BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Üzleti kommunikáció szakirány
A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LENGYEL VÁLSÁGKEZELÉSRE
Készítette: Gergely Sarolta
Budapest, 2010.
Tartalomjegyzék 1
2
Bevezetés.................................................................................................................................... 6
1.1
Témaválasztás ......................................................................................................... 6
1.2
A dolgozat célja ...................................................................................................... 6
1.3
A dolgozat szerkezete ............................................................................................. 7
A 2007-es globális gazdasági válság .......................................................................................... 9
2.1
Előzmények ............................................................................................................ 9
2.2
Az ingatlanpiai buborék összeomlása és az amerikai jelzálogpiaci válság .......... 10
2.2.1
Ingatlanpiaci válság .................................................................................................. 10
2.2.2
Jelzálogpiaci válság .................................................................................................. 12
2.2.3
Strukturált értékpapírok alkalmazása ....................................................................... 14
2.3 3
4
Globális hatások .................................................................................................... 15
A gazdasági világválság hatása a közép-európai országokra ................................................... 18
3.1
GDP ...................................................................................................................... 18
3.2
Munkanélküliségi ráta ........................................................................................... 19
3.3
Nemzetközi kereskedelem .................................................................................... 20
3.4
Hatások a reálgazdaságra ...................................................................................... 20
3.5
Államháztartás, államadósság ............................................................................... 21
Lengyelország,,, ........................................................................................................................ 24
4.1
Általános információk ........................................................................................... 24
4.2
Történelmi áttekintés – a rendszerváltás ............................................................... 24
4.3
Lengyelország gazdasága a napjainkban – a globális gazdasági válság hatásai ... 26
4.3.1
Előzmények .............................................................................................................. 26
4.3.2
GDP .......................................................................................................................... 27
4.3.3
Államháztartási hiány ............................................................................................... 28
4.3.4
Infláció ..................................................................................................................... 30
4.3.5
Külkereskedelem ...................................................................................................... 31 3
5
4.3.6
Beruházások ............................................................................................................. 32
4.3.7
Ipari termelés ............................................................................................................ 33
4.3.8
Munkaerőpiac, foglalkoztatottság ............................................................................ 34
4.3.9
Infrastruktúra ............................................................................................................ 35
4.3.10
Összegzés ................................................................................................................. 36
Válságkezelés, avagy a „lengyel csoda” .................................................................................. 37
5.1
A „lengye csoda” .................................................................................................. 37
5.2
Gazdasági adottságok ........................................................................................... 39
5.3
Korábbi gazdaságpolitika...................................................................................... 39
5.3.1
Szabályok az államadósságra ................................................................................... 40
„Lengyel szabályok az adósságra ............................................................................................ 40 5.3.2
6
Adócsökkentési törvény ........................................................................................... 40
5.4
Jelenlegi erős kormányzat ..................................................................................... 42
5.5
Beruházások támogatása, a vállalati szektor szerepe ............................................ 43
5.5.1
Különleges gazdasági övezetek ................................................................................ 44
5.5.2
Társasági törvény módosítások ................................................................................ 47
5.6
Privatizáció ........................................................................................................... 47
5.7
Egyéb tényezők ..................................................................................................... 48
5.8
Összegzés .............................................................................................................. 49
Mit tanulhatok Magyarország a lengyelektől ........................................................................... 51
6.1
A gazdasági világválság és Magyarország ........................................................... 51
6.2
A lengyel minta ..................................................................................................... 53
7
Befejezés .................................................................................................................................. 56
8
Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 59
4
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Ameikai lakáseladások száma 2002-2010 2. ábra: Reál GDP növekedési üteme a Tízek orszégaiban (%) 3. ábra: Reál GDP növekedési ráta Lengyelországban (%) 4. ábra: Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 5. ábra: Infláció Lengyelországban 2004-2008 (%) 6. ábra: Lengyel Különleges Gazdasági Övezetek
1. táblázat: Kiemelkedően magas munkanélküliségi ráták a Tízek országaiban 2. táblázat: Lengyelország főbb gazdasági mutatói 2007-2009 3. táblázat: Ipari termelés visszaesése ágazatonként 2009 (%) 4. táblázat: Értékesített ipari termelés növekedése 2010 (%) 5. táblázat: Regisztrált munkanélküliségi ráta 2010 (%) 6. táblázat: Válságkezelési technikák Lengyelországban és Magyarországon
5
1 Bevezetés 1.1
Témaválasztás Dolgozatom témájául a világgazdasági válság Lengyelországra gyakorolt hatásait
választottam. A globális gazdasági válság jelenleg is nagy mértékben befolyásolja szinte a világ összes gazdaságát. Elsősorban tehát az aktualitása miatt írok erről a témakörröl. Európa országai nagy érdeklődéssel figyelték a Lengyelországban lezajló folyamatokat melyek egyedülállónak mondhatóak. Személyes véleményem, hogy igen érdekes belepillantani az ország gazdaságpolitikájába, hogy miben is rejlik a lengyelek sikerességének titka. Témaválasztásom másik oka ez volt.
1.2
A dolgozat célja Dolgozatom célja bemutatni, hogy a válság hogyan érintette Lengyelországot,
megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült a lengyeleknek a világgazdasági krízis közepette is gazdasági növekedést elérni, és nem utolsó sorban, hogy hogyan lehetne a lengyel válságkezelési mintát átülteni hazánk gazdaságpolitikájába. A globális gazdasági világválság az Amerikai Egyesült Államokból indult ki, és hónapok alatt átterjedt az egész világ területére. A hitelválság, az ingatlanpiaci válság, és az értékpapírpiaci válság együttesen vezetett oda, hogy az ország recesszióba zuhanjon. Természetesen ezeken kívül az amerikai válság számos egyéb okra visszavezethető, de lényegében ezek együttes hatása vezetett a kialakult válsághoz. Ez a krízis a 2009-es évre a világ összes országát elérte. Az idei évben már látható volt, hogy ez az év volt az országok számára a gazdasági mélypont. A legjobban szemléltető mutató a reál GDP növekedés, mely a 2009-es évben az országokban negatív volt. Kivétel ez alól Lengyelország, ahol a gazdasági növekedés csaknem elérte a 2 %-ot. Lengyelország gazdasága a 2007-es gazdadági válság előtt dinamikus fejlődést mutatott, mely tendencia a válság megérkezésekor sem változott, csak lassult az üteme. Gyakorlatilag elmondható, hogy a recesszió a szó szoros értelmében nem is volt jelen az országban, hiszen a gazdasági növekedés továbbra is fennált, csak a lendületéből veszített. Kutató munkám során célom volt feltárni azokat a tényezőket, melyek nagyban befolyásolták Lengyelország kiemelkedően jó gazdasági helyzetét.
6
1.3
A dolgozat szerkezete A bevezetés után következő fejezeteben a globális gazdasági világválság
kialakulásáról írok. Végig megyek azokon a pontokon, amely tényezők hozzájárultak a krízis kialakulásához. Az előzményekben feltárom az elmúlt másfél évtized eseményeit, gazdaságpolitikai döntéseket, illetve egyéb befolyásoló tényezőket. Ebben a részben nagy hangsúlyt fektettem a közvetlen kiváltó okokra, részletesen foglalkozom az ingatlanpiaci válsággal, a jelzálogpiaci válsággal, illetve az értékpapírpiaci válsággal. Részletesen kifejtem ezek kialakulásának előzményeit, illetve következményeit, azaz a globális hatásokat. A fejezet végén külön kitérek arra, hogy hogyan ölthetett ilyen globális méreteket a válság. A harmadik fejezetben a közép-európai régió gazdasági helyzetét vizsgálom. Elsőrorban azokra az országokra térek ki, amelyek Magyarországgal együtt 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz. Az ok, amiért csak ezekre a közép-európai országokra térek ki az, hogy mindegyik országnál dinamikusabb gazdasági fejlődés figyelhető meg 2004 óta. Az EU-s csatlakozás pozitív hatásai tehát abszolút érezhetőek voltak, egészen a válság megérkezéséig. Elsőként a reál GDP növekedést emelem ki, hiszen ezt a mutatót szokás az általános gazdasági növekedés mértékének nevezni. A válság első és második évében (2008-2009) jól látható különbségek vannak. 2009-ben gyakorlatilag – Lengyelország kivételével – az országokat jelentős visszaesés jellemezte. Ezután a főbb gazdasági mutatók elemzése következik. Foglalkozom még a munkanélküliség alakulásával, a reálgazdasági folyamatokkal, az államháztartási egyenleggel, az államadóssággal, illetve az infláció alakulásával. A negyedik fejezetben rátérek dolgozatom fő témájára, Lengyelországra. Először az országra jellemző általános gazdasági információkat írom le, később sor kerül ezek részletes kifejtésére. A történelmi áttekintésben röviden összefoglalom, hogy mi zajlott le a második világháborút követően az országban, különös tekintettel a gazdaságra. Természetesen itt kitérek a rendszerváltásra és a piacgazdaságra való áttérésre is. A következő fejezetben már foglalkozom a gazdasági válság előzményeivel, lefolyásával illetve következményeivel is. Ezután hasonlóan a harmadik fejezethez a legfontosabb gazdaségi mutatókat illetve az országra vonatkozó jellemzőket elemzem a 2007-től 2010-ig terjedő időszakban.
7
Ezek a következőek: GDP államháztartási hiány infláció külkereskedelem beruházási tevékenységek ipari termelés munkaerő, foglalkoztatottság infrastruktúra. Az ötödik fejezet lényegében csak a lengyel válságkezelésről szól. Részletesen megpróbálom
feltárni,
hogy
melyek
azok
a
tényezők,
amelyek
segítségével
Lengyelországnak gyakorlatilag sikerült elkerülni a recessziót. A fejezeten belül a gazdasági adottságok felsorolásával kezdem, majd szót ejtek a korábbi gazdaságpolitikáról, a jelenlegi erős kormnyzatról, a beruházástámogatási programról, a privatizációról, végül egyéb befolyásoló tényezőkről. Előbbiek alapos elemzése során fény derül a „lengyel csoda” mibenlétére, illetve arra hogy számos összetevő járult ahhoz hozzá, hogy az ország ilyen sikeresen élte túl a gazdasági válságot. Utolsó fejezetben egy új nézőpontból szemlélem a lengyel kormány válságkezelési politikáját. Ez a szemlélet nem más, mint hogy mit tanulhat Magyarország a lengyelek sikerességéből. Természetesen ez nagyon kényes téma, nem bírálni próbálom az elmúlt évek politikáját. Csak megkísérlem összefoglalni a lengyelek helyes politikáját, és megvizsgálom, hogy mindezen válságkezelési stratégiákból, mi az amit hazánk hasznosítani tudna.
8
2 A 2007-es globális gazdasági válság 2.1
Előzmények A jelenlegi pénzügyi válság az Amerikai Egyesült Államokból indult ki, melynek
kialakulása számos okkal magyarázható. A legfontosabb közvetett és közvetlen okok a gazdasági krízishez vezető úton a következőek voltak: világszerte elterjedő liberalizáció és az ehhez szorosan kapcsolódó nemzetközi szabályozások lebontása, az amerikai kormány mesterséges élénkítő gazdaságpolitikája, valamint a másodendű jelzálogpiac összeomlása és az ingatlanpiaci buborék kidurranása. A következőkben részletesebben foglalkozom ezek kifejtésével. A nemzetközi liberalizáció a ’70-es évektől kezdett kibontakozni, aminek hatására minden korábbinál nagyobb pénztömeg forgott akadályok nélkül a piacon. A spekulatív buborék kialakulásához is ez járult hozzá, valamint ahhoz is, hogy a válság minden eddiginél nagyobb méreteket öltsön. Egyes vélemények szerint a fejlődő országokra kényszerített gyors tőkepiaci liberalizáció okozta a gyors tovább terjedésüket, mások szerint éppen a liberalizált piacok voltak azok, ahol a válságok kevésbé voltak pusztító erejűek, és a helyreállás is gyorsabban történt meg. A következő ok, amelynek szintén nagy szerepe volt a válság létrejöttében az angolszász országokból elindult de máshol is bekövetkezett dereguláció, amely fontos eleme a liberalizációs folyamatoknak. A pénzügyi piacok egyre inkább egyetemessé váltak. A dereguláció alatt nem csak a a termék, jövedelem és tőke szabad áramlása értendő, hanem az is, hogy
pénzintézetek egyre inkább leépítették saját belső
szabályozórendszerüket. A pénzügyi termékek nemzetközi piaca eddig nem látott gyorsasággal kezdett bővülni. A dotcom buborék kipukkadásának enyhítésére és 2001-es terrortámadás ellensúlyozására az USA mesterséges élénkítő gazdaságpolitikát alkalmazott.1 Az 1990-es évektől egyre jobban teret kapott az internet, és az emberek új lehetőségeket láttak benne. sokan alapítottak vállalkozásokat a hálózaton. Ezeket a cégeket nevezik dotcom cégeknek. „A
„brick
and
mortar”-nak
is
nevezett
hagyományos
vállalatoknak
új
versenytársakkal kellett szembe nézniük. A kihívók egyik csoportját a „dotcom” vagy „startup” cégek alkották, melyek „pure click”, vagyis tisztán internetes üzleti modellnek 1
Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés http://www.demos.hu/index.php?name=OEDocManager&file=download&id=277&keret=N&showheader=N
9
tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy működési területük és kommunikációjuk kizárólag a virtuális-elektronikus piacra koncentrálódik. Az online jelenlét mellett legfeljebb néhány irodahelyiséggel, számítógéppel, kisebb raktárral rendelkeznek.” 2 A dotcom cégek egyre több befektető figyelmét keltették fel, részvényeket vásároltak, később kikerültek a tőzsdére. Amikor a részvények ára a korábban sosem tapasztalt magasságokba nőtt, akkor a dotcom buborék kidurrant, ugyanis az árak nem fedték a valóságot. Rengeteg vállalat ment csődbe. Ezredfordulót követően az amerikai jegybank, a Fed a dotcomválságot a belső kereslet élénkítésével, az irányadó kamat csökkentésével igyekezett mérsékelni.3 Részben a 2001-es terrortámadás hatására a FED (Federal Reserve System) jelentősen csökkentette a jegybanki alapkamatot Az év végéig még három csökkentésre került sor. Gazdaság élénkítés és recesszió megelőzés céljából a FED 2001 után további öt évig alacsonyan tartotta a jegybanki alapkamatot.4 A legfontosabb ok, amelyre visszavezethető a konkrét gazdasági összeomlás, az a spekulatív buborékok kialakulása, illetve az amerikai jelzálogpiac összeomlása. A válság kirobbanásában kiemelkedően fontos szerepe volt az ingatlanpiaci buboréknak.
2.2
Az ingatlanpiai buborék összeomlása és az amerikai jelzálogpiaci válság
2.2.1 Ingatlanpiaci válság A gazdasági válság közvetlen okozója az ingatlanpiaci buborék összeomlása volt. „Ingatlanbuborék alatt azt a jelenséget értjük, amikor az ingatlanok ára – mintegy öngerjesztő folyamatként – irracionálisan magasra emelkedik. A buborékok előbb-utóbb kipukkannak, s ilyenkor rohamos árcsökkenés következik be.” 5 Az ingatlan piaci buborék kipukkanásában nagy szerepe volt, az előzményekben említett szabályozó rendszerek leépítése. Az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere, a FED gazdaságpolitikája – hogy alacsonyan tartotta évekig a kamatlábakat – hosszútávon nem volt kifizetődő. Az Alan Greenspan vezette jegybank gazdaságpolitikájával, hozzá akart járulni a gazdasági növekedéshez, a beruházási kedv növeléséhez.
2
Az Amazon.com – az új gazdaság előfutára http://gazdasag.halmaz.hu/internet/amazon-com-uj-gazdasag-elofutar.php 3 Narancs XX. évf. 5. szám http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15831 4 Gyorsabban épült újjá a gazdaság, mint várták http://index.hu/gazdasag/vilag/ecoter060911/ 5 Kommentár 2009/6 Halm Tamás: A gazdasági válság – okok és tanulságok http://www.kommentar.info.hu/halm_tamas_a_gazdasagi_valsag_okok_es_tanulsagok.pdf
10
Az ingatlan piaci válság abból alakult ki, hogy a pénzintézetek hitelnyújtással kapcsolatos belső szabályozórendszerüket leépítették, és egyre több hitelt adtak olyan ügyfelek részére, akiket korábban rossz hitelképességűnek, akár hitelképtelennek tartottak. Ezek a kockázatosnak mondható ügyfelek könnyen juthattak hitelhez, az addig rájuk érvényes magas kamatlábak csökkenni kezdtek, és megnyílt előttük a jelzálog hitelek felvételének lehetősége. Az olcsó hitelek növelték a vállalkozási kedvet, az ingatlanbefektetéseket és a fogyasztást. A bankok azzal győzték meg az ügyfeleiket, hogy általában változó kamatlábú jelzáloghiteleket kínáltak nekik. Ezek a hitelek kecsegtetően alacsony kamatot ígértek az első néhány évre, ezután változó kamatlábra váltottak át.
Az alacsony kezdő kamat
alacsony törlesztő részletet jelentett, ami sokak számára megfizethetőnek tűnt. A hitelek felső korlátja kitolódott a mesterségesen alacsonyan tartott kezdőkamatok miatt, így ugyanakkora jövedelem mellett magasabb hitelfelvétel volt lehetséges.6 A banki forrástöbblet és az alacsony kamatok hiteltúlkínálatot eredményeztek világszerte. A lakossági hitel kínálat megugrott, megnövekedett a lakáspiaci kereslet. 1. ábra: Amerikai lakáseladások 2002-2010 (millió, évesített ráta)
Forrás: IMF
6
Antal Melinda-Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válsága http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf
11
A 2006-tól jövedelmek nem emelkedtek azonos mértékben a kamatlábakkal, így a hitelek bedőltek, pénzintézeteknek egyre több fizetőképtelen ügyfele volt. 7Ez a fejlemény a hitelfelvevők számára nem végzetes abban az esetben, ha időközben ingatlanuk piaci ára jelentősen emelkedett. Így a megemelkedett ingatlanárak
az
ingatlan
eladása
során
biztosíthatják a hitel teljes visszafizetését az előrehozott törlesztésre kirótt büntető felárral együtt. Tömeges meghiúsulás és ingatlanértékesítés esetén viszont az ingatlanárak emelkedése megáll és ellentétes folyamat, az ingatlanárak esése következhet be. A másik ok, ami miatt az ingatlanárak esése következett be, hogy a hitelezők óvatosabbak lettek, valamint szigorodtak a hitelfeltételek, így csökkent az ingatlanpiaci kereslet. Az évek óta tartó folyamatos áremelkedés megállt, majd az ingatlanok rohamos értékcsökkenése volt megfigyelhető. A válság 2007 júliusától vált először igazán láthatóvá, amikor az Egyesült Államok jelzáloghitel piaca gyakorlatilag összeomlott a fedezetül szolgáló ingatlanok eladhatatlanná váltak, a nem elsőrendű adósok tömeges fizetésképtelensége miatt.8 Jelenleg a FED továbbra is próbálja alacsonyan tartani kamatlábakat a piac fellendítésére, ennek ellenére az amerikai hitelfelvevőknek, nagyobb a hitelük mértéke a tulajdonukban lévó lakás értékénél. A lakáspiaci árak továbbra is az ingatlanok valós értéke alatt vannak. 2.2.2 Jelzálogpiaci válság A válság kibontakozásának másik
oka,
kapcsolódik
mely az
szorosan
ingatlanpiaci
buborékhoz, azon jelzálogpiaci termékek amelyek
elterjedése magasabb
kecsegtettek,
és
volt,
haszonnal magasabb
7
MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások http://www.vki.hu/kot/ecostat/01-Farkas.pdf 8 Forgács Imre: Mégsem éjjeliőr – az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság
12
kockázattal is jártak, ezekkel befektetőknek intenzív profitnövelést érhettek el. 1994-ben a törvényi szabályozás megváltoztatása következtében indult meg a másodrendű jelzálogpiac fellendülése. A másodlagos jelzáloghitelek mennyisége az 1994-es 35 milliárd dolláros szintről 2005-re 625 milliárd dollárra emelkedett (ez az éves forgalom 20 százalékát tette ki). A másodlagos jelzáloghitel követelések állománya a teljes követelésállomány 7 százalékát érte el 2005-ben.9 A másodlagos piacok felfuttatásában az amerikai kormánynak nagy szerepe volt, a törvényi szabályozások a gazdaságpolitika fő elemei voltak. Céljuk az alsó- és középosztálybeli társadalmi rétegek gazdasági felzárkóztatása volt. Az új pénzügyi termék a jelzáloghitelek értékpapírosításával jött létre. Az értékpapírosítás során a bank jelzáloghitel portfóliójából forgalomképes kötvény keletkezik. Az ingatlanhitelek értékpapírosítása során az ingatlanhiteleket „összecsomagolják”, és olyan értékpapírt bocsátanak ki, melynek fedezetét ingatlanhitelek jelentik, a kötvények kifizetései pedig a hitelek törlesztő részeiből származnak. Tehát a jelzáloghitelt nyújtó pénzintézet eladja jövőbeli követeléseit a befektetőnek, így a bankok azonnal likviditáshoz jutnak. Ezzel az ügylettel gyakorlatilag a lakossági megtakarításokkal finanszírozzák a jelzáloghiteleket, azaz a pénzintézetek áthárítják a kockázatot a befektetőre. „A modell csökkenti a hitelek koncentrációs kockázatát és likviditást biztosít a jelzáloghitelezőknek, egyben díjbevételt generál az értékpapírosítóknak és szétteríti a kockázatot a kockázatviselést vállaló piaci szereplők között.”10 Az így kialakított hitelalapú értékpapírok – a jelzáloggal fedezett kötvények (MBS), illetve a tágabb hitelkör értékpapírosítását végző eszközalapú kötvények (ABS) – igazi pénzügyi fejlesztést jelentettek. ABS (asset-backed securities) értékpapírosítással létrejött eszközzel (kötvénnyel vagy hitellel) fedezett értékpapír. Amíg a befektetők ténylegesen elsőrendű értékpapírokhoz jutottak, addig – az angolszász nevén – OAD (originate and distribute) rendszer hatékonyan és megbízhatóan működött. Az ingatlanpiaci fedezetű hitelek kiemelkedően biztonságosnak számítottak a válság előtt. Az amerikai jelzálogpiacnak voltak ennél kockázatosabb szegmensei, a másodrendű ügyfelek piaca, más néven subprime szegmens. 1994 után az OAD modell mintájára megindult a másodrendű követelések értékpapírosítása, az eredetinél sokkal rosszabb feltételek mellett. (Ezek jelentősen 9
MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások http://www.vki.hu/kot/ecostat/01-Farkas.pdf 10 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások http://www.vki.hu/kot/ecostat/01-Farkas.pdf
13
nagyobb kockázatokkal és lehetséges hozamokkal rendelkeztek.) Ráadásul a befektetők nem voltak tájékoztatva a pontos kockázatokról.
A másodrendű, subprime hitelek
felfutásával megváltozott a piac. Mivel a hitel egyre nagyobb részét a másodrendű hitelek adták, így az értékpapírosított termékek között is egyre nagyobb hányadot foglaltak el a subprime hitelekre épülő értékpapírok. Az ingatlanpiac összeomlását követően teljes bizonytalanság alakult ki azt illetően, hogy ezek az értékpapírok valójában mennyire tekinthetőek biztonságosnak, és mennyi a valós értékük. Ez tekinthető a jelzálogpiaci válság kezdetének. 2.2.3 Strukturált értékpapírok alkalmazása Az értékpapírosítás során nemcsak a különböző tulajdonságú jelzáloghiteleket fogták össze, de többféle hitelt, kötvényt is, amelyekből fedezett adósságkötelezvényeket (CDO-credit default swap) alakítottak ki, melyek különböző minőségekkel rendelkeztek. „A CDO-t a legkülönbözőbb pénzáramlást termelő eszközök újracsomagolásával állítják elő: magas hozamú kötvények, befektetési fokozatú kötvények, kockázatos hitelek, illetve értékpapírosítás révén létrejött értékpapírok – jelzálog, illetve más eszközökkel fedezett kötvények – pénzáramlását bontják fel és csomagolják át.” 11 Ezeknek a kötvényeknek az értékét csak bonyolult modellekkel lehet meghatározni, annyira speciális szerkezettel rendelkeznek. Eleinte vagy csak jelzáloghiteleket, vagy csak magas kockázatú vállalati kötvényeket – csomagoltak át, de már a nyolcvanas években megjelentek a legkülönbözőbb pénzáramlásokat követeléseket átcsomagoló CDO-k. A CDO piac rendkívül gyors fejlődésnek indult. Később elkezdtek a CDO-kba subprime hiteleket keverni. Az értékpapírosítás és a 2000-től 2006-ig tartó lakásár növekedés között igen szoros kapcsolat van, a lakásárak növekedése növelte a hitelkínálatot, a hitelek volumenének növekedése pedig további lakásár-növekedéshez vezetett. Az amerikai ingatlanpiaci áresés után, a jelzálogadósok fizetőképtelenné váltak és a jelzáloghitelek refinanszírozását megoldó papírok rohamosan elértéktelenedtek. A jelzáloghiteleket összegyűjtő, zuhanó piaci értékű kötvények magukkal rántottak sokféle egyéb papírt is tartalmazó CDO-piacot is. Ez először az értékpapírok iránti kereslet és a kockázati étvágy csökkenését, ezután a pénzügyi piacok és az intézmények pénzügyi 11
MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások http://www.vki.hu/kot/ecostat/01-Farkas.pdf
14
helyzetének súlyos romlását váltotta ki. A pénzintézetekkel szemben kialakult bizalom is jelentősen romlott. Mivel a befektetők beszüntették illetve felfüggesztették a strukturált hiteltermékek vásárlását, azok a pénzintézetek tulajdonában maradtak, mindezek hatására a bankok hitelderivatívák (CDS-credit default swap) vásárlásával próbálták csökkenteni veszteségüket. A credit default swap a hitelkockázat transzferálását lehetővé tevő ügylet, amelyben a vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért.12 Ennek hatására a hitelderivatívák ára lecsökkent, a termékek szinte teljesen elértéktelenedtek. A bankrendszer a működési feltételek jelentős romlása miatt szigorította a hitelezési feltételeket. A minősítő cégek a bekövetkezett és a várható veszteségek hatására tömegesen értékelték le a korábban magas minősítésű strukturált papírokat. Az emelkedő hitelköltségek és az ingatlanárak esése egyre több amerikai jelzálog-adós törlesztését lehetetlenítette el, így negatív spirál alakult ki. „A subprime (másodrendű) válság kirobbanásának okai között
elsősorban a piaci
folyamatok alakításában és ellenőrzésében megmutatkozó felelőtlenség és inkompetencia okolható.”13
2.3
Globális hatások Az ingatlanpiacot érő válság az USA egész
pénzügyi
rendszerét
elkerülhetetlenné világgazdaságra
megérintette,
vált, is
hogy
hatással
majd
az
egész
legyen.
A
jelzáloghitel-piaci válság sok ágazatra terjed át, fertőzött más hitelpiacokat, részvénypiacokat, devizapiacokat és számos más pénzügyi piacot, megérintett különféle pénzügyi intézményeket, és begyűrűzött távoli régiókba és országokba. A CDO-piac túlnyomó részben amerikai papírokból állt, bár az EU fejlettebb országaiban is elkezdődtek kibocsátások az 1990-es évektől kezdődően. Ezáltal a CDO-kal járó kockázatot globálisan terítették szét. A válság
12
Profitline.hu-CDS http://profitline.hu/szotar/cds 13 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások http://www.vki.hu/kot/ecostat/01-Farkas.pdf
15
hónapok alatt terjedt át az egész globális pénzügyi rendszerre, de különbözőképpen érintette a világ egyes térségeit. A pénzügyi válság felismerése óta egyértelmű volt hogy elkerülhetetlen a globális recesszió, azonban gazdaságkutatók ennél kevésbé súlyos hatásokra számítottak. Mára kiderült, hogy hosszú távú hatásokra lehet számítani. A lakásárak drasztikus csökkenése, az államadósság mértékének növekedése, valamint bankválság – többek között ezek a legfontosabb következmények, de számos más területet is érintett a recesszió. A pénzügyi válság a reálgazdaságot is súlyosan érintette. Rendkívül beszűkítette a keresletet, főleg azoknál a termékeknél, amelyek szorosan kapcsolódtak a hitelpiacokhoz. A tömeges hitelre történő vásárlások száma jelentősen megcsappant. A csökkenő kereslet több reálgazdasági ágazatot is súlyos pénzügyi helyzetbe sodort. A gazdasági ágazatok közül tipikusan recesszió érzékenynek mondható az autóipar. Hasonló helyzetben van a légiközlekedés, hiszen a korlátozottabb anyagi lehetőségek miatt kevesebben engednek meg maguknak nyaralást, esetleg üzleti utakat. A válság komplexitását jól mutatja, hogy szociális hatásokkal is járt, legsúlyosabb gazdasági következményként a munkanélküliség növekedését lehet megemlíteni. 14 A válság hatásaként általános gazdasági visszaesés következett be. Az árfolyamok esése a tőzsdére is nagy hatással volt, a világ tőzsdéi korábban nem látott veszteségeket regisztráltak. Egyes vélemények szerint az egész válság hátterében az egyesült Államok deficitje áll, az amerikai társadalom évtizedek óta megtakarítások nélkül tart fent egy pazarló fogyasztási mintát. Ennek finanszírozását értékpapír kibocsátással oldják meg, melyeket a kereskedelmi többlettel rendelkező országok vásárolnak fel. Ha a kibocsátott értékpapírok átláthatóak lettek volna és kockázatukat jobban meglehetett volna ítélni, akkor valószínűleg sokkal kisebb lett volna rá az igény világszerte. Ahogy az Egyesült Államok másodlagos hitelpiacáról indult válság gazdasági következményei alól, úgy a politikai hatások alól sem vonhatja ki magát egy kormányzat sem. A mélyülő válság és a szűk mozgástér egyre népszerűtlenebb válságkezelésbe hajszolja a kormányzatokat a régióban. A válságkezelés azonban minden országban rövid távú érdekütközéssel jár, felerősíti a meglévő pártpolitikai vitákat. 14
Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés http://www.demos.hu/index.php?name=OEDocManager&file=download&id=277&keret=N&showheader=N
16
A világ nehezen tud kilábalni a válságból, jelenleg 2010 végén is igen erősen érzékelhetjük néhány szektoron a hatását. Az OECD szerint csak becsülni lehet mikor érkezünk a recesszió végéhez. Jelenleg elkezdődött már a 2007-2008-as globális válságból való kilábalás. De az elmúlt hónapok javuló tendenciája ellenére sem éri el a helyzet a válság előtti állapotokat. Az elmúlt években a fejlett országokban magasra ugrott az adósságok mértéke, mely az országkockázat növekedésével is jár. A gazdasági fejlődés elősegításáre a kormányoknak középtávú gazdaságpolitikát kell kidolgozniuk, elsősorban az államadósság kezelésére. A következő években továbbra is folytatni kell az élénkítő költségvetési politikát. A megkezdődött fellendülés lassabbnak ígérkezik, továbbá az Európai Közösségen belül is jelentősek az eltérések a kilábalás gyorsaságát illetően.
17
3 A gazdasági világválság hatása a közép-európai országokra A gazdasági világválság hatására súlyos problémákkal kell szembenézni a keleteurópai országoknak is. A korábbi évek növekedési tendenciája megszűnik, később drámaian lelassul.15 A globális válság 2008-ban terjedt át Európára. A kelet-európai régió gazdasága nagymértékben kitett a külső piacoknak, azonban a válság mégis eltérő mértékben hatott az egyes országokra. Számos szempontból érdemes megvizsgálni a kelet-európai régió országait a válság hatásaival kapcsolatban. Ilyenek például a GDP, munkanélküliségi ráta, nemzetközi
kereskedelem,
reálgazdasági
ágazatok,
működő
tőke
befektetések,
államháztartási adatok, infláció stb. Ebben a fejezetben ezek e szempontok alapján fogom vizsgálni a kelet-európai országokat, azt a tíz országot, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, más néven a Tízek országait. (Ezek az országok: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Szlovákia, Litvánia, Bulgária.)
3.1
GDP Először is a legjobban szemléltető adatot kell megvizsgálnunk a GDP-t, az egy főre
jutó bruttó hazai össztermékben mért fejlődés folyamata – Lengyelország kivételével – 2009-ben mindenhol visszaesést mutatott. A Tízek 2004-es csatlakozása után jelentős GDP javulás volt megfigyelhető mindegyik országban a 2008-as válságig. Ezt a folyamatos javulást 2009-ben recesszió törte meg a GDP értékek – Lengyelország kivételével visszaestek. Ennek hatására jelentős életszínvonal romlás következett be, de itt is kivételként említhetjük Lengyelországot, és ebben a tekintetben Csehországot is. A legsúlyosabb visszaesést a balti államok szenvedték el, Lettország gazdasága 18, Litvániáé 15, Észtországé pedig 14%-kal esett vissza. Az egyes számú táblázatban jól látható adatok alapján, teljes biztossággal mondható, hogy katasztrofálisan érintetten a 2008-as év mindegyik országot. az Eurostat becslései alapján 2010 végére stabilizálódni látszik a helyzet, de néhány országban még mindig negatívban áll a mutató. Következő évre vonatkozó becslésekben már javulás figyelhető meg, néhány országban 4 százalékhoz közelítő értékek vannak (balti országok, Szlovákia). A reál GDP növekedési ütemének grafikonját az Eurostat adatai alapján készítettem. 15
Globus.net: Válság Kelet-Európában http://globusz.net/node/1336
18
2. ábra: Reál GDP növekedési üteme a Tízek országaiban (%)
3.2
Munkanélküliségi ráta A tíz új ország 2004-ben történő csatlakozása után a gazdasági növekedéssel együtt
járt a munkanélküliség csökkenése, kivéve Magyarországon. A munkanélküliség csökkenéséhez azonban hozzájárult a munkaerő kivándorlás is, nem feltétlenül köszönhető a javuló adat a foglalkoztatottság növekedésének. A válság hatására a munkanélküliség is növekedni kezdett, hirtelen magasra ugrott a munkanélküliségi ráta. A Tízek országaiban a legmagasabb munkanélküliségi ráták a következő táblázatban látható adatok voltak. 1. táblázat: Kiemelkedően magas munkanélküliségi ráták a Tízek országaiban (2009) Ország
Munkanélküliségi ráta (%)
Lettország
17,1
Észtország
13,8
Litvánia
13,7
Szlovákia
12
Magyarország
10
Forrás: MTA Világgazdasági Kutatóintézet A másik 5 országban kevésbé szembetűnő, 1-2 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, de az arány hozzávetőleg maradt az 5,8 és 8,2 százalék között. 19
3.3
Nemzetközi kereskedelem Az új tagállamok számára a legfőbb kereskedelmi partnerek döntően a régi
tagállamok, az újak közül pedig elsősorban a közvetlen, vagy közeli szomszédok. Volumenében a régi tagállamok a meghatározóak, dinamikájában a csatlakozás óta felértékelődött az újak egymás közötti árucseréje is. A kereskedelem alakulása függ a termelési kapacitásoktól, import igénytől illetve az exportpiacok felvevőképességétől. A krízis a nemzetközi kereskedelem alakulására is jelentős befolyással volt. Míg 2008-ban stagnált a külkereskedelmi teljesítmény, addig 2009-ben 12 %-kal esett vissza. A kivitel az Európai Unióban 14, 8 %-kal csökkent. A Tízek a válság első évében 12%-os növekedést értek el, mind export mind import tekintetében, azonban a második évben 18%-os exportvisszaesést és 28%-os import visszaesést könyvelhettek el. A 2004-ben belépett új tagállamok közül a visegrádi országok és Szlovénia számára Németország a legfontosabb exportpiac, és a német gazdasági visszaesés miatt is hátrányba kerültek ezek az országok.
3.4
Hatások a reálgazdaságra A pénzügyi válság kibontakozásakor még nem volt egyértelmű, hogy a válság
átterjed a reálgazdaságra is. Számos cikkben volt olvasható bizakodó szemlélet, melyek nem látták a helyzet súlyosságát azzal kapcsolatban, hogy a reálgazdasági szféra is veszélyben lehet. Nagyjából 2008 végére vált egyértelművé, hogy nagyon is érintett a reálgazdaság. Ekkor az Open EU gazdasági portálon a következőek voltak olvashatóak: „Már a reálgazdaságot fenyegeti a pénzügyi szektor megroggyanása nyomán kialakult piaci válság.....az elmúlt napokban a veszteséglistát a tőzsdecégek közül már nem a pénzügyi társaságok, hanem az energiaszektor és a közszolgáltatók vezették. A szakemberek szerint az elsők között az ingatlanberuházók és -kereskedők, valamint az építőipar szenvedte meg a krízist, de a konjunktúra lehűlését már a gépipar és az információtechnológiai szektor is érzi.”16 A reálgazdasági szektorok közül fontos megemlíteni a járműipart, amely jelentős a kelet-európai országokban. az ágazat jelentős arányt képvisel az exportban, például Szlovákiában 20% feletti, de a többi országban is az arány 10-20% között van. A válság
16
OpenEU – Bukhat a reálgazdaság is http://hungary.openeu.eu/2008/09/18/bukhat-a-realgazdasag-is/
20
ezen keresztül is hatott a külkereskedelmi teljesítményre. Az Európai unióban a járműgyártás átlagosan egyharmadával esett vissza. A térségben korábban dinamikus növekedés volt megfigyelhető ezen a területen a beruházásoknak, az exportnak és a belső fogyasztásnak köszönhetően. A teljes beruházások mértéke a régióban az utóbbi években uniós átlag felett volt. A tőke ágazati eloszlásáról elmondható, hogy a legnagyobb arányban a szolgáltatások, ezen belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások állnak az első helyen, míg a második meghatározó terület a feldolgozóipar.
Azonban jelentős visszaesés következett be a régióban a
beruházások terén is. A nemzetközi működő tőke befektetések is visszaestek, ennek oka a kereslet jelentős csökkenése. Az ingatlanszektorban a legkiemelkedőbb az adatok, az ide érkező tőke mennyisége hozzávetőleg 70%-kal maradt el a válságot megelőző időszakoktól.
3.5
Államháztartás, államadósság Az EU csatlakozás után a Tízek országaiban javultak az államháztartási adatok,
Magyarország kivételével. A 2007-ig tartó 4 év alatt azok az országok amelyek 3 százaléknál nagyobb államháztartási hiánnyal küzdöttek (Csehország, Lengyelország, Magyarország) hazánk kivételével sikeresen csökkenteni tudták ezt az adatot az EU által előírtra. Azonban a 2008-2009-es időszak itt is változásokat hozott. Bulgária kivételével mindegyik országban államháztartási hiány lépett fel. A legsúlyosabb deficittel Lettország is Litvánia rendelkezett, közel 9%-os aránnyal. 2008-ra az új tagállamok fele nem tudta tartani a maastrichti szabályozásban előírást, amelynek csak Bulgária, Csehország, valamint a két euró övezeti új tagállam Szlovákia és Szlovénia felelt meg, illetve Észtország éppen a határon állt. Az államadósság terén az új belépő tagállamok rendkívül jól teljesítettek kilenc új tagállam is messze a maastrichti küszöb alatt maradt. 2008-tól az államadóssági mutatók is nőttek mindenhol, hazánkban volt a legrosszabb helyzet, ahol az arány megközelítette a 80 %-ot. az előrejelzések szerint az adósságráták tekintetében további növekedés lesz megfigyelhető. A válság következményei között az infláció alakulását s meg kell említeni. A csatlakozás utáni gazdasági növekedés az új tagállamok többségénél magas inflációval járt. 2008-ban a pénzromlás felgyorsult magas értékeket ért el a balti államokban valamint 21
Bulgáriában. EU átlaghoz közel álló alacsonyabb értékek csak Lengyelországban és Szlovákiában voltak. Az euró bevezetés feltétele, hogy az országok minél nagyobb árstabilitást alakítsanak ki, így mindenképpen erre kell törekednie a gazdaságpolitikának. Az infláció emelkedése elsősorban belső folyamatok eredménye, többek között ár- és bérfelzárkózás, kamatemelkedés, forgalmi adók növelése. Az országok különböző módszereket alkalmaztak gazdaságélénkítésre a válság után. Többek között ilyenek voltak a beruházásokra, illetve exporthitelekre nyújtott garanciák, adócsökkentés, közbeszerzési törvénymódosítás, átmeneti gyorssegélyek stb. Az államháztartás egyensúlyának megteremtése érdekében a költségvetés szerkezetének átalakítására is nagy hangsúlyt fektettek. Ebben nagy szerepe volt az adóreformoknak. Nagyarányú volt az országok kiadása a gazdaságélénkítésre, az országok más és más területre szántak több pénzt. Lengyelországnál a beruházások és a munkaerőpiac, Csehországnál pedig a vállalati szektor és háztartások élveztek prioritást. A visegrádi országok együttműködésének jelentősége nő. A válság hatásairól rengeteg vélemény olvasható, akár hasonló akár ellentétes nézőpontokban. A közép-európai témakörhöz azonban összességében ugyanaz mondható el, hogy az EU csatlakozás után dinamikus fejlődés volt megfigyelhető, azonban a válság recesszióba
sodorta
Lengyelország
kivételével
az
összes
országot.
Az
Tízek
kormányzásának oda kell figyelni az összefogásra az egymás közti kereskedelem erősítésére. Martonyi János külügyminiszter is hasonlóképpen vélekedett az egyik online közéleti magazinnak: "Közép-Európa jól vizsgázott", de még nincs vége a nehézségeknek, és nem lehet tudni, a válságnak pontosan milyen következményei lesznek. .... az EU versenyképességét csak úgy lehet növelni, ha a tagállamok közötti kohéziót erősítik, ehhez pedig minden lehetséges eszközt be kell vetni.”17 A belső kohéziót azonban számos tényező nehezíti, ezek között említhetjük a elöregedő népességet, a szociális problémákat, a munkaerő piaci viszonyokat, a munkaerő viszonylag magas költségeit, és a bevándorlással és a bevándorlókkal kapcsolatos bizonytalan, rendszerint ellenséges magatartást. Mindez negatívan befolyásolja a térség nemzetközi versenyképességét. A pénzügyi válság utóhatásaként várhatóan lassul a kelet- és középeurópai gazdaságok felzárkózása Nyugat-Európához. 17
Galamus csoport: Közép-Európa sikerrel vészelte át a gazdasági válságot http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=24705:nagykoevetek-martonyi-koezepeuropa-sikerrel-veszelte-at-a-gazdasagi-valsagot&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113
22
A Népszava szerint a térséget részben a gyors és összehangolt globális fellépés „rángatta vissza a szakadék széléről”. A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjának (G20) tavalyi londoni csúcsértekezletén megfelelő forrásokkal látták el a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) ahhoz, hogy a szervezet összesen 52 milliárd euró támogatásban részesíthesse Magyarországot, Romániát, Lettországot és Ukrajnát. 18
18
Népszava Online: Pénzügyi válság lassítja Kelet-Európa felzárkózását http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=361102&referer_id=friss
23
4 Lengyelország19,20,21,22 4.1
Általános információk A Lengyel Köztársaság 312 ezer
négyzetkilométeren terül el, és 38,6 millió fős lakossággal rendelkezik. Fővárosa Varsó 2,2 millió lakossal. Az ország fizetőeszköze a zloty (PLN). Az 1990-es években, a rendszerváltás után tért
át
a
piacgazdaságra,
a
legdinamikusabb fejlődést mutatja a rendszerváltó országok közül. Átmeneti ország a fejlett és a fejletlen országok között. Ipari ország, versenyképes nyersanyagokkal és alapanyagokkal rendelkezik. Infrastruktúrája fejletlen. Jelenleg alacsony a súllyal rendelkezik a világkereskedelemben. 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
4.2
Történelmi áttekintés – a rendszerváltás A második világháború után Lengyelország szovjet befolyás alá került. A
kollektivizálás nem úgy történt, ahogy a többi szocialista országban, itt sikerült elkerülni azt, hogy teljesen államosítsák a parasztgazdaságokat illetve a kiskereskedelmeket. A 80as évek végén gazdasági válság sújtotta az országot. Több száz százalékos infláció volt ekkor megfigyelhető, rendkívül eladósodott az ország és a munkanélküliség is magas arányban volt. Megoldást hozott ezekre a problémákra a lengyel kormány által bevezetett „sokk-terápia” nevezetű gazdasági intézkedés. A „sokk-terápia” az árak felszabadítását, a 19
Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2009/1 http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,2141 20 Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2010/2 http://budapest.trade.gov.pl/hu/Kiadvanyaink/article/detail,4252,Lengyel_Gazdasag_22010__Szeptember.html 21 Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2010/1 http://budapest.trade.gov.pl/hu/Kiadvanyaink/article/detail,2457,Lengyel_Gazdasag_22009_Junius.html 22 Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2009/3 http://budapest.trade.gov.pl/hu/Kiadvanyaink/article/detail,2771,Lengyel_Gazdasag_-_32009__Szeptember.html
24
gazdaság
deregulációját
és
privatizálását
jelentette.
Az
intézkedés
hatására
Lengyelországban javulás volt megfigyelhető. Nőtt a GDP, csökkent az infláció. Lassú növekedés indult meg az ország gazdaságában. A lengyelek nagy vállalkozó szellemmel rendelkeznek, többek között ez is hozzásegítette a gazdasági növekedéshez az országokat, nagymértékű privatizáció folyamatok indultak be, az állami vállalatok nagy aránya került magánosításra. „A lengyelek már az ún. Vasfüggöny létezése idején elnyerték a "Közép-Európa legvállalkozóbb nemzete" címet, amikor is elsősorban kis volumenű kereskedéssel foglalkoztak.”23 1989 szeptemberében koalíciós kormány alakult meg Tadeusz Mazowiecki vezetésével, ez negyven év után az első nem kommunista kormány volt az ország életében. Ezzel együtt tehát a kommunista rendszer összeomlása zajlott le. A tényleges szakadásra az 1990 novemberére előrehozott elnökválasztások után került sor, amelyből Lech Walesa került ki győztesen. Mazowieckit 1990 decemberében a Bielicki kormány követte. A rendszerváltás után átfogó gazdasági reformok bevezetésére került sor, ezek közül a legfontosabbak voltak a hiperinfláció megszűntetése, a gazdaság liberalizálása és a magánosítás. Felgyorsult a privatizáció folyamata, sok magánvállalkozás jött létre. Privatizációs kísérletei nem minden esetben váltottak ki pozitív hatásokat, ugyanakkor sikerült a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal megállapodni a lengyel államadósság csökkentéséről és visszafizetésének átütemezéséről. Az 1990-es évektől a külföldi működő tőke is nagyobb arányban kezdett beáramlani az országba. 1992
decemberében
a
visegrádi
négyek
aláírták
a
Közép-Európai
Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), mely fontos előzménye az európai Unióba történő belépésnek. az ország külkereskedelmének jelentős része Európába irányul, ezen belül legfontosabb partner Németország. A privatizáció 1996-ig lassuló tendenciát mutatott, ekkor azonban gyorsulás volt megfigyelhető. A munkanélküliségi ráta, folyamatosan magas volt. Lengyelország 1996-ban OECD tag lett, 1999-ben pedig a NATO-ba is belépett. 2004-ben az Európai Unió tagja lett.
23
Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara: Lengyelország http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=361102&referer_id=friss
25
4.3
Lengyelország gazdasága a napjainkban – a globális gazdasági válság hatásai
4.3.1 Előzmények24 Lengyelország az EU-ba történő csatlakozás után dinamikus fejlődést mutatott, amit a gazdasági világválság lelassított. A válság előtt politikai kiegyensúlyozottság jellemezte az országot, a 2007. október 21-i parlamenti választások után stabilizálódott a belpolitikai helyzet, ami a gazdasági fejlődés nagyobb mértékét eredményezte. A liberális– konzervatív Polgári Platform (PO) és a Parasztpárt (PSL) koalíciójával jött létre az új kormány. Donald Tusk, liberális politikust bízta meg az államfő a kormányalakítással. 2008 ősz és 2010 áprilisa között politikailag a legstabilabb országnak tekinthető egész Európában. A stabilizálódott belpolitikai helyzet kedvező feltételeke nyújtott a gazdaságélénkítésre. A gazdasági vezetés legfontosabb célja gazdasági növekedés fenntartása, az euró bevezetésének érdekében. 2012-re tűzték ki maguknak célul, de ennek megvalósulása jelen gazdasági helyzetben bizonytalan. A lengyel gazdasági növekedés 2006 óta nagyon jó ütemben zajlott, többek között ezért is tűzték ki a 2012-es belépést az euró övezetbe. A szigorú fiskális és monetáris politika hatására Lengyelország gazdasági növekedése nem fordult negatívba, sőt 2009-ben majdnem 2 %-kal zárt. Ez nagy meglepetés volt szinte egész Európa számára, hiszen a gazdaságelemzők maximum 0,5-0,8 közötti értékekre számítottak. Az Európai Bizottság jelentésében -1,4%-os növekedési ütemmel számolt, azonban Lengyelország várakozásai beigazolódtak, az általuk meghatározott 1,7% a bruttó hazai termékre egész pontosan meg is valósult. A bruttó hazai termék növekedési ütemének legfontosabb tényezője az export, ehhez járult hozzá az ország nagy belső termelési kapacitása, valamint az hogy az ország kismértékben nyitott. A gazdasági világválság nagy befolyással volt Lengyelországra, ahogy a világ összes országára. Ez természetesen rányomta a bélyegét a jelenlegi gazdasági helyzetre is. Így vizsgálódásaim középpontjába a globális gazdasági válság hatását helyeztem. Jelentős változások történtek ebben az országban is a válság hatására. A globális válság ellenére kiemelkedően jó adatok figyelhetőek meg, melyek nagyon
sok
tényezőnek
köszönhetőek.
Többek
között
a
stabilnak
mondható
makrogazdasági helyzet, a lengyel gazdaság kismértékű nyitottsága, a lengyel valuta, a zloty inflációja, és a lengyel kormány válságkezelő intézkedései. Ide sorolható még az is, hogy a válság nem hatott közvetlenül a pénzintézetekre, a lengyel bankok rövid távú 24
MTA Világgazdasági kutatóintézet: Globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11.kötet az Új EU tagállamok és tagjelöltek helyzete a válságban http://www.vki.hu/kot/ecostat/11-Novak-Tamas-es-Wisniewski-Anna.pdf
26
kötelezettségei mindössze a lengyel GDP 8 %-át teszik ki, Az USA-ban ugyanez az arány 15 %. A befolyásoló tényezők közül nagyjából válságkezelő intézkedéseket kivéve, mind csak a gazdasági válság előzményei, illetve az ország sajátos adottságai. A valódi titok a válságkezelésben rejlik, melyről később fogok szót ejteni. A lengyel gazdaságban továbbá kisebb súlyt kapnak a pénzügyi szolgáltatások, az építő- és autóipari ágazatok, melyeket a recesszió leginkább érintett. A lengyel kormány állásfoglalása, hogy nem hitelekkel próbálja megoldani a gazdasági válságot, hanem a strukturális reformokkal, és a költségek visszafogásával. Az elmúlt három évben jól látható változások mentek végbe az ország gazdaságában. Jelenleg Lengyelország rendelkezik a 26-ik legdinamikusabban fejlődő gazdaságával a világ országai közül a The Gloabalization Institute lengyel kutató testület kutatásai alapján. 25 Az Eurostat kutatásai alapján készült táblázatban, az ezekhez az évekhez kapcsolható főbb gazdasági mutatók láthatóak. 2. táblázat: Lengyelország főbb gazdasági mutatói 2007-2009
4.3.2 GDP A bruttó hazai termék növekedésének legfontosabb összetevői a belföldi és a külföldi
fogyasztás.
Gyakorlatilag
kijelenthető,
hogy
Lengyelország
Európában
egyedüliként elkerülte a recessziót. A legkiemelkedőbb adat a reál GDP növekedési üteme, amely a világgazdasági válság ellenére 1,7 %-os, tehát pozitív adat, melyet az EU tagállamok közül egyedüliként ért el. A többi országban a mutató végig negatív adatot 25
Tények és Adatok a lengyel gazdaságról http://www.budapeszt.polemb.net/index.php?document=136
27
jelez a 2009-es évben. A növekedési ütem csökkent, de nem fordult negatívba, ahogy a többi közép-európai országban. Mivel a válság gyors növekedési szakaszban érte az országot, a növekedés átlagos üteme 2008-ban 5,1 %, ami a krízis ellenére nagyon jó adat. A növekedési ütem ugyan jelentősen lelassult, de továbbra is pozitív volt. Az előre jelzések szerint a GDP a 2010-es évben is a 2%-hoz közeli értékű lesz, legkorábban 2011-ben javulhat a helyzet, akkor akár meghaladhatja a 3 %-ot is.26 Az idei évben már rendelkezünk néhány adattal a GDP-re vonatkozóan, az év első negyedévében 3%-os gazdasági növekedés volt, a második negyedévben pedig az értéke 3,2%. Mint kiderült az eredmény jobb lett az előzetes prognózisoknál. Az alábbi táblázatban az idei év 3-ik negyedévének végéig látható a reál GDP alakulása. 3. ábra: GDP növekedései ráta Lengyelországban
Forrás: GUS (Lengyel Központi Statisztikai Hivatal) 4.3.3 Államháztartási hiány Fontos
megemlíteni
az
ország
gazdasági
helyzetével
kapcsolatban
az
államháztartási hiányt.
26
MTA Világgazdasági Kutatóintézet: Monitoring jelentés 2010 http://www.vki.hu/ujd/Monitoring2010.pdf
28
Az Európai Unióba történő belépés utáni években a deficit nagyságát ábrázolja a következő grafikon. 4. ábra: Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában
Látható, hogy a belépés óta folyamatosan jó tendenciát mutatott, abban a 4 évben csökkent az államháztartási deficit, azonban 2008-ban ismét nőni kezdett, és súlyossá vált a helyzet 2009-re. A 2007-es évre jelentős javulást értek el, ekkor ugyani az költségvetési hiány a Maastrichti előírás alá, azaz 2 % alá csökkent. 2008 első félévében a költségvetési hiány 3,5 milliárd zloty volt, ebből 127,6 milliárd zloty a bevétel és a 131 milliárd zloty kiadás. Ugyanebben az évben a költségvetés legnagyobb bevételeit a közvetett adók tették ki (61,2%). A 2009-es -7,1%-os adat nagymértékben a kormány fiskális politikájának köszönhető, ezeket a kiadásokat a válságenyhítésre fordította. Emiatt jelenleg Lengyelország túlzott deficit eljárás alatt van. A költségvetési korrekcióra kapott határidő 2012, eddig kell csökkenteni 3% alá az államháztartási deficitet. Az idei év elején a lengyelek államháztartási hiánya 4,8 milliárd zloty volt. Lengyelországban az államadósság is növekedett a világgazdasági válság hatására, 2004-től 2008-ig nagyjából 45 és 47 % között mozgott, 2009-re azonban 51 %-ra emelkedett. Az Európai Bizottság elemzései szerint az államadósság jelenlegi szintje hosszútávon nem lesz fenntartható, becsléseik alapján már 2011-ben a lengyel gazdaság államadóssága el fogja érni a 60%-ot. Az ország nemzeti jövedelme 2010-ben már meghaladja Svédországot és Belgiumot is.
29
4.3.4 Infláció
4.ábra: Infláció alakulása Lengyelországban 2004-2009 (%)
Az országnak elsősorban kivülről jövő hatásokkal kell megküzdenie, ilyen az árfolyamingadozás illetve az árfolyamgyengülés. A lengyel valuta a válság alatt alulértékelt lett. Az infláció 2004 óta javulást mutatott egészen 2008-ig, amikor elég magas, 4,2%-os szintet ért el, de ekkor már az értékek a válság által befolyásoltak voltak. 2009 januárjában a lengyel nemzeti valuta még a forintnál is nagyobb mértékben leértékelődött a dollárral illetve az euróval szemben. Az év elején az áruk és szolgáltatások ára 0,5%-kal növekedett az elmúlt év végéhez képest, de ennek ellenére év végére enyhe javulás volt megfigyelhető itt az infláció mértéke 4%. A 2008-as évhez képest a következő évben drágábbak lettek az élelmiszerek, szeszes italok és a dohányipari termékek. A szolgáltatások közül többet kellett fizetni 2009-ben a vízért, a fűtésért, az elektromos energiáért, a szemétszállításért, valamint a médiák díjai is drágábbak lettek. Ugyanakkor árcsökkenést jegyeztek fel az üzemanyagok és a szállítás árai terén. A zloty gyengülése a lakosságra is nagymértékben hatással volt, ugyanis a hitelek nagy aránya van külföldi devizában, így megemelkedtek a hiteltörlesztő részletek.27 Az infláció növekedése kedvező hatással volt az exportra. A grafikonon nem látható a 2010-es adat, hiszen még nem vizsgálható meg az éves átlagos infláció, maximum becslésekkel. De az elmondható, hogy 2010 januárjában az egy évvel korábbi adathoz képest 3,6%-kal magasabb inflációt 27
MTA Világgazdasági kutatóintézet: Globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11.kötet az Új EU tagállamok és tagjelöltek helyzete a válságban http://www.vki.hu/kot/ecostat/11-Novak-Tamas-es-Wisniewski-Anna.pdf
30
regisztráltak. 2010-ben először júliusban tapasztalható az árak csökkenése, ugyan az arány nagyon csekély (0,2%) de a teljes elő félévet szemlélve a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árnövekedése jellemző. 4.3.5 Külkereskedelem Az ország nemzetközi kereskedelmét is érintette a recesszió, az export 2009-ben az export 17% -kal az import pedig 25%-kal csökkent. A visszaeső export nem okozott jelentősebb törést a lengyel gazdaságon az ország kisebb fokú gazdasági nyitottsága miatt. 2008 után az áruforgalomban is jelentős csökkenés volt megfigyelhető. Legfontosabb kereskedelmi partnere az EU, ezen belül is Németország több mint 20%-os részesedéssel rendelkezik. Mind a kivitel, mind a behozatal legfőbb termékcsoportjai a gépek, villamossági cikkek, járművek és szállítási célú áruk. Ezen kívül az export fontosabb termékei az agrártermékek, nem nemesfémekből készült áruk, fa-, papír-, textil-, bőripari termékek, műanyag és gumi áruk, vegyipari termékek, és az ásványi termékek. Az importban szerkezete hasonló termékcsoportokból áll, csak az egyes termékcsoportok aránya nem egyezik. A 2004 óta tartó dinamikus exportnövekedés mellett az import még inkább növekedett, ezért külkereskedelmi hiány mutatkozott meg. 2007 után is folytatódott a belső kereskedelem megélénkülése, ami elmélyítette a külkereskedelmi deficitet. Ez a hiány általánosságban negatívan hat a gazdasági növekedésre. A 2008-as év szeptemberig terjedő időszakában az export 399,3 milliárd zloty, az import pedig 485,8 Milliárd zloty volt. A két adatból jól látható, hogy 86,5 milliárd zloty külkereskedelmi deficit alakult ki az országban, ebben az évben az Európai Unióval folytatott külkereskedelem nem volt deficites. Az export 2009-es növekedésében szerepet játszik a zloty leértékelődése is. 2009-ben a gazdasági növekedés legfőbb tényezője az export, azaz a külföldi kereslet. 2009-ben az export 417,1 milliárd zloty, az import 454,8 milliárd zloty volt. 2008-hoz viszonyítva az exportban 2,9%-os növekedést jelent, míg az importban 8,5%-os csökkenést. A negatív mérleg 37,7 milliárd zloty szinten zárt. Az idei év júniuságig 6295 millió euró áramlott be Lengyelországba. Idén az első félévében az export 224,8 milliárd zlotyt, az import 243,8 milliárd zlotyt tett ki. Az előző éves adat alapján ez az exportban 8,2%-os, míg az importban 6,8%-os a növekedés. Bár a mérleg az előző év ugyanezen időszakához képest javult, ismét deficites: 19,0 milliárd zloty (előző évben: 20,6 milliárd zloty hiány). A 2010-es évben mind importban mind exportban meghatározós Németország külkereskedelmi szerepe, exportban továbbra is 31
maradt az európai országok meghatározó szerepe, importban szintén ezenkívül érkeznek termékek az Egyesült Államokból és a Koreai Köztársaságból. 4.3.6 Beruházások Fontos szerepe van a beruházásoknak a lengyel gazdaságban, ez is hajtóereje volt a 2006 óta tartó dinamikus gazdasági növekedésnek. A 2012-ben megrendezésre kerülő futball Európa bajnokság miatt számos beruházás érkezik az országba, ezek nagy része EU-s forrásból történik. Infrastrukturális beruházások kezdődtek el, autópálya építés, hídépítés, stadionok építése, illetve környezetvédelmi fejlesztések. A beruházások legnagyobb mértékben a beruházási javakat gyártó vállalatok növekedéséből származnak, A pénzügyi válság hatására a befektetések csökkentek, a befektetők – mint minden országban – sokkal óvatosabbak lettek, csökkent a vállalkozó kedvük. A lengyel befektetési állomány 2008-ban elérte a 11 milliárd eurót, ezzel szemben 2009-re a befektetések értéke jelentősen csökkent, 8,4 milliárd euró volt. 2010-ben enyhülni látszik a gazdasági válság, ezt jól mutatja, hogy ingatlanipari beruházások újra fellendültek, az ingatlanépítések aránya másfélszeresére növekedett az előző évhez viszonyítva a Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) adatai alapján. Az UNCTAD előzetes becslése alapján a beruházások összege eléri az 1200 miliárd dollárt (2009-ben ez mintegy 100 milliárd dollárral volt alacsonyabb). 2011-ben akár 1,3-1,5 billió dollárra, és egy évvel később akár 2 billió dollárra is emelkedhet. Az elmúlt néhány évben történő nagyobb beruházások: o 2009. januárjában a Lengyel Energetikai csoport, a Bełchatów Erőmű, 600 millió euró értékű környezetbarát technológiai beruházást indított. Ez a beruházás egy környezetbarát tároló hely megépítése, a szén-dioxid kinyerésére és tárolására. A tároló hely egy különleges berendezés, mely a szán-dioxid kibocsátást harmadára csökkenti. Európában mindössze néhány ilyen tároló hely létezik. o Nagyon lényeges fejlődés történt a közúti beruházások terén, az elmúlt években az úthálózat nagy mértékű fejlődésen ment keresztül. Autópályák, gyorsforgalmi utak, elkerülő utak, körgyűrűk száma évről évre nagy arányban növekedett. Néhány ezek közül: S-19-es gyorsforgalmi út, A4-es autópálya, tervben van S7-S8-as gyorsforgalmi út, stb.
32
o Frédéric Chopin születésének 200-adik évfordulója alkalmából a Chopinberuházások: Chopin múzeum megnyitása, a zeneszerzőhöz életéhez kapcsolódó épületek felújítása stb. o Vasúti fejlesztések: nagysebességű vonathálózatok létrehozása, a meglévő vasúti pályák illetve megállóhelyek korszerűsítése, a vasúthálózat repülőterekkel való összekötése. o 2012-es futball Európa bajnoksághoz kapcsolódó beruházások. o Autóipari beruházások. o II. metróvonal építése Varsóban. o Ökológiai beruházások. 4.3.7 Ipari termelés Az értékesített ipari termelés dinamikusan nőtt 2008-ban. A leggyorsabban a beruházási javakat termelő iparágaknál valamint a tartós fogyasztási cikkeket előállítóknál nőtt. Visszaesést is tapasztaltak, a legjobban a dohányipari termékek termelése csökkent a 2008-as év elejére. A 2007-es beruházásokat 2008-ban az építőipar fellendülése követte. A válság hatására már 2009 elején megfigyelhető volt az ipari termelés visszaesése, az egy évvel korábbihoz képest 12,7 %-os csökkenés volt jellemző. Ezen belül a következő táblázatban látható, hogy az ipari termelés mely részeire milyen arányú csökkenés történt. 3. táblázat: Ipari termelés visszaesése ágazatonként 2009-ben (%) Ágazatok
Ipari termelés csökkenése 2009 év elején(%)
Fémipar
40,1
Kőszén és barnaszén
20,9
Vegyszerek és vegyipari termékek
19,7
Fa parafa, szalma és vessző termékek
18,5
Gumi és műanyagipar
18,3
Jármű, pótkocsi és utánfutógyártás
6,3
Forrás Lengyel Köztársaság Nagykövetsége 2010 elején az értékesített ipari termelés növekedését lehetett megfigyelni (ez számszerűsítve 8,5%-os növekedést jelent) sokkal jobb volt a helyzet, mint egy évvel 33
azelőtt. Az értékesítés főként a tartós fogyasztási cikkek esetében volt jelentősen több – 30,2% - az előző évihez képest. (Ezen kívüli a növekedés: ellátási cikkek – 10,9%; beruházási termékek – 10,8%; energiaellátással kapcsolatos termelés – 0,7%; FMCG – 0,6% ) Ugyanakkor csökkent a kiskereskedelmi forgalom, és csökkent a termelés az építőipari szektorban. Az alábbi táblázatban megfigyelhető milyen sok változás történt az értékesített ipari termelés esetében egy év alatt, míg az előző táblázatban csak csökkenés figyelhető meg, a következő táblázatban csak pozitív változásokat soroltam fel. 4. táblázat: Értékesített termelés növekedése ágazatonként 2010 (%) Ágazatok
Értékesített termelés növekedése 2010. év elején (%)
Számítógép, elektronikai termékek
66,7
Fémgyártás
25,8
Gépjármű-, utánfutó- és pótkocsigyártás
25,2
Papíripari termékgyártás
19,2
Elektromos berendezések gyártása
15,5
Forrás: Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Természetesen volt néhány ágazat, amelyeknél ebben az évben is csökkent az értékesített ipari termelés például italgyártás (9,5%), nem fémes ásványi termékek (8,6), kő- és barnaszén (8,2%), ruházati termékek (7,4%). Az ipari termelés növekedését elősegítette a piac kiterjedése a nemzetközi piacokra. 4.3.8 Munkaerőpiac, foglalkoztatottság A foglalkoztatás aránya 2004 óta folyamatosan nőtt, az utóbbi két évben 2-3%-os növekedés figyelhető meg. A 2008-as és első felében, a válság megérkezésekor a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma az előző év második feléhez viszonyítva 23,2 %-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 9,6%-ot tett ki. A munkanélküliségi ráta a válság hatására már 2009 elején növekedni kezdett, ennek egyik oka az elbocsátások, valamint a szezonalitás (december végén több szerződés zárul le mint az év bármely szakában). A következő ágazatokban volt a legrosszabb a helyzet az elbocsátások terén: o feldolgozóipar 34
o turisztika o pénzügyek o járműipar o szállítás A munkaerő piaci válság Lengyelország egyik legjelentősebb problémája. A munkaerőpiac rossz helyzetének előidézője a növekvő munkatermelékenység, nyugdíjba lépés, nem kielégítő színvonalú emberi tőke, magas munkaerő költségek, illetve alacsony földrajzi és szakmai mobilitás. A munkaerőpiac helyzetének javulása a termelésre is kihat, legfőképpen a szolgáltatás szektorban. Mindezek ellenére Lengyelország 2009-es munkanélküliségi rátája uniós átlag alatt maradt. Az idei év januárjában még rosszabb lett a foglalkoztatottság az országban, különösen a vállalati szektorban nőtt a munkanélküliek aránya. 2010 júliusában a regisztrált munkanélküliek száma 1812,8 ezer fő volt, ez 11,4 %os munkanélküliségi rátát jelent. ez éves összevetésben az előző évhez képest 136,7 ezer fővel nőtt. 5. táblázat: Regisztrált munkanélküliségi ráta 2009 és 2010 években (%)
4.3.9 Infrastruktúra Az infrastruktúra fejlesztésének nagyon fontos szerepe van abban, hogy a lengyel gazdaság nem süllyedt recesszióba, ahogy a világ szinte összes országa. Korábban Lengyelország infrastruktúrája elavult volt, nagyon rossz minőségű úthálózatok voltak az országban, amely nagy befolyással volt a gazdasági helyzetre. Ennek fejlesztése elengedhetetlenné vált. Az infrastruktúra javulásának gazdaságélénkítő hatása volt, hiszen amellett hogy természetesen a szállítási feltételek nagy mértékben javultak, rengeteg munkahely lehetőség nyílt meg az építőiparban, így a foglalkoztatás aránya is javulhatott. Az infrastrukturális beruházások törvényi szabályozása módosult, ennek köszönhetően jelentősen lerövidült az útépítési beruházások előkészítésének az ideje, ezt később a válságkezelés témakörében fogom részletesebben kifejteni. A környezetvédelmi törvények változása is jelentősen megkönnyítette az infrastruktúrafejlesztést. Az infrastrukturális fejlesztések természetesen maguk után vonták az építőipari beruházásokat. 35
4.3.10 Összegzés Összességében elmondhatjuk, hogy a válság előtt Lengyelország gazdasága rendkívül jó fejlődési ütemet mutatott. Az Európai Unióba történő belépés után elkezdődött a konvergencia. A válság ebben a fejlődési szakaszban érte az országot. A többi európai országnál sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mikor a válság begyűrűzött Európába. Lengyelországot a belpolitikai helyzet stabilizálódása, és kedvező gazdasági folyamatok megindulása jellemezte a válság elején. Ennek ellenére a gazdaság egészére komoly csapás mért az amerikai pénzpiaci válság, mind a pénzpiaci szektorra, mind a reálgazdaságra. Ezek a hatások a következőek voltak: o pénzügyi piacokra jellemző likviditási probléma és bizalomhiány o lakáshitelezés feltételeinek szigorodása o ezzel együtt a vállalati hitelezés visszaesése. Mindehhez hozzájárul az is, hogy Lengyelország államháztartási egyensúlytalansággal és folyamatosan növekedő államadóssággal küzd, melynek javulása érdekében a pénzügyi politika korrekciójára van szükség. ennek ellenére Varsó talán a legjobb heyzetben vészelte át a gazdasági válságot az Európai Unió tagállamai közül.
36
5 Válságkezelés, avagy a „lengyel csoda” 5.1
A „lengye csoda” A gazdasági világválságot Lengyelország kiemelkedően vészelte át, a világon
egyedüliként gazdasági növekedést tudott elérni még a recesszió által legjobban sújtott 2009-es évben is. Emiatt a jó eredmény miatt született meg a „lengyel csoda” kifejezés, hiszen csodával határos módon az ország nem süllyedt recesszióba. Ez a teljesítmény nagyon sok tényezőnek köszönhető, ezek a következőek voltak: o Lengyelország gazdasági adottságai o az ország fejlődő gazdasági ciklusa o korábbi szigorú monetáris politika o válságkezelés. Az Európai Unióban a gazdaság válságra adott reakciók eltérőek voltak. Dolgozatom fő témaköre a lengyel válságkezelés, avagy mi az amit ők tudtak tenni a válság ellen, a recesszió megelőzésére. Ebben a fejezetben részletesen megvizsgálom a lengyel kormány válságkezelési politikáját. Lengyelország legfőbb célkitűséei között az euró zónába való belépés nagy hangsúlyt kap. A kormány az elmúlt években ezek alapján próbált olyan politikai döntéseket hozni, amelyek a válságkezelés mellett, továbbra is ezt a célt szolgálják. Az euró-bevezetés követelményeinek teljesítéséhez szigorú pénzügypolitika szükséges. Az ország stratégiai tervezetet készített az euró bevezetéséről. A Pénzügyi Minisztárium számításai szerint az euró bevezetés azonnali előnyei a GDP-re és a belső fogyasztásra is pozitívak és jelentősek. A gazdasági növekedés fenntartásához reformok (privatizáció, adóreform, strukturális átalakítások) további reformok bevezetése elengedhetetlen. Míg más európai országokban csak próbálkoznak a válságkezeléssel, addig Lengyelországban már 2009 év végén elmondható volt, hogy közeleg a recesszió vége. Sőt gazdaság elemzők kijelentették, hogy gazdaságélénkülés közeleg. Az idei év végére akár 3,5 %-os gazdasági növekedésre számítanak. Egész Európa felfigyelt arra, hogy miként sikerült elérni Lengyelországnak ezeket a kimagasló eredményeket. A kérdésre – hogy mi a lengyelek növekedés gazdasági motorja – nincsen egyszerű és pontos válasz. A siker titkára eltérő magyarázatok vannak.
37
„Donald Tusk lengyel miniszterelnök nemes egyszerűséggel "lengyel útnak" nevezte azt a gazdaságpolitikai irányt, amely szerinte a sikert hozta. „28 A lengyel pénzpiac viszonylag stabilnak bizonyult, ezért az állam nem kényszerült mentő csomagok
finanszírozására.
Lengyel
Köztársaság
Nagykövetségének
Kereskedelemfejlesztési és Beruházás-ösztönzési Osztálya negyedéves beszámolókat készít az ország aktuális gazdasági helyzetéről. 2009. decemberében megjelent cikkben a következőeket olvashatjuk: „A viszonylagosan jó eredményekhez a zloty meggyengülése - mely növelte a hazai áruk és szolgáltatások versenyképességét - ugyan úgy hozzájárult, mint a lengyel gazdaság diverzifikációja, ahol egyetlen ágazat szerepe sem meghatározó.” 29 A lengyel pénzügyminiszter, Jacek Rostowski a Wall Street Journalnak tett nyilatkozatában a következőket említi a legfontosabb gazdasági növekedést előidéző tényezőként: o erős nemzeti intézmények o rugalmas gazdasági struktúra o erős kormányzati bizalom o erős kis- és középvállalati szektor o az állam kivonulása a gazdaságból, a privatizáció o adócsökkentés és adóegyszerűsítés o bürokrácia visszaszorítása o a szabad kereskedelem melletti kiállás A budapesti Lengyel Nagykövetség véleménye szerint is nem egy meghatározó lépés mentette meg az országot a recesszióba süllyedéstől, hanem sok „kis motorja” volt a gazdasági fejlődésnek. Egyes vélemények szerint a magas gazdasági növekedés, melyet Lengyelország realizál, nem kizárólag a kormány érdeme. Minden elismerés a lengyel embereké, hogy bíztak önmagukban és hitték: nem történik semmi rossz. A következő fejezetekben ezen tényezők alapján vizsgálom meg a válságkezelés mibenlétét.
28
Sok kis motor hajtja a lengyel gazdasági csodát http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100211-alengyel-csoda-magyarorszagon.html 29 Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházási Osztály: Lengyel Gazdaság 2009. december http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,6127
38
5.2
Gazdasági adottságok Lengyelországot egészen speciális módon érintette a gazdasági világválság, ugyanis
az ország adottságai jelentősen befolyásolták a krízis begyűrűzését. Az ország olyan kedvező gazdasági adottságokkal rendelkezik, melyek rendkívül fontos alapot biztosítottak a gazdaság dinamikus növekedésére és a stabil gazdaság kialakulására. A lengyel állam nemzeti sajátosságai: o Az ország megközelítőleg 38 millió fős lakossággal rendelkezik, ez biztosítja, hogy a külkereskedelem akárhogy is alakul, a belső fogyasztással mindig biztosítani lehet a gazdasági fejlődés megfelelő ütemét. ennél kisebb méretű lakossággal rendelkezik Lengyelország teljes külpiaca ( ha csak a környező országokat vesszük figyelembe) hiszen
a fontosabb fogyasztópiac: Magyarország 10 millió fő,
Szlovákia esetében ez 5,5 millió fő, Csehország pedig 10,5 millió fő. Ez önmagában nem lett volna elég, hiszen hasonló nagy országok vannak még Európában, akik a méretük ellenére súlyos recesszióban vannak. o A következő tényező, melyre az előbbi pontban is utaltam, hogy az ország relatíve kicsi külkereskedelmi forgalommal rendelkezik, így a krízis kisebb mértékben tudott hatást kifejteni az ország gazdaságára. Tehát a kismértékű nyitottság jelentős előnyt biztosított az országnak, ugyanis az összeomló exportpiacok nem érintették jelentősen a lengyel gazdaságot. A környező nagy nyitottságú országok mintáján megfigyelhetjük, hogy a külpiacokra való nagymértékű támaszkodás a gazdasági válság után jelentős recesszióba taszította az országokat. Példaként lehet említeni a járműipart, mert ez tipikusan exportágazat. Az autóipar talán az egyik gazdasági szektor volt amely a legrosszabb helyzetbe került, a válság kirobbanása után jelentősen megcsappant a külkereskedelme, nagy csapást mérve ezzel azokra az országokra melyek nagy mértékben támaszkodtak erre az ágazatra.
5.3
Korábbi gazdaságpolitika Dolgozatom ezen részében azzal fogok foglalkozni, hogy Lengyelországnak hogyan
sikerült elérni azt a gazdaságilag stabil és dinamikusan fejlődő országot, amely a gazdasági válság megérkezésekor volt. A legjobban megfelelő és jól időzített gazdaságpolitikai döntéshozatal eredményeként a világgazdasági problémák egy magasabb növekedési trendben érték el az országot, mint a többi európai ország esetében.
39
5.3.1 Szabályok az államadósságra Lengyelország rendkívül jó gazdaságpolitika helyzetének hátterében egy sokkal korábbi költségvetési törvény áll. 2000-ben fogadták el azt a szabályozást, mely szerint az államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át.30 Ezzel a törvénnyel szigorú szabályok közé szorították a lengyel állam kiadásait, és sikerült megakadályozni a túlköltekezést. A törvényben egész pontosan a következők állnak: „Lengyel szabályok az adósságra 1. Ha az államadósság a GDP 50 és 55%-a között van, a költségvetés hiánya a következő évben nem haladhatja meg az aktuális évit. 2. Ha az államadósság a GDP 55 és 60%-a között van, olyan költségvetést kell elfogadtatni, amellyel az államadósság-ráta a következő évben nem nő tovább. 3. Ha az államadósság a GDP 60%-a felett van, a kormány a következő évben nem vehet fel a refinanszírozáson felül hitelt, az államháztartást egyensúlyi vagy többletes szintre kell hozn.”31 Nagyon kedvező helyzetet teremtett ez a törvény a befektetők számára, többek között ez volt az egyik kiváltó oka, hogy Lengyelországba az utóbbi évtizedben a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb arányban érkezett tőke. Ez nagyon fontos eleme az ország gazdaságának, hiszen a lengyel növekedés központjában a beruházások álltak. 5.3.2 Adócsökkentési törvény Az ország kedvező gazdasági helyzetének másik oka, egy adócsökkentési törvény, mely bevezetésekor még nem, de a válság megérkezésekor kezdte kifejteni pozitív hatásait. Az utóbbi években a lengyel adórendszert jelentősen átalakították. A kormány célja egy gazdaságilag stabil és fejlett ország létrehozása volt. A fogyasztás élénkítését az 30
Az európai országok közül egyedül Lengyelország gazdasága tudott 1 százalékot emelkedni 2009-ben http://www.elemzeskozpont.hu/content/az-eur%C3%B3pai-orsz%C3%A1gok-k%C3%B6z%C3%BClegyed%C3%BCl-lengyelorsz%C3%A1g-gazdas%C3%A1ga-tudott-1-sz%C3%A1zal%C3%A9kotemelkedni-2009 31 Mit tudnak a lengyelek? http://www.elemzeskozpont.hu/content/az-eur%C3%B3pai-orsz%C3%A1gok-k%C3%B6z%C3%BClegyed%C3%BCl-lengyelorsz%C3%A1g-gazdas%C3%A1ga-tudott-1-sz%C3%A1zal%C3%A9kotemelkedni-2009
40
adócsökkentés folytatásával igyekszik elérni a kormányzat. A személyi jövedelemadó a korábbi 19, 30 és 40 százalékos szintről 18 és 32 százalékos 2009-től. Emellett áfacsökkentésre is sor került. A költségvetési hiány fenntartására nem kívánnak adóemeléssel válaszolni, a költségek csökkentése viszont tervben van. Jelenlegi adórendszer Lengyelországban: o Személyi jövedelemadó Azoknak
a
magánszemélyeknek,
akiknek
állandó
tartózkodási
helye
Lengyelországban van, vagy akinek tartózkodása egy adott éven belül eléri a 183 napot, személyi jövedelemadót kell fizetniük. Azok a külföldiek, akik ideiglenesen tartózkodnak az országban és külföldi vállalkozás, külföldi cég vagy bank képviseletének alkalmazottai, csak a Lengyelországban szerzett jövedelmük után kötelesek adót fizetni. az adótábla sávosan progresszív. 2009. január 1-től a személyi jövedelemadó kétsávos lett: 2010-ben 85.528 zloty éves adóalapig 18%, az ezt meghaladó részére pedig 32% lett az adókulcs. Az adókedvezmények közül megemlítendő az adómentes éves jövedelem kvóta (3.091 zloty) és a gyermek után járó adókedvezmény. o Általános forgalmi adó Lengyelországban az általános áfa kulcs 22 százalék. Kedvezményes 7%-os kulcsot alkalmaznak többek között a szállításra, egyes mezőgazdasági termékekre gyerekholmikra és az egészségvédelemmel kapcsolatos termékekre. Néhány élelmiszer, társadalmi és kulturális szolgáltatás áfa mentességet élvez. A feldolgozatlan termékeket 3%-os áfa terheli. o További adófajták
tőkehozam adó (19%)
jövedéki adó (25-190%)
örökösödéi és ajándék adó
helyi adók
41
5.4
Jelenlegi erős kormányzat A 2007. október 21-i parlamenti választások után a liberális–konzervatív Polgári
Platform (PO) és a Lengyel Néppárt (PSL) koalíciójával jött létre az új kormány. A miniszterelnök Donald Tusk, liberális politikus lett. Hivatalba lépésekor, 2007. november 16-án, hangsúlyozta, korményának tagjai jól felkészült szakemberek. Az eskütétel ceremónián a miniszterelnök biztosított arról, hogy a kormány a szabadság és szolidaritás elvét fogja szolgálni. A Miniszterek Tanácsának feladata a hazai és külppolitikai dontéshozatal. A lengyel kormány feladatkörét a Lengyel Köztársaság Alkotmánya határozza meg. 32 A PO-PSL kormány tevékenysége egybeesett a világgazdasági válsággal. Az új kormány mégis a legrugalmasabban reagált a válságra, eddigi politikájuk bizonyította is hatásosságát. Gyors reagálásként 2008 októberében kifejezetten a válságkezelésre megalakították a Pénzügyi Stabilizációs Bizottságot. Ez egy együttműködés a Pénzügyminisztérium, a jegybank, és a pénzügyi felügyelet között. Ennek keretein belül rendszeres üléseken próbálnak megoldást találni a kialakult gazdasági helyzetre. 2008 novemberében előterjesztették a Stabilitás és Fejlesztés Tervet, melynek célja a lengyel gazdaság megerősítése, a bankrendszer stabilizálása, és a gazdaság reálfolyamatainak segítése. A Stabilitás és Fejlesztés Terv a következőkből áll: o bankletétekre vonatkozó garanciák növekedése 50ezer euróig o állami megtakarítások megteremtése o államkincstári garancia és kezesség növekedése 40 millió zloty-ig o támogatás a lakáshitelekre o Gospodarstwa Krajowego Bank magánkézbe kerülése o az újonnan alakult vállalatok számára magasabb befektetés mentességet bevezetése o védelem a lakosság számára a kontrollálatlan energiaárakkal szemben o költséghatékonyságra való törekvés. A kormány létrehozott egy programcsomagot a válság leküzdésére, különös tekintettel a munkerőpiacra (Package of Anti-Crisis Measures), együttműködve a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek elemei a következők voltak: o az elszámolási időszak meghosszabítása 24 hónapra o korlátok alkalmazása a határozott idejű szerződésekre 32
The Cancellery of the Prime Minister: Government http://www.kprm.gov.pl/en/government/
42
o bérnövekedések állami támogatásokkal o képzési támogatás bevezetése Az előbbi két programcsomaggal összhangban számos törvény került bevezetésre a gazdasági világválság leküzdésére. Ezek közül a fontosabbak: o átmeneti nyugdíjreform, mely az államháztartás helyzetét javítja o rugalmas hitelkeret, amely lehetőséget ad a kormánynak hogy javítson a monetáris helyzeten és megfékezze a zloty gyengülését o gyorsított privatizációs program, mely a lengyel kormány számára magas bevételeket generál o államháztartási törvény módosítása, államháztartási szerkezet átalakítása A Stabilitás Csomag kiegészítésére Regionális Fejlesztések Minisztériuma rendeletet adott ki az Európai Uniós pénzek lehívásának szabályaira. A lengyel kormány által a gazdasági világválságra adott válaszokból is kiderül, hogy rendkívül stabil és kiegyensúlyozott fejlődési szakaszban van az ország. Az eredmények alapján kiderült, hogy a szigorú fiskális és monetáris politika abszolút sikeres volt
5.5
Beruházások támogatása, a vállalati szektor szerepe
Az utóbbi években egyre több külföldi befektető választja Lengyelországot, ennek oka az elmúlt néhány évben tapasztalt kedvező makrogazdasági helyzet. Ehhez a gazdaságilag stabil helyzethez megfelelő támogatási rendszert kellett kialakítani, és egy korszerű jogi környezetet létrehozni.33 A vállakozói tevékenység a társadalmi-gazdasági fejlődés legfontosabb tényezője, valamint fontos feltétele a gazdasági versenyképesség fejlődésének. Az üzleti élet javítását célzó intézkedések hozzájárulnak az ország külpiaci versenyképességének fejlődéséhez is. Ezek az intézkedések elősegítik a gazdasági különbségek fokozatos csökkentését, mely az ország és az Európai Unió fejlettebb országai között állnak fenn. A Gazdasági Minisztérium célja, hogy a vállalkozások számára olyan feltételeket teremtsen, amellyel versenyelőnyhöz jutnak. Ezen kívül további cél végső soron, gazdasági növekedés elérése. A tevékenység elsődleges célja a vállalatok tőkéhez juttatása. A beruházás-támogatási programmal a hazai vállalatoknak több lehetősége van megjelenni a nemzetközi piacokon is, legfőképpen az Európai Unióban. Ez egyfelől elősegíti a tudás alapú gazdaság 33
A napi gazdaság melléklete: Lengyelország http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,8163
43
fejlesztését, másrészt megkönnyíti a tőkéhez jutást, és ezzel ösztönzik a beruházási tevékenységet. A beruházások fellendülésével új munkahelyek is létrejönnek.34 A vállalkozási tevékenységet támogató kormánycsomag több mint 20 törvényt tartalmaz, az üzleti tevékenység egyszerűbbé és könnyebbé tétele volt a cél, valamint természetesen a beruházások fellendülése. A törvénycsomag egyik fontos eleme volt a vállalkozások alapításához és későbbi tevékenységéhez kapcsolódó adminisztráció jelentős redukálása. 5.5.1 Különleges gazdasági övezetek Nagyon fontos szerepe van a Különleges Gazdasági Övezeteknek (SSE). Ezek az övezetek az adott régiók és a befektetők érdekeinek a harmonikus összekapcsolódását jelentik. Lengyelországon belül ezek egy közigazgatásilag elkülönült területet képeznek, melyek célja gazdasági tevékenység számára egy kedvező környezet megteremtése. A vállalkozók az SSE területeken adókedvezményeket kapnak, további előnyt jelent még, hogy tevékenységét speciálisan előkészített, közművesített területeken kezdheti meg. Ezek a területek fokozottan növelik a lengyel gazdaság fejlődését, nő az állam gazdasági versenyképessége és nem utolsó sorban a munkanélküliségi helyzeten is elősegítik a javulást. A Speciális Gazdasági Övezetek létrehozásának céljai: o a régiók fejlődésének gyorsítása o műszaki és technológia fejlesztések az adott régióban o a termékek és szolgáltatások versenyképességének növelése o felszámol ipari létesítmények újrahasznosítása o munkahelyteremtés A gazdasági övezetek terülteén jelentős beruházási kedvezményekkel végezhetik tevékenységüket a vállalatok. Az SSE kedvezményez adózás alá eső terület, a vállakozó mentesül a jövedelem adó megfizetésének kötelezettségétől. A vállakozóra vonatkozó kedvezmények az SSE területeken: o adómentesség (jövedelemadó) o versenyképes árak az adott területeken 34
Ministerstwo Gospodarki: Support for enterpreneurship http://www.mg.gov.pl/Przedsiebiorcy#
44
o térítésmentes segítség nyújtás az adminisztráció terén o egyes településeken ingatlanadó alóli felmentés. A támogatások mértékét a Lengyelország minden régiójára vonatkozó Regionális Támogatási Térkép mutatja meg. A vállalkozót SSE területén lévő új beruházás címén adókedvezmény igénybevételéhez való jog azzal a feltétellel illeti meg, ha: 1) nem ruházza át valamely formában – az állóeszköz nyilvántartásba való bevezetéstől számított 5 évig (A kis és közép vállalat esetében ez az időszak 3 évig) – a beruházási kiadásokkal összefüggő vagyontárgyait, valamint a nem anyagi illetve jogi értékeit, a jövedelmi adóról szóló előírások értelmében. 2) gazdasági tevékenységét nem kevesebb, mint 5 év időtartam alatt folytatja, a kis és közép vállalat esetében pedig legalább 3 éve. Az új munkahelyek teremtése címén igénybe vett támogatások esetén pedig azzal a feltétellel, hogy: 3) az újonnan teremtett munkahelyeket minimálisan 5 évig fenntartja, (3 évig a kis és közép vállalat esetében).35
Lengyel Különleges Gazdasági Övezetek
35
Lengyel Gazdaság: 2008. december http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,1709
45
A kormány természetesen, nem csak a külföldi befektetőket támogatja. Meghatározó elemei a gazdaságnak a lengyel kis és középvállalatok. A 2010-es év elején a külföldi piacokon való sikeres megjelenést támogató programokat indított be a lengyel kormány, ezzel a fő cél a versenyképesség növelése volt. Európai Uniós-szabályozások alapján folyik a beruházás-ösztönzési program. Erre nincs kizárólagos törvény, több jogforrásból származnak a támogatások. A támogatásoknak rendkívül sok forrása és formája lehet. Az elmúlt évtized fejlődéséhez nagymértékben járult hozzá a vállalati szektor. Ezt elősegítették az előzőekben említett kormány általi támogatások illetve ösztönző rendszer, valamint az is hogy a lengyelek nagy vállalkozó szellemmel rendelkeznek. Fontos itt megemlíteni azt, hogy a külföldi befektetők Lengyelországba történő letelepedése adókedvezménnyel jár. Ez szintén egy nagyon jó ösztönzési módszer, annak ellenére is, hogy a letelepedéshez szigorú követelményeknek kell megfelelni. A varsói székhelyű Lengyel Információs és Külföldi Beruházási Ügynökség Rt. (PAIiIZ) 2003 júniusában jött létre a befektetés-ösztönzéssel korábban foglalkozó Külföldi Beruházások Állami Ügynöksége Rt. (PAIZ) és az ország-promóciós feladatokat ellátó Lengyel Információs Ügynökség Rt. (PAI) összevonásával. A PAIZ honlapján rengeteg befektetés ösztönző publikációt olvashatunk, valamint számos promóciós videó is megtalálható azzal kapcsolatban, hogy miért is kedvező ha az országba irányítjuk befektetéseinket. Ebben az esetben az én szemléletemhez képest fordítva közelítik meg a gazdasági világválság és a befektetések közötti kapcsolatot. Az országot úgy próbálják reklámozni, hogy a krízis ellenére is rendkívüli makrogazdasági adatokkal rendelkeznek, és ez az amiért érdemes beruházni. Azonban ez a reláció fordítva is igaz. Az Európai Unióba történő belépés után a nemcsak a hazai de már a külföldi befektetők számára is érdekes kezdett lenni az ország. Az évek óta tartó magas beruházási hajlandóság is az egyik tényező volt azok között, amelyek miatt az ország nem süllyedt recesszióba, hiszen a gazdasági növekedés előidézésében szerepet játszott a nagy arányú beáramló tőke. Jelenleg Lengyelország a 6-ik világ legvonzóbb befektetési országai között. ( Polish Information and Foreign Investment Agency beszámolója alapján.36 Az elmúlt évek során húzóágazattá vált szektorok prioritást élveznek a beruházás ösztönzés terén. A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve ezek az ágazatok biztosították Lengyelország gazdasági fejlődését a beruházási oldalon. Ilyen ágazatok például: 36
Polish information and isnvestment agency: Poland http://www.paiz.gov.pl/files/?id_plik=13781
46
elektronikai ipar, közúti járműipar, repülőgépipar, környezetd védelem, megújuló energiaforrások, K+F tevékenység, szolgáltató központok.37 5.5.2 Társasági törvény módosítások Jelentős törvény módosításokat vezettek be a vállalkozások alapítására is. Korlátolt felelőségű térsaságok esetén a minimum alapítótőke a korábbi 50 ezer zloty-ról 5 ezerre csökkent, részványtársaságok esetén fél millió zloty-ról 100 ezerre módosították z alapítótőke minimum értékét. A Vállalkozásfejlesztési Törvénycsomag 2009 januárjában lépett életbe. A Gazdasági Minisztérium által kidolgozott törvénycsomag többek között a következő fontos módosításokat tartalmazza: o a személyi társaságok társtulajdonosai által az apportként bevitt egyszemélyes vállalkozás kötelezettségeiért viselt felelősségének lecsökkentése a megvásárolt cég értékéig. o az egyszemélyes társaságok esetén formális követelmények korlátozása o osztalék kifizetések pontos napjának meghatározása o a cég veszteség utáni ráfizetés visszatérítési időtartamának csökkentése o részvénytársaságok határozatainak közzétételére vonatkozó kötelezettségek jelentős korlátozása. o nem teljes kereskedelmi megrendelés esetén csökkent a társaságok ügyvezető tagjaira kiróható bűntetés
5.6
Privatizáció A privatizáció jogi szabályozását Lengyelországban az állami vállalatok társasággá
alakításáról és privatizációjáról szóló törvény biztosítja. A lengyel szabályozás lehetőséget ad
állami vállalatok társasággá alakítására és privatizációjára az ágazatért felelős
minisztérium (pl. Gazdasági Minisztérium), a vajdasági vezető, illetve a helyi polgármester kezdeményezésére is. A privatizáció jelenleg alapvetően három intézmény felelősségi köréhez tartozik Lengyelországban:
37
ITD hungary Zrt. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség: Orszéginformációk: Lengyelország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=befektetesi_feltetelek&c=pl
47
o
a Kincstárügyi Minisztérium, amely általánosan felügyeli a privatizációs ügyleteket,
o
az Infrastrukturális Minisztérium, amely a Lengyel Vasutak privatizációjának bonyolítója,
o
a Mezőgazdasági Vagyonügynökség, amelynek feladata a mezőgazdasági vagyon privatizációja.
A törvényi szabályozás az állami vállalatok privatizálására két lehetőséget ad. Az állami vállalat társasággá vagy kincstári társasággá alakítása, részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság formájában a tőkebevonásos privatizáció. A társasággá alakított vállalat részvényeit később felajánlják megvásárlásra harmadik félnek. Nagy vagy közepes méretű állami vállalatok esetében alkalmazzák ezt a módszert. A másik lehetőség a privatizációra, a felszámolásos privatizáció, ezt főleg a kis és közepes állami vállalatok esetében szokták alkalmazni. A cég vagyonát harmadik félnek megvételre vagy lízingre ajánlják fel, a vállalat felszámolása után. Vannak nehéz pénzügyi helyzetben lévő állami vállalatok, melyek egész vagyona értékesítésre kerülhet, később ezzel a meglévő hitelállományukat is rendezni tudják. Az országban a privatizációs folyamat még javában tart, folyamatosan újabb állami intézmények kerülnek értékesítésre. 38 A privatizáció nagyban elősegíti az ország gazdasági fejlődését, hiszen nagyon sok állami kézben lévő vállalat adóssággal rendelkezik, és a vállalatok felvásárlásával pénzhez jut az állam, ráadásul további fenntartási költségei sincsenek az adott intézményre. ebben a témakörben ismét visszatérhetünk a beruházások fontosságára, hiszen a privatizáció tulajdonképpen egy magánberuházás. ezekkel a beruházásokkal ráadásul a befolyó pénzmennyiség közvetlenül az állami szektorba irányul, így a privatizáción keresztül az ország jelentős forrástöbblethez jut.
5.7
Egyéb tényezők Végül de nem utolsó sorban meg kell említeni, hogy a lengyelek hitelfelvételi
morálja nagyban különbözik az átlagos európaitól. A lengyelek inkább megtakarításokat tesznek félre, és a hitelfelvételre a legutolsó esetben folyamodnak. Ezt a tényt jól bizonyítja, hogy a lengyel kormány nem vett fel hitelt az IMF-től. A lengyel kormány 38
ITD hungary Zrt. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség: Orszéginformációk: Lengyelország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=befektetesi_feltetelek&c=pl
48
szerint a strukturális reformok folytatásával és a költségek visszafogásával kell elérni a kitűzött célokat, nem pedig hitelvelvétellel. Varsó egy rugalmas hitelkeretről egyezett meg az IMF-fel, melynek maximális értéke 20,5 milliárd dollár. Az IMF olyan országok számára hozta létre ezt a hitelkeretet, akik nem rendelkeznek súlyos likviditási problémákkal, és nem rövidtávú válságkezelésre szorulnak. Ez a hitel típus inkább likviditási problémák javítására és gazdaságélénkítésre szolgál.39 A kormány költségvetési átcsoportosításai is nagyban elősegítették az ország kilábalását a válságból, jelentősen csökkentették a kiadási oldalt. Ezen kívül a lengyelek devizatartalékaikkal próbálták fedezni a válságkezelés költségeit, mely a többletkiadások miatt az elmúlt években jelentősen csökkent. A jegybanki alapkamat csökkentése is a válság hatásainak enyhítésére szolgált. További okok között van az is, hogy a lengyel állam szerencsés is volt, mert nagyon jól időzítette a gazdasági reformokat, ugyanis ezek a gazdasági válság kirobbanásakor kezdték éreztetni pozitív hatásukat, megelőzve a krízis kibontakozását.
5.8
Összegzés
A lengyel válságkezelést összefoglalva nagyon fontos elmondani, hogy a válság kiindulásakor egészen speciális helyzetben voltak a többi európai országhoz képest. Gazdaságilag növekedő tendencia jellemezte őket az Európai Unióba történő csatlakozás után, és a válság ebben a dinamikus fejlődési szakaszban érte őket. Az előbbiek miatt Lengyelország igen komoly előnnyel rendelkezett a válság megérkezésekor. A kialakult jó helyzethez a szerencse is hozzájárul, hiszen korábban a kormány jó időben hozta meg a jó döntéseket, ilyenek voltak például az adórendszer átalakítása és a beruházástámogatására vonatkozó törványcsomagok. A módosított törvények kedvező hatásai a válság ideje alatt kezdtek kibontakozni, amely szintén elősegítette a recesszió elkerülését. A válság ideje alatt az ország élére került kormány nagyon megfontolt és szigorú politikája meghozta a várt kedvező eredményeket. Külön pozitívum, hogy az országot a pénzügyi válság nem is érintette, ezért mentőcsomagok alkalmazására nem is volt szükség, ehelyett gazdaságélénkítő törvénycsomagokat vezettek be. 39
MTA Világgazdasági kutatóintézet: Globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11.kötet az Új EU tagállamok és tagjelöltek helyzete a válságban http://www.vki.hu/kot/ecostat/11-NovakTamas-es-Wisniewski-Anna.pdf
49
Az ország gazdasági adottságai is nagy mértékben befolyásolták az ország kiemelkedő helyzetét. Kis nyitottságú nagy országról van szó ami számos előnnyel bír. A kis nyitottságú országok kis mértékben támaszkodnak a külkereskedelemre, tehát a világgazdasági események kedvezőtlen hatásai is kevésbé tudják befolyásolni az országon belüli gazdasági helyzetet. A nagy népesség pedig a fogyaztás miatt fontos befolyásoló tényező, hiszen a 38 millió fős Lengyel Köztársaságnak a népesség miatt rendkívül nagy a belső fogyasztása. Így az ország akár önállóan is el tudná magát látni a belső fogyasztás méretei miatt. Mindezek együttes hozzájárulásával alakulhatott ki az ország figyelemreméltó helyzete a krízis ellenére. A válságkezelés sikeressége bizonyítja, hogy ugyanezt az utat kell folytania a kormánynak. A sikeres gazdaságpolitika eredménye, hogy az ország az idei évben újabb lendületet kapott, a gazdasági növekedés várhatóan 3,5% körül fog alakulni. „Lengyelország
jelenleg
Európa
leggyorsabban
fejlődő
gazdasága.
A
stabil
makroökonómia adatok miatt, nagyon jó kilátásokkal rendelkezik a további fejlesztésekre vonatkozóan. Mindezen fejlesztési lehetőségekhez hozzájárul az EU, OECD, NATO és WTO tagság. így az egész Európai Unióban a gazdasági növekedés értéke negatív volt, Lengyelország egyedüliként vészelte át pozitív eredménnyel a válságot. „40
40
Polish information and Foreign Investment Agency- Poland, aa place to live and work http://www.paiz.gov.pl/files/?id_plik=13781
50
6 Mit tanulhatok Magyarország a lengyelektől41 „Lengyelország
eredményeit,
gazdasági
teljesítményét
tradicionálisan érdeklődéssel követjük. Az ország válság előtti
és
alatti
következetes
gazdaságpolitikája,
kiegyensúlyozott költségvetése, államadósságának kezelési módja értékes tapasztalat mindannyiunk számára.” /Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt elnök-vezérigazgatója/ 42
6.1
A gazdasági világválság és Magyarország Magyarország már a válság előtt is különösen rossz gazdasági helyzetben volt az
Európai Unióban. Az államadósság jóval magasabb összegű, mint a környező országokban. A lakossági hitelfelvételek aránya az egekben van, ezeken belül is jelentős arányt képviselnek a devizában felvett hitelek, melyek törlesztőrészletei drasztikusan növekedtek a forint értékvesztésének hatására. A monetáris és fiskális politikával is problémák vannak, hiszen a válság kezdetén is megszorításokkal kellett küzdenünk, ilyen pozícióból túlélni egy recessziót igen nehéz feladat. A belpolitika sem kiegyensúlyott. Ezért természetesen vissza kel tekinteni évekre, hogy felismerjük a problémákat. Sok vélemény szerint a kormányzat 2001 és 2006 között felelőtlen , költekező politikát folytatott, melynek eredménye a jelenlegi rossz helyzet. A devizahitelezés széles körű elterjedése sokat rontott a magyar gazdaság helyzetén. Hazánk makrogazdasági egynesúlya 2002 óta kezdett megbomlani. Ekkor az újonnan megválasztott kormány jóléti programcsomagot vezetett be. Az államháztartási kiadások ennek következtében jelentősen megnövekedtek. Az államadósság jelentősen megnőtt a költségek finanszírozása miatt. Az ország nyilvánvalóan fenntarthatatlan pályán haladt. Az Európai Unióba történő csatlakozás gazdasági fellendülést hozott, a külkereskedelmi korlátok lebontása miatt. 2006-ban a kormány már cselekvésre szánta el magát. A felzárkóztató program intézkedéseinek egy része már 2006 szeptemberétől életbe lépett, melyeknek 2007-ben kezdtek érezhetővé válni a hatásai. A konvergencia program
41
MTA világgazdasági Kutatóintézet: Monitoring jelentés 2010. ://www.vki.hu/ujd/Monitoring2010.pdf 42 A válság ellenére is létezik sikertörténet http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=464470
51
eredményeként enyhe javulás volt megfigyelhető, mind a költségvetés, mind az államadósság szempontjából. Ez a folyamat azonban 2008 őszén – a gazdasági világválság betörésekor – megszakadt. A konvergencia program folyamán a lakosság járt a legrosszabbul, hiszen átlagkereset csökkenést, valamint általános életszínvonal csökkenést eredményezett. A GDP növekedés üteme jelentősen visszaesett. A válság hatására az állam már nem tudta a kiadásait finanszírozni, ráadásul a nemzetközi piacok is beszűkültek, sokkal kevesebb bevétel érkezett az országba erről az oldalról.
A nyugati piacok
beszűkülésével jelentős exportvisszaesés is történt. A magyar kormány a válságkezelést reformok bevezetésével képzelte el. A devizahitelezés elterjedésével, jelentősen nőtt a magánszektor hitelállománya. A kialakult államadósság finanszírozásának nehézségei miatt a kormány újabb megszorító intézedésekrőől döntött. De ez kevés volt a gazdasági recesszió enyhítésére, így Magyarország 2008-ban elsők között fordult az IMF-hez pénzügyi segítségért. Az IMF és az EU hitelcsomagjának igénybevétele elkerülhetetlenné vált. Ez sokak nemtetszését váltotta ki. Magyarország 20 milliárd eurós mentőcsomagot kapott az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hozzájárulásával. Fontos kérdés, hogy szükséges-e a nemzetközi segélycsomag, és ha igen milyen mértékű és hogyan kell felhasználni. A nemzetközi intézmények célja a gazdaság fejlődésének fenntartása, és a gazdasági növekedés elősegítése. A magyar kormány ebből az forrásból 600 milliárd forintnak megfelelő összeget fordított a bankmentő csomagra, melynek a fele garancisvállalásra, fele a pénzintézetek tőkeemelésére ment el. A segítségnyújtásnak, azonban feltételei voltak. Ezek közül a legfontosabb a 13. havi nyugdíjak eltörlése volt, mellyel jelentős kiadásoktól mentesült az ország. Ez azonban még mindig nem volt elég, hogy a meglévő nyugdíjkifizetésekhez ne kelljen más forrásokhoz is nyúlnia az országnak., Tehát az intézkedést mindenképpen meg kellett hozni. A közalkalmazottak 13. havi fizetésének eltörlése már kevésbé volt egyártelműen pozitívnak mondható. Ennek eredménye átmenetileg lehet hogy többletet hoz a költségvetés számára, de hosszútávon a munkaerő elvándorlásához és a versenyképesség csökkenéséhez vezethet. Az adórendszer reformálására eslsősorban a gazdasági versenyképesség javítása céljából került sor. A kormány 20%-ról 25%-ra emelte az álalános forgalmi adót. 5 százalékkal csökkentették a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék, valamint mérséklődött a személyi jövedelemadó. Az emiatt kialakult bevételkiesést az állam az általános forgalmi adó növelésével próbálta ellensúlyozni. Az ideiglenesen 52
kormányon lévő Bajnay-kormány számos intézkedést vezetett be ezen kivül. (Például: miniszterek, állami tisztségviselők fizetésének csökkentése, táppénz csökkentése, gyes, gyed időtartamának csökkentése, lakástámogatások felfüggesztése. Az ország részleges sikereket könyvelhetett el a válság folyamán, hiszen a reál GDP 6,3 százalékos visszaesése ellenére sem növekedett az államháztartási hiány. Összefoglalva tehát a 2006-os gazdasági konszolidációtól kezdve a gazdasági növekedés üteme megtorpant, aztán a gazdaság gyorsuló zuhanásnak indult. Először a belső egyensúlyi problémák váltak elviselhetetlen szintűvé, majd még a problémák kiheverése előtt a gazdasági válság külső sokkja roppantotta meg a magyar növekedési pályát. A válság tehát sokrétű kihívást jelentett a hazai gazdaságpolitikának. Rövid távon fékezni kellett a gazdaság visszaesését, és – akár mesterséges úton is – gondoskodni kellett a likviditás bővüléséről. Középtávra tekintve meg kell teremteni a dinamikusabb (az eurózónáét számottevően meghaladó) gazdasági növekedés kereteit. Hosszú távon pedig valamiféle közmegegyezést kell kialakítani arról, hogyan csökkenthető az ország pénzügyi kiszolgáltatottsága, annak érdekében, hogy kevesebb támadási felületet hagyjunk a később bekövetkező válságoknak. Magyarország politikailaig is speciális helyzetben van, hiszen 2010 áprilisában kormányváltás történt, az eddigi baloldali vezetést jobboldali követte. A Fidesz kormányra kerülése után, azonnali reformok bevezetéséhez kezdett a korábbi hibásnak beállított politika ellensúlyozására. Felmerül a kérdés, hogy mennyire tudnak sikeresek lenni egy olyan országban, amely már súlyos gazdasági recessziótól szenved. Sajnos nem kérdés, hogy a megszorításokra szükség van, azonban hogy miként valósítja meg a kormány, azon nagyon nagy hangsúly van.
6.2
A lengyel minta Lengyelország és Magyarország összehasonlítása igen kényes feladat, hiszen nagyon
sok területen nem lehet összehasonlítani a gazdasági helyzetet. Ilyenek például hogy Magyarország kis belső piaccal rendelkezik, Lengyelországnak pedig 38 millió fős fogyasztói társadalma van, vagy hogy Magyarország kiszolgáltatott a világgazdaságnak, Lengyelország pedig sokkal kevésbé. Tehát a Lengyelország által a válságra adott válaszok nem biztos, hogy Magyarországnál sikeresek lehetnének. Az eltérő gazdasági adottságoktól eltekintve megpróbálom összefoglalni, hogy mi az amit tanulni lehetne a lengyelektől. A 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott országok nagyjából hasonló 53
gazdasági helyzettel rendelkeztek, különösen elmondható ez a közép-kelet-európai országokról. Lengyelország azonban dinamikusabb fejlődésnek indult a csatlakozás hatására, mint a többi állam. Az egész világ felfigyelt a gyorsan javuló gazdasági mutatókra. Mivel különböző helyzetben érte hazánkat és Lengyelországot a válság így eltérő politikai válaszokra volt lehetősége a két kormánynak. Véleményem szerint évekkel ezelőtti gazdaságpolitikában kell keresni a különbségek kialakulásának okait. Tehát a válság előtti kormányzásban van a megoldás. Lengyelország már a 2000-es évektől kezdődően szigorú monetáris és fiskális politikát alkalmazott, aminek most már egyértelműen bizonyítható a sikeressége. A 2000-ben meghozott törvény az államadósság mértékére vonatkozóan kiváló döntésnek bizonyult. Ezzel szemben Magyarország által bevezetett jóléti programcsomag a 2000-es évek elején rossz döntés volt. Ez az döntés amelyet a lengyelek sosem engedtek meg maguknak. A lengyelek azóta is tartják magukat a szigorú pénzügyi politikához, még a kedvezőbb időszakokban sem hoztak enyhítő szabályozásokat. Ha Magyarország is a kezdetektől ehhez tartotta volna magát, akkor most valószínűleg
a válságkezelés során sokkal kevésbé drasztikusabb
törvényekre lenne szükség. A különböző kiinduló gazdasági helyzet miatt a válságkezelés számos területen nem összehasonlítható, ezeket a következő táblázatban foglaltam össze: 7. táblázat: Válságkezelési lehetőségek Lengyelországban és Magyarországon Lengyelország Erős
nemzeti
intézmények,
Magyarország nagy Kevésbé jellemző, a sorozatos politikai
kormányzati bizalom
átrendeződések miatt
Privatizáció sikeressége
Magyarország magas
nagy
finanszírozású
magánosított, összegeket
többségében
intézményeket
melyekből a
a
likviditási
a
befolyt
problémák
megoldására fordította Adócsökkentési törvény
Nem alkalmazható az ország rossz pénzügyi helyzete miatt
Stabil pénzpiac, nincs pénzügyi válság
Az országba egyértelműen begyűrűzött a pénzpiaci válság is
Beruházások értéke magas
Sokkal
kisebb
korlátozottabb 54
kapacitású
ország,
beruházási
lehetőségekkel Hitelfelvételhez
végső
esetben Magas az adósságfelhalmozás mindkét
fordulnak (nemcsak állami de lakossági területen. szinten is) Forrás: Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Hasonlóságokat figyelhetünk meg abban, hogy a két ország teljes erőbedobással próbálta fékezni a válságot, Lengyelország megalapította a Pénzügyi Satbilizációs Bizottságot, magyarország pedig a Nemzeti Együttműködési Tervet. A lengyel kormány magas költségvetési kiadásai miatt 2010-ben növekedett jelentősen az államadósság, Magyarországon ez a helyzet már a válság előtt kialakult. A fentebb leirtakból adódóan, csak feltételesen lehetene átemelni néhány programot a lengyel válságkezelő csomagból, abban az esetben ha hasonló gazdasági szituációból indult volna ki a két ország. Személyes véleményem, hogy a lengyelek stabil helyzete a beruházások nagy mértékéből fakad, rengeteg lehetőség rejlik az országban, és a kormány ezt fokozottan prezentálja azzal, hogy még jobb feltételeket biztosít a vállalkozások számára. Magyarországon kicsit más a helyzet, hiszen a jelenlegi recesszióban az tapasztalható, hogy a cégek sorra csődbe mennek, így a vállalkozók is sokkal óvatosabbak beruházásaik terén. Ha ez a tény ösztönzésre kerülne, akárcsak Lengyelországban, akkor akár komoly gazdasági eredményeket is lehetne elérni. Összefoglalva tehát a két ország nehezen összehasonlítható a gazdasági válságra tett lépések alapján, ugyanis a kiinduló helyzetük nem volt azonos. Magyarországnak már jóval a válság előtt a lengyelekhez hasonló politikát kellett volna alkalmaznia, ahhoz hogy ne süllyedjen ilyen mértékű recesszióba.
55
7 Befejezés Véleményem szerint gazdasági világválság tanulmányozására nem lehet elég időt fordítani. Manapság már számos publikációt, elemzést olvashatunk arról, hogyan miként zajlott le az egész globális krízis. Munkám során számos véleményütközéssel találkoztam, melyek eltérő okokról, következményekről, illetve a felelős kereséséről szólnak. 2010 végére, sokkal tisztább átláthatóbb képet kapunk a válságról, mint eddig. A globális krízis már 2008-2009-ben minden országot elért. Szinte kivétel nélkül mindegyik országban rendkívül kedvezőtlen makorgazdasági mutatókat eredményezett. ez alapján elmondható, hogy gyakorlatilag az egész világot recesszió súlytotta. A legtöbb országban azonban a gazdasági helyzet stabilizációja még mindig nem történt meg teljes egészében. Európában sokáig úgy gondolták, hogy az USA-ban kialakult válság nem lesz hatással a kontinensen túl. Ez azonban a 2008-2009-es években egyértelműen megcáfolódott, és ténylegesen globális válsággá nőtte ki magát. A válság a gazdaság minden szintjére eljutott, érintette az állami költségvetést, a külkereskedelmet, a reálgazdaságot, a nemzeti valuta árfolyamát és még hosszan lehetne sorolni melyek azok a terülteke amelyek érintettek voltak. Ezek miatt természetesen a lakosságra is nagy hatással volt. Dolgozatom egy fejezetében összefoglaltam az európai helyzetet, ezen belül – a fő témám kapcsolódása alapján – közép-kelet európára fektettem nagyobb hangsúlyt. Külön kiemeltem a 2004-ben új belépő Európai Unió tagok gazdasági helyzetének alakulását. Kutatómunkám során arra derült fény, hogy igen kedvezően befolyásolta az EU-s csatlakozás az adott országok gazdasági helyzetének alakulását. A jó makrogazdasági mutatók bizonyítják, hogy fellendülést okozott kivétel nélkül a Tízek országaiban, amelyet azonban a gazdasági válság kettétört, eddig nem látott recesszió súlytotta a régiót is. A válság kapcsán rendkívül sok érdekes téma merülhet fel. Jelenleg már nem csak a gazdasági hatásait lehet vizsgálni, hanem válságra adott politikai válaszok sikerességét is, dolgozatom fő témája ez volt. A válságkezelés különböző módjai eltérő eredményeket mutatnak. Én Lengyelország gazdaságának alakulását követtem nagy érdeklődéssel. Személyes véleményem, hogy az ország fellendülése figyelemre mélótan alakult. A pénzügyi válság csak a gazdasági fejlődés lendület vesztését okozta az ország számára, gyakorlatilag elkerülték a recessziót. Ez a teljesítmény egyedüllálónak mondható az egész világon. 56
A válságkezelő politikák elemzése rendkívül sokrétű, összetett feladat. Munkám során különféle véleményeket olvastam, és a személyes meggyőződésem alapján, összefoglaltam a legfontosabb és legsikeresebb válságkezelési technikákat Lengyelország esetében. A következő tényezőket tartottam a legfontosabbnak a válságkezelési politikában: Stabilitás és fejlesztés terv, mely az ország pénzügyi szektorának támogatását foglalta magában, ide sorolható bankok támogatása, lakossági hitelek támogatása stb. Foglalkoztatásra irányuló törvénycsomag A Nemzetközi Valutaalappal történő megegyezés egy rugalmas hitelkeretről Gyorsított privatizáció Nagy szabású beruházás támogatások. Mindezekhez még számos tényező járult hozzá. Lengyelország nagyon jó gazdasági adottságokkal rendelkezik, illetve a válságot megelőző időszak sikeres gazdaságpolitikája is nagy mértékben befolyásolta az ország kedvező gazdasági helyzetét. Ilyen adottságok például a nagy belső piac (38 millió fős lakosság) vagy hogy a külső befolyásoltság kismértékű, kevésbé hagyatkoznak a külkeresdkedelemre, mint bármely más Európai unió tag. A lengyelek a válságból rendkívül jó helyzetben kerültek ki, nő a fogyasztás, folyamatosan bővül a termelés, és a pénzügyi rendszer pedig stabilan vészelte át az elmúlt időszakot. Jövőbeli elemzések alapján a 2010-es év gazdasági növekedésének szintje elérheti a 3-4 %-ot is. Az Európai Unióban eltöltött hetedik évben megállapítható, hogy ez az ország az egyik legsikeresebb volt szocialista ország a tagságból fakadó lehetőségek kihasználása terén. Az ország politikailag is stabilnak mondható. Az válság utáni események alakulása miatt, jelenleg Lengyelország külpolitikai elismertsége javuló tendenciát mutat. Ez volt az az ok, ami miatt döntöttem úgy, hogy az utolsó fejezetben példaként próbálom
bemutatni a válságkezelést, melyből esetleg
Magyarország is vehetne át náhány dolgot. Az összehasonlítás nem volt egyszerű, hiszen sok területen (gazdasági adottságok, politikai előzmények stb. ) nem összehasonlítható a két ország. Ennek ellenére megpróbáltam néhány javaslatot tenni Magyarországgal kapcsolatban. Magyarország különösen nehéz helyzetben volt a gazdasági válság kirobbanásakor. Hazánk a válság megérkezéséig nem tette rendbe államháztartását, ezért nem vethet be
57
olyan gazdaságélénkítő eszközöket, mint a fegyelmezett fiskális politikát folytató tagállamok.
43
Feltételesen azonban elmondható, hogy melyek azok a gazdaságpolitikai lépések, melyek azonos gazdasági helyzet esetén elősegítenék a magyar gazdaság kiútját a recesszióból. Úgy vélem nagy hangsúly van a beruházástámogatási rendszeren. Lengyelország nagyon eredményesen próbál megteremteni olyan körülményeket, melyek ösztönzőleg hatnak a beruházókra. Itt meg lehet említeni akár a Különleges Gazdasági Övezeteket, akár a adózási engedményeket a gazdaságpolitika részeként. Ezzel együtt sajnos az is igaz, hogy ez hosszú távon működik jól, elsődlegesen ezek finanszírozását is meg kellene oldani, mely a magyar kormánynak jelentős költségvetési kiadásokat okozna. Dolgozatomat összefoglalva tehát elmondható, hogy a világgazdasági krízis rendkívül kedvezőtlenül érintette a világ szinte összes országát. A súlyos recesszió kettétörte az
európai
országok
gazdasági
növekedését.
Kivételként
említhetjük
Lengyelországot, ez a legfőbb indok, amiért dolgozatom fő témájául választottam. Ebben az országban ugyanis figyelemreméltó gazdasági folyamatok zajlottak le az utóbbi években. Lengyelország egyedüllálló módon még a 2009-es évben is gazdasági növekedést tudott elérni, ugyanekkor más európai országokban gazdaság csökkenésről lehet beszámolni. A válságkezelési technikák elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy számos tényező volt ami hozzájárult a kialakult kedvező helyzethez. Példaértékűnek gondolom a teljesítményüket, ezért is szenteltem egy fejezetet arra, hogy Magyarország mit tanulhatna a lengyel kormánytól. Azonban azt a következtetést kellett levnnom, hogy az hasonló gazdasági helyzet mellett a válságkezelési technikák sikeresek lehetnének, de mivel Magyarország jelenleg is súlyos recesszió alatt áll, nem megvalósítható a lengyel gazdaságpolitikai minta nagy része. Lengyelország jövőbeli kilátásai nagyon jók, már az idei évben újrakezdődött a nagymértékű fellendülés. Ezt az utat folytatva gazdasági tekintetben európa egyik vezető országa lehet.
43
Magyaros válságkezelés http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_MAGYARoS_VALSAGKEZELES_Vaskos_vigasz
58
8 Irodalomjegyzék 1. Forgács Imre: Mégsem éjjeliőr – az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság 2. Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés http://www.demos.hu/index.php?name=OEDocManager&file=download&id=277&keret=N&showheader=N 2010.11.07. 3. Az Amazon.com – az új gazdaság előfutára http://gazdasag.halmaz.hu/internet/amazon-com-uj-gazdasag-elofutar.php 2010.11.07. 3. Narancs XX. évf. 5. szám http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15831 2010.11.08. 4. Gyorsabban épült újjá a gazdaság, mint várták http://index.hu/gazdasag/vilag/ecoter060911/ 2010.11.12 5. Kommentár 2009/6 Halm Tamás: A gazdasági válság – okok és tanulságok http://www.kommentar.info.hu/halm_tamas_a_gazdasagi_valsag_okok_es_tanulsagok.pdf 2010.11.12. 6. Antal Melinda-Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válsága http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf 2010.11.12. 7. MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások http://www.vki.hu/kot/ecostat/01-Farkas.pdf 2010.11.13. 59
8. Profitline.hu-CDS http://profitline.hu/szotar/cds 2010.11.15. 9. Globus.net: Válság Kelet-Európában http://globusz.net/node/1336 2010.11.15. 10. OpenEU – Bukhat a reálgazdaság is http://hungary.openeu.eu/2008/09/18/bukhat-a-realgazdasag-is/ 2010.11.16. 11. Galamus csoport: Közép-Európa sikerrel vészelte át a gazdasági válságot http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=24705:nagykoevetekmartonyi-koezep-europa-sikerrel-veszelte-at-a-gazdasagi-valsagot&catid=76:hazaivonatkozasu-hirek&Itemid=113 2010.11.17. 12. Népszava Online: Pénzügyi válság lassítja Kelet-Európa felzárkózását http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=361102&referer_id=friss 2010.11.17. 13. Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara: Lengyelország http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=361102&referer_id=friss 2010.11.17. 14. MTA Világgazdasági kutatóintézet: Globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11.kötet az Új EU tagállamok és tagjelöltek helyzete a válságban http://www.vki.hu/kot/ecostat/11-Novak-Tamas-es-Wisniewski-Anna.pdf 2010.11.17.
60
15. Tények és Adatok a lengyel gazdaságról http://www.budapeszt.polemb.net/index.php?document=13 2010. 11.18. 16. MTA Világgazdasági Kutatóintézet: Monitoring jelentés 2010 http://www.vki.hu/ujd/Monitoring2010.pdf 2010.11.18. 17. Sok kis motor hajtja a lengyel gazdasági csodát http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100211-a-lengyel-csoda-magyarorszagon.html 2010. 11.19. 18. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházási Osztály: Lengyel Gazdaság 2009. december http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,6127 2010.11.20. 19. Az európai országok közül egyedül Lengyelország gazdasága tudott 1 százalékot emelkedni 2009-ben http://www.elemzeskozpont.hu/content/az-eur%C3%B3pai-orsz%C3%A1gokk%C3%B6z%C3%BCl-egyed%C3%BCl-lengyelorsz%C3%A1g-gazdas%C3%A1gatudott-1-sz%C3%A1zal%C3%A9kot-emelkedni-2009 2010.11.20.
20. Mit tudnak a lengyelek? http://www.elemzeskozpont.hu/content/az-eur%C3%B3pai-orsz%C3%A1gokk%C3%B6z%C3%BCl-egyed%C3%BCl-lengyelorsz%C3%A1g-gazdas%C3%A1gatudott-1-sz%C3%A1zal%C3%A9kot-emelkedni-2009 2010.11.20.
21. The Cancellery of the Prime Minister: Government http://www.kprm.gov.pl/en/government/ 2010.11.20. 61
22. A napi gazdaság melléklete: Lengyelország http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,8163 2010.11.20.
23. Ministerstwo Gospodarki: Support for enterpreneurship http://www.mg.gov.pl/Przedsiebiorcy# 2010.11.23. 24. Lengyel Gazdaság: 2008. december http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,1709 2010.11.23.
25. Polish information and isnvestment agency: Poland http://www.paiz.gov.pl/files/?id_plik=13781 2010.11.24. 26. ITD hungary Zrt. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség: Orszéginformációk: Lengyelország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=befektetesi_feltetelek&c=pl 2010. 11.18. 27. Polish information and Foreign Investment Agency- Poland, aa place to live and work http://www.paiz.gov.pl/files/?id_plik=13781 28. A válság ellenére is létezik sikertörténet http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=464470 2010.11.25. 29. Magyaros válságkezelés http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_MAGYARoS_VALSAGKEZELES_Vaskos_vigas z 2010.11.30.
62
30. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdasá 2009/’ http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,2141 2010.11.20. 31. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2009/1 http://budapest.trade.gov.pl/hu/download/file/f,2141 2010.11.20. 32. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2010/2 http://budapest.trade.gov.pl/hu/Kiadvanyaink/article/detail,4252,Lengyel_Gazdasag_22010 _-_Szeptember.html 2010.11.20. 33. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2010/1 http://budapest.trade.gov.pl/hu/Kiadvanyaink/article/detail,2457,Lengyel_Gazdasag_22009 _Junius.html 2010.11.20. 34. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2009/3 http://budapest.trade.gov.pl/hu/Kiadvanyaink/article/detail,2771,Lengyel_Gazdasag__32009_-_Szeptember.html 2010.11.20.
63
