BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZEKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
Győr városdiplomáciája
Készítette: László Zsuzsa
Budapest, 2005
Tartalomjegyzék 1 2 2.1.1 2.1.2 2.2 2.3 2.4 2.5 3 3.1 3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.2.6 3.2.7 3.2.8 3.3 3.4 3.4.1 3.4.2 3.4.3 3.4.4 3.5 4 4.1 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.2.5 4.2.6 4.2.7 4.2.8 4.2.9 4.3 4.4 5 5.1 5.2 5.3 5.4
Bevezetés ........................................................................................................... 3 Az önkormányzati diplomácia ........................................................................... 6 Az önkormányzati diplomácia („városdiplomácia”) fogalma ........................... 6 Az önkormányzati külkapcsolatok jellemzői, alapfogalmak ............................. 6 A városdiplomácia kialakulása .......................................................................... 8 A magyar önkormányzati kapcsolatok jellemzői............................................... 9 Az európai önkormányzatok együttműködését szolgáló legfontosabb szervezeti formák ............................................................................................. 11 A régiók együttműködésének jelentősége ....................................................... 13 Győr városképe Magyarországon és Európában ............................................. 14 Földrajzi helyzet .............................................................................................. 14 Általános információk...................................................................................... 14 Az ipar.............................................................................................................. 15 A város népessége............................................................................................ 15 Az oktatás ........................................................................................................ 16 Kultúra ............................................................................................................. 16 Az egészségügyi ellátás ................................................................................... 17 Idegenforgalom................................................................................................ 17 Sportélet ........................................................................................................... 17 Helyzetelemzés ................................................................................................ 18 Győr helyzete, szerepe és lehetőségei Európában ........................................... 18 Győr SWOT analízise...................................................................................... 21 Gazdasági adottságok ...................................................................................... 21 Humán adottságok ........................................................................................... 23 Infrastrukturális adottságok ............................................................................. 25 Környezetvédelmi adottságok.......................................................................... 26 A SWOT analízis megállapításainak összegzése: ........................................... 28 Győr testvérvárosi kapcsolatai......................................................................... 28 Testvérvárosi kapcsolatok kialakulása, története............................................. 28 A testvérvárosi kapcsolatok bemutatása .......................................................... 31 Erfurt................................................................................................................ 33 Kuopio ............................................................................................................. 33 Sindelfingen ..................................................................................................... 33 Colmar ............................................................................................................. 34 Brassó............................................................................................................... 34 Nazareth-Illlit................................................................................................... 35 Wuhan.............................................................................................................. 35 Szakmai tapasztalat-csere programok:............................................................. 36 Egyéb nemzetközi kapcsolatok........................................................................ 37 Kuopio-i tapasztalatok, élmények.................................................................... 38 Győr nemzetközi kapcsolatai kulturális téren.................................................. 39 Győr és a Centrope .......................................................................................... 41 Mi is valójában a Centrope? ............................................................................ 41 A Centrope előzményei ................................................................................... 42 Az Európarégió funkciója és jellege................................................................ 42 Az OPENING Projekt bemutatása................................................................... 46
5.5 5.6 6 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9 7 8 8.1 8.1.1 8.1.2 8.1.3 8.1.4 8.2 8.2.1 8.2.2 9 9.1 9.2
„Összeolvadunk, együtt tovább növekedünk” ................................................. 48 Centrope – Jövőkép ......................................................................................... 50 Kulturális főváros Év pályázata – Győr........................................................... 51 Az előzmények ................................................................................................ 51 A konkurencia.................................................................................................. 52 A pályázat ........................................................................................................ 52 Világok Találkozása ........................................................................................ 54 Hagyományos programok................................................................................ 55 A tervezett új programok ................................................................................. 58 A szükséges fejlesztések.................................................................................. 59 A „vesztesek nélküli verseny” ......................................................................... 60 A pályázat értékelése ....................................................................................... 63 Befejezés.......................................................................................................... 65 Irodalomjegyzék .............................................................................................. 68 Hivatkozásjegyzék ........................................................................................... 68 Könyvek........................................................................................................... 68 Tanulmányok, Publikációk .............................................................................. 68 Cikkek.............................................................................................................. 69 Internetes oldalak............................................................................................. 69 Irodalomjegyzék .............................................................................................. 70 Könyvek........................................................................................................... 70 Cikkek.............................................................................................................. 70 Mellékletek ...................................................................................................... 72 1. számú melléklet ........................................................................................... 72 2. számú melléklet: .......................................................................................... 76
1
Bevezetés A
Szakdiplomácia
szakirányon
ismerkedtem
meg
közelebbről
a
különböző
szakdiplomáciai ágak, ezen belül a városdiplomácia fogalmával. A városdiplomácia önmagában is rendkívül érdekes, összetett tudományterület, ezért úgy gondoltam, ha annak történelmi, gazdasági, kulturális összefüggéseit egy olyan városnak a szemszögéből vizsgálom meg, ahol – az utóbbi néhány évet kivéve – eddigi életemet töltöttem, az elméletben megtanultak egészen más értelmet nyernek. Középiskolai
tanulmányaim során
–
a
győri
Krúdy
Gyula
Idegenforgalmi
Szakközépiskola német kéttannyelvű osztályába jártam – már behatóan foglalkoztam a kisalföldi
megyeszékhely,
Győr
városának
idegenforgalmával,
nemzetközi
kapcsolataival, különböző középiskolás csereprogramokkal. A nyári gyakorlatok alatt lehetőségem nyílt vendéglátóhelyen, utazási irodában, szállodaiparban, valamint az idegenvezetés során a külföldi turistákkal kapcsolatot teremteni, más országok kultúráját, szokásait megismerni. A közös programok, beszélgetések során általában mindig szóba került, hogy miért választották úticéljuknak Magyarországot, hogy kerültek Győrbe, mit tudnak városunkról. A kérdésekre adott válaszokból arra a következtetésre jutottam, hogy a másik ország, város kultúrája iránti érdeklődés jelentős szerepet játszik a kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Győr városdiplomáciájának tanulmányozása során az előbbi megállapítás megerősödött bennem, hiszen a városok közötti kapcsolatfelvétel elindítója gyakran egy-egy kulturális program, esemény, és a későbbi együttműködés fenntartásában is kiemelt szerepet játszik ez a terület. A városdiplomácia tulajdonképpen eszközként használja a kultúra területét, felismerve azt, hogy a város kulturális kapcsolatain keresztül is építheti imázsát. A rendszerváltást követően valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás után jelentősen megnőtt a középszintű közigazgatás szerepe és hatásköre, politikai súlya, jelentősége. A területi szint kulcsszereplővé vált az uniós folyamatokban, különösen a földrajzilag közeli régiók folyamatos együttműködésében.
3
A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai az integrációs folyamatokkal párhuzamosan dinamikusan fejlődnek, és ez indokolja, hogy a külkapcsolatoknak e sajátos dimenzióját dolgozatomban részletesen mutassam be. A városdiplomácia általános bemutatása mellett részletesen foglalkozom egy konkrét példa, Győr városdiplomáciájának elemzésével, amelyben kulcsfontosságú szerephez jutnak a hagyományos külkapcsolati formákon belül a testvérvárosi kapcsolatok és a nemzetközi együttműködések számos más formája. Ahhoz, hogy hitelesen tudjam a különböző nemzetközi tevékenységeket és interakciókat ismertetni, elengedhetetlen a város általános bemutatása mellett annak gazdasági helyzetét is elemezni, így került a dolgozatba Győr SWOT analízise, szerepe és lehetőségei Európában. Általános- és középiskolai éveim alatt lehetőségem nyílt két testvérvárosba is eljutni, 1995-ben Erfurtban jártam egy biciklis sportrendezvényen, ahol a nemzetközi csapatnak a több napos rendezvény keretében egy úgynevezett „békekört” kellett a német városban tennie, majd 2000. szeptemberében a finn testvérvárosban, Kuopio-ban töltöttem egy hetet, a tapasztalatokról, élményekről a későbbiekben még szót ejtek. Gyakran felmerült bennem a kérdés, hogy hogyan alakultak ki ezek a sokszor rendkívül távoli testvérvárosi kötődések, milyen nemzetközi szervezetek munkálkodtak a háttérben a nemzetközi szintű helyi kapcsolatok előmozdítása érdekében? Hogyan tartja fenn különböző interakcióit a város, milyen eszközöket használ a kapcsolatok létesítésére, megtartására, illetve intenzitásának növelésére? Leginkább azonban a kapcsolatok jövője érdekel. Erősödni vagy gyengülni fognak a városdiplomáciai kapcsolatok, és ebben milyen szerepet játszik a kulturális együttműködés? Az anyaggyűjtés során elég gyorsan nyilvánvalóvá vált előttem, hogy a rendelkezésre álló írásos dokumentációk alapján csak egy nagyon szűk keresztmetszetét tudom megválaszolni a felvetett kérdéseknek. A város által megjelentetett kiadványok általában csak pár mondatban tesznek említést a város nemzetközi kapcsolatairól, a testvérvárosokról.
4
A nemzetközi kapcsolatok az önkormányzati munkatervnek csupán egy kisebb területét teszik ki, de mivel egyre nagyobb jelentősséggel bír napjainkban, egyre több és jobb szakember munkálkodik a háttérben, a csapat is folyamatosan bővül, erősödik, fiatalodik. A
kérdéseim
megválaszolásához
kutatásom
során
elsősorban
személyes
kapcsolatfelvételre volt szükség, a Győr Megyei Jogú Polgármesteri Hivatal EU és nemzetközi referense, Gyulai Péterné, a Kulturális Iroda vezetője, Tóth Nándorné, a Városépítési Iroda Stratégia-tervezési csoportvezetője, Istók Lóránt Zsolt, valamint az Informatikai Stratégiai tervezési és EU integrációs bizottság elnöke, Bécsi Zoltán segítettek a munkában. Dolgozatomban a kulturális kapcsolatok kiemelt témakörként való kezelését az indokolja, hogy írása közben zajlott a „Kulturális Főváros 2010” című pályázat elkészítése, beadása és megtörtént az elbírálása is. Sajnos Győr nem nyert, de a pályázati munka így is hasznára válik a városnak, hiszen a programban foglalt tervek jelentős része megvalósulhat, éppen ezért tartom rendkívül fontosnak a pályázat és a benne rejlő lehetőségek részletes bemutatását. Az összegyűjtött anyag feldolgozása során arra törekedtem, hogy a fenti kérdésekre megfelelő válaszokat tudjak adni, és megpróbáljam bemutatni, hogy mennyire időszerű kérdésekről van szó, és a városdiplomácia egyes elemei, különösen a kulturális együttműködés
milyen
fontos
szerepet
játszanak
a
város
életében,
és
továbbfejlődésében.
5
2
Az önkormányzati diplomácia 2.1.1 Az önkormányzati diplomácia („városdiplomácia”) fogalma „ A nemzeti kormányzatok alatti, adott (szubnacionális) közigazgatási egységek – városok, megyék, tartományok, kormányzóságok, szövetségi tagállamok stb. – közvetlen külföldi partnerkapcsolatainak létesítése, gondozása, az országos külpolitikai, külgazdaság-politikai, kulturális célkitűzések megvalósításába illeszkedve, illetve saját, regionális,
határmenti
stb.
együttműködések,
projektjellegű
megállapodások
keretében.”1 2.1.2 Az önkormányzati külkapcsolatok jellemzői, alapfogalmak Az önkormányzati kapcsolatoknak több formája létezik, a különböző együttműködési formákra a mindennapi életben gyakran azonos fogalmakat használnak, annak ellenére, hogy más-más tartalom van mögöttük. Ezért is fontos az egyes külkapcsolati fogalmak definiálása. A testvérvárosi kapcsolatok fogalma alatt a települések kétoldalú együttműködését értjük valamely külföldi várossal, hivatalos, dokumentált megállapodások formájában. Ezek a „szerződések” általában iskolák közötti közös programokban (diák-, tanárcsere, közös táborok), kulturális, egészségügyi és sportintézmények (helyi könyvtárak, színházak, egyesületek) közötti együttműködésében és kölcsönösen előnyös gazdasági lehetőségek feltárásában (helyi kereskedelmi, vállalkozói és iparkamarák tájékoztatói, termékek és befektetési lehetőségek bemutatása) valósulnak meg. A testvérvárosi mozgalmat segítő közösségi akcióknak az a célja, hogy bátorítsák a mindennapi emberek és választott képviselőik bekapcsolódását az európai integrációba, illetve elősegítsék az Unióhoz való tartozás személyes megélését. Az Európai Unió a következő cselekményeket finanszírozza: 1
új testvérvárosi kapcsolatok kiépítése testvértelepülések polgárai csereprogramjainak elősegítése testvértelepülések által szervezett konferenciák Nyusztay László: Szakdiplomáciai tanulmányok: A diplomácia fejlődésének néhány sajátossága a XX. század második felében, Budapest 2000, 14. oldal
6
képzési és információs szemináriumok szervezése
A határmenti együttműködés földrajzi- és történelemi közelséget jelent, a közös helyi érdekek és sokszor a közös nyelv a mozgatórugója annak, hogy a közös gyakorlati megoldások létrejöhessenek. Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, és Románia magyar határmenti települései változatos kapcsolatokat alakítottak ki a Magyarországon lévő önkormányzatokkal. (például: Komárom – Komárno: közös buszjárat) Regionális önkormányzatok együttműködése is egyre nagyobb szerephez jut manapság. A különböző térségek önigazgatási egységei (például: Magyarországon megyék, Ausztriában tartományok) hoznak létre határokon átnyúló együttműködési formákat. A résztvevő felek olyan feladatok megoldására törekszenek, melyek a szomszédos térségek egészét érintik, például turizmus, környezetvédelem, infrastruktúra fejlesztési területén (például: Kárpátok Eurorégió). Fontos megemlíteni, hogy a multilaterális önkormányzati szervezetek munkájában való részvétel újabb lehetőségeket teremt az önkormányzatok számára az együttes tapasztalatszerzésre és közös programok kialakítására (CLRAE, IULA).2
Az önkormányzati diplomácia térnyerése nemcsak különböző együttműködési formákat, hanem új fogalmakat is bevezetett a szakirodalomba. A protodiplomácia például
az
önkormányzatok,
civil
szervezetek,
érdekvédelmi
szervezetek,
multinacionális gazdasági társaságok formális és informális külügyi akcióit jelenti. A kormányzat mellett a regionális és helyi önkormányzati szervezetek is jogosultak külkapcsolatokat létesíteni, nemzetközi szervezetekben tevékenykedni vagy a kormányzat által fenntartott képviseleti szinteken saját képviselőt delegálni. Ezen tevékenység a pluridiplomácia.3
2
Mérey Zsolt: Szakdiplomáciai tanulmányok: A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai – Városdiplomácia Budapest, 2000, 163. oldal 3 www.bm.hu/web/euik.nsf: Hervainé Szabó Gyöngyvér: A helyi önkormányzatok európai integrálódásának tapasztalatai 58. oldal
7
2.2
A városdiplomácia kialakulása A városdiplomácia fogalmának ismertetése után a dolgozat rövid áttekintést nyújt kialakulásának történetéről. Történelmi példák sora utal arra, hogy a városok igen fontos szerepet játszottak a diplomácia kialakulásában, mivel sok más egyéb történés mellett, jelentős nemzetközi események, békekötések, konferenciák helyszínei voltak. Az ókori görög városállamok kapcsolataiban már a Kr. e. V. században is létezett a mai nemzetközi érintkezéshez hasonló rendszer. A XII-XIV. században a legjelentősebb szerepet az itáliai városállamok játszották a diplomácia terén. Firenze követe volt többek között Dante, Petrarca, Boccaccio vagy később Machiavelli és Guicciardini. A XV. század végére pedig az olasz államok állandó követségeit már ott találjuk az idegen fővárosokban. Az újkor századaiban – különösen az európai nemzetállamok kialakulásával – a diplomácia a központi állam kizárólagos feladatává vált, a városdiplomácia pedig veszített jelentőségéből és csak a XX. században lett újra a nemzetközi kapcsolatok fontos színtere. Az újjászületés okát a városdiplomácia olyan sajátosságaiban kell keresni, melyek a helyi érdekek menedzselésében hatékonyabbnak bizonyultak mint az állami diplomácia. A városi problémák kezelése egyáltalán nem, vagy csak igen nehézkesen oldható meg a központi diplomácia közbenjárásával. A városdiplomácia kötetlensége, illetve arra való törekvése, gyakorlatiassága, a protokolláris merevség elhagyása sokkal hatékonyabb alternatívát kínál a problémák megoldására és nagyobb esélyt a folyamatos együttműködésre. A városdiplomácia ezekkel az eszközökkel egészíti ki, támogatja az államközi külpolitika célkitűzéseit. A második világháború után az önkormányzati diplomácia fejlődésének két, egymással részben összefüggő iránya alakult ki:
8
A multilateralizmus térhódításával, és a nemzetközi intézmények erősödésének következményeként kialakultak a nemzetközi városszervezetek és elkezdődött a városok nemzetközi kapcsolatainak kibontakozása is. A nemzetközi városszervezetek vagy egy-egy speciális városi szakmai területet karoltak fel, vagy nyelvi, illetve politikai vonalak mentén kívánták fejleszteni a városok nemzetközi együttműködését. Az ENSZ HABITAT’ világkonferenciái a ’90-es évektől kezdve rendszeresen fórumot nyújtanak a településeknek a globalizáció által felvetett problémák megvitatására. A helyi önkormányzatok világszövetsége (IULA – International Union of Local Authorities) pedig az egyik legátfogóbb településközi világszervezet, mely a tapasztalatcsere és a közös akciók fontos színtere. 4 A városközi együttműködések másik vonulatához tartozik a testvérvárosi mozgalom, amelyről a későbbiekben írok részletesen. 2.3
A magyar önkormányzati kapcsolatok jellemzői A közigazgatás – nevéből kitűnően – a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység. Mivel ez a fajta tevékenység a társadalom legfontosabb döntéseinek igyekszik érvényt szerezni, különlegesen erős támogatásban részesül, döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet szerezni. Ezért alaposan fontolóra kell venni, hogy milyen szerveket célszerű felhatalmazni közérdekű igazgatás végzésére, azaz akár kényszerrel is kikényszeríthető döntéshozatali joggal. Két típusú igazgatási szervezet rendelkezik e privilégiummal, az államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek igazgatást végző egységei. Az államigazgatást végző szervek államigazgatási tevékenységet folytatnak, az önkormányzati szervek önkormányzati igazgatást. E két szerv igazgatási tevékenységét együttesen, az ellátott feladatok azonos jellegzetességei
alapján
közigazgatásnak
nevezzük.
A
közigazgatás
több
az
államigazgatásnál, mivel magában foglalja az önkormányzatok igazgatási tevékenységét is. A XIX. században alakult ki Magyarországon a modern polgári államnak megfelelő önkormányzati típusú helyi közigazgatási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatait egyrészt a vármegye, mint területi önkormányzat, másrészt a törvényhatósági jogú város 4
Mérey Zsolt: Szakdiplomáciai tanulmányok: A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai – Városdiplomácia, Budapest, 2000, 154. oldal
9
látta el. E két szervet közösen törvényhatóságnak nevezték, amelynek élén a főispán állt. A XIX. század végére egyre inkább kiépülő önkormányzati és állami szervek közötti összhang biztosítását látta el a közigazgatási bizottság. Feladata a másodfokú hatósági ügyek intézése volt, amelyet különböző bizottságai (választmány) láttak el. Az alispán volt a törvényhatóság első szintű tisztségviselője, ellátta a testületek hatáskörébe nem utalt ügyeket. A főispán a kormány érdekeiért volt felelős, a tagság nevezte ki és mentette fel, de megbízatása a kormányhoz kötődött. A főispán egyben elnöke volt az önkormányzati bizottságoknak is, döntésüket egyet nem értése esetén felfüggesztették. Felügyelte az önkormányzatok tevékenységét is, közvetlenül intézkedhetett állami döntések végrehajtása érdekében. 5 A második világháború utáni tanácsrendszer centralista jellege kevés lehetőséget adott a helyi önkormányzatoknak és kezdeményezéseiknek. A rendszerváltást követően azonban
Magyarországon
a
szubnacionális
szint
szerepvállalása
megnőtt
a
külkapcsolatok terén. A 90-es években létrejött az önkormányzati rendszer, mely alkotmányos alapokra, az Önkormányzatok Európai Chartájának elveire épül. Érvényre jutott a legteljesebb önkormányzatiság, a helyi ügyek külső beavatkozástól mentes intézése,
a
nemzetközi
szerepvállalás
szabadsága
és
a
határokon
átnyúló
együttműködések lehetősége. Ez tehát egy politikai lehetőség olyan helyi kapcsolatok építésére külföldi partnerekkel, melyeket az önkormányzatok a valós, helyi igényeik alapján választhatnak ki. Az önkormányzatok külügyi aktivitása leginkább a nemzeti önkormányzati szövetségek keretén belül fejlődött ki. Egyes országok nemzeti szövetségei teljes külügyi, hazai és külszolgálati
csoportokat
építettek
ki
(például:
angol,
német,
holland
önkormányzatokkal). Legjellemzőbb az 5-10 fős hazai külügyi szakértői személyzet működtetése. E csoportokkal szoros kapcsolatban állnak a regionális, megyei, helyi önkormányzati külügyi szakreferensek. E szervezeti egységek foglalkoznak a partnervárosi programok menedzselésével, a nemzetközi szervezetekben való tagság szervezésével,
a
hálózatszervezéssel,
a
strukturális
és
egyéb
programok
partnerkeresésével.
5
Magyar Közigazgatási Intézet: Önkormányzati Közigazgatás, Budapest 2002
10
A külkapcsolatok kiépítésének számos célja van; integrálni a települést az európai gazdasági, kereskedelmi hálózatokba, megismerni a nyugat-európai önkormányzatok tevékenységét valamint
potenciális befektetőket vonzani, a turizmus és a kultúra
területén, valamint a kapcsolatok újjáépítése céljából. Fontos szerepet játszott az 1989-ben megalakult a TÖOSZ, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, amely országos fórumot teremtett a településeket érintő kérdések megvitatására és támogatta a nemzetközi kapcsolatok kiépülését is. 1990-ben Magyarország felvételt nyert az Európa Tanácsba, melynek segítségével a magyarországi önkormányzati testületek is bekapcsolódtak a regionális önkormányzati diplomáciába.6 További lényeges magyar vonatkozású regionális-szubregionális hálózatok:
2.4
Alpok-Adria Munkaközösség Duna Menti Tartományok Szövetsége Nyugat-Pannónia Eurorégió Bécs-Pozsony-Győr-Sopron Négyoldalú együttműködés Kárpátok Eurorégió Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés Duna-Dráva-Száva Eurorégió7
Az európai önkormányzatok együttműködését szolgáló legfontosabb szervezeti formák Az önkormányzatok több területen is megjelentek a nemzetközi politika szereplői között. A demokráciaprogramok, az önkormányzati menedzsmentprogramok tanácsadói vagy befogadói lettek, ily módon a különböző fejlesztési programoknak és a globális ügyek megoldásának résztvevőivé valamint közreműködőivé váltak. Az önkormányzatok ezen kívül tevékenykednek saját nemzetközi szervezeteikben, szövetségeikben (CEMR – Council of European Municipalities and Regions), az Európa Tanács intézményrendszerében (CLRAE – Congress of Local and Regional Authorities 6
Mérey Zsolt: Szakdiplomáciai tanulmányok: A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai – Városdiplomácia 158. oldal, Budapest, 2000 7 I. M.: 160. oldal, Budapest, 2000
11
of Europe) és az Európai Unió plurinacionális intézményi rendszereiben is, továbbá képviseleti
joggal
rendelkeznek
a
Helyi
és
Regionális
Önkormányzatok
Kongresszusában, a világ egyetlen szervezetében, amelynek az önkormányzatok egyenrangú tagjai. Míg a politikai tényezők lehetővé, a változó gazdasági tényezők szükségessé tették a helyi és nemzetközi kapcsolatok építését. A kevésbé fejlett megyék önerőből vagy központi támogatásból nem képesek csökkenteni elmaradottságukat, de a kevésbé szegény régiók sem nélkülözhetik a nyugati partnerektől szerezhető információkat, technológiát. Az európai önkormányzatok együttműködését szolgáló legfontosabb szervezeti formák a kelet-közép európai társult országok régióinak kapcsolatépítését, felzárkóztatását és támogatását tűzték ki célul: 1.
Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa (CLRAE) önkormányzatok tagjaiból álló szervezet, célja a helyi és regionális hatóságok együttműködésének elősegítése. Az Európa Tanács intézménye több más önkormányzati szövetséggel közösen kezdeményezte az Európai Önkormányzati Charta kidolgozását.8
2.
Az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) politikai aktivitása Európa 25 országának önkormányzataira terjed ki. A CEMR célja, hogy ösztönözze a testvérvárosi
kapcsolatok
kiépülését,
szervezését,
illetve
hatással
van
szervezeteinek az európai politikai rendszerbe való beépítésére.9 3.
A Régiók Bizottsága (COR – Committee of the Regions) szervezi és támogatja a helyi önkormányzati kooperációt. Az Európai Unió tanácsadó testületével kötelesek konzultálni a tagállamok a közösségi politikát illetően.
8
http://www.foreign.gov.sk/En/files/add.php3?text=CE&file=file179.shtml
9
http://www.ccre.org/presentation_en.htm
12
4.
Az Európai Régiók Gyűlése állásfoglalásokat készít elő a területi önkormányzatok határon átnyúló együttműködéséről.10
2.5
A régiók együttműködésének jelentősége Az uniós szóhasználatban a „második önkormányzati szintnek” is nevezett középszint, melyet a II. Világháború után a túlzott hatalomkoncentráció elkerülése céljából hoztak létre, az európai egységesítési folyamat egyik legfontosabb eszköze lett, hiszen az integráció legfontosabb fejlesztési programjai a régiók együttműködésén keresztül valósulnak meg. A régiók lesznek az EU bővítésének az egyik alapvető végrehajtó egységei is, hiszen biztosítani kell a közösségi jogszabályok végrehajtását. Az EU régiók közötti és a határmenti együtttműködésekhez nyújtott néhány támogatási programja: 1.
INTERREG II (A, B és C alprogramok)
2.
PHARE CBC (Cross Border Cooperation)
3.
PHARE CREDO
4.
ECOS-OVERTURE
5.
EUROCITIES
6.
Bangemann-jelentés
7.
„Twin-cities” Program
8.
ISPA
9.
SAPARD11
A fent ismertetett 9 program rávilágít arra, hogy ma már általánosan elfogadott: a fejlesztések akkor a leghatékonyabbak, ha irányításukat a lehető legközelebb helyezzük azokhoz az emberekhez, akiknek az életét az eredmények közvetlenül befolyásolják majd.
10 11
I. M.: 157. oldal I. M.: 161. oldal
13
A partnerség támogatása az egységes Európa létrejöttében szintén létfontosságú, hiszen az uniót nem csak gazdasági egységként kell kezelni, hanem a mindennapjainkban is érzékelni kell, különben az átlagember nem tulajdonít majd nagy jelentőséget az integrációnak. Az egyes települések lakói csak úgy tudják az integrációs folyamatok jelentőségét megérteni, ha azok hatását közvetlen környezetükben tapasztalják meg, és aktív részeseivé válnak az egyes programoknak. 3
Győr városképe Magyarországon és Európában
3.1
Földrajzi helyzet Győr városa Magyarország északnyugati részén helyezkedik el, a Kisalföld központja. Közép-Európa egyik fontos főútja mellett fekszik, két világváros, Bécs és Budapest között, pontosan félúton. A Kisalföld nyugaton Ausztriával, északon pedig Szlovákiával határos, területe: 4012 km². A város kialakulásában és fejlődésében meghatározó tényező volt, hogy a Duna jobb partján a természeti viszonyok kedvezőbbek voltak, mint a bal parton, s ezért már a római birodalom idején fontos kelet-nyugati út vezetett itt. Míg a bal parton több nagyobb folyó ömlött a Dunába, a Rába és a Rábca torkolata Győrnél egyszerre leküzdhető akadály volt. Előnyt jelentett, hogy egészen a Duna XIX. század végi szabályozásáig a Mosoni-Dunán bonyolódott a hajózás. A kelet-nyugati útvonalból már a római korban fontos utak ágaztak ki Sopron (Scarbantia) és Szombathely (Savaria) felé. Segítette a város kialakulását az a geomorfológiai adottság is, hogy a mai belváros területe vár építésére is alkalmas árvízmentes terasz volt. A folyók találkozásánál, a vizenyős, lápos tájból kiemelkedő dombokon és kavicsteraszokon - ma Kálváriadomb, Káptalandomb és az egykori Újszállások (Gyárváros) - az ember először az őskorban települt meg; az élet folytonosságáról ásatások, földből előkerült leletek tanúskodnak. Az első nagyobb, összefüggő település Krisztus születése előtt öt évszázaddal alakult ki; lakói kelták voltak, tőlük származik a település első elnevezése: Arrabona. E nevet közel nyolc évszázadig ebben a formájában használták és rövidített változatát - Raab - a település német megjelölése egészen napjainkig megőrizte.12
3.2
Általános információk 12
Győr a XXI. Század küszöbén, CEBA Kiadó, Budapest 2002, 11-17. oldal
14
Magyarország hatodik legnagyobb városa Győr, 127 594 lakossal. Megyei jogú város, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjének, Győr-Moson-Sopronnak a székhelye. A megyét, ahogy neve is elárulja, három egykori vármegye maradványaiból gyúrták össze. Ez az egyetlen megye, amely – Veszprémtől településeket elhódítva – a rendszerváltás után jelentős területgyarapodást volt képes elérni. Így a fekvő tevének, amire a megye alaprajza hasonlít, most már farka is van. Győr
közlekedési,
kereskedelmi,
egyházi,
ipari,
egészségügyi,
kulturális
és
közigazgatási központ. Gazdag kultúra, ipar és kereskedelem jellemzi. 3.2.1 Az ipar Győr ipari és gazdasági szerkezete sokrétű, a rendszerváltás után megszűnt cégek helyébe újak léptek. A mai gépipar alapját a 85 éves múltra visszatekintő autógyártás teremtette meg, a hagyományokat a Rába és az Audi örökítette tovább. 1992-től kezdve modern ipari park nyújt optimális feltételt a gazdasági társaságok megtelepedéséhez. A parkban évente több vállalkozás nyitja meg kapuit, ami igazolja a korábbi nemzetközi felméréseket, mi szerint Győr Közép- Kelet- Európa első számú tőkebefektetési centruma. Az Ipari Parkban számos multinacionális cég telepedett le (Audi, Philips, Amoco, Hydro, Totalgas, United Biscuits, stb.). A gépipar, élelmiszeripar, textilipar, műanyagipar és építőipar már hagyományokkal rendelkezett, de új iparágak is megjelentek az 1990-es években, mint például az elektronikai ipar. Virágzó vállalkozások működnek az építőipar, a pénzügy, a biztosítás, és a különböző gazdasági és humán szolgáltatások területén. Az utóbbi tizenöt évben több nagy bevásárlóközpont épült (InterSpar, Metro, Plaza, Praktiker, Tesco, Brico Store, Baumax stb.). Mindezek következménye, hogy a majdnem 130 ezer lakosú nagyvárosban a munkanélküliség folyamatosan az országos átlag alatt maradt. Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg a munkanélküliségi ráta 3,7%, Győrben 3,5%, ebből a pályakezdő munkanélküliek aránya 5,2%. 3.2.2 A város népessége Győr városa és a városban élő népesség folyamatosan megújuló, élő organizmus. Az agglomerációs folyamatok kedvezően alakítják a város demográfiai térképét. Győr lakónépessége 1870-ben 32456 fő volt, száz év elteltével pedig a népesség több mint
15
háromszorosára, 102600 főre növekedett. A várost érintő közigazgatási változások is részesei a népesség alakulásának. 1950-ben Pinnyédet, 1966-ban Bácsát, Kisbácsát, 1970-ben pedig Gyirmótot, Győrszentivánt, Ménfőcsanakot kapcsolták a városhoz. A Győrben élő lakosság életszínvonala, kulturális szokásrendszere, iskolázottsága meghaladja az országos átlagot. Ehhez az itt élő polgárok igényessége mellett hozzájárul a hagyományosan magas szintű alap- és középfokú oktatás, amely új képzési formákkal gazdagodott. 3.2.3 Az oktatás Az oktatás igyekezett lépést tartani a fejlődéssel. Az iskolavárosi jelleg erős, a város a Dunántúl középiskolai központja. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara és a Hittudományi Főiskola mellett a Széchenyi István Főiskola – valamint az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővülő képzései – 2002-ben történt egyetemmé nyilvánítása jelzi és ösztönzi a város további fejlődését. Az így
született
Széchenyi
István
Egyetemen
a
műszaki
tudományok
mellett
gazdaságtudományi, jogi, zene- és egészségtudományi oktatás is folyik. A Széchenyi István Egyetem –hét konzorciumi partnerrel együtt – 2004. novembere óta vesz részt a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által önértékelési
modell”
című
Humánerőforrás-fejlesztési
kiírt
„Partnerközpontú
Operatív
Program
megvalósításában. Ennek célkitűzése egy új szemlélet megalapozása, amely korszerűsítheti a vezetési, minőségbiztosítási és tanulásirányítási módszereket egyaránt. A győri felsőoktatási intézmények hallgatóinak létszáma meghaladja a tizenhétezret. 3.2.4 Kultúra A város kultúrája egyre fejlődik, gazdagodik. Győr fesztiválváros, ahol egész évben kínálják művészeti eseményeiket a fesztiválok. Egyre nagyobb kínálatot jelent az évente ismétlődő országos, sőt nemzetközi hírnévre szert tett rendezvények sora és a művészeti fesztiválok programja, amelyről a későbbiekben írok részletesen. A színházban prózai és zenés tagozat működik, itt kapott helyett a világhírűvé vált Győri Balett is. Új koncertterem, kiállítóhelyek, közművelődési intézmények is létesültek az elmúlt években. Évről-évre bővül a rendezvények sora és a művészeti fesztiválok programja. Több olyan rendezvény van, amely átnyúlik az országhatárokon, szlovák, román városokban is vannak programok.
16
3.2.5 Az egészségügyi ellátás A napjainkban zajló társadalmi folyamatok hatásai valószínűsítik, hogy az önkormányzatok számára tovább növekednek az egészségügyi és a szociális ellátással kapcsolatos feladatok. A megyéknek, a városoknak az idősek arányának növekedése és a társadalom peremére szorult emberek segítése jelent egyre nagyobb anyagi terhet, de nagy feladat a kórház-rendelőintézet fenntartása és működtetése is. Győr város tulajdonában nincs kórház, így az egészségügy irányában a fő hangsúly az alapellátásra irányul, a háziorvosi és a fogorvosi rendszer fenntartására, fejlesztésére. A városban üzemelő kórház fenntartója és tulajdonosa a megyei önkormányzat, de a fejlesztések terén jelentős és egyre fokozódó anyagi támogatással a város is kiveszi részét. Győr város egészségügyi alapellátása és szociális intézményhálózata jól szervezett, az önkormányzat
folyamatosan
korszerűsíti,
alakítja
a
változó
igényeknek,
szükségleteknek megfelelően. 3.2.6
Idegenforgalom
A városban egyre bővül a szálláshelyek kínálata. Megvalósult a termálfürdő fejlesztés, amely újabb vonzerővel gazdagítja az idegenforgalmi kínálatot. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót. A barangoláshoz csábító hátteret nyújtanak az ódon utcákban meghúzódó kávéházak, éttermek, panziók, valamint a méltán híres helyi vendéglátás. 3.2.7 Sportélet Győr nagy hagyományokkal rendelkező sportélete kedvező hátteret nyújt a jelentős hazai és nemzetközi sportesemények megrendezéséhez. Kiváló pedagógusok, sportvezetők, sportolók munkásságával és eredményeivel büszkélkedhet a város. A rendszerváltás után a városi sportvezetés önálló egységgé alakult át: 1993-ban létrejött a sportigazgatóság, amely egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet. A következő intézményeket működteti: Magvassy Mihály Sportcsarnok, adyvárosi sátoros fedett csarnok, az adyvárosi sportcentrum, uszoda, kajak-kenu telep, lőtér, gokartpálya. A város költségvetésében rendelkezésre álló, az élő sportra fordítható összeg emelkedő tendenciát mutat. Ez az összeg az élsport fejlesztésére, a sportegyesületek fenntartására
17
és működtetésére, a diáksport és szabadidősport támogatására, a sportlétesítmények üzemeltetésére és felújítására fordítódik. Az elmúlt évtizedben Győr több országos és világversenynek adott otthont. A hosszú sorozatot az 1995-ös női kézilabda világbajnokság rendezése nyitotta meg. A sor 1999-ben a Maratoni kajak-kenu világbajnokság rendezésével folytatódott. 2001-ben Győr adott otthont a IV. Vivendi kajak-kenu Európa-bajnokság versenyeinek, valamint a XIII. Női junior kézilabdavilágbajnokság küzdelmeinek.
A város sprotlétesítményeiben világkupaversenyek,
nemzetközi sportesemények, nemzetek közötti sporttalálkozók, országos bajnokságok (lövészet, sporttánc, röplabda, erőemelés, triatlon, cselgáncs, karate, ökölvívás stb.) nyújtottak maradandó élményeket a sportszerető közönség számára. 13 3.2.8 Helyzetelemzés Győr általános helyzetének rövid összefoglalásából megállapítható, hogy a város dinamikusan fejlődik és adottságai a további fejlődés irányába mutatnak. Ezt támasztja alá az a kormánydöntés is, amely Győrt versenyképességi pólusként nevezte meg. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2005. november 17.-i ülésén szintén Győr mellett foglalt állást, az Országgyűlés pedig decemberben fog szavazni ebben a tárgykörben. A versenyképességi pólus címmel 100 millió forintos tervezési-, a 2007 – 2013. közötti időszakban 100 milliárd forint összegű uniós fejlesztési támogatás jár. Abban az esetben, ha az előterjesztést elfogadja a parlament, a város olyan nagyívű programok megvalósítására lesz képes, amelyeknek jelentős térségszervező ereje lesz. Győrnek minden esélye megvan arra, hogy a következő évtizedekben a régió gazdasági, kulturális és szellemi központja legyen.
3.3
Győr helyzete, szerepe és lehetőségei Európában Az európai kitekintés során feltétlenül meg kell említeni, hogy jelentős változás ment végbe az európai területfejlesztési szemléletben. Az európai növekedés legfontosabb pólusairól szóló tanulmányok korábban arra mutattak rá, hogy a kontinensen a
13
Győr a XXI. Század küszöbén, CEBA Kiadó Budapest, 2002, 84-110. oldal
18
pentagonális fejlődés mutatkozik a legerősebbnek, azaz öt város (London, Párizs, Frankfurt, München, Milánó) jelenti a fejlődés legfontosabb centrumát. Az új szemlélet szerint erősíteni kell a régiókat, és azon belül a városokat. A városok a fejlesztések motorjai, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. A fejlesztési irányvonalakat az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) határozza meg. Az ESDP (European Spatial Development Perspective) szerint a fejlesztés egyik célja a többközpontú
és
kiegyensúlyozott
városhálózat,
valamint
az
új
kapcsolatok
megteremtése a városi és vidéki térségek között. Mindezek mellett szükséges a kiegyensúlyozott városhálózat fejlődése, de egyúttal fokozott figyelmet kell fordítani a városi térségek versenyképességének növelésére is. Az ESDP kiemeli a határon átnyúló városkapcsolatokat, mint a fejlődés egyik lehetséges formáját, valamint kiemelten foglalkozik a városi környezet védelmével. Győr az európai magtérséghez közvetlenül kapcsolódó új fejlődési vonalak mentén fekszik, melyek közül két tengely jelenik meg hangsúlyosan: a dél-bajor innovációs tengelyhez csatlakozó Bécs–Pozsony–Budapest „háromszög”, illetve a Berlin–Prága– Bécs–Adria tengely. Győr fekvése kitűnő, hiszen két meghatározó, egymás vetélytársának tekinthető főváros, Budapest és Bécs között található, így mindkét város fejlődése javítja Győr gazdasági potenciálját. Ugyanakkor a település méreténél fogva nem tekinti egyik főváros sem vetélytársnak, így a kooperációs lehetőségek nyitva állnak mindkét multiközpont irányában. Az uniós csatlakozás jelentős mértékben megváltoztatta a térség térszerkezeti lehetőségeit. A csatlakozás után a Bécs–Pozsony–Győr térség peremhelyzete mérséklődött, és Európa központjába került. A térség és ezen belül Győr számára sokat jelent a határok közelsége. Az egyik legfontosabb pozitív tényező a külföldi tőkebefektetések régióba vonzásában jelentkezett. A város Budapest és környéke után a külföldi tőkebefektetések fontos célterületei lett. Ennek oka összetett. A nyugati cégek első sorban azon városok közül tudtak választani, amelyek rendelkeztek a szükséges „kemény” telepítő tényezőkkel. A meglévő, illetve a kiépített infrastruktúrák mellett a letelepítési tényezők között
19
szerepelt a város térszerkezeti helyzete. Egyrészt az üzletmenet szempontjából fontos a nemzetközi városok közelsége, hiszen a legfontosabb üzleti szolgáltatók csak a nagy városokban találhatók meg. Másrészt szintén fontos szempont volt a menedzsment kényelmi szempontja (nemzetközi repülőterek közelsége, kulturális élet). Stratégiai szempontból fontosnak tekinthető a szlovák határ közelsége is. A tőke beáramlását segítette elő, de önmagában is fontos elemnek kell tekinteni a régiót Európával összekötő közlekedési kapcsolatok fejlesztését. Mind a mai napig csupán a nyugati országhatárig épült ki egyedül autópálya. Az autópálya léte nemzeti határainkon belül is versenyelőnyt jelent a város számára (a százezres városok közül Győrön kívül Székesfehérvárnak, Kecskemétnek és Miskolcnak van gyorsforgalmi összeköttetése). Az előbbieken túl jelentkező előnye az M1, M15 autópályának, hogy a várost a NyugatEurópai térszerkezet részévé teszi. A határszélen való fekvésnek köszönhetően a térség először részesült Phare CBC támogatásban, amely sok olyan projektet finanszírozott, amely a városban valósult meg, illetve hatással volt a város fejlődésére. A Phare CBC nemcsak a támogatás szempontjából fontos, hanem az ország más részeitől eltérően előbb elsajátítható pályázati gyakorlatot is jelentett, ezenkívül elősegítette a határokon túli területfejlesztési szereplőkkel is a kapcsolatfelvételt. A város határmenti fekvése nemcsak Ausztria, hanem az északi szomszéd, Szlovákia irányában is rejt előnyöket. A rendszerváltás előtt már léteztek munkaerő-piaci kapcsolatok a két ország, a két szomszédos határtérség között. Ezek a kapcsolatok az EU-csatlakozással tovább szélesedtek. Győr alközpontként volt jelen a határmódosítások előtt a Bécs környéki térben. A város hatást
gyakorolt nemcsak a jelenlegi megye területére, hanem a szomszédos
Csallóközre is. Az egykori vármegye fennhatósága ugyanis átterjedt a Csallóközi területekre is. A határok funkcióváltozása pozitív irányban változtatta meg a térszerkezeti adottságokat. Az egykoron szerves gazdasági egységet alkotó, Bécs központú gazdasági egység újraéledhet. A trianoni határmódosítások által három részre osztott gazdasági térben a települések megtalálhatják egykori helyüket, szerepüket.
20
Természetesen e kapcsolatok újraéledéséhez szükséges a további infrastrukturális elemek fejlesztése mellett a nemzetközi kapcsolatok kialakulását is elősegíteni. A rendszerváltás után számos alulról szerveződő kapcsolat jött létre a határmentén, ezek közül a gyakoribbak az osztrák irányban létrejövők voltak. Győr több ilyen kapcsolatban, programban vesz részt (például: a VITECC és a JORDES+ program).14 A határmenti fekvésnek köszönhetően sajnos negatív hatások is jelentkezhetnek. Ilyen az a jelentős életszínvonalbeli különbség, amely Burgenland, Alsó–Ausztria és Bécs illetve a határmenti térségek és Nyugat–Dunántúl között a lakosság körében tapasztalható. 3.4
Győr SWOT analízise A város helyzetének jobb megértésére, szemléltetésére alkalmas az úgynevezett SWOT analízis, mely módszer a nevét angol elnevezéséből képzett mozaikszóról kapta. A SWOT (GYELV) elemzésben Győr legjellemzőbb, legmeghatározóbb tulajdonságai kerülnek bemutatásra, melyek alapján kirajzolódnak a város lehetőségei, illetve azok a veszélyek, amelyek Győr hosszútávú céljainak megvalósítását nehezíthetik. A következőkben három területfejlesztési dokumentum megállapításai kerülnek felhasználásra: 1. Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Programja 2. Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Programja 3. Győr Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve
3.4.1 Gazdasági adottságok Erősségek:
14
A város a hazai modernizáció egyik sikeres területi egysége. A rendszerváltozás után a gazdasági folyamatok nagyobb törések nélkül átrendeződtek, mivel hiányzott a nehézipar a szerkezetből. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Stratégiai Terve – Helyzetértékelés, 2003-2004
21
A város a külföldi tőke egyik vezető célterületévé vált Magyarországon és a keletközép-európai térségben egyaránt. Az egy lakosra jutó GDP mértéke alapján a megye minden évben a megyék közötti rangsor 1-3 helye közül foglalja el valamelyiket, a GDP növekedése minden évben az országos átlagot meghaladó. A külföldi zöldmezős beruházások erőteljesen éreztetik hatásukat, leginkább a GDP szintjében, de a lakosság jövedelmében is megmutatkozik jótékony hatásuk. Elsősorban a járműiparban és az elektronikai iparban több multinacionális vállalat telepedett meg a városban, a vállalkozások száma folyamatosan nő, a vállalkozási aktivitás kiemelkedő. A város ipara exportorientált, szerkezete előnyös. Az építőipar teljesítménye növekedésnek indult. A növekedés mértéke az országos átlagot meghaladó. Magas a foglalkoztatottsági index a városban. Győrben növekedett a társas vállalkozások részaránya. A fő tevékenység szerint a legnagyobb hányadot az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalatok teszik ki, jelentős még a kereskedelemmel és iparral foglalkozó cégek aránya Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok aránya meghaladja a városi és az országos átlagot, az üzletskála kiszélesedett, a szaküzletek száma megduplázódott A vendégéjszakák száma enyhén emelkedő tendenciát mutat A város legfontosabb turisztikai vonzerői: a termál- és gyógyvíz, valamint a műemlékek, a kulturális programok, fesztiválok, a nemzetiségi és népi hagyományok, a sajátos településszerkezet.
Gyengeség:
Az élelmiszeripar részaránya csaknem felére, a textiliparé harmadára zsugorodott. Míg a régióban az egy főre jutó GDP alapján mérve viszonylag magas a magyar átlaghoz viszonyítva az életszínvonal, addig az EU átlagtól még igen messze van. A vállalkozások 57%-a egyéni vállalkozás, melyet alacsony tőke és foglalkoztatottság jellemez. A városban eltöltött vendégéjszakák száma viszonylag alacsony.
Lehetőség:
Növelni kell a K+F lehetőségeket és helyeket, a termékek és a termelési folyamatok minőségi színvonalát, valamint a vezetési és műszaki képzettséget. Erősíteni kell a szlovák határmenti fekvés komparatív előnyeinek kihasználását. Törekedni kell, hogy a fejlesztésben érdekelt multinacionális vállalatok tartósan Győrben telepedjenek le. Ügyelni kell, hogy a magyar-osztrák PHARE CBC program folytatásaként INTERREG III A célterület legyen a város.
22
A Bécs-Pozsony-Győr potenciális Eurorégió erősítheti a - közszféra nemzetközi kapcsolatain át - a magángazdaság kapcsolatait és a szellemi hátteret is. Törekedni kell arra, hogy a más városokból származó diplomások Győrben telepedjenek le. Győr kereskedelmi ellátásában jelentős szerepet töltenek be a bevásárlóközpontok és szakáruházak, melyek a város külső részein, de jól megközelíthetően helyezkednek el. A kulturális turizmus kínálatának erősítése (rendezvények, vallási emlékek, esetenként „underground” kultúra)
Veszély:
3.4.2
A hazai kis- és középvállalkozások számára az EU csatlakozás rontja a versenyképességet, így a csatlakozást követően nagy számú vállalkozás képtelen lesz az alkalmazkodásra és kerül működése veszélybe. A város fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű a munkaerő kínálat, különösen a modern ágazatok és funkciók fejlődése esetében. A külföldi tőke mobilitásából adódóan sebezhető lesz a város. A külföldi tőke esetenként alacsony szakképzettséget igényel (betanított munkák), és csak kivételesen fordul elő K+F tevékenység. 4600 foglalkoztatott jár naponta el Győrből más településre. Az eljárók többsége magasan kvalifikált, illetve vezető beosztású a szolgáltatásban dolgozó munkavállaló. A bejárók 60%-a érettségi nélküli foglalkoztatott, elsősorban az iparban és az építőiparban helyezkedik el. Kiszorító verseny van a bevásárlóközpontok között. Járműgyártási világgazdasági recesszió esetén kiszolgáltatottá válhat a város gazdasága. Humán adottságok
Erősség:
Az életszínvonal viszonylag magas, az országos átlag feletti. A megyeszékhely népességkoncentrációja kiemelkedő, itt él a megye lakosságának harmada. A győri térség halálozási rátája országosan kedvező, a csecsemőhalálozási arányszám tekintetében a legjobb mutatóval Győr és agglomerációja rendelkezik a megyében. A megyében mindkét nem esetében jobbak a születéskor várható élettartam mutatói, mint az országos átlag. Pozitív a vándorlási egyenleg. Az oktatás és képzés ajánlati skálája szélesedett, emelkedett a képzésben résztvevők száma, bővült a társadalmi bázisuk. Győr kiemelkedő oktatási centrum, az alapfokú- és középfokú iskolák kínálata gazdag. A megyei szakmunkástanulók 23
döntő többsége (93%-a) Győrött tanul. 2001-óta önálló egyetem működik a városban, a város lakóinak 5,9% -a nappali tagozatos hallgató. A város a munkanélküliségi rátája alacsony. A Győrött végzett hallgatók többsége a városban, vagy annak környékén szeretne elhelyezkedni. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei megyénknél csak Budapesten, Pest- és Zala megyében jobbak. A munkaerő képzettsége az országos átlagnál magasabb. Az aktív keresők négytizede dolgozik az iparban. A megyeszékhely egészségügyi intézményei az egész megye területéről fogadnak betegeket. A határok több évtizedes zártságát követően a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején gyorsan regenerálódtak a régió hagyományos kapcsolatrendszerei a nyugati határszélen.
Gyengeség:
A megyeszékhelyet - pozitív vándorlási egyenlege mellett - negatív természetes szaporodás jellemzi. A győri kistérségben a legnagyobb mértékű a születési ráta csökkenése a megyében. A gazdaságilag aktív népesség csökkenése, illetve a nehezen aktivizálható népesség arányának jelentős növekedése jellemző a városra. A régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű a munkaerő kínálat, különösen a régió iparában a modern ágazatok és funkciók fejlődése esetében. A 10000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma jóval az országos átlag alatt marad. A régióban a felsőoktatási intézményeken belül alacsony az egyetemi szintű képzés aránya. Alacsony a nők foglalkoztatottsági aránya. Dinamikusan nő az egyszemélyes háztartások száma és aránya.
Lehetőség:
Szükség van a szakképzés megújítására. A folyamatok az egy életen át való tanulásra ösztönöznek, így elengedhetetlen feladat a post-secondary képzés kiterjesztése, valamint a felnőttképzés, át- és továbbképzési rendszer fejlesztése, átalakítása is. A régióhatárokon átnyúló együttműködések segíthetik a fejlődést. Polgárosultság: a civil szféra, civil szervezetek száma és aktivitása viszonylag erős, a határok átjárhatósága növeli a nyitottságot, segíti az adaptivitást. 24
Kertvárosi lakóterületek kijelölése a város határain belül. A közigazgatási reformtörekvések során minél több területi szerv székhelye legyen Győrben.
Veszély:
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok - azaz az élveszületések jelentős mértékű visszaesése következtében - a lakosság folyamatos elöregedésével kell számolni. Ez egyre nagyobb feladatokat ró az önkormányzatokra és az egészségügyi intézményrendszerre, és megköveteli a szociális ellátórendszer megújítását, a gondozási hálózat fejlesztését. A régió fejlődéséhez képest nem megfelelő szakképzettségű a munkaerő kínálat jelenléte. A város kutatás-fejlesztési kapacitásai és teljesítménye nem lesz elegendő a fejlődés dinamizmusának megtartására. Az agglomerációba kitelepülők továbbra is a városi szolgáltatásokat veszik igénybe (intézményi kapacitás és közlekedés gondok). A területi szervek székhelye – a jelenlegi régióhatárokat tekintve – Szombathely lesz, a fekvése miatt.
3.4.3 Infrastrukturális adottságok Erősség:
az M1-es az ország egyetlen határig épült autópályája a IV. Helsinki folyosó részét képezi. Az 1 kategóriájú nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal, mely szintén a IV. Helsinki folyosó részét képezi. Ez egyben a megye egyetlen kétvágányú vasútvonala is. Ezen a vonalon az állomások közötti engedélyezési sebesség 160 km/óra, elérve ezzel a nemzetközi viszonylatban kívánatos mértéket. A hazai törzshálózati vasútvonalak közül számos érinti Győrt. Mind az 1-es, mind a 8-as (Győr-Sopron) vasútvonal teherforgalma magasan kiemelkedik a környező vonalak közül. A megye vasútállomással rendelkező települései közül a legnagyobb teherforgalommal Győr városa rendelkezik. Az éves szinten 1 millió tonnát meghaladó forgalom döntő többsége export- import. A Duna a része a Helsinki folyosóknak. Győr-Gyönyű kikötő kiépült. A regionális közüzemek központja Győr. A villamos energia alaphálózat távvezetékei és a Győr OVIT transzformátor állomás műszaki állapota megfelelő és üzembiztos.
25
Telefontársaság Győr területén egy optikai telefongyűrűt már teljesen, míg egy másikat részben megépített. Hálózatrekonstrukciós munkálatok folynak Győr környékén, Ménfőcsanakon, Gyirmóton, Likócson is, melyek többek között az ISDN szolgálatások mind szélesebb körű igénybevételi lehetőségét szolgálják.
Gyengeség:
A megye közlekedés-földrajzi helyzete jelentős, a hálózat azonban nem követte az egyre növekvő terheléseket. A megye második legforgalmasabb útvonala, a Győr és Sopron közötti 85. számú főút, erősen túlterhelt. A megyében a forgalmi kapcsolatokat alapvetően Győr határozza meg, melyhez nem kapcsolódik megfelelő áteresztőképességű infrastruktúra. Lassú a 10-es vasútvonal Győr és Szombathely között, több szakaszjellegű sebességkorlátozás lassítja gyakorlatilag a teljes vonalat. Jóval kedvezőtlenebb azonban a helyzet a 11-es vonalon Győrszabadhegy és Veszprémvarsány között. Győr a megyeszékhelyek között csak a 8. helyen áll a 100 lakosra jutó lakások száma alapján. Az új lakások között igen magas a társasházban, eladásra épített kisebb alapterületű lakások aránya.
Lehetőség:
Az Országos Területrendezés Terv elfogadásáról szóló törvény további fejlesztési irányokat határozott meg közutakra, vasutakra, repülőterekre, vízi utakra és kerékpárutakra, valamint logisztikai központokra. Az 1-es vasútvonal uniós forrásból történő fejlesztése. Új lakóterületek kialakítása a kiköltözés alternatívájaként.
Veszély:
Az ORTT-ben elfogadott fejlesztések késve, vagy Győrnek nem kedvező módon (81-es út) valósulnak meg. A Székesfehérvár – Szlovákia közti gyorsforgalmi út Komáromnál való átvezetetése során elmarad a Győr keleti és északi elkerülő gyorsforgalmi út megvalósítása, továbbá nem valósulhat meg Győr kapcsolódása az új észak-déli tengelyhez. Az országos közlekedési hálózatok fejlesztését nem követi a város belső közlekedési fejlesztése. Az új, kis alapterületű lakások aránya erősíti a szuburbanizációt, ami közlekedési, intézményi és környezetvédelmi szempontból egyaránt kedvezőtlen.
3.4.4 Környezetvédelmi adottságok Erősség:
26
Európai összehasonlításban természeti erőforrásaink, környezeti adottságaink jónak mondhatók. Győrben magas a gázzal fűtött és a távfűtött lakások aránya. A távhőellátás a levegő tisztaság védelem egyik fontos eszköze. Az M1 autópálya Győrt elkerülő szakaszának megnyitása javulást eredményezett a belterületi utak mentén a közlekedési ártalmak terén. A megye gazdag az épített környezet emlékeiben.
Gyengeség:
A zajszint a megengedett egészségügyi normákat mind a nappali, mind az éjszakai időszakban meghaladta a városban. A Győr-országhatár közötti autópálya megnyitása zajvédelmi szempontból nem hozta meg a kívánt eredményt, mivel az 1. sz. főúton továbbra is jelentős a forgalom. A Duna és vízgyűjtőjén az ÁNTSZ jelentései szerint a vízfolyások mindegyike szennyezett. Lég- és zajszennyezéssel a város, és az azok körül elhelyezkedő ipari zónák, illetve a közlekedési emisszió által a nagy forgalmú utak érintettek. A kén-dioxid szennyezettség mértéke Győr esetében az előzőévekhez képest enyhén emelkedő. A talajok minőségének romlása figyelhető meg az alábbi területeken: Ménfőcsanak derázió, Szentiván erózió. A győri hulladék-égetőmű működése körüli tisztázatlan körülmények gyengítik a hulladékfeldolgozás eme módja iránti bizalmat.
Lehetőség:
Korszerű hulladék-gazdálkodás rendszerének kiépítése Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron együttműködésével. A régió egymástól eltérő lehetőséget kínáló környezeti adottságai lehetővé teszik, hogy több szálon meginduljon és erősödjön a megújuló és az alternatív energiaforrások felhasználása: a szélenergia, a geotermikus energia hasznosítása.
Veszély:
15
EU támogatások hiányában hulladék-gazdálkodási problémák jelentkezhetnek. A "kapuszerep"-ből – mint nagy előnyből – adódó veszély, a kapu helyett a tranzit szerep alakul ki, ami könnyen áldoz fel környezeti és természeti értékeket vélt vagy álérdekek miatt.15
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Stratégiai Terve 2003-2004
27
3.5
A SWOT analízis megállapításainak összegzése: A SWOT analízis elemzései alapján megállapítható, hogy a város és környéke rendkívül jó mutatókat tud felmutatni. A környezetvédelmi adottságok kivételével Győr a régió legjobb eredményeivel rendelkező település, ugyanakkor az elemzések felhívják a figyelmet az agglomerációs térségek fejlődésére. A program elemzéseiben megfogalmazódik, hogy a város a versenyelőnyét a kiépült infrastruktúráknak, illetve az előnyös foglalkoztatási szerkezetnek köszönheti. Az elemzések azt is megmutatják, hogy a térség gazdasága korszakváltáshoz érkezett, nemcsak az uniós csatlakozás közjogi hatásainak köszönhetően, hanem mert az elmúlt 15 év gazdasági fejlődésének egyik motorja, az olcsó munkaerő adta előny kifulladóban van. Ahhoz, hogy a megnyíló közép-európai térben a város megtalálja az új lehetőségeket, feltétlenül szükséges, hogy ne magányos harcosként, hanem helyi és térségi valamint a nemzetközi együttműködések keretében vegyen részt versenyben.
4
Győr testvérvárosi kapcsolatai
4.1
Testvérvárosi kapcsolatok kialakulása, története A testvérvárosi (a német szóhasználatban partnervárosi) kapcsolatok létrehozásának gondolata több évtizeddel ezelőtt Nyugat-Európából indult el a különböző nyelveket beszélő, eltérő történelmi hátterű és kultúrájú emberek közötti jobb megértés előmozdításának szándékával. A városközi együttműködések vonulatához tartozó mozgalom a II. Világháború után indult azzal a céllal, hogy a városok közötti baráti kapcsolatok kiépítésével segítsék elhárítani az esetleges konfliktusok kialakulását. Az USA-ban Eisenhower elnök hozta létre 1956-ban a Sister Cities International-t, mely a városok támogatásával és a „népi diplomácia” eszközeivel építi az amerikai városok nemzetközi kapcsolatait.
28
Nyugat-Európában a német-francia közeledés fontos eszköze volt a testvérvárosi mozgalom (villes jumelées, Partnerstädte). A csereprogramok létrehozásában nagy szerepet játszott a Francia-Német Ifjúsági Iroda (Office franco-allemand pour la Jeunesse,
OFAJ).
Ezzel
párhuzamosan
alakult
ki
a
városok
nemzetközi
tevékenységében a „háromszög-elv”, amely szerint a város egészét a polgármester és a választott képviselőtestület, a város gazdasági arculatát a kamarák, a kulturális és tudományos oldalt pedig az egyetemek reprezentálják. 1957-ben pedig megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége. Kelet-Európában a hidegháború időszakában a szocialista országok között is fontos szerepet
kapott
a
városok,
főleg
a
fővárosok
kapcsolatainak
ápolása.
Megkülönböztetünk rendszerváltás előtt és után született kapcsolatokat, ez utóbbi időszakot kormányzási ciklusok szerint tovább lehet kategorizálni. A szocializmus alatti időszakban főként az NDK, Lengyelország, Finnország felé orientálódtak a helyi külkapcsolatok, valamint ekkor létesített Magyarország kisszámú török és egyéb ázsiai kapcsolatokat is. A magyar tanácsrendszerben „politikai turizmusnak” nevezték a helyi tanácsi vezetők hivatalos cserelátogatásait („barátsági turizmus”, „barátságvonatok”). A „berlini fal leomlása” után Magyarország nyitott Ausztria felé, tovább erősítette németországi kötődéseit, és ekkor hirtelen megemelkedett a Romániában lévő testvértelepülések száma is. Néhány holland, angol, francia kapcsolat is ekkor keletkezett. Az 1980-as évekre tehát a városdiplomáciai kapcsolatok fő jellemzőjévé a nyugat felé történő nyitás vált. Erre kitűnő példa a hagyományos kapcsolatok felelevenítése céljából 1986-ban megrendezett Budapest és Bécs közötti „Nyílt Napok”, majd folytatásként az 1992-es „Hidak a jövőbe” világkiállítás előkészületei. Az 1990-es évek elején a korábban külföldre szakadt magyarok is kezdeményezőivé váltak
a
külföldi
lakóhelyük
és
egykori
magyarországi
otthontelepülésük
együttműködésének.16 Az új testvérvárosi kapcsolatok egyik fő jellemzője, hogy megszűnt a nemzetközi együttműködési rendszer korábbi egyoldalúsága. 16
Mérey Zsolt: Szakdiplomáciai tanulmányok: A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai –
Városdiplomácia, Budapest 2000, 155. oldal
29
Magyar települések 33%-a rendelkezik testvérvárosi kapcsolattal. Közülük 62%-nak egy, 18%-nak kettő, 10%-nak három, a fennmaradó 10%-nak pedig négy vagy több külföldi várossal van kapcsolata. Szorosabb együttműködések főleg a német, osztrák, szlovák, román, finn és holland városokkal születtek. A települések 27%-a Romániával, 21%-a Németországgal, 13%-a Szlovákiával áll intenzív kapcsolatban. Jelentős még az Ausztriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Horvátországhoz és Olaszországhoz való kötődésünk is. Az utóbbi években a kapcsolatok közel 70%-a Romániával, Németországgal és Szlovákiával keletkezett, de szorosabbra fűztük Lengyelország, Franciaország és Olaszországgal is a kötődéseket. A kapcsolatok keletkezési idejét tekintve a nagyobb települések rendelkeznek a legrégebbi viszonyokkal, de a rendszerváltozást követően már a kisebb települések is egyre nagyobb arányban kapcsolódtak be a nemzetközi testvér-települési rendszerbe.17
17
Giczi Johanna, Sík Endre: Testvértelepüléseink, KSH, 2002
30
4.2
A testvérvárosi kapcsolatok bemutatása A következőkben Győr testvérvárosi kapcsolatai, a város egyéb kulturális jellegű nemzetközi
együttműködései,
valamint
az
egyes
intézmények
nemzetközi
kapcsolatrendszerei, külföldi partnerekkel közösen szervezett rendezvényei kerülnek bemutatásra. Győrnek jelenleg hét várossal van testvérvárosi megállapodása, öt Európai és két Európán kívüli várossal. Testvérvárosai a szerződés megkötésének időrendi sorrendjében: Erfurt, Németország (1971), Kuopio, Finnország (1978), Sindelfingen, Németország (1989), Colmar, Franciaország (1993), Brassó, Románia (1993), Nazareth-Illit, Izrael (1993), Wuhan, Kína (1994). Az alábbi táblázat összefoglalja a kapcsolatokat nevük, felvételük időpontja, az ország, tartomány vagy terület neve és a lakosság alapján:
A testvérváros neve, a kapcsolat felvételének időpontja Erfurt (1971) Kuopio (1978) Sindelfingen (1989) Colmar (1993) Brassó (1993) Nazareth-Illit (1993) Wuhan (1994)
Ország
Tartomány vagy terület
Lakosság
Németország
Thüringia
197000
Finnország
Kelet-Finnország
86000
Németország
Baden-Württenberg
60521
Franciaország
Elszász
60000
Románia
Délkelet-Erdély
323000
Izrael
Galilea
53600
Kína
Hubei tartomány
7400000
A kapcsolatok tartalmát és intenzitását több tényező is befolyásolja. Nagy szerepe van a közös történelmi múltnak, a földrajzi távolságnak, az egyes városok lehetőségeinek, hiszen a rendszeres kapcsolattartás, a delegációk, csoportok kiutaztatása, a partnerek 31
vendégül látása nagyon sok pénzt emészt fel. Az objektív adottságok mellett rendkívül sok múlik az emberi tényezőkön, azaz a városvezetők elkötelezettségén, a civil szervezetek nyitottságán és nem utolsó sorban az együttműködési elképzeléseket konkrét programokon keresztül megvalósító személyeken. A győri városvezetés álláspontja az, hogy újabb testvérvárosi kapcsolatokat nem létesítenek, mivel az komoly anyagi megterheléssel járna, továbbá szervezési lehetőségeik sem engedik meg az új testvérvárossal való kapcsolatfelvételt. Természetesen egy-egy esemény kapcsán szinte mindig felmerül újabb testvérvárosi megállapodás esélye, legutóbb például a győri Ballon Klub Sportegyesület versenyzői a japán Saga nevű városban megrendezett Hőlégballon Kisvilágbajnokságon második helyezést értek el, és ott a ballonosok átadták Saga város polgármesterének, Toshiyuki Hideshina polgármesternek a győri polgármester, Balogh József levelét és ajándékát. A sagai polgármester ennek kapcsán kapcsolatfelvételt ígért, és azt, hogy a jövőben tárgyalnak a testvérvárosi kapcsolat felvételéről. Győr inkább a már meglévő testvérvárosi kötődéseit igyekszik még több tartalommal megtölteni, illetve új területekre kiterjeszteni. Ennek szellemében – amihez a többi testvérváros is partnernek bizonyult -, a hagyományosan jól működő kulturális és sportkapcsolatokat a városfejlesztés elfogadott irányvonalával összhangban új kezdeményezésekkel bővítette a turisztika, a városépítés, a stratégiai tervezés, a környezetvédelem és az egészségügy területén.18
A következőkben a dolgozat a testvérvárosokkal folytatott kapcsolatrendszert, a közösen
megrendezett
megrendezett
programokat
események
részletes
összegzi. bemutatása
A
különböző
látványosan
testvérvárosokkal igazolja,
hogy
a
testvérvárosi kapcsolatok évről-évre erősödnek.
18
Gyulai Péternével, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának EU és nemzetközi referensével készített interjúm alapján, 2005. november 7.
32
4.2.1
Erfurt Erfurt jelenti a város számára a legintenzívebb kapcsolatot. A legrégebbi német testvérváros rendkívül sok programot szervez a gyermek-dzsúdótól kezdve az ifjúsági színház-fesztiválig. A 2004-es év sűrű programja szintén alátámasztja a kapcsolatok intenzitásának növekedését: győri delegáció részt vett az „Európai-napon” és a „Bonifatius-év” eseményein, Erfurtban plakátkiállítás nyílt Kelemen Benő Benjámin grafikusművész munkáiból, hat sportoló két kísérővel képviselte városunkat az erfurti „Zoo-Lauf”-on, diák cselgáncs-kupát, valamint diák labdarúgó tornát is rendeztek a testvérvárosban. Az erfurti közlekedésrendszer is (legfőképpen a villamos) hatással volt a győri közlekedési szakemberekre, hiszen a győri tömegközlekedést az erfurti példa alapján fogják fejleszteni. A német városban járt szakemberek azt tanulmányozták, hogy a belvárosban az „autómentes modellt” miként lehet megvalósítani a tömegközlekedés megerősítésével (önálló buszsáv kialakítása, kötött pályás közlekedési eszközök – villamos, trolibusz – munkába állítása).
4.2.2
Kuopio Kuopio, a finn kapocs is bővelkedik testvérvárosi programokban. Minden évben eljönnek a Győri Könyvszalonra, részt vettek már a Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál rendezvényén, a Nemzetközi Babakiállításon, különböző ifjúsági táborokban. 2004-ben Bardocz Barna a Győr Művészetéért díjas ötvösművész ékszerkiállításának adtak helyet Kuopióban, 2005-ben pedig a Vaskakas Bábszínház szerepelt nagy sikerrel a finn városban.
4.2.3
Sindelfingen A másik német partnervárosban, Sindelfingen-ben minden évben megrendezésre kerül a Nemzetközi Utcafesztivál keretében a „Der Abend der Partnerstädte” („a testvérvárosok estéje”), ahol a győriek barokk ruhában mutatják be városukat. Minden évben más országé a vacsora főzésének joga, a résztvevők betekintést kapnak egymás kultúráját, gasztronómiáját illetően. A városban található egy úgynevezett „testvérvárosok utcája” is („die Strasse der Partnerstädte”). Ami a hivatalos programokat illeti 2004-ben nyolc
33
fős főpolgármesteri delegáció érkezett városunkba 3 napra, kulturális téren pedig a Sindelfingeni Kamarakórus képviseltette magát győri vendégszereplésével. A testvérvárosi szerződést a melléklet tartalmazza.
4.2.4
Colmar Colmar tevékeny szerepet vállal a győri és ezen keresztül a magyar kultúra értékeinek franciaországi népszerűsítésében. Tizenkét éve kezdődött a franciaországi városban a Könyvszalon rendezvény, amelyet Európa több városa – köztük Győr is – átvett. A győri fesztiválon így minden évben külön standot kap Colmar, ahol lehetősége van a francia szépirodalom, helyi szerzők műveinek bemutatására, természetesen Győr is minden évben ellátogat a Colmari Nemzetközi Könyvszalonra. A 2004-ben Matusz Károly fotóművész Colmar-ban rendezett „15 éves a magyarországi rendszerváltozás” című kiállítása is nagy érdeklődést keltett, a Colmar – Győr családi cserekapcsolat pedig még szorosabbra fűzte a kapcsolatokat.
4.2.5
Brassó Kiemelkedően erősödő tendenciát mutat a testvérvárosi kapcsolatok terén Brassó. A román városnak több ízben nyújtott Győr támogatást iskolai berendezések, oktatási eszközök, könyvek formájában. Az utóbbi időben egyre inkább érezhető a törekvés a brassói önkormányzat részéről a kapcsolatok kiszélesítésére. Ezt bizonyítja a 2004-es brassói önkormányzati képviselők és bizottsági tagok érkezése Győrbe, valamint a kötődés erősödése megmutatkozik a Brassói Napok rendezvényre küldött meghívóban, amelyen Győr néptáncegyüttessel és fotókiállítással vett részt. 2005-ben Nemzetközi Ifjúsági sporttábor került megrendezésre Brassóban, ahova a győriek nyolc fővel érkeztek, majd ugyanez a program városunkban is megrendezésre került öt testvérvárosból összesen ötven diák szereplésével.
34
4.2.6
Nazareth-Illlit Az izraeli várossal, Nazareth-Illittel 1993-ban kötött Győr megállapodást. A „szerződésből” az derül ki, hogy a két város lakosai törekedni fognak a kölcsönös megértésre és baráti együttműködésre mind a kulturális kapcsolatok, ifjúsági műveletek, nevelés, sport, tudomány, ipar, idegenforgalom és a városvezetés területén. A fejlődés érdekében a két város évente szervez találkozókat, melyek célja az egyezmény és az összeköttetés megerősítése. Legutóbb 2004-ben öt fős főpolgármesteri delegációt érkezett Győrbe, öt napot töltöttek a városban, 2005-ben pedig egy három fős győri delegációt láttak vendégül Nazareth-Illitben. A kapcsolatok tehát itt is folyamatosan erősödnek, annak ellenére, hogy földrajzi távolságok anyagi vonzatai nagyobb megterheléssel járnak. A testvérvárosi megállapodás mindkét nyelven a mellékletben megtalálható.
4.2.7
Wuhan A testvérvárosok közül még meg kell említeni Wuhan városát, amely hasonló cipőben jár az izraelivel a távolság tekintetében. A testvérvárosi kapcsolat létrehozásáról szóló megállapodásban a kínai partnerek a diplomáciai kapcsolatok kialakítását helyezik előtérbe, hogy elősegítse a kínai és a magyar nép közötti megértést és barátságot, a jövőbeni kapcsolatok fejlesztését és erősítését célozza meg. A két város vezetői és érintett osztályai rendszeres kapcsolattartással, a kölcsönös előnyök elvével összhangban koordinálják az együttműködést a gazdaság, kereskedelem, tudomány és technológia, a kultúra, oktatás, sport, az egészségügy és személyzeti ügyek területén annak érdekében, hogy elősegítsék a közös fejlődést. Fontosnak tartják a rendszeres információk-, írásos tájékoztatók-, programok kölcsönös cseréjét a földrajzi távolságok ellenére is. A delegációk cseréjét évenként a viszonosság elvén határozzák meg, eszerint Wuhan városa 1996-ban nyolc fős, 1998-ban pedig hat fős győri küldöttséget fogadott. 1997-ben hat fős kínai delegáció tett látogatást Győrben. A győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban megrendezték a Délkelet-ázsiai Napokat, amely sok érdeklődőt vonzott. A testvérvárosi szerződést - angol nyelven - a melléklet tartalmazza.
35
4.2.8
Szakmai tapasztalat-csere programok: Külön bekezdésben kerülnek bemutatásra a szakmai tapasztalat-csere programok. Magyarország EU-csatlakozásával különös hangsúlyt kapott Győr kapcsolataiban az Európai Unió tagországaiban lévő testvérvárosokkal folytatott tapasztalatcsere az önkormányzatokra háruló feladatok vonatkozásában. Ebben a folyamatban elsősorban Erfurt, Sindelfingen és Kuopio szakemberei vannak segítségére a megyeszékhelynek. Fontos néhány konkrét példát ismertetni, hogy mit is jelentenek valójában ezek a hivatalos programok: 2004-ben például három fő utazhatott ki szakmai tapasztalatcsereprogram keretében Sindelfingenbe, az egészségügyi és szociális ellátás, a munkaügy és a controlling területéről, létrejöttek együttműködések a napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bíró környezetvédelemmel kapcsolatosan, valamint meg kell említenem a különböző hivatali szakemberek külföldi tanulmányútjait, külföldi szakemberek fogadását, számos új és már folyamatban lévő, határon átnyúló EU-projektek kapcsán rendezett workshop-okon való részvételt illetve azok rendezését Győrött (például Jordes, Civitas II., Ecocity, Európarégió, Opening-projekt). 2005-ben sem értek véget ezek a rendkívül hasznos, nem kizárólag testvérvárosokkal folytatott csereprogramok: különösen fontos jelentőségűnek tartom a Burgenland és Bécs tartományokkal, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának kérdésében megrendezett tapasztaltcserét, valamint a határ menti városokkal, Pozsonnyal és Dunaszerdahellyel való együttműködést, amelynek témája a továbbtanulás, szakképzés az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Városüzemeltetési Konferenciát is rendeztek Bécsben, a három napos rendezvényen Győr egy fővel képviseltette magát. Az Erfurti Városüzemeltetési Konferencián a program kiegészült még a környezetvédelemmel, a rendezvényre három fő utazott ki.19
19
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata: A nemzetközi kapcsolatok 2004. és 2005. évi terve
36
A testvérvárosi kapcsolatok fejlődésének jele, hogy az egyre inkább háttérbe szoruló hivatalos delegációk cseréje a szükséges minimumra csökkent. Manapság a kapcsolattartás jóval jelentősebb részét teszik ki a nagy létszámban kiutazó illetve Győrbe érkező külföldi, zömében fiatalokból álló csoportok az élet legkülönbözőbb területeiről. Sokkal inkább meghatározóak tehát a város polgárainak interakciói, az ifjúsági- és civil kapcsolatok. Győr célja hogy minél több lakójának legyen lehetősége részt venni a testvérvárosi mozgalomban, illetve fontosnak tartja a testvérvárosi kapcsolatok egyenrangúságának megtartását. Természetesen a Győrben megrendezett fesztiválokra, ünnepségekre külön meghívókat, tájékoztatókat küld ki a kulturális iroda minden testvérvárosnak (például a Könyvszalonon minden évben részt vesznek a testvérvárosok, külön standot kapnak). Sajnos a 2004-es nemzetközi kapcsolatokra szánt 16, 9 milliós támogatás helyett idén, 2005-ben ez az összeg 10 millió forintot tesz ki. Az önkormányzat a sokrétű testvérvárosi kapcsolatokban egyre inkább koordinálótámogató szerepet tölt be, melynek célja, hogy a testvérvárosok különböző intézményei közötti kapcsolatrendszerek – a civil szférán belül is – közvetlenek, önjárók legyenek. Természetesen ezt a szempontot a nagy távolság és a gyakran kiélezett politikai helyzet miatt nehezebb érvényesíteni Wuhan illetve Nazareth-Illit vonatkozásában. 4.2.9
Egyéb nemzetközi kapcsolatok Szükséges megemlíteni, hogy Győr nemzetközi kapcsolatai nem korlátozódnak csupán a szerződéses alapú testvérvárosi kapcsolatokra. A város kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír, amelyben nagy súllyal szerepelnek a határon átnyúló, az Európai Unió által is támogatott együttműködések Ausztriával (Bécs, Burgenland), Csehországgal (Dél-Morvaország, Brno), Szlovákiával (Pozsony, Dunaszerdahely, Galánta). Kedvező földrajzi elhelyezkedésénél fogva a város részese több olyan nemzetközi kezdeményezésnek és projektnek is, amelyek a Duna mentén fekvő városok összefogását célozzák. Ilyen például az Ulm városával fennálló, nem szerződéses, de szoros baráti kapcsolat. Az úgynevezett „Ulmi Dereglye” a Duna mentén fekvő városokat keresi fel hajóútjai alkalmával. Az első ilyen hajóút után a Győri Balett
37
meghívást kapott Ulm városába, és remélhetőleg más területen is tovább szélesednek ezek a Duna menti kapcsolatok. Az említett városokon kívül 2004. április 27.-én Győr partneri szerződést írt alá az oroszországi Brjanszk városával. Ez egy lazább keret-megállapodás, nincs anyagi vonzata. A megállapodás nem hagyományos értelemben vett testvérvárosi szerződés, hiszen Győr – tekintettel anyagi helyzetére – nem kívánja növelni a testvérvárosok számát. Az orosz féllel kötött megállapodás lehetőséget kíván nyújtani az üzleti és civil szféra számára a gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakítására. Hasonló megállapodás született a szlovákiai Dunaszerdahely városával is. A város alpolgármestere újságírókkal együtt részt vett a csehországi Brno Go 2004. idegenforgalmi szakkiállításon, ahol a résztvevők egyik célként a Bécs körüli régió újságíró szervezetei együttműködésének erősítését jelölték meg közös nyilvánossági fórum létrehozásával.20 4.3
Kuopio-i tapasztalatok, élmények A bevezetőben már említettem, hogy a testvérvárosi kapcsolatokról személyes tapasztalataim is vannak. 2000. májusában a győri Krúdy Gyula Idegenforgalmi Szakközépiskola tanulójaként részt vehettem egy Kuopio-i középiskola tanárainak és cserediákjainak fogadásán. A finn intézmény szintén vendéglátásra és idegenforgalomra specializálódott, a képzés és a tantárgyak is hasonlóak voltak. A kuopio-i csoport egy hetet töltött városunkban, a tanulók részt vettek a tanóráinkon, bizonyos gyakorlatokon. A feladatunk, harmadmagammal, egy projektben való részvétellel kezdődött, melynek célja a szakmánkkal kapcsolatos emberi tulajdonságok kutatása, vizsgálása volt, az európai uniós normákkal összehasonlítva. Bizonyos megfigyelési pontok alapján készítettünk egy kérdőívet, amit tanáraink és diáktársaink töltöttek ki. (Milyen belső tulajdonságokat tartanak fontosnak a szakmában? - a kérdőív végén fontossági sorrendbe kellett állítani ezeket).
20
Gyulai Péternével, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának EU és nemzetközi referensével készített interjúm alapján, 2005. november 7.
38
Az előkészületek másik része egy tréningen való részvétel volt. A tréning célja az esettanulmányra való felkészülés, melynek során diagramot készítettünk készségek, képességek, tulajdonságok alapján. A tréning utolsó része tetszett legjobban, ahol különböző szituációkat játszottunk el finn társainkkal, a munkahelyen előforduló esetekkel kapcsolatosan. A projekt eredményességét mutatja, hogy 2000. szeptemberében visszahívott minket a kuopio-i iskola, így egy hetet töltöttem Finnországban. Pirjo Rosén vezetésével tovább kutattuk a két nemzet közötti különbségeket, formaságokat, gasztronómiai és kulturális szokásokat, hagyományokat. Megismerkedhettünk testvérvárosunk nevezetességeivel, előadásokat tartottunk a kuopio-i iskolában Győrről, a diákokkal barátságot kötöttünk.
4.4
Győr nemzetközi kapcsolatai kulturális téren A testvérvárosi kapcsolatok szoros együttműködéseken alapulnak, amelyek a kulturális élet területén is rendkívül intenzívek. Győri küldöttségek, művészeti csoportok részt vesznek a testvérvárosok rendezvényein; a látogatások természetesen kölcsönösek. A kulturális együttműködés azonban túllép a testvérvárosi kereteken, a győri önkormányzatnak más alapokon nyugvó kulturális kapcsolatai is vannak, amelyeket a dolgozat a következőkben országonként ismertet: Szlovákia:
Ilava: Baross Gábor Győr egykori országgyűlési képviselője és díszpolgára, közlekedési miniszter („vasminiszter”) mauzóleumi nyughelye található szülővárosában, Ilaván. A két önkormányzat Baross Gábor emlékének ápolását egyaránt fontosnak és magáénak vallja. Galánta: A helyi magyar lakosság szervezeteivel kulturális együttműködés (kiállítások, folklóregyüttesek kölcsönös meghívása, filharmóniai koncertek rendezése). Szimő: Jedlik Ányos szülőfaluja, a tudós emlékének ápolása közös és kölcsönös rendezvényekkel, első sorban az ifjúság körében. Dunaszerdahely: Kulturális nagyrendezvényekről kölcsönös tájékoztatás
Ukrajna:
Ungvár: Együttműködés az Ungvári Egyetemmel
39
Beregszász: A Városi Könyvtár rendszeresen magyar nyelvű könyvadományt szállít a magyarok lakta településekre.
Lengyelország:
Konin: Győr-Moson-Sopron megye testvérmegyéjének székhelye, iskolás csoportok, ifjúsági sportolók táboroztatása.
Németország
Ingolstadt: Az AUDI MOTOR HUNGARIA Kft. győri gyára révén a cégcsoport németorszgái
központjának
városával
széleskörű,
kölcsönös
kulturális
együttműködés jött létre. (Magyar kulturális napok, zenekari és balett-estek, kiállítások, vendégművészek kölcsönös meghívása) Szlovénia:
Lendva: A Lendvai Magyar Kulturális Egyesület tagjai, írók, költők képviselik a szlovéniai kortárs magyar irodalmat a Győri Könyvszalonon.21
A különböző kulturális intézmények is tartanak fenn kapcsolatokat a testvérvárosok hasonló szervezeteivel, rendszeresek a tapasztalatcserék, tájékoztatók, amelyek során személyes munkakapcsolatok, és barátságok is kialakulnak. Az önkormányzat kulturális intézményeinek egyéb nemzetközi kapcsolatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
A fejezetben leírtak egyértelműen alátámasztják, hogy a város sokrétű, és kiterjedt kulturális kapcsolatokkal rendelkezik, és jól kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket. Az önkormányzat illetve a kulturális intézmények határokon átívelő kapcsolatai is nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a várost, a város kultúráját, adottságait a környező és a távolabbi országok is megismerjék, hogy az ottani lakosok képet alkothassanak a város fejlődéséről. Egy-egy művészeti esemény felkeltheti az érdeklődést a város iránt, turistákat vonzhat a városba, és kapcsolatokat indíthat el más területeken is. Az erősödő kulturális kapcsolatok elősegítik az önkormányzat azon törekvését, amelynek célja, hogy a város polgárai, a civilszervezetek, iskolák, intézmények minél szélesebb körben vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok alakításában. 21
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Irodájától kapott anyagok alapján, 2005. november 7.
40
5
Győr és a Centrope
5.1
Mi is valójában a Centrope? Győr nemzetközi kapcsolatrendszerében egészen új lehetőségek bontakoznak ki olyan új együttműködési formákban való részvétellel, mint a Centrope. A fogalom illetve a kezdeményezés tartalma sajnos a város lakossága körében szinte teljesen ismeretlen, a Városháza illetve a Megyei Önkormányzat szakemberein, valamint az egyetemi, főiskolai oktatókon túlmenően nem ismerik a Centrope jelentését, tartalmát. A Centrope, a négy országrészből (Kelet-Ausztria, Dél-Morvaország, Nyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország) kikristályosodott terület, több mint egy ökonómiai egység gazdaságpolitikai látomása egy naggyá vált Európában. Hat millió ember él és dolgozik a Centrope területén, a régi nyugat és kelet találkozásánál, és ezek az emberek lassan elkezdenek a régi közös gyökerekre emlékezni – egy különös bizalom, ami áthidalja a határokat. Ez az újonnan kialakult közös terület az Unió bővítése óta egységes része Európa belső piacának. A szakemberek szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ebből a területből egy minőségi, jól működő európai régió legyen, a meglévő gazdaság, társadalom és politika összefogásával és a sokféle nyelv és kultúra együtt egy dinamikus fejlődést hoz. Az Európai Unió bővítésével megjavultak a lehetőségek egy elmélyültebb integrációhoz és az egyértelműbb együttműködéshez. A négy országrész Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria egy sokrétű gazdasági élettér, ami az európai régiók kihívásainak versenyében intenzív kooperációval nagyon erős és vonzó lehet. A Centrope egy vezérterv, ami a Közép-Európa Térségben („Europa Region Mitte”) egy multilaterális, elkötelezett, és tartós együttműködési keretet fog megvalósítani, területi testületeknek, vállalkozásoknak, társadalmi intézményeknek. A Centrope hozzájárulna a meglévő határokon átlépő aktivitásokhoz és a jövőbeni sokoldalú törekvések, együttműködések koordinálásához, új impulzusok adásához.
41
5.2
A Centrope előzményei A kezdeményezés Bécs városától indult ki a „Plattform Europaregion” elnevezésű rendezvénnyel 2002. június 19-én. Az eseményen a Brno-Pozsony-Győr-Bécs által határolt régiók és azok nagyvárosainak a határon átnyúló kapcsolatokkal foglalkozó meghívott szakemberei vettek részt, azzal a céllal, hogy kicseréljék tapasztalataikat az együttműködés új minőségének és formáinak kidolgozása érdekében. Az Európai Unió kibővítése időpontjának közeledtével időszerűvé vált, hogy az addigi, zömében kétoldalú kapcsolatok egy nagyobb, átfogóbb rendszerbe terelődjenek. Az ülésen az osztrák partnerek ismertették egy új, határokon átívelő Európarégió kialakításának a gondolatát, célját, funkcióját és jellegét, amelyek röviden az alábbiakban foglalhatók össze: az Európarégió feladata a régió közös fejlődési és növekedési folyamatának erősítése hatékony és strukturált együttműködés kialakításával, egymás kölcsönös támogatásával. Az Európarégió általános céljai:
5.3
a kibővített Európai Unión belül egy, méreténél és lélekszámánál fogva kellően nagy súlyt képviselő, koherens régió létrehozása az Unió belső piacának növekedése által kínált nagyobb, közös mozgástér oly módon való kihasználása, hogy az a régió gazdasági fejlődésének motorjává váljon az Európarégiónak, mint versenyképes gazdasági térségnek a megjelenítése, pozícionálása („eladása”) mind az Európai Unión belül, mind nemzetközi téren az Európarégiónak, mint versenyképes gazdasági térségnek a megjelenítése, pozícionálása („eladása”) mind az Európai Unión belül, mind nemzetközi téren a meglévő gazdasági és humán potenciál közös kihasználása és továbbfejlesztése a régió gazdasági prosperitásának és versenyképességének fenntartható növelése tudatos építés a kulturális és nyelvi sokféleségre, – a közös kulturális örökségre – amely sajátos identitást kölcsönöz a kialakítandó Európarégiónak
Az Európarégió funkciója és jellege Szándéka szerint az Európarégió nem egy további városhálózat, hanem egy olyan stratégiai célú multilaterális struktúra, amely ún. „ernyőfunkciót” tölt be, lehetővé téve az együttműködést mind nemzeti, mind régiós szinten, a köz- és a privát szféra szereplői számára egyaránt. Nem konkurálni kíván a már meglévő formációkkal, együttműködési projektekkel, hanem egy olyan jól felismerhető és megfogható struktúrát jelent, amely 42
megteremti egy sikeres, multinacionális együttműködés keretfeltételeit, és képes egy négy nemzeten átívelő identitás-tudat kialakítására. A politikai döntéshozók egy szándéknyilatkozatban megállapodtak, hogy támogatják Európa középső régiójának a fejlesztését. A 2003. január 23-án Győrött az osztrák partnerek bemutatták az osztrák és EU Interreg IIIA forrásokból finanszírozandó BAER (Building a European Region) elnevezésű projektet, amelynek célja egy a négy ország határos területeiből létrehozandó Európarégió politikai és intézményi kereteinek kidolgozása és fokozatos megvalósítása. A projekt gazdája az osztrák fél, a magyar, a cseh és szlovák oldal mint együttműködő partnerek szerepelnek, minden anyagi elkötelezettség nélkül. A projektet 2003. márciusában nyújtották be az osztrákok az Európai Bizottsághoz. A résztvevők fontosnak tartották, hogy a projekt, és maga az Európarégió víziója kellő politikai támogatottsággal bírjon, ezért 2003. április 9-i megbeszélésen Brnoban megegyeztek a közös politikai nyilatkozat szövegében. A partnerek közötti együttműködést lehetővé tevő politikai nyilatkozat aláírására 2003. szeptember 22-én az ausztriai Kittsee-ben került sor. Magyarország EU csatlakozása előtt már elkezdődött az a folyamat, amely a korábbi tagországok és a csatlakozó országok közös határain fekvő régiók (megyék, városok) szorosabb együttműködését, kohézióját volt hivatott elősegíteni. A határon átnyúló tevékenységeket, közös projekteket az EU kiemelten, külön programokkal támogatja. Már az 1980-as évek végén elindult a tagállamok határ menti területeinek integrációját támogató INTERREG program, a csatlakozó országok számára pedig a Phare CBC (Cross Border Cooperation – Határon Átnyúló Együttműködés) program tette lehetővé az együttműködésbe való bekapcsolódást. Magyarország – és elsősorban a nyugatmagyarországi régió – előtt Ausztria 1995. évi felvétele nyitotta meg az utat az Európai Unió határ menti együttműködéseket ösztönző támogatási programjaiban való részvételre. A Phare CBC programból történő fejlesztések a megyében, illetve Győrött a legkülönbözőbb területeket öleltek fel, mint például kerékpárutak, Győr-Gönyű kikötő, GYMS Megyei Kereskedelmi Központ, Innovációs Technológiai Központ.
43
2004. május 1-i csatlakozásunkkal számunkra is elérhetővé váltak az INTERREG program támogatási forrásai. Ez nemcsak a megpályázható pénzek nagyságrendi növekedését jelenti, hanem az eddigiekhez képes nagymértékben leegyszerűsíti a közös programok megvalósításának eljárási rendjét, amelynek koordinálása a Phare CBC eltérő finanszírozási, programozási és döntéshozatali struktúrája miatt nehézségekbe ütközött. A szomszédos régiókkal folyó, illetve létrehozandó együttműködéseket, amelyekben Győr is érintett, döntően az INTERREG IIIA program támogatja. Ez a program finanszírozza 50%-ban a BEAR projektet, amelynek célja egy új európai régió megvalósítása. Időközben a kezdeményezés egy, az osztrák iskolák részére kiírt nyílt pályázat eredményeként a „Centrope” Közép-Európa Régió elnevezést kapta. Az osztrák fél ezt követően készítette el és nyújtotta be az Európai Unióhoz az előzőekben már hivatkozott BAER INTERREG IIIA pályázatot, amelynek célja a szomszédos területeket átfogó régió politikai, intézményi, pénzügyi kereteinek kidolgozása és fokozatos megvalósítása, azaz gyakorlatilag a Centrope megteremtése. A projekt gazdája Bécs város, Győr együttműködő partner. Az önrészt az osztrák partnerek állják. A folyamat levezénylésére Burgenland, Alsó-Ausztria és Bécs szövetségi tartományok megbízásából egy konzorcium jött létre öt osztrák gazdaságfejlesztő cég részvételével, amelyek a Centrope munkaközösségét alkotják. A BAER projekt bruttó összege 1.600.000 euró, ebből 700.000 eurót kap a projekt kivitelezését végző öt osztrák cég, 420.000 eurót szánnak „pilot projektekre” (6-8 db), és 480.000 euró jut a projekt PR feladataira. A PR tevékenységnek különösen nagy szerepe van a Centrope-nak az érintett lakossággal való megismertetésében, elfogadtatásában, a régiós tudat kialakításában. A BAER projekt egy osztrák INTERREG IIIA projekt, amely az abban részt vevő külföldi partnerek tevékenységét nem finanszírozza. Ugyanakkor a munkaértekezletek során minden egyes partnernek lehetősége van véleménye kifejtésére, javaslatai közlésére.
44
Intézményesen a partnerek 2-2 fővel a Tanácsadó Testületben vesznek részt, amelynek a projekt alakítása folyamatában nagy szerepe van. Osztrák INTERREG IIIA projekt lévén, a döntéseket hozó Irányító Bizottságnak csak ausztriai tagjai lehetnek. A munka a Centrope munkaközösség vezetésével hét tematikus munkacsoportban folyik, ezek mindegyikébe delegált Győr egy-egy helyi szakembert különböző intézményektől: 1.
Munkaerőpiac, minősítés
2.
Szolgáltatás, ipar
3.
Regionális fejlesztés
4.
Turizmus
5.
Gazdaságfejlesztés és finanszírozási eszközök
6.
Üzleti és technológiai parkok
7.
Képzés, tudomány, kutatás
A magyar oldal szervezési-koordinációs feladatait Győr város EU és nemzetközi referense látja el, akivel interjút is készítettem. A „pilot” projekteknek a Centrope fejlődését és megértését kell szolgálniuk, és alapvetően a régió működtetéséhez szükséges tapasztalatok és ismeretek megszerzését célozzák. A következőkben a Centrope-on belüli „Pilot projektek” kerülnek bemutatásra: 1.
CENTROPE LABOUR (Munkaerő): a Közép-európai régió munkaerő-piaci irányítása eltérő rendszereinek elemzése, közös munkaerő-piaci eszközök, modellek kidolgozása (monitoring, közvetítő szolgáltatások…)
2.
CENTROPE ECONOMY (Gazdaság): a belső piac összeforrását segítő finanszírozási, támogatási és gazdaságpolitikai elemek kifejlesztése
3.
CENTROPE vonatkozó,
SCIENCE közösen
(Tudomány):
megvalósítható
kutatók
gyakorlati
modelltervezetek
szakképzésére
kidolgozása.
A
leginnovatívabb tervezet megvalósításához a Centrope projekt nyújt kezdeti finanszírozást.
45
4.
CENTROPE MAP (Térkép): a Közép-Európára vonatkozó GIS (Geographic Information System – Geográfiai Információs Rendszer) tartalmi és műszaki alapjainak megteremtése, a meglévő adatok összehasonlítása és harmonizálása.
5.
CENTROPE IMAGE (Imázs): széles hatókörű és innovatív reklámkoncepció és marketing eszközök kifejlesztése a Közép-európai régió számára a Centrope-on belül megvalósuló ötletek és tevékenységek sikeres megismertetése céljából.
6.
CENTROPE CUP (Kupa): egy Közép-európai ifjúsági teremlabdarúgó torna előkészítése a tagrégiók magas szintű amatőr ligáinak egyesületei között.
7.
CENTROPE CULTURE (Kultúra): Közép-Európa hozományaként „az egyéni, az idegen, a megszokott, az új, stb.” fiatalok általi megjelenítése, láthatóvá tétele a nyilvánosság számára a film és a videó eszközeivel.
8.
CENTROPE STRUCTURE (Struktúra): a jövőbeni együttműködést lehetővé tévő hatékony szervezet és eszközrendszer kimunkálása, figyelemmel az egyes országok törvényi helyzetére és intézményi struktúrájára.
9.
CENTROPE LANDSCAPE (Tájkép): az életminőség és a turisztikai vonzerő magas színvonalát biztosító természeti erőforrások hálózatba rendezése, továbbfejlesztése, az ebben rejlő gazdasági és szabadidős lehetőségek tudatosítása a gazdaság szereplőiben és a nyilvánosságban egyaránt.
A projekt-kiírásokat az Irányító Bizottság végzi az Ausztriában érvényes törvények szerint, csak ottani cégek pályázhatnak, a kiíró azonban kötelezően előírja, hogy a Centrope-ban részt vevő régiókból alvállalkozóként partnereket kell bevonni. 5.4
Az OPENING Projekt bemutatása (OPtimized ENlargement TrainING Academy) Bár az OPENING projektnév a fenti – a bővítéssel összefüggő tanulási folyamatra utaló – meghatározásból született, önálló jelentéssel is bír, magyar jelentése: „Nyitás”. A projekt az Európai Bizottság ’Regionális Politika’ Igazgatósága által kiírt „Határon átnyúló kezdeményezések helyi és regionális hivatalok között a csatlakozó országokkal határos régiókban” elnevezésű program keretében valósul meg. A projektet az Igazgatóság, amely korábban a Phare programokért felelt, a saját költségvetéséből támogatja. Költségvetése 625.000 euró, az EU támogatás 500.000 euró, azaz 80%.
46
Szorosan kapcsolódik a Centrope-hoz, gyakorlatilag annak a támogatására dolgozták ki. Az OPENING projekt alapvető célja a határrégiók helyi és regionális hivatalai, hatóságai közötti együttműködés elmélyítése és intézményesítése, tapasztalat – és szakembercsere útján az adminisztratív kapacitások növelése. A projekt szervezése és lefolyása lehetőséget ad a különböző szakterületeken tevékenykedő szakemberek közötti személyes kapcsolatrendszer kiépítésére, amely a jövőbeni együttműködés egyik legfontosabb bázisát jelentheti. Az OPENING struktúrája projektmodulokból épül fel, az együttműködő partnerek saját döntésük szerint vesznek részt az egyes – számukra fontossággal bíró – modulokban. Győr város a hét modulból négyben képviselteti magát, legintenzívebben az „Integratív városfejlesztés” és a „Határon átnyúló együttműködés a képzési menedzsment területén” témákban vett részt. Oktatási vonalon a kezdeményezés további együttműködést indukált győri, bécsi és pozsonyi iskolák között, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésével kapcsolatosan valamint a szakképzés megújítása és a végzettségek európai szintű elismertethetősége terén. 1.
Képzés menedzsment: oktatás és képzés gazdasági vetületei, felelősségi, döntéshozói
szintek,
oktatásszervezés,
iskolai
bizonyítványok
összehasonlíthatósága, felügyelet, iskolai adminisztráció, határon átnyúló képzés 2.
Integratív várostervezés: polgárbarát várostervezés, a nemeket tekintetbe vevő, korcsoport-specifikus tervezési eljárások, migrációs összefüggések, etnikaikulturális kisebbségek jelenlétének, szerepének figyelembe vétele az urbánus életforma kialakításában.
3.
Nők egészségvédelme (nők elleni erőszak): közös stratégiák és törvényi háttér kidolgozása a nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszak ellen.
4.
Összehasonlítható gazdasági adatok: a beruházói, befektetői döntéseket elősegítendő a Centrope régió egészét átfogó adatbázis létrehozása a gazdaságra, lakosságra, infrastruktúrára, képzési- és kutatóintézetekre vonatkozóan
Az egyes témáktól függően a munkában az önkormányzati szakemberek, illetve külső szervek munkatársai vesznek részt. A négyes modulban részt vett a Megyei Statisztikai Hivatal, a „Nők elleni erőszak” témájába pedig sikerült bevonni a Rendőrség áldozatvédelemmel foglalkozó szakembereit.
47
Az OPENING projektben kifejtett tevékenységek eredményeként a határ közeli közigazgatások hálózata jött létre. A modul jellegétől függően az együttműködő partnerek megismerhették egymás törvényi hátterét, szabályait, gondolkodásmódját, feltérképezhették a meglévő struktúrákat és intézményrendszert, meghatározhatták a közös cselekvés lehetséges és szükséges területeit. A régió integrációjának és a jövőbeni közös projektek sikerének alapvető feltétele a fogalmak és a struktúrák egymáshoz való közelítése. A kétéves futamidejű projekt időközben lezárult. A projektzáró értekezletre a Bécs város által szervezett konferencia keretében került sor 2005. július 1-jén. A felszólalók és résztvevők egyértelmű véleménye szerint az OPENING projekt a közelmúlt egyik legsikeresebb, a résztvevők számára a legtöbb konkrétumot és kézzelfogható eredményt hozó kezdeményezésének bizonyult. 5.5
„Összeolvadunk, együtt tovább növekedünk” Az OPENING projekttel ellentétben, a Centrope projekt más nagyságrendet képvisel, nagyívű elképzelésekkel, távlati célkitűzésekkel és éppen ezért a mindennapok számára nehezebben megfogalmazható konkrét tennivalókkal. A kezdeményezést a régió politikai szereplői egyöntetűen támogatták és a továbbiakban is támogatni szándékoznak, amit a Memorandum aláírásával 2005. április 19-én St. Pöltenben ki is nyilvánítottak. A Memorandum tulajdonképpen egy újabb szándéknyilatkozat, amely az együttműködő partnerek Centrope iránti elkötelezettségét hivatott megerősíteni. A Centrope Közép-Európa Régió mottója: „Összeolvadunk, együtt tovább növekedünk” azt hivatott demonstrálni, hogy a régió együtt fejlődik tovább és a gazdasági fejlődésből együttesen profitál. Természetesen ez csak egy hosszabb folyamat eredménye lehet, és tisztában kell lenni azzal is, hogy a szereplőket a hosszú távú közös célok mellett a saját érdekek és a helyi problémák megoldásának szükségszerűsége is mozgatja. A 2005-ös év fontos dátum a Közép-Európa Régió életében: egy éve már, hogy a Cseh Köztársaságból, Szlovákiából, Magyarországból és Ausztriából álló négyszögben az EU bővítés kézzelfogható, gyakorlati valósággá vált. Ugyanakkor Ausztria idén, 2005-ben ünnepli EU csatlakozásának 10. évfordulóját.
48
„Összeolvadunk” – ez a folyamat évek óta a mindennapi élet sokoldalú részét képezi a négyszögben, mégis, a 2004-es EU bővítés új impulzusokat adott egy új dinamizmushoz: a Centrope városai és régiói közötti együttműködés és verseny most már azonos formális EU keretfeltételek között zajlik. Ez óriási lehetőségeket nyitott meg a hatékony együttműködés számára gazdasági és társadalmi kérdésekben, nagyobb prosperitást és jólétet ígérve mindenki számára. „Együtt tovább növekedünk” – közös perspektívák kialakítása és innovatív intézkedések együttműködő megvalósítása javítani fogja a Centrope területének sokszínűségét, minőségét és kompetenciáját, és megkönnyíti a Centrope számára, hogy állja a sarat az európai régiók versenyében A Centrope partnerek már számos szükséges intézkedést megtettek és támogattak a régió megerősítésének céljából. Az elérhetőséget mind a régión belül, mind a régiót átívelően és nemzetközileg is sikerült javítani, azonban még további jelentős, régiókat átfogó és nemzetközi viszonylatú fejlesztésekre van szükség. A résztvevők intenzív erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kiemelkedő fontosságú kelet-nyugati és észak-déli közlekedési kapcsolatokat vasúton, közúton, vízen és levegőben egyaránt tovább fejlesszék, illetve kiépítsék a nemzetközi elérhetőség optimalizálása érdekében. Ugyanez érvényes a régión belüli nyitásra is. A régiókon átívelő együttműködés megvalósítása és fejlesztése iránti sokrétű elkötelezettség olyan közös akaratnak a kifejeződése,
amely
arra
irányul,
hogy
a
Centrope
egy
magas
élet-
és
helyszínminőséggel bíró európai térséggé váljon. Egyre több szereplő a politika, a gazdaság, a média és a kultúra területeiről teszi magáévá a gondolatot és fűzi bele a Centrope-ot tevékenységeibe; ily módon a Centrope a legjobb úton van ahhoz, hogy valósággá váljon. A Centrope a nemzetközi környezetben is egyre szélesebb körben tudatosul, ahogyan ezt a DIANE-CENTROPE marketing sikerei egyértelműen bizonyítják. Ezek a sikerek azok, amelyek megerősítik a várost abban, hogy erőfeszítéseiket saját illetékességi területükön tovább fokozzák, törekedjenek arra, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben nyerjék meg mind nemzeti kormányaikat, mind az Európai Uniót a nagyra törő Centrope vállalkozáshoz.
49
A Centrope megteremti az együttműködés kereteit, lehetőséget nyújt a közös, konkrét cselekvéshez, a személyes kontaktusokon alapuló kapcsolatrendszerek kialakulásához, továbbá segíti az uniós tagságunk által kitágult mozgástérben való eligazodást és az ehhez szükséges technikák elsajátítását. 5.6
Centrope – Jövőkép A Közép-Európa Régió közös fejlődésének fontos feltétele a széleskörű társadalmi elismertség. A Centrope-ban folyó tartalmi munka egyrészt arra irányult, hogy a pilóta projekteken keresztül bizonyítást nyerjenek a konkrét együttműködési lehetőségek, másrészt pedig arra, hogy a partnerek az élet szinte valamennyi területét lefedően közös fejlesztési perspektívákat dolgozzanak ki, amelyek alapján az elvégzendő feladatokat már az egyes részterületekre vonatkozóan konkrétan meg lehet határozni. A projekteket menedzselő Europaforum Wien által kidolgozott „Jövőkép” elnevezésű dokumentum szolgál a szakemberek számára a közös gondolkodás alapjául. A tervezet (az eddigi munkaanyagokhoz képest) összefogottabban és világosabb tagoltsággal tárgyalja azokat a területeket (gazdaság és innováció, munkapiac és kvalifikáció, képzés, tudomány és kutatás, közlekedés, infrastruktúra és területfejlesztés, kultúra és kulturturizmus, kommunikáció és kooperáció), amelyeken az együttműködés döntően hozzájárulhat egy sikeres integrált gazdasági térség kialakulásához. A dokumentum a Centrope jövőképét 2015-ig vázolja fel. A partnerek politikai konferencia keretében döntenek a Centrope továbbfejlesztését lehetővé tévő új projekt elindításáról. Ez a konferencia a Centrope Tanácsadó Testülete és a Centrope Regionális Fejlesztési Perspektíva munkacsoportjának utolsó ülése, melynek Győr ad otthont 2005. december 6-7-én, részletes programja német nyelven a mellékletben megtalálható. 22
22
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Informatikai, Stratégia tervezési és EU Bizottság és Gyulai Péterné, EU és nemzetközi referens által készített kapott anyagok alapján, 2005. november 8.
50
6
Kulturális főváros Év pályázata – Győr Az előző fejezetben is hangsúlyos szerepet kapott a kultúra, hiszen a Centrope jövőképében a kulturális turizmus nagy jelentőséggel bír a régiókon átívelő együttműködés fejlesztésében. A pályázat megalkotása során Győr azt a célt tűzte ki maga elé, hogy kulturális fővárosként nemcsak Magyarország, de a dinamikusan fejlődő új közép-európai régió, a Centrope nagykövete, aktív szereplője és a térség kulturális húzóágazata legyen. A Centrope tőkeerejének legfontosabb részét az a sokrétű kulturális élet képezi, melyben nagyszabású rendezvények és koncertek éppúgy helyet kapnak, mint a nemzetközi művészvilág aktív alkotótevékenysége. A Kulturális Főváros Év pályázata sokkal inkább eszköz, mint cél, lehetőség és segítség ahhoz, hogy a város megfogalmazza és 2010-re megvalósítsa terveit. A XXI. század kultúrája nem intézményi kérdés és nem csak a kereső réteg kiszolgálásának problémája. A kultúra mára a városi politikai és közélet, civil szerveződések, az egyházak közös ügye, nemcsak egyéni, hanem közösségi kérdés, nemcsak városi, hanem regionális is egyben.
6.1
Az előzmények 2004. májusában tárgyalták a szakemberek a „Helyzetértékelés”-t, amely a munka első fázisát jelentette. A „Helyzetértékelés” összefoglalója az „Adatok, tények Győrről” című kiadvány, melynek célja, hogy a megyeszékhelyt a hasonló európai és hazai városokkal összefüggésben mutassa be. Az „Helyzetértékelés”-t több civil szervezet kapta meg véleményezésre, mely lehetőséget adott a győri lakosok elégedettségének, elégedetlenségének felmérésére. 2004. július 8-án a közgyűlés megjelölte Győr jövőképét, melynek középpontjában az „élhető város” állt, időközben döntés született az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” pályázat beadásáról.23
23
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából kiadott Győr – Európa Kulturális
Fővárosa 2010 című kiadvány, PALATIA Nyomda és Kiadó Kft, 2005
51
6.2
A konkurencia A győri pályázat részletes bemutatása előtt a többi - kulturális főváros címért versengő város terveiről, költségvetéséről is essék szó: Győrön kívül a második körben hat magyarországi város pályázott arra, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa legyen, valamennyien több pénzt terveztek elkölteni, mint a kisalföldi megyeszékhely. A legnagyobb költségvetés Egeré 76,6 milliárd forinttal, és a „Város a város alatt” szlogennel történelmi látványparkot is terveztek. Miskolc 27-30 milliárd forintnyi beruházással kalkulált. Sopron a városfejlesztést igyekezett összhangba hozni a pályázati kiírással. Debrecen az elhíresült üveghegyen kívül új színházat és modern művészeti központot, valamint Ludas Matyi parkot épített volna, nomádolimpiát rendezése is tervbe volt véve. Pécs hangversenytermet, élményfürdőt, szállodát is álmodott. A budapesti pályázat központi eleme a víz volt, de újjáélesztették volna az Óbudai Gázgyár területét és a Közraktárak épülettömbjét is. A főváros győzelme esetén Győrnek, Miskolcnak és Pécsnek egy-egy hónapra átengedte volna a címet.24
6.3
A pályázat Győr a pályázatában összefoglalta egyedi és európai értékeit, erősségeit, melynek alapja a város történelmi múltja és az ezer éves kultúra tárgyi és szellemi értékei, a kivételes táji környezet, a folyók, a Szigetköz, a Hanság és a Bakonyalja, a technikai fejlődés és az innováció. A kultúra itt egy olyan környezetben él együtt a technikával, az ipari termeléssel, a bővülő szolgáltatásokkal, amely Európában is egyedülálló, sajátosan győri. A kultúrát új erőforrásnak, új energiahordozónak tekinti a város, olyan erőnek, amely kitörési lehetőséget kínál. Győr megtestesíti a XXI. század második évtizedében meghatározóvá váló, új európai eszméket. A város és közössége képes és alkalmas volt
24
N. Kósa Judit, Serfőző Melinda: Ki nyer a végén? Hét város még reménykedik, Népszabadság, LXIII. 192/1. szám, 17. oldal, 2005. augusztus 17.
52
az elmúlt két évszázadban folyamatosan megújulni polgárainak és szervezeteinek nyitottságával, magas innovációs képességével. Győr város iparának, kereskedelmének, tradícióinak és folytonos megújulásának köszönhetően óvja és gyarapítja kulturális értékeit: 1989-ben a megújuló barokk belvárosáért Európa-díjat kapott, az 1968 óta folytatott művészetpártoló és képzőművészeti gyűjteményeket befogadó és gyarapító tevékenységéért pedig a közelmúltban Henszlmann Imre-díjat nyert. Győr kulturális fővárosként program-struktúrájának középpontjába a „Világok találkozását” állította. Az elmúlt 15 évben a város lezárta fontos alapozó időszakát: a költségvetésből a kultúrára szánt összeg 1%-ról 6%-ra nőtt, a város kulturális intézményeinek száma 2-ről 19-re növekedett. A pályázat készítői elmondták, hogy a pályázatot a technika, kultúra és környezet hármasára építette a város: a három területhez különböző programok és beruházások kapcsolódtak, mégpedig úgy, hogy azok szervezési, bonyolítási és financiális hátterét az önkormányzati intézményi rendszer, a civil és a vállalkozói szféra biztosítja. Győr előnye véleményem szerint több területen is megmutatkozott: az alapvető kulturális színterek európai színvonalú helyszínekként az egész éves programsorozathoz már adottak voltak, valamint a város kulturális és oktatási közintézményei tevékeny szerepet vállaltak az előkészületekben, és társszervezői voltak a 2010-es évnek, így a színházak, a művelődési házak, koncert- és kiállítótermek a programok egész éves befogadását is vállalták. A város a tervezett beruházások kivitelezésébe nemcsak az intézményi, de a vállalkozói és a civil szektort is be kívánta vonni. Győr fontosnak tartotta azt is, hogy az elkészült beruházások tükrözzék a kulturális sajátosságokat és a technikai hátteret, továbbá harmonizáljanak környezetükkel. A következők kerülnek megvalósításra: 1.)
Kulturális Fővárosi Év szempontjából fontosnak ítélt projektek, hiszen ezek már a felvezető időszak alatt szerephez juthatnak
2.)
Új terek kialakítása, amelyek már korábban szükségessé váltak intézményi átcsoportosítások, funkcióbővítések miatt
53
3.)
Azon helyszínek és épületek kijelölése, melyekről úgy gondolták, hogy kulturális célokat szolgáló, de amellett profitot termelő beruházások színtereivé válhatnak a tőkeerős vállalkozói szektor bevonásával
A folyamatosan működő helyszínek közül azokat kell kiemelni, amelyek új funkciókat vesznek fel, új struktúrában valósulnak meg:
Neotechnológiai Múzeum, Kutatóközpont, szakmai konferenciák az egyetemen: a múzeummá szerveződő győri ipartörténeti anyag és kutatóbázis megnyitása és az ahhoz kapcsolódó konferenciasorozat, ahol a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói által fejlesztett Kulturális Főváros Évhez kapcsolódó weboldalak, digitális múzeumi és turisztikai megjelenések mutatkoznak be.
Napóleon-ház kiállítótér, Európa Követség, Galériák Háza: Anton Molnár festőművész
kiállításával
nyílik
meg
a
Napóleon-ház
kiállítóterme
és
holdudvarában a Galériák Háza, ahol az európai nagyvárosokból érkező bérlők kortárs és XX. századi képzőművészeti alkotásokkal töltik meg a falakat. Az Európa Követség emeletén havonta váltják egymást a felkért európai országok, hogy kutúrájukkal megismertessék a győri és a magyar közönséget.
6.4
Világok Találkozása A pályázat arra is választ ad, hogy mit kínál Győr a helybelieknek és a turistáknak 2010-ben.
A
kulturális
programstruktúra
alapja
a
„Világok
találkozása”
rendezvénysorozat, amelyhez kapcsolódnak még a győri hagyományos fesztiválok, valamint a 2010-es évhez kapcsolódó új események, melyek jelentős része hagyományteremtő szándékkal bír. A „Világok Találkozása” fantázianév Kelet és Nyugat találkozását, a közös múlt megidézését,
összehasonlításának
szándékát
jelenti.
Ez
egyben
generációk,
nemzedékek, vallások, egyházak, civilek, intézmények és kisebbségek, a különböző korok és politikai helyzetek között fogant és növekvő művészeti, kulturális és társadalmi korszakok találkozása Győrött. Ebbe illeszkednének a hagyományos események a Mediawave-től a Győri Nyáron át.
54
A szervezők szerint a Kulturális Főváros Év rendezőjének kötelessége az európai egység gondolatával egyaránt foglalkozni. A pályázatban leírtak alapján a rendezvénysorozat az egymástól elzárt évtizedek kultúrájának kölcsönös megismerését célozza meg, segíti az emberekben az egységes európai kép megrajzolását, erősíti az összetartozás gondolatát. A programsorozat elemei nem a politikai, hanem a kulturális sokszínűség bemutatását célozzák. A két, egymástól elszigetelt, párhuzamosan fejlődő Európa képzőművészetének, filmművészetének, zenéjének, színházi és tánckísérleteinek párhuzamos bemutatása egységes európai képet igyekeznek rajzolni a kettészakítottság évtizedeiről.25
6.5
Hagyományos programok A győri nagyrendezvények több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Tavaszi Fesztivál, a Győri Ütős Fesztivál, a minden évben június végétől augusztus elejéig tartó, 1966-os alapítású Győri Nyár Nemzetközi Összművészeti Fesztivál, a Nemzetközi Művésztelep, a Barokk Táncfesztivál, a Mediawave Nemzetközi Film- és Zenei Fesztivál, a Nemzetközi hagyományőrzők hadijátéka a kismegyeri csata helyszínén, a Szent László Fesztivál és a Sárkányhajó Fesztivál a 2010-es évi Világok Találkozása összefogó gondolathoz igazodva, megemelt költségvetéssel valósulhatnak meg. A Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál például 2010-ben a hagyományos céhes felvonulás helyett az európai céhek találkozója lesz. Kivételes aktualitást ad a fesztiválnak a győri céhek 1610-es alakulásának évfordulója (a szabók, szűcsök, kovácsok valamint a legények céhokleveleinek kiállítása), valamint Schaller István győri barokk festő és kora és a Dunamenti barokk művészet című kiállítás megnyitása. A VII. Magyar Táncfesztiválnak kétévente Győr ad otthont. A magyar tánc legnagyobb ünnepe ez a rendezvény, ahol a magyar táncművészet vezető együttesei mellett külföldi vendégek is bemutatkoznak. 2010-ben ez a program Tánc Szakvásárral bővül, ahol az európai táncszakma képviselői standokon mutatkozhatnak be.
25
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából kiadott Győr – Európa Kulturális Fővárosa 2010 című kiadvány, PALATIA Nyomda és Kiadó Kft, 2005
55
Egyfajta összművészeti esemény a Mediawave „Fényírók Fesztiválja – Another Connection”, Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztivál, melyet 1991-ben alapítottak helyi és országos hatáskörű, nonprofit filmes és zenei szervezetek, egyesületek. A fesztivál neve szakmai és nemzetközi körökben is jól cseng, az egyik legjelentősebbként tartják számon a világban. Központja kezdetektől Győr, de hamar túlnőtte a város kereteit, ezért a szervezők már a második évtől kerestek olyan eredeti, speciális külső, nem turisztikai hangulatú helyszíneket, amelyeken keresztül a fesztivál hazai és nemzetközi közönsége megismerkedhet a magyar vidéki valósággal. A több helyszínen zajló zenei és színházi programok, performance-ok, kortárs képzőművészeti bemutatók közül sok rendezvény országos szinten is ősbemutatónak számít. 1998 óta a fesztivál speciális témája köré tudományos konferenciát szervez a városi levéltár, mely történeti, társadalomtudományi és gyakorlati szempontból járja körül az évente változó témát. Az utóbbi 4-5 évben kifejezetten szorgalmazzák a szervezők, hogy minél több helyszín próbáljon magának sajátos, önálló művészeti profilt kialakítani. A 2005-ös fesztivál helyszínei voltak többek között: Budapest, Csorna, Kapuvár, Komárom, Pápa, Sopron, Veszprém, Pozsony, Dunaszerdahely, Besztercebánya, Bécs, Szekszárd, Szabadka, Kolozsvár. Győrt az ország egyik legszebben virágosított városának tartják az ide látogatók, a 15 éve életre hívott Virágos Magyarországért verseny bíráló bizottsága pedig szinte minden évben helyezéssel, 2000-ben első díjjal értékelte a környezetszépítő tevékenységet.
A
hazai
elismerés
után
2001-ben
Győr
városa
képviselte
Magyarországot az Európai Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe), ahol ezüstérmet kapott. A hazai és a nemzetközi zsűri a virágosítással együtt a környezet szépítését, a természeti értékek ápolását, a lakosság ez irányú tevékenységét is mérlegelte. Nagy szerepe volt a város nemzetközi díjjal való elismerésében, hogy a lakótelepeken a betonházak tövében az ott lakók virágágyásokat alakítottak, a családi házak előkertjei gondozottak, a szabadhegyi, révfalui társasházak zöld területein szép parkokat hoztak létre. 2005-ben a város virágosítása, a parkok, közterületek gondozása kiemelt fontosságú, mert Győr szerezte meg a jogot az Entente Florale Europe nemzetközi díjkiosztó ünnepségének megrendezésére. Szeptember 9-11 között Európa tizenegy
56
országából érkeztek vendégek, hazai települések környezetépítéssel foglalkozó szakemberei voltak jelen, összesen háromszáz résztvevőt számolt a város. Győri Nemzetközi Könyvszalon: a hagyományteremtő céllal indult vállalkozás mára kedvelt kulturális eseménnyé vált, 2005-re az V. Győri Könyvszalon az ország második legnagyobb könyves rendezvényévé nőtte ki magát. Az elmúlt években a Könyvszalonra több mint 350 szerző látogatott el, mintegy 700 rendezvény keretében. Öt esztendővel ezelőtt a colmari példa nyomán kezdte el szervezni Győr kulturális irodája az első nemzetközi könyvszalont. Akkor még csak remélni lehetett, hogy egy ilyen jellegű esemény nem csupán befogadásra, de alkotásra is serkenti majd a megyeszékhely kulturális életét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodtan kijelenthető, a szalon beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt, talán még túl is szárnyalta azokat. A kultúra sokféle arca megmutatkozik: gazdag programok között – könyvbemutatások, dedikálások, irodalmi és zenés műsorok, színházi előadások, kiállítások – válogathat minden évben a szépszámú érdeklődő közönség. A szalon sokak számára családi programmá vált. A fent leírtak alapján már világos, hogy az ősz legnagyobb kulturális eseménye Győr városában a könyv és az olvasás ünnepe. Idén, a szalon egyik fő célcsoportja az október 14. és 16. között megrendezett rendezvényen a gyermekek, hogy felkeltsék bennük az olvasás iránti vágyat. Nem véletlen hát, hogy a rendezvény alkotói díját ezúttal egy gyerekeknek író szerző, Csukás István kapta, aki azzal érdemelte ki az elismerést, hogy az ő munkáit kölcsönözték ki legtöbben a Rába-parti város gyermekkönyvtárában. A korábbi években Esterházy Péter, Kertész Imre, Szabó Magda és Závada Pál részesült az elismerésben. Bár hangsúlyozottan a magyar szerzők szalonja volt ez az idei is, azért természetesen külhoni - többek között francia, német, finn, sőt még izraeli - kiadványok és standok is várták a külföldi és hazai érdeklődőket egyaránt. 2010-ben a Könyvszalon témája Galgóczi Erzsébet nyomán a „nádtetős szocializmus” lesz, a XX. század második felének kelet-közép-európai létszféráját feltáró szociográfiák és regények bemutatása.
57
A hagyományos programok közül 2007-ben a Szent László herma Győrbe kerülésének 400. évfordulójához, 2009-ben a kismegyeri csata 200. évfordulójához kapcsolódó fesztiválok már a Kulturális Főváros Év kiemelt előkészítő rendezvényei. 6.6
A tervezett új programok Az Európa Kulturális Fővárosa Évre tervezett nagyrendezvények mellett új programok is megvalósulnak:
Európa Május 1. Kelet-Nyugat Design Kiállítás A XX. század ikonográfia Európai jelszótár pályázata Mediawave fesztivál kibővítése Könnyű Keleti és Nyugati Zenék Fesztiválja Európa Utcafesztivál Európa Kertjei Keletről Nyugatról Konferencia Művészeti gyűjtemények, műgyűjtők, műkereskedelem: „Gyűjteménymetszetek gyöngyszemei” Öt templom Fesztivál „Tractus Stellae” Európai Csillagmenet Iskoladráma Fesztivál26
Az egyik legérdekesebbnek ígérkező program az „Európa Kertjei” projekt, amely Győr központtal a kertvárosokra (Szabadhegy, Pinnyéd, Révfalu, Szentiván, Bácsa, Kismegyer) és az egész régióra kiterjedne. Hédervári, öttevényi, pápai, csornai, komáromi, mosonmagyaróvári helyszíneken kastélyparkok, közterek születnének újjá egy-egy kerttörténeti időszak szellemében. Érdekesség, hogy terveznek még vurstlikiállítást, valamint lehetővé teszik azt is, hogy egy jeggyel a város valamennyi múzeuma látogatható legyen. Magyarország tervezett öt vidéki versenyképességi pontjainak egyike Győr. A város településfejlesztési stratégiájának 2007-2013 közötti időszaka operatív programjának gerincét az úgynevezett versenyképességi pólusfejlesztés jelenti. Mivel a kulturális
26
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából kiadott Győr – Európa Kulturális
Fővárosa 2010 című kiadvány, PALATIA Nyomda és Kiadó Kft, 2005
58
főváros megvalósítása is erre az időszakra tevődik, ezért a fő cél az, hogy az innovációs fejlesztésekhez szükséges modern városi környezet teremtődjön meg.27
6.7
A szükséges fejlesztések A következő fejlesztések a kulturális főváros megvalósítását célozzák: 1.
Regionális tudásközpont és kutatás-fejlesztés:
2. 3. 4. 5.
27
egyetemi klub és regionális könyvtár (Információs Transzferközpont) Vonzerőfejlesztés: extrém sportpark, a Győri Nemzeti Színház rekonstrukciója Napóleon-ház – Művészeti Központ és Európa Követség Zsinagóga – koncertterem és kiállítótér Neotechnológiai Múzeum, konferenciaközpont, kutatóbázis Generációk Háza, Fekete István Iskola, Győrszentiván – Művelődési Központ, közösségi ház Városrész-rehabilitációs programok: Újváros, Kossuth Lajos utca rehabilitációja Széchenyi tér rekonstrukciója A Taverna és a Bécsi kapu tér rekonstrukciója Informatikai fejlesztések: Digitális város Regionális Médiaközpont A fejlesztések várható hatásai: a város emeli kutatási-fejlesztési, kulturális és oktatási teljesítményét a humán erőforrás integrálódik a már most is sikeresen működő gazdasági szervezetekhez, amely jelentősen megnöveli a hozzáadott értéket képviselő ágazatok jelenlétét a közlekedési infrastruktúra következtében a gazdasági teljesítmény jelenlegi ereje szintén megsokszorozódik az innovációs környezet fejlesztése elősegíti újabb húzóágazatot képviselő cégek letelepedését, megnöveli a város turisztikai és kulturális vonzerejét a város környezeti állapotát javítják a minimális szennyező anyagokat kibocsátó létesítmények az árvizek megelőzését is biztosítják a Duna és a hozzá kapcsolódó folyók rehabilitációja Hancz Gábor: „Győr jobb esélyekkel indul”, Kisalföld, 5. oldal, 2005. október 6.
59
6.8
a valódi versenyképességi pólussá válik a város és vonzáskörzete a nemzetközi regionális környezetben az innovációt a fejlődés fókuszába helyező várospolitika célja, hogy megteremtődjenek az ipar és szolgáltatások folyamatos megújításának feltételei (ehhez kedvező feltételeket nyújt a városban koncentrálódó tudásbázis) a fejlesztéspolitika eredményeként kialakulhat egy olyan növekedési centrum az Észak-Dunántúli térségben, mely alkotórésze lehet az európai regionális központos hálózatának, s képes egyben a régió egészében további dinamikus fejlődést elősegíteni28
A „vesztesek nélküli verseny” Győr Európa Kulturális Fővárosa címre benyújtott pályázatát a negyedik helyre tartották érdemesnek a vesztesek nélküli versenyben. A kihirdetés után Győr kulturális életének irányítói meglepő kijelentéssel kommentálták a döntést, mégpedig, hogy Győr nyert a pályázattal. Ennek az a magyarázata, hogy ugyan nem Győr lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2010-ben, de a pályázatra való készülődés során együtt dolgoztak civil szervezetek, a kulturális szakma, a képviselők is félretették politikai elkötelezettségüket, és a város érdekének megfelelő konszenzusra jutottak. A bírálóbizottság a pályázat második körében pozitívan értékelte, hogy Győr reálisan mérte fel helyzetét, adottságaiból eredő lehetőségeit, a koncepció nem csak jól megfogalmazott, de a pályázó városok közül Győr megvalósítási tanulmánya volt a legalaposabb, a tanulmány a gazdaság és a kultúra összefüggéseit figyelembe vette. A pályázat alapkoncepciója összhangban van a régió fejlesztési terveivel is, amely tény nagy hitelességet kölcsönöz a munkának. A győri Polgármesteri Hivatal kulturális irodájának vezetője, Tóth Nándorné véleménye szerint a pályázatban megfogalmazott fejlesztések a végeredménytől függetlenül megvalósulnak, a programban foglalt
28
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából kiadott Győr – Európa Kulturális Fővárosa 2010 című kiadvány, PALATIA Nyomda és Kiadó Kft 2005
60
intézmények fel fognak épülni. A zsűri tárgyilagos véleményét pedig a szakemberek figyelembe veszik a megvalósításnál. A kulturális iroda vezetője hozzátette, hogy a kulturális bizottság és a közgyűlés erről egybehangzóan döntött, vita csak az időrendi sorrendben lehet. A pályázat a meglévő és leendő intézményekre alapozott. Az ütemterv szerint 2006 közepére elkészül a zsidó imaház, Közép-Európa egyik legszebb zsinagógája, Győrszentivánon átadják a közösségi házat. Tóth Nándorné összegzéséből kiderül, hogy a győriek régóta szeretnék, ha felújítanák a Széchenyi teret, ha a ma már nemzetközi hírű Vaskakas Bábszínház is kikerülne a jelenlegi társbérletből és költözni szeretne Gyermekek Háza is, helyhiány miatt. A kulturális vezető szavai egyértelművé tették számomra, hogy Győrnek sokszor hátránya, ami egyébként az előnye – nevezetesen, hogy prosperáló város, ezért az országos döntéshozók a pénzek elosztásakor hátrébb sorolják, mondván, majd saját erőből megoldja a város. A kulturális fejlesztések a város stratégiai tervének részei, ily módon a nemzeti fejlesztéshez kapcsolódó tervekben is szerepelnek. A kormányzat ígérete szerint pedig a Nemzeti Fejlesztési Terv során az Európa Kulturális Fővárosa címért pályázó hét város terveit figyelembe veszik. A pályázat nem csak intézményekről, támogatásokról szólt: a kultúrát nem lehet importálni, az az értékesebb, amit a győriek a maguk módján alakítanak ki. Létrejöttek olyan győri kezdeményezések, amelyek országos hírűek lettek, mint például a nemrég tartott könyvszalon. Nemzetközi rangúvá fejlődött a Mediawave, a világon mindenütt ismert a Győri Balett, a Győri Filharmonikusoknak is rangja van, nemzetközi elismerést vívott ki a Bábszínház. Ennyi rangos képzőművészeti gyűjteménnyel egyetlen fővároson kívüli város sem dicsekedhet: a Kovács Margit-gyűjtemény, a Borsos Múzeum, a Váczi-, a Vasilescu-gyűjtemény, a rendszerváltás utáni első polgármester – Kolozsvári Ernő – gyűjteménye bámulatos értékek. 2005. december elején pedig megnyílik a Radnay-gyűjtemény, amely európai jelentőségű, a múlt század első fele képzőművészetének keresztmetszetét kínálja. A kultúra fogalma ennél persze sokkal tágabb, beletartozik a viselkedésünk, az iskolázottságunk, a világ dolgai iránti fogékonyságunk, a környezetünk iránti
61
igényesség, mások értékeinek tisztelete. Mindenkinek önmagának kell eldöntenie, hogy mennyire vagyunk kultúráltak.
62
6.9
A pályázat értékelése A pályázat mértéktartó, racionális, egyértelműen termékeny módon használja a kulturális alapú városfejlesztés lehetőségeit. A benyújtott pályázat erénye, hogy a tervbe vett fejlesztések jelentős része hajdan magasabb szinten értékelt városrészek újbóli felemelését tűzi ki célul (a leghangsúlyosabb és legköltségesebb elem a Kossuth Lajos utca felújítása – a számítások szerint több mint négy milliárd forintba kerül). Jól érzékelhető a pályázatból a város működésének bensőséges ismerete, az információk megfelelő rendszerezése és a reális menedzselési irányok meghatározása. Kétségek merülhetnek fel ugyanakkor a tervezett beruházások fenntarthatóságával kapcsolatban, a beruházások megtérülésére vonatkozóan a pályázatban nem szerepel megfelelő mennyiségű információ. A beruházások gazdasági tervezése helyenként elnagyolt. Jó projektek esetén a magántőke szerepvállalása magas lehet – ez jól tervezett a pályázatban, az egyensúly biztosítása azonban így is kétséges. Meg kell azt is említeni, hogy a Bécs-Budapest-Pozsony kontextusban betölteni kívánt „találkozási pont” funkció realizálásához szükséges komplex tervek csak részben valószínűsítik az elméleti cél megvalósítását. További és részletes elemzéseket, külön erre a célra kidolgozott stratégiát követelő feladat, hogy miképpen váljon Győr városa célvárossá. A pályázatban viszonylag szegényes az Észak-Dunántúl bevonására vonatkozó elképzelésrendszer: csak Pannonhalma (a pannonhalmi főapátság) és Komárom (a Monostori Erőd Kht.) szerepel egy-egy szállal, és bár a Pannonhalmával való együttműködés
kimondottan
termékenynek
tűnik,
a
komplex
regionális
összefüggésrendszer hiányzik, ami egy ilyen fontos logisztikai potenciállal bíró város esetében szerintem különösen feltűnő. Érdemes szót ejteni a helyi „konkurenciához” tartozó városról is. A megyéből Sopron is eljuttatta az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyerésére kiírt pályázatra anyagát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának. Meglepő, hogy a két pályázatban csak egy közös dolog található: mindkét pályázat épít már elindult, egész biztos megvalósuló projektekre, de egyik sem számol a másik településsel. Nem szeretnének együttműködni, ha valamelyik város nyertese lenne a
63
pályázatnak, regionális összefogásnál Sopron Szombathelyet, Győr pedig a már említett Pannonhalmát és Komáromot emeli ki. A két város pénzügyeiben felfedezett különbségei a következőkben kerülnek bemutatásra: Sopron programjának teljes költségvetése 29 milliárd forint, amelyből a város önrésze 2,45 milliárd. A győriek 12 milliárd forintot szeretnének kultúrát szolgáló beruházásokra, intézményekre fordítani, ebből az önkormányzati forrás 1,105 milliárd forint.. „A győri pályázat elég optimista, az EU-támogatásokat illetően 7,385 milliárd forintos EU-pénzekkel számol, magánbefektetőktől 1,520 milliárdot, hazai, állami támogatásokból 1,990 milliárdot remél. Az EU-támogatásokból Győr csak a Neotechnológiai Múzeum kialakítására 2,1 milliárd forintot szeretne kapni, a Kossuth utca felújításához pedig 3,6 milliárdot.”29 A Kulturális Főváros 2010 című pályázatához néhány rehabilitációs jellegű pénzügyi adatot a 2. számú melléklet tartalmazza. Meg kell említeni, hogy a pályázati munka során magas szintet ért el a győri lakosság bevonása, és a koncepció kidolgozásakor szerencsés módon kerültek kialakításra a kultúra és a város találkozási pontja.
29
Hancz Gábor: Győr terve: 12 milliárdos fejlesztés, Kisalföld, 5. oldal, 2005. augusztus 15.
64
7
Befejezés A dolgozat Győr város nemzetközi kapcsolatait, a testvérvárosi kapcsolatokat, a város kulturális életében jelen lévő nemzetközi együttműködéseket, ezek összefüggéseit valamint a városnak a régióban, tágabb és szűkebb környezetében elfoglalt helyét vizsgálja meg. Erősödni vagy gyengülni fognak a jövőben a városdiplomácia kapcsolatok, - a kérdés megválaszolásához elengedhetetlen volt a város helyzetének elemzése, gazdasági fejlődésének, jövőbeni lehetőségeinek számbavétele. A városról szóló helyzetelemzés egyértelműen azt igazolja, hogy a település és környékének gazdasága fejlődik, a városban új befektetők települnek le, új munkahelyek létesülnek, az oktatás évről-évre újabb területekkel bővül, a város kulturális palettája is egyre színesebbé válik. Meghatározó jelentőségű a város jövőbeni fejlődésében az a tény, hogy az ország egyik versenyképességi pólusává, valamint régiós központjává válhat. A kilencvenes években lezajlott politikai változások, a gazdasági átalakulások után egyre inkább előtérbe kerül a területfejlesztés, mivel Közép- és Kelet-Európában a legélesebbek az egyenlőtlenségek, és itt a legfontosabb a felzárkóztatás. Ehhez elengedhetetlen, hogy egységes gazdasági tér alakuljon ki, a területfejlesztésben összehangolják a kutatást és a szakemberképzést, a regionális tudományos műhelyek együttműködjenek. A feladatok végrehajtásában, a koordinálásban, az együttműködési formák kialakításában az önkormányzatok szerepvállalása növekedni fog. Győr pedig optimális elhelyezkedése, a környező európai fővárosok közötti összekötő kapocs funkciója révén kiemelt szerepet vállalhat ezen téren. Ez új lehetőségeket, és természetesen új feladatokat is ad a városdiplomáciának. Ugyanez a megállapítás érvényes a városnak a határmenti kapcsolatok fejlesztésében betöltött szerepére. Minden jel arra mutat, hogy a jövőben a határmenti együttműködés még nagyobb szerephez jut, hiszen az Országos Területfejlesztési Koncepció négy fő célja közül az egyik a határmenti együttműködések támogatása. (A koncepció hazánk 2007-2020 közötti fejlesztésének stratégiai céljait fogalmazza meg.)
65
Az önkormányzat célul tűzte ki a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését, ápolását. Konkrét tervei közé tartozik erősíteni az együttműködést, a barátságot, a szolidaritást, a gazdasági és humán kapcsolatokat az európai fejlődés összefüggéseiben a régiók pozíciójának megőrzése érdekében előtérbe helyezve a megye érdekeit, értékeit a térségben. Tovább fejleszti a humán erőforrás támogatásával a szervezet szellemi bázisát úgy, hogy azok a nemzetközi kapcsolatokon keresztül javítsák a megyei önkormányzat és a hivatal, a lakosság és gazdasági élet szereplőinek szakmai felkészültségét, hozzájárulva ezzel Európa más részein folyó demokratizálódáshoz és gazdasági, kulturális fejlődéshez, ahol a szükséges szakképzettség és tudás megfelelően kiaknázható. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggésben álló célkitűzéseinek megvalósítását úgy képzeli el, hogy részt vesz olyan stratégiai eseményeken, melyekben a megye érintett, vagy hasznos kapcsolatokra tehet szert, illetve bemutathatja kulturális értékeit,
gazdasági
helyzetét,
idegenforgalmi
látványosságait;
valamint
olyan
tanulmányutakon, nemzetközi továbbképzéseken, konferenciákon, szemináriumokon való részvétel, melyek hozzájárulnak a város szakmai fejlődéshez és fokozzák a képviselők és a hivatal munkatársak motivációját, valamint elősegítik a nemzetközi célkitűzésekkel kapcsolatos magas szintű információk megszerzését. A nemzetközi osztály továbbá fontosnak tartja a szakmai és nemzetközi irányú fejlődéshez a hálózati együttműködés erősítését, melyben a megyei önkormányzat által delegált személyek, köztisztviselők, intézmények, civil szervezetek és a velük kapcsolatban álló személyek vesznek részt. A cél minél több külső partner bevonása. Összefoglalva a fenti tényezők jó alapot teremtenek ahhoz, hogy a város nemzetközi kapcsolatai tovább bővüljenek, illetve a város növelje szerepvállalását a nemzetközi szervezetekben. Álláspontjuk szerint ahhoz, hogy Győr és térsége ténylegesen ki tudja használni az uniós csatlakozás után kínálkozó fejlődési lehetőségeket, rendkívül fontos a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás, tapasztalatcserék, közös programokban, nemzetközi rendezvényeken való részvétel, vagyis a városdiplomácia szerepe, súlya a jövőben még tovább növekszik. A már meglévő testvérvárosi kapcsolatok erősítése ebbe éppúgy beletartozik, mint például a Centrope munkájában való részvétel.
66
A testvérvárosi mozgalomban a város vezetése a már meglévő kapcsolatok elmélyítése mellett foglalt állást, és ennek szem előtt tartásával egyre több civil szervezetet, oktatási és kulturális intézményt vonnak be a programokba. A város jelentős nemzetközi kulturális kapcsolatrendszerrel rendelkezik, úgy gondolom nem túlzás azt állítani, hogy szinte valamennyi kulturális intézménynek vannak tapasztalatai ezen a téren a színháztól a levéltárig. A Kulturális Fővárosi cím elnyerése egy város számára bizonyára óriási lehetőségeket tartogat a városdiplomácia területén is. Ezt a címet sajnos nem Győr nyerte el, de a pályázatban lefektetett tervek megvalósítása továbbra is napirenden marad. Összegzésként megállapítható, hogy a jövőben a város nemzetközi kapcsolatai – beleértve a kulturális- és más jellegű együttműködéseket – erősödni fognak. A testvérvárosi kapcsolatok mellett a nemzetközi együttműködésnek sok új formája jelent meg az utóbbi másfél évtizedben, és a város felismerte az új szervezetek adta lehetőségeket, tagja és aktív résztvevője lett azoknak. Győr Megyei Jogú Város célja, hogy a Bécs-Pozsony-Budapest közép-európai fejlődési övezet alközpontjaként olyan regionális-kulturális centrummá váljon, amelyben a tudást szolgáló intézményrendszer egyre teljesebb kiépítésével folyamatos megújításra kerülnek meglévő ipari, technikai adottságai, valamint képes legyen segíteni ÉszakDunántúl térségének integrációját az új európai fejlődési övezetbe. Ezt az integrációt egy, a városi környezetet fenntartó, egyben adottságait növelő fejlesztés teremtse meg, amely révén vonzó életkörülmények biztosíthatók a városban és környezetében élőknek. A város mai arculata magában hordozza mindazokat a hagyományos értékeket, amelyek az évszázadok folyamán felhalmozódtak. Győr Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa. A város még számos kiaknázatlan erőforrással – mint például tudományos konferenciaturizmus, egyetemi város jellegének erősítése, a sportéletben rejlő lehetőségek jobb kihasználása – rendelkezik, ezek városdiplomáciai szempontból is fontosak, hiszen Győr nevét, jó hírét tovább öregbíthetik az európai régiókban és talán a nagyvilágban is.
67
Győr városa kapu, amely nyitva áll Európa előtt, hogy keresztülvezesse, marasztalja a hazánkba érkezőket, akik dolgozni, szórakozni, pihenni jönnek, és azokat is, akik kulturális rendezvényei, épített örökségei és gyűjteményei miatt érkeznek ide. 8
Irodalomjegyzék
8.1
Hivatkozásjegyzék
8.1.1
Könyvek 1.
Győr a XXI. Század küszöbén, CEBA Kiadó Budapest, 2002, 84-110. oldal
2.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából kiadott Győr – Európa Kulturális Fővárosa 2010 című kiadvány, PALATIA Nyomda és Kiadó Kft, 2005
3.
Mérey Zsolt: Szakdiplomáciai tanulmányok: A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai – Városdiplomácia Budapest, 2000
4.
Nyusztay László: Szakdiplomáciai tanulmányok: A diplomácia fejlődésének néhány sajátossága a XX. század második felében 14. oldal, Budapest, 2000
8.1.2
Tanulmányok, Publikációk 1.
Giczi Johanna, Sík Endre: Testvértelepüléseink, KSH, 2002
2.
Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városépítési Irodája: Helyzetértékelés 2003-2004
3.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Stratégiai Terve – 2003-2004
4.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata: A nemzetközi kapcsolatok 2004. és 2005. évi terve
5.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Irodájától kapott anyagok, 2005. november 7.
6.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Informatikai, Stratégia tervezési és EU Bizottságtól kapott anyagok, 2005. november 8.
7.
Gyulai Péternével, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának EU és nemzetközi referensével készített interjú, 2005. november 7.
8.
Magyar Közigazgatási Intézet: Önkormányzati Közigazgatás, Budapest, 2002
9.
Tóth Nándornéval, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Irodájának vezetőjével készített interjú, 2005. november 7.
68
8.1.3
Cikkek
1. Fábián György: „Mitől lehet Győr kulturális főváros?” Kisalföld, 12. oldal, 2005. augusztus 17. 2. Győri Hét: Európa Kulturális Fővárosa – Pécs az első, de Győr is nyert, 2005. október 27. 3. Hancz Gábor: „Győr jobb esélyekkel indul”, Kisalföld, 5-6. oldal, 2005. október 6. 4. N. Kósa Judit, Serfőző Melinda: Ki nyer a végén? Hét város még reménykedik, Népszabadság, 17. oldal, 2005. augusztus 17. LXIII. 192/1. 8.1.4
Internetes oldalak 1. www.bm.hu/web/euik.nsf : Hervainé Szabó Gyöngyvér: A helyi önkormányzatok európai integrálódásának tapasztalatai, 58. oldal, 2005. november 22. 2. http://www.foreign.gov.sk/En/files/add.php3?text=CE&file=file179.shtml,
2005.
november 28. 3. http://www.ccre.org/presentation_en.htm, 2005. november 28. 4. www.whogyor.hu, 2005. október 22. 5. www.centrope.info, 2005. október 9. 6. www.gyoriszalon.hu, 2005. október 11.
69
8.2
Irodalomjegyzék
8.2.1
Könyvek 1. Horváth Gábor: Kis győri kalauz, Text-Print Nyomdaipari Kft, Győr 1998 2. Kissinger, Henry: Diplomácia 3. Kleinschmidt, Harald: A nemzetközi kapcsolatok története
8.2.2
Cikkek 1. Brückner Gergely: Kiegyenlített és versenyképes Magyarországért, Manager Magazin, 2005/9. 2. Fábián György: Győri Nyár volt és lesz, 5. oldal, Kisalföld, 2005. június 23. 3. Forgács Sándor: Nem lehet importálni a kultúrát – Értékesebb, amit a győriek maguk alakítanak, Győri Hét, 2005. november 10. 4. Győri Hét: A szakemberek szemével – Győr tíz év múlva, 2005. szeptember 29. 5. Hajba Ferenc: A sikerre ítéltek milliárdjai – A parlament dönt a fejlesztési központokról, Népszabadság, 2005. november 26. 6. Hancz Gábor: Fejlesztési pólus: Nincs ok a változtatásra 7. Horváth Ferenc: Pályázati szlogen: „Szabadság, szerelem…”, 12. oldal, Kisalföld, 2005. augusztus 17. 8. Kocsis Adrienn: Europe Direct: bejárat Európába? Kisalföld, 20. oldal, 2005. június 11. 9. Lehőcz Rudolf: 2007-2013-ig: 240 milliárdos fejlesztési kilátások, Győri Hét, 10. oldal, 2005. október 27. 10. Pethy Simon: Győr régióközpont akar lenni, 21-25. oldal, Magyar Hírlap, 2005. június 8. 11. Pócs Balázs: Magyarok az EU-ban: ha nem érti, kérdezzen! Népszabadság, 10. oldal, 2005. június 27. 12. Szászi Júlia: Függönygyár helyett bevásárlóközpont Győrben, Népszabadság, 3. oldal, 2005. június 14. 13. Tanács István: Szigetek a tudatlanságban – A régiók közötti versenyképesség és az iskolai végzettség, Népszabadság, 4. oldal, 2005. július 2. 14. Varga Zsuzsa: Új területpolitika születik, Magyar Hírlap, 21. oldal, 2005. augusztus 26.
70
15. Varga Zsuzsa: Iránytű a nyugat-dunántúli régiónak, Magyar Hírlap, 24. oldal, 38. évfolyam/28. szám, 2005. október 28. 16. Varga Zsuzsa: Hétszeres pénzből fejlődhet Magyarország, Magyar Hírlap, 24. oldal, 38. évfolyam/28. szám, 2005. október 28.
71
9
Mellékletek
9.1
1. számú melléklet Az önkormányzat kulturális intézményeinek nemzetközi kapcsolatai
Győri Nemzeti Színház: rendszeres külföldi kapcsolatok: Ausztria – Salzburg Németország – Wangen rendszeres fellépések: Szlovákia – Pozsony Ausztria – Eisenstadt Svédország – Malmö Németország – Düsseldorf Belgium – Brüsszel Magyar kulturális intézetek szervezésében vendégszereplések: Finnország – Kuopio, Helsinki Anglia – London Görögország – Athén Oroszország – Moszkva Győri Filharmonikus Zenekar: rendszeres fellépések: Ausztria – Bécs Musikvereinsaal Graz: Zeneművészeti Egyetem Burgenland, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria: Deutschkreutz: Goldmark Károly Társaság Németország – Wangen, Raiding: Liszt Ferenc Társaság Szlovákia – Dunaszerdahely, Galánta
Vaskakas Bábszínház vendégjátékai: Románia – Marosvásárhely, Somoska Németország – Coblenz, Rhaumen, Neuwied Szlovénia – Lendva Franciaország – Colmar
72
Horvátország – Zágráb Bulgária – Stara Zagora, Szófia Szerbia – Novi Sad Ausztria – Bécs Törökország – Bursa Fesztivál
Városi Művészeti Múzeum: Szerződés szerinti tudományos és kiállítási együttműködések: Pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria Pozsonyi Városi Művészeti Múzeum Varsói Nemzeti Múzeum Belgrádi Nemzeti Múzeum és Kortárs Művészeti Múzeum Ljubljanai Kortárs Nemzetközi Grafikai Központ és Városi Művészeti Múzeum Zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum Bécsi Iparművészeti Egyetemi Gyűjtemény, Albertina Grafikai Múzeum Dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria Alapítvány, Bécsi Történelmi Múzeum,
Rendszeres szakmai együttműködések: A Bécsi magángalériák kiállítással szerepeltek a Kleine Galerie-ben és Mödlingenben A Krakkói, belgrádi, prágai, kairói nemzetközi grafikai biennálék és triennálék szervező bizottságai A Győri Nemzetközi Grafikai Biennálé szervezése kapcsán együttműködik amerikai, koreai, jugoszláv, osztrák, japán, görög, német, belga, holland, francia, kolumbiai, egyiptomi, cseh, szlovák, bolgár, román szakemberekkel A Győri Nemzetközi Művésztelep konferenciák szervezése kapcsán szlovák, osztrák akadémiákkal és egyetemekkel tart fenn kapcsolatot
Győr Megyei Jogú Város Levéltára: Szakmai együttműködések: Colmar Városi Levéltár Burgenlandi Tartományi Levéltár Konferencián felkért előadók: Ausztria, Szlovákia, Románia, Csehország, Franciaország kutatói
73
Családi Intézet (Zichy-palota): Rendszeres együttműködés : Babakészítők Világszervezetével (GDS – Global Doll Society)
Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda: Komárnoi Művelődési Központ Komárnoi Jókai Színház Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet Pozsonyi Magyar Kaszinó Magyar Köztársaság Nagykövetsége – Pozsony Musikkontakt – Bécs Ungarisches Tourismusamt – Bécs Collegium Hungaricum – Bécs SK Consulting Iroda – Bécs
Gyermekek Háza: Közös pályázatok készítésére és tánccsoportok cserekapcsolatára együttműködési megállapodások jöttek létre: A romániai Somoskai Hagyományőrző Gyermek Néptánccsoporttal a németországi Koblenz városában működő Jugendkunstwerkstatt-tal
Kossuth Lajos Művelődési Ház (Győrszentiván): Horvát nemzetiségi hagyományokat ápol Ausztria: Oslip, Oberpullendorf, Mannersdorf Szlovákia: Dunaszerdahely, Nagymegyer
Városi Művészeti Múzeum Nemzetközi kapcsolatai: Szakmai és kiállítási ügyekben együttműködései:
74
a bécsi Iparművészeti Egyetemi Gyűjteménnyel: Oskar Kokoschka-kiállítás Kortárs osztrák kerámiaművészet című kiállítás nemzetközi ékszerkiállítás Absztrakt utak Ausztriában 1900-2000 című kiállítás Metamorfózis című kortárs osztrák kiállítás Konkrét művészet Közép-Európa hat országában című kiállítás az Albertina Grafikai Gyűjteménnyel: Oskar Kokoschka és Mayer Marton György kiállítás, 3. és 4. nemzetközi rajz- és grafikai biennálé a Bécsi Történeti Múzeummal és bécsi magángalériákkal: Mayer Marton György kiállítás a Kleine Galerie-ben és Mödlingenben rendezett magyar kiállítások Tudományos és kiállítási együttműködés jött létre: a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériával pozsonyi Városi Művészeti Múzeummal a varsói és belgrádi Nemzeti Múzeummal a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeummal a ljubljanai Kortárs Nemzetközi Múzeummal a brassói Városi Művészeti Múzeummal Rendszeres a kapcsolat: a krakkói, a prágai, a belgrádi, a kairói Nemzetközi Grafikai Biennálé és Triennálé Szervező Bizottságaival, s további jelentős szervező bizottságokkal, tudósokkal, művészeti szakemberekkel. A biennálé szervezése kapcsán: amerikai, koreai, jugoszláv, osztrák, japán, görög, német, belga, holland, francia, kolumbiai, egyiptomi, cseh, szlovák, bolgár, román kurátorokkal, múzeumi és művészeti szakemberekkel, egyetemi professzorokkal, magyarországi nagykövetségekkel, kulturális attasékkal dolgozott együtt, a művésztelep kapcsán szlovák, osztrák, magyar képzőművészeti akadémiákkal, egyetemekkel, különböző országokban élő akadémiai professzorokkal. számos kiállítás külföldi Magyar Intézetekkel (Bécs, Collegium Hungaricum, Pozsony, Magyar Intézet), nagykövetségekkel (Berlin)
75
a konferenciák, szimpóziumok szervezése osztrák, szlovák, német, finn, francia, japán, indiai, egyiptomi, koreai, román, cseh és belga szakemberekkel, tudósokkal, művészekkel, művészeti központokkal, intézményekkel épített ki a város kapcsolatot kiterjedt kiadványcsere kapcsolatot tart múzeumokkal, szakmai intézményekkel, szervezetekkel.
9.2
2. számú melléklet: A Kulturális Főváros 2010 című pályázatához néhány rehabilitációs jellegű pénzügyi adat: 1. Zsinagóga felújítása összes személyi jellegű kifizetés egy évre: 75.150.200 forint projektmenedzserek (2 fő fizetése): 37.080.000 forint munkatársaik (3 fő): 19.800.000 forint jogász kollégájuk: 12.600.000 forint
2. Kossuth utca rehabilitációja összes személyi jellegű kifizetés egy évre: 100.629.600 forint projektmenedzserek (2 fő fizetése): 49.440.000 forint munkatársaik (3 fő): 26.400.000 forint jogász kollégájuk: 16.800.000 forint
3. Nemzeti Színház felújítása összes személyi jellegű kifizetés egy évre: 66.912.000 forint projektmenedzserek (2 fő fizetése): 32.960.000 forint munkatársaik (3 fő): 17.600.000 forint jogász kollégájuk: 11.200.000 forint
76
4. Széchenyi tér felújítása összes személyi jellegű kifizetés egy évre: 10.908.000 forint projektmenedzserek (2 fő fizetése): 5.400.000 forint munkatársaik (3 fő): 2.800.000 forint jogász kollégájuk: 1.800.000 forint
77
