BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
A PÉNZÜGYI VÁLSÁG HATÁSA MAGYARORSZÁGRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA FOLYTATOTT MAGYAR-NÉMET KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSÁRA
Készítette: Farkas Viktória
Budapest, 2010. május 3.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés......................................................................................................................6 2. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság ................................9 2.1. A válság előzményei.............................................................................................9 2.2. Mi áll a hátterében? ...........................................................................................13 2.3. A 2008-as év áttekintése- a válság kibontakozása ...........................................15 2.4. A válság begyűrűzése Magyarországra............................................................19 2.4.1. A magyar gazdaság helyzete a válság kirobbanásakor........................19 2.4.2. Miért érhetett el minket a válság hulláma? ..........................................21 2.4.3. Hol jelentkeztek az első gondok? ...........................................................21 2.4.4. Válságkezelés............................................................................................22 2.5. A válság begyűrűzése Németországba..............................................................25 2.5.1. Hol jelentkeztek az első gondok? ...........................................................25 2.5.2. Hogyan hatott a gazdaság ágaira? .........................................................25 2.5.3. Válságkezelés............................................................................................26 2.6. Recesszióban a világ ...........................................................................................30 3. Magyar –Német külkereskedelem............................................................................32 3.1. A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem általános jellemzői...32 3.2. Magyarország külkereskedelme a rendszerváltás óta ....................................33 3.2.1. Rendszerváltás, a kilencvenes évek eleje ...............................................33 3.2.2. Kilencvenes évektől napjainkig ..............................................................33 3.2.3. A magyar külpolitika átalakulása..........................................................35 3.2.4. Az elmúlt húsz év értékelése ...................................................................36 3.2.5. Országrelációban vizsgált külkereskedelmünk ....................................37 3.2.6. A magyar külkereskedelem áruszerkezete............................................38 3.3. Németország külkereskedelme az újraegyesítés óta........................................39 3.3.1. Történelmi kitekintés ..............................................................................40 3.3.2. A német gazdaság bemutatása................................................................42 3.3.3. A gazdaság szerkezeti megoszlása..........................................................43 3.3.4. A német gazdaság export- import szerkezete........................................44 3.3.5. A német gazdaság külkereskedelme ......................................................46 3.3.6. Országreláció a külkereskedelemben ....................................................46
3
3.4. A magyar-német külkereskedelem bemutatása...............................................47 3.4.1. Kapcsolattartás a két ország között .......................................................48 3.4.2. Az elmúlt húsz év külkereskedelme .......................................................49 3.4.3. Beruházások és foglalkoztatás a két ország között...............................54 3.4.4. Két legjelentősebb tartomány a külkereskedelemben: Bajorország és Baden-Württemberg ...................................................................................55 3.4.5. A magyar- német áruszerkezet alakulása a rendszerváltás óta ..........58 3.4.6. A német működő tőke szerepe a magyar gazdaságban........................59 4. Változások a magyar-német külkereskedelemben 2008 után................................62 4.1. A magyar gazdaság teljesítménye 2008-2009-ben ...........................................62 4.1.1. Általános gazdasági helyzet ....................................................................62 4.1.2. A válság előtti hónapok külkereskedelme .............................................63 4.1.3. A válság első éve hazánkban...................................................................64 4.1.4. A magyar külkereskedelem 2009-ben....................................................65 4.1.5. Magyar beruházások 2009-ben ..............................................................68 4.2. A német gazdaság 2008-2009-ben .....................................................................69 4.2.1. Általános gazdasági helyzet ....................................................................69 4.2.2. A német külkereskedelem 2009-ben ......................................................70 4.2.3. A válság első éve a német gazdaságban .................................................71 4.3. A két ország közt folyó külkereskedelem a válság után..................................73 5. Előrejelzések ..............................................................................................................74 5.1. A magyar gazdaság kilátásai .............................................................................76 5.2. A német gazdaság kilátásai................................................................................82 5.3. Hogyan állítható vissza a két ország közötti kapcsolat? .................................83 6. Összegzés ....................................................................................................................84 7. Fogalomtár .................................................................................................................86 8. Bibliográfia.................................................................................................................88
4
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. Ábra: Amerikai lakóingatlanok árának változása .................................................10 2. Ábra: A subprime válság terjedése a nemzetközi pénzügyi piacokon..................11 3. Ábra: Megtett mérföldek és házárak az Egyesült Államokban. 1985-2008.........12 4. Ábra: Hozam –és árfolyamkockázat .......................................................................20 1. Táblázat: A GDP összetevői változás az előző évhez képest százalékban ..............22 5. Ábra: Gazdasági növekedés a világban...................................................................30 6. Ábra: A BUX index alakulása 2000-2009-ig ...........................................................31 7. Ábra: A DAX index mozgása 2000-2003, 2007-2009..............................................31 8. Ábra: Export volumen és az export piacok növekedése ........................................37 9. Ábra: Magyarország exportja és importja .............................................................47 2. Táblázat: A magyar külkereskedelmi áruforgalom alakulása az NSZK-val.........53 3. Táblázat: Magyarország export-import szerkezete a két legjelentősebb német tartomány relációjában..............................................................................55 10. Ábra: Német működő tőke beruházások Magyarországon...................................61 11. Ábra: A GKI prognózisa 2010-re.............................................................................80
5
1. Bevezetés Dolgozatomban az elmúlt években kialakult gazdasági válság hatását vizsgálom, különös tekintettel a magyar-német külkereskedelemre gyakorolt hatásaira. A két ország kapcsolatát a Németországi Szövetségi Köztársasággal folytatott külkereskedelem szemszögéből mutatom be, nem térek ki a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott kereskedelemre. A kialakult válság mindkét országban komoly munkanélküliségi gondokat okozott, emellett az export húzóágazatának számító autóiparban komoly visszaesést okozott, mely nemcsak az anyaországban lévő vállalatokban- Németország - hanem a leányvállalataiban is visszavette termelését, köztudott Magyarországon lényeges működő tőke befektetők a német autóipari cégek. Elsődlegesen ismertetem a 2008 szeptemberében kirobbant világméretű gazdasági válságot, majd bemutatom mindkét ország gazdasági helyzetét, hogyan hatott a válság a gazdaság ágaiban, és nem utolsó sorban a külkereskedelem milyen mértékben változott az elmúlt években. Prognózisom a 2010-es év. A téma aktualitásából kifolyólag kevés forrás állt rendelkezésemre, így az újságok cikkekre, az eddig elkészített felmérésekre támaszkodom. Elsődlegesen felvetődik a kérdés, valójában mikor kezdődött a krízis. 2006-ban az amerikai kormány kamatemelés mellett kötelezte el magát, az addig jól működő hitelezési rendszer ezzel a lépéssel bedőlt. A jelzáloghitelek fizethetetlenné váltak, az ingatlan árai egyre csak növekedtek, a már sokat emlegetett pénzügyi buborék kipukkadt. Mi történt ezután? A világ reménykedett, hogy a gondot képesek lesznek megfékezni az amerikaiak, nem terjed a határon kívülre. Természetesen a hatás mindenhol érezhető lett volna akkor is. Nem így történt. A magas kamatok, a törlesztő-képtelenség egyre több bankot csődeljárás alá vetett, az így kialakult bizalmatlanság, az egyre nehezebb hitelhez jutás visszavette a lakosság fogyasztását, mely termeléscsökkenést eredményezett az amerikai piacon. Akkor már világossá vált, a nemzetközi piacok veszélyben vannak. A pénzügyi rendszerek összefonódása miatt az amerikai bankok leányvállalataiba is átterjedt a válság a nemzetközi piacokon. A másodlagos subprime hitelek, a jelzáloghitelek értékpapírosítása tekinthető a válság egyik alapjának. Többek között ezeknek köszönhető Magyarország és Németország gazdaságának krízisbe jutása.
6
Egy ország fejlődése elképzelhetetlen a nemzetközi kapcsolatok valamint a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel nélkül. A világ összes országa egy rendszert alkotva nemzetgazdaságaik által teremtik meg a világgazdaság egészét, mely kapcsolatrendszer a részek struktúrájától, hatékonyságától, az egységek között lévő viszonytól függ. Egy állam külgazdasági eredményeit leginkább a gazdaság belső szerkezete határozza meg. Melyek a következők; az adott ország elhelyezkedése, termelési tényezőinek változatossága, milyensége, mennyisége. A politikában, gazdaságban, társadalomban kialakult helyzet stabilitása. A gazdasági mutatók eredményei, az inflációs ráta, a foglalkoztatottság aránya a társadalom egészére nézve, az államadósság nagysága, államháztartás, költségvetési mérleg, együttesen egy egységes képet festenek az ország helyzetéről.1 Magyarország kis, nyitott gazdaságú ország, termelésének közel fele kivitelre kerül. Az export húzószektor lehet egy ilyen külgazdaság érzékeny országban. Nagy szerephez jut ebben a gazdaságdiplomácia, mely képes a gazdaság mozgásterét bővíteni. Feladatai közé tartozik a kereskedelem teremtés, a piacra jutás feltételeinek javítása. Már a két világháború között a legnagyobb külkereskedelmi partnerének mondhatta magát Németország, mely pozícióját a kilencvenes évek óta tovább erősíti. Mindkét ország gazdaságában erősen befolyásoló tényezőnek számított a politika, így a revízió által létrejött egy agrár-ipari munkamegosztás a két ország között, mely inkább a németeknek kedvezett. Majd, a második világháborút követően olyan erős szerkezetváltás történt külkereskedelmünkben, amely még tovább rontotta az amúgy is eltorzult gazdasági szerkezetet, a szovjet befolyás hatására erősen központosított tervgazdálkodást. A szocializmus idején beszűkült nyugati külkereskedelmünk, egyetlen, jelentősnek mondható kapcsolat élte túl ezeket az időket, és végig folyamatosan javítani tudta külkereskedelmi áruszerkezetét, az NSZK-val (Németországi Szövetségi Köztársaság, német nevén Bundesrepublik Deutschland) folytatott külkereskedelmünk. Megfigyelhető volt, hogy a két állam között a négy évtizedig tartó szocialista berendezkedés alatt is folyamatosan bővült az áruforgalom. A magyar export tekintetében ezekben az időkben eleinte a nyersanyagok, félkész termékek részesedtek a legnagyobb arányban. A nyolcvanas évek végére helyüket a gépek, elektronikai cikkek és a járművek vették át. A kilencvenes években a kapcsolat erősítésében már nem politikai okok domináltak, mindinkább az
1
Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben
7
Európai Unióhoz való csatlakozásunk igénye, melyhez nagy lökést adott, Németország szerepe erősödött a magyar gazdaságban. Ha jobban belemélyedünk a két ország közötti kapcsolatba, elmondhatjuk, hogy politikai téren is jelentős együttműködés figyelhető meg, hiszen német oldalról támogatást kapunk a vidékfejlesztésre irányuló intézkedésekben, az agrárpolitikai támogatási rendszerben, a külföldi támogatásokat koordináló titkárság erősítésében és egyéb más területeken egyaránt. Mára exportszerkezetünkben változást tapasztalunk. A technika előrehaladtával a „hightech” termékek, gépi berendezések, elektrotechnikai termékek, járművek foglalják el az első helyet. Magához az exporthoz közvetlenül kapcsolódik a befektetés-állomány megléte, milyensége, korszerűsége, mivel a befektetések által növelhető egy ország kiviteli aránya, minősége. Jelentős szerephez jutnak a német működő tőke beruházó vállalatok, melyek a magyar exporthoz számottevően hozzájárulnak. 2008 szeptemberében kirobbanó világméretű pénzügyi válság kihatott mindkét országra, erősen befolyásoló tényezője lett az országok közti kereskedelem alakulásának , a gazdaságok ágait recesszióba sodorta, és a közel másfél évtizede kialakított , folyamatosan finomított külkereskedelmi kapcsolatokat megtörte. A csökkenő források, a beszűkülő kereslet mind az export, mind az import visszaeséséhez vezetett. Exportfüggőségünk, a szoros német piactól való függés mind okot ad a bizonytalanságra, egy olyan helyzetben, amikor a világ vezető államában válság tör ki. Németország, szintén érzékenyen reagál, hiszen külkereskedelmének alakulása rányomja bélyegét gazdaságára és az ország jólétére. A 2009-es évtől olymértékű fogyasztás-visszaesés figyelhető meg, mely a magyar-német export-import szerkezetben visszavette az értékeket, ugyanakkor a külkereskedelmi mérlegben éves átlagot véve nem jelentkezett passzívum. Külföldi segítségekkel, kölcsönös együttműködések által napjainkban is nagy erővel folynak a munkálatok, hogy a legrövidebb idő alatt visszaállíthassák a válság előtti szintre az országok gazdaságainak teljesítményét , a két országok közt folyó áruforgalmat.
8
2. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság „Tavaly tavasszal Soros György köntörfalazás nélkül megmondta, hogy „a világ a dollár korszakának a vége felé rohan”.2( http://www.antidogma.hu/node/961)2008.11.04.
2.1 A válság előzményei3 A nemzetközi pénzügyi válság előzményei az 1980-as évek elejéig vezethetők vissza. A világban számos olyan esemény történt, mely történelmileg, gazdaságpolitikailag komoly változásokat eredményezett a nemzetközi -és a hazai piacokon egyaránt. A felbomló szocialista államok piacgazdasággá alakultak-jelen esetben mindkét vizsgált ország szocialista berendezkedésű volt- nyugati, fejlett piacok felé orientálódtak, termékeik megjelentek a külpiacokon, és felvevő országokként nagy mennyiségű importszükséglettel olyan szoros függésbe kerültek a nyugati, fejlett országoktól, mely napjainkig is meghatározó kereskedelmi kapcsolatokat eredményezett. Ebben az időszakban a liberális gazdaságpolitikai elemek kerültek előtérbe, megkezdődött a szabad kereskedelem bővítése, a gazdasági és pénzügyi dereguláció, mindezek hatására a pénzkínálat folyamatosan növekedett. Kína, az addig zárt, ázsiai ország megnyitotta kapuit nyugat felé. A fejlődő országokból érkező olcsó import komoly deflációt okozott a hazai piacokon, ezért a nyugati országok, elsősorban az USA erre válaszul növelte a pénzkínálatát, ezzel együtt csökkentette a kamatlábakat. 1998-2001 között az egész világon defláció fenyegetett, elkerülése érdekében a nyugati világ központi bankjai, legfőképp a FED (Federal Reserve System) egyre több pénz pumpált a gazdaságba. Az ingatlan, részvény és nyersanyagárak folyamatosan nőttek, hiszen a likviditás vezérelte eszköztár egyre feljebb tolta az árakat.
2
A 2008-as őszi pénzügyi válság-( http://www.antidogma.hu/node/961) Scheuer Gyula-S.T.Gergely: A pénzügyi válság háttere: http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=285&page=1 3
9
1.Ábra: Amerikai lakóingatlanok árának változása
Az 1990-es évek közepétől az Amerikai Egyesült Államokban rohamosan terjedni kezdett az úgynevezett subprime hitelezés. Ez annyit jelent, hogy a hitelfelvevő ingatlanának egy részére úgynevezett prime hitelt igényelhet a banktól, a még fennmaradó részre, egy másodlagos, magas kockázatú, magas kamatozású hitel vehető fel. Emellett megjelent egy másik hitelforma is, az úgynevezett Alt-A, mely az elsődleges és másodlagos hitelállomány között helyezkedik el. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akiknek nincs megfelelő jövedelemigazolásuk, vagy magas az adósságállományuk jövedelmükhöz képest. „A subprime jelzálog-hitelezés az 1990-es évek közepétől indult gyors növekedésnek az USA-ban. A subprime és az Alt-A hitelek gyors expanziója a 2004–2006 közötti időszakra koncentrálódott: ezen hitelek együttes részesedése az új hitelnyújtásból a 2003. évi 10 százalékról 2006-ban már 40 százalékra emelkedett. Ebben az időszakban az amerikai ingatlanárak folyamatos emelkedése tette lehetővé a kétes anyagi helyzetű adósok számára a
hitelfelvételt.”4(http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/subprime-ami-tudhato-
186857)
4
Subprime: ami tudható- http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/subprime-ami-tudhato-186857
10
2.Ábra: A subprime válság terjedése a nemzetközi pénzügyi piacokon
Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/subprime-ami-tudhato-186857 A kilencvenes évek végétől az Internet térhódítása lehetőséget adott arra, hogy bárki létrehozhasson a világhálón weboldalt. Ezzel megjelent az értékesítés egy teljesen új formája, az internetes kereskedelem, angolul e-commerce. 1997-től 2000-ig úgynevezett dot.com5 vállalkozások jöttek létre, melyek fő tevékenységi területük az Internet-B2B, B2C, konzultációs cégek- bevételük legnagyobb része innen származik. Ezek az újszerű vállalatok hihetetlen módon kezdtek szaporodni, szinte követhetetlenné váltak. Jövőkép nélküli törekvéseik, stratégiai és a hosszú távú üzleti terveik hiánya a lufi növekedéséhez vezetett. A bukás szinte elkerülhetetlen volt, 2000 márciusában bekövetkezett a csúcs, ezt követően nagymértékű visszaesést figyelhettek meg, mely megbélyegezte az elkövetkező éveket. A FED megelőzve a recesszió kialakulását, kamatcsökkentéssel igyekezett elhárítani a bajt, mindezt sikeresen.6 A 2003. év végén végrehajtott kamatemelkedés beszűkítette a subprime hitelfelvétel mértékét, erre válaszul a hitelezők lazítottak a feltételeken, hitelkedv természetesen újra növekedésnek indulva magával hozta a hitelportfólió romlását, hiszen e feltételek lazítása azt
jelentette,
hogy
olyanok
is
hitelhez
juthattak,
akik
nem
rendelkeztek
jövedelemigazolással, esetleg önerejük csekély volt. Eleinte nem is volt gond, hiszen az 5
Dot.com cégek meghatározása- http://www.kislexikon.hu/dotcom_cegek.html A dot.com lufi- http://www.foodandwine.hu/2009/05/23/a-dotcom-lufi/
6
11
ingatlanár növekedés folyamatos volt. Magától érthető, ez a modell addig működőképes, amíg növekedés figyelhető meg. A bankközi piacon megindult egy hitelezési verseny, melynek az volt a lényege, hogy egymást felülmúlva egyre kockázatosabb hiteleket nyújtsanak, magas kockázatú befektetések támogatásával, hitelképtelen magánszemélyek behitelezésével, egyetlen cél lebegett a szemük előtt, az előző évi növekedést felül kell múlni. 2006. elején a kialakult ingatlan-lufi ereszteni kezdett, a lakásárak csökkenése a hitel felvételek visszaesését eredményezte, ezzel együtt a hitelportfólió egyre romlott. A kamatok, fizetésképtelenség, kényszerértékesítés mind nőtt, és egyre lehetetlenebb helyzetbe sodorta a hiteleket, 2007-ben megjelent a törlesztésképtelenség, mely 2008-ra két milliónál is több hitelt érintett. 3. Ábra: Megtett mérföldek és házárak az Egyesült Államokban, 1985-2008
forrás: http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/valsag.doc „Az Egyesült Államokban napjainkra kialakult gyakorlattal kapcsolatban például nem sokat túlzott az a szakíró, aki a minap kijelentette: aki vesz levegőt és alá tudja írni a nevét, az bizony hitelképes - pontosabban az volt egészen tavalyig. Az ingatlanpiaci jelzáloghitelezők, illetve a nagy nemzetközi befektetési bankok oly módon juttattak pénzhez - lakásvásárlók millióitól kezdve sokmilliárd dolláros cégakvizíciókra készülő befektetői
12
csoportokig
-
szinte
mindenkit,
hogy
a
kockázatok
számbavétele
lényegében
elmaradt.”7(http://www.fn.hu/hetilap/penzugyek/20070807/amerikai_tragedia/) Elkerülni úgy lehetett volna a válságot, hogy ez a folyamat csak az amerikai ingatlanpiacon zajlik le, a nemzetközi piacokon a likviditási felár megnőtt volna, mely a hiteleket drágította volna, de mégis minden mehetett volna tovább a megszokott kerékvágásban. Lehet esély arra, hogy a világ vezető államából nem terjed tovább a baj? 2007 augusztusában folyamatosan érkeztek a jelentések a világ minden részéről, melyek csődökről tudósítottak, mint a dominó, dőlt minden. A magyar és német bankokban is felütötte a fejét a krízis. Nem volt mit tenni, állami segítségnyújtásra került sor. A bankközi piacokra betörve, befagytak a hitelek, már csak magas fedezeti felár mellett voltak hajlandók a bankok egymásnak hiteleket nyújtani. „2007. március 13.: Becsődölt a New Century Financial amerikai jelzálogbank. 2007. július 31.: A Bear Stearns bejelentette, hogy két alapja gyakorlatilag elvesztette az értékét. Az év végén 233 millió dollárt adózott, ez 89%-kal kevesebb, mint az előző évben (akkor 2,054 milliárd dollár) 2008. március 18-án a JP Morgan mindössze 120 millió fontért felvásárolta a bankot. 2007. augusztus 9.: Ekkor mutatkoznak meg Európában a válság első jelei: a BNP Paribas három alapjának függesztette fel a működését, ezután kétmilliárd dollár veszteség éri. Augusztus 13-án az Európai Központi Bank, a Fed és a japán jegybank
pénzt
injektál
a
pénzpiacba.”8(
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008%E2%80%932009es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g_kronol%C3%B3gi%C3%A1j a)
2.2 Mi áll a hátterében? A válság kialakulásának három fő oka volt, melyek egymással kölcsönhatásban állnak. Elsődlegesen kiindulhatunk az amerikai jegybank által hosszú időn keresztül alacsonyan tartott alapkamatából, mely a már említett dot.com lufi kipukkanása után a recesszió megelőzése miatt volt szükséges, tudjuk, ez időlegesen megoldotta a válság kialakulásának lehetőségét, akkor még nem sejtették, mi jön ezután. 7
Ács Gábor-Fekete E.Simon Ernő: Amerikai tragédiahttp://www.fn.hu/hetilap/penzugyek/20070807/amerikai_tragedia 8 A 2008-2009-es gazdasági világválság kronológiájahttp://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008%E2%80%932009es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g_kronol%C3%B3gi%C3%A1ja
13
A FED egyre több pénzt pumpált az amerikai gazdaságba, így a felélénkülés mindenre gazdasági területre kihatott. Ennek a pénznek egy jelentős részét már a valós gazdaság nem tudta felszívni, a likviditás vezérelte eszközár-növekedés egyre csak nyomta az ingatlanárakat, így a fedezet értéke is növekedett, biztonságban voltak a hitelek. Az alacsony kamatok serkentették a hitelkedvet, mindenki lakást akart venni, mert azt hitték stabil a piac. „De
hogyan
lesz
egy
amerikai
jelzálogválságból
globális
gazdasági
válság?
– Aki azt hinné, hogy ez csak az amerikaiak problémája, az nagyot téved. Mert mi történt? Az amerikai bankok ezzel az óriási igénnyel, hogy mindenki hitelt és ingatlant akart venni, nem tudtak lépést tartani. Ezért a jelzáloghitelek fedezete mellett a bankok kötvényeket bocsátottak ki. Ezeket a kötvényeket elhelyezték a nemzetközi pénzpiacon. Akik látták, hogy amerikai jelzálog-hitelpapírokat lehet vásárolni 7-8 százalékos kamatnyereség mellett, miközben Európában a kamat 2-3 százalék volt, rájöttek, hogy ez bomba üzlet, így mindenki beszállt.”9( http://www.hetek.hu/hatter/200809/rendkivuli_helyzet_van) Az „értékpapírosítás” gyakorlata Azok, akik a „normális” ingatlanhitelek feltételeit nem tudták teljesíteni, kaptak egy úgynevezett subprime hitel lehetőséget. Alapjában vége ez a megoldás ésszerűtlen, hiszen, hogyan nyújthat egy bank olyan személynek hitelt, aki az alapfeltételeknek nem felel meg? Az újszerű pénzügyi eszközök bonyolult és átláthatatlan rendszere, továbbá a fedezet szolgáló értékpapírokat jegyző befektetők olyan kockázatokat is vállaltak, melyeket addig nem is sejtettek. Mindemellett a hitelminősítő cégek több esetben – természetesen ahol érdekeltségük volt- a pénzügyi csomagokat a legnagyobb –AAA kategóriába- sorolták, ez annyit jelentett, hogy eltitkolták a tényleges kockázatot. Mi „lobbantotta lángra” a piacot? Amikor az itt említett értékpapírokat leminősítették. Pánik tört ki. Nézzük mi történt: A pénzügyi piacokon egyre elterjedtebbek lettek a CDS-ek (Credit Default Swap) és a CDO-k, melyek lehetőséget adtak a befektetők számára, hogy profitjukat tovább növeljék. . Ezek a piacok nem szabályozottak, az állami piacok nem követték a piacok változását. „Hogy megértsük, hogyan jutott a subprime hitelek csődje a nagya befektetési alapkezelőkig, egy voszonylag új pénzügyi piaci terméket kell megismernünk. Angolul a 9
Gyorsinterjú Fekete Jánossal: Rendkívüli helyzet vanhttp://www.hetek.hu/hatter/200809/rendkivuli_helyzet_van
14
neve CDO (Collateralized Debt Obligation, magyarul fedezett hitelköltségek.) Nagyon egyszerűen fogalmazva ez egy olyan pénzügyi konstrukció amelynek tulajdonában vannak a jelzáloghitelek, alapelve pedig, hogy egy kötvénybe csomagol össze számos hitelt, azok kockázatát
pedig
a
CDO
tulajdonosai
együtt
viselik.10”(
http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf) Mi a lényege a Credit Default Swap-nak? A CDS (Credit Default Swap) lehetővé teszi, hogy a hitelek kockázatát át lehet származtatni. A vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért. Ezek a CDS-ek csomagokban történő árusítása azt idézte elő, hogy nagyon nehéz volt felmérni a termék valós kockázatát, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte. A másik termék a CDO, ami mögött hitelek vagy kötvények állnak, a vevő (befektető) átvállalja a banktól az adott csomag kockázatát. Ez az eladó banknak azért jó, mert így még több hitelt képes kihelyezni. Mindezeket a termékeket kihasználva fordulhatott elő, hogy hatalmas összegű hitelek kerültek kihelyezésre, láthatjuk elhibázott pénzügyi mechanizmussal párosulva, mely a kockázatokat nem kellően értékelve lehetett a harmadik oka a válság kialakulásának. Természetesen mindhárom együttes jelentkezése kellett ahhoz, hogy az eddig jól működő világgazdasági folyamatok egy pillanat alatt kártyavárként omoljanak össze.11 Felmerül a kérdés, hogyan alakulhatott ki pénzpiaci válság az ingatlanpiaci válságból. A válasz egyszerű, az ingatlan lufi kidurranásával az ingatlanpiacra épülő értékpapírok árfolyama esésnek indult, hiszen az ingatlannal fedezett értékpapírok mögötti érték zuhanása elértéktelenítette a papírokat. Azok, akik rendelkeztek ilyen ingatlanfedezetű értékpapírral minél előbb túl akartak adni rajtuk, a többi tőzsdei befektető pedig, hogy mentse, ami menthető minden kockázatosan vélt papírtól szabadulni próbált, így olyan cégek részvényei is eladásra kerülhettek, amelyeknek az adott helyzetben semmilyen kitettsége sem volt, így uralkodhatott ez a pánik a befektetői döntések felett.
10
Antal Melinda-Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válságahttp://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf 11 Az amerikai ingatlanpiac és bankrendszer válsága: http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf
15
2.3 A 2008-as év áttekintése- a válság kibontakozása12 Az elmélet bukása megjelent a gyakorlatban 2008-as év kezdetén január 11-én a második legnagyobb amerikai pénzügyi konszern, a Bank of America felvásárolta teljes egészében a legnagyobb amerikai jelzáloghitelező Countrywide Financial Corporationt. Ez annyit jelentett, hogy kizárólag részvényekkel ellentételezett a Bank of America. A Countrywide, mely a nem elsőrendű jelzáloghitelválság miatt került bajba, 40 bank adott gyorshitelt, összesen 11 és fél milliárd dollár értékben, melynek hetven százalékát több mint négy év múlva kell csak visszafizetnie, és egyetlen hitelezőnek sem volt egy éven belül törlesztési kötelezettsége. Még ebben a hónapban a koreai piacok mutatói jelentős mértékben esni kezdtek, az amerikai jelzáloggal terhelt részvényeik eladása rohamos mértékben nőni kezdett. A KOSDAQ- Amerika elektronikus tőzsdéje- egy nap alatt 5,7 %-ot esett egy nap alatt. Januárban tényként tárult a világ elé, az amerikai tőzsdéken kereskedett valamennyi részvény 77 százalékos mínuszba kerülése 22-én a 90 napos árfolyam- alakulás alapján, az összes részvény 46 százaléka esetében a visszaesés 15 százalék feletti. Időközben az ázsiai tőzsdék 5-10 százalékot zuhantak, ezt követte az európai, így a magyar börzéken is hasonló mértékben veszítettek értékükből. Februárban nagymértékben csökkent Kína kereskedelmi mérlegének szokásos hatalmas többlete. A visszaesés fő oka az amerikai gazdasági gondok miatti keresletcsökkenés, ez annyit jelent, hogy a 2007-es februári 23,7 milliárd dolláros pozitívumhoz képest ez 8,6 milliárdra csökkent. A gazdasági lassulás jelei mutatkoztak, a munkanélküliek száma öt éves csúcsra emelkedett, az amerikai vállalkozások 63 ezer embert bocsátottak el. A lakossági
fogyasztás
visszaesett,
köszönhetően
az
emelkedő
olajáraknak,
az
ingatlanáresésnek valamint a munkanélküliség hihetetlen növekedésének. A rossz hírekre reagálva, a várakozásokkal ellentétes lépésre szánta el magát a FED. Míg mindenki
12
A 2008-2009-es gazdasági világválság kronológiája: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008%E2%80%932009es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g_kronol%C3%B3gi%C3%A1ja
16
rendkívüli kamatcsökkentést remélt, addig újabb likviditás injekcióval örvendeztette meg a tőkepiacokat, így a jegybank további 200 milliárd dollárt pumpált az amerikai bankrendszerbe, így sikerült elkerülni a további hitelezési kondíciók szigorítását. Április elején az IMF közgyűlése megállapította, globális szintű kormányzati beavatkozásra kell a bankok likviditásának helyreállításához. Ekkor már kimondhatóvá vált, a válság nem korlátozódik kizárólag az Egyesült Államok piacára, a feltörekvő Kina, India nem lesz képes függetleníteni magát. Gordon Brown, brit miniszterelnök e hónapban egyik beszédében a modernkor első pénzügyi válságának nevezte, az IMF megreformálását javasolta, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer átalakításában látta a reményt. A májusi várakozások szerint a Fed továbbra is enyhe monetáris kondíciókkal segítette a gazdasági növekedést, az irányadó kamata 2 százalék maradhat, így az idén összesen 2,25 százalékponttal csökkentett kamatot. A világ pénzpiaci alapjaiba a május 7-ével záródó héten 24 milliárd dollár friss készpénz érkezett, ami legalább egy részét pótolta a megelőző héten kiáramló 32 milliárd dollárnak. Az EPFR Global (az alapkezelők pénzáramlásait követő szervezet) adatai szerint a kockázatosabb feltörekvő piacok és a hasonló kategóriába sorolt kötvények is részesedtek a friss forrásokból. Szeptember 15-én a negyedik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank, Lehmann Brothers csődvédelmet kért, emellett a Merril Lynch tulajdonosi struktúraváltoztatásra kényszerült. Nem volt más lehetőség, a FED újabb hitelekkel tömte meg a JFMorgan Chase bankot, majd ezáltal csőd közeli állapotból megmenti a Lehman Brotherst. A pénzügyi szektorban pénzhiány fenyeget, hiszen a követhetetlenné vált tartozások eredményeként beszűkültek a források. Az ingatlanhitelezési folyamatok rögös útra tértek, hatalmas akadályok gördültek a pénzkihelyezések elé, kényszerű hitelkonstrukció szigorításokat vezettek be. Szeptember 16-án az American International Group 85 milliárd dollárt kapott az amerikai jegybanktól, ezzel megszerezte az állam a cég 79, 99 %-os részesedését. A FED döntését merőben befolyásolta, hogy az esetleges csődeljárás hatása milyen káoszt okozhatott volna a
pénzpiacon,
megnövelte
volna
a
hitelköltségeket
is,
melynek
beláthatatlan
következményei lettek volna. A Washington Mutual Inc. Nagy betétgyűjtő bankot a JP Morgan megszerezte. 17-én két bank egyesülését hajtották végre, a Lloyds TSB felvásárolta a HBO-t. Alig 10 nappal ezután az Amerikai Egyesült Államok államosította a Washington Mutual hitelintézetet, mondhatni azonnal tovább is adva rajta a JP Morgan Chase-nak. Ezzel elkezdődtek a felvásárlások, mentve a még menthetőt. A Citigroup
17
szeptember 27-én felvásárolta a Wachovia amerikai bankot. Két nappal később a Bradford & Bingley részben államosította az angol állam. Szeptember 30-án a belga Dexia bank 6,4 milliárd eurós segítséget kapott, melyet a belga befektetőknek, a belga kormánynak köszönhetett, valamint a francia és luxemburgi kormánynak. Október elején az USA szenátusa utána a képviselőház is elfogadta a 700 milliárd dollárról szóló adómentesítő csomagot, melyet három részben bocsátottak ki, az első részlet 250 milliárd, a második 100 milliárd valamint az utolsó 350 milliárd dollárból állt. Az Unicredit Bank 6,6 milliárd eurós tőkeemelésben látta a megoldást, melynek hatására a bejelentés után részvényei 13,4 %-kal kezdtek esni. A német kormány, hogy erősítse a polgárok bizalmát, garantálta a megtakarítási számlák védelmét. Október 6-án a MICEX és az RTS 19%-os eséssel zárt Oroszországban, majd ennek következtében a következő napon az orosz ország, Dmitrij Medvegyev bejelentette, hogy 36.37 milliárd dollár hitelt kapnak az orosz bankok. Az Európai Unió pénzügyminiszterei megegyeztek arról, hogy 50000 euróra emelik a bankbetétek garanciáját. A General Motors, a BMW, valamint a Daimler is csökkentette a termelést. Az Opel több hétre leállította a termelést Németországban, ennek oka a kereslet nagymértékű csökkenése volt. Az Amerikai Egyesült Államokban Barack Obama lett az új miniszterelnök november 4én, ezt követően az olajárak csökkeni kezdtek. Több európai jegybank is kamatcsökkentést hajtott végbe, köztük az angol, svájci, cseh, valamint az Európai Központi Bank is. November 9-én Sao Pauloban ülésezett a világ vezető országainak vezetői. Számos további esemény követte a fent említett történéseket. Nem volt más kiút, minden országnak saját válságkezelő programot kellett kidolgoznia. A németek két mentőcsomagot állítottak össze gazdaságuk és szociális hálójuk megvédésére. A magyarok pedig nemzetközi szervezetektől-IMF, Világbank, Európai Unió- kértek segítséget. Ezt jól tükrözi, hogy a gyengébbek a nemzetközi szervezetekre támaszkodva igyekezték magukat az
államcsődtől
megvédeni,
az
erősebbek
tartalékaik
bevetésével,
kötvények
kibocsátásával és további keresletélénkítő beruházásokkal maradtak talpon. A napról-napra érkező új hírek a világ minden országából szinte követhetetlennél vált. A mélyből, egyre mélyebb kerültek az addig virágzó ágazatok, a vállalatok között nem válogatva, kisebb, nagyobb, világméretű cégek kérték csődeljárás alá vételüket. Ahogy mondták; Mint a kocka dőlt minden.
18
2.4 A válság begyűrűzése Magyarországra 2.4.1 A magyar gazdaság helyzete a válság kirobbanásakor13,14 2008 októberében hazánkat is elérte a nemzetközi pénzügyi válság. Megjelenése és terjedése részben magyarázható az ország nyitott gazdaságával, továbbá az itthoni bankrendszer az anyabankok révén a nemzetközi pénzügyi hálózatok része, így minden nemzetközi hatás érződik hazánkban. Súlyosbodásának oka, az elmúlt években felhalmozott hatalmas adósságállományunk. Mindezekhez hozzájárul a magas fizetési mérleg hiánya, a jelentős költségvetési deficit, valamint a lakosság eladósodása. Hazánk erősen függ a külföldi befektetőktől -többek között a német vállalatok-, folyamatos kényszer a külföldi hitelezők, befektetők felé lejáró adósságok megújítása. A jelenlegi helyzet kialakulásában nagy szerepet játszottak a túlzott államháztartási kiadások, melyek aránytalanul magasak voltak az ország tényleges teljesítményével szemben, a pazarló kiadások nem a gazdaság versenyképességét szolgálták. Mindezeket a vállalatoktól, magánszemélyektől való megvonásokkal fedezték, emellett a külföldi hitelfelvételek is jelentős forrásként szolgáltak. Az állam működését hitelekből biztosították, ugyanakkor a lakosság fogyasztásai egy részét külső forrásból biztosította. A konvergencia program 2006-tól bevezetett megszorítási intézkedései ellenére sem oldódtak meg az alapvető problémák. Néhány gazdasági mutató javuló tendenciát mutatott, mint például a költségvetési hiány mértéke, vagy a külkereskedelem egyenlege. A fokozatosan lassuló gazdasági növekedés, a gazdaság romló tőkevonzó képessége Magyarországot a feltörekvő országok rangsorában egyre hátrébb sodorta. A pénzügyi válság kirobbanásakor a gazdaságban temérdek feszültségi pontot lehetett tapasztalni. Néhányat ezek közül említenék; Az
állam
működése
magas
terheket
ró
a
gazdaság
szereplőire,
ezzel
ront
versenyképességükön, csökkenti önfinanszírozó, öngondoskodó képességüket. Hazánk kitettsége magas fokú, átlagot meghaladó kockázatú a deviza finanszírozás és devizakereslet terén. A foglalkoztatottsági ráta nagyon alacsony, a 14-65 év közötti korosztály 57 százalék. Hiányzik a versenyképes, képzett munkaerő, a szakképzettség 13
A válság Magyarországon-makrogazdasági összefüggések: http://www.avhga.hu/2009_dokumentumok/avalsagmagyarorszagon.pdf 14 Gazdasági válság Magyarországon http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag
19
terén sokoldalú hiányosságok találhatók. Műszaki –technológiai színvonala, és a magyar gazdaság termelő és szolgáltató szereplőinek versenyképessége rendkívül alacsony, leszámítva néhány multinacionális vállalatot-. A gyenge munka és adómorál, a korrupció, a széles fekete gazdaság, mind olyan problémák, melyek rontják gazdaságunk megítélését. A társadalmi különbségek folyamatosan nőnek, a felfelé irányuló mobilitás nehezül. A nagy elosztási mechanizmusok, állami újraelosztási rendszerek, mind a nyugdíjrendszer, egészségügy, szociálpolitika, önkormányzatok egyre nagyobb szerkezeti és finanszírozási problémákkal küzdenek.15
4.Ábra: Hozam- és árfolyamkockázat
Forrás: Pénzügyminisztérium 2008 őszén ilyen gazdaságpolitikai helyzet várta a válságot Magyarországon. Hazánknak egyenlőre nincs megfelelő stratégiája a jövőre nézve, mely képes lenne megoldani a gazdasági és társadalmi problémákat, összehangolni azokat. Ezek mind csak kiragadott példák a tágas palettából kiválogatva, rengeteg megoldatlan dologgal álltunk ekkor is szemben, miközben a külkereskedelemben folyamatosan aktívumot mutató magyar-német relációra nem volt panasz. 15
A válság Magyarországon-makrogazdasági összefüggések: http://www.avhga.hu/2009_dokumentumok/avalsagmagyarorszagon.pdf
20
2.4.2. Miért érhetett el minket is a válság hulláma? A világgazdasági válság hatásai a magyar gazdaságba két irányból gyűrűzött be. Egyrészt a magyar
gazdaság
exportpartnereinek
gazdasági
nehézségei,
gyengülése
kiviteli
lehetőségeinket jelentősen rontotta, mivel az export GDP-hez viszonyított aránya lényegesen magas, több mint 80 százalék, így abban az esetben, ha az export szűkül a vállalati szektor jövedelmezőségét visszafogja, ami létszámleépítéseket, bérkiáramlás visszafogásában,
valamint
beruházási
döntésekben
egyaránt
megmutatkozik.
A
Németországba is bekúszó krízis folyamatok érezhetően visszavették a kereskedést, az áruforgalom csökkent, ugyanakkor aktívumot termelt továbbra is. Másrészt a pénzügyi válság következtében a hazai bankrendszer hitelkínálata erőteljesen beszűkült. A csökkenő befektetői kockázatvállalási hajlandóság miatt a hitelköltségek emelkednek, a hitelkamatok növekedése figyelhető meg. A bankok szigorúbb hitelfeltételekkel helyeznek ki hiteleket, ami mind a lakossági, mind a vállalati szféra hitelfelvételét csökkenti. A reálbércsökkenés hatására a lakossági fogyasztás is mérséklődik. A külkereskedelem fedezésére sok esetben nyújtottak hiteleket a bankok a vállalatok számára, ezért a visszavett hitelezések zsugorították a külkereskedők lehetőségeit is, a fogyasztás szűkülése megmutatkozott a magyar-német áruforgalom mennyiségében is. 2.4.3. Hol jelentkeztek az első gondok? Hazánkat a 2008 őszi válság váratlanul érte. A Lehman Brothers csődje sokkolta a fejlett világot, a kockázati indexek egyik napról a másikra hatalmasat ugrottak. A már fenn említett 2006-ban bevezetett fiskális szigor bár javította az egyensúlyt, a kiigazítás keveset tudott helyrehozni az előző öt év elhibázott lépéseiből. Mindezek ellenére a GDP-hez viszonyított eladósodottság sem csökkent, hiába a megszorítások. 16 Időközben beszűkültek azok a források, melyek segítségével finanszírozhatóvá vált hatalmas méretű államadósságunk. 2008 október közepére spekulatív célponttá váltunk. 2008. október 9-én jelentkeztek hazánkban az első komoly bajok. Délutánra a forint esni kezdett, az OTP részvények pár perccel a zárás előtt mélyrepülésbe kezdtek, az állampapírpiac kiszáradt. Egy napon belül három piacon is megjelentek a válság jelei. Ekkora már a Magyar Nemzeti Bank 17.4 milliárd eurós tartaléka kevésnek bizonyult. A 16
Andor László (2008): Függöny, avagy egy korszak vége. Napi Gazdaság, XVIII. : évf.249. december 29.
21
tartalékigény elérte a 24 milliárd eurót.
17
Világossá vált, egyedül nem leszünk képesek
kilábalni. Ez nemcsak kis és külpiacra termelő gazdaságunkból adódott, a gyenge belső strukturális rendszerek alól hamar kicsúszott a talaj.
Ugyanakkor olyan erőt kellett
mutatnunk a külpiacok felé, mely a spekulánsokat elrettenti, hiszen a spekulatív támadások kapcsán már államcsőd fenyegette Magyarországot, -elterjed egy közeledő államcsőd híremivel megszűntek a forrásaink, melyek a működés feltételeit biztosították, miközben fizetési kötelezettségeinket egyre inkább képtelenek voltunk fizetni szintén a forráshiány miatt. Ugyanebben az időintervallumban a német kormány teljeskörű garanciát vállalva igyekezett a likviditást megőrizni, legfőbb célként a bankközi piacok zavartalan működését jelölték meg, mely a hazánkban jelen lévő német tulajdonú bankok fennmaradásában elengedhetetlen tényező volt. 1. Táblázat: A GDP összetevõi változás az elõzõ évhez képest %-ban 2007
2008
2009
2010
2011
0,7 -10,8
1,1 0,0
-3,8 0,2
1,1 0,1
1,4 0,3
-1,8
0,9
-3,1
0,9
1,2
Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás
-2,2 1,5
-2,0 -1,0
0,2 -0,9
-0,3 2,5
0,3 6,2
Belföldi felhasználás
-1,0
1,3
-2,2
1,1
2,1
15,9 6,3 13,1 1,1
6,1 3,4 6,1 1,3
3,9 0,6 2,4 -0,9
5,8 3,3 5,2 1,6
8,5 5,2 8,2 2,5
Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni társadalmi juttatás Háztartások fogyasztása
Kivitel (áruk és szolgáltatások) Összes kereslet Behozatal (áruk és szolgáltatások) GDP
Forrás: Pénzügyminisztérium 2.4.4 Válságkezelés A magyar kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), az Európai Unióhoz és a Világbankhoz fordult készenléti hitelkeretért. Összesen 20 milliárd eurós mentőövet kaptunk, mely a duplája volt annak, amire számítani lehetett. Ebből 6.5 milliárd eurós Európai Uniós segítség, 12.5 milliárd eurós Valutaalaptól származó és 1 milliárd eurós világbanki segítség. Mindez a gazdaság számára hatalmas mentőcsomagot jelentett. A
17
Magyar Narancs, XX.évf. 51-52. „Hiába van hitelünk, ha nincs bizalom” -Bogár Zsolt-M. László Ferenc
22
magyar kormány egyeztetve a jegybankkal egy 12 pontból álló javaslattal ált elő, mely később hatástalannak bizonyult. E 12 pont között szerepelt, a már eltervezett adócsökkentési javaslat visszavonása, a költségvetési tervezet átdolgozása, a betétekre állami garanciavállalás, állampapír kibocsátás csökkentése, továbbá biztosították a nyugdíjpénztáraknak az állampapír vételét. Mindezek ellenére a forint további gyengülést mutatott. Az OTP részvények ezer forinttal a könyv szerinti értékeik alatt voltak, a Budapesti Értéktőzsde minden más tőzsdét alulteljesített. A Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank közötti 5 milliárd eurós valutacsere sem oldotta meg a helyzetet. Az október 23-ai hosszú hétvége előtt végrehajtott 300 bázispontos kamatemelés sem garantálta a zuhanás megállását.
18
November közepére e két intézkedés meghozta a várt
eredményt. A forint 5-10 százalékkal emelkedett, a magyar államadóság kockázati felára szinte a felé apadt, valamennyire stabilizálódott a helyzet. Az ország ennek köszönhetően megmenekült az államcsődtől.
19
Javult ezzel az ország bizalma a németek szemszögéből
is. „A 3 százalékpontos jegybanki kamatemelés és az IMF-hitel hírének hatására az október 22-23-án tapasztalt mélypont óta a forint 5-10 százalékkal erősebb, a magyar államadósság kockázati felára csaknem a felére apadt, az állampapírhozamok 150 bázispontot estek - utalt a kölcsön piaccsillapító hatására az IMF-hez benyújtott szándéklevél részleteit feltáró tájékoztatón Simor András jegybankelnök. Ennek dacára a Moody's és a Fitch leminősítette Magyarország devizában és forintban kiadott államkötvényeit,
a
forint
azonban
e
hírekre
már
alig
rezdült
meg.”20(
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_MAGYARoS_VALSAGKEZELES_Vaskos_vigasz/2) Lejjebb sorolták a magyar államadósságot november 7-én először a Mody’s majd három napra rá a Fitch, és 17-én az S&P szintén. A 17-én megtartott nemzeti csúcson a vállalkozásoknak 1400 milliárd forintot ígértek két évig, 1800 milliárd forintot pedig az építőiparnak, mindezeket nagyrészt Európai Uniós forrásokból. Az Országgyűlés elfogadta a költségvetési plafonról szóló törvényt, kétezer állás szűnt meg egy nap lefolyása alatt. 18
Az IMF-hitel története és következményei- Nehéz napok éjszakája; Magyar Narancs, XX. évfolyam. 45. szám (Bogár Zs. .Mészáros B.-M. László Ferec) 19 Farkas Zoltán: Magyaros válságkezelés http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_MAGYARoS_VALSAGKEZELES_Vaskos_vigasz/2 20
Farkas Zoltán: Magyaros válságkezeléshttp://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_MAGYARoS_VALSAGKEZELES_Vaskos_vigasz/2
23
Magyarország az Európai Unióval egy 6,5 milliárd eurós kölcsönszerződést kötött. 2009. január. 14-én a kormány zárult 47 milliárd forintos tervezett kiadást, majd a miniszterelnök január 29-én 1000 milliárd forintértékű adó átalakítást hirdetett. Február 3-án meghirdették a „4 nap munka 1 nap képzés” programot, ezzel is támogatták a munkahelyek megőrzését. Pár nap múlva, 16-án megszületett a válságkezelő program, melyben szerepelt az adó-és szociális reform, további kiadáscsökkentések. Ekkor már a tervezett visszaesés 3-3,5 százalékos, míg a hiány 2,9 százalékos. A következő hónapban, március 25-én a hitelezés élénkítésének érdekében segítettek a bankokon; OTP 400 milliárd, FHB 120 milliárd forintot kapott. A válságot követő hosszú recesszió idején a magyar gazdaságpolitikának két feladatot kell megoldania. Menedzselni kell a pénzügyi válság következményeit, az újabb pénzügyi és valuta-krízis kialakulását meg kell előzni, a recesszió mélységének csökkentését kell megcélozni, mindeközben a gazdaság szereplőinek hitelképességét javítani, megfékezve a munkahelyek nagyarányú megszűnését. Másrészt a jövő felé tekintve megteremteni egy fenntartható fejlődést, hitelességünket külföld felé javítani, hiszen csupán rövidtávú megoldások nem vezetnek eredményhez. Ezek a tényezők elengedhetetlenek a külkereskedelem zavartalan működéséhez, a magyar-német kapcsolatok erősítéséhez szükséges a bizalmunk visszaállítása, stabil pénzügyi helyzetünk, gazdaságunk recesszióból való kilábalásának gyorsítása, a hitelezési rendszerünk stabil alapokra helyezése. „A Valutaalap egy friss tanulmánya a válságkezeléssel kapcsolatban két dologra hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy átlátható és sikeres fiskális politikára lesz szükség a deficitek finanszírozásához, azaz a válság elmúltával megszorításokkal kell az államok adósságállományát
csökkenteni.21”(
http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/132.html) A kialakult válság Németországot sem kerülhette el, sőt elsőnek mondhatja magát az európai kontinensen, hiszen itt jelentkeztek legelőször a válság jelei.
21
Világgazdaság: válság és kilábalás- http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/132.html
24
2.5. A válság begyűrűzése Németországban 2.5.1. Hol jelentkeztek az első gondok? A válság első jelei Európában a világ legnagyobb exportőr államában jelentkeztek 2007 nyarán. Az amerikai jelzálogpiacon történt összeomlás miatt Németországban, az IKB Deutsche Industriebank, -mely kis –és középvállalatok számára nyújtott hiteleket- 16 milliárd eurós veszteséget számolt el, hiszen a bank más bankokkal együtt létrehozott egy hedge fundot- Rhineland Funding Capital Corporation- mely az amerikai jelzálogpiacon működött, így közvetlenül érintetté vált. Ezzel a válság jelei már a német piacon is feltűntek. Nem véletlen. Elkerülhetetlen volt, hogy a világ legnagyobb exportőrjének számító ország megússza, hiszen a gazdasági ereje kivitelétől erősen függ, az pedig szorosan kötődik a nemzetközi piacok alakulásától.22 Likviditási problémák jelentkeztek több tartományi bankban is, ekkor már nem volt kérdés, az államnak be kell avatkoznia. Három nagybanknál szintén veszteségek jelentkeztek, melyek erősen függtek a külső pénzpiacoktól. Az 1992-ben alapított, 2007-ben részvénytársasággá vált Saschsen LB, mely Szászország tartományi bankjánál először írországi leányvállalatánál -a Conduits Ormond Quay-nál- mely jelzáloghitelekkel foglalkozott- jelentkeztek a gondok. Németország tizedik legnagyobb bankjaa West LB: veszteségei a Volkswagen törzs, valamint elsőbbségi részvényeik árkülönbségeire tett fogadások végett 70 millió eurós kárt szenvedett. A harmadik, Bajorország tartományi bankja, a Bajern LB, aminek az amerikai jelzálogpiacon voltak befektetései.23 24 Nem kímélte a gazdaság ágait a krízis. 2.5.2 Hogyan hatott a gazdaság ágazataira? A német gazdaságban először a fémfeldolgozóknál és a vegyiparban, ezen belül előgyártmányokat gyártó vállalatoknál ütötte fel a fejét a válság.
22
Magyarország sem ússza meg az amerikai válság hatásait: http://www.mfor.hu/cikkek/Magyarorszag_sem_ussza_meg_az_amerikai_valsag_hatasait.html?page=1 23 Német bankfúziókat generál a válság: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20070829amerikai-masodlagos-jelzalogpiaci-valsag-nemet-bankok-egyesulessel-vedekeznek.html 24 Milliardenspritze für SachsenLB: http://www.managermagazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,500628,00.html
25
A beszűkülő kereslet és kivitel miatt azokat a vállalatokat érintette legjobban, melyek amerikai és nyugat-európai piacokra exportálnak, valamint amelyek a belföldi keresletet látták el. Ezzel ellentétben kevésbé érintette a gyógyszeripart, a biztosítási ágat, élelmiszer -és feldolgozóipart, vendéglátást, kiskereskedelmet, többek között köszönhetően a háztartások rendelkezésére álló nem csökkent. Ezek az ágak még képesek voltak ellenállást tanúsítani. Az alacsony inflációnak és a magas foglalkoztatásnak köszönhetően. A munkahelyek csökkenése először az ipari vállalatoknál jelentkezett, miközben a nagyobb vállalatok a rövidített munkaidőt választva igyekezték elkerülni a tömeges elbocsátásokat. A kis –és középvállalatok belföldi irányultságuk miatt nem kerültek közvetlen veszélybe, míg azok a nagyvállalatok, melyek nemzetközi aktivitással bírtak erősen függtek a külpiaci helyzetektől. Legérzékenyebben az adóipar reagált, hiszen a háztartások megszorításai elsősorban itt mutatkoztak meg. A 2008-ban rekordra kúszó üzemanyagárak az esetleges gépjárművásárlási szándékot időben elhalasztották, sokan a meglévő autóktól is szabadulni kívántak a megnövekedett törlesztő részletek, és a magas fenntartási költségek miatt. A hazánkban letelepedett német autóipai vállalataiban tapasztalt termelés visszaesést sok esetben termelés leállás követett, munkahelyek szűntek meg és az export mértékét visszavette. Azzal, hogy az ipari termelés visszaesett, a logisztikai vállalatok tevékenysége iránti kereslet is apadt. Az autópályadíjak emelése még nehezebb helyzetbe sodorta ezeket a vállalatokat, helyzetükön már az üzemanyagárak csökkenése sem segíthetett. A magyarnémet külkereskedelem keretein belül lebonyolított áruforgalom zavartalan működését megzavarta a logisztikai vállalatok helyzete, növekedtek a költségek, melyek áremelkedéseket idéztek elő a piacon. 2.5.3 Válságkezelés A fent említett veszteségek után gyors segítségre volt szükség. A lakosságot meg kellett védeni a külső gondoktól, míg a bankokat a bankcsődöktől. 2008 szeptemberében az amerikai jelzálogpiacon levő befektetései miatt a Hypo Real Estate ír leányvállalata, a DEFA veszélybe került. Ezt követően a német szövetségi kormány
megszavazott
egy
milliárdos
nagyságrendű
mentőcsomagot,
melyhez
hozzájárultak a kereskedelmi bankok és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
26
(németül: Finanzaufsicht) is, így a kormány kezességet vállalt a bank ügyeiért. 2008. október 8-án egy 568 milliárd eurós segítséggel a német kormány teljeskörű garanciát vállalva, elkerülte a pánikhelyzet kialakulását, ezzel a magán megtakarítások biztonságos helyzetbe kerültek. Október 17-én stabilizálták a pénzpiacot, megfékezve ezzel a válságot, megteremtették a likviditást a bizalom fenntartása mellett. A bankok növelhették saját tőkéjüket, a cél az volt, hogy a bankközi piacokon a tranzakciók zavartalanul működhessenek, a lehető legkevesebb terhet róva az adófizetőkre.25 Létrehoztak egy új közjogi intézményt, németül FMSA, Finanzmarktstbilisierungsanstalt, ehhez
egy
mentőalapot,
FMStFG,
Finanzmarktstabilisierungsfonds,
lefordítva
Pénzpiacokat Stabilizáló Intézmény és Pénzügyi Stabilizálási Alap. Az államháztartáshoz ezek közvetlenül nem tartoznak. Célja, hogy segítsenek a hitel- és pénzügyi szolgáltatóknak, értékpapírral és tőzsdei ügyletekkel foglalkozó társaságokat, a tőkebefektetési társaságokat, továbbá a biztosítótársaságoknak és nyugdíjalapoknak. 2008. október. 23-án napvilágot látott az első mentőcsomagot, mely biztosította a pénzügyileg stabil helyzetet a bankközi piacon is, a veszteséges bankoknak segítséget nyújtott kilábalni a bajból. Ez összesen 500 milliárd eurós támogatást jelentett. A rászoruló bankoknál az állam megvásárolt részvénycsomagjai által szavazati jogával élve beleszólhatott a bank ügyeibe, hiszen a részvényekkel tulajdonrészt szerzett. A munkaerőpiacon pontosabban a munkaügyi hivatalokban növelték a munkaközvetítők létszámát, így lehetőséget kaptak a már felmondási idejüket töltő munkavállalók számára, hogy új munkahelyeket találjanak még elbocsátásuk előtt. Továbbá az infrastruktúra területén a folyami és vasúti közlekedés javítása volt a cél, ezáltal munkát biztosítottak az építőiparnak is. Az illegális munkavállalás megfékezése, a szakmunkák piacának erősítése és kiszélesítése szintén része volt a tervezetnek. Ahhoz, hogy a vállalatokat át tudják segíteni a nehéz időkön 18 hónapra növelték a csökkentett munkaidőben eltölthető hónapok számát. A munkavállalók megtarthatták munkájukat, a vállalatok pedig szakképzett, betanított alkalmazottaikat. Az Újjáépítésért felelős Hitelintézetet 15 millió euróval segítették, főleg a többségi magántulajdonnal rendelkező vállalatokat. A lakosság számára biztosabb lett a hitelfelvétel és a befektetés. Az állam a gyengébb régiók megsegítésére is gondolt. Ahhoz, hogy ezekben a tartományokban is beindulhassanak a
25
Zűrösen mentették a botránybankokat: http://www.klikkbank.hu/valsag/20090827-bankmentes-esnemetorszag-a-depfa-a-hypo-real-estate.html
27
beruházások 2009. január 1-jén 200 millió euróval segítette ezeket a területeket. Gépjárművásárlás esetén, ha az autó új, nem kell gépjárműadót fizetni.26 A mentőcsomag után nem mutattak erősödést, sőt még stagnálást sem, mindinkább csökkentek. Ezért 2008 novemberében bevezették a Mentőcsomag II. –t. a világgazdasági folyamatokban ekkora már súlyos gondok jelentkeztek. A csökkenő kereslet a nemzetközi piacokon az export szűkülését eredményezte, egy exportorientált gazdaságban ez komoly károkat okoz. Csökkentették a személyi jövedelemadó terheit, ezzel több pénz maradhatott a lakosság zsebében. Abban bíztak, hogy ezzel az intézkedéssel növelhetik a fogyasztást, és a kereslet bővülni fog. Az egészségbiztosítási járulékot 2009. július 1-től 15,5 százalékról 14,9 százalékra csökkentették. 2009-ben egyszeri, minden gyerek után járó juttatást nyújtottak a családok számára. A közép –és nagyvállalatokat megerősítették, a Központi középvállalatok innovációs Programmal (ZIM Zentrale Innovationsprogramm Mittelstand) és a KFW Különleges Programmal. Továbbá növelték az exportfinanszírozást, melynek hatása hazánkkal folytatott külkereskedelmét is javította, nem állt be drasztikus változás
26
a
kereskedelmi
folyamatokban.
Válságkezelés felső fokon: mentőcsomag német bankoknak: http://gazdasagiradio.hu/cikk/6349/
28
Mentőcsomag I. • Munkaközvetítők számának növelése • Vasúti –és folyami közlekedés javítása • Illegális munkavállalás visszaszorítása • Csökkentett munkaidőben eltöltött idő hosszabbítása • Többségi magántulajdonnal rendelkező vállalatok segítése • Gyengébb régiók támogatása Mentőcsomag II. • Családoknak minden gyermek után évi 100 eurós segítség • 14,9 százalékra csökkentették az egészségbiztosítási járulékot • új jármű vásárlásakor 2500 eurós támogatás • 8004 euró lett (eddig 76664 euró) az adómentes jövedelem maximuma • utak és iskolák fejlesztése • 14 százalékos a legkisebb jövedelemadó kulcs A kirobbant válságot mély recesszió követte, az addig erős nyugati országokban megrengett a gazdaság alatt a föld, a bizalom megkérdőjeleződött, a kialakult válságos időszakban minden államnak komoly gondokat kellett orvosolni.
29
2.6 Recesszióban a világ 5. Ábra: Gazdasági növekedés a világban
Forrás: IMF Megjegyzés: */ az IMF előrejelzése
„Újraindul a gépezet. Kérdés, jó volt-e ez a nagy válság legalább arra, hogy a világ – pontosabban annak politikacsináló része – tanuljon valamit a megtorpanásból, vagy pedig „semmit
sem
tanultak,
és
semmit
nem
felejtettek”?27(
http://www.mr1-
kossuth.hu/hirek/gazdasag/milyen-jovo-var-a-vilaggazdasagra-a-valsag-utan.html) 2009-ben közel egy százalékot zsugorodott a világgazdaság. 2009 első negyedévében történelmi visszaesés volt az USA-ban, 1,6 százalékkal csökkent az amerikai GDP értéke. A recesszióból való kilábalás először 2009 negyedik negyedévében volt érezhető, amikor 1, 4 százalékkal tudott bővülni az amerikai GDP. A 2009-es évben ez a növekedés éves szinten 2,4 százalék volt. Ha megvizsgáljuk a kőolaj világpiaci árának alakulását, hatalmas eltéréseket tapasztalhatunk. A mélypont 40 dolláros hordónkénti ár volt, majd amikor az amerikai gazdaság elindult a kilábalás útján elérte a 70 dolláros értéket, sőt 2009 végére már 80 dollár volt egy hordó. 2009 harmadik negyedévére tehető az euró-zóna recesszióból való kilábalásának kezdete, amikor 0, 4 százalékos javulás következett be. Ezzel egy időben a közép –és kelet-európai országokban, még tovább mélyült a recesszió, köszönhetően gazdasági fejlettségi szintjüknek, nemzetközi függőségüknek. A nyugateurópai országokban ekkor bekövetkezett stagnálás, majd lassú növekedés hatása majd 27
Milyen jövő vár a világgazdaságra a válság után?- http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/gazdasag/milyenjovo-var-a-vilaggazdasagra-a-valsag-utan.html
30
később jelentkezik a még recesszióban lévő országokban, de mindenképpen nekik lesz köszönhető részben a kilábalás. A pénzügyi piacokon 2008 őszétől 2009. március közepéig csökkenő tendenciát figyelhettünk meg. 2009 végén a nemzetközi részvényindexek 65-85 százalékos felértékelődést mutattak. Mindez annak köszönhető, hogy javulni látszott a bizalom, úgy vélték túl vannak a válság mélypontján. Hazánkban a BUX index 2008-ban feleződött, majd 2009 elején 20 százalékot esett, majd az előbb említett nemzetközi pénzpiacok
javuló
eredményeinek
köszönhetően
2009
március
óta
az
érték
megduplázódott.28 A német tőzsdeindexet -DAX- is erősen befolyásolják a világpiaci trendek, így a BUX index mozgásával némiképp megegyezik. 6. Ábra: A BUX index alakulása 2000-2009-ig
Forrás: Budapesti Értéktőzsde 7. Ábra: A DAX-index mozgása 200-2003. 2007-2009
Portfolio.hu
28
Magyar Gazdaság2009 (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2013266/MG2009Q2.pdf
31
3. Magyar-Német külkereskedelem 3.1. A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem általános jellemzői A nemzetközi kereskedelem kialakulásának legfőbb oka, hogy az államok olyan termékekhez juthassanak, melyeket nem képesek előállítani. Ennek különböző okai lehetnek. Az adott ország természeti adottságai miatt nem rendelkezik vagy csekély mértékben a szükséges erőforrással, igényeit nem képes kielégíteni. Fejletlen technológiai szintje nem teszi lehetővé, hogy versenyképes legyen a nemzetközi piacon. Továbbá adott termék előállítása relatív magasabb költségek mellett lehetséges, az import lehetősége alacsonyabb költségeken megvalósítható, magasabb technológiai szinten, mint a saját előállítás. A külkereskedelemből egy országnak abszolút és komparatív előnye származhat. Abszolút előnnyel rendelkezik, ha egy terméket vagy szolgáltatást kisebb tényező ráfordítással tud előállítani illetve szolgáltatni, mint partnerei. Abban az esetben, ha minden ország csak abszolút előnyeire támaszkodna, akkor mindenki csak exportálna, ez természetesen a valóságban nem kivitelezhető. Komparatív előnye akkor van, ha egy terméket illetve szolgáltatást kisebb alternatív költségen tud előállítani, mint cserepartnerei. A külkereskedelem
komparatív
előnyök
kihasználása
mellett
működőképes,
nincs
specializálódás, az importőr ellátja a belső piacot, illetve az exportőr sem exportálja minden termékét, mindkettő azt termeli a belső piacra, melyből komparatív előnye származik. Miben rejlenek egy ország komparatív előnyei? Akkor, amikor egy állam természeti adottságai megfelelőek ahhoz, hogy természeti tényezőkben gazdagnak mondható legyen. Megfelelő termelékenység mellé alacsony bérszínvonal társul, vagy fejlett technikát alkalmaz. Ezt az elméleti megközelítést bemutatom a gyakorlatba is, a magyar-német külkereskedelem szemszögéből.
32
3.2. Magyarország külkereskedelme a rendszerváltozás óta 3.2.1 Rendszerváltás, a kilencvenes évek eleje29 A szocialista időkben Szovjetunió nyomására jellemzően Kelet-Európa felé orientálódtunk. A KGST hosszú távon hatást gyakorolt a magyar gazdaságra, torz termelési és exportstruktúra alakult ki, mely ezen országok igényein alapult. Önellátásra alkalmatlan gazdaságunk-hiányzó nyersanyagháttér miatt- alakult ki ily mértékű függőségünk a Szovjetunió irányába. Egyrészt importoldalról függtünk a szovjet energiahordózóktól és nyersanyagszállítóktól. Output oldalon az ipari termelésünk struktúrája, technikai színvonala a szovjet igényeknek megfelelt, de képtelen volt alkalmazkodni a világgazdasági viszonyokhoz. A KGST felbomlása után a dezintegrációs folyamatban három régió körvonala rajzolódott ki keleti külkereskedelmünkben, széthulló Szovjetunió és utódállamai, a későbbi „visegrádi együttműködés” résztvevőiből kialakuló CEFTA és a balkáni államok. 1991-ben jelentősen visszaesett a magyar-voltszovjet kereskedelmi forgalom, az export több mint felével, az import körülbelül 40 százalékkal csökkent. A magyar külkereskedelmi forgalom közben a világ más országaival dinamikusan bővült, az utódállamokkal folytatott kereskedelem stagnálásának következtében arányában a régió vesztett jelentőségéből a külkereskedelmünkben. A 90-es évek elején körülbelül 20 százalékos részesedése volt az utódállamoknak a külkereskedelmünkből, míg 1998- ra 6,3 % százalékra csökkent. 3.2.2 Kilencvenes évektől napjainkig 1988-90 közé tehető a szocializmus felbomlása a közép-kelet-európai országokban. 1991ben a Varsói Szerződés felbomlott, a KGST, mint a szocialista országokat összekapcsoló szerv megszűnt, 1990-ben a két német államot újraegyesítették. Mindezek az események segítették, hogy lezárva a függést, egy új, nyugatorientált piacgazdaság alakulhasson ki, bekapcsolódva a világkereskedelmi folyamatokba. Hazánkban a rendszerváltást követően többpártrendszer alakult ki, mely megteremtette a politikailag stabil hátteret. A KGST felbomlását követően csökkent az exportunk is a közép-kelet-európai országokba, növekvő államadósságunk egyre rosszabb helyzetet teremtett, mivel a fizetési kötelezettségeinket főleg exportból tudtuk fedezni, így nyugat felé fordítottuk kivitelünket, ezzel átrendeződött 29
Áttekintés a magyar külkereskedelem fő jellemzőiről és aktuális folyamatáról: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms670841/kulker_09q4_HUN.pdf
33
a külkereskedelmi partnereink rangsora, és a fejlett nyugati országok segítették kis, nyitott országunkat, hogy elindulhasson a modernizáció útján. A kiépülő piacgazdaság és a külgazdasági orientációnk mellett megjelent az igény az euro-atlanti integrációhoz való csatlakozásra. Mint minden változás, a rendszerváltás is okozott némi feszültséget, nem ment minden zökkenőmentesen, hiszen elkerülhetetlen volt, hogy azok a kis- és középvállalatok, melyek nem voltak képesek felvenni a versenyt az új piacok adta kereslettel, nem működtek versenyképesen, azok mind a csőd áldozatává váltak. 1990 és 1993
között
a
termelés
mindezek
következtében
látványosan
visszaesett,
a
munkanélküliség a tömegesen bezáró vállalkozások miatt egyre csak nőtt, a bevezetett csődtörvény pedig, minden olyan cégre rányomta a bélyegét, mely csőd közeli állapotba került rövid időn belül. Nem volt kérdés, válság uralta az újonnan megalakult piacgazdaságot, egyetlen megoldás jöhetett számításba, ki kell alakítani egy exportképes gazdaságot, és mivel ez a folyamat lassabb volt, mint a külpiaci váltásunk, így kerülhettünk lehetetlen helyzetbe. Míg 1988-ban 49 százalékos részesedésük volt a közép-kelet-európai országoknak külkereskedelmünkből, addig 1992-ben ez a részesedés 23 százalékra csökkent, ellentétben nyugattal, mely a nyugati orientáció miatt 42 százalékról 71 százalékra növelhette részvételét ugyanebben az időszakban. A magyar gazdaság kevésbé versenyképes termékekkel volt képes megjelenni a nemzetközi piacokon, így sok vállalat ellehetetlenült. Gazdasági törvények születtek, melyek lehetővé tették, egy új magántulajdonosi réteg kialakulását, ebben segített a privatizációs folyamatok egyre szélesebb palettája. Mindezek szép reményeket tápláltak, de valójában a kisvállalkozások képtelenek voltak profitot termelni, miközben elvesztették hagyományos piacaikat is a KGST felbomlásával, továbbá az importliberalizációs folyamatok külföldi versenytársak megjelenését okozták a belső piacon, amit tovább nehezített az elavult magyar termékkínálat, mely nem tudta felvenni a versenyt a nyugati termékekkel. 1993-ban a gazdasági teljesítmény csak romlott, az egyetlen lehetőség a már említett exportra támaszkodó gazdaság kialakítása volt. Megindult a gazdaságban a modernizáció, a lakosság kereslete növekedést mutatott, nagy figyelmet fordítottak a nyugati színvonalú technikai fejlesztésekre, az állam vállalta a beruházások támogatását. Mindezek hatására a gazdaság teljesítménye javulást tükrözött. A baj csak az volt, hogy a sok újítás áldozatokkal járt, a gazdasági mutatók folyamatosan romlottak, ezért 1995 márciusában Bokros Lajos bevezette a „Bokros-csomagot”. Mely tartalmazott egy, egyszeri kilenc százalékos forint leértékelést, valamint egy nyolc százalékos vámpótlék kivetést, mely ösztönzően hatott a kivitelre, növelte a beruházásokat és kiterjesztette a privatizációkat. 34
1990-es években végbemenő gyors átalakulás egy nyitott, a fejlett nyugat- európai országokhoz integrálódott gazdasággá tett bennünket, a fejlődés egyik leglényegesebb forrásának a külkereskedelmet tekinthetjük. Alapvető importszükségletünk természeti adottságaink és kis méretű gazdaságunkból adódóan eleve ráutalttá teszi a gazdaságot, hogy a nemzetközi külkereskedelemben aktív részvétvevő legyen. Az importból felgyorsuló transzfer segítette a gazdaság stabilizálódását, átalakult a termelés és az export szerkezete, a gazdasági szereplők esélyegyenlősége, a gazdaság észszerű, komparatív előnyeinek kihasználása, az állami szerepvállalás csökkentése a mikroökonómiában, a piacgazdaság kialakítása, a vállalatok mozgásterének és önállóságának bővítése mind hozzájárult versenyképességünk növekedéséhez, a világgazdasági folyamatokhoz való alkalmazkodáshoz. A magyar gazdaságpolitika vonzóvá tette országunkat a külföldi működő tőkebefektetők számára azzal, hogy felismerte, a növekedés elengedhetetlen feltétele a kivitel. A külkereskedelmi forgalom volumene megháromszorozódott az elmúlt évtizedben, köszönhetően a külföldi működő tőke befektetések hatására kialakult új exportkapacitásnak, valamint a gazdaságban végbemenő gyors liberalizációnak. Magas külgazdasági nyitottságunkat mutatja, hogy a külkereskedelmi forgalom a GDP-hez viszonyítva 161 %, ez a nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas érték. Az évek folyamán a magyar külpolitikának a célja sokat változott, melyhez hozzájárultak az integrációs folyamatok, és a nyugat felé orientálódó gazdaságpolitikánk. 3.2.3 A magyar külpolitika átalakulása30 Az 1990-es években meghatározott három külpolitikai cél a mai napig fennmaradt. Országunknak elsődlegesen célja az euró-atlanti integráció volt, mely az Európai Uniós és a NATO-hoz való csatlakozás megvalósulását jelentette. Második, az euró-atlani csatlakozás egyik előfeltételének is számító jószomszédi viszonyaink fenntartása, biztonsági és gazdasági tekintetben egyaránt. Harmadik pedig a határokon kívül élő magyarok támogatása, mely mindkét előzőleg említett céllal összefügg. Az elmúlt időszakban részben, vagy egészben teljesülni látszottak a törekvések. 1999-ben csatlakozott Magyarország a NATO-hoz, majd 2004. május 1-jén teljes jogú Európai Uniós taggá váltunk. Bilaterális és multilaterális keretek között kisebbségvédelmi egyezmények születtek. 2008 februárja óta a magyar politika három stratégiai főirányt követ: 30
Magyarország a világban: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/FI/hu/Magyarorszag+a+vilagban/
35
•
Versenyképes Magyarország az Európai Unióban
•
felelős Magyarország a világban
•
sikeres magyarság a régióban
3.2.4 Az elmúlt húsz év értékelése Összességében elmondható, hogy a kilencvenes évek közepén a magyar gazdaság túljutott egy
átmeneti
válságon,
melyet
a
rendszerváltozási
folyamatok
idéztek
elő.
Megfigyelhetően, egyre jobban asszimilálódtunk a külpiaci elvárásokhoz, 1997 és 2001 között a GDP 4-5 százalékos növekedést mutatott, mely részben a külföldi működő tőke megjelenésének volt köszönhető. A munkanélküliség csökkent. A külföldi működő tőkeberuházások továbbá modernizálták gazdaságunkat, tőkehiányunkat kompenzálták, elindították a fejlődés útján az iparágakat. Hazánk bekapcsolódhatott a külföldi munkamegosztásba, a külföldi tőke segítségével átvehettük a fejlett technológiákat, az úgynevezett know-how –t, mely olyan gazdaság, műszaki és szervezési ismeret, tapasztalat mely a gyakorlatban felhasználható. A külkereskedelmi áruszerkezet megváltozott, a gabonát, élelmiszeripari termékeket, bérmunkát 1996-tól a gépipari termékek váltak meghatározóbbá, hiszen ekkorra már a megtelepedett külföldi működő tőke beruházások elindították termelésüket, és az új zöldöves beruházásokkal új iparágak jelentek meg hazánkban. A világ legdinamikusabban fejlődő szektora a gép-, műszer-, és közlekedési eszközgyártás, melyhez a magyar szerkezeti változások illeszkedni tudtak, hiszen külkereskedelmünk áruszerkezete a fejlett gazdaságok külkereskedelmi szerkezetével ekkora már szinte megegyezett az ezredforduló idején. Magyarországon megjelent külföldi multinacionális vállalatok, mint a német tőke, többek között a Nokia, Audi kutatásfejlesztés tevékenységeikkel jelentősen fellendítették a gazdaságot. A kilencvenes években végbemenő változásokhoz hozzájárult hazánk nyitása a nyugati szervezetek felé, lassan a felzárkózás idejében 1996-ban csatlakoztunk az OECD-hez (Organisation for Economic Cooperation and Development, magyarul Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete-1961), majd 1999-ben a NATO-hoz (North Atlantic Treaty Organisation, magyarul Észak-atlanti Szerződés Szervezete-1949), sikerült sikeresen lezárni a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, melyhez 2004. május 1én teljes jogú tagja lehettünk.
36
Ez egy egyértelmű nyugat- európai orientáció a rendszerváltozást követően, mindezzel párhuzamosan a tradicionális hazai exportcikkek szerepét fokozatosan átvették a modernizálódó szerkezetű gazdaság által előállított, a nyugat-európai piacokon versenyképes termékek. A külkereskedelmi termékforgalom folyamatosan bővül, a legtöbb kelet-közép-európai országhoz hasonlóan behozatali többlet jellemző, mely a felzárkózási folyamat természetes velejárója. A kivitel értéke 2008-ban már mintegy 73,4 milliárd euró, a a behozatal pedig 73,7 milliárd euró volt. A külkereskedelmi áruforgalom alakulásának vizsgálata elengedhetetlen ország-reláció megvizsgálása nélkül. 8. Ábra: Export volumen és az export piacok növekedése
Forrás: Pénzügyminisztérium 3.2.6 Ország-relációban vizsgált külkereskedelmünk A magyar külkereskedelem ország-relációs szerkezetében az európai uniós orientáció a meghatározó. Az EU-ba irányul a magyar áruexport 78,4 százaléka, az EU-n kívüli európai országok részesedése az exportból 12,5 százalék, míg az Európán kívüli országok aránya együttesen is alig haladja meg a 9 százalékot. A behozatal tekintetében valamivel kevésbé markáns az EU-dominencia, a magyar áruimport „csak” 68,3 százaléka érkezik az EU-ból. Az EU-n belül is elsősorban a régi tagállamokat lehet kiemelni, Németország, Ausztria, Hollandia, Franciaország és Olaszország. Az EU-n kívüli európai országok részaránya 13,3 százalék, ami döntően Oroszországnak köszönhető. Az exportnál szintén jóval magasabb
37
az ázsiai import részaránya, mely 16 százalék. Összességében az Európai Unióval folytatott magyar külkereskedelem számottevően exporttöbletet mutat (2008-ban 7,2 milliárd euró), ezen belül a régi tagállamokkal lassan (2,7 milliárd euró), az új tágállamokkal szemben viszont dinamikus növekszik (4,5 milliárd euró) az aktívum. Az EU-n kívüli forgalom erősen deficites ami a kimagaslóan magas Oroszországból és Ázsiából érkező importtöbbletnek tudható be. Az Amerikai Egyesült Államokkal szemben a magyar egyenleg jellemzően pozitív képet fest.31 A különböző országokkal folytatott kereskedelem áruszerkezete változékony. 3.2.6 A magyar külkereskedelmi áruszerkezet Az áruszerkezetet vizsgálva elmondható az ipari termékek túlsúlya, ezen belül a gépipari export dominál. 2008. évi adatok alapján a teljes magyar kivitel 60.6 százalék a gépek és szállítóeszközök részesedése. A gépipari export meghatározó részét öt termékcsoportra oszthatjuk. Hiradástechnikai eszközök 18,5 százaléka teljes exportnak, a közúti járművek 11,3 százalékot tesznek ki, míg a villamos gépek és műszerek 10,4 százalék , az energiafejlesztő gépek és berendezések 8,8 százalék, valamint az irodai és gépi adatfeldolgozó berendezések 5,0 százalékos részesedést értek el. A feldolgozott termékek a teljes export 26,6 százalékát adják, elsősorban ide tartoznak a gyógyszeripari és vegyipari termékek, valamint a fémipar, textil- és ruhaipar kiviteli cikkei. Mindemellett a hagyományos magyar élelmiszerexport csak 6,7 százalékban járul a teljes kivitelhez, ennél is kevesebb az energiahordózók és nyersanyagok együttes aránya, mindössze 6,1 százalék. A behozatali áruszerkezet hasonló képet mutat, a különbség a relatíve alacsonyabb feldolgozású termékek részesedésében van, az importban magasabb résszel bírnak. Kisebb, de meghatározó súlyú a 49,1 százalékos gépek és szállítóeszközök részesedése. A feldolgozott termékek a teljes behozatal közel harmadát teszik ki, kiemelten az exporthoz hasonlóan a vegy –és gyógyszeripari, a fémipari, textilipari termékek. Az exporttól eltérően az energiahordozók, különösen a kőolaj és földgáz magas részesedést szerzett az importból, a teljes behozatal 12,7 százalékát birtokolják. A nyersanyagok és az
31
Áttekintés a magyar fő jellemzőiről és aktuális folyamatairólhttp://www.nfgm.gov.hu/data/cms670841/kulker_09q4_HUN.pdf
38
élelmiszerek importja a többi termékcsoporthoz képes csekély mértékűnek mondható. Utóbbi 4,6 százalékot, míg előbbi csupán 1,9 százalékot ad.32 A fő termékcsoportok közül az energiahordozók és a feldolgozott termékek külkereskedelme jelentős importtöbbletet eredményez, számokban kifejezve 2008-ban 6,6 milliárd euró, 3,8 milliárd euró. Ezzel szemben pozitív egyenleget mutat a gépek és szállítóeszközök forgalma, mely 8,3 milliárd euró. A hagyományokhoz híven a magyar élelmiszer- külkereskedelmi forgalom jelentős exporttöbbletet generál, 1,5 milliárd euró. Az ezredforduló után bekövetkező lendületvesztés után az elmúlt években ismét gyors bővülés jellemezte a külkereskedelmet. 2007-ben a vártnál lényegesen nagyobb javulás után 2008 második felében élesen lelassult a nemzetközi kereslet, mely átmenetileg megállította a termékforgalmi egyenleg javulását. Várhatóan a recesszióból való kilábaláshoz döntően hozzájárul majd a külkereskedelem alakulása. Az, hogy mikor áll helyre az eddig kialakult külkereskedelmi helyzet ma még kétséges, de optimista nézetek szerint 2012-től a válság előtti helyzet valószínűsíthetően visszaáll. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk külkereskedelmének alakulása az elmúlt húsz évben folyamatosan erősödött, mára a világ legnagyobb exportőrének mondhatja magát, ugyanakkor az erős lábakon álló gazdaságát a kialakult krízishelyzet nehéz helyzetbe sodorta.
3.3. Németország külkereskedelme az újraegyesítés óta33 Németország „Gazdasági szerkezet ¾ Bruttó hazai termék: 2. 404,40 milliárd Euró (2009), az Egyesült Államok, Kína, Japán és India után a világ ötödik legnagyobb gazdasága ¾ Hozzáadott érték szerkezete: szolgáltató szektor 68%, ipar és az építőipar 31%, mezőgazdaság 1% (2009) ¾ Vállalkozások száma: 3, 141 millió (2008) ¾ kkv-szektor: A vállalkozások 99, 7%-a kis vagy közepes vállalat. Ők foglalkoztatják a magánszférában dolgozók 70%-át.
32
Áttekintés a magyar fő jellemzőiről és aktuális folyamatairólhttp://www.nfgm.gov.hu/data/cms670841/kulker_09q4_HUN.pdf 33 Kandász Mónika-Engert Claudia: A modernkori magyar-német külgazdasági kapcsolatok, különös tekintettel a magyarországi német működőtőke-befektetésekre
39
Külkereskedelem, működő tőke ¾ Kivitel (2009): EUR 975,1 milliárd euró ¾ Behozatal (2009): EUR 875,81 milliárd euró ¾ legfontosabb exportágazatok járműipar, gépgyártás, vegyipar”34(http://www.ahkungarn.hu/hu/wirtschaft/laenderinfo-deutschland/) 3.3.1 Történelmi kitekintés A második világháborúból vesztesen kikerülő Németország kettészakadt. A nyugati rész a Német Szövetségi Köztársaság kapitalista, míg a keleti rész Német Demokratikus Köztársaság szocialista volt. Ez a kettéosztottság óriási szakadékot okozott a két állam között, teljesen más fejlődési utat jártak be, az 1988-89-ben jelentkező politikai változások 1990-ben az újraegyesítést tették lehetővé, ekkor ütköztek ki először a hatalmas gazdasági problémák a két piac közötti eltérések miatt. Oly nagymértékű eltérésről beszélünk, melyet még 2004-ig a vállán cipelt a német gazdaság. Míg a keleti rész továbbra is megszenvedte a szocialista rendszerek felbomlását követő gazdasági nehézségek tömkelegét, ezzel is megnehezítve a nyugati rész helyzetét, addig a volt NSZK résznek kötelessége volt kihúzni a mélyből másik felét, így a Szolidaritási Megállapodás értelmében beruházási támogatások és újjáépítési segélyek segítségével támogatta a volt NDK részt. A keleti újításokat államkötvényekből finanszírozták, melynek hatására megnőtt a kamatszint, az így kialakuló recesszió egész Nyugat –Európában érzékelhető volt. Ahhoz, hogy a két országrész gazdaságilag közeledhessen egymáshoz a szövetségi kormánynak nagy erőfeszítéseket kellett tennie, ezt jól tükrözi az 1993-as GDP szintje, mely az előző évihez képest 1,2 százalékkal csökkent. Az állami vállalatokat privatizálták, a gazdaság strukturális szerkezetét átalakították, melyek mind nagyméretű tőkebevonást igényeltek a keleti
részekben,
természetesen
a
nyugati
területek
kárára,
mindezek
mellett
Németországban is érezhető volt az egész világot behálózó recesszió. 1994-től a német gazdaságban fellendülést tapasztaltak, gyakorlatban befejeződtek a keleti részen az államosítási folyamatok, az export növekvő pályára állt. A keleti részeken az átfogó állami támogatási program is hozzájárult a befektetésekhez, összességében a 1994-ben az előző évi adatokhoz képest a német gazdaság exportteljesítménye 6,2 százalékkal, importja 7,1 százalékkal volt képes többet teljesíteni. A háztartások fogyasztása nem emelkedett látványosan, 34
hiszen
az
állami
adók
növekedésével kevesebb pénz
maradt
a
Németország gazdasága: http://www.ahkungarn.hu/hu/wirtschaft/laenderinfo-deutschland/
40
magánszemélyek zsebében. Az alacsonyan tartott kamatlábak valamint az egyre növekvő külföldi kereslet hozzájárult a konjunkturális fejlődéshez nyugaton. A német márka felértékelésének pozitív és negatív hatása is volt a gazdasági folyamatokra, míg visszafogta a külföldi nyersanyagárak növekedése miatt kialakult inflációs nyomást, addig a gazdasági növekedést visszaszorította. A nyugati részen az ipari termelésben visszaesést tapasztaltak. Hittek abban, hogy a szolgáltatás szektor növekedésével az egyensúly visszaállítható, de mégis 1995 közepétől a GDP növekedés megtorpant. A kialakított bérpolitika és a márka felértékelődése kihatott a járműipar exportjára is, melyben visszaesést tapasztaltak. A vállalatok többsége megfontolta beruházásait, külföldre orientálódott, esetleg már meglévő külföldi beruházásainak bővítésébe kezdett. Ilyenek voltak a zöldmezős beruházások, melyeknek lényege, hogy az eddig mezőgazdasági művelés alatt álló területen hoznak létre új ipari vállalkozást. Ezzel a termelés kihelyezése volt a cél, míg nem utolsó sorban befolyásoló tényezőként említhetjük a bérköltség-szintet, mely a közép-európai országokban alacsony szinten állt. Az így kialakult új vállalkozások egyben új kapcsolatokat jelentettek az aktuális ország számára, kölcsönös előnyöket szereztek ezekből a beruházásokból. A németek olcsó helyet szerezhettek, míg a kelet-közép-európai országok új piacokat, tőkét és tudást. A strukturális okok miatt kialakult magas munkanélküliségi szint Németországban komoly gondokat okozott. A már említett gyárkitelepülések, a gyárbezárások, rengeteg munkást hoztak lehetetlen helyzetbe, a helyzetet az állami segítségnyújtás orvosolhatta egyedül, mely csak hosszútávon volt érezhető. Mindemellett a növekvő szociális kiadások az államháztartás kiadási oldalát olyan súlyosan érintették, hogy az 1995-ős évben a hiány a bruttó hazai termék 3,6 százalékát elérve túllépte az Európai Unió által meghatározott konvergencia követelményeket 0,6 százalékkal. Nem volt más megoldás, komoly intézkedéseket kellett kivetni, hiszen ekkor már a célok között szerepelt az 1999-ben elinduló Gazdasági Monetáris Uniónak a tagsága, minek előfeltételei között a szilárd pénzügyi helyzet szerepelt. A jól megtervezett keleti tartományok felzárkóztatási folyamata nehezebben ment a vártnál, a gondok 1998-tól jelentkeztek, egyre nagyobb rés tátongott a két országrész gazdasági növekedése között, bár 1996 után javulás kezdődött, amihez hozzájárult a GDP növekedése, a munkanélküliség enyhülése, ami még mindig messze elmaradt a nyugati átlagtól. A gazdaság húzóágazata már ekkor is a külkereskedelem volt, mely hozzájárult a gazdasági teljesítmény javításához, munkahelyeket teremt, és kapcsolatot tart külfölddel,
41
ezáltal elérhetővé válnak új lehetőségek, újítások. Mind az import, mind az export több mint fele az Európai Unió piacain bonyolódik le, második legnagyobb partnere a volt szocialista országok, majd az Amerikai Egyesült Államok. A külkereskedelmi mérleget tekintve elmondható, hogy Németország javarészt aktívummal rendelkezett, mely az ezredfordulót követően egyre jobb eredményeket mutatott. A növekedés folytatta felfelé ívelő pályáját, hiszen az újonnan bevezetett vállalati nyereségadó csökkentése mellett a személyi jövedelemadót is mérsékelték. Elérte a német gazdaság az eddig még nem tapasztalt három százalékos növekedési rátát 2000-ben. Az ezredforduló táján robbanásszerűen érte a világot az eddig még nem tapasztalt informatikai, technikai fejlődés, melyek ezeken a területeken fokozták a beruházásokat, számszerűsítve oly mértékben nőtt a szolgáltatások szerepe a gazdaságban, hogy az ezredfordulót követő évben 69 százalékát adta a GDP-nek. A német áruk versenyképessége javulni tudott mégpedig a gyenge euró árfolyam miatt, mely tovább erősítette a gazdaság élénkülését. A következő években a világban tapasztalható események hatására, többek között az iraki helyzet, az olajárak emelkedése, terrortámadások mind hozzájárultak a romló eredményekhez, hiszen 2002-re a német GDP 0,6 százalékról még tovább romlott. Ekkor került sor az euró bevezetésére is, mely áremelkedésekkel járt, ami visszavette érzékelhetően a keresletet. A munkanélküliség tekintetében sok jó nem mondható el, hiszen a munkanélküliségi ráta folyamatos emelkedést mutatott, a vállalati csődök okozta gondok, a munkahely felszámolások mélyen érintették a gazdaságot, olyan nagyobb cégek zárták be kapuikat, mint például a
Holzmann. 9,8 százalékos szinten állt a
munkanélküliségi ráta az ezredfordulót követő második évben, mindemellett az ország két felén hatalmas különbségek voltak, míg a keleti részen 18 százalékos volt a ráta, addig nyugaton csak közel fele annyi, 7,9 százalék. Szintén ebben az évben az országot súlytó természeti csapások, az árvizek nehéz helyzetbe sodorták a gazdaságot. A helyzet komolyságát tükrözi, hogy az Európai Unió felszólította Németországot, hozza egyensúlyi állapotba 2006-ig helyzetét. 3.3.2 A német gazdaság bemutatása A földrajzilag Közép-Európa legnyugatibb tagjaként számon tartott Németország (hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság) területe 357.050 négyzetkilométer. A világ harmadik legnagyobb gazdasági nagyhatalma az Amerikai Egyesült Államok és Japán után, 7 százalékos részesedésével a világtermelésben, az Európai Unió termelésének
42
harmadát állítja elő. Míg az európai földrész legnagyobb piacának mondhatja magát. A szociális piacgazdaság megőrzése- az állam a szociális szolgáltatások széles kínálatát nyújtja állampolgárai részére- mellett a környezettudatos termelést és fogyasztást részesíti előnyben. A német ipar vezető ágainak mondható az autógyártás, gépgyártás, vegyi és gyógyszeripar. A nanotechnológia valamint a megújuló energiák használata a német cégeket a világ vezető vállalatai közé emelik. Gazdasága erősen exportorientált, a megtermelt termékek egy harmada exportra kerül, az áruexport mindig is a német gazdaság egyik döntő eleme volt, nem véletlenül a világgazdaság egyik vezető áruexportőre. A gazdasági életben a tőke nagyfokú koncentrációja jellemző, melyben meghatározó szerepet játszanak a multinacionális vállalatok. A Világbank által használt jóléti index alapján a világ ötödik leggazdagabb országának számít. Az ország nyugati és keleti részének gazdasági fejlettségében nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A nyugati tartományok már a második világháború előtt is jelentős ipari potenciállal bírtak, innen került ki a termelés kétharmada, a nyugati részen látványos fejlődés csak a háború után mutatkozott a Marshall-tervnek köszönhető külföldi segélyek segítségével, mindezekhez hozzájáruló kedvező munkaerőhelyzet, képzett munkaerő, ipari szerkezetváltozások, a fegyverkezési kiadások alacsony szintje. Ne felejtsük el, hogy a szocialista tervgazdálkodás gazdaságszerkezeti aránytalanságokat okozott az NSZK-ban, hiába haladta meg az ország ipari teljesítménye és színvonala a keleti országokét, nyugathoz képest jelentősen elmaradt a rendszerváltozásig. Az újraegyesítést követően a keleti tartományok gazdasága megtört, mely társadalmi feszültségeket vont maga után, így a folyamat megállítására felzárkózási programot hirdettek, a nyugat-német tartományok GDP-jének 4%-át, évente körülbelül 65 Mrd USD-t irányítottak a keleti országrészbe. 3.3.3 A gazdaság szerkezeti megoszlása Németországban szociális piacgazdaság működik, mely annyit jelent, hogy a szabad piac a társadalmi egyenlőségekkel együtt van jelen. A piacon szabad verseny uralkodik, ha ez működik a kereslet képes növekedést mutatni, hiszen a fogyasztási igények nőnek, ami újításokra sarkallja a kínálati oldalt, így képes a folyamatos innovációra, technológiájában mindig újuló piacgazdaság ezzel elérte, hogy a világ vezető országai közé nője fel magát. A kormány által alkalmazott társadalompolitikai intézkedések meggátolják, hogy a gazdasági hatalom egy személy kezébe koncentrálódjon, lehetőséget teremt így a
43
biztonságra, és a jólét alapfeltételeinek megteremtésére. E jólét sikere, hogy a társadalom egésze felelős az egyénekért. Gazdasági szerkezetét tekintve mezőgazdasága jelentősen háttérbe szorult a másik két szektorhoz képest, ennek ellenére a világ második mezőgazdasági exportőre. Meghatározó ágazata az istállózó állattenyésztés, melyből az agrártermelés 60 %-a származik. A szarvasmarha-tenyésztés a legintenzívebben fejlődő területe, gyakorlatilag az ország minden
területén
foglalkoznak
vele,
kiemelkedően
Bajorországban
és
Alsó-
Szászországban. Az ország negyedik helyet foglal el tejtermelésben, második helyet megszerezve a marhahúsexportban a világ élvonalába tartozik. Miközben a hústermelés 60 %-a a sertéstenyésztésből származik az étkezési szokások miatt ez nem fedezi a hazai szükségleteket. A földműveléssel kapcsolatban említésre méltó a magasan gépesített és korszerű technológiát alkalmazó 10-50 hektáros családi farmgazdaságok a nyugati tartományokban, míg keleten az átalakult szövetkezetek kezében összpontosul a szántóföldek 80%-a, így továbbra is a nagyüzemek játszanak a termelésben jelentős szerepet. A takarmánygabonák közül az árpa és a zab a legfontosabb, cukorrépa mennyisége alapján a világranglistán a második helyen áll Oroszország mögött. A szőlőművelés és a hozzá kapcsolódó bortermelés központja a Rajna, Majna és Neckar folyók völgyében található. Bár az ország számottevő halászati kapacitással bír, hazai szükségleteinek csak töredékét képes fedezni, erősen importra szorul. Hasonlóan a legtöbb európai országhoz, Németországban is elmozdulás következett be a gazdasági szektorokban, a szolgáltatások egyre nagyobb részesedéssel rendelkeznek. Ezen szektoron belül a bruttó hazai termék 29 százalékát adják a biztosítási, pénzügyi és vállalati szolgáltatások értéktermelése, 22 százalékot a köz- és magán szolgáltatások, továbbá a kereskedelem, vendéglátás és közlekedés együttesen 18 százalék. Ha a GDP tartományi eloszlását nézzük, kiemelendő három tartomány, Észak-Rajna– Vesztfália, Bajorország és Baden-Württemberg szerepe, a bruttó hazai termék legnagyobb részének előállítása ugyanis e három tartományban történik. 3.3.4 A német gazdaság export- import szerkezete A német gazdaság gerincét az ipar adja, ennek ellenére a bruttó értéktermelése jelentősen csökkent az elmúlt években, az építőiparral együtt 30 százalékkal. A tradícionális
44
iparággal, mint textilipar, acéliparral szemben a gyorsan fejlődő iparágak, mint a kommunikáció, információ, repülés, és űrtechnológia nem tudták ellensúlyozni a visszaesését. A német iparban nagy a tőkekoncentráció, az öt legnagyobb német ipari vállalat toplistáján olyan ismert nevek szerepelnek, mint a Volkswagen, Daimler Chrysler, Siemens, E-on valamint a BMW. Ezeknek a vállalatoknak jelentős leányvállalatai üzemelnek külföldön. Mégis az ipari vállalkozások 98%-a ötszáz főnél kevesebbet foglalkoztató középvállalatból tevődik össze. Az információ- és biotechnológiában, a megújuló energiaforrások hasznosításában és a környezetvédelemmel kapcsolatos technikák alkalmazásában Németország csúcspozíciót foglal el a világ gazdaságait tekintve. Legfontosabb és legversenyképesebb iparágai azonban az autó- és gépgyártás, vegyipar és az elektronika-elekrotechnika. Autógyártásban megelőzi az USA és Japán, személy és teherautó előállításának 70 százaléka exportban realizálódik. A világ legnagyobb gépexportálói közé tartozik, a gépgyártásból származik az ipari termelés és az export közel 40 5-a. Szerszámgépgyártásban a világ élvonalába tartozik. Mind a nehéz, mind a könnyűgépgyártás a 200 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozáson alapul. A legexportképesebb iparágak közé tartozik az elektrotechnika és elektronika, exportjával a harmadik helyen áll a világban. Emellett vegyipari nagyhatalomnak számít, a modern technikák alkalmazásának, az innovatív termékek és a magas kutatási kiadásoknak köszönhetően. Kiemelkedő szerepe van a gyógyszergyártásnak és a gyógyszerexportnak, de szóda-, műanyag- és kénsavgyártásban, illetve kőolaj-finomításban szintén a világ élvonalába tartozik. Említésre méltó a napjainkban az ország leginnovatívabb iparágává váló bio- és géntechnológia, mely az átlagot jóval meghaladó mutatókkal rendelkezik, így a második helyet szerezte meg az USA mögött, nem véletlenül. Kohászata, mely máig nagy hagyományokkal bír rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen az ipari értékteremtés kétharmadát az import alapanyagot feldolgozó vaskohászat és a korszerű technológiát alkalmazó minőségi acéltermelés adja. Területi és regionális viszonyait tekintve a német ipar tradícionális központja a Ruhr-vidék, ahol a feketeszén-bányászat több évszázados múltat hordoz. Innen származik az ország vas- és acélgyártásának és vegyipari termelésének mintegy fele, valamint feketekőszén termelésének négyötöde. A régi időkben nagy szerepet kapó üveggyártás és textilipar helyét mára átvették az új, kutatásokon és műszaki fejlesztéseken alapuló korszerű
45
iparágak. Ma már az ország legdinamikusabban fejlődő iparágai a déli tartományokban találhatóak, ahol kiemelkedő szerepe van az elektronikának, hadiiparnak és az elektro- és hiradástechnikának. Ásványi anyagokban és energiahordozókban gazdasági súlyához képest viszonylag szegénynek
mondható.
energiagazdaságban,
A
feketeszén
bányászata
az
hosszú
elmúlt
időn
át
évtizedekben
egyeduralkodó visszaesett,
volt
az
napjainkra
szükségletei 40 %-át importból szerzi. Egyenlőre a 10. helyen áll a világranglistán, köszönhetően magas fokon automatizált kitermelésének. Barnaszéntermelésben a világtermelés egyötödével élen jár, de a kitermelés struktúrája erősen változott. Kőolajkészletét tekintve behozatalra szorul, melyet Európából – Oroszország, Norvégiacsővezetéken keresztül kap, illetve egy részét hajón, az északi kikötővárosokon át. 3.3.5 A német gazdaság külkereskedelme Tovább növelhette a német külkereskedelem alakulását az Európai Unió keleti bővítése, új lehetőségeket tartogatott a német vállalatok számára, míg a közepes vállalatok külpiaci helyzetét állami támogatásokkal igyekeztek javítani. A gazdaság élénkítéséhez tehát nagymértékben járulhatott hozzá a külpiacokon lévő egyre stabilabb helyzet, valamint a folyamatos terjeszkedés Az országban minden negyedik munkahely közvetlenül vagy közvetve exportfüggő. A világkereskedelem kétharmadát lebonyolító huszonnyolc ország közül tizenöt számára Németország az elsőszámú beszerzési forrás. Emellett a német piac számos lehetőséget kínál külföldi kereskedelmi és kooperációs partnerek számára. Ha a tartományokat egyenként megvizsgáljuk megállapítható, hogy nincs egy egységesnek mondható piac, hiszen jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes tartományok között. Különböznek a vállalatok
külkapcsolati
nyitottságban,
gyakorlatában
és
törekvéseikben,
exportfüggőségükben. 3.3.6 Ország-reláció a külkereskedelemben A fejlődés motorja továbbra is az export. Továbbra is a világ legnagyobb exportőre, és az USA után a második legnagyobb importőr. 2009-ben a kivitel 975.1 milliárd euró volt, míg behozatala 875,81 milliárd euró, láthatóan pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezik. Legfontosabb exportiparágai közé tartozik a gépjárműipar, gépgyártás valamint a vegyipar. 46
Az export majdnem kétharmada az Európai Unió tagállamaiba irányul, egyre nagyobb súlyt kap Brazília, Oroszország, India és Kína a német kivitelben. Nettó tőkeexportőr, beruházásainak értéke a 2002-es év kivételével folyamatosan nőtt, 1999 óta csaknem megkétszereződött. Konkrét számokkal, 2008 harmadik negyedévének végén a németországi nem pénzügyi vállalkozások és magánszemélyek közvetlen külföldi beruházásainak állománya-részesedési tőke és hitelekkel együtt- előzetes adatok szerint 802,5 milliárd euró volt. Kereskedelmi partnereit tekintve legfontosabbak Franciaország, második helyen az Amerikai Egyesült Államok foglal helyet. További fontos partnerei Hollandia,
Nagy-Britannia
és
Olaszország.
A
tartományok
közül
Bajorország
külkereskedelmi mérlege a legjobb, 29 milliárd eurós pozitív egyenleggel, legnagyobb értékben azonban Észak-Rajna-Vesztfália exportál termékeket, 143 milliárd euró értékben. Az egyéb szolgáltatások közül érdemes megemlíteni a telekommunikációt, hiszen Európa legnagyobb és egyben leggyorsabban növekvő mobil- és Internet-kommunikációs piaca. Magyarország és Németország kereskedelmi kapcsolata az elmúlt húsz évben megváltozott. A világban kialakult globalizációs folyamatok, a modernizáció jelentős befolyásoló tényezővé vált.
3.4 A magyar- német külkereskedelem bemutatása 9. Ábra: Magyarország kivitele és behozatala
Forrás: http://www.ahkungarn.hu
47
3.4.1 Kapcsolattartás a két ország között A két ország közötti kapcsolatban a legfontosabb szerepet a budapesti Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kapta. A kamara mind a német, mind a magyar cégek érdekeit képviseli, legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a német befektetőknek tanácsokat adjanak, mielőtt a hazai piacra lépnének. A Német Külgazdasági Információs Hivatal budapesti irodája a magyar üzleti lehetőségekről informálja a német cégeket, feltérképezi előttük a magyar gazdaság kilátásait, valamint azok számára, akik konkrét piaci esélyek felől érdeklődnek, tájékoztatást vállal. A Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság között az Európai Megállapodás alapján zajlik a kereskedelmi forgalom, a közösségi szabályokra épül a kereskedelem engedélyezési rendszere. Mindkét ország tagja az Európai Uniónak, így a köztük folyó kereskedelem belkereskedelemnek minősül az Európai Unió kereskedelmi szabályozása szempontjából. Megkülönböztetik az engedély nélküli és az engedélyköteles importot a német külgazdasági rendelet alapján. Ez annyit tesz, hogy engedélymentes eljárás esetén az importőr az illetékes vámhatóságnál bejelenti igényét a behozatal kezelésére, ezzel egy időben kell vámkezelésre is jelentkezni. Engedélyhez kötött a fegyver, lőszer, hadiipari felszerelések, valamint az úgynevezett „dual-use” termékek, mint például
a
magtechnika,
vegyszerek,
mikroorganizmusok,
általános
elektronika.
Úgynevezett vállalkozási szerződések formájában, -mely egy kormányközi egyezmény keretében kötődött- van lehetőség a magyar építő –és szerelőipari szolgáltatás exportjára. A vámok, a német járulékfizetési rendszerben olyan adóknak számítanak, melyeket a bevitt áruk után vetnek ki. A vámok, az Európai Közösség bevételei, kivételt képeznek az Európai Szén- és Acélközösség hatáskörébe tartozó termékek. Jogi alap a vámkódex, a vámokat a szövetségi vámigazgatóság veti ki, majd az Európai Uniónak ezt továbbküldi. 2004. május 1-jén hazánk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, így nincs vámeljárás az Európai
Gazdasági
Közösséget
létrehozó
szerződés
alapján,
ebből
kifolyólag
Németországgal folytatott kereskedelmünkben vámeljárásokról már nem beszélhetünk. A közösségi áruk fuvarozása során az árumozgásra általános szabályok szerint kiállított fuvarlevél, egyéb okmányok, eszközök használatával lehetséges kereskedelmet folytatni. Az importőrt a külkereskedelmi forgalomban az okmányok teszik lehetővé, hogy az áruról, annak átvételéről információt adjanak. Megkülönböztetünk jogi értelemben értékpapírokat,
48
bizonyítási erejű okmányokat, mint a kereskedelmi számlák, valamint a szállítólevelek. Harmadik csoportba tartoznak például a biztosítási tanúsítványok, mint bizonylatok. Kereskedelmi dokumentumok közül pedig szállítási és tárolási okmányokat, kereskedelmi számlákat, biztosítási okmányokat, egyéb dokumentumokat, mint például csomagolási lista, egészségügyi bizonyítvány. A szállítmányozás dokumentumait a FIATA, Nemzetközi Szállítmányozási Szövetség által kidolgozott rendszer alapján használják. Ilyen, a nemzetközi szállítmányozási átvételi bizonylat, Forwarders Certiciate of Receipt, rövidítve FCR, a szállítmányozási küldési tanúsítvány, a Forwarders Certicate of Transport, rövidítve FCT. Az általános német szállítmányozási feltételeknek megfelelően kell eleget tenni a lebonyolításkor. 3.4.2 Az elmúlt húsz év külkereskedelme A második világháború okozta károkat mindegyik ország a vállán viselte. Ki így, ki úgy igyekezett talpra állni, rendezni viszonyait külfölddel, és minél hamarabb visszaállni a világháború előtti szintre, gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt. Hazánkban szükség volt a külföldi segítségre, a beruházások adtak lehetőséget a helyzet javítására, és az elsősorban Szovjetunióból jövő segítség az ötvenes évek idejére közel hatszorosára fejlődte ki magát, mely megmutatkozott a gépek és berendezések, nyersanyagok és félkész termékek területén. 1956-tól kivitelünk folyamatosa növekedést produkált, ráálltunk a gépek és félkész termékek exportjára. Magyarország nyitottság folyamatosan nőtt, a nemzeti jövedelemben a külkereskedelem arányát tekintve egyre nőtt. A külkereskedelmi áruszerkezetben átrendeződést figyelhettek meg, a második világháború előtt a mezőgazdasági termékek hatvan százalékban részesedtek, 13 százalékban pedig ipari késztermékek adták, míg a hatvanas években megfordultak az arányok. 20-25 százalékot birtokoltak a mezőgazdasági termékek, az ipari export 50 százalékos résszel bírt. Összességben, a külkereskedelemben továbbra is a mezőgazdasági termékeké volt a domináns szerep, a gépipar csupán 10 százalékos részt szerzett. A világháború után megfigyelhető, hogy a külkereskedelem ötven százaléka a KGST országaiba irányult, a fejlett nyugatnak mindössze 30 százalék jutott. A hatvanas években a KGST részesedés elérte a 67- 70 százalékot, melyből a magyar export 65-70 százalékos, ebből 33-35 százalék ment a Szovjetunióba. A magyar exportból 3-5 százalékot kapott Németország és Ausztria az 1954. évben.
49
A második világháborút követően Németország megosztott lett, a nyugati megszállási övezetekből kialakult a Németországi Szövetségi Köztársaság, rövidítve NSZK, más néven Nyugat-Németország 1949. május 23-án jött létre, míg Németország másik fele volt a Német Demokratikus Köztársaság, rövidítve NDK, szocialista állam volt, mely szovjet megszállási zónában jött létre. Kelet-nyugat konfliktus idején A kelet-nyugati konfliktus idején Magyarország és Németország 1947-ben kötött egy megállapodást, mely alapját képezte a külkereskedelemnek a két ország között egészen a hatvanas évek végéig. Az 1949-ben megalakuló COCOM (Coordinating Commite for Strategical East –West Trade), mely a katonai termékek forgalmát ellenőrizte, a tilalmi listán szereplő árukat nem lehetett szocialista országokba juttatni. Ennek eredményeként nyugat és kelet között hatalmas fejlettségbeli különbség keletkezett. 1952-től az NSZK-ban is érvényessé vált a lista. 1949. január 25-én Moszkvában, szovjetkezdeményezésre megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, rövidítve KGST, mely a közép- és kelet-európai országok közötti gazdasági együttműködési szervezet volt. Megalakulása után a Szovjetunió lett minden kis ország elsőszámú külkereskedelmi partnere, az ötvenes években ez 66 százalékos exportrészesedést, 57 százalékos importrészesedést jelentett. 1952 és 1962 között az NSZK-val folytatott külkereskedelmünk háromszoros növekedést produkált, hiszen az Európai Gazdasági Közösség közreműködésével az NSZK gazdaságilag fejlődni tudott, míg hazánk nyugat felé nem zárt be teljesen, mindezek hatására érhettük el az áruforgalom javulását a két állam között. Az NSZK hazánkba gépeket, nyersanyagot valamint félkész termékeket exportált, mi pedig főleg élelmiszeripari anyagokat, élelmiszert és nyersanyagokat vittünk ki. A helyzetet nehezítette, hogy keleten nem volt jelen a fejlett technológia, míg nyugaton a kereslet beszűkülését tapasztalták, hiába lett volna a szocialista országoknak kereslete, finanszírozási problémák húzódtak a háttérbe, ami nehezítette a fejlődési folyamatokat. Mindkét államban nehéz helyzetbe került a külkereskedelem, ezt jól tükrözik a részesedési arányok, míg a világháború előtt tizenhárom százalékos keleti részesedéssel bírt Németország, addig 1952-ben ez egy százalékra csökkent. Okot adhatott erre, hogy Magyarországon romlottak a cserearányok, valamint a kelet –európai országok valutái nem voltak konvertibilisek, mindezek pedig rányomták a bélyeget az elszámolási rendszerre. 50
Frissülő légkör 1955 után a Hallstein-doktrina jóvoltából a diplomáciai kapcsolatok újjáéledhettek. Ez azt jelentette, hogy az NSZK nem ismer el olyan országot, mely az NSZK-t elismeri. Ebben az időben az NSZK a KGST országainak legfőbb nyugati partnerévé nőtte ki magát, 1960-ban már az NSZK elmondhatta magáról, hogy a legerősebb gazdaság és a világ elsőszámú iparcikk exportőre. 1963-ban megkötötték a hivatalos kereskedelmi és fizetési megállapodást, melynek értelmében a magyar exportban szereplő termékek többek között, málna, őszibarack, édesvízi hal, szalámi, konzervek, vadhús, méz, tehát főszerepben az élelmiszerek álltak, míg importoldalon a gépek és az ipari cikkek szerepeltek. 1968-ban irányítási reformokat vezettek be a magyar gazdaságban. Mely ösztönözte a tőkekivitelt, segítette, hogy hazánk ne zárkózzon el a fejlett világtól. A két ország kapcsolatainak erősítését szolgálta az 1968-ban a nyugat-német szociáldemokrácia által kidolgozott „keleti politika” revíziója, németül Ostpolitik. 1970-ben egy hosszúlejáratú megállapodás született országunk és NSZK között, mely az áruforgalomról és a gazdasági, műszaki együttműködésről szólt. 1973-ban már száznál is több együttműködés volt hatályban, az első vegyes vállalat a Sicontack Kft., már 1974-ben megalakult, ekkorra már elértük, hogy nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint az NDK-val. A külkereskedelmi forgalom a 70es években 10 millió dollárról 29,3 millió dollárra nőtte ki magát a nyugati külkereskedelemben, melyben Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország adatai szerepelnek, természetesen ebben a relációban az NSZK-é volt a főszerep. Ha megvizsgáljuk a két német állammal folytatott kereskedelmünk szerkezetét, elmondhatjuk, hogy míg az NDK-ból főleg gépeket, berendezéseket importáltunk, addíg az NSZK-ból anyagokat, félkész termékeket, és gépeket hoztunk be. Exportoldalon utóbbi államba mezőgazdasági termékek, élelmiszer, félkész termékek szerepeltek. A KGST országokba irányuló exportszerkezetünk szinte megegyezett az NDK-val folytatott kivitelünkkel. Az NDK-ból jövő importunk fedezte a gépi szükségleteinket, melyeket ezután a KGST piacokra exportálhattunk. Tervgazdálkodás összeomlása Az 1973-ban bekövetkezett olajválság pontosan október 17-én kezdődött. Az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete bejelentette, hogy felfüggeszti az exportját azokba az országokba, melyek az akkor zajló jom kippuri háborúban Izrael támogatására siettek, az ide tartozó államokban, mint Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei, 51
továbbá Japán. A kőolaj ára közel négyszeresére emelkedett hordónként számolva. Eközben a KGST országai nem tudták felvenni a versenyt, termékszerkezetük elavulttá vált, széles rés tátongott nyugat és kelet között. Az Európai Közösség bevezette az élelmiszerekre, mezőgazdasági termékekre a diszkriminatív intézkedéseket, mivel Magyarország exportszerkezetében ezek az árucsoportok bírnak a legnagyobb részesedési hányaddal, kivitelünk csökkent, míg 0,8 millió dolláros államadósságunk csak rontott a helyzetünkön. Közben a növekvő olajárak a Szovjetunióban növelték az igényt a magyar agrártermékek iránt, így exportszerkezetünkben átrendeződés történt. 1974-ben újabb együttműködés született hazánk és az NSZK között, mely gazdasági, ipari és technikai téren valósult meg. Domináns szerepet kaptak a magyar exportban a gyógyszer és a finomvegyipari termékek, továbbá, a szerves vegyipari alapanyagok is. Összességében a hetvenes években külkereskedelmi áruforgalmunkban passzívumot számolhattunk el. Magyarország csatlakozott 1973-ban a GATT-hoz (General Agreement of Tariffs and Trade), azaz, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez, melynek célja a világkereskedelem liberalizálása volt, a vámok csökkentése, valamint a vámokon kívüli kereskedelempolitikai akadályok megszűntetése. 1981-ben a külkereskedelmi forgalmunk elérte csúcsát, mely 4,65 milliárd márkának felelt meg. Még mindig nem sikerült felvennünk a versenyt a nyugattal, hiszen árérzékeny exportfelépítésünk gátat szabott a lehetőségeknek. Ahhoz, hogy elkerüljük a fizetési problémákat 1982-ben az IMF-hez folyamodtunk
hitelért,
áthidaló
kölcsönt
kértünk.
1970-től
tizenöt
alatt
külkereskedelmünkben az NSZK részesedése 5,9 százalékról egészen 8,4 százalékra nőtt. Magyarország ekkora elindulhatott a liberalizáció útján, mely lehetőséget teremtett a külkereskedelmi vállalatok megalakulására, nyitottabb gazdaságot teremtett. Legstabilabb kapcsolatunknak az Magyarország-NSZK reláció mondható ebben az időszakban. 1986 áprilisában beruházás védelmi és fejlesztési megállapodás született a két állam között. Ekkor a Szovjetunió már nem is volt képes fizetni a magyar árukért. 1988 decemberében eltörölték a diszkriminatív intézkedéseket a magyar termékekkel szemben, így a külkereskedelem tovább folytathatta növekedési pályáját.
52
Táblázat: A magyar külkereskedelmi áruforgalom alakulása az NSZK-val
Import NSZK-ból (M Forint) NSZK részesedése az összes magyar importból Export NSZK-ból (M Forint) NSZK részesedése az összes magyar exportból
1976 22521,6
1977 29415,6
1978 37859,2
1988 65965
1989 88002
9,80% 16814,6
11% 21020,7
12,60% 19807,4
14,30% 55466
16,80% 72613
8,20%
8,80%
8,25
11,30%
12,70%
Forrás: KSH (saját készítésű ábra) Kilencvenes évektől napjainkig A kilencvenes években jelentős anyagi támogatást kaptunk Németországtól, melyek nagy része hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását segítették elő, valamint a német vállalatok érdeklődése hazánk iránt egyre intenzívebb lett, elindultak útjukon a vegyes vállalkozások is, majd később mellettük megjelentek a német cégek leányvállalatai. Nemcsak a támogatások, és vállalkozások növekedtek, hanem a két ország diplomáciai kapcsolatai
is
erősebbé
váltak,
kölcsönös,
kétoldalú
rendezvények,
találkozók,
konferenciák által. A megnyíló határok elősegítették a keletnémetek NSZK-ba jutását. Amikor országunk 1994-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az EU-nak a németek garanciát vállaltak arra, hogy minden fejlesztésben támogató országa lesz hazánknak. Hitelnyújtással segítette az infrastruktúra, környezetvédelem fejlesztését, segítette a kisvállalkozásokat, valamint a középvállalatokat, és minden újításban partnerre leltünk a németek személyében. Tőkekivitelünk nagyrészt az építőiparban dolgozó magyar cégek által volt jelentős, melyet egy 1989-ben létrehozott egyezményben foganatosítottak is, mely szerint vállalkozói szerződések által magyar cégek Németországban folytathattak tevékenységet. A német magas munkanélküliségi ráta okkal szoríthatta volna ki a magyar munkaerőt, de sikerült fenntartanunk a havi 6000 főt.35 A Németországba irányuló magyar kivitelben a gépek, berendezések, szállítóeszközök termékcsoport a teljes magyar kivitelében 2005-ben 34,6 % volt, ugyanakkor a mezőgazdasági termékek, italok, dohány termékcsoport mindössze 14,8 %. Ezek az adatok is jól tükrözik, minden harmadik euró gép- és berendezés- exportból származó magyar árbevétel a német viszonylatban realizálódott, a mezőgazdasági termékek esetében ugyanakkor csak minden hetedik. Az
35
Köves András: A KGST-kereskedelemtől az EU-csatlakozásig: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00096/pdf/2koves.pdf
53
élelmiszerek, italok, dohány árucsoportnak az exportban elért részaránya 2,4 %, mely alacsonyabb az importban elértnél, ami 3,4 %. Kijelenthetjük, hogy a Németországból származó agrárbehozatal meghaladja a kivitel értékét. Ez egyértelműen tükrözi, hogy az EU- országok -ezen belül különösen Németország- agrár exportőrei a magyar EU- belépés haszonélvezőinek tekinthetik magunkat, hiszen ki tudták használni belépésünkkel termékeik piacra jutását a javuló feltételek miatt. Exportunkban kiemelkedő részesedést szereztek azok a vállalatok, melyek német működőtőkével rendelkeznek. Az Audi Hungaria GmbH élen áll a magyar iparvállalatok sokában, valamint az exportőrök között is jelentős szereppel bír, számszerűsítve 2006- ban elérte az 1063 milliárd árbevételt, melyből 92,4 milliárd nyereséget könyvelhetett el. Mind az iparban, nagy- és kiskereskedelemben, mind a szolgáltatás szektorban magas részesedést tudhatnak magukénak a német beruházók. 3.4.3. Beruházások és foglalkoztatás a két ország között Gazdasági kapcsolataink speciális területei a magyar munkavállalók németországi szervezett formában munkavégzése, elsősorban az építőiparban és a húsiparban. A német tartományok közül Magyarország számára a két legfontosabb partner Bajorország valamint Baden-Württemberg, e két tartomány fedi le a német-magyar áruforgalom felét. A legfontosabbnak számító öt tartományban a 2007-es évben kétszámjegyű növekedés volt a magyar exportban, mindegyikben nőtt a magyar aktívum. Bajorországban az export 23,7 százalékkal, míg Észak- Rajna-Vesztfália tartományban 15,6 százalékos növekedést ért el. A magyar aktívum a legnagyobb értéket Baden-Württembergben érte el, 1.82 milliárd eurót. E tartomány továbbra is stabil, erős növekedést produkált. A hesseni és alsószászországi export hasonló eredményeket mutat, előbbi 15,2 százalékot, utóbbi 17,7 százalékot növekedett. Exportunk szintén jelentős növekedési ütemet produkál a volt keletnémet tartományokba is, Brandenburg és Szász-Anhalt 20, Türingia 38 százalék feletti. Az egyenleg tehát javul, de mégis passzívumot mutat minden volt NDK-s tartományban. A Német –Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a német cégek magyarországi új befektetéseinek értéke 2006-ban körülbelül 1,2 milliárd euróra , 2007ben közel 600 millió euróra tehető. Az összes német működőtőke- állomány értéke meghaladja a 15 milliárd eurót, ez az összes Magyarországon lévő FDI állomány körülbelül 30 százaléka. A 2006. évi nagyobb volumenű befektetések hazánkban az Audi
54
Hungária 300 millió eurós motorgyártás bővítése, K+F kapacitás kihelyezése. Továbbá az E.ON Kraftwerke 270 millió eurós gázturbinás erőmű építési döntése Gönyűn. Valamint a Schaeffler- csoport 76 millió eurós golyóscsapágy, járműipari kuplungok bűvítése, a Kirchhoff-csoport üzembővítése Esztergomban, Siessenschmidt AG 4,5 millió eurós kovácsolt futómű- és hajtóalkatrészek gyártó üzem építése Gyöngyösön. 2007. évi nagyobb volumenű befektetések, május eleji Volkswagen konszern kelet-európai beszállítói központot nyitott Budapesten. Májusban a Hochtief Airport vezette konzorcium 476 milliárd forintért átvette a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapesti Airport Zrt-t és átvállalt 206 millió euró fejlesztést is. A Modine Manufacturing Co. Három fázisban 20 millió eurót kíván beruházni.36 A gazdasági együttműködés tartományi szinten is szoros Németországgal. Vegyes Bizottság
működik
Bajorország,
Észak-Rajna-Vesztfália,
Baden-Württemberg,
Brandenburg, Szászország és Türingia tartományokkal. Emellett a jövőben Üzleti tanácsok (Hessen) és Megerősített Partnerség keretei (Észak-Rajna-Vesztfália) is lehetőséget adnak majd a kooperációra. 3.4.4. Két legjelentősebb tartomány a külkereskedelemben: Bajorország és BadenWürttemberg 2. Táblázat: Magyarország export-import szerkezete a két legjelentősebb tartomány relációjában
2005 Millió euró Magyar export Baden-Württemberg Bajorország Magyar import Baden-Württemberg Bajorország
%
2008 Millió euró
%
3115 3748
21,70% 26,10%
3977 4991
22,40% 28,10%
1758 3909
12,90% 28,80%
2547 4668
14,50% 26,50%
Forrás: Bundesbank (saját készítésű ábra)
36
K.Mónika-E.ClaudiaA modernkori magyar-német külgazdasági kapcsolatok, különös tekintettel a magyarországi működő tőkeberuházásokra: http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4338
55
A bajor gazdaság jellemzői A Bajor Szabadállam területe 70 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma 12,8 millió fő, ezzel Észak-Rajna-Vesztfália után Németország második legnépesebb tartománya. Egy
gazdaságilag
erős
államról
beszélhetünk,
ahol
a
mezőgazdaság mellett nagy szerepet kap a technológia. Olyan ismert vállalatok, mint az Audi, BMW. Microsoft, siemens, ProSieden1 központjai találhatók München környezetében. Legfontosabb gazdasági központjai Augsburg, az úgynevezett Bajoroszági Vegyszeri Háromszög, mely Inn, Chiemsee és Salzach között terül el, valamint Ingolstadt. Északi részén pedig Erlangen, Nürnberg és Fürth tekinthető a legjelentősebbnek, ahol alacsony a munkanélküliség. Feltörekvőnek számít még Regensburg. A második tartomány Baden-Württemberg után, ahol a legkisebb a munkanélküliek száma, a teljes lakosság csupán 5,1 százaléka. Három atomerőművel büszkélkedhet; KKW Isar, KKW Gafenrheinfeld és KKW Grundremmingen. A magyarországi befektetők rangsorában rögtön az első kettő helyen német cégek állnak, első a Deutsche Telekom, második az Audi, mely nagy szerepet kap a Bajorországgal folytatott külkereskedelmünkben, hiszen az áruforgalmunk több mint harmada itt realizálódik A bankszektorban meglévő külföldi tőke lévén a HVB Group München valamint a Bank Austria közötti együttműködés által megszülethetett hazánkban a legnagyobb intézmény, továbbá a Bayerische Landesbank, mely az első megjelenő német vállalat volt.
A
biztosítási társaságok közül jelentős piaci részesedéssel bír Allianz- mely Közép-KeletEurópa legnagyobb biztosítója- felvásárolta az egykor állami tulajdonban lévő Hungária Biztosítót (1989). A közepes méretű vállalkozások támogatására jött létre a „Bayern International”, mely ápolja a külgazdasági kapcsolatokat. E mellett működik még a Külgazdasági Központ, mely szintén segítséget és információkat nyújt. A jó kapcsolatok fenntartását további egyesület is segíti, mint a Kelet-Nyugat Gazdasági Egyesület (Ost-West-Wirtschaft-Club)a legrégebbi szövetség. Bajorország a legvonzóbb a magyar vállalatok számára, számos közülük itt székel.
56
Hazánk második legnagyobb külkereskedelmi partnere Baden-Württemberg, míg e tartománynak hazánk 2001 óta a közép-kelet-európai térségben elsőszámú partnere, miután az előző években még előttünk álltak a csehek és a lengyelek, de az egyre növekvő volumenünkkel magunk mögé szorítottuk őket. Import oldalunkon a gépek, járművek, alkatrészek, elektromos berendezések szerepelnek, exportoldalon főleg járművek, alkatrészek foglalnak helyet, de figyelemre méltó ezek mellett a ruházati
áruk
és
az
elektronikus
műszerek.
A
tartományból származó befektetések száma folyamatosan növekedést mutat. Az ezredfordulón elérte a 140 vállalatot, melyek megjelentek leányvállalatukkal hazánkban. Példaképp felhozható az 1998-ban megjelenő Bosch-csoport, mely Hatvanban hozott létre Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft. néven leányvállalatot, 12 milliárd forint tőkebefektetéssel, többek között a beszállítója a General Motorsnak, BMW-nek, Volkswagennek, Mercedesnek. Egy másik vegyes vállalat még említésre méltó. A Heidelberg Cement, mely1997-ben jelent meg Magyarországon, és a Schwenk Zementwerke-kel közösen létrehozták a Duna-Dráva Cement vállalatot. Kitűnő példája az új munkahelyteremtésre, hiszen közel 850 embernek biztosítottak munkát. Szintén jó példa a munkahelyteremtésre a 440 embert foglalkoztató Balluff, mely 1989-ben Veszprémben alapított leányvállalatot. Mi az oka jelentőségüknek? A német gazdaság két kiemelkedő tartományával folytatott külkereskedelmünk egyértelműen levezethető a tartományi teljesítményből. Nem kérdés miért velük bonyolódik le német külkereskedelmünk döntő része. A két tartomány egymás mellett fekszik, megközelíthetősége logisztikai szempontból jónak mondható, légi, közúti, folyami kombinált és vasúti fuvarozás teszi lehetővé az áruk mozgatását. A jól kiépített német infrastruktúra, az Ausztrián átvezető kiváló autópálya adta lehetőségek meggyorsítják az áruszállítást. A magyar gazdaság számára fontos gazdasági húzóágazatok nagyvállalatai ezekben a tartományokban telepedtek le. A legnagyobb közvetlen működőtőke-beruházók innen származnak. Ezek mind okot adnak, arra, hogy e tartományok szerezzék meg a magyar export, import nagy részét. A kapcsolatok az oktatás, kultúra és testvérvárosi 57
kapcsolatok terén is egyre jobban mélyül. (Saját személyes élményem is ide kapcsolódik, a gimnáziumi éveim alatt két alkalommal tanulhattam Bambergben a Franz Ludwig Gimnáziumban, csereprogram keretei között.) „A gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok mentén nem csupán anyagok, termékek, szolgáltatások, hanem ismeretek, elvárások, üzleti kultúra is áramlik, ami hosszabb távon sokkal mélyebbre ható változásokat indukál, mint az egyszerű, technológiai, műszaki fejlesztés. Magyarország részéről tehát az átgondolt gazdaságpolitika elengedhetetlen az Európai Unióba való csatlakozás során, valamint szükséges a német-magyar kapcsolatok további ápolása és fejlesztése.”37(http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4338) 3.4.5. A magyar-német áruszerkezet alakulása a rendszerváltozás óta A magyar-német külkereskedelmi áruszerkezet export és import szerkezete is jelentős változáson ment keresztül a kilencvenes évek eleje óta. A változás köszönhető a magyar exportpotenciál és a belső fogyasztási szerkezet megváltozásának. A fő ok mégis a német cégek hazánkban működő leányvállalatainak termelése, mind input, mind output oldalról nézve. Az export struktúrája az elmúlt közel húsz évben hatalmasat változott, mely hetven százalékos átalakulást jelent. A külföldi tőkével létrehozott beruházások eredményeképp a jelenlegi magyar kivitel olyan elemeket tartalmaz, melyek a rendszerváltozás után még nem volt jelen exportunk szerkezetében. Hazánkban legjelentősebb külföldi működő tőke beruházók köztudottan a német vállalatok, nekik köszönhető nagyrészt az exportunk felfutása, javulása és versenyképessége a külföldi piacokon. A Németországgal folytatott kereskedelmünk árucsoportjait vizsgálva is jelentős átrendeződést figyelhetünk meg. Az átrendeződés 1990-es évek elején kezdődött, csúcsát 1995 és 2000 között érte el, amikor a magyar gazdaság területén megtelepedett német cégek termelése, kivitel beérett. A magyar export értéke meghaladta az importét, a külföldi vállalatok növekedése, és a hazánkban hozzáadott érték növekedése miatt. Vizsgáljuk meg az áruszerkezet változását. A magyar exportban egyötöd részben mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ital, dohány szerepeltek 1990-ben. Ez az arány az ezredfordulóra 3,4 százalékra esett vissza. Legnagyobb részesedésű magyar nyersanyagok 44 százalékos részesedésről 2000-re már egy-nyolcadra csökkent. A feldolgozott termékek 2008-ban az export negyedét tették ki. 37
Kőrösi István: A magyar- német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EUtagállammal összehasonlítva- http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4338
58
Arányaiban
a
legnagyobb
növekedés
a
gépek,
berendezések,
szállítóeszközök
részarányában figyelhető meg, míg 1990-ben csupán 12 százalékos részük volt 2008-ban már a kivitel hetven százalékát adták. Arányuk az export és import oldalon is jelentős, ennek oka a magyarországi német leányvállalatokban folyó összeszerelő tevékenység hozzáadott értéke. A gépkocsiipar egynegyed részben birtokolja a magyar kivitelt, ezen belül legnagyobb exportőr a német tulajdonú Audi. Importszerkezetben szintén jelentős változások mentek végbe a rendszerváltást követően. A rendszerváltás előtt a német technika importja visszaszorult, egyre inkább a nyersanyagok vették át a domináns szerepet, elérték a behozatal hatvan százalékát. Ez az érték több mint kétszer annyi volt, mint a berendezések importrésze. 2000-ben a feldolgozott termékek 37 százalékos részesedést szereztek, míg a nyersanyagok 0,7 százalékos részarányra csökkentek a korábban domináns arányról. A jelentős változások eredményeképp 2000-ben a Németországból jövő magyar importban a gépek, berendezések, szállítóeszközök aránya meghaladta a hatvan százalékot, azóta minőségi korszerűsödés, fejlődés figyelhető meg ebben a csoportban. Az árufőcsoportok szerint 2008-ban a gépek, szállítóeszközök hatvan százalékos részesedést szereztek, a feldolgozott termékek egyharmadát. Ebben az időszakban a német élelmiszerek aránya az importban gyorsabban nőtt, mint az exportban, importban 4,1 százalékos, exportban 3,1 százalékos részesedésű.38 3.4.6. A német működő tőke szerepe a magyar gazdaságban A magyar történelem során a gazdasági folyamatok modernizációs folyamataiban mindig is jelentős szerepet játszottak a német közvetlen működő tőke beruházások. A hazánkban befektetett közvetlen működőtőke-beruházások nagy szerepet játszottak a világgazdasági folyamatokba való integrációban. 1972-ben lehetőség nyílt nyugati országokkal való vegyes vállalat alapítását. 1974-ben létrehozták az első német Siemens vállalat által alapított Sicontact vegyes vállalatot. 1988ban már engedélyezték, hogy kizárólagos külföldi tulajdonú vállalatok is megjelenhettek hazánk területén. 1980-tól már a német befektetések uralták a piacot. 1989-ben 37 millió euró értékű német működő tőke-állomány volt jelen. De 1990-től a rendszerváltást követően a megnyíló 38
Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve 1989-2009 http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4338
59
országhatárok az amerikai befektetőknek is célország lettünk, így átvették a vezető szerepet hatvan százalékos részaránnyal, így a német befektetők húsz százalékos résszel bírtak. 1994-től ismét visszavették vezető szerepüket-25 százalékkal, majd tovább nőtt tovább.39 A működő tőke megoszlása:
közúti járműgyártás- 28,6 %
közlekedés, telekommunikáció- 17,1 %
kereskedelem- 12,9 %
Német eredetű tőke:
energiaszektor-10,5 %
bankok, biztosítás- 6%
elektronika, elektrotechnika- 4,4 %
vegyipar- 3,1 %
gépipar – 2,1 %
Jelenleg nyolcezer német érdekeltségű vállalat van Magyarországon. Ezek közül néhány: •
Audi Hungária (autó, motorgyártás)
•
Daimler (autógyártás)
•
Siemens (hírközlés)
•
E.ON Kraftwerke (villamosenergia-termelés, energetika)
•
RWE (villamosenergia-termelés, energetika)
•
Bosch (szereléstechnika)
39
Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve 1989-2009 http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4338
60
10. Ábra: Német működőtőke beruházások Magyarországon
Német működőtőke beruházáok Magyarországon Német működőtőke beruházáok Magyarországon 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
1989 1990
1995 2000
2002 2004 2005
2006
Forrás: Bundesbank, www.duihk.hu/wirtschaft (saját készítésű ábra) Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság fejlődősében számottevő szerepet töltenek be a külföldi múködőtőke-beruházások. Exportunkat nagyrészt ezek a vállalatok állítják el. Munkahelyeket teremtve hozzájárulnak a foglalkoztatottság helyzetének javításához, mivel nagyobb méretű vállalatokról beszélünk, így nem néhány száz munkahelyről van szó. Szakképzést javítják, a munkavállalók új technológiákat sajátíthatnak el, nyugati, fejlett technikákat használhatnak. Segítik a külső egyensúly javulását, és a GDP alakulását is pozitívan befolyásolja. A beruházásfajtákon belül a zöldmezős beruházások a bruttó hazai termék visszaesését csökkenti, az állami vállalatok privatizációja során is van lehetőség külföldi tőke beruházására. Előzők növelik olyan ágak gazdasági súlyát, melyek eddig csekély résszel rendelkeztek, mint a feldolgozóipar és a szolgáltatások.
61
4. Változások a magyar -német külkereskedelemben 2008 után 4.1. A magyar gazdaság teljesítménye 2008-2009-ben40 41 4.1.1. Általános gazdasági helyzet 2008 első háromnegyed évében csökkenés volt tapasztalható az Amerikai Egyesült Államok valamint az Európai Unió országainak gazdasági teljesítményében. A világgazdasági környezet romlása kihatott az exportorientált magyar gazdaság növekedési lehetőségeire. Az év első felében még élénk hazai növekedést az év második felében megtörte a német gazdaság recesszióba esése. A bruttó hazai termék értéke a harmadik negyedévben csupán 0,8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelmi forgalomnövekedés a nemzeti számlák szerint számottevően visszaesett. A váratlanul lelassuló fogyasztás mellett a beruházások is tovább csökkentek, ugyanakkor a nettó export-pozíció érdemben javulást mutatott, a kivitel 3,5 százalékkal nőtt, ezzel 2,8 százalékkal meghaladva a behozatalt. Fő nemzetgazdasági ágaink közül csak a mezőgazdaság mutatott emelkedést, a mezőgazdaság GDP-je több mint 50 százalékkal haladta meg a 2007-es adatokat, az aszálykárok miatt ez jelentős. Az építőiparban, 2007 elejétől megfigyelhető tartós visszaesés tovább folytatódott. Az iparban, azon belül is a különösen exportorientált feldolgozóipar csökkenésbe fordult át, -2,2 százalékkal , melyre 2002 óta nem volt példa. A szolgáltatás szektorban a harmadik negyedévben visszaesett a teljesítmény, bővülni csak a közszolgáltató ágak tudtak. Az év első kilenc hónapjában a bruttó hozzáadott érték alapján mért ipari termelékenység csak 3 százalékkal javult, ami elmaradt az ágazat teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó nominális keresetének 7,6 százalékos emelkedésétől. A nyári hónapokban a forint erősödése miatt az euróban számolt munkaerőköltségek emelkedtek, de még mindig csekélyebb a régióban tapasztalható növekedéstől. Az ipari exportértékesítési árak dollárban mérve nagyobb mértékben nőttek, mint euróban. Az euró övezetben 7 százalékkal nőttek a belföldi értékesítési árak, így kedvezőbb pozícióba kerültek a magyar ipari exporttermékek, ezért az ország relatív versenyképessége reálárfolyam tekintetében kedvezően alakult. A munkaerőpiacon folytatódott a romlás. Nemzetgazdasági szinten 0,5 százalékkal nőtt a nettó reálkeresetek
40 41
Magyar Gazdaság 2009/2: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2013266/MG2009Q2.pdf Magyar Gazdaság 2008/3: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1920944/MG2008Q3.pdf
62
értéke az első kilenc hónapban. A külkereskedelmi termékforgalom megtorpant a külső romló konjuktúra hatására, de összességében csekély, 80 millió eurós aktívumot hozott. A külső finanszírozási igények csökkentek. A folyó fizetési mérleg szerkezetében a reálgazdasági tranzakciók egyenlege javult, a jövedelem- és transzfermérleg minimális szinten, de romlott, a tőkemérleg többlete kismértékű csökkenést mutatott. Az államháztartás az első tíz havi pénzforgalmi hiánya 743 milliárd forint volt, ez a 2007-es évhez képest 450 milliárd forintos csökkenést jelent. A világpiaci kőolajáraknak köszönhetően és a mezőgazdasági termelői árak csökkenésének köszönhetően a fogyasztói árindex novemberben 4,2 százalékon volt. 4.1.2 A válság előtti hónapok külkereskedelme Az Európai Unióval folytatott külkereskedelmünkben a válság kitörése előtt nem mutattunk növekedést, míg az újonnan jövő államokkal lassan, de javult a külkereskedelmi termékforgalmunk. Németország lassú gazdasági növekedése ellenére a velük folytatott külkereskedelmünk folyamatosan nőtt. A külkereskedelmünk több mint egy negyedét adó Németországgal a 2007-es adatokhoz hasonlítva exportnál két százalékpontos, importnál egy százalékpontos visszaesés történt. Külkereskedelmi áruforgalmunk az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem során 690 millió euróról 350-420 millió euróra esett vissza, mely a külkereskedelmi mérlegünkben ez jelentős változást eredményezett. Az új tagországokkal szuficitet mutató kereskedelmünk stagnáló volt. Dinamikáját tekintve Románia, Szlovákia, Oroszország mutat kivitel tekintetében legjobb eredményt, annak ellenére, hogy a német kapcsolatok mellett eltörpülő 4-5 százalékos részesedéssel rendelkeznek, mégis pozíciójavulást figyelhetünk meg ebben a régióban. Az áruszerkezetet áttekintve importoldalon kisebb átrendeződést tapasztalhatunk. Az energiahordozók az előző évi adatokhoz képest 4 százalékponttal emelkedtek, míg a szállítóeszközök, gépek aránya visszaesett 3 százalékpontot. Az energiahordozók viszont havi lebontásban eltérő adatokat mutatnak, köszönhetően az árváltozásoknak. 2008 augusztusától a közepes és magas technológiájú iparágak áruforgalma folyamatosan csökkent. Összességében viszont elmondható, hogy javulást tapasztalhattunk az összes termék esetén, a részarányok változása ellenére. A havi adatokat nézve viszont, minden árucsoport exportjában visszaesés történt, kivételt képez ez alól a nyersanyag exportja. A hónapok közül az augusztust kiemelhetjük, hiszen 2008 augusztusában a vártnál jobban, ekkor minden árufőcsoport kivitele zsugorodott. Elmondható, hogy az élelmiszerek, a 63
gépek és szállítóeszközök kivitele nominális értéken is visszaesett. Levonhatjuk a következtetést, már a válság előtt jelentős változások mentek végbe a külkereskedelmi áruforgalomban, érezhető volt, hogy nincs rendben minden a külső piacokon.42 Az ősszel végigsöprő már említett válság pénzügyi piacain, a pénzügyi szektorok megingását, a részvényárfolyamok összeomlását és a piaci kockázatok újraértékelését idézte elő. A nemzetközi részvényindexek történelmi veszteségeket szenvedtek el októberben. A pénzügyi befektetők extrém kockázatkerülő magatartása erősen sújtotta a kockázatosabbnak tartott feltörekvő piacok, úgy, mint Magyarországét. A Budapesti Értéktőzsde néhány hét alatt többó mint 40 százalékkal esett a részvényindex. A válság pánikszerűen hatott a magyar állampapírpiacra is, hatalmas eladásokat okozva, féltek az esetleges államcsődtől, így megszabadultak papírjaiktól. A 20 milliárd eurós hitelcsomag után lassan, de kezdett javulni a helyzetünk. 4.1.3 A válság első éve hazánkban 2006 óta nem tapasztalt visszaesés következett a 2009-es évben. A legnagyobb csökkenés 2008 augusztusában és decemberében volt, 16 és 23 százalékkal lett kevesebb az áruforgalmunk. Oly mértékű visszaesésről beszélünk, hogy közel 5 milliárd euróval könyvelhetünk el kevesebbet a vártnál. Elemezők szerint kettő, kettő és fél év kell ahhoz, hogy a válság előtti szintet tudjuk teljesíteni. Természetesen ezt külső tényezők is befolyásolják. Erős külső függőségünkből- exportorientált gazdaság- kifolyóan a külkereskedelmi partnereink keresletétől, a hazai vállalatok teljesítményalakulásától, az állam fiskális politikájától függünk. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a válság hatására, a magyar államnak válságkezelő programokat kellett kidolgoznia, ahhoz, hogy csak csekély szinten romolhasson megítélésünk és piaci helyzetünk, valamint bizalmunk külföld felé. 2004-es év óta a magyar export felülmúlja az import értékét, ez nagyrészt a növekvő reexportnak köszönhető. Mivel a behozatal majdnem felét a gépek és szállítóeszközök adják, így merőben meghatározzák a magyar külkereskedelmi mérleg alakulását. 2006 óta sajnos 52 százalékos részesedése 48 százalékra esett vissza, ez a visszaesés az energiahordozók behozatalának növekedésének tudható be. Az export oldalán is hasonló a helyzet. 2008 december hónapban a teljes export a novemberi adatok 75 százalékát volt képes
42
Túry Gábor-„A válság első éve”: www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=ITDH_Monitor_VKI_2009dec
64
produkálni. Ezt követően változó trendet figyelhettünk meg, majd 2009 augusztusában jelentős visszaesés következett. Ebben az időszakban az összes árucsoport csökkenő tendenciát mutat, ez alól csak a mezőgazdasági termékek és az energiahordozók a kivétel. Legfontosabb kereskedelmi partnereink hazai piacán tapasztalt keresletcsökkenés miatt a magyar külkereskedelem is visszaesett. Az Európai Unió újonnan csatlakozott országaival még mindig növekedő kereskedelmi forgalom volt, míg a régi tagországokkal csökkenő tendencia figyelhető meg 2009-ben. Ennek a csökkenésnek az oka, hogy a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportban bekövetkezett exportcsökkenés magasabb értékű volt, mint az importcsökkenés. Összességében viszont elmondható, hogy 2008 szeptembere és 2009 augusztusa közötti időszakban exportunk javulni tudott a csökkenő áruforgalom ellenére is. Ez 64 százalékos kivitelt, 67 százalékos behozatalt jelent Németországból, Olaszországból, Romániából, Ausztriából, Egyesült Királyságból valamint Franciaországból. Számszerűsítve ez a következő
képen
alakult;
600
millió
eurós
többlet
a
Romániával
folytatott
külkereskedelemben, 500 millió eurós többlet Németországgal és az Egyesült Királysággal szemben, 500 millió eurós többlet a Kínával folytatott kereskedelemben. Lengyelországgal szemben viszont 100 millió eurós csökkenés volt tapasztalható. 2008 szeptembere óta kiemelkedő nettóértéket értünk el a kezdeti zuhanás után. A reexport csökkenése, a belső kereslet visszaesése kihatott a külkereskedelmi forgalom alakulására. Az Európai Unión belül folytatott áruforgalom a válság hatására zsugorodott, míg a forgalom egyenlege javulni látszik.43 4.1.4 A magyar külkereskedelem 2009-ben Az utóbbi években a felzárkózási folyamat hatására külkereskedelmünk behozatali többlettel bírt. A válsággal járó kereslet csökkenés hatására a külső kereslet visszaesése miatt a magyar kivitel 59,5 milliárd euróra esett vissza, míg a behozatal 55,5 milliárd euróra 2009-ben. Országreláció
tekintetében
meghatározó
szerepe
az
Európai
Unióba
irányul
külkereskedelemnek van jelentősége. Exportunk 79,2 százaléka irányul ezekbe az országokba, lebontva ezt ország-csoportokra, a régi tagállamokba 2009-ben 59,4 43
Vadász Zsuzsa: a válság első éve- Hullámvasúton a külkereskedelem: http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-valsag-elso-eve-hullamvasuton-a-kulkereskedelem-302455
65
százalékos
kivitel
realizálódott.
Ezen
belül
teljes
kivitelünk
25,7
százaléka
Németországba folyt be, Olaszországba 5,7 százaléknyi, Nagy-Britanniába és Franciaországba szintén 5,4 százaléknyi. Az új tagországok részesedése csekélyebb mértékű, mint a nagyobb gazdaságoké, ezek közül is legnagyobb résszel Románia bír 5,3 százalékkal, Szlovákia kicsit lemaradva 5 százalékban részesedik , Lengyelország 3,7 százalékban, míg Csehország 3,2 százalékos arányú a 2009-es adatok szerint. Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelmünkben legnagyobb részesedésű Oroszország, kivitelünk 3,2 százaléka az oroszoké, összesen pedig ez az ország csoport 11,1 százalékban része az exportunknak. Az Európán kívüli országokba folyó kivitelünk együttvéve sem éri el a 10 százalékot, ebben is az Amerikai Egyesült Államok részaránya 2,3 százalék. Importoldalon 68,8 százalékban az Európai Unió viszi el az első helyet, itt szintén a régi államok részesedése a számottevő, számokban a következő; Németország 25,1 ,Ausztria 6,1 ,Hollandia 4,8 , Franciaország 4,5 ,Olaszország 4,1 százalékban részesedik. Környező országok Szlovákia 4,2 , Lengyelország 4,1 , Csehország 3,4 százalékkal bírt 2009-es adatok alapján. Összességében a 27 tagú Európai Unióba irányuló exportunk 79 százaléka a teljes kivitelnek. Innen származó importunk az összes behozatalunknak 69 százaléka, ebben a relációban külkereskedelmi aktívummal rendelkeztünk 2009-ben, egy negyedes javulást mutat az előző évi adatokhoz képest. Az EU-15-ös ország-csoporttal az előző években mérséklődött kereskedelmünk, ez a folyamat 2009-ben is jellemző volt. A régi tagok közül Németországgal szemben javult az egyenleg 581 millió euróval a 2008-as fordalomhoz képest. Importoldalon a jármű, járműalkatrészek 2,3 milliárd euróval esett vissza a behozataluk, további 1 milliárd csökkenést tapasztaltak a villamos gépek és egyéb gépipari termékek kereskedelmében. A fémek és fémtermékek importjában 700 millió eurós csökkenést könyveltek el. Kivitelünkben
jelentős
visszaesés
a
személygépkocsik,
gépkocsi
motorok
és
adatfeldolgozó gépek exportjában figyelhető meg, a válság mélyen érintette az autóipart, így a drasztikusan visszaeső kereslet a járművek iránt az exportot is visszaszorított. Hollandiával folytatott külkereskedelem tekintetében 821 millió euróval nőtt a magyar aktívum az importvisszaesésnek köszönhetően, exportunk kis mértékben bővült, napraforgó, orvosi műszer, turbina, hiradásipari termékek segítségével. Szintén javult a külkereskedelmi mérleg Franciaországgal (450 millió euró), Ausztriával (293 millió euró), Olaszországgal (275 millió euró), mindegyik ország esetében 66
nagymértékű forgalomcsökkenés mellett. Behozatalunkban mindhárom ország tekintetében a gép és járműipari termékek visszaestek, Franciaországból származó importunkban még a gyógyszerek és a szerves vegyi termékek is radikálisan csökkentek. Az osztrák és olasz behozatalunkban viszont a fémipari termékek részaránya csökkent, az osztrák relációban ehhez még az energiahordozók behozatalának nagymértékű visszaszorulása is párosult. Exportszerkezetben ugyanezekben a termékcsoportokban tapasztalhattak érdemi változást. Portugáliával és Görögországgal folytatott külkereskedelmi áruforgalmunkban 56 és 104 millió euróval kevesebb kereskedelem realizálódott. Exportunkban főleg a hiradástechnikai és járműipari termékcsoportokban volt zsugorodás. A görög külkereskedelemben a gabonatermékek kivitelében is szűkülés történt. A 2004 májusában és 2007 januárjában csatlakozott új tagországokkal folytatott külkereskedelmünkben 2008-ban robbanásszerű növekedést tapasztaltak, ehhez képest 2009-ben 1,2 milliárd euróval csökkent az aktívumunk, de így is 3,3 milliárd eurós többlettel rendelkezünk ebben a relációban, melynek mindegy kilencven százalékát három ország adja; rendre Románia, Szlovákia, Bulgária. Málta és Ciprus irányában nem romlottak az adatok. Összességében minden országgal szemben forgalom visszaesés figyelhető meg, kivételt képez ezalól Málta, ahol csekély bővülés történt 2009-ben.44 Megállapíthatjuk, hogy behozatali oldalon minden relációban csökkenés volt tapasztalható a gépjárművek, hiradás-technikai, fémek, kőolajtermékek, vegyipari és gépipari termékek forgalmában. Kiviteli oldalon ezekhez még a gabonatermékek csatlakoztak. A motorexport éppúgy, mint a gépjárművek kivitele nagy zuhanást produkált. Érdekesség, hogy a hiradástechnikai export Romániával és Szlovákiával növekedni tudott. Jelentős visszaesés történt az Európai Unión kívüli európai országokkal folytatott kereskedelmünkben is. Ebben az évben a külkereskedelmi mérleg tekintetében itt az import 10,6, az export 11 százalékos részesedést szereztek az összes külkereskedelmi tevékenységből, ez egy 1,5-3 százalékpontos visszaesést jelent. Itt legfontosabb partnernek Oroszország mondható, importunk 7,3 százaléka innen származik, ellentétben az exportarány alakulásával, mely csak 3,5 százalékos. Jelentős kereskedelmi partnereink még ebben az ország-csoportban Ukrajna és Svájc, mindekét államnak 0,9 százalékos részesedése van a külkereskedelemben. Továbbá egy százalék körüli résszel bír Szerbia, Horvátország, Törökország.
44
Magyar Gazdaság 2009/2: www.nfgm.gov.hu/data/cms2013266/MG2009Q2.pdf
67
4.1.5 Magyar beruházások 2009-ben A beruházásaink az elmúlt két évben folyamatosan csökkentek. A legmélyebb szintet a 2009-es év végén értük el, amikor a gép és berendezés beruházásaink 15,5 százalékkal estek, egész évre kivetítve 14 százalékot, míg építési beruházásaink 4,2 százalékkal csökkentek. A válság rányomta bélyegét a beruházásokra is, csak a legszükségesebbeket vállaltuk, mivel a beszűkülő finanszírozási források, a belső és külső kereslet zsugorodása nem biztosított elegendő keretet a befektetéseknek, és a keresleti oldal is elapadt. A KSH – Központi Statisztikai Hivatal- szerint a tizenkilenc nemzetgazdasági ág közül tizenötben volt volumencsökkenés. Legjobban a feldolgozóipari beruházásaink csappantak meg, 15,2 százalékkal, de a második félévben még ennél is nagyobb 16,8 százalékos visszaesést figyeltek meg. A feldolgozóipar különböző ágaiban viszont eltérő adatok vannak. Legnagyobb csökkenést ezen belül a gumi –és műanyag, nemfém ásványi termékeknél könyveltek el. Nőttek viszont a beruházások a gyógyszer –és járműgyártásban, valamint az egyéb feldolgozóipari ágakban. Ingatlanügyletek beruházásai a hitelfeltételek szigorítása miatt 5,4 százalékkal csökkentek, a negyedik negyedévben pedig 13,7 százalékkal. Az év második felében mélyrepülés történt a lakásépítések adataiban. A legnagyobb visszaesés mégis a bányászat, kőfejtés, biztosítási –és adminisztratív, pénzügyi, és a szolgáltatást támogató tevékenységekben és a szálláshely-szolgáltatás területén figyelhető meg, a csökkenés jelentés, 38,8 százalékos. A vendéglátásban 31,2 százalékos visszaesést mértek. A logisztika területén, mint a szállítás, raktározás terén 8,3 százalékban emelkedést tapasztaltak, az út –és autópálya építés, a vasút –és metró beruházások az év végén 13,8 százalékkal nőttek. Az intézménybővítéseknek és felújításoknak köszönhetően az oktatás területén az alap –és felsőoktatásban 13,3 százalékos javulás volt. A központi támogatások ösztönzően hatottak a mezőgazdaságra, melyek a gépberuházásokat preferálták, így 7 százalékos növekedést hoztak az ágazatnak. Összességében elmondható, hogy a 2009 negyedik negyedévében az előző évi adatokhoz viszonyítva 11 százalékos visszaesés volt, ezen belül 15,5 százalékkal estek a beruházások a gépek és berendezések területén, az építési beruházások 7,4 százalékos csökkenést produkáltak.45Hazánk legnagyobb beruházói, a német vállalatok is visszavettek beruházási kedvükből. Gazdaságuk a válságot követően nehéz helyzetbe került. 45
Tovább zuhantak a beruházások: http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20091127-beruhazas-2009-iiinegyedevzuhanas.html
68
4.2. A német gazdaság 2008-2009-ben 4.2.1. Általános gazdasági helyzet 2008 első negyedévében dinamikus fejlődési utat mutatott a bruttó hazai termék alakulása, az előző évi adatokhoz képest másfél százalékkal nagyobb értéket ért el. Ekkor még a szakértők bíztak abban, hogy az export mennyisége az év végére elérje az álomhatárt. Ma már tudjuk, ez a válság megjelenése miatt elmaradt, és évek kellenek pusztán ahhoz is, hogy a válság előtti állapot visszaálljon, utána következhet majd megint a rekordméretű kiviteli mennyiség meghaladási terve. Az év elején még a német gazdaságban folytatódott a
fellendülés.
Az
építőipar
többletteljesítményt
mutatott
fel,
a
legnagyobb
exportrészesedéssel bíró gépek és berendezések beszerzésében a beruházások hatékonyak voltak, melyre lehetett a kivitelt építgetni. Az utóbbi években a német tartományok eltérő fejlődési ütemet diktáltak. Az újraegyesítést követően a tervezett felzárkózási folyamatok változó képet festettek. A keletnémet tartományokból tömegesen indultak el munkavállalók a nyugati országrészbe. Ennek következménye legjobban a lakosság összetételében mutatkozott meg, túlnyomó részben idősebb korosztály maradt a keleti részeken. A városok teljesítménye is eltérően alakult, magas teljesítőképessége Drezdának, Potsdamnak valamint Lipcsének van. A 2007.es adatok szerint míg a keleti rész tartományai 2,2 százalékkal teljesítettek jobban előző évi adataikhoz képest, addig a nyugaton 2,5 százalékos növekedés történt. A már több évtizede fennálló lemaradás egyetlen módon valósítható meg, több éven át jobb teljesítményt kell felmutatnia, mint a nyugati tartományoké, ezzel megközelíthetné a keleti országrész a nyugati szintjét, természetesen ez nem egyik napról a másikra képzelhető el. A számadatok jól tükrözik a valós helyzetet, az elmaradást a bruttó nemzeti értékben vizsgálva, az egy főre jutó bruttó hazai termék mennyisége a nyugatnémet hetven százaléka csupán. Az elmúlt években a felzárkózási folyamatok jóval elmaradtak a vártnál. A gyengébben teljesítő keleti tartományok legfőbb gazdasági ereje a feldolgozóiparban és a technológiailag fejleszthető ágazatokban, mint az energetika, optoelektronika. A vállalatok milyenségét vizsgálva elmondható, hogy jellemzően a kis méretű cégek vannak többségben, közülük is egyre több a nyugatnémet és a külföldi konszern. A válság idején ők vannak nagyobb veszélynek kitéve.
69
A munkanélküliség tekintetében a nyugati részhez képest a keleti tartományokban kétszer magasabb a ráta. Míg a keleti tartományokon belül is regionális különbségek vannak a munkanélküliség alakulásában, az egyes városokban eltérő az arány, Potzdamban 7,8 ,Jénában 8,3 miközben Görlitzben eléri a 20 százalékot a munkahellyel nem rendelkezők aránya. Azok a munkaképes állampolgárok, akik több mint egy éve nem rendelkeznek munkahellyel, ők 41,3 százalékot tesznek ki az itt élő munkaképes lakosságból. A gazdaság ágainak vizsgálata során kiderült, hogy az iparban a termelés fejlődésének dinamikája 2000 óta 44 százalékkal javult, azonban a teljes értékteremtés csak 19,3 százalék. Az ágazatokon belül leggyorsabb fejlődési mechanizmusa a mikroelektronikának és az adatfeldolgozásnak van a közúti-járműgyártás mellett. Elmaradtak a megszokott fejlődési ütemétől a vállalkozás-közeli szolgáltatások, mint a szoftver és mérnöki irodák, vállalatai és jogi tanácsadói irodák. A világgazdasági válságot követő recesszió jobban inkább a nyugati tartományokra gyakorol nagyobb hatást. Az ok piaci orientáció megválasztásában rejtik. Keleten külpiaci koncentráció inkább a magasabb fejlődési dinamikát produkáló közép és kelet-európai országok értékesítési piacain valósult meg, ahol a válság fejlődésbeli visszaesést kevésbé idézett elő, szemben nyugattal. 4.2.2. A német külkereskedelem 2009-ben Az elmúlt években megjelent világgazdasági válság hatása a gazdaság szinte minden ágában termelés visszaesést okozott, a legnagyobb veszteségek az exportorientált szektorok szenvedték el. Ahhoz, hogy a gazdasági teljesítmény a válság megjelenése előtti szintre tornázza fel magát még pár évnek el kell telnie, szakértők szerint ez 2013 körül valósulhat meg, de természetesen ezek csak becslések. 2003 óta viselte a világ legnagyobb exportőre címet Németország. Mára Kína átvette a helyét, mert az exportvisszaesés a német gazdaságban 18,4 százalékos volt, míg a Kínai Népköztársaságban „csak” 16 százalékot zsugorodott a kivitel. A válság után kialakult recesszió az egész világkereskedelmet visszafogta, az eddigi 5 százalékos éves növekedés után a WTO becslései már visszaesésről beszélnek, melyet 12 százalékra teszik. A német külkereskedelem alakulását figyelve, a válság utáni időszakban elmondható, hogy az export az Európai Unió tagállamaiba 19,1 , az Európai Unión kívüli országokban 17,1 százalékot csökkent. Import viszonylatban pedig rendre 13,2 valamint 19,4 százalékkal esett vissza. Miért történhetett az ekkora mértékű exportcsökkenés? A válasz 70
egyszerű, a német kivitel közel kétharmadát az Európai Unió tagállamai veszik fel. Mivel az export legfőbb termékcsoportjai a gépek, berendezések, közúti járművek továbbá a vegyi anyagok, mely árucsoportokban hatott a legjobban a világgazdasági válság, mert itt esetek vissza a legnagyobb mértékben mind a lakossági fogyasztás, mind a külpiaci kereslet, mindeközben a csökkenő források hatására a beruházási kedv és a bizonytalanság hatására az ezeken a területeken folytatott beruházások mérséklődtek. 4.2.3. A válság első éve a német gazdaságban A világgazdasági dekonjuktúra és a válság kialakulása az autóipart nehéz helyzetbe sodorta, mely a magyar beszállító ipart is magával rántotta. Olyan fontos járműalkatrész megrendelők, mint az Opel, Ford és a BMW visszafogták a termelésüket. A világszerte növekvő üzemanyagárak, a reálbérek csökkenése, a kialakult bizonytalanságérzet a piacon leszorította a keresletet. A forgalomba hozott gépkocsik száma 2008-ban 4 százalékkal esett vissza. Nem meglepő, a lakosság megtakarításai, ha természetesen volt olyan, a jövő bizonytalan volta miatt visszavették keresletüket, azok pedig akik akkorra tervezték autójuk újabbra cserélését egy távolabbi időpontra tolták, továbbá a beszűkülő hitellehetőségek még jobban rontottak
helyzeten, így inkább a kézpénzes fizetést
preferálták a kereskedők. Míg az előállított darabszámok csökkentek a fent említett vállalatoknál, addig az Audi 2008 szeptemberében növelte termelését, ekkor a Daimlernél 2 százalékos visszaesés történt a Smart kisautók tekintetében pedig 10 százalékos csökkenést mutattak. Az építőipar ágában a 2008-as évben pangott a piac. A lakásépítésben realizált árbevétel folyó áron 0,2 százalékpontot esett. A mérnök -és szakemberhiány tovább rontotta a helyzetet. A gazdasági célú építkezésekben realizált árbevétel 11,9 százalékos növekedést mutathatott fel, a közületi célú építkezések pedig 10 százalékos javulást. Regionális különbségek itt is jelentkeznek, a Schleswig –Holstein tartomány két számjegyű növekedés mellett
a
Mecklenburg-Elő-Pomerániában
öt
százalékos
csökkenés
volt.
A
foglalkoztatottságot vizsgálva elmondható, hogy a létszámokban csökkenés történt, 2007ben a becsült számok alapján 703 ezer fő dolgozott ebben az iparágban, majd 2008-ban ez a szám 1,6 százalékkal zsugorodott. 9100 szabad mérnöki állásra 7500 munkanélkülit tudtak fogadni. A gépiparban az öt évig tartó állandó növekedést követően kevesebb megrendelés érkezett be a 2008-as év májusától egészen augusztusáig tartó időközben. Az augusztus hónap tíz 71
százalékos visszaesést realizált a 2007-es adatokhoz viszonyítva, melyből a külföldi megrendelések 19 százalékkal estek, ezt a belföldi kereslet hat százalékos növekedése ellensúlyozni tudta. Az ipari termelés július hónapban 0,5 százalékkal csökkent az előző havi adatokhoz viszonyítva, melyben oka a nyári szabadságolások a legnépesebb, gazdaságilag legerősebb tartományban Észak-Rajna-Vesztfáliában. A
villamosiparban
kedvezőbb
adatokat
látunk,
ezt
segítette
az
úgynevezett
küszöbországokban végbemenő infrastruktúrális fejlesztések, ezen belül is az erőmű berendezések felfutása, és a közlekedési rendszerek kiépítése. A napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapó energiatakarékosság hatására az ezeket szolgáló berendezések iránt a kereslet nem mutat visszaesést. Az össz ágazati kereslet 4,5 százalékkal növekedett, ezen belül is a belföldi 3, míg a külföldi kereslet 9 százalékkal javult. Előző évi adatok szerint a 2007-es évben az ágazat 183 milliárd eurós forgalmat valósított meg. A kereslet alakulásához nagyrészt hozzájárul a külpiacokon meglévő indiai illetve kínai kereslet megléte. A vegyipar tekintetében 8 százalékos exportnövekedés történt 2008-ban, köszönhetően a gyógyszeriparnak és az egyes fejlődő országok piaci előretörésének. Az acélgyártásban 20 százalékos keresletcsökkenés történt, az autóipar és építőipar helyzeti változásai következtében. Felhalmozódott raktárkészletek, a külföldi és belföldi keresletek visszaszorulása komoly gondokat okozott. Olyan nagy cégek, mint a Thyssen-Krupp és az Arcelor-Mittal egyharmadával vették vissza termelésüket. A munkanélküliség tizenhat éve nem tapasztalt eredményeket ért el 2008-ban. Ebben az évben hárommilliós határ alá tudott menni a munkanélküliek száma. A 2007-es évi arányokhoz képest 437 ezerrel kevesebb munkanélkülit regisztráltak 2008-ban. Az országban összesen 40,6 millió főt foglalkoztattak hivatalosan, majd az októberi világban történt események hatására a szeptemberi nyilvántartott adatokhoz képest 2997 fővel csökkent a munkával rendelkezők száma. Ettől kezdve elindult a folyamat, egyre több, kisebb, nagyobb vállalat zárta be kapuit, csökkentették az alkalmazottak számát.46 Ez a helyzet tükröződött a magyar területen letelepedett leányvállalataiknál is.
46
A gazdasági válság Németországban: http://www.feliciter.net/hid/?newsid=2024
72
4.3 A két ország közt folyó külkereskedelem a válság után A rendelkezésre álló adatok szerint a válság következményei mindkét ország oldaláról megmutatkoztak. Mivel csak egy év telt el, így a rendelkezésre álló adatok pusztán a 2009es évi tényadatok. A külkereskedelmi mérleg változásában eltérés tapasztalható az országok között, hiszen míg német oldalról megjelent a passzívum, addig a magyar oldalon még aktívumot látni. Számszerűsítve ez a következőket jelenti; 2008-ban a németek exportja még 17360 millió euró volt, majd a következő évben látványos esés következett, 11932 millió euróra csökkent. A német import tekintetében szintén csökkenést tapasztaltak, 16815 millió euróról 14115 millió euróra esett a Magyarországról származó áruk értéke. Ezekből következik, hogy míg 2008-ban a német külkereskedelmi mérleg 545 millió eurós többlettel bírt, addig a válság hatására 2183 millió eurós passzívumot mutatott. Radikális, érezhető visszaesésről számolhatunk be, mely a magyar gazdaság szemszögéből azt
jelenti,
hogy
húzóágazatunk
a
külkereskedelem
visszaesése
legnagyobb
külkereskedelmi partnerünkkel folytatott kereskedelmünkben hatást gyakorol az egész gazdaságban, megjelenik a GDP-ben és a folyó fizetési mérlegben is negatív hatásokat von maga után. Magyar oldalról az export 2008-ban még 19571 millió euróról 2009-re 15317 millió euróra csökkent. Import oldalon 18786 millió euróról 13952 millióra esett. A külkereskedelmi mérleg 2008-ban 785 millió eurós aktívummal bírt, 2009-ben a németekkel ellentétben 1365 milliós aktívum keletkezett. Természetesen a válság 2008 őszén ütötte fel a fejét, ez azt jelenti, hogy bár rontott a 2008-as adatokon az év végi visszaesés, számottevően viszont ebben az évben még nem esett vissza a két ország közti külkereskedelem. A külkereskedelmi áruszerkezet 2009-es adataiból kiderül, hogy a német importban csak a textíliák, dohánytermékek és az italok árucsoportban nőttek az értékek, a többi tekintetében 2008-as adatokhoz képest visszaesés történt. A német exportban csak a mezőgazdasági termékek adatai javultak.47 A működőtőke-befektetések száma szintén zuhant 2008-hoz képest.
A német
nagyvállalatok, melyek hazánkban leányvállalataik révén vannak jelen a piacon a visszafogott termelés és beruházás következtében a magyarországi vállalatokban is érezhető volt a visszaesés. A hírek számos gyárbezárásról számoltak be, melyek továbbmentek kelet felé- keresve az olcsóbb munkaerő költségeket- vagy véglegesen felmondták üzemüket. A magyar export szerkezetében megjelenő negatív jelek, mint a 47
http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/user_upload/Dokumente/Wirtschaftsinfos/DEHU/Statistik/INFO_DE-HU_Aussenhandel.pdf
73
kivitel volumenének csökkenése a német export csökkenésének közvetett okaként tudható be. Ugyanakkor a két ország között a forgalom nem fordult át passzívumba, fenntartotta már megszokott helyzetét. Lehetőség az exportbővítésre nem volt, bár a kivitel és behozatal érdemben nem javult, mégsem számolhatunk be jelentős kiesésekről. Az exportot és importot generáló külföldi működőtőke beruházások időleges visszaszorulása a külkereskedelmi árufogalom növekedését, szélesedését ebben az időszakban visszaveszi, várhatóan 2012-től megindul majd a beruházás növekedés- a magyar gazdaságpolitikai célok jól kidolgozott megléte szükséges- mellyel egyidőben lendületet vehet majd a magyar-német külkereskedelem növekedése is. Mindkét ország részéről megfontolt külkereskedelmi célok követése a cél, hiszen két olyan gazdaságról beszélünk, melyek exportorientáltak, a külkereskedelem elsőszámú helyen áll a gazdaság növekedés folyamatában. A magyar gazdaság egyik kivezető útja a német külkereskedelem lesz. •
A válság utáni első pozitív jelek a két ország exportjában
A világgazdasági válság tetőzését követően a 2009-es év decemberi hónapjában bírtatok adatok jelentek meg. A még recesszióban lévő országok gazdaságai az exportba kapaszkodva igyekeztek erőt gyűjteni, elindulni a kilábalás útján. A magyar export decemberben 8,8 százalékos növekedést ért el az előző év decemberi adatokhoz képest, az importban is javulás történt, igaz kisebb mértékben, 1,3 százalék.48 Mindkét vizsgált ország tekintetében elmondható, hogy külkereskedelmükre támaszkodva bevételi oldalaikat növelni tudják ezután is, a kérdés csupán abban rejlik, hogy milyen gazdaságpolitikai stratégiákat vázolnak majd fel.
5. Előrejelzések49 Szakértők szerint a világ túljutott a válságon, a fejlett országokban sikerült elkerülni egy nagyméretű gazdasági-szociális katasztrófát, mely elképzelhetetlenül tragikus helyzetbe sodorta volna a világot. Ugyanakkor sikerült elkerülni a világméretű pénzügyi rendszer összeomlását, elmondhatjuk, hogy túljutottunk a hetven éve tapasztalt legnagyobb válság 48
A magyarországi és németországi export újra nő: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1383314/nemetorszag.pdf 49 Előrejelzés 2010-re: http://tranzitonline.eu/2/gazdasag/hirek/2010-03-24/elorejelzes-2010-re
74
mélypontján, a recesszióból való leggyorsabb kilábalásra pedig minden állam saját gazdaságpolitikai stratégiákat dolgozott ki, a nemzetközi szervezetek ugyanúgy mint eddig, készek minden tagállamnak továbbra is segítséget nyújtani. A tömeges munkahely megszűntetés nehéz helyzetbe sodorta a foglalkoztatást. Az adatok borús képet festenek, a bérszínvonal milyensége visszaveszi a fogyasztási kedvet, az így elinduló spirál akadályozza a kereslet növekedését. Ugyanakkor a beruházási ütem sem a megszokott módon halad, a kapacitáskihasználtság alacsony szinten áll. A szakadék szélére került bankrendszer még nem áll stabil lábakon ugyanúgy, mint a belé vetett bizalom sem mondhat megfelelőnek, ezért a hitelkínálat szűk keretek között mozog. Az eddig fennálló likviditásbővítési akció t meg kell állítani, így a fiskális egyensúly romlása is megáll. Rá kell állni egy egyensúlyjavító programra, ugyanakkor megszűntetni a költségvetési eszközökkel való keresletélénkítést. 2010-re a fejlett világban várhatóan egy 1,9 százalékos növekedés prognosztizálható az előző évi 3,3 százalékos visszaeséssel szemben. A növekedési előrejelzések az Európai Unió teljesítményét tekintve 1,7 százalékos erősödést mutatnak, míg a legnagyobb exportőr, régi tagállamok közé tarozó Németország a várakozások szerint 1,2 százalékos erősödést hoz majd 2010-ben. Az Európai Unióban a kormánykiadások növekedése, más néven a fiskális expanzió miatt az államháztartási hiány a bruttó hazai termék arányában 2008-ban még „csak” 2,3 százalék volt, előreláthatólag 2010-ben eléri a 7,5 százalékot, köszönhetően a világgazdasági válság miatt elrendelt intézkedések miatt, miközben az államadósság eléri a 79 százalékot. Az irányított kamatlábak változtatása miatt a FED 0,5 százalékos szinten, míg az EKB egy százalékon határozta meg, majd a várakozások szerint ezek az értékek nem kerülnek megváltoztatásra 2010-ben, ugyanakkor elsődleges célok között szerepel azoknak az állampapíroknak a megszűntetése, melyek célja a likviditáscsökkentés. Az elmúlt években végbemenő dollárgyengülés az euróval szemben vélhetőleg megáll. Számokban ez azt jelenti, hogy 2008-ban 1,47 ,2009-ben 1,39 volt az átlagárfolyam. Előzetes adatok szerint, 2010-ben a gyengülés 1,38 átlagárfolyamra csökken majd, elképzelhető, hogy a dollár visszanyeri euróval szembeni erősebb mivoltát. A kőolaj világpiaci ára hordónként számolva nagy kilengéseket mutatott 2008 óta. Rekordárakat és lélektani határt átlépő módon tartotta lázban a világot. A csúcsról, 2008 augusztusáról a mélybe zuhantak az árak 2009 március elejére, 147 dollárról 40 dollárra esett, majd 2009-ben a 62 dollár körüli átlagos értékről egy növekedést prognosztizálnak, 80 dollár körüli árra számítanak 2010-ben. 75
5.1 A magyar gazdaság kilátásai 2009Hazánkban a válság kirobbanása óta immáron több mint másfél éve folyamatosan csökken a fogyasztás, a GDP és a beruházások, rendre 0,7 százalékkal, 6,2 százalékkal valamint 6,5 százalékkal csökkentek. A kialakult helyzetre erősen hatott a foglalkoztatottak számának nagymértékű csökkenése. A válság kirobbanása előtt felvett hitelek egyre nehezebb terheket rótt a háztartásokra a kialakult nehéz helyzetet követően. Ugyanakkor az új hitelek lehetősége beszűkült, mármár teljesíthetetlen feltételek mellett lehetett hitelhez jutni, valamint az átrendezett adózás rátette nyomát a gazdaság teljesítményének alakulására. A 2009-es évben mind a külső, mind a belső kereslet visszaesett. A külső kereslet területén nagyobb zuhanás volt tapasztalható, továbbá számottevően esett a beruházások száma, a bizonytalan helyzet okozta visszalépések az exportot is megnyirbálták. A gazdaság ágait vizsgálva, az ipari teljesítmény visszaesése egészen hasonló képet mutat, mint a német gazdaságé, ugyanakkor nagyobb, mint az átlag, mely az európai unió országaiban tapasztalható. Tekintsük át a gazdaság szektorait. A mezőgazdaság területén a kedvezőnek mondhat időjárási viszonyok miatt egy 28 százalékos erősödés történt 2008-ban, melyet a következő évben egy tíz százalékos visszaesés követett, köszönhetően a világban lezajló események hatásainak. Az építőiparban tapasztalható egyre rosszabb teljesítményadatok nem mutattak javulást. A szolgáltató szektorban csupán egy 2,3 százalékos növekedés, ezen belül is elemezve a közszolgáltatásokat mindössze egy százalékos csökkenés történt. Az adatok bíztatóak. Kevésbé jellemző a bíztató hangulat a mély recesszióba sodródott kereskedelmi hálózatokon belül lévő kiskereskedők helyzetében. Mondhatjuk, hogy nem képesek felvenni a multinacionális vállalatokkal az árversenyt a szabad piacon. A bankszektor területén tapasztalható változások, mint a szigorított hitelfelvételek feltételei, a bizalmatlanná vált jövőbeli helyzet ellenére kedvezőnek mondható a jelenlegi állapot a pénzintézetek területén. 2009 első pár hónapjában megtörtént a rémálom, a magyar törvényes fizetőeszköz a Forint átlépte lélektani határát. Februárban előfordult, hogy 303 Forintot kellett adni egy euróért az Euró-övezet törvényes fizetőeszközéért a bankközi piacokon. ezt követően márciusban újabb negatív rekordot döntött, 317,45 Ft/euró átváltási értéken folytak a kereskedések a 76
bankközi piacokon, minek következtében gyorsított tempóban kezdtek emelkedni a fogyasztói árak. Majd a Forint árfolyama javulni kezdett, miközben a magyar gazdaság megítélése is jó irányba fordult. Június óta ismét képesek vagyunk a piacról fedezni a finanszírozáshoz szükséges adósságainkat. A közben kialakult görög gazdasági krízis hazánkra nem hatott számottevően. Mind országunk belső, mind külső egyensúlya hónapról hónapra stabilabbnak bizonyul. Az ország folyó fizetési mérlege és tőkemérlege egy év lefolyása alatt a bruttó hazai termék kilenc százalékának megfelelő javulást produkált 2009-ben, mikor is 2,3 milliárd euró aktívummal rendelkezett. Miből lett ilyen gyorsan aktívumunk? Köztudott, hogy a külkereskedelem milyen hatást gyakorol egy ország gazdaságára, így az export terén tapasztalt növekedés a külkereskedelmi mérlegen aktívumot hozott, mely megjelent az ország folyó fizetési mérleg eredményében is, szintén aktívumot mutatva. Az üzleti várakozások előreláthatólag 2010-ben visszaállnak a válság előtti szintre, a belső piacba vetett bizalom egyre stabilabb talajon áll majd. Az iparba vetett hit helyreáll, ugyanakkor a belföldi piacon szerephez jutott ágazatok jövőjében még kétségek rejlenek. 2010-es magyarországi helyzetet több oldalról is megvizsgálhatjuk. A gazdaságban nagyobb fellendülésre nem számíthatunk, az állapot inkább stagnálni fog, egy esetleges csekély mértékű fellendülésre végső esetben is az év végén számíthatunk. A külkereskedelem szintjén export és import oldalról is javulást tapasztalunk majd, viszont a munkanélküliség még mélyebb pontra juthat, mely egyben magával rántja a fogyasztást is. Az év második felétől várt kismértékű javulás következtében az infláció tekintetében lassulás figyelhető majd meg. Nyitott gazdaságunkból adódóan a világgazdaságban zajló folyamatok hatást gyakorolnak a belső és külső helyzetre egyaránt. A globális változások majd nagyobb hatást váltanak ki a magyar gazdaságban, mint a 2010-ben újonnan alakuló kormány hatása, ez idővel természetesen fordul majd. Az új kormány szoros kötődésre kényszerül a nagy nemzetközi intézményekhez, a pénzügyi piacok elvárásaihoz. Gazdaságpolitikai céljait ezekhez kell igazítania, amíg a fennálló helyzet nem indul meg az elvárt fellendülési úton. Szigorú fiskális –és jövedelempolitikát kell kialakítani ahhoz, hogy elindulhasson az ország a kilábalás útján. Alapvető feladat az államadósság visszaszorítása, az új kormány nem kezdhet felelőtlen költekezésekbe, nem tehet meggondolatlan, már már megvalósíthatatlan
77
ígéreteket egy ilyen recesszió övezte időszakban. Külföld felé meglevő tartozásunkat minél előbb rendeznünk kell. Országunkba vetett bizalom helyreállításának érdeke is így kívánja. Az aktuális konvergencia-program szerint a már régóta húzódó euró bevezetés jövőbeli időpontjáról itt az ideje dönteni. Kérdés tehát, szándékában áll e bevezetni az új kormánynak 2014-ig terjedő kormányzati szakaszában. „Az euro bevezetését a Kormány kiemelt célként kezeli. Annak érdekében, hogy a közös pénz bevezethetővé váljék amint a gazdasági lehetőségek (a konvergencia kritériumok teljesítése) ezt lehetővé teszik, a Kormány megkezdte a gyakorlati átállásra való felkészülést. Ennek első lépéseként megalapította a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottságot, amelynek elnöke a pénzügyminiszter, társelnöke az MNB elnöke és feladata az euro-bevezetés szervezeti kereteinek megteremtése és a nemzeti átállási terv elkészítése. A Nemzeti Átállási Terv első változata az állami-, a gazdasági és a civilszervezetek széles körű együttműködésével 2008 közepén elkészült, melyet az érintettek évente aktualizálnak.”50(http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_Ma gyarorszag) •
A bevezetés lehetőségei Ahhoz, hogy Magyarországon törvényes fizetőeszközzé válhasson az euró, több kritériumnak kell hazánknak eleget tenni. Elsősorban az ország államháztartási hiányát alacsonyabb szintre kell helyezni együtt a külföld felé lévő adósságállományunkkal. Mit kell ehhez tenni? Elsősorban az állami szolgáltatások területén kell átalakítást, majd rendet teremteni. Amilyen módon csak lehet, a legoptimálisabb módon vissza kell szorítani az állam kiadásait. Ezek alapot adnak majd, hogy egy új adócsökkentési program keretei között egy
megreformált
új
rendszert
hozzanak
létre.
A
nagymértékű
kiadáscsökkentést úgy lehet elkerülni, ha a növekedési szakaszban, amikor az adóbevételek is növekedni tudnak több állami bevétel folyik be az államkasszába, melyek finanszírozási alapot teremtenek az állam számára. Lehetséges másik út, ha az állam nagyobb segítséget vállal magára, így a gazdákat, kis –és középvállalatokat jobban segítené, viszont ebben az esetben a túlzott állami szerepvállalás csökkentené a versenyképességet, és az állam 50
Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság?http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag
78
érdekei jobban teret kapnának. Ezzel elérhető lenne egy négy százalékos államháztartási
hiány.
Természetesen
még
vannak
lehetősége,
olyan
gazdaságpolitikai elképzelések melyek alapot adnának az euró bevezetésének. Feldolgozott témámból adódóan felvetődik a kérdés, hogyan hat majd a külkereskedelem alakulására? Köztudott, hogy a külföldről érkező működő tőke beruházások az ország gazdasági
teljesítményét,
versenyképességét
növelik,
mindemellett
nagymértékben hozzájárulnak az export és import alakulásához. A bevezetéssel megszűnő árfolyamkockázat következtében nem kell majd félni egy esetleges valutaleértékelődéstől, hiszem a fizetőeszköz a külkereskedelmi ügyleteknél az euró övezeten belül megegyezik. Mivel külkereskedelmünk jelentős hányada az euró övezeten belül realizálódik, így külkereskedelmi áruforgalmunk fokozódik majd. Legnagyobb partnerünkkel, Németországgal folytatott külkereskedelmünkben
lebomlanak
a
korlátok,
melyek
a
különböző
valutahasználatból eddig fennálltak. A német beruházók kedve erősödik, a már meglévők fejlesztése, újak elindítása mind lendületet adhat a két ország közti kereskedelemnek, növekvő külkereskedelmi aktívumra is lehet számítani. A piacon azonos valutában megadott árak átláthatóbbak lesznek, a verseny felélénkül, a kamatcsökkenések hatására a beruházási kedv javul, mely kedvezően alakul az exportra, importra, új kereskedéseket képes majd generálni. Az előnyök mellett megjelenő hátrányok azokat a kereskedőket, külkereskedelmi cégeket éri majd, melyek az euró övezeten kívül rekedt országokkal folytatnak külkereskedelmet, hiszen itt még továbbra is fennáll az árfolyamkockázatból származó veszély, ugyanakkor versenyhelyzetük is visszaszorul az azonos valutát használó országok közti kereskedéssel szemben. Érdemes lenne egy másik dolgozat keretein belül majd ezt is megvizsgálni az euró bevezetését követően hogyan változott meg a külkereskedelem mind áruszerkezet, mind ország-orientáció szempontjából, továbbá a német-magyar kapcsolatokra milyen hatást gyakorolt. A nemzetközi szervek által meghatározott valamint elvárt hiány mértékének teljesítéséhez reformokra van szükség az állami alrendszerek területén. 2010-re a régóta álmodott 3 százalékos államháztartási szint elérhető a strukturális átalakítások megvalósítása után. A meghatározott szintek változtatása az Európai Unió szemszögéből csak egy esetleges külső 79
fenyegetettség okán képzelhető el, az IMF tekintetében számolhatunk egy öt százalékos elfogadási rátával, de ez már nagy engedmény lenne, nem valószínűsíthető, hogy ez ténylegesen is megtörténik, mindezt csak elképzelhetőnek tartják. A 2010-esévben várhatóan egy 3,8 százalékos szintet teljesítünk, ez természetesen cél. Gazdasági növekedésünk összekapcsolható az államháztartás hiányának szintjével, hiszen egy csökkenést generál az utóbbiban, minél nagyobb forrás áll rendelkezésre a hiány fedezését illetően. Előre vetítve a piacba vetett egyre erősebbnek mondható hit növeli majd a forintalapú kötvényekbe befektetett külföldi megvalósításokat. Az ESA előrejelzése szerint a 2009-es 78 százalékos államadósság GDP százalékában 2010-ben még tovább növekedne akkor enyhíteni az EU-IMF hitelcsomag további részeinek lehívásával lehetne. 11. Ábra: A GKI prognózisa 2010-re
2007.
GDP termelés mezőgazdaság (1) ipar (2) építőipar (3) kereskedelem (4) szállítás és távközlés (5) pénzügyi szolgáltatás (6) közigazgatás, oktatás, egészségügy (7) egyéb szolgáltatás (8) Magnövekedés (2)+(3)+(4)+(5)+(6) GDP belföldi felhasználás egyéni fogyasztás állóeszköz-felhalmozódás (beruházás) Külkereskedelmi áruforgalom Export Import Fogyasztói árindex (előző év=100) Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege milliárd euró GDP százalékában Munkanélküliségi ráta (éves átlag) Államháztartás deficitbe a GDP százalékában (ESA)
2008.
(tény)
2009.
2010.
(várható) (előrejelzés)
101,2 79 106,6 93,3 103,8 105,1 101,1 96,1 103,4 103,4 99 98,2
100,6 150,6 99,9 94,8 97,4 100,3 97,7 100,5 96 98,5 99,7 99,9
93,5 85 86 97 91 95 95 101 100 91 90 93,3
100 100 102 104 100 100 97 100 100 100 101 100
101,5 115,9 113,1 108
97,4 104,6 104 106,1
95 85 80 104,4
106 104 105 104
-5,4
-7,8*
0
-0,5
-5,3 7,4
-7,4* 7,9
0 9,8
-0,5 9,8
4,9
3,4
3,9
3,8
*MNB előzetes becslése Saját készítésű ábra, forrás: KSH, GKI
80
A magyar gazdaságban várható (2010) •
A gépberuházások terén kismértékű javulás várható
•
A külső piacokra termelő ágazatok teljesítménye nő (ipari szektor, mint a közúti szállítás)
•
Ipari termelés 3-4 százalékot emelkedik majd összességében
•
Az építőipar három százalékos erősödést vár
•
Kis –és középvállalatok helyzete nehezedik a belső kereslet lassú javulása miatt
•
A teljes magyar kereslet csupán egy százalékot növekszik
•
Az EU által támogatott beruházások száma nő, míg a vállalkozások által működtetettek kisebb mértékben, az összes beruházások tekintetében három százalékos növekedés várható, ezen belül is visszaesnek majd a lakásépítési beruházások az ingatlanpiaci helyzet miatt
•
A foglalkoztatás területén két százalékos bruttó keresetnövekedés, 7,5 százalékos nettó keresetnövekedés várható az Személyi jövedelemadócsökkentése és a túlkínálattal rendelkező munkaerőpiac hatására
•
Munkanélküliek és a családok támogatása nem javul
•
Nyugdíjak egy százalékkal csökkennek a 13. havi nyugdíj eltörlése és a korhatár változtatások miatt
•
Mindezekből következik, hogy a háztartások kereslete nem fog nőni
•
Munkanélküliek száma további növekedést mutat- szezonális eltérésekkel 10,7 százalékos lesz
•
A megtakarítások terén négy százalékos nettó megtakarítás növekedés várható
•
Hitelfelvételek még mindig nem a válság előtti szinten állnak majd
•
Az infláció az év elején 5 százalék fölé mehet, majd év végére beáll 3-3,5 százalék körüli szintre
•
Energiaárak drágulnak
•
Várhatóan a Forint beáll egy stabil pozícióba, átlagban 265 Ft-ot kell majd adni egy Euróért, a Jegybank öt százalék körüli szintre viheti az alapkamatot
81
5.2 A német gazdaság kilátásai A német gazdaságban várható (2010) • A német gazdaság növekedése előre láthatólag 1,4 százalék lesz •
A foglalkoztatottság a rövidített munkaidőnek köszönhetően a vártnál kisebb
•
mértékben romlik majd
•
A munkanélküliek száma 280 ezer fővel nő várhatóan a munkanélküliségi ráta
• •
kilenc százalék körül lesz Magánfogyasztás 0,5 százalékot csökken az előző évi 0,4 százalékos növekedést követően
•
A német külkereskedelem tekintetében 5,1 százalékos exportnövekedés, 3,4 százalékos importnövekedés várhat míg a belföldi kereslet 0,7 százalékkal javul majd
•
Növekedni fognak a gépi beruházások 3,1 százalékkal az előző évi 20 százalékos zuhanást követően
•
Az építési beruházások 1,1 százalékkal javulnak a 2009-es 0,7 százalékos visszaesést követően
•
A német gazdasági fejlődés a három százalékot is elérheti
•
A gazdaság hajtóereje ismét az export lesz, nagyrészt a fellendülésüket élő úgynevezett küszöb-országok irányába, mint Kína és India
•
A fellendülés gátja lehet a magasba szökő olajárak, a dollár gyengülése, valamint az egyes országok protekcionista megnyilvánulásai
•
Nehéz év elé néz a járműipar, a fogyasztási cikkeket gyártók, a kereskedelem és építőipar
•
Az autótermelésben százezerrel kevesebb új autó kerül a piacra
Dolgozatom írása közben a 2010-es februári adatok már napvilágra kerültek. A vártnál nagyobb mértékben nőtt februárjában a német külkereskedelmi mérleg, a német export kezd beindulni.
82
„A pénteken ismertetett adatok szerint a többlet 12,1 milliárd euró volt, a januári 8,7 milliárd eurót követően. A szezonálisan kiigazított export 5,1 százalékkal nőtt januárhoz képest, és ezzel 71,3 milliárd euróra emelkedett. Az import viszont csak 0,2 százalékkal bővült, 59,2 milliárd euróra.”51( http://www.mno.hu/portal/706076) 5.3. Hogyan hozható állítható vissza két ország közötti kapcsolat? Mindkét államot nehéz helyzetbe sodorta a világban 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi válság. Az ezt megelőző időszakban a két ország között egyre erősebb gazdasági kapcsolat alakult ki, mely az elmúlt két évben érezhetően gyengült. Hosszútávú stratégiák kidolgozására kell törekedni, mely egy átfogó keretet alkot majd a gazdaság, társadalom területén egyaránt. A magyar munkaerő fajlagos költsége alacsony, hazánk adó –és járulékszintje alacsonyabb szinten van a többi nyugati országhoz képest. Mindezek vonzóak a német működő tőke tekintetében, kedvező alapot teremtenek az itt letelepedni vágyó vállalatok számára. Napjainkban változás nem történt ezeken a területeken. Gondot inkább az okoz, hogy bizonytalan a magyar gazdaságpolitikai helyzet, az elvonások, a kiszámíthatatlan terhek visszariasztják a külföldi cégeket. A hazánkban leányvállalatokat működtető német vállalatok javítják a magyar foglalkoztatottak számát, mely tovább erősödhet a megfelelő gazdaságpolitikai stratégiák kialakításával, legfőképp milyen versenyképességet növelő intézkedéseket tudunk biztosítani a külföldi befektetők számára. A válság generálta szakadék újra előhozta a nyugati és keleti európai országok közti fejlődésbeli különbségeket. Ahhoz, hogy vissza tudjunk kapcsolódni a világgazdasági folyamatokba erősebb alapokra kell helyezni külső kapcsolati rendszerünket. Erre lehetőséget ad legnagyobb külkereskedelmi partnerünkkel, Németországgal folytatatott külkereskedelmünk további erősítése, szélesítése. Elsősorban olyan területeken kell fejleszteni, ahol jóval a nyugati átlag alatt vagyunk, többek között az infrastruktúra milyensége, korszerűsége, a mikroszinten lévő vállalatok fejlesztése, támogatása, bekapcsolása a külkereskedelmi folyamatokba, számukra piacok keresés, kapcsolatok teremtése, a kutatások ösztönzése, támogatása, egyre magasabb szintre emelése. A külföldi működő-tőke vonzása •
51
Rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése
Nőtt a német külkereskedelmi mérleg- http://www.mno.hu/portal/706076
83
•
Meglévő szakképzés javítása
•
Vonzerő növelése adókedvezményekkel
•
Telephelyek minőségének javítása, korszerűsítése
6. Összegzés Ez a dolgozat a 2008 szeptemberében világméretűvé vált pénzügyi válság hatásait vizsgált Magyarország szemszögéből, különös tekintettel a magyar rendszerváltás óta folytatott magyar- német külkereskedelem alakulására, mely az elmúlt húsz évben jelentős változásokon ment keresztül, mint szerkezetét, mint volumenét tekintve egyaránt. Az amerikai ingatlanhitelek válsága láthatóan kiterjedt az egész világra, szinte a gazdaságok összes szegmensében komoly gondokat okozott. Az általam vizsgált két ország tekintetében a gazdaság ágaiban visszavette a termelést, beruházást, a növekedési pályát egy időre megállította. Míg Németország a világ vezető államai közé sorolandó, addig hazánk még napjainkban is viseli a szocialista korszak nyomait, szemben a német gazdasággal, a magyar hosszú, rögös utat járt be a piacgazdaság kialakításáig. A két ország között folyó külkereskedelem a magyar EU csatlakozás óta belkereskedelemnek minősül. E kapcsolat nem minősül egyoldalúnak, kölcsönös előnyöket kovácsol mindkét ország belőle. A lassan kialakított kereskedelmi folyamatokat a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság egy időre mérsékelte. 2008 szeptemberében az amerikai kormány „szó nélkül” hagyta bedőlni a világ egyik legnagyobb befektetési bankját, a Lehmann Brothers, mellyel egy világméretű krízist idézett elő. Tulajdonképpen a válság elkerülhetetlen volt, hiszen nem egyszerű bedőlésről van szó. A tőkepiacok olymértékben globalizálódtak, hogy felügyeletük szinte lehetetlenné vált, a bankok versengése, a hitelkihelyezések könnyítése, és nem utolsó sorban az amerikai lakosság túlfogyasztása. Mindezek mellett számos meggondolatlan tett a világot hatalmas válságba taszította. Nem tett kivételt az országok között, a fejlett gazdaságok éppúgy, mint a kisebb, nyugati orientációjú országok recesszióba estek. Egy ilyen időszakban a gazdaság ágaiban visszaszorul a termelés, a munkanélküliség napról-napra hatalmas arányban nől, és az addig erős ágazatok meginganak. Ezt jól szemlélteti az országok export-import alakulása. A visszaeső fogyasztás, a beszűkülő jövedelmek, a munkanélküliség növekedése, a termelés visszaesése a külkereskedelmi áruforgalom csökkenéséhez vezet. Az általam vizsgált relációban megfigyelhető, hogy mind az export,
84
mind az import növekedési pályán áll, és a két ország között a kereskedésben bár visszaestek
az
értékek,
mégis
számottevő
csökkenésről
nem
beszélhetünk,
a
külkereskedelmi mérleg passzívumot mutat. Mindkét ország külkereskedelmi volumene csökkent, de exportra épülő gazdaságuk miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy nagyarányú visszaesését produkáljanak. Megvizsgáltam mindkét ország gazdasági szerkezetét, melyről elmondható, hogy a modernizációs folyamatok lehetővé tették a magyar valamint a német gazdaág számára, hogy folyamatosan újítsák termelési folyamataikat, egyre nagyobb mértékben termeljenek a külpiacokra. A két ország gazdasági szerkezete eltérő, mindez különböző természeti adottságukból, méretükből, múltjukból, fejlődési szintjükből adódik. Mégis elmondható, hogy olyan mély gazdasági és társadalmi együttműködés folyik közöttük, melyet a pénzügyi válság kirobbanása sem tudott megbuktatni, a kapcsolatok mélysége tükröződik a magyar gazdaság erős ráutaltságában, a kialakított testvérvárosi kapcsolatokban, a működőtőke.befektetésekbe, a történelmi kötődésben egyaránt. A rendszerváltozást követő államosítási folyamatokban, a külföldi tőkéknek a megjelenésekor már jelentős német többségről beszélhettünk, melyek a mai napig egyre szélesebb palettán foglalnak helyet. 2008 végétől a beruházások száma csökkent, de teljes mértékben nem szűnt meg. Várhatóan 2012-2013-ban tér vissza a válság előtt kialakított külkereskedelmi szerkezet, miután majd megindulhat az eddig kialakított volumen növelése. Az általam vizsgált területről elmondhatom, hogy a külkereskedelem egy ország húzóágazata lehet, ha megfelelő gazdaságpolitikai stratégiákat dolgoznak ki. Ugyanakkor egy világméretű gazdasági válság, a külpiacokon történt események erősen befolyásoló tényezői az export-import alakulásának, hiszen a külpiaci kereslet alakulásától függenek. Ilyen helyzetben az érintett országoknak megfelelő válságkezelése programot kell kidolgozniuk, megőrizni külföld felé bizalmukat, a pénzügyi piacait stabilizálni, amekkora mértékben még engedhető állami segítségnyújtást vállalni. A németek részéről azonnali válságkezelés született, mely segítségével a recesszió nem mélyült el, míg a magyar részről a rossz gazdaságpolitikai helyzet, az országban lévő országellenes nézetek, tüntetések külföld felé rossz fényt vetve, nehezítették a helyzetet, így hazánk a válság után egy mély recesszióba zuhant, hiszen az elterjedt svájci frank alapú hitelek a háztartások helyzetét ellehetetlenítette.
85
A két ország kilábalási folyamat még napjainkban is tart, jó hír, 2009 év végén a külkereskedelemben javulást tapasztaltak, a német befektetői kedv javulni látszik, a magyar külkereskedelmi vállalatok kezdenek talpra állni, a két ország közötti kapcsolatokat folyamatos találkozókkal, rendezvényekkel, kulturális eseményekkel igyekeznek fenntartani. Összességében megállapíthatom, hogy a szocializmus felbomlását követően sikerült egy erős államba kapaszkodnunk, mely segítségével a nemzetközi piacokra való bejutásunk könnyebbé vált, az általuk használt modern termelési folyamatokat tőkebefektetéseikkel átvehettük, folyamatosan növekvő német külkereskedelmünk aktívumot mutatott külkerskedelmi mérlegünkben, mely a folyó fizetési mérlegben is megjelent. A húsz év alatt szépen felépített kapcsolat bár egy időre visszavett lendületéből a válságot követően, mégsem beszélhetünk tragédiáról. Mindkét ország részéről szükség van stratégiák kidolgozására, amivel javítani lehet a külkereskedelmi áruszerkezetet. Vélemény szerint Hazánk részéről még több kedvezményt kellene biztosítanunk a német beruházók számára, ezzel növelhetnénk az általuk előállított termékekkel mind az exportot, mind a GDP értékét, munkahelyeket teremtenénk, és új technológiákat tanulhatnánk. Érdemes szorgalmazni vegyes vállalatú cégek kialakítását is. Nem utolsó sorban javítanunk kell a hitelfeltételeken, erősebb talajra állítani a bank és biztosítás szektorát, az államnak egy egyszerűbb adózási rendszert felállítania. Német oldalról érdemes lenne az olcsóbb munkaerő kihasználás érdekében hazánkban terjeszkedni, szakképzett munkaerőinkre támaszkodva újításokat eszközölni. A mezőgazdaság területén számos fejlesztésre szoruló ágban befektetéseket szorgalmazni. Az oktatás területén a már meglévő programokat szélesíteni, a kulturális eseményeket bővíteni. A jövő tekintetében hatalmas kincseket rejt a német kapcsolatunk. Minden téren számíthatunk segítségükre, a kilábalási folyamatban nagy segítségünkre lesznek. Megfelelő kapcsolattartás és gazdasági együttműködés mellett a válság okozta krízis orvosolható.
86
7. Fogalomtár NASDAQ: Amerika elektronikus tőzsdéje (forgalma már meghaladja a NYSE-ét). Leginkább a gyorsan növekvő vállalatok (IT, Biokémia, stb.) papírjaival kereskednek. Indexe a NASDAQ composite. Angol jelentése: National Association of Securities Dealers Automated Quotations System FED: Az USA jegybankjának szerepét betöltő intézmény. Angol jelentése: Federal Reserve System. Dot.com cégek: Olyan vállalkozások, amelyeknek legfőbb tevékenységi területük az internet (B2B, B2C, konzultációs cég, stb.) és bevételük többsége is innen származik. Hedge fund: Tőkeáttétellel működő, nagy kockázatot felvállaló alapok, melyek az elmúlt évek nagy válságai előtt rendkívül népszerűek voltak a fejlett tőkepiaccal rendelkező országokban, különösen az USA-ban. A hedge fundok jellemzően a határidős piacok szereplői, mind vételi, mind eladási pozíciót szívesen felvállalnak. BUX index: A BUX index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, mely valós időben, 5 másodpercenként kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. DAX index: Németország (Frankfurt) legjelentősebb tőzsdeindexe a DAX, 1988-ban 1000 pontról indult. Portfólió: A befektető által birtokolt befektetési eszközök összessége jelenti az adott befektető portfólióját. Szó szerinti jelentése: tárca. Subprime jelzáloghitel: Hitelképtelennek tartott kategória, amikor kockázatosabb adósoknak nyújtanak a bankok hiteleket. Kamatuk prime+ 200-300 bázispont. Alt-A kategória: Kockázatát tekintve prime és a subprime piac között helyezkedik el. Viszonylag jó adósnak számítók kaphatnak ilyet, de nem tudnak megfelelő
87
jövedelemigazolást nyújtani, vagy a jövedelmükhöz viszonyítva adósságállományuk magas.
8. Bibliográfia Könyv: 1. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999, 15-18. oldal, 35-43. oldal Internet, folyóirat: 1. Gazdag István, A 2008-as őszi pénzügyi válság, http://www.antidogma.hu/node/961, 2010.03.10. 2.
Scheuer
Gyula-
Scheuer
Tamás
Gergely,
A
válság
alapjai,
http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=285&page=1, 2010.03.10. 3. Subprime: ami tudható, http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/subprime-amitudhato-186857, 2010.02. 13. 4. Dot.com cégek fogalom meghatározás, http://www.kislexikon.hu/dotcom_cegek.html, 2010.03.16. 5.Bodor Szabolcs, A dot.com lufi, http://www.foodandwine.hu/2009/05/23/a-dotcom-lufi/, 2010.03.16. 6.A
2008-2009-es
gazdasági
válság
kronológiája,
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008%E2%80%932009es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g_kronol%C3%B3gi%C3%A 1ja2, 2010.03.11.
88
7. Gyorsinterjú Fekete János közgazdásszal a bankválságról, Rendkívüli helyzet van, http://www.hetek.hu/hatter/200809/rendkivuli_helyzet_van, 2010.03.15. 8.
Antal
Melinda-Tímea,
az
amerikai
ingatlanpiac
és
bankszektor
válsága,
http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf, 2010. 03. 13. 9.
Az
amerikai
ingatlanpiac
és
bankrendszer
válsága:
http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf, 2010. 03. 10. 10.
A
válság
Magyarországon-makrogazdasági
összefüggések:
http://www.avhga.hu/2009_dokumentumok/avalsagmagyarorszagon.pdf, 2010. 04.06. 11.
Hogyan
érinti
Magyarországot
a
válság?,
http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag, 2010. 04. 06. 12. Andor László (2008): Függöny, avagy egy korszak vége. Napi Gazdaság, XVIII. : évf.249. december 29. 13. Magyar Narancs, XX.évf. 51-52. „Hiába van hitelünk, ha nincs bizalom” -Bogár ZsoltM. László Ferenc 14.
Farkas
Zoltán,
Magyaros
válságkezelés,http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_MAGYARoS_VALSAGKEZELES_ Vaskos_vigasz/2, 2010.04.06. 15. Az IMF-hitel története és következményei- Nehéz napok éjszakája; Magyar Narancs, XX. évfolyam. 45. szám(Bogár Zs. .Mészáros B.-M. László Ferec) 16.
Világgazdaság:
válság
http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/132.html,
és
kilábalás,
XII. évfolyam 3.szám, 2009.
március, 2010.03.10.
89
17.
Magyarország
sem
ússza
meg
az
amerikai
válság
hatásait:
http://www.mfor.hu/cikkek/Magyarorszag_sem_ussza_meg_az_amerikai_valsag_hatasait. html?page=1, 2010.04.06. 18.
Német
bankfúziókat
generál
a
válság:
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20070829-amerikai-masodlagosjelzalogpiaci-valsag-nemet-bankok-egyesulessel-vedekeznek.html, 2010.04.16. 22.
Milliardenspritze
für
SachsenLB:
http://www.manager-
magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,500628,00.html, 2010.04.16. 23.
Szegő
Iván
Miklós,
Zűrösen
mentették
a
botránybankokat:
http://www.klikkbank.hu/valsag/20090827-bankmentes-es-nemetorszag-a-depfa-a-hyporeal-estate.html, 2010.04.12. 24.
Válságkezelés
felső
fokon:
mentőcsomag
német
bankoknak:
http://gazdasagiradio.hu/cikk/6349/, 2010.04.12. 25.
Milyen
jövő
vár
a
világgazdaságra
a
válság
után?,
http://www.mr1-
kossuth.hu/hirek/gazdasag/milyen-jovo-var-a-vilaggazdasagra-a-valsag-utan.html, 2010.03. 22. 26. Magyar Gazdaság2009 (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2013266/MG2009Q2.pdf, 2010.04.13. 27. Áttekintés a magyar külkereskedelem fő jellemzőiről és aktuális folyamatáról: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms670841/kulker_09q4_HUN.pdf, 2010.04.13. 28.
Magyarország
a
világban:
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/FI/hu/Magyarorszag+a+vilagban/, 2010.04.17. 29.Németország
gazdasága,
http://www.ahkungarn.hu/hu/wirtschaft/laenderinfo-
deutschland/, 2010.04.14.
90
30.
Köves
András:
A
KGST-kereskedelemtől
az
EU-csatlakozásig:
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00096/pdf/2koves.pdf, 2010.03.24. 31. K.Mónika-E.Claudia, A modernkori magyar-német külgazdasági kapcsolatok, különös tekintettel
a
magyarországi
működő
tőkeberuházásokra:
http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4338, 2010.03.26. 32. Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve 19892009 http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4338, 2010.03.26., 2010.04.02. 33. Magyar Gazdaság 2009/2: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2013266/MG2009Q2.pdf, 2010.03.29. 34. Magyar Gazdaság 2008/3: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1920944/MG2008Q3.pdf. 2010.03.29. 35.
Túry
Gábor,„A
válság
első
éve”:
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=ITDH_Monitor_VKI_2009dec, 2010.04.06. 36.
Vadász
Zsuzsa:
a
válság
első
éve-
Hullámvasúton
a
külkereskedelem:
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-valsag-elso-eve-hullamvasuton-akulkereskedelem-302455, 2010.04.06. 39. Magyar Gazdaság 2009/2: www.nfgm.gov.hu/data/cms2013266/MG2009Q2.pdf, 2010.03.29. 40. Tovább zuhantak a beruházások: http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20091127beruhazas-2009-iii-negyedevzuhanas.html, 2010.04.15. 41.
Juhász
Imre,
A
gazdasági
válság
Németországban:
http://www.feliciter.net/hid/?newsid=2024, 2010. 04.14. 42.
Aussenhandel
Deutschland-Ungarn,
http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/user_upload/Dokumente/Wirtschaftsinfos/DEHU/Statistik/INFO_DE-HU_Aussenhandel.pdf, 2010.04.12.
91
43.
A
magyarországi
és
németországi
export
újra
nő:
http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1383314/nemetorszag.pdf, 2010.04.15. 44. Előrejelzés 2010-re: http://tranzitonline.eu/2/gazdasag/hirek/2010-03-24/elorejelzes2010-re, 2010.04.16. 45. Nőtt a német külkereskedelmi mérleg, http://www.mno.hu/portal/706076, 2010.04.16. 46. Fogalom meghatározáshoz használt: www.mimi.hu
92
