosan működő gazdaságok kialakulását segítsék elő. Igyekeznek megakadályozni, vagy legalábbis mérsékelni a károkat, lehetővé tenni a fenntartható fejlődést, támogatni a környezetkímélő módszerek innovációját, ezen a területen a K+F tevékenységet, és nem utolsó sorban a társadalom bevonását, tájékozottságának növelését.
32
4. Finanszírozási források 4.1. Az EU csatlakozás hatásai Magyarországra Magyarország a másik kilenc, 2004-ben csatlakozott országgal együtt már a csatlakozás előtt is pályázhatott Uniós támogatásokra abból a célból, hogy megkezdődjön ezen jövőbeni tagállamok felzárkózása a már Uniós tagországok szintjére. A jelölt országoknak környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásokat is teljesíteniük kellett a csatlakozás előfeltételeként. Majdnem 140 addig elfogadott irányelvet kellett átvenniük és beépíteniük saját rendelkezései és törvényeik közé. Az, hogy ez létrejöhessen, számos, sokszor nagy tőkét igénylő beruházásra volt szükség. E célból létrejött a PHARE és az ISPA alap. A PHARE mozaikszó a „Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy” rövidítése, az alapot 1989-ben hozták létre és Lengyelország és Magyarország gazdasági felzárkóztatását segítette elő. Az ISPA szintén mozaikszó, ami az „Instrument for Structural Policies for PreAccession”, vagyis a Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze kifejezésből ered. 1999-ben jött létre és 2000 óta működik abból a célból, hogy a 10 közép- és keleteurópai tagjelölt országot pénzügyileg támogassa. Miután az Unió meghozta a döntést arról, hogy egy-egy jelölt ország mekkora kerettel rendelkezhet környezetvédelmi beruházásokhoz ezekből az alapokból, a jelölt országok szabadon ítélkezhettek nekik járó összeggel aszerint, hogy náluk milyen változtatások voltak a legszükségesebbek. A PHARE program 10 évig működött, mielőtt létrejött volna az ISPA, így érthető, hogy 2000-ben a támogatások mértéke jelentősen megnövekedett. Ezelőtt a PHARE leginkább az intézményrendszer kialakítását segítette. 1995 és 2000 között Magyarország a két programból összesen 97,7 millió euró támogatást kapott környezetvédelmi beruházásokra: a PHARE alapból 55,1 millió eurót, az ISPA alapból pedig 42,6 millió eurót. A támogatások legnagyobb része, 82%a,
a
vízgazdálkodással
és
a
szennyvízkezeléssel
kapcsolatos
beruházásokat
finanszírozta, 16% jutott hulladékkezelésre és a pályázati összeg 2%-a levegővédelmet szolgálta. (Lásd: 3. számú ábra) Bár Magyarország jogosult volt ezekre a neki szánt összegekre, volt példa arra is, hogy hazánk nem tudta teljesíteni a beruházásokhoz kellő feltételeket. Ilyen volt például, amikor 2000-ben az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy
33
az ISPA alapból támogassák három szilárd hulladékkezelő beruházást Magyarországon, összesen 29, 6 millió eurós összeggel. Noha a pénz rendelkezésre állt volna, hazánkban csak 2001 szeptemberében hagyták jóvá a magyar nemzeti hulladékgazdálkodási tervet, sőt, a térségi és helyi hulladékkezelési tervek még 2002-ben sem kerültek elfogadásra. Ilyen okokból a három 2000-ben támogatást elnyert beruházásból kettőt egy éves csúszással, 2001-ben tudták elkezdeni. 4. számú diagram PHARE és ISPA támogatások megoszlása 1995 és 2000 között Magyarországon.
2% levegővédelem 16% hulladékkezelés
82% vízgazdálkodás, szennyvízkezelés
Forrás: Saját forrás
4.2. Magyarországon elérhető környezetvédelmi csomagok Hazánkban, 2004 óta tartó EU tagságunknak köszönhetően, a magyar vállalkozások – az előírásoknak való megfelelés esetén és a szükséges önerő megléte esetén – jogosultak megpályázni Uniós támogatásokat. A 2007. szeptember 18-án indult az első környezetvédelmi pályázati csomag az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül. A pályázat összesen 10 kiírást tartalmazott, amelyek teljes pénzügyi kerete 342 milliárd forint. Ezekre 2008 végéig volt lehetőség beadni a jelentkezést. A teljes összeg több mint fele, 188 milliárd forint, a települések szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetének fejlesztésére fordítandó. Ez azt a célt szolgálja, hogy 2015-re 80% legyen a csatornázottság és a szennyvíz 100%-át biológiai úton tisztítsák. 56 milliárd forintot az ivóvízminőség javításra irányuló
önkormányzati programok kaphatnak meg. Erre a
célra 2013-ig összesen 200 milliárd forint jut a pályázat keretén belül. 60 milliárd forint pedig azon önkormányzatokat illet meg, amelyek a bezárt hulladéklerakók problémáját
34
igyekeznek megoldani. Magyarországon a két legaggasztóbb környezeti probléma az említett két szegmens: vagyis a szennyvíz és a hulladékkezelés. Az energia kérdés mindenhol égető problémának számít, főleg amiért a lakosságok energiaigénye exponenciális növekedést mutat. Így van ez hazánkban is. Két irányban keresik a megoldást ezzel kapcsolatban: egyrészt csökkenteni kell ezt az óriási energiaigényt, másrészt szorgalmazni kell a környezetkímélő megújuló energiaforrások (nap-, víz-, szélenergia, stb.) használatát. Erre a területre a pályázati keretből 24 milliárd forintot szántak, amelyet vállalkozások, non-profit szervezetek és közintézmények vehetnek igénybe. Az egyre inkább nagyobb és nagyobb teret nyerő informatikai ágazat is kap egy kis szeletet: összesen 6 milliárd forinttal gazdálkodhatnak azok, akik támogatásban részesülnek informatikai fejlesztések (digitalizálás, adatbázis-fejlesztés, elektronikus ügyintézés, stb.) kivitelezésében. A 342 milliárd forint ágazatonkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti százalékos arányokkal: 5. számú diagram Magyar környezetvédelmi program által támogatott területek.
7% megújuló energiaforrások
2% informatika
2% egyéb
18% hulladékkkezelés 55% szennyvíz 16% ivóvíz
Forrás: Saját forrás A második környezetvédelmi pályázati csomag pár hónappal később, novemberben került kihirdetésre. A támogatásra szánt összeg és annak területenkénti megoszlása hasonló az első programéhoz. Ezúttal is a szennyvízkezelés kapja a legnagyobb hangsúlyt, emellett a hulladékkezelés, a környezeti károk csökkentése és az informatikai beruházások is szerepet kapnak.21 21
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: 342 milliárd az életminőség javítására: itt az első környezetvédelmi pályázati csomag, 2007. szeptember 17. 35
4.3. A LIFE program Az előzőekben láthattuk, hogy a 2004-ben csatlakozott országok környezetvédelmi szempontból történő felzárkóztatására nagy hangsúlyt fektetett az Európai Unió. A PHARE és ISPA finanszírozási alapok létrehozása jelentős segítséget nyújtott a csatlakozó tagállamok beruházásainak megvalósításához. Természetesen az Uniónak nem csak az új tagok projektjeit támogatja; a 1992 óta működő LIFE (L'Instrument Financier pour l'Environment = Pénzügyi Eszköz a Környezetért) elnevezésű program forrásai már 40 országban járultak hozzá környezetvédelmi beruházásokhoz. A tagállamokban, a tagságra egyelőre még csak jelölt országokban, sőt arra rászoruló, Európán kívüli országokban működő szervezetek is részesedhetnek pénzügyi segítségben a program támogatását felhasználva. Alapítása óta napjainkig a LIFE hozzávetőlegesen 2750 projektet társfinanszírozott, mintegy 1 milliárd 35 millió eurót szánva a környezetvédelmi beruházásokra.22 A programnak 3 alprogramja létezik: az egyik a LIFE Nature, amely a természetvédelemmel, a második a LIFE Environment, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket támogatja, végül a harmadik, a LIFE Third Countries elnevezésű alprogram, amely az elmaradottabb harmadik világ országai számára nyújt pénzügyi segítséget. A pályázatok teljes pénzügyi keretét 4 éves periódusokra határozza meg az Unió.23 Az első 1992-1995-ös szakaszban a LIFE pénzügyi kerete összesen 400 millió eurót tett ki. A második, 1996-1999-ig tartó szakaszban 435 millió euró állt rendelkezésre erre a célra. A LIFE program függetlenül működik a többi Uniós forrástól, mint például a Strukturális Alapok, emiatt sajnos fennáll a kettős finanszírozás lehetősége. A 2000 és 2004 közötti eredetileg öt éves időszakot végül még két évvel megtoldották, így a harmadik szakasz 2006-ban zárult le. Az első periódus teljes kerete mintegy 640 millió euróra rúgott, a második, 2005-2006os időszakban pedig plusz 317 millió euróval gazdálkodhatott a program. Ebből az összegből magyar projektekre 2001 és 2006 között összesen 12,8 millió euró támogatás jutott a 16 elnyert pályázat társfinanszírozására. A LIFE általában legfeljebb 50%-ig hajlandóak hozzájárulni az elképzelések megvalósításához, legalább a fele költségvetést
22
EU hivatalos honlap: LIFE Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet Tanulmánya: A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés tapasztalatainak tükrében, 2005. december
23
36
önerőből kell finanszírozni. Kivételes, indokolt esetekben a támogatás aránya meghaladhatja a 75%-ot is. Bár a LIFE program eddigi működése alapján sikeresnek mondható, az Unió mégis úgy érezte, hogy nem tud a jelenlegi igényeknek eleget tenni. Ennek okán 2007. június 9-én létrehozták a LIFE+ elnevezésű programot is, aminek célja az Unió és tagállamainak környezetpolitikájának
és
azzal
kapcsolatos
jogszabályainak
kialakítása,
továbbfejlesztése, valamint ezeknek a többi politikába való integrálása. 1 . számú táblázat A LIFE támogatási keretei az eddigi szakaszokra lebontva. 1992-1995
400 millió €
1996-1999
435 millió €
2000-2004
640 millió €
2005-2006
317 millió €
Összesen (1992-2006):
1,792 millió € Forrás: Saját forrás
4.4. Az EU új környezetvédelmi programja Az Európai Uniónak, ahogy azt már láthattuk, eddig is voltak hatékony környezetvédelmi programjai. A legújabb támogatási rendszert a pénzügyi válság is befolyásolta, hiszen annak leküzdése a végső célja a 4 éves programnak. Az összesen 6,5 milliárd eurós keretet ezúttal új, környezetkímélő technológiák fejlesztésének finanszírozására szánják. A támogatások összege több programból és alapból jön össze: a kutatást és fejlesztést támogató hetedik keretprogramból (FP7), a versenyképességi és innovációs keretprogramból (CIP), az Európai Beruházási Banktól (EIB), a Kockázatmegosztó Pénzügyi Eszközből (RSFF) illetve a strukturális és kohéziós alapokból.24 A pályázatok hatóköre három fő területre oszlik meg: az összegből az energia-hatékony épületek, gyárak létrehozása és a környezetkímélő autók fejlesztése kapnak támogatást. Az energia-hatékony épületek kialakítására 1 milliárd eurót szán az Unió. Ide tartoznak a kevésbé energiaigényes, a zöldebb energiát felhasználó megoldások. A most kitűzött 24
http://kitekinto.hu/europa/2009/03/30/europa_bezoldul_eus_milliardok_fejlesztesekre 37
cél az, hogy 2020-ig Európa 165 millió tonnányi olajnak megfelelő energiával kevesebbet használjon fel, és 50 millió tonnányi olajnak megfelelő energia megújuló forrásból legyen előállítva. A program második területe a gyártók környezetkímélőbb működésének megteremtése. A „jövő gyárai” elnevezésű programra 1,2 milliárd euró támogatás jut a következő 4 évben, ezt főként kis- és középvállalkozások pályázhatják meg. A cél a gyártó cégek zöldebb termelése, és ezáltal versenyképességük növelése is egyben. Sajnos mára Európa hátrányra tett szert az Egyesült Államok vagy pl. egyes ázsiai országokkal szemben, ami az új technológiai fejlesztéseket illeti. A harmadik lényeges terület, amelyet kiemelten támogatni szeretne az EU, az nem meglepő módon a nem hagyományos üzemanyaggal működő járművek fejlesztése. Ez a teljes összeg legnagyobb részét öleli fel, azaz 5 milliárd eurót. 4 milliárd euró támogatás az Európai Beruházási Bank részéről jön majd, a gyártóknak adott kedvezményes hitelek formájában. A maradék 1 milliárd pedig a hetedik keretprogramból kerül levonásra közúti fejlesztések céljából. A finanszírozáson kívül ezt a területet másképpen is támogatni szeretnék: alacsony kibocsátású autóknak nyújtott adócsökkentéssel, kisebb fogyasztású autók vásárlásának támogatásával. Mint ahogy azt az amerikai példánál is láthattuk, nálunk is nagy probléma a közlekedés kibocsátása. Ezen szektor az Unió szén-dioxid kibocsátásának 28%-át teszi ki. Ha ez a szám nem csökken radikálisan, Európa országai aligha tudják majd teljesíteni vállalásaikat a kibocsátást illetően.25
25
Kitekintő.hu: Európa bezöldül: EU-s milliárdok fejlesztésekre, 2009. március 30. 38
4.5. Az USA új környezetvédelmi programja Az Egyesült Államokat sok támadás éri, mondván, nem követ elég környezettudatos politikát. A kritikusoknak főleg az szúrja a szemét, hogy az amerikaiak óriási mennyiségű energiát fogyasztanak, mind háztartások, mind pedig vállalatok tekintetében. Ennek eredményeképp az USA a világ leginkább légszennyező országa. Visszatetszést vált ki, hogy nem írták alá például a Kiotói Egyezményt sem, amit pedig számos ország elfogadott és hosszas huzavona után végül is 2005-ben sikerült ratifikálniuk, 8 évvel megalkotása után. Az Egyezmény a fejlődő országok közös megegyezése, hogy csökkentik a károsanyag-kibocsátást annak érdekében, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés negatív hatásait csökkentsék.26 (Lásd: II. Melléklet) Felmérések alapján azonban azt kell megállapítanunk, hogy az Egyesült Államok – bár kívülről talán nem úgy tűnik – eredményesebb környezetvédelmi programokat hozott létre, mint pl. az Európai Unió. Mint tudjuk, Amerikában nemrégiben új elnököt iktattak be Barack Obama személyében, ami természetesen új programokkal is jár. Többek között új környezetvédelmi programmal, amelynek már a részletei is körvonalazódtak. Obama már beiktatása előtt az eddiginél jóval radikálisabb környezetpolitikát ígért megválasztása esetén. A nagy „felbuzdulás” részben a gazdasági válságnak is köszönhető. Hosszútávon a megújuló energiaforrások, modern technikák kevésbé sebezhetővé tehetik a gazdaságot. Az új program, melynek neve „Zöldmegújulás”, 2009. március 23-án került nyilvánosságra. Elsősorban a munkahelyteremtés a célja és összesen 100 milliárd dolláros kerettel rendelkezik. Ebből a pénzből szeretnének legalább kétmillió új munkahelyet létrehozni a következő 2 év során.27 A program attól környezetvédő, hogy a létrehozott új munkahelyek ún. „zöld galléros munkahelyek” lesznek. Ez azt jelenti, hogy ezekez a pozíciókat betöltő emberek az alternatív energia-ipar, az áramellátás fejlesztésén, a meglévő épületek környezetkímélőbbé tételén dolgoznak. A program több célt is szolgál egyszerre: amellett, hogy védi a környezetet a globális felmelegedés mérséklése által, munkahelyteremtő hatása van, és az USA óriási olajigényét is csökkenti, aminek nagy részét most exportból elégítik ki.
26 27
Klimanet.org: Kiotói Egyezmény, 2007. szeptember 11. Sebők Orsolya: A zöld lehet az USA új színe; Zöldtech Magazin, 2009. január 28. 39
Az elképzelések szerint 209 milliárd dollárral támogatják majd a környezettudatos gazdaság létrehozását Amerikában. Ez az összeg a gazdasági ösztönző alap 59 milliárd dollárjából, valamint a költségvetés 150 milliárd dollárjából adódik majd össze. Az 59 millió dollárból 39 milliárd dollárt az Energiaügyi Minisztériumnak adnak, a fennmaradó 20 millió dollár pedig arra szolgálna, hogy a tiszta energia projektek adókedvezményeit finanszírozzák. A 150 millió dolláros keretet pedig a következő 10 évre osztanák be, vagyis évente 15 milliárd dollárt szánnak a környezetkímélő technológiák fejlesztésének támogatására. Ezeken felül az energiahatékonyság növelésére plusz 3,3 milliárd dollárt kalkuláltak, ide tartoznak az épületek energiaellátásának olyan módon történő modernizálása, hogy az környezetkímélőbb legyen a mostani állapotoknál, illetve a kormányépületek zöld energiával való ellátásának kiépítése. A program egyik gyengesége, hogy a hibrid és a teljesen elektromos autók fejlesztését mindössze 2,4 milliárd dollárral támogatná az állam, annak ellenére, hogy az olajfogyasztás mértéke az egyik legégetőbb probléma az országban. Az ügy szépséghibája, hogy Japánban állami támogatás nélkül is 1 milliárd dollárból finanszírozzák az újfajta akkumulátorok fejlesztését. Ebből adódhat a különbség az amerikai General Motors és a japán Toyota között: míg a GM nemrég érte el a 100 ezres eladást hibrid autókból, addig az USA-ban a Toyota már 1 milliót adott el. 2. számú táblázat Az USA új környezetvédelmi programjának pénzügyi keretei. Energiaügyi Minisztérium
39 mrd $
Adókedvezmények
20 mrd $
Környezetkímélő technikák fejlesztése
150 mrd $ / 10 év
Energiahatékonyság növelése
3,3 mrd $
Hibrid / elektromos autók fejlesztése
2,4 mrd $
Összesen
214,7 mrd $ Forrás: Saját forrás
Az új vezetőségnek a programon kívül a távolabbi jövőre vonatkozó elképzelései is vannak. Ide tartozik például az Európai Uniós rendszerhez hasonló szén-dioxid
40
kereskedelem bevezetése az USA-ban is. Az EU-ban már 2005-ben vezették be az emisszió kereskedelem. A rendszer lényege az, hogy a kibocsátóknak meg kell fizetniük az általuk a légtérbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségnek megfelelő összeget. Ha egyes szereplők túllépik saját kvótájukat, a megengedettnél kevesebbet kibocsátóktól megvehetik az ő megmaradt kvótáikat. Már az európai bevezetéskor vita kerekedett ezzel a rendszerrel kapcsolatban. A kritikusok legfőbb problémája az, hogy ezzel nem csökkentik igazán a káros anyag kibocsátást, mert így is túl lehet lépni a limitet, csak fizetni kell érte. Egyesek pedig attól tartanak, hogy egy ilyen emissziókereskedelmi rendszer bevezetése komoly hatással lenne a szén-dioxid árára, így az rohamosan megemelkedne. Ez természetesen súlyos gazdasági következményekkel járna. A törvény megszavazásáig még sok a tisztázandó kérdés, a legfontosabb talán, hogy a befolyó összeget mire fordítsák: energiatámogatásra, adókedvezmény nyújtására a rászorulóknak, vagy tiszta energia előállítására. Már esett szó az Energiaügyi Minisztériumnak nyújtott támogatásról és a hibrid autók fejlesztésének támogatásáról. A megújuló energiaforrások iránti érdeklődés napjainkra nagyon elterjedt. A válságnak kétirányú hatása lehet az új technológiák támogatásával kapcsolatban: egyrészt mikor csökkenteni kell a kiadásokat, a vezetők nem szívesen gondolkoznak újításokban, hiszen az mindenképpen nagy kiadással jár; ennek ellenére, ha ezt az áldozatot elbírja a költségvetés, pont a válság hatására, a jövőbeli spórolás nevében hajlanak hosszútávon olcsóbb megoldások bevezetésére. Ezt jól mutatja az a tény, hogy 2005 óta a megújuló energia szektor folyamatosan bővül. Sőt, a politikának is fontos befolyása van a vezetők gondolkodására; az új elnökség beiktatása óta egyre pozitívabb a vezetők hozzáállása a környezetvédelmi beruházásokhoz. Fontos a társadalom hozzáállása és részvállalása is a kérdésben. Felmérések azt mutatják, hogy ezzel sem lesz probléma. Amerikának nagyon nagy gondot jelent az olajimporttól való függőség, és ezzel a lakosság is tisztában van. Ennek megszüntetésére a legtöbben még az üzemanyag adó bevezetését is vállalnák.28
28
Bámer Bence: Zöld forradalom Amerikában; Kitekintő.hu, 2009. április 7. 41
4.6. Összehasonlítás: USA – Európa Amint azt láthattuk, az Egyesült Államok és Európa országai is nagy erőfeszítéseket tesznek a környezetvédelmi szektor fellendítéséért. Mindkét területen kiemelten fontos helyen
szerepel
a
környezettudatos
beruházások
finanszírozása,
és
egyéb
kedvezményekkel való szorgalmazása. Korábban már esett szó arról, hogy Amerikát sok kritika éri, amiért – mint elsődleges energiafogyasztó és károsanyag-kibocsátó ország – nem rendelkezik elég agresszív környezetpolitikával. Ezzel szemben az európai országok már régen megfogalmazták az amerikaiak által kissé idillikusnak titulált célkitűzéseiket, amelyekhez igyekeznek is tartani magukat – több-kevesebb sikerrel. A látszat azonban sokszor csal és most sincs ez másképp. Bár az Egyesült Államok évekkel ezelőtt nem vállalta a Kiotói Egyezmény szigorú előírásait, ennek ellenére saját programjaival és vállalatainak önálló beruházásaival már-már lehagyja Európát ezen a területen (is). Az ún. tiszta technológiákba befektető európai vállaltok száma és befektetéseik összege 2006 és 2007 között csökkent, miközben amerikai társaik körében rohamosan nőtt. Jól példázza ezt az a tény is, miszerint mára az Egyesült Államok lett a világ első számú szélenergia termelője, az eddigi első helyezett Németország helyére lépve. Németországban a 90-es években nagyon dinamikusan fejlődött ez az ágazat (Lásd: III. Melléklet), nagy összegű befektetéseknek és persze arra alkalmas klímájának köszönhetően sikerült is megszereznie az első helyet és azt meg is tartani éveken keresztül. 2008-ban viszont az USA megduplázta a szélenergia kapacitását, így jelenlegi termelése már több mint 5 millió otthont képes energiával ellátni. Ez pont elegendő volt ahhoz, hogy világelső legyen. De ezzel még nincs vége, ugyanis az új amerikai környezetvédelmi program lelkesen támogatja
a további
fejlesztéseket más megújuló energiaforrások területén is. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy az USA még az idén túlszárnyalja Németországot a napenergia termelés területén is.29 Sokat hallani, hogy a gazdasági válság kissé hátráltatja az új beruházások finanszírozását, de úgy tűnik, hogy a döntéshozók mindkét kontinensen igyekeznek szem előtt tartani hosszú távú érdekeiket is. Noha az Egyesült Államok és az Európai
29
Servian.hu: Az USA lett a legnagyobb szélenergia termelő, a nap következik; Forrás: Reuters 42
Unió legújabb programjai, a környezetvédelem finanszírozására szánt keretei is részletesen említésre kerültek korábban, mégis nehéz összevetni a kettőt. Az összehasonlítás nehézségeinek okai a következők: -
Nem lehet pontosan megmondani, hogy ezek a befektetések mennyire lesznek hatékonyak a kibocsátás csökkentésében. A beruházások többsége még a megvalósítási folyamatban van, így csak majd évek múltán lehet biztosat mondani az eredményről.
-
Ezen kívül sokat számít, hogy ki honnan indult. A százalékos eredményekből és a jelenlegi tendenciákból még nem lehet eldönteni, hogy ki a jobb. Mert el kell ismerni, hogy az USA nagyon dinamikus lendülettel fejlődik ezen a területen az elmúlt évek folyamán, de még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb szennyező a világon. Tehát a nemrégiben látható európai megtorpanás – bár nem túl örömteli – még nem volt elég ahhoz, hogy „lekörözzük” Amerikát károsanyag-kibocsátás területén.
-
Az Egyesült Államok egy ország, míg Európa és az Európai Unió sok országot ölel fel, ezért is nehéz az összehasonlításuk. Bár Európa átlagosan nem teljesített jól mostanában, Franciaország, Németország és Dánia is szép fejlődést mutatnak, ha országokra lebontva vizsgáljuk a kontinenst.
-
Azt is meg kell említeni, hogy az amerikai és az európai célkitűzések különbözőek, a programok kicsit másra koncentrálnak. Ez abból is adódik, hogy a két területnek mások a prioritásai, az energiaigénye, és pl. éghajlati lehetőségei.
Ha nem is lehet tételszerűen összevetni az Egyesül Államok és az Európai Unió eddig elért eredményei és próbálkozásait, azért összességében megállapítható a következő: a kilencvenes évek során mindkét területen rohamosan fejlődött a környezetvédelem ágazata, mégis úgy tűnt, Európa jobban szívén viseli ezt a kérdést. Az elmúlt néhány év alatt Európában visszaesés volt megfigyelhető a környezetvédelmi beruházások területén, míg az Egyesül Államok gőzerővel tört előre, lepipálva ezzel Európa összteljesítményét. Némi vigasz lehet számunkra azonban az, hogy a fő „rosszfiú” még mindig Amerika, óriási mértékű kibocsátásával, ami kielégíthetetlennek tűnő energiafüggőségének eredménye.
43
Ami a jövőt illeti, mindkét területen vannak nagyszabású elképzelések, hosszú távú tervek. Most úgy néz ki, hogy az USA lendülete tovább erősödik majd, jelenleg is sok beruházás folyik. Igaz, hogy egyelőre csak célkitűzés, de Obama úgy nyilatkozott, hogy három év alatt szeretné, ha az ország megújuló termelése a mostani háromszorosára nőne. Ezt segíti elő új finanszírozási programjuk is. Európával szemben már nem ilyen nagyok az elvárások. Programokból és tervekből nálunk sincs hiány, a legnagyobb gond a finanszírozás kérdése. Meglátjuk, hogy a létrehozott alapok és kedvezmények mennyire lesznek képesek az ágazat fellendítésére.
44
5. Vállaltok részvállalása 5.1. A vállalatok környezetközpontú irányítási rendszere (KIR) Az 1980-as évektől kezdve, bár nagyon lassan, de megkezdődött némi változás a vállalatok környezethez való hozzáállásában. Addigra már világossá vált, hogy a vállalatoknak is felelősséggel tartoznak a környezetvédelem területén. Egy cégeknek önálló döntésük, hogy milyen vezérelvek alapján határozzák meg működésük szabályait, természetesen törvényes kereteken belül. A környezetközpontú irányítási rendszer, röviden KIR lényege az, hogy a környezetvédelmi szempontokat minden területre vonatkozó döntésnél figyelembe veszik a döntéshozás során. A KIR alkalmazóinak különböző szabványok adhatnak segítséget ahhoz, hogy a többi vállalattal szemben versenyelőnyre tegyenek szert. A legfontosabb szabvány az ISO 14001-es számú, amely nemzetközileg elismeri a cégek környezetvédelemmel kapcsolatos fáradozásait. Magyarország helyzete a megszerzett szabványok számából ítélve jónak mondható, az elmúlt évek során sok vállalat környezeti megítélése javult számottevően. A KIR megszervezésének folyamata a következő lépésekben foglalható össze: -
vállalati környezetpolitika kidolgozása,
-
környezeti hatások felmérése,
-
jogi keretek megismerése,
-
konkrét célok kitűzése,
-
felelősök megjelölése,
-
dolgozók tájékoztatása, képzése,
-
folyamatok dokumentálása,
-
folyamatos monitoring, esetleges javítás,
-
külső és belső felülvizsgálat,
-
külső és belső tájékoztatás.
Gazdasági szempontból a környezetvédelem elterjedésének az egyik legfontosabb hozadéka a munkahelyteremtés, hiszen a folyamat minden fázisában - fejlesztésekhez, azon
gyakorlatbeli
létrehozásához,
jogi
45
felülvizsgálatokhoz,
stb.
–
újfajta
szakemberekre, munkaerőre van szükség. A környezetvédelemnek köszönhetően mára új iparág jött létre. A fejlett országokban megjelent a környezetvédelmi berendezéseket gyártó ágazat, külön ágazatként emlegetik a hulladékkezelő szolgáltatásokat, és nagyobb vállalatok egyre gyakrabban alkalmaznak környezetvédelmi jogra szakosodott jogászokat, illetve arra specializálódott cégeknél környezetvédelmi mérnököket, stb. A vállalatokon kívül az önkormányzatok is hozzájárulnak a munka-helyteremtési célokhoz. Az Európai Unió ajánlása szerint minden 5000 főnél több lakosú településen kellene alkalmazni egy környezetvédelmi előadót. Egy vállalat, mielőtt befektet valamibe, általában mérlegel, hogy ez mekkora kiadással és aztán mekkora bevétellel jár számára. Ez alapján, ha úgy ítéli meg, hogy nyereséget tud termelni, akkor belevág s projektbe. A környezetvédelmi beruházások elmaradásának egyik legfőbb oka az, hogy eleve elég költségesek, viszont a bejövő haszon nehezen mérhető tényező, így látszólag nem igazán éri meg ebbe fektetni, főleg, ha más befektetés biztosnak látszik.30 Egy vállalat, ha a környezettudatosságot be szeretné építeni az üzleti döntéseibe, akkor a következő 6 elvet kell követnie működése során. A szavak angol megfelelőjük mind R betűvel kezdődik, ebből adódóan röviden csak a „6R”-ként is szokták emlegetni: -
Újragondolás (Rethink)
-
Csökkentés (Reduce)
-
Helyettesítés (Replace)
-
Újrahasznosítás (Recycle)
-
Újrahasználás (Reuse)
-
Javítás (Repair)
30
Kerényi Attila: Környezettan - Természet és társadalom - Globális szempontból; Mezőgazda Kiadó, 2003. 46
Egy olyan vállalat, amely felelősen gondolkozik és ebben a szellemben hozza meg üzleti döntéseit, más prioritásokkal rendelkezik, mint egy olyan vállalat, amely csak és kizárólag a profitszerzést tartja szem előtt. Az alábbi mátrix jól mutatja, hogy mik a motivációi és ahhoz való eszközei a két csoportnak. A felelős vállalkozás küldetéssel rendelkezik, célja az, hogy a társadalomnak jó legyen az, ahogyan a tevékenységét végzi, a generált nyereség pedig csak az ehhez való eszközt testesíti meg. Ezzel szemben az olyan vállalatok esetében, amelyek figyelmen kívül hagyják a társadalmi érdekeket és igényeket, az „ember” és a „nyereség” tényezők pont fordított kategóriába sorolandók: a cél a minél nagyobb nyereségre szert tevés, és az ember a nyereség eléréséhez való eszközként funkcionál. Ezen vállalatoknak nincs megfogalmazott küldetésük.31 3. számú táblázat Cégek eltérő motivációi és eszközei.
Cél Eszköz Küldetés
Vállalat Nyereség Ember Alárendelt
Másért vállalkozó Ember Nyereség Közjó
Forrás: Tóth Gergely tanulmánya: A környezettudatos vállalatirányítás és a VF
5.2. Környezettudatos vállalatirányítás Magyarországon Magyarországon, ahogy az előző bekezdésben volt róla szó, egyre több vállalat próbál a nemzetközi szintű elvárásoknak is megfelelni, többek között környezetvédelmi szempontból. Jól példázza ezt a növekvő ISO 14001-es szabványok számának növekedése a hazai vállalatok körében. Természetesen a környezetvédelem elterjedését a vállalatoknál nagyban elősegíti a számos Uniós pályázati lehetőség, amelyekre mi is jogosultak vagyunk. Egy felmérés szerint a magyar cégek 71%-a érdekelt valamilyen környezetvédelmi projektben, és csak 29%-uk nem vállal ilyen szerepet. Utóbbiak többsége kis vállalat, pénzügyi szolgáltatást nyújtó cég és csak kis mértékben állami cég. Azok közül a vállalatok közül, amelyek rendelkeznek környezetvédelmi projekttel, 69%-uk esetében ezek olyan projektek, amelyek a vállalat működésével összefüggenek, vagyis belső 31
Tóth Gergely tanulmánya: A környezettudatos vállalatirányítás és a VF 47
projektek. 3%-uk esetében külső projektekről van csak szó, és 28% azon cégek aránya, amelyek mindkét típusú projekten dolgoznak. Noha a környezetvédelmi projektben részt vevő cégek aránya 71%, ez a szám növekedni fog, ha azt nézzük, hogy a vállalatok 76%-a tervez ilyen beruházást a jövőben.32
32
Enabling a Better Environment for CSR in CEE Countries Project Tanulmány: What Does Business Think about Corporate Social Responsibility?
48
6. Környezetkímélő megoldások az informatika területén Az informatika területe napjainkra nagyon fontos tényezővé vált, úgy a mindennapi életben, mint az üzleti világban. Az ágazat exponenciális fejlődésének
köszönhetően
ugrásszerűen
megnőtt
a
számítógépek,
mobiltelefonok és egyéb kommunikációs eszközök használata a fejlett világban. Ez a változás nagyon sok más területre is mély hatást gyakorolt, többek között a környezetünkre is. A változások egy része pozitív jellegű, de sajnos negatív következményei is vannak. Pozitív hatások: -
lehetőséget ad a távmunkára, ezáltal kevesebben utaznak szennyező járművekkel, illetve az otthon dolgozónak irodai helyet sem kell fenntartani, amivel energia spórolható
-
virtuális kapcsolatok lehetősége (pl. konferenciahívások), így kevesebb az igény utazásra akár más országokba
-
elektronikus
levelezés,
ami
lehetővé
teszi
a
papírfelhasználás
csökkentését. Negatív hatások: -
az ágazat energiaigénye rohamosan nő
-
a gyors fejlődés miatt a gépek hamar elavultnak minősülnek, ebből adódóan
-
az elektronikus hulladék óriási mennyiségű
Az Internet áramigénye jelenleg kb. 7,2 milliárd dollárra rúg éves szinten. Az adatközpontok fogyasztása 2000 és 2005 között duplájára nőtt, és ez a szám azóta is növekszik, így félő, hogy 2010-re ismét megduplázódik. Az energiaigény ráadásul nem azért ilyen óriási, mert ennyi áram szükséges a számítógépek fenntartásához. Az elhasznált energiának legnagyobb része teljesen fölösleges fogyasztás és kiadás az üzemeltetők számára. Az e-hulladékok gyorsuló mértékű szaporodása leginkább annak köszönhető, hogy ezen termékek életciklusa egyre rövidebb időszakot fed le. Míg régebben ezek átlagos
49
élettartama 5 év volt, addig mára alig éri el a 2 évet. Ebből adódóan 2006-ban például 20-50 millió tonna e-hulladék halmozódott fel világszerte. A probléma az, hogy – részben a szabályozásbeli hiányosságok miatt – ezeknek a termékéknek csak elenyésző részét kezelik helyesen. Bizonyos elemzések szerint az Egyesült Államokban 80%-ukból feldolgozásra nem kerülő elektronikai hulladék lesz. Európában 75% az arány, míg a gyorsan fejlődő Indiában kidobásuk után 99%-uk szennyezi a környezetet. Nem véletlen tehát, hogy amint azt a korábbiakban láthattuk, a hulladékkezelés finanszírozására általában nagyobb összeget szánnak a környezetvédelmi csomagokban. A fentiekben felsorolt pozitív hatások közül ráadásul nem mindegyik valósul meg a gyakorlatban, annak ellenére, hogy elméletileg lenne rá lehetőség. Például a papírfogyasztás mértéke az irodákban csökkenthető lehetne, köszönhetően az elektronikus megoldásoknak, az adatok mégis azt mutatják, hogy növekedett. Egy felmérés szerint 1980 előtt 70 millió tonna papírt fogyasztottak évente az irodákban világszerte, 1997-re ez a szám már elérte a 150 millió tonna mennyiséget. A probléma onnan ered, hogy a cégvezetők nem nagyon foglalkoznak informatikai rendszerük hatékonyságnövelésével és környezetbarátabbá formálásával. Pedig sajnos a terület szennyezésének mértéke ma már olyan méreteket ölt, hogy elérte a légi közlekedés által okozott szennyezés mértékét. Mindkét terület 2-2%-kal járul hozzá a károsanyagkibocsátáshoz világszerte. A nagymértékű szennyezés azzal magyarázható, hogy a világon körülbelül 1 milliárd számítógép üzemel, melyek működtetése során nagy mennyiségű széngáz szabadul fel. Egy közepes szerver működéséhez szükséges energia előteremtéséhez annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyi például egy 14 litert fogyasztó terepjáró üzemelése esetén. Láthatjuk tehát, hogy ez a szektor nagyon energiaigényes, ráadásul térhódítása egyre csak növekszik. A legtöbb vállalatnál az informatikai vezetők egyáltalán nincsenek tisztában ezekkel a tényekkel, pedig becslések szerint az informatikához szükséges energia mennyisége akár 80%-kal is kevesebb lehetne környezetkímélő technikák bevezetésével.33 Ha belegondolunk, nem is az informatikai vezetők, hanem a cég vezetőinek felelőssége lenne foglalkozni a témával. Ezt azért nem teszik, mert a teljes büdzsé elég elenyésző része származik az informatikai berendezések energiafogyasztásából. Eddig legalábbis így volt. Régebben az IT költség a teljes kiadásoknak legfeljebb 10%-át jelentették, de hamarosan elérhetik 33
Greenfo: Szénlábnyom: repülők = számítógépek, 2007. december 11. 50
az összköltség felét is. Ráadásul néhány éven belül előállhat az a helyzet, hogy az informatikai rendszerek energiaellátása többe fog kerülni, mint amennyi a berendezések értéke. Némileg – főleg a fejlettebb országokban – a hozzáállás megváltozni látszik, de mint ahogyan az az előző fejezetben a CSR tevékenység bevezetésénél is megfigyelhető volt, a motiváció nem feltétlenül puszta humánusság a cégek részéről. Főleg az egyre magasabb energiaigény és energiaárak miatt nagy motiváló erő az új technológiákkal elérhető jelentős mértékű költségcsökkentés. Megkérdezések alapján sajnos ezek az elképzelések jelenleg még nagyon kezdetleges fázisban vannak, általában ötletszinten jelennek csak meg a vállalatok stratégiájában. Talán a kormányok által adott kedvezmények és támogatási rendszerek képesek lesznek felgyorsítani az erre irányuló beruházások és projektek megvalósítását.
6.1. Pozitív külföldi példa: Siemens Első alkalommal 2007-ben rendszerezte a vállalat környezet- és éghajlatvédelmi termékeit egy ún. környezeti portfólióba. Abban az évben a svéd vállalat az említett csoportba tartozó termékeiből adódó bevétele elérte a 17 milliárd eurót. Ezen felbuzdulva a következő évben, 2008-ban, már 19 milliárd eurós forgalmat céloztak meg ezen termékekkel. A 2008-as év környezeti portfólió termékeinek és megoldásainak köszönhetően 34 millió tonnával csökkent a Siemens ügyfeleinek széndioxid kibocsátása. Az előző évek termékeinek jótékony hatását is beleszámolva a kibocsátás csökkentés összesen a 148 millió tonna mennyiséget is megüti. Talán jobban érzékelhető a szám jelentősége, ha belegondolunk, hogy ez megfelel New York, Hongkong és London együttes évi kibocsátásának. Ha minden a terveik szerint alakul, 2011-re ez a szám akár a 25 milliárd eurót is elérheti, emellett a károsanyag-kibocsátást is mérsékelik. Ez pontosan azt az ideális helyzetet példázza, amikor mindenki jól jár. Hiszen a vállalat nyereségre tesz szert azáltal, hogy az eddigieknél jóval kevésbé károsítja a környezetet tevékenységével.34
34
Business Online: 19 milliárd euróra növeli környezeti portfóliójának forgalmát a Siemens, 2008. december 7. 51
6.2. Magyar informatikai vezetők hozzáállása Hazánkban, ha környezettudatosságról van szó, a vállalatokra leginkább az jellemző, hogy csak a törvényben előírt szabályozásokat igyekeznek betartani. Ez az informatika területére is igaz, nagyon kevés olyan esetről hallani, ahol önkéntesen kezdenek fejlesztésbe a cégek a környezet kímélése érdekében. Pedig a fentiekben láthattuk, hogy ez az ágazat is sok lehetőséget rejt magában. Arról nem is szólva, hogy a hosszú távú költségcsökkentés sem marad el. Nem meglepő módon itt is előnyben vannak a külföldi cégek leányvállalatai, amelyek országtól függetlenül minden részlegükben hasonló stratégiát igyekeznek követni. Készült egy felmérés, amely során 750 magyar vállalat informatikai vezetője adott választ arra, mennyire tartják fontosnak a környezettudatos működést, és ez mennyire befolyásolja mindennapi munkájukat. A vizsgált cégek 61%a tudat értelmezni a környezettudatosságot az általuk végzett tevékenységgel kapcsolatosan, csak 7% volt, amelyik nem látta munkájának ezt az aspektusát. Számottevő viszont bizonytalanok aránya – a maradék 32%. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a folyamat még igencsak az elején tart Magyarországon, hiszen az a probléma felismerésével kezdődik. A megkérdezett cégek közül 47% csak azonos árak mellett választja a környezetkímélőbb terméket a beszerzés során. A többi cég 5%kal magasabb árak esetén is ezen termékek mellett dönt, de annál nagyobb árkülönbségnél már nem ilyen egyértelmű a kép. A legtöbb vállalatnál a környezettudatosság hiánya annak a következménye, hogy a fokozott verseny miatt nem tudnak erre áldozni a büdzséből, de jelentős részük egyáltalán nem is tatja fontosnak ezt a kérdést.35
6.3. Pozitív hazai példa: Magyar Telekom Csoport Az érzékelhető lemaradásunk mellet azért szerencsére hazánkban is fellelhető néhány pozitív példa a környezettudatos beruházásokra az informatika területén. Már volt róla szó, hogy az adatközpontok hatékonysága a kapacitás kihasználatlansága miatt nagyon nagy összeget feleslegesen emészt fel. A Magyar Telekom Csoport átadta legújabb, kibővített adatközpontját. A beruházás összértéke 4,2 milliárd forintot tesz ki, amely 35
Fekete Gizella: Környezettudatosság - elmélet és gyakorlat; Business Online, 2008. április 1. 52
összegből az 5600 négyzetméteres alapterület-bővítést valósították meg mintegy 8 hónap leforgása alatt. Ezáltal a létesítmény Közép-Európa legnagyobb adatközpontjává vált. A projekt sikerességét mutatja, hogy 2007-ben a szolgáltató 3 milliárd forintos bevételre tett szert, amely összeg 30%-kal több, mint az előző évi bevételük. Látható tehát, hogy lassan, de biztosan megtérülnek az ehhez hasonló befektetések. A bíztató eredményeken felbuzdulva a Magyar Telekom Csoport megkezdte egy erre a mintára alapuló adatközpont létrehozásának előkészítését kelet-magyarországon is. A beruházás egyik alapvető vonása a környezetre való odafigyelés volt. Nagy gondot fordítottak a hangszigetelésre, melyet a tetőn lévő zajvédő elemek biztosítanak, ezen kívül a szabad-hűtési rendszerek kialakításával - amely többek között a téli természetes hideg időjárást használja - jelentős mennyiségű energiát tudnak megspórolni.36
6.4. Lehetőség az állami szférában Az eddigi pozitív eredménnyel záruló beruházások talán lökést adhatnak más vállalatoknak, szerveknek, hogy az ő példájukat követve merjenek belevágni hasonló projektekbe. Nem csak a vállalati szféra szereplőinek lenne lehetősége élni ezzel, hanem
a
kormányok
is
tehetnének
lépéseket.
Noha
vannak
elképzelések
Magyarországon is, de valahogy a gyakorlati megvalósításukról nem sokat hallani. El kell ismerni, hogy a kormány informatikai infrastruktúrája sokat fejlődött az utóbbi években, de azért még vannak kiaknázatlan területek. Hozzáértők szerint akár több százmillió forintot is lehetne spórolni új technológiák kialakításával és használatával. Jelenleg a költségvetésből 1,3 milliárd forintba kerül a közintézmények
23
ezer
körüli
számú
szerverének
üzemeltetése,
az
energiafogyasztásuknak köszönhetően. Az eddigi – vállalatok által megvalósított fejlesztések eredményei alapján úgy becsülik, hogy egy kb. 100 szervert működtető vállalat 3 év leforgása alatt mintegy 15-20 millió forinttal csökkentheti kiadásait. Ezt az összeget nem csak az üzemeltetési költség csökkente által lehet megtakarítani; a számítás azt is beleszámolja, hogy új technológiákkal a jelenlegi 10%-os kihasználtságot növelik. Most ugyanis az eszközök 90%-ban „passzívan” működnek, ennek ellenére fenntartásuk ebben az időszakban is szinte ugyanannyi, mint amikor 36
Business Online: Több mint 4 milliárdos környezettudatos adatközponti beruházás, 2008. augusztus 26.
53
ténylegesen használják azokat. A jól kihasznált szervereknek köszönhetően kevesebb eszközre van szükség ugyanannyi munka elvégzéséhez, ami miatt kevesebb a helyigényük, emellett csökkenthetők az energiaköltségek és a szerverek hatékony működéséhez elengedhetetlen hűtési technikák költségei. A közintézményeknél működő 23 000 szerverből mintegy 7 500 darab a költségvetési intézmények tevékenységét segíti. Ha csak utóbbiak esetében megvalósulna a rendszer teljes átalakítása az optimális kihasználtság létrehozására, durva becslések szerint 3 éven belül akár 1 milliárd forintnyi megtakarítást lehetne realizálni az erre szánt költségekből, de még a kevésbé optimista előrejelzéseknek megfelelően is a több százmillió forintos költségcsökkentés biztosnak mondható.37
37
Business Online: Az állam is százmilliókat takaríthatna meg a szervervirtualizáción, 2008. augusztus 7. 54
7. Jövőkép, várható trendek 7.1. Jelenlegi problémák Az eddigiekből kiderül, hogy mára az emberiségnek olyan, a Föld minden lakosát érintő problémákkal kell szembenénéznie, amire eddig nem volt példa. A modern életvitel, a hihetetlen méreteket öltő energiafüggőség, még a mindennapok megkönnyítésére létrehozott megoldások is oly mértékű kárt okoznak a természetes környezetben, hogy az ez ellen való radikális fellépés elkerülhetetlenné vált. Az is világossá vált, hogy eredményt csak közös erővel lehetséges elérni; minden irányú összefogás szükséges: országok közötti, globális megoldások létrehozása, valamint az egyes országokon belül a három érintett csoport – a kormányok, az üzleti élet szereplői, ill. a társadalom - összefogása és felelősségvállalása. A legfőbb problémák, amik ellen küzdeni kell, vagy mértéküket csökkenteni kell a következők: -
a fogyasztás megállíthatatlanul és exponenciálisan nő szerte a világon. Egyrészt azért, mert összességében nő a Föld népessége, annak ellenére, hogy a fejlett országok többségére az ellenkezője igaz. Másrészt pedig azért, mert a pazarlás hihetetlen méreteket ölt. Az életvitelük miatt az emberek lakossági szinten nem tudnak határt szabni nagy energiaéhségüknek. A vállalatok pedig oda-nemfigyelésből, a vezetők ismerethiányából és elavult, nem energia-hatékony technológiák alkalmazásából adódóan költenek óriási összegeket feleslegesen.
-
a rendelkezésre álló erőforrások egyre fogynak. Pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi napjainkban használt energiahordozó van még a Földön, ugyanis az erre vonatkozó adatok nem mindig tűnnek reálisnak. Az országok maguk hozzák nyilvánosságra, hogy milyen mennyiségben rendelkeznek például olajjal. Sajnos ezeket az adatokat nagyban befolyásolja a politika, hiszen ez kihat az adott ország versenyképességére. Sokan úgy gondolják, hogy a bevallott adatok nagyon eltúlzottak. Ha nem is tudjuk megmondani, hogy melyik erőforrásból még mekkora mennyiséget lehet felhasználni, az biztos, hogy ezek száma véges és egyre fogynak a rendelkezésre álló lehetőségek.
-
más országoktól való függőség. Mivel nem minden ország rendelkezik lakosságának elegendő olajjal, a költségvetés nagy része rámehet ennek
55
exportjának finanszírozására. Ez egyrészt nyilván valóan pénzbe kerül, másrészt függőséget okoz; az erőforrással rendelkező országok óriási előnyre tesznek szert. Ráadásul mások nem megfelelő magatartása a többi országra is hatással lehet, mint ahogyan azt láthattuk a nemrégiben történt orosz-ukrán incidens kapcsán. -
energiaárak nőnek. Amellett, hogy egyre több igény van az energiára, annak ára is folyamatosan növekszik, így biztosítása óriási költséget jelent.
-
környezetszennyezés. A fenntartható fejlődés fogalma már évtizedekkel ezelőtt létrejött, mivel már akkor érezhető volt a változtatás szükségessége. Kérdésessé vált a jövőbeni normális életvitel fenntartása. Noha azóta eltelt nem kevés idő, olyan eget rengető változtatásokra még nem került sor. Ennek ellenére azért azt el lehet mondani, hogy valami elindult, és hogy az emberek többsége mára már tisztában van a téma súlyosságával. Ez az első lépés a változás útján.
56
7.2. Motiváló erők a változtatásra A dolgozatból is kiderül, hogy változtatni már nem csak hogy lehet, de kell. Persze nem olyan könnyű meggyőzni azokat, akiknek más irányba húznának az érdekei. Mégis azt lehet mondani – és ezt a fentiekben bemutatott konkrét példák is bizonyítják – hogy a környezetvédelem és a haszonszerzés nem feltétlen zárja ki egymást, sőt, a kettő akár kéz kézben is járhat. A továbbiakban olvasható egy összegzés, amely rámutat azokra a lényeges pontokra, amelyek azt bizonyítják, hogy mégiscsak megéri környezetkímélően működni az üzleti szférában is: Hosszú távon költségcsökkentés a vállalatoknak. Vállalati szinten el lehet mondani, hogy a legnagyobb késztető erő az, ha a nyereséget növelni tudják. A dolgozatban több helyen is szerepelt az a gondolat, hogy a cégek nem feltétlenül jólelkűségből hajlandóak tekintettel lenni a környezetre. Felmérések és már megvalósult projektek alapján elmondható, hogy a felelős vállalat pénzügyileg is jól járhat, csak ki kell várni a megtérülési időt. A plusz nyereség a következők eredménye: -
Hírnév javulása. Egy korábban említett felmérésből kiderült, hogy a vállalatvezetők leginkább a hírnevük javítása miatt vállalják a társadalmi érdekek – így a környezetvédelem - szolgálatát. Minél jobb egy cég megítélése, annál több és elkötelezettebb fogyasztója, ill. ügyfele lehet a jövőben, ami nyilvánvalóan plusz profitot termel.
-
Olcsóbb megoldások. Bár kezdetben a technológiák fejlesztése és bevezetése mindenképp költséggel jár, méghozzá lássuk be, nem is kevéssel, ha ezek aztán megtakarítást jelentenek, akkor érdemes vállalni a rövid távú ráfordítást.
-
Fogyasztás
csökkentése.
Az
előző
témához
kapcsolódódik
a
fogyasztáscsökkentés, mint megtakarítás. Hiszen bizonyos új technológiák amellett, hogy olcsóbban működnek, lehetőséget biztosítanak az addigi fölösleges fogyasztás megszüntetésére, vagy legalábbis csökkentésére. Erre nagyon jó példa a részletesebben bemutatott Magyar Telekom Csoport adatközpont fejlesztési projektje. Környezetkímélő, kevesebb energiát igénylő megoldásokkal nagyobb bevételt tudtak realizálni, mint azelőtt.
57
-
Támogatásokra, adókedvezményekre való jogosultság. A kormányok és esetünkben az Európai Unió bőkezűen ad támogatást olyan szervezetek részére, amelyek
környezetvédelmi
beruházásokat
szeretnének
létrehozni,
vagy
környezetbarát megoldásokat használnak. Az effajta támogatások száma és pénzügyi kerete folyamatosan növekszik, a környezetvédelem területe egyre nagyobb súllyal bír az országok politikájában és hosszú távú stratégiájában. -
Munkahelyteremtés. Mint mondtam, a környezetvédelem területére egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek. Ebből adódóan, az összes kapcsolódó tevékenység elvégzéséhez munkaerőre van szükség. Mondhatni, hogy egy egész iparág épül erre az ágazatra, hiszen különböző vonatkozásaiban különböző szakemberekre van igény: pl. mérnökök, jogászok, informatikusok, stb.
-
Környezetszennyezés mérséklése, fenntartható fejlődés. Végül egy nem megtakarítást eredményező indok, maga a környezet védelme. Hiszen például egy vállalatvezetőnek is érdeke a környezet megőrzése, ha másért nem, akkor azért, hogy még sokáig fenn tudjon maradni a cége és a fogyasztói. Ehhez pedig egy élhető környezet szükségeltetik.
58
8. Befejezés A dolgozat célja, mint ahogyan az a bevezető részben is szerepel az volt, hogy bemutassa, igazolja, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások és a környezettudatos vállalatvezetés nagy lendülettel egyre inkább el fog terjedni a következő évek során. Az első részben részletesen esett szó a CSR tevékenységről. Összességében megfigyelhető, hogy a vállalatok vezetői és döntéshozói egyre inkább tisztában vannak a tevékenység fontosságával. A dolog szépséghibája azonban, hogy általában elmondható, hogy ezt az elméleti ismeretüket még nem építették be a mindennapi, gyakorlati vezetésbe. Mivel eleve nagyon nehéz meghatározni a CSR tevékenység mibenlétét, hiszen szinte minden területre kihat, lassan megy az „átállás”. Azt már nem vitatja senki – még a szélsőséges ellenzői sem – hogy a CSR nem zárható ki teljesen egy vállalat szellemiségéből, ha fent akar maradni. Mára a tevékenység fontos versenytényezővé nőtte ki magát. A másik probléma az, hogy vannak, akik úgy gondolják, elég évente egyszer-kétszer „kiszolgálni” a társadalmat, de a fennmaradó időszakban semmit nem tesznek az érdekükben. Ez nem helyes gyakorlat, és mint ahogyan azt láthattuk, kifejezetten káros lehet ez a fajta hozzáállás, mert a cég elveszíti hitelességét. A továbbiakban a környezetvédelmi beruházások jogi kereteit, finanszírozási lehetőségeit vettük sorra. Magyarországon a környezetvédelem területe nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évtized során. Lényegesen felgyorsította az eseményeket az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. Már 2004 előtt elkezdődött az ország felzárkóztatása, hogy a kellő időpontra sikerüljön csökkenteni a nyugati átlaghoz képest meglévő lemaradásunkat. Ahhoz, hogy bármi elinduljon, először is a jogi feltételeket kellett meghatározni. Magyarországnak – csakúgy, mint a többi tagországnak - szuverén joga megalkotni saját törvényeit, és ez a környezetpolitikára ugyanúgy igaz. Az uniós tagság feltétele „pusztán” az, hogy a meghozott rendeletek és törvények ne ütközzenek az EU-s irányelvekkel. Az ágazat fellendítésének másik előfeltétele természetesen a pénzügyi háttér megteremtése volt. Az Unió a kifejezetten az újonnan csatlakozó országok felzárkóztatására létrehozott alapjaiból (PHARE és ISPA) óriási segítséget nyújtottak pályázataikkal. Szerencsére tudtunk is élni a segítséggel, így a 90-es évek projektjei nagy előrelépésnek számítottak a környezetvédelemben. A fejlődés azóta is tart, immáron teljes jogú tagokként az uniós
59
alapokból is részesedhetünk, emellett az országnak a költségvetésből külön erre szánt keretéből is gazdálkodhatunk. A vállalatok körében, a CSR-hoz hasonlóan a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele is egyre gyakrabban érzékelhető. A folyamat nagyon hasonlít a CSR tevékenység terjedéséhez: az elméleti résszel és a bevezetés szükségességével már tisztában vannak a vezetők, a következő feladat a gyakorlati alkalmazás. A legnagyobb hátráltató tényező, hogy ezen beruházások elég költségigényesek, és a fokozott verseny miatt nem sokan engedhetnek meg maguknak nagy kiadásokat, akkor sem, ha a későbbiekben megtérülnének a költségek. Végül a környezetvédelem és az informatika területén való lehetőségeiről olvashattunk. Mindkét területről elmondható, hogy óriási változások történtek az utóbbi néhány évtized során. Ma már szinte nincs olyan nap, hogy ne jelenne meg pár cikk, tanulmány, egyéb irat ezen témákban. A környezetvédelemmel kapcsolatban az eddigiekből látható ennek oka. Az informatika pedig egyre nagyobb térhódításának köszönhetően mindennapi fogalommá vált, mind a munkahelyeken, mind pedig a háztartásokban. Rohamos elterjedése és hihetetlen energiafogyasztása miatt ezen a területen is igyekeznek újabb megoldásokat bevezetni, amik hatékonyabb működést és kevesebb költséget jelentenek. Magyarország tekintetében mindhárom említett területen megállapítható, hogy van egy némi lemaradásunk a nyugati országokkal szemben, körülbelül a szomszédos országokéval egyenértékű a teljesítményünk. Felmérések azt is kimutatták, hogy előrébb járnak azok a vállalatok, amelyek külföldi érdekeltségűek; a Magyarország területén működő leányvállalatok követik a külföldi anyavállalatok vállalati politikáját, amelyben sokszor szerepelnek a társadalmi érdekek figyelembevétele és a környezetvédelmi szempontok. Ami a terület finanszírozását illeti, a mai trendekből arra lehet következtetni, hogy az ágazat az eddigieknél is gyorsabb fejlődésen fog keresztül menni. Mára verseny alakult ki a z országok között, hogy ki tud több alternatív energiaforrást hasznosítani, kiváltva ezzel a magas költségű, hagyományos energia szükségletének egy részét. Ráadásul, ha sokat termel, akár alternatív energia exportőrré is válhat. Így volt ez Németország esetében is: olyan hatékonyan sikerült hasznosítania a szélenergiát, hogy néhány évvel ezelőtt nagy mennyiségben exportált az Egyesült Államoknak, aki az átvett technológiák által tavaly átvette a vezető szerepet szélenergia termelésben. Egyes előrejelzések szerint Amerika hamarosan napenergia-termelésben is világelső lesz. Az USA-nak az európai országoktól független programjai és céljai vannak a 60
környezettudatos
beruházásokkal
kapcsolatban.
Az
elmúlt
években
Amerika
dinamikusabban fejlesztette ezt a területét, rengeteg beruházást hajtottak végre. Az új, most induló programban is fontos szerepet kap a környezetvédelem, nagy összegű pénzügyi csomagot szánnak új projektek finanszírozására. Az előző évtizedben, azt lehet
mondani,
Európában
volt
megfigyelhető
a
legnagyobb
elhivatottság;
egyezményekben, irányelvekben, önkéntes áldozatvállalásokban nyilvánították ki az államok elhatározásukat, hogy szándékukban áll változtatni. Ezzel szemben az elmúlt néhány évben az Egyesült Államok jelentős szintű előrelépést mutatott. Szükségük is van a változtatásra, mivel az eddigi szép eredmények ellenére még mindig Amerika a legnagyobb energiaéhséggel bíró ország, ami rengeteg kiadást jelent az országnak; és a nagy mértékű fogyasztás által a legnagyobb kibocsátó is egyben. Fontos megemlíteni az amerikai vállalatok áldozatkészségét, és innovatív hozzáállását, mert nekik óriási szerepük volt az USA környezetvédelmi beruházásainak létrehozásában. Európában is meglenne a szándék a környezetbarát tevékenység kialakításához, azonban az eltelt pár évben – a gazdasági válság miatt is - sokszor a befektetések finanszírozásához kellő forrás hiánya miatt ezek nehezen valósulnak meg. A rövid megtorpanás ellenére azt jósolják, hogy ezen a területen is nőni fog a beruházások száma, részben az erre létrehozott alapok és különböző kedvezmények ösztönzésének köszönhetően, részben pedig a potenciális költségcsökkentés miatt.
61
Irodalomjegyzék Könyvek: - Nyárádi Gáborné és Szeles Péter: Public Relations I. és II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2005 - Kerényi Attila: Környezettan – Természet és társadalom – globális szempontból, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 - Kerekes Sándor és Kiss Károly (szerk.): Környezetpolitikánk európai dimenziói, MTA Társadalomkutató Központ Kiadója, Budapest, 2004 - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008, Budapest, 2004
Internetes források: - Gábor Fanni: A CSR nem gyógymód lelkiismeret-furdalás ellen; Menedzsment Fórum, 2009. március 11. http://www.mfor.hu/cikkek/29950.html [2009.03.14] - CSR blog: A CSR fogalma, 2005. szeptember 3. http://csrblog.blogspot.com/2005/09/csr-fogalma.html [2009.03.14] - Paul Toyne: CSR - an introduction; Management Issues, 2005. február 14.: http://www.management-issues.com/display_page.asp?section=opinion&id=1944 [2009.03.14] - Wikipedia: Milton Friedman: http://hu.wikipedia.org/wiki/Milton_Friedman [2009.03.14] - Wikipedia: Adam Smith: http://hu.wikipedia.org/wiki/Adam_Smith [2009.03.14] - Thomas Donaldson: Defining the value of doing good business; Financial Times (online), 2005. június 2.: http://www.ft.com/cms/s/2/748f21be-d377-11d9-ad4b00000e2511c8.html [2009.03.14] - Menedzsment Fórum: Sikertényező lehet a CSR a pénzügyi szektorban, 2006. szeptember 15. http://www.mfor.hu/cikkek/29950.html [2009.03.15] - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja; Bemutatkozás: http://www.ktm.hu/index.php?pid=3 [2009.03.21] - Szabó Zoltán: Környezetvédelmi adók és díjak az Európai Unióban, 2003.08.20: http://www.levego.hu/konyvtar/olvaso/koltsegvetes/koltm6.pdf [2009.03.21] - Tanyi Anita (a Levegő Munkacsoport megbízásából): A környezetvédelmi adók gazdaságtana Budapest, 2007. március: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/oecd0704.pdf [2009.03.21] - Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet Tanulmánya: A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés
62
tapasztalatainak tükrében, 2005. december http://www.greenfo.hu/upload/aszkornyezet.pdf [2009.04.03] - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: 342 milliárd az életminőség javítására: itt az első környezetvédelmi pályázati csomag 2007. szeptember 17.: http://www.ktm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1593 [2009.04.03] - EU hivatalos honlap: LIFE: http://ec.europa.eu/environment/life/index.htm [2009.04.03] - Kitekintő.hu: Európa bezöldül: EU-s milliárdok fejlesztésekre: http://kitekinto.hu/europa/2009/03/30/europa_bezoldul_eus_milliardok_fejlesztesekre [2009.04.03] - Klimanet.org: Kiotói Egyezmény, 2007. szeptember 11.: http://www.klimanet.org/kyotoi-egyezmeny [2009.04.03] - Sebők Orsolya: A zöld lehet az USA új színe; Zöldtech Magazin 2009. január 28: http://www.zoldtech.hu/cikkek/20090128-zold-USA [2009.04.03] - Bámer Bence: Zöld forradalom Amerikában; Kitekintő.hu, 2009. április 7., http://kitekinto.hu/amerika/2009/04/07/zold_az__uj_forradalom_szine&lap=2 [2009.04.12] - Servian.hu: Az USA lett a legnagyobb szélenergia termelő, a nap következik; Forrás: Reuters http://www.servian.hu/hu/articles/Energy/9137 [2009.04.12] - Tóth Gergely tanulmánya: A környezettudatos vállalatirányítás és a VF: A környezettudatos vállalatirányítás és a VF [2009.04.12] - Enabling a Better Environment for CSR in CEE Countries Project Tanulmány: What Does Business Think about Corporate Social Responsibility? - A comparison of attitudes and practices in Hungary, Poland and Slovakia: http://siteresources.worldbank.org/EXTDEVCOMMENG/Resources/csrreportpart2.pdf [2009.04.13] - Greenfo: Szénlábnyom: repülők = számítógépek, 2007. december 11.: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=17376 [2009.04.13] - Business Online: 19 milliárd euróra növeli környezeti portfóliójának forgalmát a Siemens, 2008. december 7. http://businessonline.prim.hu/cikk/70538/ [2009.04.15] - Fekete Gizella: Környezettudatosság - elmélet és gyakorlat; Business Online, 2008. április 1. http://businessonline.prim.hu/cikk/66592/ [2009.04.15] - Business Online: Több mint 4 milliárdos környezettudatos adatközponti beruházás, 2008. augusztus 26. http://businessonline.prim.hu/cikk/68861/ [2009.04.15.] - Business Online: Az állam is százmilliókat takaríthatna meg a szervervirtualizáción, 2008. augusztus 7. http://businessonline.prim.hu/cikk/68600/ [2009.04.15.]
63
Mellékletek I. Melléklet Exxon Valdez és más tartályhajók balesete
Forrás: Kerényi Attila: Környezettan – Természet és társadalom – globális szempontból, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003; 241. oldal
64
II. Melléklet
Forrás: Kerényi Attila: Környezettan – Természet és társadalom – globális szempontból, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003; 312. oldal
65
III. Melléklet A nap- és szélenergia-termelés a 20. század végén
Forrás: Kerényi Attila: Környezettan – Természet és társadalom – globális szempontból, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003; 214. oldal
66