BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
MAGYAR EXPORT OROSZORSZÁGBA - FÓKUSZBAN: MILYEN HATÁSA VOLT MAGYARORSZÁG EU CSATLAKOZÁSÁNAK A KÉT ORSZÁG KERESKEDELMI KAPCSOLATÁRA
Készítette: Kiss Eszter
Budapest, 2012.
Bevezető .................................................................................................................................5 I.
Történelmi előzmények Magyarországon ........................................................................8 1. POLITIKAI HÁTTÉR A SZOCIALIZMUS ALATT ............................................................................................... 8 1.2. Kádár-korszak 1956-1989 között............................................................................................... 8 2. GAZDASÁGI HÁTTÉR A SZOCIALIZMUSBAN ................................................................................................ 9
II. Nyitás, új prioritások Oroszországban ........................................................................... 11 1. A SZOVJETUNIÓ FELBOMLÁSA ................................................................................................................. 11 2. AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ ............................................................................................................................. 12 3. OROSZ PÉNZÜGYI VÁLSÁG 1998............................................................................................................... 13 4. A VÁLSÁG UTÁNI IDŐSZAK 1999-TŐL....................................................................................................... 14 4.1. A putyini-éra ............................................................................................................................ 14 4.2. Konjunktúra 1999-től 2008-ig ................................................................................................. 15 5. A 2008-AS VÁLSÁG HATÁSA OROSZORSZÁGRA ....................................................................................... 16
III. Oroszország és az EU intézményi kapcsolatai ............................................................... 19 1. A PEM ..................................................................................................................................................... 20 1.1. TACIS program 1991-2006 ..................................................................................................... 21 2. EU-OROSZ CSÚCSTALÁLKOZÓK ............................................................................................................... 22 2.1.1 2012. Oroszország és a WTO ................................................................................................ 22 3. OROSZ ÉRDEKEK A KELET-EURÓPAI EU-BŐVÜLÉST ILLETŐEN ................................................................. 25 4. OROSZORSZÁG ÉS AZ „EU TÍZEK” BŐVÜLÉSE .......................................................................................... 29 5. EU-SZOMSZÉDSÁGPOLITIKA ÉS OROSZORSZÁG ....................................................................................... 30
IV. Orosz-magyar kapcsolatok a kezdetektől napjainkig ..................................................... 33 1. SZOVJET KAPCSOLATOK ........................................................................................................................... 33 2. MAGYAR-OROSZ KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA 1989. UTÁN .............................................................. 34 3. A ’98-AS PÉNZÜGYI VÁLSÁG UTÁNI IDŐSZAK........................................................................................... 35 4. XXI. SZÁZAD ........................................................................................................................................... 36
V. Orosz magyar vállalati kultúrák, hármas dimenzió ........................................................ 43 1.KKV ........................................................................................................................................... 43 2. Magyar nagytulajdonú vállalatok .................................................................................................. 44 2.1. Richter Gedeon ........................................................................................................................ 45 2.2. Egis .......................................................................................................................................... 48 2.3. MOL- csoport .......................................................................................................................... 50 2.3. OTP Bank ................................................................................................................................ 55 2.4. A Trigránit Oroszországban .................................................................................................... 56 3. Multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai ...................................................................... 59 3.1. Nokia Hungary ........................................................................................................................ 59
3
VI. A kereskedelem bővítésének lehetőségei ...................................................................... 61 1. EXPORTFINANSZÍROZÁS ........................................................................................................................... 61
Összegzés ............................................................................................................................. 67 Ábra és táblázatjegyzék ........................................................................................................ 72 Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 74
4
Bevezető Oroszország az egyik legvitatottabb és legmegosztóbb partnere Magyarországnak. Témaválasztásomat az motiválta, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán 2008-ban oroszul kezdtem el tanulni az abszolút kezdő szintről. Tanárom, dr. Trombitás Endre biztatására jelentkeztem a Magyar Ösztöndíj Bizottság pályázatára és 2011ben három hónapot Moszkvában tanulhattam, az Állami Puskin Orosz Nyelvi Intézetben. Főiskolai tanulmányaim során képet kaptam az orosz gazdaságról, és az, hogy testközelből is megtapasztalhattam az orosz gazdasági élet működésének egy részét, arra ösztönzött, hogy további kutatásokat végezzek a témával kapcsolatban. Kutatásom során sok tanulmánnyal, könyvvel találkoztam, amelyek a magyar-orosz kapcsolatok témában születtek. Legutóbb Simai Mihály szerkesztésében, 2011-ben adták ki, az „Oroszország két világ között” című könyvet, ami szakdolgozatom irodalomkutatásának fő váza. A könyv olvasása kerestem fel Ludvig Zsuzsát és lett külső konzulensem, aki egyébként társszerzője is a könyvnek. Ludvig Zsuzsa számos tanulmányát használtam fel szakirodalomként (lásd: Irodalomjegyzék) Ludvig Zsuzsa felkérésében, belső konzulensem, főiskolai tanárom dr. Majoros Pál is biztatott, akinél a főiskolán először tanultam az orosz gazdaságról, a Világgazdaságtan tantárgy keretein belül. Az ő javaslatára kutattam források után a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában, ahol számos tanulmányra és főleg szakmai cikkekre bukkantam. A Corvinus Egyetem könyvtára mellett segítségemre szolgált a Magyar Külügyminisztérium könyvtára, mert 12 hetes szakmai gyakorlatot töltöttem el a Gazdálkodási és Pénzügyi Főosztályon, így szabad bejárást biztosítottak a könyvtárba is. A minisztériumi könyvtárban olyan tanulmányokat is olvastam, amihez máshol nem férhettem volna hozzá. Utólag is nagyon hálás vagyok ezért. Témám rendkívül aktuális, hiszen a magyar kormány 2002-es irányváltását követően az orosz kapcsolatok területén kiemelkedő fejlődés ment végbe. Valamint az egész világ 2012. március 4-én Oroszországra figyelt az elnökválasztások miatt. Nem elhanyagolható az sem, hogy 2012. év elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz volt és leendő miniszterelnök többszöri találkozót szervezett, ami az első Orbán-kormány idejében elmaradt.1
5
Nem csak politikai oldalról közelítettem meg az eseményeket, hanem a nemzetközi élet befolyásoló tényezőit is elemeztem az orosz-magyar kapcsolatokra vetítve. Legjobb példa a világgazdaság befolyására az 1989-es rendszerváltás, amely új külpolitikai irányzatra sarkallta a magyar vezetést és eltávolodtunk Oroszországtól. Másik példa az 1998-as orosz pénzügyi válság,
amely
szintén
a
kereskedelmi
kapcsolataink
beszűkülését
eredményezte.
Magyarország nemzetközi beilleszkedése alapján is vizsgálva a folyamatot, megállapítható, hogy fontos fordulóponthoz érkezett az ország, amikor 1999-ben a NATO-hoz, majd a másik, amikor 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott. Az EU csatlakozással része lettünk az eddigi legátfogóbb európai integrációnak, ami valaha létrejött a térségben. Szakdolgozatomat tehát az orosz-magyar kereskedelmi-, gazdasági kapcsolatokról írtam, a 2004. év után bekövetkezett fejleményeket vizsgáltam, különös tekintettel hazánk európai uniós csatlakozásával kapcsolatban, azaz hogyan hatottak a magyar export oroszországi volumenére és minőségére a már átvett uniós jogszabályok. Megvizsgáltam, hogyan befolyásolta a gazdasági együttműködésünket az, hogy egy új integráció tagja lettünk, és kötelező érvényű jogszabályok kerültek hazánkban bevezetésre. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt,2 hogy a szocializmus évei alatt Magyarország exportja többszöröse volt a rendszerváltást követő időszaknak. Politikai érdekek, „5 éves” tervek szóltak a kötelező ipari fejlődésről, melyek termékeit az orosz piac igényei alakították. Én, mint első generációja a rendszerváltás óta született nemzedéknek, aki már csak a szocializmus maradványait láthatta, és csak nagyszülők, szülők elmeséléseiből tudhatja, hogy anno hogyan zajlottak az események, mikor a farmert, az AMO szappant, nejlonzacskót és rágógumit zsákszámra hordták a magyarok keletre egy kis jövedelem fejében, hiszen háromszoros áron tudták eladni. Más kérdés, hogy az árukért kapott pénzt nem tudták mire elkölteni Moszkvában, és a GUM (moszkvai bevásárlóközpont, a plázák netovábbja) nem olyan volt, mint most. Azóta Oroszország sokat változott, fejlődött, de az automatizáció még mindig nem működik akadálymentesen az egyes szolgáltatási ágazatokban. Ezért is gondolom úgy, hogy a magyar termékeknek van helye az orosz piacon és érdemes megkeresni a lehetőségeket, illetve új formákat, kereteket kitalálni az együttműködésre. Miért? Mert az orosz piac óriási, 142 milliós piacot jelent, a Nyugat felé csak korlátozottan kitörni képes magyar vállalkozások számára.
2
Minden russzofóbia ellenére, el kell ismerni, hogy a szocializmus alatt jóval nagyobb külkereskedelmi volument produkált Magyarország a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, mint napjainkban. És hozzá kell tenni, hogy nagyon virágzó és jövedelmező kapcsolat volt.
6
Dolgozatom első harmada rövid történelmi kitekintés 2004-ig, mely időszakra vonatkozóan megvizsgálom, hogy mi történt a KGST megalakulásától és annak felbomlása után. Próbálok választ adni arra a kérdésre, hogy: Mi jellemezte a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat a szocializmus évei alatt, hogyan hatott az 1998-as pénzügyi válság Oroszországra, és ez milyen mértékben befolyásolta a magyar kereskedelem volumenét és összetételét. Dolgozatomban kizárólag statisztikákra és történelmi adatokra hagyatkozom, és ezekkel támasztom alá azt a kérdést, hogy: Miért is ilyen a 21. századi Orosz Föderáció. A második részben az EU és Oroszország intézményi kapcsolatainak elemzése következik, vagyis, hogy: hogyan viszonyul egymáshoz a két fél, illetve, hogyan viszonyulnak az egyes uniós tagállamok Oroszországhoz. Megvizsgálom azt is, hogy miként alakulnak Oroszország kapcsolatai az egyes kelet-európai EU országokkal. Érintőlegesen a gázfüggőségről is említést teszek, de mivel egy önálló dolgozatot is megérne, ezen dolgozat keretében nem fogom elemezni az orosz olaj és gáz-függőség kérdését. Végül a konkrét hatásait vizsgálom annak, hogy hogyan befolyásolta a 2004. május 1-én létrejött uniós csatlakozásunk az Oroszországba irányuló magyar exportot, hiszen többé már nem kétoldalú kapcsolatról volt szó, hanem az „uniós-tag Magyarország” és Oroszország közti kapcsolatról, ami ebből következően, az EU intézményes keretei között zajlott és zajlik. A dolgozatot végül egy lehetséges módjával zárom, annak, hogyan lehetne élénkíteni a 2008-as gazdasági világválság utáni recessziót az orosz-magyar kereskedelemben. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert, míg 2012-ben az Európai Unió stagnál, és a sebeit gyógyítja, addig Magyarország számára kitűnő alkalmat és jó kitörési pontot jelenthet a jelenleg is folyamatosan bővülő orosz felvevőpiac.
7
I.
Történelmi előzmények Magyarországon A II. világháborút követően Magyarország a szovjet megszállási övezet része lett. A
Szovjetunió tagállamai élveztek ugyan egyfajta autonómiát, de maga a Szovjetunió és a szovjet minta centralizált és autokrata szerveződés volt.
1. Politikai háttér a szocializmus alatt Szovjet nyomásra3 Magyarországon koalíciós kormány alakult meg, melyben a legfontosabb tárca, a belügyi tárca a Magyar Kommunista Párté lett, a többi párt névleges beleszólással bírt az ország ügyeibe. A Magyar Kommunista Párt irányította az országot és Rákosi Mátyás, a párt vezetője birtokolta a hatalmat. Fokozatosan kialakították a szociáldemokratákkal
egyesülve
Magyar
Dolgozók
Pártja
néven
a
sztálinista
egypártrendszerű diktatúrát, és totális kommunista rendszert hoztak létre. Fokról fokra eltávolították a nem-kommunista pártokat a vezetésből, és a diktatúra 1949-re kiteljesedett. Nem riadtak vissza a terror eszközeinek felhasználásától sem, és Rákosi kialakította személyi kultuszát - sztálini mintára. Nyomorba taszították a lakosságot az erőltetett iparosítással és tervgazdálkodással.
1.2. Kádár-korszak 1956-1989 között Avagy rendszerváltás előtti szakasz, amelynek hatását ma is érezzük. 1956-os forradalom leverését követően társadalmi megegyezés jött létre, ami az 1956 után hatalomra került vezetőség és a magyar nép között köttetett meg. Alapját ennek a névleges megegyezésnek, az adta, hogy az újonnan alakult karhatalom biztosítja a nép jólétét, cserébe a magyar nép távol maradt a politikától. Kádár – szemben Rákosi keményvonalas személyi kultusz és sztálini diktatúrájával- megteremtette a puha diktatúrát, az „élni és élni hagyni” környezetet az országban. Ennek eredményeként életszínvonalbeli javulás történt és a „szocialista láger legvidámabb barakkja” jelzőt ekkor nyerte el Magyarország. Azonban a megnövekedett életszínvonalért három tabut jelölt meg a hatalom:
3
Hiszen 1945. november 4-én tartott magyar demokratikus választásokon 57%-kal fölényesen nyert a Független Kisgazdapárt.
8
1. nem kérdőjelezhető meg, a Párt vezető szerepe, az MSZMP szerepe 2. nem vitatható a SZU-hoz való hűség 3. és nem lehet szólni 1956-os megtorlásokról. Tulajdonképpen a magyar lakosságot politikailag érdektelenné tették. Minden szocialista országnak a szovjet mintát kellett követnie, nincsenek önálló utak. Azonban a ’70-es évek belpolitikai szigorát és a gazdaság erőszakos keretekbe szorítását, valamint, hogy a két világrendszer közti hidegháborús versengés szolgálatába állították az országok iparát, egy állandósult válságot eredményezett, többek között Magyarországon is. Nagyobb tömegek fordultak el a rendszertől a romló életszínvonal miatt, és megkezdődött a csendes ellenállás, mely 1989-ben rendszerváltásban teljesedett ki.
2. Gazdasági háttér a szocializmusban Magyarország nem csak politikailag függött a Szovjetuniótól, hanem gazdasági szempontból is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködését jelentette, melyet 1949. január 25-én alapítottak Moszkvában - az amerikai Marshall tervre válaszként, ezt a nemzetközi segélyprogramot a második világháború által sújtott országok részére biztosították, feltéve, hogy az újjáépítésben együttműködnek az Amerikai Egyesült Államokkal. Ez a tervezet sértette a Szovjetunió világhatalmi státuszát, ezért hozta létre ellen blokként a KGST-t.
Az
alapító
tagok
Szovjetunió,
Bulgária,
Csehszlovákia,
Lengyelország,
Magyarország és Románai voltak. Később a szervezethez csatlakozott Albánia 1949-ben (aki később 1961-ben felfüggesztette tagságát, majd 1987-ben végleg kilépett), a Német Demokratikus Köztársaság 1950-ben, Mongólia 1962-ben, Kuba 1972-ben, Vietnám 1978ban, továbbá társult tagja volt Jugoszlávia. A keleti szocialista blokk célul tűzte ki az elmaradott országok felzárkóztatását és a szocialista
országok
együttműködését,
melynek
eszközéül
a
munkamegosztás
és
specializálódás szolgált. Ennek során került Magyarország (a többi tagállammal együtt) kölcsönös függőségbe a Szovjetunióval. A kialakított elképzelések szerint Magyarország – többek között – autóbuszok gyártására szakosodott a nagy szocialista munkamegosztás körforgásában, az Ikaruszok így jutottak el a tagállamok mindegyikébe. Más országok másra szakosodtak, Bulgária például ipari targoncákat gyártott, az NDK pedig – egyebek mellett – a 9
halfeldolgozó ipar kiépítésének szerepet kapta. A lényeg, hogy a Szovjetunió kezében volt az irányítás és ellensúlyi pontot hoztak létre a nyugati Marshall-tervvel szemben. Fontos volt, hogy tervgazdálkodás keretei között zajlott a kereskedelem és kétoldalú elszámolást használtak, konvertibilis valuta hiányában. Az alábbi táblázat jól szemlélteti az iparosítási terveket, és hogy mindent ennek szolgálatába, pedig Magyarország erősen agrár-jellegű ország volt. A ráerőltetett iparosítás felemás eredményeket hozott. 1. sz. ábra A gazdaság fő ágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez, 1950-1956 között (%)
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. 345.oldal
10
1956-os forradalom után a „puha diktatúra” kora következett, melyben 1968-ban meghirdették az új gazdasági mechanizmust. Az új irányelv célul tűzte ki a teljes foglalkoztatottságot és lehetővé tette a második gazdaság kialakulását. A célt meg kellett valósítani, így emberek tömegeit alkalmazták úgy, hogy munkájukra nem is volt szükség, ezt nevezték kapun belüli munkanélküliségnek. Az életkörülmények lassú javulása kezdődött meg. Majd a ’74-ben a KGST utasítása értelmében megszüntették az új gazdasági mechanizmust, és utána a gazdaság teljesítőképessége folyamatosan romlott. Próbálták fenntartani a versenyképtelen szocialista nagyipart. Ahhoz, hogy fenntartsák az életszínvonal állapotát a romló gazdasági mutatók ellenére, külföldi kölcsönöket vett fel Magyarország. Ám a ’80-as évekre adósságcsapdába került – újabb hiteleket vettek el Nyugatról, hogy az előzőeket törleszteni tudja. Az évtized végére pedig nyilvánvalóvá vált a szovjet típusú szocializmus csődje és Gorbacsov vezette Szovjetunió végrehajtotta az irányváltást, melynek következtében Magyarországon 1989-ben megtörtént a rendszerváltás.
II.
Nyitás, új prioritások Oroszországban
1985-ben Gorbacsov új pártfőtitkár politikája megnyitotta az utat a békés rendszerváltás felé. A Szovjetuniót az évek múlásával nem lehetett többé fenntartani, a tagállamok vezetői és Gorbacsov szovjet elnök, különböző állásponton voltak. A Gorbacsov által megkezdett reformkísérletek, a nyilvánosság (glasznoszty) és az átalakítás (peresztrojka) indította be a Szovjetunió belső felbomlását.4 Szuperhatalmi státuszában nem fenyegette külső veszély, országon belüli forradalom gondolata fel sem merült, mindössze személyesen Gorbacsovot akarták eltávolítani a vezetésből. Bár az újítások számos pozitív változásokat hoztak a Szovjetunióba, mégis fokozatosan az összeomlás szélére sodorták a rendszert.
1. A Szovjetunió felbomlása Az 1980-as évek végére súlyos hiány alakult ki az alapvető élelmiszerekből, így a háborúban használt, jegyrendszer került újra bevezetésre, és az állampolgárok „fejadagját” minden hónapban előre meghatározták. A gazdasági mutatók is az összeomlást jelezték: az adósságállomány 1985-ben 120 milliárd dollárra nőtt, a költségvetési hiány pedig ugyanebben az évben 109 milliárd rubel volt. Ezek a hatások következményeiként a Szovjet Kommunista 4
Valamint a nemzetközi fegyverkezési verseny is elősegítette a SZU gazdasági bomlását.
11
Párt és maga Gorbacsov hatalma is megrendült. A reformok közé tartozott többek között a cenzúra enyhítése és a politikai nyitás, melynek nem várt következményei lettek. Felerősödött a tagállamokban a nacionalizmus és az oroszellenesség, egyes szovjet tagállamokban pedig nyíltan megjelent a törekvés az önállósodásra, nemzeti szuverenitásra. A Baltikumban alakult ki először a SZU-tól való függetlenedés gondolata (A mai napig érződik az oroszellenesség a térségben: 2012. februárban tartott lett népszavazáson a választók 24,89%-a támogatta és 74,78%-a ellenezte (a többi érvénytelen) az orosz nyelv hivatalossá válását Lettországban). Felkelések és zavargások törtek ki 1986-ban Almatiban (Kazahsztánban) is, még Moszkvában is felszínre tört a nacionalizmus, amelynek hívei a sztálini eszmétől és Gorbacsovtól fokozatosan eltávolodva, Borisz Jelcin köré gyülekeztek.
2. Az Orosz Föderáció A Szovjetunió szétesése és az Orosz Föderáció létrejötte nem hasonlítható össze korábbi átalakulásokkal. Az orosz állam történelmében nyugodt és zűrzavaros időszakok ciklikusan váltakoztak, az Orosz Föderáció mégis sajátos feltételek között jött létre. 1991. december 8-án a belozsevi erdőben az ukrán, belorusz és orosz elnökök találkoztak és aláírták,5 a belozsevi egyezményt, amely a Szovjetunió megszűnését és a Független Államok Közösségének megteremtését deklarálta.6 Az orosz állam mindig képes volt hatalmas embertömegét a hit, az eszme, az elv szolgálatába állítani, mozgósítani, és ugyanakkor elnyomott mindenféle másképpgondolkodást és szuverenitást. A nemzetközi helyzet, az új világrendek fejlődése során az orosz állam képtelen volt a megújulásra és mikor az emberek rájöttek, hogy vassal és vérrel tartják össze világukat, akkor megkérdőjelezték a hatalom legitimitását. Az összeomlott régi rend helyére épülő új hatalommal szemben nagy elvárásokat támasztottak.7 Így történt ez az Orosz Föderáció megszületésénél is. Szocializmus romjain felépült piacgazdaságtól nagymértékű életszínvonal javulást várt az orosz lakosság.
5
A többi tagállam megkérdezése és tudta nélkül. Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában; Simai Mihály: Orosz föderáció a XXI. század nemzetközi tükrében, 203. 6
7
Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában; Simai Mihály: Orosz föderáció a XXI. század nemzetközi tükrében, 203.
12
A piacgazdaságba való átmenetben a döntő szerepet az állam foglalta el és egy új társadalmi réteg megszületését eredményezte, az oligarchia létrejöttét. Ők az új, fiatalokból álló, kapitalista hatalmi csoport, akik szoros kapcsolatokat ápoltak a felső vezetéssel és sikeresen törtek be az üzleti életbe, és szerepük az idők folyamán egyre nőtt. A gazdaság megsínylette a Szovjetunió kezdődő válságát, Oroszországban elhatalmasodott az infláció, a jövedelmek felére csökkentek, a bruttó nemzeti termék 1990-ben 5%-kal, 1991ben 9%-kal esett vissza, a külföldi adósság 77 milliárd dollárra emelkedett, elterjedt a bűnözés és a maffia is egyre agresszívabban jelent meg. Ezzel a válságos helyzettel nézett szembe Borisz Jelcin orosz elnök. Az Orosz Föderáció a volt Szovjetunió bruttó nemzeti termékének pusztán 61%-át „örökölte” és a nemzeti vagyon háromnegyedét birtokolta csak. A hanyatlás és a visszaesés, amit az váltott ki, hogy az utódállamokba került a SZU kapacitásának egyharmada, különbözően hatott Oroszországban az egyes gazdasági szektorokra. A feldolgozó ipar elmaradottsága fokozódott, míg az olaj- és földgáz kitermelést alig rázta meg a válság. 1999-ben az iparban a termelőkapacitások csupán 42%-át használták ki. Az olaj- és földgáz kitermelés 2000-ben csak a 80%-át érte el az 1989-es teljesítménynek. A feldolgozóipar teljesítménye ugyan erre az időszakra 51% volt, a gépek és berendezések tekintetében csupán 32%.8 Borisz Jelcin alatt a GDP összességében 60%-kal visszaesett és csak 2006-ban érte el újra az 1990-es szintet. Ez a válság volt jellemző a Szovjetunió felbomlását követő években. A bérek kifizetése késett, a munkanélküliség egyre csak nőtt.
3. Orosz pénzügyi válság 1998. A magyar kivitel jóval nagyobb mértékben esett vissza, mint az orosz kivitel a rendszerváltást követően. Mi több, a SZU-tól rendszerváltás előtt Magyarország olcsóbban jutott kőolajhoz, ez a kedvezmény 1989. után megszűnt. Ezen az 1998-as orosz pénzügyi válság sem lendített, sőt inkább a szakadék mélyülését eredményezte a kereskedelemben, ráadásul az egész gazdaságra kiterjedt az pénzügyi szektorból induló csőd. Több okból is ered a ’98-as pénzügyi válság. Egyrészt a felhalmozott államadósság és az orosz állam rövid lejáratú hitelektől való függősége eredményezte, továbbá a nyersanyag alacsony világpiaci ára is kiváltója volt a válságnak. A rubel árfolyama 60%-kal csökkent, az
8
A gépek gyártásába beletartozott a hadiipar is, ennél az ágazatnál kicsit lehetünk megértőbbek, hiszen véget ért a hidegháború, nem volt szükség fegyverekre, a megmaradtak hangárokban hevertek és a maffia kereskedett a használt háborús lőfegyverekkel.
13
ázsiai tőkebefektetők száma visszaesett. A következménye pedig az lett, hogy megnőtt az orosz pénzügyi kockázat, csökkent az orosz importkereslet, a bankrendszer és a fizetések akadoztak. Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
4. A válság utáni időszak 1999-től A pénzügyi válságot, 1999. évet követően, minden jóslat ellenére, nem omlott össze az orosz gazdaság és a dekonjunktúrából való kilábalás után az orosz gazdaság folyamatos növekedő pályára állt és a magyar kapcsolatok is felélénkültek. Oroszország az ezredforduló után megerősödött, Vlagyimir Putyin nevéhez fűződően lezajlott a politikai, szociális, társadalmi rendteremtés. A rubel konvertibilis valutává vált, ami nagyban hozzájárult az orosz piac bekapcsolódásához a világkereskedelem áramlásába. Haderőreformot is végrehajtottak és nemzeti fejlesztési programot irányoztak elő, amely modernizálta az egészségügyi, a lakásépítkezési, a vidék és mezőgazdasági és az oktatásügyi területet is.
4.1. A putyini-éra Putyin politikai karrierjét KGB-nél kezdte (1975-1990 között), majd Jelcin politikai körében vállalt szerepet elnöki ügyek irányító helyetteseként (1996-1997-ben), később egy évig az elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese volt, 1998-ban pedig az elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese, 1998-1999-ig a KGB utódjaként ismert FSzB igazgatója lett. 1999-ben rövid ideig miniszterelnök, majd Jelcin pártfogoltjaként 1999. december 31. és 2000. március 31. között ideiglenes elnök. Putyin népszerűségét igazolta, hogy 2000-ben tartott választásokon elsöprő győzelmet aratott. Putyin tudta, hogy Oroszországnak erőskezű vezetőre van szüksége, ezen kívül tisztán látta, hogy csak szilárd politikai hátérrel tud a gazdaság fejlődni. Az életszínvonal is emelkedett, mutatója a következő két Putyin-ciklus alatt 2008-ra 50%-ot csökkent - 2000-hez képest. Az átlagbér, több mint tízszeresére, 60 dollárról 640 dollárra nőtt. Persze ez nemcsak a putyini politikának, hanem a magas olajáraknak is köszönhető volt. Az orosz lakosság Putyin mellett állt, és akár harmadszorra is megválasztották volna, ha az alkotmány engedi, de ennek hiányában, Putyin jobb keze, Dimitrij Medvegyev ült az elnöki székbe, aki Putyint azonnal miniszterelnöknek jelölte. A közvéleményben ez csupán ideiglenes helycserét jelentett. Bizonyítja ezt a 2012. március 4-én lezajlott orosz
14
elnökválasztás végeredménye is: Putyin jelentősen maga mögött hagyta a többi párt jelöltjeit és 63,60%-kal megnyerte a választásokat.9 Medvegyev „visszaadta helyét” a régi/új elnöknek - aki már nem azt az Oroszországot fogja kormányozni, amit négy évvel ezelőtt vezetett. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy ezzel egy időben az ellenzék is ébredezni kezdett: interneten, közösségi oldalakon szerveződő csoportok egyre gyarapodtak és egyre erősebben hallatták hangjukat.
4.2. Konjunktúra 1999-től 2008-ig Visszatérve a gazdasági fellendülésre, az 1999 óta tartó fejlődési szakaszt a 2008-as válság törte meg, de addig töretlenül virágzott a kereskedelem, a pénzügyi reformok megtették hatásukat. Mindezek nagyon kedvezően hatottak a magyarországi ügyletekre is, bizonyítva azt, hogy ha erős a gazdaság a külgazdasági kapcsolatok is javulnak. Putyin kormányzásának kezdetén a rubelt leértékelték, ami csökkentette az importot, így elsősorban a belső keresletre, a hazai piacra koncentráltak és rövid időn belül megerősödött a belső termelés. A pénzügyi válság a bankrendszert rázta meg legnagyobb mértékben, és így a bankrendszer helyreállítása volt az egyik legfontosabb intézkedés. Ezt követően az intézményi keretek konszolidációja következett, vagyis a nyugdíjak és fizetések biztosítása. Ennek szolgálatában az állami ellenőrzés foka és az elnök szerepe is megnőtt, és 2004. után még jobban kiteljesedett. Az állam az ipari beruházásokban is döntő szerepet játszott, ezáltal 2004. után a nyersanyagtermelő szektor lett az orosz húzóágazat. Az ország Putyin 8 éve alatt sokat fejlődött, de nem minden szektorban egyenlő mértékben, melynek eredményeképp számos gazdasági probléma megoldatlan maradt. A korrupció óriási mérteket öltött. Ennek oka többek között az volt, hogy demokrácia és jogállam nélkül nem az ország gazdasága, hanem csak a korrupció fejlődött. Az orosz felső politikát tekintve Putyin elnök megerősítette a központi hatalmat és saját személyéhez kötötte a fejlődést. Az új elnök jelszava a „stabilitás” volt.
9
Forrás: Oroszország Központi Választási Bizottságának honlapja: http://www.vybory.izbirkom.ru/region/region/izbirkom?action=show&root=1&tvd=100100031793509&vrn=10 0100031793505®ion=0&global=1&sub_region=0&prver=0&pronetvd=null&vibid=100100031793509&type= 227
15
Sikeres, dinamikus fejődés volt jellemző egészen a következő válságig, a 2008-as gazdasági válságig, ami a pénzügyi- és bankszektorból indult ki, és az országok, főleg az Európai Unió gyógyulása még most is tart.
5. A 2008-as válság hatása Oroszországra Oroszországot sem kerülte el a 2008-as válság, a globalizálódó világ részeként elszenvedője volt ő is. Pedig eleinte tagadták, hogy Oroszországba is begyűrűzött volna, de hamar belátták, hogy gyorsan fel kell ismerni a problémát és orvosolni kell azt. Az olaj és földgáz tartalékok most is kitartottak, ugyanis fel voltak készülve nehezebb időkre, a magasan tartott olajárból keletkezett tartalékok kezdetben kárpótolták a visszaesést. 2008 közepén érte el a válság Oroszországot, addig a magas olajárak miatt a befektetők bizalmát még élvezte. Az ország GDP-je 2003-ban ugrott meg és folyamatosan nőtt, a gazdasági túlfűtöttség azonban mindenkori előjele a válságnak. A gyors olajárcsökkenés és az üzleti partnerországok válsága dominó-szerűen döntötték meg Medvegyev elnök nyilatkozatait miszerint nem lesz visszaesés a gazdaságban. Itt jegyezném meg, hogy az orosz állami vezetés sajátos típusú, ahol a gazdasági és politikai vezetők szinte ugyanazok a személyek. Persze, hogy kissé maguk felé hajlott a kezük, amikor arról nyilatkoztak, hogy: minden rendben lesz, Nyugat válsága nem ér el hozzájuk. Az USA-ból induló pénzügyi válság Oroszországban is először a pénzügyi szektorban jelentkezett, majd innen terjedt szét a gazdaság más ágazataiban, ezek közül a legsúlyosabb következmények: •
infláció felgyorsulása
•
élelmiszerárak hirtelen növekedése
•
likvid pénzvolumen növekedése
16
2.sz.ábra Oroszország inflációs rátája 2002-2010 között (%)
Forrás: Világbank inflációs adatai http://search.worldbank.org/data?qterm=inflation%20rate&language=EN A probléma náluk a kis tőkéjű bankok külföldi hitelfelvételénél kezdődött. Az olajár magas ára miatt a kis orosz bankok megtehették, hogy nagy mennyiségű hitelt vegyenek fel, de a hazai betétállomány kevesebb volt, mint az igény így külföldről vették fel. A bankokon keresztül a lakosság is hitelfelvételbe kezdett. A bankok nyitottá válásával külföld felé lettek elkötelezve a magánszemélyek is. A tranzakciók fele külföldi pénzügyi intézet közreműködésével bonyolódott 2008-ban. Az inflációs nyomás egyre nőtt, a rubel árfolyama változatlan maradt. A külföldi hitel olcsóbbnak tűnt a hazainál, mert a belföldi kamatláb jóval meghaladta a külföldit. A rubelt eközben a kormány stabilitási megfontolásokból szinten tartotta, és mikor leértékelték a pénzügyi piacok összeomlottak. A következménye a krachnak az lett, hogy a bankok nem akartak rubelben hitelezni, a hitelfelvevők nem mertek külföldi devizában eladósodni.10
10
http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/?q=hu/2010/3-evfolyam-3-szam/biztonsag-esrendvedelem/oroszorszag-helyzete-vilaggazdasagi-valsagban
17
A válságban három szakaszt lehet megkülönböztetni az elemzők szerint:11 1. 2008. május 19. és szeptember 12. közti időszakasz. Ekkor a tőzsdeindex és az olajár ugyanazt a vonalat írták le az adatsorokon és együtt mozgott a nemzetközi helyzetnek köszönhetően. Ez nem szivárgott ki, a pénzügyi rendszeren belül maradt. Egyfelől jobbnak tartom, saját véleményem szerint, hogy nem kezdtek el rögtön válságot kiáltani, hiszen Európában is a hatalmas forró pénzek áramlása, és a tőzsdei spekuláció óriási károkat okozott, az orosz rendszerben erre nincs lehetőség, ott az állam közöl adatot vagy senki más. Nem adott teret a spekulációknak, de a probléma attól még létezett és kirobbanni készült. Amikor a 2008. szeptember 8-i betéti aukción az ajánlatok 50%-kal meghaladták a felkínált mennyiséget, ekkor vált nyilvánvalóvá a likviditási hiány. A 2. szakaszban szeptember 15. és 19. között a likviditási beszűkülés felerősödött és ezzel párhuzamosan a befektetői bizalom is. Történt ez az után, hogy az AIG, a világ legnagyobb biztosítója 40 milliárd dollárt kért kölcsön az amerikai jegybanktól, és a globális pénzpiaci cég, a Lehmann Brothers csődvédelmet kért. Lavinaszerűen indították el a bankközi piac bénulását. Az orosz Pénzpiaci Szövetségi Szolgálat szeptember 17-én két napig bezárta a tőzsdéket. A 3. szakasz szeptember 29-től október 14-ig tartott. Kormányzati akciótervet dolgoztak ki a pénzügyi és reálgazdaság segítésére. Gyors és határozott beavatkozásra volt szükség. Megoldást kellett találni az alultőkésített és széttagolt bankrendszer számára. Statisztikailag 1296 hitelintézet, ezen belül 1250 bank gondjait kellett megoldani. A külföldi részarány 71 pénzintézetben 100% volt és 25 pénzintézetben 50%-os tulajdonosi részaránnyal bírtak nem orosz befektetők. 10 legnagyobb bank közül 6 állami, 2 belföldi, 2 pedig külföldi tulajdonú. Az állami akcióterv első intézkedése az a határozat, amely minimálja a bank saját tőkéjét 180 millió rubelben. A kisebb tőkével rendelkező bankok tovább működhettek, de 2010. január elsejére legalább 90 millióra fel kellett tőkésíteni az alapokat, a 180 millió küszöböt 2012-re kellett elérniük.12 A központi bank a költségvetés szabad pénzeszközeit elhelyezte a bankoknál, azért hogy a likviditási probléma megszűnjön továbbá csökkentették a tartalékrátákat, hogy a bankok hitelt tudjanak nyújtani. Az első akcióterv nem hozta meg a várt eredményeket így egy másodikat dolgoztak ki. Öt milliárd dollárt folyósítottak a három legnagyobb bank megsegítésére a központi bankon keresztül. A betétesek bizalmát növelő intézkedés volt a betétbiztosítási alap tőkésítése és az állami betétgarancia maximumának megemelése.
11
A globális válság. hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 7. kötet Weiner Csaba: A világgazdasági válság hatása Oroszországra- az orosz válságkezelő intézkedések 2009. 8.old. 12 http://rian.ru/analysis/20090213/120129213.html
18
Nézzük mi történt a gazdaságban, mit eredményezett a válság. Még 2007-ben 8,1%-ot nőtt a GDP, 2008-ban első negyedévben megfigyelhető volt a lendület 8,5%-os bővülés volt, második negyedévben 7,5% ekkor már éreztették hatásukat a nemzetközi problémák, harmadik negyedévben 6,2% a likviditási hiány kibukott, és az utolsó negyedévben csupán 1,1%-os növekedést ért el. 2009. májusig további 10,2%-ot csökkent a GDP.
13
Az olaj- és
fémárak visszaestek, szintén csökkent a tőkekiáramlás, ami szorosan összefügg az olajáreséssel. 2008-ban a legrosszabb eredményt az orosz tőzsde produkálta, 72%-ot esett vissza. A tőkekiáramlás a pénzügyi mérlegben passzívumot okozott, és a válságok velejárójaként, az inflációt sem tudták szabályozni 2008-ban. Úgy gondolom, egy kontrollált infláció jóval elviselhetőbb, mint egy kontrollálatlan. Az infláció a fogyasztói árakat 13,3%kal drágította meg.14 A rubel árfolyama hosszú ideje stabilan állt, majd hirtelen csökkenése káoszt váltott ki a piacokból. 2008. augusztus 1-én 1 USD=23,4186 RUB volt, majd 2009. februárig az utolsó fellendülés a nagy leértékelés előtt, 2009. február 09-én 1 USD=36,4267 RUB volt az árfolyam.15
III. Oroszország és az EU intézményi kapcsolatai A most következő fejezet az Európai Unió és az Orosz Föderáció kapcsolatának elemzésével foglalkozik. Részletesen kitér a két fél közti intézményi kapcsolatokra és az orosz reakcióra az EU kelet-európai bővülése kapcsán. Az EU Oroszországgal való kapcsolatrendszerére a két fél között 1994-ben aláírt és 1997ben hatályba lépett, Partnerségi és Együttműködési Megállapodás érvényes. E mellett, újabb fejlemények várhatóak, amikor Oroszország várhatóan 2012 nyarán belép a WTO-ba és a PEM kiegészülve a Világgazdasági Szervezet keretein belül folytatódik tovább az EU és Oroszország kereskedelmi viszonya.
13
http://ria.ru/economy/20090224/163086233.html http://en.rian.ru/business/20081230/119232170.html 14 http://www1.minfin.ru/ru/press/speech/index.php?pg4=4&id4=7548 15
http://www.cbr.ru/currency_base/dynamics.aspx?VAL_NM_RQ=R01235&r1=0&date_req1=01.01.2008&date_ req2=22.03.2012&C_month=03&C_year=2012&rt=2&x=15&y=4&mode=2
19
1. A PEM Az EU elismeri Oroszország politikai jelentőségét és kiemelt partnerként kezeli, ezért folyamatosan törekedett az együttműködésre, azonban az orosz politika vezetői érzelmi alapon mindig is sérelmezték, hogy az egykori KGST államai ma javarészt már az EU tagjai. A PEM megszabja az együttműködés irányát. A következő szabályozásokat mondja ki: legnagyobb
kedvezmények
elve,
fokozatos
liberalizáció,
mennyiségi
korlátozások
felszámolása, megbízható, jogrendszerileg jól kiszámítható gazdasági környezet, továbbá a szellemi vagyon védelme. A szakpolitikai együttműködés tekintetében kiterjed a kutatásfejlesztésre, energiapolitikára, közlekedéspolitikára és az űrkutatásra. Előír bel- és igazságügyi együttműködést is, a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a pénzügyi csalások megfékezésére. Mindkét fél a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását tűzte ki céljának a szerződésben. A megállapodást kiegészíti a négy közös térség létrehozásáról szóló útiterv, amelyet 2005ben hagytak jóvá. Ennek hatóköre érinti az integrált, nyitott gazdaságot Oroszország és EU között, a bel- és igazságügyet, különös tekintettel a vízumügyekre, a szervezett bűnözést és a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, valamint a kül- és biztonságpolitika területén együtt küzdenek a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen és közösen kezelik a válságokat. Továbbá törekszenek a felsőoktatási rendszerek egységesítésére és a tudósok vízummentes utazására is. Ezen kívül, kényes kérdés az energiapolitika a két fél kapcsolatában, hiszen az Unió legnagyobb kőolaj és földgáz szállítója Oroszország, az Oroszországból származó európai import 80%-a energiahordozó, az EU földgáz szükségletének 25%-át Oroszország biztosítja, így e területen kötött megegyezések is alakítják a kapcsolatot. A 2009-ben az Európai Parlament által elfogadott három rendeletből és két irányelvből áll a harmadik energiacsomag, mely az energiapiaci liberalizációra helyezi a hangsúlyt. A fogyasztó ország választási szabadságát fekteti le, vagyis, hogy melyik szolgáltatót és/vagy szállítót választja. A tagállamoknak másfél évük van beépíteni jogrendjükbe ezt az elemet, a tulajdonos választás elvét.
20
1.1. TACIS program 1991-2006 PEM alapjaira épült az EU által indított program, melyben Oroszország legnagyobb kedvezményezettje volt a TACIS programnak.16 A program FÁK számára létrehozott technikai segítségnyújtási programot jelentette. Azaz pénzügyi segítséget nyújtott a jogrendszer és a közigazgatás átalakításához, infrastrukturális fejlesztésekhez, az átmenettel járó szociális feszültségek kezeléséhez, valamint környezetvédelmi és nukleáris biztonsági beruházásokhoz.
17
1991 és 2006 között több mint 7000 millió euróban részesültek a TACIS
program kedvezményezettjei. A TACIS program 2006-ban megszűnt és 2007-ben lejárt a PEM, mert addig nem sikerült új megállapodást kötni, hiszen közbe szólt az orosz-lengyel hús-vita,18 a kaukázusi problémák19 és a grúz háborúk.20 Végül 2008. júniusban meghosszabbították és aktualizálták a Partnerségi Megállapodást. Valószínű, hogy a gyors megegyezésre a 2008-as válság sarkallta őket.
16
A támogatás közel 40%-át kapta az Orosz Föderáció. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=18 18 2005 végén orosz embargót vetettek ki a lengyel élelmiszerexportra, arra hivatkozva, hogy az állatorvosi igazolások egy része hamisítvány volt. Lengyelország válaszul blokkolta az EU-orosz együttműködésre irányuló tárgyalások beindítását. 19 Az afganisztáni helyzet romlásával egyetlen alternatív útvonal maradt, ahol összeköttetést lehet teremteni Közép-Ázsia és a Nyugat között, és Nyugatra lehet vezetni az energiahordozókat: a Kaukázus. A Kaukázus nemcsak energetikai folyosó, hanem olyan korridor, amin keresztül megnyílik az út a Nyugat számára Közép-Ázsia felé Oroszország megkerülésével. Nemcsak energetikai, hanem fontos közlekedési, infrastrukturális magisztrál is, nemcsak csővezetéket, de Oroszországot elkerülő vasutat is itt lehet létesíteni (e déli vasúti magisztrál munkálatai már megindultak), egyszóval, új nyugat-keleti folyosót teremteni. A Kaukázus politikai bástya is: a Kaukázusból „szemmel lehet tartani” Iránt, és főként Oroszországot. Oroszország jelenleg a „zsebében tartja” Közép-Ázsiát, elsősorban azért, mert a tengeri kijárattal nem rendelkező közép-ázsiai országok zömmel ma is Oroszországon keresztül tudják kijuttatni a világpiacra kulcsfontosságú exporttermékeiket. Ha elkészülne a Kaukázuson átmenő Nyugat- Kelet folyosó, megrendülne Oroszország közép-ázsiai befolyása. Ezért Moszkva érdeke a Dél-Kaukázus destabilizálása. A Nyugat viszont abban érdekelt, hogy a Kaukázusban béke és rend legyen, és hogy a (leendő)korridor nyugalmát semmi ne veszélyeztessen. 20 2008 augusztusában kezdődő háborúban Grúzia és Oroszország, Dél-Oszétia, valamint Abházia között zajlott harcokról van szó. Oroszország népirtással vádolta Grúziát az oszétok ellen., de a grúzok az ellenkezőjét állították. Az egymásra mutogatást lezáró hivatalos jelentés a grúzokat tette felelőssé és hiteltelenné a kérdésben végül 2009. szeptember 30-án. 17
21
2. EU-orosz csúcstalálkozók Közel tizenhárom éve tart a találkozók és tárgyalások sora, hol az egyik EU tag fővárosában, hol Oroszországban történik. Évente kétszer rendezik meg a csúcstalálkozókat, melyen az orosz elnök, a Bizottság elnöke és az Unió közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főmegbízottja vesznek részt. A szakmai egyeztetés pedig a miniszteri szintű Állandó Partnerségi Tanácsban és a főtisztviselői szintű Együttműködési Bizottságban folyik. Az elmúlt húsz év alatt az Európai Unióban is sok változás ment végbe. A keleti bővítéssel növelte a régióban befolyását, de már 2009-ben is látszott, hogy az EU nem a legdinamikusabban fejlődő integráció.21 Ugyanakkor Dimtirij Medvegyev meghirdette az úgynevezett „Reset Európával” politikát. Elnöki tisztségének első évében mélyponton volt az EU-orosz viszony, majd megkezdődött a lassú felengedés.22 A liberális fellépésű Medvegyev a modernizációt és nyitást hangsúlyozta, ami beindította a korábban az EU által megszakított tárgyalásokat, 2008-ban megkezdődtek a tárgyalások az új megállapodásról. Nemcsak az EUval, hanem USA-val is egyfajta közeledés indult el. A következő EU-orosz csúcstalálkozón nem történt konkrét előrelépés, viszont a hangulat jóval oldottabb volt. Valamint Medvegyev a koppenhágai klímakonferencián ígéretet tett a széndioxid- kibocsátás-csökkentésre 20%-ról 25%-ra. A legutóbb, 2011. december 15-én tartották meg a 28. EU-Oroszország csúcstalálkozót. A találkozó keretében a legfontosabb kérdés a vízummentességhez kapcsolódott, megállapodást kötöttek, hogy intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy egy rövid ideig szóló vízummentes tartózkodás létrejöjjön EU polgároknak Oroszország területén.
2.1.1 2012. Oroszország és a WTO A másik fontos kérdéskört az EU-orosz csúcsokon Oroszország csatlakozása a WTO-hoz kérdéskör alkotta. Oroszország még 1993-ban adta be csatlakozási kérelmét a WTO elődjéhez, a GATT-hoz. Tudni kell, hogy a legnagyobb WTO-n kívüli gazdasági potenciállal Oroszország rendelkezett. Véleményem
szerint mérföldkőnek számít, hogy 2011.
21
Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök és Anders Borg, svéd pénzügyminiszter 2009. június 2-án közösen megírt cikkében, azt közli a Dagens Nyether svéd napilap, hogy a Lisszaboni szerződésben kitűzött célokat (munkahelyteremtés, gazdasági növekedés, bürökrácia leépítése) nem igazán sikerült megvalósítani, és ezzel szembe kellene néznie az EU vezetőinek. 22 Kitekintő elemzések: Oroszország elnököt választ 2012.03.02. p. 45.
22
decemberben sikerült aláírni a csatlakozási szerződést a Kereskedelmi Világszervezettel. Oroszország nagyon lassan épült be a globális világba a Szovjetunió felbomlása óta, lelassult a technikai fejlődés, megragadtak a ’90-es évek szintjén. Nem tudják elfogadni, hogy változik a világ és nekik is változni kell. Mikor beadta csatlakozási kérelmét a GATT-hoz, az egész világ tudta, hogy nem lesz gyors átmenet Oroszország számára a csatlakozás feltételeinek teljesítése. Így is történt, hiszen gyakorlatilag évtizedig nem történt semmi. Majd 2000-ben Putyin első ciklusában felélénkült a kereskedelmi liberalizáció és Kína csatlakozása is a WTO felé terelte Oroszországot. A kohászati, feldolgozóipari és vegyipari képviselők is saját előnyüket látták a WTO keretei között így lobbizni kezdtek a mielőbbi csatlakozás érdekében. A képviselők érdekeiket meghallgatta a Gazdasági Fejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium is, és a Minisztérium is Oroszország WTO-csatlakozása mellé állt. A bilaterális tárgyalások lezárultak 2004-ben az EU-val és 2006-ban az USA-val, ami a politikai támogatás gyors eredményeként könyvelhető el. Persze mint minden politikai, kereskedelmi megállapodást, ezt sem fogadták egyhangúan Oroszországban. 2012-ben az orosz kommunista párt kelti a feszültséget, azzal, hogy a nemzetközi piac lerohanásával és ez által, az orosz KKV szektor elnyomásával fenyegetett. A 2000-es évek elején ugyanezt hangoztatták, az iparágakat védelmezték a járműipar és gépgyártás képviselői. A hazai importvám csökkentés ellen szólalt fel a Kereskedelmi és Iparkamara a gyógyszer-, élelmiszer-, könnyű- és elektronikai ipar védelmében. Az amúgy is alacsony támogatottságú agráripar pedig a kvóta további csökkentése miatt aggódtak. De nem felelhet meg minden szektornak egy tagság sem. Mindezek ellenére úgy tűnt, a putyini elnöki periódus támogatja a WTO-csatlakozást. Ezzel szöges ellentétben állt a második éra, amikor már Putyin megerősítette hatalmát, centralizálta az országot és a dumában kisebbségbe kerültek a WTO-párti kormánytagok. A tagság többségi támogatottsága megszűnt és a reformok hiánya érződött, sőt egyfajta visszarendeződés ez előző négy évhez képest. A 2004-es év és utána 2008-ig az egész világon a gazdasági fellendülés évei voltak, ami túlfűtött gazdálkodáshoz vezetett, de akkor erre még kevesen gondoltak. A jólét, a GDP emelkedése elfedte a WTO-tagság előnyeit, hiszen fellendült a kereskedelem és az exportbevétel, virágzott a gazdaság, miért kellene Oroszországnak csatlakoznia a Világkereskedelemi Szervezethez?
23
Azonban az importhelyettesítő gazdaságpolitikával és az energiahordozóktól való függőséggel is újabb válság felé sodorták az országot. A politikai hangulat is a liberalizáció ellen, sőt annak megállításán volt - így a tagfelvételi folyamat lelassult. Úgy vélem a WTO-tagság nagy előrelépés Oroszországnak a globalizáció útján és így már „nem lóg ki a sorból”, megadatott neki a lehetőség, már csak élnie kell vele. A WTO is hatalmas piacot nyert, így mindkét félnek előnyös az integrálódás. Az EU is saját szempontjából értékeli az eseményt, többek között, arra számít, hogy az energiahordozók áramlásában nem lesz több zavar (mint az elmúlt években), és szabadon áramolhat a kőolaj és földgáz is. Mindenképp az EU lesz a legnagyobb haszonélvezője a megállapodásnak. Még élénkebbé fog válni az EU-orosz kereskedelem, szakértők szerint: évi öt milliárd USD-ral növeli az összforgalmat. A tárgyalások idején Moszkva már lépéseket tett a csatlakozás feltételeinek további, gyors teljesítésére, például csökkentette az import vámokat, így sokkal versenyképesebb helyzetbe hozta az EU-termékeket saját piacán, továbbá az Unió szabályozni tudja az érdek- és szabad piaci versenyt sértő törvényeket.23 Még nem tudjuk megítélni, mert ratifikációra valószínűleg 2012 nyarán kerül sor, de feltételezhető, hogy Oroszországban az importvám és a külföldi termékárak csökkenése, arra készteti a hazai termelőket és kereskedőket, hogy csökkentsék a fogyasztói árakat, persze csak ha versenyben akarnak maradni. Nemcsak az árakat kell csökkenteni a hazai szolgáltatóknak, ahhoz, hogy versenyben maradjanak, hanem fejleszteni gazdaságukat és a marketing tevékenységre is jóval többet áldozni (Oroszországban nagyon drága TV reklámhirdetést feladni). A külföldi áruválaszték is kibővülhet ezáltal, hogy többen is meg tudják fizetni a csökkentett importvámokat magukban foglaló termékárakat. Alekszej Kudrin volt gazdasági miniszter szerint évi 3-4%-os GDP növekedés érhető el a csatlakozás által.24 EU Bizottság képviselői szerint évi 5 milliárd dollárral fogja megnövelni a forgalom volumenét.25 Ez jó löket a két fél kapcsolatának további fejlesztéséhez is, főleg a válságból való kilábaláshoz mindent meg kell mozgatni, hogy élénkítsék a gazdaságot.
23
http://kitekinto.hu/europa/2011/12/21/oroszorszag_a_wto_tagja_lett_elnyok_es_hatranyok/
24
http://kitekinto.hu/europa/2011/12/21/oroszorszag_a_wto_tagja_lett_elnyok_es_hatranyok/ Külügyi Szemle 2010.06.29. Nagy Gábor: Stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez p. 50. 25
24
3. Orosz érdekek a kelet-európai EU-bővülést illetően 2000-től kezdve az orosz külpolitikában kiemelt szerepet kapott az EU. Ez köszönhető a fejlődő gazdaságnak és a 2004-es év eredményes gazdasági mutatóinak valamint a nemzetközi körülményeknek. Biztonságpolitikáját illetően sem az EU-hoz kötődnek legfontosabb aggályai, amit a 2009-es biztonsági doktrína is bizonyít. Oroszország külpolitikájában a Big business elv lépett érvénybe 2004-től, melynek lényege a haszon-maximalizálás. Ez lépett a korábbi Big pipeline helyébe, ami az export maximalizálását tűzte ki célul.26 Az orosz állami energia vállalat a Gazprom kapja ebben a konstrukcióban a főszerepet, hiszen az uniós energiapiacon monopolhelyzetet érvényesít. Ezzel nemcsak gazdasági befolyást tud szerezni, hanem később már politikai beleszólást is biztosít neki. Az erre utaló jelek egyértelműek, hiszen a közép-ázsiai gázért világpiaci árat is hajlandó kifizetni, csak azért, hogy ő értékesíthesse tovább Európának. Putyin, jelenlegi kormányfő egyik célja az energia exportfüggőség csökkentése és a többi ágazatok fejlesztése. A kapcsolatok besorolását az alábbi táblázat jól szemlélteti: 1.sz.táblázat Oroszország EU-kapcsolatai hármas felbontásban Stratégiai partnerek Németország Franciaország Olaszország Spanyolország
Barátságos viszony Spanyolország Finnország Ausztria Bulgária Szlovákia Magyarország
Hűvös partnerség Egyesült Királyság Svédország Lengyelország Románia Lettország Észtország Litvánia Csehország
Forrás: Zsuzsa Ludvig: Troublesome Triangle: The European Union, Russia and their common post-soviet neighbourhood, 2010.27
26
Külügyi Szemle 2010.06.29. Nagy Gábor: Stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez p.72. 27 A tanulmány csak a vizsgált EU tagállamokat sorolta be a táblázatba, a projektben nem szereplő országokat nem csoportosította természetesen.
25
Természetesen a táblázat a politikai és nemzetközi események függvényében változhat, például az Egyesült Királyság korábban stratégiai partnernek számított, Magyarországot pedig 2004. előtt hűvös partner kategóriába sorolták, továbbá Szlovákia a hűvös partnernek közé került 2009-ben, amikor Oroszország elzárta a gázvezetékeket. Az, hogy egyik kategóriából a másikba kerülnek az országok elsősorban politikai tényezők hatásai. Egyébként Oroszország is hasonló kategorizálást28 tart fenn, három csoportra osztja szintén az EU tagokat: 1. stratégiai partner, 2. egyéb partnerek és 3. barátságtalan partnerek. Ezek szerint a kategóriák szerint, a stratégiai partnerek (1. csoport) mint Franciaország, Olaszország és Németország kapcsolata Oroszországgal kiegyensúlyozott és intenzív, valamint ezen országok vezető szerepet töltenek be az EU-ban. Ha megnézzük az alábbi ábrákat jól szemléltetik, hogy a francia, olasz, német export összesen 30,8%-ot alkot, de egyedül Hollandiáé is majdnem kitesz annyit a 25,6%-kal.
28
Zsuzsa Ludvig: Troublesome Triangle: The European Union, Russia and their common post-soviet neighbo urhood, 2010.
26
3.sz.ábra Az EU importja Oroszországból tagállamok megoszlása szerint, 2010-ben
Forrás: Zsuzsa Ludvig: Troublesome Triangle: The European Union, Russia and their common post-soviet neighbourhood, 2010. 4.sz.ábra Az EU exportja Oroszországba tagállamok megoszlása szerint, 2010-ben
Forrás: Zsuzsa Ludvig: Troublesome Triangle: The European Union, Russia and their common post-soviet neighbourhood, 2010. 27
Egy másik tanulmány szerint, 29 EU 27-kel folytatott orosz külpolitika négy fontos tényezőt állít fel. Az első, amit már Moszkva régóta folytat és folytatni is fog, (mivel a 2000-es külügyi doktrínát 2008-ban sem változtatták meg), az hogy az egyes tagállamokkal bilaterális kapcsolatokat építenek ki. Második, a kapcsolatok politikai, jogi és gazdasági felülvizsgálata. A harmadik, hogy kölcsönös függőséget30 alakítsanak ki az uniós tagokkal, de más-más mértékben, azaz az egyébként is megosztott EU-ban tovább mélyíteni a különbségeket, ezt valószínűleg az energiahordozókkal kívánja elérni. Végül a posztszovjet országokban megerősíteni az orosz befolyást (ezt Lettországnál kizártnak tartom egyelőre). Ugyanezen tanulmány szerint, öt csoportra oszthatóak az EU tagországok Moszkvához fűződő kapcsolataik alapján. -
A „Trójai lovak”, Ciprus és Görögország, akik nem törekednek, hanem inkább vétózzák az EU-orosz csúcsokat és megegyezéseket.
-
A „Stratégiai partnerek” ugyanazok, mint a fentebb említett befolyásos országok, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország, akik biztosak a felől, hogy a Moszkvával való mély integráció pozitív hozadékkal jár, még ha Moszkva meg is szegi néha a szabályokat.
-
A „Baráti pragmatisták”, köztük Magyarország is, akiket Oroszország nem részesít olyan kedvezményes elbánásban, mint a stratégiaiakat, így ők abból profitálnak, hogy az EU szárnyai alatt léphetnek a tárgyaló asztalhoz, ezek az országok Ausztria, Belgium, Bulgária, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.
-
A „Fagyos pragmatisták” kategória egyezik a hűvös partnerekkel, akik magasra teszik a lécet az orosz együttműködés aláírásáért.
29
Mark Leonard-Nicu Popescu: A Power Audit of EU-Russia relations. European Council on Foreign Relations, 2007. 30
Egyoldalú függőség kialakítása lett volna Oroszország számára a legjobb megoldás, de ez gazdaságilag, a 21. században, a globalizáció világában nem kivitelezhető.
28
-
Az ötödik csoport a „Hidegháborús harcosok”, Lengyelország és Litvánia, akik minden szinten blokkolják a Moszkvával való kapcsolatot és tagállami szintre szeretnék hozni az orosz megállapodásokat.31
4. Oroszország és az „EU Tízek” bővülése Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta nyugati kapcsolataiban nagyon óvatos és gyanakvó, például a NATO nem irányult orosz érdekek ellen, mégis az Orosz Föderáció fenyegetésként gondolta önmagára nézve, amikor kelet-európai országok beléptek az Északatlanti Szerződés Szervezetébe. Sok szakértő úgy gondolta, hasonló negatív visszhangot fog kiváltani orosz részről az EU keleti bővülése is. Azonban Oroszország lényegesen jobban fogadta, mint a NATO bővülést, csak a hátrányokat hangsúlyozták, megragadva minden alkalmat, hogy szóvá tegyék: az EU csatlakozás visszaveti az orosz kapcsolatokban elért sikereket. Tény, hogy Oroszország soha nem szabott gátat az EU keleti bővülésének, de nem is támogatta. Sok orosz tanulmány és kutatás született arról, hogy milyen hátrányokat fog szenvedni az orosz gazdaság, ha az EU keleti bővülése bekövetkezik, statisztikákkal is alátámasztották és egyéb aggályuknak is hangot adtak, milyen negatívumokat fog elszenvedni a csatlakozó ország. Magyarország EU-s csatlakozását illetően Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az oroszmagyar kereskedelem megérzi majd hatását, és a legversenyképesebb termékeit fogja hátrány érni (gyógyszer, élelmiszer, gépek és szállítóeszközök).32 De nem szabad úgy tenni mintha csak Magyarország és az EU egyoldalúan függne Oroszországtól, főleg az orosz földgáztól, ugyanis mindig a nyersanyag volt a kulcskérdés. Ha jól megnézzük, Oroszország első számú külkereskedelemi partnere az EU, de fordítva ez már nem igaz. Emellett a magyar földgáz import a teljes orosz földgáz import 5%-át teszi ki, így nagyon is érdekelt Oroszország a magyar partnerségben, nem vesztheti el egyik legjobb vásárlóját. Oroszországot az újonnan társult kelet-európai ország-kapcsolatában az zavarhatta, hogy megváltoznak a kereskedelem feltételei, immáron az EU támogatására is számíthatnak, együtt lépnek fel a versenyben, ezen kívül az egyes kétoldalú („oszd meg és uralkodj” elv) nem 31
Mark Leonard-Nicu Popescu: A Power Audit of EU-Russia relations. European Council on Foreign Relations, 2007. 32 Külügyi Szemle 2010.06.29. Nagy Gábor: Stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez
29
érvényesül többé. Például az energiaszektort illetően, a világpiaci árat leszoríthatja az EU, más gázszállítási útvonalak kutatásával, ami bevétel kieséssel fenyeget Oroszország számára. A másik politikai kérdést feszeget. Milyen orosz-politikát vittek be az „Tízek” az Unióba? Milyen fokú oroszellenes országok lesznek egyenjogú alkotói az EU-orosz kapcsolatoknak? A Tízek, főleg hazánk, és még négy közép-európai állam valamint további három balti állam csatlakozásával milyen új álláspontok kerülnek a közös napirendre. Mint kiderült emiatt Oroszországnak kár volt aggódnia, mert a kelet-közép-európai országok Oroszország-politikája teljesen megosztott, nemhogy egymás közt, de országon belül is. Lengyelország volt a legaktívabb orosz-ellenes az EU-ban, mégsem nyert támogatást, főleg a német és francia érdekek elnyomták, Lengyelországnak nem volt elég erőforrása ahhoz, hogy megossza az EU orosz-politikáját, mert mindenki egyetértett abban, hogy az egyik legfontosabb stratégiai partner Oroszország. Nem biztos, hogy azt kell kiemelni, hogy a régi és új tagállamok orosz-politikája különböző, hanem azok az államok, mint például Svédország, Dánia a régiek közül most új támogatókra találtak, és megerősítve hangot tudnak adni véleményüknek. Tehát a régi tagállamok közül néhánynak most felerősödött az amúgy is meglévő, de eddig nem hangoztatott véleménye.33
5. EU-Szomszédságpolitika és Oroszország 2003 előtt Oroszország nem számított arra, hogy az Unió érdekelt a FÁK-térségben, hiszen úgy gondolta, hogy az EU elismeri az orosz vezető szerepet. Emiatt igencsak meglepetésként érte, mikor elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Ezáltal 2003-2004 a folyamatos konfliktus évei voltak az Unió és Oroszország kapcsolatrendszerében. Előzménye, hogy 2000-ben megalakult Moszkva szervezésében az Eurázsiai Gazdasági Közösség, 2002-ben pedig újjáalakult a Kollektív Biztonsági Szerződés, majd 2003-ban újabb integrációt mélyítő lépésként megalakult az Egységes Gazdasági Térség (EGT4). Az Unió, hogy a kibővült EU országokat ne szigeteljék el szomszéd országaiktól, 2003-ban útnak indította a Szomszédságpolitikát. Az európai szomszédságpolitika célja, hogy a kibővített Unió ne szigetelődjön el szomszédjaitól. A szomszédságpolitika ezen felül lehetővé teszi a környező országok számára, hogy az intenzívebb politikai, biztonsági, gazdasági és kulturális együttműködés révén részt vehessenek az Unió különféle tevékenységeiben. 33
Külügyi Szemle 2010.06.29. Nagy Gábor: Stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez
30
A nagyszabású politikai kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a szomszédos országokkal folytatott hagyományos kereskedelmi és együttműködési kapcsolatokból fokozatosan szorosabb integráció alakuljon ki. Gazdasági szempontból az európai szomszédságpolitika az alábbi előnyöket biztosítja a szomszédos országok számára: kiemelkedően kedvezményes kereskedelmi kapcsolatok, részvétel az EU belső piacán, szorosabb kapcsolódás az Unióhoz például az energia, a szállítás és a távközlés ágazatában, részvételi lehetőség egyes uniós programokban, nagyobb mértékű pénzügyi és technikai segítségnyújtás. Brüsszel maga alatt vágta a fát, mert korábban nehezményezte az Egységes Gazdasági Térséget, azonban olyan államoknak ígért szomszédságpolitikát, akik az EGT4 tagjai is, így Moszkva jogosan hátránynak és negatív megkülönböztetésnek érezte. Szerintem ez és a korábban említett lengyel hús-embargó is jelzi, hogy Brüsszel nem képes a tőle ilyen távol eső problémákat megoldani. Valamint a Szomszédságpolitika keretében elindított Keleti Partnerség programot az orosz fél gyanakvóan szemléli. Svéd-lengyel34
kezdeményezésre
kétoldalú
társulási
megállapodások
megkötését
szorgalmazza Moldovával, Ukrajnával, Belorussziával és három kaukázusi köztársasággal. Rontott a helyzeten, mikor a FÁK főtitkára ultimátumot javasolt az országoknak, vagy Keleti Partnerség vagy orosz-barátság. Ezzel szemben az EU kijelentette, hogy nem fogja kompenzálni az egyes országokat ért pénzügyi hátrányokat, amit az orosz kereskedelemből származó bevételkiesés jelentene. Kiemeli továbbá minden alakalommal, hogy a Keleti Partnerség nem orosz-ellenes megállapodás. A Partnerséghez egyébként Ukrajna és Grúzia rögtön csatlakozott, sőt a nyugati integráció mielőbbi végrehajtását sürgették. Összességében elmondható, hogy a tagállamok az EU-orosz kapcsolat egyensúlyára törekednek.35 Az igaz, hogy visszaszorítja ezt a pozitív képet, hogy az EU alternatív energiaszállítási útvonalat próbál létrehozni, de nem azért, hogy teljesen kizárja Oroszországot, hanem pusztán csökkenteni akarja az óriási mértékű energiahordozó függőséget, mivel az a 21. században nem fordulhat elő, hogy egy
34
A lengyelek aktívan részt vettek a programban, ez is az oroszellenességük számlájára írható fel, ugyanakkor Svédország is hangot adott véleményének most, hogy támogatóra talált az ügyben, előtte ez nem fordult elő. 35 Ukrajnában 2010-ben új elnököt választottak meg és azóta Ukrajna is próbálja rendezni az orosz kapcsolatot.
31
ország ne kapjon gázt egyik napról a másikra,36 ezért kell több lábon állni az energia importot illetően. Mindenesetre Oroszország a posztszovjet térséget energiával tartja sakkban és politikai befolyássá kívánja változtatni. Ezért EU energiapolitikája szorgalmazza, hogy mérsékeljék a tagok37 az egy energia szállítótól való részarányukat. Például Ukrajnát is függetleníteni szeretné Moszkvától, amikor nehezményezi, hogy Moszkva a nyugati árakhoz közelíti az ukrán gázárakat. Jó megoldás lenne, mivel közép-kelet Európa Oroszország és Belgium között helyezkedik el, közös szomszédságpolitikát hajtsanak végre, szemben azzal, hogy az EU intézi Moszkva háta mögött. Ez azért is tűnik jogosnak, mert Oroszország szándékai békések, nem akar EU-ellenes blokkot kialakítani, hanem inkább orosz vezetéssel azt az EUhoz csatolni, abból kifolyólag, mivel ő viseli a legnagyobb pénz és katonai költségeket a térségben, minden más integrációt kizáróan. Oroszország is tisztában van azzal, hogy olyan messze sem az USA, sem az EU keze nem ér el, hogy biztosítsa a békét, szemléltető példa erre a grúz háborúk.38 Mindezen túl Moszkva is tisztában van azzal, hogy önmagában már nem csábító pont a FÁK-térségnek és szüksége van az EU-partnerségre, ugyanis Ukrajna és Moldova is az EU-nak kötelezte el magát. Joggal kérdezhetjük, hogy akkor miért született annyi statisztika, elemzés, a klasszikus partnerségre annyi „nem” válasz. A kérdés nyitott, Moszkva nem tartja célravezetőnek és elképzelhetőnek a klasszikus partnerséget, de stratégiai partner szerep (melyben ő vezetné újra FÁK-térséget) már jobban tetszene neki. Sőt a 2008-as pénzügyi válságból kilábalva már nem is inkább annyira az EU, hanem inkább a BRICS-országok felé orientálódik. Elég volt Oroszországnak tíz év, amíg sikerült pozitív irányba kormányozni az országot a ’98-as pénzügyi válság után, nem akar a többi eladósodott ország megmentője lenni. Egy tanulmány szerint a legjobb a Társulási Megállapodás lenne a kapcsolat megfelelő mederbe terelésére, hiszen Oroszország gazdaságilag az EU-tól függ elsősorban,
másrészt Moszkva
legkiszámíthatóbb partnere Brüsszel, a jövőben Moszkva befolyása csökkenni fog így az EU-
36
Az országok gázkészletei egy-két hónapig tartanak ki. Főleg a kelet-európai és a magas energiafüggőségi mutatókkal rendelkező országok pl. Szlovákia, Bulgária Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/product_details/dataset?p_product_code=TSDCC310 38 Ruszlan Szemjonovics Grinberg: „Oroszország, az Európai Unió és a FÁK”. Fejlesztés és Finanszírozás, (2006). 44. és 50. o. 37
32
val karöltve szuperhatalmat képeznének, továbbá önállóan lehetetlen megtartani nagyhatalmi státuszát.39
IV. Orosz-magyar kapcsolatok a kezdetektől napjainkig 1. Szovjet kapcsolatok 1945-től kezdve kerültünk kölcsönös függésbe a Szovjetunióval, hiszen a megkötött megállapodás szerint: a szovjet nyersanyagért cserébe, Magyarország ipari termékekkel fizetett. Bármennyire is igyekeznek a történészek azt kiemelni a történelemkönyvekben, hogy Magyarország nem a Szovjetunió tagja lett, tény, hogy az ország a Szovjetunió vonzáskörzetébe
került,
visszafordíthatatlanul,
annak
minden
pozitív
és
negatív
következményével együtt. A magyar lakosságot illetően volt, akinek jobbá tette életét – hiszen gyakorlatilag a tervgazdálkodással ismeretlen fogalommá vált a munkanélküliség – de azok, akiknek rokonait elhurcoltak Szibériába és „málenykij robotra” kényszerítettek, azok továbbra is csendes ellenállók maradtak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a magyar lakosság még 67 év távlatából is megosztott a kérdést illetően, egyharmada a megszállás kifejezést érzi igazságosnak, másik harmad része a felszabadítással ért egyet, míg a fennmaradó része a megkérdezetteknek egyiket sem találja helyénvalónak.40 A szovjet megszállással/felszabadítással épültek ki, illetve építtettek ki az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok, melyet az akkori aktuális politika határozott meg. Ha nagyon sarkosan fogalmaznék és egyoldalúan, akkor a kommunista vezetőség kötelezően előírta ezt az együttműködést. 41
39
Mark Leonard-Nicu Popescu: A Power Audit of EU-Russia relations. European Council on Foreign Relations, 2007. 40
Népszabadság 2005. április 2. száma, Karácsony Gergely: Három részre szakadt ország
33
2. Magyar-orosz külkereskedelem alakulása 1989. után Mindeközben
Magyarországon
1989-ben
rendszerváltás
volt
és
miután
1991
decemberében bekövetkezett a Szovjetunió felbomlása, a két ország kapcsolatát, az oroszoktól való teljes elhidegülés jellemezte, mind gazdasági, és mind politikai értelemben is. Magyarország az elkövetkezendő években, azon dolgozott, hogy bebizonyítsa, hogy korábbi szövetségesei nélkül is képes megállni a helyét, ennek érdekében nyitott Nyugat felé.42 Legfontosabb kereskedelmi partnere Oroszország helyett Németország lett. Oroszországgal mind jobban beszűkültek kereskedelmi kapcsolataink és az export-import aránya is megváltozott. A kereskedelem rohamosan összeesett, és 1995-ben Oroszország már csak 4. számú export és 2. számú import partnere volt Magyarországnak, az abszolút első helyet Németország foglalta el mindkét esetben. 5. sz. ábra Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 1992-1997 között (Millió USD)
Forrás: http://ksh.hu/stadat_eves_3_5
42
Nyugatot nemcsak földrajzi értelemben értem, hanem a fejlett országokra utalok, azaz „Nyugat” alatt Japánt is beleértem.
34
3. A ’98-as pénzügyi válság utáni időszak Az Oroszországban bekövetkezett pénzügyi válság nagyban éreztette hatását a Magyarországgal folytatott kereskedelemben is. A csőd miatt az orosz fizetési kockázat megnőtt, ezáltal az külföldi kereskedők a bankokban elvesztették bizalmukat. Ennek következtében az orosz importbehozatal 18 százalékkal esett vissza. A rendszerváltás óta a magyar-orosz kapcsolatok második mélypontja a ’98-as orosz pénzügyi válság okozta visszaesés volt a kereskedelemben. Kitűnő, vagy inkább elkeserítő példája a válság egyik eredménye, az Ikarus gyár oroszországi importjának megszűnése. 1998-ban a gyár területén 300 busz várt kiszállításra, de mivel a pénzügyi válság megnövelte az ország kockázatot a MEHIB visszavonta a garanciavállalást és ebből következően teljesen leállt a további kiszállítás Oroszországba. A magyar export két év alatt több mint a felére esett vissza, melyet a 2. számú táblázat részletez. 2.sz.táblázat A magyar-orosz külkereskedelmi forgalom változása a válság hatására (Millió USD) 1997
1999
Csökkenés mértéke (%)
Export
968
356
-63
Import
2 020
1 631
-19
Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv, 1997, 1999. A válság megoldására a MOL és a Gazprom szerződést kötött, amelynek értelmében nagy mennyiségű gázvásárlásért cserébe 60-70 millió dollár értékű magyar élelmiszert, gyógyszert és gyógyászati berendezést szállítottak Oroszországba. E mellett az orosz Venyesekonombank és magyar Eximbank keretmegállapodást kötött, arról hogy, az Eximbank rövid és középtávú hiteleket nyújt azon magyar vállalkozóknak, akik az orosz piacra befektetnek, vagy oda szállítanak.43 Ám ezek csekély mértékben csökkentették a válság okozta kereskedelem visszaesést, csak 2005-ben állt újra növekvő pályára az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolat. 43
Oroszország két világ között – Ludvig Zsusza: Magyar-orosz kapcsolatok a rendszerváltást követő két évtizedben 461.old.
35
4. XXI. század Az EU-ba belépő országok mind automatikusan csatlakoznak a PEM-hez, melyet 1994-ben az EU és Oroszország is ratifikált, így a magyar-orosz kapcsolatok a PEM keretein belül zajlanak tovább, kétoldalú megállapodások megengedésével. Továbbá kétoldalú keretek között működik a PEM mellett a Kormányközi Bizottság a kereskedelmi-gazdasági együttműködésről. 2002-es magyar gazdasági irányváltásnak nagy szerepe volt az orosz-magyar kapcsolatok fellendülésében a Fidesz 1998-as orosz kapcsolatokban való mélyrepülésével ellentétben. Nemzetközi vonatkozásban, 1999. március 12-én Magyarország a NATO tagja lett, ami nem kevés politikai konfliktust eredményezett az orosz kapcsolatokra nézve. 1999-ben Magyarország, mint új NATO-frontország nem engedélyezhette az orosz segély szállítását Magyarországon keresztül Jugoszláviába, hiszen akkor megszegte volna az ENSZ-embargót, melynek következtében az orosz-magyar felső politikai párbeszéd erősen megromlott. Tulajdonképpen Oroszországnak sértette az érdekeit, az hogy, a volt szovjet tagállamok a NATO, egy nyugati központú katonai szervezet tagjai lettek. A többi kelet-európai országgal is megromlott Oroszországnak a kapcsolata a 90-es évek végén, pont ezen okok miatt. Egészen a NATO csatlakozás aláírásáig agitáltak ellene a kelet-európai térségben, de nem tudták megváltoztatni az eseményeket. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy az ezredfordulót követő gazdasági fellendülés, a 2007-re kicsúcsosodó potenciálok, a kedvező nemzetközi körülmények, a gyors növekedés termékeny talajt adtak a politikai és gazdasági megegyezéseknek. Valamint Oroszországon belül is megindult a stabilizáció, és központosítást hajtottak végre 2003-ban. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány nem teheti meg, hogy elzárkózik Oroszországtól a gázfüggőség tudatában. 2002 tavaszától Magyarország vezetése a balközép koalíció megújulásával új irányt vett többek között, az orosz politikában. Elkezdődött magasabb szinten a politikai és gazdaság-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése Magyarország és Oroszország között. Ez a gazdaság területén konstruktív változás formájában mutatkozott meg, abban, hogy a Szovjetunió felbomlása után örökölt hatalmas mennyiségű adósságot Magyarország sikeresen lezajlott
tárgyalások
során
rendezte
Oroszországgal.
Ezt
követően
Magyarország
megváltoztatta Oroszország adósság besorolását alacsony kockázatú országgá. Gyurcsány
36
Ferenc azt nyilatkozta, hogy Magyarország nagy hibát követett el, amikor 1990. után kivonult és elfordult az orosz piacról. Úgy gondolta, hogy szavak és ideológiák helyett többre van szükség.44 Putyin is a magyar-orosz kapcsolatok virágzásáról beszélt, és sikeresnek értékelte a találkozót. Ugyanakkor Putyin előnyt kovácsol a magyar kapcsolatokból, hogy közelebb kerüljön Európához és stabilizálja az orosz régiókat.45 Azzal, hogy Magyarország az EU egységes vámtarifájával lépett az orosz piacra 2004-ben a legnagyobb kedvezmények elve értelmében, azzal több, mint 5 ezer termék vám illetéke csökkent. Az ipari termékek illetéke az EU csatlakozás előtt 7,4% volt, majd 2004 után 3,7% lett. 1600 terméket illetően, főleg a nyersanyagok esetében, a vámadó mértéke nőtt. A vámcsökkentés pozitív hozadéka elősegítette az orosz késztermék exportot. Az üzemanyag és nyersanyag termékeket illetően nem volt ilyen egyszerű a helyzet. Olyan áruk, mint a gáz, vasérc, kálium tartalmú trágya, sztirol, szintetikus kaucsuk, cellulóz, fűrészáru kiemelkedő szerepet játszottak az orosz export magyarországi szállításában és az EU-ban is. A csatlakozáskor és az egységes vámokra való áttéréskor Magyarországon senki nem befolyásolta ezen áruk orosz szállítóinak érdekeit. Másod sorban a szén, alumínium, korom, nitrogén tartalmú műtrágya, bőr készítmények esetében szintén pozitív hozadékú változás következett be, mert az EU-ban jóval alacsonyabb vám terhelte ezt a termék kategória csoportot. Természetesen voltak olyan termékek a Magyarországra irányuló orosz exportba, melyeket hátrányosan érintettek az EU tarifák. Mindenekelőtt, az alumíniumból készült termékekre és a hadiipari termékekre hatott negatívan. Ezen termékeket Oroszország 2004 előtti években, nagy mennyiségben vámmentesen szállította Magyarországra és az egységes tarifákkal már vámterhessé váltak. Az alumínium exportra 6% vámot kellett fizetni. Ez nagy változást jelentett a vámmentesség után. Azért, hogy versenyképesek tudjanak maradni az orosz szállítók csökkentették az árakat. Magyarország – gesztusként Oroszország felé - kérelmezte az Uniótól, hogy kapjanak 3 év haladékot a vámtarifa bevezetése előtt, hogy biztosítsák a vállalatok zavartalan alumínium ellátását. Az EU döntésének értelmében a következő vám kedvezményeket állapították meg a Magyarországra bevitt nem-adagolt nyers termékekre:
44
"Kevés bonyolult diplomáciai nyelv, annál több munka" Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20060918azenergiarol.html 45 Страны центральной и восточной европы – новые члены европейского цоюза – проблемы адаптации 350. oldal
37
•
2004. május 1-től 2005. április 30-ig 110 ezer tonnáig 2% adó terheli, ha túllépi a határt, akkor az egységes vámtarifa 1/3-át kell utána fizetni
•
2005. május 1-től 2006. április 30-ig 70 ezer tonna és 2006. május 1-től 2007.
április 30-ig 20 ezer tonnáért 4% vámtarifával adóznak, túllépés esetén az egységes EU tarifa 2/3-át kell fizetni utána. Az egyéb termékek esetén a kontingenst meghaladó importot 6% vámmal sújtották, így a következő számla eredmények születtek; a közép nominális vám szint az orosz termékeket illetően a 2004. május után 4,4%-ról 2,2% lett. Az átlagos vámtarifa szint 0,3%-ról 0,6%-ra nőtt, és ha Magyarország nem kapja meg az alumínium termékekre vonatkozó kedvezményt, akkor ez még magasabb különbséget mutatott volna. A kőolaj és földgáz nélküli számla szerint az átlagos áruk vámtarifa szintje jelentéktelen mértékben csökkent.46 Az alábbi grafikonon látható, hogy 2004-től kezdve a növekedés mértéke jóval meghaladta az előző évek éves különbözetét, ez a Medgyessy-kormány (majd később Gyurcsánykormány) aktív orosz-politikájának is köszönhető részben, amely növelte a befektetői bizalmat. 6.sz.ábra Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 2000-2007 között (millió USD)
Forrás: http://ksh.hu/stadat_eves_3_5
46
Страны центральной и восточной европы – новые члены европейского цоюза – проблемы адаaптации 351. oldal
38
A magyar exportot tekintve óriási a bővülés, de a szerkezetét tekintve nem változott, kivéve a gépek és szállítóeszközök aránya, ahol megfigyelhető lényeges növekedés az előző évekhez képest.47 Magyar import szerkezetét tekintve még mindig a szénhidrogének aránya volt meghatározó, sőt aránya csak tovább növekszik. 3.sz.táblázat Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2005-2006 között Oroszország Határparitásos érték USA dollárban (USD) Import Export 2005. 2006. 2006/2005 2005. Összesen 4868337507 6179229493 127% 11710662921 Termék Élelmiszerek, 615609 514326 84% 247281392 italok, dohány 181014395 182271264 101% 15619632 Nyersanyagok 7500677 Energiahordozók 4340824096 5700612454 131% Feldolgozott 242780478 219731274 91% 690116475 termékek Gépek és 103102929 76100175 74% 210544745 szállítóeszközök Forrás: http://ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt013.html A
táblázatban
látszik,
hogy
nagymértékű
növekedés
2006.
2006/2005
1999251154
17%
256119499
104%
8026167 10459394
51% 139%
798853156
116%
925792938
440%
történt
a
gépek
és
szállítóeszközökben, hiszen 2005-ről 2006-ra 85%-kal nőtt a magyar export.
47
Főleg a 2002-es visszaesést tekintve, mikor a magyar export gép és szállítóeszköz százalékos aránya 2001ben 17,7% volt, 2002-ben 11,2% és 2003-ban újra erőre kapott már 21,1%-ot mutatott.
39
4.sz.táblázat Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2006-2007 között
Határparitásos érték millió dollárban (millió USD) Magyar export Magyar import 2006 2007 2006 2007 1997,9 2970,9 6179,2 6482,7
Változás %
Megoszlás%
Export Import Export Import 2007/2006 2007/2006 2007. 2007. 148,7% 104,9% 100,0% 100,0%
Összesen Élelmiszerek, 256,2 238,7 0,5 4,2 93,2% 840,0% italok, dohány Nyersanyagok 8 12,7 182,3 243,4 158,8% 133,5% Energia10,5 23,8 5703,4 5841,4 226,7% 102,4% hordozók Feldolgozott 796,6 975,3 216,9 291,9 122,4% 134,6% termékek Gépek és 926,5 1720,4 76,1 101,7 185,7% 133,6% szállítóeszközök Forrás: http://ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt009b.html
8,0%
0,1%
0,4%
3,8%
0,8%
90,1%
32,8%
4,5%
57,9%
1,6%
2009-ben szintén az orosz kivitel legfontosabb árucsoportját a feldolgozott termékek közül a gyógyszerek adták. Az élelmiszerek, italok, dohány és a nyersanyagok is jelentősen vesztettek arányukban és mennyiségükben is. Ezekkel ellentétben a gépek és szállítóeszközök kivitele folyamatosan növekszik, 2009-ben 56,2% volt az aránya a teljes kivitelt illetően a magyar exportnak Oroszországba, szemben az 1999-es 16,4%-os aránnyal. 2000. óta pedig megnőtt a papír, karton és az ezekből készült termékek kivitele is, 2009-ben a teljes export 12,9 százalékát alkotta.48
48
Statisztikai tükör, 4. évfolyam 93. szám. 1.old.
40
7.sz.ábra Külkereskedelmi termékforgalom Oroszországgal, 2006 és 2011 között (forintban)
Forrás: http://ksh.hu/stadat_eves_3_5 Orbán Viktor meghirdette a „Keletre nyitás” politikáját és személyesen találkozott Vlagyimir Putyin kormányfővel miután Martonyi János, kijelölt külügyminiszter 2010 márciusában előlátogatást tett Moszkvában. Az orosz gázfüggőség mindig is kényes kérdés volt az orosz-magyar kapcsolatokban, főleg mikor az ukrajnai csapokon keresztül hazánkba sem érkezett gáz 2009-ben. Az orosz gázt importáló cég, szerződést kötött a Gazprommal, amit folyamatosan megújítanak, a jelenleg érvényben levő 2015-ig érvényes. A gázfüggőség megszüntetésére Magyarország csatlakozni kíván az épülő Nabuccohoz és a Déli Áramlathoz valamint az AGRI-hoz, de a Déli Áramlat ugyanúgy orosz gázt szállítana, mint a Druzsba, de a többi összesen sem tudná ellensúlyozni az oroszoktól vásárolt gáz mennyiséget. A kormány arra törekszik, hogy a 2015-ben megújítandó szerződést a Gazprommal minél kedvezőbb feltételek mellett sikerüljön aláírni. Szintén rontotta a kapcsolatot a MOL ügye, amitől visszhangzott a nemzetközi sajtó és az EU is. Ugyanis a magyar kormány 2010-től igyekezett visszavásárolni az orosz tulajdonban levő MOL részvényeket. Ekkor azonban már a Szurgutnyeftegaz tulajdonában volt 21,2%. A Fővárosi Ítélőtábla pedig a MOL-nak adott igazat, mert a Szurgutnyeftegaz nem fedte fel tulajdonosait így nem gyakorolhatta jogait sem. Ez Oroszországban óriási felháborodást keltett és kissé távolságtartóbbak lettek.
41
A 2012. februárban csődbe ment Malévnak is voltak orosz vonatkozásai, ami szintén nem jó fényben tüntette fel a magyar felet. Ugyanis még 2007-ben orosz befektetőknek adta el a magyar kormány, a Borisz Abramovics többségi tulajdonával rendelkező Air Bridge Zrt-nek, kisebbségi tulajdona pedig egy orosz bank, a Vnyesekonombank lett. Miután az állam le akarta hívni az orosz bankgaranciát, de ez nem sikerült, mivel az oroszok több tíz milliós viszontgaranciát terheltek a Malévra és mivel nem fizettek így ismét a magyar állam tulajdonába került és 2012. február 3-a után, mikor a Malév csődöt mondott, akkor már nem kellett az oroszoknak. 2008-ban Fidesz kormány is belátta, hogy a 21. századi Orosz Föderáció már nem a Szovjetunió és próbálják kiaknázni a lehetőségeket és nyitni az orosz piac, lehetőségek felé, például azzal, hogy segítik a magyar vállalkozókat orosz exportjuk elindításában. Magyarország vezetősége mindkét oldalnak meg akart felelni, ha egyezett saját érdekeivel, akkor Brüsszelben támogatta az Oroszországgal kapcsolatos kérdéseket, ha nem látta benne hasznát illetve helytelennek ítélte, akkor ellenszavazott. Magyarországra nézve negatív következménye volt annak, hogy átvettük az EU energiapolitikai elveit, vagyis az energiadiverzifikációt. Ha teljes mértékben megvalósul, akkor fogja Oroszországot a legnagyobb veszteség érni a magyar kereskedelemmel kapcsolatban. A folyamatos, biztonságos energiaellátottság érdekében és az egy termelőtől való függőség elkerülése érdekében az EU kodifikálta az „Ellátásbiztonság mindenekfelett” elveit. Számokban ezt az jelentette, hogy egy gáztermelő országtól nem kaphatott az ország energia ellátmányának 25 százalékánál többet uránium esetében. Az energiahordozók esetében 30%-ban maximalizálják ezt a határt. Az EU egyértelműen az orosz gázfüggőség és ez által befolyás csökkentését célozta meg. Magyarország 1997 óta kap gázt az osztrák-magyar vezetéken keresztül, évente 4,2 milliárd köbmétert. A szállítók a Ruhrgas és a Gaz de France vállalatok. Ezen kívül az Ingolstadt-Kralupy-Adria olajvezeték megépülésével elegendő energiát fog Magyarország kapni, hogy az orosz monopolhelyzetet megszüntesse. Közben egy brit vállalat is versenybe lépett, a nukleáris energiát a BFNL cégtől is vásárolhatjuk.49 Magyarország pedig végre fogja hajtani az uniós elvárásokat, a kérdés az, hogy ez hogyan és milyen mértékben fog kárt tenni az oroszországi kapcsolatokban.
49
Страны центральной и восточной европы – новые члены европейского цоюза – проблемы аaдаптации 354. oldal
42
V.
Orosz magyar vállalati kultúrák, hármas dimenzió
Az elmúlt néhány évben az orosz gazdaság dinamikus növekedése felértékelte az orosz piac jelentőségét, kemény nemzetközi verseny folyik a pozíciók megszerzéséért. A hazai vállalatoknak kitörési pontot jelenthet, ha a régiókban próbálnak új piaci lehetőségeket feltárni. A hagyományos és új termékek, szolgáltatások exportjának bővülése mellett az orosz piac nyitott a magyar befektetők számára is, különösen a lakásépítés, a gyógyszeripari és az élelmiszeripari beruházások területén. 2006-ban a magyar tőke oroszországi befektetése 139,6 millió euró volt. Ez az adat nem is lenne érdekes, ha nem tudnánk, hogy 2005-ben csupán 16,6 millió euró volt.50 Óriásit ugrott 2006-ban a magyar befektetések oroszországi volumene. Ebben a fejezetben bemutatom, hogy a vállalkozás különböző szintjein, relációként hogyan alakul a magyar export az orosz piacon, melyik struktúrában rejlik fejlesztési lehetőség, melyikben aratott sikert a magyar export és mi az, amit nem lehet már tovább fejleszteni. Mindezt olyan vállalati példákon keresztül vizsgálom, mint a Richter Gedeon, Egis, MOL, OTP, Trigránit és Nokia.
1.
KKV
A magyar kis- és középvállalatokról kevés információt találtam, azt illetően, hogy mekkora szerepük van az orosz piacon. Ez azért történhetett, mert a magyar kkv-k szerepe az orosz piacon elenyésző. Az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Ipari Kamarája jelenleg 16 magyarországi cég van akkreditálva.51 Úgy látom, hogy ebben a szférában nem tudnak a magyar vállalkozók színre lépni és nemhogy tartani, de még fel sem tudják venni a versenyt. Miért? Ez ciklikusan felmerülő probléma, azért mert a magyar kis- és középvállalatok számára az orosz piac túl nagy volumenű, elvesznének az óriási területen, túl messze van, a szállítmányozást csak Ukrajnáig tudnák megoldani, (a vasútvonal Ukrajnától nyugatra keskeny nyomtávú vonalon folytatódik, az szállítmány átrakodása nehézkes, hosszadalmas) a vízumügyintézés időigényes, valamint a magyar exportőrök nem bíznak az orosz partnerekben, kockázatos a kereskedelem. A bürokrácia és a fejletlen infrastruktúra elriasztja a kisvállalkozókat. Oroszországba folyamatosan homogén árut szállítani nem egyszerű a 50
Forrás:http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/viikulkereskedelem/mnbhu_kozetlen_tokebef 51 Magyar cégek akkreditációja Oroszországban http://www.magyar-orosz.hu/szolgaltatasaink
43
magyar kisvállalkozónak, ez a baj manapság a magyar mezőgazdasági és ipari termékeknél is, talán a piacra lépést csak nagyon speciális termékkel lehetne megvalósítani52 Szétaprózódott, kis volumennel nem lehet megjelenni ekkora piacon, nincs kiugrási lehetőség, legfeljebb ha a nagyvállalatok alá becsatlakoznak partnerként. Ami megoldást jelentene az a közös külgazdasági stratégia vagy szervezet, ami összefogja a vállalatokat. Ezzel a céllal jött létre a Ruguru társaság is, amely szakmai segítséget nyújt magyar kkv-nak az orosz piacra lépésben. Korlátolt felelősségű társaság létrehozásában segítenek, a cégalapításon túl vállalják a cégek kereskedelmi képviseletét, székhelyszolgáltatást, könyvelést, és további orosz üzleti partnerek feltérképezését és kapcsolat kialakítását.53 Ahol lehetőséget látok az a TNC és a magyar nagyvállalatok területe.
2.
Magyar nagytulajdonú vállalatok
A magyar vállalatok elsősorban a gyógyszeriparban, energetikában, pénzügyi szektorban, építőiparban és agráriparban szereztek részesedést és értek el sikereket az orosz piacon. A következő fejezetben a négy legjelentősebb magyar vállalat orosz jelenlétét, működését, terjeszkedését vizsgálom, vagyis a Richter Gedeon, Egis, MOL és az OTP Bank működését. A gyógyszerexport azért ért el olyan nagy sikert Oroszországban, mert legfőbb jellemzője a folyamatos innováció, termék- és gyártásfejlesztés, ami nem csak a termékekben jelenik meg, hanem a cégek irányításában is.54 Valamint Oroszországban volt KGST országként, már régóta ismerték a magyar gyógyszereket és a megalapozott jó hírnévre felépíthették leányvállalataikat. Legfontosabb célországok Oroszország és a FÁK-országok illetve KözépKelet Európa. Az orosz piac kiemelkedő szerepet játszik a gyógyszerexportban, és stratégiai fontosságúvá vált. A magyar gyógyszer export az elmúlt évtizedekben világhírű lett és meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi gyógyszer kereskedelemben. Oroszország hatalmas felvevő piaca természetesen a legnagyobb arányban részesül a magyar gyógyszerellátásból. Az Ikarusszal ellentétben, a gyógyszerek benn tudtak maradni az orosz piacon és évek óta kétszámjegyű növekedés realizálható a szállítást illetően. Ez két fő tényezőre vezethető vissza. Első oka a magyar gyógyszer sikerének - a Szovjetunió megszűnése után - hogy a 52
Főleg ha vasúti szállítmányozásról lenne szó, mert az ukrán határ után át kellene pakolni széles nyomtávú sínekre a szerelvényt, az pedig pénz- és időköltséges. Budapest-Moszkva vasút menetideje 34 óra, így a romlandó árukat nem is lehetne szállítani, a hűtőkocsik illetve légi szállítás jóval költségesebb. 53 www.ruguru.hu 54 Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, forrás: ww.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu
44
magyar gyártók gyorsan reagáltak a változásokra és azonnal felhasználták kapcsolataikat, és a továbbiakban privát vállalkozásként működtek, a korábbi állami keretek helyett. A másik igen egyszerű ok volt, a magyar gyógyszereknek jó volt marketingje, mindenki ismerte, megbíztak benne és közepes árszintjével a drága külföldi gyógyszerek nem tudtak versenyezni és vevőt elcsábítani a magyar készítményektől. Még hozzátehető az is, hogy a ’98-as orosz pénzügyi válság sem mozdíthatta el a magyar exportőröket, hanem kivártak és mikor újra felfelé ívelt az orosz gazdaság ők megint jól jártak. Így elmondható, hogy a magyar gyógyszercégek több évtizede jól bebetonozták magukat az orosz piacra.55
2.1. Richter Gedeon Magyarország két legfontosabb orosz piacra szállító vállalata a Richter Gedeon Nyrt. és az EGIS Nyrt. A Richter Gedeon mindig is ügyelt nemzetközi kapcsolataira, már 1908-ban milánói
képviselettel
rendelkezett.
Legfontosabb
leányvállalatai
Romániában,
Lengyelországban és Oroszországban működnek. A cég több mint 110 éves múlttal rendelkezik és 2012-ben immár 58 éve van jelen az orosz piacon (2002-től Gedeon RichterRusz a leányvállalat neve Oroszországban). A KGST keretein belül Nyugatra nem, de a szovjet köztársaságokba és Keletre szállíthatta készítményeit. Így tett szert széles kapcsolatrendszerre Oroszországban is, amelyek az óta is virágzanak. Olyannyira eredményes a kapcsolat, hogy kilenc irodát tart fenn Oroszországban, ezek közül a fővárosban, a többi pedig Szentpéterváron, Irkutszkban, Habarovszkban, Jekatyerinburgban, Novoszibirszkben, Krasznodarban, Volgográdban és Kazanyban működik. Mára már régióvezető, és a növekvő keresletre tekintettel gyárakat létesített Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Lengyelországban és Indiában. Ezen kívül leányvállalattal rendelkezik az USA-ban, Franciaországban és Angliában is. Sőt több éve már, hogy a külföldi bevétel határozza meg a cég bevételét, 2010-ben csupán 14%-a a bevételnek keletkezett belföldön. Így elmondható, hogy exportorientált cégről van szó teljes mértékben.
55
Berger Zsolt: Magyar cégek a FÁK gyógyszerpiacán – Életerős pirulák, Figyelő 2002/11.
45
8.sz.ábra Árbevétel megoszlása régiónként 2009-ben, a 2008-as válság után:
Forrás: www.richter.hu 2008, 2009. éves jelentés 9.sz.ábra Árbevétel megoszlása régiónként 2010-ben:
Forrás: www.richter.hu 2010. éves jelentés
Az orosz exportból származó bevétel 2010-ben 255,1 millió euró volt. 56 Ez nem csekély. Az előző évhez képest 18,3%-os növekedést prognosztizáltak, ami köszönhető többek között 56
Forrás: Richter Gedeon Nyrt. Éves jelentés 2010.
46
az erősödő rubel/euró árfolyamnak és a kőolaj magas világpiaci árának. Ami jelentéktelen csökkenést gyakorolt az utolsó negyedévre, az egy orosz jogszabály miatt történt, ami kimondta, hogy 2010. április 1-től a gyógyszer árszint felső határát az elmúlt hat hónap átlagárának mértékében határozzák államilag meg. A Richter jó kereskedelempolitikájának egyik lépése, ami az elszámolást is egyszerűbbé teszi, és még több felvásárlót vonz, az hogy az euró számlázást felváltja a rubel alapú számlázás.57 Az Nyrt. 226 dolgozót foglalkoztat a moszkvai üzemben, a képviselethálózat pedig közel 600 embert. 2004-ben beindult az exporttevékenység is, majd 2008-ban a raktárkapacitást növelték58 meg és később 2009-ben létrehoztak a gyárban egy granuláló egységet is.59 Tudni érdemes, hogy a képviselethálózatok az egész orosz gyógyszerpiacot behálózzák az orvos látogatók segítségével, de a képviseletek csak javaslatot tehetnek az cég döntéseivel kapcsolatban, a döntéshozatal joga az otthoni vállalaté. A legnagyobb forgalmat az orosz piacon a fogamzásgátlók, a szív- és érrendszeri készítmények (Lisonorm, Xeter, Lisopress) és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek (Cavinton)
generálják.
Különösen
a
nőgyógyászati
termékektől
várják
majd
a
forgalomnövekedést és árbevételt emelkedést. Valamint az izomlazítók a bevétel 6%-át tették ki 2010-ben Oroszországban. 60 A Richter pénzügyi stratégiája a határidős ügyleteken alapszik 2000. óta. Hiszen bevételének több mint háromnegyede devizában realizálódik, de kiadásait forintban kell egyenlíteni javarészt, így az Anyavállalat, akinek egyedüli joga a pénzügyi műveletek végrehajtása, jogosult határidős és opciós ügyleteket kötni. Ez azért fontos, mert a legkisebb árfolyammozgás is érzékenyen hat a számviteli mérlegre, vagyis ezen keresztül, arra hogy mennyi pénz marad a vállalat kezében. Hiszen nem mindegy hogy az orosz bevétel 7,76 rubel árfolyamon realizálódik és másnap már csak 7,19 az árfolyam. Ha forint számlákat kell kiegyenlíteni, akkor a milliós tételeknél ez elég nagy különbséget, eredményez és kevesebb bevételt. A gyártó 2010 decemberében tovább bővítette a meglévő vállalatainak tulajdonhányadát: 49%-os részesedéssel bevonta a konszolidációba az orosz O.O.O. Pharmarichtert, ami
57
Forrás: Richter Gedeon Nyrt. Éves jelentés 2010. Richter Gedeon Nyrt, Éves jelentés 2008, p. 54. 59 Richter Gedeon Nyrt, Éves jelentés 2009, p. 52. 60 Richter Gedeon Nyrt, Éves jelentés 2010, p. 45. 58
47
gyógyszerpiaci termékek promóciójával foglalkozik. A Csoport 1 millió forintot konszolidált az eredmény kimutatásban az O.O.O. Pharmarichter-ben.61 A 2011-es éves jelentés még nem került nyilvánosságra a dolgozat befejezése előtt, de ahogy az eddigi adatokat vizsgáltam, további növekedés prognosztizálható az orosz piacról származó bevételekből és további bővülés várható mind a gyógyszergyártás mind a terjeszkedés szempontjából.
2.2. Egis 2009., a válság mélypontja az Egis számára is visszaesést jelentett. A másik nagy magyar gyógyszergyár elődjeként jegyzett Dr. Wandert 1865-ben alapítottál Svájcban és 1912-ben magyarországi leányvállalatot nyitottak Budapesten. 1920-ban megkezdődött a vállalat fejlődése és sikereket ért el Magyarországon. Később hat gyógyszer uniójából létrejött 1948ban az államosítások során az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, amely csak a Medimpex Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalaton keresztül folytathatott exporttevékenységet. Később megnyitották csomagolóüzemüket és fő profilja a babatápszerek gyártása volt. Később 1985ben a cég felveszi a mai Egis nevet és 1991-ben részvénytársasággá alakul, és olyan álláspontra helyezkedett, hogy privatizálta a Medimpex egy részét. Ma a közép-kelet-európai térségek vezető gyógyszergyára. Jelenleg a francia Servier birtokolja a cég részvényeinek 51,91%-át, 37,53% különböző külföldi és magánintézmények, befektetők kezében van és mindössze 11,56% tartozik magyar tulajdonba. A szervezet Oroszországban speciálisan elkülönülve dolgozik, azaz mind a Serviernek és mind az Egisnek van több képviselete Oroszországban, és pénzügyileg, szakmailag szeparálva, függetlenül működnek. E mellett konzultációt folytatnak egymással és a vezetőség, menedzsment is együttműködik. A hierarchikus rendszer is mellérendeltséggel működik, a fő döntéshozatal a budapesti gyárban történik. Az Egis képviselet hálózata 14 országban megtalálható, ezek: Azerbajdzsán, Bulgária, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Moldávia, Örményország, Románia, Ukrajna, Üzbegisztán, Vietnám és Oroszország. Az orosz piacon több mint ötven éve tevékenykedik,62 Moszkván kívül 3 alképviselet is működik még: Szentpéterváron, Novoszibirszkben és Rosztov-na-Donuban. Az orosz leányvállalatokban mintegy 400 embert foglalkoztatnak. 61 62
Richter Gedeon Nyrt, Éves jelentés 2010, p. 110. Hivatalos bejegyzés először azonban 1998. január 1-én történt meg.
48
Hasonlóan a Richterhez, az Egis árbevételének 73%-a export és 27%-a hazai bevételből származik, tehát szintén a külpiaci tevékenység a meghatározó.63 Hiszen az orosz gyógyszer piac bővülése jóval meghaladja a magyar gyógyszer piac növekedési ütemét, így a fejlesztések jelentős része az orosz piacra történik. Az értékesítés három csatornán keresztül jut el a fogyasztókhoz: kórházak, DLO64 és a patikákon át. Az első negyedévben 2012-ben 30 392 millió Ft árbevételt ért el a Csoport, ami 5%-kal kevesebb az előző évinél. A csökkenés a forint és deviza bevételekből adódik, ami magában foglalja, hogy a forintban kimutatott árbevétel 1%-kal nőttek, Oroszországban és a FÁK-országokban 3%-kal növekedett az árbevétel. Számokban kifejezve 1,08 milliárd rubelt realizált a legnagyobb export piacán 2011. I. negyedévéhez képest.65 5.sz.táblázat Az Egis fontosabb külpiacain realizált export árbevétele: Adatok ezer EUR-ban Külpiacok (elszámolási deviza)
2011/2012 2010/2011 üzleti év 1. üzleti év 1. negyedév negyedév
Változás ezer EUR
% EUR
Oroszország Ukrajna Egyéb FÁK-országok
25 967,00 3 512,00 6 736,00
24 655,00 4 436,00 6 014,00
1 312,00 -924,00 722,00
105% 79% 112%
Oroszország és egyéb FÁK összesen
36 215,00
35 105,00
1 110,00
103%
Kelet-Európa összesen
10 862,00 3 610,00 3 293,00 4 145,00 4 121,00 26 031,00
16 662,00 3 967,00 4 078,00 3 730,00 4 288,00 32 725,00
-5 800,00 -357,00 -785,00 415,00 -167,00 -6 694,00
65% 91% 81% 111% 96% 80%
Gyógyszer-export egyéb országba Hatóanyag- és egyéb export
2 656,00 5 512,00
5 225,00 10 829,00
-2 569,00 -5 317,00
51% 51%
70 414,00 83 884,00 Összes export Forrás: Egis 2012. I. negyedéves jelentés, 6. old.
-13 470,00
84%
Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Egyéb kelet-európai országok
63
Az Egis hivatalos weboldala: http://www.egis.hu/wps/portal/egis2010/ Kiegészítő gyógyszer ellátás, olyan gyógyszerek melyeket a költségvetés támogat és csak szociálisan rászoruló betegek kaphatják meg. Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20060925pharma 65 Egis 2012. I negyedéves jelentés, p. 2. 64
49
A táblázatból jól látható, hogy Oroszország a keleti térség bevételének 71%-át tette ki 2012. I. negyedévében, az összes exportnak pedig mintegy 37%-át, körülbelül az egyharmadát. Az Egis csoport, akárcsak a Richter, felismerte a rubel elszámolásban lévő előnyöket és rendszeresen köt határidős deviza-szerződéseket, melyek között kizárólag határidős orosz rubel eladási ügyletek találhatók, melyek lejárata 2012. júniusig szólnak. Az Egis gyógyszerek közül a legnagyobb forgalmat generálók az antiallergiumok, kardiomaszkuláris készítmények és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek. Jól látszik, hogy a két óriás gyógyszer cég exporttevékenysége Kelet-Európába és a FÁKországokban zajlik. Mindketten létrehozták saját oroszországi vállalatukat és évről-évre növekszik a forgalmuk. A 2000. óta tartó növekedést a 2008-as gazdasági válság akasztotta meg, melynek mélypontja 2009-ben éreztette hatását.
2.3. MOL- csoport A MOL Kelet-Közép-Európa egyik vezető olaj- és gázipari csoportja. 13 országban végez olaj- és gázkutatási tevékenységet és 7 országban termelési tevékenységet. Több mint 70 éves tapasztalattal rendelkezik a közép-kelet-európai olaj- és gázpiacokon, valamint több mint 20 éve jelen van a nemzetközi piacokon is. Petrolkémiában vezető szerepű a kelet-közép-európai térségben a poliolefin gyártásban. AF feldolgozás és kereskedelmi szegmens 5 finomítót üzemeltet, melyek évi kapacitása 23 millió tonna. Kiskereskedelemben a töltőállomás hálózat sikeresen biztosítja az üzemanyag ellátást. A csoport a gáztárolói piac aktív szereplője, nemcsak olajjal és gázzal kereskedik, hanem árammal és CO2-vel is.66 1999-ben az új stratégia szerint nyitott Oroszország felé és a készletakvizíció lett a fő prioritási szempont. A magyar szakértők már jól ismerték az orosz energia piacot és jó kapcsolatokat ápoltak orosz ügyfelekkel.
67
Oroszország (Irak mellett) a MOL portfóliójának
alappillére marad, hiszen Európa és Ázsia között helyezkedik félúton, így komp ország szerepe miatt stratégiai helyzetben van. Másrészt az upstream68 szaktudásnak köszönhetően 2010-ben 70%-os kutatási találati arányt értek el. Az orosz Zapadno-Malobalik mező 50%-os részesedéssel naponta 12 ezer boe-val69 járult hozzá a termelékenységhez. 2010-ben új 66
MOL Éves jelentés 2010. p. 3. Oroszország két világ között Weiner Csaba: Külföldi közvetlen tőke beruházások Oroszországban, kitekintéssel az oroszországi magyar befektetőkre, p. 348. 68 A MOL csoportszintű beszerzési programján elsajátított szakmai tudás, amely elsősorban továbbképzést, csoportszintű beszerzéseket és új IT-renszer bevezetését nyújtja. 69 3 Hordó kőolaj-egyenérték, 1 boe= 160-170 m gáz 67
50
kutakat fúrtak a termeléscsökkenés mérséklése miatt, és gázhasznosítási programot indítottak el. Az év végéig pedig öt generátor került beüzemelésre. A fejlesztési program eredményességének köszönhetően a másik orosz mezőn, Baituganon a termelés 2010-ben 51%-kal nőtt 2009-hez képest. Ebben a térségben 34 termelő egységet és 5 vízbesajtoló kutat fúrtak. Ezzel párhuzamosan 2010-ben még folytatódott a fejlesztése a gyűjtő-, vízbesajtoló-, energiaellátó-, és a központ feldolgozó rendszer kibővítése. A harmadik oroszországi mező Nyugat-Szibériában található, Matjushkinsky területen a Severo-Ledovoye mező, ahol szintén 2010-ben további 5 kutat fúrtak. A termelésben itt is megmutatkozott a válság hatása, 2010-re 48%-kal nőtt a termelés a 2009-es mélyponthoz képest.70 Az előbbi adatok alapján elmondható, hogy a MOL működése Oroszországban stabil és sikeres. Melyet az alábbi táblázat is jól szemléltet.
MOL kutatás-termelés portfóliója: 10.sz.ábra 2010. SPE 2P71 Készlet (millió boe):
Forrás: MOL Éves jelentés 2010. 12.old.
70 71
MOL Éves jelentés 2010. p. 8. SPE nemzetközi irányelv szerint meghatározott 2P kategóriába tartozó készlet mennyiséget jelent.
51
11.sz.ábra 2010. Termelés ezer boe/nap:
Forrás: MOL Éves jelentés 2010 p. 12. A MOL versenyelőnyét nemcsak a szaktudás, hanem a kiemelkedő eszközstruktúra is biztosítja. és az, hogy a finomítóknak közvetlen csővezetékes kapcsolatuk van az orosz kőolajhoz. Az upstream (kutatás és termelés) és downstream (feldolgozás és kereskedelem) összhangját megteremte kihasználják az eszközstruktúrából adódó előnyöket. Hiszen a komplex finomítók nagyobb arányban képesek értékes fehér termékeket (pl.: dízel, motorbenzin) előállítani. A szárazföldi olajfinomítók, amelyek az Ural típusú kőolajra specializálódtak, Pozsonyban és Százhalombattán óriási előnnyel rendelkeznek többi versenytársaikhoz képest, hiszen közvetlen csővezetékből szerzik az orosz olajt. 2010-ben bevezettek az új programot, az OptINA-t, amely a „legjobb gyakorlat” elvén működik és a hatékonyság emelés a célja. Mérnökeik dolgozták ki ezt a mechanizmust, amely szerint az összes gépe termelését és karbantartását úgy hangolták össze, hogy a keresletet folyamatosan ki tudják elégíteni. Másik hatékonyság növelő programjuk az EIFFEL Program a Downstream jegyében, amelynek három dologra épít, mégpedig a dolgozók képességeire, a hatékonyságra és a növekedésre. Ez az alulról jövő kezdeményezés, mely ösztönzi a dolgozókat, hogy minél kreatívabbak, költségmegtakarítóbbak legyenek. Ezáltal a szervezet maga is fejlődik, a tudásbázis szélesedik, és nem mindegy, hogy milyen a dolgozók hozzáállása és képzettsége,
52
ezen kívül a cég immateriális vagyona is megemelkedik ez által. A humánerőforrás befektetés céljából elindítottak 2010-ben a Pannon Egyetemen vegyész mesterképzést, amellyel a belső frissdiplomások továbbképzését tudják biztosítani, és pótolni a kiöregedő alkalmazottak utáni munkaerő hiányát, amellett hogy a tudásszint nem csökken. A MOL még ugyanebben az évben (2010.) elindított az energiahatékonysági programot is, amellyel összehangolták a belső könyvelési és kontrolling rendszereket, hogy jobban nyomon tudják követni a pénzügyi lépéseket és ez által harmonizálták azokat. Ezáltal egyébként a vevőket a legalacsonyabb költségen szolgálhatják ki. Ahhoz hogy az olaj eljusson Oroszországból Európába korszerű logisztikai rendszerre (ami már meg van) és modern szállítási hálózatra, eszközökre volt szükség. A vasúti és közúti fuvareszközök feltételein is javítottak. A nagykereskedelmet illetően kifejlesztették az online ügyfélszolgálatot és már az interneten keresztül teljes bizalommal rendelhetnek olajt, gázt a vevők. Az elkövetkező öt évre még további 2000 projektet írtak elő, és állandóan azon dolgoznak, hogy minél eredményesebb, költséghatékonyabb legyen a termelés, minél képzettebbek a dolgozók, minél gördülékenyebb az ügyfélszolgálat, és minél versenyképesebb a kutatás, melynek végső célja a további piacszerzés. A kiskereskedelmet illetően megújult a külső design, és a higiéniai változtatások már a 21. századba léptek. Társult partnere a Marché International Magyarországon hét, és Horvátországban is további hét töltőállomáson szolgálja ki az utazók kényelmi igényeit, gondolva a kamionsofőrökre is, akiknek külön zuhanyzókat építettek ki. A „fit-to-drive” elmélet alapján, pedig családi fitnesz parkokat építettek, melyik aktív kikapcsolódást nyújtanak az utazóknak. A magyar kereskedelmi és köztelevíziókban megjelenő új reklám is a megújulást és újszerű marketing stratégiát jelentett. Nemzetközileg elismert, versenyképes, modern vállalatot mutatnak be a nézőknek. A PR tevékenység keretében ügyelnek a szociális szerepvállalásra is és kiemelkedő hangsúlyt fektetnek az egészség-, biztonság-, környezet politikára és a fenntartható fejlődésre. Mindezeken túl a MOL-nak mintegy hat oroszországi vállalatban van 50 vagy 100%-os részesedése. Ezek a következők: kutatás-termelés szegmensben a Bajtyeksz-100% (Orenburg megye), Zapadno-Malobalikszkoje-50% (Hanti- Manysi Autonóm Körzet), Matyuskinszkaja Vertyikal-100% (Tomszk megye), Mol-Zapadnaja Szibir-100% (Hanti-Manysi Autonóm Körzet) érdekelt, az olajtermék-kereskedelemben a Surgut Trading-50%-ban érdekelt, továbbá a Mol-Rusz-100% (Moszkva), ami menedzsment feladatokra szakosodott. Gyakorlatilag a hatalmas ország fő régióiban a MOL jelen van és eredményesnek bizonyul. 53
2010. a MOL legdinamikusabb éve és a 2009-es pénzügyi válság mélypontja után újra pozitív irányba billent a mérleg egy sor, fentebb felsorolt, megszorító és költségcsökkentő intézkedések hatására. Ugyanakkor Oroszországban is jelentős változások történtek a MOL szempontjából, hiszen Oroszországban a bányajáradék és az exportvám az Urali olaj átlagos (rotterdami és mediterrán) jegyzésárától és a rubel/dollár árfolyamtól függ, és az adótörvényekben rögzített képletek alapján számítandó. A bányajáradék mértékét az adóhatóság havonta hivatalos közleményben teszi közzé. A 2010. december 31-én érvényes bányajáradék 15,8 USD/bbl, a 2010-es átlagos Ural jegyzésáron alapuló éves átlagos bányajáradék pedig 17,9% volt. A 2010. december 31-én érvényes export vám 43,2 USD/bbl, az éves átlagos Ural jegyzésáron számított éves átlagos exportvám pedig 48,5% volt. 2010 novemberében az orosz kormány az olajra és földgázra vonatkozó bányajáradék szabályozásának 2012-től történő változását jelentette be. A bányajáradék kalkulációjának képletében a tonnánkénti 419 rubel fix együttható 2012-től 446 rubelre, 2013-tól 470 rubelre emelkedett A kiadási oldal így 45%kal megnőtt, de nem csak az orosz exportvám miatt, hanem az árfolyam veszteség is közrejátszott. A MOL legnagyobb mezőjének a ZMB-nek a termeléscsökkenését ellensúlyozta a Baitugan mező termelése, és a mezőfejlesztés 51%-kal növelte a termelést.
72
Valamint újabb intenzív fejlesztésről állapodott meg még 2009-ben a Russznyefttyel, arról hogy gázturbinákat helyez üzembe, és az elektromos áramot, melyet a turbinák állítanak elő és az olajkitermelésben fogja hasznosítani. Vagyis a kőolajjal együtt keletkezett kísérőgázt újrahasznosítják. Ez a kitermelt gáz 100%-át tudja hasznosítani, hiszen a 2016-ig szóló olajkitermelési engedély szabályozza a kísérőgáz hasznosítását 95%-ban.73 A jövőbeli terveket illetően a MOL-Csoport Oroszországban és a FÁK térségben a készletpótlás szerepet fogja betölteni, így a fókusz a Matjushkinsky és a Surgut-7 blokkokra irányul az elkövetkezőkben. Ennek megfelelően a Matjushkinskyn megkezdték a kutatófúrás előkészületeit, a Surgut-7ben pedig stimulációs programot indítottak, a már 2009-ben talált szénhidrogén tárolón.74 Azonban 2011-ben a Downstream szegmens negatívumot produkált, előző évhez képest 2 milliárd forinttal kevesebbet, így az Upstream maradt a húzóágazat.75 Ám az összes szegmensét tekintve jobb eredményt ért el 2010-hez képest, hiszen akkor 104 Mrd Ft-os bevételt prognosztizáltak, míg 2011-ben 152 Mrd Ft-ot. 72
MOL Éves jelentés 2010 p. 29. http://hvg.hu/gazdasag/20090806_Mol_Russznyefty_megallapodott_gazturbina 74 MOL Éves jelentés 2010 p. 9. 75 Ez köszönhető volt a horvátországi finomítók leállásának valamint a szíriai harcoknak. 73
54
Összehasonlításképpen nézzük meg a MOL vezető szegmensének, az Upstream beruházásainak és befektetéseinek mutatóit országonként: 6.sz.táblázat
2011 (HU F Magyarország milli árd) Össz 32,7 esen
Oroszország
26,5
Kurdisztán+ Szíria Horvátország Pakisztán Egyéb Összesen Irak
12,9
11,1
16,7
3,9
7,1
110,9
Upstream beruházások és befektetések 2010-ben országonként Forrás: MOL Éves jelentés 2010. Látható, hogy Oroszország a 2. helyen van a befektetések között. Oroszországban nagy befektetéseket terveznek és a FÁK térségbe való tőkekihelyezéssel, új kutak fúrásával -az upstream szegmensben- próbálják ellensúlyozni a többi térség termeléscsökkenését. Ennek keretében 2011. IV. negyedévében a Baitugan mezőn 12 olaj-termelő, a Severo-Ledovoye mezőn pedig 8 új olaj-termelő kutat fúrtak. Elkezdték építeni az olajlétesítményeket összekötő csővezetéket is a Ledovaye mezőn, továbbá két kúttesztelésre vár a Surgut-7 blokkban.76 Mindezekből jól látható, hogy a MOL nagyhangsúlyt fektet Oroszországra, mint legfontosabb üzleti partnerére.
2.3. OTP Bank A Bank csoport túljutott a pénzügyi válság nehezén, de a hitelkereslet 2010-ben még mindig stagnált. Kivéve az orosz fogyasztási hiteleket. Azok ugyanis dinamikusan nőttek még a válság 3. évében is. 2010-ben 24%-kal nőtt a hitelállomány, ezen belül 61%-kal bővült a fogyasztási hitelportfólió, továbbá 72%-kal a kártyahitelek állománya.77 De lássuk előbb, hogyan alakult az OTP oroszországi piacra lépése. 2006-ban a moszkvai Investsberbankot megvásárolta 477,5 millió USD-ért az OTP, Oroszország legnagyobb bankcsoportját, ami az ország 80%-át lefedi. „Három az egyben” üzlet volt ez, hiszen az Ivestsberbank 2000-ben már megvásárolta a Promfinservicebankot, ami Dél-Oroszországot fedi le és 2004-ben az Omskpromstroibankot, ami omszki székhelyű és az ország szibériai részén található. Innentől 76 77
MOL Éves jelentés 2011. p. 6. OTP Éves jelentés 2010. p. 6.
55
kezdve Investsberbank OAO OTP Bank néven működik. Majd 2007-ben tovább terjeszkedett az OTP Csoport és a Donskoy Narodny Bankot (DNB) is megvásárolta. A DNB Oroszország doni régiójának fontos ellátója és egyben pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági központja. A DNB elsősorban a retail szegmensre fókuszál, vagyis a lakosság kiszolgálásán túl a legkisebb vállalatok kiszolgálását is magában foglalja, a piaci részesedés növelése érdekében. A DNB-t 2010. februárban konszolidálták az OTP Bankba. A Bank Csoport 2010-re 162 fiókot és 251 ATM automatát számlált, valamint 10 295 alkalmazottat foglalkoztatott.78 Az orosz leánybank 2010-ben a legnagyobb növekedést érte el a többi OTP leánybank közül, 18%-os volumenbővülést ért el, itt volt a legnagyobb betétállomány bővülés. Szemben a stagnáló bolgár, horvát, a veszteséges szlovák, szerb, román és montenegrói képviseletekkel. Hasonló eredményt az ukrán leányvállalat tudott produkálni, 2010-ben 14%-os növekedést ért el. Az orosz OTP adózott eredménye 20,5 milliárd forint volt, több mint hatszorosa az előző évinek. Ami ennyire megnövelte az eredményt – a folyamatos áruhitel-folyósítás bővülése mellett – a hitelkártyák keresztértékesítése és használata illetve a személyi hitelek folyósítása. Ezeken kívül a jó menedzsmentstratégiának köszönhető a siker, ugyanis az alacsony haszonrés miatt folyamatosan csökkentették a vállalati portfoliót. A hitelkártya- és az áruhitelek pedig tovább javították a mutatókat. Sikeres üzletpolitikájának köszönhetően a hitelkártya kibocsátásban 4. helyen van az oroszországi bankok között és a POS-hiteleket tekintve második legtöbbet folyósító. Ami befolyásolta az OTP oroszországi leányvállalatait az az orosz jegybank döntése 2011. február 1-én bevezetett emelkedő tartalékolási követelményekről, melynek értelmében a kötelező tartalékráta a hitelintézetek nem rezidens bankok felé fennálló kötelezettségei esetében 2,5%-ról 3,5%-ra nőtt, de a magánszemélyek esetében 2,5%-ról 3%ra emelkedett. Majd pedig az irányadó kamatot 2011. február 25-én 8%-ra emelte. Ez sem állt az útjába az OTP Oroszország sikerének és tovább folytatódik a volumennövekedés 2012 során is, az előrejelzések szerint. További konszolidációra egyelőre nincs kilátás.
2.4. A Trigránit Oroszországban A Trigránit Európa harmadik legnagyobb befektető és beruházó vállalata, elnökét Demján Sándort pedig a legsikeresebb üzletemberek között tartják számon Európában. Először 2007ben lépett be a Trigránit Oroszországba, mégpedig a Gazprombank-Inveszttel 2007. január végén megegyeztek egy 5 milliárd eurós közös beruházásról, melyben 50-50%-ot birtokol 78
Forrás: www.otp.hu
56
mindkét fél.79 Az első konkrét lépésre 2007 júniusában került sor, amikor bejelentették, hogy Szentpéterváron a budapesti WestEnd City Centre-hez hasonló városközpontot szeretnének építeni, és a Badajev raktártelep fejlesztését, valamint a Vityev pályaudvar újjáépítését irányozták elő. De nemcsak plázák építése tartozott volna bele, a Pétervári új központba, hanem további bevásárlóközpontok, hotelek, irodaházak, helyi TV stúdió, kulturális központok is.80 Szeptemberben Budapesten tartották a Magyar-orosz kormányközi bizottsági ülést, ahol Demján Sándor a Trigánit elnöke és Matvienko Valentina Ivanovna, Szentpétervár polgármestere aláírták a hatalmas beruházásokról szóló szerződést. Ennek értelmében, a Bdajevszkij projekt mellett a Trigránit befektet a Vasziljev szigeten építendő TV és filmstúdió megépítésébe is. A két projekt költségére fél milliárd eurót irányoztak elő.81 Majd ugyanebben az évben-szeptemberben bejelentették, hogy a tatárföldi Naberezsnije Cselniben megépítik a bevásárló- és szórakoztatóközpontot a Torgovij Kvartal vállalattal együttműködésben, végül ennek a projektnek egyedül a Trigránit lett az irányítója, mert közben a Torgovij Kvartal társaság elvesztette vagyoneszközei jórészét és a projektek a Trigránitra hárultak. Azonban el sem kezdődött egy beruházás, építkezés, sem amikor 2009ben bejelentették, hogy nem valósulnak meg az óriási pénzeket kívánó projektek egyike sem. Pedig a Torgovij Kvartallal kötött projekt lehetséges helyszínei között Naberezsnije Cselni, Nyizsnyij Novgorod, Omszk és Domogyedovo is szerepelt, sőt további lehetőségként felmerült Kazany, Ufa, Sziktivkar, Szamara, Szaratov, Penza és Rjazany is.82 2008. áprilisban a Mozaikáról tettek bejelentést, amely Moszkvában épült volna fel. Ez szintén bevásárló- és szórakoztató központ lett volna, amelyhez nagy reményeket fűzött maga Demján Sándor is, de a 2008-as pénzügyi válság magával temette az építkezést is. Partnere egyébként a moszkvai OSzT-csoport lett volna, háromemeletes komplexumot terveztek, 2500 parkoló hellyel, 9 termes mozival, hipermarketekkel és minden olyan szolgáltatással, ami a vevő igényeit kielégítheti. A központ 1,6 millió ember befogadására lett volna képes, és 2009re tervezték megnyitását. Az amerikai Altoon&Porter vállalatot kérték fel a külső design
79
Trigránit News- Press Releases, 2007. 01. 23. ttp://www.trigranit.hu/index.php?p=hirek&id=134&page=8 Trigránit News- Press Releases, 2007. 06.23. http://www.trigranit.hu/index.php?p=hirek&id=210&page=8 81 Trigránit News- Press Releases, 2007. 12. 07. http://www.trigranit.hu/index.php?p=hirek&id=224&page=7 82 Trigránit News- Press Releases, 2007. 19. 19. http://www.trigranit.hu/index.php?p=hirek&id=215&page=8 80
57
megtervezésére.83 A Mozaika mellett egy sor befektetésről szóló tárgyalás futott párhuzamosan. Például a Gazprombank-Inveszttel közös krasznodari 2 milliárdos beruházás egy új, teljesen átépített városközpontot tervezett. Mikor a földterület meg volt akkor még a tervek igen kezdetlegesek voltak. Bár ez nem meglepő, hiszen az oroszoknál semmi sem megy gyorsan, szeretnek várakozni és sorban állni is, ez valószínű a rengeteg embernek és a fejletlen infrastruktúrának is betudható, hogy nem szeretnek semmit sem elsietni, egy nyugati vállalkozónak jóval lassabbnak tűnhet az orosz ügyletek menete. 2011. júliusban az orosz Kommerszant lap arról tudósít, hogy a pétervári Vasziljevszkij szigeten még nem történtek meg a telekhatárok jóváhagyása és a műemlékvédelemmel is problémák merültek fel, a városvédők pedig bíróság elé vitték az ügyet, így a pétervári projektből egyelőre nem valósult meg még semmi. Majd 2007-ben a Trigránit érdekeltségi körébe tartozó Euroinvest 200 millió eurós beruházással cukorgyárat akart építeni Voronyezs, egy közép-oroszországi város mellett. A projektben az Euroinvestnek 51%-a lett, a fennmaradó 49% pedig helyi partneré, aki majd az alapanyagot szállította volna. A tervek kész voltak, de még 2009-ben is csak annyit közöltek, hogy Demján Sándor tárgyalt Vornyezs megye kormányzójával és nem csak cukorgyárat, hanem cukorrépa termelést is folytatna, valamint lakásépítésről, vízellátásról, víztározó kiépítéséről is szó volt. Jó befektetésnek bizonyult, hiszen Oroszország cukor importja évente hatmillió tonna, de saját maga csak 3,3 milliót tud előállítani.84 A legfrissebb adat a Trigránit illetve inkább Demján Sándor oroszországi befektetéseiről a 2008-ban beindított állami lottóhoz, a Goszlotóhoz kapcsolódik. Egy moszkvai hotelben működik a lottójáték, melyet eredetileg az Orglot vállalat nyert meg országos állami pályázaton a jogokat és a cég 51%-át vásárolta meg Demján Sándor, a további 49% a Konverz-Szport
orosz
cég
tulajdonát
képezi.
A
Konverz-Szport
birtokolja
a
menedzsmentjogokat és a menedzsmenttevékenységet is ő irányítja.85 Összességében elmondható, hogy a Trigránit eddig csak profitált az oroszországi jelenlétéből. Itt is megmutatkozik az, hogy a nagyvállalatoknak sikere van a hatalmas orosz piacon, szemben a kkv-kal.
83
Trigránit News- Press Releases, 2008. 04. 02. http://www.trigranit.hu/index.php?p=hirek&id=236&page=6 84 http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20070328orosz.html 85 http://hvg.hu/gazdasag/20081015_demjan_sandort_orosz_lotto
58
3.
Multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai
A rendszerváltás után a kelet-európai társadalmakban, nem kivétel Magyarország sem, abban, hogy nem volt meg a vállalkozásokhoz szükséges tőke és szaktudás. A termékek egyrészt elavultak voltak, másrészt a cégek nem bírtak megfelelő ismeretekkel az immáron kinyílt nemzetközi piac feltételeiről, így nem csoda, hogy nem tudtak versenyképesek, lenni, pedig akkor már rég nyugati piacra kellett volna jó minőséget termelni. Ekkor özönlöttek be Magyarországra is a multinacionális (vagy transznacionláis- TNC-k) vállalatok. Azonban a designtervezést, menedzsment funkciókat, kutatás-fejlesztést inkább USA-ban, Japánban telepítenek, míg Magyarországon az összeszerelést, gyártást végzik, amelyekért alacsonyabb bért is fizetnek. Szerencsére ugyanúgy fizetnek társasági nyereségadót, személyi jövedelemadót, az állam ezért ösztönzi a TNC-k betelepülését. A TNC-k hozzáállása ugyanakkor kezd megváltozni, azt illetően, hogy hogyan közlik a leányvállalatok adatait. Például az Oroszországba szállított Nokia telefonokat, amit Komáromban gyártottak, már nem finn importként, hanem magyar importként tartják számon, ez pozitív hozzáállás változásról tanúskodik, hiszen az igazi exportot mutatja és nem az anyacég égisze alatt ömlesztve az adatokat. A legfontosabb és legnagyobb volumenben Oroszországba szállító magyar leányvállalatok a Nokia és az Audi.86
3.1. Nokia Hungary A Nokiát 1871-ben Finnországban alapították. Persze akkor még nem az iPhone gyártás volt a fő profilja, hanem papírgyártás, majd gumicsizmagyártás. A nagy „elektronikai bumm” 1912-ben következett be és az óta vezető szereplője a telekommunikációs ágazatnak. Majd 1984-ben kezdett el terjeszkedni külföldre is Dél-Koreában, Masanban létrehozta első külföldi gyárát, és utána sorban következtek a nyitások: 1995-ben Pekingben és Dongguanban (Kína), 1996. Reynosa (Mexikó), 1998. Manaus (Brazília), 2012. Hanoi (Vietnám). A komáromi üzemet 1999-ben alapították, Nokia Komárom Kft. néven. Értékes szerepet játszik Komáromban és környékén, hiszen támogatják a helyi kórházat, tűzoltóságot, iskolákat és segítenek a munkatársaknak is az angol nyelvtanulásban is. Beruháztak elkerülő útra a forgalmi torlódások és a káros anyag kibocsátás elkerülése végett. Említésre méltó, hogy a cég 70%-a női alkalmazott. A már fentebb említett helyzet állt elő a Nokia esetében is, a 86
Ebbe a sorba fog tartozni a kecskeméti Mercedes is, de a dolgozat leadásáig még a gyártás sem kezdődött
meg.
59
magyar Nokiában csak gyártás történik. A Nokia 10 legnagyobb partnere csökkenő sorrendben, Kína, India, Brazília, Oroszország, Németország, Japán, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Olaszország és Finnország, együtt a nettó 2011-es árbevétel 52%-át alkották. Ebből Oroszországbeli értékesítés 2011-ben 1843 millió euró, 2010-ben 1744 millió euró volt és 2009-ben 1528 millió eurót realizáltak.87 7.sz.táblázat Értékestés nettó árbevétele a legfontosabb 10 ügyfél országban 2009, 2010, 2011-ben (millió EUR): 2009
2010
2011
Finnország
390
371
317
Kína
5990
7149
6130
India
2809
2952
2923
Brazília
1333
1506
1901
Oroszország
1528
1744
1843
Németország
1733
2019
1606
Japán
312
730
1539
USA
1731
1630
1405
Nagy-Britannia
1916
1470
996
Olaszország
1252
1266
982
Egyéb országok
21990
21609
19017
Forrás: Nokia 2011. Éves jelentés
87
Nokia 2011. Éves jelentés p. 239.
60
VI. A kereskedelem bővítésének lehetőségei 1. Exportfinanszírozás Oroszország mit is jelent kereskedelmi szempontból hazánk számára? 142 milliós piacot. Oroszország 3. partnerünk az importot illetően. Ezen a tényen halványít, hogy a magyar kintlévőségek 2. tartozója ugyancsak Oroszország, épphogy Kína megelőzte. Az orosz gazdaság egyre intenzívebb fejlődése (főleg, hogy 2008-ra sikerült stabilizálni a pénzügyi szektort, és ha kemény megszorító intézkedésekre volt is szükség, de sikerült Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszternek végigvinnie a tervcsomagot) indokolttá teszi a kereskedelmi kapcsolatok, ügyletek szaporítását. Nyitni kell egy ilyen hatalmas, fejlődő piac felé. Oroszország gazdag természeti erőforrásokban, nem beszélve a földgáz és kőolaj kereskedelemben betöltött vezető szerepéről. Politikailag stabil országot alkot, Vlagyimir Putyin kiépítette személyi kultuszában nincsenek kilengések, Dimitrij Medvegyev pedig a Putyini úton jár, és hamarosan visszaadja a „stafétát”. Másfelől éppen az olaj miatt függ a világ versenypiaci áraktól és korlátozott a gazdasági diverzifikáció. Óriási fejlesztési és beruházási lehetőségek vannak az infrastruktúrában, mert a Moszkván kívüli régiókban az infrastruktúra kiépítetlen, elmaradott. Hatalmas méreteket ölt a környezetszennyezés. Oroszországot 89 körzet alkotja, ezeknek a körzeteknek pedig még ma sincs meghatározva pontosan a határuk.88 Továbbá a régiók között is (a Moszkva és a régiók csoportosítás mellett) óriási fejlettségbeli, etnikai, kulturális különbségek vannak. Azonban, a magyar vállalkozók bizalmatlanok az orosz kollégákkal kapcsolatban. Az orosz vevőkről nincs nyilvános, hiteles információ, ezért átutalásos fizetés esetén, nagy a nemfizetés kockázata. Az üzleti szektor pedig tökéletlen és megbízhatatlan, valamint a bankszektor is gyenge. Ennek kiküszöbölésére jött létre többek között a már fentebb említett vállalkozó csoport a Ruguru, akik interneten keresztül közvetítenek ki, már előre ellenőrzött vállalkozókat egymásnak. Orosz és magyar exportőrök és importőrök vehetik fel egymással a kapcsolatot. 88
Az orosz földrajzi adottságból adódik ez, hiszen gondoljunk csak Szibériára, ott tényleg nehéz megállapítani a határokat. Másrészről okozója, hogy Moszkva keze nem ér el olyan messzire és elhanyagolják a keleti, fejletlen területeket, pedig nem szabadna, hiszen óriási édes vízi, természetvédelmi területtel rendelkezik.
61
A cég teljes körű tájékoztatást nyújt ügyfeleinek és széles betekintést enged az orosz üzleti élet mikéntjébe, az orosz jogbiztonság, cégalapítás, járulékok vagy adó ügyeket illetően. Ez csak pár vállalkozás közül, amelyek az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésére
hivatottak.
A
kiaknázatlan
terület,
amire
a
címben
utaltam,
az
exportfinanszírozás. Segítségével a 2008. óta tartó pénzügyi válságból is gyorsabban lábalna ki az ország, nagyobb méretekben lehetne kereskedni. Erre azért is van szükség, mert a versenytársakhoz képest, nemcsak minőségi terméket (termék fogalma alatt árut és szolgáltatást egyaránt értem) és megfizethető árakat, hanem halasztott fizetési lehetőséget is kínálnának a magyar exportőrök. A halasztott fizetés ideje rendeltetéstől függ: fogyasztási termék esetében 30/60/90 nap, termelései eszköznél akár 5-6 év is lehet. Sajnos Magyarországon kevéssé elterjedt finanszírozási mód a faktoring és forfaiting. Az exportfaktoring ügyletben az exportőrön és importőrön kívül részt vesz importfaktor és exportfaktor is (ez az exportőr, ill. importőr bankja), akik kezességet vállalnak ügyfelük kötelezettségére és a két bank intézi egymás közt a fizetést, szállítást. Ez a módszer direkt olyan ügylethez hasznos, ahol a partnerek nem ismerik egymást, nem biztosak fizetőképességükben. Magyarországon, mint már fentebb említettem, nem népszerű a faktoring használata, többek között a sokszereplős volta miatt, ami megemeli a kezelési költségeket.89 A másik konstrukció a forfaiting, amely valamely jövőbeli időpontban esedékes, áruszállításból, szolgáltatásból, eredő, sokszor bankári biztosítékkal ellátott exportkövetelés megvásárlása leszámítolás útján, ahol az exportőr lemond az őt megillető követelésről a forfetőr javára, aki így a követeléssel járó kockázatot is magára vállalja, hiszen lemond a visszkereseti jogáról. Ráadásul, ha nagy nyugat-európai bankcsoport rendelkezik orosz és magyar irodával is, akkor lehetséges, hogy a két testvérbank bankári biztosíték nélkül is lebonyolítsa az ügyletet, így csökkentve annak költségét. Például az OTP, UniCredit, Raifeissen bank ebbe a kategóriába esik. De ha csak az egyik ország bankja található meg a másik országában, már az is kihasználható, és csökkenthető a banki költség, nő a garancia. Például az OTP megtalálható Oroszországban, az orosz állami Sberbank pedig hamarosan megnyitja első fiókját Budapesten (miután részesedést szerzett a Volksbankban). Mivel Magyarország 1. számú felvevő partnere az Európai Unió, azon belül is Németország, így a kereskedelmi bankok
89
Tégla Imre: Finanszírozási lehetőségek a magyar-orosz kereskedelemben
62
nyugati országok (főleg Németország) felé vállalnak exportgaranciát illetve nyújtanak exportfinanszírozást és -hitelezést. Így nem marad más, mint a pénzügyi szektor külföldi aktivitását támogató magyar állami intézmény a MEHIB és az Eximbank. A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. fő célja a magyar vállalkozások piacra jutása és magyar exportösztönzés. A gyakorlatban pénzügyi kockázatok átvállalása, nemcsak nagy-, hanem a kis- és középvállalkozásokét is. 2010-ben a fedezetbevétel rekordot döntött, sőt a 2009-es évét 30%-kal szárnyalta túl, ami összesen 106 milliárd értékű volt. A MEHIB biztosítása két részre oszlik: 1. közép és hosszúlejáratú exporthitel biztosítása 2. rövid lejáratú, kockázatos hitelbiztosítás, KKV szektor költségvetési hátterű forgalombiztosítás Érdemes megemlíteni, hogy a MEHIB által kiadott fedezetekkel élő magyar exportőrök 1. számú partnere Oroszország. Az alábbi táblázaton jól látszik, hogy Oroszország részaránya 63,9%-ot tesz ki, ami majdnem az összes nem-piacképes forgalom kétharmadát teszi ki. 12.sz.ábra Az egyes országok részaránya a nem-piacképes, rövidlejáratú biztosított forgalmon belül, 2010. I-IV. Negyedévben (az egyéb kategórián belül Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Mongólia szerepelnek a legnagyobb arányban):
Forrás: MEHIB 2010. Éves jelentés 2. oldal (http://www.mehib.hu/Dokument/2010_eves.pdf)
63
8.sz.táblázat 2010. évi fedezetbevételének legnagyobb forgalmú viszonylatai:
Ország
Egyedi üzletek
Belarusszia 0,5 Bosznia-Hercegovina 0 Horvátország 0 Kazahsztán 0 Moldova 0 Nagy-Britannia 0 Németország 0 Oroszország 10,6 Románia 0 Szerbia 0 Új-Zéland 0 Ukrajna 0 Egyéb 0,1 Összesen 11,2 Forrás: MEHIB 2010. Éves jelentés 3. oldal (http://www.mehib.hu/Dokument/2010_eves.pdf)
Nem-piacképes rövid lejáratú üzletek 2,9 1,1 1,4 3,1 0,5 0,8 1 56,7 1,4 6,3 0,6 8,6 4,4 88,8
Összes 3,4 1,1 1,4 3,1 0,5 0,8 1 1,4 1,4 6,3 0,6 8,6 4,5 100
Oroszország és a FÁK országainak portfóliója növekszik leggyorsabban. Fenti táblázatból is látszik, hogy az orosz ügyletek aránya százalékosan 67,3%. Ez köszönhető a Biztosító moszkvai fiók hatékonyságának, illetve a Gazprom bank Investtel létrehozott létrehozott oroszországi vegyesvállalat piacfeltáró munkájának köszönhetően (a Gazprom vállalat saját bankkal rendelkezik, olyan mintha Magyarországon lenne a MOL Bank, ezzel csak a Gazprom szerepének súlyára hívnám fel az Olvasó figyelmét). Az export jelentős része az építőiparban és az egészségügyben található meg. Fontos eredmény, hogy a MEHIB kezdett el először régiós önkormányzatokat bevizsgálni és felméréseket végezni, ami nagy jelentőséggel bír a már fentebb említett infrastruktúra beruházások miatt. Az Eximbank is sokféle lehetőséget kínál magyar exportőröknek külföldi beruházással kapcsolatban. Az Eximbank és a MEHIB között munkamegosztás történt, ugyanis az Eximbank exportfinanszírozást nyújt (elő- és utófinanszírozást is) és exportcélú garanciákat
64
vállal,
olyanokat
is,
amelyek
egyszerű
kereskedelmi
bankgarancia
mellett
nem
megvalósíthatóak. Az exportfinanszírozás megoszlását tekintve közel 50% a feldolgozóipari vállalkozásokat segítette, de fontosak még az építőipari, kereskedelmi ágazatok mutatói is, ahogy az alábbi diagramon is jól látható, az exporttermékek éves megoszlása 2010-ben. 13.sz.ábra Exporttermékek éves megoszlása 2010-
ben Forrás: Magyar Export-import Bank Zrt. 2010. éves jelentése (http://www.eximbank.hu/wp-content/uploads/2011/09/eximbank_eves_jelentes_2010.pdf)
65
A világ régiói közti megoszlásban a MEHIB-hez hasonlóan az oroszok állnak az első helyen az exportban, 45%-os volt a részarányukkal 2010-ben. 14.sz.ábra Exportrelációk 2010-ben:
Forrás: Magyar Export-import Bank Zrt. 2010. éves jelentése (http://www.eximbank.hu/wp-content/uploads/2011/09/eximbank_eves_jelentes_2010.pdf)
66
Összegzés A KGST felbomlása után Magyarország elzárkózott az orosz piactól, tette ezt azért, hogy USA megítélésében jó színben tűnjön fel és a nyugat-európai kapcsolatok megerősítése jegyében. Ám 23 év elteltével, ami hosszú idő a diplomáciában, sok változás történt. Magyarország mindig is a komp-ország szerepét játszott a világgazdaságban. A XXI. században már nem akar mindenkinek megfelelni, de a jó kapcsolatokat fenn akarja tartani. Oroszországgal is felélénkültek 2002 óta a politikai, gazdasági együttműködések és új prioritási szempontok kerültek asztalra a magyar vezetés részéről, mondhatni újabb nyitás kezdődött Oroszország és a volt szocialista országok felé. Azzal, hogy az Európai Unió tagja lettünk más mederben folynak tovább az orosz-magyar kapcsolatok. A magyar exportot illetően léteznek állami támogatások mindkét fél részéről. Magyarországon a MEHIB és az Eximbank nyújt segítséget, tőkét az oroszországi befektetésekhez a magyar vállalkozóknak. Ezen kívül létezik még egy forrás, amelyet még nem használtak ki a magyar exportőrök, mégpedig az exportfinanszírozás, melynek egyre reálisabb jövője van. Továbbá Oroszország a Szovjetunió felbomlását már kiheverte, megerősödött és célja, hogy egyenjogú tagja legyen a globális világnak. Ez így is történik, hiszen teljes jogú tagja a világot meghatározó klubnak, a G8-nak, 2008-ban pedig a világ hatodik legnagyobb gazdaságává vált. A kutatás-fejlesztésre 2007-ben a GDP 1,1%-át fordították,90 emellett a világ egyik pénzügyi centrumává próbál válni. Azonban önmagát az USA-hoz méri, és ahhoz próbál hasonlítani, ami az orosz adottságokat tekintve torz eredményt szül. Ugyanis a modernizáció gátja a régiók közti óriási fejlettségbeli különbség, a korrupció mértéke és a computeres technika hiánya egyes szegmensekben illetve még mindig számottevő az állami beleszólás szerepe. A cseh és svéd EU-elnökség egyik legfontosabb prioritása a keleti partnerség volt. A rendszeres találkozók és tárgyalások előremutató hatásúak Moszkva és Brüsszel között. A PEM pedig képes volt a 2004-es bővülés hátrányain tompítani. Kimaradás volt 2006 és 2008 között, ami nehezítette a ma folyó megállapodások menetét és az, hogy annyira halogatták a 90
Kemény László: Európai Unió és Oroszország: kapcsolatban – külön háztartásban, Európai Tükör 2009/7-8. Július-augusztus
67
PEM meghosszabbítását. Ehhez hozzájárul az orosz fél hullámzása az EU-val kapcsolatban, oka lehet ennek, hogy Moszkva egyenjogúságra törekszik és az, hogy egyes tagállamok nehezítik a többségi döntéshozatalt. Oroszország sokat fejlődött a globalizáció terén, de még mindig hajlamos a bezárkózásra. A távoli tagság lenne a legideálisabb, amit már Putyin első ciklusának gazdasági ügyekben illetékes főtanácsadója Illarionov is hangoztatott és folyamatos közeledésről beszélt az EU-hoz 2000-es évek elején. Nem szabad elfelejteni azt, hogy ő ugyanúgy függ az EU piacától és nagyon is rá van utalva. Az EU egyes államainak pedig viselnie kell következményeit, anyagi költségeit az egyéni döntéseik után és nem folyton a közösség háta mögé bújni. Másrészt Moszkvának, de inkább a Gazpromnak jóval óvatosabbnak kellene lennie, amikor gázárat emel Ukrajnában vagy elzárja a csapokat. Az EU-nak pedig nem a saját jogrendszerét kellene ráhúznia Oroszországra, mert az elképzelhetetlen, hanem különálló jogszabályt kidolgoznia, amely erős gazdasági alapokon alapulna, és mentesnek kell lennie politikai előítéletektől, ahogy eddig az EU szemlélte Moszkvát. Mivel ez az erős gazdasági alap az energiát takarja, így annak kiemelt területnek kell lennie, hogy az EU is felkészüljön a nem várt következményekre, amelyet az árfolyam változások okoznak a gáz és olaj világpiaci árában. Úgy tűnik számomra, hogy beszélnek egymáshoz, de nem értik egymás nyelvét, félreértik egymást. Az EU teljes modernizációt vár az együttműködéstől Oroszországban, Moszkva viszont csak gazdasági modernizációra törekszik. Véleményem szerint, azért hogy gazdaságilag modern ország jöjjön létre ahhoz a társadalomnak és a politikának is reformokat kellene végrehajtania Oroszországban. Moszkva pedig, ha mindig gyanakvó marad az EU ügyekkel kapcsolatban, de hát a politika már csak ilyen. Mindig vétózni fog Moszkva, ha kicsit is úgy érzi, hogy az EU sérti az érdekeit vagy az ő érdekszférájába tartozó terület ügyeibe kíván beleavatkozni. Főleg a kétezres évek „színes forradalmai” után, melyeket nyugat támogatott, és ebben az orosz érdekek aláásását véli felfedezni Moszkva. Az Európai Unió még mindig nem tartja elég megbízható partnernek az Orosz Föderációt, ami eddig is sok megegyezés gátja volt már. Eközben jól tudják, hogy egymásra vannak utalva, Moszkva adu ásza az energia, az EU ütő lapja pedig a modernizációhoz szükséges tőke és technológia. Talán most hogy Oroszország is tagja lett a WTO-nak, újra fogalmazzák az EU-orosz párbeszédet új keretek között.
68
Az Unió és Oroszország kapcsolata hullámzó tendenciát mutat az 1990-es évek óta, akkor még Európai Közösségként működő intézmény és Oroszország között. Oroszország sok esetben nem engedett elveiből, az EU pedig sokszor csökkentette követeléseit. Az évente kétszer megrendezett EU-orosz csúcsok nem hoztak számottevő sikert. De abba belegondolva, hogy Oroszországban milyen helyzetek uralkodnak, nem is csoda, hogy nem sikerült dűlőre jutni az EU-val. Az a véleményem, hogy a 2008-as gazdasági válság kellett ahhoz, hogy Oroszország felismerje, hogy neki is nyitnia kell azért, hogy jó kapcsolatai legyenek az egyes országokkal, és engednie is kellett. Medvegyev elnök idején, az EU úgy vélekedett, hogy Medvegyev sokkal barátiabb hangot ütött meg a tárgyalások során, fiatalabb is Putyinnál, rugalmasabb. Putyin a szocialista-kommunista rendszerben nevelkedett, nehéz úgy irányítania, hogy már teljesen mások a feltételek. De az orosz nép hűségét jelzi, hogy harmadszorra is megválasztották elnöknek. Szerintem, ez így van jól, mert egy országnak erős vezetőre van szüksége, főleg akkor, ha egy orosz országnyi területről van szó. A jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy Putyin folytatja-e a Medvegyev által kitaposott utat az EU-val kapcsolatban, vagy minden visszakerül a helyére, úgy, mint 4 éve. Mindenesetre az elmúlt években sokkal jobb lett az EU-orosz párbeszéd. És ez Magyarországnak is köszönhető. Az EU Bizottsági üléseken Magyarország mindig is támogatta Oroszország WTO-ba való felvételét. A WTO belépés tükrözi az EU-orosz viszonyt, nagyon sok idő telt el mire meg tudtak a felek egyezni. Magyarország előtt két követendő példa áll az Unióban az orosz kapcsolatokat illetően. Az egyik Lengyelország, aki aktív az EU-orosz politikát tekintve, ez egy jó követendő példa, de az hogy történelmi sérelmekre hivatkozik egyfolytában, azzal csak megakadályozza a kedvező orosz befektetéseket az országban, ráadásul senki nem állt mellé az EU-ban, így magára maradt az energia-függőség leküzdésében. A másik, célravezetőbb példa, hogy csökkentsék az orosz energia-függést, de a jószomszédi viszony is megmaradjon, az a német példa. Oroszországnak kiemelt stratégiai partnere az Unión belül, de az Unió egységét sem töri meg, Németország jól kihasználja lehetőségeit, igaz jóval több saját erőforrás áll rendelkezésre. Budapest a határ mezsgyén egyensúlyoz, hiszen eddig elfogultságoktól mentes, jó viszonyt ápol Moszkvával, azonban a függőségi próbálkozások könnyen negatív irányba tolhatják hazánk besorolását. Persze ahhoz, 69
hogy javuljanak kapcsolataink, ahhoz a nemzetközi helyzetnek is javulnia kell, és nem segít, ha az országot a bóvli adós kategóriába sorolják, ami a befektetőket elriasztja. Szerencsére a magyar nagyvállalatok bebetonozták magukat az orosz piacra, az exportunk eredményes. Sőt még előnyösebb helyzetbe kerülnek a már bekövetkezett Oroszország csatlakozása a WTOhoz. 2011. december 16-án zárultak le a tárgyalások sikeres eredménnyel, a csatlakozás hatásaira még várni kell. Valószínűleg az orosz fogyasztói árak csökkenni fognak, hiszen a tagsággal járó importvám csökkentés miatt a külföldi termékek ára is csökken, ezért hogy versenyben maradjanak a hazai termelők is lejjebb viszik az árakat. Az általános importvám 15,6%-ról 11,3%-ra csökken, ezen belül az ipari termékek tarifái 9,4%-ról 6,4%-ra, a mezőgazdasági vámoké 15,6%-ról 11,3%-ra, az elektronikai cikkeké 15-ről 7%-9%-ra, a számítástechnikai vámokat eltörlik.91 Ezáltal olyan külföldi termékek is helyet kaphatnak, amik eddig nem, ugyanis Magyarországhoz képest Oroszországban, kisebb az áruválaszték. Az is kedvező, hogy már a vízummentességről is tárgyalnak, ugyanakkor a WTO feltételként eltörölték az orosz légtérbe való belépési díjat, így az utazás is jóval olcsóbb lesz. Oroszország számára is van feladat bőven rendet tenni saját határain belül, modernizáció és gazdaságszerkezet átalakításra gondolok legfőképp. Ugyanis Oroszország nem volt érdekelt egységes Európa létrejöttében. Nem arról van szó, hogy Oroszország okozója lenne Európa megosztottságának, pusztán haszonélvezője annak.92 Ezért is igyekezett minél több bilaterális szerződéseket kötni az egyes tagállamokkal. Meghatározó szerepe miatt, a kőolaj és földgáz forrásaiban, stratégiai partnerré teszi minden ország számára, mivel abban érdekelt, hogy minél magasabb áron értékesítse energiahordozóit. Az orosz pénzügyi rendszer stabilitása nem megingathatatlan, és a gazdaság a legkisebb nyersanyag piaci árváltozást is megérzi, kiszolgáltatottá teszi. Ezen kívül a magas nyersanyagárak, ebbe a szektorba vonzzák a tőkét és magasabb jövedelmeket diktálnak az idő múlásával, és ez nem csak a tőkét, hanem a munkaerőt is az energia szektorba vonzza. Ilyen fölénnyel a többi ágazat nem képes és nem is tudja felvenni a versenyt, így azok elsorvadnak, visszaesik a fejlődés, importra szorulnak, és emellett a tőkefelhalmozódás is háttérbe szorul. A pénzügyi és költségvetési politika összeroppanhat. Ez a sebezhetőség megfelelő gazdaságszerkezet változtató reformok nélkül továbbra is fenn fog állni.
91
http://kitekinto.hu/europa/2011/12/21/oroszorszag_a_wto_tagja_lett_elnyok_es_hatranyok/ Nagy Gábor: A stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez. Külügyi Szemle, 2010. nyár 71. oldal 92
70
Az az érzésem, hogy a rendszerváltás és a Szovjetunió felbomlása mintha csak nemrég történtek volna meg. Oroszországban mintha megállt volna az idő, megragadtak a 90-es évek színvonalán. Illetve a modernizációt csak a nagyon szűk, elitréteg tette magáévá és óriási a különbség a szegények és gazdagok között. Nincs olyan társadalmi réteg, amely erős polgári, értelmiségi közepet alkotna, megjegyzem Magyarországon is hiányzik az erős értelmiségi középréteg. Óriási különbség van Oroszországban a főváros és vidék között, ahogy Magyarországon is. Igaz Magyarországról ezt csak Trianon után mondhatjuk, a nyersanyagforrásokat termelő területeket elvették, és gyakorlatilag a vasúthálózat mentén a sugaras szerkezetet ellehetetlenítették, Budapest lett az egyetlen átszálló hely, és központ. Az ország továbbra is „a főváros és vidék”, - ezért van az, hogy Pécsről Kecskemétre gyorsabban el lehet jutni Budapesten keresztül utazva, mint közvetlen buszjárattal. Moszkva is hasonló cipőben jár. Megjelentek a multinacionális cégek, persze szigorú állami ellenőrzés alatt kerültek be, és így sem mindegyik. A francia Auchan mára már a legelterjedtebb a külföldi áruházláncok között. Azért még működnek az illegális taxik, és ilyenkor igazán az a véleményem hogy nekik még tényleg nagyon messze van Európa és Magyarország hozzá képest „Nyugat”. A földrajzi megközelítésen túl, fejlettségbeli szintre is gondolok. Néhány szibériai elzárt zsákfalukba a technika nem jut be. Óriási az ország területe, de a népsűrűség ehhez képest nem nagy. A nagyvárosokban és agglomerációiban tömörülnek az emberek. A vidék pedig hasonló a magyar vidéki kis városokhoz. Ha összegezzük a fentieket, akkor bőven találunk hasonlóságokat a két ország között. Hasonló országoknak márpedig sokszor egyeznek álláspontjaik. Így fejlődhet tovább az orosz-magyar kapcsolat.
71
Ábra és táblázatjegyzék Ábrák: 1. sz. ábra: A gazdaság fő ágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez, 1950-1956 között (%) 10.old. 2.sz.ábra: Oroszország inflációs rátája 2002-2010 között (%) 17.old. 3.sz.ábra: Az EU importja Oroszországból tagállamok megoszlása szerint, 2010-ben 27.old. 4.sz.ábra: Az EU exportja Oroszországba tagállamok megoszlása szerint, 2010-ben 27.old. 5. sz. ábra: Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 1992-1997 között (Millió USD) 34.old. 6.sz.ábra: Magyarország külkereskedelmi forgalma Oroszországgal 2000-2007 között (millió USD) 38.old. 7.sz.ábra: Külkereskedelmi termékforgalom Oroszországgal, 2006 és 2011 között (forintban) 41.old. 8.sz.ábra: Árbevétel megoszlása régiónként 2009-ben, a 2008-as válság után 46.old. 9.sz.ábra: Árbevétel megoszlása régiónként 2010-ben 46.old. 10.sz.ábra: 2010. SPE 2P93 Készlet (millió boe) 51.old. 11.sz.ábra: 2010. Termelés ezer boe/nap 52.old. 12.sz.ábra: Az egyes országok részaránya a nem-piacképes, rövidlejáratú biztosított forgalmon belül, 2010. I-IV. Negyedévben 63.old. 13.sz.ábra: Exporttermékek éves megoszlása 2010-ben 65.old. 14.sz.ábra: Exportrelációk 2010-ben 66.old.
93
SPE nemzetközi irányelv szerint meghatározott 2P kategóriába tartozó készlet mennyiséget jelent.
72
Táblázatok: 1.sz.táblázat: Oroszország EU-kapcsolatai hármas felbontásban 25.old. 2.sz.táblázat: A magyar-orosz külkereskedelmi forgalom változása a válság hatására (Millió USD) 35.old. 3.sz.táblázat: Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2005-2006 között 39.old. 4.sz.táblázat: Magyar-orosz külkereskedelem áru-főcsoportonként 2006-2007 között 40.old. 5.sz.táblázat: Az Egis fontosabb külpiacain realizált export árbevétele 49.old. 6.sz.táblázat: Upstream beruházások és befektetések 2010-ben országonként 55.old. 7.sz.táblázat: Értékestés nettó árbevétele a legfontosabb 10 ügyfél országban 2009, 2010, 2011-ben (millió EUR) 60.old. 8.sz.táblázat: 2010. évi fedezetbevételének legnagyobb forgalmú viszonylatai 64.old.
73
Irodalomjegyzék Könyvek, tanulmányok:
Deák András: Az EU-csatlakozás hatása a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokra, Innen: Oroszország a világgazdaságban – válság előtt és után, Aula, 2001. Budapest, 67-73. old.
Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában, Akadémiai Kiadó, 2010. Budapest, 203-221. old.
Fóti Gábor - Ludvig Zsuzsa: EU-Russian relations and the Eastern partnership: Central-East European member-state interests and positions, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2009. Budapest, 93-109. old. (cím magyarul: EU-orosz kapcsolatok és a Keleti Partnerség: közép-keleteurópai tag-állami érdekek és pozíciók)
Mark Leonard-Nicu Popescu: A Power Audit of EU-Russia relations, 2007. ECFR (cím magyarul: Az EU-orosz kapcsolatok telejsítménye)
Nagy Gábor: Stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez, Külügyi Szemle, 2010.nyár
Oroszország két világ között, szerkesztette: Simai Mihály, Akadémiai Kiadó, 2011. Budapest, 305-354 és 433-478 old.
Réthi Sándor: Magyarország EU-csatlakozásának hatásai a magyar-orosz kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokra, Innen: Román Zoltán (szerk.): Felzárkózás és EU-csatlakozás, MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottsága, 2000. Budapest 6. oldal
Terényi János: Előszó helyett: Reflexiók Oroszország megítéléséről és a magyar-orosz viszonyról, Külügyi Szemle 2009. nyár
Weiner Csaba: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 7. kötet, Válság Oroszországban és Ukrajnában: eltérő válságkezelési lehetőségek, Budapest 2009. 7-72. old.
С. П. Глинкина, Н. В. Куликова: Страны Центральной и Восточной Европы - новые члены Европейского Союза : проблемы адаптации, Наука, 2010. 350-360. old. (cím magyarul: Közép- és Kelet-Európa országai- az új EU-tagok: az alkalmazkodás problémái)
Folyóiratok, cikkek:
Berger Zsolt: Magyar cégek a FÁK gyógyszerpiacán – Életerős pirulák, Figyelő 2002/11.
Karácsony Gergely: Három részre szakadt ország, Népszabadság 2005. április 2. száma
74
Márton Andrea: Oroszország helyzete a világgazdasági válságban, Hadtudományi Szemle, 2010. 3. évfolyam 3. szám
Ruszlan Szemjonovics Grinberg: Oroszország, az Európai Unió és a FÁK, 2006. Fejlesztés és Finanszírozás, 44-50. old.
Statisztikai tükör, 4. évfolyam 93. szám. 1-3.old.
Tégla Imre: Finanszírozási lehetőségek a magyar-orosz kereskedelemben, Gazdálkodás 53. évfolyam 5. szám
Honlapok:
EU Tájékoztató Szolgálat honlapja: http://www.euvonal.hu
EUROSTAT honlapja: http://epp.eurostat.ec.europa.eu
Magyar Nemzeti Bank honlapja: http://www.mnb.hu/Statisztika
Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének honlapja: Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, forrás: http://www.magyosz.org
Oroszország Központi Választási Bizottságának honlapja: http://www.vybory.izbirkom.ru
Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának honlapja: http://www1.minfin.ru
Oroszország Központi Bankjának honlapja: http://www.cbr.ru
Ruguru honlap: www.ruguru.hu
Internetes források:
Egis 2010, 2012. I. negyedéves jelentés www.egis.hu (2012.03.16.)
Kitekintő elemzések: Oroszország a WTO tagja lett előnyök és hátrányok http://kitekinto.hu/europa/2011/12/21/oroszorszag_a_wto_tagja_lett_elnyok _es_hatranyok/ (letöltés dátuma: 2012.03.04)
Kitekintő elemzések: Oroszország elnököt választ 2012.03.02 http://kitekinto.hu/downloads/kitekinto_elemzes_oroszorszag_valaszt_2012 .pdf (2012.03.07.)
MOL 2010, 2011 éves jelentés www.mol.hu (2012.03.21.)
Nokia 2011. éves jelentés www.nokia.com (2012.03.20.)
OTP 2010. éves jelentés www.otp.hu (2012.03.28.)
Richter Gedeon Nyrt. 2008, 2009,2010 éves jelentések www.richter.hu (2012.03.09.)
Trigránit honlapja http://www.trigranit.hu (2012.04.01.) 75
http://hvg.hu/gazdasag/20060925pharma (2012.03.25.)
http://hvg.hu/gazdasag/20090806_Mol_Russznyefty_megallapodott_gaztur bina (2012.03.26.)
http://hvg.hu/gazdasag/20081015_demjan_sandort_orosz_lotto (2012.04.06.)
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20060918azenergiarol.html (2012.03.02.)
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20070328orosz.html (2012.04.02.)
РИА Новости, orosz folyóirat honlapja: http://en.rian.ru/analysis/20090213/120129213.html (2012.03.03.) http://ria.ru/economy/20090224/163086233.html (2012.03.03.) http://en.rian.ru/business/20081230/119232170.html (2012.03.03)
76
