A TERMESZÉT SZERKESZTI: NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

A TERMESZÉT K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE

SZERKESZTI:

S Z E R K E S Z T Ő S É G ÉS K I A D Ó H I V A T A L :

BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TELEFON:

XXXVI.

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN

NADLER HERBERT

220-400

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

ELŐFIZETÉSI DIJ:

EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ E G Y E S S Z Á M Á R A 70 F I L L É R

4. SZÁM

ÉVFOLYAM

MANDULAFA

1940. Á P R I L I S

(Prunus communis) V I R Á G Z Ó Á G A . Nadler Ferenc f felvétele.

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: Virágzó g y ü m ö l c s f á k alatt. Borsodi László : S z o m o r ú n a p l ó t ö r e d é k e k . Gaál István dr.: A g a l a g o n y a l e p k é r ő l és k á r t e v é s é r ő l .

Kittenberger Kálmán : A z állatvilág őrtállói. Rövid közlemények. Állatkerti hírek.

VIRÁGZÓ GYÜMÖLCSFÁK írta :

Rapaics

Ilyenkor, tavasszal, mindig újra hiszünk a csodákban ; ezek végigkísérik életünket s a leg­ szakszerűbb, legkövetkezetesebb elmét is maguk­ kal ragadják. A legragyogóbb tavaszi csoda a gyümölcsfák virágzása. Tegnap a kert gyümölcs­ fái még szürkék, dísztelenek, némák voltak, ma viráguk fehér és rózsaszín havában tündökölnek, versenyre kelve a tündéri tavaszi napsugárral. A csoda magával ragad, önfeledten járunk a virágzó gyümölcsfák alatt és szívünk megtelik hódolattal a természet iránt. Évezredekig gyönyörködött az emberiség ebben a csodában és minden tavasz újra megerősítette hitében, hogy a gyümölcsfák tavaszi virágzása a természet tavaszi dísze, az embert gyönyörköd­ teti vele. Nézegette a tündöklő virágokat, a havas szirmokat, örült a virágokra szálló méheknek és megelégedett azzal, hogy láthatja a tavasz nagy csodáját. í g y volt ez a X V I I I . századig ; akkor

ALATT.

Raymund.

az emberiség új ismeretekre döbbent, megtanulta, hogy a természet nem az ember szolgálatára alakult, hanem minden jelensége önálló tünemény és csodáinak titkait csak akkor fejthetjük meg, ha természetes okait és céljait kutatjuk. így döbbent rá ezelőtt százötven évvel Sprengel Konrád, hogy a virágok nem az ember kedvéért nyílnak, hanem természetes céljuk, hogy a termő megporzására magukhoz csalogassák a rovarokat. Erre való a virág alakja, színe és a virágban elválasztott méz. Miként előtte sokan és utána is sokan, Sprengel is állt a virágzó gyümölcsfák alatt, felemelte elméjét a természet tavaszi nagy tékozlásának csodájáig, figyelte a virágokra járó rova­ rokat, a zümmögve érkező méneket, de ezzel még nem elégedett meg, azt is megfigyelte, hogy a rovarok megszedik magukat mézzel és hímporral, s amikor más virágra szállnak, mozgásuk közben a virágpor a termő bibéjére kenődik. Felfedezését nagy dolognak, a virágcsoda megfejtésének tartotta; köny­ vet írt róla és ezt a címet adta munkáj ának: »A természet felfedezett titka a virágok szerkezetében és megterméke­ nyítésében*.

A tavasz virágcsodája a gyümölcsösben. Vadas Ernő felvétele,

A csoda tehát már nem rej­ tély, a titok kiderült, a virág egyszerű növénytani tétel, olyan, mint a többi tudomá­ nyos feladat. Eegalább is így hitte Sprengel és így vélték sokáig az utódok is. Egyszerű és könnyen érthető volt a magyarázat, megnyugodhatott benne minden gondolkodó elme. Valóban, sokáig meg is nyugo­ dott. Csak a mult század köze­ pén kezdték a virág megporzásának jelenségeit megint vizs­ gálni, többek között éppen Dar­ win is ; kísérletei alapj án meg­ állapította, hogy a virágélet mégsem olyan egyszerű, ami­ lyennek Sprengel hitte, a megporzásnak még más titkai is vannak. A megporzás vizsgálata k i ­ derítette, hogy a természetnek többféle megporzási módj a van; némely növény virágának ter­ mőjét saját hímpora is megter­ mékenyíti, más növény termője idegen példány hímporára szo­ rul, csak akkor termékenyíti meg, ha termőjére azonosfajú, de más példány virágából jut hímpor. Darwin sok kísérlete alapján arra következtetett, hogy az idegen megporzás elő­ ny ösebb, ezért gondoskodott a természet a virágok olyan be-

rendezkedéséről, amely lehe­ tővé teszi az idegen megporzást; ezt a gyümölcsfákon főképen a méhek végzik el, egyik fa virágá­ ból a másik fa virágára hordva a hímport. Ma is még a legtöbb szakmunkában olvassuk Dar­ win nyomán, hogy a magameg­ termékenyítés esetében a mag­ vak száma kevesebb, az utódok satnyábbak, sőt ha a maga­ megtermékenyítés nemzedé­ kenként ismétlődik — amit bel­ tenyésztésnek neveznek — az utódok végül elkorcsosodnak és kivesznek. A szakember azóta nagyon megbecsüli a méheket, tudja, hogy nemcsak azért hasznosak, mert mézet gyűjtenek, hanem még sokkal inkább azért, mert elvégzik a megporzás nélkülöz­ hetetlen munkáját. De a kutató elme ezzel sem elégedett meg, korunk embere is meg-megáll tavasszal a virágzó gyümölcs­ fák nagy csodája alatt, s ami­ kor már eleget gyönyörködött benne, figyeli a virágok titkait, a virágélet jelenségeit. É s a meg­ figyelések eredménye a virág­ csoda egyre újabb rejtélyének felderítése. A gyümölcse iskert évezredek során nagyot fejlődött. Haj dan a gyümölcsfákat rendszertelenül ültették a kertbe. Később az ízlés fejlődött, a fákat sorokba ültették s a szép gyümölcsös valóságos mértani rendszerré v i r á g z ó naspolya (Mespilus germanica). Nadler Ferenc f felvétele. lett. Amikor a mult század második felében megépültek a nagyvárosok és a gyümölesfogyasztás soha nem csodákból sajátságos módon nem lett termés, a sejtett módon fellendült, egyes kedvelt fajtákból nagy cseresznyés fáit végül k i kellett vágni és külön nagy állományokat, külön kerteket kezdtek ipari célokra értékesíteni. ültetni. Elméletben ennél előnyösebb gyümölcs­ A természet, íme, nem enged a csodákból. termesztést el sem lehet képzelni. A siker azonban A virág még ma is megfejthetetlen csoda, a virágok sokszor elmaradt, sőt ez a nagyüzemi rendszer sok­ rejtélyéből maradt még korunknak és bizonyára szor igen nagy bajokat okozott. Egy virginiai marad a következő századoknak is. A virginiai gazdának például m á r a mult század nyolcvanas körtefák rejtélyét Waite oldotta meg. Kimutatta, éveinek végén feltűnt, hogy 22.000 példány alkotta hogy a »Vilmos-körte« hímpora rossz, de vannak »Vilmos«-körtefaültetvénye, noha már tizennyolc jóhímporú körtefajták is, ilyen például a »Clappéves volt, állandóan igen keveset termett. A fák kedveltje« és a »Bosc-kobakkörte«, ezeknek hímpompásan virágoztak, a méhek szorgalmasan láto­ pora hibátlan és valóban, a »Vilmos«-körtefák gatták a virágokat, mégis nagyon kevés volt a közé ültetett jóhímporú fajták eredményessé termés. Másutt más gyümölcsfákon figyeltek meg tették a körte nagyüzemi termesztését. Ugyanezt hasonló jelenséget. Például Oregon állam cseresz­ derítette k i Gardner Oregonban a cseresznye virá­ nyetermesztői kidobtak a cseresznyeállományok­ gáról, a rosszhímporú fajták közé jóhímporú fajtá­ ból minden aprószemű cseresznyefajtát és csak kat kell ültetni. egy vagy két igen nagyszemű fajtát ültettek. K i hitte volna! A természet maga gördít Az eredmény a termés mennyiségének igen nagy akadályt a megporzás eredményessége elé. Azóta csökkenése lett. A z amerikai példákat követte az almafajták között is felismerték azokat, egy szerb gazda ; nagy cseresznyefaállományokat amelyeknek rossz a hímpora. Magyarországon is ültetett és az egyes fajtákat erdőterületekkel végeztek ilyen vizsgálatokat és kiderült, hogy a határolta el egymástól. Virágzás idején ez a téli »aranyparmén« hímporának 63%-a rossz, cseresznyés gyönyörű látvány volt, de a virág­ ellenben a »Török Bálint« hímporának 75%-a, a

»batul« hímporának 68—75%-a jó. Legújabban azt is kiderí­ tették, hogy a rosszhímporú almák rendellenesek, amennyi­ ben öröklési szerelvénytik nem kétszeres, mint rendesen, hanem háromszoros, a terméketlensé­ get tehát a szabáhytalan örök­ lési szerelvény okozza. Az sem titok már, miért nem termékenytil meg az idegen megporzású növény termője saját virágának hímporától. Korunkban sok eddig érthetet­ len élet jelenséget magyarázhat­ tunk meg a nagyteljesítményű anyagokkal. Ezeknek igen kis mennyisége jelentkezik, de igen nagy a hatásuk. Különleges nagyteljesítményű anyag aka­ dályozza meg a termőben is a magamegtermékenytilést. Ez az anyag a termő belsejében, a maglécben keletkezik, onnan a bibeszálba s a bibébe vándorol és hatása abban mutatkozik, hogy azt a hímport, amely a növény saját virágának por­ zóiról ered, vagy egyáltalában A birs (Cydonia oblonga) magamegporzó virága. Féri László felvétele. megakadályozza a tömlő­ fejlesztésben, vagy a tömlőt meggátolj a a növekedésben és így lehetetlenné teszi, hogy elérhesse a meg­ Mindezek alapján a virágcsodában új kérdés termékenyítésre váró petesejtet. Újabban több­ merül f e l ; vájjon mi a jelentősége a magamegféle gátlóhatású nagyteljesítményű anyagot fedez­ termékenyítésnek és az idegenmegporzásnak? Azt tek fel a szervezetekben ; a magamegtermékenyí- a magyarázatot, amelyet a mult század adott erre tést gátló anyag tehát nem különösebb jelenség. a kérdésre, már nem fogadhatjuk el. A gyümölcs­ Annál érdekesebb azonban, hogy most már a termesztők a gyakorlatban már alkalmazzák is magamegtermékenyítést a nem erre hivatott az újabb ismereteket. Nemcsak az egyes gyümölcsnövényben is elő lehet segíteni. Yasuda kimutatta, nemekről tanítják, melyik magamegporzó, — mint hogy a petúnia virága igen fiatal korában alkalmas például a birs — melyik idegenmegporzó, hanem a a magamegtermékenyítésre, mert ekkor még fajtákról is, mert például a szilva, cseresznye, meggy hiányzik a bibében a gátló anyag. Sears levágta és kajszi fajtái részben magamegporzók, részben a kelkáposzta bibéjének felső részét, ezzel eltávolí­ idegen hímporra szorulnak. Sokat kell ma már tudnia totta a termőből a gátló anyagot s így maga- annak, aki a gyümölcsfák virágaiban nemcsak gyönyörködni akar, hanem termésüket is várja. megtermékenyítésre kényszerítette a növényt.

SZOMORÚ NAPLÓTÖREDÉKEK. í r t a : Borsodi László. Az 1939-es e s z t e n d ő elejétől végig rendellenességéről marad e m l é k e z e t e s . M é g j a n u á r b a n is t a l á l t az ember e g y - k é t szál d i d e r g ő v i r á g o t a délifekvésű g y e p ü k a l j á n . O t t az iszalag és a ravaszfark — erdei szeder — m á s o d ­ b i m b ó z á s á t á m í t g a t t a az i d ő . A m e z ő s é g d ű l ő ú t j a i n a k a t á n g , b ú z a v i r á g , meg a t ü s k é t l e n b o j t o r j á n hitet­ leneibe botladoztunk. H a é j s z a k á r a csillagosra d e r ü l t az ég, a majdnem m é t e r r e l e á z o t t föld felülete b e p i l l é z e t t k é t u j j n y i r a , de a v e r ő s oldalakon reggel 9—10 ó r á r a l a t y a k k á olvadt. A foglyok l á b á n d i ó n a g y s á g ú s á r g o m b ó c o k k é p z ő d t e k . Bezzeg megvirradt a h a t á r t k ó b o r l ó m a c s k á k n a k ! Gazos t a r l ó k o n , m e s g y é k b e n ugyancsak s z e d e g e t t é k a

v á m o t . Szeles napokon ö t ö t s i k e r ü l t meglepnem a veszedelmes v a d o r z ó k k ö z ü l s mivelhogy sem v a d á s z j e g y , sem b í r s á g p é n z nem volt n á l u k , m i n d e g y i k a b ő r é t hagyta ott zálogul. M i n t e l ő b b e m l í t e m , j a n u á r és k e v é s m e g s z a k í t á s s a l f e b r u á r is, i n k á b b o k t ó b e r végére e m l é k e z t e t e t t . M á r c i u s ­ b a n a fák, bokrok r ü g y e i p a t t a n á s i g duzzadoztak, április­ b a n pedig s z é l t é b e n v i r á g b a borultak a g y ü m ö l c s ö s ö k . A z u t á n k é t — n é g y f o k o s hideggel j ö t t a m á j u s i fagy, u t á n a meg a f e l h ő s z a k a d á s s z e r ű z á p o r e s ő k , á r v i z e k . M á r a t t ó l r e t t e g t ü n k , hogy n y ú l f i ó k á n a k , fogolyfészek­ aljnak h í r m o n d ó j a sem marad. Ö r v e n d e t e s e n c s a l ó d t u n k ; ha nem is sok, de maradt m i n d a k e t t ő b ő l .

a

December 17-én a kerecsendi érseki u r a d a l m i fácán­ v a d á s z a t o n — k é t f o k o s hidegben! — megfagyott b a l ­ kezem h á r o m ujja. A z ó t a n e m volt puska kezemben. 20-án erős s z á r a z fagy i n d u l t és eltartott majdnem j a n u á r közepéig. A g a z d á k m á r a v e t é s k i f a g y á s á t ó l féltek. H ó t a k a r ó é r t i m á d k o z t a k . Végre m e g j ö t t az- is. De m i n ő h ó ! E g y v o n t á b a n k é t - h á r o m n a p o s h ó v i h a r ; ez f e b r u á r végéig szinte h e t e n k é n t m e g i s m é t l ő d ö t t s h o l az egyik, h o l a m á s i k égtáj felől, s z é l v i h a r s z á r n y á n temetett be s í k s á g o t , h e g y v i d é k e t e g y a r á n t . A t e m é r d e k k ö l t s é g e t okozó elemi c s a p á s r á s z a k a d t — nagy á l t a l á n o s s á g b a n — szegényes v a d á l l o m á n y u n k r a is. E r d ő n - m e z ő n t e m e t ő i hangulat. A v a d á s z szeme bármerre tekint, mindenütt kísérteties árnyakba ütközik . . . A z 1940. j a n u á r v é g i első nagy h ó z i v a t a r t k ö v e t ő napon m é g k i m e r é s z k e d t e m e g y m á s s a l é r i n t k e z ő egri és felnémeti t e r ü l e t ü n k r e , p u s k a n é l k ü l . Fúvástól mentes helyeken h u s z o n ö t c e n t i m é t e r e s a h ó . R a j t a életnek sehol semmi n y o m a . A h á r o m n a p o s v i h a r ó t a n y ú l , fogoly k i nem mozdult b ú v ó h e l y é r ő l . A z éles szél s z ü r k e felhőket forgat ide-oda. H á r f á s zizegésén k í v ü l m i n d e n f e l é dermedt n é m a s á g . M i n t h a r é g e n elhagyott t e m e t ő beszakadozott sírboltjai k ö z ö t t j á r n é k . A l k o n y o d i k . Hazafelé fordulok. A z Eger—felnémeti m ű ú t s annak i n n e n s ő szélén h a l a d ó i p a r v a s ú t , meg az Eger—putnoki v o n a l h ó t i s z t í t ó m u n k á s a i hosszú, szaggatott sorokban igyekeznek a v á r o s felé. E g e r v á r állomásról k é t mozdonnyal i n d u l F e l n é m e t n e k az első r ö v i d s z e r e l v é n y . —• M á r holnap k é t új u t a m nyílik a h a t á r b a , — h á l á l k o d o m magamban. M á s n a p d é l u t á n a R á k ó c z i - ú t o n taposom a havat, a nyugatnak n é z ő h á z s o r ablakaljain. Csúszkáló evickélésem k ö z ö t t eszembe j u t 1705. f e b r u á r 28-a. I l y e n v é r z i v a t a r o s i d ő k j á r t a k a k k o r is. Dicsőséges f e j e d e l m ü n k , a v i l á g egyik legnagyobb s z a b a d s á g h ő s e , ezen az ú t o n lovagolt serege élén S z a r v a s k ő felől Egerbe. M i k o r is Telekessy p ü s p ö k h á r o m n e g y e d k i l o m é t e r r e l beljebb, a R á c k a p u d i a d a l í v e alatt fogadta a v á r o s előkelőségeivel és lelkes s z ó n o k l a t a u t á n k í s é r e t é v e l e g y ü t t f e l e s k ü d ö t t a m á r i á s k u r u c l o b o g ó r a . . . É d e s s z é p h a z á m , de sok bú, de sok b á n a t felhője v o n u l t el fölötted ezer é v ó t a !

A v á r o s v é g i v á m h á z i g nagyobb f á r a d s á g n é l k ü l e l ­ jutottam, de t o v á b b alig egy k i l o m é t e r t haladva, t é r d i g s ü p p e d e z t e m a f ú v á s b a . Visszafordultam, hogy alkonyatig elérhessem a v á m h á z a t . E z a n e m egészen k é t k i l o m é t e r e s s é t a (?) - rendes ú t o n félóra alatt szoktam megtenni — e z ú t t a l n é g y ó r á i g tartott. Másodízben harmadnap p r ó b á l k o z t a m megint erre. A v á m h á z h o z sarkallik a »Kővágó« délkeleti szöglete. A z ö t - h a t hold k i t e r j e d é s ű K ő v á g ó a t ő l e nyugatra eső feunsíkmezőség k ö n y ö k l ő j e . T a l a j á n a k alapja a k ö n n y e n f a r a g h a t ó jellegzetes egri mészkőszikla. E z e l ő t t negyven évvel akáccal, csipkével, g a l a g o n y á v a l , kökénnyel, szederrel b e n ő t t h e p e - h u p á s dombok, s z a k a d é k o k v á l t o ­ zata. H a v a s nagy teleken valóságos v a d m e n e d é k . V o l t abban fogoly, n y ú l , g ö r é n y , nyest, r ó k a , m é g vadmacska is. M a ez a régi k ő f e j t ő t e r ü l e t gondozott g y ü m ö l c s ö s meg szőlő, k ö r ö s - k ö r ü l t ü s k é s v a s h u z a l s ö v é n n y e l v é d e t t . K ö z é p t á j á n csinos v i l l a , v i r á g á g y a k k a l , d í s z b o k r o k k a l övezve. D e m é g m a is vannak rajta s z e d e r i n d á s , bokros s z a k a d é k o k , ezekhez a tulajdonos h á r o m k u t y á j a sem tud hozzáférkőzni.

*

A v á m h á z a t elhagyva, v i z s g á l o m a K ő v á g ó alsó k a t l a n á t . H á r o m alaktalan n y ú l ú s z á s t l á t o k a h ó b a n , a fiatal g y ü m ö l c s f á k sorai k ö z ö t t . Feljebb egy meredek s z i k l a d é l n e k néző fúvásos h o m l o k á n h u s z o n k é t fekete pontot olvasok meg, o l y a n j ó k é t s z o b á n y i t e r ü l e t e n . Foglyok. V a l a h á n y s z o r szarka vagy v a r j ú száll el a b ú s t a n y á c s k a fölött, a pontok e l t ű n n e k . H a n e m egyszer elővillan az igazi ellenség! K i s k a b a s ó l y o m v á g k ö z é j ü k s egyik bolyukból k i t á p á s z k o d i k z s á k m á n y á v a l . E g y - k é t percig a f ú v á s t e t e j é n hemperegnek, a z u t á n a k i s gyilkos s z á r n y r a k a p t e r h é v e l és kijjebb, a k e r í t é s t ö v é b e n s z e m e m l á t t á r a t é p n i kezdi. T e h e t e t l e n s é g e m b e n elfacsarodott szívvel hagytam el a K ő v á g ó t ; sok kedves régi v a d á s z e m l é k e m fűződik hozzá. A m á r j á r h a t ó m ű ú t o n i n d u l o k F e l n é m e t felé.

* Feljebb a s z á n t ó k f o l y t a t á s a m i n d k é t f e l ő l b e k e r í t e t t , s z a k é r t e l e m m e l kezelt g y ü m ö l c s ö s . H o s s z ú s á g u k lehet vagy h á r o m n e g y e d k i l o m é t e r . A n y u g a t i rész egy szőlő­ birtokos b a r á t o m tulajdona, a keleti szorgalmas k e r t é s z b é r l e t e . A k é t telep v a d á s z a t i j o g á t a j á n d é k k é p e n b í r o m . A h ó előtt, különösen a kertész bérletén, mindig t a l á l t a m e g y - k é t csapat foglyot é s minden u t a m o n csurrant-cseppent belőlük. A m i ó t a a h ó leszakadt — ahogyan a k e r t é s z beszéli — sehol semmi h í r ö k . N y ú l ­ nyomot azonban szépen l á t n i a f ú v á s o k t e t e j é n .

* F e b r u á r b a n m é g háromszor zúdult r á n k a muszka széllel o r d í t o z ó h ó v i h a r . A h o l a k a d á l y r a t a l á l t , n y a k i g é r ő h ó t o r l a s z o k a t emelt, a dombok, hegyek s z a k a d é k a i t meg t o r n y o t n y e l ő fú vasokkal t ö l t ö t t e színig. D e a n y i l t laposokon is 4 0 — 4 5 - c e n t i m é t e r e s a h ó . M á r csak a h ó t i s z t í t ó m u n k á s o k n y o m á n , ország­ utakon, v a s ú t v o n a l a k o n lehet k i j u t n i a v á r o s b ó l . É s z a k ­ nak az Eger—felnémeti m ű ú t o n s az Eger—putnoki v o n a l sínjei k ö z ö t t ; nyugatnak pedig az E g e r - P á r á d és hevesb á t o r i o r s z á g ú t o n . F e l v á l t v a , h o l az egyiket, h o l a m á s i k a t rovogatom d é l u t á n o n k é n t . D e a k á r m e r r e t é r e k , b á r h o v á tekintek, csak p u s z t u l á s , a h a l á l k é p e s ö t é t l i k felém.

* D é l u t á n 3 ó r a k ö r ü l a b a k t a i - ú t i r a k o d ó mellett n é z e l ő d ö m 15-fokos hidegben. A r a k o d ó h o s s z á v a l szemben, p á r h u z a m o s , s ű r ű élősövény s z ő l ő g a r á d . A h ó v a l befújt útszél k é t á r k a teli í i y ú l u y o m m a l és n é g y h e l y ü t t h ó b a t a p o s o t t v é r e s fogolytollal. U j fogoly­ nyomot sehol n e m t a l á l o k . A s z ő l ő g a r á d o n k í v ü l h á r o m n y ú l g y a l o g ú t n y ú l i k befelé- Ö t v e n lépés hosszat figyelem a s ű r ű s ö v é n y á t b ú v ó l y u k a i t . A közeli s z e m é t t e l e p e n vasat g y ű j t ő szegény k i s d i á k k a l félóra alatt kilenc h u r k o t v a g d a l t a t t a m le a g a r á d b ó l . Dolgunk hozzám.

végeztén

az i s m e r ő s

rakodóőr

köszönt

— Ú g y - e , a s z e g é n y v a d s o r á t vizsgálja a tekintetes ú r ? A z első h ó u t á n k é t nagyobb, meg k é t kisebb csapat fogoly j á r o g a t o t t ide. H a j ó l l a k t a k , amott, abban az ö r e g t ő k é s szőlőben h ú z ó d t a k meg. D e h á r o m - n é g y f a j t a sas kapott r á j u k , a z t á n egy nagy k é k e s s z ü r k e tegnap d é l b e n t a l á n az u t o l s ó t v i t t e el.

*

D é l u t á n 3 ó r a . A v a s ú t v o n a l közepén b a l l a g d á l o k F e l n é m e t i r á n y á b a n . A nyugatra hajló nap felhőtlen égről szórja r é z s ú t o s a n sugarait. De nincs azokban semmi meleg. Mindössze a n n y i h a s z n á t veszem, hogy k e n d ő b e b u g y o l á l t fagyott balkezem t ű r h e t ő e n viselkedik. A v á r o s végétől idáig egy s z a r k á t és k é t tarkavarj ú t láttam. Mind a hárman a Büdöskút-forrás párolgó fol}-ásában kerestek e n n i v a l ó t . A szélső h á z o n innen n é h á n y szál n á d és k ö z ö t t ü k valami szürkés mozgó csomó barnállik a malomárok h ó f ú v á s á b a n . S o k á i g k e l l e r n y ő z u ö m kezemet, a m í g k e d v e z ő világítással a v a l ó s á g o t megtudom. K é t jól fejlett m e n y é t viaskodik egy fogoly t e t e m é r t . H a egyik elkapja, m i n d j á r t nekiront a m á s i k és f o l y i k a harc e l d ö n t é t l e n ü l . T a l á n az ö t ö d i k összecsapással hempereg­ nek a h ó b a n , amikor egy kaba k ö z é j ü k v á g , k a r m a i b a veszi a foglyot és meg sem áll a ciglédi szőlők g a r á d j á i g . A k é t bajnok h á r o m - n é g y perc m u l t á n b ú j t elő a menedékből. Éhnyállal szagolgatták a csatatér véres tollfoszlányait. B i z o n y á r a azon tanakodtak, mennyivel jobb lett volna közös t á l b ó l elkölteni a fogolypecsenyét. De ez m á r olyan késői s z á n o m - b á n o m , a m i n ő a h á b o r ú b a b ó d u l t n é p e k é szokott lenni. A m i k o r a t e m é r d e k ember­ élet és vagyon e l p u s z t u l á s a u t á n , g y ő z t e s és l e g y ő z ö t t . . . e g y a r á n t ököllel t ö r ü l i s z e m é t . . .

* F e b r u á r 22-én a t ö r ö k v i l á g b ó l fennmaradt orizskásam a l o m « felé, a k e n d e r f ö l d e k szélén, h ó b a v á g o t t m é l y , keskeny g y a l o g ö s v é n y e n b o t o r k á l o k . F ö l ö t t e m meredek, bokros á r n y é k . E g y i k h a j l á s napos o l d a l á n n é h á n y szál k ó r ó n y ú l i k k i a hóból. A kórok k ö z ö t t t i z e n k é t fogoly futkos ide-oda. K u t y á m a t p ó r á z r a akasztom, a z t á n b o t s z é k e m r ő l figyelem az ínséges c s a l á d m o z g o l ó d á s á t . H o l itt, hol amott ugrik magasra egy fogoly ; ü g y e s e n elkapja a 4 0 — 5 0 - c e n t i m é t e r e s k ó r ó fejét és l e r á n t j a a f ú v á s t e t e j é r e . A z u t á n csőre h á r o m - n é g y v á g á s á v a l szétszedi. N é h á n y pillanat m u l t á n — ahogyan m e s s z e l á t ó n n é z e m — t ö b b s z á z szem m á k f o r m a magocska p ö r r e n szét a sima, fehér abroszon. Odaszalad az egész család. E g y m á s t t a s z i g á l v a e g y k e t t ő r e elfogyasztják s o v á n y u z s o n n á j u k a t . Nehéz, k e n y é r k e r e s e t !

* F e b r u á r 23. A r á c h e g y i szőlők alatt, a »Laposs« n e v ű s z á n t ó k o n nagy farkaskutya k u t h á s s z a a fele­ r é s z b e n csakugyan lapos, m á s felében pedig lejtős, egyszín s z á n t ó k a t . A m ű ú t r ó l 4—500 lépésről figyelem. É s z a k n y u g a t n a k tart, szemben a csípősen d u d o r á s z ó széllel. L a s s ú ügetéssel, m o n d h a t n á m lépésben, halad a fúvás t e t e j é n . O l y k o r m é g így is beroppan alatta a h ó k é r e g , amikor vizslás ügetéssel v a l a m i k é p z e l t szimat i r á n y á b a n jobbra-balra t é r . E l ő t t e m é l y d ű l ő ú t szélén h á r o m k ö k é n y b o k o r sudara á g a s k o d i k k i a fúvásból. É s z r e v e h e t ő e n arra igyekszik. Tudja, m i t m ű v e l . Magasra tartott orra n e m s o k á r a szimatot fog. Kifelé i n d u l a lejtőn, m a j d 50—60 lépésről, félszéllel, visszakanyarodik és ó v a t o s a n csúszik a bokrok­ hoz. Feje, n y a k a hirtelen e l t ű n i k a f ú v á s b a n , ahonnan n é g y - ö t lépéssel o d é b b egy nagy n y ú l tolakszik elő. M i r e a híres gyakorlott v a d á s z é s z b e k a p , a füles m á r 50 lépésre h á n y j a f a r á t . A k u t y a u t á n a i r a m l i k , de n e h é z teste m i n d e n u g r á s á n szügyig szakad a h ó b a . A k i t a n u l t

n y ú l n a k m i n t h a j á t é k o s kedve t á m a d n a , vissza-vissza­ fordul üldözője felé, amikor 25—30 lépésig megközelíti, f e l v á g o t t f a r k k a l mutogat neki fügét. Majdnem félóráig folyik . . . a zsiványra ezúttal m e d d ő j á t é k . A R á c h e g y o r m á n tíz perccel e l ő b b á t h a n y a t l o t t nap pirossága h a l v á n y u l n i kezd. A k u t y a vagy ö t percig ü l v e b ú s l a k o d i k v a c s o r á j a u t á n , a z t á n bandukol hazafelé A r n y é k s z a l á b a . R é g e n ismerem ezt a b o r j ú n a g y s á g ú f a r k a s k u t y á t . A m í g a kukorica l á b o n állt, egyszer s i v a l k o d t a t t a m meg v a l a m i 70 lépésről nyolcas s ö r é t t e l ; akkor egy s ü l d ő v e l a j á n d é k o z o t t meg.

* a

M á t y á s n a p j á n d é l u t á n %5-kor felnémeti zúgó h í d j á n beszélgetek egy i s m e r ő s ö m m e l . A l ú d alatt folyik á t a m a l o m á r o k ; a m u l t n y á r o n a k é t s z e r i nagy á r v í z u t á n szélesebbre és m é l y e b b r e á s t á k . A m a l o m á r o k és a m ű ú t k ö z ö t t terjed d é l n e k a m á r e l ő b b e m l í t e t t b é r l e t ­ gyümölcsös. A faiskola egyik s ű r ű b b részén a k e r t é s z féléves pulija b ó k l á s z i k . Egyszercsak, majdnem l á b a alól, hatalmas n y ú l ugrik k i és szalad egyenesen a m a l o m ­ á r o k n a k . A p u l i meg n y o m á b a n . N e m t u d o m , a n y ú l az á r o k t á g í t á s r ó l feledkezett-e meg, vagy t ú l s á g o s a n b í z o t t h á t s ó inaiban, az i n n e n s ő parton u g r á s r a l e n d ü l , de a t ú l s ó partot nem éri el. A p u l i m á r ismerhette az á r o k v e s z e d e l m é t , egy darabig a folyás i r á n y á b a b á m u l t , a z t á n visszagurult a k e r t é s z l a k udvarába. Még most is hideg borzong á t rajtam, h a a szegény n y ú l r a gondolok. V a l a m i 60 lépéssel lejjebb v e c k e l ő d ö t t k i az á r o k b ó l , felényire v é k o n y ú l t a n . A legközelebbi hajiatka f ú v á s a alatt n é h á n y s z o r m e g r á z k ó d o t t , a z u t á n bekaparta m a g á t a hideg á g y b a . . . b i z o n y á r a ö r ö k álomra.

* A v á r o s t ó l é s z a k r a eső, k ö z é p e n F e l n é m e t községtől k e t t é o s z t o t t mezőségi t e r ü l e t ü n k ö n fogolynak m á r h í r ­ m o n d ó j a sincs. T á r s a s á g u n k ezen a nyolc k i l o m é t e r h o s s z ú és h á r o m - n é g y k i l o m é t e r széles s á v o n nem kísér­ letezett etetéssel. Ott a l e g j o b b a k a r a t ú g o n d o s k o d á s is h i á b a v a l ó volt. A k á r c s a k a r a k o d ó k k ö r ü l , k u t y a , macska, hurok pecsételte meg f o g o l y á l l o m á n y u n k s o r s á t . A l a k o t t h e l y e k t ő l t á v o l a b b i részeken e t e t t ü n k a lehetőségig. Flogy m i l y e n e r e d m é n n y e l , azt a j ö v ő tavasz és n y á r mutatja meg. A t t ó l tartok, n á l u n k a k ö v e t k e z ő é v a d b a n , fogolyban végig n a g y b ö j t j e lesz a p u s k á n a k . A nyulak k á r t e v é s e i r ő l azonban . . . széltében panaszkodnak a szőlősgazdák.

A GALAGONYALEPKÉRŐL ÉS KÁRTEVÉSÉRŐL. í r t a : Gaál István. »A Természet« m u l t évi k ö t e t é b e n — a 229. oldalon —• k é t fehér lepkefajunkat ismertettem r ö v i d e n , a k á p o s z t a és a r é p a l e p k é t . A k á p o s z t a l e p k é t a b b ó l az a l k a l o m b ó l tettem s z ó v á , mert az u t ó b b i é v e k b e n t ö m e g e s e n rajzott és egyes v i d é k e k e n j e l e n t ő s k á r t okozott. Cikkemben azt is m e g e m l í t e t t e m , hogy ennek a k á r t é k o n y lepke-

e l n e v e z é s ü k — mondjuk »hivatalos« e l n e v e z é s ü k a n n y i r a m e g á l l a p o d o t t , hogy az e l ő b b e m l í t e t t , v i d é k e n k é n t i felcserélést s e m m i k é p e n sem hagyhatjuk j ó v á . Hiszen biztosan m e g á l l a p í t o t t t é n y , hogy a k á p o s z t a ­ lepke (Pieris brassicae) m i n d e n t e n y é s z ő h e l y é n egyfor­ m á n viselkedik, vagyis h e r n y ó j a m i n d e n ü t t a k á p o s z t a ­ féléket r o n g á l j a . K é r d e m t e h á t , m i é r t n e m n e v e z h e t n ő k ezt a fajt m i n d e n magyar v i d é k e n k á p o s z t a l e p k é n e k ? K i v á l t , m i v e l m i n d e n v i d é k e n szerepel a »káposztapille« elnevezés ; ezen ugyan rendszerint a r é p a l e p k é t é r t i k , í g y n e m t ö r t é n h e t n é k meg, a m i a m u l t é v b e n egy okleveles m e z ő g a z d á v a l megesett, hogy h o z z á i n t é z e t t kérdésemre a következőképen válaszolt : »Káposztalepke ugyan t ö m é r d e k v o l t a m u l t e s z t e n d ő b e n , de a k á p o s z t á b a n semmi k á r t sem tett, ellenben h e r n y ó i t ö n k r e r á g t á k . . . a szilvafákat.« T e r m é s z e t e s e n m i n d j á r t gondolhattam, hogy ebben az esetben n e m v a l a m i k ü l ö n ö s e n szeszélyes — k á p o s z t a helyett s z i l v a f á k r a kedvet kapott — k á p o s z t a h e r n y ó k r ó l van s z ó . A b e k é r t m u t a t v á n y p é l d á n y o k a l a p j á n k i is d e r ü l t , hogy a k á r t e v ő csakugyan . . . a galagonyalepke (Pieris erataegi) h e r n y ó j a v o l t . A n n a k i g a z o l á s á r a , hogy ezt a l e p k é t n a g y o n k ö n n y ű a k á p o s z t a l e p k é t ő l m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , bemutatjuk m i n d a k e t t ő n e k a k é p é t . M e g j e g y e z z ü k , hogy e z ú t t a l a k á ­ p o s z t a l e p k é n e k n ő s t é n y é t á b r á z o l t u k . ) M e g k e l l jegyez­ n ü n k t o v á b b á azt is, hogy a galagonyalepke n ő s t é n y e csak abban k ü l ö n b ö z i k h í m j é t ő l , hogy — k i v á l t felső s z á r n y á n — m é g kevesebb a pikkelye. E z é r t ú g y fest, m i n t h a m á r nagyon megkopott volna. M e g e m l í t h e t j ü k végül, hogy a k á p o s z t a l e p k e h e r n y ó j a s á r g á n c s í k o z o t t zöldszínű — b á b j a is zöldes — , ellenben a galagonyapille h e r n y ó j á n a k színe barna, b á b j a pedig f e k e t é n pontozott élénksárga. 1

/ Galagonyalepke (Pieris erataegi). A gyéren pikkelyezett fehér szárnyakon a fekete erezeten kívül nincsen m á s rajz. Gaál Elemér rajza.

fajnak bizonyos v o n a t k o z á s b a n n e m eléggé f e l d e r í t e t t életviszonyairól adatokat g y ű j t ö k . E n n e k az adat­ g y ű j t é s n e k s o r á n a l k a l m a m volt m e g g y ő z ő d n i a r r ó l , hogy a legközönségesebb fehér lepkefajokat illetően nemcsak á l t a l á b a n a m ű v e l t n a g y k ö z ö n s é g , hanem ennek m é g olyan tagjai is t á j é k o z a t l a n o k , a k i k a t e r m é s z e t ­ rajzzal h i v a t á s u k n á l fogva közeli kapcsolatban vannak. A k á r m i l y e n k ü l ö n ö s e n , s ő t h i h e t e t l e n ü l hangzik, de való, hogy a m e z ő g a z d á k o n é s k e r t é s z e k e n k í v ü l m é g olyan t e r m é s z e t r a j z s z a k t a n á r o k is akadnak, a k i k r ő l k i d e r ü l t , hogy a k á p o s z t a l e p k é t nemcsak a r é p a l e p k é v e l , hanem a g a l a g o n y a p i l l a n g ó v a l is összetévesztik. E l k e l l azonban i s m e r n ü n k , hogy n é m e l y esetben az összetévesztés c s u p á n az elnevezés felcserélésében n y i l ­ v á n u l meg. Mert ahogyan egyes madaraknak, n ö v é n y e k ­ nek .vagy bogaraknak v i d é k e n k é n t k ü l ö n b ö z ő a n e v ü k , egyes p i l l a n g ó f a j o k a t is különféle n é v e n ismernek. L e g i n k á b b f e l t ű n ő a n a p p a l i - p á v a s z e m (Vanessa io) többféle neve, ezek k ö z ö t t pedig a »menyecskeszeműpillangó« elnevezés. Viszont é p p e n a z é r t , mert a fehér l e p k é k e s e t é b e n k á r t e v ő k r ő l , m é g p e d i g k ü l ö n b ö z ő ter­ m é s z e t ű k á r t e v é s e k r ő l v a n s z ó , s e m m i k é p e n sem helyez­ k e d h e t ü n k arra a k é n y e l m e s á l l á s p o n t r a , hogy n e m fontos, k á p o s z t a - , r é p a - v a g y g a l a g o n y a l e p k é n e k nevez­ zük-e a s z ó b a n l é v ő fajt. L e g e l s ő s o r b a n h a n g s ú l y o z n u n k k e l l , hogy a felsorolt közönséges fehér l e p k é k faj szerint v a l ó m e g k ü l ö n b ö z ­ t e t é s e m i n d e n k é p e n szerfölött k ö n n y ű feladat. Ezenfelül

* L á s s u k ezek u t á n módját :

r ö v i d e n a galagonyalepke

élet­

A káposztalepke (Pieris brassicae) nősténye. Gaál Ete vízfestménye.

A lepke — M e z ő k ö v e s d e n »lipe« — maga, k i v á l t h a nagyon elszaporodott, m á j u s k ö z e p e t á j á n jelenik meg ; de j ú n i u s végéig is r e p ü l . J ó f ü l ű ember n é h á n y lépésről ') A h í m k é p é t lásd »A Természet* 1939. évfolyamának 229. oldalán.

meghallja s z á r n y á n a k s u h o g á s á t . E z t a neszt n y í l v á n az a k ö r ü l m é n y okozza, hogy ennek a fajnak s z á r n y á n igen g y é r e n v a n »hímpor«, vagyis p i k k e l y . N é m e l y v i d é k e n pikkelytelen, v a l ó s á g g a l »üvegesszárnyú« v á l t o ­ zata is él. A s u h o g ó neszt a csupasz erek s ú r l ó d á s a okozza. A p i l l a n g ó legszívesebben a bogáucsfélék és a s i k k a n t y ú (Scabiosa) édes n e d v é t szürcsölgeti. A n ő s t é n y l e p k e l e g i n k á b b galagonyabokorra, á l t a l á ­ b a n a s z i l v a f á r a és rokonaira r a k j a p e t é i t . A sokféle lepkefajt d a j k á l ó k ö k é u y b o k r o u is t ö m e g e s e n él. Most, hogy ú j a b b a n az erdész — a k á r c s a k a m e z ő g a z d a — a k ö k é n y n e k hadat ü z e n t és ezt a b o k r o t s o k h e l y ü t t k i is i r t o t t á k , a galagonyalepke s z á m b e l i m e g c s a p p a n á s a é s z r e v e h e t ő . A k á r t é k o n y faj g y é r í t é s é n e k l e g é s z s z e r ű b b m ó d j a azonban h e r n y ó f é s z k e i n e k leszedése és elégetése. A lassan n ö v e k e d ő h e r n y ó k ugyanis t é l i r e c s o m ó k b a v e r ő d n e k és b e h á l ó z z á k magukat. A sokszor elrendelt hernyózás t e h á t a védekezésnek mindaddig h a t h a t ó s m ó d j a , a m í g a h e r n y ó k szét nem m á s z n a k . Tavasszal okoznak é s z r e v e h e t ő k á r t . M á j u s elején b á b o k a t , k ö z e p e ­ táján m á r repülő lepkéket látunk. M i n d e z t a z é r t r é s z l e t e z z ü k ennyire, hogy a gala­ gonyalepke é l e t m ó d j á n a k a k á p o s z t a l e p k e é l e t m ó d j á t ó l e l t é r ő v o l t a jobban k i d o m b o r o d j é k . Mert az elmondot­ t a k b ó l v i l á g o s a n k i t ű n i k , mennyire m á s a c s u p á n a szilvafélék levelét r o n t ó , g y é r e n pikkelyezett, semmiféle folttal nem d í s z í t e t t s z á r n y ú galagouyalepke, m i n t a vastagon pikkelyezett és foltokkal is d í s z í t e t t s z á r n y ú , h e r u y ó k o r á b a n k e r e s z t e s v i r á g ú n ö v é n y e k e n élő k á p o s z t a ­ p i l l a n g ó ; e l ő b b i n e k é v e n k é n t csak egy n e m z e d é k e r e p ü l , utóbbinak évenként két — sőt kivételesen h á r o m — n e m z e d é k e jelenik meg. A galagonyralepke az északi félgömb óvilági s z á r a z u ­ latain mindenütt elterjedt. L e g g y a k o r i b b E u r ó p a k ö z e p e ­ táján. Miként mondtuk, kivált régebben élt itt tömegesen. Még az a k k o r i b a n g y a k o r i b b »véreső«-t is a kifeslő pillangók u t á n a b á b o k b a n fennmaradó vérvörös vála­ d é k k a l h o z t á k összefügésbe,

E z e k u t á u pedig l á s s u n k n é h á n y s z á m a d a t o t : H a j d ú n á n á s v á r o s a — m i k é n t ezt Igmdndy József dr. kedves v o l t t a n í t v á n y o m szíves k ö z l é s é b ő l t u d o m — 1938-ban 342 86 p e n g ő t fizetett k i . . . g a l a g o u y a l e p k é é r t . E z t e r m é s z e t e s e n ú g y é r t e n d ő , hogy a v á r o s i t a n á c s a t ö m e g e s e n r a j z ó k á r o s l e p k é k ö s s z e g y ű j t ő i n e k bizonyos j u t a l m a t adott. N o h a ez a j u t a l o m — s z á z l e p k é é r t n é g y fillér — nem m o n d h a t ó t t ú s á g o s a n k e c s e g t e t ő n e k , a n á n á s i kis h a j d ú g y e r e k e k alkalmasint m é g i s jól j á r t a k . Mert v a l ó , hogy a v á r o s i p é n z t á r kilenc nap alatt fizette k i az e m l í t e t t összeget. A r a j z á s m á j u s 25-én é r t e el t e t ő p o n t j á t , mert ezen az egy napon 98 40 p e n g ő v á n ­ dorolt a kis l e p k e g y ű j t ő k z s e b é b e . A z i l y m ó d o n »hivatalosau elszámolt« n á n á s i galag o n v a l e p k e t ö m e g mintegy 850.000 p é l d á n y r a r ú g . Szíves t á j é k o z t a t ó m azonban megjegyezte, hogy e z ú t t a l m é g j ó n e h á n y e z r e t csaphatunk a 850.000-es s z á m h o z . A s z á m ­ b a v é t e l m ó d j a ugyanis az volt, hogy az á t v é t e l t végző v á r o s i h a j d ú a h á z i c é r n á r a felfűzött l e p k é k e t — e g y e n k é n t való m e g s z á m l á l á s helyett — e g y s z e r ű e n m é t e r r e l m é r t e le. H o g y m e n n y i t fűztek fel e g y m é t e r u y i c é r n á r a , egyéni dolog lehetett, de nagyon valószínű, hogy az á t v é t e l n e k ez a mói Íja i n k á b b a v á r o s , m i n t a gytíjtősereg é r d e k é n e k felelt meg. -

-

í m e t e h á t , elég biztos az alapunk, a m i k o r a n á n á s i 1938-as r a j z á s g a l a g o n y a l e p k e t ö m e g é t l e g a l á b b k é t h á r o m m i l l i ó p é l d á n y r a becsüljük. Óriási s z á m ez! E s gondoljuk cl, hogy a k ö r n y é k minden lakott h e l y é n h a s o n l ó s z á m o t k e l l f e l t é t e l e z n ü n k . E z é r t v a l ó b a n nem csoda, hogy a h e r n y ó k a s z i l v a f á k a t t ö k é l e t e s e n l e k o p a s z t o t t á k . É r d e k e s azonban, hogy az i l y e n a r á n y o k a t öltő h e r u y ó c s a p á s e g y - k é t é v alatt mintegy k i t o m b o l j a m a g á t és u t á n a hosszabb s z ü n e t k ö v e t k e z i k , m é g a k k o r is, ha »hivatalosan« nem i r t j á k . J ó l e m l é k s z e m , hogy a főváros k ö r n y é k é n és é p p ú g y a B ö r z s ö n y - h e g y s é g t e r ü l e t é n is é v e k h o s s z ú sora telt el a galagonyalepke j e l e n t ő s el­ szaporodása nélkül. Sőt n é h á n y a n lepkészek m á r arról b e s z é l t ü n k , hogy ez a faj p u s z t u l ó b a u v a n , mert n é m e l y e s z t e n d ő b e n egy-egy é p á l l a p o t b a n elfogott p é l d á n y á t m á r v a l ó s á g o s r i t k a s á g n a k kellett mondanunk. E z az aggodal­ m u n k azonban — most m á r l á t o m — alaptalan volt.

A Z ÁLLATVILÁG ŐRTÁLLOI. í r t a : Kittenberger K á l m á n . Az 1366-os s z á n n i hadifogoly egy g y ű j t ő k i r á n d u l á s o n így szólt a ramadroogi h a d i f o g o l y t á b o r segédtisztjéhez, a k i t t e r m é s z e t r a j z i g y ű j t é s r e és a v a d á s z a t m e s t e r s é g é r e tanítgatott: — A i r r a i d ! (Légi t á m a d á s ! ) A s e g é d t i s z t ahelyett, hogy s ö r é t e s p u s k á j á t lövésre k a p t a volna, k é r d ő e n n é z e t t ősz-szakállú kísérőjére, a k i e g y - k é t pillanat m u l t á n az alacsony vadfügefa ágai k ö z ö t t e l s u r r a n ó s z ü r k e á r n y r a , énekes m a d a r a k r a v a d á s z ó k a r v a l y s z e r ű r a g a d o z ó m a d á r r a mutatott. — C s o d á l a t o s ! H á t ezt meg m i á r u l t a el, hogy most egy r a g a d o z ó m a d á r suhan el k ö z e l ü n k b e n ? — A z a s z ü r k e m ó k u s ! M é g most is izgatottan »kerreg«, s z i t k o z ó d i k a vadfügefa l é g g y ö k e r e i n e k v é d ő fedezékében — felelt a hadifogoly. A fiatal f ő h a d n a g y — p o l g á r i é l e t é b e n b a n k h i v a t a l ­ n o k — m i n t afféle n a g y v á r o s i fiú, nem v o l t e r d ő t - m e z ő t b ú j ó ember és kissé c s o d á l k o z o t t feleletemen. A z 1366-os s z á m ú hadifogoly ugyanis é n v o l t a m .

A z u t á n e l m a g y a r á z t a m , hogy a megfigyeléseken a l a p u l ó i l y e n k ö v e t k e z t e t é s e k nagyon egyszerű dolgok ; m i n d e n k i eltanulhatja, a k i l á t ó szemmel és h a l l ó füllel j á r a szabad t e r m é s z e t b e n . E b b ő l m é g nem k ö v e t k e z i k , hogy az á l l a t o k b e s z é d é t is é r t e m , m i n t ahogyan azt — nagyon udvariasan — k é r d é s é b e n r ó l a m feltételezte. A szemfüles s z ü r k e fészekrabló, az indiai k i s s z ü r k e m ó k u s — a k á r c s a k nagyobb é s szebb e u r ó p a i rokona, veszedelmes f é s z e k p u s z t í t ó — m á r e l ő t t ü n k é s z r e v e t t e a k a r v a l y t , v a g y t a l á n éles füle meghallotta a k a r v a l y k ö z e l e d é s é t jelző v é s z j e l e k e t ; ezeket fajtestvérei vagy a veszedelmet é s z r e v e v ő é n e k e s m a d a r a k h a l l o t t á k é s n y o m b a n ő is t o v á b b í t o t t a , hogy ó v a intse a k ö r n y é k e t a szárnyas veszedelemtől. A vészjel h a l l a t á r a az é r ő g y ü m ö l c c s e l telt v a d ­ fügefán l a k m á r o z ó m a d á r s e r e g i d e j e k o r á n a s ű r ű b o k r o k közé menekült. A szabad t e r m é s z e t b e n élő á l l a t o k v i l á g á b a n a magyar cserkészfhik jelszava j á r j a : »Légy résen!« R é s e n k e l l

lennie a legerősebbnek is és k é t s z e r e s e n a g y e n g é k n e k , mert m á r ú g y v a n és v o l t a t e r m é s z e t b e n , hogy minden­ nek v a n legyőzője. A z á l l a t t á r s a d a l o m ösztönös t ö r v é n y e , hogy a veszedelmet é s z r e v e v ő k — k i k i a maga m ó d j a szerint — t u d t á r a a d j á k a k ö r n y e z e t n e k a veszedelem közelségét, h o l l é t é t és n é m i l e g azt is, hogy m i az a veszedelem. 7

A z á l l a t v i l á g — hogy ú g y mondjam — »hivatásos« őrtállóiról, vészjelzőiről mondok el r ö v i d e n e g y e t - m á s t . I l y e n h i v a t á s o s ő r t á l l ó erdeink fürge bohóca, a m ó k u s is. Haragszik is r á sokszor az e r d ő n cserkésző vagy lesen ü l ő v a d á s z , mert a k i s haszontalan á r u l k o d ó szitkozód á s á r a minden v a d felfigyel és t a l á n n e m s o k á r a felharsan annak a v é n ő z b a k n a k m é l t a t l a n k o d ó »böá . . . b ö v . . . b ö v . . . böá-ja, amelyet a v a d á s z be akart cserkészni, vagy lesen elejteni. A csapatosan élő á l l a t o k egyes egyéneinek valóságos ő r s z o l g á l a t u k v a n . A nagy r a g a d o z ó k b a n b ő v e l k e d ő keletafrikai füves p u s z t á k o n p é l d á u l majdnem minden nap l á t t a m , hogy a delelő vagy legelő antilopcsapatok b i z t o n s á g á n m i l y e n é b e r e n ő r k ö d n e k a csapat őrszemei, gyakran egy hatalmas termeszdomb t e t e j é r ő l kémlelve a tájat. A m i k o r a p á v i á n c s a p a t a füves p u s z t á k o n szöcskézikb o g a r á s z i k , e g y - k é t tapasztaltabb öreg m i n d i g a közeli fák k o r o n á j á n ü l v e ő r k ö d i k . A termeszdomb t e t e j é n ő r t á l l ó antilop v e s z é l y t jelző prüszkölésére egyszerre az egész csapat minden tagja felkapja fejét, abbahagyja a legelést és s z e m ü k az ő r t ­ álló t á r s u k á l t a l figyelt i r á n y b a mered. A z ő r t á l l ó p á v i á n vészjelére meg az egész kósza, p á k o s z t o s had a fák felé m e n e k ü l , hogy l o m b k o r o n á j u k ­ ban az ellenség elől elrejtőzzék. T e r m é s z e t e s e n a k k o r is vannak őrök, a m i k o r a b e n n s z ü l ö t t e k ü l t e t v é n y e i b e n tolvajkodnak. A majmok k ü l ö n b e n is nagy on szemfüles őrök. H a valahol k ö z e l ü k b e n ö r ö k nagy ellenségük, a nesztelenül és minden fedezetet mesteri m ó d o n k i h a s z n á l ó , cser­ késző l e o p á r d feltűnik, a gondtalannak l á t s z ó zajos csapat v a l a m e l y i k tagja hamarosan észreveszi és m á r i s felhangzik a p á v i á n o k vagy c e r k ó f m a j m o k l e o p á r d o t jelző vészjele ; ilyenkor a foltos r a b l ó z s á k m á n y n é l k ü l t á v o z i k , nincsen sok k e r e s n i v a l ó j a a f e l l á r m á z o t t kör­ nyezetben. A z e l s o m p o l y g ó ellenség u t á n a z u t á n m é g sokáig harsog a majmok szitkozódása. A majmoknak a l e o p á r d o t szidó z a j o n g á s á t k ö v e t v e , gyakran megpillanthattam a t o v a t ű n ő t é s szép pettyes b u n d á j a t ö b b esetben a majmok á r u l k o d á s a folytán került birtokomba. A szép csíkos zebra is egyik h i v a t á s o s ő r t á l l ó j a a füves p u s z t á k legelésző á l l a t v i l á g á n a k . B á r maga nem t ú l s á g o s a n ó v a t o s , de ha v a l a m i veszélyesnek látszó dolgot észrevesz, azonnal felhangzik az ő r t á l l ó z e b r a m é n u g a t á s s z e r ű hangja, s erre az egész k ö r n y é k vadja fel­ figyel és m e n e k ü l . Sok k í v á n a t o s v a d b e l o p á s a a z é r t nem s i k e r ü l t , mert a m í g a kiszemelt vadat nagy ó v a t o s a n l ö v é s t á v o l s á g ­ n y i r a igyekeztem m e g k ö z e l í t e n i , egy t á v o l a b b legelő zebracsapat é s z r e v e t t é s b á r nem feléjük tartottam, r i a d ó j u k mégis felhangzott és c s e r k é s z e t e m d u g á b a dőlt. 7

M i n t nagyon érdekes esetet m e g e m l í t e m , hogy egyízben a z e b r a m é n v é s z u g a t á s a elugrasztott egy hatalmas s ö r é n y ű o r o s z l á n t , pedig k ü l ö n b e n feltétlenül p u s k a v é g r e k a p t a m volna. A zebra ugyanis azon a v i d é k e n az oroszlán

leggyakoribb z s á k m á n y a és így ö n t u d a t l a n u l legnagyobb ellenségüket v é d t é k meg a veszedelemtől. N á l u n k az á l l a t o k t e r m é s z e t e s e n é p p ú g y felfigyelnek t á r s u k vészjelére, a k á r A f r i k á b a n vagy m á s F ö l d r é s z e ­ ken ; a csoportokba v e r ő d ö t t á l l a t o k n a k pedig s z i n t é n vannak őrszemei. A szarvascsapat biztonságára a tapasztalt v é n s z a r v a s t e h é n ü g y e l ; ominden szőrén szeme van«, ahogyan az öreg e r d ő j á r ó k t ú l o z v a állítják. A havasokon legelésző zergecsapat ő r s z e m é n e k f ü t t y é r e , vagy az őz r i a s z t ó vészjelére a k ö r n y é k összes vadja felfigyel és igy ekszik a veszélyezett k ö r n y é k r ő l elillanni. 7

A legjobb ő r t á l l ó k mégis a madarak ; ezek k ö z ö t t van a l e g t ö b b »hivatásos« ő r t á l l ó is. N e m csoda, mert az ő r t á l l á s r a ő k a legalkalmasabbak. S z á r n y r a k a p v a a m a g a s b ó l k é m l e l h e t i k az egész k ö r n y é k e t , a k á r a k o r s z e r ű hadsereg hírszolgálói, a repülőgépek. A m a d á r ­ szem c s o d á l a t o s a n éles! T a l á n ezzel k á r p ó t o l j a ő k e t a t e r m é s z e t , hogy s z a g l á s u k nagyon f o g y a t é k o s . A madarak óriása, az afrikai strucc szívesen legelé­ szik antilop-, gazella- és zebracsapatokkal és ezek is szívesen l á t j á k a m a d á r ó r i á s t t á r s a s á g u k b a n . A n é g y l á b ú a k finom szaglása sokszor észreveszi azt a rejtett veszedelmet, amelyet a legélesebb szem sem vehet észre, ennek fejében a h ó r i h o r g a s , élesszemű strucc, g y a k r a n észreveszi a l o p a k o d ó ellenséget, amely széllel szemben közeledik a g y a n ú + l a n u l legelésző anti­ lop- vagy zebracsapat felé. Suta s z á r n y á v a l egyszerkétszer felvág, a z u t á n vele fut a k ö r n y é k összes vadja. F r d e i n k legismertebb s z á r n y a s ő r t á l l ó j a a b o h ó k á s szajkó, a m á t y á s m a d á r . E z t a t a r k a t o l l ú , szép fészek­ r a b l ó t a cserkésző v a d á s z sokszor szidja! E z a minden m o z g á s t , minden szokatlan dolgot azonnal észrevevő szemfüles m a d á r azonnal zajongani kezd, amint v a l a m i ellenséget, cserkésző vagy lesen álló v a d á s z t , nesztelenül l o p a k o d ó v a d m a c s k á t , vagy b a l l a g ó r ó k a k o m á t vesz észre. A z e r d ő á l l a t v i l á g a a szajkó r i k á c s o l á s á t t e r m é s z e ­ tesen azonnal m e g é r t i és bizony sok biztosnak v é l t z s á k m á n y t zavart m á r el k i a b á l á s á v a l az e r d ő őrtállója. A r é t s é g e k e n b a l l a g ó embert meg a v a d r é t e k , l á p o k ő r t á l l ó j a , a bibic kíséri nagy jajongással. E l é g , hogy e g y i k ü k hallassa s z a v á t , n e m s o k á r a m á r az egész k ö r ­ n y é k bibice a r é t i v á n d o r feje fölött h á n y j a a b o h ó k á s légi bukfenceket, k ö z b e n egyre szól j a j o n g ó r i a d ó j u k . T e r m é s z e t e s e n nemcsak az embert jelzi í g y a bibic, hanem a l o p a k o d ó r ó k á t , a régi i d ő k t o p o r t y á n f é r g é t vagyis a farkast és minden m á s n é g y l á b ú és s z á r n y a s r a g a d o z ó t . A bibic j a j o n g á s á r a a r é t s é g m a d á r v i l á g a is felfigyel és ö s z t ö n ö s e n m e n e k ü l a v e s z é l y e z t e t e t t k ö r ­ n y é k r ő l . A z é r t szidja a r é t e t j á r ó v a d á s z ezt a v á l a s z t é k o s t o l l a z a t ú — zöld frakkba ö l t ö z ö t t — madarat. A m i b í b i c ü n k r e nem nagyon panaszkodhatok, s ő t inkább mindig örömmel szemléltem, akár repülés közben, a k á r amikor a tocsogók szélén b o g a r á s z o t t . Sokat bosszankodtam azonban A f r i k á b a n n a g y v a d - v a d á s z a t k ö z b e n a m i b í b i c ü n k egyik afrikai rokona, a k o r o n á s bibic miatt. E n n e k tollazata nem o l y a n előkelő, m i n t a m i m a d a r u n k é , fején sincs k a c k i á s b ó b i t a , m i n t a m i b í b i c ü n k é n , hanem fejét egy világos s á v k ö r í t i , e z é r t kapta a »coronatus«, a k o r o n á s nevet. K ü l ö n b e n s o k k a l kellemetlenebb, l á r m á s a b b , m i n t a mienk. E z a bibicfaj s z á r a z a b b helyeken is él és r é m e minden nagyvad­ v a d á s z n a k . N e k e m is nagyon sok k í v á n a t o s vadamat l á r m á z t a el, amelyet m á s k ü l ö n b e n biztosan lövésre k a p t a m v o l n a . A z u t o l s ó — és, sajnos, t a l á n a leges­ legutolsó — afrikai k i r á n d u l á s o m s o r á n is nagyon kellemetlen v a d á s z e m l é k fűződik hozzá. E l e f á n t r a v a -

d á s z t a m , M é g s ö t é t b e n i n d u l t u n k a V i c t o r i a N i l u s óriási papyruszmocsaraihoz. S i e t n ü n k kellett, mert a tapasztalt, n a g y a g y a r ú e l e f á n t b i k á k - - a v a d á s z ugyanis csak ilyeneket é r d e m e s í t g o l y ó r a s az angol v a d á s z t ö r v é n y csak az ilyenek elejtését engedi meg — m á r k o r a hajnal­ ban visszavonulnak b i z t o n s á g o s h e l y ü k r e , a papyruszrengetegbe ; oda az ember h i á b a k ö v e t i ő k e t . M é g a teljes k i p i r k a d á s e l ő t t é r t ü n k az elefántos helyekhez. H i á b a h a l l g a t ó z t u n k , semmi elefántneszt sem hallottunk. Pedig a m a g á t b i z t o n s á g b a n érző e l e f á n t c s a p a t legelés k ö z b e n k i l o m é t e r e k r e h a l l a t s z ó zajt csap. Végre a m i m ó z a e r d ő b e n é s z r e v e t t ü n k egy nagy s z ü r k e h á t a t , majd m é g k e t t ő t . T u d t a m , hogy v é n b i k á k , mert azok szoktak i l y e n nesztelenek lenni. A z t is l á t t u k , hogy m á r veszedelmesen a p a p y r u s z m o c s á r felé vonulnak, mert a v é n b i k á k a t m á r m e g t a n í t o t t a a tapasztalat, hogy m é g az i l y e n elhagyott helyeken és az i l y e n korai ó r á k b a n is b i z t o n s á g o s a b b a papyruszrengeteg, m i n t a r i t k a mimózaerdő. A z á r u l ó szél m i a t t nagyot kellett k e r ü l n ü n k , m é g ­ pedig futólépésben, mert így is félő volt, hogy orrunk előtt t ű n n e k el a m o c s á r b a n . V é g r e ! Még egyszer ellen­ ő r i z t ü k a szél i r á n y á t o l y m ó d o n , hogy a folyton k é z b e n tartott hamus z a c s k ó t m e g r á z t u k , a z u t á n k ö v e t k e z e t t volna az e l e f á n t v a d á s z a t legizgalmasabb mozzanata. A v a d á s z n a k közelre k e l l belopnia a k i r á l y i z s á k m á n y t , hogy az agyarak n a g y s á g á t pontosan m e g á l l a p í t h a s s a . Tapasztalt e l e f á n t v a d á s z n a k az agyar becslésében nem szabad t é v e d n i e , mert az elefántvadászjegy d r á g a és é v e n t e csak k é t elefánt elejtésére jogosít. A h á r o m v o n u l ó elefánt t i s z t á n s z ü r k é l i k á t a fiatal m i m ó z a e r d ő n . N e h é z e l e f á n t p u s k á m a t m á r kezembe vettem. A siker m á r biztosnak látszik, feltéve t e r m é s z e ­ tesen, hogy az agyarak megfelelően nagyok. Egyszerre szinte eláll s z í v e m v e r é s e ! K ö z ö t t ü n k és az elefántok k ö z ö t t megpillantom az afrikai v a d á s z leggonoszabb m a d á r r é m é t , a k o r o n á s b i b i c e t . A madarak is észre­ vesznek minket és s í r v a - j a j o n g v a f e l l á r m á z z á k az egész k ö r n y é k e t , illő t á v o l s á g b a n k ö r ü l ö t t ü n k repkedve. A b í b i c e k zajongása az e l e f á n t o k a t látszólag alig n y u g t a l a n í t o t t a , a h o z z á n k legközelebb álló mégis sietve elindult a p a p y r u s z m o c s á r felé. A g y a r a i t nem t u d t a m pontosan m e g b e c s ü l n i , de a v a d á s z l á z t ó l izgatott nyomo­ z ó m s ú g o t t , intett, hogy csak ezt, csak ezt lőjem le, mert igen nagy az agyara. M i n d j á r t m u t a t t a is l á n d z s á ­ j á n , m i l y e n b o s s z ú n a k látja. Kiszemelt elefántom az utolsó pillanatban mégis g y a n ú t fogott a s z ű n n i nem a k a r ó b i b i c r i a d ó t ó l és m á r elérte a p a p y r u s z m o c s á r szélét. J o b b o l d a l á t f o r d í t o t t a felém és hófehéren v i l l a n t a m é g alacsonyan álló nap s u g a r a i t ó l m e g v i l á g í t o t t hatalmas agyara. Még egy gyors p i l l a n t á s t vetettem a m á s i k k é t elefánt felé. A g y a r u k a t n e m l á t h a t t a m t i s z t á n , de nem is sokat t ö r ő d h e t t e m velük. A b i b i c - r i a d ó e l v o n u l á s u k a t nagyon gyorsította. A papyruszrengeteg közelsége m i a t t indokolt lett volna a fejlövés, e t t ő l a j ó l t a l á l t elefánt n y o m b a n összerogy, de nagyon rossz szögben állt h o z z á m , e z é r t ezt nem k í s é r e l h e t t e m meg. N é h á n y p i l l a n a t i g latol­ gattam, hogy t e s t é n e k m e l y i k pontját célozzam meg. í g y k e l l azt tenni. E t t ő l kissé lehűl az izgalom. Meg­ csendesedik a z a k a t o l ó szív, pihen a z i h á l ó t ü d ő . Végre e l é r k e z e t t a d ö n t ő pillanat. P u s k á m e l d ö r r e nése u t á n felhangzott a m e g l ő t t elefánt fájdalmas o r d í t á s a , a z t á n csakhamar e l t ű n t a papyrusz t a k a r á s á b a n . A gonosz bibicek á r u l k o d á s a nemcsak az e l e f á n t o k a t

k é s z t e t t e gyors v i s s z a v o n u l á s r a , de engem is k a p k o d ó v á , idegessé tett, e z é r t e l t é v e s z t e t t e m a szívet. A sebzett elefánt k ö v e t é s e a p a p y r u s z m o c s á r b a n jajkeserves, g y ö t r e l m e s dolog volt. A papyruszrengetegbe j ó f o r m á n csak akkor lehet behatolni, a m i k o r semmi m á s r a nem k e l l ügyelni, de a n n á l bajosabb a sebzett v a d k ö v e t é s e a l k a l m á v a l , mert h a az elefánt ott t á m a d , akkor minden esély az ö v é . Hosszú, kínos ó r á k teltek el, a m í g v é g r e s i k e r ü l t a s ú l y o s a n sebesült elefánthoz j u t n o m és k í n j a i t ó l m e g v á l t a n o m . N a g y volt ö r ö m ö m , amikor a m o c s á r b a s ü l l y e d t elefánt h á t á r a kapaszkodott embereim a vízből kiálló agyarat m e g m é r t é k . T e r m é s z e t e s e n r e m é l t e m , hogy a m o c s á r b a m e r ü l t m á s i k agyar is l e g a l á b b akkora, m i n t a belőle kiálló. N a g y volt c s a l ó d á s o m és b á n a t o m , a m i k o r harmad­ napra embereim csak egy agyarat hoztak és az ottani s z u l t á n levelében t u d a t t a velem, hogy e l e f á n t o m n a k csak egy agyara v o l t . . . E z sem t ö r t é n t volna meg velem, hogy f é l a g y a r ú elefántot lőjek, ha a bibicek á r u l k o d á s a nem k é s z t e t e t t volna hirtelen lövésre, mert elejtendő e l e f á n t o m a t mindig alaposan m e g v i z s g á l t a m és csak akkor h ú z t a m meg p u s k á m r a v a s z á t , a m i k o r m e g g y ő z ő d t e m , hogy az e l e f á n t n a k m i n d a k é t agyara megvan és m i n d a k e t t ő elég nagy. A f r i k a m a d á r v i l á g á n a k egyik legérdekesebb »jellem«madara (ez a faj ugyanis csak A f r i k á b a n él) a méz­ k a l a u z m a d á r , az indicator. J ó ez a m a d á r , a m i k o r az embert a v a d m é h e k o d ú j á h o z vezeti. J u t a l m a ilyenkor dicséret és a m é h l á r v á k k a l telt l é p . De a n n á l rosszabb t o l a k o d ó fecsegése, a m i k o r a v a d á s z nagyvadra cser­ készik. A v a d nagyon j ó l tudja, hogy a m é z k a l a u z m a d á r izgatott »tak-tak«-ja m i n d i g az ember közelségét jelenti. Ilyenkor embereim a folyton csacsogó madarat h i á b a b o m b á z t á k röggel, b u z o g á n n y a l . A m é z k a l a u z m a d á r csacsogása főképen a nagy és veszélyes vad, p é l d á u l a b i v a l y , az o r r s z a r v ú és az elefánt v a d á s z a t a a l k a l m á v a l volt kellemetlen. E g y í z b e n egy s ű r ű b o z ó t e r d ő b e n b i v a l y v a d á s z a t o n j ó m a g a m is nagyon kellemetlen hely­ zetbe k e r ü l t e m , mert a m é z k a l a u z m a d á r hangja a leg­ v á l s á g o s a b b pillanatban á r u l t a el j e l e n l é t e m e t A f r i k a egyik leghíresebb e l e f á n t v a d á s z a , W. D. M. Bell »The Wanderings of an E l e p h a n t H u n t e r « c í m ű nagyszerű könyvében — ez minden e l e f á n t v a d á s z z s e b k ö n y v e — a k ö v e t k e z ő nagyon érdekes k a l a n d j á t írja le a m é z k a l a u z m a d á r r a l . N a g y o n j ó elefántos v i d é k e n v a d á s z o t t é p p e n a nagy fűégések u t á n ; o l y a n k o r az elefántok követése a leg­ k ö n n y e b b . A feketére é g e t t t a l a j b ó l e z ü s t s z ü r k é n csillog k i az elefántok friss n y o m a , ezért a n y o m megítélése és k ö v e t é s e g y e r e k j á t é k . Azonban ebben az i d ő s z a k b a n a v a d m é h e k fészke is tele v a n mézzel, l á r v á v a l , ezért a b e n n s z ü l ö t t e k s z á z á v a l j á r j á k a vadont, m é z e t keresve. T e r m é s z e t e s e n a m é z k a l a u z m a d a r a k is ilyenkor a leg­ szorgalmasabbak. E l e f á n t sok volt. M i n d e n nap n y o m o n k ö v e t h e t t e őket, k ö z e l ü k b e is k e r ü l t , de lövésre nem k e r ü l t sor, mert egy-egy h o z z á j u k s z e g ő d ö t t mézkalauzmadár csacsogása elriasztotta őket, ú g y h o g y l e g t ö b b s z ö r csak t o v a r o h a n á s u k z a j á t hallotta és csak n é h a l á t o t t az e l t ű n ő elefántokból v a l a m i t . í g y j á r t n a p r ó l - n a p r a tizenhat napig, ú g y h o g y a b e n n s z ü l ö t t n y o m o z ó k m á r e l v e s z t e t t é k k e d v ü k e t . Végre arra k é r t é k g a z d á j u k a t , forduljon segítségért a t ö r z s v a r á z s l ó j á h o z , csoda­ d o k t o r á h o z . Ilyen esőcsináló v a r á z s l ó j a és csodadoktora

minden néger t ö r z s n e k v a n és n é m e l y i k n e k l e g e n d á s a híre. H o g y embereinek k e d v é t ne szegje, megfogadta a t a n á c s o t és felkereste a »nagy« v a r á z s l ó t . E z Bell-t azzal fogadta, hogy érkezéséről előre tudott és azt is tudja, m i é r t kereste fel. E z z e l t e r m é s z e t e s e n csodá­ latra akarta k é s z t e t n i . Bell azonban jól tudta, hogy érkezéséről, valamint a m é z k a l a u z m a d a r a k okozta kelle­ m e t l e n s é g e k r ő l emberei r é v é n k ö n n y e n é r t e s ü l h e t e t t . M i n d j á r t elő is adta b a j á t és k é r t e , »kösse meg vala­ hogyan azokat az á t k o z o t t m a d a r a k a t « . J u t a l o m fejében o d a í g é r t e neki az első elefánt h ú s á t . M é g aznap este, hogy Bell a v a r á z s l ó t felkereste, a b e n n s z ü l ö t t e k hangulata m e g v á l t o z o t t . A t ö r z s minden tagja k é s e k e t élesített, kosarakat, t a r i s z n y á k a t folto­ zott a h ú s t ö m e g e k h a z a s z á l l í t á s á r a . A z u t ó b b i napok l e h a n g o l t s á g á t t o b z ó d ó b i z a k o d á s v á l t o t t a fel.

Éjjel

a z u t á n az egyik n y o m o z ó Bell s á t r á h o z j ö t t a v a r á z s l ó ü z e n e t é v e l , hogy hajnalban nem szabad elindulnia, maradjon t ü r e l e m m e l a t á b o r b a n . A r r a a k é r d é s r e , hogy m i é r t , azt felelte, hogy a »nagy ember« maga megy elefántot keresni és majd délelőtt 9 ó r a t á j b a n — l á n d z s á j á v a l m u t a t t a a nap á l l á s á t , hogy mikor — t o v á b b i h í r t kap. A b e n n s z ü l ö t t e k m á r k o r a hajnalban rajostól ellepték a t á b o r t . M i n d e n k i késsel, k o s á r r a l , t a r i s z n y á v a l é r k e z e t t és nemcsak a helybeli b e n n s z ü l ö t t e k , hanem Bell emberei is b í z t a k a sikerben. Igen nagy volt a v a r á z s l ó tudo­ m á n y á b a vetett bizalom és előre ö r ü l t e k az e l e f á n t h ú s ­ lakomának, K ö r ü l b e l ü l %10-kor egy i z z a d s á g t ó l fénylő fekete rohant a t á b o r b a azzal a jelentéssel, hogy h á r o m igen nagy e l e f á n t b i k á t l á t o t t . T á r s á t otthagyta, hogy egy fáról figyelje őket. Bell t e r m é s z e t e s e n azonnal ú t r a készen v o l t ; a t ö r z s f ő n ö k n e k s z i g o r ú a n meghagyta, hogy embereit tartsa tőle t á v o l . V a g y egy ó r a i fullasztó r o h a n á s u t á n o d a é r t e k , ahol a k ü l d ö n c az e l e f á n t o k a t figyelő t á r s á t hagyta. N e m ­ s o k á r a a z u t á n meg is p i l l a n t o t t á k a s z ü r k e á l l a t ó r i á s o k a t , amint lassan legelészve vonultak tova. A szél i r á n y a a v a d á s z o k n a k kedvezett, e z é r t a megközelítés nem volt nehéz feladat. E l is ejtette Bell m i n d a h á r o m elefánt­ b i k á t . E b b e n az esetben a l e g k ü l ö n ö s e b b az volt, hogy az egész i d ő alatt egy mézkalauzmadár sem mutatkozott. Bell ezt ú g y m a g y a r á z t a , hogy a m i k o r a feketék m e g t u d t á k , hogy a f e h é r e m b e r az ő nagyra tartott v a r á z s l ó j u k segítségét k é r t e , biztosra v e t t é k az ered­ m é n y t és m i v e l t u d t á k , hogy az elefánt h ú s á t o d a í g é r t e , nagy buzgalommal l á t t a k neki az e l e f á n t n y o m o z á s n a k . A szerteszét kószáló feketék serege l e k ö t ö t t e a m é z ­ kalauzmadarak m u n k á j á t . S o k a n voltak, e z é r t k ö n n y e b ­ ben akadhattak friss e l e f á n t n y o m r a vagy elefántokra, mint egy-két n y o m o z ó . A b e n n s z ü l ö t t e k t e r m é s z e t e s e n s z e n t ü l hittek v a r á z s ­ lójuk t e r m é s z e t f ö l ö t t i h a t a l m á b a n . A keletafrikai v a d o n s á g ő s á l l a t á n a k , az o r r s z a r v ú n a k hűséges kísérői és őrtállói a »kullancsmadarak« (Buphaga erythrorhyncha), a b e n n s z ü l ö t t e k »ndege y a kifaru«-ja, rhinoceroszmadara. E z e k a vörösesőrű, s e r e g é l y n a g y s á g ú madarak t e r m é s z e t e s e n m á s nagyvadra is r á s z á l l n a k , de legszívesebben az o r r s z a r v ú h á t á n c s u s z k á i n a k és szedik le a g a z d a á l l a t r ó l a kullancsokat és m á s élősködő­ ket. D e vaksi g a z d á j u k a t nemcsak az élősködő k í n z ó k t ó l igyekeznek m e g s z a b a d í t a n i , hanem nagyon éberen ő r k ö d n e k is fölötte. H a a kullancsmadarak az o r r s z a r v ú h á t á r a telepedtek, m é g szél ellen is nagyon nehéz

é s z r e v é t l e n ü l megközelíteni ezt a r o s s z u l l á t ó ő s b a r m o t , mert az o r r s z a r v ú s z á r n y a s b a r á t a i m i n d j á r t felreb­ bennek róla é s é k t e l e n csirregéssel a d j á k t u d t á r a a g a z d a á l l a t n a k a veszedelem közeledését. Igaz viszont az is, hogy az o r r s z a r v á t sokszor ezek a hűséges ő r m a d a r a i á r u l t á k el, a m i k o r a s ű r ű b o z ó t e r d ő fölött repkedve, egy helyen nagy csirregéssel leszálltak. Olyankor m á r biztosan tudtuk, hogy ott o r r s z a r v ú pihen. Igen jól e m l é k s z e m egy gyerekkori megfigyelésemre ; ez m e g t a n í t o t t arra, hogy a legveszedelmesebb fészek­ r a b l ó k a kígyók. E g y h a n t m a d á r furcsa v e r g ő d ő repdesésére és szokat­ lanul k ü l ö n ö s csirregésére lettem figyelmes. K i v á l t a hangja volt v a l a m i nagyon szokatlan és xígy hangzott, m i n t maga a kétségbeesés jajveszékelése. A z ó t a sem felejtettem el ezt a hangot. H a m a r o s a n ott termettem, hogy megtudjam a hant­ m a d á r k ü l ö n ö s viselkedésének o k á t . M i n d j á r t gondol­ t a m , hogy fészkét félti v a l a m i ellenségtől. Észre is vettem a m a d á r ellenségét — k ö n n y ű dolog volt, mert fölötte repkedett — egy jól fejlett siklót ; ez azon volt, hogy a s z i k l a a l j á b a n lévő m a d á r f é s z k e t kirabolja. Gyorsan m ű k ö d ö t t az akkor mindig m a g a m n á l hordott tiltott s z e r s z á m , a csúzli, a g u m i p a r i t t y a és a m e r e v s z e m ű , csúszó m a d á r r é m ö s s z e t ö r t gerinccel v e r g ő d ö t t . A k i s h a n t m a d á r fészke — l e g a l á b b is e g y i d ő r e meg volt mentve.

-

A z ó t a nagyon sokszor h a l l o t t a m az é n e k e s m a d a r a k k í g y ó t jelző v é s z h a n g j á t és m e g á l l a p í t o t t a m — az én fülem ú g y v é l t e — hogy ez a v é s z h a n g a l e g k ü l ö n b ö z ő b b fajú é n e k l ő m a d á r n á l ugyanaz, sőt megfigyeléseim és tapasztalataim szerint igen hasonló az afrikai és ázsiai m a d a r a k é h o z is. K i v á l t k é p e n sokszor hallottam K e l e t I n d i á b a n , ahol — m i k é n t azt cikkem elején elmondtam — hadifogoly v o l t a m . O t t t u d t a m meg csak igazán, m i l y e n veszedelmes fészekrablók a k í g y ó k . M á s foglalkozás h i á n y á b a n á l l a n d ó a n figyeltem a k ö r n y é k madarait, t u d t a m f é s z k ü k e t és tapasztaltam, hogy az e l é r h e t ő fészkeknek nagy s z á z a l é k a lesz a k í g y ó k m a r t a l é k a . E z é r t nem csoda, hogy olyan s z í v e t t é p ő hangokat hallat a szegény a n y a m a d á r , a m i k o r ilyen merevszemu, csúszó veszedelem a féltett fészke felé k ú s z i k , ahol l e g t ö b b s z ö r a m a d á r maga is á l d o z a t u l esik. A z á l l a t v i l á g »hivatásos« vagy a l k a l m i ő r t á l l ó i n a k csak egy k i s részét sorolhattam fel. Összességüket bajos lenne felsorolni, de s e m m i k é p e n sem lehet egy r ö v i d cikk keretében. Csak m é g azt akarom mondani, hogy a l á t ó szemmel j á r ó embernek nem kell messzire mennie, hogy az á l l a t ­ világ őrtállóiról t u d o m á s t szerezzen, s a r r ó l is, m i l y e n jól v a n megszervezve n á l u k a l e g k o r s z e r ű b b hadviselés­ nek egyik igen fontos i n t é z m é n y e , a légvédelem. A z e r d ő k közelében lévő t a n y á k , majorok h á z i ­ s z á r n y a s a i n a k h é j á t , k á n y á t jelző vészjelére ijedten m e n e k ü l az ólak a l á és m á s alkalmas b ú v ó h e l y e k r e a baromfihad és az é t e l ü k ö n élősködő verébsereg. De m é g a nagy v á r o s o k b a n is l á t h a t u n k i l y e n eseteket. B u d a ­ pesten is, a m i k o r k é s ő őszi vagy téli d é l u t á n az éjjeli szállásra g y ü l e k e z ő verebek l á r m á s hada v a l a m e l y i k t á r s u k vész jelére egyszerre e l n é m u l , hogy a v i l l á m g y o r s t ö r p e s ó l y o m vagy a v é r e n g z ő k a r v a l y ellen m e n e d é k e t keressen.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK

A z elecs v i r á g á n a k t e r m ő k ö r e azzal keltett figyelmet, hogy a hat t e r m ő l e v é l k ü l ö n - k ü l ö n alkot egy-egy, összesen hat t e r m ő t , holott a l e g t ö b b z á r v a t e r m ő virágos n ö v é n y v i r á g á b a n a t e r m ő l e v e l e k széleikkel összeforrnak, s a t ö b b t e r m ő l e v é l b ő l csak egy t e r m ő alakul. A z elecs egyszikű n ö v é n y . A z egyszikűek és k é t s z i k ű e k s z á r m a z á s ­ t a n i összefüggése a n ö v é n y r e n d s z e r t a n régi k é r d é s e . Egyes k u t a t ó k szerint ennek a k é r d é s n e k m e g o l d á s á h o z az elecs a legfontosabb ú t m u t a t ó . U g y a n i s a k é t s z i k ű e k

Elecs. H a mocsaras v i d é k e n j á r u n k , f i g y e l m ü n k m i n d j á r t erre a n ö v é n y r e terelődik, mert s z á r a k á k a szerü, de a sima, hengeres, k á k a s z e r ű s z á r o n e r n y ő s v i r á g z a t b a n szép rózsaszínű v i r á g o k n y í l n a k . A l e g t ö b b ember nem sejti, milyen nevezetes n ö v é n y akadt szeme elé, a m i k o r az elecsben (Butomus umbellatus) g y ö n y ö r k ö d i k . A z elecsnek k é t nevezetessége is v a n , g y ö k é r t ö r z s e és t e r m ő k ö r e . A hen­ geres g y ö k é r t ö r z s b e n o l y a n sok a k e m é n y í t ő , hogy k e n y é r p ó t l ó t á p l á ­ lék. H a j d a n á b a n , amikor a gabona­ félék t e r m e s z t é s e m é g nem terjedt el világszerte, az ilyen k e m é n y í t ő ­ ben gazdag n ö v é n y i részeket, t e h á t az elecs g y ö k é r t ö r z s é t is nagyon megbecsülték. Korunkban termé­ szetesen m á r csak félvad emberek veszik h a s z n á t , a n ö v é n y t e r m e s z t ő n é p e k csak ínséges és h á b o r ú s idők­ ben fanyalodnak rá. A z elecset napjainkban Archangelszk, vala­ m i n t M o l d v a szegényei és a k a l ­ mükök, tunguzok és j akutok f o g y a s z t j á k rendszeresen, m é g p e d i g o l y m ó d o n , hogy a friss vagy szárí­ t o t t g y ö k é r t ö r z s e t hamuban meg­ s ü t i k és s z a l o n n á v a l eszik.A j aku­ toknak az elecs g y ö k é r t ö r z s e és a cirbolyafenyő m a g v a most is leg­ fontosabb ^mindennapi k e n y e r ü k « . A z elecs E u r ó p á b a n is h a s z n á l a t o s . N a g y o n é r d e k e s szerepe v o l t Caesar k o r á b a n , a p o l g á r h á b o r ú b a n . »Kifogyva minden élelmiszerből — olvassuk e h á b o r ú történetében — Caesar nagyon a g g ó d o t t , de k a t o n á i igen t ü r e l m e s e n szenvedtek s z ü k s é g e t , mert e m l é k e z t e k , hogy, b á r a m u l t é v b e n H i s p á n i á b a n is i l y m ó d o u k í n l ó d t a k , nem t á g í t v a , m é g i s s i k e r ü l t a nagy h a d j á r a t o t szerencsésen befejezni. N e m felej­ t e t t é k el, hogy Alesia mellett nagy, Avaricum mellett pedig még nagyobb ínséget szenvedtek, mégis ú g y t á v o z t a k , m i n t a legnagyobb nemzetek legyőzői. K ö z b e n a Valerius vezérsége alatt lévő k a t o n á k egy n ö v é n y i g y ö k e r e t találtak, amelynek chara a neve, ezt tejjel e t t é k , és vele é h s é g ü k e t nagyon csülapították. Azután kenyeret Elecs (Butomus umbellatus) Taksonyban a mocsárban. Vajda László felvétele. s ü t ö t t e k belőle, mert ez a n ö v é n y azon a t á j o n b ő v e n termett, s m i d ő n Pompejus k a t o n á i a m i e i n ­ k ö z ö t t is v a n egy r o k o n s á g i k ö r , amelyet a t e r m ő l e v e l e k ket azzal g ú n y o l t á k , hogy é h e n h a l n a k , Valerius k a t o n á i , h a s o n l ó t u l a j d o n s á g a jellemez, m é g p e d i g a boglárkafélék hogy az ellenfél r e m é n y é t g y e n g í t s é k , i l y e n kenyerekkel és a liliomfafélék családja. A t u d o m á n y ezt a r o k o n s á g i h a j i g á l t á k meg őket.« H á b o r ú s i d ő k b e n m é g nap­ k ö r t é p p e n a z é r t nevezte s o k t e r m ő j ű n e k , mert a t e r m ő ­ j a i n k b a n is felelevenítik E u r ó p á b a n ezt a t ö r t é n e t e t , levelek k ü l ö n - k ü l ö n e g y e n k é n t alkotnak t e r m ő t . E b b ő l s az elecs m i n t k e n y é r p ó t l ó a v i l á g h á b o r ú idején is arra k ö v e t k e z t e t t e k , hogy az e g y s z i k ű e k legrégibb szóba került.

r o k o n s á g i k ö r e az elecsfélék rendje, a k é t s z í k ű e k é pedig a s o k t e r m ő j ű e k rendje, s ez a k é t rokon­ sági k ö r az egyszikűek és k é t s z i k ű e k s z á r m a z á s t a n i kapcsolata. Rapaics R.

Á L L A T K E R T I HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Veronika. Mezők, kertek és erdei t i s z t á s o k zöld p á z s i t ­ j á b a n gyakran l á t u n k a p r ó , négyszegletű v i r á g o c s k á k a t ; Csövesférgek. A k v á r i u m o k b a n leggyakrabban a közön­ szelíd égkék s z í n ü k k e l t ű n n e k fel. E z e k a veronikaséges-csövesféreg (Spirographis spallanzani) látható. n ö v é n y n e m z e t s é g fajai. Szép n e v ü k e t a k ö z é p k o r b a n A z avatatlan szemlélő t a l á n el sem hiszi, hogy a ceruza­ k a p t á k , k ö z é p k o r i füvészek a n é g y s z i r m ú kedves v i r á g o t v a s t a g s á g ú , b a r n á s s z ü r k e s z á r o n p o m p á z ó , nyíló v i r á g ­ ahhoz a k e n d ő h ö z h a s o n l í t o t t á k , amelyet egy ismeretlen hoz h a s o n l ó á l l a t az á l t a l á n o s a n ismert földigiliszta n e v ű asszony n y ú j t o t t a keresztet h u r c o l ó J é z u s n a k , a k i m e g t ö r ö l t e vele véres, verejtékes a r c á t és a k e n d ő n ö r ö k r e rajta maradt a M e g v á l t ó a r c k é p e . A biblia nem nevezi meg az asszony n e v é t , a k ö z é p k o r b a n azonban a k e n d ő r ő l az asszonyra is á t r u h á z ­ t á k a Veronica nevet. Veronica ugyanis a vera = iga.z, una = egyet­ len és icon = k é p m á s összevonása, jelentése t e h á t egyetlen igaz k é p ­ m á s , ezért n y i l v á n v a l ó , hogy a k e n d ő neve volt. A k ö z é p k o r m á s o ­ d i k felében nagy szeretettel fog­ lalkoztak a v i r á g o k k a l , a k k o r fedez­ t é k fel a kis k é k v i r á g o c s k á k a t is, és akkor a d t á k a n ö v é n y n e k a csodálatos k e n d ő r ő l a veronika n e v e t ; ezt a t u d o m á n y is megtar­ totta. A m é r s é k e l t és hideg é g h a j ­ latú tájakon a veronika-növény­ nemzetségnek körülbelül kétszáz, h a z á n k b a n is t ö b b m i n t negyven faja ismeretes. E z e k k ö z ü l egyesek koratavaszi egyéves növények, m á s o k ellenben magasabb vagy l e c s e p ü l t s z á r ú évelők. , , • Rapaics R. Hat esztendeig koplaló állat. T ö b b s z e m p o n t b ó l érdekel b e n n ü n ­ ket, hogy egyes állatfajok mennyire b í r j á k az éhséget. A k é r d é s felve­ tése ú j a b b a n egy bolgár á l l a t b ú v á r kísérletei r é v é n lett időszerű. K í s é r ­ leti állatai k í g y ó k voltak. Válasz­ t á s a b i z o n y á r a a z é r t esett r á j u k , mert egy r é g i b b adat szerint a lon­ I,ecsepült veronika (Veronica prostrata) Tahi mellett, erdei tisztáson. Nadler Ferenc f felvétele. doni á l l a t k e r t egyik ó r i á s k í g y ó j a t i z e n k é t évig k o p l a l t . A szófiai tudós három kígyója azonban nagyon elmaradt e t t ő l a c s ú c s t e l j e s í t m é n y t ő l , mert az rokona. A féreg h o s s z ú csőben él. A cső b ő r n e m ű a n y a g á t á l l a n d ó a n 17 C fokon tartott á l l a t o k egyike csak n é g y t e s t é b ő l m i n t i z z a d m á n y t v á l a s z t j a k i . E z a cső olyan h ó n a p i g , másika pedig t i z e n n é g y h ó n a p i g b í r t a a szilárd, hogy az á l l a t p u s z t u l á s a u t á n az a k v á r i u m b a n k o p l a l á s t . L e g t o v á b b egy vízisiklója é h e z e t t , de ez is m é g h ó n a p o k i g s é r t e t l e n marad. A cső alsó része hirtelen csak h u s z o n k é t h ó n a p i g maradt é l e t b e n . e l v é k o n y o d i k s az á l l a t ezzel a részével v a l a m i s z i l á r d Érdekes, hogy a f a l á n k s á g u k r ó l ismert c á p á k száz- t á r g y h o z tapad. A cső szabad v é g é n kis n y í l á s v a n . t i z e n k é t napig b í r j á k az éhezést. J ó v a l hosszabb ideig A csövesféreg h e l y h e z k ö t ö t t e n él. M a g a a cső rendszerint — 368 napig — lehetnek t á p l á l é k n é l k ü l a s k o r p i ó k . fölfelé mered és felső v é g é n van díszes k o p o l t y ú b o j t j a , A f a l á n k p ó k o k r ó l 517-napos k o p l a l á s t jegyeztek fel. »antenna«-ja. E z z e l lélekzik és szerzi t á p l á l é k á t is. Mindezeket azonban nagyon t ú l s z á r n y a l j a a k ö z ö n ­ A csövesféreg k o p o l t y ú b o j t j á t v é k o n y , színes, tollszertí séges ágyipoloska (Cimex lectularius) szívóssága, mert s z á l a k képezik. A s z á l a k egy tengely k ö r ü l csigavonalban a kísérletek szerint hat esztendeig k o p l a l v a is é l e t b e n helyezkednek el. H a az á l l a t o t veszély fenyegeti, hirtelen marad. összehúzódik. K o p o l t y ú b o j t j á t összecsukja. A gyors Gaál István mozdulat k ö v e t k e z t é b e n a csőben lévő víz, a cső a l j á n a k r

1

K é t b o j t ú csövesféreg az állatkerti a k v á r i u m b a n . Szombath László felvétele.

m á r e m l í t e t t n y í l á s á n erősen á r a m l i k kifelé. A csöves­ féregnek egy k o p o l t y ú b o j t j a v a n . E z t i d ő n k é n t leveti és új n ő helyébe. N a g y r i t k á n olyan p é l d á n y t is t a l á l u n k , amelynek bojtja k é t á g ú . E z rendszerint a fejlődő bojt megsérülésének k ö v e t k e z m é n y e . H a a k e t t ő s bojt lehull, i s m é t egyes bojt n ő h e l y é b e . V a n azonban a csövesféregnek egy faja, a k é t b o j t ú csövesféreg (Sabella bispita), ennek m i n d i g k é t bojtja van. Csöve a közönséges-csövesféreg csövénél j ó v a l vasta­ gabb, r ö v i d e b b , bojtja pedig kisebb és r i t k á n hullatja el. F o g s á g b a n az előbbinél s o k k a l t a r t ó s a b b és majdnem m i n d i g n y i t v a v a n . A közönséges-csövesféreg Isztria nyugati p a r t j a i n á l k é t - ö t m é t e r m é l y v í z b e n m i n d e n ü t t gyakori. E v e n k é n t néhányezer p é l d á n y t szállítanak belőle az a k v á r i u m o k b a . E l l e n b e n a k é t b o j t ú - c s ö v e s féreg igen r i t k a . E g y é v t i z e d b e n csak egyszer bvikkantak r á . E z t a p é l d á n y t , m i n t r i t k a s á g o t , a budapesti a k v á r i ­ u m b a hoztuk. A kétbojtú-csövesféreg egy év ó t a él a k v á r i u m u n k b a n és m é g most is o l y a n szép, a m i l y e n meg­ érkezése n a p j á n volt. , ,, '• Szombath

ó t a i l y e n k ü l ö n c k ö d ő , e z é r t vele sorsközösségben élő t á r s a i nem szívesen t ű r i k és ahol lehet megcsipkedik. M e g v á l t o z i k azonban a helyzet, a m i k o r ápolója közeledik hozzá. F r i c i egyszerre m e g é l é n k ü l , előre n y ú j t j a n y a k á t , g á g o g v a szalad a kerítéshez és mellette kísérgeti. H a pedig az á p o l ó bemegy hozzá az udvarba, eléje tipeg, lefekszik és t ű r i , hogy megsimogassa. A z u t á n g o n d o z ó j á n a k uszí­ t á s á r a és közellétén f e l b á t o r o d v a , harciasan m e g t á m a d j a az ellenséges r é c é k e t és f a r k u k b ó l egy-egy tollat k i h ú z ­ kodva, b ü s z k é n g á g o g v a , emelt fejjel t é r vissza hozzá. A f á c á n h á z b a n az egyik öreg a r a n y f á c á n k a k a s ápoló­ j á v a l a n n y i r a m e g b a r á t k o z o t t , hogy nemcsak simogatni engedi m a g á t — a m i m a d a r a k n á l a szelidítésnek m á r magas foka — hanem megtanulta azt is, hogy ha paran­ csolója a h a s á r a vagy h á t á r a fekteti, abban a helyzetben marad, a m í g a felállásra e n g e d é l y t nem kap. A r a g a d o z ó m a d a r a k k ö z ö t t is akad n é h á n y , amely félelem n é l k ü l közeledik ápolója felé. A n a g y t ó madarai, főképen a g ö d é n y e k , m á r pontosan m e g h a t á r o z o t t helyen és i d ő b e n v á r j á k napi t á p l á l é k ­ adagjukat, s ha az ebéd n é h a k é s v e érkezik, t ü r e l m e s e n á l l n a k egyik l á b u k r ó l a m á s i k r a és csak i d ő n k é n t n y ú j t o ­ g a t j á k n y a k u k a t arrafelé, ahonnan a finom falatokat várják. Nemcsak az emlősök, hanem a madarak g o n d o z á s á b a n is nagyon fontos, hogy az ápoló j ó b a r á t s á g b a n legyen á l l a t a i v a l . H a ugyanis n e k i k ismeretlen vagy szokatlan ember megy közéjük, félelmükben n e k i r e p ü l n e k a rács­ nak, összetörik magukat és v a d v e r g ő d é s ü k k e l a t ö b b i madarat is m e g r i a s z t j á k . E g y i k - m á s i k m a d á r n é h a az ember hasznos segítő­ t á r s a is lehet. P é l d á u l a k é t strucc k ö z ü l az egyik annyira v a d és szelidíthetétlen, hogy g o n d o z ó j a csak seprővel fel­ fegyverkezve mehet be hozzá. A strucc ugyanis komolyellenfél. E r ő s csőrével c s ú n y a sebeket ejthet, izmos l á b á n a k hatalmas r ú g á s a pedig életveszélyes. Szerencsére

r

J

A z állatkerti madárvilág életéből. Megfigyeltük, hogy az á l l a t k e r t l á t o g a t ó i n a k egy részét jobban é r d e k l i k az emlősök, m i n t a madarak. T a l á n a z é r t , mert ismertebbek, vagy t a l á n a z é r t , mert az é v e z r e d e k ó t a maga mellett á l l a t o k a t t a r t ó , szelídítő és i d o m í t ó ember bizonyosfokú é r t e l m e s s é g e t v á r t ő l ü k . A z pedig tagadhatatlan, hogy az e m l ő s ö k t a n u l é k o n y s á g a , h ű s é g e és r a g a s z k o d á s a gyakrab­ ban t a p a s z t a l h a t ó , m i n t a m a d a r a k é . V a n azonban olyan eset, hogy egy-egy m a d á r is meg­ közelíti é r t e l e m d o l g á b a n az e m l ő s ö k e t . V a n p é l d á u l az á l l a t k e r t b e n a díszrécék közös u d v a r á n egy paradicsom­ iad. E z t a d í s z e s t o l l a z a t ú , h ó f e h é r n y a k ú és ugyancsak fehérfejű szép madarat »Frici«-nek h í v j á k . A l á t o g a t ó k k a l és m a d á r t á r s a i v a l nem sokat t ö r ő d i k , naphosszat egy­ kedvűen sétálgat a récetó partján. Párja elpusztulása

»Frici», a szelídített paradicsomiad. Haller Iuíszló

dr, felvétele.

m a d á r azon a fán o l y a n g y a k r a n v o l t l á t h a t ó , hogy m á r azt h i t t ü k , v a l a m i o d ú t t a l á l t m a g á n a k é s fészeképítéshez készülődik. T é v e d t ü n k ! A h a r k á l y jó ideig m e g t é v e s z t e t t e megfigyelőit. M i n d e n reggel y 8 ó r a t á j b a n megjelent és ha é s z r e v e t t e , hogy nézik, nagy b u z g ó n k o p á c s o l n i kezdett a fán. A m i k o r azonban a megfigyelők e l t ű n t e k , v i l l á m g y o r s a n lecsapott a t ú z o k o k h ú s o s t á n y é r j á r a és csőrében a csalafintasággal szerzett zsákmánnyal elrepült. M é g egy kedves esetet é r d e m e s m e g e m l í t e n i . T a v a l y történt. A z állatkerti nagytó vendégvadkacsái közül az egyik t o j ó alighanem m á r nem t u d o t t megfelelő fészkelőhelyet találni, ezért a Szépművészeti Múzeum tetején k ö l t ö t t e k i t o j á s a i t . Onnan hoztuk le s á r g a p e l y h e s fiókáiv a l e g y ü t t a t ó r a és l e v e t t ü k a vadkacsamama v á l l á r ó l a gondot, m i k é p e n nevelje fel fiait a m ú z e u m t e t e j é n . E z a n é h á n y k i s adat is igazolja, hogy a madarak v i l á g a é p p e n o l y a n é r d e k e s , m i n t az e m l ő s ö k é , csak nehezebben h o z z á f é r h e t ő . .Sokat k e l l v e l ü k foglalkozni és a szabad t e r m é s z e t b e n is figyelő szemmel kell j á r n i , hogy életük titkaihoz férkőzhessünk. Halier dr 2

A z állatkerti nagytó p a r t j á n az etetést váró madarak. Szabó József Ferenc felvétele.

a m á s i k strucc szereti á p o l ó j á t és m i n d i g m e g v é d i t á r s á ­ n a k t á m a d á s á t ó l . E l é j e áll, t e s t é v e l fedezi, s ő t ha k e l l , el is kergeti a r e n d e t l e n k e d ő t . A s t r u c c h á z b a n v a n egy m á s i k é r d e k e s m a d á r is, az emu. K i s e b b a s t r u c c n á l és s ö t é t h o s s z ú t o l l r u h á j a h á t á n k e t t é v á l v a c s ü n g le k é t o l d a l á n . E n n e k a m a d á r n a k igen k ü l ö n ö s a hangja. M i n t h a ez a d o b o l á s s z e r ű hang vala­ honnan a m é l y s é g b ő l d ü b ö r ö g n e fel t o m p á n ; legjobban t a l á n a n é g e r e k t a m - t a m - j á h o z h a s o n l í t h a t ó . Rendszerint ugyan é p p e n a k k o r nem szólal meg, a m i k o r a l á t o g a t ó s z e r e t n é , de ezen k ö n n y ű s e g í t e n i . H a l k a n f ü t y ü r é s z n i k e l l e l ő t t e és m á r i s m e g k e z d ő d i k a d o b o l á s . A t ú z o k o k nagy r é s z é t á p o l ó n ő j ü k pelyhes k o r u k ó t a neveli. E l e i n t e csipesszel k e l l n e k i k a h a n g y a t o j á s t adagolni, a m í g megtanulnak m a g u k t ó l enni. R a g a s z k o d ­ nak is gondos m o s t o h á j u k h o z a n n y i r a , hogy h a csak egy pillanatra hagyja ő k e t m a g u k r a , ijedten csipogva h í v j á k vissza és ha csak lehet, u t á n a szaladnak. E z a nagy h ű s é g azonban csak addig tart, a m í g a n e v e l ő k e t r e c e k b e n vannak. A m i n t k i k e r ü l n e k a szabad k i f u t ó k b a , elfelejtik a szeretetteljes á p o l á s t , s ő t akad k ö z ö t t ü k o l y a n fiatal kakas, amely t o l l á t felborzolva és s z á r n y á t harciasan emelgetve, m é g meg is t á m a d j a g o n d o z ó j á t , pedig sokszor m é g éjjel is ő r k ö d ö t t mellette pelyhes csibe k o r á b a n , hogy meg ne fázzék. í g y m e h e t ü n k a madárosztályon házról-házra, kerítést ő l - k e r í t é s i g és ott is m e g t a l á l j u k m i n d e n á p o l ó kedvenc á l l a t á t , a k á r c s a k az e m l ő s ö k k ö z ö t t . N a g y szeretettel és t ü r e l e m m e l t ö r e k s z i k az á p o l ó a gondjaira b í z o t t mada­ rak b i z a l m á t megnyerni és ö s z t ö n ö s f é l e l m ü k e t az ember­ től legyőzni. A nagy igyekezetnek meg is v a n az e r e d m é ­ nye, mert m é g azok a madarak is, amelyeket nem s i k e r ü l megszelídíteni, m e g s z o k j á k az ember k ö z e l l é t é t s e z é r t a l á t o g a t ó k ö z ö n s é g t ő l sem ijednek meg. V a n n a k azonban az á l l a t k e r t n e k h í v a t l a n v e n d é g madarai is. A c i n k é k , a verebek, a f e k e t e r i g ó k és a gerlék m a d a r a i n k n a k nemcsak á l l a n d ó a s z t a l t á r s a i , hanem o l y a n otthonosak n á l u n k , hogy az á l l a t k e r t lombos fáin k ö l t e ­ nek is. B i z o n y k á r t is okoznak, k ü l ö n ö s e n a verebek, mert olyan szemtelenek, hogy n e m e l é g e d n e k meg az é t e l m a r a ­ d é k k a l , hanem az elsők a friss t á p l á l é k n á l é s j ó c s k á n fogyasztanak belőle. A d í s z r é c é k t a v a mellett az egyik f á n a k á l l a n d ó l á t o g a t ó j a egy t a r k a - h a r k á l y . E z a kedves és hasznos

Állatkerti állataink mozgóképen és a színpadon. A m i k o r á l l a t k e r t i kedves á l l a t a i n k n y i l v á n o s szereplései­ ről m e g e m l é k e z e m , eszembe j u t egy f e l e j t h e t e t l e n ü l szín­ p o m p á s és ízig-vérig magyar jelenet a » J á n o s vitéz«-ből. A z e l m ú l t é v b e n egy szép n y á r i e s t é n a margitszigeti s z a b a d t é r i s z í n h á z n é z ő t e r é n e g y h a n g ú halk z s i b o n g á s s a l élvezte a k ö z ö n s é g a gyorsan p e r g ő k é p e k e t . Egyszerre csak l é l e k z e t v i s s z a f o j t o t t p i l l a n a t n y i csend t á m a d t . M a j d a s z í n p a d h á t t e r é b ő l k ü r t s z ó harsant, a szín meg­ v i l á g o s o d o t t és a fényszórók s u g a r á b a n t ü n d ö k l ő p a r i p á ­ k o n v á g t a t t a k elénk »János vitéz« h u s z á r j a i . A z erre a jelenetre k ö v e t k e z e t t u j j o n g ó tapsvihar nemcsak a színé­ szeknek szólt, hanem az o k o s s z e m ű , fényesszőrű, j ó l b e t a n í t o t t p a r i p á k n a k is. Á l l a t k e r t i lovak voltak! N a p p a l az á l l a t k e r t l o v a r d á j á b a n t e l j e s í t e t t é k kötelessé­ g ü k e t , este pedig s z í n h á z b a j á r t a k , hogy a m ű v é s z e t e t szolgálják. De nemcsak l o v a i n k k a l lehet t a l á l k o z n i a s z í n p a d o n és a m o z g ó k é p e n . T e v é i n k a N e m z e t i S z í n h á z b a n , az O p e r á b a n és keleti t á r g y ú m o z g ó k é p e k e n szerepelnek.

A mozgóképen szereplő egyik oroszlánkölyök. Halier László dr. felvétele.

L e g u t ó b b a »Gül Baba« felvételei a l k a l m á v a l rajtuk k í v ü l o r o s z l á n k ö l y k ö k , majmok, p a p a g á j o k és p á v á k k e r ü l t e k a felvevőgép elé. A k é t kis oroszlán m e g h a t ó bizalommal simult egy h á r e m h ö l g y l á b á h o z és k ö z ö n y ö ­ sen t ű r t e , hogy fényképezzék. Legjobban a p á v á k visel­ kedésétől tartottunk. E z e k , az á l l a t k e r t b e n s z a b a d s á g h o z szokott á l l a t o k , meglepően nyugodtak maradtak. A z erős fényszórók s u g a r á b a n ú g y m e g i l l e t ő d t e k , hogy terelni lehetett őket, m i n t a c s i r k é k e t és azon a helyen maradtak, a h o v á ő k e t á l l í t o t t á k .

híven követi a művészeket, időnként egyet-egyet b é g e t v e . E l k é p z e l h e t ő , milyen csődület kíséri az u t c á n a furcsa kis kocsit ; érdekes u t a s á v a l m é l t á n kelt fel­ tűnést. A tavaszi á l l a t v á s á r o n i s m é t az á l l a t k e r t ö t ö s p ó n i fogata jelent meg. Zúgó lelkesedés fogadta, m i k é n t ezelőtt is minden e s z t e n d ő b e n . Gyönyörűséges l á t v á n y , amikor az ö t t ö r p e ló s z a p o r á n emelgeti ügetésre a p r ó l á b a i t és olyan gyorsan ragadja m a g á v a l a k ö n n y ű kis kocsit, hogy m é g a nagy ötösfogatok is elmaradnak m ö g ö t t e . í g y vesz részt az á l l a t k e r t az o k t a t á s b a n , a m ű v é s z e ­ tekben és a s z ó r a k o z t a t á s b a n is. A z á l l a t k e r t vezetősége sohasem tagadja meg hozzá­ j á r u l á s á t , amikor az á l l a t o k a t k ö z m ű v e l ő d é s i célok s z o l g á l a t á b a kell állítani. H o g y pedig ezek a sokszor veszedelmes á l l a t o k megszelídülnek és erre a célra fel­ h a s z n á l h a t ó k , az elsősorban az á l l a t k e r t ápolószemély­ z e t é n e k k ö s z ö n h e t ő ; ez egésznap, sőt n é h a é j j e l e n k é n t is foglalkozik a gondjaira b í z o t t á l l a t o k k a l , hogy védencei szükséget ne szenvedjenek. N e m csoda t e h á t , hogy b á r ­ hova mennek az á l l a t k e r t állatai, m i n d e n ü t t r a j o n g ó szeretettel veszi k ö r ü l ő k e t a közönség és úgy dédelgeti, m i n t sajátjait. E z így is v á n jól, hiszen az egész á l l a t k e r t és valamennyi á l l a t a a magyar közönségé. Haller

A

Nemzeti Színházban szereplő szomáli-juh a Haller László dr. felvétele.

szállítóládában.

M a g y a r t á r g y ú s z í n m ű v e k b e n szükség volt a s z a m á r r a és a p u l i k u t y á r a is. E z e k k e l sem volt m é g semmi baj. A csacsira nyugodtan r á lehet ülni, sohasem c s ö k ö n y ö s ködik, a p u l i pedig ú g y terelgette a s z í n p a d o n a n y á j a t , mintha egész életében ezt tette volna. V o l t m á r olyan felvétel is, amelyben r ó k á r a és bagolyra volt szükség. A z á l l a t k e r t ezeket az i g é n y e k e t is k i t u d t a elégíteni. K i v á l a s z t o t t u n k egy szelíd r ó k á t — ezt vezetgetni és simogatni is lehetett — az uhu pedig á l m o ­ san és semmivel sem t ö r ő d v e , s ü t k é r e z e t t a fényözönben. A N e m z e t i S z í n h á z b a n jelenleg egy feketefejű b i r k á n k szerepel. Ápolója egy kis s z e k é r r e szerelt s z á l l í t ó l á d á t k é s z í t e t t neki. E b b e minden este beállítja. A l á d a teteje z s á k k a l van b o r í t v a , hogy a b i r k a h á t á t ne s é r t s e , elől pedig kis e t e t ő v á l y ú van. E l l e n k e z é s n é l k ü l hagyja m a g á t a l á d á b a tenni, r ö g t ö n nekiáll a zabnak és ropogtatja végig az A n d r á s s y - ú t o n és a k ö r ú t o n a színházig. R o b o g ­ hatnak mellette a gépkocsik, villamosok, e g y k e d v ű e n t á p l á l k o z i k , a m í g szereplésére sor nem k e r ü l . A szín­ padon pedig m á r tudja, m i a dolga. E g y i k l á b á t b e k ö t i k , m i n t h a k u t y a harapta volna meg és csengővel a n y a k á n

dr.

A z Állatkert ajándékozói. 1940 j a n u á r , f e b r u á r és m á r c i u s h a v á b a n a k ö v e t k e z ő a j á n d é k o k é r k e z t e k az á l l a t k e r t b e : Szieberth Bélától egy k i s v ö c s ö k ; a Szent Teréz Intézettül, Weisz Bélámétól, Homály Józseftől és Nagy Sándortól egy-egy d a n k a s i r á l y ; Pohly Csaba Mariától egy vízicsibe ; Tomory Lászlótól egy erdeipinty ; Ordódy Bélától és Milkovich Kálmántól egy-egy v ö r ö s ­ vércse ; dr. Komjáthy Kázmértól és Csanádv Bélától egy-egy g a l a m b á s z h é j a ; Halász Józseftől egy s z a j k ó ; Orbók Józseftől, Tischer Bélától és Cseh Zsigmondtól egy-egy egerészölyv ; Báró Pongrácz N.-töl k é t fogoly ; Király Zoltántól egy csóka ; Kopeczkv Zsigmondtól egy f a k o p á n c s ; Újhegyi Józseftől egy örvösfácán ; Leitner Miklóstól egy erdei-fülesbagoly ; Hübner Lászlótól h á r o m kacagógerle ; Pál Tivadartól egy fogoly ; Nagy Teréztől egy b a n t a m - t y ú k ; Csötönyi Ferenctől egy macskabagoly ; Gáti Bélától egy k i r á l y k a ; Németh Károlytól egy meggy­ vágó ; Szűcs Sándortól egy szárcsa ; Csaszóky Istvántól egy tengerimalac ; Szilágyi Józseftől k é t a n g c r a n y ú l ; a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-tói h á r o m d á m v a d ; Rozsnyay Sándométól egy v ö r ö s r ó k a ; Nedeczky Bélától egy vadmacska ; Unfer Gyulától egy m ó k u s ; Irsai Szabó Györgytől egy g í m s z a r v a s b i k a , Kiss Jánostól egy p é z s m a ­ pocok és vattai és szentmártonkátai Battha Páltól h á r o m fekete-rackajuh. r

A z 1940 j a n u á r , f e b r u á r és m á r c i u s h ó n a p o k b a n beér­ kezett a j á n d é k o k a t e z ú t o n is h á l á s a n köszöni az Állat- és Növénykert igazgatósága.

Kéziratokat nem őrzünk meg é s nem a d u n k

vissza.