Budapesti Gazdasági Főiskola. Külkereskedelmi Főiskolai Kar. Nemzetközi Kommunikáció Szak. Nappali tagozat. Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány

A mikro-, kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségei a Közép-Magyarországi Régióban (KMR)

Készítette: Winhardt Ferenc

Budapest, 2008

Tartalomjegyzék Bevezetés ....................................................................................................................... 3 1.

A támogatási rendszer .......................................................................................... 5 1.1. Strukturális támogatások ......................................................................... 5 1.2. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) ................................................ 9 1.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013).................................... 11

2. A mikro-, kis- és középvállalkozások .................................................................... 15 2.1. A KKV-k fogalma ................................................................................. 15 2.2. A KKV-k helyzete és fejlesztési lehetőségei......................................... 16 3. Forrásszerzési lehetőségek ..................................................................................... 19 3.1. Európai Uniós támogatások................................................................... 19 3.2. Hazai támogatások................................................................................. 28 4. Operatív programok a KKV-k számára.................................................................. 30 4.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) ...................................... 30 4.2. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)............................ 32 4.3. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)................................. 34 4.4. Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP)................................ 35 4.5. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) .......................... 45 5. Hazai finanszírozású támogatások.......................................................................... 47 5.1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA).................................... 47 5.2. Nemzetközi Kutatási és Technológiai Hivatal K+F pályázatai............. 51 6. A projekt elmélete és gyakorlata ............................................................................ 53 6.1. A projektciklus ...................................................................................... 53 6.2. Megvalósult projekt esettanulmánya ..................................................... 61 Befejezés...................................................................................................................... 65 Felhasznált irodalom jegyzéke .................................................................................... 68

2

Bevezetés

Dolgozatomban a mikro-, kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségeit szeretném bemutatni, elsősorban a Közép-Magyarországi Régióban részletezve. A forrásszerzési lehetőségek alatt javarészt vissza nem térítendő uniós és hazai finanszírozású támogatási konstrukciók igénybe vételét értem. Mindenekelőtt témaválasztásomat szeretném megindokolni. Szakmai gyakorlatom ideje alatt pályázatíróként dolgoztam egy budapesti pályázati tanácsadó központban, így betekintést nyerhettem a pályázatok széles spektrumába, és a pályázatíráshoz szükséges aktív kutatómunkámat kívántam felhasználni szakdolgozatom megírásához egyaránt. Ez a

folyamat

fordítva

is

igaz,

ugyanis

a

szakdolgozatomhoz

kapcsolódó

információgyűjtésem munkám során is hasznomra vált már több alkalommal. Ez alatt az időszak alatt mikro- és kisvállalkozások számára írtam pályázatokat, ennek tudható be a dolgozatomban részletezett forrásszerzések célcsoportjának kiválasztása. A KKV-k kulcsfontosságú szereplők az európai és ezzel együtt a magyar gazdasági

növekedés

és

munkahelyteremtés

szempontjából,

így

mennyiségi

gyarapodásukkal és termékeik, szolgáltatásaik minőségének javulásával nagymértékben hozzájárulnak az Európai Unió és hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez. A KMR-re vonatkozó területi szűkítésnek kettős oka van: egyrészt a régió sajátos helyzete, ugyanis a többi magyarországi régióval ellentétben eléri az EU tagállamok átlagos fejlettségi szintjének 75 %-át, így kiemelt régiónak számít. Másrészt a személyes kötődést említeném, mivel életem nagy részét Pest megyében, illetve Budapesten töltöttem, itt tanultam és dolgoztam, és itt van a legtöbb vállalkozó ismerősöm. Fontos szempont volt számomra a téma aktualitása egyaránt. A dolgozatomban taglalt támogatási lehetőségek a 2007-2013 közötti periódusra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretein belül évente meghirdetésre kerülnek. Így még legalább öt évig tervezhetünk a rendelkezésre álló forrásokkal, tehát kizárólag a magyar vállalkozásokon múlik, élnek-e ezzel a lehetőséggel. Az unió vissza nem térítendő támogatásai olyan finanszírozási lehetőséget nyújtanak a magyar vállalkozói

3

szférának, melynek köszönhetően az elkövetkező években megkönnyebbülhet az induló vállalkozások jövedelmezősége, illetve a már működő KKV-k is komplex fejlesztési projekteket valósíthatnak meg az uniós részfinanszírozással. Dolgozatom felépítése során egy olyan struktúrára törekedtem, mely egy összetett, átfogó területről (1. fejezet: támogatási rendszer) és egy általános vállalkozási helyzetkép bemutatásáról (2. fejezet: mikro-, kis- és középvállalkozások) eleinte valamennyi kiemelt támogatási program rövid, lényegretörő leírására közelít (3. fejezet: forrásszerzési lehetőségek), majd tovább szűkítve a témakört kifejezetten a KKV-k számára igénybe vehető lehetőségeket taglaltam (4. és. 5. fejezet: uniós és hazai támogatások KKV-k számára), ezen belül kiemelten részletezve a KMR területen tevékenykedő vállalkozások támogatási lehetőségeit (4.4. alfejezet: KMOP). Végül a támogatás igénylésének alapfeltételeként szolgáló projekt tervezési és megvalósítási folyamatát mutattam be, alátámasztva egy uniós finanszírozással támogatott, már megvalósult projekt bemutatásával (6. fejezet: projekt elmélete és gyakorlata).

4

1. A támogatási rendszer 1.1. Strukturális támogatások 1.1.1. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap (KA) a Közösség legszegényebb tagállamai (köztük valamennyi újonnan csatlakozó ország) közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani, ezzel is elősegítve az alacsonyabb fejlettségi szinten álló államok felzárkóztatását. A Kohéziós Alap, mely gyakorlatilag a 2000-ben indult ISPA program folytatása, azon EU-tagállamok számára elérhető, amelynek 1 főre eső GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ezeknek az országoknak nagy nehézséget jelent a monetáris unióra, azaz az euró bevezetésére való felkészülés. A gazdasági és pénzügyi unió kialakítását célzó, a maastrichti szerződésben megfogalmazott elvárások kizárólag pénzügyi feltételek teljesítését írják elő, melyek közül elsősorban a költségvetési hiány leszorítására vonatkozó előírás a hosszú megtérülési idejű projektek elhalasztására ösztönözheti a tagállamokat. A Kohéziós Alap által nyújtott támogatások célja éppen az, hogy

ezen

dilemmákat a költségvetési hiány növekedése nélkül, de a környezet további romlását elkerülve oldja meg, így a hosszú megtérülési idejű környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések megvalósításához járul hozzá. A támogatási intenzitás a Kohéziós Alap esetében 80-85%, tehát a teljes projektköltségnek ekkora része finanszírozható KA-forrásból. A támogatandó projektek között megemlíthetjük a közlekedési szektorban a vasútvonalak rehabilitációját, főútvonalak fejlesztését, a környezetvédelmi szektorban pedig

elsősorban

a

nagyvárosokban

és

nagyobb

szennyvízkezelési és hulladékgazdálkodási projekteket.

5

térségekben

megvalósuló

A kilencvenes évek óta az EU közlekedéspolitika fő célja: -

a távolsági közlekedés és szállítás súlypontját a közutakról áthelyezni a vasútra

-

a helyi közlekedés súlypontját a magánautókról a tömegközlekedési eszközökre

-

légi kikötők fejlesztése

-

a közlekedési hálózatok hatékonyságának, gyorsaságának növelése

Az EU környezetpolitikája ezzel összhangban: -

a levegő szennyezettségének mérséklése

-

szilárd hulladék kezelése

-

vízminőség javítása

-

ivóvízellátás fejlesztése Fontos még hangsúlyozni a Kohéziós Alap kapcsán, hogy csak alaposan

előkészített projektekkel lehet az Európai Bizottság felé támogatási kérelemmel fordulni, tehát a benyújtott projektjavaslatoknak rendelkezniük kell a megvalósításhoz szükséges valamennyi engedéllyel, tanulmányokkal. Míg az elődnek tekinthető ISPA esetében a projekt minimális mérete 5 millió euró, Kohéziós Alap esetében ugyanez 10 millió euró. A 2000-2006-os programozási időszakban Magyarországnak a Kohéziós Alapból származó forrása 1,122 milliárd Euró volt. (nfu.hu) Magyarország EU-hoz való csatlakozása számos projekt Kohéziós Alapból történő finanszírozhatóságát tette lehetővé. Ide tartozik pl. Budapest szennyvízkezelési programja, mely egy központi szennyvíztisztító telep kialakítását foglalja magában a Csepel-sziget északi részén. Az eredetileg jóváhagyott költségvetés 468,7 millió eurót tartalmaz, melynek 65 %-át a KA, 20 %-át a Magyar Állam, további 15 %-át pedig Budapest Fővárosi Önkormányzata finanszírozza. A projekt legfontosabb célkitűzése, hogy megfékezze a Budapestről származó tisztítatlan szennyvíz Dunába történő bevezetését, melynek aránya a beruházásnak köszönhetően 60 %-ról várhatóan 0-5 %-ra esik majd vissza.

6

Magyarországon végbemenő KA-ból támogatott közlekedési fejlesztések között említhetjük az M0 körgyűrű keleti szektorát, mely tehermentesítheti a főváros sűrűn lakott belső területeit az átmenő forgalomtól, valamint a fejlesztés eredményeképpen csökken az eljutási idő a kelet-nyugati és észak-déli tranzitforgalom számára. A Kohéziós Alap itt 85 %-os támogatási intenzitással járul hozzá a projekt megvalósításához. 1.1.2. Strukturális Alapok Az Európai Unió tagállamai közötti regionális különbségek csökkentése és a gazdasági, társadalmi kohézió elősegítése céljából fejlesztési alapokat hozott létre Strukturális Alapok néven. Az alapok segítségével az elmaradott régiók külön támogatásban részesülhetnek, hogy életszínvonaluk az EU fejlettebb régióinak szintjéhez konvergáljon. A Strukturális Alapok elsősorban nemzeti programokat támogatnak, de olyan innovatív projektek is támogathatók, melyek a határokon átívelő újszerű projektek, ún. közösségi kezdeményezések megvalósítására irányulnak. Ezek az alapok kiegészítő hozzájárulást nyújtanak a programok nemzeti finanszírozásához, ami maximum a költségek 75 %-át teszi ki. Ha a Strukturális Alapokat egyes forrásokra lebontjuk, a következő 4 alapról beszélhetünk: 1. Európai Szociális Alap (ESZA) 2. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)

7

1.1.2.1.

Európai Szociális Alap

Az ESZA a humán-erőforrásokba történő beruházásokkal elősegíti a foglalkoztatás fejlesztését. Ez jelentheti: -

az oktatási és képzési rendszerek fejlesztését

-

a munkerő-piaci intézményrendszer és szolgáltatások javítását

-

a vállalkozói készségek fejlesztését

-

a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítését, munkaerőpiaci integrációját

Az ESZA részesedése az alapok által nyújtott támogatásokból: kb. 33 % 1.1.2.2.

Európai Regionális Fejlesztési Alap

Az ERFA elősegíti a régiók fejlettségi szintje közötti különbségek, valamint a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók hátrányainak csökkentését. Az ERFA támogatásait a következő területekre terjeszti ki: -

versenyképességet növelő termelő infrastruktúrafejlesztés, főleg kisés középvállalkozások esetén

-

új technológiák és innovációk bevezetését szolgáló kutatás-fejlesztés

-

az információs társadalom fejlesztése

-

a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során

-

nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések

Az ERFA részesedése az alapok által nyújtott támogatásokból: kb. 47 %. 1.1.2.3.

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Az EMOGA javítja és támogatja a vidéki térségekben kulcstevékenységnek számító mezőgazdaság versenyképességét, a vidék népességmegtartó szerepét és elősegíti a természetes környezet, a tájkép, és a vidéki kulturális örökség megóvását. Az EMOGA részesedése az alapok által nyújtott támogatásokból: kb. 17 %.

8

1.1.2.4.

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

A HOPE elősegíti a halászat természeti erőforrásai és azok kihasználása közötti kiegyensúlyozott viszonyok kialakítását, modernizálja a halászati struktúrákat és segít versenyképessé tenni az ágazatot, valamint javítja a halászati termékek kínálatát és értékesítési lehetőségeit. A HOPE részesedése az alapok által nyújtott támogatásokból: kb. 3 %. 2004. május elsejétől hazánk is mint EU-tagország részesülhet a Strukturális Alapokból. Ahhoz, hogy Magyarország felhasználhassa az EU-s támogatásokat, meg kellett határozni fejlesztési céljainkat, és az ezek eléréshez szükséges stratégiát és munkaprogramokat. A terveket a tagországok egyeztetik az Európai Bizottsággal, majd a tervek elfogadását követően megjelennek a pályázati felhívások. A Strukturális Alapokból elnyert támogatások összege 2004-2006 között 655,4 milliárd Ft volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint, mely 11 227 nyertes pályázó között oszlott meg.

1.2. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország első uniós forrásokra épülő fejlesztési terve, a Strukturális Alapok támogatásainak igénybevételéhez kapcsolódó fejlesztési programokat magában foglaló dokumentum, melyet az adott kormány az Európai Bizottsággal megvitat, és közösen kialakítják a Közösségi Támogatási Keretet, vagy az Egységes Programozási Dokumentumot. A terv kidolgozása tehát alapvető feltétele annak, hogy Magyarország részesedhessen az Európai Unió pénzügyi támogatásaiból. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75 %-a alatt van. Magyarország és a 2004. május elsején csatlakozott tagországok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz az ország kezében

9

arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. Az EU költségvetése a 2004-2006 közötti időszakra 5,1 milliárd eurós támogatási keretet biztosított hazánk számára. Ebből a strukturális és kohéziós támogatás 2,8 milliárd eurót, a mezőgazdasági támogatás pedig közel 1,5 milliárd eurót tett ki. A fennmaradó összeg egyéb közösségi politikák támogatását, a költségvetési kompenzációt és a schengeni határvédelem kiépítését szolgálta. A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív program segítségével célozta meg országunk felzárkóztatását: -

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)

-

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

-

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

-

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

-

Regionális Operatív Program (ROP)

A fenti operatív programok keretein belül nyújtott támogatások Magyarországon 2004-2006 között az alábbi megoszlás szerint kerültek folyósításra:

Operatív Program

Millió Euró

Támogatások megoszlása (%)

Humánerőforrás-fejlesztés

421,8

23,89

Gazdasági Versenyképesség 411,8

23,33

Agrár-és Vidékfejlesztés

320,6

18,16

Környezet és Infrastruktúra

290,8

16,48

Regionális fejlesztés

315,8

17,90

Technikai segítség 4,5 Strukturális Alapok 1765

0,24 100

összesen (www.euvonal.hu., 2008.10.12.)

10

Hazai költségvetési forrásokkal kiegészülve 670 milliárd Ft (folyó áron 255 €/Ft áron) állt rendelkezésre a különböző fejlesztésekre az NFÜ adatai szerint. Ez a Magyarországon 2007-ben megtermelt bruttó hazai termék összértékének (a magyar GDP-nek) a 2,63 %-a. A beruházások értéke ennél jóval nagyobb, ugyanis a legtöbb fejlesztés a támogatás értékén felül önrészi hozzájárulást is tartalmaz, így a projektekre adott támogatások megsokszorozódva hasznosulnak. Az NFT forrásainak felhasználása lassan a végéhez közeledik, a projektek lezárulnak, bár a kifizetések még folyamatosan zajlanak. Érdemes megnézni egy pillanatnyi képet, mely számszerűen mutatja az elért eredményeket az NFT keretein belül. A következő adatok 2008. október 13-ai aktuális helyzetet jelzik: -

42394 benyújtott projekt

-

19986 támogatott projekt, 727 milliárd Ft értékben

-

18064 kifizetéssel már rendelkező projekt 651,3 milliárd Ft értékben

-

11094 lezárt projekt

-

A forrásfelhasználás mértéke előlegekkel együtt 97 %. (www.nfu.hu)

A régi tagállamok tapasztalatai alapján még a szigorú feltételek mellett is reális cél a források maradéktalan, vagy legalábbis 100 százalékhoz közeli felhasználása. A forrásfelhasználás eredményességét tekintve egyelőre nehéz összehasonlítani az ország eredményeit más uniós tagállamokéval, hivatalos adatok ugyanis még nem állnak rendelkezésre. Az egyes évek adatait vizsgálva azonban kijelenthető: Magyarország az újonnan csatlakozó országok között kiemelkedően jól teljesít: 2005-ben a 4. legkedvezőbb felhasználási adatokkal rendelkeztünk, 2006 és 2008 között pedig folyamatosan az első három ország között szerepelünk.

1.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) A második magyar fejlesztési terv, új nevén az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a 2007-től 2013-ig terjedő hatéves periódust öleli fel. Erre az időszakra az Európai Bizottság 22.4 milliárd eurós támogatási forrást ítélt meg hazánknak, innentől kezdve már csak rajtunk múlik, élünk-e ezzel a lehetőséggel, illetve a támogatás mekkora részét tudjuk sikeresen elbírált pályázati kérelmekkel lehívni. A 22,4 milliárd

11

euró uniós támogatási forrást hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészíti. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMOGA utódja) és az Európai Halászati Alapból (HOPE utódja) még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Mindent egybevetve összesen körülbelül 8000 milliárd forint támogatási keretről beszélhetünk. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: -

gazdaság

-

közlekedés

-

emberi erőforrások

-

környezet és energetika

-

területfejlesztés

-

közszolgáltatások és államreform

Az első Nemzeti Fejlesztési Tervhez képest a támogatások arányának változása figyelhető meg, ugyanis a foglalkoztatásra és gazdasági növekedésre mint elsődleges célokra több pénz jut az ÚMFT keretein belül, miközben az eredetileg tervezettnél kicsit kevesebb a közlekedésfejlesztésre. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: - a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása - a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés - a kereslet és kínálat összhangját biztosító környezet kialakítása A tartós gazdasági növekedés eléréséért teendő lépések: - a versenyképesség növelése - a gazdaság bázisának szélesítése - üzleti környezet fejlesztése, ezen belül az elérhetőség javítása, szabályozási környezet javítása és állami szolgáltatások hatékonyságának növelése

12

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglaltak végrehajtásáért felelős programokat operatív programoknak nevezzük, mely egy bizonyos ágazatra, vagy egy régió egészére vonatkozik. Az ÚMFT a következő operatív programokat foglalja magában az imént említett hat kiemelt területtel összhangban: -

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)

-

Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)

-

Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

-

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

-

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

-

Regionális Operatív Programok (ROP)

-

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)

-

Államreform Operatív Program (ÁROP)

Az egyes programokat részletesen dolgozatom 3. illetve 4. fejezete taglalja. A területfejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósítását hét regionális operatív program foglalja keretbe, ezek az alábbiak: -

Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP)

-

Észak-Magyarország Operatív Program (ÉMOP)

-

Észak-Alföld Operatív Program (ÉAOP)

-

Dél-Alföld Operatív Program (DAOP)

-

Dél-Dunántúl Operatív Program (DDOP)

-

Közép-Dunántúl Operatív Program (KDOP)

-

Nyugat-Dunántúl Operatív Program (NYDOP)

Az alábbi térkép Magyarország 7 darab NUTS 2-es területi statisztikai régióját (az EU ötfokozatú területbeosztásának 2. szintje) ábrázolja, melyekhez a fent említett operatív programok kapcsolódnak.

13

(http://www.terport.hu) Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye Közép-Magyarország: Pest megye Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megye Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna megye

14

2. A mikro-, kis- és középvállalkozások 2.1. A KKV-k fogalma Mikro-, kis- és közévállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek -

összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

-

éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá

-

a vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25 %-ot.

Ha a KKV-kon belül a vállalkozásokat tovább bontjuk méret szerint, az alábbi kategóriákat kapjuk: -

Mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebb foglalkoztatott (max. 9 fő), max. 2 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg

-

Kisvállalkozás: 50 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg

-

Középvállalkozás: 250 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelő forintösszegű mérlegfőösszeg

Nem tartozik bele a KKV-k fogalomkörébe a nagyvállalat, amely 250 fő foglalkoztatott és 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel felett rendelkezik, a belföldi természetes személy, magánszemély vagy max. 250 eFt éves nettó árbevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, illetve a non-profit szervezetek, melyek között megkülönböztetünk államháztartáson belüli (pl. Önkormányzat) és államháztartáson kívüli (pl. Kht., alapítvány, egyesület) szervezeteket is.

15

2.2. A KKV-k helyzete és fejlesztési lehetőségei 2.2.1. KKV-k az európai gazdaságban Az európai gazdasági és szakmai tevékenységének igen jelentős hányadát a KKV-k végzik. Gyakorlatilag az Európai Unió vállalkozásainak 99 %-a kis-és középvállalkozás. A magánszektor munkahelyeinek kétharmadát a KKV-k biztosítják. Ezt az alábbi kördiagram is mutatja:

Foglalkoztatás a vállalkozás mérete szerint (%)

16,5

29,8

mikrovállalkozás kisvállalkozás nagyvállalat középvállalkozás

32,9 20,8

(forrás:www.ec.europa.eu) Az európai KKV-k: -

23 millió vállalkozást ölelnek fel

-

több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak

-

az európai vállalkozások 99 %-a

-

bizonyos ipari ágazatokban (pl. textil-, építő-, bútoriparban) a munkalehetőségek több mint 75 %-át nyújtják.

16

A gazdaságban betöltött kiemelt jelentőség ellenére a legtöbb európai polgár, beleértve a magyar állampolgárokat nem részesítik előnyben saját vállalkozás beindítását. E trendnek a megfordítása komoly kihívást jelent a közösségi KKV-politika formálói számára. Egy 2005-ös Eurobarometer-felmérés arra a kérdésre keresett választ, mi biztosítaná leginkább a vállalkozások fejlődését. A közvélemény-kutatás eredménye az alábbi diagrammon látszik:

Finanszírozási forrásokhoz történő könnyebb hozzáférés Szigorúbb szabályozás az EU-n kívül eső piacok miatti verseny tekintetében 14%

Nagyobb termelési kapacitás

14% 11%

16%

Vállalata fejlődését szolgáló tanácsadó és támogató szolgáltatás 8% 6% 31%

Az egyén tevékenységi ágazatának jobban megfelelő pénzügyi és szociális szabályozások Képzettebb emberek rendelkezésre állása a piacon Egyéb vagy nincs válasz

(forrás: www.ec.europa.eu) A válaszadók csaknem egyharmada hiányolta a szociális és pénzügyi szabályozásokat, melyek tevékenységének sikerét megjósolhatják, és támpontot adhatnak a vállalkozás eredményességéhez. Ezen kívül a válaszadók gyakran említették a képzetlen munkaerő problémáját és a szigorú hitelfeltételeket, melyeknek enyhítése a vállalkozások számának növekedéséhez vezetne a finanszírozási forráshoz való könnyebb hozzáférés miatt.

17

2.2.2. Az európai KKV-politika A kis- és középvállalkozások kulcsfontosságú szereplők az európai és ezzel együtt a magyar gazdasági növekedés és új munkahelyek teremtésének szempontjából, ezért az Európai Bizottság egy sor olyan szakpolitikai intézkedést fejlesztett ki és valósít meg, amelyek kifejezetten az európai KKV-k támogatását szolgálják. Ezen intézkedések célja létrehozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a kis cégek létrejöhetnek és virágozhatnak. Ha az EU el akarja érni a céljait – a gazdasági növekedés felgyorsítását és a több és jobb munkahely teremtését –, akkor ebben a KKV-k fogják a legnagyobb szerepet játszani. A KKV-k ugyanis az Európában létrejövő új állások legfőbb forrásai. A Bizottság KKV-kre vonatkozó új stratégiája a „Gondolkozz először kicsiben" elvet igyekszik alkalmazni, hogy egyszerűbbé tegye az üzleti környezetet a KKV-k számára, csökkentse adminisztratív költségeiket, egyszerűsítse és felgyorsítsa az általuk elvégzendő eljárásokat, javítsa hozzáférésüket a piachoz és megkönnyítse számukra azt, hogy versenyképesebbé váljanak. A Kisvállalkozások Európai Chartáján keresztül a tagállamok ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy KKV-barát üzleti környezetet alakítanak ki. Az EU-szintű fellépés egyik különleges erőssége abban rejlik, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy tanulhassanak egymás tapasztalataiból intézkedéseik megtervezése és végrehajtása során. Így minden egyes tagállam láthatja, hogy máshol mi működött, és ezt a bevált gyakorlatot saját esetében is alkalmazhatja. A Bizottság élen jár a bürokrácia visszaszorításában, amellyel meg kell birkózniuk a vállalkozásoknak, valamint felülvizsgálja a létező uniós jogszabályokat, hogy

kiemelje

belőlük

az

időközben

szükségtelenné

vált

adminisztratív

követelményeket. A Bizottság ugyanerre ösztönzi a tagállamokat is, és úgy becsüli, hogy az egész EU-ban ezzel a lépéssel a KKV-k által jelenleg fizetett adminisztratív költségeket akár 25%-kal is csökkenteni lehet. Ez mintegy 150 milliárd euró megtakarítást jelentene a cégeknek, és 1,5 %-kal emelné az EU GDP-jét. Az unió KKV-kat támogató politikája abban is megmutatkozik, hogy a 20072013-mas programozási időszakra növelte a kifejezetten a KKV-k számára előirányozott EU-s forrásokat. Így a regionális fejlesztési alapok mintegy 200 milliárd eurót fordítanak az üzleti élet, a foglalkoztatás és a növekedés támogatására, mely összeg jelentős részét a KKV-k vehetik igénybe.

18

A kutatás-fejlesztési programok közel 6 milliárd euróval támogatják a KKV-k K+F tevékenységét. A versenyképességi és innovációs keretprogramokból származó mintegy 3,6 milliárd eurónak köszönhetően az EU vállalkozásfejlesztésre és innovációra fordított kiadásai 2013 végére 60 %-kal magasabbak lesznek a 2006-os évhez képest. Ebből az összegből 1 milliárd euró a KKV-k beruházásainak támogatására van fenntartva. Mind a mai napig kihasználatlan lehetőségként lebeg a legtöbb KKV szeme előtt a külföldi terjeszkedés és üzleti partnerek felkutatása. A vállalkozók szerint a nyelvi korlátok, a fennmaradó törvényi és szabályozási különbségek, a finanszírozáshoz történő elégtelen hozzáférés, valamint a más piacokkal kapcsolatos ismeretek hiánya jelenti azokat a főbb okokat, melyek miatt a KKV-k belföldre szűkítik tevékenységi körüket. E probléma megszüntetésére a Bizottság egy átfogó vállalkozástámogató hálózatot hozott létre, azért hogy segítse a KKV-ket e nehézségek leküzdésében, és tanácsokat adjon nekik. Mintegy 300 Euro Info Központ (EIC) és Innovációközvetítő Központ felállítására került sor az EU-ban, és az unión kívül, így összesen 48 országban vannak ilyen központok. Ezek pontos piaci információkkal segítenek a KKV-knek számos különböző területen. A fejlett technológiát alkalmazó KKV-k olyan partnerek kereséséhez is kérhetik a hálózat segítségét, akikkel kicserélhetik egymás technológiáit, vagy akikkel együttműködve nemzetközi szinten is hasznosíthatják kutatási eredményeiket.

3. Forrásszerzési lehetőségek

3.1. Európai Uniós támogatások 3.1.1. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) A Gazdaságfejlesztési Operatív Program az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési prioritásának végrehajtásáért felelős program. Átfogó célja a magyar gazdaság tartós növekedése és a humán tőke minőségének javítása a foglalkoztatottság

19

növelése érdekében. A növekedési tényezők erősítése érdekében 4 specifikus cél lett kijelölve: -

A

kutatás-fejlesztési

(K+F)

és

innovációs

kapacitás,

aktivitás

és

együttműködés elősegítése, a tudásalapú gazdaság kialakítása -

A vállalati kapacitások komplex fejlesztése

-

Az üzleti környezet fejlesztése

-

A KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése

A GOP az EU lisszaboni stratégiájában megfogalmazott tíz mikrogazdasági célkitűzés közül hármat (K+F, innováció, KKV-k) közvetlenül, négy másikat (információs társadalom, termelési bázis, fenntartható erőforrás-használat és üzleti környezet) és egy foglalkoztatási iránymutatást (humántőke-befektetés) közvetve támogat. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programra csaknem 2.936.200.000 € áll rendelkezésre. Az egyes prioritások közötti megoszlást és összegeket az alábbi táblázat tartalmazza (folyó áron értendő): Prioritás keretösszege

Százalékos megoszlás

(euró)

(%)

990.673.529

33,7

910.515.298

31,1

225.500.081

7,7

Pénzügyi eszközök

703.806.890

23,9

Technikai segítségnyújtás

105.703.163

3,6

2.936.198.961

100

Prioritás K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erősítése

Összesen

(forrás: www.nfu.hu/umft)

20

A GOP Magyarország valamennyi régiójára kiterjed, kivéve a KözépMagyarországi Régiót (KMR). A vissza nem térítendő támogatások az operatív program keretében meghirdetett egyes pályázati konstrukciók támogatási intenzitását figyelembe véve, a magánforrásokkal együtt mintegy 2000-2500 milliárd forint beruházás megvalósulásához járulnak hozzá. A pénzügyi programok (garancia, hitel, tőke) összesen 2200 milliárd forint külső forrást, a vállalkozások saját forrásaival együtt várhatóan mintegy 3800 milliárd forint összegű forrást mozgatnak meg fejlesztési célra. Ennek értelmében megállapítható, hogy az ÚMFT keretében a GOP, valamint ugyanazt a fejlesztési irányvonalat képviselő, a KMR-re kiterjedő KMOP és a regionális operatív programok gazdaságfejlesztési forrásai a magánforrásokkal együtt 2007-2013 között mintegy 5800-6300 milliárd Ft fejlesztés megvalósulását segítik elő. Szükségünk is van ezekre a pénzekre, ugyanis gazdaságunk stagnálása más országokkal összehasonlítva is szembeötlő. Magyarország a svájci IMD 2008. évi versenyképességi rangsorában 55 nemzetből a 38. pozíciót szerezte meg, három helyet visszacsúszva tavaly óta. Gazdasági versenyképességünk tehát tovább romlott, elsősorban a tartósan nem megfelelőnek bizonyuló gazdaságpolitikának köszönhetően. A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva. (forrás:www.icegec.hu) A GOP elődjének tekinthető GVOP esetében már rendelkezünk konkrét adatokkal, ezek a tapasztalatok előrevetítik a GOP keretén belül kiosztásra kerülő támogatások felhasználását és hatékonyságát. 2004-2006 között a mikro-,kis-, és középvállalkozások nyújtották be a legtöbb pályázatot, együttesen 91,5% (!). A GVOP prioritásai közül a KKV-k fejlesztésére érkezett a legtöbb pályázat (az összes 76,2 %-a).

21

A GVOP pályázatainak megvalósulása, db Prioritás száma és

Beérkezett pályázatok

Támogatott pályázatok

700

351

2. KKV-k fejlesztése

16 302

8 598

3. K+F és innováció

2 046

986

2 201

582

elnevezése 1. Beruházás-ösztönzés

4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

(forrás:EMIR 2006.11.15)

3.1.2. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Az ÚMFT infrastrukturális, közlekedési fejlesztéseinek programját a Közlekedés Operatív Program foglalja magában. A KÖZOP átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség

vonzza

a

működő

tőkét,

orientálja

a

vállalkozások

telephelyválasztását, közelebb hozza a beszerzési és értékesítési piacokat, fokozza a munkaerő-mobilitást, és lehetővé teszi többletjövedelmek realizálást nemzetközi szállítások révén. A jó közlekedési infrastruktúra elősegíti a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. Az operatív program további célja emellett a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében. Specifikus célok: -

az ország nagyobb mértékű bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével

-

régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió előmozdítása érdekében

22

-

a közlekedés intermodalitásának fejlesztése (több közlekedési eszköz, mód igénybevétele)

a

vállalkozások

versenyképességének

és

a

régiók

megközelíthetőségének javítása céljából A

a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése beavatkozások

kulcsterületeinek

a

következők

számítanak:

személyközlekedés, áruszállítás, minőség javítását célzó megoldások, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ezekhez kapcsolódnak a KÖZOP prioritásai is, melyek az alábbiak: -

az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása

-

az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása

-

térségi elérhetőség javítása

-

közlekedési

módok

összekapcsolása,

gazdasági

központok

intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése -

városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése

A KÖZOP keretein belül rendelkezésre álló forrás összege 7.321.681.353 € folyó áron 15 %-os hazai társfinanszírozás figyelembevételével. 3.1.3. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Az

Új

Magyarország

Fejlesztési

Terv

eredményes

megvalósítása

elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy a környezetvédelem erősítése (pl. környezet-, természetvédelmi, vízügyi problémák megoldása) mind rövid mind hosszú távon hozzájárul az életminőség javulásához, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést és fokozza az ország gazdasági versenyképességét. A KEOP fejlesztéseihez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és

23

bővíthető a foglalkoztatás. A KEOP-ban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. Az átfogó célok között megjelenik az élhető környezet megteremtése és fenntartása, az értékvédelem és – megőrzés, valamint a megelőzés, takarékosság és hatékonyság elérése is. A KEOP prioritásai a következőek: -

egészséges tiszta települések (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, ivóvízminőség javítása)

-

vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgyűjtő-fejlesztés, szilárdhulladéklerakók rekultivációja, környezeti kármentesítés, vízgazdálkodási tervezés)

-

természeti értékeink jó kezelése (védett természeti értékek megőrzése, mezőés erdőgazdálkodás infrastruktúrája, erdei iskola hálózat fejlesztése)

-

a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

-

hatékony energia-felhasználás

-

fenntartható életmód és fogyasztás

-

projekt előkészítés

A KEOP keretein belül rendelkezésre álló támogatási forrás összege 4.916.289.813 € folyó áron 15 %-os hazai társfinanszírozás figyelembevételével. 3.1.4 Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerő-kínálat növekedésében rejlő lehetőségek csak akkor használhatóak ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerőpiaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségügy fejlődése által nő az egészséges munkaerő aránya. A foglalkoztatás bővítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a TÁMOP átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése.

24

Ezt a célt elsősorban a humán erőforrások minőségének javításával lehet elérni, melyhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és közművelődés eszközrendszerére egyaránt szükség van. A TÁMOP az alábbi specifikus célok eléréséért felelős végrehajtási program: -

a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása

-

az aktivitás területi különbségeinek csökkentése

-

a változásokhoz való alkalmazkodás segítése

-

az egész életen át tartó tanulás elősegítése

-

az egészségi állapot és munkavégző képesség javítása

-

a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása

Ezen célok értelmében alkották meg a TÁMOP prioritásait is, melyeken belül számos beavatkozási területet jelöltek meg: -

a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerő-piacra való belépés ösztönzése

-

alkalmazkodóképesség javítása

-

minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

-

a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

-

társadalmi befogadás, részvétel erősítése

-

egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés

-

az operatív program prioritásainak megvalósítása a Közép-Magyarországi Régióban

A TÁMOP horizontális céljaként jelenik meg az esélyegyenlőség elősegítése, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre, a romák és a fogyatékossággal élő emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjára, továbbá a területi kohézió elősegítésére.

25

A TÁMOP keretein belül rendelkezésre álló támogatási forrás összege 4.097.080.055 euró folyó áron 15 %-os nemzeti társfinanszírozás figyelembevételével. 3.1.5. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program összhangban az ÚMFT céljaival a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Ennek megfelelően a TIOP magában foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások és a munkaerőpiaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A TIOP átfogó célja a TÁMOP célrendszeréhez kapcsolódva az aktivitás növelése. Ennek elérése érdekében a TIOP az alábbi két specifikus célt fogalmazza meg: -

a humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása

-

a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reform elősegítése

A TIOP –csakúgy, mint a TÁMOP- jelentősen hozzájárul a társadalmi kohézió és esélyegyenlőség javításához. Az operatív program kitűzött céljait az alábbi prioritási tengelyekbe foglalt beavatkozásokon keresztül éri el: -

oktatási infrastruktúra fejlesztése

-

egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

-

munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

-

az operatív program lebonyolításának finanszírozása

A TIOP keretein belül rendelkezésre álló támogatási forrás összege 2.292.850.521 euró folyó áron 15 %-os nemzeti társfinanszírozás figyelembevételével. Ennek 50 %-a az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére van elkülönítve.

26

3.1.6. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Az operatív program átfogó célja a közigazgatás teljesítményének javítása, a közigazgatásnak a modern kor igényeinek megfelelő, az információs társadalom lehetőségeire is épülő fejlesztése. A versenyképesség-növelési cél elérése érdekében az eddigi intézménycentrikus hozzáállás helyébe folyamatosan a szolgáltatás-, illetve ügyfélközpontú

megközelítés

lép.

A

folyamatok

egyszerűsítésével

és

infokommunikációs eszközökkel történő támogatásával a program hatékonyabbá kívánja tenni az állam működését, hogy ugyanazt a szolgáltatást kevesebb erőforrás felhasználásával tudjon ellátni. Az EKOP magában foglalja a közigazgatás és az igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak, szolgáltatásainak infokommunikációs technológiát (IKT) kihasználó modernizációját, illetve az ügyfelek azonosítását biztosító beavatkozásokat. Az EKOP két specifikus célt fogalmaz meg: -

javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége

-

növekedjen a működési hatékonyság

Ezen operatív program keretében kialakuló, otthonról elérhető non-stop ügyintézés megszünteti az ügyintézés tér- és időbeli korlátait, ezzel növekszik az ügyintézés hatékonysága és a felhasználók elégedettségi szintje. Az EKOP céljainak elérése érdekében szükséges a közigazgatás belső folyamatainak és szervezetének átszervezése, az informatikai háttér megújítása, valamint a kialakított szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez. Ezen logika mentén kerültek kiválasztásra az alábbi prioritási tengelyek: -

közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása

-

a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések

-

kiemelt fejlesztések

Az EKOP keretein belül rendelkezésre álló támogatási forrás összege 421.700.133 euró.

27

3.1.7. Államreform Operatív Program (ÁROP) Az előbbi operatív programmal szerves összhangban áll az Államreform Operatív Program. Az ÁROP a közigazgatási teljesítmény növelésén keresztül kíván hozzájárulni az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének javításához. Az ÁROP specifikus célokként a következőket jelöli meg: -

társadalmi eredmény javulása

-

társadalmi erőforrások takarékos felhasználása

-

közszolgálatiság javulása

A lisszaboni célkitűzés értelmében növelni kell a közszektor termelékenységét, ennek jegyében az operatív program tartalmában a közfunkciók költséghatékonyabb megszervezését, pénzügyileg pedig az ÁROP keretében megvalósuló intézkedések hosszabb távú fenntarthatóságát feltételezi. A kitűzött célokat az alábbi prioritásokon keresztül kívánja teljesíteni: -

folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés

-

az emberi erőforrás minőségének javítása

-

KMR-ben megvalósuló fejlesztések

Az ÁROP keretein belül rendelkezésre álló támogatási forrás összege 172.435.891 euró folyó áron 15 %-os nemzeti társfinanszírozással együtt.

3.2. Hazai támogatások 3.2.1. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt (OFA) 1992. június 30-án hozta létre a Munkaügyi Minisztérium. Jelenlegi tevékenysége felett a szakmai felügyeletet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. Az OFA pályázati programjai hazai finanszírozásúak, támogatásukhoz forrást a Munkaerő-piaci Alap biztosít. Az OFA küldetése a munkanélküliség enyhítésének, a foglalkoztatás bővítésének a szolgálata, amivel fontos szerepet tölt be a hazai foglalkoztatáspolitikai intézményrendszerben.

28

A közalapítvány több mint ötszázezer hátrányos helyzetű ember munkához jutását segítette elő létrehozása óta, közel 5000 projekt támogatásán keresztül, 38,4 milliárd forint kihelyezésével. Az OFA pályázati programjai a meglévő munkahelyek megőrzésére, a munkahelyek számának növelésére, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációjára és a munkaerő-fejlesztő képzések támogatására irányulnak. Az OFA alapvetően non-profit szervezetek, alapítványok, közhasznú társaságok, önkormányzatok és egyéb intézmények számára ír ki pályázatokat, de mikro-, kis- és középvállalkozások számára is lehetőség nyílik OFA által nyújtott hazai támogatást igénybe venni, ha alkalmazotti létszámának növekedésén keresztül kívánja a vállalkozást fellendíteni. Ezeket a lehetőségeket bővebben dolgozatom 5.1. alfejezete részletezi. 3.2.2. Nemzetközi Kutatási és Technológiai Hivatal A Nemzetközi Kutatási és technológiai Hivatal (NKTH) olyan hazai finanszírozású

pályázati

lehetőségeket

hirdet

meg,

melyek

kutatás-fejlesztési

tevékenységek támogatására irányulnak. Az NKTH 2004-ben alakult, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium irányítása alatt működik. Az NKTH támogatja az új tudományos eredmények és új technológiák létrehozását, elterjesztését és hasznosítását, elősegíti a magyar nemzeti innovációs rendszer harmonikus fejlődését, és segíti a hazai tudomány, technológia és innováció nemzetközi kapcsolatrendszerét és érdekérvényesítését. A finanszírozás a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap segítségével történik, mely 2008-ban 56 milliárd Ft támogatási forrással rendelkezik, ezt a közpénzt a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységek támogatásával forgatják vissza a gazdaságba. Az innovatív KKV-k az NKTH segítségével kísérleti fejlesztéseiket, új termékeik létrehozását, K+F tevékenységek igénybevételét vagy ezen tevékenységük fejlesztését valósíthatják meg.

29

4. Operatív programok a KKV-k számára 4.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Valamennyi operatív program közül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program tartalmazza a legtöbb pályázati lehetőséget a hazai KKV-k számára. Ez az operatív program a Közép-Magyarországi Régión kívül valamennyi magyarországi régióra vonatkozik, de a KMR területén tevékenykedő vállalatok sem maradnak pályázati lehetőség nélkül a KMOP-ban (Közép-Magyarország Operatív Program) fellelhető GOP-os ikerpályázatoknak köszönhetően. A GOP-on belül alapvetően négy prioritási tengelyt különböztetünk meg, melyek azokat a fő fejlesztési irányvonalakat, tevékenységi köröket jelölik, melyek együttesen lehetővé teszik az operatív program mint egész végrehajtását. A GOP első pillérje a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás és együttműködés növelésére irányuló pályázati kiírásokat tartalmazza a versenyképesség növelése érdekében. Itt az alábbi lehetőségekre pályázhatnak a K+F tevékenységet folytató vagy kialakítani szándékozó KKV-k (kódszámokkal feltüntetve): -

GOP-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása

-

GOP-1.1.2. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése

-

GOP-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása

-

GOP-1.3.1. Vállalati innováció támogatása

-

GOP-1.3.2. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése

A GOP második pillérje a vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztésére irányul. Az ebben a kategóriában található pályázati kiírásokra jellemző a legnagyobb érdeklődés, ugyanis a már biztos anyagi háttérrel rendelkező KKV-k számára

a

második

pilléres

fejlesztések

járulnak

hozzá

nagymértékben

jövedelemtermelő képességük növeléséhez, piaci részesedésük bővítéséhez és jelentős többletbevétel eléréséhez. Ezen kívül induló vállalkozások is növelhetik piaci esélyeiket

30

az itt megpályázható uniós források igénybevételével. Az alábbi főbb fejlesztési lehetőségeket találhatjuk itt: -

GOP-2.1.1/A Mikro-és kisvállalkozások technológiai fejlesztése

-

GOP-2.1.1/B Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

-

GOP-2.1.1/C Komplex vállalati technológiafejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben

-

GOP-2.1.2/B Munkalehetőség-teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben

-

GOP-2.1.2/C Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

-

GOP-2.1.2/D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére

-

GOP-2.1.3. Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése

-

GOP-2.1.4 Környezetközpontú technológiafejlesztés

-

GOP-2.2.1 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása

-

GOP-2.2.2. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek bevezetése

-

GOP-2.2.3. E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása

A GOP harmadik pillérje a modern üzleti környezet fejlesztését és az információs társadalom erősítését célzó intézkedéseket tartalmazza. Itt nem elsősorban a vállalkozások, hanem azok külső, működési környezetének fejlesztése részesülhet támogatásban. A KKV-k versenyképességét az itt fejlesztésre kerülő korszerű infokommunikációs

infrastruktúra

nagymértékben

befolyásolhatja.

Az

alábbi

támogatások tartoznak ebbe a kategóriába: -

GOP-3.1.1. Hálózati infrastruktúra kialakítása

-

GOP-3.2.1. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

A GOP negyedik, egyben utolsó prioritási területe a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése. Ez a prioritási tengely pénzügyi

31

eszközökkel és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadással tervezi javítani a kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit. Az előbbi pályázati felhívásokkal szemben alapvető különbség, hogy az itt található konstrukciók visszatérítendő támogatási formának minősülnek a mikro-, kis- és középvállalkozások számára: -

GOP-4.1. Mikrohitel programok

-

GOP-4.2. Portfóliógarancia Program

4.2. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A Társadalmi Megújulás Operatív Program alapvetően a közoktatási, felsőoktatási,

közegészségügyi,

szociális

intézmények,

non-profit

szervezetek,

egyesületek, alapítványok, érdekképviseletek, önkormányzatok számára nyújtanak fejlesztési lehetőségeket, de a vállalkozások számára is támogatási lehetőséget biztosít. A TÁMOP 2. prioritási tengelye, mely az alkalmazkodóképesség javítását tűzte ki célul, képzési lehetőségeket tartalmaz a mikro-, kis-, és középvállalkozások részére. Az ezekhez tartozó pályázati konstrukciók az alábbiak: -

TÁMOP-2.1.3.Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára

-

TÁMOP-2.1.5. Munkahelyi képzések támogatása kis-és középvállalkozások számára

A vállalkozások munkavállalóinak képzési palettája magában foglalja az alábbi képzéseket: -

szakmai képzések (a vállalkozás létesítő okiratába bejegyzett tevékenységi körökhöz kapcsolódnak)

-

idegen nyelvi képzések

-

számítástechnikai, informatikai képzések

-

vezetőképzés (vezetők és középvezetők számára)

32

-

a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések: pénzügyi, számviteli, adó, TB, vámképzések

-

munka- és egészségvédelem

-

Európai Unióval kapcsolatos képzések

Fontos megjegyezni, hogy kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott képzés vehető igénybe, a képzés kizárólag OKJ-s vagy akkreditált képzés lehet. A magát képezni kívánó KKV egy projekten belül akár 10 különféle képzést valósíthat meg. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, a támogatási intenzitás pedig kimagaslik a többi KKV-kat támogató támogatási konstrukciók közül: a projekt keretein belül az elszámolható költségek 80%-át finanszírozza az ESZA, sőt, minden egyes hátrányos helyzetű munkavállaló képzése után további 1 %-kal nő az érték, de maximum 10 %-kal. A Közép-Magyarországi Régióra persze alacsonyabb intenzitás vonatkozik: 75 %, illetve maximálisan 85 %. A képzési költségekbe beletartoznak a tankönyvek, jegyzetek díja, vizsgadíjak és bizonyítvány-kiállítási díjak egyaránt. További előny, hogy nem csupán a képzés, hanem a képzéssel kapcsolatos költségek is elszámolhatóak, így a szállás és ellátás, illetve az utazási költség az oktatók és résztvevők számára. (Ezek a kiadások a projekt összköltségének legfeljebb 20 %-át tehetik ki.) Összegszerűen meghatározva a támogatás mértéke legalább 1 millió, legfeljebb 20 millió Ft lehet. A támogatásra rendelkezésre álló keret 1 milliárd 57 millió Ft, azonban ennek a keretnek legfeljebb 30 %-a fordítható a KMR területén székhellyel rendelkező vállalkozások projektjeinek támogatására. Középvállalati képzés esetében nagyobb volumenű képzési projektekről beszélhetünk. Itt már akár 15 különféle képzést bonyolíthatnak le, a támogatási intenzitás viszont csökken 70 %-ra, de hátrányos munkavállalók képzésével ez is növelhető 80 %-ig. A középvállalkozások forgalmát, árbevételét figyelembe véve a projekt minimálköltsége 10 millió Ft-ra emelkedik, maximálisan pedig 50 millió Ft vehető igénybe. A rendelkezésre álló keretösszeg is nagyobb, 3 milliárd 22 millió Ft, melyből 1 milliárd 400 millió Ft fordítható KMR területi vállalkozásokra.

33

4.3. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) A Környezet és Energia Operatív Program szintén tartogat fejlesztési lehetőségeket a kis- és középvállalkozások számára, bár ezen operatív program stratégiájának megvalósításakor elsősorban nem a KKV-kre mint fő pályázókra építettek,

hanem

költségvetési

szervekre,

(pl.

önkormányzatok),

non-profit

szervezetekre és környezetvédelmi igazgatóságokra. Ezek mellett a KEOP negyedik és ötödik prioritási tengelyében megtalálható a KKV-k számára igénybe vehető alábbi támogatások: -

KEOP-4.1. Hő és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása

-

KEOP-5.1. Energetikai hatékonyság fokozása

Az előbbi alapvető célja a megújuló energiaforrás felhasználásának növelése a vállalkozások körében. A megújuló energiaforrások alkalmazhatók hő- vagy villamos energia termelésére, illetve ezek együttes kapcsolt előállítására, így az ilyen projektek megvalósulása nagymértékben hozzájárul az operatív program stratégiai célkitűzéséhez, az energetikai és környezeti fenntarthatósághoz. A KEOP 4.1. rendelkezésre álló keretösszege 13,26 milliárd Ft, mely támogatást az ERFA és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásban biztosítja. A támogatási intenzitás 10 és 50 % között mozoghat a projekt megtérülési paramétereitől függően. A támogatási összeg KKV-pályázó esetében minimum 1 millió, maximum 500 millió Ft lehet, és általánosan érvényes, hogy a támogatott projektek mérete KKV-k esetében meg kell haladnia a 10 millió Ftot. A támogatható tevékenységek köre a KEOP 4.1. ikerpályázatában, a KMOP 3.3.3. pályázati konstrukciónál lesz a későbbiekben kifejtve. A KEOP 5.1. célja a hatékonyság és az energiatakarékosság fokozása az energetika teljes vertikumában, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása és a végfelhasználás területén. A prioritás célja a vállalkozások üzemi és irodaépületeinek energiatakarékosságra és hatékonyságra (pl. fűtésnél, hűtésnél) irányuló beruházásainak ösztönzése vissza nem térítendő támogatás formájában. Nagyon fontos az a jogosultsági kritérium KKV-k esetében, hogy a vállalkozásnak költségvetési szerv többségi tulajdonában kell állnia. Elsősorban kis-és közepes méretű projekteket támogat a

34

pályázati konstrukció, a megtérülési paraméterektől függően 10-50 %-ban. A KEOP 5.1. rendelkezésre álló kerete 8,76 milliárd Ft volt a 2007-2008-as évre. Az elnyerhető támogatás összege legfeljebb 500 millió Ft lehet, és itt is el kell érnie a támogatott projekt méretének legalább 10 millió Ft-ot.

4.4. Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP)

A térkép a Közép-Magyarország Operatív Program területi relevanciáját mutatja. A Közép-Magyarországi Régió (KMR) Pest megye településeit és azok külterületeit foglalja magában. Mivel a régió fejlettségi szintje az EU-s átlagszínvonal 75 %-át eléri, ezért kiemelt régiónak számít. A 4.1. alfejezetben megemlített GOP-os pályázati kiírások a KMOP keretein belül is ugyanazon néven megjelennek, különbség a KMR-re történő területi korlátozásban van, illetve a KMOP-s ikerpályázatok a régió fejlettségi szintje miatt általában alacsonyabb támogatási keretösszeggel és támogatási intenzitással rendelkeznek. Nézzük meg részletesen, milyen forrásszerzési lehetőségei vannak

a

Közép-Magyarországi

Régióban

középvállalkozásoknak!

35

tevékenykedő

mikro-,

kis-és

4.4.1. Innováció és K+F a KKV-knál 4.4.1.1. KMOP 1.1.1 Piacorientált K+F támogatás A KMOP 1.1.1. célja olyan kutatás-fejlesztési projektek támogatása, melyek kutatási eredményekre alapozva korszerű, magas értéket képviselő prototípusok létrehozását célozzák meg. Ez a konstrukció elősegíti a vállalatok közötti, valamint a vállalatok és egyetemek/kutatóintézetek közötti technológiatranszfert és együttműködést a K+F és innováció területén. A pályázat kiírói elsősorban a következő tevékenységekkel

foglalkozó

KKV-k

fejlesztését

kívánják

előmozdítani:

orvostudomány, gyógyszeripar, biotechnológia, energetika, közlekedés, elektronika, hulladékkezelés, környezetvédelem, vegyészet, számítógépes hardver és programozás, távközlés, finommechanika, gyártástechnológia, stb. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1,49 milliárd Ft a 2008-as évre, melyet az ERFA és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásban biztosít. Ez az összeg 11 db nyertes KKV-re volt tervezve. A támogatás alkalmazott (ipari) kutatásra és kísérleti fejlesztésre irányul. Az előbbi célja egy olyan tudásanyag megszerzése, mely új termékek kifejlesztését vagy már meglévő termékek minőségének javulását eredményezik. A kísérleti fejlesztés a kutatást követően a prototípus elkészítését jelenti, mely még nem kerül kereskedelmi felhasználásra. Az első célterület kisvállalkozás esetében 70, középvállalkozás esetében 60 %-ban kerül finanszírozásra, a második célterület támogatási intenzitás az előzőek alapján 45, illetve 35 %. Előleg igénylésére is van lehetőség a támogatás 25 %-áig 50 millió Ft támogatás alatt, az ezt meghaladó részére a támogatás 10 %-áig. A támogatási összeg 50 és 300 millió Ft között igényelhető.

4.4.1.2. KMOP-1.1.2. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése

A konstrukció alapvető célja a K+F tevékenységet végző szervezetek vállalati együttműködés előmozdítására kialakított K+F központjaiból alakított gazdasági társaságainak megerősítése. Ezek a KKV-k így a vállalati szektor számára magas színvonalú kutatási szolgáltatást tudnak nyújtani, közreműködnek az innovatív,

36

üzletileg is hasznosítható szolgáltatások, technológiák kifejlesztésében és az oktatásban is szerepet vállalnak képzés és kutatócseréken keresztül. Az előbbi alfejezetben már kifejtett tevékenységi köröket célozza meg ez a konstrukció is, a rendelkezésre álló összeg azonban már magasabb 1,66 milliárd Ft a 2008-as évre vonatkozóan, melyet az ERFA és a magyar költségvetés társfinanszíroz. Ez az összeg idén mindössze 5 nyertes pályázó között fog eloszlani. A támogatás célterülete megegyezik a KMOP 1.1.1. támogatható tevékenységi körével, azonban a K+F központok fejlesztésénél az alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés mellett megjelenik a marketing is, mely a K+F központok piacon történő megjelenését szolgálják. Elszámolható tevékenységként jelenik meg a K+F tevékenységhez igénybe vett szolgáltatások, tanácsadás, immateriális javak, licencek, szabadalmak, valamint műszaki berendezések, gépek is (ezek nem haladhatják meg a projekt összköltségének 35 %-át. A marketing jellegű költségek alatt a promóciós költségek, marketinganyagok, üzleti terv és tanulmányok költsége, illetve vásárokon, kiállításokon való megjelenés költségei értendők. Az elnyerhető támogatás mértéke a projekt összes elszámolható költségének 50 %-a, összegszerűen kifejezve minimum 400 millió, maximum 1 milliárd Ft. Előleg igénylésére a KMOP 1.1.1. kiírással azonos módon van lehetőség. 4.4.1.3. KMOP-1.1.3/B Innovációs és technológiai parkok támogatása A konstrukció célja olyan kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok kialakítása, melyek kutatási és infokommunikációs infrastruktúra létrehozásával szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani. Az innovációs és technológiai parkba olyan vállalkozások települnek be, melyek más vállalkozásokkal és egyéb intézményekkel együttműködve új, magas hozzáadott értékű, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piacra való bevezetését végzik. A rendelkezésre álló keretösszeg 3 milliárd Ft a 2008-as évre, mely mindössze 3 db nyertes pályázó között oszlik meg. Infrastrukturális és ingatlan beruházások, új műszaki berendezések, gépek beszerzése, ehhez kapcsolódó licenc, know-how, információs technológia (hardver, szoftver) és felmerülő menedzsment költségek egyaránt támogatásban részesülhetnek. A fejlesztés a pályázati konstrukció keretében kizárólag

37

Budapesten vagy Gödöllőn kerülhet megvalósításra. A támogatási intenzitás mikro-és kisvállalkozás esetén 50 %, középvállalkozás esetén 40 %, összegként pedig minimum 500 millió, maximum 3 milliárd Ft lehet. 4.4.1.4. KMOP-1.1.4. Vállalati innováció támogatása Ez a pályázati konstrukció már a vállalat által elért K+F eredmények (prototípus vagy termék) üzleti hasznosítására, piaci bevezetésére irányul. Olyan innovációs tevékenységek részesülnek támogatásban, melynek során új, vagy jelentősen javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetése megy végbe. A 3,54 milliárd Ft-os keretösszeget 33 nyertes pályázóra tervezték a 2008-as évben. Kísérleti fejlesztés és marketing költségek támogatására pályázhatnak az innovatív KKV-k. Elszámolható költségként jelennek meg a K+F személyi jellegű kiadások (munkabér és járulékok), anyagjellegű ráfordításként a K+F tevékenységhez igénybe vett szolgáltatások, anyagköltségek, gépbeszerzések és immateriális javak, szellemi termékek. A marketing költségek a KMOP-1.1.2-vel azonos módon kerülnek megállapításra. A támogatási intenzitás az előző konstrukciókkal szemben alacsonyabb, kisvállalkozás esetén 45 %, középvállalkozás esetén pedig 35 %-a a projekt összes elszámolható költségének. Ez legalább 25 millió, legfeljebb 250 millió Ft támogatást jelent. 4.4.1.5. KMOP-1.1.5. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése A KMOP 1.1.5. célja a közvetlenül hasznosuló K+F tevékenység erősítése vállalati K+F kutatóhelyek létesítésével, bővítésével és kutató munkahelyteremtés ösztönzésével. Az 1,63 milliárd Ft-os 2008-as évi forráskeretet 3-4 támogatott pályázóra tervezték. Itt a támogatható tevékenységeken belül nemcsak az alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés jelenik meg, hanem ezek előzményeként az alapkutatás is, mely olyan ismeretszerzésre irányul, mely még nem rendelkezik alkalmazási, illetve felhasználási célkitűzéssel. Az elszámolható költségek körébe a kutatók, fejlesztők és technikusok munkabérein és járulékain kívül új eszközök és berendezések, immateriális javak és K+F anyagköltségek is beletartoznak. Mivel a támogatási intenzitás mindössze 25 %-os, és az igényelhető összeg minimum 200 millió Ft, maximum 1,5 milliárd Ft,

38

ezért ez a pályázati konstrukció inkább közép-és nagyvállalatok számára nyújt fejlesztési lehetőséget.

4.4.2. A vállalati kapacitások komplex fejlesztése 4.4.2.1. KMOP-1.2.1/A A mikro-és kisvállalkozások technológiai fejlesztése A

KMOP

1.2.1/A

és

ennek

GOP-os

ikerpályázata

(GOP

2.1.1/A)

Magyarországon a leggyakrabban igénybe vett támogatási konstrukciókhoz tartozik. Mindkét pályázat azonos szakmai tartalommal rendelkezik, és alapvető célja a mikro-és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg KMOP-1.2.1/A esetében 1,3 milliárd Ft a 2008-as évre, a támogatott pályázatok száma pedig 130 és 1300 közé várható. Az első dolog, melyet meg kell vizsgálni egy KKV esetében, hogy gazdasági mutatói megfelelnek-e a pályázati kiírásban közölt feltételeknek: saját tőkének pozitívnak kell lennie, rendelkeznie kell legalább 2 lezárt üzleti évvel, az 1 foglalkoztatottra jutó éves nettó árbevételnek el kell érnie a 4 millió Ft-ot és 5 %-kal nagyobb mértékben nem csökkenhet az éves nettó árbevétele az előző évhez képest. A támogatható tevékenységek köre az eszközbeszerzésre, azaz 3 évnél nem régebbi gépek, berendezések megvásárlására összpontosul. A beszerzendő eszköznek minimum nettó 200 ezer Ft értékűnek kell lennie (informatikai beszerzés esetén minimum 30 ezer Ft). Területi korlátozásnál figyelembe kell venni, hogy olyan KMR székhelyű vállalkozások indulhatnak, melyek legalább 5000 lélekszámú és 100 fő/km2 népsűrűségnél nagyobb településeken működnek. (Az ennél kisebb településeken az EMVA által finanszírozott ÚMVP 3.1.2. Mikrovállalkozások fejlesztése című pályázat keretein belül lehet eszközbeszerzésre pályázni.) A KMOP 1.2.1/A támogatási intenzitása Pest megyében 30 %, Budapesten jelenleg 25 %, de 2011. január elsejétől 10 %-ra csökkentik. A megpályázható összeg minimum 1 millió, maximum 20 millió Ft között lehet, előleg igénylésére nincs lehetőség.

39

4.4.2.2. KMOP-1.2.1/B Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis-, és középvállalkozások számára Az előző konstrukcióval szemben ez a pályázat az eszközbeszerzésen kívül számos más fejlesztési lehetőséget nyújt a KKV-k számára, tehát olyan komplex vállalati beruházásokhoz járul hozzá, melynek során a fejlődőképes, már komoly növekedési potenciállal rendelkező KKV-k termelékenysége, innovatív képessége, piaci részesedése, humán-erőforrás minősége, technológiai és infrastrukturális adottsága nagymértékben javulhat. A támogatható tevékenységek körébe az alábbiak tartoznak: -

eszközbeszerzés (gépek, berendezések)

-

infrastruktúra-építés, korszerűsítés

-

ingatlan építése, korszerűsítése, bővítése

-

eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, know-how

-

információs technológiafejlesztés (hardver, szoftver, online megjelenés, stb.)

-

piacra jutás támogatása (marketingeszközök)

-

vállalati HR fejlesztés (munkavállalók képzése, tanfolyamok)

-

tanácsadás igénybevétele

-

minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetése (ISO szabványok)

Az előző pályázati kiírás területi korlátozása itt is érvényesül, a támogatás mértéke is változatlan: Pest megyében 30 %, Budapesten 25 %, a támogatás összege azonban a kmplex beruházásnak köszönhetően 10 millió Ft-tól 50 millió Ft-ig terjed a KMOP-1.2.1/B esetében. A projekt volumenét tekintve előleg igénylésére is adott a lehetőség. Ez 50 millió _Ft-os támogatás alatt a támogatás 25 %-áig terjed, az ezt meghaladó részére a támogatás 10 %-áig. 4.4.2.3. KMOP-1.2.2. Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére Ez a pályázati kiírás ugyanazon fejlesztési területeket célozza meg, mint az imént kifejtett KMOP-1.2.1/B, azzal a különbséggel, hogy a KMOP-1.2.2. kifejezetten induló

40

vállalkozások részére biztosít forrásszerzési lehetőséget. A KMOP keretein belül az alábbi térségeken lehet ezt a támogatási konstrukciót igénybe venni: veresegyházi, aszódi, monori, gyáli, dabasi, szobi, nagykátai és ceglédi kistérségekben, de a minimum 5000 fős és 100 fő/km2-es népsűrűségű települési kritérium itt is mérvadó. A rendelkezésre álló keretösszeg 988 millió Ft, mely 10-98 induló vállalkozásnak nyújtana pénzügyi segítséget. A pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke 30 %, ez jóval alacsonyabb, mint a GOP-os ikerpályázat (GOP-2.1.2/D) támogatási intenzitása. A pályázók legalább 10 millió, legfeljebb 150 millió uniós támogatáshoz juthatnak hozzá a pályázat elnyerésével. Előleg igénylésére az előző pályázati konstrukcióval azonos módon van lehetőség. 4.4.2.4. KMOP-1.2.4. Környezetközpontú technológiafejlesztés A KMOP 1.2.4. olyan fejlesztési módot kínál a KKV-k számára, mely figyelembe veszi a környezetvédelmi szemléletmódot és a fenntarthatóságot, és a termelés növelése ezen szempontok érvényesítésével történhet. Az alapvető cél a fenntartható termelés, azaz a termelési kapacitások bővítése a környezet minél kisebb terhelése, károsítása mellett. A támogatási konstrukció az erőforrás-felhasználás, a káros kibocsátások és a hulladéktermelés csökkentésére, illetve a keletkezett hulladékok belső felhasználására irányul. A rendelkezésre álló keretösszeg 2008-ban 1 milliárd Ft (ERFA és költségvetési finanszírozással), mely 30-50 kedvezményezett között kerül kiosztásra. A támogatás 4 célterülettel rendelkezik, ezek közül az első a vállalati technológia fejlesztése környezeti fenntarthatóság figyelembevételével. Ebbe beletartozhat eszközbeszerzés (pl. BAT technológia), infrastruktúra- és ingatlan fejlesztés és információs technológiafejlesztés egyaránt.

A

projektnek

olyan

területeket

kell

megcéloznia,

mely

anyag-,

energiatakarékos, hulladék-és emissziószegény technológiák, esetleg környezetbarát csomagolástechnológiák

bevezetésére

irányulnak.

A

második

célterület

a

fenntarthatósági tematikájú képzéseken való részvétel, ezt követően pedig a fejlesztéshez kapcsolódó tanácsadás jelenti a harmadik területet. A negyedik, és egyben utolsó támogatási célterület a környezet- és minőségirányítási rendszerek (ISO minősítések) bevezetése. A támogatási intenzitás maximum az összes költség 40 %-a,

41

budapesti középvállalkozások számára azonban legfeljebb 35 % minimum 5 millió, maximum 50 millió Ft támogatási összeg között. A támogatási összeg 25 %-át előlegként igénybe veheti a beruházni szándékozó KKV. 4.4.2.5. KMOP-1.2.5. Vállalati folyamatmenedzsment támogatása A konstrukció a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok és a belső vállalati folyamatok hatékonyságát, a szolgáltatások minőségének javítását tűzi ki célul, mely vállalatirányítási és egyéb üzleti, ügyfélkapcsolati rendszerek kiépítésével és szervezetfejlesztéssel valósul meg. A 2008-as évre elkülönített 278 millió Ft-os forrás 24-36 nyertes pályázó között oszlik meg. A támogatási intenzitás 35 %-os, mely összegszerűen 2 millió-16 millió Ftot tehet ki. A komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztés magában foglal számos olyan informatikai rendszer bevezetését, mely a vállalat működését segíti: pl. vállalatirányítási ERP rendszer, ügyfélkapcsolati CRM rendszer, döntéstámogató DSS rendszer, csoportmunkát támogató rendszerek, intranet, stb. Az elszámolható eszközök körébe beletartozik mind a hardverek, mind a szoftverek költsége, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, így a betanítás is. 4.4.2.6. KMOP-1.2.6. Minőség-környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése Ez a támogatás azoknak a KKV-knak nyújt finanszírozási segítséget, melyeknek kizárólag a fent említett rendszerek bevezetésére van szükségük tevékenységük során. A rendszer kialakítása, a kötelezően előírt rendszeres oktatás és a nemzetközileg elismert tanúsíttatás jelentős költségekbe kerülhet az adott vállalkozás számára, ennek a kiadásnak az 50 %-át fedezheti a támogatás. Mikrovállalkozásnál ez maximum 800 ezer Ft, kisvállalkozásnál max. 1 millió Ft, középvállalkozásnál pedig legfeljebb 1,5 millió Ft összegig terjedhet.

42

4.4.2.7. KMOP-1.2.7. E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása A konstrukció célja a hazai KKV-k infokommunikációs technológiai fejlesztése, így jövedelemtermelő képességének, versenyképességének növelése. A rendelkezésre álló keretösszeg 2008-ra 278 millió Ft, ez 40-52 vállalkozás fejlesztéséhez járul hozzá. Olyan

KKV-k

élhetnek

ezzel

a

támogatási

lehetőséggel,

melyek

on-line

ügyfélszolgálati, ügyfélkapcsolat kezelési (CRM) rendszer, illetve üzletpartnerek vagy vevők

számára

kialakítandó

elektronikus

bevásárlóközpontok

(B2B,

B2C)

bevezetésével kívánják elérni forgalmuk növekedését. Az internetes webáruház nagymértékben hozzájárulhat a bevételek dinamikus növekedéséhez és a piaci részesedés növeléséhez, a versenytársakkal szembeni előny megszerzéséhez. Az elektronikus számlázás és szerződéskötés, illetve az elektronikus fizetés jelentősen felgyorsítja és leegyszerűsíti a KKV üzleti folyamatait. Az elszámolható eszközök körébe a hardverek és szoftverek mellett az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, így a munkavállalók képzése és informatikai tanácsadás is beletartozik. Ezen kívül még promóciós költségeket is elszámolhatunk. A támogatás az összes elszámolható költség 35 %-a lehet 2 millió -16 millió Ft értékben.

4.4.3. Modern üzleti infrastruktúra 4.4.3.1. KMOP-1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése A pályázati konstrukció átfogó célja a logisztika, áruszállítás területén tevékenykedő vállalkozások szolgáltatásainak bővítése, minőségének javítása, különös tekintettel az intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésére. A rendelkezésre álló forrás 1,86 milliárd Ft, mely mindössze 3-10 KKV között oszlik el. A támogatható tevékenységek körébe tartoznak a logisztikai alapszolgáltatások (pl. vasúti, közúti, csővezetékes, belvízi, tengeri, légi szállítás, csomagolás, rakománykezelés, anyagmozgatás, stb.), illetve egyéb kiegészítő szolgáltatások (pl. javítás, üzemanyag-kiskereskedelem, őrző-védő tevékenység, stb.) fejlesztése. Az alábbi elszámolható költségekhez kaphatunk támogatást:

43

-

új eszközök beszerzése

-

infrastrukturális és ingatlan beruházás

-

IT-fejlesztés (hardver, szoftver)

-

Piacra jutás támogatása (marketingeszközök)

-

Vállalati HR-fejlesztés (munkavállalók képzése)

-

Tanácsadás

-

Minőség-és környezetirányítási rendszer bevezetése

Mikro-és kisvállalkozások 50 %-os, középvállalkozások 40 %-os támogatási intenzitással kalkulálhatnak. Mivel az ilyen beruházások nagymértékű befektetést, illetve ráfordításokat igényelnek, ezért a támogatási összeg is ehhez igazodik: minimum 50 millió, maximum 600 millió Ft igényelhető, valamint a támogatási összeg 10 %-át előlegként felveheti a projektet megvalósító vállalkozás.

4.4.4.

Pénzügyi

eszközök,

KKV-k

finanszírozási

forrásokhoz

való

hozzáférése 4.4.4.1. Mikrohitel Programok A mikrohitel programok alapvető célja a belföldi mikrovállalkozások kedvezményes hitellel való ellátása. Magyarországon a mikro-és kisvállalkozói körnek tőkehiány miatt sok esetben finanszírozási lehetőségre van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon kezdeni egy beruházást, egy jövedelmező kimenetelű projektet, melyhez uniós támogatási forrást is igényelhet. Magam is találkoztam többször olyan vállalkozással, mely a projektjéhez szükséges önerőt mikrohitellel biztosította, illetve uniós támogatásra induló pályázatát a mikrohitel előzetes elnyerésével tette függővé. Alapvető különbség az eddig említett támogatások és a mikrohitel között, hogy ez utóbbi mint minden hitel visszatérítendő támogatási forma. A mikrohitelhez való jogosultság feltétele, hogy az adott vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladhatja meg a 200 millió Ft-ot, és hitelintézettel szemben nem állhat fenn tartozása.

44

Mikrohitelen belül alapvetően kétféle konstrukciót különböztetünk meg: -

Beruházási mikrohitel

-

Forgóeszköz-finanszírozási mikrohitel

Beruházási mikrohitel esetén legalább 500 ezer, legfeljebb 10 millió Ft-ot igényelhetünk, évi 6,5 %-os kamatra. A tőketörlesztés türelmi ideje 2 év, tehát az első két évben csak a kamatot kell fizetnie a vállalkozásnak. A futamidő 1-től akár 10 évig is terjedhet, az önerőnek pedig el kell érnie a hitel minimum 20 %-át. Beruházási mikrohitel akkor is igényelhető, ha forgóeszközhitele van a vállalkozásnak. A

forgóeszköz-finanszírozási

mikrohitel

ugyanúgy

6,5

%-os

kamattal

rendelkezik, azonban futamideje csupán 1 év, ennek fejében maximálisan 6 millió Ft vehető igénybe (minimum 500 ezer Ft). Az első két hónap számít a tőketörlesztés türelmi idejének, a harmadik hónaptól már nem csak a kamatot kell fizetni, hanem a hitelt is. Fontos még megjegyezni, hogy az alacsonynak számító 6,5 %-os kamat ellenére a késedelmi kamat komoly összegeket felemészthet, ugyanis a 25 %-kal magasabb értékű, azaz összesen 31,5 %. Annak a vállalkozásnak tehát, amely mikrohitelhez folyamodik, érdemes időben törlesztenie hiteltartozását.

4.5. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) A Közép-Magyarországi Régióban tevékenykedő vállalkozások számára is lehetőség nyílik az ÚMVP-ben meghirdetett támogatásokra pályázni. Valamennyi KKV, amely 5000 fő alatti, vagy 100 fő/km2 népsűrűség alatti településen működik, az ÚMVP keretein belül folyamodhat uniós támogatáshoz. Az ÚMVP összes intézkedésén keresztül mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, a támogatási forrás az Európai Mezőgazdasági Alaptól (EMVA) származik. Az ÚMVP III. tengelye tartalmazza azokat az intézkedéseket, melyek a nem mezőgazdasággal

foglalkozó

KKV-k

fejlesztési

lehetőségeit

tartalmazzák.

A

legfontosabb ezek közül az ÚMVP 3.1.2. Mikrovállalkozások támogatása és az ÚMVP 3.1.3. Turisztikai tevékenységek ösztönzése.

45

4.5.1.

ÚMVP

3.1.2.

Mikrovállalkozások

létrehozásának

és

fejlesztésének

támogatása A támogatás alapvető célja a vidékies településeken (5000 fő vagy 100 fő/km2 alatti) működő mikrovállalkozások támogatása, illetve induló mikrovállalkozások létrehozásának elősegítése. Azok a mikrovállalkozások, melyek a GOP 2.1.1. intézkedéscsomagból a területi korlátozás miatt kimaradtak, ebben a pályázati lehetőségben találják meg a fejlesztésükhöz szükséges külső pénzügyi segítséget. A projekt elszámolható költségei, azaz támogatható tevékenységei körébe az alábbiakat sorolhatjuk: -

2 évnél nem régebbi eszközök, berendezések, gépek beszerzése

-

ingatlan építése, épületfelújítás, -korszerűsítés

-

kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés

-

minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése

A komplex vállalati fejlesztés 60 %-a kerül támogatásból történő finanszírozásra (hátrányos területen, így Pest megyében egyedül a szobi kistérségben a projektköltség 65 %-a). A támogatási összeg minimum 300 ezer Ft, maximum 50 millió Ft lehet. Projektünk támogatási összegének megállapításakor mindenképp érdemes figyelembe venni az egyes Helyi Vidékfejlesztési Közösségek stratégiáját, ugyanis, ha az adott stratégiában meghatározott maximális összegnél magasabb támogatásra pályázunk (legyen az akár 50 millió Ft alatt), akkor jelentős hátránnyal indulunk a pályázat elbírálásakor, amely könnyen a támogatás elutasításához vezethet. Az ÚMVP 3.1.2. évente kétszer is (május, október) meghirdetésre kerül évente, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság alapjait képező vállalkozások fejlesztéséhez, illetve számának és versenyképességének növeléséhez. 4.5.2. ÚMVP 3.1.3. Turisztikai tevékenységek ösztönzése Az

ÚMVP

3.1.3.

olyan

KKV-kat

(emellett

magánszemélyeket,

önkormányzatokat, non-profit szervezeteket) támogat, melyek vidéki turisztikai

46

szolgáltatásokat nyújtanak, ezzel is hozzájárulva a térség foglalkoztatottságának és versenyképességének növeléséhez. A KMR területén is lehetőség nyílik falusi turizmus fejlesztésére, és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésére. Az alábbi célterületeken vehető igénybe támogatás: -

falusi

turizmushoz

kapcsolódó

minőségi

magánszálláshelyek

és

szolgáltatások kialakítása, bővítése, korszerűsítése -

ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, korszerűsítése

-

szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatások: pl. ökoturisztika, lovas turisztika, horgászturizmus, vadászati turizmus, borturisztika, stb.

Elszámolható kiadások körébe sorolhatjuk az ingatlan építését, felújítását, annak berendezési tárgyait, az infrastrukturális és rekreációs fejlesztéseket, valamint a működtetéshez szükséges eljárás díját is. A megpályázható összeg az előző ÚMVP-s intézkedéssel azonos, és KKV-k esetében a támogatási intenzitás is marad 60 % (hátrányos területen 65 %). A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek stratégiáit itt is figyelembe kell venni projektünk méretének tervezésekor.

5. Hazai finanszírozású támogatások 5.1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) A mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató OFA pályázati felhívások közül az alábbiakat érdemes kiemelni: -

A

kisvállalkozások

versenyképességének

fejlesztése,

munkavállalói

versenyképességének

fejlesztése,

munkavállalói

létszámuk növelése -

A

kisvállalkozások

létszámuk növelése a leghátrányosabb helyzetű (33+14) kistérségekben -

PLUSZ 1 FŐ, a vállalkozás első alkalmazottjának felvétele

47

5.1.1.

A

kisvállalkozások

versenyképességének

fejlesztése,

munkavállalói

létszámuk növelése A támogatási program a legalább 2006. január 1. óta működő KKV-k alábbi fejlesztéseit célozza meg: -

a

gazdasági

versenyképesség

javítása,

a

termelési

kapacitások

modernizációja és a környezetvédelmi jogszabályok teljesítése érdekében műszaki és technológiai fejlesztés -

a menedzsment képességeinek és az alkalmazottak tudásszintjének fejlesztése

-

foglalkoztatási kapacitások növelése

E támogatási programban a pályázónak aktív korú munkanélkülieket kell a projektjébe bevonnia és a kiírás szerint foglalkoztatnia. A munkanélküliek alkalmazásával a települések foglalkoztatottsági szintjének növelését, és gazdasági felzárkóztatását is elősegíti. A támogatás a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól származik, a projektek támogatására felosztható összeg 240 millió forint. Az OFA keretében elnyert támogatások is vissza nem térítendő támogatásnak minősülnek. Az igényelhető támogatás mértéke a projekt összköltségének 75 % -a, a kötelező saját forrás mértéke pedig 25 %. A vezetők és foglalkoztatottak képzésének esetén a támogatási intenzitás 90 %-ra nő, a saját forrásnak így csupán 10 %-ot kell kitennie. Az önerő saját forrás hiányában hitelfelvétel által is biztosítható. A támogatható tevékenységek körébe tartozik az építési, épület-felújítási és – átalakítási

munkálatok,

gépek,

berendezések,

felszerelések

beszerzése,

haszongépjárművek vásárlása, informatikai fejlesztések, ezen belül immateriális javak, pl. szoftverek beszerzése. Munkahelyi képzés esetén elszámolható költségként jelennek meg az alábbi képzések: -

Üzleti tevékenységhez kapcsolódó OKJ-s képzés

-

Idegen nyelvi képzés és nyelvvizsga

48

-

ECDL képesítés

-

Marketingképzések

A projektek megvalósításának időtartama legfeljebb 15 hónap (3 hónap előkészítés, 12 hónap megvalósítás). A támogatás feltételeként a kisvállalkozásnak vállalnia kell, hogy a projekt kezdetekor meglévő foglalkoztatottak létszámát az aktív korú munkanélküliek, napi 8 órás munkaviszony keretében történő foglalkoztatásával növeli. Fontos azonban megemlíteni, hogy a támogatás nem vonatkozik a munkavállalók munkabérére, a munkáltató által fizetendő TB járulékra, egészségügyi hozzájárulásra, munkaadói járulékra, valamint a működéssel kapcsolatos kiadásokra sem. Az elnyerhető támogatás mértéke minden egyes újonnan felvett munkavállaló (aktív korú munkanélküli) után 2 millió Ft/fő. A pályázó maximum 6 fő létszámbővítést vállalhat a projektjében, ennek figyelembe vételével legfeljebb 12 millió Ft támogatási összeg igényelhető. 5.1.2.

A

kisvállalkozások

versenyképességének

fejlesztése,

munkavállalói

létszámuk növelése a leghátrányosabb helyzetű (33+14) kistérségekben A program meghatározó célkitűzései között szerepel a kisvállalkozások foglalkoztatási kapacitásának növelése, versenyképességének fejlesztése mellett az elmaradott kistérségek foglalkoztatási szintjének növelése, a foglalkoztatottság területi kiegyenlítése, az elmaradott gazdasági térségek felzárkóztatása. A legalább 2006. január 1.-jétől működő KKV-k fejlesztése az alábbi területeken keresztül történik: -

üzleti infrastruktúra fejlesztése

-

környezetvédelmi jogszabályok teljesítésének elősegítése

-

magas szintű technológia alkalmazása

-

innovációs tevékenység támogatása

A projektre rendelkezésre álló keretösszeg 400 millió Ft, a támogatott pályázatok várható száma pedig 40-70 darab (vissza nem térítendő támogatás

49

formájában). E támogatási program keretében kizárólag a leghátrányosabb helyzetű és a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek valamelyik településén megvalósuló fejlesztési (infrastruktúra, eszközök, humánerőforrás) és foglalkoztatási projekttel lehet pályázni, amely a pályázó székhelye vagy telephelye. A

projekt

megvalósításának

időtartama

12

hónap.

Infrastruktúra-

és

ingatlanfejlesztés, technológia-korszerűsítést és a kapacitások bővülését eredményező eszközbeszerzések, valamint az innovációt elősegítő humánerőforrás-fejlesztés egyaránt megjelenik a támogatható tevékenységeken belül. A támogatás feltételének számít azonban, hogy a vállalkozás versenyképességének fejlesztéséhez kapcsolódjon a foglalkoztatási kapacitás növelése, tehát itt is bővíteni kell a foglalkoztatottak létszámát. 5.1.3. PLUSZ 1 FŐ, a vállalkozás első alkalmazottjának felvétele

A program alapvető célja az, hogy az első alkalmazott felvételének támogatásával - az új munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek segítse elő a kisvállalkozások jövedelem-termelő képességének és vállalkozói szellemének erősítését, valamint a versenyképességük növelését. Olyan pályázókat támogat a PLUSZ 1 Fő program, akiknek legalább 2007. január elseje óta nincs alkalmazottjuk, és vállalkozásuk pozitív gazdálkodási eredményt produkált a legutóbb lezárt üzleti évben. A program keretösszege 263 millió Ft, mely 150-200 támogatott között fog eloszlani vissza nem térítendő támogatás formájában. A jövedelem-termelő képesség növelése érdekében egy fő, a célcsoportba tartózó személyt kell alkalmaznia vállalkozásnak legalább 15 hónapon keresztül, napi 6 órás (részmunkaidő), vagy napi 8 órás (teljes munkaidő) munkaviszony keretében. A program megvalósítása során törekedni kell, hogy a vállalkozás szolgáltatások vásárlásával (mint pl. a vállalkozó és/vagy alkalmazott képzése), a foglalkoztatással kapcsolatos könyvelő/adótanácsadó igénybe vételével, valamint a működéséhez szükséges informatikai (számítógép és szoftver) beszerzéssel is elősegítse a versenyképességének növelését. Az elszámolható költségek körébe az alábbiak tartoznak: -

az új munkavállaló munkabére és a munkaadót terhelő járulékok

-

eszközbeszerzés (pl. számítógép, szoftver, stb.)

50

-

az alkalmazott képzése

-

könyvelő vagy adótanácsadó költségei

Az igényelhető támogatás mértéke az új munkavállaló végzettsége szerint állapítható meg. Ez havi bontás szerint, teljes munkaidő mellett a következő (részmunkaidő esetén a lenti összegek arányosan csökkentve értendők): -

szakképzetlen munkaerő esetén: 66 eFt/hó

-

középfokú végzettségű munkavállaló esetén: 80 eFt/hó

-

felsőfokú végzettségű munkavállaló esetében: 106 eFt/hó

-

és a bérekhez kapcsolódó járulékok

A beszerzésre kerülő eszközök, szolgáltatások támogatási összegének felső határa 350 000 Ft 70 %-os támogatási intenzitás mellett.

5.2. Nemzetközi Kutatási és Technológiai Hivatal K+F pályázatai 5.2.1.Irinyi János Program (5LET 2006, 5LET 2007, 5LET 2008) K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása A pályázat célja az egyéni feltalálók innovációinak felkarolása, a kutatásfejlesztési eredmények és innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának, piaci termékké fejlesztésének elősegítése, a cégalapítás ösztönzése. A pályázat több lépcsős, három fázisból áll, melyek egymásra épülnek. Az első két fázisban a pályázó természetes személyként indul, a harmadik fázis azonban csak KKV-pályázóként teljesíthető. Az 5LET 2008 első fázisának forrása maximum 5 millió Ft, ez egy 3 hónapos tervezési és kutatási fázist tartalmaz. A második szakasz forrása max. 25 millió Ft, ez alatt a 12 hónap alatt az ún. kutatási és demonstrációs fázist értjük. Ebben a fázisban létre kell hozni a prototípust, el kell végezni a szükséges vizsgálatokat, be kell mutatni a működést, és gondoskodni kell arról, hogy az új termék iparjogvédelmi oltalom alá kerüljön. A harmadik, azaz a fejlesztési és kipróbálási fázis időtartama maximálisan 24 hónap, erre a fázisra legfeljebb 250 millió Ft-ot lehet igényelni. Ebben a szakaszban a

51

kutatási eredmény innovatív termékké történő fejlesztése történik. A vállalkozás feladata a gyártás előkészítése és az értékesítési terv kialakítása. Ebben a harmadik fázisban az innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás az elszámolható összes költség 80 %-át teheti ki. A támogatható tevékenységek körébe ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, technológiai innováció, prototípus, eljárás vagy szolgáltatás kísérleti fejlesztése egyaránt belefér. Ezen kívül támogatják az iparjogvédelmi oltalom beszerzését, a piackutatást, marketing-terv elkészítését, szaktanácsadást és a K+F célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzését egyaránt. 5.2.2. Innocsekk Plusz A támogatás célja a mikro-és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások kereskedelmi oldalának ösztönzése, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása. A támogatási forrást a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap nyújtja, amely hároméves időszakra évente 4 milliárd Ft-ot, azaz összesen 12 milliád Ft-ot foglal magában.Összesen kb. 600 KKV-t kívánnak támogatásban részesíteni, a támogatás futamideje maximum 2 év. A támogatható tevékenységek 4 nagyobb témakört ölelnek fel, ezek a támogatás maximális mértékével az alábbiak: - projektötlet minősítése (max. 3 millió Ft) - termékfejlesztés (max. 30 millió Ft) - eljárási innováció (max. 3 millió Ft) - szervezési innováció (max. 6 millió Ft) A projektötlet minősítése során támogatást vehetünk fel a műszaki megvalósítási tanulmány elkészítésére, szabadalmi kutatási szolgáltatások igénybevételére és ipar-, szerzői jogvédelmi tanácsadás igénybevételére egyaránt. A termékfejlesztés témakörén belül elszámolhatjuk az igénybe vett K+F szolgáltatásokat, műszaki segítséget, szabadalmi kutatási szolgáltatásokat és az imént említett tanácsadást is. Az eljárási innováció ugyanezeket tartalmazza, azonban a K+F szolgáltatás helyett technológiai tanácsadást vehetünk igénybe. A szervezési innováció alatt a marketingterv készítését, a termelékenységi tanácsadás és az ipar- és szerzői jogvédelmi tanácsadás igénybevételét

52

értjük elsősorban. Mind a 4 támogatandó terület elszámolható költségei magukban foglalják a hazai szabadalmi- védjegy- vagy használati oltalmi bejelentéseket.

6. A projekt elmélete és gyakorlata 6.1. A projektciklus Mi a projekt? A projekt fogalmának több dimenziója is létezik, melyet az alábbiakkal lehet összefoglalni: -

egyedi környezetben megtervezett és végrehajtott cselekvéssorozat

-

konkrét

célokat

meghatározott

idő

alatt

kíván

elérni,

a

célok

megvalósítására rendelkezésre álló idő limitált -

a célok eléréséhez meghatározott erőforrásokat rendel (humán és anyagi erőforrások egyaránt)

Projektünk tartalmát tekintve számos változatról beszélhetünk, mely az egyszerű

gépbeszerzéstől

technológiafejlesztéseken, infrastruktúrafejlesztésen

kezdve

a

K+F keresztül

munkahelyi

képzéseken,

beruházásokon, a

komplett

az

az

információs

ingatlan-

település-felújításig

és

terjedhet.

Valamennyi projekt esetében szükséges azonban az úgynevezett projektciklus szakaszain végighaladni.

A projektciklus A projektciklus azt mutatja be, hogy melyek azok a lépések, szakaszok, melyek nagy valószínűséggel minden projektben előfordulnak.

53

A projektciklus 3 fő alappillérét projektháromszögnek is szokták nevezni, ezek az alábbiak: -

A projekt létrehozása

-

A projekt megvalósítása

-

A projekt értékelése és az eredmények terjesztése Ha a projektháromszöget további szakaszokra bontjuk, a teljes projektciklust

kapjuk meg: I.

A projekt létrehozása 1. A projekt meghatározása (megvalósítható elképzelések) 2. A projekt kidolgozása 3. A projekt előzetes értékelése (szükséges módosítások elvégzése) 4. A projekttel kapcsolatos tárgyalások, döntések

II.

A projekt megvalósítása Megvalósítás és nyomon követés (rendszeres ellenőrzéssel)

III.

A projekt lezárása és értékelése, az eredmények terjesztése

6.1.1. A projekt létrehozása Egy projekt létrehozásában, kidolgozásában és előzetes értékelésében a következő jellemzők kiemelt jelentőséggel bírnak, és alapvetően meghatározzák egy pályázat elbírálásának végkimenetelét. Az első ilyen szempont az átláthatóság. Ez vonatkozik mind a költségvetésre, mind a célokhoz kitűzött időkeretekre. A projekt átláthatósága nemcsak az elbírálók szempontjából, hanem a pályázó szemszögéből is elengedhetetlen feltétel. Ha a pályázó például nem rendelkezik pontos és részletes információkkal a leendő fejlesztés költségeit vagy az azzal járó kötelezettségeit illetően, a projekt megvalósulása komoly akadályba ütközik, vagy ellehetetlenül. Az azonban, hogy egy projekt átlátható, önmagában nem elég. Ha ez már biztosított, eleget kell tennünk a második szempontnak, mely szerint egy projektnek meggyőzőnek kell lennie. Az Európai Uniónak érthető módon csak jövedelmező beruházásokat áll

54

szándékában finanszírozni, tehát bizonyítanunk kell projektünk életképességét és profittermelő kimenetelét. Ehhez a pályázat során bizonyos vállalásokat kell tennünk a jövőre

vonatkozólag,

kötelezettségeink

melyhez

elmulasztása

igazodnunk a

támogatás

kell.

A

kötelező

mérséklésével,

vállalásaink,

rosszabb

esetben

megvonásával járhat együtt. Ennek egy már megkezdett beruházás esetén súlyos és beláthatatlan következményei (eladósodás, stb.) lehetnek. Érdemes tehát olyan árbevétel-növekedéssel számolni, melyet kedvezőtlen körülmények között is teljesíteni tudunk, mégis eléri a pályázati kiírás által elvárt szintet. Ha projektünk meggyőző, már csak az eredményeink mérhetőségéről kell biztosítani pályázatunk elbírálóit. Ha ugyanis az eredmények nem mérhetőek, nincs biztosíték arra, hogy az uniós pénz valóban jogszerű és megfelelő felhasználásra került. A mérhető eredmények (árbevétel-növekedés, munkahelyi foglalkoztatottak számának növelése, termelékenység növekedése, ingatlan, szálláshely kihasználtsága, vállalati képzés után oklevél, tanúsítvány, stb.) igazolják projektünk sikerességét, és ezzel a támogatási összeg igénybevételének jogosultságát. Összességében elmondható, hogy akkor jó egy projektötlet, ha: -

reális problémát mutat be, és reális lehetőségeket céloz meg

-

illeszkedik a pályázó hosszabb távú, stratégiai fejlesztési terveihez

-

üzleti partnerek, munkatársak és valamennyi érintett által támogatott

-

megvalósítható

-

további előny, ha a projektötlet egyedi, vagy a külső környezetre is jelentős hatással bír

Projektünk tervezése és lebonyolítása során az Európai Unió által előtérbe helyezett ún. horizontális politikák érvényesítésével is számolnunk kell. Ezek nélkül manapság egyre kevésbé számíthatunk arra, hogy projekttervünk támogatást nyer. A horizontális szempontokat majdnem az összes, az EU által támogatott projekt esetében érvényesíteni kell, ám ezeket gyakran nehéz értelmezni, és bizonyos beruházások esetében a projektbe ültetve alkalmazni.

55

Horizontális elvek alatt az Európai Unió Bizottsága az alábbi két területet érti: -

Fenntartható fejlődés (környezetvédelem, környezettudatos magatartás)

-

Esélyegyenlőség

Szükséges tehát, hogy minden pályázó bemutassa a horizontális elvek érvényesülését egyrészt a pályázatban, másrészt a projekt megvalósítása során az előrehaladási jelentésekben. A környezetvédelem az alábbi intézkedéseket foglalja magában: 1. Hulladékgazdálkodás, hulladék-keletkezés megelőzése, hulladék-hasznosítás, szállítás, stb. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének csökkennie kell. 2. Közlekedés, logisztika, szállítás közlekedési mód szerinti megoszlása, tömegközlekedés fejlesztése, járműkorszerűsítés. A szállítási igény mérséklése, illetve a személyszállítás esetén a tömegközlekedés előtérbe helyezése. Különösen fontos az infrastruktúra-fejlesztési projekteknél és a nagy ipari, kereskedelmi létesítményeknél. Az esélyegyenlőség a humánerőforrás-fejlesztési, az infrastruktúra-fejlesztési és a vállalkozás-fejlesztési projekteknél egyaránt fontos tényezőként szerepel. A következő megoldások alkalmazása nagymértékben hozzájárul pályázatunk sikeréhez: 1. Képzési és munkalehetőségek biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára 2. Információs és kommunikációs technológia (IKT) hozzáférésével az elmaradott területek elszigeteltségének csökkentése 3. Az ún. atipikus foglalkoztatás elősegítése: pl. részmunkaidő, rugalmas megállapodások a munkavállalók számára, munkaidő-kedvezmény, rugalmas munkakezdés lehetősége, stb. 4. Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség (azonos munkakör azonos bérezéssel, stb.) 5. Fogyatékkal élő emberek és romák munkaerő-piaci integrálása

56

6.1.2 A projekt kidolgozása A projekt létrehozása után a projekt kidolgozásának folyamata következik. A kidolgozás során fel kell venni a kapcsolatot a projektben résztvevő lehetséges partnerekkel és érdekeltekkel, és döntést kell hozni arról, miképp lehet a kitűzött célokat erőforrás- és költségkímélő módon megvalósítani, illetve meg kell bizonyosodni arról, hogy a szóban forgó beruházás senki érdekeinek nem mond ellent. Ha a projektet indítványozó szervezet (pl. egy KKV) a projekt áttekintése után úgy dönt, folytatni kívánja a munkát, abban az esetben megkezdődhet az átfogó projektjavaslat kidolgozása. Minden projekt kidolgozásánál legalább a következő négy tényezőt kell figyelembe venni: -

Munkaterv elkészítése

-

Humánerőforrás-terv

-

Pénzügyi terv

-

Pályázat elkészítése A munkaterv alatt gyakorlatilag projektünk megvalósítási ütemtervét értjük,

tehát a céljaink eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározását és ütemezését. Amikor felvázoljuk a projektet, célszerű az egyes tevékenységeket szakaszokra bontani, melyet munkacsomagoknak is szoktak nevezni. Az egyes munkacsomagok vége egyben a projekt megvalósításának főbb ellenőrzési pontjait jelenti, és lehetőséget teremt a projekt időközi értékelésére, és ha szükséges, a munkaterv módosítására. Minden munkacsomagnak tartalmaznia kell az alábbiakat: részcélok, indikátorok, tevékenységek, felelősök és résztvevők, időtartam és költségek. A munkaterv kialakításakor az egyes szakaszok megvalósítására tervezett határidőket érdemes ésszerű ráhagyásokkal tervezni, valamint számolni kell az együttműködésből származó feladatok teljesítésével is, pl. belső kommunikáció, beszámolók készítése, projekttalálkozók.

57

A munkaterv elkészítésének optimális sorrendje a következő: 1. A célok eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározása 2. Kulcsfeladatok kijelölése, majd azok alfeladatokra való bontása 3. Az egyes tevékenységek időbeli és logikai kapcsolódásainak megállapítása 4. Szakaszhatárok és munkacsomagok kijelölése 5. Az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges szakértelem meghatározása 6. Felelősök kijelölése ezzel kapcsolatban A humánerőforrás-terv keretein belül az egyes feladatokért felelős személyek kiválasztása történik, vagyis a projektcsapat felépítése. A tapasztalatok szerint a projektek megvalósítását fenyegető legjelentősebb tényező, ha túlzottan kis létszámúak, vagy egyenesen „egyszemélyesek” a projektcsapatok. A projektben dolgozó személyek kiválasztásánál a szakmai kompetenciák és tapasztalatok mellett fontos szempont még a motiváltság és együttműködési készség is, ugyanis egy ilyen környezetben az egyes tagok hatékonyabban tudják munkájukat végezni. A csapatban jó, ha megvannak az alábbi szerepek: a motivátor (csapatszellem fenntartója), a precíz (határidők felelőse), a gyakorlatias (problémamegoldásban komoly szerep), a kritikus (csapat lelkiismerete, esteleges problémák bírálója), az adminisztrátor (projekttel kapcsolatos ügyintézést végez). Nagyon fontos a projektcsapat kialakításakor, hogy a projekt során felmerülő összes kérdésnek legyen szakértője, így egyértelmű felelősségi köröket lehet kialakítani. A koordinátor szerepe kiemelkedő jelentőségű, ő az, akinek át kell látnia a projekt egészét, megterveznie, irányítania és ellenőriznie kell a projektcsapat munkáját. Pénzügyi terv alatt a projekt költségvetését értjük, melyben a projekt megvalósításához szükséges összegeket tüntetjük fel. Költségeink megtervezésénél érdemes az alulról építkező, az egyes altevékenységek tényleges költségigényeiből kiinduló megközelítést követni, így elkerülhető a túltervezett, pénzügyileg nem alátámasztott projektjavaslat, mely könnyen elutasításra kerülhet. Fontos megjegyezni, hogy az egyes pályázati kiírások pénzügyi feltételei eltérőek lehetnek, így tehát a pályázati kiírások különböznek az elszámolható kiadások

58

vonatkozásában. Emiatt minden pályázati kiírás esetében meg kell győződni a támogatási intenzitás mértékéről (projektköltségünk hány százaléka finanszírozható támogatásból), és ennek fejében dönteni a költségek tervezéséről, vagy egyáltalán a pályázás kérdéséről. Az elszámolható költségek minden pályázat esetében egyértelműen meg vannak határozva, ám általánosságban elmondható, hogy az alábbi feltételeket teljesíteniük kell: -

közvetlenül kapcsolódik a projekt megvalósításához

-

a támogatási szerződéssel összhangban van

-

megfelel a költséghatékonyság alapelvének

-

felmerülése igazolható

-

mértéke a piaci áraknak megfelelő Ezen kívül a pályázati felhívások gyakran megkövetelik bizonyos mértékű

önrész vállalását, főleg amennyiben a pályázó egy vállalkozás, gazdasági társaság. Ilyenkor általában maximálják a támogatási összeget, melyet a pályázó kaphat, a fennmaradó részt önerőből kell biztosítania, vagy bankhitelt felvennie. Mindig meg kell vizsgálni, hogy a tevékenységek milyen mértékű csökkentése mellett marad még a projekt megvalósítható, illetve az egyes kiadásokat és bevételeket ütemezni kell az esetleges likviditási gondok elkerülése céljából. A pályázat elkészítése nem más, mint a már kész projekttervnek a támogatást nyújtó szervezet elvárásainak megfelelő struktúrában történő leadása. A pályázatot mindig a pályáztató szervezet által kibocsátott pályázati űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatvány kitöltése előtt azonban meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a pályázat benyújtásának minden formai, tartalmi és pénzügyi követelményeivel tisztában vagyunk. Egy esetleges figyelmetlenség vagy nem kellő tájékozottság formailag hibásan benyújtott pályázatot eredményezhet, amely érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra, így komoly és hosszan elnyúló munka veszik kárba.

59

Számtalan különféle pályázati űrlap létezik, lényegében azonban a legtöbb űrlap tartalmazza az alábbi alapvető részeket: 1. Adatok: a projekt címe, alapadatai, a pályázó elérhetősége, stb. 2. Projektleírás: a teljes folyamat ismertetése a. A tervezett projekt rövid összefoglalása b. A tervezett projekt célja c. A projekt várható eredményei, hatásai d. Esetleges partnerek feladatai, szakértelme e. A projekt fenntartását célzó intézkedések (pénzügyi, szakmai, HR) f. Az eredmények terjesztése (disszemináció, közvélemény tájékoztatása) g. Tevékenységek ütemezése és időterve, azaz egy áttekinthető munkaterv 3. Költségvetés 4. Mellékletek: a pályázatban rögzített egyes tényeket alátámasztó, így a pályázat elbírálását megalapozó dokumentum 6.1.3. A projekt megvalósítása és nyomon követése Röviden összefoglalva a projektciklus második szakaszát elmondhatjuk, hogy a megvalósítás sikeressége nagymértékben függ a koordinátor munkájától és a projektben résztvevő partnerek közti kommunikáció, információátadás rendszerességéről. Nagyobb projektek esetén a kommunikáció kulcsfontosságú lehet az ügy előremenetelét illetően. Erre számos jól bevált módszer alkalmas: projektcsapaton belüli egyeztetések, partnertalálkozók, rendszeres jelentések, beszámolók a pályáztató felé, szakmai kiadványok és szakmai fórumok. A megvalósítás során gyakran előfordul, hogy a projekt nem a terv szerint halad. Ezért szükséges az ún. monitoring folyamat, amely a projekt megvalósulásának nyomon követését jelenti. A monitoring azt vizsgálja, hogy a kitűzött projektcélok teljesíthetőeke, illetve, hogy a projekt valóban a terv szerint halad-e. Ez a folyamat folyamatos információgyűjtést és –elemzést jelent, lényege, hogy gyakorlatilag összehasonlítja a tényleges eredményeket a tervben foglaltakkal, szükség esetén pedig felhívja a figyelmet a gyenge pontokra és az esetleges módosítások szükségességére.

60

6.1.4. A projekt értékelése és az eredmények terjesztése Projektünk lezárása két alapvető tevékenységből áll. Az első az értékelés mely választ ad arra, hogy milyen mértékben lettek az általános célkitűzések teljesítve, a résztvevőknek milyen haszna származott a projektből, az eredmények igazolják-e a projekt költségeit, mely pontok voltak az erősségek és melyek a gyengeségek, illetve összességében sikeres volt-e a beruházás. Az értékelés kimenete szinte mindig egy hivatalos jelentés. A második tevékenység, azaz az eredmények terjesztése, disszeminálása a pályázati felhívás által az ügyfélnek kötelezően előírt tevékenysége. Az eredmények terjesztése azonban a projektet megvalósító szervezetnek is jól felfogott érdeke, így ugyanis ugyanazzal a projekttel még nagyobb hatás váltható ki, és a ráfordítások hasznosulása még nagyobb lehet. A szervezet presztízse erősödhet, kapcsolatrendszere is bővül, és újabb együttműködések, akár projektek várhatóak tőle. A hatékony disszemináció alapfeltétele, hogy kellően célzott legyen, tehát figyelembe kell venni az egyes célcsoportok sajátosságait, és ez alapján kell eldönteni, milyen célcsoportoknak akarják eljuttatni az információkat, milyen kommunikációs csatornák révén, mekkora költségekkel jár, milyen információt és mikor érdemes közölni.

6.2. Megvalósult projekt esettanulmánya Az alábbiakban egy sikeresen megvalósult projekt bemutatásával szeretném illusztrálni az előző alfejezetben taglalt projektciklust. Egy olyan meglehetősen komplex beruházást választottam, mely minőségirányítási rendszerek bevezetését, valamint technológiafejlesztési, ingatlanépítési, infrastruktúra- és IT fejlesztési elemeket is tartalmaz. A LUC Kft. a LUC vállalkozáscsoport (LUC GROUP) tagjaként műanyagtermékek előállításával és gyártásával foglalkozik. A cég 2000 őszén alakult a holland Interluc B.V. leányvállalataként, jelenleg a székhelye Esztergomban van. A cégcsoport célja az európai piac optimális lefedése egységei által, minimális szállításiés gyártási költség igény, illetve magas termékminőség mellett. A LUC Kft. olyan polyuretan alapú forrón és hidegen keményedő elasztomer műanyagokat gyárt, melyek megoldást kínálnak a legkülönbözőbb iparágakban használatos kerekek, hengerek és

61

egyéb alkatrészek bevonására. Az esztergomi egység a fejlesztés előtt bevonó-üzemként működött, ahol az akkori technológiai felszereltségbeli korlátokból adódóan kisméretű hengerek, tengelyek, kerekek (max. 320X210 mm-es nagyságrendig terjedően) bevonására nyílt lehetőség. A műanyag formába öntése kézileg történt, és emelők hiányában max. 20 kg-os darabok bevonása volt lehetséges. A beruházás előtt a gyártási volumen 30 t volt évente, a rendelkezésre álló 240 m2-es csarnok pedig már az akkori helyigényeknek sem tett eleget. Alapvetően ezek voltak azok az okok az igényfelmérés során, melyek a projekt létrehozásának szükségességét indokolták. Egy olyan technológiai fejlesztési terv született, mely a termékskála jelentős bővítését tette lehetővé: egyrészt a közép-európai régióban hiánycikknek számító nagyméretű bevonatok, másrészt a fejlesztés előttihez képest 20-40 %-kal magasabb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások biztosításán keresztül. A jelentős méretű technológiai beruházás az annak helyet adó ingatlan négyszeresre bővítését tette szükségessé. Az elképzelések meghatározása és a projekt kidolgozása után 2007. július 1-jén kezdődött a projekt megvalósítása. A projekt a technológiáknak helyet adó csarnok építési munkálataival indult. Az új csarnok a cég tulajdonában lévő, a létező csarnok melletti telekre épült, és a teljes gyártási folyamatnak ad helyet, a régi csarnok raktárhelyiségként működik már. Az építési folyamat eredményeképp egy könnyűszerkezetes, 40X25 méteres üzem épült fel. A telek összközműves, azonban az új technológiai folyamatokhoz a vezetékek bővítésére volt szükség, valamint új trafó telepítésére is sor került. Az építési munkálatok ideje alatt már megkezdődött a további tevékenységek megvalósítása is, olyan módon, hogy valamennyi beszerzés az építkezési folyamat végére lezáruljon, így az előrehaladottabb építkezési munkálatok és az épület berendezése szimultán módon történtek. A vállalat az alábbi technológiai berendezések beszerzéséhez vett igénybe vissza nem térítendő uniós támogatást (a GOP-2.1.1/C komplex vállalati technológiafejlesztés keretein belül): -

eszterga, illetve erre szerelhető csiszoló és köszörűgépek

-

öntő (adagoló) berendezés, öntvények szárítását biztosító hőköpenyek, lombik készletek

-

hőkezelést biztosító elektromos kemencék

62

-

földgáztüzelésű kiégető berendezés a folyamatban használt edények, lombikok tisztítására

-

zsírtalanítást, mosást, felülettisztítást biztosító kabinok

-

daru, targonca (nagyméretű darabok szállítására)

-

keménységmérők, kézi mérőműszerek

A fejlesztésnek köszönhetően hat új munkatárs felvételére kerülhetett sor: egy műszaki vezető, egy pénzügyi-adminisztrációs vezető és 4 szakmunkát végző munkavállaló számára teremtett munkahelyet a beruházás. A számítástechnikai rendszer kibővítése során három munkagépet, egy laptopot és egy szervert magában foglaló hálózat épült ki, melynek köszönhetően a nyilvántartás, az adatkezelés és a koordináció biztonságossá vált. A termékek és szolgáltatások minőségének szinten tartása céljából (MSZ EN ISO 9001/2001 szabvány szerinti) minőségirányítási rendszer bevezetésére került sor. A projekt keretein belül elszámolták a szaktanácsadás költségeit is, amelyet a technológiai folyamat optimális kialakítása és a hatékony marketingstratégia tervezése (új termékek regionális piacra jutása) érdekében vettek igénybe. A fejlesztésnek köszönhetően olyan piaci előnyöket sikerült elérnie a cégnek a versenytársakkal

szemben,

melyek

a

vállalat

jövedelmezőségének

és

piaci

részesedésének dinamikus növeléséhez nagymértékben hozzájárulnak. Egyrészt ezt az biztosítja, hogy nagyméretű darabok polyuretan bevonását biztosító egység eddig nem csak Magyarországon, de a környező országok egyikében sem volt (Lengyelország kivételével). A jelentős piaci keresletből kiindulva a következő évek árbevételének 50 %-át ez a terület adja majd, ezen belül 80 % exportra készül. További előnyként vehetjük számba azt is, hogy a technológiai fejlesztésnek köszönhetően már nemcsak az öntési, hanem az ezt követő feldolgozási folyamatok is elvégezhetőek az üzemen belül. Így a szükséges csiszolást, formázást, vésést is már helyben végzik el, aminek köszönhetően 20-40 %-kal nőtt a hozzáadott érték mértéke. Ezen kívül a manuális formába öntés gépesítése érdekében öntőberendezést szereztek be, mely igény szerint 425 kg/perc öntési kapacitást biztosít, így akár 300 kg súlyú darabok öntése is lehetővé válik. A fejlesztés előttihez képest már négyszer nagyobb mennyiség öntésére kerül sor naponta. A beruházásnak természetesen figyelembe kellett vennie az EU által megfogalmazott horizontális célkitűzéseket egyaránt. Környezetvédelmi szempontból a

63

kézi eljárások kiváltásával „tisztább” technológiák bevezetésére került sor, és a felhasznált

káros

anyagokat

minimálisra

csökkentették.

Az

esélyegyenlőség

érvényesítésével is megfelelt a projekt az uniós elvárásoknak. A projektnek köszönhetően nőtt a nők száma a foglalkoztatottak között, nőtt a részmunkaidős munkavállalók száma, az üzem akadálymentesített módon került kiépítésre, felvételre került négy pályakezdő határozatlan idejű munkaszerződéssel, a projekt befejezése után pedig biztosítják a rugalmas munkaidő-szervezés lehetőségét (pl. csúsztatható munkaidő). A projekt eredményeinek fenntarthatósága is fontos vizsgálati szempont a beruházás során. A kibővült termelési kapacitás ténylegesen nagyobb költségeket, összetettebb adminisztrációt igényel. A fejlesztés előtt a teljes költségszint az árbevétel 50 %-a körül mozgott, ez a projekt után 65-70 %-ra nőtt. Ennek finanszírozását az árbevételnövekedés fogja garantálni: a projekt lezárását követő 4 évre háromszoros, ebből az első évben már legalább 30 %-os növekedés várható. A projekt 2008. június 30-án fejeződött be, és a számítások szerint a beruházás a hetedik évre térül meg, ami nagyságrendjében jó eredmény. A beszerzett gépek és eszközök a piacon jelenleg elérhető legmagasabb technológiai szintet képviselik, így legalább 10-15 évig stabil munkaeszközként szolgálnak. Az újonnan felvett munkavállalók a határozatlan idejű szerződésnek köszönhetően továbbra is a cég rendelkezésére állnak, sőt a forgalomnövekedés arányában három éven belül újabb 4-5 fő alkalmazására kerülhet sor. Mivel a regionális konkurencia minimális, aránylag biztos számításokat, prognózisokat lehet végezni a várható bevételek szintjével kapcsolatosan. Ezzel összhangban stabil anyagi háttérrel, piaci részesedés- és árbevétel-növekedéssel számolhat a vállalkozás a jövőbeni eredményeinek tervek szerinti alakulása szempontjából.

64

Befejezés Magyarország az Európai Unióba való belépéssel 2004. május elsejétől jogosultságot szerzett a Strukturális Alapokból származó támogatások igénybe vételére, melynek az EU stratégiai célkitűzéseivel összhangban az a célja, hogy az egyes régiók fejlettségi szintjeit közelítsék egymáshoz, az elmaradott régiók felzárkózzanak a fejlett régiók szintjére. A Strukturális Alapok 80 %-át, tehát meghatározó részét az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap teszi ki. Az ESZA alapvetően munkaerő-piaci, képzési, oktatási szolgáltatások javítására, a foglalkoztatás növelésére és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációjára irányul. Az ERFA a régiók fejlettségi szintje közti különbséget hivatott csökkenteni, gazdasági versenyképesség növelésén, vállalkozások infrastruktúrájának, K+F tevékenységének, technológiájának fejlesztésén keresztül. A 2004-2006 közötti időszakra Magyarország fejlesztési koncepcióját a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazta, melynek köszönhetően 5,1 milliárd Ft támogatás állt rendelkezésünkre. A források felhasználásának mértéke 97 %, ezzel a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül az első háromban szerepel országunk. A jelenlegi fejlesztési terv 2007-től 2013-ig tartó hétéves periódust foglalja magában. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően Magyarország számára 22,4 milliárd euró uniós támogatási forrás van elkülönítve. Az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, melynek érdekében elsősorban a KKV-k tehetnek a legtöbbet a fejlesztési beruházásokon keresztül. Az ÚMFT a végrehajtásért felelős operatív programjai segítségével valósítja meg az uniós célkitűzéseket, azaz a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítését. A prioritásokkal összhangban a következő operatív programokat fogadták el a 2007-2013 közötti időszakra: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), Közlekedés Operatív Program (KÖZOP), Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP), Államreform Operatív Program (ÁROP) és Regionális Operatív Program (ROP), amely Magyarország területi statisztikai régiói (NUTS 2) szerint további 7 operatív programra bontható.

65

Mivel a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővítésében a mikro-, kisés középvállalkozások (KKV) kiemelt szerepet töltenek be, az EU növelte a KKV-k számára megpályázható uniós forrásokat, ennek köszönhetően 2013-ra az EU vállalkozásfejlesztési kiadásai 60 %-os növekedést fog mutatni a hét évvel azelőtti értékhez viszonyítva. A legtöbb hazai KKV a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban, illetve ennek a Közép-Magyarország Operatív Programban (KMOP) megtalálható ikerpályázataira nyújt be támogatási kérelmet. A GOP és KMOP keretein belül lehetőség nyílik kutatásfejlesztési tevékenységekre irányuló nagy összegű beruházások támogatására az innovatív vállalkozások számára. A projektek méretét, komplexitását és időigényét figyelembe véve a K+F támogatásoknál csak néhány kedvezményezett vállalkozással számolnak, ezt a támogatható pályázatok számával korlátozzák. Jóval több KKV veszi igénybe azonban a vállalati kapacitások komplex fejlesztésére irányuló támogatásokat. Ezek

a

fejlesztések

a

vállalatok

jövedelemtermelő

képességének

és

piaci

versenyképességének növeléséhez nagymértékben hozzájárulnak. A támogatások igénybevételével olyan vissza nem térítendő finanszírozási lehetőséghez jutnak a vállalkozások, melynek köszönhetően kevesebb önerővel is végrehajthatóvá válik számukra a kívánt beruházás. Ezek a projektek legtöbbször technológiai fejlesztésekre (gépek,

eszközök,

berendezések

beszerzésére),

ingatlan-

és

infrastrukturális

fejlesztésekre (pl. üzemcsarnok kiépítésére kapcsolódó infrastruktúrával), illetve ITfejlesztésekre (pl. szoftverek beszerzése, internetes kereskedelem, vállalatirányítási rendszer bevezetésére, stb.) irányulnak. A támogatási intenzitás - azaz projektünk elszámolható nettó összköltségének hány százaléka kerül támogatásból történő finanszírozásra – többnyire a fejlesztés megvalósulási helyéhez kötött. A hátrányos helyzetű kistérségekben (a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben szereplő kistérségek) megvalósításra kerülő projektek értelemszerűen magasabb támogatási intenzitással kalkulálhatnak. A támogatás igénybe vételéhez szükség van azonban egy alaposan megtervezett és jól kidolgozott projekttervre. Ide tartozik a megvalósítási ütemterv elkészítése és a projekt során felmerülő valamennyi költséget magában foglaló reális költségvetési terv kidolgozása. A projekttervnek figyelembe kell vennie az EU által előtérbe helyezett horizontális

szempontokat

egyaránt,

azaz

66

a

projektnek

tartalmaznia

kell

esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szempontok érvényesítésére vonatkozó elemeket. Eddigi tapasztalataim alapján azt mondhatom, ezek azok az intézkedések, melyek a legnagyobb fejtörést okozzák a projektbe illesztés során, ennek ellenére minden projekt esetében érvényesíteni lehet és kell is a horizontális szempontokat. Összességében véve úgy gondolom, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait minden magyar KKV-nak érdemes alaposan átvizsgálnia. A beruházni,

fejleszteni

szándékozó

KKV-k

olyan

forrásszerzési

lehetőségeket

találhatnak, melyek szervesen illeszkednek stratégiai elképzeléseikhez és megkönnyítik a beruházás finanszírozását. A vissza nem térítendő uniós támogatásoknak köszönhetően növekedhet a beruházási hajlandóság, a vállalkozások versenyképessége és ezzel együtt makroökonómiai szintre áttérve országunk bruttó hazai összterméke egyaránt. Annak érdekében, hogy ez valóban így történjen, létfontosságú lesz az elkövetkező években a rendelkezésünkre álló források kihasználása, tényleges lehívása.

67

Felhasznált irodalom jegyzéke 1. www.nfu.hu 2. www.euvonal.hu 3. www.magyarorszag.hu 4. www.magzrt.hu 5. www.ofa.hu 6. www.nkth.gov.hu 7. www.ec.europa.eu 8. www.umvp.eu 9. www.terport.hu 10. www.ksh.hu 11. www.eutamogatasinfo.hu 12. www.nfgm.gov.hu 13. www.mifin.hu 14. A pályázás alapjai (kiadta: Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Tempus Közalapítvány 2003) 15. 1999. évi XCV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 16. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról (kiadta: GKM, 2003) 17.Magyar Gazdaságelemző Intézet: A kis- és középvállalkozások helyzete (2002) 18. Pályázati anyag LUC Kft (Projekt adatlap)

68