Erki Katalin * ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FELS OKTATÁS TERÜLETÉN

Erki Katalin* ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FELS OKTATÁS TERÜLETÉN

BEVEZETÉS

A fels oktatás területén egyre er söd versenyhelyzet tapasztalható, melynek többféle oka van. A potenciális hallgatói létszám csökkenése, a Bolognai folyamat során megfogalmazott feltételek, a min ség iránti igény egyre jelent sebb megjelenése, stb. Ennek következtében manapság számtalan rangsorral találkozhatunk akár nemzetközi viszonylatban, akár a hazai fels oktatás területén. Ezek mind a min ség valamiféle tükrözése miatt készültek el, ezek segítik a jelentkez hallgatók eligazodását a még meglehet sen széles kínálatban. De felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire mutatnak valós képet az egyes intézményekr l, illetve az egyes szakokról ezek a rangsorok?

Az el adásomban arra keresem a választ, hogy a rangsorok mennyire vannak összhangban a hallgatók véleményével. Kitérek a rangsorok módszertanában található különbségekre, valamint arra, hogy ez mennyiben torzítja a kapott eredményt. Vizsgálom továbbá, hogy a jelentkez k attit djei mennyire fedik a rangsoroknál alkalmazott mutatókat.

KÜLFÖLDI RANGSOROK A külföldi rangsorok felállítása során többféle módszertannal találkozhatunk. Egyes rangsorok kizárólag statisztikai adatok alapján dolgoznak, míg mások a hallgatók megkérdezése során nyert információkra támaszkodnak, valamint a kett együttes alkalmazása is gyakori. Ezek alapján vagy a fels oktatási intézményeket állítják sorrendbe, vagy az egyes szakok, szakterületek rangsorát készítik el.

A U. S. News and World Report-ranking a legrangosabb amerikai rangsor, mely egy meglehet sen összetett szempontrendszert használ, majd az egyes szempontok szerinti rangsorokat súlyozza és összesíti. Az adatokat kizárólag az intézményeknek küldött, önkitölt s kérd ívek segítségével gy jtik össze. A vizsgált terület lehet a tudományos presztízs, felvételi szelektivitás, oktatói er források, diplomázók és lemorzsolódók aránya, anyagi források, diploma megszerzésének átlagos ideje, stb. Azonban a leger sebb kritika ezzel szemben az, hogy a rangsor módszertana minden évben változik, így ugyanaz az intézmény két egymást követ évben teljesen eltér helyezést érhet el.

A német Der Spiegel-ranking egy viszonylag egyszer módszert alkalmaz. Mindössze kétféle szempontot vizsgálnak a rangsor felállítása során; a közérzetet és az oktatási szintet. Ezek méréséhez kétféle kérd ívet használnak, két teljesen különböz szempont szerint és csak szakterületenként történik a sorba rendezés. Az egyik kérd ívet neves professzoroknak szánják, mellyel az intézmények presztízsét mérik. Míg a másik kérd ív a hallgatóknak szól, melyben az oktatók magatartására, az intézmény túlterheltségének fokára, a tanulmányok tartalmának min ségére, valamint az intézmény infrastruktúrájára kérdeznek rá. Ezek mellé a Spiegel statisztikai adatsorokat is használ, melyek kiegészítik a kérd íves felmérés során nyert adatokat. Majd ezek alapján négy kategóriát

*

BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Salgótarjáni Intézete, Menedzsment és Emberi Er források Intézet, Közgazdasági Informatika Tanszék, f iskolai adjunktus, PhD-hallgató. 23

ERKI K.: ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FELS OKTATÁS...

különböztetnek meg, melyek a „nagyon jó”, „jó”, „közepes” és a „rossz”. Az ily módon el állított rangsoroknak nem célja, hogy lineáris sorba rendezze a vizsgált intézményeket. A rangsorok értékel , tájékoztató jelleg ek, tehát nem törekednek arra, amire az amerikai rangsorok, hogy egyértelm hierarchiát hozzanak létre az egyes intézmények között. Ennek ellenére a Spiegel rangsora is vitatott.

A The Times-ranking az oktatás színvonalára helyezi a hangsúlyt az amerikai rangsorokhoz hasonlóan. A német rangsorral ellentétben a The Times els sorban állami szervek által gy jtött statisztikákra támaszkodik, nem pedig saját adatokra. A ranking szempontjai között szerepel az oktatás min sége, a kutatás, a felvételi követelmények, oktató-hallgató arányszámok, diplomák min sége stb. [1]

Látható a külföldi példákból, hogy minden egyes rangsor vitatható és minden egyes rangsort érte kritika az általuk alkalmazott módszer miatt. Ennek ellenére egyre több sorrenddel és min sítéssel találkozhatunk, mely egyértelm en utal a fels oktatásban kialakult versenyhelyzetre. Nincs ez máshogy hazánkban sem, itt is egyre több rangsorral találkozhatunk, melyek szintén különböz módszerrel kísérlik meg az intézmények sorba rendezését.

HAZAI RANGSOROK A magyarországi rangsorok közül érdemes megemlíteni a Népszabadság, a Heti Világgazdaság, valamint a Felvi által készített rangsorokat. Ezek közül csak a Felvi által készített rangsorral foglalkozom részletesen, mert ez közismert és több dimenzióban vizsgálja a hazai fels oktatást. A rangsor felállításához használnak statisztikai adatokat is és hallgatói véleményeket is. Ezek a következ k: • Az intézmények saját adatszolgáltatásán alapuló minisztériumi adatok (Oktatási Minisztérium) ⇒ tudományos fokozatot szerzett hallgatók aránya, ⇒ nappali tagozatos hallgatók száma, ⇒ min sített oktatók száma, ⇒ egy min sített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgató száma, ⇒ doktoranduszok száma [2]

•

Ezek a mutatók, illetve adatok nem feltétlenül tükrözik az észlelt min séget, ha abból indulunk ki, hogy a bolognai folyamatot megel z en a porosz oktatási rendszernek megfelel en duális képzési rendszer m ködött Magyarországon. Azaz különbséget kell tenni a f iskolák és az egyetemek között. Készült ugyan olyan rangsor, amely külön kezeli a két intézménytípust, azonban a fenti mutatók nem reálisan mutatják az intézményekben folyó oktatás min ségét. A f iskolák oktatói gárdájában jellemz (még ma is) azon oktatók aránya, akik jelent s szakmai tapasztalattal rendelkeznek, hiszen az ott folyó oktatás els leges célja a gyakorlatorientált tudás átadása. Így kevesebb hangsúlyt kaptak a tudományos, elméleti munkák, így a tudományos min sítés megszerzése is. Ezzel szemben az egyetemeken évtizedek óta folyik tudományos kutatás és az oktatók jelent s része rendelkezik tudományos fokozattal. A fent bemutatott eltérés azonban nem jelenti azt, hogy a f iskolákban nem folyik min ségi oktatás, mindössze azt jelenti, hogy másféle tudást szereznek meg az ott tanuló hallgatók. Az Országos Fels oktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatai, ⇒ tudományos diákköri versenyen (OTDK) bemutatott dolgozatok száma, ⇒ tudományos diákköri versenyen (OTDK) helyezettek száma, ⇒ egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma, ⇒ els helyes jelentkez k száma (alapképzés), ⇒ felvettek száma, ⇒ bejutási arány, ⇒ ponthatár kari átlag (nappali alapképzés) [2]

A jelentkezési és felvételi adatok is félrevezet k lehetnek. Egy intézménybe jelentkez k arányát er sen befolyásolja az adott intézmény földrajzi elhelyezkedése. Függetlenül attól, hogy milyen szakterületr l van szó, a f városi intézményekbe jelentkez k száma jelent sen meghaladja a hasonló képzést nyújtó vidéki intézményekbe jelentkez k számát. Hasonló jelenség tapasztalható

24


•

a nagyobb városokban, megyeközpontokban, fejlett régiókban m köd intézmények esetén is. A vidéki, kisvárosi intézmények ebb l a szempontból hátrányosabb helyzetb l indulnak, mely tényez nem feltétlenül befolyásolja az ott folyó oktatás min ségét. Ezek a szempontok szorosan összefüggnek a kialakult ponthatárokkal. Azaz ugyanazt a képzést kínáló vidéki intézmény jellemz en alacsonyabb felvételi pontszám mellett tölti fel a hallgatói keretszámot, mint a f városi, vagy nagyvárosi intézmény. Az OFIK megbízásából készített kérd íves és mélyinterjús vizsgálatok eredményei ⇒ az oktatás színvonala, a diploma hazai és nemzetközi piacképessége ⇒ az intézményen belüli önképzés, szakmai el rejutás lehet ségei ⇒ az intézménnyel való azonosulás ⇒ az intézmény légköre és az intézményen belüli kulturális/sportolási lehet ségek ⇒ intézmény oktatási infrastruktúrájának színvonala ⇒ intézményi épületek állapota és megközelíthet sége [2].

A kérd íves megkérdezés során vizsgált témakörök mutathatják a legjobban a tényleges min séget, azonban ezzel kapcsolatban más jelleg problémák okozhatják a torzítást. Nyilvánvaló, hogy ezekkel a mutatókkal kapcsolatban is kétségek merülhetnek fel. Szükséges ugyan a hallgatói vélemények mérése és azok beépítése a rangsorba, azonban nehéz megmondani, hogy ezek mennyire objektív vélemények. Megkérd jelezhet az adatfelvétel módszere is, mely reprezentatív minta esetében is torzíthatja a végeredményt. Egyes intézményvezet i vélemények szerint „a hallgatókra jellemz tipikus viselkedési minták miatt az általuk alkotott vélemények csak er s korlátozással fogadhatók el” [3]. Nem feltétlenül reális a hallgatók véleménye, hiszen jellemz , hogy legtöbb esetben a könnyebb megoldást részesítik el nyben. Azaz egy nehezebben teljesíthet tantárgy, szak, stb. negatív véleményt kaphat, míg a könnyen teljesíthet feladatok pozitív elbírálást eredményeznek. Ezeket figyelembe véve jelent s torzulás jelenhet meg a végs rangsorban.

A RANGSOROK TORZÍTÁSA EGY PÉLDÁN KERESZTÜL A torzítást a legjobban az mutathatja meg, ha megvizsgáljuk a helyezéseket egy konkrét intézmény esetében és azt összevetjük az intézményben végzett (kizárólag az ottani hallgatók véleményére épül ) elemzéssel.

Korábbi munkáim során részletesen foglalkoztam a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Salgótarjáni Intézetében a hallgatók véleményével és az oda felvett „gólyák” motivációival.

A felmérésemben a rangsorokhoz hasonló témaköröket vizsgáltam, így kérdeztem az els éves hallgatóktól a továbbtanulás okait, a döntéshozásban résztvev k körét, az intézményválasztás indokait és a konkurenciát (azaz a felvételi jelentkezés során jelölt egyéb intézményeket). A fels bb évfolyamon tanuló hallgatók véleményét az oktatással, a szabadid s lehet ségekkel, a f iskola imázsával, valamint a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatban kérdeztem. [4]

A Felvi felmérésének eredményei a vizsgált intézményben az 1. táblázatban találhatók. A táblázatból jól látszik a rangsorolás bonyolultsága. A vizsgált adatokat összevonni nem lehet, így a vizsgált intézetnek az egyes szempontok szerinti rangsorokban elfoglalt helyét mutatja a táblázat. A diploma értéke és az intézményi segítség témakörökben biztató helyezést ért el az intézmény, mégis a presztízs rangsorában a sereghajtó szerepét testesíti meg a f iskola. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mi alapján van egy intézménynek magas presztízs értéke, ha ebben nincs jelent s szerepe a színvonalas oktatásnak, vagy a jó elhelyezkedési, el rejutási lehet ségeknek?

A fentiekben feltüntetett torzulási lehet ségek mellett kérdéses az is, hogy kinek szólnak ezek a rangsorok. Mivel az egyes intézmények illetve szakok sorrendjér l és így azok min ségér l kaphatunk képet, nyilvánvaló, hogy a továbbtanulni vágyó hallgató tájékozódását támogatnák ezek a rangsorok. Nem jellemz azonban, hogy a rangsorok alapján tájékozódnának a jelentkez k a továbbtanulás el tt.

25


1. táblázat A BGF PSZFK SA helyezései a FELVI rangsorában

Összes hallgató Nappali Külföldi Jelentkez k Felvettek Bejutási arány Ponthatár

910 825 0 113 100 3. 20.

Presztízs rangsor újraválasztás

21. 21.

Épület állapot

presztízs Diploma értéke

22. 8.

megközelíthet ség kollégium

28. 21.

bejutás tanulmányok diploma itthon

14. 3. 6.

külalak Légkör étkezés

28. 12. 25.

diploma külföldön Intézményi segítség oktatók önképzés érdekl dés konferencia elhelyezkedés kutatások munkalehet ség

12. 7. 18. 7. 8. 4. 9. 1. 9.

Oktatói infrastruktúra

18.

kultúra sport hangulat tájékoztatás demokrácia HÖK oktatók-hallgatók Hallgatók adatai OTDK dolgozatok OTDK helyezés helyezés/hallgatók

16. 8. 11. 14. 10. 2. 23. n.a. n.a. n.a. n.a.

számítógép könyvtár tantermek

4. 19. 27.

Infrastruktúra olvasóterem/hallgató számítógép/hallgató könyvállomány

n.a. n.a. n.a. n.a.

28. 28.

Hiányossága továbbá a rangsornak, hogy nem kapunk képet arról, hogy mi alapján választanak a jelentkez k a fels oktatási kínálatból. Mivel a rangsorok nemcsak a jelentkez knek szólnak, hanem maguknak a fels oktatási intézményeknek is, így tájékoztatást kéne adniuk arról is, hogy miért az adott helyen szerepelnek az intézmények. Érdemes ezért részletesen megvizsgálni, hogy milyen szempontok befolyásolják a hallgatók intézményválasztását, és honnan szerzik be az ehhez szükséges információkat.

INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS A rangsorok kialakítása során vizsgálják néhány kérdés erejéig az intézményválasztással kapcsolatos indokokat. A kérdésekre kapott válaszok összegzése után az intézményválasztást a következ tényez k befolyásolják sorrendben: • presztízs; • oktatás színvonala; • lakóhely közelség; • középiskolai eredmények; • egyéb; • pezsg intézményi élet; • ismer sök is ide felvételiztek; • nem tudja [1].

26


Vegyük sorra ezeket a tényez ket. Az intézmény presztízsét kizárólag szubjektíven tudja megítélni a válaszadó, valamint kérdéses, hogy a hallgatók mit értenek presztízs alatt, hiszen nem egy egzakt fogalomról van szó. Az intézményr l kialakított képben szerepet játszik a tradíció, az intézmény múltja, ami nem egyenesen arányos az ott folyó oktatás min ségével. Az oktatás színvonala is szubjektív, hiszen a vélemény kialakításában er sen megjelenik az egyes tantárgyakból elért eredmény is. A jelentkez hallgatók így másodkézb l kapott, szubjektív vélemények alapján tájékozódhatnak, amennyiben ezek alapján a rangsorok alapján kívánják értékelni a fels oktatási kínálatot.

Néhány másik mutató (pl. pezsg intézményi élet, ismer sök is ide jelentkeztek) pedig nem függ össze szorosan az oktatással, így nem lehet a min ség megítélésének alapja.

Az általam végzett kutatás alapján is hasonló tényez k sorolhatók fel az intézményválasztással kapcsolatban, ahol a sorrend teljesen más, hiszen egy vidéki, kis hallgatói létszámmal bíró és alacsony bejutási pontszámmal rendelkez intézményr l van szó. • • • • • • • • • •

A befolyásoló tényez k sorrendben: diploma megszerzése utáni jó pénzkereseti lehet ség; f iskola hírneve; egyéni szakmai érdekl dés; oktatás színvonala; alacsony ponthatár; lakóhely közelsége; középiskolai eredmények; egyéb; ismer sök is ide jelentkeztek; pezsg intézményi élet.

A fentiekb l jól látható, hogy a vizsgált tényez ket intézményi szinten lehet hatékonyan kezelni. Tehát az ilyen jelleg kérdések akkor használhatóak, ha nem rendezzük ezek alapján sorrendbe az intézményeket, hanem az egyes egyetemek vagy f iskolák a hallgatók vonzására használja a feltárt eredményeket.

Látható a mutatókból az is, hogy az els négy tényez közvetve vagy közvetlenül a min ségre utal, annak ellenére, hogy a „hivatalos” rangsorokban alkalmazott egyéb mutatók épp a min ség alacsonyabb színvonalát jelzik (min sített oktatók aránya, infrastruktúra stb.). A diploma megszerzése utáni jó pénzkereseti lehet ség csak olyan diplomával valósítható meg, amelyet a munkaer piac, a vállalatok elfogadnak, elismernek. A f iskola hírneve és az oktatás színvonala is a min ségi oktatást tükrözi. Az egyéni szakmai érdekl dés pedig a f iskola profiljára utal, viszont megjegyzend , hogy gazdasági képzés már számtalan fels oktatási intézményben m ködik, így ez a tényez is közvetve a jó min ségre utal.

TÁJÉKOZÓDÁS FORRÁSAI Fontos ezek után azt is megismerni, hogy milyen forrásból szereznek tudomást a fent említett jellemz kr l a jelentkez hallgatók, hiszen a rangsorok is ezt szolgálnák. A korábbiakban már említettem azt, hogy a rangsorokat nem használják a jelentkez k a tájékozódás során. Számtalan forrásból származó információ befolyásolhatja döntésüket, melyek ismerete szükséges, amennyiben az intézménynek érdeke a hallgatók vonzása, a jelentkezés folyamatának megismerése. A hallgatók többsége viszonylag rövid id alatt hozza meg a döntését és hiányos információkra támaszkodva, nem feltétlenül szakmai szempontok alapján mérlegel. A korábbi kutasaim eredménye alapján a tájékozódás forrása sorrendben a következ : • felvételi tájékoztató; • barátok; • tanárok; • szül k;

27

ERKI K.: ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FELS OKTATÁS... • • •

internet; testvér, rokon; egyéb [5].

Látható tehát, hogy els sorban informális forrásokból tájékozódnak a jelentkez k, egyedül a felvételi tájékoztató tekinthet hivatalos forrásnak. PÁLYAVÁLASZTÁST, INTÉZMÉNYVÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K

Mindezek alapján felállítható egy modell, mely azt mutatja, hogy milyen tényez k vannak általában hatással a jelentkez kre a pályaválasztás és az intézményválasztás során (1. ábra).

1. ábra Pályaválasztást, intézményválasztást befolyásoló tényezk

Vegyük sorra az egyes befolyásoló tényez ket. Mindenképp hatással van a jelentkez re a közvetlen környezete, tehát a szül k és a testvérek véleménye és gondolkodásmódja. Jellemz , hogy azokban a családokban, ahol a szül k értelmiségiek, a gyerekek is követik a látott mintát. Valamint az intézmény kiválasztása során is jelent s hatást gyakorol a szül k véleménye, esetleg a szül k szakmája. A közvetett környezet is befolyásolja a jelentkez k döntését, mely alatt els sorban az iskolai tapasztalatokat és a barátok véleményét értem. A tanárok, barátok javaslatai szintén hatással vannak a mérlegelésre. Fontos továbbá az érdekldési kör, azaz az, hogy milyen tudományterület iránt érdekl dik a jelentkez . A korábbi tanulmányok hatása abban jelenik meg els sorban, hogy milyen szakmába nyert betekintést a potenciális hallgató középiskolai tanulmányai során és azt milyen eredménnyel végezte el. Pl. aki gazdasági képzést nyújtó középiskolában tanult, jellemz en folytatja ezt a vonalat, hogy hasznosítsa a korábban megszerzett tudását. A tudás iránti vágy foka arra utal, hogy mennyire szeretné a hallgató elsajátítani a szakma ismeretanyagát. Míg sokan csak „egy diplomát szeretnének”, mások komolyan szeretnék megismerni a választott szakmát. A felsoktatásba való bekerülés iránti igény azt jelenti, hogy mindenáron be akar-e kerülni a jelentkez a rendszerbe. Azaz nem is olyan in-

28

ERKI K.: ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FELS OKTATÁS... tézményeket jelöl, ahol szívesen tanulna, hanem olyanokat (is) ahová biztosan bekerül az alacsony ponthatár miatt. Fontos az is, hogy milyen céljai vannak a jelentkez knek. Sokan csak jól fizet álltást szeretnének a diploma megszerzése után, míg mások a min ségi munkát szeretnének végezni a választott területen, esetleg gyerekkori vágyukat valósítják meg a szakma megismerésével. Végül, de nem utolsó sorban a hivatalos forrásokban található adatok is hatással vannak a választásra. Az, hogy milyen információkat találnak a pályázók a felvételi tájékoztatóban, nagyon befolyásolják a döntést, mert sokan rövid tájékozódás után ezen adatok alapján hozzák meg a döntést.

A fenti felsorolás nem tartalmazza a befolyásoló tényez k súlyát, tehát azt, hogy milyen jelent sége van az egyes tényez knek. A sorrend minden intézmény esetében más és más lesz, viszont képet ad arról, hogy hogyan lehet befolyásolni a jelentkez ket és milyen célcsoporttal számolhat az adott intézmény.

KONKLÚZIÓ A dolgozatomban bemutattam röviden a külföldi és a hazai rangsorok módszertanának vázát, mely képet adott arról, hogy milyen témaköröket, jellemz ket szükséges mérni ahhoz, hogy egy-egy intézmény min ségét megítélhessük. Ezek mellett azonban, számtalan hiba és torzítás is megjelenhet ezekben a rangsorokban, melyet számos kritika is alátámaszt. A hiányosságokra és a torzításokra úgy hívtam fel a figyelmet, hogy egy konkrét intézmény rangsorbeli elhelyezkedését vettem össze az intézményben végzett saját felmérésem eredményével. A következtetésem az lett, hogy vannak ugyan hasonló eredmények a két vizsgálatban, azonban az eltérések és a rangsoron belül található ellentmondások azt jelzik, hogy egyik fontos célját nem éri el a rangsor; mégpedig azt, hogy tárgyszer és reális képet adjon a fels oktatás jelenlegi kínálatáról.

A vizsgált intézmény szempontjából kiemelked en fontos a jelentkez hallgatók motivációinak ismerete annak érdekében, hogy a hallgatói vonzás hatékonyan megvalósítható legyen. Ezen kívül a tájékozódás forrásának megismerése is segíti az intézményt abban, hogy hatékonyan érje el a potenciális hallgatókat. Ehhez azonban nem ad elegend információt a rangsor. Így javaslom, hogy a pályaválasztás és intézményválasztás befolyásoló tényez it ismerjük meg részletesen a fenti modell segítségével. Összességében a rangsorok által vizsgált témakörök ismerete szükséges, azonban az egyértelm hierarchia felállítása helyett minden intézménynek a feltárt gyengeségeket kéne kiküszöbölni illetve a problémákat kéne megoldani.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Egyetemek mérlegen, EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht. – Országos Fels oktatási Felvételi Iroda [2] http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=26&hir_id=5806 [3] http://www.unipresszo.hu/start.php?mi=rovat&id=44&cikk_id=2114&t=FALSE&j_b=&j_j=&a=ok [4] ERKI KATALIN: Analysis of different measures in higher education, microCAD2006 International Scientific Conference, Economic Challenges; 2006. microCAD konferencia szekció kiadványa, Miskolci Egyetem. [5] ERKI KATALIN: Intézményi helyzetelemzés, avagy hogyan látják a hallgatók a BGF-PSZFK Salgótarjáni Intézetét, a prioritások és a konvergencia kölcsönhatása a magyar gazdaságban, BGF Tudományos Évkönyv; 2005.

29

Erki Katalin * ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FELS OKTATÁS TERÜLETÉN

Recommend Documents