BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR
NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
A MIKRO-, KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FORRÁSSZERZÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV KERETÉBEN – AZ INDIKÁTOROK SZEREPE A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁBAN
Készítette: Árgyelán Ágnes Budapest, 2011
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 4 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ................................................................................ 6 2.1. A KKV FOGALMA................................................................................................................................... 6 2.2. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KKV-K KAPCSOLATA ........................................................................................ 7 2.3. A KKV-K MAGYAR GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE ........................................... 8 3. A TÁMOGATÁSI RENDSZER ............................................................................................................... 10 3.1. STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP .................................................................................... 10 3.2. A TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN RÉSZTVEVŐ MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZEREPE .................................... 15 3.2.1. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság ................................................ 16 3.2.2. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. .................................................................... 17 3.2.3. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.................................................................................... 18 3.2.4. Nemzeti Külgazdasági Hivatal ..................................................................................................... 18 3.3. DÖNTÉSHOZÓ INTÉZMÉNYEK ................................................................................................................ 19 3.3.1. Irányító Hatóságok ...................................................................................................................... 19 3.3.2. Monitoring Bizottságok ................................................................................................................ 20 3.3.3. Közreműködő Szervezetek ............................................................................................................ 21 4. INDIKÁTOROK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A PÁLYÁZATI RENDSZERBEN ..................... 22 4.1. INDIKÁTOROK DEFINÍCIÓJA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA.................................................................................. 22 4.2. INDIKÁTOROK MINŐSÉGÉRE ÉS JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK ........................................... 24 4.3. PÁLYÁZATOKBAN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ INDIKÁTOR-TÍPUSOK ............................................ 26 5. ÚJ MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSI TERV ÉS ÚJ SZÉCHENYI TERV ÖSSZEHASONLÍTÁSA ............................................................................................................................... 27 5.1. ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK, KITÖRÉSI PONTOK, EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ............................. 28 5.1.1. Gazdaságfejlesztés ....................................................................................................................... 30 5.1.2. Közlekedésfejlesztés ..................................................................................................................... 31 5.1.3. Társadalmi megújulás .................................................................................................................. 31 5.1.4. Környezeti és energetikai fejlesztés ............................................................................................. 32 5.1.5. Területfejlesztés............................................................................................................................ 32 5.1.6. Államreform ................................................................................................................................. 33 5.1.7. Otthonteremtés ............................................................................................................................. 33 5.1.8. Tudomány-Innováció ................................................................................................................... 34 5.1.9. Az ÚMFT és ÚSZT eredmények ismertetése a KKV szektorra vetítve ......................................... 35 5.2. FŐBB VÁLTOZÁSOK 2011-TŐL .............................................................................................................. 38 5.3. JELENLEGI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÉS AZ INDIKÁTOROK SZEREPE AZ EGYES KIÍRÁSOKON BELÜL .... 41 5.3.1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program ..................................................................... 41 5.3.2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program ............................................................................................... 43 5.3.3. Vállalkozásfejlesztési Program .................................................................................................... 45 5.3.4. Tudomány – Innováció Program ................................................................................................. 52 5.3.5. Foglalkoztatási Program ............................................................................................................. 54 5.3.6. Közlekedésfejlesztési Program ..................................................................................................... 55 6. INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA, ALKALMAZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSA NYERTES PROJEKTEKEN KERESZTÜL.................................................................................................................. 55 6.1. TURISZTIKAI PÁLYÁZAT KULCSINDIKÁTORAINAK ISMERTETÉSE .......................................................... 56 6.2. TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI PÁLYÁZAT KULCSINDIKÁTORAINAK ISMERTETÉSE .................................... 62 7. JAVASLATOK, KÖVETKEZTETÉSEK .............................................................................................. 65 8. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................................. 66 MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 68 HIVATKOZÁSJEGYZÉK ........................................................................................................................... 83
3
1. Bevezetés Dolgozatom keretében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségei kerülnek bemutatásra a 2011-ben megjelent Új Széchenyi Terv pályázati kiírásain keresztül. Emellett nagy hangsúlyt kap a konstrukciókban szereplő indikátorok bemutatása, azok szerepe és fontossága egy sikeres pályázat megvalósításában. A változások erőteljesebb érzékeltetése céljából az ez évi kiírások és a főbb eltérések összehasonlításra
kerülnek
az
Új
Magyarország
Fejlesztési
Tervben
szereplő
pályázatokkal, hiszen ennek a fejlesztési tervnek a keretében került sor az uniós források kihelyezésére a 2011-es időszak előtt, így a főbb változások megismertetése mindenképp szükséges lesz a jelenlegi rendszer működésének a megértéséhez. A témaválasztásnak több oka is van: egyrészt több mint egy éve dolgozom egy hazai pályázatíró cégnél – a szakmai gyakorlati félévemet is itt töltöm –, ahol alkalmam nyílt mélyebb betekintést nyerni mind a pályázatírók mindennapi életébe, mind pedig a vállalkozások kihívásokkal teli mindennapjaiba, legyen szó a mindennapi működés fenntartásáról vagy egy komplex fejlesztés megvalósításáról. Másrészt úgy gondolom – talán nem alaptalanul –, hogy ezen vállalkozások, bár nem tartoznak a legnagyobb méretű vállalatok és multinacionális cégek közé, mégis óriási befolyással bírnak a gazdaság működésére. Elég csak arra gondolni, hogy a magyar vállalkozások 99,9%-a – EU-s átlaghoz hasonlóan – mikro-, kis- és középvállalkozások sorába tarozik, így nemcsak a gazdaság hatékony működéséhez járulnak hozzá, hanem a munkahelyteremtés, és a beruházások fő mozgatórugói is. A szakdolgozatot a KKV fogalmával, azok mikro-, kis- és középvállalkozásokba való besorolásával kívánom elkezdeni. Ezután néhány oldal erejéig megemlítem a KKV-k Európai Unióban és a magyar gazdaságban betöltött szerepét és fontosságát, kiemelve a főbb szempontokat. A következő gondolati egység magáról a támogatási rendszerről szól majd, a fontosabb intézmények és közreműködő szervezetek bemutatásáról, akik hozzájárulnak az uniós pályázatok akadálymentes benyújtásának, valamint hatékony és gyors elbírálásának megvalósításához. Emellett tanulmányozom majd a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szerepét a hazai támogatások finanszírozásában. A dolgozat alcíméhez hűen az indikátorok szerepe és jelentősége is bemutatásra kerül, melyben az Európai Uniós pályázatkészítésről szóló szakirodalmak lesznek a segítségemre.
4
Meghatározásuk és csoportosításuk után a pályázatokban leggyakrabban előforduló indikátor-típusok is felsorolásra kerülnek elsősorban azzal a céllal, hogy választ kapjunk a következő kérdésekre: •
Miért fontosak az indikátorok egy pályázati kiírásban?
•
Kellenek-e ahhoz, hogy sikeresen záródjon egy projekt?
•
Nehezítik vagy könnyítik a pályázók helyzetét a projektfenntartási időszak végéig?
A fenti kérdésekre a dolgozat folyamatosan, az egyes témákban elmélyedve kíván választ adni. Az indikátorok fontosabb jellemzőinek bemutatása után az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) összehasonlítása következik majd. Legfőképpen a KKV-k szempontjából bekövetkezett fontosabb változások megjelenítésén lesz a hangsúly: szó esik majd a régi és az új kiírások között fellelhető különbségekről, például mennyivel kínál több pályázati lehetőséget a KKV-k számára az új rendszer, milyen mértékben lettek könnyebbek a mostani pályázási lehetőségek, milyen mértékű források állnak rendelkezésre a különféle fejlesztésekhez, milyen tartalmi és minőségi változások következtek be. Emellett bővebben is kifejtésre kerül az ÚSZT működése, főbb prioritásai, akciótervei, valamint az Operatív Programok felépítése, ezen belül megemlítve a fontosabb pályázati kiírásokat is, a bennük szereplő indikátor-típusokkal együtt. Az egyes témák felvázolásában a pályázati kiírások anyagai, valamint az operatív programokat tartalmazó dokumentációk nyújtanak megfelelő alapot. Dolgozatom utolsó egységeként egy ÚSZT-s és egy ÚMFT-s nyertes pályázati projekt megvalósíthatósági tanulmányán és benyújtott adatlapján keresztül ismertetni kívánom a pályázók elé állított nehézségeket vagy éppen a korábbi évektől eltérő pozitívumokat, röviden ismertetve a projekt fő célkitűzéseit, felépítését és a támogatási összeg elnyerése érdekében tett erőfeszítéseket. Itt a legnagyobb hangsúlyt a pályázatokban szereplő indikátorokra kívánom helyezni, annak érdekében, hogy számszerűsítve, gyakorlati oldalról is látható legyen, milyen indikátorok vállalására kész egy adott vállalkozás annak érdekében, hogy pályázata sikeres legyen, s egyúttal milyen nehézségekkel kell szembenéznie ahhoz, hogy a projekt fenntartási időszakának végéig ezeket a kulcsmutatókat teljesíteni is tudja. A témához kapcsolódva saját észrevételeimet és javaslataimat is megfogalmazom az alfejezet zárógondolatában. A dolgozat során felmerült kérdéseket, valamint a dolgozat során levont következtéseimet és konklúziómat a dolgozat befejező részében kívánom érvényre juttatni.
5
2. A mikro-, kis- és középvállalkozások
2.1. A KKV fogalma
A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát Magyarországon jelenleg a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. Eszerint kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás: •
amiben a foglalkoztatottak száma nem éri el a 250 főt, illetve
•
amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót (illetve mérlegfőösszege nem éri el a 43 millió eurót). További csoportosítást is érdemes megemlíteni a KKV-k között, mely
szükségszerű abból a szempontból is, hogy az Európai Uniós támogatások igénybevétele és a támogatás mértéke szorosan kapcsolódik a vállalati méretekhez, s ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások szemszögéből tekintve, hiszen különféle pályázati kiírásokat találhatunk KKV-kra, valamint mikrovállalkozásokra tervezve. Tehát a kis- és középvállalkozásokon belül beszélhetünk: •
mikrovállalkozásról: ha a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 10 fő, illetve éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró;
•
kisvállalkozásról: ha a vállalkozásban foglalkoztatottak száma nem éri el az 50 főt, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió euróban maximalizálódik; és
•
középvállalkozásról: amennyiben a foglalkoztatotti létszám nem több, mint 250 fő, illetve éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót.
(www.innocare.hu/images/2004_XXXIV_tv.pdf)
6
2.2. Az Európai Unió és a KKV-k kapcsolata
Ahogy hazánkban, úgy az Európai Unióban is fontos gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az alábbi idézet is szemlélteti az állítás helyességét: „A mikro-, a kis- és a középméretű vállalkozások (a KKV-k) jelentik az európai gazdaság motorját. A munkahelyteremtés lényeges forrását képezik, vállalkozó szellemet és innovációt teremtenek az EU-ban, és így döntő fontosságúak a versenyképesség erősítése és a foglalkoztatás szempontjából.”(Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja) (Európai Bizottság, 2006)
A KKV-k előrejutásának segítése központi célkitűzés mind a 27 tagállamban, mivel a vállalkozások több, mint 99%-át a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Ezen felül a munkahelyek 66,7%-át biztosítják EU-szinten, valamint érdemes megemlíteni azt is, hogy az Unióban tevékenykedő vállalkozások hozzáadott értékéből kb. 50%-kal veszik ki a részüket. Az EU-ban működő KKV-k közül 10-ből 9 mikrovállalkozás, átlagosan 2 fő foglalkoztatott-tal. (www.ec.europa.eu) Magyarországon is hasonló arányok figyelhetőek meg a vállalkozások között, amely majd a következő alfejezetben kerül kifejtésre. Ennek fényében az Európai Bizottság kiemelt területként kezeli az EU-ban tevékenykedő KKV-k helyzetét és fejlődési lehetőségeit, a versenyképes vállalkozások létrehozását és az adminisztratív költségek csökkentését számos szakpolitikai intézkedés segíti elő. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a „Gondolj először a kicsikre” elv, mely megmutatkozik mind az intézkedéscsomagokban, mind pedig a támogatási rendszerben EU-szerte. A fontosabb irányelvek célul tűzték ki a megfelelő vállalkozási környezet kialakítását, a csődbe jutás utáni gyors újrakezdés lehetőségét, megfelelő szabályzati és közigazgatási rendszer kiépítését. Mindezek mellett fontos cél a KKV-k finanszírozáshoz jutásának, a piaci kedvező viszonyok és előnyök kiaknázásának, valamint a fejlesztés és innováció elősegítése. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/a)
7
2.3. A KKV-k magyar gazdaságban betöltött szerepe és jelentősége
Ahogy
korábban
már
említésre
került,
az
EU-s
átlaghoz
hasonlóan
Magyarországon is kimagasló szerep jutott a KKV-knak. A vállalkozások döntő többsége hazánkban is ebben a szektorban tevékenykedik, emellett jelentős a jövedelemtermeléshez, a foglalkoztatottsághoz és a beruházásokhoz való hozzájárulásuk. A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban KSH) adatai szerint a Magyarországon 2009-ben működő vállalkozások szinte teljes egészében kis- és középvállalkozásnak minősültek (99,9%-uk).
1. ábra
A kis-és középvállalkozások régiók szerinti eloszlása (%-ban)
8,5
8,5
Közép-Magyarországi Régió 40
10
Dél-Alföldi Régió Észak-Alföldi Régió Közép-Dunántúli Régió Nyugat-Dunántúli Régió Dél-Dunántúli Régió
10 11,5
Észak-Magyarországi Régió
11,5
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Ahogy azt a fenti ábra is szemlélteti, a KKV-k 40%-a a Közép-Magyarországi Régióban tevékenykedik, míg a legkisebb számban az Észak-Magyarországi, illetve a Dél-Dunántúli Régiókban találhatóak meg. Méretstruktúrájukat tekintve elmondható, hogy mind a hét régióban a mikrovállakozások dominálnak 95%-os aránnyal. Ez az adat a későbbiekben különösen fontos lesz, mivel az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai közül jó néhány a mikrovállalkozások fejlődésének előmozdítása érdekében lett meghirdetve. Gazdasági szerepüket tekintve is számos pozitívum mondható el működésükről. A bruttó hozzáadott érték, az árbevétel, a beruházások és a foglalkoztatottság azon területek
8
közé tartoznak, amelyek megfelelően reprezentálják jelentőségüket a magyar gazdaságban és társadalomban. Az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
1. Táblázat A KKV-k gazdasági szerepe 2009-ben A mutatókból kivett arányuk (%-ban) Összesen (Mrd Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Ft) Bruttó hozzáadott érték
35
30
35
7100
Árbevétel
38
29
33
41600
Beruházások
47
30
23
1789
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
2009-ben a bruttó hozzáadott érték 56%-át állították elő, ami számszerűsítve 7100 milliárd forintot tesz ki. Ezen belül is a mikro- és közepes vállalkozások járultak ehhez hozzá leginkább a maguk 35%-ával, míg a kisvállalkozások a KKV-kon belüli hozzáadott érték háromtizedét szolgáltatták. A KSH felmérései szerint 2009-ben kb. 41600 milliárd forintnyi árbevételt könyvelhettek el, melynek döntő többsége a Közép-Magyarországi régióban koncentrálódott. Itt ugyancsak említésre méltó adat, hogy az árbevétel 38%-át mikrovállalkozások realizálták. Az adott évben a nemzetgazdasági fejlesztések 56%-át kitevő beruházásokat vittek véghez a KKV-k, amelyek Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon voltak a legkimagaslóbbak. Végül érdemes a foglalkoztatásban betöltött jelentőségükről is pár szót ejteni, hiszen a vállalkozások által 2009-ben foglalkoztatottak 74%-ának a KKV-k biztosítottak munkalehetőséget. Mindezek a tények és számok csak bizonyosságként szolgálnak a kis- és középvállalkozások motorszerű szerepére a gazdaságban. Ugyanakkor látni kell azokat a problémákat is, amelyek a versenyhátrányukból adódnak. Bár számos kedvező tulajdonságuk került felsorakoztatásra, mégis fontos tisztában lenni azzal, hogy az alacsony tőkeellátottság, az alulfinanszírozottság, a nem hatékony termelés, a piaci ismeretek hiánya és számos más tényező is mind negatív befolyással bír az említett vállalkozások sikerességére. (Központi Statisztikai Hivatal, 2011) Éppen ez az indok, amiért mind az Európai Unió, mind pedig a magyar állam erőteljes lépéseket próbál tenni annak érdekében, hogy megszüntesse, vagy legalábbis mérsékelje a nagyvállalatokkal szembeni és a piaci ismeretek hiányából adódó hátrányaikat, hogy ezáltal képesek legyenek felzárkózni és eredményesek lenni nemzetközi szinten is.
9
Ezeket a célokat szolgálják többek között a hazai és EU-s források és különféle alapok, melyek közül elsősorban az Európai Unió által nyújtott lehetőségeket és pályázati kiírásokat fogja bővebben is bemutatni a dolgozat, melyeket Magyarországon jelenleg az Új Széchenyi Terv keretein belül lehet megpályázni.
3. A támogatási rendszer Az Európai Unió tagországain belül a vállalkozások és egyéb szervezetek, illetve intézmények számára igénybe vehető támogatások alapvetően közösségi és hazai finanszírozásúak, s nincs ez másképp Magyarországon sem. A hazai KKV-knak nemcsak az EU által társfinanszírozott projektekben van lehetőségük részt venni, hiszen számos, a magyar állam által nyújtott hitel és forrás is rendelkezésükre áll céljaik megvalósításához. A következő alpontok röviden bemutatják a fentebb említett forrásszerzési lehetőségeket mind EU-s, mind pedig hazai szinten.
3.1. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap
A regionális politikára az EU-ban már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettetek, számos intézkedést vezettek be annak érdekében, hogy közösségi szintre emelésével elősegítsék a tagállamok közötti fejlettségi különbség csökkentését, az elmaradottabb területek felzárkózását, valamint a régiók versenyképességének erősítését. 1986-ban az Egységes Európai Okmánnyal sikerült elérni, hogy a regionális politika közösségi szintre emelkedjen, majd az 1988-as Delors-csomag lefektette a Strukturális Alapok célkitűzéseit. A Kohéziós Alap felállításáról az 1993-as Maastrichti Szerződés rendelkezett. (Flamm et al, 2004; Damjanovics et al, 2003 )
1. Strukturális Alapok
A regionális politika fentebb felsorolt céljaival összhangban a Strukturális Alapoknak három fő célkitűzést kell megvalósítaniuk:
10
Az első célkitűzés az elmaradott területek fejlesztését és támogatását foglalja magába. Eszerint támogatásra jogosult minden olyan régió, amelynek az egy főre jutó GDP-je nem éri el a közösségi átlag 75%-át. A második terület célja a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése azon régiókban, amelyek strukturális hátrányban szenvednek. Ilyen hátránynak minősül például, ha a gazdaság számára kulcsfontosságú ágazatokban negatív változások mennek végbe, ha a vidéki területek elnéptelenednek vagy éppen a foglalkoztatottság erős mértékben csökken. Ezen a csoporton belül támogathatóak azok a területek, ahol a lakosság száma nem haladja meg az EU összlakosságának 18%-át. Végül pedig a harmadik és egyben utolsó célkitűzés magába foglalja azon személyek támogatását, akik munkaszerzési nehézségekkel küzdenek. Célja a képzési rendszer megreformálása és modernizálása, valamint a munkahelyi egyenlőtlenségek felszámolása.
A „Strukturális Alapok” elnevezés jelenleg négy pénzügyi alap együttesét foglalja magában, s a célkitűzések megvalósulását a továbbiakban részletezett pénzügyi alapok segítéségével próbálják elérni.
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap teszi ki a strukturális alapok legnagyobb részét. Forrásai az alábbi területekre terjednek ki: •
munkahelyteremtő beruházások
•
infrastrukturális beruházások, főként KKV-k fejlesztése érdekében
•
információs társadalom fejlesztése
•
turisztikai, kulturális és környezetvédelmi célú beruházások, valamint
•
határokon átnyúló interregionális együttműködések előmozdítása.
Európai Szociális Alap (ESZA)
Az ESZA fő céljai közé tartozik, hogy segítse a foglalkoztatás fejlesztését, valamint a munkavállalók mobilitásának növelését. Ezek alapján elősegíti: •
a képzési és oktatási rendszerek fejlesztését
11
•
a hátrányos helyzetűek és a nők foglalkoztatottságának növelését
•
a munkaerő-piaci politikák és szolgáltatások javítását, valamint
•
a munkahelyteremtést.
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)
Az Európai Unióban kiemelt gazdasági területet képez a mezőgazdaság, a 2004-es bővítésektől kezdve a mezőgazdasági területek aránya jelentősen nőtt, így alapvető céllá vált a mezőgazdaság termelékenységének javítása, egy stabil belső piaci kereslet létrehozása és megtartása a mezőgazdasági termékek számára, valamint az ebben a szektorban dolgozók jövedelmének növelése. Így fő támogatási területei közé tartozik: •
a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése
•
az erdőállomány védelme, illetve megújítása
•
a környezetvédelmi intézkedések támogatása, és
•
az agrárszektorban dolgozók nyugdíjba menetelének elősegítése.
Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)
A pénzügyi alap célja a halászati tevékenységet folytató vállalatok versenyképességének elősegítése, valamint a csökkenő halállomány újratelepítése. Támogatási területei közé tartoznak az alábbiak: •
hajóállomány és halászati kikötők modernizációja
•
aquakultúra
•
halászati termékek értékesítésének elősegítése
•
halászati tevékenységet folytató egyének és vállalkozások képzésének támogatása. (Flamm et al, 2004/a)
12
Az egyes pénzügyi alapok részesedését a strukturális alapok által nyújtott támogatásokból az alábbi ábra szemlélteti:
2. ábra
Az egyes pénzügyi alapok részesedése a támogatásokból (%-ban)
17%
3%
47%
ERFA ESZA EMOGA HOPE
33%
Forrás: Damjanovics et al, 2003
Az ábra alapján elmondható, hogy a támogatási források legnagyobb százalékát az Európai Regionális és Fejlesztési Alap szolgáltatja a maga 47%-ával, majd a második helyen követi az Európai Szociális Alap 33%-kal. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 17%-kal és 3%-kal járulnak hozzá a forrásszerzési lehetőségekhez (Damjanovics et al, 2003).
2. Kohéziós Alap
Felállítását a Maastrichti Szerződés szorgalmazta. Céljai közé tartozik a monetáris unióba való belépés elősegítése a tagállamok számára, valamint az eltérő fejlettségi szintű régiók közötti különbségek mérséklése. A Kohéziós Alapból támogatást igényelhetnek mindazok a tagországok, amelyek egy főre eső – vásárlóerő-paritáson mért – GNP-je kevesebb, mint a közösségi átlag 90%-a (közösségi átlag alatt a 2004-es bővítés előtti tagországok GNP-je értendő).
13
A
Kohéziós
Alap
szorgalmazza
a
közösségi
közlekedés
fejlesztését
(vasút,
tömegközlekedés), valamint a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások használata érdekében tett erőfeszítéseket. (Flamm et al, 2004/b)
Az Európai Bizottság oldalán szereplő adatok szerint a 2007-2013-as időszakban 347 milliárd euró áll rendelkezésre a regionális és kohéziós politika finanszírozására, az alábbi megosztásban: 2. Táblázat Rendelkezésre álló forrás a regionális és kohéziós politikában a 2007-2013-as időszakban Alapok megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap
Mrd euró 201 76
Kohéziós Alap Összesen
%-ban 57,93 21,90
70
20,17
347
100
Forrás: www.ec.europa.eu/regional_policy/a
A fenti táblázat adatiból kivehető, hogy az említett 347 milliárd eurós keret 3 alap között oszlik meg. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap közel 58%-ban részesül a rendelkezésre álló forrásokból, ebből is látható kiemelt szerepe a Strukturális Alapokon belül (ez később bővebben is kifejtésre kerül). Emellett az Európai Szociális Alap mintegy 22%-kal, a Kohéziós Alap pedig kb. 20%-kal veszi ki részét a forrásmegosztásból. Az adatok természetesen nem zárják ki a más pénzügyi alapokban meglévő forrásokat sem (pl. EMOGA, HOPE).
14
Szemléltetés céljából érdemes megnézni az egyes tagországokon belüli forrásmegoszlások kihelyezését: 3. ábra
Forrás: ec.europa.eu/regional_policy/b
A tagállamok az egyes támogatásokat bizonyos kritériumok teljesülése esetén kapják meg, mint például a támogatható népesség, nemzeti vagyon, regionális vagyon és munkanélküliségi ráta, csak, hogy néhányat említsünk. Emellett fontos megjegyezni, hogy azon uniós tagállamok, akik 2004 után csatlakoztak, a 2007-2013-as időszakban évente átlagosan mintegy 166%-kal kapnak több forrást, mint 2004-2006-ban. Ezzel egyidejűleg, a 2004 előtt csatlakozó országok forráslehetőségei fokozatosan csökkenek: az említett időszakban
átlagosan
30%-kal
kapnak
kevesebbet,
mint
2000-2006
között.
(ec.europa.eu/regional_policy/thefunds/funding)
3.2. A támogatási rendszerben résztvevő magyar intézmények szerepe
A hazai támogatási rendszerben a legfontosabb szerepkörrel az Új Széchenyi Terv pályázatai rendelkeznek, hiszen a legnagyobb összegek elnyerésére a pályázati konstrukciókon keresztül van lehetőség. A későbbiekben bővebben is kifejtésre kerül az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv kiemelkedő szerepe az uniós
15
források kihelyezésében, azonban érdemes megemlíteni – a teljesség igénye nélkül – azon magyarországi intézmények tevékenységét is, akik nagyban hozzájárulnak a KKV-k, s egyben a vállalati szektor sikerének előmozdításához.
3.2.1. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az MFB Bankcsoport irányító tagjaként rendkívül fontos szerepe van a mikro-, kis-
és
középvállalkozások
forrásszerzési
lehetőségeiben,
a
kedvező
feltételű
hitelkonstrukciók elérésében. A Magyar Fejlesztési Bank 1991-ben alakult meg azzal a céllal, hogy elősegítse a magyarországi beruházások finanszírozását, s ezáltal mind az EUs, mind pedig a magyar fejlesztéspolitikai célok érvényesülését. Az infrastrukturális problémák felszámolása, a foglalkoztatás növelése és az energiahatékonysági fejlesztések mellett kiemelt területet képeznek tevékenységében az elsősorban KKV-k számára nyújtott hitelprogramjai, amelyek közül felsorolás szintjén érdemes megemlíteni néhány fontosabb konstrukciót: •
MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram
•
MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program
•
Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram
•
Mikrohitel Plusz Program
•
Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram
•
Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
(www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok)
16
Az említett konstrukciók legfontosabb adatai az alábbi táblázatban találhatóak:
3. Táblázat Az MFB Zrt. konstrukcióinak legfontosabb adatai Konstrukció neve
Hitelösszeg Minimum (millió Ft)
Agrár Forgóeszköz Hitelprogram MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram
Mikrohitel Plusz Program
1
100
1
1
Új Magyarország Kisés Középvállalkozói Hitelprogram
10
Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
5
Kamat
Futamidő
Devizanem Saját erő mértéke
max. 3 év
Forint
nem szükséges
Bankgarancia-díj: 4000 0,5-6,3%
1-5 év
Forint
3 havi EURIBOR + 1000 legfeljebb 6%
max. 15 év
Forint
− a beruházás nettó költségének min. 15%-a a beruházás nettó bekerülési értékének min. 10%-a a beruházás nettó bekerülési értékének min. 15%-a a beruházás nettó bekerülési értékének min. 25%-a (támogatástól függően)
Maximum (millió Ft) 3 havi EURIBOR + legfeljebb RKF2 + legfeljebb 2,5% a hitelintézetek részéről alkalmazható 250 kamatfelár
max. 10 év (+ 2 év 15 Jegybanki alapkamat türelmi idő) 3 havi EURIBOR*0,75 + max. 10 év 0,75%+ legfeljebb (+ 2 év 100 5%/év türelmi idő)
3 havi EURIBOR + 3000 legfeljebb 5,2%
max. 15 év
Forint
Forint
Forint
Forrás: www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok
3.2.2. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt.
A KA-VOSZ Zrt.-t 2002-ben alapította a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Egy olyan egyszerűsített hitelkonstrukció felállítását szerették volna megvalósítani, amely a KKV-k számára bankkártya útján is elérhetővé válna. A program Széchenyi Kártya néven vált ismertté, amely mellett a későbbiekben felsorakozott a Széchenyi Forgóeszközhitel, a Széchenyi Beruházási Hitel és az Agrár Széchenyi Kártya is. A KA-VOSZ fő tevékenységi körébe tartozik ezen programok irányítása, koordinálása, ügyfelek közvetítése a konstrukcióban részt vevő bankokhoz, az ügyfelek adatainak kezelése és adott esetben az ügyfelek előminősítése is. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/b)
17
A KA-VOSZ Zrt. jelenleg is futó programjainak áttekintését az alábbi táblázat foglalja össze:
4. Táblázat KA-VOSZ Zrt. konstrukciói Konstrukció neve
Hitelösszeg Minimum (millió Maximum (millió Ft) Ft)
Széchenyi Kártya Széchenyi Forgóeszközhitel Széchenyi Beruházási Hitel
0,5
Agrár Széchenyi Kártya
0,5
1 1
Kamat
Futamidő
25 1 havi BUBOR+4%+0.8% 1 havi BUBOR + 5% 25 (évente)+0,8% 1 havi BUBOR + 4,5% 50 (évente)+0,8%
max. 2 év
25 1 havi BUBOR+4%+0.8%
max. 3 év
max. 36 hónap max. 120 hónap
Forrás: http://www.kavosz.hu/component/content/article?id=73
3.2.3. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1990-es alapítású szervezet, melynek alapvető célja a KKV-k fejlesztésének, piacra jutásának, tőkenövelésének elősegítése, s nem utolsó sorban az új kis- és középvállalkozások létrejöttének támogatása. Ennek érdekében aktívan tevékenykedik a gazdaságfejlesztési programok tervezésében és végrehajtásában, valamint a KKV-k számára oktatási és képzési szolgáltatások nyújtásával is igyekszik szélesíteni tevékenységi körét. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/c)
3.2.4. Nemzeti Külgazdasági Hivatal A Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011 januárjában kezdte meg működését, így „gyerekcipőben
járó”
hivatalnak
tekinthető
a KKV-k
érdekében
tevékenykedő
intézmények között, habár kiterjedt tevékenységi köre alapos indokot szolgáltat besorolására az eddig említett intézmények közé. Létrehozásáról a 265/2010. számú, a Magyar Kormány által kiadott rendelet rendelkezett. A Hivatal kettős célrendszert állított fel: egyfelől támogatja a hazai KKV-k külpiaci szereplését, másfelől ösztönzi a külföldi cégek hazánkba való beruházásait. Tervezett éves költségvetése 3,6 milliárd Ft-ra rúg, országos kiterjedtsége révén számos vállalkozás
18
számára elérhető közelséget biztosít. Az intézmény hat főosztálya az alábbi tevékenységeket fedi le: •
stratégiai- és hálózatirányítás
•
befektetés-ösztönzés
•
üzletfejlesztés
•
jogi és humánpolitikai tanácsadás
•
gazdasági tanácsadás
•
kommunikáció és rendezvényszervezés
(www.hita.hu/Content.aspx?ContentID=acecbc06-9776-4d34-874b-01e7639b61a8)
3.3. Döntéshozó intézmények
Az Európai Unióban tanácsi rendelet szabályozza a strukturális alapok megfelelő irányításához és végrehajtásához szükséges intézményrendszer felállítását és annak feladatait. A Közösségi Támogatási Keret és az Operatív Programok szintjén is beszélhetünk Irányító Hatóságokról, Monitoring Bizottságokról és Közreműködő Szervezetekről, a dolgozat azonban elsősorban az Operatív Programok szintjén lévő intézményrendszer bemutatását célozza meg, mivel az említett intézmények működését átlátva könnyebb megérteni a pályázati rendszer mechanikáját is. A döntéshozó intézmények bemutatásához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az Európai Uniós pályázatokat figyelő internetes oldalai segítenek majd.
3.3.1. Irányító Hatóságok
Az egyes Operatív Programokhoz (OP) tartozó Irányító Hatóságok felelősek az operatív programok hatékony irányításáért és végrehajtásáért, ugyanakkor a hatáskörükbe tartozó néhány feladatot a Közreműködő Szervezetekre delegálják. Legfontosabb feladataikat az alábbi pontok tartalmazzák: •
Biztosítják, hogy az OP-ok végrehajtása és azok finanszírozására kiválasztott műveletek összhangban legyenek a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályokkal;
19
•
Jóváhagyják a pályázati kiírásokat, a támogatási szerződésmintákat, valamint a projektjavaslatokról szóló döntéseket;
•
Hatáskörükbe tartozik a Közreműködő Szervezetek által készített forráslehívások és hitelesítési jelentések befogadása és ellenőrzése;
•
Működtetik a Monitoring Bizottságot és elősegítik azon körülmények és intézményi keretek felállítását, amelyen keresztül a Monitoring Bizottság zavartalanul tudja ellenőrizni az operatív programok végrehajtásának minőségét;
•
Az operatív program végrehajtására vonatkozó több évre szóló akciótervek kidolgozását is koordinálják, illetve javaslatokat tesznek az akciótervek tartalmára. (www.eupalyazatiportal.hu/intezmenyek//a)
Az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságait az alábbi táblázat mutatja be: 5. Táblázat Operatív Programok Irányító Hatóságai Operatív Program Végrehajtás Operatív Program
Irányító Hatósága Koordinációs Irányító Hatóság
Gazdaságfejlesztési Operatív Program
Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága
Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága
Környezet és Energia Operatív Program
Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága
Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága
Közlekedés Operatív Program
Közlekedési Programok Irányító Hatósága
Regionális Operatív Program
Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága
Forrás: www.nfu.hu/umft_iranyito_hatosagai /a
3.3.2. Monitoring Bizottságok
A Monitoring Bizottságok feladatkörébe tartozik az operatív programok felügyelete, koordinációja és azokról való döntéshozatal. Főbb tevékenységei: •
A finanszírozott műveletek kritériumainak áttekintése és jóváhagyása;
•
Rendszeresen ellenőrzi, hogy a támogatási célkitűzések milyen mértékben valósultak meg;
•
Javaslatot tesz az Irányító Hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne olyan változtatásokat eszközölni a támogatásokban, amelyekkel az alapok céljait sikeresen el lehetne érni.
20
3.3.3. Közreműködő Szervezetek
A Közreműködő Szervezetek egy adott operatív programon belül több feladatot is ellátnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy-egy program vagy pályázat lebonyolításának végrehajtásával az Irányító Hatóság mindig csak egy Közreműködő Szervezetet bíz meg az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében. Feladatai az alábbi pontokra terjedhetnek ki: •
Központi projektek lebonyolítása;
•
Pályázatok érkeztetése, értékelése;
•
Szerződéskötés, szerződés-módosítás, nyomonkövetés;
•
Pályázatokkal kapcsolatos adatok folyamatos rögzítése;
•
Szabálytalanságok jelentése;
•
Elszámolások, kifizetés, projektzárás;
•
Ügyfélszolgálattal és tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
•
Időközönként beszámolók készítése az Irányító Hatóságnak. (www.eupalyazatiportal.hu/intezmenyek/b)
A Közreműködő Szervezetek besorolását az alábbi táblázat mutatja be részletesen: 6. Táblázat Operatív Programok Közreműködő Szervezetei Operatív Program Közreműködő Szervezete Gazdaságfejlesztési Operatív Program MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Társadalmi Megújulás Operatív Program ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Környezet és Energia Operatív Program Energia Központ Nonprofit Kft. Közlekedés Operatív Program KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Regionális Operatív Program
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (valamint a regionális fejlesztési ügynökségek)
Forrás: www.nfu.hu/umft_kozremukodo_szervezetek /b
21
4. Indikátorok rendszerben
szerepe
és
jelentősége
a
pályázati
Az indikátorok szerepe, megjelenése és azok érvényesülése a pályázati kiírásokban adja a dolgozat egyik központi kérdéskörét. Az 1990-es évek közepétől az EUban is elterjedt az indikátorok alkalmazása a monitoring és értékelő szakaszokban, elsősorban a Strukturális Alapok felhasználása körül. Az Európai Bizottság egyik központi célkitűzése olyan egységes indikátor-rendszer létrehozása, amellyel összehasonlíthatóvá válnak az elérendő célok az egyes tagállamok szintjén is. Fontos lesz átlátni, hogy milyen indikátorok megléte és felállítása szükséges ahhoz, hogy egy pályázat sikeressége vagy éppen sikertelensége mérhető legyen nemcsak az operatív programokat és pályázati kiírásokat felügyelő szervek számára, hanem magának a pályázónak is. Ugyanakkor majd azt is érdemes lesz figyelembe venni, hogy az EU állásfoglalása szerint melyek azok az indikátorok, amelyek megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak a pályázatok szintjén, hanem a prioritási területek és operatív programok szintjén is mérhetőek legyenek az elérni kívánt célok. Az indikátor-rendszer mérhető adatokat tartalmaz, amelyek számszerűsítve mutatják, hogy az adott program, projekt vagy pályázat milyen esélyekkel rendelkezik a sikeres befejezés eléréséhez, másrészt pedig alkalmas lesz arra is, hogy feltárja az időközben felmerülő problémákat és azok mértékét. Az indikátorok szerepének gyakorlati megközelítésével a dolgozat 6. fejezete foglalkozik majd, előtte azonban bemutatásra kerülnek az indikátorok fontosabb jellemzői és főbb típusai, az EU-ban elterjedt csoportosítást is röviden érintve.
4.1. Indikátorok definíciója és csoportosítása
Egy megközelítés szerint: „Az indikátorok olyan mutatók, amelyeket objektív módon, tárgyilagosan ellenőrizhetünk” (Bőhm-Havas, 2005/a). Az Európai Bizottság értelmezése szerint az indikátorokat úgy lehetne definiálni, mint az elérendő cél érdekében kitűzött mércét és ennek érdekében mozgósított erőforrások összességét (Európai Bizottság, 2006/a). Az angol „OVI” kifejezés ezeket az állításokat még inkább igazolja (Objectively Verifiable Indicator), hiszen az objektív ellenőrizhetőség éppen azt hivatott szolgálni, hogy a használandó mutatók számszerűsíthetőek legyenek, és sose függjön a
22
mutatók összegyűjtőjének vagy értékelőjének személyétől. Használatukkal olyan fontos kérdésekre kapható válasz, mint például: Valóban bekövetkezett az, amit terveztünk? Sikerrel járt-e a projekt?
A projektcélok és az indikátorok típusai közti összefüggés alapján az indikátorok három csoportba oszthatóak: 1. Output indikátorok: projekt eredményességének mérésére szolgáló indikátorok. A projekt eredménye/i a tevékenységek megvalósulásával jönnek létre, a tevékenységek ugyanakkor az inputokból valósulnak meg. A gondolatmenetet szemléltetve: Inputok (eszközök, források)
Tevékenységek
Eredmény (output)
Az output indikátorok a projekt során létrehozott létesítmények, termékek vagy szolgáltatások fizikai jellemzőit tartalmazzák. 2. Eredményindikátorok: szerepük a projektcél megvalósulásának mérésében van, általában egy létrehozott termék működési eredményét vagy az adott célcsoport számára megjelenő hasznot mérik ezzel a típusú indikátorral. 3. Hatásindikátorok: az átfogó cél megvalósulását hivatottak mérni, de ez korántsem egyszerű feladat. A projekt hatása és az időközbeni külső hatások egymástól való elkülönítése igen bonyolult, hiszen a projekt hatása hosszú távon érzékelhető, s a közben eltelt idő miatt nehéz a hatásindikátorok ellenőrzése. (Flamm et al, 2004/c)
Ezzel szemben az Európai Bizottság által kiadott kézikönyv szerint az indikátorok négy csoportba oszthatóak: 1. Forrás vagy input indikátorok: a célkitűzések megvalósításához szükséges erőforrásokat/költségvetést hivatottak mérni. 2. Output indikátorok: tevékenységhez kötődő indikátorok. Fizikai vagy pénzügyi egységekben lehet őket kifejezni, mint például a megépített vasútvonal hossza vagy a pénzügyi támogatásban részesített vállalatok száma. 3. Eredményindikátorok: a projekt közvetlen kedvezményezetteire gyakorolt azonnali és közvetlen hatás mérésére szolgáló mutatók. A kedvezményezettek vagy célközönség viselkedésének és teljesítményének változása is mérhető általuk. Lehetnek pénzügyi és fizikai természetűek is, mint például a szállítási költségek csökkenése, az utazási idő megrövidülése, a közúti balesetek száma.
23
4. Hatásindikátorok: a közvetlen hatásokon túl a projekt következményeinek, hatásainak mérésére szolgál.1 A hatásindikátorok használata az egész tervezési ciklus alatt javasolt, ugyanakkor fontos azt is látni, hogy bizonyos tevékenységek hatása csak később válik mérhetővé.
A fenti mutatók alapvető jelentőséggel bírnak a projektek monitoringja és értékelése szempontjából, legyen szó egy konkrét pályázatról vagy egy operatív program sikerességéről. Monitoring megléte azért fontos, mert folyamatos ellenőrzés szükséges abból a szempontból, hogy a várt eredményekhez mérten milyen a tényleges megvalósulás. Általánosságban elmondható, az output és eredményindikátorok eredményeinek vizsgálata egy viszonylag egyszerűbb feladat, nem úgy, mint például a hatásindikátorok mérése. Egy értékelés során a monitoring alatt megszerzett információkból és egyéb forrásokból meg lehet állapítani a bevezetett intézkedések hatásait. Itt már felhasználásra kerülnek az output és eredményindikátorok mellett a hatásindikátorok is. Összességében tehát elmondható, a felállított indikátor-rendszer minősége nemcsak a folyamatos ellenőrzéstől és értékeléstől függ, hanem attól is, hogy az adott rendszer mennyire tartalmaz érthető és világosan megfogalmazott elveket a program minden szintjén, a prioritásoktól egészen az egyes projektek szintjéig (Európai Bizottság, 2006/b).
4.2. Indikátorok minőségére és jellemzőire vonatkozó kritériumok
Az indikátorok minőségi kritériumaira a szakirodalom az angol „SMART” betűszót használja. S = Specific (specifikus) M = Measurable (mérhető) A = Available (elérhető) R = Relevant (releváns) T = Timely (időponthoz kötött)
1
Itt fontos megjegyezni, hogy az alapvető eltérés az indikátorok csoportosításában és meghatározásában abból is adódik, hogy az EU nemcsak az egyes projektek szintjén, hanem átfogóan, az egész támogatási rendszerre kiterjesztve értelmezi azokat.
24
Egy indikátornál fontos tényező a specifikusság. Elvárás vele szemben, hogy csak azt a célkitűzést és eredményt jellemezze, amelyre használni akarják. Így fontos kritérium, hogy minél kevesebb felesleges információt tartalmazzon. Ennek érdekében érdemes megválaszolni a következő kérdéseket: Ki? Mit? Hol? Mikor? Melyik? Miért? A mérhetőség szintén elengedhetetlen kritérium, mivel fontos a mennyiség, minőség és időtartam számszerűsítése annak érdekében, hogy a későbbi monitoring során az adatok összehasonlíthatóak legyenek. Az indikátor elérhetősége abból a szempontból lényeges, hogy időben rendelkezésre álljon elfogadható költségek mellett. Ebből következik, hogy a későn, illetve magas költségek árán beszerezhető vagy létrehozható indikátorok nem alkalmasak a projekt eredményeinek mérésére. A relevancia szintén fontos minőségi kritérium, mivel az adott indikátornak olyan adatot és információt kell tartalmaznia, amely a projekt és a projektmenedzserek szempontjából elengedhetetlen a sikeres befejezéshez. Ahogy az a specifikusságnál is említésre került, nincs értelme olyan indikátor információinak figyelembe vételére, amelyek haszontalanok a projektcélok elérésében. Az időponthoz kötöttség két szempontból is vizsgálható: egyrészt tudni kell, mikor kell az adott indikátorokat vizsgálni, másrészt, hogy az információk mikori állapotokat jelenítenek meg. A nem időben történő ellenőrzés, illetve az indikátorok nem megfelelő vizsgálata veszélyt jelenthet a projekt sikeres kimenetelére. Összességében érdemes olyan indikátorokat kiválasztani, amelyek minél függetlenebbek egymástól, ezzel is növelve hitelességüket és megbízhatóságukat.
Az indikátorok az angol „QQTTP” betűszó alapján jellemezhetőek: Q = Quantity (mennyiségi): az indikátorok mennyiségi jellemzésére használják. Például:… km útszakasz; …db új eszköz. Q = Quality (minőség): az indikátor minőségi jellemzése érthető ezalatt, mint például egy megépült szálloda besorolása, vízminőség meghatározása. T = Time (idő): fontos tudni, hogy az indikátor mikor éri el a vizsgálandó állapotot vagy éppen hogyan változik az idő elteltével.
25
T = Target group (célcsoport): bizonyos projekteknél fontos megemlíteni, hogy az indikátor kikre vonatkozik, ugyanakkor nem minden projekt esetében bír relevanciával. P = Place (hely): az egyik legfontosabb dolog annak ismerete, hogy a használt indikátor hol mutatja az adott értéket vagy a bekövetkező változást. Számos projekt esetében csak a mennyiségi, minőségi és időbeli jellemzőket használják az indikátorok jellemzésére, mivel az utolsó két tartalmi jellemző nem minden esetben releváns. Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy egy indikátor méréséhez két jellemzőt is felhasználnak, például minőségit és mennyiségit is, hogy a projekt előrehaladása még inkább számszerűsíthető legyen. (Bőhm-Havas, 2005/b)
4.3. Pályázatokban leggyakrabban előforduló indikátor-típusok Először is érdemes megemlíteni azon mutatókat, amelyek meglétét az Európai Unió a konvergencia, versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzések megvalósításához tűzött ki (a továbbiakban majd látható lesz, hogy ezen mutatók megléte mennyire teljesül az egyes kiírásokon belül): •
Új munkahelyek teremtése (nők, férfiak)
•
Indukált beruházás mértéke
•
A projekt által érintett lakosság száma
•
Újonnan épített útvonalak hossza
•
A korszerűbb városi közlekedés által kiszolgált lakosok száma
•
A megújuló energiatermelés hozzáadott értéke
•
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (Európai Bizottság, 2006/c).
Mindezek ismeretében elmondható, az Új Széchenyi Terv által meghirdetett pályázatok kivétel nélkül tartalmazzák a projekt nyomonkövetéséhez elengedhetetlen monitoring mutatókat, más szavakkal: indikátorokat. A kormányzat a 2011-es év egyik kiemelt céljaként fogalmazta meg az átláthatóságot és az eredmények nyomon követhetőségét, amely alapjául az indikátorok szolgálnak. A hat kitörési pont keretében számos pályázatot hirdettek meg, melyek alapját hol azonos, hol eltérő nyomonkövetési elvek határozzák meg, az egyes prioritási területekhez való tartozás függvényében.
26
Az Egészségipari programon belül a legnagyobb hangsúlyt a teremtett munkahelyek számára, a látogatószámra és az árbevételre helyezték. A Zöldgazdaság-fejlesztési Programon
belül
legtöbbször
az
energiahatékonyság
növelésével,
a
megújuló
energiahordozók számával és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével találja szembe magát az érdeklődő. A Vállalkozásfejlesztési Programon belül megjelenik az átlagos statisztikai állományi létszám nemek és nemzetiségek szerinti lebontása, az értékesítés árbevétele, az üzemi tevékenység eredménye és többek között a megtartott munkahelyek száma is, mint kulcsindikátor. A Tudomány-Innovációs Program és a Közlekedésfejlesztési Program pályázati kiírásaiban hasonló mutatószámok szerepelnek, mint
a
Vállalkozásfejlesztési
Program
keretein
belül.
(ujszechenyiterv.gov.hu/palyazatok/a) Azzal, hogy ezek a mutatószámok az egyes pályázatokon belül miként oszlanak meg és milyen mértékűek, az. 5. fejezet foglalkozik majd bővebben. Fontos megjegyezni, hogy az említett indikátorokat a KKV-k számára is elérhető kiírások tartalmazzák, hiszen a diplomamunka központi kérdésköre a KKV-k forrásszerzési lehetőségeiről szól.
5. Új Magyarországi Fejlesztési Terv és Új Széchenyi Terv összehasonlítása Ez a fejezet Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (a továbbiakban ÚSZT) között fellelhető főbb hasonlóságokra és különbségekre helyezi a hangsúlyt. 2011 januárjától az ÚMFT szerepét a pályázati rendszer működtetésében az ÚSZT vette át, a jelenlegi magyar kormány tízéves stratégia kialakításával szeretné elérni a gazdaság és foglalkoztatottság bővítését, s ezen keresztül a támogatások lehívásának minél magasabb arányát. Az alapvető célkitűzések és kitörési pontok összehasonlítása lesz az első gondolati egység, melyben bővebben is ismertetésre kerülnek az ÚMFT és ÚSZT kitörési pontjai, területi prioritásaik. Továbbá bemutatásra kerülnek az egyes operatív programok is a megvalósításukban nagy szerepet játszó célkitűzésekkel egyetemben. A második alfejezet a jelenlegi pályázati lehetőségeket mutatja be, ezen belül is a főbb változásokat mind a pályázatok megnevezésében, mind pedig azok tartalmában. Itt a KKVk szempontjából releváns pályázati lehetőségek bemutatása a fő gondolai egység, megemlítve az egyes pályázatokon belüli indikátorok fontosságát is. Érdemes lesz
27
áttekinteni,
hogy
milyen
mutatók
teljesítése
szükséges
a
projektek
sikeres
megvalósításához, főként azért is, mert ezek kiszámításával a 6. fejezet bővebben is foglalkozik majd. A fejezeten belül utolsó elemként szerepelnek majd a főbb változások a pályázati rendszerben 2011-től, amelyek mind döntéshozói szinten, mind pedig a pályázati kiírások szintjén elemzik majd a nagyobb eltéréseket az elmúlt évekhez képest.
5.1. Alapvető összehasonlítása
célkitűzések,
kitörési
pontok,
eredmények
Az ÚMFT és ÚSZT célkitűzései között számos hasonló pontot lehet találni, ezt mutatják az egyes tervek fő szlogenjei és kulcsmondatai is: az ÚMFT a „foglalkoztatás és növekedés” tervezete volt, míg az ÚSZT középpontjában a „gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés” áll. A gazdasági és társadalmi háttér ismeretében érthető, miért ezek a célok kapták a legnagyobb hangsúlyt. A gazdasági válság a régió országaihoz hasonlóan Magyarországot is különösen érzékenyen érintette, mind a gazdasági növekedést, mind pedig a foglalkoztatást alapul véve. A magyar régiók még inkább elmaradtak fejlettségükben a többi uniós tagországétól, a munkanélküliségi ráta emelkedése is fejtörést okoz mind a mai napig, így a gazdasági és társadalmi talpra állás valóban égető prioritásokká váltak. Mindezen okok ismeretében már az ÚMFT megfogalmazta a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés elérését, melynek eredményeképp 120.000-re szerették volna emelni a foglalkoztatottak számát a versenyszférában, továbbá 10%-kal növelni a vállalkozások megtermelt jövedelmét. A lisszaboni céloknak való megfelelés már ekkor is nagy hangsúlyt kapott, a támogatási rendszer kiépítése is ezzel összhangban valósult meg. A foglalkoztatás
bővítését
olyan
specifikus
indikátorok
meghatározásával,
majd
megvalósításával akarták elérni, mint az egyén foglalkoztathatóságának javítása és a munkaerő piacon lévő aktivitásának növelése, a munkaerő-kereslet növelése és a foglalkoztatási környezet fejlesztése. Hasonló kulcsindikátorokat a tartós növekedés elérése érdekében is felállítottak, ezek: a versenyképesség erősítése, a gazdaság bázisának kiszélesítése,
valamint
az
üzleti
(www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2/c)
28
környezet
javítása.
Az ÚSZT keretében 2011-2013 között több, mint 2000 milliárd forintot tesznek ki az uniós források, s ezek hatékony felhasználása elengedhetetlen a kitörési pontok sikeres megvalósításához (a rendelkezésre álló forrásokat az említett időszakban a mellékletben szereplő táblázat tartalmazza). Ezért az ÚSZT hét kitörési pontot határoz meg a talpraállás, a megújulás és a felemelkedés jegyében. Lényegében ezek fedik le az egyes operatív programok célkitűzéseit is. Az egyes kitörési pontok sok iparágat integrálnak magukba, ezért is segítik elő a foglalkoztatás dinamikus bővülését, a pénzügyi stabilitás fenntartását, a gazdasági növekedést, és az ország versenyképességének javítását. A tízéves stratégia kitörési pontjai a következőek: 1. Egészségipar 2. Zöldgazdaság-fejlesztés 3. Otthonteremtés 4. Vállalkozásfejlesztés 5. Közlekedésfejlesztés 6. Tudomány-Innováció 7. Foglalkoztatás (ujszechenyiterv.gov.hu/b)
Ezek mindegyike lefedi a 2011-től új keretek között megnyílt operatív programokat és pályázati kiírásokat. Ezzel szemben az ÚMFT az alábbi prioritási pontokat határozta meg: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform
Látható, hogy az alapvető célok mindkét fejlesztési terv esetében megegyeznek, ugyanakkor az ÚSZT nagyobb hangsúlyt fektet az egészségipar, a vállalkozásfejlesztés, a foglalkoztatás és a tudomány-innováció területekre, melyek szoros összhangban vannak az Európa 2020 stratégájával is. Ezek a területek a pályázati kiírásokban is dominálnak, azok részletesebb bemutatására a következő alfejezetben kerül sor.
29
5.1.1. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztés az ÚMFT-n belül az alábbi stratégiák megvalósítását tűzi ki: •
Innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése
•
Vállalkozások jövedelemteremtő képességének erősítése (kiemelten a KKV szektor), valamint
•
Üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése.
A felsoroltak közül a vállalkozások erősítéséről érdemes pár szó erejéig beszélni, mivel elsősorban a KKV-k fejlesztéséhez szükséges célokat fogalmazták meg. Ezek tartalmazzák többek között a tőkeellátottságuk javítását, a vállalkozói kultúra fejlesztését, a vállalati technológia korszerűsítését, a vállalkozásokon belül a foglalkoztatottsági szint növekedését és a KKV-k közötti együttműködések erősítését célzó programokat. Az ÚMFT-n belül a gazdaságélénkítés stratégiáját a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében valósították meg.
A gazdaságfejlesztési terület az ÚSZT-n belül a Vállalkozásfejlesztés keretében realizálódik. Itt is a kis-és középvállalkozások kerülnek a középpontba, kiemelt területté válik az alábbi célok megvalósítása a vállalatok számára: •
A stabilitás és kiszámíthatóság kialakítása
•
Bürokrácia- és adósságcsökkentés megvalósítása
•
A pályázatok gyors és zökkenőmentes elbírálása
•
Megfelelő tőke biztosítása a fejlődéshez
•
Növekvő hazai kereslet és piac kialakítása
•
Tisztességes versenyviszonyok kialakítása, valamint
•
Naprakész információk biztosítása.
Összességében elmondható: az alapvető célok 2011-ben sem változtak, továbbá is fontos a KKV-k tőkeellátottságának biztosítása, a megfelelő keresletet nyújtó piac kialakítása és a vállalatok közötti szorosabb együttműködés megvalósítása.
30
5.1.2. Közlekedésfejlesztés Ez a prioritási terület mindkét fejlesztési tervben nagy hangsúlyt kap, hiszen szükséges a megfelelő közlekedési útvonalak és elérhetőség biztosítása annak érdekében, hogy a gazdaság egésze fejlődni tudjon, beleértve az elmaradottabb régiókban működő vállalkozásokat is. Éppen ezért már az ÚMFT megfogalmazta az ország nemzetközi elérhetőségének javítását, a térség elérhetőségének javítását, a városi közlekedés fejlesztését és a közösségi módok összekapcsolását célzó eszközök bevezetését. Ezen célok megvalósításáért a Közlekedési Operatív Program és a régiós operatív programok voltak felelősek.
Az ÚSZT hasonlóan fontos prioritási területként kezeli a közlekedés fejlesztését, nemcsak az elérhetőség biztosítása terén, hanem a területi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása érdekében is. Mivel hazánkon több gazdasági folyosó is áthalad, ezért kiemelt területként kell kezelni az áruk- és személyszállítás fejlesztését, s ugyancsak fontos az átalánydíjas rendszer helyett egy használaton alapuló elektronikus díjfizetési rendszer kiépítése is. A jelenlegi és jövőbeni pályázati kiírások ezekre a problémákra kívánnak megoldást nyújtani.
5.1.3. Társadalmi megújulás Az ÚMFT a társadalmi megújulás alapjának az emberi erőforrások fejlesztését tartotta. Ennek érdekében szükségszerűnek vélte az alábbi célok teljesítését: •
Foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása
•
A minőségi oktatás és az ahhoz való hozzáférés mindenki számára
•
Humánerőforrások fejlesztése elsősorban a kutatás-fejlesztés és innováció területén
•
Egészségmegőrzésre fektetett nagyobb hangsúly, végül pedig
•
A humáninfrastruktúra fejlesztése.
A felsorolt prioritások elérését a Társadalmi Megújulás és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázatai segítették.
Az ÚSZT kitörési pontjai közül ehhez a célterülethez az egészségipar és a foglalkoztatás is megemlíthető, Az egészségipari fejlesztések célul tűzik ki a gyógyító – és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését, az egészséges életmódot hangsúlyozó termékek gyártását. Ezen 31
belül a gyógy- és termálturizmus fejlesztése kiemelt területet képez, mint ahogy a megfelelő hazai és külföldi fizetőképes kereslet megteremtése is az ágazat sikeres működése érdekében. A foglalkoztatás bővítése jelenti a legfontosabb célkitűzést az ÚSZT-ben. Ehhez alapvető fontosságú az új munkahelyek megteremtése, amely elsősorban az alábbi tényezők teljesülésétől függ: •
A külföldi tőkeberuházások növelésétől az országban
•
A KKV-k fejlesztésének elősegítésétől
•
Magasabb fizetések kiépítésétől
•
Az önkormányzatok önellátóságának segítésétől, valamint a
•
Közfoglalkoztatás megreformálásától.
5.1.4. Környezeti és energetikai fejlesztés A környezetjavító fejlesztések az ÚMFT-n belül magukba foglalják az egészséges és tiszta települések megteremtését, az árvizek ellenei védekezést, a víz minőségi és mennyiségi javulását, a természeti értékek védelmét, a környezetbarát energetikai fejlesztéseket, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság megvalósítását. A stratégia megvalósításához a Környezet és Energia Operatív Program, a Gazdaságfejlesztés Operatív Program és a régiók operatív programjai is hozzájárultak.
Az ÚMFT-ben megfogalmazott alapvető célkitűzéseket viszi tovább az új támogatási rendszer is környezeti politikájában. Az energiatakarékosság- és hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon központi kérdés és megoldásra váró feladat.
5.1.5. Területfejlesztés Az ÚMFT-ben a területfejlesztés céljaként a felzárkózás, a versenyképesség és a foglalkoztatás bővítését tartotta, tehát kiemelten kezelendő terület volt a regionális központok megerősítése, az emberi erőforrások fejlesztése (visszatérő elemként), az elmaradott térségek felzárkóztatása (a vidéki területeket is beleértve), valamint a turizmus fejlesztése. A régiók eltérő fejlettségi szintjéből adódóan hat régió a konvergencia, míg a 32
Közép-Magyarországi Régió (KMR) a versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzése alá került. A konvergencia régiók a következők: 1. Dél-Alföldi Régió (DAR) 2. Észak-Alföldi Régió (ÉAR) 3. Észak-Magyarországi Régió (ÉMR) 4. Dél-Dunántúli Régió (DDR) 5. Nyugat-Dunántúli Régió (NYDR) 6. Közép-Dunántúli Régió (KDR)
5.1.6. Államreform A prioritás fontos célja a közigazgatás megreformálása és az ennek érdekében tett lépések koordinálása. Ezért fontos a kormányzat megújítása, a civil emberek részvételének erősítése a közügyek terén, a szubszidiaritás elvének érvényesítése a kistérségi és regionális döntési szintekben. A célok megvalósítása az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében valósulnak meg.
5.1.7. Otthonteremtés 2011-es újításnak nevezhető az otthonteremtés céljának megvalósítása a támogatási rendszer keretében. A lakástámogatások és a hitelek finanszírozása a kormányzat fókuszpontjába került, a gazdasági válság hatására a lakásárak nagy értékvesztésbe kezdtek, de ennél is nagyobb problémát okozott és okoz mind a mai napig a devizahitelesek megsegítése, akiknek a lakástörlesztése az egekbe szökött a gyengülő forint és más devizák erősödése miatt. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az építőiparban, ahol a lakásépítések száma drasztikus csökkenésbe kezdett, számos építőipari cég csődbe jutását eredményezve. Elsősorban tehát ezek azok a területek, amelyek megoldása egyre szükségszerűbbé válik az alábbi prioritásokon keresztül: •
Az öngondoskodás ösztönzése a megtakarítások növelésével egyidőben
•
A lakásállomány és lakóépületek korszerűsítése, valamint
•
Bérlakás-építés ösztönzése.
33
5.1.8. Tudomány-Innováció Ugyancsak új elemként értelmezhető a Tudomány-Innováció terület külön síkra emelése. Bár az ÚMFT is tartalmazott erre vonatkozó célkitűzéseket, de az ÚSZT keretében kapott kitüntetett szerepet ez a terület, összhangba hozva a támogatási elemeket az Európa 2020 stratégiával. A tudásalapú gazdaság és innováció megteremtésével a gazdaság beindítása a legfőbb célkitűzés. Az ország K+F kiadásainak növelése is ennek érdekében kell, hogy történjen, mellyel nemcsak a magyar átlagot szeretnék felülteljesíteni, de szeretnék elérni az EU-s átlaghoz való közeledést is.
Az alapvető célkitűzések és prioritások ismeretében 2011-ben az ÚSZT pályázati lehetőségei az alábbi programokon keresztül valósulnak meg:
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány-Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program
A programokon belül elérhető pályázati lehetőségekkel a következő alfejezet foglalkozik majd bővebben.
34
Összehasonlítás szempontjából érdemes áttekinteni azt is, hogy az egyes operatív programokon belül milyen összegű források állnak rendelkezésre a pályázatok kiírásához:
4. ábra
800,000 700,000 600,000 500,000 400,000 300,000 200,000 100,000 0,000
Regionális Operatív Programok
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Államreform Operatív Program
Végrehajtás Operatív Program
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
Közlekedés Operatív Program
Társadalmi Megújulás Operatív Program
Környezet és Energia Operatív Program
2009-2010 2011-2013
Gazdaságfejlesztés Operatív Program
Mrd FT
Akciótervek szerinti forrásmegoszlás az egyes Operatív Programokon belül
Operatív Program
Forrás: www.nfu.hu /fejlesztesi_programok_2/d
Az ábra által szemléltetett összegek alapján megfigyelhető, hogy míg a Gazdaságfejlesztés és a Társadalmi Megújulás Operatív Programokra a 2011-2013-as időszakban magasabb költségvetést szabtak meg, addig a Környezet és Energia, a Közlekedés és a Regionális Operatív Programokon belül már kevesebb forrást lehet felhasználni a pályázati kiírásokban. Fontos megjegyezni, hogy ez jelentős mértékben függ az EU által előirányzott prioritási területektől, illetve a magyar állam szerint fontosnak tartott célterületek kiemelésétől egyaránt.
5.1.9. Az ÚMFT és ÚSZT eredmények ismertetése a KKV szektorra vetítve
Ez az alfejezet nagyobb rálátást kíván nyújtani az ÚMFT és ÚSZT keretében eddig megnyert pályázatok számára és azok összesített értékére operatív programok szerinti lebontásban.
35
Az alábbi táblázat az ÚMFT-n belül megjelent operatív programok összesített adatait ábrázolja:
7. Táblázat Operatív Programokon belüli kifizetések (ÚMFT) Beérkezett pályázatok Megítélt támogatás (Mrd (db) FT)
Operatív Program
Kifizetett összeg (Mrd FT)
ÁROP
558
23,48
11,54
EKOP
159
84,37
31,62
21 584
992,96
274,28
GOP KEOP
6 041
1 519,50
121,61
KÖZOP
452
2 967,79
487,59
TÁMOP
12 474
763,41
292,51
TIOP
2 540
562,47
138,86
ROP
23 926
2 183,27
682,30
VOP Összesen:
74
69,42
47,98
67 808
9 166,66
2 088,28
Forrás: emir.nfu.hu/nd/kozvel/a
A kifizetett összegek szerinti megoszlást az alábbi ábra mutatja be:
5. ábra Kifizetett összegek operatív programok szerinti megoszlása (ÚMFT) ROP KÖZOP TÁMOP GOP TIOP
Operatív Program
KEOP VOP EKOP ÁROP 0
100
200
300
400
500
600
700
800
Mrd Ft
Forrás: emir.nfu.hu/nd/kozvel/b
A 3. táblázat adataiból jól kivehető, hogy az ÚMFT keretein belül az operatív programok kiírásaira összesen 67.808 db pályázat érkezett be, melyekhez a megítélt támogatás 36
meghaladta a 9 milliárd forintot. Ennek ellenére, az ÚMFT-n belül ezen pénzösszegek alig 22%-a, kicsivel több mint 2 milliárd forint került csak ténylegesen kifizetésre. A kifizetéseken belül – ahogy azt a 3. ábra mutatja – a Regionális Operatív Programokon belül meghirdetett pályázatokra jelentkezők között történt a legmagasabb összegű kifizetés, ezt követi a Közlekedés Operatív Program, majd a Társadalmi Megújulás és a Gazdaságfejlesztés Operatív Programok. A legkevesebb kifizetés az Államreform és az Elektronikus Közigazgatás Operaív Programoknál figyelhető meg, ugyanakkor ez érthető abból a szempontból, hogy ezeknél az operatív programoknál másféle konstrukciók kerültek kiírásra, amelyek az önkormányzatok és vállalkozások esetében nem olyan népszerűek, mint például a gazdaságfejlesztési vagy a regionális operatív programokon belüli kiírások.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményeiben kiemelkedő jelentőséggel bír a KKVk érdekében tett erőfeszítés. Fennmaradásukat, versenyképességüket és fejlődésüket hivatott szolgálni a GOP vállalkozásfejlesztési prioritása, amelynek eredeti keretösszegét a sikeres válságkezelés érdekében tovább növeltek 247 milliárdról 356 milliárd forintra. . A 2009-es év további eredményei között sorolható fel, hogy ezen vállalkozások körében 50%-ra emelkedett az igényelhető támogatás mértéke. A kisösszegű konstrukciók esetében is hasonló kedvező feltételeket vezettek be: bővült a pályázók köre, a támogatható tevékenységek köre valamint az igényelhető támogatás összege is. Ez a kiírás olyannyira népszerűnek bizonyult, hogy a beérkező magas támogatási igény miatt a konstrukciót fel is függesztették egy időre. (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2010)
Az Új Széchenyi Terv honlapján már megtalálhatóak a 2011 után támogatásban részesült pályázók neve és az elnyert támogatásuk összege. Ez alapján az alábbi táblázat bemutatja a kizárólag KKV konstrukciókban (csak a KKV-k számára pályázható) az eddig támogatásban részesült pályázatok számát:
37
8. Táblázat Nyertes pályázatok száma az ÚSZT-n belül Nyertes pályázatok száma Pályázati kiírás (db) Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztése 1740 Mikrovállalkozások fejlesztése
942
Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére
208
Komplex vállalati technológiafejlesztés mikor-, kis- és középvállalkozások számára Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
145 127
Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása
112
Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára
17
Környezeti célú fejlesztés
0
Telephelyfejlesztés Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára
0
0
Forrás: ujszechenyiterv.gov.hu/content/8295/c
Látható, hogy a legtöbb pályázat a Vállalkozásfejlesztési Programon belül a mikro-, kisés középvállalkozások technológiafejlesztése című konstrukcióra érkezett, a dolgozat megírásáig
(2011.10.31.)
összesen
1740
db.
Ezt
követi
942
db-számmal
a
Mikrovállalkozások fejlesztése kiírás. Így levonható a következtetés, hogy a KKV körében a Vállalkozásfejlesztési Program nagy népszerűségnek örvend. Ugyanakkor a Környezeti célú fejlesztések, a Telephelyfejlesztés és a Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára kiírások esetén még nincsenek adatok nyertes pályázókra vonatkozóan.
5.2. Főbb változások 2011-től Ez az alfejezet bővebb betekintést kíván adni a 2011-től megújuló pályázati rendszerbe, melyek azok a pontok mind az egyes konstrukciókon belül, mind pedig a
38
rendszer működésében, amiknek változása lényegesen könnyítette vagy éppen nehezítette a pályázók esélyeit és a teljesítendő feltételeket. Nem cél az összes változás bemutatása, hanem elsősorban azok kiemelése, amelyek a KKV-k számára nyújtott kiírásokat befolyásolják valamilyen szempontból. Azért is fontos ezeket áttekinteni, hogy a következő fejezetben szereplő pályázatok bemutatása előtt a lényegesebb változások már mind érintve legyenek, ezzel is könnyítve a konstrukciók felépítésének megértését. A 2011-es időszak új fejlesztési terve a pozitív és negatív oldaláról egyaránt bemutatásra kerül. Számos olyan intézkedést vezettek be, amelyek kedvező változást hoztak, ugyanakkor egy másik szemszögből nézve hátrányként is értelmezhetőek, ezért a fejezetnek az a célja, hogy mindkét oldalt együttesen szerepeltesse ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a rendszer működésébe. Az Új Széchenyi Terv elindításának egyik legnagyobb pozitívumaként hirdették az egyszerű és gyors forráskihelyezést. Ez az elv valamilyen szinten működik is, elég az előlegek vagy az automatikus pályázatok elbírálására gondolni, ugyanakkor a pályázatok befogadásánál fontos szerepe lehet a hiánypótlásoknak és tisztázó kérdéseknek is, amik a gyors forráskihelyezés folyamatát lassíthatják. Ugyancsak pozitívumként lehet értelmezni a rövidebb adatlapok meglétét és azt a tényt, hogy már elektronikus úton is lehet pályázni. Végignézve az új adatlapokat elmondható, hogy terjedelmükben nem lettek rövidebbek, inkább struktúrájukban változtak. Mindenképp előny emellett, hogy többségében valóban elegendő a pályázatokat CD-n benyújtani, nem kell őket külön is kinyomtatni. Habár itt azt is lényeges megemlíteni, hogy mindezek ellenére hiánypótlásban kérhetnek be olyan dokumentumot, amit már papír alapon kell benyújtani (pl.: tervdokumentáció). Fontos megemlíteni, hogy hiánypótlásra már csak egyszer van lehetőségük a pályázóknak, könnyített elbírálású pályázatok esetében hiánypótlásnak nincs helye. A csökkentett mellékletek listája is megemlíthető, mint könnyítő körülményt a pályázat benyújtásánál. Ez leginkább a cégbeszámolók és cégkivonatok esetében érezhető, mivel ha az adott pályázó vállalkozásnak elektronikusan már fel van töltve a beszámolója az erre hivatott internetes oldalra, akkor azt nem kell külön benyújtani. Viszont számos más dokumentumot újfent bekérhetnek egy hiánypótlás vagy tisztázó kérdés keretében. Az új fejlesztési terv egyik legszembetűnőbb újítása a pályázati felhívásokat nézve az, hogy 2011-től külön kezelik a pályázati felhívást és útmutatót, tehát külön dokumentumokban találhatóak meg, nem együtt, mint ahogy ez eddig működött. Így valóban elmondható, hogy csökkent a felhívások oldalszáma és egyszerűbb lett a pályázás, 39
de mélyebbre tekintve a buktatók is könnyen észrevehetőek: terjedelmes és belső ellentmondásokkal lehet szembetalálkozni, az útmutatókban könnyű eltévedni, és hiába van két külön dokumentum, mert azokat egymástól nem lehet külön kezelni. Számos ponton hivatkozik a felhívás az útmutatóban szereplő leírásokra, így ha azokra nem figyel oda a pályázó, akkor pályázata könnyen elutasításra kerülhet. Amennyiben a konkrét pályázatokon belüli változásokat kellene szemléltetni, először megemlíthető a kombinált mikrohitel program megjelenése. Pozitívum, hiszen azon pályázó, aki nem tudná teljesíteni a rá eső önerő megteremtését, akkor azt kedvezményes hitel felvételével meg tudja oldani. Ugyanakkor ebben a konstrukcióban az elnyerhető összeg elég csekély, a program csak a kisebb cégeket érinti, s az elnyerhető összeg mellett az adminisztráció aránytalanul magas hányadot képvisel. Ami abszolút pozitívum – és valójában a még mindig fennálló gazdasági válság eredménye is –, hogy az előző évek elvárásaival ellentétben a pályázók már árbevétel-csökkenés esetén is jogosultak lehetnek pályázni, ha vállalják a vállalkozáson belüli munkahelyek fenntartását, illetve bővítését. Emellett ugyancsak újdonság, hogy ettől az évtől kezdve már induló vállalkozások is jogosultak pályázni, hiszen eddig sok esetben az egy vagy két lezárt üzleti év meg nem léte kizáró oknak bizonyult. Az egyes pályázati konstrukciókon belül lényeges változás, hogy már ingatlanvásárlásra is lehet támogatást igényelni. Tovább folytatva a felsorolást, a vállalati képzések támogatásában már csak olyan KKV-k pályázhatnak, akik már nyertek korábban gazdaságfejlesztési beruházási támogatást és ehhez képzési igényük merül fel. A mikrovállalkozások
fejlesztése
konstrukcióban
kötelező
a
mikrocégeknek
hitelt
igényelniük, s emellett az 5000 fő alatti települések mikrocégei ezen kiíráson belül nem pályázhatnak, nekik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon (ÚMVP) belül nyílik erre lehetőségük. (Sebők, 2011/a) Számos további változás is megemlíthető: az eddigi 24 jogszabály helyett ez évtől kezdődően 1 kormányrendelet lép életbe, amely változások sokaságát indította el. 60 napról 45-re csökken a kifizetések maximális ideje, amely majd a gyakorlati megvalósulása után lesz leginkább véleményezhető. Megszűnt az a rendelkezés, hogy egy projektet újra kell értékelni, amennyiben a két bíráló összpontszámai között 20%-nál nagyobb eltérés lenne. Emellett nincs szabályozva, hogy a pályázatokat elbíráló személy hány év tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen, amit korábban 1-3 évben minimalizáltak. A bírálatban vagy panaszeljárásban részt vevő személyek listája már nem lesz nyilvános a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a lezárást követő 10. napon. Bár ezek nem
40
közvetlenül a pályázatokat érintő változások, de hatásuk mindenképp megfigyelhető lesz, s nem mondható el, hogy ez a hatás pozitív irányt vesz majd. (Sebők, 2011/b)
5.3. Jelenlegi pályázati lehetőségek és az indikátorok szerepe az egyes kiírásokon belül
A főbb változtatások ismertetése után a továbbiakban röviden bemutatásra kerülnek a KKV-k számára 2011-ben kiírt fontosabb konstrukciók, azok célja, keretösszege, az igényelhető támogatás mértéke, s nem utolsó sorban a kiírásokban szereplő indikátorok is. Az említett pályázatokból csak a jelenleg is aktív (pályázható) konstrukciók kerülnek bemutatásra a teljesség igénye nélkül.
5.3.1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
A kiírás célja a versenyképes turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása mind a hét régióban. Attrakciókhoz kötődő és azoktól független fejlesztések is támogathatóak. Szálláshelyfejlesztés csak a Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régióban támogatható, illetve a Nyugat-dunántúli régió esetén a szálláshelyek kategóriaváltására is igényelhető támogatás. A rendelkezésre álló forrás összesen eléri a 12,4 milliárd forintot. Az igényelhető támogatási összegek minimum 5 millió és maximum 250 milliós között mozognak kis- és nagyprojektek figyelembevételével, míg a támogatás mértéke 20%-tól 70%-ig is terjedhet a vállalkozás méretétől függően. Az egyes pályázatokhoz tartozó indikátorok minden esetben a pályázati felhívásban kerülnek meghirdetésre a monitoring mutatók alponton belül. Az egyes monitoring mutatók megnevezésén kívül részletezve van, hogy az indikátorok milyen típusúak, milyen mértékegységben kell, hogy megadva legyenek, mi a bázisérték illetve mennyi a minimum elvárt célérték. Ezeken kívül feltüntetik még, hogy az indikátorokat a megvalósítási és fenntartási időszak mely részében kell teljesíteni, valamint minden esetben tartalmazza a táblázat a mutatók forrását is.
41
Mindezek ismeretében a turisztikai szolgáltatások fejlesztése kiírásnál a következő mutatók teljesítése szükséges: •
Teremtett munkahelyek száma – ezen belül is részletezni kell a nők és a hátrányos helyzetűek számára teremtett munkahelyeket
•
Látogatószám (szolgáltatást igénybe vevők száma)
•
Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására, és
•
Fejlesztésből származó árbevétel növekedése.
Ezen kívül olyan megkötésekkel is lehet találkozni a kiírásokon belül, hogy azokat az indikátorokat, amelyek félkövér betűvel vannak szerepeltetve a felhívásban, kötelezően szerepeltetni kell a pályázat során. Példának okáért a turisztikai felhívásban ez a teremtett munkahelyek számára, a látogatószámra és az indukált beruházásra vonatkozik. A monitoring mutatókat tartalmazó táblázat a következőképpen épül fel:
9. Táblázat Turisztikai szolgáltatások fejlesztése- Monitoring mutatók
Mutató neve
Típus
Mérték egység
Eredmény
Fő
Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma – nők Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek
Eredmény
Fő
Eredmény
Fő
Látogatószám
Eredmény
Fő
Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására Fejlesztésből származó árbevétel növekedése
Eredmény
Ezer FT
Eredmény
Ezer FT
Megvalósítási és fenntartási időszak Minimu m elvárt Bázisér célérté Megvalósí Fenntartá Fenntartá Fenntar Mutató k tás s 1. s 2. tás 3. ték forrása
1
0
Forrás: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése pályázati anyaga
Az egyes indikátorok kiszámítását, és a fogalmak magyarázatát a pályázati kiírásokkal egyidejűleg elérhető és megjelenő segédletek tartalmazzák részletesebben is éppen azzal a céllal, hogy a nem megfelelően vagy rosszul kiszámított mutatók ne váljanak gátjává a
42
pályázat sikerességének, ugyanakkor a jól meghatározott indikátorok fontos szerepe, hogy segítsék a pályázat hatékony nyomonkövetését.
5.3.2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program
A Zöldgazdaság-fejlesztési Programon belül jelenleg számos olyan pályázat került felfüggesztésre, amelyek KKV-k által is elérhetőek lennének. Ezeket a kiírásokat a nagy számban beérkező pályázatok miatt voltak kénytelenek felfüggeszteni, mivel a beérkezett pályázatok igényelt támogatási összege már elérte a konstrukció keretében meghirdetett rendelkezésre álló forrást. A felfüggesztett kiírások az alábbiak: •
Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva
•
Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés
•
Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
•
Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
Megújuló energia alapú térségfejlesztés
A pályázat célja a megújuló energiaforrások hatékonyabb kiaknázására való ösztönzés, az erre irányuló fejlesztések támogatása, térségfejlesztő hatást is indukálva ezzel. A projekt keretében az alábbi tevékenységek megvalósítása szükséges: megújuló energiaforrás alapú energiatermelés,
térségfejlesztői
hatás
elérése,
valamint
a
projekt
céljának,
megvalósulásának hatékony kommunikációja. A kiírás a megújuló energiaforrások alatt a geotermális-, nap-, szél-, vízenergia és biomassza forrásokat érti. A rendelkezésre álló forrás 6 milliárd forint az elkövetkezendő időszakban. A pályázók 70-1500 millió Ft összeg igénylésére jogosultak. A támogatás mértéke eléri a 30%-tól akár a 90%-ot is. A kiválasztási kritériumok az alábbi kulcsindikátorok meglétét irányozzák elő: •
Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése
•
Üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése
•
Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése
•
Részarány a hazai energiafelhasználásban, továbbá
•
Megőrzött munkahelyek száma 43
•
Teremtett munkahelyek száma
•
Célcsoport nagysága (közvetlen és közvetett)
A felfüggesztett konstrukciók esetén is a fentebb felsorolt indikátorok bizonyos kombinációjának teljesítése volt előírva, így azokra a felsorolás nem tér ki bővebben. Zöldgazdaság-fejlesztési Programon belül a szükséges mutatók meglétét az alábbi táblázat foglalja össze:
10. Táblázat
Mutató neve
Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése
ÜHG-kibocsátás csökkentése (CO2eq)
Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergiatermelés növekedése
Részarány a hazai energiafelhasználásban Megőrzött munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma Célcsoport nagysága (közvetlen és közvetett célcsoport) Létrejövő szolgáltatással érintett lakosok megtakarításai Létrejövő szolgáltatással érintett lakosok
Megújuló energia alapú térségfejlesztés- Monitoring mutatók Célérték Minimálisan elvárt elérésének Típus Mértékegység célérték időpontja A Megvalósíthatósági tanulmány számításai alapján Projekt az értékelő által fenntartásának jóváhagyott érték. időpontja Eredmény GJ/év A Megvalósíthatósági tanulmány számításai alapján Projekt az értékelő által fenntartásának Hatás t/év jóváhagyott érték. időpontja A pályázathoz mellékelt Megvalósíthatósági tanulmány és energetikai számítás alapján az értékelő Projekt által jóváhagyott fenntartásának érték. időpontja Eredmény GWh/év A Megvalósíthatósági tanulmány számításai alapján Projekt az értékelő által fenntartásának Eredmény % jóváhagyott érték. időpontja
Mutató forrása
Mérés gyakorisága
Projekt Fenntartási Jelentés évente
Projekt Fenntartási Jelentés évente
Projekt Fenntartási Jelentés évente
Projekt Fenntartási Jelentés évente
db db
fő kWh/év GJ/év CO2eq/év
fő
Forrás: Megújuló energia alapú térségfejlesztés konstrukció pályázati anyaga
44
5.3.3. Vállalkozásfejlesztési Program
Környezeti célú fejlesztések
A pályázati kiírás célja, hogy csökkentsék a vállalatok környezetre rótt terhelését, beleértve a hulladéktermelés és egyéb káros anyagok kibocsátását, s egyúttal növeljék a víz- és nyersanyaghasználat hatékonyságát. A tervezett keretösszeg 9 milliárd forint, míg a támogatás mértéke maximum 40% lehet. Az igényelhető támogatás összege 15 millió forinttól maximum 100 millió forintig terjed. Nyomonkövetést szolgáló adatok: •
Átlagos statisztikai állományi létszám (ezen belül is nő, férfi, roma, fogyatékos)
•
Egységnyi outputhoz felhasznált anyag- és energia megtakarítás értéke
•
Fajlagos
energiafelhasználás
csökkentése
vagy
üvegházhatású
anyagok
kibocsátásának csökkentése •
Fajlagos vízfelhasználás és anyagfelhasználás csökkentése
•
Másodlagos alapanyag-felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül
•
Felhasznált veszélyes anyag mennyiségének csökkentése
•
A korszerűsített technológiával keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése
•
Szennyvizek szennyezőanyag tartalmának csökkentése
•
Zajkibocsátás és légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése
Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása
A pályázat legfőbb célja olyan vállalati környezet megteremtése a KKV-k számára, amelyben lépést tudnak tartani a nagyobb vállalatokkal és a piac által megkövetelt igényekkel. Ezért kiemelt cél ezen vállalkozások információs és kommunikációs technológiai képességének erősítése. A KKV-knak 10,8 milliárd forint áll rendelkezésére e célok megvalósításához. A támogatás mértékében maximum 50%-os támogatást határoztak meg, míg az igényelhető összeg 1 és 10 millió forint között mozoghat.
45
A fontosabb mutatók az alábbiakban vannak részletezve:
11. Táblázat Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása- Monitoring mutatók Mutató Mutató neve Mértékegység forrása Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Ft
Éves beszámoló / SZJA bevallás
Elektronikus értékesítésből származó éves nettó árbevétel
Ft
Éves beszámoló / SZJA bevallás ill. Főkönyv / külön nyilvántartás
Átlagos statisztikai állományi létszám - nő, férfi, roma, fogyatékos
Fő
NAV (APEH) adóbevallás statisztikai létszámot tartalmazó oldala
Éves nettó árbevétel
Ft
Éves beszámoló / SZJA bevallás
Forrás: Vállalati folyamatmenedzsment és e. kereskedelem támogatása pályázati anyag
Telephelyfejlesztés
A telephely-fejlesztési kiírás is a KKV-k fejlődését és versenyképességének növelését kívánja szolgálni. A már meglévő telephelyek modernizációja, cseréje, átalakítása, új telephelyek kialakítása és megfelelő kihasználtságuk elősegítése mind a konstrukció kiemelt céljai közé tartozik. A rendelkezésre álló forrás a Dél-alföldi, Észak-alföldi és Észak-magyarországi régiókban 16,62 milliárd forint (a fennmaradó 4 régióban a kiírás már lezárásra került). A támogatás mértéke és összege függ attól, hogy az adott beruházás hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben2 is megvalósul-e. Ennek függvényében a támogatás mértéke 20-60% között lehet, míg az igényelhető támogatás 5-150 millió forintig terjedhet. A telephelyfejlesztés mutatói az ipartelepítés konstrukció indikátoraival együtt kerülnek meghatározásra a dolgozatban a nagymértékű hasonlóság miatt.
Ipartelepítés
A konstrukció a munkahelyteremtés és a foglakoztatási környezet javítását célozza a már meglévő vagy letelepülni akaró vállalkozások fejlesztéseinek támogatásán keresztül. A kiírás keretében támogatást lehet igényelni a támogató és szolgáltató tevékenységhez 2
A hátrányos helyzetű, illetve a leghátrányosabb helyzetű települések fogalmát és listáját a 311/2007 (XI. 17.) Korm. Rendelet szabályozza.
46
kapcsolódó új épület építése, meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése tevékenységekhez. A rendelkezésre álló forrás 11 milliárd forint a régiókban, kivéve a Közép-dunántúli és Közép-magyarországi régiót, ahol a pályázati kiírást nem jelentették meg. A pályázatok támogatási mértéke 30-50% lehet, míg minimum 100 millió, maximum 1000 millió forint az igényelhető támogatási összeg. A konstrukción belül az alábbi monitoring mutatók kerültek meghatározásra: •
A fejlesztések eredményként korszerű infrastruktúrával ellátott terület nagysága
•
A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe
•
A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe
•
Támogatás által indukált beruházások nagysága
•
Bruttó hozzáadott érték növekedés a program hatására
•
Egy munkahelyre vetített árbevétel
•
Megtartott munkahelyek száma
•
Teremtett munkahelyek száma (nők, hátrányos helyzetűek)
Az alábbi táblázat a telephelyfejlesztés és ipartelepítés kiírásokon belül csak a pályázatban kötelezően szerepelendő kulcsindikátorokat mutatja be:
12. Táblázat Telephelyfejlesztés és Ipartelepítés - Monitoring mutatók
Mutató neve
Típus
Minimálisan elvárt Mértékegység célérték
A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott terület nagysága
output
ha
Támogatás által indukált beruházások nagysága
eredmény Mrd Ft
Bruttó hozzáadott érték növekedés a program hatására
eredmény Mrd Ft
Egy munkahelyre vetített árbevétel
eredmény M Ft
Megtartott munkahelyek száma
eredmény fő
Teremtett munkahelyek száma - nők, hátrányos helyzetűek
eredmény fő
Célérték elérésének időpontja
Mutató forrása
20 (Ipartelepítésnél)
Forrás: Telephelyfejlesztés és Ipartelepítés pályázati anyaga
47
Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás támogatása
A konstrukció elsősorban a kitörési pontokhoz kapcsolódó komplex beruházásokat kívánja támogatni. Támogatást lehet igényelni munkahelyteremtésre, eszközbeszerzésre, valamint információs technológia-fejlesztésre. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a 2011-2013-as időszakra 45 milliárd forint. Maximum 35% lehet a támogatás mértéke a kiíráson belül, míg 100 milliótól maximum 1000 millió forintnyi támogatást lehet igényelni a pályázóknak. A kiíráson belüli fontosabb indikátorok: •
Személyi jellegű ráfordítások
•
Átlagos statisztikai állományi létszám (nő, férfi, roma, fogyatékos)
•
Éves nettó árbevétel
•
A projekt által teremtett új munkahelyek száma
Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára
A komplex vállalati technológiafejlesztés kiírás alapvető célja hasonló a már eddig megemlítettekhez: fontos a KKV-k technológiai fejlesztésének elősegítése annak érdekében, hogy helyt tudjanak állni a piacon, s emellett képesek legyenek növelni a munkahelyek számát is. Így társadalmi és gazdasági szerepük is jelentős. A pályázatban belső fejlesztésekre igényelhető támogatás, mint például eszközbeszerzésre vagy információs technológia-fejlesztésre. A Közép-magyarországi és Gazdasági operatív programok együttes kerete eléri a 39,28 milliárd forintot az elkövetkezendő években. A támogatási összeg minimum 15 milliótól maximum 100 millió forintig terjedhet. Külön mutatók felsorolására ennél a pályázatnál nem kerül sor, mivel azok megegyeznek az előző kiírás indikátoraival, kivéve a projekt által teremtett új munkahelyek számát. Együttes bemutatásuk a Mikrovállalkozások fejlesztése című konstrukció után történik majd.
48
Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése
A kiírás keretében a KKV-k eszközbeszerzésre és információs technológia-fejlesztésre igényelhetnek támogatást, ezzel elősegítve versenyképességüket és piaci helyzetük megszilárdítását. A pályázat keretösszege 34 milliárd forint, a támogatás mértéke maximum 40%, az elnyerhető összeg pedig 3 és 20 millió forint között mozoghat.
Mikrovállalkozások fejlesztése
A konstrukció a vissza nem térítendő támogatás és mikrohitel biztosításával kettős támogatást kíván nyújtani a pályázó mikrovállalkozások részére. Emellett igen csekély önerő letétele szükséges (10%), amivel még inkább szeretnék növelni az eszközbeszerzési, az infrastrukturális és ingatlan-beruházási, valamint az információs technológia-fejlesztési elképzelések számát. A tervezett keretösszeg 18 milliárd forint. A maximum támogatási mérték vissza nem térítendő támogatás esetén 45% (de maximum 4 millió forint), visszatérítendő támogatás esetén 60% (de legfeljebb 8 millió forint). A pályázható összeg a vissza nem térítendő támogatás esetén 1-től 4 millió forint, visszatérítendő támogatásnál 1-től 8 millió forint lehet.
A technológiafejlesztési pályázatok összesített mutatóit az alábbi táblázat részletezi:
13. Táblázat
Mutató neve
Technológiafejlesztési pályázatok- Monitoring mutatók Mutató Mértékegység forrása
Személyi jellegű ráfordítások
Ft
Éves beszámoló/ SZJA bevallás
Átlagos statisztikai állományi létszám - nő, férfi, roma, fogyatékos
Fő
NAV (APEH) adóbevallás statisztikai létszámot tartalmazó oldala
Éves nettó árbevétel
Ft
Éves beszámoló/ SZJA bevallás
A projekt által teremtett új munkahelyek száma (csak a komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás támogatása kiírásnál)
Fő
Forrás: Technológiafejlesztési pályázatok anyagai
49
Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára
Az Új Széchenyi Terv kiemelt célja a munkahelyteremtés, erről árulkodik az a célkitűzés is, miszerint 10 év alatt Magyarországon 1 millió új munkahelyet szeretnének létrehozni. Ezt elsősorban a vállalkozások tudják biztosítani. Ugyanakkor a folyamatosan változó világ és gazdasági környezet megköveteli a munkavállalóktól, hogy mindig felkészültek legyenek ezekre a változásokra, elsősorban új és mindig bővülő tudástárral. Egy vállalkozás mindennapi működésében is jelentős szerepet játszik az alkalmazottak felkészültsége és rátermettsége. Ehhez kíván segítséget nyújtani a munkahelyi képzések támogatása konstrukció, elsősorban olyan vállalkozások számára, akik eddig anyagi okok miatt nem fértek hozzá ilyen jellegű képzések megtartásához. A rendelkezésre álló forrás 4,5 milliárd forint a konvergencia régiókban. A támogatás mértéke függ attól, hogy azt a pályázó csekély összegű támogatásként vagy képzési támogatásként kívánja-e igénybe venni. Csekély összegű támogatás esetén a támogatási intenzitás mértéke 100%. Képzési támogatáson belül, általános képzés esetén 80%, speciális képzés esetén pedig 55%. A támogatás összege maximum 5 millió forint, alsó határra a konstrukción belül nincs korlátozás.
Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára
A konstrukció alapvető céljai megegyeznek a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzéseinek
támogatásánál
leírt
célokkal,
annyi
különbséggel,
hogy
azon
középvállalkozások, akik már nyertek korábban gazdaságfejlesztési- vagy beruházási támogatást, többféle képzés közül is válogathatnak. A rendelkezésre álló forrás ennél a kiírásnál 3,3 milliárd forint. A támogatás mértéke csekély összegű támogatás esetén 100%, képzési támogatáson belül általános képzésnél maximum 80%, speciális képzés esetén maximum 45% lehet. Az igényelhető támogatás összege 1 milliótól 50 millió forintig terjed.
50
A mikor-, kis- és középvállalkozások munkahelyi képzéseinek támogatásához kötelezően fel kell mutatni az alábbi indikátorok teljesülését:
14. Táblázat Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások számára- Monitoring mutatók
Mutató neve
A képzésben részt vevők száma
A képzést eredményesen elvégzők száma
Megszerzett képzettségek száma
Típus
Célérték elérésének időpontja
Minimálisan elvárt Mértékegység célérték
Mutató forrása
fő
1 (mikro- és kisvállalkozások esetén) 3 (középvállalkozások esetén)
A projektzárás időpontja
eredmény fő
a képzésben részt vevők számának 80%-a
A projektzárás időpontja
Jelenléti ív A képzési programnak megfelelő okirat (bizonyítvány, tanúsítvány, oklevél)
eredmény db
A költségvetésben meghatározott adatok alapján megszerezhető képzettségek számának 80%-a
A projektzárás időpontja
A képzési programnak megfelelő okirat (bizonyítvány, tanúsítvány, oklevél)
output
A támogatás révén közvetve megőrzött munkahelyek száma (csak középvállalkozásoknál) eredmény %
A projekt fenntartási 100 időszak vége
PFJ (Projekt Fenntartási Jelentés)
Forrás: Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások számára pályázati anyagok
Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
Az újonnan megjelent pályázati felhívás céljai közé tartozik a befektetési környezet kialakítása az alábbi részcélokon keresztül: ipari park címet viselő területek infrastrukturális fejlesztése; ipari területek és inkubátorházak fejlesztése. A rendelkezésre álló forrás a hét régióban összesen 21,7 milliárd forint. A pályázók 1060%-os pályázati intenzitással támogathatóak, minimum 50 millió, maximum 500 millió forintnyi összeg erejéig. A pályázat keretében teljesítendő kulcsindikátorok az alábbiak: •
A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott terület nagysága
•
A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe
•
Az inkubátorházba újonnan betelepült vállalkozások száma
51
•
Inkubátorház szolgáltatásait igénybevevő vállalkozások száma
•
Inkubátorház által elért árbevétel növekedése
•
Tartósan bérbeadható területek kihasználtságának növekedése
•
A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe
•
Támogatás által indukált beruházások nagysága
•
Bruttó hozzáadott érték növekedés a program hatására
•
Betelepülő vállalkozások által vállalt teremtett munkahelyek száma
•
Megtartott munkahelyek száma (pályázó szervezetnél)
•
Teremtett munkahelyek száma (pályázó szervezetnél) – nők, hátrányos helyzetűek
•
A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek nettó beépítettségének növekedése
•
Ipari parkba/iparterületre betelepült vállalkozások száma
•
Innovációs szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások száma (technológiai inkubátorház esetén)
•
Kifejlesztett új termékek száma (technológiai inkubátorház esetén)
•
Igazolhatóan a projekt eredményeként benyújtott szabadalmi kérelmek/Magyar Szabadalmi Hivatal által elfogadott szabadalmak száma (technológiai inkubátorház esetén)
5.3.4. Tudomány – Innováció Program
Innovációs eredmények hasznosításának támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások részére
Mivel a vállalatok többsége tevékenysége során foglalkozik valamiféle termékfejlesztéssel, ezért ennek a pályázati kiírásnak a célja az új technológiák, szolgáltatások és eljárások bevezetése a termelés illetve szolgáltatás rendszerébe, valamint az innovációs eredmények korszerűsítése. Pályázni lehet tehát eszközbeszerzésre, iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységre és új munkavállalók alkalmazásának támogatására. A rendelkezésre álló forrás 29 milliárd forint a 2011-2013-as időszakra. A pályázók az összes elszámolható költségnek maximum 65%-át tudják elszámolni, minimum 5, maximum 25 millió forint erejéig pályázva.
52
Vállalatok és akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása
A felhívások során olyan vállalatok támogathatóak, akik elsősorban az agrár-, műszaki-, orvosi- és természettudományi területeken tevékenykednek, kutatási és innovációs tevékenységeik során kifejlesztett termékeik vagy szolgáltatásaik továbbfejlesztésére és a gyártásuk beindítására igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást. A „B” komponens keretein belül kizárólag akkreditált klaszter tagvállalatok projektjei támogathatóak. A rendelkezésre álló összes forrás 39 milliárd forint. A támogatás mértéke 45-55%, a támogatás összege 15-500 millió forint.
Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása
A felhívás célja a klaszterek innovációs projektjeinek támogatása. Ebben a konstrukcióban is elvárás, hogy olyan klaszterek támogathatóak, akik agrár-, műszaki-, orvosi- és természettudományi területek tevékenykednek, illetve fontos, hogy a támogatható termék, szolgáltatás vagy technológia üzleti szempontból is hasznosítható legyen (piacképes). A rendelkezésre álló forrás 15 milliárd forint, a pályázaton belül maximum 60%-ig számolhatóak el a költségek, illetve támogatást igényelni minimum 100, maximum 1000 millió forintra lehet.
Az innovációs eredmények támogatása és a technológiai innováció támogatáshoz tartozó konstrukciók monitoring mutatói együttesen kerülnek bemutatásra az alábbi táblázatban, tekintve azt, hogy döntően azonos indikátorok teljesítése szükséges mind a négy kiíráshoz:
15. Táblázat Innovációs eredmények hasznosítása és technológiai innováció támogatása pályázatok- Monitoring mutatók Mutató Mutató neve Mértékegység forrása Személyi jellegű ráfordítások
Ft
Éves beszámoló/ SZJA bevallás
Átlagos statisztikai állományi létszám - nő, férfi, roma, fogyatékos
Fő
NAV (APEH) adóbevallás statisztikai létszámot tartalmazó oldala
Átlagos statisztikai állományi létszám - K+F férfi, K+F nő
Fő
EPO bejelentések száma
db
MSZH
Exportból valamint közösségen belüli értékesítésből származó árbevétel (csak az akkreditált innovációs klaszterek kiírásnál)
Ft
Éves beszámoló
Forrás: Innovációs eredmények hasznosításának támogatása és a technológiai innováció támogatása című pályázatok anyagai
53
Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
A pályázati kiírás célja nagyban hasonlít az előző konstrukció támogatási céljaihoz annyi különbséggel, hogy ebben az esetben fontos kritérium az is, hogy a kifejlesztésre váró termék, szolgáltatás, technológia vagy prototípus rendelkezzen műszaki vagy tudományos újdonságtartalommal. Közvetett cél az új K+F munkahelyek létrejötte. A kiírás keretében 45 milliárd forintot hirdettek meg. Pályázni lehet az elszámolható költségek maximum 75%-ára, minimum 40 millió, maximum 500 millió forintos keretösszegig. A konstrukció keretében az alábbi mutatók teljesítése szükséges: •
Személyi jellegű ráfordítások
•
Átlagos statisztikai állományi létszám (nő, férfi, roma, fogyatékos, K+F férfi, K+F nő)
•
Hazai iparjogvédelmi oltalmak, illetve azok bejelentésének száma
•
EPO3 bejelentések száma
•
K+F együttműködésben résztvevő szervezetek száma a művelet keretében
5.3.5. Foglalkoztatási Program
Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja
A Foglalkoztatási Programon belül jelenleg csak ezt a pályázati felhívást lehet megemlíteni, amely a KKV-k számára is pályázható. A konstrukció célja a megváltozott munkaképességű emberek adaptációjának segítése a munka
világába.
Csak
olyan
vállalkozások
pályázhatnak,
akik
megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. A rendelkezésre álló forrás 0,898 milliárd forint. Az elszámolható költségek akár 100%-ára is lehet támogatást igényelni, minimum 100 ezer, maximum 25 millió forint erejéig. A pályázat keretében az alábbi indikátorokat határozták meg: •
3
Adaptált munkahelyek száma
EPO = European Patent Office (Európai Szabadalmi Hivatal)
54
•
A kialakított adaptált munkahelyen foglalkoztatottak száma/ vagy a kialakítását követő létszámbővítés
•
A projekt fizikai befejezését követő 12 hónap utolsó napján az adaptált munkahelyen foglalkoztatottak száma
5.3.6. Közlekedésfejlesztési Program
Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
A Közlekedésfejlesztési Programon belül is a jelenleg meghirdetett konstrukciók esetén ez az egyetlen olyan kiírás, amelyre vállalkozások pályázhatnak. Mivel Magyarországon jelenleg számos nemzetközi úthálózat fut, ezért kiemelten fontos területté vált a logisztikai kiépítettség fejlesztése. Pályázni lehet logisztikai szolgáltatások fejlesztésére, intermodális és regionális logisztikai központok fejlesztésére. A rendelkezésre álló forrás a konstrukció keretében 9 milliárd forint. A támogatás mértéke maximum 50% attól függően, hogy a pályázó mely terület fejlesztését szeretné megvalósítani. A támogatás összege minimum 25 millió, maximum 500 millió forint. A szükséges indikátorok teljesítését az alábbi felsorolás részletezi: •
Intermodális átterelés mennyisége
•
Éves nettó árbevétel
•
Átlagos statisztikai állományi létszám (nő, férfi, roma, fogyatékos)
(ujszechenyiterv.gov.hu /palyazatok/d)
6. Indikátorok meghatározása, alkalmazása kiszámítása nyertes projekteken keresztül
és
A dolgozat utolsó fejezete konkrét nyertes projekteken keresztül hivatott bemutatni az indikátorok tényleges szerepét az egyes pályázati kiírásoknál. Két, egymástól eltérő fejlesztési igényekkel beadott pályázat bemutatására kerül majd sor azért, hogy egyrészt a bemutatott indikátor-típusok minél színesebb skálát szerepeltessenek, másrész pedig lehetőség nyílik arra, hogy két eltérő prioritási programhoz tartozó konstrukciót lehessen közelebbről is megismerni. Az első pályázat a turisztikai szolgáltatások fejlesztése 55
kiíráson belül nyert el támogatást, míg a második cég mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése című konstrukción ért el hasonló eredményeket. A vállalkozások neve nem kerül megemlítésre, hiszen ennek az adatnak a megléte nem releváns a monitoring mutatók ismertetéséhez.
6.1. Turisztikai pályázat kulcsindikátorainak ismertetése Ebben az alfejezetben egy ÚSZT-n belül benyújtott és nyert pályázat rövid bemutatására és az ehhez szükséges indikátorok meghatározására kerül sor. A nyertes projekt az alábbi kiíráson indult: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése (NYDOP-2.1.1/I-11). A pályázó vállalkozás egy Vas megyei középvállalkozás, amelynek fő tevékenysége szállodai szolgáltatás nyújtása. A projekt megvalósítani kívánt célja a turisztikai tevékenységének fejlesztése, a szálloda minőségfejlesztése 3 csillagról 4 csillagosra, s ezzel összefüggésben új szolgáltatások bevezetése volt. A pályázati felhívásból kiderül, hogy a Nyugat-Dunántúli Régióban a támogatás mértéke maximum 40% lehet, és az igényelhető összeg 5-25 millió forintig terjed.4 Ennek fényében a pályázó a maximum, 40%-os támogatást igényelte meg, közel 25 millió forintos támogatási összeggel egyetemben. Mielőtt konkrétan bemutatásra kerülnének a fontosabb indikátorok, érdemes röviden újra áttekinteni az 5.3.1 fejezetben már ismertetett – az adott pályázatra vonatkozó – mutatókat: •
Teremtett munkahelyek száma (nők, hátrányos helyzetűek)
•
Látogatószám (szolgáltatást igénybevevők száma)
•
Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására
•
Fejlesztésből származó árbevétel növekedése.
Fontos tisztázni, hogy mindegyik mutató esetén beszélhetünk bázisértékről és célértékről egyaránt (így hatékonyan ki lehet számolni, hogy egy adott szintről mit kell tudni teljesíteni egy magasabb szint eléréséhez). Az indikátor monitoring mutató módszertan alapján tehát a szükséges mutatókat az alábbi módon kell meghatározni:
4
Itt meg kell jegyezni, hogy a feltüntetett támogatási összeg csak kisméretű projektek esetén igaz, ugyanakkor az említett pályázónál ez az adat a releváns.
56
Látogatószám (mértékegysége: fő) Bázisértékének kiszámítása: bázisértéknek a pályázat benyújtásának időpontja tekintendő (ekkor kell kiszámolni), és a pályázat benyújtását megelőző 3 teljes naptári évre kell azt meghatározni, az alábbi módon: •
látogatók számának éves átlaga az adott időszakban az értékesített belépőjegyek száma,
•
a beléptető rendszer adatai, vagy
•
egyedi felmérés alapján.
Új, tehát eddig nem létező szolgáltatás esetén a bázisérték 0-nak tekintendő. Tényértékének kiszámítása: a tényértéket két időpontban is ki kell számolni. Egyrészt a fenntartási időszak vége előtt minden évben van közbelső jelentéstételi kötelezettség, amely a Projekt Fenntartási Jelentés (PFJ) benyújtásának időpontját/időpontjait jelöli. Másrész a fenntartási időszak végén is meg kell azt határozni, a Záró Projekt Fenntartási Jelentés (ZPFJ) beadásakor. Az indikátor tényértékét a PFJ és a ZPFJ benyújtását megelőző 3 teljes naptári évre kell kiszámolni az alábbiak szerint: •
látogatók számának éves átlaga az adott időszakban az értékesített belépőjegyek száma,
•
a beléptető rendszer adatai, vagy
•
egyedi felmérés alapján.
A látogatottság növekedése így egyenlő lesz a támogatott turisztikai szolgáltatások vagy attrakciók látogatottságának (tényérték) és a támogatott turisztikai szolgáltatások vagy attrakciók látogatottságának (bázisérték) különbségével.
Látogatottság növekedése (megadandó tényérték) = tényérték – bázisérték
Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására (mértékegysége: Mrd Ft) A bázisérték meghatározása ennél a mutatónál nem releváns, azt 0-nak kell venni. Tényértékének kiszámítása: Ez esetben is két időpontban kell ezt kiszámolni: a PFJ és a ZPFJ benyújtásának időpontjában. A pályázat benyújtásának időpontjától a PFJ, ZPFJ benyújtásának időpontjáig tart az az időszak, amelyre a tényértéket meg kell határozni. Ezen ismeretek alapján:
57
Támogatás által indukált beruházások nagysága (tényérték) = Projekt elszámolható összes költsége - ROP keretében megítélt támogatás + Projektgazda egyéb saját beruházásai
(Saját beruházásnak minősül a vonatkozási időszakban a beruházások könyvelt növekményeinek összege és az immateriális javak vonatkozási időszakban könyvelt tárgyévi növekményeinek összege.)
Teremtett munkahelyek száma (mértékegysége: fő) Bázisérték: a projekt benyújtásának időpontja, a pályázat meghirdetését megelőző utolsó 12 hónapra számítandó. A teremtett munkahelyek számát, tehát a bázisértéket nem kell kiszámolni, az 0-nak tekintendő, ugyanakkor a foglalkoztatottak számát meg kell adni az alábbi szempontok szerint: A pályázat meghirdetését megelőző 12 hónapban
a meglévő
munkahelyeken
foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben5 számítva. Tényérték: PFJ és ZPFJ benyújtásának időpontjában kell kiszámolni, a PFJ és ZPFJ benyújtását megelőző utolsó 12 teljes hónap időtartamra. A munkahelyek száma az alábbi módon értelmezhető: A PFJ, ZPFJ benyújtását megelőző 12 hónapban a megtartott, vagy az újonnan teremtett munkahelyeken foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben számítva. A munkahelyek éves átlagos számának meghatározására az alábbi képlet alkalmazandó: 1/n*∑ (i = 1, n) MH, ahol n a lezárt fenntartási évek számát, az i a lezárt fenntartási évek sorszámát, és az MH az adott fenntartási évben a munkahelyek számát jelöli. Amennyiben a fenntartási időszak még mindig tart, úgy az addig befejezett fenntartási évek tényadatai alapján kell számtani átlagot számolni. Mindezekből következik:
Teremtett munkahelyek száma = Munkahelyek éves átlagos száma (tényérték) – Foglalkoztatottak száma (bázisérték), amennyiben teljesül az a feltétel, hogy a 5
FTE= Full Time Equivalent (teljes munkaidő egyenértékes): azon dolgozókat, akik kevesebb, mint egy évig dolgoztak, teljes munkaidőben foglalkoztatottra kell átszámítani, a teljes munkaidőben foglalkoztatott éves munkaóráinak számát alapul véve.
58
munkahelyek éves átlagos száma magasabb, mint a foglalkoztatottak száma. A feltétel nem teljesülése esetén az indikátor nem értelmezhető.
Teremtett munkahelyek száma – nők, hátrányos helyzetűek (mértékegysége: fő) A mutató kiszámítása hasonlóan történik, mint az előző esetben, természetesen a nőkre és hátrányos helyzetűekre levetítve az egyes vizsgálandó adatokat, így ez nem kerül újfent részletezésre.
Fejlesztésből származó árbevétel növekedése (mértékegysége: ezer Ft) Bázisértéknek a pályázat benyújtás időpontja tekinthető, és a benyújtást megelőző teljes naptári évre kell azt kiszámolni. Ennek módja: az éves beszámolóban szereplő nettó értékesítési árbevétel összege. A tényértéket ennél az indikátornál is a PFJ és a ZPFJ benyújtásának időpontjában is meg kell határozni az említett jelentések benyújtását megelőző naptári évre vonatkozóan. Ezekből kiindulva a fejlesztésekből származó árbevétel egyenlő az éves beszámolókban szereplő nettó értékesítési árbevétellel.
Fejlesztésekből származó árbevétel növekedése = Fejlesztésekből származó árbevétel (tényérték) – fejlesztésekből származó árbevétel (bázisérték)
Az általános indikátor-számítási ismeretek után, visszatérve a pályázathoz meg kell említeni, hogy ezek a mutatók kitöltőprogramok által vannak kiszámítva, így a pályázónak csak meg kell adnia a szükséges adatokat és azokból a rendszer automatikusan generálja az eredményeket. Az említett hotel esetében a 2008. évi átlagos statisztikai állományi létszám 50 fő volt, s ez a következő évben 53 főre emelkedett. A pályázó projektjét összesen 62,4 millió forintból kívánta megvalósítani, amiből saját forrás volt 37, 5 millió forint volt, és a fennmaradó összegre pedig a konstrukció keretében kívánt szert tenni. Miután bemutatásra került az egyes indikátorok elméleti kiszámítása, a következőkben gyakorlati megközelítésből is szemléltetésre kerülnek ezek a mutatók, amelyben az alábbi táblázat adatai fognak segíteni:
59
16. Táblázat
Indikátor típusa Látogatósz ám Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására Teremtett munkahely ek száma nők Teremtett munkahely ek száma hátrányos helyzetűek Fejlesztésb ől származó árbevétel növekedés e
fő
Turisztikai szolgáltatások fejlesztése pályázat indikátorai Célérték Célérték elérés elérés Bázisérték Célérték Célérték dátuma dátuma mérés elérés elérés és a és a dátuma és dátuma és a dátuma és a változás változás annak változás változás célértéke célértéke IV. értéke célértéke I. célértéke II. III. 2010.12.31.: 2011.12.31 2012.12.31.: 2013.12.3 2014.12.3 9660 460 1.: 368 1.:− .:−
Mrd Ft
2011.05.11.: −
−
2012.12.31.: 0,03746
−
−
−
0,04
fő
2011.05.11.: −
−
2012.12.31.: 2,25
−
−
−
2
fő
−
−
−
−
−
−
Ft
2010.12.31.: −
−
2012.12.31.: 966700
2013.12.3 1.: 17494300
2014.12.3 1.: 29425200
2015.12.31.: 6394700
Mértéke gysége
Célérték elérés dátuma és a változás Kumulált célértéke V. célérték 2015.12.31.: 92 10 580
−
54 280 900
Forrás: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése felhívásban nyertes pályázat adatlapja
A látogatószám a pályázat benyújtását megelőző 3 év átlagában 9660 fő volt. Bázisértéknek 2010.12.31-e került meghatározásra. Ehhez viszonyítva kellett meghatározni a fenntartási időszak (2015.12.31.) végéig a látogatószám növekedését az egyes években. 2012. december 31-ére 460 új látogatót prognosztizáltak, a következő évben ez a szám 368 fővel tovább nő, majd 2014 végére 0 fővel kalkuláltak, ami 2015 decemberére újra 92 fővel növekedne. Így összeadva a bázisértéket és az összes változást azt kapjuk, hogy 2015.12.31-ére 10.580 főre nő a hotel látogatószáma (9660+460+368+0+92=10.580). A részletes célértékek és tényértékek a mellékletekben bővebb formában is megtalálhatóak lesznek az egyes pályázatok adatlapján. Az indukált beruházást tekintve bázisértéknek 2011.05.11. dátumot tekintették. 2012 utolsó napjáig 0,03746 milliárd forint beruházást jeleztek előre a program eredményeképp. Az elkövetkezendő időszakokban, egészen 2015 végéig nem terveztek újabb beruházás növekménnyel, tehát ez az adat csak 2012-ben releváns a pályázat szempontjából. A teremtett munkahelyek számában csak a nőkre vonatkozóan található célérték. 2012. december végéig 2,25 fővel kívánják növelni a női foglalkoztatottak számát, s ezt
60
tartani is szeretnék a fenntartási időszak végéig. Ez alapján a teremtett munkahelyek száma is 2,25 fővel bővül. A fejlesztésből származó árbevétel növekedésnél 966.700 forint lett betervezve 2012 végéig, s ez az adat 2013 decemberére várhatóan 17.494.300 forintra emelkedik. Az összeg 2014 végére tovább nőne 29.425.200 forinttal, majd 2015-ben 6.394.700 forinttal. Ezeket összeadva 2015 végére 54.280.900 forintos, fejlesztésből származó árbevétele keletkezne a cégnek a becslések alapján. (pályázati anyag, 2011) Az elemzett indikátorokat alapul véve azt lehet mondani, a pályázati kiírásban szereplő kulcsmutatók mindenképpen elengedhetetlenek ahhoz, hogy a turisztikai szolgáltatások fejlődésének mértéke számszerűsíthető legyen. Ugyanakkor számos olyan indikátort fel lehetne sorolni a már meglévők mellé, amelyekkel még inkább növelni lehetne a számszerűsítés hatékonyságát. Ilyen például maga a látogatószám: a monitoring mutató módszertan ennek megállapítására az értékesített belépőjegyek, a beléptető rendszer vagy egyedi felmérés alapján kínál megoldást. Ezen belül más adatok alkalmazása is indokolt lehetne. Elég, ha csak a pályázati felhívás alapvető célját vesszük alapul, miszerint csökkenteni kellene az időbeli koncentráltság nagyságát, tehát lényegében a szezonalitás mérséklése is az elérendő célok közé tartozik. Ennek érdekében olyan új szolgáltatások létrehozása lenne szükségszerű, amelyekkel el lehet érni, hogy ne csak a nyári vagy a téli szezonokban legyen magasabb a látogatók száma, hanem ez a tendencia egész évben érezhető legyen. Ehhez szorosan kapcsolódik az innovatív, újszerű technológiák alkalmazása, mint például az internet elérhetőség vagy az internetes foglalási rendszer biztosítása. Így nemcsak a hazai, hanem a külföldi turisták számára is egyszerűbbé lehetne tenni a foglalásokat, ami végső soron növelné a hotel látogatottságát és ezzel egyetemben kétségtelenül a turisták átlagos tartózkodási idejét is. Tehát a turisták átlagos tartózkodási idejének, az ott töltött éjszakák/nappalok számának és az internetes foglalások mérésével még hatékonyabbá tehető a látogatószám-indikátor számszerűsítése. A bemutatott lehetőségekhez elválaszthatatlanul kapcsolódik a hotel vagy szálloda megfelelő marketingje. Egy jó marketing-koncepció és megvalósítás nélkül mindezt nehezen lehetne elérni, s nem utolsó sorban az indikátorok teljesítése is kétségessé válna. Az Új Széchenyi Terv ennek érdekében tartalmaz kötelező arculati elemekre vonatkozó kiírásokat, de ahhoz, hogy a külföldről érkező turisták számát is növelni lehessen fontos a marketing kiterjesztése, melyhez az internet szolgáltatja a megfelelő alapot. Saját honlap létrehozása és az azon keresztüli foglalási lehetőség ma már alapfeltétele egy jól működő 61
vállalkozásnak. A szálloda bemutatása, elérhetősége és egy megnyerő képgaléria feltöltése az adott oldalra mindenki számára megismerhetővé teszi nemcsak magát a szállodát, hanem az újonnan kialakított szolgáltatások körét is, így elmondható, hogy a marketing közvetve járul hozzá az indikátorok teljesítéséhez.
6.2. Technológiafejlesztési pályázat kulcsindikátorainak ismertetése Ebben az alfejezetben egy ÚMFT keretében nyertes pályázat bemutatására kerül sor, amely a Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése (GOP-2010-2.1.1/A) kiíráson teljesíteni tudta a támogatáshoz szükséges kritériumokat. A dolgozaton belül azért kerül sor egy 2011 előtti programban részt vevő pályázat bemutatására is, hogy így nagyobb eséllyel lehessen bemutatni az új és a régi konstrukció közötti különbségeket. A legelső észrevétel a kiírásban szereplő vállalatok méreteiben kereshető, mivel az ÚMFT-n belül a GOP 2.1.1/A kiírás csak a mikro- és kisvállalkozásokra koncentrált, míg ugyanezen konstrukció az ÚSZT-ben magába foglalja a középvállalkozások támogatását is.
Az
indikátorok számában és minőségében nem sok változás észlelhető. A személyi jellegű ráfordítások kiemelhető ugyanakkor, mivel ez a mutató csak az új – 2011-es – konstrukcióban szerepel, az ÚMFT-s kiíráson belül erre vonatkozó korlátozás nem volt meghatározva. A többi, megegyező indikátor-típust az alábbi felsorolás tartalmazza: •
Éves nettó árbevétel
•
Átlagos statisztikai állományi létszám – nő, férfi, roma, fogyatékos A dolgozatban a konstrukció keretében megemlítendő pályázó vállalat egy
szegedi székhelyű kisvállalkozás. A támogatás segítségével gépbeszerzést szerettek volna végrehajtani a cég eredményes működése és fejlődése érdekében. A konkrét fejlesztési igényük leírása előtt célszerű áttekinteni a pályázati kiírásban szereplő elnyerhető támogatás mértékét és összegét. A Dél-Alföldi Régióban a kisvállalkozások maximum 30%-át számolhatják el az elszámolható költségeiknek. A támogatási összeg minimum 1 milliótól maximum 20 millió forint erejéig terjedhet6. A kisvállalkozás
tisztítóeszközök és törlőkendők gyártásával foglalkozik, a
pályázat benyújtásakor több, mint 80 db saját terméket állítottak elő. A beszerzendő gépekkel a csomagolási sebességet illetve annak minőségét szerették volna magasabb fokra
6
Fontos még egyszer tisztázni, hogy az említett adatok és összegek az ÚMFT-s konstrukción belüli támogatási intenzitásokat jelölik. Az ÚSZT keretében a maximális támogatás 40%, míg az elnyerhető összeg 3-20 millió forint.
62
emelni, hogy ezzel a korszerűsítéssel növeljék versenyképességüket a piacon. Ennek érdekében a maximális, 30%-os támogatási mértékre nyújtottak be pályázatot. Az elszámolható költségek értéke több, mint 15,5 millió forint volt, míg az ehhez igényelt támogatási összeg 4,7 millió forintot tett ki. Természetesen ahhoz, hogy a pályázó cég megkapja az általa pályázott vissza nem térítendő támogatást, a kiírásban szereplő indikátorok teljesítése elengedhetetlen feltétel volt. Az alábbi táblázat részletesen is bemutatja a kulcsindikátorok elérésében tett lépéseit:
17. Táblázat Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése pályázat indikátorai
Indikátor típusa
Bázisérték mérés Mértékegysége dátuma és annak értéke
Célérték elérés dátuma és a változás célértéke
Éves nettó árbevétel
Ft
2009.12.31.: 798322000
2014.12.31.: 1678000
Átlagos statisztikai állományi létszám - nő
Fő
2009.12.31.: 19
2014.12.31.: 4
23
Átlagos statisztikai állományi létszám - férfi
Fő
2009.12.31.: 22
2014.12.31.: 1
23
Fő
2009.12.31.: 1
2014.12.31.: 1
2
Fő
2009.12.31.: −
2014.12.31.: −
0
Átlagos statisztikai állományi létszám - roma Átlagos statisztikai állományi létszám fogyatékos
Kumulált célérték 800 000 000
Forrás: A mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése felhívásban nyertes pályázat adatlapja
A pályázati indikátorok mindegyikénél a bázisérték mérés dátuma 2009.12.31-e volt, míg a célérték elérés dátuma a fenntartási időszak vége, azaz 2014.12.31. Az éves nettó árbevétel kapcsán látható, hogy 2009 végén a kisvállalkozásnak 798.322.000 forint bevétele keletkezett. Ezt 2014 végére 1.678.000 forinttal szeretnék megnövelni, ami így egy 800.000.000 forintos kumulált célértéket ad. A tervek szerint tehát a beszerzendő gépek segítségével 0,21%-os árbevétel növekedést tudnak elérni a fenntartási időszak végéig. Az átlagos statisztikai állományi létszám adatai alapján látható, hogy a pályázó fogyatékos munkavállalót nem kíván alkalmazni a 2014 végéig terjedő időszakban. Ezzel szemben a vállalkozásnál a 2009-es évben már volt egy roma foglalkoztatott, s ezt a számot még egy fővel szeretnék megemelni a céldátumig. A férfiak esetében szintén megfigyelhető, hogy a cég alkalmazásában a bázisdátumig 22 fő állt, amely értéket tovább növelnék 1 fővel. A nők esetében látható a legszembetűnőbb változás, hiszen az addig 19 női dolgozót foglalkoztató kisvállalat 2014 végére további 4 fővel emelné a létszámukat,
63
mellyel a fenntartási időszak végére egyenlő mértékűre emelkedne a női és férfi foglalkoztatottak száma a cégen belül, ami az esélyegyenlőség szempontjából sem elhanyagolható szempont. (pályázati anyag, 2010) A technológiafejlesztési pályázat indikátorairól összességében elmondható, nem feltétlenül a fontos mutatókra esik a hangsúly a pályázati kiírás során. Az alapvető cél a jövedelemtermelő képesség növelése a technológiai fejlesztésen és korszerűsítésen keresztül. Ezt csak a táblázat első sorában szereplő, éves nettó árbevétel növekedése mutató támasztja alá, mivel ez valóban számszerűsítve is mutatja, az adott fejlesztéssel milyen mértékű árbevétel-növekmény érhető el a vállalkozás számára. Ugyanakkor az, hogy az adott vállalat mennyi új munkavállaló foglalkoztatására tesz vállalást, nem feltétlenül kapcsolódik az alapvető cél eléréséhez. Itt a nagyobb hangsúly a technológiafejlesztésből adódó költségek csökkentésén kell, hogy legyen. Ennek érdekében olyan mutatók alkalmazása lenne szükségszerű, amelyek képesek mérni a hatékonyság növekedését. Ezt a célt szolgálja például a nettó árbevétel változása, a gépsor használata során a kevesebb gépóra alatt előállított termékek száma. Mivel az adott vállalkozás minőségbeli javulást is el szeretne érni az új gép beszerzésével, ezért az új gyártóeszköz megléte utáni eladásokban mért változásokat is érdemes figyelembe venni, magasabb keresletet generálte a jobb minőség megléte? Esetleg ez közvetve tud-e hatni a termék portfolió kiszélesítésére is? Természetesen mindezekre a kérdésekre csak akkor kapható válasz, ha a gépsor beüzemelése óta már eltel annyi idő, hogy szignifikáns adatok is mérhetőek legyenek a projekt szempontjából. Mindezek mellett – a turisztikai pályázathoz hasonlóan – itt is fontos szerepet kell, hogy játsszon az új technológiával készült termékek marketingje. Csak így érhető el, hogy a vevők is megfelelő információt kapjanak az újításokról s közvetve ez kihathat a kereslet növekedésére is. Végezetül tehát levonható a következtetés: bár fontos új munkahelyek megteremtése a további gördülékeny működéshez, de a jelenlegi kiírásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni az új technológiát eredményező gépsor eredményes működésére. Ez megmutatkozhat mind az árbevétel növekedésében, mind pedig a kisebb mértékű gépkihasználtságban és ezzel együtt a nagyobb mennyiségű termékgyártásban is.
64
7. Javaslatok, következtetések A dolgozat során a különféle indikátorok ismertetése a pályázati kiírásokon keresztül nemcsak ahhoz nyújt lehetőséget, hogy jobban áttekinthetőek legyenek az egyes prioritási pontokhoz kapcsolódó kulcsmutatók, hanem ahhoz is, hogy mindezekből a mutatók eredményességére való következtetéseket is le lehessen vonni. Azt lehet látni, hogy az Unió és ezen belül is az Európai Bizottság által előirányzott indikátorok megléte és beépítése kivétel nélkül teljesül a hazai támogatási rendszerben. A kitörési pontok és ezeken belül az operatív programok mind tartalmazzák az EU indikátorrendszerre kidolgozott stratégiáját. Végignézve az egyes konstrukciókat észrevehető, hogy a főcélok közül egy biztosan a foglalkoztatáshoz kötődik, azon belül vagy új munkahelyek létesítéséhez, vagy a meglévő munkahelyek fenntartásához. Ez érthető, ha az ÚSZT fő célját vesszük alapul, amely a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés együttese. Megállapítható az a tény, hogy a kiírások célja összhangban áll a pályázatban meghatározott mutatók teljesítésével. Mindezek mellett, egy indikátor teljesítéséhez szükség van a pontos mértékegységének a megadásához, hiszen ennek segítségével lehet majd a kért mutatókat igazán számszerűsíteni. Ezekhez kapcsolódik a célértékek forrásának megadása illetve kiválasztása, hogy minden érintett számára egyértelmű legyen, honnan kell majd a releváns adatokat összegyűjteni. A kitörési pontok áttekintése után következtetésként elmondható, a programok mindegyike rendelkezik a támogatások eredményes felhasználásának méréséhez szükséges mutatókkal, melyek mind specifikálva vannak az egyes konstrukciók célja szerint. Az Egészségipari Program tartalmazza a fejlesztésből származó árbevétel növekedést, az indukált beruházást és látogatószámot a munkahelyteremtés mellett. A Zöldgazdaság-fejlesztési Program a fő hangsúlyt az energiahatékonyságra, megújuló energia felhasználásra és a káros gázok kibocsátásának csökkentésére helyezi. A Vállalkozásfejlesztési Program fontosabb mutatói között szerepel a meglévő munkahelyek megtartása, újak létrehozása, az éves nettó árbevétel növekedése és az indukált beruházások nagysága. A Tudomány-Innováció Program magába foglalja a munkahelyek növelését K+F vonalban is, valamint a szabadalmi bejelentések számát, hogy csak a fontosabbak kerüljenek említésre. Ahogy már az előző fejezetben is említésre került, a munkahelyteremtés- és fenntartás mutatók megléte szinte minden egyes konstrukción belül nem lenne éppen szükségszerű. Elég csak a technológiafejlesztési vagy zöldgazdaság-fejlesztési kiírásokat alapul venni, hiszen itt a 65
fő célok közé az új technológia által eredményezett fejlesztések, az árbevétel-növekedések, a megújuló energiaforrások használata sorolható fel, a foglalkoztatás bővítése közvetlenül nem járul hozzá a projekt sikerességéhez. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, a jelenlegi romló gazdasági helyzetben az EU általános célként tűzte ki a foglalkoztatás bővítését, s nincs ez másképp Magyarországon sem, így az ebből származó indikátorok szerepeltetése lehetőséget ad ennek az átfogó célnak az eléréséhez. A kiírásokat végignézve azt lehet látni, hogy az indikátorok száma, minőségi és mennyiségi követelményei a kiírt konstrukciók szerint változnak a kiírás célja, keretösszege és támogatási összege szerint. A komplexebb és nagyobb összegű fejlesztések támogatása esetén megfigyelhető, hogy ezzel párhuzamosan a kulcsmutatókkal és azok teljesítésével szemben támasztott követelmények is szigorodnak. Ez látható nemcsak az indikátorok jellemzőiből, hanem a csatolandó mellékletek listájából is. Természetesen ez érthető, hiszen azoknál a konstrukcióknál, ahol nagyobb összegek elnyerésére van lehetőség, értelemszerűen az ellenőrzés minőségi és mennyiségi foka is magasabb annak érdekében, hogy ezek az összegek megfelelő formában kerüljenek felhasználásra. Ugyanakkor ez nem jelenti a kisebb támogatási összegű pályázatok csekélyebb mértékű ellenőrzését, itt is megtalálhatóak azon szakszerű intézkedések és indikátorok, amelyek segítik az ellenőrző szerveket a projekt megvalósításának nyomonkövetésében.
8. Összegzés
A mikro-, kis- és középvállalkozások fontossága a magyar gazdaságban talán még nagyobb értelmet nyert a dolgozat záró gondolataihoz érve. Ahogy végig tekintünk a támogatási rendszereken és a pályázati lehetőségeken, nemcsak a változások és eltérések sokaságát figyelhetjük meg, hanem a legerősebb közös pontot is: legyen szó múlt évi vagy ez évi pályázatokról, új vagy régi fejlesztési tervekről, mindnek közös célja volt, maradt és lesz is a KKV-k segítése és gazdaságban betöltött szerepük növelése. Ez a tény kivehető mind a kitörési pontokból, mind pedig a kiírt konstrukciókból, amely talán az Új Széchenyi Terv keretében még nagyobb hangsúlyt kapott, hiszen itt a kiírások nagy része elsősorban KKV-k fejlődése számára próbál előnyt kovácsolni. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezek a változások mérhetőek legyenek elengedhetetlen a megfelelő és jól működő mutatók kialakítása és eredményes használata.
66
A 6. fejezetben bemutatott nyertes pályázatok indikátor-rendszerét megismerve konklúzióként elmondható, hogy korántsem egyszerű az elvárt mutatók teljesítése. Egy pályázó cégnek nagy erőfeszítéseket kell megtennie annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a pályázat által elvárt kritériumokat, hiszen azok nem, vagy nem megfelelő elérése szankciókat von maga után, legszigorúbb esetben az odaítélt összeg teljes mértékű visszafizetését. Ugyanakkor a konstrukció szerinti lépések megtétele mellett szintén fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy a nyertes pályázóknak a piaci elvárásokat is teljesíteniük kell ahhoz, hogy növeljék a nyereségességüket és versenyképesek legyenek akár nemzetközi szinten is. A támogatások ezen célok elérésében kívánnak segítséget nyújtani. A bemutatott példák megfelelően szemléltetik az indikátor-rendszer fontosságát és néhol bonyolultságát is: elengedhetetlenek ahhoz, hogy mind a támogatást intéző és felügyelő szervek, mind pedig a pályázó maga láthassa, hogy a projekt milyen mértékben teljesíti a kitűzött célokat, kell-e esetleg csúszással kalkulálni a fenntartási időszak végéig. Ugyanakkor számos pályázat monitoring mutatója terjedelme és bonyolultsága miatt nagy odafigyelést és hozzáértést követel meg a pályázni kívánó vállalkozástól, mert – mint korábban említésre került – szerepelnek benne olyan kulcsindikátorok is, amelyek szerepeltetése kötelező a pályázatban. Néhol a kötelező vállalások is nehezítik a projekt sikeres befejezését, ezek együttes kezelése és időközönkénti nyomon követése kulcsfontosságú lehet a célkitűzések megvalósításához. Összességében tehát elmondható, hogy a hazai KKV-knak van lehetőségük az uniós pályázatok
között
válogatniuk
és
megtalálniuk
azon
konstrukciókat,
amelyek
elképzeléseikhez leginkább alkalmazkodnak és segítséget tudnak nyújtani. Ugyanakkor fontos felmérni a tényleges gazdasági helyzetet és saját gazdálkodási adataikat is ahhoz, hogy a projekt sikeresen tudjon záródni és ne fulladjon kudarcba még a fenntartási időszak vége előtt. Ha sikerül összeegyeztetni a piaci igényeket a fejlesztési elképzelésekkel és ezáltal megfelelő mértékű keresletet generálni az adott vállalkozás termékeire és szolgáltatásaira, akkor valóban reális esély lehet rá, hogy ezek a vállalkozások ki tudják használni a piac adta lehetőségeket nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is, s ezáltal nagyobb súllyal is hozzá tudnak járulni a hazai bruttó hozzáadott érték, a beruházások és az árbevétel növeléséhez, s nem utolsó sorban a foglalkoztatottság bővítéséhez.
67
Mellékletek 1. számú melléklet:
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását. 2. § A törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), valamint a KKV-k támogatására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki.
A kis- és középvállalkozások meghatározása 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
68
2. számú melléklet:
Akciótervek szerinti forrásmegoszlások az egyes prioritási területekben (2011-2013) Operatív Program Prioritási terület Mrd FT Gazdaságfejlesztés Operatív K+F és innováció Program 120,000 Vállalkozások komplex fejlesztése 153,000 Üzleti környezet 55,000 Pénzügyi eszközök 203,600 GOP Összesen: 531,600 Környezet és Energia Operatív Egészséges tiszta települések Program 103,110 Vizeink jó kezelése 23,810 Természeti értékeink jó kezelése 20,050 Megújuló erőforrások 42,190 Hatékony energia-felhasználás 2,080 Fenntartható életmód és fogyasztás 10,280 Projekt előkészítés 12,150 Technikai segítségnyújtás 4,330 KEOP Összesen: 218,000 A foglalkoztathatóság fejlesztése, a Társadalmi Megújulás Operatív munkaerőpiacra való belépés segítése és Program ösztönzése 118,260 Az alkalmazkodóképesség javítása 109,770 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 185,310 A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság kiépítése Társadalmi befogadás, részvétel erősítése Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés Technikai Segítségnyújtás TÁMOP Összesen: Közlekedés Operatív Program
Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Technikai Segítségnyújtás KÖZOP Összesen:
69
62,030 81,760 37,270 14,550 608,950
44,230
81,870 95,440
13,910 73,880 6,708 316,038
Akciótervek szerinti forrásmegoszlások az egyes prioritási területekben (2011-2013) Operatív Program Prioritási terület Mrd FT Társadalmi Infrastruktúra Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Operatív Program 25,300 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 77,360 A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Technikai Segítségnyújtás TIOP Összesen: Végrehajtás Operatív Program
A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer
Regionális Operatív Program
VOP Összesen: DAOP Összesen: ÉAOP Összesen: ÉMOP Összesen: DDOP Összesen: NYDOP Összesen: KDOP Összesen: KMOP Összesen: ROP Összesen: ÖSSZESEN:
70
49,950 7,690 160,300
34,900
24,330 59,230 66,560 112,920 107,220 51,500 40,450 40,850 88,310 507,810 2401,928
3. számú melléklet:
Turisztikai pályázat indikátorai:
71
72
73
74
75
76
77
78
79
4. számú melléklet:
Technológia fejlesztési pályázat indikátorai:
80
81
82
Hivatkozásjegyzék Szakirodalom: Bőhm Gergely-Havas Katalin: Pályázatírás az Európai Unióban, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005, p. 103./a
Bőhm Gergely-Havas Katalin: Pályázatírás az Európai Unióban, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005, p. 103-104./b
Damjanovics Katalin et al: Pályázati Kisokos: Projekttervezés és pályázatkészítés dióhéjban, Dunaprint Kft, Budapest, 2003, p. 24-25.
Dr. Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát?, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997
Flamm Benedek László et al: Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz, Európai Unió Munkacsoport Közhasznú Egyesület, Budapest, 2004, p. 13-15/a,b.
Flamm Benedek László et al: Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz, Európai Unió Munkacsoport Közhasznú Egyesület, Budapest, 2004, p. 118-123/c.
Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése pályázati anyag, 2010.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Hat eredményes év a fejlesztéspolitikában: Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról 2004-2010, 2010, p. 108.
Sebők Orsolya: Pályázati tapasztalatok=Piac és Profit, XV. évfolyam, 2011. május, p. 3840./a
Sebők Orsolya: Kkv-hitel, kkv-világ=Piac és Profit, XV. évfolyam, 2011. március, p. 7./b
83
Turisztikai szolgáltatások fejlesztése pályázati anyag, 2011.
Internetes források: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (elérhetősége: http://www.innocare.hu/images/2004_XXXIV_tv.pdf; 2011. 09.27.) Európai Bizottság: Az új KKV-meghatározás, 2006 (elérhetősége: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/sme_definition/sme_user_guide_hu.pdf; 2011. 09.27.) European Comission: The New Programming Period, 2007-2013: Methodological Working Papers – Indicators for monitoring and evaluation: A practical guide/a,b,c (elérhetősége:http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/doc/indic_sf20 07-2013_en.pdf; 2011.11.10.)
Központi Statisztikai Hivatal: A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban, 2011., p. 5-26. (elérhetősége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkkv.pdf; 2011.09.27.) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-és középvállalkozások helyzete 2008, Budapest, 2009., p. 34-42./a (elérhetősége: http://www.tranzitonline.eu/doclib/200909/a-kis-es-kozepvallalkozasok-helyzete-2008.pdf; 2011.09.25.) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-és középvállalkozások helyzete 2008, Budapest, 2009., p. 203./b (elérhetősége: http://www.tranzitonline.eu/doclib/200909/a-kis-es-kozepvallalkozasok-helyzete-2008.pdf; 2011.09.25.) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-és középvállalkozások helyzete 2008, Budapest, 2009., p. 207./c (elérhetősége: http://www.tranzitonline.eu/doclib/200909/a-kis-es-kozepvallalkozasok-helyzete-2008.pdf; 2011.09.25.) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/index_en.htm; 2011.09.27.
https://www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok; 2011.10.14.
84
http://www.hita.hu/Content.aspx?ContentID=acecbc06-9776-4d34-874b-01e7639b61a8; 2011.10.14.
http://eupalyazatiportal.hu/intezmenyek/; 2011.10.12./a
http://www.nfu.hu/umft_iranyito_hatosagai; 2011.10.05./a
http://eupalyazatiportal.hu/intezmenyek/; 2011.10.12./b
http://www.nfu.hu/umft_kozremukodo_szervezetek; 2011.10.05./b http://ujszechenyiterv.gov.hu/palyazatok; 2011.10.17./a http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2; 2011.10.19./c http://ujszechenyiterv.gov.hu/uj_szechenyi_terv; 2011.10.17./b
http://www.nfu.hu/fejlesztesi_programok_2; 2011.10.19./d
http://ujszechenyiterv.gov.hu/content/8295; 2011.10.24./c
http://ujszechenyiterv.gov.hu/palyazatok; 2011.10.21./d
http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1&sc=2&ml=0&sr=1&offset=9&id_op=1&id_tamogatascel=-1&id_paly_tip=-1&id_paly_altip=-1; 2011.10.23./a,b
http://ec.europa.eu/regional_policy/thefunds/funding/index_hu.cfm#3; 2011.11.06.
https://www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok; 2011.11.06.
http://www.kavosz.hu/component/content/article?id=73; 2011.11.06.
85
