BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY

SOMOGY MEGYEI GYERMEKTÁBOR MARKETING STRATÉGIÁJA

KÉSZÍTETTE: SZABÓ VIRÁG BUDAPEST, 2011.

Tartalomjegyzék Felhasznált ábrák és táblázatok jegyzéke.............................................................................. 5 1.

Bevezetés, témaválasztás indoklása .............................................................................. 6

2.

Turizmusmarketing........................................................................................................ 7

3.

Turizmus, mint iparág bemutatása középpontban a balatoni régió............................. 10

4.

Ifjúsági turizmus, mint önálló turisztikai szegmens .................................................... 22

5.

Somogy Megyei Gyermektábor jelene........................................................................ 26 5.1. Az intézmény bemutatása..................................................................................... 26 5.2. A tábor működésének jellemzése.......................................................................... 26 5.3. A gyermektábor szolgáltatásainak kínálata........................................................... 28 5.4. Saját szervezésű minden évben megrendezésre kerülő programok...................... 29 5.5. Az árak alakulása Fonyódligeten.......................................................................... 30 A Somogy Megyei Gyermektábor külső környezetének elemzése............................. 32

6. 6.1.

6.1.1.

Társadalmi környezet........................................................................................ 32

6.1.2.

Technológiai környezet..................................................................................... 35

6.1.3.

Természeti környezet ........................................................................................ 36

6.1.4.

Gazdasági környezet ......................................................................................... 36

6.1.5.

Politikai és jogi tényezők.................................................................................. 38

6.2.

Porter féle versenyhelyzet elemzés........................................................................... 39

6.2.1.

Beszállítók helyzete .......................................................................................... 40

6.2.2.

Potenciális piacra lépők..................................................................................... 41

6.2.3.

Vevők alku pozíciója......................................................................................... 41

6.2.4.

Helyettesítő szolgáltatások megjelenésnek veszélye ........................................ 42

6.3. 7.

STEEP analízis ......................................................................................................... 32

A legnagyobb versenytárs- Zánka bemutatása...................................................... 42 SWOT analízis-a belső környezet elemzése................................................................ 43 3

Saját kérdőíves kutatás a fogyasztói attitűdökről ........................................................ 46

8.

8.1. A kérdőív célja, hipotézisek megfogalmazása...................................................... 46 8.2. A megkérdezés körülményei és lebonyolítása...................................................... 46 8.3. A kérdőív felépítése.............................................................................................. 47 8.4. A válaszok elemzése............................................................................................. 48 8.5. A kutatás eredményei............................................................................................ 54 Marketing és kommunikációs célok meghatározása................................................... 55

9. 10.

Stratégia a 7P marketing mix alapján....................................................................... 56

10.1.

A szolgáltatás termék-az első P......................................................................... 56

10.2.

Ár és fizetési feltételek-a második P................................................................. 59

10.3.

Csatornapolitika-harmadik P............................................................................. 61

10.4.

Kommunikációpolitika-a negyedik P................................................................ 63

10.5.

Az emberi tényező-az ötödik P ......................................................................... 67

10.6.

A tárgyi elemek-hatodik P ................................................................................ 68

10.7.

A szolgáltatási folyamat- a hetedik P................................................................ 69

11.

Összegzés.................................................................................................................. 71

Irodalomjegyzék.................................................................................................................. 73 Mellékletek

76

4

Felhasznált ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák Utazások megoszlása a lakosságban régiók szerint 2009-ben A lakosság utazásainak motivációja százalékos eloszlásban 2009-ben Fogyasztói árak alakulása Költésszerkezet a többnapos belföldi utakon, 2010 A válság hatása a 2011-re tervezett utazásokra A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint-2009 7. Utazások célterületei 8. Napi költségek megoszlása teljes ellátás esetén 9. A tábor ismertsége a válaszadók körében 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Táblázatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Spontán asszociációk a Balaton szó hallatán Balaton erősségei és gyengeségei Ifjúság turizmus SWOT elemzése (részlet) Vendégek eloszlása és az árak alakulása 2007-2011 A Somogy Megyei Gyermektábor SWOT elemzése Kommunikációs aktivitások eloszlása hónapokra lebontva

5

1. Bevezetés, témaválasztás indoklása Mikor először felmerült a szakdolgozati témaválasztás gondolata számomra egyértelmű volt, hogy miről szeretnék írni. Kislányként minden nyarat a Balaton partján töltve beleszerettem a tóba és a körülötte lévő helyekbe. Iskolásként sokat táboroztam a Somogy Megyei Gyermektáborban majd később nagyon sok nyarat dolgoztam ott, egyre jelentősebb feladatokat kapva, így egyre jobban átláthattam azt, hogy milyen nehézséggel jár egy ilyen intézmény működtetése. Témaválasztásom fő oka hogy ezt az intézményt ismerem a legjobban, és itt dolgoztam a legtöbbet is. Ezen időszak alatt fontossá vált számomra a tábor sorsa és nagyon megszerettem az itteni kihívásokkal teli munkát is. Nagyon aktuálisnak érzem a témát más okokból is, hiszen nagyon fontos kérdés az, hogy hogyan tudjuk megőrizni a régi értékeket olyan formában, hogy megfeleljenek a ma követelményeinek. A Somogy Megyei Gyermektábor egy régi rendszer jól működő intézménye volt. Akkoriban adottak voltak a feltételek ahhoz, hogy jól és nyereségesen működhessen, hiszen az akkori rendszer ehhez minden feltételt biztosított. Manapság viszont nehéz feladat sikeresen működtetni egy turisztikai intézményt, különösen egy olyan intézményt mely önkormányzati fenntartású. Leendő közgazdászként úgy érzem, hogy feladatom az ilyen intézmények segítése, működésének biztosítása az általam tanultak és a saját kreativitásom alapján. Szakdolgozatomban több kérdésre próbálom megtalálni a választ többek között arra, hogy miként működtethető sikeresen egy olyan intézmény, amely önkormányzati intézményként vállalkozási tevékenységet is folytat. A tábor a Somogy Megyei Önkormányzat fenntartásában működik. Minden téren önellátó, sőt befizető az önkormányzat felé. Mivel önkormányzati intézményről beszélünk, ezért ki van téve olyan kötelezettségeknek és szabályoknak, melyek nagyban beszűkítik a mozgásterét, például a közbeszerzés és a pályázatokra való jelentkezés terén. Dolgozatomban igyekeztem olyan stratégiát és kommunikációs tervet kidolgozni, mellyel segítséget nyújthatok a további sikeresebb működés érdekében. Dolgozatomat 3 nagy részre lehet bontani. Az első rész szekunder kutatásokat és környezeti elemzéseket tartalmaz, a második rész saját fogyasztói attitűd kutatásomat tartalmazza, a harmadik részben pedig a marketing mixben összefoglalt ajánlásaim, javaslataim találhatók. 6

2. Turizmusmarketing1 Úgy gondolom mindenekelőtt fontos bemutatni, hogy mi is az a turizmus és milyen specifikusságai vannak ennek a szektornak és ezen belül, milyen specifikus helyet foglal el e szektorban egy olyan intézmény, mint a Somogy Megyei Gyermektábor. A turizmus szektor a világ egyik legdinamikusabban fejlődő és bővülő ágazata. Mindezek mellett ez egy nagyon összetett ágazat is, hiszen nem egyedül egy termék vagy egy szolgáltatás értékesítéséről van szó, hanem ezek összességéről. Fontos tisztázni, hogy mit is nevezünk pontosan turizmusnak. A World Tourism Organisation meghatározása szerint „A turizmus magában foglalja a személyek lakó-és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” A meghatározást elemezve is egyértelművé válik, hogy mennyire összetett szektorról beszélünk a turizmus esetében. Vegyük sorra, hogy mik a turizmus legfontosabb megkülönböztető jellemzői:  Helyváltoztatással és a meglátogatott helyen való tartózkodással jár  A tartózkodási hely különbözik az állandó lakhelytől és a munkahelytől  A tartózkodás csak ideiglenes  Mindig határozott célja van az utazásnak A dolgozatom során én csak a belföldi turizmussal foglalkozom, mivel az elemezendő intézmény profilja egyértelműen ezt kívánja meg, a miértet a későbbiekben fogom részletesen kifejteni. A belföldi turizmus tulajdonképpen az adott ország lakosainak országhatáron belüli utazásait foglalja magába. Marketing szempontból a leglényegesebb dolog az utazás célja, melynek alapján 3 különböző csoportot különböztetünk meg:

1

Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt., 2009, Budapest, p. 459-479

7

 Vakáció turizmus: vízparti üdülés, körutazás, kulturális turizmus, gasztronómiai túra, sportturizmus, wellness, kalandturizmus stb.  Hivatásturizmus: üzleti utazás, tanulmányút, rendezvényturizmus  Speciális motivációk: rokonlátogatás, vallási turizmus, oktatási turizmus, kiránduló turizmus, bevásárló turizmus stb. Ebben a felosztásban jól látszik, hogy egy főleg gyermekeket fogadó intézmény egyértelműen az első csoportot tekinti célcsoportjának. Hiszen mind a családos nyaralók, mind a gyermek csoportok és a céges csapatépítő csoportok is ide tartoznak.

A turizmus piaca A turisztika üzletágat sok szereplő alkotja. Ide tartoznak a turizmusra motivált turisták, a közreműködő szolgáltatók (közlekedés, szállás, vendéglátás, kereskedelem, utazási iroda, bank, biztosító) továbbá a fogadóterületet irányító intézmények, mint az állami és önkormányzati szervek és természetesen ide soroljuk a fogadó terület lakosságát is. Ennek következtében nem meglepő a következtetés, hogy a turizmus kínálati oldala nagyon komplex, hiszen ide tartozik az infrastruktúra, a turisztikai vonzerő, a szálláshelyek, a biztonság, a vendégszeretet, az árak és minden egyéb szolgáltatás, mint az étkezés és a szórakozási lehetőség. Még hosszan lehetne folytatni a sort, de úgy, gondolom ez is elegendő ahhoz, hogy érzékeltessem a probléma összetettségét. A turizmus szereplőit a turizmusrendszer kapcsolja össze, hogy megkönnyítse a kereslet és a kínálat találkozását és e folyamat során a marketingnek, kulcsfontosságú szerep jut. A kínálati oldal után vizsgáljuk meg a másik oldalt a keresleti oldalt is közelebbről. Ide soroljuk a szabadidőt, a diszkrecionális jövedelmet és a motivációt. Ezen 3 összetevő együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a fogyasztóban megszülessen az igény az utazásra. A régió imázs fontos tényezőként jelenik, meg mivel tartalmazza a fizikaitermészeti környezet és a fogadó lakosság imázsát is. Nagyon nehéz a negatív, berögzült sztereotípiákat pozitív irányban elmozdítani. Hosszú idő és sok tapasztalat szükséges

8

ehhez. A vizsgált esetben a régiónak nincs negatív megítélése, hiszen a Balaton régióról beszélünk, ami az egyik legkedveltebb belföldi úti cél. Ellenben magának az intézménynek annál több előítélettel kell megküzdenie a múltjából adódóan. Hiszen 20 évvel ezelőtt még úttörőtáborként üzemelt. Nagyon kemény feladat az emberek gondolkodását megváltoztatni miközben a külső nem változik lényegesen, de a tartalom igen.

A turizmusmarketing egyedi elemei A turizmus sajátossága hogy a fogyasztó az indulástól az utazás végégig javak és szolgáltatások tömegét vásárolja meg és veszi igénybe ennek következtében szolgáltató üzletágak tömegével kerülhet kapcsolatba. Ebből következik, hogy a turizmusmarketing legfontosabb specifikumai a következők:  a fogyasztó magas szabadságfoka  a döntés kockázata nagyon magas-korlátozott idő áll rendelkezésre, külön erre a célra lett megtakarítva a fizetendő összeg, az elvárások ritkán egyeznek meg a valósággal  kereslet rendkívüli módon szezonális: nehéz alkalmazkodni, hiszen az utazások nagy többsége a nyári hónapokban zajlik tehát a szolgáltatónak 4-5 hónap alatt kell megkeresnie a sikeres működéshez elegendő anyagi javakat  nehéz egész évben jövedelmezőnek lenni vagy esetleg egy arculatváltáshoz megfelelő anyagi forrásokat találni, hiszen ez nagyon költséges lehet  a kereslet nehezen kiszámítható, ingadozó  egyértelmű hogy a kínálat nagyon röghöz kötött, míg a kereslet gyakran és rugalmasan változik  a kereslet és a kínálat időben nagyon elkülönül egymástól  a turisztikai szolgáltatások megítélésében több tényező is közrejátszik: élmény, kapcsolatok

9

 helyettesítő szolgáltatások állandó fenyegetése  kiemelkedő a közvetítők szerepe

3. Turizmus, mint iparág bemutatása középpontban a balatoni régió A turizmus összes feltételét nem lehet egyéni szinten biztosítani. Tehát például a fogadó terület kedvező imázsának kiépítése és gondozása, a turisztikai célú fejlesztések biztosítása önkormányzati és állami feladat. Magyarországon a turizmusmarketing irányító szerve a Magyar Turizmus Zrt. Ennek az intézménynek a feladatai közé tartozik Magyarország imázsának javítása belföldön, és külföldön egyaránt, a magyar turisztikai kínálat piacra juttatása, a regionális együttműködés támogatása, marketingkommunikációs tevékenység folytatása stb. Regionális szinten működnek továbbá a Turizmus Zrt-hez tartozó Regionális Marketingigazgatóságok és a Tourinform hálózat. Ezen intézmények feladata a régió imázs gondozása, információ nyújtása, eseményszervezés, környezet és tájvédelmi fejlesztések, és még lehetne sorolni mennyire sokoldalú kihívás elé vannak állítva régió szinten is a turisztikai intézmények.

A balatoni régió bemutatása turisztikai szempontból A Magyar Turizmus Zrt. minden évben készít egy marketing tervet, amely tartalmazza azokat a stratégiai elemeket, kampányokat, tevékenységeket, melyeket a szervezet az év során hangsúlyozni kíván. Ezek között a Balatoni régió mindig kiemelt szerepet kap, hiszen a belföldi régiók között ez a legkedveltebb és legtöbbet látogatott régió az országban. Nem kívánom az előző évek összes stratégiai tervét felvonultatni, mert úgy gondolom, hogy nem kérdés a Balatoni régió központi szerepe. Ezért csak a 2011-es marketing terv sarkalatos és ide tartozó részét szeretném röviden ismertetni.

A Magyar Turizmus Zrt. 2011-es marketing terve-Balatoni régió2 Új vizeken, Magyar Turizmus Zrt. 2011-es marketing terv http://itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/marketingterv-akcioterv letöltve: 2011.10.02. 18:02 2

10

A Balatoni régió esetében már sokadik éve kap hangsúlyt a szezonalitás és próbálják elérni annak koncentrálódásának csökkenését. Igyekeznek elérni azt, hogy az éves vendég éjszakák száma egyre nagyobb százalékban essen a nyári főszezonon kívüli hónapokra. A Balaton vendégkörét nyáron főleg a kisgyermekes családok és a fiatalok adják, míg télen inkább az idősebb korosztály található meg a környék wellness szolgáltatást nyújtó létesítményeiben. Kiemelt régiós komplex turisztikai termékek között szerepel a családi és vízparti üdülés, szabadidős tevékenységek és kirándulások. Ezen termékek tökéletesen megfelelnek a tábor profiljának, melynek pontos mibenléte a későbbiekben kerül kifejtésre. Látható tehát hogy a régiós törekvések nagyon is kedvezőnek bizonyulnak a tábor szempontjából. Néhány konkrét kampány a régióra vonatkozólag: Tiszta erőből nyár, Családosok 24+, Egészség forrása. Továbbá vásárokon való megjelenések (Budapest vásár, vidéki vásárok), különféle tanulmányutak melyek a régió újdonságaira helyezik a hangsúlyt. Számokban a 2011-es marketing terv Balatonra vonatkozó része:  Átlagos tartózkodás: 2,9 éj  Kereskedelmi szálláshelyeken: 32,8 %  Belföldi vendégéjszakák száma: 2 475 161  Fő belföldi küldő területek: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, DélDunántúl, Nyugat-Dunántúl, Alföld

A turizmus tendenciáinak bemutatása élen a balatoni régióval Mivel csak az utóbbi évek tendenciáit szeretném érzékeltetni ezért bővebben csak a 2009-es 2010-es évekkel fogok foglalkozni, illetve a 2011-es év nyári szezonjával. Úgy érzem, hogy a 2008-as válságot megelőző éveket, nem érdemes alapul venni a jelenlegi helyzet vizsgálatánál, hiszen nyilvánvalóan a jobb gazdasági helyzet, az alacsonyabb munkanélküliség és a lakosság nagyobb szabadon felszanálható jövedelme egyértelműen jobb eredményeket mutat, mint a jelenlegi helyzet. Ezért gondolom azt, hogy a 3 év adatai

11

elegendők ahhoz, hogy a jelen dolgozat témájaként szolgáló intézmény lehetőségeit, helyzetét jól érzékeltessem. 2009-es adatok, a válság kezdete3 Ebben az évben a magyar gazdaság teljesítménye a 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatására, jelentősen visszaesett. Nőtt az infláció, visszaesett a lakosság bruttó reálkeresete, 10 % fölé került a munkanélküliség. Ezek a tényezők nyilvánvalóan negatívan hatottak a turizmusra, de mégsem ez az iparág volt a legnagyobb vesztese a gazdaság visszaesésének. A fogyasztói árakat tekintve már elég nagy a különbség a vendéglátói és a szálláshelyi árak között. Ugyanis míg a vendéglátás területén szinte minden évben megfigyelhető egy kismértékű növekedés addig a szálláshelyek kénytelenek voltak csökkenteni az áraikat a szálláshelyek kapacitás bővülésének következtében. A beruházások nagy Utazások megoszlása a lakosságban régiók szerint 2009-ben része új épületek és 1.ábra építmények felépítésében realizálódott. A bevétel több mint 50 %-át a vállalkozások alig több mint 4 %-a adja. Továbbá pedig az árbevétel 1/3-át a 250 fő Forrás: KSH: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről feletti vállalkozások termelik meg. Ebből látszik, hogy a nagyobb szállodák, szálloda láncok mekkora potenciált képviselnek a piacon. A belföldi turizmust tekintve egyértelmű, hogy a válság nagyban befolyásolta a lakosság utazásait. Hiszen a diszkrecionális jövedelem csökkenésével az utazások száma is KSH: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről, Dr Probáld Ákos; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur09.pdf Letöltve: 2011.10.02. 21:16 3

12

csökkent. Régiónként meg lehet figyelni, hogy míg Közép-Magyarországról és a Dunántúli régiókból viszonylag többen utaztak hosszabb utazásokra is akár addig az Alföldön többnyire csak hétvégi utazásokról volt szó, és azok is a környéket érintették. A belföldi turizmus volumene 16%-kal maradt el a 2008-as évtől. Ennek oka egyrészt, hogy kevesebb az utazó, másrészt, aki utazik, az kevesebbszer teszi ezt meg. Továbbá csökkent a több napos utazások hossza is jelenleg 5,3 a 6,2 helyett és nagyon erős szezonalitási ingadozást is mutat. Az utazáshoz kapcsolódó lakossági fogyasztás további 19 %-kal csökkent. Ez nyílván összefügg a reálkeresetek csökkenésével. Az utazók jóval kevesebbet költöttek közlekedésre, éttermi fogyasztásra és egyéb élelmiszerek vásárlására is. Mind a hétvégi mind a több napos utazásoknál megfigyelhető jelentős csökkenés. Ami a turisztikai iparágnak a legnagyobb gond, hogy a Közép-Magyarországi és a Dunántúli régiókban volt a legnagyobb visszaesés, amelyek a legnagyobb kibocsátó régiók. Nyilvánvalóan a fejletlenebb régiókban is erős volt a visszaesés, de onnan mindig is kevesebb látogató indult útnak az elmúlt A lakosság utazásainak motivációja százalékos eloszlásban időszakban is. 2009-ben 2. ábra Összességében elmondható hogy az iskolai végzettség, a háztartások anyagi háttere, a gazdasági aktivitás, az anyagi helyzet nagyban befolyásolják az utazásokat. Hiszen Forrás: KSH: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a hétvégi házzal, nyaralóval rendelkezők, a dolgozók és a saját bevallásuk szerint jó anyagi körülményekkel rendelkezők nagyobb százalékban keltek útra, mint társaik. Elmondható továbbá az is hogy nem az utazáson részt vevők

13

utazásainak a száma csökkent, hanem az utazáson résztvevőknek. A belföldön töltött több napos utazások motivációit a mellékelt diagram jól szemlélteti. A korosztályos megoszlás tekintetében a 25-44 évesek tették ki az eltöltött idő 25 %-át míg a másik jelentősebb és a témában releváns korosztály a 15-24 évesek pedig az eltöltött idő 11 %-át tették ki. Ami a belföldi úticélokat illeti. Még mindig a Balatoni régió foglalja el az első helyet az előző évhez képest 7%-os csökkenés ellenére is. Illetve nagyon megerősödtek a régión belüli utazások. Fogyasztói árak alakulása (előző év=100) 3. ábra

Forrás: KSH- Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Az utazások során a költségek több mint 40 %-át a szálláshelyek költsége adja. A több napos utazások esetén az egy főre eső átlagos napi költés 3530 HUF. Az utazásból való kimaradás okai elsősorban anyagi, illetve egészségügyi okokra vezethetőek vissza.

14

2010-es adatok, fellélegzés4 Ez az év a 2009-es évhez képest gazdasági mutatók tekintetében jobbnak bizonyul, hiszen a gazdaság teljesítménye 1,2 %-kal nőtt a lakosság bruttó reálkeresete pedig 3,6 %kal emelkedett. A munkanélküliség viszont tovább emelkedett az infláció mértéke pedig 4,9 %-os ebben az évben. A turizmus húzóágazatnak számít ebben az évben, a szakértők szerint még nagy potenciál rejlik benne a továbbiakban is. A fogyasztói árak alakulása továbbra sem kedvez a szálláshely szolgáltatóknak, mert míg a többi szolgáltató akár a vendéglátás terén akár egyéb szolgáltatások terén tud évről évre árat emelni addig a szálláshely szolgáltatók nem. A beruházások volumenüket tekintve tovább csökkentek. Jelentős részét a beruházásoknak továbbra is az épületek, gépek, és jármű park bővítése jelentik. A lakosság 2/3-a maradt ki ebben az évben a szabadidős utazásokból. A régiós eloszlás nagyban nem változott. A Közép-Magyarországi és Dunántúli, azaz a fejlettebb régiók adják az utazók nagy részét. Míg a kevésbé fejlett keleti régiókban többnyire a régión belüli utazás a Költésszerkezet a többnapos belföldi utakon, 2010 jellemző. A nyugati régiókból többen, több napra és gyakrabban utaznak, míg az Alföldi régiók esetében pont az ellenkezője a jellemző tehát kevesebben, rövidebb időre, közelebbi célpontokat választanak.

4. ábra

A 2009-ben tapasztalt Forrás: Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről belföldi turizmus volumenének csökkenése megállt. A több napos utazáson részt vevők átlagosan 5,2 utazást KSH: Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ksh_web.shop.lista?p_session_id=50779883&p_lang=HU&p_temakor_kod=OG Letöltés: 2011.10.31 12:36 4

15

tettek meg az évben. A szezonális ingadozás a több napos utazások esetében jelentős maradt. A célrégiók tekintetében jól látható hogy a rövidebb utazások során a régiók megoszlása egyenletesebb, mint a hosszabb utazások esetében. Viszont mind két esetben e a Balatoni régió az amely a vezető szerepet betölti és az eltöltött vendégéjszakák több mint 1/3-át adja. A Balatonhoz ellátogató turisták legfőbb motivációja a szórakozás, pihenés és a sportolás. A turisták költéseit megfigyelve látható hogy az előző évihez képest 11%-kal nőtt a szállásra fordított összeg mértéke. Míg a Közép-Magyarországi régió költései nagyban nem változtak addig a Dunántúli régió lakóinak költései 23 %-kal emelkedtek. Ez mindenképpen pozitív hatással van a belföldi turizmusra, hiszen ez a két legnagyobb küldő régió az országban. Továbbá ennek a növekedésnek a 11%-ka koncentrálódott a több napos utazások költéseire. A több napos utazások esetében 6,3 %-os növekedés tapasztalható. Továbbá ahogy az előző évben úgy 2010-ben is elmondható, hogy az iskola végzettség, a háztartások anyagi háttere, a gazdasági aktivitás, az anyagi helyzet nagyban befolyásolják az utazásokat. Hiszen míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a hétvégi házzal, nyaralóval rendelkezők, a dolgozók és a saját bevallásuk szerint jó anyagi körülményekkel rendelkezők nagyobb %-ban keltek útra, mint társaik. A 2009-es évhez képest némileg nőtt a több napos utazásokon részt vevők száma, de az utazások átlagos száma csökkent. Viszont az utazások átlagos időtartama növekedett. Az utazások motivációja még mindig a szórakozás, pihenés nagy részben (58%). A motiváció továbbá szoros kapcsolatban van a célrégióval is mert míg a Balatonnál töltött idő 85%-a a szórakozást, pihenést szolgálta addig ugyanez az arány a többi régió esetében jóval alacsonyabb körülbelül 37-50% volt csupán. Az utazások ¼-ét a 25-44 évesek teszik ki, ugyanennyi jut a 45-64 évesekre. A fiatalabb korosztály is bőségesen képviselteti magát a 15-24 évesek 10 %-kal míg a legfiatalabbak 18%-kal.

16

A célrégiók tekintetében ismét magasan a Balatoni régió helyezkedik el az első helyen. A régió belföldi forgalmának felét a Budapesti régióból érkező lakosság adja. A több napos utazások esetében az átlagos napi költség 3588 HUF/fő volt. Az utazásból való kimaradás két fő indoka továbbra is az anyagi helyzet illetve az egészségügyi állapot volt. 2010-ben a Magyar Turizmus Zrt készített egy tanulmányt a „Balaton imázsa a magyar lakosság körében trendek és változások” címmel. Ezen tanulmány megállapításai röviden:5 A felmérés során voltak fókusz csoportos vizsgálatok és kvantitatív személyes megkérdezések is. Mind két esetben sor került az alábbi témakörökre. A felmérés reprezentatív volt a magyar lakosságra nézve.  vízparti utazások szerepe  Balatonnal kapcsolatos spontán asszociációk szerepe  Balaton imázsa  Balatonnal kapcsolatos általános és személyes attitűdök  balatoni utazások jellemzői  információgyűjtés a Balatonról  balatoni utazással való elégedettség  jövőben tervezett balatoni utazások

Sulyok Judit: A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, trendek és változások http://itthon.hu/szakmai-oldalak/belfoldi-turizmus/belfoldi-turizmus Letöltés: 2011.10.31. 12:49 5

17

Spontán asszociációk a Balaton szó hallatán 1. táblázat

Forrás: A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, trendek és változások A vízparti utazásokat első sorban a nyári hónapokhoz kötötték és inkább a hosszabb, több napos tartózkodási idejű utazásokhoz. Az utazáshoz társított tevékenységek esetében a fiatalabbak inkább az aktív időtöltésre tették le a voksukat, mint például sport, napozás, buli, ismerkedés. Az idősebb korosztály körében a pihenés, kikapcsolódás tehát a passzívabb időtöltés volt a domináns. A spontán asszociációk során 1000-ből csak 30 embernek volt negatív véleménye, akik a drágaságot említették. A többi 970 megkérdezett elégedett volt tehát pozitív dolgokkal társítja a Balatont. A mellékelt táblázatban jól látható hogy melyek a leggyakoribb asszociációk. „Ha nyár, akkor Balaton, ha Balaton, akkor vízpart”- ez az egyik leggyakoribb vélemény a Balaton imázsát illetően. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a Balatonon való

18

időtöltés a többség számára még mindig kizárólag a nyári hónapokhoz kötődik. Továbbá a Balaton az emberek számára a kikapcsolódást, a pihenést, a gondtalan időtöltést testesíti meg. Alapvetően a Balatonról alkotott képe az embereknek mindig is többnyire pozitív volt, ami az elmúlt években tovább erősödött köszönhetően a jobban kiépült közlekedésnek (M7-es autópálya), a széles körű szabadidő eltöltési lehetőségek tárháza, a vendéglátó egységek színvonalának javulása. A Balatonhoz ellátogatók utazási szokásait vizsgálva kirajzolódott, hogy a déli part jobban kedvelt célállomás, mint a dimbes-dombos északi part. Az ide látogatók többsége szinte mindig visszatér ugyanarra a településre, ahol már előtte többször járt. A többség a pihenést részesíti előnyben, de vannak, akik az adott településről szívesen kirándulnak a környéken. A nagy többség pozitívan vélekedik az itt eltöltött időről. Az ide utazók 11,2 %-a használt üdülési csekket a nyaralása során és az üdülési csekket használók köre évről évre egyre nagyobb volt. Ami az információgyűjtést illeti a legtöbben a világhálót vették igénybe (25%) emellett pedig a barátok, ismerősök és a család jelenti a további legkiemelkedőbb információgyűjtési források körét.

Balaton erősségei és gyengeségei

2. táblázat

A következő táblázat remekül Forrás: A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, trendek összefoglalja, hogy és változások melyek azok a tényezők, amelyekben a Balaton pozitív előnyöket mutat és, melyek azok, ahol fejődésre szorul, fejlesztésre van szükség a forgalom, a több turista elérésének érdekében.

19

Abban egyetértés van a válaszadók között, hogy a Balatonnak belföldön nincsen versenytársa. A Velencei tó és a Tiszta tó más-más adottságokkal rendelkezik, ezért nem tartják versenytársként számon őket. Külföldön pedig egyértelműen a tengerpartok azok, amelyek nagyobb vonzerőt képviselnek a Balatonnál. Összegezve az elmúlt évek trendjeit és változásait elmondható a Balaton továbbra is pozitív megítélésnek örvend, sőt egyre pozitívabbnak. Az elmúlt évek fejlesztési pozitív hatással vannak a tó megítélésére. Sokat jelent a javuló víz minőség, a bővülő infrastruktúra, a wellness szállodák kiépülése, a jó minőségű kerékpárutak létrejötte. A fiatalok számára fontos tényező hogy egyre több strandon kívüli szórakozás is megjelenik fesztiválok, aqua- és kalandparkok formájában. A tó továbbra is a nyári hosszabb utazások során a legnépszerűbb, de a sikeres marketing kampányok következtében egyre többen látogatják meg a hidegebb hónapokban is elsősorban a wellness szállodák kínálatából választva. 2011: a válság újabb hulláma6 Mivel a 2011-es nem egy lezárt év ezért csak előzetes tervekről van információnk, melyek természetesen megkérdezéses felmérésen alapulnak. A gazdasági világválság következő mélypontjához érve egyértelmű a kérdés hogy vajon ez mennyire fogja befolyásolni a lakosságot utazási szándékaiban. Az alábbi diagramon látható a válaszadók véleménye.

6

M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. a Magyar Turizmus Zrt megbízásából: A magyar lakosság utazási tervei a 2011. május-szeptemberi időszakra http://itthon.hu/szakmai-oldalak/belfoldi-turizmus/belfoldi-turizmus Letöltés: 2010.10.02 18:01

20

5. ábra

Forrás: A magyar lakosság utazási tervei 2011. május-szeptemberi időszakra A megkérdezettek több mint fele tervez utazást a 2011. május-szeptemberi időszakra. Jelen esetben is szerepet játszik az anyagi helyzet a döntési folyamatban. A felmérésből az derült ki, hogy a fiatal, jó anyagi körülménnyel rendelkezők közül jóval többen terveznek utazást, mint az átlag. A nyári időszakra tervezett utazások 45,3 % a Balaton választja úti célként. Ezen utazások döntő többsége a nyári főszezonra tehát a július-augusztusi időpontra fog esni. Az utazások átlagos hossza 4,74 éjszaka lesz várhatóan. Ezen felül a leghosszabb időt a Balatonnál tervezik eltölteni az utazások többségénél. Átlagosan 3 fő vesz részt, ezeken az utazásokon. Az egy főre eső átlagos napi költség 8 793 HUF lesz várhatóan. A tervezett főutazásokra is hasonló adatok állnak rendelkezésre, mint az előbb kifejtett általános utazások esetében. Szintén a Balatoni régió az, ami a legkedveltebb az utazók körében. A főutazások időpontja nagyjából megegyezik az előzőekben leírtakkal, viszont hosszabb 7 éjszakás utazásokról beszélhetünk. A költség és a személyek száma sem tér el az előzőekben leírtaktól.

21

4. Ifjúsági turizmus, mint önálló turisztikai szegmens7 Az ifjúság turizmus meghatározása sok gondot és problémát vet fel. Elsősorban azt, hogy nincsen általánosan elfogadott korosztályi behatárolás. Ebből kifolyólag nagyon nagy a szórás a megadott korosztály alsó és felső határa között, hiszen nagyon relatív hogy mit értünk fiatalság alatt. „Az ifjúsági turizmus magába foglalja a 16-29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének vágya, élettapasztalat szerzése, és/vagy az utazó szokásos környezetén kívül elérhető formális vagy informális tanulási lehetőségekből származó haszonszerzés motivál.”8 Viszont ez csak az egyik meghatározás, ami egyértelműen nem elegendő a témakör pontos meghatározásához. A dolgozatom során ifjúsági turizmus alatt a továbbiakban egy tágabb korosztályi területről fogok bővebben értekezni. Jelen dolgozatban a 6-30 éves korosztályt tekintem az ifjúsági turizmus résztvevőjének. Az ifjúsági turizmust nem tekinthetjük önálló turisztikai terméknek, mivel egy nagyon szerteágazó és nagy eltéréseket mutató jelenségről van szó, ahol a fogyasztót csak a korosztály alapján lehet kategorizálni. Az ifjúsági turizmus értékteremtő terület, mellyel érdemes részletesebben is foglalkozni. Értékteremtő mind a fiatalok fejlődését illetően mind pedig gazdasági szempontból.

Pannon Egyetem Turizmus Tanszék: Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízásából 2010 http://www.kormany.hu/download/8/7c/20000/Ifjusagi_strategia_2010_05_17.pdf Letöltés: 2011.10.30. 22:36 8 World Youth Student & Educational Travel Confederation http://www.wysetc.org/ Letöltés: 2011.10.30. 22:54 7

22

Az ifjúsági turizmusra leginkább az aktív turizmus a jellemző. Tehát a kínálati oldalt főleg a sport programok, fizikailag aktív programok adják, hiszen ez az a korosztály, amely egészségügyi állapotát tekintve is a leginkább alkalmas erre a turizmus fajtára. Az ifjúsági turizmusban részt vevő összes fiatal legfőbb motivációja a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása. A sport, pihenés, szórakozás a második helyen szerepel. Budapest után a Balaton a legkedveltebb úti cél a fiatalok körében is. Viszont a fiatalok közül csak 6 % választ ifjúsági szállót mivel a többiek a motivációból adódóan ismerősöknél, rokonoknál szállnak meg. Nyílván adódik ez a korlátozott anyagi forrásokból is. Jelen dolgozat témájaként szolgáló intézmény szempontjából a hangsúlyt egyértelműen az aktív és élmény turizmusra kell helyezni, hiszen a célközönségnek ez felel meg a leginkább. A fiatalok egy része szívesen száll meg ifjúsági szállókban melyeknek többsége úttörőtáborokból, céges üdülőkből kerül kialakításra. Ezeknek a szálláshelyeknek a nagy része kínál speciális, az ifjúsági korcsoportnak szóló terméket, mint például erdei iskola, nyári tábor vagy kézműves foglalkozás. Ezen szálláshelyek többsége biztosít diák- és gyerekkedvezményt, csoportos kedvezményt, és étkezést is biztosítanak a többségükben. Az ifjúsági célcsoportot leginkább oktatási intézményeken keresztül érik el. A tanulmány alapján készült SWOT analízisből, ami az ifjúsági turizmusra vonatkozik, globálisan csak a dolgozatban vizsgált intézményre releváns tényezőket kívánom bemutatni a következő táblázat segítségével.

23

Ifjúság turizmus SWOT elemzése (részlet) Erősségek Gyengeségek Minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelő erdei iskola hálózat Kiterjedt túraútvonal hálózat Jó adottságú kerékpár utak Európai összehasonlításban kedvező árszínvonal az ifjúságturisztikai kínálatban

3. táblázat

A belföldi ifjúság turizmus alacsony jövedelemteremtő képessége Az ifjúságturisztikai keresletre vonatkozó adatok hiánya A fiatalság keresletéhez nem megfelelő kínálat kialakítására való képesség hiánya a szolgáltatói rétegben Az ifjúság turizmusban részt vevő szolgáltató szálláshelyek színvonalbeli elmaradása Egyesületek és egyéb szervezetek utazásszervezésben való gyakorlatlansága Az ifjúság turizmus nem megfelelő megjelenése és az országos turisztikai vezetés hiánya ezen a területen

Lehetőségek

Veszélyek

A Balatonon komplex kínálat kialakítása

Az ifjúság turizmust kedvezmények csökkenése

érintő

Zenei fesztiválokon kívül egyéb vonzó fesztiválok kialakítása

Alacsony jövedelmező képesség miatt a nagy befektetők elmaradása

24

Megfelelő kommunikáció fiatalok felé

a

Technikai fejlesztések a szálláshelyek és szolgáltató egységek esetében Kerékpárbérlés kialakítása

a szektorban Kevés pályázati lehetőség, támogatási rendszerek hiánya Háztartások jövedelmének a további csökkenése

lehetőségeinek

Forrás: Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája Egyértelmű, hogy az ifjúság turizmusba először a fiatalok az iskola, óvoda, egyesületek, sportkörök révén kerülnek kapcsolatba ezért, ezeknek az intézményeknek kiemelt szerep jut az ifjúság turizmus fejlesztésében. A regionális szervezetek jelenthetik a fejlesztések előre mozdítását. A Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program, amely a Balatoni térség turisztika fejlődését tűzte ki célul komplex turisztikai csomagok kialakításának támogatásán keresztül. Ebbe tartoznak az infrastrukturális fejlesztések, kulturális, technikai fejlesztések és az aktív turizmus kínálatának fejlesztése is. Szerencsére egyre több olyan regionális stratégia kerül kidolgozásra az előbb említettek mellett, amelyek kimondottan az ifjúsági turizmus fejlesztését tűzik ki céljukként. Ilyen a Nyugat-Dunántúli Turisztika Régió turizmusfejlesztési stratégiája is. Sajnos az olyan intézmények támogatása, mint amilyen Somogy Megyei Gyermektábor, többnyire nem fér bele az ilyen jellegű stratégiák körébe. Nem szabad kihagyni a Nemzeti Ifjúsági stratégiát sem. Ez a tervezet a 2009-2024 közötti időszakot öleli fel, amiben meghatározza az egyes korcsoportonkénti célkitűzéseket, teendőket és eszközöket is.

25

5. Somogy Megyei Gyermektábor jelene 5.1.Az intézmény bemutatása A Somogy Megyei Gyermektábor Fonyódligeten Balatonboglár és Fonyód között, közvetlenül a Balaton partján, 17 ha-on terül el, 1300 méter hosszúságban, közel 1300 férőhellyel.9 A tábor fenntartója a Somogy Megyei Önkormányzat. A tábort 1980-ban hozták létre gyermeküdültetés céljából, a mai napig is ez a tábor fő profilja, kiegészülve cégek, intézmények és egyéb szervezetek felnőtt vendégeivel is. A tábor gyakorlatilag önfenntartó, állami és fenntartói támogatást nem kap. A megyei önkormányzat, mint hivatalos működtető számára az elmúlt 20 évben évente 5-20 millió HUF közötti összeget fizetett be, ami mellett megőrizte működőképességét. Az egyszeri nagyobb összegű megyei támogatásnak köszönhetően jelentős felújításokat tudtak 2008-ban végrehajtani. A tábornak rendkívül jó az elhelyezkedése, hiszen tömegközlekedéssel is jól megközelíthető és a Balaton déli partjának egyik közkedvelt részén helyezkedik el. A környék program lehetőségei is közreműködnek abban, hogy a tábor ilyen népszerű. Gondolok itt többek között a fonyódi kikötő nyújtotta előnyökre, a rádpusztai rendezvény központra vagy a keszthelyi kulturális programokat is említhetem.

5.2.A tábor működésének jellemzése Szezonális szolgáltatásról van szó jelen esetben. A tábor április 15. és október 15. között tart nyitva. A főszezon az iskolai nyári szünet, azaz körülbelül június 15-től kezdődik és augusztus 20-ig tart. Ennek értelmében a féléves nyitvatartási idő alatt kell megtermelni az egész éves fenntartás költségeit.

9

http://www.fonyodliget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=51&catid=1 Letöltés: 2011.10.31. 10:32

26

A tábor fő feladatait 22 állandó dolgozó látja el, akik a nyári főszezon alatt kiegészülnek nyári dolgozókkal, akik főként a programokat és az étkezést bonyolítják le. Az állandó dolgozók közé a takarítók, a konyhai, irodai és a karbantartói személyzet tartozik. A táborban 33 db faház található. Ezekben az épületekben vannak emeletes ággyal és heverővel ellátott szobák. Közös fürdő és mosdó találhatók a faházakban illetve a folyosón hűtőszekrény áll a vendégek rendelkezésére. Ezek az épületek különböző nagyságúak, az 5 fős férőhelytől egészen az 50 fős faházakig terjed a skála. Az intézményben található 4 darab vendégház. Ezek kőépületek, melyek egyenként 12 fő elhelyezésére alkalmasak. 1 szoba 3 férőhelyes és 2 szobára jut egy közös fürdő és mosdó. Minden szobában külön hűtőszekrény található. A harmadik szállástípus a turistaszálló, amely 248 fő befogadására alkalmas. Itt találhatók olyan szobák melyek el vannak látva egyedi fürdővel de található közös fürdő használatú szoba is az épületben. A hűtőszekrények itt is a folyosón találhatók. A tábor lehetőséget biztosít továbbá saját sátorral érkezők részére is, hiszen mindenhol kiépített vizesblokkok biztosítják az ide látogatók kényelmét. Ebből is látszik, hogy a tábor igyekszik több féle igényt is kielégíteni már a szálláshely kínálat szempontjából is. Az intézmény saját üzemeltetésű 1200 adagos konyhát és 280 férőhelyes étteremet is működtet, önkiszolgáló rendszerben. Háromszori étkezést biztosítanak vendégeik számára, amelyben kétszeri melegétkezés tartozik. Természetesen igény szerint lehetőség van hideg csomagra és egyéb étkezések beiktatására is (uzsonna, pótvacsora stb.). Az intézmény igyekszik lépést tartani a korral, ezért ma már teljes ellátást tud biztosítani vegetáriánusok, liszt érzékenyek és egyéb étel allergiával küszködő, vagy különleges étrendet követő vendégei számára. A menza jellegű étkezés mellett kialakításra került egy á la carte étkezde is, ezzel is a még nagyobb kényelmet szolgálva. Az ide látogatók találkoznak a konyhán kívül színvonalas büfészolgáltatással is, ahol szintén lehetőség van meleg ételek elfogyasztására.

27

5.3.A gyermektábor szolgáltatásainak kínálata A tábor rendkívül széleskörű szolgáltatást nyújt a vendégei számára. Szolgáltatásaikat két csoportra lehet bontani az állandó és a főszezoni szolgáltatásokra.  Állandó szolgáltatások:  ingyenes parkoló  24 órás információs szolgálat  1,3 kilométeres szabad strand  vízimentő szolgálat  tűzrakó hely  szabadtéri színpad  rendezvénytermek  sporteszköz kölcsönzési lehetőség  internet hozzáférés  csomagszállítás  Főszezoni szolgáltatások (ezek természetesen az előbb említett szolgáltatásokat egészítik ki főszezon idején)  orvosi rendelő  újságos  trambulin  játékterem  vízijármű kölcsönzés  program kínálat 28

A program kínálatot érdemes bővebben kifejteni, mert nagyon színes, sokféle program lehetőségről van szó. A tábor igény esetén, napi szinten szervez foglalkozásokat az itt nyaralók részére. Többek között sportversenyeket, kézműves foglalkozásokat, diszkót, játék és ügyességi versenyeket, vízi programokat. Ezekhez a foglalkozásokhoz a tábor térítésmentesen biztosítja az eszközöket, alapanyagokat illetve a rendező személyzetet is. Továbbá a tábor területén szervezett rendezvényekhez biztosít hangosítást, rendezvénysátrat és bármilyen igény felmerülése esetén igyekszik a lehetőségeihez képest mindent megadni a vendégei számára.

5.4.Saját szervezésű minden évben megrendezésre kerülő programok Az intézmény az évek során igyekezett alkalmazkodni a kereslet új igényeihez. Ennek megfelelően hozott létre több olyan rendezvényt, ami sikeresen működik. Ezek a programok többnyire 1 hetes táborozásokat tartalmaznak kedvezményes áron program biztosítása mellett.  Nosztalgia tábor: Ezen a programon a Gyerektábor 30 éve sikeresen működő programjait elevenítik fel.  Ütős-ritmus tábor: Ezen a rendezvényen, kedvezményes árakon várják azon gyerekek rész vételét, akik szeretnének valamilyen ütős hangszeren megtanulni vagy már játszanak ilyeneken.  Nagyszülők-unokák tábor: Erre a rendezvényre nagyszülők és unokák jelentkezését együtt várják színes és érdekes programok állnak a résztvevők rendelkezésre.  Napközis tábor: Ide olyan gyerekek jelentkezését várják, akik akár a környéken laknak vagy nyaralnak és társaságra vágynak vagy olyanokét, akik szeretnének eltölteni egy kis időt kortársaikkal színes érdekes programok kíséretében.  Erdei iskola: ide iskolák jelentkezését várják a tanévben. Teljes kidolgozott programot kínálnak.

29

 Liget Fesztivál: Ez a tábor legnagyobb volumenű rendezvénye. A hét folyamán gyerek csoportok, művészeti csoportok és sportolók lakják a tábort. A művészeti csoportok gyakorolnak és a hét folyamán megosztva többször tartanak bemutatókat a tábor falain kívül is. Ezen kívül napi rendszerséggel szerveznek programokat a résztvevők részére. A hét szombatján a tábort ellepik a különféle játékok a játék bemutató és vásár keretében, amelyeket bárki kipróbálhat (nem csak a tábor lakói). Ezeken a rendezvényeken túlmenően vannak szépkorúaknak rendezett találkozók és sport napok. A tábor, helyet biztosít esküvőknek, gólyatáboroknak és céges rendezvényeknek, továbbá természetesen nyitva áll családosok, egyéni nyaralók előtt is.

5.5.Az árak alakulása Fonyódligeten Az éves tájékoztatóban napi és csomag árak is találhatóak. A kedvezmények mindig a szállás díjából kerülnek levonásra a csoport létszámának és tartózkodási idejének függvényében. Az étkezési árak csak a különleges igények esetén térnek el az alapártól. 2011-ben háromszori étkezés mellett egy felnőtt napi költsége 5490 HUF volt, míg egy gyerek költsége 3965 HUF-ba került.

Ezen adatok ismeretében vessünk egy pillantást a vendégforgalmi adatokra. Vendégek eloszlása és az árak alakulása 2007-2011 év 2007. 2008. 2009.

2010.

2011.

Külföldi fő

411

4. táblázat

199

252

201

305

Belföldi csoport 3283 nem somogyi fő

5 633

6 282

7 095

7 925

Somogyi csoportok fő

1 367

1 436

1 143

1 301

568

951

1 153

973

980

Egyéni vendégek 1627 fő

30

Szezon összes fő

6 301

7 767

8 921

9 592

10 504

kívüli 6 428

3 419

4 192

3 723

4 219

12 729

11 186

13 113

13 315

14 723

Vendég éjszaka 48 522 összesen

47 610

53 248

55 155

59 600

Átlagos tartózkodás-nap

4,1

4,06

4,14

4,05

3 700

3 800

3 865

3 965

Szezonon összes fő Összes fő

3,8

Gyerek térítési 3 000 (3Xétkezés)díj/nap ft.

Forrás: Szegedi Ágnes: Somogy Megyei Gyermektábor bemutatkozó Egyértelműen látszik, hogy a vendégforgalom évről évre emelkedett az utóbbi, 4 évben. Ez nagyon fontos és pozitív mutató mert, ahogy azt már az előzőekben bemutattam a turizmus, mint gazdasági iparág, évről évre zsugorodik. Az utóbbi évek gazdasági mutatói mellett ilyen teljesítmény elérni nem könnyű dolog. Fontos összetevője ennek a növekedésnek a célcsoport és a programok bővülése és az elő és utószezon kihasználása is. A tábor profilja egyértelműen a gyerekek üdültetésére épül, hiszen ez volt az 1980as létrehozásának a célja. Ma már viszont nem megfelelőek a körülmények az intézmény jövedelmező működésére csak a gyerekek, mint célcsoport által. Az intézmény vezetése is belátta ezt és a szervezett programok segítségével igyekszik feltölteni a tábort minden nyáron. Próbál nyitott maradni egyéb rendezvények szervezésére és azok helyszínének biztosítására is. A következőkben fel fogom tárni az intézmény piaci helyzetét, versenyhelyzetét, lehetőségeit és igyekezni fogok egy olyan javaslatsor elkészítésére, ami valóban hasznára válhat a jelenlegi vezetésnek.

31

6. A Somogy Megyei Gyermektábor külső környezetének elemzése 6.1. STEEP analízis Egy szervezet marketingstratégiájának kidolgozását az alapoknál kell elkezdeni. A STEEP analízis segítségével kiválóan végig lehet gondolni, hogy melyek azok a társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti, jogi és politikai tényezők, amelyek a legjobban befolyásolják a vizsgált szervezet működését, jelen esetben a Somogy Megyei Gyermektábor működését. Ezen tényezők nagyban hozzájárulnak a marketingstratégia sikerességéhez, hiszen általuk fény derül arra, hogy mire kell majd odafigyelni a későbbiek során.

6.1.1. Társadalmi környezet Egy szálláshely szolgáltató intézmény esetében a társadalmi környezetnek nagy befolyása van a szervezet működésére. Hiszen az igénynek az utazásra, a nyaralásra meg kell születnie a fogyasztóban. Ennek a döntésnek és igénynek a megszületését számos dolog befolyásolja. Magyarországon jelenleg 9,9 millió ember él10. A születéskor várható átlagos élettartam jelenleg 74,4. Ebben egyre inkább közelítünk a nyugat-európai mintákhoz ugyanis 2011-ben felgyorsult a népességfogyás üteme. A korösszetétel tekintetében nem történt jelentősebb változás az elmúlt néhány év során. 2011-es11 adatok szerint a 14 évnél fiatalabbak százalékos aránya jelenleg 14,6% a 15-64 évesek aránya, tehát az aktív lakosság az egész 68,7 %-át foglalja el és a 65 évnél idősebbek pedig 16,7 %-ot tesznek ki. Ebből is már jól észre vehető, hogy Magyarországra is igaz az elöregedő népesség KSH: Magyarország számokban 2010 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ksh_web.shop.lista?p_session_id=36813793&p_lang=HU&p_temakor_kod=OG Letöltés: 2011.11.02. 13:58 11 KSH: A KSH jelenti gazdaság és társadalom 2011/8 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21108.pdf Letöltés: 2011.11.02. 17:01 10

32

jelensége. 2010-ben 3 millió 750 ezer ember tartozott a foglalkoztatottak körébe, ami 55 %-os foglalkoztatási arányt eredményez. A munkanélküliség ehhez képest 11 % volt az elmúlt évben. A munkanélküliség eltér a különböző iskolai végzettségűek között. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők képviselik mind a foglalkoztatottak, mind pedig a munkanélküliek között a legnagyobb réteget. A legkisebb arányban a diplomások közül kerülnek ki munkanélküliek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint-2009 6. ábra

Forrás: KSH- Magyarország számokban 2010 A nettó átlag kereset 132 ezer HUF. Magyarországon a háztartások fogyasztásának 22,5%-át teszik ki az élvezeti cikkekre, szabadidős tevékenységekre és vendéglátásra költött pénz. Ebbe tartozik bele az utazás is, amely szabadidős tevékenységként értelmezhető. Általánosságban elmondható hogy évről évre nagyobb az aránya a 25-64 éves korosztály körében az iskolai végzettséggel rendelkezőknek és egyre magasabb a legalább középfokú végzettséggel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is. A

33

kultúra és a sport aránya minimális csökkenést mutat az előző évekhez képest. Az árak a szabadidős tevékenységek és a kultúra terén minimálisan emelkedtek viszont a szálláshelyek ára csökken, ahogy azt már korábban kifejtettem. Az üzemanyag, a villamos energia, a földgáz ára viszont növekedett, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek diszponibilis jövedelme csökkenjen így kevesebb maradjon olyan dolgokra, mint amilyen az utazás. A fentebb említett adatok szoros összefüggésben állnak azzal, hogy a lakosság körében mennyire van lehetőség és mennyire van igény az utazásra. A jövedelmi helyzet alapvetően meghatározza a fogyasztás lehetőségeit, ezáltal befolyásolja a gazdaság fejlődését és ezzel összefüggésben az életszínvonal alakulását.12 A háztartások költései eltolódtak, mert míg 20 évvel ezelőtt fizetésük 1/3-át élelmiszerre költötték az emberek addig manapság ez már csak 20% környékére tehető. A fennmaradó összeget jelenleg a telekommunikáció és az utazások költségei teszik ki. A magyar fogyasztók értékeinek középpontjában továbbra is a családi értékek, a jólét és a szórakozás áll. A fogyasztók egyre informáltabbak, egyre jobban képzettek az internet és a különféle fórumok segítségével ezért ahhoz, hogy manapság eljusson az üzenetünk a fogyasztóhoz, személyre szabott kommunikációra van szükség. A magyar lakosság egyre igényesebb, növekszik az érdekérvényesítő képességük, így egyre inkább tudatos fogyasztókról van szó. A mai átlagfogyasztó 30 éves, a reklámok illetve az egyéb kommunikációk ezt a réteget célozzák meg. Lassan Kelet- Európához is elérkezik az a Nyugat-Európában már létező jelenség, az úgynevezett „idősmarketing”. Hiszen az elöregedő társadalom problémája már nálunk is jelen van és idővel ennek megfelelően kell majd kialakítani a kommunikációt is.13 Összegezve a leírtakat egyértelműen látszik, hogy a társadalmat nagyban befolyásolja jövedelme, hiszen ennek függvényében képes egyéb igényeit kielégíteni. Az is világosan látszik, hogy az igény meg van a szabadidő tartalmas eltöltésére. Az is KSH: A háztartások fogyasztásának regionális különbségei 2009 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/debrecenhaztfogy.pdf Letöltés: 2011.10.30. 17:21 13 http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/valtozo-korban-a-magyar-fogyaszto.html Letöltés: 2011.10.30.18:56 12

34

megfigyelhető, hogy egyre képzettebb a társadalom ennek fényében az igényei is egyre magasabbak lesznek. A társadalom egyre igényesebb lesz, ebben a környezetben a Somogy Megyei Gyermektábornak csak program kínálatának szélesítésével és szolgáltatásának minőségének emelésével tud talpon maradni. Jelenlegi célcsoportja mellett igyekeznie kell szélesíteni azt, hiszen az elöregedő népesség miatt a fizetőképes fogyasztók egyre idősebbek lesznek, ezért a tábornak meg kell találnia azt a piaci rést, ahol még érvényesülni tud.

6.1.2. Technológiai környezet A technológiai környezet minden vállalkozásra hatással bármilyen tevékenységet nézünk még akkori is, ha látszólag nincsen rá semmilyen befolyással. Magyarországon 2010-ben 310,2 millió forintot fordítottak kutatásfejlesztésre. Az elmúlt évek eredményei alapján elmondható hogy a K+F ráfordítások felhasználása legnagyobb mértékben a kísérleti fejlesztés területén került elköltésre. A 2010-es szabadalmi bejelentések esetébe a legtöbb a gépelemeknél volt. 14 Ebből is látszik, hogy mennyire fontos a K+F, hiszen nap, mint nap újabb kutatási eredmények látnak napvilágot. A Somogy Megyei Gyermektábort a technológiai környezet annyiban befolyásolja, hogy természetesen itt is használnak sok féle technológiát például a konyhán, az irodákban, a karbantartás során, a programok során vagy akár a rendezvényeken való hangosítás alkalmával. Ennek megfelelően ennek az intézménynek is érdeke, hogy minél jobban felszerelt legyen, és minél jobban ki tudja elégíteni a vendégei igényeit.

KSH: Magyarország számokban 2010 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ksh_web.shop.lista?p_session_id=36813793&p_lang=HU&p_temakor_kod=OG Letöltés: 2011.11.02. 13:58 14

35

6.1.3. Természeti környezet A természeti környezet elemei közé főként a környezetvédelmet elősegítő tevékenységeket értjük. Ide sorolandó az energiatakarékosság, a hulladék szelektív gyűjtése illetve visszaforgatása. A tábor lehetőségeihez képest igyekszik környezettudatosan cselekedni. A 2000. évi CXII. törvény amely Balaton törvényként ismert, elősegíti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében a természeti és települési környezet minőségének védelmét.15 A Somogy Megyei Gyermektáborban a szemetet szelektíven gyűjtik, kiemelten a PET palackokat. Nyáron a gyerekeket úgy ösztönzik a palackok külön gyűjtésére, hogy amennyiben leadják a palackokat a gyűjtőhelyen, akkor palackonként 2 forintot kapnak, amit a büfében lehet beváltani. Tervbe van véve az őszi időszakban lehullott levelek komposztálása, ezzel is óvva a környezetet. A víztakarékosság jegyében a zuhanyzók nyomógombos zuhanyzóvá való átalakítása a rövid távú célok között szerepel. Viszont már jelenleg is működik az energiatakarékos közvilágítás a tábor területén. Sajnos nem egyedi jelenség, hogy a környezettudatos életmód bizonyos részei drága beruházásokat igényelnek. Ez a gyerektáborban sincs másképp, de egyértelmű a törekvés a környezet megóvására.

6.1.4. Gazdasági környezet Egyértelmű, hogy bármilyen gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásra, az egyik legnagyobb befolyást a gazdasági környezet gyakorolja. Mivel az első fejezetben részletesen írtam a turizmust befolyásoló tendenciákról ezért most az előrejelzéseket igyekszem majd bemutatni, illetve rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek a leglényegesebbnek bizonyulnak a gyerektábor szempontjából.

15

http://www.balatonregion.hu/balaton_torveny Letöltés: 2011.11.03. 12:31

36

A KSH legfrissebb adatai szerint a GDP növekedése csökkenni fog 2011-ben a nemzetközi trendeknek megfelelően. Viszont az Európai Bizottság Magyarországra kiszámolt bizalmi indexe több mint másfél éves mélypontra került.16 2011-ben az eddig mért adatok alapján a szálláshelyek forgalma csökkent. A vendégek száma megegyezik az előző évivel, viszont a vendégéjszakák száma visszaesett. A belföldi utazók száma is csökkent a Balaton térségében összességében közel 10%-os a visszaesés a vendégéjszakák tekintetében. Az utazáshoz szükséges üzemanyag árak 14%kal emelkedtek, ez a változás erős befolyással bír az utazásokra, hiszen jelentősen drágábbá teszi azokat. Belátható, hogy ezek a gazdasági mutatók nem bíztatók, nem jósolnak pozitív változást az előző évek gazdasági teljesítményéhez képest, sőt úgy tűnik, tovább romlik a helyzet. Több gazdaságkutató és kutatóintézet szerint most érkeztünk el a világválság Wnek a második V-hez, tehát újabb drasztikus visszaesés fog következni. Az egyik vezető gazdaságkutató intézet szerint a 2 évvel ezelőtti recessziónál kevésbé mély várható ugyan, de ez csak kismértékben köszönhető a világgazdaság romlásának. Inkább a jelenlegi gazdaságpolitikai intézkedések azok, amelyek akadályozzák a belföldi kereslet emelkedését és a gazdaság fejlődését.17 Ezen intézet szerint a magyar gazdaság helyzete döntő pontokon rosszabb az előző évinél ugyanis a gazdasági növekedés csak a jó időjárásnak köszönhető mezőgazdasági termelés miatt gyorsul, a munkaerő piacon érdemi javulás nem tapasztalható, az államháztartás hiánya nagyobb a tavalyinál, a befektetési kedv romlott, a jövedelem tartalékok kimerülőben vannak. A jövedelmek csökkenése van kilátásban, a hitelek végtörlesztése csak a vagyonosok számára kedvez, miközben súlyos veszteséget okoz a bankoknak, amiknek a kárát majd az ügyfelek fogják ismét tapasztalni.18 KSH: A KSH jelenti gazdaság és társadalom 2011/8 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21108.pdf Letöltés: 2011.11.02. 17:01 17 A GKI Gazdaságkutató Zrt. : Jövőre 3%-kal csökken a fogyasztás http://www.gki.hu/en/node/651 Letöltés: 2011.11.04. 12:43 18 A GKI Gazdaságkutató Zrt: 2% alatti növekedés, stagnáló fogyasztás http://www.gki.hu/szell-kalman-terv/2-szazalek-alatti-novekedes-stagnalo-fogyasztas Letöltés: 2011.11.04. 15:34 16

37

A fentebb felsoroltak és bemutatottak alapján elmondható, hogy a gazdasági környezet a következő évben, években nem fog kedvezni a szabadidő eltöltésének tehát a szálláshely szolgáltatóknak sem. Amikor a gazdaság helyzete ennyire lehangoló, az emberek jövedelmei csökkenek miközben a terheik nőnek, elsőnek a szórakozásra, utazásra költött költségeiket fogják visszafogni. Ugyancsak természetes folyamat, hogy a jövő bizonytalansága miatt tartalékokat igyekszik a lakosság felhalmozni az esetleges negatív történések bekövetkezésének esetére.

6.1.5. Politikai és jogi tényezők Mivel dolgozatom során egy önkormányzati fenntartású intézményt vizsgálok, ezért úgy gondolom, hogy a politikai és jogi tényezőknek nagy szerepe van a Somogy Megyei Gyermektábor működésében. Az első fejezet során már kifejtettem, hogy több olyan stratégia, intézmény van, ami támogatja, sőt céljaként tűzi ki a gyerekek üdültetését, az ifjúság turizmus fejlesztését és úgy általában a turizmus fejlesztését. Ezeket nem részletezném újra, hanem inkább itt most a jogi korlátokat igyekszem bemutatni, melyek az intézmény működésére vonatkoznak. Az első törvény, ami élesen behatárolja az intézmény működési kereteit az a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.19 Ezen törvény tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti jogviszonyra azon belül is a szakszervezeti tevékenységre, a közalkalmazotti munkaviszony létesítésére és megszüntetésére, a munkavégzés miben létére, a munka- és pihenőidőre vonatkozólag, a juttatások és szabadságokat illetően is. A következő törvény, ami nagyban hozzájárul a tábor működésének miben létéhez az a 2003. évi CXXIX törvény a közbeszerzésekről20. Ezt a törvényt részletesebben a versenyhelyzet elemzésnél fogom tárgyalni.

19

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=16476.514587&kif=k%C3%B6zalkalmazotti+t %C3%B6rv%C3%A9ny*#xcel Letöltés: 2011.11.01. 11:23 20 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=75308.569108&kif=k%C3%B6zbeszerz%C3% A9s*#xcel ;Letöltés: 2011.11.01. 11:56

38

Mivel a tábor saját fenntartású konyhát működtet ezért természetesen itt meg kell felelnie az ÁNTSZ és egyéb vendéglátó egységekre vonatkozó szabályozásoknak. A következő törvény nem közvetlenül a intézményre vonatkozik, de mégis befolyásolja annak működését ez pedig az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról.21 Ez a törvény sajnos nem tartalmaz megfelelő előírásokat a gyermekek táboroztatását illetően. Ugyanis nem írja elő az intézmények, számára, hogy kötelező jelleggel szervezni kell akár erdei iskolát vagy egyéb kirándulást, táborozást a gyerekeknek. Továbbá a másik probléma a törvénnyel kapcsolatban, hogy nem biztosít egyértelmű jogi keretet arra az esetre, ha a pedagógus mégis elhoz egy csoportot a nyár során táborozni. Ilyen esetben nincsenek megadva a felelősségi körök a pedagógusok számára, nincs megszabva, hogy milyen úton kerül kifizetésre a munkája. Sajnos az a tapasztalat, hogy sem túlóraként, sem pedig rendes munkaidőként nem tudja a pedagógus elszámoltatni a nyári táboroztatása költségeit, még az sem ritka, hogy saját költségére kénytelen állni a tábori költségeit, csupán hivatástudatból. Úgy érzem ez rés az egyik legnagyobb probléma a gyermeküdültetés területén, amivel mindenképpen foglalkozni érdemes. Végül, de nem utolsó sorban a politikai befolyást figyelembe véve, úgy gondolom, hogy egy állami fenntartású intézmény mindig ki van téve a politikai viszonyok viszontagságainak. Hiszen az állami rendszer az, ami minden kormányváltás idején átrendezésre vagy átszervezésre kerül megtörve ezzel az egyenletes működésre való lehetőséget. Ennek fényében gondolom azt, hogy érdemes lenne bizonyos intézményekre egy általános érvényű és működésük biztosítására megfelelő rendszer kiépítése.

6.2.Porter féle versenyhelyzet elemzés A Porter féle mikrogazdasági környezetet, vagyis a vállalat versenyképességét leíró modelljének fő tényezői a szállítók és azok alku pozíciója, a vevők és alku pozíciójuk a vizsgált vállalattal szemben, a piacra újonnan belépők fenyegetése a vállalat Letöltés: 2011.11.01. 11:56 21 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=18787.514991&kif=k%C3%B6zoktat%C3%A1 s*#xcel Letöltés: 2011.11.01. 12:35

39

szempontjából, a piaci verseny erőssége a már meglévő vállalatok között végül pedig a helyettesítő termékek jelenléte a piacon. Ennek a négy tényezőnek a megvizsgálásával pontos képet kapunk a vállalat piacon elfoglalt helyéről és a versenykörnyezetről. „A versenystratégia kialakításának lényege a vállalat elhelyezése a környezetében.”22

6.2.1. Beszállítók helyzete „A szállítók azért lehetnek alkupozícióban valamely iparág vállalataival szemben, mert az általuk előállított javak és szolgáltatások árának emelésével vagy minőségének rontásával fenyegethetnek.”23 A beszállítók alku pozíciója nagyban befolyásolja az intézmény mozgásterét. Ahogy a Steep analízis során már említettem a közbeszerzési törvény miatt meg van kötve a keze az intézménynek a beszállítók kiválasztását illetően. Leegyszerűsítve a törvényt arról van szó, hogy bizonyos feltételek kiírása mellett a legolcsóbb ajánlatot kötelesek elfogadni. Sajnos a rendszer nem működik zökkenőmentesen. Az alapkoncepció célkitűzései jók, de a megvalósítás már kevésbé. Nagyon lelassítja a folyamatot és minden apró dolog beszerzésére kiterjed, ezzel hátráltatva az intézményt a gyors döntések meghozatalában. Példaként említeném a mobilszolgáltató váltás esetét. Miután a szolgáltatók beadták pályázatukat a közbeszerzésre hosszú idő után döntés született aminek következtében az egyik szolgáltató 1 forinttal ajánlott kevesebbet az addigi szolgáltatónál és ezért ki kellett cserélni az összes telefon SIM kártyáját. Ez a folyamat rengeteg időt vett igénybe, sok kényelmetlenséget és költséget okozva a felhasználóknak mivel az addigi szolgáltató rögtön megszüntette az addigi kedvezményes szolgáltatását az új szolgáltatónak pedig idő kellett az átálláshoz. Ebből a példából is jól látható, hogy mennyire megnehezíti ez a törvénykezés az ügyek menetét. Összességében elmondható, hogy a beszállítóknak az alku pozíciója nem nagy, de mégis nagyban befolyásolják, a működést a közbeszerzési eljárás miatt, ezért úgy gondolom, hogy ennek ellenére úgy kell az elemzésben ezt figyelembe venni, mint a nagy 22

Michael E. Porter: Versenystratégia, Akadémiai Kiadó Zrt., 2006 , Budapest, p. 30

23

Michael E. Porter: Versenystratégia, Akadémiai Kiadó Zrt., 2006, Budapest, p. 49

40

alku pozícióval bíró beszállítóknál. A beszállítók alku pozícióját 5-ös skálán 4-re értékelem.

6.2.2. Potenciális piacra lépők A piacról jelenleg el lehet mondani, hogy stagnálást mutat, hiszen a gazdasági helyzet jelenleg nem kedvező a turisztikai szektornak. A piacon versengő cégeket több csoportra lehet bontani, kereskedelmi és magán szálláshelyekre. Ebben a felosztásban a jelen intézmény szempontjából csak a kereskedelmi szálláshelyeket kell figyelembe venni. Ebbe a csoportba tartoznak a szállodák, a panziók, a kempingek, a táborok, az apartman házak, turistaszállók, ifjúsági szállók, kollégiumok stb. Ezek közül nyilvánvaló, hogy a szállodák nem tartoznak, a közvetlen versenytársak közé, hiába beszélünk, azonos szolgáltatást nyújtó vállalkozásokról színvonalban nem lehet őket összehasonlítani, mivel a célcsoport nem azonos. A piacra lépési korlát magas, hiszen nagy beruházásról van szó, ha valaki bármilyen intézményt szeretne létre hozni az előbb felsorolt listából. Kiemelném azt, hogy igen jól megkülönböztethetők a versenytársak egymástól különböző módszerekkel. Ezek alapján úgy ítélem meg, hogy a potenciális piacra lépők szerepe nem olyan erős. 5-ös skálán 2-nek értékelem az új piacra lépőktől való fenyegetést.

6.2.3. Vevők alku pozíciója „A vevők azáltal harcolnak egy adott iparágban, hogy lefelé kényszerítsék az árakat, jobb minőséget vagy több szolgáltatást alkudjanak ki és kijátsszák a versenytársakat egymás ellen-mindezt pedig az iparág jövedelmezőségének rovására.”24 A vevők alku pozíciója jóval elmarad a beszállítóktól. Összességében a fogyasztók szétszórtan helyezkednek el és kevés időt töltenek el a táborban. Viszont az egyértelműen létkérdés, hogy az itt eltöltött idő kellemesen teljen számukra és minél elégedettebben térjenek haza. Hiszen belátható, hogy az elégedett vendég a legjobb reklám. Továbbá a panaszok és problémák megoldása is fontos feladat, hogy a visszhang pozitív legyen. Ugyanis ma, az internet világában nagyon gyorsan elterjedhet a rosszhír, sokkal gyorsabban, mint a jó. Ha egyszer valami felkerül a világhálóra, az ott marad örökre. Manapság már rengeteg fórum 24

Michael E. Porter: Versenystratégia, Akadémiai Kiadó Zrt., 2006, Budapest, p. 47

41

és internetes felület létezik, ahol az emberek hangot adhatnak véleményüknek szolgáltatásokkal, termékekkel kapcsolatban. Ennek fényében a vevők alku pozícióját 5-ös skálán 3-nak értékelem.

6.2.4. Helyettesítő szolgáltatások megjelenésnek veszélye „ Egy iparág minden vállalata tág értelembe véve versenyez a helyettesítő termékeket előállító iparágakkal. A helyettesítők korlátozzák az iparág lehetséges megtérülését, hiszen felső határt szabnak annak az árnak, amelyet valamely iparág vállalatai jövedelmezően megállapíthatnak.”25Ezen szolgáltatások közé sorolandó a magán szálláshelyek kínálata illetve a saját nyaralóval rendelkezők. A magán szálláshelyeket a Balaton körül rengetegen igénybe veszik, különösen az olyan utazók, akik a helyszínen megérkezésükkor igyekeznek valamilyen szállást találni a nyaralás idejére. Ezt a szegmenset így ezek a szálláshely típusok elégíthetik ki a nem kereskedelmi szálláshelyek közül. A másik helyettesítő szolgáltatás, ami nem kimondottan szolgáltatás az a nyaralóval rendelkező lakosság. A dolgozat elején, mikor a fiatalok, azaz a célcsoport utazásait vizsgáltam, fény derült arra, hogy mivel nem magas jövedelemmel rendelkező csoportról beszélünk és mivel utazásaik során többségében ismerősöket, rokonokat látogatnak meg, ezért adódik, hogy többnyire náluk is szállnak meg. Ennek értelmében lép fel a családi nyaraló, a vizsgált intézmény szempontjából helyettesítő szolgáltatóként. A csoportok számára azonban nem megfelelő nagyságúak ezek a nyaralók. Ezért az 5-ös skálán nem ítélem erősnek a befolyást így csak 2-es.

6.3.A legnagyobb versenytárs- Zánka bemutatása26 A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum 209 ha terül el a Balaton északi partján. Ez az intézmény a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt felügyelete alá tartozik tehát állami működtetésű táborról beszélünk. Mivel ennek ellenére közhasznú nonprofit szervezetként működik ezért sokkal nagyobb mozgástere van, mint déli parti társának és a támogatási Michael E. Porter: Versenystratégia, Akadémiai Kiadó Zrt., 2006, Budapest, p. 46 http://www.zanka.hu/magunkrol.ws Letöltés: 2011.11. 13. 20:34 25 26

42

rendszer sokkal szélesebb körű és jóval nagyobb, mint a Somogy megyei intézmény esetében. Profilját tekintve szinte semmiben nem különbözik a két intézmény. A zánkai tábornak nyáron 3000 fő a kapacitása télen pedig 600 fő. Tehát jóval nagyobb és télen is működtethető intézmény, mint a fonyódligeti tábor. Infrastruktúráját tekintve a zánkai intézmény igen nagy előnnyel rendelkezik. Itt megtörténtek azok a felújítások és átalakítások, amik a Somogy Megyei Gyerektáborban még váratnak magukra. A szállás tekintetében a vendégek választhatnak egy 3 csillagos hotel, téli-nyári üdülőház, horgásztanya, apartman, turistaszálló, faház és kempingszolgáltatások közül. Ezek a létesítmények kétség kívül jobban felszereltek és modernebbek, mint a vizsgált létesítmény esetében. Szolgáltatások tekintetében a zánkai kínálat széleskörűbb, itt sikerült nagyjából megvalósítani a teljes körű turisztikai terméket a körülményeknek megfelelően. Az itt nyaralók bérelhetnek buszokat, csónakokat, hajókat vagy akár biciklit is. Sportcsarnok, mozi, konditerem, szauna, kozmetika, színházterem, masszázs, kalandpark áll az érdeklődők rendelkezésére. Természetesen itt is megtalálhatók a tematikus táborok és az intézmény saját szervezésű rendezvényei, mint a fonyódligeti tárborban, tehát ezen a téren nincs különbség. Összességében elmondható, hogy a két intézmény közötti nagy különbség a támogatások miatt van. Állami támogatás segítségével valósulhattak meg azok az átalakítások és felújítások a zánkai intézményben, amelyek helyzeti előnyhöz juttatják a Somogy Megyei Gyermektáborhoz képest, amely nem kap ilyen jellegű támogatást.

7. SWOT analízis-a belső környezet elemzése Egy vállalat erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek teljes körű értékelését SWOT-elemzésnek nevezik.27 Amennyiben a vállalat elvégzi, ezt az

27

Philip Kotler: Marketing Menedzsment Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2002, Budapest, p.121

43

elemzést elkezdheti saját céljainak a kialakítását. Ezen célok elérése érdekében születik majd meg a terv, amit megvalósítás és ellenőrzés követ majd. Ennek értelmében igyekszem meghatározni a SWOT analízis segítségével a vizsgált intézmény erősségeit, gyengeségeit, fenyegetéseit és lehetőségeit. Fő célom a tervezés során, hogy az itt megnevezett lehetőségeket megvalósítsa az intézmény és erősséget formáljon belőlük. A Somogy Megyei Gyermektábor SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek  környezeti adottságok, Balaton part közelsége  nagy mértékű befogadó kapacitás  vezetőség rugalmassága  sportpályák mennyisége és minősége  jó ár-érték arány a szolgáltatás összességére nézve  meglévő programok sikeressége  gyakorlott, motivált, elkötelezett személyzet  jó állapotú, rendezett szabad strand  rendszeres vendégekkel ápolt jó kapcsolat

5. táblázat

 táboron belüli nagy távolságok, amik sokszor kényelmetlenségeket okoznak a vendégeknek  elavult épületek, burkolatok, mellék és fürdő helységek modernizálásra szorulnak  korszerűtlen műszaki ellátottságtábor elektromos hálózatának működési problémái  wifi hálózat hiánya  negatív asszociációk az intézmény múltjából és nevéből adódóan  lassú információ áramlás a tábor vendégei között  biztonsági problémák-nehézségek nagy terület miatt a betolakodók kizárása  rendszer béli hiányosságok-ellátásra jogosult vendégek

44

megkülönböztetése az idegenektől

Lehetőségek

Veszélyek

 pályázat útján létre jövő projektek megvalósítása

 állami átszervezések okozta átállási nehézségek

 programok tovább népszerűsítése, új létrehozása

 állami irányítás miatti működési nehézségek

fejlesztése, programok

 költségek növekedése

 támogatók, szponzorok bevonása a programok létrejöttébe  iskolákkal, egyesületekkel szorosabb együttműködés

való

 felújítási munkálatok megkezdése  versenyszférának megfelelő működési forma kialakítása  komplex turisztikai létrehozása

 tervezett felújítások elmaradása pénz hiány miatt  jól bevált személyzet cserélődése főleg nyugdíjazások miatt  csoportok elmaradása pedagógusok cserélődése miatt

a

termék

Forrás: Saját ábra Összegezve a fent táblázatba foglaltakat úgy gondolom, hogy az intézmény megfelelő vezetés, támogatás és kreatív ötletek segítségével tovább tud fejlődni. A stratégia kialakítása és a célok meghatározása során sok szempontot figyelembe kell majd venni. (Gondolok itt a jelenlegi működési forma korlátaira illetve a lehetőségek kiaknázására.)

45

8. Saját kérdőíves kutatás a fogyasztói attitűdökről A primer kutatások leggyakoribb módszere, a megkérdezés, a mai napig uralja az empirikus felmérések területét mind a marketing, mind pedig a társadalomkutatásban. Ebben az eljárásban a célnak megfelelően, előre meghatározott személyeket, illetve ezek meghatározott összetételű csoportját kérdezzük meg valamely segédeszköz közbeiktatásával. „Kérdezéses módszerekkel olyan információkhoz jutunk, amelyekhez más úton nem, vagy csak korlátozottan lehet hozzájutni. Felmérhetjük egy személy véleményét, tájékozottságát egy témakörben vagy megtudhatjuk jövőbeni szándékait.”28

8.1.A kérdőív célja, hipotézisek megfogalmazása Primer kutatásom célja az volt, hogy felmérjem a fogyasztók igényeit, megtudjam azt, hogy honnan tájékozódik a célcsoport, és hogy mi az, ami a leginkább befolyásolja a döntésüket. A felállított hipotéziseket a kérdőív során szeretném beigazolni vagy megcáfolni, ezek a következők:  A táborról pozitív kép él azokban a megkérdezettekben, akik már igénybe vették a szolgáltatásait  Sokan elavultnak találják a műszaki állapotot  A jelenleg meglévő kommunikáció megfelelő  A személyzet hozzáállása nem megfelelő a vendégek elvárásainak

8.2.A megkérdezés körülményei és lebonyolítása A felmérés során a kvantitatív módszerek közül a kérdőíves megkérdezést választottam, azon belül is a kötött megkérdezést, hiszen kérdőívet kellett a kutatásban résztvevőknek kitölteniük. A kérdéseket online tölthették ki a válaszadók, mivel számomra Veres Zoltán, Hoffmann Márta, Kozák Ákos: Bevezetés a piackutatásba. Akadémia Kiadó Zrt, , 2006, Budapest, p. 51 28

46

ez volt a legegyszerűbb és leggyorsabb megkérdezési forma és úgy gondolom, hogy napjainkban az egyik leghatásosabb is. Kérdőívem a magyar lakosságra nézve nem reprezentatív. A válaszadók részben véletlenszerűen részben pedig tudatosan kerültek kiválasztásra, hiszen kérdőívemmel szerettem volna megvizsgálni azon fogyasztók igényeit és tapasztalatait, akik már ismerik az intézményt és azokét is, akik még nem. Tehát a tudatosan kiválasztott válaszadók e-mailen keresztül kapták meg a kérdőívet a tábor látogatóiról vezetett adatbázis alapján. A válaszadók másik fele szintén online tölthette ki a kérdőívet ők az ismerősök és a tábor dolgozóinak ismerősei közül kerültek ki. Végül 187-en töltötték ki. Úgy gondolom, hogy ekkora minta alapján már le lehet vonni a megfelelő következtetéseket a marketing és a kommunikációs stratégia kialakításához.

8.3.A kérdőív felépítése A megkérdezés egy standard kérdőív segítségével valósult meg. Tartalmaz nyitott kérdéseket, asszociációs kérdést, zárt, skálatechnikás kérdéseket is. A kérdéseket egy online program segítségével állítottam össze majd jutattam el a válaszadókhoz. Ez a program lehetővé tette az egyszerű és gyors kitöltést, ami úgy gondolom fontos szempont, mivel az emberek manapság annyi kérdőívvel találkoznak, hogy nagymértékben szelektálják, hogy melyiket töltik ki és melyiket sem. Továbbá az is fontos szempont volt az ilyen nagyarányú kitöltés elérésben, hogy a tábor vezetője kérte meg e-mailben, az adatbázisban szereplő vendégeket, hogy járuljanak hozzá a tábor további sikeres működéséhez. Ezt azért volt fontos, mert így az emberek sokkal lojálisabbak lettek és fontosnak érezték a véleményüket, illetve a visszatérő vendégek szívesen járultak hozzá válaszukkal a tábor fejlődéséhez. A kérdőívet 5 részre lehet bontani. Az első rész az utazási szokásokat méri fel általánosságban és az, azt befolyásoló tényezőket. A második rész a csoportos utazásokra vonatkozik és a csoportos utazások úticéljának kiválasztását befolyásoló tényezőket azoknál az embereknél, akik ezeket szervezik. A harmadik rész a fogyasztó úticélja kiválasztásának módszerére és idejére irányuló kérdéseket tartalmaz. A negyedik szakasz a táborra vonatkozó ismereteket méri fel, míg az utolsó ötödik rész szocio-demográfiai kérdéseket tartalmaz.

47

8.4.A válaszok elemzése Az utazási szokások tekintetében elmondható, hogy a vizsgált személyek többnyire évente vesznek részt nagyobb utazáson és általában belföldet preferálják. A válaszadók 41%-a választotta azt a megadott válaszok közül, hogy belföldön utazik és 31%-kuk választotta, hogy inkább belföldön utazik. Ennek értelmében

Utazások célterületei

7. ábra

a többség megfelel az utazás céljának Forrás: Saját ábra kiválasztásának szempontjából a tábor célcsoportjának. Arra a kérdésre, hogy belföldön hová utazik 45 % válaszolta azt, hogy mindig máshová 36% pedig, hogy gyakran visszatér ugyanarra a helyre. A 18-25 év közötti válaszadók nagyjából fele választotta a külföldi úti célt. Ez az eredmény nem kedvező az intézmény szempontjából, hiszen ez az életkorú csoport nagyban beletartozik a tábor célcsoportjába. Arra a kérdésre, hogy melyik tényező mennyire befolyásolj a döntésében a fogyasztót, hogy visszatérjen ugyanarra a helyre változatos válaszok születtek. A válaszadókat legnagyobb mértékben a helyszín befolyásolja abban, hogy többször visszamenjenek ugyanarra a helyre csak ezt követi az ár mint fontos tényező. A személyzet milyensége és a programok biztosítása a helyszínen egyformán fontos. Ugyanis a válaszadók 27-27 %-a értékelte 3-4-es erősségűre a személyzet befolyását, a program terén pedig 29% 4-es 25% pedig 5-ös erősségűre pontozta a tényezőt. Az ismerős környék, mint tényező szinte alig játszik szerepet abban, hogy a vendégek adott esetben többször visszatérjenek ugyanoda. Ennek értelmében is világosan látható, hogy mennyire komplex termékről beszélünk illetve szolgáltatásról a turizmus esetében. Hiszen a helyszín, vagyis a környezeti faktorok nem befolyásolhatók, adottak, de jól megfigyelhető, hogy a maradék összetevővel jól és ügyesen gazdálkodva meg lehet tartani a vendégeket. Teljes ellátás esetén a többség 47 % 2000-5000 HUF között összeget szán naponta főnként a nyaralásra. Ez az összeg megfelel a tábor által nyújtott teljes napi ellátás összegének, így elmondható, hogy a célcsoport elvárásai megegyeznek a kínálati oldallal.

48

Napi költségek megoszlása teljes ellátás esetén

8. ábra

Forrás: Saját ábra A válaszadók között többségben vannak azok, akik már valaha szervezetek gyerek csoportokat. Ez a réteg fontos szerepet játszik, hiszen a tábor célcsoportjába elsősorban a gyerekek tartoznak, de mivel ők nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, nem hoznak önálló döntéseket, ezért fontos az, hogy azokról a szervezőkről, akik gyerekcsoportok szervezésével foglalkoznak, minél többet megtudjunk. A kérdőívből kiderül, hogy a legerősebb hatást a döntésre az ár gyakorolja. Ez nem meglepő, hiszen a gyerekek esetében nyílván a szülőknek kell finanszírozniuk az utazást és természetesen ez egy elsődleges szempont. A másik erős hatást kifejtő elem az étkezés biztosítása. Gyerekcsoportoknál ez egy lényeges kérdés, hiszen több gyerekre főzni a szervezőknek nagyon bonyodalmas, egyéb vendéglátóhelyeken esetlegesen túl költséges ezért a helyszínen biztosított étkezés mindenképpen fontos szempont. Ennek a két fő kritériumnak a vizsgált intézmény eleget tesz. Mint azt már fentebb említettem a többség által preferált árkategóriába beletartozik a tábor kínálata, illetve biztosítani tud étkezési lehetőséget is az ott lakók számára. A helyszín megközelíthetősége és az ott ingyenesen biztosított programok már kisebb hangsúlyt kapnak a szervezés során de még mindig a válaszadók 35-36%-a értékeli a legmagasabb 5-ös értékkel a skálán ezt a faktort. A legkevésbé a személyzet és a szállás kategóriája az, ami befolyásolja gyerekcsoportot szervezők döntését. A csoportszervezői kedvezmény a szervezők ¼-ét befolyásolja jelentős mértékben.

49

A céges csoportot szervezők aránya a legkisebb a megkérdezettek körében, de már így is látható, hogy mennyivel másabb igényeknek kell megfelelnie egy céges szervezésű rendezvényeket is kiszolgáló intézménynek, mint a gyerekcsoportok esetében. Hiszen míg az előbb a személyzet és a szálláskategóriája utolsó szempontként szerepelt a szervezők körében, addig jelen esetbe az ár mellett ez a két tényező áll az első helyen. Érthető, hogy egy idősebb korosztály esetében a szállás kategóriája és a személyzet kedvessége, hozzáállása már jóval fontosabb, mint egy gyerekcsoport esetén. Mert míg a gyerekeket csak a programok minősége érdekli igazán, addig egy felnőtt csoport sokat ad a kényelemre és a hozzáállásra. A két csoport jellemzőiben közös, hogy mindkét esetben az ár és az étkezési lehetőség is nagy hatást gyakorol a helyszín kiválasztására. A céges csoportoknál a sportpályák elérhetősége és az ingyenes programok azok, amelyek a legkevésbé számítanak. A családi illetve baráti nyaralás esetében is szintén az egyik legbefolyásosabb faktor az ár. Ez természetes mind a három esetben, nem meglepő, viszont a családi nyaralásoknál a legmagasabb azon válaszadók aránya, akik 5-ös erősséggel illeték ezt a tényezőt. Ennél a típusú utazásnál viszont az étkezés nem kapott akkora szerepet, mint az előző két esetben. Ellenben a vízpart közelsége itt jelenik meg először, mint nagy hatást gyakorló összetevő. Ezen kívül az ingyenesen biztosított programok és a környék program lehetőségei azok, melyek a legjobban befolyásolják az utazót, szervezőt. Jelen esetben a legkevésbé a csoport szervezői kedvezmény az, ami hatást gyakorol a családi és baráti nyaralást szervezők döntésére. Összességében ez érthető, hiszen itt jóval kisebb létszámról beszélünk, tehát többnyire az intézmények is inkább előre foglalási kedvezménye és ehhez hasonló kedvezményeket biztosítanak a csoport szervezői kedvezmény helyett. A válaszadók legnagyobb százaléka fél évvel az utazás megkezdése előtt dönti el, hogy egyáltalán utazni fog és csak ezt követően áll neki megszervezni azt. Ez azért fontos információ a vizsgált intézmény számára, hogy körülbelül mikorra érdemes időzítenie a kampányait. Magas 32%-os azok száma továbbá, akik 3 hónappal az utazás előtt döntenek és majdnem ¼-e a válaszadóknak 1 hónappal az utazás előtt hozza meg a döntését. Az utazás kiválasztásához felhasznált források tekintetében egyértelműen az interneté a vezető szerep. Ezt követi az ismerős illetve a mások általi ajánlás. Az interneten

50

belül a nagy többség kereső motorokat alkalmaz, tehát specifikusan keres, hírlevelekből, akciós ajánlatokat egyesítő oldalakról és fórumokról tájékozódik. Ezek alapján belátható, hogy az ismerősök, ismeretlenek jó illetve rossz véleménye befolyásolja legjobban az embereket a döntésük során. Ennek értelmében a szájreklám tehát a jó tapasztalat, kellemes élmény a legjobb reklám. Szolgáltatások esetében ez talán még fontosabb, mint a termékeknél. Hiszen a vendéget a minőségi szolgáltatással a legkönnyebb megtartani. A következőkben a táborra vonatkozó kérdésekre adott válaszok kiértékelése következik. Arra a kérdésre, hogy mennyire zavaró az, ha mások is vannak a közvetlen környezetében a többség 1-es azaz A tábor ismertsége a válaszadók egyáltalán nem zavar osztályzatot adott. körében 9. ábra Ez a tény mindenképpen pozitív a Somogy Megyei Gyermektáborra nézve, ahol ez a jelenség mindenképpen adott. A kiválasztás folyamatából adódóan a válaszadók 76%-a nyilatkozott úgy, hogy ismeri a gyerektábort. Ezen emberek többsége járt is már a táborban, ami nem meglepő eredmény, hiszen főleg somogyi kötődésűek a válaszadók illetve itt is a Forrás: Saját ábra kiválasztás folyamata játszik szerepet. A megkérdezettek további jelentős százaléka az, aki ismerőstől hallott táborról vagy weboldal keretében találkozott vele. A táborról alkotott összbenyomása azon válaszadóknak, akik már jártak az intézményben 24%-ban 10-es skálán 10-es volt. Továbbá a válaszok 55% található 8-as és 10-es érték között. Ez igen kiemelkedő eredménynek számít. Úgy gondolom, hogy ennél jobban semmi nem illusztrálja azt, hogy milyen sikerrel működik az intézmény. Hiszen a fentebb említettekben is leírtam, hogy a vendégeket a pozitív élménnyel, a minőségi

51

szolgáltatással lehet megtartani és általuk újabb vendégeket szerezni. Ezért ez az eredmény fontos mutató a továbbiak meghatározásának tekintetében. Azon kérdésnél, ahol indokolni kellett a fentebb adott pontszámot többségében nagyon pozitív vélemények születtek. Nagyrészük dicséri a személyzetet, annak kedvességét, segítőkészségét, rugalmasságát, problémamegoldó készségét. Továbbá sok dicsérő szó illeti az intézményi vezetést is. Sokan említik a színes és érdekes programokat, a megfelelő tájékoztatást a környék programjairól. A látogatók nagyon elégedettek és csodálják a vízpartot, a környezetet. Az étkezést illetően megoszlanak az eredmények mivel sokan dicséri az ízletes ételeket és a méretes adagokat, míg mások nincsenek megelégedve vele. Az étkezést követően egyedül a szállás minőségét érte negatív vélemény. A szállás tekintetében főként az elavultságra volt panasz. Összességében elmondható, hogy azon emberek, akik ide járnak, illetve csoportokat szerveznek a létesítménybe meg vannak elégedve annak szolgáltatásaival. Megfigyelhető, hogy a magasabb jövedelmű, idősebb és nem a Dél-Dunántúli régióba tartozó válaszadók körében erősebb a negatív felhang, ami érthető mert ezen emberek, mint vendég nem tartoznak a célcsoportba, hiszen teljesen más igényeket támasztanak a nyaralással kapcsolatban. Néhány idézet a válaszadók értékeléseiből: „A személyzet nagyon kedves, segítőkész. A tábor elhelyezkedése, felszereltsége ideális családi és gyerekcsoportok üdüléséhez is.” „A tábor nagyon szép helyen van, területe nagy és rendezett. Közel a vízpart, sok lehetőség van sportolásra, mozgásra és évente egyre érdekesebbek a programok.Készséges, rugalmas, dinamikus a vezető és a dolgozók többsége is. Az étkezési lehetőség jó, finoman főznek. A szállások színvonala javult, de általában még dominál a régi tábori jelleg. A berendezés sok helyen felújításra, cserére szorulna. (ablakok, ajtók, párnák, paplanok stb.) Az egyre vegyesebb csoportok (felnőttek, gyerekek, átutazók stb.) békés együttélése érdekében talán alakítani kellene a házirenden, vagy az elhelyezésen.” „Jól szervezett, a személyzet hozzáállása kifogástalan. Az étkezések problémamentesek. Szép környezet, fejlődő színvonalú körülmények.” Az asszociációs kérdés során a legtöbben szintén pozitív dolgokat társítottak a táborral kapcsolatosan. Legfőképpen a nagy tereket, a vízpartot, napfényt, jó kedvet, kellemes programokat, a kellemes társaságot említik a válaszadók. Íme, néhány példa: „Tábori közös étkezések közös izgalmas programok, esti bulik :)” „Nagy a területe, 52

gyönyörű a part, jó az elrendezése.” „Jó hangulat, kellemes környezet, sokszínűség.” „Tiszta, kényelmes, igazán gyerekeknek való.” A válaszadók 70%-a nő 30%-a férfi. A nemek megoszlása egyenletesnek mondaható. 26%-a a válaszadóknak 45-55 év közötti 25%-a pedig 35-45 év közötti. Jól látható tehát, hogy a szülők és a csoportszervező korosztálya szolgáltatja a válaszadók többségét. Régiós megoszlás szerint Budapest és a Dél-Dunántúli régió emelkedik ki. A havi jövedelem eloszlás szélsőséges, mert a két legnagyobb halmaz elég távol áll egymástól. Ugyanis a válaszadók 35%-a 150 000 HUF feletti keresettel rendelkezik illetve 28%-a pedig 80 000 és 120 000 HUF között visz haza havonta. Mivel a jelen intézmény esetében a célcsoport nem rendelkezik önálló jövedelemmel és döntéssel sem igazán, ezért célszerűnek tartom megvizsgálni alaposabban jövedelem és régiók alapján a válaszadókat. Csak azokat a régiókat és jövedelem osztályokat vizsgálom részletesebben, amelyekről úgy gondolom, hogy a legjobban felhívják a figyelmet az általam fontosnak tartott tényekre. Ezekből egyértelművé válik az, hogy melyik jövedelmű csoport tartozik a célcsoport közé és melyik régióban kevéssé ismert az intézmény, hogy ennek függvényében kerüljön kialakításra a kommunikációs és marketing stratégia. Elsőként a budapesti régióba tartozó 150 000 HUF feletti jövedelemmel rendelkezőket vizsgáltam meg. Ez a réteg az összes válaszadók 10%-át testesíti meg és közülük nagyon kevés volt az a válaszadók, aki nem ismeri az intézményt. Viszont közülük csak azokat tartom érdemesnek megvizsgálni, akik szerveztek már valaha csoportos utazást, legyen szó gyerek, céges vagy családi csoportról. Azok közül tehát, akik szerveztek már csoportot a többség az 5000 és 10 000 HUF közötti összeget jelölte be, mint napi díjat egy főre teljes ellátás esetén. Ezen a területen a tábor megfelel az elvárásaiknak. Viszont a vélemények tekintetében ez az a réteg, akinek az igényeit a legkevésbé elégíti a tábor felszereltsége, jelenlegi állapota. Ezen szegmensből a megkérdezettek többségénél a szállás kategóriája fontos szempontként jelenik meg, mint az úti cél kiválasztását befolyásoló elem. A válaszadók többsége évente, de nagy részük évente többször is útra kel nyaralás céljából. Egyértelműen kirajzolódik tehát, hogy ez a

53

szegmens nem a vizsgált intézmény által nyújtott szolgáltatásokat keresi elsősorban, de összességében nem tettek negatív nyilatkozatot a szolgáltatások minőségét illetően. Ugyan ennél a jövedelmű csoportnál maradva csak a dél-dunántúli régiót vizsgálva sokkal kedvezőbb a helyzet. Ezen válaszadók közül mindegyikük ismeri a tábort és járt is ott. Értékelésük, véleményük a táborról abszolút pozitívnak mondható, hiszen a 10-es skálán a 8-as osztályzat volt a legrosszabb. Ennek tükrében levonható a következtetés, hogy annak a régiónak a lakosai, ahol az intézmény is található sokkal pozitívabban vélekednek magas jövedelmük ellenére. Betudható ez annak, hogy a régión belül sokkal nagyobb az ismertsége a tábornak illetve az idősebb korosztályt gyerekkorának élményei kötik ide. Górcső alá véve az egész dunántúli térséget tehát a dél-, közép- és nyugatDunántúlt, a legtöbb válaszadót felölelő jövedelmi szegmens 80 000 és 120 000 HUF közé esik. Ezen fogyasztók között is nagyon magas a tábor ismertsége, szinte 100%-os. A vélemények nagyon pozitívak ebben az esetben is, a negatívumok itt is a műszaki állapotra vonatkoznak és az elavultságra, ami valóban fennálló probléma. Ezen csoport a napi díját a szolgáltatásnak teljes ellátás esetén 2000 és 5000 HUF között jelölte meg, ami teljesen egybeesik a tábor áraival. A tábor legkevésbé az alföldi régiókban ismert. Ez részben betudható annak a jelenségnek, amit fentebb a turizmus tendenciáinak bemutatásánál említettem. Azaz, hogy az emberek abban a régióban egyrészt kevesebbet utaznak, mint Magyarország egyéb területein és az utazásaik is rövidebbek illetve a környéken lévő létesítményeket részesítik előnyben. Ennek oka sokmindenre visszavezethető és a jelenlegi gazdasági helyzet is fokozza ezt a negatív tendenciát.

8.5.A kutatás eredményei Összegezve a kérdőív legfőbb eredményeit megállapítható, hogy a gyermektábor nagy népszerűségnek örvend látogatói körében. Azok, akik már jártak a létesítményben pozitívan nyilatkoznak róla kiemelve a programok sűrűségét és sokszínűségét, a személyzet kedvességét és megfelelő hozzáállását továbbá a környezet szépségét. Negatívumok közé elsősorban az elavult műszaki állapotot sorolta a többség és a régi 54

időkre emlékeztető külsőt, ami negatív asszociációkra ad lehetőséget. De e válaszadók is kiemelték a környezet szépségét. Elmondható az is, hogy a kérdőív alapján a tábor árai megfelelnek a fogyasztók elvárásainak. Az átlagos utazó és utazásszervező fél évvel az utazást megelőzően áll neki megszervezni az utazást. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a tájékozódás legnagyobb részben az interneten zajlik. Ezen belül is az emberek szívesen keresnek keresők segítségével, tehát specifikusan illetve népszerűek a hírlevelek, fórumok, akciós ajánlatokat összesítő weboldalak is. Sokan adnak ismerőseik tapasztalataira és ezek alapján keresnek fel különböző szolgáltató helyeket. Ennek értelmében nem kétséges, hogy a legfontosabb az, hogy a vendég jól érezze magát, és elégedetten menjen haza. Hiszen nincs jobb reklám egy megelégedett fogyasztónál, aki tovább adja tapasztalatait, élményeit, másokat buzdítva arra, hogy ők is próbálják ki. Ezek alapján úgy ítélem meg, hogy egy olyan szolgáltató létesítménynek, mint amilyen a Somogy Megyei Gyermektábor, a legnagyobb hangsúly az ár-érték arány javítására, a szolgáltatás minőségének növelésére és az elégedett vendégek számának növelésére kell fektetnie. A hipotézisek közül beigazolódott, hogy a tábor program kínálata, szolgáltatása kielégítő viszont sokan találják elavultnak a műszaki állapotot. A tábor kommunikációja bizonyos régiókba nem jut el, nem megfelelő. A személyzettel a többség rendkívül elégedett volt, így a hipotézisem megcáfolódott. A következőkben a kérdőíves megkérdezés eredményeire is alapozva igyekszem meghatározni a legfontosabb marketing és kommunikáció célokat.

9. Marketing és kommunikációs célok meghatározása A fentiekben végzett szekunder és primer kutatás alapján a következő célokat határoztam meg. vendégéjszakák számának további növelése tábor ismertségének növelése különös hangsúllyal azokban a régiókban, ahol jelenleg kevesen ismerik ár-érték arány megtartásával a bevételek növelése

55

iskolákkal, egyesületekkel szorosabb együttműködés létrehozása jelenlegi visszatérő vendégek megtartása negatív asszociációk megszüntetése, mérséklése, új arculat kialakítása jelenleg jól működő programok tovább fejlesztése és a program kínálat színesítése Úgy gondolom, hogy a fent olvasható célok azok, amelyek a legfontosabbak és jelen helyzetben a leginkább kivitelezhetőek a még sikeresebb működés elősegítéséhez. Annak érdekében, hogy ezek a célok megvalósulhassanak, szükség van egy átgondolt tervre, stratégiára, melyet a következőkben a 7P rendszer segítségével igyekszem bemutatni.

10. Stratégia a 7P marketing mix alapján29 Mivel a hagyományos 4P modell nem elegendő a jóval komplexebb szolgáltatások esetében ezért további elemekkel egészül ki a modell. „Booms és Bitner további 3P felvételét javasolta ezek a People, emberek, Physical evidences, fizikai jelek, Process, módszer.”30 Ebben a fejezetben ennek a modellnek a segítségével igyekszem feltárni a vizsgált intézmény stratégiáját majd ezt követően kiegészíteni azt a saját javaslataimmal, meglátásaimmal.

10.1.

A szolgáltatás termék-az első P

A szolgáltatástermék kínálata a normál termékkel szemben nem megfogható. Ennek következtében nagyon megnehezíti az igénybe vevők számára a szolgáltatás beazonosítását. Míg egy normál termék esetében egyértelmű következtetéseket von le a potenciális vásárló a csomagolásból, dizájn alapján addig a szolgáltatások esetében ez nem lehetséges. Ennek fényében a szolgáltatóknak más marketing elemekre támaszkodva kell meggyőzniük a potenciális ügyfeleket. 29

Veres Zoltán: A szolgáltatás marketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt, 2009, Budapest p. 61-83

30

Philip Kotler: Marketing Menedzsment Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2002, Budapest, p.520

56

A szolgáltatásokat közelebbről megvizsgálva alap és kiegészítő szolgáltatásokra lehet bontani a kínálatukat. A Somogy Megyei Gyerektábor esetében az alapszolgáltatás a szálláshely nyújtás illetve még az étkezés biztosítását sorolnám ide, mivel főleg gyerekeket fogadó intézmény esetében ez nem egy elhanyagolható elem. Kiegészítő szolgáltatás az összes egyéb, mint például a program kínálat, a büfé, sportpályák és sporteszközök biztosítása, trambulin és vizijárművek kölcsönzése, hangosítás színpaddal és hasonló a vendégek kényelmét elősegítő intézkedés. Minden szolgáltatónak tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy ezen a piacon nem úgy működik az innováció, mint az áruk esetében. Ugyanis a szolgáltatások abban a helyzetben vannak, hogy szintén fontos tényező az állandó megújulás, innováció, de az árukkal ellentétben ez nem biztosít hosszú távú versenyelőnyt. Sajnos a szolgáltatások esetében az innovációk hamar lemásolásra kerülnek, így hamar elenyésznek. Védekezni a lemásolás ellen ebben a szektorban nem lehet, tehát nem tehet mást a szolgáltató, mint hogy újabb és újabb ötletekkel igyekszik megújítani a kínálatát.

A gyermektábor szolgáltatásainak továbbfejlesztésének lehetőségei Úgy vélem, hogy a gyermektábor esetében is csak az innováció az, ami előrébb viheti a vállalkozást. Erre az innovációra véleményem szerint főleg a kiegészítő szolgáltatások terén van szükség, hiszen az alapszolgáltatások terén technikai fejlődés szükséges, ami nagyrészt csak pénz kérdése ötletet és kreativitást nem igényel. Ezért úgy gondolom, hogy az intézménynek a program kínálatának színesítésén és az egyéb szolgáltatások bővítésén kell dolgoznia. A tematikus, saját szervezésű táborokat egy jó irányvonalnak tartom, de célszerű lenne tovább bővíteni a kínálatot. Gondolok itt különféle nyelvtáborok kialakítására, sporttáborok szervezésére (úszótábor, focitábor) illetve kaland és élmény-táborokra. A kerékpáros turizmus keretében a rövid (edzettség nélkül is teljesíthető) turisztikai útvonalak kialakítása szintén bővíthetné a kínálatot. A sporttáborok esetében természetesen nem a profi módon sportoló gyerekeknek szeretnék tábort szervezni, hanem a sportkedvelőknek vagy az úszás esetében olyanoknak, akik még nem tudnak úszni, de szívesen megtanulnának. Mindegyik fajta tábort kétféleképpen lehet megoldani. Az egyik az egy hetesen turnusok kialakítása szállással, étkezéssel együtt. A másik lehetőség bejárással, ami csak a napi programot és étkezést foglalja magában,

57

mintegy napközis jelleggel. Ugyanis úgy gondolom, hogy a nyár során sok család tölti az idejét a Balaton partján és a gyerekeknek ez egy nagyon jó lehetőség az idejük vidám eltöltésére a többi gyerekkel. Továbbá maradva a kiegészítő szolgáltatások terén szorgalmaznám egy kisebb méretű kalandpark és játszóház kialakítását a tábor területén. Az ilyen fajta létesítmények egyre népszerűbbek, és a tábornak minden adottsága megvan ennek kialakítására. Ezzel a létesítménnyel plusz bevételre lehetne szert tenni, hiszen nem csak a táborlakók számára lenne nyitva, hanem a környéken nyaralók részére is. A tábor legnagyobb volumenű jelenlegi rendezvénye a Liget Fesztivál, amely Nemzetközi Gyermek-, Ifjúsági, Művészeti és Sporttalálkozó. A fesztivál alapgondolata, hogy a gyerekeknek, fiataloknak szól, miközben Ők az aktív résztvevők is. Egymás produkcióit és bemutatóit, foglalkozásait is láthatják a saját programjuk mellett. A fesztiválhetében megrendezésre kerül a játéknap is. A játék nap „Gombfocitól az aktív-tábláig” címmel csoportos sportjátékokat, vízi játékokat, extra játékok bemutatóját, vásárát, fogyatékosokat gondozó intézmények játék és művészeti bemutatóit tartalmazza. Ezt a programot tovább bővíteném. Az egy napos rendezvényt két naposra növelném ezzel több látogatót csábítva. Jelenleg meghívásos alapon jön a résztvevők egy része, illetve a környék nyaralói, akiknek a belépés ingyenes. Mivel már negyedik éve kerül megrendezésre ez a játéknap úgy vélem, eléggé meggyőzte az eddigi résztvevőket a színvonalasságáról. Ennek fényében megtartanám a meghívásos rendszert, viszont a külső vendégek számára fizetőssé tenném a belépést. Minimális összegről lenne szó körülbelül 500-1000 HUF-ról, de a rendezvény méretei miatt ez nagyban megnövelné a tábor éves bevételét. Ezt az összeget csak a felnőttek után kellene fizetni, hiszen a gyerekeket szívesen hozzák el egy rendezvényre, még ha a szülőknek a belépés nem is ingyenes. Úgy vélem, ez nem akkora összeg, hogy visszatartó erejű legyen, továbbá mivel csak a felnőttek után kell fizetni ezért még egy több tagú családnak sem lenne túlságosan megterhelő. A Fesztivál programját nyitottabbá tenném, és a programba beépítenék profi és gyerek csoportok előadásait is, a bevétel növelésének érdekében.

58

A szolgáltatás további bővítésének érdekében nagyobb hangsúly kellene helyezni az elő és utószezonra. Ekkor már nem töltik meg a gyerekcsoportok a tábort így a gyönyörű környezetet fel lehet használni esküvők, baráti rendezvények vagyis szülinapok, névnapok megünneplésére vagy akár céges rendezvények szervezésére. Erre tökéletesen alkalmas a tábor és költségét tekintve sem kerül szinte semmibe ez a szolgáltatás. Ha a lehetőség adott lenne gondolok itt a fűtésre- akkor további programokkal lehetne bővíteni a kínálatot. Mindezen szolgáltatásbővítések mellett úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolog a szolgáltatás minőségének megőrzése. Ez a minőségmenedzsment legnagyobb feladata. Hiszen főleg egy turisztikai szolgáltató esetében, amit a vendég megvásárol az egy élménynek az ígérete. Ha nem valósul meg megfelelően az élmény, akkor negatív benyomással távozik és feltehetően tovább is adja azt, ami még nagyobb kárt okoz az intézmény presztízsében. Nagyon nehéz megvalósítani ezt a fajta menedzsmentet a megfoghatatlanság, az erős bizalmi jelleg és a szerteágazó feladatok miatt, mégis törekednie kell a szolgáltatónak, hogy minél nagyobb arányban képes legyen biztosítani az elvárt minőséget.

10.2.

Ár és fizetési feltételek-a második P

A szolgáltatások piaci értékének érzékelése elég bizonytalan. Ez is a szolgáltatás megfoghatatlanságában gyökerezik, itt is erős befolyásoló tényező a tapasztalati jelleg. Ezeknek következtében a szolgáltatások kínálatát a fogyasztók nehezen tudják összehasonlítani. Ugyanúgy, mint az áruk esetében a magasabb ár a jobb minőséget sugallja a fogyasztóknak, ami nyílván nem feltétlenül fedi a valóságot. Pedig a valóságban a szolgáltatás és az árpozíció között elég laza összefüggés van, ezáltal nagy játékteret biztosít ez a szolgáltatónak az ár meghatározásakor. A fogyasztó számára az ár akkor válik igazán kritikussá, amikor az ár és az észlelt minőség között nagy az eltérés. Ezért érdemes az árat a szolgáltatás reális színvonalának megfelelően meghatározni. Mivel a szolgáltatás összköltségein belül a fix költségek dominálnak, ez főleg olyan szolgáltatókra jellemző, ahol az egységköltség viszonylag alacsony a szolgáltatás működési költségeihez képest a nagy kapacitás miatt. Ilyen szolgáltató a Somogy Megyei 59

Gyermektábor is, ahol az egy főre eső napi költség nagyon alacsony a napi fenntartási és működési összköltséghez képest. Ennek megfelelően a tábor egyértelmű érdeke, hogy kapacitásait minél jobban kihasználja.

Az árak megállapításának módszere A táborban az árak kalkulációja a fix költségeket veszi alapul. Természetesen érdemes lenne ezeket az alapműködési költségeket csökkenteni, viszont ez egy pénzügyi elemzés feladata lenne, ami jelen dolgozatnak nem célja és témája. Az étkezési díjak megállapításánál az alapanyag költségek, a rezsi költségek és a személyzeti költségek kerülnek bele a kalkulációba. A végleges díj, ha háromszori étkezésről van szó szinte nem tartalmaz semmiféle plusz százalékot annak érdekében, hogy minél kedvezőbb és vonzóbb legyen a vendégek számára. Viszont más jellegű étkezése vagy különleges igények esetében 50 %-os rezsivel kalkulálnak, illetve további százalék kerül a fix költségekre a kihasználtság csökkenés miatt, hogy fedezni tudják az összköltségeiket. Az árakat az évek során nem igazán emelték. 2012-ben 100 HUF-os emelés várható. Sajnos a rendkívül árérzékeny kereslet miatt az intézmény nem tud nagyobb emelést végrehajtani, mert félő, hogy magas arányban vezetne kereslet csökkenéshez. Éppen ezért megoldáshoz vezethet az árak megtartása és a programok finanszírozásához új alternatívák keresése, szponzorok keresése, pályázatokon való részvétel.

Fizetés menedzsment-árdifferenciálás, árkedvezmény, kondíciópolitika A fizetés menedzsment kiemelkedően fontos szerepet tölt be a szolgáltatások még vonzóbbá tételében, hiszen az ár az egyik legmeggyőzőbb elem a fogyasztó számára a marketing mixből. Az árdifferenciálás jól alkalmazható a vizsgált intézmény esetében, mint ahogy alkalmazzák is. Ide tartozik ugyanis a szezonális árak kialakítása. Már a tábor árlistájában is meg van különböztetve az elő- és utószezon, illetve a főszezon. Továbbá különböző árak vannak megszabva a különböző szállástípusok szerint is, tehát megkülönböztetjük a faházakat, a sátorhelyeket és a vendégházakat egymástól. Az árkedvezmények nyújtása az egyik legvonzóbb elem a fogyasztóknak. Az árkedvezményeket a tábor csak a főszezoni időszakban biztosítja a csoport létszáma és 60

tartózkodási ideje alapján, ezért egyedi árakról van szó. A kedvezmény sosem érinti az étkezési költségeket, mint ahogy azt már fentebb kifejtettem. További kedvezmények léteznek a speciális táborok esetén, mint amilyen a Nosztalgia tábor időszaka. Ebben az esetben csomagárról van szó, ugyanis szombattól-szombatig tart a tábor háromszori étkezéssel, szállással és programokkal, amik mind benne vannak az árban. Annyira kedvezményesek a feltételek ebben az esetben, hogy itt nem számít a csoportlétszám, illetve hiába érkezik valaki később vagy távozik előbb a teljes összeget ki kell fizetni különben nem veheti igénybe ezt a kedvezményes szolgáltatást. Ez a kedvezményes ár pont a kapacitás kihasználtság miatt éri meg az intézmény számára, hiszen ha 200-an vannak, vagy ha 1000-en a fenntartási fix költségek nem változnak. A kondíció politika eszközei közé tartozik a fizetés időpontjának megválasztása. Általában ez 60-90 napos időszakot jelent. Nagyobb rendezvények esetén a foglalás nagysága miatt, a tábor előleget kér vendégeitől, ami számára is megfelelő biztosítékot jelent ahhoz, hogy azt az időszakot erre a rendezvényre fenntartsa. A fizetési időpont megválasztásán túl lehetséges az üdülési csekkes fizetés, ami sok ember számára vonzó lehetőség. Szorgalmaznám a bankkártyás fizetési lehetőség kiépítését. Az utalás már lehetséges, de úgy vélem a XXI. században elengedhetetlen ennek a modernizációnak a megléte bármilyen vállalat esetében.

10.3.

Csatornapolitika-harmadik P

A szolgáltatások merőben különböző jellege miatt az árukhoz képest úgy tűnhet, hogy az értékesítési csatorna nem értelmezhető az esetükben. Logisztikai szempontokat tekintetében valóban nem. Viszont az értékesítési csatorna szereplőinek kapcsolatrendszere szempontjából és a közvetítő kereskedelem problémája ugyanúgy jellemzi a szolgáltatásokat, mint bármilyen terméket. A szolgáltatás maga nem forgalom képes, viszont a jog megszerzése a szolgáltatás igénybe vételére nagyon is az. Jelen esetben a voucher, ami közvetítőkön keresztül is értékesíthető. Ezen vouchereket lehet értékesíteni utazási irodákon vagy akár ügynökökön keresztül is.

61

A csatornapolitika lehetőségei a Somogy Megyei Gyermektábor esetében Úgy gondolom, hogy a tábor által biztosított szolgáltatás turisztikai jellegéből kifolyólag tökéletesen beleillik az utazási irodák értékesítési profiljába. Hiszen az egyre kevesebb diszkrecionális jövedelemmel rendelkező lakosság igényli az olcsó, de ugyanakkor színvonalas kínálat jelenlétét. Véleményem szerint a tábor szolgáltatásaival remekül betöltheti ezt a szerepet az utazási irodák kínálatának keretében akár a gyerekeknek szóló táborokat hangsúlyozva, akár a családi nyaralásra helyezve a hangsúlyt. Az ügynöki tevékenység is nagyban hozzájárulhat az intézmény sikerességéhez. A marketing célok között megfogalmazódott az iskolákkal, egyesületekkel való szorosabb együttműködés kialakításának igénye. Úgy vélem ezt elősegíteni legjobban az ügynöki tevékenység képes. Hiszen a személyes kapcsolattartás, a bizalom kiépítése az alapja a hosszú távú együttműködésnek. Ezért véleményem szerint szükség lenne egy olyan emberre, akinek csak az lenne a feladata, hogy a már meglévő visszajáró vendégekkel, akik alatt az iskolákat, egyesületeket, nagyobb csoportokat értem, tartja a kapcsolatot, illetve újakat keres fel. Úgy érzem, ez nagyon hasznos lenne, és a vendégek számát is növelni tudná. A kapcsolatok bővítésének szempontjából mindenképpen érdemes lenne a környékbeli Tourinform irodákkal felvenni a kapcsolatot és ott is megjeleníteni a tábor ajánlatait. Ezáltal az oda betérő érdeklődők értesülhetnének a program kínálatról és a szálláslehetőségekről is. A negyedik elem, amire feltétlenül szükség van, ha elosztásról beszélünk az online jelenlét. Manapság a gyorsan fejlődő online világban elengedhetetlen a jelenlét, különösen a turizmus területén. Ugyanis a turizmus az egyik leggyorsabban fejlődő szektor a világhálón a vásárlások, vagyis foglalások terén. Éppen ezért szerintem szükség lenne arra, hogy a tábor már meglévő weboldalán létrehozzon egy online foglalási felületet. Természetesen ez inkább az egyénileg érkezőknek szólna nem pedig a csoportoknak, ahol több szempontot kell figyelembe venni az úti cél kiválasztásánál. Továbbá véleményem szerint hasznos lenne olyan oldalakon fent lenni, mint amilyen a booking.com. Diákként nagyon jól tudom, hogy talán ez az első olyan oldal, amit megnézek, ha valahol szállást

62

keresek. Úgy gondolom, hogy a Balaton térségét meglátogató külföldi fiatalok számára, ideális célpont lehet a Somogy Megyei Gyermektábor.

10.4.

Kommunikációpolitika-a negyedik P

Ebben az esetben is a legnagyobb problémát a szolgáltatás megfoghatatlansága jelenti. Ezért a reklámok esetében inkább az érzésre, az élményre kell helyezni a hangsúlyt. Éppen ezért a szolgáltatások esetében az úgynevezett imázs- és szimpátiareklám az, ami a leginkább megfelelőnek bizonyul. Viszont az arculat kialakítása már a helyszínen elkezdődik, hiszen itt tesszük az ügyfélre az első benyomást, ami onnantól kezdve meghatározza a kapcsolatot. A kommunikációnak két fajtáját különböztetjük meg a befogadó tekintetében. A belsőt, ami a helyszínen tartózkodó vendéget, a frontszemélyzetet és a háttér személyzetet foglalja magába illetve a külsőt, ami a célcsoportnak szól.

Belső kommunikáció a gyerektáborban A célokban megfogalmazott arculatváltást illetően, úgy vélem, hogy mindenképpen az alapoknál kell kezdeni, vagyis a dolgozóknál. Először is a legfontosabb teendőnek tartom a név megváltoztatását. Hiszen sokak számára ez a múltat idézi és esetleges negatív asszociációkkal társul. Továbbá úgy gondolom, hogy ez lehet az első jele annak, hogy a tábor megindul a változás, a modernizálódás útján a nagyközönség szemében is. Illetve a dolgozók közül sokan a régi rendszer alatt is a tábor dolgozói voltak és bennük is mindenképpen tudatosítani szükséges ezt a változást, hogy ennek megfelelően tudjanak ők is alkalmazkodni és kivenni a részüket a változás elősegítésében. Ennek megfelelően azt a nevet javasolnám hivatalos névnek, amit nem hivatalosan már így is használ a tábor ez pedig a „Ligeti víz és napfénytábor”. Úgy gondolom, hogy ez az elnevezés tökéletesen megfogalmazza és tükrözi a lényegét ennek a tábornak. Véleményem szerint a hozzá illő logó is tökéletesen alkalmas a célra és nagyon kifejező is egyben. A továbbiakban ezt a logót és nevet használva kell megtervezni az e-mailek fejlécét, amelyekben akár a partnerekkel akár a vendégekkel történik a kommunikáció, illetve minden egyéb levelezésben, céges papíron, számlákon ennek kell szerepelnie az egységes arculat miatt. A

63

tábor bejáratánál új táblát kell kirakni ugyanezzel a logóval és névvel. Úgy ítélem meg, hogy ez az egységes és kifejező megjelenés a profizmus, szervezettség, rendezettség érzetét sugallja egyaránt a külvilág és a dolgozók számára is. A helyszínre érkező új vendégeknek hasznos lenne egy kis üdvözlő csomagot összeállítani a tábor logójával ellátott dossziéban, amely tartalmazza a házi rendet, a környék és a tábor aktuális program lehetőségeit, az étkezések időpontját és a menüt, továbbá hasznos információkat a táborról és elérhetőségeket. Ennek a gesztusnak nagyon pozitív hatása lenne véleményem szerint a vendégek körében.

Külső kommunikációs megoldások a jövőben Mivel egy kis költségvetésből gazdálkodó intézményről van szó ezért a hagyományos reklámtevékenység helyett egyéb megoldásokban érdemes gondolkodni, amik véleményem szerint meggyőzőbbek is. A személyes eladás fontos eszköze a kommunikációnak. Mint ahogy már a csatornapolitika résznél említettem az ügynöki tevékenység az egyik olyan elem, ami véleményem szerint elengedhetetlen. Ennek segítségével jobban feltárhatók az egyéni igények, könnyebb a kapcsolattartás, a személyes vonások miatt az ügyfelek lojálisabbak. A nehézséget egyedül a megfelelő ügynök vagy esetlegesen ügynökök megtalálásában látom. A kérdőíves megkérdezés során egyértelműen kiderült, hogy a megkérdezettek többsége az internetet használja úticélja kiválasztásának érdekében. Ennek megfelelően az online jelenlét elengedhetetlen. A tábor rendelkezik saját, jól strukturál és dizájnban is jól kialakított weboldallal. E mellett elengedhetetlennek tartom egy profil létre hozását a facebook-on. Ennek jelentősége napjainkban egyre növekszik. Ez az oldal lehetőséget adna a folyamatos kommunikációra a vendégekkel és a leendő vendégekkel is. Itt lehetne megjeleníteni az aktualitásokat, a kínálatot, a programokon készült képeket és így tovább az összes jelentős információt. Illetve ez egy olyan fórumot biztosítana, ahol az emberek elmondhatnák véleményüket. Egyértelmű, hogy a szájreklámnak mennyire fontos szerepe van különösen a szolgáltatások esetében. Úgy vélem az oldal segítségével elő lehetne segíteni a táborról egy pozitív kép kialakulását. 64

Maradva az online világban sokan a kérdőíves megkérdezettek közül előnyben részesítik a hírleveleket is. A tábor már jelenleg is rendelkezik, egy több mint 700 fős adatbázissal mely már a táborban járt vendégek elérhetőségeit tartalmazza. Ennek segítségével könnyedén megvalósítható egy hírlevél szolgáltatás létrehozása, melynek címlistája tovább bővíthető. Mivel nem egy folyamatosan megújuló információkat hordozó szolgáltatásról van szó, ezért úgy gondolom, hogy évente 4-6 darab hírlevél megjelentetése elengedő. Hiszen különösen az utazások tervezésének időszakában fontos, hogy a vendégek értesüljenek a lehetőségekről, a kínálatról. Ezen kívül, tehát a tavaszi-nyári időszakon kívül, karácsonykor, újévkor és húsvétkor tartom érdemesnek a hírlevél formájában kiküldött köszöntést. Ennek hatására a vendég érzi, hogy fontos az intézmény számára. A hírleveles formát is fel lehet használni az emberek véleményének, tapasztalatainak kutatására, hogy elősegítsék a tábor még sikeresebb működését. Egyre népszerűbbek a különféle akciós ajánlatokat egyesítő oldalak. Érdemes lenne itt is megjeleníteni a tábor kínálatát főleg a nyári időszakban illetve elő- és utószezon idejére, hogy minél jobban mérsékelni lehessen a szezonalitást. Véleményem szerint a nyári időszakban a gyerektáborok és családi nyaralás lehetőségeit kellene kínálni, elő- és utószezonban pedig a baráti összejövetelek megrendezését kellene hangsúlyozni. Hasznosnak ítélem egy imázs film elkészítését, amit fel lehet használni a weboldalon, a facebook oldalon illetve az esetleges televíziós megjelenés alkalmával. Hagyományos hirdetés szempontjából, de még mindig az online vonalat követve, arra alapozva, hogy milyen magas arányban használják a fogyasztók a keresőket, érdemes lenne a google.hu-n bizonyos kereső szavaknál a tábor megjelenítése. Ezek a fizetett hirdetések nagyon alacsony költségűek, hiszen többnyire kattintás alapján fizetnek, viszont nagyon hasznosak lehetnek. A hirdetéseknél maradva az ATL eszközök közül az alacsony költségvetés miatt televíziós reklámnak nincs realitása. Viszont a kérdőíves megkérdezés során kiderült, hogy több olyan régió van, ahol a tábor abszolút nem ismert. Ezen területek elérése érdekében természetesen hasznos volna egy televíziós reklám egy országos imázs kampány részeként. Sokkal inkább érdemes támaszkodni rádiós és újság hirdetésekre. A rádió és az újság esetén is érdemes több helyi csatornát igénybe venni, illetve lehetőség szerint néhány 65

országosat is. Ezeknél a hirdetéseknél a fejezet elején említett imázs reklámokat kell előnyben részesíteni. Plakátok és szórólapok megjelenése főleg a nagyobb rendezvények esetében érdemes készíteni, amikor a környék lakóit is be szeretnénk vonni, ilyen esemény például a Liget Fesztiválon a játék nap, Ebben az esetben a rádió reklám is fontos főleg a Balaton körzetében. Kommunikációs aktivitások eloszlása hónapokra lebontva

4. táblázat

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Facebook aktivitás Google hirdetés Rádióhirdetés Szórólapos aktivitás Hírlevél Plakát kampány Kuponos akció Személyes értékesítés

Forrás: Saját ábra A fenti táblázatban a 2012-es év kommunikációs aktivitásait foglaltam össze, hogy melyik mikor esedékes az év során. Ezeknek megvalósításához az intézményvezetésének ki kell jelölnie a felelős személyeket és biztosítania kell az ellenőrzés meglétét a végrehajtást követően. Az ellenőrzés szükséges ahhoz, hogy kiderüljön melyik aktivitás a leginkább előnyös és meggyőző a fogyasztók számára. Ezt követően az eredmények fényében lehet meghatározni az újabb eszközöket. Úgy gondolom, hogy a tábor jelenlegi anyagi lehetőségeinek megfelelnek az általam javasol eszközök. Figyelembe véve azt,

66

hogy még nem volt példa szervezett kommunikációs aktivitásra ezért véleményem szerint kezdetnek elégséges az általam javasolt eszközök mennyisége. A 2012-es év eredményire alapozva lehet majd tovább fejleszteni ezeket.

10.5.

Az emberi tényező-az ötödik P

„Az emberi tényező marketingorientált kezelése az ügyletben részt vevő személyek magatartásának és kommunikációjának olyan szabályozását jelenti, amely fokozza az igénybe vevők elégedettségét.”31 Ezen tényezők között megkülönböztetjük a belső marketinget, amely a frontszemélyzet és a háttérszemélyzet kapcsolatát és összességében a belső tevékenységeket szabályozza, a frontvonal menedzsmentet és az aktív-ügyfél politikát. Utóbbit nem vizsgálom az alábbi elemzés során elhanyagolható jelentősége miatt.

Somogy Megyei Gyermektábor dolgozók felé megvalósuló marketing tevékenysége és javaslatok Nagyon fontos, hogy a háttérszemélyzet és a frontszemélyzet kapcsolata zökkenőmentes legyen, hiszen így tudják a lehető legjobb szolgáltatást biztosítani a vendégek számára. Továbbá a személyzettel való megfelelő kommunikáció segít, hogy jobban azonosulhassanak a szervezet céljaival, stratégiáival és magukénak érezzék azokat. A tábor évente kétszer szervez közös kirándulást és utazást a dolgozók részére. Ezt anyagilag teljesen, illetve az egyik kirándulást csak részben fedezi az intézmény. Ennek eredményeképpen a dolgozók jobban megismerik egymást, jobban kötődnek egymáshoz ennek következményeképpen jobban tudnak együtt dolgozni a mindennapok során. A dolgozók folyamatosan kapnak visszacsatolást, értékelést a munkájukról, mely nagyon hasznosnak bizonyul személyes fejlődésük szempontjából. Minden esetben adva van számukra is a véleménynyilvánítási lehetőség akár az intézmény vezetése felé is, és esetlegesen névtelen formában is. A még hatékonyabb együttműködés érdekében érdemes lenne évente több alkalommal csapatépítő tréningek és szupervízió alkalmazása. Ez

31

Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémia Kiadó Zrt, 2009, Budapest, p.78

67

nagyban csökkentené a feszültségeket a dolgozók között és könnyebbé tenné a közös munkát. A frontvonal menedzsment legnehezebb feladata a humán erőforrás eredményes megszervezése, hiszen szolgáltatások esetében ez egy arculatformáló tényező. Ezért a szolgáltatás megszervezése során különös figyelmet kell szentelni a frontszemélyzetre. Mivel ők teszik az első benyomást az érkező vendégekre. Ezért az ő magatartásuk, hozzáállásuk döntő lehet. Ennek értelmében célszerűnek tartom, hogy a tábor kialakítson egy eljárási, szervezeti protokollt főleg a fogadó személyzet munkáját illetően. Gondolok itt viselkedési normákra és problémák esetén a megoldó eljárások kidolgozására. Továbbá arculatépítő elemként érdemes lenne egységesíteni az alkalmazottak megjelenését, elsősorban névtáblák viselésével és egyenruhával. Mivel nem egy magas presztízsű luxushotelről van szó, hanem egy gyermektáborról ezért úgy gondolom, hogy a tábor logójával ellátott póló teljesen elengedő ezen elem megvalósítására. A viselet nem csak egységesebbé tenné a megjelenést hanem a vendégek számára is egyértelmű lenne, hogy kihez tudnak segítségért fordulni a tábor területén.

10.6.

A tárgyi elemek-hatodik P

A szolgáltatás megfoghatatlan jellegéből adódóan ebben az esetben is a legnagyobb gondot jelenti. Éppen ezért kell odafigyelnie a szolgáltatónak arra, hogy a frontvonal tárgyi elemeit úgy alakítsa ki, hogy a kívánt minőséget és elvárható szolgáltatást sugározza a vevők felé. „A szolgáltatás fizikai értelembe látható környezetét servicespace-nek nevezzük.”32 Ezt a területet kell a legnagyobb gonddal megtervezni és kialakítani.

A tábor servicespace környezete és lehetőségei A fő kapun belépve a látogató egyből az információs központba ér. Ahogy fentebb már említettem a tábor új nevével és logójával ellátott táblát célszerű kitenni már rögtön ide a bejárathoz, hogy egyértelműen jelezze hova érkezik a vendég. Az információs iroda jelzése nem megfelelő jelenleg. Sajnos nem észrevehető és nem egyértelmű, ennek 32

Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt, 2009, Budapest, p. 80

68

érdekében kellene kialakítani egy megállító táblát, rajta az egyértelmű magyarázattal, hogy merre kell tovább haladni. Az információs iroda az elmúlt években modernizáción esett át. Az ide érkező vendéget mindig fogadja valaki, a tér tele van a környék program lehetőségeinek szórólapjaival illetve a tábor programjaival. Szintén fentebb már említésre került a tábor logójával ellátott tájékoztató dosszié átadása a vendégeknek érkezéskor és az alkalmazottak külső megjelenése. A parkoló, a virágos kert a bejárattal szemben megfelelően van kialakítva, nem igényel változtatást. A szállások megjelenését illetően adottak az intézmény korlátai. A körülményeknek megfelelően mindig tisztaság van, minden fontos információ plakátozva van, illetve érkezéskor a személyzet közül valaki mindig felkíséri a vendéget a szállásához. Ez a tábor nagysága miatt is szükséges, továbbá ilyenkor a vendégeknek lehetősége van informálódásra és egyéb felmerülő kérdések tisztázására. Úgy gondolom, hogy ez nagyon pozitív hatással van a vendégekre, hiszen rögtön érzik a barátságos, kedves légkört, illetve a törődést, mely jelzi számukra, hogy fontosak az intézmény számára. Úgy gondolom, hogy a külső megjelenés javításával és egységesítésével, amit ebben illetve a kommunikációpolitika fejezetben kifejtettem mindenképpen előre lépés érhető el a szolgáltatás színvonalát illetően.

10.7.

A szolgáltatási folyamat- a hetedik P

A folyamat politikának az a feladata, hogy megtervezze és irányítsa azoknak a folyamatoknak az összességét, amelyek hatással vannak a szolgáltatás minőségére és a vevők elégedettségére.

A Somogy Megyei Gyermektábor legfontosabb folyamatainak menedzselése Véleményem szerint három fő folyamat van a tábor szolgáltatásában, ami átgondolt menedzselésre szorul: reklamációk, problémák kezelése, az adminisztráció,és az étkezés Az első és talán a legfontosabb a probléma, illetve reklamációs kezelés. Az emberi tényezők fejezetnél említettem, hogy fontos egy szervezeti szinten kialakított protokoll. Ennek a protokollnak pontosan az a szerepe, hogy a problémák megoldásában segítséget 69

nyújtson az alkalmazottaknak, illetve pontosan előírja a tenni valók menetét. Lehet szó az alapszolgáltatást ért reklamációról, vagy egyéb kiegészítő szolgáltatásokkal való problémákról. Az ott jelenlévő alkalmazottaknak mindig tudniuk kell, hogy mi a megfelelő teendő. Értem ez alatt az esetlegesen problémás vendég elkülönítését a többiektől, hogy egyrészt ne zavarja őket, másrészt ne befolyásolja a tapasztalataikat. Továbbá az alkalmazottaknak ilyen helyzetekben is mindig, kedvesnek, tisztelettudónak és nyugodtnak kell maradniuk. Ezen szabályokat mind tartalmaznia kell a protokollnak. Úgy gondolom, hogy ennek a folyamatnak a végrehajtását könnyű ellenőrizni is tesztalanyok, próbavásárlás igénybe vételével. A következő folyamat az adminisztrációs folyamat, aminek menedzselése kihívást jelent. Ugyanis jogi okokból a tábornak mindig név szerint számon kell tartania vendégeit, a gyerekektől orvosi igazolásra van szükség. Nagyon kellemetlen tud lenni, ha érkezéskor sokat kell a névsor és az egyéb papírok kitöltésével foglalkozni. Ezért érdemes egy olyan rendszert kialakítani, melyben a tábori asszisztens a vendégek érkezése előtt bekéri a már meglévő névsort és egyéb adatokat ezzel megkönnyítve az érkezést. Az esetleges változtatásokra pedig a helyszínen még mindig adott a lehetőség. Ez nem csak megkönnyíti a folyamatot, de meg is gyorsítja, ezáltal csökkentve az esetleges várakozást. Szintén adminisztrációs probléma a fizetés, számlázás, ami sok vendég esetén fennakadásokat okoz. Mivel egyetlen ember végzi ezt a feladatot sok vendég érkezése, illetve távozása esetén jelentősen megnő a várakozási idő. Elsősorban célszerűnek tartom egy másik alkalmazott bevonását ebbe a feladatba, továbbá előzetesen a számla kiállítását, amikor a vendég biztosan tudja a várható tartózkodási idejét, a létszámot és az igénybe vett étkezések számát. A harmadik folyamat az étkezés lebonyolítása. A tábor magas kapacitása miatt a rossz menedzsment nagyon hosszú várakozási időt illetve feszültségeket okozna. Ennek megelőzése érdekében a csoportok szervezetten érkeznek az előre egyeztetett időpontban. Ez a módszer megakadályozza a sorbaállás kialakulását és a csoportok is előre meg tudják tervezni a programjaikat. Természetesen az egyénileg érkező vendégek a megadott étkezési időpontokon belül szabadon választják meg az étkezés időpontját.

70

11. Összegzés Dolgozatom témájaként egy olyan intézmény szolgált, mely egy eltűnt rendszer maradványaként próbál alkalmazkodni a jelen kihívásaihoz. A kutató munkám során igyekeztem feltárni a nehézségeket okozó tényezőket, majd próbáltam megvalósítható megoldásokat találni. Elmondhatóm, hogy nagyon tanulságos volt egy ilyen átfogó munka elkészítése számomra. Rájöttem, hogy a jövőben is szívesen foglalkoznék hasonló tervek elkészítésével, természetesen, hogy professzionális szinten végezhessem a munkát még sok ilyen terv elkészítésére van szükségem. Továbbá nagyon érdekel ennek a tervnek a megvalósítása, a gyakorlati oldala. Ez a dolgozat ihletet és lendületet adott, ahhoz, hogy meg is valósítsam ezt. A kutatómunkát a turizmus jellegének és az iparág megismerésével kezdtem. Mivel szolgáltatásról beszélünk, ezért más jellegzetességei vannak marketing és kommunikációs szempontokból is, mint a termékeknek. Először a külső környezetet vizsgáltam meg, Ez elengedhetetlen, ahhoz hogy elhelyezzem az intézményt a piacon, pontosan lássam, hogy milyen gazdasági, jogi és egyéb tényezők veszik körül, amelyek befolyásolják a működését. Ez mindenképpen fontos lépés volt, ahhoz hogy a realitások talaján maradva tudjam elkészíteni az elemzésemet. A külső környezet elemzését a versenyhelyzet vizsgálata követte. Itt egyértelműen kirajzolódott az, hogy mely tényezők befolyásolják legjobban a tábor működését, milyen elemekre kell nagyobb figyelmet fordítani, illetve megoldást találni. A versenytárs elemzés során egy olyan intézményt mutattam be, mely alapjaiban véve nagyon sokban hasonlít a vizsgált intézményre. Ezt azért tartottam fontosnak mert a zánkai intézmény jó példaként állhat a tábor előtt illetve a fenntartók előtt is, hiszen nekik is nagy szerepük van a Somogy Megyei Gyermektábor működésének sikerességében. A belső környezet, tehát a SWOT analízis során feltártam azokat a tényezőket melyeken a tábornak javítania kell, illetve azokat, melyeke előnyére fordíthat a jövőben. A kérdőívem elkészítése és elemzése fontos lépés volt a dolgozat további, leglényegesebb részének a marketing mixnek a felépítéséhez. Az online kérdőíves megkérdezést választottam részben válogatott részben pedig véletlenszerű kitöltő

71

alanyokkal. A felmérés célja az volt, hogy rávilágítson a tábor hibáira, felmérje a fogyasztói attitűdöket, elvárásokat, megmutassa, hogy mi az, ami jól működik, hol ismerik jobban a tábort és hol van szükség intenzívebb kommunikációra. Nagyon összetett kérdésekre kerestem a választ. Összességében úgy vélem, sikerült a lényeges kérdésekre választ kapni. Kiderült, hogy a tábor az oda látogatók körében nagyon népszerű és elégedettek. Az ár-érték arány nagyon jó a vendégek szemében. Természetesen egyértelmű volt, hogy a tábort sokan elavultnak találják már, ez is kiderült a megkérdezés során. Ha újra elvégezném a kutatást, akkor két kérdőívet csinálnék egyet azoknak, akik visszatérő vendégek egyet pedig a célcsoport azon tagjainak, akik nem ismerik az intézményt. De összességében elégedett vagyok a dolgozat során bemutatott eredményekkel. A kérdőív és az azt megelőző szekunder kutatások alapján állítottam össze a téma lényegi részét a marketing mixet. A hangsúlyt egyértelműen a szolgáltatás bővítésére helyeztem, egy összetett turisztikai termék kialakítása érdekében. Illetve a másik lényeges elem a kommunikációs stratégia volt. Igyekeztem a megvalósíthatóságot szem előtt tartani, úgy érzem, hogy ezen a téren sikerrel jártam. A többi marketing mix elem esetében is szolgáltam újító ötletekkel. Sajnos vannak olyan pontok, amiket nem lehet befolyásolni. Gondolok itt a felújításra illetve a működési keretre. Ezen tényezők megváltoztatása esetén nagyon lényeges sikereket lehetne elérni véleményem szerint. Összességében úgy érzem, hogy sikerült az intézményt elhelyezni a mai piacon. Sok olyan új gondolat született, melyek segíthetnek a versenyben maradáshoz. Úgy érzem sikerült teljesítenem a bevezetésben kitűzött célokat.

72

Irodalomjegyzék Könyvek 1. Philip Kotler: Marketing Menedzsment Jogi és Üzleti Kiadó Kft, 2002, Budapest, p.121, 520 2. Michael E. Porter: Versenystratégia, Akadémiai Kiadó Zrt., 2006, Budapest, p. 30,49,47,46 3. Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve, Akadémiai Kiadó Zrt., , 2009, Budapest, p. 459-479, 61-83, 78, 80 4. Veres Zoltán, Hoffmann Márta, Kozák Ákos: Bevezetés a piackutatásba. Akadémia Kiadó Zrt, 2006, Budapest, p. 51

Internetes források 1. Új vizeken, Magyar Turizmus Zrt. 2011-es marketing terv http://itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/marketingterv-akcioterv Letöltés : 2011.10.02. 18:02 2. KSH: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről, Dr Probáld Ákos http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur09.pdf Letöltve: 2011.10.02. 21:16 3. KSH: Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ksh_web.shop.lista?p_session_id=50779883&p_lang=HU&p_t emakor_kod=OG Letöltés: 2011.10.31 12:36 4. Sulyok Judit: A Balaton imázsa a magyar lakosság körében, trendek és változások http://itthon.hu/szakmai-oldalak/belfoldi-turizmus/belfoldi-turizmus Letöltés: 2011.10.31. 12:49 5. M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. a Magyar Turizmus Zrt megbízásából: A magyar lakosság utazási tervei a 2011. május-szeptemberi időszakra http://itthon.hu/szakmai-oldalak/belfoldi-turizmus/belfoldi-turizmus Letöltés: 2010.10.02 18:01 6. Pannon Egyetem Turizmus Tanszék: Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízásából 2010 73

http://www.kormany.hu/download/8/7c/20000/Ifjusagi_strategia_2010_05_17.pdf Letöltés: 2011.10.30. 22:36 7. World Youth Student & Educational Travel Confederation http://www.wysetc.org/ Letöltés: 2011.10.30. 22:54 8. Somogy Megyei Gyermektábor weboldal http://www.fonyodliget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=51&catid=1 Letöltés: 2011.10.31. 10:32 9. KSH: Magyarország számokban 2010 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ksh_web.shop.lista?p_session_id=36813793&p_lang=HU&p_t emakor_kod=OG Letöltés: 2011.11.02. 13:58 10. KSH: A KSH jelenti gazdaság és társadalom 2011/8 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21108.pdf Letöltés: 2011.11.02. 17:01 11. KSH: A háztartások fogyasztásának regionális különbségei 2009 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/debrecenhaztfogy.pdf Letöltés: 2011.10.30. 17:21 12. http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/valtozo-korban-a-magyar-fogyaszto.html Letöltés: 2011.10.30.18:56 13. http://www.balatonregion.hu/balaton_torveny Letöltés: 2011.11.03. 12:31 14. A GKI Gazdaságkutató Zrt. : Jövőre 3%-kal csökken a fogyasztás http://www.gki.hu/en/node/651 Letöltés: 2011.11.04. 12:43 15. A GKI Gazdaságkutató Zrt: 2% alatti növekedés, stagnáló fogyasztás http://www.gki.hu/szell-kalman-terv/2-szazalek-alatti-novekedes-stagnalo-fogyasztas Letöltés: 2011.11.04. 15:34 16. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=16476.514587&kif=k% C3%B6zalkalmazotti+t%C3%B6rv%C3%A9ny*#xcel Letöltés: 2011.11.01. 11:23

74

17. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=75308.569108&kif=k% C3%B6zbeszerz%C3%A9s*#xcel Letöltés: 2011.11.01. 11:56 18. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=18787.514991&kif=k% C3%B6zoktat%C3%A1s*#xcel Letöltés: 2011.11.01. 12:35 19. http://www.zanka.hu/magunkrol.ws Letöltés: 2011.11. 13. 20:34

75

Mellékletek Primer kutatás során használt kérdőív 1. Milyen gyakran utazik? Évente többször Évente 2 évente Ritkábban, mint 2 évente 2. Utazása során hova utazik? belföld inkább belföld inkább külföld külföld 3. Ha az előző válasza az volt, hogy belföld akkor azon belül pontosan hova? saját nyaraló gyakran visszatérek ugyanarra a helyre mindig más úti célt választok egyéb: 4. Ha az előző válasza az volt hogy gyakran tér vissza ugyanarra a helyre, akkor kérem jelölje meg a skálán hogy melyik tényező mennyire befolyásolja abban hogy visszatér? ár helyszín személyzet program ismerős környék 5. Körülbelül mekkora összeget szán a nyaralásra teljes ellátás esetén Ft/fő/nap? 0-2000 2000-5000 5000-10000 100006. Szervezett már valaha csoportos utazást/nyaralást/táborozást? 76

Igen Nem 7. Ha igen milyen csoportnak? gyerek céges családi/baráti társaság 8. Az alábbi listában szereplő szempontokat osztályozza 1-től 6-ig tartó skálán annak függvényében, hogy melyik mennyire befolyásolja Önt az úti célja kiválasztásánál gyerekcsoport estén? ár helyszín megközelíthetősége étkezési lehetőség helyszínen ingyenesen biztosított programok sportpályák elérhetősége vízpart közelsége környék program lehetőségei személyzet hozzáállása csoport szervezői kedvezmény szállás kategóriája 9. Az alábbi listában szereplő szempontokat osztályozza 1-től 6-ig tartó skálán annak függvényében, hogy melyik mennyire befolyásolja Önt az úti célja kiválasztásánál céges csoport esetén? ár helyszín megközelíthetősége étkezési lehetőség helyszínen ingyenesen biztosított programok sportpályák elérhetősége vízpart közelsége környék program lehetőségei személyzet hozzáállása csoport szervezői kedvezmény szállás kategóriája 10. Az alábbi listában szereplő szempontokat osztályozza 1-től 6-ig tartó skálán annak függvényében, hogy melyik mennyire befolyásolja Önt az úti célja kiválasztásánál családi nyaralás esetén? ár 77

helyszín megközelíthetősége étkezési lehetőség helyszínen ingyenesen biztosított programok sportpályák elérhetősége vízpart közelsége környék program lehetőségei személyzet hozzáállása csoport szervezői kedvezmény szállás kategóriája 11. Mennyi idővel hamarabb hozza meg a döntést, hogy szervez e csoportot? 1 hónappal az utazás előtt 3 hónappal utazás előtt fél évvel utazás előtt 1 évvel utazás előtt 12. Milyen forrásokból szerzi az utazáshoz szükséges információkat? Jelölje be, egyszerre több válasz is megjelölhető (max 3)! internet TV rádió újság szórólap utazási iroda ismerős ajánlás egyéb: 13. Ha interneten szerzi be az információit, akkor milyen színtereken? hírlevél hirdetés kereső használata közösségi portálok fórumok akciós ajánlatokat összesítő oldalak 14. Mennyire zavarja Önt, ha a nyaraló helyen vannak mások is az Ön közvetlen környezetében (lásd: tábor, kemping)? Kérem, jelölje meg a skálán!

78

15. Ismeri e a Somogy Megyei Gyermektáborról? igen nem 16. Ha igen akkor milyen forrásból? Tv hirdetés ismerős internetes weboldal hírlevél iskola járt már ott 17. Ha a válasza az volt, hogy járt már ott akkor jelölje be a skálán, hogy milyen volt az összbenyomása? …………..  18. Kérem, fejtse ki pár szóban hogy miért? 19. Ha járt már a táborban kérem, írja le azt a három dolgot, ami legelőször eszébe jut róla! 20. Neme: Nő Férfi 21. Kora: 0-18 18-25 25-35 35-45 45-55 5522. Jelölje be melyik régióban él: Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 79

Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország 23. Mennyi az Ön havi jövedelme: 50 000-80 000 80 000-120 000 120 000-150 000 150 000-

80