BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁNAK JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Készítette: Árva Norbert

Budapest, 2010.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ......................................................................................................................5 2. Az EU környezetvédelmi politikájának kialakulása és integrálódása a hazai környezeti politikába .......................................................................................................7 2.1 Az EU környezetvédelmi politikája ............................................................................7 2.1.1 Történeti áttekintés .............................................................................................7 2.1.1.1 Az Első Akcióprogram .............................................................................8 2.1.1.2 A Második Akcióprogram....................................................................... 11 2.1.1.3 A Harmadik Akcióprogram.....................................................................12 2.1.1.4 A Negyedik Akcióprogram .....................................................................12 2.1.1.5 Az Ötödik Akcióprogram........................................................................ 13 2.1.1.6 A Hatodik Akcióprogram........................................................................ 15 2.1.2 Másodlagos jogforrások.................................................................................... 16 2.1.3 Finanszírozási eszközök ................................................................................... 18 2.1.4 Az EU-s Környezeti Politika összegzése ........................................................... 18 2.2 Magyarország Környezetvédelmi Politikája ............................................................. 20 2.2.1 Az első időszak ................................................................................................ 20 2.2.2 A második és harmadik időszak ........................................................................ 21 2.2.3 Nemzeti Környezetvédelmi Program ................................................................ 22 2.2.3.1 Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program .......................................... 22 2.2.3.2 A második Nemzeti Környezetvédelmi Program .....................................23 2.2.3.3 A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program ...................................23 2.2.4 A Magyar Környezeti Politika összegzése ........................................................ 24 3. Az Operatív Programok kialakulása és környezeti szempontú megvalósulása ....... 25 3.1 Az EU Regionális Politikájának kialakulása ............................................................. 25 3.2 A környezetvédelem integrálódása a Regionális Politikába ...................................... 26 3.3 A Regionális Politika megvalósulásának forrásai ..................................................... 27 3.3.1 Előcsatlakozási Alapok ..................................................................................... 27 3.3.2 Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap ............................................................ 28 3.4 Az Alapok igénybevételére szolgáló rendszer kialakulása és működése ................... 29 3.5 Stratégiai Környezeti Vizsgálat ................................................................................ 32 3.6 Összegzés ................................................................................................................ 36

3

4. A hazai Fejlesztési Tervek Operatív Programjainak kapcsolódása a környezetvédelemhez .....................................................................................................37 4.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) ..................................................................37 4.1.1 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) ........................ 38 4.1.1.1 Környezetvédelmi prioritások ................................................................. 40 4.1.1.2 A környezetvédelem prioritás értékelése ................................................. 44 4.1.1.3 KIOP összegzés ...................................................................................... 47 4.2 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) .................................................. 48 4.2.1 Az Operatív Programok támogatási megoszlása................................................ 50 4.2.2 A környezeti fenntarthatóság érvényesítése az Operatív Programokban ............ 51 4.2.3 Környezet és Energia Operatív Program ........................................................... 54 4.2.3.1 KEOP prioritások ................................................................................... 56 4.2.3.2 A KEOP fő céljai és indikátorrendszere .................................................. 61 4.2.3.3 KEOP összegzés ..................................................................................... 69 5. Befejezés és összegzés ................................................................................................. 71 6. Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 73 7. Ábra és táblázat jegyzék ............................................................................................ 78

4

1.

Bevezetés

„A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.” (Mahatma Gandhi) Mint a fenti idézet is sugallja, Földünk erőforrásai és tűrőképessége véges. A több évszázados mértéktelen kiaknázása a természetnek napjainkban egyre jobban érezteti hatását. A szennyezés és a véget nem érő termelés eredményeképpen éghajlatunk drasztikus mértékben megváltozott, a globális felmelegedés következtében a sarki jég egyre nagyobb mértékben olvad és tűnik el évről évre. Vizeink és tavaink szennyezetté váltak, veszélyeztetve ezáltal az állatok, a növények és legfőbbképpen a saját jövőnket. A savas esők hatalmas károkat okoznak a természetben és az épületekben egyaránt. A nem megújuló erőforrásaink lassacskán teljesen kimerülnek, a hulladék, és legfőbbképp a veszélyes hulladék egyre nagyobb gondot jelent az emberiségnek. A világ egészen az elmúlt pár évtizedig nem foglalkozott a környezet megóvásával, azonban ez a szemlélet nagymértékben megváltozott. Az Európai Unió számára az elmúlt 4 évtizedben fontos feladat lett környezetünk védelme és megóvása. A környezetvédelem jelentősége az elmúlt évtizedekben erőteljesen megnőtt, és olyan változások indultak el melyek révén megvalósulhat a fenntartható fejlődés, a gazdaság és az élet minden területén. Ennek a tendenciának az Operatív Programok esetében is nagy jelentősége van, azonban a hatékony megvalósulás eléréséhez még sok akadály és feladat áll a jövőben a rendszer előtt, mind a megvalósítást, mind pedig az ellenőrzést illetően.

Ennek alapján dolgozatomban bemutatom, hogy az évek során hogyan alakult és formálódott az EU Környezeti Politikája, valamint ezzel párhuzamosan azt, hogy Magyarországon hogyan fejlődött ki a környezeti politika. Foglalkozok a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem megjelenésével a Regionális Politikában, majd ezek után elemzem, hogy a környezetvédelem hogyan valósul meg a hazai Fejlesztési Tervekben és ezeknek Operatív Programjaiban, a környezeti fenntarthatósági kritériumok, indikátorok és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatok által.

5

Dolgozatom három fő egységből épül fel, az első fejezetben összefoglalom a környezeti politika kialakulását és működését az Európai Unióban és hazánkban. A második fejezetben bemutatom a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés regionális politikában betöltött helyét az EU-ban, majd pedig az Operatív Programok kialakulásának rendszerét, valamint azt, hogy a környezeti fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés hogyan integrálódik a rendszerbe. A harmadik fejezetben elemzem az EU által nyújtott források környezetvédelemre való felhasználását lehetővé tevő fejlesztési terveknek a környezeti szempontjait, továbbá, hogy a környezeti indikátorok és kritériumok milyen módon és milyen eredménnyel érvényesülnek a programokban, részletesen vizsgálva ezeket a Nemzeti Fejlesztési Tervnek a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programjában és az ezt követő Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az Operatív Programjaiban, különös tekintettel a Környezet és Energia Operatív Programra.

6

2. Az EU környezetvédelmi politikájának kialakulása és integrálódása a hazai környezeti politikába 2.1

Az EU környezetvédelmi politikája

2.1.1 Történeti áttekintés A Római Szerződés készítésekor az ötvenes években még nem jelent meg a környezetvédelem az Európai Közösség politikái között. Ennek oka az volt, hogy az Alapszerződés fő célja a gazdasági integráció megteremtése volt, valamint ezekben az években a folyamatos ipari fejlődés által kiváltott szennyezés még nem éreztette a hatását olyan mértékben, amely arra késztette volna a Közösséget, hogy foglalkozni kezdjen a környezetvédelem kérdésével. A változások a hatvanas években kezdődtek meg, mikor a világ számára kezdtek látványossá válni a rohamos fejlődésnek a következményei. Az országok, a mozgalmak és az emberek figyelme is kezdett a környezetvédelem irányába terelődni. Ennek a szemléletváltásnak köszönhetően és az egyre súlyosbodó határokat átlépő környezeti károk hatására a Közösség a 70-es években komolyan elkezdett foglalkozni a környezetvédelem jelentőségével. Az Európai Közösség számára világossá vált, hogy a közös politika hiánya a környezeti kérdéseket illetően egyre nagyobb mértékben nehezíti az integrációs folyamatot, a szabad kereskedelmet, valamint az egyes országokban lévő különböző szabályozásoknak köszönhetően a gazdasági versenyt. A verseny torzult, annak következtében, hogy a kevésbé szabályozott országokban sokkal kevesebb költséggel lehetett ipartelepítést végrehajtani mint a szigorúbb szabályozású országokban. 1972 meghatározó év volt a környezeti politika kialakulásában, a Bizottság benyújtotta kommünikéjét a Tanácsnak, a környezeti politika kialakításával kapcsolatban a szennyezés és a környezeti ártalmak csökkentésére, a természeti környezet megőrzésére vonatkozó program tervezetével együtt. A tagállamok között éles vita alakult ki, hogy a környezeti politikát közösségi szintre kell e emelni, néhányan a szuverenitásra hivatkozva tagállami hatáskörben akarták kialakítani és csak közösségi harmonizációról lett volna szó. A közösségi szabályozás mellett érvelők azonban érvényre tudták hozni azt, hogyha a szabályozás tagállami kézben marad, akkor a Közösség nem tud megfelelően működni. A

7

kereskedelem és a verseny torzulásával gyakorlatilag a közösség nem tudta volna tovább folytatni a gazdasági integrációs törekvéseit. 1972 októberében a Tagállamok Állam- és Kormányfői a Párizsban megrendezett Csúcskonferencián a Közösségi Környezeti Politika mellett döntöttek. Ez a Nyilatkozat lett az EK környezeti politikájának a bölcsője, melyben megfogalmazták: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen az életfeltételekben mutatkozó különbségek tompításához kell hozzájárulnia. Ennek az összes társadalmi partner részvételével kell végbemennie, az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie. Az európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, oly módon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába állítható legyen.” 1 A Csúcstalálkozó eredményeképpen megkezdték a közösségi szabályok kialakítását, valamint közös környezetvédelmi cselekvési programokat indítottak. Az első akcióprogramok a tagállamok számára egyfajta erkölcsi normát fogalmaztak meg, melyeknek az elveivel és céljaival kapcsolatban közösen döntöttek és amelyeknek nem betartása nem konkrét büntetést von maga után, hanem mutatja az érintett tagállam elkötelezettségének a hiányát a környezeti politikával szemben. 2 2.1.1.1 Az Első Akcióprogram Az Első Akcióprogram 1973-ban lefektette az EK környezeti politikájának alapjait, céljait és elveit, melyek gyakorlatilag a mai napig hatályosak. Az akcióprogram az elfogadását követő 2 évre jelölt ki feladatokat, azonban végül 1977-ig volt érvényben, a Második Akcióprogram érvénybe lépéséig. Ez a program képezte az alapját a további programoknak, valamint meghatározta mi a környezetpolitika általános célja: „Az

Európai

Közösség

Környezeti

Politikájának

célja

a

Közösség

polgárai

életkörülményeinek, életminőségének, környezetének és életfeltételeinek javítása. E politikának a legjobb életfeltételeket nyújtó környezet megteremtésével kell segítenie az

1

BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999-2001 29.o. 2 BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999-2001 8

embert szolgáló növekedést, és e növekedést össze kell egyeztetnie a természeti környezet megőrzésének egyre növekvő szükségességével.”3 Már ebben a meghatározásban előkerült a fenntarthatóság gondolata, amely később a környezetvédelmi politika fontos alapját képezi.

Az Európai Közösség Környezeti Politikájának konkrét céljai: 

„Szennyezés és a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, s amennyire csak lehetséges, megszüntetése;



Kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása és a bioszféra védelmének biztosítása;



A természeti erőforrások ésszerű használatának biztosítása;



Élet- és munkakörülmények javítása;



A környezeti szempontok erőteljesebb érvényesítése a várostervezésben és a földhasznosításban;



A környezeti problémák közös megoldásának keresése, nemzetközi szervezetekkel



való együttműködés.”4

Ezek az Első Akcióprogramban megfogalmazott célok a mai napig érvényesek, azonban kibővültek a környezeti politika fejlődése során: Az Egységes Európai Okmány beemelte az eddigi célok közé az emberi egészség védelméhez való hozzájárulást. A Maastrichti Szerződés pedig a regionális és világméretű környezeti problémák megoldására vonatkozó nemzetközi intézkedések elősegítését.

Az Európai Közösség Környezeti Politikájának alapelvei:

1. A szennyezés illetve a környezeti ártalmak forrásánál való fellépés: Ez az alapelv megelőlegezte azt a későbbi tendenciát, hogy nem a károk orvoslása a fő feladat, hanem a károk megelőzése. A megelőzés eléréshez azonban a kezdetekben elengedhetetlen a meglévő károkat megoldani, majd ha ez sikerült, lehetséges fő célként a megelőzésre koncentrálni.

3

BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999-2001 36.o. 4 BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999-2001 37.o. 9

2. A környezeti hatások figyelembe vétele: Már itt megfogalmazódott ez az elv, ami a későbbiekben is megvalósult, hogy minden tervezési és döntéshozatali eljárásban figyelembe kell venni, hogy az egyes tevékenységek milyen hatással járnak a környezetre nézve. Az elv előrevetíti a környezeti hatásvizsgálatok kialakulását. 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása: Ez az elv fontos alapja a fenntarthatóságnak, valamint a nem megújuló erőforrásoknak a megőrzésére irányuló törekvéseknek. 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése: Az egyre nagyobb mértékben terjeszkedő

ipar és fejlődés csak akkor

lesz

összeegyeztethető a környezetvédelmi célkitűzésekkel, ha ezek a technológiák olyan irányba fejlődnek melyek a fenntarthatóság jegyében érik el a fejlődést. 5. A szennyező fizet alapelve: Talán az egyik legnehezebben megvalósítható elvek egyike, mivel nagyon nehéz pontosan megállapítani, hogy ki is a konkrét szennyező, az externális költségeket internalizálni kellene, de ez a folyamat nehezen és lassan halad. 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak: Nagyon lényeges és meghatározó ez az elv a határokon átnyúló szennyezés megfékezése szempontjából. A veszélyes hulladékok illegális elhelyezése és a hulladékkereskedelem ellen közösségi szinten kell fellépni, továbbá fokozott figyelmet kell fordítani a tagállamoknak arra, hogy a folyóvizekbe ne történjen olyan káros anyag kibocsátás, amely a többi tagállamot veszélyezteti. 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembe vétele: Fokozott figyelmet kell fordítani a fejlődő országokra, egyrészt a 6. alapelvben foglaltak miatt, másrészt azért, mert potenciálisan fejlődőképes területekről van szó. Támogatni kell ezekben az országokban a környezetbarát fenntartható fejlesztések megvalósulását. 8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése: Össze kell hangolni az együttműködést a Közösség, a tagállamok és a nemzetközi szervek között, annak érdekében, hogy globális elvek alapján egységesen és hatékonyan valósulhasson meg a környezeti politika.

10

9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell: Mivel környezetünk megóvása mindenki érdeke és felelőssége, ezért integrálni kell az oktatásba, hogy az emberek tudatába és életébe bekerüljön a környezetvédelem fogalmának fontossága, kialakítva ezzel a környezet tudatos gondolkodásmódot. 10.A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása: A természeti károk leghatékonyabb megelőzéséhez és helyreállításához elengedhetetlen kijelölni a legmegfelelőbb beavatkozási szintet (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi). 11.A

tagállamok

környezeti

politikájának

összehangolása

és

harmonizálása

a

Közösségben: Nagyon fontos az egyes tagállamok meglévő, illetve leendő környezeti szabályozási rendszereit összehangolni és harmonizálni a közösségen belül, egyrészt azért, hogy az intézkedések hatékonyan tudjanak megvalósulni a Közösség területén, másrészt pedig, hogy érvényesüljön a kereskedelem szabadsága, a verseny tisztasága és az egyenlőség. 5

2.1.1.2 A Második Akcióprogram Az elsőt követően 1977-ben következett a Második Akcióprogram, amely az előző célkitűzéseit folytatta, illetve pontosította és bővítette ki néhány területen. A hangsúly a környezeti károk orvoslásán volt, a megelőzés az elsőhöz hasonlóan még ebben a programban sem került előtérbe. Ez a program elsőbbséget biztosított a víz, a levegő és a zajvédelem számára és kiemelt figyelmet fordított a területek, a környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítására. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetett a szennyezés, a hulladék keletkezés és a földhasznosítás területén a megelőző eszközökre. Ez a program foglalkozik először a környezeti hatásvizsgálatok és értékelési rendszer kidolgozásának jelentőségével. Megjelenik a környezetvédelmi információszolgáltatás rendszerének a kiépítése.6

5

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=160 (2010.09.27.) MEDVÉNÉ Szabad Katalin; Buzás G.; Fabula L.; Hazayné L. É.; Hubai J.; Kerekes S.; Kobjakov Zs.; Kovács K.; Mocsy F.; Vass S.: A környezet-gazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest 2005 6

11

2.1.1.3 A Harmadik Akcióprogram 1983-ban fogadták el a Közösség harmadik programját, amely az előzőekhez képest jelentősebb változásokat hozott. A környezetvédelmet a Közösség egyik alapvető céljának határozták meg, valamint a környezeti károk orvoslásáról a megelőzésükre került át a hangsúly. Ennek megvalósítását a program a környezeti követelmények tervezésében és ezeknek a gazdasági illetve társadalmi szektorokba való integrálásában látta. A program foglalkozik azzal, hogy a gazdasági nehézségek hatására kialakult munkanélküliség megoldására a környezetvédelem és annak szabályozása munkahelyeket teremhet. Fontos terület a programban, hogy az egyes tagállamok hogyan tesznek eleget a jogszabályoknak, illetve ezek ellenőrzése hogyan történik. A Közösség csak azokkal a területekkel foglalkozik, melyeket a tagállamok nem tudnak kellő hatékonysággal kezelni. 7

2.1.1.4 A Negyedik Akcióprogram 1987-ben nem sokkal az Egységes Európai Okmány hatálybalépését követően fogadták el a Közösség negyedik programját, amely egy új szakaszt indított el a Környezeti Politikában. A Római Szerződésbe belekerült a Környezet, mint önálló Cím, így a Közösségi környezeti politika alkotmányos szintre emelkedett. Ezzel lehetővé vált a környezetet önálló értékként kezelni, nem pedig a gazdaság, illetve a közös piaci működéshez kötött mellék tevékenységként foglalkozni vele. Az Egységes Európai Okmány fő célja egy egységes belső piac létrehozása, ennek eléréséhez, pedig a harmonizáció és a közös politika intenzitását kell fokozni. Ennek alapján a környezeti politikának úgy kell alakulni, hogy megfeleljen a belső piac által támasztott elvárásoknak minden területen. A környezetvédelem, a társadalom és az országok szemléletváltását követően már nem egy választási lehetőség, hanem egy szükséges eszköz a fejlődéshez. A környezetbarát technológiák és termékek előtérbe kerülésével a gazdaságnak akarva-akaratlan magába kell integrálni az új és környezetbarát eszközöket.

7

MEDVÉNÉ Szabad Katalin; Buzás G.; Fabula L.; Hazayné L. É.; Hubai J.; Kerekes S.; Kobjakov Zs.; Kovács K.; Mocsy F.; Vass S.: A környezet-gazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest 2005 12

Az Első Akcióprogram elveit átvette a negyedik program, valamint kiegészült - az emberi egészség védelméhez való hozzájárulással. A program tovább növeli a jelentőségét a környezetvédelem által teremtett munkalehetőségeknek. Az Egységes Európai Okmány kiterjesztette a szubszidiaritás elvének alkalmazását a környezeti politikára, tehát tagállami szinten kell megoldani a lehető leghatékonyabb módon a problémákat, de közös alapelvek és szabályok alapján, amiket a Közösség szabályoz. Nagyon fontos az információáramlás szabadsága, az oktatás és a tájékoztatás előtérbe helyezése, ezzel együtt a folyamatos jelentések készítése a tagállamok részéről hozzájárulva az ellenőrzési és a megvalósulásokat nyomon követő rendszerek fejlődéséhez. Nagy jelentőséget tulajdonított a program egy integrált szennyezés ellenőrzési rendszer kiépítésnek, amivel elkerülhető, hogy az egyes területek erősebb szabályozása más területekre terelje át a szennyezést. Létrehozták az Európai Környezeti Ügynökséget, mely Koppenhágában székel, és melynek feladata a környezettel kapcsolatos adatok összegyűjtése, elemzése majd pedig jelentések készítése

ezekkel

kapcsolatban.

Kiemelkedő

szerepet

töltött

be

az

információáramoltatásában, ezen felül tudományos és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg a környezetvédelemmel kapcsolatban. A Negyedik Akcióprogram sikeressége nagymértékben az Egységes Európai Okmány eredményének köszönhető.8

2.1.1.5 Az Ötödik Akcióprogram Az Ötödik Akcióprogramot 1993-ban fogadták el, a negyedik programhoz hasonlóan ez a program is egy jelentős integrációs fejlődéssel párhuzamosan valósult meg. 1992-ben létrejött az Európai Unió, melyről a Maastrichti Szerződésben rendelkeztek. A gazdasági és pénzügyi unió létrejötte, az integráció új politikákban való elmélyülése, az új tagállamok, valamint az egyre gyorsuló fejlődés komoly feladatot jelentett a környezetvédelemnek, ezért jelentős szemléletmódbeli és egyéb változásokon kellett átesnie a környezeti politikának. Az ötödik programban fontos szerepet töltenek be az 1992-ben Rio de Janeiróban elfogadott Agenda 21 program elvei. A fenntartható fejlődés elvének alapján kapta a program a Fenntarthatóság Felé címet. Megfogalmazták a 8

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf (2010.09.30.) 13

fenntartható fejlődés alapelvét, amely abból áll, hogy olyan fejlődési utat kell választanunk, amivel olyan szinten biztosítjuk az igényeink kielégítését amilyen szinten a jövő generációi is biztosítani tudják majd a saját igényeiknek a kielégítését a jövőben. Ha egyszerűsítjük ezt a megfogalmazást, akkor úgy kell felhasználni az erőforrásainkat és a természet értékeit, továbbá olyan irányba kell a technológiát fejleszteni, hogy a jövő generációi legalább ugyan ezen a szinten tudják majd élvezni a Földünk adta lehetőségeket. A fenntartható fejlődés elvét alapul véve, szükség van az emberek gondolkodásának és fogyasztási szokásainak átalakítására. A gazdaság átalakításánál előtérbe kell kerüljön az újrahasznosítás, valamint a környezettudatosság, az embereket rá kell ébreszteni arra, hogy a természet erőforrásai végesek. A környezeti politika új stratégiájában kiemelten foglalkozik az ipar, az energia, a regionális fejlesztés, az agrár, a közlekedés politika közötti, valamint a környezetpolitika szereplői közötti kölcsönös együttműködés erősítésével, ehhez kapcsolódik a megosztott felelősség környezetpolitikai koncepciója. A megosztott felelősség elve alapján nem csak a kormányok és az ipari termelők fő felelőssége a környezetvédelem, hanem a közhatóságok, a vállalkozások, a magánszemélyek és a fogyasztók felelőssége is. A Program öt szektort emel ki különösen, amelyeknek kiemelt szerepük van a fenntartható fejlődésben és ahol a közösségi szint a legalkalmasabb a problémák megoldására. Ezek a szektorok az ipar, az energetika, a közlekedés, az agrárgazdaság és a turizmus. Továbbra is egyre fontosabb a megelőzés elvének érvényesítése és a szennyező fizet elv érvényesítése. A környezeti költségeket rá kell terhelni a környezetszennyezőkre, hogy ne fordulhasson elő, hogy a környezetbarát technológiai termékek háttérbe kerüljenek az olcsóbb, de szennyező technológiával előállított termékekkel szemben. Az Ötödik Akcióprogram felülvizsgálásra került, ez a felülvizsgálat 1998-ban nyert végleges formát. A felülvizsgálatot elsődlegesen az új tagállamok csatlakozása hívta életre. A csatlakozásig a leendő tagállamoknak el kell érni egy bizonyos környezetvédelmi színvonalat. Bővíteni kell a környezeti politika eszközeit, ide sorolhatóak a környezeti elszámoló rendszerek, a stratégiai környezeti vizsgálatok bevezetése, a környezeti díjak és a környezetterhelési díjak.9

9

BÁNDI Gyula, Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999-2001 14

2.1.1.6 A Hatodik Akcióprogram 2001-ben került elfogadásra a Hatodik Akcióprogram, amely a Környezet 2010. A jövőnk rajtunk múlik! Címet viseli. A Program 2001-2010-es időszakra jelölte ki a stratégiákat, ez alatt az időszak alatt a környezetpolitikának a Közösség egyik legsikeresebb politikájává kell válnia. A Program az ötödik programhoz és annak felülvizsgálatához kapcsolódik, a fő szempontok megmaradtak (a fenntartható fejlődés, valamint a politikába való integrálás elvei), de a program új szempontokkal is kiegészült. A program tovább viszi az előző program információs és kapcsolaterősítő stratégiáját, ezeken felül új eszközök is megjelentek. Ilyen volt például a stratégiai környezeti vizsgálatok kötelezővé tétele, az adórendszer zöldé tétele.

A program 4 kulcsfontosságú területtel foglalkozik, fontos szempont, hogy a kijelölt teendőket a lehető legalacsonyabb költségek mellett valósítsák meg a tagállamok.

1. Az éghajlat változás visszaszorítása: Itt a fő cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint olyan szint elérése a kibocsátásban, ami nem okoz további éghajlatváltozást. A cél középtávon a 2008-2012-es időszakra 8%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990. évi bázisévhez képest. Hosszabb távon a cél egy 20-40%-os globális csökkentés a 2020-as évre. Kidolgozták az EU 2005-ben életbe lépő kibocsátás kereskedelmének a sémáját és alapelveit, valamint tovább támogatták a megújuló energiaforrások előtérbe helyezését. 2. A természet és az élővilág megóvása: Nagyon fontos feladat a természeti környezet védelme és a meglévő károk helyreállítása, a fajok kihalásának megfékezése és megállítása annak érdekében, hogy fennmaradhasson a természet biológiai sokfélesége. Fontos a termőföldek megóvása az eróziótól, valamint a szennyezésektől, ezeken felül kiemelt terület a fenntartható erdőgazdálkodás és a tengeri élővilág védelme.

3. Környezet és egészség védelme: Meg kell értetni, hogy a környezetszennyezés és az általános emberi egészség romlása között szoros kapcsolat van. 15

A program felméri a sérülékeny társadalmi csoportokban az egészségi állapotot, továbbá csökkenti a rovarirtó szerek alkalmazásából adódó kockázatokat, ezzel együtt megújítja a vegyi anyagok ellenőrzési rendszerét. Ezeken az intézkedéseken felül a program új stratégiát dolgoz ki a levegőszennyezés mérséklésére és megállítására. 4. Természeti erőforrások és hulladékgazdálkodás A fő feladat az újrahasznosítás rendszerének bővítése, továbbá 2010-re 20%-kal majd pedig 2050-re 50%-kal csökkenteni a hulladék mennyiségét a 2000-res bázisévhez képest. A program azonosítja a veszélyes anyagokat és felszólítja a gyártókat ezeknek az összegyűjtésére, feldolgozására majd pedig újrahasznosítására. A vásárlókat környezetbarát termékek vásárlásra kell ösztönözni, valamint olyan termékek vásárlására, amik kevesebb hulladékképzéssel járnak. Kidolgozásra kerültek az EU hulladék-újrahasznosítási stratégiái, emellett támogatást nyertek az újrahasznosítható anyagok a piacon. 10

A környezetvédelmi politika eszközei közé tartoznak az akcióprogramok mellett a másodlagos jogforrások és a finanszírozási források.

2.1.2 Másodlagos jogforrások A másodlagos jogforrások, irányelvek és rendeletek formájában valósulnak meg. Megkülönböztetünk vertikális irányelveket, melyek szektorokra, illetve termékekre vonatkoznak és horizontális irányelveket és rendeleteket, melyek a környezeti politika egészére vonatkozó környezetgazdasági kérdéseket szabályoznak.

Vertikális irányelvek: A vertikális irányelvek a szabályozott területek szerint csoportosíthatóak. Ezek a területek: a természetvédelem, a vízvédelem és vízgazdálkodás, a levegő tisztasága, a zajártalom, a veszélyes vegyi anyagok, a biotechnológia és a hulladékok.

10

MEDVÉNÉ Szabad Katalin; Buzás G.; Fabula L.; Hazayné L. É.; Hubai J.; Kerekes S.; Kobjakov Zs.; Kovács K.; Mocsy F.; Vass S.: A környezet-gazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest 2005 16

Horizontális irányelvek: A horizontális irányelvek és rendeletek átölelik az egész politikát és általánosságban szabályoznak. A főbb szabályozási területek a környezeti információk, a környezeti hatásvizsgálatok, az öko-címke, az öko-audit rendszer és az integrált szennyezésmegelőzése és ellenőrzése. A környezeti információk nagyban hozzájárulnak a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságához. Csak megbízható és mindenre kiterjedő környezeti információkkal lehet hatékony stratégiákat megtervezni, illetve intézkedéseket tenni a megelőzés érdekében. A tagországoknak információs kötelezettségük van a Bizottság felé, a környezeti helyzetükkel, valamint a környezeti törvényalkotásaikkal kapcsolatban. A környezettel kapcsolatos információkat kötelező kiadni bárkinek, aki kéri, kivéve, ha nemzetbiztonsági vagy biztonsági adatvédelem miatt nem adhatóak ki. A

környezeti

hatásvizsgálati

rendszerek

alkalmazása

nagyban

hozzájárul

a

környezetvédelem eredményességének elmélyítéséhez, ezzel a témával a későbbiekben részletesen is foglalkozni fogok. Az öko-címke, más néven a környezetvédelmi termékmegjelölés a Közösség környezeti marketing versenyeszköze. Az öko-címke megszerzéséhez komplex feltételeknek kell megfelelni. A címke az áruk széles skáláját jelöli és általa a fogyasztók tájékozódni tudnak, hogy az adott termék, amit vásárolnak környezetbarát-e, illetve a termelőknél ösztönzi a környezetbarát termékek gyártását. Az öko-audit rendszer lényege a működési környezet védelme. A belépés önkéntes elven működik. „A rendszer olyan integrált, felelősségteljes, környezetbarát termelési folyamatot tesz lehetővé, amelynek alapelveit a vállalat környezetvédelmi politikája rögzíti, megvalósítását a környezetvédelmi menedzsment vezérli, a környezet egyidejű tájékoztatása mellett.”11 Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés (IPCC, Integrated Pollution Prevention and Control) egy olyan környezeti koncepció, mely kiterjed a környezet összes elemére, az egész környezetet védi, legfőbbképpen az ipari termelésből fakadó károktól. 1999-től kezdődően a 96/61. számú irányelv mellékletében felsorolt minden új tevékenységet és létesítményt IPPC eljárásnak kell alávetni, az akkor már működő létesítményeket, illetve eljárásokat pedig 2007-ig kellett felülvizsgálni. Az eljárás főbb elvei a megelőzés elve, a környezetre káros technológiák mellőzésével, ha nem lehetséges a megelőzés, akkor a legjobb elérhető technikát kell alkalmazni annak érdekében, hogy minimalizálásra 11

TÖRZSÖK Éva: Üzleti környezet az Európai Unióban, Kamara Print Kft., Budapest, 2002 206.o. 17

kerüljenek a károk, ezeken felül a meglévő károkat fokozatosan meg kell próbálni helyreállítani. A nyilvánosság fontos szerepet kap a megvalósításban. Az irányelv megalkotta a BAT (Best Available Techniques) és a BATNES (Best Available Techniques Not Exceeding Extreme Cost) fogalmakat. A BAT lényege, hogy az elérhető technológiai szintek közül a leghatékonyabbat kell alkalmazni, ezzel a szemben a BATNES esetében a létező eljárások közül azt a hatékonyságút kell választani, amelynek költségei nem elviselhetetlenek.12

2.1.3 Finanszírozási eszközök A LIFE alap (L'Instrument Financier pour l'Environnement) az EU környezetvédelmi politikájának közvetlen pénzügyi eszköze, amit 1992-ben hoztak létre. 1992 óta a Life alapok 2750 projektet társfinanszíroztak, mellyel hozzávetőleg 1.35 milliárd euróval támogatták a környezetvédelmet az EU-ban. Különböző szakaszokban valósultak meg a támogatások. Jelenleg a LIFE+ pénzügyi eszköz működik, mely a 2007-2013-as időszakban támogat. Fő célja, hogy támogassa az EU környezetpolitikájának a végrehajtását és az ehhez kapcsolódó korszerűsítéseket és fejlesztéseket. A LIFE három finanszírozási fő területe: 

A Természetvédelem (LIFE-Nature);



A Környezetvédelem (LIFE-Environment);



Az Egyes Európai Unión kívüli országok környezetvédelmi programjai (LIFEThird Countries).13

A EU Környezetvédelmi Politikájának megvalósulására a Strukturális Alapok nyújtanak további igénybe vehető forrásokat. Ezekkel részletesen foglakozom a későbbiekben.

2.1.4 Az EU-s Környezeti Politika összegzése A környezetvédelmi politika kialakulása hosszú utat tett meg a kezdetektől napjainkig. Az első programban lefektetett alapelvek az évek során sorra egészültek ki, valamint sorra nőtt a jelentőségük. 12

TÖRZSÖK Éva: Üzleti környezet az Európai Unióban, Kamara Print Kft., Budapest, 2002 http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_562 (2010.10.01.) Európa füzetek: Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén- vállalkozóknak, Gyomai Kner Nyomda Rt., Budapest 2003 13

18

Az EK-Szerződésbe a következő elvek kerültek bele:

      

Magas szintű környezetvédelem elve Elővigyázatosság elve Megelőzés elve A szennyező fizet elv Integrálás alapelve Szubszidiaritás elve Partnerség elve

Nagy jelentőséggel bírt, hogy a Közösség felismerte a növekvő környezeti károk hatására, hogy a környezet védelme nagyon fontos mindenki számára, valamint a gazdasági és egyéb integrációs folyamatok összeegyeztethetőek a környezet védelmével, sőt építhetőek is erre. Mindezek mellett sajnálatos módon a környezeti fenntarthatóság felé tett intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek, illetve elég hatékonynak. A környezetpolitika napjainkban egyfajta marketingeszköz szerepet tölt be, hiába jelölte ki a célokat és az ezekhez használatos eszközöket, a gyakorlati konkrét megvalósulások száma csekély, ezen felül az ellenőrzés rendszere kiforratlan. Az elvek érvényesülése a kezdetekben is az úgymond erkölcsi normákra épült, de sajnos ez nem bizonyult eléggé ösztönző hatásúnak. Hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tagállamok hogyan értelmezik a környezeti fenntarthatóság fogalmát. Ezek az értelmezésbeli eltérések főképp az ideológiai különbségekből adódnak, valamint abból, hogy az egyes tagállamok a változástól való félelem miatt nem hajlandóak elfogadni a környezeti politika alapelveit. Mivel a közösségi politikának alapvetően a közösség és annak tagjainak érdekeit kell képviselni, ezért nehéz olyan jogszabályokat alkotni, amelyek ténylegesen konkrét intézkedéseket foganatosítanának meg a tagállamok számára. A környezetvédelmi elveket minimális szinten alkalmazó tagállamok, valamint a környezetvédelemben élen járó tagállamok gyakorlatilag nem tudnak közös nevezőre jutni. A meghozott környezeti jogszabályok túl általánosak jelenleg ahhoz, hogy könnyen és hatásosan ellenőrizhető rendszer alakuljon ki. Tovább nehezíti a környezeti politika érvényesítésének helyzetét, hogy sajnos nem a nagy országok állnak élen a környezetvédelem terén, így a nagyobb államok lobbi ereje képes hátráltatni az intézkedések megszületését. A környezetvédelem marketingeszköz jellege miatt sajnálatos módon az EU polgárok nem hisznek komolyan az intézkedésekben és a környezetvédelem jövőjében, éppen ezért a környezettudatosság alacsony szinten áll.

19

Korunk gazdasági válsága sem kedvezett a környezeti politika gyakorlatban való megvalósításának, mivel a növekvő munkanélküliség és bizonytalanság miatt a környezetvédelem háttérbe szorult, mind a tagállamokban, mind pedig az EU-ban. Amíg a gazdasági helyzet nem áll vissza a normális szintre, a tagállamok nem mernek és nem is fognak olyan konkrét intézkedést foganatosítani, amely hatással lenne a termelésre, a szolgáltatásokra és minden olyan tényezőre, ami jelentősen befolyásolná a gazdaság működését.14

2.2

Magyarország Környezetvédelmi Politikája

Magyarország környezeti politikájának kialakulása az 1970-es években kezdődött meg. A politika fejlődése szorosan kapcsolódott a nemzetközi környezeti, illetve az EU környezeti szakpolitika alakulásához. A rendszerváltást követően a környezeti politika fejlődése hazánkban a leendő EU csatlakozás előkészítése érdekében EU-konform módon ment végbe.

2.2.1 Az első időszak A 70-es évek közepétől a növekvő nemzetközi és hazai környezeti problémák hatására Magyarországon is megjelent a környezetvédelem jelentőségének felismerése. 1976-ban fogadták el az első környezetvédelmi törvényt az Emberi környezet védelméről szóló (1976. évi II. törvény) és kezdték meg az intézményrendszer kiépítését. Az első törvényben a környezetvédelem nem került integrálásra más szabályozási területekbe, elkülönült, párhuzamos érdekként jelent meg a szabályozásban. Hat területet különböztetett meg a törvény. Ezek a föld, a víz, a levegő, a táj, az élővilág és a települési környezet védelme. A szabályozás nem foglalkozott kellőképpen a hulladékgazdálkodási problémákkal, a megelőzés elve nagyon kezdetleges volt és nem jutott érvényre. Az ellenőrző és szankciós rendszerek nem kerültek hatékony kialakításra, ezzel együtt a tájékoztató és az információs rendszerek nagyon kezdetlegesek voltak és nem működtek megfelelően. A kezdeti környezeti politika kiforratlansága nagyban köszönhető volt a hazánkban lévő tervutasításos gazdasági rendszernek, valamint annak, hogy a gazdasági lobbik és a politikai rendszer nem engedték egy bizonyos szintnél jobban érvényesülni a 14

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf 20

környezetvédelmet a gazdaságban. A fejlett országokban is nehéz feladatot jelentett a környezeti politika hatékonyságának növelése, azonban hazánkban ez különösképpen nehéz feladatnak minősült. A Közösség környezeti politikájának egyik fő pillére a tájékoztatás és a társadalom minden szintre terjedő bevonása volt a környezetvédelembe. A politika hatékonyságához nem elég csak a felülről történő kialakítás, az optimális működéshez el kell érni, hogy a politika alulról és felülről is egyaránt egységes módon fejlődjön. A

napjainkban

tapasztalható

hiányosságok,

a

társadalom

alacsony

szintű

környezettudatossága nagyban a régi rendszer helytelen gyakorlatának köszönhető. 15

2.2.2 A második és harmadik időszak A 80-as évek közepétől jelentősebb változáson ment keresztül a környezeti politika, egyrészt a környezeti problémák súlyosbodása már nem tette lehetővé az intézkedések halogatását, másrészt pedig a különböző nemzetközi egyezmények aláírásával hazánk rákényszerült

arra,

hogy

igazodjunk

a

nemzetközi

és

közösségi

fejlettebb

környezetvédelmi gyakorlatokhoz.16 Megalakultak az első társadalmi környezeti mozgalmak és zöld szervezetek, melyek azonban a kezdetekben nem tudták hatékonyan képviselni az eredeti célkitűzéseiket, mivel a demokrácia alakulásával olyan egyéb feladatokat vállaltak fel, melyeknek hatására a környezetvédelem háttérbe szorult. A politika hatékonysága az együttműködés hiánya miatt nem tudott megvalósulni. 1990-től napjainkig is tart a harmadik időszak mely az eddigiekhez képest jelentősebb változásokat hozott a környezetpolitikában. Az eddigi akadályok nagyrészt elhárultak, a feltételek kedveztek a környezeti politika jövőjének. Az EU által az Ötödik Akcióprogramban kiemelt fenntartható fejlődés elmélet hazánkban is a környezetpolitika fontos része lett. Az ott megfogalmazott elvek az akkori és mai környezeti politikának is fontos részét képezik. Kiemelt szerepet kell szentelni a környezetpolitika és más egyéb politikák egyre mélyebb integrációjának. 1995-ben hozták meg az új környezetvédelmi törvényt (1995. évi LIII. törvény), mely lefektette a környezeti politika összes fontos alapelvét, valamint létrehozta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot mellyel részletesebben is foglalkozni fogok. Fontos feladat 15 16

http://www.sze.hu/~szalayz/KornyPol.pdf (2010.10.02.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=161 (2010.10.02.) 21

volt a szomszédos országokkal való környezeti együttműködés fejlesztése, annak érdekében, hogy hatékonyan tudja hazánk megfékezni a határokon átnyúló környezeti károkat. A másik és egyben legfontosabb feladat az OECD szabályozásának, valamint az EUnormáknak való megfelelés volt. 1996-as csatlakozásunk az OECD-hez megmutatta, hogy a környezeti politikánk megfelel a fejlett országok gyakorlatának, ezen felül jó kilátásokkal kecsegtetett az EU csatlakozásunkra vonatkozóan, Környezeti politikánkat ezek után az EU-normáknak és elveinek megfelelően fejlesztettük.17

2.2.3 Nemzeti Környezetvédelmi Program A magyar környezeti politika keretét a hatévente megújításra kerülő Nemzeti Környezetvédelmi Program adja, mely egységes keretbe foglalja az egész ország számára a környezeti célokat és teendőket. 2.2.3.1 Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program A program az 1997-2002 es időszakra lett kidolgozva, ötvöződtek benne a hazai sajátos érdekek, illetve a fejlett országok jó gyakorlatát figyelembe vevő érdekek. Fő célja az volt, hogy felmérje a környezet állapotát, valamint a célul kitűzött EU tagság elérése érdekében, figyelembe véve az EU környezetvédelmi követelményeit, kijelölje a szükséges cselekvési irányokat és intézkedéseket. A program a következő fő témakörökkel foglalkozott:

17 18



A környezeti elemek védelme



Települési és épített környezet védelme



A természet védelme



Önállóan kezelt hatótényezők



Kutatás, műszaki fejlesztés



Környezetvédelmi információs rendszer fejlesztése



Intézményrendszer fejlesztése



A társadalmi részvétel és tudatosság erősítése 18

http://www.sze.hu/~szalayz/KornyPol.pdf (2010.10.02.) www.kvvm.hu/cimg/documents/jelentes_NKP_I.doc (2010.10.02.) 22

2.2.3.2 A második Nemzeti Környezetvédelmi Program A 2003-2008-as időszakra dolgozták ki a következő programot, mely alatt hazánk az Európai Unió tagjává vált. A program az első folytatása, azonban ebben a feladatokat már tematikus akcióprogramok keretében határozták meg, az EU Hatodik Akcióprogramjának elveit követve. A programnak jelentős szerepe volt EU-s csatlakozásunk környezeti szempontból való elősegítésében, koordinálta a csatlakozással kapcsolatos környezeti vállalásaink időben történő teljesítését.

A program azokra a környezeti problémákra összpontosít, amelyek: 

„a társadalmi- gazdasági-környezeti problémák metszéspontjában komplex módon jelentkeznek,



több környezeti elemet érintő beavatkozást igényelnek,



a társadalom és a gazdaság széles körét érintik,



hatékonyan csak az érintettek széles körének bevonásával számolhatók fel.”19

2.2.3.3 A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program A 2009-2014-es időszakra elkészült a harmadik program, amely jelenleg is érvényben van. A program magába integrálta az EU Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramjának és fenntartható fejlődés stratégiájának irányelveit és törekvéseit, melyek tematikus akcióprogramokként jelennek meg a harmadik programban. „A hatéves időszakra készülő, de ennél hosszabb távra is kitekintő program célkitűzése, hogy az ország egészére vonatkozóan egységes rendszerbe foglalja a környezet védelmét biztosító célokat és feladatokat. A Program eredményességének alapfeltétele a társadalom környezet - gazdaság holisztikus, rendszerszemléletű megközelítése, ugyanakkor a tennivalóknak

a

társadalmi-gazdasági

munkamegosztáshoz

illeszkedő,

a

területi

sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazása. A harmadik Program tervezési elvei között még inkább kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges – a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt – intézkedések meghatározása, minden korábbinál nagyobb súlyt fektetve a

19

http://www.rec.hu/Dokumentumok/NKP-II.pdf 11.o (2010.10.02.) 23

végrehajtásban is az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére.”20 Ezeket a célokat hivatott erősíteni a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, amely az országos, a regionális, a kistérségi és a helyi környezeti tervezési kapcsolatok erősítésére irányult, továbbá kiegészítette a program tartalmi elemeit. A program akcióprogramjai a következő főbb területeket fedik le: 

A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése



Éghajlatváltozás



Környezet és egészség



Települési környezetminőség



Településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem



A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem



Fenntartható terület- és földhasználat



Vizeink védelme és fenntartható használata



Hulladékgazdálkodás



Környezetbiztonság 21

2.2.4 A Magyar Környezeti Politika összegzése Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar környezeti politika kialakulása és megvalósulása a kezdetektől fogva a nemzetközi, illetve a közösségi tendenciákat követte. Habár hazánknak, mint minden más országnak sajátos természeti, illetve intézményi rendszere van, a környezetvédelem alapjait, elveit mind a más országok által megalkotott keretekből vettük át és formáltuk át a hazai sajátosságainkra. Ezekből a tényekből eredeztethető a mai rendszer mivolta és egyben a mai rendszer hiányossága is. Mivel a környezeti politika kialakulása nem egy belső, társadalomból kiinduló folyamat volt hazánkban, hanem egy nemzetközi és közösségi elvek alapján átvett rendszer, ezért nem érvényesülhetett hatékonyan a környezetvédelem intézménye. A kialakuláskor meglévő rendszer sajátosságai eleve hátráltatták a politika elmélyülését a megvalósításáról nem is beszélve. A környezetvédelem fő lényege pont abban lenne, hogy az emberek, a társadalom felismerje a fenntarthatóság jelentőségét a jövőre nézve, és ehhez a társadalmi mozgalomhoz adjon egy támogató, ellenőrző keretet, az Állam és a Közösség. 20 21

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=161 7.bekezdés (2010.10.02.) http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/nkp/2009-2014_NKP_hatarozat.pdf (2010.10.04.) 24

Mivel a környezetvédelmi politika az EU-n belül is gondokkal küzd, valamint nem tud kiforrni teljesen, ezért nehéz elvárni, hogy hazánkban a rendszer tökéletesen működjön, főleg úgy, hogy az egész környezeti politikai rendszerünk EU-konform módon épült ki, illetve valósult meg és valósul meg napjainkban is. Véleményem szerint, hogy a rendszer tökéletesen működjön, valamint hogy megvalósuljon a környezeti politika teljes társadalmi integrációja és ellenőrzése, ahhoz szükség lenne, mind az EU, mind pedig hazánk drasztikus szemléletmód váltására. Addig a pontig, míg a környezetvédelem egyfajta marketing eszközként van kezelve és a gyakorlatban bármi komolyabb gazdasági történés hatására háttérbe szorul, addig nem lehet kellő hatékonyságú intézkedéseket foganatosítani. A megalkotott alapelvek, a kidolgozott stratégiák és programok, valamint annak felismerése, hogy a társadalmi továbbá a gazdasági fejlődés fenntartható módon is végbemehet mit sem érnek a nélkül, ha ezt nem tudjuk a gyakorlatba átültetni. A célok, az eddigi megvalósulások bíztatóak, de ehhez szükség van a rendszer, a politika további fejlesztésére, hogy ne fordulhasson elő, hogy a jó cél értelmét veszti, mivel nem tud kellően érvényre jutni a gyakorlatban.

3. Az Operatív Programok kialakulása szempontú megvalósulása 3.1 A

és

környezeti

Az EU Regionális Politikájának kialakulása Környezetvédelmi

Politikához

hasonlóan

az

Európai

Gazdasági

Közösség

megalakulásakor a Római Szerződésben még nem szerepelt a Regionális Politika. A Közösség fő feladatnak az egységes belső piac megteremtését tartotta a tagállamokban, a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontásával. A megalakult Közösségben a kezdetekben nem volt indokolt a regionális politika megalakítása, mivel az alapító államok fejlettsége viszonylag homogén volt. A kevésbé fejlett régiók támogatásai az Európai Beruházási Bank kedvezményes hitelein keresztül valósultak meg. A problémák a 70-es évek elején kezdtek jelentkezni. A Közösség kibővülése és a gazdasági válság hatására szükségessé kezdett válni a közösségi támogatás rendszerének kiépítése, az integráció elmélyítésének, a szabad verseny érvényesülésének, valamint a szabad kereskedelemnek az érdekében. Az egyes tagállamok kezdetben önálló regionális politikát próbáltak meg bevezetni, azonban az egyes országok különböző megvalósításai veszélyeztették az egyenlőséget, a szabad verseny érvényesülését, éppen ezért létszükségessé vált a regionális politika közösségi 25

szintre emelése. 1968-ban hozták létre a regionális politikáért felelős főigazgatóságot, melynek elsődleges feladata a nemzeti regionális politikák összehangolása volt. Akárcsak a Környezeti Politikát, a Regionális Politikát is az Egységes Európai Okmány emelte be a Római Szerződésbe Gazdasági és társadalmi kohézió Címen. Az Egységes Európai Okmány meghatározta a regionális politika 4 fő alapelvét, melyek a szubszidiaritás és decentralizáció, a partnerség, a programozás és a koncentráció és addicionalitás voltak.22

3.2

A környezetvédelem integrálódása a Regionális Politikába

A regionális politika kezdeti célkitűzései figyelmen kívül hagyták a környezetre gyakorolt hatását az egyes tagállamokban végbemenő gazdasági fejlesztéseknek. A növekvő foglalkoztatási és a gazdasági fejlesztések egyre nagyobb mértékben kezdték szennyezni a környezetet, és ez az állapot az EU által megfogalmazott környezeti politika mellett nem folytatódhatott tovább. Erre az állapotra az Amszterdami szerződés hozott változást, melyben a fenntartható fejlődés horizontális elvként jelent meg a Strukturális Alapokban, ezáltal a tagállamoknak nevesíteni kell a projektek környezetre gyakorolt hatását a regionális fejlesztési tervekben, ezen felül meg kell jelölni a végrehajtásban szereplő környezetvédelmi hatóságokat. Teret nyert végre, hogy az egyes régiók fejlesztései környezettudatos módon is végbe mehetnek. Az elindult elvek alapján a 2000-2006-os időszakra vonatkozó 1260/1999/EK Rendelet már horizontális elvárásként kezelte a környezetvédelmet. Ennek alapján a Strukturális Alapokból megvalósuló projekteknek mind meg kell felelniük a környezeti fenntarthatóság követelményének. Az Agenda 2000-ben megfogalmazásra került a Bizottság álláspontja a környezetpolitika, valamint a Strukturális Alapok felülvizsgálatának érdekében. A közvélemény számára is egyre fontosabb kezdett lenni a környezetvédelem, ezért még jelentősebb szempont lett a politikák és az Alapok alakítása során a környezet védelme. 23 A 2007-2013-as programozási időszakra vonatkozó 1083/2006/EK Rendelet pedig a támogatások alapelvei közé emeli be a fenntartható fejlődés megvalósítását. 24

22

HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007 http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf 24 http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf 23

26

„Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.”25 Ennek alapján, a regionális politika szerves részévé vált a környezetvédelem, a végbemenő fejlesztések mind a környezeti fenntarthatóság jegyében kell, hogy megvalósuljanak.

3.3

A Regionális Politika megvalósulásának forrásai

Annak érdekében, hogy kiegyenlítsék a régiók közötti különbségeket a Közösség létrehozta a Strukturális Alapokat, amik tulajdonképpen pénzügyi források, melyekből az egyes tagállamok meg tudják valósítani a fejlesztéseiket. A csatlakozásra váró országok, azért, hogy felkészüljenek a Strukturális Alapok fogadására, Előcsatlakozási Alapokból részesültek támogatásokban. Már ezekben az előcsatlakozást segítő alapokban is megjelent a fenntarthatóság és a környezetvédelem támogatásának jelentősége, annak érdekében, hogy csatlakozás után a jelentősebb

mértékű

forrásokat

biztosító

Strukturális

Alapokból

hatékonyan

megvalósulhasson a fejlesztések és a környezetvédelem támogatása.

3.3.1 Előcsatlakozási Alapok Az Európai Unióhoz való csatlakozást 3 program segítette elő, ezek a PHARE, az ISPA és a SAPARD voltak. A PHARE program a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok elődje volt. A PHARE program keretében az 1995-ös évtől kezdődően teret nyertek a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések, melyek arra voltak hivatottak, hogy hazánk felkészüljön az EU-s elvárások teljesítésére. Az ISPA keretében azok a közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális területek részesültek támogatásban, amiknek a célja e területeken azon problémák megoldása, melyek

hátráltatják az Unióhoz való

csatlakozást.

A támogatások 45%-át

a

környezetvédelem, 55%-át pedig a közlekedési projektek finanszírozása tette ki. A SAPARD keretében a környezetvédelem a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szektorban került támogatásra.26

25 26

1083/2006/EK 17.cikk http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok (2010.10.10.) 27

3.3.2 Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A Strukturális Alapok közé tartozik az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap. Ezek közül az utolsó kettő keretében valósul meg a környezetvédelem konkrét támogatása. Az Alapok nagysága a politika jelentőségének növekedésével párhuzamosan egyre növekedett az idő múlása során. A kezdetekben a közös költségvetésnek hozzávetőlegesen egy hatoda jutott a fejlesztésekre, napjainkban ez körülbelül az összes költségvetés egy harmada. Hazánk hozzávetőlegesen ebből 26 milliárd euróval rendelkezik. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF – European Regional Development Fund): 1975-ben hozták létre, a legjelentősebb a Strukturális Alapok közül, a támogatások körülbelül 45%-a ezen az Alapon keresztül jut el a tagállamokhoz. A fő feladat kezdetben a közösségen belüli alapvető regionális különbségek csökkentésének támogatása volt. Az Alap jelenleg hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítéséhez, az innováció és

versenyképesség

fejlődéséhez,

a

fenntartható

munkahelyek

teremtéséhez

és

megőrzéséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez. Az Alap új feladatai, és támogatásai igazodnak a 2007-2013-as időszakra megreformált kohéziós politika célkitűzéseihez, az Alap magába foglalja a következő területeket: a konvergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, valamint az európai területi együttműködést. 27

Kohéziós Alap (Cohesion Fund): 1993-ban a Maastrichti szerződés rendelkezett az Alap létrehozásáról. Az Alap az EU Regionális Politikáját szolgálja, de az alap létrehozásakor még nem képezte a Strukturális Alapok részét, mivel nem régiókat, hanem tagállamokat támogat. A program fő célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a régiók fejlettségi különbségeit olyan módon, hogy a problémák megoldása ne növelje a költségvetési deficitet, párhuzamosan azzal, hogy a környezet állapota ne romoljon. A környezetvédelmi és közlekedési projekteknek a legnagyobb a megtérülési ideje, ezért az Alap ezen területeket támogatja kiemelten. A támogatás azon EU tagállamok számára érhető el, amelyeknek az 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlagnak a 90%-át. 27

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 (2010.10.10.) 28

A 2007-2013-as tervezési periódustól kezdődően az Alap függetlensége megszűnt, a továbbiakban a Strukturális Alapok részét képezi. 28 A Strukturális Alapok elosztása a Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, a NUTS* (a francia Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques elnevezés rövidítése) alapján kerül meghatározásra. Az EU Regionális Politikájában a fő szerepet a NUTS 2 (1.5-2 milliós lélekszám körül) egység képviseli, ez alapján kerül szétosztásra az Alapok nagy hányada. 29

3.4 Az Alapok igénybevételére szolgáló rendszer kialakulása és működése A 2007-2013-as időszaktól a Strukturális Alapok 3 új célkitűzést támogatnak: A konvergencia célkitűzés: Célja a legkevésbé fejlett régiók és államok felzárkóztatása, valamint az, hogy elősegítse a növekedés ösztönzését és a foglalkoztatás növekedését. A célkitűzés kiemelt szerepet szentel az innovációnak, a tudás alapú társadalom kialakításának, valamint a környezetvédelemnek és a közigazgatás hatékonyságának a kialakításának. A konvergencia célkitűzést 3 alap finanszírozza; ezek az ERFA az ESZA és a Kohéziós Alap. 251.163 milliárd euró áll rendelkezésre a konvergencia célkitűzés keretében, ami az Alapokból rendelkezésre álló teljes összeg 81,54%-a. Az ERFA és az ESZA alapok támogatására azok a NUTS 2. régiók jogosultak melyekben a 2000-2002-es időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75%-át. Azok a régiók ahol az egy főre jutó GDP, az EU bővítésének statisztikai hatásai következtében épphogy meghaladja a 75 %-ot, a forrásokból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek, e támogatások mértéke hozzávetőlegesen 12,5 milliárd euró. A Kohéziós Alap támogatásaira pedig azok a régiók jogosultak, ahol a 2001-2003-as időszakra vonatkozó egy főre eső bruttó hazai jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át. 28 29

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15

*NUTS 1: Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország NUTS 2.: Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye, Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye, Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye, Közép-Magyarország. Budapest és Pest megye, Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye. Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye NUTS 3: 19 megye +Budapest

29

Azok a régiók ahol az egy főre jutó GNI, az EU bővítésének statisztikai hatásai következtében épphogy meghaladja a 90 %-ot, a forrásokból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. Közép-Magyarország kivételével Magyarország régiói a konvergencia célkitűzés alapján jogosultak támogatásra.30 A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Célja azon régiók versenyképességének, vonzerejének, illetve foglalkoztatásának a növelése, amelyek nem tartoznak a konvergencia célkitűzés hatálya alá. A célkitűzés finanszírozása az ERFA és az ESZA alapokból történik. 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre a célkitűzés keretében. A Közép-Magyarországi régió jogosult Magyarországon a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés támogatásra. Az európai területi együttműködés célkitűzés: Célja a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionális együttműködés erősítése a régiókban, támogatási forrása az ERFA. Támogatásra jogosultak a Közösség NUTS 3 szintű szárazföldi és tengeri határok mentén fekvő régiói, melyek egymástól legfeljebb 150 km távolságra helyezkednek el. 7,75 milliárd euró áll rendelkezésre a célkitűzés keretében.

31

A Strukturális Alapok támogatásának igénybevételéhez az első két célkitűzés keretében a tagállamoknak el kell készíteniük az ország régióinak fejlesztési céljait összefoglaló - EU terminológia szerinti - Nemzeti Stratégiai és Referencia Keretét (NSRK), majd pedig ezt be kell nyújtani a Bizottság részére. A célkitűzések a stratégiai referenciakeretek és az ezeken belül kialakított operatív programok segítségével valósulnak meg. A Bizottság szoros együttműködésben a tagállamokkal először elkészíti a kohézióról szóló uniós stratégiai iránymutatásoknak a tervezetét. Az iránymutatások azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket vezessenek be, melyek elősegítik az innovációt, a vállalkozási kedv fellendülését, a tudásalapú és fenntartható gazdaság térnyerését és a

30 31

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 30

magasabb szakképzettséget igénylő munkahelyek teremtését. Ez alapján kerül elkészítésre az NSRK mely készítése során a Bizottsággal folyamatos egyeztetés zajlik. 32 Az NSRK meghatározza a programozási időszak fő prioritásait, a végrehajtásnak a kulcselemeit, valamint referenciául szolgál az alapok programtervéhez.

Az NSRK-nak tartalmazni kell: ”A társadalmi-gazdasági helyzet, fejlődésben megmutatkozó egyenlőtlenségek, gyengeségek és lehetőségek elemzését; az elemzés alapján választott stratégia leírását; annak kifejtését, hogy az NSRK miként járul hozzá a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdításához; az Operatív Programok listáját; az indikatív éves forrásallokációt programonként; valamint a konvergencia célkitűzés esetében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal és az Európai Halászati Alappal való koordinációra vonatkozó információkat.”33 AZ NSRK elkészítését követően a Bizottság értékeli az elkészült referenciakeretet, valamint az Operatív Programokat, annak érdekében, hogy ezek hozzájáruljanak a kohézióról szóló uniós stratégiai iránymutatások céljaihoz. Ezt követően a Bizottság jóváhagyja a nemzeti referenciakeretet és az Operatív Programokat. Az Operatív és Akció Programok tartalmazzák a tagállamok és a régiók legfontosabb célkitűzéseit, prioritásait és ezeknek a végrehajtásának a módját. Egy fontos kikötést szab meg az EU, mégpedig, hogy: „a „konvergencia” célkitűzés kedvezményezettjei közé tartozó országok és régiók a támogatások 60%-át, a „versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretei közt támogatható országok és régiók pedig a támogatások 75%-át kötelesek a lisszaboni stratégiában megfogalmazott uniós prioritások, azaz a növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére fordítani. ”34 A bizottság döntése után az Operatív Programok végrehajtása a tagállamokra hárul. Ez több ezer új projekt kiválasztását, ellenőrzését és a megvalósításuk utáni értékelését jelenti évente. 32

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140 (2010.10.11.) http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf 61.o. 34 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140 7.bekezdés 33

31

Az Operatív Programoknak a lebonyolítására minden tagállamnak ki kell jelölni egy irányító hatóságot, mely a program irányítását végzi. Ez lehet nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv. Ki kell jelölni egy igazoló hatóságot, melynek feladata a költségnyilatkozatok és a kifizetési kérelmek igazolása a Bizottság részére való megküldést megelőzően, ez lehet nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve szervezet. Végül létre kell hozni egy ellenőrzési hatóságot, mely az irányítási és ellenőrzési rendszer működésének a vizsgálatáért felelős, ez szintén lehet nemzeti, regionális, helyi hatóság vagy szervezet. A tagállamok felé a Bizottság kötelezettségvállalást tesz a költségek kifizetésére, ezzel lehetővé teszi a programok megvalósulását, ezek után a tagállamokkal szorosan együttműködve követi a programok előrehaladását és 2013 végéig stratégiajelentéseket készít az egyes programokról. A fejlesztési kezdeményezésnek, illetve programoknak közvetlen vagy közvetett hatása van az ország és a régiók környezetére és természeti erőforrásaira. Az NSRK értékelésénél a Bizottság által a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett a legfontosabb szempont az elkötelezettség bizonyítása a fejlesztésekhez kapcsolódó környezetvédelmi problémák kezelésében és a társadalmi igazságosság növelésében. Ahhoz, hogy ezt az elkötelezettséget a programok értékelésénél megfelelő módon lehessen figyelembe venni, ki kell alakítani a megfelelő eszköztárat az értékeléshez.

Az értékelésénél alap kritérium az Unióban jogszabályi szinten

meghatározott küszöbértékeknek való megfeleléseknek vizsgálata, tehát, hogy az egyes fejlesztések során végbemenő tevékenység kritikusan káros hatással van-e a környezetre.35 Ahhoz, hogy az Operatív Programok fejlesztései a lehető leginkább környezetbarát módon valósuljanak

meg

szükség

van

indikátorokra,

melyekkel

számszerűsíthetőek,

jellemezhetőek és értékelhetőek a tervezetek, ezek eredményességéhez járul hozzá a stratégiai környezeti vizsgálat.

3.5

Stratégiai Környezeti Vizsgálat

A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) olyan eljárás, melynek segítségével a döntéshozatali folyamatok során fel lehet mérni az egyes programok környezetre gyakorolt hatását. Az eljárás alapjai 1970-ben fejlődtek ki az USA-ban. Az SKV a Környezeti Hatásvizsgálatokból fejlődött ki, azonban a két eljárást nem szabad összekeverni. A KHV az USA-ban alakult ki és ott kezdték el alkalmazni, az EU-ban 1990-től alkalmazzák,

35

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf 32

hazánkban pedig 1993-tól került bevezetésre az eljárás. A KHV egy konkrét projekt környezeti hatásait vizsgálja, míg az SKV átfogó fejlesztési programok vizsgálatára szolgál. Az SKV együtt készül a tervvel, a tervezés legkorábbi tervezési pontjától kezdve és tervezés közben hozza érvényre a környezeti szempontokat, így eredményül egy környezeti szempontból is elfogadható kompromisszumokat tartalmazó dokumentum jön létre. Az SKV értékeli, hogy a stratégia tervezett lépései, a programtervek és jogszabályi javaslatok a fenntartható fejlődésnek a kritériumaival, illetve a környezetvédelmi stratégiai céljaival összhangban vannak-e. Az SKV ezen felül igyekszik felméri a konkrétan megvalósuló tevékenységek valószínűsíthető környezeti hatásait is. Az Európai Unió az Ötödik Akcióprogramban foglalkozott először az SKV jelentőségével, amely eszköze a környezeti szempontok integrálódásának a stratégiai döntéshozatali eljárásokban. A Hatodik Akcióprogramban már konkrét cél volt az SKV megvalósítása, 2001-ben került elfogadásra a tanács által a 2001/42/EK irányelv, mely a döntéshozatali eljárások legkorábbi fázisában előírja a Stratégia Környezeti Vizsgálat alkalmazását a tervekben és programokban. Az irányelv fő célja, hogy az SKV által magasabb szintű környezetvédelmi intézkedések valósuljanak meg a fejlesztések és a programok során. A magyar jogrendbe az irányelv a 2/2005 (I.11) Kormányrendelet által került be. 36 Két különböző szemléletű SKV alakult ki: Hatás-irányultságú (impact driven approach) SKV: Ez az SKV a környezeti hatásvizsgálatok módszertanán alapul és figyelmének a központjában a várható hatások minél precízebb meghatározása áll, ezt a pontosabb meghatározást a KHV módszertanának továbbfejlesztésével kívánja elérni. Döntés-irányultságú (decision-driven approach) SKV: Ennek az SKV-nak a figyelmének központjában a „tervezési és programozási döntéshozatali folyamatokhoz történő kapcsolódás, illetve a környezeti szempontok minél erősebb integrációjának elérése áll. Ezen megközelítés a célját a stratégiai és policy elemzések, valamint a döntéselemzés, döntés előkészítés módszertanára építve próbálja elérni.”37

36

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf SZILVÁCSKU Zsolt: Stratégiai környezeti vizsgálatok gyakorlata az Európai Unióban Vitaregnat Bt., Budapest 2003 11.o. 37

33

Mindkét irányultságban a fő cél a környezeti és fenntarthatósági szempontú megközelítés és ennek integrációja a fejlesztéspolitikának a tervezési folyamataiba, elemzések és nyitott eljárások keretében. A hatás-irányultságú SKV azonban nem kellő hatékonyságú minden döntéshozatali folyamatban, mivel a legtöbb folyamatra nem jellemző a jól strukturáltság, ezért a döntés-irányultságú SKV használata terjedt el. A szakértők szerint azonban az ideális SKV a két megközelítés között helyezkedik el.

1. ábra: Az SKV megvalósulása

Saját szerkesztés http://ec.europa.eu/environment/eia/sea-guidelines/handbook-full-text-part2.pdf 23.o. alapján (2010.10.12.)

34

A SKV első fő feladata az NSRK környezeti és társadalmi összefüggésének elemzése. Fel kell mérni a környezet, a természeti erőforrások és az ökológiai rendszereknek az állapotát, azonosítani kell a fő veszélyforrásokat, valamint a program erősségeit és gyengeségeit (ez SWOT analízis keretében megy végbe). Az SKV összefoglalja a korábbi tervezési időszaknak a környezeti hatásértékeléseit. Ezek után azonosítani kell a fő problémákat, melyekre különös tekintettel kell lenni a vizsgálódás, illetve a kivitelezés során, nagyon fontos a problémában érintettek bevonása és az aktív társadalmi részvétel a folyamatban. Az SKV elkészítése egy együttes döntési folyamat kell, hogy legyen. Sajnálatos módon az együtt döntési mechanizmus nem mindig valósul meg, mivel sokszor a politika és lobbi csoport érdekek érvényesülnek a racionális érdekek helyett. Ezt követően a megalkotott cselekvési változatok közül az SKV kiválasztja, majd elemzi a megvalósítható változatokat. Azonosítani kell az NSRK céljait a környezetvédelem és a fenntarthatóság érdekében, ehhez az SKV elvégzi az egyes változatok környezeti következményeinek a becslését és ehhez környezeti kiinduló

indikátorokat és

teljesítményindikátorokat határoz meg. Az SKV ezen értékelési eredményeinek és indikátorainak be kell kerülni az NSRK-ba. Az EU Bizottsága az NSRK értékelésénél figyelembe veszi az SKV értékelési eredményeit, az NSRK-nak kötelezően tartalmaznia kell egy fejezetet, mely tartalmazza a régiók környezeti helyzetének a leírását, értékelést a tervezett fejlesztések környezeti hatásairól, valamint a fentebb említett indikátorokat azok kiinduló értékeivel együtt. A fejezet által jutnak érvényre a fenntartható fejlődés céljai. Az indikátorok célja, hogy nyomon lehessen követni, illetve ellenőrizni lehessen a megvalósuló fejlesztések környezeti hatásait. Az Operatív Programokon keresztül valósulnak meg az NSRK célkitűzései, a Programoknak egy bizonyos időintervallumon belül teljesítendő céloknak kell megfelelni, melyek ellenőrzése az előre meghatározott indikátorok segítségével történik. Az SKV eredményeképpen érvényesülnek a környezeti politika alapelvei, továbbá a támogatási források a fenntartható fejlődés céljait támogató projektekre irányulnak. Az értékelések és az egyeztetések után az NSRK és az Operatív Programokkal kapcsolatban (melyek több körösek az esetek többségében) folytatódik a programok kidolgozása.

35

Mivel a végrehajtás módja nagyon fontos, ezért a kiválasztás során nagy szerep jut azon projekteknek melyek erőforrás hatékony fejlesztéseket, környezetbarát technológiákat és termékfejlesztéseket támogatnak. A Programok és Projektek értékelése a programozási időszak előtt (ex-ante), az időszak alatt (interim) és az időszak után (ex-post) is végbe kell, hogy menjen, tehát gyakorlatilag az egész folyamat alatt sort kell keríteni az ellenőrzésre. Az értékeléseket a Bizottság és/vagy a tagállam végzi. Az SKV elősegíti a fejlesztési döntéshozatali eljárásokban a környezetvédelem integrációját és a fenntartható fejlesztés elveinek érvényesülését. A Környezeti Hatásvizsgálatoknál sokkal szélesebb körű vizsgálatot tesz lehetővé az alternatívák értékelésénél, mivel nem egy konkrét projektre vonatkozik, hanem az egész NSRK-ra. Az intézményi rendszer hatékonyságát azáltal mozdítja elő, hogy nincs szükség minden projektszinten vizsgálatra, mivel több alternatíva értékelése során alakul ki a végleges terv így hatékonyabb és környezettudatosabb projektek jönnek létre az SKV által. Ezeken felül erősíti a társadalom és a szakértők szerepét a környezeti fenntarthatóságnak a fejlesztések megvalósulása, illetve az alacsonyabb szinten folytatott viták során. Ezzel együtt a társadalom és az érintettek bevonásának a ténye is erősíti a projektek megvalósulásának sikerét. 38 Az EU Környezeti Politikájának kialakulásakor alapvető cél volt a társadalom bevonása és tájékoztatása a környezetvédelemmel kapcsolatban, mivel csak felülről megvalósuló módon nem lehet érvényesíteni a környezetvédelmi elveket, az SKV-nak köszönhetően azonban alsó és felső szinten is egyaránt megvalósulhat a környezetvédelemi elvek optimális érvényesülése. Az SKV egyfajta csatorna szerepet tölt be, mely lehetővé teszi a kommunikációt a társadalom és a programokat készítő intézmények között.

3.6

Összegzés

Az Európai Unió Regionális Politikájában közvetlenül megjelenik a környezetvédelmi alapelveknek és a fenntartható fejlődésnek az érvényesítése. A Strukturális Alapok felhasználására szolgáló programok kötelező feltétele, hogy megfeleljenek a környezeti fenntarthatósági elveknek és feltételeknek, ehhez járul hozzá a Stratégiai Környezeti Vizsgálat. A rendszer, mint már a korábbiakban is utaltam rá, gyakorlatilag minden 38

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes_d.pdf 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 36

feltételt megteremt ahhoz, hogy megvalósulhasson a környezet védelme. Ehhez azonban fontos feladat most és a jövőben, mivel az intézkedések és a kialakítás nagy része tagállami kézben van, hogy a tagállamok olyan módon tervezzék és hajtsák végre a programokat és az intézkedéseket, hogy érvényt tudjanak nyerni a környezeti elvek és az ezek végrehajtására hivatott rendszerek.

4. A hazai Fejlesztési Tervek Operatív Programjainak kapcsolódása a környezetvédelemhez A következőkben elemzem, hogy a Nemzeti Fejlesztési terven belül megvalósult Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program környezetvédelmi céljai hogyan és milyen hatékonysággal valósultak meg. Ezután értékelem, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az Operatív Programjain belül hogyan érvényesül a környezeti fenntarthatóság, valamint a Környezet és Energia Operatív Programja miben fejlődött az elődjéhez képest és hogyan érvényesülnek benne a környezeti fenntarthatósági elvek.

4.1

A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006)

Mivel Magyarország az Unió költségvetési időszakának közepén, 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, ezért a fejlesztési terv nem hét, hanem három évre készült el. Ez az időszak egyfajta próbaidőt jelentett hazánknak, mivel ez alatt a három év alatt kellett elsajátítani és a gyakorlatban megismerni a pályázati technikákat, mind a pályázóknak, mind a pályázatokat befogadó és elbíráló szervezeteknek. Az NFT három megvalósítandó specifikus fő célkitűzése: a gazdaság versenyképességének fokozása, a humán erőforrások jobb kihasználása, valamint a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődés elérése. Az NFT céljainak elérése öt fő Operatív Program révén valósult meg: 

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)



Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Program (HEFOP)



Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)



Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)



Regionális Operatív Program (ROP)

37

Az Európai Unió környezeti és regionális politikájának alapelvei alapján, a programoknak

mind

tartalmazni

kellett

a

környezet

fenntarthatóságát

célzó

kritériumokat. Ezek a kritériumok a menedzsmentre, illetve a projektre vonatkozó általános környezetvédelmi kritériumok voltak, ezeken felül specifikus tényezők is szerepeltek. Az értékelésnél a csoportokon belüli kritériumokat komplex módon pontozták, olyan szempontból, hogy mennyire kerültek releváns módon lehatárolásra a szempontok, az adott szervezetre és projektre nézve, illetve milyen megoldási javaslatok születtek a megvalósításokra. Összesen 5 pontot lehetett szerezni, de minimum 2 pontot el kellett érni a megfelelőséghez.39 A Stratégiai Környezet Vizsgálati rendszer még nem volt kötelező érvényű és nem is volt teljes mértékben kiépült. Az NFT operatív programjai közül egyedül a Regionális Operatív Program lett SKV-nak alávetve, a többi program esetében nem került sor az SKV elvégzésére.40

4.1.1 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A KIOP-nak mint minden OP-nek meg kellett felelni a fenntartható fejlődés kritériumának. A programnak támogatni kellett a környezetbarát technológiák alkalmazását a környezetvédelem, az egészségügy és a közlekedési infrastruktúra területén. A KIOP minden prioritásának érvényesíti kellett a fenntartható fejlődés célkitűzéseit azokra a projektekre melyek támogatásban részesültek. A célkitűzések méréséhez indikátorokat kell definiálni, melyekkel nyomon követhető az egyes projektek és programok eredménye. Az OP két fő prioritást határozott meg, az egyik a környezet védelmének erősítése a másik pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztése volt. A harmadik prioritás a technikai segítségnyújtás, amely a program hatékonyságát hivatott elősegíteni. A következőkben a környezetvédelem prioritással fogok foglalkozni. Az emberek életminőségének a javításához és a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés eléréséhez alapfeltétel a környezet védelmének fejlesztése. Magyarország jelentős felszíni és felszín alatti vízkészlettel, termálvizekkel rendelkezik, ezek mellett rendkívül gazdag olyan természetes területekben, ahol sok állat- és növényfaj él. Hazánk jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások területén is, jól hasznosítható a nap, a szél és a biomassza energiatermelésre. 39 40

http://nfm.gov.hu/data/cms1727892/kornyezeti_fenntarthatosagi.pdf (2010.10.14.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 (2010.10.14.) 38

A KIOP indulásakor hazánk az EU-hoz képest nagyobb elmaradásban volt a hulladék- és a szennyvíz kezelés területén, a légszennyezettség is komolyabb problémákat vetett fel, a társadalom szokásaiban nem voltak jelen a környezettudatos életmód és a fenntartható fejlődésnek az elvei. Az ágazati politikákból hiányzott a környezeti politika és a fenntartható fejlődés elveinek integrációja. A KIOP fő célkitűzései többek között ezekre a problémákra próbáltak megoldást találni: 

„A társadalom és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, egészséges környezet feltételeinek megteremtésével és a környezeti szolgáltatások színvonalának javításával;



A fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása a természeti erőforrások felhasználásában;



A természeti rendszerek és értékek védelme és a biodiverzitás megőrzésének biztosítása.”41

A környezetvédelem prioritás elveire is intézkedéseire jelentős hatással volt Magyarország második Nemzeti Környezeti Programja, mely az EU Hatodik Akcióprogramjára épült. A KIOP célja az volt, hogy hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez, a városok környezetminőségének a javulásához, a biodiverzitás, a természet és a vizek védelméhez, a hulladékgazdálkodás fejlődésének elősegítéséhez és a környezetbiztonság fejlődéséhez. A prioritás számszerűsített célkitűzéseket tett, annak érdekében, hogy az eredmények mérhetőek legyenek a későbbi értékeléseknél, illetve az újabb programok kialakításánál. A KIOP környezetvédelmi számszerűsített céljai a következőek voltak: 

„A 2004-2006 között a környezetvédelmi (beleértve a települési környezetvédelem és környezetbiztonság növelése terén megkezdett beruházásokat is) fejlesztések az ország lakosságának legalább 40%-át érintik;



A természetvédelem területén 2006-ig az ország területének legalább 10%-át kitevő Közösségi jelentőségű területeit az EU NATURA 2000 ökológiai hálózatának részévé tesszük;



A megújuló energiaforrások részesedését az ország teljes energiamérlegében 1%-al (a jelenlegi 3,6-ról 4,6%-ra) növeljük.”42

41 42

www.kulturpont.hu/docs/KIOP.doc 54.o. (2010.10.14.) http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf 85. o. (2010.10.14.) 39

4.1.1.1 Környezetvédelmi prioritások A települési környezetvédelem erősítése: Hazánk környezetet terhelő problémáinak következményei döntően a településeken éreztetik hatásaikat. Az intézkedés feladata az volt, hogy fellépjen a magas szintű városi lég- és zajszennyezés, illetve a talajszennyezés ellen, ami veszélyezteti a földalatti ivóvízbázisok tisztaságát és ez által a lakosság egészségének állapotát. A szennyvíz- és hulladékkezelés területén fejlődést kellett elérni az intézkedés által, hogy megfeleljünk az EU elvárásainak. A fennálló problémák megoldására az intézkedésben a következő célok lettek kitűzve: 

Az ivóvíz minőségének javítása



A közcsatorna-hálózat fejlesztése



A biológiailag tisztított szennyvíz arányának növelése



A rendszeres, illetve szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése



A települési hulladékhasznosítás fejlesztése



A levegőszennyezés és zajterhelés mérése

Az intézkedés a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 20%-ból részesült.43

Az ivóvíz minőségének javítására szolgáló intézkedés az EU környezetvédelmi stratégiájához a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javításán keresztül kapcsolódott. Az intézkedés az integrált vízkészlet-gazdálkodást irányozta elő. Az intézkedés csatlakozott az ENSZ által megvalósuló 2005 és 2015 között zajló A víz az életért kezdeményezéshez, melynek lényege, hogy az emberi élethez szükséges vízigénynek általános emberi jogként elsőbbséget kell biztosítani. A KIOP ezen intézkedés által hozzájárult az egészséges, tiszta

ivóvízhez való hozzájutás alapvető emberi jogának a biztosításához a hazai támogatott területeken. Az intézkedés hiányosságai közé sorolható azonban, hogy nem foglalkozott a szennyezés megelőzéssel, a takarékosság, illetve a rekonstrukció kérdéseivel. Az intézkedés keretében 23 pályázat érkezett be, melyekre 7 968 344 750 Ft támogatás lett igényelve, melyből 6db pályázat részesült támogatásban 2 982 480 192 Ft értékben.

43

www.kulturpont.hu/docs/KIOP.doc adatok alapján 40

Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése intézkedés nem kapcsolódott közvetlenül az EU környezeti fenntarthatósági politikájához, azonban nagy jelentősége volt vizeink és egészségünk védelmében. Ezen intézkedésre 34 pályázat érkezett be 83 948 326 600 Ft igényelt támogatással, ezekből 5 db pályázat nyert támogatást 14 30 529 500 Ft értékben.

Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése intézkedés az EU fenntartható környezeti stratégiájához főképp a hulladék keletkezésének megakadályozása, illetve a keletkező hulladék újrafeldolgozása és újrafelhasználása révén járult hozzá. Hiányosságként vethető fel, hogy a hulladék keletkezésének megelőzését célzó intézkedések alig vagy egyáltalán nem részesültek támogatásban. Az intézkedésen belül 13 pályázat érkezett be, melyek támogatási igénye 5 108 487 956 Ft volt, ezekből 9 pályázat lett támogatva 3 545 783 246 Ft értékben. Az Állati hulladék kezelése intézkedés keretében 41 pályázat érkezett be 10 996 803 000 Ft igényléssel, ebből 15 pályázat nyert támogatást 2 607 367 187 Ft értékben. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése intézkedés az EU környezeti stratégiához a levegőszennyezés csökkentése révén kapcsolódott a megújuló energiaforrásokkal való gazdálkodás növelése kapcsán. Az intézkedés azonban csak a monitoring tevékenységek megvalósulásához járult hozzá, a levegőminőség védelme és a káros anyag kibocsátás csökkentése nem kapott kellő támogatást. A zajártalom és annak csökkentése nem kapcsolódott közvetlenül az EU fenntarthatósági stratégiájához, azonban ezen a téren is inkább a monitoring tevékenység került támogatásra a zajártalmak csökkentése helyett. A légszennyezettség mérőhálózat eszközeinek korszerűsítésére több mint 300 millió Ft támogatás jutott a KIOP-ból. A zajmérésre szolgáló rendszerek kialakítására két központi projekt valósult meg 810 257 329 Ft értékben. Ide tartozott Budapestnek és körzetének a zajtérképének az elkészítése, illetve zajtérkép készítésére alkalmas számítástechnikai eszközök és zajmérésre alkalmas műszerek beszerzése. 44

A környezetbiztonság növelése: Hazánkban a leggyakoribb természeti katasztrófák az árvizek, melyek súlyos károkat okoznak mind az árvíz sújtotta területeken, mind pedig az egész országban. Az intézkedés 44

http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf adatok alapján 41

arra volt hivatott, hogy erősítse az árvízvédelmi fővonalakat, az árvizek levezetésére szolgáló beavatkozások elvégzését, illetve hozzájáruljon az ezekhez kapcsolódó létesítmények építéséhez. Fontos feladat volt, a meglévő károk orvoslása és megszüntetése, de a fő hangsúlyt a megelőzéssel kapcsolatos intézkedésekre kellett fektetni, kiemelt figyelmet

szentelve az emberi tevékenységek által kiváltott

környezeti károk

megelőzésének. Az intézkedés segítségével le kellett küzdeni a Tisza-völgy árvízvédelmi gyengeségeit, csökkenteni kellett a szennyezett területek magas arányát, illetve a regionális egyenlőtlenséget a környezeti infrastruktúrában. Az intézkedés a következő célokat tűzte ki a fennálló problémák megoldására:  A Tisza komplex árvízvédelmi rendszerének kialakítása, a Vásárhelyi Terv végrehajtásának megkezdése;  Az egészségkárosodások elkerülését és az ivóvízbázis védelmét szolgáló állami felelősségű kármentesítés gyorsítása. Az intézkedés a települési környezetvédelem erősítése intézkedéshez hasonlóan a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 12%-ból részesült.

Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében intézkedés kapcsolódása az EU környezetvédelmi fenntarthatósági politikájához, az egészséget veszélyeztető faktorok elleni védelem javításával és az ezek elleni összehangolt magatartás fejlesztésével járult hozzá. Az intézkedésre 19 db pályázat érkezett be 19 647 059 000 Ft értékben, melyből 5 db pályázatra került sor támogatás kifizetésére 4 444 975 712 Ft értékben.

A (természetvédelem és) fenntartható árvízvédelem intézkedés környezeti jelentősége kifejezetten hazánkra értelmezhető. Az intézkedés hatására előrehaladt a fenntartható területhasználat kialakítása és a korábbiaknál biztosítottabb lett az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradása. Az árvízvédelem révén javult az egyes térségek környezetbiztonsága. A Tisza-völgyi árvízvédelmi komponens keretében 10 929 477 299 Ft értékben lett támogatás kifizetve. 45

45

http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf adatok alapján 42

A természetvédelem erősítése: Európában kiemelt jelentőségűek a Kárpát-medence természeti értékei, állatai és növényei, ezért Magyarországnak kiemelt figyelmet kell szentelni ezek védelmére és fenntartására. Ennek eléréséhez növelni kellett a társadalom és az ország környezeti tudatosságát. Az Intézkedés fő célja a természetes, természet-közeli élőhelyek megőrzését és rekonstrukcióját elősegítő beruházások megvalósítása volt a NATURA 2000 területeken belül, különös tekintettel: 

a vizes élőhelyekre,



a jellegzetesen pannon (a magyar javaslat szerinti) élőhelyekre,



a gyepterületekre.

Az intézkedés a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 2,5%-ból részesült.

A természetvédelem, (és fenntartható árvízvédelem) intézkedés a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésével járult hozzá az EU környezeti stratégiájának az érvényesüléséhez. A hazai élővilág megóvása hozzájárul a világszintű élővilág csökkenés megfékezéséhez. A természetvédelem komponens keretében a NATURA 2000 területek fejlesztése valósult meg 3 236 316 409 Ft értékben.

Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése: Hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén. Hatékonyan ki tudjuk használni a nap, a szél energiáját, valamint energiát tudunk fejleszteni biomassza segítségével. Az intézkedés fő feladata az volt, hogy a megújuló energiaforrások kerüljenek a nem megújuló energiaforrások helyére az energia előállítás területén, növelve ezzel az energiaellátás biztonságát, csökkentve a környezetnek a terhelését, a káros anyag kibocsátást és az energiahordozó importot. Az intézkedés a következő két fő célt jelölte ki a megvalósításra: 

A megújuló energiák hasznosításának bővítése;



Az állami és lakossági körű energiahatékonyság javítása.

Az intézkedés a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 5%-ból részesült. 43

Az intézkedés az EU környezeti fenntarthatóságához nagyban hozzájárult a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésével. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedése keretében 5 db megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló, és 39 db energiahatékonyság növelését célzó pályázat került támogatásra összesen 6 020 969 625 Ft értékben, amikkel évente összesen 2,06 PJ/év fosszilis energiahordozó megtakarítást lehetett elérni. 46

4.1.1.2 A környezetvédelem prioritás értékelése A program értékelése során elsődleges szempont, hogy a három fő számszerűsített cél teljesült-e. Az első cél az volt, hogy: A 2004-2006 között a környezetvédelmi (beleértve a települési környezetvédelem és környezetbiztonság növelése terén megkezdett beruházásokat is) fejlesztések az ország lakosságának legalább 40%-át érintik.

1. táblázat: A KIOP által érintett háztartások száma (kumulálva) Indikátor képzési helye

mértékegység

Szennyvízelvezetés és-tisztítás fejlesztése Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem Levegőszennyezés és zajterhelés mérése

Háztartásások száma (db) (átlagosan 3 fő/háztartás)

Az ivóvízminőség javítása

Összesen

Számszerűsített cél 27 000

Tényleges érték 21 750

25 000

13 222

53%

816 000

597 092

73%

86 600

41 559

48%

7 200

17 200

239%

17 000

711 466

4185%

978 800

1 402 289

143%

Teljesülés 81%

Saját szerk. http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf 86.o. alapján (2010.10.14)

A fenti adatok alapján látható, hogy az egyes indikátorok esetében az esetek többségében a tényleges értékek elmaradtak a célértékhez képest, azonban összességében az indikátorok 46

http://www.nfu.hu/download/17269/KIOP_energiagazdalkodas_ertekeles.pdf adatok alapján (2010.10.14.) 44

felülmúlták a számszerűsített célértéket. Ez az eredmény a levegőszennyezés és zajterhelés mérése prioritás keretében elért háztartások számával lett ilyen kiugróan nagy érték, a 2004-es kezdeti időszakban még nem volt kialakított eljárásrend a zajtérképek, illetve a szennyezés mérések elvégzésére, ezzel is magyarázható a kiinduló indikátor viszonylag alacsony értéke az elért indikátorértékekhez képest. Ezeknek az adatoknak az alapján, átlag 3 fővel számolva egy családot - hozzávetőlegesen 4 206 867 lakos lett érintve az intézkedések által, az adatok azonban nem településenként, hanem kumulálva vannak megadva, tehát lehetnek átfedések a háztartások között, ez a szám azonban még növekedett az Állati hulladék kezelés intézkedés által, valamint az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedés által elért lakosok számával. Ezek alapján az első környezetvédelmi számszerűsített prioritás cél teljesült a KIOP-ban.47 A következő KIOP cél az volt, hogy: A természetvédelem területén 2006-ig az ország területének legalább 10%-át kitevő Közösségi jelentőségű területeit az EU NATURA 2000 ökológiai hálózatának részévé tesszük.

2. táblázat: KIOP NATURA 2000 projektek Nemzeti Parkok Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park

Érintett területek nagysága Kiinduló érték (ha) Végső érték (ha) 99 920 101 800 1 038 2 638 27 100 28 473

Összesen

128 058

132 911

Saját szerk. http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf 72.o. alapján (2010.10.14.)

Ahogy az adatokból látható az KIOP keretében megvásárolt új NATURA 2000 területek mindösszesen körülbelül 5000 hektárt tettek ki, tehát ezek a megvalósulások csak részben járultak hozzá a fő cél eléréséhez. A cél elérése annak köszönhető jelentős mértékben, hogy szinte az ország minden eredetileg védett területe bekerült a NATURA 2000 hálózatba.48 A harmadik fő célkitűzés az volt, hogy: A megújuló energiaforrások részesedését az ország teljes energiamérlegében 1%-al (a jelenlegi 3,6-ról 4,6%-ra) növeljük. 47 48

http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf adatok alapján http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf adatok alapján 45

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a fő vállalás az volt, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiatermelésben 3,6% lesz. Ezt az értéket azonban már a 2004-es évben sikerült túllépnünk, ezért a 4,6%-ra növelés nagyon reális vállalásnak tűnt. Ez a gyors eredményesség annak volt nagyban köszönhető, hogy hazánk tette a legalacsonyabb vállalást a tagországok között, így érthető volt, hogy gyakorlatilag elsők között értük el a kitűzött célt. A 2006-os évre elértük a 4,7%-t, ez főképp a széntüzelésű erőművek tisztán biomassza tüzelésű átállásának volt köszönhető. A KIOP az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedés keretében valósította meg a projekteket a célkitűzés eléréséhez. A kezdetekben rendkívül kevés pályázat érkezett be, melyek tartalmilag és célrendszert tekintve sem voltak megfelelőek, ezeken felül a mutatók közül hiányzott az energiahatékonysági mutató. 2005-ben Road-Show indult annak érdekében, hogy növeljék a pályázatok számát és hatékonyságát, ezt a kezdeményezést siker koronázta, melynek következtében megindultak a projektek, illetve bevezetésre került az energiahatékonysági mutató. 3. táblázat KIOP energetika indikátorok Mutató Beépített új villamos energia kapacitás Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége

Kiindulási alap 0

Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben

Célérték

Eredmény

25 MW

32,561 MW

0

50 GWh/év

118,5 GWh/év

0

1.110.000 GJ/év

957.186 GJ/év

Saját szerk. http://www.nfu.hu/download/17269/KIOP_energiagazdalkodas_ertekeles.pdf 5.o. alapján (2010.10.14.)

A beépített új villamos energia kapacitás 130,2%-os teljesülést jelentett, ezt az eredményt 17 pályázat révén érték el, azonban ezek közül kettő pályázat gázmotoros beruházás volt, melyekre nem szerepelt konkrét indikátor, tehát összességében 88,9%-ban teljesült az indikátor. Az új kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége a gázmotoros beruházások nélkül 109,6%-os indikátorteljesüléssel zárt. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben számolva 87%-osan teljesített, azonban ez az érték megnő az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére irányuló projekt értékekkel így az indikátor 107%-al teljesített. Az indikátorok, valamint a kitűzött cél, jelentős mértékben teljesültek.49 49

http://www.nfu.hu/download/17269/KIOP_energiagazdalkodas_ertekeles.pdf adatok alapján (2010.10.14.) 46

4.1.1.3 KIOP összegzés A KIOP által kitűzött környezeti célok nagyrészt vagy teljes mértékben teljesültek. Az intézkedések mind próbáltak megfelelni az EU, illetve a hazai környezetvédelmi alapelveknek és célkitűzéseknek. Az eredményesség mérésére kialakított indikátorrendszer azonban még nagyon kezdetleges fázisban valósult meg, (ez nagyban köszönhető annak is, hogy ez volt az első periódus, amikor ki kellett alakítani a rendszert az Uniós források igénybevételéhez). A projektek monitoringja és értékelése során az output indikátorok esetében nem merültek fel komolyabb problémák, ezek az indikátorok azt mutatták meg, hogy a programok megvalósításához tervezett tevékenységek hogyan valósultak meg, tehát ezek az indikátorok a cél elérésének az eszközei, meghatározták milyen konkrét eredményeket kell elérni a cél elérésének az érdekében. Ezen indikátorok esetében a projektek és a pályázók helyesen tudták értelmezni és betartani az indikátorban célul kitűzött értékeket. Ezzel szemben az eredményindikátorok már nagyobb problémákat vetettek fel, ezek az indikátorok a programok azonnali hatásaira vonatkoztak, megmutatták, hogy a megvalósult fejlesztések eredményei által hogyan valósultak meg a célkitűzések. Az indikátorok teljesítése több szempontból is nehézségekbe ütközött. A fő problémát a közvetve, illetve közvetlenül érintett háztartások meghatározása jelentette az intézkedések által, ez volt az egyetlen eredményindikátor mely minden projekt esetében közös volt, annak érdekében, hogy mérni lehessen a számszerűsített céloknál az intézkedések által érintett háztartások számát. A projektek zöménél nem tudták elkülöníteni a két fogalmat, ezért az értékelésnél nem születtek teljes mértékben releváns eredmények. A horizontális indikátorok tekintetében is komoly hiányosságok voltak, mivel gyakorlatilag nem volt egy olyan horizontális indikátor sem, ami globálisan az összes intézkedésben szerepelt volna, holott az átfogó értékeléseknél ezek lennének a fő irányadó információforrások. Az indikátorok ezen felül nem a környezeti fenntarthatóság mérésére, hanem a környezetvédelem szintjének mérésére szolgáltak. Az indikátorok értelmezésénél komoly gondot jelentett egyes esetekben, hogy a kiinduló indikátoroknak az indulás pontjában lévő meglévő értékről kell e indulni, avagy nulláról. Az indikátorok eredményességének monitoring értékelései, és a megvalósíthatósági tanulmányok eltérő szerkezeti felépítése is nehezítette az értékelést, ezeket formailag egységesíteni kellett a jövőre nézve. Az indikátorok jelentős hányadánál nem volt konkrét értelmezhető célérték megadva, ami lehetetlenné tette az értékelések elvégzését. A nem megfelelő lefedettség is komoly 47

gondokat vetett fel, mivel az alkalmazott indikátorok segítségével nem lehetett meghatározni a konkrét célok teljesülését. A nehezen értelmezhetőség is nagy gondot jelentett, mivel sokszor a pályázók a projektekben félre értelmezték vagy egyáltalán nem tudták értelmezni, illetve számszerűsíteni az indikátorokat (ide sorolható példaképp a természet sokszínűségének gazdagítása indikátor).50 Ezek a hiányosságok mind orvoslásra szorultak a következő időszakban megvalósuló programok számára. A rendszer új volt mind a hatóságok mind a közreműködők és mind a pályázók számára,

de a következő

időszakban létszükséglet

volt

a rendszer

továbbfejlesztése és tökéletesítése annak érdekében, hogy hatékonyan megvalósíthatóak, illetve ellenőrizhetőek legyenek a kitűzött célok a környezetvédelem és a környezeti fenntarthatóság terén.

4.2

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)

Az ÚMFT már 7 éves időszakra készült el, az NFT tapasztalatainak a birtokában már sokkal kiforrottabb fejlesztési terv készülhetett el. A 2007-2013-as időszakban hazánk hozzávetőlegesen 25 milliárd euró közösségi forrásból részesül. A terv fő célkitűzései közé sorolható a gazdaság növekedésének és a foglalkoztatás bővülésének biztosítása, valamint olyan fejlesztési programok megvalósítása melyek megfelelnek a gazdaság és a társadalom várakozásainak a változásainak a hatékonyság érdekében. A terv célul tűzi ki emellett, hogy az országos és a regionális programok támogassák és egészítsék ki egymást, annak érdekében, hogy az együttes hatásuk által hatékony módon teljesüljenek a részcélok. 51 Az adott időszakban hazánknak egyértelmű prioritásként kell kezelni az EU környezetvédelmi

jogszabályainak

integrálását

a

nemzeti

jogba.

Az

Operatív

Programokban egytől-egyig kötelező nevesíteni a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó intézkedéseket, valamint ebben az időszakban már kötelezően alkalmazni kell az SKV-t a programokra, amely el is készült és folyamatban van gyakorlatilag minden program esetében.

50 51

http://www.nfu.hu/download/17270/KIOP_indikator_eretekeles.pdf (2010.10.16.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139 (2010.10.16.) 48

Az ÚMFT céljainak elérése 8 fő Operatív Program révén valósul meg: 

Államreform Operatív Program (ÁROP)



Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)



Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)



Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)



Regionális Operatív Programok (ROP) (ezen belül 7 db OP)



Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)



Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)



Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 52

Az ÚMFT esetében negatívumként jelenik meg, hogy összességében az intézkedések keretében nem az életminőség és társadalmi jólét javítása, valamint a fenntarthatóság kerül előtérbe, hanem a tiszta gazdasági érdekek dominálnak. Éppen ezért fontos, hogy a KEOP, mely a fenntartható fejlődés egyik fő programja külön Irányító Hatóság felügyelete alatt működjön, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gazdasági és a fenntartható fejlődés nézetkülönbségeiből adódó, gazdasági érdekek felé történő eltolódás. A fenntartható fejlődés kérdésköre nincs kellőképpen érvényre juttatva. Mint már több helyen felmerült, elengedhetetlen lenne jobban elmélyíteni a társadalmi köztudatba a fenntartható fejlődés gondolatvilágát. Ezen felül megértetni az emberekkel azt, hogy a Föld, az ország erőforrásai végesek, és ha nem változik az emberek hozzáállása az egyes dolgokhoz, akkor a természet készletei végleg kimerülnek és összeomlik a rendszer. Ezzel együtt hangsúlyozni és nyomatékosítani kell a megelőzés fontosságát. A Stratégiai Környezeti Vizsgálatok elvégzése megtörtént az Operatív Programok esetében, azonban ahhoz, hogy az SKV hatékonyan segítse elő a fenntartható fejlődés megvalósulását a programok által, szükséges fejlesztési terv szinten is elvégezni az SKV-t annak érdekében, hogy együttesen lehessen vizsgálni az OP-k környezeti hatásait.53

52 53

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139 http://www.mtvsz.hu/dynamic/regpUMFTkornyvelemeny.pdf (2010.10.16.)

49

4.2.1 Az Operatív Programok támogatási megoszlása 2. ábra: Összes támogatási megoszlás az Operatív Programokon belül

Operatív Programok

Támogatási megoszlás 108,3 196,1 147,06 120,3 121,2

AVOP HEFOP GVOP ROP KIOP KEOP TÁMOP ROP EKOP ÁROP GOP KÖZOP TIOP

1332,56 933,29 1620,59 99,49 40,61 674,03 1721,47 538,95 0

500

1000

1500

2000

Milliárd Forint Saját szerk. http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=kozv_1_1,(2010.10.17.) http://193.224.242.5/EuropeDirect/tartalom/5let/fejlesztesek.pdf alapján (2010.10.17.)

A támogatási források mértékének a nagyságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az NFT esetében a KIOP, a hozzávetőlegesen 692 milliárd Ft forrásból 17,49%-os aránnyal részesült. Az NFT rövidebb időszakra vonatkozott, ezért a támogatások összege is jóval kevesebbet tett ki, mint az ÚMFT esetében. A KEOP részesedése hozzávetőlegesen 19,14%-t tesz ki az ÚMFT forrásaiból. A támogatások több programra oszlanak meg, mint az NFT esetében, azonban a környezetvédelem támogatási aránya hozzávetőlegesen megmaradt a két fejlesztési periódusban. A 2007-2013-as időszakban a környezetvédelem még jelentősebb szerepet kapott a programok esetében, mint az NFT programjaiban volt tapasztalható, azonban a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése külön OP-ba kerültek. A KIOP esetében a támogatások megoszlottak a konkrét környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúrafejlesztések között, a környezetvédelem hozzávetőlegesen 41,76%-nyi támogatásból részesült a közlekedésfejlesztés pedig 58,24%ból. Ha az ÚMFT-n belül vizsgáljuk a KEOP és a KÖZOP támogatási összegeinek arányában nézve, a KEOP hozzávetőleg 43,6%-ból a KÖZOP pedig 56,4%-ból részesül. A támogatások aránya az NFT-hez képest viszonylag megmaradt a kis növekedés ellenére, 50

azonban összességében, mivel minden OP-nek hozzá kell járulni a környezeti fenntarthatósághoz, az ÚMFT-ben még komolyabb támogatás jut a környezetvédelem fejlesztésére.

4.2.2 A környezeti fenntarthatóság érvényesítése az Operatív Programokban Az ÚMFT minden programjának, az NFT-hez hasonlóan, kötelezően tartalmazni kell a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kritériumokat. A pályázóknak a pályázati dokumentáció elkészítésekor kötelezően vállalást kell tenni a környezeti fenntarthatósági kritériumok megvalósítására. Az OP-k keretében elméletben a környezeti fenntarthatóság ellenőrzése olyan módon valósul meg, hogy minden pályázat esetében kötelező elérni minimum 1 pontot a környezeti fenntarthatósági részben ahhoz, hogy a pályázat befogadásra kerülhessen, ez a rendszer azonban egyértelműen nem lehet kellően hatékony. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervek végzik. Az EU elvárásainak elméletileg és gyakorlatilag is megfelel a rendszer, mivel feltétel a befogadáshoz, hogy legyenek környezeti fenntarthatósági szempontok, de a valós hatása a rendszernek a gyakorlatban jelentéktelen. Az 1 ponton felül többlet pontok szerezhetőek választható vállalások által, így a pályázók 5 pontot tudnak elérni összességében. Minden pályázatban vannak kötelezően megadandó indikátorok. Kötelező vállalást tenni a fajlagos vízfelhasználás és energiafelhasználás mértékére vonatkozóan, melyekben számlákkal kell igazolni a változásokat, az üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértékének a csökkentésére. Ezeken felül az újrahasznosított papírhasználat arányának növelésére, az ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának növelésére, a kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéknek növelésére, mely révén csökken a közlekedésből és egyéb tevékenységekből származó szennyezés, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók arányának növelésére, melyben képzések keretében kell növelni az emberek környezettudatosságát és informáltságát. 54 Ezen vállalások esetében 0 pont jár az értékek megadására, mivel ezek kötelezőek. Az indikátoroknál általában meg kell adni a kiindulási értékeket, melyek bázisértékül szolgálnak a változások méréséhez. Gyengeségnek róható fel, hogy az indikátorok egyfajta kényszerítő szerepben valósulnak meg, példaképpen a kötelezően megadandó újrahasznosított papírhasználat arányának növelése nem azért kerül megadásra és esetleg megvalósításra, mert a pályázó, illetve a cég 54

http://www.nfu.hu/palyazatok ÚMFT OP-k pályázati kiírásai 51

számára cél, hogy az újrahasznosított papírhasználat révén csökkentse a környezet terhelését, hanem csupán azért, mert kötelezve van rá. Sajnálatos módon sok pályázatban a környezeti fenntarthatóság biztosítása kimerül annyiban, hogy csupán meg kell adni a kiindulási értékeket. Erre példa többek között a KMOP-2009/2-1.2.1/A55 pályázat melyben a kiinduló értékek megadása után semmilyen más vállalást nem kellett tenni, de ez a helyzet gyakorlatilag a legtöbb gépbeszerzésre irányuló pályázat esetében fenn áll. A kötelező vállalásokon felül választható vállalásokat kell tenni, tehát a pályázó dönti el mit vállal, ezek a vállalások a fenntartható fejlődést és a környezettudatos menedzsmentet és tervezést segítik elő, mivel a fenntarthatóság fontos szempont a projekt kezdeti fázisától kezdődően egészen a kötelező fenntartási időszak végéig (és még azon is túl). A választás tetszőleges, de mindkét fő kategóriából választani kell legalább 0,5,-0,5 pont értékben, hogy meglegyen a pályázat befogadásához szükséges minimális 1 pont. A 0,5 pontos vállalások általában kevésbé fajsúlyos tételek, az 1 pontosak pedig főbb vállalások. Maximálisan 5 pontot lehet elérni a különböző választások által, a választható vállalások száma az elmúlt években jelentősen lecsökkent, köszönhetően annak, hogy a kezdeti időszakban minden létező vállalást bevállaltak a pályázók, ami teljesen értelmetlen és teljesíthetetlen volt. Gyengesége a rendszernek, hogyha valaki 5 pontot érő vállalást csinál, akkor is a lényeg utólag, hogy minimum 1 pontnyi vállalás teljesüljön, gyakorlatilag azt pontozzák, hogy van-e vállalás és nem azt, hogy teljesülni fog-e, pedig a lényeg pontosan az lenne, hogy a fenntartási időszak végéig és még azon túl is érvényesüljön a környezeti fenntarthatóság. Az ellenőrzés elméletileg annál erősebb, minél több vállalást tesz egy pályázó, ha valaki nem teljesíti a vállalásokat, akkor visszavonásra kerülhet a támogatás vagy szabálytalansági eljárás indulhat a pályázóval szemben. A gyakorlati tapasztalatokat szemlélve azonban ezek az ellenőrzések csupán elriasztó szerepben tetszelegtek, manapság már elkezdődtek bizonyos projektek esetében az ellenőrzések és a jövőben is várható a szakértők szerint jelentősebb változás e téren. Ez a változás nem tudni pontosan mikor és milyen hatékonysággal fog megvalósulni, saját tapasztalat alapján maguk az irányító és ellenőrző intézmények munkatársai sem tudnak kielégítő válaszokat adni a kérdésekkel kapcsolatban. A választható indikátorok nagy szélsőségek között mozognak, példaképpen a Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja az elkészítését indikátor vállalása esetében iszonyatos költségek terhelődnek a pályázóra, valamint kötelezően kijelölt fenntarthatósági munkatársat kell foglalkoztatni. Ezzel 55

http://www.nfu.hu/doc/2051 (2010.10.21.) 52

szemben a projekt kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bővítése indikátor keretében csupán képzést kell biztosítani a projekt keretén belül. A legtöbb környezettudatos menedzsmentet támogató indikátor esetében a vállalások (Igen/Nem) formátumban kerülnek vállalásra, ami közel nem ad elég részletes betekintést a konkrét környezeti fenntarthatósági hozzájárulásról. Az indikátorokat a legtöbb esetben éves lebontásban kell megadni, annak érdekében, hogy a bázisértékekhez képest nyomon lehessen követni a változást. Ezen indikátorok alkalmazása nem kellően hatékony jelenleg az ÚMFT programjaiban, a pályázók zöme nem tudja, hogy mit vállal, avagy miért vállalja az egyes tevékenységeket. Habár az indikátorok jelen vannak minden pályázat esetében, a jelentőségük sajnos nem kap kellő hangsúlyt. A 2010. év végén még mindig nagyon csekély az ellenőrzés az indikátorok teljesülésének terén, a korábbi években a mostani állapothoz képest is rosszabb volt a helyzet, mára a nagyprojektek esetében viszonylag részletesen ellenőrzik az indikátorok teljesülését. A kisebb pályázatoknál azonban nincs relevanciája a vállalásoknak, csupán olyan szempontból, hogy a kitöltött adatok alapján megkapja a pályázat a minimális 1 pontot annak érdekében, hogy befogadásra kerülhessen. A fenntartható fejlődés elvének kialakításában jelentős szerepe lehetne a pályázatoknak, ha komolyabban lenne kezelve a rendszer. Egy vállalat életébe például, a vállalások teljesítésével fokozatosan be lehetne integrálni a környezeti fenntarthatóságot a mindennapok gyakorlatába, avagy egy technológiafejlesztésnél vagy gépbeszerzésnél eleve olyan irányba kellene gondolkodni, melyben a kitűzött környezeti fenntarthatósági célok megvalósulásának elérése lenne a cél, az új berendezés vagy technológia által. A társadalom fejlődését célzó programok és a foglalkoztatást elősegítő programok esetében a fenntarthatósági vállalások megvalósítása által elmélyíthető lehetne a fenntartható fejlődés eszméje. A rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen lenne a szemléletváltozás, mind a hatóságok, mind pedig a pályázók részéről. Olyan rendszert kellene kialakítani, melyben kötelezően számszerűsített vállalásokat kell tenni OP, illetve projekt specifikus szinten, melyek szigorú ellenőrzésre kerülnek. El kell érni, hogy ne a környezet legyen értünk, hanem mi legyünk a környezetért, a pályázatok esetében pedig ez alapján azt, hogy a fejlesztések konkrét célja legyen a fenntartható fejlődés ne pedig egy kötelezettség mely kimerül néhány érték megadásával. A környezeti fenntarthatósági kritériumok abból szempontból is előnyösek, hogy a jövőbeli szigorúbb vállalásokra való felkészülést segítik elő olyan szempontból, hogyha már most fenntartható irányba indulnak el a fejlesztések, 53

akkor a jövőben könnyebb lesz megfelelni az elvárásoknak. Sokkal hatékonyabb eleve környezettudatos módon megvalósítani a fejlesztéseket és a projekteket, ezen felül a megelőzés elvének érvényesítésével hatalmas költségek spórolhatóak meg és a társadalmi elfogadottság is biztosított lesz.

4.2.3 Környezet és Energia Operatív Program A KEOP alapvető célja, hogy megvalósuljon a fenntartható fejlődés hazánkban. A program követi a KIOP által megvalósított prioritásokat, továbbfejlesztve és igazítva azokat az EU formálódó környezetpolitikájához. A környezetvédelem erősítése révén lehetővé válik az életminőség javulása, a hátrányosabb helyzetű települések és területek természeti örökségének a védelme és fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése. A környezeti infrastruktúra fenntartható irányba történő fejlesztése hozzájárul a gazdaság fenntartható átalakulásához és a területi kohézió megteremtéséhez. A természeti erőforrások hatékony felhasználása, valamint a megújuló források előnyben részesítése és alkalmazása növeli hazánk versenyképességét. Az OP prioritásai mind kapcsolódnak a lisszaboni, illetve a későbbiekben megfogalmazott göteborgi stratégiákhoz. A lisszaboni alapstratégia fő lényege, az volt, hogy az EU a 2010-es évre a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás, illetve a társadalmi kohézió fejlesztésével. 2001-ben a göteborgi csúcson kiegészült a stratégia a környezet iránti tisztelet elvárásával, amelynek fő lényege, hogy a jövőben a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió együttes egységére építve kell előre haladni. A 2004-2005-ös időszakban a stratégia ismét átalakításra került a hatékony működés érdekében, a fő prioritás a növekedés és foglalkoztatás fejlesztése lett. 56 A környezet jelenlegi állapota és fenntartható fejlődés lassú megvalósulása több okra vezethető vissza. Az egyes fejlesztések együttes hatása sok esetben növelte a környezetnek a terhelését a csökkentés helyett. A gazdasági érdekek több esetben felülkerekednek a környezetvédelmi intézkedéseken, ezen felül sokan a környezetvédelmet a gazdasági fejlődés akadályának tekintik, pedig megvalósítható a fejlődés és a versenyképesség növelése fenntartható technológiák és elvek által is. A KEOP a lisszaboni stratégia alapján pont ezt hivatott megvalósítani. A rendszerváltást követő éles váltás hatására megindult rohamos fejlődés nem volt jó hatású környezeti fenntarthatósági szempontból nézve, pont azok a kis- és középvállalkozások kerültek háttérbe, akik természetbarát technológiákat 56

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1431 (2010.10.22.) 54

alkalmaznak és a fenntartható fejlődés pillérei lehetnének. A változáshoz el kell terjedni a fenntartható szemléletmódnak a társadalom és az országok körében, előnyben kell részesíteni a zöld termékeket és termelési eljárásokat, valamint támogatni kell ezen termelési technológiák fejlesztését. A rohamos fejlődés hatására az élővilágtól és a természettől egyre nagyobb területek kerültek beépítésre, annak ellenére, hogy rengeteg üres régi ipartelep áll és állt rendelkezésre a beruházásokhoz. A természeti és mezőgazdasági területek csökkenésének hatására veszélybe kerül az élelmiszerbiztonság. Az anyagfelhasználás tekintetében kezdenek előtérbe kerülni az újrahasznosított anyagok és a környezetbarát anyagok, azonban tovább nő a rövid élettartalmú termékek miatt a csomagolóanyagokból származó hulladék mennyisége, melynek kezelése nehezen megoldott, ugyanis hiába állnak rendelkezésre szelektív gyűjtőrendszerek, az emberek zöme nem szelektív módon gyűjti a hulladékot. A környezetbarát termékek aránya nagyon alacsony a piacon, ez részben köszönhető a környezettudatosság alacsony szintjének, részben pedig annak, hogy a zöld termékek drágábbak, mint a piacon lévő normál termékek. Az árvizek egyre súlyosabb gondot okoznak hazánkban, azonban a fejlesztések ellenére a megelőzés sajnos nem kap kellő szerepet a károrvoslással szemben. Vizeink jó állapotának fenntartása is nehézségekkel jár, mivel hazánk tranzit ország szerepben van a felszíni vizek tekintetében, ez azt jelenti, hogy fokozottan ki vagyunk téve a határokon túlról érkező szennyezéseknek, melyek ellen önerőből nem lehet védekezni. A szennyvíztisztítás korszerűsítésének köszönhetően vizeink állapota kielégítő értékeket mutat, azonban egy-egy levonuló szennyezési hullám évek munkáját képes tönkretenni az élővilágot illetően. Ami a felszínalatti vizeinket illeti, hazánk rendkívül gazdag készletekkel rendelkezik, azonban ezek a szennyezések miatt fokozott veszélynek vannak kitéve, az állapotuk mérésére szolgáló monitoring rendszer pedig kezdetleges stádiumban van. Energiagazdálkodási szempontból az ország energiatermelése folyamatosan csökken ezzel szemben az energiafelhasználás egyre nő, ezért az ország energia importra szorul. Az energiatermelésben még mindig nagy a súlya a fosszilis energiahordozóknak, melyek miatt a levegőszennyezettség mértéke nehezen javul. A megújuló energiaforrás felhasználás mértéke egyre nő, amely biztató a jövőre nézve mivel hazánk alkalmas mind a nap, a szél, a geotermia és a biomassza felhasználására energiatermelés céljából. Energiahatékonysági szempontból, szintén nagy szerepe lenne a háztartásokban a fenntarthatóság és a takarékosság elvének tudatosításának. 57

57

www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf (2010.10.22.) 55

4.2.3.1 KEOP prioritások A KEOP 8 prioritáson keresztül hajtja végre a fejlesztések megvalósítását:

1. Egészséges, tiszta települések (53,06%-kal részesül a támogatási forrásból): A fő cél a tiszta és biztonságos települések kialakítása, az EU által előírt környezeti normák alapján. A fejlesztések a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, a szennyvízkezelés és az ivóvízminőség javítására vonatkoznak. Hozzávetőleg 707 milliárd Ft fordítható az intézkedésekre. A programok végeztével várhatóan az ország 95%-ban sikerül majd teljesíteni a közösségi elvárásokat.

2. Vizeink jó kezelése (28,7%): Továbbra is kiemelt szerepe van az árvízvédelmi intézkedéseknek és fejlesztéseknek. Az ország negyede ártérben található, összesen 382 milliárd Ft fordítható az árvízvédelemre. Ha sikerül a veszélyeztettet régiókban élők számát 20% alá csökkenteni, akkor a biztonság mellett nő a befektetési kedv a területek iránt, valamint a tiszta vizek arányának növekedésével, nő a turisztikai vonzerő vizeink körül. E mellett fontos szerepet kapnak a felszíni és felszín alatti vízgyűjtők védelmének a fejlesztésére irányuló intézkedések, a környezeti kármentesítés és a környezeti rekultivációs intézkedések.

3. Természeti értékeink jó kezelése (2,75%): Folytatódnak a NATURA 2000 és egyéb védett természeti területek fejlesztései. Jelentős szerepet kap az erdei iskola hálózat fejlesztése, a biodiverzitás védelme, valamint az élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodási infrastrukturális alapok megteremtése. Nagyjából 36,6 milliárd Ft jut a programokra.

4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése (5,15%): Ennek a prioritásnak kiemelt szerepe van az ÚMFT esetében. A megújuló energiaforrások felhasználásának a növelése komoly jelentőséggel bír, mind környezeti, mind pedig versenyképességi szempontból nézve. Hazánk mezőgazdasági adottságai kedvezőek a növényi, illetve bio megújuló energia szempontjából, ezen felül jelentős energia nyerhető a napból, a szélből és a geotermikus eljárásokból.

56

5. Hatékony energia-felhasználás (3,14%): Fő feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást támogató rendszer kialakítása a termelői és fogyasztói szférában. Hozzá kell járulni az 1%-os éves energia megtakarítás eléréséhez, ehhez a KEOP fejlesztései kiegészülnek más OP-k és hazai programok intézkedéseivel. Hazánkban az energiapazarlás becsült értéke másfélszer nagyobb, mint az EU fejlett országaiban. 41,8 milliárd Ft jut a fejlesztésekre, a program révén csökken az energia importfüggőség, nő az életminőség és hosszútávon jelentős megtakarítások érhetőek el.

6. Fenntartható életmód és fogyasztás (1,58%): A fő cél a hulladékkeletkezés megelőzésének és az újrahasznosítás fontosságának a köztudatba átültetése különböző informáló eszközök révén. Fontos ezen felül az energiatakarékosság előtérbe helyezése, ezzel hozzájárulva a fenntartható gazdaság hatékonyságának növeléséhez. 21 milliárd Ft áll rendelkezésre a programban. A köztudat formálása szempontjából a fő cél rendezvények, illetve informatikai kampányok szervezése, annak érdekében, hogy a papír alapú eljárások háttérbe szoruljanak e téren, ezzel is támogatva a fenntarthatóságot.58

Az Egészséges, tiszta települések; a Vizeink jó kezelése és a Hatékony energia-felhasználás prioritásokhoz támogatást a Kohéziós Alapból lehet elnyerni, tehát az ország egész területe jogosult a támogatásra. A Természeti értékeink jó kezelése, A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése és a Fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz támogatást az ERFA nyújt, amelyre a konvergencia régióink jogosultak. 59 A Projekt előkészítés (4,01%) és a Technikai segítségnyújtás (1,61%) prioritások a fejlesztések és a projektek előkészítésében és lebonyolításban vesznek részt.

58

http://www.nfu.hu/keop_ih (2010.10.23.) http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20080327_kornyezet_es_energia_hu.htm (2010.10.27.) 59

57

4. táblázat: KEOP prioritási támogatás megoszlás Prioritás Igényelt támogatás Megoszlás Kifizetett támogatás Megoszlás

Eredeti össz. tervezet megoszlás

KEOP-1.

342 970 273 667 Ft

35,36%

9 195 157 728 Ft

15,57%

53,06%

KEOP-2.

373 988 858 596 Ft

38,56%

17 840 410 708 Ft

30,21%

28,70%

KEOP-3.

17 673 902 134 Ft

1,82%

1 365 078 099 Ft

2,31%

2,75%

KEOP-4.

48 003 208 791 Ft

4,95%

3 369 354 517 Ft

5,71%

5,15%

KEOP-5.

85 501 693 536 Ft

8,81%

3 257 960 108 Ft

5,52%

3,14%

KEOP-6.

23 225 320 659 Ft

2,39%

3 152 035 772 Ft

5,34%

1,58%

KEOP-7.

60 827 108 727 Ft

6,27%

14 950 990 680 Ft

25,32%

4,01%

KEOP-8.

17 815 270 802 Ft

1,84%

5 928 511 442 Ft

10,04%

1,61%

Összesen 970 005 636 912 Ft

100%

59 059 499 054 Ft

100%

100%

Saját szerk. http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1 alapján (2010.10.27.)

Ha megvizsgáljuk az eddig igényelt támogatások adatait, akkor láthatjuk, hogy az ÚMFT félidejét átlépve a közel 1332 milliárd Ft-os rendelkezésre álló EU forrásnak közel a 72%ára került támogatási igénylés. A jelenlegi adatok alapján az 1. jelentősebb prioritás keretében nem érkezett be annyi támogatás, mely hatékonyan ki tudná használni a rendelkezésre álló forrásokat. A tervezettnél több pályázat érkezett be a 2., 5., 6. és 7. prioritásra, a többi prioritás nagyjából hozza a várt értékeket. A konkrét kifizetéseket tekintve a rendelkezésre álló forrásnak mindösszesen 4,5%-a került kifizetésre, amely nagyon kevésnek mondható a félidőhöz képest. Ez az alacsony arány magyarázható azzal, hogy a KEOP projektek nagy volumenű beruházások, tehát jelentősen több idő kell a véghezvitelhez, mint a többi projekt esetében. Érdekes, hogy habár a 7. és 8. prioritás épp a fejlesztések és a projektek előkészítésének és lebonyolításának hatékonysága érdekében működnek, a nagy támogatási arányuk ellenére mégsem valósul meg kellő mennyiségű KEOP projekt. Összességében nézve az ÚMFT Operatív Programjainak a pályázatainak a támogatásait, a KEOP az ötödik helyen áll a kifizetések tekintetében. A legtöbb kifizetés a ROP keretében történt, ezután következik a KÖZOP, GOP, TÁMOP. A rendelkezésre álló keretet tekintve az első négy OP esetében az értékek elégségesek a rendelkezésre álló forráskihasználás tekintetében, a KEOP azonban jelentősen alulteljesít ilyen szempontból nézve, de a következő félidőben ez az arány nagymértékben változhat.

58

Ha regionális megoszlás szerint vizsgáljuk a KEOP pályázatokat:

3. ábra: KEOP regionális támogatási megoszlás

A KEOP eddigi támogatott pályázatainak regionális megoszlása Dél-Alföld 10,57%

23,87%

Dél-Dunántúl

17,51%

Észak Alföld 12,72%

10,47% 10,37%

Észak-Magyarország Közép-Dunántúl

14,48%

Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

Saját szerk. http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_2_1 alapján (2010.11.06.)

A KEOP prioritások közül az 1.-6. prioritások értékei kerültek vizsgálatra, mivel a 7. és 8. prioritás a környezet szempontjából indirekt módon járulnak hozzá a környezeti fenntarthatóság érvényesüléséhez (természetesen különösképp a projekt előkészítés prioritásnak fontos szerepe van a hatékonyság megvalósulásában). A KEOP által eddig támogatásban részesülő projektek közül a legtöbb a Dél-Alföldi régióban volt, a legkevesebb pedig a Nyugat-Dunántúli régióban. A Közép-Magyarországi régió áll a második helyen a KEOP megítélt támogatások tekintetében. A régióban a legtöbb beadott pályázat a hatékony energia-felhasználás prioritás keretében történt. Az eddigi 283 db pályázatból 49 rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel és ebből 25 db pályázatra történt meg a kifizetés 719 047 470 Ft összértékben, a projektek legnagyobb része az épületenergetikai fejlesztés komponens keretében valósult meg. A legkevesebb pályázat a természeti értékeink jó kezelése prioritás keretében érkezett be, az eddigi 5db pályázatból 2 került támogatásra 10 097 500 Ft értékben, ezek a projektek a gyűjteményes növénykertek és védett történelmi kertek helyreállítására és megőrzésére irányultak. Ez reális olyan szempontból nézve, hogy ebben a régióban a pályázatok zöme Budapesti, tehát a fővárosi mivolta miatt nem indokolt és nem is lehetséges a NATURA 2000, illetve a biodiverzitás védelmére fordított intézkedések nagy száma. A legtöbb kifizetést nyert pályázat a

59

fenntartható életmód és fogyasztás prioritás keretében volt, 60 pályázat nyert támogatást 1 183 883 622 Ft értékben. A Dél-Alföldi régióban, a KM régióhoz hasonlóan, a hatékony energia-felhasználás prioritás keretében történt a legtöbb pályázat benyújtása. Az eddigi 285 db benyújtott pályázatból 147 db rendelkezik támogatási szerződéssel és ebből 117 db esetében történt kifizetés 1 316 618 113 Ft értékben. A legkevesebb pályázat a vizeink jó kezelése prioritás keretében érkezett be, a 18 pályázatból csupán 3 részesült támogatásban 230 743 212 Ft értékben. Ezen projektek a települési szilárdhulladék lerakók rekultivációja komponens keretében valósultak meg. A Nyugat-Dunántúli régióban a helyzet gyakorlatilag megegyezik a DA régióéval. A legtöbb pályázat a hatékony energiafelhasználás prioritás keretében érkezett be, 13 pályázat nyert idáig támogatást 183 138 781 Ft értékben. A legkevesebb pályázat pedig a vizeink jó kezelése prioritás keretében érkezett be, melyekből 4 db részesült támogatásban 135 046 171 Ft értékben. A legtöbb kifizetés a fenntartható életmód és fogyasztás prioritás keretében volt, 39 pályázatra történt kifizetés 164 657 475 Ft értékben. Az Észak-Alföldi régió esetében az előzőekhez hasonlóan a hatékony energiafelhasználás prioritás keretében érkezett be a legtöbb pályázat, azonban ezekből idáig csak 7 db került támogatásra 334 485 734 Ft értékben. A legtöbb elfogadott pályázat itt is a fenntartható életmód és fogyasztás prioritás keretében került támogatásra 341 861 914 Ft értékben. Az Észak-Magyarországi régió esetében az ÉA régióhoz hasonlóan 9 db pályázatra történt meg a kifizetés hatékony energiafelhasználás tekintetében 341 861 914 Ft értékben. A fenntartható életmód és fogyasztás prioritás keretében 24 pályázatra történt kifizetés 229 862 731 Ft értékben. A Közép-Dunántúli régió a fentiekhez hasonlóan 11 db energiahatékonyság felhasználási pályázat nyert támogatást 286 689 118 Ft értékben. A fenntartható életmód és fogyasztás prioritás tekintetében pedig 39 db pályázat nyert támogatást 248 695 723 Ft értékben. A Dél-Dunántúli régió az előzőekhez képest már változatosságot mutat, itt a legtöbb pályázat a fenntartható életmód és fogyasztás prioritás keretében érkezett be, 130 db beérkezett pályázatból 79 rendelkezik támogatási szerződéssel melyből 65 db kifizetés történt 482 172 880 Ft értékben. A projektek a fenntarthatóbb életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő kampányok voltak.60

60

http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_2_1 adatok alapján (2010.11.06.) 60

4.2.3.2 A KEOP fő céljai és indikátorrendszere A KEOP 3 fő célra épül, ezek: 

Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével - élhető környezet megteremtése és fenntartása



Értékvédelem és megőrzés



Megelőzés, takarékosság, hatékonyság 61

Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével fő célkitűzés hozzájárul az életminőség megőrzéséhez szükséges környezeti állapot fenntartásához és javításához. Fő feladat az egészséges környezet feltételeinek a biztosítása és megóvása, ezzel biztosítva a lakosság egészségi állapotának a javulását, valamint az egészségre káros és veszélyeztető hatások megszüntetését és csökkentését.

A célok eléréséhez kapcsolódó indikátorok a KIOP indikátoraihoz képest hatékonyabb módon kerültek kidolgozásra, ez részben köszönhető volt annak, hogy rendelkezésre álltak az előző időszak értékeléséből fakadó hibák, melyeket orvosolni lehetett. A célkitűzés program szintű indikátora: Megfelelő környezeti infrastruktúrával ellátott települések összlakossága x fő. A programindikátor célértéke a prioritás szintű indikátorok értékei alapján alakul ki. A meghatározás szerint: megfelelő környezeti infrastruktúrával rendelkezik az a település, ahol a korszerű hulladékkezelési rendszerekkel ellátott- és a szennyvízgyűjtési rendszerekkel ellátott lakások aránya eléri a 80%-ot, valamint ahol a megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakások aránya eléri a 100%-t.62 A célkitűzés alá az egészséges, tiszta települések prioritás tartozik, melynek céljainak eléréséhez és nyomon követéséhez a prioritás szintű indikátorok a következőek:

61 62

www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf 61

A települési hulladék mennyisége a kezelés módja szerint (Anyagában hasznosított vagy komposztált / Termikusan hasznosított / Égetett / Lerakott) egy főre jutó mennyisége:

5. táblázat: Hulladék indikátorok Mértékegység: kg/fő/év

Kiindulási érték

KEOP eredményéül várható célérték

Összes hazai fejlesztés által várható célérték

Kezelési mód

2007

2015

Anyagában hasznosított (komposztált is) Termikusan hasznosított Égetett Lerakott

160

159

250

0 42 310

22 42 289

22 42 270

Saját szerk. www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf 140.o. alapján (2010.10.22.)

Az indikátor azt méri, hogy milyen mértékben sikerült a hasznosítás és égetés arányát növelni, a lerakással szemben a hulladék felhasználáson belül. Az anyagában hasznosított hulladék 2007-es kiinduló értéke több mint kétszerese az előző időszakokban mért értékeknek, ez azzal magyarázható, hogy az ISPA forrásból finanszírozott megvalósult projektek elkezdtek működni. A termikusan hasznosított hulladék felhasználás rendszerét ki kell építeni, az égetett hulladékok felhasználását a károsanyag-kibocsátás végett nem lehet növelni, a lerakott hulladék mennyiségét pedig csökkenteni kell. A KEOP és a hazai fejlesztések által a célértékek várható eredménye, amennyiben teljesülnek, kielégítő eredményt hozhat.

A hulladékgazdálkodási projektek száma: Az indikátor 2007-es kiinduló értéke a 0, a célérték pedig 60 db projekt megvalósítása a 2015-ös évig bezárólag. A félidei eredmények alapján kétséges az indikátor teljesülése, mivel 11 pályázat érkezett be jelenleg, amiből csupán 2 került támogatásra.

A szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya: Az indikátor azt méri, hogy milyen mértékben sikerült a lakásokat korszerű szennyvízgyűjtési rendszerekkel ellátni a KEOP intézkedései által. Kiindulási értékül a 2005-ös 65%-os ellátottság szolgál, célul pedig a 80%-os érték elérését tűzi ki a program 2015ig. A fejlesztések révén várhatóan teljesülni fog a 15% tervezet növekedés.

62

A közcsatornán elvezetett szennyvíz legalább biológiailag tisztított hányada: Az indikátor azt méri, hogy a KEOP fejlesztések által milyen mértékben sikerült a közcsatorna hálózatban begyűjtött szennyvizet minimum második fokozatú tisztítással megtisztítani. A kiindulási értéket itt is a 2005-ös év adja melyben 66%-os arány volt, ezzel szemben a célérték a 2015-ös időszakra a 100% elérése. A 2007-es időszaktól kezdődően rengeteg szennyvíztisztító létesítmény épült, illetve került korszerűsítésre, tehát e projektek révén várhatóan elérhető lesz a teljes 100%-os arány elérése.

A szennyvízkezelési projektekben érintett lakosság: Az indikátor azokra a lakosokra vonatkozik, akiket sikerült korszerű szennyvízgyűjtési rendszerrel ellátni, a 2007-es kiinduló érték a 0 volt, a célérték pedig a 2015ös időszakra 1,3 millió lakos elérése a megvalósult projektek által. Az előző indikátornál említett projektek hatásaként reális a célindikátor értékének a megvalósulása vagy akár a túlszárnyalása. A megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok száma: Az indikátor kiinduló értékét a 2002-es 7,46 millió fős érték adja, a célérték pedig a 9,38 millió fős ellátottság elérése. A 2015-re becsült 9,8 milliós hazai lakossághoz viszonyítva ez elég nagy vállalás, figyelembe véve azt, hogy a 2002-es évhez képest a vízminőség jelentős mértékben romlott hazánkban, a vízhálózati rendszer öregedésének és sérüléseinek következtében.63 Az értékvédelem és megőrzés célkitűzés hozzájárul hazánk vizeinek és ökoszisztémáinak védelméhez, a fenntartható természeti erőforrás és területhasználat, a környezeti károsodás megelőzés és a természetes rendszerek és a bioszféra megtartásának a révén. A célkitűzés programszintű indikátorai a következőek: 

A jó állapotot elért víztestek aránya felszíni és felszín alatti víztestek vonatkozásában,



Az árvízkár ellen kielégítően (előírások szerint) védett lakosok száma és aránya az érintettek számához viszonyítva,



Az élőhely

védelmi

irányelv

mellékletein szereplő

természetvédelmi helyzetének összesített változása. 63

www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf adatok alapján 63

élőhelyek és

fajok

Az első kettő indikátor a Vizeink jó kezelése prioritás keretében kerül mérésre, a harmadik pedig a Természeti értékeink jó kezelése prioritás keretében.

A vizeink jó kezelése prioritás indikátorai:

A jó állapotot elért víztestek aránya felszíni és felszín alatti víztestek vonatkozásában: Az indikátor azt méri, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek milyen arányban érték el az élethez megfelelő ökológiai állapotot. A kiinduló értékeket 2004-es adatok szolgáltatják, a felszíni vizek esetében a hidromorfológiai kockázat alapján 55%-ról 65%-ra kell növelni a jó vizek arányát, kémiai kockázat alapján pedig 38%-ról 62%-ra. A felszín alatti vizek esetében a kémiai kockázat alapján 57%-ról 59%-ra kell növelni a jó vizek arányát, a mennyiségi kockázat alapján pedig 97%-ról 98%-ra. A felszín alatti vizek esetében azért kisebbek a célértékek, mert ezek állapotának a befolyásolása jóval nehezebb és komplexebb feladat, mint a felszíniek esetében. Az árvízkár ellen kielégítően védett lakosok száma és aránya az érintettek számához viszonyítva: Az indikátor azt méri, hogy a hozzávetőlegesen 2.3 millió árvízveszélynek kitett ember közül hogyan változik a védetté vált emberek aránya. A 2006-os kiindulási érték 940 000 embert tett ki, a célérték pedig 2015-re 1,63 millió ember védetté tétele, ami az összes veszélyeztetett ember 71%-át teszi ki. Ezen indikátor teljesülése fokozott figyelmet követel, mivel napjainkban egyre súlyosabb károk keletkeznek hazánkban az árvizek következtében. Az érintett területek lakosságának a védettsége elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósuljanak a program fő célkitűzései.

Az árvízvédelmi projektek száma: Az indikátor 2007-es kiinduló értéke 0, a célérték 2015-re 40 projekt megvalósítása. Jelenleg már közel a célérték felét kitevő projekt valósult meg az árvízvédelem terén, amiből következtethetően az indikátor jelentős mértékben teljesülni fog. Ennek dacára az árvízvédelmi helyzet nem javul olyan mértékben, mint amennyire kellene (minden évben hatalmas károk keletkeznek az árvizek által).

64

6. táblázat: További vizeink jó kezelése prioritás indikátorok Kiindulási érték Célérték 2006 2007 2015

Indikátor

A kiemelten kezelt víztestekre vonatkozóan az ökológiai állapotban beállt változás [%] A rekultivált hulladéklerakók száma [db] Kármentesített (felszín alatti vizet is magába foglaló) szennyezett földtani közeg térfogata [ezer m3]

2755

0

50

0

1500

0

3305

Saját szerk. www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf 145.o alapján (2010.10.22.)

A rekultivált hulladéklerakók esetében hozzávetőlegesen 2232 db lerakó helyreállítása lenne szükséges, tehát a célindikátor túlteljesítése által lehetne csak megfelelő eredményt elérni. A kármentesített közeg esetében az indikátor eredményének meghatározásához az akciótervben kumulált adatokból ki kell vonni a 2006-os adatokat, így azonban az egyes szakaszok eredményeit nem lehet kellő hatékonysággal nyomon követni.

A természeti értékeink jó kezelése prioritás indikátorai:

7. táblázat: Természeti értékeink jó kezelése indikátorok Indikátor

Az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének összesített változása [%] Az élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága [ha] Az infrastrukturális fejlesztéssel érintett, természetközeli erdő- és mezőgazdálkodás feltételeit kielégítő területek nagysága Az élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága [ha]

Kiindulási érték 2006 2007

Célérték 2013 2015

100

110

0

30200

0

180000

Saját szerk. www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf 143.o alapján (2010.10.22.)

Az első indikátor esetében a tagországoknak 6 évente jelentést kell készíteni az élőhelyek és fajok helyzetéről. A jelentés összesített paraméter által jellemez, ami kedvező, kedvezőtlen, illetve köztes értéket vehet fel, ez alapján képezhető le az indikátor, ami a 65

fajok és az élőhelyek helyzetének változását mutatja. Ez az indikátor azonban nehezen értelmezhető és tökéletesen pontos értéket nem tud szolgáltatni a változásokkal kapcsolatban. A második és harmadik indikátor esetében a célértékek sokkal konkrétabbak, mint az első esetében, azonban a természeti értékek védelme nem valósul meg továbbra se kellő hatékonysággal. A helyreállított illetve fejlesztett területeken felül kiemelt figyelmet kellene fordítani a meglévő területek megóvására, tehát a károk orvoslásáról a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt. 64 A megelőzés, takarékosság, hatékonyság célkitűzés hozzájárul a gazdaság fejlesztése során a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez a társadalom és a környezet közötti harmónia kialakításával (melynek lényege a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek bővítése), a szennyezés és a hulladéktermelés megelőzése, a zöld és öko termékek népszerűsítése és a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználása által. A célkitűzés program szintű indikátorai: 

A megújuló energia részaránya a villamosenergia felhasználáson belül,



Energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energia-felhasználás).

Az első indikátor a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás keretében kerül mérésre, a második indikátor pedig a hatékony energia-felhasználás prioritás keretében.

A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás indikátorai:

A megújuló energia részaránya a villamosenergia felhasználáson belül: A kiinduló érték a 2005-ös 4,6%, a célérték csak a KEOP eredményéül 2010-re 5,4%, 2015-re pedig 6,5%, az összes hazai fejlesztés tekintetében pedig 2010-re 6,3%, 2015-re pedig 8,7%. Figyelembe véve az előző időszak eredményeit ezek a célértékek jól teljesíthetőnek tűnnek. A közeljövőben tervezett szél, illetve napelem telepek létesítése nagyban hozzájárul majd az indikátor teljesüléséhez.

64

www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf adatok alapján 66

8. táblázat: További megújuló energiaforrás növelése prioritás indikátorok Kiindulási érték Célérték 2007 2015

Indikátor

A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés [GWh/év]

0

1169

A megújuló energiahordozó felhasználás [PJ/év]

0

41

A megújuló energia fejlesztési projektek száma

0

600

Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [kt/év]

0

3134

Saját szerk. www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf 146.o alapján (2010.10.22.)

Az első és a második indikátor esetében a vállalások valószínűsíthetően teljesülni fognak köszönhetően az egyre növekvő beruházásoknak és projekteknek a

megújuló

energiaforrások területén. A megújuló energiafejlesztési projektek száma indikátor esetében elérhetőnek tűnik a 2015-ös 600-as célérték, mivel jelenleg több mint 400 pályázat érkezett be a félidőben, ebből közel 81 pályázat nyert támogatást és remélhetőleg ez a szám nőni fog, azonban a projektek nagy volumene miatt lassú a megvalósulás. Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mérésére szolgáló indikátor azt méri, hogy az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások elterjedését szolgáló 2007-2013-as fejlesztések hatására 2015-re milyen mértékben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége. Az elkövetkező időszakok fejlesztéseinek hatására az indikátor kielégítő értéket produkálhat, azonban az egyéb forrásokból származó gázkibocsátás miatt összességében nem csökken kellő mértékben az üvegházhatású gázok aránya.

A hatékony energia-felhasználás prioritásindikátorai: Az energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energia-felhasználás): A kiinduló érték 2004-es 534 kgoe/1000 Euro, a cél a 2015-ös 350-es érték elérése, mely az EU átlaghoz viszonyítva könnyen elérhető vállalásnak tűnik.

Az energiahatékonyság révén megtakarított energiahordozók: Az indikátor kiindulási értéke a 2007-es 0 érték, a célérték 2015-re 11 PJ/év a hazai adottságok miatt kétséges az indikátor teljesülése. 67

A fenntartható életmód és fogyasztás prioritás indikátorai: A -Meggyőződéses- környezetvédők aránya az EUROBAROMETER felmérése szerint: Az indikátor azon emberek arányát méri, akik néha vagy gyakran erőfeszítést tesznek környezetük védelme érdekében és meggyőződésük szerint hatásos, amit tesznek. A kiindulási érték a 2004-es 12%-os érték, a célérték pedig a 2015-ös 22% elérése. Ez az indikátor olyan szempontból hiányos, hogy nincs nevesítve konkrétan, hogy milyen területen belül kell vizsgálni a meggyőződéses környezetvédők arányát. Ezen felül a 10%os növekedés, melyet célul tűztek ki nem jár kellő hatással a környezetre nézve a megvalósulás esetén. A kampányok és mintaprojektek elérési mutatója a tudatformáló tevékenység típusa szerint: 9. táblázat: Kampányok és mintaprojektek eredménye Részvétel minősége (ezer fő) Rövid táv/ Passzív részvétel Rövid táv/ Aktív részvétel Hosszú táv/ Passzív részvétel Hosszú táv/ Aktív részvétel

Kiindulási érték Célérték 2007 2015 0 70000 0 120 0 20000 0 10

Saját szerk. www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf 148.o alapján (2010.10.22.)

Ez az indikátor azt méri, hogy az egyes fenntartható fejlődést és fogyasztást népszerűsítő kampányok és rendezvények, illetve mintaprojektek hány embert értek el. A célértékek kumulatív módon kerültek meghatározásra, tehát egy ember annyiszor szerepel, ahányszor találkozott

a

fenntarthatósági

szempontokat

népszerűsítő

kommunikációs

tevékenységekkel. Az indikátor célértékei szélsőségek között mozognak és nem túl relevánsak, az elérendő emberek tervezett száma túl nagy az ország lakosságához viszonyítva, a tényleges eredményes elérés pedig túl kevés, értem ez alatt, hogy 10 000 ember elérése, mely gyakorlatilag a hazai lakosság 1 % alatt van, nem elégséges ahhoz, hogy a környezeti fenntarthatóság fogalma hatékonyan beépüljön a társadalomba. Ezen indikátor esetében véleményem szerint sokkal reálisabb értékeket kellett volna meghatározni, az előző időszakokból ugyan nem voltak hatékonyan felhasználható eredmények, azonban a jövőben célszerű lesz ezeket az értékeket hatékonysági és relevancia szempontból is felülvizsgálni. 65 65

www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf adatok alapján 68

4.2.3.3 KEOP összegzés A KEOP indikátorrendszere, sokat fejlődött a KIOP rendszeréhez képest, a fő indikátorok esetében mindenhol megadásra kerültek a konkrét kiindulási értékek, így az eredményesség mérése hatékonyabban tud megvalósulni. Sok esetben a kiinduló értékek nem épültek teljesen aktuális adatokra, ezért a várt eredmények nem tükrözik pontosan a környezeti fenntarthatósági kritériumok sikerességét. A jövőben fontos cél az indikátorok alapjául szolgáló adatok aktuális értékeinek meghatározása és nyilvántartása annak érdekében, hogy megfelelő hatékonyságú eredmények születhessenek. Az indikátorok között még mindig szerepelnek olyan elemek, melyeknek teljes mértékben releváns mérése szinte lehetetlen, ilyenek például az ökoszisztémával és biodiverzitással kapcsolatos indikátorok. A KEOP sikeresen lefedi az EU környezetvédelmi politikájának a fő és a jelen időszakra vonatkozó környezeti és fenntarthatósági elvárásait, azonban gyengeségnek róható fel a környezeti fenntarthatóság szempontjából, hogy a megvalósuló fejlesztések egy része csővégi megoldás, mely a környezetre káros hatásokat más káros hatásokká alakítja át, így a káros hatások nem megszüntetésre és megelőzésre kerülnek, hanem bizonyos szinten konzerválódnak. Ezen elhárító intézkedések azonban szükségesek ahhoz, hogy hosszú távon eredmények legyenek elérhetőek. A gazdasági fejlődés problémáit folyamatosan orvosolni kell, ezek mellett a megelőző intézkedések számát folyamatos mértékben kell növelni, míg nem teljes mértékben a megelőzés és az alternatív technológiák alkalmazása fog előtérbe kerülni a jövőben. Fontos feladat lenne értékelni, hogy a környezeti intézkedések milyen hatást gyakoroltak a társadalomra, mivel az egész rendszer alapja a társadalom és a környezetvédelem összehangolása lenne. Tehát ahhoz, hogy a jövőben jelentős eredményeket érjenek el a fejlesztések, el kell érni, hogy a programok javítsák a társadalom környezeti állapotát és ezzel együtt a társadalom tudatos magatartása is javítsa a környezet állapotát. Az SKV elvégzése segítséget nyújtott és nyújt a jövőben a program környezeti fenntarthatóságának érvényesítéséhez és fokozásához. Az SKV eredményeképpen a helyzetértékelésekbe bekerült a következetes ok-okozati összefüggés láncoknak a bemutatása, tehát, hogy az egyes környezeti terhelő tényezők honnan eredeztethetőek, milyen szinten állnak és a fejlesztések megvalósulása után milyen változásokon, illetve javulásokon mennek keresztül. A környezeti problémák gyakorlatilag mind az emberiség és a társadalom tevékenységei által alakultak ki. A társadalom termel, fogyaszt, éli az életét 69

és ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódóan energiát használ fel. Ezekből következően alakul ki a levegő és a vizek szennyezése, a hulladék növekedése, az árvizek, katasztrófák kialakulása, valamint a környezet és az élővilág pusztulása. Az intézkedések ezekre a károkra koncentrálva mennek végbe, annak érdekében, hogy a jövőben a helyzet ne romoljon, sőt javulás induljon be a különböző területeken. A csővégi megoldások tekintetében az egyik fő probléma a hulladékkezelésen belül a hulladék égetés problémaköre, tehát a lerakott hulladék arányának csökkentése érdekében nem elfogadható a hulladékégetés arányának növelése, mivel a légszennyezés miatt nem kapcsolódik a környezeti

fenntarthatóság

eléréséhez

(az

indikátorok

között

látható,

hogy

e

hulladékkezelési eszköz nem kerül növelésre). Az eredmények és tapasztalatok hatékony értékelése végett fontos a rendszeres ellenőrzés és a visszacsatolás rendszerének kialakítása. A 2006-os ex-ante értékelés és a 2009-2010-es időszaki végrehajtási felülvizsgálást követően 2015-2016-ban sort kell keríteni az utólagos értékelésre. Ezeken felül évente fenntarthatósági értékeléseket kell készíteni és ezek eredményeit folyamatosan implantálni kell a megvalósításokba. Talán az egyik legfontosabb dolog a KEOP esetében, a környezeti fenntarthatósági célkitűzéseinek és szemléleteinek kiterjesztése az ÚMFT kapcsolódó OP-jeibe. 66 Pozitív módon a Környezeti Hatásvizsgálatok elvégzése a KEOP esetében kötelező elem a támogatások

elnyeréséhez.

A

KEOP-ban

negatívumként

merül

fel,

hogy

a

természetvédelem prioritás nem kap kellő támogatást, pedig hazánk EU szinten is kiemelkedő biológiai sokféleséggel és ökoszisztémával rendelkezik. Az intézkedésre fordított összeg azonban megfelel az EU irányelveknek, tehát nincsenek e tekintetben szankciók, amik nyomatékosítanák az intézkedés mértékének fokozását.

66

www.nfu.hu/download/8474/KEOP_SKV.pdf (2010.10.30.) 70

5. Befejezés és összegzés A környezetvédelem és a hozzá kapcsolódó intézkedésrendszer kialakulása hosszú utat tett meg mind az Európai Unióban mind pedig Magyarországon, a fontosságának felismerésétől egészen a napjainkban megvalósuló konkrét intézkedésekig. Elméleti megközelítésben az EU és az EU-ra építve hazánk is sikeresen megalkotta a környezeti politikáját és a politikának megvalósulására szolgáló eszközrendszert. Az elmúlt évtizedekben a környezetet terhelő és károsító hatások egyre nagyobb mértékben fokozódtak, ezért feltétlenül szükség volt ezek kezelése. Hazánk jelentős mértékű EU forrásokból részesül a régiók fejlesztésére és ezen belül a környezeti károk orvoslására és megelőzésére. A környezetpolitika gyakorlatba átültetése jelenleg haladó stádiumban van, azonban, mint azt a szakdolgozatban bemutattam, a rendszernek vannak hiányosságai és gyengeségei egyaránt. A legfőbb gondot, mint erre már többször utaltam, az jelenti, hogy a környezetpolitika és a fenntartható fejlődés nincs megfelelő komolysággal kezelve. A marketing szerepe a környezetvédelemnek, valamint a látszólagos intézkedések komoly gondot jelentenek. Problémát jelent ezeken felül a társadalom környezettudatosságának alacsony volta, és ehhez kapcsolódóan az is, hogy a politika, a megvalósító szervek és az emberek nem képesek együttesen tökéletes összhangban fellépni a környezet érdekében. A fenntartható fejlődés fogalmával csak a társadalom kis százaléka van tisztában, így hogy is várhatná el bárki, hogy a környezeti fenntarthatósági elvek hatékonyan kerüljenek megvalósításra. Ha a társadalom felismerné a fenntartható fejlődésben rejlő lehetőségeket és elkezdené alkalmazni ezeket, komoly fejlődés lenne elérhető minden téren. Abban az esetben, ha a projektek eleve környezettudatosan készülnének, akkor a pályázatokat koordináló szerveknek egyfajta rendszerező és segítő feladatuk lenne, hogy még inkább fokozzák az eleve kitűzött környezeti célok hatékonyságát. Sokat jelente az is, hogy a gazdaság, az állam tegyen azért, hogy a környezetbarát termékek és technológiák ne legyenek jóval drágábbak, mint a hagyományos eljárásokkal készült termékek. Az új technológiák az újdonságukból fakadóan érthetően drágábbak a régebbieknél, de különböző intézkedések által egyensúlyba lehetne hozni az árakat. Ha a környezetbarát termékek és szolgáltatások megfizethetőbbek lennének, mint a hagyományos társaik, akkor a társadalom is elkezdené használni őket. Példaképpen az autók száma egyre nő a városokban és vidéken egyaránt, de a hibrid technológiás autók száma nem nő jelentős

71

mértékben a magas ár következtében. Az újrahasznosított papír esetében gyakorlatilag ugyan ez a helyzet áll fenn. Az Operatív Programok közel minden területet lefednek, ahol fejlesztéseket lehet végrehajtani. A KEOP keretében gyakorlatilag az összes főbb környezeti probléma orvoslására lehetőség van, a többi OP pedig kiterjesztheti a fenntartható fejlődést az összes többi területre, mind a gazdaságban, mind pedig a társadalomban. Azonban, amíg a környezetvédelem nem terjed ki a társadalom és az ország egészére, addig a programok hatékonysága nem lesz megfelelő. A környezetvédelmet elengedhetetlen komplex módon kezelni ahhoz, hogy a kitűzött célok és a megvalósított programok ténylegesen hozzájáruljanak a környezet állapotának a változásához. Nagyon fontos feladatnak tartom a KEOP keretében és az elkövetkező OP-k esetében még több környezeti fenntarthatóságot népszerűsítő rendezvény lebonyolítását, annak érdekében, hogy az évek során egyre nagyobb mértékben nőjön az emberek informáltsága a fenntarthatósággal és az ezzel kapcsolatos fejlesztési forrásokkal kapcsolatban. Ezen felül, ha sikerül a társadalom kellő hányadát elérni és informálni, fontos feladat lenne a mostaninál szélesebb körben bevonni a társadalmat az OP-k készítési folyamatába. A

projektek

eredményessége

és

kapcsolódása

a

környezetvédelemhez

és

a

fenntarthatósághoz nagyban azon áll, hogy az emberek, illetve a cégek tisztában vannak-e, hogy mit vállalnak és a projektek révén milyen változások következnek be. Ezzel együtt az eredményességre és nyomon követésre szolgáló indikátorokat is környezeti szempontból hatékonyabbá kellene formálni, (olyan szempontból nézve, hogy ne legyenek nehezen vagy túl könnyen teljesíthető, illetve értelmezhetetlen indikátorok), valamint az ellenőrzési rendszert is ennek megfelelően kellene fejleszteni. Már a KIOP esetében is nehezen volt mérhető a konkrét környezeti intézkedések hatékonysága, a KEOP esetében az indikátorrendszer javult, de a környezetvédelmi fenntarthatósági kritériumok betartása az egyéb OP-k esetének továbbra sem járul hozzá hatékonyan a környezetvédelemhez. Az egyes programokban célszerű lenne pályázatokra szabni a környezeti fenntarthatósági kritériumokat, ezen felül a projekt specifikus kritériumok használata is előnyős lehetne. Ezen változások révén javulhatna a fenntarthatósági kritériumok megítélése, olyan szempontból nézve, hogyha a projekt szempontjából nézve relevánsabb adatokat kellene megadni, akkor sokkal nagyobb lehetne a hajlandóság ezek megvalósítására és egyúttal nőhetne a hatékonyáguk is.

72

6. Irodalomjegyzék Nyomtatott források (könyvek, kiadványok, rendeletek): 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet (egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról)

A Tanács 1083/2006/EK Rendelete: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

BALÁSHÁZY László; Berndt Mihály; Karcza Mariann; Kovács Endre; Markó Csaba; Popelyák Pál; Vécseiné Czégér Zsuzsanna: Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén- vállalkozóknak, Európa füzetek, Gyomai Kner Nyomda Rt., Budapest 2003

BÁNDI Gyula; Erdey György; Pomázi István; Horváth Zsuzsanna: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999-2001 (második, átdolgozott kiadás, 2001)

HORVÁTH Gyula: Európai regionális politika, Dialóg Campus Kiadó, 1988, 2003 (2. változatlan utánnyomás)

HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007

MAGDA Róbert; Bisztriczky József; Csutora Mária; Marjainé Szerényi Zsuzsanna; Hajdú Istvánné; Lakner Zoltán: A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 2001

MEDVÉNÉ Szabad Katalin; Buzás G.; Fabula L.; Hazayné L. É.; Hubai J.; Kerekes S.; Kobjakov Zs.; Kovács K.; Mocsy F.; Vass S.: A környezet-gazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest 2005

73

Respect Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság konzorciuma: 2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése, 3. kiegészített zárójelentés, Budapest, 2007

SZILVÁCSKU Zsolt: Stratégiai környezeti vizsgálatok gyakorlata az Európai Unióban Vitaregnat Bt., Budapest 2003

TÖRZSÖK Éva: Üzleti környezet az Európai Unióban, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Kamara Print Kft., Budapest, 2002 (átdolgozott kiadás)

Internetes források (tanulmányok, dokumentumok, weblapok): 5let: Magyarország 5 éve az Európai Unió tagja- Fejlesztések, 2009 http://193.224.242.5/EuropeDirect/tartalom/5let/fejlesztesek.pdf (2010.10.17.)

A Handbook on Environmental Assessment of Regional Development Plans and EU Structural Funds Programmes- STRUCTURAL FUNDS AND ENVIRONMENTAL ASSESSMENT, 1998

http://ec.europa.eu/environment/eia/sea-guidelines/handbook-full-

text-part2.pdf (2010.10.12.)

A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal, 2008 http://www.nfu.hu/download/17316/KIOP_kornyezetvedelem_ertekeles.pdf (2010.10.14.)

A Környezet és Energia Operatív Program környezeti vizsgálata www.nfu.hu/download/8474/KEOP_SKV.pdf (2010.10.30.) A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja- LIFE program http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_562 (2010.10.01.)

A Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 (archív) http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 (2010.10.14.)

74

Előcsatlakozási Alapok http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok (2010.10.10.) „Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” című intézkedés értékelése KorzóSzeged Kft., 2008 http://www.nfu.hu/download/17269/KIOP_energiagazdalkodas_ertekeles.pdf (2010.10.14.)

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program 2004-2006 www.kulturpont.hu/docs/KIOP.doc (2010.10.14.)

KIOP indikátorok - módszertani javaslatok és indikátorok aktuális értékei, EX ANTE Tanácsadó Iroda, 2008 http://www.nfu.hu/download/17270/KIOP_indikator_eretekeles.pdf (2010.10.16.) KISS Ágnes: Környezeti fenntarthatóság az EU regionális politikájában – a hazai gazdaságfejlesztési programok tapasztalatai, Sopron 2009, http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2009/2009_KissAgnes _d.pdf (2010.09.28.)

Kohéziós és regionális politika 2007-2013 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140 (2010.10.11.)

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 www.nfu.hu/download/1768/KEOP_070628_Hu.pdf (2010.10.22.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Jelentés az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (1997-2002) végrehajtásának értékeléséről www.kvvm.hu/cimg/documents/jelentes_NKP_I.doc (2010.10.02.)

Környezetvédelmi politika az EU-ban http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=160 (2010.09.27.)

75

Környezetvédelmi politika Magyarországon http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=161 (2010.10.02.)

Magyarország – 2007–2013. évi operatív program: „Környezet és Energia” operatív program http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20080327_kornyezet_es_ener gia_hu.htm (2010.10.27.)

Nemzeti Fejlesztési Terv- Környezeti Fenntarthatósági Útmutató -EU támogatásokra pályázók és értékelők számára, 2005. http://nfm.gov.hu/data/cms1727892/kornyezeti_fenntarthatosagi.pdf (2010.10.14.)

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008, Szignet Kft., Budapest, 2004 http://www.rec.hu/Dokumentumok/NKP-II.pdf (2010.10.02.) Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/nkp/2009-2014_NKP_hatarozat.pdf (2010.10.04.)

Regionális Politika - strukturális és kohéziós alapok http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 (2010.10.10.) SZALAY Zoltán: Környezetpolitika, Győr, 1998 http://www.sze.hu/~szalayz/KornyPol.pdf (2010.10.02.)

Új Magyarország Fejlesztési Terv - 2007-2013 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139 (2010.10.16.) ÚMFT- Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez, 2008 www.nfu.hu/download/11956/%7B12%7D_FF_Utmutato.pdf (2010.10.23)

Zöld Fejlesztéspolitikai Munkacsoport: Környezet– és természetvédő társadalmi szervezetek fejlesztéspolitikai munkacsoportja véleménye az Új Magyarország Fejlesztési Tervről http://www.mtvsz.hu/dynamic/regpUMFTkornyvelemeny.pdf (2010.10.16.) 76

Egyéb forrás: OFA HÁLOZAT Közép-Magyarországi Regionális Iroda – Szociális szövetkezetek fenntarthatóságának és esélyegyenlőségi

szempontjainak tervezése,

vállalások

a

pályázatok benyújtása során; Előadó: Hárs Vera programirányító – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HEP IH- 2010.11.09.

77

7. Ábra és táblázat jegyzék Ábrák: 1. ábra: Az SKV megvalósulása ...................................................................................... 34 2. ábra: Összes támogatási megoszlás az Operatív Programokon belül ............................ 50 3. ábra: KEOP regionális támogatási megoszlás .............................................................. 59

Táblázatok: 1. táblázat: A KIOP által érintett háztartások száma (kumulálva)..................................... 44 2. táblázat: KIOP NATURA 2000 projektek ................................................................... 45 3. táblázat: KIOP energetika indikátorok ......................................................................... 46 4. táblázat: KEOP prioritási támogatás megoszlás ........................................................... 58 5. táblázat: Hulladék indikátorok ..................................................................................... 62 6. táblázat: További vizeink jó kezelése prioritás indikátorok .......................................... 65 7. táblázat: Természeti értékeink jó kezelése indikátorok ................................................ 65 8. táblázat: További megújuló energiaforrás növelése prioritás indikátorok ..................... 67 9. táblázat: Kampányok és mintaprojektek eredménye .................................................... 68

78