BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
A HITELEZÉS PROBLEMATIKÁJA NAPJAINKBAN A DEVIZAHITELEK TÜKRÉBEN
KÉSZÍTETTE: BARANYI ATTILA
BUDAPEST, 2011
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 5 1. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSEK ................................................................................... 7 1.1. A BANK INTÉZMÉNYÉNEK KIALAKULÁSA ................................................... 7 1.2. A HITEL TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYE ................................................................. 10 1.3. A BANKSZEKTOR FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ................................. 12 1.4. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR INDULÁSA .......................................... 14 2. A HITELRŐL ÁLTALÁBAN .......................................................................................... 15 2.1. A HITEL FOGALMA ............................................................................................. 15 2.2. A LAKOSSÁGI HITEL TÍPUSAI .......................................................................... 16 2.3. A DEVIZAHITEL ................................................................................................... 18 2.4. A FORINT-, ÉS A DEVIZAHITELEK VETÉLKEDÉSE ..................................... 20 2.5. A VÁLLAKOZÓI HITEL TÍPUSAI....................................................................... 22 2.6. A SZABADFELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOG-, ÉS A LAKÁSHITEL ................. 23 2.7. A FOLYSZÁMLAHITEL ÉS A HITELKÁRTYA LÉNYEGE ............................. 24 2.8. A JELZÁLOGHITEL ÉS A SZEMÉLYI KÖLCSÖN ISMERTETÉSE ................ 26 3. AZ OTP BANK NYRT. DEVIZÁBAN IS IGÉNYELHETŐ HITELEI ...................... 28 3.1. A SZEMÉLYI KÖLCSÖN ...................................................................................... 28 3.2. A LAKÁSHITEL ÉS A SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ JELZÁLOGHITEL ....... 32 4. A FELELŐS HITELEZÉS ELŐTÉRBE HELYEZÉSE ............................................... 36 4.1. AZ ÁLTALÁNOS NORMÁK ................................................................................ 38 4.2. A SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTTI ALAPELVEK .................................................. 39 4.3. A SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK AZ EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁSHOZ ........... 41 4.4. AZ
ÜGYFELEK
FIZETÉSI
NEHÉZSÉGEIKNÉL
ALKALMAZANDÓ
ELJÁRÁSOK .......................................................................................................... 42 4.5. A
VÉGREHAJTÁSI
ELJÁRÁS
ELŐTT
ÉS
ALATT
BETARTANDÓ
MAGATARTÁSI ELVEK ...................................................................................... 43
3
5. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG HATÁSA A HITELESEKRE ............................... 44 5.1. A VÁLSÁG KIALALKULÁSA ÉS KEZDETE .................................................... 44 5.2. A LAKOSSÁGI HITELEZÉS MAGYAR VISZONYLATBAN A VÁLSÁG JEGYÉBEN ............................................................................................................. 46 5.3. A DEVIZAHITELESEK GONDJAINAK KIINDULÁSA A MAGYAR NEMZETI BANK ÁLLÁSPONTJA ALAPJÁN ...................................................................... 48 5.4. A
LAKOSSÁGI
HITELÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁS
HAZÁNKBAN
A
VÁLSÁGOT KÖVETŐEN NAPJAINKIG ............................................................ 50 6. AZ OTP BANK NYRT. ÉS AZ ÁLLAM ÁLTAL FELAJÁNLOTT LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 56 6.1. A SVÁCJI FRANK MEGERŐSÖDÉSÉNEK AZ OKAI ....................................... 56 6.2. KORMÁNYRENDELET A VÉGTÖRLESZTÉSRŐL .......................................... 58 6.3. AZ OTP BANK NYRT. ADÓSVÉDELMI PROGRAMJA ................................... 59 6.4. AZ OTP BANK NYRT. ÁLLAMI OTTHONVÉDELMI AKCIÓTERVE ............ 61 6.5. AZ OTP BANK NYRT. NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ PROGRAMJA............... 63 6.6. A VÉGTÖRLESZTŐK ÉS A HITELKIVÁLTOK HELYZETE ........................... 64 ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................................... 66 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................ 68 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................... 71
4
BEVEZETÉS
Szakdolgoztam címe a hitelezés problematikája napjainkban a devizahitelek tükrében. Szakmai gyakorlatomat az OTP Bank Nyrt. kispesti bankfiókjánál töltöttem, és az ott szerzett hitelezéssel kapcsolatos tapasztalataimra építettem szakdolgozatomat. A 15 hét alatt sikerült közelebbről megismerni többek között a fiók mindennapi ütemét, a nem csekély napi létszámmal bővelkedő ügyfélforgalom jelenlétét, és az ügyintézők naprakész rátermettségét, amelyet a folyamatosan elvégzendő feladatok teljesítésén alapszik. Magyarországon a válságot követően egyre nagyobb terhet jelent a hitelt igénylő lakosság számára meglévő kölcsöneik, különösen azoknál is, akik deviza alapú hitelt vettek fel. A banknál eltöltött idő alatt kezdődött a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés kezdeti bevezetése (kormányszinten és a bankok által is), aminek kapcsán számtalan megoldást kereső ügyféllel volt alkalmam találkozni. Egy általános
társadalmi
problémáról
beszélünk,
amely
jelen
van
az
emberek
hétköznapjaiban. Természetesen egyetérthetünk azzal a reális ténnyel, hogy ez rengeteg embert érint. A szakdolgozatomat először is történeti áttekintéssel támasztom alá, amely még inkább megerősíti, hogy a hitelek régóta jelen vannak életünkben. Bemutatásra kerül a bankok általános kialakulása a középkortól, amely rengeteg a mai napig használatos alapokat rakott le. A hitelekre vonatkozó történelmi eseményeket, a magyarországi kettős bankrendszer fejlődési menetét, és nem utolsó sorban az Országos Takarékpénztár megalapításának körülményeit részletezem (amely a legnagyobb bankként van számon tartva a hazai pénzintézetek közül). Bemutatásra kerülnek a hitelek típusai, amelyek természetesen elsősorban a lakosságot érintő hitelezéssel lesznek összefüggésben, továbbá nagyító alá kerülnek a legfontosabb OTP Bank Nyrt. által igényelhető lakossági hitelek is. Nem mellőzhetjük a felelős hitelezéssel kapcsolatos magatartási kódex részletes bemutatását, hiszen ennek segítségével sikerült pontokba foglalni mind a társadalom, mind a pénzintézetek felé azokat a normákat, amelyek taglalják a jogszerű és tisztességes hitelezés feltételeit.
5
A dolgozatban foglalkozom a Magyarországon is bekövetkezett gazdasági világválság által okozott hitelezési gondokkal. Szó lesz a válság kezdetéről, a Magyarországon zajló eseményekről, a Magyar Nemzeti Bank egykori és mostani vezetősége által kialakult deviza helyzetről, valamint a lakossági hitelállományok változásáról, amelyeket grafikonokon is szemléltetek. A disszertációm utolsó témája és egyben fő analizálandó tárgya, hogy a fennálló hitelezési problémákra keresünk lehetséges megoldásokat és javaslatokat, amelyeket a kormány a pénzintézetekkel
együttműködve
próbál
a
lehetőségekhez
mérten
megoldani.
A
dolgozatomban a szakmai gyakorlatot biztosító OTP Bank Nyrt. által kínált lehetőségeket fogom ismertetni, amelyek véleményem szerint korrekt ajánlatokat tudnak biztosítani a hitelfelvevőknek.
6
1.
Történelmi áttekintések
1.1.
A bank intézményének kialakulása1
A kezdetekben eredetileg a bankok azt az intézményt jelképezték, amelyek alapvetően betétek elfogadására és pénzeszközök kölcsönzésére specializálódtak. A történelem során számtalan fejlődésen és modernizációs változtatáson mentek keresztül, melyek az akkori társadalom minden egyes rétegéhez eljutott. Pénzügyeikkel kapcsolatos és felvetett igényeiket maximálisan az egyéni szempontoknak megfelelően igyekeztek kielégíteni. Napjainkban a következő funkciókat is betöltik a bankok az ügyfelekkel való készséges együttműködés jegyében: Többek között a fizetésközvetítést, a fizetéseket, az értékkezelést, az értékpapír-műveleteket, a valuta- és devizaművetek, valamint további pénzügyi műveleteket. A bank kifejezés kiterjed más jellegű pénzintézetekre, amelyeket pénzügyi közvetítőknek is szoktak nevezni. Sokszor a két meghatározás szinonimaként is felcserélődhet, pedig radikális különbséget kell tenni közöttük. A bank hitelműveletivel pénzt tud előállítani, ellenben a többi pénzintézet ezt a feladatot nem képes ellátni. Magyarországon az 1997. január 1-től hatályos „A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról” szóló törvény kimondja, hogy elveti a pénzintézet meghatározást, és helyette a pénzügyi intézmények, a hitelintézetek, a bankok, és a pénzügyi vállalkozások fogalmakat részesíti előnyben. Egy adott banknál lévő számlákról rögtön lehetséges a fizetési teljesítés, amely a folyószámla, illetve a bemutatásra szóló betétszámla elnevezést kapta. Egy adott ügyfél kérésére egyéni igénylés esetén készpénzt kell biztosítaniuk, továbbá jegybanki pénzben kifizetést kezdeményezniük. Az ókori civilizációkban is felfedezhetőek voltak a bankok elődei, mégis a mai megfelelőjével már semmiféleképpen nem lehet párhuzamot vonni. Az időszámításunk előtte harmadik évezredben a babiloni birodalom idején már a magánbetétek megőrzésével is foglalkoztak. A
1
http://www.bankihitel.hu/?us=fogalomtar&id=381 7
bankok talán legősibb alapjait a királyi raktárházak és a helyi templomot képezték, amelyek bizonyos kölcsönök alapuló feladatokat is képesek voltak lebonyolítani. Az időszámításunk előtti negyedik században a görögöknél is a templomok képezték a majdani bankokat. E nép bankügyleteinek szerteágazó virágzású üzletágai lendítették előre a későbbi szakmai legjelentősebb momentumait, amely a pénzváltás határozott meg. Ehhez szilárd és stabil alapot alkottak az érmék megjelenése után a letéti és kölcsönügyletek is. Az akkori „kezdetleges” bankokat nem kímélték a népvándorlások sem, hiszen egy folyamatosan és állandó stabilitás tarthatja fent az intézményrendszert. Csakis a pénzváltás volt az, ami sikeresen életben tudta tartani a folyamatokat. A keresztes hadjáratok időszakában fejlődtek a pénzkölcsönök, de a tényleges modern bankrendszerek alapjait a középkori olasz városállamok fektették le. Pénzkölcsönzők más országokban való képviseletét a lombard városok jelképezték. A 12. századi Genova adott otthont a piaci pénzváltóknak, akik a pulton, illetve a padon (amelynek az olasz megfelelője a „banco” kifejezésre hallgat) végezték váltói teendőiket. Csak ezután lett használatos a „banca” szó, amely a mai „bank” fogalmával megegyezik, így a „banco” elnevezést már csak bizonyos pénzintézetek használják. Az akkori bankárok prioritásai a letétüzletekre, a hitelműveletekre és a fizetésekre is kibővült. Szintén Genovában terjedt el a váltóforgatás. A 15-16. században megjelentek a kezdetleges állami bankok is. A 16. század folyamán a bankárok aktív közreműködést tanúsítottak Velencében, ahol is a zsíróforgalom kimagasló színvonalon volt. 1587-ben egy valután alapuló káosz vette kezdetét, amelyet a velencei alapítású Banco Rialto állami bank tudott megfékezni, amely 1619-ben a Banco del Giro néven működött tovább. Figyelembe véve az olasz bankélet tündöklését, 1609-ben megalapították az Amszterdami Bankot, amely a pénzváltást, a pénzletétek elfogadását, a klíring lebonyolítását, a nemesfémek vásárlását és a lombardkölcsönök folyósítását végezte el minőségi szinten. 1619-ben a Hamburgi Bank létesítése következett, ahol is a pénzforgalmi zűrzavarok kiküszöbölésére, a záloghitelek szakszerű kezelésére és azok folyósítására, valamint a zsíróforgalomra is specializálódott. A központi bankok ősatyját az 1688-as svéd kezdeményezésű Riksbank testesítette meg, de mégis a legmeghatározóbb mérföldkőnek banktörténeti szempontból az Bank of England (az Angol Bank) létrehozása volt. Korábban a kereskedők a felgyülemlett pénzmennyiségüket 8
különböző verdékben, illetve aranyműveseknél tudták letenni. Mind a király általi beszedés, mind a kölcsönzői lehetőség akadályoztatta a kereskedők vagyonának meglévőségét. A művesekből kerültek ki a bankárok, akiknél először letétbe lehetett az értékkel bíró nemesfémeket hagyni, majd később már fizetési elismervényt is lehetett kapni, ami teljesen mértékben felhasználható volt. Folyamatosan kiderült, hogy az ügyfelek nem egységes időben követelhetik vissza a betétet, hanem saját maguknak szóló követelést adhattak ki, amiből a bankjegy is kifejlődött, amire a hitelfolyósítás is alapult. Az állam hitelezőinek testületeként alapították meg a Bank of England-et 1694-ben, amelyet elsősorban a bankjegyek kiadatására és a banki tranzakciók lebonyolítására hoztak létre. Az Angol bank kincstárának legfontosabb műveletei: az államkölcsönök nyújtása, a kincstárjegyek forgalomba hozatala és azok forgalmának biztosítása és az állami bevételek kezelése. 1844-ben egységesítették a bankjegykibocsátást, amelyet emissziós és bankosztály felosztás követett. Az emisszió korlátozhatta a kibocsátást, valamint a korlát felett lévő mennyiségeket a nemesfémek fedezetéhez igazították. A banki élet hanyatló válsága miatt az 1847-es törvényt 1857-en be kellett rekeszteni. Több válság után sem történt felfüggesztés egészen 1914-ig. Az új banktörvény 1939-ben lépett érvénybe, amelyet az 1946-os államosítás stabilizált. További jegybankok jöttek létre: 1848-ban a Banque de France, és 1875-ben a Deutsche Reichsbank, amely az 1765-ös porosz bank alapításán nyugszik. Az Amerikai Egyesült Államokban nehezebb körülmények között épült ki a majdani bankrendszer, mivel aránytalan mennyiségű papírpénz került forgalomba, ami a pénz teljes mértékű elértéktelenedéséhez vezetett. Ezek alapján 1791-ben központosítással alakult meg a Bank of the United States, ami közel 20 éves működtetésre volt jogosult. Ez időszak elteltével az államok ragaszkodtak a szuverenitásukhoz, illetve a bankjaik biztonságához, amelyet az akkori meghatározó piaci versengés erőteljesen veszélyeztetett. Újabb zűrzavar következett, amelyet az 1816-os alapítású második Bank of the United Stated tudott helyreállítani. A korlátlan bankjegykibocsátás időszaka következett, amelyet minden bank ki tudott használni, ha bizonyos feltételeknek meg tudott felelni. Ez egészen az 1870-es szigorításig tudott fennállni. 1914-ben jött létre a központi jegybank, amely egy 12 körzeti tartalékbankból álló bankrendszert alkotott. További védelmi intézkedéseket vezettek be a betéttel rendelkező ügyfelek számára, amelyet a betétbiztosítási rendszer garantált. A 19. század közepétől más portfóliókat kínáló bankok helyzete is radikálisan fejlődésnek indult és tevékenységi köreiket szélesíteni kezdték. Megjelentek a bankok újabb termékei, 9
amelyeket a leszámítoló bankok, a jelzáloghitel-bankok, a lombardbankok, valamint a földintézetek biztosítottak. A bankkoncentráció folyamat megindult, amely alatt a nagyobb bankok előtérbe helyezését értjük. A 20. század elejétől induló folyamat napjainkig folyamatosan fejlődik. A történeti háttérből adódóan látható, hogy a bank és ezzel együtt a hitelezés szerves részét képezi az államoknak, a vállalkozásoknak és a lakosságnak.
1.2.
A hitel történeti előzménye2
Kezdetekben a pénz, mint az általános fizetőeszközként egyértelműen elismert fogalom nem volt használatban, a társadalom tagjai az árutermelés során felhalmozott mennyiségeiket cserekereskedelem segítségével tudták a számukra éppen szükséges termékeket beszerezni, és igényeiket kielégíteni. Minél nagyobb volt a termelési ráta, annál több és modernebb termelőeszközök beszerzésére volt szükség. Természetesen ezekhez kezdett elengedhetetlen lenni a pénz megjelenése. Mivel ha nincs termék, bevételre sem nagyon tudtak számítani, ami így eléggé megnehezítette, hogy újabb eszközöket tudjanak vételezni. Egyértelműen arra irányult az akkori kialakult helyzet, hogy az embereknek hitelre lesz szükségük. A hitel megjelenéséig az új használati tárgyakért csak is bizonyos megtermelt javakat tudtak csere gyanánt felajánlani (például só). A 19. század elején a hitelhelyzeteket egy meglehetősen strukturálatlan rendszer jellemezte Magyarország területén, amely többek között az akkori tőkepiac fejletlen és szabálytalan működésével is párosult. Az akkori közgazdászok értekezései alapján egy gazdaságilag, és főleg egy társadalmilag összetett problémát taglaltak, amely egy gyors megoldásra várt. A hitel iránti kínálat és kereslet meglehetősen alacsony érdeklődést mutatott, mivel egyszerre jelent meg a hitelhiány és a tőkefelesleg, és az árucserék meghatározó része készpénz használatával zajlódott, amit egyáltalán nem kísért semmilyen mértékben kölcsön igénybevétele. Ezen gazdasági hátrányok figyelembe vételével a kor legjelentősebb
2
Tomka Béla: Képes banktörténet: Magyar pénzintézetek a kezdetektől az államosításig 7-12. oldal (HVG könyvek, 2006) 10
hiteligénylői a nagybirtokosak voltak, akik ezeket a forrásokat elsősorban földek vásárlására, illetve különböző fogyasztási célokra használták fel. Anno a hitel iránti igényeket az egyházi és világi alapítványok, a megyei árvapénztárak, a káptalanok, és a napóleoni háborúk idején a mezőgazdasági konjunktúra tündöklése alatt meggazdagodott nagybirtokosok nyújtották be. Akik ezen felül kölcsönt igényeltek, azok csakis kizárólagosan a családi és baráti kapcsolatokat tudták felhasználni. Az említett napóleoni háborúk után egyre nagyobb számban tudtak kölcsönöket folyósítani a tehetősebb kereskedők is. A hitelek többségét a bankházak kezelték és forgatták. A hitelekkel járó költségek rendkívülien magasak voltak a szükséges hiteltörvények bevezetése előtt időszakban. Kizárólagos és hatékony megoldást csakis a kis tőkével rendelkezők összegyűjtése adhatott, akik vagyonaikat az alapítandó pénzintézetekhez adhatták, amelyek segítséget nyújthattak a hitelviszonyok javításához, illetve a tőkehiány enyhítéséhez. Ezek után megalakult a privilegierte Österreichische Nationalbank (szabadalmaztatott Osztrák Nemzeti Bank), majd követte az Erste Österreichische Sparkasse (Első Osztrák Takarékpénztár). Magyarországi tekintetben Fáy András folytatott hazai népszerűsítést a takarékpénztárakkal kapcsolatban. Megalakult a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely elsődleges portfólióját tekintve az ingatlanokra nyújtott kölcsönökkel foglalkozó aktív üzletek létesítése volt, továbbá kiterjedt az ingóságokra vonatkozó hitelezésre is. Szitányi Ullmann Mór pesti nagykereskedő és bankár javaslatai és elképzelés alapján megalapították a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amelyet a Magyar Általános Hitelbank követett 1867-ben. Mégis a legjelentősebb bankintézmények Pest-Budán jöttek létre. Az 1880-as évektől rohamléptékben növekedett a hitelviszonyok javulása, és az említett régió vált a hazai hitelélet legfontosabb központjává. Az intézetek közül a Magyar Általános Hitelbanknak alakultak ki a legkiterjedtebb nemzetközi hálózatai és kapcsolatai. Mint a Rothschild-csoport tagjaként, hatalmas szerepet játszott a magyar állami hitelszükségletek garantálásában. Az 1890-es évek eleje és az I. világháború között időszak volt a legmeghatározóbb a hazai hitelintézetek fejlődése
szempontjából.
A
magyarországi
hitelintézetek
legfontosabb
üzletága
a
jelzáloghitelezés volt. A háború után, 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank, ami Magyarország elsőszámú és egyetlen jegybankja lett.
11
1.3.
A bankszektor fejlődése Magyarországon3
Magyarországon a bankszféra kezdetekben az egyszintű bankrendszereken alapult, amely a tervgazdaság hagyományait követte. Ezen rendszerek egyes bankjai meghatározott, specifikus funkciókat láttak, így az ügyfelek kizárólag csak egy bizonyos pénzintézethez tudtak fordulni a gördülékeny és sikeres ügy lezárása érdekében. Egymás között munkamegosztás zajlott, szinte teljesen elszeparálva egymástól, amely a beruházások finanszírozására, a forgóeszközökkel kapcsolatos hitelnyújtásra, a lakossági pénzügyek intézésére, valamint a nemzetközi pénzmozgások lebonyolítására koncentrált. Ezen folyamatok csak is a tervgazdasággal megegyező elképzeléseknek felelhetett meg. Hazánkban a II. világháború után is az egyszintű bankrendszer működött, ami az 1980-as évekig a következő intézményeket lehettet megtalálni: Magyar Nemzeti Bank, Állami Fejlesztési Bank, OTP és egyéb takarékszövetkezetek, Magyar Külkereskedelmi Bank Részvénytársaság (ami a külkereskedelemre specializálódott). A Magyar Nemzeti Bank központi bankként tevékenykedett, amely segítette több kereskedelmi bank működését is. Többek között a bankjegyek és érmék kibocsátást; a forint értékállóságának biztosítását, amit korlátozott a monetáris főhatóság hiánya; az állami szervezetek, vállalatok és egyéb szövetkezetek számlájának kezelése; hitelnyújtás az irányelveket figyelembe véve; valamint a devizagazdálkodás lefolyása. Az Állami Fejlesztési Bank elsődleges prioritása az állam által kezdeményezett beruházások voltak, ahol az ehhez kapcsolódó számlavezetést is lebonyolították. Feladatait értelemszerűen az állami költségvetés határozta meg. Az OTP és egyéb takarékszövetkezet elsősorban a lakossági szférát érintették, megteremtve a megtakarítások, a betétgyűjtések és a hitelezések lehetőségét. Továbbá az állami lakások eladása-vétele, a lakásépítési kölcsönök, a totó-lottó kezelése, illetve a lakosság utazással kapcsolatos valuta értékesítése volt feladatként előírva számukra. Az 1968-os gazdasági reformok kihirdetése után folyamatosan eme rendszer fellazítására voltak törekvések, de érdemleges tett az 1980-as évek végéig váratott magára. Összetett problémák jelentkeztek, amelyeket ez az egyszintű rendszer már nem volt képes fenntartani és 3
Dr. Szebellédi István: Pénzügyek alapjai 160-161. oldal (BGF, 2007) 12
kezelni. A pénzügyi folyamatok felértékelődtek, a monetáris politika bevezetése kezdett nélkülözhetetlen lenni. Az országnak felhalmozódott az adósságállománya is. Kiterjedt a szakosodott pénzintézetek köre, illetve közelebb került egymáshoz a lakossági és vállalati szféra is. Fejlődött a vállalati téren a váltók és kötvények helyzete, és bővült a lakossági megtakarítások palettája is. 1987. január 1-től döntő lépés következett be, amit a második szinten elhelyezkedő kereskedelmi bankok által a kétszintű bankrendszer valósított meg. Ettől kezdve a Magyar Nemzeti Bank központi szerepet töltött be. Feladatait folyamatosan átvették az újonnan alapított kereskedelmi bankok. A jegybank függetlenségét biztosította az 1991. évi IV. törvény, amely 1992. január 1-vel hatályba is lépett. Megalakult a Magyar Hitelbank Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Budapest Bank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., valamint az Általános Értékforgalmi Bank Részvénytársaság. Továbbra is az állam tulajdonában maradt a részvények meghatározó része. A megújult rendszer megszületésekor a vállalatok megkapták a szabad döntés jogát, hogy melyik kereskedelmi bankban is szeretnék elhelyezni betétjeiket, illetve hol szeretnének hitelfelvételhez folyamodni. Az elszámolási betétszámla egy bizonyos bankhoz volt kötve, de ez a helyzet is rövid időn belül megváltozott és szintén több bank felé lehetett ezzel az igénnyel fordulni. 1989. január 1-től a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek mind a lakossági, mind a vállalati ügyletek terén tevékenységet folytathattak. Közelebb hozta egymáshoz a két szféra metódusait. Már 1987. január 1-től elindult a kereskedelmi bankok működése, mégis az 1991es pénzintézeti törvény érvényesítette tevékenységüket. Azóta több módosítás történt a törvényben. Az Országgyűlés 1996 novemberében fogadta el a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról” szóló CXII. törvényt, ami 1997. január 1-től lépett hatályba. Segítette a szerkezet transzparenciáját, és az intézmények szabályosabb fenntartását.
13
1.4.
Az Országos Takarékpénztár indulása4
A mostani OTP Bank Nyrt. jogélvezés szerinti elődjét, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot 1949. március 1-én hozták létre, amely a magyarországi régió egyik legszervesebb pénzügyekkel foglalkozó és szolgáltató csoportjává nőtte ki magát. A nagyütemű fejlődés köszönhető volt többek között a bank életében a 15 év alatt bekövetkezett folyamatos változásoknak. Indulásakor kizárólagosan a lakossági betétgyűjtéssel és hitelnyújtással foglalkozott, a későbbiekben a termék-, és szolgáltatásskálája egyre szélesebb lehetőségeket tudott nyújtani. Az 1970-es években a tanácsok anyagi kérdéseivel foglalkozott, és 90-es évek beköszöntése előtt már a különböző vállalatok pénzügyi elképzeléseire is szakosodtak. Részvénytársasági
formává
1990-ben
alakult.
A
közvetlenül
nem
banki
jellegű
szolgáltatásokat igyekeztek szétválasztani, és ennek fényében megalakultak a különböző területekre specializálódott leányvállalatok. Kiemelkedő státuszuralkodójává nőtte ki magát az akkori banki szolgáltatásokat nyújtó bankcsoport közül, ami a mai napig felfelé ívelő tendenciát mutat. Egyéb specifikus szolgáltatások többek között a jelzálogbanki, a lakástakarékpénztári, a faktorálási, a lízingelési, az alapkezelési, a nyugdíjpénztári és az egészségpénztári funkciók. Az 1990-es évek közepétől hatalmas ugrásszerű fejlődés következett be a bank eddigi életében. Az akkor már kialakult bankok közötti versenyhelyzetet folyamatosan el kezdte erősíteni fejlett integrált számítástechnikai rendszer korszerűsítése, amely széles skálán tudta termékeit és szolgáltatásait értékesíteni. Az OTP bankrendszere egyre nagyobb hatékonysági mutatókat tudott produkálni. Egyidejűleg az OTP Bank Nyrt. az elektronikus csatornák kialakítását sem hanyagolhatta el. Létrejött az OTPdirekt, amely elsősorban az internetet előnyben részesítő ügyfelek otthoni ügyintézését segíti elő. Ez egy olyan internetes felület, amely egyaránt alkalmas lakossági és vállalati ügyintézésre is, melyet a megfelelő technológiai kialakítás és a webes felület kiválóan biztosít.
4
https://www.otpbank.hu/portal/hu/Rolunk/Tortenet 14
A privatizációs folyamat 1999-ben zajlott le, és a részvények többsége külföldi és magyar befektetők, illetve egyéb magánszemélyek birtokolják. A Budapesti részvénytőzsdén az 1995ös évtől kezdve értékesítik az OTP Bank Nyrt. részvényeit, de bizonyos százalékban a luxemburgi és a londoni tőzsdén is képviseltetik magukat. A bank további sikertörténetéhez hozzájárult a külföldi kapcsolatok kiszélesítése is. 2002-ben a terjeszkedés el kezdődött a szlovákiai bankvásárlással, amely folyamat a közeli európai térségek felé is hódítani kezdett: 2003-ban Bulgáriában, 2004-ben Romániában, 2005-ben Horvátországban,
Szerbiába,
Ukrajnában
és
Oroszországban,
valamint
2006-ban
Montenegróban zajlódtak le a terjeszkedési elképzelések. 2007 elejétől az arculati megújulást a folyamatos fejlődés és a multinacionális jelleg segítette elő. 2008-ban létrejött az első leányvállalati értékesítés is. A francia Groupama S.A. felvásárolta az OTP Garancia biztosítót, amely hosszú távra kötött együttműködési megállapodással tette lehetővé, hogy közös erővel tudják a pénzügyi és biztosítási termékeiket és szolgáltatásaikat magas színvonalon értékesíteni az ügyfélkörüknek. Mostanra közel 12,2 millió ügyfélnek kínálnak különféle lehetőségeket személyre szabva, amelyekre több mint 1500 bankfiók nyújt segítséget, és kiszolgálást a legspeciálisabb elektronikus megoldásokra hagyatkozva, valamint értékesítési ügynökeik és mobilbankáraik készséges munkájával.
2.
A hitelről általában
2.1.
A hitel fogalma
„A hitel szó a latin cedere szóból ered, ami annyit jelent hinni, megbízni és egy értéknek a jelenbeli hasznosítás céljára történő átengedést jelenti jövőbeni ellenszolgáltatásra támasztott igény fejében. A hitel feltételezi a hitel nyújtónak (a hitelezőnek) a hitelfelvevő
15
(akit az adósnak is szokás nevezni) teljesítőképessége (fizetőképességébe) illetve készségbe vetett bizalmát.”5 „A hitel nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben elválik egymástól. Az aktív bankügyletek keretében a bank pénzkihelyezést végez, így követelése keletkezik a hitelfelvevőkkel szemben. A gazdasági folyamatok zavartalanságát biztosítják a bankok azzal, hogy a passzív bankügyletek révén összegyűjtött pénzforrásaikból hiteleket nyújtanak. A hitel, tehát a bank aktív ügyleteihez, valamint a kereskedelmi bankok eszköz oldalához kapcsolódnak, a bank eszközök 60-70%-át is kitehetik.”6
2.2
A lakossági hitel típusai
A számlahitel egy szabadon felhasználható hiteltípus, ami a havi rendszerességgel számlákra érkező jövedelem 100-200%-át teszi ki, forint pénznemben. Ez az összeget általában 10 ezer és 2 millió Ft között lehet igényelni. Elengedhetetlen kritérium, hogy havi fix jövedelem bevételre van szükség saját bankszámlára utalva. A hitelkeretet bármilyen körülmények között igénybe vehető, továbbá a számlára érkező jóváírásokból a hiteltartozások automatikusan törlesztésre kerülnek. Ez a rulírozó hitel forma. A fogyasztási hiteleket több kategóriára elkülönülnek: A személyi kölcsön egy szabadon felhasználható hitel, amely 50 ezer és 10 millió Ft között vehető fel, akár forint vagy deviza alapon. A futamideje általában 0,5 és 10 év között datálható. A havi jövedelem mellett adótárs közreműködése is szükséges bizonyos esetekben, illetve életbiztosítás kötését is elrendelheti a pénzügyi intézmény (lásd bővebben a 2.8-as alfejezetben). Az áruhitel egy áru vagy termék, valamint tartós fogyasztási cikk vásárlására igényelhető hitel. Az igényelhető összeg 15 ezer és 2 millió Ft között terjed. Futamideje 0,5 és 4 év között lehet. Szintén feltétel a havi rendszeres jövedelem.
5 6
Michael North: Pénztörténeti lexikon 142. oldal (Perfekt kiadó, 1998) Gál Erzsébet: Hitelkérelem, Bankismeretek (Budapest, 2010) 16
Gépjárművásárlás céljából felvehető hitel a gépjárműhitel. Kizárólagosan 150 ezer Ft felett kapható, forintban vagy devizában. A futamidő 1-től 7 évig terjedhet. A hitel felvételéhez saját önerő hozzáadása szükséges, és a hitel fedezetét a gépjármű fogja biztosítani. Rövid futamidejű gyorskölcsön alatt újfent egy szabadon felhasználható hitelt értünk, melynek összege 30 és 220 ezer Ft között található. Futamideje 30-60 hét lehet. Mindenképpen előnyként szolgál, hogy nem szükséges kezes bevonása és fedezet garantálása. Törlesztése készpénzes vagy átutalásos formában történik. A hitelkártya is szabadon felhasználható, továbbá 50 ezer és 2 millió Ft közötti összegben, forintban vehető fel. Lejárata nincs, és az igényelhető kártya érvényességi ideje 1-3 év. Havi fix jövedelem a feltétele, és a hitelkeret kamatmentesen maximálisan 40-től 50 napig használható fel (lásd bővebben a 2.7-es alfejezetben). Ingatlancélú hitel és szabad felhasználású jelzáloghitel jellemzői: Államilag támogatott lakáscélú hitel célja, hogy megteremtse egy új lakás vásárlásának, építésének vagy már meglévő korszerűsítésének lehetőségét. Jogszabályi keretek között meghatározott kölcsön összege nem lehet több mint 10-12,5 millió forint. Felújításnál maximum 5 millió Ft felvétele lehetséges. Futamideje 1 és 30-35 év között mozog. Fontos ismertetője, hogy kamattámogatást élvező hitelről van szó, ami csak is a futamidő első 20 évére szólhat. A hitel fedezetének hátterében a mindenkori ingatlan áll. Életbiztosítás kötését itt is előírhatja az intézmény. Piaci feltételű lakáscélú hitelek az új és használt lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetve felújításához vehetőek fel. Forintban és devizában, 500 ezer és 50 millió Ft között igényelhető, melynek futamideje 1 és 30-35 év között található. A hitel fedezeteként az ingatlan szolgál. A felbecsült érték alapján a bank szabhatja meg a felvehető hitel maximális értékét. A bank életbiztosítás megkötését kezdeményezheti. Nem lakáscélú hitelek, melyek nem közvetlen lakáscélú ingatlanok építésére, vételezésére, felújítására, bővítésére és korszerűsítésére nyújtanak hiteltámogatást. Ezeken az ingatlanokon a különböző telkeket, üdülőket, illetve garázsokat, stb. értjük. A felvehető összeg 500 ezer és 100 millió Ft között lehetséges. A futamidő 1 és 35 év. Akárcsak a piaci feltételű lakáscélú hitel esetén, itt is a fedezetként kezelt ingatlan felbecsült értéke határozhatja meg a kiadható hitel nagyságát. Természetesen az intézmény itt is kötelezheti az életbiztosítás megkötését,
17
továbbá az ügyfél egyéni kérése alapján rögtön életbiztosítással együtt kérhető és igényelhető a hitel. A szabad felhasználású jelzáloghitel bármire felhasználható. 500 ezer és 100 millió forint között vehető fel, forint alapúan, melynek futamideje 1-től 25-30 évig tarthat (lásd bővebben a 2.6-os alfejezetben). A szabadon felhasználható hitelek közé soroljuk a megtakarítás fedezete melletti hitelt. Alapvetően már 50 ezer Ft felett kérhető, és maximum összegként a felajánlott fedezet értéke határozza meg, ami minden egyes intézmény által variálódhat. Forintban és devizában egyaránt igényelhető. Futamideje 12 és 60 hónap között van, de a hitel lejáratát erősen befolyásolja a felkínált fedezet lejárati ideje.
2.3
A devizahitel7
A devizahitel olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg: a magyarországi gyakorlat szerint jellemzően svájci frankban, euróban vagy japán jenben. Mind a hitel folyósítása, mind a törlesztése egy meghatározott devizában zajlódik le. A devizahitelezés, mint a finanszírozás formák egyik legaktuálisabb résztvevője szerepel a gazdasági életben, és a rá vonatkozó szabályozás miatt folyamatosan változó gazdasági események következnek be. Alapvetően meg kell különböztetnünk a devizahitel és a deviza alapú hitel fogalmakat egymástól. A devizahitel esetében a folyósítás a törlesztés is egyaránt devizában történik. A deviza alapú hiteleknél viszont csak a hitelösszeg és a törlesztőrészlet van devizában meghatározva, viszont a folyósítás és a törlesztés már egyöntetűen forint alapú. A pénznem korábban egyeduralkodóként az USA dollár volt, de ma sokkal nagyobb teret hódít az euró és a svájci frank. Mivel hiteltartozásunk és törlesztőrészletünk is devizában van nyilvántartva, értelemszerűen adja magát, hogy devizában van kialakult tarozásunk. Ezen hitelek kamatai sokkal 7
PSZÁF: A fogyasztókért: a devizahitelek (Budapest, 2008) 18
mérsékeltebbek, mint a forinté, ami abból következik, hogy a felsorolt devizáknál a piaci kamatok is alacsonyabbak a forint szintjénél. Természetesen rengeteg más tényező is közrejátszhat az érvényes ügyleti kamat mértékének alakulásában a már meglévő piaci mellett. 2009-ig ez a trend megfordult, mivel a forinthitelek sokkal kedvezőbb feltételeket tudtak felajánlani az ügyfelek részére, különös tekintettel a svájci frank alapú hiteleknél. Általános tendenciát képvisel, hogy hitelt forint alapon igénylünk, és az egyes bankoktól devizahitel esetén is forintban kapjuk meg az összeget, amelyet forintban is kell törleszteni. Léteznek olyan devizahitelek is, ahol a folyósítás és a törlesztés is devizában történik meg. Egyidejűleg párhuzamosan több bank is felkínálja azt a lehetőséget, hogy a devizahitelt az ügyfél személyes igényeinek megfelelően devizában vagy forintban folyósítsák vagy törlesszék. A bankok a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítják, ezért ez az összeg egy forintra való átváltást igényel. Ezt egy devizahiteli árfolyam alkalmazásával határozza meg, és úgy jár el a bank, mintha „megvásárolná” ezt a bizonyos devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. Ugyanezen folyamat fordított változata játszódik le a hitel törlesztésekor. Mikor a részletet forintban fizetjük, a bankok azt deviza eladási árfolyamon számítják át devizára. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a bank „eladta” volna számunkra a szükséges devizaösszeget a törlesztéshez. Ezen tranzakcióért bizonyos bank külön díjat is felszámol, amelyet átváltási vagy konverziós díjként szoktak nevezni. A vételi és az eladási árfolyam erősen eltérnek egymástól, mivel a vételi alacsonyabb az eladásihoz képest. A differencia mértéke változó, de számunkra mindig költségként lesz lekönyvelve. Az ingadozás a havi törlesztőket befolyásolja, ezáltal a teljes tartozás forintösszegére is hatással van. Ez kiváltképp megjelenik az előtörlesztés, a végtörlesztés, vagy a hitelkiváltás esetén. Minden hónapra ki van kalkulálva a havi törlesztő az annuitás szabálya szerint, így a kamatperióduson belül az adott devizában fix összeget képvisel. Az adott bank által kiadott devizakonverziós eladási árfolyam szabja meg, hogy azon a napon az aktuális tartozás mennyi forintot fog érni. Ingatlanfedezetű lakáscélú, szabad felhasználású hitelekre, és személyi kölcsönre is kínálnak devizahitelt, valamint ingatlanlízingre és gépjárműhitelre is. Fontos kiemelni, hogy az államilag támogatott lakáshiteleket és lakás-takarékpénztári kölcsönöket nem lehetséges devizahitelként folyósítani.
19
2.4
A forint-, és a devizahitelek vetélkedése
A hitelek a devizanem alapján forint-, és devizahitelekre szoktuk elhatárolni. Még a válság bekövetkezte előtt elég nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy a devizahitelek sokkal kedvezőbb feltételeket tudtak kínálni a forinthitelek által nyújtható lehetőségekhez képest. Ezt a helyzetet rögtön tudta igazolni, hogy a forinthitelek kamatrátái megemelkedtek. A svájci frank alapú hitelek még a legkedvezőtlenebb árfolyam mellett is sokkal előnyösebb feltételeket is tudtak nyújtani. A devizahitelek egyöntetű sikerének receptje tehát a tartósabban alacsonyabb kamatok jelentik a forinthitelek kamataihoz képest, mivel ezáltal a törlesztőrészlet is sokkal kedvezőbb visszafizetést kínál. A forint drasztikus árfolyamának gyengülése vezetett odáig, hogy a devizahitel
törlesztőrészlete
ugyanazon
szintet
megközelített,
mint
a
forinthitel
törlesztőrészlete. Magától értetődik a szituáció, hogy sokkal jobban megéri a devizahitel felvételének részleteiről alaposan tájékozódni, amikor a forint ilyen alacsony árfolyamot mutat. A forint árfolyamát több tényező alakíthatja, és az ingadozás gyakorlatilag mindig fenn áll. Természetesen a gyenge értéket mutató forinthoz képest az árfolyam vélhetőleg erősödni fog és csekély valószínűséggel romlás nem fog bekövetkezni. Ezáltal az alacsony forintárfolyam mellett a devizahitel törlesztőrészlete is sokkal esélyesebb a csökkenésre a növekedéssel szemben, de elképzelhető, hogy a stagnálás állapota is előfordulhat. „A devizahitelezés 2000-ben jelent meg a magyar háztartási piacon elsőként a gépjárműfinanszírozásban. A devizahitelek növekedését szinte teljese egészében ez a hiteltípus adta 2000-2003 között. A devizaalapú lakáshitelek az állami lakáshitel-támogatási program megszüntetéssel egyenértékű szigorítása után, 2004-től kezdtek elterjedni. Röviddel ezután, 2004-2005-ben megjelentek a szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek is, ami újabb lendületet adott a lakossági devizaadósság felépülésének. A devizahitel-állomány legnagyobb mértékű növekedése annak ellenére a 2006-2008 közötti időszakra tehető, hogy a jegybank számos alkalommal és fórumon felhívta a figyelmet a kapcsolódó kockázatokra. Az új
20
kibocsátásokon belül a devizahitelezés részaránya 2008 végére 80 százalékra emelkedett, sőt a jelzáloghiteleknél már 90 százalék fölé ugrott.”8 A Magyar Nemzeti Bank felmérései szerint a lakossági és egyéni vállalkozói banki kölcsönt felvett aránya mintegy kétharmad többségben van. Ezen kívül a devizahitelben lévő összegek 90 százaléka svájci frank alapúak, míg egy 7 százalék euróban denominált hitel. A válság hatására 2008 végétől a devizahitelek növekedése megtorpant, majd egy lassú mérséklődési folyamatot vett fel. A kormány a forinthitel felvételét ajánlotta, amely az erre vonatkozó, 2010-ben hozott rendeleteknek is sikerült alátámasztania. 2010 márciusától megszabták, hogy egy bizonyos ingatlanra milyen részarányban van lehetőség maximális hitelösszeget igényelni Euróban a piaci érték 60%-ig. Más devizanem esetén ez 45%-ot jelentett, illetve forint esetén 75%-ot. 2010. június 11-től egy másik rendelkezés lépett érvénybe. A devizahitelek igénylésénél a felvehető összeg maximum értékét határozták meg, valamint a jövedelmek és bevételek átfogóbb ellenőrzését. Euró alapúnál a havi törlesztőrészlet nem lehetett nagyobb a minden ügyfélre kiszabható hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, míg más devizahitelnél ez a ráta 60 százalékot tett ki. Az akkori pénzügyi szakemberek véleménye szerint a kormány célja elsődlegesen a hitelállomány összetételének alapos újraformálása volt, mivel hatalmas devizakitettség jellemezte a magyarországi állapotokat. 2010. július 1-től véget vetettek a jelzálogalapú devizahitelezésnek, vagyis már nem volt lehetőség bejegyeztetni a jelzálogjogot az ingatlanokra. Ez a szigorítás kizárólagosan lakáscélú és szabad felhasználású hitelek fajtáira terjedt ki. Következésképpen az ingatlanfedezet bevonás nélküli hitelek felvételére továbbra is van lehetőség mind svájci, mind euró alapon. A gépjármű-hitelezéssel kapcsolatosan is történtek radikális változtatások. Ez első komoly lépés a futamidő korlátozás lett, amely egy gépjármű vételezéséhez nyújtott hitel esetén nem lehet hosszabb periódus, mint 84 hónap. További intézkedések közé tartozott, hogy a forinthitel esetén a hitel nem haladhatja meg a gépjármú piaci értékének a 75%-át, euró esetén a 60%-át, illetve más devizánál a 45%-át. Pénzügyi lízing esetén az arányok 80%, 65% és 50% lettek. 8
Balázs Tamás - Nagy Márton: A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása MNB szemle 7. oldal (Budapest, 2010. október) 21
Alapvetően a fent említett szabályozások nem okoztak maradandó károkat a bankoknál, mivel a legtöbb pénzintézet már válság előtti időszakban elkezdte a szükséges óvintézkedéseket és feltételeket megszabni. A rendelkezések után teljes bizalommal a bankokra hagyták a saját, egyéni belső szabályozás kialakítását, melyeket rögzíteni is kellett.
2.5
A vállalkozói hitel típusai9
Nyitott hitelkeret esetén feltételez egy folyamatos és stabil hitelkapcsolatot az ügyféllel. Figyelmen kívül hagyja a korábban lezajlott hitelbírálást, és időszakos kérelem benyújtás alapján ad hitelt a bank. Fedezet nélkülözése mellett a hitelképesség nagyító alá kerül, miután a bank a szerződéskötés pillanatában kifejti a hitel maximális kihasználható időtartamát. A keret igénybe vétele után az ügyfelet tájékoztatják a limitált tartozás mértékéről, a használandó keret díjáról, illetve a lejáratának az idejéről. Az egyik legbiztonságosabb eljárás, mivel az intézmény csak a leghitelesebb adós felé tudja ezt a hitelfajtát garantálni. Egy bizonyos törlesztés végleges lebonyolítása végett a bank egy számára megállapított keret erejéig vehető fel a rulírozó hitel. Rengeteg hasonlóságot vélhetünk felfedezni a nyitott hitelkeret megoldással, annyi eltérést figyelembe véve, hogy egy tényleges hitelkeret kerül realizálásra. Futamideje 2-3 évig él. Ezt a hitelt az esetek többségében nagyobb vállalkozások igénylik, ahol a fennálló hitelviszony ideje alatt a forgóeszközök iránti kereslet állandóan módosul. A vállalatok forgótőkéjük kibővítésének céljából veszik igénybe a rövid lejárattal rendelkező áthidalási hitelt. Kockázat felmérésre fókuszál, továbbá vizsgálja, hogy a vállalkozás képes lesz-e megtéríteni az felvett hitel összegét, figyelembe véve a cég likviditását, és a leendő pénzügyi helyzetét. Ez ügyből kifolyólag 2-3 évre visszatekintően a pénzügyi mérleget és eredménykimutatást vizsgálják át. A hitelkérelem átvétele után egy bonitásvizsgálatot, azaz fizetőképességet vizsgálnak. Ha ez sikeresnek bizonyul, akkor a bank az igényelt összegre az elegendő szabad hitelkeret megléte után ráterheli azt. Ellenkező kerethiány esetében, teljes körű kockázat-felmérést hajtanak végre, vagy garanciát igényelnek. Ezután nagy esély lesz egy hitel-előterjesztésre, amelynek elfogadása után kivitelezhető a hitelszerződés. 9
http://nyfgtfk.atw.hu/felev4/vpu/Tetelsor%20kidolgozva.doc 22
A forgótőke hitelt a vállalkozások egy felélénkülési procedúra kapcsán vehetik fel, ahol is a rövidebb lejáratú felszerelési és berendezési tárgyak vételezése a cél. Differenciát kell tenni a tartós és átmeneti eszköz iránti kereslet között. Értelemszerűen egy időtálló eszközt tartósabb alapból, míg egy rövidebbet egy átmeneti forrásból érdemes támogatni. Kisebb terjeszkedésű, de annál nagyobb kockázattal rendelkező vállalkozások igénylik főleg ezt a hitelt, főként az említett forgóeszközök beszerzésével kapcsolatosan. Fedezetként a készlet és a vevőállomány szolgál. Ez egy hosszú lejáratú hitelként minősül. A beruházási hitel a hosszú lejárattal rendelkező hitelek közé tartozik. Egy magasabb rangú és kaliberű beruházási cél, valamint elképzelés teljes körű eléréséhez nyújt kölcsöntőkét. Ez alatt érthetünk egy egyszerű berendezés beszerzését, vagy éppen egy piaci részesedést, de akár egy teljes vállalkozás profilját átalakító kezdeményezést is. Ezt az utolsó hatalmas változást szokták projektfinanszírozásnak is nevezni, amely alatt egy teljesen új objektum vételezése is megvalósulhat. Több mint egy bank beavatását hitelkérelem szempontjából hívunk szindikált hitelezésnek. Akkor van erre feltétlen szükség, ha a rendelkezésre álló tőke csekélynek bizonyul és egy bank nagy kockázatnak minősíti a beruházást. Közép-, és hosszú lejáratra lehet igényelni. A bankok egymás között a hitelkockázatot vizsgálják, előre jelezve, hogy a befektetendő projekt milyen sikereket arathat a közeljövőre tekintve, van-e egyáltalán bármilyen értelme is hitelt folyósítani a vállalkozásnak. Rövid lejárat esetén a bankok nagyobb kockázattal kalkulálnak, az ingadozó kamatlábak miatt a hiteleseknek jelentősebb ráfordítással kell majd elszámolni.
2.6
A szabad felhasználású jelzálog-, és a lakáshitel
Szabad felhasználású jelzáloghitel felvételét csak abban az esetben lehet igényelni, ha egy bármilyen jellegű jelzálog a tulajdonukban van. Ez esetben bank felé egy biztosítékot fog képezni. Az árfolyamkockázat vállalás teljes szinten való elkerülését a forint alap garantálja, mely a jelenlegi gazdasági helyzet ösztönzött. Abszolút kiaknázható lehetőséget nyújt egy cég alapításának kezdeményezéséhez, lakás-, vagy házfelújításhoz, nyaraláshoz, vagy bármilyen egyéb jellegű tartozások kiegyenlítéséhez. A banki intézmények a hitel felhasználásának valódi okát nem szokták firtatni. Példaként lehet említeni egy autóvásárlást, de akár egy esküvő finanszírozást is. A gyorshitel néven is elterjedt hiteltípus méltó a nevéhez, hiszen pár 23
héten belül hozzáférést is tudunk nyerni. A futamidő, ahogyan az igényelhető összeg is bankonként más és más lehet. 10 A lakáshitelt kizárólagosan lakáscéllal lehet felvenni. E hitelt a nevünkön még nem lévő lakásra tudjuk felhasználni. Egyaránt forint és deviza alapú lehet, de a bankok az árfolyamkockázatok miatt szintén a forint alapúkat ösztönzik. Az intézetek számos szempontot is megvizsgálnak a hitelnyújtás előtt. Többek között a lakás adás-vételi szerződését, az ingatlan értékbecslővel felbecsült értékét (amint a mindenkori tulajdonosnak kell megtéríteni), továbbá a lakás földrajzi elhelyezkedését. A túlságosan alacsony ingatlan árakkal rendelkező településeknek az intézetek nem szolgáltathatnak hitelt, mivel sokkal nagyobb kockázatot kellene felvállalniuk. A hitelezett tőkét nem tudnák a bankok
visszakapni,
mivel
képtelenség lenne
eladni
a
lakást
a
törlesztőrészlet
fizetésképtelensége miatt. Egyéb feltétel még a jövedelemigazolás, illetve a munkáltatói igazolás, vállalkozóknál az 1 évnél hosszabban működő cégek. Az igényelhető hitel mennyiségét és a törlesztőrészletet egy kapacitásszámítási módszerrel végzik el. Több információval rendelkező adathalmazt ellenőriznek, hogy valóban képes lesz az ügyfél a havi törlesztés kiegyenlítésére. Ilyen adatok például a rendszeresen érkező havi jövedelem, a háztartásban található gyerekek száma, és egyéb kifizetésre váró hitelek. Egy minimálbérből élőnek nagyon kevés esélyt lát arra a bank, hogy egy jelentősebb hitelt fel tudjon venni. Ha mégis élhetne a lehetőséggel, a havi törlesztés kismértéke miatt sokáig kellene a részleteket egyenlíteni.11
2.7
A folyószámlahitel és a hitelkártya lényege
Hirtelen
bekövetkező
készpénzhiány
kezelésre
nyújt
segítséget
a
lakossági
bankszámlához köthető folyószámlahitel. Lényeges tulajdonsággal képviselteti magát ez a hiteltípus, mert bankszámla túlterhelhető, amit a folyószámlahitel szerződésben lefektetett, személyre szabott hitelkeret engedélyezni tud. Fedezetként a jóváírás tételei állnak, továbbá kezes bevonása nélkül is felvehető. Felhasználhatósági szempontból kötetlenséget biztosít, 10 11
http://www.egyedi-ajandekok.info/01-szabad-felhasznalasu-hitel.html http://www.egyedi-ajandekok.info/01-lakashitel.html 24
anélkül, hogy megosztanánk a teljesítendő és elérendő céljainkat. Egyösszegű vagy részletekben történő törlesztés lehetőségé is kínálja, amely a jóváírási forgalom állandó bevonásával zajlódik. A hitelkeret a futamidő végéig mindig használható, és folytonosan újratöltődik. Nincs konkrét futamidő, ellenben a bank alkalomadtán felülvizsgálást végezhet el. Variábilis kamattal vehető fel a hitel, és számos intézménynél a ki nem használt értékek után egy bizonyos rendelkezésre tartási díjat kell megtéríteni. A többi fogyasztási hitelhez képest a folyószámlahitel kamata sokkal kisebb értékeket mutat. Jobb esetben a hitelintézetek üzletszabályzata közli a leendő ügyfelekkel a részletes igénylési kritériumokat, illetve a kamatokra és egyéb költségekre vonatkozó feltételeket. Ilyenek például a kezelési költségek, a hitelbírálati díjak, a rendelkezésre tartási jutalékok. A hitelkártya kifejezés egy bármilyen bankintézmény által kiadott kártyatípus, amely egy bizonyos hitelkeretig, azaz limitig bezárólag lehetőség van különböző produktumok és egyéb szolgáltatások igénybevételére. Nem kötelező a teljes tartozást egyenlíteni, de ellenkező esetben a kamat felszámolás elkerülhetetlen lesz. A bankok többsége jellemzően nyújt egy türelmi időintervallumot, ami általában 30 és 45 nap között szokott lenni. Ez alatt az időszak alatt kamatmentesen használható a hitelkártya. Ez a fajta hitel készpénzfelvételre nem ösztönző hatású, mert magas díj párosul hozzá, és rögtön a felvétel után a kamat rászámítás folyamata el is indul, teljesen elvonatkoztatva a türelmi időtől. A hitelkártya megkönnyíti a vásárlási szokásokat a bankkártyához képest, legyen az akár személyesen egy nagyobb áruházban vagy akár az otthon, az Internet segítségével. A kártya szerencsétlen elvesztésének bekövetkezése után a bankok szinte azonnal jóvá tudják írni a jogtalan használatot. 12
12
http://hitel.besthungary.hu/hitelkartya/hitelkartya-fogalma.html 25
2.8
A jelzáloghitel és a személyi kölcsön ismertetése
„A jelzáloghitel egy olyan hitel, amikor a bank egy ingatlan vagy ingóság fedezete, biztosítéka mellett nyújt hitelt az adósnak.”13 Mind szabad felhasználásra, mind valamilyen konkrét elérendő megvalósításra értelmezhetjük a jelzáloghiteleket. Kizárólagosan a fedezet mértéké szabhat gátat a felvenni kívánt összegnek, mivel ezt a hiteltípust jellemzi a legmagasabban felvehető összeg lehetősége. A futamidő rendszerint minimum 8 évtől indul, de akár több 10 évre is kiterjedhet. Az ingatlan tulajdonosa igényelheti a hitelt, bizonyítva fizetésre való kötelezettségét, hogy a bank nem fizetés esetén árverezésre viheti a szóban forgó ingatlant. Ezzel is elősegíti azt, hogy visszajusson az ügylet által kihelyezett pénzhez. Ebből kifolyólag a jelzáloghitelek a fedezet összeg 50 és 70%-nak az erejéig felelnek meg. A bank mindössze arra az ingatlan felé szabja ki a jelzálog értékét, amely házra vagy lakásra a hitel igényelve lett, valamint arra a személyre, aki be vannak jelentve a szóban forgó ingatlanba. Ezek alapján két megkülönböztethető jelzálogtípusról beszélhetünk: Az általános vagy célhoz nem kötött jelzáloghitelt az ingatlan szerepe mindössze a biztosítékot tölti be, és az igényelt hitelt az ügyfél szabadon kezelheti. Ezt a hitelt a fedezeti összeg 30%-ig tudja a bank garantálni. A lakáscélú jelzáloghitel szinte megegyezik a lakáshitel több szempontjával is. A fentebb említett lakásvásárláson, lakóházépítésen, bővítésen, felújításon, vagy akár korszerűsítésen kívül realizálható egy telekvételezés, illetve egy lakáscsere is. Ez egy bizonyos szintig a megszerzésre váró ingatlan finanszírozását is tudja kezelni. Az ügylet fajtát figyelembe véve a következőkre van szükség a megvalósításhoz: lakás-, és telekvásárlási jelzáloghitelt adásvételi szerződéssel, építéssel kapcsolatos lakáskölcsönt megalapozott építési engedéllyel, míg a felújítást és egyéb korszerűsítést pedig a munkákat összefoglaló költségvetéssel kezdhető el.
13
http://lakashitel.gini.hu/jelzaloghitel/ 26
A személyi kölcsön fogalmát a következőképpen is meglehet közelíteni: „Szabad felhasználású hitel, melynek feltétele illetve fedezete általában az adós jövedelme, illetve jövedelmének meghatározott folyószámlára történő rendszeres utalása. A havi törlesztő részlet nem lehet magasabb a nettó jövedelem egy meghatározott százalékánál.”14 A bankok alapvetően hatalmas választékot tudnak biztosítani többféle személyi kölcsön konstrukció közül. A magyar társadalmat a mai napig a mértéktelen fogyasztás jellemez a megtakarítással szemben. Ehhez közrejátszik a „laikus” pénzügyi hozzáértés, valamint a tartósan alacsonynak ítélt reáljövedelmek is. Arról nem is beszélve, hogy a különböző marketingszakemberek úgy alakítják ki a kölcsönök feltételeit, hogy egy kialakult „tévhit” alapján az emberek a mindent rejtő megoldást lássanak ebben a hitelfajtában. Az igényelhető kölcsönök feltételei intézményenként különbözőek lehetnek, de mindegyik hasonló felépítéssel rendelkezik. Természetesen forint és deviza alapban is lehet igényelni, mint ahogyan az a lakáshiteleknél már említve volt. Futamidőt tekintve a 72 hónapos a legelterjedtebb, mivel ennél hosszabb futamidőre a bankok nem igazán szoktak már adni. Mivel szabad felhasználású, ezért nem tartozik közvetlen a bankokra, hogy ezt a bizonyos összeget mire is szeretné az ügyfél felhasználni. Ezt azonban meg kell fizetni. Egyéb alapkritériumok a 3 hónapnál nem régebbi bejelentett munkahely, minimálbér, állandó lakhely, valamint az állandó lakcímhez tartozó, kiegyenlített közüzemi számla. Ezek hiányában a bank teljes mértékben elutasíthatja az ügyfél személy kölcsön iránti kérését. 15 Érdemes a teljes hiteldíj-mutató, azaz THM fogalmát tisztázni a következő szekcióra való tekintettel: „A teljes hiteldíj-mutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A teljes hiteldíj-mutató a 3 hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsönök esetében irányadó. A teljes hiteldíj-mutató különböző ajánlatok összehasonlítására, az ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál. Számítása során a pénzügyi intézménynek a hitellel kapcsolatos – kamaton túli egyéb – költségeket is be kell számítania
14 15
http://www.kpjcredit.hu/hitel-fogalmak/szemelyi-kolcson-fogyasztasi-hitel http://szemelyi-kolcson-info.blogspot.com/2008/10/szemlyi-klcsnk-bsg-zavara.html 27
(kezelési költség, érték-megállapítási díj, hitelkeret beállítási jutalék. ügyintézési díj), ezért az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában.”16 Személyi kölcsönöknél ez a mutató olyan 20 és 25% között szokott lenni, de egy kiegészített verzió akár már a 35-40%-ot is elérheti. Kisebb kalkulálás elvégzése után hamar rádöbbenhet az ügyfél, hogy a futamidő lejáratához közeledve a kamatokat hozzáadva a kölcsön akár a duplájára is növekedhet. Gyakorlatilag a szó legszorosabb értelmében erre „fizetünk” rá, választva annak a lehetőséget, hogy arra használjuk fel a kölcsönt, amire szeretnénk. Létezik ezen a kölcsönön belül, egy bizonyos kishitelek komponense, amiknek hihetetlen magas THM értéket produkálnak (300-400%!). Ezeknek az ismérve, hogy pár százezres kölcsönöket jelent, féléves futamidővel, hetente lezajlódó törlesztéssel. Bizonyos pénzügyi szolgáltató intézmények kínálatában lehet felfedezni ezeket a kölcsön összeállításokat.
Az OTP Bank Nyrt. devizában is igényelhető hitelei
3.
Ebben a részben három, az OTP Bank által felvehető hiteltípust fogok részletesen elemezni. A korábbiakban már egy rövid, tömör leírást kaphattunk a következőkben sorra kerülő hitelekről, a legalapvetőbb jellemzésektől kezdve egészen az igénylési folyamat végéig.
3.1.
A személyi kölcsön17
Személyi kölcsönt gyakorlatilag egyénre szabott kérvény alapján tud a bank adni természetes személynek. Ezt a „fogyasztóknak nyújtott hitelről” szóló 2009. évi CLXII. törvény szabályozza. A minimum a 21. életévét betöltött ügyfél kérheti, és a futamidő bármelyik szakaszában, vagy már az igénylés pillanatában a 70. életév betöltötte, akkor a bank egyéb fedezet közreműködését kérheti. Ez a garancia lehet egy adóstársa bevonása is, aki szintén a futamidő lejártának közeledtével a 70 éves kort nem érte el. 16
Az OTP Bank Nyrt. belső használatos fogalomtára Az OTP Bank Nyrt. aktuális, személyi kölcsönre vonatkozó üzletszabályzata (2011. 08. 01től) 17
28
A felvehető összegek forint alap esetén 100 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet, míg euro alap esetén ez az érték 300 ezer és 5 millió forint között igényelhető. A futamidő 13 és 84 hónap között található, míg forintban fix termék esetén ez az idő 24 és 84 hónap között lehet. Mindkettő a hitelbírálat függvényében dől el, hogy hozzá lehet-e jutni a kölcsönhöz. Az intézmény és az ügyfél között egy kölcsönjogviszony alakul ki, amely egy írásos szerződésben is le lesz jegyezve, ami az ügylettel kapcsolatos kritériumokat, a felek jogaikat, és az alap-, és mellékkötelezettségeiket tartalmazza. Ide tartozik még a kölcsön visszatérítési kötelezettség is, amely a szerződés valamennyi aláírójára és résztvevőjére egyaránt érvényes, mint például az adós melletti lehetséges adóstárs. Mindenkinek fennállnak a feltételetek, viszont ha egyvalaki egyenlíti a kölcsönt, akkor teljesen megszűnik a tartozás, bármennyi személyt is érintett [Ptk. 337. § (1) bekezdés]. Az intézmény a kollektívségre hagyatkozva akár a konkrét adóstól, akár pedig az összes szerződésben lévő ügyféltől egyszerre is visszaigényelheti az összeget. Az ügyfelek felé a tisztességes magatartást a magatartási kódex tartalmazza (lásd a 4. fejezetet). A kódex elérhető a Pénzügyi Szervezetek Felügyeletének, valamint az OTP Bank Nyrt. saját honlapján is. A hitelt felvevő személy köteles a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a hiteldíjat folyamatosan megtéríteni, amit kiegészít az ügylettel járó kamatok, a kiegészítő költségek, valamint a hitelkeret beállítási jutalékok. Ezek mind az OTP Bank Nyrt. személyi kölcsönre vonatkozó hirdetményei részletesen is tartalmazzák. A hitelkeret beállítási jutalék kiindulópontja a szerződésben meghatározott induló összeg, amely deviza alapon felszámításkor devizában van, kiegyenlítése az átutaláskor pedig a jelenlegi OTP által meghatározott vételi árfolyamon történik. Az egyszeri kezelési költség újfent a felvett összeg alapján van megállítva. Deviza esetén szintén a devizai alap dominál. Egyszeri vagy havi a kezelés, amely utóbbi változó mértékű. Szintén kiszámítandó tételek közé soroljuk a késedelmi kamatokat és a teljes hiteldíj mutatót, amely részletes számolását szintén az üzletszabályzat sorai tartalmazzák. Az ügyfélnek lehetősége van az előzetes hitelbírálat kiváltságára a kölcsön érdeklődésénél vagy konkrét felvevésénél. Amennyiben pozitív elbírálás megy végbe, úgy a bank egy előzetes ajánlatot tud biztosítani. A szerződést elősegítő kritériumokat a bank egy „Általános tájékoztató” keretein belül közli az ügyfél számára az általa megadott adatok alapján, amely 29
rögtön az előminősítés után következik. Az eddigi információk alapján 10 napra van szükség, hogy egy újabb igénylés beadás mellett, a kölcsönhöz való jutás folytatódni tudjon. Ha bármilyen dokumentum vagy okirat beszerzésre szorulna, akkor azt az ügyfél ebben a 10 napban hiánytalanul pótolhatja. Kizárólag ez után indulhat el a tényleges elbírálás, hogy az ügyfél megkaphatja-e ezt a bizonyos személyi kölcsönt. Az OTP Bank egy kiegészítő biztosítási szolgáltatást is nyújt leendő személyi kölcsönnel rendelkező ügyfelei számára. Amennyiben 2010. július 16-ig bezárólag létrejött a kölcsönszerződés, a továbbiakban a bank haláleseti és 51%-ot meghaladó mértékű balesetből eredő rokkantsági kockázati biztosítást nyújt. A biztosítások egy havi törlesztésű rendszerrel is kérhetők a kölcsönök mellé. Ezt csak is a kölcsön adósa igényelheti, amennyiben minden feltételnek eleget tesz, amik többek között a csatlakozási nyilatkozat is magába foglal. Természetesen itt is egy havi díjat kell állandóan fizetni. Az igényléshez szükséges űrlapokhoz személyesen a bankfiókokban, illetve az Internet való letöltés segítségével lehet hozzájutni. A felvételhez szükséges folyamat szintén bármelyik fiókban elindítható. A feltételeket az ügyfélforgalom számára elérhető helyeken megtalálható üzletszabályzatok és hirdetmények biztosítják. A kölcsön folyósítása az adós minden szükséges feltétel teljesítése után tud csak elindulni. Ilyenek többek között a fizetendő díj, a költség, a kamat fizetése, az okiratok és okmányok eredeti és hitelesített másolt példányai, valamint a kölcsönszerződés ügyfél által aláírt példánya. A folyósítás a banknál lévő lakossági bankszámlára lehetséges. A deviza alapú személyi kölcsön átutalása forintban megy végbe, amely összeget a folyósítás napján, a bank deviza árfolyamán szabja meg. Az utalás után a kamatok és az egyéb költségek devizában lesznek tovább számolva. 2010. március 1-től létrejött szerződések esetén az adósnak a kölcsönszerződés létrejöttétől egészen a szerződéskötés napjáig elállási jogával élhet, ami 14 napra jogosítja fel a lehetséges teljes, írásban történő megszüntetésig. Az intézmény ezt jogerősen véli, ha ezen időn belül ajánlott küldeményként megérkezik hozzájuk. Több adós esetén bárki élhet ezzel a lehetőséggel. Amennyiben már a kölcsönt átutalták, a kölcsönszerződést díjmentesen meg lehet szüntetni a szerződéskötéstől eltelt szintén 14 napon belül.
30
Ez után az adónak maximum 30 napja van arra, hogy csak is egyösszegben a felvett kölcsönt visszafizesse, hozzá számítva az addig felgyülemlett, napi számítású üzleti kamatokat is. A törlesztő határidejét mind a bank, mind az ügyfél megadhatja. Ha az esedékesség munkaszüneti napra esik, akkor értelemszerűen a következő munkanap lesz érvényben. Egyedi törlesztést az ügyfél intézhet az intézménynél vezetett lakossági bankszámláról, más banknál lévő bankszámláról, valamint személyes pénztári befizetéssel. A részletek mindenekelőtt a költségekkel, a díjakkal, a kamatokkal és a tőkerészletekkel együtt kerülnek elszámolásra a Ptk. 293. §-a szerint. A tájékoztatás féléves, és 1 éves elszámolásban értesíti az adóst. A 2010. június 11-től létrejött szerződések után az ügyfél részére a bank kivonatot adhat ki a tartozásról egy táblázat keretein belül teljesen ingyen és bérmentve. Az utolsó részletig felhalmozott mindegy egyéb díj, vagy kamat egy összegben kell majd kifizetni. Ha bármilyen okokból kifolyólag a szerződés előbb jár le, mint ahogyan az rögzítve lett, akkor egy ügyintézési, és egy szerződésmódosítási díjat kell megfizetnie. Deviza alapú kölcsön esetén ezeket nem kell egyenlíteni. Ha esetleg részlettúlfizetés következne be, akkor azt a bank a következő részlet rendezéséhez tartozónak nyilvánítja, amire nincs kamattérítés. Késedelmes teljesítés fennállásakor késedelmi kamatot kell az adósnak kifizetnie. Ha viszont a tőketartozás késedelme következik be, akkor az általános érvényű hiteldíjat kell megtéríteni, kiegészítve a késedelmi időszakban keletkezett kamatértékkel, amit a Ptk. 301. § (3) bekezdése részletez. Taglalja, hogy a „kamatmérték együttes összegének megfelelő mértékű, de legalább a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező nagyságú késedelmi kamatot tartozik megfizetni az adós.” Ha az ügyfél nem teljesíti a fizetési feladatot az esedékesség napján, akkor a bank a törlesztő minél hamarabbi rendezés reményében felszólító levelet küld az adósnak, továbbá telefonon is utolérheti. Nem reagálás esetén a bank rögtön megszűntetheti a szerződést. Következő lépés a jogi következmények továbbítása az ügyfél felé. Ezekért a tevékenységekért további költségek terhelik az adóst, még a felszólító levél kiküldésért is. A kölcsönszerződés teljes megszűnéséig mindkét fél egyöntetű érvénye szükséges. Írásbeli nyilatkozattal, 30 napos felmondási idővel joga van mindenféle ürügy nélkül az egyik félnek a másik felé intézve a szerződés felbontásához.
31
A bank rögtön lezárhatja a szerződést és igényelheti az egyösszegű visszatérítést a következő esetekben: -
ha az ügyfél akármelyik kritériumnak nem tud eleget tenni
-
nem a tényeknek megfelelő információk ad át az intézetnek
-
nem jelezte a szerződésesben más pénzintézeteknél lévő személyi kölcsön ügyletét.
A Ptk. 525. §-a a következő azonnali visszafizetésre való feltételek határozza meg: -
ha a szerződésben leírt és elérendő célra való költségek nem lesznek elegendőek vagy
bármi másra költi a bizonyos cél helyett -
ha a fedezet értéke idővel csökkent, és nem hajlandóak kipótolni még felszólító levél
után sem -
ha jelentősen romlik az ügyfél anyagi háttere és veszélyezteti a visszafizetést vagy
teljesen hitelképtelen lesz -
ha a konkrét összeg kiállításánál szintén valótlant adatok állít, és ez által szabályozza a
kölcsön összegét -
ha az ügyfél fedezetével és egyéb mással kapcsolatos ellenőrzést szabotálja, illetve ha
megtagadja az adattok közlésével kapcsolatos előírást Amint a szerződés lejár vagy felmondásra kerül, a fennmaradó hátralékok egyösszegben minden további nélkül rendezni kell a bank felé.
3.2.
A lakáshitel és a szabad felhasználású jelzáloghitel18
A következőkben az OTP Bank Nyrt. által igényelhető lakáshitelek és szabad felhasználású hitelekről lesz szó, amiknek általánosságban azonos feltételű, kérelmi, folyósítási rendszer tartozik, így ezért egy témakörben lettek elhelyezve. Ezt a két hitelfajtát is csak természetes személyek vehetik használatba egyaránt forint és deviza alapúan. Forint alapúan, amelyhez fedezetként az ingatlan is felajánlható, minimum 500 ezer forinttól 40 millió forintig terjedhet ki. Feltétel, hogy a jövedelem legalább 3 hónapja
18
Az OTB Bank Nyrt. aktuális, szabad felhasználású jelzálog típusú hitelekre vonatkozó üzletszabályzata (2011. 09. 29-től) 32
az OTP banknál vezetett lakossági folyó-, vagy bankszámlára érkezzen, és a hitel összege maximuma a fizetőképességtől és az ingatlan hitelbiztosítéki értékének nagyságától függjön, ami a 100 millió forintot nem haladhatja meg. A futamidő minimum 6 év, maximum 25 év lehet a hitelbírálat függvényében. Az ügyfélforgalom számára elérhető helyeken fellelhető nyomtatványokon lehet igényelni őket. Az elbíráláshoz újfent mellékelni kell hiánytalanul a termékbrosúrákon és hirdetőanyagokban is megtalálható okmányokat és dokumentumokat, hogy a hitelbírálás el tudjon kezdődni. A hitelfelvételre és a támogatásokra irányuló kérvényt az erre jogosultsággal rendelkező pontok igényelhetnek a lakás és szabad felhasználású hitelezéssel is foglalkozó OTP-s fiókokban is kérhető: -
az értékesítési partner székhelye, irodája,
-
a hitel célja szerint (vásárolni, korszerűsíteni, felújítani kívánt ingatlan helye),
-
a fedezetül felajánlott ingatlan helye,
-
a hiteligénylők állandó lakcíme,
-
a hiteligénylők munkahelye szerint.
A kérelem csak is a banki tiltólistán nem található leendő adósok számára elérhető, és a háttérben megtalálható szükséges ingatlanfedezet szükségeltetik hozzá. Továbbá a hitelképességi alkalmatosságot a Központi Hitelinformációs Rendszerből, azaz a KHR-ből kell az ügyféllel kapcsolatos adatokat lekérdezni. Aki bármilyen elengedhetetlen információt elhallgat, vagy nem a valóságnak megfelelőt állít, valamint a felvett hitelt nem az eredeti céloknak megfelelően használja fel, akkor az erre vonatkozó jogszabályok lépnek érvénybe. A hitelszerződés azonnal felbontásra kerül és a Ptk. 232. §-a szerint azonnal a teljes kölcsön összegét vissza kell téríteni az addig felszámolt kamatokkal együtt. Támogatást élvező személyek közé soroljuk a következőket: -
a magyar állampolgárokat és azokat, akiket ez a jog illet meg
-
a szabad mozgás és tartózkodás joggal élő személyeket, akik a szabad mozgást és a
három hónapon túlmenő tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja (a 2007. évi I. törvény alapján), valamint bejelentett lakóhellyel rendelkezik (a 1992. évi LXVI. törvény alapján)
33
-
ha egy harmadik országbeli állampolgár bevándorolt vagy letelepedett jogával él (a
2007. évi II. törvény szerint) -
ugyanez az előbb rendelet vonatkozik a hontalanokra is, ha rendelkeznek ezzel a
bizonyos joggal A következő támogatásokat különítjük el az OTP által (lásd bővebben az üzletszabályzatban): -
lakásépítési kedvezmény
-
megelőlegező kölcsön
-
akadálymentesítési támogatás
-
fiatalok otthonteremtési támogatása
-
kiegészítő kamattámogatás
-
lakóház-felújítási támogatás
Azonban 2009 júliusától nem lehet igénylést már benyújtani a lakásépítési kedvezményre, a fiatalok
otthonteremtési
kamattámogatásával
támogatására,
nyújtott
a
kölcsönökre,
jelzáloglevéllel a
kiegészítő
finanszírozott
hitelek
kamattámogatással
nyújtott
kölcsönökre, valamint a megelőlegező kölcsönre. Az utólagosan megfogant gyermekek utáni lakásépítési
kedvezmény,
továbbá
az
utólagos
otthonteremtési
támogatás,
és
az
akadálymentesítési támogatás továbbra is kérhető. A közvetlen támogatásokat, ami alatt a lakásépítési kedvezményt és az otthonteremtési támogatást értjük, kizárólag nagykorú személy, illetve a 16 évnél idősebb, tartós nevelés alá vettet fiatalkorú személy kérhet. Feltétel, hogy nincs állandó lakáshasználati joga semmilyen egyéb hozzátartozójának sem, vagy erre irányuló folyamat, legyen szó akár egy bérleti jogról. A Ptk. 685. § b pontja szerint csak akkor lehet még a támogatást kérni lakásvásárlásnál, ha az eladó az lakásvevőnek maximum közeli hozzátartozója, nem pedig élettársi viszont folytató személy. Lakástulajdonnak van nyilvántartva a különböző üzleti és gazdasági tevékenységet folytató cégek által használt lakás is, valamint a rendeltetési céltól hosszú távon teljesen eltérők is. Ezekről hiteles formában, írásban kötelesek nyilatkozatot tenni a bank felé. Azon személyek is élvezhetik a közvetlen támogatásokat, akik bármely családtagjaival együtt közös tulajdonban van a lakás fele, illetve a lakás lebontását a helyi önkormányzat elrendelte, valamint a lakást haszonélvezőként kezeli a tulajdonos egy több mint 2 éves öröklés után. Amennyiben a nem magyar állampolgár igényelné a támogatásokat, akkor a következők alapján kell eljárnia: 34
-
A hitelintézet számára bemutatásra szorul a származási országban lévő hatóság által
kiállított okirat és annak a hiteles magyar fordítása, amely igazolja, hogy sem az ügyfélnek, sem más hozzátartozójának nincs az adott országban lakástulajdon. -
Írásban nyilatkozik, hogy a támogatással az építeni, vásárolni, vagy bővíteni kívánt
lakás a lakóhelyét fogja képezni a termőföldről szóló törvény alapján. Kizárólag akkor méltányolható egy lakás iránti igény, ha az építésre vagy vásárlásra váró lakás szobáinak száma, és a lakással járó építés jellegű költségek és a vételár a jogszabályban meghatározott mérték alsó határát képezi, és nem haladja túl a felső határt sem a családtagok létszámának arányával. Három vagy több gyerekkel rendelkező család esetén minden plusz személy után a lakásigény mérték alsó határa fél lakószobával, de maximum három lakószobáig növekedhet, míg a felső határ csak eggyel. Ilyenkor a kalkulálásnál kettő darab fél lakószoba egynek minősül. A kérelem meghatározásánál egy gyermektelen fiatal párnál maximum két születendő gyereket, míg a már egy gyermekkel rendelkezők egy születendő gyereket kell számításba venni. Fiatal párnak minősülnek azok, akik a szerződés megkötéséig egyikük sem tölti be a 40 éves kort. Feltétel, hogy a hitelt az építési költségekre vagy a vételár megfizetésére kell majd fordítaniuk. A személyi kölcsönhöz hasonlóan a hitelképesség vizsgálata is hasonló procedúrával zajlik. Itt is kritérium, hogy ha a 70. életévét az igénylésig betölti egy vagy több igénylő, akkor további fedezetet kíván bevonni a bank. Továbbá igazolni kell a rendszeres jövedelmet, nyugdíj, valamint a hitel iránti igénylést a bank egyedi bírálattal dönti el. Ez alapján, ha úgy kívánja a helyzet, további kötelezett bevonását kérheti az intézet. A bank az építéshez, vásárláshoz a saját rendelkezésre álló eszközöket is figyelembe veszi. Ilyenek például a készpénz, a lakáscélú megtakarítások, az építkezéseken elvégzett munka, és a meglévő építési anyag. Hitelt csak is a Magyarország területén megtalálható és fedezetként tökéletes célt szolgáló ingatlanra ad, amely értékbecslésre és érték-megállapításra kerül majd. Meghatározott díjakat kell majd fizetni a becslésért, akárcsak az ügyleti kamatokból származó költségekre is (bővebben tájékoztatást az ügyfélszabályzat tartalmaz). A kölcsön folyósítása átutalással történik, feltételezve, hogy fedezetként állandó biztosítékot nyújt a rá megkötött ingatlan. A kölcsönösszeg felett bármelyik adóstárs rendelkezni tud. A kölcsön törlesztésnél, ha devizában van nyilvántartva a kölcsönünk, akkor az ebben az azonos 35
devizanemben is kell teljesen törleszteni. A havi törlesztőt a bank a folyósított hitel összeg, a hirdetmény szerinti költségek, valamint az intézet által megállapított maximális törlesztési idő alapján számítja ki. A szerződés azonnali hatályú felmondása is hasonlóan zajlik, mint azt a személyi kölcsön résznél is taglalva volt. Kivételt képez, hogy itt főszerepben a fedezeti ingatlan van, amely bármely esetben, ha veszélyezteti a fedezeti jellegét, a szerződés azonnal megszűnik (például vagyonérték csökkenés vagy egy biztosítás hiány bekövetkezte). A rögzített árfolyamon való végtörlesztés pontos feltételeit az üzletszabályzat részletesen leírja, és az aktualitásának köszönhetően lett az üzletszabályzat újra reformálva.
4.
A felelős hitelezés előtérbe helyezése
A szakdolgozat eme része a körültekintő hitelezéssel fog foglalkozni, miszerint milyen alapfeltételekre és ismeretekre is van szükség, hogy a magyarországi társadalom tagjai a lehető legkörültekintőbben tudjanak a hitelkonstrukciók között mérlegelni. Ha valaki meghallja a hitel szót, rögtön mindenféle negatív töltetű gondolat kezdi átjárni a fejét és a lehető legrosszabbakra tud gondolni. Ezért is vezette be a magatartási kódexet a legtöbb bankintézet, így a legnagyobb bank, az OTP Bank Nyrt. is. Lényege, hogy mindenről tájékoztatást tudjon kapni a leendő ügyfél, legyen az a hitellel kapcsolatos kockázatok összessége, vagy éppen egy konkrét igénylési folyamat. A kezdeményezést Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet tette meg. „2010. január 1. napján hatályba lépett a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex. A csatlakozó intézmények e naptól kötelesek a Kódex rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülése mellett folytatni hitelezési (pénzügyi lízing) tevékenységüket a lakosság körében. A Kódex értelmében a Felügyelet folyamatosan ellenőrzi a Kódex rendelkezéseinek betartását és ennek során tett megállapításai alapján kialakított minősítéseit közzéteszi honlapján.”19
19
http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/magatartasi_kodex 36
Nézzük meg, hogy részletesebben mit is tartalmaz pontosan a magatartási kódex:20 Alapvető célja, hogy a hitelfelvevők és a hitelezők közötti bizalmatlanságot csökkentse. A hitelezők biztosítják, hogy a lakosság számára egy átlátható és felelős magatartást fognak tanúsítani, amely az egész hitelkapcsolatot felkarolja elejétől a végéig. A hitelezők garanciát vállalnak a kódexben található pontokra, továbbá betartják a következő alapelvek, amelyek elengedhetetlenek a bizalomépítéshez. a transzparencia elve: a lakossági hitelezés terén teljes körű magától érthetőséget,
-
valamint átláthatóságot kell biztosítani az alapvető adatokhoz és tájékoztatásokhoz; a szabályszerűség elve: a hitelezők kizárólag a jogszabályoknak eleget tevő regulákat
-
alkalmaznak a sikeres hitelezés érdekében; a szimmetria elve: ez esetben a hitelezők vállalják, hogy ha az ügyfelét mostoha
-
körülmények érik a fizetendő kamat, díj vagy költség terén, akkor azt egyoldalúan kezeli, mindaddig, ameddig az ügyfél számára sokkal jobb körülmények alakulnak ki és az előnyére fordítják ezeket kalkulálásokat. A hitelezők elismerik a kódex tartalmát, amelyet a PSZÁF ellenőriz és felügyel. Továbbá közé tehetik a csatlakozásra nem hajlandóak névsorát, valamint a kialakult minősítéseket a saját honlapjára is felrakhatja, amely az említett ellenőrzések után készülhet. Nem hátráltatva a piaci versengést, a hitelezők a legkorrektebb piacon szerzett tapasztalataik alapján kívánnak az ügyfelek elé tárni a felajánlható lehetőségeket, ezzel is fejlesztve a magyar gazdaság bizonyos szegmenseit, nem mellőzve az erkölcsi értékeket. A kódex szignálói elismerik, hogy kereskedelemben szerzett jártasságukkal a fogyasztó ügyleti
döntései
szabályozzák,
továbbá
az
általános
szerződési
feltételeket
az
üzletszabályzatban hitelesítve kihirdetik. Erről a „tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat tilalmáról” szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezik. A kódex érvényessége teret hódít a lakossági hitelezési profillal rendelkező pénzügyi intézmények körében, amelyek alatt a következőket kell érteni: a kereskedelmi bankokat; a jelzálog-hitelintézeteket; lakás-takarékpénztárakat; a takarék-, és hitelszövetkezeteket, a fióktelepet és a pénzügyi vállalkozásokat (többek között ide soroljuk a lízing-, és faktorcégeket is); illetve a hiteltermékeket kínáló biztosítókat és a nyugdíjpénztárakat is. 20
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Magatartas_kodex.pdf 37
Értelemszerűen ezek leányvállalataira is kiterjedt a kódex hatálya. A „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról” szóló 1996. CXII. törvény értelmében vállalniuk kell továbbá, hogy a fogyasztók felé végzett hitelezéssel kapcsolatos munkájuk során a rendeleteket pontról pontra betartják. A velük együtt dolgozó ügynökökkel és külső kapcsolattartókkal is betartatják ezeket a szabályokat, amit egy szerződésben rögzítenek is. A kódex a lakossági hitelezéssel kapcsolatos pontokat határozza meg: -
A felelős hitelezés általános normáit
-
A szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit
-
A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó
szabályokat -
Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat
-
Végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit
4.1.
Az általános normák
„A hitelezők maradéktalanul betartják a felelős hitelezés elveit, különös tekintettel arra, hogy a nyújtott hitelek egyik forrása betéteseik náluk elhelyezett betéte. Szem előtt tartják, hogy a felelős hitelezés a hitelező és az ügyfél részéről is kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A hitelezők a tájékoztatás, az ügyféllel történő kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az ügyfeleiket a felelős döntés meghozatalában. A hitelezők eljárásaik során nemcsak a hitelek kihelyezésére törekednek, hanem céljuknak tekintik az ügyfél hosszú távú megtartását, a hitel sikeres visszafizetését is.”21 A hitelezés elbírálása alatt az intézeteket nem hagyják figyelmen kívül az igénylőkkel kapcsolatos kvalitásokat, amik alapján mérlegelik, hogy az ügyfelek meg tudnak-e felelni a hitelengedélyezési folyamatnak, továbbá nagyító alá veszik a szerződésszerű visszafizetés reális megközelítését is. Nagyon csekély részben adnak az intézetek olyan hitelt, amelyre nincs jövedelem ellenőrzés.
21
Idézet a Magatartási kódex a felelős hitelezés általános normái részből 38
A transzparencia jegyében a személyes igényeknek és elképzeléseknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat, kritériumokat és szerződés pontokat állítanak össze a leendő adósoknak. Egy olyan fogyasztói magatartás lép érvénybe, amely egy logikus és tematikus informálódásra épül, és bizonyos szituációkban a legaprólékosabb és a legmegfontoltabb lépéseket teszi meg. Ezek az intézkedések párhuzamosak a kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel. Az adósokat támogatják abban, hogy az elhatározásaiknak megfelelő terjedelmesebb periódusra tudjanak kalkulálásokat végezni. A szerződés létrejötte előtt a hitelezők azt is garantálják, hogy az ügyfeleknek közvetlenül a termékkiválasztás után az abból származó kockázatokra is felhívják a figyelmüket, és részletes tájékoztatást kapnak. Kiemelik a törlesztőrészletek emelkedéséből származó veszélyeket is. Nem utolsó sorban az ügyfelek felé nagyfokú kooperációt, alkalmazkodást, valamint humánus viselkedést kell kínálniuk.
4.2.
A szerződéskötés előtti alapelvek
Az intézetek a lakossági hitelezéssel kapcsolatos kínálatuk értékesítése során kijelentették, hogy amint a kódex hatálya elkezdődik, akkor rá 6 hónapon belül bekapcsolódik „az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről” (2001/193/EK) szóló ajánláshoz, amit követően rögtön az ebben található elméleti pontokat a gyakorlatba is áthelyezik. Az ügyfelek részére lehetőséget biztosítanak a különböző kondíciókat tartalmazó termékek közötti egybevetésére. Figyelembe kell venni a háztartás teherbírási képességét, valamint az abban élők vagyoni állapotát, esetleg a felhalmozódott adósságokat. A segítséghez ajánlják a PSZÁF fogyasztóvédelemhez kapcsolódó honlapját a linkelési lehetőségekkel, illetve az azon megtalálható termékinformációkat, összehasonlító kalkulátori, és háztartási költségvetést kiszámoló programokat. Igyekeznek közérthetően az ismereteket továbbadni, személyes kontaktus esetén pedig az írásos információkat szóbeli segítségnyújtással kísérni, valamint a szakkifejezéseket ügyfél centrikussá tenni.
39
Az ügynököknek és a külső kapcsolattartóknak mindig elegendő mennyiségű ügyfél tájékoztatóval kell rendelkezniük. Ezeket az előírásoknak megfelelően alkalomadtán ellenőrzésre is kerülnek, hogy a tájékoztatás milyen arányban tudható sikeresnek. Az ügyintézők a lehető legalaposabb és legaktuálisabb felkészültséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére, hogy azok pontos, korrekt és naprakész információkhoz jussanak. A
hiteligényléssel
kapcsolatosan
mindenféleképpen
a
Központi
Hitelinformációs
Rendszerben (KHR) kell adatokat szerezni arról, hogy a leendő ügyfelek nem szerepelnek-e ebben, mivel nem indokolt költségeket vonzana. Ellenkező esetben, ha előfordulna egy ilyen eshetőség, akkor ez a hitelkérelemtől való tiltást is maga után vonhatja. Érdemes ezt mellőzve évente egy adatlekérést igényelni, amit minél hamarabb közölnek az ügyféllel. Az olyan kombinált hitelkonstrukciókra, amelyekhez hozzátartozik egy megtakarítást elősegítő termék vagy szolgáltatás (például egy biztosítás), kockázati szempontból különös jelentőséggel hívják fel a hitelesek figyelmét. Legfőképpen arra, hogy a megtakarításukkal egy kisebb hozam megjelenése esetén nem biztos, hogy fedezni tudják a törlesztést. Amennyiben értékbecslés is kiszámolásra kerül, annak minden költségét a hitelfelvevő téríti meg, ami alkalmat nyit arra, hogy az üzleti titkokat mellőző részeket közelebbről szemrevételezze. Ha a hitelhez állami kamattámogatás vagy állami kezesség kapcsolódik, akkor minden ehhez kötődő információról részletesen tájékoztatják a hiteligénylőt. Ide tartoznak többek között a kamatok, a kezelési költségek, az igénylés feltételei, vagy éppen a nem visszafizetésből adódó jogi következmények. Az információ átadást tanúsító közlemények megírása során a hitelezők figyelnek, hogy az adósok akarata beazonosítható legyen, és az ebből készült másolatot megkapják. Ezek csak akkor hitelesek, ha az ügyfél meg tudja jelölni, hogy melyekhez adja a hozzájárulását. Egészen a szerződéskötési procedúra előtt írásban értesíteni kell az ügyfeleket, hogy lehetőségük van a költségmentes felbontásra. Továbbá alkalmat adnak a deviza alapú hitelnél a devizában történő egyösszegű törlesztésre is. Külön felhívják a közreműködök figyelmét arra, hogy a netán indítványozott követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként nem szerepelhetnek.
40
4.3.
A szerződési feltételek az egyoldalú módosításához
A kamatok, a költségek és a díjak egyoldalú módosítási szabályait fixálják az Árazási Elvek. Az üzleti titkokat is tartalmazó elvek nem publikusak, de a PSZÁF segítségét igénybe véve hozzá lehet jutni. Az 1 évnél rövidebb futamidejű hiteleknél a megállapodás kritériumait az intézmény egyoldalúan nem fogja modifikálni. A szimmetria elvre hagyatkozva jóváhagyják a költségekkel kapcsolatos pozitív irányú alakulást. A transzparencia elve szerint viszont a deviza alapú hitelek átutalása és kiegyenlítése kapcsán használt aktuális árfolyamot és a Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyamától való differenciát visszamenőleg is közzéteszik. „A pénzügyi intézmény egyoldalúan jogosult a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben a kamat-, illetve költség-, és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, amennyiben az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak.”22 Az OK-lista rögtön a kamatváltoztatásból fakadó egyoldalú alakításáról kezd taglalni. Amennyiben a jogi környezet modifikálódik, akkor a hitelező működésére vonatkozó jogszabályok módosítására fog koncentrálni, ami a jegybanki rendelkezésre is kiterjed. Továbbá a tevékenységhez köthető közterheket, mint az adót is érintve lesz, csak úgy, mint a kötelező életbiztosítási összeg is. Ha a pénzpiac által kínált feltételek, valamint a makrogazdasági környezet változik, akkor a következő tényezőkkel kell számolni, amik az intézetek forrásköltségeit érintik: -
a Magyarország hitelbesorolásának változása,
-
az országkockázati hitelbesorolásának változása,
-
a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo-, és betéti kamatlábak változása,
-
a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása,
-
A Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék
egymáshoz képest történő elmozdulása,
22
Idézet a Magatartási kódex a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok részből 41
-
a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve
kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, -
valamint a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása történhet meg.
A hitelfelvevőnek a kockázatokról kialakult negatív szubjektív megítélését igyekeznek szétoszlatni. Ha az adós egy teljesen másik kockázati osztályba sorolandó az erre vonatkozó szabályzatok alapján, akkor ezt a váltást egy értékvesztés és a kockázati felár mennyiségének módosulása követi. Ugyanezek vonatkoznak az azonos kockázattal rendelkező ügyletekre is. Ezek után kamatemelést sem kezdeményeznek azoknál az ügyfeleknél, akik rendszeresen teljesítik a szerződésben foglaltakat és a futamidőből sem csúsztak ki a törlesztés szempontjából. A kölcsönöknél vagy az ingatlanfedezeteknél a minimum 10%-os változás jelent kamatváltozást. A hitelintézeteknél, ami egyéb ráfordításokat és tarifákat illet, évente maximum a Központi Statisztikai Hivatal által bejelentett átlagos évi infláció mennyiségével emeltetik. Ha egy erőteljes pénz-, és tőkepiaci zűrzavar következne be, akkor ideiglenesen egyoldalúlag módosítanák a költségeket. Az ilyen lépéseket természetesen a hitelezők nyilvánossá teszik.
4.4.
Az ügyfelek fizetési nehézségeiknél betartandó eljárások
Ha bármikor az ügyfeleknek a kiegyenlítéssel kapcsolatos problémák merülnének fel, akkor a hitelezők átmeneti megoldást alakítanak ki (amely a hitelek átszervezése, vagy akár a törlesztési intervallum kitolása). Ezekről a megoldásokról készséggel értesítik a rászorulókat egy erre vonatkozó hírlevélben. A cél az, hogy minél több választási lehetőséget mutassanak be az ügyfélnek, ezzel is elkerülve az azonnali elutasítás lehetőségét. A deviza alapú hiteleknél a forintra való átváltás mellett engedélyezik a devizában való egyösszegű törlesztést, továbbá a hitelkiváltást is.
42
4.5.
A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó magatartási elvek
Mindkét fél javát szolgálja, ha időben tudomásul veszi a fizetési késedelem bekövetkezését. A hitelfelvevő szemszögéből azért lehet veszélyes ez az állapot, mert egyrészt szabályozhatja a hitelképességet, másrészt viszont a saját otthona elhagyását is kockára teszi az ügyfél. A hitelintézetnek pedig azért fontos, mert így nehézkessé válik a törlesztőrészlet beszedése. Amint a késedelembe beleesik az ügyfél, az intézetek a belső szabályzatnak megfelelően írásban, vagy telefonon keresztül kontaktusba lépnek vele, hogy akár azonnali eredményre is tudjanak jutni a felmerült probléma kezelésében. Amennyiben sikerült a kapcsolatfelvétel, és az ügyfélnek megfelel a kívánt megoldás, akkor igyekeznek megvalósítani a felhalmozott hátralék kifizetését. Ellenőrzésre kerül az ügyfél jelenlegi likviditása és az eddig tapasztalt fizetési fegyelem is. Az írásban való megkeresésben többek között ezeket a meghatározott pontokat írja elő a magatartási kódex: -
a teljes fennálló tartozás összegét,
-
a fizetendő kamatot, a késedelmi kamatot, és a nemfizetés során a kamatteher
folyamatos növekedését, -
és a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokat, illetve az
ingatlan lehetséges elvesztését, -
valamint az ügyfél számára bemutatandó magatartás várható jogkövetkezményeit.
-
tartalmazó szerződésben biztosítják az ügyfélnek. Az értékesítés publikusan zajlik.
Amint az értékesítés lezajlott, egy bizonyos határidőn belül elszámolnak az adóssal, a bevétellel kapcsolatosan. Amint aláírták a felek a kódexet, a rá következő két éven belül felülvizsgálatra kerülhet, ha jogszabályváltozás, vagy gazdasági és piaci körülmények fordulata következne be. Mindenféleképpen a PSZÁF vagy a Magyar Bankszövetség kezdeményezheti ezt. A magatartási kódex elengedhetetlen részévé vált napjainkban a hitelfelvevő társadalomnak, hiszen az igénylők és a hitelezők egyaránt biztosítva vannak a felelős hitelezés és a tisztességes magatartás szempontjából. Védelmet biztosít a bankoknak, hogy ügyfeleiket 43
körültekintően tudják megválasztani, és a hitelfelvevőknek, a korrekt ügyintézés során. Alapvetően a magatartási kódex korábban történő bevezetése lehetővé tette volna a napjainkban fennálló túlzott eladósodottság visszaszorítását (akár a devizahitelek esetében is).
5.
A gazdasági világválság hatása a hitelesekre
Jelen fejezet a 2008 őszén elindult és lavinaként elsöprő gazdasági válságról lesz szó, különös tekintettel, hogy miként érintette a hiteleseket magyarországi viszonylatban.
5.1.
A válság kialakulása és kezdete
A 2008-ban bekövetkezett gazdasági-, és pénzügyi világválság az 1929-es válság óta a legnagyobb jelentőséggel bíró, az egész világra kiterjedő eseménysorozat. Kiindulási pontja az amerikai jelzáloghitel válság volt. A hitelpiac egyre nagyobb szélesedése miatt a hitelt nyújtó bankok a másodrendű adósok felé kezdtek fókuszálni, akik alapesetben nem folyamodtak volna hiteligényléshez. Az Egyesült Államokban az elmúlt évek folyamán a pénzintézetek számottevő hitelbírálat nélkül adtak kölcsönt a magánszemélyeknek. Ezt a terjeszkedést az Egyesült Államok jegybankja is jóváhagyta, mivel segített egy minimális szinten tartani a jegybanki alapkamatot, és ez által sokkal jutányosabb áron lehetett hozzájutni a hitelekhez. Az USA bankjainak a figyelem hiányát az is képezte, hogy teljesen ki hagyták a számításból, hogy a hitelfelvevők nem lesznek képesek megtéríteni a felvett hitelek összegét. További inspirációt nyújtott, hogy az ingatlanok értéke az egekig szökött, és erre építkeztek a többi hitelkonstrukciók is. Kizárólagosan ez a tendencia addig tudott működni, amíg ezek a bizonyos ingatlanárak emelkedtek. A rendszer összedőlése akkor kezdődött el, amikor az ingatlanárak zuhanni kezdtek. Ebből fakadóan az USA gazdasága lelassult, ezáltal 2006-tól egyre több hitel „dőlt be”, ami kihatott természetesen az ingatlanárakra. Az ingatlanirodák egymás után zártak be, akik magukkal rántották a bankokat is. Az amerikai jelzáloghitel válság az első egyik leggrandiózusabb áldozata a KB Home ingatlanfejlesztő cég volt, 44
amelyet 2007 utolsó negyedévében 773 millió dollár veszteség ért. Az USA második legnagyobb bankjának nyeresége 95%-kal redukálódott a negyedik negyedévben az egy évvel ezelőtti helyzethez képest.23 A válság első jelei Európa területén 2007 augusztusában jelentkeztek. Magyarországon a Lehman Brothers bukása után (amely a negyedik legkiterjedtebb amerikai kereskedelmi bank volt), 2008 októberétől fejlődött ki egy mély, a pénzügyi rendszer megbénulásával együtt járó válság, amelyet súlyos hanyatlás követett. A forint árfolyamának mozgását, valamint a magyar tőzsdét is beleértve, a hazai belső műveletek mellett elég nagymértékben befolyásolták a nagy külföldi befektetési társaságok. Az egyetemleges pénzügyi optimizmus időszakában úgy lehet megítélni a helyzetet, hogy a „feltörekvő piacokon”, mint például Ázsiában, vagy Közép-Európában sokkal jobban megéri befektetni a Nyugat-Európai vagy az USA piacokhoz képest, mert itt nagyobb haszonra lehet szert tenni. Ennek fényében a külföldi befektetők előszeretettel vételeztek forintot vagy magyar államkötvényt, hiszen arra körülbelül 8-10%-os kamatot tudtak kapni, ellenben az amerikai állampapírokkal, ahol csak olyan 2-3%-ot.24 Mindennél fontosabb volt a biztonság, vagyis a befektetők a fejlett államok papírjait veszik meg, ezáltal sem a forintbetéteket, sem a magyar állampapírokat nem favorizálták, sőt minél hamarabb azon vannak, hogy túladjanak rajtuk. Ezzel viszont együtt jár, hogy a forinteszközöket sokan próbálják eladni, és ezzel párhuzamosan a kínálat növekedésével csökkeni fog a forint ára. A csökkenő kereslet és a hitelekből származó hiány, azóta is érzékenyen érinti az autóipart, amely Magyarországon az egyik ipari húzóágazat. Ez visszavezethető arra a tényre, hogy a magyar autóipar elég magas hitellel tevékenykedik, továbbá az autók jelentős részét is hitelre veszik fel. Az Egyesült Államok 2008-as év októberének évesített és szezonálisan igazított értékesítéseinek az adatai 10,56 millió darab gépkocsi eladásról számolnak be, ez egy nagyfokú, 34%-os csökkenés a 2007-es adatokhoz képest. Az autógyárak többsége, több hétre
23
A válság eredete és kiszélesedése. Gazdasági folyamatok az Egyesült Államoktól Európáig. Banai Ádám - Király Júlia - Nagy Márton: Az aranykor vége Magyarországon. „Külföldi” és „lokális” bankok - válság előtt és válság után. Közgazdasági Szemle LVII. évf., 2010. február 105-131. oldal 24
45
vagy akár végleg is leállíthatja a gyártási folyamatokat. Az USA a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagból 17,4 milliárd dollárt az autószektorba pumpál.25
5.2.
A lakossági hitelezés magyar viszonylatban a válság jegyében26
A 2008 szeptemberében bekövetkező válságig kedvező körülmények között lehetett hitelt igényelni, ami nem csak a hiteleseknek, hanem az államnak is jó üzlet volt. Konkrétan az állam is támogatta a lakossági devizahitelek igénylését, annak reményében, hogy rövid időn belül az euró lesz Magyarországon törvényes fizetőeszköze, és ez által a kamatok is euróban kerülnek majd visszafizetésre. A bankok nagyon jutányos kritériumokkal kínálták a rövid-, és hosszú lejáratú lakossági hiteleiket, amelyeket a lakosság elsősorban autó, bútor, háztartási gép vásárlására, lakás-, telek-, és családi ház megvételére, valamint az utóbbi építésére igényeltek. Ott kezdődött a gond, hogy a bankokkal kapcsolatban álló ügynökök nagyon egyoldalúan informálták az ügyfeleket. Kizárólag a hitelt felvevő szempontjából előnyös részeket emeltek ki, viszont az együtt vele járó hátrányokat háttérbe szorították. A szerződési feltételek a hitelintézet egyoldalú szerződésmódosítását is magában foglalta. Amint a válság megérkezett a hazánkba, egyre nőtt a munkanélküliek száma. Ha bármilyen hitellel is rendelkeztek (például devizahitellel), akkor nem tudtak a bank felé törlesztéssel és kamatfizetéssel élni. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a bankok egyoldalú kamatot és a törlesztőrészletet emeltek. Arról nem is beszélve, hogy a hitelintézetek a banki ügyintézés díjainak emelkedését, és még a banki ügyintézők béremelésével járó költségeket is egyoldalúan a hitelesre zúdították. Ezen lakossági hiteleket a bankok ingatlanjelzáloggal garantálták. Magyarországon ma körülbelül 1,4 millió jelzáloghitel szerződés van nyilvántartva, amelynek hozzávetőlegesen a fele deviza alapú. Továbbá 716 ezer hitelszerződésnél a hiteles több mint 90 napos havi
25
Balázs Tamás - Nagy Márton: A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása. MNB Szemle 2010. október) 26 Prugberger Tamás - Nagy Zoltán: A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák 46
törlesztéssel van elmaradásban, ami feljogosíthatta a bankot, hogy kezdeményezzen végrehajtást az ingatlanra, a jelzálog aktuális fedezetére. 2009 első félévében megközelítőleg 6000 kilakoltatással lehetett számolni. Július folyamán, olyan szinten felgyorsult a folyamat, hogy ez alatt az egy hónap alatt a duplájára nőtt ez a szám az előző fél év adatihoz képest.27 A bankok a törlesztőrészletei hatalmas méreteket öltöttek, és ezt azzal indokolták, hogy a bankközi kamatok és a biztosítási díjak a válság okozta események miatt növekedtek ilyen szintre. A bankok érezve az ajtón kopogtató válságot, a biztosítókkal a hitelbedőlési veszélyekre magas költség fejében biztosítási szerződést kötöttek egymással, amelynek kiadásait teljes mértékben szintén a hitelt igénylőkre rótták ki. Figyelembe véve, hogy a bankok zömében hosszú lejáratú lakossági hiteleket nyújtanak, fedezetként a válság tetőzése előtt az anyabankjaiktól kedvezményesen vettek fel rövid lejáratú devizaforrásokat. A kettő különbözetéből a hitelintézetek jelentős bevétellel kalkuláltak. Ez a számolás azonban csak az ő érdekkörükben volt jelen, és így a vele járó kockázatokat nekik kellett volna viselni. Ezeket a bizonyos „ügyleteket” az ügyfelektől teljesen szeparáltan bonyolították le. Az ebből adódó többletköltségek az ügyfélre való áthárítása hibás és a kölcsönügyletek koordinálása a bevált általános gyakorlatoktól teljesen ellentétes. A lakossági hitelezésénél nem szabad eltekinteni attól, hogy fogyasztói hitelekről beszélünk, amely európai uniós normaként 1989 óta irányelv rendezett, amelyet a német jog is implementált. A magyar jog alacsonyabb jogforrásokra szeparálta, és hiányokkal teli formában beékelte a magyar jogrendszerbe. Az irányelv taglalta, hogy ha a hitelt igénylő fogyasztóként van elkönyvelve, akkor kártérítési fizetés illeti. Ez további kamatfizetés alóli mentesülést garantált, ami mellett felbonthatja a szerződést akkor, ha az igényelt összeget még a lejárat előtt visszatéríti. Az elv nagyfokú felelősséggel terheli a bankokat, hogy csak olyan ügyfeleknek adhatnak ki hitelt, akik ténylegesen hitelképesek. A 2008/48/EK irányelv tartalmazza már ezt az alapelvet is, ami a 2009. évi CLXII. törvénybe is beépítettek. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság tényeire, és a Magyarországon kialakult helyzetre való tekintettel számomra egyértelműen körvonalazódik, hogy felelősségre vonhatóak lehetnének a bankok és az állam. Véleményem szerint az adósságspirált korlátok közé lehetett 27
Papp Emilia: Állami mentőöv lakáshiteleseknek. HVG 2009. december 19. sz. 47
volna szorítani, ha időben felmérjük a problémákat, látjuk a felmerülő gondokat és előre kidolgozott megoldásrendszer áll a fogyasztók és a pénzintézetek rendelkezésére. Sajnos már túl késő keresni a megoldásokat a lakosság körében az eladósodott hitelesek (főként a deviza hitelt felvevők) megsegítése tekintetében.
5.3.
A devizahitelesek gondjainak kiindulása a Magyar Nemzeti Bank álláspontja
alapján28
Ebben a szekcióban a devizahitelesek eladósodottságáról van szó. A következő publikáláson keresztül lesz bemutatva, hogy tulajdonképpen milyen okokra is lehet visszavezetni a lakosság deviza eladósodását a Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint. A társadalomban ez a hatalmas méreteket öltő probléma egyre nagyobb szerepet kezdett játszani Magyarországon. A cikket az MTI tette közzé 2011. november elején. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és Simor András jelenlegi elnök közös véleményére jutottak abban a kérdésben, hogy a lakossági deviza eladósodás hatalmas növekedést a jegybank sem tudta volna megakadályozni. A Parlament a 2002 és 2010 között vizsgált időszakban az eladósodási okokat próbálta feltárni. Járai Zsigmond az előző kormány és az akkori PSZÁF vezetőség gyakorlatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a devizahitel állományok lehetséges megemelkedését is okozta. Simor András a hajdani forintkamatokra hivatkozott, amik előnyössé tették a devizahitellel kapcsolatosan ajánlatokat a lakosság számára. Járai hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetközi Valutalap és más nemzetközi szervezetek is, valamint a svájci jegybank elnöke is számos alkalommal utalt erre a lehetséges problémára. Megerősítette, hogy 2004 környékén kezdett a deviza alapú eladósodás egyre nagyobb szerepet játszani, amely napjainkra elég nagy gazdasági és társadalmi nehézségeket alakított ki. Az előző kormány alatt a kedvező lakáshitel-támogatási rendszer leállítása is 28
http://www.mon.hu/devizahitelek-miert-engedtek-a-lakossag-deviza-eladosodasat/1830309 48
hozzásegítette a helyzet romlásához országunkat. 2002-től nem túl előnyös gazdaságpolitikát folytattak, amely hozzájárult az euró késői bevezetéséhez. A bankintézetek fejük fölött elsősorban a haszonmaximalizálás és a nyereséges bevétel lebegett. Sok magas beosztású vezető nem akart a helyzettel azonosulni, akár érdekből sem. A tény viszont az volt, hogy ez a gyors léptekben növekvő adósság egy százalékponttal megemelte a GDP-t, amely növekmény a 2005-ös és 2006-os időszak között jelentkezett. Az MNB ex-elnöke kijelentette, hogy ezt a devizahitelezéssel kapcsolatos procedúrát a külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek kezdeményezték a minél nagyobb bevétel érdekében. Ez azért is volt lehetséges nyereségszerzési megoldás, mert még a komolyabb banki szakemberek sem láttak ebben a lehetőségben semmilyen rizikófaktort. A bankok közül elsőnként a CIB Bank indítványozta ezt a folyamatot, de legnagyobb aktivitást az osztrák tulajdonban lévő Erste és Raiffeisen Bank mutatott. Ennek eredményeként a magyar tulajdonban lévő bankok is beszálltak ebbe a „versenybe” és el kezdték követni a többi bank példáját. Járai kiemelte, hogy kizárólag a Citibank tudott ellenállást tanúsítani, és ki vonta magát ebből az egész folyamatrendszerből. A bank vezetője akkori állítása szerint leszűrte a külföldön szerzett tapasztalatok alapján a konzekvenciákat, és nem volt hajlandó ezt magyarországi berkekben megint megkísérelni. A bankok próbáltak a lehető legjobban visszaélni azzal a helyzettel, hogy a magyarországi lakosság nem túl jártas a pénzügyek terén és azok mélyrehatóbb ismeretiben. Egy svájci frank alapú hitelszerződéses nem tudhatja előre, hogy a törlesztőrészletek visszafizetésénél milyen is lesz az aktuális frank árfolyam. Egy hozzávetőleges árfolyamkockázat eltörlését okozhatta volna az euró minél hamarabbi bevezetése – fűzte hozzá az egykori MNB elnök. Simor András 2007-es hivatalba lépése óta az MNB többek között figyelemfelhívással és rendeletekre vonatkozó javaslattétellel szerették volna elérni a devizahitelek gyors felvételét. Szabályozást csak is a kormány és az Országgyűlés kezdeményezhet, mivel a jegybanknak erre nincsenek megfelelő jogosultságai és eszközei. Simor nem értett egyet Járai álláspontjával. Tény, hogy a nagyfokú devizahitelezés 2010 júniusára mérséklődött Magyarországon, de ez nem az előző kormány intézkedéseinek köszönhető. Az MNB több lehetőséggel is élt, de végül a jegybank által kezdeményezett szabályozási javaslat által 2009ben létrejött egy kormányrendelet, amely 2010 folyamán két lépcsőben indult meg. 49
A devizahitelezés, mint probléma a szomszédos országok gazdasági életét is megnehezíteni. Ezekben az országokban szabályozási eszközökkel sokat nem tudtak tenni, így maximum a devizahitel állományt tudták csak visszaszorítani – jegyezte meg az MNB elnöke. Hozzátette, hogy kizárólag csak azon országok élvezhették az alacsony mértékű devizahitelezést, ahol az alacsony inflációs ráták mellé alacsony kamatok jártak. Magyarországon a költségvetés nagyon expanzív lett, ami a forintkamatok növekedését eredményezte.
Az
alacsony
kamatoknak
köszönhetően
népszerűséget
élveztek
a
devizahitelek. Simor szerint a Közép-Kelet-Európai országok közül csak Csehország és Szlovákia „büszkélkedett” a 0%-os devizahiteles rátával, mivel e két ország inflációja meglehetősen kis mértéket mutat. A költségvetési hiányt nem hagyták eluralkodni, és a lakosság nagyfokú bizalmat tudott szavazni a hazai valutájuknak. A magyarországi vonatkozásban a devizahitelezés fellendülését félig meddig külső tényezők befolyásolására vezeti vissza az MNB elnöke. A kínálati oldalon még a válság bekövetkezése előtt bővelkedés volt a világ pénzügyi piacain, a likviditás terén. A külföldi tulajdonú bankok közép-kelet-európai leánypénzintézetei kézenfekvően alacsony devizakamatok kíséretével tudtak hitelt nyújtani az igénylők számára. A keresleti oldalon a lakossági oldalról megközelítve a devizahitel kamatjainak alacsonysága lendítette előre a devizahitelezést, mivel kedvezőbb rátát biztosítottak a forintkamatokhoz képest, és így a különbözet is kimutatható volt. Az egykori és a mostani jegybank elnök is ugyanúgy látta, hogy esetlegesen a jegybank megnövelhette volna devizakölcsönök igénylése után a képzett tartalék rátát, de ezt valószínű a külföldi tulajdonú bankok egy a határokon átnyúló szolgáltatással kijátszhatták volna.
5.4.
A lakossági hitelállomány-változás hazánkban a válságot követően napjainkig29
A következőkben az összességben vett lakossági hitelek kerülnek vizsgálatra, hogy miként is alakultak tényszerű, statisztikai szempontból. A lakossági hitelállomány 29
http://www.hirekpecs.hu/?p=29382 50
késedelembe való zuhanása 2011. második negyedévében megnövekedett Magyarországon. A hitelek aránya június végére 11,6%-ra emelkedett a tavalyi 8,7%-hoz képest. A változások hátterében a munkanélküliségi ráta, valamint a jövőben egyre nagyobb teret hódító frank árfolyam áll. A Magyar Nemzeti Bank szeptember elején több adatelemzést is felállított és elemzett a lakossági hitelekkel kapcsolatosan. A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek összege a második negyedévében 798 milliárd forintról 912 milliárd forintra ugrott, ami egy 14,3%-os negyedévi változást jelent. Ezzel szemben a 90 napon belül késedelmes lakossági hitelek egy „csekélyebb” gyarapodást eredményeztek, 1206 milliárd forintról 1262 milliárd forintra. Ez egy 4,6%-os negyedévi emelkedést magyaráz meg. A késedelem nélküliek mutatták a legkisebb növekményt, 7598 milliárdról 7861 milliárdra forintos értékben, negyedévre 1,7%. Mindenféleképpen le kell szögezni, hogy az adatokat nagyban befolyásolja a frank árfolyam. (lásd 1. ábra)
1. ábra: A lakossági hitelek állományának változása 2009 első negyedévétől 2011 második negyedévéig (milliárd Ft)
51
A grafikonon és a számadatok alapján látható a hitelállomány növekedése elsősorban az árfolyam változása miatt, mivel egyre több a fogyasztók körében a késedelmes fizetés. A következő grafikon a nem teljesítendő hitelek arányát szeretné bemutatni, amiben szintén a frank árfolyam torzítja az összképet, amihez betársul a többi devizaárfolyam hatása is. Olyan szempontból biztosabb képet kapunk arról, hogy a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek arány a második negyedéven 10,5%-ról 11,6%-ra emelkedett, ami alatt viszont a 90 napon belül késedelmes lakossági hitelek aránya 15,9%-ról 16,1%-ra növekedett. A késedelem nélkül teljesítő hitelek aránya ezekkel párhuzamosan 73,6%-ról 72,3%-ra redukálódott. (lásd 2. ábra)
2. ábra: A lakossági hitelek állományainak aránya 2009 első negyedévétől 2011 második negyedévéig (%)
Valószínűsíthető, hogy a devizaárfolyamok folyamatos növekedése, valamint a bankok kamatainak és a hitelek járulékos költségeinek emelése eredményezte a nem fizető adósok számának megnövekedését. 52
Ezekkel egyidejűleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is nyilvánossá tett adatok augusztus végén, ami szintén a lakossági hitelek késedelmességeiről számolt be. Az MNB közzétett adataitól teljesen eltérőek a PSZÁF adatai. Többek között vissza lehet vezetni az eltérő
lefedett
hitelintézetek
körére,
vagy
az
átütemezett
hitelek
késedelmének
figyelembevételi módjára. A kétfajta NPL ráta (a nem teljesítő hitelek részaránya) 2009 negyedik negyedévében körülbelül 7%-nál, még 2011 első negyedévében és június végén találkozott. Ez utóbbinál 11,6%-os volt az arány a 90 napon túli késedelembe esett lakossági hiteleket vizsgáló összehasonlító grafikon szerint. (lásd 3. ábra)
3. ábra: A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya 2009 második negyedévétől 2011 második negyedévéig az MNB és a PSZÁF adatai alapján (%)
A grafikonból is látszik a válság alapvető problematikája, ebből adódóan a hitelezési gondok kialakulása, hiszen a két bankrendszert felügyelő szerv között statisztikailag sincs egyetértés.
53
Az egyes lakossági hiteltípusok NPL mutatója nagy kitérésekről tesz tanúbizonyságot a következő ábrán, amiket többek között az eltérő átlagos hitelösszeg és kamatszint mellett a kockára tett hitelbiztosítékként szolgáló eszköz megléte vagy hiánya is alakít. A fedezetlen hitelek kiváltképp ezért szerepelnek gyengén, mivel az NPL mutatójuk 20,2% a jelzáloghitel 9,8%-ával ellentétben. Legnagyobb mértékben a lakáshitelek teljesítenek, kiemelve az 1,8%-os NPL rátájú támogatott forinthiteleket. A legrosszabb értéket a fedezetlen hitelek közé sorolandó folyószámlahitelek mutatta az NPL mutató szerinti 27,1%-kal. (lásd 4. ábra)
4. ábra: a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az egyes lakossági hiteltípusokban (%)
Sajnos a napjainkban felajánlott megoldások a devizahitelesek azon körét támogatja, akik – az ábra alapján is látható – nem a legnagyobb számban rendelkeznek késedelmes fizetéssel.
54
Az utolsó ábrán a jelzáloghitel típusainak elmozdulásait lehet nyomon követni. A forint alapú szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a legaggasztóbb a helyzet a 15,6%-kal. Ha nem fizetés áll fenn, akkor a jelzáloghiteles fedezeti ingatlana ugyannak a veszélynek van kitéve, mint a lakáshitelesnek. Az NPL mutató itt csak látszólagos lehet, mert ez előbb említett csoportban a válság ideje alatt erősödött ez a hiteltípus. Ezért sem látható az ábrán. A központi csoportba tartozó deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek mutatói jelzik a legkritikusabb értéket, 14,7%-kal. A többi kategóriában 10% alatt NPL rátát olvashatunk le. Ez is azt bizonyítja, hogy a lakhatást biztosító fedezeti ingatlan elvesztésének az esélye is meglehet. (lásd 5. ábra)
5. ábra: A 90 napon túl késedelmes jelzáloghitelek aránya (%)
A grafikon jól ábrázolja a deviza hitelt igénylők fizetési terheinek megnövekedését, mely önmagában is generálhat késedelmeket.
55
6.
Az OTP Bank Nyrt. és az állam által felajánlott lehetőségek bemutatása
Szakdolgozatom utolsó és egyben vizsgálandó témája a kormány és az OTP Bank Nyrt. által kínált lehetséges megoldások összesítése, amelyekkel egyöntetűen arra törekednek, hogy a rászoruló ügyfelek a legkézenfekvőbb segítséget kapják meg devizahiteleik, továbbá egyéb hiteleik visszafizetésére.
6.1.
A svájci frank megerősödésének okai
Elsőként a svájci frank alakulását kell szemügyre venni a forinthoz képest 2011 januárjától. Kisebb-nagyobb,
de
nem
maradandó
változásokat
tapasztalhattunk
a
keresztárfolyamban egészen 2011 júliusáig, amikor is döbbenetes gyorsasággal közel egy hónap alatt augusztus közepére a frank körülbelül 215 forintról 270 forintra jutott el. Utána a svájci jegybank közvetlen beavatkozása kellett, hogy 235 forint környékén tudjon maradni a forint, amely novemberre átlagosan 250 forint körül kezdett mozogni. (lásd 6. ábra) A bankok a BUBOR-hoz (a budapesti bankközi referencia kamatlábhoz) kötve egységesen megemelték a kamatokat, felbomlottak a fix összegben megállapított fix törlesztőrészletek, valamint még a válság hatására a tőzsde is mély zuhanásba kezdett. A megerősödés okait többek között Zsiday Viktor tőzsdei elemző és befektetési tanácsadó ecsetelte a Magyar Televízió „Az Este” című műsorában még június közepén, amiben a következőket fogalmazta meg:
56
6. ábra: A svájci frank és a forint keresztárfolyamának változása 2011 januárjától (CHF/HUF)
„Azt gondolom, ha itt most meg akarjuk vizsgálni az okokat, akkor vissza kell mennünk egy pár évet. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a devizára ugyanazok az erők hatnak mint bármilyen más termékre, mint mondjuk a paradicsomra a piacon, sok paradicsomot hoznak a termelők a piacra, lemegy az ára, ha nincs paradicsom felmegy az ára. Svájci frankkal az volt a helyzet, hogy Svájc alapvetően egy exportban pozitív, tehát szufiszittel rendelkező ország, Svájc exportja jóval nagyobb, mint az importja és ez évek óta így van. Elméletileg, ha egy ország többet exportál, mint importál, akkor a devizája folyamatosan szép lassan felértékelődik. Most ez ellen hatott az elmúlt 10 évben ugye 2009-2010-ig, hogy először német nyelvterületen, aztán pedig Kelet-Európában elindult egy svájci frankban történő eladósodás, hitelt ettünk fel. Ez azt jelenti, hogyha mondjuk én hitelt veszek fel svájci frankban, akkor én kapok svájci frankot azt átváltom forintra, és abból én építkezek, munkásokat fizetek, stb. Amikor a svájci frankot átváltom forintra, akkor svájci frankot adok el, ezzel gyengítettem a svájci frankot, tehát két erő hatott régebben a svájci frankra, mondjuk az elmúlt 10 évben, egyrészt erősödnie kellett volna az exportjuk miatt, másrészt gyengülnie kellett volna a hitelfelvétel miatt. Ez a kettő kiegyensúlyozta, és emiatt nagyon stabil volt az eurónak a svájci frankkal szembeni árfolyama. Gyakorlatilag 1,5-es árfolyam körül mozgott pár százalékkal. És a 2008-2009-es pénzügyi válság kitörésétől ez a svájci frankot gyengítő 57
tényező ez eltűnt, nem volt több hitelfelvétel. A bankok beszüntették a hitelezést, a lakosság nem akart és nem is tudott hitelt felvenni, megmaradt a frankot erősítő tényező, plusz bejött még egy dolog, Európában elindult egy adósságválság, ami arra ösztönzött egy csomó embert, hogy az eddig euróban lévő megtakarításait egy biztonságosabbnak tűnő helyre rakja, egy olyan országba, ahol jogbiztonság van, stabil intézményi környezet van, a devizája évszázadok óta stabil. Tehát egy gyengítő meg egy erősítő tényező helyett most van két erősítő tényezőnk.”30
6.2.
Kormányrendelet a végtörlesztésről
A svájci jegybank közreműködése mellett a Magyarországra is elért frankerősödés végett a magyar kormány 2011. szeptember 28-tól egy új kormányrendeletet léptetett érvénybe, amelyben meghatározta rögzített árfolyamokat, amelyek a devizahitelesek végtörlesztését segítette elő. A svájci frankot 180 forintos, az eurót 250 forintos, míg a japán jent 2 forintos árfolyamon szabta meg. A rendeletben a következő feltételek találhatók meg, amelyet már a kormány nyár végén közzétett a Magyar Közlöny hasábjain:31 -
A hitelkeret-szerződés alapján az adós által térítendő havi részlet összege nem lépheti
túl a rögzített árfolyam alatt az utolsó törlesztői kötelezettség 15%-át. -
A futamidő maximálisan 30 évvel hosszabbíthatja meg a devizakölcsön eredetileg
meghatározott futamidejét, ami kizárólag a hiteles 75. életévéig nyújtható ki. -
Az adós a rögzített árfolyam hatályba lépésének időpontja előtt 60 napig írásban
igényelheti az adott pénzintézettől, hogy az első pontban leírtak alapján azt a bizonyos 15%-ot túlléphesse, valamint lehetősége nyílik megjelölni a számára legideálisabb havi törlesztő összegét. -
A rendelet többek között a lakáshitellel vagy a szabad felhasználású jelzáloghitellel
rendelkezőkre terjed ki, míg a személyi kölcsönnel rendelkezők nem igényelhetik. -
Deviza alapú jelzáloghiteleknél 2011. december 31-ig kell az írásos igénylést kérni.
A bank ezután a hiteles által meghatározott törlesztő és a törlesztés maximális hossza alapján kialakítja a hitelkeret szerződés futamidejét és a havi törlesztőt. Erről a pénzintézetnek a 30 31
http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/06/15/10/Miert_ennyire_eros_a_svajci_frank_most_.aspx http://hvg.hu/gazdasag/20110822_devizahitelesek_torlesztoreszlet_rendelet 58
rögzített árfolyam indulási pontjától visszamenőleg 15 napon belül írásos értesítést kell az adósnak küldenie. A pénzintézetnek továbbá meg kell térítenie hitelkeret-, és a devizakölcsön-szerződés módosításait, illetve az egy oldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíjat és költségtérítést. Alapvetően a kormány túl gyorsan szeretett volna egy közvetlen megoldást találni erre a hirtelen jött helyzetre, ami azt eredményezte, hogy rengeteg mindenre nem tudtak gondolni. Ilyen pont volt például a fészekrakó program is, amelyet alapvetően nem tartalmazott a rendelet. A hatályba lépés után 2 héttel módosítás keretében az új rendelet már megoldást nyújtott (a fészekrakóknak is). A népszava online október végi cikke alapján: „a devizahiteleseknek mindössze három ezreléke kezdeményezte a törlesztést rögzített árfolyam mellett, pedig a program már a félidejénél tart.”32
6.3.
Az OTP Bank Nyrt. adósvédelmi programja33
Amíg a kormányrendelettel csak bizonyos meghatározott feltételeket tudnak az adósoknak biztosítani, addig a kereskedelmi bankok, elsők között az OTP Bank Nyrt. már konkrét megoldási programcsomagokkal tud lehetőséget biztosítani a rászoruló ügyfeleknek. Elsőként nézzük meg az OTP Bank Nyrt. otthonvédelmi programját, hogy mit is kínál ez a devizahiteleseknek. „2009. év második felétől indított adósvédelmi program keretében 2010 végéig mintegy 50 ezer ügyféllel kötött kölcsönös megállapodást a bank ebből a célból.”34 Az OTP Bank Nyrt. programja átmeneti fizetési problémára és felmerülő pénzhiányra kínál megoldásokat a következő tételekkel:
32
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=484857&referer_id=friss https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/AdosvdelmiProgram_GYIK_20110922.pdf 34 http://bankweb.hu/cikk.php?id=3580 33
59
-
Futamidő hosszabbítás (Prolongáció): Egyenletes törlesztésű hitelnél a futamidő
meghosszabbítására van lehetőséges, amivel havi törlesztő csökkenése párosul. -
Törlesztéscsökkentés: Az ügyfél által vállalt, redukált törlesztőrészletet kell
egyenlíteni a bankkal megkötött közös megállapodás jegyében. A csökkentett törlesztőrészlet lejártával a jelenlegi tőketartozás és az érvényben lévő hiteldíjak alapján egy új törlesztőrészlet kerül kiszabásra, amely akár magasabb is lehet az aktuálisnál. Érdemes a család bevételéhez felmérni a helyzetet, és ez alapján egy magasabb értékű részletet bevállalni. -
Törlesztéscsökkentés prolongációval kombinálva: A közeljövőben várható anyagi
gondok leküzdésére az említett két lehetőség kombinációjára is van lehetőség. -
Lakástakarék betétfizetés csökkentés: Egy lakástakarékkal egybekötött hitelnél
eshetőség van arra, hogy befizetett betét összegét ideiglenesen enyhítsük. -
Életbiztosítás, LTP leválasztása: Deviza alapú életbiztosításoknál, illetve OTP
Lakástakarékkal összekötött hitelnél alkalom nyílik a biztosítás és a Lakástakarék hitelről történő leválásra. Célja, hogy a hitelt egyenletes törlesztésűvé alakítsa, amely kiegészül a futamidő meghosszabbíthatóságával is. -
Konstrukcióváltás: Deviza alapú egyenletes törlesztőrészlettel rendelkező hitelhez
utólag OTP Lakástakarék köthető, amellyel akár a havi összes törlesztés lefaragható. -
OTP árfolyam rögzítési lehetőség: Deviza alapú lakás és jelzálog típusú hitelnél 36
hónapon keresztül a devizarészletet teljesítésénél az aktuális árfolyam helyett a rögzítetten kell törleszteni. A valódi és a rögzített árfolyam közötti különbözet forint alapúan halmozódik fel, amelyet a 36 hónap lejártával havi egyenlő részekben a deviza hitel részletein felül kell megtéríteni, ami maga után vonja, hogy további költségek fognak felmerülni. A fixált árfolyam a következő alfejezetben tárgyalandó állami Otthonvédelmi Programhoz képest magasabbak értéket mutatnak (a svájci frank 200 forint, az euró 265 forint, amíg a jen 2,2 forint). Eredményképpen az következik, hogy a nagyobb törlesztőrészletek teljesítése végett kisebb mértékű forintösszeg gyűlik össze a nyilvántartott hitelrészben, ami kissé megemeli a 36 hónap után bekövetkező terheket. Az adósvédelmi programot a személyi kölcsönnel, a jelzálog alapú hitellel, valamint a forint-, és devizahitellel rendelkezők vehetik igénybe. A törlesztőket legfeljebb 2 évre lehet lecsökkenteni. A hitelfelvevők segítségére sietett az OTP Faktoring Zrt. is. Az OTP Bank Nyrt. által nyújtott hiteleket átvállalta és méltányossági alapon újra szerződött az ügyfelekkel 20 és 25 60
éves futamidővel, viszont a banki gyakorlat 5 és 7 év közötti időt mutatott. Az ügyintézők tapasztalatai alapján azonban az adósok nem tartják korrektnek, hogy a hitelüket többszörösen kell visszafizetni törlesztőrészletekben. Egy ügyintézőtől származó valós ügylet alapján egy hiteligénylő 5 millió forintot vett fel 15 éves futamidővel. Az eladott követelés 7 millió forint volt. Törölték a hátralékot, és úgy kezdték számítani, mintha elölről indulna az egész folyamat. Havi 100 ezer forintos törlesztéssel, 20 éves futamidőre, ami évente 1,2 millió forint visszafizetést jelent. Természetesen többet kell ilyen feltételek mellett visszafizetni, beleértve a kezelési költségeket is, ami ebből a szempontból nem egy humánus megoldás. Magától értetődik, hogy a „népszerűtlensége” miatt jóval kevesebben vették igénybe ezt az OTP Faktoring Zrt. által kínált lehetőséget. Ellenben sokkal többen használták ki az adósságvédelmi program által nyújtott segítségeket. Ez is bizonyítja, hogy a program 2009 szeptemberétől sikeresen működik.
Az OTP Bank Nyrt. Állami Otthonvédelmi Akcióterve35
6.4.
A
2011
szeptemberében
kiadott
program
a
devizaárfolyam
által
okozott
változékonyságból fakadó kockázatokat szűri ki a rendszerből azáltal, hogy a rögzíti az adós törlesztési árfolyamát. Írásos kérvényben lehet 2011. december 31-ig igényelni az árfolyamot 36 hónapig, azaz 2014. december 31-ig. Aki él vele, annak a már ismert rögzített árfolyamokon kell törleszteni. Fenn áll a veszély, hogy a havi törlesztések növekedhetnek a rögzítést követően, így valóban érdemes megfontolni az igénylést, mivel csak a rögzített időszakra nyújtanak átmeneti megoldást. Továbbá az árfolyamplafon és aktuális az árfolyam közötti különbözetet a kereskedelmi bankok által kínált gyűjtőszámlán gyűjtik össze, ami alatt a később visszafizetendő tőke és kamat együttesét értelmezzük. Egy fiktív ügylet alapján, ha az árfolyam csökken, akkor az ügyfelek többet fognak fizetni. Továbbá fizetik a törlesztőrészletet, és a futamidő is növekszik. Igazából csak is azoknak éri meg ezzel a lehetőséggel élni, akik tudni fogják, hogy 3 év múlva milyen keresettel is fognak rendelkezni.
35
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/AdosvdelmiProgram_GYIK_20110922.pdf 61
A következő grafikonon a törlesztőrészletek alakulását lehet nyomon követni 5 évenként lebontva a 2011. szeptember elejétől október végéig vett frank árfolyam alapján, ami átlagosan 242,5 forint volt az MNB adatai szerint.36 Vegyük alapul és kerekítsük az ábrán található 240 forintos svájci árfolyamot a következő vizsgálathoz, ami megközelítő értékkel bír a 242,5 forinthoz.37 Példaként vegyünk egy fiktív 5 millió forintos lakáshitelt, 20 éves futamidővel. Az alapszámla törlesztőrészlete növekszik az árfolyamváltozások miatt, így a havi törlesztő 64600 forint lehet, ami az eredeti törlesztőhöz képest 22%-os, az átmenetihez képest 47%-os növekedést jelent. A 215 forintos árfolyamnál a havi összeg a jelenlegi 52100 forintos törlesztőről az átmeneti 43600 törlesztőre csökkenne, ami a rögzítéses időszak végére 56300 forint lenne, vagyis az eredetihez képest 8%-kal, a csökkentetthez képest hirtelen 29%-kal nőne a törlesztőrészlet. A legkedvezőbb, 190 forintos árfolyamnál már csak pár százalékkal emelkedne a havi törlesztőnk a 215 forintoshoz képest, de még ebben az esetben is egy jelentősebb, 20%-os növekményre lehet számítani a rögzített időszak értékéhez képest. (lásd 8. ábra)
7. ábra: A törlesztőrészletek változása az eredeti és az átmeneti törlesztőrészlethez képest az egyes svájci frank árfolyamokon (%/év) 36 37
http://www.mkb.hu/friss_informaciok/arfolyamok/mnb_kozeparfolyamok/index.html http://www.gfsconsulting.hu/site.php?inc=hirek&menuId=11&hirId=11 62
Mindenféleképpen leszögezhetjük, hogy az adósvédelmi és az otthonvédelmi program a csekély számú rögzített árfolyamos végtörlesztése mellett kimagasló sikereket ért el, amit tovább fog az OTP Bank Nyrt. fokozni a következő alfejezetben található eszközkezelő program segítségével.
6.5.
Az OTP Bank Nyrt. Nemzeti Eszközkezelő programja38
A Nemzetközi Eszközkezelő program 2011. utolsó negyedévében fog végérvényesen elindulni. Elsősorban két koncepciója van a tervezetnek, amelyek a lakásukat közvetlenül elvesztetteknek tudnak segítséget nyújtani: -
A bajba került hiteles ingatlanját a bank megvásárolja, és aki abban a lakásban
tulajdonos titulusban volt, az most bérlőként élhet tovább ott. Ennek létrejötte után 1-1,5 év múlva indulhatnak a lakás visszaigényléssel kapcsolatos tárgyalások, ha a bérlő elegendő anyagi fedezettel rendelkezik, illetve ha addig nem rakják ki a lakásból bármilyen okból. -
A pénzintézet elindít egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és
ott elhelyezkedést tud garantálni az erre a segítségre szociálisan rászoruló családoknak. A Nemzeti Eszközkezelő program által megtörténhető kényszerű lakásértékesítés mellett kedvező megoldásokra is lehet jutni a bankkal. Közösen olyan feltételeket is ki tud alakítani, aki a lakását végül eladásra szánja. Az erre vonatkozó részletes előírásokat a megjelenő jogszabály tartalmazni fogja. Az ügyfél felvehet egy kamattámogatott hitelt is, amely nagyobb lakásból kisebbe való költözéskor tud segítséget nyújtani. Lényege, hogy ha a költözés bekövetkezik, akkor az ebből származó bevételből a fennmaradó adósságát törleszteni tudja a bankkal való megegyezés alapján. Az adós a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap, maximum 5 éven keresztül. Az elképzelések alapján a legjobb eshetőségnél elérheti az évi 3,5%-ot is, aminek a kritériumait szintén a jogszabály fogja tartalmazni. Érdemes megemlíteni, hogy a különböző biztosítok is nyújtanak „mentőöveket” az ügyfeleknek. Védelmezik a törlesztéseket és ez által az ügyfeleket is. Ez egyáltalán nem volt a
38
https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/AdosvdelmiProgram_GYIK_20110922.pdf 63
gyakorlatban Magyarországon, de az utóbbi időben egyre többen keresik meg és igénylik a biztosítók által kínált megoldásokat. A válság miatt kevés biztosító szánta el magát, hogy ilyen hitelnyújtási szolgáltatásokat fog garantálni az ügyfeleknek. Kiemelkedik a Groupama Garancia Biztosító Zrt., ahol is már táppénzre, balesetre és munkanélküliségre is nyújt hitelbiztosítást az ügyfelek részére.
6.6.
A végtörlesztők és a hitelkiváltók helyzete
A következő becslő táblázat reprezentálja, hogy körülbelül hányan is potenciálisak a végtörlesztésre az összes devizahitelesek közül. Jól látható, hogy a legnagyobb kételyeket a különböző okokból nem hitelképesek, valamint a hosszú távon irracionális döntést hozók (a „lusták”) okozzák. Az előbbi csoportba a felmérések szerint a tényleges hiteligénylők egy, és kétharmada közé tartozik, ami alapján hozzávetőlegesen 1 millió deviza alapú jelzáloghitelesből arányaiban 233-490 ezer fő tudja devizahitelét folyamatosan törleszteni 2011 szeptemberétől. (lásd 7. ábra) Az OTP-s ügyintézők eddigi tapasztalatai alapján a kisebb, 5 millió forint alatti hiteleket általában egy összegben, önerőből törlesztik a hiteladósok (többek között az egész család közreműködésével). A nagyobb hiteleket kizárólagosan hitelkiváltással oldják már meg, amelyek egyre nagyobb számban jelentkeznek, szintén a bank tapasztalatai alapján. Minden 10. ügyfélből legalább 9-en élnek a végtörlesztéssel, amiből legalább 8 hitelkiváltásos. Viszont a klasszikus „22-es csapdája” következik be az ingyenesen igényelhető végtörlesztésnél, mikor is a hitelkiváltásnál egy felvett új hitel minden induló költségét az ügyfélnek meg kell fizetni. Ez OTP-s berkekben 100 és 200 ezer forint körül mozog (ellenben más bankoknál ezek sokkal nagyobb összegek is lehetnek), amit beépítenek a hitelbe, ezzel is megemelve a törlesztőrészletet. További meghatározó tényező lesz, hogy a jegybanki alapkamat növekedni fog, így a kereskedelmi bankok is ehhez tartva magukat fogják a kamatokat megemelni.
64
8. ábra: A Portfolio.hu becslése a végtörlesztők számáról 2011 szeptemberében (ezer fő)
Összességében elmondható, hogy a hitelkiváltás fixebb konstrukció, de szinte ugyanannyit kell az adósnak fizetnie. Az indulóköltségeket meg kell fizetni, illetve induló kamatlábak svájci frank alap esetén 7-8%, míg a forint alapúnál 13%. Az tudja igazából a legjobban kihasználni, aki jelentős megtakarítással rendelkezik, háttérben egy stabil munkahellyel, ami párosul egy kimagasló jövedelemmel, mivel kiszámíthatatlan, hogy miként is fognak alakulni az árfolyamok és a törlesztőrészletek.
65
ÖSSZEGZÉS
A történelem során számtalan példát tudnánk felhozni arra, amikor is a társadalom egyes tagjai bizonyos áruk vagy szolgáltatások eléréséhez hitelt kezdtek el igényelni. Kiváló szemléltetéshez nyújt példát a középkori társadalom, hiszen ekkor alakultak és fejlődtek ki a hitelek és a bankok. Az emberi telhetetlenség ekkortól kezdett el igazán kibontakozni, amikor kizárólagosan a lakosság csak azért vett fel hiteleket, hogy valamilyen terméket beszerezhessenek, még ha nem is volt rá feltétlenül szükségük. Arról nem is beszélve, hogy a fizetőeszközöket is kiválóan helyettesítették. Hatalmas szerephez jutottak a bankok és egyéb pénzintézetek a gazdaságban és az emberek mindennapi életében. Óriási teret hódítottak meg a bankok napjainkra, amiben főszerepet a lakosság tagjai játszanak. Állandó harcot vívnak egymással a pénzintézetek az ügyfelek kegyeiért és hűségükért, amit egy folyamatos termék és szolgáltatás reneszánsz kell, hogy fenntartson. Szakmai gyakorlatom alatt folyton szembe találkoztam az ügyfelek negatív hozzáállásával és bizalmatlanságával a hitelek és a bankok tekintetében. Viszont a mai szörnyű anyagias világunkban megfelelő kereset nélkül elég nehezen tudjuk álmainkat megvalósítani. Ezért is elsődleges fontossággal bír az ügyfelek teljes körű tájékoztatása, a velük való együttműködés kialakítása, valamint az ebből fakadó 100%-os biztonságérzet elérése. A Magyarországra is begyűrűző hitelfelvételi sztereotípia végett rengetegen vettek fel nagymértékű hitelt, amit a mai napig nem tudtak visszafizetni. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a bankok anyagi háttértől függetlenül szinte bárkinek adtak hitelt, ami egy általános túlhitelezéshez, illetve eladósodottsághoz vezetett. Nem volt korlátozás sem az állam, sem a bankrendszerek által. Manapság az ügyfelek a hiteleket lassan csak hitelekkel tudják visszafizetni. Ezen a problémán próbál azóta is enyhíteni a Magatartási kódex, hogy a lakosság kicsit körültekintőbben tudja mérlegelni anyagi körülményeit, és célirányosan csak azt a hitelt igényelni olyan összegben, amire tényleg feltétlenül szüksége lehet a közeljövőben.
66
Azonban az eladósodott ügyfelek száma növekedett a hitelösszegek drasztikus emelkedés miatt. Ez a folyamat köszönhető a gazdasági válságból adódó árfolyam növekedésnek, mely szerint a hitelfelvevők száma nem nőtt, csak a forintban átszámított hitel összegük ugrott meg kimagasló mértékben. Erre az adósságspirálra próbál a kormány karöltve a bankszövetséggel megoldásokat létrehozni, megfogalmazni, bevezetni és alkalmazni a lakossági hitelezés körében. A hitelezés problematikáját főként a devizában nyilván tartott hitelek árfolyam növekedései adják, mely hatására a forint hitelek kamatai növekednek, és a gazdasági helyzet kiszámíthatatlanná válik. Sajnos a segítségnyújtás későn történt, illetve korlátok között van, így érdemi változás lassan érhető el, addig is terhelve a lakosságot és a gazdaságot egyaránt. Véleményem szerint a legnagyobb hangsúlyt a rendkívüli körültekintésre és a megtakarításra kell fektetni, hiszen akkor elkerülhető, hogy mértéktelen és alaptalan hitelezéshez folyamodjunk. A szakdolgozatomban felvonultatott, az OTP Bank Nyrt. által ajánlott megoldások mindenfeléképpen praktikusak, hiszen a mögöttük álló intézmény neve garanciát ígér. Az embereknek, még ha rendkívül körülményes is, egyre nagyobb figyelmet kell, hogy szenteljenek a megtakarításaikra, a kiadásaikra, valamint a meglévő és jövőbeni hiteleikre. Állandóan a szemük előtt kell, hogy lebegjen a következő közmondás: „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”.
67
IRODALOMJEGYZÉK
1.
Balázs Tamás - Nagy Márton: A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása MNB
szemle 7. oldal (Budapest, 2010. október) 2.
Banai Ádám - Király Júlia - Nagy Márton: Az aranykor vége Magyarországon.
„Külföldi” és „lokális” bankok - válság előtt és válság után. Közgazdasági Szemle LVII. évf., (2010. február) 105-131. oldal 3.
Banki Hitel Kft. - Pénzügyi fogalomtár - Pénzügyi fogalmak magyarázata - Bank
Forrás: http://www.bankihitel.hu/?us=fogalomtar&id=381 4.
Bankweb.hu - Mi várható az OTP-től? (2011. 03. 04.) Forrás:
http://bankweb.hu/cikk.php?id=3580 5.
Dr. Szebellédi István: Pénzügyek alapjai 160-161. oldal (BGF, 2007)
6. Egyedi Ajándékok. Forrás: http://www.egyedi-ajandekok.info/01-szabadfelhasznalasu-hitel.html http://www.egyedi-ajandekok.info/01-lakashitel.html 7.
Gál Erzsébet: Hitelkérelem, Bankismeretek (Budapest, 2010)
8.
GFS Consulting Pénzügyi Tanácsadó Kft - Frankhiteles vagyok: vajon kérjek
árfolyamrögzítést? (2011. 05. 25). Forrás: http://www.gfsconsulting.hu/site.php?inc=hirek&menuId=11&hirId=11 9.
Hasznos információk ügyfeleink számára az OTP Bank Adósvédelmi
Programjáról és az állami Otthonvédelmi Akciótervről (2011. szeptember 22.) Forrás: https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/AdosvdelmiProgram_GYIK_20110922.pdf 10.
Hírszolgálat Pécs - Sorra dőlnek be a lakossági hitelek
Forrás: http://www.hirekpecs.hu/?p=29382 11.
Hitel Vadász - Online Hitel – Hitelkereső. Forrás:
http://hitel.besthungary.hu/hitelkartya/hitelkartya-fogalma.html
68
12.
HVG Online Devizahitelek: megjelent a rendelet a törlesztőrészletről (2011. augusztus
22., hétfő, 19:36) Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20110822_devizahitelesek_torlesztoreszlet_rendelet 13.
Kormányszóvívő.hu - A válság eredete és kiszélesedése. Gazdasági folyamatok az
Egyesült Államoktól Európáig. Forrás: http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_valsag_eredete_es_kiszelesedese 14.
KPJ Credit - Hitel fogalmak. Forrás: http://www.kpjcredit.hu/hitel-fogalmak/szemelyi-
kolcson-fogyasztasi-hitel 15.
Lakáshitel - Lakáshitel információk és tanácsok. Forrás:
http://lakashitel.gini.hu/jelzaloghitel/ 16.
Magyar Online (2011.11.03. 13:55) Devizahitelek - Miért engedték a lakosság deviza-
eladósodását? Forrás: http://www.mon.hu/devizahitelek-miert-engedtek-a-lakossag-devizaeladosodasat/1830309 17.
Michael North: Pénztörténeti lexikon 142. oldal (Perfekt kiadó, 1998)
18.
MTV Premier - Az Este
Miért ennyire erős a svájci frank most? (2011. június 15. 10:49) Forrás: http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/06/15/10/Miert_ennyire_eros_a_svajci_frank_most_.aspx 19.
MKB Bank - MNB középárfolyamok Forrás:
http://www.mkb.hu/friss_informaciok/arfolyamok/mnb_kozeparfolyamok/index.html 20.
Népszava Online - Mérsékeltnek látszó siker (2011. október 25., 05:32)
Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=484857&referer_id=friss 21.
A Nyíregyházi Főiskola gazdálkodási szak, levelező tagozat III. évfolyam „B” csoport
hallgatóinak honlapja. Forrás: http://nyfgtfk.atw.hu/felev4/vpu/Tetelsor%20kidolgozva.doc 22.
Az OTB Bank Nyrt. aktuális, szabad felhasználású jelzálog típusú hitelekre vonatkozó
üzletszabályzata (2011. 09. 29-től)
69
23.
Az OTP Bank Nyrt. aktuális, személyi kölcsönre vonatkozó üzletszabályzata (2011.
08. 01-től) 24.
Az OTP Bank Nyrt. belső használatos fogalomtára
25.
OTP Bank Nyrt. - Rólunk – Történet. Forrás:
https://www.otpbank.hu/portal/hu/Rolunk/Tortenet 26.
OTP Bank Nyrt. - Magatartási kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi
szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról. Forrás: https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Magatartas_kodex.pdf 27.
Papp Emilia: Állami mentőöv lakáshiteleseknek. HVG 2009. december 19. sz.
28.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - Hatályba lépett a Magatartási Kódex
(Budapest, 2010) Forrás: http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/magatartasi_kodex 29.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: A fogyasztókért: a devizahitelek (Budapest,
2008) 30.
Prugberger Tamás - Nagy Zoltán: A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási
problémák 31.
Személyi kölcsön információk. Forrás: http://szemelyi-kolcson-
info.blogspot.com/2008/10/szemlyi-klcsnk-bsg-zavara.html 32.
Tomka Béla: Képes banktörténet: Magyar pénzintézetek a kezdetektől az államosításig
7-12. oldal (HVG könyvek, 2006)
70
ÁBRAJEGYZÉK
7. ábra: A lakossági hitelek állományának változása 2009 első negyedévétől 2011 második negyedévéig (milliárd Ft) ......................................................................................................... 51 8. ábra: A lakossági hitelek állományainak aránya 2009 első negyedévétől 2011 második negyedévéig (%) ....................................................................................................................... 52 9. ábra: A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya 2009 második negyedévétől 2011 második negyedévéig az MNB és a PSZÁF adatai alapján (%) .............................................. 53 10. ábra: a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az egyes lakossági hiteltípusokban (%) .. 54 11. ábra: A 90 napon túl késedelmes jelzáloghitelek aránya (%) ............................................ 55 12. ábra: A svájci frank és a forint keresztárfolyamának változása 2011 januárjától (CHF/HUF) ................................................................................................... 57 13. ábra: A törlesztőrészletek változása az eredeti és az átmeneti törlesztőrészlethez képest az egyes svájci frank árfolyamokon (%/év) .................................................................................. 62 14. ábra: A Portfolio.hu becslése a végtörlesztők számáról 2011 szeptemberében (ezer fő) .. 65
71
