N ro.
2§.
A’ FELS. R. CSÁSZÁRNAK ÉS A. KIRÁLYKÁK KEGYELMES ENGEDELMÉBŐL. E s lt Béttbon, Kedden Aprilisneh 6-ik napján 1%02-ik tfztendöbon* ■ ........—
wmmmmm ■ , i■
'
Ü V i i* ^ irdinand Áuftriai fő h e r e i ig , Felséges tarunk nak első fzülött férfi kedves magzattya, az Au** triai Birodalomnak 9 ik, efztendőben járó örökös* s í , Generál Major G ró f Grün, is JíoffiaédterPrsaoítal együtt, tegnap előtt dél után a’ Práter nevU iét erdőben múlatván magát , nagy örömmel fogadtatott a z ott jelenvóit fokafágtól* A ’ Fel*. N ápolyi királynénak Spanyol Orfzágfca leendő utazása, a ’ melly eleinte a ’ jövő Május hóinapjára vala meg határozva, határozatlan idő re halasztódott. Két Kir. herczegkís aífzonyainHk, a ’ Spanyol királyi herczegekkel leendő öfzve p átofitatások a ! jövő S«ptemberbea fog végbe r i Utődoi* . K e
Í
12SE255Sfc
Á 4Róm ai udvarnak ÍJunciuíla G róf Seiwroli, a ’ ki a ’ Martius holnap közepe táján ér* kezétt i d í meg, azon holnapnak 18 ikin lég el i tb e n is herczeg Colloredo Imperialis Vice Canceilariutt, és Csá&r. K ir. beisíi nsinift rt , a z után G r ó f Coőenzi küifö dolgokra ügyelő ; Status miniftert látogatta meg, és mind kettőnél bé mu tatta maga credentionalis, az az, meg hitelezd íeveiél« Hat nap múlva, úgymint, Martius 24-ikén, Csáfcá? és Csáfzárué Ó Felségeknél, nem külön ben a’ Fels. Királyi hercz«geknél vólt elfő audientzián. A z azután következett három napok o o , úgym int, Mártiiig 26, '17, és a8*ik napjain, a z itt lévő ithoni és külső minifterek, és az itt lakó fö nemefleg udvarlására mentek a ’ Nuucr uscafc. A ’ nem régiben fel állított negyedik artijle* rlás regement, nem Gratzban, a’ mint mondot ták, hanem itt, és ezen a ’ környéken fog Őrizet ben lenni. Ennek az új Corpusnak Obriíilajtisjantjává, a’pattantyus Corpusnak tádós F ö Sirá^samet* terjét tí. Fegát mélteztatott 0 Cs. Kir, Felsége tenni. . v * - ■ A z í t t Í I t S Svécial K irá ly i K övetnekkérérére , következendő T u d 4fitás iktatédott bé a’ B é csi udvari Diarium nak, ezen folyó Április 3.ikáa költ 28 ik darabjába. M ivel Svéciai K irá ly ö Felfége maga b. e. édes A tty a, III. Guflav K irály irott munkainak y ás másokkal való Levelezéfcinek nyomtatás által íeendS közönfégeiré tételét meg engedni méltozta to tti annakokaért mindenek , a ’ kik o lly le v e leket vettek azon fejedelem tdl, a’ mallyeket a7 Fublicummal köileni lehel, ennél fogva kéretnek, hogy azokat ezen munka ki adóival közöllyék. A ’, m elly v é g r e , ne iajnállyak azokat vagy eredéti. mi v o lto k b a n , v a g y párban, az arra meg hitelezett lég közelebb lévő Svéciai kö ret minis-
\
tereknek k e z e k b i f/dlglltatn?. Azon leheleknek b ir ó i, más meg hiteleiéit közönséges fzemélyek által j egyenefTen, Gr. Oxenjlirn 'a, Ö Excellentiájához Svéciai előbbi Fö M a rs a ih o z , a ’ K irá lyi vitézi Rendeknek Ritterjéhez és Commandiirjéhez a ’ Stokholmi Kir. Pofta Hivatal által is el küldhe tik azokat, és bizonyosok lehetnek a r r ó l , hogjr azon ki adandó munkában a z Ö neveik és ran g' jók is fel fognak jegyeztetni; JSémet Orjzdg; A’ tehén liirhlct óKáfonáíc fiafzna, fzairitálai tapalztaláíok által meg próbáltatván, reményte-' b> lehet, hogy néni fokára Európának minden ízegéleteibe bé yététődik } és tsák a’ bal véleke désekkel telíyes ember irtódzík attól. — G ühtzburgból a’ Burgatíi Marcliionatusdak fő vámosá ból igy iröak e’ tárgyról, ,;A ’ múlt igai-ík ífztériáöben; ebben d’ vá< rcsban 323 gyermekbe: óírátódólt bé a ’ teh«n him* lő. fízen vaccinait gyermekek közzül lokaknak a z itt urálkodó természetes liirfilöbe váló esésre eléjí alkalmatofrágdk vólt 4 de még tSak e g y sít kapta azt éli A z é f t , mi*él nerotsak écéibi ha* nem több ezer példák ; és tapafztálások i í a t t bú zoftyittyák, hogy a ’ valóságos tehéii himiö bé öltött OTCige, á ’ termeftetés himlőtől dz embert védelm ezi; következésképefl ez az egéfz embe ri nemzetre nézve igen haí'znös találmány a ’ kí« zönségefien való bé vételre érdemes; tehát eanekutánna azok »’ g yerm ekek, minden különb, fég nélkül, a ’ kiknék f'züleik a ’ Bu gdui kerület* béli Phylicstusnak , magolt teheleilenlígtkről vaiófágos tanúbizonyí'ág levelet mutathatóak , it« tea, tudniillik Güntzbttrgban, ingyen még fognak óltatai.4t A* Galvanismustiak is, melly az électrufnho^ hafonlé cfzköznek tartatik, közönfégeí k t i i é fie 2
hafzna lenni. — A ’ Thurn - T a x iíi herczegségbeá fok í i k e t , nehéz hallású, rheumatismuíTal, a za z, hús hafogató nyavaly á val, és arthritiíTel , avagy a ’ tfukleban lév-ö n y a va ly á k k a l, k ü lik ö d ö tt, és m eg merevedett kerú ’s lábú emberek, annak m eg betsülhetetlen hafznát tapaíztalták. Nevezetefftn egy 20 efztendös hajadon, a ’ ki több eíztendöktől fogva bal karjának minden érzékeny séget el v efz te tte , a’ galvanumus fegitsége által tökélleteflen meg gyógyult. Kirchheim - PolCtnd, a ’ Svéviai Kerületnek eg y m ező váro&kája mellett lévő m aicm ban, néhány holnapokkal ennekelötte gyermek ágyban fekvő beteg léeén a ’ molnár feleí'ége , e g y vasárnap* miuekutánna mind férje, niii.d egéí'z háza népe, egy hat eiztendös leánykáját ki v é v é n , leggeli miiére mentek vó lna: a ’ vele maradt bába ma gos hangon kezdett vele béfzélni, ’s azt kívánta tő i le , h o gy minden pénzét adja nékie által, más* ként kínos halállal fogná dtet e’ világból ki vé gezni. — M it volt mit tenn i, a7 gyerm ekágyba fekütt málnámé fel k ö lt, a’ bábát felfd fzobájá* b a fel v e z e tt e , ’s pénzes ládáját előtte fel nyi to tta i hanem a z alatt, míg a' b á b a a’ pénx Öfz* v i Szedésében foglalatoskodott volna, a’ mólnárc é , a z alatt a’ ízin a la tt, hogy az all fzobában h ag y o tt tletíemŐ gyerm eke íir n a , a’ felső fzobából ki ment, az ajtót maga után bé tsapta, és mi ve l belőlröl ki nyitni azt nem lehetett, a’ bába afzXzonyt abba bé zá rta , alfó fzobájába futott , és h at efztendds leánykáját evvel az izenettel hogy ö e g y m adarat fogott , férje után küldötte,’s hogy h a z a menni íietne, meg kérette, Azonközben , a ’ bábának a ’ fé r je , a’ ki a ’ malomtól nem mefzfze a ’ felefége által hozatandó prédára várako z o t t , meg fajditván a’ leánykát „ . e g tartóztatta, ’s tolle a ’ dolgót meg értvén , a ’ malom házhoz viffza vitte , a mólnárnétól felefége ki botsatását k i v á n t a , a vva j fenyegetvén Ötét, hogy hafzavá-í
437 nak nem engedne, leánykáját mag öli. D e rémmit nem ügyelvén a’ móloárné az ö befzedjére, kedves leánykáját ez az érzékenyfég nélkül való ember annya (reme láttára meg ölte , ’ s reá akarta az ajtót tömi. D e abban a' végét el nem é r v é n , az álló m ilo m kereke lyukán akart bé b ú jn i, mellyet a’ mólnárné efzre vévén , a’ m a lom kerekét «1 indította , mellynek fogai a ’ k e gyetlen gyilkosnak minden tsontjait úgy öfzve töt te, hogy gonofz lelkét ott mingyárt ki fújta* Azonban a' mólnir is bé toppant a’ malomba , keserves de egyfzersmind bofxízúálláft ki v Ané fzemekkel fzemléltc ez«n fzomorú játékot. A z után lármát ütvén, a ’ felfő fzobaba bé zárt b á b á t meg köröztette, ’ s a’ Moguntziai criminális itiiö fzék kezébe adta. — T s a k nem hasonló tör ténetet említett már egyfzer a ’ M. K u r í r , evvel a ’ különbréggel, hogy abban tolvajok, itt pedig bába akarta a ’ m ó la im é t meg Ölni. Frantzia Respublika. Straszburgból M artius 27-ikén. M a az a’ bizonyos hir jött telegrafus által ide Párisból , h o g y a’ végképen való békeffég, a' Frantziák és Anglusok k ö z t , az Amienii CongreíTu«ban meg k é f z ü l t , és kéz alá irattal is meg eröfTitetett. — E z az örvendetes izenet, a' melíy lég ottan officialiter is ki h ird e tőd ö n , annál nagyobb örömet fzerzett itte n , mivel az Anglusoknak hadi kéfiületjeik, a’ békédig fzeretöknek nagy fzeget ütöt tek a’ fejekbe. E’ n a p o k b a n , (így fzóll egy ip-ik M a rtiu l közönséges Párifi ujf'ág levél) a ’ fö C on zu l, felefegével, Bonaparte Lajos kedvefével, és néhány famíliájához tartozó í'zemélyekkel együtt a ’ nem zeti Bibliotékát meg látogatta. Különös figyel** metedéggel nézegette abban a’ N Sándor, ’s Cae sar emlékezet pénzeit, és a ’ IV . H«nrík Fran-
pzia K irály fegyveres kéfzületét. — Ennek ke*ápe] vl.vén a ’ kardját, ki vonta ’s meg mérte. A- Brefti kikötö helyben lévő hajók Hiiiiftl néhány fregatek parantsolatot vettek az eránt , h o g y kéfzen tartsák rjiagokf^t, hogy ekképen axoa fzempíllantatban , a’ mellyben valam ely iráfok Jpánsból od^ kíjldetödnek, a’ tágas tengerre ki «vezheflenek. — Polgár Garnnrin Londonba kéfzül, o lly fel tétellel, hogy ott is a’ levegő égbe Utazzon. A ’ njúlt ölTzelt91 fogva öt ízben áradt m eg a* Rhodsnus foly é v i z e , mellynek utólfó özöne Provinciának nagyobb réfzét úgy bé bo ríto tta , h o gy víznél egyebet fohol se lehetett Játni. — Sok m arha fúlt a’ v íz b e n , az Sízi ve tés pedig mind femmivé lön» Straszburgból Martius 23-ikéa. Mint bizo nyos dolgot úgy irják Párisból , hogy mihelyt a ’ végképea való békeííég az Amíenft .Coagres" susban meg kéfziil, azonnal egéfz erejével a?N é met Orfzági Cnmpenfarióhoz f o g a ’ Frantzia Kórmányfzék nyúlni, és ezen dolgot a ’ Bécli, Pétersburgi ’s Berlini udvaroknak egyet értésekkel a* JíJémet örökös fejedelmeknek te^lyes elégé* désekre, tökelletePTégre is vinni fzándékozik. Párisból Martius 23 ikán. A ’ Monitörnek m ai napon kSlt darabjában olly hivatalheli tudóíUások iktatédtak bé, a ’ m egyek Februarius 1 7 ik napján inditattak ki Sf. Domingóbóí. Ezek* ben azt jelenti az oda küldetett fö vezérünk p ol gár L eelerc, a ’ fö Coazul fé gora , hogy azok a.* }akosai a z í fztget, réfiének, a’ melly annak előt te is Frantzia Orfzághoz tartozott, a ’ Frantzia hadi feregeket nagy prönjmel fogadták el , és hogy te!lyes gyom rokból utálták e*ek Touffaint fekete Generált. — A ’ Port Republicaia hevü ki dőlő hely (enoekeiö te Port ; au r Prince) Genefal Boudet állal meg hódoltatott, és hogy Admi^rai La Touche a ’ fekete pártos lakofokkal egy* ^éhányl'zor tiizefejj m ?kiodváp, okft meg v e r te ,
43 ’s minden eröflegeiket el foglalta. M agában a’ városban kevés kár esett* Számos m agaziaumok, puskaporos h o r d ó k , és az ellenfégnek egéfz kafTzája, a* mellyben két millió és 300000 liv
44o Hagy Britannia. A ’ mi közönséges újfág leveleink (így írnak Martius 15 ik napján Londonból) azt állattyák, h o g y az Amiensi CongreíTusról küldött officialis Írásból a1 végképenyalóbékeíTégnek tökélletelTégre leendő menetelét méltán lehet reményiem. — A ’ tengeri dolgokra ügyelő minifternek Lord S. Viocentnek ide lett hivatása ia azt mutattya, a* k i flottáinknak ki evezéfek vegett adott parantsolatját viílza is vette. — A ’ Napper Tandy, Fraaezia Orfzág közbenvetéfére lett fzabadtságb* v a ló helyheztetéfe, és a’ közöoféges fundusnak (melylye t itt Bétsben O bligatiórak hívnak) fel hagása is nagy remény féget nyújthatnak a ’ békeífégnek tökelleteíTégre leendő meneteléhez, Londonból, Martius 16 ik napján. A ’ The Thimes nevezetű minifterialis újfág levélpek mai napon kőit darabjából azt olvafluk, hogy a ’ vég ső] békeflegnek m a fla , tegnap reggel, két órakor küldetett volna Amiensbe yi/Tta, minek utánna a* JFels. K irály maga is el olyafta vólna azt. E g y na p p al az előtt, Lord Hawkesbury, a’ több Kir, Minifterekkel együtt egéfz nap, a’ külfŐ dolgokra ü g y e lő Cancellariában várakoztak a’ K irályhoz W in d f o r b a küldött kurírnak viífza jövetelére , de a’ ki tsak éjfélkor érkezett ide. L é g ottan , a ’ bekefleg tzikkelyeinek maga keze alá Írásával való meg erőlTitéfére is tellyes hatalom küldetett Amiensbe Lord Cornwallisnak. — A ’ Parlamentum utólíó L i l é i é b e n hofzfzas panegyrica óratiót mondott F ox Úr a ’ minap meg hóit herczeg£erf* jo r d ditíiretére, de egyfzersmind egy olly nagy érdemii férfiúnak el vefztéséből fzármazott határ nélkül va ló keferüféget fém titkolhatta el. Londonból M artius 15-ik napján. A z A lsó Parlamentumnak 15-ik Martiusi gyüllésében, az Income Taxáról ( melly ízerént, minden Anglus j o pro Cestumot tartozik a ’ maga jövedelméből
44t Is nferef/gébSI elztendönként fizetni) v ő l t a ’ be. fzéd. Jones Úr, mint olly dolgot, a’ melíy a ’ lak o tokat tfalásra fzoktattya, ártalmas, és a ’ ;jo erkö'.tsökkel ellenkező dolognak nevezte azt. — jiddington minifter erre akként f e le l t , h ogy . 6 *zen tárgyról való értelmét rövid idő múlva k i fogja nyilatkoztatni. — A z 't á n a’ moítani Oppofitziónak egyik ne vezetes tagja Ropson igen mérges oratiőt mondott a ’ minifttrek e lle n : A ’ moftani miniíterek , úgyfnond, egy hajfzállal fém jobbak az előbbieknél. — Ezek is véghetetleniil tékozollyák a’ Status k in tsé t, a ’ mellyröl egéfz Eüvopa gúnyolódva befzéi. Ez a’ pénzbéli nagy vesztegetés nem foká« ra kötönféges bankerotra juttattya a’ Statuft. — $tajdan a ’ rettentő adofTág iD tereírének fizetésé re is elégtelen lefzen a’ nemzet, az adoílag egy rélzéaek ki fizetéséről pedig még tsak ^álmodni fém lehet. — Azután minifter Addingtont ótfár o i t a , azon okb ól, mivel ez azt mondotta, h o gy azon két millió font fterlingre , a’ m ellyet 130 ezer hajós katonak két hólnapig va ló tartasára, a' Parlamentum rendelt vala, ízük fég nem lefzen. Q lly b á tartom, úgymond Ropson, mintha azt mon dotta vólna más ttokkal a’ minifter az ellenség, nek : Két hólnap alatt békefféget fogsz tfinálni , és így tsak addig lefzen minékünk a’ mi tengeri erőnkre fziikfégünk. — Bámulok, ek ként fejezte bé maga befzédjét Ropson úr, a ’ B o naparte felette való nagy talentomán ; de ha n é kem az ö K irá ly i Felfége Status Tanatsában vöksom vólna, azt fürgetném, hogy a* végképen v a . ló békeíTégnek kéz alá iráíTal való meg állításá ra egy nap határozódna meg* — Mint ember, és An :lus azt mondanám: Eddig j ö j j , V enntíl to vább ne ! Londonból Mártius íysik napján. A ’ Fels® Parlamentumnak e folyó holnap’ r j ikén tartott gyüiléíében L o rd Carlide ekként okoskodott % —
44* „ M in t h o g y , úgymvnd, a’ jjtaoHminaris , *2 a s , ielöjáró békeíTegnek kéz ala iráílil vaíó rne-^ állí tásától f o g v a , FrantziaOrfzágnak környiilállásai nagyon meg változtak, fzíikfég, hogy az Ö Ki r á ly i Felfége arinifterjei is akkor, a ’ midőn a’ vér képen raió békefíégrő* a ’ Parlamentin^ gyüllesében vetélkedes leizen, az eleikbe tétetendő kérdéiekre meg felellyeaek. H ogy nemzetünk betsülletének és tekintetének fenn tartása végett , néhány napoktól fogva fenyeget# hangon befzélnek miniflerjeink, a ’ nékem nagyon tetteik. A ’ békellég elöjáró tzikkelyeinek kéz alá iráfTai lett meg állításától fogv a Frantzia Orfzág a ’ Cisalpina Respublikával Öregbítette meg a maga ura dalmát. Ezen praeliminaris békeffég előtt még e lly h atalm adig v ó it, a’ mellyet a ’ fzem el lát hatott, ’s az elme meg gondolhatott; hanem a’ Cifalpida Respublikával vaió növekedése után, e g y olly O riái lett b előle, mellynek az eget éri a ’ koponyája. Azt mondják, h o gy a* közép T e n gerben egy kikötő helyet, éfiraki Ámérikában a ’ Lovifianai tartományt, a ’ napkeleti ésnapnyugo* ti F lo r i d á t , ?s déli Ámérikában egy olly darab földet tett m ag á é vá , a ’- mellynél fogva Brazíliá nak parantsoi. — j y l tpeg kell ezeket a’ mi minifterjeinknek fontolni, ’s magokat eleVe el kéí'ziteni a rra , hogy az álta!ok kéízitetendö végképen való bekelfégre n ézve, magokat elegenddképen meg igazithaíTAk s. a. t. Mindezekre minis, tér Lord Pelharn Lord Carlislenek meg f e le lt , és azt is m e g ig ir te , hogy a’ jelenvaló békefieges aU kudozáfokról fzámot fognak a1 minifierek a’ Pár. lamenii mnak adni. — Hogy pedig néhány napok, tói f o g v a mái hangon l'zollariak a* minitt?rek', an nak m^fc magyaraza^ára még mo-tt i'da ninlsen .
L on don b ól M a r tiu s 17 i k na p j á n, A z alsó Far l ac nt - ' i t umnak f g v i k g y ü l í é s é b e n , A d m i r a l Be». $ e& y í j io n v é l t , h o g y a ’ tehén h i a j l a ő l t á s * M
443 ialálójanak, Orvos Doctor .hnnernek illendő pert. zió-rendeltelTen. Ez a ’ férfiú, ágymond, &' tehén himlő bé oltásának fel tatalása , és fel állítás^ által , magát egéfz Európában nevezeteííl , i s az emberifégre nézve feiette érdemefle tette. 4- A ’ tehén himlő óltas meg hetsiilhetetlen talalmány, a ’ mellynek minden kétségrn kivül való hatbatóíTága, a ’ minden nyavalyáknál gonofíabb nyavalyát, a ’ terméfzetes himlőt e’ vi lágb ól ki irtya- — H ogyha ezt a ’ találmányt 13. Jenner e l t it k o lt a v ó ln a , felette fok kintfet gyűjt hetett vólna m a g á n a k ; de az emberi nemzet eránt való fzpreteté közönségeíTé tétette azt á vél?. — A z illy ember piéltó a’ nemzet háladato fla g á r a , mellyet hihetőképen meg nem t a gad Ő tölle a' Parlamentum. Mindenek olly bir zodalomban va g yn a k , hogy Orvos Doctor Jennerre nézve kedvező végzőit fog a’ Parlamentem hozni. — ■A ’ herczeg Bedford tewetségéaek alkalmatoíTágával, egy igen Qtsmány dolcsg történt , melly abból állott, hogy a ’ zabolátlan köJTég , a ’ herczpgnek 6oo eziitt fzegekkel és pompás tzimer ékkel fel ékelhetett koporfóját el rablotta. — A zon zenebonának öregbítésére, fok titkos L o n doni tolvajok alkalmatoITágot találtak , a’ melly a latt a ’ temetségre gyűlt magános fzemélyeknek pénz táskáikat meg lehetöJl’en ki ürefit^'* ték. — Orosz Birodalom.
7. Sándor Fels. Orott Csáfzáí axon kewény írenfurat,a’ m ellyet néhai/. Fa/Cfafzár a’ könyv {ajtókra nézve rendelt, egéfzlen el törlötte, és minden j ó ’s hafznos munkáknak ki adáfára télySye* fzabadtfágot engedett a’ könyvfajtóknak. Berlini Orvos Doctort és Kir. udvari Tanati*os Sshulz U r a t , a' ki néhány holnapokkal eessk elö tte, a’ tehén iim ló óltása végett Féterf’
444 burgba u tazo tt, ottan va ló fogfalatoff^gának el végzése után, 2000 arannyal ajándékozta meg, és a ’ lee kegyelmefebb ki fejezéfekkel botsátotta vifzfza 1. Sándor Csáfzár. Néhai I. f á i C l á f z á r , az Orofz tanuló ifiúíágaak egy átallyábaB meg tilalmazta a ’ külföl di. Univeríitáfokra való m enetelt, és az orvosi , ’ s egyébb hafznos tudományoknak idegen Orfzágokban való tanulását. — A ’ Pétersburgi Sena* tus, a’ műit Februáriul 26 ik papján e^y CsáTz. Ükazet. az az , parancsolatot küldött az oda va ló Medicum Colle^iumhoz, tnellyaek követke. zendö rfilt a’ fo gU la ttya : Minthogy azok a’ körr y ü lá llá s o k , a’ meilyekre nézve az Orofz ifjúság nak, az orvosi tudomány más O ifzágokha v»ló tanulása eg y Febr.S^-ikán 1799 ik efztendöbea költ Ukaze által meg tilalmazratott vaia, m egváltóttak, és az idegen tartományokkal v?,ló eggyeífég fel (Wabaditatott: arra va ló nézve mi a ’ fellyebb említett tilalmat el törüljük,’ s parantfollyuk, hogy Hoftaatól fogva , az Orofz Nemzetből való ifjú Seborvofok , az orvoli tudomány minden réfzeinek tokélletesebb meg tanulása végett küldettesnek ki idegen Orfzágokra s. a. t. Nem régiben egymás Cs. Ukazét is hirdettetett ki azon Pétersburgi Senatus ( Az Orofz Birodaionibéli fő kormányfzék SeDatusnak nevezte tik), melly által, azt a’ nemes ifjakból ál ió p Ián ta oskolát a ’ mellyet 1797 ik efztendőben, néhai I. Pál Csáfzár állított vala fel, nemtsak jóvá Hagy. g y a és meg erőílíti, hanem az annak fenn tarta nára rendelt 11200 rubelből álló fumma pénzt , 12000 rubellel fzaporittya meg/. Sándor Csáfzár. — Ennek a’ plánta Oskolának az Orofz Biroda lom törvényeinek, és a’ törvénybeli tifzta irás m ó d já n a k , és a’ L o g ik á in k tanulása a ’ -fő vége. D e egyííersmind azoknak a ’ tudományoknak, a’
44y meHvrfr eddig' abban tanitattak, úgymint a’ Né niét és Frantzia nyelveknek további tanulása és gyakorlása is parantfoltatík. E z az intézet 30 nemes ifjúból, és 15 olly ifjakból áll, a’ kiknek attyaik a’ fő Collegiumokban alfó hivatalt vifelnek. Mind a ’ két rendbé iek a’ Korona kaflzajá. b ól tartatnak, evvel a’ kiilönbféggel, h ogy a1 ne mes ifjaknak tartáfokra 200: azutólfóbbaknak pe-dig 150 rubel van rendelve. Ezeken kivül más nemes ifják is bé vétetödeek a b b a , de a kiket magok a’ fzülek tartoznak tartani, ’s ezeknek 50 nél töbre nem mehet a’ fzámok. — A ’ nemes ifjak ezen planta oskolából leendő ki menetelek után a’ titoknokok mellé fognak fegitségül adat ni , a z utólfóbbak pedig mindjárt valofágo* fzolgálatba állítatnak bé Cancellifta rangal s. a. t. A ’ Krimiai fél fzigettwk, a ’ melly moft Tauriának neveztetik, ennekelötte egy fél millióra tétetödőtt a’ nép«ÍTég«. M ivel pedig annak II. Katalin által lett meg hódoltatása előtt fok ke# refztény lakofaik az O r o fz * , azután pedig sok Tatárok a ’ T ö r ö k Birodalomba mentek által , 1793-ik efztendöben 15713a főre ment a’ lakotok íz ám a. A z ott lévS T a tá r Muftinak, a z a z, F ö P ap n ak, General ran gja , 2000 rubel efztendöbéli fizetése van, és vele együtt azon 6 Ülemások, az az , törvénytudók, a’ kik 'közül mindenkor a ’ lég öregebb vafafztatik a ’ Muftifágra, form állyák a ’ Confifloriumot. Helv/tziai Respublika. Berniből, Martius 20. ik napján- A z Amiénsi végképen való békelTégnek kéz alá irafTal leen dő még erőffitését, ez a’ Köz Társaság nagyobb fzivbéli fohajtáfok k ö z t , loha lem v á r t a , mint m oft, nagy reménységgel lővén az e r á n t , hogy azon alkalmatoffággal a’ mi sok fzenvtdéfeinkneik
is vége lefzen, Azonban mind több több Fran* tzia hadi feregík gyűlnek határainkon öfzve. — ■Nem régiben á’ Lafl'areii kaflélyból* minden WafttJaKdiát tárgyazó documentumok, eröfiakofTatt el ragadtattak. — E* történt a’ Pierrei kaftélyban i s , a ’ tn ellj dologról fokféleképen gondolkoznak és fzólnak a’ Helvétziai Poíiticusoki _^ Elegyes Levelek• A ’ tört gyömbért igen hafzöos éfzköznek tar t j á k némellyek a ’ podagra fájdalmainak enyhí tőiére. E gy Banks Jóse/atvezetii Londoni gazdag pódagrieuí úr, annak önnön magán nagy háiznát lapafztalta. Ö minden reggel két kaffé kalántört gyömbért vefzen egy ittze tejbe bé* m ellybcnegy kevés kenyeret és nádtnezet kell meg főzoi. — Ezen efzkaz által a’ podagra fájdalma nemtsak meg enyhitetik, főt ha a t v a g y a’ .gyomorba, v á g y a főbe vefzi magár, onnan a ’ teltnek alsó téfzeire, tudniillik a ’ lábakba le húzatik<s Hágából Martius t$-ikén. A ’ Párisban lévő ©tániai örökös herczeg < ott való múlatásától fogva a’ v e le lé v ft tifxtekkel együtt* külön k ü lön, mind a ’ C onzuloknál, mind a* minifteréVriél gyakran ebédelt. Különös dolognak láttatik üz a’ fiövetséges Belgáknak, hogy mind a’ Hágai Fraütz. kö v e t,, polgár Sumonville, a ’ ki is moít Paris ban y a g y ö n , mind a’ Madritti Kir. udvarhoz rendelt, és tnoft Párisban lévő Hollandus kövst polgár M eyners, a z említett Orániai örökös herczeggel együtt azon ebédekre hivatalofak voltak. Mind ezekből azt a ’ követkézért húzzák ki, hdgy az Orániai herczegi háznak rövid idő alatt léi fog a’ fzenvedett kára pótoltatni, és hogy a’ B atava Refpublikának is végképen meg határozódik a’ íorsa. A ’ Párisi M unicipalitas, a vagy polgári Ma-
447 g I P i r s t u i ö i l j reaöe’ ést adott k i mostanában , meiiy f z é r é n t, senkit sem íefzen fzabad ennek, utánna a ’ templomok körül való temető helyek be te m e tn i, hanem a’ várason k ív ü l, lég alább egv F raotiia m állóidéi, három temető helyek mérettek a’ végre Ki, Mindenikbek közép p on tyán egy gyáfzos fzáJa ép itetik , a ’ mellyben a* halót kisírok efzvc gyűlhetnek. — A ’ hóit tes teket kézen vinrji, többé fz&bad nem Íefzen, h a noin arra raudclt ^yáfzo* fzeksreken fognak a” temető he'yb a Ki viietódai. — A ’ fzegéuy sorsú emberek a ’ város, h e ly s é g , v a g y a'közönség köl tségén temetődnek el. — A ’ íirok felibe epitafíumokat tenni fzabaá íefzen*
j\ápo!j£ói Martius y-ikén. A ' Franízia els8 Conzulnak Adjútansa , polgár Lebrün (a’ hafmaa dik Conzulnak a ’ f ia ), ezen hóloapnak E rikán, viil'xa jim iáé. PalermóbóL. A ’ Fels. N ápolyi K i rálynál egy egéfz óráig tartott atnlitntzíátí v á l t , a/ első mifiiRsrrel pedig Gtnsral sietonnal több ízben couferentiát tartott. Itten , tegnap a ' ko rona berczegnél muratódoít b é , at’ ki különös be'siiíe.iel fogadta 6tet. A ’ Stcíliai F a rlam m tum , mellyet egy hirdetménye által a’ király ide h ivatott, ezen hólnapnak 5-ikén fog itt, 6Tiv« gyii nr. Pdrisbót éo-ik Mártii* A* mi egyházi dol gokra ügyelő miniíterunk, polgár Cortalis, egy planumot káfzitett, és adott bé a ’ Rórmányfzék* ntík, a ’ ixrelly fzerént tudniillik ennekutánna ÍTr* Orfzágbao az egyházi alkotmánynak mteztetődni kellene. Ügy mondják, hotpr közönséges kedvesíégét talált volna minifíer r orttdisnak ez a ’ pia* nucna, &’ meily három hólnap múlva végbe is vítstédfii. Mondják, hogy a’ Romai f*. P á. pa Concordatája is azon alkatmatofl'ággai köíöiiságdíé t&etöcini.'
448
* Magyar Ország.
jfiagy Váradról Martius Havában» T ítt, Eper* jefi í’ ertina M ihály Úrat, az ide való Kir. FŐ O s k o lá b a n , a ’ íz e id Tudom ányoknak öregbik Tanítóját, a’ Jénai Herczegi Tudó* Társaság * mellynek fö tzéllya Német Orfzágban a ’ Deák n y e lv n e k , és a ’ ízép tudományoknak mivelése, ’ s rirágoztatása, e’ folyó efztendöben, a ’ múlt Februarius holnapjában, maga correfpondens tag jává válafztani, és nevezni érdemesnek itilte, meily. i á i a’ fzokott diplomát nékie ide N. Váradra meg is küldötte^ •
*
Híradás. K é t efztendövel enneke!8tte, három versben tettünk újfág leveleinkben arról jelentéit, hogy ide való érdemes kereskedők, ú g y m in t. Stattlet és,J\Tagy Jásef urak, M agyar Orizági Vad Safriínt, akármennyi lefzen a z , illendő árron m egvenni, mindenkor kéfzek lefznek* A rra v a ló nézve je lentetik , hogy a* kinek illyen, de jó , vad fafrán nya felefen vagyon, azt, vagy a ’ Pelii, va g y a ’ Debreczeni v á f á r o k r a , a ’ mellyeken, fent nevezett Bécfi kereskedő, T itt. Nagy József Ur , maga is jelen leDni fzokott, hozzá vigyék bé, v a g y pedig, ha Bécshez közelebb laknának, egyenesen küldjék azt ide* Egy f é l árkus TóliaUkkal. í>. D , S.