Civil kézikönyv

Civil kézikönyv

Page 1 of 82

Civil kézikönyv

Portál: HÍD Egyesület e-learning portál Kurzus: Civil kézikönyv Könyv modul: Civil kézikönyv Nyomtatta: Iványi Gábor Dátum: Thursday, 5 February 2009, 11:29 PM

http://elearning.hid-miskolc.hu/mod/book/print.php?id=2

2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 2 of 82

Tartalomjegyzék 1 Az alapítvány 1.1 Az alapító okirat 1.2 Nyilvántartásba vétel 1.3 Alapítók 1.4 Név (alapítvány) 1.5 Célja 1.6 Vagyon 1.7 Kezelı szerv 1.8 Az alapítvány mőködése, bevételeinek fı forrása 1.9 Módosítás 1.10 Az alapítvány felügyelete 1.11 Az alapítvány megszőnése 2 A közalapítvány 3 Az egyesületek - társadalmi szervezetek 3.1 Alapítók - Tagság 3.2 Név (egyesület) 3.3 Nyilvántartásba vétel 3.4 Célok 3.5 Alapszabály/ Létesítı okirat 3.6 Az egyesület szervei - a közgyőlés 3.7 Az egyesület ügyintézı szervei - az elnökség 3.8 Felügyelı Bizottság 3.9 Az egyesület gazdálkodása 3.10 Tagdíj 3.11 A társadalmi szervezet - egyesület megszőnése, megszüntetése 4 A közhasznú jogállás 4.1 A közhasznú tevékenység 4.2 A közvetlen politikai tevékenység tilalma 4.3 A közhasznú szervezetek mőködésének és nyilvánosságának szabályai 4.4 Összeférhetetlenségi szabályok 4.5 A létesítı okirat 4.6 Közcélú adománygyőjtés 4.7 Nyilvántartási és beszámolási kötelezettségek 4.8 A közhasznú jogállás megszerzésének elınyei 4.9 A kiemelkedıen közhasznú szervezet 5 Közhasznúsági jelentés 6 Nyilvántartásba vétel utáni teendık 7 A non-profit szervezetek gazdálkodása 7.1 A non-profit szervezetek gazdálkodásának általános jellemzıi 7.2 A közhasznú jogállású szervezetek gazdálkodásának speciális jellemzıi 7.3 A non-profit szervezetek bevételei és kiadásai 8 Adózás, járulék fizetési szabályok, határidık 8.1 Társasági adó 8.2 Személyi jövedelemadó 8.3 Egészségügyi hozzájárulás 8.4 Szakképzési hozzájárulás 8.5 Az általános forgalmi adó bevallása és határidıi 8.6 Az éves adóbevallás


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 3 of 82

8.7 Helyi adók 8.8 Gépjármőadó 8.9 Illeték 9 A közhasznú szervezeteket támogatók adókedvezményei 9.1 Közcélú adomány fogalma 9.2 Tartós adományozás fogalma 9.3 Tartós adományozási szerzıdés meghiúsulásának következményei 10 A társasági adó hatálya alá tartozó adózók (jogi személyek) adókedvezménye 10.1 Tartós adományozás fogalma 10.2 Elszámolható kedvezmény 10.3 Tartós adományozási szerzıdés meghiúsulásának következményei 10.4 Térítésmentes szolgáltatás adományként 10.5 Adómentes kifizetési jogcímek 10.6 Adómentes kifizetések korlátozása 11 Az 1% (+1%) -ról 11.1 Kik lehetnek kedvezményezettek? 11.2 Hogyan juthat a számára rendelt összeghez a kedvezményezett? 11.3 Közzétételi kötelezettség 11.4 Az szja 1+1 százalékos rendelkezı nyilatkozatok benyújtásának határideje 12 A szervezeti és mőködési szabályzat ( SzMSz) 13 Non-profit gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 4 of 82

1 Az alapítvány Az alapítvány tartós közérdekő célra rendelt vagyontömeg és szervezet, amelyet az alapító (k) egyoldalú jognyilatkozattal alapító okiratban az alapító(k)tól független önálló jogi személyként hoznak létre.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 5 of 82

1.1 Az alapító okirat Az alapító alapítvány létrehozására irányuló szándékát megtestesítı okirat. Az alapító okirat tartalmaz minden fontos információt, adatot, mőködési elvet az alapítvány mőködését illetıen. Az alapító okiratban kötelezıen meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, a célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. Az alapító okiratban rendelkezni kell a kuratórium összetételérıl és meg kell jelölni az alapítvány képviseletére jogosult személyt. Az okirat ügyvédi ellenjegyzést, vagy közokirati formát (közjegyzı) nem igényel! Az alapító okiratot az alapítónak kell benyújtani a területileg illetékes megyei bírósághoz egy nyilvántartásba vételi kérelem formanyomtatvány kíséretében, a kötelezı mellékletekkel együtt. A nyilvántartásba vételi kérelem a bíróság bejegyzı végzésének jogerıre emelkedéséig visszavonható. Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetıségérıl és egyéb feltételekrıl is. Az alapító az alapító okiratban rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetıségeirıl is. Az alapító okiratban az induló vagyont kell megjelölni. Az a gyakorlat, hogy az alapítók további vagyoni juttatásokra számítanak a csatlakozók által adott vagyonnal és az, esetleg az alapítvány gazdálkodásával kiegészíthetı, illetve az alapítvány egyéb bevételhez is juthat. Az alapító okiratban az alapító az alapítvány vagyonát kétféle módon határozhatja meg. Abban az esetben, ha az alapító a mőködés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére és lehetıvé teszi, hogy az alapítványhoz a törvényben biztosított módon bárki csatlakozhasson, akkor nyílt alapítványról beszélünk. Lehetıség van ugyanakkor arra is, hogy az alapító a vagyont úgy bocsátja az alapítvány rendelkezésére, hogy az összeg, illetve vagyon csatlakozással nem növelhetı. Ebben az esetben beszélünk zárt alapítványról. Ilyen esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, az esetleges vállalkozói tevékenységbıl befolyt jövedelem növelheti. Az alapító okiratban mindig fel kell tüntetni az alapítónak azt, hogy nyílt alapítványt kíván létrehozni. A nyílt és zárt alapítvány nem jelent merev kötöttséget, az alapító egy alapító okiratban a vagyonról bármely (akár mindkét) formában rendelkezhet. Az okiratminta megtekintéséhez kattintson IDE


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 6 of 82

1.2 Nyilvántartásba vétel Az alapítvány nyilvántartásba vétele során a bíróság nemperes eljárásban, tárgyalás tartása nélkül, egyesbíróként jár el. Ha a kérelmet az alapító hiányosan nyújtja be, a bíróság felhívja hiánypótlásra. Amennyiben a kérelmezı/alapító határidıben nem teljesíti a bíróság felhívását, vagy nem teljes egészében tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, a bíróságnak a kérelmet végzéssel el kell utasítania. Ezt követıen az alapító igazolási kérelmet nem terjeszthet elı, viszont a kérelmet ismételten, új eljárás keretében be lehet nyújtani. A bíróság legkésıbb a kérelem érkezésétıl számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételrıl vagy a kérelem elutasításáról. E határidıbe nem számít bele a hiánypótlásra biztosított határidı lejártáig eltelt idı. Ismert az ún. automatikus bejegyzés is, ha a kérelem elbírálására nem került sor határidın belül, a nyilvántartásba vétel a határidı leteltét követı 9. napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön. A nyilvántartás bejegyzett és törölt adatai, a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. A bíróság az ügy érdemében is végzéssel határoz, s azt az alapítóval (képviselıjével) és az ügyészséggel kézbesítés útján közli. A végzés ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 7 of 82

1.3 Alapítók Alapítványt akár egy, akár több magánszemély is létrehozhat, vagy magánszemély és jogi személy, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság együtt is lehetnek alapítók. A magánszemély alapítónak mindig konkrét valós személynek kell lennie, hiszen a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapítónak - vagy meghatalmazott képviselıjének - lehet és kell benyújtania. Magánszemély alapító esetében az alapító okiratban pontosan fel kell tüntetni az alapító címét, és az alapító okiratot alá kell írnia. A jogi személy alapítót a bíróság a jogi személyisége igazolására mindenkor felhívhatja. Jogi személyiség hiányában ugyanis a beadott kérelem és az alapító okirat nem tekinthetı érvényes jognyilatkozatnak. Az alapító okiratot a jogi személy nevében a jogi személy képviselıje írhatja alá.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 8 of 82

1.4 Név (alapítvány) Az alapítvány nevének meg kell felelnie a névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság követelményének. Az alapítvány nevének egyedinek kell lennie, különböznie kell minden más alapítvány nevétıl, amely azonos területen tevékenykedik. Nem szerepelhet az elnevezésben olyan kifejezés, amely a szervezet jelentıségét, vagy mőködését illetıen megtévesztésre alkalmas. A név feleljen meg a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek. Célszerő, olyan nevet választani, ami tükrözi a szervezet jövıbeni tevékenységét, és szerepelnie kell a névben az „Alapítvány" kifejezésnek. A már létezı nevekrıl a területileg illetékes megyei bíróságoknál lehet érdeklıdni, vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 9 of 82

1.5 Célja Az alapítvány létrehozására jogosultak alapítványt csak tartós közérdekő célra hozhatnak létre, (például oktatás, gyógyítás, szociális gondozás, kutatás, kultúra, tömegsport, stb.). Az alapítvány elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre, elsıdleges célja nem lehet a vagyon gyarapítása, de alaptevékenysége megvalósítása érdekében folytathat ilyen tevékenységet. A tartós közérdek vizsgálata során abból kell kiindulni, hogy az alapítványnak a célja a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekeinek szolgálata. Azonban közérdekő lehet a célja annak az alapítványnak is, amely akár egyetlen ember érdekeit szolgálja, de célja elsıdlegesen a köz érdekében áll ( pl. emberiességi, vagy tudományos célkitőzés, súlyos beteg gyógyulásának elısegítése ). Viszont a bíróság nem jegyezte be azt az alapítványt, amelynek célja egy szőkebb közösség vagyongyarapodását szolgálta, vagy egyetlen gyermek továbbtanulását kívánta támogatni.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 10 of 82

1.6 Vagyon Az alapítványnak a célja eléréséhez szükséges vagyonnal kell rendelkeznie. Az alapítványnak, mint önálló jogi személynek a vagyonát az alapító vagyonától el kell különíteni, hogy ennek alapján a közérdekő célt önállóan és az alapítótól függetlenül megvalósíthassa, és kötelezettségeiért az önálló vagyonnal feleljen. Az alapításkor a vagyon pénzbıl, ingó és ingatlan dolgokból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékő jogokból állhat. A bíróság mindig azt vizsgálja, hogy az alapító okiratban megjelölt cél a vagyon terjedelmével, mennyiségével, értékével összhangban áll-e, s hogy ez a vagyon a tartós közérdekő cél elérését lehetıvé teszi-e és rendelkezésre áll-e. Ez konkrétan azt jelenti, hogy pénzbeli adomány esetében a pénzösszeget pénzintézetben elkülönített bankszámlán kell elhelyezni, és ennek tanúsításához a számlavezetı pénzintézet igazolását kell csatolni a bírósági nyilvántartásba vételi kérelemhez. Ingóság esetében más hitelt érdemlı módon kell igazolni a vagyon meglétét. Abban az esetben, ha az alapítvány vagyonaként az alapító okiratban ingatlant jelöl meg, akkor mindig be kell nyújtani a tulajdoni lapot és be kell jelenteni a helyrajzi számot is. Elképzelhetı szellemi javaknak az alapítvány javára való lekötése is. Az alapító okiratban a vagyon összegét minden esetben pontosan meg kell határozni, illetve fel kell tüntetni. Több alapító esetében mindig külön-külön kell megjelölni az egyes alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon összegét.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 11 of 82

1.7 Kezelı szerv Az alapítvány kezelésére az alapító független kezelı szervet hoz létre. Ez lehet egy személy is, de a gyakorlat az, hogy többtagú kezelı szervet, ( például kuratórium, gondnokok testülete, vezetıség, elnökség, ügydöntı testület, ügyvivıi értekezlet, stb.) hoznak létre az esetek legnagyobb részében. A kezelı szerv (szervezet) az alapítvány ügydöntı, ügyvezetı és képviselı szerve. Ez azt jelenti, hogy a kezelı szerv kezeli az alapítvány vagyonát az alapítvány céljának megfelelıen és érdekében, s képviseli az alapítványt hatóságok elıtt és harmadik személyekkel szemben. A kezelı szerv csak a nyilvántartásba vételi eljárás jogerıs befejezése után járhat el az alapítvány képviselıjeként. Alapítvány nem mőködhet kezelı szerv nélkül. Amennyiben az alapító nem rendelkezett kezelı szerv kijelölésérıl, vagy a kezelı szerv a feladat ellátását nem vállalja, a bíróság köteles kezelı szerv kijelölésérıl gondoskodni. Alapító is tagja lehet a kezelı szervezetnek, azonban - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolhat. Az alapító nem lehet az alapítvány képviselıje, és a bankszámla felett sem rendelkezhet. Az alapítónak az alapító okiratban rendelkeznie kell a kezelı szerv összetételérıl név szerint, és meg kell jelölnie az alapítvány kezelı szervének elnökét, tagjait, a képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetıleg terjedelmét is. Az alapító úgy is rendelkezhet, hogy az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosít, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetıleg terjedelmét. A kuratóriumi tagok kijelölése szólhat határozatlan idıre, meghatározott idıtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedı idıre. A kuratórium és az alapítványi képviselı kijelölésének a joga csak az alapítót illeti meg, ezt a jogot más nem gyakorolhatja, és ez a jog nem ruházható át a kuratóriumra. Az elnök nem jelölheti ki utódját sem. Ha a kezelı szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelıként más szervet jelölhet ki. Az alapító a kuratórium tagjait egyenként nem hívhatja vissza, ha meg kell változtatni a kezelı szerv összetételét, az egész kuratórium kijelölést vissza kell vonni, és új összetételő testület nyilvántartásba vételét kell kérni. Az alapító törvényben biztosított jogainak gyakorlására - különösen halála, megszőnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelı szerv vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 12 of 82

1.8 Az alapítvány mőködése, bevételeinek fı forrása Az alapítvány meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytathatja és vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben az az alapítvány célját nem veszélyezteti. Alapítvány elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem hozható létre. Az alapítvány bevételei: 1. A vállalkozási tevékenység bevétele; 2. Az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást, adományokat, pályázati forrásokat). Az alapítvány költségei (kiadásai): 1. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei; 2. Az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei; 3. Az alapítvány kezelı szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások).


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 13 of 82

1.9 Módosítás Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. Az alapító okirat módosítására a kuratórium nem jogosult, ez a jog csak az alapítót, illetve az alapítókat illeti meg. Több alapító esetén csak egyhangú döntéssel határozhatják el az alapító okirat módosítását. A kuratórium javasolhatja az alapító(k) felé a módosítást. Az alapító okirat módosítsa során be kell nyújtani a módosítást, valamint az alapító okiratot egységes szerkezetbe foglalva. Gyakran fordul elı, hogy az alapító okiratot az alapító(k) azért módosítja, mert közhasznú jogállást kíván szerezni az alapítvány. Akadálya nincs, de figyelemmel kell lenni a törvény által elıírt korlátokra. Az alapítvány céljainak sérelmét jelenti az alapító okirat módosítása oly módon, hogy az alapítvány céljait jelentıs mértékben kibıvítik, hiszen az eredeti célok megvalósítása veszélybe kerülhet, mert ugyanazzal a vagyonnal több feladatot kell megvalósítani. Azonban ha az alapítvány vagyona kiegészítésre kerül, tehát az alapító megfelelı vagyont bocsát rendelkezésre, nem sérül az eredeti cél. A módosítási kérelem mindaddig - míg a bíróság jogerısen el nem bírálta - visszavonható, több alapító esetén bármelyikük visszavonhatja. Amennyiben az alapítvány neve, célja, székhelye, valamint a kezelı szerv összetételében következik be változás, 60 napon belül, a változást a nyilvántartásban át kell vezetni. Ha az alapítvány székhelye a nyilvántartásba vételt követıen megváltozik, a változást annak a bíróságnak kell a nyilvántartásban átvezetnie, amelyik azt nyilvántartásba vette.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 14 of 82

1.10 Az alapítvány felügyelete Az alapítvány mőködése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. A bíróság az alapítványt bejegyzı végzést megküldi az illetékes ügyészségnek, és a fellebbezésre nyitva álló idı alatt (15 nap) az ügyészség élhet fellebbezéssel. Ha az alapítvány mőködésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidı kitőzésével kötelezi az alapítvány kezelıjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelı mőködését állítsa helyre. A határidı eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt – peres eljárásban - megszünteti. Az ügyészség kizárólag abból a szempontból felügyeli az alapítványok mőködését, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, eljárásaik, döntéseik törvényesek-e, az alapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerőségét azonban nem felügyeli.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 15 of 82

1.11 Az alapítvány megszőnése Az alapító a nyilvántartásba vétel után az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapítvány törlésére az alapítvány megszőnése vagy megszüntetése esetén kerülhet sor. Az alapító rendelkezésétıl függıen megszőnhet az alapítvány akkor, ha az alapításkor meghatározott cél megvalósult, az idı eltelt, vagy a feltétel bekövetkezett. További megszőnési ok, amikor a bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére új alapítvány létrehozása, vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából elrendeli az alapítványok egyesítését, ha ez az egyesítéssel érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban van. Az alapítvány megszüntetése: Ha az alapítvány céljának megvalósítása valamely objektív ok folytán lehetetlenné vált, illetıleg ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagadni (azaz az alapítvány céljának megvalósítása törvénybe ütközne), a bíróság az alapítványt megszünteti. Megszüntetheti az alapítványt a bíróság akkor is, ha a kezelı veszélyezteti az alapítvány célját, és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és nem jelöl ki más kezelı szervet. A fentiekbıl következıen tehát az alapítvány megszüntetésére sem az alapító, sem a kezelı szerv nem jogosult. A bíróság az alapítványt megszüntetı határozatában dönt az alapítványi vagyon sorsáról, hovafordításáról. Az bíróság a megszőnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérı rendelkezése hiányában - hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Az alapítvány megszőnése esetére a megmaradó vagyon felhasználásáról csak az alapító jogosult dönteni az alapító okiratban, és ez a jog nem ruházható át a kezelı szervre. A nyitott alapítvány alapító okirata rendelkezhet arról, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszőnése esetén visszaszáll az alapítóra, akkor ha megvan. A csatlakozás folytán megnövekedett vagyont azonban az alapítvány megszőnése után is csak hasonló célú alapítvány támogatására lehet fordítani. Az alapítók a nyílt alapítvány megszőnésekor az alapítvány megmaradt vagyonát ugyancsak nem oszthatják fel egymás között. A bíróság csak akkor dönt az alapítvány még megmaradt vagyonának hasonló célú alapítvány támogatására fordításáról, ha errıl az alapító okiratban nem történt rendelkezés. A hasonló cél alatt tartalmi azonosságot kell érteni.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 16 of 82

2 A közalapítvány 2006. augusztus 24. óta nem alapítható új közalapítvány. Azok a szervezetek, akik korábban jogosultak voltak (az Országgyőlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselı testülete) közalapítványt alapítani, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetık ki. A közalapítvány az alapítvány különleges formája. A közalapítvány nagyrészt az alapítványokkal azonos módon mőködik, de van néhány eltérés. Az Országgyőlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselı testülete alapíthatta, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása érdekében. Közfeladat az a feladat, amelyeknek az ellátását valamilyen jogszabály (törvény vagy helyi önkormányzati rendelet) az állam vagy az önkormányzat számára kötelezıen elıírja. Közalapítványok esetében kötelezı volt a több tagú kezelı szerv, kuratórium létrehozása, továbbá felügyelı bizottságot is létre kellett hozni, amely a kezelı szerv ellenırzésére volt jogosult. A törvény szabályozása értelmében a közalapítványok nyíltak, azokhoz bárki csatlakozhatott, de a csatlakozást a kuratóriumnak jóvá kellett hagynia. A közalapítványok alapító okiratát, valamint mőködésük és gazdálkodásuk fıbb adatait nyilvánosságra kell hozni. Az Országgyőlés, illetve a Kormány által létrehozott közalapítványok esetében a törvényességi felügyeletet nem az ügyészség, hanem az Állami Számvevıszék látja el. Az Állami Számvevıszék jogosult a törvényességen túlmenıen a gazdálkodás célszerőségét is vizsgálni, hiszen állami vagyonnal való gazdálkodásról van szó. Erre magánalapítványok esetében külsı szervnek nincs lehetısége. Különlegessége a közalapítványoknak, hogy az alapító jogosult megszüntetni a közalapítványt abban az esetben, ha az adott közfeladat ellátása a továbbiakban más formában (például más szervezeti keretben) hatékonyabban valósítható meg. A megszőnı közalapítvány vagyona ebben az esetben az alapítóra visszaszáll, aki azonban köteles a vagyont hasonló célra fordítani, és arról a nyilvánosságot tájékoztatni. A már nyilvántartásba vett, bejegyzett közalapítványok mőködésére az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, eltéréssel:

A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, és amelyben felelıssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthetı, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhetı ki. A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bıvíthetı, a közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhetı ki. A közalapítvány alapító okiratban megjelölt kezelı szerve (szervezete) a


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 17 of 82

közalapítvány mőködésérıl az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerőségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselıtestülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevıszék ellenırzi. A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyben szokásos módon - közzé kell tenni. A közalapítványt - az alapítványra vonatkozó rendelkezéseken túlmenıen - a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.

A közalapítvány megszőnése esetén az alapító köteles a megszőnt közalapítvány vagyonát a hitelezık kielégítése után - a megszőnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és errıl a nyilvánosságot megfelelıen tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszőnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkezı szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelı alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további mőködésének folyamatosságát megfelelıen biztosítják.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 18 of 82

3 Az egyesületek - társadalmi szervezetek 1989. évi II. törvény alapvetı szabadságjogként határozza meg az egyesülési jogot, amelynek gyakorlására az állampolgárok társadalmi szervezetet, egyesületet hozhatnak létre. „Az egyesülési jog mindenkit megilletı alapvetı szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetıleg közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen." E jognak a korlátai:

nem valósíthat meg bőncselekményt vagy arra való felhívást; mások jogainak vagy szabadságának korlátozását nem eredményezheti a jog gyakorlása; nem lehet fegyveres szervezetet létrehozni. Ez utóbbi szabály egyértelmően a Munkásırség vagy hasonló szervezet mőködését kívánja megakadályozni.

A társadalmi szervezetek legfontosabb tulajdonságai:

önkormányzattal rendelkezik; a tagság által elfogadott alapszabállyal rendelkezik; az alkotmányba nem ütközı alapszabályba foglalt célra alakul; nem elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási jellegő a tevékenysége; nyilvántartott tagsága van; céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét .

Különleges társadalmi szervezetek a tömegmozgalom (amelynek tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek), a párt, valamint a szakszervezet is. Nem minısül társadalmi szervezetnek az állampolgárok egyesülési joga alapján létrehozott olyan közösség, amelynek mőködése nem rendszeres, vagy nincsen nyilvántartott tagsága, vagy a törvényben meghatározott szervezete. Léteznek tehát olyan állampolgári személyegyesülések, amelyeket a bíróság nem ismer el társadalmi szervezetnek, nem jegyzi be ıket (nem is kérik általában), ezért nem jelenhetnek meg a tagjaiktól elkülönült jogalanyként. Ilyenek a különbözı hobbikörök, szomszéd- és baráti társaságok, gyerekközösségek.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 19 of 82

3.1 Alapítók - Tagság Legalább 10 alapító tag szükséges a létrehozáshoz, akik természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetei is lehetnek. Az egyesületnek bárki tagja lehet, akár kiskorú, akár nem magyar állampolgár is. A „rendes” vagy teljes jogú tagok mellett az egyesületeknek lehetnek pártoló, valamint tiszteletbeli tagjai is, akiknek a jogairól és kötelezettségeirıl az alapszabálynak - hasonlóan a „rendes" tagokéhoz - rendelkeznie kell. Az egyesület tagja: 1. részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein; 2. választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe; 3. köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 20 of 82

3.2 Név (egyesület) Az egyesület nevének is - mint az alapítványokénak - meg kell felelnie a névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság követelményének. Az egyesület nevének egyedinek kell lennie, minden más hasonló mőködési körben tevékenykedı korábban bejegyzett egyesület nevétıl különböznie kell. Nem szerepelhet az elnevezésben olyan kifejezés, amely a szervezet jelentıségét vagy mőködését illetıen megtévesztésre alkalmas. A név feleljen meg a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek. A már létezı nevekrıl a területileg illetékes megyei bíróságoknál lehet érdeklıdni, vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában. A név (vezérszó) mellett szerepeltetjük vagy az egyesület, vagy más elvevezést, mint például klub, kör, társaság, fórum.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 21 of 82

3.3 Nyilvántartásba vétel Az egyesületet a székhely szerinti illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba, és ekkortól válik jogi személlyé, ettıl az idıponttól kezdve gyakorolhatja jogait és vállalhat kötelezettséget. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a bírósághoz. A bíróság a kérelemrıl nemperes eljárásban határoz, tárgyalás tartása nélkül, egyesbíróként jár el. Ha a kérelmet a kérelmezı hiányosan nyújtja be, a bíróság felhívja hiánypótlásra. Amennyiben a kérelmezı határidıben nem teljesíti a bíróság felhívását, vagy nem teljes egészében tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, a bíróságnak a kérelmet végzéssel el kell utasítania. Ezt követıen igazolási kérelmet nem terjeszthetı elı, viszont a kérelmet ismételten, új eljárás keretében be lehet nyújtani. A bíróság legkésıbb a kérelem érkezésétıl számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételrıl vagy a kérelem elutasításáról. E határidıbe nem számít bele a hiánypótlásra biztosított határidı lejártáig eltelt idı. Ismert az ún. automatikus bejegyzés is, ha a kérelem elbírálására határidıben nem került sor, a határidı leteltét követı 9. napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba bejegyzett és törölt adatok, a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, kivétel alakuló ülés jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült - az alapszabály mellékletét képezı – nyilvántartás. A bíróság az ügy érdemében is végzéssel határoz, s azt a kérelmezıvel (elnökkel) és az ügyészséggel kézbesítés útján közli. A végzés ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek. A nyilvántartásba vételi eljárás illetékmentes és nem igényel ügyvédi képviseletet.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 22 of 82

3.4 Célok Az egyesületek - tehát azon önszervezıdı csoportosulások -, amelyek tagjai a közös célok elérése érdekében szervezett körülmények, valamint jogilag szabályozott keretek között kívánnak mőködni, tevékenykedni. Egyesület minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt, fegyveres szervezet nem hozható létre. Egyesület elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 23 of 82

3.5 Alapszabály/ Létesítı okirat Egyesületet (vagy társadalmi szervezetet) úgy lehet létrehozni, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítja, ügyintézı és képviseleti szerveit megválasztja, majd ezt követıen lehet a bírósági bejegyzést kérni. Az alapszabálynak a következı elemeket kell kötelezıen tartalmaznia:

a szervezet neve – ennek egyediségét vizsgálja a bíróság, a szervezet célja – amely nem ütközhet az Alkotmányba, székhelye – a tulajdonos befogadó nyilatkozata szükséges, szervezete – tagok jogai és kötelezettségei, döntéshozatal módja, szervei.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 24 of 82

3.6 Az egyesület szervei - a közgyőlés A közgyőlés Az egyesületek legfıbb döntéshozó szerve általában a közgyőlés, amely a tagok összessége. Nagy létszámú szerezetek esetében az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy ezt a legfıbb döntéshozó szervet a tagok által választott képviselık alkotják, ez a küldöttközgyőlés. A közgyőlést legalább ötévente össze kell hívni a jogszabály szerint, de az alapszabály ennél gyakoribbat is elıírhat, ha a folyamatos mőködés biztosítása érdekében is indokolt a gyakoribb összehívás. A legtöbb egyesület esetében évenkénti közgyőlés az elıírás. Össze kell hívni a közgyőlést akkor is, ha azt a tagok bizonyos, az alapszabályban meghatározott arányban kérik, a téma megjelölésével. A közgyőlés kizárólagos jogkörébe tartozik:

az ügyintézı és képviseleti szerv (elnökség) megválasztása, amely két közgyőlés között a napi döntéshozatalt és irányítást végzi, és amelyet fıszabály szerint titkos szavazással választanak; az alapszabály megalkotása és módosítása; az éves költségvetés elfogadása; az elnökség éves beszámolójának elfogadása; más társadalmi szervezettel való egyesülés, illetve feloszlás kimondása; és minden olyan döntés, amelyet az alapszabály a közgyőlés jogkörébe sorol.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 25 of 82

3.7 Az egyesület ügyintézı szervei - az elnökség A napi operatív munka irányítására, koordinálására és végrehajtására ügyintézı szervet hozhat létre az egyesület, illetve a közgyőlés. Az egyesület ügyintézı és képviseleti szervében bármely egyesületi tag - aki magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár - lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. A kiskorú tagok is megválaszthatók tisztségviselıknek, bár ez nehézséget okozhat a bírósági eljárásban vagy a banki aláíráskor is. Az egyesület ügyintézı, képviselı szerve az elnökség. A vezetı szerv létszámáról maga a közgyőlés dönthet, leginkább a 3-7 fıs testületek kialakítása a jellemzı. Nagy taglétszámú szervezeteknél az elnökség munkáját a tagok (területi vagy szakmai alapon szervezıdött csoportjainak) delegáltjaiból álló választmányi testület, tanácsadó testület is segítheti.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 26 of 82

3.8 Felügyelı Bizottság Az egyesület gazdálkodását és törvényes mőködését felügyelı testület megválasztása akkor kötelezı, ha a szervezet közhasznúsági fokozattal rendelkezik és éves bevétele meghaladja az öt millió forintot.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 27 of 82

3.9 Az egyesület gazdálkodása A egyesület az alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik, a célok szerinti tevékenységet folytathat és vállalkozási tevékenységet is végezhet. Egyesület elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesület bevételei: 1. 2. 3. 4. 5.

tagdíj; jogi személyek, magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai; pályázati támogatások; a vállalkozási tevékenység bevétele; a célja szerinti tevékenység bevétele (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik, ideértve a céltámogatást is).

Az egyesület költségei (kiadásai): 1. a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei; 2. célja szerinti tevékenység közvetlen költségei; 3. egyéb közvetett költségek (kiadások). A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 28 of 82

3.10 Tagdíj Az alapítványoktól eltérıen az egyesület kiegészítı bevételi forrása a tagdíj, amelynek évenkénti mértékérıl a közgyőlés határoz, továbbá a tagdíjat minden egyesületi tag köteles a közgyőlés által meghatározott határidıig befizetni, egyébként a tagot jogvesztés érheti. A tagdíjfizetés a tagsági jogviszonyban állók olyan kötelezettsége, amelynek elmaradása esetén az alapszabály értelmében a tagsági jogviszony szünetel, illetve meg is szőnhet. A tagdíj mértéke különbözı módon kerülhet meghatározásra.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 29 of 82

3.11 A társadalmi szervezet - egyesület megszőnése, megszüntetése A társadalmi szervezet megszőnhet:

feloszlással, ha a legfıbb szerv elhatározza; más társadalmi szervezettel történı egyesüléssel, mert így hatékonyabban tud mőködni, ha egy másik hasonló tevékenységet folytató egyesülettel egyesül ; törvénysértı mőködés esetén bíróság általi feloszlatással, ez tehát nem saját elhatározásból történik, hanem ügyészi kereset alapján oszlathatja fel a bíróság; a megszőnés bíróság általi megállapításával, szintén ügyészi kereset alapján, peres eljárás keretében a bíróság arra tekintettel szőnteti meg az egyesületet, hogy az már több mint egy éve valós tevékenységet nem fejt ki, azaz nem mőködik, vagy tagjainak száma tartósan a törvény által megkívánt létszám alá süllyedt (10 fı) .

Az egyesület alapszabályában lehet arról rendelkezni, vagy a közgyőlés is dönthet arról, hogy megszőnés esetén a vagyonát hova fordítja. Amennyiben errıl nem történt rendelkezés, az a késıbbiekben - a hitelezık kielégítése után - állami tulajdonba kerül és közérdekő célokra kell felhasználni. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni .


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 30 of 82

4 A közhasznú jogállás A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei A törvény szabályozása szerint közhasznúvá minısíthetı: – a társadalmi szervezet, kivéve a politikai pártokat, biztosító egyesületek, valamint a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek, – az alapítvány, – a közalapítvány, – a közhasznú társaság ( 2007. 07. 01-tıl már nem ), – a köztestület, ha az azt létrehozó törvény ezt lehetıvé teszi, – országos sportági szakszövetség, – nem költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény, – közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, – a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsıoktatási és Tudományos Tanács, - nem költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény, - közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, - non-profit gazdasági társaság ( 2007. 07. 01.-tıl). A közhasznú besorolással kapcsolatban általában a szervezetek maguk döntik el, kérik-e a jogállás megadását, illetve hogy melyik jogállás megadását (közhasznú, vagy kiemelkedıen közhasznú) kérik az illetékes megyei (fıvárosi) bíróságtól. Csak egy fokozat megjelölésére van lehetıség. Néhány szervezet számára kötelezı a közhasznúvá minısítés kérése: azok számára, amelyeket állami vagyon hasznosítására hoztak létre, és azok számára, amelyek létesítı okiratuk szerint rendszeres költségvetési támogatásban részesülnek. Társadalmi szervezetek (egyesületek) esetében a döntés a közgyőlés hatáskörébe tartozik, és a legtöbb esetben alapszabály módosítás is szükséges hozzá, hogy a törvény valamennyi elıírásának meg tudjon felelni. Az alapítványok esetében mindig az alapító döntése, hogy kéri-e a közhasznú jogállást, és szintén általában alapító okirat módosítás szükséges hozzá. A kuratórium nem dönthet e körben, legfeljebb javaslatot tehet az alapító felé. A közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetıvé teszi létezı szervezetek számára is, de kérelmezhetı a nyilvántartásba vételi kérelemmel (megalakulással, alapítással) egy idıben is.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 31 of 82

A közhasznúság két fokozatát különböztethetjük meg: a közhasznú és a kiemelkedıen közhasznú jogállást. A közhasznú jogállás megadásakor a bíróság a szervezet létesítı okiratát, alapdokumentumát vizsgálja. A közhasznú jogállás megszerzésének alapvetı feltétele, hogy a szervezet létesítı okirata tartalmazza a következıket: – a szervezet milyen közhasznú tevékenységet folytat; – közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet; – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; – gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítı okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; – közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 32 of 82

4.1 A közhasznú tevékenység A közhasznú tevékenységeknek a törvény a következıket határozza meg: 1. egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, idıskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. mőemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tőzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, 16. fogyasztóvédelem, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elısegítése, 20. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehetı – szolgáltatások; 21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység; 23. bőnmegelızés és az áldozatvédelem; Az itt felsoroltak közül a szervezet többet is végezhet. Ezek közül a szervezet által végzett tevékenységeket a létesítı okiratnak a törvény bető szerinti megfogalmazásában kell tartalmaznia. A profitfelosztás tilalma azt jelenti egyrészt, hogy nem fizethet „osztalékot”, másrészt a tilalom magában foglalja azt is, hogy a szervezet nem részesítheti cél szerinti juttatásban a szervezet alapítóját, vezetı tisztségviselıjét, képviseleti vagy döntési jogkörrel rendelkezı személyt, és ezek közeli hozzátartozóját. Ez nem vonatkozik a bárki számára szabadon hozzáférhetı szolgáltatásokra, vagy a tagokat egységesen megilletı juttatásokra.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 33 of 82

4.2 A közvetlen politikai tevékenység tilalma A közvetlen politikai tevékenység tilalma a pártok közvetlen támogatásán és a pártpolitikai tevékenységen túl tiltja azt is, hogy a közhasznúvá minısített szervezet országgyőlési képviselıjelöltet, vagy megyei, fıvárosi önkormányzati jelöltet állítson. A helyi önkormányzati jelölés vonatkozásában viszont nincs ilyen tilalom.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 34 of 82

4.3 A közhasznú szervezetek mőködésének és nyilvánosságának szabályai A közhasznú jogállás bármely fokozatának megszerzéséhez további kiegészítı feltételnek is meg kell felelni. A közhasznú jogállást kérı szervezetek alapdokumentumainak tartalmaznia kell a közhasznú mőködésre szabályokat, mint

a legfıbb döntéshozó szervnek mőködését, a belsı felügyelet rendjét, a vezetı tisztségviselık összeférhetetlenségét és az adománygyőjtést.

A döntéshozó szervek, mind a legfıbb szerv, mind az ügyintézı és képviselı szerv (alapítványoknál és közalapítványoknál a kuratórium, társadalmi szervezeteknél és köztestületeknél a közgyőlés és az elnökség, közhasznú társaságoknál a taggyőlés) mőködésével kapcsolatban:

döntéshozó szervnek legalább évente egyszer üléseznie kell; létesítı okiratban szabályozni kell az ülések összehívásának rendjét, és a napirend közlésének módját; létesítı okiratban szabályozni kell az ülések nyilvánossági feltételeit, a legfıbb szerv határozatképességének feltételeit és a határozathozatal módját.

Szintén az alapdokumentumban kell szabályozni a szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módját. A törvény az évi ötmillió forintnál nagyobb bevételő szervezetek számára elıírja a döntéshozó szervtıl elkülönülı felügyeleti szerv, felügyelı bizottság létrehozását.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 35 of 82

4.4 Összeférhetetlenségi szabályok Közhasznú szervezetek esetében a vezetı tisztségviselıkre (vezetı és ellenırzı szerv tagjai, könyvvizsgáló) szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:

a vezetı szerv határozathozatalában nem vehet részt az, aki személyesen, vagy közeli hozzátartozója által érintett a döntésben; nem lehet a felügyelı szerv tagja vagy vezetıje, illetve a szervezet könyvvizsgálója olyan személy, aki maga vagy közeli hozzátartozója; vezetı szerv elnöke vagy tagja; a közhasznú szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; vagy a közhasznú szervezettıl cél szerinti juttatásban részesül; közhasznú szervezetnek két évig nem lehet vezetı tisztségviselıje olyan személy, aki köztartozást ki nem egyenlített, megszőnt szervezet vezetı tisztségviselıje volt; vezetı tisztségviselı, illetve a szervezet támogatója nem részesülhet cél szerinti juttatásban.

Ha valaki több közhasznú szervezetben is betölt vezetı tisztséget, arról valamennyi érintett szervezetet köteles tájékoztatni.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 36 of 82

4.5 A létesítı okirat A létesítı okiratnak a minél áttekinthetıbb, és a nyilvánosság számára is ellenırizhetı mőködés érdekében rendelkeznie kell:

olyan nyilvántartás vezetésérıl, amelybıl a vezetı szerv döntésének tartalma, idıpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzık számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, a vezetı szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, a közhasznú szervezet mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérıl, valamint a közhasznú szervezet mőködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A törvény lehetıvé teszi, hogy ezeket a szabályokat más dokumentumban, mondjuk ügyrendben vagy szervezeti és mőködési szabályzatban szabályozzák. Ha nem az alapdokumentum tartalmazza ezeket a szabályokat, a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez azt a szabályzatot is be kell nyújtani, amely tartalmazza a szabályokat.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 37 of 82

4.6 Közcélú adománygyőjtés A közcélú adománygyőjtéssel kapcsolatban a törvény leszögezi, hogy az adománygyőjtés nem járhat az adományozók vagy más személyek zaklatásával, személyhez főzıdı jogok vagy az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyőjtéssel kapcsolatosan a törvény elıírja, hogy csak írásbeli felhatalmazás alapján lehet közhasznú szervezet számára adományt győjteni.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 38 of 82

4.7 Nyilvántartási és beszámolási kötelezettségek A közhasznú szervezetek minél áttekinthetıbb mőködése érdekében speciális nyilvántartási és beszámolási kötelezettségek vonatkoznak rájuk. A cél szerinti tevékenységbıl, illetve a vállalkozási tevékenységbıl származó bevételeket külön kell kezelni, elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezetek számára a törvény a más jogszabályokban meghatározott beszámolási kötelezettségen túl, az éves beszámoló jóváhagyásával egy idıben, ún. közhasznúsági jelentés elkészítését is kötelezıvé teszi. A közhasznúsági jelentés mindig írásbeli és nyilvános, abba bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. A törvény rendelkezése szerint a következı hét kötelezı elemet kell tartalmaznia:

a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 39 of 82

4.8 A közhasznú jogállás megszerzésének elınyei Látható, hogy a non-profit szervezetek számára a közhasznú jogállás megszerzése számos többletfeladatot jelent, mégis érdemes vállalni a nehézségeket, hiszen a jogállás birtokában nagyobb az esélye van a szervezetnek különbözı támogatások megszerzésére. Ez jelenti az állami forrásokat, illetve a támogatók számára adókedvezményt jelent, és a közhasznú szervezetek szolgáltatásait igénybe vevıket is kedvezmények illetik meg. A közhasznú jogállású szervezetek részére a törvény adómentességet, illetve kedvezményeket, illeték- és vámkedvezményeket garantál. A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, illetıleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történı átsorolását, ha a mőködése a törvényi feltételeknek nem felel meg.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 40 of 82

4.9 A kiemelkedıen közhasznú szervezet A kiemelkedıen közhasznú jogállás megszerzéséhez további két alapvetı feltételnek kell megfelelnie a szervezetnek:

közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrıl valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, a létesítı okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 41 of 82

5 Közhasznúsági jelentés Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznú jelentést is kötelezı készíteni, amelynek elfogadása szintén a szervezet legfıbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Tartalma: 1. Szervezet adatai 2. A számviteli beszámoló; A számviteli törvény és a 224/2000. (XII.19.) Korm. r. alapján készített jóváhagyott beszámoló. (Letétbe helyezni nem kell a beszámolót.) 3. A költségvetési támogatás felhasználását A közhasznúsági jelentésbıl ki kell tőnnie, hogy a szervezet közhasznú feladatai ellátásával összefüggésben milyen közpénzeket használt fel, de a kapott támogatások felhasználására vonatkozó elszámolás módjára nincs kötelezı elıírás, az egyaránt lehet szöveges, táblázatos vagy ezek kombinációja. 4. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatási kötelezettség elıírása azt célozza, hogy a polgárok megbízható és teljes képet kapjanak az adott közhasznú szervezet gazdálkodásáról. A kimutatásban célszerő szerepeltetni a szervezet vagyonának szerkezetét, összetételét és értékét a tárgyév elején, a vagyon szerkezetében bekövetkezett évközi változásokat (célszerő kitérni a változások értékelésére, szükségszerőségére), illetve a vagyonszerkezet összetételét és értékét a tárgyév végén. 5. A cél szerinti juttatások kimutatását; Összegezzük, hogy a tárgyévben szervezetünk milyen jogcímeken, milyen összegben juttatott adományt, támogatást, ösztöndíjat, szociális segélyt, stb. 6. A központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; Amennyiben ilyen támogatás nem volt, azt tüntessük fel. 7. A közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; Vezetı tisztségviselınek: az alapítvány kezelı szervének (kuratórium) tagja és felügyelı szervének elnöke és tagja; a társadalmi szervezet ügyintézı és képviseleti vagy felügyelı szervének elnöke és tagja; a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a létesítı okirat szerint egyszemélyi felelıs vezetı feladatot ellátó személy; A közhasznú jelentés e részében a törvényben megjelölt körbe tartozó személyeknek fizetett juttatások értékét és összegét kell bemutatni. 8. A közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót; A közhasznú tevékenységrıl szóló beszámolóban ismertetni kell, hogy a közhasznú minısítést mikor, milyen fokozatra vették nyilvántartásba. A jelentés ezen része azt hivatott bemutatni, hogy a közhasznú társaság létesítı okiratában meghatározott közhasznú tevékenységeit milyen módon látta el, e célok megvalósításához milyen gyakorlati


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 42 of 82

megoldásokat alkalmazott, ismertetni kell a tevékenységével összefüggésben kapott támogatásokat, adományokat és ezek felhasználását, értékelni kell a közhasznú cél teljesítését, eredményességét stb.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 43 of 82

6 Nyilvántartásba vétel utáni teendık Bejelentési kötelezettség A non-profit szervezeteknek a nyilvántartásba vételüket kimondó jogerıs bírósági végzés keltétıl számított 15 napon belül kell eleget tenniük az alábbi bejelentési kötelezettségeiknek: Állami adóhatósághoz történı bejelentkezés A szervezetnek be kell jelentkeznie a székhely szerint illetékes állami adóhatósághoz, amely megadja az adószámot; a bejelentkezéssel egyidejőleg nyilatkozni kell az áfaalanyiságról és a könyvvezetés módjáról is. Ezen bejelentési kötelezettséget az ún. "Bejelentkezési lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb társaságok és szervezetek részére" elnevezéső nyomtatványon kell megtenni. (A nyomtatványok bolti forgalomban kaphatók vagy az APEH honlapjáról letölthetık. A nyomtatvány száma: 201.) Csatolandó: alapító okirat/alapszabály másolata, végzés másolata, eredeti székhelyengedélyezési nyilatkozat. Változás-bejelentési kötelezettség Folyamatosan eleget kell tenni az állami adóhatóság felé a változásjelentési kötelezettségnek is, amennyiben az adóhatóság felé bejelentett bármilyen adatban (székhely, képviselı személye, közhasznú minısítés megszerzése stb.) változás következik be. Ezen bejelentési kötelezettséget az ún. "Adatmódosító lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb társaságok és szervezetek részére" elnevezéső nyomtatványon kell megtenni. (202 sz. nyomtatvány) Csatolandó: okiratmódosítás és a módosítást bejegyzı bírósági végzés másolata. Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz Be kell jelentkezni a székhely szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz, illetve ezen szerv felé is teljesíteni kell a szükséges változások bejelentését. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. Ezt a kötelezettséget az Art. 11/C. §-a szabályozza. Bejelentkezési kötelezettség a társadalombiztosítási igazgatósági szervhez 2007. január 01. napjától nem szükséges külön bejelentkezni a székhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez. Amennyiben szervezetünk foglalkoztató, akkor az adóazonosító számának közlésével az elsıfokú adóhatósághoz kell bejelenteni elektronikus úton, vagy nyomtatványon az általa foglalkoztatottra (munkavállalóra) vonatkozó adatokat. A bejelentést a biztosítási jogviszony kezdetére vonatkozóan legkésıbb a biztosítási jogviszony elsı napját megelızı napon kell teljesíteni.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 44 of 82

A jogviszony megszőnését, szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszőnését követıen folyósított ellátás kezdı és befejezı idıpontját közvetlenül követı 8 napon belül kell teljesíteni. Ez a rendszer kiváltja az EMMA-ba történı bejelentkezést. A Központi Statisztikai Hivatalhoz történı bejelentkezés törvényi szabályozása A Központi Statisztikai Hivatalhoz történı bejelentkezést a statisztikáról szóló 1993. évi XLV1. törvény 8/A. §-a szabályozza. A nem cégbejegyzésre kötelezett non-profit szervezetek az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével teljesítik kötelezettségüket, statisztikai számjelükrıl írásban kapnak értesítést. A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változásokat és a fıtevékenység változását a változást követı 15 napon belül kell a KSH-nak bejelenteni. A bejelentkezési kötelezettséget a KSH "Bejelentkezési lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb társaságok és szerezetek részére" elnevezéső nyomtatványon lehet teljesíteni. A bejelentkezési laphoz további dokumentumot nem kell csatolni. Bankszámlanyitási kötelezettség A vonatkozó jogszabályok nem teszik egyértelmővé a non-profit szervezetek bankszámlanyitási kötelezettségét. A bankszámlanyitásra elsısorban az adózók, illetve adófizetésre kötelezettek kötelesek. Sok szervezet azonban - tevékenységükbıl adódóan - semmilyen adófizetési kötelezettséggel nem rendelkezik, így ezek a szervezetek nem minısülnek adózónak, és a bankszámlanyitás elhagyása nem szankcionálható. A bankszámla nyitása elıbb-utóbb szükségszerővé, illetve kötelezettséggé válik, mert a folyósítandó költségvetési támogatásokhoz, pályázati támogatásokhoz, esetleges adó-visszatérítéshez, vagy a köztartozásokról szóló igazolások kiállításához közölni kell a bankszámlát, illetve adózóvá kell válni. A bankszámlával kapcsolatos változásokat ugyanúgy be kell jelenteni az illetékes adóhatóság felé, mint bármely más, az adóhatósági iratokban szereplı adatban bekövetkezett változást.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 45 of 82

7 A non-profit szervezetek gazdálkodása


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 46 of 82

7.1 A non-profit szervezetek gazdálkodásának általános jellemzıi A non-profit szervezetre vonatkozó alapelv, hogy elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítı okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. A gazdálkodás és a vállalkozási tevékenység tehát két különbözı fogalom, a szervezet gazdálkodása során végezhet másodlagos jelleggel vállalkozási tevékenységet.

Az egyes szervezetek gazdálkodásának legfontosabb szempontjait a létesítı okiratban kell rögzíteni. Nevesíteni kell, hogy a szervezet végezhet-e vállalkozási tevékenységet, ha igen milyen korlátozottságokkal (például a vagyon hány százalékának mértékéig). A létesítı okiratban célszerő az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet minél pontosabban meghatározni, mert a mőködés során az itt megfogalmazottak szerint kell minısíteni az egyes tevékenységeket. ( A Tao. törvény 4. és 6. sz. melléklete szerint a létesítı okiratban felsorolt cél szerinti tevékenységek kedvezményezett tevékenységnek minısülnek, melyekbıl származó eredmény után társaságiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.) Emellett nevesíti a jogszabály a további kedvezményezett tevékenységeket.

Amennyiben a szervezet mőködése során olyan tevékenységet is folytat, mely konkrétan nem szerepel a létesítı okiratban (például könyvkiadás), de összefüggésbe hozható a szervezet céljaival, jogértelmezési kérdés eldönteni, hogy mely (cél szerinti/vállalkozási) tevékenységek közé sorolja a szervezet.

Ugyancsak a létesítı okiratban kell rendelkezni arról, hogy a szervezet képez-e törzsvagyont, melynek csak kamatát/hozamát használhatja fel, vagy ilyen jellegő elkülönült vagyont nem hoz létre. Fel kell tüntetni, hogy a szervezetnél kik jogosultak a kötelezettségvállalások és a banki mőveletek aláírására. Az alapítványok esetében általános szabály, hogy kizárólag az alapító(k)tól független személyek rendelkezhetnek a bankszámla felett, mely jogi státust a kuratóriumi tagoknak a feladatvállaló nyilatkozatukban fel kell tüntetniük. A non-profit szervezetek is mint minden gazdálkodó szerv a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek értelmében beszámolási és könyvvezetési kötelezettséggel rendelkeznek. Alapvetı követelmény továbbá a pénzügyi-számviteli szabályok betartása. A non-profit szervezetek feletti adóellenırzést a szervezet székhelye szerint illetékes hatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának, valamint a vezetı tisztségviselı vagyonnyilatkozatának az ellenırzését az Állami Számvevıszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú mőködés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 47 of 82

7.2 A közhasznú jogállású szervezetek gazdálkodásának speciális jellemzıi A gazdálkodás általános elvei mellett a közhasznú minısítést megszerzett szervezetek mőködésére a non-profit (közhasznú) törvény további korlátozásokat tartalmaz:

A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitıl - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerzıdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzıdésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A szervezettıl igénybe vehetı támogatási lehetıségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetık. A közhasznú szervezet a felelıs személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítı okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbıl - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak elıre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

A kockázatok csökkentése és a közpénzek megóvása érdekében a non-profit (közhasznú) törvény a következı további követelményeket írja elı:

A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetı mértékő hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitıl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezetı szervtıl elkülönült felügyelı szerv létrehozása akkor is kötelezı, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A közhasznú adománygyőjtés szabályai: a közhasznú szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés nem járhat az adományozók, illetıleg más személyek zaklatásával, a személyhez főzıdı jogok és az emberi méltóság sérelmével.

A közhasznú szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetı. A szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 48 of 82

7.3 A non-profit szervezetek bevételei és kiadásai Bevétetek A bevételeket alapvetıen kétféle módon különböztetjük meg:

a szervezet cél szerinti (közhasznú) tevékenységébıl származó bevételek; vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek.

A cél szerinti tevékenységbıl származó bevételek típusai:

az alapítótól, a támogatótól a cél szerinti közhasznú tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások (készpénz, ingatlan, értékpapír, szellemi alkotás stb.), államháztartás alrendszereitıl kapott támogatások, a magánszemélyek jövedelemadójából tett 1%-os felajánlások, pályázatokon elnyert támogatások, a cél szerinti tevékenység folytatásából származó árbevételek, befektetésekbıl (bankbetét, értékpapír) származó bevételek, tagdíjbevételek (csak a tagsági viszonnyal rendelkezı szervezeteknél), egyéb bevételek (pl. a szervezet célját szolgáló eszközök értékesítésének bevétele).

A vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek fıbb típusai:

a szervezet tulajdonában vagy használatában lévı ingatlanok, nagy értékő tárgyi eszközök bérbeadásából, használatba adásából származó bevétel, a létesítı okirat szerint kifejezetten vállalkozási tevékenységnek minısített tevékenységbıl származó bevétel, reklámtevékenységbıl származó bevétel , minden olyan tevékenység bevétele, melyet a vonatkozó jogszabályok nem minısítenek kedvezményezett bevételnek.

Kiadások Az alábbi költségcsoportokat különböztetjük meg:

a cél szerinti (közhasznú) tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (támogatások, ösztöndíjak, cél szerinti szolgáltatások), vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, cél szerinti és vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó közvetett költségek (pl. mőködési költség).


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 49 of 82

8 Adózás, járulék fizetési szabályok, határidık


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 50 of 82

8.1 Társasági adó A társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi LXXXI . törvény (Tao. tv.) hatályos rendelkezései szerint a non-profit szervezetek továbbra is feltétel nélkül a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) oly módon (egyszerősítı eljárásként), hogy az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, ha az adóévben vállalkozási tevékenységbıl bevételt nem ér el, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítı nyilatkozatot tesz az adóévet követı év február 15-éig. Más esetben valamennyi adózó az APEH-hoz akkor is köteles adóbevallást benyújtani, ha a bevallási idıszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Így például az adóévet követı év május 31-i határidıre abban az esetben is be kell nyújtani a társasági adóbevallást, ha az adott szervezet vállalkozási tevékenysége veszteséges, vagy 0 szaldós, vagy akkor is, ha nyereséges, de adómentessége miatt nem fizet adót. Az a társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány, amely a 2007. évben kért és kapott besorolást, elıször a 2007. évben alkalmazhatja a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket, azzal, hogy a kapott támogatásokról – a támogatót megilletı kedvezményre jogosító adomány-igazolást – csak a közhasznúsági végzés jogerıre emelkedése napjától adhatja ki. A szervezet nem alkalmazhatja a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az adomány-igazolás kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az adomány-igazolás kiadását – az adóév utolsó napján érvényes besorolásának megfelelı elıírásokat kell az adóév egészére alkalmazni. A 2007. évben újonnan alakuló társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány –, ha legkésıbb a nyilvántartásba vétel évének utolsó napján (2007. december 31-én) a közhasznúsági nyilvántartásba vétele is megtörtént – a nyilvántartásba vétel napjától jogosult a közhasznúsági jogállásához kapcsolódó, adókötelezettséget érintı kedvezmények és mentességek igénybevételére. A Tao.-tv. a kedvezmény rendszerében külön kezeli a két közhasznúsági fokozat szerinti, valamint a besorolást nem kért, vagy nem nyert szervezeteket, más oldalról az adományozó részére attól függıen biztosít kisebb, illetve nagyobb mértékő kedvezményt, hogy mely besorolási kategória szerinti szervezetet támogat. A szervezetet megilletı – közhasznúsági fokozat szerinti – kedvezmények: A közhasznú szervezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 10%-át, de legfeljebb 20 millió forintot. Kiemelkedıen közhasznú szervezetnél a kedvezményezett mérték az összes bevétel 15%-ában került meghatározásra. A vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel – elızıek szerinti – adómentes mértékének meghaladása esetén a szervezetnek a kapott adomány Tao.-tv. szerint meghatározott arányával, illetve összegével meg kell növelnie az adózás elıtti eredményét, ha az adott adóév december 31-én az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem áll fenn. Ha az adóév utolsó napján a szervezetnek az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, úgy a kapott adományok teljes összege növelı tétel. Állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás nem lévén, az adománynak csak a kedvezményezett mértéket meghaladó jövedelemtartalma adóköteles, a Tao.-tv. 9. § szerinti adóalap-számítás figyelembevételével.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 51 of 82

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 16%-a. A közhasznú szervezetként be nem sorolt társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány adóalapját az általános szabályok szerint állapítja meg, az adományra vonatkozó elıírások figyelmen kívül hagyásával. Ezen szervezetek támogatása ugyanis nem minısül – a Tao.-tv. fogalmi meghatározása szerinti – adománynak. Az adóévben kizárólag alap/közhasznú tevékenységet végzı szervezeteknél társasági adó/elıleg fizetés nem merülhet fel. A vállalkozási tevékenységet is folytató – ismertetett – nonprofit szervezeteknek év közben társasági adóelıleget megállapítani, fizetni, bevallani nem kell; az éves társasági adót azonban – akkor is, ha annak összege nulla – be kell vallaniuk (a 0728. számú, illetve a 0729. számú bevallásban) és (fizetési kötelezettség esetén) meg kell fizetniük az adóévet követı év május 31-éig.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 52 of 82

8.2 Személyi jövedelemadó A) Személyi jövedelemadó elılege 1. A munkáltatónak az általa megállapított jövedelemadó-elıleget az elszámolt hónapot követı hó 12-éig, a kifizetınek az általa levont jövedelemadó-elıleget a kifizetés hónapját követı hó 12-éig kell megfizetnie. 2. A magánszemélynek (ha nem kifizetıtıl származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelıleg levonására a kifizetı nem kötelezett), az egyéni vállalkozónak, valamint a mezıgazdasági ıstermelınek az adóelıleget szintén a tárgyhót követı 12-éig kell megfizetnie. 3. Az átalányadózást választó adózónak az átalányadó-elıleget a havonta, a tárgyhót követı hó 12. napjáig kell megfizetnie. B) Személyi jövedelemadó 1. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a jövedelemadót az adóévet követı év május 20-áig kell megfizetnie. 2. A vállalkozási tevékenységet folytató, vagy általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményezı értékesítést végzı magánszemélynek a jövedelemadót az adóévet követı év február 15-éig kell megfizetnie. 3. A munkáltatónak az év végi elszámoláskor az általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelıleg különbözetét a levonást követı hó 12-éig kell megfizetnie. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelıleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti idıponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan idıpontban igényelheti, hogy az adó-visszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésre álljon. 4. A kifizetınek az általa (például a kis összegő kifizetésbıl) levont jövedelemadót a levonást követı hó 12-éig kell megfizetnie. C) Természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetıleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés) 1. a munkáltatónak az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) az elszámolt hónapot követı hó 12-éig, 2. a kifizetınek az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) a kifizetés hónapját követı hó 12-éig, 3. a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozónak a járulékot (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) havonta, a tárgyhót követı hó 12. napjáig kell megfizetnie. D) Társadalombiztosítási(nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék 1. a munkáltatónak és a kifizetınek a járulékot az elszámolt hónapot követı hó 12-éig, 2. a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozónak a járulékot havonta, a tárgyhót követı hó 12. napjáig kell megfizetnie. E) Egészségügyi szolgáltatási járulék 1. a társas vállalkozásnak a járulékot az elszámolt hónapot követı hó 12-éig, 2. a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 53 of 82

negyedévet követı hó 12. napjáig kell megfizetnie. F) A Tbj. 39. §-a alapján fizetendı egészségügyi szolgáltatási járulék A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján elıírt járulékfizetési kötelezettségét elsı ízben a bejelentést követı hó 12. napjáig, ezt követıen havonta, a tárgyhót követı hó 12. napjáig teljesíti. G) Munkaadói járulék és munkavállalói járulék A munkaadó a munkaadói járulékot és a levont munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követı hó 12. napjáig köteles befizetni. Havi adó- és járulékbevallás A munkáltató, a kifizetı (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minısülı magánszemély munkáltatót is), továbbá az állami foglalkoztatási szerv, a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképzı iskolai tanulót tanulószerzıdés alapján foglalkoztató adózó, valamint a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselıje vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót követı hó 12-éig bevallás benyújtására kötelezettek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezı, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı valamennyi adóról (kivéve a kamatjövedelem adójáról), járulékról, továbbá egyéb adatokról.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 54 of 82

8.3 Egészségügyi hozzájárulás

A kifizetınek, munkáltatónak a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást a jövedelem juttatását követı hónap 12-éig kell megfizetni.

A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésre kötelezettnek a tárgyhót követı hónap 12-éig kell megfizetni.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást elılegként, az adóelıleg, illetıleg a különadó megfizetésével egyidejőleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követı hó 12. napjáig fizeti meg.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 55 of 82

8.4 Szakképzési hozzájárulás A számvitelrıl szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg. A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év elsı napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét, és fizet elıleget. Az elıleg összegét a hozzájárulásra kötelezettnek az elıleget az állami adóhatóságnál vezetett számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni. A befizetett elıleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követı év második hónapja 15. napjáig kell megfizetni, illetıleg többletbefizetést ettıl az idıponttól lehet visszaigényelni. A kettıs könyvvitelt vezetı adózónak a fizetendı szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követı év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett – az üzleti évrıl készült bevallásában figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követı év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be és fizeti meg. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók negyedévente, a negyedévet követı hónap 12-éig fizetik meg a szakképzési hozzájárulást. Az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az egyszerősített vállalkozói adó megfizetésére elıírt határidıig kell befizetni.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 56 of 82

8.5 Az általános forgalmi adó bevallása és határidıi Az Art. szerint az általános forgalmi adóról havi vagy negyedéves adómegállapításra kötelezett adózó az adómegállapítási idıszakot követı hó 20. napjáig, az éves adómegállapításra kötelezett adózó az adóévet követı év február 15-éig nyújtja be adóbevallását. A speciális adózói kör bevallására vonatkozóan a 26. számú „Az európai közösség más tagállamából történı termékbeszerzése tekintetében különleges adózói kör áfa-adózásának alapvetı szabályai” címő tájékoztató füzet tartalmaz információkat. Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében és 60. § (2) bekezdésében elıírt kötelezettséget az adóév utolsó adóbevallási idıszakáról szóló bevallásában nem teljesítette, ezt önellenırzési pótlékmentesen az adóévet követı év február 15-éig elvégzett önellenırzéssel korrigálhatja. Az adózó, ha az idegenfogalmi tevékenysége utáni általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 66. § (1) bekezdése szerint elıkalkuláció alapján teljesíti, azt az árrés megállapításához szükséges adat kézhezvételének idıpontját követı elsı adóbevallás benyújtására elıírt idıpontig, de legfeljebb az adóévet követı év június 30-áig pótlékmentesen önellenırizheti.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 57 of 82

8.6 Az éves adóbevallás 1. A havi, illetıleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak – a 2–6 pontokban foglalt kivétellel – adónként az adóévet követı február 15-éig, 2. a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, az adóévet követı év május 20-áig, 3. a társasági adóelıleg-kiegészítés összegérıl a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig, 4. a társasági adóról az adóévet követı év május 31-éig, 5. a naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózóknak a társasági adóról az adóév utolsó napját követı 150. napig, 6. a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadóját az adóalanyoknak, utoljára 2006. adóévre fizetendı adót az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére elıírt határidıig – beszámolókészítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követı 150. napig – meg kell állapítaniuk és be kell vallaniuk, 7. a társasági adóelıleg-kiegészítés összegérıl a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tenni


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 58 of 82

8.7 Helyi adók Az önkormányzat rendeletével az alábbi típusú adók bevezetésére jogosult: 1. Vagyoni típusú adók - építményadó, - telekadó. 2. Kommunális jellegő adók - kommunális adó, - idegenforgalmi adó. 3.

Helyi iparőzési adó.

A helyi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adómentességet élvez többek között a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a köztestület, a közhasznú társaság abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után társaságiadó fizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel teljesülésérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 59 of 82

8.8 Gépjármőadó A gépjármőadóról szóló törvény értelmében az adókötelezettség egyrészt a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjármővekre és pótkocsikra terjed ki, amelyek a Magyar Köztársaság területén közlekednek. Az önkormányzatoknak joga az illetékességi területükön a gépjármő adó megállapítása. Az adó alanya az, aki/amely a jármőnyilvántartásban az év elsı napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként fel van tüntetve. Év közben forgalomba helyezett gépjármő utáni adó alanya aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Gépjármő-tulajdonos változása esetén az új tulajdonos a tulajdonszerzést követı hónap év elsı napjától minısül adóalanynak, amennyiben a felek (az átruházó és az új tulajdonos is) bejelentik a tulajdonos változást az átruházás évének utolsó napjáig. Ha az adókötelezettség nem áll fenn teljes évben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira esı idıarányos részét kell megfizetni. Mentes az adó alól többek között:

a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában lévı gépjármő abban az évben, amelyet megelızı évben a gépjármő tulajdonosának jövedelem- (nyereség-) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élı szülıje, nevelıszülıje, mostoha- vagy örökbefogadó szülıje tulajdonában lévı egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érı személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelı személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi van, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményő személygépkocsi után jár.

Az adó alapja: Az adó alapja személyszállító gépjármő - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármő teljesítménye csak lóerıben van feltüntetve, akkor a lóerıben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármő teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármő azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármő teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármő adóalapjának tekinteni.

Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). Az adó alapja a tehergépjármő hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetısége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke Az adó mértéke az adóalap után a gépjármő


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 60 of 82

gyártási évében és az azt követı 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt, gyártási évet követı 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt, gyártási évet követı 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt, gyártási évet követı 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt, gyártási évet követı 16. naptári évben és az azt követı naptári években 120 Ft/kilowatt.

Az adó mértéke nyergesvontató, lakópótkocsi esetében az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft. A gépjármőadót kivetéssel állapítja meg az illetékes önkormányzat. Az adózónak a belföldi rendszámú gépjármővek után a gépjármőadót félévenként, két egyenlı részletben az adóév március 15-ig, illetve az adóév szeptember 15-ig kell megfizetnie.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 61 of 82

8.9 Illeték Az illetékekrıl szóló törvény elıírásai szerint teljes személyes illetékmentességben részesül a társadalmi szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az alapítvány, a közalapítvány abban az esetben, ha a vagyonszerzést, illetıleg az eljárás megindítását megelızı naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után társaságiadófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Errıl az adott szervezet köteles írásban nyilatkozni az illetékkiszabás végett történı bejelentésekor, bírósági eljárás esetén az eljárás megindításakor.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 62 of 82

9 A közhasznú szervezeteket támogatók adókedvezményei A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó személyek (magánszemély, egyéni vállalkozó ) Adomány nyújtása esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a közcélú adományról a támogatott közhasznú (kiemelkedıen közhasznú) szervezet igazolást adjon. Az igazolásnak tartalmaznia kell: - a magánszemély és a közhasznú szervezet azonosító adatait, - az adomány összegét, - a támogatott célt, - a közhasznúsági fokozatot. A magánszemélyek által befizetett támogatások után a kedvezmények igénybevételére a közhasznú szervezet igazolást állít ki, legkésıbb a befizetés évét követı év január 31-ig. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni a kedvezményre jogosult nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában nevét, születési helyét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét. A közhasznú szervezet által kiadott igazolás egy másolati példányát a szervezetnek meg kell ıriznie.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 63 of 82

9.1 Közcélú adomány fogalma A közcélú adomány a közhasznú szervezetekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedıen közhasznú szervezet, közhasznú tevékenységének céljára, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelı egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, továbbá a közérdekő kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg. (Szja-törvény 41. § (2) pont). Nem minısül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggı jogügylet vonatkozó dokumentuma (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), és körülménye (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhetı vagyoni elıny megszerzése mellett az adományozó magánszemély, vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni elınyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minısül. A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30%-a, legfeljebb azonban:

kiemelkedıen közhasznú szervezet(ek) esetében összesen 100 000 Ft; közhasznú szervezet(ek), egyházak, illetve közérdekő kötelezettségvállalások) esetében összesen 50 000 Ft.

Ha valaki egyaránt támogat kiemelkedıen közhasznú és közhasznú szervezetet, egyházat, közérdekő célt, akkor a két limitösszeg összeadódik. Ilyenkor tehát legfeljebb 150 000 Ft-tal csökkenthetı az adó.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 64 of 82

9.2 Tartós adományozás fogalma Magánszemély támogató által közhasznú szervezet javára legalább négyéves szerzıdés alapján, évente rendszeresen, azonos vagy növekvı összegben ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. Tartós adományozás esetén a támogatót a támogatás második évétıl külön kedvezmény illeti meg (+5% kedvezmény).


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 65 of 82

9.3 Tartós adományozási szerzıdés meghiúsulásának következményei Ha a tartós adományozásról szóló szerzıdésbıl eredı bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette:

a másik szerzıdı fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszőnése miatt, akkor az e szerzıdés alapján korábban már érvényesített külön kedvezményt; ha a magánszemély bármely más ok miatt nem teljesítette a szerzıdésben vállaltaknak megfelelıen, akkor az e szerzıdés alapján korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét az adott évrıl szóló bevallásának benyújtásával egyidejőleg meg kell fizetnie.

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 66 of 82

10 A társasági adó hatálya alá tartozó adózók (jogi személyek) adókedvezménye Az adomány fogalma A közhasznú szervezet, a kiemelkedıen közhasznú szervezet részére - a közhasznú szervezetekrıl szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedıen közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására -, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelı egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, továbbá a közérdekő kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy:

a jogügylet vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató reklám), körülmény (szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekő, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt; az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni elınyt az adományozónak [adományozó: az adományozó tagja (részvényese), vezetı tisztségviselıje, felügyelı bizottsága, vagy igazgatósági tagja, könyvvizsgálója], illetve ezek a személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának, azzal, hogy nem minısül vagyoni elınynek, az adományozó nevére, tevékenységére történı utalás.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 67 of 82

10.1 Tartós adományozás fogalma Nem magánszemély támogató esetében rendszeresen, azonos vagy növekvı összegben az adózás elıtti eredménye arányában rögzített mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. Tartós adományozás esetén a támogatót a támogatás második évétıl külön kedvezmény illeti meg. Az adomány címén érvényesíthetı kedvezmény eltérı attól függıen, hogy azt milyen szervezet kapja.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 68 of 82

10.2 Elszámolható kedvezmény Az adózás elıtti eredmény csökkentéseként az adomány 1. teljes összege és a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az elsı teljesítést követı évtıl ezen a jogcímen adott adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás elıtti eredmény 20%-a érvényesíthetı közhasznú szervezet, egyház és közérdekő kötelezettségvállalás támogatása esetén; 2. másfélszerese, és a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az elsı teljesítést követı évtıl ezen a jogcímen adott adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás elıtti eredmény 20%-a érvényesíthetı kiemelkedıen közhasznú szervezel támogatása esetén. Az 1. és 2. pontokban meghatározott mérték együttesen nem haladhatja meg az adózás elıtti eredmény 25 százalékát. A kedvezmény elszámolásának további feltétele Az adózó akkor csökkentheti adózás elıtti eredményét, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedıen közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekő kötelezettségvállalás szervezıje által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, a kiemelkedıen közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. 2001. január elsejétıl nem kell az igazolásban feltüntetni a közhasznú szervezetté minısítésrıl rendelkezı bírósági határozat számát.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 69 of 82

10.3 Tartós adományozási szerzıdés meghiúsulásának következményei Az adózás elıtti eredményt növeli az adóévet megelızı év(ek)ben az adózás elıtti eredmény csökkentéseként, a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerzıdésben vállaltakat a másik szerzıdı fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszőnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerzıdésnek megfelelıen.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 70 of 82

10.4 Térítésmentes szolgáltatás adományként A non-profit szervezet - amely közhasznú besorolását kérte és el is nyerte - a részére nyújtott támogatásról csak akkor adhat ki az adózásban kedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást, ha a kapott támogatás adománynak minısül. Egy jogi személy által nyújtott térítésmentes szolgáltatás közhasznú szervezet részére, a közhasznú tevékenysége támogatására adott pénz, eszköz, illetve szolgáltatás lehet adomány, feltéve, hogy az nem látszólag szolgálja a közhasznú célt, illetve az nem jelent a jövedelemadó-törvényekben meghatározottakon túli vagyoni elınyt a hivatkozott pont alatt felsoroltaknak. Az e feltételeknek megfelelı térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékérıl a kedvezményezett igazolás kiállítására jogosult. Az igazolásban - többek között - a szolgáltatás bekerülési értékének forint összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy az áfa-köteles, vagy adómentes.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 71 of 82

10.5 Adómentes kifizetési jogcímek A hatályos jogszabályok szerint közcélú juttatások körében adómentes: a) A közhasznú, kiemelkedıen közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg,

amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, valamint azon összeg, amelyet a diák- és szabadidısport résztvevıjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak, természetbeni juttatás, amelyet társadalmi szervezettıl, egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedı és verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékébıl az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen és vetélkedıkön nyert érmék és trófeák értéke, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minısül tárgyjutalomnak az értékpapír, azon összeg, amelyet olyan alapítványból, közalapítványból kap a magánszemély, amelyet 1993. január elsejét megelızıen kizárólag külföldi pénzeszközökbıl alapítottak, feltéve, hogy az utóbb csatlakozó, támogató jogi és magánszemély csatlakozása, vagy a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettıl kap a magánszemély, feltéve, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület a részére történı befizetésrıl (nem pénzbeli juttatásról) adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki.

b) A közérdekő kötelezettségvállalásból, közhasznú, kiemelkedıen közhasznú társadalmi szervezetbıl, alapítványból, közalapítványból annak létesítı okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel. Korlátozás: a fentiekben foglaltak esetében sem adómentes az a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggı természetben megszerzett bevételt -, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdekő kötelezettségvállalás szervezıjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más, a Ptk. szerinti szerzıdéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap. Ösztöndíjat, szociális segélyt kizárólag közhasznú, vagy kiemelkedıen közhasznú minısítést megszerzett alapítványok, közalapítványok fizethetnek ki adó- és járulékmentesen.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 72 of 82

10.6 Adómentes kifizetések korlátozása A kifizetınek 54% adót kell fizetnie a magánszemélyek(nek) bármely adómentes jogcímen az adóévben kifizetett (juttatott) összeg, (nem pénzbeli vagyoni érték) azon része után, amely meghaladja az érdekképviselettıl, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékának, valamint az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét. A fentiek szerint számított adót az adóévet követı év február hónapban kell a kifizetınek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 73 of 82

11 Az 1% (+1%) -ról Minden adófizetınek, minden évben lehetısége van arra, hogy az összevont adóalapjának a kedvezmények levonása után ténylegesen megfizetett adójából 1-1%-ot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára juttasson. Ez nem kötelezı, de aki élni kíván ezzel a lehetıséggel, akkor errıl rendelkezı nyilatkozatot kell adnia, mégpedig külön-külön a két "1%"-ról, vagy csak az egyikrıl.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 74 of 82

11.1 Kik lehetnek kedvezményezettek?

azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezetek (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), alapítványok, ha a bírósági nyilvántartásba vételük amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezı nyilatkozata évének elsı napja elıtt legalább két évvel megtörtént ( a végzés jogerıre emelkedett ) és létesítı okiratuk szerint közhasznú tevékenységet folytatnak; valamint azon kiemelkedıen közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkezı nyilatkozat évének elsı napja elıtt legalább egy évvel kiemelkedı közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként nyilvántartásba vett és létesítı okirata szerint a rendelkezı nyilatkozat évének elsı napja elıtt legalább egy évvel - a közhasznú szervezetekrıl szóló törvényben meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

A felsoroltak közül a társadalmi szervezetek, alapítványok ( közhasznúságtól függetlenül ) akkor lehetnek kedvezményezettek, ha székhelyük belföldön van és mőködésük magyarországi közösség, illetıleg a határon túli magyarság érdekében történik, és közülük is csak az, amely nyilatkozik arról, hogy

nem folytat politikai tevékenységet, köztartozása nincs, és alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkezı nyilatkozat(ok) évét megelızı egy év óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja (2006. január 1-tıl) , és kiemelkedıen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet szerzıdés másolatának az adóhatósághoz történı becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkezı nyilatkozat évének elsı napja elıtt legalább egy évvel kötött szerzıdés alapján végzi (2006. év elıtt).

A kedvezményre igényt tartó, elızıekben említett szervezeteknek a rendelkezı nyilatkozatok megszerzése érdekében közölniük kell az adószámukat azokkal az adózó polgárokkal, akiknek a rendelkezı nyilatkozatára számítanak. Ez az eljárás alaki kötöttségek nélküli, megvalósítható személyes kapcsolatfelvétellel, szórólapokkal, egyéb - jogszabályba nem ütközı módon történı - figyelemfelhívással, hirdetéssel. A támogatók toborozásához elızetes adóhatósági engedélyre nincs szükség. A rendelkezı nyilatkozat akkor érvényes, ha

tartalmazza a kedvezményezett adószámát (a kedvezményezett megnevezése is rajta lehet); rendelkezı nyilatkozato(ka)t tartalmazó boríték lezárt, azon a rendelkezı magánszemély neve, lakcíme, adóazonosító jele szerepel; a munkáltatónak átadott vagy az adóhatósági adómegállapítást kérı nyilatkozattal együtt beadott lezárt boríték ragasztási felületére átnyúlóan aláírta a rendelkezı magánszemély a borítékot; a kedvezményezett adószáma pontos, jól olvasható; van összevonás alá esı jövedelem és az azt terhelı adó befizetése megtörtént, illetıleg az esedékesség elıtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság és az engedélyezı határozatnak megfelelıen a magánszemély az adót és a késedelmi pótlékot


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 75 of 82

megfizette; az adóhatósághoz a bevallással együtt megérkezik.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 76 of 82

11.2 Hogyan juthat a számára rendelt összeghez a kedvezményezett? A társadalmi szervezeteket, alapítványokat az adóhatóság a rendelkezı nyilatkozatok alapján legkésıbb minden év szeptember 1-ig értesíti a kedvezményezettet arról, hogy javára magánszemélyek rendelkeztek. Az értesítéstıl számított 30 napon belül a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok csatolása mellett lehet a pénzösszeg átutalását kérni. Az összeg elfogadása nem kötelezı, ezért a kedvezményezettnek jogában áll azt visszautasítani. Az adóhatóság a határidıben benyújtott kérelmek alapján - a törvényi feltételek megléte esetén - legkésıbb november 30-ig - a magánszemélyek által rendelt összeget a kedvezményezettnek, az esetlegesen fennálló köztartozások levonása után utalja át.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 77 of 82

11.3 Közzétételi kötelezettség Az APEH a támogatásban részesült kedvezményezettek listáját internetes honlapján 2007. december 31-ét követıen teszi közzé. A kedvezményezettnek (kivéve az egyházakat) a javára juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról, vagy esetleges tartalékolásáról a nyilvánosság elıtt kell számot adnia. Ez irányú kötelezettségének a 2007. évi átutalást követı év, tehát 2008. október 31-éig sajtóközlemény útján kell eleget tennie. A közzététel igazolásaként a közlemény egy példányát elévülési idı végéig meg kell ırizni. A magánszemély által juttatott pénzösszeg olyan költségvetési támogatásnak minısül, amelynek cél szerinti felhasználását az adózás rendjérıl szóló törvényben foglaltak szerint az adóhatóság jogosult ellenırizni. Amennyiben az ellenırzés azt állapítja meg, hogy a közcélú tevékenység szerinti felhasználás nem valósult meg, úgy a kedvezményezettnek az adóhatóság határozata alapján az átutalt összeget vissza kell fizetnie.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 78 of 82

11.4 Az szja 1+1 százalékos rendelkezı nyilatkozatok benyújtásának határideje a) Az önadózó 2007. évben is a személyi jövedelemadó bevallásával együtt nyújthatja be – a szokásos módon, zárt borítékban – az 1+1 százalékos rendelkezı nyilatkozatát. Az adóbevallás benyújtásának határideje

egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adót fizetı magánszemély esetén február 15. az önadózást választó egyéb magánszemély esetén május 21.

b) Az a magánszemély, aki az adóhatósággal kívánja megállapíttatni az adóját (ADAM), az APEH-hez eljuttatandó bejelentésével és nyilatkozatával együtt február 15-éig rendelkezhet a megfizetett személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról. c) A munkavállaló 2007. február 15-éig kérheti 2006. évre vonatkozóan is, hogy a munkáltatója állapítsa meg a személyi jövedelemadóját (munkáltatói adómegállapítás). A munkáltatót az adózás rendjérıl szóló törvény alapján választási lehetıség illeti meg.

Amennyiben a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, a magánszemélynek elegendı május 21-ig - a megállapított adója ismeretében leadnia az 1+1 százalékos rendelkezı nyilatkozatát a munkáltató részére. A rendelkezı nyilatkozatokat a munkáltató továbbítja az adóhatósághoz.

Amennyiben a munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, akkor köteles közremőködni az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatok, igazolások adóhatósághoz történı továbbításában. A nyilatkozatokat, igazolásokat a magánszemélynek február 15-ig kell leadnia a munkáltatóhoz, melyhez – zárt borítékban – csatolnia lehet az 1+1 százalékos rendelkezı nyilatkozatokat is. Az így megkapott nyilatkozatokat a munkáltatónak március 12-ig kell továbbítania az adóhatósághoz. Nem kifogásolható, tehát, ha a magánszemély olyan idıpontban adja le a munkáltatónak az 1+1 százalékos rendelkezı nyilatkozatot, hogy azokat a munkáltató március 12-ig továbbítani tudja az adóhatósághoz.

Amennyiben a magánszemély kérelme ellenére, bármely oknál fogva nem jogosult sem a munkáltatói, sem az adóhatósági adómegállapításra, úgy önadózóvá válik, adóbevallást kell benyújtania május 21-ig. Az 1+1 százalékos nyilatkozatát ilyen esetben a bevallásával egyidejőleg teheti meg.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 79 of 82

12 A szervezeti és mőködési szabályzat ( SzMSz) A szervezet mőködését leíró dokumentum. Valójában nem az elnevezés a fontos, hanem tartalma, azaz szóljon az adott szervezet mőködésére és mőködtetésére vonatkozó "játékszabályok"-ról. Tartalma: Szervezet adatai:

neve, rögzítse a szervezet székhelyét, tisztázza, hogy az adott szervezet egyben jogi személy-e, a szervezet bírósági nyilvántartásba vételi száma, közhasznú jogállás, bankszámlaszáma, adószáma, KSH száma.

Egyéb, tartalmi megkötések:

pontosan rögzítse, hogy a szervezet alapvetı feladataiban, a döntési mechanizmusában melyik fórumot illetik meg az alapvetınek tekintett és leglényegesebbnek tartott jogok, rögzítse, hogy a testületet ki képviseli, képviselheti mások felé, azaz "harmadik" személy felé, nevezze meg a szervezetet képviselı legfontosabb döntéshozó fórumát (például kezelı szerv, kuratórium, képviselıtestület, közgyőlés), pontosítani szükséges a szervezet szerveit (közgyőlés, vezetıség, elnökség, titkár stb.) feladat- és hatáskörét, a feladat vagy a hatáskör átruházása milyen feltételekkel történhet, legfıbb szerv üléseire, összehívására, határozathozatalra vonatkozó szabályok, a szervezet gazdálkodására vonatkozó rendelkezések, banki rendelkezés, iratkelezési szabályok, iratokba való betekintés, a szervezet beszámolói közlésének nyilvánosságáról.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 80 of 82

13 Non-profit gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet Változások: Non-profit gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet Új szervezeti fogalmakkal ismerkedhetünk meg hamarosan a civil szférában, miközben közhasznú társaságok megszőnésének, átalakulásának lehetünk majd tanúi. Mindezen változások okai egyes jogszabályváltozások, annak ellenére, hogy az elmúlt évben nem születtek közvetlen non-profit szabályozások. Mégis, a közeljövıben a szektor szervezeti rendszerét formálhatják át. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a hatályba lépı törvény a közhasznú társasági (Kht.) formában mőködı szervezeteket és a non-profit társaságok létrehozását érinti, az egyesületek és alapítványok létrehozásának menetére nincs hatással. (Akkor sem, ha azok közhasznúak vagy kiemelkedıen közhasznúak.) A címben szereplı non-profit kifejezés jelenti a közhasznú társaságokat is és a non-profit gazdasági társaságokat is. A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, az új Gt. 2007. július 1-jén hatályba lépı szabálya szerint gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható. Ezzel a jogszabály megteremti a nonprofit gazdasági társaság intézményét. E szerint non-profit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és mőködtethetı, tehát nem önálló gazdasági társasági típus, nem önálló cégforma. A gazdasági társaságok mind a négy formája ( közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság ) mőködhet non-profit jelleggel. A törvény indokolása alapján a szakemberek úgy vélik, hogy ez a jogi személyiségő formáknál (Kft., Rt) lesz gyakoribb. A gazdasági társaság non-profit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésekor fel kell tüntetni. Ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már mőködı gazdasági társaság legfıbb szerve elhatározza a non-profit társaságként való továbbmőködést. A non-profit gazdasági társaság tevékenysége – más gazdasági szervezetekkel ellentétben – nem irányulhat jövedelemszerzésre, a társaság üzletszerő gazdasági tevékenységet csak kiegészítı jelleggel folytathat, és a társaság esetleges nyeresége a tagok között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. A társaság közhasznú jogállásúvá válhat, de azt az egyes kedvezmények csak akkor illetik meg, ha kérelme alapján a bíróság a közhasznú jogállását megállapítja. Ha a non-profit gazdasági társaság egyben közhasznú szervezet is, úgy jogutód nélküli megszőnése esetén a vagyon nem osztható fel. A tartozások kiegyenlítését követıen tagjainak csak a megszőnéskori saját tıke adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítı okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ha ilyen rendelkezést a létesítı okirat nem tartalmaz, akkor a cégbíróság – az alapítványi szabályokhoz hasonló módon – a megmaradt vagyont a megszőnı társaság által betöltött közfeladatokkal azonos vagy azokhoz hasonló közérdekő célra fordítja.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 81 of 82

Az új Gt. az esetleges visszaélések megelızése érdekében – a közhasznú társaságokra alkalmazott normákhoz hasonlóan – kimondja, hogy non-profit gazdasági társaság csak másik non-profit társasági formába alakulhat át, csak non-profit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve ilyen társaságokká válhat szét. Közhasznú társaság Ugyanezen törvény szerint közhasznú társaság már csak 2007. június 30-ig alapítható, 2007. július 1. után nem alapítható, a már létezı közhasznú társaságok 2007. július 1-jét követıen két évig non-profit korlátolt felelısségő társaságként mőködhetnek tovább, vagy társasági szerzıdésük módosításával más non-profit gazdasági társasággá alakulhatnak át, esetleg jogutód nélkül megszőnnek. 2009. június 30-ával a közhasznú társaság mint cégforma megszőnik. Tehát 2007. július 1. és 2009. június 30. napja között párhuzamosan mőködnek egymás mellett a közhasznú társaságok és a non-profit jelleggel mőködı gazdasági társaságok. Megjegyezzük azt is, hogy a közhasznú társaság, mint jogi forma megszőnik, de a nonprofit közhasznú korlátolt felelısségő társaság és részvénytársaság feltételrendszere lényegében megegyezik a közhasznú társaságokéval. Szövetkezet A szövetkezetekrıl szóló 2006. évi X. törvény határozza meg a szociális szövetkezet fogalmát, illetve teszi lehetıvé annak létrehozását. A törvény záró rendelkezései között módosította a közhasznú szervezetekrıl szóló törvényt, amellyel így lehetıvé válik a szociális szövetkezetek számára is a közhasznú jogállás megszerzése. Az új törvény szabályozza a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı szövetkezetek alapítását, szervezetét, mőködését, felelısségi viszonyait, átalakulását, jogutód nélküli megszőnését, valamint tagjainak jogait, kötelezettségeit, de a szövetkezeti szövetségek létesítésének szövetkezeteket érintı szabályait is. Rendelkezéseit nemcsak az újonnan alakuló szövetkezetek esetében kell alkalmazni: a jogszabály 2007. június 30-i határidıvel a korábban létesülteknek az új jogszabályhoz történı igazítását is elrendeli, így attól kezdıdıen azokra is az új törvény szabályai lesznek irányadóak. A szabályozás világossá teszi a szövetkezetek és a gazdasági társaságok közötti alapvetı különbséget, de azt is, hogy a szövetkezet nem egy speciális gazdasági társasági forma. A két jogi személy esetében az a közös elem, hogy mindkettı alapvetıen hasznot hajtó tevékenységet folytat. A gazdasági társaságoknak azonban az a céljuk, hogy nyereséget érjenek el, a szövetkezetnél viszont a nyereség eszköz, amelyet tagjainak gazdasági, kulturális, szociális, oktatási szükségletei és igényei kielégítésének szolgálatába állít. Míg a gazdasági társaságoknál a nyereség elosztása a vagyoni hozzájárulás arányában történik, a szövetkezetnél a jövedelem egy része a fel nem osztható közösségi alapba kerül, a másik része a tagokat gyarapítja, részben a szövetkezettel való együttmőködésük arányában, részben pedig a vagyoni hozzájárulásuk szerint.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Page 82 of 82

A gazdasági társaság a tıkét mőködteti a tulajdonos hasznára, a szövetkezet pedig az együttmőködésre képes közösségekben meglévı társadalmi erıforrásokat mobilizálja. Olyan erıforrásokat, amelyek egyébként az egyének elkülönült mőködésével nem érvényesülnének ilyen hatékonyan. Az új jogszabály szerint a szövetkezetek egy csoportja, a közhasznú tevékenységet folytató szociális szövetkezet közhasznú jogállásúvá minısíthetı. A törvény indokolása szerint a civil szférában az emberi tevékenység kifejtésének – szervezeti értelemben – három alaptípusa fejlıdött ki: a tisztán gazdasági feladatokat ellátó gazdasági társaság, amely mőködésének vezérlı elve a minél nagyobb nyereség elérése; a társadalmi szervezet, amely a szociális, kulturális stb. célok mentén mőködik; valamint a szövetkezet, amely képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális, közösségszervezı funkcióval. A szövetkezetek közül szociális szövetkezet az, amelynek célja munka nélküli, illetıleg szociálisan hátrányos helyzetben levı tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történı elısegítése, illetve az iskolaszövetkezet. A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, iskolaszövetkezetként mőködı szociális szövetkezet esetén az iskolaszövetkezet elnevezést. E szövetkezeti formák kialakulása a kapcsolódó jogfejlıdés legújabb eredménye. A szociális szövetkezetek a klasszikus elvek szerint mőködı szövetkezettıl annyiban térnek el, hogy a tevékenységükben meghatározó jellegő a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés.


2009.02.05.

Civil kézikönyv

Recommend Documents