Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Európai Unió üzleti tanulmányok szakirány

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Európai Unió üzleti tanulmányok szakirány

"AZ ANDALÚZ GAZDASÁG INTERNACIONALIZÁLÁSÁNAK STRATÉGIAI TERVE, 2003-2006"

Készítette: Dinya Judit Budapest, 2004

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 5 I. ANDALÚZIA ................................................................................................................... 6 I.1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ANDALÚZIÁRÓL ................................................................ 6 I.2. A LEGFONTOSABB ALAPADATOK ANDALÚZIA TARTOMÁNYRÓL................................... 6 II. ANDALÚZIA KÖZIGAZGATÁSA. REGIONÁLIS POLITIKA. STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS ALAPOK ........................................................... 7 II.1. ANDALÚZIA KÖZIGAZGATÁSA. REGIONÁLIS POLITIKA ................................................ 7 II.2. KOHÉZIÓS ALAP, STRUKTURÁLIS ALAPOK ................................................................. 9 II.2.1. Kohéziós Alap ..................................................................................................... 9 II.2.1.2. ERDF programok Andalúziában ................................................................... 11 II.2.2. Strukturális Alapok ........................................................................................... 13 II.2.2.1. A Strukturális Alapok közösségi kezdeményezései Andalúziában ................. 18 III. A JELENLEGI ANDALÚZ GAZDASÁGI HELYZET ISMERTETÉSE ÉS ELEMZÉSE ................................................................................................................. 20 III.1. ANDALÚZIA KERESKEDELMÉT BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB TERÜLETEK RÖVID FELVÁZOLÁSA

....................................................................................................... 20

III.2. ANDALÚZIA ÉS SPANYOLORSZÁG LEGFONTOSABB GAZDASÁGI ADATAI .................. 23 III.3. AZ ANDALÚZ GAZDASÁG ELEMZÉSE TERÜLETENKÉNT ............................................. 24 III.4. ELEMZÉS SZEKTORONKÉNT, STRATÉGIAI SZEKTOROK.............................................. 28 III.5. TELJESÍTŐKÉPESSÉGI VIZSGÁLAT: STRATÉGIAI SZEKTOROK AZ ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLETEK TÜKRÉBEN .......................................................................................... 32

III.6. ANDALÚZIA SWOT ELEMZÉSE; STRATÉGIAI JAVASLATOK ...................................... 40 III.7. ANDALÚZIA BELSŐ ELEMZÉSE: AZ ANDALÚZ VÁLLALATOK ..................................... 49 IV. "AZ ANDALÚZ GAZDASÁG INTERNACIONALIZÁLÁSNAK STRATÉGIAI TERVE, 2003-2006".................................................................................................... 54 IV.1. A STRATÉGIA FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ...................................................... 54 IV.2. A STRATÉGIAI TERV 2003-2006, BEMUTATÁSA ...................................................... 57 IV.3. A STRATÉGIAI TERV 2006 CÉLJAI ............................................................................ 58 IV.4. STRATÉGIAI MŰKÖDÉSI TERV .................................................................................. 61 IV.4.1. A fő stratégiai cselekvési irányvonalak ........................................................... 61

3

IV. 5. A STRATÉGIAI TERV 2006 ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ...................................... 64 V. ÖSSZEGZÉS................................................................................................................. 67 VI. MELLÉKLET ............................................................................................................. 71 FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................... 73

4

BEVEZETÉS „Tudjátok meg, hogy a tudás olyan nyomot és illatot hagy maga után, amely hirdeti létezését annak, aki nyomában jár; a tudást mindig körbeveszi egy fénysugár és csillogás övezi, mely felragyogtatja.”

(Abdul Latíf al-Bagdadí)

A szakdolgozat témájának kiválasztása részben személyes élmények, részben pedig az eddig tanult ismeretekre alapszik. A személyes élmények hátterét az elnyert Leonardo da Vinci, Európai Uniós ösztöndíj adta, mely lehetőséget nyújtott arra, hogy szakmai gyakorlati félévemet Malagában, Andalúziában töltsem. Az ott szerzett tapasztalatok és új élmények hatására döntöttem, úgy, hogy szakdolgozatom témájának Andalúziát választom, mert az ott tapasztalt gazdasági és társadalmi fejlettség példaértékű lett számomra. Ismertes a tény, hogy Spanyolország nem tartozott soha a legfejlettebb országok közé az Unión belül, viszont nem kis mértékben a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok rendkívül precíz és jól átgondolt felhasználásának köszönhetően, sikeresen alakította át gazdaságpolitikáját, amely által gazdasági- és társadalomszerkezetét versenyképessé tudta formálni az új évezredre, és melyek által mára egy nagyon dinamikusan fejlődő és állandó mozgást

mutató

gazdaságot

produkált.

Andalúzia

rendkívül

jól

alakította

át

mezőgazdaságra támaszkodó gazdasági szerkezetét, egy biztos, jól működő és hatékony rendszert hozott létre. Miután a belső rendezés megtörtént a következő lépés a külföld megcélzása andalúz termékekkel és szolgáltatásokkal volt. E cél elérése érdekében létrehozták "Az andalúz gazdaság internacionalizálásának stratégiai terve, 2003-2006", melyben

összefoglalják

a

teendőket,

az

elérendő

célokat

2003-tól

2006-ig.

Szakdolgozatom célja bemutatni ezt a tervet, felvázolni, hogyan képzelik el a külföldön való tevékenykedést. A szakdolgozat további célja, hogy példát állítson a magyar cégek felé, mert véleményem szerint egy sikervárományos és nagyon jól kidolgozott tervet alkottak készítői. A dolgozat megírásához nyújtott segítségért és a hasznos tanácsokért külön köszönettel tartozom Ferkelt Balázsnak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

adjunktusának

és

Dr.

Bartha

Évának,

a

Budapesti

Gazdasági

Főiskola

Külkereskedelmi Főiskolai Kar, főiskolai tanárának, aki információit és a témával kapcsolatos tudását megosztotta velem.

5

I. ANDALÚZIA I.1. Általános információk Andalúziáról Andalúziát az évszázadok folyamán a spanyol történelemben sok színes jelzővel illették, pl. “kapu a kontinensek között”, “Európa kapuja”, “Kulturális olvasztótégely”, “Ahol a tengerek találkoznak”, ami a földrajzi helyzetéből természetesen adódik is, s melyek tökéletesen mutatják, hogy Andalúziának milyen szerepe van/volt a spanyol történelemben, gazdaságban. Andalúzia tartomány Európa és Afrika között helyezkedik el, az Atlanti-óceán és a Mediterrán-tenger találkozási pontjánál, ami által nagyon színes történelemre, színes kulturális életre tett szert a történelem hosszú évszádos folyamán. A tartomány területe (87.268 km²), egész Spanyolország területének 17,3%-a. Ez a területi kiterjedés megfelel Belgium, Hollandia, Dánia, Ausztria vagy pedig Svájc területének, ami azt sejteti, hogy egy gazdaságilag és népességileg igen jelentős területtel állunk szemben Spanyolországon belül. Andalúzia az ellentétek tartománya. Megtalálható itt a Guadalquivir folyómedrétől kezdve a kopár, havas hegyóriásokon (Sierra Nevada) keresztül, a lombos dombokon át a vulkánikus hegységekig mindenféle tájegység, még sivatagot is találhatunk itt (Taberna). Ez a sokarcúság nem csak a tájakra jellemző, hanem a kultúrára és az emberekre is. Jelenleg Andalúzia egy fejlett tartomány, minden szükséges infrastruktúrával ellátva, dinamikusan fejelődő gazdasággal, a termékek és szolgáltatások széles kínálatával. De mindezek mellett nagyon őrzik kulturális hagyományaikat, gyökereiket, mely igyekezet meglátszik a városaikon, épületeiken is.

I.2. A legfontosabb alapadatok Andalúzia tartományról Társadalmi adatok: Vallás: túlnyomórészt katolikus Hivatalos nyelv: castellano Az andalúz tartományok népességi adatai1: Almería: 546.498 fő 1

Huelva: 464.934 fő

Consejería de Obras Pública y Transportes kiadványa alapján

6

Cádiz: 1.140.793 fő

Jaén: 647.387 fő

Córdoba: 771.131 fő

Málaga: 1.330.010 fő

Granada: 818.959 fő

Sevilla: 1.758.720 fő

Összes: 7.478.432 fő Spanyolország teljes lakossága: 41.837.894 fő Földrajzi jellemzők: Terület: 87.597 km² Tengerpart hossza: 812 km² Átlagos évi középhőmérséklet: 17,95 fok Évi átlagos csapadék mennyiség (l/m³): 318,90 Éves átlagos napsütéses órák száma: 3.071

II. Andalúzia közigazgatása. Regionális politika. Strukturális és kohéziós alapok II.1. Andalúzia közigazgatása. Regionális politika Spanyolország a nemzeti autonómiákra és a demokratikus önkormányzati rendszerre épülő rugalmas államszerkezetét 1976 és 1983 között építette ki. Háromszintű közigazgatási rendszert hoztak létre: helyi önkormányzatok, provinciák (megyék) és Autonóm Közösségek (Comunidades Autonomas). Számszerint 8078 municipális (városi és községi) önkormányzat, 52 provincia, és 17 etnikai-történelmi alapon létrejött Autonóm Közösség található ma Spanyolországban. A regionális közigazgatás a spanyol politika új keletű fejleménye, bár voltak már bizonyos kísérletek létrehozására 1932 és 1936 között.2 Végeredményben az 1978-as Alkotmány hagyta jóvá, hogy a közös történelmi, kulturális és gazdasági jellemzőkkel bíró, egymással szomszédos provinciák, szigetek és történelmi régiók saját önkormányzatot és autonóm közösségeket hozhassanak létre. A szabályozás azonban csak látszólag egységes, valójában az önkormányzati közösségeknek két típusa létezik: a korlátozott vagy pedig a teljes önkormányzatisággal rendelkező tartományok. Teljes önkormányzatisággal Andalúzia, Baszkföld, Galícia, Katalónia, a Valenciai Közösség, Navarra és Kanári-szigetek rendelkezik (151. Cikkely). A többi 2

Szilágyi István: Önkormányzati rendszer Spanyolországban Magyar Közigazgatás 1993/2. p. 117

7

tartomány (Madrid, Aragónia, Asturias, Castilla y León, Cantrabia, Baleári-szigetek, La Rioja Castilla-La Mancha, Murcia és Extremadura) korlátozott önkormányzatisággal rendelkezik (143. Cikkely).3A két csoport közötti fő külnbség, hogy a 151-es csoport saját oktatási rendszert építhetett ki, a 143-as csoport oktatási rendszeréért pedig a kormány felelős. Az önálló nyelvvel, történelemmel, szokásokkal rendelkező kisnemzeteknek lehetőségük lett volna teljesen különválni, ám ők lemondtak az elszakadásról és az önálló államalapításról (néhány szélsőséges szervezettől eltekintve; ETA), és inenntől kezdve a nemzetiségnek tekintett nemzetek fogalma teljesen egybeolvadt a régió fogalmával, a nemzeti tudat a regionális tudattal lett egyenlő, a nacionalizmus pedig a regionalizmussal. Andalúzia, Asturias, Murcia, Castilla y León, Extremadura, Castilla-La Mancha és Aragónia Autonóm tartományok nem rendelkeznek saját nyelvvel (bár az andalúz dialektus nagyon különbözik a többi nyelvjárástól), ők történelmi alapon kaptak autonómiát.4 Andalúzia, Spanyolország 17 tartományából a negyedik legnagyobb.1981 óta önálló tartomány és ezáltal önálló önkormányzattal rendelkezik ( Junta de Andalucía). Miután Andalúzia megkapta az önálló autonómia kitüntető címet, ezt követően alakult kilépésről lépésre az andalúz önkormányzat, s annak regionális politikája. A hosszú fejlődési folyamat legfontosabb stádiumai a következők voltak: - Andalúz Gazdasági Terv , PEA = Plan Económico de Andalucía, 1984-1986 - Andalúz Gazdaságfejlesztési Program, PADE = Programa Andaluz de Desarrollo Económico, 1987-1990 - Andalúz Gazdaságfejlesztési Terv, PADE = Plan Andaluz de Desarrollo Económico, 1991-1994 - A gazdasági programokkal párhuzamosan 3 Regionális Fejlesztési Program is végbement, az utolsó volt köztük az 1994-1999-es PDR = Programa de Desarrollo Regional - A horizontális andalúz Gazdasági Terv 2000 (Plan Económico Andaluz Horizonte 2000) - Andalúz Regionális Fejlesztési Program 2000-2006 (Programa Andaluz de Desarrollo Regional 2000-2006).

3 4

Constitución Espanola, VIII. cím III. fejezete (143-158. cikk) 143. § Szilágyi István: Európa és a Hispán Világ, Veszprém, 1998 Veszprémi Egyetemi Kiadó, p. 114

8

Mindegyik tervnek foglalkoznia kellett a vidékfejlesztés problémájával, de ezen kívül még léteznek az ágazatokat külön támogató programok is (pl. Integrált Idegenforgalom Fejlesztési Terv, Program a Kultúráért, Erdészeti és Környezeti Program, Andalúz Vidékfejlesztési Terv, stb.)5

II.2. Kohéziós Alap, Strukturális Alapok II.2.1. Kohéziós Alap Spanyolország 1986-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Csatlakozását nem minden ország fogadta kitörő örömmel: Franciaország a várható verseny miatt ellenezte, Görögország csak bizonyos feltételekkel volt hajlandó igennel szavazni (igencsak féltette az eddig szép számban jövő támogatásokat) és Írország is igen rossz néven vette, hogy más is kér a támogatásokból. Végül 1986-ban Spanyolország Portugáliával együtt az EK teljes jogú tagja lett. Ha Spanyolország és Portugália, akkor mindenképpen meg kell említenünk a Kohéziós ill. Strukturális Alapokat, hisz ez a két ország (Görögországgal és Írországgal együtt) rendkívül sok támogatásban részesült, aminek mostani gazdasági fejlettségét nagyrészt köszönheti. 1. ábra A Kohéziós Alap megoszlása országok szerint (1993-1997)

Írország 9%

Portugália 18%

Spanyolország Görögország Írország Portugália

Görögország 18%

Spanyolország 55%

Forrás: www.inforegio.hu

5

http://www.andaluciajunta.es

9

A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Szerződés értelmében a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén. Célja szerint a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféráinak konvergenciáját kell támogatni a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Erősíteni kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkenteni a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. A Kohéziós Alap célja az, hogy ezen problémákat a költségvetési deficit növekedése nélkül, de a környezet további romlását elkerülve, hatékonyan oldja meg. A projekt átlagos megtérülési ideje a két kiválasztott célterületnél, a közlekedésnél és a környezetvédelemnél a legnagyobb. A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A Kohéziós Alap összege 1993-1999 között 15,5 milliárd ECU volt, 2000 és 2006 közötti időszakban leköthető összes forrás pedig 18 milliárd euró.6 2. ábra A Kohéziós Alap által támogatott tevékenységek Spanyolországban 1993 és 1997 Csatornázás és szennyvíztisztítás Erd?sítés Vízmin?ség javítása és ellen?rzése Hulladékkezelé s 14% Vízmin?ség javítása és ellen?rzése 23% Tengerpartok 4%

Erd?sítés 5%

Városi környezet javítása Tengerpartok Hulladékkezelés Csatornázás és szennyvíztisztít ás 44%

Városi környezet javítása 10%

Forrás: www.inforegio.hu A spanyol kormány a jövőre nézve továbbra is fontosnak és szükségesnek tartja a kohéziós politikának -mint az uniós elképzelések egyik alapjának - a folytatását, hisz többek között ez a fajta politika biztosíthatja az összetartást a spanyolországi régiók, illetve Autonóm

6

www.eu2004.hu

10

Közösségek

között.

Ez

pedig

az

ország

társadalmi,

politikai,

gazdasági

működőképességének az alapja. A Kohéziós Alap működésének első évében, 1996-ban 244 billió ECU került szétosztásra négy rászorult országban. Spanyolországban, ugyanebben az évben a környezet fejlesztésére 664 millió ECU-t fordítottak. A központi közigazgatás az, autóutak, a vasúthálózat, autópályák és a kikötők fejlesztésében (legjobban az Algeciras-i kikötőt érné meg mert az a legnagyobb forgalmú), a 17 Autonóm Közösség a regionális infrastruktúra valamint a közmunkák fejlesztésében, a helyi önkormányzatok pedig a helyi infrastrukturális szint fejlesztésében érdekelt. Azt látjuk, hogy a Kohéziós Alap által támogatott problémák (régiók elszigeteltségének megszüntetése, környezetrehabilitáció) nagyon jelentős problémák, akár tartományi, akár helyi önkormányzati szinten nézzük. Ezek a problémák gyors megoldást igényelnek, bár nem mindegyik problémás területet lehet ugyanolyan arányban támogatni, az ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap)7 programmal és az Autonóm Közösségek kezdeményezéseivel jelentős javulás várható. Spanyolország területének és lakosságának 76%-a 58%-a tartozik az EU regionálistámogatásainak ERDF által finanszírozott 1.célkitûzése alá.8 II.2.1.2. ERDF programok Andalúziában Spain Andalusia: Minden egyes autonóm közösség számára készült egy átfogó területfejlesztési program, ezek közé tartozik a Spain Andalusia. Ennek a tervnek a főbb céljai: ¾ az andalúz termelési rendszer versenyképességének növelése ¾ a tagállamok gazdaságához való felzárkózás; tartós munkahelyek teremtése A programot az EU 52,8%-os részesedéssel támogatja. A program konkrét projekteken keresztül valósul meg, pl. telekommunikációs, energetikai és hidraulikai infrastruktúra fejlesztése.

A

főbb

célterültetek:

Sevilla,

Cádiz,

Málagakörnyéki

HÉV-járatok

modernizálása, Huelva-Portugália autópálya; a Ruta de La Plata (.Ezüst út.) felújítása, jobb összekötetés Extremadurával; Mediterrán autópálya, körgyűrű Huelva és Córdoba körül; vasúti pályák villamosítása; Navio, Algeciras, Tarifa, La Linea de la Concepción (Gibraltás szomszédsága), Cádiz, Almería és Huelva kikötőinek, Málaga. Sevilla és Jerez 7 8

http://www.eu2004.hu/kulugy/upload/M_29/rek5/174.doc http://vki3.vki.hu/mt/mh-39.pdf

11

de la Frontera repülőtereinek korszerűsítése: a rurális térségek elektromos árammal való ellátása; Málaga és Sevilla technológiai parkjainak fejlesztése). Elsőrendű cél továbbá az emberi erőforrás és az oktatás fejlesztése. Ez a program a Közösségi Támogatási Keret segítségével valósul meg. Ennek a Keretnek hét alprogramja van (az elszigeteltség csökkentése, 45% jut rá a keretből, a gazdasági tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztése (32,57%), ipar, szolgáltatások (9,36%), turizmus (8,76%), emberi erőforrás fejlesztés (4,00%), technikai tanácsadás, monitoring, információ (0,30%), halászat (0,06%)), és összesen 5 558.451 millió euro áll a rendelkezésre9. A Spain Andalusia átfogó jellegű program, melynek legfőbb célja az elmaradott régió elszigeteltségének feololdása, az infrastruktúra és az emberi erőforrás fejlesztése. Spain Andalusia - Global Grant: Célja az andalúz ipari szerkezet és termelés rendszerek versenyképességének javítása, munkahelyteremtés és a régió lemaradásának csökkentése. AZ EU ezt a programot 11,81%-al támogatja10. Ez a program is a Közösségi Támogatási Keret segítségével működik. A teljes megvalósulásra ráfordított keret 1 894.462 millió euró. Alprogramjai a gazdasági termelés fejlesztése (a támogatás 99.88%-a) és a technikai tanácsadás. Meg kell emílteni a Spain Regional Aids programot, mely nem kifejezetten Andalúzia számára készült, hanem minden obj.1. területnek. Ennek a programnak a célja a vállalatokat segítiése, az energia-megtakarítás és a környezetvédelem támogatása, a gazdasági növekedés elősegítése és új munkahelyek teremtése. Az EU a költségek 12,4%át vállalta át, a teljes összeg: 3 125.897 millió euro. Gibraltar-Córdoba gas pipeline-Major project: Ez a kifejezetten Andalúzia számára készült nagy projekt, Cádiz és Córdoba provinciákat érinti, és A Transzeurópai Energiahálózat bővítése a cél. A megépítésről az esseni csúcson 1994-ben döntöttek és a Magreb-Európa rendszer gázvezetékrendszer spanyolországi szakaszának megépítése a cél. A projekt megkönnyíti az energiaelosztást, javítja a régió gazdaságának versenyképességét. A teljes beruházás (298,5 millió euro) 33,1%-át fedezi az EU. A program két fő lépésben valósul meg: az első a 297 km-es Gibraltár-Córdoba gázvezeték megépítése. (23 km-es szakasz tenger alatt fut). A vezeték kapacitása: 18 100 9

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_58.htm www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_322.htm

10

12

millió m3 évente. A második lépésben az elosztórendszert építik ki Campo de Gibraltár és Jerez térségében (Cádiz provincia),amelynek hossza 90 km. Az építkezés 925 közvetlen és 650 közvetett munkahelyet teremtett.11

II.2.2. Strukturális Alapok A strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentse és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékelje. 2000 és 2006 között összesen 195 milliárd eurót biztosítanak az alapok által finanszírozott támogatások fedezetére. 1. táblázat A Strukturális Alapok rendelkezésre álló összegei: 1958–1988

58,4 milliárd ECU

1989–1993

64,0 milliárd ECU

1994-1999

154,6 milliárd ECU

2000-2006

195,0 milliárd euró

Forrás: saját szerkesztés A strukturális alapok három fő célkitűzése: ™ I. A fejlődésben elmaradott területek strukturális alkalmazkodásának ösztönzése. Ezek a régiók komoly problémákkal küzdenek a foglalkoztatás, a termelési rendszer, a jövedelmezőség vagy az infrastruktúra terén. Támogatási feltételek: Az egy főre jutó vásárlőerő-paritáson mért egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A 75 százalékos küszöb átlépése után egy ún. „fokozatos megszüntetés” (phasing out) keretében átmeneti jelleggel (öt-hat évig), évente csökkenő mértékű támogatás. Az Unió 206 régiója közül az egy főre jutó GDP ötvenben nem éri el az átlag 75 százalékát, Spanyolország 18 régiójából 10 marad a 75% alatt. Andalúzia részesül az 1. Célkitűzés támogatásában. Alapok forrásainak 69,7 százaléka jut az ebbe a kategóriába tartozó régiók támogatására és 4,3 százaléka az 1. célkitűzésből kieső régiók átmeneti támogatására. 2000 és 2006 között összesen 135,9 millió eurót osztanak szét a "rászorulók" között.

11

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_51.htm

13

™ II. A gazdasági és szociális átmenet támogatása a strukturális nehézségekkel, a gazdasági és szociális átalakulás problémáival küszködő térségekben. (vidéki területek korszerűsítése, városi körzetek modernizálása, a magas munkanélküliségi hányad leküzdése, a fiatalok elvándorlásának megakadályozása stb.). Támogatási feltételek: A célkitűzés alá eső területeken a lakosság száma nem haladhatja meg az Unió összlakosságának 18 százalékát, ill. a Bizottságnak a tagállamokkal közösen kell meghatároznia minden egyes tagállam esetében azt a lakosságszám-arányt, amely a 2. célkitűzés alá tartozó területen lakik. A strukturális alapok 11,5 százaléka jut a 2. célkitűzés alá eső területek támogatására és 1,4 százaléka az átmeneti támogatásokra.A 2. célkitűzésre összesen 22,5 milliárd eurót különítettek el 2000 és 2006 között. ™ III. Az oktatás és képzés modernizálása. Ez nem regionális, hanem horizontális elven működik, tehát ez az egész ország területén felhasználható támogatás nem egy helyhez kötött. Egyetlen kikötése van, hogy azok az elmaradott területek, melyek már kapnak támogatást a felzárkóztatásra, nem kaphatnak támogatást az oktatásra. Célja új munkahelyek teremtése, eszközök megreformálása stb. Andalúzia ebben nem részesülhet. A 3. célkitűzés szükségleteinek fedezésére 2000 és 2006 közötti hét évben összesen 24,05 milliárd euró, a strukturális alapok összes forrásának 12,3 százaléka jut A Strukturális Alapokról szóló rendeletben új elemként jelent meg az a szabályozási előírás, miszerint egy tagállam egy évben a strukturális és a kohéziós alapokból összesen legfeljebb GDP-jének 4 százaléka nagyságú támogatásban részesülhet.

14

2. táblázat: A 2000-2006 közötti költségvetési időszakra vonatkozóan a Bizottság

határozata (1999. július 1.) alapján 1. Célkitűzés hatálya alá - mint kedvezményezettek az alábbi területi egységek tartoznak NÉMETORSZÁG

Brandenburg, Mecklenburg, Chemnitz, Drezda, Lipcse, Dessau, Halle, Magdeburg, Türingia (a volt NDK tartományok)

GÖRÖGORSZÁG

Makedónia /Anatólia, Kentriki, Dytiki), Tesszália, Ipiros, Ionia, Dytiki Ellada, Stera Ellada, Peloponneszosz, Attiki, Vorio és Notio Aigaio, Kréta

SPANYOLORSZÁG

Galicia, Asturias, Castilla y Leon, és La Mancha, Extre, Adura, Valencia, Andalúzia, Murcia, Ceuta y Melilla, Kanári szigetek

FRANCIAORSZÁG

Guadeloupe, Martinique, Guayana, Réunion (Franciaország tengerentúli területei, más néven DOM)

ÍRORSZÁG

Midlands/Western régió határvidék

OLASZORSZÁG

Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia

AUSZTRIA

Burgenland

PORTUGÁLIA

Norte, Centro, Alentejo, Algavre, Azori szigetek, Madeira

FINNORSZÁG

Ita-Suomi, Vali Suomi, Pohjois Suomi

SVÉDORSZÁG

Norra Mellansverige, Mellersta Norrland, Övre Norrland

NAGY-BRITANNIA

Dél-Yorkshire, Nyugat Wales, Cornwall és a Scilly szigetek, Meyserside

Forrás: www.eu2004.hu Spanyolországban az autonóm közösségek, autonómia statútummal rendelkeznek és az Európai Unió NUTS II. regionális szintnek felelnek meg. Az Andalúz Vidékfejlesztési Terv a LEADER II programmal (Strukturális Alap) teljes összhangban, annak filozófiáját követve működik; a válságban lévő, elnéptelenedett térségeket karolja fel. A falu mint, egység, számára többek közt, azt a megoldást látja, hogy a fejlesztések hatására minőségibbé és vonzóbbá váló termékek iránt a térség városaiban a kereslet nagyon meg fog növekedni, így a vidék eddig ismeretlen előnyei és lehetőségei is teret hódíthatnak a piacokon. Érdemes pár szót ejteni az Andalúz Vidékfejlesztési Tervről (Plan de Desarrollo Rural) külön is.12 A terv foglalkozik Andalúzia (és Spanyolország) egyik legnagyobb problémájával, a társadalom elöregedésével. Ezt úgy próbálja meg lassítani, hogy a fiataloknak vonzó és tartós munkahelyeket teremt. A tartós szón elég nagy a hangsúly mivel egész Spanyolországra jellemző a viszonylag nagy munkanélküliség. Célja volt 12

http://www.andaluciajunta.es/SP/AJ/CDA/Secciones/Especiales/AJVisualizarNoticia/0,17923,59590,00.ht...

15

továbbá a falun élők életszínvonalának és körülményeinek javítása, a képzés és technikai és technikai színvonal emelése, a természet védelme, a fenntartható fejlődés elvének betartása stb. A tervnek van egy monitoring-bizottsága is (Comisión de Seguimiento del Plan de Desarrollo Rural). Ennek a biztosságnak a feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kövesse a tervben résztvevők munkáját, megadja a követendő útvonalat. Ismeri az összes projektet, munkájukat tanácsadással, információkkal segíti. A terv alapja a Vidékfejlesztési Csoportok (Grupos de Desarrollo Rural) hálózata. Ezek a csoportok kistérségi szinten szerveződnek, az ő vállukon nyugszik az egész terv sikeressége, az ő dolguk a program folyamatosságának biztosítása. Jelenleg 50 csoport dolgozik Minden egyes csoporthoz meghatározott

terület

tartozik

(ezeket

nevezhetjük

fejlesztési

kistérségeknek,

mikrorégióknak is). Minden egyes mikrorégió területe homogén: vagy földrajzi, vagy gazdasági szempontból esetleg társadalmát tekintve. A csoportok eddigi eredményei: ™ 2001-ig az andalúz falvakban 7000 projektet hajtottak végre ™ 454 millió eurónyi magán befektetés ™ teljes állami támogatás 207 millió euró Egyenlőre két olyan kezdeményezés van, mely a kistérségekkel foglalkozik: egyik a LEADER II program 22 kistérséggel (ezek a kistérségek jellegzetesen rurális kistérségek, Andalúzia 8 provinciájának lakosságának 39%-a dolgozik a primer szektorban)13, a másik pedig a PRODER nevű program 27 andalúz kistérséggel (Programa Operativo Desarrollo Rural y Diversificación Económica de Zonas Rurales, Rurális Térségek Fejlesztése és Gazdasági Diverzifikációja Operatív Program).14 A PRODER, a Közösségi Támogatási Keretegyezmény (Marco Comunitario de Apoyo, MCA) egyik operatív programja, célját és finanszírozási rendszerét tekintve követi a LEADER célkitűzéseit és az obj. 1 térségek fejlesztését célozza. 1997-ben indult és azokat a kistérségeket fogja össze, amelyek valami oknál fogva nem lehettek LEADER-kistérségek. Ez az andalúz kezdeményezés rendkívül hasznosnak mondható, mivel az Eu-s kritériumoknak nem megfelelő, elmaradott rurális térségeket karolja fel, a LEADER II. filozófiáját követve. A 27 mikrorégió összesen 34 142 km2 területet fed le A Koncentráció Elvének megfelelően, a Strukturális Alapok kétharmada az elmaradott régiókat segíti (Obj.1.). Spanyolország legnagyobb része ebbe a kategóriába sorolható, 13

www.redrural.tragsatec.es/redrural/default.htm

14 ORDEN de 12 de julio de 1996, por la que se dictan normas de desarrollo y ejecución del Decreto que se cita. BOJA núm. 84. p. 8443., Sevilla 1996. július 23

16

ezért szükségszerűen több támogatásban részesült, mint a többi ország. Ami az 1. cél támogatásainak regionális megoszlását illeti, a legtöbbet Andalúzia kapta (27%), õt követi Castilla y León (13,7%), Galicia (12%), Valencia (10%), Extremadura és Castilla la Mancha (7,3%). Spanyolország összesen 76 ERDF programban vett részt, ebből 21-ben Andalúzia is részt vett. Andalúzia mind a 21 programja (így a programok ¼-ben részt vesz) az Obj.1. célkitűzéseinek felel meg.15 3. ábra A strukturális támogatások fő célok szerinti megoszlása 1994 és 1999 között Spanyolországban16 1. Cél

2. Cél 8%

2. Cél

3.Cél 4%

3.Cél

4.Cél

5.a Cél

5.b Cél

4.Cél 5.a Cél 1% 1% 5.b Cél 2%

1. Cél 84%

Forrás: Demendy Nóra – Éltető Andrea (Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet) Annak ellenére, hogy Andalúzia rengeteg támogatásban részesült és részesül nem mindig sikerült a megfelelő eredményeket hozni. 1992-1993ban az Unió válságba került és ez érezhető volt Andalúzia gazdaságának megtorpanásán is. Érdekes azonban, hogy a kisebb fejlettségi szintet elérő országokban, ez az amplitudó kisseb volt, mint azokban, amelyek kifejezetten fejlett és gazdag országnak mondhatók. Spanyolországban a belső hazai összterméken mért átlagos fejlettségi szint csak 1993-ban érte el az Európai Unió 80 %-át, azonban a Területi Kiegyenlítési Alapnak köszönhetően, mely akkor már egy évtizede működött, Spanyolország a belső régiók közötti jövedelemkülönbségeket figyelembe véve

15 16

http://www.inforegio.cec.eu.int/wbpro/prord/prorda/prordae.htm http://vki3.vki.hu/mt/mh-39.pdf

17

Európa egyik legkevésbé egyenlőtlen térségévé vált (Franciaország, Nagy-Britannia és Belgium mellett)17

II.2.2.1. A Strukturális Alapok közösségi kezdeményezései Andalúziában Spain URBAN Az URBAN program a városok gazdasági és szociális problémáinak megoldására törekszik. A program spanyol része 17 projektből áll, minden projekt egy városhoz kapcsolódik és minden kiválasztott város obj. 1 vagy obj. 2 célterületnek számító régió területén található, egyet, Madrid zónáját kivéve. A költségek 65%-át fedezi az EU. A támogatott városok: Cádiz, Málaga, Huelva, Sevilla, Badajoz, Cartagena, Valencia, Toledo, Valladolid, Salamanca, Langreo, La Coruna, Vigo, Sabadell, Badalona, Baracaldo és Madrid18. A 17 támogatott város közül 4 (25%) Andalúziában található. céljai a következők: új helyi gazdasági és szociális tevékenységek indukálása (vállalkozások, közlekedés, egészségügyi és szociális szolgáltatások), az infrastruktúra fejlesztése és a környezet védelme. Ennek a programnak a folytatása az SPAIN URBAN II INTERREG II Spain/Morocco: A program fő feladata Marokkó és Spanyolország határmenti együttműködésének és kapcsolatainak javítása. Cádiz és Málaga provinciák, valamint Ceuta (Afrika) és Melilla városai a program résztvevői. További célok a termelő szektor versenyképességének növelése és a fejlettebb gazdaságokkal való gördülékeny kapcsolat kialakítása. A költségek 54,7%-át fedezi az EU Spain RECHAR II: Feladata a szénbányászati központok felzárkóztatása a többi területhez. A támogatott települések Andalúzia (obj. 1), Asturias (obj. 1), Castilla y León (obj. 1), Galícia (obj. 1), Katalónia (obj. 2) és Aragónia (obj. 5b) autonóm közösségek területén találhatók. Ezeken a

17

Szilágyi István: Önkormányzatok az államban. A spanyol tapasztalatok nemzetközi jelentősége. Comitatus, 1995. október p. 62 18 www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_216.htm

18

területeken nagyon fontos a környezet rehabilitációja, a lakosság átképzése Az EU a költségek 57%-ával támogatja a programot19. INTERREG II CE/EL /F/I Western Mediterranean and Latin Alps. Az INTERREG programok az EU egyes makrorégióinak kooperációját támogatják. A történelmi határok szerepe egyre gyengül, lassan kialakulnak a természetes alapon formálódó régiók, amelyek létjogosultsága indokolt. Nem csak a gazdasági kooperációt ösztönzi, nagyon fontos a kulturális kapcsolatok erősítése és a fenntartható fejlődés alapjain nyugvó területfejlesztés. Az ERDF téríti a költségek 57%-át. Spanyolországban Andalúzia, Aragónia, Katalónia, a Baleárok, Murcia, Valencia, Ceuta és Melilla vesz részt a programban.20 Véleményem szerint Andalúzia rendkívül sokat profitált az Alapokból és támogatásokból. Ez nem feltétlenül annak köszönhető, hogy rengeteg anyagi juttatást kapott, hanem annak, hogy ezt az összeget nagyon jól tudta felhasználni, azokra a helyekre jutatta, ahol tényleg szükség volt rá, ill. tudta, hogy hol van rá szükség! Ez nagyon fontos pontja a fejlődésének, mivel felismerte a problémákat, meg volt az orvosláshoz szükséges anyagi támogatások, és ezen az úton tudott eljutni arra a fejlettnek és kiegyenlítettnek mondható szintre, mint amin most áll. Ebben nagy szerepe van a Junta de Andalucía-nak, mivel ők tartják kézben Andalúzia irányítását. A Kormánytanács, mely a Junta de Andalucía elnökéből Manuel Chaves Gonzálezből, a tanácsadóikból és munkatársaikból épül föl, az a szervezet mely a végrehajtás és a közigazgatás felügyeletét végzi egyben. Az Andalúz Parlament demokratikus szervezet, melynek feladata a törvények megfogalmazása és jóváhagyása. Végül még meg kell említenünk a Legfelsőbb Andalúz Bíróságot, mely jogi ügyekben a legmagasabb döntéshozó szerv. A fentiekből egyételűmen kitűnik, hogy Andalúzia készen áll a jövő kihívásaira, bebizonyította, hogy felelősségteljes, fejlődni akaró tartomány. Miután a belső problémák elindultak a megoldás hosszú, rögös ám nagyon biztató útján, így figyelmét most már fordíthatja a külföldre irányuló tevékenységek felé. Meg kell állapítani, hogy mind a vezetés, mind a különböző programokban résztvevők rendkívül jól, céltudatosan végzik a munkájukat. A Junta de Andalucía egy fejlődő, rengeteg lehetőséget rejtő tartományt irányít. Nagyon jó érzékkel választják meg azokat a 19 20

www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_467.htm www.inforegio.cec.eu.int/erdf/po/prog_684.htm

19

területeket melyekben erősek (pl. élelmiszeripar), és melyekkel érdemes külföld felé venni az irányt, mert nagy esélyük van az “életben maradásra” a külföldi piacon is. Andalúzia gazdasága jelenleg stabil és biztos, rengeteget költenek fejlesztésre és beruházásokra (ezek jó részét Uniós pályázatokon nyerik), melyekkel a még jobb jövőt már a jelenkorban megalapozzák. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a Kohéziós és Strukturális Alapok nélkül soha nem jutott volna el Andalúzia ilyen rövid idő alatt erre a fejlettségi szintre, így többek közt ezért is fontos volt megemlíteni ezeket a támogatási formákat, mert nélkülük a gazdaság internacionalizálásnak gondolata fel sem merülhetett volna.

III. A JELENLEGI ANDALÚZ GAZDASÁGI HELYZET ISMERTETÉSE ÉS ELEMZÉSE III.1. Andalúzia kereskedelmét befolyásoló legfontosabb területek rövid felvázolása Az alapadatok megtekintése után nézzük melyek azok a területek, amelyek befolyásolják az andalúz gazdasági életet. Termékek importálása: Nincs korlátozás ill. importálási engedélyhez kötve az Unió országaiból ill. harmadik országokból érkező áruk importálása, szabadon folyik a behozatal és belépésük a tartományba. A harmadik országból származó importált mezőgazdasági teremékekre alkalmaznak bizonyos megkötéseket, pl. az agrár termékeknél megkövetelnek egy importálási nyilatkozatot, melynek egyeznie kell az agrár termékekre vonatkozó Közösségi Szabályzattal. Az elefántcsontra és bizonyos dohányárukra vonatkozólag Andalúzia tartománya külön felhatalmazással rendelkezik. A harmadik országokból érkező ipari termékekre is vonatkoznak, néhány kivételtől eltekintve, a liberalizált kereskedelem szabályai. Végül néhány meghatározott termék behozatala ki van téve mennyiségi vagy minőségi korlátozásnak, és más egyéb specifikált áruk esetében különleges engedélyek szükségesek.

20

Vámok: Az Európai Unió tagjaiból érkező áruk vámmentesek, viszont a harmadik országokból érkező árukra vonatkozik a Közösségi Vámszabályzat. Az Európai Közösségek Tanácsának (1985. június 11.) határozatának 25. cikkelye kimondja, hogy: "Azokat a feltételeket, amelyek mellett az EGK- és ESZAK-Szerződésnek az áruk szabad mozgására vonatkozó

rendelkezéseit,

valamint

a

Közösség

intézményeinek

vámjoggal

és

kereskedelempolitikával összefüggő jogi aktusait alkalmazni kell a Kanári-szigetekre, valamint Ceutára és Melillára".21 Adózás és minőségellenőrzés: Spanyolországban három típusa létezik az ÁFA-nak (IVA= Impuesto sobre el Valor Añadido): általában 16%, de a csökkentett 7%, és a nagyon mérsékelt 4%-os is lehet, mely meghatározott alapszolgáltatásokra és fogyasztási javakra érvényes. Az általános személyi jövedelemadó 35%-os. Spanyolországban az 1998. évi adóreform nagymértékben csökkentette a kis- és középvállalkozások adóterheit azzal, hogy a 600.000 euró alatti éves forgalommal rendelkezõvállalkozások számára lehetõvé tette az egyszerûsített direkt becslést. A vállalkozási adó is csökkent, 30%-ra, azon vállalkozások esetében, melyek forgalma nem éri el az 1,5 millió eurót. Ugyanakkor további kedvezményeket dolgoztak ki a kutatás-fejlesztés és a környezetvédelmi beruházásokkal kapcsolatban.22 A termékeknek, függetlenül attól honnan származnak, meg kell felelniük egy bizonyos szabályrendszernek. A Spanyol Minősítő Intézet (AENOR= Asociación Española de Normalizacion y Certificacion)23 az a szervezet mely elvégzi a minősítést és megalkotja ezt a szabályrendszert. Az ISO 9000-el, a környezetvédelemmel ellenőrzésével foglalkozó ISO 14000 –el és az autógyártás minőségellenőrző rendszerével a QS 9000-el foglalkozik főképp.24 A kommunikáció és szállítás infrastruktúrája: Andalúziának nagyon jó a kommunikációs infrastruktúrája, mely jól összeköti Spanyolország többi részével, Európával, és a világgal is. 21

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 302. szám, 1985. november 15. p.23. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET: Egy új adózási lehetőség, az Egyszerűsített Vállalkozási Adó (EVA), 2002. szeptember, p: 6. 23 http://www.meei.hu/hu/nemzetkozikapcs.shtml 24 http://www.aenor.es/desarrollo/certificacion/quees/queescertificacion.asp 22

21

A tartománynak hat polgári repülőtere van, ebből három nemzetközi repülőtér: Málaga (12 millió utas/év), Sevilla (4millió utas/év), Almeríának is jelentős az átmenő utasforgalma. Ezek mellett Jerez de la Fronterának, Granadának és Córdóbának van még jelentősebb légikikötője. Spanyolország legdélebbi tartományának nagyon jó minőségű autóúthálózata van, összesen 26.756 km, ebből 1.384 km autópálya és autóút, melyek használata díjtalan. 312 km duplasávos úttal és 24.994 kilométernyi egy sávos úttal rendelkezik még. Az andalúz vasúthálózat minden jelentősebb városi urbanizációt összeköt a tartományon belül. Nagysebességű AVE vonatok közlekednek, pl. Sevilla és Madrid között, az utazási idő így két órára csökkent le. Ez a vonal az egyik leghasználtabb vonal Spanyolországban: 55 millió utasa volt a megnyitásától, 1993-tól, 2003 végéig. A tartomány 36 független kikötővel rendelkezik, ebből 18 folytat halászati tevékenységet, 66%-uk fogadja be a regionális halász flottákat, és 28 rendelkezik vízisportoláshoz alkalmas eszközökkel. A kikötői tevékenység legnagyobb százalékban az Algeciras-i kikötőre koncentrálódik, mely így az andalúz utasforgalom 83%-át produkálja, ami az egész Spanyolországra vonatkoztatva 25%. Algeciras egyébként az áruszállításban is nagyon jelentős helyet foglal el: 52%-os részesedése van az andalúz áruforgalomból és 14%-os a nemzeti áruforgalomból. Algeciras mellett jelentősebb kikötő meg Almería, Málaga a Mediterrán-tenger partjainál, Motril, ill Huelva és Cádiz az Atlanti-Óceán partjainál. Ezen

kívül

Andalúzia

rendelkezik

az

egyetlen

folyami

kikötővel

(Sevilla)

Spanyolországban. 3. táblázat Utasok

Áruk/Tonna

Légi szállítás 2002

14.322.000

13.828.000

Közúti szállítás 2002

24.414.000

2.319.810

Tengeri szállítás 2002

6.123.000

92.084.000

Forrás: Ministerio de Fomento

22

III.2. Andalúzia és Spanyolország legfontosabb gazdasági adatai A régiók gazdasági fejlettsége és termelési szerkezete észak–déli irányban jelentősen változik. Az ország északkeleti része, illetve Madrid legfejlettebbek, a déli és a középső régiók viszont elmaradnak ettől. A déli régiókra jellemző az átlagnál jóval magasabb munkanélküliség és alacsonyabb egy főre eső jövedelem. Az elmúlt harminc év gazdasági tendenciái (belső migráció, agrárnépesség csökkenése) jelentősen érintették ezt a régiót. Ezen kívül a déli régióknak más olyan specifikus problémákkal is meg kell küzdeniük, mint például a magas fokú talajerózió, a gyakori erdőtüzek és szárazság (ezek ellensúlyozására a Kohéziós Alap támogatást nyújt)25. A dél országrészhez képest a fejlett észak-keleti, (Madridot és a Baleárokat is beleértve) a népesség mintegy felét és a GDP közel 60%-át adja.26 A mezőgazdaság kiemelkedő szerepe (mediterrán növények, olívatermelés), a nagybirtokok rendszere még mindig megmaradt. Ugyanakkor egyes déli régiókban általában átlagon felüli a gazdasági növekedés (Andalúzia, Murcia, Valencia). KasztiliaLa-Mancha, Extremadura és Andalúzia együtt az ország lakosságának 25%-át adják, de a nemzeti GDP-hez csak 18%-kal járulnak hozzá. Spanyolország GDP-je 2000-ben 548 billió USD volt, ebből az egy főre eső GDP 14000 USD. Az előző évi 4,1%-tól, a GDP 2001-ben 2,8%-al bővült, ami igen jelentős elmaradás. A gazdasági visszaesés döntően az export mennyiségének lassulásával és a gépipari beruházások megtorpanásával magyarázható. Az ipari termelés emelkedése (3,3%) is kisebb volt a 2000. évinél. A bejegyzett munkanélküliek száma, sajnálatos módon 2 millió fölé nőtt. A lassulás ellenére Spanyolország kissé közelebb került az Európai Unió fejlettségi színvonalához, mivel a GDP növekedése magasabb volt mint a többi Uniós országban. Az államháztartás most először ért el technikai kiegyenlítettséget, a hiány a GDP-nek csak a 0,03 %-t teszi ki. Az államadósság a GDP 57,2 százalékára mérséklődött27. A gazdasági növekedés üteme fokozatosan gyorsult 2003-ban, a negyedik negyedévben már 4,7 %-t ért el. A lakossági és közületi fogyasztás valamint az építõipari beruházások bõvülésének köszönhetõen a GDP 2,4 %-al növekedett. A fogyasztás növekedéséhez a foglalkoztatás emelkedése is

25

www.eu2004.hu Demendy Nóra – Éltető Andrea (Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok) 2002. júlis p. 6. 27 www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/ B7F6D548-BC50-4E43-882E-11F24FC85320/0/spanyolo.pdf 26

23

hozzájárult, közel 300 ezer új munkahely létesült. Az infláció 2,6 %-ra csökkent, ami az utóbbi négy év legalacsonyabb mutatója28. Spanyolország gazdasági mutatói 2000 2001 2002 2003 A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron, % Az egy főre jutó GDP folyó áron

Mrd EUR

605 650,2 660

681

4,1

2,4

Ezer EUR/fõ 15,2

2,8

2,0

16,3 16,6 16,7

Az infláció

%

4,0

2,7

4,0

2,6

Munkanélküliségi ráta

%

9,2

13,0

11,5

11,2

Az export értéke

Mrd EUR 123,2 119,0 130,8 137,8

Az import értéke

Mrd EUR 156,9 157,5 172,8 184,1

Folyó fizetési mérleg egyenlege

Mrd EUR

Költségvetés egyenlege a GDP %-ban

17,0

13,8 13,2 16,6

0,9

0,4

0,0

0,3

Forrás: Magyarország külgazdasága 2003 Andalúzia, de egész Spanyolország is küzd az igen nagy munkanélküliséggel. Az Európai Unió tizenöt tagállama közül Spanyolországban a legnagyobb a munkanélküliség. A spanyol munkanélküliek száma ugyanis 11,5 % volt 2002-ben. A második helyen Görögország végzett, 9,9 %-os aránnyal. Érdekes, hogy a görögök ilyen "előkelő" helyet foglalnak el, mivel az utóbbi időben csökkent a térségben az álláskeresők száma.29.

III.3. Az andalúz gazdaság elemzése területenként Andalúz export iránya legfőképpen az európai piacokra koncentrálódik, ezen belül is az Unió piacaira. Ez azért nem volt mindig így, pl.2002-ben megfigyelhető volt az a tendencia mely szerint erősen esett az andalúz export mind az amerikai piacokon, mind a közelebbi piacok felé. Ez a kedvezőtlen gazdasági környezetnek is volt köszönhető.

28 29

Magyarország Külgazdasága, 2003 http://fn.hu/cikk.php?id=3&cid=55530, 2003.március 11.

24

4. ábra: Az andalúz export megoszlása országok szerint (2002)

Egyéb 2.5% Óceánia 0.4%

A frika 4.5%

Á zsia 5.5%

A merika 10.1%

A frika A merika Európa Óceánia Egyéb Á zsia

Európa 77.0%

Forrás: Junta de Andalucía. Saját táblázata A táblázatból kiderül, hogy a legfontosabb célpont az Unió piaca, a most csatlakozott országokkal együtt. Az ő új felvevőpiacaik nagyon fontosak mind Andalúzia, mind pedig a többi tagország számára, hisz a termelés fellendülését és új munkahelyek teremtését várják tőlük a saját országaikban. Más kérdés, hogy a most csatlakozott országok viszont csak korlátozottan exportálhatnak a tagországokba 5. ábra: Változások az andalúz exportban országcsoportok szerint (2002 vs. 1998) Egyéb

30%

EU

27%

Európa

27% 39%

Észak-Amerika Latin-Amerika

-15%

Amerika

13%

Japán

13% 111%

Kína 13%

Ázsia

144%

Észak-Afrika Afrika

3% 51%

Óceánia -50%

0%

50%

100%

150%

200%

Forrás: Junta de Andalucía. Saját táblázata 25

Ennek ellenére az amerikai piacok továbbra is nagyon fontos céljai az andalúz termékeknek, a kedvezőtlen gazdasági helyzet és a váratlan események ellenére is. Andalúziának amúgy kedvezőbb fogadtatása van az Egyesült Államokban, mint Spanyolország egyéb részeinek. Ugyanez a helyzet Japánban és Mexikóban is. A most csatlakozott országok, konkrétan Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia, melyeket jelenleg aktív gazdasági tevékenység és nemzetközi kereskedelem jellemez, növelték megrendeléseiket az andalúz termékekből (főleg Lengyelország és Csehország). Ezek az országok 2001-tól megérdemlik és élvezik is a nemzetközi befektetők és vállalkozóktól bizalmát, ugyanúgy, mint Kína és az Ázsiai 6-ok (Dél-Korea, Hong-Kong, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Tajvan), melyeknek egyre növekvő gazdasági hatalma és jelentősége van a térségben így érdemes középtávú befektetésként gondolni rájuk. A távolság és az ismeretlen azok a faktorok melyek régen lebeszélték az andalúz vállalatokat arról, hogy akár Kínába, Ausztráliába fektessenek be, vagy akár az Ázsiai 6okba. Mára már Andalúzia nagyon is komolyan gondol ezekre az országokra exportálási szempontból, sőt ezek az országok mutatnak leginkább érdeklődést az andalúz export termékek iránt (1,5%-os export kvótával rendelkeznek). Ha a Latin-amerikai helyzetet nézzük, egy jól pozícionált, középtávú andalúz ajánlat, optimista kilátásokra ad okot a mexikói, brazil és chilei térségben, mely jó alkalom az andalúz termékek és szolgáltatások internacionalizálására. Mindent összevetve, azt mondhatjuk, hogy az andalúz termékekre igen nagy kereslet mutatkozik, és ezek alapján az internacionalizálás gondolata nagyon örvendetes és nem alaptalan. Ahhoz, hogy a megfelelő és befogadó közönséget és piacot tudja biztosítani a termékeinek és szolgáltatásainak, rangsorolnia kell a célpiacokat, melyek azok, amelyek nagyon fontosak és melyek azok, amelyek kevésbé. Ennél a vizsgálatnál két kritikus tényezőt kell figyelembe venni: A) A terület jelenlegi jelentősége és teljesítőképessége Andalúzia számára B) Andalúzia részvételének jelenlegi hányada ezeken a területeken és a várt növekedés nagysága Ennek a két tényezőnek a keresztezéséből lehet megállapítani az érdeklődési szint nagyságát: Magas, Közepes vagy Alacsony.

26

4. táblázat: Az Andalúzia számára fontos területek rangsorolása A

KÖZEPES ALACSONY

SZINT

MAGAS

B

S Z I N T MAGAS Európai Unió Amerikai Egyesült Államok

KÖZEPES

ALACSONY

Chile

Japán, Kína Mexikó, Most csatlakozott országok Mekka Brazília Ázsiai 6-ok Közel és Távol-Kelet

Oroszország Kanada

Argentina

Törökország

Közép-Amerika és Karib térség

Afrika Szubszaharai része

Kelet-Afrika

Ausztrália Latin-Amerika egyéb részei A Szovjetunió utódállamai India Távol-Kelet egyéb részei Egyéb országok

Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás Ebből a táblázatból kiderül, hogy melyek azok az országok, területek, melyekre Andalúzia nagyobb figyelmet kíván fordítani a közeljövőben. Kiderül az is, hogy Magyarországra, mint az összes többi most csatlakozott országokba, várhatóan több andalúz befektető fog érkezni. Természetesen a rangsor változhat a jövőben, hisz a nemzetközi környezet sem állandó, bármilyen kedvező vagy kedvezőtlen tényező bekövetkezhet. Ezt figyelembe kell vennie a külföldet megcélzó andalúz cégeknek is, hisz lehet hogy ma egy ország elsőrangú cél, de előfordulhat, hogy holnap már csak az alacsonyabbik pozícióba kerül. Ez nem feltétlenül jelent csak veszélyt, ugyanúgy fel lehet fogni akár lehetőségnek is!

27

III.4. Elemzés szektoronként, stratégiai szektorok A külső piacok fontossági elemzése után, magától adódik a következő elemzési téma: a belső lehetőségek felmérése. Az andalúz gazdaság egyik legfőbb jellemzője a sokféleségében rejlik. A hagyományos andalúz "képhez" hozzátartozik a mezőgazdaság és turizmus, bár valójában Andalúzia sokkal több ennél, mintahogy azt az ipari és fogyasztási javak, ill. a szolgáltatások széles kínálata is mutatja. Az andalúz kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az andalúz cégek külföldön is megállják a helyüket, és tovább emeljék Andalúzia hírnevét. E célt szolgálja "Az andalúz gazdaság internacionalizálásának stratégiai terve, 2003-2006" (Plan Estratégico para la Internacionalización de la Economía Andaluza 2003-2006). A szektorokból és ágazatokból bizonyos jellemzőik miatt néhányukat stratégiai szektoroknak nevezünk. A stratégiai szektorok, a stratégiai csoportokon belül találhatóak meg. Az élelmiszeripari termékek, a fogyasztási, ipari- és építőipari termékek teszik ki az andalúz export körülbelül 60%-át (2002-es adat), és súlyuk folyamatosan nőt az elmúlt négy évben. A stratégiai szektorok a következők: Élelmiszeripari termékek: -Élelmiszerek, italok, ökológiai termékek, mirelit termékek, vágott virág és dísznövényzet. Fogyasztási javak: -Kézműipar és ajandék, bútor és lakberendezés, textil- és konfekcióipar, bőrdíszmű, cipőipar, ékszer és bizsu, a flamenkó világa. Ipari javak: -Építkezési alapanyagok, informatika, mezőgazdasági eszközök, autóalkatrészek, orvosi eszközök és biotechnológia, faipari anyagok, csomagolóanyagok, elektromos alkatrészek, általános ipari termékek, repülőgépgyártás, környezetvédelem.30 Szolgáltatások: -Tanácsadás,

környezetvédelmi

tanácsadás,

logisztika,

kommunikációs

és

információtechnológia, audivizuális technológia, a spanyol nyelv oktatása. 30

www.iberpymeonline.org/ Documentos/Mexico/JerominHuerta.pps

28

6. ábra: Az andalúz export megoszlása a stratégiai és egyéb szektorokat tekintve (2002 vs. 1998)

21%

N EM ST RA T ÉG I A I SZ EKT O RO K

27%

É le lm is z e r ip a r i t e r m é k e k 22%

I p a r i é s é p ít ? i p a r i t e r m é k e k Fo g y a sztá si ja v a k

26%

ST RA T ÉG I A I SZ EKT O RO K

26% 24%

T EL JE S EX PO R T 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás Az ábrázolt adatok kimutatják, hogy az elmúlt években, a fogyasztási javak exportja 26%-al nőtt, az élelmiszeripari termékek pedig 27%-os növekedést könyvelhettek el. Ezek nagyon biztató mutatók a jövőre nézve. Legalacsonyabb növekedési mutatóval az ipari és építőipari termékek rendelkeznek. Érdemes megnéznünk, hogyan oszlik el az export csak a stratégiai szektorokat nézve (2002), ha 100%-nak vesszük a stratégiai szektorok exportját, és ezen belül nézzük meg a három csoportot, mezőgazdasági javak, ipari és építőipari javak, fogyasztási javak arányának alakulását. A tapasztalatok alapján azt várjuk, hogy az élelmiszeripari termékek szerepelnek a legjobban, mivel Andalúzia neve szinte már összeforrt az olívaolaj, szőlő és ibér sonka fogalmával. A keletkezett eredményt a következő ábra mutatja. 7. ábra: Az andalúz export megoszlása stratégiai szektoronként (2002) Fogyasztási javak 24%

Élelmiszeripari termékek 69%

I pari és épít?ipari termékek 7%

Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás

29

A várakozásoknak megfelelően, az andalúz export 69%-át, a stratégiai szektoron belül, az élelmiszeripari javak adják, 23,8%-al követik az ipari és építkezési javak, ezek után jönnek 7,2%-al a fogyasztási javak. Egyértelmű túlsúly az élelmiszeripari termékek javára. Mivel az élelmiszeripari termékek ilyen nagy arányát képezik az andalúz exportnak, véleményem szerint érdemes megnézni, melyek azok az ágazatok, amelyek az élelmiszeriparon belül találhatóak. A legfontosabb a zöldség- és gyümölcstermesztés, utána következik az olajipar. Mindkettőnél nagyon erős növekedés volt megfigyelhető az elmúlt években. 8. ábra: Az andalúz export megoszlása az élelmiszeripari termékeken belül (2002) A szektor összexportja: 4.121.691.060 € Tésztafélék 0,7% Borok és italok 4,8%

Egyéb élelmiszerek 0,4% Tejipar 0,1% Húsipar 0,1%

Malomipar Halkonzervek 0,2% 0,5%

Zöldségkon zer-vek 5,7% Olajipari termékek 16,8%

Zöldség- és gyümölcstermesztés 39,5%

(Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás) A zöldség és gyümölcstermesztés 58%-al vezeti az ágazaton belüli exportot, ami köszönhető, Andalúzia remek éghajlati adottságainak és a hozzáértő gazdáknak. Legjelentéktelenebb százalékaránya a tejiparnak, húsiparnak és halkonzerviparnak van. Ez azért érdekes adat, ha jobban belegondolunk, mert Andalúzia tenger parton fekszik, tehát a halászati termékek jóval nagyobb arányban kellene, hogy szerepeljenek az exportban. Ezen kívül személyes tapasztalat alapján is kijelenthető, hogy az andalúz tejipari termékek nemhogy kiváló minőségűek, hanem akár egész Európában is megállnák a helyüket. Így az export kiszélesítésének egyik következő feladta ill. lehetősége, ezen termékek százalékarányának növelése az élelmiszer exporton belül. Az élelmiszeripari javak után nézzük meg hogyan alakult az export a fogyasztási javak területén belül. Itt ki kell emelnünk a bőr, bútor és konfekcióipart, melyek mutatói szintén folyamatos növekedést mutatnak és mutattak az elmúlt években is.

30

9. ábra: A fogyasztási javak exportjának megoszlása (2002) A szektor összexportja: 432.662.030 €

Te xt ilip ar

2.0% 1.8% 1.6% 1.4% 1.2% 1.0% 0.8% 0.6% 0.4% 0.2% 0.0%

Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás Az ipari és építőipari termékek stratégiai szektorának elemzésekor meg kell említenünk a vegy-, műanyag-, elektromos- és elektronikai ipart, a természetes kőbányászatot, a fémipart és kerámiaipart melyek töretlen fejlődést mutatnak. Kiugró értéke a konfekció- és textiliparnak van, ami magyarázható a spanyol ruházat jó hírnevével is. Ezen kívül még a spanyol bútor, ami világhírű és jó mutatókkal rendelkezik. A fogyasztási és élelmiszeripari termékek alaposabb elemzése után, következnek az építőipari termékek. A stratégiai szektorokon belül, ennek az ágazatnak a legkisebb az exportindexe. Azt azonban érdemes megfigyelni, hogy a vegyipar milyen magas értéket tudott produkálni. A vegyiparon belül megtalálható területek a műanyag- és műtrágyagyártás, festékipar, kozmetikai ipar stb.

31

10. ábra: Az ipari és építőipari termékek andalúz exportja (2002) A szektor összexportja: 1.421.032.920 € Cip?ipar Ékszeripar B?ripar Textilipar Bútoripar Konfekcióip Papíripar Könyvkiadá

0.2% 0.9% 1.1% 1.4% 1.6% 2.9% 0.1% 0.1% 3.5% 3.0% 2.5% 2.0%

Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás A szolgáltatásokról nem lehet ilyen grafikont készíteni, hisz nagyon nehéz számszerűsíteni, a szolgáltatási szektor export adatait. A szolgáltatások közé tartozik az oktatás és a különböző kiadványok kiadása, a banki szektor, a turizmus stb. Azt mindenképpen meg kell állapítani, hogy Andalúziában a szolgáltató rendszer nagyon fejlett és számomra példaértékű. A szolgáltatások szektoráról a fejezet későbbi szakaszában esik szó.

III.5. Teljesítőképességi vizsgálat: Stratégiai szektorok az érdeklődési területek tükrében A fenti részletes bemutatásból kiderül, hogy legnagyobb esélye az internacionalizálásra az élelmiszeripari termékeknek van, utána a fogyasztási javaknak, végül pedig az építkezési javaknak van. A Stratégiai Terv 2006 egyik alapvető célja, hogy segít meghatározni azokat a szektorokat, melyeket érdemes támogatni ill. ezeket mely országokba érdemes "exportálni". A helyzet megismerése és a cselekvési terv felállítása után lehetővé vált, hogy elkészüljön ez a táblázat melyből pontosan ki lehet olvasni azokat a szektorokat amelyeket érdemes külföldre vinni, továbbá azokat az országokat amelyekben sikerre lehet velük számítani és ezzel a Stratégiai Terv céljait szolgálják. Az adatokból kiderül hogy a legnagyobb lehetőségei Andalúziának, az élelmiszeripari termékek internacionalizálásának területén, az Európai Unió országiban, Japánban és

32

Kínában van, a főleg következő termékekkel: olajipari termékek, zöldségkonzervek borok és alkoholos italok. Esélye van még a jó szereplésre az Amerikai Egyesült Államokban is olajipari termékekkel, borokkal és alkoholos italokkal, ugyanúgy, mint Mexikóban és Chilében. 5. táblázat: A nemzetközi lehetőségek értékelése országonként, az élelmiszeripari termékekre vonatkozólag (Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás)

Olajipari termékek (1)

Zöldségkonzerv ek Borok és alkoholos italok

Tejtermékek

Húsipari termékek

Tésztafélék

Zöldség- és gyümölcsipar (2)

Olajipari termékek (2)

●

● ● ○ ●

○

●

○

○

○



● ●





○



○

Most csatlakozott országok

●

○

○

●



○

○

○



Ázsia















○





●

Japán











○

● ●

○

Mexikó

● ● ● ● ● ○ ●



Kína

● ● ● ●

○





Észak- Afrika





○







●



○

Brazília







●



○







Közel- és Távol-Kelet

●

●

○



○



●



○

Latin-Amerika egyéb részei



○













●

Kanada

 ○ 

● ● ●

○ 

○ ○

 ○ 

○ ○ 

 ○ 

 ○ 

○ ○ 

Ausztrália



○











Közép-Amerika és Karib térség



○

● ● ○ ●



○

○



○

India



○

○







○

Törökország

 

 ○

○ ○

○ ○

○ 

 

●





○

○

○

○

MAGAS

Élelmiszeripari javak szektora

ALACSONY

ÉRDEKLŐDÉSI SZINT KÖZEPES

KÖZEPES ALACSONY

Zöldség- és gyümölcsipar (1)

MAGAS

Európai Unió Egyesült Államok

Chile Oroszország

Argentína Független Államok Közössége (Oroszország nélkül) ● MAGAS

○

○ ○

○



 

 ○







○KÖZEPES ALACSONY

33

A fogyasztási javak szektorának ugyanezen vizsgálatakor kiderül, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen nemzetközi viszonylatban is, sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, mint az élelmiszeripari termékeknél. Ez a különbség adódik a különböző helyzetükből is, ezért szükséges, hogy a fogyasztási javaknál még több és még nagyobb intenzitású, középtávú befektetések szülessenek meg, melyeket fokozott marketing és promóciós tevékenységgel lehet elérni. A következő táblázatból kiderül, hogy a legnagyobb piacként az Európai Unió országait lehet számításba venni, a bőr-, textil-, konfekció- és bútoripari termékekkel. Ezen kívül a most csatlakozott országok is jó lehetőségeket rejtenek ugyan ebben a szektorban, ÉszakAmerika, Mexikó és Japán a bőriparnak, Oroszország, és Chile a textil- és konfekcióiparnak képeznek jó piacot Andalúzia számára. Kína, Ausztrália, Észak-Afrika, Törökország és az Ázsiai 6-ok mutatnak még érdeklődést a különböző andalúz fogyasztási javak iránt.

34

6. táblázat: A nemzetközi lehetőségek értékelése országonként, a fogyasztási javak szektorára vonatkozólag (Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás)

Cipőipar

Ékszeripar

Papíripar

○



○

○

○







Most csatlakozott országok



● ● ●

○

 





Ázsia



○

●



○

●







● ● ●  ● ●

○



○

○







○

○



○











○

●



●



○ 

○ ○

● ●

Brazília

○ 

○



  ○ 

 ○

 

Közel- és Távol-Kelet





○

○









Latin-Amerika egyéb részei





○





● ●



●



Chile



○

○

○

●

○

Oroszország

○

● ● ● ● ●

○

 





Kanada

○



○

○

○

●







Ausztrália





●

○

○

 



●

Közép-Amerika és Karib térség





○

○



 

●

○

India











○







Törökország



●

○

○

○

○







Argentína





○

○

○

○



●



Független Államok Közössége (Oroszország nélkül)



○

○

○

○

 





MAGAS

Kína Japán

ALACSONY

ÉRDEKLŐDÉSI SZINT KÖZEPES

Mexikó Észak- Afrika

Textil

○

Bútor

○

Egyesült Államok

● ● ● ● ● ○  

Európai Unió

Bőr

Konfekció

Fogyasztási javak szektora

KÖZEPES ALACSONY Könyv és egyéb grafikai termékek kiadása Fa és parafa (kivéve bútor)

MAGAS



● MAGAS ○ KÖZEPES  ALACSONY

35

Az ipari és építőipari termékekben a szakemberek jó lehetőségeket látnak, reményeik szerint jól meg állják majd helyüket a nemzetközi versenyben is, főleg az Unió piacaira és a most csatlakozott országok piacaira is számítanak. Franciaország, Németország, Portugália, Anglia és Itália, ebben a sorrendben, vásárolja meg az andalúz ipari és építőipari termékek exportjának 65%-át. A kínálat főleg az autóalkatrészekre, műanyag termékekre, nem elektromos gépekre, vegyipari termékekre, elektrotechnikai berendezésekre alapszik, ebben a sorrendben. A frissen csatlakozott országoknak és Oroszországnak egyre növekvő jelentősége van az andalúz ipari és építőipari termékek megvásárlásában, különösen Lengyelország mutat rendkívül nagy érdeklődést az autóalkatrészek iránt.

36

7. táblázat: A nemzetközi lehetőségek értékelése országonként, az ipari és építőipari termékek szektorára vonatkozólag (Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás)

Műanyagipar

Villamos áram

Elektronikus berendezések

Fémszerkezetek

Természetes kő

Kerámia termékek

Nem elektromos berendezések

Építőipari anyagok

Autóalkatrészek

●

●

●

●

○

○

○

●

○

●

Egyesült Államok

●



●

○



●

○

○





Most csatlakozott országok

○

●

●

●







●



●

Ázsia

●



●

○



●



○



●

Kína

●



●

○



●

○

○





Japán













○







Mexikó

●

●

●

●

●

○

○

●



○

Észak- Afrika

●

●

○

●

○







○



Brazília





○

●







○



●

Közel- és Távol-Kelet

●



○

●



●

○

○

○

○

○

○

○

●

○

○

○

○



○

●

○

○

○

○





○



○





●

●











●













○







●



○

○



○









○

○

○

●

○



○

○



○





○

○











○

○

●

○

○

●









○

●

○

○

○







○



○





○













○

MAGAS

Latin-Amerika egyéb részei

KÖZEPES

Chile Oroszország Kanada Ausztrália Közép-Amerika és Karib térség India ALACSONY

ALACSONY

Európai Unió

IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI TERMÉKEK

ÉRDEKLŐDÉSI SZINT

KÖZEPES

Vegyipar

MAGAS

Törökország Argentína Független Államok Közössége (Oroszország nélkül) ● MAGAS ○ KÖZEPES  ALACSONY

37

Azonban szektor többi részének is pozitívak a kilátásai a jövőre nézve, mintahogy az a táblázatból is kiderül. Az építkezési javak, a Stratégiai Csoporton belül egy alsóbb szintet képeznek (ezért a többi szektorhoz képest ez a csoport más elbírálást kíván meg) az élelmiszeripari, ipari és fogyasztási javak alatt találhatóak, de a szektoron belül a kerámiaipar, természetes kő és építőipari anyagok előfordulása elég jelentős. A természetes kőnek van a legnagyobb súlya ebben a csoportban, következésképpen a kerámiaipar termékei ill. az építőipari termékek jelenleg nem töltenek be túl nagy szerepet a nemzetközi környezetben. Az építőipari alapanyagok 60%-át három fő piac szívja fel: Amerika, Németország és Portugália, a Benelux Államok az Ázsiai csoporttal és HongKonggal együtt növekvő keresletet mutatnak az andalúz alapanyagok iránt. A stratégiai szektoroknak nemcsak az exportban mutatkozik meg fontosságuk, hanem természetszerűleg nagyban hozzájárulnak a GDP alakulásához is, de persze nem csak tőlük függ egy ország GDP-je, hanem még (többek közt) egy fontos összetevőtől, a szolgáltatások szektorától. Andalúziában a GDP 2/3-át adja a szolgáltatások szektora (és ennek

alszektorai),

ezért

nagy

reményeket

támasztanak

feléjük,

hogy

az

internacionalizálásban is megállják majd a helyüket. A szolgáltatások szektorában ki kell emelnünk a technológia és vállalati szolgáltatások területét, azon a hat területen belül melyek a szolgáltatások piacának kereteit adják. A szolgáltatások szektorának hat fő területe a következő: KERESKEDELEM:-Járművek eladása és szerelése; üzemanyag eladás -Nagykereskedelem és kereskedelmi közvetítők -Kiskereskedelem és háztartási felszerelések javítása TURIZMUS:

-Hotelek és egyéb szálláshelyek -Restaurálások -Utazási irodák

SZÁLLÍTÁS:

-Személyszállítás -Áruszállítás -A szállításhoz kapcsolódó tevékenységek -Postai tevékenységek

38

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA: -Telekommunikáció -Informatikai tevékenységek -Audiovizuális tevékenységek INGATLAN ÉS BÉRLEMÉNYEK: -Ingatlanhoz kötődő tevékenységek -Automata gépek, háztartási felszerelések bérlése SZOLGÁLTATÁSOK VÁLLALATOKNAK: -Befektetés és fejlesztés -Jogi és gazdasági tanácsadás -Piackutatás -Technikai szolgáltatások -Reklámtevékenység -Személyek elhelyezése és kiválasztása -Befektetési és biztonsági szolgáltatások A kiterjedése és súlyának növekedése miatt kijelenthetjük, amit általában mondani is szoktak, hogy a vállalati szolgáltatások és az információtechnológia területe egyértelműen fogékony az internacionalizálásra és megéri támogatni a külföldre való jutásukat, mert sikervárományos területek. A turizmus és a tanácsadás, mint szektoriális pillérek, kiegészítik a kulcsszektorokat az internacionalizáláshoz. Andalúzia szolgáltatások szektorának globális feltételei, a rendelkezésre álló kevés szektoriális információ keretein belül, a Stratégiai Terv 2006 keretein belül, megerősítik szükségességét a következő dolgok megvalósításának: • Piaci tanulmányok a kínálatról (Andalúzia szektoriális jellemzői) és a keresletről (helyi diagnózis a külföldi célpiacokról). • Kidolgozni

egy

Programot,

módszertant

és

eszközöket

a

kis-

és

középvállalatok támogatására. • Kiterjesztése ennek a programnak és az exportálható ajánlatoknak

39

III.6. Andalúzia SWOT elemzése; stratégiai javaslatok Ez a fejezet Andalúzia jelenlegi helyzetével és kilátásaival foglalkozik. Milyen kilátásai vannak a nemzeti és nemzetközi piacon? Az elemzés SWOT analízis formájában készült el, mely rávilágít az Erősségekre, a Gyengeségekre, a Veszélyekre és a Lehetőségekre, melyek figyelembevételével Andalúzia sikeresen szövögetheti külföldi promóciós terveit az elkövetkezendő években31. A SWOT analízis olyan vezetői eszköz, mely kiértékeli, hogy a vállalat jelenleg mire képes (Erősségek, Fuerzas) illetve mire nem (Gyengeségek, Débiles), valamint felvázolja azokat az üzleti lehetőségeket, melyek a cég mellett (Lehetőségek,Oportunidades) és ellene (Veszélyek, Amenazas) hatnak32. Ha jól végezzük a vizsgálatot, eredményül egy olyan stratégiai tervet kapunk, melyet előnyösen használhatunk jövőbeli működésünkben. Ha a SWOT analízis előnyeit szeretnénk összefoglalni, a következő eredményeket kapnánk: •

Egyszerű eljárás, mely előseígti az együttműködést a szervezet tagjai között.

•

Átlátható szerkezeti formában teremt lehetőséget új információs források és módszerek felderítésére.

•

A befektetett idő és energia tekintetében összehasonlítva jóval gyorsabb a bonyolultabb stratégiatervezési gyakorlatoknál, és viszonylag olcsó.

•

Segítségével tisztázódik a lényeg, a tervezés iránya, s ezáltal a felvetett témák megoldása is.

•

S végül, de nem utolsó sorban a SWOT kifejezetten hatékony segítséget nyújthat az üzlettel kapcsolatos külső és belső kérdések elkülönítésében, s ezáltal gyakran nagyobb termelékenységet és a problematikus területek stratégiai megközelítését idézi elő.

Az eljárás rejtett értéke, hogy minden stratégiai párbeszédhez hasonlóan a folyamat maga legalább annyira fontos, mint az eredmény. A SWOT-nak velejárója az az eszme, miszerint gyakran a vállalattal kapcsolatos kulcskérdésekre adandó válasz ott rejlik a szervezetben, de talán nem rendelkezik a megfelelő mechanizmussal, hogy mindez napvilágra kerüljön. A hatékony SWOT gyakorlatilag az összes résztvevő szakértelmét és nézőpontját hasznosítja a probléma megfogalmazásában, a áttekintésében, és segít a célok 31 32

http://www.marketingterv.hu/swot.htm http://www.mfor.hu/cikkek/cikk.php?article=14349

40

egyértelmű kialakításában. Ezen kívül lehetőséget biztosít annak a kérdésnek a megválaszolására hogy : "hová tartunk és hogyan érjük el?". Mindezek ismeretében nézzük meg Andalúziára milyen SWOT analízis készíthető. Ebben az esetben Andalúzitá tekintsük úgy mint egy stratégiai egységet és arra vonatkoztassuk az alábbiakat.

A: Tényezők, melyeket meg kell erősítenie Andalúziának: ™ Andalúzia külső megítélése ™ A vállalatok magas száma Andalúziában ™ A vállalatok hozzáállása az internacionalizáláshoz ™ Nagyobb vállalati egység ™ Termelékenységközpontúság és nagyon kevés marketing ™ A hinni abban, hogy sikeres lesz a külföldi piac meghódítása ™ Információkezelés és információhoz való jutás javítása ™ Új technológiák megvásárlása és használata ™ A szektorok külföldi megjelenésének különbözőségei ™ Alacsony exportálási súly a fogyasztási javaknál és az eszközöknél ™ A külföldi piacok különbözőségeit jobban kezelni ™ Vállalati

kapcsolattartás

az

intézményes

szolgáltatásokkal

a

sikeres

internacionalizálás érdekében

B: Tényezők, melyekben erős Andalúzia: ™ Jó szakmai színvonal és stratégiailag egységes vállalatok ™ Már az internacionalizálás előtt is aktív vállalati csoportok ™ Tapasztalat és KNOW-HOW a termelésben ™ A jól végzett munka kultúrája és önállóság ™ Jó kapcsolat a termékeknél az ár és a minőség között ™ Jó minőségű alapanyagok 41

™ Egyes szektorok versenyképessége, pl. élelmiszeripari termékek, szolgáltatások ™ Néhány szektor (turizmus szolgáltatásai, élelmiszeripari termékek stb.) és más egyéb alszektorok magas presztízsértéke külföldön ™ A támogatások széles és fejlődésben lévő hálózata ™ Intézményes motivációja és támogatása Andalúzia internacionalizálásának

C: Tényezők, melyekben gyenge Andalúzia: ™ Kicsi termelési kapacitás ™ Kis kereskedelem-földrajzi hatótávolság, Spanyolországon belül is

D: Tényezők melyek, lehetőségekké válhatnak a későbbiekben: ™ Jelentős termelékenységi kapacitás, habár ez csak néhány szektorban valósult meg (fogyasztási javak) ™ Az élelmiszeripari termékek nagy súlya ill. növekedése az andalúz strukturális szektoron belül, a külföldi piacokon. ™ Az alaptermékek marginális minősége, hozzáadott érték nélkül 8. táblázat: Andalúzia jellemzése Erősségek:

Gyengeségek:

-Külső imázs (Andalúzia = Spanyolország)

-Alacsony kereskedelmi hatásfok

-A vállalatok és szervezetek magas száma és új vállalatok folyamatos alakulása

-Távoli piacok nem tartósak

-Ügyesség és teljesítményközpontú kultúra -Aktív

és

szakmai

vállalati

-Elégtelen K+F és innováció

szektor

-A pénzügyi struktúra és szint kis lehetőségeket az

internacionalizálás előtt

ad -Elégtelen vállalati stratégia és formáció

-Intézményes ösztönzés és támogatás külföldi

-Kevéssé organizált vállalati struktúra

piacokra való belépésre

Forrás: Saját készítésű táblázat33

33

Adatok: Junta de Andalucía saját kiadványából

42

A felsorolások után, nézzük meg most kicsit részletesebben is ezeket a területeket. Andalúziát továbbra is tekintsük egy nagy stratégiai egységnek, és erre vonatkoztassuk az alábbiakat. LEHETŐSÉGEK: A nemzetközi piacon való részvétel lehetőségei Andalúzia számára: "Sajátos területek és piacok, melyekben Andalúzia ki tudja fejteni marketing tevékenységét, élvezvén a verseny előnyeit." Ennek függvényében a lehetőségeket kétféleképpen osztályozhatjuk: mennyi a siker valószínűsége és mekkora a vonzereje (a lehetőség "jelentősége"). A siker valószínűsége nem csak attól függ, hogy Andalúzia erős pontjai megfelelnek e a sikeresség követelményeinek és akkor ezzel biztos hogy sikeresen is fog működni a leendő piacon, hanem attól is függ, hogy ezek az erősségek javítják e a versenyképességét ill. helyét a versenyben, vagy sem. Meg kell határozni azt a színvonalat, amit hosszabb ideig fent tudunk tartani, azaz olyan felsőbb szintű teljesítőképességre van szükség, amely a versenyhelyzetet a maga előnyére tudja fordítani. Így tehát, Andalúzia számára a legvonzóbb LEHETŐSÉGEK, fontosságuk és hatásuk miatt, a következők: ¾ Versenykeret a makrogazdaságban. Ez bizonyos előnyt jelenthet Andalúzia számára, szemben Spanyolország egyéb tartományaival, mely előrevetíti, hogy éles harc fog menni a mindkét fél által kiszemelt lehetséges piacokért és szegmensekért. ¾ Az Euro-Zona és az Európai piac fejlesztése és kiszélesítése, ahol a javaknak és szolgáltatásoknak így nagyobb szerep jut. Itt ki kell emelni, az utóbbi időben mutatott gazdasági fejlődésük és kereskedelmük miatt, a Közép-európai, Északeurópai és Kelet-európai országokat, valamint a most csatlakozott országokat. Ők nem kis mértékű új felvevőpiacokat jelentenek nem csak Andalúziának, hanem az egész Uniónak. ¾ Az ázsiai piac is nagy lehetőségeket rejt magában Andalúzia számára: pl. Kína a magas gazdasági teljesítménye és növekedése miatt, mely az eddigi alacsonynak mondható andalúz export növekedését hozhatja magával. Ezen kívül meg kell említeni Japánt, mely viszonylag magas export kvótával rendelkezik néhány andalúz szektoron belül, az Ázsiai 6-okat az elmúlt időszakban produkált gazdasági

43

növekedésük miatt, bár ők még alacsony kvótával rendelkeznek, a jelek szerint jelentős változás fog bekövetkezni e téren. ¾ Andalúzia valamint egész Spanyolország imázsa, a jellegzetes kultúra és társadalom, melyet ki lehet és ki is kell használni ¾ Ennek az imázsnak a márkája, "Andalúzia", mely a világ szinte minden részén ismert és pozitív csengésű. Ez a márka alapja lehet az andalúz ajánlatoknak, kihasználhatják vállaltok és szektorok egyaránt, mint ahogy azt tették már korábban is és ezáltal mára már jól jövedelmező vállalatok lettek belőlük. ¾ A belépési és elosztási csatornák szerkezetének megújítása és felhasználásuk újbóli átgondolása: új technológiák, elektronikus kereskedelem, franchise stb. ¾ Több szabadidő a lakosság számára, mely lehetővé teszi a szolgáltatások (különösen a turizmus) nagyobb kihasználását. ¾ Átalakított élelmiszerek: közvetlen kapcsolat az alapanyagokkal, mennyiségi és minőségi megfelelés, termelékenységi kapacitás biztosítása, Know-How. ¾ Szolgáltatások területe: egyre növekszik jelentőségük a világban, Andalúziában szinte a legfontosabb a turizmus. ¾ Fogyasztás: magas minőség, hatékony és flexibilis struktúra és kultúra, KnowHow. ¾ Ipari és építkezési javak: ezeken belül is a természetes kő és kerámia, melyeknek jó nemzetközi megítélése van. Ezeket a felsorolt tényeket, ha jó úton fejlesztik tovább, nem hanyagolják el és megfelelő kezekbe kerül, akkor rövid időn belül erősségekké válthatnak. A lehetőségek után nézzük meg melyek azok a tényezők, amelyek a veszélyt hordozzák VESZÉLYFORRÁSOK: A nemzetközi piacon való részvétel veszélyei Andalúzia számára A veszélyeket úgy is megfogalmazhatjuk, mint "a nemzetközi helyzet negatív irányú megváltozása, a megfelelő marketingtevékenység vagy promóció hiánya, mely Andalúzia pozíció vezetéséhez vezethet".

44

Ugyanúgy, mint a lehetőségeknél itt is szükséges a veszélyeket osztályozni, így két csoportot kapunk: "jelentőségének szintje és előfordulásának valószínűsége". Nem mindegyik veszélynek van túlzott jelentősége és természetesen nem mindegyiknek ugyanakkora az előfordulási valószínűsége sem. Néhányuk kifejezetten nehezen mutatható csak ki, másokat már felfedtek, megint másoknak nincs súlyosan károsító hatásuk a külföldi célok elérésére és a stratégia teljesítésére. Nézzük meg sorban melyek a legnagyobb jelentőséggel bíró veszélyek, amelyekre a legjobban oda kell figyelni: ¾ Andalúzia versenyképességének csökkenése vagy teljes elvesztése az ágazati versenytársakkal szemben. Ennek okai lehetnek, pl. a termelési költségek növekedése, infláció, új technológiák stb. ¾ Folyamatos és árcsökkenés azokban a szektorokban, ahol ez kulcsfontosságú tényező: zöldség- és gyümölcstermesztés, bányászat stb. ¾ Nagyobb és több belépési vagy pedig mobilitási akadály fellépése, melyek képződhetnek a nemzetközi versenytársak és az ő saját márkáik által, például "Made in Italy". Ez a veszély megkettőződik a nagyon telített és nagyon kiélezett versenyt folytató vállaltokat tartalmazó piacokon, azonban érdekes, mert előfordulhat még a most csatlakozott országok fiatal és fejlődésben lévő piacain is. ¾ A most csatlakozott országok támogatási és befektetési igénye egyre nő, ami viszont egyre növeli Andalúzia kárát, hisz tőle is elvonják így a befektetőket és a támogatásokat melyeknek eddig nagy hasznát vette (ugyanígy volt ezzel Görögország és Írország is amikor Spanyolország belépett az Unióba) ¾ A hagyományos európai piacok telítődnek, különösen az Euro-Zónában, mely pedig elsődleges célja lenne Andalúzia külkereskedelmének ¾ A felhasználók/vevők döntési hatalma egyre nagyobb szemben a beszállítóikkal, köszönhetően az Új Technológiáknak (TIC). Ezek tehát azok a veszélyforrások, melyek a legnagyobb kárt tehetik Andalúzia külföldi törekvéseiben, ha nem orvosolják időben ill., ha elhanyagolják őket.

45

ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK Andalúzia nemzetközi piacon való részvételének az erősségei és gyengeségei: Ezeket a gyenge és erős pontokat szektorokra lebontva nézzük meg. 9. táblázat: Ágazati jellemzők: Szolgáltatások Erősségek:

Gyengeségek:

™ A turizmus magas részesedése és jelenléte

Alacsony kvóta és jelenlét a vállalatoknak

o

™ Az imázs jó minősége a turizmusban

szánt szolgáltatásokban

™ A turizmus versenyképessége

A turizmuson kívüli más szektorokban

o

™ Kitűnő rendelkezésre álló eszközök, hotelek,

alacsony versenyképesség az elosztásban

felszerelések, restaurálások

o

™ Magas és elfogadható jövedelmezőség a

Alacsony gazdaságosság a vállaltoknak szánt szolgáltatásokban

turizmusban a többi szektorhoz képest

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat A felsorolt erősségekből jól látszik, hogy Andalúziában a turizmusnak van a legnagyobb jelentősége, ez a legversenyképesebb is. Ugyanakkor ez egy elég nagy disszonancia az ágazaton belül, mivel a turizmus a legerősebb így a többi szolgáltatási szektor miatta is gyengébb (több támogatást kap). A szolgáltatások után jöjjenek az élelmiszeripari termékek erősségei és gyengeségei 10. táblázat: Szektoriális jellemzők: Élelmiszeripari termékek Erősségek:

Gyengeségek:

™ Jelentős külföldi jelenlét

o

™ Jó minőségű imázs

magas költségek miatt

™ Termelésben versenyképesség

o

™ Határidős termelési és szolgáltatási kapacitás ™ Aktívabb vállalati magatartás az internacionalizálás érdekében, mint más alszektorokban

Az elosztás alacsony versenyképessége a Gyenge kereskedelmi eredmények főleg a minőségellenőrzés terén

o

Bizonytalan kereskedelmi innovációs szint

o

Rövid földrajzi piaci hatótávolság

o

Passzív vállalati magatartás az alszektorokban

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat Itt kiemelendő a jó imázs, amit üzleti célokra remekül fel lehet használni, ill. hogy a minőség-ellenőrzés fontosságát, ha nem ismerik fel időben, annak nem csak a külföldi piacra lépés fogja kárát látni, hanem a belkereskedelem is. Márpedig, mint tudjuk, az 46

élelmiszeripari termékek az egyik "húzó" stratégiai szektor, így ha itt történik hiba vagy mulasztás, annak a negatív következményei sokkal nagyobbak lesznek, mintha egy gyengébbik ágazatban történne a probléma. 11. táblázat: Szektoriális jellemzők: Ipari és beruházási javak Erősségek:

Gyengeségek:

™ -Magas szintű versenyképesség a termelésben

o

-Nagyon alacsony export kvóta és jelenlét

™ -Flexibilis termelés

o

-Gyenge minőségű ajánlatok

™ -Határidős szolgáltatásokra kapacitás

o

-Alacsony versenyképesség az elosztásban

o

-Nagyon alacsony kereskedelmi hatékonyság

o

-A piacok alacsony földrajzi kihasználtsága

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat Az ipari és beruházási javaknál megfigyelhető, hogy sokkal több a gyengeség, mint az erősség, így van még mit javítani ezen a szektoron. Bár az elismerést kíván, hogy a versenyképessége

a

termelésben

egész

nagy.

Ezenkívül

kiemelném,

hogy

az

internacionalizálás érdekében mindenképpen ajánlatos lenne az ajánlatok minőségén javítani ill. az exportálási hányadot megnövelni. 12. táblázat: Szektoriális jellemzők: Fogyasztási javak Erősségek:

Gyengeségek:

™ A termékek viszonylag jó hírneve

o

-Viszonylag alacsony exportálási kvóta

™ A termelés minőségének magas kultúrája

o

-Nagyon alacsony kereskedelmi hatékonyság

o

-Alacsony innováció és K+F

o

-A piacok szegényes földrajzi kihasználtsága

o

-Alacsony marketing irányultság

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat A fogyasztási javak (a másik sikerágazat), ugyan kevés erősséggel rendelkezik, ennek ellenére

még

is

őt

várják

a

második

legjobban

szereplő

ágazatnak

az

internacionalizálásban. Véleményem szerint a legnagyobb probléma ennél az ágazatnál a K+F alacsony befektetései, mivel a mai piacokon ha valaki nem tudja a piac által diktált technikai szintet teljesíteni, akkor az végezetesen lemarad és tönkremegy. Ennél az ágazatnál ezen kellene sürgősen változtatni.

47

13. táblázat: Szektoriális jellemzők: Építkezési javak Erősségek:

Gyengeségek:

™ A termékek viszonylag jó hírneve, a legjobb a kerámiának és a természetes kőnek van ™ Jó eszközök és erőforrások az előállításhoz ™ Jó jövedelmezőség

o

A profilok és szokások heterogenitása

o

-Elégtelen exportáló tevékenység

o

-Kevés K+F befektetés és innováció

o

-Túlzott költségek rossz passzívákért

Forrás: Saját szerkesztésű táblázat34 Az építkezési javak szektoránál kiemelném, hogy a spanyol kerámiának évtizedes jó híre van, ezért érdemes lenne ezt az erősséget még több befektetéssel és ráfordítással továbbfejleszteni. A K+F alacsony hányada itt is problémát jelent. A példának hozott táblázatokból és adatokból kiderül, hogy jó élelmiszeripari termékekkel, szolgáltatásokkal, jó imázzsal, vállalati kultúrával, és jó támogatási rendszerrel stb. rendelkezik Andalúzia. Ezeknek a versenyképessége a nemzetközi piacon elég magas, ezért van esély a jó nemzetközi szereplésre. Veszélyt jelenthet, azonban ha a versenytársak csökkentik áraikat, vagy pedig olyan saját márkával jelennek meg amely a piacon deformációt okoz. Veszély lehet továbbá, hogy ha a technológiai újításokkal lemarad Andalúzia ill. nem tudja tartani a lépést a többiekkel. Probléma lehet, ha a vevők által kívánt ár-minőség kategóriát kapacitás hiány vagy pedig egyéb okokból nem tudja teljesíteni, ill. ha csökken a versenyképessége stb. Ezekre nagyon oda kell figyelnie mert a Stratégiai Terv 2006 bukását hozhatják. Lehetőséget jelenthet a versenykeret a makróökonómiában, szemben más spanyol tartományokkal, a feltörekvő ázsiai piacok (új felvevőpiac-új vevő-több termelés-új munkahelyek-bevételek növekedése). Ebben a csoportba tartozik még Andalúzia, mint márkanév, melyet jól ki lehetne használni, persze megfelelő ráfordításokkal, ill. az elosztási és belépési csatornák megreformálása és megújítása után.

34

Az összes "szektoriális jellemzők" táblázat adatai a Junta de Andalucía saját kiadványán alapszanak

48

III.7. Andalúzia belső elemzése: az andalúz vállalatok A külső célpiacok és a szektorok teljesítőképességének felmérése után időszerű, hogy a Stratégiai Terv 2006 alappilléreit, az andalúz vállalatokat vizsgáljuk meg részletesebben. Érdemes megvizsgálni továbbá, hogyan "kezd neki" egy vállalat az internacionalizálásnak, ill. hogy milyen típusú vállalatokat különböztetünk meg a folyamatban való részvétel alapján. Az andalúz vállalatokon belül megvalósított belső elemzés, kulcs eleme Andalúzia internacionalizálásának és külföldi promóciójának, mivel az andalúz cégek több száz sejtjére épül fel az egész Terv. Pontos belső térképpel kell rendelkezni a résztvevő cégekről, képességeikről és lehetőségeikről, hisz az ő felkészültségükön, flexibilitásukon, tudásukon és tapasztalataikon múlik nagyrészt a terv sikeressége. Tekintsük át azt a folyamatot, melynek végén kiderül alkalmas e a cég a külföldi piacon való megjelenésre vagy nem. Az internacionalizálás folyamata két kérdéssel kezdődik:

Akarok exportálni? Kinek akarok exportálni? (Ki ad el kinek és mit) Az ezekre a kérdésekre adott válaszok megmutatják, hogy a cégnek van e nemzetközi irányba való irányultsága vagy egyáltalán nincsen. Ha a második kérdésre nincs határozott válasza, az azért veszélyes, mert nem tudja pontosan ki a célközönsége, ami pedig a bukással egyenlő a külföldi piacok megcélzásakor. Abban az esetben, ha egy igenlő és egy határozottan megfogalmazott választ kaptunk a kérdésekre, nélkülözhetetlen feltenni a következő kérdést:

Meg tudom csinálni? Itt értékelni kell a cég kapacitását a következő dolgok esetleges fellépése és megoldása esetén: -A külső akadályok: a környezeti ill. szektoriális akadályok -A belső akadályok: a vállalaton belüli és a vezetésen belüli akadályok

49

A cégek lehetőségeinek és forrásainak különbözősége miatt feltétlen meg kell határozni az internacionalizáláshoz a következő kérdésre a választ:

Hogyan? Ebben a kérdésben a vállalat forrásainak vezetősége dönt, ugyanúgy, mint a tervezésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben. A következő diagramm grafikusan ábrázolja ennek a folyamatnak a lépéseit az internacionalizálás eléréséhez. 11. ábra: Strukturális folyamat az andalúz vállalatokon belül, a profil és tevékenység meghatározásához, az internacionalizálás előtt

Külső hatások

Belső motiváció

Passzív Internacionalizáció Nemzetközi Irányultság Akadályok Külső

Belső Kompromisszum

Stratégia

Félaktív Internacionalizáció Humán erőforrás

Jelenlegi kapcsolatok

Nemzetközi tapasztalat

Hatékony források

Versenyképesség

Anyagi források

Kezelés

Aktív internacionalizáció Forrás: Junta de Andalucía, saját kidolgozás

50

Ez a folyamatábra lehetővé teszi, hogy háromféle kategóriát hozzunk létre a vállalatokrólés vállalkozókról profiljukat illetően, az internacionalizálás előtt: •

Passzív profilú: nincs világos nemzetközi irányultsága, azt várja, hogy a lehetséges vevői keressék fel a nemzetközi piacokról és lépjenek kapcsolatba vele. Nem utazik külföldre, mert nincs efféle motivációja, nem lát lehetőséget sem új piacok meghódításában, sem pedig új vevők szerzésében

•

Félaktív profilú: mutat bizonyos nemzetközi irányultságot, mely abban nyilvánul meg, hogy új vevők után kutat külföldön, de a vállalat forrásainak vezetőségének folyamatos ellenőrzése nélkül. Ez egy labilis helyzet, mert könnyen átbillenhet ugyan az aktív profilúba, de ugyanolyan könnyen a passzív profilúba is.

•

Aktív profilú: egyértelmű nemzetközi irányultsága van, amely meglátszik a vállalat stratégiáján is. Kompromisszumokat vállal, igyekszik legyőzni az akadályokat, és úgy koordinálja a vállalati forrásokat, hogy elérje a marketing tervének céljait: új piacok ill. a régiek fenntartása.

Ez a besorolás megkönnyíti a belső vizsgálatokat az internacionalizálás előtt, sajátos módon mutatja ki az erősségeket és a gyengeségeket. A Stratégiai terv 2006 készítői bevonták magukat a vállalkozókat is, felkérték őket, hogy azonosítsák

az

internacionalizálás

előtti

akadályokat,

aszerint,

hogy

mennyire

befolyásolják az üzlet menetét. Nagyon befolyásolják:

-Sok versenytárs a külföldi piacokon -Nem ismerik a támogatási lehetőségeket melyeket az intézetek és szervezetek nyújtanának nekik -Nem tudják hol keressék a jövőbeni külföldi klienseket

Kevésbé befolyásolják:

-A vállalt még nincs kész a folyamatos szállításra -A vállalatnak nincs megfelelő technológiája a keresett minőség és ár előállítására -Elfogadtatni a terméket és elfogadni az új piac szabályait

Ezek

figyelembevételével

vállalatok/vállalkozók

milyen

érdemes

megnézni,

akadályokat

jelöltek

hogy meg,

a

különböző melyek

profilú

gátolják

az

internacionalizálás folyamatát.

51

A passzív profilú vállalkozók által említett akadályok: ™ Sok versenytárs ™ Nyelvi nehézségek (Andalúziában nem általános dolog az idegen nyelv ismerete) ™ A nyelvi kurzusokon való részvétel nehézsége időhiány miatt ™ A nemzetközi piac már telített, nincs már szükség újabb exportőrre ™ A vevőket meg kell látogatni külföldön (idő- és pénzhiány) ™ A szervezeti/intézményes támogatások ismeretének hiánya (információhiány) A félaktív profilú vállalkozók által említett akadályok: ™ Nem tudja, hol találhat újabb külföldi vevőkre (milyen eszközökkel érje el őket?) ™ Magas szállítási és raktározási költségek (kevés vállalati kapacitás) ™ Nem ismeri teljes bizonyossággal a külföldi piacokon szokásos eljárásokat és technikákat (információhiány) ™ Nincs felkészülve a cége a rendszeres szállításokra (eszköz- és pénzhiány) ™ A külföldi műveletek rizikója viszonylag nagy Az aktív profilú vállalkozó által említett akadályok: ™ Technológiai korlátok a külföldi piac által preferált minőség, ár és határidő teljesítéséhez (elavult technológia alkalmazása) ™ Vállalaton belül, az internacionalizálás miatt megkövetelt változások (új dolgozók) ™ A

különböző

országok

termékeinek

és

piaci

szabályainak

átvétele

(információhiány) ™ Részvételi nehézségek a szektoriális működésben Az általános vizsgálatok kimutatták, hogy a vállaltok 30%-a tartozik a passzív profilú vállaltok közé. Rájuk a következők jellemzőek: ™ Kevesebb, mint 30 alkalmazottjuk van (tulajdonképpen családi vállalkozások → minimális kockázatvállalás) ™ Kevés a külföldi tevékenységekre szakosodott alkalmazott (képzettség hiánya) ™ Kevés a rendelkezésre álló anyagi eszköz (forrás- és eszközhiány) 52

™ Tipikus szektorok: zöldség- és gyümölcstermesztés A félaktív profilú cégek közé, az andalúz cégek 20%-a tartozik. Ők már mutatnak némi export tevékenységet. Rájuk a következő tulajdonságok jellemzőek: ™ Olyan vállalatok, melyek végeztek már némi külföldi kereskedelmi tevékenységet és céljuk további vevők megszerzése ™ Esetleges múltbeli exporttal kapcsolatos riasztó, negatív tapasztalat, ill. nem túl gyümölcsöző exportáló tevékenység ™ Tipikus szektorok: papíripar, grafikai kiadványok, vegyipar és a szolgáltatási szektor néhány ága Az aktív profilú cégek közé a vállalatok 50%-a tartozik. Az ő jellemzőik a következők: ™ Nem kívánják a saját márkájukat külföldön is promocionálni ™ Nélkülözik a minőségellenőrzés politikáját ™ Tipikus szektorok: élelmiszeripar, kerámiaipar, fa- és bútoripar, papíripar Ez a vizsgálatsorozat azt a cél szolgálta, hogy a vállalatok és vállalkozók fel tudják mérni, ki alkalmas nemzetközi szereplésre és ki nem. E folyamat során megkülönböztettünk három, az internacionalizálással kapcsolatos viselkedési formát: passzív, félakítv és aktív. Ezek közül csak a félaktív és az aktív végezhet sikeres exporttevékenységet, a passzív nem, bár az ebbe a csoportba tartozó vállalatok/vállalkozók nem is mutatnak efféle irányultságot. Ezzel az elemzéssel elvégeztük a vállalatok belső "alkalmassági" vizsgálatát és ezek alapján kiválaszthatóak a Stratégiai Terv 2006-ban résztvevők.

53

IV. "Az andalúz gazdaság internacionalizálásnak stratégiai terve, 2003-2006" IV.1. A stratégia fogalmának meghatározása Mielőtt rátérnék a terv elemzésére és bemutatására, meg kell határoznunk mit jelent az a szó, hogy stratégia, mivel ez az egész terv kulcsa, és az alábbiakban leírtak teljes mértékben illeszkednek az eddig leírtakhoz. A stratégia egy olyan hosszú távú koncepció, mely megállapítja a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit, meghatározza a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat és a lényegesebb fejlesztési fázisokat. Értékelési és célkitűzési tevékenység, a szervezet jövőbeni céljaira és azok megvalósítási módjaira vonatkozó elképzelések összessége. A stratégia megmutatja a helyes irányt a vállalkozás számára: hogyan válasszon a piaci lehetőségek közül, és miként használja ki azokat, hogyan alkalmazkodjon és befolyásolja környezetét. Mindez hozzájárul az üzleti kockázat csökkentéséhez és a veszélyek elhárításához, tehát egy jól felépítetett és átgondolt stratégia "életmentő" lehet. A vállalkozás eredményességének feltétele, hogy a külső, piaci környezethez jól illeszkedjen a vállalat. Jelen helyeztünkben, ha a külföldi piacra igyekvő vállalat nem ismeri a célközönségét pontosan, akkor jobb, ha el sem kezdi az internacionalizálás folyamatát. A stratégia ehhez is segítséget nyújt: elemzi a külső és belső környezetet, feltárja a vállalkozás meglévő adottságait, erőforrásait és fejlesztési lehetőségeit, és ezeket a környezeti lehetőségekkel összehangolja. A vállalkozások stratégia tervezésének folyamatában meg kell határozni a vállalat küldetéséből (missziójából) kiindulva a vállalat jövőbeni működési körét, mely attól függ, hogy milyen piaci igényeket és milyen fogyasztói csoportot kíván kielégíteni, külföldön szeretne e tevékenykedni, és ezt milyen eljárások, módszerek használatával kívánja elérni. A stratégia fő feladata a tartós versenyelőny elérése és biztosítása. A stratégia tervezési folyamat szakaszai az alábbiak: •

a stratégiai elemzés, a vállalkozás külső és belső helyzetének vizsgálata, környezeti és erőforrás analízis, lehetőségek, fenyegetések felmérése;

•

a vállalat küldetésének és alapvető stratégiai céljainak meghatározása, a jelenlegi célok és a stratégia azonosítása;

54

•

a stratégia kialakítása, alternatívák kidolgozása, értékelése és kiválasztása;

•

a célok megvalósulását szolgáló stratégiai akciók megtervezése;

•

a stratégia bevezetése.

Alapvető az a vállalati szintű stratégia, mely egyrészt az egész vállalatra kiterjedően határozza meg a célokat és fejlesztéseket, másik szintje az üzleti egységek stratégiája. A funkcionális stratégiák bizonyos szakmai területek céljait határozzák meg. A vállalkozás versenyhelyzetének vizsgálata rendkívül fontos tartalmi eleme a stratégiának (és a külföldi piacra való belépést megelőző lépéseknek). Elemezni kell a vállalkozás jelenlegi versenyhelyzetét, milyen lehetőségei vannak, mely területeken képes tartós versenyelőnyt elérni, és ezt a jövőben milyen tényezők befolyásolják, meg kell fogalmaznia, hogy milyen célokat kíván elérni, és mik ezek elérésének eszközei. Ezt a vállalat egészére és a stratégiai üzleti egységekre vonatkozóan is el kell végezni. A vállalkozásnak vizsgálnia kell, hogy milyen kapcsolatokat tud kialakítani és milyen az erőviszonya a vevőkkel, versenytársakkal és a szállítókkal. Ismernie kell a versenytársak piaci helyzetét, stratégiai lépéseiket, piaci magatartásaikat, erős és gyenge pontjaikat. A versenyképességgel összefüggő helyzetelemzésnek többféle módszere van. Ilyenek például a SWOT elemzés (ezt az elemzést a későbbiekben elvégezzük Andalúziára, mint stratégiai egységre), Delphi módszer (szakmai közvélemény-kutatás, segítségével feltárják a tudomány fejlődésének jövőbeni fő irányvonalait, a várhatóan bekövetkező eseményeket és azok feltételezhető időpontját)35 Brainstorming módszer36. A vállalkozás vezetési-szervezeti rendszerét és a belső erőforrásokat úgy kell összehangolnia, hogy minél kedvezőbb feltételek alakuljanak ki a stratégiai célok megvalósulásához, ez a szinergia, mely az együttes hatás mértéke. Egy vállalkozás tartós versenyelőnyhöz jutásának Porter37 szerint két alapvető lehetősége van: 1. olcsón termel, hogy kedvező árral tudja megnyerni a fogyasztókat, 2. termékének olyan kedvező tulajdonságai vannak, amelyekkel a vevők valamely csoportjának különleges igényeit tudja kielégíteni. Amikor elkészült a vállalkozás stratégiája, nélkülözhetetlenné válik megvalósításának menedzselése, melynek részfunkció a következők:

35

http://www.nkth.gov.hu/?folderID=443&articleID=2626&ctag=articlelist&iid=1 http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/094/ 37 http://informatika.bke.hu/root/Project/telepiac.nsf/0/7ad1d4fc38d46116c1256a72003134cd?OpenDocument 36

55

•

az erőforrások meghatározása, biztosítása és eloszlatása;

•

a szervezet és vezetési rendszer fejlesztése;

•

vállalati kultúra fejlesztése;

•

a stratégiai és operatív menedzseri tevékenység összehangolása.

A vállalati vezetésnek vizsgálnia kell, hogy a megjelölt célok hogyan valósultak meg (kontrolling),

és

mik

az

eltérések,

szükséges-e

a

stratégia

módosítása

vagy

újrafogalmazása. Jelen esetben ezt a funkciót a Junta de Andalucía és az EXTENDA látja el, az ő hatáskörük lesz az ellenőrzés, számonkérés, a koordináció és az összehangolás. A vállalatnak az eredményes működéséhez szükséges egy marketing-koncepció kialakítása, melyhez a vállalatnak fel kell tárnia, hogy a működési körében milyen kielégíthető szükséglettel és potenciális vásárlókkal számolhat. Ismernie kell a külső környezetét, a potenciális vásárlókat, a potenciális versenytársakat és a számításba jövő piac versenyviszonyait. Természetesen Andalúzia is készített nemzetközi marketing stratégiát, mely röviden összefoglalva a következőket tartalmazza: Ahhoz, hogy a kitűzött célokat el tudják érni, és biztosítani tudják, szükséges egy jól átgondolt és hatékony nemzetközi marketing terv. Ennek a céljai a következők: 1. Megtartani azokat a jelenlegi vevőket és piacokat, ahol az adott szektor már jól be van pozícionálva 2. Új vevőket szerezni, új piacokat meghódítani, minél több exporttevékenységet végezni A vállalati stratégia kidolgozása során a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást is meg kell tervezni, melyet az innovációs és a marketing stratégiákkal összehangoltan lehet elvégezni. Fontos a velük való gazdálkodás, mert jelentős tőkebefektetést igényelnek, jelentős műszaki-gazdasági előkészítést, és a megvalósítás átfutási ideje számottevő. Léteznek horizontális, vertikális és vegyes stratégiai szövetségek. A fenti összefoglalásból kiderül, hogy mit jelent a stratégia, miért fontos a tökéletes meghatározása, elkészítése és kidolgozása. Fontosnak tartottam ezt az összefoglalást a stratégia jelentéséről és fontosságáról, mert csak ennek relációjában lesz érthető a Stratégiai Terv 2006 felépítése, célja és jelentősége. Ennek függvényében nézzük meg Andalúzia, hogy építi fel ezt a stratégiai tervet az internacionalizálás érdekében.

56

IV.2. A Stratégiai Terv 2003-2006, bemutatása "Az andalúz vállalatok internacionalizálásának 2002-es tervét", 1999-ben írták alá, melyet a Junta de Andalucía elnöke, a Munkásbizottságok, Az Andalúz Dolgozók Szakszervezete, Az andalúz Vállalkozók Szövetségének képviselői láttak el aláírásukkal. Ez a szerződés a Stratégiai Terv 2006 előzményének is tekinthető. 2001 május 23-án írták alá azt a Határozatot, melyben felvázolták azt az öt pontot, melyek az andalúz gazdaságot meghatározzák az elkövetkezendő években. Ezek a következők: 1. Támogatni az andalúz cégek minél nagyobb mértékű internacionalizálását 2. Ösztönözni a külföldre irányuló befektetéseket és a vállalatok üzleti hálózatait 3. Javítani a koordinációt és az együttműködést azon állami és magán szervezetek között, melyek a Stratégiai Tervben részt vesznek 4.

Élénkíteni a vállalati együttműködést az internacionalizálás érdekében a következő területeken: technológia, kereskedelem, termelés és pénzügy

5. Javítani a cégek információáramlását és a tanácsadási szolgáltatásokat, olyan formán hogy a rendelkezésre álló eszközöket maximálisan ki tudják használni, ill. hogy ezáltal könnyebb legyen a külföldi, ugyanolyan profilú cégekkel a kapcsolattartás Ebben a Határozatban az irányelvek mellett kifejezik a Stratégiai Terv 2006 létrehozásának és teljesítésének szükségességét, mely megerősíti, felgyorsítja és elmélyíti Andalúzia vállalatainak internacionalizálását. A Terv időhorizontja 2003-2006-ig terjed, ez az időtáv áll rendelkezésre a teljesítésére, és ebben az időintervallumban kell a várt eredményeket produkálni. A terv három fő pillére épül: •

Gördülékeny kapcsolatrendszer a Tervben résztvevők és kevésbé részt vevők között

•

Elemzés a gazdaságról és a kereskedelemről valamint a külföldi befektetésekről

57

•

A cselekvési folyamatok, programok és szolgáltatások meghatározása, melyek hozzájárulnak a Terv céljainak eléréséhez a nemzetközi környezeten belül, a 2003-2006-os időintervallumban

Mindezeket figyelembe véve a Terv alkotói késztettek egy elemzést Andalúzia jelenlegi helyzetéről: milyen a helyzete a nemzetközi ill. a hazai "piacon".(ezeket az elemzéseket a szektorok vizsgálatánál bemutattam) Ezenkívül készült egy, már jól ismert, szűkített elemzés az andalúz vállalatokon belül a profiljukról (passzív, félaktív és aktív) és azon tevékenységükről melyeket az internacionalizálás érdekében folytatnak. Továbbá meghatározták azon kulcselemeket melyek lehetővé teszik az "Egyéni Stratégiai Javaslatokat" a vállalatok számára a Terv végrehajtásához, ezek olyan eljárások melyek megkönnyítik az eredményes internacionalizálási folyamatokat Andalúzia vállalatainak számára. A Tervnek sajátos stratégiai koncepciója van, horizontális jellemzőkkel, melyek hatással vannak az összes résztvevőre, akik részt vesznek a cselekmények meghatározásában és végrehajtásban. A Terv fő koordinátora (a Junta de Andalucíaval együtt) az EXTENDA (Agencia Andaluza de Promoción Exterior), mely intézi és irányítja a Terv ügyeit a 2003-2006-ig terjedő időszakban. Az EXTENDA úgy működik, mint egy központi szervezet: meghatározza a cselekvések irányát és koordinálja az alkalmazott eszközöket.

IV.3. A Stratégiai Terv 2006 céljai Az eddigi fejezetekben megnéztük Andalúzia és vállalatainak jelenlegi helyzetét, megvizsgáltuk, hogyan állnak hozzá az internacionalizálás folyamatához ill. profil szerint osztályoztuk őket. Ennek függvényében megkülönböztettünk háromféle típusú vállalatot: passzív, félaktív és aktív. A passzív nem mutat hajlandóságot az exportálásra, túl sok akadályt lát és fél tőle. A félaktív végez némi exporttevékenységet, de nem biztos a dolgában, inkább ellene van, mint vele. Az aktív teljesen nyitott, már exportál, és még többet szeretne, nem lát leküzdhetetlen akadályokat. Megnéztük továbbá Andalúzia SWOT analízisét. Egész Andalúziára vonatkoztattuk, stratégiai egységként kezelve és rávilágítottunk a gyenge és erős pontokra, kiderültek mik a lehetőségek és veszélyek. Véleményem szerint ebből a szempontból jól kidolgozott tervet készítettek, minden területet felölel és jól rávilágított a kényes pontokra. Az elemzés mát 58

megvan, már csak megfelelő irányba kell terelni a megvalósítását, nem sajnálni a befektetéseket és az energiát a megvalósításához. Nem rögtön fognak jelentkezni az eredmények hanem hosszú távon, de ez, személyes tapasztalataim alapján, nem befolyásolja az Andalúz önkormányzatot (míg itthon sokszor tapasztaltam, hogy türelmetlenek a magyar befektetők, azonnali megtérülést várnak, holott az nagyon ritka vagy nem is mindig hasznos). Megvizsgáltuk továbbá szektoronkénti lebontásban az erősségeket és gyengeségeket. Véleményem szerint rendkívül jó ez az elemzés, mert nagyon részletes és nagyon világosan megmutatja, hogy min kellene változtatni a legnagyobb mértékben és mi az, ami jó már, bár azt sem szabad ettől még fejlesztések nélkül hagyni. Ha a magyar szektorokra vonatkoztatom, akkor itthon is nagyon hasznos lenne effajta elemzéseket készíteni, mert sok gyenge pontra derülne fény, de ugyanakkor rávilágítana arra is, hogy van azért olyan termék/szolgáltatás is, ami akár külföldi mércével mérve is megállja a helyét. Persze ezek az elemzése nagyon időigényesek, sokba kerülnek és nincs közvetlen "hasznuk". Ez pedig sajnos itthon nagy negatívuma az ilyenfajta dolognak, mert így sokan úgy értelmezik, hogy akkor fölösleges is. Ez nem így van, sőt kifejezetten az ilyen elemzések szolgálják a hosszú távú növekedést és fejlődést. A vizsgáltatok, a helyzetfelmérés, a vállalatok vizsgálata, a SWOT analízis adott, a teljes képhez most már csak a Stratégiai Terv 2006 pontos céljai hiányoznak. A Stratégiai terv 2006 legfontosabb célkitűzései: 1.

Az andalúz cégek minél nagyobb internacionalizálását támogatni, mely által növekedjék az exportálási kedv és a szektorok különbözősége.

2.

Ösztönözni és támogatni a külföldi befektetéseket

3.

Javítani az intézményes együttműködést és a koordinációt az állami és magán szervezetek között, melyek a Terv teljesülésének érdekében dolgoznak.

4.

Növelni a vállalatok közötti együttműködést az internacionalizáció érdekében, a technológia, termelés, kereskedelem és pénzügyek területén.

5.

Javítani az információáramlást és vállalati tanácsadást, annak érdekében, hogy saját erőforrásaikat optimalizálni tudják, így megkönnyítvén a külföldi piacra lépést.

6.

Új cégeket azonosítani, melyek alkalmasak az internacionalizációra

7.

Növelni az internacionalizációban résztvevő különböző profilú vállalatok számát

59

8.

Nagyobb koncentráció azokra a szektorokra, melyek "húzó" szektorok lehetnek az internacionalizációban

9.

Központi támogatás az export kiszélesítésére

Konkrétan, a vállalatok által teljesítendő célok a következők: •

Még több exportáló cég o Újabb exportálók

•

Javítani a nemzetközi jelenléti arányokon, miközben a. Javul az export minősége és mennyisége b. Több lesz a külföldi befektetés

Ahhoz, hogy ezek a vállalati célok teljesülhessenek, a következő kritériumoknak kell teljesülnie: •

Több exporteladás

•

Több külföldi piac megszerzése

•

Több piaconkénti eladás

•

Több konkrét szektoronkénti eladás

A nagyobb külföldi befektetésekhez szövetségek és fiókok szükségesek, azért hogy: •

Többet lehessen eladni

•

A költségek csökkenjenek

•

Több márkát lehessen bevezetni

•

Több ellenőrzést lehessen gyakorolni

Ezek a pontok önmagukért beszélnek, kiegészítésre nem szorulnak. Világosan kitűnik belőlük, hogy mit kíván az andalúz gazdaság elérni a 2003-2006-ig terjedő időszakban ill. az, hogy miért is jött létre ez az egész Terv.

60

IV.4. Stratégiai működési terv A terv céljai pontosan meg vannak határozva, már csak egy olyan működési keret hiányzik, mely megmutatja a célt szolgáló cselekvések helyes irányát. A Stratégiai terv 2006 lefektetett céljai három működési szintre alapszanak: •

KÍNÁLAT, andalúz vállalatok és termékek

•

KERESLET, külföldi piacok és csatornák

•

ANDALÚZ INTÉZMÉNYEK

A következőkben megállapítjuk a három szintnek javasolt cselekvéseket a célok elérése érdekében. Ezek az elvégzett vizsgálatok és elemzések gyümölcsei, logikusan illeszkednek mind a Terv céljaihoz és jellemzőihez, mind pedig az andalúz vállalati hálózat struktúrájához és profiljához. IV.4.1. A fő stratégiai cselekvési irányvonalak38 KÍNÁLAT (vállalatok és termékek) Működési stratégia: Javítani Andalúziában a szolgáltatások és javak belső ismertségét 1. Új, nemzetközi orientáltságú cégek beazonosítása az andalúz vállalati hálózaton belül 2. Javítani az andalúz szektorok kínálatának ismertségét, a vállalataik helyzetét, kapacitásukat és eladási százalékukat 3. Javítani az andalúz vállalatok ismertségének a minőségén 4. Az internacionalizálásra fogékony andalúz kínálatokról szóló információ mennyiségi és minőségi optimalizálása. Szegmentálni az andalúz vállalati hálózatot és ajánlataikat 5. Az internacionalizálás fázisának mértéke szerint, osztályozni a vállalatok helyzetét 38

Junta de Andalucía saját kiadványa alapján (2002)p.12.

61

6. Osztályozni továbbá a folyamatban szereplő vállalatokat, szekciókat és stratégiai szektorokat Aktiválni a vállalati "akaratot" az internacionalizálás érdekében 7. Erősíteni a vállalatok információellátását a külkereskedelem várható aspektusiról 8. Állandó kommunikációs csatornát létesíteni a vállalti hálózat és az intézmények között 9. Fokozni a vállalatképződést az internacionalizálás érdekében Vállalati bizalmi légkör létrehozása az internacionalizálás érdekében 10. Egyéni figyelem a vállalati beadványoknak az intézmények részéről, ezen kívül segítségnyújtás a külföldi projektek kidolgozásában 11. Tanácsadás és különleges, homológ szolgáltatások, a vállalati források szükség szerinti kiegészítése érdekében 12. Tapasztalatcserék ösztönzése az exportálásban már nagyon jártas és kevésbé jártas cégek között Javítani az internacionalizálásban résztvevő andalúz cégek forrásainak tervezési és kezelési szintjét 13. Növelni az új információs és kommunikációs technológiák használatát (TIC) 14. Növelni a szakmai, specifikus tanácsadás használatát 15. Támogatni a posztgraduális képzéseket, az oktatást, szakmai gyakorlatok szerzését, és ösztöndíjakat 16. Növelni a vállalati együttműködést a vásárlás, termelés, logisztika, kereskedelem és marketing területén KERESLET (PIACOK ÉS CSATORNÁK): Működési stratégia: Javítani a nemzetközi piaci ismereteket

62

17. Elmélyíteni a legfontosabb külföldi piacok ismeretanyagát: Most csatlakozott országok, Kína, Ázsiai 6-ok, Japán, Oroszország és Közel-Kelet 18. Elmélyíteni ezek szegmentálást és a már jobban ismert piacok szegmentálását, főleg EU, Amerika, Mexikó és Brazília, a főbb stratégiai szektorok számára 19. Egyéb célpiacok ismeretét kiszélesíteni A nemzetközi piacok kapcsolatinak és elosztási csatornáinak mélyebb ismerete és nagyobb ellenőrzése 20. Elmélyíteni a nagyon vagy kevésbé fontos célpiacokon a csatornák ismeretanyagát 21. Elősegíteni, támogatni és határozottan előmozdítani a saját kereskedelmi hálózatok létrehozását külföldön Bővíteni a külföldi piacok Andalúziáról gyűjtött információit 22. Aktiválni a célpiacokat és utána rájuk illeszteni az andalúz kínálatot 23. Katalógusok és egyéb kiadványok készítése Andalúziáról 24. Az információs és technológiai újítások megvásárlása a külföldi terjeszkedés érdekében AZ ANDALÚZ INTÉZMÉNYEK Működési stratégia: Javítani az intézményes együttműködést és kooperációt 25. Az intézmények szolgáltatásait pontosan körülhatárolni az internacionalizálás érdekében 26. Megerősíteni Andalúzia kínálatának külföldi promócióját Javítani az intézményes programok és szolgáltatások ismeretét 27. Könnyíteni az internacionalizálásban résztvevő vállalatok bekapcsolódását a programokba és szolgáltatásokba 28. A különböző eredmények figyelemmel kísérése és összehangolása, ahol szükséges

63

A technikai erőforrások és szolgáltatások szükségszerintit összehangolása 29. Számos program létrehozása 30. A minél nagyobb szakmai tapasztalat megszerzésének támogatása és segítése 31. Egy közvetlen szakmai tanácsadó részleg felállítása a vállalatoknak az internacionalizálás témakörében 32. A cégek egyéni internacionalizálási törekvéseinek és terveinek pénzügyi támogatása Most már egyértelműen látható, hogy mi az, amit pontosan el akar Andalúzia érni 2006-ig. Nagy terveknek is mondhatnánk őket, azonban ha kicsit belegondolunk, egyáltalán nem alaptalanok! Az adottságok megvannak, a pénzügyi keret is rendelkezésre áll (ezt később fogjuk látni). Amit még fontosnak tartok megemlíteni, és ami nekem rendkívül tetszett kint, hogy egész Andalúzián az látszik, hogy az ott élők annak ellenére, hogy már egy bizonyos jólétet élveznek, nem lustultak el, hanem nagyon is akarnak. Ez szerintem szinte az egész Terv ill. egész Andalúzia remek működésének az alapja, mindig jobbat akarnak, igényük van a jóra és a szépre, igényük van arra, hogy ne álljanak meg egy szinten, ha nem fejlődjenek, és ha lehet, akkor a legjobbak legyenek. E nélkül hiába lenne kiváló terv, hiába lennének meg a kiváló adottságok, nem menne a végrehajtása. Így viszont, szinte 100%, hogy sikeresen fogják a megadott határidőre teljesíteni.

IV. 5. A Stratégiai Terv 2006 ellenőrzése és értékelése Ha egy terv elkészítésének általános folyamatát tekintjük, akkor az előkészületek, elemzések, a folyamatok megtervezése és végrehajtása után, már csak egy feladat marad háta (ami pedig szinte az egyik legfontosabb), az ellenőrzés és értékelés. Ennek fontossága mindenki számára egyértelmű, hisz ellenőrzés nélkül nem lenne kerete a végrehajtásnak, ill. nem derülne ki, ha a Terv rossz irányba halad. A folyamatok nyomon követése, az ellenőrzés és értékelés a terv alapkövetelményei közé tartoznak, mivel ez a garancia a terv hatékonyságára ill. ebben az esetben megmutatják az esetleges rendellenességeket, negatív irányváltoztatásokat a tervezéssel kapcsolatban. A folyamatok követésének és az ellenőrzés funkcióját úgy is összegezhetjük, hogy azon szükséges cselekvések összessége, melyek feladata biztosítani a Terv céljainak elérését ill. olyan cselekvések, melye illeszkednek az

64

internacionalizálást megcélzó, eredményes vállalti és intézményes politikák arculatába. Ezért a Stratégiai Terv 2006 is tartja magát az ellenőrzés és érékelés lehetőségéhez. A Terv ellenőrzésére évenként kerül sor (minimum 12 havonként, de nem több mint 13 havonként). Ebben az éves értékelésben el kell hangzania az a teljesítéseknek és a hibáknak a lefektetett célokkal kapcsolatban. Az értékelhetőség alapja, a tervben foglalt követelmények minimális telesítése, ami által a későbbi tervezés és értékelhetőség folytatható lesz. Az értékelhetőség fogalmát három pontban foglalhatjuk össze: 1. A kitűzött célok pontos és világos definíciója 2. Az eléréshez szükséges cselekvések pontos és világos megfogalmazása 3. Az információs forrásokkal való rendelkezés az elért eredmények értékelésének céljából Ezek a pontok alapján válik értékelhetővé egy terv. Meg van pontosan határozva a cél, az ehhez szükséges cselekvési program, és amennyi ebből teljesül az lesz az értékelés alapja. Az értékelésnek van azonban módszertana is, mely az ellenőrzést is támogatja.. Az értékelés módszertanát két fázisra oszthatjuk: Fázis 1: Meghatározni a Terv céljait Ebbe bele van foglalva az elért eredmények mérlegelése ill. az ellenőrzés és átvizsgálás folyamata is, mely garantálja, hogy a felmérés által szolgáltatott információ igazodik az előírtakhoz. Fázis 2: Elmagyarázni a az ellenőrzést és a folyamatok nyomon követését végzőknek, hogy mik az elérendő eredmények és hogyan lehet mérni a fejlődést. Ennek a fázisnak a célja a koordináció és kommunikáció az ellenőrző csoporttal a Fázis 1-ben meghatározott célokról ill. konzultáció a kívánt szint eléréséről és az ehhez szükséges dolgok meghatározása. Az értékelés után, meg kell említeni, hogyan lehet lemérni, hogy egy program hatásos e vagy sem, azaz a fejlődést. A Terv készítői erre is gondoltak és meghatározták ennek alappontjait. Így tehát, mindenképpen szükséges az eredmények felmérése és ezek eljuttatása a megfelelő személyeknek. Ha ez nem történik meg, az esetleges hiányos információk birtokában deformálódhat a terv további korrigálása és tervezése. Nagyon fontos felmérni az esetleges "vakvágányokat", azokat a rendellenségeket, amelyek eredménytelenséghez vezettek ill. ezek okainak feltárása. Ehhez szükséges még az 65

alternatív cselekvési módok meghatározása melyek a hibák kijavítására szolgálnak és javítják a források felhasználásnak minőségét. Ha egy alternatív cselekvési mód használatára kényszerül valamely résztvevő fel kell mérni annak hatásosságát és beleilleszthetőségét a Tervbe, ill., hogy a következő ciklusban a tervezésnél és ellenőrzésnél felhasználható e az ebbéli tapasztalat. A fentiekben láthattuk, hogy az értékelésnek és ellenőrzésnek nagy jelentősége van, ill. kiderült, hogy egy értékelés elkészítése min alapszik. Fontos még megemlíteni, hogy a folyamatok nyomon követése ill. a konklúziók levonása mutatók alapján történik. Ezek azért is szükségesek, mert befolyásolják az egész tervet ill. ezeken alapszanak a hivatalos kimutatások. A mutatók lehetnek mennyiségi ill. minőségi mutatók. Mennyiségi mutatók: ™ A befektetések és a külkereskedelem számadatai ™ Az andalúz foglalkoztatottság változása, konkrétabban az internacionalizálásban résztvevő vállalti hálózat tagjainál ™ A folyamatban résztvevő vállaltok száma ™ Megvalósított cselekvések száma ™ A költségek és kiadások adatai A mennyiségi mutatók után nézzük meg a minőségi mutatókat, melyek a Terv ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez szükségesek: ™ A vállaltok által szerzett külföldi tapasztalatok minősége (negatív vagy pozitív) ™ Elégedettség a szervezéssel és fejlődéssel ™ A javulások minősége melyeket a vállalat vezetése érzékel az internacionalizálás folyamata során Ezen információk megszerzéséhez szükségesek az elsődleges és másodlagos források és természetesen az, hogy kellően legyenek dokumentálva ahhoz, hogy meg lehessen állapítani belőlük ezeket a mutatókat. Mivel ez a terv egész Andalúzia gazdaságát és kereskedelmi életét érinti, ezért nagyon fontos hogy széleskörű tájékoztatás álljon rendelkezésre. Az eredmények feldolgozása és prezentálása nagyon fontos része az egész Tervnek. Az eredmények prezentálására

66

évenként van lehetőség ill. 2006-ban egy nagy, végösszegzésre lesz szükség. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell: ™ A Tervet érintő, nemzeti és nemzetközi gazdasági fejlődés változásait. Ezek összehasonlító elemzések az andalúz gazdaság és a nemzetközi gazdaság fejlődéséről és változásairól. ™ A Terv pénzügyi forrásainak felhasználást, a valódi ill. globális költségeket. ™ Az eredmények és mutatók bemutatását ill. azokat a problémákat melyek felmerültek a végrehajtás során. Ezek a pontok az éves gyűléseken kell, hogy szerepeljenek, de nézzük még meg mit kell tartalmaznia a végösszegzésnek, amit 2006-ban készítenek majd el. Tartalmaznia kell a négy év alatt észlelet andalúz és nemzetközi gazdaság változásait, és a nemzetközi helyzetben észlelt változásokat. Ki kell térni részletesen a makrogazdaság változásaira (mennyire hatott rá a Terv). Szükséges a különböző programok, szolgáltatások és akciótervek részletes bemutatása ill. hogy ezek mennyire szolgálták a Terv céljait vagy épp ellenkezőleg, mennyire befolyásolták negatívan. (negatív eredmények prezentálása, okok feltárása és elemzése). Be kell mutatni a források jogos, évenkénti felhasználásnak bizonyítékait (2003-ban 15.057.654 €, 2004-ben 15.307.780 €, 2005-ben 16.170.720 €, 2006-ban 17.302.670 €. A teljes összeg: 63.838.824 €, ennyi áll rendelkezésre a Stratégiai terv 2006 négy éves teljesítésére). Ezen kívül a végösszegzés konklúzióval zárul, tapasztalatok rögzítése ill. javaslatok a jövőben készülő tervek elkészítéséhez.

V. ÖSSZEGZÉS Mint azt a bevezetésben is említettem, személyes tapasztalatok ihlették a szakdolgozatom témájának kiválasztását. Az Andalúziában eltöltött hónapok alatt, megtapasztaltam milyen egy dinamikus, jól szervezett gazdaság részese lenni akár csak rövid időre is. Rendkívül szimpatikus volt az andalúz mentalitás és az, ahogy az emberek a munkájukhoz, feladatukhoz álltak. Mindenki tudta hogy mi a feladata és azt pontosan, tökéletesen hajtotta végre. A szakdolgozatom címének választott téma, az andalúz gazdaság internacionalizálása is ezeken az emberi tulajdonságokon nyugszik. Lényege az akaraterő, a fejlődésre való törekvés, és bátorság a sikerhez. Szakdolgozatom célja ennek a tervnek a bemutatása volt.

67

Az

andalúz

gazdaság,

Spanyolország

1986-os

Unióba

lépésekor,

még

a

"koldusszegény" kategóriába volt sorolható. Köszönhetően a Strukturális és Kohéziós Alapoknak ill. a saját kezdeményezéseknek, 19 évvel a belépés után Spanyolország egyik legdinamikusabb fejlődő tartományával állunk szembe. A Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból érkező támogatásokat az infrastruktúra, a vidék, a környezet és a gazdaság fejlesztésére fordította. Andalúzia a 76 Spanyolországi ERDF programból, 21ben vesz részt, ami igen jelentős szám. Andalúziában a terület- és vidékfejlesztési politika céljai szerves alkotórészei több más irányú fejlesztési politikának is. Több síkon összefonódnak

a

komplex

gazdaságfejlesztéssel,

a

szociális

politikával,

a

munkahelyteremtésre irányuló törekvésekkel. Andalúzia az Unióba lépés után azt a feladatot

kapta,

hogy

gazdaságának

színvonalát

emelje

meg,

csökkentse

a

munkanélküliséget és az andalúz cégeket európai színvonalú cégekké változtassa. A tartomány "jó diának" bizonyult, az Alapokból érkező támogatásokat azokra a helyekre jutatta, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk, így fokozatosan elkezdett felzárkózni mind a fejlettebb spanyol tartományokhoz, mind pedig Európához. Az ezredfordulóra olyan gazdaságot és vállalti színvonalat produkált mely felveszi a versenyt az európai piacokon. Miután rendezte belső problémáit, és nagyon súlyos problémákkal már nem kell számolnia az andalúz gazdaságnak (melyek nagy odafigyelést ill. nagy anyagi forrásokat igényelnének), időszerű volt a felvetés a külföldi piacok meghódítására. Az andalúz termékek és szolgáltatások mostanra értek meg arra a folyamatra, hogy a külföldi piacokon versenyeztessék ill. próbálják ki őket. Ez igen nagy kihívás, hisz a nemzetközi piacra lépés mindig sok veszélyt rejt, néha bizony igen kiszámíthatatlan is, ezért csak egy jól és biztosan pozícionált, megfelelő célközönségnek szánt termékkel vagy szolgáltatással lehet versenyben maradni. Ezeknek a veszélyeknek az elkerülése végett született meg "Az Andalúz Gazdaság Internacionalizálásnak Stratégiai Terve, 2003-2006". Ez a Terv egy négyéves időszakot ölel fel, az andalúz termékek és szolgáltatások külföldi piacra lépését segíti elő. Ez egy hosszú és bonyolult folyamat, mivel sok elemzésre (külső és belső elemzésre van szükség) ill. a belső gazdasági lehetőségek pontos ismeretére van szükség a sikerességéhez. A Terv egyértelmű célja az andalúz termékek és szolgáltatások külföldi piacokra való minél szélesebb körű bevezetése, versenyeztetése. Ahhoz azonban, hogy kiderüljön melyik terméknek vagy szolgáltatásnak éri meg a külföldre való "exportálása" alapos vizsgálatokra és kutatásokra van szükség. Tulajdonképpen ezek a vizsgálatok a Terv gerince, mivel ha nem a megfelelő képességű terméket/szolgáltatást exportálják, a bukás szinte borítékolható. 68

Dolgozatom első részében Andalúzia rövid bemutatására törekedtem, hogy egy általános képet kapjunk a tartományról. Mivel Andalúzia az Unió egyik legrászorultabb országának a tartománya, így mindenképpen említést kellett tenni a már fentebb is említett Strukturális és Kohéziós Alapokról, hisz az ezekből befolyt összegeken alapuló fejlesztések nélkül az internacionalizálási terv el sem lenne képzelhető. Megvizsgáltuk hogy melyek azok a potenciális piacok melyek szóba jöhetnek az internacionalizálás során. Kiderült, hogy a most csatlakozott országok (köztük Magyarország is) erős célpontja az andalúz termékeknek/szolgáltatásoknak, de ebbe a csoportba tartozik még Kína is például aki hihetetlen gazdasági teljesítménye révén, sok exportálni kívánó ország célpontja lett. Nem tekintik jelentős célpiacnak, pl. Indiát és Törökországot, akiknek gazdasági fejlettsége még nem éri el a kívánt szintet. Miután megállapítottuk, hogy hová érdemes exportálni, egyből következik a kérdés, hogy mit exportáljunk? A dolgozatomban szektoronkénti lebontásban található meg a stratégiai szektorok exportálási aránya az összexportból. A szektorokon belül alágazati lebontást is végeztem, ami rávilágít azokra a tényekre, hogy egy stratégiai szektor exportja mely alszektorok exportjából épül fel legnagyobb részt (pl. az élelmiszeripari termékeknél a zöldség- és gyümölcstermesztés, 39%), ill. melyek azok, amelyek alig játszanak szerepet, és esetleg fejlesztésre érdemesek (pl. az élelmiszeripari termékeknél a tejipari termékek 0,1% és halászati termékek 0,1%). A szektoriális elemzésekkor kiderült, hogy Andalúzia legversenyképesebb termékcsoportja az élelmiszeripari termékek, aztán a fogyasztási javak és végül az ipari- és építkezési javak. A szolgáltatásokat külön kezeltem, megvizsgáltam a hat fő területét ill. azt, hogy ezek közül melyek a legesélyesebbek a sikerre (információtechnológia, vállalti szolgáltatások). A gazdaságot, a potenciális célpiacokat és az egyes szektorok exportálási arányait megvizsgáltuk, ezek után következett a vállalatok belső vizsgálata. Mivel jórészt rajtuk nyugszik az egész terv sikeressége, ezért részletesen mutattam be azt a kiválasztó folyamatot, mely alapján egy vállalatról kiderül, hogy alkalmas e az internacionalizációra vagy sem. A folyamat során három fajta vállalti magatartást lehetett megfigyelni: aktív, félaktív és passzív. A vállaltok belső elemzése arra adott módot, hogy az internacionalizálásban résztvevőket kiválasszák.

69

Így tehát ezen vizsgálatok, elemzések ill. vállalati kiválasztó folyamatok során megszületett, amiért az egész Terv készült: a konkrét célpiacok, az exportálók és exportálandó termékek. A dolgozatban bemutatok Andalúziáról egy SWOT elemzést, amely feltárja a tartomány lehetőségeit, gyengeségeit, veszélyeit és erősségeit. Ez az analízis azért hasznos, mert rávilágít azokra a problémákra, amelyek hátráltathatják az internacionalizálás folyamatát, és amelyek gyors orvoslásra szorulnak. Ezt a SWOT analízis szektorokra is alkalmazva lett, mely szerintem nagyon célszerű, mivel így a lehető legapróbb részletekig rá lehet világítani a javítandó hibákra és a már meglévő jó tulajdonságokra. Ahogy végignézzük a dolgozatban leírtakat, egyértelműen kiderül, hogy Andalúzia készen áll a teljes internacionalizálási folyamatra. Megfogalmazta céljait, kiválasztotta hozzá a megfelelő partnereket, termékeket/szolgáltatásokat, így bátran kijelenhetjük, hogy 2006 végére az andalúz vállalatok jelentős szereplői lesznek a nemzetközi piacoknak és kereskedelemnek. Ennél a pontnál felvetődik a kérdés, hogy ha egy tartomány ilyen sikereket érhet el, akkor Magyarországnak, mint most csatlakozott országnak, milyen jövőképe lehet az Európai Unióban. Példaértékű, hogy honnan kezdték Uniós pályafutásukat az andalúzok és hová jutottak. Nemcsak azért kellene jobban odafigyelni rájuk a magyar szakértőknek, mert hasonló területi és népességi adottságokkal rendelkezik, mint hazánk, hanem azért is, mert útmutatásul szolgálhat az Uniós támogatások hatékony felhasználásában. Ha Magyarország felismeri azt az óriási lehetőséget, hogy tanul Andalúzia hibáiból ill. követi a jó döntéseit, nagyon sok időt és anyagi áldozatot takaríthat meg Uniós felzárkózása során.

70

VI. MELLÉKLET 12. ábra Közösségi kezdeményezésekből juttatott támogatások tagállamonként 2000-2006 között (millió euró) Interreg Equal Leader Urban n.a. 104 34 129 397 568 n.a. 89 7 362 737 426 394 900 154

Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország

n.a. 70 28 68 301 98 n.a. 34 4 376 484 371 107 485 81

n.a. 15 16 52 252 172 n.a. 48 2 106 247 267 152 467 38

n.a. 20 5 5 96 24 n.a. 5 0 117 140 108 18 106 5

13. ábra: A Strukturális Alapokból származó támogatások megoszlása célkitűzések és országok szerint, 2000-2006 (millió euró 1999-es árakon) Forrás: www.eu2004.hu ORSZÁG

1. Célkitűzés

2. Célkitűzés

3. Célkitűzés

Összesen

Belgium

625,00

433,00

737,00

2.056,00

Dánia

00,00

183,00

365,00

828,00

Németország

19.958,00

3.510,00

4.581,00

29.764,00

Görögország

21.000,00

00,00

00,00

25.000,00

Írország

3.500,00

00,00

00,00

4.200,00

Olaszország

22.122,00

7.402,00

3.744,00

29.656,00

Luxemburg

00,00

40,00

25,00

68,00

38.096,00

2.651,00

2.140,00

56.206,00

Hollandia

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Portugália

19.029,00

00,00

00,00

19.700,00

Franciaország

3.805,00

6.050,00

4.540,00

15.666,00

Finnország

913,00

489,00

403,00

2.090,00

Svédország

722,00

406,00

720,00

2.186,00

6.251,00

4.695,00

4.568,00

16.596,00

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Spanyolország

Nagy-Britannia Ausztria

71

Erő és gyenge pontok vizsgálata területenként Értékelés

17

Marketing Külső imázs(Andalúzia és Spanyolország) Export Az ajánlat minőségének imázsa A szolgáltatás imázsa Versenyképesség 5.1 Termelés 5.2 Elosztás Eredményesség/Hatékonyság 6.1 Promció/Kommunikáció 6.2 Kereskedelmi hálózat K+F/Innováció Kapcsolat/Információkezelés Földrajzi helyzet kihasználtságsa Termelés Technikai erőforrások és berendezések Gazdaságosság Termelékenységi képesség Képesítés Határidős munkák teljesítése Pénzügyek Költségek Jövedelmezőség Vállalati szervezet vs. szocializáció Vállalati magatartás

18 19

Vállalati profil Vállalati formációk

20

Vállalati és ágazati struktúrák Beruházási és ipari javak Általánosan Szolgáltatások

1 2 3 4 5

6

7 8 9

10 11 12 13 14 15 16

Nagyon erős

Jelentőség Erős

Közepes

Gyenge

Nagyon gyenge

M

K

A

aktívak félaktívak passzívak szakmai személyes stratégia intuíció eltérők egységesek alacsony kohézió Turizmus Élelmiszeriparitermékek

Fogyasztási javak Építőipari javak

72

Felhasznált irodalom KÖNYVEK: ANDERLE Ádám: Spanyolország története, Budapest, 1999, Pannonica Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, Kisés Középvállalkozók részére, 2. kiadás HARSÁNYI Iván: Regionalizmus, centralizmus és tartományi autonómia a XIX.-XX. Századi Spanyolországban I. Comitatus 1999. szeptember. HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról SZILÁGYI István: Demokratikus átmenet és konszolidáció Spanyolországban, Budapest, 1992, Napvilág. SZILÁGYI István: Európa és a Hispán világ, Veszprém, 1998, Veszprémi Egyetemi Kiadó. SZILÁGYI István: Önkormányzati rendszer Spanyolországban Magyar Közigazgatás 1993/2. p. 117 VILLÁNYI úti könyvek

FOLYÓIRATOK-KIADVÁNYOK: Comitatus: SZILÁGYI István: Önkormányzatok az államban. A spanyol tapasztalatok nemzetközi jelentõsége.1995. 10. sz. Külgazdaság ÉLTETŐ Andrea: Spanyolország modernizációja az 1980-as és 1990-es években. 1996. 12. szám, p. 47-66 ÉLTETŐ Andrea: Spanyolország modernizációja az 1980-as és 1990-es években.

73

Európai tükör : Műhelytanulmányok ÉLTETŐ Andrea: Az ibériai országok tapasztalatai. Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban, ISM, 1997. ÉLTETŐ Andrea: A perifériás és félperifériás országok az Európai Unióban. A 90-es évek folyamatai ORBÁNNÉ

NAGY

M.:

Spanyolország

és

Portugália

Európai

Unióhoz

való

csatlakozásának agrárgazdasági tapasztalatai. 1999. 2-3. sz. MTA Műhelytanulmányok: DEMENDY Nóra – ÉLTETŐ Andrea: Spanyolország és Portugália az EU Struturális Támogatási rendszerében, 2002. júlis p. 6. Európa Fórum Éltető Andrea: Spanyolország és az Európai Unió. 1995. Napi Gazdaság: Spanyolország teljesítette az EMU feltételeket, 1998. 02. 26. p. 1. Gazdasági és Vállalkozáselemzési Intézet: Egy új adózási lehetőség: az Egyszerűsített Vállalkozási Adó (EVA), 2002. szeptember, p: 6. Consejería de Obras Pública y Transportes kiadványa Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja: L 302. szám, 1985. november 15. p.23. Constitución Espanola: VIII. cím III. fejezete (143-158. cikk) 143. § Magyarország Külgazdasága: 2003, p.110. EXTENDA: Andalucía, rica y diversa, 2004 LANDALUZ kiadványok Junta de Andalucía kiadványok BOJA (Boletín Oficial de la Junta de Andalucía, az Andalúz Önkormányzat hivatalos közlönye).

74

INTERNETFORRÁSOK http://www.andalucia.org/modulos.php?nuevoidioma=spa&modulo=Index http://www.eu2004.hu http://www.eu2004.hu/kulugy/upload/M_29/rek5/174.doc http://www.eu2004.hu/index.php?op=palyazatok&id=9&PHPSESSID=89ecb3ba68ec2808 3913b2d16aa4f37b http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/B7F6D548-BC50-4E43-882E11F24FC85320/0/spanyolo.pdf http://vki3.vki.hu/mt/mh-39.pdf Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF): http://www.inforegio.org Régiók Bizottsága: http://www.cor.eu.int Európai Bizottság: http://europa.eu.int/comm/dgs/regional_policy/index_en.htm InfoRegio:http://www.inforegio.cec.eu.int http://www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_58.htm http://www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_322.htm http://www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_51.htm http://www.inforegio.cec.eu.int/wbpro/prord/prorda/prordae.htm http://www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_216.htm http://www.inforegio.org/wbpro/prord/reg_prog/po/prog_467.htm http://www.inforegio.cec.eu.int/erdf/po/prog_684.htm http://www.andaluciajunta.es/SP/AJ/CDA/Secciones/Especiales/AJVisualizarNoticia/0,17 923,59590,00.ht... http://www.andaluciajunta.es http://www.extenda.es http://www.extenda.es/extenda/comercioExterior.jsp http://www.extenda.hu

75

http://www.redrural.tragsatec.es/redrural/default.htm http://www.meei.hu/hu/nemzetkozikapcs.shtml http://www.aenor.es/desarrollo/certificacion/quees/queescertificacion.asp http://fn.hu/cikk.php?id=3&cid=55530, 2003.március 11. http://www.marketingterv.hu/swot.htm http://www.mfor.hu/cikkek/cikk.php?article=14349 http://www.nkth.gov.hu/?folderID=443&articleID=2626&ctag=articlelist&iid=1 http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/094/ http://informatika.bke.hu/root/Project/telepiac.nsf/0/7ad1d4fc38d46116c1256a72003134cd ?OpenDocument http://www.ine.es http://vizsla.origo.hu/katalogus?q=porter%2Bstrat%C3%A9gia&hol http://www.matud.iif.hu/03jun/elteto.html http://www.iberpymeonline.org/ Documentos/Mexico/JerominHuerta.pps http://www.omgk.hu/EA9910/pi.html http://www.omgk.hu/EA0105/oko.html http://www.portal.icex.es/icex/cda http://www.infometal.es http://www.mcx.es/polco http://www.camaraalmeria.com/cufiles http://www.landaluz.es

76