BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány
A HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSA AZ EU FEJLESZTÉSEK TÜKRÉBEN
Készítette: Nagy Gergely Dávid Budapest, 2009
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................4 2. A kkv-k helyzete ............................................................................................................. 7 3. A támogatási rendszer................................................................................................... 12 3.1. Európai Regionális Fejlesztési Alap .................................................................. 12 3.2. Kohéziós Alap.................................................................................................... 14 3.3. Európai Szociális Alap....................................................................................... 15 3.4. Európai Kisvállalkozói Törvény ........................................................................ 16 4. Támogatási rendszer Magyarországon ......................................................................... 17 4.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv ..................................................................... 19 4.1.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)............................................. 22 4.1.2. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) .................................................... 23 4.1.3. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) .................................. 24 4.1.4. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) .................................. 24 4.1.5. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) ....................................... 25 4.1.6. Államreform Operatív Program (ÁROP)..................................................... 25 4.1.7. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)................................26 4.1.8. Végrehajtás Operatív Program (VOP) ......................................................... 27 4.1.9. Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) ......................................... 27 4.1.10. Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP)..................................................... 28 4.1.11. Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) ................................................. 28 4.1.12. Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP)................................... 29 4.1.13. Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) .................................... 30 4.1.14. Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP) ........................................... 30 4.1.15. Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) ................................................ 31 4.2. Támogatott Hitelprogramok............................................................................... 32 4.2.1. Mikrohitel Plusz Program ............................................................................ 32 4.2.2. Országos Mikrohitel Program...................................................................... 33 4.2.3. Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel ........................................................ 34
2
4.2.4. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram ............................... 35 4.2.5. Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram ...................................... 36 4.2.6. Széchenyi Kártya 2 ...................................................................................... 37 4.3. Üzleti Terv ......................................................................................................... 38 5. Kérdőív elemzése.......................................................................................................... 42 6. Konkrét esetek .............................................................................................................. 54 7. Befejezés ....................................................................................................................... 63 8. Bibliográfia ................................................................................................................... 65
3
1. Bevezetés
A kkv szektor a gazdaság motorja. Ebből kifolyólag a kkv-k működését, problémáit, lehetőségeit, esélyeit stb. nagyon fontos kérdésnek tartom. E szektor nélkül a magyar gazdaság működésképtelen, bár ez elmondható a világ összes országáról. Ezért gondolom azt, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több vállalat tudjon fennmaradni, minél többen legyenek versenyképesek a hazai és külföldi piacokon is egyaránt. Természetesen a fejlődéshez elengedhetetlen a vállalkozók hajlandósága, elengedhetetlenek az innovatív, megvalósítható ötletek.
Azért különösen fontos e
szektorra odafigyelni, fejleszteni, hiszen ma az Európai Unióban a vállalatok 99.8%-a a kkv szektorhoz tartozik. Ez az adat Magyarországon is ugyanennyi. Ami még inkább feltűnő, hogy az EU-ban a cégek 91.8%-a mikrovállalkozás, míg Magyarországon ugyanez az arány 94.7%. Ezek közül a vállalkozások közül igen sok az úgynevezett kényszervállalkozás, amit majd a későbbiekben kifejtek, hogy mit is jelent valójában, illetve milyen okok játszanak szerepet abban, hogy rengeteg van belőlük, hogy mitől lesz egy emberből vagy cégből kényszervállalkozó, illetve kényszervállalkozás. Külön örömömre szolgált, hogy szakmai gyakorlatomat egy vállalkozásfejlesztési irodánál tölthettem, ahol is az ügyfelek csak és kizárólag a kkv szektorból kerülnek ki, azon belül is döntő hányaduk a mikrovállalkozói szektor népes táborát erősíti, vagy sajnos gyengíti. Kifejezetten olyan vállalkozók keresik fel a céget, akik vagy komoly anyagi problémákkal küzdenek, vagy pedig fejlesztési, beruházási, bővítési elképzeléseik vannak, ám ehhez nem rendelkeznek a szükséges tőkével. Az iroda feladata az, hogy az ügyfelek közül megtalálja azokat a vállalkozásokat, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők arra, hogy eséllyel pályázzanak külső forrásbevonásra. Én magam is bekapcsolódtam az ott folyó munkába, mely során számos vállalkozóval beszélgettem, számos különböző problémát meghallgattam, valamint segédkeztem helyzetelemzések elkészítésében, ügyfelekkel való kapcsolattartásban és új ügyfelek felkutatásában.
4
Önmagában izgalmas volt sok különböző problémát megismerni, majd meghallgatni, hogy egy 10 éves tapasztalattal rendelkező szakember milyen módon igyekszik megoldást találni a nehézségekre. Ezen felül azért is gondolom nagyon hasznosnak, mert így megismertem néhány súlyos hibát, amit vállalkozók elkövetnek, és amikből én magam is tanulhatok, ha a jövőben netán saját vállalkozásba kezdenék. Ezáltal el tudnám kerülni ezeket a hibákat. A dolgozatom utolsó fejezetében ennek megfelelően bemutatok majd néhány konkrét esetet, illetve kifejtem az én álláspontomat, meglátásomat. Szakdolgozatom tehát a hazai mikro, kis és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeiről szól. Ennek megfelelően szeretnék bemutatni minden olyan tényezőt, amely kötődik a témakörhöz.
Elsőként, hogy megismerjük a dolgozat „alanyait”, röviden foglalkozom a kkv szektor ismérveivel, jelenlegi helyzetével, nemzetközi megítélésével.
A továbbiakban azokat a törekvéseket igyekszem leírni, amiket az Európai Unió fogalmaz, fogalmazott meg. Ilyen például az Európai Kisvállalkozói Törvény, mely 2009-ben lett elfogadva. Megemlítem azokat az alapokat, forrásokat, ahonnan a támogatások igénybe vehetőek.
Ezután a magyarországi rendszer bemutatására törekszem, melynek keretében ismertetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegét, röviden egyenként bemutatom az ágazati és a regionális operatív programokat. Ezen kívül a teljesség igénye nélkül felvázolok néhány támogatott hitelkonstrukciót is, amik kifejezetten a kkv szektor számára lettek kidolgozva.
Nagyon fontosnak tartom bemutatni, hogy egy jól kidolgozott üzleti tervnek mit kell tartalmaznia, illetve hogyan kell kinéznie. Az utolsó fejezetben, ahol konkrét eseteket fejtek ki, lesz is egy olyan eset, ahol a sikertelen pályázathoz nagyon nagy mértékben hozzájárult az, hogy az üzleti terv nem megfelelően volt összeállítva, nem megfelelő információkat tartalmazta, egy szóval értékelhetetlen volt finanszírozói szemszögből nézve.
Készítettem egy 10 kérdésből álló kérdőívet, amelyet igyekeztem minél több cégvezetővel kitöltetni. Természetesen a minta nem reprezentatív, hiszen ebben a témában nem olyan egyszerű a feladat, hogy elküldöm barátok, ismerősök között,
5
vagy felteszem közösségi oldalakra, mint például az IWIW, hiszen a kitöltésnek csak akkor van értelme, ha valóban vállalkozók, cégvezetők töltik ki. Életkoromból, ezáltal kapcsolatrendszeremből kifolyólag igen kevés vállalkozót ismerek, így nem volt könnyű dolgom. Az elején úgy gondoltam, hogy ha már 50 kitöltés érkezik, boldog leszek, hiszen abból már lehet következtetéseket levonni. Ezt a számot túlléptem, tehát az egyik fejezetben a válaszokat fogom értékelni.
Végül de nem utolsó sorban kifejtek néhány konkrét esetet, amit a szakmai gyakorlatom során hallottam, tapasztaltam, majd leírom a saját gondolataimat, véleményemet az adott kialakult helyzetről. Így gyakorlati oldaláról is bemutatok néhány problémát.
6
2. A KKV-k helyzete
Szeretném bemutatni a kis és középvállalkozások ismérveit, valamint hazai helyzetét. Néhány adat segítségével összehasonlítom a magyarországi és az uniós számokat. Elsőként tisztázzuk a kkv fogalmát. Az alábbi vállalkozások alkotják a szektort:
Foglalkoztatotti létszám maximum 250 fő
Éves nettó árbevétele maximum 50 millió euró
A vállalkozásban az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részaránya nem haladja meg a 25%-ot
A kört szűkítve további 3 csoportot különböztethetünk meg az árbevétel és foglalkoztatotti létszám alapján:
Mikrovállalkozás: foglaloztatotti létszám maximum 9 fő, éves nettó árbevétel pedig maximum 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
Kisvállalkozás: foglalkoztatotti létszám maximum 50 fő, éves nettó árbevétel pedig maximum 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg
Középvállalkozás: foglalkoztatotti létszám maximum 250 fő, éves nettó árbevétel pedig maximum 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A kkv szektor számára a 2007-2013as időszakban rendelkezésre áll mintegy 1400 milliárd forintnyi európai uniós támogatás. A pénz tehát megvan, ám a véleményem szerint az alábbiak játszanak nagy szerepet abban, hogy az összeg nagy része nincs felhasználva:
Nem rendelkeznek megfelelő információval
Nincsenek fejlesztési elképzelések
A vállalkozás nem alkalmas, illetve nem is tehető alkalmassá külső finanszírozásra
Érdektelenség
7
Vállalati struktúra Magyarországon és az EU-ban Vállalatok Vállalatméret
száma Foglalkoztatottak
Hozzáadott érték
(%)
Száma (%)
(%)
Magyar- EU
Magyar- EU
Magyar- EU
ország
átlag
ország
átlag
ország
átlag
Mikrovállalat
94,7
91,8
35,8
29,6
15,8
21,1
Kisvállalat
4,4
6,9
18,9
20,6
16,3
19,9
Középvállalat
0,7
1,1
16,2
16,2
18,1
17,8
KKV-k
99,8
99,8
71,0
67,1
50,2
57,9
Nagyvállalat
0,2
0,2
29,0
32,9
49,7
42,1
(adatok: KSH, Statisztikai tükör, 2009.08.04.) Magyarországon jelenleg 1millió 670ezer vállalkozás van regisztrálva. Ez a szám 46 ezerrel magasabb, mint egy évvel korábban. Ahogy arra már a bevezetőben utaltam, az Európai Unió egészét tekintve, akárcsak Magyarországon, a kkv szektor aránya igen magas. A táblázatból láthatjuk, hogy az érték mindkét esetben 99,8%, azaz 1000 vállalkozásból mindösszesen 2 a nagyvállalkozás. Mondhatjuk, hogy mind hazánkban, mind uniós szinten nézve a gazdaság motorja a kkv szektor. Számukat tekintve egyértelműen helytálló ez a kijelentés, foglalkoztatás szempontjából is mondhatjuk, habár itt már nem akkora a fölény. Ebben nincs is semmi kifogásolnivaló, hiszen ha például elmegyünk bevásárolni egy nagy multi által üzemeltetett hipermarketbe, láthatjuk, hogy hány ember tüsténkedik körülöttünk. Ha azt nézzük, hogy a pénztáraknál dolgozik 30 ember, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy ez hány darab mikrovállalkozásnak felelne meg. Mikrovállalkozásoknál a maximum foglalkoztatotti létszám 9 fő, de ne feledkezzünk meg az egyéni vállalkozókról sem, akik szintén ebbe a csoportba tartoznak. Tehát 30 pénztáros annyinak felel meg, mint akár 30 egyéni vállalkozó, tehát mikrovállalkozás. Ezen felül ott vannak még azok a dolgozók, akiket a vásárlótérben
8
látunk, illetve azok is akiket nem látunk, akik a háttérben tevékenykednek. Összességében tehát a foglalkoztatási adatokkal nincs probléma. Azonban mindenképpen szemügyre kell vennünk a hozzáadott értéket. Magyarország esetében láthatjuk, hogy 998 darab kkv alig teljesít többet, mint 2 nagyvállalat. Az EU egészét nézve már jobb az arány. Ha mindezt összevetjük a foglalkoztatotti létszámmal, láthatjuk, hogy a kkv szektorban majdnem két és félszer annyi ember dolgozik, ennek ellenére, mindösszesen fél százalékkal képesek nagyobb teljesítményre, mint a nagyvállalatok. Mi lehet ennek az oka? Itt érzem úgy, hogy szót kell ejteni a kényszervállalkozásokról. Különböző vélekedések szerint a bejegyzett kkv-k 98%-a fantomcég, kényszervállalkozás vagy fejlődésre képtelen vállalat. Kényszervállalkozások alatt azokat a vállalkozásukat értjük, melyek nem önszántukból működnek, fejlődésre képtelenek, kizárólagos célja az önfenntartás. Alapból nincsenek innovációs törekvések, vagy lennének, de arra alkalmatlan. Az alábbi okok vezethetnek kényszervállalkozások kialakulásához:
Menekülés a munkanélküliség elől
Munkahelyhez jutás feltétele a számlaképesség ( ez pedig csak vállalkozás létrehozásával lehetséges )
Tőkehiány
Elbocsátott alkalmazottak vállalkozóvá tétele
Említettem, hogy a tavalyi évhez képest 46 ezerrel nőtt a mikrovállalkozások száma. Véleményem szerint ez a növekedés betudható az első szempontnak. A válság hatására sokak vesztették el, és vesztik el állásukat. Bizonyára sokan vannak, akik nem találnak könnyedén állást így kipróbálják magukat a versenyszféra önálló szereplőjeként, amivel lehet, hogy csak a vállalkozások számát növelik, a vállalkozói teljesítményt nem. A harmadik szempont már meglévő vállalkozásokra jellemző, akik jól működő, sikeres cégből válnak kényszervállalkozókká a tőkehiány miatt. Tőkehiányhoz pedig sok minden vezethet, a konkrét esetek bemutatásánál találkozunk ilyen esettel is.
9
Az alábbi táblázatban egy felmérés próbálja bemutatni az üzleti környezetet Magyarországon. A tábla egy rangsort mutat, melyen szerepelnek a 2008-as és a 2009-es adatok egyaránt, így láthatjuk a javulást, illetve az esetleges romlást. Az üzleti környezet rangsorolása Magyarországon Megnevezés
2008
2009
Vállalatindítás
67.
27.
Engedélyezési eljárások
87.
88.
és 81.
84.
tulajdonjog 96.
57.
Hitelhez jutás
26.
28.
A befektetők védelme
107.
113.
Adózás
127.
111.
Külkereskedelem
45.
68.
jogok 12.
12.
A vállalat bezárása
53.
55.
Rangsorátlag
45.
41.
Munkaerő
felvétel
elbocsátás A nyilvántartása
Szerződéses érvényesítése
(adatok: KSH, Statisztikai tükör, 2009.08.04.) A rangsorolást 181 ország üzleti környezetéről közreadott Világbanki jelentések alapján készítették el. Összességében láthatjuk, hogy Magyarország a 2008-as 45. helyhez képest 4 helyet előrelépve a 41. helyen található. Mondhatjuk, hogy ez nem rossz eredmény, de ha megnézzük a számokat, látjuk, hogy a legrosszabb helyezést az adózás szempontjára kaptuk. Azt gondolom ez igen nagy probléma, hiszen a vállalati adóterhek csökkentésével, vagy a rendszer megreformálásával egyrészt több maradhatna a cégek kasszájában, másrészt külföldi vállalatoknak is csábítóbb lehetne a magyarországi környezet. Sok helyet javítottunk a vállalatindítás területén. Én személy szerint nem feltétlenül értek egyet azzal, hogy minél inkább törekedni kell arra, hogy a lehető legkönnyebben lehessen vállalkozást alapítani. Azért gondolom így, mert ezáltal gyakorlatilag akárki alapíthat vállalkozást, olyan emberek is, akik nem értenek a
10
vállalkozásvezetéshez, legfeljebb a vállalkozói lét nyújtotta előnyökkel vannak nagyon tisztában, esetleg még a lehetőségekkel is. Ezzel szemben nem ismerik, ezáltal nem veszik figyelembe a nehézségeket, veszélyeket, ami pedig könnyedén ahhoz vezethet, hogy a kényszervállalkozások amúgy is népes táborát fogják gyarapítani rövid időn belül. Ehhez hasonló problémával is foglalkozok a konkrét esetek bemutatásánál. A hitelhez jutás tekintetében is meglehetősen jó pozícióban vagyunk. Kérdés, hogy ez minden esetben jó-e. Szerintem nem feltétlenül, hiszen láthattuk, érzékelhettük, érzékelhetjük, hogy milyen következményekkel járhat, ha túl könnyedén lehet hitelhez jutni. Ugyan a gazdasági világválság kirobbantói a lakossági jelzáloghitelek ész nélküli kihelyezése, ám az sem járna jobb következményekkel, ha vállalkozások kapnának hitelt adott esetben életképtelen beruházásokra, fejlesztésekre. Szakmai gyakorlatom során tapasztaltam, hogy ez korántsem így van, a finanszírozók igenis kemény feltételeket szabnak, kétszer is meggondolják, hogy milyen elképzeléseket hajlandóak finanszírozni. Ebben az esetben a hitelhez jutás feltételezésem szerint arra utalhat, hogy a pénzekhez hozzá lehet jutni azoknak a cégeknek, amelyek rendelkeznek megvalósítható, hosszú távú innovációs elképzelésekkel, és ahhoz a szükséges önerővel is rendelkeznek, ami általában a hitelösszeg minimum 15%-át jelenti.
11
3. Támogatási rendszer Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, így hozzáférhet uniós fejlesztési támogatási forrásokhoz, melyek az alábbiak: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, valamint a Kohéziós Alap. Hazánknak 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurónyi támogatás áll rendelkezésére, hogy felzárkózzon Európai fejlett országaihoz. Ebben a fejezetben e három alapot szeretném bemutatni, azok céljait, prioritásait, alapvető jellemzőit.
3.1. Európai Regionális Fejlesztési Alap Az alap célja gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. Támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez, valamint a hanyatló iparágak átstrukturálásához. Az alábbi négy terület finanszírozását kiemelten fontosnak tekinti:
Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások
Infrastrukturális beruházások
Helyi és regionális fejlődést elősegítő beruházások, különös tekintettel a kis és középvállalkozói szektor támogatása
Technikai segítségnyújtás
Az ERFA támogatásai 3 kiemelten fontos alapelv köré csoportosul: Konvergencia, Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság, európai területi együttműködés. Most nézzük részletesebben a prioritásokat.
Konvergencia Ezen alapelv keretein belül leginkább elsősorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést, valamint a munkahelyteremtő beruházásokat finanszírozza.
12
A célkitűzés azon államokra vonatkozik, ahol a GDP az EU átlag 75%-át nem éri el. Ide jelenleg 17 tagállam, azon belül 84 régió tartozik. Továbbá ide sorolható még 16 további régió, ahol a GDP a kibővített EU-val járó statisztikai hatás következtében éppen, hogy meghaladja a küszöbértéket. A gazdaságszerkezet modernizálását az alábbi területek finanszírozásával célozza meg:
K+F
Információs társadalom
Környezet
Kockázat-megelőzés
Idegenforgalom
Kulturális beruházások
Közlekedési beruházások
Energia
Oktatási beruházások
Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások
KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése
Regionális Versenyképesség és foglalkoztatottság Összesen 168 régió, azaz mintegy 314 millió lakos részesülhet támogatásban ezen célkitűzés keretében. 19 tagállamot érintett, a rendelkezésre álló összeg, 55 milliárd euró, a teljes uniós forrásoknak valamivel kevesebb, mint 16%-a. A célkitűzés három támogatási prioritása:
Innováció és tudásgazdaság
Környezetvédelem és kockázat-megelőzés
Közlekedési és telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés, különös tekintettel
a
KKV
szektor
információs
lehetőségeinek bővítésére
13
és
kommunikációtechnológiai
Európai Területi Együttműködés Az EU lakosságának 37,5 %-a, azaz mintegy 181,7 millió ember határ menti régiókban él, míg az összes uniós polgár a meglévő 13 transznacionális együttműködési terület fennhatósága alá tartozik. A célkitűzés keretein belül a teljes összeg 2,5%-a, azaz 8,7 milliárd euró áll rendelkezésre. A célkitűzés három fő területre irányul:
Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében
Transznacionális együttműködés fejlesztése, Prioritások a következők: innováció, környezetvédelem, elérhetőség javítása valamint fenntartható városfejlesztés
regionális politika hatékonyságának erősítése
A ERFA figyelembe veszi a különleges helyzetű régiókat is, a városi területek fejlesztési céljai bekerültek a különböző operatív programokba. A legfőbb kérdés a hátrányos helyzetű területek gazdasági, környezeti és szociális problémáinak enyhítése. A tevékenység a gazdaság diverzifikációjára irányul, valamint a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező térségeknek nyújt anyagi támogatást.
3.2. Kohéziós Alap A kohéziós alap egy strukturális pénzeszköz, amely 1994 óta hivatott csökkenteni a gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket. A környezetvédelemre és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló fejlesztéseket támogatja elsősorban. Azon régiók tartoznak a körbe, melyeknek GNP-je az EU átlag 90%-a alatt van. A 2007-2013-as időszakban Magyarországon kívül az alábbi országok részesülnek a kohéziós alap nyújtotta támogatásokból: Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Átmeneti támogatásban részesülhet továbbá Spanyolország, mivel az egy főre eső GNI-je alacsonyabb a 15 tagállamra számított közösségi átlag 90%-ánál. A kohéziós alap az alábbi területeket finanszírozza:
14
Transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése
Környezetvédelem
Energiafelhasználás hatékonysága
Vasúti közlekedés fejlesztése
Intermodalitás támogatása
Tömegközlekedés fellendítése
Megújuló energiaforrások használata
A kohéziós alapból nyújtott támogatást a Tanács felfüggesztheti, amennyiben az adott állam túlzott államháztartási deficittel rendelkezik, valamint ennek orvoslására nem tesz lépéseket, illetve a megtett lépések eredménytelennek bizonyulnak.
3.3. Európai Szociális Alap 2007-ben lépett életbe, célja a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése. Azon szakpolitikákat
támogatja,
melyek
a
területi
egyenlőtlenségek
csökkentésére,
munkahelyteremtésre, társadalmi befogadás előmozdítására, foglalkoztatására irányulnak. A célkitűzés prioritásai az alábbiak:
Munkavállalók,
vállalkozások
és
vállalkozók
alkalmazkodóképességének
növelése
Álláskeresők és inaktív személyek foglalkoztatásának javítása, munkanélküliség csökkentése, időskori aktivitás ösztönzése
Hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadásának elősegítése
Munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem
Humántőke fejlesztése
Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi együttműködések, partnerségek kialakítása
Humántőke-beruházás fejlesztése
Közigazgatási szervek erősítése
Az alap elsődlegesen a határokon átívelő partnerségeket, integrációt, kisebbség foglalkoztatásának előmozdítását finanszírozza.
15
3.4. Európai Kisvállalkozói Törvény A törvény, ahogy az a nevében is benne van, a kkv szektorra vonatkozik, ahol az EU üzleti tevékenységének 99%-a folyik. Legfőbb célja, hogy a vállalkozói környezetet alkalmassá tegye a kis- és középvállalkozások számára. A szabályozási környezet megteremtésével akarja az adminisztrációs terheket és egyúttal a költségeket is csökkenteni. Szükségesnek tartja a továbbképzéseket, jogi szabályozás egyszerűsítését, piacra lépés megkönnyítését a kkv szektor számára. A törvény létrejöttét tekintve az alábbi fontos dátumokat kell megemlíteni:
2000.03.19-20.: az uniós csúcs Feirában elfogadja a Kisvállalkozók Európai Chartáját
2005.11.09.: a Bizottság bemutatja kkv-akciótervét: „gondolkodj először kicsiben”
2008.09.25-26.: az unió versenyképességi miniszterei bejelentik, hogy a decemberi uniós csúcson el szeretnék fogadtatni a kisvállalkozói törvényt
2008.12.01.: zöld út az Európai Kisvállalkozói Törvénynek
2008.12.11-12.: Az Európai Tanács elfogadta az irányelvet
Nézzük a fontosabb célokat:
A jobb szabályozási környezet megteremtésére irányuló célkitűzés keretében a vállalkozásokat terhelő adminisztrációt 2012-re 25%-kal akarják csökkenteni, akárcsak a szabályozással kapcsolatos kötelezettségeket. Beszámolók alapján az adminisztrációs költségek a 2003-as 813 euróról 2007-re átlag évi 554 euróra csökkent.
További újítást jelentene a jogalkotás nyomon követése, ami annyit jelent, hogy mindig egy előre meghatározott dátumokon jelentenék be az új jogszabályokat, így a kkv-k könnyebben tudnák a lépést tartani az újításokkal.
Az Európai Unió területén működő kkv-k csupán 8%-a folytat határon túli kereskedelmet, és mintegy 5% kap támogatást vagy indít külföldön közös vállalkozást. Az Európai Magán Vállalkozás Statútuma lehetővé tennék, hogy
16
határokon átnyúlva alakuljanak és működjenek vállalkozások, amihez igen nagy segítség, hogy a cégalapításhoz szükséges alaptőke egységesen 1 euróban lett megállapítva.
A kkv szektor egyik kiemelt problémája a késedelmes fizetés, aminek a megoldására is tesz javaslatot a törvény. Kisvállalkozások esetében sokkal nagyobb a fizetésképtelenség veszélye, mint a nagyvállalkozásoknál. Sok esetben ennek köszönhetően kell idő előtt befejezni üzleti tevékenységüket. A benyújtandó direktíva bármely kereskedelmi tranzakció után a kkv-k számára 30 napon belüli kifizetést biztosítana.
A munkaintenzív szolgáltatások – mint például fodrászat, takarítás, felszolgálás stb. – számára az indítvány csupán 5% hozzáadottérték-adót állapítana meg. Néhány ország ellenzi, megkérdőjelezvén annak gazdasági hatásait.
Az irányelv mentesítené a kisvállalkozásokat a bejelentési kötelezettség alól, ha állami
támogatásban
részesülnek,
kivéve
néhány
területet.
Ilyenek
a
továbbképzés, foglalkoztatás, K+F és a regionális támogatások.
Kulcsfontosságú szempont a támogatásokhoz való hozzáférés kérdése, ami a kkv szektornak igen nagy problémát okoz. Ezen is segítene az irányelv, továbbá megduplázzák az elérhető forrásokat, ami így a 60 milliárd eurót is elérheti.
További lényeges cél a pályázatokban való részvétel megkönnyítése.
17
4. Támogatási rendszer Magyarországon Most pedig bemutatom a hazai támogatási rendszer felépítését. Az egésznek az alapja az Új Magyarország Fejlesztési Terv, így elsőként ennek lényegét, alapelveit, céljait szemléltetem. Ezután olvashatunk az ágazati és regionális operatív programokról egyenként. Ezelőtt még 2 táblázat mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló források miként oszlanak a különböző operatív programok között. Az adatokat konkrét számok, valamint százalékos eloszlás mutatja. Végül, de nem utolsó sorban a teljesség igénye nélkül ismertetek néhány támogatott hitelkonstrukciót, amelyek kifejezetten a kkv szektor számára lettek kidolgozva. Természetesen nem kereskedelmi bankok termékeiről van szó, kizárólag uniós pénzekből támogatott, államilag kidolgozott hitelprogramokról. A hazai
rendszerben
az
alábbi
szervezetek
vállalnak
kiemelkedő
szerepet
a
mikrovállalkozások felzárkóztatásában:
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány: non-profit szervezet, az Országos Mikrohitel Program országos koordinátora
Magyar Fejlesztési Bank Zrt: 100%-ban állami tulajdonú szerv, fő feladata az államilag támogatott hitelkonstrukciók működtetése
Hitelgarancia Zrt: az állam és pénzintézetek által alapított, nagy tapasztalattal rendelkezik a hitelek fedezetének erősítése terén
Magyar
Gazdaságfejlesztési
Központ
Támogatásközvetítő
Zrt:
Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatásközvetítő szervezete
Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt: 2007 óta működik, az EU által finanszírozott Jeremie program alapkezelői feladatainak ellátására
Állami foglalkoztatási Szolgálat: nem számít mikrofinanszírozó szervezetnek, kirendeltségei munkanélküliek vállalkozóvá válásához adnak támogatást, melyek állami forrásból igényelhetők
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: a mikrofinanszírozásban részt vevő szervezetek felügyeletét végzi, Mikrohitel Alap tulajdonosa, Országos Mikrohitel Bizottság elnökét delegálja
18
4.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (A foglalkoztatás és növekedés programja) Ebben a fejezetben szeretném bemutatni az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Elsőként leírom, hogy az programnak mik az elsődleges céljai, és ezeket milyen eszközökkel szeretné megvalósítani. Utána pedig a különböző ágazati és regionális operatív programokról esik szó részletesebben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a 2007 és 2013 közötti időszakban 22,4 milliárd eurónyi uniós támogatás áll hazánk rendelkezésére, tehát minden egyes magyar állampolgárra fejenként több mint 800 ezer forint jut. E hatalmas összeg hatékony felhasználásával az ország történetének legnagyobb fejlesztési programja valósítható meg. A fejlesztések, beruházások hozzásegíthetik az országot, hogy felzárkózzunk Európa fejlett nyugati gazdaságaihoz. Az ÚMFT 2 kiemelt célon keresztül látja e kérdésnek a kulcsát:
A foglalkoztatás bővítése: a cél tartalmazza a munkahelyteremtő beruházásokat, valamint az emberek foglalkoztathatóságának javítását előirányzó projekteket.
Növekedés biztosítása: ahhoz, hogy országunk utolérje nyugati szomszédjainkat Magyarországnak éveken keresztül az EU átlag felett kellene teljesíteni.
A fejlesztéseknek, beruházásoknak több szempontot is szem előtt kell tartani. Általános elvárás, hogy az elképzelések a jövőben további gazdasági növekedést ösztönözzenek, óvják a környezeti értékeket, járuljanak hozzá a társadalmi fejlődéshez, valamint, hogy a cél nem fejlett területek létrehozása, hanem az ország egészének a felzárkóztatása. Az említett célok eléréséhez ki lett dolgozva nyolc ágazati:
Gazdaságfejlesztés
Közlekedés
Emberi erőforrás fejlesztés
Államreform
19
Közszolgálat korszerűsítés
Humán infrastruktúra
Környezet, energia
Végrehajtás Támogatási Program
Valamint 7 regionális program, amik a NUTS II szintű régiók szerint lettek felosztva. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv különböző elveket is megfogalmaz, ezek az alábbiak:
Lyukas zsákba nem öntünk pénzt: lényege, hogy a fejlesztési célokra lehívott pénzek ne elköltve, hanem befektetve legyenek
Rugalmasság és kiszámíthatóság
Kiegészítés, nem kiváltás: a támogatás nem helyettesíteni akarja a magántőkét, hanem a használható fejlesztési, beruházási ötletekhez szeretne segítséget nyújtani
Fenntarthatóság: azon fejlesztések jelentenek előrelépést, amelyek hosszú távon fennmaradnak, hatásai nem csupán rövid távon érezhetők.
Átláthatóság és számon kérhetőség
Társadalmi egyeztetés
A továbbiakban tehát bemutatásra kerülnek a különböző operatív programok, ám először egy táblázat a programok forrásmegosztásáról.
20
Látjuk, hogy a legmagasabb összeget, minimálisan 398, maximálisan 430 milliárd forintot a Közép-Magyarországi régió számára különítettek el, ami az összes forrás 6 – 6,5%-a. A legkevesebb pénz a Nyugat-dunántúli régióban elérhető, 121 – 132 milliárd forint.
A regionális programok forrásmegosztása min. % Min. Mrd Ft
max. % Max. Mrd Ft
Közép-Magyarorszá Magyarország
6,0% 398
6,5% 430
Északszak-Alfö Alföld
3,8% 256
4,1% 277
Északszak-Magyarorszá Magyarország
3,5% 3,5% 237
3,8% 3,8% 258
Dél-Alfö Alföld, ld,
2,9% 2,9% 196
3,1% 3,1% 213
Dél-Duná Dunántú ntúl
2,5% 2,5% 170
2,7% 2,7% 185
Közép-Duná Dunántú ntúl
2,0% 134
2,1% 145
NyugatNyugat-Duná Dunántú ntúl
1,8% 121
2,0% 132
Régió giók összesen
22% 22% 1512
24% 24% 1640
Operatív programok
A következő tábla az ágazati operatív programok forrásmegosztását mutatja. A legnagyobb forrás a közlekedés operatív program keretében elérhető, 1361 - 1802 milliárd forintnyi EU-s pénzért lehet pályázni. Az adat nem meglepő, hiszen fontos irányelv a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos beruházások támogatása. Ilyen például a közösségi közlekedés fejlesztése vagy a közlekedési ágak összekapcsolása. Második helyen a Környezet és Energia Operatív Program áll 1037 – 1430 milliárd forinttal. A környezetvédelem, valamint a hatékony energiafelhasználás kérdésének fontossága teszi indokolttá ekkora pénzösszeg elkülönítését ilyen célokra.
21
Az ágazati programok forrásmegosztása min. % Min.Mrd Ft
max. % Max. Mrd Ft
Gazdasá Gazdaságfejleszté gfejlesztés
8,5% 588
12,7% 882
Közlekedé zlekedés
19,6% 1361
26% 1802
Emberi erő erőforrá forrás fejleszté fejlesztése
11,7% 810
14,8% 1027
Államreform
0,5% 34
0,6% 43
Közszolgá zszolgálat korszerű korszerűsítés
0,5% 33
2% 141
Humá Humán infrastruktú infrastruktúra
5,2% 359
9,1% 634
Környezet, energia
14,9% 1037
20,6% 1430
Operatív programok
4% 238
Végrehajtá grehajtás Tá Támogatá mogatási Program 64,4% 4460
Összesen
85,8% 6197
4.1.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program ( GOP ) E program kiemelt célja a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének segítése, a versenyképesség és növekedési tényezők erősítésével. A tartós növekedés érdekében négy alapvető fejlesztési prioritást fogalmaz meg:
K+F innováció a versenyképességért
A vállalkozások komplex fejlesztése, különös tekintettel a kkv szektorra
A modern üzleti környezet erősítése
Technikai segítségnyújtás
A program nem terjed ki a Közép-magyarországi régió területére. A program a magánforrásokkal kiegészülve 2007 és 2013 között mintegy 5800-6300 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósulásához járul hozzá.
22
A GOP a magyar gazdaság fejlett, tudás alapú gazdasággá válását segíti elő. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az információs társadalom kialakuljon, a vállalatok nemzetközi környezetben helytálljanak, a vállalatok alkalmazkodóképességének növeléséhez erősíteni szükséges az egységes piacba való további integrálódást.
4.1.2. Közlekedés Operatív Program ( KÖZOP ) Legfontosabb stratégiai célja a versenyképesség támogatása, valamint a környezeti fenntarthatóság javítása. A program kiemelt fontosságú kérdései közé tartoznak az elérhetőség javítása, regionális versenyképesség
növelése,
jó
megközelíthetőség,
hátrányos
helyzetű
térségek
felzárkóztatása, közlekedési módok összekapcsolása. A program a közlekedés-fejlesztés területén az alábbi prioritásokat fogalmazza meg:
Az ország és régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása
Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása
A térségi elérhetőség javítása
Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése
Technikai segítségnyújtás
23
4.1.3. Társadalmi Megújulás Operatív Program ( TÁMOP ) A program a gazdasági növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára koncentrál, alapvető célja az emberi erőforrások fejlesztése. A program több különböző területre helyezi a hangsúlyt. Ilyenek többek között a foglalkoztatás, oktatás, kultúra, egészségügy, szociális területek, amelyek közül mind kiemelt tényező a humán erőforrások fejlesztése terén. A program az alábbi specifikus célokat fogalmazza meg:
A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása
Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése
A változásokhoz való alkalmazkodás segítése
Az egész életen át tartó tanulás elősegítése
Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása
A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása
4.1.4. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program ( TIOP ) A program a humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésével járul hozzá a gazdasági
növekedés
megteremtéséhez.
Fontos
szempont,
hogy
a
minőségi
szolgáltatásokhoz mindenki hozzáférhessen attól függetlenül, hogy az ország mely régiójában él, továbbá, hogy ezek a közszolgáltató rendszerek hatékonyan és hosszútávon fenntartható módon tudjanak működni. E célok következtében a program prioritásai közé az alábbi pontok tartoznak:
Az oktatási infrastruktúra fejlesztése
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
Technikai segítségnyújtás
Az operatív program a hazai költségvetési források mellett az Európai Regionális Fejlesztési Alapból valósul meg, NUTS II. szinten. 24
4.1.5. Környezet és Energia Operatív Program ( KEOP ) A KEOP a környezeti problémák mérséklésén, ezáltal a társadalom életminőségének javulásán keresztül szeretne hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. A program alapvetően a fenntartható fejlődés megvalósítását szolgálja. Kiemelt fontosságú kérdései a környezetvédelem, természeti erőforrások hatékony felhasználása, környezeti infrastruktúra fejlesztése, természeti örökségek védelme. Az embereket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és fejlesztése fontos meghatározója a gazdasági és szociális fejlődésnek. A program prioritásai az alábbiak:
Egészséges,
tiszta
települések
(
hulladékgazdálkodás,
szennyvízkezelés,
ivóvízminőség-javítás )
Vizeink jó kezelése ( árvízvédelem, vízgyűjtő rendszerek, vízgazdálkodás, környezeti kármentesítés )
Természeti értékeink kezelése ( védett értékek és területek védelme, élőhely megőrzés, erdei iskola hálózat fejlesztése )
Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése
Hatékony energia-felhasználás
Fenntartható életmód és fogyasztás
Projekt előkészítés
Technikai segítségnyújtás
A prioritástól függően a támogatást a Kohéziós Alap és Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújtja.
4.1.6. Államreform Operatív Program ( ÁROP ) A célja, hogy az igazgatási rendszer minőségét és színvonalát növelje a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával. Az emberek azt szeretnék, hogy a közigazgatás legyen eredményes, hatékony, elhivatott, valamint elvárják az olcsó működést, értékek védelmét valamint gyors egyszerű és megfizethető ügyintézést. 25
A program ezen szempontok figyelembevételével igyekszik a fejlesztéseket támogatni, ily módon hozzájárulván a gazdasági növekedéshez. Az ÁROP prioritásai az alábbiak:
Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés ( jogalkotási minőségi javítása, eljárások és munkafolyamatok megújítása )
Az emberi erőforrás minőségének javítása ( hatékony belső utánpótlás, toborzás, teljesítményalapúság )
Közép-magyarországi régióbeli fejlesztések
Technikai segítségnyújtás
4.1.7. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program ( EKOP ) A program alapvető célja a közigazgatás teljesítményének javítása, az információs társadalomra épülő fejlesztések támogatása. A program magában foglalja a közigazgatás és igazságszolgáltatás folyamatainak modernizációját, valamint közös elemként az ügyfél azonosítással kapcsolatos újításokat. A program két átfogó célja egyrészt, hogy javuljon a közszolgáltatások eredményessége valamint, hogy a működési hatékonyság növekedjen. A program prioritásai az alábbiak:
Közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása (központi elektronikus szolgáltatások, elektronizálás )
A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések (elektronizálás, azonosítás, biztonság)
Kiemelt fejlesztések ( belső folyamatok, hozzáférést szolgáló fejlesztések)
Technikai segítségnyújtás
26
4.1.8. Végrehajtás Operatív Program ( VOP ) A program az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az összes operatív program végrehajtásához köthető tevékenységeket támogatja, mind stratégiai, mind pedig rendszer szinten, célja az ÚMFT keretében rendelkezésre álló forrásokhoz való hozzájutást segíteni, tehát a terv eredményes és hatékony végrehajtásának segítése. Célok között az alábbiak említhetők:
EU kohéziós politikájának lebonyolításában résztvevő magyar intézményrendszer magas színvonalú működése
Hatékony monitoring és értékelő rendszerek
Tájékoztatás, nyilvánosság
Tanácsadói szolgáltatások elérhetőségének biztosítása
4.1.9. Nyugat-Dunántúli Operatív Program ( NYDOP ) A program az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. pontjaként meghatározott területfejlesztési prioritást igyekszik támogatni. A program fő célja a környezettudatos fejlesztések elősegítése a regionális adottságok figyelembevétele mellett, így járulván hozzá az ország gazdasági növekedéséhez. A NYDOP keretében 545,6 millió euró áll rendelkezésre fejlesztésekre, beruházásokra. A program keretébe az alábbi prioritások fogalmazódtak meg:
Regionális gazdaságfejlesztés ( szolgáltatások fejlesztése, tanácsadás, befektetői környezet fejlesztése )
Turizmusfejlesztés
(
Pannon-termál
program,
ökoturisztikai
programok
fejlesztése, szálláshelyek, szervezetek létrehozása és fejlesztése )
Városfejlesztés ( városközpontok értékeinek védelme, leromlott területek rehabilitációja )
27
Környezetvédelmi
és
közlekedési
infrastruktúra
(
szennyvízkezelés,
hulladékgazdálkodás, közlekedési kapcsolatok fejlesztése )
Helyi és térségi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (egészségügy, szociális
infrastruktúra,
közoktatás,
regionális
információs
társadalom
kiteljesítése)
4.1.10. Dél-Alföldi Operatív Program ( DAOP ) A program fő célja, hogy a régió a „tudás és egészség” régiójává váljon, kiemelt megoldandó kérdések a területi egyenlőtlenségek megszűntetése, munkahelyteremtés. Ezen problémák orvosolásával kívánja a régió és egyben az ország gazdasági növekedését elősegíteni. A régió versenyképességének javításához önmagában nem elegendő a DAOP, hozzá szervesen kapcsolódnak ágazati operatív programok, mint például a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, vagy a Közlekedésfejlesztés Operatív Program. A versenyképességen kívül a másik kiemelt cél a lakosság életkörülményeinek javítása környezet- és településfejlesztési eszközökkel. A program az alábbi prioritásokat mondja ki:
Regionális gazdaságfejlesztés
Turisztikai célú fejlesztések
Közlekedési-infrastruktúra fejlesztések
Humáninfrastruktúra fejlesztések
Térségfejlesztési akciók
Technikai segítségnyújtás
4.1.11. Észak-Alföldi Operatív Program ( ÉAOP ) A program hasonlóan a többi regionális operatív programhoz, a területfejlesztés kérdését emeli ki, fejlesztéshez ez esetben is kapcsolódnak az ágazati operatív programok.
28
Lényeges kérdés itt is a területi, fejlődési egyenlőtlenségek mérséklése annak érdekében, hogy a régió tartani tudja a lépést az ország többi térségével. A program kiemelt céljai az alábbiak:
A régió kkv szektorának megerősítése
Turizmus jövedelemtermelő képességének javítása
Lakossági mobilitás javítása
Humánerőforrás fejlesztése
Épített és természeti környezet állapotának javítása, annak védelme
A prioritási tengelyek az előzőekhez hasonlóan:
Regionális gazdaságfejlesztés
Turisztikai célú fejlesztések
Közlekedési feltételek javítása
Humán infrastruktúra fejlesztése
Térségfejlesztés
Technikai segítségnyújtás
4.1.12. Közép-Magyarországi Operatív Program ( KMOP ) Általános cél a régió versenyképességének fenntartása és fejlesztése, kiegészülve ágazati operatív programokkal, mint például az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program vagy a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Fontos szempont a fejlesztések során a fenntartható fejlődés kérdésének figyelembe vétele. A Közép-magyarországi régióban 580 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre. A program prioritási tengelyei az alábbiak:
A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése ( K+F innováció, üzleti környezet fejlesztése, helyi gazdaságfejlesztés )
Versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése ( közlekedési kapcsolatok, külső elérhetőség javítása, közösségi közlekedés, környezetkímélő közlekedési módok térnyerésének támogatása )
Régió vonzerejének fenntartható fejlesztése ( turisztika, természetvédelem, közszolgáltatások, munkaerő-piaci részvétel, felsőoktatás, egészségügy )
29
Települési területek megújítása ( szociális rehabilitáció, barnamezős területek megújítása, települési központok fejlesztése )
Technikai segítségnyújtás
4.1.13. Észak-Magyarországi Operatív Program ( ÉMOP ) Az eddigi regionális operatív programok hoz hasonlóan a fő cél ebben az esetben is a regionális versenyképesség javítása, valamint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek megszűntetése, vagy legalábbis mérséklése. A program prioritásai az alábbiak:
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése ( új vállalkozások létrehozása, új technológiák elterjesztése, együttműködési lehetőségek kiaknázása )
Turisztikai potenciál erősítése ( természeti és kulturális értékeken alapuló szolgáltatások bővítése, turisztikai termékek minőségének javítása )
Településfejlesztés
Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése ( közoktatás, egészségügy, szociális ellátás )
Térségi közlekedés fejlesztése ( gyorsforgalmi utak )
Technikai segítségnyújtás
4.1.14. Közép-Dunántúli Operatív Program ( KDOP ) A program célja, hogy innovációs eszközökkel megőrizze kiemelkedő gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét. A prioritások természetesen nagyon hasonlók a többi regionális operatív programhoz:
Regionális gazdaságfejlesztés ( gazdasági vonzerő növelése, gazdasági hálózatok és együttműködések, képzési és tanácsadási rendszer )
Regionális turizmusfejlesztés ( kínálat és készségek fejlesztése, menedzsment és marketing fejlesztése ) 30
Integrált városfejlesztés ( városközpontok védelme, leromlott városrészek rehabilitációja, városfejlesztési stratégiák elkészítése )
Kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések ( foglalkoztatás, közoktatás, egészségügy, intézményfejlesztés, környezeti értékek védelme )
4.1.15. Dél-Dunántúli Operatív Program ( DDOP ) A program célja, hogy a régió leszakadását megállítsa, illetve felzárkóztassa az ország gazdaságilag jobb helyzetben lévő térségeihez. E célt három eszközzel igyekszik megvalósítani, ezek a környezetvédelem, helyi adottságok figyelembevételével a lehetőségek kiaknázása valamint a társadalmi különbségek növekedésének megállítása. A prioritások itt sem különböznek lényegesen a többi régiótól:
Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése ( kkv szektor hatékony fenntartása, gazdasági infrastruktúra fejlesztése, barnaövek fejlesztése, funkcióváltás elősegítése )
Turisztikai potenciál elősegítése a régióban
Humán közszolgáltatások fejlesztése ( elérhetőség javítása, integrált központok kialakítása, alapfokú oktatás, közintézmények akadálymentesítése )
Integrált városfejlesztési akciók támogatása ( társadalmi és környezeti megújulás elősegítése )
Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés ( belső vonzáscentrum elérhetőségének javítása, gépjármű közlekedés térhódításának lassítása, környezetvédelem )
Technikai segítségnyújtás
A programban önálló egységet képez az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program.
31
4.2. Támogatott hitelprogramok Az alábbiakban néhány támogatott hitelkonstrukciót szeretnék bemutatni, amelyek a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lettek kidolgozva. Természetesen a teljesség igénye nélkül ismertetek néhány programot, illetve azok fontosabb jellemzőit. A rendelkezésre álló hely nem elegendő az összes lehetőség részletese bemutatására, továbbá a diplomamunkámnak nem is az a célja. Egyes konstrukciók beruházásra, fejlesztésre adnak forrást, mások forgóeszköz finanszírozásra is alkalmasak, vagy kifejezetten arra. Mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások is megtalálhatják az agrárvállalkozásoknak szóló programokat, melyek közül egyet én is ismertetek. Induló, vagy már működő társaságok számára egyaránt vannak elérhető lehetőségek.
4.2.1. Mikrohitel Plusz Program A Budapesi Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és a Magyar Fejlesztési Bank olyan konstrukciója, melynek célja a vállalkozások hosszú távú közösségi szintű verseny- és foglalkoztatási képességének szolgálata. A konstrukció keretében 2013 december 31-ig köthető hitelszerződés. A program célja: A) magyarországi székhelyű mikrovállalkozások beruházásaihoz és fejlesztéseihez, B) mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó beruházásokhoz támogatás biztosítása. A programot olyan vállalkozások vehetik igénybe, melyeknek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 2 millió eurót, valamint a foglalkoztatottak létszáma 10 főnél kevesebb. A hitel összege minimum 1, maximuma A) hitelcél esetén 15 millió, B) hitelcél estén 5 millió forint. A hitel felhasználható:
Vállalkozói
tevékenység
folytatásához
átalakítása, fejlesztése
32
szükséges
ingatlan
megvásárlása,
Használt és új gépek, berendezések, eszközök beszerzése
Tárgyi eszköz beszerzése, annak működtetéséhez szükséges szoftver beszerzése
A program további fontos jellemzői:
Induló vállalkozások is igényelhetik
A hitelből megkezdett beruházás is finanszírozható
A Hitelgarancia Zrt 80%-os mértékű készfizető kezességvállalása szükséges a kölcsönösszegre és annak 1 éves kamatára
4.2.2. Országos Mikrohitel Program A Magyar Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Mikrohitel konstrukciójának általános célja a kisvállalkozások pénzügyi támogatása, segítése tanácsadással. Mindezt elsősorban olyan területeken, ahol ezen cégek igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. A program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezen vállalkozások minél hamarabb a kereskedelmi bankok ügyfelei legyenek. A segítséget igénylő vállalatoknak többféle feltételnek kell eleget tenniük. A teljesség igénye nélkül néhány:
Nem lehet kifizetetlen tartozása
A foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg a 9 főt
A cég éves nettó árbevétele nem lehet több 200 millió forintnál
Életképes üzleti tervvel kell rendelkeznie
A vállalkozás magyarországi székhelyű a külföldi tulajdonosi részarány nem lehet több 25%-nál
A cég nem áll csőd, felszámolás vagy végelszámolás hatálya alatt
A hitel számos célra felhasználható:
Gépek, berendezések, eszközök finanszírozása
Meglévő üzleti tulajdon bővítése
Beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszközök finanszírozása
33
A hitel összege nem haladhatja meg a 6,35 millió forintot, futamideje maximum 8 évig terjedhet és minimum 20 % önerővel kell rendelkezni. A türelmi idő nem lehet több mint 6 hónap, ezalatt az idő alatt csak kamatfizetési kötelezettség van. A vállalkozónak biztosítást kell kötni a hitelből vásárolt eszközökre, melynek kedvezményezettje a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
4.2.3. Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel A program célja kedvezményes forrás biztosítása a magyarországi székhelyű mikro- és kisvállalkozások beruházási és fejlesztési céljaihoz. Olyan vállalkozások számára elérhető, ahol az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 10 millió eurót és a foglalkoztatottak létszáma maximum 50 fő. A hitel összege minimum 1, maximum 50 millió forint. A hitel felhasználható:
Vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges ingatlan vásárlása, építése, átalakítása
Új és használt gépek, berendezések, járművek beszerzése
Tárgyi eszköz beszerzéséhez, működtetéséhez kapcsolódó szoftver vásárlása
A program főbb jellemzői:
Induló vállalkozások is igényelhetik
Saját erő minimum a bruttó bekerülési érték 15%-a kell, hogy legyen
A hitelgarancia Zrt vagy az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-s mértékű készfizető kezességvállalása szükséges a kölcsönösszegre és annak egy éves kamatára
34
4.2.4. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram A hitelprogram keretében 310 milliárd forint áll a mikrovállalkozások rendelkezésére. A program célja a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését szolgáló beruházások támogatása. A hitelprogram kiemelt céljai az alábbiak:
Általános beruházási célok
Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok
Innovációs beruházási célok
Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok
Nemzetköziesedést elősegítő beruházási célok
Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási célok
Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai és külföldi finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására
A hitelfelvevők körébe beletartoznak a magyarországi székhellyel rendelkező mikro, kis és középvállalkozások, valamint a KKV-nak nem minősülő vállakozások, amelyek egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet vagy európai részvénytársaság formájában működnek. A hitel felhasználható tárgyi eszközökbe történő beruházáshoz, beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásához valamint a beruházáshoz kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás vásárlásához, előállításához. A hitelprogram keretében két kategória alapján igényelhető hitel:
Csekély összegű támogatás
Regionális csoportmentességi támogatás
35
4.2.5. Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram A program keretében 25 milliárd forint áll rendelkezésre. A hitel célja forrás biztosítása az alábbiakhoz:
Mezőgazdaság versenyképességének megteremtése/fenntartása
Piacok megőrzése
Innováció
Jó minőségű termékek előállítása
Energia és költséghatékony megoldások alkalmazása
Környezetvédelmet elősegítő beruházások
A program elérhető a magyarországi székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel, és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások számára, amelyek
egyéni
vállalkozás,
gazdasági
társaság,
szövetkezet
vagy
részvénytársaság formájában működnek. A hitel felhasználható:
Ingatlanok építése, vásárlása, fejlesztése
Gépek és berendezések beszerzése
Számítógépes szoftverek beszerzése
Nem építési célú földvásárlás a beruházás költségének legfeljebb 10%-áig
Beruházásokhoz kapcsolódó, aktiválható költségek finanszírozása
36
európai
4.2.6. Széchenyi Kártya 2 A Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a KA-VOSZ Zrt.-vel és a Garantiqua Hitelgarancia Zrt.-vel és a konstrukcióban résztvevő bankokkal közösen határozott a Széchenyi Kártya konstrukció módosításáról, így született meg a Széchenyi Kártya 2. A program célja a már működő mikro-, kis- és középvállalatok átmeneti pénzügyi gondjainak orvosolása. A támogatás célja tehát likviditási gondok megoldása, forgóeszköz finanszírozás. A kártya hitelkerete 500.000 Ft vagy 1 millió és 25 millió forint között egymilliónként emelkedő összegű lehet. A program előnyei:
A kamat mértéke kevesebb, mint havi 1%
A piacon megtalálható legkedvezőbb kondíciók
Ingatlanfedezet nem szükséges
Egyszerűsített hitelbírálat
A hitelt olyan mikro-, kis- vagy középvállalkozás igényelheti, amelynek formája egyéni vállalkozás, gazdasági társaság vagy szövetkezet. További feltétel, hogy a vállalatnak nem lehet köztartozása, valamint legalább egy éve működik. A hitel törlesztése a lejárat napján esedékes, a kamatot és a díjakat kell negyedévente megfizetni.
37
4.3. Az üzleti terv A mikro, kis-és középvállalatok forráshoz jutásának kiemelt fontosságú meghatározója az üzleti terv. Mindenfajta tőke igénylés alapja egy jól kidolgozott üzleti terv, ami megfelel mind a formai, mind pedig a tartalmi követelményeknek. Ezért gondolom, hogy mindenképpen be kell mutatnom azt, hogy egy sikeres tervnek hogyan kell kinéznie, milyen információkat kell tartalmaznia. Az üzleti terv ily módon definiálható: a vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze. Az üzleti terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás közelmúltbeli és jelenlegi működésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövőbeni működésének előrejelzése, becslése. Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. A vállalkozás életében az üzleti terv készítése egy lehetséges tervezési módszer, amely keretet ad a vállalkozás megfelelő, rövid és hosszabb távú stratégiájának kialakításához. A finanszírozó intézmény szempontjából tehát az üzleti terv mutatja meg a vállalat jelenlegi helyzetét, valamint jövőbeni várakozásait konkrét adatok, tények alapján. Teljesen nyilvánvaló, hogy a forrást nyújtó szervezet világosan szeretné látni, hogy az ő általa adott tőke egészen pontosan mire lesz felhasználva, mekkora várható növekedést eredményez. Vissza nem térítendő támogatás esetén pedig fontos szempont, hogy a beruházás eredményeként a kölcsön visszafizethető-e. Az üzleti terv az alábbi fő pontokat tartalmazza:
Vezetői összefoglaló
A vállalkozás általános bemutatása
Marketing terv
Működési terv
Vezetőség és szervezeti felépítés
Pénzügyi terv
Mellékletek
38
Most pedig az egyes fejezeteket mutatom be részletesebben A vezetői összefoglalónak az alábbiakat kell tartalmaznia, alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:
A tervben megfogalmazottak rövid összefoglalása
Nem általánosságokat, hipotézieseket, hanem konkrétumokat kell, hogy tartalmazzon
Vállalkozás alapvető jellege, pillanatnyi helyzete, várható alakulása, üzleti terv egyes szakaszainak kiemelése
Üzletszerű hangvétel
Rövid, lényegre törő, figyelemfelkeltő
Érződjön benne a vállalkozói elkötelezettség
A második fejezetben a vállalkozás bemutatása következik:
Tevékenység
Ügyfelek
Mit nyújt az ügyfeleknek és hogyan
Telephely
Milyen méretben fog tevékenykedni ( helyi, regionális, országos, nemzetközi szintű)
Új termék vagy szolgáltatás, avagy bővítés
Célok megfogalmazása
Harmadik rész a termékek és szolgáltatások bemutatása
Termék/szolgáltatás fizikai leírása
Fénykép, brossúra, grafikon csatolása
Termék vonzereje, mitől jobb, mint a konkurencia
Termék fejlettségi szintje, továbbfejlesztési lehetőségek
Kínálat piackészségének bemutatása
A termék bemutatásánál előnyt jelenthet egy mintadarab bemutatása, egy szakértői vélemény, avagy pozitív reakciók korábbi felhasználóktól.
39
A negyedik pont a marketing tervet tartalmazza. Az üzleti terv egyik legfontosabb része, azt mutatja meg, hogy a vállalkozás a bevételnövelés céljából miként szeretné a piacot befolyásolni. Az alábbi pontokat tartalmazza:
A piac és lehetőségek meghatározása: kereslet, célcsoport, piaci szegmensek
Konkurencia és egyéb befolyásoló tényezők: piaci viszonyok, rendeletek, kormányzati előírások
Marketing stratégia: hirdetés, reklám, PR, árstratégia, helyi viszonyok, értékesítési ösztönzők, disztribúció, területelemzés, specialitások, marketing költségvetés
Piackutatás: támaszkodó elemzés
Értékesítési prognózis
Kiegészítő anyagok
Az alábbi kulcskérdéseket kell megválaszolni:
Világosan felmérték-e az igényeket és a piacot
Világosan bizonyították-e, hogy miből keletkeznek az árbevételek
Egyértelműen látszik-e a marketing stratégia
Az ötödik fejezet a működési terv, amiben a következő kérdésekre kell választ adni:
Általános gyártási koncepció
Nyersanyagforrások
Gyártási eljárások
Munkaerő igény
Szállítók és eladók igénybevétele
Termékfejlesztés
Karbantartás és szerviz
Egyéb befolyásoló tényezők
40
A hatodik rész a szervezeti felépítést tartalmazza:
Vezetőség: alapítók, aktív befektetők, kulcsfontosságú alkalmazottak, igazgatók, tanácsadói testület
Struktúra: döntési szintek, jogi környezet
Szervezeti ábra
Személyzeti politika és stratégia
A hetedik fejezet a pénzügyi terv. Azt mutatja be, hogy a hitelező a jövőben mekkora mértékű
megtérüléssel
számolhat.
Induló
vállalkozások
esetében
nem
állnak
rendelkezésre gazdálkodási adatok, így a pénzügyi terv egyfajta előrejelzésként funkcionál, ezáltal igen fontos a megbízható adatok alkalmazása. A pénzügyi terv az alábbiakat tartalmazza:
Előrejelzések alapját képező feltételrendszer felvázolása
Mérleg és eredményterv a hitel futamidejére
Cash-flow kimutatás
Külső és belső forrásigény felmérése
SWOT analitika
Termékenkénti nyereségelemzés
A vállalkozások kezdeti szakaszában a készpénz mennyisége sokkal lényegesebb szempont a nyereségességhez képest, hiszen alapvetően ez tükrözi a cég életképességét. Ehhez tipikus mutatószámok:
Likviditási mutatók
Eszközforgási mutatók
Adósság mutatók
A nyolcadik pont az úgynevezett függelék, ami a csatolt dokumentumokat tartalmazza, melyek az alábbiak lehetnek:
Vezetők szakmai önéletrajza
Megjelent tanulmányok, publikációk, újságcikkek
Referenciák
41
Egy sikeres üzleti tervnek az imént említett fejezeteket kell tartalmaznia, természetesen a formai követelmények figyelembe vételével. Ahogy azt már említettem, minden hitelkérelemnek, pályázati anyagnak az alapja egy jól összeállított üzleti terv, ami nélkül nincs esély támogatott forráshoz jutni.
5. Kérdőív elemzése Összeállítottam egy rövid, 10 pontból álló kérdőívet, amelyben összességében két kérdésre keresem a választ. Egyrészt kíváncsi voltam arra, hogy a kitöltők közül összességében mennyien elégedettek a vállalkozásuk jelenlegi helyzetével, illetve terveznek-e a jövőben beruházásokat. Másrészt pedig azt szerettem volna kideríteni, hogy milyen
gyakran
és
honnan
informálódnak
különféle
lehetőségekről,
amelyek
igénybevételével javíthatnának helyzetükön. A kérdőív kitöltésére elsőként azt a módszert választottam, hogy az index.hu hírportál fórumán lévő gazdasági témájú rovatokba bemásoltam a linket, ahol a kérdések elérhetők. Így nem zavarok senkit kéretlen levelekkel, aki úgy érzi, hogy van 5 perc szabad ideje és ezt rászánja arra, hogy nekem segítsen, az kitölti. Fél óra alatt körülbelül 5 kitöltés érkezett, aminek megörültem. Örömöm azonban nem tartott sokáig, ugyanis a moderátorok valamilyen oknál fogva törölték a ”hozzászólásomat”. Feltehetően azért, mert nem az ott zajló beszélgetésbe kapcsolódtam be, hanem eltértem a témától. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy igazán nem lett volna erre szükség, ugyanis nem ingyen reklámnak használtam a rovatot. Ám úgy tűnik mégis valaki számára zavaró volt. Ezután cégadatbázisokban kerestem véletlenszerűen e-mail címeket, ahova elküldtem egy levelet a linkkel, valamint egy rövid leírással, hogy miért van erre szükségem. Természetesen a válaszadói hajlandóság igen alacsony volt. 7-800 levél kiküldése eredményeként mindösszesen 53 kitöltés érkezett. Az eredmények természetesen nem reprezentatívak, ám úgy gondolom, hogy mégis lehet következtetéseket levonni. Az első három kérdésből különösebb megállapításokat nem lehet tenni, hiszen ezek a vállalkozás általános jellemzőire vonatkoznak.
42
1. Mióta működik a vállalkozása? Vállalkozás életkora
0-3 év; 3; 6% 3-6 év; 2; 4% 6-10 év; 7; 13% 0-3 év 3-6 év 6-10 év több mint 10 év több mint 10 év; 41; 77%
2. Mekkora az éves árbevétele? Árbevétel
500-2500 millió forint között; 9; 17% 50 millió forint alatt; 17; 32% 50 millió forint alatt
200-500 millió forint között; 6; 11%
50-200 millió forint között 200-500 millió forint között 500-2500 millió forint között
50-200 millió forint között; 21; 40%
43
3. Hány embert foglalkoztat a vállalkozása? Foglalkoztatottak száma
50 és 250 között; 4; 8%
több mint 250; 0; 0%
10 és 50 között; 10; 19%
1 és 9 között 10 és 50 között 50 és 250 között több mint 250 1 és 9 között; 39; 73%
Mint láthatjuk, a válaszadók 74%-a kevesebb, mint 10 embert foglalkoztat, tehát a tipikus mikrovállalkozások közé tartoznak. A következő 4 kérdés arra keresi a választ, hogy a válaszadók mennyire elégedettek helyzetükkel, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, illetve, hogy terveznek-e a közeljövőben fejleszteni, beruházni. Amennyiben igen, erre jelenleg mekkora önerővel rendelkeznek.
44
4. Elégedett vállalkozása jelenlegi helyzetével? Elégedettség
egyáltalán nem; 14; 26%
maximálisan igen; 1; 2%
inkább igen; 19; 36%
maximálisan igen inkább igen inkább nem egyáltalán nem
inkább nem; 19; 36%
Az adatokból láthatjuk, hogy a válaszadók többsége nem a két végletes választ adta, a nagy részük feltehetően nem tudja eldönteni, hogy a helyzetét pozitívnak vagy negatívnak értékeli, ennek köszönhetően 72%-uk nem adott határozott igen, vagy határozott nem választ. Azt érdemes megfigyelni, hogy mindössze 1 válaszadó elégedett maximálisan a helyzetével. Természetesen az adat nem vetíthető rá a magyarországi vállalkozások egészére, de az én véleményem az, hogy feltehetően valóban igen kevesen vannak az olyanok, akik teljes mértékben elégedettek a jelenlegi működésükkel. Ezzel szemben lényegesen többen vannak azok, akik kifejezetten elégedetlenek. Már csak az volna egy érdekes kérdés, hogy közülük hányan vannak azok, akik tesznek annak érdekében, hogy ne ez legyen a helyzet. Mivel a kérdőív csupán összesített eredményeket mutat, sajnos nem tudni, hogy az elégedetlenek a következő kérdésekre milyen válaszokat adtak. Igen érdekes lenne látni azt, például hogy a szituációval elégedetlen válaszadó milyen gyakran informálódik lehetőségekről.
45
5. Az alábbiak közül melyek jelentik a legnagyobb nehézséget vállalkozása életében? (több válasz lehetséges) Nehézségek egyéb egyik sem
4 0
likviditási problémák
13 6
kötelezettségek vevői tartozások
20 8
hitelhez/támogatáshoz jutás versenyhelyzet
22 2
információ hiány
23
magas működési költségek 14
értékesítés
21
alacsony árbevétel 4
eszközök hiánya, elavultsága
14
saját tőke hiánya 0
5
10
15
20
25
A válaszlehetőségek közül igyekeztem azokat kiválasztani, amelyek a tapasztalataim szerint az esetek nagy részében problémát szoktak jelenteni a kkv szektor számára. Elsőként fontos megjegyeznem, hogy egyetlen válasz sem érkezett arra a lehetőségre, hogy semmilyen problémával nem kell a vállalkozásnak megküzdenie. Ez is mutatja, hogy még az olyan cégeknek is küzdeni kell, akik egyébként jó helyzetben vannak, amelyeknek a vezetője maximálisan elégedett. Látszólag a rendelkezésre álló információk mennyiségével sincsenek problémák, ám akkor az a kérdés, hogy mégis miért nem rendelkezik a többség a szükséges tudnivalókkal. Az egyéb válaszok között szerepel egy olyan, hogy vállalkozói környezet. Itt nem tudni, hogy egészen pontosan mire gondolhatott a válaszadó, de véleményem szerint neki mindennel összességében problémája van, hiszen ha belegondolunk, a megadott válaszok összessége alkotja a vállalkozást befolyásoló tényezők egészét, a vállalkozói környezetet. Akinek közvetlenül a magyar állammal vannak problémái, feltehetően az elkeseredettek népes táborát erősíti, azon belül is azokét, akik szerint csak és kizárólag az állam felelős a helyzetükért. Az árfolyamveszteség pedig teljesen nyilvánvaló, hogy az export-importtal foglalkozó társaságokat befolyásolja lényegesen. A három legnagyobb problémát az alábbiak
46
jelentik: magas működési költségek, versenyhelyzet, alacsony árbevétel. Azt gondolom, hogy nem meglepő, hogy e három válasz végzett az élen. Rengeteg vállalkozás működik a magyar piacon, lényegesen több annál, mint amire szükség lenne. Ennek következtében igen erős versenyhelyzet van, ahol csak a leghatékonyabban működők tudnak érvényesülni. Egy cég versenyképességét pedig mi befolyásolhatná nagyobb mértékben, mint a bevételek és kiadások mértéke. Aki nem képes bevételeit növelni, vagy kiadásait csökkenteni, máris kiesett a szeletekért vívott harcból. Természetesen azok tudják a legnagyobb részt kihasítani, akik e két tényezőt együtt tudják kedvezően alakítani. Láthatjuk tehát, hogy e három szempont milyen szorosan összefügg egymással. Kiemelendők még a vevői tartozások, és a likviditási nehézségek. Ha belegondolunk, ezek is szorosan összefüggenek egymással, hiszen a vevői tartozások igen nagymértékben hozzájárulhatnak likviditási nehézségek kialakulásához. Ha a vállalat nem jut hozzá időben az őt megillető pénzhez, abban az esetben ő maga sem tud fizetni, ez pedig már önmagában likviditási probléma. Érkezett egy válasz, ami a munkatársak képzettségével, szellemi kapacitásával elégedetlen. Azt gondolom ez is igen gyakori probléma lehet, bár véleményem szerint sok esetben nem a dolgozók szellemi kapacitásával van a probléma, hanem a hozzáállással. Ennek orvosolása a vezető dolga, akinek rendelkeznie kell a megfelelő tudással, eszközökkel ahhoz, hogy a munkavállalókat motiválni tudja, elérje, hogy a maximumot adják ki magukból. Másik részről pedig vannak különféle pályázati lehetőségek, amelyek keretében oktatásra és továbbképzésre lehet külső forrást igénybe venni.
47
6. A közeljövőben milyen fejlesztéseket tervez? Tervezett fejlesztés
egyéb 8 13% kutatás-fejlesztés 11 17%
semmilyet 18 29%
semmilyet gép-műszer technológia ingatlan vásárlás, korszerűsítés kutatás-fejlesztés egyéb
ingatlan vásárlás, korszerűsítés 11 17%
gép-műszer technológia 15 24%
Az adatok tanúsága szerint a válaszadók 29%-a semmilyen fejlesztést nem tervez a közeljövőben. Erre mondhatjuk azt is, hogy nem is rossz, hiszen több mint 70%-nak viszont vannak elképzelései, kérdés, hogy ezekből mennyi fog megvalósulni. Értékelhetjük rossznak is az eredményt, hiszen joggal tehetnénk fel a kérdést, hogy a maradék 30% miért nem tervez fejleszteni, beruházni. Általános vélekedés, hogy egy vállalkozás sohasem stagnál, mindig vagy fejlődik, vagy gyengül. Fejlődni pedig csak is életképes beruházásokkal lehetséges. A legtöbben gép-műszertechnológia terén szeretnének újítani, míg népszerűnek tűnnek az ingatlanfejlesztések, kutatás-fejlesztési tevékenységek. 8 egyéb választ is kaptam, melyek közül néhányat be lehet sorolni a már meglévő lehetőségek közé. A gép-műszer technológia kategóriába illeszteném az alábbi válaszokat is: informatika, számítógép, folyamatosan IT téren, új vállalatirányítási rendszer bevezetése. Kaptam 2 választ, ami a munkaerő fejlesztésére utalt, továbbá egyet, ami így szól: csak apróságokat. Sajnos ez igen tág fogalom, így nem lehet mit kezdeni vele. Végül, de nem utolsó sorban egy kitöltő az alábbi területen kíván fejleszteni: értéknövelt
szolgáltatások
kialakítása
és
kínálata,
ami
szintén
egy
megfogalmazás, sok különféle területen találkozhatunk ezzel a fogalommal.
48
felületes
7. Mekkora önerő áll rendelkezésére? Önerő
10% alatt; 15; 28%
több, mint 50%; 15; 28% több, mint 50% 30 és 50% között 10 és 30% között 10% alatt 30 és 50% között; 6; 11%
10 és 30% között; 17; 33%
Az adatok megmutatják, hogy a válaszadók mindösszesen 28%-a rendelkezik a tervezett beruházáshoz szükséges pénzösszeg több mint 50%-ának megfelelő önerővel. Ezzel szemben 28%-uk önereje még a 10%-ot sem éri el, ami azt jelenti, hogy ezek a társaságok szinte esélytelenek támogatott pénzek elnyerésére, hiszen az ilyen hitelkonstrukciók is minimálisan 15%-os önerőt írnak elő, ami természetesen a cég kockázati besorolásától függően akár 25-30%-ra is emelkedhet. A vissza nem térítendő támogatások esetén a teljes összeg kb. 20-25%-át lehet elnyerni, a fennálló résszel rendelkezni kell, mint önerő. Az önerő állhat saját pénzből, valamint egy hitelkonstrukció keretében odaítélt összegből.
49
8.
Milyen
gyakran
informálódik
a
kkv
szektornak
szóló
finanszírozási
lehetőségekről?
Informálódás gyakorisága
soha; 5; 9%
rendszeresen; 15; 28% rendszeresen időnként
ritkán; 16; 30%
ritkán soha
időnként; 17; 33%
Igen szomorú, hogy a válaszadók közel 40%-a csak ritkán, vagy sohasem informálódik az elérhető lehetőségekről. Azt gondolom, hogy ezen sürgősen változtatni kellene, hiszen abban az esetben, ha a vállalkozó nem informálódik a lehetőségekről, még akkor sincsen esélye támogatott pénzekhez jutni, ha egyébként alkalmas lenne rá. Bár összességében azt feltételezem, hogy az olyan vezetők, akik rendelkeznek ötlettel, azok valamilyen szinten utána is néznek a lehetőségeknek. A probléma ott kezdődik ezek szerint, hogy nincsenek ötletek. Azt mindenképpen pozitívumként értékelem, hogy a válaszadók közel 30%-a rendszeresen tudakozódik, próbál naprakész információkat szerezni a különféle lehetőségekről. Kérdés lehet, hogy kinek mit jelent az a szó, hogy rendszeresen. Következő kérdés már arra keresi a választ, hogy a kitöltők milyen csatornákon keresztül igyekeznek az információkat beszerezni.
50
9. Honnan szerzi be az információkat? (több válasz lehetséges) Adatforrás egyéb
0
kormányzati szervek, minisztériumok
5
banki megkeresések
9
üzlettárs, ismerős
16
tanácsadó
15
könyvelő
18
média(TV, rádió, újság)
12
internet
43 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
Az eredményekből láthatjuk, hogy elsöprő fölénnyel az internet végzett az élen a források tekintetében. Az 53 válaszadó közül 43-an megjelölték az internetet. Nem lepődtem meg az
eredményen,
hiszen
ez
a
legegyszerűbb,
legkényelmesebb
módja
az
információszerzésnek. Gyakorlatilag meg sem kell hozzá mozdulni, bármikor elérhető egy adott weblap. Otthonról, munkahelyről, közintézményekből, mobiltelefonról, laptopról, egyszóval bárhonnan. Ebből kifolyólag az internetes tájékoztatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, a tudnivalók elérhetők legyenek azok számára is, akik csupán kezdő szinten értenek annak használatához. A legfontosabb, hogy az információk könnyen elérhetőek, egyértelműek, könnyen értelmezhetőek legyenek. A második helyen mondhatjuk, hogy szinte hármas holtverseny van a könyvelő, tanácsadó és az üzlettársak vagy ismerősök között. Ez az a három tényező, amelyek a vállalat mindennapi életében megjelennek, így nem mondható meglepőnek az eredmény. Egy cégvezető e három személlyel folytat a leggyakrabban eszmecserét, így annak a legnagyobb az esélye, hogy tőlük juthat számára leginkább érdekes és hasznos tudnivalókhoz. A sor végén találhatók a banki megkeresések és a minisztériumok. Azt gondolom, hogy itt sem találkozunk újdonsággal, hiszen az eredmény véleményem szerint a bizalmatlanságnak köszönhető. Az utóbbi időben rendszeresen hallunk bankok erkölcstelen magatartásáról, így a cégvezető is joggal hiheti azt, hogy egy banki alkalmazott az ő megkárosítására törekszik,
51
annak érdekében, hogy így saját maga és a pénzintézet számára bevételt szerezzen. Azt pedig nem kell, kifejteni, hogy az emberek milyen szájízzel gondolnak bármire, ami összefügg az alábbi szavakkal: kormány, miniszter, minisztérium, parlament stb. 10. Az alábbiak közül mely lehetőségekről rendelkezik bővebb információval? (több válasz lehetséges) Tájékozottság egyik sem
15
mindegyik
3
Tőkebeviteli Program
1
KMOP
11
GOP
15
MFB Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
3 25
Széchenyi Kártya Új Magyarország Mikrohitel Program
8
Mikrohitel Plusz Program
2 1
Országos Mikrohitel Program Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram
7 0
5
10
15
20
25
30
Mint azt az adatok mutatják, összességében elmondható, hogy a válaszadók igen kevés információval rendelkeznek a felsorolt konstrukciókról. 15-en, azaz az 53 kitöltő közel 30%-a semmit nem tud az itt felsorolt lehetőségekről. Ez az adat véleményem szerint nagyon gyenge. Még rosszabb a helyzet, ha hozzávesszük azt, hogy csupán 3-an, azaz a vezetők kevesebb mint 6%-a ismeri mindet. A legtöbb válasz a Széchenyi Kártyára érkezett, ami nem meglepő, hiszen mint azt korábban kifejtettem, ez a lehetőség forgóeszköz finanszírozásra alkalmas, tehát ez jóval népszerűbb, és szélesebb körben felhasznált konstrukció, mint az olyan hitelek, melyek kifejezetten beruházásra vagy fejlesztésére nyújtanak külső forrást. A legkevesebben az Országos Mikrohitel Programot és a Tőkebeviteli Programot ismerik. Előbbi meglepő számomra, hiszen azt kifejezetten 0-3 éve működő, azaz induló vállalkozásnak minősülő társaságok számára dolgozták ki. Utóbbi már nem meglepetés, hiszen egyelőre egy kevéssé elterjedt lehetőségről van szó, melynek lényege a következő: a vállalkozásba külső forrásból érkezik injekció, mellyel a finanszírozó tulajdonrészt szerez a cégben, melynek mértéke nem lehet több mint 49%.
52
Az új befektető legfeljebb 5 évig lehet társ, ezután tulajdonhányadát vissza kell vásárolni. A piaci szint alatti hozamelvárást a belépéskor meghatározzák. Habár a kérdőív által mutatott eredmények a kis elemszám miatt nem tekinthetők reprezentatívnak, ám ennek ellenére igyekeztem a lehető legtöbb következtetést levonni. Láthatunk pozitív és negatív jeleket egyaránt. Szerencsére sokan vannak, akik a közeljövőben terveznek beruházni, fejleszteni, ami feltehetően annak köszönhető, hogy belátták, hogy e nélkül lehetetlen megőrizni a versenyképességet, lehetetlen életben maradni a szűkös hazai piacon. Ezzel szemben az ideális az lenne, ha a semmi újat nem tervezők száma 0 lenne, hiszen úgy a gazdaság egészének jót tennének, sarkalnák egymást a folyamatos újításokra, ami a fogyasztók érdekeit is szolgálná. Sajnos sokan vannak,
akik
a
különféle
pályázati
lehetőségekről,
hitelkonstrukciókról
nem
informálódnak rendszeresen, sajnos olyanok is vannak, akik ezt egyáltalán nem teszik. A különféle lehetőségekről igen keveset tudnak, a válaszadók mintegy 30%-a semmit nem tud ezekről, ami véleményem szerint igen magas szám. Ezen mutatók javításához a vállalkozói szemléleten, hozzáálláson kell változtatni, amihez elsősorban a cégvezetők hajlandósága szükséges. Másik részről pedig nagy hangsúlyt kell fektetni az internetes tájékoztatásra, hiszen a válaszokból kiderül, hogy az informálódók döntő hányada különféle weblapokon próbál a szükséges tudnivalókhoz hozzájutni.
53
6. Konkrét esetek
Most jött el az ideje annak, hogy néhány konkrét esetet bemutassak, majd megállapítsam, hogy az adott problémák, nehézségek kialakulásához milyen okok vezettek. Elsőként röviden leírom, hogy milyen módon kerültem kapcsolatba a szakmai gyakorlat során nehéz helyzetben lévő vállalkozókkal. Az iroda egyik szolgáltatása egy úgynevezett térítésmentes konzultációs lehetőség. Ennek lényege, hogy a cégvezető befárad az irodába, ahol rendelkezésére áll egy - másfél óra, hogy mi megismerhessük a vállalkozás jelenlegi helyzetét, múltbéli eredményeit, sikereit, nehézségeit, valamint jövőbeni elképzeléseit. Nagy a különbség, hogy valakinek azért van szükség külső finanszírozásra, hogy egy ötletet megvalósítson, avagy azért, hogy életben maradjon. Mondanom sem kell, hogy ez utóbbit nem lehet támogatott forrásokból finanszírozni. Előbbit is csak abban az esetben, amennyiben a vállalkozó be tud mutatni egy részletes, tartalmi és formai követelményeknek megfelelő üzleti tervet, és amennyiben a beruházás hosszú távon életképes és jövedelmező. Külön pozitívumot jelent, amennyiben az új beruházással a cég új munkahelyeket is teremt. Ilyen konzultációk keretében ismerhettem meg a különféle problémákat, amikből néhányat bemutatok. Természetesen a leírás során nem írok konkrét személy és cégneveket, hiszen egyrészt nem kértem engedélyt azok felhasználására, másrészt úgy gondolom, hogy jelen esetben ezek lényegtelen információk, ugyanis a leírás célja nem cégbemutatás, hanem problémabemutatás. Kis építőipari vállalat: ”az ismerős mondta” Ügyfelünk egy 2 személyes, néhány embert foglalkoztató kicsi építőipari vállalat Heves megyéből. Nem értek el különösebben nagy árbevételt 2008-ban, 10 millió forintos nagyságrend. Munkáik mindenféle kisebb építőipari tevékenységekből vannak, mint például tetőjavítás, burkolás stb. Egy szép napon úgy gondolták, hogy rájuk vigyorgott a
54
szerencse, amikor is egyik ismerősük, akinek egy nagyobb építőipari cége van, adott egy ajánlatot. Eszerint dolgozhatnának az ő alvállalkozójaként, így rendszeres megbízásai lennének, ami rendszeres biztos jövedelmet generálna. Ennek feltétele azonban a korlátolt felelősségű társasági forma. Mivel a cég betéti társaságként működött, így változtatásra volt szükség. Meg is tették, a továbbiakban Kft-ként tevékenykedtek tovább. Eleinte jöttek is a munkák, minden jónak tűnt. Majd egy idő után jött az a szituáció, ami az építőiparban igen gyakori jelenség, és aminek rengeteg kisméretű építőipari vállalkozás köszönheti a nehéz helyzetét, vagy a tönkremenetelét is. Ez pedig nem más, mint a körbetartozás. A fővállalkozónak a megbízó nem fizet. Ennek mi az eredménye? Természetesen az, hogy a fővállalkozó nem akar, vagy nem tud fizetni az alvállalkozóknak, akik így igen nehéz helyzetben találják magukat. Pontosan ez történt a mi ügyfelünkkel is, egyik napról a másikra a fővállalkozó nem fizette ki a munkájukat, ki tudja milyen okból kifolyólag. Így vállalkozónknak igen hamar likviditási gondjai támadtak, alig tudott munkákat vállalni, hiszen még az alapanyagokat sem tudta megvásárolni. A következő, ami ennél az esetnél megdöbbentett, hogy mikor megkérdeztük, hogy mekkora volt az előző éves árbevétele, egyszerűen nem tudott rá válaszolni, mondván, hogy azt a könyvelője tudja. Nagy nehezen sikerült belőle kihúzni egy körülbelüli adatot. Továbbá rákérdeztünk arra is, hogy milyen marketing tevékenységeket folytat, számára egyszerűbben kifejezve mit tesz annak érdekében, hogy legyen munkája. Semmilyen értékelhető eszközt nem tudott mondani, csupán annyit, hogy időnként szórólapoznak. Természetesen ez is valami, de ez nem tartozik a mérhető marketing kategóriájába, ugyanis honnan tudja, hogy a szórólapozás célravezető-e? Meg tudja-e állapítani, hogy hány megbízást köszönhet a szórólapoknak? Megéri-e? Összességében a véleményem erről a helyzetről a következő: Azt gondolom, hogy a cégvezető egy tipikusan olyan ember, aki cseppet sem ért a vállalatvezetéshez. Igen nagy felelőtlenségre vall az, hogy azért alapít meg egy vállalkozást, és öl bele pénzt, mert egyik ismerőse „azt mondta”. Gondosan utána kellett volna járni, gondosan tisztázni kellett volna a feltételeket, főképpen egy ilyen iparágban, mint az építőipar, ahol mindenhonnan azt hallani, hogy amennyiben a fővállalkozók nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni, az a kisvállalkozásokat lehetetleníti el, csőd közeli helyzetbe taszítja
55
őket. Itt utalnék arra a véleményemre, miszerint nem tartom jó ötletnek, hogy nagyon könnyedén lehet vállalkozást alapítani, hiszen így ilyen emberek is cégvezetők lesznek, akik nem rendelkeznek a megfelelő tudással, tulajdonosi szemlélettel, vezetői attitűddel. Továbbá szeretném felhívni a figyelmet az alaptőke fontosságára. Szakemberek szerint megalakuláskor minimum akkora összeget kell alaptőkeként bevonni, ami fedezni tudja a vállalkozás 6 havi működési költségeit, arra az esetre, amennyiben nehézségek következnének be, mint a mi esetünkben is. Sajnos igen kevés vállalkozást alapítanak meg ekkora tőkével. Lehetséges, hogy ha a mi vállalkozásunk is eszerint járt volna el, akkor most nem a megélhetéséért küzdene. Halkan jegyzem meg, hogy nagy eséllyel fogja a harcot elveszíteni, ami a roló lehúzását eredményezi. Műszaki cikkek javításával foglalkozó cég: ”gondolom, hogy előre megvannak a nyertesek” Következő esetnek az alanya egy olyan kis betéti társaság mely szórakoztató elektronikai cikkek javításával, valamint ezekhez tartozékok árusításával foglalkozik. Ezen felül számítógépeket is javít, illetve rak össze. Felmerült egy új terv, miszerint sofőrszolgálatot szeretne kialakítani. Mindezek mellett. Természetesen nagyon fontos dolog az, hogy egy vállalkozás több lábon álljon, azaz ne kizárólag egyfajta tevékenységgel foglalkozzon. Ám azt gondolom, hogy a diverzifikáció nem arra utal, hogy egymástól teljesen különböző tevékenységekkel kellene foglalkozni. Próbáltam részleteket megtudni a tervekről, ám sajnos semmiféle konkrétumot nem hallottam. Borzasztóan felületesen lett átgondolva a téma, aminek következtében gyakorlatilag semmit sem tudtunk meg. Ügyfelünket természetesen leginkább a vissza nem térítendő pályázatok érdekelték – volna – . Amint elkezdtünk beszélgetni a gazdálkodási adatairól, azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy vissza nem térítendő támogatásra abszolút esélytelen, de még államilag támogatott hitelkonstrukció is szinte bizonyos, hogy lehetetlen. Ebben az esetben is egy tipikus kényszervállalkozással találkozhattunk, működésével csak és kizárólag a megélhetést tudja biztosítani, egyelőre. Ám összehasonlítva az idei, valamint az egy évvel korábbi mutatókat, ha a tendencia folytatódik, rövidesen nem vihetünk ide javításra váró televíziót vagy számítógépet. Kiemelném még a hihetetlenül negatív hozzáállást is.
56
Amint szóba kerültek a pályázatok, az első gondolat az volt, hogy bizonyára előre meg vannak határozva, hogy kik jutnak pénzhez. Természetesen állami vagy nagyobb volumenű pályázatoknál időnként sajnos hallani, hogy különféle tisztességtelen módszerekkel döntik el a nyertes személyét, ám ez nem jellemző ilyen ”kis méretekben”. A marketing kérdését is próbáltuk fejtegetni, de hiába. Ahogy várni lehetett, ügyfelünk semmilyen marketing tevékenységet nem folytat, így pedig nem meglepetés, hogy vállalkozása az életéért küzd. Véleményem szerint meggondolandó lenne egy profilváltás vagy profilbővítés, hiszen saját tapasztalatból tudom, hogy az emberek többsége manapság már nem viszi el elromlott TV készülékét, HI-FI berendezését szervizbe, inkább kicseréli egy újra. Nagy az esélye annak, hogy egy új készülék ára nem tér el lényegesen a javítás árától. Ezért gondolom, hogy megoldást jelenthetne egyfajta váltás, természetesen hasonló területen, amihez az ügyfél rendelkezik a megfelelő szakértelemmel. Továbbá többet kellene foglalkozni a marketinggel is, hiszen manapság igen kevés vállalkozás teheti meg, hogy kizárólag a kapcsolataira hagyatkozik, és ez elegendőnek is bizonyul. A hozzáálláson is változtatni kellene, hiszen az ügyfelünk véleményével ellentétben, nem csak és kizárólag a kormány, az ország, az emberek, a vállalkozói környezet a felelős az ő helyzetéért, hanem feltehetően nagyrészt saját maga. De természetesen ezt nehéz beismerni. Amennyiben nem rendelkezik tulajdonosi, cégvezetői szemlélettel, abban az esetben ezt be kell látni, majd az alkalmazotti jogviszonyt választani, ahol a felelősség korántsem ekkora, fix jövedelemmel rendelkezik. Műszaki vizsgasor kialakítása: ”tagi kölcsön is számít?” A következő tanulságos eset szereplője egy budapesti vállalkozás, amely autójavítással, autóalkatrészek
árusításával
foglalkozik
főtevékenységként,
emellett
a
vezető
rendszeresen vállalja gépkocsik levizsgáztatását a központi műszaki vizsgahelyeken. Azonban támadt egy ötlete, ami az elmondás alapján igen jónak tűnik. 2010 január 1-től új rendelet, miszerint a 10 évnél régebbi gépkocsikat kétszer olyan gyakran kel vizsgáztatni, mint eddig, valamint, hogy csökkentsék a vizsgaközpontok terheltségét, privát műszaki vizsgáztatásra is lesz lehetőség. Ehhez természetesen az erre alkalmas
57
helyet ki kell alakítani, szükséges eszközöket be kell szerezni. Ügyfelünk azt gondolta, hogy ő maga is kialakítana egy ilyen vizsgahelyet. Az ötlet kifejezetten jónak mondható, az elmondottak alapján a jövőben is működőképes, jövedelmező, valamint ezen felül még plusz munkahelyeket is teremt. A beszélgetés során kiderült, hogy a cég eredményes, tartozásai nincsenek sem a munkavállalóiknak sem pedig bankok, vagy az adóhivatal felé. Mi gond lehetne. Megkaptuk a gazdálkodási adatokat, a mérleget, főkönyvi kivonatot, eredmény-kimutatást, egyszóval mindazt, amire egy mélyebb elemzés elkészítéséhez szükség van. Valami nagyon nem stimmelt. A mérleg borzasztó rossz eredményeket mutatott, sok helyen az értékek negatív előjellel szerepeltek. Rövidesen ráleltünk a problémára. A kötelezettségek rovatban egy 14 millió forintos tétel szerepelt, amiről ugye az illető ”elfelejtett” említést tenni. Mint kiderült, tagi kölcsönről van szó. Tagi kölcsönnek nevezzük azt a külső finanszírozási formát mely során a társaság egyik tagja saját maga hitelez a cégnek, amit aztán természetesen vissza szeretne kapni. A mérlegben
és
a
gazdálkodási
adatokban
azonban
természetesen
ugyanolyan
kötelezettségként jelenik meg, mint egy bankhitel vagy akármilyen tartozás. Ebből kifolyólag a mérlegadatok nagyon rosszak voltak, még az alaptőke is negatív értéket mutatott. Így pedig egyik külső finanszírozó sem ad tőkét a vállalkozásnak. Ez esetben 2 lehetőség adódott ügyfelünknek. Az egyik, hogy alapít egy új vállalkozást, majd a vizsgasoros tevékenységet e név alatt űzi, így pedig eséllyel pályázhatna az Országos Mikrohitel Programon keresztül, hiszen e konstrukciót kifejezetten induló vállalkozások számára dolgozták ki. Ez természetesen egy igen nehézkes folyamat. A másik lehetőség ellenben könnyebb, ám költséges. Megteheti, hogy a vállalkozása javára lemond az összegről, ezáltal hivatalosan azt többé nem követelheti vissza a cégétől. A mérlegadatoknál kikerül a kötelezettségek közül a 14 millió forint, ami aztán átkerül a rendkívüli bevételek rovatba. Ám ezt különféle adók és illetékek terhelik, amik ekkora összegnél több mint másfél millió forintot jelentettek volna. Ügyfelünknek sajnos mindezt nem tudtuk elmondani, hiszen amint meghallotta, hogy terve nem finanszírozható, dühbe gurult, majd az indoklást meg sem várva elviharzott, közben jogi lépésekkel fenyegetőzve, mondván mi becsaptuk őt. Azóta sem hallottunk felőle. Erről az esetről csupán annyi következtetést szeretnék levonni, hogy ha egy cégvezető felkeres egy vállalkozásfejlesztési irodát, annak abban az esetben van értelme, ha a valóságot
58
állítja, fontos és lényeges részleteket nem hallgat el. Tökéletesen mutatja ez a példa is, hogy amíg nem tudtunk a tagi kölcsönről, addig úgy tűnt, hogy gond nélkül finanszírozható a terv, ám mikor fény derült rá, nyilvánvaló volt, hogy esélytelen. A főnökúrral való beszélgetés során kiderült, hogy az ügyfelünk feltehetően tisztában volt a problémával, és feltehetően már néhány helyről nemleges válasszal távozott, ezért sem lepődött meg válaszunkon, és ezért távozott ingerülten. Villanyszerelő egyéni vállalkozó: probléma a kezessel Ügyfelünk egy egyéni vállalkozó, aki villanyszerelési munkákkal foglalkozik. Azon ritka látogatóink közé tartozott, akinek nincs problémája a vállalkozás működésével. Akkor joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mit keresett nálunk. A villanyszerelési munkához alapanyagokra, különféle készletekre van szükség, ám mivel a kifizetésekkel csúszásban voltak a megbízói, így addig nem is tud újabb munkákat vállalni, hiszen az alapanyagot sem tudja megvásárolni. Ebből kifolyólag forgóeszköz finanszírozásra volt szüksége, amire pedig a korábbiakból tudjuk, hogy a Széchenyi Kártya 2-es konstrukciója tökéletesen alkalmas. A gazdálkodási adatokból ki is derült, hogy a cég külső finanszírozásra
teljes
mértékben
alkalmas.
Mégis
akadt
probléma.
Ebben
a
konstrukcióban, a Garantiqua Hitelgarancia Zrt 80%-os kezességvállalása mellett szükség van legalább 1 kezes bevonására. Egyéni vállalkozó természetesen nem vállalhat saját magáért készfizető kezességet. Így a kapcsolatrendszerben kellett utána nézni. Azt még hozzá kell tennem, hogy az illető közel 70 éves, és elmondása szerint korábban trombózison esett át, amely során kis híján életét vesztette. Természetesen a kapcsolatai, partnerei is tudnak az esetről, így érthető módon ügyfelünknek nem sikerült olyan embert találni, aki vállalt volna érte készfizető kezességet. Az eset ugyan különbözik a többitől, hiszen itt nem arról van szó, hogy a vállalkozás alkalmatlan lenne külső finanszírozásra, csupán a körülményeknek köszönhetően nem tud forráshoz jutni. Mégis úgy gondoltam, hogy érdemes leírnom ezt az esetet is, mer így láthatjuk, hogy egy olyan cégnek is adott esetben nehéz tőkéhez jutnia, amelynek egyébként a gazdálkodási adatai rendben vannak, nincsenek tartozásai, a vállalkozás eredményesen működik. Az eset mutatja azt is, hogy mennyi féle feltételnek kell ahhoz
59
megfelelni, hogy egy társaság külső finanszírozáshoz jusson. A mi esetünkben az egyéni vállalkozó a koránál fogva nem talált magának készfizető kezest, ez pedig azt eredményezte, hogy finanszírozásra alkalmatlan. Kerámiatermékek gyártásával foglalkozó vállalat: mennyit számít az üzleti terv A következő leírás alanya egy különféle kerámiatermékeket gyártó cég. A beszélgetés során megtudtuk, hogy a tervezett beruházással a vállalkozás eredményessége, jövedelemteremtő képessége javulna, és ami nagyon fontos és nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy új munkahelyeket is teremtene. Mint megtudtuk, a 2009-es évben már próbálkozott önállóan, a könyvelője segítségével összeállítani egy pályázati anyagot, amit ő maga adott be a Magyar Fejlesztési Bankhoz. Meglepve tapasztalta, hogy kérelmét elutasították. Itt szeretném mindenképpen megjegyezni, hogy a hölggyel csupán annyit közöltek, hogy a kérelmét elutasították, indoklást nem kapott. Véleményem szerint ezen az elintézési módon nagyon gyorsan változtatni kellene, hiszen egy egyszerű, egyszavas nem válasz semmit sem old meg. A megállapítás véleményem szerint bármilyen más területre igaz, például a gyerekeknek, fiataloknak az iskolában, egyetemen. Ha a tanár kérdez valamit, és valaki a rossz választ mondja, nem elégszik meg annyival, hogy nem jó, teljesen természetes, hogy kíváncsi arra, hogy akkor mégis mi lenne a jó válasz. Ugyanez a mi esetünkre is elmondható. A válaszból az ügyfélnek semmi sem derült ki, nem tudja, hogy mi volt a probléma, ami miatt elutasító választ kapott. Szemügyre vettük a gazdálkodási adatokat, valamint a beadott pályázati anyagot. A mutatókból kiderült, hogy a vállalkozás igen nehéz helyzetben van, tartozásai vannak, tehát összességében nagyon minimális esély mutatkozik a külső finanszírozhatóságra. Az összeállított kérelemre szeretnék elsősorban rávilágítani. Összességében elmondható, hogy felületes volt, hiányos és nem részletes. Az üzleti terv mindösszesen 1 darab A4-es oldal hosszúságú volt, az egyes fejezetek nem tartalmaztak maximum 4-5 mondatnál többet, azok is csupán általánosságban és nagyvonalakban válaszolták meg a kérdéseket, amiknek az üzleti tervből tükröződnie kell. A pénzügyi terv is igen felületes volt, az ott leírt számokat semmi nem támasztotta alá, nem lehet tudni, hogy hogyan lettek
60
meghatározva. Összegzésképpen megállapítható, hogy a benyújtott üzleti terv nem felelt meg sem a tartalmi, sem pedig a formai követelményeknek. Ebből is láthatjuk, hogy egy részletesen kidolgozott üzleti tervnek mekkora szerepe van abban, hogy a vállalat elnyer-e bármilyen külső forrást. Nagyon fontos részét képviseli a finanszírozhatóság kérdésében, e nélkül bizton állítható, hogy nem lehet támogatott pénzekhez jutni. Cukrászüzem: az idő telik Erről az esetről sajnos keveset tudok írni, ám éppen ez az oka annak, hogy megemlítem. Járt nálunk egy vállalkozó, akinek a családi vállalkozása cukrászdát üzemeltet. Beruházni szeretnének, mégpedig egy olyan sütőre, amiben saját maguk tudnák előállítani az eladásra kínált termékeket, így nem kellene külső helyekről szállítani a különféle süteményeket. Ezen túl tehát nem csak eladnák az árukat, hanem azokat saját maguk állítanák elő, így költséghatékonyabban tudnának működni. A tervek életképesnek tűnnek, ám sajnos még nem jutottunk el odáig, hogy a mélyebb elemzéshez szükséges adatokat megkapjuk. E nélkül pedig nem lehet 1-ről a 2-re lépni. A probléma ott kezdődik, hogy most november közepe van, ügyfelünk pedig augusztus végén járt nálunk, tehát közel 3 hónap telt el úgy, hogy semmi nem történt. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a vállalkozók hozzáállása is nagyon sokat számít, hiszen ilyen fokú passzivitás mellett, mint amit ebben az esetben tapasztalunk, lehetetlen bármit is elérni. Nem elég arra várni, hogy mikor lesz jobb, a piaci körülmények esetleg mikor javulnak. Nem kifizetődő taktika a várakozás, sodródás az árral, annak elébe kell menni, a problémákat meg kell oldani. Esetünk mutatja, hogy ezt nem mindenkinek sikerült belátnia, és feltehetően nem ő az egyedüli. Sajnos. A fent leírtak csak néhány esetet tartalmaznak azokból, amikkel találkoztam, ám ezekről gondoltam úgy, hogy mindenképpen le kell írnom és levonni a számomra fontos következtetéseket. A példák során sok különféle problémára igyekeztem rávilágítani, amikre a vállalatvezetőknek oda kell figyelniük, nem szabad jelentőségüket lebecsülni. Elsőként emelném ki újra a különféle marketing tevékenységek fontosságát, nagyon
61
kevesen tehetik meg, hogy kizárólag a kapcsolataikra hagyatkoznak, vagy csak minimális időt fordítanak ilyen tevékenységekre. Másodsorban említeném újra az üzleti terv fontosságát, most egy konkrét példán keresztül láthattuk, hogy mekkora jelentősége van. A külső finanszírozó szemszögéből egy jól kidolgozott üzleti terv a fedezet arra, hogy a tervezett beruházás vagy fejlesztés megvalósulhat, az hosszú távon javíthatja a cég jövedelemteremtő képességét. Fontos szempont cégalapításkor az alaptőke mértékének helyes meghatározása. Általánosan azt mondjuk, hogy az ideális mennyiségű alaptőke fedezni tudja a vállalkozás 6 havi működési költségeit, így kiküszöbölhető az a helyzet, hogy a társaság már rögtön a megalakulása után veszteséget termel. Ha cégünk deficites, nem versenyképes és működési nehézségei vannak, minden esetben érdemes megfontolni a profilbővítést, vagy netán a profilváltást is. Sok esetben egy adott termék, vagy szolgáltatás után csökken a kereslet, ilyenkor pedig meg kell vizsgálni, hogy ennek mi az oka. Elképzelhető, hogy az idők változásával valamit módosítani kell, vagy netán egy teljesen új terméket vagy szolgáltatást kell kínálni ahhoz, hogy a telített magyar piacon versenyben lehessen maradni. Végül, de nem utolsó sorban a vállalkozói vénát, tulajdonosi szemléletet is szeretném újra megemlíteni. Vannak olyan emberek, akik egyszerűen személyiségüknél, felfogásuknál fogva nem alkalmasak cégvezetésre. Az ilyen embereknek el kellene gondolkodni azon, hogy felhagyjanak a vállalkozással, és helyette inkább alkalmazotti jogviszonyban tevékenykedjenek tovább. Mindenképpen hasznosabb, mintha egy fennmaradásért küzdő vállalkozást akarna életben tartani, úgy, hogy ahhoz nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Olyan embereknek sem kellene céget vezetni, akik egyszerűen nem értik a gazdasági folyamatokat, nem rendelkeznek a cégvezetéshez szükséges alapvető üzleti ismeretekkel.
62
7. Befejezés
A dolgozat során igyekeztem minden fontos elemet kiemelni, amit tudni kell a kkv szektor
finanszírozásával
kapcsolatos
témákról.
Röviden,
néhány
mutatószám
segítségével elemeztem a jelenlegi helyzetet, összehasonlítva a magyarországi viszonyokat az Európai Unió egészére vonatkozó adatokkal. Itt kiderült, hogy a magyarországi kisvállalkozások kevesebb hozzáadott értékkel büszkélkedhetnek, mint az EU-s kkv szektor összességében. Az utóbbi adat sem kiemelkedő, de valamivel mégis jobb képet fest, mint a hazai helyzet önmagában. Itthon, a kkv szektor minimálisan teljesít többet, mint a nagyvállalati szektor. Mindezt annak ellenére, hogy a vállalatok száma közötti arány 99,8 - 0,2 a kkv szektor ”javára”. Bemutattam, hogy az Európai Unió milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy ezt a szektort növekedési pályára állítsa, biztosítsa versenyképességüket, javítsa gazdasági teljesítményüket. Ennek egyik példája az Európai Kisvállalkozói törvény, melynek kiemelt feladata, hogy a kkv szektort érintő különféle adminisztrációs terheket csökkentse, ezáltal ennek költségét is mérsékelje. Fontosnak éreztem kifejteni a magyarországi támogatási rendszert, leírni az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegét, ami a hazai kkv szektor fejlesztésének az alapja. Ezen belül felsoroltam azokat a programokat, amiken keresztül vissza nem térítendő pályázati pénzekhez lehet jutni. Ezek a regionális és ágazati operatív programok, amelyek természetesen a célokat tekintve fedik egymást, ugyanazon alapelveket követnek, ugyanazon célokat támogatnak. A teljesség igénye nélkül mindenképpen bemutattam néhány visszatérítendő támogatási formát, amelyek különféle kamattámogatott hitelprogramok keretében hívhatók le. A jövő évtől egy újabb elemmel bővül a szektor számára elérhető lehetőségek tárháza, ez pedig nem más, mint a kockázati-tőke program. A program keretében a kis- és középvállalatok 35 milliárd forinthoz juthatnak az EU Jeremie ( Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises ) alapjaiból. A pénzhez különböző alapkezelőkön keresztül lehet majd hozzájutni. A tulajdonos azzal a reménnyel adja a
63
forrást egy tőzsdén nem jegyzett cégnek, hogy befektetését évek múltán egy bizonyos hozammal kapja vissza. Az alapkezelőknek a hozamból kell kigazdálkodniuk a 8,5%-os Európai Uniós hozamigényt. 2010-től tehát egy ilyen lehetőség is rendelkezésre áll a mikro-, kis- és középvállalatok számára. Az üzleti tervet is célszerű volt elővenni, hiszen ahogyan már a dolgozat során többször nyomatékosítottam, hogy a forráshoz jutás alapja, ami nélkül egyik külső finanszírozó sem támogatja a terveket. Úgy is szokás mondani, hogy a finanszírozó szempontjából az igényesen, tartalmi és formai követelményeknek megfelelő üzleti terv az elsődleges fedezet. Ha a vállalkozó nem tud ilyet kiadni a kezéből, úgy az esélytelenek nyugalmával várhatja az elbírálás eredményét. A kérdőív segítségével igyekeztem néhány kérdésre hiteles választ kapni olyan emberektől, akik a saját cégükön keresztül szereplői a gazdasági életnek, szereplői a kkv szektornak, szereplői a dolgozatomnak. Az összes kérdés közül számomra a leginkább érdekes az volt, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a cég mindennapi életében. Az első helyen három olyan tényező szerepelt, amelyek közvetlenül is hatással vannak egymásra, és amelyek ténylegesen nagymértékben befolyásolják egy társaság eredményességét. Emlékeztetőül, a három elem a következő volt: magas működési költségek, alacsony árbevétel és a versenyhelyzet. Végül, de nem utolsó sorban a szakmai gyakorlatom során tapasztalt néhány érdekes esetet mutattam be, cégvezetők és vállalkozók szájából közvetlen beszélgetések során hallott információk alapján. Azt gondolom ezek a ”történetek” is igen tanulságosak lehetnek, sok fontos elemre, problémára világítottak rá azok közül, amiket a dolgozatom korábbi szakaszaiban elméleti síkon bemutattam. Ilyenek például az üzleti terv vagy a kényszervállalkozások problémái. Összességében elmondható, hogy a 2007-2013-as időszakból még 4 év és rengeteg uniós pénz a cégvezetők rendelkezésére áll, hogy új, innovatív ötletekkel fejlesszék saját társaságukat, ezáltal a magyar gazdaság egészét, hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez, nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Az írásomat a következő gondolattal fejezném be, ezáltal keretbe foglalván az egész dolgozatot: A kkv szektor a gazdaság motorja.
64
8. Bibliográfia
Lévai Péter – A finanszírozhatóság 10 titka című publikáció (2009) Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Magyarországon, mikrohitelezés a kkv-k számára (2007)
–
Mikrohitelezési
szektor
KSH statisztikai tükör, 2009. augusztus 04. A kis- és középvállalatok és a vállalkozás helyzete. Eredeti idegen nyelvű cím: SME Performance Review 2009 HVG, 2009. október 17. Kockázati tőke kkv-knak című cikk Magyar Fejlesztési Bank Zrt – Új Magyarország Vállalkozói Program, termékleírások (2008) www.operativprogram.hu www.euractiv.hu www.euvonal.hu www.vallalkozoinegyed.hu www.kavosz.hu www.uniokkv.hu www.mfb.hu www.ksh.hu www.nfu.hu www.vg.hu
65
