BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány
A BANKOK SZEREPE A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTORBAN SPANYOLORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
Készítette: Dudás Orsolya
Budapest, 2010
Tartalomjegyzék Bevezetés
5.
I. A spanyol gazdaság bemutatása 1.1. A világgazdasági válság rövid elemzése
7.
1.2. Világgazdasági hatások
8.
1.3. Spanyol gazdaság jellemzése
10.
1.4. Eurózóna
10.
1.5. Válságkezelés
11.
1.6. Hitelforrásokhoz való hozzáférés lehetősége az EU-ban
15.
1.7. Spanyol vállalattípusok
18.
1.7.1. Spanyol kis- és középvállalatok
21.
1.8. Spanyol pénzügyi rendszer
23.
II. Európai Uniós támogatási programok
25.
2.1. Strukturális Alapok
26.
2.2. Innovációt és versenyképességet érintő keretprogram
27.
2.3. Európai Regionális Fejlesztési Alap
27.
2.4. Európai Beruházási Bank támogatásai
28.
2.5. AL-Invest Regionális támogató program
28.
2.6. A kkv-kat támogató programok Spanyolországban
29.
III. Banki finanszírozás Spanyolországban 3.1. Santander Bank bemutatása
30.
3.1.1. Hiteltermékek
30.
3.1.2. Finanszírozási források
30.
3.1.3. Alternatív finanszírozás
31.
IV. Tőkepiaci finanszírozás
31.
4.1. Spanyol Kockázati Tőke Szövetség
32.
4.2. Business Angels
33.
V. Alternatív finanszírozási források 5.1. Rövid távú finanszírozás: faktoring
34.
3
5.2. Közép- illetve hosszú távú finanszírozás: lízing
36.
VI. A bankok tevékenysége általánosságban 6.1. A bankok funkciói és tevékenysége
38.
6.2. A bank forrásai
39.
6.3. A bank eszközei
39.
6.4. A bankműködés alapelvei
40.
6.5. Bankok és pénzintézetek minősítése
42.
6.6. Nemzetközi tevékenysége
45.
VII. A bankrendszer
47.
7.1. A magyar bankrendszer
48.
7.2. Vállalatok hitelszükségletei
53.
7.3. Bankadó
54.
7.4. Magyar Külkereskedelmi Bank termékeinek és szolgáltatásainak bemutatása
56.
VIII. A magyar kis- és középvállalkozások 8.1. Vállalatméretek jellemzői
60.
8.2. Vállalattípusok
62.
8.3. Banki finanszírozás az MKB szemszögéből
64.
8.4. Tőkepiaci finanszírozás
68.
8.4.1. Kockázati Tőke Akcióterve
69.
8.4.2. Üzleti Angyal Hálózatok
70.
8.5. Alternatív finanszírozási lehetőségek
72.
8.6. Kis- és középvállalatok
75.
8.7. Magyar kkv-k számára nyújtott EU-s támogatások
78.
IX. Befejezés 9.1. A két országban tevékenykedő kis-középvállalatok helyzetének összehasonlítása 83. 9.2. Következtetések, lehetőségek felvázolása a magyar kis-középvállalatok számára 90. Bibliográfia
93.
Melléklet
96. 4
Bevezetés Amikor főiskolás lettem, a korábban már tanult nyelvem mellé egy teljesen új, eddig még nem ismert nyelvet kellett választanom, hogy a diplomám feltétele teljesüljön. Ekkor a spanyol nyelvet választottam, egyrészt, mert kíváncsi voltam erre a szépen csengő, dallamos nyelvre, másrészt úgy tervezem, hogy tanulmányaim után külföldön, akár Spanyolországban folytatnám az életem. A szakdolgozati téma választásánál egyértelmű volt a számomra, hogy mindenképp olyanról írjak, amely valamiképpen kapcsolódik Spanyolországhoz. Mivel gyermekkorom óta érdekel a banki szektor, a banki környezet, ezért tudtam, hogy valahogy ezt a kettőt ötvöznöm kellene, és így alakult ki egy témavázlat a fejemben. A konzulensemmel együtt ennek hatására a bankok szerepe a kis- és középvállalati szektorban Spanyolországban és Magyarországon téma mellett döntöttünk. A kis- és középvállalatok nagyon nehéz helyzetben vannak egész Európában, elsősorban a finanszírozási lehetőségek hiánya miatt, másrészt, mert a gazdaságok kis mértékben törődnek a helyzetükkel. Viszont ami pozitív, hogy a foglalkoztatási lehetőségek döntő részét a kkv-szektor adja, tehát ezt mindenképpen támogatni kell különféle programok által. Azonban az utóbbi időben a gazdaságok már egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kkv-k problémáinak megoldására, a spanyolok ebben a kérdésben már előrébb tartanak, mint a magyarok; tehát érdemes ezt egy követendő mintának tekintenünk. A főiskolán nagyon hasznos volt, hogy több olyan tárgyat hallgattam spanyolul, ami a dolgozatomhoz segítséget nyújtott, mint például a Nemzetközi ügyletek vagy a Világgazdaságtan, melyek felkeltették érdeklődésemet a spanyol gazdaság és pénzügyi műveletek terén. A tantárgy hallgatása mellett hasznos volt az is, hogy a konzulensemtől olyan forrásokat
kaptam
ajánlásként,
amelyek
szakdolgozatom
megírásához
elengedhetetlen volt. Elsősorban a konzulensem által készített könyvet használtam a spanyol témák alapjaiként, valamint több spanyol nyelvű újságot, internetes honlapot is. Dolgozatomban főként a spanyol és magyar bankok tevékenységét, finanszírozási
lehetőségeit
valamint 5
a
vállalatfinanszírozási
programokat,
támogatásokat szeretném bemutatni, annak tükrében, hogy az amerikai pénzügyi válság hogyan befolyásolta a bankrendszert, a bankok helyzetét, megítélését a gazdaságban, és milyen károkat okozott a vállalati szektorban, elsősorban a kisközépvállalkozások működésében, tevékenységében. Ezen kívül a kis-középvállalatok hiányosságait, hátrányait, az általuk igénybe vehető lehetőségeket emelném ki, illetve, hogy az MKB Bank Zrt., korábban Magyar Külkereskedelmi Bank-, ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem- hogyan segít ezen vállalatok finanszírozásában, problémáiban. Valamint arra szeretnék hangsúlyt helyezni, hogy a spanyol kkv-k miben és mennyivel fejlettebbek, mint az hazánkban megfigyelhető, és hogy ezeken a körülményeken és helyzeteken itthon hogy tudnánk túllépni, mi az, amit át kell vennünk és követnünk, és mi az, ami esetleg Magyarországon előnyösebb és a spanyol gazdaságnak kellene bevezetnie. Hiszen Spanyolország már régebben Európai Uniós tag, mint mi, és fejlettebb a gazdaságuk, mint itthon. A dolgozat első részében a spanyol gazdaság helyzetét jellemzem, az aktualitásokat és az amerikai pénzügyi válság spanyol gazdaságra tett hatását, valamint a kis- és középvállalati szektor aktuális helyzetét. A második részben a kis-középvállalatok által igénybe vehető Európai Uniós támogatási programokat, illetve a Spanyolországban megtalálható állami támogatási rendszert mutatom be. Külön fejezetben foglalkozom a spanyol banki finanszírozással, a vállalatok számára alapvetően négy finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre: a banki-, tőkepiaci, az úgynevezett alternatív, és az egyéb finanszírozások. Dolgozatomban csak az első három formával foglalkozom. A tőkepiaci finanszírozás keretében a formális befektetéseken belül a kockázati tőkével, az informális befektetéseken belül az Üzleti Angyalok hálózatával. A
harmadik
csoportban
elsősorban
a
faktoringet
és
a
lízinget
tanulmányoztam. Ezeken kívül a forfetírozást is ebbe a kategóriában találhatjuk meg, és elsősorban a banki szolgáltatások körébe tartozik Magyarországon, valamint nagyon hasonlít a faktoringhoz. A forfetírozás közép- illetve hosszú lejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti diszkont áron. Sem az MKB Bank, sem spanyol bankok nem nagyon foglalkoznak vele. Különbsége a faktoringtól, hogy elsősorban külkereskedelmi áruszállításhoz, export-import ügyletek fedezetére használják. 6
A következő rész a bankok általános tevékenységeiről, a pénzügyi rendszerek felépítéséről, majd a magyar bankrendszerről, végül az MKB bemutatásáról szól. Az összefoglalás előtti utolsó fejezetben a magyar vállalatok bemutatásáról, helyzetéről, támogatásokról, valamint a vállalati finanszírozásról szólok (tőkepiaci, alternatív), melyet MKB szemszögéből jellemzek, és a magyar kkv-kon segítő állami és uniós támogatásokról is ebben a fejezetben teszek említést. Végezetül pedig az összefoglalásban a lényeges elemeket összegzem, összehasonlítom, valamint törekszem következtetések levonására, javaslattételre is benne. I. A spanyol gazdaság bemutatása 1.1. A világgazdasági válság rövid elemzése A pénzügyi piacok szerte a világban válságba kerültek a 2007 augusztusában az amerikai jelzálogpiaci válság miatt. A kiváltó ok az volt, hogy már 2000-2001-től kezdve nagymértékű
növekedés
volt
megfigyelhető
az
Egyesült
Államokban
az
ingatlanbefektetéseket tekintve, mert a kamat alacsony szinten állt. Viszont az ingatlanok ára évente emelkedett, a bankok pedig könnyedén adtak hitelt, még olyan személyeknek is, akik nem rendelkeztek elegendő önerővel, és előfordult, hogy egy ingatlanra több bank is adott ilyen módon hitelt. Azért volt ez „rossz”, mert akár az ingatlan értékének 100-130%ig is kaphattak hitelt az ügyfelek, de hiába látszódott már a hitelfelvételkor, hogy az ügyfelek nagyobb része nem tudja időben törleszteni a részleteket, a bankok ezt figyelmen kívül hagyták. 2006-ban a FED, vagyis a Központi Bank megemelte a kamatokat, amely rögtön a törlesztő részletek drámai mértékű emelkedésével járt. Ezek után a hitelfelvevők tömegesen váltak fizetésképtelenné, a bankok hiába foglalták már le az ingatlanokat, így sem
tudtak
nyereséget
realizálni,
ugyanis
ezekben
az
utolsó
időkben
már
jövedelemigazolás sem volt szükséges a hitelfelvételhez, amely óriási hibát jelentett a bankok tevékenységében. Emiatt már nem csak a jelzáloghitel-piac, hanem a befektetési piac is válságba került. Ennek következtében a központi bankok sürgős intézkedésekkel és pénzügyi eszközökkel igyekeztek biztosítani a gazdaság működését és a fenyegető likviditási válság elkerülését. 7
Akkor gyűrűzött el igazán a válság, mikor már egyre több államot érintett és végül az Amerikai Egyesült Államok recesszióba került. Azonban a világon mindenhol megtalálhatóak voltak a különféle pénzügyi termékekbe csomagolt jelzáloghitelkötvények, amelyeket a bankok korábban forrásszerzés és kockázatcsökkentés érdekében értékesítettek a tőzsdén és ezeket intézményi befektetők vásárolták meg, ezért került válságba a befektetési piac is. Úgy látszott, hogy Európát elkerüli a válság, sajnálatos módon mégsem így történt, szeptember végén a válság begyűrűzte Európát is. A világ legtöbb pénzintézetét mélyen érintette ez a visszaesés, de olyan vállalatoknál is likviditási problémák léptek fel, akik ezen előbb említett kötvényekre alapuló befektetési eszközökbe helyezte a megtakarításait. Minden EU-tagállam annak érdekében hozott újabb és sürgős intézkedéseket, hogy megmentse bankrendszerét és elkerüljek gazdasága összeomlását. Ezek közé többek között bankközi kölcsönök, részleges vagy teljes államosítások, bankbetétek garanciájának emelése tartozott. A válság miatt rengeteg nagybank csődöt jelentett, az ingatlanpiacokon nagymértékű visszaesés és lassú emelkedés következett be, már láthatjuk, hogy lassan lesz fény az alagút végén. Sajnos a hitelpiacokat sem hagyta érintetlenül, szinte lehetetlen hitelhez jutni, aki most szeretne igényelni, szigorúbbakká váltak a feltételek és alacsonyabbakká az összegek. 1.2. Világgazdasági hatások 2009 végén Görögország súlyos államháztartási és költségvetési problémákkal küzdött. Ezek nagymértékű zuhanást eredményeztek a tőzsdéken, sőt az eurózóna stabilitásáért is aggódni kezdtek, hiszen nagy problémát jelent a görög államcsőd a többi tagállam számára is (Spanyolországban már euró a hivatalos fizetőeszköz). Félnek továbbá a spanyolok fizetésképtelenségétől, mert a Commerzbank országértékelő modelljében Görögország kapta a legrosszabb minősítést (4.3 ponttal),és ezen a szinten áll Írország is, őt követi Portugália, majd Spanyolország 3.8 ponttal. Ezt a két államot az EU „leggyengébb láncszemeinek” tartják, ugyanis rengeteg problémával küzdenek. Spanyolországban a GDP közel 10 százalékára vonatkozó megszorítást kell alkalmazni, a hitelállomány növekedése miatt ez a folyamat nehézkes, viszont az adósságszolgálat csupán a GDP évi 1, 8 százalékát viszi el, ez könnyíti a lépéseket. 8
2010. júniusában olyan hírek szivárogtak ki a köztudatba, hogy Spanyolország számára a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Egyesült Államok 250 milliárd eurós segélycsomagot állítanak össze, azonban ezt a hírt cáfolták a spanyolok és nem is került sor ilyen támogatás igénybevételére. 2010. szeptember végén az EU pénzügyminisztereinek találkozóján többek között bejelentették, hogy Spanyolország jövőre kiadáscsökkentésekre és adóemelésekre készül, mely elősegítheti a piaci bizalom erősödését. A spanyol hazai össztermék (GDP) a harmadik negyedévben nőtt, a spanyol kormányfő bejelentése szerint, mely a javuló exportnak és a jelentős idegenforgalmi bevételeknek köszönhető. Viszont a 0, 8%-os előrejelzés helyett csupán 0, 4%-os zsugorodást jósoltak erre az évre a spanyol GDP-t illetően. A
szocialista
kormányfő,
José
Luis
Rodríguez
Zapatero
bizakodott
a
makrogazdasági mutatók láttán a növekedésben, mely egy másfél évig tartó recesszió után következett be a spanyol gazdaságban. Igaza is lett, ebben az évben folyamatos emelkedést tudhat maga mögött a spanyol állam. Tavaly az államadósság a GDP 53, 2 %-át tette ki, ez idén 64, 9 %, jövőre ennél is magasabbra, 72, 5 %-ra számítanak. A jelenlegi államháztartási hiányt 2013-ig 3% alá kívánják szorítani, de elemzők szerint ez nem túl racionális elképzelés. Spanyolországban az euró bevezetésére egy dekonjunktúra időszakában került sor. Az ebből adódó nehézségeket az ország vezetése úgy oldotta meg, hogy a külső kereslet visszaesésével járó negatív hatásoknak egy anticiklikus fejlesztéspolitikával elébe ment. Ezt államkölcsönök felvételével, bejövő működő tőkével, továbbá új munkahelyek létrehozásával hajtották végre. Ezzel a gazdaság nagyrészt "kinőtte" azokat a problémákat, amelyek az euró bevezetését megnehezítették. Mindennek eredményeként Spanyolország az 1998. és 2001. évek közötti dekonjunktúra idején a második legnagyobb gazdasági növekedést tudta elérni, miközben a költségvetési egyenlegét is szufficitessé tette.1 Ennél sokkal nagyobb probléma a spanyol magánháztartások túlzott mértékű eladósodottsága, amely a GDP 180 %-a, sajnos nagyon kevés hitelt tudnak visszafizetni, ez ad magyarázatot erre a problémára. Sőt, ezekhez még hozzájárul, hogy nagyszámú vállalkozás ment csődbe, valamint a takarékpénztárak nehéz helyzete, mely az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után került kényes szituációba.
1
http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/101.html
9
A kormány jövőre 1, 3%-os gazdasági növekedést vár, az elemzők viszont csak 0, 4%-ot jeleznek. Szeptember végén megvonták az országtól a legjobb „Aaa” államadósi besorolást, mert úgy gondolták, hogy a gazdasági növekedés kilátásai gyengék, vagyis hogy a következő néhány évben a spanyol gazdasági teljesítmény éves átlagban nem fogja meghaladni az 1%-ot és ezért egy fokozattal lejjebb sorolták „Aa1”-re ( ez az 1% elég rossz, hiszen több állam is magasabb 1,5-2%-os gazdasági teljesítménnyel rendelkezik az unión belül). 1.3. Spanyol gazdaság jellemzése Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. Mind a 80-as, mind a 90-es években gazdasági fejlettsége túlmutatott a többi tagállamén. Nemcsak az életszínvonal, az üzleti ágazatok minősége is javult. A fejletlenebb spanyol tartományok jelentős mennyiségű támogatást kaptak az unió pénzalapjaiból, melynek köszönhetően fejlődés indult el ezekben a régiókban. 1986 és 1991 között, immár EU-tagként, gazdasági növekedése beindult, a GDP jelentősen nőtt, a munkanélküliség csökkent, a beruházások megélénkültek. 1996-1999 között a monetáris unióba való belépésre készült az állam, amely szintén egy növekedési periódust irányzott elő. A csatlakozást követően a spanyol gazdaság „hagyományos betegségei”, mint a magas infláció, a nagymértékű költségvetési deficit és a magas munkanélküliség jelentősen javult. Az infláció visszaszorítása azon ágazatokban volt sikeres, amelyek nemzetközi jelentőséggel bírtak vagy tőkeintenzív ágazatok, még a munkaintenzív szolgáltatási szektorban az árak emelkedtek, ott nem sikerült csökkenteni az inflációt. De ebben a periódusban egyszerre csökkentették a munkanélküliséget és az inflációt, ez a világ országaiban ritka gazdasági tevékenységnek számít. 1. 4. Eurózóna 1999. január elsején vezették be az eurót az országban, mint hivatalos fizetőeszközt és ekkortól Spanyolország is az eurózóna tagjává vált. 1998-2008 között a spanyol gazdaság prosperált. Köszönhető ez az euró bevezetésének, az alacsony kamatlábaknak, és a hitelben való bővelkedésnek. Azonban, ahogy már korábban említettem, a válság hatására nemcsak a háztartások, a vállalatok is eladósodtak, nem volt a gazdaságnak annyi megtakarítása, amely a hiteligényeket ki tudta
10
volna elégíteni, emiatt Spanyolország külföld felé adósodott el. A válság duális hatással volt a spanyol gazdaságra: az építőipar átrendeződését gyorsította valamint rávilágított, hogy a pénzügyi rendszerük likviditási problémákkal küzd. Nemcsak a válság, hanem más világgazdasági hatások is befolyásolják a gazdaság állapotát, Spanyolországra a következők hatnak, hatottak leginkább: a pénzügyi világválság, energia- és nyersanyagárak növekedése, sőt még az élelmiszerek is drágultak, a kamatlábak emelkedtek. Ezek hatására az infláció nőtt, a versenyképesség csökkent, és felfedezték a gazdaság hiányait, és a megoldásra váró problémákat. 1. 5. Válságkezelés Szerencsére a spanyol bankrendszer kevésbé hasonlít az amerikaihoz, tehát nem találhatóak hasonló jelzáloghitelek a spanyol bankoknál, mint például azt Amerikában láthattuk. Szerencsére elegendő tartalékkal rendelkezik a spanyol központi bank, mert folyamatosan követeli azt a bankoktól, hogy megfelelő tartalékkeretet biztosítsanak, amely a válság idején egy hatalmas előnyt jelent. A világon szinte mindenhol, így Spanyolországban is szigorították a hitelfelvétel feltételeit, a hitelkereteket, melynek következtében nagyon sok kis- és középvállalat (kkv) finanszírozási és likviditási problémákkal küzd, körülbelül 80%-a az országban található vállalatoknak. A spanyol kormány 2008 októberében létrehozta a Pénzügyi Aktívák Vásárlási Alapot (Fondo de Adquisición de Activos Financieros) 30 milliárd eurós alappal, melyet a Gazdasági és Pénzügyminisztérium kezel, abból a célból jött létre, hogy a minisztérium jelzálog és egyéb hiteleket vásárol különböző aukciókon, és ezzel segíti a gazdaságot. Pozitívuma ennek, hogy valóban sikerült a rendszer likviditását ezzel az eszközzel visszaszerezni. További eszközöket vetettek be a válság kezelésére, ezek közül az E-terv az, melyet ki kell emelnem a fontossága miatt. Az E-terv a Spanyol Terv a Gazdaság és Foglalkoztatás Ösztönzésére, melynek körülbelül 80 olyan alkotóeleme van, melyek a válságból származó problémák megoldására nyújt lehetőséget. A Plan E (E-terv) 5 fő területre terjed ki: családok támogatása, vállalkozások támogatása, foglalkoztatás elősegítése, pénzügyi és költségvetési rendelkezések, gazdasági modernizáció. Ezek közül kettőt emelném ki, amely a dolgozatomhoz kapcsolódik. A vállalatok támogatása elsősorban a kis és középvállalatok szektorát érinti, leginkább fiskális eszközökben megnyilvánuló támogatás ez, melynek értéke 17 milliárd
11
euró. Ezen kívül segíti a hitelfelvételt és más pénzügyi lehetőségeket, nyújt, melyre 29 milliárd eurót fordítanak. Az intézkedések között szerepel például, hogy nem csak év végén van lehetőségük a vállalatoknak az áfa visszaigénylésére, hanem azt havonta megtehetik, illetve exportösztönző tevékenységek is megtalálhatók a rendelkezések között. Érdekesség, hogy néhány esetben, a vállalatoknak nyújtott segítséget ahhoz kötik, hogy a foglalkoztatotti létszámot nem csökkentheti, amely, ez esetben mérsékli a munkanélküliségi ráta növekedését. Mindezek ellenére magas volt a ráta, de ha ezt nem követelik meg a vállalatoktól, még drasztikusabb emelkedés lett volna rá jellemző. A másik kiemelendő terület a pénzügyi és költségvetési rendelkezések, melynek célja a likviditás helyreállítása a pénzügyi rendszerben, a hitelfelvétel könnyítése. A Pénzügyi Aktívák Vásárlási Alapnak itt van igazán nagy szerepe. Az állam kezesként lép fel a bankok adósság-kibocsátása esetén, csökkentették a minisztériumok kiadásait is. Spanyolország főbb gazdasági mutatói, 2006-09 2006 GDP (folyó áron)/ Mrd EUR
2007
2008
2009
984, 284
1 052, 7
1 088, 5
1 051, 1
4, 0
3, 6
0, 9
-3, 6
30, 356
26, 2
25, 7
n. a.
Infláció (fogyasztói árindex)/ %
3, 2
2, 8
4, 1
-0, 3
Munkanélküliségi ráta/ %
9, 09
8, 3
11, 3
18, 0
Költségvetés egyenlege/ GDP %-a
n. a.
1, 9
-4, 1
-11, 2
Államadósság (év végi)/ GDP %-a
n. a.
36, 2
39, 7
53, 2
Folyó fizetési mérleg egyenlege/ GDP %-a
n. a.
-10, 0
-9, 7
-5, 4
GDP változás (reál)/ % Egy főre jutó GDP (PPS)/ Ezer EUR/fő
Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
2009-ben az előrejelzéseknek megfelelően a GDP 3,6%-kal csökkent. A gazdasági teljesítmény visszaesésének legfőbb oka a fogyasztás csökkenése volt. A válság a legnagyobb visszaesést az ipari szektorban produkálta, melynek okai az exportpiacok beszűkülése és a hazai kereslet visszaesése. Az építőiparban segélycsomaggal (Fondo Estatal de Inversión Local- Helyi Befektetés-ösztönző Alap) kívánták helyreállítani a válság által okozott problémákat, de még a mai napig gyenge tendenciát mutatnak a lakásépítések számai. A munkanélküliség nagyon magas szinten volt, egészen a 18, 9%-ot
12
is elérte, amely Lettország után a második legnagyobb. Az ábrán látható, hogy az infláció 2007-ben és 2008-ban is pozitív, 2009-ben viszont -0, 3% a fogyasztói áremelkedés. A válság hatásainak kezelésére a kormány válságkezelő programot indított el, például
K+F
befektetések
ösztönzésével,
kkv-k
adóterheinek
csökkentésével,
munkanélküliek segélyezésével, lakásvásárlási támogatásokkal kívánja elérni célját, a válságból való kilábalást. A költségvetés egyenlege, vagyis az államháztartási hiány látható, hogy nagymértékben növekedett, még 2008-ban „csak” -4, 1% volt, addig ez 2009-ben -11, 2%ot is elérte. A kormány célkitűzése, hogy 2013-ig 3%-ra csökkentsék ezt a hiányt, ezt a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozó stabilitási, növekedés program és pénzügyi terv irányozta elő. További céljuk az eladósodás csökkentése és a munkanélküliség visszaszorítása, melyet 2013-ig 15, 5%-ra kívánnak csökkenteni. Spanyol-magyar tőkebefektetések 2006-2009 között Közvetlen magyar tőkebefektetések Spanyolországban Ezer euró Bruttó beruházás Nettó beruházás Bruttó beruházás ágazatok szerint Elektromos berendezések és anyagok gyártása Élelmiszeripar Kohászat Ingatlantevékenységek Nagykereskedelem és közvetítő kereskedelem Mezőgazdaság Kiskereskedelem
2006
2007
2008
2009
168, 592 168, 592
4, 215 4, 215
20
2, 256 2, 252
19
2, 005 233 165, 828 2 1, 703
4, 133 55
1, 023 3
1
4
6
13
2
A táblázatban látható, hogy 2006ban a magyar tőkebefektetés nagymértékű volt Spanyolország irányába, viszont a válság
évében,
2007-ben
csökkent.
Ahogyan 2008-ban is, hiszen akkor szinte alig volt magyar befektetés a spanyol állam felé, 2009-ben kezdett ez növekedni, ekkor
már
2,256
E
euró
összegű
befektetéssel rendelkezett a magyar állam
Spanyol közvetlen tőkebefektetések hazánkban Ezer euró Bruttó beruházás
2006
2007
2008
2009
1, 199
8, 012
Nettó beruházás
1, 196
7, 725
90, 778 61, 350
57, 920 57, 625
Bruttó beruházás ágazatok szerint Műanyag és gumitermékek gyártása Kiskereskedelem Bankok és más pénzügyi intézmények Járművek és alkatrészek gyártása Ingatlantevékenységek Termelés, elektromos energia Nagykereskedelem
31, 200 2, 003 1,144
7,059
52,752
850,000 24,023 161
15,351 44,850
27,753
3,000
spanyol-honban. A szektorokat figyelembe véve a kohászat volt a legnagyobb jelentőségű a befektetések közül 2006-ban, de ez teljesen elmaradt a tavalyi évre, tavaly már „csak” az élelmiszeriparban, kereskedelemben, elektronikai területeken volt megfigyelhető csekély összegű beruházás. A spanyol befektetéseket tekintve nem történt ilyen éles visszaesés, mint a magyar invesztálásokban, 2006-ban az ingatlantevékenységek körében volt megfigyelhető a legnagyobb befektetés, mely 2009-re kis mértékben csökkent csak; viszont ekkor már a műanyaggyártásba való befektetés is megnövekedett. Spanyolország 2008-ban a világon a 6-ik, míg Európa 3-ik legjelentősebb befektetési célországa volt. 2009-ben a Spanyolországba irányuló tőkebefektetés mintegy 65%-kal csökkent. A spanyol működő-tőke befektetések közel 40%-a Latin-Amerikába irányul. 2008-ban a Spanyol Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi spanyol befektetések értéke 3,1 Mrd euró volt, 59%-kal kevesebb, mint a 2007-ben. A 2008-as értékből 92,6 M euró volt a közvetlen befektetés, 3 Mrd euró az ETVE (speciális spanyol holding társaság) befektetése. Ezen befektetések túlnyomó többsége, 98,7%-a, pénzügyi szolgáltatásokba irányult, (kivéve a biztosításokat és a nyugdíjalapokat), a többi az ingatlantevékenységbe és a nagykereskedelembe.
2
http://www.oficinascomerciales.es/icex/cda/controller/pageOfecomes/0,5310,5280449_5296138_5296234_0
_HU,00.html
14
23,064
1,058
2008-ban Magyarországon 8 spanyol zöldmezős projekt vált valóra a szabadidő és szórakozás, gépkocsialkatrész-gyártás, vállalati szolgáltatások, megújuló energiák, pénzügyi szolgáltatások, műanyaggyártás és ingatlantevékenység területén (2 projekt). Az említett befektetések többek között az Aquaria Group, a Sineria, az IBERDROLA, a SEDESA, az Intermas Nets S.A, a Bancaja és a Sando nevéhez fűződnek. A spanyol információk szerint 2009-ben összesen 110,8 M euró spanyol tőke érkezett hazánkba. Ebben az évben 3 új spanyol befektetés is megvalósult a kommunikáció, a vállalati szolgáltatási és a megújítható energia szektorokban, ezek: Telefónica, Funespaña, IBERDROLA. 2009 végén a magyarországi befektetések állománya 27,7 Mrd euró volt. A közép-kelet-európai régió országai közül eddig hazánkba érkezett a legtöbb spanyol tőke. 2009-ben Lengyelország volt a legkedveltebb befektetési célország, utána Magyarország, majd északi szomszédjaink. A spanyolországi befektetések állományát tekintve
a
közép-kelet-európai
régióban
szintén
Magyarország
az
első.
Magyarország 2008-ban visszaesett a befektetői rangsorban, csupán a 97-ek lettünk a spanyol befektetéseket tekintve. 2008-ban a legfontosabb befektetések az irodai adminisztratív tevékenységek körében, a nagykereskedelmi szektorban valósult meg és jelentősebbé vált a csővezetékeken és szárazföldön keresztül történő szállítmányozás is. 2009-ben 4,5 M euró értékű magyar befektetés érkezett összesen Spanyolországba. A legnagyobb spanyol befektetők Magyarországon: IBERDROLA (megújuló energia), SEDESA (építőipar, infrastruktúra), F. Segura (autóipar) A legaktuálisabb dolog Spanyolország életében, hogy 2010. január elsejétől már negyedik alkalommal töltötte be a soros elnökséget, vagyis az Európai Unió Tanácsának élén állt. Belgiummal és Magyarországgal együtt ún. trió-rendszerben látja el a feladatát. Fő feladatai közé a válságból való kilábalás, a munkahelyteremtés tartozik, valamint az „EU 2020” stratégia elfogadása tartozik. Ezen kívül további cél az európai külügyek helyzetének javítása valamint a lisszaboni szerződés újdonságainak a bevezetése.3 1.6. Hitelforrásokhoz való hozzáférés lehetősége az EU-ban
3
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kebg/0/17100/1
15
Különböző felmérések bizonyítják, hogy az Európai Unióban majdnem minden ötödik vállalkozás érzi úgy, hogy növekedését a finanszírozás keresleti vagy kínálati oldalán jelentkező hiány befolyásolja, akadályozza, ez kezdő vállalkozások esetén még rosszabb, mert nehezen lehet úgy egy tevékenységet elkezdeni illetve hatékonyan folytatni, hogy közben a finanszírozási lehetőségek szűkösek. Az EU különböző tagállamaiban eltérő az úgynevezett „finanszírozási kultúra”. Mégpedig abból ered a differencia, hogy a vállalkozások finanszírozási szerkezete nem a vállalkozás jellemzőitől (méret, kor, iparág, jövedelmezőség) függ, hanem elsősorban az adott tagállam pénzügyi rendszere és finanszírozási szokásai befolyásolják. Mint azt előbb említettem a finanszírozási problémák megjelenhetnek keresleti és kínálati oldalon egyaránt. Keresleti problémákról akkor beszélünk, ha a kkv tulajdonában lévő források nem elegendőek információszerzéshez, fedezet biztosításához sem. Kínálati elégedetlenség akkor jelentkezhet, ha a megfelelő források nem elérhetőek a vállalkozás számára, vagy nem olyan kondícióval lehet hozzájuk jutni, amelynek a vállalat meg tudna felelni. Ahhoz hogy egy „egészséges” egyensúly kialakuljon, megfelelő lépésekre van szükség, olyan programok kidolgozása szükséges, mely segíti az egyensúly megteremtését. Ezek a következők: 1. Bankhitelek Legáltalánosabban igénybe vett külső forrás, a vállalkozások elsősorban hitelek segítségével próbálnak megoldást találni problémáikra. A kkv-k finanszírozásában a kereskedelmi-, takarék- és szövetkezeti bankok eltérő szerepet töltenek be. Egy pénzügyi intézmény akkor érhet el sikereket a kis-középvállalatok finanszírozásában, ha eleget tesz a annak, hogy tranzakciós költségeit alacsonyan tartja és biztosítja a kockázatkezelés hitelfedezeten kívüli eszközeit. Működik egy kerekasztal-megbeszélés az EU-ban, amelyet a Bizottság azért hozott létre, hogy mind a bankok,mind egyéb finanszírozó intézmények, mind pedig a kkv-k között egyfajta kapcsot, párbeszédet alakítson ki, hogy mindenki felfedhesse érdekeit, és megoldásokat találjanak ezekre. Legfőbb céljuk a keresleti-kínálati elégedetlenség megszüntetése, ezáltal finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás könnyítése. Legutóbb 2010.szeptember 28-án tartottak „kerekasztal-beszélgetést” Brüsszelben, ahol a legfontosabb napirendi pont az volt, hogy új stratégiát vezetnek be a pénzügyi, finanszírozási eszközök könnyebb eléréséhez, melyekkel a kkv-k recesszióból való kilábalását segítik, illetve előirányoznak egy kisebb mértékű gazdasági növekedést. 16
2.Garancia intézmények Megkönnyítik a külső források elérését a kis-középvállalatok számára, mert a hitelkockázat mögött egy szolvens pénzügyi intézmény garanciája található, ezáltal a bankok a kkv szektorból is hajlandóak nagyobb ügyfélkört kialakítani. A garancia megfelelő pénzügyi eszköz abban az esetben, ha a vállalkozás nem tud megfelelő fedezetet felajánlani, ami elengedhetetlenül szükséges a hitelfelvételhez, hitelek igényléséhez. A garanciát elsősorban újonnan alakult vállalatok, gyors növekedésű cégek vagy exporttársaságok veszik igénybe. A garanciarendszerek fontos szerepet játszhatnak a források elérhetőségében, mert ezáltal sikerül hozzáférnie a vállalatnak olyan forrásokhoz is, amely-garancia hiányábanlehet elérhetetlen lenne. A garanciarendszereknek két típusát különböztethetjük meg:
Köz-hitelgarancia alapok: nemzeti vagy regionális szinten, közpénzből finanszírozzák őket. Vagy közvetlenül vállalnak garanciát a kkv hiteleiért vagy társgaranciát nyújtanak garanciaszövetkezetek kötelezettségei mellé. Néhány alap hiteleket is nyújt a kis-középvállalatok számára.
Kölcsönös garanciaszövetkezetek: legfőbb jellemzőjük, hogy kkv-k, kereskedelmi kamarák, üzleti szövetkezetek hozzák létre néha bankok közreműködésével.
Kedvezőbb
hitelfeltételeket
biztosításán
túl
tanácsadással is foglalkoznak, mivel az adott szektort rendkívül alaposan, mélyrehatóan ismerik. A szövetkezetek önkéntesen szerveződnek meg. Csoportot alakítanak ki bennük, csak olyan tagot fogadnak be maguk közé (jól ismerik egymást), akiben teljes mértékben megbíznak, illetve megvitatják egymás között valamelyik tag hitelével kapcsolatosan felmerülő ötletek realitását, kockázatát. Ezáltal egymásnak a tagok segítséget is tudnak nyújtani az aktuális problémák orvoslásában. Garanciarendszerek működése, melyet az ábra egyszerűsítve mutat be:
17
1. ábra Hogyan működnek a hitelgarancia rendszerek a gyakorlatban?
1
Pénzügyi intézmény
Kölcsönös garanciaszövetkezet
Garancia
Díjfizetés + Hozzájárulás a kölcsönös garanciaszövetkezet tőkéjéhez
Hitelnyújtás vagy tőkebefektetés
Hitelgarancia Alap
2
Európai Beruházási Alap
Nemzeti vagy regionális szerepvállalás
KKV Forrás: Centre for Strategy & Evaluation Service (2002, 12. o.)
Az
Európai
Beruházási
Alap
a
garancia
alapok
és
a
kölcsönös
garanciaszövetkezetek kötelezettségvállalásai mellé állított társgarancia formájában is támogatja a garancia rendszereket. Az Európai Unió a kibővülési tervei miatt olyan pénzügyi támogatásokat is lehetővé tett, amelyek újabb kölcsönös garanciaszövetkezetek felállítását segítik elő a leendő, illetve az azóta már csatlakozott tagállamokban.
3. Hitel alapok 2. ábra Hogyan működnek a hitel alapok a gyakorlatban? Egyéb finanszírozási források
3
A vállalkozás nem juthat hozzá egyéb hitelekhez elfogadható kondíciókkal
KKV 5
A vállalkozás megfelel a munkahelyteremtési vagy egyéb követelményeknek
A kamatok és a tőke törlesztése
4 A hitelbírálatot követő folyósítás
Az adós tevékenységének nyomonkövetése
Kedvezményes kamatláb
EU-s, nemzeti, magán források
Hitel alap Kiegészítheti az EBA garanciavállalása
6
1
2
Alternatív finanszírozási forrást jelent elsősorban olyan szereplőknek, akik speciális jellemzők alapján szegmentálhatók: például pályakezdő fiatalok, munkanélküliek, újra munkába álló nők, mikrovállalkozások vagy újonnan induló kis-középvállalatok. Ezek az alapok meghatározott időtávra jönnek létre nemzeti és EU-s forrásokból, melyekhez a
18
magánszféra megtakarításai is jelentősen hozzájárulnak. Az alapok befektetési politika alapján működnek. Az alapok által megadott kamatláb a forráskamat felett körülbelül 46%-kal szerepel, de a szegmentált kkv-k kedvezményes kamatlábak mellett juthatnak a forrásokhoz (a kedvezmény mértéke akár a kamatláb egyharmada is lehet). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai vehetők igénybe a hitel alapok kamattámogatásának finanszírozására - a Strukturális Alapok támogatási feltételeinek megfelelő régiókban - az olyan speciális vagy általános célok érdekében, mint a női vállalkozói aktivitás ösztönzése vagy az új munkahelyeket létesítő kis-középvállalat hitelhez juttatása. Az EBA szintén nyújt társfinanszírozást egyes hitelalapok számára, így például az induló vállalkozások hitelezésével foglalkozó alapok számára. 1. 7. Spanyol vállalattípusok:4 Spanyolországban a legelterjedtebb vállalati formák a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság. Itt is találhatóak kis-, közép- és nagyvállalatok. Kisvállalatnak minősül az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalat, és aminek éves nettó árbevétele 600. 000 eurónál kevesebb. Középvállalat esetében 50 és 500 fő között található a foglalkoztatottak száma, és évente 600 és 3000 euró között alakul az éves nettó árbevétele. Nagyvállalatnak minősül az a vállalat, amelyik 500 főnél többet foglalkoztat, és éves bevétele meghaladja a 3000 eurót. Spanyolországban szintén léteznek a nálunk megtalálható vállalati formák, de ezeken kívül másfélék is, amik nálunk nem találhatóak meg. Ilyenek a Vagyonközösségek, illetve a dolgozók tulajdonában lévő társaságok is, a következőkben a létező spanyol vállalati formákat mutatom be, de csak részletekbe bocsátkoznék, elsősorban azokra térnék ki, amelyek hazánkban nem léteznek, vagy pedig eltérőek.
Empresario Individual - Egyéni vállalkozó
Egy és ugyanazon személy hozza létre és működteti az egyéni vállalkozást.
Comunidad de bienes - Vagyonközösség
Jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek. Hasonló a spanyol egyéni vállalkozáshoz, annyi különbséggel, hogy több mint egy ember hozza létre, és ezek a 4
http://www.spainexpat.com/spain/information/types_of_business_entities_in_spain/
19
tagok megosztják a jogok és közös vagyon feletti tulajdonjogukat. A tulajdonosok és az üzlettársak a saját személyes vagyonukkal felelnek a vagyonközösségek veszteségeiért.
Sociedad Civil- Társulás
Kettő vagy több személy által létrehozott társaság, melynek tagjai pénzzel, felszereléssel és/ vagy munkával járulnak hozzá a vállalat működéséhez, a profitot pedig megosztják egymás között. Hasonlóképpen a kötelezettségeket és a veszteségeket is megosztva vállalják. Ez a forma a magyar Polgárjogi Társulásnak felel meg.
Sociedad (de Responsabilidad) Limitada – Korlátolt felelősségű társaság
Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság.
Sociedad Limitada Nueva Empresa - szabad fordításban: Új vállalati kft.
A korlátolt felelősségű társaság egy leegyszerűsített formája, Magyarországon nem létezik,
jogi
személyiségű
vállalat.
Megalapításakor
1-5
részvényessel
kell
rendelkeznie, működése folyamán új részvényesek léphetnek be, természetes személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek is, mint például más cégek vagy részvénytársaságok.
Sociedad unipersonal - Egyszemélyes társaság:
A korlátolt felelősségű társaságok lehetnek egyszemélyes társaságok, vagyis egyetlen tagja van.
Sociedad Anónima - Részvénytársaság:
Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság.
Sociedad Cooperativa - Szövetkezet:
Személyek és/vagy vállalatok csoportja által létrehozott, profitorientált gazdasági és/vagy
társadalmi
célokat
megvalósító
gazdasági
társaság.
Alkalmazottak tulajdonában lévő vállalatok is léteznek Spanyolországban, ellentétben az itthoni helyzettel, ezen cégek részvényei vagy az alkalmazottak vagy azok kezében vannak, akik nem a cégnél dolgoznak. Az alkalmazottak, akik munkájukkal is hozzájárulnak a cég működéséhez, a részvények legkevesebb 51%-val rendelkeznek.
Sociedad Limitada Laboral – Alkalmazottak tulajdonában lévő korlátolt
felelősségű társaság A szövetkezet és a korlátolt felelősségű társaság között helyezkedik el. Jogi
20
személyiséggel rendelkezik, az üzleti eredményt a tagok között vagyonarányosan, a bevitt vagyon mértékéig osztják meg.
Sociedad Anonima Laboral – Alkalmazottak tulajdonában lévő részvénytársaság
Jogi személyiséggel rendelkező társaság. A különbség közte és a részvénytársaság között, hogy a társasági tőke legkevesebb 51%-át azon munkásoknak kell megkapnia, akik a szolgáltatás nyújtását közvetlenül, személyesen, határozatlan időre és teljes munkaidőben tudják elvégezni. A társasági tőke 25%-át oszthatják szét maguk között a részvényesek.
Sociedad Colectiva - Közkereseti Társaság:
Az üzlettársak tulajdonában lévő, és általuk irányított önálló, jogi személyiségű társaság
Sociedad Comanditaria Simple - Betéti Társaság:
Sociedad Comanditaria por Acciones – Betéti részvénytársaság
Ebben a típusban legkevesebb egy részvényes korlátlan felelősséggel tartozik a társaság veszteségeiért. A részvénytársaság szabályai, törvényei vonatkoznak erre a társaságra is.
1. 7. 1. Spanyol kis- és középvállalatok Ahogyan azt az Európai Unió vállalatainál is láttuk, a vállalatok nagy részét a kisközépvállalkozások alkotják, ez a spanyol vállalati szektorban is hasonlóképpen van. 2009ben a 0-249 közötti alkalmazottat foglalkozató vállalatok a spanyol társaságok 99, 88 %-át tették ki, amely azt jelenti, hogy összesen 3. 350. 972 kis-középvállalat működik a spanyol gazdaságban. Ezeknek a többsége a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az ingatlanok kereskedelmének piacán illetve szárazföldi szállításban tevékenykedik.5 A spanyol vállalatok a munkavállalók száma és piaci helyzetük szerint Alkalmazottak Mikrovállalat Kisvállalat Közepes KKV Nagyvállalat Összesen nélküli (0-9 fő) (10-49 fő) vállalat (0-249 (250- fő) (50-249 fő) fő) 1. 765. 779 3. 166. 299 156. 732 23. 872 3.346.903 4. 069 3.350.972
5
http://estadisticas.ipyme.org/InformesEstadisticos/RetratoPYME2010.pdf Directorio Cenral de Empresas (DIRCE)
21
52, 69%
94, 49%
4, 68%
0, 71%
99,88%
0, 12%
100, 00%
Forrás: INE (Instituto Nacional de Estadística, Spanyol Statisztikai Hivatal), saját szerkesztés
Ebből a táblázatból is láthatjuk, hogy a kkv-k foglalkoztatást segítő társaságok, hiszen ha a munkavállalóik számát nézzük, több mint 3 millió embernek ad megélhetést Spanyolországban, de a társaságok 99, 88%-át is e kis-középvállalatok teszik ki, ahogy ezt már említettem. Látható, hogy a nagyvállalatok csekély mértékben vannak jelen a piacon, jellemzőbb a mikrovállalat. A kkv-k többsége olyan társaság, mely egyetlen fizetett alkalmazottal sem rendelkezik, ez az összes vállalat 52,69%-át teszi ki. Ez a mediterrán országokra jellemző elsősorban, mármint a kis vállalat, mégis nagyszámban fordul elő. Spanyolország mellett Görögországban valamint Olaszországban is jellemző ez az arány.
Egység Százalék
A spanyol vállalatok szektor szerinti megoszlása Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás 243.433 442.177 828.943 1.836.419 7,3% 13,2% 24,7% 54,8%
Összesen 3.350.972 100,00%
Forrás: INE, saját szerkesztés
Ebből a táblázatból kiemelkedően látszik, hogy a vállalatok leginkább a szolgáltató szektorban tevékenykednek, ez a bizonyíték arra, amit korábban említettem, hogy a szolgáltatóipar is jelentős a spanyol gazdaságban. A kis- és középvállalatok jogi formája elsősorban magánvállalkozás, másodsorban korlátolt felelősségű társaság, harmadik helyre a részvénytársasági forma került. Minden negyedévben közzéteszi a Spanyol Kereskedelmi Kamara a Vállalati Bizalmi Index értékét, amely a vállalatokba vetett hit mértékét jellemzi. 2010 áprilisában ez az érték mérséklődött a 2009 év végi mutatókhoz képest, ekkor 1,4 ponttal csökken és áprilisban -18,2 ponton állt.6 Ez a negatívum a piacon mutatkozó erőteljesen növekvő versenynek, a magas kamatoknak is köszönhető, amelyek a már korábban is szűkös finanszírozási források skáláját egyre jobban csökkentik. Jelenleg a spanyol kkv-k törvényi változásokat követelnek, annak érdekében, hogy egyszerűbben tudjanak alkalmazni valakit. A Kkv Nemzeti Szövetség vezetősége egy speciális munkaszerződést kérvényez mikró és egyéni vállalkozások számára, hogy megkönnyítse ezt az előbb említett alkalmazotti kérdést. Úgy vélik, hogy ezt a réteget nem lehet ugyanolyan adóterhekkel súlytani az alkalmazáskor, mint a nagyvállalatokat. A spanyol kkv szektor a jövőre nézve egyáltalán nem optimista. Félelmét az okozza, hogy a 6
https://www.camaras.org/publicado/estudios/pdf/publicaciones/encuest_coyun/2010/2010ice1bip.pdf
22
kormány által eldöntött takarékossági intézkedések a gyakorlatban kevesebb beruházást jelentenek, és emiatt sok kkv csődbe is mehet. A kkv vezetők többsége feleslegesnek tartja ezen intézkedések javát és inkább több támogatást és konzultációs lehetőségeket kérnek a saját maguk számára.7 Emiatt a hatások miatt is szembetűnő, hogy nagyon fontos megoldást találni a kisközépvállalatok finanszírozási problémáira. Spanyolországban sok, különböző fajta támogatás létezik a vállalatok részére, nemcsak tanácsadással, hanem üzleti terv elkészítésével is segíthetik őket, kiegészítve különböző kölcsönökkel, hitelekkel. Az Európai Befektetési Bank 200 millió eurós hitelt adományozott a BBK (Bilbao Bizcaia Kutxa- Caja de Ahorros de Bilbao y Vizcaya) takarékpénztár számára a vállalati finanszírozás új vonalának megteremtésére. Ennek a megállapodásnak az érvényessége 8 évre szól, és elsősorban a kkv-k forgóeszköz-finanszírozásán elmélkedik.8
1.8. A spanyol pénzügyi rendszer Gazdasági Minisztérium
Központi Bank
Hitelintézetek
7 8
Bankrendszer
Állami hitelintézet
Szakosított hitelintézet
Bankok
Takarékpénztárak
Szövetkezetek
Értékelés a kisvállalkozói törvényről-2010.08.26. El País, 2010.10.05.
23
Spanyolországnak sokszínű pénzügyi rendszere van, modern és teljesen integrált a nemzetközi pénzügyi piacokon. A spanyol bankrendszer kétlépcsős, mindig is kétszintű volt, csak a volt szocialista országok esetében volt megkülönböztetve egyszintű és kétszintű bankrendszer. A központi bank a Banco de España, a majdnem 80 kereskedelmi bank javarészt spanyol, de léteznek külföldi bankok is a spanyol piacokon. A kereskedelmi bankok tevékenységébe tartozik a hitelnyújtás is, rajtuk kívül léteznek speciális hitelintézetek is, melyek közül a Központi Hitelintézet (Instituto de Crédito Oficial, ICO) a spanyol kormány pénzügyi ügynökségeként és fejlesztési bankjaként végzi tevékenységét. A spanyol pénzügyi rendszer üzemeltetői a következő módon csoportosíthatóak: Központi bank (kibocsátó bank) : Banco de España-1856 Hitelintézetek: Spanyol és külföldi bankok Takarékpénztárak Szövetkezeti és szakosított hitelszövetkezetek- vidéki fiókok Állami Hitelintézet
Egyéb hitelintézetek: Pénzügyi hitelintézmények (hitelvállalatok, melyek lízingre, finanszírozásra, jelzáloghitelre specializálódtak, melyek nem tudnak szerezni visszatéríthető pénzalapokat; építési bankok, klíringbankok, biztosítótársaságok, stb.) Valójában csak a bankok, takarékpénztárak és a hitelszövetkezetek alkotják a spanyol pénzügyi rendszert, mert csak nekik van jogosultságuk lakossági banki betétek létrehozására. A szakosított hitelintézetek kizárólag kölcsönök és hitelek folyósításával foglalkoznak. Az általuk nyújtott hitelek leginkább fogyasztási-, jelzálog és kereskedelmi ügyletek finanszírozására szolgálnak. Ezeken kívül egyéb szolgáltatásokat, mint például
24
kezességet, bankgaranciát, faktoringot, lízinget valamint hitelkártyákat bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére. Az Állami Hitelintézet (ICO) úgy működik mint a kormány pénzügyi ügynöksége és fejlesztési bankja A hitelintézeteket és egyéb pénzügyi intézményeket összefoglalóan üzleti bankoknak nevezik. Befektetési intézmények: Közös befektetési intézmények: Befektetési társaságok : ingóság, ingatlan Befektetési alapok: ingóság, pénzpiaci eszközök, ingatlan, jelzáloghitelek Társaságok és kockázati tőke alapok Egyéb befektetési intézmények Brókerek: Értéktőzsde: értékpapír-társaságok,ügynökségek Általánosan: bankok, Biztosítótársaságok, biztosítási ügynökök és viszontbiztosítások
Banco de España (Spanyol Központi Bank) 1856-ban alapították a spanyol bankrendszer központjaként. Ez a vállalat nem csak a nyilvános és magánbanki-ügyintézés, hanem a takarékpénztárak, hitelszövetkezetek felügyeletéért és ellenőrzéséért is felel. Legfontosabb funkciói: a bankok bankja, állampénztár, a készpénz és devizakészlet motorja, a pénzügyi piac likviditásának szabályozója. A gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozásuk oka, hogy a spanyol bankok versenyben vannak, melyek alapvetően korlátozzák a központi bankok saját, hagyományos szerepét, melyek közé a kibocsátó bank és a monetáris politika irányító intézménye tartozik. Ezek a funkciók jelentik a versenyt az Európai Központi Banknak. Jelenleg 89 bejegyzett spanyol bank létezik, melynek fiók-leányvállalatai, képviseleti irodái megtalálhatók külföldi országokban.
25
A spanyol takarékpénztárak szövetsége (CECA) 48 takarékpénztárból áll, mely 12 szövetségi régiót csoportosít. Spanyolországban kettő, fontos és Latin-Amerikában nagy jelentőséggel bíró bankcsoport létezik, az egyik a Santander bank (Banco Santander Central Hispano), amely 2008-ban a brit Bradford&Bingle egy részét felvásárolta; és a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA). A kereskedelmi és hitelbankok az EURIBOR-t alapul véve ajánlanak kedvező feltételű hiteleket. A két legnagyobb bankcsoporton kívül meg kell említenem még további ismert spanyol pénzügyi intézményeket: Banco Popular, Caja Madrid, La Caixa. A külföldi fiókvállalatok és leányvállalatok mennyiségét tekintve, a Santander bank az egyik legnemzetközibb bank, ugyanis rengeteget létesít külföldi országokban. Ezen kívül a spanyol bankrendszer a „legbankarizáltabb”, mert a spanyol bankok nem csak finanszírozást és termékeket értékesítenek a vállalatoknak, hanem az esetek többségében részesedésük van egy-egy vállalat tulajdoni rétegében, sőt, a bankügyleteknek a lakosság egy főre eső része is itt a legjelentősebb. II. Európai Uniós támogatási programok A kis- és középvállalkozások támogatása erősen indokolt az Európai Unióban. Erre azért van szükségük, mert a hatékonyságukat növelni kell, mivel a nagyvállalatokkal azonos piacon azonos tevékenységet végeznek, de erőforrásaikat tekintve nagy hátrányban vannak. Az EU tagországaiban 40.000 nagyvállalat és 40 millió kis-és középvállalkozás áll szemben egymással. A kkv-k biztosítják az adók 68%-át, fizetések 57%-át, valamint a foglalkoztatottak zöme, mintegy 80% náluk dolgozik. A belföldi értékesítés 63%-át, a külföldi értékesítés 33%-át termelik meg. Legfőbb nehézségeik a tőkehiány, beszállítók felkészültsége, garanciahiány, adminisztrációs-, járulék és adóterhek, nyelvtudás hiánya, időhiány, EU-s anyagok nem megfelelő átfordítása. Támogatásuk
tehát
mindenképpen
indokolt,
elsősorban
azért,
mert
a
foglalkoztatottságot lehet növelni velük, felhasználják a társadalmi kohéziót és munkahelyeket teremtenek. Regionális fejlődésre alkalmasak, azáltal, hogy a fejletlenebb régiókba is be tudnak hatolni. 2.1. Strukturális Alapok 26
Spanyolország is igénybe veszi az Európai Uniós támogatást, a 2007-2013 közötti időszakra, ez a Strukturális Alap, mely vállalatok támogatását is szolgálja. Spanyolország mindössze 9,7%-át (3,355 millió eurót) kívánja erre a területre összpontosítani, amely az Uniós átlag alatt marad, amely 10,6%. A tagországok viszonyában is mindenképpen alulmarad, mert például Németország 13,4%-át, az Egyesült Királyság pedig 18,1%-át fordítja ezekre a célokra. A kkv-knak nyújtott támogatási programok négy kategóriába sorolhatóak:
Finanszírozási lehetőségek: ezek speciális célokat szolgálnak, például környezetvédelemre, kutatásra, oktatásra felhasználhatóak.
Strukturális Alapok: az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap, a közösség legnagyobb finanszírozó intézménye, mely kedvez
a
kkv-k
számára,
különböző
programokat
és
közösségi
kezdeményezéseket hajt végre.
Pénzügyi szervezetek: közvetett módon, általában nemzeti pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtanak támogatást. Ezen programok többsége az Európai Beruházási Alap irányításával valósul meg.
Kkv-k nemzetközivé válásában való segítség: olyan programok, melyek segítségével a kis-középvállalatok könnyebben tudnak megjelenni az EU piacain, és ott növekedést realizálhatnak.
A kategóriák közül a kkv-kat leginkább érintő programokat emelem ki. 2.2. Innovációt és versenyképességet érintő keretprogram Az első kategóriába tartozik az Innovációt és versenyképességet érintő keretprogram a (PMCI)9, 2007-2013 közötti időszakra szól és 3.600 millió eurós keretet használhatnak fel az idő alatt. A hetedik Technológia-fejlesztési és –kutatási keretprogram is 2007-2013 közötti időszakra vonatkozik, különleges figyelmet ad a kis-középvállalatoknak különböző programok által:
„együttműködés”, melyre 32.300 millió eurót fordítanak, és ösztönzi a kkv– kat a tudományos kutatásokban való részvételre.
9
Programa Marco para la Innovación y la Competitividad
27
az „ötletek”, melyre 7.500 millió eurós keretet biztosítanak, és a kkv-k versenyképességének javítására szolgálnak
a „személyek”, 4.700 millió eurót használhatnak,
„kapacitások”, 4.300 millió eurós keret áll rendelkezésre, célja, hogy erősítse a vállalatok közreműködését új termékek előállításában.
Az EUREKA program eléggé ismert, a K+F tevékenységének ösztönzésében játszik szerepet, célja, hogy növelje az európai vállalatok versenyképességét 36 országban. 2.3. Európai Regionális Fejlesztési Alap A második kategóriába tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, célja, hogy csökkentse a régiók fejlettségbeli különbségeit, támogassa a szociális kohéziót és a gazdaságot az EU-ban. A Vidékfejlesztési Alap 2007-2013 közti időszakra vonatkozik, és három területet ölel fel: célja, hogy javítsa a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességét, a környezetet és a vidéki területek helyzetét, valamint az életminőség és a vidéki gazdaság fejlődését jobbá tegye. A JEREMIE célja, hogy könnyebbé tegye a mikro és a kis-középvállalatok finanszírozási elérhetőségét, és mikrohiteleket, garanciákat tegyen számukra elérhetővé. A JASMINE 2009-ben indult, és hasonlóképp mikrohitelek nyújtását is szolgálja a kkv-k számára, ahogyan a foglalkoztatást és a technikai fejlettséget is ösztönzi. 2.4. Európai Beruházási Bank Az Európai Unión belül az Európai Beruházási Bank Csoport (EIB Group) foglalkozik elsősorban a kis- és középvállalatok versenyképességének javításával, finanszírozási és támogatási politika kidolgozásával. Az azonban nagyon fontos, hogy a kkv-k finanszírozása lokális feladat, hiszen a működési helyéhez kapcsolódó igények alapján kell megtalálni a megfelelő módszert a támogatásukhoz. Emiatt az Európai Beruházási Bank nem közvetlenül finanszíroz, hanem társintézményei decentralizált rendszerén keresztül (kb. 180 partnerbankot jelent) közvetíti a forrásokat kisebb beruházási projektekhez. Ezeket „általános hiteleknek” nevezik; és a kis-középvállalatok közép és hosszú távú finanszírozási szükségleteit segítenek kielégíteni. Az Európai Beruházási Alap (EBA) stratégiai fontosságú szerepet tölt be a kkv fejlesztésének területén, ugyanis garanciákra
és
kockázati
tőkére
specializálódott. 28
Garanciakonstrukciói
között
hitelbiztosítást, viszontbiztosítást, sőt, a kkv hitelportfóliójának fedezete mellett kibocsátott kötvények garantálását is megtaláljuk. Az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és több nemzetközi pénzügyi intézmény 2009-ben létrehozott egy közös konstrukciót a kisközépvállalkozások
megsegítésére.
Kelet-Közép
Európa
bankrendszereinek
és
reálgazdaságainak támogatása céljából 24,5 milliárd eurót közvetlenül biztosítottak, ehhez az összeghez az EBB 11 milliárd euróval járult hozzá. 2009-ben a korábbihoz képest 55%-kal nagyobb összeget, összesen 12,7 milliárd eurót különített el az EBB a kis-középvállalatok támogatására. Ezekből a partnerbankok hitelt tudnak nyújtani a helyi vállalkozásoknak, vállalatoknak, több mint 50.000 kkv-t sikerült ezzel a módszerrel megközelíteni, de fontos az EBB számára az is, hogy a legkisebb vállalatokat is elérje. A megnövelt támogatás leginkább ott bírt nagyobb jelentőséggel, amelyik tagállamot erősen sújtotta a válság, itt a 2008-as évhez képest szinte megduplázódott a hitelkeret, amelyet folyósíthattak, ez 2,1 milliárd euró volt összesen. 2.5. AL-Invest Regionális Támogatási program A negyedik kategóriába különböző országok számára nyújtott programok találhatóak, a spanyol vonalat tekintve a Latin-amerikai országoknak szóló programot emelem ki. Számukra az AL-Invest regionális támogatási program szól, elősegíti a latinamerikai kis-középvállalatok nemzetközivé válását európai üzletkötők által és ösztönzi az azonos szektorban működő vállalatok kapcsolatfelvételét is. 2009-2012 között vehető igénybe a program, melyre 50 millió eurós hitelkeretet különítettek el.10 2.6. A kkv-kat legfőképpen támogató program Spanyolországban11 Ez a program a PIPE 2000 (Plan de Iniciación a la Promoción Exterior), mely lefordítva a Spanyol vállalatok külpiacra való belépését támogató tervet jelenti. Ez a támogató program azon vállalatok számára érdekes, akik fejleszteni kívánják a külpiacra lépésük, illetve külpiaci növekedésük folyamatát.
10
http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=4625&userservice_id=1 11 http://www.cajaespaña.es/Images/Ayudas_de_Instituciones_Gallegas_a_PYMES_tcm6-9058.pdf http://asesores.com/ayudas/pipe2000.htm
29
A spanyol Kereskedelmi Kamara és az ICEX ( Instituto Español de Comercio Exterior, mely a magyar ITD Hungary Zrt.-hez hasonló, vagyis a vállalati befektetéseket ösztönzi és a kereskedelemfejlesztésben is részt vesz) együttműködési programja ez, továbbá együttműködnek velük az Autonóm Közösségek és az Európai Unió is. Legfőbb céljuk, hogy ösztönözzék a spanyol kis- és középvállalatok nemzetközivé válását és ezáltal új kereskedelmi partnereket szerezzenek. Ezen kívül még arra törekszik a program, hogy a támogatások sorozatán kívül, fokozza a kkv-k kultúrabeli váltását és nagyobb részvételét az exportálás elsajátításában. A cél, hogy megerősítse és növelje a spanyol export alapot. A program kizárólag azon kkv-k-re terjed ki, melyek saját termékkel vagy szolgáltatással rendelkeznek és potenciális exportőrök lehetnek ezáltal. Ehhez a következő követelményeknek kell eleget tenniük: A PIPE 2000 különböző előnyöket biztosít a kkv-k számára, ezek:
80%-os támogatás a következő költségeknél:
Nyilvánosság (katalógus, reklám)
Reklámanyagok (röpirat, szórólap)
Kiállítások
Kereskedelmi utak
Kutatások, dokumentációk
Reklámhadjáratok
Szabadalom és márka bejegyzése
Külföldi piacra lépés költségei.
A támogatás mértéke ezekre a költségekre maximálisan 1.320.000.000 euró. III. Banki finanszírozás Spanyolországban 3.1. Santander Bank bemutatása A banki finanszírozás fejezetében a legnagyobb spanyol bank, a Santander szemszögéből mutatom be a kkv-knak nyújtott finanszírozási forrásokat. A vállalatok méretétől függetlenül, mindenki számára hiteleket, tanácsokat nyújt és különböző támogatásokat biztosít. A vállalati finanszírozás esetén szembetűnő, hogy nincsenek különválasztva a hiteltermékek olyan feltételek szerint, hogy milyen méretű vállalatok vehetik igénybe. De a következőekben, mivel dolgozatom témája elsősorban a kis-középvállalatok, az ő számukra nyújtott finanszírozásokat mutatom be. 30
3.1.1. Hiteltermékek A befejezésben részletesen kifejtem hiteltermékeit, ezért itt a többi termékét mutatom be. A Santander strukturált hitelezést illetve projektfinanszírozást, valamint vállalat felvásárláshoz vagy szerkezeti átalakításhoz nyújtott finanszírozást is biztosít. A strukturált hitelezés eltér az általános finanszírozástól, egyedi kidolgozást és kezelést igényel. Sajátossága, hogy ebben az esetben nem a hitelt felvevő vállalat kockázatvizsgálata az elsődleges szempont a hitelezést illetően, hanem a projektnek a kockázat-elemzése. A Santander Bank ezeken kívül tanácsadási szolgáltatást biztosít, segíti a projekttervezést és különböző adminisztrációs munkákat, stb. 3.1.2. Finanszírozási források A bank által nyújtott finanszírozási források közül kiemelkedő a kizárólag kis- és középvállalatok számára nyújtott támogatási eszköz, a „Formapyme”, mely a kkv-k fejlődését hivatott szolgálni. Valójában ez egy informatikai portál, amely hasznos a kkvknak, ugyanis különféle szolgáltatásokat nyújt ez a felület a Santander Bank vállalati ügyfeleinek. Ezek: Képzések: ingyenes és fizetős kurzusokat szerveznek, vásárokról, konferenciákról értesülhetnek a vállalatok, illetve olyan programokat ismertetnek, amelyekkel a kkv-k fejlődését el lehet érni. Információk: a Santander szakemberei által elkészített gazdasági jelentések, hírek, aktualitások, tanulmányok érhetőek el ezen a portálon. Szolgáltatások: Ingyenesen vagy minimális összegért vehetik igénybe a vállalatok, mivel a Santander különböző szektorok piacvezető cégeivel kapcsolatban áll, s így jelentős kedvezményeket kaphatnak a kkv-k. Például olcsóbban juthatnak hozzá informatikai programokhoz, utazási ajánlatokhoz, támogatásokról kapnak aktuális információkat. 3.1.3. Alternatív finanszírozás Ezeken kívül a Santander Bank is nyújt alternatív finanszírozási lehetőségeket. A vállalat méretétől függetlenül igénybe vehet lízingszolgáltatást (berendezésekre, ingatlanra, import termékre, járműre, visszlízinget is biztosíthat, stb.). A Santander egyik
31
leányvállalata, mely részvénytársasági formában működik, a vállalatok számára belföldi és nemzetközi faktoring szolgáltatást is nyújt. IV. Tőkepiaci finanszírozás A vállalatok finanszírozásában a banki finanszírozáson kívül létezik még egyrészt a tőkepiaci finanszírozás is. A tőkepiacon egyéni és intézményi befektetőkkel is „találkozhat” a vállalat, akik résztulajdonosokká válhatnak és így beleszólásuk lesz a vállalat irányításába is. Két mód van arra, hogy befektetőkhöz jusson a vállalat: az egyik, hogy tőzsdén részvényt bocsát ki a társaság, a másik, hogy kockázati tőkét vonnak be. A kis- és középvállalkozásoknak azonban leginkább csak a másodikra van lehetősége, hiszen a tőzsdén való megjelenés egy ilyen vállalat számára nagyon költséges lenne, mert rengeteg előírásnak kell megfeleltetni a céget. Így a kockázati tőkével történő tőkepiaci finanszírozást fogom leírni a mostani részben. A kockázati tőke magas kockázattal járó, tőzsdén nem jegyzett vállalatokban közepes időtávon (leggyakrabban 3-7 évre) tulajdonossá váló professzionális szervezetek, befektetők részesedés vásárlására fordított tőkéje, amelynek elsődleges célja, magas hozam realizálása a kiszálláskori értékesítés, az exit során.12
4.1. Spanyol Kockázati Tőke Szövetség13 Ez a tőkebefektető társaság 1986-ban jött létre, non-profit társaságként működik és legfőbb célja a tagok érdekeinek védelme és képviselete. Olyan társaságok létrehozását is ösztönzi, melyek olyan nem pénzügyi társaságokban időleges részesedést szereznek, amelyek a tőzsdén nincsenek jelen. Feladatai közé tartozik többek között a szektor fejlődéséről az éves jelentés elkészítése, éves közgyűlések, konferenciák megszervezése, a tagok közötti kapcsolattartás elősegítése, fejlesztése, adatok, információk, publikációk közzététele. Fontos megjegyezni, hogy a kockázati tőkebefektetők elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozásában játszanak nagyon fontos szerepet.
12 13
http://www.ongondoskodas.hu/lexikon.php?id=572 Asociación Espanola de Capital Riesgo (ASCRI)
32
A spanyol gazdaságban igen fontos szerepet tölt be a kockázati tőke szektora, de ez az európai kockázati tőke szektorában is kiemelkedő jelentőséggel bír. Legfejlettebb ez az ágazat az Egyesült Királyságban, ezt követi Franciaország, Németország, majd Olaszország és Spanyolország. A szövetség megalakulása óta több mint 22 millió euró értékben fektettek be a kockázati tőke társaságok összesen. Jelentős szerepük van a munkahelyteremtésben, gazdasági növekedésben, a spanyol vállalati szektor fejlesztésében is. A kockázati tőkével történő finanszírozás számos előnnyel jár. A kockázati tőketársaság által támogatott vállalatok több munkahelyet képesek teremteni (14%), mint azoknak a cégeknek a csoportja, akik nincsenek általuk finanszírozva (5%). A forgalmuk is növekvő ütemben emelkedik (20%), mint a többi társaságnak általánosságban. Tehát elmondható, hogy a kockázati tőkebefektetés ösztönzi egy ország foglalkoztatottságát és hozzájárul a gazdaság növekedéséhez is. A spanyol kockázati tőke szektorban a 2007-es év, a válság éve kiemelkedő volt, a válság ellenére, mert a recesszió a banki finanszírozásra hatott elsősorban negatívan, amely miatt a vállalatok kénytelenek voltak valamilyen új finanszírozási lehetőség után nézni. Így kezdték el többek között a kockázati tőke által nyújtott lehetőségeket kihasználni. Az Egyesült Államokban és Spanyolországban is növekedett ez a fajta vállalati finanszírozás az előző évhez képest.
4.2. Business Angels- Üzleti Angyalok A világ jelentős részén működik a Business Angels vagy más néven „Informális befektetők” hálózata, amely olyan magánszemélyekből áll (általában vállalkozók vagy vállalatvezetők), akik anyagi, s gyakran szellemi tőkét (vállalkozói tapasztalatot, tudást, kapcsolatrendszert stb.) fektetnek be tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozásokba. Ezek a kkv-k többnyire induló vagy működésük kezdeti szakaszában lévő társaságok, amelyek „érettebb társaikkal” szemben hátrányban vannak, mert a hitelfelvételnél szűkösen rendelkeznek biztosítékokkal. Az üzleti angyaloknak a céljuk, hogy a kkv-kat a magánbefektetőkhöz közelítsék, s ezáltal elősegítsék, hogy a vállalatok középtávon nyereségesek legyenek, illetve olyan projekteket támogatnak, amelyek a vállalatokat növekedési pályára léptetik már a kezdeti szakaszban. A hagyományos magánbefektetőktől és a kockázati tőkebefektetőktől abban különböznek a Business Angels szervezetei, hogy 33
beleszólásuk van a vállalat irányításába. Fontos jellemzője még az „Üzleti Angyalok” társaságának, hogy saját pénzüket fektetik be és csak a székhelyükhöz közeli helyen nyújtanak pénzügyi segítséget.14 Az üzleti angyalok kiterjedt hálózatát Európai Üzleti Angyal Hálózatnak nevezzük.15 Spanyolországban is működik ez a hálózat, amely segít a spanyol kkv-knak a pénzügyi gondjaik megoldásában. Az EBAN 46 hálózatból épül fel, és 21 országban van jelen. Spanyolországban 5 hálózat található: kettő Catalunyában (BANC y XIP), kettő Galíciában (BANG y UNIBAN), és egy Madridban (BANM).16 Funkciója, hogy nemzeti és európai szinten is megteremtse a helyi-regionális függetlenséget a hálózaton keresztül a vállalkozások számára. Ide tartozik még az üzleti tervek készítése, és átvitele a különböző hálózatok között; kiadványok és tanulmányok, hírek és közlemények frissítése; valamint kongresszusokat, beruházási fórumokat, workshopokat szerveznek. A Business Angels-ek 25.000 és 250.000 euró között finanszírozzák azon vállalatokat, melyek gyors fejlődést kívánnak, és melyek középtávú (3-5 éves) törlesztéssel bírnak.
V. Alternatív finanszírozás 5.1. Rövid távú finanszírozás: faktoring A faktoring az egyik legismertebb és legelterjedtebb finanszírozás a kisközépvállalatok körében. A faktoring nem más, mint pénzkölcsönzés számlakövetelés ellenében. Faktoring társaságok vagy bankok végzik a faktorálás műveletét, ezek az adott cég által megvásárolt belföldi és/vagy export áruszállításból származó, rövid lejáratú vevőkövetelés nagy részét, általában 80%-át azonnal kifizetik. A faktorálás történhet visszkereseti joggal, vagy nélküle, a visszkereseti jog esetén a faktoringcég a vevő kockázatát kis mértékben sem vállalja. Ezért ez a finanszírozási forma elsősorban a korlátozottabb pénzeszközökkel rendelkező, kis- és közepes beszállító vállalkozásoknak jelent jól használható pénzügyi szolgáltatást, mert a szokásos 30, 60, esetleg 90 napos fizetési határidő helyett, azonnal 14
http://www.hpo.hu/ugyfel/vip/5/5_9.htm European Business Angels Network (EBAN) 16 BANC: Business Angels Network Catalunya, XIP: Xarxa Inversors Privats, BANG: Business Angels Network Galicia, UNIBAN: University Business Angels Network, BANM: Business Angels Network Madrid. 15
34
pénzhez jutnak.17 Ezáltal nemzetközivé válásukat is elősegíti, mert export-tevékenységüket ösztönzi, fejleszti. Spanyolországban a faktoring szolgáltatás már korábban megjelent, viszont csak 1985-ben kezdett el igazán elterjedni. A faktoring szektorban működő cégek célja, hogy rugalmasabb és szélesebb körű támogatást tudjanak nyújtani pénzügyi és egyéb szolgáltatási területeken is. Spanyolországban
létezik
a
Spanyol
Faktoring
Szövetség18,
mely
jogi
személyiséggel rendelkezik és a faktoring vállalatokat fogja össze. A szervezet többek között védi a faktoringgal foglalkozó cégek érdekeit és elősegíti a társaságok közötti szolidaritást, valamint az állami hatalmakkal történő együttműködést a faktoring tevékenység fejlesztése érdekében. Másrészt ösztönzi a faktoringról szóló tanulmányok elkészítését, mely akár Spanyolországban, akár külföldön ment végbe, illetve tanácsadással is foglalkozik. A vállalatok számára a faktoring társaságok tevékenysége számos előnyt nyújt. Ezeket három csoportba sorolhatjuk, lehetnek pénzügyi-, adminisztrációs- és kereskedelmi előnyök. Pénzügyi előny, hogy csökken a vállalatok kinnlevősége, a likviditást növeli, a finanszírozási képesség javul és a bevételek előretervezhetősége is nő. Adminisztrációs előny azért fontos, mert az adminisztrációs terhek alól mentesítve van az adott társaság, mivel a faktor vezeti az ügyfele adósnyilvántartását és figyeli a fizetési esedékességeket. Kereskedelmi előnyök közé tartozik, hogy a halasztott fizetés révén árelőnyökre tehet szert a társaság, vagyis a faktoring igénybevétele hozzájárul a vállalatok piaci pozíciójának javításához, és ennek köszönhetően a faktoring igénybevételével az ügyfélkör is nő. A faktoring vállalatok szolgáltatásai közé tartozik az adósok tanulmányozása és kiválasztása, a behajtások kezelése, valamint vannak nem kötelező jellegű szolgáltatások is, mint például az előrehozott fizetés és a kockázatkezelés, amely nagy jelentőségű a kisközépvállalatok üzleti életében. Mindezek a faktoring társaság számlájára mennek, s így nagy megtakarítást jelentenek a kkv-k számára, mivel így a költséges és bonyolult feladatok terheitől a vállalat „megszabadul”.19
17
http://www.faktoringszovetseg.hu/html/a_faktoringrol_altalaban.html Asociación Española de Factoring 19 http://www.factoringasociacion.com/ 18
35
A faktoringforgalom a GDP százalékában Spanyolországban 2004-2009
2009
9,93%
2008
9,70%
2007
7,89%
2006
6,88%
2005
6,41%
2004
5,42%
Láthatjuk, hogy 2009-ben a faktoring értéke a GDP értékének 9,93%-át teszi ki. A faktor forgalom – az ábra alapján – évről évre nagyobb részét teszi ki a GDP-nek, mint korábbi évekhez képest, hiszen látható, hogy folyamatosan növekszik ez a százalék.
A faktorálás értéke millió euróban
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Nemzetközi
49 442
59 237
74 217
98 342
113 651
115 500
Nemzeti
563 046
658 378
732 766
831 414
774 882
761 035
Összesen
612 488
717 615
806 983
929 756
888 533
876 535
Százalékban kifejezve
11,99%
17,11%
12,45%
15,21%
-4,43%
-1,35%
20
A spanyol faktoring növekedési ütemét jól szemlélteti ez az ábra. 2008-ban történt kisebb visszaesés, viszont 2009-ben ismét emelkedés következett be a faktoringot illetően.
20
www.factoringasociacion.com: Fact 2009
36
2004-től dinamikusan növekszik a faktorált forgalom, 2007-ben már elérte a 831 414 millió eurót is. Összevetve a nemzetközi forgalommal, Spanyolország kiemelkedő teljesítményt mutat, hiszen minden évben a nemzetközi jelentősen a spanyol értékek alatt marad. Spanyolországban a feldolgozóiparban, kereskedelemben és az építőiparban veszik elsősorban igénybe a faktoring-szolgáltatásokat, legkevésbé a kitermelőiparban, a vendéglátásban és a halászatban. Ez az ágazati megoszlás évről évre változatlan. 5.2. Közép-illetve hosszú távú finanszírozás: Lízing A kkv-k finanszírozási problémáira másik megoldás a lízing lehet. Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést. A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.). A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor.21 A lízingnek három alapvető fajtája van: pénzügyi-, operatív- és visszlízing. A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, azaz a lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A maradványérték a pénzügyi és operatív lízing esetében más és más. Az operatív lízing esetében az előre meghatározott futamidő végén a lízingtárgy visszakerül a lízingcéghez, aki ezt újra kiadhatja lízingbe. A visszlízing lényege, hogy ha például egy termelőnek forgóeszköz-hitelre van szüksége, akkor berendezéseit vagy annak egy részét eladja a lízingcégnek, akitől egyúttal majd lízingbe is veszi. Ez a fajtája a lízingnek adja meg leginkább a lízing finanszírozási jellegét.
A lízing ágazatok szerinti megoszlása 2009-ben Spanyolországban
Turizmus 15% (15%) 21
Szárazföldi közlekedés
13% (10%) 15% (15%)
http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%ADzing#Fogalma
Ingatlanpiac Egyéb javak Orvosi berendezések
22% (31%) 5% (5%) 2% (1%)
37
23% (28%)
Hivatali számítógépesítés Beruházási javak Tengeri-légi közlekedés
22
Ezen az ábrán a lízing szektoronkénti megoszlását láthatjuk, 2009-es adatok alapján, a pirossal jelölt százalékok az egy évvel korábbi adatokat jelentik, ehhez képest szinte mindenhol növekedés figyelhető meg, csupán a tengeri-légi közlekedésben, a turizmusban, az orvosi eszközök gyártásában láthatunk visszaesést. A lízing szolgáltatást legtöbbet az ingatlanpiacon, szárazföldi közlekedésben és termelési javak előállításánál vették igénybe. Spanyolországban - ahogyan azt a faktoring szolgáltatásnál is láttuk - a lízing cégek érdekeit képviselő társaság is létezik, Spanyol Lízingszövetség23 néven jött létre.. 1978-ben alapították ezt a szövetséget, és azóta folyamatosan jelentéseket készít a lízing szektor helyzetéről. 2009-es jelentésében arról számolt be, hogy 2008 első negyedévében a spanyol vállalatok körében 20%-kal esett vissza a lízingforgalom. Fontos, hogy a 2007-es év rekord évnek számított a 21.545 millió eurójával, amely a 2006-os évhez képest 15,38%-os növekedést jelentett és a GDP több, mint 2%-át tette ki. VI. A bankok tevékenysége általánosságban 6.1. A bankok funkciói és tevékenysége A bankok és egyéb pénzügyi intézmények között különbséget kell tennünk, mivel a bankok betéti és hiteltermékek előállítói. A betétek elfogadásával forrásokat szereznek, és ezen források hitelezésével banki eszközöket teremt. Másként úgy is fogalmazhatnánk hogy betétekből álló forrásokból refinanszírozza az eszközeit. A bankok többféle szerepet is betöltenek. Az egyik ilyen a közvetítő szerep, melynek lényege, hogy a pénztulajdonosok megtakarításként és betétként elhelyezett pénzét adósokhoz helyezi ki hitelként, ennek folyamatát nevezzük közvetítésnek. 22 23
http://www.ael.es/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=182&&Itemid=33 Asociación de Española de Leasing
38
Közvetítői minőségében tehát lehetővé teszi hogy a megtakarítási többlet ( bevétel meghaladja mint amit elfogyasztanak) a megtakarítás-hiányos helyre áramoljon, ahol a kiadások meghaladják a bevételeket és a különbség kipótlására külső források igénybevételére van szükség. A háztartások megtakarítási többlettel rendelkeznek általában, míg a vállalkozások és a kormányok megtakarítás-hiánnyal küszködnek. A lejárat, összeg és a kockázat szempontjából a betétesek és a hitelt igénylők igényei lényegesen eltérnek egymástól, a bankok pedig ebben próbálnak nekik különböző módon segíteni. A lejáratokat képes meghosszabbítani a bank vagyis a közvetítő „rövid távra felvesz és hosszú lejáratra kihelyez”. Ez azt jelenti, hogy létezik olyan bank és takarékpénztár is, amely nagyszámú, de kis betét elfogadására alkalmas, és ezután kisszámú, de nagy összegű hiteleket folyósít hosszabb futamidőre, időtartamra. A betéttulajdonosoknak azonnali hozzáférhetőségük van a pénzükhöz annak ellenére is, ha az ő pénze éppen egy hosszú futamidejű hitelkihelyezésben realizálódik. A lejáratokon kívül a bank alkalmas az összegek átalakítására is. Ez esetben a bank közös alapba, poolba koncentrál sok kis betétet, de ezek önmagukban kevésbé érdekesek a hiteligénylők számára. Ezért amikor megtörténik a pool kihelyezése, ezek a betétek olyan kamatot kapnak, amelyeket egyébként nem, ezáltal a hiteligénylőknek lehetőségük van nagyobb összegek felvételére a bankoktól, és kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A bankok követelése szerencsére nem egyidőben válik kétségessé és mivel a portfóliójuk is biztonságos esetleges veszteségek elkerüléséhez, a bank a kockázatokat is képes átalakítani. Egyrészt a betétesek pénzét fenyegető veszély diverzifikálással kivédhető, másrészt a bank kockázatelemző munkatársai révén adott előrejelzésekkel a kockázatok csökkenthetők, hiszen a munkatárs a bank hitelezési kockázatát enyhíti, másfelől a betétes érdekeit is védi, mert a bank a hitelképtelen adósokhoz nem helyez ki betétet, így csökkentve a felmerülő kockázatokat és veszteségeket. 6.2. A bank forrásai A bank saját tőkéjének viszonylag alacsony az aránya a mérlegfőösszegéhez és a betétek/folyószámlák összegéhez képest, illetve a folyósított hiteleket a megtakarítók nála elhelyezett betéteiből refinanszírozza. Bank alapításakor a részvényesek tőkéjét be kell fektetnie felszerelésekbe, ingatlanokba, ezek után idegen forrásokra van szüksége, vagyis 39
betétet kell gyűjtenie ahhoz, hogy megfelelő likviditással rendelkezzen további kihelyezések miatt. Ezt a banki tevékenységet refinanszírozásnak másként fundálásnak is nevezik. 6.3. A bank eszközei A banki eszközök közé a hitelek kihelyezései tartoznak, ezek nagyon sokrétűek lehetnek, ezeket nem sorolom fel, viszont van néhány olyan szempont mely alapján megkülönböztethetőek :
Lejárat szerint: rövid-, közép-, hosszú lejáratú
Hitelfelvevők
típusa
szerint:
magánszemély,
vállalat,
pénzintézet,
kormányszerv
Biztosítékok szerint: biztosított vagy biztosítatlan
Hiteltípus szerint: kötelezettségvállalások vagy folyósított kölcsönök
Az első három különösebb magyarázatot nem igényel, viszont az utolsóról meg kell említenem, hogy a kölcsön és a hitel illetve a folyósítás és kötelezettségvállalás nem jelenti ugyanazt. A hitel keretösszeget jelent, mely összeg terhére a bank kölcsönöket folyósíthat és pénzben kifejezett kötelezettségeket vállalhat, a kölcsön minden esetben pénz folyósításával jár együtt. A kötelezettségeket megkülönböztethetjük aszerint, hogy történik-e pénzmozgás vagy sem, ha nem, azt függő
kötelezettségeknek nevezzük,
ezek általában garanciák, kezességek, elfogadványok lehetnek. 6.4. A bankműködés alapelvei A banki működés két legfontosabb alapelve a likviditás és a fizetőképesség fenntartása, ezeket törvény írja elő. Fontos még ilyen tekintetben a jövedelmezőség kérdése is, bár ez törvény által nincs szabályozva A likviditás a felmerülő kötelezettségek teljesítésének képességét jelenti, de nem azonos a fizetőképességgel, ahogy azt sokan azonosítják, a likviditás banki szempontból jogos követelések azonnali kifizetésének képességét takarja. Ilyen jogos követelés lehet egy már odaítélt hitelkeret igénybevétele, vagy folyószámláról történő lehívás. A bank általi likviditás fenntartása készpénzt vagy könnyen pénzzé tehető eszközök meglétét kívánja.
40
A likviditás a bank egy fontos szolgáltatása, a likviditási helyzetet a bankközi betétek piaca is elősegíti, ahol minden fontos pénzügyi szereplő, mint a központi bank és a kereskedelmi bankrendszer intézményei is jelen vannak. A likviditás veszélybe kerülhet, ha a bank későn kapja meg a kamatokat és töketörlesztéseket az ügyfelektől. A fizetőképesség a bank képessége, hogy a lejáró kötelezettségeket idejében teljesíteni tudja. 2004. júniusában létrejött a Bázel II. elnevezésű új nemzetközi tőkeegyezmény, mely a hitelintézeti csoportok tőkekövetelményeit hivatott harmonizálni. Ez a dokumentum kétszerese a korábban -1988-ban- létrehozott első egyezménynek. A világ több mint 100 országában érvényben van a bankszabályozásokat tekintve. Az Európai Bizottság a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal karöltve dolgozta ki a direktívák megújítását. Lényege, hogy olyan rendszert építsenek ki, amely először is összetett, az intézményeket fejlettebb kockázatkezelésre és a kockázati tudatosság megerősítésére sarkallja. Ezért hárompilléres megoldást dolgoztak ki:
a minimális szabályozási tőkeszükséglet és a meghatározásához szükséges módszerek összessége;
a tőkemegfelelés belső mérése,értékelése és felülvizsgálata;
a
tőkemegfeleléssel
kapcsolatos
információk
nyilvánosságra
hozatalának
követelménye. Az Európai Uniós szabályozás alkalmával törekedtek arra, hogy ne térjenek el lényegesen a bázeli egyezmény által előírt pontoktól, viszont a bázeli egyezményben is megjelentek olyan előírások, melyeket korábban EU-s szabályozásban találhattunk - tehát lényegében a kettő között kölcsönhatás van – például a pénzügyi holdingokra vonatkozó szabályok. Jövedelmezőség: Az összes bank elsődleges célja a profit és a tulajdonosi értéknövekedés maximalizálása. A profit a kiadásokat meghaladó bevételt jelenti, ahol ez fordítva van ott már veszteségről, vagy hiányról beszélünk. Ha egy bank jövedelmező, az bizalmat kelt az ügyfelekben és ezért több pénzhez jut a bank, többen választják a pénzek, betétek kezeléséhez.
41
Ez a hármas, a likviditás, fizetőképesség és jövedelmezőség hatnak egymásra és céljuk, hogy a bankok prudens működését elősegítsék. fizetőképesség
likviditás
jövedelmezőség
Ha valamelyikük működése túlzottá válik, az a másik kettőnél ellentmondást, hátrányt válthat ki, erre néhány példa:
6.5. Bankok és pénzintézetek minősítése A bankok prudenciális működésének minősítésére többféle módszert alkalmaznak a nemzetközi hitelminősítő intézetek, bankfelügyeletek, melyek ezeket végzik. Napjainkban legelterjedtebb módszer az ún. CAMEL-elv, amely a benne foglalt mutatók viszonyát vizsgálja.
C A M E L
Capital = Tőke (-megfelelés) Assets
= Eszközök (minősége)
Management = Vezetőség (képességei) Earnings = Eredmény (jövedelmezőség) Liquidity = Likviditás (-i mutató) A tőkemegfelelés nagyon fontos tényező, ugyanis a bank tőkéjének elegendőnek kell lennie az esetleges veszteségek fedezésére és finanszírozni kell a működés költségeit.
42
Az eszközök esetében a minőség a fő szempont, amely a hitelfelvevők adósságszolgálati- és visszafizető-képességét jelenti. A vezetőség vizsgálata is az elemzés része, ami a szakértelemre és a képességekre helyezi a hangsúlyt. Ezeknek három fontos forrása a kapcsolati tőke, a reputáció és az újítás. A kapcsolati tőkét hosszú időn keresztül építi ki a bank az ügyfelekkel és tisztviselőivel, ez pillanatok alatt romba is dönthető. A reputáció és újítás költséges és sok gonddal is járhat, ugyanis ha a bank híres egy termékéről, az még nem jelenti azt, hogy a teljes üzleti skálára is kiterjeszthető ez a hírnév. Az újítás szintén bonyodalmakkal járhat, elsősorban az a veszély állhat fent, hogy az újításokat könnyen lemásolják, hiába nehézkes már a megtervezése is. A likviditás, mint ahogy már előbb említettem, a bank képessége a kötelezettségek időben való teljesítésére. Fontos a minősítés szempontjából, hogy az egyes elemzők hogyan értékelik a bankot a betétek visszafizetését tekintve.
Bankrendszerek: „ A fejlett, illetőleg az ún. növekvő piacgazdaságokban – a sok évtizedes tapasztalatok alapján – axiómaként fogadják el, hogy stabil gazdaság, fenntartható növekedés nem képzelhető el hatékony és stabil bankrendszer, illetőleg egészségesen működő pénzügyi piacok nélkül. Ezért fontos közérdeknek tartják A gondos szabályalkotást, Az erős fizetési rendszert, A hatékony pénzügyi politikát, A rendelkezésre állást likviditási válság esetén, A stabil pénzügyi kapcsolatokat, valamint Az erős felügyeletet…” 24 A bankrendszereket megkülönböztethetjük működési szintjeinek száma szerint, beszélhetünk egyszintű illetve kétszintű bankrendszerről is. Egyszintű bankrendszer leginkább a gyengén fejlett és központilag irányított gazdaságokban jellemző, ahol a központi bank töltheti be minden gazdasági szektor számára a kizárólagos bankszolgáltatásra jogilag felruházott szerepet. Ez esetben is
24
Dr. Rusznyák Tamás: Bankjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997. 9-10.oldal
43
előfordulhat, hogy léteznek olyan intézmények, melyeket a központi bank jelöl ki bizonyos feladatok elvégzésére. Ezen intézmények lehetnek takarékpénztárak, külkereskedelmi bank,
fejlesztési
bank,
takarékszövetkezetek,
és
egyetlen,
állami
tulajdonú
biztosítótársaság. Az 1990-es évek rendszerváltása és a privatizációs folyamatok, a piacgazdaságba történő átmenet megkövetelte egy mindent átfogó, gazdasági stabilitást és pénzügyi biztonságot adó bankrendszer megteremtését, bevezetését. Bár Magyarországon már 1987-ben bevezetésre került a kétszintű bankrendszer, mely mentesítette a központi bankot a kereskedelmi banki tevékenységek alól. Itt a szerepek megoszlanak, a központi bank elkülönül a gazdaság szektoraitól, csak a rendszer második szintjén működő intézetek folyószámláit vezeti. Itt a második szinten találhatóak a kereskedelmi bankok, ők állnak kapcsolatban vállalati, magánszemély és intézményi ügyfelekkel is. A modern bankrendszerekben sokszámú, különféle bank működik, a tevékenységi körük alapján lehet őket megkülönböztetni. Léteznek univerzális bankok, a német bankrendszerben jellemzőek, ahol a bankok banki és nembanki ( betét- és hitelügyletek, értékpapírok, ingatlanügyletek és biztosításuk) szolgáltatásokat is nyújtanak Az univerzális bankok különféle típusai: Teljesen integrált: mindenféle pénzügyi szolgáltatást felölel Részben integrált: néhány szolgáltatást a leányvállalatok kínálnak (lízing, biztosítás) Leánybankok rendszere: az anyavállalat kereskedelmi banki tevékenységet folytat, a pénzügyi szolgáltatásokat leányvállalatok végzik Bank holding: önálló és külön tőkével állátott pénzügyi leányintézetek A bankok történetében legelőször az üzleti bankok alakultak ki, ők folytatják a banki tevékenységet manapság is. Az üzleti bankok magán vagy állami tulajdonban lévő intézetek. Az üzleti bankok tulajdonképpen kereskedelmi bankok, viszont így kétféle kereskedelmi bankot különböztethetünk meg:
Nagykereskedelmi bankok:
44
Olyan hitelintézetek, melyek nagykereskedelmi tevékenységet végeznek. Ezek az ún. wholesale bankok, melyek kisszámú, de nagy ügyfelekre koncentrálnak, például kormányszervekre vagy piacvezető vállalatokra. Ezekre a bankokra élénk tevékenység jellemző, nemcsak a hazai hanem a nemzetközi bankközi pénzpiacon is betéteket vesznek fel és helyeznek ki valutában és devizában is. Érdekeltek a nagy összegű értékpapírkibocsátások és a szindikált hitelek piacán is.
Kiskereskedelmi bankok: Ezek az úgynevezett retail bankok, melyek közös forrásalapot (pooling) hoznak létre, és nagyszámú, de kisösszegű betétet koncentrálnak és ugyanazon ügyfeleknek számlavezetési szolgáltatásokat nyújtanak. Sok bankfiókkal rendelkeznek, ügyfeleik túlnyomó részben háztartások, magánszemélyek, kisvállalatok. Nembetétgyűjtő intézmények: Abban különbözik a betétgyűjtő intézményektől, hogy azok igény (lehívás) esetén azonnal kötelesek fizetni. A nembetétgyűjtő intézmények lényege, hogy erre ők nem kötelezhetőek, sőt, az ügyfél köteles rendszeres befizetést tenni az intézménybe hosszú éveken keresztül. Ilyen nembetétgyűjtő intézmények a biztosítótársaságok és a takarékpénztárak. A biztosítótársaságok ügyfelei többféle biztosítást köthetnek, például általános és életbiztosítást is. Hosszú éveken keresztül fizetik a társaság számára a biztosítási díjat (prémiumot). Az általános biztosítás a mindennapi kockázatok ellen valamint harmadik fél számára okozott káreseményre nyújt fedezetet. Az életbiztosítást megtakarításnak tekintjük, ugyanis az ügyfél hosszú éveken át fizet a társaságnak, és a biztosított akkor kap térítést a biztosítótól, ha a biztosítási esemény bekövetkezett vagy pedig ha a biztosítás lejárt. 6.6. A bankok nemzetközi tevékenysége Bármely bank tekinthető nemzetközinek, függetlenül földrajzi elhelyezkedésétől, ugyanis már akkor nemzetközi bankról, banki tevékenységről beszélhetünk, ha idegen valutákban kínálja a pénzintézet a betéteit, hiteltermékeit. Másrészről olyan szempontból is nemzetközinek tekinthetjük, hogy hol van a bank központja, hova valósiak az ügyfeleik, illetve ha rendelkezik leányintézményekkel, fiókokkal külföldön, akkor úgynevezett
45
multinacionális bankkal van dolgunk, ami része a nemzetközi bankrendszernek Ebben az esetben, ha már a bank bekapcsolódik a nemzetközi közvetítésbe, és fizetési szolgáltatásokat nyújt, akkor egyúttal a nemzetközi kereskedelem részévé is válik. A bankközi piac lényege, hogy a likviditást globálisan, a tőkét pedig nemzetközileg megfelelően sikerüljön elosztania. A bankközi piacon olyan bankok vannak jelen, melyek többletpénzeket helyeznek ki illetve olyanok, melyek likviditási hiány fedezésére, vagy ügyfélhitelezés céljából kívánják ezeket felhasználni. Rövid lejáratú ügyletkötésekről van szó, itt a napi kifizetéstől legfeljebb egy évig terjedhet a lejárat. Itt található az úgynevezett bankközi ajánlati kamatláb, amely használható alapkamatként. Ez a kamatláb mindig valamelyik pénzpiaci központhoz kapcsolható, például a londoni bankközi ajánlati kamatláb, másnéven LIBOR (London Inter-Bank Offered Rate), ez olyan rátát jelöl, amelyet londoni első osztályú bankok ajánlanak más bankoknak eurovalutában, előre meghatározott összegre és futamidőre. Magyarországon a budapesti bankközi ajánlati kamatláb van érvényben (BUBOR), ez a forintbetétek rövid távú piaci változásait képes tükrözni. Spanyolországban is létezik ez a bankközi ajánlati kamatláb, amelyet MIBOR-nak nevezünk, ez a madridi bankközi ajánlati kamatlábat jelenti. A bankok között élénk verseny folyik a szabad megtakarítások megszerzéséért, amelyeket aztán ők hitelekké alakítanak. A verseny legfőképpen a pénz- és tőkepiacok növekvő hatékonyságának hatására fokozódik. Ezért törekednek a bankok arra, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokon is lehetőség szerint jelen legyenek, hogy ne csak hazai, hanem külföldi ügyfeleket, megtakarításokat is meg tudjanak szerezni. A bankok úgy próbálnak meg más országbeli ügyfelekhez közelebb férkőzni, hogy az adott országban külföldi irodákat, intézményeket hoznak létre. Többféle formában tudnak megjelenni, az egyik ilyen a bankképviseleti iroda, melynek megnyitásához nincs szükség tőkére, nem adózik, de jövedelemmel sem rendelkezik. Fő feladata információ gyűjtése közvetlenül az adott ország pénzügyi helyzetéről, piacáról az anyaintézet részére. Másik fontos feladata, hogy jelentéseket és javaslatokat készítsen a központja részére annak érdekében, hogy leány- vagy fiókintézetté fejlődjön. A másik forma a leányintézet, melynek részvényei 50%-ot meghaladóan egy másik, külföldi pénzintézmény tulajdonát képezni. Az anyabank a tulajdonos, amely a menedzsmentet irányítja. A helyi jogszabályi keretek vonatkoznak a működésükre, létrehozásukhoz tőke szükséges, nyereségadót, osztalékot is fizetnie kell.
46
Leánybankot úgy is létrehozhat az anyabank, ha az adott külföldi országban már működő pénzintézet részvényeinek többségét megvásárolják, a bank eredeti neve megmarad, csak az anyabank nevét átveszik. A leánybanknak az adott piacon magas részesedésre kell törekednie és van jogosultságuk fiókintézetet nyitni a piacon. A leánybank pénzügyileg független, önálló az anyavállalattól, Spanyolországban és itthon is. Bankfiókokat is hozhatnak létre, ez a külföldi banki képviselet legmagasabb szintje, ha az adott országban nincs leányvállalat. A bankfiók pénzügyileg független az anyavállalattól. Nincs szüksége saját tőkére, nem készít pénzügyi kimutatásokat, ellentétben a leánybankokkal, és az anyabankkal is on-line rendszeren keresztül tartja a kapcsolatot. Mielőtt egy ilyen bankfiókot megnyitnának, szükség van kétoldalú szerződés megkötésére a két ország között abból a célból, hogy a kettős adóztatást elkerüljék. A bankfiók nem köteles adó fizetésére a külföldi országban ezáltal. Magyarországon nem jellemző külföldi bankok által létrehozott fiókvállalat, inkább leányvállalatot alapítanak először, és majd a leányvállalat megalapítja, kihelyezi fiókvállalatait. Spanyolországban a Santander bank a legnemzetközibb bank, mert rengeteg leányés fiókvállalattal rendelkezik Európában, Észak- és Dél-Amerikában, az Egyesült Királyságban. Pedro Martínez de la Rosa, a Santander bank vezetője szeptemberben bejelentette, hogy a Santander célja, hogy 100.000 új ügyfelet szerezzenek három év alatt, a válságból való kilábalás egyik megoldásaként. A bankok feladatai a nemzetközi kereskedelemben, hogy az ügyfelek közötti pénzmozgást segítsék, irányítsák. Létezik olyan eset, amikor az adott ügylet kedvezményezettje ugyanannál a banknál vezet számlát, mint a megbízó, ilyenkor a bank megterheli a megbízó számláját és jóváírja az összeget a kedvezményezettén. Másik esetben más bankhoz kell utalni az összeget, mivel a kedvezményezett más banknál számlavezető, előfordulhat, hogy külföldi banknál, tehát ekkor nemzetközi fizetést közvetít a bank.
VII. A bankrendszer A bankrendszert egy ország bankjainak összessége alkotja. A bankszféra kifejezés azt a kereskedői tevékenységet jelenti, amiért külföldi erőforrásokat vásárolnak letétek alakjában vagy kölcsönök segítségével, abból a célból, hogy fejlesszék a vagyoni műveleteket az ügyfeleknek nyújtott hitelek és kölcsönök formájában. Sőt, ezen kívül több 47
más tevékenységet is - fizetések közvetítését, végrehajtását, értékpapírok kezelését, devizaügyleteket és más pénzügyi szolgáltatásokat - végeznek. Mindazonáltal, figyelembe kell vennünk azt is, hogy létezik egy alapvető különbség a bankok és a többi pénzügyi intézmény között, mégpedig a bank képes arra, hogy erőforrásokat hozzon hitelműveleteken keresztül, míg a többi pénzügyi intézet nem. A számlaműveletek teljesítése azonnali fizetéssel történik bank esetében, más pénzügyi intézmény esetében először az alapokat kell kinyerni és utána lehet teljesíteni a fizetést. A bank haszna, nyeresége az erőforrások eladási ára( aktívák) és a költsége (passzívák) közti különbségből ered.
A pénzügyi műveletek környezetét tekintve, a bankokat 3 főbb csoportba oszthatjuk: Kereskedelmi: források rövid és középtávú kihelyezésével foglalkozik, Üzleti: a fő célja hogy előmozdítsa az új vállalatokat és fejlessze a már meglévőket közép és hosszú távú finanszírozással, Vegyes: kereskedelmi és ipari területen működik, a vegyes bankok alkotják az úgynevezett kereskedelmi bankot. Másfelől, ha a tulajdonosi szerkezetet vesszük figyelembe, akkor beszélhetünk: Állami bankról, mely állami hitelvállalatokból vagy nemzeti bankokból tevődik össze, illetve magánbankról, amely részben vagy egészben a részvényesei hatalma alatt van.
7.1. A magyar bankrendszer 1987. január elsejétől a magyar bankrendszer kétszintűvé vált. A legfőbb bank a Magyar Nemzeti Bank, a „bankok bankja”, a központi bank. Az irányító szerv valamint a magyar pénzügyi tevékenységek ellenőrzéséért felelős szervezet a PSZÁF vagyis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mely önálló és önfinanszírozó költségvetési társaság.
48
A magyar bankrendszer részei:25
MNB (monetáris hatóság)
Monetáris pénzintézetek: kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, takarékszövetkezetek
Nem monetáris pénzintézetek (nem gyűjthetnek betétet):
Bankszerűen működők:
Befektetési bankok
Szakosított bankok
Nem bankszerűen működők:
Nyugdíjpénztárak
Biztosítók
Nyugdíjpénztárak: Kormányszervek, egyéb szervek, szakszervezetek, vállalkozások is alapíthatnak nyugdíjpénztárakat. A pénztár alapjának növelésére a dolgozók és a munkáltatók rendszeres hozzájárulást fizetnek, melyet az alkalmazott a nyugállományba vonulás után rendszeres időközönként (havonta) nyugdíjként megkap. A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben alakult, melynek sajátos funkciója, hogy csak ő bocsáthat ki pénzjegyeket. Az ország legfőbb bankja, a „bankok bankja”. A bankrendszer felépítése:
25
http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=589&Itemid=196
49
Magyar Nemzeti Bank
Pénzügyi intézmények
Hitelintézetek
Bankok
Szakosított hitelintézetek
Háztartások
Pénzügyi vállalkozások
Szövetkezeti hitelintézetek
Államháztartás
Gazdálkodó szervezetek
Dr. Tétényi Veronika: Pénzügyi és vállalkozás-finanszírozási ismeretek 22. oldal
Ebből az ábrából is jól látható, hogy közvetlenül a központi bank csak a pénzügyi intézményrendszerrel áll kapcsolatban. Ezen keresztül irányítja a gazdasági élet többi szereplőjét. Ez is igazolja a kétszintű bankrendszer mivoltát. A pénzügyi intézményrendszer résztvevői, tagjai a monetáris közvetítők, tevékenységük szerint kapták elnevezésüket. Az MNB részvénytársasági formában működik, a részvények állami tulajdonban vannak, a pénzügyminiszter képviseli az államot. Az MNB monetáris eszközökkel segíti a gazdaságpolitikai célok, programok létrehozását és megvalósítását. Ezek lehetnek direkt és indirekt eszközök. Direkt (közvetlen) eszközök a kamatszabályozás és hitelkontingensek. Indirekt, vagyis közvetett eszközök a kötelező jegybanki illetve likviditási tartalék; a refinanszírozás, rediszkont; árfolyam-politika; nyíltpiaci műveletek. Az MNB élén az elnök áll, mely pozíciót jelenleg Simor András tölti be 2007-től. Az MNB az Európai Unióba való csatlakozásunk óta a Központi Bankok Európai Rendszerének is a tagja. Feladatai:
50
A nemzeti fizetőeszköz védelme, a forint vásárlóerejének megőrzése Bankjegy- és érme kibocsátás (emisszió) Pénzforgalom szabályozása (pénzkereslet-kínálat) Arany- és devizakészlet felhalmozás Nemesfém-gazdálkodási feladatok végrehajtása Más bankok tevékenységének irányítása, ellenőrzése Monetáris politika irányelveinek kidolgozása Árfolyam kialakítása és védelme Nemzetközi pénzügyi szervezetek tevékenységében való részvétel Pénzügyi intézménynek nevezzük azokat a szervezeteket, melyek pénzügyi szolgáltatásokat hajtanak végre. Mint azt az előző ábrán láthattuk, a magyar pénzügyi intézményi rendszer a pénzügyi vállalkozásokból és hitelintézetekből tevődik össze. A hitelintézetek betéteket gyűjtenek, pénzforgalmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak. A hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet). A bank olyan hitelintézet, amely betétgyűjtést és pénzforgalmi szolgáltatást üzletszerűen végez. Csak bank kaphat engedélyt pénzügyi szolgáltatások teljes körű végzésére. Részvénytársasági formában tevékenykedik és legalább kétmilliárd forint szükséges az alapításához. Legnagyobb kereskedelmi bankok itthon:
OTP Bank
Magyar Külkereskedelmi Bank
Budapest Bank
Kereskedelmi és Hitelbank
Raiffeisen Bank
CIB Bank
Erste Bank
Egyéb bankok Sajnos elmondhatjuk, hogy a magyar bankrendszer jelentős részét már nem magyar
bankok alkotják, nevükben lehetnek magyarok, viszont a tulajdonosokat tekintve a részvények többsége már külföldi, kisebb részvényesek tulajdonában van, egyedül az OTP
51
bank tekinthető még magyar banknak, bár már az OTP Garancia Biztosító a francia Groupama S.A. tulajdonában van. Magyarország Közép-Kelet Európa első olyan országa, amely engedélyezte külföldi bankok részesedésével történő bankok alapítását. A magyar bankok 66.7%-a a nagyobb részben külföldi részesedésű bankok közé tartozik. Ezek közül néhány: BNP Paribas, CIB, Citibank, Deutsche Bank, ING Bank, InterEurópa Bank, Raiffeisen Bank, stb. A szakosított hitelintézet működése is törvény által szabályozott. Csak meghatározott pénzügyi tevékenység végzésére kap engedélyt vagyis nem minden pénzügyi szolgáltatást végezhet (pl. Magyar Fejlesztési Bank Rt, Föld- és Jelzálog Hitelintézet, lakástakarék-pénztárak, Unicredit bank, Eximbank, stb.). A szövetkezeti hitelintézet (takarék-, iletve. hitelszövetkezet) nem foglalkozhat kezesség és bankgarancia vállalásával, befektetési alapok letétkezelésével, hitel referencia szolgáltatással, magánnyugdíjpénztár vagyonkezelésével, készpénzátutalással. Valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel történő kereskedelmi tevékenységet kizárólag saját számlára végezhet. A hitelszövetkezet a megengedett tevékenységeket kizárólag saját tagjai körében hajthatja végre. A takarék-és hitelszövetkezet alapításához minimum 100 millió Ft szükséges. Kezességet és más szolgáltatást, mint például a befektetési alapok letéti kezelését, vagy vagyonkezelést sem tudnak elvállalni. A pénzügyi vállalkozás szemben a hitelintézettel, nem gyűjthet betétet, nem nyújthatja ezeket a szolgáltatásokat, nem fogadhat el visszafizetendő pénzeszközt. Ezeken kívül mindenféle más pénzügyi szolgáltatást végezhet, kivéve azokat, amelyre kizárólag a hitelintézetnek van jogosultsága. Pénzügyi vállalkozások fajtái:
Pénzügyi vállalkozások
Pénzügyi holdingok
Külföldi pénzügyi vállalkozások hazai fióktelepei
Pénzügyi intézményt kizárólag törvény által engedélyezett keretek között lehet létrehozni. A pénzügyi intézmények szabályos működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzi.
52
Célja a létrehozott pénzügyi szerv óvatos, körültekintő, megbízható (prudens) működésének, tulajdonosaik jogszerűségének elősegítése. A prudens működést elősegítő követelmények: Fizetőképesség fenntartása Saját tőke nagysága Szavatoló tőke nagysága Tartalékok képzése Hitelintézet tőkemegfelelése Kockázatvállalás Kockázati tartalékképzés Betétbiztosítás Ügyfélvédelem A hitel- illetve a pénzügyi vállalkozás által végezhető szolgáltatások (kizárólag engedéllyel lehetséges) Pénzügyi szolgáltatások a teljesség igénye nélkül: Betétek gyűjtése Pénzkölcsön nyújtása Pénzügyi lízing Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása: bankszámla vezetése, fizetési és elszámolási forgalom bonyolítása, elektronikus átutalási rendszerek működtetése Készpénz-helyettesítők kibocsátása, velük kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, készpénzátutalás Kezesség, bankgarancia-vállalás Kereskedelmi tevékenység valutával, csekkel, váltóval saját számlára vagy bizományosként Letéti szolgáltatás Befektetési szolgáltatási tevékenység Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelése Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Pénzváltási tevékenység Pénzfeldolgozási tevékenység
53
Pénzügyi ügynöki tevékenység26 7.2. Vállalatok hitelszükségletei: Csoportosíthatjuk lejárat, fedezet jellege, illetve hitel tárgya szerint őket. Lejárat szerint rövid, közép- illetve hosszú lejáratú hitelekről beszélhetünk. Fedezet jellege alapján fedezet nélküli és fedezettel rendelkező hiteleket, a hitelintézetek fedezettel adnak hiteleket. Hitel tárgya szerint tartós befektetéseket finanszírozó és forgóeszközöket finanszírozó hiteleket különböztethetünk meg. A tartós befektetéseket finanszírozó hitelek a beruházási hitelek, hosszabb időtartamra szólnak. A forgóeszközhitelek általában rövid lejáratúak, a hitelt kiváltó okok lehetnek: Gazdasági egységeknél: Bevételek-kiadások közötti időbeli eltérés Saját források csökkenése Taktikai készlet vásárlás, raktárra termelés Termelés, értékesítés szezonalitása, Exportkintlevőség növekedése A rövid lejáratú hiteleket vállalati és fogyasztói hitelekre is bonthatjuk. Mivel szakdolgozatomban a vállalatokat elemzem, illetve azok finanszírozását, most a vállalati hiteleket mutatom be. Tehát a vállalati hitelek körébe tartoznak: Hitel nyitott hitelkeret alapján Áthidalási hitel Rulírozó hitel Hitel nyitott hitelkeret esetén hitelintézet egy előre meghatározott keretet nyújt ügyfele részére meghatározott időtartamra, de ez az idő nem lépheti át az egy évet. Az ügyfél a kölcsönt a megkötött szerződés feltételei alapján veheti fel, ennek alapján kell
26
Dr. Tétényi Veronika: 31.oldal
54
vissza is fizetnie. A nyitott hitelkeret után a hitelintézet rendelkezésre tartási jutalékot számít fel, mely az a díj, melyet a fel nem vett hitel után kell fizetnie az ügyfélnek. Az áthidalási hitelek csupán időlegesen jelentkező hiteligényeket elégítenek ki. A rulírozó hitel esetében is az ügyféllel megkötött szerződés alapján egy hitelkeretet nyújt a gazdálkodó szervezet részére. A kereten belül a szervezet hitelt vehet fel, és ha az adós ezt a hitelt a kereten belül visszafizeti, akkor újabb hitel igénylésére kap jogot. Éven belüli és középlejáratú hitelkeretet is nyújthat a hitelintézet. Hosszúlejáratú hitelek igénye akkor merül fel egy gazdálkodó szervezetben, ha tartós beruházásaihoz, befektetéseihez rendelkezésre álló saját tőkéje nem elégséges. Ezért ezek a hitelek általában projektet (létesítményt) finanszírozó hitelek. A hitel visszafizetése a megvalósult projekt bevételeiből történik. 7.3. Bankadó: Magyarországon a bankadó nem újkeletű dolog, már a 2005-2006-os évre is kivetették, de ekkor a bankadó által érintett vállalatok még választhattak, hogyan tegyenek eleget fizetési kötelezettségeiknek. Kétféle lehetőséget kaptak, az egyik, hogy 8 % többlet társasági adót fizetnek, a másik a kamatkülönbözet 6 %-át fizetik be bankadó címen. A bankoknak, biztosítóknak és pénzügyi vállalkozásoknak az idén a 2010-es költségvetésbe 200 milliárd forintot kellene befizetni a tervezett 13 milliárd forint helyett. Ezt a bankadót a tervek szerint 3 évre vezetnék be, de ez hátrányos is lehet, ugyanis megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja a tőkehelyzetüket. Veszteséges lehet néhány pénzintézet a jelentős tőke kiesésével, és a reálgazdaságban is problémákhoz vezethet, mert csökkenti a bankok hitelaktivitását ezáltal ez növeli a hitelek árát. 27 Európai Unió pénzügyminiszterei nem jutottak egyezségre a legutóbbi ülésükön a bankadó ügyében, ez azt feltételezi, hogy az elkövetkezendő hónapokban nem valósul meg ez a javaslat uniós szinten.28 Három magyarországi bank azt fontolgatja, hogy kivonul a bankadó nagymértékű terhei miatt Magyarországról. A Népszava úgy tudja, a pénzintézetek úgy gondolják, hogy a rendkívüli bankadó túl nagy teher a számukra, mivel nélküle is veszteségesek. Ez azt jelenti, hogy a saját tőkéjükhöz kell nyúlniuk, hogy teljesíteni tudják a rájuk kirótt adóterheket. A bankok gyors javulást nem várnak, hiszen jövőre is ugyanezt az adót tervezi 27 28
www.privatbankar.hu www.origo.hu
55
kivetni rájuk a kormány. Valószínűsítik, hogy 2012-től csökken a különadó összege, de ez kevés ahhoz, hogy a csalódott bankokat maradásra ösztönözze. Az Európai Bizottság október elején kiadott munkaokmányában megfogalmazta, hogy a szokásos társasági és egyéb adókon felül is meg kellene adóztatni a pénzügyi szolgálatokat, mert az ilyen adó növelné a pénzügyi piacok stabilitását azzal, hogy csökkenti a túlzott kockázatvállalást. A válság megmutatta, hogy a pénzügyi szektor hajlandóa túlzott kockázatvállalásra, mert túlbecsüli az állami segítség lehetőségét, és mert a pénzügyi műveletekben résztvevők értesülései nem egyformák, valamint a fizetések, prémiumok is nagyon magasak. Ugyanakkor a pénzügyi szektornak nagy a felelőssége a válságért, és egyes országok kormányai jelentős támogatást adtak a pénzügyi intézményeknek. Mivel a pénzügyi szolgáltatások zöme áfamentes az Európai Unióban, ezt is pótolná a különadó, de összességében a bankadó szép állami bevételt hoz minden ország számára.29 Jövőre hozzávetőleg 170 milliárd forint többletet hagy a kormányzat a magas jövedelmeket fizető munkáltatók zsebében, ha nem változtat az új adótörvényen. Az újonnan megalkotott adószabályok szerint januártól a havi 638 ezer 750 forint feletti jövedelemrészre nem kell megfizetniük a munkáltatóknak a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, ami csaknem 170 milliárdos bevételkiesést jelent majd az államkasszának. Egyes szakemberek szerint az új szabályozás elsősorban a bankszektor számára lesz kedvező, miután ott az átlagosnál sokkal magasabbak a bérek. Így annak a 200 milliárd forintnak, amely az úgynevezett bankadó beszedése révén befolyik az állam zsebébe, a nagy része járulékkedvezmény formájában vissza is jut onnan a pénzügyi szektorba.30 7.4. Magyar Külereskedelmi Bank vállalati termékeinek és szolgáltatásainak bemutatása Szakmai gyakorlatomat a MKB Banknál töltöttem, mely 1987 óta univerzális kereskedelmi bankként funkcionál. A dolgozat témájának megfelelően csak a vállalati termékekre fókuszálok. A bankok és a vállalatok gazdasági kapcsolata egyrészt a tulajdonviszonyon, másrészt hitelviszonyon alapulhat. Az MKB Bank nettó árbevétel alapján sorolja be a
29 30
Népszava, 2010.október 12. http://www.privatbankar.hu/cikk/ado/bankado_alig_marad_valami_az_allamnal_39597
56
vállalatokat a megfelelő kategóriákba. Ez alapján mikro, kisvállalat, közép-illetve nagyvállalati kategóriákba teszik a vállalatokat. A mikro- és kisvállalatoknak nyújtott hiteltermékeik szinte azonosak, csak abban van különbség, hogy a kisvállalatok számára valamivel több termék áll rendelkezésre. Vállalati termékeik általánosságban:
Bankkártyák
Bankszámlák
Betétek
Egyéb termékek
Fizetési forgalom
Hitel- és egyéb kockázati termékek
Vállalati szolgáltatásaik:
Befektetési szolgáltatások
Egyéb szolgáltatások
Készpénzszolgáltatások
Szolgáltatáscsomagok
Treasury szolgáltatások
EU szolgáltatások
Munkavállalói juttatások Ezek az általános termékek és szolgáltatások, viszont a bank különválasztja a
vállalatokat és így megkülönböztetünk alsó középvállalati és kisvállalati termékeket, szolgáltatásokat is. Először általánosan kínált termékeiket mutatom be. Találkozhatunk Mastercard Unembossed kártyával, csupán vállalat részére, Visa Business kártyával, Széchenyi Kártya 2, Visa Internet (vállalati) kártyával. Bankszámláikat tekintve különbség van a lakosság számára nyújtott termékek között, hiszen itt Escrow számlát (Olyan szolgáltatás, ahová átutalással vagy hitelkártyával befizetheti a termék ellenértékét, erről az eladó értesítést kap. Miután az ügyfél megkapta a terméket, ezt jeleznie kell az escrow szolgáltatónak, aki ezután fizet az eladónak. Ez mindkét félnek nagyobb biztonságot ad, hiszen az eladó csak akkor kapja meg a pénzét, ha
57
az ügyfél a terméket kézhez kapta, valamint az eladó is biztos lehet a fizetésben)31, vállalati kártyafedezeti számlát, pénzletét-kezelési számlát is nyújtanak. A pénzletét-kezelési számla lehet ügyvédi letét, közjegyzői letét, de akár gépjármű forgalmazói letéti számla is. Betéteik közt szintén lekötött deviza- és forintbetétet találhatunk, melyeket a vállalatok számára is kínálnak. A vállalatok fizetési forgalma már nem csak átutalásokból, beszedvényből és csekkekből áll össze, hanem hozzájárulnak még az okmányos műveletek és a postai szolgáltatások is. Átutalásaik kiegészülnek még a lakosságin túl csoportos átutalással, és MT 101 SWIFT elnevezésű átutalással is. Az okmányos műveletek közé az okmányos akkreditív és az okmányos inkasszó forgalom tartozik. A postai szolgáltatások postai készpénzátutalási megbízást és postai kifizetési utalványt jelentenek. Az akkreditív a nyitó bank visszavonhatatlan, önálló, független fizetési ígérete, mely szerint ha a kedvezményezett az akkreditívben előírt rendben lévő okmányokat benyújtja és az egyéb feltételek is teljesülnek, akkor a nyitó bank fizetést teljesít a kedvezményezett javára az akkreditívben meghatározott összeg erejéig. Minden akkreditív visszavonhatatlan, még ha ez nem szerepel rajta külön is. Az eladó számára előnyös, mert rendelkezik egy bank visszavonhatatlan fizetési ígéretével, biztos lehet benne, hogy ha megfelelő okmányokat nyújt be, a nyitó bank azonnal fizet. A vevő számára is rejt előnyöket, biztos lehet benne, hogy a nyitó bank (vevő bankja) az utasításainak megfelelően fog eljárni, csak akkor teljesíti a fizetést, ha a kedvezményezett az akkreditívben előírt okmányokat benyújtja. Az MKB a nemzetközi kereskedelemben szerzett gyakorlattal vállalja export-import akkreditívek teljes körű lebonyolítását, összhangban az Okmányos Meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szokványok (UCP) szellemével. Közvetítő kereskedők részére vállalja az MKB akkreditívek átruházását és back-toback akkreditívek bonyolítását is. Amennyiben az akkreditíves fizetési mód drágának bizonyul, a nyitva szállítás (sima átutalás) pedig túl kockázatos, akkor az inkasszós fizetési mód a megoldás. Megkülönböztetünk nemzetközi és belföldi forgalomban használt inkasszót. Nemzetközi inkasszó esetén a vevő fizetési kötelezettsége az adásvételi szerződésből fakad, így a beszedő bank csak akkor fizet, ha az inkasszóra vonatkozóan a vevőtől arra vonatkozó átutalási megbízást kap és a vevő a fedezetről gondoskodott.
31
http://www.otpbank.ro/hu/kifejezesek.html?q1=e&q2=f
58
A vevő számára előny, mert nem kell előre fedezetről gondoskodni, a kezdeményezést az exportőrnek kell megtennie. Történhet okmányok kiadása fizetés ellenében (D/P), vagy okmányok kiadása váltóelfogadás ellenében (D/A). Az inkasszó okmányai lehetnek kereskedelmi okmányok (számlák, szállítási okmányok) és/vagy fizetési okmányok (idegen váltók, saját váltók). Fizetési okmány lehet csekk is. Váltóval ellátott inkasszós megbízás benyújtásakor a váltó óvatoltatására is megbízást ad. További biztosítékot jelenthet az eladó számára, ha az árut bank rendeletére adja fel egy speditőr címére (vinkulált beszedés). Hitel- és egyéb kockázati termékeik is széles skálán mozognak, a vállalatok számára igazán sokrétű terméket nyújtanak. Léteznek általános hiteltermékek, ahol találhatunk folyószámlahiteleket, forgóeszközhiteleket, beruházási hiteleket, betétkamatláb fázisú eseti forinthitelt, jelzáloghiteleket, multicurrency hiteleket, konzorciális hiteleket, projektfinanszírozó hiteleket, és tresury line-t. A folyószámlahitel nem csak ténylegesen folyószámlahitelt, hanem a Széchenyi Kártya 2 hitelt is jelenti, a forgóeszközhitellel tartós forgóeszközöket is lehet finanszírozni, erre szolgál a tartós forgóeszköz hitel. Jelzáloghitelek közt egyetlen egyet kínál a bank a kkv-k számára, ez pedig a kkv eszközalapú hitel. A multicurrency hitelt forgóeszköz-finanszírozásra, beruházás finanszírozására is fel lehet használni, illetve van még egy fajtája, ez a konverziós opcióval kombinált multicurrency hitel. Európai Uniós kockázati termékeket is az ügyfelek rendelkezésére tud bocsátani a bank, ide tartoznak EU beruházási hitel, EU támogatás-előfinanszírozó hitel és az EU bankgarancia. Támogatott és refinanszírozott konstrukcióik között hitelprogramokat találhatunk, többek között Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram, Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram, Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 20072013, stb. Léteznek az Eximbank (Export-Import Bank) által támogatott konstrukciók, ilyen az Eximbank kamatkiegyenlítéses hitelkonstrukció és az Eximbank hitelfedezeti garancia. Ezeken kívül nyújtanak még EIB Global Hitelt és rendelkezik a bank egy MFB Global Fejlesztési Hitelprogrammal is. Trade finance konstrukciói közé tartozik a közraktárjegy fedezetű forgóeszközhitel, back to back konstrukció, kereskedőház bevonásával megvalósuló konstrukciók is. A faktoring, amelyre még a vállalkozások finanszírozásánál bővebben kitérek, fontos szerepet játszik nemcsak a bank, az ügyfél életében is. Létezik belföldi faktoring, 59
export faktoring, importfaktoring és létezett a Lánchíd faktoring program, mely már kivezetésre került. Nemcsak faktorálással, a lízing igénybevételével is előnyös helyzetbe kerülhetnek, ezért a terméklistán a lízing is szerepel, mégpedig DLH eszközlízing, mely lehet nyíltvégű, operatív vagy zártvégű lízing. Szolgáltatások közül elsőként a befektetési szolgáltatásokat írom le. Ide több mindenre kiterjedő szolgáltatások tartoznak, például devizakonverzió, árfolyamkockázatkezelési termékek (részvény-, áruopciók), kamatkockázat-kezelés, értékpapír-forgalmazás, letéti őrzés, számlák, letétkezelés, portfólió és vagyonkezelés. Egyéb szolgáltatásaik közé hitelkezelés, pénzváltó ügynökök, terhelési/jóváírási értesítő, üzleti díjcsomag, bankszámlakivonat CD-re írása is tartozik. Készpénzszolgáltatások csak zsákos ki-befizetéssel egészülnek ki, ugyanúgy tudnak ATM-ből készpénzt felvenni, valutát váltani, vagy a pénztárba be- vagy kifizetni. A szolgáltatáscsomagok ajánlata azonban már eltérő a lakosságitól, itt úgynevezett 1*1 szolgáltatáscsomagokat kínálnak, típusai Dinamika, Elektronikus, Nova, Flotta, Mikro, melyek mind az 1*1 elnevezésű csomagba tartoznak, és létezik a Gyöngypatika szolgáltatáscsomag is. A cash pool a bank egy különleges szolgáltatása, melynek lényege, hogy az ügyfél számláit egy főszámlára vonja össze és így kedvezőbb kondíciókkal vezeti a számláját. Különféle pool-okat kínál a bank, létezik klasszikus pool, kamat-pool.
VIII. Magyarországi mikro-, kis- és középvállalatok bemutatása 8.1. Vállalatméretek jellemzői
60
Vállalkozások jellemzői
Kisvállalat
Közepes méretű vállalat
Nagyvállalat
Tulajdonos
Belföldi magántulajdon
Belföldi magántulajdon
Állami tulajdon, külföldi tulajdon
Fő tevékenység
Mezőgazdaság, könnyűipar
Feldolgozóipar, kereskedelem
Kitermelőipar, élelmiszeripar, gépipar
Exportorientáció
Nincs vagy domináns
Közepes
Alacsony jelentőségű vagy jelentős
EU-val kapcsolatos várakozások
Nehézségek
Lehetőségek (optimista)
Semleges
Változásokhoz való viszony
Nehezen követi, késve reagál
Felkészül
Befolyásol
Vállalati teljesítmény
Lemaradó vagy átlagos
Vezetők
Vezetők
Vállalkozásnak tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést folytat. 32 Azokat a szervezeteket, melyeket az alapító okiratuk szerint nem vállalkozási tevékenység
folytatására
alapítottak,
non-profit
szervezeteknek
nevezzük.
Ilyen
szervezetek az alapítványok, egyházi-társadalmi szervezetek, pártok, stb. Magyarországon méretük szerint mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat különböztethetünk meg. A vállalkozásokat a foglalkoztatottak száma illetve különböző gazdasági adatok segítségével sorolhatjuk az előbb említett kategóriákba. Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalat, amelyik 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak minősül amelyik 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak minősül amelyik 250 főnél kevesebbet foglalkoztat. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.
évi
XXXIV.
törvény
(továbbiakban:
Törvény)
szabályozza
a
kis-
és
középvállalkozások körét. A törvényt az Országgyűlés azzal a szándékkal alkotta, hogy növelje a kis- és középvállalkozások tőkeerejét, előmozdítsa fejlődésüket, segítse versenyés foglalkoztatási képességük megőrzését. A gazdasági adatok segítségével történő meghatározásnál a mérlegfőösszeget vagy az éves nettó árbevételt kell figyelembe venni. 32
2007. szeptember 26. (szerda) Írta: Forrás Centrum
61
Mikrovállalkozás esetében a mérlegfőösszeg vagy az éves nettó árbevétel legfeljebb 500 millió forint lehet. Kisvállalkozás esetében legfeljebb 2,5 milliárd forint lehet, még középvállalkozás esetében 12,5 milliárd forint lehet az éves nettó árbevétel, a mérlegfőösszeg pedig 10,75 milliárd forint. A fenti vizsgálódást követően át kell még tekinteni a tulajdonosi struktúrát is. Az adatok számításánál meg kell még nézni, hogy az adott vállalkozásnak van-e 25 %-ot meghaladó tulajdonrésze más vállalkozásban, vagy a vállalkozás 25 %-ot meghaladó tulajdonosai birtokolnak-e más vállalkozásokban tulajdonrészt. Amennyiben a válasz igen akkor a konszolidált éves beszámolót kell figyelembe venni. Ha nem készül konszolidált éves beszámoló akkor a foglalkoztatottsági és pénzügyi adatok számításánál a tulajdoni aránynak megfelelően kell figyelembe venni a tulajdonosok vagy a birtokolt vállalkozások adatait. A foglalkoztatotti és gazdálkodási adatoktól függetlenül nem minősül kkv-nak egy vállalkozás abban az esetben, az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A vállalatokat továbbá aszerint is besorolhatjuk, hogy a piacon mekkora részesedéssel bírnak, ezek alapján mikro-, kis-, közepes és nagyvállalatról beszélhetünk.
8.2. Magyarországi vállalattípusok Elkülönültség alapján sorolhatjuk a vállalatokat egyéni és társas vállalkozásba.
62
VÁLLALKOZÁSI FORMÁK
Egyéni vállalkozás
Gazdasági társaságok
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
Betéti társaság
Jogi személyiségű gazdasági társaság
Közkereseti társaság
Korlátolt felelősségű társaság
Részvénytársaság
Közös vállalat
Egyesülés
33
Dr. Tétényi Veronika: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, 92. ábra, 312.oldal
A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy a jogi személyiségű gazdasági társaságok tagjaitól elkülönült szervezetek, azok vagyonától elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel, saját vagyonával. Ha ez a vagyon nem elegendő a követelések teljesítéséhez fedezetként, akkor bármelyik tag felszólítható a fizetésre, ugyanis a tagok teljes vagyonukkal és egyetemlegesen felelnek a társaság veszteségeiért, kötelezettségeiért.
Egyéni vállalkozás: Egy magánszemély elhatározása, mely szerint saját nevében és saját kockázatára vállalkozási tevékenységet végez. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához -
63
mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás kivételével kizárólag egyéni vállalkozói igazolványra van szükség..34 Jogi formáció szerint a következőek lehetnek a vállalatok fajtái: Közkereseti társaság: Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, melyben a tagok egyetemleges és korlátlan felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet végeznek, üzletszerűen, vagyis vagyonszerzés céljából. A szükséges vagyoni hozzájárulást, melynek nincs minimum korlátja a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére.35 Betéti társaság: Jogi személyiség nélküli gazdasági társasági forma, személyegyesítő jellegű vagyis két vagy több tag együttműködése társasági szerződés útján jön létre. A betéti társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.. 36 Korlátolt felelősségű társaság: Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. A társaság tagjai kizárólag a társasági szerződésben rögzített törzsbetéteik szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás (mellékszolgáltatás) teljesítésére kötelesek. A társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért - a törvényben meghatározott kivétellel a tagokat nem terheli felelősség.37
Részvénytársaság:
34 35
36
www.origo.hu http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=256&Itemid=85/ /www.ecopedia.hu/beteti-tarsasag/
37
/http://blog.forrascentrum.hu/vallalkozas-alapitasa/korlatolt-felelossegu-tarsasag-kft-alapitasa.vallalkozasvallalkozo/
64
Jogi személyiségű tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (2007. szeptember 1.-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. Szövetkezet: Az
alapszabályban
meghatározott
összegű
részjegytőkével
alapított,
jogi
személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. Egyesülés: Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság. Önkéntesen, a gazdálkodás eredményesebbé tételére, a gazdasági tevékenység koordinálására, szakmai érdekeik képviseletére létrehozott kooperációs társaság, mely saját, önálló nyereségre nem törekszik. Közhasznú társaság: Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A közös
szükségletek
kielégítését célozza, nyereség és vagyonszerzés nélkül. Közös vállalat: Kizárólag jogi személyek által alapított olyan gazdasági társaság, mely a kötelezettségeiért elsősorban a vagyonával felel. Ha ez nem fedezi a kötelezettségeket, úgy a tagok kezesként felelnek a vagyoni hozzájárulások arányában.38 8.3. Banki finanszírozás az MKB szemszögéből Tehát az MKB Bank rendelkezik úgynevezett kisvállalati termékcsaláddal, mely a következőket tartalmazza:
Számlavezetés, melyet 1*1 szolgáltatáscsomagjaik segítségével a vállalati pénzügyek intézésére szolgál
Rövid távú likviditás finanszírozása: 1*1 folyószámlahitellel, folyószámlahitel plusszal, Széchenyi Kártya 2 konstrukcióval
38
http://www.vallalkozasi-formak.hu/index.php/gazdasagi-tarsasag/kv.html
65
Közép-és hosszú távú vállalati finanszírozás: 1*1 forgóeszköz hitellel, beruházási hitellel, szabadfelhasználású hitellel, betétfedezetű hitellel és Új Magyarország Kishitel Programmal történik.
Bankgarancia 1*1 bankgaranciával történik. MKB 1*1 Folyószámlahitelt forgóeszköz-ingadozások miatti finanszírozási
igényekre nyújt a Bank, tárgyi biztosíték nélkül igénybe vehető és szabadon felhasználható, a folyószámlahitel plusz éven belüli likviditás folyamatos kezelésére szolgál. Széchenyi Kártya 2 konstrukció akár 25 millió forintig terjedő hitelkeretével nyújts segítséget egyéni vállalkozók, kis-középvállalkozások számára, éven belüli finanszírozási igényeik kezelésére, melyhez a Garantiqua Hitelgarancia Zrt. Készfizető kezessége kapcsolódik, a hitelkeret és a kamat összegének 80%-a erejéig. Az MKB 1*1 Forgóeszközhitel azon vállalkozások számára kedvező, akiknek készlet- vagy anyagszükséglete a piac igényei miatt növekszik, és szükségük van olyan forgótőkére, hitelkeretre, melyet a futamidő alatt szükségleteiknek megfelelően használhatnak. A hitelkeret lehet forint, vagy euró alapú, a futamidő alatt szabadon felhasználható, viszont évente kétszer visszatöltendő. Az 1*1 Beruházási hitelt azok a vállalkozások vehetik igénybe, akik cégük számára ingatlant szeretnének vásárolni, ez lehet forint vagy euró alapú is, a visszafizetést nem kell rögtön kezdeniük, lehetőség van türelmi idő választására is. Az MKB 1*1 Szabad felhasználású Jelzáloghitelt azok a cégek igényelhetik, akiknek a működésükhöz nagyobb összegű kiadást kell finanszírozniuk, illetve más banknál lévő hitelüket szeretnék kiváltani. Az Új Magyarország Kishitel Program keretén belül lehetősége van a vállalatnak az Új Magyarország Beruházási hitel és az Új Magyarország Forgóeszközhitel igénybevételére. A beruházási hitel 250 millió Ft nettó árbevétel alatti mikro- és kisvállalkozások számára nyújt finanszírozási lehetőséget tárgyi eszköz vásárlására, vagy ingatlanvásárlásra forint alapon. A forgóeszközhitel, szintén ezen kategóriájú vállalkozások számára nyújt forint alapú
finanszírozási
lehetőséget,
ha
új
gazdasági
tevékenység
elindításához,
tevékenységbővítéshez vagy beruházáshoz szükséges. Kedvezményes kamatozású, állami refinanszírozással támogatott Program, melyhez a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Portfóliógaranciája kapcsolódik. A Program keretein belül megkülönböztetésre került a Közép-Magyarországi Operatív Program, illetve a Gazdasági Operatív Program is.
66
Az MKB 1*1 Betétfedezetű hitel azon vállalkozások számára elérhető, akik szabad felhasználásra vagy tagi kölcsön kiváltására akár 250 millió Ft összegű hitellehetőséghez
szeretnének
jutni
betétfedezet
nyújtása
mellett.
Rulírozó
hitelkonstrukciót is választhat a vállalat. Az MKB 1*1 Betétfedezetű Bankgaranciát azon ügyfelek számára kínálja, akik bankgarancia kiadását kérik a Banktól. A Bank visszavonhatatlan kötelezettséget vállal, hogy bizonyos esemény beállta, elmaradása, okmányok benyújtása esetén a garancia lejáratán belül a garancia összeghatáráig benyújtott első fizetési felszólításra a jogosult részére teljesíteni fog. Az 1*1 Betétfedezetű bankgarancia lehet:
Fizetési garancia
Ajánlati garancia
Előleg-visszafizetési garancia
Teljesítési garancia
Szavatossági garancia
Vámgarancia
Jövedéki garancia
Hitelfedezeti garancia
Egyéb garancia (állami szervek javára kibocsátott támogatás visszatérítésére vonatkozó garancia, szándéknyilatkozat, ígérvény). A fizetési garancia esetén az MKB Bank kötelezi magát, hogy meghatározott
okmányok lejárati határidőn belül történő benyújtása esetén az eladó javára megfizeti a vételárat, vagy annak egy bizonyos részét, amennyiben a vevő nem tett eleget szerződéses fizetési kötelezettségének. Akkor jól hasznosítható, ha az eladó-vevő között folyamatos szállítások vannak, és a fizetési garancia keretgaranciaként kerül kibocsátásra. Az előleg-visszafizetési garancia elsősorban nagy értékű gépek, berendezések eladásánál játszik szerepet, az eladó általában előleg fizetését igényli. A vevő tehát már akkor fizetést teljesít, amikor az áruhoz még nem jut hozzá. A vevő a szállítás elmulasztása esetén visszakapja pénzét. A teljesítési garancia általában gépek, berendezések vevői, beruházói követelik meg, amikor a szerződés nem teszi lehetővé a vételár bizonyos hányadának az üzembe helyezés, próbaüzemelés, műszaki átadás-átvétel eredményétől függő visszatartását. Ha az eladó nem szerződésszerűen teljesít, a vevő a kárára az MKB Banktól kap biztosítékot.
67
A szavatossági/jótállási garancia gépek, berendezések, építőipari szolgáltatások esetén érvénye, a vevő számára nyújt biztosítékot a szavatossági időn belül keletkezett hibaelhárítási kötelezettség elmulasztása esetére. Ajánlati, tender vagy bánatpénzpótló garancia, tenderkiíráson való részvétel esetén gyakran feltétel ezek benyújtása, a Bank arra tesz ígéretet, hogy a bánatpénz összegét megfizeti, ha a megbízó ajánlatát a kiíró elfogadja, de a megbízó mégsem hajlandó az ajánlatában foglalt feltételek szerint szerződést kötni. Vámgaranciát
a
vámhatóság
a
vámjogszabályokban
szabályozott
vámeljárásokhoz, illetve tevékenységhez kapcsolódó vámtartozás vagy más adó, illetve díj megfizetését vámbiztosíték nyújtásához kötheti. A vámgarancia igény leggyakrabban előforduló esetei: vámszabad terület, vámraktár üzemeltetése, halasztott vámfizetés, kezességvállalás, ideiglenes behozatal. A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény alapján előírt tevékenységek végzéséhez jövedéki biztosítékot igényel, mely lehet bankgarancia is. A Bank Treasury szolgáltatásai a vállalat árfolyam- és kamatkockázatainak kezelésében hasznosíthatóak, illetve mind betéti, mind hitel oldalon ügyfelei számára lényegesen kedvezőbb kamatszintek elérését teszik lehetővé. Ezeken kívül az MKB-nak is van EU Programja, mely pályázat útján elnyerhető támogatást
hordoz
magában.
Segítséget
nyújtanak
a
pályázat
kidolgozásában,
elkészítésében is. Ha a vállalatnak szüksége van biztosítékra egy pályázat elnyeréséhez, igénybe veheti az EU Bankgarancia szolgáltatást, melyet az elnyert támogatás összegének megfelelően állapítják meg, lejárata a fejlesztés befejezéséhez igazodik, valamint a díját a mindenkori kondíciós listában közli a Bank. EU Támogatás Előfinanszírozó Hitelt is igényelhetünk a Banktól, ennek célja a vissza nem térítendő támogatás előfinanszírozása a Támogatási Szerződés megkötésétől a támogatás kifizetéséig tartó időszakban. Ezt akkor ajánlatos igénybe venni, ha a vállalat támogatásra jogosult és a megvalósításhoz szüksége van a támogatási összegre már a beruházás kezdeti fázisában. Az EU Faktoring terméket akkor ajánlatos igénybe venni, ha még nem vett igénybe az ügyfél támogatás előfinanszírozó hitelt, elkészült fejlesztésével vagy egy részével, és a számlákat benyújtotta az illetékes hatóságnak, de a tényleges kifizetés még nem történt
68
meg. Az elnyert támogatás megelőlegezése számla ellenében segít a vállalkozásnak abban, hogy a teljesítés után rövid időn belül pénzhez jusson. A Bank önerő biztosításához is nyújt hiteleket. Az egyik az EU Beruházási Hitel, melynek lényege, hogy vissza nem térítendő támogatásra jogosult vállalat is igénybe veheti, ha a fejlesztés megvalósításához nem rendelkezik a támogatáson felüli összeg teljes egészével. A másik az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, mely egy Projektkiegészítő Hitel, forráskiegészítésként bármilyen pályázat keretében elnyert támogatáshoz felhasználható, kedvezményes kamatozású forinthitel, hosszú időre is igényelhet a vállalat. Az MKB Egészségpénztár és az MKB Nyugdíjpénztár alacsony tagdíjjal és működési költséggel tevékenykedő szervezetek. A Pénztár háttere - a több mint 50 éves tapasztalattal rendelkező MKB Bank és a Bank többségi tulajdonosa, a Bayerische Landesbank - kimagasló biztonságot kínál a vagyon megőrzésében. Költséghatékony megoldás, amellyel hozzájárulhat a munkavállalók és családtagjaik egészségének megőrzéséhez. Munkáltatói hozzájárulás kedvezményes adózási teher mellett (25%) adható, a mindenkori havi minimálbér 30%-ig, 2010-ben havi 22.050 Ft értékben. 8.4. Tőkepiaci finanszírozás A kockázati tőke A világon szinte mindenhol tartanak a vállalkozók attól a finanszírozási formától, melyben egy idegen befektetővel nemcsak a profitot, hanem a tulajdonosi jogokat is meg kell osztani. A legtöbb esetben azonban a finanszírozási igény máshogyan nem elégíthető ki, így kénytelenek ezt a formát választani. A spanyol résznél már említettem, ha a vállalatok a banki forrásszűkülések miatt, valamint a negatív hatások fellépése miatt nem tudnak hitelhez jutni, úgy más finanszírozási lehetőség után kell nézniük. 2006. január 1-jén új, a kockázati tőke-piac működését szabályozó törvény lépett életbe. A korábbi törvény a kockázati tőkének szűk mozgásteret adott és túlszabályozott volt. Ez az új törvény azonban lehetőséget ad a kis-középvállalatok felé irányuló kockázati befektetések érdekeltségének növelésére is. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) célja az iparág fejlődésének az előmozdítása, a szakmai irányelvek kialakítása és betartatása, a szakmai színvonal biztosítása és folyamatos fejlesztése. Az Egyesület tagjai között megtalálható
69
minden jelentős magyar vagy Magyarországon is aktív kockázati tőke befektető illetve más - nem-tőzsdén jegyzett cégekbe befektető - pénzintézet vagy befektetési vállalat. Az MKME tagok közül 28 teljes jogú tag (ezek jellemzően a befektetési alapok illetve ezek kezelői), 32 társult tag (ezek tipikusan az alapoknak professzionális szolgáltatásokat nyújtó cégek) és 10 egyéni tag van (ezek olyan magán személyek, amelyek valamilyen oknál fogva szorosan kötődnek a kockázati tőke szakmához). A befektetések 1 millió euró alatti és 15 millió euró feletti értékben valósulnak meg, a kettő közötti befektetések száma igen csekély. Az MKME nemzetközi téren kivívta az elismerését azzal, hogy az egyik legdinamikusabb és legaktívabb szakmai szervezet a közép-kelet európai régióból.39 8.4.1. A Kockázati Tőke Akcióterve A Kockázati Tőke Akciótervét (KTAT) 1998-ban fogadták el, melyben megfogalmazták, hogy a kockázati tőkebefektetések hatalmas jelentőséggel bírnak a gazdasági
növekedés
és
a foglalkoztatottság ösztönzése területén is.
Konkrét
intézkedéseket kezdeményezett a KTAT közösségi és/vagy tagállami szinten a piacon akadályt jelentő tényezők megszüntetése érdekében, ezek többek közt a szétesett piac, KKV-k alacsony száma, intézményi-, szabályozási-, adózási-, kulturális korlátok. A kockázati tőke alapok 3. ábra Hogyan működnek a kockázati tőke alapok a gyakorlatban? Egyéb finanszírozási források
A vállalkozás nem jut hozzá hagyományos forrásokhoz elfogadható kondíciókkal
1
KKV 2
EU támogatás a kockázati tőkebefektetéshez
A vállalkozás részesedést enged át a kockázati tőke alapnak
3
A kockázati tőke befektetés a vállalkozás fejlődését finanszírozza
Magvető/Kockázati tőke alap
(1) Támogatás kockázati tőke alapok felállításához (2) Befektetés kockázati tőke alapokba
A vállalkozás expanziója növeli a vállalat értékét
Értékesítés egy új befektető számára
4 Kiszállás módja
A vállalkozás visszavásárolja a részvényeket Nyilvános eladási ajánlat a tőzsdén
A kockázati tőke alap értékesíti a részesedését Nyereség?
A nemzeti közszféra vagy magánszféra támogatása
Forrás: Centre for Strategy & Evaluation Service (2002, 12. o.)
39
http://www.hvca.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=71&Itemid=68
70
Az előző pontban említett KTAT keretében nagyszámú intézkedést hoznak annak érdekében, hogy növeljék a kockázati tőke kínálatát. Tevékenysége miatt az EBA az európai kockázati tőkepiac legfontosabb szereplője. Az EBA olyan kockázati tőke alapokba fektet be, melyek az innovatív kis-középvállalatok induló finanszírozásában töltenek be fontos szerepet. Másrészt az EBA az általa kiválasztott inkubátorházak részére nyújt támogatást, mellyel szintén újabb kkv-k létrehozását irányozza elő. Harmadrészt az EBA támogatja azon innovatív kkv-k induló finanszírozását, melyek a gazdaságban növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. Ennek eszközei a magvető tőke alapok, az inkubátorházak vagy hasonló szervezetek támogatása. 8.4.2. Az Üzleti Angyal Hálózatok A hálózat lényegét és fogalmát már korábban, a spanyol fejezetben bemutattam, ezért itt már erre nem térek ki részletesen. Az Üzleti Angyal Hálózat befektetési folyamata: Hogyan működnek az Üzleti Angyal Hálózatok a gyakorlatban? Egyéb finanszírozási források
1
A vállalkozás nem jut hozzá hagyományos forrásokhoz elfogadható kondíciókkal
KKV 2
A vállalkozás kapcsolatba lép az Üzleti Angyal Hálózattal
Hálózat A Hálózat összehozza a vállalkozást az Üzleti Angyallal
A vállalokzás részesedést enged át az Üzleti Angyalnak
3
Az Üzleti Angyal befektetése a vállalkozás fejlődését finanszírozza
Üzleti Angyalok EU támogatás az Üzleti Angyal Hálózatok részére Pl. Induló finanszírozás
A vállalkozás expanziója növeli a vállalat értékét
Értékesítés egy új befektető számára
4 Kiszállás módja
A vállalkozás visszavásárolja a részvényeket Nyilvános eladási ajánlat a tőzsdén
Az Üzleti Angyal értékesíti a részesedését Nyereség?
A nemzeti közösségi szféra támogatása Pl.: Adókedvezmény az Üzleti Angyalnak
Forrás: Centre for Strategy & Evaluation Service (2002, 23. o.)
Annak érdekében, hogy ösztönözzék ezen befektetési forma fejlődését az Európai Unióban, hálózatokat hoztak létre regionális és nemzeti szinten egyaránt, ezzel támogatva
71
az üzleti angyalok befektetéseit olyan térségekben is, ahol a hálózati szemléletmód még nem alakult ki. A Bizottság részfinanszírozást nyújt egyfelől megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez, másfelől regionális vagy nemzeti hálózati mintaprojektek beindításához. Külföldi példákhoz hasonlóan Magyarországon is megkezdődött az üzleti angyalok hálózatának kiépítése, amelyben főszerepet vállalt az Európai BIC Network tagja az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ. Hazánkban körülbelül 200-230 Üzleti Angyal létezik, azonban ezek közül csak 30 tekinthető aktívnak. Általában 10-50 millió forintot fektetnek be egy-egy alkalommal, de a pénz mellett szakmai tudással is hozzájárulnak
a
vállalatok
fejlődéséhez.
Az
Üzleti
Angyalokon
keresztüli
vállalatfinanszírozást ösztönzi a 2006-ban létrehozott Start Tőkegarancia Zrt. Ez az intézmény a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez való hozzájárulást tűzte ki célul, a magántőke finanszírozás elősegítésén keresztül. Lényege, hogy ha egy vállalat a befektetés ideje alatt tönkremegy, akkor a befektető pénzének 80%-át visszakapja a garancia futamideje alatti időszakban. Az Üzleti Angyalok befektetése hazánkban csekély arányú, melynek legfőbb oka, hogy a befektető és a befektetésre váró cég nehezen talál egymásra. 8.5. Alternatív finanszírozás A kialakult és azóta már lassan befejeződő pénzügyi válság miatt likviditási problémákkal küzdöttek a vállalatok, leginkább a hosszú fizetési határidők miatt, a faktoring szolgáltatás igénybevétele nagyon is kedvező megoldásnak bizonyul. Az utóbbi években a faktorálás fejlődésnek indult, hazánkban még mindig nagyon csekély mértékben veszik igénybe az uniós átlaghoz képest, pedig szinte mindegyik hazai bank kínál faktoring szolgáltatást. Magyarországon is létezik a Magyar Faktoring Szövetség, mely 2003-ban alakult. Jelenleg 32 tagvállalata van, bankok és szakosított pénzintézetek egyaránt. A faktoring piac helyzete 2010. első félévében 2009 első félév Bruttó faktorált forgalom (Mrd HUF) 340 Ügyfélszám (vállalkozás) 3050 Futamidő (nap) 71 Visszkeresetes forgalom aránya (%) 71 40
40
Magyar Faktoring Szövetség
72
2010 első félév 368 2672 70 62
A bruttó faktorált forgalom elmúlt három évi ágazati megoszlása 2008.I.félév 2009.I.félév Mezőgazdaság 6 3 Ipar 27 31 Építőipar 10 8 Kereskedelem 41 32 Szolgáltatások 8 13 Egyéb 8 8 Összesen 100 100
2010.I.félév 6 34 10 30 12 8 100
41
A faktoring szolgáltatás hazánkban mindig is kevésbé volt ismert, főleg a kisközépvállalkozások körében, ezért népszerűsítésére bevezették 2003-ban a Lánchíd Faktoring programot, amely 2007 áprilisában kivezetésre került, mert ezentúl garanciaprogramokon keresztül kívánják serkenteni a faktoring forgalmat. Ilyen garanciaprogram például az Új Magyarország Portfólió Garanciaprogram. Faktoring forgalom, éves nettó árbevétel által, a vállalkozási formák igénybevételével (%) 2009.I.félév 2010.I.félév Mikrovállalkozások 21 Kisvállalkozások 42 Középvállalkozások 33 Nagyvállalkozások 4
15 45 35 5
42
A faktoráló cég (a faktor) a megvásárolt belföldi vagy export áruszállításából származó, rövid lejáratú vevőkövetelés jelentős részét, általában 80 százalékát azonnal ki is fizeti. Ezért ez a finanszírozási forma elsősorban a korlátozottabb pénzeszközökkel rendelkező, kis- és közepes beszállító vállalkozásoknak jelent jól használható pénzügyi szolgáltatást, mert a szokásos 30, 60, esetleg 90 napos fizetési határidő helyett, azonnal pénzhez jutnak. A faktorálással élő vállalkozások forgóeszköz-finanszírozási lehetőségei látványosan javulnak, hiszen a faktor által kifizetett pénzből újra indítható a termelési vagy szolgáltatási folyamat. A követelés beszedéséről pedig a követelés új tulajdonosa, a faktorház gondoskodik.
41 42
Magyar Faktoring Szövetség Magyar Faktoring Szövetség
73
A faktorálás lehet egyszeri, alkalmi ügylet, de a faktorálás lényege éppen a folyamatosság, mert az teszi lehetővé, hogy a likviditási helyzet optimális szinten alakuljon. A faktorálásnak több fajtája létezik:
Visszterhes-: a faktor készpénzért megvásárolja ügyfele számláit, de a vevő adósságának meghitelezéséből eredő kockázat az ügyfélé marad. Olyan kisés középvállalati ügyfelek számára vonzó, amelyek likviditási gondokkal küzdenek, nem tudnak bankkölcsönhöz jutni, de az átlagosnál jobb minőségű vevőik vannak.
Vissztehermentes -: a faktor, a vevő és a szállító mellé az ügyletbe beléphet a hitelbiztosító is. Olyan kis- és középvállalatok számára érdekes, amelyek tudatosan igyekeznek megóvni saját tőkéjüket és elkerülni a felesleges kockázatokat.
A faktorálás díja általában ha például a faktorálás futamideje 30 nap, a faktorálás költsége a bruttó számlaérték mintegy 1,6-2%-a. A költség két tényezőből tevődik össze, a faktordíjból és a kamatból. A faktordíj a bruttó számlaösszegre vetített fixdíj, a kamat pedig az előleg értékére vetített éves kamatláb futamidőre jutó hányada. Az MKB Bank a vállalatok számára nyújt faktoring szolgáltatást finanszírozási célból. Ennek igénybevételével az ügyfelek olyan kötött felhasználású pénzügyi forráshoz jutnak, mely ugyan növeli kötelezettségüket, de jelentősen hozzájárul likviditásuk javulásához és tervezhetőségéhez. Az MKB 1*1 Faktoring a következő előnyökkel szolgál az ügyfél számára: egyszerű, gyors hozzáférhetőség, piaci pozíció erősödése, újabb piaci lehetőségek, javul a likviditás, tervezhetőbbé válik, vállalati növekedés hátterét biztosítja, számlák nyilvántartása és ellenértékük beszedése átkerül a faktorhoz, ami ezáltal költségcsökkentő hatást eredményez. Hátránya, hogy viszonylag magas a költség egyéb rövid lejáratú hitelekhez viszonyítva, valamint a vevő nem fizetése esetén a visszkereset Bank általi érvényesítése. A Bank számára előnyt jelent, hogy ügyfélkapcsolatát fejleszti, megtartja, jelentős kamat-, jutalék- és díjbevétel növekedést eredményez. Hátránya fizetési-, csalási kockázat, valamint rengeteg kisösszegű számla. A Bank 10.000.000 Ft-ig megvásárolja ügyfele halasztott fizetéséből adódó követeléseit, ha devizabelföldi, pénzforgalmi számlát vezet az MKB Banknál, a vevőt a Bank ismeri, minősítette, és a vevőkkel már legalább 1 éves üzleti kapcsolat áll fent. 74
A lízing A Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége 1991 óta működik. Célja a tagvállalatok érdekképviselete, a tagok közötti szakmai együttműködés támogatása, a tiszta piaci versenyt erősítő etikai alapelvek megfogalmazása, és képviselete, nemzetközi kapcsolatok ápolása és erősítése, és általánosságban a lízing, mint finanszírozási forma ismertségének és elismertségének növelése Magyarországon. A Szövetségnek jelenleg 44 tagja, 35 pártoló tagja van, tagjaink finanszírozott összeg szempontjából a teljes lízingpiac mintegy 90%-át (egyes szegmensekben majdnem 100%-át) fedik le. Az általuk képviselt lízingcégek által kezelt portfolió 2009 végén meghaladta a 2.400 Milliárd Ft-ot, tagjai 2009-ben közel 800.000 ügyfél számára finanszíroztak gépjárműveket, eszközöket, ingatlanokat. A lízing előnyei, hogy tervezhetővé válnak a kiadások, nem lép fel likviditási hiány a beruházás időpontjában, mert a beruházási eszköz finanszírozása a lízingtársaság hatásköre lesz. A beruházás sem a saját forrásokat, sem a rendelkezésre álló hitelkeretet nem terheli. A beruházás költségei sokkal jobban eloszlanak abban az időszakban, amikor a lízingtárgy már termel. A lízingkonstrukciók rugalmassága megkönnyíti a vállalkozások gépparkjának folyamatos technológiai fejlesztését. Tehát a lízing a faktoráláshoz hasonlóan kedvező egy kis-középvállalat számára a finanszírozás tekintetében, hiszen legfőbb problémájuk, hogy saját erőből-tőkéből nem tudnak beruházást megvalósítani, vagy éppen az ehhez szükséges eszközt megszerezni, vagy pedig a kötelezettségeiknek eleget tenni. Ezért fontos igénybe venni ezeket a
75
lehetőségeket, mert nem túl szigorú feltételek mellett is megoldást jelentenek átmeneti problémák elkerülésére is. 8.6. Magyar kis- és középvállalatok A 2007.évi amerikai jelzálogpiaci válság hazánkban is éreztette hatását, melynek következtében makrogazdasági mutatóink egyre romlottak. 2009-ben a GDP 6,2%-kal, a fogyasztás 6,7%-kal, a beruházás 6,5%-kal csökkent, viszont a munkanélküliség nagymértékben emelkedett, egészen 10,7%-ra, amely jelen állás szerint több mint egymillió főt jelent, akik munka nélkül maradtak. A hazai piac szűkült, a jövedelmek is stagnálást mutattak, de a legszembetűnőbb változás az iparban ment végbe, drámai mértékben visszaesett a termelés 1 év alatt, 17,7%kal, mely még az Európai Uniós átlagnál is magasabb. A hazai kis-és középvállalatok az összes munkahely 65-70%-át teszik ki. Legfőbb problémáik, amelyek a finanszírozásra is hatnak és már nem újkeletűek: az alacsony tőkellátottság, alulfinanszírozottság, alacsony hatékonyság és termelékenység, vállalkozási ismeretek, beszállítói láncok hiánya, függés a belső fogyasztástól, feketegazdaság befolyásolása. Ezen problémák megoldására mindenképpen szükség van, hiszen a foglalkoztatottság kérdésében mindenképpen az élen járnak, és hatékony működésükhöz biztosítani kell a megfelelő hátteret. A finanszírozási források bő skálája megtalálható, viszont szűk hozzáférhetőséggel bírnak, ezen skálán található például a JEREMIE program, az Új Magyarország Mikrohitel Program, Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram, Portfóliógarancia Program, Kockázati Tőke Program, stb. Ezeken kívül a vállalatok igényelhetnek folyószámla-hitelt, amelyhez kapnak egy vállalkozói kártyát, ez a Széchenyi Kártya, melynek a második konstrukciója indult el nemrégiben, mely már a mezőgazdasági vállalatokra, cégekre is kiterjed. A pénzügyi problémákra megoldást jelentene az adórendszer egyszerűsítése, melyről most tárgyalások folynak, hogy egykulcsos adórendszerré változtatják a jelenlegi kétszintű rendszert; az adók csökkentése, beruházási-forgóeszköz hitelek nyújtása, különböző tőkeprogramok biztosítása, hitelgarancia képzése, valamint a Széchenyi Kártya kiterjesztése is, de ahogy előbb már ezt említettem, ez megtörtént. A kis- és középvállalatok fejlődését elősegítené a beszállítói láncok szélesebb körű kiépítése, erősítése, technológia fejlesztése, innováció támogatása, kereskedőházak, inkubátorházak, telephelyek létesítése, a befektetések és a kereskedelemfejlesztés 76
ösztönzése, tartozásaik felszámolása, szakképzések. Ezek mind hozzájárulnának ahhoz, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a hazai, de akár a nemzetközi piacokon is, és fejlődést eredményezzen náluk.
Kk vNa k gy vá lla la t
Ki
ov ál la ikr M
Vá lla la tm
sv ál la Kö la t zé pv ál la la t
la t
120 100 80 60 40 20 0
ér et
százalék
Vállalatok száma, Magyarország és EUátlag
Forrás: www.mkik.hu
Az euró bevezetése fontos tényező lenne hazánkban is, mert miatta átláthatóbbakká válnak a tranzakciók, és ez megkönnyíti a határokon átívelő forrásszerzést. A likvid piacok, az új finanszírozási lehetőségek és a közös fizetőeszköz elő fogja segíteni, hogy a magyar kkv-k tőkestruktúrája is bővüljön. Az alternatív finanszírozási források elérhetősége rugalmasságot és választási lehetőségeket jelent a vállalkozásoknak. Az egységes piachoz való kapcsolódásunk vélhetőleg ösztönözni fogja a kkv-k határokon átnyúló kooperációját vagy új közös vállalatok kialakulását. 2010 szeptemberében az Opten legfrissebb felmérése szerint még soha annyi céget nem számoltak fel Magyarországon, mint ebben az időszakban. Az 1914 felszámolás 35%kal több az egy évvel korábbi azonos havinál is, a válság tehát úgy tűnik, gyűrűzik tovább. A felszámolások mögött a kkv-szektor likviditási pozíciójának további romlása áll, ezt az is alátámasztja, hogy a legutolsó negyedévben gyorsuló ütemben nőtt a felszámolásra jutó cégek száma. Az első három negyedévben összesen 13.04 cég jutott erre a sorsra, ez 21%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Azonban gyorsuló növekedés is megfigyelhető, mert félévkor 8,5%-os volt a növekedés, a harmadik negyedév végére azonban már 11,6%-ra kúszott fel. Szeptemberben kiemelkedően sok, 4127 céget alapítottak, itt a növekedés már az 50%-ot is meghaladta. Gazdaságilag nem reális túlzottan, hogy a jelenlegi pesszimista hangulatban ilyen sokan gondolják, hogy most érdemes vállalkozásba kezdeniük. Emögött
77
jellemzően három dolog állhat: a munkanélküliség elől elkeseredettségükben menekülők vállalkozásba kezdenek, a magánszemélyek vagy családok „adóoptimalizálása”, valamint az adósságokat hátrahagyó vállalkozók újbóli próbálkozásai. Az Opten céginformációs szolgáltató reméli, hogy az adózást érintő jogszabályváltozások a kényszervállalkozók egy részét visszasegítik a munkavállalói létformába. A jövő évi adóváltozásokat nemrégiben tették közzé. A 2011-es adócsomag számos pozitív tulajdonsága mellett, mint például a nyereségadó csökkentése vagy a cafeteriarendszer egyszerűsítése, a minimálbér tervezett növelése a kkv terheinek növekedését is jelenti. Ez fékezheti a foglalkoztatottság bővülését, és akár a szürkegazdaság felé is elmozdíthatja a kisebb vállalkozásokat. A társasági adót egységesen 10%-ra csökkentették novemberben. A vállalkozások nehézségei, elsősorban a válság következtében:
Magas adó és társadalombiztosítási terhek
Kiszámíthatatlan gazdasági szabályozás
Erős verseny
Kevés megrendelés
Tisztességtelen verseny
Tőkehiány
Vevők fizetési késedelme
Hitelhiány
Beszerzés nehézségei
Munkaerőhiány
Kapacitások korszerűtlensége
Egyéb tényezők Azért, hogy ebből a gödörből sikerüljön kimászni, először is alkalmazkodni kell a
vállalatoknak a válsághoz. Többek között a beruházások visszafogásával, a költségek csökkentésével, rugalmas foglalkoztatással, esetleg létszámcsökkentéssel. A hitelfelvételek átgondolására, átütemezésére, hatékonyság növelésére is szükség lenne a vállalatok részéről is. A kis és középvállalatok az innovációban is lemaradtak a válság miatt, mert a pénzforrások lehetőségei szűkültek, bár a kkv-k általában amúgy is pénzhiánnyal küszködnek, és ezen hiányok miatt a beruházások száma is jelentősen csökkent.
78
Ez gazdasági növekedésükben akadályt jelenthet, hiszen "aki nem halad, lemarad". 8.7. Magyar kis- középvállalatok számára nyújtott Európai Uniós támogatások Magyarország részére is a legjelentősebb támogatást az EU regionális fejlesztési politikájának pénzügyi alapját képező Strukturális és Kohéziós Alapok nyújtják. Ezen belül az Új Magyarország Fejleszti Terv érvényes 2007-2013 közötti időszakra, mely a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését szolgálja. Célja többek közt a kisközépvállalatok jövedelemtermelő-képességének javítása, valamint olyan gazdasági környezet
kialakításának
elősegítése,
mely
megfelel
a
kkv-k
növekedésének,
stabilizálásának elősegítésére. Ennek megvalósítására pénzügyi konstrukciókat biztosít, információkat, tanácsokat nyújt a kkv-k számára. Ez már az előző tervhez képest nem öt, hanem hét Operatív Programot tartalmaz (OP). A kkv-knak szólóakat mutatnám be. Az első a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), amely a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásban segít a kkv-knak, 674 milliárd forintot különítettek el erre.. A Környezet és Energia Operatív Program közvetett támogatás, a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódik leginkább. Jelentős még a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) is, melyet az emberierőforrás-fejlesztésre, aktivitásának növelésére hoztak létre, 933,333 milliárdnyi összeggel. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program célja a humán erőforrások területi egyenletlenségeinek mérséklése, 538,9 milliárd összegnyi támogatás fordítható erre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül létezik az ún. Jeremie program. A konstrukció keretében Magyarország megközelítőleg 190 milliárd Ft forráshoz juthat, ami az egyes konstrukciók áttételes hatásain keresztül akár 2000 milliárd Ft plusz forrást is jelenthet a gazdaságnak. A JEREMIE kifejezetten a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára tervezett pénzügyi konstrukciók segítségével mozdítja elő azok pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférését. Célja a mikro- és kisvállalatok fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül az egyik legfontosabb, a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való korlátozott hozzáférés orvoslása, mivel a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak fejlett üzleti és pénzügyi környezet mellett is finanszírozási problémái lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs aszimmetria következtében. A vállalkozások finanszírozáshoz jutásának segítése a létrejövő fejlesztések eredményeként hozzájárul a foglalkoztatás és a beruházások növekedéséhez, valamint fizikai tőke minőségének javulásához egyaránt. A tőkeprogramra rendelkezésre álló keretösszeg a magánbefektetői forrásokkal 79
kiegészülve összességében 100 milliárd forint forrásbevonást tesz lehetővé a vállalkozások finanszírozásánál, amelyekkel együttesen is kisebbségi részesedés szerezhető majd a célvállalatokban.43 Az Új Magyarország Mikrohitel (akár 10 millió forint hitel), az Új Magyarország Hitelgarancia (akár 80%-os garancia), melyek már elérhetőek a kkv-k számára, és Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram (hazai KKV szektor korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő vállalatai tőkehelyzetének javítását tűzi ki célul) is mind fontos támogatás a kkv-k számára.. Ennek a programcsomagnak a bevezetéséről azért is döntöttek, hogy csökkentsék a kkv-k által is érezhető nemzetközi pénzügyi válság hatását. Az Eurostars program 2008-2013 közötti időszakra érvényes, az
Eureka
tagállamok és az Európai Bizottság közös programja, kis cégek igényeire szabott finanszírozást kínál, támogatja nemzetközi projektekben való részvételüket a kutatás és az innováció területén. A hetedik kutatási keretprogram 2007-2013-ig terjedő időtartamra szól, 53 milliárd euró összeget meghaladó értékben finanszíroz kutatási tevékenységeket, és ezek jelentős része a kkv-k rendelkezésére áll. 2010. március 3.: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bemutatta az Európa 2020 versenyképességi stratégiát. E szerint az „innováció és tudás” jelenti a „fenntartható növekedés motorját. Ezért a Bizottság az „értékalapú gazdaság” megteremtését jelöli meg követendő irányként. 2010. október 6.: Az Európai Bizottság bemutatta az Európa 2020 stratégia zászlóshajó
projektjét,
az
"innovatív
Unió"
elképzelését.
Ennek
keretében
reformokkal szeretnék a tagállamokat az innovatív gazdaság és társadalom kialakítására ösztönözni. Célja az innovációt gátló mindenféle szabályozás lebontása. Az MKB Bank számára is fontosak a vállalati ügyfelek, melyet finanszírozási lehetőségek biztosításával fejez ki számukra. A hazai kis-középvállalatokat finanszírozás szempontjából a következő csoportokra bontja:
„Nem működő vállalkozások”: ezek kiváró vállalkozások, nincs bevételük, maximum költségük az első évben
43
http://www.jeremie.extra.hu/
80
Megélhetési vállalkozások: nincs alkalmazott, csak családtagok működtetik, nem fejlődnek, nincs beruházás, növekedés. Árbevételük 1 millió Ft alatt, banki szempontból alapvetően finanszírozhatatlan.
Működő vállalkozások: értékesítés komplexitása fokozatosan megvalósítható, nem működő vállalkozások egészíthetik ki, gyakoriak a cégcsoportok. Ez utolsó kettő alkothatja a mikro-, kis- és középvállalkozói kört. A
mikrovállalkozói körbe az 1-20 millió Ft árbevételű társaságok tartoznak, melyek elsősorban beruházási hitellel finanszírozottak. A kisvállalkozói kör állam és bank között megosztott kockázat mellett standard konstrukciók keretében vannak finanszírozva. A kisközépvállalkozói kör banki kockázatra is finanszírozható, de állami támogatás szükséges fejlődésükhöz. A működő vállalkozások finanszírozása MKB szemszögből: Mikrovállalkozók: Jelenleg az állami támogatás a középlejáratú finanszírozásra korlátozódik, Szükséges rövid lejáratú –forgóeszköz – finanszírozás állami támogatása (pl. Széchenyi kártya) Tőketársaság (Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Társaság Rt.) szerepe marginális Pénzügyi szektor szerepe: konstrukciók kialakítása és lebonyolítás Kisvállalkozók: Hitelgarancia, illetve Agrárgarancia Rt. szerepe jelentős Standard konstrukciók mind az állami támogatás (pl. Hg Rt. keretmegállapodás), mind a bank oldaláról Pénzügyi szektor lehetséges szerepe: teljeskörű tanácsadás, finanszírozás
Kis-középvállalkozók: Komplex, egyedi banki kiszolgálásra van igénye Pénzügyi szektor szerepe: a hagyományos finanszírozás mellett a jövőben az unió által biztosított források elérhetőségéről történő tájékoztatás és lebonyolítás A kkv-üzletág nagy jelentőséggel bír az MKB számára, mert a vállalati intézményi ügyfélkör 85%-át kis- és középvállalkozások adják. Vállalati-intézményi forrásainak 22%-
81
át adják, a hitelekből azonban még kis mértékben részesülnek. A banki eredmény 15%-át, a díj és jutaléktípusú jövedelemnek már 25%-át adják a kkv-ügyfelek. A kkv üzletág bővülésének köszönhetően az MKB vállalati piacrészei folyamatosan növekednek. A Széchenyi Kártya 2 termék bemutatása: Államilag támogatott, éven belüli folyószámlahitel, melyhez vállalati bankkártya is tartozik. Célja, hogy az átmeneti likviditási problémákkal küszködő mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét segítse. A
hitelkeretet
belföldi
vagy
külföldi
bankkártyás
vásárlás
alkalmával,
készpénzfelvétellel, a bank számára esedékes kamat, díj, jutalék, költség megfizetésével, átutalással és inkasszóval is igénybe lehet venni. A hitelkeret 500.000, 1.000.000 és 25.000.000 forint között egymilliónként növekvő összeg lehet. A hitel futamideje 1 (365 nap) +1 év, ugyanis 1 év leteltével a felülvizsgálat pozitív elbírálásával még egy évre meghosszabbítható. A Széchényi Kártya, mivel végülis hitel, kötelező biztosítékokkal kell, hogy rendelkezzen. Ilyen az inkasszójog, a készfizető kezesség, kötelező bankszámlaforgalom. A hitel folyósítása egyösszegben, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. pozitív döntése esetén történik meg. A visszafizetés negyedévente, a negyedév végén esedékes, illetve lehetőség van egyösszegben is törleszteni akkor, amikor a Széchenyi Kártya szerződés bármilyen okból, - lejárattal, felmondással, a szerződés megszüntetésével – megszűnik. A mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású állami támogatásban részesített Széchenyi kártyakonstrukció iránti érdeklődés a takarékszövetkezeteknél az utóbbi hónapokban meghaladott minden korábban tapasztalt mértéket. Biztosak abban, hogy a szektornak a programban mutatott lendülete az idén is megmarad, a nehezedő gazdasági környezetben is rugalmas finanszírozási hátteret biztosítva a kkv-kör számára. A kártya vonzerejét és jelentőségét 2008-ban növelte, hogy júniustól tovább nőtt a konstrukció rugalmassága (Széchenyi Kártya 2), a pénzügyi válság jelentős forrásszűküléshez vezetett a vállalkozások életében, ezért ez a finanszírozási lehetőség még fontosabbá vált. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó finanszírozásban 108 milliárd forintnyi hitelkeretet nyitottak. 2005-ben a Széchenyi kártyás ügyletek 15%-a, 2008-ban már csaknem a harmada valamelyik takarékszövetkezetben jött létre. Ebben az időszakban a
82
felhasználható hitelkeret 36,5 milliárd forint volt, ezzel a szektor a termék egyik legfőbb forgalmazójává vált.44 A Széchenyi Kártyát üzemeltető KA-VOSZ Zrt. 2010 júniusában két új terméket dolgozott ki vállalkozói igények alapján: a Széchenyi Önerőhitelt és a Széchenyi Beruházási
Hitelt.
Mindkét
hitelhez
lenne
állami
kamattámogatás
és
állami
garanciavállalás, csakúgy, mint a Széchenyi Kártyához. 2010. szeptember elsejétől már elérhető ez a beruházási hitel. A beruházási hitelkeret a tervek szerint alakult, maximum 50 millió Ft lehet, és 10 évre szól. A hitel segítségével a vállalkozások a projektek finanszírozását is megvalósíthatják.45 Az Önerőhitel egyrészt az önrész előteremtésére adna a vállalkozónak kölcsönt, állami támogatással és garanciavállalással, a lehető legolcsóbban. Másrészt az elnyert pályázati összeget is előfinanszírozná, amíg az EU nem fizet.46 2010. októberében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a Széchenyi Kártya konstrukciót az agráriumban is kiterjesztenék, melyet az agrár-érdekképviseleti szervek és szervezetek is egyöntetűen támogatnak. 47 IX. Befejezés 9.1. Spanyol- és Magyarországon tevékenykedő kis- és középvállalatok helyzetének összehasonlítása Mivel a magyar vállalatfinanszírozási és támogatási rendszert bemutattam, a két gazdaság kis-középvállalati szektorának aktuális helyzetét kívánom jellemezni. Ezt elsősorban táblázatokkal, diagramokkal és magyarázatokkal kísérlem meg. Előtte azt szeretném részletezni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen hatással volt a spanyol, illetve a magyar gazdaságra, valamint, hogy a csatlakozás utáni forrásokhoz való hozzáférhetőségek milyen mértékben játszottak szerepet a két gazdaság fejlődésében. Magyarország 2004-ben, 6 éve lépett be az Unióba, így Spanyolország uniós tagságának is az első 6 évét vizsgálom meg, habár a két ország más-más környezet, tehát valójában teljes mértékben nem lehet összehasonlítani őket.
44
www.index.hu/gazdasag/magyar/szech09012 2010.október 12. http://www.ingatlan1.hu/hitel/mar-elerheto-a-szechenyi-kartya-beruhazasi-hitele/ 46 http://www.fn.hu/cegek/20100604/jolly_joker_lehet_szechenyi/ 45
47
http://www.hirado.hu/Hirek/2010/10/18/17/Udvozlik_a_Szechenyi_kartya_bevezeteset_az_agrarszervezetek. aspx
83
Spanyolország 1986-ban vált az Unió teljes jogú tagjává. A csatlakozás után a spanyol gazdaság dinamikus fejlődésnek indult. Dél-Európa legnagyobb és legfejlettebb gazdaságának csatlakozása sikeresen ment végbe. A csatlakozás előtt 2,3%-os GDP növekedést realizáltak, míg a csatlakozást követő négy évben 3,4-5,5% GDP növekedés volt megfigyelhető az államban. 1986-1991 között átlagosan 4,3%-kal emelkedett a GDP. A kilencvenes évek eladósodását az ország az évtized közepétől 2002-ig a GDP 57%-ra csökkentette.Külkereskedelme a
csatlakozás
óta dinamikusan, kiegyensúlyozottan
emelkedett. Magyarországot figyelembe véve 2003-ban 2,9%-kal bővült a gazdaság, a csatlakozás utáni években 4-5% körül mozgott ez az érték. A 2007-es év GDP növekedésvisszaesés legfőbb mértékben a világgazdasági válság hatásának volt betudható. Tehát mindkét országnál látható, hogy gazdasági fejlődésük felgyorsult, de ez Spanyolországban nagyobb mértékű volt. A következő években is Spanyolország járt az élen, amelynek fejlődése még az Eu-átlagot is meghaladta. Az európai támogatások megszerzéséhez való hozzájutásnak köszönhető, hogy a spanyol kkv-szektorban ma megközelítőleg 3,5 millió vállalat tevékenykedik, ezzel szemben Magyarországon körülbelül ennek az értéknek a fele működik a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, bár, ha a vállalatméret alapján vizsgáljuk a hazai vállalatok számát, akkor a mikrovállalatok és a kis-középvállalatok esetében is az EU-s átlagot meghaladó értéket figyelhetünk meg. A mikrovállalatok a hazai gazdaságban 94,7%-ban vannak jelen, míg ez az Európai Unióban 91,8%. A kkv-k esetében 99,8% mindkettő érték, tehát ebben a szektorban mégsem akkora az eltérés, mint a másik esetben. Az alábbi táblázatban látható a különböző gazdaságok GDP-je, napi folyó árfolyamon, millió értékben. Hazai össztermék, éves szinten, a nemzeti fizetőeszközök millióiban kifejezve Időpont 2007 2008 2009 Ország 225539,49 235678,86 233046,04 Görögország 1053537 1088124 1053914 Spanyolország 1404845 1445580 1392634 Egyesült Királyság 1546177,4 1567851,2 1520870 Olaszország 1895284 1948511 1907145 Franciaország 2432400 2481200 2397100 Németország 3126018 3213659 3108002 Svédország 25321478 26753906 26054327 Magyarország 48
48
data extracted on 16 Nov 2010 15:45 UTC (GMT) from OECD.Stat
84
A dolgozatban először a gazdaságok kormányai és az Unió által folyósított támogatásokat említettem, ahol megfigyelhetőek voltak a következők. A spanyol gazdaság a saját finanszírozású és az EU-s finanszírozású támogatásokkal döntő mértékben a kkvkat próbálja finanszírozni, vagyis nekik többet kíván juttatni, mint más szektorok vállalatainak. Magyarországon a támogatási rendszerben a kkv-k támogatásának aránya jóval alacsonyabb, mint a spanyol érték. A támogatási rendszer kínálatában jelentős mértékű eltérés nincs, mivel hazánkban is számos támogatás létezi, de a kis- és középvállalatok vagy nem értesülnek róluk, vagy nem ismerik ezeket a támogatási programokat, vagy a nagyobb vállalatokat részesítik előnyben ezen támogatások odaítélésekor. A nemzetközivé válásra nem tértem ki részletesen a dolgozatban, ezért itt próbálom ezt a tényezőt szemlélteni. Elsősorban a külkereskedelembe való becsatlakozás által, valamint a két gazdaság bilaterális kapcsolataival jellemezném a nemzetközivé válásukat.
A spanyol áruk exportja 2009-ben közel 17%-kal, az import értéke 26%-kal csökkent, a kereskedelmi mérleg deficitje csaknem a felére esett vissza. Az export volumene 9,8%-kal, az importé 17,4%-kal csökkent. A 2009-es év exportja akár EU-tagországba, akár EU-n kívüli tagországba irányult, szinte minden terméket tekintve visszaesett. Ugyanez volt jellemző az import termékekre is.
85
Spanyolországba irányuló exportunk a válság ellenére is csak 0,8%-kal mérséklődött 2008-hoz képest. Az importunk viszont ezt jóval meghaladta, 21,2%-kal csökkent, így a forgalom magyar aktívuma ( 1 166,8 M euró) 22%-kal emelkedett 2009ben. Spanyolország a 11.legfontosabb export partnerünk, és 18. import partnereink közül. Hazánk Spanyolország számára exportot tekintve a 35., importban a 32. A magyar export legjelentősebb termékei a telefonok és alkatrészeik, televíziók, személygépkocsik és alkatrészeik, háztartási gépek, gumiabroncsok. Az import legfontosabb termékei személygépkocsik és alkatrészeik, generátor, gyógyszerek, vegyi alapanyagok. Azt azonban érdekességként megemlíthetjük, hogy létezik olyan kereskedelem is, amely például két különböző országban működő leányvállalatok között alakul ki (intraindusztriális kereskedelem). Ezt például az Opel személygépkocsik gyártásánál is láthatjuk, amelybe a motort itthon készítik, ezt kiküldik Spanyolországba, ahol összeállítják és a kész autó érkezik vissza hazánkba. Spanyolországban az építőipar mellett a gépkocsigyártást sújtotta leginkább a gazdasági válság. A kereslet visszaesése, a gyárak időleges leállása, a szériák csökkentése alapvetően befolyásolta a magyar motorszállítást is. A gépkocsi, motor, alkatrészek, 86
szórakoztató elektronikai cikk exportban megfigyelhető visszaesésünket kompenzálta a TV készülék és gumiabroncs eladásában elért növekedés. Magyarország a spanyol összimportban az eddigi legmagasabb részesedést, 0,7%-ot ért el, ezzel szemben a spanyol exportból a Magyarországra irányuló arány 0,5%. 2009-ben a legjelentősebb felvevő tartományok sorrendjében Katalóniának van a legnagyobb szerepe, mert 2009-ben kivitelünk 524,9 M euró, behozatalunk közel 247 M euró összegű volt spanyol statisztikák szerint. A nemzetközivé válás támogatására létrejött intézmények funkciói nem különböznek jelentős mértékben egymástól, például a spanyol CESCE a MEHIB-nek, a Magyar
Exporhitel
Biztosítónak;
az
ITDH,
a
Magyar
Befektetési
és
Kereskedelemfejlesztési Zrt. a spanyol ICEX- Instituto Espanol de Comercio Exterior, vagyis a Spanyol Külkereskedelmi Intézetnek a magyar megfelelője. A két ország banki finanszírozásában a legnehezebb dolog különbséget tenni, hiszen a bankok különbözőképpen kategorizálják a vállalatokat. A Santander bank esetében nincs éles határ ezen kategóriák között, viszont néhány terméküket és szolgáltatásukat, mint például a „Formapyme” kizárólag a kkv-k számára nyújtják. Az MKB Bank a közép- és nagyvállalatokat egy, a mikró- és kisvállalatokat két külön kategóriába sorolja, de a számukra nyújtott termékek és szolgáltatások között nagy különbség nincsen, eltérés az első kategória esetében mutatkozik. A két bank terméklistájában sok hasonlóság létezik a saját forrású és a támogatott hitelek esetében is. Az MKB Bank többfajta, különböző típusú hitelkonstrukcióval találkozhatunk, a Santander viszont olyan előnnyel rendelkezik, hogy nemcsak projektekhez nyújt tanácsadást, hanem a kkv-k számára egy informatikai portált hozott létre, amely különböző információkat szolgáltat a részükre. Az alternatív finanszírozási források is mindkét banknál megtalálhatóak, viszont az MKB Bank a kisvállalatok részére nem nyújt faktoring és lízing szolgáltatásokat. Santander Bank által a vállalkozásoknak nyújtott hitelek Hiteltermék megnevezése Forgóeszköz-hitel Beruházási hitel Hitelszámla
Futamidő 6-36 hónap 8 év 1 év
49
49
https://www.bancosantander.es
87
Felvehető összeg (euró) 6.000-60.000 60.000-600.000 6.000-60.000
Az MKB Bank által vállalkozásoknak kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek Hiteltermék megnevezése Futamidő Felvehető összeg (forint) Folyószámlahitel 12 hónap 500.000-15.000.000 Forgóeszközhitel 1-3 év 2.000.000-50.000.000 Szabad felhasználású 1-15 év 2.000.000-125.000.000 jelzáloghitel Beruházási hitel 1-15 év 2.000.000-125.000.000 Betétfedezetű hitel 1 hónap- 5 év 500.000-250.000.000 Új Magyarország Kishitel1-3 év 1.000.000-50.000.000 Forgóeszközhitel Új Magyarország Kishitel1-10 év 1.000.000-50.000.000 Beruházási hitel 50
Az MKB vállalatoknak nyújtott hiteltermékei Hiteltermék megnevezése Futamidő Betétkamatláb bázisú 1 hónap-3 év forinthitel Projektfinanszírozás Általában 3-15 év Forgóeszközhitel Nincs megadva Beruházási hitel
Felvehető összeg (forint) 1.000.000 Nincs limitálva Forintban és devizában is, nincs konkretizálva
A beruházás nagyságrendjének és megtérülésének figyelembe vételével állapítják meg a futamidőt és az összeget is.
Kedvezményes hitellehetőségek A kedvezményes hitellehetőségek körébe az Új Magyarország Programok tartoznak, melyek eltérő futamidővel és felvehető összegnagysággal rendelkeznek. Többek között
a
Kis-
és
Középvállalkozói
Hitelprogram,
Forgóeszköz
Hitelprogram,
Agrárfejlesztési, Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, stb. A következő szegmens, amit a dolgozatomból elemzek, az a kockázati tőke piac. Magyarország, elsősorban befektetési célország, de az államadósság miatt a napokban kerül sor a minősítésre, Spanyolországot is megelőzi ebben a rangsorban, mert az itthoni vállalatok kiemelkedő célpontjai a kockázati és a magántőke piacnak is. Tehát előszeretettel fektetnek be a külföldiek magyar vállalkozásokba, de a magyar befektetők kis mértékben aktívak. Ez Spanyolországban fordítva található. Az Üzleti Angyalok piacán Magyarország lemaradása nyilvánvaló, a hálózat kiépítése még eléggé lemarad a spanyol Üzleti Angyalok kiépített hálózatához képest.
50
http://www.mkb.hu/uzleti/kisvallalkozoknak/finanszirozas/index.html
88
A magyar lízingpiac az egyetlen, amely az európai színvonalhoz képest igen fejlett, míg Spanyolország lízingpiacát is megelőzi. Az ábrán is látható, hogy Spanyolország 12.88%-ot, míg Magyarország 14,18%-ot realizáltak a lízingpiacon.
AT BA BE BG CH CS CZ DE DK EE ES FI FR GR HU IT LT LU LV NL
Osztrák Lízing Szövetség Lízing Társaságok Szövetsége Bosznia-Hercegovinában Lízing Társaságok Belga Szövetsége Bulgár Lízing Szövetség Svájci Lízing Szövetség Lízing Cégek Szövetsége Szerbia-Montenegróban Cseh Lízing és Finanszírozási Szövetség Német Lízing Szövetség Dán Lízing Szövetség Észt Lízing Szövetség Spanyol Lízing Szövetség Finn Pénzügyi Szolgáltatások Szövetsége Francia Lízing Szövetség Görög Autókölcsönző Vállalatok Szövetsége Magyar Lízing Szövetség Olasz Lízing Szövetség Litván Lízing Szövetség Luxemburgi Autólízing Szövetség Lett Lízing és Faktoring Szövetség Holland Lízing Szövetség
51
51
http://www.lizingpercek.hu/leaseurope/leaseurope_statistics_2006.pdf
89
2006,00 7111,62 210,86 3963,15 818,16 5124,02 402,13 4442,95 49500,00 4278,80 1262,45 18672,90 3377,00 30023,00 38,00 3982,61 48109,00 1799,12 228,51 1279,81 5037,00
2005,00 % 6712,11 5,95 157,09 34,23 3844,88 3,08 484,55 68,85 5291,85 -3,17 4,91 8094,93 3992,41 11,28 49270,00 0,47 4289,52 -0,25 962,25 31,20 16542,56 12,88 3200,00 5,53 28776,00 4,33 n.a. n.a. 3488,03 14,18 44160,00 8,94 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 4539,00 10,97
A bankok által folyósított hitelek táblázatából látható, hogy 2003 után egyre kevesebb hitelt folyósítottak összesen a kkv szektor vállalatai számára, viszont a hitelek összegét tekintve a 2005-ös év kiugrónak mondható. A magyar faktoringpiac dinamikusan fejlődik, ám egy pár évvel ezelőtti ábrán látható, hogy a rangsor végén helyezkedik el, lemarad Spanyolországhoz képest is. A kisés középvállalatok még kis mértékben veszik igénybe ezt a finanszírozási módot, de napjainkban már szerencsére szélesebb körben terjed el. A vállalatok adóterheit figyelembe véve, egyik gazdaságban sincsenek igazán jó helyzetben a társaságok. Erre példa a következő ábra, ahol a társasági adó mértékét prezentálom.
5,0
Társasági adó Európa néhány országában a GDP százalékában kifejezve
4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5
Hungary
1,0
Italy Spain
0,5
Sweden United Kingdom
százalék
0,0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
France Germany
év
Greece
Forrás: OECD, saját szerkesztés
90
Látható, hogy Magyarországon is évről évre nő ez a százalék, viszont Spanyolországban szinte minden évet nézve kiugró, de mindenképpen megelőzi a hazánkban aktuális adó mértékét. Itthon a társasági adót az adóváltoztatások révén 10%ban kívánják meghatározni. A spanyol adórendszer háromféle adónemet különböztet meg: adó, illeték és speciális járulék. Az illetékek és speciális járulékok mértéküket tekintve jóval alacsonyabbak, mint az adók. Az adóbehajtásnak három szintje van Spanyolországban: állami, autonóm tartományi és helyi. A társasági adó mértéke 2008.-tól 30%. A helyi adók vonatkozásában megemlítendő az ingatlanadó, mely az Ingatlan Kataszter (Földhivatal) normatívája alapján megállapított ingatlan érték 1 ,33%-a vagy 1,20%-a.52 9.2. Következtetések, lehetőségek felvázolása a magyar kis- és középvállalkozások számára A dolgozat befejezéseként egyfajta összegzést szeretnék arról, hogy a magyar kkv-k az aktuális helyzetben milyen vállalatfinanszírozási lehetőségeket tudnak majd a jövőben igénybe venni. Valamint, hogy a bankok ehhez mennyire nyújtanak lehetőséget. Aztán véleményemet fejtem ki arról, hogy mi az, amit a magyar kkv-k spanyol társaiktól átvehetnének és hasznosíthatnának, valamint, milyen lehetőségeken keresztül juthatnának könnyebben forrásokhoz. Mind a spanyol, mind pedig a magyar gazdaságban a kis- és középvállalatok szinte azonos mértékben, 99,8%-ban vannak jelen, jelenlétükkel pedig a foglalkoztatásra és a termelékenységre is jótékonyan hatnak. Hasonlóság a két gazdaság között, hogy az adminisztrációs terheket illetően megállapítható, hogy mindkét államban magasan állnak. Viszont, ha a nemzetközivé válást és a technikai fejlettséget vesszük alapul, akkor hazánk eléggé le van maradva a spanyol szinthez képest, pedig egy vállalat életében kiemelkedően fontos szerepet tölt be a kapcsolattartás az ügyfelekkel, vagy egyéb vállalati intézményekkel, melynek hiánya a versenyképességet negatív irányban befolyásolhatja. A spanyol és a magyar vállalatok életében is negatív volt a 2007-es év, amely a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság hatásának volt betudható. A Spanyolországban létező vállalati bizalmi index a legtöbb vállalat esetében csökkent, de a magyar társaságok is pesszimista hangulatban vészelték át a válságot. Ez nem csak a vállalatok belső életére, hanem a külső lehetőségeikre is kiterjedt, gondolok itt a finanszírozási források igénybevételére, amely szintén nehézkessé vált. A válság hatásaként ugyanis sorra 52
http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=befektetesi_feltetelek&c=es
91
utasították vissza a bankok a finanszírozási (hitel) kérelmeket, mivel a kisebb vállalkozások nem tesznek eleget az előírt feltételeknek. Ha mégis elfogadják hitelkérelmüket, akkor sem kerül kedvező helyzetbe a társaság, mivel eléggé költséges hitelhez jutni. Emiatt a kis- és középvállalatok a banki finanszírozástól elfordulva, illetve helyette egyre nagyobb mértékben veszik igénybe, és keresik az állami és uniós támogatási forrásokat is, mely mindkét gazdaság társaságaira jellemző, de ide tartoznak az alternatív finanszírozási módozatok is, mint például a faktoring, a lízing, és a tőkepiaci finanszírozás is. Ez utóbbi jelentősége a kkv-szektorban egyre inkább nő, de itt mint már említettem a külső tőkéhez való hozzájutás lehetősége biztosított, mert a magyar és spanyol gazdaság vállalataira is jellemző, hogy a tőzsdére való bejutás feltételeinek nem felelnek meg többségében és költséges is lenne számukra. Az előbb említettek mind a válság hatásainak tudható, ám pozitív módon is értelmezhető, mert a banki finanszírozásoktól ezek sokkal korszerűbbek, olcsóbbak és hatékonyabbak. A két gazdaságban eltérő a jogszabályi és intézményi környezet, a vállalkozókról kialakult kép és a közöttük lévő kapcsolatok. Emiatt az igénybe vehető támogatások és finanszírozási lehetőségek a magyar kkv-k számára jóval a spanyol szint alatt maradnak. Szintén előny a spanyol gazdaság javára, hogy jobban odafigyel a kis-középvállalati szektorra, több olyan állami támogatással rendelkeznek, mely kizárólag az ő javukat szolgálja, sőt az uniós támogatások döntő többségét is a számukra használják fel. A jogszabályi környezet esetében szerencsére hazánkban is hoztak a kkv-k számára előnyös törvényeket. 2005.január elsejétől a mikro-, kis-, középvállalatok besorolása az unióssal azonos, és emiatt arra is van lehetőség, hogy az uniós támogatások folyósításánál az uniós vállalkozói kategóriákat használják bázisul. Rengeteg olyan jogszabály-módosítás is történt, amely mind előnyösen szolgálja a hazai kkv-k életét, és szerencsére ez Spanyolországban sincs másként. Az intézményi környezetet vizsgálva, hatalmas előrelépés volt a Magyar Fejlesztési Bank létrejötte. Azonban hátrány, hogy tevékenysége, eredményei jócskán eltérnek a spanyol Kis- és Középvállalkozások Politikájának Főigazgatóságáétól, mert csak kedvező banki hiteleket nyújt a kkv-k részére. A spanyol Kis- és Középvállalkozások Politikájának Főigazgatóságának tevékenysége sokrétű, mert nem a banki finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzájutást segíti, hanem az állami szerepvállalású támogatási programokat szervezi, bonyolítja, mely kizárólag a kkv-kat veszi célba. A magyar kkv-szektornak is javára válna egy ilyen szervezet megalapítása, mely nem a banki finanszírozásokat helyezi 92
előtérbe és ezáltal támogatja a társaságokat, hanem egyéb, más külső források igénybevételével. A dolgozatból kiderül, hogy alapjában véve ugyanazon finanszírozási lehetőségek itthon is igénybe vehetőek és megtalálhatóak mint a spanyol gazdaságban. A legfőbb probléma, hogy a magyar vállalkozók ezek többségét kevésbé ismerik, ezzel szemben Spanyolországban arra is hangsúlyt fektetnek, hogy a támogatásokat a leendő és a már meglévő vállalkozásokkal meg is ismertessék. Mivel a magyar kkv- szektor társaságai nem ismerik a finanszírozási lehetőségeik skáláját, javasolnám, hogy több tanácsadó központot hozzanak létre, valamint a bankok is szélesíthetnék termékkörüket a vállalati tanácsadás lehetőségével. Sajnos Spanyolországban és Magyarországon is az a tévhit él a gazdaságban, hogy legkönnyebben hitelfelvétel útján lehet forrásokhoz jutni. Ezen kellene leginkább változtatni, hiszen sokkal egyszerűbb és kisebb költségű, hatékonyabb finanszírozási forma is létezik. A faktoring igénybevételénél is az a probléma, hogy hitelpótló eszközként kezelik, ez akadályozza a faktoring szélesebb körű elterjedését. Ezek a legfőbb gondok a hazai és a spanyol gazdaságban is. Mindkét gazdaságnak lenne mit átvennie a másiktól, azonban úgy gondolom, úgy látom, hogy hazánknak sok mindenben kellene fejlődnie, hogy a vállalatfinanszírozást a társaságok számára hatékonyabbá tegye. Az alapok már léteznek, biztos talapzaton állnak, azonban ezt tovább kellene fejleszteni egy olyan szintre, amely segíti a vállalkozók tájékoztatását, fejlődését és ezáltal nyitottabbá, az új lehetőségek megismerésére fogékonyabbá tenné őket. A fejlett országok gazdaságához való felzárkózási lehetőség nyitva áll hazánk előtt is, csak a vállalatfinanszírozási és támogatási politika magasabb szintre emelésére, fejlesztésére lenne szükség. Ehhez pedig a pénzügyi intézmények is hozzá tudnának járulni, termékeik és szolgáltatásaik szélesebb körével, és a gazdasági szereplők pénzügyi gondjait is orvosolni tudnák.
93
Bibliográfia Könyvek: Dr. Tétényi Veronika: Pénzügyi és vállalkozás-finanszírozási ismeretek- Perfekt Kiadó, 1997 Francisco Pellicer-Ramírez: Producto Acabado III. – Aula Kiadó, 2003 Székely György: Pénzügyek és Banküzletek, Pénzügyi menedzserek kézikönyve- KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2002 Plan de Fomento Empresarial: Líneas ICO 2008 de Apoyo a la Empresa – Az Állami Hitelintézet vállalat támogató keretei A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2007) Újságok: Világgazdaság Népszava El País
Internet: www.ine.es – Instituto Nacional de Estadística ( Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal) www.ascri.org –Asosiación Espanola de Entidades de Capital Riesgo (Spanyol Kockázati Tőke Szövetség) www.factoringasociacion.com– Asosiación Espanola de Factoring (Spanyol Faktoring Társaság) www.esban.com- Red Espanola de Business Angels (Spanyol Üzleti Angyal Szövetség) www.ael.es –Asociación Espanola de Leasing (Spanyol Lízing Társaság)
94
www.nfgm.gov.hu- Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium www.hunlease-finance.hu- Magyar Lízingszövetség www.faktoringszovetseg.hu- Magyar Faktoring Szövetség www.mkb.hu- Magyar Külkereskedelmi Bank
www.santander.com- Banco Santander S.A. www.index.hu www.origo.hu www.mfor.hu www.hitelgarancia.hu www.mkik.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/
2010. 10. 10.
http://www.oecd.org/home/0,2987,en_2649_201185_1_1_1_1_1,00.html
2010. 10. 15.
www.piacesprofit.hu http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100430-gorog-valsag-hatasai-spanyolorszagportugalia-magyarorszag-helyzete.html
2010.10. 21.
http://ifka.hu/img/files/4_mik/rendezvenyek/Felemelt%20fejjel/Czagler.pdf 2010.10.21.
http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/linkdossziek/kkv-k-es-az-innovacio-a-versenykepesjovo-zaloga-000106
2010.11.01.
http://ec.europa.eu/youreurope/business/finance-support/access-to-finance/index_hu.htm
http://ec.europa.eu/youreurope/business/finance-support/business-support/index_hu.htm
http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag
http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/az-eu-a-penzugyi-valsagban-000083
http://ecoline.hu/piac/20100201_leggyengebb_lancszem.aspx 95
2010.11.12.
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kulhon/elegedettek-a-penzugyminiszterek-az-portugal-aspanyol-es-az-ir-megszoritassal.html
2010.11.20
http://hvg.hu/gazdasag/20100530_spanyol_megszoritas
2010.11.20.
http://gazdasagiradio.hu/cikk/50876/
2010.10.25.
http://www.tozsdeiskola.hu/hir/nott-a-spanyol-gdp-a-harmadik-negyedbenkormanyfo_2010-10-23_1287845582.html
2010.10.23.
http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=es 2010.10.21.
http://www.vallalkozastan.hu/data/pagecontent/0/ERENET/kkvhelyzete_szabo.pdf 2010.11.21.
http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=1453
2010.11.22.
http://www.ngm.gov.hu/data/cms2018132/Spanyolorszag.pdf
2010.11.25.
http://ec.europa.eu/small-business/success-stories/index_hu.htm
2010.11.25.
96
Melléklet 1. ábra, a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének növekedése Kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének növekedése
Támogató szabályozási környezet létrehozása
Finanszírozási források bővülése
Vállalkozói tudásbázis fejlesztése
Vállalkozói infrastruktúra ösztönzése
Versenyképes közteherviselés
Magasabb finanszírozási kockázatú termékek bővítése
Vállalkozók, alkalmazottak ismereteinek bővülése
K+F fejlesztése
Adminisztrációs terhek csökkentése
Tisztességes verseny
Vállalkozói készség fejlesztése
KKV-k megtakarításának növelése
Információs és kommunikációs technika fejlődése
KKV-k likviditásának javítása
2. ábra, a Kkv-fejlesztési stratégia eszközei KKV-fejlesztési stratégia eszközei
Támogató szabályozási környezet létrehozása
Közfinanszírozással megvalósított közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök
Kötött célú állami támogatások
Államilag támogatott finanszírozó eszközök
Egyszerűsített adminisztráció
Beruházások ösztönzése
Mikrofinanszírozás
Kedvező pénzügyi, működési feltételek
Vállalatirányítás, képzés,tanácsadás
Garanciaeszközök
Elérhető üzleti információk
Üzleti infrastruktúra
Tőkebefektetések
Tiszta, átlátható verseny
IKT infrastruktúra
Innovatív tevékenység ösztönzése
53
http://ifka.hu/img/files/4_mik/rendezvenyek/Felemelt%20fejjel/Czagler.pdf
97
53
3. ábra, a lízingügylet folyamata A lízingügylet folyamata Szállító Adásvétel Nem szerződéses jogi kapcsolat
Bérbe adó
Lízingszerződés
Bérbe vevő
4. ábra, Vállalatok-, foglalkoztatottak száma a vállalatméret alapján hazánkban és az Európai Unióban Vállalatok száma (%) Vállalatméret Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Kkv-k Nagyvállalat
Magyarország 94, 7 4, 4 0, 7 99, 8 0, 2
Foglalkoztatottak száma (%)
EU-átlag Magyarország 91, 8 6, 9 1, 1 99, 8 0, 2
5. ábra, A magyar GDP alakulása 2006-2010 között
98
35, 8 18, 9 16, 2 71 29
EU-átlag 29, 6 20, 6 16, 2 67, 1 32, 9
Hozzáadott érték (%) EUMagyarország átlag 15, 8 16, 3 18, 1 50, 2 49, 7
21, 1 19, 9 17, 8 57, 9 42, 1
