BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI SZAK NAPPALI TAGOZAT SZÁLLÍTMÁNYOZÁS-LOGISZTIKA SZAKIRÁNY
A BELSPED TEAM LOGISTIC ZRT. TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZŐ VIZSGÁLATA
KÉSZÍTETTE: KISARI ÁGNES
BUDAPEST, 2011.
1
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik szakdolgozatom készítéséhez odaadó, hatékony segítséget nyújtottak. Belső konzulensemnek: Áts Júlia főiskolai docens
Külső konzulensemnek: Hegyi Hunor
A BELSPED TEAM LOGISTIC Zrt. dolgozóinak
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .......................................................................................................... 6 2. A szállítmányozás rövid története .................................................................8 3. Mi a különbség a szállítmányozás és fuvarozás között? ............................. 9 4. Mi is a gyűjtőszállítmányozás? .................................................................... 11 4.1 A gyűjtőforgalom feltételei ....................................................................... 12 4.2 A gyűjtőszállítmányozás folyamata ......................................................... 13 4.3 A gyűjtőforgalom sajátosságai .................................................................. 13 4.4 A gyűjtőforgalom előnyei, hátrányai ......................................................... 14 5. A magyar áruszállítási teljesítmény alakulása 2006 és 2010 között ......... 14 6. A magyar kis-és közepes nagyságú fuvarozó cégek általános helyzete .... 18 7. A hazai logisztikai teljesítmény értékelése .................................................. 20 8. Belsped Team Logistic Zrt. bemutatása ...................................................... 21 8.1 A vállalat jelene ......................................................................................... 21 8.2 A vállalat történeti áttekintése ................................................................... 22 8.3 A vállalat szerkezeti felépítése .................................................................. 24 8.4 A Belsped Team Logistic Zrt. tevékenységének bemutatása .................... 25 8.4.1 Belföldi szállítmányozás......................................................................... 25 8.4.2 Nemzetközi szállítmányozás .................................................................. 27 8.4.3 Légi szállítmányozás .............................................................................. 29 8.4.4 Gyűjtő szállítmányozás .......................................................................... 30 8.4.5 Konténer forgalom .................................................................................. 30 8.4.6 Raktári tevékenység, vámraktározás ...................................................... 30 8.4.7 Teljes körű vámügyintézés .................................................................... 33 8.4.8 Speciális szolgáltatások .......................................................................... 34 8.5 A Belsped Team Logistic Zrt. tevékenységének folyamata ...................... 35 9.Külkereskedelmi kapcsolatok és hatásaik ...................................................... 39 9.1 Németország .............................................................................................. 39 9.2 Svédország ................................................................................................. 41 9.3 Dánia.......................................................................................................... 41 9.4 Egyesült Királyság..................................................................................... 42 9.5 Olaszország................................................................................................ 43 10. Megbízások alakulása, főbb partnerek ........................................................ 43 11. A cég árbevételének alakulása ...................................................................... 44 12. A BTL helyzetelemzése a SWOT analízis módszerével ............................. 46 13. A Belsped Team Logistic Zrt. vállalati teljesítményét befolyásoló tényező értékelése, észrevételek, javaslatok .............................................................. 50 13.1 Marketing tanácsadás, marketing logisztika .............................................. 50 13.2 Az akvirálás, mint a profitnövelés egyik lehetősége ................................. 53 13.3 Az ISO 9001 Minőségirányítási rendszer bevezetésének előnyei ............. 55 13.4 A partner- és kooperatív kapcsolatok menedzselése és fejlesztése ........... 56 13.5 Javaslatok a cég pénzügyi gazdálkodásához kontrollálására, tervezhetőségére ....................................................................................... 57 13.6 Szakmai szervezeti tagságából származó előnyök .................................... 58 3
13.7 13.8 14.
Felelős vállalat, felelős logisztika, mint a versenyképesség távlati forrása62 Uniós pályázatok a logisztikában .............................................................. 62 Befejezés ................................................................................................... 64 Irodalomjegyzék ...................................................................................... 66
4
Ábrajegyzék 1.ábra: A szállítmányozói és fuvarozói gyűjtőforgalom összehasonlítása 2.ábra: A gyűjtőszállítmányozás folyamata 3.ábra: A belföldi szállított árutömeg árutonna szerinti megoszlása 4.ábra: A nemzetközi szállított árutömeg árutonna szerinti megoszlása 5.ábra: A belföldi szállított árutömeg közlekedési ág szerinti megoszlása 6.ábra: A nemzetközi szállított árutömeg közlekedési ág szerinti megoszlása 7.ábra: Magyarország export és import megoszlása termékcsoportok szerint 8.ábra: A cég szerkezeti felépítése 9.ábra: Budapest teherforgalmi zónái és célforgalmas úthálózata 10. ábra: A forgalom országonkénti megoszlása 11. ábra: Árbevétel alakulása a 2007-es bázisévhez viszonyítva 12. ábra: A cég SWOT elemzése
5
1. Bevezetés
Szakdolgozatomban a Belsped Team Logistic Zrt. tevékenységének elemző vizsgálatát végzem. Én 2011. január eleje óta dolgozom a cégnél. Megpályáztam a meghirdetett logisztikai ügyintéző munkakört. A cégnél töltött első két hónap alatt sikerült a cég teljes tevékenységi körét megismerni. Egyre több észrevételem, javaslatom fogalmazódott meg a cég működésével kapcsolatban. Ekkor határoztam el, hogy a cég elemzéséből szeretném írni a szakdolgozatomat. Szándékomat az ügyvezető igazgatóasszonnyal közöltem, aki helyeselte döntésemet. Biztosított arról, hogy minden rendelkezésre álló adattal segíti munkámat, annál is inkább, mert egy friss elemző vizsgálat hasznos lesz a cégnek. Segít a távlati célok megfogalmazásában, valamint a heti rendszerességgel tartott meetingeken észrevételeimet, javaslataimat a kollektívával ismertetjük, értékeljük, megvitatjuk. A Belsped Team Logistic Zrt. (rövidítve BTL) mintegy 70 éves szakmai múlttal rendelkező
szállítmányozó
és
egyben
fuvarozó
vállalkozás.
Dolgozatomat
a
szállítmányozás rövid történetével indítom. Majd mindjárt a következő részben ismertetem a szállítmányozás és fuvarozás közötti különbséget. Mivel a cég fő tevékenységének a gyűjtőszállítmányozás tekinthető, ezért ennek elméleti bemutatása következik. A cég kettős funkciójából adódóan, működését, üzletfejlesztését alapvetően befolyásolja a magyar fuvarozási piac általános helyzete. Ezt a belföldi és nemzetközi áruszállítás árutömegének összehasonlításával illetve a közlekedési ágak közötti megoszlásuk bemutatásával kezdem. Mivel a kis-közép, de még a nagy logisztikai cégek gazdasági helyzetét is alapvetően meghatározza Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszere, az export és import aránya, ezért ezeket a mutatókat grafikus ábrázolásban is megjelenítettem. Részletesen elemzem a kis-és közepes méretű logisztikai vállalkozások nehézségeit, a többi EU-s konkurenciával szembeni hátrányait. A hazai logisztika teljesítményének LPI (Logistic Performance Index) szerinti besorolása híven tükrözi a felvetett problémákat.
Dolgozatom második nagyobb egységében bemutatom a Belsped Team Logistic Zrt.-t. A vállalat jelenével kezdtem, de fontosnak tartom a - fellelhető forrásadatok alapján 6
általam összeállított- teljes cégtörténet ismertetését is. Hiszen a múltból erednek a jelen tevékenység tradíciói, a kollektíva összetartásának gyökerei. Ezt követi a vállalati szervezeti felépítése, majd a cég tevékenységi területeinek részletes bemutatása. A területek ismertetésénél mindenütt feltüntetem, hogy az adott feladatkörben a cég milyen funkcióban, milyen felelősségi körrel látja el a szolgáltatást. A fuvarszervezés folyamatát az ajánlatkéréstől a számla kiállításáig részletesen ismertetem, mert ezzel is hangsúlyozni kívánom, hogy a cég üzleti fejlődése szempontjából a profi fuvarszervezés alapvető fontosságú. A cég külkereskedelmi kapcsolatrendszerének bemutatása előtt fontosnak találtam ismertetni Magyarország általános külgazdasági kapcsolatait, azokkal az országokkal, amelyek a BTL legfontosabb partnerországai. Az elmúlt 10 év külgazdasági eredményeit ismertetem, sok esetben utalok a jelenlegi gazdasági válság hatásaira. Ezt követően elemzem a 2010es megbízások alakulását, majd a cég utolsó 3 évének árbevételi tendenciáit. A dolgozat harmadik nagy egységében a BTL helyzetelemzését vizsgálom a SWOT analízis módszerével. Az analízis szempontjain végighaladva ismertetem a BTL erősségét, gyengeségét, a cég előtt álló lehetőségeket és veszélyeket. Mindezek alapján megadom a cég tevékenységének értékelését, mindazokat az észrevételeket és javaslatokat, ami szerintem és az áttekintett szakirodalom szerint szükséges a BTL üzletfejlesztéséhez.
A felsorolt lehetőségek ismertetésénél törekedtem a cég belső
sajátosságait és a külső körülményeket együttesen feltárni. Elemzem a marketing tanácsadás fontosságát, bemutatom a Marketing Reform program bevezetésének menetét, mely a cég számára helyes marketing logisztikát eredményezhet. Ezt követően részletesen
ismertetem
az
akvirálást,
mint
a
cég
profitnövelésének
egyik
legcélravezetőbb lehetőségét. A régi partnerkapcsolatok megtartása, az új vevőkör bővítése- a versenyképesség- szempontjából az ISO 9001:2000 Minőségirányítási Rendszer bevezetése, hatékony működtetése alapvető fontosságú. A költségek tervezhetősége, a cég pillanatnyi pénzügyi helyzetének pontos ismerete elengedhetetlen a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az utolsó szempontok között, de korántsem utolsó sorban a szakmai tagságból származó előnyökre és a logisztikai Uniós pályázati „lehetőségekre” hívom fel a figyelmet.
7
2. A szállítmányozás rövid története A szállítmányozás gyökerei visszanyúlnak az ókorba. Már Babilonban volt olyan kereskedő réteg, aki saját költségére, rizikójára küldeményt küldött a Vörös-tengeren át. A szállítmányozó fogalmának kialakulása Észak-Olaszország tartományaiban kezdődött. A speditőr szó maga is olasz eredetű, a „spedire” küldeni szóból származik. Lényeges változás a szállítmányozásban a XIX. században következett be, amikor a gazdasági életben jelentős változások történtek. A gőzgép feltalálása magával hozta a vasutak kiépítését, mely forradalmasította a fuvarozást. A fuvarozási feladatok sokrétűsége miatt újabb és gyorsabb szállítási útvonalakat kellett keresni, amit a kereskedők egyedül már nem tudtak megtalálni. Így újabb szállítmányozó cégekre volt szükség, akik újabb területeket kapcsoltak be a szállítmányozásba, így alakultak ki a nagyobb fuvarozó, átrakó és raktározó cégek. Magyarországon 1920-ig főleg a nagy külföldi cégek leányvállalatai dolgoztak, de volt néhány kisebb magyar tulajdonú cég is. A közúti teherforgalom kialakulása a két világháború közé tehető.A Masped Magyar Általános Szállítmányozási Vállalatot.1948ban alapították meg. A külkereskedelmet államosították, nagyobb külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, melyeket különböző áruk kereskedelmére szakosítottak. Ezeknek a vállalatoknak azonban előírták a MASPED igénybevételét. A Magyar Szállítmányozók Egyesülete 1989-ben jött létre. Alapító tagok voltak: MASPED, Raabersped, Voláncamion, Hungarocargo, Technosped. A rendszerváltás idején gyökeres változást eredményezett a monopóliumok megszűnése. Elegendő tőkével, bármilyen szakmai előélet nélkül lehetett szállítmányozói vagy fuvarozói tevékenységet kezdeni, akár egy kamionnal is.1 Az EU csatlakozás után 4 évvel 15400 társas és 14000 egyéni logisztikai szolgáltató vállalkozást regisztráltak Magyarországon, mely 2004-hez képest az egyéni vállalkozásoknál 44.6%-os csökkenést jelentett. Ugyanezen időszakban a társas vállalkozások számának közel 21,6 %-kal emelkedett.
1
Erdélyi Kálmán, Nikischer József, Dr. Tátrai Anna: Nemzetközi szállítmányozás I. (Magyar Közlekedési Kiadó 2002) 6-7. oldal
8
A vállalkozások 75%-a fuvarozó, jóval több, mint 10 %-a szállítmányozó, postai futárszolgáltatást végzők pedig a piac kb. 6%-át adják. A KSH adatai szerint a regisztrált vállalkozások, mintegy háromnegyede működik ténylegesen. A logisztikai szolgáltató piacnak a vizsgált időszakban átlagosan 28,5 %-át adták a közúti fuvarozók, 23,3%- át a szállítmányozók, 14,3 %-át a vasúti szállítás, 8,5%-át a szállítást segítő tevékenységek és 9,6%-át a postai és futárpostai tevékenységek.2 A közúti fuvarozásban az EU-csatlakozás óta jelentősen nőtt a verseny. A logisztika területén kiemelkedő teljesítményt ért el a Waberer’s, MASPED csoport, DELOG, Révész, BI-KA, és Horváth Rudolf. A vasúti áruszállítást a MÁV CARGO Zrt. és a GySEV uralta. A kialakult piaci helyzetre alapvető befolyást gyakorolt a négy jelentős privatizáció: -
a MÁV CARGO-é, melyet a Rail Cargo Ausztria vett meg
-
a Malévé, mely részben a Vnyesekonombank tulajdona. A magyar állam 2010ben 95%-os tulajdonjoggal visszavásárolta a Vnyesekonombank pedig hitelezővé minősült.
-
Budapest Airport-é (75 évre bérbe adott), mely jelenleg a Hotchiefé
-
Budapesti Szabadkikötőjé, melynek többségi tulajdonosa a Waberer’s Holding Zrt.2
3. Mi a különbség a szállítmányozás és fuvarozás között? A köznapi életben gyakran összekeveredik ez a két kifejezés, sokszor a köztük lévő különbség
nem
teljesen
szembetűnő.
Szakmai
szempontból
fontos
e
kettő
megkülönböztetése. A szállítmányozás egy szellemi tevékenység, ahol a szállítmányozó mintegy közvetítői szerepkört lát el. Kiterjedt partnerhálózata segítségével megszervezi az adott áru szállításának módját, továbbá biztosítja a szükséges feltételeket, miközben végig a megbízó érdekeit képviseli. .
2
Gecse Gergely: Loginfo. Magyar Logisztikai Egyesület 2009. 19 évfolyam 2. szám.12-
14 oldal.
9
A fuvarozás tevékenysége viszont maga a kiszállítási művelet, az áru helyváltoztatása. A kiszállítás a legtöbbször saját tehergépkocsival történik. A két tevékenységgel kapcsolatos jogszabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A szállítmányozás fogalma a PTK XLIII. fejezet 514.§(1) és (2): „a szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre.” A fuvarozás fogalmát a PTK. XLI 488. § (1) és (2): „a fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele jelenti a fuvarozás elvállalását.” A 489 § (1): „ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét.” A szállítmányozás jogszabályi rögzítése az 514-521. §-ig terjed. A felek jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok közül kiemelném az 516. § (1) (2), mely szerint „a szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak.” Fontosak még az Egyéb Rendelkezések, különösen az 521. § (3) pontja, mely szerint a „szállítmányozó szerződéseire és más jogcselekményeire a bizomány, a küldemény kezelésére, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A fuvarozás jogszabályi hátterét a 488- 505.§-ig tartalmazza. A fuvaroztatónak az adott fuvarozási feladat megszervezéséhez megfelelő fuvarpiaci információkkal, jogszabályi ismeretekkel kell rendelkeznie. Cége érdekeit szem előtt tartva költségminimalizálásra és magas színvonalú komplex vevőkiszolgálásra törekszik. Így az ellátási és elosztási anyagforgalom biztosításának módja – saját gépkocsi vagy külső szolgáltató bevonása- az adott cég vezetésének stratégiai döntésétől függ. Számos 10
nagyvállalat saját logisztikai szervezeti egységgel rendelkezik. A rendszeres áruszállítási igényekre keretszerződéseket köt, a logisztika két, fent ismertetett alapelvének érvényre juttatásával. Az esetek túlnyomó többségében szállítmányozó cégeket bíznak meg, akik kiterjedt partnerkapcsolataik révén sok, ismert minden szempontból megbízható, a feladó elvárásait maximálisan teljesítő fuvarozói körrel rendelkeznek. Ebből adódóan kedvező alkupozícióban vannak. További előny, hogy nem teljes rakomány esetén a gyűjtőforgalom szervezéséhez is a legtöbb fuvarpiaci információval és rutinnal rendelkeznek. A fuvaroztatónak az elektronikus fuvarbörzék igénybevételével fuvarozók keresésére, versenyeztetésére is lehetőségük van. A szállítmányozói és fuvarozói gyűjtőforgalom összehasonlítását az alábbi táblázatban foglaltam össze. 1.ábra Szempontok
Szállítmányozói gyűjtő
Fuvarozói gyűjtő
forgalom
rendszeres
eseti
fuvareszköz megrakása
gyűjtőpont
fuvarozónként külön
fuvareszköz kirakása
gyűjtőpont
címzetteknél
fuvarokmány
gyűjtő CMR+ rakjegyzék
tételenként külön CMR
fuvarköltség
díjszabás szerint
megállapodás szerint
fajlagos fuvarköltség
magasabb
alacsonyabb
fuvarozási idő
hosszabb a kezelési idő miatt
rövidebb
tervezhetőség
jó
alig
Forrás: Logisztikai Funkciók óravázlat
4. Mi is a gyűjtőszállítmányozás? A kereskedelemben gyakran előfordul, hogy olyan árukat kell fuvarozni, melyek nem tesznek ki egy fuvareszközt. Ilyenkor a fuvarozó csak nagyon magas díj ellenében vállalja a fuvarozást. Ugyanakkor, ha a fuvaroztató beleegyezik abba, hogy áruját más árujával együtt fuvarozzák, akkor a díj sokkal alacsonyabb lehet. Ezen elképzelés indokolta a gyűjtőforgalom elterjedését. A gyűjtőforgalom tehát azonos irányba feladott, egy fuvareszközt megtölteni nem képes áruk továbbítása céljából szervezett összetett
11
tevékenység, mely magas fokú szervezettséget, és széles körű adminisztrációs tevékenységet igényel. A gyűjtőforgalmat úgy szokták emlegetni, mint a szállítmányozói tevékenység klasszikus formáját, melynek kezdete időben egybeesik a szállítmányozás kialakulásával. A gyűjtőszállítmányozás létrejötte egy német vasúti díjszabás változására vezethető vissza, ahol a darabárut elkezdték megkülönböztetni a kocsirakománytól. A speditőrök összegyűjtötték a különböző feladóktól származó darabárukat, és az egyirányú tételekből kocsirakományt képeztek. A kocsirakomány fuvardíja lényegesen alacsonyabb volt, mint a darabárué. A vasúti gyűjtőszállítmányozás a hatvanas évekig élte fénykorát, majd a közúti fuvarozás előtérbe kerülésével hamarosan csökkent a jelentősége.
4.1 A gyűjtőforgalom feltételei
A megfelelő árumennyiség: mivel a gyűjtőforgalomnak magas az állandó költsége, csak akkor lehet gyűjtőforgalmat szervezni, ha elegendő árumennyiség áll rendelkezésre.
A megfelelő raktár: szükség van egy raktárra, ahol a járat indítása előtt és érkezése után az árukat tárolni lehet. A raktárnak a megbízók által jól hozzáférhető helyen kell lenni.
A külföldi gyűjtőpont: a gyűjtőpontot egy olyan helyen kell létrehozni, ahol sok kis mennyiségű árufeladásra van igény. Kétféle gyűjtőpont létezik. Az egyik közlekedési csomópontban létesített gyűjtőpont, mely kikötőkben, fővárosokban, határok közelében található. Ennek legnagyobb előnye, hogy a kiegészítő fuvarozók számára jól hozzáférhető, hátránya viszonyt, hogy a megbízótól távol vannak. A másik típusú külföldi gyűjtőpont, mely a megbízók közelében található. Ennek előnye, hogy a kisebb a feladó és a címzett közötti távolság, ugyanakkor nehezebb a megfelelő árumennyiséget összegyűjteni a kevés számú közeli megbízó miatt.
A külföldi speditőr partner: fontos, hogy jó kapcsolatai legyenek, mind a helyi fuvarozókkal, mind a hatóságokkal. Még ennél is fontosabb, hogy felelős magatartású, megbízható legyen, továbbá, hogy kedvező díjtétellel dolgozzon.
12
4.2 A gyűjtőszállítmányozás folyamata A gyűjtőszállítmányozás folyamatát, szereplőit az 2. ábra szemlélteti. 2.ábra eladó (feladó)
fuvarozó
indító gyűjtőspeditőr (szállítmányozó)
fuvarozó
fogadó gyűjtőspeditőr ( szállítmányozó)
fuvarozó
vevő (címzett)
Forrás: Erdélyi Kálmán, Nikischer József, Dr. Tátrai Anna: Nemzetközi szállítmányozás I. (Magyar Közlekedési Kiadó 2002) 102. oldal Ebben a folyamatban három fuvarozó és két szállítmányozó vesz részt, ugyanakkor napjainkban egyre gyakoribb megoldás, hogy a szállítmányozó fuvarozóként is fellép, azaz az indító gyűjtőszállítmányozó végzi az áru befuvarozását az eladótól gyűjtőraktárába vagy a fogadó gyűjtőszállítmányozó szállítja ki az árut a címzettnek. Az indító gyűjtő speditőr az eladó áruját bejuttatja a saját raktárába. A küldemény betárolásakor az árut egy ún. betárolási jeggyel látják el, mely tartalmazza az áru helyét a raktárban. Az áru a raktárban marad a következő gyűjtőjárat indításáig, ez idő alatt gondoskodni kell a küldemény állagának megóvásától. Majd a gyűjtőfuvar összeállítása következik. Azok a küldemények kerülnek egy fuvareszközbe, melynek rendeltetési helyei azonosak, vagy közel esnek egymáshoz. Az áruk fuvareszközbe való berakása során több szempontot is figyelembe kell venni. Az árukat úgy kell a kocsira rakni, hogy a rakfelület egyformán terhelődjön, illetve figyelni kell még az engedélyezett terhelhetőségre. Veszélyes áruk nem rakhatók egymásra. A két gyűjtőpont közötti fuvarozást olyan fuvareszközzel kell megoldani, melynek kapacitása gazdaságosan kihasznált, így költséget lehet megtakarítani. A küldemény megérkezése után a fogadó speditőr rövid ideig tárolja az árut a raktárába, végül pedig eljuttatja a címzettnek.
4.3 A gyűjtőforgalom sajátosságai Nem minden áruból lehet gyűjtőforgalmat képezni. Olyan árukat érdemes szállítani, mely darabáru, más küldeményekkel együtt összerakható, nem túl nagyméretű, nem nagy értékű. Az értékes áruknál gondot jelenthet, hogy a többi áruval egy raktérbe kerül, így nincs rá mód, hogy a fuvarozó felügyelje az árut. Romlandó árut, élő állatot sem tanácsos gyűjtőforgalomban szállítani, hiszen a járatok menetrend szerint, általában 13
hetente egy alkalommal indulnak. További probléma az állatok elkülönítése a gyűjtőjáratú fuvareszközön nem megoldható. Vannak olyan veszélyes áruk, melyeket egyáltalán nem lehet gyűjtőforgalomba továbbítani. A veszélyes áruk szállítására EU irányelvek, illetve a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról Szóló Európai Megállapodás (ADR) előírásai vonatkoznak. 4.4 A gyűjtőforgalom előnyei és hátrányai A kedvező díjtételű fuvarozás feltétele a jól kihasznált fuvareszköz kapacitás. Minél több árut fuvaroznak egyszerre, az egységi árura eső díj annál kisebb lesz. A gyűjtőforgalom előnye az is, hogy a díjak rögzítettek, így nem függnek az aktuális piaci helyzettől. A menetrendszerűségnek köszönhetően, az indulási időpontok előre ismertek, így a megbízók előre tervezhetik árufeladásukat. A szállítmányozó kapcsolatai megkönnyítik a gyors és olcsó fuvarozást. Fontos szempont, hogy az árut két gyűjtőpont között nem rakják át, így csökken az árusérülés veszélye. Nem minden áru fuvarozható gyűjtőforgalomba, kizárt áruk például a veszélyes, gyorsan romló, nagy értékű küldemények. A menetrendszerűség gátolja a sürgős továbbítást.
5. A magyar áruszállítási teljesítmény alakulása 2006 és 2010 között A magyar árufuvarozás belföldi és nemzetközi áruszállításának árutonna szerinti megoszlását a 3.-4. ábra mutatja. 3. ábra
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 14
Az 3. ábrán látható, hogy a vizsgált időszakban, 2007-ben volt a legnagyobb a belföldi áruszállítás mennyisége. A 2009-es év mennyiségén már látszanak a 2008 októberében bekövetkezett válság jelei. A belföldön szállított árutömeg csökkenése 2010- ben tovább folytatódott. A 2010-es érték már csak mintegy 75 %-a 2006- os évnek, illetve 86 %-a a 2009-es évinek. Ugyanezen időszak nemzetközi forgalomban szállított mennyiségeit a 4. sz. ábrán tüntettem fel. Itt is a „rekord év” a 2007-es év, ami korrelációban van azzal, hogy a magyar külkereskedelemben is ez az év számított rekordnak. A gazdasági válság hatását, a visszaesett nemzetközi fuvarforgalmat híven tükrözi a 2009-es év adata. A 2007-es évre vonatkoztatva ez a visszaesés 15 %, ami megegyezik az egyes iparágak átlagos termelés visszaesésével. A 2010-es évben a belföldi forgalomhoz hasonlítva a nemzetközi forgalom biztatóbban alakult. Ezen a területen már egy 10%-os növekedés történt, ami jelzi, hogy egyes nyugat-európai országokban a termelés –elsősorban, ami Magyarországnak a legfontosabb Németországban -„belendült”. 4.ábra
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
15
A magyar árufuvarozás belföldi és nemzetközi árutömegének közlekedési ágak szerinti megoszlását az 5.-6. ábra mutatja. 5.ábra Belföldi szállított árutömeg közlekedési ág szerinti megoszlása 233183
218170
231915
202055
171600
2006
2007
2008
2009
2010
14000 12000 10000 8000 6000
4000 2000 0
vasúti
közúti
csővezetékes
vízi
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A belföldi áruszállítás közlekedési ágak szerinti megoszlásából látható, hogy a vizsgált időszakban a közúton történt áruszállítás mennyisége, mintegy 20-szorosa a vasúti áruszállításnak. A magyarországi vasúti áruszállítás háttérbe szorulásának több oka van. A vasúti szállítás lassúsága mellett fontos tényező a magyar vasúti hálózat elavult szerkezete, a MÁV rugalmatlansága, sok esetben megbízhatatlansága. A belföldi vasúti áruszállítás „rangsorához” az is hozzájárul, hogy egy útirányba nehéz több vagonnyi árutömeget összeszedni. Az amúgy is hosszabb vasúti menetidőhöz még hozzájárul, hogy sokszor a célállomáson teherautókba kell átrakodni az árut, majd ezt követően érkezik meg a címzetthez. Ez utóbbi szállítás önmaga egy külön közúti fuvarszervezést igényel. Ez a kombinált áruszállítás tehát sokszor nem tud versenyképes lenni egy „csak” közúti fuvarozással. A gazdasági válság hatására a bekövetkezett termelés visszaesés a raktári készletek minimalizálására kényszerítette a termelő cégeket, így előtérbe kerültek a kisebb tételű közúti szállítások. Nyugat- Európa nemzetközi vasúti hálózatára és a külföldi vasúti társaságokra a fenti megállapítások nem általánosítható. A szállított árutömeg alapján, a vasúton szállított árutömeg 2006 és 2008 között 2-1,5 szerese a közútinak. A nemzetközi szállításban a 2008-as gazdasági válság hatása nemcsak az árutömeg csökkenésében mutatkozik meg, hanem a közlekedési ágak közötti árumegoszlás arányában is. 16
6. ábra
Nemzetközi áruszállítás- árutonna közlekedési ág szerinti megoszlása 25000 20000 15000 10000
5000 0 2006
2007 közúti
2008 vasúti
2009
csővezetékes
2010
vízi
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Általánosan lecsökkent a termelési és a fogyasztási volumen, így a kisebb árumennyiségek számára a közút kedvezőbbnek bizonyult. Ez a körülmény, a vasúton szállított árumennyiség csökkenésével egy időben a közúti szállítás volumenének növekedését eredményezte. Végül a 2009-es évben a vasúti és közúti áruszállítás már szinte azonos volumenű. A 2010-es évben már érezhető a „kilábalási” tendencia, ami a vasúti szállításnak „szerzett” árutömeg növekedést. A csővezetékes - és vízi szállítás helyzete a belföldi (5. ábra) és a nemzetközi (6. ábra) fuvarozásban a vizsgált időszakban szignifikáns változást nem mutatott. Talán azt érdemes megemlíteni, hogy 2010-ben a nemzetközi szállításban a vízi szállítás mennyisége az előző évekhez képest növekedett. Remélhetőleg ez a növekedés a további években is folytatódik, hiszen a környezetbarát vízi áruszállítás növekedése, talán csökkentené
a
magyarországi
közúti
tranzitforgalom
okozta
növekvő
levegőszennyezettséget és útkárosodást. A magyar export és import termékcsoport szerinti megoszlását 2006 és 2010 között a 7. ábrán mutatom be. A magyarországi behozatal és kivitel termékcsoportok szerinti megoszlásában a vizsgált időszakban számottevő változás nem történt. A gépek és berendezések aránya mindkét esetben a teljes termékcsoport 50-52 %- át teszi ki. A gépipari termékeken belülnemzetközi összehasonlításban is- magas a high –tech termékek aránya. Ezek exportja 17
minden évben meghaladta az import mértékét. A válság hatása a 2009-es évben egyértelműen kimutatható. A 2010-ben induló „kilábalást” is jól tükrözik a 2010-es év adatai. A feldolgozott termékek esetén 2006-2008 között a behozatal egyértelműen nagyobb volt, mint a kivitel. A 2009-es és 2010-es adatok szerint közel azonos volt az export és import mennyiség. Bíztató adat, hogy 2010-ben a kivitel már meghaladta a 2007-es év kiviteli értékét. 7. ábra Magyarország export és import megoszlása termékcsoportok szerint 20000 18000 16000
14000 12000 10000 8000 6000 4000
2000
2006 Élelmiszerek, italok, dohány Feldolgozott termékek
2007
2008
2009
Kivitel
Behozatal
Kivitel
Behozatal
Kivitel
Behozatal
Kivitel
Behozatal
Kivitel
Behozatal
0
2010
Nyersanyagok Gépek és szállítóeszközök
Energiahordozók
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az energiahordozók és nyersanyagok csoportjait tekintve, nincs jelentős változás a vizsgált időszakban. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetén a 2009-es és 2010 –es években már egyértelmű kiviteli aktívum mutatható ki. 6. A magyar kis-és közepes nagyságú fuvarozó cégek általános helyzete Magyarországon napjainkban körülbelül 19.000 cég foglalkozik közúti fuvarozással, melynek döntő többsége kis-és középvállalkozás. Ezt a tevékenységet körülbelül 68.000 haszongépjárművel, járművenként átlagosan 1,5 alkalmazottal végzik.3 A cégek közül 8000 vállalkozás nemzetközi fuvarozással is foglalkozik, 36.000-37.000 járművel.
3
http://mno.hu/portal/628019 18
Az elmúlt években viszonylag változatlan számú géppark mellett a járművek tonnakapacitása 20%-kal nőtt, ami abból adódott, hogy a cégek egyre inkább nagyobb méretű teherautókat üzemeltetnek, mint korábban. A 2008-as gazdasági válság hatására Európában és természetesen Magyarországon is tovább csökkent az úton lévő teherautók kihasználtsága. A válság alatt a nemzetközi forgalomban a teherautók 25 %-a üresen futott, hazánkban pedig az átlagos kapacitás kihasználtság csak 50 % körül mozgott.. A közúti szállítási piac 2008 őszétől folyamatosan szűkült. Először az építőipari megrendelések terén jelentkezett a visszaesés, itt 30 %-os csökkenés volt tapasztalható. A gépiparban az export 22%-kal, az import 32%-kal mérséklődött, a kereskedelemben pedig 49%-kal esett vissza a forgalom. Tény, hogy a közép-európai térségben a magyar fuvarozókra hárulnak a legnagyobb adóterhek. Például még egy szlovák cég 100 egységnyi pénzből 33 egységnyi adót fizet, addig egy magyar cég a 100 egységből 73 egységet4. Ugyanakkor a magyar fuvarozók kilométerenként 75-80 euro centes önköltséggel működnek a szomszédos országok 55 euro centjével szemben. Így a szlovák-, cseh-, lengyel-cégek a magyarországi vállalatoknak könnyen tudnak kedvezőbb árajánlatot adni, ezáltal biztos üzletet szerezni. A közúti fuvarozás helyzetének javítására a magyar fuvarozók versenyképességének növelésére 9 pontos „mértéktartó” javaslatcsomagot juttatott el a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a szakminisztériumhoz. Az eredetileg 30-35 pontos csomag helyett 2010 november 18-án a XII. Nemzetközi Közlekedési Konferencián csupán 9 intézkedést kértek sürgősen) 5 Ezek az alábbiak – kereskedelmi gázolajár alkalmazása. Ezt már a parlament el is fogadta. – biodízel jövedéki adójának csökkentése – vámkezelési szabályok áttekintése, módosítása – gépjárműadó mértékének csökkentése – az átírási illeték átgondolása – az új haszongépjárművek forgalomba helyezésének egyszerűsítése – a szakképzett gépkocsivezetők utánpótlása (szakképzés támogatása 4
http://www.scmonitor.hu/index.php?p=contents&cid=1005
5
(http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=38807:kilencpont os-javaslat-az-mkfe-tl-a-koezuti-fuvarozas-elenkitesere&catid=76:hazai-vonatkozasuhirek&Itemid=113 19
Magyarországon a jelenleg érvényes autópályadíj tételek az EU országokhoz képest jóval alacsonyabbak. A tranzitáló külföldi fuvarozó cégeknek ez jóval kisebb költséget okoz, mint a hazai fuvarozóknak. A tranzitforgalom okozta fokozott útkárosítás, valamint tetemes levegő szennyezettség növekedésből keletkező károk költségeit a befolyt összeg nem fedezi. Itt jegyzem meg, hogy Magyarország 2011 júniusáig kapott haladékot a levegő szállópor határérték túllépés megszüntetésére. A határidő letelte után tetemes bírságot kell fizetnünk a fenti határérték túllépés miatt. A levegő szállópor tartalmának legnagyobb része a közlekedésből származik. Még a legkorszerűbb tehergépjármű szennyezőanyag kibocsátása is legalább 10 szerese a személygépkocsi kibocsátásának. A Magyarországon több mint 1 millió tranzitállást hajtanak végre a külföldi kamionok. Ezért a logisztika területén is be kellene vezetni a „szennyező fizet elvet”. 7. A hazai logisztikai teljesítmény értékelése Végül, de messze nem utolsó sorban szeretnék néhány mondatot szánni az LPI-re (Logistics Performance Index). Ez egy logisztikai teljesítménymutató, mely 150 ország logisztikai versenyképességét mutatja. Egy multidimenzionális értékelés, melyben egy ötfokozatú mutatóval (1 a legrosszabb, 5 a legjobb) mérik a logisztikai teljesítményt. A logisztikai teljesítmény értéke a következő mutatókból áll össze: – vámengedélyeztetési folyamat hatékonysága – a kereskedelem és a közlekedés közötti infrastruktúra minősége – a küldemények versenyképes áron történő legegyszerűbb szállítása – logisztikai szolgáltatások versenyképessége és minősége – méri azon szállítmányok gyakoriságát, melyek a megállapodásban rögzített időpontban (késés nélkül) érkeznek a címzetthez.
Az LPI mutató, ami a Világbank megbízásából 2 évente készül, 150 országot rangsorol. Célja, hogy segítsen az országok előtt álló lehetőségek és feladatok összehangolásában, ami logisztikai teljesítményének növekedéséhez vezethet. A 2010-es év rangtáblázatának elején 1-es sorszámmal Németország áll. Teljesítménye, mint viszonyítási alap: 100 %. A rangsorban Magyarország az 52. helyen áll, mintegy 63.8 %- os teljesítménnyel. A Nyugat-európai országok és Olaszország az első 22 helyet 20
foglalja el. Csehország a 26. illetve Szlovákia a 38. helyen áll. Magyarország után Európában már csak a balkáni országok (54.;57), Románia (59.) és Bulgária (63.) áll6. Nagyon elgondolkodtató ez a rangsor, főleg ha összevetjük a 2007-es listával. Magyarország 2007-ben a 35. helyen állt, Csehország a 38. Szlovákia pedig az 50. helyen7. Az ellentétes tendenciák talán a magyarországi, csehországi és szlovákiai gazdasági mutatók eltérő alakulásával magyarázhatók. 8. A Belsped Team Logistic Zrt bemutatása 8.1 A vállalat jelene A Belsped Team Logistic Zrt teljes mértékben magyar tulajdonban lévő szállítmányozó és logisztikai tevékenységet folytató vállalkozás. A cég komplex logisztikai szolgáltatást nyújt ügyfelei számára, ami kiterjed a fuvarozás, raktározás, valamint áruelosztás teljes folyamatára Magyarországon és Európában egyaránt. Az alaptevékenységnek számító belföldi
és
nemzetközi
közúti
szállítmányozás
mellett
széleskörű
globális
partnerkapcsolatai révén felkészülten, kedvező költségek mellett szolgálja ki ügyfeleit, háztól-házig lebonyolítva szállítási feladatait. A cég, több mint egy évtizedes tradícióval rendelkezik az európai export és import irányú gyűjtőáruk és részrakományok célba juttatása terén. Gyűjtőkamionjai heti rendszerességgel indulnak Európa számos országába, mind például Németországba, Svédországba, Dániába, Nagy-Britanniába, Norvégiába,
Olaszországba,
Szlovéniába,
Lettországba
és
Litvániába.
Saját
gépkocsiparkja mellett válogatott, megbízható alvállalkozói csapat biztosítja a folyamatos minőségi fuvarozói hátteret. A Belsped Team Logistic Zrt. raktározási – logisztikai tevékenységét jól felszerelt, modern budapesti raktárában végzi, amelynek elhelyezkedése tökéletes a city-logisztikai munka ellátásához. A cég telephelyén a nemzetközi forgalom támogatására vámügynökséget működtet. A Belseped Team Logistic Zrt. megalakulásától 2008-ig töretlenül fejlődött és bővült. Mára már 25 munkatárs dolgozik a cégnél, akik kivétel nélkül jól képzett, elkötelezett, több nyelven beszélő szakemberek 6
http://siteresources.worldbank.org/INTTLF/Resources/LPI2010_for_web.pdf
7
http://siteresources.worldbank.org/INTTLF/Resources/lpireport.pdf
21
A cég TIR szállítmányozói és fuvarozói felelősségbiztosítással rendelkezik, amelyet a Generali-Providencia Biztosító Rt.-nél kötött, értéke 15 millió Ft. A Belsped Team Logistic Zrt. tagja a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének (NIT), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a Külgazdasági Szövetségnek, valamint az IATA-nak. A tevékenységeit a Magyar Általános Szállítmányozói Feltételek (MÁSZF) szerint végzi. Az abban külön nem szabályozott kérdésekben a PTK vonatkozó szabályai, valamint a Belsped Team Logistic Zrt. Üzleti Feltételei az irányadóak. Ebben pontosan meghatározza a díjait, információt ad a számlázási kérdésekről illetve minőségi előírásairól, amellyel munkáját végzi. A cég telephelye a Dél-Pesti üzleti Parkban a IX. kerület Táblás utca 36-38. szám alatt található. 8.2 A vállalat történeti áttekintése A
BTL
elődjének
a
BELSPED
vállalat
tekinthető.
Mint
Budapest
egyik
legtekintélyesebb fuvarozó cégének múltja a két világháború közötti időszakig vezethető vissza. Kezdetben szállító eszköze csupán a szekér volt. Az 50-es évek elején - több hasonló profilú vállalattal együtt- beolvadt a FŐSPED-be, annak egyik üzemegységét alkotva. A Fővárosi Szállítási Vállalat (FŐSPED) a 40-es évek végén alakult, mint első számú fővárosi szállítmányozó nagyvállalat. A megalapítás után nem sokkal, a nagyvállalaton belül üzemigazgatóságokat hoztak létre. Egyik ilyen üzemigazgatóság a FŐSPED TEHERTAXI lett. Az üzemegység a „tehertaxizást” gyorsaságával és pontosságával a személyi taxi vállalatokhoz hasonló színvonalon teljesítette. A Főspedbe beolvadt Belsped kis teherbírású gépkocsikkal való tehertaxi-fuvarozást, lakossági költöztetést, tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítását végezte. Emellett számos fontos közületi szállítási feladatot is ellátott. Az Országos Széchényi
Könyvtár
sok
millió
darabból
álló,
felbecsülhetetlen
értékű
könyvállományának átköltöztetését a Budai Várba a Belsped végezte. A rendkívüli feladat magas színvonalú elvégzéséért a cég kormányszintű elismerést kapott. A rendszerváltás idején a cég kivált a Fősped szervezetéből, és ismét Belped néven, önálló vállalatként folytatta működését. Az országban végbemenő kedvező gazdasági változások hatására új logisztikai üzletágak alakultak ki. Így az új Belsped bérautó szolgáltatást, belföldi-és nemzetközi szállítmányozást, külföldi költöztetést vállalt. Ekkor kezdte meg a cég a nemzetközi gyűjtőszállítmányozást. A Belsped 1992-ben 22
részvénytársasággá
alakult,
Belsped
Szállímányozó
és
Fuvarozó
Rt.
néven.
Tevékenységi körét közraktározási és vámügynöki szolgáltatással bővítette, majd két nyereséges év után (1994-ben) sor került a cég privatizációjára. Az új vezetőség a meglévő üzletágak továbbfejlesztése mellett egy logisztikai hálózat kialakítását tervezte. A cégen belül 1995-től légi szállítmányozási osztály is alakult, mely helyileg a ferihegyi repülőtér területén volt. Ezt követően 1998-ban újabb változás következett be a cég történetében: a tulajdonosok egy része kivált, és új céget alapított Belsped Team Logistic Kft.-néven, amely ugyan nem lett jogutódja a Belsped Szállítmányozó és Fuvarozó Rt.nek, de folytatta az Rt –beli tevékenységét. Megalakulása után tíz évvel a Belsped Team Logistic Kft átalakult Belsped Team Logistic Zrt.-vé. A folyamatos fejlődés, a logisztikai tevékenységekben elért sikerek után a BTL 2007 novemberében egy utazási irodát hozott létre, mely önálló üzletágként Belsped Travel néven szerepel. A Belsped Travel működési engedéllyel rendelkező regisztrált utazási iroda, nemzetközi utazásszervezési joggal, élén nagy szakmai múlttal rendelkező irodavezetővel. Célkitűzése, hogy olyan optimálisan és hatékonyan szervezze meg az ügyfelei üzleti és magánjellegű utazásait, hogy a luxus igényektől a költségérzékeny utakig egyaránt kínáljon lehetőségeket. Az utazási üzletág a stabil kapcsolatok kiépítésére, hosszú távú együttműködésre és sikeres üzletvitelre törekszik. Minőségi garanciákat a legnagyobb hazai utazási irodákat tömörítő MUISZ szervezeti tagsággal, Iparkamarai tagsággal, valamint nagy nemzetközi szövetségekben való részvétellel erősíti. Jelenleg két irodát működtet. Az egyik a központi telephelyen a Táblás utcai telephelyen, a másikat pedig a frekventált helyen lévő V. kerületben a Balassi Bálint utca 2/b alatt.
23
Az utazási iroda az idegenforgalom valamennyi szerteágazó szolgáltatásával áll magánszemélyek és vállalkozások rendelkezésére:
– utazásközvetítés: a cégnek közel 50 utazásszervezési irodával van jól működő kapcsolata – betegség, baleset, poggyász biztosítások kötése (AXA Biztosító, QBE Atlasz Biztosító, EUB Biztosító és Euro Mondial). – menetjegy-értékesítés (repülőjegy, vonatjegy, autóbuszjegy, hajójegy), – személygépkocsi kölcsönzés belföldön és külföldön egyaránt – repülőjegy és szállásfoglalások intézése – vízumügyintézés – belföldi és külföldi üzleti utak lebonyolítása – diákok utaztatása, kirándulások szervezése – céges és magán rendezvények megszervezése – külföldi koncertekre és sporteseményekre jegyek biztosítása.
8.3 A vállalat szerkezeti felépítése A Belsped Team Logistic Zrt.-nél jelenleg 25 fő dolgozik. A céghez tartozó utazási iroda (Belsped Travel) alkalmazottainak száma 4. Mindkét üzletágat az ügyvezető igazgató irányítja. A logisztikai üzletágat külön szállítmányozási és logisztikai igazgató vezeti. Mindkét üzletág pénzügyeit a pénzügyi csoport végzi, mely közvetlenül az ügyvezető igazgatóhoz tartozik. A szállítmányozási és logisztikai igazgató alatt helyezkedik el a fuvarozási- és raktározási részleg. A fuvarozás nemzetközi és belföldi egységekre tagozódik. A nemzetközi fuvarozás 6 divízióra (skandináv országok, Németország, Olaszország, Baltikum és Anglia, Csehország és Szlovákia, Görögország, Törökország, Románia) tagozódik. A logisztikai üzletághoz szervesen kapcsolódik a vámügyintézés.
24
A cég szerkezeti felépítését a 8. ábrán szemléltetem. 8.ábra
Ügyvezető Igazgató
Utazási Üzletág
Menetjegy értékesítés
Logisztikai Üzletág
Beutazás
Biztosítás
Szállítmányozási és logisztikai igazgató
Vámügyintézés
Raktározás
Fuvarozás
Belföldi
Nemzetközi
Skandináv országok
Pénzügy
Baltikum és Anglia
Németország
Csehország és Szlovákia
Olaszország
Görögország, Törökország, Románia
Forrás: Belsped Team Logistic Zrt. 8.4 A Belsped Team Logistic Zrt tevékenységének bemutatás Ebben a fejezetben mutatom be részletesen a cég főbb tevékenységeit, a belföldi szállítmányozást, a nemzetközi szállítmányozást, gyűjtő szállítmányozást, konténeres forgalmat, a raktári tevékenységet, és a speciális szolgáltatásokat. 8.4.1
Belföldi szállítmányozás
A BTL-nél a belföldi szállítmányozás alapvetően két szolgáltatási feladatkört foglal magába. Ezek közül a döntő volumenű az importból beérkező gyűjtőszállítmány árutömegének a címzettek telephelyére történő kiszállítása, illetve a feladóktól beérkező áruk exportra induló gyűjtőjárathoz való csatlakoztatása. A hazai beszűkült piac lehetőségek miatt viszonylag kevesebb az egy-egy termelő, kereskedelmi cég általi megbízás, mely napi szintű belföldi szállítmányozás. Ez
25
utóbbiakból adódó feladatokra és kötelezettségekre az éves keretszerződés pontjai az irányadóak. A BTL a partnercégek közötti keretszerződésekben szállítmányozó. Ha saját gépkocsival végzi a fuvarozást fuvarozói felelősséggel bír, míg ha alvállalkozót von be a feladat teljesítésére szállítmányozói felelősség terheli. Egy megbízható logisztikai cég alapfeladata a jogszabályok által előírt fuvarokmányok maradéktalan biztosítása. A belföldi árufuvarozást végző gépkocsi csak fuvarlevéllel vehet részt a fuvarozásban a KÁSZ, és az ezt szabályozó 2/1991. (I. 29.) Korm. rendelettel módosított 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 23. §-ának értelmében.8 A belföldi szállítmányozásban nem kötelező formális fuvarlevél használata, fuvarlevélként bármely olyan okmány alkalmazható, ami a következő adatokat tartalmazza: a felek megnevezése és címe az árura vonatkozó adatok (az áru mennyisége, származása, veszélyes áru esetében az ADR által előírt adatok illetve feltételek) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye és ideje
a fizetésre és annak módjára megállapodott feltételek
A megbízónak pontos információval kell szolgálnia az áru jellegéről, tömegéről és terjedelméről, a felvétel helyéről és időpontjáról. A veszélyes áruk fuvarozásánál elengedhetetlen az ADR-es jogszabályok pontos, naprakész ismerete. A jelenleg érvényben lévő, 2011-es ADR jogszabály változásait is figyelembe kell venni. Ez a jogszabályváltozás
kihangsúlyozza
a
szállítmányozó
felelősségét,
ugyanis
a
szállítmányozónak/ fuvarozónak meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozóan, az ADR-ben előírt minden információt átadott. Továbbá pontosította és kiterjesztette a „berakó” fogalmát. A „kirakóra” vonatkozó fogalom új. A felelősségi kör bővült az utóbbi két „szereplő” felelősségével.9
8
Dr. Magyari István: Szállítmányozási ismeretek. Kézirat 2005
9
http://hungarokamion.hu/2010/12/04/adr-2011-valtozasok-attekintese 26
A belföldi szállítmányozásnál a raktározásnak jelentős szerepe van. Az esetek többségében külföldről érkező árut nem fuvarozzák direkt a címzett telephelyére, hanem beszállítják a raktárba, és a belföldi autó szállítja tovább az árut. Ugyanez fordítva is igaz, amikor a küldeményt először befuvarozzák a budapesti raktárba, és a nemzetközi autó innen viszi tovább. A BTL alvállalkozó fuvarozói körét folyamatosan bővíti, így biztosítja a megbízók egyedi igényeinek minőségi kiszolgálását. 8.4.2
Nemzetközi szállítmányozás
A cég hetente indít 24 tonnás, 3,5 tonnás és 1,5 tonnás gépjárműveket Magyarországról Európa országaiba és vissza. Ilyenkor komplett rakományok és részrakományok fuvarozása történik, mely saját gépkocsival illetve megbízható alvállalkozók bevonásával szállítmányozói funkcióval valósul meg. A normál kereskedelmi áruk mellett vállalja az ADR-es, hűtést igénylő áruk, különleges, illetve túlméretes áruk továbbítását is. A nemzetközi szállítmányozás egy igen összetett feladat, mely mélyreható tájékozottságot igényel az áru megbízótól való felvételétől a címzettnek való kiszolgáltatásig. A nemzetközi területen megkülönböztetetten fontos a fuvarokmányok precíz, előírás szerinti kitöltése, hiszen a gyakorlatban az adott fuvar „nyereségének” jó része, rámehet a nemzetközi közúti ellenőrzések során tapasztalt nem megfelelőségek miatti szankciókra, bírságokra. A nemzetközi közúti fuvarozás okmánya a CMR (Convention on the Contract for the International Carriage of Goods by Road). A CMR szárazföldi típusú fuvarokmány. A CMR számos feladatot tölt be. Először is igazolja a feladó részére, hogy a fuvarozó átvette az árut azzal a kötelezettséggel, hogy elfuvarozza és kiszolgáltatja a címzettnek. Ugyanakkor igazolja a fuvarozó számára is, hogy az árut ki adta át fuvarozásra, kinek kell kiszolgáltatni. A fuvarlevél kitöltése a fuvaroztató feladata. A fuvarlevelet 3 eredeti példányban állítják ki, és azokat a feladó és a fuvarozó aláírja. A magyarországi gyakorlatban igazgatási célokra további három, így összesen 6 példányt állítanak ki. A fuvarlevél magyar-, angol- és német-nyelvű rovatokat tartalmaz.
27
A fuvarlevél első, piros színű példánya- mely a feladónál marad-igazolja a fuvarozási szerződés megkötését illetve a fuvarozó részéről az áru átvételét. A második, zöld színű példány a fuvarozóé, mely végig kíséri az árut. Ezen át a példányon ismeri el a címzett, hogy átvette az árut. A harmadik, kék színű példány az átvevőé, melyen ellenőrizheti a küldemény tartalmát illetve mennyiségét. A CMR fuvarlevél tartalma: – a feladó (neve, címe, országa) – az átvevő (neve, címe, országa) – az áru kiszolgáltatási helye (helység, ország) – az áru átvételének helye és időpontja (helység, ország, időpont) – mellékelt okmányok (áruszámla, EV, származást igazoló okmány, veszélyes áru esetében veszélyes áru nyilatkozat) – az árudarabok száma, jele, sorszám – az áru megnevezése,csomagolás módja – az áru bruttó súlya, térfogata, statisztikai száma – a feladó rendelkezései (vám-és egyéb hivatalos kezelés) – visszatérítés – fuvardíj fizetési rendelkezések – a fuvarozó neve, címe országa – további fuvarozók (név, cím, ország) – a fuvarozó fenntartásai és bejegyzései – fizetendő (feladó, pénznem, átvevő) – különleges megállapodások – kiállítás helye és időpontja – a feladó aláírása és bélyegzője – a fuvarozó aláírása és bélyegzője – az áru átvételének időpontja és az átvevő aláírása és bélyegzője – járműre vonatkozó adatok (jármű rendszáma, típusa, raksúlya)10
10
Erdélyi Kálmán, Nikischer József, Dr. Tátrai Anna: Nemzetközi szállítmányozás I. (Magyar Közlekedési Kiadó 2002) 79-82. oldal 28
Ezen felül szükség esetén a fuvarlevélre rávezethető: az átrakás tilalma, az utánvét összege, a feladó által vállalt költségek, az értékbevallás, a feladónak a fuvarozó számára adott rendelkezése az áru biztosítása ügyében, valamint a megegyezés szerinti fuvarozási határidő.
8.4.3
Légi szállítmányozás
A Belsped Team Logistic Zrt. 2010 decemberétől a cargo eladásokkal csatlakozott a magyarországi CASS-hoz, és egyben tagja lett a IATA kereskedelmi szervezetnek. A IATA egyik feladata a légi közlekedési kódok meghatározása, és karbantartása. Nyilvántartása az alábbiak szerint alakul: -3 betűs helyszínkód -2 betűs légitársaságkód - könyvelési kód, mely a légitársaságok dokumentumainak számozása. A légi szállítmányozást speditőrként végezik. A BTL célja, hogy a légitársaságokkal és ügynökségekkel
napi
szintű
kommunikációs
és
gyors,
kiterjedt
információs
kapcsolatrendszert működtessen. Az export, import szállítmányok lebonyolításakor a CCS rendszert használják. A CCS rendszer a légi fuvarozásban használt okmánytartalom egy egyszerűbb- iparági szinten elfogadott - elektronikus adatbázisra épül. A rendszer használata a légi fuvarozás valamennyi szereplőjének (feladó, címzett, speditőr, légitársaság, vámhivatal) igen előnyös, mert folyamatosan nyomon követhető az áru útja. A rendszer versenyhelyzetet teremt a speditőrök és a légitársaságok között, így az ügyfelek előnyös alkupozícióba kerülnek, mely jelentős ár illetve költség csökkenést eredményezhet részükre. A vámhivatal gyorsabb, és pontosabb információkhoz jut és így hatékonyan tudja végezni a vámkezeléseket, valamint a biztonsági átvilágításokat. A Belsped Team Logistic Zrt korábbi hagyományai, partnerkapcsolatai alapján e rövid idő alatt is jelentős megrendeléseket kapott. A 2011. május 9-13. között Münchenben megrendezésre
kerülő
partnerkapcsolatok
„speditőrök
megalapozására
találkozója” és
együttműködések bővítésére.
29
a
nagy
meglévő
lehetőséget speditőri,
nyújt
új
légitársasági
Gyűjtő szállítmányozás
8.4.4
A gyűjtő szállítmányozás alkotja a vállalat fő tevékenységét. Európa egész területén mindegy 18 partnercéggel, kiterjedt ügynöki hálózattal együttműködve szervezi meg a legoptimálisabb megoldásokat. A gyűjtőszállítmányozás terén, szállítmányozóként lép fel. Ennek megfelelően nemzetközi partnerkapcsolataival egyedi, konkrét, éves keretszerződést köt .A cég feladatköre- a minél teljesebb körű kiszolgálás érdekében- az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: A feladó partner által begyűjtött , a BTL telephelyére eljutatott áru raktározása, komissiózása, vámkezelése, a címzett értesítése az áru érkezéséről. Végezetül a cég elvégzi a címzett telephelyére történő árukiszállítást. Mind import mind export relációba heti rendszerességgel indulnak kamionok Németországba, Dániába, Svédországba, Olaszországba, Szlovéniába és NagyBritanniába. Gyűjtő szállítmányozásnál egy CMR fuvarlevelet állítanak ki, de ehhez csatolni kell a rakjegyzéket. A rakjegyzék árunemenként és címzettenként részletezi a küldemény tartalmát.
A fuvarokmányon az áru megnevezése gyűjtőáru, a melléklet pedig
rakjegyzék. 8.4.5
Konténerforgalom
Az FCL, LCL rakományok valamint gyűjtőáru továbbítását tengeren túli relációkban a BTL kikötői ügynökségei, valamint különböző hajóstársaságokon keresztül szervezi. Az ehhez tartozó adminisztratív tevékenységet, mint például a vámkezelést, hajóraklevél kiállítását illet házhoz szállítást is biztosít. A legjelentősebb forgalmat a következő kikötőkben bonyolítja: Hamburg, Bréma, Rotterdam, Koppenhága, Gdynia. 8.4.6
Raktári tevékenység, vámraktározás
A raktározás sajátos szerepet tölt be a kitermeléstől a felhasználásig terjedő komplex folyamat rendszerben. A raktárak a részfolyamatok összekötő elemei, amelyek a megelőző
és
a
követő
részfolyamatok
anyagáramlás
intenzitás
változásának
kiegyenlítése céljából árukészletet gyűjtenek, majd tovább adják. A raktározás tehát, valamely folyamatrendszer meghatározott technológiájú, technikai-és munka-erőigényű alrendszere, amely felszereléseivel a folyamatrendszer igények szerinti kiszolgálását végzi.
30
A raktározás fogalmából következően a raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk minőségét és mennyiségét veszteség nélkül megőrzik. Befogadóképességük, valamint mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást11. A cég raktára a 1097 Budapest, Táblás utca 36-38. (Dél-Pesti Üzleti Parkban található) a Lágymányosi Híd pesti hídfőjének közelében. Kiváló fekvésének köszönhetően mind az M5-ös, mint az M1-es autópálya, valamint a belváros is percek alatt megközelíthető. A cég telephelye a 12 tonnás korlátozás alá nem esik, így célforgalomba behajtható.12 A raktár fekvése tökéletes a city-logisztika tevékenység lebonyolítására. Így eleget tud tenni a city-logisztika főbb célkitűzéseinek, mint például növeli az egy járattal fuvarozandó küldemények számát, a járattervezés során jobban kihasználja a járművek kapacitását. A Belsped Team Logistic Zrt. korszerű raktárral rendelkezik. A raktár területe 750 m2, melynek hasznos raktere 680 m2. Valamennyi rakodási magasságú és felépítményű gépjármű fogadására és kiszolgálására alkalmas. A raktár rugalmasan járul hozzá a partnerek igényeinek kielégítéséhez, reggel 8-tól délután fél 5-ig van nyitva, előzetes egyeztetés esetén természetesen a további nyitva tartás is biztosított. A raktári tevékenység magába foglalja az áruk be-és kitárolását, a megrendelések előkészítését. A raktár árukészlete számítógépes nyilvántartás alapján követhető nyomon. A számítógépes készletnyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: az árura vonatkozó adatok (áru megnevezése, tömege) a beérkezésre vonatkozó adatok (beérkezés dátuma, mennyisége, beérkezés helye) kiadásra vonatkozó adatok (kiadás dátuma) A készletnyilvántartás lehetőséget biztosít az árumozgások folyamatos nyomon követésére, így a megbízókat folyamatosan tájékoztatni lehet.
11
Dr. Prezenszki József Logisztika 1(Bevezető fejezetek) Budapest. Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 2002. 130.oldal 12 http://www.parking.hu/dok/behajtasi_hozzajarulas/ervenyes_jogszabalyok/80_2008_110101_. pdf 31
A raktározásnak alapvetően 4 feladata van: 1. árubeszállítás, 2. tárolás, 3. komissiózás, 4. kitárolás a címzetthez. Az árut miután targonca segítségével leszedték a fuvareszközről betárolják a raktárba. A beérkezett áru azonosításra kerül, majd a kijelölt helyen hosszabb-rövidebb ideig szakszerűen tárolják. A tárolási idő alatt biztosítani kell az áru védelmet. Az áru nem sérülhet meg, nem keveredhet el.
A tárolt árukészlet után a megrendelőnek napi tárolási díjat számít fel a BTL, mely az ügyfél számláján külön raktározási díjként szerepel. A számlához mellékletként csatolják a havi árukészlet mozgását, változását. A komissiózás lényege, hogy a raktárban tárolt áruválasztékból összeállítják a megrendelés szerinti választékot. A komissiózás a raktározás kritikus folyamata, mivel a legtöbb élőmunka ráfordítást igényli. A komissiózás lehet egylépcsős és kétlépcsős. „ Az egylépcsős komissiózásnál a tárolási készletekből a megrendelőnként összeállított kiállítási jegyzék alapján történik a teljesítés. A kétlépcsős komissiózásnál a kiszedési ciklusok számának csökkentésére a tárolási készletből az ún. gyűjtőjegyzék alapján történik az árugyűjtés. A gyűjtőjegyzék több megrendelő azonos cikkelemekre vonatkozó megrendelését tartalmazza. E tételekből egy második lépcsőben történik a megrendelésenkénti szétválogatás.”13 A BTL-nél a komissiózás egylépcsős változata működik. A komissiózás helye szerint pedig a statikus módszert alkalmazzák. A megbízó igényeitől függően a cég átcsomagolási –és címkézési feladatokat is ellát.
13
Halászné Sípos Erzsébet: Logisztika-Logisztika Fejlesztési Központ, Budapest, Magyar Világ Kiadó1998
32
Az árukiszállítás magába foglalja az áru fuvareszközbe történő berakását, valamint a címzetthez történő eljuttatását. A cég elsőrendű feladatának tekinti, hogy ügyfeleihez az általa raktározott árukészlet igényelt mennyisége minél hamarabb és sérülésmentesen megérkezzen. A vámraktározás lényege, hogy a harmadik országból érkező árukat (nem Európai Uniós tagállam) az Áfa és egyéb termékimporthoz tartozó terhek megfizetése nélkül lehet raktározni. A BTL a raktár épületében elkülönített vámáru raktáregység található, ahol a megbízó a vámáruját elhelyezi, és a megbízók utasításai szerint a cég elvégzi a vámkezelést. 8.4.7
Teljes körű vámügyintézés
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a vámügyi szabályozások megváltoztak, új rendeletek léptek életbe. A csatlakozást követően a vámunió következtében valamennyi harmadik országból behozott, vagy oda kivitt áru tekintetében a közösségi jogszabályokat kell alkalmazni. A csatlakozás következménye, hogy az Unión belül áruk áramlása szabad lett, így a Magyarországra érkező áruk 90% a belföldi határt átlépve, nem igényelnek semmilyen vámkezelést. A cég teljes jogú vámügynökségként a következő szolgáltatásokat vállalja: teljes körű vámügyintézés, reexpediálás, intrastat ügyintézés, VPID szám bekérése, átmeneti megőrzés, vámáru továbbítás TC 32 kezességgel, vámbefizetés. A vámügyintézés magába foglalja az export vámkezelés ügyintézését, ezen belül is az export vámokmányok elkészítését, vámkezelését, fuvarokmányok kitöltését (TIRCARNET), származási bizonyítvány EUR1 okmány kitöltését, export engedélyek ügyintézését, illetve export visszatérítés ügyintézését. Az import vámkezelés esetében biztosítja az import vámokmányok elkészítését, a vámtarifaszám meghatározását, ellenőrzését, előzetes vámkalkuláció készítést, import engedélyek ügyintézését illetve vámkezelést. Ezen szolgáltatásokon túl biztosítja az elkészült vámhatározat ellenőrzését, utólagos helyesbítését, módosítását, az eseteges fellebbezések kezelését, a korábbi vámkezelések felülvizsgálatát valamint a vámtanácsadást.
33
8.4.8
Speciális szolgáltatások
A speciális szolgáltatások nyújtásához tartozik a túlsúlyos, túlméretes áruk szállítmányozása, a csomag-és futárküldő szolgáltatás, valamint a behajtási engedélyek beszerzése. Túlsúlyos, túlméretes áruk szállítmányozása Ezek olyan eszközök, melyeknek a szállítmányozása különleges kezelést igényel. Ilyen áruk lehetnek a munkagépek, tartályok, rudak, csövek, elemek fűtőberendezések, alkatrészek. Csomag-és futárküldő szolgáltatás A cég csomag-és poggyászküldő szolgáltatást biztosít Magyarország és az Egyesült Királyság között. Hetente, péntekenként kamion indul a budapesti raktárból, ami szerdára érkezik a London melletti Basildonba. Egyedi igények esetén a cég biztosítja a küldeménynek lakásról való beszállítását is a raktárba, illetve a küldemény kiszállítását a címzetthez. A feladandó csomagra 50 kg súlyhatárig sem méret, sem darabszám korlátozás nem vonatkozik. A feladónak gondoskodnia kell a küldemény megfelelő csomagolásáról. Ugyanakkor a cég szívesen ad tájékoztatást, gyakorlati tanácsot a különleges küldemények (bútor, hangszer, sporteszköz, szerszám) célszerű csomagolásáról. A feladás előtt a megbízónak egy listát kell küldenie a csomag tartalmáról, amit mellékelni kell a csomagkísérő okmányokhoz. A csomag nem tartalmazhat dohányárut, alkoholt, romlandó terméket, veszélyes (mérgező, gyúlékony) anyagokat. A futárküldő szolgáltatás esetében leginkább levelek, kis csomagok, ajándékok kiszállításáról van szó Budapesten és környékén.
34
2009. január 1-jén életbe lépett az új rendelet, mely a 80/2008 (XII. 30.) Főv. Kgy. Rendelet szerint Budapest területére-néhány főbb útvonal kivételével- csak behajtási engedéllyel hajthatnak be a tehergépkocsik. Ezeknek a behajtási engedélyeknek az ügyintézését illetve kiadását kizárólag a Parking Kft. végzi. A jármű rendszámára vonatkozó engedélyek elkészítése 3 napba telik, és csak személyesen vehető át a budapesti ügyfélszolgálaton. A cég vállalja a behajtási engedélyek igénylésének, átvételének ügyintézését, természetesen a Parking Kft. feltételeit és előírásait alapul véve. 9.ábra Forrás: Parking Kft. 8.5 .A Belsped Team Logistic Zrt. tevékenységének folyamata Ebben a részben bemutatatom a Belsped Team Logistic Zrt.-nél zajló folyamatokat az ajánlat kéréstől a számla kiegyenlítéséig. A folyamat bemutatásával egyidejűleg törekszem rámutatni azokra a problémákra, hiányosságokra, melyek a fuvarozási folyamat során gyakran felmerülnek. Az ajánlatkérése történhet e-mailben. Az új ügyfeleknek nagy könnyebbséget jelent, hogy a www.belspedteam.hu honlap megtekintésekor az árajánlatkérés menüpont adatainak megadásával direkt árajánlatot kérhetnek. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező. Az ügyfélnek a következő adatokat kell megadnia: – az ajánlatkérő adatai (cégnév, ügyintéző neve, elérhetőség, adószám, e-mail cím, telefon-és faxszám) – a felrakás adatai (ország, irányítószám, város, felrakás ideje) – a lerakás adatai (ország, irányítószám, város, lerakás ideje) – az áru adatai (megnevezés, tömeg, colli száma, típusa, méretek cm-ben, esetleges speciális igény) Az ajánlatkérés szerkezetét tekintve lehet egyszerű szállítmányozási feladat, illetve bonyolultabb logisztikai fuvarszervezés.
35
Az ajánlat elfogadása után az ügyfél elküldi a megbízást. A megbízásnak tartalmaznia kell a megbízó nevét, címét, az ügyintéző nevét, elérhetőségét (telefonszámát és e-mail címét). Az
igényelt
logisztikai
szolgáltatás
problémamentes
teljesítése
érdekében
elengedhetetlenül szükséges az alábbi adatok megadása: – az áru pontos megnevezése, – Az áru mennyiségének (súlyának és méreteinek) megadása, hiszen ettől függ, milyen fuvareszköz alkalmas a szállításra. Fontos tudni, hogy egymásra rakhatóak-e az áruk. Ha palettán van az áru, akkor a paletta méretét is meg kell adni, hiszen az EUR palettán (80cm x 120cm) kívül, van még angol paletta, (100cm x 120cm) és egyedi méretek is előfordulnak. – Az áru csomagolási módjának ismerete is elengedhetetlen, hiszen ettől függ a rakodás módja. – Speciális vagy veszélyes anyagok szállításánál a megbízó köteles minden információt megadni a szállítmányozónak. Ebben az esetben az ún. Biztonsági Adatlap (MSDS) átadása a fuvarozási okmány részét kell, hogy képezze. – Az áru felrakás-és lerakás pontos helye és ideje. Ez annál is inkább fontos adat, hiszen a fuvar szervezésekor figyelembe kell venni a raktárak nyitvatartási idejét. Jelentős költségnövekedés származik abból az emberi hibából, hogy a címzett raktára már bezárt, mire az áru megérkezik. Az esetek többségében ez az áru újbóli kiszállítását eredményezi.
A megbízás érkezhet telefonon, e-mailben, vagy faxon, de minden megbízást véglegesen írásban kell rögzíteni az esetleges későbbi reklamációk miatt. A megbízás a visszaigazolás elküldése után lesz érvényes. A megbízást egy számítógépes rendszerben az ún. Fuvarsys Rendszerbe rögzítik. A megbízás egy pozíciószámot kap, mely exportnál, (1) importnál (2) számjeggyel kezdődik, utána következik az év, majd a megbízás sorszáma. A számítógépes rögzítés mellett minden egyes megbízást egy irattartóba, ún. „köntösbe” is lefűznek. A 36
„köntösre” ráírják a pozíciószámot, a megbízó nevét, az áru colli számát, súlyát, a felvétel-és lerakás helyét valamint idejét. A köntösnek tartalmaznia kell a szállítmányozás teljes dokumentációját (a fuvarmegbízást, a megbízás visszaigazolását, a fuvarozással kapcsolatos további levelezést, a fuvarokmányok másolatát, az esetleges vámokmányokat). A fuvarozás teljesítését követően kiállított számla harmadik példányát is a köntösbe kell lefűzni. A megbízás visszaigazolás után kezdődik az „igazi logisztikai munka”. Az árajánlatban megadott egységnyi fuvardíj milyen módon realizálható. Belföldi szállítmányozás esetén fuvarszervezőnek elsőként azt kell eldönteni, hogy saját autóval vagy alvállalkozóval fogja teljesíteni a szolgáltatást. A cég üzletpolitikájának megfelelően a saját gépkocsiparkja maximális kihasználtságára törekszik, ezért a saját autóval való szállítás mindenképpen elsőbbséget élvez. Ez az elv a gyakorlatban akkor valósítható meg, ha a fuvarozási útiránnyal egyező régióba a saját gépkocsi teherkapacitását teljesen kitöltő árumennyiség gyűlik össze. Ellenkező esetben alvállalkozók bevonása szükséges. A cég megbízóhatóságának és eredményes múltjának köszönhetően, Magyarország valamennyi régiójában mintegy 1015 alvállalkozóval szoros együttműködés alakult ki. Amennyiben a meglévő alvállalkozói kör nem tud szabad kapacitást biztosítani, akkor az adott megbízás felkerül egy internetes fuvarbörzére, ún. TimoCom-ra. A fuvarszervező az árajánlat adattartalmával azonos információt felteszi a TimoCom weboldalára. Rövid idő elteltével a szabad gépjármű kapacitással rendelkező fuvarozók telefonkapcsolatba lépnek a fuvarszervezővel. Eközben a fuvarszervező a rendszeren belül önmaga is „rákereshet” a megfelelő fuvarozóra. Ezután veszi kezdetét az alku. Természetesen mindenki a saját nyereségét próbálja növelni. Az esetek többségében az árban megállapodás születik. Ezt követően a fuvarszervező már küldi is a megbízást az alvállalkozó részére. A megbízás adattartalma meg kell, hogy egyezzen a feladó által megadottal. A TimoCom rendszer használata számos előnnyel jár. Legnagyobb előnye a fuvarszervezés gyorsasága (stressz mentessége). A hatékonyabb útvonaltervezéssel, jobb fuvareszköz kihasználással, (üzemanyag megtakarítással) nagyobb profitot lehet realizálni.
37
Továbbá lehetőséget biztosít új partner kapcsolatok kialakítására és ezáltal új, „ismeretlen régióban” piacbővítési lehetőséget teremt. A rendszernek előnyei mellett bizony hátrányai is vannak. Azzal együtt, hogy kizárólag olyan fuvarozó és szállítmányozó szakcég regisztrálhat, akinek legalább fél éves a cégbírósági bejegyzése, sokuknak nincs megfelelő jártassága, nem kontrollálható a megbízhatósága. Ezzel indokolható, hogy sok feladó a megbízásban kiköti, hogy a fuvar a TimoCom rendszerből választott alvállalkozónak nem adható át. A rendszerbe zömében azok az ajánlatok kerülnek fel, ahol a feladó vagy a címzett (vagy mindkettő) távoli régiókban, a fő közlekedési csomópontoktól távol eső településen található. Itt kell megjegyezni, hogy hátrányt jelent a rendszer használatakor, hogy a „már elkelt fuvarokat” a fuvarszervezők a telefonos megállapodást követően nem törlik a rendszerből, így a többiek néha „felesleges köröket futnak”. Miután az alvállalkozó a megbízást visszaigazolta, az alvállalkozó adatai, illetve a fuvardíj rögzítésre kerül a Fuvarsys Rendszerben. A fuvarszervező feladata a továbbiakban már csak a fuvarozás során esetlegesen felmerülő problémák megoldása. Az egyik leggyakrabban előforduló probléma a közúti torlódások miatti késedelem, mely a címzett raktár nyitvatartási idején túli érkezést eredményezi.
A gépjármű
műszaki meghibásodása vagy közúti balesete (havária) meghiúsult fuvart is eredményezhet. A megbízó hibájából származó téves adatszolgáltatás szintén késleltetheti a fuvarérkezésének előre várható időpontját. Ilyen, és minden más esetben az alvállalkozó köteles azonnal értesíteni a fuvarszervezőt. A szolgáltatás sikeres befejezését követően az alvállalkozó köteles a leigazolt szállítólevelet és a számlát mielőbb megküldeni. A leigazolt szállítólevél beérkezése után a fuvarszervező kiállítja a számlát, csatolja hozzá az eredeti (leigazolt) szállítólevelet. Utóbbi dokumentumok másod példányát lefűzi a köntösbe.
38
Külkereskedelmi kapcsolatok és hatásaik
9.
Magyarország külkereskedelmi kapcsolatrendszere és ennek változásai jelentősen befolyásolják valamennyi külkereskedelemmel foglalkozó cég tevékenységét, alapvető célkitűzéseit. Ezek a hatások különösen gyorsan jelentkeznek a fuvarozó-és szállítmányozó szakcégeknél. A megváltozott piaci helyzethez való alkalmazkodás különösen a kis-és középvállalkozó cégek számára- likviditásuk alapfeltétele. Magyarország - zömében EU tagállamokkal folytatott - külkereskedelmi kapcsolatainak bemutatása után a Belsped Team Logistic Zrt. EU-s kapcsolatrendszerét ismertetem. Már
ebben
a
fejezetben
megteszem
észrevételeimet,
javaslataimat
a
BTL
tevékenységével kapcsolatban. A magyar külkereskedelmi termékforgalom az elmúlt 20 év alatt folyamatosan bővült. Az
Európai
Unióhoz
történő
csatlakozástól
2008-ig
az
EU-val
folytatott
külkereskedelmet magyar exporttöbblet jellemzi. A 2003 és 2010 közötti import az EU 27-kkel 32.788 M Euróról 44.710 M Euróra növekedett. Százalékos megoszlásban 2010-ben a magyar import 67,9%-a az EU 27-ek országaiból jött.
A 2003 és 2010 közötti export az EU 27 32.064 M Euróról 55.226 M Euróra növekedett. Százalékos megoszlásban 2010-ben a magyar export 77,3 %-a az EU 27-ek országaival bonyolódott le14. 9.1
Németország
Magyarország legfontosabb gazdasági partnere Németország. Mind az exportot, mind az importot illetően első helyen áll. A magyar exportnak 2006-ban 29,4 %-a irányult Németországba, és a magyar import 27,4%-a származott Németországból. A kétoldalú külkereskedelmi
volumen
31,9
Mrd.
Euró
volt,
miközben
Magyarországról,
Németországról irányuló export volumene kevéssel meghaladta a Németországból Magyarországra irányuló import volumenét.
14
www.ahkungarn.hu 39
Németország külkereskedelmi partnereinek ranglistáján Magyarország 2006-ban, mint származási ország a németországi importból a 17. helyet, illetve, mint export célország a 15. helyet foglalta el. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések rangsorában is Németország áll az első helyen. A 2006 végi befektetések összértéke 14.7 Mrd Euró volt.15 Ez a magyarországi összes külföldi közvetlen befektetések 29 %- át teszi ki. Ezzel Magyarország a német befektetők első számú célországa Közép-és Kelet-Európában. Ez a magyar gazdaság számára önmagában is egy nagyon jelentős eredmény, hiszen Németország Európa legnagyobb felvevő és beszerzési piaca. Világszinten vezető technológiákkal, kiváló infrastruktúrával, magas szakképzettségi szinttel, kiemelkedő munkateljesítménnyel jellemezhető. A szoros gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően egyre több magyar vállalkozás fektet be Németországban. A németországi magyar befektetések összege 2005 végén 74 millió Euró volt. A
Magyarországon
tevékenykedő
német
vállalkozások
köre
a
kis-és
középvállalkozásokon túl egészen a nagy nemzetközi konszernekig terjed. Legnagyobb számban a középméretű vállalatok vannak jelen Magyarországon. Németországból jött vállalatok elsősorban az autó-és gépgyártás területén tevékenykednek (győri Audi Hungária
Motor
Kft.,
General
Motors
Powertrain
Magyarország
Kft.-Opel
szentgotthárdi gyára, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary-kecskeméti gyára). Az ipar és a szolgáltatás területén további olyan nagy befektetők találhatók, mint például: Bosch, Siemens, SAP, Linde, EON, Deutsche Telekom, Allianz. A német befektetők tőkéjük mellett műszaki tudásukkal, menedzselési ismereteikkel, oktatás iránti elkötelezettségükkel (győri Audi) jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság modern, az európai piacon is versenyképes piacgazdasággá vált.
15
http://www.budapest.diplo.de/Vertretung/budapest/hu/05/Aussenwirtschaftsfoerderung
/Aussenwirtschaftsfoerderung.html
40
A német-magyar gazdasági kapcsolatoknak jelentős szerepe van abban, hogy a 2008-as gazdasági világválságból Magyarország is kifelé halad. A bíztató németországi gazdasági növekedési ütem közvetlen hatása a magyarországi külkereskedelmi forgalmat is fellendítette. Ez nagymértékben hozzájárul a magyar költségvetési hiány csökkenéséhez, valamint Magyarország „kedvezőbb adóskategóriába sorolásához”.
9.2
Svédország
Magyarország a svéd exportban a 13., az importban pedig a 15. helyet foglalja el az EU 27-ek
között.
A
kétoldalú
külkereskedelmi
forgalom
egyenlegét
2002-ig
hagyományosan svéd aktívum jellemezte. 2002-ben a magyar export megugrásának eredményeként több mint 1 milliárd eurós aktívumot értünk el. Az ezt követő években az export többletünk fokozatosan csökkent, majd 2007-ben a JAS Gripen harci repülőgép vásárlások miatt jelentős export deficitünk alakult ki. Számos svéd nagyvállalat Magyarországon regionális központot hozott létre. az eddigi magyarországi svéd befektetések értéke összességében 1,3-1,4 milliárd euróra tehető16. A Skanska (legnagyobb svéd építőipari cég) a budapesti irodaingatlan komplexus létrehozásával 5 év alatt 300 millió Eurót fektetett be Magyarországon. A Tetra Pak 2006-ban Budaörsön létrehozott részlege kelet-közép európai regionális központtá fejlődött. A további legnagyobb svéd befektető cégek az alábbiak. Electrolux (háztartási gépgyártás), IKEA (bútorgyártás), Ericsson (telekommunikáció) Volvo (teher-és autóbusz szerviz), H & M (ruházati áruházlánc). Fontos megemlíteni, hogy a Ericsson és az AstraZeneca. Svédország Magyarországra hozta oktatási és K+F tevékenységének egy részét is.
9.3
Dánia
Dánia részaránya a teljes magyar kivitelben és a behozatalban is 0,7 százalék (540 millió Euró volt 2007-ben.17
16
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_se
17
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_dk
41
A nemzetközi gazdasági válság miatt 2009-ben csökkent a magyar-dán kétoldalú kereskedelmi forgalom, a magyar külkereskedelmi többlet azonban továbbra is megmaradt. Magyarország Dánia behozatalában 0,6 százalékos, kivitelében 0,5 százalékos részarányt képvisel. A magyar statisztikai adatok szerint 15,8 százalékkal maradt el a magyar export a 2008-as évtől. A Dániából származó magyar behozatal 24,2 százalékkal csökkent.18 Dánia vezető vállalatai 2007-ben mutattak fokozott aktivitást a magyarországi befektetések terén. Ebben az évben készült el a Coloplast új nyírbátori gyáregységének első üteme, jelentőst bővítést hajtott végre az Invitel, a Grundfos átadta új székesfehérvári gyárát. Legjelentősebb dán befektetési cégek a következők: Grundfos (gépgyártás), Brdr. Hartman (csomagolóanyag gyártás), Velux (ablakgyártás) Lego (játékgyártás, COWI (műszaki tanácsadás), JYSK (bútor, lakástextil áruházlánc). A dán piac előnye, hogy a magyar termékek széles skálája (ágazati) korlátozás nélkül kivihető. Jelenleg a dán piac a magyar vállalkozások számára nem jelent vonzó befektetési lehetőséget. 9.4 Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság a világ ötödik legnagyobb gazdasága, második legnagyobb tőkeexport - és importőre, az egyik legjelentősebb pénzügyi központ. Termékforgalma a világkereskedelem 6 százalékát teszi ki.19 A 2001-2010 közötti időszakban Magyarország importja 409.233 millió Ft-ról- 346.375 millió Ft-ra csökkent. Ugyanezen időszak magyarországi exportja 375.812 millió Ft-ról 1.062.879 millió Ft-ra növekedett. Tehát a külkereskedelmi termékforgalmunk egyenlege a legnagyobb aktivitást az Egyesült Királysággal mutatja.
18
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DK/hu/Bilateralis/gazdasagi_kapcsolatok.htm
19
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_uk
42
A magyar kivitel túlnyomó részét a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek, illetve a brit tulajdonú termelővállalatok termékei adják. A KKV szektor szerepe csak a bútoriparban számottevő. Több mint 500 brit érdekeltségű vállalat működik Magyarországon, zömmel a szolgáltató szektorban. A legnagyobb brit befektetők a TESCO, a British American Tobacco, az Unilever, Shell, Provident. 9.5 Olaszország
Olaszország a magyar áruk második legnagyobb külső felvevőpiaca. A teljes magyar export 5,5 %- a áramlik az országba. Import esetén ez az arány 4,5%. 20 A legjelentősebb export termékek a gépek, gépi berendezések, feldolgozott termékek. Behozatalban a feldolgozott termékek a meghatározók. A
legnagyobb
befektetők
közé
tartoznak
a
Radici-csoport
(textilipar,
csomagolóanyagok), a Ferruzi csoport (cukor és növényolajipar), AGIP (üzemanyag), Bracco (gyógyszeripar), Generali (biztosítás). 10. Megbízások alakulása, főbb partnerek
A BTL-nek, - mint ahogy a cég tevékenységének a bemutatásakor említettem- fő profilja a gyűjtőszállítmányozás. A cég főbb megbízói olyan nemzetközi cégek, melyekkel szorosan
együttműködve
döntő
részt
gyűjtőszállítmányozást
végez.
A
teljes
ügyfélkörével szerződéses jogviszonyban áll, melyben a fuvardíjak egy évre rögzítettek. A megállapodás értelmében ezek a díjtételek évenkénti felülvizsgálatra kerülnek. A kölcsönösen kialkudott új fuvardíjak a meglévő szerződés mellékletében kerülnek rögzítésre.
20
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_it
43
A 2010-es évben a megbízások száma összesen 7.585 volt. A 2010-es megbízások országonkénti megoszlását következő ábrával szemléltetem 10. ábra
Forrás: Belsped Team Logistic Zrt. Mint ahogy a fenti ábra mutatja, a BTL a legtöbb megbízást Németországból kapja. Ez valahol természetes is, hiszen Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország. A legfőbb német partnercég telephelye Hamburgban van, így kiváló lehetősége van arra, hogy a tengeren túlról érkező áruforgalomból gyűjtőjáratokat szervezzen. Ennek eredményeként heti 2-3 alkalommal érkezik a BTL - hez gyűjtőkamion. Mind import mind export relációban heti rendszerességgel indulnak kamionok Németországba, Dániába, Svédországba, Olaszországba, Baltikumba és NagyBritanniába. A BTL, mint legtöbb esetben fogadó speditőr, a telephelyére érkező külföldi gyűjtőszállítmányt a feladó által megadott belföldi címzetteknek kiszállítja. Ezen felül a cégnek számos hazai szállítmányozásra vonatkozó szerződése illetve megbízása van.
11. A cég árbevételének alakulása A Belsped Team Logistic Zrt árbevételének alakulását a 2007-2010 közötti időszakban a 11. ábrán mutatom be. 44
A 2007-es évet, mint bázisévet 100 % -nak tekintve, a 2008-as évben csupán januárban és februárban sikerült ezt a szintet meghaladni. A kiugró áprilisi teljesítmény (133,21%) után, májusban egy drasztikus, mintegy 50%-os árbevétel csökkenés következett be. Az ezt követő két nyári hónapban sikerült a közel 100%-ot elérni. Augusztusban ismét árbevétel csökkenési tendencia mutatkozott, mely szeptemberben már 73%-os árbevételt mutatott. A 2008-as októberi gazdasági válság hatásaként a cég árbevétele novemberben már csak 64,56 %, mely decemberre a szeptemberi szintig „javult”. A 2009-es év januári bíztató emelkedése után, februárban az előző év mélypontjával azonos árbevétele volt a cégnek. Ezt követően szeptemberig egy fokozatos, viszonylag lassú,- a bázisévet meghaladó- árbevétel növekedés figyelhető meg egészen az év végéig. A 2010-es év januári 106,09%-os értéke után februárban majdnem rekord 131,13%-os árbevétel volt. Majd márciusra ez 93,87%-ra leesett, és egészen októberig 80% körüli értéken mozgott. A novemberi 107,39%-os emelkedés decemberre már 89,45%-ra ismét visszaesett. Az árbevétel legnagyobb hányadát a nemzetközi gyűjtőfuvarok adják. A magyar gazdaság helyzete, külgazdasága, a nemzetközi környezet hatásai jelentősen befolyásolják a logisztikai cégek helyzetét, a kis cégeket pedig különösen érzékenyen érinti. Ugyan a 2008-as válság szinte azonnal éreztette hatását a BTL novemberi árbevételében, de 2009 márciusától már sikerült tartani, kissé növelni a 2007-es szintet. Gazdasági elemzők szerint a hazai külgazdaság 2007-ben rekordévet zárt, a BTL 2007es árbevétele cég szintű rekordnak minősül. Az a tény, hogy 2009-ben márciustól az év végéig a 2007-es szint feletti árbevételt lehetett hozni, a cég rendkívüli rugalmasságával, a változáshoz való azonnali alkalmazkodásával magyarázható. A 2010-es évben a válság elhúzódó hatásait még fokozta a súlyosan leromlott magyar gazdasági helyzet. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az ország életét, a vállalkozások működését, a politikai, társadalmi –és gazdasági helyzet alapvetően meghatározza. Nagyrészt ezzel magyarázható a BTL 2010-es árbevételi grafikonja. A nagyrészt 80% körül stagnáló árbevételi értékekből minden negyedévben egy-egy különböző mértékű (februárban és novemberben kiugró) csúcs látható, mely egy-egy nagyobb volumenű ún. eseti megbízás bevételéből származik. Ezek az üzleti lehetőségek személyes kontaktuson alapuló partnerkapcsolatokból, pályázatokból adódtak.
45
11. ábra
Árbevétel alakulása a 2007-es bázisévhez viszonyítva 140,00% 133,21%
131,13%
122,36% 118,25% 116,11% 106,09%
110,09%
109,29%
100,00%
100,09% 95,52% 93,87% 89,40% 87,74%
98,64% 88,56% 79,91%
111,15% 107,39%
106,87%
100,35%
97,94% 96,71%
89,88% 79,99%
89,45% 80,85%
84,05% 81,88%
80,50%
85,61% 77,91% 77,87% 72,93%
72,40%
64,88%
64,56%
2008
2009
be r
D
ec e
m
m ov e N
ób
er
be r
r O kt
m be
s
ep te
zt u Sz
gu s
s liu
Au
Jú
iu s Jú n
us M áj
ril is Áp
ciu s
r
M ár
br uá
Fe
Ja
nu
ár
60,00%
2010
Forrás: Belsped Team Logistic Zrt.
12. A BTL helyzetelemzése a SWOT analízis módszerével A SWOT elemzési módszer segítségével a vállalatok megtervezhetik stratégiai alapelveiket, elemezhetik külső és belső körülményeiket, a rendelkezésre álló erőforrásaikat, kialakíthatják közép-és hosszú távú célkitűzéseiket. Az alapos elemzésnek azért van nagy jelentősége, mert segítségével a cég és a külső környezet kapcsolata átvilágítható, és ezáltal a cég életképessége feltérképezhető. Meghatározhatóak a stratégiailag legfontosabb feladatok. A SWOT elemzés során azokat az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket kell számba venni, amelyek egyértelműen kapcsolatban állnak a cég stratégiájával.
46
12.ábra
Forrás: saját készítés A cég vezetősége és a munkatársak között az információ áramlása gyors és hatékony. Ez a kis létszám, a magas fokú szakmai szakképzettség mellett, a nagyfokú felelősségérzetnek és a jó problémamegoldó képességnek köszönhető. A BTL-nek nagy előnye, hogy egy ügyintéző,- aki több nyelven beszélő, széles körű logisztikai jártassággal rendelkező szakember- irányítja az egész folyamatot. Szoros kapcsolatot tart fenn az ügyféllel, így a szolgáltatásnak egyedi jelleget biztosít. Mindezek eredményeként egy magasabb- a cég megbízhatóságát reprezentálókiszolgálási színvonalat nyújt a megbízónak. 47
A kis létszám miatt a munkatársak közötti együttműködés szoros. Az egymás munkájának ismerete és segítése alapvető fontosságú, hiszen gyakran kell egymást helyettesíteniük. Így az alkalmazottak hamar átlátják az egész folyamatot, és a cég komplett tevékenységét. A fenti előnyök birtokában nem okoz nehézséget a cégnek a megváltozott körülményekhez való gyors és rugalmas reagálás. A váratlan események kezelése terén átlagosnál jóval nagyobb rutinnal rendelkeznek. A kollektíva összetartását bizonyítja, a gyakran emlegetett jelmondatuk: „Az ügyfél mindenekelőtt!” A BTL-nek, mint minden kis szállítmányozó cégnek nagy gyengesége, a tőkehiánya. Mivel a magyar fuvarpiac viszonylag kis volumenű, szinte telített a kis –és középvállalkozói fuvarozó cégekkel, a belföldi piac bővítésének legfontosabb feltétele a cég tőkeerősítése lenne. A tőkehiányból adódóan az amúgy is kis volumenű saját gépjárműpark bővítése megoldhatatlan. Alapvető gyengeség, hogy a szolgáltatásokra megadott ár nem versenyképes a multi cégekéhez képest. Ezen nem is igen lehet változtatni, hiszen egy kis cég esetében az ún. fajlagos költségek mindig magasabbak. Így ugyanazon profit eléréséhez magasabb árakkal kell dolgozni. A megbízások számában lévő nagyságrendi különbség miatt egy kis cég nem igen végezhet számottevően szinte nullanyereségű fuvart, ellentétben a multi cégekkel, akik az ügyfél megtartása érdekében gyakran, könnyedén megtehetik ezt. A külső körülményekből adódó lehetőségek között a szakirodalom a gyors piaci növekedést az elsők között említi. A 2008-as gazdasági válság drasztikusan beszűkítette ezt a lehetőséget. A 2010 utolsó negyedévében már érezni lehetett a válságból való „kilábalás” bíztató jeleit. Ezek 2011 első negyedévében folytatódtak, így „ a gyors piaci növekedés” valóban lehetőséget jelent. A hosszú távú partnerkapcsolatok kialakítása nagy lehetőségeket hordoz magában. Ennek stratégiai jelentőségét a javaslataim között részletesen kifejtem.
48
A BTL Táblás utcai, IX. kerületi telephelye és a XXIII. kerületi Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) közelsége potenciális piacbővülési és üzletfejlesztési lehetőségeket jelent a kombinált fuvarozás ( vasút és közút) terén. A szolgáltatások bővítésekor a BTL- nél a vízi közlekedési ágazat lehetőségeit is célszerű megvizsgálni. A BTL telephelye közel van a Csepeli Szabadkikötőhöz, mint logisztikai központhoz. Ezen a területen a konkurens cégek mellett néhány olyan szakcég is található, akikkel együttműködési megállapodás keretében a vízi szállítmányozás is megoldható lenne. A kapcsolat bővítése az ipar más területén működő vállalkozásokkal (beszállítói körrel) szintén egy lehetőség. A magyar kormány 2011 áprilisi döntése alapján közel 17 milliárd forintos állami támogatást kap két óriási autóipari beruházás. A győri Audi és a szentgotthárdi Opel fejlesztésével több, mint 2500 új munkahely jött létre a régióban21. A beszállítói körrel együtt mintegy 17.500 22munkahely létesülhet. A kormány tapasztalatai alapján az itthon eddig megtelepedett külföldi cégek nem igazán integrálták a hazai beszállítókat, ezért most minden új résztvevővel kötelezően egy beszállítói szerződést kötött a magyar állam. Ez a hazai beszállítóknak kedvező lehetőségeket teremt, remélhetőleg ez a BTL-nek is piacbővítési lehetőséget teremt. A külső körülményekből adódó veszélyek között rendszeresen számítani kell a fuvarpiac folyamatos
változására,
kiszámíthatatlanságára,
valamint
az
új
versenytársak
megjelenésére. A szállítmányozó cégeknél komoly veszélyforrás lehet az is, hogy a „beszervezett fuvarozó” a következő megrendelésnél „aláígér” a szolgáltatási díjnak így a vevő- a szállítmányozó kiiktatásával- direktben köt megállapodást a fuvarozóval.
21
http://www.nyugathir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7866:becs
ey-zsolt-qa-gyri-audi-gyar-is-valasszon-a-hazai-beszallitokkoezuelq&catid=40:gyor&Itemid=74 22
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=412362&referer_id=fri
49
Ezt a piacvesztési módot nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni, de a megbízhatóság a komplexitásra való törekvés a keretszerződések megkötése valamint az ügyfelekkel való szoros együttműködés, a személyes kapcsolatok erősítése csökkentheti ezt a veszélyforrást. 13. A Belsped Team Logistic Zrt. vállalati teljesítményét befolyásoló tényező értékelése, észrevételek, javaslatok A
BTL
tevékenységének
bemutatása,
helyzetének
elemzése
után
szeretném
észrevételeimet, értékelésemet, javaslataimat megtenni. A cégnél eltöltött 3 hónap viszonylag rövidnek tűnik a mélyreható elemzések elvégzéséhez. A rutin feladatok megismerése után, a vezetőséggel és a munkatársakkal folytatott
rendszeres
kommunikáció,
a
gyors
és
folyamatos
információcsere
eredményeként kialakult bennem egy reális helyzetkép. A szakdolgozatom írása során pedig rendeződtek észrevételeim, javaslataim.
A SWOT analízis már tükrözi észrevételeimet. Ez az analízis a cég vezetésnek is hatékony segítséget nyújthat a valós helyzet elemzéshez. Eredményei alapján a probléma felvetés konkretizálódik, az ok-okozati összefüggések felszínre kerülnek. Itt jegyezném meg, hogy a SWOT analízis után vagy a következő helyzetelemzéskor célszerű lenne az ISHIKAWA (halszálka diagram) elemzést is elvégezni. A 4 M belső tényezős módszer, alkalmazásával további összefüggések kerülhetnek felszínre. A szakirodalom javasolja a halszálka diagram elkészítését minden olyan esetben, amikor rejtett kapcsolat van az okok között. 13.1. Marketing tanácsadás, marketing logisztika Javasolnám még a marketing tanácsadást, ami nagyobb költségráfordítást igényel. Az igazi marketing tanácsadó, az ügyféllel „együtt él”. „Beleéli magát” a cég helyzetébe, azonosul a megbízó céljaival: jelentős sikereket elérni a szolgáltatás terén. A marketing tanácsadás első lépése szintén a helyzetfelmérés, azaz a cég marketing tevékenységének átvilágítása, amit marketing Auditnak neveznek. Az átvizsgálás után a cég javaslatokat kap az átalakításra, mely javaslatokat saját maga is elvégezheti, vagy 50
kérheti az ún. Marketing Reform stratégia22 kidolgozását. Ennek a programnak az első szakasza a cég pozícionálása, imázsának, szlogenjének kialakítása. Ezt követi a vevőszerző marketing stratégiák aktualizálása. A harmadik fázisban a céggel együtt, a meglévő vevői kör fejlesztésére legalkalmasabb marketing eszközöket alakítják ki. A Marketing Reform program után három hónapig rendelkezésre áll a tanácsadó cég szakértője, aki a már kidolgozott javaslatok megvalósításában, a marketing programok kivitelezésében segíti a megbízó céget. A program ára a Marketing Audit kérdőív megküldését követő konzultáció és javaslatok díjából, a modulonkénti együttműködési díjból, és a program utáni három hónapos rendelkezésre állás díjából tevődik össze, ami véglegesen, mintegy 1,8 millió Ft. Sok cégvezető azt gondolja, hogy ezekben az „ínséges”, válságos időszakban nem lehet, nem szabad marketingre költeni. Mindenhol, ahol lehet, költséget kell megtakarítani. Pedig a költséghatékony marketing, valamint az alkalmazottak folyamatos szakmai képzése szerintem ebben az időszakban a legfontosabb. Egyrészt ebben a visszaesett forgalmú időszakban van idő a cég helyzetének áttekintésére, a kollektívával gyakoribb meeting-ekre, illetve azoknak a hiányosságoknak a pótlására, ami a cég sikeres tevékenységéhez, továbbfejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. Tudjuk, hogy „csúcsforgalomban” erre nincs idő. Emiatt maradt el, ezért halasztódott. Ezt a válság okozta visszaesést túl kell élni. Talán, mivel már túl vagyunk a mélyponton, sikerülni fog. Most kell erőt gyűjteni, pótolni a hiányosságokat. Nem tervezgetni, hanem „belevágni” az új marketing stratégia kiépítésébe. Másrészt „zöldebbé tenni a szállítmányozást, és az irodai munkát a Zöld Iroda programmal. A kreatív technikák megismerésével, sikeres alkalmazásával a cég alkalmazottai közösségé válnak. Mindenki motiválttá válik, a rutin munkája mellett a cég profitnövelése, illetve a cég tekintélyének emelésén dolgozik, miközben – egyre jobbanegyre hasznosabbnak érzi magát. Ezek a hatások, ha nem is azonnal, de a folyamat eredményeként a cég megújulásához fognak vezetni. Amennyiben a BTL saját apparátusa végzi a marketing logisztika kialakítását, célszerű a szakirodalom
ajánlásait
követni.
A
marketing
tevékenységgel
foglalkozó
szakirodalomban már évtizedek óta ismertek azok az elvek, melyek alkalmazása - a cég nagyságától függetlenül- a logisztikai vállalkozások számára hasznos lehet. 22
http://www.marketingcommando.hu/rolunk.php 51
A folyamatos marketingkutatásban is érvényesülnie kell a fokozatosságnak. A piaci információk folyamatos, rendezett gyűjtése, és feldolgozása az alapvető és a legfontosabb feladat. Sok esetben rá lehet építeni a proaktív értékesítést. A marketing folyamat első lépéseként pontosan meg kell határozni, azt a piaci kört (gyártó,
kereskedő,
külkereskedő,
beszállító
cégek),
amely
réteg
részére
szolgáltatásunkat a legnagyobb számban értékesíthetjük. A következő lépés az adatbázis építés. A potenciális vevőket egységes információt tartalmazó rendszerbe kell foglalni, melyet folyamatosan bővíteni, frissíteni kell. Ez lehet egy excel táblázat, ahol a pénzügyi adatok, fizetőképesség, e-mail cím, honlap mellett szabad felületeket is kell hagyni, ahová a megkereséseket, visszajelzéseket, rögzíthetjük. Célszerű egy másik excel táblázatot is létrehozni, melyben az új partnerek alapadatait, keresési csatornáit, fórumait tüntetjük fel. Mind az új, mind a meglévő vevőkörre általánosítható, hogy „akkor elégedett a fogyasztó, ha a kapott szolgáltatás, felülmúlja az elvárt szolgáltatást”23. Minden esetben a szolgáltatás komplexitására kell törekedni. A komplexitáson belül is törekedni kell arra, hogy minél árnyaltabb, kifinomultabb, egyedi szolgáltatás skálával rendelkezzünk. Ez a vevőben a fontosságérzetet, és az egyéni problémájának kiemelkedő kezelését tudatosítja. Nagyon fontos, hogy az ügyfélnek kellő információ álljon rendelkezésére a teljes szolgáltatással kapcsolatban. Legalább ilyen fontos a személyes kontaktus kialakítása, kapcsolatok kiszélesítése, a „kapcsolati tőke” megteremtése. A logisztikában alkalmazott marketing további sarkalatos pontjai a mérhetőség és a megtérülés. Ezek méréséhez összesítő statisztikákat kell készíteni, melyek alapján a kontrolling a marketing tevékenység hatékonyságát ellenőrzi. Ezek biztosítják a tervezhetőséget, másrészt egyfajta visszajelzést nyújtanak. 23
Máté Zoltán-Karmazin György: Logisztikai Marketing a Gyakorlatban. Logisztikai évkönyv 2007-2008. 217-221
52
A BTL szervezeti felépítését racionalizálni kellene, a céghez beérkező árajánlatkéréseket egy szakképzett marketinges kolléga fogja össze. Az ok - okozati tényezők összekapcsolásával éri el a célt, hogy minél több árajánlat szerződéssel végződjön. Folyamatosan elemzi, hogy a kapcsolat felvételtől kezdve, mely fázisokban milyen okok miatt nem alakult ki a végleges kapcsolat a BTL és a leendő ügyfele között. A helyes marketing stratégia alkalmazása előtt nagyon fontos, hogy a cégvezetés pontosan határozza meg az egyes munkatársak előtt álló feladatokat, illetve a kollektíva össztevékenységének mi a pontos célja. A BTL marketing feladatai közé javasolnám bevenni a visszacsatolás gyűjtését. Konkrétan a próbaszállítást követő vevői elégedettség mérését. A próbaszállítást követő kérdőívben adott válaszokból következtetést lehet levonni a marketing eszközök alkalmazhatóságára, hatékonyságára, valamint a cég szolgáltatásainak minőségi megítélésére. További javaslatom, hogy a BTL a marketing stratégiájába alkalmazza az „információ bevonás” eszközét. Azaz minden fontosabb változásról, aktualitásokról rendszeresen tájékoztassa partnereit. Így a partner érzi, hogy fontos a véleménye a BTL-nek, illetve hogy a cégnek nagy hangsúlyt fektet a bizalom építésére, megtartására. A folyamatos tájékoztatás
megteremti
a
személyes
kontaktus
elérését,
a
kapcsolatfelvétel
folyamatosságát és sikerét. A személyes kontaktus során nagyon ügyelni kell arra, hogy a munkatársak között kellő kommunikáció, tevékenységük között pedig teljes információs összhang jelenjen meg a vevő felé. Egy dinamikusan fejlődni kívánó középvállalkozás sikerének záloga: ki tud-e egy sajátosan pozitív gondolkodást alakítani saját dolgozóiban, és ezáltal vevőiben a cég tevékenységéről, amivel vállalkozása egyedivé válik. E feladat megoldásának fontos eszköze a tudatosan, megfelelő szakmai ismeretekkel kialakított logisztikai marketing tevékenység mellett, az alkalmazottak magas fokú motivációja. 13.2. Az akvirálás, mint a profitnövelés egyik lehetősége A vállalkozások árbevétel növelésének alapvető eszköze a megbízók és megbízások számának növelése. Ez egyrészt a meglévő partnerkapcsolatok ápolásával, az 53
együttműködési területek bővítésével, másrészt új partnerek bevonásával valósítható meg. Ez utóbbi folyamatot nevezzük akvirálásnak. A BTL-nél az akvirálás a következő lépésekből áll. Az akvirálás első lépése az előzetesen, célirányosan összeállított adatbázisból az új vállalatok logisztikai munkatársainak telefonos megkeresése. A beszélgetés lényege, hogy a BTL üzletkötője röviden, lényegre törően, figyelemfelkeltő stílusban ismerteti cége tevékenységi körét. A teljes szolgáltatási körből azokat a lehetőségeket emeli ki, amelyek az előzetes felmérés során várhatóan felkeltik az adott ügyfél érdeklődését. A telefonos beszélgetést azzal zárul, hogy megadja a BTL weblapját, és felhívja a figyelmet
a
honlapon
található
online
ajánlatkérés
lehetőségére.
Már
a
telefonbeszélgetést célszerű olyan irányba terelni, hogy minél előbb létrejöhessen egy személyes találkozás. Az értékesítő kollega szerencsére több éves rutinnal rendelkezik, de még így is sokszor törekednek lerázni, főleg ha a megkeresett cég egy állandó komplex szolgáltatást nyújtó partnerrel dolgozik. Ilyen esetben már az is nagy eredménynek számít, ha tájékoztatnak, hogy mikor lesz az új versenykiírás, és ígéretet tesznek a pályázati felhívás megküldésére. A BTL-nél azt tapasztaltam, hogy a telefonos megkeresésnél hamarabb elérhető a pozitív hozzáállás és az érdeklődés, ha ajánlóként egy régi „referencia ügyfelünkre” tudunk hivatkozni, akit az ügyfél is megbízható partnerként tart számon. Amennyiben sikerült a személyes találkozás időpontját egyeztetni, a BTL-től a kapcsolatfelvevő kollega, az ügyvezető igazgatóval, vagy a szállítmányozási és logisztikai igazgatóval érkezik az ügyfélhez.
A sikeres személyes találkozás
árajánlatkéréssel, jobb esetben már szerződés tervezettel zárul. Az akvirálás nem mindig végződik azonban megbízással, bár sok esetben valóban kérnek árajánlatot, de sokszor kiderül, hogy csak azért, hogy meg legyen a belső ügymenetnek megfelelő számú árajánlatuk. Az akvirálás eredménye lehet egy referenciafuvar megrendelése. A leendő ügyfél a szerződéskötés előtt próbafuvarozással kívánja a szolgáltatás minőségi színvonalát tesztelni. Ilyenkor a BTL-nél megkülönböztetett figyelem kíséri a megrendelt szolgáltatást. Javaslom, hogy a BTL az akvirálások számából elérhető eseti és rendszeres megbízások számának alakulásáról készítsen statisztikát. Ezekből az
54
adatokból az aktuálisan alkalmazott marketing eszközök használhatósága, hatékonysága lemérhető. A meglévő partnerkapcsolatok ápolása nagyon fontos stratégiai elem. Gyakran elhangzó észrevétel a szakmai körökben, hogy egy új partner megszerzése ötször annyi költségbe, energiába kerül, mint egy régi partner megtartása. Ezért nagyon fontos, hogy a régi partnerekkel folyamatosan tartsuk a kapcsolatot. Legalább évente egyszer látogassuk meg cégüket, használjunk ki minden lehetőséget (szakmai konferenciák, kiállítások, workshopok, szakmai bálok, kulturális programok, jótékonysági rendezvények) a személyes kapcsolat bővítésére, erősítésére. 13.3.
Az ISO 9001 Minőségirányítási rendszer bevezetésének előnyei
A Schenker Deutschland AG-nál töltött szakmai gyakorlati időm alatt lehetőség volt az ISO 9001 minőségirányítási rendszert megismerni, egy nagyvállalat mindennapi munkáján keresztül. Tény, hogy a Schenker mamutcég a BTL-hez képest, de az ISO minőségirányítási rendszer hatásai, előnyei, függetlenek az alkalmazó cég nagyságától. A rendszerben mindenkinek megvan a pontosan meghatározott feladata, hatásköre. Nagyon fontos, hogy a szabályzott feladatok elvégzésének módszere a cég Minőségbiztosítási Kézikönyvében rögzítésre kerül. Az ISO bevezetése által24. – növekszik a cég értéke – a vevői bizalom megerősödik a nemzetközi tanúsítvány által – ISO Tanúsítvány előny vagy előírás a tendereken – megléte egyfajta burkolt reklám – a szolgáltatás elfogadottá válik minden piacon A multi termelő cégeknél a „beszállítókkal szemben” minden esetben alapfeltétel az ISO minősítés ( ek) megléte. Ez az ún. Beszállítói Kérdőív első kérdései között szerepel. Az ISO minőségirányítási rendszer kiépítésével lehetőség nyílik az alkalmazottak szaktudásának frissítésére, bővítésére. A munkafolyamatok írásbeli rögzítésével egymás munkájának fokozott segítése, a feladatkör esetleges átvétele vagy egymás helyettesítése zökkenőmentesen megoldható. Ez utóbbi a BTL-nél a kis létszám miatt igen gyakran előfordul.
24
http://www.standard-team.hu/iso-9001.html 55
Az ISO Auditra való felkészülés során célszerű néhány, különböző munkaterületen lévő kollega auditorképzését támogatni. A minősített vezető auditorok képzési költsége hatványozottan megtérül, mert a cégnek csak az első Minősítő Auditra való felkészülésnél kell külső szakcéghez fordulnia. A további ismétlődő auditokra való felkészülést a cég képzett auditorai elvégzik. A különböző munkaterületeken jól dolgozó auditorok arra is garanciát jelentenek, hogy az auditokra való felkészülés magas színvonalú lesz, a belső audit feltár minden hiányosságot. Így a külső minősítő cég által végzett auditon nem lesznek „nem megfelelőségek”, a cég újabb költségráfordítás nélkül megkapja a tanúsítványt a következő időszakra. Véleményem szerint, az ISO minőségirányítási rendszer kiépítése a legfontosabb célkitűzések egyike kell, hogy legyen, ezért is részleteztem hatásait, előnyeit. A felkészítő cégtől kapott információ alapján a BTL-nek ez körülbelül összesen 500.000700.000 Ft költséget jelentene. Az auditra való felkészítés költsége a több, azaz mintegy 300.000-400.000 Ft. Az auditáló cégek pedig általában 200.000-300.000 Ft auditálási díjat kérnek. Az ISO 9001-es tanúsítvány összköltsége tehát körülbelül 2 db nevesebb napilapban, vagy szaklapban feladott A4-es méretű egyszeri hirdetés árával azonos. Viszont a két „reklám” hasznossága össze sem mérhető. Belátom, hogy a jelenlegi lecsökkent bevételű időszakban nehéz erre költséget szánni, de ez a kiadás rövid idő alatt megtérül. 13.4.
A partner-és kooperatív kapcsolatok menedzselése és fejlesztése
A partnerkapcsolatok menedzselése és fejlesztése a vállalati hatékonyság szempontjából igen fontos terület, ugyanakkor a gyakorlatban kevés időt és költséget tudnak rászánni. A kapcsolatok menedzselése azonban sokszor bonyolult és igen költséges is. Ezzel magyarázható, hogy a vevők egyre komplexebb logisztikai szolgáltatásokat igényelnek, ami viszont a logisztikai vállalatoknak igen kemény kihívást jelent. A logisztikai szolgáltatások erőforrás igénye igen magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó többségében a tőke ellátottság igen alacsony. Az kapacitáskihasználási kényszer és az erős piaci verseny az egységnyi fuvardíj folyamatos minimalizálódásához vezet. Mindez elszigetelt működést eredményez, ami gátolja a versenytársak közötti együttműködések kialakulását. Ez a helyzet hátráltatja a meglévő adottságok jobb kihasználását, a szolgáltatás minőségi színvonalának emelését, a kapcsolati tőke kialakítását, a jobb 56
kapacitás
kihasználás
eszközeinek
megosztását,
valamint
az
adott
település
környezetszennyezésének csökkenését. A kooperatív kapcsolat alapvető célja a hosszú távú együttműködés, melynek feltétele a rendszeres, korrekt kommunikáció, de valamennyi szempont közül legfontosabb, hogy mindkét fél számára, kölcsönös előnyökkel járjon. A tartós partnerkapcsolat szempontjából célszerű, ha a partnerek ismerik egymás tevékenységét és cégeik profitja közelít egymáshoz. A BTL partnerkapcsolatainak elemzésekor, fejlesztésekor az objektív és szubjektív tényezők mérlegelésére egyaránt szükség van.
Az objektív tényezők közül a
költségcsökkentés és az elért profit növekedése számszerűen mérhető, ezzel a partnerkapcsolat sikere egyértelműen megállapítható. A BTL a rugalmasságával, a változásra
való
gyors
reagálásával,
problémamegoldó
képességével,
fejlett
kommunikációs és információs rendszerével az adott partnerkapcsolat sikeréhez jelentősen hozzájárul. 13.5.
Javaslatok a cég pénzügyi gazdálkodásához kontrollálására, tervezhetőségére
A BTL SWOT analízisénél a gyengeségek felsorolásánál az elsők között szerepelt a tőkehiány. Ezért nagyon fontosnak tartom a teljesítmény, a bevétel és költségelemzések naprakész meglétét, a cég aktuális pénzügyi átláthatóságát. Fontos lenne tudni, hogy a pillanatnyi banki és házi pénztári pénzeszközökből mekkora az az összeg, melyet az adott napig felmerült költségekre a cég tulajdonképpen már el is költött. A szakirodalom szerint a szállítmányozó vállalkozások pénzügyi gazdálkodását az alábbi problémák állandó figyelése, kezelése mellett kell végezni25.
25
Prof. Dr. Knoll Imre: Logisztikai Évkönyv 2002, a Magyar Logisztikai Egyesület Szakmai kiadványa, Budapest, Magyar Közlekedési Kiadó, 171. oldal
57
A már leszerződött, leszervezett, de még számlába nem állított megbízói és alvállalkozói fuvardíjak értéke. A már teljesített szolgáltatások, sokszor nagy késéssel számlázhatók, mert nem érkezett meg az alvállalkozótól a szállítólevél, illetve a számlája. Állandó problémát okoznak a fuvarozásban résztvevők közötti roppant hosszú fizetési határidők, amelyek a 2008-as válság óta sajnos még tovább tolódtak. A válság hatása sokszor még- a régi üzleti partnerek esetében is- a szerződésben rögzített fizetési határidők szeszélyesen és kiszámíthatatlanul változnak. Amennyiben a cég nem akar a körbetartozói láncba bekerülni, az alvállalkozók kifizetésével kényszer hitelezői feladatokat kell felvállalnia. A BTL alapvető költségei is meglehetősen sokszínűek a fizetési ütemezés szempontjából. Vannak évente, félévente, negyedévente, havonta, egy-egy alkalommal valamint alkalomszerűen fizetendő számlái. A fizetés ütemének figyelembe vételével, a konstans számlák ismeretében szinte minden hónapra prognosztizálható, kiszámítható a kiadások nagysága, így az aktuális havi pénzügyi mérleg átláthatóbbá válhatna.
13.6.
Szakmai szervezeti tagságából származó előnyök
Az üzletfejlesztés és forgalomnövelés egyik hatékony módja a különböző szakmai szervezetekhez való csatlakozás. A BTL –mint ahogy a cég bemutatásánál írtam- több szakmai
érdekvédelmi
szervezet-
a
Magánvállalkozók
Nemzetközi
Fuvarozó
Ipartestületének (NIT), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a Külgazdasági Szövetségnek, valamint az IATA-nak –tagja. Ezek a szervezetek a tagdíj ellenértékeként törekednek egyre szélesebb körű szakmai segítséget,
együttműködési
lehetőséget
nyújtani
tagjaiknak.
Kiadványaikról,
rendezvényeikről, egyéb szolgáltatásaikról, oktatási, továbbképzési lehetőségeikről honlapjaik különböző menüpontjaiban részletes tájékoztatást adnak.
Ugyanitt a
megjelenő jogszabályokról, rendeletekről, az aktuális szakmai hírekről, beszerzési kedvezményekről rendszeres információval látják el az olvasót. Önállóan vagy társ szakmai partnereikkel évente legalább egy szakmai konferenciát szerveznek. A nagyobb nemzetközi szakkiállításokon egy közös stand létrehozásával- költségtakarékos módonsegítik a kisebb logisztikai cégek részvételi lehetőségeit.
58
Magyarországon mintegy 30 logisztikai irányultsággal (is) rendelkező szakmai szervezet működik.27A legismertebbek közül is csak néhányat szeretnék kiemelni, melyek zömében
országos
lefedettségűek.
Céljaikból,
feladataikból,
szolgáltatásaikból
elsősorban azokat emelném ki, melyek az egyesületek egyedi arculatát adják. Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Az Európai Logisztikai Egyesület (ELA) alapító tagja. Az MLE célja a logisztikai szakemberek, vállalkozások, intézmények összefogása, a köztük lévő kapcsolatok erősítése, valamint tudományos és gyakorlati munkájukat segítő információk gyűjtése, rendszerezése, publikálása. Fontos feladatának tekinti az ellátási folyamatok átfogó megszervezését.
Ehhez
kapcsolódva
erősíti
az
informatikai,
a
terület-és
településfejlesztési valamint a környezetvédelmi ágazatok fejlesztésének logisztikai háttérbázisát. A mindenki számára nyitott, civil non-profit centrum kiadványai (Loginfo, Logisztikai Évkönyv, Logisztikai Tudományos Füzetek) mellett, rendezvényeivel (klubdélután, Logisztikai Szolgáltatási Konferencia, Logisztikai Fórum és Bál). Többszintű képzési lehetőségeket biztosít. Tagozataik a korszerű logisztika legújabb eredményeivel, módszereivel, azok alkalmazási területeivel bővíti hallgatói tudását. Az OKJ-s végzettséget adó oktatási és továbbképzéseken túl vezetői tréningeket, valamint cégen belül szervezett intenzív képzéseket is tartanak.
Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Az ELA másik magyar tagja, a 20 éve alakult Társaság célja a logisztika és a kapcsolódó szakterületek fejlesztése. Ennek érdekében információt szolgáltat, önképzési lehetőséget nyújt valamint alkalmat teremt a személyes kapcsolattartásra és a nemzetközi tapasztalat cserére. A Társaság közéleti szempontból is legfőbb eseménye az 1993 óta évenként megrendezésre kerülő Kongresszus, amelyen a hazai szakemberek százai vesznek részt. Széles körű és központi fontosságú tevékenysége a középfelsőfokú és posztgraduális szintű képzés, valamint a beszerzési témájú, a svájci székhelyű ITC tananyagára épülő tanfolyam. Szakmai kiadványai közül kiemelkedik a két havonta megjelenő Logisztikai Híradó.
59
Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSzLSzSz) Változó névvel 1989 óta működik, mint a szállítmányozói, logisztikai, vámügynökségi tevékenységet folytató társaságok szakmai érdekképviselete. Számos tagjuk- kiegészítő tevékenységként-
nemzetközi
közúti
árufuvarozást
is
végez.
A
közel
száz
Magyarországon bejegyzett társaság szakmai érdekképviselete mellett kiemelt feladatának tekinti a szállítmányozó szakképzés támogatását. Legmagasabb fóruma az éves közgyűlés. A szállítmányozás és a logisztika aktuális szakmai kérdéseinek feldolgozása a munkabizottságokban folyik. Állandó kapcsolatot tart fenn a Magyar Kereskedelmi – és Iparkamarával, valamint a többi magyarországi társszervezetekkel. Mint a magyar nemzeti szövetség tagja- a FIATA-nak, a szállítmányozók világszervezetének is a tagja.
Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete A szervezet 1965-ben alakult, tagsági létszáma meghaladja az 1800-at. Fő nemzetközi partnere: az International Road Union-IRU. A belföldi és nemzetközi személy-és árutovábbítási lehetőséget végző, magyarországi székhelyű vállalkozások országos szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi non-profit szervezete. Tevékenységével a közúti áru- és személyszállítás fejlődését, a közúti közlekedés biztonságának növelését szolgálja. Az állami, társadalmi vagy gazdálkodó szervezetek által rábízott feladatokkal a közúti fuvarozás társadalmi megbecsültségének, versenyképességének növelésén dolgozik. A széles körű alaptevékenységébe tartozó szolgáltatások közül kiemelem a: –
jogi, pénzügyi, biztosítással, adózással kapcsolatos tanácsadást
–
a DKV üzemanyagkártya, valamint a francia, spanyol, olasz autópálya – kártya forgalmazásának közvetítését
–
hitelfelvétel segítését, garanciavállalást
–
a tagok, vagy a tagok adott csoportjának gazdasági-piaci együttes fellépésének megszervezését, koordinálását
–
közreműködés a tagok ISO minősítésében
Az egyesült vállalkozási tevékenysége keretében nyomtatványok, okmányok, fuvarozáshoz szükséges kiegészítők, gépjármű követő és irányító rendszerek
60
értékesítésével, a tagvállalatoknak kedvezményes beszerzési lehetőséget biztosít. Szakmai magazinjuk: Autóközlekedés.
KÖVET-INEM Hungária Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) Az egyesület tagjai nem „ zöld mintavállalatok” de a környezetért felelősséget érző cégek, akik alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállalat irányítás eszközeit, módszereit. Tagjai közül kiemelek néhány országosan ismert nagyvállalatot, amelyek önálló logisztikai szervezeti egységgel rendelkeznek: MOL, AUDI Hungária Kft, Denso Gyártó Magyarország Kft, Siemens Zrt, Magyar Posta, Magyar Villamos Művek, Paksi Atomerőmű. A KÖVET fő célja:28 a megelőző környezetvédelem elősegítése elsősorban a gazdasági szférában. Küldetése a fenntartható fejlődés támogatása, a környezettudatosság és a társadalmi felelősség erősítése, népszerűsítése, a közélet tájékoztatása. Széles körű tevékenységi köréből nagy hangsúlyt helyez a külföldi tapasztalatok kommunikálására, honosítására. Költségcsökkentési lehetőségek keresése illetve kihasználása elsősorban az energia, - víz-és alapanyag felhasználás, valamint a hulladékok és a szennyvíz mennyiségének csökkentésével. Segíti a környezetkímélő, a fenntartható fejlődés szempontjából legfontosabb termékek, szolgáltatások (inverz logisztika, fenntartható beszerzés, környezetbarát csomagolás) piacát. A cégek, szervezetek felkérésére szervezési, ellenőrzési, átvilágítási, oktatási, és egyéb szakértői feladatokat lát el. Hazai és külföldi szakirodalmat, ismeretterjesztő anyagot gyűjt, fordít, adaptál és terjeszt. Az egyesületnek igen sok kiadványa van, negyedévente megjelenő folyóirata: Lépések….a fenntarthatóság felé. Az egyesület legfőbb szerve az évente legalább egyszer összehívott közgyűlés. A tisztújítás mellett ezt az ünnepi alkalmat használja ki az egyesület, hogy az általa alapított díjakat az élenjáró vállalatok részére átadja. Az utóbbi években a legnépszerűbb, legszélesebb körben ismert programja a ZÖLD IRODA, mely cím elérésére számos cég pályázik. Az egyesület szoros kapcsolatot tart fenn a vezető logisztikai szakmai szervezetekkel, így az MLBKT 16. siófoki Kongresszusán a fenntartható fejlődés és felelős vállalati 61
magatartás logisztikai vonatkozásai című szekció ülés elnökének a KÖVET –INEM Kft ügyvezetőjét kérték fel.
13.7.Felelős vállalat, felelős logisztika, mint a versenyképesség távlati forrása A logisztikához kapcsolódóan is egyre gyakrabban és aktívabban felmerül a felelősség és a fenntarthatóság kérdése. Az utóbbi években a logisztika területén is megjelenik a LSR (Logistics Social Responsibility) azaz a logisztikai társadalmi felelősség LTF29 fogalma. Ennek terjedését segíti a már közismertté vált teljesítmény mérceként szereplő CSR (Corporate Social Responsibility) azaz a vállalatok társadalmi felelősség vállalása VTF. Tudományos szakmai körökben a jövőben a versenyképesség forrását alapvetően a VTF tevékenységekben látják. Javaslatuk szerint a logisztikában már elterjedt teljes költség szemléletet célszerű a felelős logisztikai döntésekre is kiterjeszteni. A kiszolgálási színvonal és a kiszolgálási költség együttes vizsgálatába a fenntarthatóság illetve a társadalmi, környezeti felelősség elemei beépíthetők. Ma még a döntések hatásainak követése nem számszerűsíthetőek, így elsődlegesen üzleti szempontból a felelős magatartás, bizalom, megbízhatóság, a kommunikáció minősége képezi a sikeres üzleti kapcsolat alapját. Ezért a vállalati kultúrába, a mindennapi tevékenységbe már beépült következetes tudatos gyakorlat érvényesül a logisztikai döntésekben is. Véleményem szerint ebben a szorult, gazdasági problémákkal terhes időszakban ez is nagyon fontos, mindenképpen értékelésre méltó elem, főleg a kis-és középvállalkozások területén. Ez a törekvés, azaz a cég közösségének motiváltságára épülő tudatos gyakorlat nagyon jó alapot teremt arra, hogy a „jobb időkben” az üzleti siker mérésére, menedzselésére, a versenyképesség számszerű megítélésére is készséggel költsenek az olyan kis cégek is, mint a BTL. 13.8 Uniós pályázatok a logisztikában A kis- és közepes logisztikai vállalkozások helyzetük javítására, erősítésére, versenyképességük megtartására, növelésére az Uniós pályázatok logisztikai forrásait is igénybe vennék, ha a pályázati kritériumoknak megfelelnének. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében elérhető logisztikai források összértéke (2009-2010-re) 12,5 milliárd Ft volt. A benyújtott pályázatok összértéke 8,3 millió Ft, amiből eddig mindössze 3,2 milliárd Ft-ot ítéltek oda. Azaz, több mint 4 millió Ft még logisztikai 62
fejlesztésre fordítható lenne, de a tőkehiányos vállalkozói réteg nem pályázik. A kényszerű érdektelenség oka, hogy a jogosultság feltétele 5.000-10.000 m2 fedett raktárkapacitás megléte vagy létrehozása. A BTL- nek a jelenlegi raktárkapacitása ehhez képest elenyésző. Így hiába a 40-50%-os támogatottság, a fenti raktárkapacitás létrehozása körülbelül 100-125 millió Ft-os beruházást kíván. A kritériumok módosításáig a BTL nem tud élni a pályázati lehetőségekkel. 26
26
http://mlbkt.hu/2010/08/mozgasban-unios-palyazatok-logisztikara/
63
14.
Befejezés
Szakdolgozatom témájául- első munkahelyem- a Belsped Team Logistic Zrt. (BTL) tevékenységének elemzését választottam. Észrevételeimmel, javaslataimmal, konstruktív módon szeretnék hozzájárulni a cég- a pénzügyi, gazdasági válság okozta- anyagi helyzetének
javulásához,
versenyképességének
növeléséhez
és
ezáltal
piaci
lehetőségeinek bővítéséhez. A BTL mintegy 70 éves szakmai múlttal- szállítmányozói és fuvarozói felelősségi körrel- rendelkező kisvállalkozás. Fő tevékenységi köre a közúti gyűjtőforgalom szervezése, melynek 80 %-a nemzetközi áruszállítás. Ez képezi az árbevétel döntő részét is. Az összmegbízás 34 %- át Németországi partnerkapcsolataival bonyolítja a cég. A 2008-as válság összességében súlyosan éreztette hatását, mely az utolsó három év árbevételi arányain követhető. A 2008-as év árbevétel alakulásán már érezhetők a szűkülő piaci lehetőségek. A 2009-es év stagnálást és egy lassú növekedést mutatott. A bíztató 2010 –es kezdetet nem követte folytatás, az egész évet átlagosan a 2007-es árbevételi szint 92%-án zárta a BTL. A cég helyzetelemzésére a SWOT analízist választottam. A belső körülményekből adódó erősségek közül kiemeltem a magas szintű szakmai képzettséget, ami nagyfokú egyéni szerepvállalással párosul. Nagy pozitívum még a gyors és hatékony információáramlás a belső munkatársak között, valamint a partnercégek kollektíváival. A gyengeségek közül a tőkehiányt nagyon hangsúlyozni kell, hiszen ebben a lassan, nehezen javuló – bizonytalanságokkal teli- gazdasági helyzetben a cég biztonságérzete, de sok esetben mindennapi léte forog kockán. Pontosan ezért szántam a javaslatok között egy rövidebb részt a cég pénzügyi gazdálkodásának kontrollálására, a tervezhetőség fontosságára. A SWOT analízis külső tényezőit vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy most ebben a politikailag, főleg gazdaságilag stabilnak nem mondható világhelyzetben a „veszélyek” kiküszöbölésére sokkal nagyobb figyelmet, energiát kell fordítani, mint 2008 előtt bármikor. Mint írtam, ez a túlélés feltétele a kis, tőkehiányos cégeknél. Emellett persze naprakészen figyelni kell a lassan kibontakozó „lehetőségeket”. A jelenlegi kormány politikában a logisztika területén kedvező törekvések, intézkedések fogalmazódtak meg. A kereskedelmi dízel 64
üzemanyagár bevezetése, a kombinált fuvarozás támogatása, a használatarányos útdíj tervezett bevezetése, mindenképpen segít a magyar kis- és közepes nagyságú logisztikai szolgáltatók helyzetén is. Dolgozatomban a szolgáltatások bővítése terén a BTL jó földrajzi fekvéséből adódóan javaslom- a közúti fuvarozás mellett- a vízi és vasúti szállítmányozási szolgáltatások bevezetését. Ehhez újabb partnerkapcsolatok kialakítása szükséges. Ezt megelőzően azonban nagyon fontosnak találom a cég arculatát kifejező marketing logisztika megalapozását. A cég kis létszámára való tekintettel, a saját apparátussal kidolgozott stratégiánál célravezetőbb lenne egy külső szakcég bevonása, egy Reform Marketing Program igénybevétele. A cég akvirálási tevékenységét elemezve a pozitívum ismertetése mellett javaslom az akvirálások eredményességét feldolgozó statisztika bevezetését. A szakmai partneri kapcsolatok ápolása terén a személyes kontaktusok erősítése céljából kiemeltem azokat a lehetőségeket, (workshop, kulturális programok, jótékonysági rendezvények) amelyeket egy csekélyebb anyagi lehetőségekkel rendelkező kis cég is megtehet. Ebbe a témakörbe sorolnám a dolgozatban később leírt alfejezetet, mely a szakmai szervezeti tagságokból származó előnyöket ismerteti. A köztudottan nívós, vagy egyedi szolgáltatásaik felsorolásával az volt a célom, hogy a BTL kollektívájának összegyűjtsem a szakmai továbbképzési lehetőségekkel kapcsolatos információkat. A cég értékének növelése a multitermelői-és szolgáltató nagyvállalatok tenderein való lehetőség biztosítása érdekében elengedhetetlen fontosságúnak tartom az ISO 9001 tanúsítvány megszerzését. Javaslatomat a minőségirányítási rendszer bevezetéséből, működtetéséből származó belső előnyök részletezésével nyomatékosítottam.
Itt
jegyezném meg, hogy a KÖVET tevékenységét azért részleteztem nagyobb terjedelemben, mert az ISO rendszerek kiépítésében, a Zöld Iroda program megvalósításában, a felelős vállalat, felelős logisztika terjesztésében az ország úttörő, egyben legnívósabb szakmai szervezeteként ismert. Remélem, hogy ambiciózus észrevételeimmel, javaslataimmal sikerül hozzájárulni a cég partnerkapcsolatainak bővítéséhez, versenyképességének növeléséhez.
65
IRODALOMJEGYZÉK 1. Erdélyi Kálmán, Nikischer József, Dr. Tátrai Anna: Nemzetközi szállítmányozás I. Magyar Közlekedési Kiadó, 2002. 6-7; 99-108. 2. Gecse Gergely: Loginfo Magyar Logisztikai Egyesület 2009. 19 évfolyam 2. szám.12-14 oldal. 3. Dr. Magyari István: Szállítmányozási ismeretek Kézirat 2005. 79. oldal 4. Dr. Prezenszki József Logisztika 1 (Bevezető fejezetek) Budapest. Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 2002. 130. oldal 5. Halászné Sípos Erzsébet: Logisztika I. Logisztika Fejlesztési Központ, Budapest, Magyar Világ Kiadó 1998 6. Máté Zoltán-Karmazin György: Logisztikai Marketing a Gyakorlatban Logisztikai évkönyv 2007-2008. 217-221 7. Dr. Majoros Pál, dr Barta Péter, dr. Zimler Tamás: Iparvállalatok beszerzés gazdaságtana Budapest, Műszaki könyvkiadó, 1999.163-165. 8. Prof. Dr. Knoll Imre: Logisztikai Évkönyv 2002. a Magyar Logisztikai Egyesület Szakmai kiadványa, Budapest, Magyar Közlekedési Kiadó 171. oldal 9. Prof. Dr. Knoll Imre: Logisztikai Évkönyv 2003. a Magyar Logisztikai Egyesület Szakmai Kiadványa, Budapest, Magyar Logisztikai Egyesület.145-160. 10. MLBKT 16. Kongresszus 2008. november 12-14. Siófok, Határtalan logisztika című konferenciaanyag, 150-157. oldal. 11. Saját kutatások a Belsped Team Logistic Zrt. adatbázisát felhasználva
66
INTERNETES FORRÁSOK 1. http://www.belspedteam.hu/ 2. http://www.belspedtravel.hu/ 3. www.ksh.hu Letöltés ideje: 2011.03.24. 18:37 perc 4. http://mno.hu/portal/628019 Letöltés ideje: 2011. 02.24. 19:43 perc 5. http://www.scmonitor.hu/index.php?p=contents&cid=1005 Letöltés ideje: 2011.02.24. 21:11 perc 6. http://siteresources.worldbank.org/INTTLF/Resources/LPI2010_for_web.pdf Letöltés ideje: 2011.04.16. 09 óra 03 perc 7. http://siteresources.worldbank.org/INTTLF/Resources/lpireport.pdf Letöltés ideje: 2011.04.16. 10 óra 47 perc 8. http://hungarokamion.hu/2010/12/04/adr-2011-valtozasok-attekintese/ Letöltés ideje: 2011.03.08. 22 óra 18 perc 9. http://www.parking.hu/dok/behajtasi_hozzajarulas/ervenyes_jogszabalyok/80_20 08_110101_.pdf Letöltés ideje: 2011.04. 27. 20 óra 55 perc 10. http://www.parking.hu/dok/behajtasi_hozzajarulas/ovezeti_terkep/terkep.pdf Letöltés ideje: 2011.02.22. 17 óra 33 perc 11. www.ahkungarn.hu Letöltés ideje: 2011.03.06. 11 óra 49 perc 12. http://www.budapest.diplo.de/Vertretung/budapest/hu/05/Aussenwirtschaftsfoerd erung/Aussenwirtschaftsfoerderung.html Letöltés ideje: 2011.03.06. 12 óra 09 perc 13. www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_se Letöltés ideje:2011.03.06. 13 óra 15 perc 14. www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_dk Letöltés ideje: 2011.03.06. 13 óra 19 perc 15. http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DK/hu/Bilateralis/gazdasagi_kapcsolatok.h tm Letöltés ideje: 2011.03.06. 13 óra 58 perc
67
16. www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_uk Letöltés ideje: 2011.03.06. 15 óra 22 perc 17. www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_it Letöltés ideje: 2011.03.06. 16 óra 08 perc 18. http://www.nyugathir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=786 6:becsey-zsolt-qa-gyri-audi-gyar-is-valasszon-a-hazai-beszallitokkoezuelq&catid=40:gyor&Itemid=74 Letöltés ideje: 2011.04.10. 09 óra 02 perc 19. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=412362&referer_id=friss Letöltés ideje: 2011.04.18. 19 óra 13 perc 20. http://www.marketingcommando.hu/rolunk.php Letöltés dátuma: 2011.04.27. 21 óra 36 perc 21. http://www.standard-team.hu/iso-9001.html Letöltés dátuma: 2011.04.20. 18 óra 23 perc 22. http://www.marketingcommando.hu/ Letöltés ideje: 2011.04.25. 22 óra 44 perc 23. http://www.kovet.hu/ Letöltés ideje: 2011.04. 27. 22 óra 48 perc 24. http://mlbkt.hu/2010/08/mozgasban-unios-palyazatok-logisztikara/ Letöltés ideje: 2011.05.01 21 óra 48 perc
68
