BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK MAGYAR ELNÖKSÉGE2011 ELSŐ FÉLÉVÉNEK PRIORITÁSAI ÉS EREDMÉNYEI

Készítette: Rozgonyi Anna

Budapest, 2011

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................ 5

2.

A SOROS ELNÖKSÉG INTÉZMÉNYE................................................................... 6 2.1. A soros elnökség feladatai a Lisszaboni Szerződés által hozott változások tükrében ............................................................................................................................. 6 2.2.

3.

4.

A magyar elnökséggel kapcsolatos előkészületek, szervezési feladatok ................ 9

A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI ............................................................ 15 3.1.

Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért .............. 16

3.2.

Erősebb Európa ..................................................................................................... 17

3.3.

Polgárbarát Unió ................................................................................................... 19

3.4.

Felelősségteljes bővítés, globális elkötelezettség ................................................. 21

3.5.

A magyar elnökség további prioritásai ................................................................. 21

3.5.1.

Versenyképesség ........................................................................................... 21

3.5.2.

Szociális ügyek, foglalkoztatás, kultúra ........................................................ 22

3.5.3.

Mezőgazdaság, halászat................................................................................. 23

3.5.4.

Környezetvédelem ......................................................................................... 23

3.5.5.

Külkapcsolatok, külső határok, biztonság ..................................................... 24

3.5.6.

Sport .............................................................................................................. 24

A MAGYAR ELNÖKSÉG EREDMÉNYEI ........................................................... 25 4.1.

Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért .............. 26

4.2.

Erősebb Európa ..................................................................................................... 30

4.3.

Polgárbarát Unió ................................................................................................... 34

4.4.

Felelősségteljes bővítés, globális elkötelezettség ................................................. 37

4.5.

A váratlan helyzetek kezelése ............................................................................... 39

4.6.

A magyar elnökség további eredményei ............................................................... 39 3

5.

4.6.1.

Versenyképesség ........................................................................................... 39

4.6.2.

Szociális ügyek, foglalkoztatás, kultúra ........................................................ 39

4.6.3.

Mezőgazdaság, halászat................................................................................. 41

4.6.4.

Környezetvédelem ......................................................................................... 41

4.6.5.

Külkapcsolatok, külső határok, biztonság ..................................................... 41

4.6.6.

Sport .............................................................................................................. 42

4.7.

Gazdasági kormányzás ......................................................................................... 43

4.8.

Duna-stratégia ....................................................................................................... 50

4.9.

Roma stratégia ...................................................................................................... 57

ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................. 65

IRODALOMJEGYZÉK ...................................................................................................... 67

4

1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témaválasztásakor törekedtem arra, hogy az Európai Uniót érintő aktuális kérdésekkel foglalkozzak diplomamunkámban. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnökségén keresztül jól bemutathatók azok a területek, amelyek az Európai Unió napirendjén szerepelnek, mert az elnökségi prioritások meghatározásakor

fontos

szerepet

játszik

az

aktuális

jelleg.

Szakdolgozatom

középpontjában a magyar elnökség prioritásai és eredményei állnak. Témaválasztásomat motiválta az a tény, hogy volt szerencsém részt venni az elnökségi feladatok ellátásában. Szakmai

gyakorlatomat

a

Magyar

Köztársaság

Külügyminisztériumánál,

a

Rendezvényszervezési Főosztály alkalmazásában töltöttem a soros elnökség idején. Összekötő tisztként és hostessként részt vettem az elnökségi rendezvényeken, fő feladataim közé tartozott a kapcsolattartás a felelősségi körbe tartozó országok nagykövetségével, az elnökségi rendezvényeken részt vevő delegációk ügyintézése, kapcsolattartás a Köztársasági Őrezreddel, valamint a helyszíni tájékoztatás az elnökségi rendezvényeken. Szakdolgozatom célja az, hogy összefoglaljam, értékeljem és elemezzem, hogy a magyar elnökség által megfogalmazott prioritások mennyire tudtak megvalósulni a gyakorlatban, milyen lépéseket tettek ezek elérése érdekében, és milyen eredményeket sikerült elérni. Kiemelten három terület eredményeivel foglalkozom, amelyek a magyar soros elnökség legfontosabb célkitűzései közé tartoztak. Ezek közül elsőként a gazdasági kormányzás tekintetében elért eredményeket vizsgálom, majd a magyar elnökség alatt elfogadott két stratégiát elemzem; a Duna-stratégiát és a Roma stratégiát. Ez három olyan prioritási területnek minősül, melyek aktualitása vitathatatlan, és melyekben áttörő eredményeket sikerült elérni. Szakirodalom

tekintetében

többnyire

folyóiratokra

és

internetes

forrásokra

támaszkodtam. A téma aktualitásából adódóan nem volt lehetőségem számottevő mennyiségű nyomtatott szakirodalmat, forrást használni.

5

2. A SOROS ELNÖKSÉG INTÉZMÉNYE Szakdolgozatomban fontosnak tartom bemutatni a soros elnökség intézményét, amely megalapozta a magyar elnökségi feladatokat is. A Lisszaboni Szerződés jelentős változásokat hozott a soros elnökségi feladatok ellátásában. Véleményem szerint ennek elemzésével érthetőbbé és világosabbá válik a soros elnökség jelenlegi szerepe és jelentősége.

2.1. A soros elnökség feladatai a Lisszaboni Szerződés által hozott változások tükrében A 2009-ben életbe lépő Lisszaboni Szerződés szétválasztja az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát.1 Az Európai Tanácsban meghatározó politikai kérdésekről döntenek az állam- és kormányfők, tehát az Unió politikai irányvonalát határozzák meg, egyedi jogszabálytervezetekkel nem foglalkoznak. Az Európai Tanács állandó elnöki posztja a Lisszaboni Szerződés egyik újítása, melynek személye nem azonos a soros elnökséget ellátó tagállam vezetőjével.2 Az Európai Tanács elnökét két és fél évre választják meg, és a tisztség egyszer meghosszabbítható. Jelenleg Herman Van Rompuy tölti be ezt a posztot. Az elnök átveszi mindazon feladatokat, melyeket eddig a soros elnökség miniszterelnöke látott el az Európai Tanács működtetése kapcsán. A soros elnökség intézménye az Európai Unió Tanácsában maradt meg, melyben az adott kormány szakminiszterei döntenek bizonyos jogszabály-tervezetekről, a közösségi jogszabályok jóváhagyásáról. Az elnökség tehát az egyes szakminiszterek által vezetett tanácsokban maradt meg, ebből kifolyólag az Európai Unió Tanácsának elnökei a soros elnökséget ellátó ország szakminiszterei. A Lisszaboni Szerződés életbe lépése előtt ezt a két szintet nem választották el egymástól, tehát a soros elnökség egyszerre jelentette a kormányfői és miniszteri szintű feladatok ellátását. 2010-től azonban a soros elnöki feladatok a minisztériumi szakapparátus, az állandó képviselők és a miniszteriális szintű döntések előkészítésére korlátozódnak.

1

http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/linkdossziek/a-soros-elnkseg-intezmenye (letöltés dátuma: 2011.08.29. 11:45) 2 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1617 (letöltés dátuma: 2011.08.29. 11:52)

6

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét félévente más-más tagállam tölti be. Ez a tisztség 2020 júliusáig az Európai Tanács által előre meghatározott sorrendben rotálódik a különböző országok között. A hat hónapos elnökségi időszakot az Európai Tanács júniusi és decemberi ülése zárja le. A Lisszaboni Szerződés egyik újítása (ami már az Alkotmánytervezetben is felmerült), hogy a tagállamok csoportos, trió elnökséget alkossanak.3 Ez azt jelenti, hogy az elnökségi feladatokat három ország közösen látja el, tapasztalataikat megosztva, egymással együttműködve, illetve közös munkaterv alapján.4 Ebből kifolyólag meghatározó az előző és a következő elnök szerepe, hiszen hasonlíthatjuk őket a múlt, a jelen és a jövő képviselőihez. Egy 18 hónapos periódusban jobban lehet biztosítani a folyamatosságot, a rugalmasságot és a következetességet, hiszen a három ország együttesen dönt a prioritásokról és a célkitűzésekről. Ezt az elméleti felosztást tulajdonképpen már 2007-től is alkalmazták, a német-portugál-szlovén ciklus idején, azonban a gyakorlatban csak kis mértékben koordinálták megvalósítandó céljaikat. Az első triónak tulajdonképpen a spanyol-belga-magyar elnökség tekinthető. A soros elnökség feladatai tehát módosultak az Európai Unió intézményi és politikai változásai következtében. Ezek a feladatok azonban nem csak a közösségi jogszabályok által szabályozottak, hanem nagyban befolyásolja a tisztséget betöltő ország, valamint az aktuális gazdasági helyzet. Az elnökség levezénylése nagy felelősség, kihívás és lehetőség minden tagállam számára. Azon kívül, hogy fél éven át vezeti az Uniót, fontos stratégiai prioritásokról dönt, valamint szervezési és reprezentatív funkciókkal is rendelkezik. Ez alatt a hat hónap alatt az elnökség befolyásolja azt, hogy mely témák kerülnek az Európai Unió elé, valamint nagy szerepet játszik az adott gazdasági problémák kezelési módjában. Előtérbe helyezheti a saját országának fontos uniós kérdéseit, valamint új lendületet adhat az Uniónak bizonyos kérdések megoldásában. Azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy a soros elnökség az Európai Uniót képviseli, tehát a saját országának képviseletéért, a nemzeti érdekek érvényesítéséért az üléseken mindig részt vesz az elnökséget betöltő tagállam egy másik képviselője.

3

Káldyné Esze Magdolna-Vida Krisztina-Kruppa Éva-Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó Zrt, 2009 4 http://www.kum.hu/NR/rdonlyres/700BEE23-E6F7-4591-BA35-60EA53428BB5/0/trioprogram_HU.pdf (letöltés dátuma: 2011.08.29. 12:12)

7

A soros elnökségnek nagy szerepe van a Tanács munkájának lebonyolításában. Feladatai közé tartozik az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának üléseinek összehívása, valamint előkészíti a tárgyalandó napirendi pontokat és levezeti az üléseket. Az Európai Tanács üléseinek előkészítése során az állandó elnöknek és a soros elnökségnek szorosan együtt kell működnie, mivel az üléseket továbbra is a soros elnökség által irányított Általános Ügyek Tanácsa készíti elő. A Lisszaboni Szerződés további újítása, hogy az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát két önálló formációra bontotta szét: az Általános Ügyek Tanácsára és a Külügyek Tanácsára.5 Az Általános Ügyek Tanácsának horizontális, koordináló szerepe van, előkészíti az Európai Tanács üléseit, nyomon követi az Európai Tanács által meghatározott feladatok teljesítését. Tárgyalja az Unió fejlődése és jövője szempontjából fontos kérdéseket (pl.: bővítés). Az ágazati, szakminiszteri tanácsi formációk feladatait azonban nem veszi át. Új tisztségként jelenik meg a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, aki a Külügyek Tanácsát irányítja, valamint a Bizottság egyik alelnöke is.6 Ezt a posztot jelenleg Catherine Ashton tölti be. A főképviselő egyrészt irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát és az európai biztonság- és védelempolitikát, másrészt biztosítja az unió külső tevékenységeinek összhangját, harmadrészt pedig az Európai Unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik felekkel, és képviseli az unió álláspontját a nemzetközi szervezetekben és konferenciákon. A Külügyek Tanácsa foglalkozik továbbá a humanitárius segítségnyújtással, valamint a közös kereskedelempolitikával. Ennek értelmében a soros elnökség a kül- és biztonságpolitika, valamint a biztonság- és védelempolitika terén nem rendelkezik a korábbi irányító szerepkörrel. Továbbá az elnökség hívja össze az Állandó Képviselők Bizottságának üléseit, szervezi és vezeti a munkacsoportokat, valamint uniós szintű találkozókat dolgoz ki. Az elnökség képviseli a Tanácsot az Unió más intézményeiben, mint például a Bizottságban és az Európai Parlamentben. A Lisszaboni Szerződés által hozott változtatások közül a kettős többséget szeretném még kiemelni. 2014-től feltételesen, 2017-től pedig véglegesen megváltozik a tanácsi döntéshozatal menete. A jelenlegi bonyolult, minősített többségi szavazást egy jóval egyszerűbb szavazási rend váltja fel, kivéve, ha a szerződés egyszerű többséget vagy 5

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20091012-benelux-forgatokonyv-a-lisszaboni-szerzodes-vegrehajtasara.html (letöltés dátuma: 2011.08.30. 10:02) 6 Horváth Zoltán-Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 2008

8

egyhangúságot ír elő.7 A Tanács a jogi aktusok nagy részét kettős többséggel fogja elfogadni, amit azt jelenti, hogy a döntés érvényességéhez 2 feltételnek kell teljesülnie: egyrészt szükséges a tagállamok 55%-ának támogatása (a jelenlegi 27 tagállamból ez 15-öt jelent), másrészt pedig ennek az 55%-nak az Unió népességének a 65%-át kell lefednie.8 A blokkoló kisebbségnek legalább 4 tagországból kell állnia.9 Ennek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a nagyobb népességszámmal rendelkező tagországok ne tudják megakadályozni bizonyos döntések meghozatalát. Ebben az esetben, ha négynél kevesebb ország alkotja a blokkoló kisebbséget, és ennek következtében a döntést támogató országok népességszáma nem éri el az Unió népességének 65%-át, a minősített többséget elértnek kell tekinteni.

2.2. A magyar elnökséggel kapcsolatos előkészületek, szervezési feladatok

A magyar elnökséggel kapcsolatos előkészületek 2008-ban kezdődtek, amikor sor került az elnökségi stáb kiválasztására és képzésére. A minisztériumok létszámát 225 fővel növelték, és megerősítették a brüsszeli magyar képviseletet is. A magyar elnökség során 261 szakmai rendezvényt tartottak, melyből 26 informális és miniszteri konferencia, 102 vezetői és 131 szakértői szintű ülés volt. A delegációkkal pedig közel 40 000 vendég érkezett Magyarországra. A szervezés rengeteg feladattal és előkészülettel járt az államigazgatás részéről. Ennek összköltsége 23, 78 milliárd forint, azaz közel 85 millió euró volt.10 A korábbi elnökségek költségéhez viszonyítva ez takarékosnak számít, mert az utóbbi években az elnökségre fordított összeg 80-150 millió euró közé esett. A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkárságát három főosztállyal bővítették ki az elnökség idejére. A rendezvényszervezési főosztály foglalkozott a rendezvények szervezésével, a delegációkkal kapcsolatos logisztikai feladatokkal, továbbá annak a közel 120 egyetemistának az irányításával, akik összekötő tisztként és hostessként segédkeztek a delegációk mellett. A gazdálkodási főosztály felelt az elnökség során felmerült költségvetési döntések előkészítéséért és végrehajtásáért. A kommunikációs főosztály az elnökségi honlapért, a sajtókapcsolatokért és a kísérőrendezvényekért volt 7

http://www.euvonal.hu/index.php?op=alkotmany&id=27 (letöltés dátuma: 2011.08.30. 11:10) www.consilium.europa.eu/uedocs/NewsWord/HU/ec/111685.doc (letöltés dátuma: 2011.08.30. 11:14) 9 http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/institutions/index_hu.htm (letöltés dátuma: 2011.08.30. 11:20) 10 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/sajto/kozlemenyek/operativ_elokeszuletek.htm (letöltés dátuma: 2011.11.13. 22:07) 8

9

felelős. A kommunikációval kapcsolatos feladatok közé tartozott a belföldi és nemzetközi sajtó kiszolgálása, képi és hanganyagok készítése az elnökségi eseményekről, továbbá a nyomdai anyagok megtervezése és legyártása. Ehhez tartozott még a sajtó számára az akkreditációs felület működtetése, valamint az elnökségi honlap karbantartása. Különböző infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az elnökségi rendezvények helyszíneinek felújításával. Ezek közé tartozik például a Gödöllői Királyi Kastély, a gödöllői Művészetek Háza, a Néprajzi Múzeum, valamint a Belügyminisztérium bizonyos részeinek rekonstrukciója. A Köztársasági Őrezred gondoskodott a delegációk belföldi szállításáról, de a gépjárműpark mennyiségi hiányosságaiból adódóan közbeszerzési pályázat keretében 210 gépjárművet béreltek. A rendőrség gépkocsikat és motorokat vásárolt. A szakértői szintű rendezvényekre érkezők esetében csak a szálloda és rendezvényhelyszínek között biztosítottak gépjárművet. A miniszteri szintű delegációk szállását illetően szintén közbeszerzési eljárással döntöttek. A szállodák színvonala mellett fontos szempont volt azok befogadóképessége. A szakértői szintű rendezvényekre érkezőknek a szállásköltséget nem az elnökség állta. A rendezvényhelyszínek kiválasztásáról a kormány döntött. A helyszín kiválasztása több szempontból is meghatározó az elnökségre nézve. Egyrészt a költséghatékonysági szempontokat figyelembe kell venni a helyszínválasztásnál. Ebből kifolyólag a Külügyminisztérium nagyban hozzájárult azoknak a helyszíneknek a felújításához, rekonstrukciójához, amelyek az elnökség alatt rendezvényhelyszínként szolgáltak. Ezért cserébe nem kellett bérleti díjat fizetni az elnökség alatti igénybevételért. Nagyrészt állami tulajdonú helyszínek használata mellett döntöttek, mert a konferenciatermek bérleti díjai rengeteg többletköltséget jelentettek volna. Magyarország eltérő koncepciót alkalmazott a helyszínek kiválasztásánál, mint a trió elnökség másik két tagja, Spanyolország és Belgium. Egy állandó magas szintű rendezvényhelyszín és több kisebb, szakértői helyszín kiválasztása mellett döntött. Egy állandó helyszín fenntartása kevesebb költséggel járt, így megfelelt a takarékossági szempontoknak, továbbá szervezési oldalról nézve is megkönnyítette a munkát. Másrészt pedig az sem volt elhanyagolható szempont, hogy Magyarország az elnökség alatt reflektorfénybe került, az egész Unió rá figyelt. Az ország imázsának növelésében pedig fontos szerepet játszott az, hogy milyen helyszínen zajlottak a rendezvények. A 10

Magyarországra érkező miniszterek, szakértők, diplomaták idejük nagy részét az ülés helyszínén töltötték, és Magyarország megítélése sokszor az alapján dőlt el, hogy ott milyen benyomások érték őket. Az esetek többségében a szorított program mellett nem jutott idő városnézésre. Annak érdekében, hogy a diplomaták valamelyest élvezhessék Budapest szépségeit és látnivalóit, meghatározott útvonalak voltak a programhelyekre történő szállításban. Ezek az útvonalak főleg az Andrássy utat, a Hősök Terét, a Szépművészeti Múzeumot, a Vajdahunyad várát és a Széchenyi Fürdőt érintették. Harmadrészt a biztonsági és közlekedési szempontok sem voltak elhanyagolhatók a helyszínek kiválasztásánál. Fontos volt, hogy a munkaülés olyan helyszínen legyen, amely jól megközelíthető, közel van a repülőtérhez és Budapesthez, de nem esik kívül a főváros vonzáskörzetén, mert az megnehezíti a szervezést, és növeli a költségeket. A Gödöllői Királyi Kastély szolgált az ülések többségének helyszínéül. Ennek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy elkerüljék a budapesti közlekedésben a fennakadást. A budapesti útvonalakat

többnyire

akkor

vették

igénybe,

amikor

a

szállodákból

a

rendezvényhelyszínekre való eljutás, és a rendezvényhelyszínről a szállodákba való visszajutás történt. Utolsó szempontként a rendezvényhelyszínek kiválasztásánál a rendezvények jellegét említeném. A különböző rendezvényeken különböző nagyságú delegáció vett részt, ebből kifolyólag különböző méretű és felszereltségű helyszínekre volt szükség. Az elnökségi rendezvényeket típus szerint miniszteri ülésekre, szakértői ülésekre, szakmai programokra, szabadidős programokra, partnerprogramokra és díszétkezésekre bontottam fel. A miniszteri üléseken résztevők létszáma 300-500 fő között mozgott, és ezen felül számolni kellett a szervezők, a rendőrség, a sajtó és az egyéb kiszolgáló személyzet létszámával. Ebből kifolyólag a helyszín kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy a befogadóképessége megfelelő legyen ahhoz, hogy a szervezők munkája ne zavarja a munkaüléseken résztvevőkét. A biztonsági előírások is szigorúbbak egy miniszteri szintű rendezvény esetében, az útvonalat és a helyszínt egyaránt biztosítani kell. Az épület kiválasztásánál fontos szempont a megközelíthetőség és a körbezárhatóság, valamint a parkolási lehetőség a konvojok és a buszok számára. A Néprajzi Múzeum ezeknek az elvárásoknak nem felelt meg, így a Gödöllői Királyi Kastélyt választották a miniszteri szintű rendezvények kiemelt helyszínéül, amely az eddig említett szempontoknak maradéktalanul megfelelt. Állami tulajdonban van, így bérleti díjat nem kellett fizetni a felújítási összegen és a működési költségeken túl. Az országimázs építéshez is megfelelő, 11

mert Magyarország impozáns barokk kastélyaként történelmi és kulturális értelemben is páratlan értéket képvisel. Megközelíthetősége a repülőtérről és a városból is kiváló, időben körülbelül 20 percet vett igénybe. Gödöllőnek egyetlen problémája, hogy nem rendelkezik kellő mennyiségű négy, vagy öt csillagos szállodával, így a szállás Budapesten volt. Kettő kivételével az összes miniszteri szintű rendezvénynek a Grassalkovich kastély biztosította a helyszínt. Az említett két miniszteri szintű rendezvény közül az egyik a távközlési miniszterek ülése volt, amelyet Balatonfüreden rendeztek meg, a másik pedig az agrárminiszterek ülése, amelyre Debrecenben került sor. A szakértői üléseken résztvevők létszáma 50-150 fő között volt. A kisebb résztvevői számból adódott, hogy a kiszolgáló személyzet létszáma is kisebb volt. A biztonsági előírások is kevésbé szigorúak a szakértői szint esetében, valamint a catering és a szállodai ellátás színvonala is alacsonyabb. A kötetlenebb szervezési szabályokból, szakmai indokokból és az ország bemutatásának céljából kifolyólag a szakértői ülések negyede vidéken zajlott. Ez lehetővé tette néhány vidéki város, többek között Eger, Esztergom, Pápa, Szarvas, Szeged, Szentendre, Szombathely és Visegrád bemutatását.11 Az ülések döntő többsége azonban Budapesten zajlott, a Néprajzi Múzeumban, a Belügyminisztérium Márvány aulájában, a Honvédelmi Minisztérium Stefánia palotájában, a Vidékfejlesztési Minisztérium színháztermében és a Budapesti Gazdasági Főiskola Markó utcai épületének aulájában és Lotz-termében. A szakmai programok kiegészítésként szolgáltak az ülésekhez, és az adott szakterülethez kapcsolódó épületet, vagy fejlesztést mutattak be. Ezekből nem volt olyan sok az elnökség során. Az energiaügyi miniszterek számára a Magyar Villamos Művek központjának megtekintése volt a szakmai program. A sportminisztereket Domonyvölgybe vitték el a Lázár lovas parkba, ahol lovas bemutatót és fogathajtó versenyt tekinthettek meg. A közlekedési miniszterek a repülőtér Sky Court terminálját látogatták meg. Az agrárminisztereknek rendezett debreceni ülés kiegészítéseként a Hortobágyi Nemzeti Park és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának megtekintése jelentette a szakmai programot.

11

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/sajto/kozlemenyek/operativ_elokeszuletek.htm (letöltés dátuma: 2011.11.13. 22:07)

12

Szabadidős és kulturális programokra sokszor nem jutott idő a feszített tempójú munkaülések mellett, azonban a szervezők ezt úgy próbálták ellensúlyozni, hogy az ülések közötti szünetben rendeztek rövid kulturális programokat, így például tárlatvezetést, kórus előadást, Rubik-kocka bemutatót, stb. A repülőgép indulásoktól és a delegációvezetők igényétől függően volt lehetőség szabadidős programokra, városnézésre is, amit többnyire az összekötő tisztek szerveztek meg. Ezekre főleg akkor volt lehetőség, ha a delegáció nem távozott rögtön a munkaülés után, hanem volt néhány órája a repülőgép indulásáig, amit nem a szállodában kívánt eltölteni. A magas szintű rendezvények esetében a miniszterek partnerei is gyakran ellátogattak hazánkba. Az ülések helyett ők partnerprogramokon vehettek részt, amelynek keretében bemutattak számukra néhány budapesti és vidéki látványosságot. Ezek közé tartoztak a múzeumlátogatások, a művészeti- és folklórprogramok, a városnézések és a kirándulások. Budapesten kívül a változatos programoknak köszönhetően a partnerek ellátogathattak Esztergomba, Visegrádra és Szentendrére. Ennek célja hazánk bemutatása, és ízelítőül szolgál

ahhoz,

hogy

magánprogram

keretében

turisztikai

állomásként

egyszer

Magyarországot is beiktassák. A díszétkezések esetében a díszebédet és a gálavacsorát emelném ki. Az elnökségi rendezvények alkalmával a díszebéd lehetett a munkaülések része, melynek keretében a résztvevők folytatták az eszmecserét az érintett témakörrel kapcsolatban. Ebben az esetben a díszebéd, amit nevezhetünk munkaebédnek is, jóval hosszabb volt, mint olyankor, amikor a díszebéd nem volt a munkaülés része. Ez utóbbi esetben az ebéd alatt nem voltak kötött témakörök és programpontok meghatározva. A díszebéd helyszíne egybeesett a munkaülések helyszínével, a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a Gödöllői Királyi Kastélyban, a díszteremben került sor az étkezésekre. A gálavacsorák képviselték a díszétkezések közül a legelegánsabb rendezvényeket. A helyszínválasztásnál ezért fontos szerepet játszott, hogy szép környezetben, nívós, építészeti és kulturális szempontból is különleges helyen fogadhassa Magyarország a vendégeket. A nagyobb létszámú gálavacsorák ezért a Szépművészeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában,

a Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeumban

kerültek megrendezésre, a kisebb létszámúak pedig a Parlament Gobelin és Vadász termében, illetve a Budapesti Gazdasági Főiskola Lotz-termében.

13

A díszétkezések alkalmával bemutatták a magyar gasztronómia sajátosságait, valamint a legkiválóbb magyar borokat, melyeket Gál Helga elnökségi sommelier konferált fel. A borokat borrégióként válogatta ki a szakmai zsűri. Az informális miniszteri ülésekre és más magas szintű rendezvényekre kizárólag olyan pincészetek borai pályázhattak, amelyek részt vettek valamely magyarországi vagy nemzetközi versenyen, és ott érmes helyen végeztek. Érdekességként megjegyezném, hogy a magyar elnökséget követő fél évben a brüsszeli uniós és lengyel elnökségi rendezvényeken is magyar borokat szolgáltak fel. A magyar elnökség során, a szakmai gyakorlatom alatt rengeteg tapasztalatot szereztem. Összekötő tisztként és hostessként betekintést kaptam a magas szintű rendezvények előkészítésébe, a különböző szervezési és menedzselési folyamatokba, amelyek komplexitásukból kifolyólag rengeteg előkészületet és szaktudást igényelnek. Úgy gondolom, hogy Magyarország sikeresen oldotta meg a szervezési feladatokat. A rendezvényeket zavartalanul és biztonságosan bonyolították le, jelentősebb fennakadás nélkül. A szervezés során felmerült váratlan helyzeteket megfelelően kezelték, ide értve az időjárási körülményekből adódott esetleges kellemetlenségeket is, és ezek sem okoztak jelentős fennakadást a munkamenetben. Összességében Magyarország biztosította azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a munkaülések és tárgyalások zökkenőmentes lebonyolításához.

14

3. A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI A magyar elnökségi program első változatát 2010 nyarán tárgyalta először a kormány, a végleges programot pedig 2010 decemberében fogadták el.12 A 2011. első félévi magyar elnökség fontos időszakra esett az Unió fejlődése szempontjából, mert gazdasági változások jellemezték ezt az időszakot. A gazdasági és pénzügyi válság visszavetette az Európai Unió tagállamainak gazdasági fejlődését. A gazdasági recesszió következtében az államadósság megnövekedett a tagországokban, és az olyan húzóágazatok, mint az ingatlanszektor, több országban is válságba kerültek. Az eurózóna több tagországát, köztük Görögországot, Írországot és Portugáliát is mélyen érintette a válság. Az euróövezet elveszítette stabilitását. Ebben a helyzetben a gazdaság és az euróövezet stabilizálására vonatkozó fontos döntések meghozatalára volt szükség. A napirendet nagyban meghatározta a gazdasági válság következményeinek kezelése, valamint ennek következtében a jobb felkészülés az elkövetkezendő válságok kezelésére. A legfontosabb feladatok közé tartozott egy állandó európai stabilitási mechanizmus létrehozása, a gazdasági koordináció és a fiskális fegyelem ellenőrzésének megerősítése. Nem volt elhanyagolható célkitűzés az európai gazdaság versenyképességének növelése, amelyben fontos szerepet játszik az innovációs képesség, az Európa 2020 stratégia végrehajtása, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás növelése. A közös európai politikák megerősítése hozzájárul az európai egység mélyítéséhez, amely erősíti a tagállamok közötti szolidaritást és kohéziót. A magyar EU-elnökség politikai napirendje az emberi tényező köré csoportosult, fontosnak tartotta, hogy az Uniót közelebb hozza a polgáraihoz. A következő négy fő témakört helyezte középpontba: a növekedést és foglalkoztatást az európai szociális modell megőrzéséért,

erősebb

szomszédságpolitikát.

13

Európát,

polgárbarát

uniót,

valamint

a

bővítés

és

Az elnökségi program stratégiai kerete ezt a négy témakört ölelte

fel.

12

http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/prioritasok (letöltés dátuma: 2011.09.05. 11:01) 13 http://www.eu2011.hu/hu/magyar-elnokseg-prioritasai (letöltés dátuma: 2011.09.05. 10:42)

15

3.1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért A gazdasági és pénzügyi válság következtében a legfontosabb feladatok közé tartozott a gazdaság konszolidációja, a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése az európai szemeszter beindításával, valamint az euró stabilitását biztosító állandó stabilitási mechanizmus létrehozása. Az első európai szemeszter elindításának célja az volt, hogy az Európai Uniót fenntartható és befogadó növekedési pályára állítsák. A Bizottság hat jogszabálytervezetet nyújtott be a gazdaságpolitikai koordináció megerősítésével kapcsolatosan, és a magyar elnökség kiemelt célja volt ezek elfogadása, legkésőbb 2011 júniusáig. A gazdaságpolitikai koordinációhoz többek között szükségessé vált a költségvetési fegyelem megerősítése, a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szankcióinak szigorítása, valamint egy felügyeleti mechanizmus létrehozása, amely a versenyképességi és egyensúlyi problémákat időben kezeli.14 A magyar elnökség versenyképességgel kapcsolatos célkitűzése volt az Európa 2020 stratégia gyakorlatba történő alkalmazásával választ találni az európai versenyképesség kihívásaira. A fő célkitűzések közé tartozott az európai polgárok életkörülményeinek javítása a fenntartható versenyképesség és munkahelyteremtés révén, továbbá a gyermekszegénység elleni küzdelem folytatása. Az Európai Unió gyerekvédelmi politikájával kapcsolatban az eredmények számbavétele és bemutatása is célkitűzésként jelent meg.15 A kis- és középvállalkozások számítanak a munkahelyteremtés motorjainak, ezáltal kiemelten fontossá vált helyzetük javítása. Célkitűzésként fogalmazódott meg a versenyképesség növelése, a piacra jutásuk és a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésük javításával. A magyar elnökség céljai közt szerepelt a Tanács felkérése, hogy vizsgálja meg az összefüggéseket a kisvállalkozói intézkedéscsomag és az Európa 2020 stratégia különböző zászlóshajós-kezdeményezései (pl.: Innovációs Unió) között. A magyar elnökség alatt a pénzügyi szolgáltatási szektorra vonatkozó szabályozások is napirendre kerültek, és fontos feladat volt a különböző reformok összehangolása. Új pénzügyi felügyeleti rendszer lépett életbe, melynek működéséhez a magyar elnökség a jogszabályok

felülvizsgálatával

szeretett

14

volna

hozzájárulni.

További

célként

http://www.consilium.europa.eu/showFocus.aspx?id=1&focusId=531&lang=fr (letöltés dátuma: 2011.09.05. 10:17) 15 http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HU_PRES_EROS_EUROPA_HU.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 11:28)

16

fogalmazódott meg a válságkezelési rendszer fejlesztése, amely hozzájárul a jövőbeli pénzügyi válságok elkerüléséhez. A magyar elnökség törekedett arra, hogy európai szintű lépéseket hozzon a romák társadalmi és gazdasági integrációjának kérdésében. Szociálpolitikával kapcsolatos célkitűzés volt a demográfiai trendek sokrétű megtárgyalása, kiemelt figyelemmel a munka és a családi élet összeegyeztetésének demográfiai folyamatokra gyakorolt hatásaira. További kiemelt prioritás volt az európai fogyatékosságügyi stratégiával kapcsolatban tanácsi következtetések megfogalmazása.

3.2. Erősebb Európa

Az európai kohézió megerősítése érdekében fontos volt tárgyalni a magyar elnökség alatt az egyes uniós ágazati politikák jövőjéről. A következő költségvetési keret lényegi eleme, hogy a politikák szabják meg a hozzájuk kapcsolt költségvetési forrást. Az emberi tényezőnek itt is fontos szerep jutott, hiszen a következő nemzedékek jövőjét meghatározó három alapelem az élelmiszer, az energia és a víz, melyek köré az Unió belső politikái is épülnek. Ezen szakpolitikák megerősítése által Európa is megerősödik. A Közös Agrárpolitika reformja, felülvizsgálata és egy hatékony kohéziós politika kialakításának előmozdítása a magyar elnökség fontos vitakérdései voltak.16 Az Európai Unió közös agrárpolitikája sok változáson ment már keresztül, és a magyar elnökség folyamán is az egyik legösszetettebb politika volt. A magyar elnökség prioritásai közé tartozott, hogy elősegítse a KAP jövőbeni irányának meghatározását, valamint törekedni kívánt a tagállamok közötti kompromisszum létrehozására, annak érdekében, hogy egy korszerű, az európai mezőgazdasági termelők számára védelmet nyújtó közös agrárpolitika jöjjön létre. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló új jogszabály elfogadásának elősegítése is a magyar elnökség feladata volt. A magyar elnökség energiapolitikával kapcsolatos célkitűzései közé tartozott az energiabiztonság növelése a 2011. február 4-i első tematikus Európai Tanácsi ülés kapcsán. Elsődleges prioritást élvezett továbbá a belső piaci működést korlátozó akadályok megszüntetése, a finanszírozási lehetőségek kialakítása, valamint az energiaforrások és 16

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110126-az-agrarbudzse-csokkentese-ellen-a-magyar-eu-elnokseg.html (letöltés dátuma: 2011.09.07. 08:23)

17

útvonalak diverzifikációja. Az elnökség alatt napirendre került az Európai Bizottság két közleménye, amely hosszútávon meghatározza az európai energiapolitikát: „Energia 2020: a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és - felhasználás stratégiája”, valamint

az

„Energiainfrastruktúra-prioritások

2020-ig

és

azt

követően”.17

Az infrastrukturális beruházások előmozdítása is célként jelent meg, amelyek szükségesek az integrált belső energiapiachoz. A nemzeti szabályozásokban fennálló technikai akadályokat le kellett bontani. Az Informális Energia Tanács keretében egyeztetni kellett az útitervről és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó lépésekről. Kiemelt prioritásként jelent meg a kőolaj-, földgáz-, és villamosenergia-infrastruktúrák és összeköttetések kérdése. Fontos volt továbbá a 2008ban elfogadott klíma-energia csomagban és az Európa 2020 stratégiában is szereplő energiahatékonyság növelése, az energiahatékonysági cselekvési terv megalkotása, és a közösségi energiahatékonysági címkézési program tárgyalásának megkezdése. Politikai megállapodást elérése volt a cél az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettervezetről. A klíma-energia csomag végrehajtásából adódó feladatok megoldása környezetvédelmi célkitűzés volt. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek 2010 decemberében, Mexikóban megtartott találkozójának következtében a magyar elnökség célul tűzte ki a döntések végrehajtását, valamint a szükségessé váló uniós lépések egyeztetését. A magyar elnökség hozzájárulását adta az átfogó uniós vízpolitikai dokumentumhoz, amelyet 2012-ben terveznek elfogadni. További környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzés volt a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata. Tervben volt az Európai Unió biodiverzitásra vonatkozó új stratégiájának elfogadása, és a biológiai sokféleség védelmének integrálása más politikákba. A közlekedéspolitikával kapcsolatban fontos volt biztosítani, hogy a hatékonysági, környezetvédelmi, kohéziós és pénzügyi szempontok megfelelő súllyal jelenjenek meg a transzeurópai hálózatokról (TEN-T) szóló irányelv felülvizsgálata során, valamint a Tanács által elfogadandó, 2011 és 2020 közötti európai uniós közlekedéspolitikáról szóló fehér könyvben, ami az elkövetkező tízéves stratégiáról szól. Előzetes vita lefolytatása volt szükséges a TEN-T kérdésköréről, a javaslat bizottsági elfogadása előtt. További célként 17

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HU_PRES_EROS_EUROPA_HU.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 11:28)

18

jelent meg az egységes európai vasúti térség kialakításáról szóló irányelv előmozdítása, az európai belvízi hajózás előmozdításáról szóló NAIADES-program félidei felülvizsgálatáról tanácsi következtetések elfogadása, valamint megegyezés az Európai Parlamenttel a nehéz tehergépjárművek

infrastruktúra-használati

díjáról

szóló

irányelv

módosításáról.

Távközléssel kapcsolatos célkitűzés volt az Európa 2020 stratégia részét képező Digitális Menetrend megvalósításának folytatása és az infokommunikációs hálózatok biztonságos működése. Az Európai Tanács júniusi ülésén a magyar elnökség célja a Duna Régió Stratégia jóváhagyása volt, mivel az, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésén kívül, hozzájárul a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának megerősítéséhez. Ez a Duna-régió fejlesztésére irányuló

európai

stratégia

az

Unió

második

transznacionális,

makroregionális

területfejlesztési stratégiája. Ezen kérdések tárgyalása létfontosságú volt ahhoz, hogy a következő többéves pénzügyi keret a tagállamok közti kohézióra és szolidaritást erősítő politikákra épülhessen fel. A következő többéves pénzügyi keret előkészítését segítő orientációs viták lefolytatását is célul tűzte ki a magyar elnökség.

3.3. Polgárbarát Unió A magyar elnökség kiemelt célja volt már az Amszterdami és később a Lisszaboni Szerződésben is megfogalmazott örök célkitűzés; az Európai Uniót közelebb kell hozni a polgáraihoz. Ennek értelmében kézzelfogható eredményeket kellett felmutatni azokon a bel- és igazságügyi területeken, amelyek leginkább meghatározzák az európai polgárok mindennapjait. Ez alatt főként a közbiztonságról, a jogok érvényesítéséről és a jogbiztonságról esett szó. A szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságának növelése is célkitűzés volt. Magyarország céljai közé tartozott a Stockholmi Program végrehajtásának továbbvitele18, amely a bel- és igazságügyi együttműködést erősíti, továbbá a figyelem ráirányítása a kulturális sokszínűségre, mint védendő európai értékre. Ez utóbbi a kulturális események szignifikáns témája volt.

18

http://www.kormany.hu/download/a/d1/10000/A%20magyar%20EUeln%C3%B6ks%C3%A9g%20priorit%C3%A1sai.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.07. 20:53)

19

Az európai polgári kezdeményezés szerződésbe foglalásával az Európai Unió polgárközelibbé válik, és elnökségi cél volt, hogy az alkalmazás feltételeit és az eljárást rögzítő jogszabályt minél hamarabb el lehessen fogadni. Továbbá fontos volt kiemelni, hogy az Alapjogi Charta kötelező erejűvé tétele hozzájárul az uniós polgárok jogainak védelméhez, és ebből kifolyólag nem veszítheti el központi helyét. A Charta végrehajtásáról szóló éves jelentés alapján a magyar elnökség fontosnak tartotta levonni a következtetéseket és áttekinteni a jogok érvényesülését. Másik lényegi célkitűzés a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő kibővítésének előmozdítása volt, ami lehetővé teszi a polgárok szabad mozgásának biztosítását. A magyar elnökség fel kívánta hívni a figyelmet a földrajzilag kiegyensúlyozott migrációs politika szükségességére, valamint a migráció előnyeire. További célként jelent meg a migrációs áramlatok jobb kezelése is. Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal támogatásával hatékony menekültügyi rendszer létrehozása fogalmazódott meg. A határigazgatással kapcsolatban a FRONTEX megerősítése érdekében megkezdett munkát folytatatni kellett. Módosítani kellett a Schengeni Határellenőrzési Kódexet. A katasztrófakezelés terén fontos volt a tagállami együttműködés erősítése, kiemelt figyelemmel az árvízkezelési és kockázatelemzési tevékenységekre. A határon átnyúló viszonyokat nehezítő adminisztratív akadályok egyszerűsítése is célkitűzésként fogalmazódott meg. A bel-és igazságügyi külkapcsolatok tekintetében szó esett az Unió stratégiai transzatlanti kapcsolatainak elmélyítéséről a Washingtoni Nyilatkozattal és a Toledói Közös Nyilatkozattal összhangban. A tárgyalásokat nyomon kellett követni az Egyesült Államokkal,

Kanadával

és

Ausztráliával

az

utasadatok

cseréjével

kapcsolatos

megállapodások megkötése érdekében. Célként fogalmazódott meg egy vízumpárbeszéd lefolytatása Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával. A magyar elnökség folytatni kívánta az Európai Örökség Címre vonatkozó jogalkotást.

20

3.4. Felelősségteljes bővítés, globális elkötelezettség

Magyarország

programjában

nagy

hangsúlyt

helyezett

a

bővítési

folyamat

továbbvitelére, a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívájának előmozdítására, valamint fontos célként jelölte meg a Horvátországgal folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások lezárását 2011 első félévében.19 Kiemelt célként említhető még a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése, amelyhez a 2011 májusában megrendezendő Keleti Partnerség csúcstalálkozó járult volna hozzá. Feladat volt továbbá a külügyi főképviselő munkájának támogatása a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás kapcsán. Prioritásként jelent meg az ENSZ keretében a legkevésbé

fejlett

országok

fejlődéséről

2011

májusában

tartandó

nemzetközi

konferenciára való felkészülés, a víz szerepének megjelenítése a nemzetközi fejlesztési együttműködésben, valamint az Európai Unió képviselete. Célkitűzésként jelent meg az ENSZ élelmiszer-segélyezési egyezményének újratárgyalása.

3.5. A magyar elnökség további prioritásai

3.5.1. Versenyképesség A szellemi tulajdoni jogosultak számára elérhető jogérvényesítési keretrendszert meg kellett erősíteni. A szolgáltatási irányelv által előírt kölcsönös értékelési folyamat eredményei alapján egy jól működő, egységes szolgáltatási piac kialakítása is fontos elnökségi célkitűzés volt. További célként jelent meg megegyezés elérése az európai zártkörűen működő részvénytársaság statútumáról az egységes piac erősítése érdekében, valamint az igazgatási együttműködés fejlesztése a tagállami hatóságok között. Tervben volt az Európa 2020 stratégia innovációs célkitűzéseinek előmozdítása, és intézkedések megtétele az Innovációs Unió zászlóshajóprogram végrehajtása céljából. Az elnökség kiemelt figyelmet szentelt az Európai Unió nyersanyag-kezdeményezésére, és szeretett volna hozzájárulni egy versenyképes európai kutatási térség kialakításához.

19

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HU_PRES_EROS_EUROPA_HU.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 11:28)

21

3.5.2. Szociális ügyek, foglalkoztatás, kultúra

Az elnökség támogatta az idősödő társadalommal összefüggő kezdeményezéseket, továbbá minden olyan kezdeményezést, amely az idősödésből fakadó kihívások kezelését célozta, valamint azt, hogy az idős emberek továbbra is hasznos részei maradjanak a társadalomnak. Prioritásként jelent meg az aktív idősödés 2012-es európai évének támogatása, amely elősegíti a nemzedékek közötti szolidaritást. Tervben volt a nők és a férfiak közötti egyenlőség stratégiájához kapcsolódó európai paktum megújítása. Foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzésként jelent meg a munkahely-teremtési lehetőségek bővítése, a fiatalok munkanélküliségének csökkentése az „Új készségek és munkahelyek” és a „Fiatalok mozgásban” nevezetű kezdeményezések végrehajtásával, valamint tárgyalások megkezdése a munkahelyi egészség és biztonság területét érintő javaslatról. A fiatalok tanulmányi célú mobilitását, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások minőségének javítását ösztönözni kívánta a magyar elnökség. A figyelem felhívása az oktatás és képzés munkaerő-piaci összefüggéseire is célként fogalmazódott meg. A magyar elnökség szerette volna áttekinteni a felnőttkori tanulásról szóló cselekvési terv eredményeit, továbbá folytatni szerette volna a belga elnökség munkáját a szakképzés terén, kiemelt figyelmet fordítva a munkaalapú szakmai képzésre és a szakképzés vonzerejének növelésére. A magyar elnökség elő kívánta mozdítani a fiatalok társadalmi részvételét és az aktív polgárság kérdéseit. Egészségüggyel kapcsolatos célkitűzés volt az egészségügyi rendszerekbe való befektetés ösztönzése, az elérhető egészségügyi munkaerő egyenlőtlenségeinek kiküszöbölése, valamint az e-egészségügy szerepe az egészségügyi ellátások modernizációjában, miniszteri szintű konferencia keretében. Következtetéseket kellett elfogadni a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelv keretében létrejövő elektronikus adatcsere további fejlesztéséről. A magyar elnökség folytatni kívánta a Kultúra program 2013 utáni jövőjéről szóló tanácsi eszmecserét. A magyar elnökség konferenciát szeretett volna tartani a gyerekkori védőoltásokról. Az Európai Unió népegészségügyi programjának megvitatása is fontos célkitűzésként jelent meg. További elnökségi prioritásként jelent meg a mentális egészség, a gyermekek és fiatalok egészségesebb életmódja, a baleset-megelőzés és a biztonság elősegítése.

22

3.5.3. Mezőgazdaság, halászat

A mezőgazdaság esetében fontos szempont az alkalmazkodás a globális kihívásokhoz. Magyar elnökségi feladat volt a bizottsági tejpiaci jogszabálycsomag megvitatásának lefolytatása20, a közösségi állatvédelmi akciótervvel kapcsolatos értékelő munka befejezése, az új élelmiszerekre vonatkozó javaslatot illetően végső megoldás elérése. A magyar elnökség célul tűzte ki, hogy megpróbálja előmozdítani egy európai erdészeti egyezmény létrehozását az európai és a globális erdészeti szakpolitika kapcsán. Ami a közös halászati politikát illeti, a környezet megóvását célzó fenntartható halászatról és akvakultúráról szóló javaslatok benyújtását követően a magyar elnökség indította el a tanácsi vitát. Feladata volt továbbá a horizontális jellegű műszaki halászati intézkedéseket érintő közösségi átmeneti szabályozás meghosszabbítására vonatkozó döntés elfogadása.

3.5.4. Környezetvédelem

Környezetvédelmi célkitűzés volt a 2050-ig tartó uniós dekarbonizációs útiterv tárgyalásainak megkezdése, amely az alacsony karbon-intenzitású gazdaságra való áttérésről szól, valamint az éghajlatváltozás következtében kialakuló szélsőséges vízügyi jelenségek integrált és fenntartható kezelése.21 Az elnökség előrehaladást szeretett volna elérni a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésre vonatkozó rendelettervezettel kapcsolatban. Az erőforrás hatékonysággal kapcsolatban a belga elnökség munkájának folytatása is kiemelt prioritás volt. Magyarország támogatta a hatodik környezetvédelmi cselekvési program értékelését. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv átdolgozásával kapcsolatos egyeztetések is szerepeltek az elnökségi célkitűzésekben. A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló tervezettel, valamint a nem közúti mozgó gépek és berendezések kibocsátásaira vonatkozó tervezettel kapcsolatos munkát folytatni kívánták. A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló rendelet felülvizsgálata is elnökségi célkitűzésként fogalmazódott meg. 20

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20101214-kompromisszumkereso-lesz-a-magyar-elnokseg-agrartemakbanis.html (letöltés dátuma: 2011.09.12. 10:13) 21 http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HU_PRES_EROS_EUROPA_HU.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 11:28)

23

3.5.5. Külkapcsolatok, külső határok, biztonság

A soros elnökség hatásköre a közös kül- és biztonságpolitika területén a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével jelentős mértékben csökkent. A magyar elnökség célkitűzése volt a külkapcsolatok területén az Európai Külügyi Szolgálat és a főképviselő támogatása feladatainak ellátásában. A szomszédságpolitika megújítása a magyar elnökség alatt kiemelt feladat volt. A Keleti Partnerség csúcstalálkozó sikerének biztosítása is fontos célkitűzés volt. A közös biztonság- és védelempolitikai missziók és műveletek sikeres működtetése, továbbá a Lisszaboni Szerződés által hozott változtatások végrehajtásának folytatása is célkitűzés volt. Erősíteni kellett az Európai Unió civil és katonai válságkezelő képességét. A válságmegelőzéssel és válságkezeléssel foglalkozó struktúrák közötti összhangot erősíteni kellett az Európai Külügyi Szolgálat keretében. Elnökségi cél volt az Európa 2020 stratégia keretében létrehozott új uniós kereskedelempolitikai stratégia végrehajtása, továbbá a WTO dohai fordulójának lezárásával kapcsolatos tárgyalássorozat figyelemmel kísérése. Az elnökség figyelemmel kívánta kísérni Oroszország, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Kazahsztán WTO-csatlakozási tárgyalásait.

3.5.6. Sport

A magyar elnökség prioritása volt a közös gondolkodás elősegítése a sport tárgyú együttműködések irányairól és céljairól.

24

4. A MAGYAR ELNÖKSÉG EREDMÉNYEI A magyar elnökség jelmondata Erős Európa volt, fő célként tehát azt határozta meg, hogy az Európai Unió a magyar elnökségi félév által erősebbé váljon, az emberi tényező, a polgári érdekek középpontba állításával. Az Erős Európa erős közös pénzt, erős közös politikákat és erős, egymással együttműködő intézményeket jelentett. A legfontosabb célnak mégis az volt tekinthető, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő kérdésekben előrelépés történjen, valamint az, hogy a váratlan helyzetekre és kihívásokra megfelelően reagáljon.22 Az elnökségi feladatok ellátását nehezítette, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben kellett helyt állni, el kellett fogadtatni azokat az intézkedéseket, amelyek választ adnak a gazdasági és pénzügyi válságra, először kellett végrehajtani az európai szemesztert, meg kellett állapodni a gazdasági kormányzással kapcsolatos hatos jogszabálycsomagról. A közös energiapolitika tekintetében új stratégiai iránymeghatározásra volt szükség. Ami az eurózónát illeti, Görögország, Írország és Portugália is válsághelyzetbe került az elnökség alatt. A többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások megkezdése előtt meg kellett szerezni a tagállamok egyetértését a közös kohéziós és agrárpolitika megtartásáról. Szükségessé vált az észak-afrikai és közel-keleti események válságkezelése. Választ kellett adni a schengeni rendszert ért támadásokra, ki kellett állni Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett, és kezelni kellett az Európába érkező migráció következményeit. Horvátország csatlakozási tárgyalásainak véghezvitele is ebben a nem túl szerencsés globális helyzetben volt napirenden. További nehézséget okozott az Európai Parlament és a Tanács között fennálló intézményi, jogi természetű vita, amely a gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomag kapcsán alakult ki, és amelyben szintén előrehaladás elérése volt a cél. Az egyértelmű volt mindenki számára, hogy bizonyos problémákat fél év alatt nem lehet orvosolni, ennek következtében bizonyos esetekben a probléma felszámolásának megindítása fogalmazódott meg célkitűzésként. A következőkben a stratégia keret által felölelt célkitűzések eredményeit kívánom sorra venni. Ezek után a váratlan helyzetek kezelésével foglalkozom, majd a további eredményeket elemzem. A fejezet utolsó részében kiemelten foglalkozom magyar elnökség legfontosabb célkitűzéseiben elért 22

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_EREDMENYEK_HU_0.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 18:47)

25

eredményekkel, a gazdasági kormányzással, a Duna Régió Stratégiával és az Európai Roma Stratégiával.

4.1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért

Az első európai szemeszter sikeres, menetrend szerinti végrehajtása a magyar elnökség nevéhez fűződik. A gazdasági és pénzügyminiszterek 2011. március 15-i ülésén megállapodás született a gazdaságpolitikai koordináció megerősítését elősegítő hatos jogszabálycsomagról, melynek következtében megkezdődtek az Európai Parlamenttel való tárgyalások, így lehetőség nyílt arra, hogy első olvasatos megállapodás születhessen. Megállapodás született a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérének mélyítéséről. 23

Megtörtént az Európai Unióról szóló szerződés 136. cikkének módosítása, amely

lehetővé teszi az állandó stabilitási mechanizmus létrehozását. Ezeket az eredményeket a gazdasági kormányzásról szóló fejezetemben fejtem ki.24 Elfogadták az Euró Plusz Paktumot, melyhez hat eurózónán kívüli tagország is csatlakozott, azonban négy uniós tagország, köztük Magyarország sem kívánt csatlakozni. Az Euró Plusz Paktum célja, hogy kiegészítse a Stabilitási és Növekedési Egyezményt, növelje az euróövezet stabilitását az állandó euróstabilitási mechanizmus létrehozásával, lehetővé tegye a gazdasági koordináció fokozását, és növelje az Unió versenyképességét. Az Euró Plusz Paktum növeli a Bizottság kontrollját, és a kötelezettségvállalások jobban számon kérhetőbbé válnak, főleg a pénzügy, foglalkoztatás, és vállalkozáspolitika területén.25 A bérpolitika területén is jelentős változásokat hozott a Paktum, mert előírta, hogy a közszféra béremelésének növelése nem lehet magasabb, mint a piaci bérnövekedés.26 Magyarország az adóalap-harmonizációval foglalkozó résszel indokolta, hogy miért nem csatlakozott a Paktumhoz. A közvetlen adózás nemzeti hatáskörben maradt volna, de célként az fogalmazódott meg, hogy a tagállamok között ne legyen verseny az adóztatható jövedelmekkel kapcsolatban, tehát adójogszabályokkal ne próbálják meg megszerezni egymástól az adóztatható jövedelmeket. A magyar kormány szerette 23

http://register.consilium.europa.eu/pdf/fr/10/st00/st00025.fr10.pdf (letöltés dátuma: 2011.10.05. 14:32) http://euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6642 (letöltés dátuma: 2011.10.05. 14:13) 25 http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/magyarorszag-kimarad-az-euro-pluszbol-344375 (letöltés dátuma: 2011.10.05. 14:52) 26 http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/mirl-szol-az-euro-plusz-paktum-es-miert-nem-tetszikmagyarorszagnak-003249 (letöltés dátuma: 2011.10.07. 09:14) 24

26

volna fenntartani adófüggetlenségét. Úgy gondolom, hogy soros elnökként kimaradni egy uniós kezdeményezésből valamelyest negatív megítélést vonz maga után, azonban ezt ellensúlyozandó, ez a döntés nem tekinthető véglegesnek, mert a későbbiekben is adott a lehetőség a Paktumhoz történő csatlakozáshoz. Az Egységes Euró Fizetési Övezetről szóló szabályozás célja az volt, hogy a különböző fizetési műveleteket (készpénz átutalás, készpénz beszedés, bankkártyaműveletek) egységes feltételekkel hajthassák végre az övezeten belül lakók.

Az euró készpénz szállítását rendeletben szabályozták az

euróövezeten belüli szabad mozgás megkönnyítésének érdekében, olyan módon, hogy megszünteti az euróövezetbeli tagállamok közötti közúti, szállítással kapcsolatos akadályokat. A pénzügyi szolgáltatások területén is születtek eredmények a magyar elnökség ideje alatt. Új felügyeleti rendszer jött létre a válság kezelésének érdekében, az Európai Rendszerkockázati Testület. A pénzügyi válság hatására szükségessé vált az értékpapírpiaci és a banki szabályozás szigorítása, melynek következtében jogszabály-alkotási folyamat indult meg, amely hozzájárult a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez. Véleményem szerint az eurózóna stabilizálása elsődleges szempont a tagállamok bizalmának helyreállításának érdekében. A betétbiztosítási irányelv felülvizsgálata és módosítása is napirendre került, melynek célja a bizalom visszaállítása a lakosság körében a bankbetétekkel szemben. Az adott pénzintézet csődje esetén a betétes hamarabb kapná vissza a betétje után járó összeget. Az Európai Beruházási Bank által az Unió többek között költségvetési garanciát nyújt az Unión kívül végrehajtott hitelműveletekkel és hitelgarancia-műveletekkel kapcsolatos kockázatok fedezésére, a külpolitikai célok támogatásának érdekében. Javaslat született annak érdekében, hogy új országok (pl. Líbia) számára is lehetővé váljon a finanszírozás. A jogszabály szükségességét az afrikai eseményeken kívül az is magyarázta, hogy 2011 végére a csatlakozásra váró országok részére fenntartott garanciakeret kimerült volna. Az Európa 2020 stratégia gyakorlatba történő átültetése is nagy hangsúlyt kapott az elnökségi célkitűzésekben. A kiemelt kezdeményezések tekintetében előtérbe került a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása, a szegénység elleni küzdelem, a digitális menetrend, az erőforrás-hatékony Európa, az innovációs politika és a kutatás-fejlesztés. Az Európa 2020 stratégia említett célkitűzései a magyar elnökség számára nagy jelentőséggel bíró Duna- és Roma stratégiában is megjelennek, amelyekkel külön fejezetben foglalkozom. Ami az egységes belső piacot illeti, a Bizottság 2011. április 13-án 27

megjelentetett egy közleményt Egységes Piaci Intézkedéscsomag néven, amely 12 intézkedést tartalmaz.27 Ezek az intézkedések kulcsfontosságúnak tekinthetők a belső piac továbbfejlesztése szempontjából. A tagállamok megegyeztek arról, hogy 2012 végéig meghatározzák az egységes piac megújítására irányuló lépéseket. A magyar elnökség a közlemény kapcsán tanácsi következtetéseket fogadott el. Ennek jelentőségét azzal magyaráznám, hogy az egységes piacból fakadó előnyök egy része kihasználatlan, ebből kifolyólag olyan intézkedésekre van szükség, amelyek ráébresztik a fogyasztókat és a vállalkozásokat a lehetőségekre. A lehetőségek kiaknázása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés új lendületet kapjon. Ami a kis- és középvállalkozások helyzetét illeti, a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatra került. Ezt követően, 2011 májusában

a

versenyképességért

felelős

miniszterek

megállapodtak

a

kis-

és

középvállalkozásokat érintő közösségi politika fő elemeiről. Egyetértettek abban, hogy olyan

szabályozás

megalkotására

van

szükség,

amely

támogatja

a

kis-

és

középvállalkozásokat Ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás egyszerűbben történhessen. A versenyképesség és a piacra jutás érdekében szükséges a vállalkozói készségek fejlesztése.28 Határozat született az egységes szabadalmi oltalom létrehozásáról, megerősített együttműködés keretében. A megerősített együttműködésben részt vevők száma 25-re nőtt. Ennek célja a szabadalmi rendszer egyszerűsítése azáltal, hogy az együttműködésben résztvevő 25 tagállam területén érvényes uniós szabadalmat vezetnek be. Gyakorlati jelentősége abban nyilvánul meg, hogy középtávon nagymértékben csökken a szabadalmaztatás költsége. A szabadalmi bejelentést bármilyen nyelven meg lehet tenni, azonban az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelvén vizsgálná meg és adná meg a szabadalmakat. A fogyasztói jogokról szóló irányelvtervezettel kapcsolatban egyeztetés zajlott az Európai Parlamenttel, ami sikeresen lezárásra került. Ennek következtében kialakultak a fogyasztóvédelem új, európai keretszabályai, melynek fő pontjai közé tartozik a fogyasztói bizalom erősítése és a határon átnyúló kereskedelem megkönnyítése.

27

Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011DC0206:HU:NOT (letöltés dátuma: 2011.09.05. 14.22) 28 http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/ES_BE_HU_triodeclaration_29062011_HU.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 17:43)

28

A roma integráció kérdésében is előrelépés történt, a tagállamok elfogadták, hogy európai léptékű problémáról van szó, és az uniós szinten való együttműködés nagyobb hatékonyságot eredményez. A Roma Stratégiáról szóló fejezetemben kiemelten foglalkozom ezzel a témával. Az Európai Fogyatékosságügyi Stratégiáról (2010-2020) szóló tanácsi következtetések célja, hogy a fogyatékkal élő személyek teljes körűen részt vehessenek a társadalomban. Ennek

érdekében

intézkedési

területeket

határoztak

meg,

többek

között

az

akadálymentesítés, az egyenlőség, az oktatás, a foglalkoztatás és a szociális védelem terén. Fontos célkitűzésként jelent meg a társadalomba való beilleszkedés és a társadalmi befogadás. A magyar elnökség felkérte az Európai Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a célok elérése érdekében. Úgy gondolom, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a fogyatékkal élők jogainak védelméhez. A demográfiai folyamatok következtében a magyar elnökség fontos célkitűzése volt a családpolitika középpontba állítása, a munka és a család összeegyeztethetősége, a nemek közötti munkamegosztás a magánéletben, valamint a nemek közötti egyenlőség kérdése. Ez informális üléseken, valamint szakmai, civil és egyházi találkozókon került megbeszélésre, amelyeken az eszmecserén kívül fontos következtetések is születtek. A magyar elnökségnek köszönhetően 2014 a Családok Európai Éve lesz.29 A munka és a családi élet összeegyeztethetőségéről szóló tanácsi következtetések arra ösztönöznek, hogy a munka és a család közötti egyensúlyra törekedjünk, melynek következtében fontos uniós szakpolitikai célok megvalósulását segítenénk elő, mint például a növekedést és foglalkoztatást. A munka és a magánéletet olyan megoldásokkal lehetne összeegyeztetni és ösztönözni, mint a rugalmas munkaidő, gyermeknevelési juttatások, stb. A nemek közötti egyenlőségről szóló paktum a 2011-2020 közötti időszakra vonatkozik, és fő célkitűzései közé tartozik a nemek közötti bérkülönbségek és a nők elleni erőszak felszámolása. Úgy gondolom, hogy a magyar elnökség alatt az említett témákkal foglalkozni nagyon aktuális volt, mert ezek a problémák globális szinten jelen vannak.

29

http://hvg.hu/vilag/20110401_eu_elnokseg_csaladtamogato_intezkedeseket (letöltés dátuma: 2011.09.15. 21:43)

29

4.2. Erősebb Európa

A magyar elnökség fontos prioritása és egyben jelmondata, az Erős Európa elsősorban erős közös politikákkal valósítható meg, melyeket figyelembe kellett venni a következő többéves pénzügyi keret előkészítésénél. Az agrárpolitika tekintetében a mezőgazdasági miniszterek ülésén következtetéseket fogadtak el a közös agrárpolitika 2020-ig tartó jövőjéről szóló bizottsági közleményről. Ebben kimondták, hogy továbbra is közös politika az agrárpolitika, valamint a követező célkitűzéseket

fogalmazták

meg:

fenntartható

élelmiszertermelés,

természeti

erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlatváltozás elleni fellépés, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés. Ezzel a magyar elnökség hozzájárult a 2013 utáni közös agrárpolitika alapjainak lefektetéséhez, amely az európai termelők számára biztonságot nyújt. Úgy gondolom, hogy a fenntartható élelmiszergazdálkodás rendkívül fontos a jövőre nézve, mert az élelmiszerbiztonság alapvető kérdés minden ország számára. A kohéziós politika 2013 utáni jövőjére vonatkozóan megállapodás született, mely a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazza. A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyben a tagállamok egyhangúlag kimondták, hogy „a kohéziós politika erős és integrált fejlesztéspolitikai eszköz kell, hogy maradjon a jövőben is, és kiemelt jelentőséggel bír az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása kapcsán úgy, hogy közben a politika eredeti – regionális különbségeket csökkentő – célkitűzései is meg kell, hogy maradjanak.”30 A területi kohézió fontossága is napirendre került a 2020-ig szóló Területi Agenda egyhangú elfogadásával. A Területfejlesztési Agenda 2020 egy közös miniszteri nyilatkozat, amit a magyar elnökség alatt fogadtak el, és ami a 2007-ben létrejött területi menetrend felülvizsgálata.31 Céljai megvalósítását határidőkhöz kötötte, a területi szempontok figyelembe vételét és beépítését tartalmazza az Európa 2020 stratégiába, a kohéziós politikába és a különböző ágazati politikákba.32 Ennek fontosságát abban

30

http://www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/eu-ugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek-old/a-magyar-euelnokseg-elso-felenek-attekintese-szakmai-eredmenyek (letöltés dátuma: 2011.10.25. 09:43) 31 http://regionalispolitika.kormany.hu/download/f/da/00000/Territorial%20Agenda%20(TA2020)_.pdf (letöltés dátuma: 2011.10.25. 11:05) 32 www.euvonal.hu/kulugy/upload/M_54/rek1/202.doc (letöltés dátuma: 2011.10.25. 10:45)

30

nevezném meg, hogy az Unión belüli területek erősebb együttműködése hozzájárul a globális

problémák

megoldásához,

valamint

a

területi

kohézió

eredményeként

kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi, környezeti és területi fejlődés valósulhat meg. Az energiapolitika állam- és kormányfői szintű megvitatása 2011. február 4-én került sorra az Európai Tanács ülésén. Az Energia és Innováció tekintetében a tagállamok egy egységes energiapiac kialakítását vállalták 2014-ig. Fontos célkitűzésnek volt tekinthető az energiahatékonyság, a megújuló energiahasználat, valamint Európa vonzóvá tétele a kutatók és az innovatív vállalkozások számára. Az elfogadott következtetések értelmében 2014-ig létre kell hozni az Unió integrált energiapiacát és 2015-ig meg kell szüntetni az energiaszigeteket. Ezek az intézkedések az európai energiapolitika fejlesztéséhez járultak hozzá, melyeknek köszönhetően az Energia Tanács 2011. február 28-i ülésén következtetéseket fogadtak el a 2020-ig alkalmazott energiastratégiáról és az infrastrukturális prioritásokról. Az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletről első olvasatos megállapodás született az Európai Parlamenttel, amely a jövőben meghatározó lesz a piacok és a fogyasztók számára.33 A rendelet célja az energiatermékek kereskedelmének szabályozása, az energiapiaci termékek és az energiatőzsde iránti bizalom erősítése volt. A javaslat elfogadása a soron következő, lengyel elnökség feladata. Határozat született az Európai Atomenergia Közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának kiterjesztéséről 2012-re és 2013-ra, az Unió hétéves költségvetési periódusával összhangban. Irányelvtervezet született a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről, amelynek célja egy európai uniós jogi keretrendszer létrehozása. Úgy gondolom, hogy környezetvédelmi szempontból ez előrelépést jelent. A közlekedéspolitikai Fehér Könyvről a magyar elnökség politikai vitát folytatott. A közlemény legfontosabb célkitűzésének tekinthető az európai közlekedéspolitika globális versenyképességének megőrzése a közlekedés olajfüggőségének mérséklésével. A magyar elnökség következtetésekben foglalta össze a közlekedési miniszterek informális találkozóján

elhangzott

javaslatokat

a

transzeurópai

közlekedési

hálózatokról.

A Közlekedési Tanács 2011. júniusi ülésén megállapodás született az első vasúti csomagról, amely az egységes európai vasúti térség létrehozását tűzte ki célul. A legjelentősebb céljai közé tartozott az európai vasúti ágazat szabályozási környezetének 33

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_50_29062011_REMIT_HU.pdf (letöltés dátuma: 2011.09. 21. 11:46)

31

korszerűsítése, valamint az új vasúttársaságok számára a piacra jutás biztosítása. A nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló irányelv (Eurovignette irányelv) módosítására irányuló javaslat intézményközi tárgyalásait a magyar elnökség zárta le. Ez jelentős sikernek bizonyul a magyar elnökség számára. Bevezetése pozitív költségvetési hatással járhat, mert a nehéz tehergépjárművek úthasználati díjába beépíti azokat a költségeket, amit a környezetszennyezés és a zaj okoz. Ezek a plusz költségek arra ösztönöznek,

hogy

a

közúti

teherforgalom

környezetkímélőbbé

váljon,

és

az

infrastruktúrának hatékonyabb legyen a kihasználtsága. Az irányelv módosítása hozzájárult a szennyező fizet elv hatékonyabb érvényesüléséhez.34 Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) feladatait kibővítették, hatáskörét növelték. Ennek értelmében a hajók által okozott szennyezés megelőzésén kívül feladatává vált a hajózási útvonalak ellenőrzése

és

a

potenciális

szennyezők

nyomon

követése.

Összességében kijelenthető, hogy a közlekedés területén minden elnökségi célkitűzés megvalósult, ami véleményem szerint a magyar elnökség egyik nagy érdeme. A vízpolitikával kapcsolatban a Környezetvédelmi Tanács a 2011. június 21-i ülésén elfogadott olyan következtetéseket, amelyek meghatározóak a fenntartható vízgazdálkodás szempontjából. A biológiai sokféleség védelme terén is eredmények születtek. Egyhangú megállapodás jött létre a Biodiverzitás Stratégiáról, amely 2020-ig szól, és melynek célja a biodiverzitás megőrzése, az ökoszisztéma pusztulásának megállítása és a helyreállítás azokon a területeken, ahol erre szükség van. További eredményként említhető, hogy Magyarország képviselője írhatta alá a Nagoja-Kuala-Lumpur aljegyzőkönyvet, valamint a Nagoja Jegyzőkönyvet. Előrehaladást ért el az elnökség a nemzetközi és uniós klímapolitika területén is. Uniós értékelés született az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

és

a

Kiotói

jegyzőkönyv

2010-es

cancúni

ülésszakán

elért

eredményekről, továbbá átnézték a 2011-re esedékes feladatokat is, amelyről tanácsi következtetéseket fogadtak el a tagállamok. Megkezdődött a 2010-es Cancúni Megállapodás végrehajtása, valamint a durbani klímacsúcsra történő felkészülés is. A

fogyasztók

élelmiszerekkel

kapcsolatos

tájékoztatásáról

szóló

rendeletről

megállapodás született, melynek célja volt a fogyasztói érdekek védelme, azáltal, hogy az élelmiszerek címkéin egyértelműen feltüntetik azokat az alapvető információkat, melyeknek tudatában a fogyasztó meghozhatja a számára legkedvezőbb döntést. Ennek 34

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_EREDMENYEK_HU_0.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 18:47)

32

értelmében a vásárló tudatosan dönthet arról, hogy az egészségére nézve kedvező terméket vásároljon, amiről úgy gondolom, hogy a fogyasztók érdekvédelmén kívül hozzájárulhat az egészség-tudatossághoz is. A fogyasztói jogokról szóló irányelv védi a fogyasztók érdekeit távértékesítés, online értékesítés és egyéb, üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén. Ennek értelmében a vevő a korábbi 7 nap helyett 14 napig meggondolhatja magát a vásárlással kapcsolatban, továbbá a fizetési mód nem határozhatja meg a fizetendő árat. Úgy gondolom, hogy ennek az irányelvnek a megalkotása is aktuális volt, mert az internetes

vásárlás

egyre

népszerűbb

a

fogyasztók

körében.

A textiltermékek címkézéséről is született egy rendelettervezet, melynek lényegi eleme, hogy minden esetben fel kell tüntetni a címkén, ha a termék állati eredetű összetevőt tartalmaz. Ez különösen azon fogyasztók számára fontos, akik allergiások a szőrmére. Rendeletmódosítás született annak érdekében, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok hatékonyabban tudjanak együttműködni, és ezáltal elősegítsék az európai polgárok fogyasztóvédelmi jogainak érvényesülését. A távolsági autóbusszal közlekedő utasok jogainak védelmére létrehozott az Európai Parlament és a Tanács egy rendeletet, melyben kártérítési joggal ruházza fel őket olyan esetekben is, mint a járatkésések, a poggyász sérülése, valamint 2 óránál hosszabb késés esetén is. Elfogadták a tagállamok a Duna Régió Stratégiát, amely az EU második makroregionális stratégiája, a Balti-tengeri stratégia után. Ez a stratégia több területet is magába foglal; fejleszti a mobilitást az infrastrukturális beruházásoknak

köszönhetően,

munkahelyet teremt, gazdasági növekedéshez járul hozzá, csökkenti az energiafüggőséget, biztosítja a fenntartható energiát és támogatja a kis- és középvállalkozásokat. A Duna Stratégiáról szóló fejezetben bővebben kifejtem a stratégia által hozott változtatások jelentőségét. Nem sikerült azonban megoldani a génmódosított növények kérdését, amely megosztotta a tagállamokat. A bizottsági javaslat következtében nagyobb rugalmasságot kapnának a tagállamok abban, hogy a génmódosított növények köztermesztését egyes tagállamok területén korlátozzák, illetve megtiltsák. A magyar elnökség a szakértői egyeztetések során tudott némi előrelépést elérni, azonban érdemi előrelépés nem született a kérdésben. Az új élelmiszerek engedélyezési eljárásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló rendelettervezettről nem sikerült elfogadható megállapodást elérni. Ennek oka abban keresendő, hogy a klónozás és a klónozott állatokból készült

33

élelmiszerek engedélyezése számtalan etikai és politikai vitába torkollott. Három egyeztető bizottsági ülés volt, melyek sikertelenségének következtében a jogszabályalkotás elmaradt.

4.3. Polgárbarát Unió

A polgárbarát unió, mint elnökségi prioritás magába foglalta azt, hogy az Európai Uniót közelebb kell hozni a polgáraihoz, olyan intézkedések által, amelyek jobbá teszik az európai polgárok életét. Az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 14-én elfogadott rendelet által lehetővé válik, hogy a polgárok beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe, és ennek következtében az uniós döntéshozatal demokratikusabbá válik.35 Ennek értelmében legalább 1 millió, a tagállamok legalább egynegyedéből származó polgár közvetlenül felkérheti az Európai Bizottságot, hogy uniós jogszabály megalkotását kezdeményezze olyan uniós hatáskörbe tartozó területen, ahol szükségesnek tartják az egységes európai fellépést. Ez a rendelet 2012. április elsején lép életbe. Úgy gondolom, hogy ez nagyban hozzájárul az Unió polgárközelibbé tételéhez, mert a polgárok közvetlenebbül részt tudnak venni az uniós politikákban. A FRONTEX (az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség)36 létrehozásáról szóló rendelet módosítása főként az észak-afrikai események hatására vált szükségessé. 2011 elején kialakult egy tüntetéssorozat az arab államokban, amelyet arab tavasznak neveztek el, és melynek következtében migrációs hullám alakult ki Észak-Afrikából egyes uniós tagállamokba. Ezt követően a migráció és menekültügy kérdése központi szerepet játszott az elnökség folyamán. A migráció következményeinek kérdését már februárban a Bel- és Igazságügyi Tanács napirendjére vették. Tanácsi következtetések születtek a migrációs hullám kordában tartására, amelyek azt tartalmazták, hogy folytatni kell a térségnek nyújtott humanitárius segítséget, a FRONTEX kapacitásait meg kell erősíteni, és az illegális migrációt meg kell akadályozni. A nehéz helyzetbe került tagállamoknak pénzügyi forrásokat kell nyújtani. Az illegális bevándorlás elleni küzdelmet nagyban segítheti 35

http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htm (letöltés dátuma: 2011.10.17. 21:12) 36 http://europa.eu/agencies/regulatory_agencies_bodies/policy_agencies/frontex/index_hu.htm (letöltés dátuma: 2011.10.17. 20:53)

34

bevándorlási

összekötők

munkája,

valamint

a

tagállamok

segítségnyújtása

az

ügynökségnek. További módosításnak köszönhető, hogy a tagállamok bevándorlási összekötő

tisztviselőinek

munkáját

koordinálták,

ezáltal

hatékonyabbá

tették.

Következésképpen a rendeletmódosítás növelte a FRONTEX hatékonyságát. Formális elfogadása a lengyel elnökség feladatává vált. Az Európai Menekültügyi Hivatal felállítása a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés elsődleges eszközeként meghatározó volt a közös európai menekültügyi rendszer megteremtése érdekében. Ennek köszönhetően olyan menekültügyi eljárások jöttek létre, amelyek biztosítják a védelmet és kiszűrik a visszaéléseket. A huzamos tartózkodó jogállásról szóló irányelvet is sikerült módosítani. A kvalifikációs irányelv magában foglalja azokat a feltételeket, amelyek alapján menekült státuszt kaphat egy nemzetközi védelmet igénylő személy, valamint kiegészítő védelemben részesíthető. A módosítás magasabb szintű harmonizáció tett lehetővé, a nemzetközi szabályokkal együttműködve. Az elnökség eredményesen kezelte a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos politikai törekvéseket. Az új rendszerben lehetővé válna indokolt esetben a belső határokon történő ellenőrzés visszaállítása. Májusban erről rendkívüli tanácsülés keretében esett szó, júniusban pedig tanácsi következtetéseket fogadtak el. A magyar elnökség azt az álláspontot képviselte, hogy csak végső esetben kerülhet sor a belső határok visszaállítására, amelyhez világos feltételrendszert kell meghatározni, és közösségi döntéshozatali eljárással válhat valóra. Egyik legjelentősebb sikerként könyvelhető el, hogy a 2011. június 9-i Bel- és Igazságügyi Tanácsülésen kinyilvánították, hogy Románia és Bulgária készen áll a schengeni övezethez való csatlakozáshoz.37 A technikai feltételek teljesítésén kívül ehhez politikai döntésre is szükség volt, amit a schengeni államok egyhangúan hoztak meg, ebből kifolyólag tehát minden akadály elhárult a csatlakozás elől. A két ország teljes jogú tagságának meghatározására, a Tanács egyhangú határozatára azonban már nem a magyar, hanem a lengyel elnökség során kerülhet sor. A magyar elnökség fontos lépéseket tett a polgárok szabadságának és biztonságának uniós szintű biztosítása terén. A szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében belső biztonsági stratégiára vonatkozó tanácsi következtetéseket fogadtak el. A szervezett bűnözés elleni küzdelem előremutató gyakorlatairól kézikönyv került kiadásra. 37

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/utlevel-nelkul-johetnek-hozzank-a-romanok-es-bolgarok350812 (letöltés dátuma: 2011.10.23. 14:12)

35

Új irányelv jött létre az emberkereskedelem megelőzéséről és üldözéséről. Ennek célja a lehetőség megteremtése volt az emberkereskedelem elleni fellépésre, ami az egyik legsúlyosabb bűncselekményként tartható számon. 2011 júniusában a tagállamok elfogadták a magyar elnökség által kidolgozott „Budapest Ütemtervet”, ami az áldozatok jogainak és védelmének megerősítésével kapcsolatos feladatokról szólt.38 Főként a büntetőeljárás során felmerült uniós feladatokat foglalja magában. A magyar elnökség által kezdeményezett dokumentum Viviane Reding igazságügyi és alapjogi biztos szerint egyensúlyteremtő hatással bír, utalva ezzel a korábban létrehozott Stockholm Ütemtervre, ami a vádlott jogainak védelmére született. Ami a büntetőeljárások összehangolását illeti, irányelvet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy az egyik tagállamban elfogadott bizonyítékok egy másik tagállamban lefolytatott eljárásban elfogadhatóvá váljanak. A bűnmegelőzés területén kiemelt témaként említhető a gyermekek szexuális zaklatása és a gyermekpornográfia. Ezek megelőzésének érdekében jogszabálytervezetet hoztak létre a magyar elnökség folyamán, ami elősegítette az egységes szabályozást az Európai Unión belül. A számítógépes bűnözésről szakmai konferenciát rendeztek Budapesten. Az Európai Parlamenttel megállapodás született a közlekedésbiztonságot veszélyeztető cselekmények elkövetőivel kapcsolatos adatok cseréjéről szóló irányelvtervezetről. Ami az adatvédelmi rendszert illeti, felmérték az új kihívásokat, és meghatározták a megújítás irányait. Ennek szükségessége a globalizációban és az információtechnológiai fejlődésben keresendő. A magyar elnökség alatt megkezdődött az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelvtervezet tárgyalása. Az együttműködés az Amerikai Egyesült Államokkal szorosabbá vált a bűnüldözés és a terrorizmus elleni harc területén az elnökség alatt 2011 áprilisában megrendezett miniszteri szintű találkozónak köszönhetően. 2011. május 23-án az Általános Ügyek Tanácsa következtetéseket fogadott el az Alapjogi Charta alkalmazásáról, a Bizottságnak az Alapjogi Charta 2010. évi alkalmazásáról szóló jelentésére alapozva. Ezekben a következtetésekben először tettek utalást a nemzeti kisebbségi jogokra, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságára. Az európai öröklési rendelet tervezetével kapcsolatosan a Bel- és Igazságügyi Tanács kompromisszumokat fogadott el, aminek következtében egyszerűsödött a határon átnyúló hagyatéki eljárások menete. 38

http://www.eu2011.hu/hu/hir/biut-2-11-06-10 (letöltés dátuma: 2011.10.25. 19:47)

36

A magyar elnökség a 2011. június 10-i tanácsi következtetések elfogadásával felhívta a figyelmet az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekre való emlékezés fontosságára. A totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjául augusztus 23-át határozták meg, a Tanács jóváhagyása következtében. Ez arra szolgál, hogy az európai múlt történéseit minél szélesebb körben megismertessék. Megállapodásra jutottak a magyar elnökség alatt arról a határozati javaslatról, amely az Európai Örökség cím létrehozására vonatkozott. Ennek célja, hogy növelje az olyan helyszínek ismertségét, melyek fontos szerepet játszanak/játszottak az Unió történetében. Ez hozzájárulhat a kultúrák közötti párbeszédhez, és erősítheti az Európai Unióhoz való tartozás érzését.

4.4. Felelősségteljes bővítés, globális elkötelezettség

A magyar elnökség elkötelezett volt az Unió bővítési folyamataiban, és szorgalmazta a nyugat-balkáni

országok

integrációjának

előmozdítását.

Fontos

prioritásként

a

Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások lezárását jelölte meg, amely 2011. június 30-án meg is történt. 2011. június 20-án megrendezésre került a Nyugat-Balkán Fórum. Magyarország érdekeltsége a Nyugat-Balkáni folyamatokban a történelmi háttérrel, geopolitikai helyzettel, gazdasági érdekekkel és a magyar kisebbségek jelenlétével magyarázható.39 A magyar elnökség 2011. június 27-én Izlanddal négy tárgyalási fejezetet nyitott meg, amelyből kettőt le is zárt. Törökországgal azonban még a tervbe vett versenyszabályozási fejezetet sem sikerült megnyitni.40 Ennek oka abban keresendő, hogy Törökországban választások zajlottak, és a választási kampány idején tárgyalásokra nem adódott lehetőség. Dél-Koreával azonban a magyar elnökség megteremtette azokat a feltételeket,

amelyekkel

2011

júliusától

ideiglenesen

hatályba

léphetett

a

szabadkereskedelmi megállapodás. Ennek előfeltétele volt, hogy meghatározzák a piaczavaró koreai import elleni fellépés következtében alkalmazandó eljárási rendet. A rendeletet május 31-én tették közzé a Hivatalos Lapban. Megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy Japánnal megkezdődhessenek a szabadkereskedelmi megállapodást előkészítő

39

http://www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/globalis-ugyekert-felelos-helyettesallamtitkarsag/hirek/hovari-janos-reszvetele-az-europai-bovitesi-tanulmanyok-kozpontja-balkankonferenciajan (letöltés dátuma: 2011.10.12. 13:06) 40 http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110616-martonyi-8222-a-bovites-az-eu-nak-fontos-8221.html dátuma: 2011.10.12. 13:12)

37

(letöltés

munkálatok.

Magyarország az Unió külső képviseletét hatékonyan látta el Líbiában,

Iránban és Belorussziában. Erről bővebben a váratlan helyzetek kezelése című fejezetben írok. Az egyik legjelentősebb és legtöbb résztvevőt tömörítő rendezvény a magyar elnökség alatt az ASEM (Ázsia-Európa Találkozó) volt, amelyet 2011. június 6-án és 7-én rendeztek meg a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az ASEM Európa és Ázsia konzultációs fóruma, melyet 2 évenként rendeznek meg a külügyminiszterek számára. Az együttműködés a következő

területeken

jelenik

meg:

gazdaság,

politika,

biztonság

és

kultúra.

A fórumnak 48 résztvevője van: az Unió 27 tagállama, az Európai Bizottság képviselője, az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) Titkársága és 10 tagállama, továbbá Ausztrália, Dél-Korea, India, Japán, Kína, Mongólia, Oroszország, Pakisztán és Új-Zéland. Magyarország számára ez a rendezvény lehetőséget biztosított arra, hogy külpolitikailag nyisson az ázsiai országok irányába, és kétoldalú találkozókra is lehetőséget adott.41 Véleményem szerint ez nagy jelentőséggel bírt Magyarország számára, mert olyan külügyminiszterek is érkeztek hazánkba, akik előtte még nem jártak nálunk. Eredmények születtek a nemzetközi fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás területén is. A fejlesztés-finanszírozás területén konszenzus született a jövőben megvalósítandó lépésekről. A magyar elnökség folytatta az Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállításával kapcsolatos előkészítő munkákat. Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró, Keleti Partnerség csúcstalálkozóra azonban nem került sor a magyar elnökség folyamán. A hivatalos indoklásban az időpont és a helyszín megválasztásával kapcsolatban logisztikai okokra hivatkoztak. A tervezett időpontban ugyanis több nemzetközi esemény került megrendezésre; a G8-as és a G20-as csoport találkozója, valamint az OECD csúcs.42

41

http://www.eu2011.hu/hu/azsia-europa-talalkozo-asem (letöltés dátuma: 2011.10.12. 13:44) http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110217-a-lengyel-elnokseg-rendezi-a-keleti-partnersegi-csucsot.html (letöltés dátuma: 2011.10.12. 14:15) 42

38

4.5. A váratlan helyzetek kezelése

Tunéziában, Szíriában, Egyiptomban, Líbiában, Jemenben és Bahreinben népfelkelések törtek ki a magyar elnökség idején. Tunéziába és Egyiptomba az elsők között utazott ki Martonyi János külügyminiszter és Győri Enikő államtitkár, hogy felmérjék a válsághelyzetet. Líbiába a magyar elnökség válságkezelési szakértőket küldött. A fővárosban, Tripoliban a magyar nagykövetség látta el az uniós polgárokkal kapcsolatos konzuli és evakuációs feladatokat. Magyarország a Líbiában rekedt magyar és uniós állampolgárok kimenekítésére repülőgépet biztosított. Japánban a magyar elnökség koordinálta a konzuli és válságkezelési tevékenységet, a márciusban történt földrengés és szökőárat követően.

4.6. A magyar elnökség további eredményei

4.6.1. Versenyképesség

A

mikrovállalkozások

számviteli

kötelezettségeinek

csökkentése

versenyképességük növekedéséhez járulna hozzá, ennek értelmében az adott tanácsi irányelv módosításában is előrelépést ért el a magyar elnökség.43 Irányelv született bizonyos mérésügyi irányelvek hatályon kívül helyezéséről, melyek műszakilag elavultak voltak,

ezzel

hozzájárulva

a

közösségi

jogszabályok

egységesítéséhez.

4.6.2. Szociális ügyek, foglalkoztatás, kultúra

Az Európa 2020 stratégia célkitűzései közé tartozik a gyermekszegénység elleni küzdelem, amivel a magyar elnökség is foglalkozott. A probléma összetettsége miatt a felszámolásához is több területet kellett figyelembe venni. A családok jövedelme, az oktatás, az egészségügyi ellátás, és a támogatások is mind hozzájárulnak a gyermekszegénység csökkentéséhez, ebből kifolyólag a nemzeti szakpolitikákban is figyelembe kell venni. A stratégiának fontos eleme még a szegénység és a társadalmi 43

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_EREDMENYEK_HU_0.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 18:47)

39

kirekesztettség elleni küzdelem, mely egyes társadalmi csoportokat jobban érint, mint másokat. A kultúra is fontos szerepet kapott az Európa 2020 stratégiában, mert a kulturális és kreatív ágazat új, minőségi munkahelyeket teremt, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A magyar elnökség arra az eredményre jutott, hogy a probléma kezeléséhez nemzeti és uniós fellépésre, összefogásra, intézkedésekre van szükség. A magyar elnökség az oktatáspolitikán belül a kisgyermekkori nevelés területén ajánlásokat kívánt megfogalmazni. A kisgyermekkori nevelés meghatározó lehet a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztathatóság szempontjából, így összhangban volt az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel. A fiatalok foglalkoztatásáról szóló tanácsi következtetések kiemelték a fiatalkori munkanélküliség megelőzésének fontosságát, melyet olyan oktatási rendszer tud produkálni, amely alkalmazkodik a munkaerő-piaci igényekhez. Ezen kívül a dokumentum nagy jelentőséget tulajdonított a továbbképzésnek és az átképzésnek is. Úgy gondolom, hogy ez lényeges elem ahhoz, hogy megvalósuljon a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Irányelv jött létre a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről, melynek értelmében, ha egy uniós polgár egy másik uniós országban vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, ugyanannyi költségtérítésre legyen jogosult, mintha saját országában vette volna igénybe. Tanácsi határozat alapján 2012 az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás Európai Éve lesz. Fontos célkitűzésként fogalmazódott meg a figyelem ráirányítása az 50 év feletti lakosságra, a munkalehetőségeik számának növelése és a munkakörülményeik javítása. Úgy gondolom, hogy az 50 év feletti és nyugdíj előtti lakosság munkavállalási lehetőségeinek javítása fontos az elöregedő társadalmakban. A hamisított gyógyszerek elleni védekezés eszközeként létrehoztak egy irányelvet, amely alapján bevezetésre kerülne egy szériaszám, a nyomon követhetőség érdekében, továbbá a közösségi gyártási gyakorlatot kiterjesztenék a harmadik országokból behozott termékekre.

40

4.6.3. Mezőgazdaság, halászat

A 2011-es halászati lehetőségekről szóló rendelet módosítására azért került sor, mert nem kötötték meg a szükséges megállapodásokat bizonyos harmadik országokkal a közösen kezelt halállománnyal kapcsolatosan. Ennek következtében meghatározták a halászati lehetőségeket az uniós vizeken. Grönland és az Európai Unió megállapodást kívánt kötni a halászati termékek és a fogyasztásra szánt halak tekintetében, melynek következtében ezek az áruk a belső piaci szabályozás alá esnének. Az erről szóló tanácsi határozatot a magyar elnökség ideje alatt fogadták el.

4.6.4. Környezetvédelem

Rendeletet hoztak a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről,

határértékek

meghatározásával.

Az

elektromos

és

elektronikus

berendezések hulladékairól (WEEE) irányelvtervezetet hoztak létre, melynek célja új begyűjtési és újrahasznosítási arányszámok meghatározása. A biocid termékekről szóló új rendelet hozzájárult a közegészség és a környezet védelméhez, a belső piaci harmonizáláshoz, valamint az innovációhoz.

4.6.5. Külkapcsolatok, külső határok, biztonság

Jogszabálytervezetet hoztak létre egy egységes tartózkodási és munkavállalási engedély bevezetéséről, melyet egységes engedélyezési eljárást követően kaphatnak meg az igénylők. Az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelvtervezet lehetővé tette az információs technológia változásával járó új bűncselekmények visszaszorítását.44 Meghosszabbították a Moldovai Köztársaságnak biztosított egyoldalú kereskedelmi kedvezményeket 2015-ig, ennek értelmében az innen származó termékekre nem alkalmaznak vámokat és mennyiségi korlátozásokat. Hatályon kívül került az a rendelet, amely egyes importőrök számára textiltermékeik behozatalánál megkövetelte bizonyos speciális származási igazolás meglétét. Ennek köszönhetően elhárultak az akadályok egyes textiltermékek behozatala elől. Rendelettervezet készült a nyugat-balkáni 44

http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/10/st14/st14436.hu10.pdf (letöltés dátuma: 2011.10.02. 09:56)

41

országoknak szóló autonóm preferenciák meghosszabbításáról. Ennek célja a nyugatbalkáni országok gazdaságának fellendítése.

4.6.6. Sport

A sportra vonatkozó uniós munkatervről szóló állásfoglalást (2011-2014) elfogadta a Tanács. Az Európa 2020 stratégia megvalósításában is fontos szerepet játszik, mert hozzájárul a fenntartható növekedéshez, az egészséges életmódhoz, és új munkahelyeket teremt.

42

4.7. Gazdasági kormányzás

A 2008-ban kezdődött gazdasági és pénzügyi válság következtében gazdasági visszaesés jellemezte az Európai Unió tagállamait, az államadósságok megnövekedtek, és az eurózóna több tagországa válságba került. országokban

(Portugália,

Írország,

A problémák legerősebben a PIIGS-

Olaszország,

Görögország,

Spanyolország)

jelentkeztek.45 Ennek egyik okaként a monetáris politika nemzetek felettisége, ennek céljai, eszközei, és az irányadó kamatláb nevezhető meg, amely nem volt mindig optimális a számukra. Továbbá szerepet játszott benne a magas államadósság, és a gazdasági növekedés egyik húzóágazatának, az ingatlanszektornak és a pénzügyi szektornak a válsága. Az alábbi táblázatban az IMF által közzétett előrejelzést szemléltetem, amely PIIGS-országok GDP-arányos államadósságára vonatkozik. A táblázatból jól kivehető az államadósság jelenlegi magas mértéke. 1. ábra: A PIIGS-országok GDP-arányos államadósság előrejelzése

Forrás: http://www.portfoliofinancial.hu/m/index.php?m=cikk&id=150858

A finanszírozási problémák következményeként gyengült az euró árfolyama, és az euróövezet instabillá vált. Ennek megmentése érdekében az Európai Unió létrehozta az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), amely egy átmeneti válságkezelési keretrendszer jelentett, melynek nagyságát 440 milliárd euróról 750 milliárd euróra 45

HETÉNYI GÉZA–NÉMETH ANITA–TÓTH SZABOLCS: Kihívások a gazdasági kormányzás terén- mi vár a magyar elnökségre? =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám.

43

növelték. Ez rövid távon orvosolta a problémát, azonban hosszú távon az eurózóna válságának kezelésére létre kell hozni az európai stabilitási mechanizmust (ESM), amely az elkövetkező válságok megelőzésében is fontos szerepet játszhat. A gazdaság sérülékennyé vált, fontossá vált a megerősítése, valamint az euróövezet stabilizálása. Ennek következményeként a gazdasági kormányzás reformjára volt szükség, és szigorúbb költségvetési politika kialakítására. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a tagállamok között szorosabb együttműködés valósuljon meg, és gazdaságpolitikájukat fokozottabban összehangolják. A költségvetési szabályok betartása és a fegyelem megerősítése elsődleges szempont volt. Azonban ahhoz, hogy a gazdasági kormányzás működőképes legyen, nem elég a gazdaságpolitikák összehangolása. Figyelembe kell venni a makrogazdasági egyensúlytalanságokat és a versenyképességi problémákat is. Az európai szemeszter a válságból való kilábalás egyik eszköze, ennek köszönhetően átláthatóbbá vált a tagállamok költségvetési helyzete.46 Ennek értelmében az uniós tagállamok ismertetik a többi tagállammal a költségvetési tervüket, még a nemzeti jóváhagyás előtt. Ezek után a Tanács stratégiai iránymutatást ad a gazdasági problémák megoldásához, melyet figyelembe véve módosítani kell a tagállamoknak a középtávú pénzügyi stratégiájukon, illetve reformprogramjukon. Ezt lesarkítva meg kell felelni az ajánlásoknak, és ha ez mégsem történik meg, meg kell indokolni az Unió felé. Ezek a nemzeti szuverenitás olyan területét érintik, amelyekkel az Unió ez idáig kevéssé foglalkozott.47 Ennek eredményeképpen a válság pozitív hozadéka az integráció elmélyülése lehet. Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnökének vezetésével 2010 közepén létrejött egy miniszteri szintű ad hoc munkacsoport (Task Force), amely javaslatokat fogalmazott meg a gazdaságpolitikai együttműködéshez kapcsolódóan.48 A Task Force javaslata a túlzott egyensúlytalansági eljárás bevezetése volt, melynek alapján a makrogazdasági egyensúlytalanságokat minden évben értékelni kell, és az intézkedéseknek pedig kikényszeríthetőnek kell lenniük. A költségvetési fegyelem megerősítése érdekében a Stabilitási és Növekedési Egyezményhez kapcsolódó eljárásban ezentúl az államadósság 46

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110112-elindult-utjara-az-europai-szemeszter.html (letöltés dátuma: 2011.09.07. 08:04) 47 „E javaslatok a nemzeti szuverenitás olyan szférájába hatolnak, amelyet az EU eddig nem érintett.” – Interjú KÁRMÁN ANDRÁSSAL, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, a gazdasági kormányzás reformját előkészítő tanácsi munkacsoport elnökével, =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 48 http://www.eu2011.hu/hu/gazdasagi-kormanyzas (letöltés dátuma: 2011.09.07. 10:39)

44

mértékét is figyelembe vennék, és automatikus szankciókat alkalmaznának. A javaslatban szó esett az európai szemeszterről, amely egy új gazdasági és költségvetési menetrendet takar, továbbá mélyebb és szélesebb körű koordinációt jelent. Független intézmények létrehozása is megfogalmazódott javaslatként, melyek feladata elemzések és előrejelzések készítése lenne. A Task Force által létrehozott dokumentumban megfogalmazott elképzeléseket a Bizottság figyelembe vette a hatos jogszabálycsomag megalkotásánál. A gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomag elemei:49 1. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény preventív ágának megerősítésének érdekében azoknál a tagországoknál, ahol a költségvetési hiány alatta marad a GDP 3 százalékának megfelelő tűréshatárnak, költségvetési politikai elvárásokat fogalmaznának meg. Az igazodási pont továbbra is a középtávú költségvetési cél marad. Új elemként jelenik meg, hogy a tagállamok kiadásainak a növekedési ütemét is vizsgálnák, a strukturális költségvetési egyenleg alakulása mellett. A strukturális költségvetési egyenleg nehezen mérhető, és nem minden esetben megbízható mutató. Ennek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a többlet adóbevételeket a tagállamok az államadósság csökkentésére használják fel, és ne másra. Másik lényeges változás, hogy az évenkénti 0,5 százalékos kiigazítási ütem meghaladása már a GDP 60 százalékánál magasabb adósságállományú országok esetében is elő lenne írva, nem csak az eurózóna tagországainál. 2. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény korrektív ágának megerősítése szempontjából jelentős változás, hogy ezentúl az adósságkritériumot a deficitmutatóval azonos súllyal veszik figyelembe. Akkor is indítható lesz túlzott deficit miatti eljárás, ha a referenciaértéket meghaladó államadósság nem csökken kellő mértékben a referenciaérték felé. Az eljárás akkor sem szüntethető meg, ha az államháztartási hiány 3% alatt van. „Az adósság csökkentésének éves üteme akkor megfelelő, ha a megelőző három évben a csökkenés mértéke eléri az adósság referenciaérték fölötti részének 1/20-át.”50 A Stabilitási és Növekedési Egyezmény preventív és korrektív ágánál a pénzügyi és nem pénzügyi szankciók körét kibővítik az euróövezet országaira vonatkozóan. A Task

49 50

http://www.eu2011.hu/hu/hatos-jogszabalycsomag (letöltés dátuma: 2011.09.07. 10:45) http://www.eu2011.hu/hu/hatos-jogszabalycsomag (letöltés dátuma: 2011.09.07. 10:50)

45

Force jelentése alapján azokat a tagországokat, akik nem tagjai az eurózónának, az uniós források felfüggesztésével lehetne szankcionálni.51 3. Minimum követelményeket állapítottak meg a költségvetési tervezéssel, átláthatósággal, végrehajtással kapcsolatban, amelyeknek 2013 végéig meg kell jelenniük a nemzeti költségvetési eljárási gyakorlatban. Ezek közé tartozik például azoknak a makrogazdasági előrejelzéseknek a nyilvánosságra hozása, amelyek hatással vannak a költségvetési tervezésre.52 Ennek célja az, hogy a Stabilitási és Növekedési Egyezmény céljai megjelenjenek a nemzeti szabályokban, és a tagállamok fegyelmezett költségvetési politikát folytassanak. 4. Rendelettervezet készült a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről is. Ezt fontos időben észlelni, mert hatással van a Gazdasági és Monetáris Unió működésére. A makrogazdasági egyensúlytalanság észlelésére vonatkozóan egy eredménytáblát állítanak fel, amelyben 8-10 mutatóra vannak küszöbértékek meghatározva. A küszöbértékek aszerint változnak, hogy az adott tagállam tagja-e az euróövezetnek.

Ezek irányadóak lennének, és 1-1 túllépéséből nem

következne automatikusan, hogy egyensúlytalanság áll fenn. A Bizottság évente értékeli a tagországokat ezen a táblán, és ha egy országnál több mutató is eltér a küszöbértékektől, országelemzés készül. Ennek értelmében, ha makroegyensúlytalanság veszélye áll fenn, a Tanács ajánlásokat ad az adott tagállam számára, amelynek akciótervet kell kidolgoznia ennek megszüntetésére.53 5. Jogszabálytervezetben kidolgozták az ehhez kapcsolódó szankcionálási rendszert is, amely már a megelőző szakaszban életbe lépne. Bevezetnék a „fordított szavazást”,

melynek

értelmében

a

bizottsági

javaslatot

alaphelyzetben

elfogadottnak lehetne nyilvánítani, kivéve, ha azt a Tanács minősített többséggel el nem utasítja. Ez azt jelenti, hogy ha a Bizottság megállapítja, hogy egy országban 3% fölé nőtt a költségvetési hiány, akkor automatikusan szankciót kapna az adott állam, hacsak a Tanács minősített többséggel el nem veti. 51

„E javaslatok a nemzeti szuverenitás olyan szférájába hatolnak, amelyet az EU eddig nem érintett.” – Interjú KÁRMÁN ANDRÁSSAL, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, a gazdasági kormányzás reformját előkészítő tanácsi munkacsoport elnökével, =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 52 http://www.eu2011.hu/hu/hatos-jogszabalycsomag (letöltés dátuma: 2011.09.07. 10:50) 53 „E javaslatok a nemzeti szuverenitás olyan szférájába hatolnak, amelyet az EU eddig nem érintett.” – Interjú KÁRMÁN ANDRÁSSAL, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, a gazdasági kormányzás reformját előkészítő tanácsi munkacsoport elnökével, =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám.

46

A Task Force jelentés ugyanakkor nem automatizálná ilyen mértékben a szankcionálási folyamatot. A szankcionálás folyamatának első lépése az lenne, hogy ha az adott tagállam eltér az elvárt kiigazítási ütemtől, első körben csak tanácsi ajánlást kapna. Ha nem tartja ezt be, akkor kamatozó letétet kellene elhelyeznie, amely túlzott hiány esetén a GDP 0,2 százalékának megfelelő mértékben nem kamatozó letétté válna.54 A tanácsi ajánlások további nem teljesítése esetén ez bírsággá alakulna, majd ha ezek után sem teljesítene, akkor a bírságot a GDP 0,5 százalékáig lehetne emelni. 6. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény végrehajtása során alkalmazható szankciókat szigorítanák, és a megelőző szakaszra is kiterjesztenék, ami a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítését szolgálja.55 A magyar elnökség feladata a gazdasági kormányzással kapcsolatban az volt, hogy megállapodást alakítson ki a 27 tagállammal a gazdasági kormányzást elősegítő hatos jogszabálycsomagról, továbbá formális konzultációt kellett folytatnia az Európai Parlamenttel a négy, közös döntést kívánó jogszabályról. Egy ad hoc tanácsi munkacsoport jött létre, melynek elnöke Kármán András volt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.56 Ennek a csoportnak az volt a feladata, hogy a Task Force jelentést és a Bizottság tervezeteit kompromisszumos, egységes szerkezetbe foglalja. A cél az volt, hogy a 2011. júniusi Európai Parlamenti plenáris ülésen megszavazzák ezeket a jogszabályokat. A Parlament

és

a

Tanács

között

azonban

ellentétek

alakultak

ki

a hatos

jogszabálycsomagot illetően. A Parlament szigorúbb jogszabálycsomag megalkotását tűzte ki célul, és ennek következtében az érdekek közelítésére volt szükség. Végül a 2011. június európai parlamenti ülésen megszavazták a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló jelentéseket, azonban a végszavazást júliusra halasztották, hogy a fennmaradó kérdésekről további egyeztetéseket lehessen folytatni a Tanáccsal.57 Ezek közül kiemelném a Stabilitási és Növekedési Paktum preventív szakaszában a fordított szavazás alkalmazását, amelynek lényegét a jogszabálycsomag ötödik pontjában részleteztem. A Tanács nem kívánta bevezetni a fordított szavazást, a szankcionálás első lépéseként inkább tanácsi ajánlásokat szeretett volna megfogalmazni, a 54

SZŰCS TAMÁS: Politikai dimenziók, Gazdasági kormányzás az Európai Bizottság nézőpontjából, =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 55 http://www.eu2011.hu/hu/hatos-jogszabalycsomag (letöltés dátuma: 2011.09.07. 10:50) 56 HETÉNYI GÉZA–NÉMETH ANITA–TÓTH SZABOLCS: Kihívások a gazdasági kormányzás terén- mi vár a magyar elnökségre? =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 57 http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110623-szavazott-is-meg-nem-is-az-ep-a-hatos-csomagrol.html (letöltés dátuma: 2011.09.07. 11:10)

47

Parlament azonban a szigorúbb álláspontot, és a költségvetési fegyelmet képviselte. A későbbi egyeztetések folyamán azonban megszületett az egyetértés, és a fordított szavazást elfogadták. Ennek a hatos jogszabálycsomagnak az a célja, hogy nőjön a költségvetési fegyelem, és az új gazdaságpolitikai együttműködés automatikusan tudjon működni a konkrét jogszabályoknak köszönhetően. A jelenlegi rendszerben a tagállamok konjunktúra esetén nem csökkentették az államadósságukat, és nem képeztek tartalékot a ciklikus bevételekből.58 A jövőbeli cél az lenne, hogy kontrollálják a kiadásokat, ebből kifolyólag konjunktúra esetén sem lenne szabad a tartós állami kiadásokat nagy mértékben növelni, mert a ciklikus bevételek csökkenése esetén problémákhoz vezethet. Recesszió esetén, bizonyos feltételek teljesülésével, így lehetőség nyílik a gazdaság élénkítésére, és nem indul az ország ellen túlzott hiány miatti eljárás. A jogszabálycsomag elfogadásával nő az uniós intézmények (Parlament, Bizottság) befolyása a tagállamok gazdaságpolitikájára, ebből kifolyólag a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérének formálódásához is hozzájárulhatnak az intézkedések. Azonban amíg ez nem jön létre, addig fontos a tagállamok közötti együttműködés, és az intézkedések összehangolása.59 Már csak abból kifolyólag is, hogy az eurózónában létrejött az egységes monetáris politika, azonban ennek hátterében, ezt támogatóan nincsen egységes fiskális politika. Lényeges különbségek vannak az integráció fokát illetően, mert amíg a monetáris politika egységesnek tekinthető, addig a fiskális politika tagállami hatáskörben maradt. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény ezt a különbséget hivatott csökkenteni. A különböző problémák forrása is ebben keresendő, hogy a gazdaságpolitika és a költségvetési politika nincs összehangolva a tagállamok között. Uniós szinten meg, megfelelő eszközök nélkül nehéz választ adni a gazdasági válság okozta kihívásokra.

58

„E javaslatok a nemzeti szuverenitás olyan szférájába hatolnak, amelyet az EU eddig nem érintett.” – Interjú KÁRMÁN ANDRÁSSAL, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, a gazdasági kormányzás reformját előkészítő tanácsi munkacsoport elnökével, =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 59 HETÉNYI GÉZA–NÉMETH ANITA–TÓTH SZABOLCS: Kihívások a gazdasági kormányzás terén- mi vár a magyar elnökségre? =Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. pp. 12-13, 21-22

48

Végül az Európai Parlament 2011. szeptember 28-án60, az Európai Tanács pedig 2011.

november

8-án

elfogadta

a

gazdasági

kormányzást

erősítő

hatos

jogszabálycsomagot.61 A jövőre nézve fő célként így az Európai Uniós fiskális stabilitása és válságtűrő képessége fogalmazódik meg

60

http://www.europarl.europa.eu/pdfs/news/public/focus/20110429FCS18371/20110429FCS18371_hu.pdf (letöltés dátuma: 2011.10.22. 09:41) 61 http://eu.kormany.hu/ecofin-11-11-09 (letöltés dátuma 2011.11.14. 13:11)

49

4.8. Duna-stratégia

A Duna mentén élő népesség összetartozásának erősítése, érdekeik összehangolása, és a régió fenntartható fejlődésének előmozdítása nem új keletű kezdeményezés.62 A Dunatérség 14 országot foglal magába, melyből 8 uniós (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Bulgária) és 6 nem uniós ország (Horvátország, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Ukrajna).63 Az alábbi ábrán ezt a 14, a Duna vízgyűjtő medréhez tartozó országot kívánom szemléltetni. 2. ábra: A Duna-stratégiában érintett országok

Forrás:http://www.eeas.europa.eu/delegations/belarus/press_corner/all_news/news/2011/2011_02_03_en.htm

A 14 országból álló makrorégió térségei sok hasonlósággal, de különbséggel is rendelkeznek, ebből kifolyólag ezt a területet háború és béke egyaránt jellemezte.64 A közös történelmi múlt nem volt konfliktusoktól és fegyveres akcióktól mentes, a hidegháború idején is megosztottság jellemezte. Amit azonban fontosnak tartok kiemelni, 62

GÖNCZ KINGA: Duna-menti együttműködés európai támogatással, =Európai Tükör, 2010. március (XV. évfolyam) 3. szám. 63 http://www.eu2011.hu/hu/duna-regio-strategia (letöltés dátuma: 2011.10.17. 17:43) 64 GÖNCZ KINGA: Duna-menti együttműködés európai támogatással, =Európai Tükör, 2010. március (XV. évfolyam) 3. szám.

50

azok a közös földrajzi adottságok és az ebből fakadó kihívások, amelyek az Európai Unió második makroregionális fejlesztési stratégiájának alapjául szolgálnak. Már 1856-ban találunk együttműködésre utaló jelet, ekkor jött létre a Duna Bizottság, amely a folyami hajózási együttműködésre irányult. 1998-ban pedig létrehozták a Nemzetközi

Duna-védelmi

Bizottságot,

amelynek

feladata

a

fenntartható

és

kiegyensúlyozott vízhasználat kialakítása, a mérgezések veszélyének elhárítása, az árvízkárok megelőzése a Duna vízgyűjtő területén. Ennek értelmében többféle együttműködésre is sor került a régió országai között, azonban egyik sem tudott továbbfejlődni és valóban jelentőssé válni, a pénzügyi források és politikai akarat hiánya miatt.65 Holott bizonyos globális problémákra, mint az éghajlatváltozás, az aszály, az árvíz és az energiabiztonság, csak egy határokon átívelő stratégia jelenthet megoldást. 2006 márciusában a Duna régió országai nemzetközi együttműködési szándékukat jelezték, és a fejlesztési tervek összehangolását tűzték ki célul. Egy átfogó európai Duna-stratégia kialakítására 2008 novemberében született javaslat az Európai Bizottság részéről.66 2009 májusában 7 Duna menti ország képviselője (Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia) elfogadott Ulm-ban egy nyilatkozatot, melynek célkitűzése az EDRS (Európai Duna Régió Stratégia) összeállítása. Ez magában foglalja azt a szándékot, hogy az új költségvetési periódusban 2014-től a Duna menti régió egy közös kutatási és fejlesztési térségként legyen számon tartva, tudásalapú társadalom kialakításával. Ennek megvalósításához közösségi és saját források, valamint kétoldalú megállapodások egyaránt szükségesek az országok között. 2009 júniusában, a Duna menti városok és régiók negyedik európai konferenciáján létrehozták a Duna Menti Városok és Régiók Tanácsát, amelynek feladata az érdekképviselet. Az Európai Tanács 2009 júniusában felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki még 2010 folyamán a Duna-stratégiát. A Bizottság nyílt konzultáció alapján fogalmazta meg az akciótervet, ami azt jelenti, hogy megkérdezte az ügyben érintett felek, a tagállamok, a városok, civil szervezetek, egyetemek véleményét is.67 65

SZABÓ ERIKA: Duna-stratégia mint a közép-európai együttműködés terepe, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 66 GÖNCZ KINGA: Duna-menti együttműködés európai támogatással, =Európai Tükör, 2010. március (XV. évfolyam) 3. szám. 67 Európa zöld folyosója – a Duna-stratégia járatlan útjai. Interjú BARSINÉ PATAKY ETELKA kormánybiztossal a Duna-régió stratégia és a magyar EU-elnökség aktuális kérdéseiről, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám.

51

A javaslat elfogadását a magyar elnökség időszakára tűzték ki célul, és Magyarország számára kiemelt prioritást jelentett. Ennek okai többek között abban keresendők, hogy Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtő medréhez tartozik, és történelmi kapcsolatokat ápol a szomszédos országokkal.68 Érdekelt a térség fellendülésében, a környezeti értékek megőrzésében, az erőforrások bővítésében és a Duna menti identitás erősítésében. A biológiai sokféleség megőrzését, a stratégiai vízkészletek védelmét, az árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket, a közlekedési hálózatok kiépítését és a turizmus fejlesztését határon átnyúló, nemzetközi együttműködéssel lehet elérni. Ez tágabb értelemben véve hozzájárul a közös európai érdekek tudatosításához, a népek közötti békés együttéléshez, az esélyegyenlőséghez, az emberi jogok tiszteletben tartásához, és szorosabb kapcsolatot, együttműködést eredményez a régió országai között. Ezek következtében a térség stabilitása is megvalósul. A Duna Régió Stratégiának pénzügyi alapját a már meglévő uniós alapok, források, valamint más pénzügyi eszközök hatékony felhasználása adja, külön uniós pénzt nem különítettek el rá. Ennek oka a „három N szabály”, ami azt jelenti, hogy a stratégia nem jelenik meg új költségvetési tételként, nem igényli új európai uniós intézmény létrehozását és új uniós jogszabály megalkotását sem.69 A strukturális és kohéziós forrásokat illetően a jelenlegi gyakorlat szerint a tagállamok által fel nem használt részt vissza kell fizetni. Új célként az fogalmazódik meg, hogy ezeket a forrásokat ne kelljen visszafizetni, hanem a Duna-stratégia megvalósításával kapcsolatos célokra fel lehessen használni. Ahhoz, hogy ez a lehetőség létrejöjjön, mind a 27 tagállam beleegyezése szükséges. A régió nem kizárólag uniós országokból áll, de a pénzügyi források tekintetében ez nem jelent problémát, mert vannak határon átnyúló, transznacionális célokra fordítható eszközök is. Ennek alapját a 2006-ban létrehozott, európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) jogintézménye adja, amely kifejezetten a határon átívelő, interregionális és transznacionális együttműködés elősegítésével foglalkozik.70 Szabó Erika szavaival élve: „Lehetőség az önkormányzatoknak, a régióknak és az államoknak, hogy határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködést hozzanak létre más tagállamok

68

FEJES ZSUZSANNA: A Duna-stratégia a többszintű kormányzás rendszerében=Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 69 Európa zöld folyosója – a Duna-stratégia járatlan útjai. Interjú BARSINÉ PATAKY ETELKA kormánybiztossal a Duna-régió stratégia és a magyar EU-elnökség aktuális kérdéseiről, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 70 SZABÓ ERIKA: Duna-stratégia mint a közép-európai együttműködés terepe, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám.

52

területi szereplőivel közös céljaik megvalósítására.”71 A Duna-stratégia fontos célkitűzése, hogy a régió országai megosszák egymással az EGTC-kel kapcsolatos tapasztalatokat. Ezeken kívül tagállami szinten is léteznek olyan források, amelyeket fel lehet használni a stratégia megvalósítására. A Duna-stratégia megvalósításában azonban vannak bizonyos kihívások, melyekkel számolni kell.72 A gazdasági-társadalmi tényezőket tekintve fontosnak tartom megemlíteni, hogy jelentős eltérések találhatók a térség országai között. A különböző fejlettségi szinten lévő országok között nagyobb pénzügyi és intézményi együttműködésre van szükség, hogy olyan fejlesztési programokat tervezzenek meg, amelyek minden érintett számára megvalósíthatók. A vállalkozói tőke fejlettségbeli különbözősége miatt nehezebb az együttműködés, mert bizonyos térségekben kevesebb forrás áll rendelkezésre az innovációhoz.73 A Duna fontos TEN-T folyosó, azonban a kapacitása nincs kellő mértékben kihasználva. Ennek érdekében szükség van az infrastruktúra modernizálására, és más vízgyűjtőkkel való jobb összeköttetésre. Az energiapiacot tekintve magasak az árak, nagyobbak a költségek és kisebb a verseny. Szükség van az energiabiztonság javítására, a megújuló források használatára és a hatékonyság növelésére.

A

környezetvédelemmel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az ipari szennyezések, aszályok és áradások tekintetében regionális összefogásra van szükség. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat orvosolni lehessen, együttműködésre van szükség a régió országai között. A Duna-régióban azonban számos lehetőség is rejlik. Többek között kaput jelent Európa keleti országai felé, amely motiválja a közlekedési és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. A képzés tekintetében jó oktatási rendszerrel rendelkezik, azonban az iskolák fejlettségi szintje eltérő. A munkaerő-piaci igények kiszolgálására kell koncentrálnia az oktatásnak. A Duna térsége bővelkedik természeti szépségekben, továbbá kulturális és etnikai sokszínűsége is páratlan. Ahhoz, hogy ez elérhető legyen az emberek számára, megfelelő infrastruktúrára és a turizmus népszerűsítésére van szükség. Olyan értékek ezek, amelyeket meg kell őrizni a jövő nemzedékének. A megújuló energiaforrások nagyobb

71

SZABÓ ERIKA: Duna-stratégia mint a közép-európai együttműködés terepe, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. p. 15. 72 TÖRÖK LÍVIA–LENDVAI TÍMEA*Helyi értékeken alapuló Duna-régió A Duna menti identitáskörzetek létrehozását megalapozó gondolatok, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 73 http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/com2010_715_danube_hu.pdf (letöltés dátuma: 2011.10.17. 19:56)

53

felhasználására kell törekedni, és növelni kell az energiahatékonyságot. A szén-dioxid kibocsátást mérsékelni kell. Az együttes fellépés, a közös megközelítés, a tagállami projektek összehangolása és a szinergiahatás kiaknázása hosszútávon jelentős eredményeket hozhat a régiót érintő problémák felszámolásában. A stratégia központi elemei közé tartozik a környezet- és vízvédelem, az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, az energiabiztonság növelése, a társadalmi és a gazdaságfejlesztés, az irányítási rendszer fejlesztése, az élelmiszerbiztonság, valamint a migráció és népesedés kérdéskörei. Az energiahatékonysági intézkedések (például a megújuló energiák használata) megegyeznek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel. A közlekedés javítása a közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek kiépítésével, a közúti és vasúti folyosók fejlesztésével valósulhat meg. A természeti és kulturális értékek védelme, a turizmus fejlesztése is célkitűzésként fogalmazódik meg. A régió kis-és középvállalkozásainak támogatása is fontos eleme a stratégiának. A rendészeti fellépéseket nehezebb összehangolni, mert a térséget nem kizárólag schengeni országok alkotják, ebből kifolyólag szükség van a térség biztonságának növelésére. Ezt a katasztrófavédelmi információs rendszerek párhuzamos fejlesztésével válik lehetővé. Tizenegy prioritási terület jött létre, és a meghatározott prioritási területek koordinátori feladatait egy-egy tagállam fogja ellátni.74 Magyarország két terület koordinátori feladatait kívánja ellátni, a vízminőség-védelmét és a környezeti katasztrófákét.

A

vízminőség-védelemmel

kapcsolatban

Szlovákiával

kívánunk

együttműködni. A vízminőség-védelem alapja a víz keretirányelv, amely együttműködést igényel

a

Nemzetközi

Duna-védelmi

Bizottsággal.

A

környezeti

katasztrófák

megelőzésével és kezelésével kapcsolatban Romániával jött létre miniszteri szintű megállapodás. A konkrét megvalósítási folyamat projektek keretében történik. A projektek tekintetében fontos megjegyezni, hogy csak azok tartozhatnak a makroregionális stratégiához, amelyeknek van makroregionális összefüggésük. A stratégia célja, hogy a Duna menti régió gazdasága erősödjön, ezáltal versenyképesebbé váljon, és növelje lakossága jólétét. Ezen célok megvalósulása hozzájárul

a térség vonzerejének

növekedéséhez

és

a regionális

különbségek

csökkentéséhez. Azonban mindezt fenntartható módon kell megvalósítani. A Duna 74

http://www.eu2011.hu/hu/duna-regio-strategia (letöltés dátuma: 2011.10.17. 21:16)

54

Stratégiának van egyfajta szimbolikus jellege, ami azt az egymásra utaltságot és összefogást jeleníti meg, amelyre szükség van globalizálódó világunkban. A globális kihívások megoldásához -mint például a klímaváltozás, az energiabiztonság, az árvíz és az aszály- határon átívelő stratégiára van szükség. A Duna-stratégiát uniós ügynek tekintjük, de lehetővé teszi, hogy más, nem uniós országok is bekapcsolódhassanak. Ilyen módon a stratégia megvalósítása a Nyugat-Balkán integrációs törekvéseire is hatással lehet. A magyar elnökség kiemelt prioritásai közé tartozott az együttműködés erősítése a közép-európai országok között, és ennek megfelelő eszköze volt a Duna Régió Stratégia. A régió fellendítése olyan közös érdek, amely jó alapot biztosít az együttműködés elősegítéséhez. A 2012-ben induló, új vízpolitika kialakításához is jó alappal szolgálhat, mert foglalkozik az integrált és fenntartható vízgazdálkodás kérdéskörével is. Támogatottságát tekintve sok szakmai és civil szervezet kíván részt venni a Duna Régió Stratégia megvalósításában, ami jól mutatja a stratégia jelentőségét. A stratégia elfogadása nagyban hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió erősítéséhez a térség uniós és nem uniós országai között. A Duna Régió Stratégia hozzájárul a többszintű kormányzás megvalósításához, mert közel áll az európai polgárokhoz.75 A többszintű kormányzásnak vertikális dimenzióját az önkormányzatok, a kormány és az Európai Unió adja.76 Horizontális dimenzióját pedig az önkormányzatok és a civil társadalom. A többszintű kormányzás közös, összehangolt döntéshozatalt tesz lehetővé, valamint erősíti a kormányzás különböző szintjei közötti kapcsolatokat. A gazdasági, jogi és közigazgatási rendszerek összefonódása révén jobban be lehet kapcsolódni az európai folyamatokba. A Duna Stratégia átfogó jellegéből adódik, hogy hatással van más szakpolitikákra is a térségben.77 Ezek közé tartozik például a vízi és szárazföldi közlekedés. A vízi közlekedéssel kapcsolatban a dunai hajózást hangsúlyoznám ki, melynek tekintetében nagyon fontos, hogy környezetbarát legyen, és hogy hozzájáruljon a biodiverzitás, a Duna menti táj biokultúrájának megőrzéséhez. A szárazföldi közlekedéssel kapcsolatban az észak-déli összeköttetések fontosságát hangsúlyozza a stratégia. Érintett terület továbbá az 75

Európa zöld folyosója – a Duna-stratégia járatlan útjai. Interjú BARSINÉ PATAKY ETELKA kormánybiztossal a Duna-régió stratégia és a magyar EU-elnökség aktuális kérdéseiről, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 76 FEJES ZSUZSANNA: A Duna-stratégia a többszintű kormányzás rendszerében, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 77 http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/com2010_715_danube_hu.pdf (letöltés dátuma: 2011.10.17. 19:56)

55

energia, az energiahálózatok kialakítása és az energiabiztonság, melyek bizonyos projektek elemeként jelennek meg. A Duna Stratégia hatással van az idegenforgalomra, különösen a vízi turizmusra, melynek népszerűsítésében Magyarország is részt kíván venni. Ezzel kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy számos kulturális örökség és természeti adottság, változatosság található a Duna mentén, melynek lehetőségeit ki kell aknázni.78 Etnikai sokszínűségéből adódóan komoly értéket képvisel a térség. A legtöbb főváros a Duna mentén jött létre, és fontos cél a turisztikai kínálat, és ebből kifolyólag az infrastruktúra modernizálása. Az Európa 2020 célkitűzéseihez is hozzájárul a versenyképesség növelésével, a kutatás-fejlesztési térség kialakításával, és a kis- és középvállalkozások bevonásával a stratégia megvalósításához. A stratégia a biztonságpolitikai célkitűzések megvalósítását is elősegíti, foglalkozik a migráció és a szervezett bűnözés kérdéskörével.79

78

DEME PÉTER: Kulturális szempontok a Duna-stratégiában, =Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 79 http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/com2010_715_danube_hu.pdf (letöltés dátuma: 2011.10.17. 19:56)

56

4.9. Roma stratégia

A roma lakosság száma Európában 10-12 millió között mozog.80 Meghatározó részük halmozottan hátrányos helyzetben van, rosszak az életkörülményeik, magas a munkanélküliség aránya, valamint ki vannak szolgáltatva a diszkriminációnak és a szegregációnak. Ezzel a területtel az Unió több, mint 10 éve foglalkozik, azonban áttörő eredményt eddig nem sikerült elérni. Az eredmények nehezen mérhetők és kevéssé hatékonyak. A romák száma nehezen mérhető, mert a diszkriminációtól való félelem megakadályozza, hogy bevallják származásukat. Közép- és Kelet-Európát tekintve jelentős kisebbségről beszélhetünk Romániában, Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Dél-Európa uniós országai közül Görögországot emelném ki.

Az

Európai Unió területét alapul véve a romák nagy többsége ebben a hat országban él. Nyugat-Európát

illetően

Franciaországban,

Spanyolországban,

Olaszországban,

Németországban és az Egyesült Királyságban van nagyobb számú roma kisebbség. Az Unióhoz

csatlakozni

kívánó

országok

közül

Horvátországban,

Szerbiában

és

Macedóniában is nagy számban élnek romák. Ebből is jól látható, hogy a romaintegráció kérdése európai szintű feladat, mert a migráció következtében számos európai országban él roma kisebbség. Az alábbi ábrán azt kívánom szemléltetni, hogy Európa országaiban hozzávetőlegesen mennyi roma él. 3. ábra: A romák száma Európában

Forrás: http://www.tv5.org/cms/chaine-francophone/info/Les-dossiers-de-la-redaction/Les-Roms-citoyens-dEurope-repousses-aux-marges-du/p-9558-Les-Roms-ces-citoyens-europeens-repousses-du-vieuxcontinent.htm

80

HORVÁTH MELINDA: Az európai roma-keretstratégia és az Európa 2020 stratégia lehetséges összefüggései, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám.

57

A következő táblázatban a roma népesség számát mutatom be néhány európai országban. Pontos adatok a romák számát illetően nincsenek, mert nem vallják be származásukat a fentebb említett okból kifolyólag (félelem a diszkriminációtól), ezért minimum- és maximumértékek vannak a táblázatban meghatározva.

4. ábra: A romák száma néhány európai országban, minimum- és maximumértékekkel

Ország

Minimum

Maximum

Ország

Minimum

Maximum

Románia

1 800 000

2 400 000

Csehország

220 000

280 000

Spanyolország

650 000

800 000

Görögország

180 000

250 000

Bulgária

700 000

800 000

Egyesült Királyság

150 000

200 000

Magyarország

550 000

650 000

Olaszország

120 000

160 000

Szlovákia

450 000

500 000

Németország

110 000

140 000

Franciaország

300 000

400 000

Portugália

40 000

50 000

Forrás: http://www.tv5.org/cms/chaine-francophone/info/Les-dossiers-de-la-redaction/Les-Roms-citoyens-dEurope-repousses-aux-marges-du/p-9558-Les-Roms-ces-citoyens-europeens-repousses-du-vieuxcontinent.htm

Az Európai Unió 2000. június 29-e óta foglalkozik intézményes keretek között az emberi és kisebbségi jogok védelmével, amikor elfogadták a személyek faji vagy etnikai származására tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvet. A romák integrációja, ami alapvetően emberi jogi kérdésnek minősül, főként a 2004-es bővítés után jelent meg uniós színtéren, egyre nagyobb hangsúlyt kapva.81 Ennek előtérbe kerülését az is akadályozta, hogy sok tagállamban a romák nem elismert kisebbséghez tartoztak. A Bizottság roma csúcstalálkozók megszervezését is szorgalmazta.82 Erre először 2008-ban került sor, amikor az Európai Parlamentben először esett szó egy európai szintű romastratégia létrehozásáról, majd 2010-ben áttekintették az elmúlt időszak romapolitikai eredményeit. A romák befogadásának európai fóruma 2009-ben jött létre, és

81

JÁRÓKA LÍVIA: Útban egy európai romastratégia felé, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 82 TÓTH JUDIT: Az európai romabefogadás és -stratégia integrálási esélyei –csak hosszabb távon, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám.

58

évente kétszer ülésezik. Célja a gazdasági-társadalmi kirekesztettség megszüntetése és a tapasztalatcsere. Intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a romák bekapcsolódjanak a foglalkoztatásba és részt vegyenek a közoktatásban. A romák integrációját célzó programok fő finanszírozója az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap.83 2010 szeptemberében a Bizottság által létrehozott roma munkacsoport vizsgálta, hogy az adott tagállamokban milyen intézkedések születtek az integráció érdekében, azonban azt találták, hogy nincsenek elég erős intézkedések a tagállamokban, és az uniós forrásokat nem tudják hatékonyan felhasználni.84 Sok helyen az adott pályázathoz szükséges önerőt sem tudták biztosítani. Ennek következtében 2011 áprilisában a Bizottság előterjesztett egy uniós keretprogramot, amely tartalmazza a nemzeti romaintegrációs stratégiákat. A tagállamoknak saját nemzeti stratégiát kell létrehozni, amely hozzájárul a romák integrációjához. A rendszerváltást követő gazdasági átstrukturálódás és változások következtében az elmúlt két évtizedben egyre súlyosabbá vált a romák helyzete a társadalomban.85 A munkaerőpiacról való kiesés következményeként a perifériára szorultak, elvesztették a kapcsolatukat az európai nemzeti gazdaságokkal. A hagyományos roma közösségek felbomlottak. A kutatások alapján elmondható, hogy a kirekesztés elsősorban nem az etnikai hovatartozásból adódik, hanem különböző gazdasági okai vannak. A szülők képzettsége

és

a munkaerő-piaci

helyzete

nagyban

meghatározza a

gyerekek

iskolázottságát, ennek következtében pedig a szegénység öröklődik. Az alacsony foglalkoztatást az alacsony képzettségen kívül meghatározza a szocialista gazdasági struktúra összeomlása, mert azok az ágazatok, amelyek annak idején sok romát foglalkoztattak (pl.: építőipar, mezőgazdaság, nehézipar, bányászat) tönkrementek, vagy megszűntek. Ennek következtében olyan új ágazatok alakultak ki, amelyek a magasan képzett munkaerőt igénylik. Ezen kívül a földrajzi akadályok is determinálják a romák jövőjét, mert többnyire kis településeken, falvakban laknak. Továbbá a segélyek és támogatások mértéke nem hat motiváló erőként a munkavállaláshoz. A roma vállalkozások létrejöttéhez pedig alaptőkére lenne szükség, ennek hiányában azonban nem indultak be. 83

RÖVID MÁRTON: Az Európai Unió szerepe a romák társadalmi integrációjában – kontextus, dilemmák, lehetőségek, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 84 VIVIANE REDING: A romák társadalmi integrációja és az egyenlő bánásmód korrelációja az Európai Unióban, Az európai romastratégia menetrendje, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 85 JÁRÓKA LÍVIA: Egy európai romastratégia lehetősége és szükségessége, =Európai Tükör, 2010. május (XV. évfolyam) 5. szám. pp. 11-17.

59

Fontos figyelembe venni azt a tényt is, hogy a nyugati, elöregedő társadalmakhoz képest a roma lakosság aránya egyre nő, népesedési dinamikája gyors. Ez hatással van a gazdaságra is, mert a munkanélküliség növekedésével nőnek a szociálpolitikai támogatások, és az aktív lakosság vállára nagyobb teher nehezedik. Amennyiben egy átlagos szintet elérne a romák foglalkoztatottsága, úgy 5-10%-kal nőne az adott ország teljes foglalkoztatottsága, ami a gazdasági, és egyúttal a GDP növekedést is magával vonzaná. Az integrációs célok megvalósulása magával vonzaná a költségvetési egyenleg javulását is.86 Az említett indokokból kifolyólag megállapítható, hogy a roma integráció európai uniós érdek. Következésképpen a romák integrációja az emberi jogi, erkölcsi kötelességen túl azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert a jelenlegi rendszer gazdaságilag veszteséges, és hosszú távon nem lehet fenntartani. Az integráció gazdasági szükségszerűség, és ez egy olyan befektetés, ami hosszú távon megtérül. Jelenleg kevesebb a GDP, mert a romák csekély része termel hazai terméket. Magasabbak a szociálpolitikai kiadások, és a biztonsági kiadások, mert a kirekesztettség magával vonzza a nagyobb bűnözési hajlandóságot. A szegregált iskoláknak juttatott oktatási költségek is kárba vesznek, mert nem járulnak hozzá a helyzet javulásához. A szegregáció (etnikai alapon való elkülönítés) az oktatásban és a lakókörnyezetben egyaránt jelen van. Ez további problémákat szül, mert nehezebb hozzájutni bizonyos alapszolgáltatásokhoz, mint például az egészségügyi ellátáshoz. Fel kell számolni a szegregációt, amelyhez szemléletváltásra van szükség a roma közösségek és vezetőik részéről. A legtöbb országban földrajzilag jól meghatározhatóak azok a területek, ahol jelen van a mélyszegénység, és a romák többsége ezeken a területeken lakik.87 Az interregionális különbségek

megszüntetésére

törekedni

kell,

mert

az

össztársadalmi

fejlődést

visszafogja.88 Ezekben a térségekben a jelenlegi, rossz helyzet fenntartása is magas költségekkel jár és feszültséget okoz. Olyan új, uniós programok létrehozása szükséges, amelyekbe a hátrányos helyzetű kistérségek is bekapcsolódhatnak, nem csak a kellő önerővel és szakemberrel rendelkező regionális központok. Az interregionális különbségek csökkentéséhez fontos, hogy a támogatások e térségek számára is elérhetővé váljanak. A NUTS rendszer túlságosan átfogó, és nem alkalmas arra, hogy a területi kirekesztést 86

HORVÁTH MELINDA: Az európai roma-keretstratégia és az Európa 2020 stratégia lehetséges összefüggései, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 87 JÁRÓKA LÍVIA: Egy európai romastratégia lehetősége és szükségessége, =Európai Tükör, 2010. május (XV. évfolyam) 5. szám. pp. 11-17. 88 JÁRÓKA LÍVIA: Útban egy európai romastratégia felé, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám.

60

kimutassa, ezáltal a szakpolitikák tervezésénél sem kapott hangsúlyt. A LAU-rendszer 1-es és 2-es szintjének alkalmazása ebben az esetben megfelelőbb lenne, mert alacsonyabb szinten, alacsonyabb közigazgatási hierarchiában gondolkodik. Mindazonáltal fontos lenne felmérni, hogy mely területeket érinti leginkább a nyomor, és a társadalmi kirekesztés problémája. Egy úgynevezett krízistérképen kellene megjeleníteni, hogy Európában melyek a leghátrányosabb kistérségek, és mely településeken jellemző leginkább a mélyszegénység. Ezeken a területeken a problémák komplexitásából adódóan átfogó fejlesztési programokra lenne szükség. Ez kapcsolódik a Szegénység Elleni Európai Platform egyik kezdeményezéséhez, ami a területi és társadalmi kohézió erősítéséhez járul hozzá. Össze kell hangolni az Unió vidékfejlesztési és regionális politikáját a szinergiahatás erősítése végett. Mivel a társadalmi kirekesztés elsősorban nem az etnikai hovatartozásból adódik, ezért célszerű a romákat, mint gazdasági célcsoportot számba venni. A jelenlegi helyzet közös európai problémaként jelenik meg, amire közös választ kell találni, a közös gazdasági jellemzők alapján. Ebből következik, hogy a romák társadalmi-gazdasági kirekesztése külön stratégiát igényelt. Ennek létrehozásához szilárd jogi alapokra és kötelező erőre volt szükség, mert ezek nélkül a célok nem válnak valóra. Javaslat született az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) és az Európa Tanács részéről is, de ahhoz, hogy eredményt lehessen elérni, kellő eszközökkel kell rendelkezni a kötelezettségek betartatásához és a szankciókhoz.89 A kikényszeríthetőség ebben az esetben nélkülözhetetlen. A magyar elnökség egyik legfontosabb prioritásaként jelent meg a Roma stratégia elfogadása.90 Ebben először fogalmazódik meg az, hogy a roma kérdés európai ügy, tehát uniós szintű stratégia létrehozására, és a különböző nemzeti stratégiák összehangolására van szükség. Egységes európai romapolitika létrehozása volt a cél, melyben fontos elemként jelenik meg, hogy a romákkal közösen kell megtervezni saját integrációjuk folyamatát.

89

RÖVID MÁRTON: Az Európai Unió szerepe a romák társadalmi integrációjában – kontextus, dilemmák, lehetőségek, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 90 „Elengedhetetlen, hogy a romastratégiába belekerüljön az emberi tényező” Interjú Balog Zoltánnal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárával, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám.

61

A társadalmi integráció érdekében intézkedések meghozatalára van szükség az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, valamint a foglalkoztatás területén. Ezekhez a nagyobb prioritásterületekhez kell konkrét célkitűzéseket rendelni. A magyar elnökség szorgalmazta a legjobb gyakorlatok összegyűjtését, melynek célja megosztani a tapasztalatokat egymással. Ebbe tartozik például az is, hogy a támogatási programokhoz könnyebb legyen a hozzáférés, és szigorúbb legyen az ellenőrzés, továbbá az öröklődő szegénység megszüntetése a gyerekek iskoláztatásával. Elő kell segíteni a nemzeti hatóságok körében a romákkal foglalkozó európai hálózatban (EURoma) való részvételt.91 Az Európai Roma Stratégia fontos eleme, hogy a romák és más hátrányos helyzetű társadalmi rétegek kérdése beépüljön az uniós szakpolitikákba, és ne elkülönülten kezeljék azokat. Például ennek értelmében nem terveznek külön képzési programot a romáknak és nem romáknak, de az oktatáspolitika alakításánál figyelembe kell azt venni, hogy a romák is részt tudjanak benne venni.92 Ebben az esetben szó eshet olyan kiegészítő intézkedésről, hogy biztosítsák a romatelepről a képzés helyére való eljutást. A stratégia hatékonyságának növelésére olyan elképzelések születtek, mint a roma munkacsoport végleges beemelése a Bizottság struktúrájába, továbbá éves jelentések megalkotása a Bizottság részéről.93 Ezek a jelentések bemutatnák az eredményeket, és javaslatokat fogalmaznának meg a jövőre vonatkozóan, valamint ezeknek köszönhetően értékelhetővé

válna

a

nemzeti

cselekvési

tervek

hozzájárulása

a

stratégia

megvalósításához. Az Európai Roma Platform pedig lehetőséget teremtene az érdekelt felek bevonására. A romák programokba való bekapcsolódást elő kell segíteni azáltal, hogy az önrészt csökkenteni kell. A fejlesztési forrásoknak el kell jutni hozzájuk is, továbbá hatékonyan kell felhasználni azokat. A kötelezettségvállalások meghatározásánál fontos, hogy valamilyen módon számszerűsíteni, tehát mérni lehessen azokat. Az eredmények mérhetősége sem hagyható figyelmen kívül, ezért fontos egy olyan ellenőrzési rendszer

kialakítása,

amelynek

mérőszámai

világosan

megmutatják

azokat.

A

finanszírozással kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a különböző alapok közötti átjárhatóságot biztosítani kell, így több forrás áll rendelkezésre a stratégia céljainak

91

TÓTH JUDIT: Az európai romabefogadás és -stratégia integrálási esélyei –csak hosszabb távon, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 92 HORVÁTH MELINDA: Az európai roma-keretstratégia és az Európa 2020 stratégia lehetséges összefüggései, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 93 JÁRÓKA LÍVIA: Útban egy európai romastratégia felé, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám.

62

megvalósításához. A különböző uniós politikák összehangolása is nélkülözhetetlen a szinergiahatás eléréséhez. A magyar elnökség egyik legnagyobb sikerének könyvelhető el, hogy a 2011.június 24-i állam- és kormányfői csúcsértekezleten elfogadták a Roma stratégiát. Ez elősegíti az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósulását, hiszen magába foglalja a szegénység és a diszkrimináció elleni küzdelmet, az iskolázottság és a foglalkoztatottság növelését is.94 Az Európa 2020 stratégia az inkluzív növekedést célozza meg, ami azt jelenti, hogy a társadalom perifériájára szorult emberek integrációja révén szeretne gazdasági növekedést elérni. A romák adják az Unió legnagyobb számú kisebbségét, a kirekesztettség mégis őket érinti a legjobban. Meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek a beilleszkedést nehezítik. A probléma megoldásához hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia oktatással és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzései. Az oktatás területén például minőségi oktatásra, szakképzésre van szükség, és meg kell szüntetni a szegregációt, ami az ellentétek mélyítéséhez járul hozzá. A megfelelő színvonalú oktatás megkönnyíti a munkaerő-piaci elhelyezkedést, ennek következtében nő a foglalkoztatottság, fejlődik a gazdaság, csökken a szegénység, és ez növeli a versenyképességet.95 A jövőben ezeknek a roma fiataloknak a gyerekei ezt a példát látva maguk előtt kilépnek az öröklődő szegénység körforgásából, és hosszú távú gazdasági növekedés indulhat meg. Következésképpen az Európa 2020 stratégia és a Roma stratégia egyidejű megindítása egymást erősíti. Továbbá az is fontos szempont, hogy a munkaadók ösztönözve legyenek roma munkavállalók alkalmazására, és a társadalmi integráció ne menjen a versenyképesség rovására. A roma nők helyzete a roma férfiakénál is hátrányosabb, mert még az általános iskola elvégzése előtt gyermeket vállalnak, és képzettség híján nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.96 Ezért kiemelten fontos a roma nők és gyerekek bevonása a felzárkóztató programokba. A szabad mozgás jogával összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a migráció következtében olyan tagországok is érintetté válhatnak a roma kérdésben, ahol eddig nem voltak romák, így valóban európai szintű stratégiára van szükség. 94

ANDOR LÁSZLÓ: Az Európai Unió a romák integrációjáért, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 95 HORVÁTH MELINDA: Az európai roma-keretstratégia és az Európa 2020 stratégia lehetséges összefüggései, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 96 „Elengedhetetlen, hogy a romastratégiába belekerüljön az emberi tényező” Interjú Balog Zoltánnal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárával, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám.

63

2010 júliusában a Franciaországban történt események is erre világítottak rá, amelynek következtében körülbelül 20000 bulgáriai és romániai romát utasítottak ki az országból.97 Ez nem maradt visszhang és következmény nélkül, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az ENSZ is kritikát fogalmazott meg, és a kérdés előtérbe került. Balog

Zoltán,

a

Közigazgatási

és

Igazságügyi

Minisztérium

társadalmi

felzárkóztatásért felelős államtitkára a Roma stratégia legfontosabb elemeként az emberi tényezőt nevezte meg. Ennek értelmében nagyon fontos, hogy a romák kellőképpen bekapcsolódjanak az őket érintő intézkedések tervezésébe és megalkotásába, és hogy valóban motiváltak és elkötelezettek legyenek a társadalmi integráció felé. A helyi, regionális és nemzeti hatóságoknak együtt kell működniük a roma közösségekkel, hogy eredményeket lehessen elérni. A befogadó társadalomnak is elkötelezettnek kell lennie a romaintegráció felé, mert a támogatása nélkül nem integrálhatók a romák.98 Következésképpen az Európai Unió nagyobb szerepvállalása szükséges az integráció létrejöttéhez, azonban továbbra is a tagállamokra hárul a befogadási stratégiák kidolgozása. Összegzésképpen elmondható, hogy mind az Uniónak, mind a tagállamoknak érdeke a romaintegráció. A politikai elköteleződésen kívül komoly erőfeszítésekre van szükség mindkét fél részéről. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításával a roma kérdés is új lendületet vett.

97

RÖVID MÁRTON: Az Európai Unió szerepe a romák társadalmi integrációjában – kontextus, dilemmák, lehetőségek, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 98 KÁLLAI ERNŐ–SZAJBÉLY KATALIN: A romaintegráció dilemmái, =Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám.

64

5. ÖSSZEGZÉS

A magyar elnökségi félév eredményesen zárult, a kitűzött célok, prioritások nagy része megvalósult. A legfontosabb eredmények közé sorolható a gazdasági kormányzást erősítő hatos

jogszabálycsomag

ügyének

előmozdítása,

melynek

következtében

a

jogszabálycsomagot 2011. november 8-án elfogadták. Ennek értelmében szigorúbb költségvetési

fegyelem

jön

létre,

amely segít

a

válságok

megelőzésében

és

következményeinek enyhítésében. Az első európai szemeszter sikeres teljesítése is a magyar elnökség nevéhez fűződik, melynek következtében átláthatóbbá vált a tagállamok költségvetési helyzete, és a gazdaságpolitikai koordináció is megerősödött. A két, Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró stratégia elfogadásra került. A Roma Stratégia a romák gazdasági és társadalmi integrációjának szükségességét és eszközeit fejti ki. Európai léptékű probléma lévén európai szintű megoldásra volt szükség. A stratégia elfogadásának következtében mostmár a tagállamok kezében van a megoldás kulcsa, saját nemzeti stratégiákat kell létrehozni a célok megvalósítása érdekében. A Duna-stratégia elfogadása hozzájárul a Duna menti régió vonzerejének növeléséhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához. A Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások lezárására is sor került a magyar elnökség folyamán. Ez nagyban hozzájárult a Nyugat-Balkán integrációs

folyamatainak

előmozdításához. Az

Izlanddal

folytatott

csatlakozási

tárgyalásokat illetően négy fejezet került megnyitásra, amelyből kettőt sikerült lezárni. Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatban is jelentős eredményt ért el az elnökség. A 2011. június 9-i Bel- és Igazságügyi Tanácsülésen kinyilvánították, hogy készen állnak a schengeni övezethez való csatlakozásra. Az energiapolitika tekintetében megállapodás született az energiapiacok integritására és átláthatóságára vonatkozó rendeletről. Határozat született az egységes szabadalmi oltalom létrehozásáról, melynek következtében olcsóbbá válik a szabadalmaztatás költsége. Megállapodások születtek a fogyasztók jogainak védelméről, az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatásról és a fogyasztói jogokat szabályozó irányelvről.

65

Az elért eredmények tükrében az elnökségi félév után kijelenthető, hogy Magyarország szakszerűen helyt állt, a szervezési és a lebonyolítási folyamatokban egyaránt. Annak ellenére, hogy Magyarország először szervezett soros elnökséget, a lebonyolításban közreműködő

minisztériumi

felelősségteljes feladatokat. A

alkalmazottak

nagy

hozzáértéssel

végezték

el

a

magyar szakemberek munkája elismerést kapott a

nemzetközi színtéren. A rendezvények menete zökkenőmentes volt. A média középpontjába kerülve lehetőség nyílt arra is, hogy bemutassuk országunkat az Európai Uniónak. Az elnökségi rendezvények helyszínei jó választásnak bizonyultak. A gödöllői Grassalkovich-kastély, a barokk építészet egyik remeke, méltó hely volt a munkaülések

lebonyolítására.

A

feltételek

biztosítottak

voltak

az

eredményes

tárgyalásokhoz. Budapest páratlan történelmi adottságokkal és kulturális értékekkel rendelkezik, amely elnyerte a hazánkba érkező diplomaták tetszését. Történelmi városként a hangulata magával ragadta a vendégeket. A kisebb rendezvények alkalmával azonban lehetőség nyílt a vidéki városok bemutatására is. A kulturális rendezvények keretében a miniszterek megismerkedhettek a jellegzetes magyar szokásokkal és hagyományokkal. A Magyarországra érkező delegációk bepillantást nyerhettek a magyar kultúrába. Az adott gazdasági helyzetből fakadó kihívások, és a váratlan események ellenére fennakadás nélkül zajlott le a magyar elnökség. Magyarország betöltötte a rá bízott funkciót, mind az Unió, mind Magyarország szempontjából sikeres elnökséget vezényelt le. Az elnökségi prioritások elnyerték a tagállamok támogatását, Magyarország tartotta a menetrendet, és a legjelentősebb célok megvalósultak. Olyan területeken történt előrelépés, amelyek az Unió legfontosabb feladatai közé tartoztak. Az elnökségből adódó lehetőségeket sikerült kihasználni. Összegzésképpen kijelenthető, hogy Magyarország kompetens volt az elnökségi feladatok ellátásában, és a magyar elnökségnek köszönhetően Európa valóban erősebbé vált. Laurent Wauquiez, francia Európa-ügyi miniszter szavaival élve: „Magyarország bebizonyította, hogy megérdemli helyét Európa szívében“.99

99

http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_EREDMENYEK_HU_0.pdf (letöltés dátuma: 2011.09.05. 18:47)

66

IRODALOMJEGYZÉK

Könyvek, tanulmányok: 1. Andor László: Az Európai Unió a romák integrációjáért, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 2. Deme Péter: Kulturális szempontok a Duna-stratégiában, Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 3. Fejes Zsuzsanna: A Duna-stratégia a többszintű kormányzás rendszerében, Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 4. Fejes Zsuzsanna: Európa zöld folyosója – a Duna-stratégia járatlan útjai. Interjú Barsiné Pataky Etelka kormánybiztossal a Duna-régió stratégia és a magyar EU-elnökség aktuális kérdéseiről, Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 5. Fejes Zsuzsanna:„Elengedhetetlen, hogy a romastratégiába belekerüljön az emberi tényező” Interjú Balog Zoltánnal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárával, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 6. Göncz Kinga: Duna-menti együttműködés európai támogatással, Európai Tükör, 2010. március (XV. évfolyam) 3. szám. 7. Hetényi Géza-Németh Anita-Tóth Szabolcs: Kihívások a gazdasági kormányzás terénmi vár a magyar elnökségre?, Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 8. Horváth Melinda: Az európai roma-keretstratégia és az Európa 2020 stratégia lehetséges összefüggései, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 9. Horváth Zoltán-Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 2008 10. Járóka Lívia: Egy európai romastratégia lehetősége és szükségessége, Európai Tükör, 2010. május (XV. évfolyam) 5. szám. pp. 11-17. 11. Járóka Lívia: Útban egy európai romastratégia felé, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 12. Káldyné Esze Magdolna-Vida Krisztina-Kruppa Éva-Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó Zrt, 2009 13. Kállai Ernő-Szajbély Katalin: A romaintegráció dilemmái, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 67

14. Martin József Péter: „E javaslatok a nemzeti szuverenitás olyan szférájába hatolnak, amelyet az EU eddig nem érintett.” – Interjú Kármán Andrással, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, a gazdasági kormányzás reformját előkészítő tanácsi munkacsoport elnökével, Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 15. Rövid Márton: Az Európai Unió szerepe a romák társadalmi integrációjában – kontextus, dilemmák, lehetőségek, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 16. Szabó Erika: Duna-stratégia mint a közép-európai együttműködés terepe, Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 17. Szűcs Tamás: Politikai dimenziók, Gazdasági kormányzás az Európai Bizottság nézőpontjából, Európai Tükör, 2011. február (XVI. évfolyam) 2. szám. 18. Tóth Judit: Az európai romabefogadás és -stratégia integrálási esélyei –csak hosszabb távon, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. 19. Török Lívia- Lendvai Tímea: Helyi értékeken alapuló Duna-régió, a Duna menti identitáskörzetek létrehozását megalapozó gondolatok, Európai Tükör, 2011. január (XVI. évfolyam) 1. szám. 20. Viviane Reding: A romák társadalmi integrációja és az egyenlő bánásmód korrelációja az Európai Unióban, Az európai romastratégia menetrendje, Európai Tükör, 2011. március (XVI. évfolyam) 3. szám. Internetes források: A magyar elnökség honlapja: 21. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/com2010_715_danube_hu.pdf 22. A hatos jogszabálycsomag http://www.eu2011.hu/hu/hatos-jogszabalycsomag 23. A magyar elnökség prioritásai és programja http://www.eu2011.hu/hu/magyar-elnokseg-prioritasai 24. Az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége, Erős Európa http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HU_PRES_EROS_EUROPA_HU.pdf

68

25. A tagállamok jóváhagyták az elnökségi kompromisszumot az energiapiac átláthatóságáról és integritásáról http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_50_29062011_REMIT_HU.pdf 26. Ázsia-Európa találkozó (ASEM) http://www.eu2011.hu/hu/azsia-europa-talalkozo-asem 27. Duna Régió Stratégia http://www.eu2011.hu/hu/duna-regio-strategia 28. Gazdasági kormányzás http://www.eu2011.hu/hu/gazdasagi-kormanyzas 29. Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában, Áttekintés az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségéről http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HUPRES_EREDMENYEK_HU_0.pdf 30. Elfogadták az áldozatvédelmi Budapesti Ütemtervet http://www.eu2011.hu/hu/hir/biut-2-11-06-10 31. Összefoglaló a magyar elnökségről http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/HunPR.49._-_27.06.2011_-_Summingup_the_Hungarian_Presidency_HU_0.pdf 32. Tizennyolc hónap Európa szolgálatában, A spanyol-belga-magyar elnökségi trió eredményei http://www.eu2011.hu/files/bveu/documents/ES_BE_HU_triodeclaration_29062011_HU.p df Bruxinfo: 33. Az agrárbüdzsé csökkentése ellen a magyar EU-elnökség http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110126-az-agrarbudzse-csokkentese-ellen-a-magyar-euelnokseg.html 34. Benelux forgatókönyv a Lisszaboni Szerződés végrehajtására http://www.bruxinfo.hu/cikk/20091012-benelux-forgatokonyv-a-lisszaboni-szerzodesvegrehajtasara.html 35. Elindult útjára az európai szemeszter http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110112-elindult-utjara-az-europai-szemeszter.html 36. Kompromisszumkereső lesz a magyar elnökség agrártémákban is http://www.bruxinfo.hu/cikk/20101214-kompromisszumkereso-lesz-a-magyar-elnoksegagrartemakban-is.html 37. Martonyi: „A bővítés az EU-nak fontos” 69

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110616-martonyi-8222-a-bovites-az-eu-nak-fontos8221.html 38. Rászervezés miatt hiúsult meg a gödöllői „keleti csúcs” http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110217-a-lengyel-elnokseg-rendezi-a-keleti-partnersegicsucsot.html 39. Szavazott is, meg nem is az EP a hatos csomagról http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110623-szavazott-is-meg-nem-is-az-ep-a-hatoscsomagrol.html Europa: 40. Az Európai Unió portálja http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/institutions/index_hu.htm 41. http://europa.eu/agencies/regulatory_agencies_bodies/policy_agencies/frontex/index_hu.ht m 42. Az EU Tanácsának Főtitkársága- tájékoztató- A Lisszaboni Szerződés http://www.consilium.europa.eu/uedocs/NewsWord/HU/ec/111685.doc 43. Council of the European Union http://www.consilium.europa.eu/showFocus.aspx?id=1&focusId=531&lang=fr 44. European Commission http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_en.htm 45. European Commission announces priority area coordinators for EU Strategy for Danube Region http://www.eeas.europa.eu/delegations/belarus/press_corner/all_news/news/2011/2011_02 _03_en.htm 46. Európai Bizottság: Javaslat- Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívüli helyezéséről http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/10/st14/st14436.hu10.pdf 47. Európai Parlament: Iránytű a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomaghoz http://www.europarl.europa.eu/pdfs/news/public/focus/20110429FCS18371/20110429FCS 18371_hu.pdf 48. Secrétariat général du Conseil: Conseil Européen 28 et 29 octobre 2010 conclusions http://register.consilium.europa.eu/pdf/fr/10/st00/st00025.fr10.pdf 70

EUvonal: 49. 2011-től indul az első európai szemeszter http://euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6642 50. Az EU soros elnöksége http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_intezmenyrendszer&id=33 51. Háttéranyag a civil szervezetek számára, A 2011. május 19-20-i informális miniszteri találkozók témájában http://www.euvonal.hu/kulugy/upload/M_54/rek1/202.doc 52. Milyen változásokat hoz a Lisszaboni Szerződés a döntéshozatalban? http://www.euvonal.hu/index.php?op=alkotmany&id=27 53. Milyen változásokat hoz a Lisszaboni Szerződés a soros elnöki feladatok ellátásában? http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1617 Egyéb honlapok: http://eu.kormany.hu/ecofin-11-11-09 http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/mirl-szol-az-euro-plusz-paktum-es-miert-nemtetszik-magyarorszagnak-003249 http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/linkdossziek/a-soros-elnkseg-intezmenye http://hvg.hu/vilag/20110401_eu_elnokseg_csaladtamogato_intezkedeseket http://www.kormany.hu/download/a/d1/10000/A%20magyar%20EUeln%C3%B6ks%C3%A9g%20priorit%C3%A1sai.pdf http://www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/eu-ugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirekold/a-magyar-eu-elnokseg-elso-felenek-attekintese-szakmai-eredmenyek http://www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/globalis-ugyekert-felelos-helyettesallamtitkarsag/hirek/hovari-janos-reszvetele-az-europai-bovitesi-tanulmanyok-kozpontjabalkan-konferenciajan http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/prioritasok http://www.kum.hu/NR/rdonlyres/700BEE23-E6F7-4591-BA3560EA53428BB5/0/trioprogram_HU.pdf http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/sajto/kozlemenyek/operativ_elo keszuletek.htm 71

http://www.portfoliofinancial.hu/m/index.php?m=cikk&id=150858 http://regionalispolitika.kormany.hu/download/f/da/00000/Territorial%20Agenda%20(TA2 020)_.pdf http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/magyarorszag-kimarad-az-euro-pluszbol344375 http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/utlevel-nelkul-johetnek-hozzank-a-romanokes-bolgarok-350812 http://www.tv5.org/cms/chaine-francophone/info/Les-dossiers-de-la-redaction/Les-Romscitoyens-d-Europe-repousses-aux-marges-du/p-9558-Les-Roms-ces-citoyens-europeensrepousses-du-vieux-continent.htm

72