Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NK szak Nappali tagozat Reklám szakirány

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NK szak Nappali tagozat Reklám szakirány

A XII. KERÜLETI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJA

Készítette: Mészáros Zsuzsanna

Budapest, 2004.


Tartalomjegyzék: Bevezetés

4. o.

Kultúra

5-6. o.

Tömegkultúra-elitkultúra

6-8. o.

Non-profit szervezetek kulturális intézmények

8.o.

A közművelődés finanszírozása

8-9. o.

A művelődési otthonok finanszírozása

9-12. o.

2002. év költségvetési beszámolója a XII. Kerületi Művelődési Központban 9-11. o. Művelődési központ

12.-13. o.

A XII. Kerületi Művelődési Központ általános jellemzése

13-15. o.

Non-profit szervezetek marketingkommunikációs sajátosságai

15-17. o.

A fogyasztó magatartását befolyásoló tényezők

17-18. o.

Egy fővárosi művelődési központ és egy vidéki művelődési ház összehasonlítása a marketing szempontjából

18-31. o.

A XII. Kerületi Művelődési Központ hasznosságának bemutatása konkrét példákon keresztül 32-41. o. A művelődési házak népszerűsége-népszerűtlensége

41-43. o.

Mi várhat a XII. Kerületi Művelődési Központra és általában a művelődési házakra a jövőben? 43-44. o. A közösségteremtő erő

44-46. o.

Művelődési központ vagy pláza? Mondd, te mit választanál?

46-49. o.

Befejezés

49-54. o.

Irodalomjegyzék

55. o.

Mellékletek

56-60 3


Bevezetés Miért éppen egy művelődési központ a dolgozatom tárgya? Először is a személyes kötődés okán. Ugyanis sok programjukon vettem és veszek most is részt. Miért? Mert értékeket hordoznak ezek a programok, olyan értékeket, amelyek a múltban, a hagyományokban gyökereznek. Ezeket pedig érdemes és tovább is kell adni azért, hogy a múltját megértett emberként a jövőbe bátran lépni tudó emberekké váljunk. Olyan emberekké, akik a saját kultúrájukat, gyökereiket ismerik és elismerik, nem pedig idegen kultúrákat majmolnak. Ezzel pedig azt is elérjük, hogy más kultúrákat jobban megértünk, és ami számunkra elfogadható azokból és beleillik értékrendszerünkbe, azt a magunkévá tesszük. Másrészt azért választottam ezt a témát, mivel a non-profit szektor mint téma igen érdekel. Kíváncsi vagyok a működésükre, problematikájukra, múltjukra, jelenükre és a jövőjükre is. Az ok, ami a kíváncsiságomat táplálja egyszerű: fontosnak tartom a létezését ennek a területnek. Miért? Az foglalkoztat, hogy egy ilyen forma hogyan tud segíteni abban, hogy jobb emberekké váljunk, hogy valóban megmaradjunk EMBEREKNEK. Remélem, elérem azt, hogy bebizonyítom, szükség van rájuk még ebben a szép, új világban is. Ehhez viszont meg kell ismerkednünk nemcsak a művelődési központok jelenével, hanem a múltjával is. Arról is tudomást kell szereznünk, hogy régen mi jellemezte őket, hogyan váltak olyanná, amilyennek ma ismerjük őket. Milyen keretek között mozoghattak, mit próbáltak megvalósítani működésük során? Ezek azok a kérdések, amelyekre szintén választ kell kapnunk, hogy jobban megérthessük a témát. Lehet, hogy sokan úgy gondolják, hogy a művelődési házak ideje lejárt. Nekik is szeretném bebizonyítani, hogy ez nem így van. Ők valószínűleg olyanok, akik nem látogatják túl gyakran, vagy egyáltalán nem ezeket. Nem tudhatom az okát, hogy miért van ez így, de vannak rá ötleteim. A dolgozat későbbi részében majd erről is írok bővebben.

4


A XII. Kerületi Művelődési Központ marketingkommunikációja Kultúra Először is határozzuk meg, hogy mi is az a kultúra, amelynek ápolására és terjesztésére épületeket emeltek. A Magyar Értelmező Kéziszótárban ez áll a kultúra címszó alatt: 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. 2. A művelődésnek valamely területe, ill. valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása. Vitányi Iván szerint a kultúra összetett fogalom; egyrészt beszélhetünk anyagi kultúráról, a társas viselkedések kultúrájáról és szellemi kultúráról. Anyagi kultúra alatt a megfogható, illetve látható jelenségeket érti (pl. festmények), a társas viselkedés kultúrája azokat a bonyolult írott és íratlan szabályokat jelenti, amelyeket az adott kultúrában élő emberek elfogadnak, és életükben alkalmaznak is. A szellemi kultúra pedig a gondolkodás nem tárgyiasult termékeit jelenti, pl. az értékeket, amelyek az emberek cselekedeteit mozgatják. Schein némileg másképp osztotta fel a kultúra szintjeit. Schein: A kultúra szintjei ALAPFELTEVÉSEK, PREMISSZÁK Adottság, -Ember és természet -Idő -Tér -Ember és ember (kommunikációs szabályok)  ÉRTÉKEK, IDEOLÓGIÁK

láthatatlan, nem tudatos ↓ Tudatosság

-Eszmék, célok -Elérési eszközök -Hősiesség -Erények, bűnök, vétkek  JAVAK, KÉPZŐDMÉNYEK

magasabb szintje ↓ Látható,

-Nyelv -Technológia

de többnyire 5


-Művészet -Rétegződés -Státusrendszer -Nemek szabályai -Család

nem megfejthető

A javak, képződmények szintje a felszíni réteg, az, amit az ember közvetlenül tapasztal. Az értékek, ideológiák szintjének elsajátítása a gyermekkortól életünk végéig tart. Az alapfeltevések, premisszák szintje pedig a legmélyebben fekvő szint. Mivel igazából nem beszélhetünk „a” kultúráról, hanem csak kultúrákról, ezért ennek a harmadik szintnek a megismerése nélkülözhetetlen, ha egy adott csoport kultúráját szeretnénk megismerni. Hiszen ez a réteg teszi érthetővé a korábbi két szintet, mert ez a mélyréteg, amely rendkívül szorosan kapcsolódik az adott közösség általános kultúrájához. Láthatjuk, hogy a kultúra igen összetett fogalom, sokmindent jelenthet ez az egyetlen szó.

Tömegkultúra-elitkultúra Hová tartozik a művelődési ház, a tömeg- vagy az elitkultúrához? A kérdés megválaszolása előtt nézzük meg, hogyan is alakult ki maga az intézmény Magyarországon. Ennek tudatában már könnyebb lesz megismerni a valóságot. A művelődési ház előképei az olvasókörök és a kaszinók voltak. Az olvasókörök az XVIII. században alakultak ki Lese Kabinet formájában. A kaszinó pedig Széchenyi programjában szerepelt, mint az egyik elérendő cél, ott szó volt az alapításáról és a működéséről is. Ezekben a kaszinókban a művelődési ház sok funkciója valósult meg: a társas együttléttől az olvasókörökig és a műsoros estig. Szélesebb körben a kiegyezés után terjedtek el. 1867 volt a fordulópont, ez pedig a kulturális „infrastruktúra” viszonylag gyors kiépítését hozta magával. A kaszinók voltak a példák a különböző gazda-, iparos és olvasóköröknek, stb., amelyek tevékenysége sokban hasonlított a művelődési házak tevékenységéhez. A kaszinók és a különféle körök először természetesen a vendéglőkben működtek, hiszen ide sok ember betért. A XIX. században a kávéház és a kocsma különleges szerepet töltött be a művészet és a kultúra fejlesztésében, így pedig szintén előképnek kell őket tekintenünk. 1908ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a közművelődési házak létesítését pénzügyileg is támogatta, ennek köszönhetően 1 évre rá el is készült kettő. A munkásotthonok szintén sokban hasonlítottak a művelődési házakhoz a tevékenységük alapján (pl. itt gyűltek össze az

6


emberek, és közös programokon vettek részt). A 2 világháború között Magyarországon tovább folyt a kulturális és közművelődési infrastruktúra kiépítése. A kommunizmus alatt az eddigi körök, egyesületek, stb. megszűntek, helyettük pedig pártok, szakszervezetek alakultak. Új koncepciót szerettek volna megvalósítani: egy jól szervezett, kitűnően és központilag irányított, minden tevékenységében gondosan ellenőrzött népművelést kívántak a gyakorlatba átültetni. „Épülő-szépülő új hazánk”, „új szocialista tartalom”, vagyis a sikerek optimista kifejezése volt az a központi cél, aminek a művelődési otthonok tevékenységét alárendelték. A sikeresség látszatának kifejezéséhez pedig a keretet a művelődési otthon-építő mozgalom adta (ehhez a régi házak igénybevétele is hozzá tartozott). 1949-től kezdődően lehet nyomonkövetni. Az eredmény eléggé felemás lett; míg statisztikailag viszonylag sok ház épült, addig a minőségre nem igazán ügyeltek. Sok baj adódott, elhanyagolt, rendetlen házak, hiányzó berendezés keserítette meg az ott dolgozók és a házat igénybe venni kívánók táborát. Elmondható, hogy a fejlesztés a mennyiségi elvre épült, mint olyan sok minden abban az időben. Ez a felemás megvalósulás pedig igen sok tennivalót hagyott a jelen és a jövő számára is.1 Felteszem újra a kérdést, hogy hová is tartozik a művelődési ház az elit- vagy a tömegkultúra hatókörébe? Úgy gondolom, hogy ez attól is függ, hogy hol is van az a művelődési ház, amiről beszélünk. Mi az oka ennek? „Egy korábbi intézménytelepítési politika koncepciója szerint a művelődési otthonok feladata a szakosodott kultúraterjesztő hálózat pótlása mindazokon a helyeken, ahová azoknak hatósugara nem ér el:”2 Ez a rendszerváltás előtti gondolat azt mutatja meg, hogy Budapesten legfeljebb a periférián kellett művelődési otthonokat építeni. A kultúrház, amit szinonimaként használhatunk, valójában jellegzetesen falusi intézménytípus. Ezeknek a vidéki házaknak pedig a (tömeg)kultúra ápolása volt elsődlegesen a szerepük, hiszen ott nemigen volt más olyan intézmény, ami a kultúra átörökítését, fejlesztését tekintette volna a feladatának. De még így is helyi igényeket elégítettek ki pl.: szakmai vagy általános ismereteket bővítettek, szórakoztattak, de szereplési lehetőséget is nyújtottak. Budapesten más volt a helyzet: itt azért inkább az elitkultúra virágoztatása állt a középpontban, persze nem kizárólagosan (a finanszírozás sajátosságai adnak erre magyarázatot). Úgy vélem, hogy ez a szereposztás azóta is nagyjából így maradt. Egy vidéki, falusi művelődési ház általában jóval szegényebb volt, mint egy fővárosi és a forrásai is szegényebbek lehettek, mint az utóbbinak. 1

Tartalmi átvétele a művelődési központok kialakulásának története fejezetnek: Vitányi Iván: Valóság és lehetőség a művelődési otthonban, Budapest, 1979. 2 Vitányi Iván: Valóság és lehetőség a művelődési otthonban, Budapest, 1979., 28.o.

7


A finanszírozás pedig most is égető problémája a művelődési házaknak. Tehát megállapítható, hogy nem lehet élesen elkülöníteni úgy a művelődési házakat, hogy csak a tömeg- vagy az elitkultúrát ápolják. Inkább azt lehet mondani, hogy mindkét terület megjelenik a tevékenységi körükben. Igazából nem is lehet megvalósítani azt, hogy csak az egyik mellett kötelezi el magát a ház. Az ok, ami miatt ez így van az az, hogy ha csak az elitkultúrát vállalja fel, akkor a célcsoport sokkal kisebb lesz, mintha a tömegek számára szánt programokat valósítaná meg. A kisebb célcsoportból pedig valószínűleg kevesebb ember látogatja majd a rendezvényeket, mint a tömegeknek szóló eseményeket. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a ház nem tudja majd fenntartani magát, mert bár non-profit intézményről beszélünk, azért nekik is biztosítaniuk kell a működésükhöz szükséges keretet. Ez a keret pedig nem biztosítható csak a magas kultúra igényeit kielégítő rendezvények szervezésével. Viszont csak tömegkulturális igényeket sem lehet kielégíteni, mert egyrészt erre már megvannak a szakosodott intézmények (pl. mozi), amelyek ezt magas szinten művelik, és egy művelődési ház nem tudná felvenni a versenyt velük lévén, hogy nincs meg rá a technikai felszereltsége (sok esetben), másrészt nem is erre hozták őket létre. Nem ez a feladatuk, nekik pont hogy azt kell elérniük, hogy az emberek műveltebbé, a kultúra magasabb szintjeire is fogékonyabbá váljanak. Ezt pedig a tudatos csak a széles tömegek kulturális igényét kielégítve nem lehet megvalósítani. Szükség van az intézmény tudatos nevelő munkájára. Összegezve az a megoldás, hogy a tömeg- és az elitkultúrát képviselő rendezvények szerepeljenek a ház programjai között egészséges egyensúlyt alkotva. Non-profit szervezetek-kulturális intézmények „A kulturális intézmények a művelődésnek, a szellemi élet egészének vagy meghatározott részének szervezését, irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó szerv.”3 A kulturális intézmények mint tipikus non-profit szervezetek a finanszírozás területén sok problémával szembesülnek, de a legnagyobb gondjuk mégis az, hogyan érhetik el azt, hogy ne legyenek veszteségesek. Valamint, hogy a programokra jusson pénz, különben-hiába a küldetéstudat (a nép művelése)-nem lehet megvalósítani őket. A közművelődés finanszírozása

3

Kormos István: A közművelődési intézmények, Budapest, 1996, 45.o.

8


Ahhoz hogy lássuk a változásokat a régi finanszírozási formákhoz képest, meg kell ismernünk a korábbi rendszert és jellemzőit. Így fogjuk tudni majd megérteni a változásokat. A rendszerváltás előtt a közművelődés finanszírozására ezek a források álltak rendelkezésre: 1. Központi források (ezen belül az állami költségvetés, a tanácsoknak adott összegek és a különböző alapok). 2. Helyi források (ezen belül a vállalatok, termelőszövetkezetek fejlesztési, beruházási hozzájárulása a helyi kulturális létesítményekhez; a vállalatok, termelőszövetkezetek jóléti és kulturális alapja; a tanácsok kulturális beruházásokra és művelődési intézmények, vállalatok fenntartására, működtetésére fordított alapjai; a kulturális intézmények lakosságtól származó bevételei; a társadalmi szervek és szervezetek kulturális célú kiadásai. 3. Külföldi források.

A művelődési otthonok finanszírozása Most pedig szűkítsük tovább a kört, hogy eljuthassunk dolgozatom tárgyához, a művelődési központhoz. Ne bántsa senki szemét az, hogy én művelődési központot írtam az előbb, és most művelődési otthonról írok. Ez nem okoz gondot, mert gyakorlatilag a források tekintetében ugyanolyannak számítanak. A közművelődésen belül a művelődési otthonok az alábbi forrásokból jutottak/juthattak pénzhez: 1. A Kulturális Minisztérium beruházási keretéből bizonyos összeget a tanácsoknak adott át közművelődési létesítmények létrehozása céljából. Ennek egy részét a tanácsok a művelődési otthonok beruházásaira fordították. 2. A tanácsok kulturális beruházásaiból a művelődési otthonokra fordított részből. 3. A vállalatok, termelőszövetkezetek művelődési otthonokra fordított beruházásaiból. De mindez már a múlté.. Nézzük meg, hogy a jelenben hogy is történik egy budai művelődési központ finanszírozása konkrét példán keresztül. 2002. év költségvetési beszámolója A XII. ker. Önkormányzat Képviselőtestülete a Bp. Hegyvidék XII. ker. Önk. 23/2001 /XII. 31/ rendeletében a Művelődési Központ alaptevékenységébe tartozó és az alaptevékenységhez hozzárendelt (Művésztelep, központi rendezvények) feladatok teljesítésére 69 226 eFt kiadási és 9


69 226 eFt bevételi eredeti előirányzatot hagyott jóvá. Dologi kiadás Művelődési Központ Rendelkezésre álló kiadási előirányzat:

29 293 eFt

Felhasznált kiadási előirányzat:

30 740 eFt

Túllépés:

1 447 eFt

Előirányzatok felhasználása Gondot okozott az egész költségvetési évben, de év közben is, hogy a Művelődési Központhoz rendelt feladatok (Művésztelep, központi rendezvények) és a társintézmények kiadásai a leutalt önkormányzati támogatást, sok esetben az alaptevékenység (Művelődési Központ) saját bevételét is felemésztették, így az alaptevékenység kiadási előirányzatának tervszerinti felhasználására nem volt lehetőség. Problémát okozott az is, hogy az önkormányzati támogatást nem időarányosan utalták le, sok esetben egyáltalán nem is utalták át. Ez pedig az intézmény terv szerinti gazdálkodását rontotta. A 2002-es évben az alapfeladatra 13 574 eFt támogatást nem kaptak meg. Személyi jellegű kiadások Művelődési Központ Rendelkezésre álló előirányzat:

36 734 eFt

Felhasznált előirányzat:

24 974 eFt

Maradvány:

11 760 eFt Felhalmozási kiadások

Rendelkezésre álló kiadási előirányzat:

2 270 eFt

Felhasznált kiadási előirányzat:

2 137 eFt

Maradvány:

133 eFt

Munkaerő és bérgazdálkodás Művelődési Központ Engedélyezett álláshelyek száma:

16 fő

Betöltött álláshelyek száma:

15 fő

10


Pályázatok értékelése Művelődési Központ 2001. évben benyújtott, de pénzügyileg 2002. évben realizálódott pályázatok: 1. Nemzeti Kult. Alapprogr. Szakmai tev. szolg. eszközfejlesztés c. pály. Igényelt összeg: 496 eFt Elnyert összeg: 200 eFt 2. NKÖM

Szakmai tev. szolg. eszközfejl. pály. Igényelt összeg: 690 eFt Elnyert összeg: 400 eFt

2002. évben benyújtott pályázatok: 1. Nemz. Kult. Alapprogr.

Őszi hagyományteremtő rend. szerv. a Gesztenyésben c. pály. Elutasítva

2. Nemz. Kult. Alapprogr.

Nemes Nagy Ágnesre való emlékezés budai versmondó verseny c. pály. Igényelt összeg: 490 eFt Elnyert összeg: 150 eFt

3. Nemz. Kult. Alapprogr.

Kézműves, színjátszó és nyugdíjas közösségek szakmai munkájának segítése c. pály. Igényelt összeg: 450 eFt Elnyert összeg: 150 eFt

Vajon a reklámokra mennyit költött az intézmény? A reklám és propaganda kiadások a dologi kiadásokon belül realizálódtak. 377 655 Ft-ot költöttek 2002-ben rájuk, ami kevésnek mondható. De 2003-ban már nőtt ez az összeg, hiszen akkortól van saját weblapjuk http://web.interware.hu/xiimkp név alatt, valamint a műsorfüzet is ebben az évben újult meg, stb. A 2002-es költségvetési év beszámolójában olvashattunk már arról, hogy honnan is realizálódik a Művelődési Központ számára bevétel. Azonban az összes bevételi forrást nem gyűjtöttem még össze eddig. A lehetséges források:

önkormányzati juttatások 11


pályázatok lakosságtól származó bevétel (jegyeladás) terembérlet szponzoráció A ház tényleges bevételi forrásai: önkormányzati támogatások (a rezsit és a dolgozók bérét fedezi) pályázati pénz jegyeladás terembérlet Látható, hogy az 5 lehetséges forrásfajtából 4 ténylegesen jelen is van. Hogy miért nincs ott a szponzoráció („A szponzorálás pénzben vagy más formában eszközölt befektetés valamely tevékenységbe, amiért cserébe az invesztáló fél a tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható kereskedelmi potenciálhoz jut.”), mint bevételi forma arra az ad választ, hogy mivel jogilag a XII. Kerület Önkormányzatához tartoznak, ilyen nagy horderejű döntést csak az önkormányzat engedélyével lehet megkötni. Azonban eddig hiába talált a ház lehetséges szponzort, különböző okok miatt nem született pozitív döntés. De továbbra is folytatják a keresést, hiszen tisztában vannak a szponzoráció előnyeivel. Viszont ha nem az egész háznak keresnek szponzort, hanem egy-egy rendezvényre, ahhoz nem kell az önkormányzat engedélye. Ilyen szponzorációra volt példa az, amikor a Raiffeisen Bank szponzorálta a Művésztelepet. Ezt azért tette a bank, mert így kölcsönös előnyöket élvezett mindkét fél. Vagy említhetném azt is, amikor a Ghymes együttes fellépését a házban (és máshol is) a Matáv szponzorálta. Leszögezhetjük, hogy a művelődési házakra jellemzőbb az, hogy eseményeket, fellépőket szponzorálnak inkább harmadik személyek, nem pedig magát az intézményt. Az egyes forrásfajtákról még annyit szeretnék megemlíteni, hogy a pályázati pénzek egy részét és a többletbevételt fejlesztésre fordítják. Sajnos, nem gyűlik össze annyi pénz, amiből tényleg a kor kihívásainak megfelelően teljesen átalakíttathatnák az épületet. A jegyeladásból kb. 5 millió Ft szokott összegyűlni, pedig a ház saját rendezvényeinek nagy része (kb. 80 %-a) ingyenes. A jegyárakat úgy alakítják ki, hogy azok nagyjából fedezzék a költségeket. A termeket lehetőleg kulturális célokra (oktatási, művészeti és konferencia alkalmakra) adják ki, nagyon ritka az, hogy pl. ruhaeladásra, vagyis nem kulturális célra

12


kötnek terembérleti szerződést. Tehát itt is látható, hogy a kulturális értékek átadását próbálják még az egyik bevételi forrás megszerzésekor is elérni. Művelődési központ A művelődési otthon egy olyan intézménytípust jelöl, amely a közművelődést szolgálja; így fontos szerep jut neki abban, hogy a lakosság művelődési igényeit kielégítse, fejlessze, közvetítse a kulturális értékeket, de segítse azt is, hogy az emberek elsajátítsák ezeket és alkossanak is újakat. Mint látható ez igen összetett feladat. A művelődési igények kialakításától az értékek elsajátításáig terjedő skálán mozog. A művelődési központ a művelődési otthon-hálózat magasabb szintjén áll. Ezt az épületnek is sugároznia kell, másrészt rendelkeznie kell színházteremmel, klubszobákkal, szakköri

helyiségekkel,

ezek

korszerű

felszerelésével,

audiovizuális

eszközökkel,

nyelvstúdiók berendezésével is. Néhány főfoglalkozású szakalkalmazott és főfoglalkozású igazgató alkalmazása is hozzátartozik ennek a kritériumnak a teljesítéséhez. A működési követelményei a következők: Helyi közösségeket kell kialakítania, ennek érdekében szakmai klubokat szervez, stúdió- és baráti köröket hoz létre. Megkülönböztetett figyelmet fordít az intézmény működési területén élő legfontosabb társadalmi rétegek bevonására, aktivizálására. Amatőr művészeti csoportokat, köröket, tanfolyamokat szervez azért, hogy az emberek alkotóképességüket kibontakoztathassák, és gyarapítani tudják ismereteiket. A közönség és a tudomány valamint a hivatásos művészet nagyjainak és alkotásaiknak találkozását biztosítja. Segítenie kell a vonzáskörzetében működő kisebb intézményeket, művelődési házakat és klubkönyvtárakat feladatuk elvégzésében. A segítségnyújtás fő formája különböző szolgáltatások nyújtása (pl.: ingyenes reklám, hirdetési felület biztosítása). A XII. Kerületi Művelődési Központ általános jellemzése Az intézmény alapító szerve: •

Budapest Főváros XII. ker. Tanács VB

Az intézmény felügyeleti szerve: •

Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 13


Az intézmény önálló jogi személy. Illetékességi és működési területe: •

Budapest Hegyvidék XII. kerület

Alaptevékenysége: Művészeti értékek közvetítése, elősegítése, kiállítások, színházi előadások, stúdiók, stb. rendezése,

szervezése.

Tudományos,

gazdasági,

társadalmi

ismeretek

terjesztése,

tanfolyamok, előadások szervezése, rendezése. A közoktatási intézmények oktató-nevelő munkájának, közművelődési és szabadidős tevékenységének segítése rendhagyó órák (történelem, irodalom, könyvtárhasználati, stb.) kihelyezett kézműves műhely, stb. útján. A feladatok megvalósítása érdekében szoros együttműködés kialakítása a társadalmi szervezetekkel, kerületi egyesületekkel, helyi és egyéb közművelődési intézményekkel. Az alaptevékenység közművelődési formáinak kialakítása (tanfolyam, klubok, stb.). Az alaptevékenységhez kulturált vendéglátói háttér biztosítása is ide tartozik. A közművelődési könyvtárként is való funkcionálásának köszönhetően könyvállomány gyűjtése, feldolgozása, kölcsönzése. A

múzeumi

alapfunkciónak

megfelelően

tárgyi

anyag,

írásos,

fotódokumentáció,

hanghordozó, videoanyag gyűjtése, megőrzése, bemutatása. Helyi helytörténeti kutatások szervezése, bekapcsolása a kerületi közművelődési, turisztikai, idegenforgalmi tevékenységbe. A kutatások eredményeinek közlése, időszaki kiadványokban való publikálása. A helytörténeti, múzeumbarát kör szervezése, segítése. A helyi képzőművészeti alkotások bemutatása, gyűjtése. A kerületi művészek, alkotók nyilvántartása, számukra kiállítások, táborok, bemutatók szervezése. Az alaptevékenységen kívül szakfeladatokkal is bírnak: •

A művelődési központ tevékenységei

•

A közművelődési könyvtári tevékenységek

•

A múzeumi tevékenységek

•

A lapkiadás.

Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet.

14


A közművelődési intézmények vállalkozási tevékenységet is folytathatnak, amennyiben az nem veszélyezteti az alaptevékenység ellátási kötelezettségét. A vállalkozási tevékenységből származó bevételt vissza kell forgatnia az alaptevékenység ellátásába. Az intézmény 1951-ben nyitotta meg kapuit Szakasits Árpád Művelődési Központ néven, majd a MOM (Magyar Optikai Művek) kulturális életének vezetéséért vállaltak felelősséget. Hosszú ideig a ház csak terembérleti rendezvényeknek adott otthont a rendszerváltást követően. Majd az érdemi munka 2002-től indult be. Akkor mindent újra kellett kezdeni. Az épületet 1986-ban újították fel. Ez időpont óta nem végeztek lényegi fejlesztéseket a házban, és az utóbbi években sem volt lehetőség ilyen típusú pályázat benyújtására. A színvonalas előadások, tanfolyamok, az intézményben működő klubok teltházasak, igen sok az önszerveződő program is. A Művelődési Központot a kerület lakói szeretik.

Non-profit szervezetek marketingkommunikációs sajátosságai Először határozzuk meg a marketing fogalmát: „Társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak, s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket.” 4 Kotler szerint a marketingkommunikáció a marketing részét képezi. Mindkettőre igaz, hogy „egy szemléletmódot feltételez, melynek középpontjában a fogyasztó és annak igényei állnak, s a vállalat lényegi elemének tekinti ezen szükségletek kielégítését.”5 Határozzuk meg pontosan, hogy mi is az a marketingkommunikáció így sokkal könnyebb beszélni is róla. „A marketingkommunikáció olyan tervezett cselekvéssorozat, mely a vállalat marketingrendszerébe illeszkedik, célja egy termék (ill. szolgáltatás) – márka -, vállalat (ill. intézmény) megismertetése, népszerűsítése, a fogyasztó figyelmének felkeltése, vásárlásra ösztönzése, illetve érdeklődésének megtartása kommunikáció segítségével.”6 Jellemző ezekre a szervezetekre, hogy inkább a BTL eszközeivel élnek (direkt marketing, vásárlásösztönzés, vásárláshelyi reklám, eseménymarketing, rendezvények, vásárok, kiállítások, szponzorálás, személyes eladás, Public Relations, nyomtatványok) szemben az ATL eszközökkel (nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, rádió, televízió, mozi és 4

Philip Kotler: Marketing Management, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993., 23. o. Fazekas Ildikó - Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001., 11. o. 6 Fazekas Ildikó - Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001., 12. o. 5

15


Internet). Ezeket az eszközöket a jobb irányíthatóság, sokszor a költséghatékonyság is jellemzi. A kommunikáció hatékonyabb, mert a célcsoporthoz lehet az átadni kívánt üzenetet alakítani. Közvetlenebb, emiatt a visszajelzésekből hamarabb lehet levonni a megfelelő következtetéseket. Interaktív és egyedi valamint célcsoport- és üzenetorientált. Az ok, ami miatt a vonal alatti eszközök válnak uralkodóvá a kommunikáció során az eszközök jellemzőivel magyarázható, amit fentebb már felsoroltam. Néhány szó a Public Relations (közönségkapcsolatok) jellemzőiről azért, hogy jobban megérthessük, miért is olyan fontos részterülete ez a BTL eszközöknek. A Public Relations tudatos, tervezett, tartós kommunikációs tevékenység, amelynek feladata, hogy kölcsönös megértést, bizalmat alakítson ki és tartson fenn a PR tevékenységet végző cég vagy intézmény és annak külső vagy belső környezete között. Célja: a szervezet hírnevének, image-nek, kapcsolatrendszerének ápolása. Megértés, bizalom, támogatás, együttműködési készség kialakítása is célként jelenik meg. De a részvétel, konszenzus, nyitottság, elkötelezettség megvalósítását is célul tűzi ki maga elé. Az eszközök, amelyek segítségével ezt a gyakorlatba átültetni kívánja a következők: szóbeli eszközök (beszélgetések, előadások, TV adások, fórumok), hírlevelek),

írásbeli

eszközök

valamint

akciók,

(levelek,

kiadványok,

rendezvények

referenciaanyagok,

(kiállítások,

újságcikkek,

kongresszusok,

díjátadás,

konferenciák, adományok). A PR sajátosságai: hosszú távon fejti ki hatását, folyamatos munkát igényel céljai elérése érdekében, kétirányú kapcsolat kiépítése szükséges a jó PR-hez, közvetett hatást vált ki a PR szellemben meghozott döntés. Nagy nyilvánossághoz szól (valamennyi érdekszférához), teljeskörű információkat nyújt, a szervezeti és a közérdeket együttesen képviseli (meg kell találni a közös pontokat). Személyzeti, szervezet-irányítási funkcióval is bír. A csapatmunkát jelentősnek tartják, ezért mindent megtesznek, hogy a munkatársakból igazi összetartó, egymásért felelősséget vállaló-és egyben egymást ösztönzőcsapatot hozzanak létre a PR-esek. Objektivitás jellemzi a PR-t, az ezzel foglalkozó cég a háttérben mozog. Viszont a szakma társadalmi presztízse kicsi, a tevékenysége nem nyilvános (a háttérből mozgatja a szálakat). Ahhoz, hogy egy gazdálkodási egység, jelen esetben egy művelődési központ a környezetével jó kapcsolatot alakíthasson ki az kell, hogy a kommunikáció és a belső PR jó legyen. A jó kapcsolat kialakítása a bizalom kiépítése miatt elengedhetetlen. Ami pedig segíti a szervezetet abban, hogy elérje a célját (amiért létrehozták). A belső PR-re azért van szükség, mert a külső tömegkapcsolatok sorsa házon belül dől el. Ennek egyik oka, hogy a PR tevékenység során felhasználható eredmények a teljes 16


kollektíva munkájából fakadnak. A másik ok: a dolgozók személyes kapcsolataik során maguk is egy meghatározott képet közvetítenek a munkahelyükről üzleti partnereik, ismerőseik, barátaik, családtagjaik felé, tehát egyrészt a szorosabban vett szakmában éppúgy, mint a tágan értelmezett közvéleményben. A szervezet vezetésének egyik jelentős feladata az, hogy munkatársaiban kialakítsa, ébren tartsa és fejlessze a céghez, intézményhez való tartozás tudatát. Az azonosulás érzetének felkeltésére és ébren tartására számtalan eszköz kínálkozik: a munka teljesítményének anyagi és erkölcsi elismerése, a szociális intézkedések, juttatások és

létesítmények,

a

munkakörülmények

kedvezőbb

kialakítása,

a

versenyszellem

felszabadítása. A legfontosabb a munkatársak megfelelő és rendszeres tájékoztatása, illetve a dolgozók véleményét, javaslatait, problémáit közvetítő visszacsatolás. A megfelelő belső tájékoztatás, az elért eredmények, a megoldásra váró problémák, a megvalósítandó tervek ismertetésével képes aktivizálni a kollégákat. A rosszul informált kolléga eleve nincs abban a helyzetben, hogy ötletei, javaslatai lehessenek. A megfelelően tájékoztatott dolgozó nem csak birtokában van az információnak, hanem azt is érzi, hogy bíznak benne, számítanak rá. Látható, hogy már azzal, hogy átadjuk az információkat-mindet, amire csak szükség lehetpozitívan befolyásoljuk a munkatárs hozzáállását, munkájának minőségét. A belső PR alapkövetelményei: őszinteség, nyíltság. Ahol ez nem valósul meg, ott kialakulnak a rémhírek, pletykák, rossz munkahelyi légkör. Ez pedig nyilvánvalóan a teljesítmény rovására megy. A belső PR a marketing oldaláról az értékesítés promocionálásának részének tekinthető. Hogyan hat a belső PR tevékenység? A kommunikáción keresztül információkat juttatunk a munkatársaknak, amelyekkel motiváljuk őket a jó munkavégzésre. Ez pedig integrálja őket, mert mindnyájan egy közös cél érdekében küzdenek, ami közösséget teremt közöttük. Az utolsó lépcsőfoka a belső PR tevékenység hatásának az identifikáció. Ez azt jelenti, hogy a közös ügy, ami összekovácsolja őket, létrehozza bennük azt az érzést, hogy magukévá teszik a közös célokat.

A fogyasztó magatartását befolyásoló tényezők – Hogyan érheti el egy művelődési központ, hogy felfigyeljenek rá – vagyis a programjaira? A fogyasztó döntését az őt ért ingerek is befolyásolják. Az ingereket a marketing szempontjából fel lehet osztani: •

Közvetlen (pl.: áruval való direkt találkozás)

•

Szimbolikus (pl.: áru képe) 17


•

Társadalmi

ingerekre. A közvetlen ingerek és a szimbolikus ingerek nem kötődnek személyekhez (személytelenek), míg a társadalmi ingerek a vevő közvetlen környezetéből származnak. Ez a felosztás és a magyarázata elsősorban a fogyasztási cikkekre vonatkozik. De alkalmazhatjuk a szolgáltatások (pl.: nem nyereségorientált szolgáltatások) területére is, hiszen ott is ugyanúgy „értékesíteni” akarják az adott szolgáltatást pl.: a művelődési házaknál egy művészettörténész előadását illetve az azon való részvételt bocsátják áruba. A közvetlen ingerek pedig akkor érik az egyéneket, ha azok elmennek valamilyen programra, és ami ott éri őket, azokat az ingereket nevezhetjük közvetlennek. Persze felmerülhet a kérdés, de hogyan jutnak el odáig? Vegyük például azt az esetet, amikor a XII. Kerületi Művelődési Központ Családi Vasárnapot tart a parkban. Ebben az esetben elképzelhető, hogy valaki pont akkor arrafelé sétál, és észrevéve a parkban folyó eseményeket (közvetlen inger éri), kedvet kap az azokon való részvételre. A szimbolikus ingerre példa a plakát, amelyen az adott programról lehet információkat szerezni. Ha ezt az állítást elfogadtuk, akkor a következő, amit meg kell említsek az az, hogy az ember az őt ért ingerekre automatikusan védekezéssel válaszol. Ezt a védekezési mechanizmust kell a szakembereknek áttörniük, hogy elérjék üzenetükkel az adott célcsoportot. Azt gondolom – saját és mások példáját látva-, hogy ez a védekezési mechanizmus leginkább az áruértékesítés területén jelentkezik, mert a művelődési ház által kínált szolgáltatások, programok, (pl.: különböző előadások, táncházak, tánctanfolyamok, klubok) az emberek figyelmére jobban számíthatnak, hiszen ezek az alkalmak a szabadidő értelmes eltöltésére kínálnak alternatívákat. A szabadidő pedig mindenki számára kellemeset jelent, hiszen ekkor szabadon dönthetünk arról, mivel is töltjük az időnket. Ezért az ezzel kapcsolatos dolgok könnyebben bekerülnek a figyelmünk homlokterébe. A fogyasztó döntését az ingereken kívül még a motivációk, az attitűdök, a személyiség és a társadalom befolyásolják. A szolgáltatások egyik jellemzője az, hogy nem kézzel foghatóak, így a döntést az ígéretek illetve a tapasztalatok, amelyeket mások szereztek és megosztanak velünk, igencsak meghatározzák.

Egy fővárosi művelődési központ és egy vidéki művelődési ház összehasonlítása a marketing szempontjából: A marketingkommunikáció egy részterülete a reklám.

18


Vizsgáljuk meg, hogy milyen egy fővárosi művelődési központ és egy vidéki művelődési ház reklámja. Hol hirdetnek és mi jellemző ezekre a hirdetésekre. Van-e külön szakember ezekre a feladatokra vagy sem? Hogy állnak hozzá a marketingkommunikációhoz és a részterületeihez? Először a XII. Kerületi Művelődési Központ működése – ilyen szempontból- kerüljön górcső alá. Mivel ez egy művelődési központ és a fővárosban található, ezért az itteni helyzet sokat elárul nemcsak róla, de az országban található más művelődési házakról is. Hiszen az ilyen adottságokkal rendelkező intézmény általában jobb feltételekkel vághat neki a munkának, mint egy vidéki hasonló intézmény köszönhetően Budapest kiváltságosabb helyzetének. A XII. Kerületi Művelődési Központban nincs külön szakember, aki csak a marketing területén tevékenykedne. A reklámozási és az egyéb marketinges munkát népművelők és mások végzik saját feladataik mellett. Igazából mindenki a saját programja (amit ő szervezett) reklámjáért felelős elsősorban. A finanszírozási résznél érintettem a szponzoráció kérdéskörét. A művelődési központ szívesen alkalmazna embert például erre a feladatra is. Előnyös lenne számukra, ha valaki teljes emberként tudna erre a problémakörre figyelni. De sajnos, nem vehetnek fel senkit erre a munkára, mert az önkormányzattól függnek, és ő nem járul hozzá. Honnan lehet a programokról tudomást szerezni? Médiumok, ahol hirdetnek, vagy ahol tájékoztatnak minket a programokról: •

Nyomtatott sajtó:

Demokrata, Hegyvidék, Jövő7, Kilátó, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Metro, Népszabadság, 168 Óra, Pesti Est •

Rádió:

Kossuth, Petőfi, Bartók, Budapest rádió, Klub, Info, Rádió C, Rádió Cafe •

Televízió:

ATV, Duna, Hír TV, M1 •

Internet:

Saját honlap (Először a web.interwire.hu/xiimkp címen jelentek meg, majd átváltottak a www.gesztenyehaz.hu weboldal címre. Ez a második cím sokkal jobb, mert könnyen

19


megjegyezhető, míg az első verziót szinte lehetetlenség volt fejből leírni.), www.tanchaz.hu, www.folkradio.hu Tehát hirdetnek országos lapokban és helyi, kerületi lapokban is. A sajtótermékekben megjelenő reklámok kiaknázzák ezeknek a nyomtatott kommunikációs eszközöknek az előnyeit: a nagyobb nyilvánosságot, amit ezek biztosítanak, a magas példányszámot, a széles olvasótábort, a politikai lapok magas presztízsértékét, az aktualitást, a jó célozhatóságot, a gyors megjelenési lehetőséget és a flexibilitást is.7 A televízióban való megjelenést azért szokták választani, mert a televíziós reklám magas presztízsértékkel bír, ez az a médium, amely az emberek életébe legjobban behatol, ennek köszönhető, hogy széles célközönséggel rendelkezik. Jól célozhatóak az emberek a megfelelő műsorhoz kapcsolódó reklámmal.

8

Ehhez azonban ismernünk kell a célcsoportunkat.

Méghozzá igen jól kell szegmentálni, mert csak ez lehet az alapja a reklámstratégiánknak. Egy jól kiválasztott, a markáns jegyei mentén jellemzett csoport megkönnyíti a reklámozás során alkalmazandó médiumok és az üzenet jellemzőinek kiválasztását. Ami, ha kiválasztottuk és be is vetettük, valószínű, hogy sikert biztosít nekünk. A rádióban pedig azért érdemes hirdetni, mert ez a médium szintén magas presztízsű az emberi hangnak köszönhetően. Alkalmas az utazó közönség elérésére is, valamint a célközönsége széles. A csatornához, műsorkörnyezethez igazítva jól célozható. Ezenkívül rendkívül rugalmas.9 Azonban a háttérrádiózás, mint jellemző hallgatási mód nem kedvez az itt közölt reklámoknak. Ugyanis lehet, hogy emiatt el sem jut azokhoz az üzenetünk, akiknek azt szántuk. Az Interneten való jelenlétük pedig már nem jelent előnyt. Inkább azt kell mondjam, hogy egy valamirevaló intézménynek ott kell lennie a világhálón. Ezt ma már igénylik a látogatók. Magyarországnak van még mit behoznia ezen a területen (a hozzáférés tekintetében), de azért itt is érvényesül ez a tendencia. De nem elég létrehozni egy weboldalt, azt folyamatosan frissíteni is kell, hogy az a valaki, aki oda látogat, érezze, hogy foglalkoznak vele, hiszen pontosan, időben tudatják vele az aktuális történéseket. Ez pedig növeli a bizalmat az intézmény iránt. Tehát pr szempontból is szükséges a rendszeres frissítése az oldalnak, hogy ezzel is a jó kapcsolatot erősítsük az intézmény és a környezet között. A megváltozott e-mail 7

Tartalmi átvétel: Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2001, 100. o. 8 Tartalmi átvétel: Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2001, 142. o. 9 Tartalmi átvétel: Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2001, 131. o.

20


cím sokkal jobban illik a művelődési központhoz (www.gesztenyehaz.hu), mint az eredeti web.interwire.hu/xiimkp. Azért is jó, hogy a gesztenyeház címet választották, mert ez illik a műsorfüzet gesztenyés borítójához. Az a gesztenyés borító pedig a ház arculatához illik. A házban dolgozók szeretnék megváltoztatni a nevüket. Úgy gondolják, hogy sokkal jobb lenne, ha a XII. Kerületi Művelődési Központ elnevezés helyett a Gesztenyeház nevet viselhetnék. Egyrészt ez könnyebben kimondható, megjegyezhető, másrészt utal a ház helyére is. Ugyanis a gesztenyés park mellett található az intézmény. Másrészt a gesztenyéhez, mint fogalomhoz pozitív jelentéstartalmak kapcsolódnak. Például játék, termés, ősz, betakarítás, stb. Ezért tartom jó ötletnek én is, hogy erre akarják megváltoztatni az elnevezésüket. Ezzel egyedi nevük lenne, amely szintén segítene abban, hogy jobban kiemelkedjenek a művelődési házak közül. De ez az átnevezési (jogi) folyamat még korai szakaszában tart, a változáshoz idő kell. Visszatérve a honlapra, elmondható, hogy annak is kiváló a megvalósítása. Ez szintén illeszkedik az egységes és tudatosan kialakítani szánt arculat megszilárdításához. A barnás háttér egyből a gesztenyét juttatja az ember eszébe, ami ezeknek a marketinges megoldásoknak köszönhetően a művelődési központhoz kapcsolódik, az ő egyedi jelzésére szolgál. Rendesen frissített honlappal van dolgunk, megfelelő információtartalommal. Az oldalon rajta vannak az elérhető szolgáltatások: FreeTicket jegyiroda A Művelődési Központ Információspultjánál működik a FreeTicket jegyiroda, ahol a GesztenyeHáz rendezvényeire szóló jegyeken túl egyéb koncertekre, rendezvényekre, színházakba szóló jegyeket is lehet vásárolni. A pénztár nyitvatartása: hétköznapokon 14-20 óráig, szombaton 10-15 óráig. Jegyrendelés e-mailben: [email protected], telefonon: 319 9854 / 208. Könyvtár A Könyvtár 22.000 kötettel és több kölcsönözhető lappal várja kedves látogatóit. Nyitva tartás: hétfőn 12-18 óráig, kedden 12-16 óráig, szerdán 12-16 óráig, csütörtökön 12-18 óráig, pénteken 9-14 óráig, szombaton és vasárnap zárva. Információ: Mikle Györgyné, 319 9854/216. Terembérlet Az általunk szervezett rendezvényeken kívül helyiségbérleti szolgáltatással is rendelkezünk: 700 fős Színházterem, 200 fős Kupolaterem, Klubszobák, Előadótermek. Információ és időpont-egyeztetés hétköznapokon 9-17 óráig a 319 9854/203-as telefonszámon. Használtelem-gyűjtő láda 21


A veszélyes hulladéknak számító használt elemeiket a Művelődési Központ bejáratánál felállított, erre kijelölt gyűjtőtartályában is elhelyezhetik. Óvjuk együtt a környezetet!10 Látszik, hogy milyen informatív az egész oldal. Az emberek komfortérzetét próbálják meg magas szinten tartani. Ezzel, hogy mindent telefonszámmal, időponttal írnak, vagyis használható adatok vannak az oldalakon, elérik azt, hogy megbízható, korrekt partnernek fogják tartani őket. Jó dolognak tartom, hogy használtelem-gyűjtő ládát is kihelyeztek a bejárat közelében, mert megmutatja, hogy az intézmény a környezet védelmét fontosnak tartja. Ez pedig egyre fontosabb értékké kezd már Magyarországon is válni. A hirdetésekért nem is kell mindig fizetniük, hiszen ezek igazából programajánlatokként funkcionálnak. Tehát van, hogy csak bemondják a TV-ben, rádióban, leírják az újságokban, hogy a XII. Kerületi Művelődési Központban milyen rendezvény lesz az adott időpontban. Vagyis nem klasszikus reklámok ezek (azok fizetettek és befolyásoló célzatúak is), hanem igazából információnyújtásként értelmezhetőek, de persze reklámértékük is van. Ezeken a médiumokon kívül azonban van még más közvetítő is. De ezek már nem külső csatornák, hanem a ház tulajdonában vannak. Ilyen az a szabadtéri eszköz, ami a művelődési központ oldalán található (pontosabban a bejárat előtt). Ez igazából üveg védelme mögé rejtett fa hátterű falat jelent, amelyre plakátokat lehet kitűzni ezzel is informálva az arra járókat. A másik általam kommunikációs csatornának tekintett forma a műsorfüzet (3. számú melléklet), ami minden hónapban megjelenik. Azért tekintem médiumnak, mert létezése nem egy-egy adott üzenet megjelenésétől függ, igazából tájékoztató jelleggel bír ez a kiadvány. Mindenképpen megjelennek az adott hónapban kiadott példányai függetlenül attól, hogy írnak-e bele a programokról részletesebben -reklámozva azt-vagy sem. Viszont az is igaz, hogy a ház a saját információi közlésére, szélesebb körben való terjesztésére hozta elsődlegesen létre. A ház bejárata előtt lévő felület reklámcélból való felhasználását az indokolja, hogy ezt a fajta reklámot kedvezően fogadják általában. Gyakori kontaktust lehet vele elérni (persze azok körében, akik a Csörsz utca azon szakasza felé járnak, ahol az épület van). A nagy felület ereje is pozitívan befolyásolja a hatást. Rendkívüli változatosságra képes ez a fajta eszköz és jó támogató médium is egyben. Széles a közönség-összetétel, vagyis sokféle embert

10

www.gesztenyehaz.hu weboldal, 2004. 10. 13.

22


lehet vele elérni, és hosszú élettartammal rendelkezik.11 Rugalmasságának köszönhetően, amit az biztosít, hogy a házban dolgozók bármikor kicserélhetik a rajta található elemeket, gyorsan meg lehet változtatni a látványvilágát. Így biztosítani lehet a mindenkori aktualitást. A műsorfüzet tavaly ősz óta ilyen egységes a kinézete tekintetében. Előtte pár hónapig még keresték a megfelelő formát neki. A kezdetekkor pedig csak egy leporellóra nyomtatott programfüzetet tarthatott kezében az érdeklődő. Az egységes-minden hónapban ugyanolyanmegjelenés azért előnyös, mert, ha kifejező, illeszkedik a ház arculatához, akkor erősíti a megjeleníteni kívánt jellemzőket. Tehát, ha passzol a ház átadni akart értékeihez, akkor azok jobban az előtérbe kerülnek, segíti azok gyakorlatban való megjelenését. A füzet kivitelezése egyedi, igényes és szépen megoldott. Ezzel pedig azt éri el a művelődési központ, hogy kiemelkedik az ilyen jellegű kiadványok tömegéből. Az is ezt a folyamatot erősíti, hogy a borító belső oldalán (2. o.) mindig egy versrészlettel találkozhatunk. Az adott hónapra jellemző eseményről, jelenségről szólnak a füzet lapján a költők. Ezt nagyon jó ötletnek tartom, mert egyrészt ezzel az egyediségük jut kifejezésre, ami segíti a kemelkedésüket a tömegből. Nem igazán jellemző, hogy egy ilyen jellegű kiadványba - programfüzetszépirodalmi művek részletei kerülnének más művelődési házakban. Másrészt megtalálták a módját ezzel annak is, hogy még így is, ilyen keretek között, a kultúra terjesztése megvalósuljon. A kommunikációt segítő eszközök csoportjához tartozik az információs pult, ami 2004-ben nyerte el mostani alakját. Előtte telefonon lehetett csak releváns információhoz jutni. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy ilyen szolgáltatás van már egy ideje a házban. Ezzel azt mutatják meg, hogy komolyan veszik a közönséget, a környezetüket. A pontos információnyújtás az emberek bizalmát növeli a ház irányába. Nézzük most a vidéki művelődési intézményt. A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza Szekszárd és környéke kulturális életének meghatározó szereplője. Szekszárd Tolna megye székhelye, Tolna megye pedig az egyik legkisebb lélekszámú megye országunkban. Ez elég sok következményt von maga után. Az egyik ilyen tanulság, hogy kevesebb emberben kell gondolkodniuk a szervezőknek az intézményben. Székhelye: •

7100 Szekszárd, Szent István tér 10.

Alapító szerve: 11

Tartalmi átvétele a szabadtéri eszközök témának: Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2001

23


•

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése

Alapítása: •

1997. június 1.

Felügyeleti szerve: •

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése

Az épület átadása: •

1970. április 4.

Az épület tulajdonosa: •

Szekszárd, Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az intézmény önálló jogi személy, önálló bérgazdálkodású, önálló költségvetési szerv. Az alaptevékenysége: A helyi lakosság polgári szerveződéseinek elősegítése, életminőségének és közérzetének javítása. Ezt úgy érheti el, hogy közreműködik a helyi társadalom formálásában, szakmaiságát és meglévő eszközeit hatékonyan mozgósítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, az élet- és munkakörülményekhez, továbbá az életkori sajátosságokhoz igazodó művelődési tevékenység megvalósulásának érdekében. Ösztönzi és elősegíti a helyi lakosság polgári szerveződését, közösségi kezdeményezéseinek helyet biztosít kiemelten figyelembe véve a gyermek és ifjúsági korosztály alakuló közösségeit. Gondoskodik a közösségi művelődés és társas élet szervezett alkalmainak keretéről. Széles körben lehetővé teszi a kulturális élettel, valamint a helyi társadalom életével, a helyi közélettel kapcsolatos információk megszerzését. Igény szerint közreműködik a város társadalmi jellegű rendezvényeinek magas színvonalú lebonyolításában. Az általános és szakműveltség fejlesztése, a tudás-átadás – átvétel folyamatának szervezése. Ez úgy történik meg, hogy a gyermek és ifjúsági korosztály részére az általános iskolák oktatási anyagára épülve szakköröket, klubokat működtet, tanfolyamokat szervez, speciális tehetséggondozó csoportokat kezdeményez. Sorozat programokat szervez – melyek egy-egy téma köré csoportosulva – új ismereteket, élményeket, alkotó tevékenységet biztosít a benne résztvevőknek. Az óvodákkal és iskolákkal együttműködve, szorgalmi idő alatt is szervez a művelődési anyagra épülő rendhagyó órákat, foglalkozásokat, játszóházakat. Ezekre ráépülve az ifjúsági és felnőtt korosztály számára terjeszti a tudományok eredményeit, konkrétan is bemutatja a kutatásokat, gyűjtéseket és feldolgozásokat, segíti a legkorszerűbb technikák alkalmazását. Lehetőségeket teremt az általános műveltség fejlesztésére, tudásközvetítői tevékenységével segíti művelt és széles látókörű polgárrá válás folyamatát. Közreműködik a 24


korszerű, egészség-, környezet- és természetvédelmi szemlélet kialakításában, fejlesztésében. Biztosítja az állampolgárok idegen nyelvi képzésének lehetőségét. Állampolgári csoportok, gazdasági egységek és szervek igényei szerint segíti a szakmai ismeretszerzést, tovább- és átképzést, hozzájárul a gazdasági és munkakultúra fejlesztéséhez. Szellemi termékeket állíttathat elő és adhat ki. A helyi lakosság szociális és mentális helyzetének javítása. Ehhez az kell, hogy működésének egészére jellemző legyen az emberközpontúság, a harmonikus érett személyiség kialakulásának és megtartásának segítése. Ez pedig jellemző is az intézményre. Szükséges továbbá, hogy törekedjék speciális közösségek kialakítására a szomatikus, mentális és szociális egészség védelme és fenntartása érdekében, különös figyelmet fordítva az ifjúkori problémahelyzetekre, (egy speciálisan ezt a korosztályt segítő Ifjúsági Iroda létrejöttében, a Gyermek és ifjúsági tér létrehozásában. A hivatásos ellátórendszer köréből kikerült egyének és családok számára segíti megtalálni azokat a szervezeteket, civil közösségeket, melyek számukra segítő, információt adó, közvetítő, tanácsadó szolgálatokat nyújthatnak. A tárgyi és szellemi kultúra értékeinek megőrzése, létrehozása és közvetítése szintén az alaptevékenység része. A gyermek és ifjúsági korosztály körében fel kell vállalnia a tehetséggondozást, képességfejlesztést. Ennek jegyében pedig rendszeres bemutatkozási lehetőséget kell biztosítania. A művészetek legújabb eredményeinek, élenjáró képviselőinek bemutatkozási lehetőségeit szervezze meg, működjön közre az értékközvetítésben helyi, regionális és országos szinteken is. Színházi, kiállítási, műsorrendezési tevékenységet is végezzen ennek érdekében. Igényes alkotó és bemutató tevékenységet végző csoportok, együttesek számára lehetőségei szerint működési teret biztosítson, munkájukat szakmailag is támogassa és szükség esetén menedzselje is. Feladata a népművészeti és hagyományőrző tevékenység ápolása és menedzselése. Házigazdája, lebonyolítója esetenként szakmai résztvevője nemzetközi, országos, regionális fesztiváloknak. Aktívan részt vesz (esetenként az intézményhez kapcsolódó közösségek által) a kultúra, a művészet és az idegenforgalom találkozási pontjain létrejövő rendezvényekben. Műsor- és programpolitikájával, közösség- és közönségnevelő tevékenységével igyekszik befolyásolni a fogyasztási kultúrát, működésének egészére az értékközpontúság és az értékközvetítés kell, hogy jellemző legyen. Az intézménynek vannak célfeladatos tevékenysége is. Feladata és kötelezettsége, hogy a helyi lakosság érdekeihez, igényeihez és érdeklődéséhez igazodóan a kulturális területen plusz feladatokat vállaljon. E formánál előtérbe kell helyeznie az alaptevékenységet kiegészítő és/vagy azt szélesítő differenciáltabb, minőségibb ellátást, szolgáltatást. Ebben a tevékenységi 25


körben bonyolíthat olyan rendezvényeket, melyek nem tartoznak a fenntartó alapellátási kötelezettségébe, de azok költségei pályázatokon, mecenatúrával és nem utolsó sorban rendezvényi bevétellel megteremthetők. Az intézmény szakfeladatai: Táboroztatás. Szekszárd és néhány városkörnyéki önkormányzat tulajdonában egy Balatonszepezdi gyermektábor van. A tábor üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat az intézmény (Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza), mint üzemeltető és a tulajdonosok, mint megbízók között érvényben lévő üzemeltetési megállapodás szabályozza. A Sötétvölgyi gyermektábor kizárólagosan a szekszárdi önkormányzat tulajdona. A táborral kapcsolatos feladatokat intézményünk kötelező önkormányzati feladatként ellátandó tevékenységként végzi. Tourinform Iroda. Az intézmény kötelező önkormányzati feladatként ellátandó tevékenységi köre kibővült a „63321-5 utazási információ és tanácsadás a Tourinform Iroda keretében” feladattal. A Tourinform Iroda szakmai működését a Magyar Turizmus Rt. Rendeletei szabályozzák. Az Tourinform Iroda szakmai működését a Magyar Turizmus Rt. rendeletei szabályozzák. Az iroda működtetésére vonatkozóan a Magyar Turizmus Rt. és az önkormányzat szerződést kötött. A működési költségek kimutatása és elszámolása az intézmény (Babits) költségvetésében történik. Az iroda non-profit jellegénél fogva az önkormányzat biztosítja a mindenkori ténylegesen felmerülő költségeket. Non-profit turisztikai, marketing feladatok ellátásával a kistérségi sajátosságokat figyelembe véve, Szekszárd Város Önkormányzata Turisztikai Bizottságával és Szekszárd és Környéke Kistérségi

Turisztikai

Egyesülettel

együttműködve,

közös

cselekvési

feltételek

megteremtésére törekszik. Panoráma Mozi. A Panoráma Mozi – miután a tulajdonos önkormányzat felbontotta az addigi üzemeltetési szerződést az Intercommal – az a művelődési ház kezelésébe került. A mozi működtetésével kapcsolatos alapvető célkitűzés a veszteség minimalizálása, illetve a nyereséges gazdálkodás megvalósítása. Veszteséges gazdálkodás esetén a fenntartó önkormányzat megtéríti a veszteséget. A mozi rendszeres működtetésével a magyar és egyetemes filmkultúra értékeinek közvetítése, speciális közösségek szervezésével (filmklub) a filmesztétikai és filmtörténeti ismeretek mélyebb megismertetése a céljuk. Összehasonlítva a XII. Kerületi Művelődési Központ alaptevékenységeivel, szakfeladataival a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza tevékenységeit, akkor észrevehetjük, hogy sok hasonlóság (pl. alaptevékenységben- kultúra ápolása, továbbadása- van közöttük. 26


Azonban különbségek is akadnak. Ilyen különbség például az, hogy a szekszárdi művelődési házhoz mozi is tartozik, míg a budai esetében ilyen nincs. Tudják, hogy egy művelődési háznak minden réteget képviselnie kell. Azonban itt is vannak olyan programok, amelyek kifejezetten a magas kultúra híveinek illetve a tömegkultúra iránt érdeklődőknek szólnak. Az elitkultúrát a Pódium bérletsorozat (közel 130 fő vett részt az előadásokon), irodalmi, zenei műsorok, színházi előadások jelenítették/jelenítik meg. A tömegkultúrára pedig a szabadban is megrendezett nyárnyitó buli valamint a Szekszárdi Szüreti Fesztivál szolgál példaként. A megfelelő programok kiválasztása a ház szempontjai alapján történik. A következő kérdésekre kell jól megfelelnie az adott programnak, hogy meg is valósulhasson: •

Milyen igények érkeznek az intézményhez? Milyen programokat szeretnének látni az emberek?

•

Divatos-e, aktuális-e az adott programötlet?

•

Gazdaságos-e az előadás vagy program?

•

A helyi adottságok megfelelnek-e a program követelményeinek? (A technikai feltételek is számítanak.)

•

Elér-e az adott program egy megfelelő szakmai nívót? Segíti-e a kultúra továbbörökítését?

•

A köz elvárásainak megfelel-e?

•

Nem sért-e emberi jogokat? Vagy nem tartalmaz-e fajgyűlölő elemeket illetve egyéb negatívan diszkrimináló részeket valakikkel szemben, ami sértheti azok emberi méltósághoz fűződő jogaikat?

Vannak különbségek a szekszárdi és a budai közművelődési intézmény között. Ez az eltérő helyzetből adódik. Ugyanis a Babits Szekszárd és a szekszárdi kistérség kulturális életéért, megfelelő rendezvényekkel való ellátásáért felelős. Ez a csoport viszont nem igazán egységes. Jóval kevesebb közös jellemzőjük van a térség lakóinak, mint a budaiaknak (pl. nem mondhatjuk,

hogy

mindnyájan

városiak).

A

budai

művelődési

központ

viszont

közigazgatásilag csak a kerület lakóiért, azok megfelelő kulturális ellátottságukért vállal felelősséget (az itt élők viszont több közös vonással bírnak). Ez azt vonja maga után, hogy a vidéki intézménynek minden irányba nyitottnak kell lennie, sokkal szélesebb palettán mozgó igényeket kell kielégítenie. Szekszárdon minden terület (pl.: színház) egy épületben van. Ennek oka, hogy nincsen más intézmény, amely az adott tevékenységi kört átvállalná, így ezzel is nekik kell foglalkozniuk. Ezen a megyeszékhelyen a Deutsche Bühne kivételével-ami 27


német nyelvű előadásokat tart-nincsen színház. Ezért fontos, hogy a ház színpadi előadásokat is szervezzen, különben a vonzáskörzetében élők nem látnak színházi produkciót, vagy legalábbis el kell utazniuk máshová, hogy ezt meg tudják tenni. A XII. Kerületi Művelődési Központnak viszont ez nem feladata, mert Budapesten igen sok színház van, aki akar, az elmehet bármelyikbe. Viszont szervez ő is előadásokat, otthont ad ezeknek a műsoroknak, de megteheti, hogy tematikailag válassza ezeket ki. Gondolok itt arra, hogy gyermekeknek szánt előadásokat játszanak náluk, ráadásul ez főképpen a körzet iskolásai számára történik (ne kelljen messze menniük). De akár le is mondhat erről a színházi előadásokat szervező szerepről. A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Házának leírt marketingstratégiája nincs, a gyakorlatban mégis úgy dolgoznak, mintha lenne nekik ilyen. Ez azt mutatja, hogy ők is felismerték ennek a jelentőségét, vagyis, hogy a kultúra is ugyanúgy igényli, hogy jól „adják el”, mint bármelyik másik terület: szolgáltatások, áruk értékesítése. Viszont itt sincs külön marketing vagy piár szakember, aki ezzel foglalkozna. Minden népművelő a maga területéért felelős. Ő találja ki, hogy milyen rendezvényt hirdessenek, hogyan és hol. De egy ember tartja össze az összes terület reklámozását (ő tartja a kapcsolatot a médiával, stb.). Minden programot reklámoznak, hiszen úgy tartják, hogy az nagyon fontos. Azt is, amely nagy közönségre tarthat számot és azt is, amely során kicsi látogatottságra számítanak. Mindig a program jelentősége dönti el, hogy reklámozzák-e, vagy sem. Megállapítható, hogy mindkét művelődési ház hozzáállása a marketinghez, reklámhoz kielégítő. Felismerik annak jelentőségét, azonban mégsem tudják érdemben alkalmazni ezeket. A források hiánya az, ami ezt megakadályozza. A vidéki művelődési ház önkormányzati fenntartású. Az éves költségek felét (rezsi+bérek) az önkormányzat állja. Pénzhez még pályázati forrásokon keresztül is juthatnak (a várostól, a megyétől és a minisztériumtól jutottak eddig különböző összegekhez). Ezek a források igen jelentősek. Egyes rendezvényeket is pályázati pénzből rendeznek meg, mert ezekre nincs önkormányzati támogatás. Valamint a jegybevétel és a terembérleti lehetőségek értékesítése is bevételt jelent számukra. Látható, hogy pénzhez ugyanolyan módon juthat mindkét intézmény. Nézzük meg, hogy a szponzoráció itt hogy jelenik meg. Megjelenik-e egyáltalán? Itt ugyanaz a helyzet, mint a hegyvidékinél: nem igazán jelentős a szerepe (viszont az lehetne). Előfordul néha, azonban az a pénz, amihez ilyen úton jutnak, nem olyan sok. Jellemző még az is, hogy ugyanúgy, ahogy a másiknál, itt is termékkel támogatják egyes rendezvényeit a háznak (pl.: borral). 28


Hasonlít még az is a két házban, hogy mindkettő felújításra szorul. A Babitsnak sikerült az,

hogy

Szekszárd

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata

támogatásával

és

a

belügyminisztériumnál elnyert címzett támogatás összegéből 33 év után végre elkezdhesse felújítani az igen elhasznált épületet. Azonban a korszerűsítésre fordítható pályázaton elnyert összeg nem elég a színházterem belső felújítására, a székek kicserélésére. Még 30 millió forintra lenne szükségük. Ezt az összeget úgy próbálják meg előteremteni, hogy az ország más –elsősorban a budapesti Madách Színház-példáját követve, az új, kényelmes és esztétikus székeket szponzorok, gazdálkodó szervezetek, vállalkozások támogatásával kívánják megvásárolni. Nagyon jó ötletnek bizonyult ez már máshol, ezért is gondolták, hogy ezzel sikerülhet megszerezni a hiányzó milliókat. A reklámértéke egy-egy ilyen szék megvásárlásának igen magas. Pontosan erre alapoznak ezen szponzorációs tevékenység szervezői. De nemcsak a reklámértéke nagy, hanem akik áldoznak a székvásárlásra, elmondhatják, hogy a köz javára cselekedtek. Egy mindenki lelki épülését szolgáló művelődési intézmény megszépítésének aktív közreműködői voltak. Ez pedig az egyének számára is jó érzés, de a gazdálkodó egységeket is kedvező színben tünteti fel. Ami pedig ismételt értékesítési előnyöket- hosszú távú -von maga után. Hiszen az a vállalat, amely társadalmi szerepet is vállal fontos értékek-egyetemes emberi értékek, az adott társadalom számára jelentős értékek-védelméért, vonzóbbá válik a szociális értékek iránt fogékony-azok megvalósítását kívánó és szorgalmazó-emberek-fogyasztók-körében. Az 5. számú melléklet ennek a szponzorációnak a reklámját tartalmazza. Ez egy nyomtatvány, méghozzá igen jó minőségű papírra jó kivitelezéssel előállított darab. Tisztában van a Szekszárd Színházi Kultúrájáért Alapítvány és a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza, hogy a szép kiállítású reklámhordozók nagyban hozzájárulnak a tevékenység sikeréhez. Csak egy ilyen kivitelezésű anyaggal lehet „odaállni” az emberek, cégek, gazdálkodási egységek elé, mert ebből látszik, hogy mennyire tisztelik meg a másikat. Ezzel jó benyomást keltenek, ami az üzleti életben is rendkívül fontos. A jó benyomást pedig rá fogják ruházni a művelődési ház egészére, ami azoknak csak javára válhat. Valami hasonlóval (székek megvásárlása általi szponzoráció) kellene talán próbálkoznia a hegyvidéki háznak is, ugyanis a színházterem felújítása, a székek kicserélése talán a legégetőbb munka, amit a közeljövőben meg kellene kezdeni. Erre azért van szükség, mert, ha a székek mozdíthatóak, elpakolhatóak lennének a mostani padlóra szereltekkel szemben, akkor sokkal több lehetősége lenne a háznak. Ugyanis a 700 férőhelyes színházteremben többfajta programot lehetne szervezni. Olyanokat is, amelyeket eddig a székek 29


kiemelhetetlensége miatt nem lehetett ott megrendezni. Például lehetne nagyobb szabású táncos eseményeket rendezni ebben a környezetben, vagy olyan eseményeket, amelyek az előadó és a hallgatóság közvetlen egymásra hatását is igényelnék (pl.: csoportos játékok valamilyen előadó elméletét a gyakorlatba átültetve). Most tekintsük meg, hogy a szekszárdi intézmény hirdetéseire mi jellemző. Különböző médiumokban hirdetnek: •

Nyomtatott sajtó:

Tolnai Krónika, Tolnai Extra, Tolnai Népújság, Tolnai Népújság Grátisz, Szekszárdi Vasárnap, Szekszárdi Est •

Rádió:

Antritt rádió, Alisca rádió •

Televízió:

Városi Televízió •

Internet:

www.extra.hu/babitsmuvhaz Látható, hogy országos lapban nem hirdetnek. Ez azért van így, mert a programjaik a helyieknek szólnak. Nem érné meg, ha ilyen hirdetésekre költenének. Viszont a helyi lapok kitűnően megfelelnek reklámmédiumnak, hiszen ezzel a helyi célzás jól kivitelezhető. A Tolnai Krónika, Tolnai Extra, Tolnai Népújság, Tolnai Népújság Grátisz mind megyei lapok. Az összes lapban a Szekszárdi Est kivételével, ami programfüzetnek számít, kedvezményesen hirdetnek. A Tolnai Népújságban nincs állandó felületük, ahol hirdetnének, csak időszakosan jelennek meg az újságban ilyen formában. Viszont ha cikket írnak róluk, az nem kerül pénzbe, mégis reklámként funkcionál. Azt is meg lehet tudni az újságból, hogy milyen programok vannak naponta a Babits-ban. Ezzel szemben a Tolnai Népújság Grátiszban állandó helyük van, ahol a reklámjaik megjelennek. A Szekszárdi Vasárnapban szintén állandó helyük van. A Tolnai Krónikában és a Tolnai Extrában szerződésileg megállapodott helyük van (fizetni hetente kell érte). A Szekszárdi Estben az ingyenes programok vannak jelen, ez a nyomdatermék havonta jelenik meg.

30


A Városi Televízióban ingyenesen jelennek meg a reklámok portréműsorok formájában, ahol a beszélgetések kerülnek a figyelem fókuszába. A televízió munkatársai a rendezvényekre eljönnek. Ebből híradás készül valamint riportanyag, és ez kerül adásba. Az Antritt és az Alisca rádióban a hirdetések ingyenesek. Ezek a rádióadók Szekszárdról sugározzák adásukat. Nem rendelkeznek országos frekvenciaengedéllyel. Így ezzel is a helyieket lehet elérni. Itt is beszélgetés formájú a reklám. Ugyanaz a helyzet mindkét háznál a médiumokban megjelenő reklámok közzétételi költségeit illetően: közhasznú témákkal foglalkoznak, amelyek mindenkinek szólnak/mindenkihez szólhatnak. Ezeket pedig nem sújtják akkora reklámköltségekkel, mint a kereskedelmi témájúakat. Szabadtéri eszközök: A művelődési ház körül megállító táblák vannak, erre mindenféle rendezvény hirdetése kerül fel. A táblákat idegen személy rendezi, emiatt fizetniük kell a felület használatáért. A városban máshol szintén vannak táblák (kb. 8-10), ezeken a saját plakátjaik lehetnek csak. Rendkívül jó hatásúak, mert aki a városban jár, elég gyakran találkozhat egy-egy ilyen táblával, aminek megerősítő hatása van. Tehát, ha mi olvastunk valamit egy adott programról, majd pedig a belvárosban sétálva megpillantjuk a plakátját, valószínűleg emlékezni fogunk rá később is. Van éves műsorfüzetük és havi műsorfüzetük is. Olyan helyeken terjesztik, ahol több munkatársuk, partnerük dolgozik. Ezek a műsorfüzetek nem annyira impozánsak, megnyerőek. Lehetnének sokkal egyedibbek, szebbek. A kidolgozása nem olyan jó, mint a hegyvidéki társáé. Ezen még lehetne csiszolni. Viszont az információtartalmukkal nincs semmi baj. Honlapjuk is van, jól kezelhető. Viszont erre is jellemző az, hogy kissé jellegtelen. Ami azért nem annyira előnyös. Az információk viszont itt is használhatóak. Azonban a megjelenésre-a műsorfüzet és a honlap megjelenésére is-jobban kellene figyelniük véleményem szerint, mert ezzel is üzennek az emberek felé. Egy jellegtelen műsorfüzet és egy ugyanilyen honlap azt az érzést kelti bennem, hogy nem foglalkoznak annyira a minőséggel. Pedig ez nem biztos, hogy így van. Ezért kell figyelmet fordítani az ilyen, sokak szerint apróságnak számító, megjelenési formákra. Szórólapokat ők is használnak, de főleg színházi előadások reklámozása érdekében élnek vele. Előadáskor közvetlenül kapják kézbe a látogatók ezeket (az aznapi előadás és a következő előadás szerepel rajta) amivel szinte 0-ra lehet csökkenteni a meddőszórást. Hiszen olyan emberek mennek színházba, akiket ez érdekel. Ezért valószínű, hogy pozitívan fogadják

31


az ilyen információk nyújtását. Viszont ezek a szórólapok nem annyira jó minőségűek, de legalább olcsók. Úgy tűnik a leírtakból, hogy a Babits csak helyi érdeklődésre számot tartó rendezvényeket szervez és tart meg. Azonban ez nincs így, van olyan, hogy ő is bekapcsolódik országos rendezvénysorozatokba. Ilyen nagyrendezvényük volt a hatalmas energiákat és anyagi eszközöket megmozgató XIV. Duna Menti Folklór Fesztivál, amit az Európai Folklór Intézet, a Hagyományok Háza, a MTA Zenetudományi Intézet, a CIOFF Magyarország, a Magyar UNESCO Bizottság, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, Tolna Megye és Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósítottak meg. Látható a felsorolt nevekből, hogy ez nemzeti és nemzetközi összefogással került megrendezésre 2002-ben. Ilyen nagyrendezvény még például a Mediawave is. Egy vidéki művelődési háznak nagy kihívás ilyen országos-esetenként országokon átívelő-program szervezése. Ezért sikeres megvalósítása esetén jó hírnevét tudja így öregbíteni. A folklór fesztiválon magam is részt vettem, és elmondhatom, hogy jól szervezték meg, valamint a lebonyolítás sem hagyott kívánnivalót maga után. Ezzel pedig az arculatuknak is jót tettek. A XII. Kerületi Művelődési Központ hasznosságának bemutatása konkrét példákon keresztül

Egy

művelődési

központ

hasznosságát

másképp

kell

megítélnünk,

non-profit

természeténél fogva, mint egy profitorientált gazdasági egységét. A profitorientált cégek működésének jogosságát elsősorban az mutatja meg, hogy mennyi nyereséget tudnak termelni. Ha elegendő bevételt termel ahhoz, hogy a vállalkozás eltartsa a dolgozókat, fedezze a költségeket és a tulajdonosok számára is megfelelő mennyiségű jövedelmet biztosítson, akkor ez már bizonyíték arra, hogy erre a vállalatra szükség van. Ellenkező esetben, ha pénzügyileg nem képes ellátni ezeket a feladatokat, akkor a piacgazdaság ezt úgyis megmutatja. Egy ilyen vállalat nem sokáig marad a gazdasági palettán, gyorsan eltűnik a süllyesztőben. Igen ám, de manapság, amikor az emberek öntudatosabbak, vagyis egyre többen érdeklődnek a környezetvédelem, a szociális értékek biztosítása, stb. iránt, egy cég nem engedheti meg magának, hogy csak a termelésre koncentráljon az összes többi területet (pl. kommunikáció az emberek felé) elfelejtve. Vagy megteheti, de akkor profittól esik el, ami számára a legfontosabb. Miért esik el profittól ezáltal? Azért, mert az a vállalat, amely jó PR-

32


rel rendelkezik, vagyis jó a kapcsolata a felhasználókkal és környezetével valamint a munkatársakkal, az - megértve az idők üzenetét-képes arra, hogy felismerje a kínálkozó lehetőségeket. Hogyan képes erre? Úgy, hogy mivel jó a kommunikáció a szereplők között, így azok könnyebben jutnak információkhoz. Az információtöbblet vagy az információ minél hamarabbi megszerzése pedig nyilvánvaló, hogy előnyökkel jár. Hiszen a tudás hatalom. Aki hamarabb tud valamiről valamit, az gyorsabban is tud alkalmazkodni hozzá, a többiek előtt tudja kihasználni az adott lehetőséget. Tehát azzal, hogy tudatosan felvállal értékeket-amelyek a társadalom számára fontosak-és képviseli is ezeket a működése során, azzal növelheti a bizalmat maga iránt. Persze megfelelően kell kommunikálnia ezt a külvilág és a cég dolgozói felé is. Más a helyzet a non-profit cégeknél. Náluk nem az a lényeg, hogy az olló két szára (költségek és bevétel) minél távolabb legyen egymástól úgy, hogy a bevételi szár legyen magasabban, hanem, hogy az értékek, amelyek biztosítására létrehozták őket, ténylegesen biztosítva is legyenek. Persze egy bizonyos fokú pénzügyi szemlélet itt is kell: vagyis a programoknak el kell tudniuk tartani magukat-ez történhet támogató által, jegybevételnek köszönhetően vagy pályázat útján is-a lényeg ez: Pénz nélkül ezek a magas értékeket magukénak valló intézmények sem életképesek. Vannak azonban olyan értékek, amelyek képviseletét egy intézmény, ha felvállal, nem várhatja el senki, hogy csak ezáltal eltartsa magát az a bizonyos intézmény. Pontosabban fogalmazva: vannak olyan értékek, amelyeket valakinek vagy valakiknek fel kell vállalnia vagy vállalniuk, mert ha ezek eltűnnének, szegényebbekké válnánk. Viszont ezen értékek képviselete anyagilag nem (feltétlenül) térül meg. Ennek ellenére olyan társadalomban, amely felismerte, hogy nem engedheti, hogy feledésbe merüljön az az adott érték, meg kell teremtenie a forrásokat a védelmére. Ilyen érték például a kisebbségek védelme, a kultúrájuk bemutatása, átörökítésének segítése. Hasznos ez a társadalom számára? Persze hogy az, a sokszínűségének egyik záloga ez. A sokszínűség pedig gazdaságilag is hasznos fogalom. Ugyanis a versenyhelyzetet előnyösen befolyásolja: nem csak egy „árut” vásárolhatnak meg az emberek, hanem sok közül választhatnak. Ez pedig a demokrácia egyik pillérére épül: a szabad választás jogára. Konkrét példa egy ilyen érték védelmére és társadalmi hasznosságára: 2003. november 7.-én a XII. Kerületi Művelődési Központ megtartotta az akkor 10 éves Zurgó együttes jubileumát. 33


A Zurgó együttesről tudni kell, hogy moldvai csángó népzenét játszanak. A moldvai csángóság a Kárpátokon túl élő magyar népcsoport elnevezése. Ezek a magyarok nagyon sok hányattatáson mentek és mennek keresztül ma is. Ez pedig annak köszönhető, hogy a románok egy része nem örül(t) annak, hogy magyarul beszélnek ezek az emberek. Illetve, hogy más hagyományaik vannak, más vallást gyakorolnak. Összegezve: hogy nem románok. Ezt a számukra problémát jelentő dolgot pedig úgy próbálták megszüntetni, hogy megpróbálták (ez még ma is tart az Európai Unió ajánlásai, megállapításai ellenére) elrománosítani őket. Hiszen aki asszimilálódik, az már ilyen gondot nem okoz, mint amit fönt említettem. Ezt úgy akarták elérni, hogy megszüntették az anyanyelvi misézést, vagyis román ill. idegen ajkú katolikus papok szolgáltak Isten házában, akik nem tűrték a magyar szót. Az anyanyelvi oktatás sem történhetett meg állami iskolai keretek között. A mélyen vallásos csángó emberek, akik jobbára egyszerű emberek voltak, egy részét valóban sikerült így beolvasztani a román nemzetbe. Igazából a csángóknak értelmiségi rétege nem volt, így nem akadt egy olyan réteg, amely meg tudta volna védeni saját népét ezektől a káros hatásoktól és választ talált volna ezekre a nehézségekre. Akadtak azonban olyan emberek, akik sokat tettek a csángók fennmaradásáért, magyarként való megmaradásukért (pl. Petrás Ince János, Domokos Pál Péter és sokan mások). Nekik is köszönhető, hogy valahányan megmaradtak közöttünk. A megmaradottak pedig küzdenek azért segítő szándékú emberekkel együtt, hogy ez továbbra is így legyen. Az EU is elismerte a csángókat magyar kisebbségként, valamint a megmaradásukat is szorgalmazta, mint olyan értéket, ami Európa gazdagságát is szolgálja. A Zurgó együttes pedig azzal, hogy a zenéjüket játszák a zenekari tagok, a táncaikat tanítják a táncoktatóik, valamint a meséiket, hagyományaikat megismertetik az anyaországiakkal, ezzel ennek az értéket képviselő népcsoportnak a megőrzését szolgálják. Hiszen ezzel az emberek tudatába bekerül ez a probléma, és így, hogy közvetlen közelről tapasztalják meg azok, akik elmennek ezekbe a táncházakba, hogy milyenek is a csángók (persze, csak korlátozott információkhoz jutnak így, a maguk teljességében nem lehet csak ilyen módon megismerni őket); többükben felébredhet a tényleges segíteni akarás. Ezzel pedig jobb esélyeket teremthetnek a rászorulóknak. Hiszen magyarországi segítség nélkül nem biztosítható ennek az örökségnek a megvédése és továbbadása. A Zurgó ebben a misszióban vesz részt, úgy gondolom, szép sikereket elérve. Érdemes megfigyelni, hogy egy olyan formáját választották a kisebbségek védelmének, amely az emberek tetszését sokkal inkább elnyerte/elnyeri, mint egy száraz előadássorozat. Ez a forma pedig a táncház, vagyis egy alternatív szórakozási lehetőség. (Azok számára, akik 34


nincsenek tisztában azzal, hogy mi is rejlik a fogalom mögött, elmondom, hogy a táncház olyan, mint egy bál, csak egyrészt népzenére vigadnak a jelenlévők, másrészt a hagyományőrzés fontos szerephez jut egy-egy ilyen alkalmon). Mondhatjuk, hogy erre illik ez a mondás: Játszva tanul az ember. Vagyis elmegyünk táncolni, és ezáltal feltéve, ha megtetszik nekünk a tánc, fogékonyabbak leszünk azok iránt, akiknek a táncát járjuk. Elvonatkoztatva ettől a konkrét helyzettől látható, hogy lehet egyszerre a fogyasztók igényét kielégíteni és egy magasabb célt is elérni: nevelni az embereket, érdeklődővé tenni egy adott probléma iránt. Ez azért izgalmas, mert mostanában élénk vita folyik a közéletben arról, hogy a kereskedelmi tévék egyes műsoraikra (reality show-k) szükség van-e? Ezek a műsorok nem az igényes szórakoztatást képviselik, viszont igen sokan nézik őket. Ezért merül fel a kérdés: Szabad-e sugározni ilyen műsorokat? Ezzel nem a nézők kulturális színvonala csökken? Tudjuk azt, hogy a kereskedelmi tévék a reklámbevételek maximalizálására törekszenek. A reklámozók pedig ott hirdetnek, ahol nekik a legjobb: vagyis vagy az olyan műsor előtt/után, amelyet a legtöbben követnek nyomon. Vagy ahol a legtöbb célcsoportba tartozó néző elérhető. Igazából ez a második módszer a legcélravezetőbb, mert hiszen az, aki nem tartozik azok közé, akiket el akarunk érni, nem valószínű, hogy érdeklődni fog az üzenetünk iránt, sőt lehet, hogy ellenérzést vált ki belőle a nem neki szánt spot. A valóságshow-kkal pedig az a helyzet, hogy amíg ilyen nagy az igény rájuk, addig nem is kerülnek le a műsorról, habár mindenki tisztában van azzal, hogy ezek nem szolgálják a kultúra fejlődését, sőt… Amit ez ellen a jelenség ellen, véleményem szerint, tenni lehet az, hogy igényes és szórakoztató alternatívát kínálunk a fogyasztóknak. Vagyis nem elég, ha csak követendő mintákat közvetít és az embert jobbá teszi, vagy legalábbis tanítani próbálja az adott televíziós és más médiumbeli műsor, program. Hanem az is kell, hogy ezt jól is „csomagolják be”. Ehhez pedig jó szakemberek, jó ötletek és kiváló megvalósítás szükségeltetik. A Zurgónak sikerült az értéket átültetni a gyakorlatba, közvetíteni az emberek felé úgy, hogy az számukra csábító legyen, és ezáltal arra ösztönözve őket, hogy részesei legyenek annak a szolgáltatásnak, amit ők nyújtanak (zene, stb.). A művelődési központ pedig azzal, hogy a rendezvénynek helyet biztosít (nemcsak a jubileumi ünnepségnek adott otthont, hanem rendszeresen tartanak ma is itt táncházakat) önmaga is segít ebben a folyamatban, értékközvetítővé válik. Ez pedig az egyik fő feladata. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a művelődési központ ezt a táncházat nem tudja csak a jegybevételből fedezni, szükség van más programokból származó többletbevételi forrásokra támaszkodnia, hogy a zenekart és más költségeket ki tudjon fizetni. Mi ennek az oka? Fentebb 35


már írtam, hogy vannak olyan értékek, amelyek képviselete nem hoz (kevésbé valószínű, hogy hoz) anyagi hasznot. Azonban mégis szükség van rájuk. Ilyenek a szociális értékek, amelyek érvényesülését valakinek felügyelnie kell, különben a gyengébbek, szegényebbek leszakadnak, ami társadalmi feszültségekhez vezet, ami veszélyezteti a társadalom békéjét. Például egyes alapítványok szolgálnak arra, hogy ezek az értékek ne menjenek veszendőbe (pl.: Gyermekétkeztetési Alapítvány, Máltai Szeretetszolgálat). A kisebbségek értékeinek átadása is ilyen érték. Hiszen, ha egy nemzet elfelejti a gyökereit, hagyományait, múltját, nem lesz számára fejlődés, jövő. Viszont a kisebbség szóban benne van, hogy a többségtől eltérő. Tehát eleve egy olyan csoportban kell gondolkodnunk, ami alapból kevesebb embert jelent. A kisebbségek élete iránt érdeklődők száma is kisebb, mint azoké, akik a többség életét nyomonkövetik (hiszen valószínűleg ők is a többséghez tartoznak). Miért van ez így? A nagyobb jobban látszik. Vagyis ami több mindenkit érint, az nagyobb nyilvánosságot kap, nagyobb figyelem kíséri, hiszen az emberek életét is befolyásolja annak alakulása. Mindnyájan olyanok vagyunk, hogy elsősorban azokkal a jelenségekkel foglalkozunk, amelyek közvetlen-a bőrünkön tapasztalható-hatással vannak életünk folyására. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ami ezen kívül esik, azzal kevésbé törődjünk. Ez az oka annak, hogy miért nem éri meg annyira az anyagiakra vonatkoztatva egy ilyen érték közvetítése. Térjünk vissza a konkrét példához. Ez a rendezvény tehát jubileum, a tavaly 10 évessé vált Zurgó együttes ünnepe. Akik úgy kívánták ezt megtartani, hogy hagyományőrző zenészeket, énekeseket és mesemondókat hoznak Moldvából, Klézse, Külsőrekecsin, Gasten Radovaia, Somoska és Pusztina falvakból (Fehér Márton, Hodorog András, Kosztin Margit, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Paun Vaszil, Pálinkás Erzsébet). Tudni kell ezekről a vendégekről, hogy ők igazi kincsesbányái és értő tolmácsolói ennek az ősi örökségnek. Továbbá olyan magyarországi együtteseket, vendégeket hívtak meg, akik színvonalasan képviselik a hagyományokat: Berecz András, Fábri Géza, Unger Balázs, az Egyszólam, a Fanfare Complexa, a Mokányos, a Somos, a Tatros, a Téka, a Vándor Vokál és maga az ünnepelt: a Zurgó. Az est költségvetése a következő módon alakult: Az NKÖM-hoz pályáztak, a pályázat pedig sikeres volt. Így 600.000 Ft-hoz jutottak ilyen úton. A pénz felhasználásának megoszlása: •

Csángó fellépők tiszteletdíja: 90 000 Ft

•

Útiköltség: 180 000 Ft

•

Étkezés: 55 000 Ft 36


•

Reklám: 150 000 Ft (szórólapok, plakátok nyomdai előállítása)

•

Válaszút táncegyüttes: 25 000 Ft

•

Terjesztés, jogdíj és egyéb: 50 000 Ft

A rendezvény színpadi műsorból, majd ennek végeztével táncházból állt. De természetesen, aki nem akart táncolni, az a társalgó részben beszélgethetett, vagy a kirakodók, árusok portékáit vehette meg. A programon több százan vettek részt, zsúfolásig megtelt a színházterem az előadások alatt (700 főt képes befogadni a színházterem, de sokan maradtak kint is). Majd a produkciók után a táncot is rengetegen akarták kipróbálni. Hajnalig tartott a rendezvény, amelyről, ha összegeznünk kell az eredményeket, elmondhatjuk: igen sikeres volt. Ismét lehetőséget teremtett arra, hogy felemeljék szavukat a szereplők, rendezők, a ház egy igaz ügy érdekében. Ahhoz, hogy ennyi ember részt vett a Csángó Ünnepen (a rendezvény neve), az is kellett, hogy jól meg legyen hirdetve. Ez pedig az eredményeket látva megvalósult. Hogy érték el ezt? Milyen eszközöket vettek igénybe a megvalósítása során? Vonal alatti és vonal fölötti eszközöket egyaránt bevetettek. Az ATL eszközök, amelyek szerepeltek a reklámozásban a következők voltak: nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök, televízió valamint az Internet. Szerepelt hirdetés pl. a Magyar Nemzetben, amely országos értékesítésű lap. De hirdettek kerületi újságban is (Hegyvidék), ami az ott élőket célozta meg. Említhetem még a Pesti Estet is, mint olyan médiát, amely tájékoztatást adott a Csángó Ünnepről. A Hír TV is közölt tudósítást arról, hogy hol és mikor lesz ez a rendezvény. A Hír TV kábelen keresztül jut el a háztartásokba, így országosan sokan szerez(het)tek tudomást a készülő eseményről. Az Interneten pedig a Zurgó weboldalán, a művelődési központ weboldalán valamint a Folkrádió és a www.tanchaz.hu -n keresztül is információkat lehetett megtudni erről. Ezek a médiumok jól célzottan juttatták el az üzenetet, mert az a réteg kíséri figyelemmel az innen érkező információkat, amely az elsődleges célcsoportnak számít. Jellemzője az ennek a csoportnak, hogy a táncházak világa nem idegen tőle, megfordult már ez a réteg itt, esetleg még most is gyakran felkeresi ezt a helyet. Valamint nyitott és fogékony a népi értékek közvetítése, megmentése iránt. A hagyományos, konzervatív értékeket vallják többnyire a magukénak ők. Ezek a korábban említett orgánumok pedig nekik szólnak. Elég nagy nyilvánosságot kapott ez a rendezvény, ami köszönhető ennek is: „A szociális meggondolás mind a médiában, mind a nyilvánosság más részeiben általában jobban keresztülvihető, mint a kereskedelmi célkitűzések. […] Sem a média, sem a véleményvezérek nem hagyják magukat a reklámoztatóktól befolyásolni csak akkor, hogyha megfizetik. Ezzel szemben a szociális 37


indíttatás és meggondolás támogatására fennáll a készség különösen akkor, ha ezek az üzenetek általános érdekeket képviselnek.”12 Ebben a konkrét esetben teljesült a célcsoport pontos szegmentálásának feltétele és az üzenet személyreszabott megfogalmazásának feltétele is, valamint az üzenet továbbadását támogatták is. Így igen nagy hatékonyságot értek el az információ átadásában. A BTL itt alkalmazott eszközei: nyomtatványok, PR. „A nyomtatványok gyűjtőfogalma alatt a nyomdai úton (nyomtatással) papírra (esetenként papírhoz hasonló anyagra) előállított kommunikációs eszközöket értjük.”13 Ennél a konkrét esetnél marketingkommunikációs célú nyomtatvány és az értékesítést támogató nyomtatvány is megtalálható volt. A marketingkommunikációs célú nyomtatványt a plakát képviselte, míg az értékesítést támogató nyomtatványt a szórólap. A Csángó Ünnep esetében a szórólap és a plakát is megjelenésében és tartalmában is ugyanaz volt (1. számú melléklet). Nagyon igényesen megtervezett, esztétikailag is kifogástalan megjelenésű nyomdaipari terméket készíttettek. Minden szükséges információt tartalmazott (Mi? Hol? Mikor? Meddig? Mennyiért? Ki? Ezekre a kérdésekre adott választ.). A plakát és a szórólap egymást erősítette azzal, hogy ugyanúgy néztek ki. Felmerülhet a hozzáértőkben a kérdés, elnézve a szórólapot, hogy a plakát funkcióját vajon mennyire frappánsan oldotta meg. Hiszen egy plakátnak elsősorban a figyelemfelkeltés a feladata, vagyis inkább kevesebb adat legyen rajta, de az feltűnő legyen. Ezen a plakáton pedig csak úgy hemzsegtek az információk. Azonban ami a legfontosabb kérdésekre (Mi? Mikor? Hol?) adott válaszokat illeti, jól láthatóak voltak (A helyszín egy kissé nehezebben volt megtalálható a plakáton, mint a többi, azonban így is megfelelő-figyelemfelkeltő-a megoldása a plakáton.). Szórás: A plakátok a művelődési központ vonzáskörzetében kerültek ki az utcákra, olyan helyekre, amelyek feltűnőek, sok ember megfordul arrafelé. Igazából ez a megoldás nem a célzott szórást példázza. A pontosabb célzás érdekében olyan pontokra is kerültek plakátok, szórólapok, ahol az említett célcsoport megtalálható volt. Ilyen helyek: a Hagyományok Háza, a Magyarok Háza, a Fonó, a Marczibányi Téri Művelődési Központ, az Arany10 Ifjúsági Centrum, különböző egyetemek, főiskolák, antikváriumok, könyvesboltok, a Kaláka Zenebolt, stb. Az ezekben a közegekben mozgó emberek sokkal fogékonyabbak ezekre az információkra, így nagyon magas elérést lehet ilyen témában ilyen eszközök igénybevételével ilyen helyeken körükben tapasztalni 12

Dr. Sándor I. és dr. Németh M.: Public Relations Kísérleti Kézikönyv, Kézirat, Budapest 1993, 118. o. Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2001, 270. o.

13

38


„A public relations célja, hogy más társadalmi csoportosulásokkal, amelyektől a szervezet függ, összhangot hozzon létre és tartson meg annak érdekében, hogy betöltse küldetését.”14. Ez az idézet azért került ide, mert igaz ugyan, hogy a public relations-ról szól, de a nyomtatványok témájához is kapcsolódik. Miért? Azért, mert ha ez az összhang létrejön és folyamatos a kielégítő, jó kapcsolat a szervezet és más társadalmi csoportosulások között, akkor a marketingkommunikációs eszközöket is jobb hatásfokkal lehet alkalmazni. Itt is ennek megvalósulását lehet megfigyelni. A zenekart szervezetnek tekintem most. Ők pedig jó kapcsolatokat ápolnak a közönségükkel köszönhető ez többek között annak, hogy közvetlen kapcsolatot tartanak fenn velük, ezzel segítve az információáramlást, a visszajelzések fogadását, feldolgozását. De nemcsak a közönséggel áll fenn ez a megfelelő viszony, hanem a művelődési házzal is. Mind a ház, mind az együttes tiszteletben tartja a másik igényeit, és mivel közös cél felé törekszenek, ez közösséget teremt belőlük (közös cél: kultúra ápolása). Meg kell említenem, hogy nincs tudatos public relations szemlélete ennek a zenekarnak, ők öntudatlanul alkalmazzák ezt munkájuk során. Igaz, hogy ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ők még nem léptek az intézményesülés magasabb fokára. Olyan fokra, ahol már nincs meg ez a közvetlen kapcsolat a szervezet tagjai és a közönsége között. Egy ilyen magasabb szinten azért nehezebb ezt a közvetlen kapcsolatot elérni, mert a szervezet intézménnyé válásával szabályozott jelleget kap, kötöttebb munkára kényszerül annak minden előnyével, hátrányával együtt; létszáma is valószínűleg megnő, ami a gyors reagálást nehezíti. Visszatérve a szórólapok, plakátok kérdéséhez ez után a kis kitérő után, elmondhatjuk, hogy a remek kapcsolatnak köszönhetően a résztvevők, akik egyszerű táncosok voltak addig, a reklámüzenet továbbadóivá váltak. Hogy is történt ez? A szórólapok egy részét ők maguk vitték el és adták tovább. Persze olyanoknak, akikről tudták, hogy ez érdekelheti őket. Vagyis a jól szegmentált célcsoport még több tagját sikerült elérniük. A táncosok pedig önként vállalták ezt a feladatot. Ez a mennyország minden reklámozó számára; tehát az, ha azok, akikhez szólni akar önmaguktól-anélkül, hogy valamit kapnának cserébe-segítenek abban, hogy eljusson az üzenete még több ilyen emberhez. Ez azonban általában csak a non-profit területén érvényesül(het) igazából. Magyarázat: „a szociális indíttatások a kereskedelmi jelzésekkel szemben sokkal inkább az emocionális tartományban mozognak, nem pedig a racionálisban. Ez is oka lehet annak, hogy ilyen tartalmak inkább vevőre találnak, mint a száraz termékinformációk.”15 14 15

Dr. Sándor I. és dr. Németh M.: Public Relations Kísérleti Kézikönyv, Kézirat, Budapest 1993, 27. o. Dr. Sándor I. és dr. Németh M.: Public Relations Kísérleti Kézikönyv, Kézirat, Budapest 1993, 119. o.

39


A művelődési központ tudatosan támogatta, hogy a zenekar így adja tovább az általa készített szórólapokat tisztában lévén ennek előnyeivel (korábbi tapasztalatok alapján tudja ezt). Persze a házba betérők is találkozhattak a szórólapokkal, plakátokkal, mert itt is ugyanúgy jelen voltak ezek jól látható helyen. A marketingkommunikációs eszközök helyes kiválasztása és felhasználása által-amit a programon résztvevők nagy száma bizonyít-elérték mind a szervezők, mind a ház a céljukat (méltó ünneplés, a figyelem felkeltése a csángók ügye iránt, a kultúra ápolása). Egy művelődési központnak feladata az, hogy biztosítsa a keretet az ilyen és az ehhez hasonló kezdeményezéseknek. Ha már ennek a kihívásnak eleget tud tenni, akkor elmondhatjuk, hogy létezése indokolt, szükséges. A társadalom számára hasznot hajt ezzel a tevékenységével. A másik példám arra, hogy miért is van szükség ezen intézményre az a közösségteremtő erő, amellyel rendelkezik. Ez az erő pedig elsősorban az ott dolgozók és rendezvényeik érdeme. Rendszeresen tartanak itt foglalkozásokat nyugdíjasok számára. Ez a klub pedig segít abban is, hogy az öregek ne váljanak depresszióssá, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy-ha máshol nem is-itt hasonló problémáktól szenvedőkkel, hasonló élethelyzetben lévőkkel találkozzanak, kulturált programok keretein belül töltsék el együtt az időt. Így pedig nem fogják azt érezni, hogy a társadalom kirekeszti őket, nem foglalkoznak velük a tagjai. Az embernek szüksége van arra, hogy valamilyen közösségbe tartozzék, máskülönben lelkileg sérül. Az pedig az egészségére is kihat, negatívan befolyásolva azt. Az idősek elszigetelődésének megakadályozásában segít a ház ezzel a hozzáállással és az ebben a szellemben véghez vitt tettekkel. Fontos kérdés-marketing szempontból is-, hogy honnan szerezhetnek tudomást erről a klubról az érintettek? A nyugdíjas klubról és annak programjairól a kerület nyugdíjasai-akiknek ez elsősorban szól-a művelődési ház programfüzetéből és a kerületi újságból (Hegyvidék) is értesülhetnek. De jelentős a „szájhagyomány” útján való értesüléshez jutás is. Egy következő példa még mindig egy szociálisan nehezebb helyzetben lévő csoportról nevezetesen a családosokról szól. Nekik is rendez természetesen a ház programokat, amelyek egy része ingyenes. Ilyen volt a Gesztenyés Ünnep, amely annak ellenére, hogy nem egy szűk réteghez kívánt szólni, hanem tömegekhez, az elitkultúra részét képező szereplők műsorait is tartalmazta. Ilyen program volt az irodalmi teaház Gyurkovics Tiborral, de megemlíthetném még a Kaláka koncertjét is. Igaz ugyan, hogy ők nem a komolyzene művelői, ami ugye az elitkultúra területéhez tartozik, de mégis itt említem meg őket. Mégpedig azért, mert az a 40


zene, amit ők adnak elő, versekre épül. A versek pedig már a magasabb kultúrát képviselik, elsősorban a versek szerzőitől függ, hogy ez így van-e ténylegesen. Verseket zenésítenek meg és adnak elő a kalákások, ami a mai könnyűzenében nem jellemző. Kevesen próbálják meg a hallgatóságukat mélyebb mondanivalót tartalmazó dalokkal megörvendeztetni. Pedig az igényes zene igényes szöveggel lélekemelő, a kultúra (jelen esetben a versek) iránt fogékonyabbá tevő hatású. De természetesen a rendezvény keretein belül lehetőség volt széles rétegek érdeklődésére is számot tartó programokon is részt venni (szűrővizsgálatok, ételkóstolók, kézműves foglalkozások, stb.). Milyen marketingkommunikációs eszközökkel éltek a figyelem felkeltése érdekében? Hirdettek a Hegyvidékben, ami a XII. kerület lapja, valamint a Kilátóban, ami szintén a kerület polgárainak szól (2. számú melléklet). Ezek az újságok ingyenesek és könnyen elérhetőek a lakosok számára. A Kilátó ezt írja magáról: „Újságunk csak a régió kulturális eseményeit kívánja összesíteni. Kiállítótermek és galériák rendezvényei, valamint a Polgármesteri Hivatal, művelődési házak és oktatási intézmények programjai, zeneiskolai koncertek és templomi hangversenyek, sportesemények együtt szerepelnek a KILÁTÓBAN. Jól kiegészíti a Hegyvidék újság kerületi információit. Terjesztési stratégiánk biztosítja, hogy mindenki számára elérhető legyen programajánlónk.”16 Tehát a kerület Pesti Estje kíván lenni, egy olyan műsorfüzetté kíván válni, amit mindenki meg akar szerezni a benne fellelhető információk miatt. Ezért jó, hogy itt is megjelent a Gesztenyés Ünnep.

A művelődési házak népszerűsége-népszerűtlensége Népszerűek-e ma ezek a kulturális intézmények? Vagy szerepüket átvették már mások? Nézzük meg, hogy korábban hogy voltak és most hogy vannak ezekkel a látogatók, lehetséges látogatók. Régen, a rendszerváltás előtt a művelődési házak nagyobb jelentőséggel bírtak az emberek életében. Ez köszönhető annak, hogy az állam ezeket nagyon támogatta. Hiszen tudjuk (a dolgozat egyik korábbi részében erről már volt szó), hogy a kommunizmus alatt művelődési házépítési „láz” volt, és a programjaik létrejöttét is szorgalmazták, támogatták kormányzati forrásokból. Valamint nem volt ilyen nagy kulturális választék, mint most. A ’90-es évektől fokozatosan kibővült a kulturálislehetőségek sora is. Sokkal több program közül lehetett választani, sokkal több szabadságot engedhettek meg maguknak az 16

Kilátó Budapest Hegyvidék kulturális programajánló, Kiadó: Jókai Klub, 2003. szeptember, 2. o.

41


emberek. A kísérleti jellegű, újító szellemű programok is megvalósulhattak végre a korábbi cenzúra megszüntetése, az akkori szellem kultúrából való eltűnése nyomán. Több intézmény válhatott kulturális célú épületté, biztosíthatott helyszínt a kulturális rendezvényeknek. A választék bővülése mindenképpen pozitív dolog. Viszont, ennek következtében kevesebb ember megy egy-egy rendezvényre, mint akkor, amikor csak egy közül lehetett „választani”. Népszerűtlenebbé vált ez az intézménytípus az utóbbi 10 év során, pontosabban az előbb említett okból kifolyólag megritkult a közönsége a korábbi évtizedekhez képest. Viszont általában a művelődési házaknak van egy törzsközönsége, akik a különböző rendezvényeket látogatják. Ez a törzsközönség pedig, bár nem olyan hatalmas a létszáma-figyelmet érdemel a ház részéről. Könnyebb megtartani azokat, akik már interiorizálták az adott program és a ház értékrendszerét, és rendszeresen jelen is vannak a rendezvényeken, mint új közönséget keresni. Ez minden emberekkel foglalkozó cégnél így van. Vagyis olcsóbb a már meglévő fogyasztók megtartása, mint újak keresése és meggyőzése az igazunkról. Arról, hogy válasszon minket. Van-e elég résztvevő a rendezvényeken? Ezt rendezvénye válogatja, nem lehet általánosítani. Egyiken több van, másikon pedig alig vannak. Nehéz megfelelni arra a kérdésre, hogy mennyi az az elég. A háznak az a jó, ha minél többen vesznek részt az eseményeken (pénzügyi megtérülés miatt). Ez nem biztos, hogy mindenki számára megfelelő. Ugyanis lehet, hogy a kis létszámnak köszönhetően a látogatók jobban elsajátíthatják az adott tevékenységi formát, amelyen részt vesznek, vagy közvetlenebbé, intimebbé válhat az esemény a kisebb létszámnak köszönhetően. Ennek pedig számos előnye van a hátrányai mellett. Ilyen előny az, hogy jobban lehet figyelni az egyes emberekre, több idő juthat az egyénekre. Így a megszerzett tudás jobb feltételek között raktározódik el. Viszont a művelődési ház egyik szerepéből (a kultúra terjesztése) az következik, hogy arra törekedjék, hogy a látogatói létszám maximális legyen. Ehhez az is kell, hogy jól reklámozzanak a megfelelő helyen, helyeken a szükséges időtartamig. Lehetne-e még embereket behozni a XII. Kerületi Művelődési Központ programjaira? Milyen tulajdonságokkal bíró valakik jöhetnek számításba? Biztos lehetne még látogatókat toborozni, azonban ez nehézségekbe ütközik. Az oka ennek az, hogy a ház nem a kommersz, a most divatos, de kulturális igényességgel nem rendelkező programokat szervez, hanem például családi programokat, koncerteket (pl: Ghymes, Berecz András, akik a népi értékek, hagyományok fontosságában hisznek, és ezeket adják tovább), ifjúsági

hangversenyeket,

táncházakat,

tánciskolai

foglalkozásokat,

gyermekszínházi

előadásokat, filmklubokat főképp diákok és nyugdíjasok számára. Előadásokat (pl.: Pap 42


Gábor művészettörténész előadásai), állandó klubokat és tanfolyamokat. Azt gondolom, hogy a régebbi generáció tagjai sokkal nyitottabbak a ház irányába és a programjaira. Azért, mert ők már szereztek/szerezhettek tapasztalatokat róluk. A fiatalabb generáció sok tagja azonban kemény diónak bizonyulhat ilyen szempontból. Az okok a következők lehetnek: egyrészt az épületek állapotával, kinézetével függ össze. Ez a kinézet már divatjamúlt és az állapota sem kielégítő. Erősen szüksége van már a korszerűsítésre, felújításra. Ez jellemző tendencia a művelődési házaknál. Ugyanis sokuk nem tudott lépést tartani a változásokkal. Így még mindig azt az állapotot tükrözik, amikor megépítették őket, ami nem lenne baj, ha nem tűnne fel az oda látogatónak, hogy minden milyen kopott és elhasznált. Egy másik magyarázat lehet az is, hogy bizonyos körökben (pl.: fiatalok egy csoportjában) nem „menő” ide járni. A véleményvezérek, akik befolyásolják az általános vélekedéseket, nem annyira preferálják ezt a helyet. Nekik-ezeknek a fiataloknak-fontosabb a szórakozás. Ami ugyan természetes szükséglet, de az igazi az, ha nem válik öncélúvá, hanem értékteremtés is történik a tevékenység során. A kulturális értékek átadása, ha nem is hagyja hidegen őket, akkor sem olyan fontos. El lehetne érni őket, ha olyan programokat szerveznek számukra, amik az érdeklődésükre tarthatnak számot. Azonban ehhez igen jól kell a csoportot ismerni. De azzal is tisztában kell lenni, hogy valószínűleg a művelődési ház hátrányban van pl.: egy multiplex mozival szemben (ennek a célcsoportnak a preferenciáit tekintve). Azért, mert úgy gondolhatja ez a réteg, hogy számára csak a modern környezetben játszódó programok relevánsak. Azt érezheti, hogy a művelődési ház régi korok terméke, őt ezért nem tudja megszólítani, mert ő már egy másik kor gyermeke. Ezt az érzését a ház külcsínje is megerősítheti. Azt gondolom, hogy egy ilyen beállítottságú csoportot nehéz megszólítani. Ugyanis kell egyfajta nyitottság az ő részükről is, viszont ez szerintem nincs meg. Valószínűleg az értékrendszerük is eltér a ház által sugallt értékektől. Ebből az következik, hogy lehet, hogy nem érdemes olyan rendezvényeket szervezni nekik, amelyre biztosan eljönnének, mert az lehet, hogy ellentétes a ház szellemiségével. Ellentmondásba pedig nem szabad kerülnie önmagával, mert az a hitelességét negatívan befolyásolná, rontaná. A népszerűsége (látogatottsága) azért is csökkenhet bizonyos körökben, mert megváltozott az emberek életritmusa: felgyorsult. Habár az emberek több szabadidővel rendelkeznek ma, mint nagyszüleink idejében, vagy még korábban, de az emberek mégis állandóan rohannak. Így a szabadidő növekedése nem igen látszik meg. A nagy rohanás ellenére mégsincs idejük semmire. Sokszor arra sem, hogy kulturáltan töltsék el az időt. Ehhez a globalizáció nagyban hozzájárult. 43


Egy következő negatívan ható tényező a kultúrára a pénz felértékelődött szerepe. Ez nem kedvez a kulturális területeknek, mert a kultúra nem a szerzésről, birtoklásról szól, hanem a szépségről, a lélek, a szellem és a test egységének megteremtéséről, pallérozásáról, fejlesztéséről. Egy másik lehetőség arra, hogy növeljük a látogatók számát az a megfelelő reklám alkalmazása. Erről már írtam bővebben korábban. Viszont azt meg kell említenem, hogy hiába ütős egy reklám, ha valami olyat reklámoz, ami nem az adott célcsoportnak szól. Ezzel nem lehet őket elérni, szükség van arra is, hogy számukra kívánatos legyen az a valami, amit hirdetünk. Összegezve: Vannak olyanok, akik között ez az intézménytípus nem számíthat kedvező fogadtatásra, programjai nem tarthatnak igényt az érdeklődésükre. Ezért az intézményfajtának a lehetőséget, helyet azok számára kell biztosítania, akik ezt igénylik. Valamint segítik a művelődési házat magas céljai megvalósulásában a saját rendezvényükkel. Népszerűséget pedig úgy érhet el, ha folyamatosan biztosítja a széles érdeklődést kiváltó programok szervezését (a ház szellemiségének megfelelően). A lelkiismeretes, jó munka ezen a területen meghozza a gyümölcsét: az emberek megbecsülését, bizalmát.

Mi várhat a XII. Kerületi Művelődési Központra és általában a művelődési házakra a jövőben? Biztos vagyok benne, hogy amíg nem találnak hatékonyabb és olcsóbb formát a művelődési intézmények által képviselt értékek biztosítására, addig ezek megmaradnak. A jelen helyzetből fakadó feladatok, amelyeket meg kell oldani, hogy a jövőjüket biztosítani tudják amennyire csak lehet.: •

A ház felújítása

•

Megfelelő reklám és/vagy marketinges, piár szakember alkalmazása

•

Szponzoráció-a szponzor(ok) megtalálása

•

A jó, közönségük körében sikeres programok további folytatása

•

Újabb értékkel bíró, színvonalas és sikeres programok szervezése

•

Jó kapcsolatok ápolása a belső és a külső környezettel

Ezeknek a feladatoknak a megvalósítását csak megfelelő mennyiségű források által lehet biztosítani. Itt jön a gond: nem biztos, hogy a szükséges összeget meg tudják szerezni, ugyanis nem rajtuk múlik ez sok esetben (kivéve a pályázatokat, hiszen ott attól függ az

44


összeg odaítélése, hogy hogyan sikerült magát a pályázatot megírni). Az állam nagyon sokat tud(na) segíteni abban, hogy megoldást találjanak az ilyen jellegű égető gondokra.

A közösségteremtő erő Rendelkeznek-e a művelődési házak ezzel? Kell-e rendelkezniük vele egyáltalán? Ha igen, a válasz a kérdésekre, akkor milyen hatása, szerepe van ennek? Korábban már írtam, hogy a Budapest hegyvidéki művelődési ház rendelkezik ezzel az erővel. A Filmklub a Csörsz utcában , a Nyugdíjas filmklub és teaház, a László Gyula történelmi és kulturális egyesület, a Bilobil-Füles rejtvényfejtő klub, az Iciri-piciri táncház, a Tücsök zene, a Csillagszemű, a Mozgásművészeti iskola, a Holiday sporttánc egyesület, a Holiday hip-hop, a Baba-mama klub, a Babamasszázs, a Drazsé drámajátszó Stúdió, a tánckör (a világ népeinek körtáncai és meditációs táncok), az ETKA jóga, a Péter tánciskolája, a Szupernagyi népdalkör, a Nyugdíjas bridzs klub, a MOM nyugdíjasok, a MOM rádióklub, a Természetvédők turista egyesülete, a Budai tájak, korok, múzeumok klub, a MOM bélyeggyűjtők és a Hegyvidéki bélyeggyűjtők mind bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy valóban megvan bennük az akarat és a képesség csoportok kialakítására. Úgy gondolom, hogy kell is rendelkeznie vele, de nemcsak neki, hanem minden ilyen intézménynek. A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza szintén rendelkezik a látogatókat közösségé kovácsoló erővel. Ezt a közösségek feltüntetésével kívánom bebizonyítani. Művészeti csoportok, alkotó körök, egyéb állandó közösségek és bejegyzett civil szervezetek találtak otthont a házban. Művészeti csoportok: 1. Bartina Néptánc Egyesület (5 korcsoport) 2. Art Contact Mozgásszínház 3. Ifjú Szív Táncegyüttes (2 korcsoport) 4. Szekszárd Big Band 5. Jazz Quartet 6. Német Nemzetiségi Kórus 7. Liszt Ferenc Pedagógus Kórus 8. Tücsök klub 45


9. Tücsök Zenés Színház 10. Sonnenschein tánccsoport (2 csoport) 11. Swing Mazsorett csoport 12. Gagliarda Kamara Kórus 13. Bartina zenekar 14. Versenytánc 15. Dynamic Sport Egyesület (2 korcsoport) Alkotó körök: 1. Origami klub 2. Szekszárd Környéki Foltvarró Egyesület 3. Díszítőművész szakkör Egyéb állandó közösségek: 1. Bonsay Egyesület 2. Életreform klub 3. Jelky András Turisztikai Egyesület 4. SM klub 5. Éremgyűjtők 6. Bélyeggyűjtők 7. Dicenty Dezső Kertbarát Kör 8. Várostörténeti klub 9. Babists Nyugdíjas Klub 10. Méhészek 11. Babits Sakk-kör 12. Babits Góliát Foci csapat 13. Mozaik klub 14. Filmklub 15. Filmtörténeti klub 16. Önkéntesek klubja 17. Természetfotósok klubja 18. SZIFÖN (Szekszárd Ifjúsági Önkormányza) 19. Nagycsaládosok Egyesülete 46


20. Clark Ádám Flottilla 21. Civil Szervezetek Szövetsége 22. Természetvédők (MME) 23. Játssz velünk!-Tiniklub 24. Ifjúsági klub 25. Römi klub 26. Szivacsteniszezők 27. Algernon klub 28. Játékanimátorok köre 29. Karate 30. Angol társalgási klub 31. Aerobic Azt hiszem, ez elég bizonyíték arra, hogy milyen jól végzik ezt a feladatot. Azért van itt több csoport, mint a budai művelődési háznál, mert, amint azt már korábban is írtam, nekik egy szélesebb körnek kell rendezvényeket szervezniük, a közösségeinek kialakításában szerepet vállalniuk, mert nincs más szervezet az ottani megyeszékhelyen, amely azt átvállalhatná. Ugyanis csak nekik vannak megfelelő termeik, eszközeik, tapasztalatuk ezekhez. De azért is van ez így, mert a művelődési házhoz más intézményeket is kapcsoltak. Vagyis nekik azokkal a feladatokkal is foglalkozniuk kell (pl.: Polip Ifjúsági Iroda drogprevenciós előadásai), amelyeket a hozzájuk kapcsolódó intézmények eddig elláttak.

Művelődési központ vagy pláza? Mondd, te mit választanál? „A Művelődési Központ a XII. Kerületi Önkormányzat legfontosabb kulturális alapellátást biztosító intézménye. Buda szívében, sűrűn lakott környezete ellenére impozáns, szellős zöldövezetben található, 50 éves épület. Közvetlen szomszédságunkban 2001. szeptemberében megnyílt egy új bevásárlóközpont, a MOM Park-ez az új létesítmény a hozzá hasonló plázák sajátságos, kissé globalizált értékközvetítő világát hordozza; a Művelődési Ház ezzel szemben a klasszikus, igényes szórakozási lehetőségek alternatíváját igyekszik nyújtani az arra fogékony polgárok számára: úgy véljük, e két egymástól eltérő kultúrát közvetítő közeg egymást erősítve is

47


működhet egymás mellett.”17 Ez a szimpatikus ars poetica-nak is beillő kis bevezető már nem található a világhálón. Azóta megváltozott külsővel és tartalommal van jelen a neten a művelődési központ. Azonban ez a toleráns hozzáállás megmaradt a ház dolgozói részéről. De vajon ezt meg lehet-e valósítani? Elképzelhető az, hogy a két különböző értékeket képviselő intézmény egymást erősítve tud egymás mellett működni? A MOM Park a globalizációnak köszönheti létét. Akkor építették fel és kezdték el működtetni, amikor már megszokottá kezdett válni az, hogy „úton-útfélen” plázák nyíltak. Ez (bevásárlóközpont) egy új életforma megjelenítőjévé, szimbólumává vált azóta. Ez az életstílus a fogyasztásra, mint központi értékre épül. A fókuszában az áll, hogy vegyél meg mindent, amit megkívánsz. Miért? Mert ez a boldogság, a birtokvágy kielégítése. Legalábbis ezt hiteti el velünk. Vagy próbálja..De azt gondolom, hogy sokszor elhisszük ezt. Miért? A válasz egyszerű: mindenhonnan ilyen tartalmú üzenetek ömlenek ránk. Minél többször lát az ember valamit, annál jobban hiszi azt, hogy az igaz. Ezt használta fel Goebbels is, Hitler propagandaminisztere a vesztes csaták győztesnek való beállítása érdekében. Ne értsen félre senki, nem vagyok a reklámok ellen (lévén reklám szakirányos). A túl agresszív, nyomulós, mindent megmutatós, gusztustalan, romboló, etikátlan reklámokat viszont gyűlölöm. Csak sajnos, sokszor tűnik úgy, hogy az ilyen hirdetések száma egyre növekszik. A művelődési ház viszont nem a szerzésvágy felkeltését és újabb és újabb árucikkekkel való kielégítését kívánja elérni. Ő, mint a régi emberek, azt akarja, hogy mi mindnyájan a társadalmilag kívánatosnak tartott értékeket tegyük magunkévá (pl.: a másik iránti tisztelet, tolerancia-klubok keretein belül megvalósítva). De ugyanígy, a tanításon kívül, még azt is akarja, hogy fejlesszük a szépérzékünket, a kiművelt emberfők sokaságát gyarapítsuk. Szeretne minket szórakoztatni, ez közös benne és a plázákban. Csakhogy míg a plázák a szórakoztatást is eszköznek tekintik az újabb vásárlások elérése érdekében, addig a művelődési központnál ez másképp van. Ott a szórakoztatás azért is van, hogy az ember szellemére is hassanak egyúttal az adott szórakozási formán keresztül. A MOM Park és a bevásárlóközpontok általában jó állapotú, új épületekben találhatók.. Jól felszereltek és modernek. A külföldi tőke segítségével sikerült ezt elérniük. Ezzel szemben a művelődési intézmények-itt most a művelődési házak, központok általában elhasználtak. Olyan állapotban vannak, ami már sokszor az érdemi munkát, a 17

http://web.interware.hu/xiimkp/txt/aboutsus.html a XII. Kerületi Művelődési Központ volt honlapja, 2003.09.16.

48


programok, rendezvények megtartását veszélyezteti. Viszont ők önerőből képtelenek a megfelelő feltételek kialakítása érdekében a felújítás nagy munkájába belevágni. Nincs annyi pénzük. Sajnos, az önkormányzat, ami általában a művelődési házak fenntartója szokott lenni, szintén nem tud ekkora pénzeket áldozni erre a feladatra. Maradnak a pályázati összegek, mint lehetséges források a felújításra, vagy a szponzoráció. De egyáltalán nem biztos, hogy el is nyernek valamekkora összeget a pályázati pénzből. Különben sokszor az elnyert összeg nem is fedezi a munkálatok teljes költségét. Szóval nagyon meg kell szenvedniük azért, hogy méltó környezetet tudjanak teremteni a rendezvényekre látogató emberek számára. Tehát megállapítható, hogy ebben az esetben a külső szépség ürességet takar, valamint azt, hogy más esetben a külső rútság értékes, szép belsőt takar. Lehet, hogy kissé szigorú ez a megállapítás, és valószínűleg van, aki azt gondolja, hogy miért vélem úgy, hogy ezt a két teljesen más céllal létrehozott intézményt össze lehet hasonlítani. Aki ezt gondolja, az nem veszi figyelembe, hogy a bevásárlóközpontban sokan szórakozási formát látnak, ami ugyanúgy egy művelődési központ is lehet. Itt is megmutatkoznak az értékrendbeli különbségek. Viszont az is szembetűnő, hogy a plázáknak szintén kialakult a közönsége. Hasonlóan a művelődési központhoz a szomszédságában. Versenytársaik ők egymásnak? Nem hiszem, hogy azok lennének. Nem, mert aki a MOM Parkot és vele együtt a plázákat tartja szórakoztatóbbnak a Csörsz utcai kulturális intézménnyel szemben, az nem valószínű, hogy vágyni fog arra, hogy részt vegyen egy számára kevésbé szórakoztató programon, ha talált már helyette jobbat. Ez pedig fordítva is igaz. Ha engem nem tesz boldoggá az, hogy vásárolgatok a MOM Parkban, majd elmegyek a mozi részébe, vagy valami mást csinálok, amit még lehet ott, akkor nem fogom azt tenni Azt gondolom, hogy attól még, hogy nem rajongok a bevásárlóközpontokért, azért az előnyeit én is szívesen kihasználom. Tehát nem megyek át az utca másik oldalára, ha meglátok egy ilyen központot, hanem én is bemegyek, ha úgy adódik. De igen remekül meglennék nélkülük is. Viszont azt hiszem, hogy a művelődési központnak minden lehetőséget fel kell kutatnia azért, hogy a régen áhított felújítást végre elkezdhesse. Azért, hogy a korábbi állításom (külső rútság) megváltozzon, és harmóniába kerüljön a külső megjelenése az építménynek a „belsejével” értékközvetítés.

49


Befejezés Remélem, hogy sikerült tisztább képet rajzolni a művelődési házakról, ezen belül is a művelődési központokról. De leginkább a XII. Kerületi Művelődési Központot szerettem volna közelebb hozni az olvasóhoz. Valamint, reményeim szerint sikerült elérnem azt, hogy belássák: szükség van ezekre az intézményekre. Ezért pedig áldozni kell rájuk; arra, hogy megfelelő formában nyújthassák kulturális szolgáltatásaikat az emberek – mindnyájunk- felé. A feladatoknak a megvalósítását csak nagy mennyiségű források által lehet megfelelően biztosítani. A gond már ismerős: nem biztos, hogy a szükséges összeget meg tudják szerezni, mert nem rajtuk múlik ez sok esetben (kivéve a pályázatokat, mert ott attól függ az összeg odaítélése, hogy hogyan sikerült magát a pályázatot megírni). Az állam nagyon sokat képes segíteni abban, hogy megoldást találjanak az ilyen jellegű égető gondokra. Az intézményfajtának a lehetőséget, helyet azok számára kell biztosítania, akik erre igényt tartanak. Valamint segítik a művelődési házat magas céljai megvalósulásában a saját rendezvényükkel. Népszerűséget pedig úgy érhet el, ha folyamatosan biztosítja a széles érdeklődést kiváltó programok szervezését (a ház szellemiségének megfelelően). Azzal, hogy tudatos értékközvetítővé válik, olyan értékeké-amelyek a társadalom számára fontosak-és a működése során képviseli is ezeket, ezzel növelheti a bizalmat maga iránt. Persze kommunikálnia megfelelően kell ezt a külvilág és a munkatársak felé is. A a Nyugdíjas filmklub és teaház, Filmklub a Csörsz utcában , a Bilobil-Füles rejtvényfejtő klub, a László Gyula történelmi és kulturális egyesület,az Iciri-piciri táncház, a Tücsök zene, a Csillagszemű, a Mozgásművészeti iskola, a Holiday hip-hop, a Holiday sporttánc egyesület, a Baba-mama klub, a Babamasszázs, a Drazsé drámajátszó Stúdió, a tánckör (a világ népeinek körtáncai és meditációs táncok), az ETKA jóga, a Péter tánciskolája, a Szupernagyi népdalkör, a Nyugdíjas bridzs klub, a MOM nyugdíjasok, a Természetvédők turista egyesülete, a MOM rádióklub, a Budai tájak, korok, múzeumok klub, a MOM bélyeggyűjtők és a Hegyvidéki bélyeggyűjtők mind bizonyítékot jelentenek arra, hogy valóban megvan bennük az akarat és a képesség csoportok kialakítására. Igazi közösségteremtő erővel rendelkezik. Most pedig egy kis ízelítőt adok a programokból, hogy ha végre kedvet kaptunk hozzá, akkor el is látogathassunk rájuk. 2004.

21.

hét programjai

Az űrlap alja

50


Hétfő | Kedd | Szerda | Csütörtök | Péntek | Szombat | Vasárnap Hétfő 9.00-12.00 Tücsök Zene Kontakt: Gál Gabriella Telefonszám: 06-30-999-4945 14.00-18.00

Nyugdíjas Bridzs Klub

14.00-18.00 MOM Nyugdíjasok Kontakt: Somogyi László Telefonszám: 210-9615 15.30-19.30 Mozgásművészeti Iskola Telefonszám: Hétköznap de. 9-11 óráig 200-0138, 06 20 946-0848 16.15-20.30 Holiday Sporttánc Egyesület Kontakt: Szalma Péter Telefonszám: 06-70-214-6746

Kedd 9.00-12.00 Tücsök Zene Kontakt: Gál Gabriella Telefonszám: 06-30-999-4945 10.00-11.00 Babamasszázs Kontakt: Bajzáth Erzsébet Telefonszám: 06-30-989-2427 10.00-11.00 Baba - Mama Klub Telefonszám: 319-9854/ 208 14.00-18.00

Nyugdíjas Bridzs Klub

16.00-17.00 Csillagszemű Kontakt: Mayer Orsolya Telefonszám: 06-20-381-5590 16.00-21.00

MOM Rádióklub

18.30-21.30 Péter tánciskolája, Latin-amerikai tánctanfolyam Kontakt: Gál Péter Telefonszám: 385-8067

Szerda 9.30-12.00 Iciri-piciri táncház Kontakt: Gál Gabriella

51

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Telefonszám: 06-30-999-4945 18.45-20.15 A világ népeinek körtáncai és meditációs táncok Kontakt: Istenes Emília festőművész Telefonszám: 319-6145

Csütörtök 9.30-12.00 Iciri-piciri táncház Kontakt: Gál Gabriella Telefonszám: 06-30-999-4945 10.00-11.00 Baba - Mama Klub Telefonszám: 319-9854/ 208 15.30-19.30 Mozgásművészeti Iskola Telefonszám: Hétköznap de. 9-11 óráig 200-0138, 06 20 946-0848 16.00-21.00

MOM Rádióklub

16.15-20.30 Holiday Sporttánc Egyesület Kontakt: Szalma Péter Telefonszám: 06-70-214-6746 17.00-19.00 Természetvédők Turista Egyesülete Kontakt: Ungerleider János Telefonszám: 316-30-53 vagy 06-20-997-8465

Péntek 9.00-12.00 Tücsök Zene Kontakt: Gál Gabriella Telefonszám: 06-30-999-4945 15.30-17.00 Etka jóga Kontakt: Tóth Lívia 17.00-19.00 Kriya jóga Kontakt: Tóth Lívia

Szombat 10.00-12.00 Holiday Hip-Hop Kontakt: Krupp Teréz Telefonszám: 06-30-266-26-84 14.00-15.00 Péter tánciskolája, Salsa Cubana Kontakt: Gál Péter Telefonszám: 385-8067 15.00-18.00

Péter tánciskolája, Társastánc 52

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kontakt: Gál Péter Telefonszám: 385-8067

Vasárnap

Hegyvidéki Bélyeggyűjtők

8.00-11.00

14.00-16.00 Drazsé Drámajátszó Stúdió Kontakt: Rudas Attila Telefonszám: 06-70-252-2737 14.00-15.00 Péter tánciskolája, Rock and Roll Kontakt: Gál Péter Telefonszám: 385-8067 15.00-16.00 Péter tánciskolája, Line Dancing Kontakt: Gál Péter Telefonszám: 385-8067

Látható,

hogy

az

Interneten

rajta

vannak

a

szükséges

információk

(letöltés:

www.gesztenyehaz.hu 2004. május 13.) . Ez az intézmény megértette, hogy mi –a mai kor emberei – információs társadalomban élünk. Nekünk kell a folyamatos releváns közlése a megfelelő információknak. Ő pedig ezt nyújtja nekünk. Nem feledkezik el arról sem, hogy a túl sok adat nem visz előbbre senkit sem, mert képtelenség azokat mind befogadni. A marketingkommunikáció eszközeit öntudatlanul, úgy hogy igazából nem végeztek a munkatársak ilyen irányú tanulmányokat, legtöbbször jól használják.

Barabás Villa Helytörténeti Gyűjtemény és Kortárs Galéria Barabás Villa A BARABÁS VILLA TÖRTÉNETE Barabás Miklós, a XIX. század kiemelkedő festőművésze 1839-ben vette meg a Városmajor utca 44. sz. alatti szőlőskertet, melyen már akkor is állt egy présház és egy pince. A festő 1840-ben saját tervei alapján építtette fel a klasszicista stílusú villát. 30 évig lakott a négyoszlopos, portikuszos 1+3+1 tengelyes épületben, melyet időközben bővített egy újabb helyiséggel. 1870-ben eladta a házat, mely ezt követően többször cserélt tulajdonost. Az épületegyüttes az új tulajdonosok igényének és ízlésének megfelelően változott. Az eredeti villaépület a toldozgatások eredményeként felismerhetetlenné vált. A folyamatosan romló állapotú épületben 1990-ben, a kiürítést

53

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megelőzően hat család lakott. A villa felújítási tervének készítésekor nagy segítséget jelentett az a Barabás-akvarell, melyen a művész saját villáját és annak kertjét örökítette meg. Az épület ábrázolását olyan pontosnak találta a tervező, hogy a többi azóta már megváltozott részlet ábrázolását is hitelesnek fogadta el. Az alapkoncepció az volt, hogy az eredeti épületrészek a villa és a vincellérházmaradjon meg, minden egyéb későbbi bővítmény elbontandó. Az újra előtérbe kerülő klasszicista villaépület igényes kertészeti foglalatba került, s az új építmények is a lehető legszerényebben visszahúzódva, inkább csak kertészeti elemek részének tűnnek. A terepviszonyoknak és az új funkciók jellegének köszönhetően ezek jelentős részét a tervező a föld alatt helyezte el. Mindezek eredményeképpen az új épületekből csupán két beüvegezett pergola érzékelhető. A XII. kerületi Önkormányzat 2000-ben döntött véglegesen a villa felújítása mellett. A tervezésre kiírt pályázatot Basa Péter építész nyerte. Helytörténeti Gyűjtemény és Kortárs Galéria

Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Kortárs Galéria /1122 Budapest, Városmajor u. 16./ A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Budapest XII. kerületének "múzeuma" a Hegyvidék legújabb kori történeti, várostörténeti dokumentumait és tárgyi anyagát gyűjti és mutatja be, törekedve a Hegyvidék jelenkorának minél szélesebb körű dokumentálására. Kiállításainkon keresztül bemutatjuk azt a folyamatot, miként lett az egykori szőlőkertes külterületből szezonális nyaralóhely majd állandó lakóhely, és hogyan váltak az itt letelepedő emberek hegyvidéki polgárrá. Egyik kiállítás-sorozatunk célja a Hegyvidéken élő régi, neves családok bemutatása - életmódjukon, szellemi és tárgyi környezetükön, alkotásaikon keresztül. Ezeknek a családoknak a történetéből a mikroszinten zajló eseményekből kirajzolódik, és kézzelfoghatóvá válik az egész társadalom története, mozgása, a makrotörténelem. Az intézményben adattár, fotótár, videotár, térképgyűjtemény és jól felszerelt könyvtár is várja a látogatókat, ahol régi térképeket, fotókat, dokumentumokat is talál, aki lakóhelye múltja iránt érdeklődik. A közel ötezer kötetes könyvtárban elsősorban a kerülettel kapcsolatos irodalmi, történelmi, várostörténeti, városszociológiai művek találhatók, de minden Budapestre vonatkozó fontosabb kézikönyv, bibliográfia is hozzáférhető az olvasók számára. Továbbá a kerület újságja, a Hegyvidék minden száma megtalálható könyvtárunkban. Honismereti, helytörténeti, muzeológiai, műemlékvédelmi periodikák, művészeti és kulturális folyóiratok, kiadványok teszik teljessé a kínálatot. A helytörténeti gyűjtemény mellett a kerület egyetlen állandó kiállítóhelyeként működik a Kortárs Galéria, amely a Hegyvidéken élő művészeknek biztosít kiállítási lehetőséget. Ugyanakkor megemlékezünk a Hegyvidéken egykor élő és alkotó művészekről is, mint Glatz Oszkár, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Berény Róbert, Halápy János, Reich Károly. Kortárs művészek közül több jeles alkotónak rendeztünk kiállítást, pl. Schrammel Imre, Pócs Péter, Kókay Krisztina, Csete Ildikó és Csete György, melyek közül több kiállításhoz katalógust jelentettünk meg (Vigh Tamás, Czóbel Béla, Kondor Béla, Polgár Ildikó). Szorosan együttműködünk a kerületi Magyar Iparművészeti Egyetemmel és a Budai Rajziskolával, számukra kiállítási lehetőséget is biztosítunk. Az év nagy nemzeti és egyházi ünnepeiről, továbbá a Magyar Kultúra Napjáról ünnepi

54

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kiállításokkal emlékezünk meg. Címünk: 1122 Budapest, Városmajor u. 16. (A Déli pu.- tól 5 percre) Tel/Fax: 201-6607 E-mail: [email protected] Nyitva tartás: kedd, csütörtök, szombat 10 - 18 óráig, a belépés ingyenes Ezen kívül előzetes bejelentkezés alapján más időpontokban is fogadunk iskolai csoportokat, látogatókat.

Ezt is a www.gesztenyehaz.hu –ról töltöttem le, 2004. május 13.-án. Látható, hogy a művelődési központ még más kulturális intézmények reklámozási feladatainak egy részét is átvállalja. Ezen keresztül is belátható, hogy segíti más kulturális intézmény munkáját. Akár a reklámmal is, ami nagyon sokat jelent, ha értő kezek készítik. Van létjogosultsága köztünk tevékenykedni, mert olyan programok részesei lehetünk ezáltal, amelyek humanizmusunkra építőleg hatnak

55


Irodalomjegyzék •

Vitányi Iván: Valóság és lehetőség a művelődési otthonban, Budapest, 1979

•

Kormos István: A közművelődési intézmények, Budapest, 1996

•

Philip Kotler: Marketing Management, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993

•

Fazekas Ildikó - Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001

•

Dr. Sándor I. és dr. Németh M.: Public Relations Kísérleti Kézikönyv, Kézirat, Budapest 1993

•

Kilátó Budapest Hegyvidék kulturális programajánló

•

http://web.interware.hu/xiimkp/txt/aboutsus.html

•

www.gesztenyehaz.hu

56


Mellékletek: 1. számú

57


2. számú

58


3. számú

59


4. számú

60


5. számú

61

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NK szak Nappali tagozat Reklám szakirány

Recommend Documents