BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
ÉSZAK- ÉS DÉL-OLASZORSZÁG GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS ELLENTÉTÉNEK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FISKÁLIS FÖDERALIZMUSRA ÉS AZ ELSZAKADÁSI TÖREKVÉSEKRE
Készítette: Szulyó Rita
Budapest, 2011
TARTALOMJEGYZÉK
ÁBRAJEGYZÉK ..............................................................................................................................5 I. BEVEZETÉS .................................................................................................................................6 II. ÉSZAK- ÉS DÉL-OLASZORSZÁG ELTÉRŐ FEJLETTSÉGÉNEK ÉS ELLENTÉTÉNEK GAZDASÁGI ÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL ...................................8 II.1. A TARTOMÁNYI AUTONÓMIA KÉRDÉSE ................................................................................14 II.2. FISKÁLIS FÖDERALIZMUS .....................................................................................................15 II.3. PRÓBÁLKOZÁSOK A DÉLI PROBLÉMAKÖR KEZELÉSÉRE .......................................................16 II.4. PROGRAMOK A MEZZOGIORNO FEJLESZTÉSÉRE ...................................................................19 III. AZ ÉSZAKI LIGA, PADÁNIA FELTÖREKVŐ POLITIKAI SZEREPLŐJE ................22 III.1. A LIGA TÖRTÉNETE .............................................................................................................23 III.2. A LIGA SZIMBÓLUMAI, KOMMUNIKÁCIÓJA .........................................................................26 III.3. UMBERTO BOSSI ÉS A LIGA .................................................................................................28 III.4. A LIGA IDEOLÓGIÁJA ..........................................................................................................29 III.4.1. Padánia függetlensége és a padán identitástudat kialakítása, erősítése.......................29 III.4.2. Ellenségkép....................................................................................................................30 III.4.3. Hagyományos értékek, családcentrikusság ...................................................................31 III.5. AZ ÉSZAKI LIGA VISZONYA MÁS PÁRTOKHOZ ....................................................................31 III.6. AZ ÉSZAKI LIGA TÁMOGATOTTSÁGA, NÉPSZERŰSÉGÉNEK ALAKULÁSA ............................32 IV. AZ ÉSZAKI LIGA GAZDASÁGPOLITIKAI ELKÉPZELÉSEI, KÜLPOLITIKÁJA ÉS KAPCSOLATA AZ EU-VAL ........................................................................................................36 IV.1. AZ ÉSZAKI LIGA GAZDASÁGPOLITIKÁJA ............................................................................36 IV.2. AZ ÉSZAKI LIGA KÜLPOLITIKÁJA........................................................................................38 IV.3. AZ ÉSZAKI LIGA EU-POLITIKÁJA ........................................................................................39 V. PÁRHUZAM MÁS EURÓPAI ORSZÁGOKKAL ................................................................44 VI. EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ELEMZÉSE .....................................................................46 VI.1. EGY ESETLEGES SZÉTSZAKADÁS KÖVETKEZMÉNYEI ..........................................................46 VI.2. A FISKÁLIS FÖDERALIZMUS MEGVALÓSULÁSÁNAK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI ........47 VII. KUTATÁSI EREDMÉNYEK ................................................................................................49 VII.1. A KUTATÁS CÉLJA ..............................................................................................................49 VII.2. HIPOTÉZISEK ......................................................................................................................49
3
VII.3. A KUTATÁS ESZKÖZE .........................................................................................................50 VII.4. A KUTATÁS MÓDJA, MINTAVÉTEL .....................................................................................50 VII.5. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ................................................................................................51 VII.5.1. Származás és megélhetés..............................................................................................51 VII.5.2. Politikai nézetek ...........................................................................................................51 VII.5.3. Elszakadási törekvések .................................................................................................51 VII.5.4. Vélemények a fiskális föderalizmusról .........................................................................52 VII.5.5. Vélemények a bevándorlásról és az országon belüli migrációról ................................53 VII.5.6. A „gyökerek” fontossága .............................................................................................53 VII.5.7. A fiskális föderalizmusról alkotott vélemények észak-déli bontásban..........................55 VII.5.8. A munkaerő áramlásáról alkotott vélemények észak-déli bontásban...........................56 VII.5.9. Nyílt kérdésre adott válaszok elemzése ........................................................................57 VII.6. VISSZA A HIPOTÉZISEKHEZ ................................................................................................59 VII.7. A KUTATÁS EREDMÉNYESSÉGE .........................................................................................60
VIII. KONKLÚZIÓ .......................................................................................................... 61 RIEPILOGO ITALIANO ................................................................................................. 63 MELLÉKLET.................................................................................................................... 65 OLASZORSZÁG TARTOMÁNYAI ....................................................................................................65 KÉRDŐÍV ......................................................................................................................................66 QUESTIONARIO .............................................................................................................................71
IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 76 KÖNYVEK, TANULMÁNYOK .........................................................................................................76 INTERNETES FORRÁSOK ...............................................................................................................79
4
ÁBRAJEGYZÉK
1.SZ. ÁBRA: GDP/FŐ RÉGIÓK SZERINT 2009-BEN [FORRÁS: ISTAT: PIL PRO CAPITE: HTTP://WWW.ISTAT.IT/IT/CONTI-NAZIONALI (2011-09-25 16.48) (GDP/FŐ)] ............................................................................................................ 11
2.SZ. ÁBRA: A LEGA NORD TÁMOGATOTTSÁGA A 2008-AS PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKON [FORRÁS: ELECTORAL GEOGRAPHY: AZ ÉSZAKI LIGA VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI MEGYÉKRE BONTVA. 2008: HTTP://WWW.ELECTORALGEOGRAPHY.COM/NEW/EN/WPCONTENT/GALLERY/ITALY2008L/14%20LAYER%20PROVINCE%20LEGA%20NORD.JPG
(2011-11-01 12.55)] ........................................................................................................ 35
3.SZ. ÁBRA: EGY ESETLEGES SZÉTSZAKADÁS MEGÍTÉLÉSE ................................................... 52 4.SZ. ÁBRA: A VÁLASZADÓK VÉLEMÉNYE A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZERRŐL ....................... 52 5.SZ. ÁBRA: A BEVÁNDORLÁSRÓL ALKOTOTT VÉLEMÉNYEK ................................................ 53 6.SZ. ÁBRA: MENNYIRE FONTOSAK SZÁMODRA A "GYÖKEREID"? ........................................ 54 7.SZ. ÁBRA: HOL SZERETNÉL ÉLNI A JÖVŐBEN? .................................................................... 54 8.SZ. ÁBRA: AZ ÉSZAKIAK VÉLEMÉNYE A FISKÁLIS FÖDERALIZMUSRÓL .............................. 55 9.SZ. ÁBRA: A DÉLIEK VÉLEMÉNYE A FISKÁLIS FÖDERALIZMUSRÓL ..................................... 56 10.SZ. ÁBRA: AZ ÉSZAKI SZÜLETÉSŰEK VÉLEMÉNYE AZ ORSZÁGON BELÜLI MIGRÁCIÓRÓL . 56 11.SZ. ÁBRA: A DÉLI SZÜLETÉSŰEK VÉLEMÉNYE AZ ORSZÁGON BELÜLI MIGRÁCIÓRÓL ....... 57
5
I. BEVEZETÉS
Dolgozatom témájának Észak- és Dél-Olaszország ellentétét választottam. A témakörön belül a szétszakadási törekvésekre és a fiskális föderalizmusra szeretnék koncentrálni. Azért erre a területre esett a választásom, mert idén ünneplik Olaszország egyesítésének 150-ik évfordulóját, és ebből kifolyólag különösen nagy hangsúlyt kap az eltérő gazdasági fejlettségből adódó országon belüli megosztottság jelensége, az identitástudat alakulása és az aktuális helyzet megoldására, de legalábbis javítására vonatkozó szélsőségesebb vagy visszafogottabb felvetések tárháza. Elemezni fogom a regionális különbözőségek hátterét Olaszországban – történelmi és gazdasági megközelítésből egyaránt –, valamint a Dél-Olaszország felzárkóztatására irányuló programokat. (Mintegy kitekintésként két másik európai ország – Nagy-Britannia és Spanyolország – hasonló problémáiba is betekinthetünk.) Ezt követően szeretném ismertetni egy észak-olasz politikai párt, az Északi Liga születését, nézeteit, szimbólumait, kommunikációját, Umberto Bossi szerepét a párt sikerességében (a padán „médiabirodalom” kiépítését). Figyelemmel követhetjük támogatóit, népszerűségének alakulását, kapcsolatát az Európai Unióval, illetve más olasz pártokkal, politikusokkal (például Silvio Berlusconival). Ezen felül gazdaságpolitikai és külpolitikai programjukról is szó lesz. A párt és tevékenységének bemutatása elengedhetetlen a szétszakadási és a fiskális föderalizmusra vonatkozó törekvések jobb megértése érdekében. Dolgozatom vége felé mintegy utópisztikus kitekintésként említésre kerülnek az esetleges szétszakadás gazdasági, társadalmi és identitásbeli következményei is. Milyen hatással lenne a szecesszió az északi és a déli országrészre, a tartományi önkormányzásra és költségvetésre? Hogyan alakulna a családok helyzete? Kitérünk a fiskális föderalizmus pozitív és negatív hatásaira is – először általánosságban, majd konkrétan Olaszországra levetítve. A dolgozat része egy empirikus kutatás, amelyet 2011 őszén hetven olasszal – nagyrészt egyetemistákkal – folytattam egy kérdőív segítségével. Kérdéseimmel az alábbi témákról alkotott vélemények összegyűjtését céloztam meg: az északi és déli olasz egyetemisták hogyan ítélik meg egy esetleges kettészakadás, illetve a fiskális föderalizmus megvalósításának lehetőségét? mi a véleményük az Északi Ligáról? 6
milyen a bevándorlókhoz való hozzáállásuk (például adnának-e nekik szavazati jogot)? mi a véleményük az országon belüli migrációról, a munkaerő északra áramlásáról? mennyire tartják fontosnak gyökereiket, származásukat? hol képzelik el hosszabb távon az életüket – maradnának Olaszországban, vagy inkább külföldre költöznének? Összességében dolgozatom célja az, hogy egy átfogó képet kapjunk az észak-dél ellentétről, rávilágítsunk az okokra, és jobban megértsük a következményeket. Az ország megosztottságának vizsgálatánál feltétlenül ki kell térnünk a fiskális föderalizmus problematikájára is. Ez utóbbi jobb megértése érdekében meg kell ismernünk az Északi Liga „harcát Padániáért”, elszakadási törekvéseit, melyek tovább szítják a két országrész közötti ellentéteket. Azért választottam ezt a témát, mert az olasz sajtó figyelemmel követése során felfigyeltem a jelenség fontosságára, ugyanakkor hiányoltam a magyar nyelvű forrásokat, illetve azok aktualitását – a szakirodalom feltérképezése során angol nyelvű anyagokat is csak elvétve találtam. A szakirodalom és a sajtó megismerése mellett egy empirikus kutatással szeretném kiegészíteni a dolgozatot, hogy az olasz egyetemisták véleményét is megismerhessük a témáról. Kérdés, hogy ez utóbbi alátámasztja-e az elméleti ismereteinket, vagy épp kisebb ellentmondásokat, kérdéseket támaszt bennünk. Amellett, hogy magam is sokat tanultam kutatásaim során, szeretnék egy átfogó képet adni az érdeklődőknek az eltérő fejlődési utat bejárt két országrész kapcsolatáról.
7
II. ÉSZAK- ÉS DÉL-OLASZORSZÁG ELTÉRŐ FEJLETTSÉGÉNEK ÉS ELLENTÉTÉNEK GAZDASÁGI ÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERÉRŐL
A
félsziget
megosztottságának
vizsgálatához
egészen
az
ókorig
kell
visszatekintenünk. A Római Birodalom felbomlása után (V. század) mindössze a XIX. században jött létre egységes állam az itáliai félszigeten. Míg az ókor és a középkor Európájában a mediterrán területek virágzásáról beszélhetünk, napjainkra ez a súlypont fokozatosan az északi területekre tolódott. A XII. századi olasz városállamokra a gyors fejlődés volt jellemző, itt bontakozott ki mind a reneszánsz, mind a modern kapitalizmus. Az érett középkor derekától a késő középkor végéig a félsziget északi és déli része egyre távolodó fejlődési útvonalat járt be. Délen központosított királyságok1 alakultak ki (idegen hódítók: normannok, franciák, spanyolok uralma alatt) feudális nagybirtok-rendszerrel, míg északon virágzó városállamok2 jelentek meg, melyek Európa innovációs központjaivá váltak, elterjedt a céhes ipar, megjelentek a kereskedelmi bankok és a biztosító vállalkozások. Ezek ugyan a XVII. században Habsburg uralom alá kerültek, mégsem volt jellemző a feudális gazdasági és társadalmi viszonyok átvétele. Épp ellenkezőleg, a Habsburg
uralkodók
a
felvilágosult
abszolutizmus
jegyében
kormányozták
fejedelemségeiket – erre kiváló példa a Toscanai Nagyhercegség. A Szárd-Piemonti Királyságot is ki kell emelnünk, mely akkoriban a modern tőkés fejlődés és a Risogimento3 központjának számított. Az osztrák örökösödési háborút lezáró 1748-as aacheni békeszerződés 10 államot hozott létre a félszigeten: a Szárd Királyságot (Piemonte és Szardínia), a Genovai Köztársaságot, a Velencei Köztársaságot, a Luccai Köztársaságot, a Parma-Piacenzai hercegséget, az Egyházi Államot, a Kettős Szicíliai Királyságot és az osztrák monarchiához csatolt Lombardiát. A francia forradalom és a napóleoni korszak is valamelyest átrajzolta Itália térképét. Az ezt követő 1815-ös bécsi kongresszus nyolc államot jelölt ki e területen: Lombardia-Velencét, Piemontét, Parmát, Modenát, Luccát,
1
pl. Amalfi, Gaeta, Nápoly
2
pl. Genova, Pisa, Velence, Milánó
3
Politikai, kulturális és társadalmi megújulás, amely lehetővé tette az egységes olasz nemzeti állam
létrejöttét. (1815-1870)
8
Toscanát, az Egyházi Államot és a Nápolyi Királyságot, melyek eltérő fejlődési utat jártak be. A XIX. században a modern tőkés fejlődés előfeltételei a félsziget északi területein alakultak ki. Geopolitikai helyzete és a Savoyai-ház modernizációs törekvéseinek következtében az 1860-as évekre Piemonte lett a gazdasági fejlődés motorja. Ezekben az években nagyszabású gazdaságfejlesztési program valósult meg, megkezdődött a műszaki infrastruktúra megduplázódott,
kiépítése
(vasúthálózat),
mezőgazdasága
az
állam
modernizálódott,
külkereskedelmi és
megkezdődtek
forgalma az
első
ipartelepítések. A déli területeken4 a feudális nagybirtokrendszer nem változott, külkereskedelmi forgalma a piemonti mutató egy hatoda volt. 1861 után – az egységes állam megteremtése során – az európai gazdasági erőközpontokhoz közel fekvő Piemonte, Lombardia és Liguria a modern nagyipari fejlődés útjára lépett. Az ország területének 20,7 százalékát, lakosságának pedig 27,4 százalékát adó észak-nyugati tartományokban5 koncentrálódott az ipari foglalkoztatottak 38,7 százaléka. A Torino-Milánó-Genova ipari háromszög gyors fejlődésnek indult, itt összpontosult ugyanis a modern gép-, gyár- és vegyipar. A két országrész közötti különbség a XX. században sem csökkent, délen fennmaradtak a kezdetleges művelési viszonyok és az extenzív termelés. A terméshozamok az észak-olaszországi felét, míg a jövedelmek az egyharmadát tették ki.6 „A két nagy országrész közti különbségek a második világháború utáni években érték el a mélypontjukat. A háborús pusztítások a déli régiókat erősebben sújtották. Az agrártermelés – amely a foglalkoztatottak 56 százalékát adta az északi 38 százalékkal szemben – egy főre jutó értéke nem érte el az északi átlag háromnegyedét, az agrárfoglalkoztatottak fele idénymunkás volt. Északon az ipari foglalkoztatottak aránya 34 százalék, délen csak 20 százalék volt, túlnyomórészt a kitermelőiparban koncentrálódott. Az egy főre jutó ipari hozzáadott érték alig közelítette meg az északi kétharmadát. A lakosság 27 százaléka volt írástudatlan az északi 4 százalékkal szemben, északon a lakások 15 százalékában volt fürdőszoba, 44 százalékában vízvezeték, délen csupán 4-28 százalékában. A két országrész fejlettségbeli eltéréseit az 1.sz. táblázat szemlélteti.”7
4
Mezzogiorno: Abruzzo, Molise, Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia
5
Piemonte, Valle d’Aosta, Lombardia, Liguria
6
Horváth Gyula (szerk.): Régiók és városok az olasz modernizációban, MTA Regionális Kutatások
Központja, 1993, Pécs, 15-64. old. 7
u.a., 24. old.
9
1.sz. táblázat
Megnevezés
Észak Dél
Egy főre jutó bruttó jövedelem (ezer líra)
278,4
Dél / Észak
138,9 0,50
Egy főre jutó elektromos energiafogyasztás (kWh) 98
30
0,31
Útsűrűség (km / 100 km2)
72
34
0,47
Ezer lakosra jutó gépjármű
20
6
0,3
Száz lakosra jutó telefon
2,4
0,6
0,25
Agrárfoglalkoztatottak aránya (százalék)
38
56
1,47
Öntözött földterületek aránya (százalék)
11
2
0,18
Egy főre jutó cukorfogyasztás (kg)
12
4
0,33
7
17
2,43
4
27
6,75
Ezer főre jutó átlagos természetes szaporodás (1947-1949) Analfabéták aránya (százalék)
Az északi és a déli régiók társadalmi-gazdasági mutatói, 1951 [Forrás: Horváth Gyula (szerk.): Régiók és városok az olasz modernizációban, MTA Regionális Kutatások Központja, 1993, Pécs, 25. old.]
1950 után ugyan megindultak a déli országrész felzárkóztatására irányuló próbálkozások – földreform, Dél-Olaszországi Pénztár (Cassa per il Mezzogiorno)8 – ezek azonban nem hoztak jelentős változást. Eleinte a mezőgazdaságra, majd a nagyipar fejlesztésére helyezték a hangsúlyt, de ezek a törekvések sorra kudarcot vallottak. DélOlaszország iparára ugyanis a kisüzemek, hagyományos gazdasági struktúrák jellemzők, melyekre nem lehetett ráerőltetni a nagyipari üzemszervezést, és az állami vállalkozásokat. „Olaszországban nemrégiben jelentős reformokat hajtottak végre a területi politikában. Ezeket a központi kormányzat irányítja és finanszírozza, s jelenleg közberuházások segítségével fõként a kapacitás-építésre koncentrálnak, míg a múltban a vállalkozásokat próbálták élénkíteni. A vállalatoknak nyújtott regionális ösztönzők még most is aránytalanul nagy részben a déli régiókba irányulnak, a közberuházási programok gyakran az északi régiókat részesítik előnyben, ami még konfliktushoz vezethet a nemzeti politika és az EU-s kohéziós politika között.”9 Természetesen emellett a Mezzogiorno fejlődésének máig egyik legnagyobb fékező problémája a maffia és a vezető politikai elit 8 9
Cassa per Opere Straordinarie di Pubblico Interesse nell’Italia Meridionale Európai Bizottság: Új partnerség a kohézió érdekében – Harmadik jelentés a gazdasági és
társadalmi kohézióról, Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2004, Luxemburg, 97. old.
10
összefonódásának jelensége. Az eltérő gazdasági fejlődés miatt a mai napig hatalmas különbségek figyelhetők meg észak és dél között. Míg 2009-ben az egy főre jutó GDP Valle d’Aosta tartományban 26.756 euró, addig Campaniában ez az összeg mindössze 12.776 euróra rúgott (1.sz. ábra). A munkanélküliséget vizsgálva 2011/I. negyedévében azt láthatjuk, hogy míg Trentino-Alto Adige tartományban ez mindössze a lakosság 3,45 százalékát érintette, addig Campaniában ez az érték eléri a 15,6 százalékot (2.sz. táblázat).
1.sz. ábra
GDP/fő régiók szerint 2009-ben [Forrás: Istat: Pil pro capite: http://www.istat.it/it/conti-nazionali (2011-09-25 16.48) (GDP/fő)]
11
2.sz. táblázat
2010/I 2010/II 2010/III 2010/IV 2011/I Piemonte
8,0
8,0
6,6
7,7
7,8
Valle d’Aosta
3,2
4,8
4,5
5,2
4,4
Lombardia
6,3
5,5
5,1
5,5
6,0
Liguria
7,8
5,6
5,5
7,3
6,6
Trentino-Alto Adige
4,4
3,0
3,0
3,5
3,9
Veneto
5,6
6,0
5,2
6,3
5,4
Friuli-Venezia Giulia
6,3
4,8
5,2
6,4
5,8
Emilia-Romagna
6,2
5,8
4,7
6,0
5,2
Toscana
7,4
6,2
5,2
5,7
6,7
Umbria
7,5
7,6
5,1
6,4
7,0
Marche
5,6
5,4
5,6
6,4
6,6
Lazio
10,0
8,2
8,9
10,1
8,4
Abruzzo
8,3
9,4
8,4
9,1
8,8
Molise
8,2
8,3
8,4
8,7
11,4
Campania
15,3
12,3
12,0
14,4
15,6
Puglia
14,2
13,4
12,2
14,3
13,8
Basilicata
13,8
12,4
13,6
12,2
13,0
Calabria
12,4
11,6
11,9
11,7
13,8
Szicília
15,8
15,1
13,3
14,6
15,0
Szardínia
16,1
13,3
12,4
14,7
13,5
A munkanélüliségi ráta régiók szerint (%) [Forrás: Istat: Tasso di disoccupazione: http://dati.istat.it/Index.aspx?DataSetCode=DCCV_TAXDISOCCU&Lang= (2011-09-25 16.49) (Munkanélküliségi ráta)]
A hetvenes évektől világossá vált, hogy az ország nem csak két részre osztható, hanem egy „Harmadik Itália”10 is megjelenőben van. 1981-ben Giorgio La Malfa – néhai költségvetési miniszter – megbízásából az Adriano Olivetti Gazdaság- és Vállalatkutató Intézet felmérést végzett az észak-keleti- és közép-olaszországi régiófejlődésről a helyi
10
Észak-Kelet-Olaszország:
Trentino-Alto-Adige,
Veneto,
Friuli-Venezia-Giulia,
Emilia-
Romagna; Közép-Olaszország: Toscana, Umbria, Marche, Lazio
12
vállalkozásokra alapozva – ezt nevezik EKK-modellnek.11 Ezek a túlnyomórészt kisvállalkozások az ország e részén széles körben megtalálhatók és szorosan kötődnek a vidéki, valamint a kis és középvárosi környezethez. Az észak-keleti – kereszténydemokrata támogatottságú – tartományokban jöttek létre és erősödtek meg a ligák, míg az ország középső részén a kommunista párt játszott vezető szerepet. A Harmadik Itália igen érdekes fejlődési utat járt be. Ahogy az elmaradottabb területeken mindenütt, a déli régiókhoz hasonlóan itt is a mezőgazdaságból élt a lakosság nagy része, az iparban és a szolgáltatások területén pedig a kisvállalkozások voltak elterjedtek. Eleinte itt is a nagyipari sémákat akarták ráhúzni a vállalkozásokra a fejlődés érdekében, de hamar világossá vált, hogy érdemesebb alulról fölfelé elkezdeni, és a fejlesztéseknek a már meglévő vállalkozásokra kell épülniük. Az EKK területekre a családi gazdaságok jellemzők, nincsenek nagy metropoliszok, inkább több kisebb város alkotja. Fejlődéstörténete elválik a déli területekétől, hiszen az itt jelenlévő kis- és középvállalkozások (KKV-k)12 rugalmasan reagáltak az új gazdasági igényekre és szép lassan fejlődésnek indultak. Ennek köszönhetően a nyolcvanas évekre a gazdasági mutatók nemhogy megközelítették, de enyhén túl is lépték az északi centrumterületekét. Ezeken a területeken rendkívül fontos szerepe van a családnak, generációról generációra adják át egymásnak az évszázadok alatt kialakult munkakultúrát, a legfőbb értékek a munka, a család és a közösség. Ezt a rendkívül szoros kapcsolatot nevezi az olasz szakirodalom lokalizmusnak.13 Az EKK-modell a belső fejlődésen alapul, melyre a nagy társadalmi mobilitás és az alacsony munkanélküliségi ráta jellemző – a központi gazdasági tervezésnek sosem volt nagy szerepe. A KKV-k rugalmasan tudtak fejlődni, melyben segítségükre volt a sűrű úthálózat is, mely kedvező szállítási feltételeket biztosított. Egy-egy térség egy-egy ipari termékre specializálódott, hiszen a kisüzemek főként egyedi termékeket gyártanak. A hetvenes és nyolcvanas évek gyors fejlődése azonban a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére megtorpanni látszott. Ebben szerepet játszott a fokozatosan erősödő és nagyobb teret nyerő globalizáció, valamint az állam szigorodó pénzügyi és adópolitikája. Ahogy a KKV-k gazdasági helyzete fokozatos gyengülésnek indult, 11
Horváth Gyula (szerk.): Régiók és városok az olasz modernizációban, MTA Regionális
Kutatások Központja, 1993, Pécs, 49-64. old. 12 13
Piccole e medie imprese (PMI) Fuà Giorgio: Iparosítás Északkelet- és Közép-Olaszországban. In: Horváth Gyula (szerk.):
Régiók és városok az olasz modernizációban, MTA Regionális Kutatások Központja, 1993, Pécs, 71-80. old.
13
Harmadik Olaszország társadalma egyre kevésbé bízott a központi állam védelmében, illetve abban, hogy a helyi politikusok az ő érdekeiket védik. Így nyerhettek teret maguknak az „entoregionális alapon szerveződő mikronacionalista ideológiájú ligák”,14 melyeknek a kilencvenes évek során megfigyelhető rohamos fejlődése arra késztette a többi párt politikusait is, hogy emeljék be programjukba a tartományi rendszer átalakításának kérdését.
II.1. A tartományi autonómia kérdése A XIX. század folyamán lezajló egységesítési folyamat eredményeként egy erősen centralizált, Róma központú nemzetállam jött létre az egyébként szinte minden területen rendkívül sokszínű félszigeten. Már az állam születésekor is komoly politikai viták folytak a föderalizmus és a tartományi autonómia kérdésével kapcsolatban, de végül az alkotmányozók úgy határoztak, hogy csak egy francia mintájú, megyerendszeren alapuló központosított állam biztosíthatja az ország egységét. A föderalista törekvések az első világháború után erősödtek fel Szicília és Szardínia szigetén, de a fasizmus idején Mussolini nem hagyott teret az autonómiának. A második világháború után, 1946-ban Olaszország államformája köztársaság lett, és egy másféléves alkotmányozási folyamat vette kezdetét, melynek eredményeképp 1948. január 1-én életbe lépett az új alaptörvény. Ez utóbbi már a rendes jogállású tartományok mellett különleges jogállású tartományokat is elismer, mely komoly decentralizációs folyamatnak tekinthető a korábbiakhoz képest. Összesen öt tartomány kapott bizonyos fokú autonómiát, ezek a többnyelvű területek: Valle d’Aosta, Trentino-Alto-Adige és Friuli-Venezia-Giulia, valamint a két földrajzilag elkülönülő sziget: Szicília és Szardínia. Ezek a tartományok önálló jogalkotási jogkörrel rendelkeznek, de így is minden regionális tanács által elfogadott törvényt jóvá kell hagynia a mindenkori kormánynak. A rendes jogállású tartományok berendezkedését az alkotmány szabályozza.
14
Molnár Anna: Az Északi Liga szerepe Olaszország tartományi rendszerének átalakulásában,
Ph.D. értekezés, 2002, Budapest, 117. old.
14
II.2. Fiskális föderalizmus A fiskális föderalizmus folyamata Olaszországban olyan reformintézkedések elfogadását jelenti, amelyek a különleges jogállású területek törvényhozó testületi rendszerének megerősítésére, valamint a többi tartomány autonómosítására irányulnak a célból, hogy a régóta fennálló pénzügyi helyzet negatív jellemzőit csökkentsék. Témája kétségkívül egy élénk politikai-intézményi vita középpontjává vált, mely az állami jogi rendszer általános reformját célozza meg. A vita fő témája, amely az egyik legmeghatározóbb érv a fiskális decentralizáció mellett az, hogy egyre nagyobb szükség van a fiskális autonómiára annak érdekében, hogy a regionális és helyi testületeket olyan törvényhozás felé tereljék, mely a jelenlegi csökkenő állami támogatások és anyagi vállalások helyett inkább a bevételek enyhe, de fokozatos emelkedését idézné elő. A fiskális autonómia arra nyújt lehetőséget, hogy a kormány alatti, tehát önkormányzati szinten lehessen dönteni az adók kivetéséről. A szélesebb körű autonómia azt célozza meg, hogy az egyes régiók kiadásai elkülönüljenek egymástól, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy tagoltabbá váljon az állami szektor, így a költségvetés kidolgozásának hatékonysága is növelhető lenne. A kormányzás több szintű tagolása lehetővé tenné a nagyobb felelősségvállalást és a törvényhozási folyamat jobb átláthatóságát mind állami, mind regionális, valamint helyi szinten egyaránt.15 A 2000/56-os törvényrendelet hozzájárult a kiadások decentralizálásához, így módosította a különböző állami szintek szerepét, továbbá egy lépéssel közelebb vitte az országot a fiskális föderalizmushoz, de az igazán fontos lépcsőfokot az alkotmányjog jóváhagyása jelentette, amely módosította az alaptörvény második részének V. fejezetét. A tartományi és helyi testületekre vonatkozó új alkotmányos normák (119. cikk) egy olyan pénzügyi autonómiai modell alapjának tekinthetők, amely két alapszabály körül forog: a tartományi önálló célkitűzések és az elérhető erőforrások egyenlő elosztása. Ezeket olyan mechanizmusok alapoznak meg, amelyek minden esetben képesek fenntartani és megvédeni a tartományok közötti összetartást.16 A helyi testületek pénzügyi rendszerének változása, amely mind az általános törvényhozásnak, mind az alkotmányos tervezetnek köszönhető, kapcsolatban áll az 15
Bordignon – Ambrosanio - Zanardi – Staderini: Il federalismo fiscale in Italia: Fatti e problemi,
Associazione per lo Sviluppo degli Studi di Banca e Borsa, 2007, Perugia, 6-9. old. (A fiskális föderalizmus Olaszországban: Tények és problémák) 16
u.a., 78-89. old.
15
önkormányzatok, megyék és tartományok szerepének, illetve intézményi helyzetének erősítését célzó újításokkal. Ez a folyamat egy „föderális köztársaságot” irányoz elő, amely azonban csak a területi testületek pénzügyi autonómiájával teljesedhet ki. Az intézményi és a pénzügyi föderalizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy már a folyamat kezdetétől - tehát az alkotmány új V. fejezetének keretein belül foganatosított 119. cikk deklarálásától - egy mély átalakulás veszi kezdetét az államon belül, amely talán évtizedek óta a legradikálisabbnak tekinthető.17 Ez azt jelenti, hogy a tartományi és helyi hatóságok széles körét képessé kell tenni arra, hogy erőforrásaikat szigorú keretek között kezeljék, növeljék az adottságaikon alapuló szolgáltatások hatékonyságát és termelékenységét, felmérjék teljesítményüket, és olyan politikákat, irányelveket alkalmazzanak, melyek képessé teszik őket a minőségi és teljesítménybeli javulásra. Így lenne megvalósítható az intézményi és adminisztratív rendszer forradalmasítása, amely ugyan már többször meghirdetésre került (és bizonyos fokon el is kezdődött), de valójában a mai napig nem fejeződött be. A fiskális föderalizmus és az erőforrások különböző állami szinteken való szétosztásának kérdése kiemelkedő fontosságú alkotmányos problémát vet fel, amely egészen az államforma magjáig fejthető vissza, hiszen a központi és a helyi politika kapcsolatát érinti. A közösségi igény az, hogy jusson elég erőforrás a közszolgáltatásokra, és garantáltan minden lakos egyenlően élvezhesse mind állampolgári, mind emberi jogait. Az alkotmány 119. cikke, és ennél fogva az olasz fiskális föderalizmus megvalósítása delegált törvényhozáson keresztül történik, miáltal a parlament megbízza a nemzeti kormányt a 2009. május 5-i 42-es számú törvényrendeletben: „Megbízás a kormánynak a fiskális föderalizmus, továbbá az Alkotmány 119. cikkelyének ügyében”.18
II.3. Próbálkozások a déli problémakör kezelésére 1861 óta az egységes Olaszország egyik legnagyobb problémája a gazdaságilag és szociálisan elmaradott Mezzogiorno. Az ország egyesítését megelőzően a Savoyai
17
Giarda Elena – Parlato Salvatore: Il federalismo fiscale in Italia, Reforme Associazione, 2003,
Milánó, 4-6. old. (A fiskális föderalizmus Olaszországban) 18
Cantarini Dott.ssa Maria: Il federalismo fiscale in Italia tra autonomia e convergenza europea,
tesi di dottorato, 2010, 189. old. (A fiskális föderalizmus Olaszországban az autonómia és az európai együttműködés között, disszertáció)
16
dinasztia bizonyos megyékben egy – francia és porosz gyökerekkel rendelkező - piemonti modellen alapuló központosított és bürokratikus állami rendszert hozott létre, amely a déli területek többségében a feudális latifundiumokon élő jómódú nagybirtokosokra, a klérusra és a burzsoáziára támaszkodott. Ez és egyéb terhek – úgy, mint a közös földterületek használatának eltörlése, magas pénzbeli adók kivetése, a kötelezően letöltendő ötéves katonai szolgálati idő – kritikus helyzetet teremtettek Dél-Olaszországban. Ebből később olyan jelenségek származtathatók, mint például egyes csoportok kiválása (rablóbandák brigantaggi, maffia,19 bűnszövetkezetek), valamint az országból való menekülés. Miközben nemzetgazdasági szinten kiélvezték az emigránsok hazautalt tőkéjét, a központi kormány megerősítette ellenőrzési jogát ezeken a területeken, és próbálta palástolni a déli lakosság rossz életkörülményeit.20 Sok értelmiségi és demokratapárti politikus – nem csak délen – foglalkozott már a probléma megoldásával. Elemezvén a miérteket, megoldási javaslatokat dolgoztak ki, sokszor a vezető elit réteggel nyíltan szembeszállva – még északon is. A legelsők között volt az 1870-es években Pasquale Villari, Leopoldo Franchetti és Sidney Sonnino, továbbá az 1910-es években Giustino Fortunato, akik a heves viták ellenére is bíztak benne, hogy a kormányt meg lehet győzni a déli tartományok infrastrukturális befektetésekkel történő felzárkóztatásáról. A szocialista Gaetano Salvemini pedig kifejezetten kiemelte a Mezzogiorno elmaradottságának törvényszerűségét, és az északi területek gazdasági fejlődésének megindulását. Az Olasz Szocialista Pártot (Partito Socialista Italiano) és az Országos Olasz Munkás Szakszervezeti Szövetséget (Confederazione Generale Italiana del Lavoro) is azzal vádolta, hogy az északi munkásréteget előnyben részesítik a déliekkel szemben. Ezen elemzéseket továbbgondolva próbálta meg Antonio Gramsci az első világháború idején újra megegyezésre juttatni az északi és déli munkásokat egy olasz szocialista reform eszközeként.21 Míg a Néppárt alapítója, a szicíliai Luigi Sturzo a helyi hatalmak megerősítését szorgalmazta a déli lakosság fellázadása érdekében, a fasiszta rendszer lényegében 19
Szicíliában: Cosa Nostra; Campaniában: Camorra; Calabriában: ’Ndrangeta
20
Forgione Angelo: La “questione meridionale”? Inizia con l’unità d’Italia!:
http://napoilitania.myblog.it/archive/2010/04/09/la-questione-meridionale-inizia-con-l-unita-ditalia.html (2011-09-09 10.45) (A „Dél problémája”? Olaszország egyesítésével kezdődött!) 21
Unia Marco: La questione meridionale - dal 1851 dibattiti infiniti:
http://www.storiain.net/arret/num101/artic3.asp (2011-09-09 16.45) (Dél-Olaszország problémája - az 1851 óta véget nem érő viták)
17
korlátozott minden ilyesfajta tevékenységre irányuló politikai eszközt. A második világháború idején az Olasz Kommunista Párt (Partito Comunista Italiano), az Olasz Szocialista Párt és az Országos Olasz Munkás Szakszervezeti Szövetség napszámosok tömegeit mozgósította, hogy foglalják el a meg nem művelt nagybirtokokat, és követeljenek
egy
infrastrukturális
intézkedéseken
alapuló
„munkatervet”.
A
kereszténydemokraták nem támogatták a népfelkeléssel járó erőszakot, stratégiájukat egy korlátozott és törékeny agrárreformra (1950) és leginkább egy „rendkívüli beavatkozásra” építették, melynek első eszköze a Dél-Olaszországi Pénztár volt. Ezt végül egy bonyolult, különböző érdekek által behálózott, a helyi elit és a kormányzati politikai réteg között lejátszódó folyamat követte, mely később a déli társadalmi összefonódást is korrumpálta. Erre kitűnő példa a „sivatag katedrálisainak” (cattedrali nel deserto) jelensége. Így nevezték azokat az infrastrukturális és ipari központokat, melyek a leggyakrabban kerültek előtérbe, amikor kövér állami támogatások szétosztása történt, hogy megvalósíthassák legújabb gazdasági, kulturális és társadalmi kezdeményezéseiket.22 Az észak és dél közötti helyzet még tovább súlyosbodott, amikor az Európai Gazdasági Közösség (Comunità economica europea) nem túl kedvező előírásai mellett a határok megnyitása a gyengébb üzemeknek kárt okozott, ezért az ötvenes és hetvenes években milliók költöztek a déli falvakból az északi nagyvárosokba. Tehát amíg az északi tartományokban szép lassan beérni látszott az olasz gazdasági csoda, addig a déliek egyre jobban elszegényedtek, olyannyira, hogy teljesen ki lettek téve a közpénzek körforgásának, melyek a helyi hatalmi csoportokon folytak át.23 A nyolcvanas években tovább erősödött a szervezett bűnözés és a politikai elit közötti összefonódás. Elmondhatjuk, hogy a déli lakosság immáron nem feltétlenül a több évszázada tartó elmaradottság áldozata, inkább a nagyvárosok hanyagsága miatt szakadnak le egyre jobban a vidéki területek. Láthatjuk, hogy mára a Mezzogiorno problémaköre egészen mást rejt magában, mint százötven évvel ezelőtt, ebből kifolyólag ma már más elemzésekre és megoldási eszközökre lenne szükség.
22
Pappalardo Francesco: La Questione del Mezzogiorno:
http://www.alleanzacattolica.org/idis_dpf/voci/q_questione_mezzogiorno.htm (2011-09-09 10.46) (Dél-Olaszország problémája) 23
Unia Marco: La questione meridionale - dal 1851 dibattiti infiniti:
http://www.storiain.net/arret/num101/artic3.asp (2011-09-09 16.45) (Dél-Olaszország problémája - az 1851 óta véget nem érő viták)
18
II.4. Programok a Mezzogiorno fejlesztésére A Dél-Olaszországi Pénztár (1950-1984) egy olasz gazdasági állami szerv, amelyet az 1950. augusztus 10-i 646-os törvényrendelettel hoztak létre a Mezzogiorno gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására, melyet az infrastrukturális szempontból fontos közművek finanszírozásával (talajjavítás, közlekedés, vízművek) és az ipari szektor fejlesztésével kívántak elérni.24 Olaszország és az Egyesült Államok közötti együttműködés egészen az ötvenes évekig nagyon erős volt, amikor is az olasz kormány első ízben szólt bele a déli politikai szerveződésekbe. Különösképpen 1949 és 1950 között bocsátottak ki olyan agrárreform törvényeket, amelyek a terméketlen nagybirtokok kártalanítása és a mezőgazdaságban dolgozóknak történő földosztás helyett egyfajta kisajátítási folyamatot sejtettek. 1950-ben alapították a Dél-Olaszországi Pénztárat egy közel 10 éves, és több mint 1200 milliárd lírás25 befektetési programmal, melyet talajjavításra, megfelelő víz- és elektromos hálózat kiépítésére, az utak és a vasúthálózat karbantartására, tehát általánosságban véve az infrastrukturális fejlődésre szántak.26 Az ezekben az években domináns gazdasági teóriák szerint a terület infrastruktúrájának modernizálása a későbbi ipari fejlődés elengedhetetlen feltétele. Az összes fent említett intézkedés pénzügyi fedezetét az amerikai segítség és kölcsönök nyújtották. Hatalmas erőforrásokat használtak fel az elektromos-, vegyi- és vaskohászati ipar megerősítésére, de leginkább az autóipar fejlesztésére.
Összességében
a
segítségek
legkimagaslóbb
hányada
mégis
a
mezőgazdaságot, a terület talajjavítását célozta meg. 1949 és 1950 között a Marshall-terv kimerülni látszott, ezért az Olasz Központi Bank (Banca d’Italia) elnöke (Donato Menichella) személyesen írta alá a hiteligénylő szerződést a Világbank (Banca Mondiale) elnökével (Eugene Black), hogy forrást kaphassanak a déli területek felzárkóztatását célzó 24
Legge dello Stato n. 646 del 10 agosto 1950: http://www.edilportale.com/normativa/legge-dello-
stato/1950/646/istituzione-della-cassa-per-opere-straordinarie-di-pubblico-interesse-nell-italiameridionale-%28cassa_b9e9a768-d0ea-4801-af53-dc9e4198ddc8.html (2011-10-09 17.27) (Az 1950. augusztus 10-i 646-ik törvényrendelet) 25
A lírát 1999. január 1-én váltotta fel az euró, az ezen a napon rögzített árfolyam a következő: 1
EUR = 1936,27 ITL. Ezen adatok alapján 1200 milliárd líra 619 747 603,77 eurónak felel meg. 26
D'Antone Leandra: Le politiche meridionaliste e la Cassa per il Mezzogiorno:
http://www.cliomediaofficina.it/7lezionionline/dantone/par2.html (2011-10-09 17.21) (A déli politikák és a Dél-Olaszországi Pénztár)
19
programok megvalósítására. Lényegében ez lett a Dél-Olaszországi Pénztár pénzügyi alapja. Ezt akkor egy zseniális ügyletnek tartották, melynek célja azonban nem csak az, hogy anyagi forrásokat bocsáthassanak a Mezzogiorno és a szigetek rendelkezésére, hanem inkább a Marshall-segély lejáratának meghosszabbítása volt. A nagy befektetésekkel és a gazdasági modernizációval együtt járt a nyersanyagok és technológiák importjának növekedése is, amely a külkereskedelmi mérleg deficitjét okozta. Az amerikai segítségnek, de leginkább a dollárkölcsönöknek köszönhetően tudta kifizetni az ország ezt a nagy importmennyiséget anélkül, hogy pénzügyi válságba került volna. A Marshall-terv és a Dél-Olaszországi Pénztár első programjának megvalósításához kapcsolódó közművek infrastrukturális fejlesztése leterhelte az összes olasz állami- és magánvállalkozást a félszigeten, különös tekintettel az északi területekre. A Fiat, a Montecatini, a Breda, az Innocenti, a Pirelli, az Edison, a Finsider és a főbb olasz bankok ezekben az években nemhogy támogatták a kormány déli programját, de össze is fogtak, és megalapították a Dél-Olaszország Fejlődéséért Egyesületet (Associazione per lo Sviluppo del Mezzogiorno – SVIMEZ) is.27 A Fiat északi termelési módszerével ellentétben egy-kétezer fős üzemeket hozott létre délen, ahova a különböző alkatrészek gyártását telepítették, így a decentralizációs programja keretében közel 18 ezer munkahelyet teremtett a Mezzogiorno területén. A kormány 1957-ben kihirdette a Déli Iparfejlesztési Törvényt, melynek fontos részét képezte a növekedési pólus-stratégia. Ez utóbbi Perroux doktrínáján alapul: egy régió fejlődése nem az egész területen fog megmutatkozni, hanem néhány póluspontban fog kicsúcsosodni, majd továbbgördülni. Ezeket a pontokat a legjobb környezeti adottságok alapján kell megválasztani. Így se sikerült valódi növekedést elindítani, mert a kedvezmények jó részét a már korábban említett „sivatag katedrálisai” nyelték el.28 Ezt követően két új program került kidolgozásra, a „Progetto 80” és a „Progetti Speciali”. A Progetto 80 a fejlődéspolitika szoros koordinációját tűzte ki célul, a Progetti Speciali lényege pedig olyan infrastrukturális beruházások megvalósítása lett volna, mely a déli területekre vonzza a termelő egységeket. 27
Celani Claudio: Intervista a Nino Novacco (Svimez): senza intervento straordinario nel
Mezzogiorno, l'Italia implode: http://www.movisol.org/09news159.htm (2011-10-09 17.14) (Interjú Nino Novaccoval: a Mezzogiornoval kapcsolatos rendkívüli beavatkozás nélkül Olaszország összeroppanna) 28
Giardina – Sabbatucci – Vidotto: La Cassa per il Mezzogiorno, Economia e Ambiente, 2010,
Roma (A Dél-Olaszországi Pénztár)
20
Összességében elmondhatjuk, hogy a modern ipari struktúra megjelenése ellenére a termelésbeli, foglalkoztatottsági és jövedelembeli különbségek továbbra is fennmaradtak az északi és déli régiók között, melyek a már korábban említett társadalmi-politikai okokra vezethetők vissza (pl. szervezett bűnözés). A regionalizáció az 1968/108. sz. törvény hatálybalépésével vette kezdetét, mely a rendes jogállású tartományok tanácsának választási rendszerét szabályozza. A folyamat azonban a nyolcvanas években elakadt, és végeredményben csak kismértékű változást eredményezett. A kilencvenes években végzett felmérésekből kiderül, hogy a polgárok többsége nem volt elégedett az akkori tartományi intézmények működésével. Olaszországban a valódi decentralizációs folyamat európai viszonylatban későn, mindössze a kilencvenes években vette kezdetét.29
29
Pasquino Gianfranco: Lo stato federale, Il Saggiatore, 1996, Milano (A föderális állam)
21
III. AZ ÉSZAKI LIGA, PADÁNIA FELTÖREKVŐ POLITIKAI SZEREPLŐJE
Ebben a fejezetben szeretném bemutatni az Északi Liga tevékenységét, a fiskális föderalizmusért és Padániáért folytatott harcát, elszakadási törekvéseit. Mindenképp fontosnak
tartom
a
Liga
ismertetését
az
Olaszországban
lezajló,
az
állami
berendezkedéssel, a közigazgatási rendszerrel és az ország két pólusának ellentétével kapcsolatban álló gazdasági és társadalmi folyamatok jobb megértése érdekében. Az Északi Liga Padánia Függetlenségéért (Lega Nord per l’Indipendenza della Padania, a továbbiakban csak Északi Liga vagy Liga) több regionális autonomista mozgalom (pl. Lombard Liga, Venetói Liga) összekovácsolódása folyamán jött létre 1991ben. A párt főként Olaszország északi területein aktív, de néhány középső tartományban is jelen van.30 Alapítója és főtitkára Umberto Bossi, elnöke Angelo Alessandri. „1996-ban Bossi egy írásában úgy fogalmazott, hogy csak az ország föderális alapú átalakítása adhat esélyt Olaszország egybetartására. Azt jósolta, hogy abban az esetben, ha még ez sem következne be, akkor az északi terület elszakadása elkerülhetetlen lesz. 1996. május 4-én a mantovai padán parlament ülésén Umberto Bossi bejelentette, hogy eljött az ideje az ország felosztásának, […] mert a korábbi években a többi párt ellenállása miatt nem sikerült megvalósítani az ország föderalista átalakítását. Észak problémáinak megoldása érdekében nem maradt más út, mint az elszakadás.”31 „A kilencvenes évek végén Bossi már az angol mintájú devolúció olaszországi megvalósítását tűzte ki céljául. 1999. szeptember 12-én Velencében megünnepelték Padánia függetlenségének az évfordulóját, ekkor Umberto Bossi a skót modell követését tartotta fontosnak, és Észak parlamentjének felállítását ajánlotta. Ekkor már egyetlen szó sem esett az elszakadásról. Az Északi Liga képviselőházi frakcióvezetője, Giancarlo Pagliarini ezt azzal magyarázta, hogy a föderáció, a szecesszió és a devolúció csupán 30
Az alábbi tartományokban van székhelyük: Valle d’Aosta, Piemonte, Liguria, Lombardia,
Veneto, Trentino-Alto Adige, Friuli-Venezia Giulia, Emilia-Romagna, Toscana, Marche, Umbria, Abruzzo, Szardínia (Forrás: Lega Nord: Segreterie Nazionali della Lega Nord Padania: http://www.leganord.org/ilmovimento/elenco_sedi.asp, 2011-10-25 11.14, Az Északi
Liga
Titkárságai) 31
Molnár Anna: Az Északi Liga szerepe Olaszország tartományi rendszerének átalakulásában,
Ph.D. értekezés, 2002, Budapest, 85-86. old.
22
eszköz az egyetlen cél megvalósítása érdekében. Az elsődleges cél pedig az, hogy a padánok urak legyenek saját hazájukban. 1999. december 5-én az Északi Liga tüntetést szervezett Rómában. A tüntetők azt akarták elérni, hogy népszavazást írjanak ki a padán parlament felállítása érdekében. Az Északi Liga tervei szerint az új parlament hatásköröket venne át a központi parlamenttől. […] Umberto Bossi céljai az elkövetkező években azonban finomodtak, ekkor már nem a makrorégiókra (pl. Padánia), hanem a tartományokra épülő föderalista állam létrehozása volt a rövid és középtávú célja.”32 Az Északi Liga ezen felül több hatályban lévő törvényen is szigorítana az (illegális) bevándorlás elleni harc, és az állami pénzek kezeléséből adódó pazarlás visszaszorítása érdekében. „A regionalizmus (vagy padán nacionalizmus) mellett a Lega Nord legfőbb vonásai a centralizáció- és Róma-ellenesség, a bevándorlás-ellenes attitűd, a szabadpiaci verseny támogatása és a hagyományos keresztény értékek védelme.”33
III.1. A Liga története Első alfejezetünkben lássuk a Liga kronológiai történetét, a párt születését, a politikai elithez való felzárkózását és a parlamenti helyek megszerzésére irányuló stratégiáját. A párt elődje az 1989-ben alakult Északi Szövetség (Alleanza Nord), amely magába olvasztotta többek közt a Lombard Ligát és a Venetói Ligát (ezek ma csak a párton belüli szekciókként működnek), majd 1991-től él hivatalosan is az Északi Liga elnevezés. Az 1983-as általános választásokon az Északi Liga egyik „elődje”, a Venetói Liga két jelöltet is indított: Achille Tramarint a képviselőházba, illetve Graziano Girardit a szenátusba. Az 1987-es általános választásokon a Lombard Liga vezetője, Umberto Bossi is bejutott a szenátusba, illetve Giuseppe Leoni a képviselőházba. (Innen származik Bossinak a sajtóban gyakran emlegetett „Il Senatùr” elnevezése.) A Liga épp a lakosság kormányban való csalódottságát használta ki, különösen északon, ahol az emberek úgy érezhették, az állam elpazarolja a nagyrészt tőlük beszedett adókat. Erre alapozva hangoztatják azóta is közismert jelmondatukat: „Roma ladrona, la
32 33
u.a., 96. old. Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 190. old.
23
Lega non perdona” („Tolvaj Róma, a Liga nem bocsát meg”). Ezen felül a déliek és az illegális bevándorlók elleni fokozódó ellenszenvet is igyekeztek saját javukra fordítani. Népszerűségi indexük egyenes arányban növekedett a lakosság hagyományos politikai pártokban történő csalódásával, különösen a kilencvenes években kirobbanó korrupciós botrány során (Tangentopoli). Ez a kilencvenes évek elején Olaszországban lezajló nagy horderejű korrupciós botrány, mely során egy igen széles politikai réteg került átvizsgálásra. Az ügyet „tiszta kezeknek” is nevezik (mani pulite). A Tangentopoli egyik eredménye az olasz politikai rendszer teljes átalakítása volt, abban az értelemben, hogy a régi pártok, szereplők jelentős része eltűnt (érintettsége okán) és ez tette lehetővé új politikai szereplők megjelenését – ahogy a Ligáét is. Annak ellenére, hogy első szárnypróbálgatásaik idején még nem jósoltak nekik nagy jövőt, mára stabil politikai szereplővé nőtték ki magukat. Az Északi Liga első nagy sikere az 1990-es tartományi választások idején volt, de később az 1992-es általános választások idején vált vezető politikai szereplővé. A szavazatok 8,6 százalékával 55 képviselőt és 25 szenátort küldhetett a parlamentbe, ezzel a számmal pedig a negyedik helyet szerezte meg magának országos szinten. (Az olasz parlament képviselőházában 630, míg a szenátusban 315 betöltendő hely van.) Az 1994-es általános választások során a Liga 8,4 százalékot ért el, és koalícióra lépett Silvio Berlusconi pártjával, a Hajrá Olaszországgal (Forza Italia), valamint a Gianfranco Fini vezette Nemzeti Szövetséggel (Alleanza Nazionale). A házelnöki tisztet a Liga egyik tagja, Irene Pivetti töltötte be, továbbá öt minisztert is kineveztek közülük: Roberto Maroni (belügyminiszter), Giancarlo Pagliarini (pénzügyminiszter), Vito Gnutti (az ipari fejlesztésekért felelős miniszter), Domenico Comino (az Európai Unióval kapcsolatos ügyekért felelős miniszter) és Francesco Speroni (az intézményi reformokért felelős miniszter). Ennek ellenére a Berlusconi pártjával alkotott koalíció igen rövid volt, és már a tárgy év végén felbomlott. Az 1996-os általános választásokon a Liga a szavazatok 10,07 százalékát szerezte meg, ezt követően pedig bejelentette, hogy fő céljuk Padánia leválasztása DélOlaszországról. Az 1996 és 1998 közötti időszak tekinthető a párt első „aranykorának”, mialatt az északi területek nagy részén vezető párttá nőtte ki magát. 1999-ben azonban több fontos tag is elhagyta a ligát, úgy, mint Fabrizio Comencini, Marco Formentini vagy Domenico Comino.
24
1999-ben a Liga már visszább vett követeléseiből, és nem az elszakadást, hanem a devolúciót hangoztatta, melynek azonban a célja ugyanaz volt: hogy egy föderális állam létrehozása következtében Padánia több adóbevételt takaríthasson meg. Ekkorra azonban korábbi szélsőséges kijelentései miatt a Liga szavazóbázisa már jelentősen lecsökkent, és a 2001-es országos választásokon már mindössze a szavazatok 3,94 százalékát szerezték meg.34 A kilencvenes évek vége felé Umberto Bossi felismerte, hogy a párt túlélése érdekében csatlakozniuk kell egy nagyobb párthoz. 2000-ben a Liga újra koalícióra lépett Berlusconi pártjával (Szabadságok Háza – Casa delle Libertà), így már a tárgyévi tartományi választásokon is jobb eredményt értek el, illetve a 2001-es általános választásokat meg is nyerték. 2001-től 2006-ig az Északi Liga három miniszterrel büszkélkedhetett: Roberto Castelli (igazságügyi miniszter), Roberto Maroni (jóléti miniszter), valamint Umberto Bossi (intézményi reformokért felelős miniszter), akit 2004 júniusától Roberto Calderoli helyettesített. 2004 márciusában Bossi stroke-ja következtében sokakban felmerült a párt további sikerességének, illetve vezetésének kérdése. Ez alatt a parlamentben eltöltött öt év alatt fontos alkotmányos reformtervezet került kidolgozásra, mely magában foglalta az állam föderalista átalakítását, a legistáknak ezt a törekvésüket azonban nem sikerült keresztülvinniük a 2006-os népszavazáson. A Romano Prodi-kormány 2008. január 24-i bukása után Giorgio Napolitano államfő előrehozott választásokat írt ki, melyet Silvio Berlusconi újraszerveződött pártja, a Szabadság Népe (Popolo della Libertà) nyert meg. Velük lépett koalícióra az Északi Liga is, amely a szavazatok 8,3 százalékát szerezte meg, így 60 széket foglalhattak el a képviselőházban (és 25-öt a szenátusban). Így a 2006-os választásokhoz képest a képviselőházban 34-gyel, míg a szenátusban 12-vel több széket foglalhattak el. 2008 májusa óta a Liga is tagja Berlusconi negyedik kabinetjének. Négy minisztert és öt államtitkárt is kineveztek a pártból, többek közt Umberto Bossit, aki a „reformok a föderációért” tárca vezetője lett (Ministro delle Riforme per il Federalismo). A 2010-es tartományi választásokon Luca Zaia indult Venetóban, Roberto Cota pedig Piemontéban, míg a többi északi tartományban – beleértve Lombardiát is – a Szabadság Népe indított jelölteket. A választásokat mind Zaia, mind Cota megnyerte, 34
Molnár Anna: Az Északi Liga szerepe Olaszország tartományi rendszerének átalakulásában,
Ph.D. értekezés, 2002, Budapest, 101. old.
25
amely feltehetően még mindig annak köszönhető, hogy a gazdasági válság révén megerősödtek a szélsőjobboldali pártok szerte Európában. A Liga lett a legerősebb párt Venetóban megszerezvén a szavazatok 35,16 százalékát, valamint a második legerősebb Lombardiában 26,21 százalékkal, miközben az egész északi területen megerősödött, sőt még néhány középső tartományban is.35 A Berlusconi éra lezárultával és a 2011 novemberében Mario Monti közgazdász által vezetett szakértői kormány megalakulásával a Liga újra kissé távolabb kerül a döntések befolyásolásától és céljai elérésétől, de minden bizonnyal a jövőben is igyekszik szövetséget kötni egy erősebbnek tűnő politikai szereplővel, hogy közelebb kerüljön a törvényhozáshoz és jobban érvényesíthesse érdekeit.
III.2. A Liga szimbólumai, kommunikációja Bossinak mára egy kisebb padán (média)birodalmat sikerült kiépítenie rádió- (Radio Padania Libera) és tévécsatornával (TelePadania), valamint hivatalos napilapja is van (La Padania), melynek online megfelelője is megtalálható az Interneten (Il Padano). Ezen felül a Ligának saját parlamentje, focicsapata is van, illetve évente szépségkirálynőt is választanak (Miss Padania), valamint padán magánóvodákat és iskolákat is alapított. A pártnak ifjúsági és női tagozata is alakult, valamint meg kell említenünk a Zöld Önkéntesek (Volontari Verdi) csoportját is, melynek zöldingesei a helyi rendfenntartásra törekszenek.36 Emellett megalakult a Padán Nemzeti Őrség is (Guardia Nazionale Padana Onlus), mely hangzatos elnevezésével ellentétben nem rendvédelmi feladatokat lát el, hanem katasztrófaelhárító és humanitárius munkákban vesz részt. Ezen túl még számos más, a Ligához kötődő önkéntes egyesületet is felsorolhatnánk (például állatmenhelyek, jogvédő szervezetek). A párt még saját webáruházat is üzemeltet, ahol a legisták különböző ruhadarabokat, kiegészítőket, dísztárgyakat vásárolhatnak.
35
Az adatok az olasz belügyminisztérium honlapjáról szármanak. [Ministero dell’Interno: Archivio
storico delle elezioni: http://elezionistorico.interno.it/index.php (2011-10-29 20.54) (Választási eredmények archívuma)] 36
Ez a csoport 1997-ben alakult Guardia Padana néven, céljuk eredetileg Padánia felszabadítása
volt.
26
Az olasz nemzeti jelképekhez (himnusz, nemzeti trikolór) való viszonyulásuk igencsak szélsőséges. Az évek során természetesen saját jelképekkel (szimbólumokkal, zászlókkal és himnusszal) is gazdagodtak. Ezekkel szeretnék a mai Északi Ligát a XII. századi Lombard Ligával párhuzamba állítani. „1158-ban ugyanis Barbarossa Frigyes elindult az észak-itáliai tartományok felé, hogy megerősítse hatalmát, de az érintett városállamok összefogtak, és 1167. április 7-én megalapították a Lombard Ligát. Ekkor tették le a pontidai kolostorban a pontidai esküt, ez a hely a Lega Nord számára szinte kultikus jelentőségű: meg is vásárolta a területet, és az esemény tiszteletére minden évben hatalmas ünnepséget rendeznek, utalva ezzel a párt középkori eredetére. A Barbarossa Frigyest legyőző legnanói ütközet legendás vezetője Alberto da Giussano volt, aki Milánót képviselte a pontidai eskü letételekor, őt ábrázolja a Lega Nord emblémája, ég felé emelt karddal, ahogyan a csata színhelyén álló szobor is megörökíti alakját.”37 A párt másik szimbóluma az „alpesi nap” (Sole delle Alpi), amelyet korábban szintén a középkori Lombard Liga használt. A padán zászlót is ez a jelkép díszíti, melyet alpesi virágnak, vagy kelta rózsának is neveznek. Himnuszuk Verdi Nabucco című operájának Rabszolgák kórusa néven ismert Va’ pensiero kezdetű részlete. A Liga első hivatalos sajtóterméke az 1982-es Lombardia Autonomista kiadvány volt, ezt nevezték át később Lega Nord-ra, majd 1996-ban kapta a ma is használatos La Padania elnevezést. Emellett futott a havonta megjelenő Ritmo Politico, melyet 1997-ben Sole delle Alpi-ra kereszteltek át. A Liga első rádiója a Radio Varese volt (1990-től), mely Varese és Como megyében sugárzott. Érdekessége, hogy a más csatornákon hallható közkedvelt pop-slágereket száműzték zenei palettájukról. Később ebből nőtte ki magát a Radio Padania Libera (1997), amely már az ország felében fogható.
37
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 207. old.
27
Fontos megemlíteni azt is, annak ellenére, hogy a Liga ilyen széleskörű médiajelenlétet biztosít magának, a közösségi oldalakon nem mondható aktívnak, sokkal nagyobb számban találhatjuk itt azokat a csoportokat, amelyek ellenzik tevékenységét.
III.3. Umberto Bossi és a Liga 1995-ben Bossi választotta Verdi operájának Va’ pensiero kezdetű részletét a Liga himnuszának, amely azóta is
elengedhetetlen kelléke a párt által
szervezett
rendezvényeknek. Bossi választása nem véletlenül erre a műre esett. Az 1815-ös bécsi kongresszus döntésének eredményeképpen Itália újra tartományokra szakadt. Az északkeleti részek (Lombardia és Velence) és Közép-Itália Habsburg, a Pápai Állam és Két Szicília Királysága pedig francia, illetve spanyol fennhatóság alá kerültek. A lombardok, de különösen a milánóiak minden lehetőséget megragadtak elégedetlenségük kifejezésére, habár eleinte ezt csak közvetett formában tehették meg. Ilyen körülmények között mutatták be a Nabuccót, ami mondanivalójával belopta magát az olaszok szívébe. A Szabadságkórus, a hazájukról álmodó rabszolgák dala igazi sláger lett, Milánóban az utcákon is énekelték. Felmerült, hogy az első sora után olaszul Va’ pensiero-nak nevezett mű legyen az olasz himnusz. 1996-ban a választásokon kiugróan magas eredményt értek el (10,8 százalék), támogatottságuk Venetóban elérte a 29,85, Lombardiában a 24,56, míg Piemontéban a 18,39 százalékot.38 Ezen felbátorodva Bossi radikalizálta politikai követeléseit, és kijelentette, hogy véghez akarja vinni az északi területek leválasztására vonatkozó törekvéseit, hogy megvalósíthassák az önálló padán köztársaságot. Egy egész rendezvénysorozatot is rendeztek végig a Pó mentén: a forrásától, Padániától indulva egészen Velencéig, ahol levonva a nemzeti trikolórt, felhúzták saját zászlajukat (Sole delle Alpi), és kikiáltották a független, föderalista padán köztársaságot. Még ekkor megalapították a padán parlamentet, és a rákövetkező évben választásokat is szerveztek, hogy megalapítsák a padán kormányt. Ezt követően, hogy minél nagyobb teret nyerjenek, és médiumot biztosítsanak maguknak, útnak indították a La Padaniát, a 38
Ministero dell’Interno: Archivio storico delle elezioni (1996-04-21, Camera dei Deputati):
http://elezionistorico.interno.it/index.php?tpel=C&dtel=21/04/1996&tpa=I&tpe=A&lev0=0&levsut 0=0&es0=S&ms=S (2011-11-02 12.47) (Választási eredmények archívuma, 2009-04-21, Képviselőház)
28
Radio Padaniát és a TelePadaniát. Természetesen Bossi tölti be azóta is a napilap (La Padania) igazgatói posztját. Bossi kapcsolata ekkoriban megromlott Berlusconival, a La Padaniában többször is azzal vádolták a Hajrá Olaszország vezetőjét, hogy összejátszik a maffiával. Később az ellentétek csillapodtak, így a két párt újra koalícióra lépett, Bossi ugyanis látta, ez a Liga legjobb esélye, hogy a politikai vezető réteg szerves tagja lehessen.
III.4. A Liga ideológiája „A Liga elsődleges célja Padánia minél nagyobb mértékű politikai és gazdasági függetlenségének elérése. A regionalizmuson kívül a párt legfőbb politikai jellemzői a következők: jobboldali gazdaságpolitika, bevándorlásellenes attitűd – melynek hangsúlyos eleme az iszlamofóbia –, szkepticizmus az EU jelenlegi formájával, működésével, valamint az új tagállamaival szemben, a bürokratikus állam és Róma túlzott hatalmának elutasítása, a helyi kistermelők, közösségek támogatása, a keresztény kulturális hagyomány védelme.”39 III.4.1. Padánia függetlensége és a padán identitástudat kialakítása, erősítése Az alapító nyilatkozat szerint a Liga célja Padánia függetlenségének elérése.40 A párt célja kezdetben a föderalizmus, majd a kilencvenes évek közepétől az elszakadás. Később – látván, hogy ez az utópisztikus törekvés csak kevesebb szavazathoz vezet – puhultak követeléseik, ekkor a devolúció vált központi témájukká, de mára egyre gyakrabban hallhatjuk tőlük a föderalista állam létrehozásának szükségességét. A 2008-as kampányidőszakot a padán identitástudat hangsúlyozása jellemezte, illetve a helyi értékek megőrzése, a helyi érdekek előtérbe helyezése. Fontosnak tartják a helyi hagyományok ápolását is, e célból bevezetnék a „Nagyszülők az iskolában”
39
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 197. old. 40
Lega Nord: Statuto della Lega Nord per l’Indipendenza della Padania:
http://www.leganord.org/ilmovimento/lega_nord_statuto.pdf (2011-11-01 18.15) (Az Északi Liga Padánia Függetlenségéért alapokmánya)
29
programot (Nonni nelle scuole), így a helyi tanulók a ma már kevéssé használt helyi dialektussal és a régi történetekkel is megismerkedhetnének.41 III.4.2. Ellenségkép Az Északi Liga „ellenségei” közé a kezdetekben főként a déliek és a politikai elit tagjai tartoztak. „A Liga a délieket korábban lustának, élősködőnek és nem hatékonynak bélyegezte, míg az északiakról azt tartotta, hogy keményen dolgoznak, vállalkozó kedvűek és szorgalmasak. A párt főként azt sérelmezi, hogy az északiak adójából finanszírozzák a déli országrész fejlesztését, illetve hogy ennek a folyamatnak nincs látható eredménye, a pénz valójában a politikusok és a velük kapcsolatban álló déli maffiafőnökök zsebébe vándorol. Ez a Dél-ellenes attitűd ma is jellemzi a párt retorikáját, de a korábbinál jóval kisebb a szerepe.”42 A föderáció (ritkábban az elszakadás) szükségességét ma is hangoztatják, de a politikai vezető réteget már nem tekintik célpontnak, hiszen maguk is jelen vannak mindkét kamarában, illetve már többször voltak kormányon is, így kissé paradox helyzetet szülne a politikai vezető réteg becsmérlése. Az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a bevándorlók aránya (különösen az északi területeken), ez a jelenség pedig némileg elterelte a figyelmet a római bürokráciáról és a déli kérdésről. A Liga fő „ellenségeivé” a bevándorlók, különösen a muszlimok váltak. Őket teszik felelőssé a bűncselekmények nagy részéért, épp ezért a Liga ellenez bármilyen háborút, melynek következtében bevándorlók érkezhetnek az országba. Bossi még azzal is vádolta a baloldalt, hogy ők támogatják a környező országokban kitörő háborúkat, hogy minél több immigráns érkezzen Olaszországba, ezzel is növelve szavazói bázisát.43
41
Lega Nord: La cultura locale nella scuola:
http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/scuola/cultura_locale.pdf (2011-11-01 18.31) (Helyi kultúra az iskolában) 42
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 198. old. 43
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Decima parte. 2005-2006:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/10_lega_nord_storia2005.pdf (2011-11-02 10.57) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Tízedik rész. 2005-2006)
30
III.4.3. Hagyományos értékek, családcentrikusság A Liga a hagyományos családmodell híve, nem támogatja az ettől eltérő együttélési formákat – az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát is ellenzik. Támogatják ugyanakkor a gyermekvállalást: az adókat a gyermekszámtól tennék függővé, hogy minél „kifizetődőbb” legyen gyermeket vállalni, és ne anyagi okok miatt mondjanak le erről a családok. Továbbá csökkentenék a csecsemő- és kisgyermekneveléshez szükséges eszközök áfa kulcsát,44 valamint támogatják a nők részmunkaidős foglalkoztatását, hogy a munkahelyi kötelezettségek összeegyeztethetők legyenek a családdal.45 „A
Liga
a
keresztény
gyökereket
az
európai
közösség
legfőbb
közös
hagyományának, etikai viszonyítási pontjának és identitásalapjának tartja, amelyekre a továbbiakban is támaszkodnia kell egész Európának, a közös alkotmányban ezért a keresztény hagyomány határozott megjelenítését szorgalmazza.”46
III.5. Az Északi Liga viszonya más pártokhoz A Liga hagyományosan a jobbközép koalíció tagja, de Umberto Bossi Silvio Berlusconival és Gianfranco Finivel való kapcsolata igen hullámzónak mondható. Az 1994-ben közösen megnyert választások után Bossi támogatta a Berlusconi ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel megmérgezve a kettejük közötti politikai kapcsolatot. Később a Liga még azzal is megvádolta Berlusconit, hogy maffia ügyekbe keveredve szerezte vagyonát. Később feledésbe merültek ezek az ellentétek, és 1999-ben újra szövetséget kötöttek. Kettejük kapcsolata jelenleg is stabil, valamint Bossi Finivel való kapcsolata is javulni látszik. A kettejük közötti súrlódás alapja az eltérő politizálási stílus és az olasz nemzet megítélése. Míg Fini fontosnak tartja a nemzeti egységet és az olasz identitást 44
Lega Nord: La tutela dei minori:
http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/famiglia/tutela_minori.pdf (2011-11-02 11.39) (A gyermekek védelme) 45
Lega Nord: Le donne: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/famiglia/donne.pdf
(2011-11-02 11.41) (A nők) 46
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 203. old.
31
támogatja (nem ismeri el Padániát), addig Bossi a föderalizmus híve, és a padán identitástudat megerősítésén munkálkodik. Az ellenzék Bossi egyedi vezetési és beszédstílusát szokta bírálni, gyakran antidemokratikusnak és rasszistának nevezik őt. Igaz, hogy a Liga a jobbközép koalíció tagja, mégsem tartja magát sem jobb, sem baloldali pártnak, inkább a kettő közötti mozgalomnak. Ezért amikor a kilencvenes évek második felében szövetségeseivel megromlott a viszonya, azt sem tartotta kizártnak, hogy a baloldal felé orientálódjon. 1999-ben Roberto Maroni, a párt egyik vezetője új nyilatkozott a La Padaniának, hogy számukra nem az a fontos, melyik oldallal szövetkeznek, hanem Padánia létrehozása.47 Egy ízben még arra is sor került (2006-ban), hogy a Liga választási szövetségre lépett egy, az ország déli részében szerveződő autonomista mozgalommal (Movimento per le Autonomie), melynek vezetője Raffaele Lombardo. Ezt egyik párt szavazói sem nézték jó szemmel, de nem is volt igazán hosszú életű a szövetség, hiszen az MpA nem sokkal később elszakadt a Ligától és a Szabadság Népétől, és inkább Fini új pártjával, a Jövő és Szabadsággal működik együtt (Futuro e Libertà).48
III.6. Az Északi Liga támogatottsága, népszerűségének alakulása A Liga már a megalakulásakor sikert könyvelhetett el, hiszen rögtön sikerült képviselőt juttatnia mind a képviselőházba, mind a szenátusba. A következő (1992-es) választásokon még nagyobb sikert ért el (8,65 százalék) (3.sz. táblázat) annak ellenére, hogy a média akkoriban még nem vette komolyan törekvéseit, és arra se számított senki, hogy ekkora politikai erővé nőhetik ki magukat. Az ismertebb médiumok nagyon keveset foglalkoztak a Ligával, és akkor is alábecsülték tevékenységét. Törekvéseiket nevetségesnek tartották, és a rendezvényeiken résztvevők számát is rendszerint alulbecsülték, azt gondolták, hogy csak a legalsó társadalmi rétegek között lesz képes
47
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Quarta parte. 1999:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/04_lega_nord_storia1999.pdf (2011-10-30 18.32) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Negyedik rész. 1999) 48
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 194-197. old.
3.sz. táblázat
32
szavazatokat gyűjteni.49 Ezzel szemben a Liga támogatói bázisát inkább a gazdaságilag aktív szakmunkások és alsó középosztályhoz tartozók teszik ki. Meg kell jegyeznünk, hogy a Liga népszerűségének kezdeti fellendülésében nagy szerepet játszott a Tangentopoli korrupciós botrány, melybe az akkor fiatal párt természetesen nem keveredhetett bele, ezért sok választópolgár – csalódván az akkori politikai elitben – inkább a „tiszta lappal induló” Ligára adta le voksát. Választás jellege
Időpontja
Elért eredmény (%)
Országgyűlési
1987
0,48
Európai parlamenti
1989
1,83
Országgyűlési
1992
8,65
Országgyűlési
1994
8,36
Európai parlamenti
1994
6,56
Országgyűlési
1996
10,07
Európai parlamenti
1999
4,49
Országgyűlési
2001
3,94
Európai parlamenti
2004
4,96
Országgyűlési
2006
4,58
Országgyűlési
2008
8,30
Európai parlamenti
2009
10,21
Az Északi Liga választási eredményei (az országgyűlési választások esetében a képviselőházi szavazatarány feltüntetésével) [Forrás: Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca ÉszakOlaszországért, In: Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 193. old.]
Az 1994-es választásokat ugyan megnyerte a Berlusconi-Bossi-Fini koalíció, ez az eredmény azonban vereségként könyvelhető el a Liga életében, ugyanis a Hajrá Olaszország a szavazatok nagy többségét elnyerte a Ligától. Ennek két fő oka volt, az egyik, hogy a Liga ekkor még mindig nem számított fontos médiaszereplőnek, míg Silvio Berlusconinak ekkor már egy egész médiabirodalmat sikerült kiépítenie; a másik ok pedig
49
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Prima parte. 1979-1987:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/01_lega_nord_storia79_87.pdf (2011-11-01 12.57) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Első rész. 1979-1987)
33
a két vezető eltérő stílusában keresendő: a megnyerő modorú vállalkozó Berlusconi több szimpatizánsra tett szert, mint a szigorú, ellentmondást nem tűrő Bossi. Az 1996-os választásokon való jó szereplés (10,07 százalék) után megromlott a viszony a két vezető között, ennek következménye pedig a Liga népszerűségének radikális csökkenése lett: az 1999-es európai parlamenti választásokon már csak a szavazatok 4,49, míg a 2001-es országgyűlési választásokon a szavazatok mindössze 3,49 százalékát szerezték meg (annak ellenére, hogy itt már újra koalícióra léptek Berlusconi pártjával). A kilencvenes évek végén még egyértelműen a fiatalabb (18-30 év közöttiek) váltak legfogékonyabbá a párt üzeneteire. Bossi 2004-es szívrohama utáni lábadozása, illetve európai parlamenti képviselői mandátuma miatt egy időre kisebb szerepet játszott a Liga életében, de 2008-as visszatérésével a párt újra megerősödött: a 2008-as országos választásokon a szavazatok 8,3 (2.sz. ábra), míg a 2009-es európai választásokon már a szavazatok 10,21 százalékát tudhatták magukénak. Ez a siker annak a jelenségnek is elkönyvelhető, hogy az utóbbi évtizedben megnőtt a bevándorlók száma Olaszországban, és az ebből adódó problémákkal a Liga néz szembe a leghatározottabban. Ugyanakkor elsősorban nem a nagyvárosok, hanem a kisebb, vidéki települések körében nagyobb a támogatottsága. Jelenleg már egy fél generációval idősebb korosztály (a 30-45 év közötti) adja a főbb támogatói bázist.50 A felmérésekből az is kiderül, hogy a párt jelenlegi szavazói az átlagos választókorú népességnél kevésbé vallásosak.
50
Ipsos Public Affairs: Sondaggio Ipsos per Il Sole24Ore. 2010:
http://sondaggipoliticoelettorali.it/asp/visualizza_sondaggio.asp?idsondaggio=4137 (2011-11-01 12.28) (Az Ipsos felmérése az IlSole24Ore-nak. 2010)
34
2.sz. ábra
A Lega Nord támogatottsága a 2008-as parlamenti választásokon [Forrás: Electoral Geography: Az Északi Liga választási eredményei megyékre bontva. 2008: http://www.electoralgeography.com/new/en/wpcontent/gallery/italy2008l/14%20layer%20province%20LEGA%20NORD.jpg (2011-11-01 12.55)]
A fent leírtak általánosságban az északi szavazókra értendők, hiszen ahogy az a 2. ábrán is látható, a Liga leginkább itt reprezentált. A 2008-as választásokon Lombardia és Veneto területén szerezték a legtöbb szavazatot (átlagosan 21,28 és 26,8 százalékot).51 Az ábrán is látható, hogy a közép olasz régióban már jóval alacsonyabb a népszerűsége, míg a déli területeken gyakran nem is indultak a választásokon. Az ábrára pillantva meglepő lehet, hogy egyes északi területeken (Valle d’Aosta és Trentino-Alto Adige) a párt alig kapott szavazatot. Ez annak tudható be, hogy ezek a területek – ahogy már korábban említettem – különleges jogállásúak, tehát nagyobb autonómiát élveznek a többihez képest, ezért itt a helyi szervezetek sokkal nagyobb mértékben támogatottak, mint bármely más országos szintű politikai párt.
51
Electoral Geography: Italy, Legislative Election 2008:
http://www.electoralgeography.com/new/en/countries/i/italy/italy-legislative-election-2008.html (2011-11-01 15.04) (Olaszországi országgyűlési választások, 2008)
35
IV. AZ ÉSZAKI LIGA GAZDASÁGPOLITIKAI ELKÉPZELÉSEI, KÜLPOLITIKÁJA ÉS KAPCSOLATA AZ EU-VAL
IV.1. Az Északi Liga gazdaságpolitikája Bár a párt ideológiájának sosem képezték jelentős részét a gazdaságpolitikai elképzelések, mégis úgy gondolom, hogy ezt a fejezetet sem hagyhatjuk ki a Liga tevékenységének jobb megértése érdekében. Elmondhatjuk, hogy az Északi Liga liberális gazdaságpolitikai elképzeléseket vall, tehát mindenki számára egyenlő feltételeket szeretne teremteni a piacon, megszüntetné a monopóliumokat, és támogatná az állami nagyvállalatok magánosítását. Támogatja a kis- és középvállalkozásokat, kifejezetten ellenzi azonban a globális szabadpiacot (bár állami-nemzeti szinten liberális, azonban ez nem igaz a külkereskedelemre vonatkozóan), továbbá ellenzi az áruk szabad áramlását és a külföldi dömpingtermékeket. Legfőképp a kínai termékeket tekinti károsnak, melyek szerinte nem minőségi termékek, ráadásul környezetkárosító technológiával készülnek, és a helyi kistermelőket is ellehetetlenítik. Épp ezért támogatná az EU közös fellépését az ehhez hasonló dömpingáruk ellen és a védővámok bevezetését (elsősorban Kínával szemben).52 Továbbá támogatná a nemzeti valuta, a líra újbóli bevezetését is53 (2005-ben aláírásgyűjtésbe is kezdett az euró lecseréléséről szóló népszavazás kezdeményezése érdekében). Az 1990-es években az Északi Liga a közigazgatási berendezkedés három makrorégión (Észak-, Közép- és Dél-Olaszországon) alapuló föderális átalakítását kezdeményezte, melynek lényege, hogy az egyes országrészek kiadásaikat saját adóbevételeikből finanszírozzák. A párt egyedül a fiskális föderalizmusban látta a megoldást a központosított gazdaság és a korrupt politikai hatalmakkal szemben. Ettől várták a magas közigazgatási kiadások és a növekvő államadósság problémájának megoldását is, melyek már veszélyeztették a Monetáris Unióhoz való csatlakozást.
52
Lega Nord: Le misure antidumping:
http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/economia/misure_antidumping.pdf (2011-11-04 15.48) (Antidömping intézkedések) 53
Lega Nord: L’euro: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/economia/euro.pdf
(2011-11-04 16.11) (Az euró)
36
1994 és 1996 között a legisták gyakran használtak beszédeikben olyan ellentétpárokat, mint: hatékony/nem hatékony, merev/rugalmas, bonyolult/egyszerű, drága/költséghatékony. Így akartak rávilágítani arra, hogy mi a különbség a politikai elit által felügyelt bürokratikus és központosított nemzetállam, illetve az Északi Liga által javasolt jól működő, termelékeny makrorégiókra épülő föderalizmus között. Az Északi Liga célja egy kevésbé bürokratikus, de annál hatékonyabb állam létrehozása volt. A párt javaslatai között „több piac és kevesebb állam” szerepelt, illetve számos nemzetgazdasági probléma megoldása, mindenekelőtt a munkanélküliségé. Az állami vállalatok privatizálását, illetve a veszteségesen működők bezárását kezdeményezte. Továbbá a törvényhozás és a bürokrácia egyszerűsítését, a személyi jövedelemadó 30 százalékos, a vállalkozói adó 25 százalékos plafonjának bevezetését is elengedhetetlennek tartotta. A KKV-k megsegítése érdekében gazdasági és jogi lépések megtételét sürgette, hogy megóvják őket a globalizáció negatív hatásaitól. Bossi úgy gondolta, hogy a multik és a nagy mennyiségű külföldi tőke háttérbe szorítja a helyi vállalatokat, illetve a multirassz közösségek kialakulása veszélyezteti a helyi identitást.54 A kilencvenes évek vége felé az Északi Liga a nemzetgazdaság és a pénzügyi folyamatok dinamikáját már a globalizáció szélesebb keretei között vizsgálta. A párt számára ez a jelenség a társadalom olyan fejlődését jelentette, melyben a piaci erők által alkotott szabályok és a profitorientáltság minden egyéb közösségi és nemzeti érdeket háttérbe helyez. Az Liga szívesen példálózott az Egyesült Államokkal és az amerikai társadalom „McDonald’s-osodásával”. A Lombard Liga másik fontos napirendi pontja az 1980-90-es években az adókból származó
állami
bevételek
újraelosztásának
kérdése
volt.
Észak-Olaszország
termékenysége és gazdagsága a délhez képest arra ösztönözte a pártot, hogy támogassa az északiak munkából és adókból származó bevételeinek padán területen maradását, és ezeket ne a dél terméketlenségére és deficitjére fordítsák. Így akarták a „termelő” ÉszakOlaszországot szembe állítani az „eltartott és terméketlen” déllel. A párt az aranytojást tojó tyúkhoz hasonlította Padániát.55
54
Bossi Umberto: Il mio progetto, Sperling & Kupfer Editori, 1996, Milano (Az én tervem)
55
Meret Susi: The Danish People's Party, the Italian Northern League and the Austrian Freedom
Party in a Comparative Perspective: Party Ideology and Electoral Support, Ph.D. disszertáció, 2009, Aalborg, 162-165. old. (A dán Néppárt, az olasz Északi Liga és az osztrák Szabadság Pártjának összehasonlító elemzése: pártideológia és választói támogatottság)
37
IV.2. Az Északi Liga külpolitikája Bossi a kilencvenes években keményen bírálta az Amerikai Egyesült Államokat és a NATO-t, de később mérsékelte nyilatkozatait, ma már valamivel Nyugat-barátabb retorikát alkalmaz. Ennek ellenére még ma is Berlusconihoz és Finihez képest bizalmatlanabb az USA-val, annak politikájával és intézkedéseinek szükségességével szemben. 1994-ben az Északi Liga úgy értékelte az olasz NATO-tagságot, mint a kontinens egyetlen katonai védelmi rendszerét, amelyhez minden országnak csatlakoznia kell egészen addig, amíg létre nem hoznak egy európai alternatívát. Ezekben az években a balkáni helyzet súlyosbodott, és a párt a direkt beavatkozás helyett Szerbia teljes diplomáciai és politikai elszigetelését kérte a nemzetközi közösségtől. A Liga az 1996-os választási programjában is támogatta a NATO-t, de a balkáni konfliktus mélyülése megváltoztatta álláspontját. A NATO erők Koszovó jugoszláv területén való beavatkozására vonatkozó döntését erősen bírálta. Bossi kijelentette, hogy a koszovói harcok a saját kultúrájukat és értékeiket megvédeni kívánó keresztény szerbek, és a muszlim albánok között folynak, akik nagy része bevándorlóként érkezett az országba, most pedig függetlenséget követel. 1999 áprilisában Umberto Bossi látogatást tett Belgrádban Szlobodan Milosevicsnél, ahol kijelentette, hogy az Északi Liga a diplomáciai megoldást támogatja a NATO erők beavatkozásával szemben. Ezzel egy időben az Északi Liga identitáspolitikájának középpontjába új célpont került: az iszlám növekvő jelenléte Olaszországban. Mint ahogy a többi radikális jobboldali párt esetében, a Ligában is az merült fel, hogy ami megtörtént Koszovóban, megtörténhet Európában is. Az Északi Liga számára a koszovói NATO határozat az európai politika és társadalom gyengeségének egyértelmű jele volt az amerikai hegemóniával szemben. A La Padania hasábjain Bossi kijelentette, hogy „meg kell állítanunk az USA gyilkos politikáját, amely az ENSZ megszüntetésére irányul”, majd hozzátette, hogy Európának „nemet kellene mondania a világbirodalom kialakulására”.56 Bossi szerint az USA azért támogatja ilyen erősen a NATO beavatkozást a Balkánon, hogy „az [első] iraki háború után megmutassa, hogy az ország nem a muszlimok ellen van”. 56
La Padania (1999-04-29): Piazzo Stefania: Bossi: fermiamo il progetto criminale Usa per far
morire le Nazioni Unite - No all’impero mondiale - L’Onu deve rinascere, altrimenti sarà sempre guerra: http://www.prov-varese.leganord.org/doc/Bossi29apr99.htm (2011-11-20 12.04) (Bossi: Állítsuk meg az USA gyilkos politikáját, amellyel meg akarja ölni az ENSZ-et – Mondjunk nemet a világbirodalomra – Az ENSZ-nek újjá kell születnie, különben mindig háborúk lesznek)
38
A kilencvenes évek vége felé a Liga USA-ellenes kijelentései az Egyesült Államok Európára gyakorolt egyre nagyobb hatása miatt sokszorozódtak meg és erősödtek fel. A kritikák az amerikai társadalmat is célba vették, amelyet a Liga a globalizáció és a multikulturalizmus negatív hatásaira hozott példának. A Liga anti-amerikai álláspontja megváltozott 2001. szeptember 11-e után, és az Egyesült Államokat az iszlám terrorizmus áldozatának tartotta. Ekkoriban a terrorizmus, az iszlám és a bevándorlás hármasa került az Északi Liga ideológiájának és nyilatkozatainak középpontjába. Fontos megjegyezni, hogy a nyugat-európai szélsőjobboldali pártokhoz hasonlóan a Ligára egyáltalán nem jellemző az antiszemitizmus, sőt, Bossi rendszerint ki is áll az újfasiszta mozgalmakkal szemben. A muszlimokkal szemben azonban már egészen más véleményen vannak. Különösen a szeptember 11-i események óta ellenségként láttatják őket, és bevándorlásuk minden formáját ellenzik, úgy gondolják ugyanis, hogy „a muszlim közösségek veszélyeztetik a keresztény Európa kulturális integritását”.57 Ahogy azt már az előző alfejezetben említettem, Kínát gazdasági okok miatt nem preferálja a Liga. Meglátásuk szerint az olcsó, ugyanakkor rossz minőségű kínai termékek dömpingje ellehetetleníti a helyi kistermelőket és vállalkozásokat.
IV.3. Az Északi Liga EU-politikája Az Északi Liga megalakulásakor még támogatta az európai integrációs folyamatokat, az Uniót egyfajta „második hazájának” tekintette, amely elengedhetetlen feltétele az északolaszországi
területek
gazdasági
fejlődésének.
Továbbá
ebben
látták
Padánia
önállóságának zálogát is, hiszen ekkor Európát úgy képzelték el, mint a lehető legszélesebb szabadsággal bíró régiók konföderációját. Az 1984-es európai parlamenti választásokon az északi olasz autonomista mozgalmak (Liga Veneta, Lega Lombarda, Rinascita Piemontese, Partito Popolare Trentino Tirolese, Partito Federalista Europeo) együtt indultak Unió a Föderalista Európáért (Unione per l’Europa Federalista) név alatt. Úgy gondolták, hogy az integráció alternatívát jelenthet a nemzeti identitással szemben, hiszen föderalista irányú fejlődése elősegítheti a nemzeti identitástudat gyöngülését, ezzel párhuzamosan pedig 57
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 202. old.
39
támogathatja a regionális identitás erősödését. Ebből is látszik, hogy ezek a mozgalmak később nem támogatták a nemzetállamokra épülő – Brüsszelben központosított – integráció fejlődését.58 Umberto Bossi „Észak szele” (Il vento del Nord) című könyvében a régiók Európájának kialakulásáról ír, melyhez természetesen nem párosítható a brüsszeli bürokrácia egyre szélesedő jogköre. Az EU erősödését Padánia szabadságát veszélyeztető folyamatnak tekintették, hiszen úgy látták, hogy az integráció egyre inkább a központosított nemzetállamokra épül, mely a hagyományos politikai pártok irányítása alatt áll. A Liga ezzel szemben fontosabbnak tartotta volna a régiók protekcionista elzárkózását, tehát a kezdeti rövid időszakot leszámítva a Ligának az integrációval ellentétesek az érdekeik. Bossi Brüsszelben csak egy újabb Róma veszélyét látta, ezért a legtöbb elszakadásért küzdő mozgalom a régiók Európájának elvét tűzte zászlajára. Örömmel fogadták a Régiók Bizottságának létrehozását, úgy gondolták, ez egy fontos lépés az Európai Parlament kétkamarássá történő átalakítása felé, ahol a felsőház látná el a régiók képviseletét. Umberto Bossi a kilencvenes évek elején minden bizonnyal még hitt a régiók függetlenségének megvalósíthatóságában. 1993-as „Forradalom” (La Rivoluzione) című könyvében a nyelvi és kulturális kisebbségek felemelkedéséről ír. Bossi a padán népet Nyugat-Európa egyik nyelvi és kulturális kisebbségének tartotta. A Liga 1997-es milánói kongresszusán elfogadták a pártstratégiát, melynek mottója: „Szabad Padánia egy szabad Európában”.59 Ezt a stratégiát még arra alapozták, hogy várhatóan Olaszország nem lehet tagja az Európai Monetáris Uniónak, ez pedig – úgy gondolták – erősítette volna a padán identitástudatot és az elszakadási hajlamot. A Franciaországban hasonló politikát folytató Nemzeti Front 2002-ben bejutott a választások második fordulójába. Vezetőjük, Jean-Marie Le Pen azon állampolgárok számára is igyekezett megoldást kínálni, akik az euró bevezetése miatt kerültek a korábbinál rosszabb gazdasági helyzetbe. A Liga szavazóit azonban nem nevezhetjük élből euroszkeptikusnak, hiszen 1996-ban épp azok az északiak szavaztak a Ligára, akik attól
58
Molnár Anna: Az Északi Liga szerepe Olaszország tartományi rendszerének átalakulásában,
Ph.D. értekezés, 2002, Budapest, 162-167.old. 59
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Milano 16 giugno 1997:
http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_assemblee/1997_16febbraio.pdf (2011-11-04 11.40) (Umberto Bossi beszéde az 1997. június 16-i milánói kongresszuson)
40
tartottak, hogy a Mezzogiorno elmaradottsága miatt nem lehetnek tagjai az eurozónának. 2001-re jelentősen csökkent a Liga támogatottsága, Bossi azonban egyre radikálisabb véleményt fogalmazott meg az integrációval szemben. Bossi a 2000-es pontidai gyűlésen azt állította, hogy a szubszidiaritás elvének hangoztatása csak arra jó, hogy a hatalom az EU szintjén (Brüsszelben) összpontosuljon.60 A nizzai csúcs előtt a Liga vezetője egy 250 ezer fős tüntetést tervezett azért, hogy az egyes országok állampolgárai is részt vehessenek az uniós alkotmány kidolgozásában. Umberto Bossi a 2001-es országgyűlési választások után úgy nyilatkozott, hogy szerencsére a jobbközép koalíció győzött, ellenkező esetben ugyanis minden állami hatalom közösségi szintre került volna, és a májusiak lettek volna az utolsó demokratikus választások. Bossi azzal vádolta a baloldat, hogy az EU-ból egy Szovjetunióhoz hasonló szuperállamot akar létrehozni, amely együtt járna a nemzeti parlamentek szuverenitásának teljes megszűnésével. Bossi az EU-t a kommunista és a fasiszta államokhoz hasonlította, amelyekben a parlamenteknek szintén nem volt szerepük. A Liga vezetője továbbá kijelentette, hogy a globális politikát háttérbe kell helyezni, az EU-nak pedig az „államok uniójává” kell válnia, így maradhat meg a nemzeti szuverenitás.61 Umberto Bossi a 2001-es alkotmányreform-tervezettel kapcsolatban is több kritikát megfogalmazott. Egyik – az integrációval kapcsolatban álló – kifogásolnivalója az volt, hogy az alkotmány 117. cikke kimondja, hogy mind a tartományi, mind az állami jogalkotásban figyelembe kell venni az uniós rendeleteket, határozatokat, korlátozásokat. Erre alapozta Bossi azt a kijelentését, hogy a nemzeti szuverenitás valójában nem is létezik. A Liga továbbra is kitartott azon elképzelése mellett, hogy egy európai szuperállam helyett egy nemzetállamokra és devolúcióra épülő konföderációt kell létrehozni. Bossi azonban az integráció egyik alapelvét kérdőjelezte meg ezzel, hiszen a tagállamoknak automatikusan át kell venniük az Unió által hozott rendeleteket, és be kell építeniük saját törvényhozásukba. Bossi ezen módosítási javaslatával – miszerint töröljék az EU-s rendeletekre vonatkozó részt az alkotmányból – nem csak az ellenzék, de a jobboldali politikusok egy része sem értett egyet. 60
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Pontida, 4 giugno 2000:
http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_pontida/2000_4giugno.pdf (2011-11-04 12.16) (Umberto Bossi beszéde a 2000. június 4-i pontidai gyűlésen) 61
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Pontida, 17 giugno 2001:
http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_pontida/2001_17giugno.pdf (2011-11-04 12.49) (Umberto Bossi beszéde a 2001. június 17-i pontidai gyűlésen)
41
2002-ben Umberto Bossi a Liga márciusi kongresszusán azt állította, hogy Olaszország csak azért csatlakozhatott a Monetáris Unióhoz, mert Németország nem akarta, hogy közelében egy erős Padánia jöjjön létre, illetve az olasz állam is csak így csillapíthatta az elszakadási törekvéseket. Bossi az Uniót az olasz államnál is antidemokratikusabbnak, bürokratikusabbnak és központosítottabbnak titulálta, valamint a „Nyugat
Szovjetuniójának”
(Unione
Sovietica
d’Occidente)
nevezte,62
amely
természetesen hatalmas felháborodást váltott ki az európai vezető réteg köreiben. Az Északi Liga kritizálta a kelet-európai országok felé történő bővítést. A párt támadta az EU alkotmányát is, mely szerinte nem képviselte azokat az értékeket és alapelveket, amelyekre az európai történelem és társadalom épült. Kitartóan harcolt azért, hogy az alapokmányban egyértelmű utalást tegyenek a keresztény gyökerekre. Ez is arra utal, hogy a többi nyugat-európai radikális jobboldali párthoz hasonlóan veszélyesnek tartotta a bevándorlást – különösen a muszlim országokból érkezőket – a nyugati kereszténységre, mind kulturális, mind nemzetbiztonsági szempontból. Ezért is ágált olyannyira az ellen, hogy Európa „megnyissa kapuit” Törökország számára. Ilyen egyértelmű euroszkepticizmussal nem volt egyszerű kormányon lenni, hiszen pozícióját mindig megnehezítették az EU-határozatok ratifikációi. Valójában azonban mindez a vártnál kevesebb problémát jelentett a párt szavahihetőségét tekintve. A Ligának sikerült egy visszafogottabb, ugyanakkor továbbra is vitázó és kritikus hangot megütnie. Azzal, hogy egy Európa-párti kormány tagjaként folyamatosan hangsúlyozta euroszkeptikus állásfoglalását, szembe úszott az árral, így pedig továbbra is fenntarthatta azt a megítélését, hogy különbözik a többi politikai szereplőtől, még akkor is, ha eleget kell tennie bizonyos kötelezettségeinek.63 Az Északi Liga az európai politikai erők között jelenleg is keresi a helyét. Az Európai Parlamentben tagjai többször is független képviselőkként voltak jelen (1997-1999, 2001-2004, 2006). „Első sikeres európai parlamenti választása után két delegáltja […] a 62
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Congresso ordinario, 1-3
marzo 2002: http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_assemblee/2002_3marzoassago_chius.pdf (2011-11-04 13.38) (Umberto Bossi beszéde a 2002. március 1-3-i kongresszuson) 63
Meret Susi: The Danish People's Party, the Italian Northern League and the Austrian Freedom
Party in a Comparative Perspective: Party Ideology and Electoral Support, Ph.D. disszertáció, 2009, Aalborg, 178-179. old. (A dán Néppárt, az olasz Északi Liga és az osztrák Szabadság Pártjának összehasonlító elemzése: pártideológia és választói támogatottság)
42
Rainbow frakcióhoz csatlakozott (1989-1994), az ezt követő négy évben a Liga az európai liberális párt (European Liberal Democrat and Reform Party) tagja volt, 1999-2001 között pedig a Függetlenek Technikai Csoportjához tartozott (Technical Group of Independents). A
2004-es
választások
után
2006-ig
a
Függetlenség
és
Demokrácia
(Independence/Democracy) csoport tagja volt, majd az Unió a Nemzetek Európájáért frakcióhoz (Union for Europe of the Nations) csatlakozott. A csoport 2009-es feloszlása után képviselői a Szabadság és Demokrácia Európája (The Europe of Freedom and Democracy Group, EFD) alapító tagjai lettek.”64 Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Liga az Unió jelenlegi formáját határozottan ellenzi, túlságosan központosítottnak és bürokratikusnak tartja, továbbá sérelmezi, hogy az egyes állampolgároknak nincs beleszólásuk az integráció alakulásába. Bossi különösen ellenzi az uniós alkotmányt, és sérelmezi, hogy Olaszország túl hamar fogadta el azt, így az egyes pártoknak nem volt lehetőségük kellő mértékben véleményezni, és vitára bocsátani észrevételeiket. 2008-as állásfoglalásukban az olvasható, hogy az alkotmány túl hosszú, ezért megfoghatatlan az uniós állampolgárok számára. 65
64
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca Észak-Olaszországért, In:
Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 199. old. 65
Lega Nord: Costituzione UE:
http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/ue/costituzione_ue.pdf (2011-11-04 14.19) (EU Alkotmány)
43
V. PÁRHUZAM MÁS EURÓPAI ORSZÁGOKKAL
Európán belül nem csak Olaszországban figyelhető meg az északi és a déli országrész ellentéte, illetve a függetlenedési törekvések, Nagy-Britanniában és Spanyolországban is találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Nagy-Britanniában általánosságban az alábbi kategóriákban figyelhetünk meg eltérést észak és dél között: Annak ellenére, hogy északon többet költenek az egészségügyre, rosszabb a lakosság egészségügyi állapota, mind déli társaiknak. Az ingatlanárak magasabbak a déli területeken, különösen dél-keleten. A fizetések is magasabbak az ország déli, illetve keleti részén. A kormányzati kiadások és az adóbevételek északon magasabbak.66 Természetesen itt is vannak kivételek. Manchester, Leeds és Edinburgh vonzáskörzetében nagyrészt a középosztálybeli és a tehetősebb társadalmi réteg található. A Barclays Bank jóléti felmérése arra az anomáliára is rávilágított, hogy Kensington és Chelsea után a második leggazdagabb választókörzet jelenleg Sheffield.67 Spanyolországban
inkább
az
autonóm
tartományok,
különösen
Katalónia
függetlenedési igényei, törekvései határozzák meg a két országrész közötti viszonyt. „A katalán a mai Spanyolország egyik legrégibb és legszilárdabb öntudatú nemzetisége. Kevés olyan régiója van az országnak, amely ilyen jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik. A katalán emberek Spanyolország észak-keleti részén, a következő területeken élnek: Katalóniában, Aragóniában, a Baleári-szigeteken valamint Andorrán és Roussillonban. A katalán identitástudat kialakulásában nagy szerepe volt az önálló nyelvnek, illetve nyelvi kultúrának. A katalán nyelv, amely a 9-12. század táján terjedt el mai területén, újlatin nyelv, mint – a baszkot leszámítva – minden más hivatalos nyelv Spanyolországban. […] A katalán nyelv fennmaradásában, modernizálódásában nagy szerepe volt a kiemelkedő kereskedelmi központnak: Barcelonának. […] 66
Az
adatokat
a
The
Guardian
(http://www.guardian.co.uk)
és
a
BBC
News
(http://www.new.bbc.co.uk) hírportálokról gyűjtöttem. 67
Barclays Wealth: 2011 UK Wealth Map:
http://www.barclayswealth.com/insights/assets/pdf/2011-UK-Wealth-Map.pdf (2011-11-17 19.59) (Az Egyesült Királyság jóléti térképe 2011)
44
Kiemelkedő eredményük Spanyolország 1873-as alkotmánya, amely az országot 17 államból álló föderációnak írta le. Az Alkotmány az államszervezet három szintjét írta elő: község (municipio); a regionális állam, mely külön alkotmánnyal és politikai autonómiával rendelkezik, valamint a föderális állam, egy korlátozott hatalmú központi kormánnyal és törvényhozó testülettel az élén. Az Alaptörvény minden régiót államként értelmezett, a spanyol államot pedig föderatív alapon kívánta felépíteni. […] A világháború utáni feszültségek nem kímélték Katalóniát sem, s 1922-ben megjelent a független, köztársasági államformájú Katalán Állam igénye. 1931-ben kikiáltották a köztársaságot, a terület autonómiát szerzett. Saját parlamentet, kormányt, jogrendszert, közigazgatást, igazságszolgáltatást, költségvetést, valamint nyelvi és kulturális önállóságot kapott, amelyek gyakorlatilag teljes önállóságot biztosítottak Katalóniának. Az 1933-as általános választásokon a jobboldal jutott hatalomra, a baloldali erők felkelést robbantottak ki, Katalóniában megjelentek a szeparatista mozgalmak. Az 1939-ben a Franco tábornok vezette jobboldali erők győzelmével végződő polgárháború után centralizált hatalmat építettek ki Spanyolországban, a nemzetiségi autonómia minden formáját megsemmisítették, a nemzetiségi (kisebbségi) nyelveket betiltották, üldözték. […] A katalán nyelvet azonban – a szigorú korlátozások ellenére – a magánérintkezésben továbbra is használták. A katalán nyelv és identitás megőrzésében a középosztály és az értelmiség játszott meghatározó szerepet. […] 1975-ben meghalt Franco, az ország pedig már az 1987-es alkotmány elfogadása előtt visszaállította az ideiglenes autonómiát. […] Katalónia politikai élete – Baszkföldhöz hasonlóan – némileg különbözik a többi autonóm közösségtől, ugyanis hagyományosan erősek a nacionalista pártok. Azonban Baszkfölddel ellentétben itt nem jellemzőek a szeparatista mozgalmak, […] a katalán nacionalizmus hagyományosan pacifista, gazdasági előnyöket nem áldoznának fel a függetlenség érdekében. […] A mérsékelt katalán nacionalizmust képviselő párt álláspontja szerint az igazi megoldást az ország föderalizálása jelentené.”68
68
Szabó József Viktor: Spanyolország gazdasága napjainkban, különös tekintettel Katalónia
autonóm tartományra, szakdolgozat, 2009, Budapest, 24-29. old.
45
VI. EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ELEMZÉSE
VI.1. Egy esetleges szétszakadás következményei Most pedig vegyük sorra, hogy milyen következményekkel járna egy esetleges szétszakadás, tehát az északi területek leválása. Itt megjegyzendő, hogy ezek utópisztikus elképzelések, szinte elhanyagolható annak a valószínűsége, hogy Olaszországból két független állam alakuljon (egy Róma és egy Milánó központtal). Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unión belül nem képzelhető el ehhez hasonló átalakulás, de ha meg is valósulhatna, akkor mindkét állam EU-tag lenne, ez pedig olyan finanszírozási következményekkel járna, amelynek a két különálló ország nem feltétlenül tudna eleget tenni. Gazdasági szempontból kettős hatást figyelhetnénk meg, az északi (padán) terület gyors fejlődésnek indulna, hiszen az amúgy is iparosodott tartományoknak csak a saját intézményeikbe, infrastruktúrájukba, oktatási rendszerükbe kellene visszaforgatniuk bevételeiket. Ugyanakkor a Mezzogiorno még inkább leszakadna, nem lenne elég pénzük az önfenntartásra, hiszen ők is csak a saját bevételeikből gazdálkodhatnának. Külkereskedelmi szempontból is még rosszabb helyzetbe kerülnének, hiszen az egyetlen szárazföldi szomszédjuk Padánia lenne. Ezen túl a szervezett bűnözés és a korrupció fokozott jelenléte miatt ezek a területek rövid időn belül kilátástalan helyzetbe kerülhetnének. Társadalmi szempontból is súlyos következményekkel járna az elszakadás, hiszen jelenleg is igen nagy arányban vannak jelen a déli munkavállalók az északi területeken. Többségük fiatal, frissdiplomás, aki nem tudott otthona közelében elhelyezkedni, ezért kényszerült északra költözni. Ezen fiatalok többsége egyedül, vagy párjával költözik északra, a szülők pedig otthon maradnak. Nagyon sok család szakadna el így egymástól akaratán kívül. Ez a veszély különösen akkor fenyegetne, ha az elszakadó Padánia meg kívánná valósítani az EU-val kapcsolatos elképzeléseit, miszerint számára sem az euró, sem a „Brüsszelben központosított, bürokratikus berendezkedés” nem megfelelő, és jobbnak látná a közös valuta beszüntetését, vagy az integrációból való kilépést. Identitásbeli változásokat is tapasztalhatnánk. Umberto Bossi már így is egy kisebb médiabirodalmat, egy párhuzamos valóságot alakított ki a padán területeken, amely még
46
nagyobb teret nyerhetne, és tovább erősíthetné a mesterségesen kialakított padán identitástudatot.
VI.2. A fiskális föderalizmus megvalósulásának lehetséges következményei A decentralizáció negatív hatása lehet, hogy az állami szint alatti közigazgatási egységek – erőforrásaik kisebb mértékénél fogva – nem biztos, hogy képesek a gazdaság ciklusainak tompítására. Ezen felül további károkat is okozhatnak, hiszen lokális költségvetési politikájukkal akár súlyosbíthatják is a válságokat: „növelhetik az államháztartás hiányát, adósságát; a közkiadások átcsoportosításával eltéríthetik az erőforrásokat azoktól a nemzetgazdasági céloktól, amelyeket a központi kormányzat kitűz, sőt, néha kifejezetten azokkal szemben dönthetnek (például módosíthatják a fogyasztás és a beruházás arányát); többletkeresletet generálhatnak, amelynek – különösen, ha e szint gazdasági súlya nagy – akár a külgazdasági pozícióra, a fizetési mérlegre is negatív hatása lehet”.69 A decentralicáziónak azonban pozitív hatásai is vannak. A monetáris politika például hatékonyabb lehet, hiszen annak ellenére, hogy a jegybank többnyire szigorú pénzpolitikát igyekszik érvényesíteni, a mindenkori kormánynak inkább ennek az ellenkezője áll érdekében. Ebből a szempontból pozitív hatással lehet a kormány súlyának csökkenése. Tudatos költségvetési politikával a kisebb közigazgatási egységek is képesek anticiklikus fiskális politikát folytatni, hiszen a helyi költségvetésekben is ugyanúgy fel lehet halmozni bizonyos tartalékalapot, mint állami szinten. A kisebb gazdasági sokkok nem feltétlenül érintik egységesen az egyes területeket, ezért ilyen esetekben az eltérő gazdaságpolitika akár hatékonyabb is lehet. Olaszország esetében a legnagyobb problémát a tartományok közötti hatalmas fejlettségbeli különbségek jelentik. Véleményem szerint a fiskális föderalizmus elméleti szinten előnyös és gazdaságélénkítő hatású lenne, de a gyakorlatban egyelőre nem kivitelezhető. A déli területek még nagyobb leszakadásához és elszegényedéséhez vezetne, amely az országot is kedvezőtlenebb gazdasági helyzetbe hozná. 69
Szalai Ákos: Fiskális föderalizmus, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf. 2002. május, 424-440.
old.
47
Bízom benne, hogy az eddig tálalt információk alapján egy átfogó képet sikerült kialakítanom a fiskális föderalizmus témaköréről, az elszakadási törekvésekről, a két országrész közötti ellentét jellegéről és a Liga szerepéről ezekben a folyamatokban. Ezen ismereteinket azonban egészítsük ki az empirikus kutatás eredményeinek megismerésével, elemzésével is, melyet a következő fejezetben olvashatunk.
48
VII. KUTATÁSI EREDMÉNYEK
VII.1. A kutatás célja Dolgozatom részét képezi egy empirikus kutatás lefolytatása, mely a korábban tárgyalt témákat öleli fel. Az észak-dél megosztottság, a fiskális föderalizmus, az elszakadási kísérletek és az Északi Liga szakirodalmi alapokon nyugvó bemutatásán túl mindenképp fontosnak látom a fent említett kérdésekben mindennapi szinten érintettek véleményének vizsgálatát. A dolgozat struktúrájától eltekintve azonban, személy szerint is nagy örömömre szolgált a kutatás lefolytatása, hiszen azt tapasztaltam, hogy a résztvevők érdeklődését – mind a közreműködést, mind a válaszadást tekintve –felkeltette a téma boncolgatása, és nagy számban fűzték hozzá saját véleményüket olyan kérdésekben is, amelyek nem képezték a kutatás szerves részét, nem kerültek górcső alá.
VII.2. Hipotézisek A kutatás és az eredmények részletes ismertetése előtt térjünk rá az előzetes feltételezésekre. A témakör tanulmányozását követően az alábbi hipotéziseket találom megalapozottnak: H1: a fiskális föderalizmust az Észak-Olaszországban élő egyetemisták támogatják, a déliek nem H2: az olasz egyetemisták döntő hányada elfogadhatatlannak tartja a kettészakadás lehetőségét H3: az olasz egyetemisták többségét csak az illegális bevándorlás zavarja, amely feketemunkát szül H4: az országon belüli migrációt főként az északi születésűek nem támogatják H5: az egyetemisták nagy része nyitott más kultúrákra is, de fontosak számára a gyökerei és hosszú távon az országban szeretne maradni
49
VII.3. A kutatás eszköze A kutatás lefolytatásához egy 18+1 kérdésből álló kérdőívet állítottam össze, melynek teljes szövege mind olaszul, mind magyarul megtalálható a mellékletben. Kettő kivételével az összes kérdés feleletválasztó típusú, melyek döntő többségére csak egy válasz adható, de két kérdésnél többet is meg lehetett jelölni. A válaszok számát a kérdőív összeállításánál nem határoztam meg előre, a kérdéseket külön-külön mérlegeltem az ideális válaszlehetőségek és azok számának rögzítéséhez. Egy rövid kitöltős és egy hosszabb kifejtős kérdést is beillesztettem a kérdőívbe. Részletesebben a válaszadók anyagi és szociális helyzetéről gyűjtöttem információt, valamint jelenlegi és korábbi lakhelyükről, iskoláikról, politikai állásfoglalásukról, nézeteikről. Továbbá a bevándorlókhoz való hozzáállásukról is kérdeztem őket (például adnának-e nekik szavazati jogot). A kérdések között szerepelt ezen felül az országon belüli migráció megítélése, a válaszadók „gyökerei”, származásuk fontossága, valamint, hogy hol képzelik el hosszabb távon az életüket – maradnának Olaszországban, vagy inkább külföldre költöznének. Az utolsó kérdés az egyéb észrevételekre vonatkozott, melyet nem volt kötelező kitölteni, mégis néhányan éltek a lehetőséggel, hogy személyes véleményüket kifejtve gazdagítsák a kutatást és elősegítsék annak eredményes kimenetelét.
VII.4. A kutatás módja, mintavétel A kutatás fő célcsoportját az északi és déli olasz egyetemisták alkotják, de természetesen nem zártam ki más korosztályokat, illetve nemzetiségeket sem, így elenyésző számban az ő válaszaikat is megtalálhatjuk az eredmények között. Természetesen a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen hetven fő válaszolt, a konkrét célcsoportból pedig 49-en töltötték ki a kérdőívet. A kérdőívet interneten, főként az egyik legismertebb közösségi oldalon, a Facebookon tettem közzé, a célcsoport eléréséhez ugyanis ez bizonyult a leghatékonyabb kommunikációs csatornának.
50
VII.5. A kutatási eredmények VII.5.1. Származás és megélhetés A kitöltők nemek szerinti eloszlása nagyjából kiegyenlített, a nők aránya egy leheletnyivel több (54 százalék), mint a férfiaké (46 százalék). Az átlagéletkor (és a legtöbb kitöltő életkora is) 24 év, a legfiatalabb kitöltő 19, a legidősebb 48 éves volt. A válaszadók közül a legtöbben Lombardiában születtek (30 százalék), míg a legkevesebben Liguria és Trentino-Alto Adige tartományokban (1-1 százalék). Akadt azonban egy-egy magyar, német és bolgár nemzetiségű kitöltőnk is. Jelenleg a legtöbben Lombardia (36 százalék) és Marche (35 százalék) tartományokban élnek, a legkevesebben pedig Campaniában és Liguriában (1-1 százalék), de olyan kitöltőt is találhatunk, aki Olaszországból költözött hazánkba, és végül itt telepedett le nálunk. A kitöltők legnagyobb arányban főiskolai alapképzést végeztek (30 százalék), és a legtöbben Lombardiában (32 százalék) folytatják tanulmányaikat. 50 százalékuk csak tanul, 21 százalékuk viszont dolgozik is munka mellett. A többségnek (68 százalék) 15 ezer euró alatt van a bruttó éves jövedelme.70 A válaszadók 35 százaléka úgy érzi, hogy bevételei nem fedezik kiadásait, és mindössze 6 százalékuknak sikerül meg is takarítania fizetése egy részét. VII.5.2. Politikai nézetek A kitöltők 28 százaléka Berlusconi pártjára, a Szabadság Népére (Popolo della Libertà) adta le a voksát, míg az Északi Liga mindössze három százalékot kapott. 41 százalékuk úgy gondolja, hogy a Liga nézetei túlságosan szélsőségesek, 32 százalék szerint rasszista és idegengyűlölő, 31 százalékuk szerint törekvéseik irracionálisak, sőt, sértőek a déliekre nézve, 25 százalék szerint a Liga is épp olyan, mint a többi párt, csak a maga hasznát hajtja. VII.5.3. Elszakadási törekvések Az egyetemisták 49 százaléka teljesen elfogadhatatlannak tartja az elszakadási törekvéseket, 26 százalékuk szerint előnyös lenne, de jelen körülmények között elfogadhatatlan, 19 százalékuk szerint összeomláshoz vezetne, és mindössze 3-3 70
A jelenlegi MNB árfolyam: 1 EUR = 321,48 HUF. (Forrás: Az MNB hivatalos devizaárfolyamai:
http://www.mnb.hu/arfolyamok, 2011-11-11 18.14) Ezt az adatot alapul véve: 15.000 EUR = 4.822.200 HUF, ami havi lebontásban 401.850 forint.
51
százalékuk gondolja azt, hogy előnyös és elfogadható, illetve, hogy teljes mértékben egyetért vele. (3.sz. ábra) 3.sz. ábra 50%
49%
40% 30%
26%
19%
20% 10%
3%
0%
3%
Egy esetleges szétszakadás megítélése
VII.5.4. Vélemények a fiskális föderalizmusról 37 százalék szerint a tartományoknak nagyobb autonómiát kellene biztosítani, 33 százalék szerint azonban pont hogy csökkenteni kellene a különleges jogállású tartományok autonómiáját, 27 százalékuk látná szívesen a fiskális föderalizmus teljes megvalósulását, és mindössze három százalék gondolja azt, hogy rendben van a jelenlegi közigazgatási struktúra. (4.sz. ábra) 4.sz. ábra a különleges jogállású tartományok autonómiájának korlátozása szükséges
27% 33%
rendben van a jelenlegi struktúra
a tartományoknak a jelenleginél több hatáskört kell adni 3% 37%
a fiskális föderalizmus teljes megvalósítására kell törekedni, a tartományokra épülő föderális államot kell létrehozni
A válaszadók véleménye a közigazgatási rendszerről
52
VII.5.5. Vélemények a bevándorlásról és az országon belüli migrációról A válaszadó egyetemisták 70 százaléka szerint az immigránsokkal kapcsolatos egyetlen probléma az illegális bevándorlás és a feketemunka terjedése, és mindössze hat százalékuk véli úgy, hogy mindenkinek jobb lenne a saját hazájában maradnia (5.sz. ábra). 49 százalékuk minden külföldi állampolgárnak adna szavazati jogot, aki legalább 2-3 éve él és dolgozik az országban, 32 százalékuk úgy gondolja, hogy csak az olasz állampolgároknak legyen szavazati joguk, 17 százalékuk pedig úgy, hogy a külföldi állampolgároknak is biztosítható a szavazás joga, de csak azoknak, akik az Európai Unió határain belülről érkeznek. 5.sz. ábra mindenki maradjon a saját hazájában
12%
6%
csak az illegális bevándorlás és a feketemunka jelent problémát
13%
70%
az Unión belüli migráció rendben van, de Európán kívülről ne érkezzen senki mindenkinek meg kell adnunk a lehetőséget, hogy letelepedhessen, munkát vállalhasson és családot alapíthasson Olaszországban
A bevándorlásról alkotott vélemények
A válaszadók 61 százaléka támogatja az országon belüli migrációt, úgy vélik, a délieknek is ugyanolyan joguk van északon munkát vállalni, mint bárki másnak. 24 százalékuk azért nem támogatja a munkaerő északra áramlását, mert így a déli területek még jobban elszegényednek, hét százalékuk pedig azért nem, mert így az északi városok túlzsúfolttá válnak – szerintük mindenkinek inkább lakóhelye közelében kellene munkát vállalnia. VII.5.6. A „gyökerek” fontossága A kitöltő egyetemisták 58 százaléka számára fontosak a gyökereik, de ugyanúgy nyitottak más kultúrákra is, amelyek gazdagítják a sajátjukét. 36 százalék különösen kötődik származásához, szerintük a más országokból betelepülőknek is jobban kellene 53
tisztelniük az olasz kultúrát, jobban kellene alkalmazkodniuk, és nem csupán elvárásokat támasztani a befogadó ország felé. Mindössze négy százalékuk érzi úgy, hogy fontosabb európai állampolgárnak lenni, és csak egy százalék nyilatkozott úgy, hogy számára egyáltalán nem fontosak a gyökerek, és az sem érdekli, hogy ki milyen háttérrel, milyen kultúrával, milyen állampolgárként érkezik az országba. (6.sz. ábra) 6.sz. ábra nagyon fontosak, a külföldről érkezőknek is jobban kellene tisztelniük a kultúránkat, nem csupán elvárásokat támasztani a befogadó ország felé
4%1%
36%
fontosak, mindenképp meg kell őriznünk saját hagyományainkat, de ettől függetlenül más kultúrákra is nyitottnak kell lennünk, hiszen azok csak színesítik a miénket semlegesek, fontosabbnak tartom, hogy európai állampolgár vagyok
58% nem fontosak, és nem is érdekel, hogy ki milyen kultúrával érkezik az országba
Mennyire fontosak számodra a "gyökereid"?
A válaszadó egyetemisták 64 százaléka szeretne külföldi tapasztalatot szerezni, majd visszatérni Olaszországba, 19 százalékuk külföldön képzeli el az életét, 16 százalékuk pedig el se tudná képzelni, hogy külföldön éljen. (7.sz. ábra) 7.sz. ábra
17%
19%
Olaszországban szeretnék maradni, nem tudnám elképzelni, hogy külföldön éljek
néhány évre szívesen külföldre költöznék tapasztalatszerzés céljából, de végül Olaszországban szeretnék letelepedni
64%
külföldön képzelem el az életemet
Hol szeretnél élni a jövőben?
54
VII.5.7. A fiskális föderalizmusról alkotott vélemények észak-déli bontásban Most pedig vizsgáljuk meg, mennyiben eltérő az északiak és a déliek gondolkodásmódja a közigazgatási rendszerről, a fiskális föderalizmusról (ezekhez a 8.sz. és a 9.sz. ábra nyújt segítséget). Míg az északiak mindössze 28 százaléka (-5%)71 gondolja úgy, hogy a különleges jogállású tartományok autonómiájának korlátozása szükséges, addig a déliek 34 százaléka (+1%) van ezen a véleményen. Az északiak egy százaléka szerint (-2%) van rendben a jelenlegi struktúra, a déli válaszadóknak azonban 10 százalékuk (+7%) gondolja így. Az északiak 49 százaléka (+12%) szerint kell a tartományoknak a jelenleginél több hatáskört adni, míg a délieknek csak 22 százalékuk (15%) ért ezzel egyet. A fiskális föderalizmus megvalósítása mellett az északiak 22 százaléka (-5%) és a déliek 34 százaléka (+7%) szavazott. 8.sz. ábra a különleges jogállású tartományok autonómiájának korlátozása szükséges 22%
28%
1%
49%
rendben van a jelenlegi struktúra
a tartományoknak a jelenleginél több hatáskört kell adni
a fiskális föderalizmus teljes megvalósítására kell törekedni, a tartományokra épülő föderális államot kell létrehozni
Az északiak véleménye a fiskális föderalizmusról
71
A zárójelben feltüntetett értékek az átlagtól való eltérést szemléltetik, és százalékpontban
értendők.
55
9.sz. ábra a különleges jogállású tartományok autonómiájának korlátozása szükséges
rendben van a jelenlegi struktúra 34%
34%
a tartományoknak a jelenleginél több hatáskört kell adni 10% 22%
a fiskális föderalizmus teljes megvalósítására kell törekedni, a tartományokra épülő föderális államot kell létrehozni
A déliek véleménye a fiskális föderalizmusról
VII.5.8. A munkaerő áramlásáról alkotott vélemények észak-déli bontásban Az országon belüli migráció vizsgálatánál érdemes különválasztani az északi és a déli születésű válaszadók véleményét, így megtudhatjuk, van-e szignifikáns különbség közöttük (10-11.sz. ábra). Az északi születésűek 54 százaléka (-7%) úgy gondolja, hogy a déli lakosoknak is ugyanúgy joguk van munkát vállalni északon, 33 százalékuk (+11%) pedig azért nem támogatja, mert így a déli területek még inkább elszegényednek. A déli születésűek 9-9 százaléka pedig azért nem támogatja, mert egyrészt a két országrész közötti szakadék tovább nőhet (-15%), másrészt az északi városok túlzsúfolttá válhatnak (+2%). Természetesen 83 százalékuk (+22%) támogatja a munkaerő-áramlást. 10.sz. ábra támogatom, a déli lakosoknak is joguk van munkát vállalni északon 13%
33%
54%
nem támogatom a munkaerő északra áramlását, mert így a déli területek még inkább leszakadnak
nem támogatom a munkaerő északra áramlását, mert így az északi tartományok túlzsúfolttá válnak, mindenki a saját lakhelyén próbáljon meg munkát keresni Az északi születésűek véleménye az országon belüli migrációról
56
11.sz. ábra támogatom, a déli lakosoknak is joguk van munkát vállalni északon
9% 9%
nem támogatom a munkaerő északra áramlását, mert így a déli területek még inkább leszakadnak
83%
nem támogatom a munkaerő északra áramlását, mert így az északi tartományok túlzsúfolttá válnak, mindenki a saját lakhelyén próbáljon meg munkát keresni
A déli születésűek véleménye az országon belüli migrációról
VII.5.9. Nyílt kérdésre adott válaszok elemzése Végül szemezgessünk picit az utolsó, nyílt kérdésre adott válaszokból. Ebben a pontban mindenki hozzáfűzhette véleményét, ha a feltett kérdéseken kívül másról is szerette volna megosztani velünk gondolatait, vagy épp egy korábbi kérdést fejtett volna ki bővebben. Volt, aki a fiskális föderalizmus témaköréhez szólt hozzá: „A tartományok sosem válnának igazán önállókká, a költségvetési döntések úgyis Róma kezében maradnának.” „A föderalizmus alapvető fontosságú lenne, de egyesek túlzásokba esnek a témakör kapcsán, ami nekem már inkább csak egy politikai propagandának tűnik. A föderalizmust csak a jelenlegi rendszer teljes modernizációjával lehetne megvalósítani, mely alatt a következőket értem: az alkotmány megváltoztatása; a megyék, mint közigazgatási egységek megszüntetése; egykamarás parlament létrehozása; a képviselők számának csökkentése; a politikai és a nagyvállalati vezető réteg teljes megújítása.” Mások az Északi Ligáról alkottak véleményt: „A Liga épp olyan, mint a többi párt, nem az állampolgárok, csak a politikai elit érdekeit tartja szem előtt.” „Bossit emlékeztetni kellene arra, hogy az északon élő és dolgozó lakosság nagy része déli származású.” Akadt olyan is, aki azt írta meg, hogy miért nem szeretne Olaszországban maradni: „Ha egy napon elkezdenénk a vállalkozások helyzetét javítani a fölösleges pénzkidobások helyett, akkor talán, mondom, talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy az országban maradjak, de őszintén szólva nem látok erre nagy esélyt, Olaszországban már minden csak
57
a focihuligánokról, a Nagy Testvérről (Grande Fratello)72 és az egykori kultúránk lerombolásáról szól.”73 Más a bevándorlókkal és szavazati jogukkal kapcsolatban osztotta meg velünk véleményét: „Úgy vélem, hogy az Olaszország növekedéséhez hozzájáruló külföldi állampolgárok szavazati joga szent és sérthetetlen. A probléma az, hogy a jelenlegi helyzetben az idegengyűlölő politikák kirekesztik mindazokat, akik elköltöztek saját országukból azért, hogy szerencsét próbáljanak. Más politikusok pedig ki tudnák (és ki is szeretnék) használni a külföldiek hátrányos helyzetét azért, hogy értékes szavazatokat gyűjtsenek. Fontos lenne, hogy az olaszok támogassák a bevándorlók integrációját, mert így ki tudnának emelkedni jelenlegi helyzetükből.” Egyesek az észak-dél ellentéthez és az elszakadás kérdéséhez szóltak hozzá: „Azt gondolom, hogy a rasszizmus és az Észak- és Dél-Olaszország közötti erős ellentét jelenségét csak az emberi tudatlanság szüli. Aki intelligensebb és tanultabb, az beláthatja, hogy a két országrész Itália történelme és az olasz egység utáni kezdeti politika révén járt be ilyen eltérő fejlődési utat, nem pedig azért, mert a déliek nem akarnak dolgozni, vagy ki tudja milyen egyéb abszurd indok okán. Ha egy külföldhöz képest gazdag országban, vagy egy munka szempontjából előnyösebb területen élünk (például Észak-Olaszországban), az pusztán szerencse, nem jelenti azt, hogy jobbak vagyunk másoknál. Szeretem a nagy iparvárosok életstílusát és nagyra tartom mindazokat, akik sokat tesznek a karrierjükért és azért, hogy biztos jövőt teremtsenek maguknak, de ez nem jelenti azt, hogy lenézném azokat, akiknek az enyémtől eltérő életstílusuk van, sőt, irigylem is őket, hogy így tudják élni az életüket. Ami az elszakadást illeti, nem lenne semmi értelme. Ha még van valami, ami miatt Olaszország emelt fővel járhat, az a művészet, és ha nem csal az emlékezetem, északon a gyárakon és az üzleteken kívül nincs semmi, ami olyan nagy szám lenne.” Úgy vélem, hogy a nyílt kérdések kiértékelésénél tendenciaként főként a fiskális föderalizmus és az elszakadás, észak-dél ellentétének kérdését lehetne megjelölni. Ezek a témakörök keltették fel leginkább a kérdőívet kitöltők érdeklődését, mozgatták meg fantáziájukat, és késztették őket arra, hogy bővebben is kifejtsék véleményüket. Hangvételüket tekintve vegyes érzelmekkel találkoztam. Volt, akin úgy éreztem, örül,
72
A Canale 5 valóságshow-ja. (A Canale 5 a Berlusconi tulajdonában lévő Mediaset vállalat egyik
televízió csatornája.) 73
Az idézetet némileg finomítottam, eredeti változata nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket
tartalmazott.
58
hogy ezt a kérdést boncolgatjuk, és hangot adhat véleményének, de emellett indulatos hozzászólásokat is olvastam, amelyek írói többnyire a közigazgatási rendszerrel elégedetlenek, amelyért a politikai szereplőket teszik felelőssé.
VII.6. Vissza a hipotézisekhez Az eredmények kiértékelése után térjünk vissza újra a korábban felállított hipotézisekhez, és nézzük meg, hogy melyik igazolódott be, illetve melyik volt valószínűleg téves feltételezés. H1: a fiskális föderalizmust az Észak-Olaszországban élő egyetemisták támogatják, a déliek nem. A válaszok alapján láthattuk, hogy az északiak többsége (49 százalék) nem a fiskális föderalizmus teljes megvalósítását, inkább a nagyobb tartományi autonómiát támogatja. A déliek véleményének többsége megoszlik a különleges jogállású tartományok autonómiájának korlátozása és a fiskális föderalizmus megvalósítása között (33-33 százalék). Ez az eredmény meglepő lehet. Azt gondolom, hogy az Északi Liga törekvéseinek nem jelent feltétlenül biztos táptalajt az északi lakosság, hiszen közülük sokan délről származnak, vagy a családjuk egy része onnan költözött el. A déli lakosságot sok kritika éri amiatt, hogy rengeteg támogatást elnyel a régió. Ez azonban többnyire a helyi politikusokkal kapcsolatban álló maffiafőnökök zsebébe vándorol, nem pedig a helyi lakosság él jobban belőle. Ezért érthető, hogy a Mezzogiorno lakossága sincs feltétlenül megelégedve az aktuális rendszerrel, és szükségesnek látná a decentralizációt. H2: az olasz egyetemisták döntő hányada elfogadhatatlannak tartja a kettészakadás lehetőségét. Az eredmények alapján látszik, hogy az egyetemisták 49 százaléka teljesen elfogadhatatlannak tartja az elszakadási törekvéseket, 19 százalékuk szerint összeomláshoz vezetne, 26 százalék szerint elméletben előnyös lenne, de gyakorlatilag nem kivitelezhető. Elenyésző hányaduk támogatná, illetve ért vele egyet, tehát ez a hipotézis beigazolódott. H3: az olasz egyetemisták többségét csak az illegális bevándorlás zavarja, amely feketemunkát szül. Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége (70 százalék) csak az illegális bevándorlást és az azzal járó feketemunkát tartja problémának, és mindössze hat százalékuk elutasító az immigráció bármely formájával kapcsolatban. H4: az országon belüli migrációt főként az északi születésűek nem támogatják. Az északi születésűek 54 százaléka úgy gondolja, hogy a déli lakosoknak is ugyanúgy joguk van munkát vállalni északon, 33 százalékuk pedig azért nem támogatja, mert így a déli területek még inkább elszegényednek. A déli születésűek 83 százaléka támogatja az 59
országon belüli munkaerőáramlást. Tehát ez a hipotézis részben beigazolódott, részben nem, hiszen ténylegesen 30 százalékpontnyi a különbség a déli és az északi születésű egyetemisták véleménye között, mégis inkább helyesebb lenne a hipotézist átfogalmazni, miszerint az országon belüli migrációt az északi születésűek kisebb arányban támogatják, mint a déliek. H5: az egyetemisták nagy része nyitott más kultúrákra is, de fontosak számára a gyökerei és hosszú távon az országban szeretne maradni. Láthattuk, hogy a kitöltő egyetemisták nagy része (58 százaléka) számára fontosak a gyökerek, de ugyanúgy nyitottak más kultúrákra is, amelyek gazdagítják a sajátjukét. 36 százalék különösen kötődik származásához, szerintük a más országokból betelepülőknek is jobban kellene tisztelniük az olasz kultúrát, jobban kellene alkalmazkodniuk, és nem csupán elvárásokat támasztani a befogadó ország felé. A válaszadó egyetemisták 64 százaléka szeretne külföldi tapasztalatot szerezni, majd visszatérni Olaszországba. Ezek alapján az ötödik hipotézis is beigazolódni látszik. Összességében elmondhatjuk, hogy ötből három hipotézis beigazolódott (H2, H3, H5), kettő pedig nem, tehát helytelennek bizonyult a mintánk alapján lefolytatott elemzés során.
VII.7. A kutatás eredményessége Az eredmények kiértékelése után megmutatkoztak a kérdőív hiányosságai, szépséghibái. Elsősorban a célcsoportot célszerűbb lett volna jobban behatárolni, azaz korlátozni például a kitöltők életkorát, illetve iskolai végzettségét, mert így utólag kellett kiszűrni a nem releváns válaszadókat, mely jelentősen csökkentette a mintánk nagyságát. Utólag derült ki az is, hogy például a kitöltők éves bruttó jövedelmére vonatkozó kérdésre kapott válaszokat nem tudtam megfelelően felhasználni, illetve beépíteni az értékelésbe, hiszen a célcsoportra való tekintettel ez az érték szinte egy kategóriára koncentrálódott. A minta mérete miatt összetett hipotéziseket sajnálatos módon nem lehetett felállítani, ezért az egyszerűbb feltételezésekre kellett szorítkoznom. Ezért is lenne érdekes egy sokkal nagyobb volumenű kutatást lefolytatni egy jelentősen nagyobb mintán, például a milánói Luigi Bocconi Tudományegyetem (Università Commerciale Luigi Bocconi), a római La Sapienza Egyetem (Università degli Studi di Roma "La Sapienza") és a nápolyi II. Federico Egyetem (Università degli Studi di Napoli Federico II) hallgatói körében.
60
VIII. KONKLÚZIÓ
Dolgozatomban betekinthettünk az Észak- és Dél-Olaszország közötti ellentétek hátterébe, elemeztük az okokat, a miérteket, a jelenlegi helyzetet és a lehetséges következményeket. Megismerkedtünk a Tangentopoli korrupciós botrány hullámait meglovagoló, az akkori pártokat maga mögé szorítani igyekvő Északi Ligával és annak vezetőjével, a padán identitástudat és médiabirodalom kiépítőjével, Umberto Bossival. Törekvéseiken keresztül szélesíthettük látókörünket a fiskális föderalizmus kérdésköréről, az érvekről és ellenérvekről, szükségességének miértjeiről és pozitív vagy épp negatív következményeiről. Olvashattunk az északi területek elszakadási törekvéseiről, így láthattuk, hogy ezt a jelenséget a Liga igyekszik a valóságosnál nagyobb súlyúnak feltüntetni, és egész Padánia nevében beszélni a problémakörről. Egy európai párhuzamot is vontunk, melyen keresztül bepillantást nyertünk Nagy-Britannia és Spanyolország hasonló jellegű problémáiba. Az elméleti leírások mellett egy empirikus kutatásra is sor került, amely alátámasztotta addigi ismereteinket, és megerősített abban, hogy a téma aktualitása és a szűk körű magyar nyelvű szakirodalom okán létjogosultságot nyert annak összefoglaló és áttekintő tárgyalása. Az elméleti ismeretanyagra épített hipotézisek közül nem mindegyik bizonyosodott be, továbbá a kutatás alapján közelebb kerülhettünk az olasz egyetemisták gondolataihoz, véleményeihez, ugyanakkor a sajtó, a politikai réteg és a média állásfoglalása által kialakult kép valamelyest megingott. Mind az elméleti elemzés, mind az empirikus kutatás során igyekeztem semleges maradni az épp tárgyalt témakör kapcsán, hogy minél objektívebben mutathassam be azt. A dolgozat lezártával azonban engedje meg az olvasó, hogy személyes véleményemet is bemutassam. Úgy gondolom, az Északi Liga kezdeti sikerében nincs semmi meglepő, hiszen a korrupciós botrányban a párt eleve nem lehetett érintett. Az pedig, hogy a gazdasági válság hatására újra megerősödtek, szintén természetesnek mondható, hiszen a szélsőjobboldali pártok térnyerését máshol is megfigyelhettük Európában. Népszerűségi indexének növekedése annak is köszönhető, hogy hozzányúl olyan problémákhoz is, melyekhez más pártok nem mernének. Ez természetesen éppúgy lehet veszélyes, mint sikeres stratégia, hiszen nyilatkozataik, állásfoglalásaik sokszor túlzó és sértő hangnemet ütnek meg bizonyos társadalmi körökkel szemben – gondoljunk csak a déliekre vagy a bevándorlókra, különös tekintettel a muzulmánokra. Sikerként könyvelhetik el az északi 61
médiajelenlétet, mely nagyban hozzásegítette őket egy addig nem létező, de politikai törekvéseikbe
kitűnően
illő
padán
identitástudat
kialakításához.
Szecesszionista
állásfoglalásuk nyilvánvalóan utópisztikus és túlságosan elrugaszkodik a valóságtól, épp ezért helyeztek az évek során nagyobb hangsúlyt a fiskális föderalizmus, mint közigazgatási berendezkedés megvalósítására. Véleményem szerint, ha csak elvi síkon tanulmányozzuk a föderalizmust, akkor nagyon is előnyös, egy hatékony és termékeny ország előkapuja lehetne. Valójában azonban mindenképp meg kell vizsgálnunk a gyakorlati oldalt is, mely alapján jelen helyzetben nem engedhető meg az állami berendezkedés effajta gyökeres átalakítása, tekintve, hogy – észak felvirágoztatása mellett – súlyos következményei lennének a Mezzogiorno-ra nézve. Az észak-dél ellentét empirikus vizsgálata során az a kép alakult ki bennem, hogy az általam ismert, illetve vizsgált célcsoport alapján ezt a jelenséget inkább az érdekelt politikai erők és a média erősíti, míg a mindennapi életben nem ilyen kiélezett a viszony. Nagyon érdekesnek tartottam a téma vizsgálatát, és azt, hogy számos szemszögből betekintést nyerhettem a fent említett témakörökbe. Azt gondolom, hogy e problémakörök az elkövetkezendő néhány évtizedben semmiképp nem vesztenek aktualitásukból, ebből kifolyólag hasznosnak tartom a folyamatok alakulásának folyamatos monitorozását. Szívesen egészíteném ki dolgozatomat a jövőben egy-egy cikkel, tanulmánnyal, hogy nyomon követhessük a Liga szerepét a fiskális föderalizmusért folytatott harcban, illetve az ország két pólusának viszonyát.
62
RIEPILOGO ITALIANO
Per il soggetto della mia tesi ho scelto il contrasto tra Nord-Italia e il Mezzogiorno. La mia intenzione era focalizzare più precisamente sulle intenzioni secessionistiche e sul federalismo fiscale. Ho scelto questo campo perché quest’anno l’Italia festeggia il 150° anniversario dell’unità d’Italia e proprio per questo la differenza tra Nord e Sud (che prende origine nel diverso livello di sviluppo economico), la formazione della coscienza d’identità, inoltre i tentativi radicali o modesti per trovare una soluzione o almeno un miglioramento della situazione attuale diventeranno veramente importanti. Ho analizzato il retroscena della contrarietà regionale in Italia sencondo gli aspetti storici ed economici, e i programmi per lo sviluppo del Mezzogiorno. (Ho presentato anche l’esempio di altri due paesi europei con problemi simili, Gran Bretagna e Spagna.) Nei seguenti capitoli ho fornito informazioni di un partito politico settentrionale, di nascita, d’ideologia, di simboli e di comunicazione della Lega Nord, di ruolo di Umberto Bossi nel successo del partito (la creazione dell’impero di media padano). Ho esaminato il numero dei suoi sostenitori, l’andamento di popolarità, i suoi rapporti con l’Unione Europea e con gli altri partiti italiani e politici (per esempio con Silvio Berlusconi). Inoltre ho descritto anche il loro programma di politica economica e politica estera. La presentazione del partito e la sua attività è indispensabile per la migliore comprensione delle intenzioni che mirano alla secessione e al federalismo fiscale. Verso la fine della mia tesi ho immaginato un’utopia sulle conseguenze economiche, sociali e d’identità di un’eventuale secessione. Come potrebbe avere influenza sul Nord e Sud, sulle autonomie regionali e sul bilancio? Come cambierebbe la situazione delle famiglie? Abbiamo immaginato anche gli effetti positivi e negativi del federalismo fiscale – prima generalmente, poi concretamente in Italia – sulla società e sull’economia. Anche una ricerca empirica fa la parte della tesi fatta con 70 italiani – maggiormente studenti universitari – all’autunno 2011 con l’aiuto di un questionario come strumento di ricerca. L’obbiettivo della ricerca era la raccolta delle opinioni degli interogati sui temi successivi: come valutano l’opportunità di un’eventuale secessione, oppure la realizzazione del federalismo fiscale gli universitari settentrionali e meridionali? come pensano della Lega Nord? come pensano degli immigrati (per esempio riguardo il loro diritto di voto)? 63
quali sono i pareri sulla migrazione all’interno del Paese, sul flusso del manodopera al Nord? quanto sono importanti le radici per loro? dove immaginano la loro vita a lungo termine – rimarrebbero in Italia oppure si trasferirebbero all’estero? In base alla ricerca non si sono verificate tutte le ipotesi costruite in base alla parte teorietica, e siamo riusciti ad avvicinarci ai pareri, alle opinioni degli universitari italiani, mentre abbiamo potuto vedere con critica l’atteggiamento della stampa, della politica e dei media. Tutto sommato l’obiettivo della mia tesi è stata creare un’immagine globale sulla differenza tra Nord e Sud, chiarire i motivi e capire meglio le conseguenze. Quando esaminiamo il contrasto all’interno nel Paese, sicuramente dobbiamo parlare anche della questione del federalismo fiscale. Per capire meglio quest’ultima, dobbiamo conoscere ”la battaglia della Lega Nord per la Padania”, le sue intenzioni secessionistiche, le quali rafforzano le differenze tra le due parti del Paese. Ho scelto questo tema, perché monitorando la stampa italiana ho notato l’importanza del fenomeno, d’altra parte ho trovato che mancano le fonti bibliografi ungheresi e che non sono neanche aggiornate. Siccome anche il numero della bibliografia in lingua inglese era scarsa, pensavo che fosse interessante esaminare le numurosi fonti bibliografia in lingua italiana.
64
MELLÉKLET
Olaszország tartományai
65
Kérdőív Szulyó Rita vagyok, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának végzős hallgatója. Szakdolgozatomhoz szeretném kérni a segítséged, melynek témája Észak- és Dél-Olaszország ellentéte, az Északi Liga és törekvéseinek hatása a társadalomra. Kutatásom célja az észak- és dél-olaszországi egyetemisták politikai nézeteinek, társadalmi szemléletmódjának felmérése az alábbi főbb témakörök érintésével: egy esetleges kettészakadás lehetősége, fiskális föderalizmus, bevándorlás, szavazati jogok, identitásbeli kérdések. Természetesen minden más korosztály és állampolgár válaszait is szívesen fogadom, a kitöltés teljesen névtelenül zajlik, és megközelítőleg 10 percet vesz igénybe.
1) Nemed? a. férfi
b. nő
2) Életkorod? 3) Hol születtél? a. Abruzzo
l. Piemonte
b. Basilicata
m. Puglia
c. Calabria
n. Szardínia
d. Campania
o. Szicília
e. Emilia-Romagna
p. Toscana
f. Friuli-Venezia Giulia
q. Trentino-Alto Adige
g. Lazio
r. Umbria
h. Liguria
s. Veneto
i. Lombardia
t. Valle d’Aosta
j. Marche
u. külföld (ország: )
k. Molise 4) Legfelsőbb iskolai végzettséged? a. gimnázium
d. egyetem (MSc/MA)
b. szakközépiskola
e. doktori képzés (Ph.D.)
c. főiskola (BSc/BA) 66
5) Hol végezted tanulmányaidat / hol dolgoztál már korábban? (több válasz is megjelölhető) a. Abruzzo
l. Piemonte
b. Basilicata
m. Puglia
c. Calabria
n. Szardínia
d. Campania
o. Szicília
e. Emilia-Romagna
p. Toscana
f. Friuli-Venezia Giulia
q. Trentino-Alto Adige
g. Lazio
r. Umbria
h. Liguria
s. Veneto
i. Lombardia
t. Valle d’Aosta
j. Marche
u. külföld (ország: )
k. Molise 6) Hol élsz jelenleg? a. Abruzzo
l. Piemonte
b. Basilicata
m. Puglia
c. Calabria
n. Szardínia
d. Campania
o. Szicília
e. Emilia-Romagna
p. Toscana
f. Friuli-Venezia Giulia
q. Trentino-Alto Adige
g. Lazio
r. Umbria
h. Liguria
s. Veneto
i. Lombardia
t. Valle d’Aosta
j. Marche
u. külföld (ország: )
k. Molise 7) Jelenleg van munkahelyed? a. nincs, iskolába járok b. nincs, munkanélküli vagyok
e. iskola mellett rész- vagy teljes munkaidőben
c. van, teljes munkaidőben d. van, részmunkaidőben
67
8) Mennyi a havi bruttó jövedelmed? a. 0 - 15.000 euró b. 15.001 - 30.000 euró c. 30.001 - 45.000 euró d. 45.001 - 60.000 euró e. több, mint 60.000 euró 9) Hogyan értékeled ezt az összeget? a. nem fedezi a kiadásaimat b. pont elég a túléléshez c. szórakozni is tudok belőle d. egy részét félre is tudom tenni 10) Melyik politikai párt nézeteivel értesz leginkább egyet? a. Szabadság Népe (Popolo della Libertà) b. Demokrata Párt (Partito Democratico) c. Északi Liga (Lega Nord) d. Közép-Kereszténydemokrata Unió (Unione dei Democratici Cristiani e di Centro) e. Olaszország Jövője és Szabadsága (Futuro e Libertà per l’Italia) f. Értékek Olaszországa (Italia dei Valori) g. egyéb: 11) Mit gondolsz az Északi Ligáról? (több válasz is megjelölhető) a. nézeteik felháborítóan szélsőségesek b. végre egy párt, amely kiáll Padániáért c. rasszista és xenofób d. csak az olasz munkavállalókat próbálja védeni e. törekvéseik nem reálisak, és sértők a déli lakosságra nézve f. törekvéseik teljesen reálisak és szükségszerűek g. különbözik a többi politikai párttól h. csak felszínesen különbözik a többi párttól, valójában ők is csak a saját hasznukat hajtják 68
12) Hogy ítéled meg az északi területek függetlenedési törekvéseit? Mi a véleményed egy esetleges kettészakadásról? a. elfogadhatatlan b. összeomláshoz vezet c. előnyös, de elfogadhatatlan d. előnyös és elfogadható e. előnyös és teljesen egyetértek vele 13) Mi a véleményed a fiskális föderalizmusról? (Ez egy olyan gazdasági-politikai rendszer, amely az egyes területek adókból származó bevételeit egyenes arányosságba állítja a tényleges kiadásaikkal.) a. a különleges jogállású tartományok autonómiájának korlátozása szükséges b. rendben van a jelenlegi struktúra c. a tartományoknak a jelenleginél több hatáskört kell adni d. a fiskális föderalizmus teljes megvalósítására kell törekedni, a tartományokra épülő föderális államot kell létrehozni 14) Mi a véleményed a bevándorlókról? a. mindenki maradjon a saját hazájában b. csak az illegális bevándorlás és a feketemunka jelent problémát c. az Unión belüli migráció rendben van, de Európán kívülről ne érkezzen senki d. mindenkinek meg kell adnunk a lehetőséget, hogy letelepedhessen, munkát vállalhasson és családot alapíthasson Olaszországban 15) Adnál-e szavazati jogot az Olaszországban élő külföldi állampolgároknak? a. nem, csak az olasz állampolgárok szavazhassanak b. igen, de csak az európai állampolgároknak c. igen, mindenkinek legyen joga szavazni, aki legalább 2-3 éve él és dolgozik Olaszországban
69
16) Mit gondolsz az országon belüli migrációról? a. támogatom, a déli lakosoknak is joguk van munkát vállalni északon b. nem támogatom a munkaerő északra áramlását, mert így a déli területek még inkább leszakadnak c. nem támogatom a munkaerő északra áramlását, mert így az északi tartományok túlzsúfolttá válnak, mindenki a saját lakhelyén próbáljon meg munkát keresni 17) Mennyire fontosak számodra a „gyökereid”? a. nagyon fontosak, a külföldről érkezőknek is jobban kellene tisztelniük a kultúránkat, nem csupán elvárásokat támasztani a befogadó ország felé b. fontosak, mindenképp meg kell őriznünk saját hagyományainkat, de ettől függetlenül más kultúrákra is nyitottnak kell lennünk, hiszen azok csak színesítik a miénket c. semlegesek, fontosabbnak tartom, hogy európai állampolgár vagyok d. nem fontosak, és nem is érdekel, hogy ki milyen kultúrával érkezik az országba 18) Hol szeretnél élni a jövőben? a. Olaszországban szeretnék maradni, nem tudnám elképzelni, hogy külföldön éljek b. néhány évre szívesen külföldre költöznék tapasztalatszerzés céljából, de végül Olaszországban szeretnék letelepedni c. külföldön képzelem el az életemet 19) Egyéb észrevételeidet szívesen fogadom
Nagyon köszönöm a segítséged ;)
70
Questionario Sono Rita Szulyó, una studentessa laureanda dell’Università di Economia BGF di Budapest presso la Facoltà di Commercio Estero. Vorrei chiederti di darmi una mano per la mia tesi che tratta del contrasto tra Nord-Italia e il Mezzogiorno, della Lega Nord e gli effetti sulla società. L’obiettivo della mia ricerca è far conoscere i punti di vista politici e sociali degli universitari nel Nord e del Sud Italia trattando i seguenti punti principali: l’opportunità di un eventuale secessione, federalismo fiscale, immigrazione, diritti di voto, questioni d’identità. Naturalmente le risposte di altre fasce d’età e di altre nazionalità sono accolte con altrettanta cordialità, la compilazione è anonima. La durata della compilazione è di circa 10 minuti. 1)
Sesso? a. maschile
2)
Quanti anni hai?
3)
Dove sei nato/a?
b. femminile
a. Abruzzo
l. Piemonte
b. Basilicata
m. Puglia
c. Calabria
n. Sardegna
d. Campania
o. Sicilia
e. Emilia-Romagna
p. Toscana
f. Friuli-Venezia Giulia
q. Trentino-Alto Adige
g. Lazio
r. Umbria
h. Liguria
s. Veneto
i. Lombardia
t. Valle d’Aosta
j. Marche
u. estero (paese: )
k. Molise 4)
Quale il tuo titolo di studio più elevato? a. liceo
d. laurea specialistica
b. istituto tecnico
e. dottorato (Ph.D.)
c. laurea triennale
71
5)
Dove hai frenquentato la scuola o dove hai lavorato prima? (puoi indicare più opzioni) a. Abruzzo
l. Piemonte
b. Basilicata
m. Puglia
c. Calabria
n. Sardegna
d. Campania
o. Sicilia
e. Emilia-Romagna
p. Toscana
f. Friuli-Venezia Giulia
q. Trentino-Alto Adige
g. Lazio
r. Umbria
h. Liguria
s. Veneto
i. Lombardia
t. Valle d’Aosta
j. Marche
u. estero (paese: )
k. Molise 6)
Dove vivi attualmente? a. Abruzzo
l. Piemonte
b. Basilicata
m. Puglia
c. Calabria
n. Sardegna
d. Campania
o. Sicilia
e. Emilia-Romagna
p. Toscana
f. Friuli-Venezia Giulia
q. Trentino-Alto Adige
g. Lazio
r. Umbria
h. Liguria
s. Veneto
i. Lombardia
t. Valle d’Aosta
j. Marche
u. estero (paese: )
k. Molise 7)
Stai lavorando al momento? a. no, sto studiando b. no, sono disoccupato/a c. lavoro a tempo pieno d. lavoro part-time e. lavoro e studio
72
8)
Qual’è il tuo reddito lordo annuale? a. 0 - 15.000 euro b. 15.001 - 30.000 euro c. 30.001 - 45.000 euro d. 45.001 - 60.000 euro e. oltre 60.000 euro
9)
Come valuti il tuo reddito? a. non copre le mie spese b. è sufficiente a soppravvivere c. riesco a vivere e anche a divertirmi d. riesco a risparmiare una parte del mio stipendio
10)
A quale partito politico ti senti più affine? a. Popolo della Libertà b. Partito Democratico c. Lega Nord d. Unione dei Democratici Cristiani e di Centro e. Futuro e Libertà per l’Italia f. Italia dei Valori g. altro:
11)
Che cosa pensi sulla Lega Nord? (puoi indicare più opzioni) a. i loro punti di vista sono esageratamente estremisti b. finalmente c’è un partito che perora la causa della Padania c. razzista e xenofoba d. cerca di tutelare la manodopera italiana e. le loro intenzioni sono irrealistiche, inoltre, sono offensive per i meridionali f. le loro intenzioni sono totalmente realistiche e ragionevoli g. è differente dagli altri partiti politici h. tutti i partiti sono uguali, tutti pensano al loro interesse
73
12)
Come valuti le intenzioni secessioniste delle regioni del Nord? Che ne pensi di un eventuale secessione? a. è inaccettabile b. porta al crollo c. è vantaggiosa, ma inaccettabile d. è vantaggiosa e accettabile e. è vantaggiosa e per questo sono totalmente d’accordo
13)
Che ne pensi del federalismo fiscale? (Un sistema economico e politico che prevede un rapporto direttamente proporzionale tra le imposte riscosse in un territorio e quelle effettivamente impiegate.) a. bisogna limitare l’autonomia delle regioni a statuto speciale b. la struttura attuale è a posto c. le regioni dovrebbero disporre di maggiore autonomia d. è necessario cercare di realizzare un federalismo fiscale totale, si deve creare uno stato federale costruito sulle regioni
14)
Che ne pensi degli immigrati? a. dovrebbero rimanere nel loro Paese b. l’unico problema è l’immigrazione clandestina e il lavoro nero c. l’immigrazione europea non è un problema, ma gli extracomunitari sì d. dobbiamo consentire a tutti la possibilità di avere una casa, un lavoro e di metter su famiglia in Italia
15)
Daresti diritto di voto ai cittadini stranieri che vivono in Italia? a. no, solo i cittadini italiani dovrebbero avere la possibilità di votare b. sì, ma solo ai cittadini della Comunità Europea c. sì, tutti dovrebbero avere la possibilità di votare se vivono e lavorano in Italia da almeno 2-3 anni
74
16)
Che ne pensi della migrazione all’interno del Paese? a. la sostengo, anche i meridionali hanno il diritto di lavorare al Nord b. non sostengo il flusso della manodopera al Nord, perché così il meridione rischia di impoverirsi c. non sostengo il flusso della manodopera al Nord, perché così le città settentrionali diventeranno sovraffollate, ognuno deve cercare lavoro nella sua zona
17)
Per te quanto sono importanti le tue radici? a. sono molto importanti, gli stranieri dovrebbero rispettare di più la nostra cultura, osservare le regole e capire anche le esigenze del Paese che li accoglie b. sono importanti, dobbiamo conservare le nostre tradizioni, ma dobbiamo essere altrettanto aperti ad altre culture, perchè queste possono dare ricchezza alla nostra c. sono indifferente, credo sia più importante essere cittadino della Comunità Europea d. sono inutili, inoltre non sono interessato alle culture delle persone straniere che arrivano nel nostro Paese
18)
Dove preferiresti vivere in futuro? a. vorrei rimanere in Italia, non posso immaginare di vivere all’estero b. mi piacerebbe fare qualche esperienza all’estero per poi tornare in Italia c. vedo la mia vita all’estero
19)
Vorresti aggiungere qualcos’altro per migliorare la mia ricerca?
Grazie mille per il tuo aiuto! ;)
75
IRODALOMJEGYZÉK
Könyvek, tanulmányok 1.
Baiocchi Giuseppe: Bossi, Lindau, 2011, Torino
2.
Betz Hans-Georg: Conditions favouring the success and failure of radical right-wing populist parties in contemporary democracies (A radikális jobboldali pártok sikerének és bukásának feltételei korunk demokráciáiban). In: Mény Yves - Surel Yves (szerk.): Democracies and the Populist Challenge, (Demokráciák és populista kihívások), Palgrave, 2002, Basingstoke and New York, 197-213. old.
3.
Bordignon – Ambrosanio - Zanardi – Staderini: Il federalismo fiscale in Italia: Fatti e problemi, Associazione per lo Sviluppo degli Studi di Banca e Borsa, 2007, Perugia (A fiskális föderalizmus Olaszországban: Tények és problémák)
4.
Bossi Umberto: Il mio progetto, Sperling & Kupfer Editori, 1996, Milano (Az én tervem)
5.
Buglione Enrico – Marè Mauro: Il federalismo fiscale in Italia: Ruolo dello Stato e degli enti territoriali nella gestione delle entrate e delle spese, Società Italiana di Economia Pubblica Working Paper 239, 2003, Pavia (A fiskális föderalizmus Olaszországban: az állam és a területi szervek szerepe a bevételek és kiadások kezelésében)
6.
Cantarini Dott.ssa Maria: Il federalismo fiscale in Italia tra autonomia e convergenza europea, tesi di dottorato, 2010 (A fiskális föderalizmus Olaszországban az autonómia és az európai együttműködés között, disszertáció)
7.
Cento Bull Anna – Gilbert Mark: The Lega Nord and the Northern Question in Italian Politics, Palgrave, 2001, Basingstoke (Az Északi Liga és az északi kérdés az olasz politikában)
8.
Carlucci Mia: Federalismo fiscale in Italia, 2010, SelectedWorks (Fiskális föderalizmus Olaszországban)
9.
Carter Elisabeth L.: The Extreme Right in Western Europe, Manchester University Press, 2005, Manchester (A szélsőjobb Nyugat-Európában)
76
10.
Dedola Angela Maria – Tagliagambe Valentina: Il federalismo fiscale in Italia dagli anni ’90 a oggi, Agenzia della Regione Autonoma della Sardegna per le Entrate, 2009 (A fiskális föderalizmus Olaszországban a ’90-es évektől napjainkig)
11.
Dimanti Ilvo: La Lega. Geografia, storia e sociologia di un nuovo soggetto politico, Donzelli, 1993, Roma (A Liga. Egy új politikai tényező földrajzi, történeti és társadalmi elemzése)
12.
Ellinas Antonis A.: The Media and the Far Right in Western Europe: Playing the Nationalist Card, Cambridge University Press, 2010, New York (A média és a szélsőjobb Nyugat-Európában: A nemzeti kártyajáték)
13.
Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2004, Budapest
14.
Európai Bizottság: Új partnerség a kohézió érdekében – Harmadik jelentés a gazdasági
és
társadalmi
kohézióról,
Az
Európai
Közösségek
Hivatalos
Kiadványainak Hivatala, 2004, Luxemburg 15.
Ficarra Domenico: Le ragioni del sud. Riflessioni tra l’unità d’Italia e Bossi, Laruffa, 2001, Reggio Calabria (A dél igaza. Az olasz egység és Bossi közötti ellentétek)
16.
Fuà Giorgio: Iparosítás Északkelet- és Közép-Olaszországban. In: Horváth Gyula (szerk.): Régiók és városok az olasz modernizációban, MTA Regionális Kutatások Központja, 1993, Pécs, 71-94. old.
17.
Giarda Elena – Parlato Salvatore: Il federalismo fiscale in Italia, Reforme Associazione, 2003, Milano (A fiskális föderalizmus Olaszországban)
18.
Giardina – Sabbatucci – Vidotto: La Cassa per il Mezzogiorno, Economia e Ambiente, 2010, Roma (A Dél-Olaszországi Pénztár)
19.
Givens Terri E.: Voting Radical Right in Western Europe, Cambridge University Press, 2005, New York (A radikális jobboldali szavazatok Nyugat-Európában)
20.
Horváth Gyula (szerk.): Régiók és városok az olasz modernizációban, MTA Regionális Kutatások Központja, 1993, Pécs
21.
Ignazi Piero: Extreme Right Parties in Western Europe, Oxford University Press, 2003, Oxford (Szélsőjobboldali pártok Nyugat-Európában)
22.
Ignazi Piero: I partiti italiani, Il Mulino, 1997, Bololgna (Az olasz pártok)
77
23.
Ignazi Piero: L'estrema destra in Europa, Mulino, 1994, Bologna (A szélsőjobb Európában)
24.
Locatelli Vittorio: La Lega contro l’Italia. La storia del Carroccio nelle parole di Umberto Bossi, Nouva Iniziativa Editoriale, 2004, Roma (A Liga Olaszország ellen. Az Északi Liga története Umberto Bossi szavaival)
25.
Loiero Agazio: Il patto di ferro. Berlusconi, Bossi e la devolution contro il Sud con i voti del Sud, Donzelli, 2003, Roma (Vaspaktum. Berlusconi, Bossi és a devolúció Dél ellen a déliek szavazataival)
26.
Loiero Agazio: Se il nord: Bossi, Berlusconi e le sirene del federalismo fiscale, Donzelli, 2001, Roma (Bossi, Berlusconi és a fiskális föderalizmus szirénjei)
27.
Meret Susi: The Danish People's Party, the Italian Northern League and the Austrian Freedom Party in a Comparative Perspective: Party Ideology and Electoral Support, Ph.D. disszertáció, 2009, Aalborg, 162-165. old (A dán Néppárt, az olasz Északi Liga és az osztrák Szabadság Pártjának összehasonlító elemzése: pártideológia és választói támogatottság)
28.
Molnár Anna: Az Északi Liga szerepe Olaszország tartományi rendszerének átalakulásában, Ph.D. értekezés, 2002, Budapest
29.
Mudde Cas: Populist Radical Right Parties in Europe, Cambridge University Press, 2007, Cambridge (Populista jobboldali radikális pártok Európában)
30.
Mudde Cas: The ideology of the extreme right, Manchester University Press, 2003, Manchester (A szélsőjobb ideológiája)
31.
Norris Pippa: Radical Right: Voters and Parties in Electoral Market, Cambridge University Press, 2005, Cambridge (Radikális jobboldal: szavazók és pártok a választási piacon)
32.
Pasquino Gianfranco: Lo stato federale, Il Saggiatore, 1996, Milano (A föderális állam)
33.
Patkós Veronika: Identitásépítésből jeles – Az Északi Liga harca ÉszakOlaszországért, In: Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus – Egy új pártcsalád felemelkedése, Századvég Kiadó, 2011, Budapest, 189-213. old.
78
34.
Szabó József Vitor: Spanyolország gazdasága napjainkban, különös tekintettel Katalónia autonóm tartományra, szakdolgozat, 2009, Budapest
35.
Szabó Pál: Észak, Dél, Harmadik Olaszország és társaik - makroregionális tagozódás Olaszországban, RÉKA - Regionális országelemzések, 1.sz. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, 2002, Budapest
36.
Szabó Tibor: Olasz nemzeti identitás és politikai kultúra, Politikatudományi Szemle, 2003/III. szám, 136-155. o.
37.
Szabó Tibor: Szélsőjobboldali pártok Olaszországban, Politikatudományi Szemle, 2006/I. szám, 141-164. old.
38.
Szalai Ákos: Fiskális föderalizmus, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf. 2002. május, 424-440. old.
39.
Talbadilli Francesco: Bossi: la grande illusione. La Lega nel racconto di un protagonista, Editori Riuniti, 2003, Roma (Bossi: a nagy illúzió. A Liga egy főszereplő elmesélésében)
40.
Williams Michelle Hale: The Impact of Radical Right-Wing Parties in West European Democracies, Palgrave Macmillan, 2006, New York (A radikális jobboldali pártok hatása a nyugat-európai demokráciákra)
Internetes források 1.
Az MNB hivatalos devizaárfolyamai: http://www.mnb.hu/arfolyamok (2011-11-11 18.14)
2.
Barclays Wealth: 2011 UK Wealth Map: http://www.barclayswealth.com/insights/assets/pdf/2011-UK-Wealth-Map.pdf (2011-11-17 19.59) (Az Egyesült Királyság jóléti térképe 2011)
3.
BBC News: UK house prices: July-September 2011: http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/in_depth/uk_house_prices/html/houses.stm (2011-11-17 18.16) (Az Egyesült Királyság ingatlanárai: 2011. július-szeptember)
4.
Bossi Umberto: Discorso di apertura del Congresso della Lega Lombarda: http://www.leganord.org/ilmovimento/momentistorici/pieve_91apertura.pdf
(2011-
11-19 11.20) (A Lombard Liga kongresszusának megnyitó beszéde) 79
5.
Celani Claudio: Intervista a Nino Novacco (Svimez): senza intervento straordinario nel Mezzogiorno, l'Italia implode: http://www.movisol.org/09news159.htm (2011-10-09 17.14) (Interjú Nino Novaccoval: a Mezzogiornoval kapcsolatos rendkívüli beavatkozás nélkül Olaszország összeroppan)
6.
Coppola Carlo: L'insabbiamento culturale della ”questione meridionale”: http://cronologia.leonardo.it/storia/a1864e.htm (2011-09-09 13.49) (A „Dél problámájának” kulturális elrejtése)
7.
Corriere della Sera (2009-12-19): Cazzullo Aldo: Cota, "lotta" a Cavour e ai Savoia "I meridionali di qui voteranno me": http://archiviostorico.corriere.it/2009/dicembre/19/Cota_lotta_Cavour_Savoia_merid ionali_co_9_091219024.shtml (2011-10-30 10.25) (Cota „harca” Cavourban és Savoiaban „A déliek itt rám fognak szavazni)
8.
Corriere della Sera (2009-12-20): Muschella Elsa: Veneto, sí alla Zaia. E Zingaretti al Pd: corro nel Lazio: http://archiviostorico.corriere.it/2009/dicembre/20/Veneto_Zaia_Zingaretti_corro_ne l_co_9_091220001.shtml (2011-10-30 9.58) (Veneto, igen Zaianak. Zingaretti pedig Lazióban indul)
9.
Crociata Mariano: L’unità d’Italia e la questione meridionale: il magistero della Chiesa e il compito dei cristiani: http://www.avvenire.it/Chiesa/CrociataUnita_201102111841162230000.htm (2011-09-09) (Olaszország egységesítése és a déli kérdés: az egyház iskolája és a keresztények feladata)
10.
D'Antone Leandra: Le politiche meridionaliste e la Cassa per il Mezzogiorno: http://www.cliomediaofficina.it/7lezionionline/dantone/par2.html (2011-10-09 17.21) (A déli politikák és a Dél-Olaszországi Pénztár)
11.
Di Martino Andrea: Federalismo fiscale e questione meridionale: http://www.sinistraecologialiberta.it/articoli/federalismo-fiscale-e-questionemeridionale (2011-09-16) (Fiskális föderalizmus és Dél-Olaszország problémája)
80
12.
Doughty Steve: The REAL north-south divide: How the South-East is 'bankrolling' Britain (12-08-2007): http://www.dailymail.co.uk/news/article-487058/The-REALnorth-south-divide-How-South-East-bankrolling-Britain.html (2011-11-17 18.28) (Az IGAZI észak-dél ellentét: Hogyan finanszírozza Dél-Kelet Nagy-Britanniát)
13.
Electoral Geography: Az Északi Liga választási eredményei megyékre bontva. 2008: http://www.electoralgeography.com/new/en/wpcontent/gallery/italy2008l/14%20layer%20province%20LEGA%20NORD.jpg (2011-11-01 12.55)
14.
Electoral Geography: Italy, Legislative Election 2008: http://www.electoralgeography.com/new/en/countries/i/italy/italy-legislativeelection-2008.html (2011-11-01 15.04) (Olaszországi országgyűlési választások, 2008)
15.
Fabrizi Aldo: Gli interventi della cassa per il Mezzogiorno per lo sviluppo dell'industria turistica nel sud Italia; la costruzione di infrastutture, le bellezze naturali del Meridione, il patrimonio artistico (video): http://mediatecaroma.archivioluce.com/mediatecaRoma/directory/romani_eccezione/ Aldo_Fabrizi.html?show=14&index=14&jsonVal=&filter=&query=&id=IL5000037 927&refId=2 (2011-10-09 17.23) (A Dél-Olaszországi Pénztár szerepe a turizmus fejlődésében, az infrastruktúra kiépítésében, a természeti szépségek és a művészeti örökségek megőrzésében)
16.
Forgione Angelo: La “questione meridionale”? Inizia con l’unità d’Italia!: http://napoilitania.myblog.it/archive/2010/04/09/la-questione-meridionale-inizia-conl-unita-d-italia.html (2011-09-09 10.45) (A „Dél problémája”? Olaszország egyesítésével kezdődőtt!)
17.
Governo Italiano: Dossier sul federalismo fiscale: http://www.governo.it/GovernoInforma/Dossier/federalismo_fiscale/ (2011-09-09 22.16) (Dosszié a fiskális föderalizmusról)
18.
Huysseune Michel: Imagined Geographies: Political and Scientific Discourses on Italy's North-South Divide: http://poli.vub.ac.be/publi/orderbooks/secession/secession-08.pdf (2011-11-05 15.02) (Elképzelt földrajz: Politikai és tudományos beszélgetések Olaszország észak-déli szétválásáról) 81
19.
Ipsos Public Affairs: Sondaggio Ipsos per Il Sole24Ore. 2010: http://sondaggipoliticoelettorali.it/asp/visualizza_sondaggio.asp?idsondaggio=4137 (2011-11-01 12.28) (Az Ipsos felmérése az IlSole24Ore-nak. 2010)
20.
Istat: Pil pro capite: http://www.istat.it/it/conti-nazionali (2011-09-25 16.48) (GDP/fő)
21.
Istat: Tasso di disoccupazione: http://dati.istat.it/Index.aspx?DataSetCode=DCCV_TAXDISOCCU&Lang= (201109-25 16.49) (Munkanélküliségi ráta)
22.
La Padania (1999-04-29): Piazzo Stefania: Bossi: fermiamo il progetto criminale Usa per far morire le Nazioni Unite - No all’impero mondiale - L’Onu deve rinascere, altrimenti sarà sempre guerra: http://www.prov-varese.leganord.org/doc/Bossi29apr99.htm
(2011-11-20
12.04)
(Bossi: Állítsuk meg az USA gyilkos politikáját, amellyel meg akarja ölni az ENSZet – Mondjunk nemet a világbirodalomra – Az ENSZ-nek újjá kell születnie, különben mindig háborúk lesznek) 23.
Lega Nord: Costituzione UE: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/ue/costituzione_ue.pdf (2011-11-04 14.19) (EU Alkotmány)
24.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Prima parte. 19791987:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/01_lega_nord_storia79_87.pdf
(2011-11-01 17.10) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainking. Első rész. 1979-1987) 25.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Seconda parte. 19881995:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/02_lega_nord_storia88_95.pdf
(2011-11-04 17.10) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainking. Második rész. 1988-1995) 26.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Terza parte. 19961998:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/03_lega_nord_storia96_98.pdf
(2011-11-04 17.10) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainking. Harmadik rész. 1996-1998)
82
27.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Quarta parte. 1999: http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/04_lega_nord_storia1999.pdf (2011-10-30 18.32) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Negyedik rész. 1999)
28.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Quinta parte. 2000: http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/05_lega_nord_storia2000.pdf (2011-11-04 17.10) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Ötödik rész. 2000)
29.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Sesta parte. 2001: http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/06_lega_nord_storia2001.pdf (2011-11-04 17.11) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Hatodik rész. 2001)
30.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Settima parte. 2002: http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/07_lega_nord_storia2002.pdf (2011-11-04 17.13) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Hetedik rész. 2002)
31.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Ottava parte. 2003: http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/08_lega_nord_storia2003.pdf (2011-11-04 17.14) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Nyolcadik rész. 2003)
32.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Nona parte. 2004: http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/09_lega_nord_storia2004.pdf (2011-11-04 17.15) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Kilencedik rész. 2004)
33.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Decima parte. 20052006:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/10_lega_nord_storia2005.pdf
(2011-11-02 10.57) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Tizedik rész. 2005-2006) 34.
Lega Nord: Cronistoria della Lega Nord dalle origini ad oggi. Undicesima parte. 2007:
http://www.leganord.org/ilmovimento/storia/11_lega_nord_storia2007.pdf
(2011-11-04 17.16) (Az Északi Liga időrendi története a kezdetektől napjainkig. Tizenegyedik rész. 2007) 83
35.
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Congresso ordinario, 1-3 marzo 2002: http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_assemblee/2002_3marzoassago _chius.pdf (2011-11-04 13.38) (Umberto Bossi beszéde a 2002. március 1-3-i kongresszuson)
36.
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Milano 16 giugno 1997: http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_assemblee/1997_16febbraio.pdf (2011-11-04 11.40) (Umberto Bossi beszéde az 1997. június 16-i milánói kongresszuson)
37.
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Pontida, 4 giugno 2000: http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_pontida/2000_4giugno.pdf (2011-11-04 12.16) (Umberto Bossi beszéde a 2000. június 4-i pontidai gyűlésen)
38.
Lega Nord: Intervento del Segretario Federale, On. Umberto Bossi, Pontida, 17 giugno 2001: http://www.leganord.org/segretariofederale/discorsi_pontida/2001_17giugno.pdf (2011-11-04 12.49) (Umberto Bossi beszéde a 2001. június 17-i pontidai gyűlésen)
39.
Lega Nord: Membri del Consiglio Federale: http://www.leganord.org/ilmovimento/consiglio_federale.asp (2011-10-25 11.19) (A föderális tanács tagjai)
40.
Lega Nord: La cultura locale nella scuola: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/scuola/cultura_locale.pdf (2011-11-01 18.31) (Helyi kultúra az iskolában)
41.
Lega Nord: La tutela dei minori: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/famiglia/tutela_minori.pdf (2011-11-02 11.39) (A gyermekek védelme)
42.
Lega Nord: Le donne: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/famiglia/donne.pdf (2011-11-02 11.41) (A nők)
84
43.
Lega Nord: Le misure antidumping: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/economia/misure_antidumping.pdf (2011-11-04 15.48) (Antidömping intézkedések)
44.
Lega Nord: Le nostre radici cristiane: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/ue/radici_cristiane.pdf (2011-11-02 17.34) (Keresztény gyökereink)
45.
Lega Nord: L’euro: http://www.leganord.org/elezioni/2008/lega/economia/euro.pdf (2011-11-04 16.11) (Az euró)
46.
Lega Nord: Padania, identità e società multirazziale: http://www.leganordgandino.it/Sezioni/Sez_gandino/doc/LN_PISM.pdf (2011-10-26 17.22) (Padánia, identitás és a multirassz társadalom)
47.
Lega Nord: Segreterie Nazionali della Lega Nord Padania: http://www.leganord.org/ilmovimento/elenco_sedi.asp (2011-10-25 11.14) (Az Északi Liga Titkárságai)
48.
Lega Nord: Sito ufficiale della Lega Nord: http://www.leganord.org/ (2011-10-25 12.44) (Az Északi Liga hivatalos Internet oldala,)
49.
Lega Nord: Statuto della Lega Nord per l’Indipendenza della Padania: http://www.leganord.org/ilmovimento/lega_nord_statuto.pdf (2011-11-01 18.15) (Az Északi Liga Padánia Függetlenségéért alapokmánya)
50.
Legge dello Stato n. 646 del 10 agosto 1950: http://www.edilportale.com/normativa/legge-dello-stato/1950/646/istituzione-dellacassa-per-opere-straordinarie-di-pubblico-interesse-nell-italia-meridionale%28cassa_b9e9a768-d0ea-4801-af53-dc9e4198ddc8.html (2011-10-09 17.27) (Az 1950. augusztus 10-i 646-ik törvényrendelet)
51.
Ministero dell’Interno: Archivio storico delle elezioni: http://elezionistorico.interno.it/index.php (2011-10-29 20.54) (Választási eredmények archívuma)
52.
Paolo Forti Francesco: Progetto Italia Federale - Il federalismo fiscale: http://www.progettoitaliafederale.it/itafisc.html (2011-09-09 21.54) (A föderális Olaszország terve – A fiskális föderalizmus) 85
53.
Pappalardo Francesco: La Questione del Mezzogiorno: http://www.alleanzacattolica.org/idis_dpf/voci/q_questione_mezzogiorno.htm (201109-09 10.46) (Dél-Olaszország problémája)
54.
Tabella conversioni Lira/Euro: http://www.oppo.it/utilita/euro_lire.htm (2011-10-09 13.16) (Líra/Euró átváltási táblázat)
55.
The Guardian (2005-07-06): Meikle James: Cancer atlas reveals north-south divide: http://www.guardian.co.uk/society/2005/jul/06/smoking.medicineandhealth
(2011-
11-17 18.09) (Az észak-dél megoszlás a rákos betegek aránya szerint) 56.
The Guardian (2005-11-10): Carvel John: North-south, east-west wealth divides in survey: http://www.guardian.co.uk/money/2005/nov/10/northsouthdivide.uknews (2011-11-17 18.21) (Az észak-déli, kelet-nyugati jóléti mutatók egy felmérés alapján)
57.
The Guardian (2005-11-11): Carvel John: Wide life expectancy gap between rich and poor: http://www.guardian.co.uk/uk/2005/nov/11/health.britishidentity (2011-11-17 18.03) (A gazdagok és szegények várható élettartama közötti szakadék)
58.
Unia Marco: La questione meridionale - dal 1851 dibattiti infiniti: http://www.storiain.net/arret/num101/artic3.asp (2011-09-09 16.45) (Dél-Olaszország problémája - az 1851 óta véget nem érő viták)
86
