BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁK KÖRNYEZETI ELEMEI EGY NEMZETKÖZI VÁLLALAT PÉLDÁJÁN
Készítette: Keszei Boglárka
Budapest, 2012
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 6 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL ............................................................................ 9 2.1 Fogalmak .................................................................................................................... 10 2.1.1 Fenntarthatóság.................................................................................................... 10 2.1.2 Ökológiai lábnyom .............................................................................................. 11 2.2 Történeti áttekintés ..................................................................................................... 13 2.2.1 A Római Klub jelentése: A növekedés határai .................................................... 13 2.2.2 Stockholmi Konferencia ...................................................................................... 13 2.2.3 Brundtland Bizottság, a Közös Jövőnk jelentés .................................................. 14 2.2.4 Környezet és Fejlődés Világkonferencia – Rio De Janeiro ................................. 15 2.2.5 ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka (Rió+5) - New York ........................... 15 2.2.6 Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó – Johannesburg ........................................ 15 2.2.7 Fenntartható Fejlődés Konferencia (Rio+20) – Rio De Janeiro .......................... 16 3.
KÖRNYEZET ÉS FENNTARTHATÓSÁG NEMZETKÖZI, REGIONÁLIS ÉS
NEMZETI SZINTEN ........................................................................................................... 17 3.1 ENSZ .......................................................................................................................... 17 3.1.1 Agenda 21 – Feladatok a 21. századra ................................................................ 17 3.1.2 Millenniumi Fejlesztési Célok ............................................................................. 19 3.2 OECD ......................................................................................................................... 21 3.2.1 AZ OECD „Zöld Növekedési Stratégiája” .......................................................... 21 3.2.2 OECD Környezetvédelmi Kilátások 2030-ig ...................................................... 21 3.2.3 OECD környezetvédelmi kilátások 2050-ig ........................................................ 26 3.3 Európai Unió .............................................................................................................. 27 3.3.1 Hatodik környezetvédelmi cselekvési program ................................................... 29 3.3.2 EU fenntartható fejlődés stratégiája .................................................................... 30 3.3.3 Európa 2020 ......................................................................................................... 31 3.4 Magyarország ............................................................................................................. 32 3
3.4.1 Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia (NFFS) ................................................ 33 4. AZ ÜZLETI ÉLET SZEREPLŐI ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMOK....... 35 4.1 Vision 2050 – Az üzleti világ új programja ............................................................... 35 4.2 ENSZ Global Compact ............................................................................................... 40 4.3 OECD irányelvek multinacionális vállalkozásoknak ................................................. 42 5. A HENKEL FENNTARTHATÓSÁG STRATÉGIÁJA.................................................. 45 5.1 Általános vállalati információk .................................................................................. 45 5.2 Henkel és a fenntarthatóság ........................................................................................ 47 5.2.1 Jövőképek és értékek ........................................................................................... 47 5.2.3 A fenntarthatóság fogalma................................................................................... 48 5.2.4 A fenntarthatóság története; környezeti díjak ...................................................... 48 5.2.5 Henkel és a Global Compact ............................................................................... 50 5.2.6 Henkel és a Millenniumi Fejlesztési Célok ......................................................... 51 5.7 Vállalati fenntarthatósági stratégia ............................................................................. 53 5.7.1 Összefoglaló ........................................................................................................ 53 5.7.2 Fókuszterületek .................................................................................................... 54 5.7.3 Stratégiai alapelvek – termékek, partnerek, munkatársak ................................... 55 5.7.4 Húszéves hosszú távú célkitűzés, ötéves tervek .................................................. 56 5.8 Fenntarthatóság a Henkel termékekben ...................................................................... 59 5.8.1 Fenntarthatóság az értéklánc minden szakaszán ................................................. 60 5.8.2 Mosó- és háztartási tisztítószerek ........................................................................ 63 5.8.3 Kozmetika............................................................................................................ 65 5.8.4 Ragasztás Technológiák ...................................................................................... 67 5.8.5 Összefoglalás ....................................................................................................... 68 5.9 A Henkel környezeti indikátorai................................................................................. 69 6. ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 71 7. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 74 8. MELLÉKLETEK ............................................................................................................. 80 4
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A fenntartható fejlődés hármasa ................................................................................... 11 2. ábra: A világ országainak ökológiai lábnyoma ..................................................................... 12 3. ábra: A Vision 2050 által érintett kilenc terület, célok és megvalósításuk............................ 36 4. ábra: A Vision 2050 és a szokásos üzleti tevékenység folytatásának ökológiai lábnyoma .. 38 5. ábra: A Henkel árbevételének üzletágankénti megoszlása .................................................... 45 6. ábra: A Henkel önértékelése a Global Compact kritériumainak megvalósulásáról, 2010. ... 50 7. ábra: A hosszú távú célkitűzés hat fókuszterülete ................................................................. 54 8. ábra: A Henkel hosszú távú stratégiájának szemléltetése ..................................................... 56 9. ábra: Fókuszterületekre vonatkozó célok a 2010-2015-ös időszakra .................................... 57 10. ábra: Fenntarthatóság az értékláncban ................................................................................. 60 11. ábra: Henkel-Sustainability#Master folyékony mosószer esetén ........................................ 61 12. ábra: Henkel-Sustainability#Master olvadó ragasztó esetén ............................................... 62
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: OECD környezetvédelmi kilátások 2030-ig ........................................................... 25 2. táblázat: A Vision 2050 megvalósításához kapcsolódóan a kulcsfontosságú szektorokra vonatkozó üzleti lehetőségek .................................................................................................... 39 3. táblázat: Megvalósult MIT projektek Millenniumi Fejlesztési Célok szerinti megoszlása... 52 4. táblázat: Ökológiai mutatók................................................................................................... 69 5. táblázat: Energiafogyasztás ................................................................................................... 69 6. táblázat: Vízfogyasztás és szennyvíz ..................................................................................... 70 7. táblázat: Szén-dioxid kibocsátás ............................................................................................ 70
5
1. BEVEZETÉS „ A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a természetben, hogy ezt már nem hagyja szó nélkül. Ugye, világos, miről van szó? A természetnek megvannak a maga határai.”1 A II. világháborút követően erőteljes technológiai fejlődés és gazdasági növekedés indult. Ez azonban nem csupán előnyökkel járt. Egyre nyilvánvalóbbá váltak a fejlődés környezetre gyakorolt káros hatásai is. A gazdasági teljesítmény mellett a Föld népessége is folyamatosan növekszik, egyes prognózisok szerint 2050-re a kilencmilliárdot is elérheti. A fokozódó ipari tevékenység, a globalizáció, az urbanizáció, az egyre növekvő népesség mértéktelen és pazarló fogyasztási szokásai a természeti erőforrások egyre nagyobb mértékű kiaknázásához, a károsanyag-kibocsátás folyamatos növekedéséhez vezet. A levegő, a víz, a talaj minősége romlik, nő a természeti katasztrófák száma. Olyan folyamatok indultak el a természetben, amelyek már az emberiség alapvető szükségleteinek kielégítését veszélyeztethetik. A minket körülvevő környezet károsodásának negatív következményei lassan ráébresztik a társadalmat, hogy a mértéktelen, csak a gazdasági szempontokat szem előtt tartó fejlődés hosszútávon nem fenntartható, hiszen a minket körülvevő környezet válságát okozza. A legnagyobb szennyezést a multinacionális vállalatok okozzák. Sokrétű tevékenységi körük - a nyersanyagok és alkotórészek beszerzése, a termelési folyamathoz szükséges energia- és erőforrás-felhasználás,
a
termékek
csomagolása,
a
logisztikai
tevékenység,
a
hulladékgazdálkodás - révén nagymértékben terhelik környezetünket, óriási ökológiai lábnyommal rendelkeznek. A gazdasági érdekeket szem előtt tartó, azok érvényesítésére irányuló vállalati törekvések mellett a környezeti szempontok gyakran háttérbe szorulnak.
1
Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma szavai.
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/60211 letöltve: 2012-02-26 16:33
6
Azonban az utóbbi időben - a környezeti problémák egyre nyilvánvalóbbá válásával - sok vállalat ismerte fel, hogy környezetünkért nekik is tenniük kell, hosszú távon nem megengedhető kizárólagosan a gazdasági érdekek szem előtt tartása. Azért választottam szakdolgozatom témájául a fenntarthatóságot, mert a fentiekben összefoglaltakat alapul véve is látszik, hogy mennyire fontos és aktuális témakör. Irodalma óriási, a megvalósítására vonatkozó irányelvek, szabályozások tárháza folyamatosan növekszik. Mára csaknem minden nemzetközi, regionális és helyi szervezet céljai között szerepel a fenntarthatóságra való törekvés. A környezet védelme az egész társadalom közös érdeke. A problémák nem orvosolhatók csupán helyi szinten, megoldásukhoz globális együttműködésre van szükség. A tárgykör időszerűségén és fontosságán túl az is megerősített a témaválasztásban, hogy az előző félévben négy hónapot töltöttem el Németországban, ahol egy a környezetvédelemről, fenntarthatóságról szóló programon vettem részt. Tanultam megújuló energiaforrásokról, természetes anyagokról, a klímaváltozás gazdasági és környezeti hatásairól, környezeti jogról, a környezetvédelem értékesítési és marketing szempontjairól. A program keretében több a témával kapcsolatos vállalatot is meglátogattunk. Ilyen volt például a megújuló energiaforrások biztosításával (szél-, napenergia, zöld épületek) foglalkozó juwi Holding AG, vagy a hulladékot égetés révén energiává alakító Entsorgungsgesellschaft Mainz mbH. Érdekes volt megtapasztalni azokat az alapvető fejlettségi, hozzáállásbeli különbségeket, amelyek a környezeti kérdésekben a különböző országok között húzódnak, gondolván a fenntartható
vállalatvezetés,
vagy egészen
egyszerűen
a
szelektív
hulladékgyűjtés
gyakorlatára. Jelenleg a Henkel Magyarország Kft-nél végzem a szakmai gyakorlatomat. Dolgozatom témájának megválasztásában még inkább megerősített, amikor először a kezembe fogtam a Henkel fenntarthatósági jelentését. Meghökkenve tapasztaltam, hogy a vállalat milyen óriási figyelmet fordít a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére a vállalati tevékenység minden területére vonatkozóan. Precíz tényfeltárás, konkrét fókuszterületek, ambiciózus célkitűzések, igényesen kidolgozott ábrák jellemzik a minden évben megjelenő kiadványt. A dolgozatom 7
megírása során nagymértékben alapoztam a Henkel 2011-es Fenntarthatósági Jelentésére, melyet március 8-án, az Éves Jelentés részeként hoztak nyilvánosságra. Szakdolgozatom első részében a fenntartható fejlődés alapjait fogom ismertetni. Kifejtem a fenntarthatóság, valamint a vele szoros összefüggésben álló ökológiai lábnyom fogalmát, majd a témakör történeti hátterének bemutatása következik. Ezt
követően
a
különböző
nemzetközi
és
regionális
szervezetek
környezeti
szabályozásainak, irányelveinek és ajánlásainak bemutatása következik, a teljesség igénye nélkül. A dolgozat több részterülete egymagában is alkalmas lehetne teljes körű, igényes tanulmány megírására. Munkámmal ezúttal nem célom a különböző részterületek mély, részletekbe menő feltárása. A témakör összetettségét szeretném hangsúlyozni azzal, hogy kiemelem és betekintést engedek a fenntarthatóság szempontjából fontos kérdésekbe. Rendszerbe szeretném helyezni a témakört, nagy hangsúlyt fektetve a fenntarthatósági stratégiákra. az ENSZ, az OECD, az Európai Unió, valamint Magyarország stratégiáit. A fenntarthatóság egy rendkívül hosszú távú célkitűzés. Ennek megfelelően a megfogalmazott jövőkép, az elérni kívánt célok megvalósítása általában húsz, negyven évre szól. Sok nemzetközi szervezet foglalkozik azzal, hogy miként valósulhatnak meg a - valljuk be – nem minden esetben megfogható célok. Mik a fenntartható fejlődés alapfeltételei? Milyen intézkedések szükségesek a célok megvalósításához és milyen eszközökkel érhetők el azok? Dolgozatom második részében ezzel a kérdéskörrel is foglalkozom, elemezve például a WBCSD Vision 2050, az OECD környezetvédelmi kilátások 2030-ig és 2050-ig, az Európa 2020 program fókuszterületeit és célkitűzéseit. A harmadik fejezetben különböző, a vállalati szféra számára fontos, fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezést mutatok be, úgy, mint az ENSZ Global Compact vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei. Ezt követően, az elméleti alapok letétele után a gyakorlat következik. A Henkel példáján keresztül fogom bemutatni a fenntarthatósági szempontok vállalati gyakorlatban történő érvényesítését. A vállalat a nemzetközi és regionális mintákhoz hasonlóan, azok 8
iránymutatásait alapul véve maga is rendelkezik igényesen kidolgozott, több területre kiterjedő fenntarthatósági stratégiával. Dolgozatom utolsó fejezetében a közismert és piacvezető multinacionális vállalat fenntarthatósági stratégiáját részletezem. Hipotéziseim a következők: egy profitorientált multinacionális vállalat a gazdasági célok megvalósítása mellett nem tud kellő figyelmet fordítani a környezeti szempontok érvényesítésének, egy profitorientált multinacionális vállalat képes a különböző szintű fenntarthatósági stratégiák környezeti elemeit alapul véve saját vállalati fenntarthatósági stratégiát alkotni és annak megfelelni, egy profitorientált multinacionális vállalat a termékei révén képes a leginkább hozzájárulni a globális környezeti kihívások leküzdéséhez. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a témakör szerteágazó volta, és a szakdolgozat megszabott keretei nem tették lehetővé számomra, hogy az egyes fejezetekben érintett – és az emberiség jövője szempontjából fontos – kérdésköröket tökéletesen bemutatassam. Adós maradtam mélyreható elemzésekkel és a vonatkozó nemzetközi szakirodalom alapos feldolgozásával. Kutatásaimat azonban ezzel a tanulmánnyal nem tekintem befejezettnek, reményeim szerint a szakdolgozat első felében bemutatott kérdéskörök mélyreható és tudományos igényű feldolgozását a későbbiekben elvégzem.
9
2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL 2.1 FOGALMAK 2.1.1 Fenntarthatóság A fenntartható fejlődés kifejezés a 80-as évek elején jelent meg először a szakirodalomban. Lester R. Brown 1981-ben megjelent, a „Fenntartható Társadalom Kialakítása” című műve tekinthető kiindulópontnak. A szerző a könyvben a népesség növekedése következtében csökkenő természeti erőforrások problémájának megoldását a természeti környezetre gyakorolt negatív hatás minimálisra csökkentésében látta, letéve ezzel a fenntarthatóság alapjait.2 A fenntartható fejlődés legközkedveltebb definíciója először 1987-ben, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága3 ,,Közös jövőnk’’ címmel kiadott jelentésében jelent meg. „Olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket.”4A jelentés megfogalmazta, hogy a fejlődésnek három pillére van: természeti-környezeti, gazdasági és társadalmi pillér. A fenntarthatóság eléréséhez mindhárom érdeket harmonizálni kell (ld. 1. ábra). A meghatározás szerint a fejlődés alapvető célja tehát a jólét biztosítása mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeli nemzedékek számára. Ennek megvalósítása a természeti erőforrásokkal történő fenntartható bánásmód, a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése, a környezet állapotában bekövetkező változások kiküszöbölése révén történhet. A Világ Tudományos Akadémiái Nyilatkozatának megfogalmazása tartalmilag szintén megegyezik a Brundtland Bizottság meghatározásával: „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.”5
2
Lester R. Brown: Building a sustainable society. A Worldwatch Institute Book, W.W. Norton, New York, 1981. Nevezik Brundtland Bizottságnak is, első vezetője, Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő után. 4 ENSZ „Közös Jövőnk” jelentés. 1987. http://www.un-documents.net/wced-ocf.htm letöltve: 2012-02-26 17:27 5 Átmenet a fenntarthatóság felé. Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000. 3
10
1. ábra: A fenntartható fejlődés hármasa
Forrás: www.fenntarthatofejloves.net/.../12/harmas12.jpg
2.1.2 Ökológiai lábnyom „Az ökológiai lábnyom olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy adott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve”6 Kifejezi tehát, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földterületre és vízre van szüksége saját szükségleteinek kielégítéséhez és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az ökológiai lábnyom a legjobb eszköz annak kimutatásra, hogy az emberiség milyen mértékben terheli környezetét, és a jövőben elegendő lesz-e a természet termelékenysége az egyre növekvő népesség fokozódó anyagi igényeinek kielégítésére. Kutatások azt mutatják, hogy az emberiség 1970 óta minden évben több erőforrást igényel és használ fel, mint a Föld újratermelő képessége. Ha a Földön minden ember úgy élne, mint jelenleg egy átlagos amerikai vagy kanadai, akkor öt Földre lenne 6
Mathis Wackernagel és William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 2001. 21. o.
11
szükségünk mindenki igényének kielégítésére. A 2. ábra azt mutatja, hogy az adott ország ökológiai lábnyomát tekintve hány Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy jólétünket biztosítsuk. 2. ábra: A világ országainak ökológiai lábnyoma
< 1 bolygó 1 – 2 bolygó 2 – 3 bolygó > 4 bolygó Forrás: http://www.happyplanetindex.org/explore/global/footprint.html
Az erőforrások kiaknázása a jelen és a jövő generációinak jólétét veszélyezteti. Jelenleg minden embernek átlagosan 1,5 hektár Föld állna rendelkezésére, ám ezt sok ország jócskán túllépi, nagy nyomást gyakorolva ezzel Földünk eltartó-képességére. Míg ma az Amerikai Egyesült Államok egy főre jutó földterület-igénye 8 hektár körül mozog, addig egy átlagos etióp lakosé körülbelül 1,2 hektár. Egy amerikai polgár tehát igénye jócskán, csaknem 4,5-szer szárnyalja túl az egy főre jutó földterületet (ld. 1. és 2. melléklet). A mutató segítséget nyújt abban, hogy hiányosságainkat, hibáinkat felismerjük, és lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy Földünk korlátait mindvégig szem előtt tartsuk.7 7
A Global Footprint Network hivatalos oldala, http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/ letöltve: 2012-02-28 14:27
12
Az
ökológiai
lábnyom8
használata
kulcs
a
fenntartható
gazdálkodáshoz,
így
a
fenntarthatósági stratégiák alapjául szolgál, hiszen első lépés céljaink eléréséhez, ha tudatában vagyunk annak, hogy mennyi erőforrás áll rendelkezésünkre, mennyit használunk, milyen célra tesszük azt.9
2.2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 2.2.1 A Római Klub jelentése: A növekedés határai A Római Klub néven híressé vált értelmiségi vitafórum a világ globális problémáival foglalkozik. Első jelentésüket 1972-ben adták ki a Növekedés Határai (The Limits to Growth) címmel. A jelentés mérföldkő volt a környezetvédelem történetében, világszerte óriási vihart kavart. Fő üzenete az volt, hogy ha a Föld népessége továbbra is rohamosan gyarapszik, ezzel párhuzamosan a termelés és a fogyasztás is nő, a környezet szennyezettségének foka súlyosbodik, akkor ez a Föld erőforrásainak kiapadásához, a 21. század első felében globális környezeti és gazdasági katasztrófához vezet.10 A jelentés megoldási javaslatokat is tartalmazott, amelyek a népesség növekedésének mérséklésére, az ipari termelés korlátozására, a nem megújuló erőforrások felhasználásának csökkentésére irányultak. A javaslatok csupán a gazdasági növekedés korlátozására irányultak, ezért vitákat váltottak ki elsősorban a fejlődő országok részéről. Tartottak attól, hogy a zéró növekedés koncepciója gazdasági helyzetük, fejlettségük befagyasztását fogja eredményezni.11 2.2.2 Stockholmi Konferencia A fenntartható fejlődés alapjainak letétele az ENSZ égisze alatt folyt. Az első világméretű ENSZ-konferenciát, amely
környezetünk
megóvásával
foglalkozott,
8
Az ökológiai lábnyom a Boldog Bolygó Index kiszámításának egyik összetevője, a várható élethossz és az élettel való elégedettség mellett. További információ az indexről: http://www.happyplanetindex.org/ letöltve: 2012-02-28 15:03 9 Saját ökológiai lábnyomunkat kiszámíthatjuk az alábbi link segítségével: http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html. letöltve: 2012-02-28 15:54 10 A Római Klub hivatalos oldala, http://www.clubofrome.org/?p=324 letöltve: 2012-03-01 12:10 11 Kóródi Mária: Remény a fennmaradásra. Fenntartható-e a fejlődés? Kossuth Kiadó, 2007. 83. o.
13
Stockholmban tartották 1972. június 5-én. Az esemény hivatalos neve az Egyesült Nemzetek Konferenciája az Emberi Környezetről (UN Conference on the Human Environment) volt. Felismerték, hogy környezetünkért globálisan kell összefognunk, a probléma kezeléséhez és megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség. Nemzetközi szinten általános elfogadást nyert a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás megteremtésének gondolata is.
A konferencia során kialakították a környezetvédelem alapelveit és kitűzték a szükséges feladatokat. Az irányelvek között első ízben fogalmazódott meg az a később a fenntarthatóság fogalmi meghatározásában is megtalálható elv, mely szerint úgy kell gazdálkodnunk környezetünk erőforrásaival, hogy megőrizzük azokat mind a jelen, mind pedig a jövő generációi számára. A fejlett országoknak előírták, hogy a fejlődők számára a felzárkózási folyamathoz pénzügyi és technikai segítséget kell nyújtaniuk. Létrejött az ENSZ Környezetügyi Programja, az UNEP (UN Environmental Programme).12 A Konferencia megrendezésének napját Környezetvédelmi Világnapnak nyilvánították.13
2.2.3 Brundtland Bizottság, a Közös Jövőnk jelentés A Környezet és Fejlődés Világbizottság célja a környezet változásának vizsgálata volt, valamint az, hogy előkészítsék az ENSZ következő nemzetközi konferenciáját. A Bizottság környezetünket a társadalmi és a gazdasági vonatkozásokat figyelembe véve monitorozta. Legfontosabb eredménye a Közös Jövőnk (Our Common Future) jelentés14 létrehozása volt, amely első ízben fogalmazta meg a fenntartható fejlődés korábbiakban már ismertetett fogalmát és három pillérét. A Római Klubbal ellentétben a Brundtland Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a környezet védelme érdekében nem szükséges a gazdasági növekedés korlátozása. A megoldás
12
További információ az ENSZ Környezetügyi Programjáról: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:I1uRLzqTrMJ:www.unep.org/+&cd=1&hl=hu&ct=clnk &gl=hu letöltve: 2012-03-01 14:18 13 A környezet-gazdaságtan alapjai. Szerk.: Medvéné dr. Szabad Katalin. Perfekt Kiadó, Bp., 2008. 213-214. o. 14 ENSZ „Közös Jövőnk” jelentés http://www.un-documents.net/wced-ocf.htm letöltve: 2012-04-13 17:27
14
a fejlődés fenntarthatóságában rejlik, az emberi tevékenység és a környezet összhangjára kell törekedni. A jelentést az ENSZ bizottsága egyöntetűen elfogadta. 2.2.4 Környezet és Fejlődés Világkonferencia – Rio De Janeiro A Környezet és Fejlődés Világkonferenciára 1992-ben Rio de Janeiróban került sor. Az ENSZ stratégiák, cselekvési programok kidolgozását szorgalmazta globális, regionális, nemzeti és helyi szinten egyaránt. A konferencia során fogadták el a fenntartható fejlődés nemzetközi akcióprogramját, az Agenda 21-et,15 mely feladatokat fogalmazott meg a 21. századra. Köztük volt például a légkör védelme, a mérgező vegyi anyagok, veszélyes, radioaktív hulladékok, szennyvizek környezetkímélő kezelése.16
2.2.5 ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka (Rió+5) - New York 1997-ben, öt évvel a Riói Konferencia után tartották az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszakát.17 Sor került a program megvalósításának értékelésére a konferencia óta eltelt öt évre vonatkozóan. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek megfogalmazták saját fenntartható fejlődési programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el, az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. 2.2.6 Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó – Johannesburg A Riói Konferenciát követően Földünk környezetének állapota tovább romlott, nem voltak eredmények, a fenntarthatósági célok megvalósítása megrekedt.
Négy
Johannesburgban
előkészítő került
sor
konferenciát az
ENSZ
követően
Fenntartható
2002-ben, Fejlődés
Világtalálkozójára (Rió+10). A találkozón több mint húszezren vettek részt a világ 191 országából.18 15
További információ ld. 17. o. Kóródi Mária: Remény a fennmaradásra. Fenntartható-e a fejlődés? Kossuth Kiadó, 2007. 87-89. o. 17 További információ a Rió+5 találkozóról: http://www.un.org/esa/earthsummit/ letöltve: 2012-04-13 19:43 18 További információ a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozóról: http://www.johannesburgsummit.org/ letöltve: 2012-04-14 20:11 16
15
„A fenntartható fejlődés elérése nem egyszerű dolog. Alapjaiban kell változtatni a dolgokon – a legfelsőbb döntéshozatali szintektől egészen a termelők, fogyasztók mindennapi viselkedésig. Ez kell ahhoz, hogy megvalósítsuk azt a célt, hogy kielégítsük a jelen generációk igényeit anélkül, hogy ezzel a jövő generációit veszélyeztetnénk abban, hogy kielégítsék igényeiket.” 19 Johannesburgban elfogadtak egy Végrehajtási Tervet, általános jellegű ajánlásokat fogalmaztak. A Végrehajtási Tervben a szegénység csökkentése, az egészségügy, az energetika, a fejlődő országoknak nyújtott segítségnyújtás mellett kiemelt szerepet kapott a vegyipar és a vegyi anyagok szabályozása.20
2.2.7 Fenntartható Fejlődés Konferencia (Rio+20) – Rio De Janeiro A Fenntartható Fejlődés Konferencia 2012. június 20. és 22. között lesz Rio De Janeiróban. A készülő konferenciát Rio+20 vagy 2012-es világtalálkozónak is nevezik, utalva az 1992-es Riói Konferenciára. A találkozó célkitűzései között szerepel a fenntartható fejlődés iránti elköteleződés ismételt megerősítése és biztosítása, a fenntartható fejlődés érdekében kitűzött nemzetközi célok eddigi megvalósulásának értékelése és megoldások kidolgozása az új kihívásokra. A konferencia két speciális témára is fog koncentrálni: zöld gazdaság a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés érdekében, valamint a fenntarthatóság intézményi kereteinek megteremtése.21
19
Kofi A.Annan szavai a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozón http://www.un.org/jsummit/html/brochure/brochure12.pdf letöltve: 2012-03-02 20:12 20 A környezet-gazdaságtan alapjai. Szerk.: Medvéné dr. Szabad Katalin. Perfekt Kiadó, Bp., 2008. 224-230. o. 21 További információ a Rió+20 konferenciáról: http://www.uncsd2012.org/rio20/ letöltve: 2012-03-02 22:10
16
3. KÖRNYEZET ÉS FENNTARTHATÓSÁG NEMZETKÖZI, REGIONÁLIS ÉS NEMZETI SZINTEN 3.1 ENSZ "Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseink megvalósulását lehetővé tevő környezetben éljen."22 Ha felkeressük az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos oldalát23 láthatjuk, hogy mennyire fontos és aktuális téma a szervezet számára a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés. Szakdolgozatom készítésekor a főoldalon megjelenő fókuszterületek hetes listájából a témához kapcsolódóan két kérdéskört is találtam: Sustainable development/Rio+20 (Fenntartható Fejlődés/Rió+20)24 és Millennium Development Goals (Millenniumi Fejlesztési Célok).25
3.1.1 Agenda 21 – Feladatok a 21. századra A Riói Konferenciának jelentős eredménye volt az Agenda 21, amely feladatokat fogalmazott meg a fenntarthatóság megvalósítása érdekében a 21. századra. A cselekvési program a környezet és fejlődés általános kihívásait tartalmazza, figyelembe véve a jelen és a jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit. Négy fő egységből áll:
22
U Thant, az ENSZ főtitkárának nyilatkozata. ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács 17. Ülésszaka, 1969. In: Havasi Csaba: A környezetvédelem kezdetei. In: ENSZ Modell Papers, I.1. kiadás, 2010. 108. o. 23 Az ENSZ hivatalos oldala: www.un.org letöltve: 2012-03-03 07:23 24 Ld. 16. o. 25 Ld. 19-20. o.
17
társadalmi és gazdasági dimenziók,
a természeti erőforrások megőrzése és a velük való hatékony gazdálkodás,
a társadalmi csoportok szerepének erősítése,
a megvalósítás és végrehajtás eszközei.
Az első fejezet a szegénység elleni küzdelemről, a népesség növekedéséről, a változó fogyasztási szokásokról, az emberi egészség védelméről, a fenntarthatósági szempontok a döntéshozatalkor történő figyelembe vételéről szól. A második fejezet a környezet egyes elemeinek védelmével foglalkozik, például a vizek, a talaj, a levegő védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a vegyi anyagokkal vagy hulladékokkal történő megfelelő gazdálkodás. A harmadik fejezet a nagyobb érdekcsoportok fenntartható fejlődésben való részvételéről, szerepének erősítéséről szól. Fejezeteket találhatunk a nem kormányzati, helyi szervezetek szerepvállalásáról, a szakszervezetek, a nők és a fiatal generációk részvételéről is. A negyedik fejezetben az Agenda 21 megfogalmazza a program megvalósításának lehetséges eszközeit. Ezek a következők:
pénzügyi források és mechanizmusok igénybe vétele,
környezetbarát technológiák fejlesztése,
a tudomány fejlesztése a fenntartható fejlődés szolgálatában,
az oktatás és a képzés támogatása,
segítségnyújtás a fejlődő országoknak,
nemzetközi intézményi eszközrendszer kialakítása,
nemzetközi jogi keretek megteremtése,
információ biztosítása a döntéshozatalhoz.26
A dokumentum 28. fejezete felhívja a világ politikai vezetőinek figyelmét arra, hogy alakítsanak ki egy a helyi közösségek által elfogadható fenntartható fejlődéssel foglalkozó
26
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács Fenntartható Fejlődés Bizottságának információi az Agenda 21-ről: http://www.un.org/esa/dsd/agenda21/res_agenda21_00.shtml letöltve 2012-03-03 17:02
18
programot. Ennek keretében dolgozták ki 1997-ben a „Fenntartható Fejlődés Gazdasági Helyzete Magyarországon” című dokumentumot.27
3.1.2 Millenniumi Fejlesztési Célok 2000-ben a Millenniumi Csúcson 193 ENSZ ország és további 23 nemzetközi szervezet nyolc 2015-ig megvalósítandó célkitűzést határozott meg. Ezek az úgy nevezett Millenniumi Fejlesztési
Célok
(Millennium
Development
Goals)
melyek
szlogenje:
„2015-ig
felszámolhatjuk a szegénységet!” A Millenniumi Csúcson kiadott Millenniumi Nyilatkozatban megfogalmazták, hogy az alapvető cél egy békésebb, prosperálóbb, igazságosabb világ. Felismerték, hogy vannak olyan célok, melyek a világon mindenkinek közös érdekei, ám elérésükhöz globális együttműködésre van szükség. A Nyilatkozatban az alábbi közös értékeket emelték ki: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, a környezet tisztelete, közös felelősség. A környezet tiszteletének elvét a Nyilatkozat részletezi: „Minden élőlénnyel és természeti erőforrással körültekintően kell bánni, összhangban a fenntartható fejlődés alapelveivel. Csak ily módon tudjuk megőrizni környezetünk sokszínűségét magunk és utódaink számára. A jövő generációinak jólléte érdekében a jelenlegi fenntarthatatlan termelési és fogyasztási mintákon változtatni kell.”28
27
Lásd erről részletesen: Economic Aspects of Sustainable Development in Hungary http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/countr/hungary/eco.htm letöltve: 2012.03.04 20:11 28 Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata, a Közgyűlés 55. Ülése, 2000. http://www.un.org/millennium/declaration/ares552e.pdf letöltve: 2012.03.20.
19
A Millenniumi Csúcson a résztvevők az alábbi nyolc célkitűzés és ezeken belül további alcélok 2015-ig történő megvalósításában állapodtak meg: Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek. Felére csökkentik azok arányát, akik kevesebb, mint napi 1 dollárból élnek. Teljes
és
produktív
foglalkoztatottságot
és
illő
munkát
teremtenek
mindenkinek. 1990 és 2015 között felére csökkenteni az éhezők számát. Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást. Biztosítják, hogy a gyerekeknek mindenhol lehetőségük legyen alapfokú iskolát végezni. Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, és segítik a nők felemelkedését. Az oktatás minden szintjén megszüntetik a nemek közötti aránytalanságot. Csökkentik a gyermekhalandóságot. Kétharmadával csökkentik az öt éves kor alattiak halálozási arányát. Javítják az anyai egészségügyet. Háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi halandóságot. Biztosítják az általános nemzési egészség lehetőségét. Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen. Megállítják és visszájára fordítják a HIV/AIDS, a malária és más nagyobb betegségek terjedését. Általános hozzáférést biztosítanak a gyógymódokhoz. Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot (alább részletezésre kerül). A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki. Szabályozott, kiszámítható, megkülönböztetéstől mentes, nyílt kereskedelmi és pénzügyi rendszert építenek ki. Foglalkoznak a fejlődő országok adósságproblémáival. A fejlődő országokban elérhetővé teszik az alapvető gyógyszereket. Hozzáférhetővé teszik az új technológiákat.
20
A hetedik cél tehát a környezeti fenntarthatóság biztosítása. A környezet fenntarthatósága feltétele a globális gazdasági és társadalmi jólétnek. Ezen célkitűzésen belül négy részcélt tűztek ki: a fenntartható fejlődés alapelveit integrálni kell az országok politikájába és programjaiba és meg kell állítani a természeti erőforrások csökkenését; jelentős mértékben csökkenteni kell a biológiai sokféleség csökkenését; biztosítani kell az alapvető higiénés körülményeket és felére kell csökkenteni azok számát, akiknek nincsen fenntartható lehetősége ivóvízhez jutni; 2020-ig legalább 100 millió nyomornegyedben élő személy életminőségét és –körülményeit kell javítani.29
3.2 OECD Az OECD hivatalos honlapján30 a kiemelt fontosságú területek között található két szakdolgozatommal releváns témakör is: a környezet és a fenntartható fejlődés. A szervezet maga is kidolgozta saját fenntarthatósági stratégiáját, környezetvédelmi programjait. A stratégiákat, irányelveket az OECD Környezetvédelmi Bizottsága (EPOC) határozza meg, amely a tagállamok számára fórumként is szolgál egymás környezetvédelmi stratégiáinak megismerésére.31
3.2.1 AZ OECD „Zöld Növekedési Stratégiája” Az OECD 2011-ben dolgozta ki az úgy nevezett „Zöld Növekedési Stratégiát” (Green Growth Strategy). Az OECD definíciója alapján a zöld növekedés elősegíti a gazdasági növekedést és fejlődést, biztosítva emellett, hogy a természeti készletek fedezzék azt az erőforrás-mennyiséget és környezeti szolgáltatást, ami az emberek jólétét garantálja.32 A természeti problémákra - például a csökkenő ivóvízmennyiség, a nem megújuló erőforrások mennyiségének csökkenése, a biológiai sokféleség elveszítése - adott válaszul alkották meg a
29
Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai http://www.un.org/millenniumgoals/ letöltve: 2012-03-20 17:20 Az OECD hivatalos oldala: www.oecd.org 2012-03-21 19:43 31 További információ az OECD Környezetvédelmi Bizottságáról: OECD Environment Policy Committee http://www.oecd.org/document/25/0,3746,en_2649_33713_1895129_1_1_1_1,00.html letöltve: 2012-04-12 18:02 32 OECD Towards Green Growth: Monitoring Progress, OECD Indicators, 2011 9. o. 30
21
stratégiát, mely a Riói Konferencia elemzéseit veszi alapul. Az „Út a zöld növekedés felé”33 elnevezésű jelentést nemzetközi szervezetekkel együttműködve dolgozták ki, amely a zöld növekedés érdekében terveket ajánl a vállalatok számára, konkrét eszközöket és ajánlásokat tartalmaz a célok végrehajtásához, mutatókat határoz meg a folyamat monitorozására. Alapvető célkitűzései között szerepel a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításának elősegítése is. A „Zöld Növekedési Stratégia” a stratégia megvalósítását az alábbi tényezőkben látja:
a termelékenység javítása: a természeti erőforrások gazdaságos felhasználása révén nagyobb hatékonyság elérése,
innovációs tevékenység fokozása: a környezeti problémákat új, innovatív megoldásokkal és eszközökkel (termékekkel és technológiákkal) kell megoldani,
új piacok teremtése: a zöld termékeknek, szolgáltatásoknak új piacok teremtése; irántuk a kereslet fokozása,
befektetői bizalom erősítése: a kormányzati példamutatás révén a befektetői bizalom erősítése, hangsúlyozva az általa elérhető nagyobb kiszámíthatóságot és stabilitást,
stabilitás: makrogazdasági elemek kiszámíthatóvá tétele,
erőforrások beszűkülésének megakadályozása: a nem megújuló erőforrásokból rendelkezésre álló mennyiség megőrzése, lehetséges növelése.34
Amennyiben a vállalatok e zöld célokat szem előtt tartják és beépítik stratégiáikba, a zöld stratégia a jövőben jövedelmezővé válhat. Így lesz biztosítható az alapvető cél: a gazdasági és a környezeti célok egyidejűleg történő megvalósítása. A Zöld Növekedési Stratégia ösztönzi tehát a vállalatokat a környezettudatosabb magatartásra; a környezeti problémák megoldása érdekében új módszerek kidolgozására, a zöld termékek, technológiák számára új piacok létrehozására sarkallva azokat. Hangsúlyozza a zöld termékek kutatásának és fejlesztésének elősegítését, az eredmények elterjesztésére a nemzetközi technológia-transzfer elősegítését. A 33
Interim Report of the Green Growth Strategy: Implementing our Commitment for a sustainable future (A Zöld növekedési stratégia időközi jelentése: A fenntartható jövő megvalósítása, OECD Bizottság, 2010. http://www.oecd.org/dataoecd/42/46/45312720.pdf letöltve: 2012-04-15 22:05 34
OECD Towards Green Growth (Útban a zöld növekedés felé), 2011. http://www.oecd.org/dataoecd/42/47/47985977.pdf letöltve: 2012-03-12 19:01
22
megvalósítás eszközéül két tényezőt emel ki: központi pénzügyi és szabályozó intézkedések (adó- és versenypolitika), valamint a természeti erőforrások hatékony felhasználását ösztönző intézkedések bevezetését. Ezek teremthetik meg a stratégia megvalósításának keretfeltételeit. A Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításának elősegítésére a stratégia az infrastruktúra hatékony fejlesztését javasolja, valamint olyan technológiák bevezetését, melyek az emberek egészségének, körülményeinek javulását segítik elő (például víz- és hulladékgazdálkodás területén). A zöld növekedés előnyös mind a kormány, mind a vállalatok és az egész társadalom számára, hiszen új munkahelyek teremtését vonhatja maga után. Ennek megfelelően a munkavállalók képzését és oktatását az illetékes vállalatoknak elő kell segíteniük. A zöld növekedés figyelemmel kísérésére a Zöld Növekedési Stratégiában mutatókat is meghatároztak, melyről külön jelentést is készült, Towards Green Growth: Monitoring Progress OECD Indicators címmel. A jelentésben található mutatók négy szempontból követik nyomon a zöld növekedés érdekében véghezvitt változásokat: a termelékenység és a természeti erőforrások viszonyában, a természeti erőforrások mennyiségére vonatkozóan, az életminőség környezeti dimenzióit tekintve,
valamint
a
környezeti
lehetőségekre
adott
politikai
válaszintézkedésekre
vonatkozóan.35 Az OECD kutatások szerint a zöld fejlődés már elindult. A vállalatok rájöttek arra, hogy a zöld termékek és technológiák új piacot jelentenek. A befektetők hosszú távú befektetésekhez zöld feltételeket, infrastruktúrát keresnek. Ám a folyamat sikerességéhez globális együttműködésre van szükség, a kormányok hozzájárulása is szükséges, hiszen meg kell teremteni a szükséges keretfeltételeket, a vállalatoknak és a társadalomnak pedig véghez kell vinnie a változásokat.
35
További információ az OECD Environmental Outlook 2030 jelentésről: http://www.oecd.org/dataoecd/37/34/48224539.pdf letöltve: 2012-03-12 13:10
23
3.2.2 OECD Környezetvédelmi Kilátások 2030-ig Az OECD első Környezetvédelmi Kilátások jelentését 2001-ben adta ki, majd ezt követte a 2008-as kiadás, mely 2030-ig fogalmazta meg a környezeti és gazdasági trendek elemzéseit és a szükséges intézkedéseket.36 A tanulmány összefoglalja napjaink környezeti kihívásait fogyasztási minták megváltozása, népességnövekedés, globalizáció, urbanizáció -, majd ezek hatásainak bemutatása után – például éghajlatváltozás, biológiai sokféleség csökkenése, ivóvíz készletek veszélybe kerülése – a környezetvédelmi kihívások kezeléséhez szükségesek irányelvekre, illetve a politikai intézkedések hiányából eredő következményekre és a bennük rejlő lehetőségekre tér rá. Ahogy a kiadvány alcíme (A környezetvédelmi politikai tétlenség következményei) is sugallja, a jelentés foglalkozik azzal, hogy milyen lenne a jövő, amennyiben nem kerülne sor a környezettel kapcsolatos politikai intézkedésekre. A kiadvány abban különbözik az elsőtől, hogy nagy hangsúlyt fektet a BRIICS országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) esetleges szerepvállalására is. A kihívások szemléltetésére az OECD a Környezetvédelmi Kihívások 2030 kiadványában egy „jelzőlámpás” rendszert dolgozott ki, amely három kategóriába sorolja a különböző fókuszterületeket (ld. 1. táblázat). A zöld lámpával jelölt területek olyan kérdések, ahol már jelentős politikai intézkedéseket vittek véghez, az intézkedéseket részben végre is hajtották, ám mégis fokozott figyelmet igényelnek. A sárga lámpásnak ítélt kihívások bizonytalan területeket jelölnek, ahol mind az ajánlások, az irányelvek és a szabályozások megalkotása, mind azok megvalósítása jelentős javításra szorul. A piros lámpával jelölt területek a legkritikusabbak. Szabályozásuk általában nem megoldott, a területek elhanyagoltak, radikális és gyors változtatást igényelnek. Az intézkedések hiánya messzemenő következményekkel járhat: a környezeti mutatószámok rosszabbodnak, a környezet terhelésének mértéke növekszik, a víz-, a lég-, a talajszennyezés nő. Ezzel ellentétben a politikai intézkedések meghozatala és véghezvitele gazdasági növekedést eredményezhet. Milyen eszközök alkalmazhatók ezek megvalósítása érdekében? 36
OECD Environmental Outlook to 2030 - The Consequences of Inaction, 2008. http://www.oecd.org/document/20/0,3746,en_2649_37465_39676628_1_1_1_37465,00.html letöltve: 2012-03-13 18:07
24
makrogazdasági eszközök alkalmazása (adók, engedélyek), környezetvédelmi szempontok egyéb politikákba történő integrációja, ökoinnováció támogatása, társadalmi célok támogatása, környezetvédelmi együttműködés kibővítése, környezetvédelmi szabályozások szigorítása.37
1. táblázat: OECD környezetvédelmi kilátások 2030-ig
Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd/31/25/40204238.pdf
37
OECD Environmental Outlook 2030, Summary in English, 2008. 4-5. o. http://www.oecd.org/dataoecd/30/10/40202689.pdf letöltve: 2012-03-14 20:37
25
3.2.3 OECD környezetvédelmi kilátások 2050-ig Az OECD 2012-ben adta ki újabb környezetvédelmi szcenárióit tartalmazó jelentését, ezúttal a 2050-re vonatkozólag.38 A tanulmány a Környezetvédelmi Kihívások 2030-ig jelentést alapul véve azt kutatja, hogy mi várható abban az esetben, ha a gazdaságok nem vezetnek be a jelenleginél szigorúbb környezeti intézkedéseket, vagy a meglévőket nem megfelelően alkalmazzák. A tanulmány a 2030-ra vonatkozó jelentés négy legkritikusabb, „piroslámpás” területére koncentrál, ezek pedig az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség, a vízproblémák és az egészségügyi hatások. Ezek a területek igénylik a legsürgősebb és legszigorúbb intézkedéseket. A jelentés alapján, ha nem teszünk további lépéseket környezetünkért, akkor 2050-re, az egyes részterületekre lebontva például az üvegházhatású gázok kibocsátása világszerte 50%-kal fog növekedni, az átlaghőmérséklet 3-6 °C fokkal is fokozódik. A biológiai sokféleség 10%-os csökkenése várható, a globális víz iránti kereslet szintén növekedni fog, ám egyre kevesebben jutnak majd ivó- és édesvízhez. Az ózon- és levegőszennyezés is súlyos problémákat fog okozni mind az emberek egészsége, mind pedig a minket körülvevő környezet számára. Ezek elkerülésére a 2050-re vonatkozó környezetvédelmi jelentés a vállalatok, a fogyasztók számára a zöld megoldások vonzóvá, a szennyező megoldások drágábbá tételét javasolja, például környezetvédelmi adók kiszabásával, vagy az emisszió-kereskedelem fejlesztésével. Konkrét megoldásokat is megfogalmaz: az erőforrások elérésének, felhasználásának drágítása, a környezetre vonatkozó szabályozások, irányelvek hatékonyabbá tétele, zöld innováció támogatása, környezetvédelmi kutatás és fejlesztés elősegítése.39 38
További információ az OECD Environmental Outlook 2050 jelentésről: http://www.oecd.org/document/11/0,3746,en_2649_37465_49036555_1_1_1_37465,00.html letöltve: 2012-0316 07:10 39 OECD Environmental Outlook 2030, Summary in Hungarian, 2012. http://www.oecdepublishing.org/multilingual-summaries/9789264122246-sum/html/9789264122246-sumhu.html letöltés: 2012-03-20 15:55
26
3.3 Európai Unió
A környezetvédelem az Európai Unió egyik fontos szakpolitikája. Az Unió környezetvédelmi előírásai rendkívül szigorúak. Jelenleg a teljes uniós környezeti joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. Európai Uniós országként nekünk is meg kell felelnünk a szabályozásoknak, bármely (makro-, mikro-) szinten történő döntéseink során.
A
Római
Szerződés
még nem
tartalmazott
a
környezeti
politikára
vonatkozó
rendelkezéseket. Majd az egyre inkább felerősödő környezeti problémák hatására felmerült az igény arra, hogy a környezetvédelmi keretek megteremtésében az Európai Közösség is kivegye a részét. Ezért a tagországok már az 1972-es Párizsi Konferencián a környezetvédelem közösségi szintre történő emelését fogadták el, a környezetpolitika pedig először az Egységes Európai Okmányban, 1986-ban jelent meg. A környezetvédelem és a fenntarthatóság keretfeltételeinek megteremtésében és megvalósításában minden uniós szervezet részt vesz. Az Európai Parlament rendelkezik Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal (ENVI - Environment, Public Health and Food Safety), az Európai Bizottság minden területre vonatkozóan, mélyre hatóan foglalkozik a témával (Environment Directorate-General),40 az Európai Unió Tanácsának pedig környezeti miniszterekből álló Környezeti Tanácsa (Environment Council)41 van. Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben is külön fejezet (191, 192, 193. cikk) foglalkozik a környezet védelmével. A szerződésben megfogalmazott alapvető célok a következőek: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, a természeti erőforrások ésszerű, körültekintő felhasználása, 40
Az Európai Bizottság és a környezetvédelem http://ec.europa.eu/environment/index_en.htm letöltve: 201203.23 18:11 41 További információ az Európai Unió Környezeti Tanácsáról http://www.consilium.europa.eu/policies/councilconfigurations/environment?lang=hu letöltve: 2012-03-24 20:46
27
az emberi egészség védelme, a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. A Szerződés alapelveket is megfogalmaz, melyeket minden esetben figyelembe kell venni. Ezek a következők: magas szintű környezetvédelem elve, megelőzés elve: el kell kerülni a környezetet károsító és a szennyező anyagok termelését, már a szennyezés gyökerénél kell megszüntetni a környezeti szennyező hatásokat, „szennyező fizet” elve: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel, integrálás alapelve: A környezet megóvása minden közösségi ágazati politikába be kell építeni, szubszidiaritás elve: az EU által kidolgozott környezetvédelmi stratégiákat és programokat megvalósításáért a tagállamok felelősek, partnerség elve: a környezet problémák megoldása csak összefogással lehetséges, ezért törekedni kell a vállalati és az állami szektor közötti párbeszédre és együttműködésre.42 Az unió nagy figyelmet fordít a biológiai sokféleség megőrzésére, a hatékony erőforrásfelhasználás elősegítésére, a víz- és légszennyezés csökkentésére, a hulladékgazdálkodás javítására. Ezeken túl foglalkozik többek között az éghajlatváltozással, a talajvédelemmel, a fenntartható fejlődéssel. A témával kapcsolatos anyag mennyisége óriási, rendkívül szerteágazó és szofisztikált. A terjedelmi korlátok miatt az Európai Unió környezet- és természetvédelmi, valamint fenntarthatóságra vonatkozó dokumentációjából az hatodik környezeti cselekvési programot és a fenntartható fejlődés stratégiát emelem ki.
42
Az Európai Unió működéséről szóló szerződése 191. cikk, 2010/C 83/01.
28
3.3.1 Hatodik környezetvédelmi cselekvési program 43
Az Európai Unió környezetvédelmi prioritásait környezetvédelmi cselekvési programokban foglalja össze. Az első környezetvédelmi akcióprogram 1973-ban készült el. Jelenleg a hatodik környezetvédelmi cselekvési program van érvényben, amely 2012. júliusig határozza meg a stratégiát.44 A klímaváltozás és a természet, a környezet és az egészség, a természeti erőforrás- és a hulladékgazdálkodás területeken fogalmaz meg ajánlásokat. Célja, hogy befolyást gyakoroljon az üzleti élet szereplőire, a fogyasztók, a politikai döntéshozók által hozott döntésekre. A program meghatározza, hogy a hatályos jogszabályok végrehajtásán javítani kell, a környezeti szempontokat be kell illeszteni más szakpolitikákba, a cselekvésbe minden gazdasági szintet be kell vonni, és törekedni kell a környezettudatos magatartás formálására. Nagy hangsúlyt fektet a piaccal történő együttműködésre, amelynek elősegítésére megoldásokat is javasol: a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetése, a vállalkozások környezeti teljesítményének és a környezetvédelmi követelmények betartásának közzététele, jutalmazási rendszerek bevezetése a környezettudatos és a környezeti hatások csökkentésére törekvő vállalkozások számára, az ökocímke használatának ösztönzése, értékelése, zöld közbeszerzési politika alkalmazásának előmozdítása, a környezeti felelősségről szóló jogszabály elfogadása 45
43
Alcíme: „Környezet 2010: a mi jövőnk, a mi választásunk” Az Európai Parlament és s Tanács határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról, 1600/2002/EK , 2002. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002D1600:HU:HTML letöltve: 2012-04-14 12:06 45 Hatodik környezeti cselekvési program, 2002-2012 http://ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm letöltve: 2012.03.27 06:45 44
29
3.3.2 Az Európai Unió fenntartható fejlődés stratégiája Az Európai Unió a Brundtland Bizottság által meghatározott megfogalmazást alkalmazza a fenntarthatóság definiálására. A stratégia négy, egymást erősítő pillérből áll: gazdasági, ökológiai, társadalmi és kormányzati. Az Unió fenntartható fejlődés stratégiája a világot fenyegető összes kihívást magába foglalja és mindegyik megoldására intézkedéseket javasol. Az éghajlatváltozás megállítására erőforrás-hatékonyságot, a megújuló energiaforrások széles körben történő elterjesztésére és használatára ösztönöz. A közlekedés okozta gondokra környezetbarát és egészségre nem káros megoldásokat javasol, a közúti fuvarozás egyéb alternatívákkal történő helyettesítését és az energiatakarékos,
a környezetet
kevésbé terhelő
közlekedési
eszközök használatát
indítványozza. A termelési és a fogyasztási szokások gyakorlatában a cél a zöld közbeszerzés támogatása, az ökológiai és a társadalmi, a környezeti innovációk és technológiák elterjesztése. Fontos szempont a közegészséget fenyegető hatások csökkentése, a termékek biztonságossá tétele a vegyi anyagok használatát szabályozó REACH46 és CLP47 rendeletek révén. A fenntarthatósági stratégia célkitűzéseinek teljesülését a Bizottság minden évben ellenőrzi, a mutatókat közzéteszi.48
46
REACH rendeletről http://ec.europa.eu/environment/chemicals/reach/reach_intro.htm letöltve:2012-03-18 20:00 47 CLP rendeletről http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/chemicals/documents/classification/ letöltve: 2012-03-18 20:10 48 A mutatók elérhetők az Eurostat honlapján: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/sdi/introduction/ 2012-03-18 20:21
30
3.3.3 Európa 2020 „Célunk, hogy változó világunkban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen.”49 Az Európa 2020 az Unió növekedési stratégiája. A stratégia öt területen fogalmazott meg célkitűzést: foglalkoztatás, K+F és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, szegénység és társadalmi kirekesztés. A célok a következők, kiemelve a környezetre vonatkozó előírásokat:
a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság elérje a 75%-ot,
az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatási és a fejlesztési célokra fordítsák,
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 20%-kal csökkenjen (bázisév: 1990), a megújuló energiaforrások aránya 20%-ra növekedjen,
az energiahatékonyságot 20%-kal javuljon,
a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel,
csökkenjen a nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők száma, legalább 20 millióval. 50
Az Európa 2020 stratégia prioritásai között szerepel a fenntartható növekedés megvalósítása. Ennek célja egy erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes európai gazdaság megteremtése. Az unió a fenntartható növekedést elengedhetetlennek tartja, amit például az erőforrásokkal történő pazarló bánásmód környezeti hatásaival, az éghajlatváltozás környezeti és gazdasági kockázataival indokol. Cselekvésre ösztönöz az is, hogy Európa túlságosan függ a fosszilis, nem megújuló energiaforrásoktól. Ez az egyirányú függés a harmadik országok felé olykor a nyersanyagárak befolyásolhatatlan, ugrásszerű növekedését eredményezi, ami
Európa 2020 – Európa növekedési stratégiája http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm letöltve: 2012-0320 21:01 50 Európai Bizottság honlapja, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm letöltés: 2012.03.22. 11:10 49
31
fenyegetheti a gazdasági stabilitást is. A problémákra megoldást jelenthet a fenntartható növekedés, melynek eléréséhez az alábbi intézkedések szükségesek: a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a hatékony erőforrás-gazdálkodás, a környezet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, új környezetbarát termékek és technológiák kifejlesztése, hatékony és intelligens villamosenergia-hálózatok kiépítése, versenyelőnyök biztosítása a vállalkozások számára, a fogyasztók fenntartható gondolkodásra történő nevelése. A stratégia fontos célkitűzése a versenyképesség növelése. A környezetbarát technológiák fejlesztésében és használatában az unió a jövőben is meg kívánja őrizni vezető szerepét. Az Európa 2020 stratégia keretében kiadták az „Erőforrás-hatékony Európa” című jelentést is.51 Ebben a gazdaság fejlődésének és az erőforrás- és energiafelhasználás csökkentésének együttes megvalósítását célozzák meg. Az stratégia alapján az energiaügyi célok megvalósítása esetén 2020-ig 60 milliárd eurót lehetne megtakarítani, 0,6–0,8%-kal növekedhetne a GDP. Ha a közösség az energiaszükséglet 20%-át megújuló forrásokból fedezné, ez több mint 600.000 új munkahelyet teremtene. Az energiahatékonyság 20%-kal történő javítása további 400 000 munkahely létrejöttét vonhatná maga után.52
3.4 MAGYARORSZÁG A fenntartható fejlődés megvalósításában országunk is részt vesz. 1993-ban, a Riói Konferencia után létrehozták a Fenntartható Fejlődés Bizottságot.53 A csoport a hazai környezetvédelmi feladatok meghatározásával és végrehajtásával foglalkozik. 1995-ben került
51
További információ a jelentésről: Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0021:FIN:HU:PDF letöltve: 2012-04-16 21:16 52 Európa 2020 – A fenntartható növekedés http://ec.europa.eu/europe2020/priorities/sustainablegrowth/index_hu.htm letöltve: 2012-04-16 21:06 53 A magyarországi Fenntartható Fejlődés Bizottság hivatalos honlapja: http://www.ff3.hu/ letöltve: 2012-03-23 18:11
32
elfogadásra
a
környezetvédelmi
törvény,54
1997-től
több
évre
terjedő
Nemzeti
Környezetvédelmi Programok indultak. A Magyar Köztársaság Kormánya 2007-ben adta ki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát és az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról szóló Tagállami jelentést.55 3.4.1 Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia (NFFS) „ A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú és tartós megőrzését, illetve javítását célozza. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia a társadalom fejlődésének egy ennek megfelelő pályára való állítását elősegítő, hosszú távú, keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel.”56 Az alapelvek kidolgozására magasabb szinten (ENSZ, EU) kerül sor, a magyar fenntartható fejlődési stratégia ezek nemzet specifikus adaptációja, amely hazai sajátosságokat is magába foglal. Célja, hogy országunk gazdasági fejlődése a fenntarthatóság jegyében történjen, figyelembe véve a hazai adottságokat és a nemzetközi feltételeket. Az NFFS hosszú távú, 20-25 éves időtartamra vonatkozó stratégia, mely az Európai Unió fenntarthatósági stratégiájához hasonlóan meghatározza a célokat, az azok eléréséhez vezető utat és eszközöket.
Magyar vonatkozásban a legproblémásabb témakörök, amelyeken a fenntarthatóság elérése érdekében változtatni kell, a következők: éghajlatváltozás, a környezet eltartó-képességének csökkenése, gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség, alacsony foglalkoztatási ráta, romló minőségű közoktatás és felsőoktatás, rossz egészségi állapot, problémás egészségügyi rendszer, 54
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, http://natura.2000.hu/doc/1995_53_tv.pdf letöltve: 2012-03-23 19:00 55 A Magyar Köztársaság Kormánya: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. 3.2 verzió. 2007. 56 A Magyar Köztársaság Kormánya: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. 3.2 verzió. 2007. 3. o.
33
növekvő társadalmi különbségek, nem fenntartható fogyasztói szokások, növekvő földterületigény, veszélyeztetett vízkészletek, gyenge kis- és középvállalkozások, külső függésben levő és a nem megújuló energiahordozókra alapozott energiarendszer, államháztartási helyzet, lassú közigazgatási eljárások. Ezek alapján a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megcélozza a lakosság egészségügyi állapotának javítását, a népesedési politika fejlesztését, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítását, a természeti értékek védelmét, az éghajlatváltozás ellen küzdelmet. Továbbá a vízgazdálkodás javítását, az ország versenyképességének előmozdítását, a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások kialakítását, a megfelelő energiagazdálkodást, a mobilitás biztosítása érdekében fenntartható közlekedés kialakítását, illetve a gazdasági szabályozóeszközök a fenntarthatóság szolgálatába állítását. 57 A Stratégia minden célterületen belül további cselekvési területeket is tartalmaz. Magyarország fenntarthatósági mutatószámainak eltérését az uniós átlagtól a 3. számú melléklet mutatja.
57
A Magyar Köztársaság Kormánya: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. 3.2 verzió. 2007. 32. o.
34
4. AZ ÜZLETI ÉLET SZEREPLŐI ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMOK 4.1 VISION 2050 – AZ ÜZLETI VILÁG ÚJ PROGRAMJA
Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy vállalatvezetők által létrehozott és irányított szervezet, mely a gazdasági tevékenység és a fenntartható fejlődés kapcsolatával foglalkozik. Célja a fenntartható jövő megvalósításának elősegítése a vállalatok, a társadalom és környezetünk számára. A szervezetnek különböző üzleti területekről és kontinensekről összesen 200 vállalat tagja, amelyek az egész világot fenyegető problémák megoldására, a veszélyek elhárítására érdekében innovatív elképzelések kidolgozására és megvalósítására, egy fenntartható jövő alapjainak letételére törekszenek.58 A WBCSD 2010ben 29 vállalat közreműködésével adta ki Vision 2050 jelentését, „Az üzleti világ új programja” néven. “A Vision 2050 megmutatja a kihívásokat, az utat és azokat a választási lehetőségeket, melyeket az üzleti vállalkozások használhatnak ahhoz, hogy hatékonyabb stratégiákat alkothassanak mind regionális, mind globális szinten, és melyek egy fenntartható világba vezetnek bennünket.”59 A jelentés egy a 2050-es évre vonatkozó jövőképet vázol fel. A célkitűzés egyszerű: “2050ben körülbelül 9 milliárd ember fog jól-létben élni, a Föld eltartó-képességén belül.”60
58
A WBCSD hivatalos honlapja: http://www.wbcsd.org/about.aspx letöltve: 2012-03-28 17:12 Mohammad A. Zaidi, Alcoa, Vision 2050 – Az üzleti világ új programja, 7. o. Elérhető a WBCSD hivatalos honlapján: http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx letöltve: 2012-03-28 17:54 60 Vision 2050 – Az üzleti világ új programja, 2. o. Elérhető a WBCSD hivatalos honlapján: http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx letöltve: 2012-03-28 17:25 59
35
3. ábra: A Vision 2050 által érintett kilenc terület, célok és megvalósításuk
Forrás: az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért Vision 2050 jelentése, 2010. február, 12-13. oldal
36
A projekt három alapvető kérdésre keresi a választ:
Milyen a fenntartható világ?
Hogyan valósítható ez meg?
Milyen szerepet játszik az üzleti szféra a fenntartható jövő megvalósításában?
A Vision 2050 szerint a fenntartható jövő megvalósítása érdekében kilenc területen kell lépéseket tennünk: értékek és viselkedés, humán fejlődés, gazdaság, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, energia és áram, épületek, közlekedés, nyersanyagok. A jelentés minden célterületen belül célokat határoz meg, majd javaslatokat tesz azok elérésére. A folyamat megvalósítása a Vision 2050 szerint két részből fog állni: a mozgalmas tízes évek 2020-ig, majd az átalakulás ideje 2050-ig. Az adott területekre lebontott célokat és megvalósítási javaslatokat a 3. ábra szemlélteti. A kezdeményezés nem kötelezően megvalósítandó célokat tartalmaz, hanem fórumot biztosít a tagok közötti párbeszédhez. A Vision 2050 egy keret, amelyre az üzleti világ a stratégiai és egyéb vállalati döntések meghozatalakor támaszkodhat. A projekt célja, hogy a környezetünkért tett változások véghezvitelére serkentse a vállalatokat, a társadalmat, a kormányt. Egy olyan világot képzel el, ahol mindenki számára elérhető, megfizethető lesz az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások, a közlekedés, az alapvető élelmiszerek, a víz, az energia, a lakhatás és a fogyasztási cikkek, anélkül, hogy a meglévő természeti erőforrásainkat kimerítenénk, a Föld biológiai sokféleségét rombolnánk, és ökológiai lábnyomunkat növelnénk.
Ennek
fenntarthatóságot
érdekében stratégiájuk
a
vállalatokat
arra
középpontjába;
ösztönzi,
hogy helyezzék
termékeikkel,
a
technológiáikkal,
szolgáltatásaikkal segítsék elő annak megvalósulását. A kormányoknak javasolja, hogy az irányelvekben és szabályokban legyenek tekintettel a fenntarthatósági szempontokra; a társadalom is mindvégig tartsa szem előtt azokat a mindennapi általános tevékenység során. Összefoglalva, a cél érdekében tehát:
azonosulni kell a jövőképpel,
a sikert és a fejlődést újra kell értelmezni nemzeti, vállalati és egyéni szinten egyaránt, 37
a biológiai termelékenység növelése révén többet kell kihozni bolygónkból,
az életminőség fenntartása mellett az ökológiai hatást csökkentő megoldások kidolgozását elő kell segíteni,
a küszöbérték alatti országok esetén növelni kell a Humán Fejlődési Indexet az ökológiai mutatók romlása nélkül.61
A Vision 2050 megfogalmazza, hogy az ökológiai lábnyomunkat csökkenteni kell. Ezért a WBCSD a Global Footprint Network hálózattal együttműködve meghatározta a Vision 2050 ökológiai lábnyomát. Az eredmények alapján, ha a kitűzött célokat sikerül megvalósítani, ökológiai lábnyomunk 1,1 bolygónyi lesz, ami később tovább csökkenhet, és elérheti az 1,0-s kívánt szintet. 4. ábra: A Vision 2050 és a szokásos üzleti tevékenység folytatásának ökológiai lábnyoma
Forrás: Global Footprint Network és WBCSD Vision 2050, WBCSD jelentés, 2010. http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx 15. o.
A jelentés nagy előnye, hogy a kissé megfoghatatlan jövőképfestésen túl a célok megvalósításában rejlő üzleti lehetőségeket is magában foglalja. A WBCSD szerint, ha 61
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért Vision 2050 jelentése, 2010. 64. o. Elérhető a WBCSD hivatalos honlapján: http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx letöltve: 2012-03-28 17:42
38
sikerül a 2050-re kitűzött célokat elérni, nagy lehetőségek nyílhatnak meg azon vállalkozások számára, melyek a fenntarthatóságot beépítették stratégiájukba. Többet érhetnek el kevesebb erőforrás felhasználásával, nem befolyásolva ezzel az emberek jólétét, vagy a minőséget. A célok eléréséhez az üzleti világnak nagy hangsúlyt kell helyeznie az innovációra, a tervek, a kitűzött célok megvalósítására. Ám ha a fenntarthatósági szempontokat mindvégig szem előtt tartják, fejlődhetnek a pénzügyi, technológiai iparágak, a hulladék-, víz és energiagazdálkodás, az oktatás, az egészségügy, új üzleti kapcsolatok alakulhatnak ki. Kialakul az úgy nevezett “zöld verseny”, amelyből a kimaradó vállalatok nagy hátrányba kerülhetnek. A Vision 2050 a változásokban tehát óriási üzleti potenciált lát, elsősorban az energetika, az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság, a vízügy, a fémipar, az egészségügy és az oktatás területén. Ezekről a PricewaterhouseCoopers-el (PwC) együttműködve kutatást is végzett.62 2. táblázat: A Vision 2050 megvalósításához kapcsolódóan a kulcsfontosságú szektorokra vonatkozó üzleti lehetőségek
Forrás: PwC előrejelzés az IEA, az OECD és a Világbank adatai alapján, WBCSD jelentés, 2010. http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx 15. o.
A WBCSD és a PwC felmérése alapján tehát az említett területekkel kapcsolatos üzleti potenciál 2050-re 3 és 10 trillió USD között lehet, ami ekkor a GDP 1,5 - 4,5%-a fogja kitenni. Ez komoly üzleti lehetőséget jelent. Lehetővé válik, hogy a gazdasági növekedés és a környezettudatos tevékenység ne zárja ki egymást. 62
Vision 2050 – Az üzleti világ új programja, 14. o. Elérhető a WBCSD hivatalos honlapján: http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx letöltve: 2012-03-28 17:54
39
4.2 ENSZ GLOBAL COMPACT A Global Compact a világ legnagyobb önkéntes kezdeményezése, mely a tagokat szigorú magatartási szabályok betartására kötelezi. Jelenleg több mint 8000 résztvevője van, a világ több mint 130 országából.63 Az ENSZ kezdeményezés keretében a csatlakozó szervezetek vállalják, hogy üzleti tevékenységükkel megfelelnek tíz alapelvnek, az alábbi területeken: az emberi jogok, a munkavégzés, a környezetvédelem, korrupció-ellenesség. Az önkéntes tagsággal a résztvevőknek az üzleti stratégiájukat is az alapelveknek megfelelően kell kialakítaniuk; a döntéshozatalba, a napi tevékenységbe, a szervezeti kultúrába is integrálni kell azokat. A Global Compact két egymást kiegészítő, alapvető célkitűzést fogalmaz meg: a tíz üzleti tevékenységre vonatkozó alapelv, valamint az ENSZ egyéb elveinek, például a Millenniumi Fejlesztési Célokban megfogalmazottak világszerte történő elfogadását és alkalmazását. A Global Compact magatartási szabályzatai korábban elfogadott olyan ENSZ dokumentumokon alapulnak, mint a Riói Környezet és Fejlődés Nyilatkozat, az Általános Emberi Jogok Nyilatkozata, az ENSZ Korrupció Ellenes Nyilatkozata. Az alapelvek a következők: 1. A vállalatoknak tiszteletben kell tartani a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és támogatniuk kell azok érvényesülését. 2. Biztosítani kell az emberi jogok megsértésének elkerülését. 3. A vállalatoknak támogatniuk kell a szövetkezésre vonatkozó szabadságjogot és el kell ismerniük a munkavállalók jogait. 4. A kényszerű és kötelező munka minden formáját meg kell szüntetni. 63
Az ENSZ Global Compact oldala – Áttekintés http://www.unglobalcompact.org/HowToParticipate/index.html letöltve: 2012-03-29 22:21
40
5. A gyermekmunkát minden formában törölni kell. 6. A munkavállalók diszkriminációját és elnyomását meg kell szüntetni. 7. A vállalatoknak biztosítaniuk kell a lehető legnagyobb óvatosságot a környezeti ártalmak, környezetszennyezés elkerülésére. 8. Kezdeményezéseket kell létrehozniuk a környezetvédelmi felelősség kiterjesztésére. 9. Támogatniuk kell a környezetbarát technológiák fejlesztését és széles körben történő elterjesztését. 10. A kereskedelmi ügyleteknek korrupciómentesnek kell lenniük, beleértve a zsarolás és vesztegetés tilalmát is.64 A tagok jogosultak a Global Compact logójának használatára. Ez jelképezi a felelősségteljes gazdálkodást a tíz alapelv betartásához való elkötelezettség révén. A logó elhelyezhető a szervezetek internetes oldalán, valamint a különböző vállalati irodai nyomtatványokon. Az alapelveket figyelembe véve a Global Compact kollaboratív megoldásokat keres azokra a kihívásokra, amelyekkel nemzetközi szinten szembe kell néznünk. Célja, hogy mind az ENSZ, mind pedig a privát szektor szakértelmét felhasználva együttesen lépjen fel a globális problémákkal szemben és korlátozza a tagok kizárólag gazdasági szempontokat szem előtt tartó, a környezeti és társadalmi hatásokat figyelmen kívül hagyó tevékenységét. A programhoz való csatlakozás számos előnnyel bír a tagok számára:
világszerte alkalmazott és elismert alapelveket vehetnek át a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási politika és gyakorlat kialakítására és végrehajtására,
kiválóan bevált és újonnan kialakított gyakorlatokat tehetnek közzé és hasznosíthatnak a tagokkal együttműködve a közös kihívások legyőzésére,
fenntartható megoldásokat alkalmazhatnak, együttműködve az ENSZ szervezetekkel, kormányokkal, civil szervezetekkel, más nem kormányzati szervekkel,
64
ENSZ Global Compact - A tíz alapelv http://www.unglobalcompact.org/AboutTheGC/TheTenPrinciples/index.html letöltve:2012-03-29 22:59
41
erősíthetik a kapcsolatot a központok és a leányvállalatok, valamint a Global Compact helyi hálózatai közötti a fejlett és fejlődő országokban egyaránt,
felhasználhatják az ENSZ széleskörű tudását és tapasztalatát a fenntarthatóság és a fejlődés témakörében.65
A tagoknak az alapelvek gyakorlatba ültetéséről előrehaladási jelentések formájában folyamatos tájékoztatást kell adni, a jelentést évente valamennyi érdekelt félhez (beruházók, civil szervezetek, hatóságok) el kell juttatni. A vállalkozás éves jelentésének tartalmaznia kell, hogy milyen módon történt az elvek támogatása. Törekedni kell az üzleti partnerek, ügyfelek, a fogyasztók és a nagyközönség bevonására.
4.3 OECD IRÁNYELVEK MULTINACIONÁLIS VÁLLALKOZÁSOKNAK
„ A gazdasági változások természete, mértéke és sebessége új stratégiai kihívások elé állította a vállalkozásokat és részvényeseiket. A multinacionális vállalkozásoknak lehetőségük van a fenntartható fejlődéshez szükséges legjobb gyakorlat alkalmazására, melynek célja, hogy erősítse a szociális, gazdasági és környezetvédelmi célkitűzések közötti konvergenciát. A multinacionális vállalkozásoknak sokkal nagyobb lehetőségük van a fenntartható növekedés elősegítésére, ha a kereskedelmet és a befektetéseket nyitott, versenyképes és megfelelően szabályozott piaci keretek között végzik.”66 A multinacionális vállalatok egyre növekvő jelentőséggel bírnak a világ gazdaságában. Hozzájárulnak
a
gazdasági,
társadalmi
haladáshoz,
az
életszínvonal
javulásához,
foglalkoztatási lehetőségek megteremtéséhez, ám emellett óriási ökológiai lábnyommal
65
ENSZ Global Compact – Áttekintés http://www.unglobalcompact.org/AboutTheGC/index.html letöltve: 2012-03-29 23:23 66 OECD Guidelines for Multinacional Enterprises, 2000. 10. o. További információ az irányelvekről magyar nyelven: http://www.oecd.org/dataoecd/61/39/38111194.pdf letöltve: 2012-03-30 18:22
42
rendelkeznek. Működésükkel nagymértékben terhelik környezetünket, a károsanyagkibocsátásuk jelentős, a hulladékok ártalmatlanítása sok helyütt nem megoldott. A nagy nemzetközi szervezetek, kormányok egymással együttműködve kidolgozták azokat a nemzetközi és politikai kereteket, amelyek között az üzleti élet folyik. Ilyen dokumentum többek
között
az
Emberi
Jogok
Egyetemes
Nyilatkozata,
a
Riói
Kiáltvány a
környezetvédelemről és a fejlődésről, a Koppenhágai Kiáltvány a társadalmi fejlődésről. A keretek kidolgozásában az OECD is részt vett. Megalkották a nemzeti beruházásokról, valamint a multinacionális vállalatoknak szóló nyilatkozatot. Az OECD 1976-ban fogalmazta meg először jogilag nem kötelező érvényű ajánlásait a multinacionális vállalkozások számára. A dokumentumot hat ízben vizsgálták felül, módosították és bővítették. A legújabb kiadás 2011. május 25-től érhető el. Az OECD multinacionális vállalatoknak szóló irányelveinek célja, hogy keretet adjon a felelősségteljes üzletvitel megvalósításához. Az ajánlások nyolc területre vonatkoznak: Emberi jogok, foglalkoztatás és ipari kapcsolatok, környezetvédelem, megvesztegetés elleni küzdelem, fogyasztói érdekek, tudomány és technológia, verseny, adózás. Az emberi jogokra vonatkozó iránymutatásokat a 2000-ben kiadott verzió még nem tartalmazta, azonban 2011-ben már első helyen szerepelt a nyolc terület közül.67 „ Az irányelveket támogató kormányok közös célja, hogy előmozdítsák a multinacionális vállalatok pozitív hozzájárulását a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéshez, valamint, hogy a működésük során esetleg előforduló nehézségeket minimálisra csökkentsék.”68 Az ajánlások jelentős hányada a környezet védelmére, a fenntartható gazdálkodásra vonatkozik. Az OECD is fontos ügyének tekinti tehát a fenntarthatóságot, a környezettel szembeni felelős gondolkodásmód átadását a vállalatok számára. A cél, hogy a vállalkozások fordítsanak kellő figyelmet gazdálkodásuk során a környezet, a közegészség és a biztonság
67
A 2011-es OECD multinacionális vállalatoknak szóló irányelvei megtalálhatók az alábbi elérhetőségen: http://www.oecd.org/dataoecd/43/29/48004323.pdf letöltve: 2012-04-18 00:28 68 OECD Guidelines for Multinacional Enterprises, 2000. 13. o. További információ az irányelvekről magyar nyelven: http://www.oecd.org/dataoecd/61/39/38111194.pdf letöltve: 2012-03-30 18:22
43
védelmére és úgy végezzék tevékenységüket, hogy elősegítsék a fenntartható növekedés megvalósulását. A környezetre vonatkozó irányelvek: környezetvédelmi rendszer létrehozása és fenntartása – a környezeti hatások felmérése és értékelése, környezeti célok kitűzése, a célok megvalósításának monitorozása, tájékoztatás - az érintettek, az alkalmazottak és a nyilvánosság informálása a vállalkozás tevékenyégének környezeti hatásairól, fejlődési folyamatokról, környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele a döntéshozatalnál – szükség esetén környezeti hatástanulmányt készítése, kártervek kidolgozása - szükséghelyzet esetére az esetleges balesetek környezetre, egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése, csökkentése érdekében, a környezetvédelmi teljesítmény állandó fokozása - megfelelő gyártási technológiák és eljárások használata, biztonságos, környezetkímélő, kis energia- és erőforrás-igényű termékek és szolgáltatások fejlesztése, megfelelő oktatás és képzés biztosítása, környezettudatos közpolitika támogatása.69 Magyarországon a Nemzeti Kapcsolattartó Pont feladata az OECD multinacionális vállalkozások
számára
megfogalmazott
irányelvei
hatékonyságának
előmozdítása,
megismertetése és terjesztése. A szervezet segíti az üzleti élet szereplőit, a különböző szervezeteket és egyéb érdekelteket az irányelvek megfelelő alkalmazásában, kezelésében. Továbbá a Nemzeti Kapcsolattartó Pont vitafórumként is szolgál és segítséget nyújt az ajánlásokban megfogalmazottakhoz kapcsolódó kérdések szakszerű megválaszolásában.70
69
OECD irányelvek a multinacionális vállalatok számára http://www.oecd.org/dataoecd/61/39/38111194.pdf letöltve: 2012-03-31 14:02 70 További információ a Nemzeti Kapcsolattartó Pontokról http://oecd.kormany.hu/oecd-nemzeti-kapcsolattartopont letöltve: 2012-04-18 10:08
44
5. HENKEL FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJA 5.1 ÁLTALÁNOS VÁLLALATI INFORMÁCIÓK A düsseldorfi székhelyű Henkel világszerte közel 48 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Több mint 120 országban van jelen, azon német vállalatok közé tartozik, melyek a legnagyobb külföldi leányvállalat-hálózattal rendelkeznek. Az 1876-ban alapított vállalat mind a fogyasztói, mind a termelői piacon globális vezető pozíciót tölt be, olyan ismert márkákkal, mint a Persil, a Schauma vagy a Pritt. A Henkel Magyarország Kft. 1987 óta van jelen országunkban. Központja Budapesten működik. Jelenleg három telephelyen folytat termelő tevékenységet: Körösladányban folyékony mosó- és háztartási tisztítószereket gyárt, Környén tradicionális ragasztógyártás folyik, Vácon szintén vizes bázisú és oldószeres ragasztók készülnek, ez a gyár azonban 2012től Környére költözik. A Henkel piacvezető márkáival és technológiáival három üzleti területen folytat tevékenységet, ezek pedig a Mosó- és háztartási tisztítószerek, a Kozmetika, illetve a Ragasztás Technológiák. 5. ábra: A Henkel árbevételének üzletágankénti megoszlása
27% % 22% % 50% % 1%
Forrás: Henkel Éves Vállalati Jelentés, 2011. A vállalat története a Mosó- és háztartási tisztítószerek üzletág egy termékével indult, ez a terület azóta is nagyon fontos szerepet tölt be a vállalat életében. A 2011-es árbevétel 27%-a 45
származott az üzletág termékeiből, a munkavállalók 20%-a dolgozik az ágazatban. A hazai piacon a terület legsikeresebb márkái a Bref, a Pur, a Tomi. A Kozmetika üzletág az adott területen belül világszerte nagy piaci részesedéssel rendelkezik, mely folyamatosan, gyors ütemben bővül. A paletta a haj-, szájápolástól a testápolásig terjed. A terület olyan vezető márkákat tudhat magáénak, mint a Schwarzkopf termékei, a Taft, a Fa, vagy a Vademecum. A Kozmetika üzletág árbevétele az utóbbi évben a teljes bevétel 22%-át tette ki, az összes Henkel munkavállaló 16%-a dolgozik ezen a területen. A legnagyobb arányt a Ragasztás Technológia üzletág adja, mely a teljes árbevétel felét teszi ki, és a munkavállalók 51%-át foglalkoztatja. A Henkel világelső a lakossági, szakipari és ipari ragasztó- és tömítőanyagok, valamint a felületkezelő eszközök gyártásában és forgalmazásában. Leghíresebb márkája a Cimsec, az üzletág fontos terméke a Loctite, a Technomelt. Az árbevétel fennmaradó 1%-át maga a vállalati tevékenység adja.71 Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a termelői és FMCG termékek piacán vezető multinacionális vállalatról van szó, amelynek márkái és technológiái világszerte ismertek és elismertek, a magánszemélyek, háztartások és ipari felhasználók mindennapjainak részévé váltak. Fontos ezért, hogy az árbevétel, a piaci részesedés folyamatos növelése mellett a vállalat figyelmet fordítson egyéb társadalmi kérdésekre, környezeti problémákra. A továbbiakban azt szeretném elemezni, hogy milyen szerepet játszanak a fenntarthatósági szempontok a vállalat életében. Képes-e a Henkel a fenntarthatóságot stratégiája szerves részévé tenni, és a globális kihívásokra választ adva, a nemzetközi szabályozásokat betartva, saját profiljának megfelelően, a környezet védelme érdekében célokat kitűzni és azokat megvalósítani. Bemutatom a Henkel 2011-es fenntarthatósági jelentését, valamint a korábban ismertetett fenntarthatósági stratégiák, egyéb környezettel kapcsolatos programok és intézkedések
71
A Henkel 2011-es Éves Vállalati Jelentése elérhetősége online formában: http://annualreport.henkel.com/ letöltve: 2012-04-06 16:44
46
megvalósulását a vállalati gyakorlatban. Elemzésre kerülnek a Henkel 2030-ig kitűzött célkitűzései is, valamint a vállalat azon törekvése, hogy a fenntarthatóságot az egész értéklánc bevonásával valósítsa meg. Külön figyelmet fordítok a fenntarthatósági szempontok a Henkel termékeiben történő érvényesülésére, hiszen egy vállalat a legtöbbet a termékei révén érhet el.
5.2 HENKEL ÉS A FENNTARTHATÓSÁG 5.2.1 Jövőkép és értékek A vállalati működés alapját képezik a Henkel „Jövőképünk és Értékeink” kódexében megfogalmazott irányelvek. A Henkel jövőképében megfogalmazza stratégiai célját, mely szerint márkáival és technológiáival világszerte élenjáró vállalat kíván lenni. A Henkel munkatársai a vállalat értékeinek megfelelően tevékenykednek, melyek a mindennapi munkavégzésük részévé váltak. A Henkel 2010-ben kialakított öt vállalati értéke - mely alapvetően meghatározza az üzleti tevékenység stratégiai irányát - a következő:
„Vevőinket helyezzük tevékenységünk középpontjába.
Értékeljük, követelmények elé állítjuk és jutalmazzuk munkatársainkat.
Kiváló és fenntartható pénzügyi teljesítményre törekszünk.
Elkötelezzük magunkat amellett, hogy vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság területén.
Jövőnket egy sikeres családi vállalat alapjaira építjük.”72
Ahogy látható, a fenntartható gazdálkodásra való törekvés már a vállalat alapvető működését meghatározó értékek között is feltűnik, ezzel is hangsúlyozva annak fontos szerepét a Henkel gyakorlatában. Azzal, hogy a fenntarthatóság a vállalat értékei között szerepel, a Henkel megfelel a WBCSD Vision 2050 által megfogalmazottaknak, melynek kilenc célterülete közül az első helyen szerepel az „értékek és viselkedés”. Mit is ért a fenntarthatóság területén betöltött vezető szerep alatt a Henkel? Ahogy a vállalat „Jövőképünk és Értékeink” kódexe fogalmaz:
72
Henkel „Jövőképünk és Értékeink” vállalati kódex http://www.henkel.hu/huu/content_data/253050_Brossura_HUN.pdf letöltve: 2012-04-10 10:01
47
„Olyan termékeket, technológiákat és folyamatokat kínálunk, melyek a legmagasabb elvárásoknak is megfelelnek. Elkötelezettek vagyunk munkatársaink biztonsága és egészsége, a környezetvédelem, valamint működési területünkön az emberek életminősége iránt.”73 A vállalat a fenntarthatóságot sikertényezőnek tekinti, a fenntartható gazdálkodásban lehetőségeket és versenyelőnyt lát. A meglévő nemzetközi szabályozások és irányelvek betartása mellett új, helyenként szigorúbb előírások kidolgozásán dolgoznak. Céljuk, hogy közös utat találjanak az üzleti fejlődésnek, valamint a környezet egyensúlyának. A vállalat értékének
növekedését,
eredményeinek
gyarapodását
elválaszthatatlannak
tartják
a
fenntarthatóságtól. A környezeti szempontok figyelembe vételét, az ökológiai lábnyom csökkentését, a társadalmi fejlődés elősegítését a hosszú távú üzleti fejlődés kulcsának tekintik. Hogy miképp valósítja meg ezeket az elképzeléseket és meggyőződéseket a Henkel, minden évben az éves gazdasági jelentéssel kiadott Fenntarthatósági Jelentés tartalmazza. 5.2.3 A fenntarthatóság fogalma A fenntarthatóság Henkel által használt meghatározása az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Vision 2050 dokumentumának megfogalmazásán alapul: „Az emberek jólétének biztosítása a bolygó erőforrásainak kimerítése nélkül.”74 5.2.4 A fenntarthatóság története, környezeti díjak A környezeti célok figyelembe vétele és egyensúlyba hozása a gazdasági törekvésekkel hosszú múltra tekint vissza a vállalat történetében. A Henkel vezetői a kezdetektől figyelembe vették a környezeti szempontokat az üzletvitel során. A vállalat már 1920-ban alkalmazott üzembiztonsági mérnököt, az ötvenes évektől kezdve végez rendszeres ökológiai minőségi ellenőrzéseket, 1991-ben írta alá a Nemzeti Kereskedelmi Kamara, Üzleti Charta a Fenntartható
Fejlődésért75
dokumentumát.
A
Henkel
1992-ben
adta
ki
az
első
73
Henkel „Jövőképünk és Értékeink” vállalati kódex 7. o. http://www.henkel.hu/huu/content_data/253050_Brossura_HUN.pdf letöltve: 2012-04-10 10:12 74 WBCSD hivatalos oldala http://www.wbcsd.org/web/projects/BZrole/Vision2050-FullReport_Final.pdf 3.oldal letöltve 2012-04-10. 10:34 75 További információ a Üzleti Charta a Fenntartható Fejlődésért dokumentumáról http://www.iccwbo.org/policy/environment/id1309/index.html letöltve: 2012-04-18 11:16
48
fenntarthatósági jelentését („Környezetvédelmi jelentés” címen), azóta minden évben megjelenik az új kiadás, melyben beszámolnak az eddigi eredményekről, további célkitűzésekről, tervekről. A jelentés kidolgozásáért a Fenntarthatósági Tanács a felelős, melyben minden üzleti terület és funkcionális egység képviselteti magát, szorosan együttműködve a Henkel Vezetőtestületével. A Henkel számos díjat nyert el a témában. A Dow Jones Fenntarthatósági index értékelése alapján - mely világszerte 1999 óta tanulmányozza a vezető fenntarthatóság által vezérelt vállalkozások pénzügyi teljesítményét76- a Henkel öt éve az iparág vezető vállalata. A DAXon szereplő német nagyvállalatok fenntarthatósági teljesítményét vizsgáló Sustainalytics összehasonlító elemzése alapján 2011-ben a Henkel a lista második helyére került. A tanulmány kiemelkedőnek minősítette a Henkel társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható vállalatirányítás érdekében tett lépéseit (ld. 4. melléklet). A Henkel harmadik éve szerepel a GLOBAL 100 – a világ legfenntarthatóbb vállalatainak listáján, 2010-ben 11, 2011-ben 61, míg 2012-ben a 17. helyen állt (ld. 5. melléklet).77 A Henkel AG további elismerései: kétszeres Walmart fenntarthatósági díjazott, 11 éve szerepel a FTSE4Good etikai indexén, 165. helyen áll a Newsweek magazin éves zöld rangsorán, 2011-ben negyedszer a világ legetikusabb vállalatainak listájára került. A vállalat Vállalati Fenntarthatósági Kódexszel rendelkezik, amelyben így fogalmaznak a fenntarthatóságról: „Gazdaságilag sikeres vállalatként hozzájárulunk a hatékony környezetvédelemhez és a társadalmi egyensúlyhoz. Arra törekszünk, hogy gazdálkodásunk, a környezetvédelem érdekében tett lépéseink, és a társadalmi felelősségvállalásunk között összhang alakuljon ki. Ezáltal a vállalat tartós sikerességét és jövőbeni fennmaradását is biztosítjuk.”78
76
Dow Jones Sustainability Index http://www.sustainability-index.com/ letöltve: 2012-04-18 14:10 GLOBAL 100 – a világ legfenntarthatóbb vállalatainak listáján http://global100.org/ letöltve: 2012-04-18 14:19 78 Henkel Vállalati Fenntarthatósági Kódex, 2008. 8. o. http://www.henkel.hu/huu/content_data/127196_Code_of_corporate_H_2.pdf letöltve: 2012-04-18 16:10 77
49
Az előírások a biztonság, egészségvédelem, környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás terén állítanak követelményeket. A Kódex fejezeteket tartalmaz többek között az egyének felelősségéről és motivációjáról; vezetési módszerekről, a biztonságos és környezeti hatás tekintetében megfelelő termékekről, technológiákról, gyártási eljárásokról; valamint a fenntarthatóságról az üzleti kapcsolatokban.
5.2.5 Henkel és a Global Compact A Henkel 2003-ban csatlakozott az ENSZ Global Compact-hoz, megerősítve ezzel a vállalat fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás iránti hosszú távú elköteleződését. Részt vesz emellett a német Global Compact hálózatban is. A vállalati kódexek szolgálnak alapul az ENSZ kezdeményezés előírásainak betartásához és végrehajtásához. A Global Compact általános magatartási szabályai és tíz alapelve már beépült a Henkel „Jövőképünk és Értékeink” kódexébe, ezzel azok a vállalati működés szerves részévé váltak. A tagsággal a vállalat állandó beszámolási kötelezettséggel tartozik a fenntarthatósági célból véghezvitt fejlődésről, fejlesztésekről. A 2010-es beszámolója alapján a Henkel a Global Compact előírásainak nagy százalékát teljesítette, de egyes területeken vannak még lemaradások. A következő ábra a Henkel önértékelése alapján a négy fő területre vonatkozó 22 kritérium teljesítésülésének arányát mutatja a 2010-es évre vonatkozóan. 6. ábra: A Henkel önértékelése a Global Compact kritériumainak megvalósulásáról, 2010. Emberi jogok
Munkavégzés Környezet Korrupció elleni küzdelem
Forrás: http://www.unglobalcompact.org/COPs/detail/10974
50
Ahogy az önértékelésből is látszik, a Henkel gyakorlatában a környezetre vonatkozó kritériumok valósultak meg a négy terület közül a legnagyobb mértékben. A vállalat hiányosságnak jelölte meg: a környezeti fenyegetések és az ezekre irányuló megoldási javaslatok megfelelő kommunikálását, a környezeti, fenntarthatóság szempontoknak megfelelő üzleti partnerek számát fenntarthatósági teljesítmény monitorozására létrehozott eszközöket.79
5.2.6 Henkel és a Millenniumi Fejlesztési Célok A Henkel már a Millenniumi Csúcsot követően elhatározta, hogy hozzájárul a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához. A vállalat törekvése, hogy tevékenysége révén elősegítse a nyolc globális célkitűzés 2015-ig történő teljesítését, és lépéseket tegyen azokon a területeken, ahol vállalati profiljának megfelelően javítani tud. A Millennium Fejlesztési Célok megvalósításához a vállalat leginkább a társadalmi kötelezettségvállalás révén képes hozzájárulni. A Henkel erre a célra hozta létre a MIT (Make an impact on tomorrow) kezdeményezését, mely összefogja a vállalat társadalmi felelősségvállalásának minden területét. A program a Henkel munkavállalók önkéntes munkája révén olyan területeket támogat, mint az oktatás és tudomány, az egészség, a művészetek és kultúra, valamint a környezetvédelem. A beérkezett pályázatok értékelésekor a Henkel figyelembe veszi, hogy az adott projekt mennyiben járul hozzá a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához. A MIT projektek vonatkoznak például a mélyszegénység megszüntetésére, az általános alapfokú oktatás biztosítására, a gyermekek életkörülményeinek javítására. A program keretében megvalósult már dél-afrikai óvoda építése, kambodzsai szegény gyerekek taníttatása, guatemalai vidéki házak rendbe hozása, erdősítések. A következő ábra az elmúlt három év során megvalósult MIT projektek Millenniumi Fejlesztési célok szerinti megoszlását mutatja.
79
Az értékelésről további információ olvasható: http://www.unglobalcompact.org/COPs/detail/10974 letöltve: 2012-04-12 09:10
51
3. táblázat: Megvalósult MIT projektek Millenniumi Fejlesztési Célok szerinti megoszlása
1. A súlyos szegénység és éhínség elleni küzdelem 2. A mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás megvalósítása 3. A nemek közti egyenlőség előmozdítása és a nők felemelkedésének elősegítése 4. A gyermekhalandóság csökkentése 5. Az anyai egészségügy javítása 6. A HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem 7. A környezeti fenntarthatóság biztosítása 8. A fejlesztés érdekében globális partnerség kiépítése
2009
2010
2011
21%
33%
30%
31%
47%
23%
10%
2%
2%
6%
3%
14%
3%
1%
1%
22%
7%
20%
6%
6%
9%
1%
1%
1%
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011. http://sustainabilityreport.henkel.com/society/millenniumdevelopment-goals.html
Ahogy a táblázatból is látszik, a legtöbb megvalósult Henkel MIT projekt a szegénység leküzdésére, az alapfokú oktatás biztosítására irányult. A 2010-es évhez képest 2011-ben nagymértékben növekedett a betegségek elleni küzdelem, valamint a gyermekhalandóság csökkentésére érdekében elnyert pályázat. A projektek hatása minden esetben pozitív a társadalom egésze számára, mivel hozzájárulnak az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak elérésében, és óriási segítséget jelentenek az érintett régiók és közösségek számára problémáik megoldásában.
52
5.3 VÁLLALATI FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA 5.3.1 Összefoglaló A Henkel 2012. március 10-én tette közzé új fenntarthatósági stratégiáját. A stratégia egy hosszú távú, húsz éves célkitűzés, mely 2030-ig határozza meg a vállalat fenntarthatósági törekvéseinek irányát. A hosszú távú célok hatékony megvalósítása érdekében a stratégiát világos, öt éves célokra bontották. Céljuk a stratégiai alapelvek alapján a fenntarthatósági kihívásokra új megoldások kidolgozása, megőrizve és növelve az üzleti sikereket. A Henkel fenntarthatósági stratégiájának rövid összefoglalója:
Stratégia
„Többet kevesebből” - Az ökológiai lábnyom csökkentése mellett nagyobb értékteremtés a vásárlók, a fogyasztók és minden érdekelt számára.
Eszközök
6 fókuszterület: Tekintettel a fenntartható fejlődés kihívásaira hat fókuszterületre koncentrál a vállalat, melyek az egész értékláncra vonatkoznak.
3 stratégiai alapelv: A stratégia sikeres végrehajtásához és az üzleti folyamatokba történő bevonásához három stratégiai alapelv került meghatározásra: termékek, partnerek, munkatársak.
20 éves célkitűzés 2030-ig: A vállalat tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak ökológiai lábnyomára eső érték megháromszorozása. Ezt a célkitűzést nevezi a Henkel 3-as faktornak.
5 éves célok 2015-re: A 20 éves célkitűzést alapul véve konkrét időközi célok kerültek meghatározásra, a hat fókuszterületre koncentrálva. A 2015-ös év végéig a hatékonyság 30%-kal, tehát éves szinten 5-6%-kal történő növelése a cél.
53
5.3.2 A fenntarthatósági stratégia fókuszterületei 7. ábra: A hosszú távú célkitűzés hat fókuszterülete
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
A fenntarthatósági stratégia megvalósítása érdekében hat tevékenységi területre koncentrál a vállalat, tekintettel a globálisan felmerülő környezeti problémákra, valamint a vállalat érdekeire. A vállalat arra törekszik, hogy ezeken a területeken tevékenységével, termékeivel és szolgáltatásaival haladást érjen el. A vállalat fókuszterületei alapvetően két részre oszthatók, nagyobb érték előállítására és az ökológiai lábnyom csökkentésére irányuló területekre. A Henkel célja, hogy - a WBCSD Vision 2050 jelentésének célkitűzése alapján80 - több értéket teremtsen a „Társadalmi fejlődés/szociális előrelépés”, a „Biztonság és egészség” és a „Teljesítmény” területeken, az „Energia és klíma”, „Nyersanyagok és hulladék”, „Víz és szennyvíz” területeken felhasznált erőforrások csökkentése mellett. A 2010-es jelentés még öt fókuszterületre koncentrált, amely 2011-ben kiegészült a „Teljesítménnyel.” Ezzel a vállalat megerősíti azon célkitűzését, hogy a társadalom számára minél több értéket teremtsen. Már a „Teljesítmény” területén fontos tényező a minőség. Olyan termékek fejlesztésére, gyártására és értékesítésére törekednek, amelyek a fogyasztók igényeit maradéktalanul 80
A WBCSD célkiűzése: többet gyártani kevesebb nyersanyaggal. ld. 36. o.
54
kielégítik és emellett a felhasználók fenntarthatósági teljesítményét is javítják. A „Biztonság és egészség” területen céljuk biztonságos munkahelyek teremtése és biztonságos termékek forgalmazása. A „Társadalmi fejlődés - szociális előrelépés” fókuszterületen a regionális gazdasági fejlődés elősegítése, az alkalmazottak megfelelő értékelése, számukra képzések biztosítása a cél. Az „Energia és Klíma” kérdéskörben fontos az energiafogyasztás és az üvegházhatás gázok kibocsátásának csökkentése, energiatakarékos termékek és szolgáltatások fejlesztése.
Az
erőforrásokkal
való
takarékos
bánásmód
elengedhetetlen,
ezért
a
„Nyersanyagok és hulladék” területen az optimalizáció a cél. A vízfogyasztás nagyon sarkalatos kérdés napjainkban, így a „Víz és szennyvíz” kérdéskörben szintén a felhasznált mennyiség csökkentése szükséges, a szennyvíz esetén fontos az ártalmatlanítás. Látható, hogy a Henkel által meghatározott fókuszterületek a vállalat profiljának megfelelően felölelik a nemzetközi fenntarthatósági stratégiákban, környezetvédelmi programokban kidolgozott fő globális kihívásokat, többek között az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodást, a vizek védelmét, a hatékony energia- és hulladékgazdálkodást.
5.3.3 Stratégiai alapelvek – termékek, partnerek, munkatársak A Henkel fenntarthatósági stratégiáját három tényező megfelelő hozzájárulása mellett látja megvalósíthatónak. Ezek a vállalat termékei, partnerei és munkatársai. E három tényező együttes közbenjárása révén válnak kivitelezhetővé a vállalat célkitűzései. Termékek A vállalat a termékein keresztül képes a legtöbbet változtatni. A Henkel termékeit világszerte emberek millió használják nap- mint nap, ezért dolgozatomban a későbbiekben elsősorban azt szeretném kiemelni, hogy milyen innovatív megoldásokat, termékeket dolgoz ki a Henkel annak érdekében, hogy tevékenységének környezetre gyakorolt hatását csökkentse. 81 A fókuszterületeket figyelembe véve a termékek teljesítményének növelése, ugyanakkor ökológiai hatásuk csökkentése a cél, az egész értékláncra kiterjedően.
81
Ld. 61-72. o.
55
Partnerek A Henkel üzleti partnereinek, fogyasztóinak, vásárlóinak hozzáállása rendkívül fontos, hiszen a vállalat egyedül nem képes a fenntarthatóság megvalósítására. Ezen társadalmi cél csak globális összefogás mellett kivitelezhető. A Henkel már beszállítói kiválasztásánál is figyelembe veszi a környezeti szempontokat, tájékoztatja és segíti fogyasztóit, együttműködik a nemzetközi közösségekkel is. Munkatársak A stratégia megvalósításának elengedhetetlen tényezői a Henkel munkatársai, akik mind a célok kidolgozásában, mind pedig a megoldások megtalálásában szerepet játszanak. A Henkel célja, hogy munkavégzése során minden munkavállaló szem előtt tartsa a fenntarthatóságot.
5.3.4 Húszéves hosszú távú célkitűzés, ötéves tervek Fenntarthatósági stratégia 2030 – „Többet kevesebből” 8. ábra: A Henkel hosszú távú stratégiájának szemléltetése
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
A gazdasági sikerek mellett a vállalat célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, hangsúlyozva azt, hogy e két cél nem zárja ki egymást. A Henkel húszéves fenntarthatósági stratégiájának alapvető célkitűzése egyszerű: Az ökológiai lábnyom csökkentése mellett háromszoros érték teremtése. Ezt a WBCSD Vision 2050 jelentésben már megjelent célt 3-as faktornak nevezik. A stratégia megvalósításának két útját határozza meg a Henkel: az aktuális teljesítményi szint megőrzése mellett harmadannyi erőforrás felhasználása, vagy a jelenlegi
erőforrás-felhasználás
mellett
háromszor
annyi
érték
teremtése.
A
cél 56
megvalósításával nem csak a Henkel, hanem az üzleti partnerek, a fogyasztók, az egész társadalom profitálhat. Ötéves tervek A húszéves célkitűzés hatékonyabb megvalósításához a Henkel ötéves terveket határozott meg. A 2007-2012-ig terjedő időszakra kitűzött célokat a Henkel már 2010-ben teljesítette. 2012-ig az „Energia és Klíma” területen a fogyasztás kitűzött 15%-os csökkentése helyett 21%-ot, a „Víz és szennyvíz” területen 10% helyett 26%-ot, a „Nyersanyagok és hulladékok” esetén 10% helyett 24%-ot, a „Biztonság és egészség” területen 20% helyett 29%-ot értek el (ld. 6. melléklet). Alapozva a pozitív eredményekre, a vállalat különböző fókuszterületekre vonatkozó céljait, a 2010-2015-ös időszakra a 11. ábra szemlélteti. Legfontosabb törekvés a hatékonyság 30%-al történő növelése, melynek eléréséhez mindegyik fókuszterületen tenni kell. 9. ábra: Fókuszterületekre vonatkozó célok a 2010-2015-ös időszakra
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
57
Minden fókuszterületre vonatkozó általános célkitűzések Az új termékeknek legalább egy fókuszterületen hozzá kell járulniuk a fenntartható fejlődéshez. Elismert mérési rendszert kell kialakítani az új termékek fenntarthatósághoz való hozzájárulásának értékelésére, a folyamatok számszerűsítésére. Mindegyik beszállítónak meg kell felelni a Henkel Vállalati Etikai Kódexében előírtaknak.
Az egyes fókuszterületekre vonatkozó célkitűzések összefoglalása A
2010-es
bázisévhez
viszonyítva
legalább
10%-os
termelőegységenkénti
forgalomnövekedés. A munkavállalók számára feladatkörüknek megfelelően folyamatos tréning és szakmai fejlesztés biztosítása. A női vezetők arányának éves szinten 2%-ig történő növelése, Foglalkozási biztonság, hosszú távon „zéró baleseti” ráta elérése. Baleseti ráta 20%-al történő csökkentése. Az energiafogyasztás és szén-dioxid kibocsátás további termelőegységenként 15%-al történő csökkentése. A telephelyek rendszeres ellenőrzése, a megújuló energiaforrások használatának felülvizsgálata céljából. A vízfogyasztás termelőegységenkénti 15%-al történő csökkentése. A könnyen lebomló alkotórészek arányának 90%-ig történő növelése a szappanokban, tusfürdőkben, samponokban. A hulladék mennyiségének 15%-al történő csökkentése. A csomagolóanyagok lehető legkisebb ökológiai lábnyomának elérése.
58
Ahogy látható, a Henkel a profiljának megfelelően minden szempontból hozzá kíván járulni a globális fenntarthatósági célok megvalósításához, stratégiájának célkitűzései rendkívül szerteágazóak, sok területet lefednek.
5.4 FENNTARTHATÓSÁG A HENKEL TERMÉKEIBEN A Henkel 2008-ban kiadott Vállalati Fenntarthatósági Kódexében így fogalmaz a fenntarthatósági szempontok Henkel termékekben és technológiákban történő figyelembe vételéről: „Olyan termékeket és technológiákat nyújtunk, melyek a biztonság és a környezetre gyakorolt hatásuk szempontjából megfelelnek az általánosan elfogadott tudományos követelményeknek. Vevőinknek tájékoztatást és tanácsot adunk a termékek és technológiák biztonságos és felelősségteljes
felhasználásáról.
Innovatív
termékekkel
és
technológiákkal
vevőink
elvárásainak teljesítésére törekszünk úgy a mai mind a jövőbeli elvárásoknak megfelelően. Termékeink és technológiáink felhasználóbarátok, gazdaságosak. Az ember és a környezet számára egyaránt megfelelőek. Kutatási programjaink és termékfejlesztési eljárásaink létrehozása során már a kezdetektől figyelembe vesszük a fenntartható gazdálkodás és a vállalat társadalmi felelősség vállalásának alapelvét.”82 Fogyasztók milliói használják minden nap a Henkel termékeit és technológiáit. Ezért a vállalatnak a termékei révén nyílik leginkább lehetősége arra, hogy tevékenységével hozzájáruljon a globális környezeti kihívásosok – klímaváltozás, természeti erőforrások mennyiségének csökkenése, káros anyagok kibocsátásának növekedése – leküzdéséhez. Ennek érdekében a Henkel minden új termékének hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez a kijelölt hat fókuszterület legalább egyikében. A vállalat célja olyan innovatív megoldások kidolgozása, amelyek teljesítménye kiváló, növelik a vállalkozás gazdasági eredményét, emellett azonban tekintettel vannak az emberek biztonságára, egészségére és a környezetre is. A termékek ökológiai lábnyoma - a termelési tényezőkön - túl attól is függ, 82
Henkel Vállalati Fenntarthatósági Kódex, 2008 8. oldal http://sustainabilityreport.henkel.com/ letöltve: 201204-02 10:23
59
hogy a fogyasztók milyen módon használják fel azokat. A Henkel fontos törekvése ezért az is, hogy a termékek lehetővé tegyék a felhasználók számára a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrások – mint az energia és a víz – hatékonyabb felhasználását. A Henkel célja tehát, hogy termékeinek hatékonysága növekedjen az erőforrás-felhasználás és a kibocsátás csökkenése mellett. Így érhető el, hogy a környezetre gyakorolt káros hatás mérséklődjön, a termelékenységben pedig javulás mutatkozzon.
5.4.1 Fenntarthatóság az értéklánc minden szakaszán A Henkel teljes körű termékfelelősségben gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat a fenntarthatósági stratégia megvalósítását, a fenntarthatósági szempontok érvényesítését a termék-értéklánc minden elemének bevonásában látja. A vállalati tevékenység minden szakaszának hozzá kell tehát járulnia a célok megvalósításához, az innovációtól egészen az ártalmatlanításig. 10. ábra: Fenntarthatóság az értékláncban
Értéklánc
Nyersanyagok
Termelés
Elosztás
Felhasználás
Ártalmatlanítás
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
Az innováció nagyon fontos szerepet játszik a vállalat életében, hiszen nem csupán a gazdasági sikerek alapja, hanem a fenntartható fejlődés kulcsa is. A 2011-es évben a Henkelnél 2700 munkavállaló dolgozott a kutatás és fejlesztés ágazatban, a vállalat 410 millió eurót invesztált a területbe. A fejlesztőknek az új termékek kialakításakor mindvégig 60
figyelembe kell venni a Henkel azon célkitűzését, hogy több értéket teremtsenek a fogyasztók számára a nagyobb teljesítmény vagy a társadalmi haladáshoz való hozzájárulás révén, ám kevesebb erőforrás felhasználása, az ökológiai lábnyom csökkentése mellett. Mindig koncentrálni kell a fenntarthatósági stratégia hat fókuszterületére. A vállalat tudatában van annak, hogy a hatékony termelés nem csak a környezetre van kedvező hatással, hanem a vállalat eredményét is javítja. A tudatosság a folyamatosan növekvő energia- és nyersanyagárak mellett költségcsökkenést eredményez, hozzájárul a Henkel pénzügyi céljainak eléréséhez is. A kutatási és fejlesztési tevékenység során, a Henkel termékeken teljes körű életciklus analízist végeznek. Ez megmutatja, hogy hol érezhetőek leginkább a környezeti hatások, ezáltal a fejlesztéseket ott hajthatják végre, ahol a leginkább szükséges. Az elemzéshez különböző forrásból származó adatokat használnak (nemzetközi trend- és piacelemzések, fogyasztók, ipari felhasználók, külső szakértők véleménye). A kutatások azt mutatták, hogy a környezeti terhelések általában a termék életciklusának több, eltérő szakaszán jelentkeznek. A termékfejlesztők munkájának alátámasztására a Henkel kialakította az úgy nevezett HenkelSustainability#Mastert.
Ez
egy szemléletes
eszköz,
amely segítségével
könnyen
összehasonlíthatóvá válik a Henkel termékek fenntarthatósági teljesítménye, illetve világossá válnak azok a területek, ahol a termékeken javítani, a fenntarthatósági célok elérése érdekében fejleszteni kell. Ezek az úgy nevezett „Hot spot”-ok. 11. ábra: Henkel-Sustainability#Master folyékony mosószer esetén Nyersanyagok
Termelés
Logisztika
Értékesítés
Használat
Ártalmatlanítás
Teljesítmény
Érték
Biztonság és egészség Társadalmi fejlődés Nyersanyagok és hulladék
Ökológiai lábnyom
Energia és klíma Víz és szennyvíz
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
61
12. ábra: Henkel-Sustainability#Master olvadó ragasztó esetén Nyersanyagok
Termelés
Logisztika
Értékesítés
Használat
Ártalmatlanítás
Teljesítmény
Érték
Biztonság és egészség Társadalmi fejlődés
Ökológiai lábnyom
Nyersanyagok és hulladék Energia és klíma Víz és szennyvíz
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
Ahogy az ábrából is látszik általában a legerősebb környezeti hatással bíró területek teremtik a legnagyobb értéket is a vásárlók és fogyasztók számára. A Henkel-Sustainability#Master mátrixa alapján, a folyékony mosószer esetén a legkritikusabb területek a használat során fellépő energia-és vízfogyasztás, valamint a keletkező szennyvíz mennyisége. A nyersanyagok esetén „Hot spot-nak” minősül a felhasznált erőforrás-mennyiség, fontos kiemelni a logisztikai tevékenység energiaigényét. Az olvadó ragasztó környezeti hatása szempontjából kritikus terület a beszerzés, a termelés és az értékesítés. A termék esetén a felhasznált nyersanyag és a keletkező hulladék mennyisége, valamint az energiafogyasztás jelent nagy nyomást környezetünkre. A Henkel tehát a Sustainability#Master segítségével határozza meg azokat a területeket, amelyen a környezet védelme, a fenntarthatósági célkitűzések teljesítése céljából fejleszteni kell. Az új termékek kialakítása illetve a létezők fejlesztése a mátrix használatán alapul. A továbbiakban azt szeretném bemutatni, hogy a Henkel egyes üzleti területei hogyan járulnak hozzá tevékenységük révén a fenntarthatósági célok megvalósításához és a HenkelSustainability#Master-ből kiindulva az adott üzleti terület a gyakorlatban milyen konkrét, a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő termékeket fejlesztett ki. A sok innováció közül üzletáganként egy-két példát emelek ki. 62
5.4.2 Mosó- és háztartási tisztítószerek A Mosó- és háztartási tisztítószerek üzletág már az alapanyagok beszerzésekor nagy figyelmet fordít a fenntarthatósági szempontok érvényesülésére. A terület számára fontos szempont a megújuló anyagokon alapuló összetevők minél nagyobb arányban történő használata. 2011ben a Henkel által gyártott mosó- és háztartási tisztítószerek aktív hatóanyagainak körülbelül 30 százaléka megújuló nyersanyagokból származott. Ezzel az értékkel a vállalat az iparági átlag felett volt. Mivel a termékek jelentős része növényi nyersanyagokból, például a pálmaolajból, pálmamag-olajból származik, a Henkel 2003 óta részt vesz a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO – Roundtable on Sustainable Palm Oil) munkájában. A mosó- és háztartási tisztítószerek gyártása során cél a jobb mosási teljesítmény elérése minél alacsonyabb energiafogyasztás mellett. A siker kulcsa az egyes összetevők megfelelő arányú keverése. A termékek gyártása során törekednek az erőforrás-felhasználás csökkentésére, a felhasználás során az energia- és vízigény mérséklésére. Az alkotórészek esetén fontos szempont a lebomló képesség, a termékek vízben való oldódásának foka, a nem megújuló nyersanyagokon alapuló nyersanyagok aránya. A vállalat céljai közé tartozik továbbá a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, valamint az újrahasznosított csomagolóanyagok arányának növelése is. Célzott kommunikáció révén a Henkel tudatosítja a fogyasztókban és a vásárlókban a termékek előnyeit és ösztönzi őket azok erőforrás-hatékony felhasználására. Ilyen kommunikációs eszköz például a Persil erőforrás-kalkulátor, amelynek segítségével kiszámolhatjuk, hogy saját mosási szokásaink milyen költségeket eredményeznek és milyen ökológiai lábnyomot hagynak. A program tanácsokat ad számunkra a költségcsökkentésre, összehasonlítja a mosási szokásaink környezetre gyakorolt hatását más környezetterhelő tevékenységgel, majd adatokat is szolgáltat arra nézve, hogy mennyivel tudnánk
csökkenteni
az
ökológiai
lábnyomunkat,
ha
környezettudatosabban
tevékenykednénk.83 A Henkel tagja a Szappanok, Tisztító- és Takarítószerek Nemzetközi Egyesületének (A.I.S.E), amely
négy
kritérium
–
az
alkotórészek
környezetbiztonsága,
az
adagolás
és
csomagolóanyagok erőforrás-hatékonysága, a mosási teljesítmény és a felhasználók 83
Persil erőforrás-kalkulátor http://www.persil.de/external/waschrechner/ letöltve: 2012-04-13 16:23
63
tájékoztatása – teljesülése esetén jogot biztosít a vállalat számára az egyesület logójának a terméken történő elhelyezésére. Termékpéldák
Persil Mega-Caps
A Henkel termékfejlesztői 2011-ben vezették be a Persil MegaCaps-ot a folyékony prémium mosószerek piacára. Ez egy vízben oldódó filmtabletta, folyékony mosószer-koncentrátummal. Az előre adagolt mennyiség nem csupán felhasználóbarát, hanem megakadályozza a mosószer felesleges túladagolását is (50%-kal kevesebb mosószert igényel). A folyékony tisztítóanyag egy száz százalékosan vízben oldódó anyaggal van körülvéve, ezért a tabletta a ruhákkal való közvetlen érintkezés során kiváló mosási teljesítményt nyújt, még alacsony hőmérsékleten is. Az új mosótablettákat rugalmas tokba csomagolják, ezért 70%-kal kevesebb műanyagot igényelnek, mint a hagyományos palackok. A termék hatásfokát is növelték, az új összetevők több mint húszféle foltot (például rúzs-, zsír, kávéfolt) képesek hatékonyabban, mindössze 20 fokon eltávolítani. A 30 fokos programokhoz képest a 20 fokon történő mosással akár 40 százalékkal is csökkenthető a mosógép energiafelhasználása. A termék tehát két fókuszterületen - „Energia és klíma”, „Nyersanyagok és hulladék” – járul hozzá a fenntartható fejlődéshez.
Somat 10 „Innovációnk sokat tesz a környezetért és az erőforrások megőrzése érdekében, emellett pedig több értéket teremt a fogyasztók számára.” Dr. Thomas Eiting, kutatóprofesszor A Somat 10 mosogatótabletta példa olyan termékre, amely nagyobb teljesítményre képes kisebb ökológiai lábnyom mellett. A Henkel kutatói fejlesztették ki a mosogatótablettát, amely alacsony vízhőmérséklet vagy rövid programok esetében is maximális tisztító hatást fejt ki. A Somat 10 64
félórás mosási program esetén is kiváló, 20%-kal nagyobb teljesítményt nyújt, nagy mennyiségű energiát spórolva ezzel. Az 50 vagy 55 fokos normál programokhoz képest a Somat
10
mosogatótabletta
használata
több
mint
30
százalékkal
alacsonyabb
energiafogyasztást tesz lehetővé. Az új tabletták 50 százalékkal gyorsabban oldódnak fel, mint a hagyományosak, ezért az alkotórészeknek több idejük van hatékonyan eltávolítani a szennyeződéseket. Ha Németországban minden Somat használó csak rövid és alacsony hőmérsékletű programot használna, 100.000 háztartás éves fogyasztásának megfelelő elektromosságot lehetne vele megtakarítani. A termék az „Energia és Klíma” valamint a „Teljesítmény” fókuszterületek célkitűzéseihez járul hozzá.
5.4.3 Kozmetika Az üzleti terület célja, hogy az általa forgalmazott kozmetikumok a fogyasztói igényeknek megfelelő, jó minőségű termékek legyenek, emellett támogassák a környezet- és egészségtudatos életmódot is, igazodva a hat fenntarthatósági fókuszterülethez. Az alkotórészek beszerzésénél a megújuló nyersanyagokat részesítik előnyben. Jelenleg a szappanok, samponok és tusfürdők összetevőinek több mint kétharmada megújuló nyersanyagokból készül. A kozmetikai termékek esetén fontos a biztonság. Minden kozmetikai terméket és összetevőt megvizsgálnak a szervezetre (bőr, egészség) gyakorolt hatások céljából. Az üzleti terület célja olyan termékek gyártása, amelyek minőséget képviselnek, emellett pedig csökkentik a víz- és energiafogyasztást a termelés és a fogyasztás során. Összetétel szempontjából cél, hogy hatékonyabb és hatásosabb teljesítményt érjenek el, kevesebb nyersés csomagolóanyag felhasználásával. A kozmetikai termékek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése szempontjából fontos törekvés a széndioxid-kibocsátás csökkentése. A csomagolási hulladék mennyiségének mérséklése érdekében, a termékek csomagolásához felhasznált anyagok mennyiségének minimalizálása a cél, a minőség vagy a csomagolás erősségének romlása nélkül. A használatot követően a szennyvízbe jutó anyagok biológiai lebomló-képességét is tesztelik. A vállalat célul tűzte ki, hogy a szappanokban, samponokban 65
és tusfürdőkben lévő lebomló összetevők aránya 2012-re 90 % legyen. Az arány 2011-ben 80% volt. Az energiafogyasztás a termék használatának szakaszában a legintenzívebb, például zuhanyzás vagy hajmosás közben, ezért a Henkel olyan kommunikációs eszközöket alkalmaz, amelyek segítségével a fogyasztókat a tudatosságra ösztönzi. Ilyen a Magyarországon nem forgalmazott Dial márka honlapján található erőforrás-kalkulátor. A program segítségével megtudhatjuk,
hogy az
eltérő
zuhanyzási
szokások
milyen
ökológiai
lábnyomot
eredményeznek. Megtudhatjuk, hogy a zuhanyzás során mennyi vizet használunk fel, az adott kozmetikum a termelési folyamat, az erőforrásigény, a melegvíz-felhasználás révén milyen nyomást gyakorol a környezetre.84 Termékpéldák Got2b Powder'ful A got2b Powder’ful hajformázó por a Henkel Kozmetika üzleti területének innovációja, amely kiváló összetétele révén 90%-kal kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezik. A port száraz hajra kell alkalmazni, így elkerülhető a felesleges vízfogyasztást. A termék az egyéb hagyományos hajformázó termékekkel ellentétben nem tartalmaz illékony szerves vegyületet, és gyártásához a szokásos alapanyag-mennyiség csupán 10%-ára van szükség. A termék tömege rendkívül alacsony, ami a logisztika tevékenység környezeti hatásának mérséklését eredményezi. A termék a „Teljesítmény”, az „Energia és klíma”, valamint a „Nyersanyagok és hulladék” fókuszterületeken járul hozzá a Henkel fenntarthatósági stratégiájának megvalósításához.
84
Dial erőforrás-kalkulátor http://www.dialsoap.com/calculator.html letöltve: 2012-04-14 12:10
66
Dial Naturals A Dial Naturals termékcsalád szappanjait és tusfürdőit úgy fejlesztették ki, hogy megfelelően bőrbarátok legyenek és magas legyen a lebomló-képességük. Az összetevők 94%-a megújuló és könnyen lebomló anyagokból származik. A fejlesztők célja nagyobb hatékonyság elérése volt, a környezeti szempontok figyelembe vétele mellett. A termékek minimális mennyiségű tartósítószert tartalmaznak, alkalmasak még a legérzékenyebb bőrűek számára is. Hozzájárulnak ezért a „Társadalmi haladáshoz”, illetve a „Nyersanyagok és hulladék” fókuszterület célkitűzéseihez.
5.4.4 Ragasztás Technológiák A többi üzleti területhez hasonlóan a Ragasztás Technológiák is a gazdasági eredmények és a környezet iránti felelősségvállalás együttes megvalósítására törekszik. Olyan minőségi termékeket gyártanak, amelyek a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást a felhasználók számára is lehetővé teszik, hiszen a termékek felhasználása, illetve a gyártási folyamatok fejlesztése révén a partnerek üzemeiben is megváltozhatnak és javulhatnak a környezeti mutatószámok. A termékek fejlesztése során figyelembe veszik az energia-, víz-, és nyersanyagigényt és az ártalmatlanítás költségét, ezek folyamatos csökkentésére törekszenek. Fontos szempont, hogy a termékek biztonságosak legyenek. A termelés során a Henkel célja a környezetre nagy nyomást gyakorló alkotórészek, például a nehézfémek kiváltása. Emellett dolgoznak az oldószerek hatékony helyettesítésén is. A Henkel célul tűzte ki, hogy 2020-ig felére csökkenti a termékekben az oldószerek arányát. Az üzleti terület több eszközt dolgozott ki annak érdekében, hogy a termékek előnyeit szemléletesen mutassa be a fogyasztóknak. Ilyen például a több márka esetén használható érték-kalkulátor, amely elősegíti, hogy a felhasználók ne csak a termékek árát, hanem a használatukkal elérhető környezeti előnyöket is figyelembe vegyék a választáskor. 67
Termékpéldák
Purmelt A Henkel a nyomdaipar számára könyvek és egyéb nyomdaipari termékek ragasztásához gyártja a Purmelt olvadó ragasztót, amely az első olyan termék, amely 100 fok alatti hőmérsékleten is hatékonyan használható. Tulajdonságai révén csökken az energiafelhasználás és a munkafolyamatokhoz szükséges idő is. A folyamathoz szükséges gépek gyorsabban végeznek a munkával, ennek következtében kisebb az amortizáció és a karbantartási költségek is csökkenek. A termék tehát a „Teljesítmény”, az „Energia és klíma”, valamint a „Nyersanyagok és hulladék” fókuszterületen járul hozzá a fenntartható fejlődés megvalósulásához.
Pritt A Henkel a stiftes ragasztókhoz, tapéta- és csomagolóragasztókhoz megújuló nyersanyagokat használ. Ilyen összetevő a keményítő, a cellulóz, a dextrinek és a fehérjék. A Henkel által használt megújuló nyersanyagok aránya a palackcímke-ragasztókban eléri a 45 százalékot. 2000 óta törekednek a Pritt ragasztóban a megújuló nyersanyagok arányának növelésére, amely ma már 90 százalékot teszi ki, hozzáárulva ezzel a „Nyersanyagok és hulladék” fókuszterület célkitűzéseinek megvalósításához.
5.4.5 Összefoglalás A Henkel második stratégiai alapelvével: „Termékek” tehát széleskörűen, rendkívül sok ökológia probléma megoldására törekedve járul hozzá mind a vállalati, mind pedig a globális fenntarthatósági célok megvalósításához. A vállalat minden új terméke egy-egy lépés ehhez, hiszen a Henkel előírja, hogy minden innovációnak hozzá kell járulnia a fenntartható gazdálkodáshoz, a hat vállalati fókuszterület legalább egyikében. A termékek környezeti eredményei bizonyítják, hogy a globális célok megvalósításához akár egyetlen termék is hozzá tud járulni. 68
5.5 A HENKEL KÖRNYEZETI INDIKÁTORAI A fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele és a környezetre gyakorolt nyomás mérséklésére tett intézkedések hozzásegítik a vállalatot ahhoz, hogy a fenntarthatósági célkitűzések teljesüljenek. A Henkel a 2012-re kitűzött célokat már 2010-ben teljesítette. A továbbiakban néhány környezeti mutató segítségével a vállalat 2011-es eredményeit szeretném felvázolni. Az eredményekhez a fenntartható Henkel termékek nagymértékben hozzájárultak. A Henkel környezeti mutatói az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) mutatóin alapulnak, a változásokat a 2007-es évet bázisul véve mutatják. A Henkel fenntarthatósági értékelését a 6. melléklet tartalmazza. 4. táblázat: Ökológiai mutatók
Telephelyek Termelés (ezer tonna) Energia felhasználása (ezer megawatt óra) Szén-dioxid kibocsátás (ezer tonna) Vízfogyasztás (ezer köbméter) Hulladék újrahasznosítása és ártalmatlanítása (ezer tonna)
2010 182 7 481
2011 180 7 550
2 440
2 220
714
652
8 688
7 921
155
145
Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011. 5. táblázat: Energiafogyasztás
(adatok ezer megawattórában) Külső energia Szén Gázolaj Gáz Összesen
2007 831 240 134 1 830 3 035 Index
2008 902 178 158 1 947 3 185
2009 758 115 163 1 423 2 459
2010 794 119 177 1 350 2 440
2011 666 119 165 1 270 2 220 -29%
*Külső energia az áram, a gőz és a távfűtés, melyet nem a telephelyen generálnak. Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
69
6. táblázat: Vízfogyasztás és szennyvíz
(adatok ezer köbméterben) Vízfogyasztás Szennyvíz Index
2007 11 598 5 473
2008 12 041 6 010 Vízfogyasztás Szennyvíz
2009 9 174 4 578
2011 7 921 3 664 -33% -35%
2010 8 688 4 045
*Mivel a víz egy bizonyos mennyisége párolgás következtében elveszik és sok Henkel termék vizes alapú, a termelt szennyvíz mennyisége kisebb, mint az elfogyasztott vízmennyiség. Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
7. táblázat: Szén-dioxid kibocsátás
(adatok ezer tonnában) A Henkel szén-dioxid kibocsátása Szén-dioxid kibocsátás külső forrásból* Összesen
2007
2008
2009
2010
2011
484
486
353
341
322
424 908
445 931
362 715
373 714
330 652
Index
-30%
*Tartalmazzák a külső energia generálása révén kibocsátott szén-dioxid mennyiséget is. Forrás: Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011.
A táblázatokból látható tehát, hogy a Henkelnek a tudatos vállalatvezetés, a hatékony munkaszervezés, a fenntarthatósági szempontok betartása és a stratégia szem előtt tartása révén 2007 óta jelentős javulást sikerült elérnie szinte minden ökológiai indikátor tekintetében. Az energiafogyasztás 29, a szén-dioxid kibocsátás 30, a vízfogyasztás 33 és a keletkezett szennyvíz mennyisége 35 százalékkal csökkent négy tudatos év alatt. Ezzel a vállalat ökológiai lábnyoma nagymértékben csökkent. A következő időszak 2015-ig fog tartani. Biztos vagyok benne, hogy az eddig bevált módszerek segítségével, a korábban részletezett célkitűzések megvalósításával, a Henkelnek sikerül további kiváló eredmények elérésére a fenntarthatóság területén.
70
6. ÖSSZEFOGLALÁS Egyre többet hallunk a kiapadóban lévő természeti erőforrásokról, a sokkoló természeti katasztrófákról, az elrettentő prognózisokról, a csillagászatian magas nyersanyag- és energiaárakról, a csökkenő vízbázisról. Az öncélú, a minket körülvevő környezetet károsító emberi tevékenység súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel is jár. Ahhoz, hogy jólétünket hosszú távon biztosítsuk és a jövő generációinak egy élhető világot hagyjunk, fenntarthatóan kell élnünk. Dolgozatom végére érve elmondhatom, hogy az egész emberiség érdekében elérendő cél, a fenntarthatóság megvalósítása jó úton halad. Lassan az egész társadalom ráébred arra, hogy a gazdasági érdekek kizárólagos hajszolása már nem fenntartható, hiszen hosszútávon veszélyezteti alapvető szükségleteink kielégítésének képességét. Kutatómunkám során meglepett a témával kapcsolatban rendelkezésre álló információ mennyisége. Bevallom, néha nehéz volt különbséget tenni a háttéranyagok fontossága között. A terjedelmi korlátok miatt a témakör rendszerbe helyezését céloztam meg, így jutottam el a fenntarthatóság történeti hátterétől a gyakorlati példáig. Következtetésként levonhatom, hogy ma már minden fontosabb szervezet foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével és a környezeti szempontok érvényesítésével. A nemzetközi szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy keretet teremtsenek a fenntartható fejlődésnek, és hogy a különböző szabályozások, iránymutatások és ajánlások révén az egész társadalomra hatást gyakoroljanak. A különböző szervezetek célja azonos, szinte kivétel nélkül foglalkoznak például az erőforráshatékonysággal, a károsanyag-kibocsátás csökkentésével, a környezet védelmével, a biológiai sokféleség megőrzésével. A prioritásokban, a megvalósításra vonatkozó elképzelésekben, az eszközökben azonban vannak különbségek. Úgy tapasztaltam, hogy a célkitűzések nem maradnak csupán elképzelés szinten, az egyes szervezetek a megvalósítás útjára és a célok eléréséhez szükséges eszközökre vonatkozóan is iránymutatásokat fogalmaznak meg. A
vállalatok
nagyon
fontos
szerepet
játszhatnak
a
fenntarthatósági
stratégiák
megvalósításában, a környezeti problémák leküzdésében. A dolgozatomban részletezett, a 71
vállalatoknak
szóló
különböző
programok,
például
az
ENSZ
Global
Compact
kezdeményezése, vagy az OECD multinacionális vállalkozásoknak szóló irányelvei rámutattak arra, hogy habár csak ajánlások és irányelvek formájában, de a terület szabályozása megkezdődött. Úgy vélem, hogy a jövőben az iránymutatások nem maradnak meg csupán ajánlások szintjén. Valószínűnek tartom, hogy annak ellenére, hogy sok vállalat már felismerte a fenntarthatósági intézkedések fontosságát és lépéseket is tett annak elérése érdekében, a szabályozások terén mégis szigorítás várható. Szakdolgozatom megírásában nagy segítségemre volt a Henkel fenntarthatósági jelentése. Igazán hálás vagyok, hogy egy olyan vállalatnál tölthetem a gyakornoki félévemet, ami ilyen nagy figyelmet fordít a környezeti szempontokra. Segítségével lehetővé vált számomra, hogy gyakorlati példa alapján mutassam be a fenntarthatósági szempontok érvényesülését a vállalati szektorban. A fenntarthatósági jelentés tanulmányozását követően következtetésként elmondhatom, hogy a Henkelnek sikerül hozzájárulnia a globális környezeti problémák leküzdéséhez. A vállalat megfelel a korábbiakban elemzett környezeti szabályozásokban foglaltaknak, hozzájárul a különböző szervezetek által megfogalmazott stratégiák, jövőre vonatkozó célkitűzések megvalósításához. Néhány példát kiemelve: lépéseket tesznek az Agenda 21-ben is kijelölt természeti erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodás, az egészség védelme, a környezeti innovációs tevékenység fokozása érdekében. Az OECD Zöld Növekedési Stratégiájában megfogalmazott a termelékenység javítására, az innováció fokozására, a zöld termékek és technológiák fejlesztésére irányuló célok szintén megvalósulnak, ahogy az Európa 2020 a kibocsátás csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére irányuló pontjai is. Az első hipotézisemet tehát megcáfolnám. Dolgozatom bebizonyította, hogy egy profitorientált multinacionális vállalat a gazdasági célok megvalósítása mellett képes érvényesíteni a környezeti szempontokat is. A Henkel tisztában van azzal, hogy a felelős, a környezeti hatásokra figyelmet fordító vállalati tevékenység a jövőben a fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mellett a vállalat bevételeinek növekedését is eredményezi, például az erőforrásokkal való hatékonyság (kisebb erőforrásigény, kevesebb energiaköltség) révén.
72
A Henkel fenntarthatósági stratégiája meglepően tudatos, igényesen kidolgozott hosszú távú célkitűzés. A vállalat nagy figyelmet fordít annak kialakítására és megvalósítására. Hosszú távú húszéves célkitűzést, rövidtávú ötéves célokat, stratégiai alapelveket, konkrét fókuszterületeket tartalmaz. A második hipotézisemet tehát igazoltnak vélem. Egy profitorientált vállalat képes saját vállalati fenntarthatósági stratégiát létrehozni, konkrét célokat kitűzni és azok megvalósítását a vállalati tevékenység szerves részévé tenni. Egy Henkelhez hasonló vállalat, melynek produktumaival a felhasználók nap, mint nap találkoznak, egyértelműen termékeivel képes a leginkább hozzájárulni a környezeti kihívások leküzdéséhez. Ez olyan terület, melynek hatása és hatékonysága sokkal inkább mérhető, mint például a vállalati felelősségvállalás, vagy a szegénység leküzdése ellen tett lépéseké. A termékek előállítása, használata, ártalmatlanítása egyaránt ökológiai lábnyommal rendelkezik. Az egész értékláncra vonatkozó tudatosság hozzájárul nem csak a vállalati fenntarthatósági célok, hanem a nemzetközi célkitűzések eléréséhez is. A harmadik hipotézisem tehát szintén bizonyításra került. Dolgozatom megírása során nagyon sokat tanultam, látóköröm sok szempontból bővült. Ám habár egyre több szervezet tesz lépéseket a fenntarthatóság megvalósítása érdekében, mégis megfogalmaznék egy személyes kritikát. Úgy vélem, hogy bár a fenntarthatóság kétségbe vonhatatlanul rendkívül fontos cél, megvalósíthatósága a kis- és középvállalkozások számára mégis
kétségbe
vonható.
Helyzetüket,
lehetőségeiket,
eredményüket
a
rövidtávon
egyértelműen költségeket eredményező fenntarthatósági intézkedések ronthatják. Kívánatos lenne, hogy a jövőben számukra is lehetőség nyíljon arra, hogy legalább a külső szervezetek fenntarthatósági stratégiáinak megvalósításához hozzájárulhassanak, esetlegesen saját célokat fogalmazzanak meg. A fenntarthatóság alapvető céljának teljesülése az egész társadalom közös érdeke: el kell érni a jelen igényeinek kielégítését amellett, hogy a jövendő generációk számára is lehetőség nyíljon eleget tenni saját igényeiknek.
73
7. IRODALOMJEGYZÉK
1. 1995.
évi
LIII.
törvény
a
környezet
védelmének
általános
szabályairól,
http://natura.2000.hu/doc/1995_53_tv.pdf letöltve: 2012-03-23 2. A környezet-gazdaságtan alapjai. Szerk.: Medvéné dr. Szabad Katalin. Perfekt Kiadó, Budapest, 2008. 3. A Magyar Köztársaság Kormánya: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. 3.2 verzió. 2007. 4. Átmenet a fenntarthatóság felé. Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000. 5. Boldog Bolygó Index http://www.happyplanetindex.org/ letöltve: 2012-02-28 6. Az Európai Parlament és s Tanács határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról, 1600/2002/EK, 2002. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002D1600:HU:HT ML letöltve: 2012-04-14 7. Az Európai Unió működéséről szóló szerződése 191. cikk, 2010/C 83/01 8. CLP rendeletről http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/chemicals/documents/classification/ letöltve: 2012-03-18 9. Dial erőforrás-kalkulátor http://www.dialsoap.com/calculator.html letöltve: 2012-04-14 10. Dow Jones Sustainability Index http://www.sustainability-index.com/ letöltve: 2012-04-18 11. Economic Aspects of Sustainable Development in Hungary http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/countr/hungary/eco.htm letöltve: 2012.03.04 20:11 12. ENSZ „Közös Jövőnk” jelentés, 1987. http://www.un-documents.net/wced-ocf.htm letöltve: 2012-04-13 17:27
74
13. ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács Fenntartható Fejlődés Bizottságának információi az Agenda 21-ről http://www.un.org/esa/dsd/agenda21/res_agenda21_00.shtml letöltve: 2012-03-03 14. ENSZ Global Compact - A tíz alapelv http://www.unglobalcompact.org/AboutTheGC/TheTenPrinciples/index.html letöltve:2012-03-29 15. ENSZ Global Compact – Áttekintés http://www.unglobalcompact.org/HowToParticipate/index.html letöltve: 2012-03-29 16. ENSZ hivatalos oldala www.un.org letöltve: 2012-03-03 17. ENSZ Környezetügyi Program http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:I1uRLzqTrMJ:www.unep.org /+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu letöltve: 2012-03-01 18. ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok http://www.un.org/millenniumgoals/ letöltve: 2012-03-20 19. ENSZ
Millenniumi
Nyilatkozata,
a
Közgyűlés
55.
Ülése,
2000.
http://www.un.org/millennium/declaration/ares552e.pdf letöltve: 2012.03.20. 20. Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0021:FIN:HU:PDF letöltve: 2012-04-16 21. Európa 2020 – Fenntartható növekedés http://ec.europa.eu/europe2020/priorities/sustainable-growth/index_hu.htm letöltve: 2012-04-16 22. Európa 2020 – Európa növekedési stratégiája http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm letöltve: 2012-03-20 23. Európai Bizottság és a környezetvédelem http://ec.europa.eu/environment/index_en.htm letöltve: 2012-03.23 24. Európai Bizottság honlapja, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm letöltés: 2012.03.22. 25. Eurostat honlapja 75
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/sdi/introduction/ 2012-03-18 26. GLOBAL 100 – a világ legfenntarthatóbb vállalatainak listája http://global100.org/ letöltve: 2012-04-19 27. Global Footprint Network és WBCSD Vision 2050, WBCSD jelentés, 2010. http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx letöltve: 2012-04-09 28. Global Footprint Network hivatalos oldala http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/ letöltve: 2012-02-28 29. Hatodik környezeti cselekvési program, 2002-2012. http://ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm letöltve: 2012.03.27 30. Henkel „Jövőképünk és Értékeink” vállalati kódex http://www.henkel.hu/huu/content_data/253050_Brossura_HUN.pdf letöltve: 2012-04-10 31. Henkel és a Global Compact http://www.unglobalcompact.org/COPs/detail/10974 letöltve: 2012-04-12 32. Henkel online Vállalati Jelentés, 2011. http://annualreport.henkel.com/ letöltve: 2012-04-06 33. Henkel Vállalati Jelentés, 2011. 34. Henkel Fenntarthatósági Jelentés, 2011. 35. Henkel online Fenntarthatósági Jelentés, 2011. http://sustainabilityreport.henkel.com/ letöltve: 2012-04-02 36. Henkel Vállalati Fenntarthatósági Kódex, 2008. http://www.henkel.hu/huu/content_data/127196_Code_of_corporate_H_2.pdf 37. OECD Környezetvédelmi Bizottsága (EPOC) http://www.oecd.org/document/25/0,3746,en_2649_33713_1895129_1_1_1_1,00.html letöltve: 2012-04-12 38. Interim Report of the Green Growth Strategy: Implementing our Commitment for a sustainable future, OECD Bizottság, 2010. http://www.oecd.org/dataoecd/42/46/45312720.pdf letöltve: 2012-04-15 39. Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó hivatalos oldala http://www.johannesburgsummit.org/ letöltve: 2012-04-14 40. Johannesburg – Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó, jelentés. 76
http://www.un.org/jsummit/html/brochure/brochure12.pdf letöltve: 2012-03-02 41. Juhász Péter: Tanúsítási rendszerek terjedése a világban és Magyarországon, 2. sz. Műhelytanulmány. 2001. 42. Kóródi Mária: Remény a fennmaradásra. Fenntartható-e a fejlődés? Kossuth Kiadó, 2007. 43. Lester R. Brown: Building a sustainable society. A Worldwatch Institute Book, W.W. Norton, New York, 1981. 44. Magyarországi Fenntartható Fejlődés Bizottság hivatalos honlapja http://www.ff3.hu/ letöltve: 2012-03-23 45. Mathis Wackernagel és William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 2001. 46. Nemzeti Kapcsolattartó Pontok http://oecd.kormany.hu/oecd-nemzeti-kapcsolattarto-pont letöltve: 2012-04-18 47. Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma szavai, http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen. vm/id/60211 letöltve: 2012-02-26 48. OECD Environmental Outlook 2030 jelentés http://www.oecd.org/dataoecd/37/34/48224539.pdf letöltve: 2012-03-12 49. OECD Environmental Outlook 2030, Summary in Hungarian, 2012. http://www.oecdepublishing.org/multilingual-summaries/9789264122246sum/html/9789264122246-sum-hu.html letöltés: 2012-03-20 50. OECD Environmental Outlook 2050 jelentés http://www.oecd.org/document/11/0,3746,en_2649_37465_49036555_1_1_1_37465,0 0.html letöltve: 2012-03-16 51. OECD Environmental Outlook to 2030 - The Consequences of Inaction, 2008. http://www.oecd.org/document/20/0,3746,en_2649_37465_39676628_1_1_1_37465,0 0.html letöltve: 2012-03-16 52. OECD Guidelines for Multinacional Enterprises, 2000. http://www.oecd.org/dataoecd/61/39/38111194.pdf letöltve: 2012-03-30 53. OECD hivatalos oldala www.oecd.org 2012-03-21 54. OECD irányelvek a multinacionális vállalatok számára, 2000. 77
http://www.oecd.org/dataoecd/61/39/38111194.pdf letöltve: 2012-03-31 55. OECD irányelvek a multinacionális vállalatok számára, 2011. http://www.oecd.org/dataoecd/43/29/48004323.pdf letöltve: 2012-04-18 56. OECD Towards Green Growth (Útban a zöld növekedés felé), 2011. http://www.oecd.org/dataoecd/42/47/47985977.pdf letöltve: 2012-03-12 19:01 57. OECD Towards Green Growth: Monitoring Progress, OECD Indicators, 2011. 58. Persil erőforrás-kalkulátor http://www.persil.de/external/waschrechner/ letöltve: 2012-04-13 59. PwC előrejelzés az IEA, az OECD és a Világbank adatai alapján, WBCSD jelentés, 2010 http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx 2012-03-28 60. REACH rendeletről http://ec.europa.eu/environment/chemicals/reach/reach_intro.htm letöltve: 2012-03-18 61. Rió+20 Konferencia http://www.uncsd2012.org/rio20/ letöltve: 2012.03.02 62. Rió+5 Konferencia http://www.un.org/esa/earthsummit/ letöltve: 2012-04-13 63. Római Klub hivatalos oldala http://www.clubofrome.org/?p=324 letöltve: 2012-03-01 64. Európai Unió Környezeti Tanácsa http://www.consilium.europa.eu/policies/council-configurations/environment?lang=hu letöltve: 2012-03-24 65. U Thant, az ENSZ főtitkárának nyilatkozata. ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács 17. Ülésszaka, 1969. In: Havasi Csaba: A környezetvédelem kezdetei. In: ENSZ Modell Papers, I.1. kiadás, 2010. 108. o. 66. Üzleti Charta a Fenntartható Fejlődésért dokumentum http://www.iccwbo.org/policy/environment/id1309/index.html letöltve: 2012-04-18 67. WBCSD, Vision 2050 – Az üzleti világ új programja. 68. WBCSD hivatalos honlapja http://www.wbcsd.org/about.aspx letöltve: 2012-03-28
78
69. WBCSD, Vision 2050, jelentés http://www.wbcsd.org/vision2050.aspx letöltve: 2012-03-28 70. WBCSD, Vision 2050, teljes jelentés http://www.wbcsd.org/web/projects/BZrole/Vision2050-FullReport_Final.pdf letöltve 2012-04-10
79
8. MELLÉKLETEK
1. melléklet: Az Amerikai Egyesült Államok ökológiai lábnyoma
Forrás: http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/trends/unitedstates/
2. melléklet: Etiópia ökológiai lábnyoma
Forrás: http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/trends/ethiopia/
80
3. melléklet: Magyarország fenntarthatósági mutatószámainak eltérése az uniós átlagtól
Forrás:http://ec.europa.eu/enterprise/policies/industrial-competitiveness/industrial-policy/files/hu_countrychapter_hu.pdf 4. melléklet: A Sustainalytics fenntarthatósági teljesítményt vizsgáló összehasonlító elemzésének eredményei
Összesített eredmény
Eredmény csak a környezeti szempontokat figyelembe véve
Forrás: http://www.sustainalytics.com/sites/default/files/sustainalytics_dax_30_studie_2011_0.pdf
81
5. melléklet: GLOBAL 100 – a világ 25 legfenntarthatóbb vállalatának listája, 2012.
Company
Rank
CO2 Productivity
Leadership DIVERSITY
% Tax Paid
Country
Novo Nordisk A/s
1
$68,585
17.65%
80.45%
Denmark
Natura Cosmeticos S.a.
2
$284,661
0.00%
73.90%
Brazil
Statoil Asa
3
$6,508
40.00%
100.00%
Norway
Novozymes A/s
4
$4,229
18.75%
91.87%
Denmark
ASML Holding Nv
5
$70,094
15.38%
80.54%
BG Group Plc
6
$3,308
7.14%
99.83%
Westpac Banking Corporation
7
$152,948
30.00%
100.00%
Australia
Vivendi S.a.
8
$129,114
33.33%
68.67%
France
Umicore S.a./n.v.
9
$24,360
20.00%
74.67%
Belgium
Norsk Hydro Asa
10
$4,520
33.33%
100.00%
Norway
Atlas Copco Ab
11
$83,790
35.71%
100.00%
Sweden
Sims Metal Management Limited
12
$21,884
0.00%
100.00%
Australia
Koninklijke Philips Electronics Nv
13
$55,334
11.11%
49.75%
Teliasonera Ab
14
$67,706
27.27%
61.30%
Life Technologies Corp.
15
$36,793
8.33%
100.00%
Credit Agricole Sa
16
23.81%
100.00%
France
Henkel AG & Co. KGaA
17
$27,795
31.25%
79.19%
Germany
Intel Corp.
18
$20,577
30.00%
91.33%
Neste Oil Oyj
19
$4,178
37.50%
66.19%
Swisscom Ag
20
$353,160
11.11%
76.68%
Toyota Motor Corp.
21
$180,306
5.56%
100.00%
Centrica Plc
22
$3,236
25.00%
86.65%
Koninklijke DSM N.V.
23
$2,311
8.33%
38.30%
Geberit Ag
24
$23,570
14.29%
100.00%
Roche Holding Ag
25
$42,359
15.38%
100.00%
Netherlands
United Kingdom
Netherlands
Sweden United States
United States
Finland Switzerland
Japan United Kingdom Netherlands
Switzerland
Switzerland
Forrás: http://global100.org/annual-lists/2012-global-100-list.html?sort=company
82
6. melléklet: A Henkel fenntarthatósági célkitűzéseinek teljesülése a 2007-2012-es időszakra
Forrás: http://www.henkel.hu/cps/rde/xchg/henkel_huu/hs.xsl/celkituzeseink-3497.htm
83
7. melléklet: A Henkel fenntarthatósági értékelése, 2011.
Forrás: http://sustainabilityreport.henkel.com/fileadmin/NB2011/documents/Global_Challenges_Index_HENKEL_2011.pdf
84
