BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
A DKMT EURORÉGIÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ISMERTSÉGÉNEK TÜKRÉBEN
Készítette: Tamaskó Anett
Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék I. Előszó .................................................................................................................. 4 II. „Régiók-Európája” ........................................................................................... 6 1. Regionalizmus, globalizáció, decentralizáció, regionális versenyképesség .... 6 2. A régiók fogalmi meghatározása ................................................................... 7 3. Régiók típusai .............................................................................................. 9 4. Speciális határmenti együttműködések: eurorégiók........................................ 9 5. A 2007-2013 közötti költségvetés hatása a regionális politikára..................... 11 6. Jövő: a lisszaboni szerződés hatása az eurorégiók létére ............................... 12 III. Magyarország és a régiók .................................................................................. 15 7. A regionális politika kialakulása, történeti áttekintés .................................... 15 8. Nemzeti Fejlesztési Terv létrejötte, szerepe, területi statisztikai térfelosztás . 17 9. Régió kontra megye: problémák .................................................................... 19 IV. DKMT bemutatása ............................................................................................ 21 10. A terület bemutatása, története, megalakulásának okai ................................. 21 11. Szervezeti felépítése, működése az EURÉGIO-val összehasonlítva ............... 23 12. A DKMT nemzetközi szervezeti tagságai: .................................................... 25 12.1 AEBR: Európai Határmenti Régiók Szövetsége ...................... 25 12.2 AER: Európai Régiók Gyűlése ............................................... 27 V. A DKMT Eurorégió vizsgálata marketing eszközök segítségével .................... 28 13 Eurorégiók versenyképessége- regionális marketing ..................................... 28 14 Az eurorégió STEEP analízise: külső környezet elemző bemutatása .............. 29 15 Az eurorégió SWOT analízise: a belső környezet elemző bemutatása ............ 40 VI.
A DKMT tevékenységének bemutatása .......................................................... 43 16 Az eurorégiók számára lehívható támogatások .............................................. 43 17 A DKMT területén lezárult és folyamatban lévő projektek bemutatása az EUREGIO-ban működő programok tükrében ................................................ 44 18 A programok során gyűjtött tapasztalatok ...................................................... 51 19 Saját primer kutatás eredményeinek bemutatása ............................................ 53
VII. Összegzés ............................................................................................................ 57 VIII. Mellékletek ......................................................................................................... 60 IX. Felhasznált irodalom .......................................................................................... 70
3
I.
Előszó
Szakmai gyakorlatomat a Bács Kiskun Megyei Önkormányzatnál töltöttem el. Megismertem a megye kapcsolati hálózatát, amelynek egyik részét jelenti a DunaKörös-Maros–Tisza Eurorégió. Bács-kiskun megyeiként korábban nem hallottam erről a kezdeményezésről, pedig a megyénk az alapító tagok között szerepel és ma is tagja a szervezetnek, így egyre jobban kezdett érdekelni. A gyakorlatvezetőm biztatására jutottam el arra az elhatározásra, hogy érdemes a szervezetet tanulmányozni, megismerni. A téma mélyebb megismerését követően arra a következtetésre jutottam, hogy az eurorégiók térségünkben igen nehéz helyzetben vannak. Jelenleg a területfejlesztési szakértők egy része megkérdőjelezi ezen szerveződések hasznosságát, ezáltal pedig magát a létezésüket. Ez egy rendkívül összetett probléma, és nehéz egyértelműen állást foglalni. Ezért dolgozatomban bemutatom e vélemények hátterében álló okokat. A Maastrichti szerződés óta egyre nagyobb szerep jut a regionális szintű, illetve határokon átnyúló szerveződéseknek. Hazánkban a kilencvenes évek közepétől kezdve hoztak létre eurorégiókat. Ennek fő oka az uniós támogatásokhoz való könnyebb hozzájutás volt. Amikor kiterjesztették a támogatottak körét a csatlakozás előtt álló országokra is, az újonnan kialakuló szervezetek száma megnövekedett. Magyarország szempontjából rendkívül jelentős lehet az eurorégiók léte, ugyanis a korábban határon túlra került magyarlakta vidékek az euroregionális szerveződések segítségével újra szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat, országhatártól függetlenül. Jelentős segítséget nyújthatnak
a
területi
fejlődés
megvalósításában,
a
gazdasági
kapcsolatok
felélénkítésében, a periférikus helyzetből következő elszigeteltség felszámolásában. Ehhez azonban komoly munkára van szükség. Hosszú távú partnerségen alapuló kapcsolatokat kell kialakítani, és ezt megfelelően kell kommunikálni a külvilág felé. Ez azért különösen fontos, mert a határmenti együttműködések alapelveinek megfelelően az EU-támogatások csak kiegészítést jelentenek a helyi projektek megvalósításához. Emiatt tartom különösen fontosnak azt, hogy a DKMT ismert, és a közvélemény által is támogatott szervezet legyen. Ugyanis minél többen látják a szervezet működésének hasznát, annál nagyobb támogatottságot fog élvezni a területén élők között, s ez nyomást gyakorolhat az érdekgazdákra és irányítókra is, hogy nagyobb támogatást nyújtsanak a szervezetnek. Ez központi kérdés a DKMT számára is, a Stratégiai Tervben ki is hangsúlyozzák ennek fontosságát, valamint célként tűzik ki, hogy növeljék az emberek tájékoztatásának szintjét. A feladat egyáltalán nem egyszerű,
4
ugyanis Magyarországon a régiók létjogosultsága is kérdéses, nem általános azok ismerete. Emellett pedig megjelentek az eurorégiók, amelyek egy újabb szerveződési formát képviselnek. Sokaknak a különbségtétel sem egyszerű, ez pedig a zavart tovább mélyíti. Fontos lenne, hogy a köztudatban is megfelelően rögzüljön ezeknek a területi felosztásoknak a jelentése. Ezért kell a fogalmakat pontosan meghatározni. Ennek megfelelően dolgozatom első felében bemutatom a régiók és az eurorégiók kialakulását, működését. Ezt követően pedig ismertetem a DKMT fejlődését, működését, programjait. A dolgozatomban két részre bonthatóak a felhasznált kutatási módszerek. Az első részben szekunder kutatások eredményeinek felhasználásával dolgozatom feltárja az eurorégiók kialakulását, működését. Ezt követően elemzem a DKMT regionális együttműködést, elsősorban a marketing eszközeit felhasználva. Feltérképezem a külső környezetét, amely segítségével körvonalazódik, milyen a szervezettől független hatások érik az eurorégiót. Ezt közvetően pedig a belső adottságok elemzését végzem el, amely rámutat a szervezet jelenlegi helyzetére, valamint a jövőbeni feladataira. Kutatási tevékenységem másik része a saját primer kutatásom eredményeinek bemutatása, amellyel a korábban vázolt hipotézisemet bizonyítom, miszerint a DKMT ismertsége nem elégséges a térségben. Egy kérdőíves vizsgálat segítségével mértem fel a magyar tagmegyékben élő emberek véleményét. Az ismertségi-probléma másik oldalról való bemutatása is szükséges lenne. Ennek érdekében egy mélyinterjút szerettem volna készíteni a DKMT Kft. ügyvezetőjével, amelyben az alacsony ismertség okaira próbáltam volna fényt deríteni, azonban erre való kérésemet a szervezet csupán az év végén tudta volna teljesíteni. Véleményem szerint az ismertséghez tettek kellenek, ezért ezt az oldalt is megvizsgálom. Ebben a részben egy összehasonlítás segítségével mutatom be az Eurorégió projektjeit. Egy sikeresen működő, térségi szinten jól ismert nyugat-európai eurorégió programjaival vetem össze. Igyekszem feltárni, mi az, ami jól működik, illetve miben lehetne változtatni, hogy annyira jelentős eredményeket érjen el a DKMT is, mint nyugati társai.
5
II. 1.
„Régiók-Európája”
Regionalizmus - regionalizáció, globalizáció, decentralizáció
Az euroregionális együttműködések létrejöttét sok tényező befolyásolta, így szükséges a kialakulásukat és létjogosultságukat előidéző hatások ismertetése. Mind a négy fogalom összetett, több meghatározásuk létezik, dolgozatomban igyekszem témaspecifikus jelentésüket ismertetni. A 20. század jellemzése során biztosan az elsők között említenénk meg a globalizáció jelenségét. A technológiai fejlődésnek köszönhetően csökkentek a távolságok, amely eredményeként a világ egy nagy, egységes „piactérré” vált. Ennek mozgató erőiként és jelképeiként értelmezhetőek a transznacionális vállalatok megjelenése (TNC), amelyek a világ minden pontján ugyanazt kínálják. A modern kori globalizáció kezdeteként a II. világháború utáni időszakot tekinthetjük, amikor létrejött a GATT, a Bretton Woods- i rendszer. Ezek elősegítették a piacok nemzetköziesedését. A fentiek alapján megállapítható, hogy a globalizáció „…gazdasági értelemben a világgazdaság szerves rendszerré válása,…, a piacok és a termelés országhatárokon átnyúló integrációja, amely az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a technika nemzetközi áramlásán keresztül valósul meg.”1 A globalizációval párhuzamosan fejlődött ki a regionalizmus. Szintén egy rendkívül összetett fogalmat kell röviden bemutatni, ami szinte lehetetlen. Ezért főbb jellemzőit emelem ki. A regionalizmus egy eszmerendszer, amelyben a globalizáció által veszélyeztetett nemzeti jellegzetességek megóvása jut kifejezésre. Két szakaszra bontható, az ún. „régi” amely a kétpólusú világban alakult kis, és az „új”, amely a multipoláris világrendben terjedt el. Míg a régi esetében a kezdeményezés felülről indult és protekcionista célzatú volt, addig az új esetében alulról felfelé ható törekvésekről beszélhetünk. Ezen a ponton érdemes kihangsúlyozni, hogy míg a regionalizmus alulról indul, a regionalizáció ezzel ellentétben felülről induló folyamat, amely során a regionális politika célkitűzései megvalósulnak. A regionalizáció folyamata során adott államon belül régiók jönnek létre, amelyek meghatározott keretek között döntési jogot kapnak. Ebből a nézőpontból szemlélve a folyamat közel áll a decentralizációs törekvésekhez.
1
Káldyné Esze Magdolna: Nemzetközi kereskedelem. A Nemzetközi vállalkozások gazdaságtana, TRI-MESTER, Tatabánya, 2004, 26. o.
6
„Az
állami
keretek
között
megvalósuló
felülről
lefelé
irányuló
folyamatot
decentralizációnak nevezzük”2. Ezen folyamat során az állam bizonyos hatásköröket átenged az alakuló régióknak, saját ügyeikkel kapcsolatban saját döntéskört kapnak, de a felelősség is őket terheli. Ez a törekvés Uniós szinten változatosan valósult meg. Magyarországon is elindult egy területátszervezési folyamat, azonban még nem érte el azt a szintet a decentralizáció szintje, mint Nyugat-Európa régiói esetében. A globalizáció az élet minden területére hatással volt, azonban a gazdaság térbeliségének jelentősége csak a kilencvenes évek elején került a figyelem középpontjába. A nemzetközi gazdaságtan egyik kiemelkedő alakja Krugman szerint, „ha meg akarjuk érteni a nemzeti növekedési ráták közötti különbségeket, jó kiindulópont a regionális növekedésben megfigyelhető különbségek elemzése”3 Ahogy már korábban említettem a globalizáció terjedése hívta életre a decentralizációt. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a nemzetgazdaságok bekapcsolódása a globális gazdaságba, a különböző egyezmények aláírása eredményeként, nagyon kevés protekcionista eszköz maradt az állam kezében, amellyel megvédhetik országuk gazdaságát. Így a megoldás lokális szintre tolódott át, hiszen a globális verseny minden területi szintet befolyásul, a vállalatok helyi piacon való megjelenése által. A regionális versenyképesség4 az EU regionális politikai célkitűzésein is felfedezhető. A kohéziós politika fő célkitűzése a regionális különbségek csökkentése, ezáltal pedig az adott régiók versenyképességének növelése. A regionális versenyképesség napjainkban már elfogadott és vizsgált terület, azonban meghatározása a fentebb tárgyalt fogalmakhoz hasonlóan sokrétű. Egy általános fogalmat alkotott erről 1997-ben az OECD, amelyet kiindulási pontként kezelnek. Eszerint a tárgyalt fogalom „... képesség olyan javak és szolgáltatások előállítására, amelyek a hazai és nemzetközi piacokon is értékesíthetők, miközben az állampolgárok növekvő és hosszú távon fenntartható életszínvonalat érnek el” 2.
A régiók fogalmi meghatározása
A Maastrichti szerződés nem csupán az Európai Uniót hozta létre, hanem a régiók jelentőségében is változásokat eredményezett. 1993-ban a régiók a figyelem 2
dr. Kruppa Éva: Régiók a határon, határmenti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában, Phd
értekezés, Budapest, 2003, p. 25. 3 4
Krugman, P. [1991]: Geography and Trade. MIT Press, Cambridge MA., p. 3. Lengyel Imre: A regionális versenyképességről című munkája alapján
7
középpontjába kerültek, a szerződés jelentős szerepet osztott ezekre a közigazgatási egységekre. A regionális politika által nyújtott támogatások lehívása is elsősorban regionális szintű pályázatokkal lehet. Napjainkban gyakran találkozhatunk a régió kifejezéssel, azonban a különböző tudományterületek eltérő szempontrendszer alapján értelmezik a fogalmat. Így érdemes sorra venni a különböző besorolási lehetőségeket. Általánosságban a régió nem más mint, „terület, hely, tér, amelyik a társadalmi cselekvés egyik színtere”5 A kategorizálás mindig valamilyen központi feltétel alapján történik. Témám szempontjából a legmegfelelőbb besorolási módot Michael Keating és John Loughlin állította fel, így az ő teóriájukat vázolom fel. A régiókat négy csoportba osztják: Ř Gazdasági régióról akkor beszélhetünk, ha az adott térséget a gazdaság fejlettségét jelző mérőszám, vagy hasonló szektorális szerkezet alapján sorolják egy kategóriába. Ř Történelmi régió hosszú idő alatt alakul ki. Kis államok nem hajlandóak asszimilálódni egy központi hatalomba, igyekeznek megőrizni saját nyelvüket, kultúrájukat,
viszont
az
elszakadásra
nem
voltak
képesek,
vagy
megakadályozták azt. Erre tökéletes példa Németország, ahol a különböző régiókban megmaradt a jellemző különbség. Ř Tervezési, statisztikai régió az államok által létrehozott mesterséges egységek, amelyek elsősorban a különböző fejlesztési tervek, vagy kutatások véghezvitelét könnyítik meg. Sokszor a területre fejlesztési ügynökségeket helyeznek ki, amelyek így a centrális hatalmat képviselik. Magyarországon az Országgyűlés határozhat meg ilyen régiókat. Ř Politikai régió esetében a közigazgatás is szerepet kap. Ennél a típusnál az állam decentralizációs törekvései nyilvánulnak meg. A „Régiók Európája” célkitűzéseinek megfelelően alsóbb szintekre osztják szét a hatalmat. Ehhez azonban erős regionális központok kellenek, amely területen Magyarország még fejlődésre szorul.6
5
dr. Kruppa Éva i. m., alapján
6
Keating, Michael and Loughlin, John: The political economy of regionalism, Frank Cass, London, 1997 műve alapján saját fordítás
8
A fentiek mellett szólni kell arról is, hogy a régió fogalmát értelmezhetjük nemzetközi vagy nemzeti szinten. Nemzetközi régiónak tekinthető Közép-Kelet-Európa, a nemzeti szintű besorolás pedig lehet a Dunántúl. 3.
Régiók típusai
Az Uniós támogatások igazságos kiosztása érdekében mindenképp szükségessé vált valamilyen egységesített területi beosztás alkalmazása. Az 1970-es években a Bizottság és az Eurostat együttműködése által került kidolgozásra a Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája,
ismertebb
nevén
a
NUTS.
A
rendszer
bevezetése
által
összehasonlíthatóvá váltak az Unió régióinak területi statisztikai adatai. Előrelépés 1988-ban történt, amikor a rendszer által meghatározott besorolást bevonták a közösségi politikába. Erre azért volt szükség, mert a Strukturális Alapok létrehozása által a régiók szerepe megnövekedett. A rendszer öt plusz egy csoportot állít fel: Ř NUTS 0: országok nem hivatalos besorolási szintje; Ř NUTS I: európai közösségi régiók; Ř NUTS II: közigazgatási bázisegység, statisztikai egység, az 1. célterület programjainak egysége; Ř NUTS III: fejlesztési régió; Ř NUTS IV: kistérség; Ř NUTS V: település. Ezt a beosztást regionális (NUTS 1,2,3) és lokális szintekre (NUTS 4,5) oszthatjuk. Egy ország területét először NUTS 1 szintre osztják, majd azt további NUTS 2, azt pedig NUTS 3 kategóriára bontják. A lokális szintek kialakítására akkor került sor, amikor kiderült, bizonyos régiónál kisebb szintű területeken komoly problémák jelentkeznek. A négyes szintet azonban ritkán alkalmazzák, a legelterjedtebb a NUTS 5, azaz a települési szint. Az itt gyűjtött információk iránti igény rendkívül megnőtt az utóbbi időben. 4. Nyugat-Európában
Speciális határmenti együttműködések: eurorégiók az
ötvenes-hatvanas
években
jelentek
meg
a
határmenti
együttműködések. Korábban ezen területek fejlesztése az évszázados hagyomány miatt nem volt fontos, mivel féltek a határokat fenyegető fegyveres támadásoktól, így a beruházásokat inkább az ország központi területein hajtották végre. A hatvanas években
9
a határmenti térségek változtatni szerettek volna helyzetükön, és összefogásukkal akarták felhívni a figyelmet az elmaradottságukra. Ezekből a törekvésekből jól kitűnik, hogy a regionalizmus szüleménye, ugyanis alulról felfelé ható kezdeményezésekről van szó. A kezdeti időszakban még nem szövődtek szorosra ezek az együttműködések, konzultációs jellegűek voltak. A szorosabb kapcsolatok kialakulását majd az intézményesülés fogja jelenteni, amelyre az első példa 1965-ben alakult EnschedeGronau Euroregio volt. A határmenti együttműködések ügyét erősítette az Európa Tanács támogatása, valamint a hetvenes években létrejött nemzetközi szervezetek (AEBR, AER) is. Az együttműködések elterjedésében, fejlődésében sokat segített az, hogy a bővüléssel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem fordult a regionális egyenlőtlenségekre, amely a Maastrichti Szerződésben testet öltött. Ekkorra már kialakult ezeknek a térségeknek a támogatási struktúrája, amely tovább növelte a határmenti együttműködések számát. A határok mentén kialakult együttműködéseknek több típusa van. Rechnitzer János a kapcsolatokat időbeli kiterjedésük alapján rangsorolja. Ezek alapján hosszú távú, stratégiai céllal, valamint rövid távú, projekteken alapuló együttműködéseket különböztet meg. Eurorégiókat és munkaközösségeket stratégiai céllal hoznak létre, míg projekt alapú kapcsolatok lehetnek ad hoc jellegűek, vagy jogi keretek között megvalósulóak. Az EU határon átnyúló együttműködési politikája is kategorizálja ezeket a kapcsolatokat, eszerint háromféle csoportot különböztet meg: Ř „az EU belső határain átnyúló együttműködés; Ř az Unió külső határain, a tagországok és nem tagországok között létrejövő kooperációk; Ř a demokratizálódó, de nem Unió-tag közép- és kelet-európai országok határain átívelő együttműködés.”7 A leggyakrabban létrejövő határmenti konstrukció az eurorégió, ezért a továbbiakban ezek jellemzésére kerül sor. Az eurorégiókat elsősorban a közös érdekek hívták életre, azonban eltérő formában léteznek, így nehéz őket fogalmilag meghatározni. A sokféle fogalomalkotás közül vélhetően a német szakirodalom általi meghatározás a leggyakorlatiasabb, ez áll a legközelebb a valós jelentéshez. Ennek valószínű az az oka, hogy Németország tekinthető az eurorégiók „bölcsőjének”, ugyanis a legkorábban 7
Tanács István: Eurorégiók – A centrumtól távol, Az elemző, 91. o.
10
létrejött kooperációkban tag volt. Tehát a német fogalom a következő: „Az eurorégiók a határ
menti
együttműködés
hagyományos
és
legeredményesebb
formájának
számítanak… Az eurorégió nem jelent mást, mint a határvidékek közötti együttműködés intézményesített formáját. Jogi formáját tekintve bejegyzett egyesület annak a mindenkori nemzeti jogrendszernek a kebelén beül, ahová a testület területileg tartozik. Határok feletti viszonylatban pedig az eurorégiók közgyűlése tölti be a legfelső döntéshozó szerv szerepét.”8 5. A 2007-2013 közötti költségvetés hatása a regionális politikára A legjelentősebb módosítás a Strukturális Alapok átszervezésében merül ki. Eszerint 2007-től kezdődően ehhez a szekcióhoz már csak az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap tartozik. Az EMOGA és a HOPE visszakerült a megfelelő szakpolitikához. Az új költségvetési időszakban három új célkitűzéssel bővült a regionális politika: Ř a konvergencia elősegítése, Ř regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése, Ř az interregionális együttműködés elősegítése, ösztönzése. A célkitűzések finanszírozásának megoszlását a mellékletben tartalmazza, külön kitérve a támogatási összegre. A megújult Strukturális Alapok a jövőben a következőképp fogja támogatni a különböző területeket. A közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését a Kohéziós Alap támogatja. Az ERFA szintén részt vesz az infrastrukturális beruházások támogatásokban, kiemelt fontosságú a kutatási és fejlesztési tevékenység, valamint új feladatként szorgalmazza a fenntartható regionális fejlődés megerősítésére szolgáló programokat. Az új költségvetési időszakban az ESZA segíti a gazdasági és társadalmi átalakulás előkészítését,
emellett
támogatást
nyújt
a
közigazgatási
intézmények
hatékonyságnöveléséhez. A politika végrehajtásnak módjában most is kulcsszó a decentralizáció, a programok tervezését,
kidolgozását
és
végrehajtását
az
érintett
nemzeti
és
regionális
önkormányzatok végzik el, esetleges szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek 8
Éger György: Az eurorégió mint az európai integráció sajátos vetülete, Külpolitika 80-81. o.
11
segítségével. Mindezt az EU által felállított feltételrendszernek eleget téve kell teljesíteni. A tervezés lényege, hogy a tagállamok és a régiók meghatározzák „a területükön prioritást élvező célkitűzéseket, melyek megvalósításához az uniós alapokból támogatásban részesülnek.”9 A korábbi költségvetési időszakhoz hasonlóan el kellett készíteni a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet, valamint a különböző operatív programokat. 6.
Jövő: a lisszaboni szerződés hatása az eurorégiók létére
A Lisszaboni Szerződés 2007 decemberében került elfogadásra. Ezt követően indult meg a ratifikációs folyamat, amelynek 2008 végéig le kellett volna zajlania, azonban az ír visszautasítás gátat jelentett. A 2009 októberében az írek igenjének köszönhetően közelebb került Európa a Reformszerződés hatályba lépéséhez. További pozitív eredményként könyvelhető el, hogy 2009 novemberében a csehek is ratifikálták a szerződést, azonban „Csehország mentességet kap az európai alapjogi charta hatálya alól”.10 Ez fontos lépés volt, ugyanis a szakértők többsége szerint Európának ez az egyetlen lehetősége arra, hogy megőrizze versenyképességét a nemzetközi piacokon, valamint képessé váljon a további bővítésekre. A szerződés hatására átláthatóbbá és demokratikusabbá válik majd az Unió működése. Ez nagy lépés az EU történetében, azonban meg kell valósulnia a jövőbeni hatékony működés érdekében. A szerződés a korábbi uniós megállapodásokat kiegészíti: hatására változnak az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések, ahogyan a preambulumban olvasható: „lezárják az Amszterdami Szerződéssel és a Nizzai Szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését”.11 A szerződés kulcsszavai a következőek lehetnének: átláthatóság, demokratikusság, szubszidiaritás, hatékonyság, biztonság, egyenlőség.
9
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/presenta/working2008/work_hu.pdf , 8. o (hozzáférés: 2009-
10-26) 10
http://www.vilaggazdasag.hu/kozelet/politika/elharult-az-utolso-akadaly-is-a-lisszaboni-szerzodes-hatalybalepese-
elott-294945 (Hozzáférés: 2009-11-16) 11
A szerződés preambuluma;European Communities: The EU at a glance > The history of the European Union >
2000 - today > A decade of further expansion. Europa Portal. European Communities. (Hozzáférés: 2009. október 19.)
12
A téma fontossága vitathatatlan, azonban dolgozatom központi tárgyát közvetve érinti. Ezért álljon itt egy rövid összefoglaló a legfontosabb változtatásokról, a teljesség igénye nélkül. Sokak szerint a tagállamok közötti véleménykülönbségek miatt az Unió külső fellépései nem voltak elég hatékonyak és egyértelműek. A reformszerződés két intézkedéssel igyekszik megoldani ezt a problémát. Az egyik – amely egyben komoly újítást jelent – az, hogy az Unió jogi személyiséggel rendelkező szervezet lesz, amely felruházza azzal a
képességgel,
hogy
nemzetközi
megállapodásokat
köthessen,
nemzetközi
szervezetekhez csatlakozhasson. Az egységes külső fellépést tovább erősíti a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői poszt létrehozása. A transzparencia elvével összhangban a Szerződés pontosítja a hatásköröket, valamint a szervezeti módosítások végrehajtása is ennek az elvnek az érvényesülését segíti elő. A demokratikusság már a kezdetek óta alapelv volt az Európai Gazdasági Közösségben. Ezzel összhangban az EU történetében először a Lisszaboni Szerződés mondja ki egyértelműen, hogy a tagállamoknak joga van kilépni az Unióból. A hatékonyságnövelés a fenntartható fejlődés jegyében valósul meg. Az intézmények működését racionalizálják, amelyet elsősorban az Európai Parlament összetételének módosítása, valamint a biztosok számának jövőbeni csökkentése jelent. Emellett pedig a döntéshozatali procedúrák egyszerűsödnek: a minősített többségi szavazást vezetik be egyre több területen. Nem kizárólag a munkafolyamatokban lesz érzékelhető a hatékonyság növekedése. A tagállamok a bűnüldözés terén is szorosabban tudnak majd együtt működni, ezáltal növekszik az európai biztonság. A Szerződés arról is rendelkezik mi a teendő egy esetleges terrortámadás esetén. Ilyenkor a szolidaritás elvével összhangban a közösen lépnek fel a fenyegetés ellen. A lisszaboni szerződés a szakpolitikákra is hatással lesz. A témámra összpontosítva egyedül a regionális politikát érintő változásokat vizsgálom meg. „Az ír igen nem csak az Európai Unióra mond igent, hanem egy erősebben támogatott, jobban részt vevő és dinamikusabb régiók Európájára is.” Ezzel a mondattal üdvözölte az Európai Régiók Gyűlésének (AER) elnöke, Michèle Sabban az ír népszavazás eredményét. Mit is jelent ez a régiók számára? A szerződés hatályba lépését követően a regionális és helyi szervek nagyobb szerepet kapnak az uniós döntéshozatalba - a szubszidiaritás elvével összhangban - ami a régiók számára mindenképp pozitív változás. Ennek megfelelően az EU kezdeményezéseiről
13
való helyi és regionális szintű konzultációk már a tervezetek korai szakaszában megkezdődnek. A szerződés a helyi és regionális önkormányzatok számára lehetővé teszi, hogy fellebbezéssel forduljanak az Európai Bírósághoz, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az EU jogszabály sérti a szubszidiaritás elvét. Az elnök nyilatkozata szerint a ratifikációt követően a régiók nagyobb beleszólást kapnak azon ügyekbe, amelyek érintik a területükön élő uniós polgárokat. A szerződésben biztosított polgári kezdeményezési jognak köszönhetően a régiók számára újabb lehetőséget teremt, hogy a számukra kedvező ügyek mellé állítsák az Uniót. Hiszen egy-egy régióban több mint egy millió ember él, így a polgárok képessé válnak arra, hogy közvetlenül az Európai Bizottságnál kezdeményezzék új jogszabályok bevezetését. A szolidaritásnak ennél a lehetőségnél komoly szerepet szánnak. Amennyiben az AER tagrégiói összefognak, az egymillió aláírás összegyűjtése leegyszerűsödhet. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Lisszaboni Szerződés a régiók számára kedvező, és kívánt változásokat hoz el.
14
III. 7.
A Magyarországon kialakult régiók, eurorégiók A regionális politika kialakulása, történeti áttekintés
A rendszerváltást követően nagy változások mentek végbe a térségben. A volt keletiblokk országainak sok feladata volt: beilleszkedés a piacgazdaságba, a piaci verseny meghonosítása az országokban, nem beszélve a jog- és a közigazgatási rendszerek demokratizálásáról. Tehát az államszocializmusról kapitalizmusra kellett áttérni az országnak. A nyugati világhoz való felzárkózás egyik elengedhetetlen eleme a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás volt. A KGST felbomlását követően Magyarország jelentős piacokat vesztett el a középkelet-európai térségben, ebből kifolyólag a nyugati piac felé fordult. Ez a verseny erősödését hozta magával, amelynek a vesztesei azok a gazdasági szereplők lettek, amelyek gazdaságilag a gyenge piaci potenciállal rendelkeztek. Ennek fő oka, hogy a külföldi működő tőke elsősorban a fejlett területeket részesítette előnyben, főleg a fővárosi és a nyugat-dunántúli térségben ruházott be. Ez az ország területi tagoltságát elmélyítette, és a főváros központúságot tovább erősítette. Magyarország 1994-ben megkötötte az EU-val a társulási szerződést, amely kimondta, hogy a tagsággá válás feltétele, az ország berendezkedésének eu-komformmá tétele. Ennek megfelelően kellett kialakítani a regionális politikát is. Mivel az Unióban ekkoriban újra a figyelem központjába került a regionalizáció, a régiók szerepe, ezért ezt a tényt a csatlakozásra pályázó jelölteknek is figyelembe kellett venniük az eukompatibilis rendszer kialakítása során. Magyarország regionális politikájának kialakítása a kezdetekben nehézségekbe ütközött, amelynek fő oka a tapasztalathiány volt. Ezen az időszakon túllépve az alapok megteremtése során két jelentős lépést kell kihangsúlyozni. Az egyik az 1990-ben meghozott önkormányzati törvény, amely önálló hatáskörrel ruházta fel az önkormányzatokat,
ezáltal
megkezdődött
a
hatalom
decentralizálása,
amely
összhangban áll az unió törekvéseivel, és a szubszidiaritás elvével is. Ennek eredményeként a helyi ügyekben döntést a helyi önkormányzatok hozhattak. A rendszer egyik súlyos problémája az volt, hogy a megyei önkormányzatok méretükkel ellentétben a rendelkezésre álló erőforrásaikat nem használhatták ki megfelelően. „Nem rendelkeznek
ugyanis
felhatalmazással
a
települési
önkormányzatok
közötti
koordinációra, különösen nem érdekeik képviseletére, egyáltalán integráló szerepre, megfosztva ezzel az önkormányzás lényegi rendeltetésétől. Sajátos módon a megyei
15
önkormányzatokhoz azok az intézmények kerültek, amelyeknek igénybe vevői, gondozottai a legelesettebb, legrászorultabb, érdekeik képviseletére a legkevésbé képes társadalmi csoportokhoz tartoznak” 12 A másik jelentős lépés a regionális politika fejlődésében az 1996-ban kiadott területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény előremutató és reménykeltő a regionális politikát illetően, ugyanis az uniós értékelések szerint a törvény megfelel az elvárásoknak. Meghatározza a területfejlesztésért felelős tanácsok feladatait, hatáskörét, mind központi, mind térségi szinten. Kidolgozták az Országos Területfejlesztési Koncepciót, amely a regionális politika stratégiai céljait tartalmazza. A területfejlesztés irányelveit két szempont szerint határozza meg. Nemzetközi értelemben a magyar területfejlesztési törekvések célja az ország integrálása az EU térszerkezetébe, összhangban a Közösségi regionális politikával. Nemzeti szinten pedig központi törekvés az ország területei közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. Ez a törvény hozta létre a regionális fejlesztési ügynökségeket is, amelyek létrehozásában nagy szerepet játszott a Phare program. Erről a két intézkedésről összességében az mondható el, hogy a decentralizációs törekvéseknek csak részben valósultak meg. Az önkormányzatok a helyi ügyeket illetően hatalomhoz jutottak, azonban a regionális fejlesztési területen nem értek el ilyen jellegű eredményeket. Az országban a régiók közötti különbségek nem csökkentek, hanem folyamatosan növekedtek. Nem sikerült a regionális politikát a gazdaságpolitika részévé tenni, ahogyan az uniós gyakorlatban alkalmazzák. Emellett a másik komoly hiányosság az összhang hiánya az állami és regionális fejlesztési stratégiák között, ez pedig hátráltatja a fejlődést. Az Európai Bizottság 1997-es értékelésében kitért a területfejlesztési politika terén elért eredményeire. Ebben hangsúlyozzák, hogy dicséretes ennek a törvénynek a léte, ugyanis ekkor még csak Magyarországon volt ilyen. Fontos kiemelni, hogy a törvény eu-komform.
A
negatívumok
sora
sokkal
hosszabb.
Problémásnak
véli
a
minisztériumok, regionális és helyi szervek együttműködésének lehetőségeit, szükséges a jobb koordináció. Egy jelentős probléma pedig az, hogy ekkor még kétségbe vonták azt, hogy Magyarország megfelelő társfinanszírozója lehet a Strukturális Alapok által
12
Pálné
Kovács
Ilona:
Tanulmányok,
Politikai
regionalizáció
esélyei
Magyarországon,
2.
o.
(http://geogr.elte.hu/old/Comitatus/palneica_elte_ref.pdf )
16
nyújtott pénzügyi támogatásainak. Ebből az értékelésből kitűnik, hogy további fejlesztés szükséges. 8.
Nemzeti Fejlesztési Terv létrejötte szerepe, területi statisztikai térfelosztás13
A Strukturális Alapok támogatásaihoz való hozzájutás egyik feltétele az ország statisztikai egységekre való felbontása volt. Ez elengedhetetlenül szükséges volt, mivel ezen területi felosztás alapján hasznos adatokat gyűjtenek össze az adott régióról, és ebből kiindulva készítik el a statisztikai elemzéseket. A támogatások mértékét az eredmények alapján határozzák meg. Magyarországon az Országos Területfejlesztési Koncepcióban határozták meg először a NUTS II. szintnek megfelelő 7 statisztikai-tervezési régiót. Ezzel párhuzamosan jöttek létre a regionális fejlesztési tanácsok, amelyeknek terveit a már korábban említett nemzeti fejlesztési ügynökségek valósítják meg. A NUTS osztályozási rendszer alapján létrejött régiók a következőek. Ř NUTS 0: az ország maga Ř NUTS 1: statisztikai nagyrégió 3 darab (Dunántúl, Észak- és Dél Alföld, Közép-Magyarország) Ř NUTS 2: tervezési-statisztikai régió 7 darab (Nyugat-Dunántúl, DélDunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Dél-Alföld, ÉszakAlföld, Észak-Magyarország) Ř NUTS 3: megyék és Budapest, ez összesen 20 darab. Ř NUTS 4: statisztikai kistérség 168 darab Ř NUTS 5: településekből 3145 darab. A 2004. május 1-jén csatlakozó országok közül egyik sem érte el az uniós GDP 75%-át. Ezért az EU szabályozás értelmében az érintett tagjelölteknek egy nemzeti fejlesztési tervet kellett készíteni, amely nélkül az adott ország nem részesülhet a Strukturális Alapok pénzügyi támogatásaiban. Ez a terv egyrészt segít a régiók és tagállamok közötti fejlődésbeli különbségek mérséklésében, másrészt pedig az EU előtt prezentálja az adott ország hosszú távú területfejlesztési terveit. Az első ilyen terv 2004-2006 közötti időszak céljait foglalja keretbe. Ebben az időszakban hazánk körülbelül 680 millió forint támogatáshoz juthatott a strukturális alapokból. A tervben minden elképzelést fel kellett tüntetni, amelyet meg akar az adott 13
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 és az Európai Regionális Statisztika Felhasználói Kézikönyv, 2003. évi kiadás felhasználása alapján
17
ország valósítani. A különböző területeket érintő elképzeléseket öt operatív programban csoportosították: Ř humánerőforrás-fejlesztés operatív program (Támogatási összeg: 421,8 millió euró) Ř gazdasági versenyképesség operatív program (Támogatási összeg: 411,8 millió euró) Ř környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (Támogatási összeg: 320,6 millió euró) Ř agrár – és vidékfejlesztési operatív program (Támogatási összeg: 290,8 millió euró) Ř regionális politika operatív program (Támogatási összeg: 315,8 millió euró) A 2007-2013-as költségvetési időszakra új nemzeti fejlesztési tervet dolgoztak ki, amely már nagyobb költségvetéssel rendelkezik –Magyarország esetében 22.4 milliárd euróés új célkitűzésekkel bővült a program. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzéseit hat prioritás alapján dolgozták ki: gazdaságfejlesztés,
közlekedésfejlesztés,
társadalom
megújulása,
környezeti és
energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform. Ezekből jól látható, hogy a regionális politikai célkitűzések napjainkban is igen fontos szerepet játszanak. Szakdolgozatom központi témájának megfelelően csak az utolsó két célkitűzést mutatom be részletesen. A területfejlesztési elképzelések a NUTS II. szinten tervezet operatív programok keretében valósulnak meg. Ezeknek a terveknek a fő céljai a következőek: Ř a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, Ř a régiók turisztikai vonzerejének növelése, Ř a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi
környezeti állapot javítása, Ř az energiatakarékosság és - hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások
felhasználásának ösztönzése, Ř települések átfogó, integrált fejlesztése, Ř a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, Ř a társadalmi infrastruktúra fejlesztése.
A költségvetési időszak alatt erre a célra fordítható összegek régiónként értelmezve: Ř Nyugat-dunántúli operatív program: 128,25 milliárd Ft Ř Közép-dunántúli operatív program: 140,46 milliárd Ft
18
Ř Dél-dunántúli operatív program: 194,99 milliárd Ft Ř Dél-alföldi operatív program: 207,05 milliárd Ft Ř Észak-alföldi operatív program: 269,64 milliárd Ft Ř Észak-magyarországi operatív program: 249,91 milliárd Ft Ř Közép-magyarországi operatív program: 430,29 milliárd Ft 9.
Régió kontra megye: problémák14
Dolgozatomnak nem célja, hogy a közigazgatási reform szerteágazó témakörét bemutassa, azonban a regionális politika szempontjából fontos kitérni a területfejlesztés megvalósítása során kialakult problémákra, mivel ezek hatással vannak a megalakult eurorégiók működésére is. A megyék ősét meg István király hozta létre, amikor az országot királyi vármegyékre osztotta fel. Ezek már közigazgatási egységnek számítottak, mivel területük körülhatárolt volt, közigazgatási, igazságszolgáltatási feladatokat láttak el. Ezt követően természetesen sok átalakuláson mentek végbe, de ettől függetlenül a megyék már az államalapítás óta fennállnak. Innen eredeztethető a ragaszkodás ezen közigazgatási felosztáshoz. A megyékkel szemben a régióknak nincs hagyománya hazánkban, talán ezért idegenkednek tőle. A közigazgatási rendszer reformjára mindenképpen szükség van. A jelenleg működő szervezeti rendszer hatékonysága nem megfelelő, ezért szükséges a feladatok újragondolása, a hatáskörök pontosabb meghatározása. Emellett egy jól szervezetten működő rendszer költséghatékonyabb is lenne, ezáltal csökkenthető lenne az államháztartási hiány. Ezek létező problémák, azonban megfelelő kutatásokkal alátámasztott átszervezési koncepció még nem alakult ki. Ennek oka kereshető a hazánkban működő politikai hatalom négyévente történő változásában, de tény, hogy ennek a reformnak a végrehajtására nem hoztak létre felelős intézetet. A létrehozott területi statisztikai régiókban kialakítottak területfejlesztési tanácsokat, de ezek a testületek a megyékben és a kistérségekben is megtalálhatóak. Ez arra utal, hogy a jelenleg működő rendszer nem átlátható, a hatáskörök és feladatok nincsenek jól definiálva. A fő cél az lenne, hogy döntés szülessen, milyen struktúrát szeretnénk hazánkban kialakítani. Nem feltétlenül a decentralizáció segítségével kell megvalósítani a közigazgatási rendszer modernizációját, de a reformra mindenképp szükség van, a fent 14
Pálné: A magyar területi reform és az uniós fejlesztéspolitika. – Magyar Tudomány, 2007/10 megjelent cikke
alapján
19
említett problémák leküzdése végett. Mindenképp döntést kell hozni, ugyanis „a hatalomgyakorlás középszintjét nem szabad üresen hagyni, nem szabad sem a centralizáció, sem az ellenőrizetlen elit hálózatok terepévé degradálni”.15 Az új nemzeti fejlesztési terv kialakítása során lehetőséget kaphattak volna a már létező regionális fejlesztési tanácsok, hogy ténylegesen betölthessék funkciójukat, de nem kapták meg a bizalmat. Arról még mindig nem született döntés még, milyen irányba tart a közigazgatási rendszer reformja, jelenleg egy helyben áll.
15
Pálné: A magyar területi reform és az uniós fejlesztéspolitika. – Magyar Tudomány, 2007/10. 1313. p
20
IV. 10.
DKMT bemutatása
Megalakulásának története, okai
A keleti blokk megszűnését követően a kilencvenes évek közepétől kezdve egyre nagyobb jelentőség jutott az unió keleti határvidékének. Egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a határmenti területek, valamint a határmenti együttműködések, és az a folyamat, ami a hetvenes években megkezdődött Nyugat-Európában, a keleti részen is hódító útjára indult. Hazánk déli határvidékén is aktivizálták a határon átnyúló kapcsolatok ápolását, majd pedig 1997. november 21-én megszületett a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés. A térség együttműködési szándéka mögött a közös múlt húzódik. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején nem csupán földrajzilag alkotott egységet, hanem közigazgatásilag is. A történelem viharai azonban szétválasztották ezt az összefüggő térséget. Ami történt, megtörtént. Azonban az eurorégió lehetőséget jelent a múlt sebeinek kezelésében, ugyanis égisze alatt újra egyesül a térség. Az 1997-es helyzet jól tükrözi, milyen nehéz volt létrehozni egy ilyen együttműködést. A szerződő felek országaiban akkoriban még nem kezdődött meg a decentralizációs folyamat, ez pedig akadályokat gördített az alapító okirat aláírása elé. A magyar megyék gyakorlatilag csak a Külügyminisztérium engedélyével köthettek nemzetközi szerződést, a román megyéknek az akkor elnök Emil Constantinescu elnöki rendelettel adott jogot az aláírásra, míg a legnehezebb helyzet a Vajdaságé volt, ugyanis állami engedély nélkül nem tehetett semmit.16Az események kedveztek az Eurorégiónak, így végül az Alapító Okiratot aláírók a következőek voltak: Ř Magyarország Dél-alföldi Régiója (Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye) Ř Románia Vest Régiója (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye) Ř Vajdaság Autonóm Tartomány, amely Szerbia és Montenegróhoz tartozott. A szerződés aláírásával egy 71879 km2 összterületű, 5,4 millió összlakosságú eurorégió jött létre. A szakértői vélemények szerint egy ekkora területen nehezen alakulhat ki hatékonyan működő regionális együttműködés, a Kárpátok Eurorégió kudarcának is egyik okaként a túl nagy méretet említették. Mivel minden tag valamilyen formában az EU –felé tartott, illetve tart, így a szervezet fő célkitűzéseit is az uniós regionális politikai elveknek megfelelően határozták meg. A DKMT Eurorégió fő törekvései a következőek: 16
Tanács István: Eurorégiók – A centrumtól távol, =Az elemző, 2006/1., p. 89-102.
21
Ř A térség versenyképességének javítása, valamint az abszorpciós kapacitás növelése; Ř támogatnia
kell
a
hatókörében
élő
emberek
életminőségének
és
életszínvonalának javítását szolgáló, valamint a határmentiségből fakadó periférikus helyzetek fölszámolását is biztosító koordinált fejlesztési programok megvalósítását, mindezekkel megalapozva a térség tartós és dinamikus gazdasági növekedésének feltételeit; Ř támogatnia és segítenie kell a térség demokratizálását, az intézményes kapcsolatokon túl az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét, a demokratikus mechanizmusok elmélyítését, valamint az előítéletek és látens ellenszenvek oldását.17 A kezdeti időkben Jász-Nagykun-Szolnok megye és Békés megye is tagjai voltak az együttműködésnek, mára azonban már kiléptek az Eurorégió együttműködői közül. Sokak véleménye szerint a DKMT létrejötte nem volt feltétlenül szükséges, mivel a térségben bekövetkezett fejlesztések, változások az eurorégió nélkül is lezajlottak volna. Tehát a DKMT nem volt más, mint egy úgynevezett ernyőszervezet. A szakirodalom szerint az ilyen szervezetek elősegítik, koordinálják és támogatják a tagjai sorában lévő, azonos területen működő civil szervezetek együttműködését. Talán ennek a negatív bírálat hatására, vagy a saját belátásuk alapján 2003-ban módosításokat hajtottak végre az eurorégió szervezeti felépítésén, valamint módosították működését is. Ennek eredményeként változott az alapító szerződés. A legjelentősebb módosítást viszont a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Kht. létrehozása jelentette. Az alapítók által létrehozott társaság fő feladata a közös fejlesztési feladatok előkészítése és menedzselése. A működésnek új lendületet adhat az a tény, hogy a Kht. jogi személyiségű gazdasági társaság és az regionális együttműködés politikai szervezete különválik. A társaság zártkörű, alapítói a DKMT-t alapító közhatalmi szervezetek. A taggyűlések alkalmával születnek meg a döntések a megvalósítandó fejlesztési programokról, amelyek kivitelezése a Kht. feladata lesz. További jelentős változásnak tekinthető, hogy lehetőség nyílik társult tagok bevonására is. Ezt az Elnökök Fórumának átalakítása Közgyűléssé tette lehetővé. 18
17
18
A DKMT stratégiai terve, 2005 Csókási Eszter, a DKMT Kft. ügyvezetőjének köszöntője alapján
22
A szervezet életében való utolsó jelentős változás 2009 májusára tehető, amikor Kht. átalakult nonprofit közhasznú Kft. -vé. A történeti áttekintés után következzék a szervezet felépítésének, és működésének bemutatása. 11.
Szervezeti felépítés és működés az EURÉGIO-val összehasonlítva
Mivel a nyugat-európai eurorégiók kialakulása, fejlődése zavartalanabbul zajlott le, mint kelet-európai társaiké, ezért az ott legrégebben létrejött szervezet felépítése számít mérvadónak. Ahogy korábban említettem, a DKMT 2003-as átalakulása a szervezet felépítését is átrendezte. Mivel a változtatások fő célja a hatékonyabb működés elérése volt, ezért a Gronau-Enschede Eurorégió modell értékű működéséhez hasonlítom a DKMT-t. Az EUREGIO-t 1965-ben hozták létre, azóta működik, és folyamatosan fejlődik. A szakértők szerint ez a legdemokratikusabb szervezetrendszerrel rendelkező határmenti együttműködés, ezért is tekintendő követendő példának. Az EUREGIO működése19 A szervezet alapját a német jog szerint bejegyzett egyesület képzi. A tagok közül mindenki képviseltetheti magát a Közgyűlésen. Ez a testület választja meg az EUREGIO Tanácsát, ami egy úgynevezett határokon átnyúló regionális parlament, amely 41 holland és 41 német képviselőből áll. A Tanács évente háromszor ülésezik, mindig más helyszínen. Fő feladata elsősorban a projekt javaslatok értékelése és megszavazása, valamint új programjavaslatok benyújtása. Ez az eurorégió fő szerve. Az Elnökségben részt vesz a Tanács elnöke, az EUREGIO tagjaiból választott 10 fő, valamint a szervezet vezetői. Az Elnökség feladata a Tanács által jóváhagyott projektek végrehajtásáról való intézkedés, annak ellenőrzése. Az Elnököt a résztvevők közül választják meg 4 évre. A Munkacsoportokban specifikus munka folyik, amely során kidolgozzák az egy-egy szakterületen tervezett projekteket. A napi munka végrehajtásáért a Titkárság felelős. Viszonylag nagy számban foglalkoztat embereket: 42-en dolgoznak itt, de harmaduk részmunkaidőben. A titkárságnak van egy ügyvezetője, aki a feladatok ellátásáért felelős. A szervezet tevékenységének finanszírozása elsődlegesen EU-s és állami támogatások segítségével
19
www.euroregio.de forrása alapján saját fordítás
23
valósul meg, emellett a tagdíjakból gyűjtött pénzt is a projektek kivitelezésére használják fel. A DKMT Eurorégió működési struktúrája20 A regionális együttműködés a következő testületeket hozta létre: Ř
Közgyűlés
Ř
Soros elnökség
Ř
Titkárság
Ř
Munkacsoportok
Ř
Koordinációs Bizottság
Ř
DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség
A DKMT működési rendjét, a társasági szerződés tartalmazza, amelyben a módosítások által rendelkeznek a Kht. létrehozásáról, amely non-profit formában működik. Ez véleményem szerint megfeleltethető a német-holland minta egyesületi részének, amely a működés alapjául szolgál. A szerveződés legfőbb irányító szerve a Közgyűlés, amelyet ezen együttműködés esetében is évente három alkalommal hívnak össze, a Soros elnök országában. A Közgyűlésen részt vehetnek az eurorégió tagjai: az alapítók, valamint a társult tagok. A projektek elfogadása, valamint új javaslatok tétele itt születik meg. Határozathozatal csak abban az esetben lehetséges, ha az alapító tagok két-harmada jelen van. A döntések többségi szavazással születnek meg. Az EUREGIO esetében ezt a funkciót két testület látja el: a Közgyűlés, amely a javaslatokat benyújtja, és a Tanács, amely a döntnök. Ez a magyar gyakorlatban egyszerűbb formában működik. Itt kell megemlíteni, hogy a DKMT nem rendelkezik a német-holland Tanácshoz hasonló, parlamentáris jellegű szervvel. Soros elnöki pozíció egy évre szól, mindig más tagország kapja meg ezt a tisztséget. A soros elnök tekinthető a Közgyűlés elnökének is. A DKMT Kht. –ma már Kft.- feladata előkészíteni, és a taggyűlés elé terjeszteni a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyek írásbeli tervezetét. A társaság feladata a megvalósításra szánt projektek ügyeinek vezetése, a lehetséges finanszírozási források felkutatása, és a tervek megvalósításának koordinálása. Koordinációs Bizottság tagországonként 1-1 tagból álló testület, amelynek fő feladata a Közgyűlés számára a döntésjavaslatok elkészítése, valamint a kapcsolattartás a tagok és a Kht- között. 20
www.dkmt.net valamint az alapító szerződés alapján
24
A szakterületeknek megfelelő tervek kidolgozása a DKMT esetében is Munkacsoportok közreműködésével történik. A munkacsoportok szerkezeti felépítését a mellékletekben közlöm. A Titkárság székhelye mindig az adott soros elnökével egyezik meg. Működésének finanszírozása az éves tagdíjak befizetéséből valósul meg. A titkárság vezetője a soros elnök országából származik. Feladatának lényege a napi teendők ellátása, a rendezvények szervezése, lebonyolítása, projektfigyelés, illetve kapcsolattartás. Ez a rendszer csak funkciójában hasonlít a nyugat-európai modellhez, a legnagyobb hátrányaként az állandó telephely hiánya említhető. Képviselője mindhárom tagországban van, de a rotálódó székhely nehézségeket eredményezhet. Összegzésként elmondható, hogy a DKMT által végrehajtott strukturális változtatások a szervezet előnyére válhatnak. Ezen módosítások hatására átláthatóbbá és vélhetően egyszerűbbé vált a működés. Emellett az újításoknak köszönhetően társult tagok, illetve meghívott vendégek is részt vehetnek a Közgyűléseken, amire korábban nem nyílt lehetőség. Ezáltal a szervezet hatóköre egyre bővülhet, egyre szélesebb kör érdekei jutnak kifejeződésre. Az EUREGIO-hoz képest még mindig lehet hová fejlődni, de a harminc éves tapasztalati előny nehezen hozható be. Mindenesetre az irány, amelybe a DKMT halad megfelelőnek tűnik. 12.
A DKMT nemzetközi szervezeti tagságai
12.1 AEBR- Európai Határmenti Régiók Szövetsége Az AEBR bemutatása fontos, mert a DKMT tagja a szervezetnek – a többi 89 tag mellett-, valamint a DKMT Kft. ügyvezető igazgatója elnökségi tagként segíti a szervezet munkáját. Az
Európai
Határmenti
Régiók
Szövetsége
1971-ben
jött
létre
10
régió
közreműködésével. Az Európa Tanács volt az egyik legnagyobb támogatója a szervezet megalapításának. A kezdeti időszak elsődleges célkitűzése a kapcsolati hálózat kiépítése, valamint annak ápolása volt. Fontos együttműködés alakult ki a már említett Európa Tanáccsal, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel. Tevékenysége már ebben az időben is jelentős, ugyanis segített a Tanácsnak megszervezni és lebonyolítani a Határmenti Régiók Európai Konferenciáját, amelyet 1972
óta
rendszeresen
megrendeznek.
1977-re
alakult
ki
a
szervezeti
intézményrendszer, ez alapján a fő szerve a Közgyűlés. Ebben az időszakban
25
megfigyelőként részt vehetett az Európa Tanácsban. 1987-ben hozták létre a szervezet Titkárságát a német Gronauban. Fő feladatként a határmenti régiók érdekképviseletét, jogi helyzetük tisztázását határozták meg. Ezt az elért eredmények is tükrözik. Az Európa Tanács által 1980-ban elfogadott fontos dokumentum -"A területi bizottságok vagy közigazgatási szervek közötti
határmenti
együttműködés
európai
konvenciójának
keretegyezménye"-
kidolgozásában komoly szerepet vállalt. Ezen kívül sokat dolgozott és dolgozik jelenleg is az eurorégiók közötti együttműködés fejlesztésén. A szervezet fő céljait, és feladatait az 1977-ben elfogadott Alapszabályban határozták meg. Hangsúlyozzák, hogy ezen feladatok meghatározása során az elsődleges szempontot a határmenti és regionális együttműködések érdekei alkották. A főbb célok a következőek: Ř A gyakran előforduló problémák, a lehetőségek és feladatok érthetővé tétele. Ř A nemzetközi, illetve nemzeti parlamentek előtti érdekképviselet ellátása. Ř A különböző típusú együttműködések kezdeményezése, segítése, támogatása. Ř Know-how és információ cserék koordinálása, valamint a problémás területek kezelésére megoldások kidolgozása. A feladatait következőképpen határozták meg: Ř Pályázás különböző támogatásokra, amelyek felhasználásával különböző projekteket valósít meg. Ř Eseményeket szervez, amelyeken azokat a problémákat igyekeznek körüljárni, megvitatni és megoldást találni, amelyek a határon átnyúló együttműködéseket érintik. Ř A közös kampányok előkészítésében és végrehajtásában közreműködik. Ř Tájékoztatást nyújt az EU szervek és a lakosság számára az együttműködéseket illetően. Ezek alapján nem meglepő, hogy az AEBR az eurorégiókban jelentkező problémák kezeléséért folyamatosan lobbizott az EK szerveinél, amelynek végeredménye az INTERREG támogatási alap létrehozása volt. A gyors sikerhez hozzájárult, hogy ekkorra már az EK is felismerte a regionális különbségekben rejlő probléma komolyságát. Természetesen a szervezet az EU többi programjában is szerepet vállal: Phare CBC, Tacis CBC. Az AEBR sokat tett annak érdekében, hogy napjainkban a határmenti együttműködések fontos szereplői a nemzetközi kapcsolatoknak.
26
A DKMT néhány pályázatot az AEBR partnereként nyújtott be. Az egyik ilyen célja egy szakértői hálózat létrehozása, amely segíti a határmenti együttműködések területfejlesztési tervét, valamint stratégiájuk kidolgozását. Az Interreg IV/C keretein belül pedig a határokon átnyúló egészségügy témájában lenne partner a két szervezet. 12.2 AER – Európai Régiók Gyűlése Az Európai Határmenti Régiók Szövetsége nagyban hozzájárult ezen szervezet létrehozásához, ezáltal egy újabb intézmény segítette a határmenti együttműködések sikerességét. Ez különösen fontos, ugyanis a régiók tudják leghatékonyabban kezelni a helyi szintű gazdasági és szociális problémákat, mivel sokkal közelebb állnak állampolgáraikhoz. Ebből kiindulva érthetővé válik, hogy miért szükséges a régiók részvétele, képviselete uniós szinten a döntés-előkészítésben és - hozatalban. Az AER 1985-ben alapult azzal a céllal, hogy segítse a regionalizmus terjedését. Fő célkitűzése az volt, hogy elfogadtassa és elismertesse a régiók helyét az Unióban, ezáltal biztosítsa a régiók részvételét az európai politikában. Ennek a törekvésnek köszönhetően hívta életre az Európa Tanács 1994-ben a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát, amely „Európa régióinak és városainak véleményét jeleníti meg az Európa Tanácsban”21. Ezt a folyamatot erősítette az EU által, 1995-ben alapított Régiók Bizottsága, amely pedig „Európa regionális és helyi hatóságainak képviselőit tömörítő tanácsadó testület”.22 Annak ellenére, hogy az AER fő célkitűzését teljesítette, működése továbbra is szükséges, újabb célok eléréséért küzd. Általánosságban igyekszik ösztönözni és elősegíteni az interregionális együttműködések létrejöttét mind kulturális, mind gazdasági téren. Igyekszik előmozdítani a Nyugat és Kelet-Európa régiói közötti kapcsolatok kialakulását, valamint a tapasztalatcserét, így elérhető a keleti térség gyorsabb felzárkózása. Napjainkban 33 ország 270 régióját, valamint 16 interregionális szervezetet tudhat a tagjai között az AER.
21
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusáról,
http://www.europatanacs.hu/index.php?workSpace=pages&id=42&langId=1 (hozzáférés: 2009-10-22) 22
A Régiók Bizottságáról, http://europa.eu/institutions/consultative/cor/index_hu.htm (hozzáférés: 2009-10-22)
27
V.
A DKMT Eurorégió vizsgálata marketing eszközök segítségével 13. Eurorégiók versenyképessége- regionális marketing23
A verseny értelmezése egy régió esetében nem azonos a termékek, szolgáltatásokat kínáló vállalatok közötti versennyel. Egy terület termelékenységét több tényező befolyásolja. A természeti adottságok mellett fontos szerep jut a térségben élő emberek szakképzettségének, a terület befektetésvonzó képességének, fontos a közszolgáltatások megfelelő színvonala és elérhetősége. Egy sikeresen működő régió területén jól működő oktatási intézmények vannak. E tényezők mind fontos szerepet játszanak a térség népességmegtartó képességében. Megállapítható, hogy a régiók a felsorolt területeken vannak egymással harcban. Tehát a regionális verseny esetében a „regionális gazdaság fejlődését bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve próbálják befolyásolni”24. Arra
a
kérdésre,
hogy
mitől
válik
egy térség
versenyképessé,
a régiók
versenyképességének piramis modellje ad összefoglaló választ.
1.
ábra A régiók versenyképességének piramis modellje
Forrás: Lengyel Imre: A regionális versenyképességről, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december p. 979
23 24
Lengyel I: i. m. alapján Lengyel-Rechnitzer, A városok versenyképességéről, Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja 2000, 132. o.
28
Ez a modell meghatározza a legfontosabb befolyásoló tényezőket. A fő cél az adott térségben élők életszínvonalának növelése. Ezt sok tényező befolyásolja, ebből a legjelentősebb a regionális jövedelem, a foglalkoztatottság és a munkatermelékenység. Ezeknek az adatoknak a kívánatos alakulásához sok tényezőnek kell összhangban állnia. Az ábrán a harmadik szintet alkotó elemek sorolhatóak ide. A legalsó két sor pedig a sikeres régió kialakulásának nélkülözhetetlen faktorai. Ezen tényezők létének vizsgálatát jól szolgálja a STEEP-analízis, amely segítségével felvázolható a DKMT-től független körülmények jelenlegi helyzete. A leírtak alapján belátható, hogy a régiók versenye tényleges. Abban az esetben, ha verseny alakul ki valamely tényező piacán, a marketing létjogosultsága sem kérdéses. Ebben az esetben az adott régió termékké válik, amely rendkívül sok tényezőből áll, egy specifikus terméket kapunk. Röviden összefoglalva így alakult ki a régió marketing. A marketing által használt vizsgálati módszerek mindegyike alkalmazható ebben a szakágában is. A marketing hasznossága abból fakad, hogy az elemzések segítségével pontosan meghatározhatóak az adott térség céljai, illetve kimutathatóak a gondok. Ezek után kialakítható egy olyan kép, amely az adott régiót széles körben vonzóvá teszi. A marketing csak egy eszköz, amely az adott régiót segíti a folyamatos fejlődésben.25 Szakdolgozatom szempontjából tekintve, azonban a legalkalmasabb eszköznek mutatkozik a központi kérdésem felderítésére.
14.
Az eurorégió STEEP analízise: külső környezet elemző bemutatása
A STEEP analízis elemei Ezekből az adatokból következtetni lehet arra, milyen feladatok, programok kidolgozása teheti könnyebbé a lakosság életét, mire lehet igényük. A DKMT multikulturális területet ölel fel, ebből következően három országhoz tartozó területek mutatószámait használom fel az elemzés során. A magyar oldalról használható adatokat csak a NUTS II-es szintű besorolás alapján találtam, ezért a dél-alföldi régió adatait vizsgálom, román oldal esetében hasonló helyzet alakult ki, ezért itt a nyugati régió adatai a mérvadóak, míg szerb oldalról Vajdaság népességét veszem alapul. A regionális statisztikák nem
25
Gere János: Marketing regionális politikában, Évkönyv: 2003, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-Tudományi
Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
29
találhatóak meg azonos évekből, ezért az összehasonlíthatóság nem a legmegfelelőbb, azonban a tendenciák igazolására megfelelnek. 1. Társadalmi tényezők Demográfiai hatások Egy adott terület bemutatása során mindenképp meg kell vizsgálni az ott élő népesség számát, összetételét, valamint az elöregedés mértékét. A két magyar megye népességszámát illetően 2006-os adatok a legfrissebbek, ezeket korábbi 2002-es számokkal lehet összevetni. 971 ezer fős népesség száma jelentősen csökkent az eltelt időszakban, ugyanis a 2006-os felmérések alapján 959 ezerre csökkent a lakosság száma. A népesség összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedési folyamat jelen van a térségben. A 14 éven aluliak aránya 15%, míg a 65 éven felülieké 17% volt 2008-ban. Magyarországon ebben a térségben a legnagyobb az elöregedés aránya. Emellett fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy a dél-alföldi régió népességmegtartó képessége folyamatosan csökken. Ezt bizonyítja, hogy a belföldi migráció során ezt a régiót jelentős számban hagyják el az emberek. Románia nyugati régiójában a népesség száma 1924 ezer fő, amely a 2002-es időszakban számolt 1956 ezer főhöz képest jelentősen csökkent. Ebből a fiatalkorúak aránya 14,4%, míg a 60 éven felülieké 19,17% volt 2007-ben. A népességcsökkenés ellenére a belső migrációs adatok alapján a térség vonzónak tűnik, ugyanis 2007-ben 34740 fő települt le a térségben. A szakértők szerint ez a jelenség a Temesvár és Arad városokban mutatkozó jobb kilátásoknak köszönhető. A betelepülők főként Románia északkeleti és délnyugati részeiből érkeznek. Vajdaság Autonóm Tartományt -2002-es adatok alapján- 2 031 992 fő lakja. A népességszám vélhetően folyamatosan csökken. A kimutatások szerint a térségben az európai átlagnál nagyobb az elöregedés aránya: 21%-ra tehető a 60 éven felüliek száma, míg a fiatalkorúak száma a népesség egy ötödét sem teszi ki. A belföldi migráció főleg a kilencvenes évek közepén volt jelentős, ugyanis a háborús övezetből ide települtek át az emberek. Kulturális környezet A DKMT területén élő emberek életét a globális hatások nem hagyták érintetlenül. A családszerkezet átalakulása jellemző, a szülő nők életkora
30
kitolódott, valamint jellemzően egyre kevesebb házasságot kötnek. A regisztrált születések egyre nagyobb számban házasságon kívüliek, amely arra utal, hogy az élettársi kapcsolatok száma jelentősen növekszik. Ez a tendencia a világ számos pontján kimutatható. Az egységesülés mellett azért a térségben a hagyományok ápolása is él. Az eurorégió területén élők az országhatárok módosítása előtt egy területnek számított, valamint földrajzi értelemben összefüggő egységet képez, valamint sok magyar is él a határok mindkét oldalán. Emellett szükséges megemlíteni, hogy nem csak magyar kisebbség él szomszédjaink területén, hanem a délalföldi régióban is találhatók hagyományőrző szerb, román kisebbségek. Tehát a közös kultúra segítségével a kapcsolatok, a régión belüli kohézió erősíthető, valamint ilyen irányú programok már vannak, és a jövőben is lesznek. 2. Technológia környezet Ahhoz, hogy egy térség vonzó legyen akár élettérként, akár befektetésként, fontos a megfelelő feltételek kialakítása. A sok tényező között az egyik legjelentősebb vizsgálati szempont a versenyképesség léte. A versenyképesség egyik
meghatározó
tényezője
a
technológiai
fejlettség.
Ezért
fontos
megvizsgálni, milyen adottságokkal rendelkezik az adott régió. A technológia segítségével megmunkálhatóak a gazdasági erőforrások, ami által termékké és szolgáltatássá válnak. Napjainkban a technológia fejlődése felgyorsult, így követni a változásokat nem mindig egyszerű, de a versenyben az maradhat fenn, aki minél gyorsabban tud reagálni a változásokra. Ezért fontos egy régió életében – még ha az multikulturális is- a kutatás-fejlesztés. A DKMT területéhez tartozó három ország régióinak fejlettsége igen eltérő képet mutat. A kutatás-fejlesztési adatok vizsgálatából következtetni lehet arra, hogy az adott terület mennyire válhat hatékonnyá, illetve mennyire lesz képes a versenyben fennmaradni.
31
2. ábra Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága
A dél-alföldi régióban 1996 óta egyre nagyobb összegeket fordítanak a kutatásfejlesztésre, a régiók között itt alkalmazzák a második legtöbb embert ezen a területen. Ennek ellenére a GDP arányában való befektetések nem mutatnak nagy növekedést, és elmarad az országos átlagtól. A román adatok ennél valamennyivel alacsonyabb értékűek, a GDP –nek 0,46% -át fordítják a kutatásokra. Az itt is elmondható, hogy a ráfordított összegek 1996-tól kezdődően folyamatosan nőttek. A modern kornak megfelelően egyre inkább hétköznapjaink részévé válik az internet, amely adatszolgáltató, üzleti életet serkentő, valamint az adás-vétel új módját jelenti. Ezért egyre nagyobb az igény, ilyen lehetőségek biztosítása iránt. A DKMT igyekszik követni a modern kor által támasztott követelményeket. Ennek
megfelelően
tervben
van
egy
Stuttgartban
működő
telephely
kommunikációs rendszer adaptálása, amely javíthat a térség befektetésvonzó képességén. 3. Gazdasági környezet A határon átnyúló együttműködések jellegéből adódik, hogy gyakran eltérő fejlettségű területek vesznek részt a kooperációban. Ez a DKMT esetében is így van: a magyar megyék a legfejlettebbek az eurorégióban, azonban országos szinten a második leggyengébben teljesítő régiónak számít. Ezzel ellentétben a Vajdaság és a romániai Vest Régió hazájuk legfejlettebb területének számítanak. Ezért a DKMT területén a gazdasági fejlődés mást jelent a három tagország számára. Ezt az eltérést a gazdaságokat jellemző adatok is bizonyítják. A következőekben makrogazdasági mutatók segítségével mutatom be a térséget. Három jelentős mérőszámot választottam ki a helyzet szemléltetésére: a GDP, a munkanélküliségi ráta, és az infláció jellemzésére szolgáló fogyasztói árindex
32
alakulását. A vizsgálatban a három állam Központi Statisztikai Hivatalának adatait használom fel. A GDP alakulása nagy hatással van a piaci szereplők döntéseire, ezért érdemes megvizsgálni az alakulását. Az Ecostat 2006-os adatok alapján készített egy régiók közötti elemzést, amelyben az 1 főre jutó GDP arányokat vizsgálta a NUTS II. szintű régiókban. Az elemzésben az EU 27-ek összesített teljesítményét vették 100%-nak, ehhez viszonyították a régiók eredményeit. Ebből kiderül, hogy a dél-alföldi régióban az egy főre jutó bruttó nemzeti termék az EU 27-hez viszonyítva 42,06%, míg a nyugat romániai régióban is hasonló értéket mutattak ki: 44,68%. Ezeket az adatokat két részre osztották, a leggyengébben és a legjobban teljesítő régiókra, országonként. A fent említett két régió egyik kategóriába sem került, mert az egy főre jutó regionális GDP nem a leggyengébb országos szinten. A számok alapján az is jól látszik, hogy a térségben jelentős fejlődésre lenne szükség. A 2008-ban kezdődő, és hatását mai napig éreztető gazdasági válság hatására a helyzet romlott, a szakértők legalább 4%-os GDP visszaesést jeleztek. Az infláció mértéke sokat elárul egy gazdaság állapotáról. Ezért ezt a mutatót is meg kell vizsgálni, ha képet szeretnénk kapni az adott nemzetgazdaságról. A DKMT esetében a fogyasztói árindex alakulását követem nyomon. Ez a szám mutatja meg, hogy az átlagemberek pénzükön mennyi terméket vásárolhatnak meg. Ezáltal az árszínvonal alakulása figyelemmel kísérhető, ebből következően az infláció jellemzésére szolgál. Szerbiában a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején a fogyasztói árindex szélsőségesen magas volt, 2001-ben elérte a 90% körüli értéket is. Ezt követően az infláció mértékét stabilizálni tudták, és napjainkra 10-11% körül alakul. Romániában kedvezőbb valamivel a helyzet. 2004-ben még 30% volt fogyasztói árindex, ezt követően gyors változás tapasztalható –vélhetően az EU-csatlakozás előkészületeinek köszönhetően- évi 10%-os csökkenés volt tapasztalható az árindex alakulásában. Románia csatlakozásának évében már csak 7,8%-os volt az érték.
33
A számok tükrében Magyarországon a legkedvezőbb a helyzet. Ez valószínű az uniós csatlakozásra való felkészülésnek tudható be. 2004-ben a fogyasztói árindex 6,8% volt, a további években javulás jelentkezett, 4% körül alakult a mutatószám. Fordulópont 2007-ben következett be, amikor a duplájára nőtt a
3. ábra Forrás: MNB
fogyasztói árindex. A válság hatása jól látható a fenti ábrán: a fogyasztói árindex tovább emelkedett. A válság hatására az inflációt bizonytalanság övezi, amely rontja a gazdaság teljesítményét, a gazdasági kapcsolatok rövidüléséhez vezet, ami a hosszabb távú beruházások visszaesését és a gazdasági aktivitás lassulását okozhatja. A görbén jól látható, hogy az infláció mértéke változó, amely a gazdaság instabilitására utal. A munkanélküliségi ráta megmutatja, mekkora a munkaképes korú lakosság közüli munkanélküliek aránya, a teljes munkaképes korú lakosság számához viszonyítva. Szerbiában 2005-ben jelentős mértékű volt a munkanélküliség, ugyanis a ráta 20% körül mozgott. A helyzet jelenleg valamelyest javult, 2009. áprilisi adatok alapján a munkanélküliek aránya 15% volt. Magyarországon a helyzet jobbnak mondható, ugyanis a munkanélküliségi ráta az elmúlt 8 évben 6-8% között ingadozott, 2008-ban 7,8% volt. Romániában az adatok alapján hasonló a helyzet, mint a magyar részen, ugyanis a 2000 és 2006 között a munkanélküliségi ráta 5-10% között mozgott, 2009 júliusában 6.3% volt.
34
4. Természeti környezet tényezői Minden szervezetnek fontos a természeti környezettel kapcsolatos változások követése, elemzése. A föld, a nap, a levegő, víz korlátlanul áll rendelkezésünkre, de számos olyan tényező van, amely mennyisége véges. A világ bármely részén tevékenykedő vállalatnak, szervezetnek törekednie kell a fenntartható fejlődés biztosítására, ami a fogyasztás és a gazdasági tevékenység azon mértéke és formája, amely nem veszélyezteti az utánunk jövő generációk életfeltételeit, hanem biztosítja, hogy számunkra is hozzáférhetők legyenek a szükséges természeti erőforrások. A legfontosabb tényezők, amikre figyelni kell: Ř a természeti környezet átalakítása, Ř a természeti környezet fel- és kihasználása, Ř a természeti környezet szennyezése, Ř a természeti környezettechnológiák, Ř környezet-szennyező termékek, Ř a nyersanyag minősége, mennyisége. Az elsődleges cél a környezetkímélés: Ř környezet-kímélő technológiák és termékek, Ř az újrafelhasználás kérdése, Ř hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. A DKMT tagmegyéi elsődlegesen a Kárpát-medencében találhatóak. A történelem során egy országhoz is tartoztak, ma már más-más zászló alá sorolták őket, azonban földrajzi értelemben a terület egysége megkérdőjelezhetetlen. A térség legnagyobb területe alföldhöz, valamint a Kárpátok hegyvonulataihoz tartozik. Ebből következően a legkülönfélébb természeti erőforrásokkal rendelkezik. Az alföldi területeken elsődlegesen a jó minőségű termőföldet kell kiemelni, jelentős a térségben a mezőgazdasági tevékenység. Emellett más jellegű természeti erőforrásokkal is rendelkezik a terület. A térség gazdag kőolajban és földgázban, a kitermelés mindhárom ország területén folyik. Más energiaforrások is nagy mennyiségben fordulnak elő az alföldi részen, legjelentősebb a geotermikus energia, amely a jövő energiaforrása lehet. A termál- és ásványvíz nagy százalékban fordul elő a térségben, amely adottság a wellness-turizmus kialakulásában és terjedésében jelentős szerepet játszik.
35
A hegyvidéki területeken jelentős mennyiségben találhatóak ásványkincsek. A Déli-Kárpátokban fémes és nem –fémes ércek, a Zsil-völgyében szénben gazdag területek vannak. A Bihar-hegységben sok aranylelőhely van, valamint ezüst, ólom, réz, cink, sőt uránium ércek is találhatóak. Emellett mindkét területen jelentősek az építőipari alapanyagok. A térségben a környezetvédelmi stratégiai kidolgozása lenne a hosszú távú cél, azonban ennek kivitelezését nehezítik az eltérő nemzeti környezetvédelmi statisztikák. Nem csupán elemzéseket terveznek, ugyanis ennél a pontnál kell kihangsúlyoznom
a
természeti
katasztrófák
veszélyét.
Elsősorban
az
árvízveszélyre koncentrálnak, ugyanis az eurorégióban nagy számban találhatóak folyók, ahogyan arra a névből is lehet következtetni. Egy projekt keretein belül szeretnének létrehozni egy árvízi figyelő rendszert, amely segítségével a vízállást és az időjárást folyamatosan figyelni tudják, így előre jelezhető az esetleges katasztrófa. Ez megteremtheti az időben elkezdődő előkészületeket. 5. Jogi környezet Az eurorégiók létrehozására vonatkozó szabályozás jelentős fordulópontjának tekinthető az 1980-ban elfogadott, az Európa Tanács felügyelete mellett létrejött Területi
Önkormányzatok
és
Közigazgatási
Szervek
Határmenti
Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény - más nevén madridi egyezmény- tekinthető. A jelentősége abban áll, hogy mellékletében a határmenti együttműködéseket
létrehozó
szerződéstervezetek találhatóak,
amelyek segítségül szolgálnak a szervezetek számára. Hazánkban az 1997. évi XXIV. törvénnyel fogadták el a madridi egyezményt. Néhány cikkelyben kitértnek a jogi, illetve alkotmányos különbségek figyelembe vételére. „2.
cikk,
1.
bekezdés:
A
határ
menti
együttműködés
a
területi
önkormányzatoknak és a közigazgatási szerveknek a belső jogban meghatározott hatáskörében valósul meg. 4. cikk: A Szerződő Felek arra törekednek, hogy megoldják mindazokat a jogi, adminisztratív és technikai problémákat, amelyek akadályozzák a határ menti együttműködés fejlődősét és zökkenőmentes működését…”26.
26
Madridi Szerződés pontjai
36
A létrejövő együttműködési megállapodásokat a helyi szervek írják alá, de mindezt állami kontroll mellett, állami szabályok között. Végeredményben az eurorégiókat
létrehozó
szerződések
nemzetközi
jogi
dokumentumnak
minősíthetőek. Az államok igyekezték megtartani a felügyeleti hatalmat ezekben az együttműködésekben, azonban a helyi szervek hatásköreik bővítésére törekedtek. Az ő álláspontjuk szerint a minél jobb határmenti együttműködés eléréséhez szükséges lenne a nagyobb jogi hatáskör. A Madridi Konvenció egyértelműen az állam részére adott nagyobb hatókört. Ezen a helyzeten változtatni kellett. Meg is történt: az Európa Tanács két jegyzőkönyvvel egészítette ki a Madridi Egyezményt. 1995-ben látott napvilág az „Additional Protocol” és az 1998-as „Secondary Protocol”. Ezek a kiegészítések nagyobb szerepet adtak a régiók számára, amely jogi alapokon nyugszik. Az 1995-ös jegyzőkönyv „elismeri, és biztosítja a területi közösségek vagy hatóságok azon jogát, hogy hatáskörükben és az eljárási szabályoknak megfelelően, határmenti együttműködésre lépjenek központi kormányzatuk előzetes hozzájárulása nélkül”27. Tehát a kiegészítések jelentősen változtatnak a Madridi Egyezményen, ugyanis az aláíró tagállamok, nemzeti jogi keretek között elismerik, hogy a határmenti testületek által hozott döntések azonos érvényűek az együttműködő régiókra olyannyira, mintha a nemzeti jog egy komponense lenne. Összegzésként elmondható, hogy a felsorolt jogi keretek lehetőséget adnak a határmenti együttműködések elmélyülésére, hatékonyságának növelésére. Magyarország még egyik jegyzőkönyvet sem fogadta el. Tehát ez megnehezíti az ország részvételével működő eurorégiók helyzetét. Mivel ezek a szervezetek nem rendelkeznek jogalanyisággal, így az EU pályázatian nem vehetnek részt közvetlen pályázó félként. Itt elérkeztünk egy tényhez, amely okként szolgálhat az eurorégiók siralmas helyzetére hazánkban. „Tehát a jogalanyiság, és ezzel összefüggésben a források hiánya az, ami tetszhalott állapotba kényszeríti eurorégióinkat. Az első Kiegészítő Jegyzőkönyv ratifikálása egy fontos lépés lenne a helyzet rendezésének irányába.”28
27
Additional Protocol 1995
28
Hegedűs Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I. 22. p.
37
6. Politikai környezet Egy országon belül működő eurorégió sorsára nagy hatással van a mindenkori politikai hatalom. A kormány szakpolitikai döntései jelentősen befolyásolják a határmenti együttműködések lehetőségeit. Itt elsősorban a régiók számára elérhető központi támogatások összegének meghatározására kell gondolni. Ugyanis az eurorégiók programjainak költségvetése az uniós és állami támogatásokból finanszírozható. Ezért a szerveződéseknek érdemes lobbitevékenységüket felerősíteni, különösen a nemzeti fejlesztési tervek kidolgozása idején. Ez azért fontos, mert ebben a nemzeti stratégiai programban minden tervnek szerepelnie kell, amelynek támogatásához uniós forrásokat szeretnénk igénybe venni. Mivel ezek a programok öt évre szólnak, ezért a tervezési időszakban kell az eurorégióknak felerősíteni lobbi tevékenységüket, hogy kidolgozott operatív programjaik bekerüljenek a nemzeti stratégiába. Emellett a politikai környezet elemzése kapcsán érdemes megemlíteni azt, hogy a három ország egyikében sem kiegyensúlyozott a helyzet. Jelenleg Romániában komoly viták alakultak ki annak kapcsán, ki alakíthat kormányt. Szerbia helyzetét Montenegró kiválását követően Koszovó függetlenedési törekvései nehezítették. 2006-ban új alkotmányt fogadtak el Szerbiában. Ezt követően további bonyodalmakat okozott, hogy Magyarország mint EU-tag elismerte Koszovó függetlenségét. Azonban a diplomáciai kapcsolatok tisztázódtak. Ennek elsődleges okaként azt nevezik meg, hogy Szerbia számára fontosak a magyar kapcsolatok, mivel átadhatjuk tapasztalatainkat az EU-csatlakozásra való felkészülésről, valamint magáról a csatlakozásról. A szerb külpolitika egyik központi része az EU-csatlakozás elérése. Hazánk politikai élete sem nevezhető stabilnak, ezt a gazdasági válság tovább rontotta. Az eurorégiók helyzetét illetően a politikai érdekharcok nehezítik a működést, ugyanis az állampolitikai érdekek gyakran szemben állnak a regionális kezdeményezések célkitűzéseivel, ez pedig jelentősen nehezíti az alulról érkező, civil kezdeményezések sorsát. A Steep-tényezők összefoglaló elemzése A külső környezet alapjaiban határozza meg egy szervezet működésének feltételeit és körülményeit, ezek vizsgálata nélkül nehezen mérhetőek fel a működésben rejlő lehetőségek. Mint sok más dolog, a környezetről tett megállapítások sem örökérvényűek. Nem elég egyszer felmérni őket, folyamatosan figyelni kell a
38
változásukat és megpróbálni minél jobban alkalmazkodni hozzájuk. A fejlődés elérésében és a problémák kezelésében ezek az elemzések sokat segíthetnek. A STEEP tényezők feltárása során arra igyekeztem figyelmemet összpontosítani, melyek azok az elemek, amelyek hatással vannak a DKMT eurorégió működésére. A demográfiai adatok alapján megállapítható, hogy a térségben két fő hatás jelentkezik: az elöregedés, és a területelhagyás, azaz a belföldi migráció. Ez mindhárom ország régiójáról elmondható. Ez a tény pedig nagy nyomást helyez az aktív korú dolgozókra. Természeti erőforrásokban gazdagnak mondható a régió területe. Ezeket a forrásokat, azonban sokkal hatékonyabban is ki lehetne használni. Ehhez azonban egy jóval szorosabb gazdasági együttműködés lenne szükséges. Lehetőségeihez mérten a szervezet igyekszik a természeti környezetet óvni, azonban ez is falakba ütközik, amíg nem alakul ki azonos értékelési rendszer. A gazdasági válság hatására a DKMT területén is gyengült a gazdaság teljesítménye, valamint az infláció hatására csökkent a vásárlóerő, és nőtt a munkanélküliség. Ezek alapján megállapítható, hogy a DKMT tevékenysége révén segíthet a határon átnyúló gazdasági együttműködések létrehozásában, ezáltal élénkülhet a piaci helyzet, esetleges befektetések által új munkahelyek hozhatóak létre. A pénz vásárlóerejének csökkenése szerepet játszhat a régión belüli turizmus felélénkülésében. Az eurorégiónak nagy szerepe lehet a térség imázsának formálásában. A probléma azonban ott gyökerezik, hogy az ismertségi szintje nem megfelelő a térségben. A hatékonyság növelésben több gátló tényező is szerepet játszik. A legjelentősebb talán az, hogy a határmenti együttműködések nem kapták meg a jogi felhatalmazást a saját döntéshozó képességre, ezáltal pedig a függésük a központi hatalomtól jelentős. Amíg ezen a téren nem történik előrelépés, valószínű nem tudnak olyan hatékonyan működni, mint nyugati európai társaik. Összegzésként elmondható az eurorégió működéséről, hogy a külső környezethez kapcsolódó elemek nem könnyítik meg a hatékonyság és az eredményesség növelését. Jelenlegi helyzet sem kedvez a kelet-európai határmenti kapcsolatok elmélyítésében. Látható, hogy még sok lépést kell tenni, hogy a helyzet egy eurorégió számára optimálisnak nevezhető legyen. A külső környezet elemzése után következik a belső helyzet vizsgálata, amely konkrétan a DKMT működését veszi nagyító alá.
39
15.
Az eurorégió SWOT analízise: a belső környezet elemző bemutatása29
A DKMT Eurorégió Stratégiai terve során a kutatók elvégeztek egy SWOT-elemzést a térséggel kapcsolatban. A vizsgálatot több részre bontva végezték el, külön vizsgálták az alábbi területek erős - és gyenge pontjait: Ř
A társadalmi kohézió növekedése, humán erőforrások, oktatáskultúra, K+F
Ř
Gazdaság, szolgáltatások, mezőgazdaság, ipar, idegenforgalom
Ř
Infrastruktúra
Ř
Környezet és természetvédelem
Jelen dolgozatban a DKMT Eurorégió egészével foglalkozom, így a szervezet egészére vonatkozó erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket kell vizsgálni, emellett a négy éve elkészült stratégiában szereplő tények egy része ma már nem aktuális, ugyanis időközben Románia is EU-tag lett. Ezért az elkészült elemzés áttanulmányozása után, a szakmai gyakorlati helyemen szerzett ismereteimet figyelembe véve megszerkesztettem az eurorégió egészére vonatkozó SWOT-analízist. 1. Erősségek Az egymás tiszteletben tartását jelenti a sok eltérő kultúra megőrzése, ápolása. Ez nem mindenütt sikerül, ugyanis sok esetben az adott népcsoport asszimilációja teljes volt az idő múlásával. A térségben tapasztalható fejlettségbeli különbségek ellenére jelentős kutató központok működnek a nagy városokban, amelyek mindenképp elősegítik a kutatás-fejlesztés mértékének növekedését. A változatos földrajzi képződmények több oldalról erősítik az eurorégió versenyképességét. Egyrészt az ipar számára szükséges nyersanyagok nagy számban vannak jelen, másrészt a sokszínű természeti adottságok kedveznek a határokon átnyúló idegenforgalomnak. További jelentős gazdasági potenciált jelent a Temesváron lévő nemzetközi reptér, valamint a területen futó fontos közlekedési folyosók. Mivel a DKMT tagjai közül két ország már uniós tag, míg Szerbia célja is a tagság elérése, ezért mindenképp fontos a közösségi környezetvédelmi előírások megvalósítása, ehhez nagy segítséget nyújtanak a térségben működő környezetvédelemre szakosodott intézmények.
29
DKMT 2005-ös Stratégia Terve alapján készült
40
2.
Gyengeségek
A napjaink modern társadalmát sújtó demográfiai tendenciák a DKMT területén is megfigyelhetőek: elöregedő társadalom, a népesség, valamint a szakképzett munkaerő elvándorlása a vidékről. Mindezen folyamatok csökkentik az eurorégió versenyképességét. Ehhez a negatív hatáshoz hozzájárul a mezőgazdaságban dolgozók nagy száma, az alacsony a külföldi működő tőke aránya, a megszűnő és elavult vasútvonalak és az euroregionális autópályák összeköttetésének hiánya. További hátráltató tényezőként lehet megemlíteni az eurorégión belüli gyenge horizontális
kapcsolatokat,
amely
hozzájárul
a
közvélemény
alacsony
tájékozottságához, valamint az összehangolatlan marketing tevékenységhez. Szükséges lenne a falusi területeken az internet hozzáférés növelése. A nem megfelelően ápolt kapcsolatok a környezetvédelem területén is gondokat okoznak, például ipari szennyezés formájában ölthetnek testet. A városok légszennyezettsége a régió területét is érinti, ez ellen egy összehangolt cselekvési terv lenne a kívánatos. 3.
Lehetőségek
A DKMT-nek ott kell versenyelőnyt kialakítania, amelyek adottak a területén. A mezőgazdasági tevékenység jelentős a térségben, megfelelő irányba kell terelni. A bio-termelés meghonosításával, elterjesztésével ez az ágazat ismét felvirágoztatható lenne. Továbbá a területen levő alternatív energiaforrások jelentős gazdasági potenciált rejtenek magukban. A korábbiakban említett uniós közlekedési folyosók által kínált előnyök kihasználása alapvető fontosságú lenne. A sokszínű kultúra hozzásegítheti a régiót az interkulturális projektek területén való sikeres pályázáshoz. Románia uniós csatlakozását követően az oktatás területén is szorosabbá forrhat a kapcsolat, a bolognai rendszer hatására erősödhet az oktatási intézmények
közötti
átjárás,
kooperáció.
Az
összehangolt
tevékenység
eredményeként a határon átnyúló környezetvédelmi területek megóvása is hatékonyabb lehet. 4.
Veszélyek
Két jelentős veszéllyel kell szembenéznie a DKMT- nek: Ř
A kapcsolatok nem megfelelő szintje,
Ř
Vajdaság nem tagja az EU-nak.
41
Itt kell megemlíteni, hogy az EU-tagság hátrányokkal is jár. Ez megmutatkozik a munkabérek emelkedésén, ami részben hasznos, másrészt viszont ez visszafoghatja a külföldi működő tőke beáramlását. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a munkaerő átképzés nem megoldott, pedig ez csökkenthetné a munkanélküliség arányát. A kereskedelmi infrastruktúra fejletlensége gátat vethet az eurorégión belül létrejött együttműködéseknek. A tranzitforgalom rontja az utak minőségét, ezáltal pedig a versenyképességet is visszavetik. Továbbá a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a DKMT nem tud élni a lehetőségekkel, amelyek a fejlődését szolgálják. A szomszédos államokkal nincs környezetvédelmi megállapodás, amely rendkívül nagy rizikófaktort jelent. A veszélyeket felerősíti a jogszabályi egyezések hiánya, valamint a sürgető közigazgatási reformok hiánya.
42
VI. 16.
A DKMT tevékenységének bemutatása
Az eurorégiók számára lehívható támogatások
Mielőtt részletesen bemutatnám a vizsgált
eurorégiók területén megvalósuló
programokat mindenképp át kell tekinteni azokat a forrásokat, amelyekből létrejöhettek. Az eurorégiók kialakulásának fő célja, hogy a Közösség támogatásai által minél inkább csökkentsék elmaradottságukat a központi területekhez képest. Erre a célra az Unió támogatási forrásokat hozott létre, amelyek különböző célokra hívhatóak le. Ezeket az alapokat kezdetben a kelet-közép-európai országok csak az EU-val szomszédos határvidékeik fejlesztésére igényelhették, később azonban kiterjesztették a támogatásra jogosultak körét a tagjelölt országok közötti határmenti együttműködésekre is. Az alábbiakban az EU-források rövid bemutatása következik. Interreg A Közösségi Kezdeményezések legstabilabb pontja az Interreg program, amelyet 1989ben hoztak létre. A támogatás elsődleges célja, hogy csökkentse a nemzeti határok jelentőségét a tagországok között, ezáltal elérve az EU területén belül az azonos gazdasági, szociális és kulturális fejlettségi szintet. A program három részre osztható: Ř A – határmenti együttműködés, Ř B –transznacionális együttműködés, Ř C –interregionális együttműködés. A támogatás céljait tekintve a legfontosabb a kohézió elősegítése, a környezetvédelem, a városfejlesztés, a kis – és középvállalkozások kooperációjának támogatása, az infrastrukturális fejlesztés, stb. Napjainkban az Interreg IV program aktuális, amely támogatási összegeit a 2007-2013 költségvetési terv tartalmazza. Két fő prioritása van az új Interregnek: „Innováció és tudás alapú társadalom”, valamint „Környezet és kockázatmegelőzés”. Az Interreg eddigi fennállása során nem felelt meg teljesen a vele szemben támasztott követelményeknek, működése során felmerült néhány ellentmondás. Elsődleges probléma, hogy az eurorégiókat alkotó országok esetében eltérő lehet a szabályozási, igazgatási rendszer, amely az együttműködések szorosabbá válása előtt akadályt jelent. Az eurorégiók esetében tovább nehezíti a helyzetet, hogy a NUTS rendszer besorolása alapján a III. szinthez tartoznak, azonban bizonyos esetekben elmaradott régióként a NUTS II. szinthez is sorolhatjuk őket, így mindkét szint számára nyújtott támogatásokra
43
jogosultak. Szükséges lenne egy átláthatóbb, egymást támogató támogatási rendszer kidolgozása. Phare CBC A közép-európai térségben ez a forrás segítette elő az eurorégiók megalakulását, és működésükre is komoly hatással volt. A Phare program határon átnyúló együttműködési programjában Magyarország 1995-től vehetett részt, ugyanis csak Ausztria csatlakozása után lett határos uniós országgal. 1999-től már a programot kiterjesztették a csatlakozás előtt álló országokra és azok közös határtérségére is. A Phare CBC elsősorban a területfejlesztést
kívánja elősegíteni,
ezért
a
fő
támogatási területei között
kiemelendőek: a regionális fejlesztés és szervezés; adminisztratív és intézményi akadályok felszámolása a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében; infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem. A program keretei között 1995-2003 közötti időszakban 135 millió euró állt a rendelkezésre. A pályázatokat csak non-profit szervezetek nyújthatták be, ez a döntés a támogatás vissza nem térítendő jellegéből adódott. Ezek az országok a csatlakozást követően tagállamként már a támogatást az Interreg programtól igényelhetik, a magyarországi beruházások 2007-ben lezárultak. Az utólagos programelemzések alapján megállapítható, hogy kevés terv valósult meg teljes egészében. A két támogatási instrumentum értékelése során mindenképp ki kell térni arra a gondra, hogy nem volt összhang a két forrás között. Sok esetben nem egymás kiegészítőiként funkcionáltak, hanem azonos területeket támogattak. Így pedig nem lehetett őket a legoptimálisabban kihasználni. 17.
A DKMT területén lezárult és folyamatban lévő projektek bemutatása az EUREGIO-ban működő programok tükrében
Az EUREGIO-ban működő programok30 Tájékoztató Iroda Az EUREGIO a német és holland határvidéken található, tehát EU-tagok vesznek részt az együttműködésben. A határok már szinte láthatatlanok, azonban az országok működése nem azonos. A differenciák megértésének elősegítésére kialakítottak egy információs központot, amely a polgárok számára nyújt tájékoztatást olyan fontos
30
www.euregio.de adatai alapján saját fordítás
44
témákban, mint az adózási rendszerek különbözősége, az eltérő jogszabályok, a szociális ellátórendszerben lévő eltérések. A konzultációt bárki igénybe veheti, aki az eurorégió területén él, dolgozik vagy tanul. A tanácsadás széles körű, például segítenek azoknak a diákoknak szakmai gyakorlati helyet találni, akik a szomszédos országban szeretnék azt teljesíteni. Emellett segítenek eligazodni az iskolai bizonyítványok elismertetésében, felvilágosítást adnak az iskolák közötti átjárhatóság, valamint az egészségügyi és nyugdíjbiztosítások területéről. A gyors és könnyű információszerzés érdekében létrehoztak egy internetes portált, amelynek segítségével a munkaerőpiac szereplői találkozhatnak, illetve információkhoz juthatnak. Emellett segítséget nyújtanak a jogi útvesztők értelmezésében is. Például ingatlan vétellel-eladással
kapcsolatos
szerződések
formai,
tartalmi
követelményeiről.
Felvilágosítást adnak az adózási kérdésekről is, segítenek értelmezni azokat, valamint a holland és német rendszer közötti eltérésekre felhívják a figyelmet. A polgárok három módon vehetik igénybe a tanácsadási szolgáltatást: interneten, a fogadóidőben előre egyeztetett személyes megbeszélésen, valamint a kiadott tájékoztató anyagok segítségével. Platform a hatóságok közötti együttműködések számára Ennek a programnak a keretében a határmentén elhelyezkedő városok, települések és megyék lehetőséget kapnak az együttműködésre, know-how megosztására és csereprogramok megvalósítására. A programba a következő területek tartoznak: Ř egészségügy, Ř polgári védelem és közbiztonság, Ř tömegközlekedés, Ř demográfiai változások. Ezeken a területeken szükséges az eltérő rendszerek összhangjának megteremtése, valamint rendkívül hasznos a határ két oldalán a különböző tapasztalatok megosztása egymással, az új ötletek esetleges közös megvalósítása. Az EUREGIO álláspontja szerint ezeken a területeken támogatás nélkül is nagy eredményeket lehet elérni, bár a pénzügyi segítség hatása nem elhanyagolható. Az ilyen önkéntes együttműködések kialakításában a szervezet segítségét is igényelhetik a leendő partnerek.
45
„Szószóló” Az EUREGIO álláspontja szerint sokkal hatékonyabban tudja képviselni a területén levő településeket, mintha azok saját maguk tennék meg ezt. Mivel egy nagy szervezet véleményét, törekvéseit nagyobb figyelemmel kísérik, ezért az érdekképviselet által könnyebben érheti el a térség céljait. „People-to-People” program A program keretein belül működik a Mozer Munkacsoport, amely
a
kulturális-társadalmi
projektekért
felelős.
Véleményük szerint egy határmenti együttműködés akkor lehet igazán sikeres, ha az ott élők ismerik egymás kultúráját, nyelvét. Ennek érdekében egy eurorégió sokat tehet. Egymás közötti kulturális kapcsolatok létrehozásában van fontos szerepe a szervezetnek, valamint a támogatásokra való pályázásban nyújt segítséget. Jelentős a határ két oldalán működő múzeumok közötti kooperáció: közösen dolgoznak ki programokat. Egyik jelentős eredmény volt egy, az eurorégió területén működő múzeumokról szóló ismeretterjesztő könyv megszerkesztése és kiadása. A társadalmi-kulturális integráció elmélyítése céljából létrejött az ún. Mozer Alap, amely finanszírozza az alulról jövő kezdeményezéseket. Ez az alap a kulturális programok mellett a sport találkozók létrehozására is lehetőséget nyújt. Pályázni lehet a támogatásra. Az EUREGIO területén szoros együttműködés alakult ki az oktatási intézmények között. Közös projekteket hajtanak végre, oktatják a szomszédos ország nyelvét, kultúráját, valamint lehetőség van csereprogramban való részvételre is. Turizmus A turizmus területén is vannak határokon átívelő programjai az EUREGIO-nak. Gyalogos és kerékpáros turista útvonalakat alakítottak ki, amelyek nagyszerű kikapcsolódást nyújtanak. Ezenkívül létrehoztak egy honlapot (www.tourismuseuregio.de), amelyen témák szerint csoportosítja az eurorégió területén lévő látnivalókat. A családok számára egy olyan honlap is kialakításra került, amely kimondottan a gyermekközpontú létesítményeket, területeket mutatja be.
46
Média 2008-ban
jelent
meg egy
speciális
kiadvány
az
EUREGIO gondozásában, amely az 50 éves jubileum tiszteletére
készült.
Összefoglalta
az
eddig
elért
eredményeket. A napilapok mellékleteként jelent meg mindkét országban, természetesen adott ország nyelvén. Nagy sikert aratott a kiadvány, így ezen felbuzdulva 2009-ben is terveznek egy számot, a karácsonyi időszakban.
Összegzésként elmondható, hogy a szervezet tevékenysége kiterjed az eurorégiót érintő minden kérdésre. A felsorolt programok természetesen nem mutatnak teljes képet a szerteágazó tevékenységről, azonban körvonalazzák azt, milyen feladatai lehetnek egy határmenti szerveződésnek, hiszen a közel ötven éves fennállása alatt sok tapasztalatot szerzett, mi az, amire ténylegesen szükség van. A DKMT területén lezárult és folyamatban lévő projektek, a német-holland együttműködés tükrében31 Miután ismertettem, hogy egy tapasztalt, nyugat-európai határmenti együttműködés milyen programokat valósított meg, illetve milyenek vannak folyamatban, a DKMT projektjeinek bemutatása következik. Fő célom, hogy az összehasonlítás eszköze által értékelést adjak arról, hol tart jelenleg ez a kárpát-medencei társulás. Két jelentős, sikeresen lezárult programot részletesebben mutatok be, míg a többiről rövid áttekintést közlök. Gazdaságfejlesztő stratégia kidolgozása A Phare CBC támogatás segítségével valósult meg a projekt. A költségvetés 42245 euro volt, ebből a Phare 30551 eurót ítélt meg, a fennmaradó összeget pedig a DKMT önrészből finanszírozta. 2000-ben ennek a programnak köszönhetően növekedett a cserekereskedelem száma a határmenti régióban, valamint növekedett az együttműködési pályázatok száma is. TRÜGTE A program során létrejött a Temesvári Regionális Üzletközpont, amely egy multifunkcionális, a gazdasági tevékenységek promotálása a fő profilja. 31
Az éves beszámolók, a Közgyűlésről szóló jelentések és a www.dkmt.net alapján
47
A temesvári projekt sikerének hatására egy tükörprojektet léptettek életbe Makón, a Phare CBC 2001 Románia-Magyarország program keretében. A két központ tevékenységei kiegészítik egymást. Eredményként könyvelhető el a határmenti térségben a cserekereskedelem szintjének, a szociális és kulturális tevékenységek számának növekedése. Az összköltségvetés 3.070.000 euró volt, amelyből 2.300.000 euró a Phare támogatásnak köszönhető, míg a fennmaradó 770.000 euró saját
forrásból
finanszírozták. Határmenti üzleti kapcsolatok kialakítása elektronikus támogatással A program a Phare CBC Magyarország-Románia 2002 kereteiből részesült támogatásban. Célja a kis-és középvállalkozások, valamint a kereskedelmi kamarák közti együttműködés erősítésének megteremtése a határmenti régióban. Ezáltal elő lehet segíteni a régióban való információ hozzáférést, erősíteni a gazdasági szektorban a kommunikáció folyamatának átláthatóságát. Eredmény: Szegeden és Temesváron megrendezésre kerültek szemináriumok és üzletember-találkozók, egy e-market sotfware fejlesztettek ki és promo cd-k kerültek forgalomba. A megvalósításban a Temesvári Kereskedelmi, Ipar és Agrárkamara és a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara volt a DKMT partnere. A költségvetés 54.734 euró pályázati támogatásból és 5.580 euró saját részből állt. „Ablak a szomszédra – Médiakép a DKMT Eurorégióról” A program forrása a Phare CBC Kisprojekt Alap volt. A pályázat során a Phare-től 47.009 eurot nyert a szervezet, míg az önrészt 5500 euro jelentette, amelyet természetbeni hozzájárulásként teljesített DKMT. A program fő célja az eurorégió állampolgárokkal való megismertetése volt, valamint híradások nyújtása az eu-s programokról. A megvalósítás fő eszköze egy nagy példányszámban terjesztett újságmelléklet -„Határmenti Hírlevél- a DKMT Eurorégió lapja”- megjelentetése volt, amely a magyar és a román tagmegyékben terjesztettek. Ezzel párhuzamosan létrehoztak egy internetes portált is, amelyen a nyomtatottan megjelent tartalmat közölték. Ez a hírportál a projekt lezárulását követően is működött. Ennek a kezdeményezésnek keretei között valósult meg a helyi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány partnereként a kis-és középvállalkozások felkészítése az eu-s csatlakozásra. Határmenti román és magyar vállalkozóknak segített. A marketing feladatok ellátását, és a kapcsolattartást 6300 euroért vállalta a DKMT.
48
Tematikus turisztikai útvonalak kialakítása a DKMT Eurorégió területén A finanszírozás a Magyarország-Románia INTERREG III/A, Phare CBC Program és Magyarország - Szerbia-Montenegró szomszédsági program támogatásából valósult meg. A támogatási összeg 7.272.000 Ft volt, amely összeget a 2006.05.16.-2007.06.15. közötti időszakban használták fel. A projekt a DKMT Eurorégióban domináló idegenforgalmi irányvonalak mentén fejlesztett ki közös turisztikai útvonalakat. Mindez elősegíti a határmenti térségek hazai és nemzetközi érdeklődésbe való bekapcsolását, ez pedig elősegítheti a tematikus útvonalak mentén fejlődési tengelyek kialakulását. Ezen cél eléréséhez sok tennivaló van a térségben: többek között szükséges lenne az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása, valamint a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. A kialakult tematikus útvonalak: Ř Egészségügyi, wellness turizmus Ř Folklór Ř Szecesszió útja Ř Ipari létesítmények és műemlékek útvonala Az útvonalak népszerűsítése érdekében turisztikai honlap készült, és kiadványok jelentek meg magyar, angol, német, román, szerb nyelven. A projekt megvalósításáról szóló összefoglaló jelentésben megállapították, hogy erőteljesebben kell koncentrálni az Eurorégiós turizmus-marketingre, ami elsősorban anyagi kérdés. A turizmus-marketing fejlesztésére még több kiállítási részvétel szükséges, és tudatos hirdetésre, kampányra is szükség van. Ennek lehetséges módszerei: újabb pályázat, ami még több marketing-akciót tartalmaz, a tagmegyék kiállítási megjelenésüknél reklámozzák a DMKT tematikus útjait is. ERIC- Eurorégiós Információs Centrum A finanszírozás jelen esetben is a Magyarország-Románia INTERREG III/A, Phare CBC Program és Magyarország - Szerbia-Montenegró szomszédsági program nyújtotta. A pályázati alap 4.649.000 Ft-tal támogatta a portál létrehozását, a program a 2006.05.16.-2008.05.15. közötti időszakban zajlott le. Egy információs honlap jött létre a program keretén belül, amely egy on-line információs központ, az eurorégió hírügynökségeként funkcionál. Egy ilyen portálnak nagy szerepe van az általános tájékozottság növelésében, valamint megkönnyíti a helyi
49
közösségek bekapcsolódását az eurorégió életébe. Emellett a hírportál jelentősen segítheti a régió ismertségének növelését a médiahasználók körében. Stratégiai Terv a modernizáció érdekében A 3 magyar, 4 román, Vajdaság együttes alapokon nyugvó, határokon átnyúló fejlesztési programjait összegzik. A stratégia kialakításának célja a modernizáció és felzárkózási folyamat megindítása az eurorégióban. Azért volt különösen sürgető az elkészítése, hogy az EU új, 2007-2013 közötti költségvetési ciklusára megalapozott projektekkel tudjon a térség a Strukturális Alapokhoz pályázni fejlesztési forrásokért. Kidolgozása 3 lépcsőben valósult meg. Mindhárom országból 3-3 szakértő vett részt a terv operatív kidolgozásában. A Végül 2005-ben készült el a teljes tanulmány. A tervezet létrehozására 2.700.000 forintot különítettek el az éves költségvetésből. „A DKMT Kht. az AEBR „Sail of Papenburg” pályázatára nevezett a DKMT Stratégiai tervével, melyre azon Eurorégiók pályázhattak, melyek úgy érezték, hogy egy-egy projektjükkel a Lisszaboni Stratégia elmélyítéséhez hozzájárulnak. A Stratégiai terv projektet az AEBR kitüntetéssel jutalmazta.” Kulturális-társadalmi tevékenység Az eurorégió multikulturális jellegéből adódóan fontos feladat a térségben élőkkel megismertetni ezt, ugyanis a hagyományok ápolása által fenntartható Európa sokszínűsége. Ezt a célt szolgálta az „Ezerarcú Európa” elnevezésű program, amely a DKMT területén működő és alkotó amatőr művészeknek nyújtott lehetőséget a fellépésre, ezáltal lehetőséget teremtett a szomszédos országok kultúrájának megismerésére. A rendezvény mellett számos egyéb módon nyílt lehetőség egymás kultúrájának megismerésére, például kiállítások által. A társadalmi együttműködés szellemében alakult ki az „Akciócsoport az árvízi kihívások közös kezelése érdekében”, amely az árvíz esetében segítséget nyújt a veszélyeztetett településeken. Főleg a lakosság megsegítése a cél: tájékoztatás, orvosi segítség, esetleges kitelepítés területén. Az Eurorégió egyik hosszú távú programja az ún. „Egészségbiztosítás határok nélkül”, amely keretein belül létrejöhetne a határon átnyúló betegellátás és az egészségbiztosítók közötti elszámolás biztosítsa, az országok közötti finanszírozás megvalósításával. Jelenleg ez a projekt a kezdeti szakaszban tart, egyelőre tanulmányok
50
készítése a cél, amelyben feltárják a régió egészségügyi intézményeinek jellemzőit, az egészségügyi finanszírozók együttműködésének lehetőségeit, és az adatok alapján egy modellt állítanak fel, amely alkalmas lehet egy eurorégiós egészségbiztosítási kártya létrehozására. A modell kidolgozásában az érintett országok egészségbiztosítási pénztárai is részt vesznek. A határokon átnyúló biztonság területén is voltak kezdeményezések, ezen a területen azonban még nincs konkrét kezdeményezés, csupán tapasztalatcsere, valamint az alkalmazott eszközök, technikák, módszerek megismerése történt meg. A projekt hozzájárulhat a kockázat megelőzéséhez, a felkészültség növeléséhez, ill. a katasztrófák okainak feltárásához. Összegzésként megállapítható, hogy a DKMT megfelelő irányba halad tevékenységét illetően. A programok összetétele hasonló mindkét eurorégió esetében. A német-holland együttműködésről
a
működő
projektjei
alapján
megállapítható,
hogy
jóval
kiforrottabbak. A létrehozott Mozer Alap támogatásai, a tanácsadó szolgálat a magas szintű együttműködésre utalnak. A DKMT esetében ilyen jellegű megvalósult tervek nemigen vannak. A legkiemelkedőbb az ERIC, amely az hírszolgáltatás területén véleményem szerint jelentősebb eredmény, mint az EUREGIO által kiadott újság melléklet. A turisztika területén kialakult program hasonló a két térség esetében. Tény, hogy a DKMT előtt még nagy feladatok állnak, ugyanis sok esetben tanulmányok, elemzések készültek csupán el. Ezek csupán a felkészülési szakaszt kellene, hogy jelentsék. A sikerekhez a megvalósítás felé kell orientálódni. Az EUREGIO esetében több a folyamatosan működő szolgáltatás, ezt az irányt kellene a magyar-román-szerb kezdeményezésnek is követnie. Olyan programok megvalósítása a cél, amelyek hatása ténylegesen hatással van az eurorégió területén élőkre. A védelem oldalán azt is meg kell említeni, hogy a DKMT egy rendkívül fiatal szervezet – 40 éves hátrányban van nyugat-európai társához képest-, sok lehetőség áll még előtte. A fejlődését az is nehezíti, hogy közép-kelet-európai fekvéséből kiindulva több problémát kell kezelnie, mint a nyugatabbra eső területek esetében. 18.
A programok során gyűjtött tapasztalatok
2005-ben nagy jelentőséget tulajdonítottak a Stratégiai Terv létrejöttének. Ezt követően a tervek, javaslatok megvalósítása a hosszú távú célkitűzés. Az adott programok megvalósítása során megkönnyítette az együttműködést az a tény, hogy mindhárom tagország az EU-tag, illetve Szerbia esetében pedig afelé tart. Ennek megfelelően a
51
jogrendszerek harmonizációs folyamata lezárult, illetve folyamatban van. Ez a tény megkönnyíti az együttműködés zavartalanságát, ugyanis ezáltal kiküszöbölhetőek az egyes országokra jellemző jogi szabályozások által keltett akadályok. Problémaként lehet kiemelni a projektek során a közös erőfeszítések hiányát, mindenképp szükséges lenne az összeghangoltabb munkára a tagok között. Kiemelt helyen kell kezelni a programok megvalósításában jelentős szerepet vállaló kereskedelmi kamarák együttműködésének fokozását, mivel ezek a szervezetek vannak a helyi szintű közigazgatási szervekkel közvetlen kapcsolatban. Emellett a kamarák részéről mindenképp nagyobb aktivitás lenne szükséges, annak érdekében, hogy a vállalkozói szektort megfelelőbben tudják segíteni. További fontos lépés lenne a régió kutatási eredményeinek gyakorlatba való átültetése. A kialakított Euro Info Center és Regionális Innovációs Központok nincsenek megfelelően kihasználva, célszerű lenne javítani a kihasználtságon. A tematikus turisztikai útvonalak rendkívül sikeresek voltak, mivel nemzetközi fórumokon is megjelenést jelentettek a DKMT számára, nem csupán az Eurorégió területén belül, hanem nyugat-európai kiállításokon is bemutatásra került. A program értékelése alapján az egyik legnagyobb hiányosság a kevésbé jelentős marketing tevékenység, amelyre nagy szükség lenne. A szervezet ezt a gondot további pályázatok segítségével igyekszik orvosolni. A program továbbvitelét tervezik, és újabb tematikus útvonalakat szeretnének kidolgozni. Az ERIC létrehozása is sikeresnek minősített projekt, ugyanis a turisztikai útvonalakhoz hasonlóan a DKMT számára publicitást jelent, ugyanis az Eurorégió területén, sok médium az ERIC szerződéses partnerévé vált. A projekt kapcsán nagy mennyiségben készültek PR-anyagok, amelyek mind az ERICet mind a DKMT-t népszerűsítik. Részletességük miatt alkalmasak a kiállításokon történő megjelenésre. Az árvízi védekezés érdekében nagy erőfeszítéseket tettek a tagok, így sikerült beszerezni egy mobil monitoring rendszert, amely a vízállással és időjárással kapcsolatos adatok továbbításával folyamatos tájékoztatást nyújt. Emellett a lakosság esetleges kitelepítését segítő eszközök is rendelkezésre állnak. Ez a projekt is folytatásra vár, azonban még nincs meg hozzá a megfelelő forrás.
52
19.
Saját primer kutatás eredményeinek bemutatása
A 2005-ben elfogadott stratégiai tervben szó esik a marketing tevékenység hatékonyságának növeléséről: „alapvető és minden fejlesztési részelemet átható feladatként fogalmaztuk meg a DKMT marketing tevékenységének erősítését”32. Kiemelt hangsúlyt kap a tevékenységek hatékony kommunikációja, mind az általános, mind pedig a célzott tájékoztatás. Az ismertség növelésének eszközeként említik a sikeresen lezárult projekteket is. Ezeket a célokat négy éve fogalmazták meg, vajon ennyi idő elteltével hogyan alakult a DKMT ismertsége, ezt saját primer kutatás segítségével mértem föl. Eszközként egy kérdőívet alkalmaztam, amellyel a fő célom a szervezet ismertségének felmérése volt. A kérdéseket úgy állítottam össze, hogy mind a DKMT létezéséről, mind a különböző sikeresen befejeződött projektekről megállapíthassam: az emberek, akiknek elviekben szól, tudnak-e róla. Mivel a kérdőív célcsoportja az Eurorégió (magyar) területén élő felnőtt, lakosság volt, ezért az elérés csatornájaként az internetet választottam. Ennek fő oka egyrészt a környezettudatosság volt, másrészt pedig napjainkban az emberek nem rendelkeznek sok idővel, viszont az internet leegyszerűsítette a kérdőív kitöltését. A kérdőív eredményének bemutatása előtt ki kell hangsúlyoznom, hogy a felmérés nem reprezentatív minta alapján készült. Viszont olyan átlagemberek véleményét, ismereteit tükrözi, akik érdekében létrejött a szervezet. A válaszadók korösszetételéről elmondható, hogy 21-59 év közötti emberek voltak. A megkérdezettek területi eloszlását illetően a bács-kiskun megyeiek voltak többségben, átlagéletkorukat tekintve 29 év körül csoportosultak a kitöltők adatai. 96% -a magánszemélynek jelölte meg magát, így a vállalkozói körnek csak egy szűk szegmensét sikerült elérni. E tekintetben nem sikerült teljesíteni a tervezett célt: a kis-és középvállalkozók véleménye csak kis mértékben jelent meg. A következőekben bemutatom a kérdőív egyes kérdéseire adott válaszokat. A feltett kérdéseket két témakörre osztottam: egyrészt a DKMT általános ismertségét mértem fel, azt követően pedig a lezárult, jelentős projektek mennyire közismertek a térségben.
32
DKMT Stratégiai Terv, 2005
53
A kérdőívet kitöltőknek csupán 13%-a nyilatkozott úgy, hogy hallott már valaha a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióról.
4. Saját készítés
Ezt követően azt térképeztem fel, honnan ismerik a szervezetet. A válaszok alapján két csoportra osztható ez a csoport: a sajtó által értesültek voltak kisebb számban, míg többen a munkájuk során kerültek kapcsolatba az eurorégióval. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy azok körében, akik tudtak az együttműködésről, azt már csak 11% tudta, hogy a régió, megye, ahol él tagja is a szervezetnek. Ezek az adatok lesújtóak a DKMT szemszögéből nézve. Ugyanis arra utalnak, hogy a stratégiai tervben megfogalmazott marketing célkitűzések nem valósultak meg. Mivel hipotézisem szerint ez az eredmény volt várható, így arra is rákérdeztem, hogy érdekli-e egyáltalán a DKMT az embereket. A kérdőívben röviden bemutattam a szervezetet, valamint belinkeltem a honlap elérési útvonalát, így akit valóban érdekelt, az utána nézhetett a részletes adatoknak. A rövid felvilágosítást követően a válaszadók 75% -a nyilatkozott úgy, hogy szeretné megismerni a DKMT-t, és nyitott lenne az ilyen jellegű kezdeményezésekre.
5. Saját készítés
54
Az általános kérdéseket követően igyekeztem a főbb projektekkel kapcsolatban felmérni az ismertséget, illetve jelen helyzetben inkább az érdeklődés mértékét. Két sikeresen lezárult programot választottam ki: a tematikus turisztikai útvonalakat és az ERIC eurorégiós hírportált. Az Eric létezéséről mindössze a válaszadók 2%-a tudott, míg az útvonalakról senki sem tudott. A fenti eredmények után ez nem meglepő arány, azonban ismét azt kell megjegyeznem, hogy a szervezet a területén élő emberekért működik, viszont az derül ki, hogy probléma van a tájékoztatásban. A korábbiakhoz hasonlóan az Eric esetében is csatoltam a linket, amely segítségével megtekinthették a kitöltők. A megtekintést követően is csak 60% látogatná rendszeresen a hírportált. Okként többen arra hivatkoztak, hogy sok probléma van az oldal elérhetőségével. Többen nem tudták megnyitni a honlapot, vagy pedig egy-egy hírre kattintva a részletek nem jelentek meg. Ezek alapján érdemes lenne felülvizsgálni az oldal működését, és javítani a felmerülő problémákon. A tematikus turisztikai útvonalak nagyobb tetszést arattak. A kitöltők 69%-a szívesen bejárná az útvonalak egyikét, vagy akár többet is. Legtöbben, 35% a "Határtalan felfrissülés" útvonalat próbálnák ki. A második helyen a "Folklór határok nélkül" szerepel: 25% választása esett rá. A "Boldog békeidők" és a "Barangolás a Monarchia éléstárában" útvonalak iránt kevesebben érdeklődtek. Az eredményekből kimutatható a napjainkban uralkodó trendek, egyre nagyobb szerephez jut a wellness, sokan töltenek el egy-egy hétvégét feltöltődés céljából ilyen helyeken. Ezzel magyarázható az eredmény. A folklór népszerűsége sem meglepő, ugyanis a kultúra ápolása, illetve továbbadása a térségben mindig is fontos szerepet játszott, igen jelentős a hagyományőrzés. Arra a kérdésre, hogy miért tetszik ez a lehetőség, sokféle válasz érkezett. A leggyakrabban azt emelték ki, hogy a pihenés miatt hasznos, ugyanis a térkép segítségével gyorsan találhatnak helyeket, emellett szóba került esetleges kapcsolatépítési szempont, üzleti partnerek, ismerősök körében bemutatni a helyi kultúrát. Végül pedig egy választ idéznék, amely összhangban áll a DKMT egyik céljával, az egymás kultúráinak megismerésével, elfogadásával: „a népművészet és a többi ország kultúráján keresztül ismerném meg szívesen a szomszédos országokat”.
55
6. Saját szerkesztés
A kérdőív utolsó részében azt vizsgáltam, mennyire használnák ki az emberek a DKMT közvetítő szerepét az üzleti kapcsolatok építésére. A válaszadók ebben a témában megosztottak voltak, két vélemény alakult ki. 23% egyértelműen jó kapcsolatépítési, partnerkeresési lehetőségnek véli a szervezett üzletember találkozókat. A válaszadók ezen köre még kiemelte a határon átnyúló kapcsolatok fontosságát, valamint a vállalkozások
számára
ezáltal
kínált
növekedési
lehetőséget.
Emellett
az
információszerzés, esetleges fejlesztési lehetőségek, módszerek megismerése miatt vélték hasznosnak ezt a lehetőséget. A másik, nagyobb csoport azonban ellenkezőleg vélekedett. Ők vagy egyértelműen elzárkóztak a lehetőségtől, vagy pedig úgy gondolták, hogy ez nem releváns lehetőség számukra. Ennek a csoportnak egyik tagja a következőeket mondta: „Inkább civil-szerveződés körében mozgolódok a férjemmel, és a pályázati lehetőségekkel élünk. Találkozókon, megbeszéléseken akkor veszünk részt szívesen, ha annak konkrét célja van, és nem általánosságokról szól.” A kérdések sorát a DKMT által, közreműködésével létrejött rendezvényeken való részvétel arányát vizsgáltam. Itt alacsony volt a részvételi arány, mindössze 2% járt már az eurorégió égisze alatt megvalósult rendezvényen. A válaszadók többsége abban egyet értett, hogy csak feltételek mellett venne részt egy-egy ilyen eseményen. Összefoglalásként ismét egy válaszadót idézek: „ha olyan találkozóról előadásról van szó, ami egy vagy több konkrét cél megvalósulásához keres partnereket szívesen részt veszek. Azonban minden olyan találkozót fölös idő- és pénzpocsékolásnak tartok, ahol az amúgy is ismert, tudott problémákat, nehézségeket beszélik meg, és nincs előremutató cél, tervezés.”
56
VII. Összegzés Dolgozatom a határmenti együttműködések speciális formáit, az eurorégiókat mutatta be, végigkísérve szerepük kibontakozását az EU keretein belül. A hazánk részvételével működő eurorégiók közül kizárólag egyet – a DKMT-t- választottam ki, amely bemutatásán keresztül felvázoltam a működést, programokat, valamint a felmerülő gondokat. Közép-Európa országaiban kialakult eurorégiók létjogosultsága vitathatatlan, hiszen segítséget jelentettek az uniós csatlakozást megelőzően helyi szinten alkalmazkodni a változásokhoz. Emellett segítik a perifériának titulált területek fejlesztését, valamint az EU-tagsággal összhangban a határok lebontását is megkönnyítik. Az Unióban már kiforrott a kohéziós politika, amely nagymértékben preferálja a határmenti együttműködéseket. Ez különösen azért fontos, mert ezen szervezetek költségvetését elsősorban EU-s és állami forrásokból finanszírozzák. Mivel a 2007-2013 közötti költségvetési időszak hosszú távra szól, fontos volt időben meghatározni a pontos célokat, hogy helyet kapjanak a Nemzeti Fejlesztési Tervben. Ennek érdekében a DKMT 2005-ben elkészítette a stratégiáját, hogy ezzel összhangban dolgozhassa ki terveit. Mivel a kelet-közép-európai térségben jelentősen később kezdődött meg az eurorégiók kialakulása, ezért még számos területen szükséges reformok végrehajtása. A dolgozatomból jól látható, hogy nyugatabbra az ilyen jellegű szervezetek sokkal nagyobb fokú önállóságot élveznek a döntéshozatalban, ezáltal hatékonyságuk jelentősebb, mint a Kárpát-medencében működő szerveződéseké. Ez több okra vezethető vissza: többek között a decentralizáció megvalósításának nehézségeire, valamint a régió fogalom sem épült be a köztudatba. Hazánkban jelenleg is a megye a legelfogadottabb területi felosztás. Ebből következően megállapítható, hogy a lakosság többsége gyakran még a régió fogalmával sincs tisztában, mert még nincsenek nagy hagyományai. Ezzel párhuzamba állítható az a tény, hogy az eurorégió fogalma még inkább ismeretlen. Pedig nagyon fontos lenne, hogy ez a
fogalom általánosan
ismertté váljon,
ugyanis olyan programok kerülnek
megvalósításra, amelyek a lakosok érdekeit szolgálják. A DKMT vonatkozásában hátráltató tényezőként említhető, hogy sem Magyarország, sem Románia, sem Szerbia nem ratifikálta a Madridi Konvenciót kiegészítő szerződéseket, amellyel gátat vetett az országon belüli decentralizációs folyamatnak, ezáltal pedig az eurorégiók hatáskörét is korlátozta. A hatékonyság növelése érdekében azonban ezeknek a szervezeteknek nagyobb jogi hatáskörre lenne szükségük. Ezt a
57
problémát csak kiküszöbölni lehet, ennek szellemében jelentős szervezeti változtatások történtek, ezért jött létre a DKMT Kht.. Ezáltal már lett egy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely a célok elérését erősítette. Fontos kiemelni a nemzetközi szervezetek hasznát, amelyek segítségével az eurorégió tapasztalatokat cserélhet más, már régóta működő szervezetekkel. Az eddigi programokból az látható, hogy sok kutatás és tanulmány készült el, de ezek megvalósítása várat magára, ezért a régió területének nem vált olyan jelentős részévé a szervezet, mint nyugat-európai társai. Ezt a tényt támasztja alá az általam készített kérdőív eredménye. Fontos lenne ezen a helyzeten változtatni, ugyanis egy ilyen szervezetet a területén élő emberek tarthatják életben, az ő szükségleteiknek megfelelően kellene működnie. Sok esetben a szerény költségvetést teszik felelőssé az ismeretlenség és a kevésbé sikeres programok miatt. Érdemes lenne megfontolni az EUREGIO területén történt önkéntes együttműködéseket, amelynek szinte minimális a költségtényezője, azonban hatása sokkal jelentősebb lehet. Ez megoldaná az adott szervezet hírének terjedését is. Valamint hasznos lenne olyan jellegű tanácsadó szolgálat kialakítása, amilyen a német-holland együttműködésben is működik. Sajnálatos módon a régiók általi támogatások felhasználása terén szükséges lenne a hatékonyság növelése, ugyanis több kritikát fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban. „Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a regionális fejlesztési célokra felhasznált hatalmas összegek minden tekintetben hatékonyan hasznosultak volna….Az országok közötti fejlettségi egyenlőtlenségeket valamelyest csökkentették ugyan, de az országokon belüli differenciáltságon alig.”33 Ezt a tényt részben az EU által létrehozott támogatási alapok összhangjának hiánya is okozta, hiszen az Interreg és a Phare CBC prioritásai között sokszor ugyanaz a területet jelent meg, ezáltal pedig a két program nem egymás kiegészítője volt, hanem egymás mellett léteztek. Ezért az általuk megvalósult programok kevésbé voltak sikeresek. Ezt tovább nehezítette a DKMT esetében a kezdeti időkben a tapasztalatlanság az EU-s pályázás területén. Ennek a gyengeségnek a kiküszöbölése érdekében a DKMT Kht. megpályázott, és elnyert egy Külügyminisztérium által kiírt pályázatot, amely a délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtását segíti. A projekt célja a pályázati tevékenység elősegítése műhelytalálkozók révén, melyek során a 2007-2013 esedékes Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretien belül 33
Nemes Nagy József: Terek, Helyek, régiók; A regionális tudomány alapjai
58
beadható pályázatokat a meghívott szakértők, érdekeltek kidolgozzák. Ezáltal is növelhető a sikeres pályázatok aránya. Az általam végzett primer kutatásból egyértelműen megállapítható, hogy a 2005-ben elkészült Stratégiai Tervben megfogalmazott marketing célkitűzések teljesítése várat magára. Annak ellenére, hogy létrejött az eurorégió hírportálja, ez nem javított a szervezet ismertségén. Ezt tovább súlyosbítja, hogy gyakran el sem érhető a honlap. Ez mind útjában áll az ismertségi szint növekedésének. Ahhoz, hogy ez az állapot javuljon, és a DKMT bekerüljön a köztudatba, még hosszú út vezet. Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a DKMT Eurorégió külső környezete semmiképp sem mondható kiegyensúlyozottnak, ahogyan az a STEEP analízisből is látható, ez a tény tovább nehezíti a helyzetet. A gazdasági válság hatására pedig az egyébként is fejlődésre szoruló megyékben a helyzet tovább romlott. Szükséges lenne a helyi szintű közigazgatási szervek és az Eurorégió szorosabb együttműködése, mert ezáltal a tevékenységek összehangoltabbá válnak, és a hatékonyság növekedhet. Végezetül ki kell hangsúlyozni, hogy a sok akadály ellenére mindenképp hasznos kezdeményezés volt a DKMT létrehozása. A SWOT-analízis alapján kijelenthető, hogy sok eszköz áll rendelkezésre, amellyel elősegíthető a terület fejlődőse, valamint az integrálódás az Európai Közösségbe. Azonban fontos lenne a konkrét célok irányába több gyakorlati lépést tenni, ugyanis a megkérdezettek ezt igényelnék. Az EU lehetőséget kínál a fejlődés megvalósítására, az már az adott félen múlik, mennyire tud élni vele.
59
VIII. Mellékletek 1.
Melléklet: A DKMT területe:
Forrás: www.dkmt.hu
60
2. Melléklet: Az EUREGIO területe:
Forrás: http://www.eurosurveillance.org/images/dynamic/EE/V13N35/MRSAEuregio_Figure1.jpg (Hozzáférés: 2009. október 30.)
61
3. Melléklet: Magyarország NUTS http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU)
besorolása
(A
képek
forrása:
Statisztikai nagyrégióból (NUTS 1) 3 darab található az országban.
Tervezési-statisztikai régiónak (NUTS 2) megfelelően 7 egység található.
A NUTS 3 szintek a megyéket és Budapestet feltették meg, ez összesen 20
darab. 168 statisztikai kistérséget (NUTS 4) hoztak létre, míg a településekből (NUTS 5) 3145-öt tartanak számon.
62
4.
Melléklet: 2007-2013 közötti támogatások megoszlása célkitűzés
szerint Regionális Konvergencia
versenyképesség Európai és
területi
együttműködés
foglalkoztatás ERFA
×
×
ESZA
×
×
×
Kohéziós Alap
×
Támogatási összeg (milliárd
347,4
55
8,7
euró) Forrás: EU-kiadvány alapján saját szerkesztés
63
5.
Melléklet: Magyarországon működő eurorégiók áttekintése
Térségünkben csak a rendszerváltást követően kezdett hódítani a határmenti együttműködési szerveződés, de nem kellett sokat várni a hazai eurorégiók megjelenésére. Ezt elősegítette az Unió által nyújtott támogatási rendszer is. A következőekben felsorolom a hazánk részvételével működő szervezeteket. 1. Kárpátok Eurorégió 1993-ban alakult meg magyar, lengyel, ukrán, román és szlovák részvétellel működik. 2. Zempléni Eurorégió 2004-ben jött létre magyar, szlovák együttműködéssel. 3. Kassa-Miskolc Eurorégió magyar-szlovák együttműködés. 4. Sajó-Rima Eurorégió 2000-ben jött létre szlovák-magyar kezdeményezés. 5. Neogradiensis Eurorégió szlovák-magyar együttműködés 1999-es alapítással. 6. Ipoly Eurorégió román-magyar együttműködés. 7. Ister-Granum Eurorégió 2000-től kezdve működnek együtt a magyar és szlovák felek. 8. Duna-Körös-Maros Eurorégió 1997-ben alapították magyar, román és szerb részvétellel. 9. Eurorégio West/Nyugat-Pannonia magyar-osztrák együttműködés 1998-as alapítással. 10. Duna-Dráva-Száva Euroregió 2000-ben jött létre. 11. Hármas Duna-vidék Eurorégió 2001-ben szlovák, magyar együttműködés hozta létre. 12. Dráva-Mura Eurorégió 2004-ben jött létre magyar-osztrák együttműködés. 13. Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió 2001-ben alakult
meg román,
magyar
részvétellel.
64
6. Melléklet: Az EUROREGIO szervezeti ábrája
65
Forrás: Kruppa Éva: Régiók a határon, határmenti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában, Phd értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2003., p. 217.
66
7. Melléklet: A DKMT eurorégió szervezeti felépítésének ábrája
Forrás: Marosvári Attila a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökének prezentációja
67
8. Melléklet: A tematikus útvonalakról készült papír-alapú térképek
68
9. Melléklet: A kérdőív Kérdőív 1. Ismeri –e a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) eurorégiót? Igen ....................................... Nem Amennyiben igen, mivel kapcsolatban hallott róla? Amennyiben nem, szeretné-e jobban megismerni? 2. Tudta-e, hogy a Dél Alföldi Régió (Bács-Kiskun megye, Csongrád megye) tagja ennek a szervezetnek? Igen ....................................... Nem 3. Szeretne-e többet tudni a szervezet céljairól, törekvéseiről, valamint arról, hogy mit tehet a közösségért? Igen ....................................... Nem Indoklás: 4. Létrehoztak egy eurorégiós hírportált, amelyen a régió híreiről, eseményeiről számolnak be. (http://www.ericinfo.eu/index.php?page=10&action=nyito ) Ön ismeri-e ezt az oldalt? Igen ....................................... Nem Amennyiben nem, a megismerést követően látogatná-e? Igen ....................................... Nem 5. Ha Ön egy területi (kis)vállalkozó (lenne) szeretne-e részt venni a DKMT szervezésében üzletember találkozókon, amelyek segítségével határon átnyúló partnerekre lelhet? 6. A DKMT projektjei között szerepel tematikus turisztikai útvonalak kidolgozása is, amelyek különböző nézőpontok alapján mutatják be az eurorégió területének nevezetes pontjait. A tervezett útvonalak alkalmasak lehetnek kikapcsolódásra, kapcsolatépítésre, térségünk,
valamint
szomszédaink
alaposabb
megismerésére.
(http://www.thematicroutes.dkmt.eu/ ) Ön élne-e ezzel a lehetőséggel? Igen ....................................... Nem 7. Amennyiben igen, milyen lehetőség tetszik Önnek a leginkább? 8. Részt vett-e DKMT szervezésében megvalósuló konferencián, kiállításon, vagy egyéb rendezvényen?
69
Igen ....................................... Nem Amennyiben igen, hogyan értékelné a rendezvényt?
70
IX.
Felhasznált irodalom
Könyv: 1. BARANYI Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon, Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2007, második bővített kiadás 2. Az új Európa a széleken találja ki önmagát? Határokat átszelő együttműködés Európa öt régiójában, Savaria University Press –ISES Alapítvány, 2002 3. GERE János: Marketing regionális politikában; In: Buday-Sántha AttilaErdősi
Ferenc-Horváth
Gyula
(szerkesztők):
Évkönyv
2003,
Pécsi
Tudományegyetem Közgazdaság-Tudományi Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola 4. HORVÁTH Gyula: Európai regionális politika, Dialóg-Campus Kiadó, 2003 5. KÁLDYNÉ Esze Magdolna: Nemzetközi kereskedelem. A Nemzetközi vállalkozások gazdaságtana, TRI-MESTER, Tatabánya, 2004 6. KEATING, Michael and LOUGHLIN, John: The political economy of regionalism, Frank Cass, London, 1997 7. KENGYEL Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, 2008 8. KOLTAI Zoltán: A versenyképesség regionális értelmezése; In: Buday-Sántha Attila- Erdősi Ferenc-Horváth Gyula (szerkesztők): Évkönyv 2003, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-Tudományi Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola 9. KRUGMAN, Paul.: Geography and Trade. MIT Press, Cambridge MA, 1991 10. LENGYEL Imre-RECHNITZER János: A városok versenyképességéről; In: Horváth Gyula- Rechnitzer János (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 2000 11. LUDVIG
Zsuzsa-
SÜLI-ZAKAR
István:
A
Kárpátok
eurorégió
együttműködés mérlege, Oktatási Minisztérium, 2002 12. NEMES NAGY József: Terek, helyek, régiók, A regionális tudomány alapjai, Akadémiai Kiadó, 2009 13. SCOTT, James Wesley: European and North American Contexts for crossborder regionalism (1998); In: Keating, Michael (ed.): Regions and regionalism in Europe, Edward Elgar Publishing, 2004 14. Zoltán POGÁTSA: Europe Now, Hungary’s preparedness for the EU’s structural and cohasion funds, Savaria University Press, 2004 15. JÓZSA László: Marketing stratégia, Akadémia Kiadó, Budapest, 2005
71
Cikkek, tanulmányok, dokumentumok: 1. BARANYI Béla: Euroregionális szervezetek és új interregionális szerveződések Magyarország keleti államhatárai mentén, =Magyar Tudomány 2002/11. szám, http://www.matud.iif.hu/02nov/baranyi.html, 2009. augusztus 5. 2. BÉKEI Judit: Az eurorégiók jelene és jövője, (szakdolgozat) Budapest, 2002, BGF-KKFK 3. DÖBRÖNTE
Katalin-VIDA
Szabolcs:
A
regionális
politika
intézményrendszer szerepe Magyarországon, = Tér és Társadalom 2004. (XVIII.) 4. szám, p. 1–28, http://www.rkk.hu/TET/2004_4/TET20044.pdf, 2009. október 5. 4. ÉGER György: Az eurorégió mint az európai integráció sajátos vetülete, =Külpolitika, 1998/4, p. 80 5. HARDI Tamás: Az államhatárokon átnyúló régiók formálódása, =Magyar Tudomány 2004/9. szám, http://www.matud.iif.hu/04sze/07.html, 2009. október 6. 6. HETTNE, Björn: Globalization, the new regionalism and East Asia; In: Toshiro Tanaka and Takashi Inoguchi (ed.): Globalism and regionalism, Globalism and Regionalism, Selected Papers Delivered at the United Nations University, Global Seminar '96 Shonan Session, Hayama, Japan, 1996, http://www.unu.edu/unupress/globalism.html#Globalization, 2009-11-16. 7. HEGEDŰS Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I., Multilaterális keretek és a Magyar Köztársaságot érintő kelet-közép-európai bilaterális együttműködési formák áttekintő elemzése, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Műhelymunka 19., Budapest, 2006, http://www.eokik.hu/data/files/123539331.pdf, 2009. november 3. 8. HORVÁTH Gyula: Regionális egyenlőtlenségek Európában, =Magyar Tudomány 2004/9. szám, http://www.matud.iif.hu/04sze/05.html, 2009. október 6. 9. KOVÁCS Krisztián: Az EU és Magyarország regionális politikája, (szakdolgozat), Budapest, 2006, BGF-KKFK 10. DR. KRUPPA Éva: Régiók a határon, határmenti együttműködés az Európai Unióban
és
Közép-Európában,
Phd
értekezés,
Budapesti
72
Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2003. Internetes elérés: http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/kruppa_eva.pdf Hozzáférés: 2009. 08.27. 11. LENGYEL Imre: A regionális versenyképességről, = Közgazdasági Szemle, 2000.
(XLVII.
évf.)
december,
(962–987.
o.),
http://epa.niif.hu/00000/00017/00066/pdf/lengyel.pdf, 2009. szeptember 20. 12. PALKÓ Katalin: A magyar közigazgatási mezoszint átalakításának kérdései az ezredfordulón,
http://www.aja.hu/data/upload/NFU_002Palko.pdf,
2009.
október. 20. 13. PÁLNÉ KOVÁCS Ilona: Tanulmányok, Politikai regionalizáció esélyei Magyarországon,
(http://geogr.elte.hu/old/Comitatus/palneica_elte_ref.pdf,
2009. szeptember 20. 14. PÁLNÉ
KOVÁCS
fejlesztéspolitika.
Ilona:
=Magyar
A
magyar
területi
Tudomány,
reform
2007/10,
és
p.
az
uniós
1306-1315,
http://epa.oszk.hu/00600/00691/00046/pdf/1306-1315.pdf, 2009. október 30. 15. SZABÓ
Máté:
Civil
társadalom
–
globalizáció-
regionalizmus,
http://www.hunsor.se/dosszie/civiltarsadalom.pdf, 2009. október 2. 16. SZILÁGYI Nikoletta: Magyar-román határmenti együttműködések, a DKMT tükrében, (szakdolgozat), Budapest, 2001, BGF-KKFK 17. TANÁCS István: Eurorégiók – A centrumtól távol, =Az elemző, 2006/1., p. 89102. 18. VARGA Mónika: Partium – Részek és egységek régen és ma, avagy a magyarromán magyar határon átnyúló kapcsolatok az Európai Unió határán, (szakdolgozat), Budapest, 2008, BGF-KKFK 19. Az
Európai
Unió
Regionális
Politikája
2007-2013
(http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/presenta/working2008/wo rk_hu.pdf), 2009. november 26. 20. Új
Magyarország
Fejlesztési
Terv
2007-2013
(http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=139 ), 2009. október. 4. 21. Európai
Regionális
Statisztika
Felhasználói
Kézikönyv,
2003,
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/euregiostatkk.pdf, 2009. augusztus 31. 22. Római Szerződés szövege 23. Egységes Európai Okmány
73
24. Madridi Szerződés pontjai 25. Additional Protocol 1995 26. Országos
Területfejlesztési
Koncepció,
http://miau.gau.hu/miau/remete/VEGNYOMD.html, 2009. november 16. 27. DKMT Területfejlesztési Stratégia 2005. 28. DKMT Alapító Szerződés 29. DKMT 1997-2007 közötti közgyűlési jegyzőkönyvei, egyéb beszámolók a tevékenységről, Kecskemét Megyei Önkormányzat Internetes honlapok: 1. Eurorégiós Információs Központ http://www.ericinfo.eu/index.php?page=10&action=nyito 2. EU tájékoztató szolgálat http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=133 3. Európai Bizottság http://ec.europa.eu/index_hu.htm 4. DKMT http://www.dkmt.net/hu/index.php?page=lezart 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség http://www.nfu.hu/?lang=hu 6. Központi Statisztikai Hivatal http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,115776&_dad=portal&_schema=P ORTAL 7. Román Központi Statisztikai Hivatal http://www.insse.ro/cms/rw/pages/index.ro.do 8. Szerb Központi Statisztikai Hivatal http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/index.php 9. Magyar Nemzeti Bank http://www.mnb.hu/Engine.aspx 10. AEBR honlapja www.aeber.net
74
