18. SZÁZADI CSALÁDNEVEK A FELSė-RÁBAKÖZBėL 1. Munkámban a Rábaközi FelsĘ járás és a Répcemellék családneveit vizsgálom a 18. század elsĘ felében. E két terület (az elsĘ 19. századi közigazgatási elnevezés, a 18. században Rábán inneni felsĘ járás néven említik; a másik földrajzi fogalom) szorosan összetartozik: egyrészt az évszázadok folyamán Kapuvárhoz mint a legnagyobb településhez kapcsolódtak, másrészt az evangélikus lakosságot Vadosfán és Beledben anyakönyvezték, így ezeket a községeket szellemi központként tarthatjuk számon. A feldolgozáshoz a 18. századi országos összeírások Soproni Levéltárban fellelhetĘ adatait használtam fel (Perceptoralia IV. 14a; Conscriptiones regnicolares). 1715-ben helységenként név szerint összeírták az adózó népességet, a külsĘ birtokosokat és a honosítottakat. Ezeket az adatokat 1720-ban felülvizsgálták, s ahol szükséges volt, pótolták, kiigazították. Az 1715 körüli évek nagyon szerencsés kiindulópontot jelentenek a családnévanyag vizsgálatában. Ez az idĘszak ugyanis egy szenvedésekkel, pusztulással teli kort zár le, és egy fejlĘdést ösztönzĘ, békésebb idĘszakot indít el. GyĘr török általi elfoglalása után (1594) szinte az egész Rábaköz elpusztult, a falvak jelentĘs része elnéptelenedett, az emberek a mocsarakban, erdĘkben kerestek menedéket, az életben maradottak sokszor csak évtizedekkel késĘbb mertek visszatelepülni. A török kiĦzése után sem lett azonban béke: a kuruc-labanc harcok során e tájon különösen Vak Bottyán csapatai küzdöttek. Amint a labancok kerekedtek felül, a német és rác nemzetiségĦ katonák feldúlták a településeket. Sok feljegyzés szól arról, hogy felégették a falvakat. Így váltak a 17–18. század fordulójára Dénesfa, Osli, Tamási, Vica majdnem teljesen lakatlanná, illetve az egytelkes nemesi falvak (Vadosfa, Edve, Jobaháza) szinte néptelenné. A 26 vizsgált település összeírásai között errĘl a hét faluról nincs adatunk. A 17. században további nehézséget jelentett a Répce és a Rába mellé települt falvak lakói számára az említett folyók gyakori áradása. A gondokat tetézte, hogy a 17. században gazdátlanná vált földek újból elerdĘsödtek, bozótossá, mocsarassá váltak. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy 1671-ben kivégezték a Rába−Répce vidék legnagyobb birtokosát, Nádasdy Ferencet, birtokait pedig elkobozták. MegközelítĘleg tízévnyi átmeneti állapot után az Esterházyaké lett ez a hatalmas terület. A tulajdonosváltás sok tekintetben életmódváltást is kikényszerített. Az életfeltételek rosszak voltak; némely faluból a hatalmas robotterhek miatt menekültek el a jobbágyok, így sok telek üres, puszta lett. A 18. század elsĘ évtizede után békésebb idĘk következtek. Az irtásföldek gyarapodtak, ezáltal a faluhatárok növekedtek, javultak az életlehetĘségek. Ez a vizsgált negyven évben jól kimutatható: 1715-ben 553, 1728-ban 1468, 1754-ben 1593 családfĘ nevét írták össze. Az adatok természetesen nem jelentik egyértelmĦen a családok számának megháromszorozódását, sok oka lehetett annak, hogy valaki nem szerepelt az összeírásokban. Tudjuk például, hogy az 1700-as évek elején Gartán több, néhány évtizeddel korábban oda telepített család élt, de adókedvezményekben részesültek, mentesek voltak a jobbágyi terhektĘl, így az 1715-ös összeírásban nem, a késĘbbiekben azonban újból szerepelnek. Az egyházi anyakönyvekbĘl kimutatható a jelenlétük.
NÉVTANI ÉRTESÍTė 28. 2006: 21–33.
22
TANULMÁNYOK
Az 1715 és 1754 között eltelt közel 40 esztendĘ fejlĘdését – az említett hibaforrások ellenére – jól érzékeltetik a számadatok: a változás pozitív iránya egyértelmĦ: a gazdagodó névanyag növekvĘ lélekszámra enged következtetni. Az alábbiakban néhány falu népességi adataival szemléltetem, hogy a Rákóczi-szabadságharc után milyen kis létszámúak voltak a FelsĘ-Rábaköz települései, és a kiinduló állapothoz képest mekkora változáson mentek át alig negyven év alatt. A vizsgált községekbĘl csak néhányat ragadok ki a folyamat jellemzésére, bemutatom, hány család élt 1715-ben, 1728-ban és 1754ben az adott helyen (az összeírások szerint). Kapuváron: 111, 167, 258; Babóton: 32, 71, 96; Beledben: 29, 62, 108; Bogyoszlón: 18, 62, 81; Hövejen: 11, 28, 30; Kisfaludon: 23, 95, 98; Mihályiban: 54, 101, 104; Vitnyéden: 22, 66, 58. Az 1715-ös jegyzékben 208-féle felsĘ-rábaközi családnév található. Ez már nagyrészt öröklĘdĘ, idĘtálló, napjainkig megĘrzött névkincs. A 208-féle névnek 1728-ban a 74,64%-a, 1754-ben a 66,82%-a, 1998-ban pedig az 50,33%-a található meg e települések névanyagában. A 18. századi nevek jelentĘs része tehát ma is használatos családnév, sĘt az egyes településeken évszázadok óta jellemzĘ nevek is kimutathatók: Anda, Babos, Bársony, Egyed, Gerencsér, Henye, Ivánkovics, Lajtos, Pócza, , SipĘcz, Szakál, Rabi stb. 2. A 18. században három idĘpontban vizsgáltam meg a családnévállományt: 1715ben, 1728-ban és 1754-ben. (Korábban ennek a névanyagnak a jelentéstani vizsgálatát mutattam be: NévtÉrt. 27: 49–62.) Az alábbi táblázatokban feltüntetem, hány családfĘt írtak össze, hányféle néven éltek ezek a családok, mekkora volt az egyes idĘpontokban a nevek megterheltsége, azaz hány család viselt azonos nevet. 755-féle néven neveztek meg családokat ebben a vizsgált idĘszakban. Az írásváltozatokat összegyĦjtöttem, de nem tekintettem önálló névnek. A családnevek megterheltsége 2,66 és 3,4 között van. Az eredményt magyarázza az a tény, hogy a nevek jelentĘs része kis gyakoriságú.
Családok száma Nevek száma Megterheltség
1715-ben 553 208 2,66
1728-ben 1468 431 3,4
1754-ben 1593 489 3,26
1. táblázat: A családnevek megterheltsége a vizsgált idĘszakban
1715–1728 között több mint 2,5-szeresére nĘtt a térség családjainak a száma. Igaz, hogy az 1715-ös adatok 18 település állapotát mutatják, míg 1728-ban 26 településrĘl van információnk. Ez a fejlĘdés az 1728–1754 közti idĘszakban lelassult. A névállomány gazdagodása szerényebben, de folytatódott; a nevek számában nagyobb arányú az emelkedés, mint a családok számában: 125-tel több családot írtak össze, és 56-féle névvel gyarapodott a névanyag. Az utolsó idĘszakra az átlaggyakoriság enyhén csökkent (3,4 > 3,26). A nevek megterheltsége a század elején minden településen kettĘ alatt maradt, s 13, illetve 40 évvel késĘbb sem sokat változott a helyzet. Csupán a jelentĘsebb községekben tapasztalható az azonos nevĦ családok megsokszorozódása (Kapuváron, Páliban, Vitnyéden). A névkincs sokasodásának hátterében több indíték munkál. Az elĘzĘ századok nyomorúsága megszĦnĘben van, fejlĘdésnek indul a vidék. Esterházy Pál, miután megkapta a térséget, energikusan fogott hozzá birtokai újbóli benépesítéséhez. Ezt a folyamatot tükrözik a nevek is.
VARGA JÓZSEFNÉ: 18. századi családnevek a FelsĘ-RábaközbĘl
23
A 18. századi névanyag állandó része az a név, amely mindhárom elemzett idĘpontban jelen van. E 136-féle név a következĘ: Ács, Anda, Babos, Bakos, Balogh, Bársony, Bencze, Bider, Biró, Bognár, Bókon, Bokor, Borbély, Boros, Borsodi, Böcskei, Buti, Csató, Cserpes, Csiszár, Csizmazia, Csöndör, Csuka, Dancz, Dani, Dobos, Dornai, Dömötör, Egyed, Eperjes, Erdélyi, ErĘs, Farkas, Fekete, Förhéncz, Fücsök, Füzy, Gacs, Gáncs, Garab, Gerencsér, Gilicz, GombkötĘ, Gosztola, Göndöcs, Hajdú, Hajgató, Hancz, Hegyi, HegykĘ, Henye, Herczeg, Hollós, Horváth, Illés, Ivánkovics, Jaksa, Káldi, Kalmán, Kámán, Kapui, Karácsony, Karsai, Kiss, Kisfaludy, Kocsis, Koloszár, Kovács, Kozma, Kökedi, Kövér, Kránitz, Kutasi, Lakatos, Lakos, László, Lengyel, Letenyei, Luka, Madarász, Major, Marics, Mátis, Mészáros, Módos, Molnár, Nagy, Németh, Nyikos, Nyilasi, Odor, Orbán, Oroszlány, ėri, Ötvös, Papp, Patyi, Pintér, Pócza, Póczik, Polgár, Pongrácz, Rabi, Rácz, Rosta, Sági, Simon, Sipos, SipĘcz, Soós, Sörtély, Szabó, Szakács, Szakály, Szalay, Szántó, Szarka, Szekeres, Szerencse, Szigeti SzĘke, SzĦcs, Takács, Tar, Tóth, Török, Tuba, Tungos, Turi, Varga, Vargyas, Vas, Vörös, Zambó, Zsámboki, Zsirai. 3. A gyakorisági szempont alapján három kategóriába sorolom a családneveket: nagy gyakoriságúak (az elsĘ tíz leggyakrabban használt), kis gyakoriságúak (1–6, késĘbb 1–10 közötti számban neveznek meg családokat) és közepes gyakoriságúak (az elĘbbi kettĘ közötti elĘfordulású). 3.1. A nagy gyakoriságú családnevek. – A három vizsgált idĘszakban a tíz leggyakoribb családnév között ugyanaz a tíz ismétlĘdik. Igaz, a tizedik erĘsebben leszakad az elĘzĘektĘl, és az elsĘ idĘszakban más nevek is szerepelnek e helyen (Csizmazia, Szalay); az összehasonlíthatóság kedvéért választottam ki itt a mindig szereplĘ Kiss-t. Pozíció 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen
1715 Családnév Németh Takács Varga Molnár Nagy Kovács Szabó Horváth Tóth Kiss
% 7,05 5,61 5,06 3,98 3,79 3,62 3,44 2,89 2,71 1,63 39,78
1728 Családnév Németh Varga Horváth Szabó Takács Molnár Nagy Kovács Tóth Kiss
% 6,13 5,93 4,77 4,22 3,81 3,34 3,20 3,07 2,38 2,11 38,96
1754 Családnév Varga Horváth Németh Molnár Szabó Takács Tóth Nagy Kovács Kiss
% 5,65 5,65 5,34 3,01 2,82 2,70 2,57 2,51 2,20 1,63 34,08
2. táblázat: A tíz leggyakoribb családnév a vizsgált idĘszakokban
A családok jelentĘs hányadát jelölik a fönti nevek: 39,78%; 38,96%; 34,08%. Még 1754-ben is a családoknak több mint a harmada viseli a tíz leggyakoribb név valamelyikét, de már érzékelhetĘ a folyamatos, s úgy tĦnik, gyorsuló csökkenés. A Rábaközbe
24
TANULMÁNYOK
máshonnan érkezĘk gazdagítják, színesítik a meglevĘ névkincset. A leggyakoribb nevek magyar eredetĦek, illetve magyarrá vált köznévi tartalmú szóból jöttek létre. Ezeknél a neveknél még jól érzékelhetĘ a névadás indítéka: a foglalkozásról (Takács, Varga, Molnár, Kovács, Szabó), az etnikai hovatartozásról (Németh, Horváth, Tóth) és a jellemzĘ testi tulajdonságról történĘ elnevezés (Nagy, Kis). A következĘ táblázat a leggyakoribb nevek sorrendjében bekövetkezĘ változásokat szemlélteti. A százalékos értékek továbbra is a lakosságon belüli arányra utalnak. Családnév Horváth Kiss Kovács Molnár Nagy Németh Szabó Takács Tóth Varga
1715 Pozíció 8. 10. 6. 4. 5. 1. 7. 2. 9. 3.
1728 % 2,89 1,63 3,62 3,98 3,79 7,05 3,44 5,61 2,71 5,06
Pozíció 3. 10. 8. 6. 7. 1. 4. 5. 9. 2.
1754 % 4,77 2,11 3,07 3,34 3,20 6,13 4,22 3,81 2,38 5,93
Pozíció 1–2. 10. 9. 4. 8. 3. 5. 6. 7. 1–2.
% 5,65 1,63 2,20 3,01 2,51 5,34 2,82 2,70 2,57 5,65
3. táblázat: A leggyakoribb nevek sorrendjének változása
Látványosan tört elĘre a Horváth családnév: a nyolcadik helyrĘl indult, és 1754ben már az elsĘ helyre került, sĘt a névanyagon belüli részesedése is majdnem a kétszeresére emelkedett (2,89%-ról 5,65%-ra). A Varga családnév 1728-ban már a második helyen látható, a névanyagon belül az elsĘ és a második idĘszak között nĘtt meg az aránya, utána egy kis csökkenés tapasztalható (5,06 > 5,93 > 5,65%). Az elsĘ idĘszakot és a harmadikat összevetve e két név kivételével a többi aránya csökkent: kisebb mértékben a Németh családnévé, jóval nagyobb mértékben az e tájra jellemzĘ, foglalkozás motiválta családneveké (Kovács 3,62% > 2,20%; Molnár 3,98% > 3,01%; Szabó 3,44% > 2,82%). Különösen nagyot zuhant a Takács név elĘfordulási aránya: 5,61% > 2,70%. A Nagy név kissé visszaszorult, a Kiss családnév állandó helyen, kis gyakorisággal, de jelen van. 1715ben a Kiss mellett ugyanilyen aránnyal szerepelt a Csizmazia és a Szalay családnév is. A nagyon gyakori családnevek szinte minden vizgált településen megtalálhatók, s a század közepe felé haladva az elterjedtségük tovább emelkedik. A 4. táblázatban az látható, hogy a 18 vizsgált helyen hány család viseli az idézett neveket (elĘfordulás), illetve hány faluban élnek ezen a néven (elterjedtség). Tíz és húsz közötti elĘfordulású, családfĘt megnevezĘ tulajdonnévbĘl négyet találtam: Tóth, Horváth, Szabó, Kovács. Ez a névanyag 12,66%-a. Látható, hogy egyrészt az etnikai hovatartozást mutatják meg a nevek, másrészt a foglalkozás szolgált a névadás alapjául. – A Tóth kilenc faluban (Vitnyéden, Gartán, Cirákon, Kapuváron, Babóton, Beledben, Kecölben, Mihályiban és Vásárosfaluban) fordult elĘ: 2,71%. A Horváth
VARGA JÓZSEFNÉ: 18. századi családnevek a FelsĘ-RábaközbĘl
25
családnév Páliban a leggyakoribb (4), Kapuváron, Babóton és Keresztúron két-két esetben, máshol egyszer-egyszer írták össze. A Szabó Kapuváron és Babóton négyszer, Gartán háromszor, Vásárosfaluban kétszer, Beledben, Himnodon, Kecölben, Keresztúron, Mihályiban és Páliban egyszer szerepel (3,44%). A Kovács családnév Páliban hatszor, Mihályiban négyszer, Kapuváron háromszor, Bogyoszlón és Himodon kétszer, Kisfaludon, Veszkényben és Vitnyéden egyszer van jelen (3,62%). Huszonegy családot jelöl a Nagy név (3,79%): Kapuváron nyolc, Gartán öt, Szárföldön négy, Páliban kettĘ, Kecölben és Bogyoszlón egy család neve. A Molnár név huszonkét esetben fordult elĘ (3,97%). A Rába melletti települések közül Kapuváron hat, Babóton, Beledben és Mihályiban három, Kecölben egy, a Répce melletti Vitnyéden és Himodon kettĘ, Gyóróban egy családot és egy esetben szárföldi családot jelöl. A Varga családnév a vizsgált tizennyolc településbĘl tizenháromban megtalálható. FeltĦnĘen sok család viseli ezt a nevet Kapuváron, Mihályiban (5-5) és Keresztúron (4). A Takács név Vásárosfaluban a huszonhárom családból és Babóton a huszonkilencbĘl öt családot nevez meg. Kapuváron és Mihályiban három, Gartán, Kecölben, Kisfaludon, Páliban és Veszkényben két-két család neve, és további öt faluban egyszer fordul elĘ. A legtöbb Németh nevĦ család Vitnyéden élt (8), Gartán öt, Mihályiban, Páliban és Szárföldön négy, Vásárosfaluban pedig három. A többi településen egyszer vagy kétszer fordult elĘ, tizennégy faluban viselték. Pozíció Név 1. Németh 2. Takács 3. Varga 1–3. név együtt 4. Molnár 5. Nagy 6. Kovács 7. Szabó 8. Horváth 9. Tóth 10. Csizmazia, Kiss, Szalay 4–10. név együtt Összesen
ElĘfordulás 39 31 28 98 22 21 20 19 16 15 9 122 220
% 7,05 5,61 5,06 17,72 3,98 3,79 3,62 3,44 2,89 2,71 1,63 22,06 39,78
Elterjedtség 14 14 13 13–14 9 6 8 10 10 9 9 60-10
4. táblázat: A leggyakoribb családnevek 1715-ben
A Németh és a Varga családnév nemcsak a leggyakoribb, de a legelterjedtebb is: húsz-húsz faluban használták (5. táblázat). Figyelemre méltó, hogy a Molnár név veszített gyakoriságából, elterjedtsége azonban megmaradt. A Horváth családnév egyre több községben él, noha nem pontosan hasonlíthatók össze az adatok, mivel 1715-bĘl tizennyolc, 1728-ból pedig huszonhat falu összeírása állt rendelkezésünkre.
26
TANULMÁNYOK Pozíció Név 1. Németh 2. Varga 3. Horváth 1–3. név együtt 4. Szabó 5. Takács 6. Molnár 7. Nagy 8. Kovács 9. Tóth 10. Kiss 4–10. név együtt Összesen
ElĘfordulás 90 87 70 247 62 56 49 47 45 35 31 325 572
% 6,13 5,93 4,77 16,83 4,22 3,81 3,34 3,20 3,07 2,38 2,11 22,13 38,96
Elterjedtség 20 20 19 19–20 19 19 20 13 16 17 17 13–20
5. táblázat: A leggyakoribb családnevek 1728-ban Pozíció 1–2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Név Horváth Varga Németh 1–3. név együtt Molnár Szabó Takács Tóth Nagy Kovács Kiss 4–10. név együtt Összesen
ElĘfordulás 90 90 85 265 48 45 43 41 40 35 26 278 543
% 5,65 5,65 5,34 16,64 3,01 2,82 2,70 2,57 2,51 2,20 1,63 17,44 34,08
Elterjedtség 23 19 21 19–23 15 16 19 16 14 16 14 14–19
6. táblázat: A leggyakoribb családnevek 1754-ben
Az eredmények azt mutatják, hogy az elsĘ három név lényegesen nagyobb gyakoriságú, mint az utána következĘk; különösen erĘteljes a tizedik név leszakadása (6. táblázat). Az is jól érzékelhetĘ, hogy az elsĘ három helyen szereplĘ név a legelterjedtebb. A huszonöt falu közül (Potyond adatai hiányoznak) tizenkilencben, huszonegyben, illetve huszonháromban fellelhetĘk. A 4–9. nevek között a Takács név még mutatja egykori fényét, ez a név tizenkilenc településen van jelen, noha a községek névanyagában egyre kisebbé vált a súlya. A Varga név az egyes helységeken belül a névanyag jelentĘs részét foglalja le: Kapuváron 9,69%, Bogyoszlón 7,4%, Kecölben 11,32%, Keresztúron 11,42%, Mihályiban 9,61%, Tamásiban 9,09%, Vitnyéden 8,62% az elĘfordulása. A Takács név Edvén (15%), Vicán (6,81%), Vásárosfaluban (6,66%) igen gyakori. A Tóth tipikus vitnyédi névvé vált, az összes családnév 18,96%-át adja. A Németh Vitnyéden
VARGA JÓZSEFNÉ: 18. századi családnevek a FelsĘ-RábaközbĘl
27
(17,24%) és Bogyoszlón (8,64%) nagyon jellemzĘ (a két település történetében vannak közös szálak), s Vásárosfaluban (13,33%) és Veszkényben (13,15%) is sok család viseli. A Horváth az összes családnéven belül a legnagyobb gyakoriságot Cirákon (13,8%), Veszkényben (13,2%) és Szárföldön mutatja (10,66%), míg Bogyoszlón 9,87%, Keresztúron 8,57%, Babóton 7,29%, Páliban 7% és Mihályiban 6,73% a névelĘfordulás; Osli, Vadosfa ebben a tekintetben nem vizsgálható, mivel ezeken a településeken mindegyik név csak egyszer fordul elĘ. A Molnár név Babóton 10,42%, Szárföldön pedig 6,66%. Ugyancsak Szárföldön igen gyakori a Nagy családnév, 9,33%. A Kovács név Páliban még mindig igen jelentĘs, 8,14%, a Kiss családnévnek pedig szárföldi elĘfordulása a legmagasabb: 5,33%. 3.2. A kis gyakoriságú családnevek. – Az egyszer elĘforduló nevek mutatják meg a névkincs folyamatos gazdagodását. Ezeket is a ritka nevek között vizsgálom, de érdemes egy pillantást vetni arra, hogy az egyes idĘszakokban mekkora volt a számuk és az arányuk.
ElĘfordulás Nevek %-ában Családok %-ában
1715 130 62,50 23,51
1728 254 58,93 17,30
1754 288 58,89 18,08
7. táblázat: A kis gyakoriságú nevek aránya a vizsgált idĘszakokban
Az 1715-ös összeírás adatai tizennyolc település 553 családfĘjének nevét tartalmazzák, ez 208-féle különbözĘ családnevet jelent. A névgyakoriság 2,66. Ez az adat a nevek nagy számára, változatosságára enged következtetni. Százharminc olyan név van (a nevek 62,50%-a, a családok 23,51%-a), amely az egész FelsĘ-Rábaközben csak egy család nevét jelenti, tehát tökéletesen egyedít, azonosít, betölti a tulajdonnév identifikáló funkcióját. A következĘ két idĘpontban közel azonos a névanyagon belüli arányuk, de kevesebb családot neveznek meg: idĘközben megnĘtt a nevek gyakorisága. – A két családot jelölĘ nevekbĘl húsz olyan akad 1715-ben, amelynek mindegyike ugyanabban a faluban élĘ személyekre vonatkozik (Anda: Hövej; Balássy, Bársony, Kapui, Kondor, Nyilassi, Simolák, Szakács: Kapuvár; Bokkon: Himod; Eötvös: Gyóró; Gács, Szany: Kisfalud; Hegyi: Garta; Kalmán, Kozma, Poczi: Páli; Kámán, Tunkos: Mihályi; Krainicz: Bogyoszló; Török: Babót). A húsz névbĘl hét Kapuváron található, mely ekkor is a környék legjelentĘsebb települése. Három családnév Páliban élĘket jelöl, kettĘ pedig mihályiakat és kisfaludiakat. A más-más településen fellelhetĘ nevek közül hármat emelek ki: a Balog és a Berta Kisfaludon és Mihályiban fordul elĘ, a Gerencsér családnév pedig Kapuváron és Gartán. Ezek között a települések között akkor is szoros volt a kapcsolat. A további tizenhat név egymástól viszonylag távol fekvĘ községek lakóit nevezi meg. A kétszer elĘforduló nevek a lakosság 14,1%-át jelölik (39-féle: 18,75%, 78 család). – A háromszor elĘforduló tizenhatféle névbĘl öt egy-egy falu névanyagában található meg: Babos: Mihályi, Biró: Vadosfa, Buti és Dáncz: Beled, Szakály: Babót, a többi 11 eltérĘ települések névanyagában látható: a Dobos (Beled, Mihályi, Vadosfa), a Karikás (Kapuvár és Babót) és a Nyikos (Kapuvár, Hövej, Vitnyéd) nevek egymáshoz na-
28
TANULMÁNYOK
gyon közeli településen élĘket neveznek meg. A 16-féle név a nevek 7,69%-át teszi ki, ez negyvennyolc családfĘ: 8,68%. – A négyszer elĘforduló nevek közül az Egyed-et emelem ki: mind Páliban van. A Göndöcs is szinte egy település lakóit nevezi meg (három kapuvári, egy gartai), a Papp két kapuvári és két himodi, a Zsirai két mihályi és két gyórói családnak a neve. A Mészáros elterjedt név, minden esetben máshol található (Kapuvár, Gyóró, Himod, Kecöl). Hat családot jelölĘ azonos név négy esetben látható (négyféle név: 1,92%, 24 név: 4,34%). A Bognár négyszer fordul elĘ Kapuváron, kétszer Gartán, a Boros négyszer Páliban, kétszer pedig Szárföldön; a Szücs négyszer Kapuváron, egyszer Bogyoszlón és Kisfaludon; a Kocsis háromszor Himodon, egyszer Kapuváron, Cirákon és Mihályiban. E ritka családnevek adják a használatban levĘ névkincsnek a kilenctizedét, és az e neveket viselĘk a családfĘk több mint felét. A hét, nyolc és kilenc családot megnevezĘ tulajdonneveket már a közepes gyakoriságúakhoz sorolom, mivel ekkor még a nagy gyakoriságú nevek is csupán 10 és 40 között fordultak elĘ. Család 1 2 3 4 6 Összesen
Névféleség %-a 62,50 18,75 7,69 2,40 1,93 93,27
Családok %-a 23,51 14,10 8,68 3,62 4,34 54,25
8. táblázat: A kis gyakoriságú nevek aránya a vizsgált idĘszakokban
1728-ban az egyetlen családot megnevezĘ tulajdonnevek száma 254. Ez az elĘforduló 431 névfajtának az 58,93%-a, amely az összeírásban szereplĘ összes névnek (1468) csupán a 17,3%-át adja. A 9. táblázatban részleteztem a tíz alatti elĘfordulású nevek névkincsen belüli megoszlását. A negyedik oszlopban lévĘ százalékos arány megállapításánál az elsĘ és második oszlop szorzatából indultam ki. Családok száma
ElĘfordulás
Névfajták %-ában
1 2 3 4 5 6 7 8 9 Összesen
254 86 34 14 6 6 4 4 1 402
58,93 19,96 7,89 3,24 1,39 1,39 0,93 0,93 0,23 94,89
Az összes családnév %-ában 17,30 11,71 6,94 3,81 2,04 2,45 1,91 2,18 0,61 48,95
9. táblázat: A kis gyakoriságú nevek aránya 1728-ban
A fenti táblázatban szereplĘ viszonylag ritka nevek (legfeljebb kilenc család viseli ugyanazt a nevet a vizsgált falvakban) a névféléknek ismét a kilenctizedét, a lakosság
VARGA JÓZSEFNÉ: 18. századi családnevek a FelsĘ-RábaközbĘl
29
által viselt névkincsnek megközelítĘen a felét (47,66%) teszik ki. Az 1728-as országos összeírás gazdag anyagot biztosít a vizsgálódáshoz. E térségnek mind a huszonhat falujáról találtam adatokat. A huszonhat településen 1468 családfĘ nevét írták össze, ezt 431féle különbözĘ családnévvel fejezték ki. Az átlaggyakoriság 3,4; a falvakban alacsonyabb: 2,27 és 1,04 között mozog. Az utóbbi Dénesfán fordult elĘ, amelyrĘl tudjuk, hogy a korban nagyon szegény lakói voltak, a 17. században a Répce állandó áradása miatt csupán megyei taksát fizetĘ zsellérközségként szerepelt. Az 1600-as évek elején az árvíz, késĘbb a kuruc kori pusztítások miatt teljesen lakatlan lett. KésĘbb a Zellinger, majd a Schmindlin család zálogbirtokává vált, Ęk telepítették újra a községet. Ezt az állapotot tükrözi az 1728-as névsor: a huszonhat családból négy a magyar, kettĘ a horvát és húsz a német nevĦ. A háromféle magyar név (GyĦrĦ, Molnár, GyĘrvári) négy családot jelöl, a többi huszonkettĘ idegen, betelepített, betelepült személy: Anrájter, Buminger, Cump, Faber, Gangl, Herman, Hoaler, Imaneker, Jorovics, Klaus, Krászl, Mandler, Moar, Parics, Paudler, Praj, Sach, Salemon, Schmitt, Staumberger, Szinebel, Tobinger. Osliban is alacsony a gyakorisági mutató (1,38); a szám azt jelzi, hogy a falu most kezd újraéledni a betelepülés segítségével. JellemzĘ nevei a Borsodi, a Csizmazia, a Horváth, a Kapui és a Tapolczay. Az 1754-es Nádasdy Boldizsár-féle összeírás teljesnek tekinthetĘ: mind az adózó, mind a nem úrbéres népességet feltünteti (házatlanok, nem adózó nemesek, iskolamester, szolgák, pásztorok). Az összeírás végén felsorolja a zsidó lakosokat is. Találtam adatokat EdvérĘl, Jobaházáról és Vadosfáról is, noha ezek nemesi falvak; Potyond lakosainak összeírása azonban sajnálatos módon hiányzik. Családok száma
ElĘfordulás
Névfajták %-ában
1 2 3 4 5 6 7 8 9 Összesen
288 79 48 26 8 6 8 2 2 467
58,89 16,16 9,82 5,33 1,63 1,23 1,63 0,40 0,40 95,49
Az összes családnév %-ában 18,08 9,92 9,04 6,52 2,51 2,25 3,51 1,00 1,13 53,96
10. táblázat: A kis gyakoriságú nevek aránya 1754-ben
Az egyetlen családot megnevezĘ tulajdonnevek száma 288. Ez az elĘforduló 489 névfajtának az 58,89%-a, amely az összeírásban szereplĘ összes családfĘnévnek (1593) a 18,08%-át adja. A táblázatban részleteztem a tíz alatti elĘfordulású nevek névkincsen belüli megoszlását. Az elĘzĘ idĘszak táblázatához hasonlóan a negyedik oszlopban lévĘ százalékos arány megállapításánál az elsĘ és második oszlop szorzatából indultam ki. A ritka családnevek között egyre több a német (pl. Apeller, Bruck, Fischer, Hochsinger, Linsehauer, Scherer, Schneider, Stikner) vagy délszláv hangzású és írású név (pl. Csörgics, Degovics, Dezamics, Garabics, Kuslics, Mikics, Ugronovics). Még egy csoportban
30
TANULMÁNYOK
található nagy számban ritkán elĘforduló családnév, ez a származási helyre utaló nevek köre, amelyek a helynévhez kapcsolt -i képzĘ segítségével váltak családnévvé (pl. Budai, Csákvári, Családi, Dornai, Dukai, Szanyi, Udvardi). 3.3. A közepes megterheltségĦ nevek. – 1715-ben a Vörös az egyetlen, amely hét családra vonatkozik: Kapuváron és Keresztúron kétszer, Kecölben pedig háromszor fordul elĘ (0,48% és 1,26%). Egy esetben találtam nyolc családot azonosan jelölĘ megnevezést (0,48%, illetve 1,44%,), ez a SipĘcz név, hétszer Kapuváron, egyszer Gartán jelentkezik. Kilencszer elĘforduló név három esetben akadt (háromféle: 1,44%, 27 családfĘ: 4,88%). A Csizmazia hat település nevei között van jelen: háromszor Kapuváron, kétszer Gartán, egyszer pedig Kisfaludon, Mihályiban, Páliban és Veszkényben. A Kis családnév mind a kilenc esetben más településen jelentkezik. A Szalay név háromszor Páliban és Szárföldön, kétszer Kapuváron és egyszer Bogyoszlón található meg. Ez utóbbi három már a tizedik leggyakoribb név az anyagban. Ez a néhány közepes gyakorisággal elĘforduló családnév a nevek 1,92%-át és a családok 5,95%-át teszi ki. 1728-ban a közepes gyakoriságúak a névféleségek 2,78%-át jelentik, a családfĘknek pedig a 7,58%-át. Olyan neveket soroltam ide, amelyek a huszonhat településen legalább tíz, legfeljebb harminc család neveként élnek. Tizenkétféle név alkotja ezt a csoportot: Boros, Csizmazia, Farkas, László, Mészáros, Pintér, Simon, SipĘcz, Szalay, Szarka, Szücs, Vörös. Az elĘzĘ összeírás közepesen megterhelt nevei itt tovább élnek. A nevek kisebbik fele egyenletes eloszlású, sok faluban viselik. Ilyen a Csizmazia vagy Csizmadia, a Farkas, a Mészáros, a Simon és a Vörös. A Csizmazia (15) tizenkét faluban, a Vörös (11) hét, a Simon (13) nyolc, a Farkas (14) és a Mészáros (16) tíz faluban van jelen. (Zárójelben az összes elĘfordulást adtam meg.) A közepes megterheltségĦ nevek nagyobbik része jobban kötĘdik egy-egy településhez. A tizennégy Boros névbĘl hat Páliban, a tizenegy László-ból öt Tótkeresztúron, a tizenkét Pintér-bĘl öt Babóton, a tizenöt SipĘcz-bĘl kilenc Kapuváron, a tizennyolc Szalay-ból hat Páliban, a tíz Szarkából négy Hövejen, a tizenkét Szücs-bĘl pedig nyolc Kapuváron található. A névállományból 1-1% körüli részt jelentenek a felsorolt nevek. 1754-ben az elĘzĘek helyébe járul néhány újabb név: Balogh, Bognár, Csizmazia, Farkas, Mészáros, Papp, Pintér, Simon, SipĘcz, Szalay, Szücs, Vörös. Ez a 12-féle név tíz és huszonöt közötti elĘfordulású. Talán a közepesen megterheltek közé sorolhatnám a 2-2 nyolc, illetve kilenc családot megnevezĘ Kocsis, Orbán, Rosta, Soós neveket, azonban ezek egy-egy településen jellemzĘek, más falvakban alig fordulnak elĘ. 4. Összegzés. – A tíz alatti elĘfordulású nevek (1715-ben a kis és közepes megterheltségĦek együttesen számított) aránya az összes név 95,66%-át teszi ki. A családfĘk 60,85%-a visel ritka elĘfordulású vagy közepes megterheltségĦ nevet. Mindez tizennyolc településre vonatkozik, tehát a 18. század elsĘ két évtizedében még a nevek egyedítĘ funkciója eleven, jól mĦködik. A tíz (39,78), illetve ebben az esetben a már említett okok miatt kilenc legtöbbször viselt név a lakosság 38,16%-ának a megjelölésére szolgál. A Kiss családnév közepes megterheltségĦ, tehát a számításoknál ott vettem figyelembe. Névféleség %-a
CsaládfĘk %-a
VARGA JÓZSEFNÉ: 18. századi családnevek a FelsĘ-RábaközbĘl
Kis gyakoriságú Közepes gyakoriságú Nagy gyakoriságú Összesen
1715 93,27 2,41 4,32 100
1728 94,89 2,78 2,33 100
1754 95,49 2,47 2,04 100
1715 54,25 7,59 38,16 100
1728 48,95 12,09 38,96 100
31 1754 53,96 11,96 34,08 100
11. táblázat: A különbözĘ gyakoriságú névcsoportok aránya a vizsgált idĘszakokban
1715-ben a tizennyolc vizsgált településen a 208-féle név 2,66-os névgyakoriságot jelentett. Falvanként vizsgálva még alacsonyabb a gyakorisági mutató; ez változatosabb névhasználatot jelent. Mind a tizennyolc községben kettĘ alatt marad a gyakoriság (1,04–1,96). A legmagasabb Páliban (1,96) és Kapuváron (1,95). – Páli a Rábaköz egyik leggazdagabb községe volt a 18. század végéig. Egy jobbágytelekhez negyven kisholdnyi föld tartozott. TĘsgyökeres családjai (Kovács, Horváth, Németh) már az 1600-as évek közepén több ágra szakadtak. Az 1715-ös összeírásban ezt látjuk: a Kovács hat, a Boros, az Egyed, a Horváth és a Németh négy-négy, a Szalai három, a Kozma, a Nagy, a Poczi(k), a Sipos és a Takács két-két családot nevez meg. További tizennégy családnév egyszer fordul elĘ. Kapuváron a következĘ nevek nagy gyakorisága jellemzĘ: Nagy (8), SipĘcz (7), Molnár (6), Varga (5), Bognár, Szabó, Szücs (4-4), Csizmazia, Göndöcs, Kovács, Takács (3-3). Az ötvenhétféle névbĘl ez tizenegyet jelent, a maradék negyvenhatféle név egy (31 esetben) vagy két (15 esetben) család nevét adja. – A teljesség igénye nélkül utalok még néhány falu névállományára. Babóton 1,88 a gyakoriság: öt Takács, négy Szabó, három Molnár és Szakály, valamint két Varga és Török családnév fordul elĘ. Jellegzetesen babóti név a Szakály vagy Szakál, már 1584-ben feltĦnik. A vitnyédi családnevek gyakorisága 1,83: a nyolc Németh és három Tóth mellett két család neve Molnár, a többi név egy-egy családot jelöl. Egy 1492-es oklevél már említi a Nyikos családnevet, a név azonban 1715-ben is csak egyszer kerül elĘ. Kisfaludon huszonegyféle név huszonhárom család nevét adja. Csupán a Takács és a Gács vagy Gacs név jelöl két-két családot. A gyakoriság tehát alacsony: 1,09. Hasonló a veszkényi helyzet is (1,05): a tizenhétféle név tizennyolc család neve, csupán Takács-ból van kettĘ (1,05). Ugyanezt tapasztaljuk Cirákon: a nyolcféle név kilenc család neve, csupán a Tóth-ot viseli két család. A gyakoriság: 1,12. Még 1728-ban is a kis és közepes megterheltségĦ nevek határozzák meg a névanyag jellegét. Az összeírt családfĘk 61,04%-a visel ilyen nevet. A maradék a tíz leggyakoribbat foglalja magába. Innen közelítve viszont azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a családok 40%-a tíz néven osztozik, tehát sok az azonos néven élĘ család. EbbĘl az elsĘ három leggyakoribb név a családok 16,83%-át, a 4–10. leggyakoribb név a családfĘk 22,13%-át jelöli (azaz a családok egy hatoda háromféle nevet használ). – Van a neveknek egy olyan csoportja is, amelynek mindegyike egy településhez kapcsolódik, így ott gyakori lesz: a négy Biró családnevĦ mindegyike vásárosfalui, a négy Dancs nevĦ beledi, a négy Gacs mindegyike kisfaludi, a négy Szakály mindegyike babóti, a három Anda höveji, a három Babos mihályi, a három Bödecs beledi, a három Gombás páli, a három Hoffer és a három Páczl gartai, a három Lengyel kisfaludi és a három Mesterházi tamási. Némely nevek egymáshoz közeli falukban lelhetĘk fel. Az öt Bókon nevĦ családból egy Himodon, kettĘ Hövejen, kettĘ Vitnyéden él; a négy Borsodi-ból kettĘ Osliban, kettĘ Szárföldön; a nyolc Garab-ból három Gyóróban, három Himodon él, a hét
32
TANULMÁNYOK
Nyikos-ból négy Hövejen, három Vitnyéden; a tizenkét Pintér-bĘl öt Babóton, három Gartán; a nyolc Zsirai-ból három Mihályiban, kettĘ Gyóróban és három Vadosfán; a tizenegy László-ból három Beledben, öt Keresztúron és kettĘ Vadosfán él. – A legnagyobb gyakoriságot mutató község ismét Páli (2,27), ahol a családnevek közül a legsĦrĦbben elĘforduló a Kovács és a Németh (8-8), a Boros és a Szalai (6-6), a Horváth (5), a Szigeti és a Póczik (4-4), a Gombás, a Nagy, a Siposs, a Takács és a Varga (3-3). Az Egyed, a Kábosztás és a Kozma nevek két-két családot jelölnek. Huszonkét név viszont csak egy család megkülönböztetésére szolgál. Sok gyakori családnév van Vitnyéden is (2,2): Németh nevĦekbĘl tizenhárom, Tóth-ból nyolc, Vargá-ból öt akad. Néhány kapuvári gyakori családnevet is kiemelek: tizenkilenc Varga, kilenc SipĘcz, nyolc Szücs nevĦ család élt az összeírás idĘpontjában a településen. Bizonyos községekben továbbra is megmaradtak a jellemzĘ nevek. A tizenhárom Borosból hat család Páliban él, a tizenöt SipĘcz nevĦbĘl kilenc Kapuváron, négy Gartán, a tizenkét Szücs-bĘl nyolc Kapuváron, a nyolc Szakács közül hat ugyancsak Kapuváron él. Szigeti családnévbĘl összesen öt van, közülük négy páli lakos. KitĦnik a felsorolásból, hogy a kezdetben csak egy-egy családra jellemzĘ nevek egyre többször fordulnak elĘ. 1754-ben 1593 családot írtak össze a huszonhat faluban. Ez 489-féle családnévben jelenik meg. Az átlaggyakoriság 0,14-dal alacsonyabb, mint huszonhat évvel korábban (3,26). Az eltelt majdnem egy emberöltĘ alatt ötvennyolc új névvel gyarapodott a családnévállomány. Ez adódik a birtokos gazdaságszervezĘ filozófiájából: Esterházy tudatosan igyekezett német anyanyelvĦeket betelepíteni birtokaira. Jól érzékelhetĘek a szélsĘ értékek: a 489-féle névbĘl 288 egy-egy család neveként használatos (58,89%), és 467féle név a vizsgált területen nem nevez meg kilencnél több családot. Ugyanakkor az elsĘ és második helyen álló Varga, illetve Horváth családnév 90-90 családfĘt jelöl. – A legnagyobb a nevek gyakorisága Kapuváron: 2,48. Itt 258 család került összeírásra, ebbĘl a nevek csaknem 10 %-a Varga (25), 5,42%-a SipĘcz (14), 4,3%-a Horváth (11), 3,87%-a Nagy és Németh (10-10). Több mint 3%-nyi a Mészáros, Molnár, Papp, Szabó nevĦ családok aránya. Vitnyéden 2,42 a névgyakoriság. Ezen a településen ötvennyolc család élt 1754-ben, közülük tizenegy (18,96%) a Tóth nevĦ, tíz (17,24%) a Németh, öt (8,6%) a Varga, négy (6,89%) a Simon és három (5,17%) az 1500-as évektĘl jegyzett Nyikos. Páliban – mint az elĘzĘ idĘpontokban – most is jelentĘs némely név megterheltsége (2,32). 86 családot 37-féleképpen neveznek meg. – Továbbra is elevenen él a Kovács és a Póczik (7; 8,13%), a Horváth, a Németh és a Szalay (6-6; 6,97%), a Szigeti (5; 5,81%), a Boros (4; 4,66%), az Egyed, a Kozma, az Orbán, a Takács és a Torma (3-3; 3,48%) név. Osliban és Vadosfán a névgyakorisági mutató 1. Az elsĘben hat különbözĘ családnevet írtak össze, a másikban húsz eltérĘt. Osli a 17. században teljesen elnéptelenedett, de miután Esterházy-birtokká vált a század legvégén, különbözĘ kedvezményekkel próbálták az embereket oda-, illetve visszacsalogatni, így többszöri megtorpanás után a század közepétĘl ismét fejlĘdésnek indult. Vadosfán 1752-ben még két Horváth nevĦ családról ír LAUCSEK JÓNÁS. 1754-ben viszont már nincs két azonos nevĦ család – az összeírás szerint. A Mészáros név nem szerepel az elsĘ tízben, de nyolc településen jelen van, Kapuváron a Papp családnévhez hasonlóan 3,1%-ban. A SipĘcz családnév a kapuvári nevek 5,42, a gartai nevek 4,07%-át teszi ki. A Szalai családnév Páliban a leggyakoribb, 6,97%. A Simon név Vicán kiemelkedĘ: 9,09%, Vitnyéden pedig 6,89%. A névgazdagság nagy, a használt nevek 95%-a valóban egyedít. A leggyakoribb tíz néven túl egyenletes elterjedésĦ név még a Csizmazia és Farkas (kilenc faluban), a Bognár, a
VARGA JÓZSEFNÉ: 18. századi családnevek a FelsĘ-RábaközbĘl
33
Mészáros, a Simon és a Vörös (8-8 faluban). Említést érdemelnek azok a nevek, amelyek csak egyetlen településen fordulnak elĘ, ott viszont nagyobb arányban: Bankó (Beled 3; 2,77%), Dantz (Beled 3; 2,77%), Dezamics (Kapuvár 3; 1,16%), Egyed (Páli 3; 3,48%), Ensöl (Kapuvár 3; 1,16%), Gosztola (Himod 4; 12,5%), GyĘrvári ( Dénesfa 4; 17,4%), Hoffer (Garta 5; 6,75), Ivánkovics (Hövej 3; 10%), Kránitz (Bogyoszló 3; 3,7%), László (Beled 3; 2,77%), Lengyel (Kisfalud 3; 3,06%), Mattis (Beled 5; 4,63%), Pesti (Vásárosfalu 3; 6,66%), Potzik (Páli 7; 8,14%), Rosics (Kapuvár 3; 1,16%), Szerencse (Kapuvár 3; 1,16%), Tar (Keresztúr 4; 5,71%), Tobler (Garta 3; 4,05%), Tringer (Garta 3; 4,05%), Torma (Páli 3; 3,48%), Turbok (Rábatamási 4; 5,2%). JellemzĘ névnek tekinthetĘ Hövejen a Pócza, Vásárosfaluban a Biró, Kisfaludon a Gacs. A 18. század elsĘ felének közel negyven évérĘl a nevek segítségével megállapítható, hogy fejlĘdĘ, gazdagodó idĘszak volt. Az adatok meggyĘzĘen igazolják ezt. Sokasodtak a nevek, de az eredeti állapothoz képest jelentĘsen megnĘtt az idegen hangzású családnevek száma is. Hivatkozott irodalom DRINÓCZY GYÖRGY 1830–1847. Böngészet Sopron megye ismeretéhez. Kézirat, Soproni Levéltár. HAJDÚ MIHÁLY 2003. Adatok a személynevek földrajzi különbségének vizsgálatához. In: Uė: Nyelvészeti és néprajzi közlemények. Orosháza. HAJDÚ MIHÁLY 1998. Dunántúli személynevek a XVI. századból. In: Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY – KESZLER BORBÁLA. Budapest. 69–72. KARÁDY VIKTOR – KOZMA ISTVÁN 2002. Név és nemzet. Budapest. KNIEZSA ISTVÁN 2003. Hely- és családnévvizsgálatok. Budapest. KOSÁRY DOMOKOS 1980. MĦvelĘdés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest. LAUCSEK JÓNÁS 1902. Vadosfai Ág. Hitv. Evang. Anyaegyházközség és filiáinak története. Kapuvár. THIRRING GUSZTÁV 1938. Sopron megye községeinek fejlĘdése. Soproni Szemle 186–96. TÓTH PÉTER 1994. Sopron vármegye közgyĦlési jegyzĘkönyveinek regesztái 1. Sopron.
VARGA JÓZSEFNÉ MRS. JÓZSEF VARGA, 18th century family names in the FelsĘ-Rábaköz region The results of the quantitative analysis of family names of the FelsĘ-Rábaköz region reflect the adversities of regional history took place until the turn of the 17th–18th centuries. The 1715 year’s register contained only 553 families, a number, which increased to 1593 by 1754; in the meanwhile the number of the family names rose from 208 to 489. This tendency of rapid rise slowed down in the 19th century. As the increase in the number of families was larger than the increase in the number of family names, the number of families bearing the same name rose from 2,66 to 3,26 between 1715 and 1754. – Investigation into frequency of 18th century family names convincingly proves that deserted villages were continuously being inhabited by new settlers. One sign of it is the relatively high number of family names occurring only once. Family names of average frequency constitute the most characteristic names of a region or of a settlement. – Family names developed from ethnic names and those developed from names of occupations are of great frequency in the 18th century and are still very characteristic of the FelsĘ-Rábaköz region.